ELMÉLETI OKTATÁS MÓDSZEREI Előadó : Zárai Ágnes
Tartalom
Felnőttképzés módszerei Felkészülés elméleti oktatásra Tanítása alkalmas időszakok Tanóra típusok Tanítási óra főbb elmei Elméleti óra részei Stratégia – módszer – eljárás Prezentációkészítés és szabályai Számonkérés, mérés Ellenőrzés, értékelés Összegzés
Felnőttképzési módszerek Amit és ahogy a felnőttek tanulnak, az függ :
a saját előzetes tanulás-történetüktől, a tanulási szokásaiktól, a meglevő pszichikus-szociális struktúráiktól, a kognitív és emocionális mintáiktól, a probléma-megoldási stratégiájuktól.
Nincs két ember, aki egy foglalkozáson belül ugyanazt és ugyanazon módon tanulná!
A tanulás egy meghatározott közegben megy végbe és ehhez tartozik a tanulási és a szociális környezet, valamint azok a szituációk is, amelyekben a tanulási tartalom alkalmazására sor kerül.
A tanultak akkor maradnak tartósak, ha „itt és most szükség van rájuk”, életszerűek és tevékenység-relevánsak.
Leggyakoribb oktatási módszerek = az előadás, a magyarázat, az elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, a megbeszélés, a vita, a szemléltetés, a projekt, a kooperatív tanulás, a szimuláció, a szerepjáték, a játék, a házi feladat.
Felnőttképzési módszerek
Felkészülés elméleti oktatásra
1. 2. 3.
4.
Oktatásra való felkérést követően az előadás megtartásáig jó néhány feladatot kell végrehajtani. Hogyan is kell felkészülni elméleti oktatásra ? A felkérést követően a felkészülés megkezdése előtt pontos információkat kell tudni. Minden ismeret birtokában kell megkezdeni a felkészülés dokumentális kidolgozását. Ezt követheti a részletes kidolgozás = óravázlat, előadás anyag, tanulói segédlet, előadás bemutató, ill. az alkalmazott módszerhez s kivitelezéséhez szükséges anyagok elkészítése Majd meg kell tartani az órát, az elméleti óra felépítési elemeinek megfelelően. ----------------------------------------------------
A készüléshez tájékozódni kell : képzésről, szakról, félév sorszámáról, modulról, tantárgyakról és oktatókról, konkrét tárgyról, óraszámáról, óra típusáról (elm-gyak), eszközökről, tárgyi feltételekről / körülményekről, képzési szabályzat szerinti „mit lehet – mit nem”-ről, számonkérés lehetőségeiről, tételsorról / vizsgakövetelményekről, tanulók előképzettségéről és felkészültségéről, képzésen addig tanult ismereteikről, teljesítményeikről / elért eredményeikről, képességeikről, létszámukról, tanulási motivációjukról, pozitívumokról (erősségek) és problémákról (gyengeségek),.
Felkészülés elméleti oktatásra
A tantárgy képzési / oktatási program szerinti tartalmi témáit fel kell osztani a rendelkezésre álló órákra.
El kell dönteni a tartalomban az órák helyét, szerepét, az egyes órák típusait és azokat a csomópontokat, ahol összefoglalásokat, számonkéréseket illesztünk be.
Felosztás után el kell készíteni a tanmenetet, melyben sorra vesszük a tanórákat, amiket nagyobb halmazú témakörökbe rendezünk és tematikus tervet alakítunk, mely egyes témakörökben hozzájuk rendeljük a szakmai tartalmak kulcsszavait, az oktatási módszereket és a szükséges eszközöket. Az átfogó dokumentum után lehet kidolgozni egyenként az egyes tanórák részletes óravázlatát. Az óravázlat mellé az előadást kísérő bemutatót és tanulói segédletet, jegyzetet készítjük el és végül a számonkéréshez szükséges feladat lapot, tesztet.
Tanórák megtartása után gondoskodni kell arról, hogy minden tanulást segítő anyagot, feladatot átadjuk a tanulóknak és tisztázzuk a még hátra lévő következő órák tartalmát, az oktatás még hátra lévő felépítését. Biztosítsunk kapcsolattartásra lehetőséget.
