ELLÁTÁS Kis település, nagy honlap? A tanulmány egy amerikai felmérés eredményeit mutatja be, amely húsz város (közöttük Budapest) hivatalos honlapját vizsgálta. Egész pontosan azt, milyen összefüggés van a település fejlettsége, globális szerepe, gazdasági színvonala és a honlap mérhető mutatói között.
Önkormányzatok a világhálón A helyhatóságok életében egyre nagyobb szerepet kap az internet. Jelenlétük egyre összetettebbé vált az évek során, különböző információs, adminisztrációs és kereskedelmi szerepekkel egészült ki és kialakult virtuális földrajzuk sajátos szerkezete. Világhálós megjelenésük összefüggésben állhat azzal a nemzeti és világméretű politikával, ami a gazdasági globalizáció eredménye. Az internet sajátos logikája lehetővé teszi, hogy egy önkormányzati entitás egyesítse a városháza, a kereskedelmi kamara, egy idegenforgalmi iroda, egy szaknévsor, egy bevásárlóközpont és egy hírmagazin elemeit. Egymás mellé rendelhetők a helyi és regionális (városháza-opciók), valamint a nemzeti és globális (térségmarketing) funkciók. Jelen tanulmány húsz város hivatalos honlapját vizsgálta: Bangalore (India), Berlin (Németország), Budapest (Magyarország), Buenos Aires (Argentína), Chicago (USA), Delhi (India), Essen (Németország), Glasgow (Egyesült Királyság), Lagos (Nigéria), London (Egyesült Királyság), Los Angeles (USA), Madrid (Spanyolország), Mexikóváros (Mexikó), New York (USA), Oszaka (Japán), Párizs (Franciaország), Peking (Kína), Szöul (Korea), Szingapúr (Szingapúr), Tokió (Japán). Közülük hetet kezdtek „globális” vagy „világvárosnak” nevezni a 1980-as években: London, Párizs, New York, Chicago, Los Angeles, Szingapúr, Tokió. Ezeket a városokat az egész világra kiterjedő, összetett kereskedelmi, szolgáltatási és információs hálózat jellemzi. A többi tizenhárom példa jelentős kiterjedésű és népességű városai országaiknak és nem egy közülük nemzetközi jelentőségű gazdasági és politikai központ. Ezeket nevezi Friedmann „másodvonalbeli városoknak”. A vizsgálat a 2000 júliusa és 2001 januárja közötti időszakra terjedt ki és két szakaszból állt. – Az első fele mennyiségi felmérés volt: milyen nagy a honlap, azaz hány web-oldalból áll, mennyi az adott URL címhez (pl.: www.buenosaires.gov.ar) rendelt elérhető („klikkelhető”) egység.
– A kutatás második szakasza bizonyos honlapalkotók (pl.: üzleti élet, turisztika stb.) meglétét illetve hiányát vizsgálta. A kutatás első felét egy honlaptérképező program (VCI Personal Crawler) segítségével végezték, amely az URL címre kapcsolódva összeszámolta, hány oldalt tartalmaz a honlap. A második szakaszban oldalról oldalra átolvasták a honlapokat, kezdve a nyitóoldalról, végig a különböző szinteken. Az eredményeket mindkét szakaszban három szemponttal vetették egybe: a település méretével, világvárosi státuszával és az életszínvonallal.
