ÉLETÜNK
www.gyongyos.ofm.hu
Veni Sancte
XII. évf. 4. szám 2007. szept.
A Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja
Assisi 2007
Ki vagyok én?
Fiatalok Máriacellben
Újra elindultunk...
Szűzanyám, Tied akarok lenni !
2
Keresztség szentségében részesültek:
Elöljáróban
Annus Álmos Botond, Bányai Dorka, Bárdos Zétény, Bátor Viktória, Bogdán Péter, Bokros Lara, Bódi Rita, Christian Heinze, Fintor Dominik, Gulyás Napsugár, Imricsik Nóra Anna, Jakab Levente, Jurecska Rajmund, Kepler Bálint, Kuhn Brendon, Mester Vivien, Méhész Botond, Nagy Levente, Pányi Orsolya, Pethő Anna, Radzik Gréta, Racs Jázmin Anna, Simon Enikő, Számpor Richárd, Udvari Petra, Tóth Ágnes, Varga Boglárka Angéla. Házasság szentségében alapítottak új otthont:
Annus Péter – Bódi Gabriella Zsuzsanna, Bezzeg Zoltán – Babus Anita, Bordás Szabolcs – Drelyó Tímea, Grizner Attila – Engelleiter Gabriella, Gyöngyösi Gábor – Patkós Tímea, Kovács Olivér – Berecz Ildikó, Lowack Henrik - Ferke Krisztina, Mező Szabolcs – Bálint Erika, Nagy Zoltán – Hadobás Orsolya , Paréj Péter Gergő – Faragó Tímea, Ruzsom Péter – Gorácz Márta, Safranka Zoltán – Barta Anita, Smik Christian – Tóth Gabriella, Szilágyi Csaba – Ambruzs Klaudia, Tóth Gyula – Berecz Melinda, Tóth Zsolt – Jakab Ágnes, Urbán Róbert – Reszegi Nikoletta.
Akik megtértek az Úrhoz: Barti Károly, Bánfalvi László, Bognár József, Bordás Ottóné Kovács Magdolna, Cseplye Andrásné Csintalan Mária, özv. Darkó Jánosné Kerékgyártó Erzsébet, Gál József, Horváth Jánosné Balogh Erzsébet, Juhász Istvánné Mádi Mária, Kecskés Attila, Kepler Károlyné Steinbacker Éva, Kolláti Ferenc, Kovács Ferenc, Krasznay Ferencné Palócz Erzsébet, Miklós Andrásné Kószó Mária, Molnár Gyuláné Szalóki Katalin, Nagy Ferenc, özv. Oroszi Józsefné Koczka Erzsébet, Pataki Ferenc, özv. Patócs Ferencné Pataki Erzsébet, Szarvas Gyuláné Hegedűs Júlia, Vidák Mária, Viczián János, Turi Elemérné Márton Klára.
Szentmisék rendje:
Alsóvárosi templomban vasárnap: 7.00, 9.00, 10.30, 18.00 hétköznap: 7.00 és 18.00 Gyöngyöspüspökiben: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: 10.30
Ájtatosságok
Minden hétköznap 6.30-kor és 18.30-kor énekes zsolozsma a szerzetesekkel a templomban (kiv. elsőpéntek reggel, és szombatonként este). - Bizánci liturgia: minden hónap második és utolsó szombatján 9.45-től. - Minden hónap első vasárnapján a templomban délután 15.30-tól 17.00 óráig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, 17.00 órától szentségimádás, majd a Rózsafüzér Társulat titokcseréje. - A hónap többi vasárnapján délután 16.00-tól 17.30-ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána litániát tartunk. - Minden első kedden 16.30-kor nyugdíjas összejövetel a Karitász csoport vezetésével. - Minden első csütörtökön 16.30-kor szentség-imádás a Jézus Szíve Család vezetésével. - Minden első pénteken a reggeli szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát. A nap folyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. - Minden hónap első szombatján a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. - Minden hónap 13-án Fatimai engesztelő imaóra az esti szentmisével kezdődően. Közösségeink
- A Ferences Világi Rend Közössége imaórát tart minden hónap első hétfőjén 17.00 órától a templomban; illetve rendi gyűlést tart a hónap harmadik hétfőjén 15.00 órától. - A Szent Mónika Közösség imaórát tart minden hónap 27-én 16.30-kor a tanácsteremben. - A Szentlélek imacsoport imaórája minden hónap első szombatján 16.30-kor. - Az ifjúsági közösség (18-26 évesek) szombatonként 19.00 órától tartják az összejöveteleket. Változatos programokkal, testi-, lelki töltődéssel várják a régi és az új tagokat. - A családosok közössége 2 hetenként szombaton este 19.00 órától tartja az összejövetelét. - A baba-mama klub szeptembertől keddenként 9.00 és 11.00 óra között a plébánia Szent Antal termében várja a kikapcsolódásra vágyó édeanyákat és csemetéiket. Érdeklődni: Hendrik Andreánál 06-20/823-1292 - Az XXL klub (30-45 évesek) csütörtökönként 17.00 órától hívja a társaságra vágyó egyedülállókat egy keresztény közösségbe. Érdeklődni: Hortolányi Gábornál 70/256-0528 - A Filmklub minden hónap harmadik szombatján kerül megrendezésre. Érdeklődni: Imre testvérnél 06-20/770-4774 További információ: www.gyongyos.ofm.hu