Aktivitás %-ban 100 50
Az aktív és pihenő szakaszok periodicitása Heti periódus
0
Módszer
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
Az aktív és pihenő szakaszok periodicitása Aktivitás %-ban 100 50
Napi periódus
0
Módszer
0
2
4
6
8
10
12
14
Óra
16
18
20
22
24
A felnőttképzésben használható módszerek 1. Hatáskörbe vont neveltek száma szerinti módszerek felnőttképzésben fontos a létszám, mert meghatározza a „hatást” !!! intenzív : kevés tanuló, nagy hatás -- egyéni hatás ; kiscsoport Egyéni hatás
nevelő – nevelt személyes kapcsolata legnagyobb nevelői hatásfokú a nevelt személyesen megismerhető hátránya, hogy időigényes
Kiscsoportos hatás
a létszám 6 – 20 főig a csop. lehet természetesen alakuló vagy mesterségesen alakított vannak a csop. alakulásnak fázisai mindig minden csoportban vannak jellegzetes csop. tagok szociális kapcsolatok nagyon jól fejlődnek ebben
extenzív : sok tanuló, hatás felszínesebb -- nagycsoport ; tömeges Nagycsoportos hatás
10 – néhány 100 főig könnyen megvalósítható nincsen benne személyesség, egyéni aktivitás felszínes ismereteket ad
Tömeges hatás
tömegek tartalma informatív, mindenkihez szól, nem válogat az egyes társadalmi rétegek között egyoldalú a közlés, speciális témájú, hatása nehezen ellenőrizhető, a befogadás szelektív, kivonhatja a hatása alól bárki magát amikor csak akarja
A felnőttképzésben használható módszerek 2. Személyiségre ható módszerek Érzelmi minták közvetítése a nevelt viselkedését szabályozó érzelmi mechanizmusok eszközei : tekintet, mimika, gesztus, testtartás, távolságtartás, beszéd, hangerő, … mindenki számára egyformán érthető, használható Viselkedési minták közvetítése, példamutatás követelmény a minta közvetlen és szemléletes bemutatása, követhetősége, modellszerűsége Jutalmazás és büntetés, a megerősítés - a viselkedés legjelentősebb motivációs bázisát adja - a jut.-bünt. mindenfajta tanulás megerősítője - fontos, hogy pontosan érthető, értékelhető és egyértelmű legyen Döntési helyzetek biztosítása - ez az önkontrollt és az akarati működést segíti - nagyon kevéssé használjuk Követelés meggyőzés, gyakoroltatás - ismeretek, tapasztalatok közlése - követeléssel : szabályozzuk a tapasztalást (feladatok, számonkérések, ellenőrzések) - meggyőzéssel : az általánosítást segítjük helyes irányba kialakulni - gyakoroltatással : a létrehozott fogalmakat aktivizáljuk, segítjük felhasználni
A felnőttképzésben használható módszerek 3. Aktivitási szintet befolyásoló tényezők
- a nevelés metodikai leve az aktivitásra késztetés - fontos a motiváció, a módszerek, az aktivitás, a hatékonyság
Részvételi aktivitás a nevelt nem vonja ki magát a rá irányuló nevelési hatás alól, de pusztán részt vesz végighallgatja a előadást, elolvassa a könyvet, megnézi a filmet ez még ne jelenti azt, hogy a látottakat megérti, elfogadja, magára nézve beépíti Befogadó aktivitás ez már aktív befogadás elfogadja, feldolgozza az ismereteket – azonosul a példákkal aktiválódik az érzelme, az értelme, a viselkedése, a tevékenysége Szükségletkielégítő aktivitás - ez a legmagasabb fok - a nevelt a kívánt életvitelt, magatartást, viselkedést tanúsítja - megvalósul ezen a szinten a nevelési cél
Tanóra típusok Új
ismereteket adó tanóra Ismereteket ismétlő tanóra Ismereteket alkalmazó, gyakorló tanóra Rendszerező tanóra Összefoglaló tanóra Számonkérő tanóra Ellenőrző, értékelő tanóra
Tanítási óra főbb elmei REIN 1. 2.