A felmérés korlátjai A városhonlapok felmérése számos problémába ütközik. Először is igen összetettek mind a honlapok, mind az azok alapjául szolgáló szociális–gazdasági folyamatok. Épp ezért talán merész dolog azt feltételezni, hogy egy város webes megjelenése pusztán oldalak és témakörök mennyiségi elemzésével jellemezhető. Jelen tanulmány inkább csak kiindulópontként akar szolgálni egy mélyebb kutatáshoz, amely feltárná a hivatalos települési honlapok készítésének módjait és körülményeit. Másodszor sem a „világváros”, sem a „települési jólét” fogalma nincs pontosan tisztázva. Míg városok népességét meg lehet becsülni, a jólétet az adminisztráció töredezettsége miatt több esetben igen nehéz. Ehhez hasonlóan a világváros fogalma is sok tényezőn múlik. Mindezek ellenére a felmérés megpróbálta csoportokra bontani a településeket. A lélekszám alapján két osztályba sorolhatók: ötmilliónál kevesebb, illetve több lakosú városokra. Azután vannak olyan települések, amelyek nemzetközi irányítók, s vannak, amelyek globális befolyása kisebb. A város jóléte szintén köthető az infrastruktúrájához és információtechnológiai lehetőségeihez, ami meghatározza internetes jelenlétét. Ez alapján szintén két csoportra bonthatók a vizsgált városok. Az olyan országokat, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke (gross domestic product, GDP) 15 000 USD feletti, „gazdagabbaknak” nevezzük (ide tartoznak Észak-Amerika, Európa és Ázsia fejlettebb gazdaságai), az ez alattiakat „szegényebbeknek”. A világvárosok többnyire a gazdagabb országokban találhatók, és népességük általában meghaladja az 5 M főt. Ugyanakkor a másodvonalbeli városoknak is mintegy fele-fele található a gazdagabb és a szegényebb országokban, és szintén mintegy felük tartozik a nagy népességű települések közé. A legtöbb esetben a város polgármesteri hivatala a honlap kiadója, de néhány esetben magáncégekkel működnek együtt. (Olyan honlapokat, amelyeket kizárólag magánvállalkozások készítenek, nem vizsgált a tanulmány.) Mindazonáltal a mintavárosok kormányzása és hivatali rendszere elég különböző. Csak néhány olyan eset van, amikor a honlapot előállító egység kiterjedésének határai egybe esnek a metropolisz határaival. Jó példa erre a Nagy Londoni Önkormányzat, a Berlin-tartomány (land), Lagos Szövetségi Állam,
Oszaka prefektusa vagy a Tokió Metropolisz Régió. Máskor a metropolisznak csak egy körzetét fedi le a honlap. A német Ruhr-vidék egy sokközpontú régió több mint 6 M lakossal, amelynek csupán 10%-a él Essenben. Az esseni önkormányzat honlapját mégis úgy lehet elemezni, mintha az egész régióra vonatkozna. Ugyanez a helyzet azokkal a városokkal, amelyek adminisztrációs határai csak a belső várost (vagyis a történelmi városmagot és a kereskedelmi központot) veszik körbe. Ilyen Párizs valamint kisebb mértékben New York, Los Angeles és Mexikóváros is.
A város képviselete és településmarketing az interneten A tanulmány azon a megállapításon alapszik, hogy a települési honlapok szerepe a hely reklámozása, vagyis hogy a marketing által a város minél nagyobb országos és nemzetközi jelenlétet érjen el. Az 1970-es évek városválsága arra késztette a települések vezetőit, hogy újragondolják helyi politikájukat. Sokak számára a választ a vállalkozói hozzáállás és az aktív reklám jelentette. Az arculat és a reprezentáció következetes alkalmazásának elterjedésével a szakértők a városvezetés vállalkozói modelljéről kezdtek beszélni. Az utóbbi harminc évben a gazdasági globalizációval és a tőkeáramlás rugalmasabbá válásával megnőtt a verseny a különböző helyek között. Az önkormányzatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a településmarketingre. Ez (bár természetesen magába foglalja) több mint a hely reklámozása potenciális turistáknak és befektetőknek. A település egyfelől cégeket reklámoz, egyre inkább játékosabban és mellékesen, összekeverve a szórakoztatást, az információnyújtást és a reklámot. Ez különösen illik a honlapokra. A tanulmányban a térségmarketing fogalmát kiterjesztették. Egy várost sokféleképpen lehet ábrázolni egy honlapon, és ezeket nem lehet egyértelműen informatív vagy meggyőző csoportokba osztani, hisz ugyanannak a reprezentációnak a különböző arcai. A hivatalos honlap egyfelől információkat nyújt, másrészt kommunikációra ad lehetőséget a települési intézményekkel. Ezek célja egyaránt az arculat felépítése, s végső soron a turisták és vállalkozók csalogatása. A kínált javak és szolgáltatások (amelyek számos honlapon megtalálhatók) szintén a település gazdasági színvonalát szimbolizálják. Ugyanakkor az elektronikus ügyintézés, városháza és piactér is a vállalkozói modell részei. Épp ezért nem tesz különbséget a tanulmány a hivatali és a reklámoldalak között.