Eseménynaptár
Szeptember 8. Kisboldogasszony (Mária születésének ünnepe) szentmisék: 7.00 és 18.00. Szept. 9. 9.00: Veni Sancte. Szept. 12. Szűz Mária szent neve – szentmisék: 7.00 és 18.00. Szept. 13. 17.00 szentmise Ányos atyáért Mátraházán (halálának 2. évf. alkalmából). Szept. 14-től péntekenként 9 órakor szentmise a Mátraházai Idősek Otthonában (kiv. első péntek). Szept. 17. Szt. Ferenc atyánk stigmatizációjának ünnepe (szentmisék 7.00 és 18.00). Szept. 20-22. a Fájdalmas Szűzanya búcsújára előkészítő szentbeszédek (Triduum) az esti szentmise keretében. A beszédeket Szász Zsombor ferences atya tartja Mátraverebély-Szentkútról. Szept. 22-23. Fájdalmas Szűzanya búcsúja – hordozható Mária-szobrok országos találkozója Szombat: 16.30 gyóntatás 18.00 ünnepi szentmise (P. Szász Zsombor OFM), majd gyertyás körmenet 19.30 hívek imaórája 20.30 ünnepi zsolozsma a ferences szerzetesekkel 21.30 csendes imaóra (a templom egész éjjel nyitva lesz) 24.00 szentmise az elhunytakért. Vasárnap: 6.00 reggeli zsolozsma a ferences szerzetesekkel 6.30 gyóntatás 7.00 szentmise a búcsúsokért 9.00 máriás fiatalok gyülekezője a templom előtti téren 9.30 ünnepélyes bevonulás a hordozható Mária-szobrokkal 10.00 ünnepi szentmise (Majnek Antal ferences püspök ezüstmiséje) utána körmenet, majd Gyöngyösi Úrangyala 17.30 Loretoi litánia 18.00 búcsúzáró szentmise. Szept. 23-án sem Gyöngyöspüspökiben sem Mátraházán nem lesz szentmise. Szept. 27. 8.30 Vak Bottyán János emléktáblájának megkoszorúzása. Szept. 30 Szentírás vasárnapja.
Október hónapban esténként 17.30-tól a rózsafüzért imádkozzuk. Okt. 1-3. Szent Ferenc atyánk ünnepére felkészítő szentbeszéd sorozat (Triduum) az esti szentmisék keretében. Okt. 3. az esti szentmise után megemlékezünk Szent Ferenc atyánk boldog haláláról, tranzitusáról. Okt. 6. 19.00 filmklub. Okt. 7. Magyarok Nagyasszony ünnepe – Mátraházai kápolna búcsúja. Okt. 15. 16.45 Biblakör (elmélkedés a zsoltárokról az eredeti héber szöveg alapján). Okt. 21-23. Máriás fiatalok találkozója (Ragály-Aggtelek). Okt. 23. Kapisztrán Szent János ferences áldozópap ünnepe (szentmise: 7.00 és 18.00).
3
November hónapban az esti szentmiséket elhunyt szeretteinkért mutatjuk be. Használjuk ki a lehetőséget, hogy 30 napon keresztül szentmisében imádkozunk értük. Elhunytjaink nevét írjuk fel a templomban található lapocskákra, és helyezzük el a Szent Ferenc oltár előtti gyűjtőládában! Nov. 1. 15.00 Közös imádság és sírkőmegáldás az Alsóvárosi és a Gyöngyöspüspöki temetőben: 17.00 Püspökiben: szentmise elhunyt szeretteinkért, a szentmise végén nagy Libera 18.00 szentmise elhunyt szeretteinkért, a szentmise végén nagy Libera. Nov. 2. 7.00 szentmise elhunyt szeretteinkért, a szentmise végén nagy Libera. Nov. 10. 19.00 filmklub. Nov. 19. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe (a jubileumi esztendő lezárása): 18.00 szentmise elhunyt jótevőkért 19.00 jótékonysági hangverseny (Máltai Szeretetszolgálat). Nov. 23. Szent Cecília, az egyházzene védőszentje. Nov. 24. Ferences halottak napja: 7.00 megemlékezés a ferences rend elhunytjairól. Nov. 25. 18.00 megemlékezés az énekkar elhunyt tagjairól, 18.00 latin nyelvű szentmise a nagykórus közreműködésével. Az adventi időben a rorate szentmisék reggel 7 órakor kezdődnek, előtte 6.30-tól imádkozzuk a zsolozsmát. December 2. Advent első vasárnapja, az egyházi év kezdete. Püspökiben rorate szentmise csütörtökönként 7.00. Dec. 8. lelkinap gyerekek számára (9-12); felnőttek számára (14.30 - 19.00). Dec. 8. Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, Szentmisék: 7.00; 10.30; 18.00.