3. 4. 5.
szerint :
Ismeretek előkészítése Új ismeretek bemutatása Meglévő ismeretekkel összekapcsolás Összefoglalás Alkalmazás
Elméleti óra felépítésének elemei – 1.
1. címmegjelölés (az óra címének ismertetése, elestleg felírni a táblára is vázlat kezdésnek) - 1/4 perc 2. témaismertetés (elmondani a cím és a megtanulandó téma lényegét 2 - 3 mondatban) - 1/2 perc 3. célkitűzés (elmonadni, hogy miért kell ezt megtanulni, mire jó, hol lehet hasznosítani, mi a cél a megtanulásával) - 1 perc 4. motiváció ( felkelteni a téma iránti érdeklődést valami gyakorlatiassal, érdekessel, különlegessel, hétköznapival) - 1 perc 5. struktúra bemutatása (ismertetni felsorolással, hogy mikről lesz szó : téma definíciója, fogalmai, tartalma, felosztása) - 1 perc 6. előzetes ismeretek kérdezése (megkérdezni, ki mit tud, hallott már a témáról - kitől, hol, mikor mit) - 2 perc vagy bevezető, ráhangoló feladat (ha megengedi a téma, akkor pl egy pár perces feladattal ráterelni a témára - 2 - 3 perc (pl. kettesével egy összevágott kirakós összerakása, vagy egy rövid keresztrejtvény közös megfejtése, ...) 7. új ismeretek közlése (az új ismereteket feldolgozzuk - különböző módszerrel lehetséges) - 10 perc 8. részösszefoglalás (félúton a téma tartalmánál megállni és összeszedni, hogy mi volt addig és mit értettek meg, van e kérdés) - 2 perc 9. esetleg egy kisebb (!) feladat a megértés ellenőrzéséhez ha megengedi a téma) - 2 - 3 perc 10. új anyag további közlése (feldolgozni a témát a végéig) - 10 perc
Elméleti óra felépítésének elemei – 2.
11. összefogalalás (összegezni, mi volt a téma, hogyan lett feldolgozva, mi hagzott el - itt lehet krédésekkel visszakérni pl a füzetbe leírt vázlatot s közben ellenőrizhető a megértés is ill. hogy nincsen e jegyzethiány) - 2 perc 12. gyakorló feladat adása (valamit megoldani) - 3 - 5 perc 13. ellenőrzés és értékelés (ellenőrizni a megoldást és értékelni a munkát) - 3 perc 14. megtanulni való kijelölése (feladni a tankönyvből, hogy mettől meddig kell megtanulni, hol van a téma a könyvben) - 1/2 perc 15. házi feladat adása - 1/2 perc 16. utalás következő tanóra témájára (elmondani, hogy következő tanórán hol fogjátok folytatni, mi lesz a köv. téma) - 1/2 perc 17. szorgalmi feladat lehetőségének adása (lehetséges adni valami gyűjtőmunkát, házi készítendőt, szorgalmi feladatot...... stb) - 1/2 perc 18. értékelni a tanórai részvételt (az aktivitást dícsérni, a helytelenséget kérni mellőzni legközelebb, ......stb) - 1 perc 19. megköszönni a tanórát - 1/4 perc 20. elköszönni - 1/4 perc
Időtartamban ez összesen = 45, 1/4 perc !!!
STRATÉGIA – Módszer – Eljárás A hatékony és eredményes tanítás előfeltétele a stratégiák és módszerek széles skálájának ismerete, gyakorlati alkalmazásuk elsajátítása és egy adott helyzetben a legmegfelelőbb kiválasztása ! A stratégia, a módszer és az eljárás között igen szoros kapcsolatrendszer van.
pl. a fogalomtanítás stratégiáján belül a megbeszélés módszerét alkalmazhatjuk, melynek egyik lényeges eljárása a kérdezés.
A stratégia = sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák egy adott cél elérése érdekében a konkrét feltételek figyelembe vételével létrehozott egyedi kombinációja.