A városok és a honlapok mérete Az 1. táblázat és az 1. ábra a különböző agglomerációk és a honlapok méretét mutatja. A mintában Párizsnak és Los Angelesnek van a legnagyobb honlapja több mint 7000 oldallal, s Chicago követi őket közel 6000-rel. Ez a szám nem tartalmazza a magánoldalakra mutató linkeket. A legkisebb honlapja Buenos Airesnek és Banglorenak van (huszonkilenc, ill. kilenc oldal). Az
1. ábrából kitűnik: nincs tiszta összefüggés a város és a honlap mérete között. Tokió a világ egyik legnagyobb agglomerációja 27 M lakossal, s web-lapja csak 3000 oldalból áll, míg a hétmilliós Chicagónak kétszer annyiból. Budapest alig kétmilliós lakosú, de 1300 oldalból álló honlapja alig kisebb, mint a 1900 oldalas Los Angelesé, melynek azonban több mint 12 M lakosa van. 1. táblázat Mintavárosok és honlapjaik méretei Agglomeráció lélekszáma (M) [1995, ENSZ]
Bangalore Berlin Budapest Buenos Aires Chicago Delhi Essen Glasgow Lagos London Los Angeles Madrid Mexikóváros New York Oszaka Párizs Peking Szingapúr Szöul Tokió
1
4,8 3,3 2,0 11,8 6,8 9,9 6,5 1,1 10,3 7,6 12,4 4,0 16,6 16,3 10,6 9,5 11,3 3,3 11,6 27,0
Nagyobb-e Világváros? a lélekszám 5 M-nál?
GDP/fő nagyobb-e mint 15 000 USD?
Számlálás befejezve?1
Hány oldalból áll a honlap?
x
9 1879 1373 29
x x(!) x x x x x x x
x x
x
951 864
x x x x x
x x
x x x x x x
x x
x
x
x x x x
x
5936 454 4481 260 212 736 1912
x
x x x x x x
x x x x x
7633 4380 7940 3498 718 3504 3021
Ez az oszlop a VCI Personal Crawler program technikai kapacitására utal. Ahol a szoftver nem fejezte be a számlálást, ott a számítottnál több oldal található.
1500
2. ábra Különböző városkategóriák átlagos oldalszáma
szegényebb országok városai
3186
gazdagabb országok városai
2000
másodvonalbeli városok
4000
világvárosok
1000
ötmilliósnál kisebb városok
3500 Tokió
Szöul
Szingapur
Peking
Párizs
Oszaka
New York
Mexikóváros
Madrid
Los Angeles
London
Lagos
Glasgow
Essen
Delhi
Chicago
Buenos Aires
Budapest
Berlin
25
ötmilliósnál nagyobb városok
2500
összes
Bangalore
30 lélekszám (M)
oldalszám (ezer)
20
15
10
5
0
1. ábra Az agglomerációk és a honlapok mérete
4500
3985 3321
3000
2486
1679 1235
854
500
0
A 2. ábra a különböző városkategóriák és a honlapméretek összefüggését mutatja be. Ez némiképp módosítja az előző kijelentést, hisz szignifikánsan különböznek az egyes csoportok honlapméretei. Az ötmilliósnál nagyobb városok honlapjainak átlagos oldalszáma 3000 fölött van, míg az ötmilliónál kevesebb lakosúakénak csak 800. Ugyancsak kitűnik az ábrából, hogy más a gazdag és a szegény országok városainak honlapmérete. A gazdagabbakéi átlagosan több mint 3000, a szegényebbekéi alig 1000 lappal képviseltetik magukat a világhálón. Még szembetűnőbb a különbség a (gazdagabb országokban található) világvárosok és a (gazdagabb és a szegényebb országokban egyaránt előforduló) másodvonalbeli városok között. A világvárosok átlaga közel 4000, a másodvonalbelieké kevesebb, mint 1700 oldal. Ez arra enged következtetni, hogy a honlapok mérete összefügg az ország jólétével.