A Mátraházai Magyar Alverna lelkigyakorlatos ház szeretettel várja azokat a kikapcsolódásra, lelki feltöltődésre vágyó családokat, illetve kisebb csoporokat, akik szívesen eltöltenének pár napot a Mátra csendjében. Ezen kívül lehetőséget biztosítunk családi ünnepek megrendezésére is (aranylakodalom, keresztelő ). További információ: Dózsa Ákos 20/770- 46-71
4
Gyalogos zarándoklat...
Emberi életünk egyik alapvető jellemezője, hogy szüntelenül úton vagyunk. A hívő ember életében is megjelenik ez az élmény, az élet maga is egy zarándokút, az ember, Isten népe is a hit zarándokútját járja. A keresztények a IV. században kezdték a Jézus életével kapcsolatos helyek látogatását, majd később sok olyan zarándokhely alakult, amely Szűz Mária vagy valamely szent által tett csodával kapcsolatos. A VI-VII. században a zarándoklat lelkisége megváltozott, a zarándokok azért keltek útra, hogy vezekeljenek bűneik miatt, így a zarándoklat évszázadokon keresztül mint elégtétel, és mint a bűnbocsánat elnyerésének egyik formája volt. Napjainkban a zarándoklat leginkább a lelki megújulás egyik eszköze. A zarándoklaton a résztvevők Isten szavának hallgatása, a közös imádság során megerősödnek és megújulnak a hitben.
Egyházközségünkben lassan már hagyománnyá válik Nagyboldogasszony ünnepén a Szentkúti zarándoklat. Mátraverebély-Szentkút ősi kegyhelye hazánknak, melyet 2006-ban Nemzeti Kegyhellyé nyilvánítottak. A legenda szerint Szentkút forrásának vizét Szent László lovának patkója fakasztotta, mikor üldözői elől menekülve egy szakadékon ugratott át. Ezekben az években jelent meg a forrásnál Szűz Mária, karján a kis Jézussal és gyógyított meg egy süket-néma pásztorgyermeket a forrás vizével. Tény, hogy már az 1100-as évektől kezdve zarándokok sokasága kereste föl a kegyhelyet, testi lelki gyógyulást, megújulást várva. Kázmér testvér kezdeményezésére két évvel ezelőtt újjáéledt a régi hagyomány: a gyöngyösiek gyalog zarándokolnak el Szentkútra Nagyboldogasszony ünnepén. Az idei évben zarándokcsoportunk augusztus 11-én szombat hajnalban Kázmér testvér vezetésével indult útnak. Reggel fél négytől gyülekeztek a hívek a ferences templom előtt. Négy órakor közös imádság, éneklés és Ágoston atya áldása után
elindult – elöl a kereszttel és a Gyöngyös táblával - a mintegy 60 fős csoport, ki-ki esőkabátban, anorákban, bakancsban, gumicsizmában. Az indulás előtt, éjjel hatalmas felhőszakadás volt, ami már csak ráadásként jelentkezett a megelőző három nap esőzéseire. Kis csapatunk tagjait ez sem riasztotta vissza, tudtuk, hogy az út során meg kell küzdenünk a sárral, vízzel, párás meleggel. Mire Gyöngyöst elhagytuk, az időjárás jobbra fordult és a már csak szemerkélő eső is elállt. Gyöngyösön a „Zarándokok Énekeskönyvé”-ből énekelve haladtunk át, és továbbra is az út során valamennyi lakott településen Kázmér testvér vezetésével énekelve mentünk. Gyöngyösorosziban a hajnali sötétben több házból is kíváncsi szemek tekintettek ki, némely ablakban pedig gyertyát gyújtottak a zarándoklat tiszteletére. Gyöngyösorosziban láttuk meg először az adácsi zarándokokat, akikkel utunk végéig többször is találkoztunk. Orosziból Károlytáró felé vezetett utunk. Itt a műúton, haladtunk, mert a nagy sár miatt a szőlők közti földútra nem merészkedtünk rá. Károlytárót elhagyva az erdőben gyalogoltunk tovább a Keresztesi - nyeregig. Ez volt az út legmeredekebb része: hosszú emelkedő után fülledt, párás melegben, a Mátrára leereszkedő felhőben gyalogolva értünk fel a hegygerincre mintegy 640 m magasra. Szűz Mária megsegített bennünket, kisütött a nap, és dacára a többnapos kiadós esőzésnek, erre a napra kitisztult az ég, és nem nehezítette utunkat az eső. Az „adácsi” keresztnél imádkoztunk, majd reggeli és rövid pihenő következett, amit megérdemelt a csapat hiszen rekordidő alatt tettük meg ezt a kb. 20 km-es távot. A pihenő után a rózsafüzért imádkozva ereszkedtünk le Mátrakeresztesre, ahol a legkisebb gyerekek csatlakoztak hozzánk. Innen Hasznoson át Tarra mentünk – kis csapunk élén a két legfiatalabb (6 és 8 éves) kislánnyal - ahol a plébánia udvarában pihentünk meg, és fogyasztottuk el az ebédet.