Az oktatási stratégia olyan komplex rendszer, amely összefüggő, koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos funkcióból eredő meghatározott szerkesztési szabályokkal, végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.
A stratégia a tanítás elméletének és gyakorlatának összetett módszertana.
STRATÉGIA – Módszer – Eljárás
A stratégia végrehajtásának főbb lépései
célok bemutatása, a tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése, tananyag strukturáló, rendező elveinek közlése, a tananyag közlése, kérdések feltétele, tanulók válaszainak kiváltása, a pontos és kritikus gondolkodás fejlesztése érdekében
A stratégiák meghatározásában központi szerep jut a stratégiák célirányosságának.
Célközpontú stratégiák a cél játssza a központi szerepet, a megkülönböztetés az elérendő célok alapján történik.
Szabályozáselméleti stratégiák a elv az alapokban meghúzódó szabályozáselméleti felfogás.
Stratégia – MÓDSZER – Eljárás A módszer = a görög „methodosz” szóból származik és utat, eljárást jelent. Módszeren általában a célhoz vezető utat, a cél elérését biztosító eljárásokat értjük.
A tanítási módszer a tananyag közvetítésének, a tanítási folyamatnak a hogyanjára ad választ, a tanulás serkentésének és szabályozásának fő vonalát határozza meg. A módszereket különféle eljárások, fogások, tevékenységelemek és tanítási készségek alkotják, ezért nem tekinthető az oktatási folyamat legkisebb, tovább már nem bontható elemének.
Stratégia – MÓDSZER – Eljárás
Minden módszer arra szolgál, hogy valamely elérhető célt a lehető legbiztosabban, legteljesebben és leggazdaságosabban valósítsunk meg.
a lehető legbiztosabban azt jelenti, hogy ha a kiindulási feltételek adva vannak és semmi sem zavarja meg a folyamatot, akkor szükség képen jussunk el a célállapothoz a lehető legteljesebben azt jelenti, hogy az elért eredmény minél inkább essen egybe a kitűzött céllal a lehető leggazdaságosabban magában foglalja az erők, az eszközök és az idő legoptimálisabb felhasználását.
A módszerek optimális kiválasztásához szükséges 1. 2. 3. 4.
az egyes módszerek lehetőségeinek alapos ismerete, a módszerek kiválasztását meghatározó szempontok ismerte, a szempontok és módszerek közötti összefüggésekhez az elméleti ismeretek megléte, jártasság a pedagógiai döntések meghozatalában
Stratégia – MÓDSZER – Eljárás
A tanítási módszerek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha összhangba kerülnek az oktató személyiségének sajátosságaival. A módszerek kiválasztásának kritériumai
az oktatás törvényszerűségei, alapelvei, az oktatási célok sajátosságai az oktatás céljai és feladatai, az adott tudomány, tantárgy, téma tartalma és módszerei, a tanóra típusa, a tanulók tanulási feltételei (létszám, életkor, felkészültség, osztályközösség), a tanulók különböző tulajdonságai a külső tárgyi lehetőségek és feltételek sajátosságai és a személyi feltételek, a pedagógus felkészültsége, módszertani kultúrája, lehetőségei
A módszerek tárháza hatalmas, melyeket különböző szempontok alapján lehet csoportosítani, osztályozni.
Stratégia – Módszer – ELJÁRÁS Az eljárás = azon konkrét lépések, amelyeket az oktató és a hallgató a célhoz vezető úton megtesz.
Az egyes módszerek különféle stratégiák elemei, az egyes eljárások pedig a különböző módszerek építőkövei.
A stratégia, a módszertan, az eljárások, az eszközök, a szervezési formák és módok együtt alkotják a didaktikán, a neveléstudomány oktatástan ágán belül az oktatás bonyolult, de összefüggő rendszerét
Elméleti oktatás technikai háttere
„ … ahhoz, hogy érthetővé tegyünk valamit, a szemhez kell szólnunk.” /Herder/
A Prezentáció
Prezentációkészítés szabályai
Számonkérés, mérés, becslés
A számonkérés az ellenőrzésnek olyan módszere, amelynek során mérőeszközöket (teszteket) alkalmazunk, hogy az ellenőrzés során feltárt eredményeket számszerűsíteni tudjuk. Számonkérő eszközzel szembeni követelményei: objektivitás, validitás (érvényesség) reliabilitás (megbízhatóság).