Ügyintézés, üzletvitel, hírek: honlapelemek A 2. táblázat a honlapokon található különböző jellemzőket mutatja be. A célcsoport arra utal, hogy a honlap a helyi ill. nemzeti vagy a nemzetközi közönséget célozza-e meg. Az ebben az oszlopban található információk több különböző szempontot egyesít, mint pl.: a helyi vagy nem helyi orientáltságú adminisztratív szolgáltatások tartalma, a turisztikai és üzleti szolgáltatások tartalma, a város általános megjelenítése és az idegen nyelvek használata. Az adminisztratív szolgáltatások oszlop az önkormányzat szervezeti felépítéséről és annak osztályairól nyújt felvilágosítást, míg az on-line ügyintézés az űrlapok és kérvények megrendelését, illetve kezelését jelenti. A belső üzleti szolgáltatások a városban már működő üzleti vállalkozásokra, míg a külső üzleti szolgáltatások a potenciális külföldi beruházókra vonatkoznak. A turisztikai szolgáltatások kifejezetten a külföldi látogatókat érintenek (pl.: szálláshelyek vagy a helyi nevezetességek bemutatása). A körzeti információk mindenféle tudnivalót jelentenek egy-egy kerületről, városrészről vagy negyedről. Ezek magukba foglalhatják a közösségi életet vagy épp egy helyi szervezet bemutatását. A hírek és események természetesen a helyi híreket, illetve a város épp aktuális rendezvényeinek ismertetését jelenti. A külső üzleti és a turisztikai szolgáltatások célja a reklám, és gyakran hirdetési cikkek is tartoznak hozzájuk. Mivel a városon kívülieknek szolgáltatnak információkat, ezeket a részeket a potenciális turisták és befektetők megnyerésére tervezték. A felmérésben szereplő városok közül csak Essen, Banglore, London, Los Angeles, Szingapúr és Tokió honlapjának nincs turisztikai része és a külső üzleti szolgáltatások is megtalálhatók a vizsgált városok felénél. Adminisztratív szolgáltatások szinte mindenhol találhatók. Több város azonban korlátozza az adminisztratív szolgáltatások bemutatását és nagyobb teret enged az on-line ügyintézésnek. Chicago on-line építésiengedély-kérel
met kínál, míg New York holapján on-line közbeszerzés is működik. Bizton állítható: a nagy önkormányzatok számára a hivatali ügyintézés a legfőbb szempont a honlapok megalkotásánál. 2. táblázat Honlapjellemzők A fő célcsoport nemzetközi?
Admi- Belső nisztra üzleti tív inforszolmágálta- ciók tások
Külső Közle- Turisz- Törté- Körzeüzleti kedési tikai nelem ti infor- infor- inforinformámámámációk ciók ciók ciók
Hírek és események
Linkek OnOnmás line line váro- ügyin- keressoktézés kedehoz lem
Bangalore Berlin Budapest Buenos Aires Chicago Delhi Essen Glasgow Lagos London Los Angeles Madrid Mexikóváros New York Oszaka Párizs Peking
Igen Nem Nem Nem
Nem Igen Igen Igen
Nem Igen Igen Igen
Nem Igen Nem Nem
Nem Igen Igen Igen
Igen Igen Igen Igen
Nem Igen Igen Nem
Nem Igen Igen Igen
Nem Igen Igen Igen
Nem Igen Igen Nem
Nem Igen Igen Nem
Nem Igen Igen Nem
Nem Nem Nem Nem Igen Nem Nem
Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen
Igen Igen Nem Igen Igen Nem Igen
Igen Nem Igen Igen Igen Nem Nem
Igen Nem Igen Igen Nem Nem Nem
Igen Igen Igen Nem Igen Nem Nem
Nem Nem Igen Igen Igen Nem Nem
Igen Igen Nem Igen Nem Nem Igen
Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen
Nem Nem Igen Igen Nem Igen Nem
Igen Igen Igen Nem Nem Nem Igen
Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem
Nem Igen
Igen Igen
Igen Igen
Nem Igen
Igen Igen
Igen Igen
Igen Igen
Igen Igen
Igen Igen
Nem Nem
Nem Igen
Nem Nem
Nem Nem Nem Nem
Igen Igen Igen Igen
Igen Igen Igen (Nem)2
Igen Igen Igen Igen
Igen Igen Igen (Nem)
Igen Igen1 Igen Igen
Igen Igen Nem Igen
Igen Nem Igen (Nem)
Igen Igen Igen (Nem)
Nem Igen Nem Igen
Nem Igen Nem Nem
Nem Nem Nem Nem
Szingapúr Szöul Tokió
Igen Nem Nem
Igen Igen Igen
Nem Igen Igen3
Igen Igen Nem
Nem Igen Igen
Nem Igen Nem4
Igen Igen Igen
Nem Igen Nem
Igen Igen Igen
Nem Igen Nem
Igen Igen Igen
Nem Nem Nem
Ami a reklámokat illeti, igen különbözőek a minták. Míg páran egyáltalán nem szolgáltatnak információkat a városon kívülieknek (London, Los Angeles), mások külön részeket szentelnek a település felmagasztalására (Mexikóváros, Peking). Vannak városok, melyek különböző termékek és szolgáltatások értékesítésére is felhasználják honlapjukat (2. táblázat on-line kereske 1
Csak az angol nyelvű részben. Megjegyzendő: ez a kijelentés a honlapnak csak az angol nyelvű részén alapszik. 3 A Gazdasági Minisztérium honlapjának részeként (másik szerver). 4 Csak japánul. 2
delem oszlop). Ez legtöbbször nem fő célja a honlapnak, de hozzájárul annak fenntartási költségeihez. Például Berlin honlapjáról linkekkel érhetők el elektronikus kereskedelmi magán oldalak. Más esetekben, például Los Angelesnél, az e-kereskedelem abban jelentkezik, hogy bizonyos helyhatósági szolgáltatások on-line rendelhetők meg, ami a városnak jelent jövedelmet. Szingapúr kereskedelmi jellege csak annyi, hogy hiperlinkek vezetik a látogatót a helyi üzleti honlapokhoz. A mintából két város – Berlin és Budapest – nyújt polgárainak kommunikációs lehetőségeket is. Ezt a funkciót mindketten az e-kereskedelemmel kapcsolják össze. Míg Berlin ingyen e-mailcímet kínál polgárainak, Budapest honlapján csevegő szobákban (chatrooms) lehet megvitatni a várost érintő témaköröket. 100 90
90
85
80
75
75
70
65 60
60
60
60 55
50 40
35
30 20
20
10
3. ábra A vizsgált honlapok hány százalékánál találhatók meg bizonyos jellemzők?
on-line ügyintézés
linkek más városokhoz
hírek és események
körzeti információk
történelem
turisztikai információl
közlekedési információk
külső üzleti információk
belső üzleti információk
adminisztratív szolgáltatások
a fő célcsoport nemzetközi
0
Melyik város honlapjára mi jellemző? A 3. ábra a honlapok százalékos megoszlását mutatja a különböző honlapjellemzők szerint. Majdnem mindegyik honlapon található ismertető az adminisztrációs rendszer felépítéséről. Hasonlóan általánosan elterjedt rész a hírek és események (85%), a turisztikai (75%) és a helyi üzletembereknek szóló oldalak (75%). A mintának csupán 55%-ában van lehetőség az ügyintézési folyamatokra és csak 20%-a volt kifejezetten nemzetközi közönségnek célozva. A legtöbb esetben nem áll fenn összefüggés az egyes honlapalkotók megléte és a város mérete között. Amint azt a 4. ábra is mutatja, az egyetlen különbség, hogy az ötmilliósnál kisebb városok honlapjait inkább jellemzi a nemzetközi célcsoport. Ez annak a következménye, hogy a nagyobb városoknak kevésbé van szüksége a külső közönség megszólítására. Ezt támasztja alá az is, hogy a kisebb városok alig ajánlanak belső üzleti szolgáltatásokat, ugyanakkor gyakrabban kínálnak linkeket más városokhoz.