...Mátraverebély-Szentkútra
5
A Máriás lányok, búcsús csoportok között barátság szövődött, és Kázmér testvér személyesen hívta meg a különböző települések képviselőit, hogy látogassanak el Máriácskájukkal a Gyöngyösi Fájdalmas Szűzanya búcsújára szeptemberben. Reméljük, találkozunk. Délután a templomban elköszöntünk Szentkúttól, szemerkélő esőben Kányásig gyalogoltunk, majd onnan busszal jöttünk haza.
Mátrakeresztesről segítőtársunk kisbusszal vitte Tarig a Máriás-lányokat és fiúkat, majd onnan a Mátraverebélyi templomig, ahol a Máriás lányok és fiúk magukra öltötték a csodálatos, és a tavalyi évben külön ez alkalomra tervezett és készített népviseletet. Utunk utolsó hat kilométerén Mátraverebélytől Szentkútig a fiúk, Mária lovagjai egymást váltva vitték a hordozható Máriácskát. Kb. fél négyre értünk a szentkúti kegyhelyhez. A kegyhely előtt a lányok átvették a fiúktól a Máriácskát, és énekelve vonultunk be harangszó kíséretében a templom elé. Csodálatos, szívbe markoló érzés fogott el bennünket, olyan amit át kell(ene) élni az embernek, szavakba önteni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. A kegyhely békéje, harmóniája mindenkire kiáradt. A kapuban Antal atya, a szentkúti házfőnök fogadott bennünket, és áldotta meg közösségünket. A templomban elénekeltük a Gyöngyösi Te Deumot, majd a Máriácskát a templom előtti téren elhelyeztük. A rendház mellett volt a táborhelyünk, az udvarban sátrat vertünk, és fáradt lábaink kicsit megpihentek az esti szentmise előtt. Részt vettünk az este hat órakor kezdődő szabadtéri szentmisén, - itt mutatkozott be Peregrin atya, aki ezután
Szentkúton teljesít szolgálatot - és hordozható Mária-szobrunkkal a körmeneten. Szentmise után visszamentünk táborhelyünkre, ahol jóízűen fogyasztottuk el a finom gulyáslevest, és nyugovóra tértünk. A pihenést az egész éjjel tartó zivatar zavarta meg, a sátrakban alvók bőrig áztak. Reggelre kisütött a nap, és újult erővel a főbúcsú ünnepi nagymiséjén vettünk részt, melyet Várnai Jakab celebrált. Számos településről érkeztek búcsújáró csoportok népviseletbe öltözve, szebbnélszebb hordozható Mária –szobrokkal. Gyöngyösi Máriáslányaink gyönyörűek voltak, mindenki megcsodálta őket.
Idős, fiatal, bárki elindulhat a Szentkúti zarándokútra, a 40 km gyalogláshoz ugyan jó kondíció kell, de kilenc éves gyermekem szavait idézve: „Azért nem fáradtam el, mert a Jézuska ment elől, és végig segített, titokban erőt adott az egész úton.” Ez évben a legidősebb zarándok hölgy 73 évesen, a legidősebb férfi 70 évesen, a legfiatalabb 8 évesen tette meg a 40 km-es utat. A csoport legkisebbjei (6-9 évesek) is mosolyogva, vidáman gyalogoltak 20 km-t
Világunk elgépiesedett, az emberek elkényelmesedtek, hagyományaikat felejtik. Nagyszerű érzés látni és még nagyszerűbb átélni ezt az újjáéledő hagyományt. A zarándoklat ideje alatt az ember elszakad a mindennapi élet gondjaitól, lelke Isten felé fordul. Alkalom Isten szavának a meghallgatására, lehetőség a lelkigyakorlatra, elmélyedésre, hogy megváltozott szívvel térjünk vissza a hétköznapokba.
Szentkút öröme, békéje, kegyelme várja a zarándokokat. Jövőre is megyünk, hogy ismét megtapasztaljuk ezt a csodálatos érzést. Várunk mindenkit, aki a zarándoklat által szeretne lélekben feltöltődni, hitben megerősödni, érezni a Szent hely kegyelmi sugárzását. Kérjük ehhez a Szűzanya segítségét. Kiss Rita
6
Kisasszonyunk Mária Mária add, hogy a Te rongybabád lehessek!