Számonkérés, vagy mérés akkor történik, amikor mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgálandó tulajdonsághoz. Mérés, azaz a minőségi értékelés tipikus módjai a tesztek, dolgozatok, feladatsorok. Mérni lehet még szóbeli feleltetéssel, esszékkel, elkészítendő anyagokkal, házi feladatokkal, projektekkel.
Méréssel szemben becslésről akkor beszélünk, ha egy skálán próbáljuk elhelyezni a teljesítmény színvonalát mennyiségi értelmezéssel.
Megítéléskor pedig a mennyiségi és a minőségi értékelés közötti átmenetet határozzuk meg.
ELLENŐRZÉS és értékelés
Ellenőrzéseknek több formája létezik. A tanulók tudását komplexen kell felmérnünk ! A régebbi, klasszikus módokkal szemben (teszt írás, dolgozat) egyre többször fordulnak elő az új módszerek, a projektek, esettanulmányok, portfóliók.
Ellenőrzés során megvilágíthatjuk a tanítási-tanulási folyamatot úgy, hogy nézzük
az oktatás hatékonyságát, a tanulás eredményességét, az elért teljesítményt egybevetjük valamilyen előre meghatározott egységgel feltárjuk a nehézségeket, az elmaradásokat így megelőzhetjük a fejlődésbeli lemaradásokat.
Ellenőrizhetjük
az oktatás sikerét a tanuló fejlődésének irányát, mértékét, sebességét. az új ismeretek elsajátítását, az ismeretek komplexitását, a személyiségben bekövetkező változásokat, az elméleti ismeretek alkalmazását.
Ellenőrzés és ÉRTÉKELÉS
Értékelés az ismeret elsajátítás záró fázisa, mely a tanulói teljesítményekre valamint a tanítási stratégiákra vonatkozik.
Lényegében az ellenőrzés eredményeinek értelmezése és ítéletalkotás arról, hogy ezek mennyiben felelnek meg a kitűzött céloknak. Minősítő funkciója van, de úgy, hogy az értékelés nem egyenlő az osztályozással.
Az értékelés célja mindig összetett
eszköz jellegű – motivátor, értékelő jellegű – visszajelző, nyomásgyakorló jellegű.
Az értékelés funkciói:
minősítés, fegyelmezés, szelekció, motiválás, visszajelzés oktatónak, tanulónak Járulékos funkciói = a pályaorientálás, személyiség-, viselkedés külső szabályozása.
Ellenőrzés és ÉRTÉKELÉS
Az értékelésnek több módszere van
:
mennyiségi értékelés, azaz osztályzat, százalékos visszajelzés, vagy minőségi értékelés, azaz szöveges visszajelzés, minősítés, jelrendszer – pontok, képek, jutalmak, oklevelek.
Az értékelés típusai
a folyamatos vagy formatív értékelés (segítés, fejlesztés), ami a továbbhaladáshoz nyújt információt, nem szelektál, visszajelzések folyamatosan oda-vissza, a szummatív értékelés (minősítés) mely már szelektál, osztályzatokkal kategorizálja a tanulókat és a diagnosztizáló értékelés (helyzetfeltárás) ami orientál és visszacsatol, előismeretek alapján mér fel.
Értékelést folyamat jelleggel kell elvégezni, melynek lépései elhagyhatatlanok.
Összegzés
Felkérés esetén (elméleti) oktatáshoz : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
12. 13.
Tájékozódás, Információszerzés (!) Adminisztratív előkészület (struktúra felépítése) Stratégia választás –cél meghatározás Időbeosztás és Tanóratípus választás Módszer választás Eljárás lépéseinek kidolgozása Eszközök el-, és előkészítése (prezentáció vagy eszközök) Óra(k) megtartása = elmélet és gyakorlat Konzultációs lehetőség biztosítása Számonkérés, mérés Ellenőrzés Értékelés Adminisztratív zárás
Köszönöm a figyelmet !