100
ötmilliósnál kisebb városok (6)
93
90
ötmilliósnál nagyobb városok (14)
83
79
80
79
67
70
64
67
64
67
67
86
67 57
60
57
57
50
50 40
83
50
33
29
30 20
50
14
10
on-line ügyintézés
linkek más városokhoz
hírek és események
körzeti információk
történelem
turisztikai információk
közlekedési információk
külső üzleti információk
belső üzleti információk
adminisztratív szolgáltatások
a fő célcsoport nemzetközi
0
4. ábra A különböző méretű városok hány százalékánál találhatók meg bizonyos jellemzők?
120
világvárosok (7)
másodvonalbeli városok (13)
100
80
60
40
20
on-line ügyintézés
linkek más városokhoz
hírek és események
körzeti információk
történelem
turisztikai információk
közlekedési információk
külső üzleti információk
belső üzleti információk
adminisztratív szolgáltatók
a fő célcsport nemzetközi
0
5. ábra A különböző státuszú városok hány százalékánál találhatók meg bizonyos jellemzők? A honlapjellemzőket vizsgálva a világvárosok és a másodvonalbeli városok között sincs igazán nagy eltérés (5. ábra). Különbség csak az adminisztrációs szolgáltatásokban (valamennyi világvárosnál: 100%, ill. tizenegy másodvonalbeli városnál: 85%), és a „hírek, események” rész meglétében (valamennyi világvárosnál: 100%, ill. tíz másodvonalbeli városnál: 77%) nyilvánul meg. Ennek oka az lehet, hogy míg valamennyi világváros fejlett országban található, a másodvonalbeliek jó része fejlődőben. A legszembetűnőbb eltérés a turisztikai szolgáltatásokban adódik: míg a másodvonalbeli városok 92%ánál (12), a világvárosoknak csak 43%-ánál található meg. A másodvonalbeli városok mintegy kétharmadánál olvasható a település történelme, míg a világvárosoknak csak felénél. Mindkettő azt bizonyítja, hogy a másodlagos városoknak nagyobb szüksége van a bemutatkozásra. A honlapjellemzők leglátványosabb eltérései a szegényebb és a gazdagabb országokban található városok között vannak (6. ábra). A szegényebb országok városai inkább céloznak meg nemzetközi közönséget (három város, 38%), mint a gazdagabbakéi (egy város, 8%). Jellemzőbb rájuk a turisztikai szolgáltatás, viszont ritkább a helyi hírek és események bemutatása (öt (63%) szegényebb, ill. tizenkettő (100%) gazdagabb város).
gazdagabb országok városai (GDP/fő > 15 000 USD) (12)
120
szegényebb országok városai (GDP/fő < 15 000 USD) (8) 100
100
100
92 88
80
7575
75 67 58
60 50
63 58
63 58
63 58 50
50 38 33
38
40
20 8
on-line
linkek más városokhoz
hírek és események
körzeti információk
történelem
turisztikai információk
közlekedési információk
külső üzleti információk
belső üzleti információl
adminisztratív szolgáltatások
a fő célcsoport nemzetközi
0
6. ábra A különböző gazdasági fejlettségű városok hány százalékánál találhatók meg bizonyos jellemzők?