A mai ünnepen hazajöttünk, hogy felköszöntsük minden keresztény édesanyját, Máriát. Mindnyájan ismerjük Petőfi Sándor kedves költeményét, amelyben elmondja, hogyan készült édesanyja köszöntésére: „Egész úton hazafelé azon gondolkodám, Miként fogom szólítani rég nem látott anyám?” Eszébe is jutott számos szép gondolat, de amikor eljött a találkozás perce, írja: „csüggtem ajkán szótlanul, mint gyümölcs a fán.” Valahogy így vagyunk mi is, amikor a Szűzanyát akarjuk köszönteni. Milyen szerencse, hogy Mária nem annyira a szavainkat figyeli, sokkal inkább a szívünket nézi. „Szemmel is hall az okos szeretet!”
Kisasszonyunk Mária énekeljük különösen is földi születésnapján. A kisasszony szó eltűnőfélben van már a közhasználatból. Ma, már nem szoktuk így nevezni leányainkat, viszont nem tűnik el a magyar emberek szűzmáriás lelkületéből és megmarad ez a nap Kisasszonynapjának.
Ezen a kora őszi napon Krisztus Istenünk Édesanyját, mint gyermek-kisleányt figyeli, tiszteli az Őt szerető, hívő világ. Persze nem elszigetelten, a gyerekkort, a további életkortól külön választva emlegetjük ma a Miasszonyunkat,...csak éppen külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy Ő is parányi kicsi lényként jött erre a világra, neki is voltak játékai, álmai, mint ahogy játszik és álmodozik minden időben a gyermek. Mert minden gyermeknek megvan a maga sajátos játéka. Pl. a fiú árkot ás, várat épít, utazik, harcol… a kisleány – ősi, ösztönös mozdulattal – a baba után nyúl, mert benne, ezzel a magatartással az isten szándéka szerinti, jövendő édesanyaság igénye jelentkezik. Ugyan volt-e Máriának valaha is rongybabája? Mint annyi más szegény kislánynak volt a világon. De jó is lenne látni, ma, egy ilyen összetákolt, színes ruhákkal felöltöztetett figurát és tudni róla, hogy ezzel a rongybabával maga a Kisboldogasszony játszott kislánya korában. A világ szegényei, rongyosain és elhagyatottjai nagy megnyugvással gondolhatnak arra, hogy a gyermek Mária babusgatta, ápolgatta – mint megannyi kislánytársa – a játékbabákat, mert ebben a magatartásában jelentkezett a nagyon boldog Asszonynak, immár az örökkévalóságba átnyúló hivatása: védeni, istápolni, szeretni minden rongyos, megtépázott lelkű, elhagyottat, szegény gyermeket és felnőttet egyaránt.
Például:a történelmet formáló nagy egyéniségekre, a történelem szereplőire – többnyire csak mint felnőtt nagyokra szoktunk felnézni, emlékezni rájuk és értékelni őket. Mikszáth Kálmán írja Deák Ferencről, hogy: a „haza bölcsét”, mi csak úgy képzeljük el, mint aki vaskos nyugalommal, megmozdíthatatlan gránittömbként üldögél székében, vagy megfontolt nyugalommal bölcsen beszél. Pedig ő is volt gyerek, és valószínűleg ő is futkosott karikát kergetve, ő is szaladgált pillangók után szülőfaluja selymes rétjén.
Ma, amikor Kisasszonyunkat idézzük, a glóriásat, dicsőségest, vagy a később zokogót, a Fiát keresőt, a Fiát megtalálót, a nagypénteken gyászolót, vagy a feltámadás hajnalán örvendezőt, gondolni kell arra, hogy Ő is volt kicsi lány. Megszületett elfogadta édesanyja (Anna – Joakim) gondoskodását. Belenézett az Őrá aggódva néző édesapja szemébe, és mosolyával, szavaival fénybe borította életüket. Ezzel a ténnyel, hogy Egyházunk külön ünnepli az ő születését, azt szeretné elmondani, hogy közeledjünk Hozzá bátran, mint ahogy minden gyermekhez mindenki szeretettel mer közeledni. Hiszen a gyermek egy kicsit valahogy m i n d e n k i é . Kisasszonyunkra, - ez alkalommal, amikor Őreá, mint egykori kislányra emlékezünk, - rábízzuk gyermekeinket és családjainkat.
Kisasszonyunk Mária ! – nincs ebben sok kérés, nincs ebben sok fogadkozás, nincs benne sok díszes cifra szó, de Ő megért, miért kiállt feléje e nép. Kisasszonyunk Mária! Légy mellettünk! Mi képtelenek vagyunk válaszát meghallani, de azt joggal feltételezhetjük, hogy valami ilyeneket mond: „Ha megőrzitek az érzést irántam – amint azt őseitek tették – megtanítjátok a ragaszkodást gyermekeitek szívében, akkor én, a ti Kisasszonyotok az örökfény hazájából mindig figyelemmel kísérem sorsotokat. És megkérem Fiamat, az Úr Jézus Krisztust, hogy vigyázzon rátok! Vigyázzon minden gyöngyösire, ügyeljen minden templomi közösségre, falura, városra, családra, minden kisfiúra és kislányra, a sorsotokra, panaszaitokra, könnyeitekre; hogy ha jönnek új évek és új ünnepek, boldog vidámsággal mondhassátok: Kisasszonyunk, köszönjük, hogy nem szerettünk hiába! Imre testvér
Gyermekeinkért
Gyermekemért
7
Segíts, hogy jó anya legyek Mert néha félek, van, hogy túl szigorú vagyok akkor benned is, mennyei Atyám csak nevelőt fog látni, zsarnokot, van, hogy nem szánok rá elég időt, akkor pedig azt fogja hinni, Hogy neked sincs rá időd.
Atyám, még annyi sok kérnivalóm van. Add, hogy ember váljék belő1e, gerinces és boldog, bátor és hivő és eszes. Akit nincs, mi ledönt, mert az alap, ahol áll: Krisztus, még akkor is, ha talpa alatt megrendülne a föld. Ember, aki mindig tud mosolyogni, akkor is ha mindenki csügged, mert nem hagyja el a remény. Ember, világosság az éjben, ha közben ki is hunyt a fény. EMBER, aki tud imádkozni, és ha veled beszél elcsitul a vihar Ember, aki megérti az Idők jelét, ha fejünkben nagy is a zűrzavar, És végül: Ember, aki tudja mi a szeretet.
Sok mindent kívánnék még gyermekemnek egészséget, szépséget, hosszú életet. Mégis meg kell gondolnom, mit kívánjak, mert tudom: Te épp annak nem adsz sokat mindebbó1, akit nagyon szeretsz. Így hát, mennyei Atyám, inkább arra kérlek, add, hogy a gyermekem sose maradjon lent a porban, keljen föl, hogyha elesett, s menjen tovább az úton, amely hozzád vezet, míg Téged, mennyei Atyám, majd színrő1-színre láthat.
Mosolygó Gyermek
A nyári busz fullasztó melegében, Kék-bóbitás sapkája keretében, Anyja mellére békén odabújva, Szemben velem egy esztendős fiúcska. Szeme azúrját kerekíti tágra, Úgy néz a furcsa idegen világra, Ami én vagyok, aki mostan boldog Gyönyörűséggel arcába mosolygok.
Csak néz rám, néz rám, komolyan, sokáig, Míg szirom arca gömbölyűre válik, Ahogy a bimbó feslik szét a bokrán, És édesdeden visszamosolyog rám.
Egy új emberke, ki nem is beszél még, Hogyan érti meg mosolyom beszédét? Hogy érzi meg, - hisz csak egy éve ember! Hogy a szeretet szólítja szememben! Ó milyen titok, milyen csodaszép ez! Egy csöpp agy, mely még gondolni se képes, A szeretetet már fel tudja fogni S a mosolyra vissza tud mosolyogni! Ó, ha lehetne, hogy az, aki Atyja Minden mosolynak, nekem is megadja, Olyannak lennem, mint ez a csöpp gyermek: Friss antennája minden szeretetnek.
Sík Sándor
8
Fiatalok Ferenc útján
2007. aug. 7-12 között Assisiben rendezték meg az I. Európai Ferences Ifjúsági Találkozót. A találkozó mottója: Ferenc menj és újítsd meg Európámat; Szt. Ferenc életének arra a pillanatára utal, amikor a San Damiano-i kereszt előtt imádkozva az Úr így szólt hozzá: „Ferenc menj és újítsd meg egyházamat, mert romokban hever.” Napjainkban pedig az emberek lelke hever romokban, sokan elfordultak Istentől és sötétségben élnek, és a mi feladatunk nekik megmutatni a Világosságot. Éppen ezért volt kiemelkedő jelentősége ennek a találkozónak, mert a ferences karizma kezdettől fogva hozzájárult Európa evangelizálásához és az Egyház megújulásához. Fr. José Rodriguez Carballo ofm miniszter generálistól azt a küldetést kaptuk mi fiatalok, hogy tegyünk tanúságot a hitünk mellett és újítsuk meg Európát. Ezen a találkozón lehetőséget teremtettek számunkra, hogy meglássuk azokat a helyeket, ahol Szt. Ferenc Istennel találkozott és kitárta karjait kora kitaszítottjai felé. Ma is értékes gyöngyszemek ezek az épületek, utcák, ahol beszél hozzánk a kultúra, a művészet, a történelem, és az evangélium. Elmondhatatlan érzés volt végigjárni ezeket a helyeket a San Damiano