Következtetések A minták elemzése nem tár föl semmilyen összefüggést a valóságos és a virtuális város között. Berlinnek kevesebb mint 4 M lakosa van és 2000 oldalas honlapja, míg a világ egyik legnagyobb városának, Mexikóvárosnak mindössze 700. Még a fejlett, gazdasági jólétben élő városoknál sincs látható kapcsolat a népesség és a honlap mérete között. A több mint 10 M lakosú Oszakának 3000 oldalas honlapja van, míg a hasonló méretű Párizsnak ennek a duplája. A világ- és a másodvonalbeli városok honlapjai között sincs számottevő különbség. Az egyetlen jelentős eltérés – hogy a világvárosok honlapjáról többnyire hiányzik a turisztikai rovat – két okra vezethető vissza: – világszerte ismertek: nem kell olyan sokat fordítaniuk a település hirdetésére, látványosságaik bemutatására,
– összetettebb infrastruktúra: a turisztikai rovatot magánszolgáltatókkal készíttetik el (outsourcing). A gazdasági jólét és a város honlapjának mérete között tiszta összefüggés mutatható ki. A gazdagabb országok városainak jóval nagyobb és fejlettebb honlapja van, mint a szegényebbekéinek. Az eredmény meggyőző: az internettechnológia könnyebben elérhető a gazdagabb, mint a szegényebb országokban. Ami a honlapok jellemzőit illeti, a különböző városok – a földrajzi elhelyezkedéstől és kultúrától függetlenül – meglepő módon hasonlóan képviseltetik magukat a világhálón. Néhány éves fennállásuk alatt a hivatalos honlapok olyan általános intézménnyé nőtték ki magukat, mint a repülőterek, vagy a bevásárlóközpontok. Az általános hasonlóságon belül a legfőbb különbség épp a szegényebb és a gazdagabb országok között van. A nemzetközi közönséget megcélzó települési portálok sokkal elterjedtebbek a szegényebb országokban, mint a gazdagabbakban. Ennek szintén kettős oka van. – A szegényebb, kevésbé fejlettebb országok városainak fontosabbak a régió- és országhatárokon túlnyúló kapcsolatok. Ehhez egyre gyakrabban használják az olcsó, de mégis messzire érő médiumot, az internetet. – A gazdagabb országok külön honlapot tartanak fenn a települési turizmusnak. Természetesen találni kivételeket is. Egyes városoknak, komoly hátrányuk (gazdasági és technológiai fejletlenségük) ellenére igen színvonalas honlapja van. A legszebb példa erre Mexikóvárosé, friss helyi hírekkel, különleges belső üzleti szolgáltatásokkal, nagyszámú on-line ügyintézési lehetőséggel. Ez a példa azt sugalmazza, hogy egy honlapnak nem kell feltétlenül a város gazdasági vagy technológiai fejlettségét tükröznie. (Z. Jármay Katalin) Urban, F.: Small town, big website? Cities and they representation on the internet. = Cities, 19. k. 1. sz. 2002. p. 49–59. Peng, Ch.; Chang, D. C. stb.: Exploring urban history and space online: Desing of the virtual Sheffield application. = Desing Studies, 2001. dec. 7. (on-line). Blank, A.; Solomon, S.: Power laws in cities population, financial markets and internet sites (scaling in systems with a variable number of components). = Physica A: Statistical Mechanics and its Applications, 287. k. 1–2- sz. 2000. nov. p. 279–288.
A tanulmányban vizsgált települési honlapok:
5
Bangalore
www.bangaloreit.com5
Berlin
www.berlin.de
Budapest
www.budapest.hu
Buenos Aires
www.buenosaires.gov.ar
Chicago
www.ci.chi.il.us
Delhi
delhigovt.nic.in
Essen
www.essen.de
Glasgow
www.glasgow.gov.uk
Lagos
www.lagosstate.gov.ng6
London
www.london.gov.uk
Los Angeles
www.ci.la.ca.us7
Madrid
www.munimadrid.es
Mexikóváros
www.ddf.gob.mx7
New York
www.ci.nyc.ny.us8
Oszaka
www.pref.osaka.jp
Párizs
www.paris-france.org
Peking
www.beijing.gov.cn
Szingapúr
www.sg
Szöul
www.metro.seoul.kr
Tokió
www.seikatubunka.metro.tokyo.jp9
A tanulmány készítése idején (2000 júl.–2001 jan.) Banglore honlapjának több mint hatvankarakteres URL címe volt és az Indiai Tudományos Intézet (IISC) Elektronikus Kommunikáció Osztályának (ECE) honlapjának volt oldala. Ez a cím a kézirat lezárásáig nem volt elérhető. Banglore legátfogóbb bemutatása a fenti címen található, amely Karnataka Kormányzat Információtechnológiai Osztályának hivatalos honlapja (– szerk.). 6 A kézirat lezárásáig nem volt elérhető (– szerk.). 7 A honlap a www.lacity.org címen is elérhető (–szerk.). 8 A honlap a www.nyc.gov címen is elérhető (–szerk.). 9 A honlapot Tokió Metropolisz Kormányzatának Kulturális Osztálya készítette. Ez a legátfogóbb bemutatkozás és az egyetlen, amelynek angol nyelvű részei is vannak. Más ügyosztályok, például a Gazdasági Osztály saját honlapokat tart fenn, más szervereken.
Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerről szóló 160/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 2001/99. számában) megnyitotta az utat a közpénzekből finanszírozott magyarországi kutatási–fejlesztési projektek teljes körű, naprakész, egységes szerkezetű és informatikai hátterű nyilvántartásához, lekérdezéséhez és archiválásához. Az oktatási miniszter által felügyelt Nyilvántartási Rendszer – amellett, hogy lehetőséget teremt az állami K+F támogatások átláthatóságának növelésére, a párhuzamos támogatások kiszűrésére – elősegíti a magyarországi kutatási, fejlesztési eredmények hasznosítását, valamint a hazai és nemzetközi kutató szervezetek együttműködését.
Az adatszolgáltatók köre, az adatszolgáltatás tartalma A Nyilvántartási Rendszer kötelező, valamint önkéntes jelleggel szolgáltatott adatokból épül fel. Kötelező az adatszolgáltatás minden olyan kutatást–fejlesztést végző szervezet számára, amely a szóban forgó kutatásához az államháztartás valamely alrendszeréből közpénzt használ fel. Az adatszolgáltatás ez esetben a támogató szervezeteken keresztül történik. A kutatásaikhoz közpénzt igénybe nem vevő szervezetek saját maguk, önkéntes alapon küldhetnek adatokat a Nyilvántartási Rendszer részére. A kormányrendelet részletesen meghatározza azon adatok körét, amelyeket az adatszolgáltatók a Nyilvántartási Rendszernek kötelesek megküldeni (illetve önkéntesen szolgáltathatnak). A magyar és angol nyelven azonos tartalommal megküldött adatok kiterjednek a kutatási téma azonosítására, tudományági besorolására, ráfordításaira, időtartamára és eredményeire. A kormányrendelet a kötelező adatszolgáltatás körében a 2002. január 1-je után megkötött kutatási–fejlesztési szerződésekre terjed ki. Az önkéntes adatszolgáltatás korábban megkezdett kutatásokra is vonatkozhat.
Adatkezelés, adatvédelem A Nyilvántartási Rendszer adatkezeléssel és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai összhangban vannak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásaival. Az adatszolgáltatók által megküldött közérdekű adatokat a működtető szervezet teljes körűen kezeli, és nyilvánosságra hozza. A személyes adatok kezelésére és nyilvánosságra hozatalára csak az érintettek előzetes hozzájárulása esetén kerül sor.
A Nyilvántartási Rendszer szervezete, működtetése A Nyilvántartási Rendszerrel kapcsolatos feladatokat két szervezeti egység látja el; a rendszer kiépítését és működtetését a Budapesti Műszaki Egyetemen belül működő Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár munkatársai végzik, a nyilvántartásra épülő elemző és döntéselőkészítő tevékenység pedig az Oktatási Minisztérium Elemzési és Értékelési Osztálya köztisztviselőinek feladata.
Az adatszolgáltatás módja Az adatszolgáltatás elektronikus úton és hagyományos módon történik. Az adatlapok letölthetők az alábbi címről:
http://www.omikk.bme.hu/NKR/ A Nyilvántartási Rendszerről tájékoztatás kérhető a BME OMIKK Nemzeti Kutatás-nyilvántartási osztályán Dr. Tichy-Rács Ádám osztályvezetőtől a 06(1)457-5343 telefonszámon, a
[email protected] e-mail címen vagy levélben, a 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7. postacímen.