kápolnát, amit Szt. Ferenc először újított fel, a Szt. Klára bazilikát, ahol most a San Damianoi kereszt áll, ami előtt mi is elimádkozhattuk Szt. Ferenc imáját: „Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat. Ámen.” A Szent Ferenc bazilikában a csodálatos freskók mellett, melyek híres művészek alkotásai az altemplomban imádkozhattunk Szt. Ferenc sírjánál. Egyik délután pedig elmentünk a La Verna hegyre, ahol Szt. Ferenc megkapta a stigmáit és ahol ma is élnek remeték a kíváncsi szemek elől távol maradva. Én ezen a helyen tapasztaltam, értettem meg leginkább a remeteség lényegét. Itt érintett meg, hogy milyen volt remetének lenni Szt. Ferencnek és társainak. Egy durva posztóruhában, kötéllel a derekukon, mezítláb a nedves, hideg sziklahasadékokban az Urat dicsérni. A másik remeteség, ahová eljutottunk Carceri volt, ahol erdélyi testvéreinkkel együtt közösen magyar misén vehettünk részt. Nagyon megható volt, hogy abban a remeteségben ahol
Szt. Ferenc is annak idején imádkozott magyarul imádkoztunk, magyar énekszótól zengett a kápolna és mindezt az erdélyi testvérekkel közösen élhettük át. A közös programok nagy része a Sancta Maria degli Angeli templomban, illetve az előtte található téren zajlottak. Ezen a nagy téren voltak a vacsorák, itt mutatkoztak be egymásnak a különböző nyelvi csoportok, itt énekeltünk esténként a Tökéletes boldogság nevű zenekarral együtt, amely ferences testvérekből állt. A bazilikában volt a nyitó és záró szentmise, valamint pénteken a közös bűnbánati liturgia, és a szombati virrasztás. Ebben a bazilikában találjuk a Porciuncula kápolnát, mely a ferencesség bölcsője, és amelyet a mennyország nyitott ajtajának is mondanak, hisz azok a kérések, amelyek itt hangzanak el meghallgatásra találnak. Szavakkal talán ki sem fejezhető milyen jó volt együtt lenni egy héten keresztül más európai országokból érkező fiatalokkal, akik rokonszenveznek Szt. Ferenccel és közel állnak a ferences testvérekhez ugyanúgy mint mi. Együtt kirándultunk, együtt étkeztünk, együtt imádkoztunk és együtt ünnepeltük meg a hitünket, amely összeköt minket. A plébániánkat Hegede Lászlóval képviseltük és nagyon nagy öröm volt számunkra, hogy részt vehettünk ezen a találkozón Assisiben, ahol végigjárva Szt. Ferenc életének a helyszíneit közelebb kerültünk az Istenhez. Hiszen Ferenc atyánk életében minden az Isten felé mutat, és mi is mélyebben átéltük azt, ami a Ferences Szegénygondozó nővérek regulájában is meg van fogalmazva: Szt. Ferenc példáján keresztül Krisztust követni. Lacival együtt jó utat kívánunk annak a két embernek, aki két év múlva elmehet a II. Európai Ifjúsági Ferences Találkozóra Santiago del Compostellába. Soraimat Fr. José Rodriguez Carballo ofm miniszter generális gondolataival zárom: Szent Ferenc minden jóakaratú ember szentje. 800 év óta is hatékony vonzóerejének titka az ő „időszerűtlenségében” áll. Mindig előttünk jár, elővételezi a jövőt, nem hagyja magát a jelenbe berekeszteni. Ezzel utat tud mutatni a hívő embernek is, aki állandó keresésben van, aki Krisztust követi, és aki, mint Ferenc, az Evangéliumot teszi saját életszabályává. Kernács Polett
Útra kelni
Mariazell kegyhelye igen ősi, 1157-ben bencés szerzetesek alapították és népesítették be. Ez a kegyhely nemzetközi, de mindenekelőtt európai jelentőségű. 2004- ben Közép-európai országokB o s z n i a Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Ausztria- egyházai elhatározták, hogy egy Közép-európai Katolikus Találkozó megrendezésével Európa újraegyesítésének jelét adják. Az osztrák szervezők a 2004-es találkozó után úgy gondolták, esedékes lenne ezen országok fiataljainak újra összejönni, találkozni, együtt imádkozni. Így került megrendezésre 2007. augusztus 12-15. között egy újabb Ifjúsági Zarándoklat Mariazellbe. A találkozó mottója: „aufbrechen”. Ezt a német szót elég nehéz magyarra fordítani, mert sokféleképpen értelmezhető. Egyrészt azt jelenti: útra kelni, felkerekedni. Elindulni, hogy valahova máshova menjünk, zarándokoljunk. Kiszakadjunk a hétköznapokból, hogy a zarándoklatról hazatérve lélekben megerősödve folytathassuk a hétköznapok megpróbáltatásait. Másrészt jelenti a határok áttörését: nincsenek többé falak. Fontosabb az, ami összeköt minket, mint az, ami elválaszt. Az osztrák szervezők elmondása szerint a találkozó célja a keresztény hit melletti elköteleződés, hit lényegéről való beszélgetés, egymással való találkozás, illetve az együttgondolkodás volt. A találkozóra a zarándokok közül sokan gyalog, illetve biciklivel érkeztek. Messzebbről jövő fiatalok számára, esetleg még a buszozás is fárasztó volt. Ennek ellenére sokan útnak indultak, hogy eljussanak Mariazellbe, találkozhassanak a mariazelli Szűzanyával és megtapasztalhassák ennek a helynek a csodáját. A találkozó három napig tartott. Ezen három nap alatt különböző programok közül lehetett választani. Még meg sem érkeztünk, de már a Gável Testvérek koncertjét hallgathattuk meg. Sokan panaszkodtak is az időpont miatt, de aztán oldó-
9
dott a hangulat, még az utazás fáradtságait is elfeledtette velünk ez a koncert. Következő két nap délelőttjének és délutánjának fő programja a műhelyek voltak. Ez egy elég tág fogalom, igazából itt különféle programok közül lehetett választani: kreatív foglalkozások, kultúra, zene, tánc, személyiségfejlődés, lelkiség, teológia, sport és mozgás témakörökben várták az érdeklődőket. Minden nap reggeli dicsérettel kezdtük a napot, délben szentmisén vettünk részt. Kedden este a bazilika előtt egyórás elmélkedésre került sor, majd gyertyás körmenettel zártuk az imádságot. Szerdán az ünnepi záró szentmisét Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek az Oszták Püspöki Konferencia elnöke mutatta be. A szentmise délelőtt 10 órakor kezdődött, délben pedig a nagy kivetítőn keresztül kapcsolták Rómát, ahol XVI. Benedek pápa köszöntötte a mariazelli fiatal zarándokokat. Csodaszép élmény volt megtapasztalni ezen három nap alatt a türelmet és a szolidaritást az étkezéseknél és a vizes blokkoknál, ezzel együtt viszont a nagy lelkesedést, a találkozás örömét, a különböző kultúrák találkozását, valamint a nyelvi akadályok megoldhatóságát is. Huber Marika Az a megtiszteltetés érte közösségünket, hogy a Mária Rádió minket választott a hét plébániájának. Ebből az alkalomból 4 napon keresztül élő adásban közvetítette a szentmisét és az utána következő zsolozsmát. A hallgatók megismerhették a templomunk történetét, közösségeinket, imacsoportjainkat és a plébánia mindennapi életét. A rádió nálunk csak az interneten hallható (www.mariaradio.hu). Aki lemaradt a közvetítésről az a www.gyongyos.ofm.hu honlapról letöltheti. szerk.
10
És újra előkerültek a csizmák
Jelentkezési lap kitöltve, de honnan szerezzek gumicsizmát? Ez volt az első kérdés. Szóval felkerestük a nagyszüleinket és együtt előkotortuk a csizmákat a poros padlásról. Ez amúgy remek alkalom volt beszélgetni egy jót a rég nem látott Mamával, Papával. Ezek után vidáman kerekedtünk útra. El is jutottunk egészen a buszmegállóig, ahol megláttuk a pasarétieket. (Még soha nem találkoztunk velük, mégis éreztük, hogy ŐK azok.) A buszon még kicsit megoszlott a társaság, de rögvest új barátságok szövődtek, mikor elindultunk az első közös kirándulásunkra, amelyre már csizmát húztunk. Természetesen turistautat ritkán követtünk, inkább a patakban mentünk. Néha megcsúsztunk a köveken, de legalább combig felfrissültünk a hűsítő vízben. Itt volt az első ,,Ki vagyok én?”, (ez volt a lelkigyakorlat főtémája) ahol bemutatkoztunk egymásnak. Visszaérvén Mátraházára várt ránk még egy feladat, ami még jobban elősegítette, hogy egy igazán jó ,,bandává” formálódjunk. Kitöltöttünk egy ,,virágot”. A szirmaiba beleírtuk a különféle tulajdonságainkat, pl. talentumainkat, és hogy kikre/mikre vagyunk büszkék stb. Ezek után véletlenszerűen párba osztva (Kázmér testvér választotta ki, hogy ki-kivel legyen) elvonultunk beszélgetni a lapból kiindulva. Mikor besötétedett betelepedtünk a házba, hogy bepillantást nyerhessünk a csillagászat rejtelmeibe Várallyay Iván előadásában. Hogy tudásunkat leteszteljük, kifeküdtünk a Veronika- rétre csillagképeket keresni. Itt már tényleg jó kis csapat voltunk. A hétfőnek még frissen vágtunk neki. A lelki kezdés után (zsolozsma, mise) megreggeliztünk, majd útra kerekedtünk egy titkos bányába. A térdigérő vizet felkavarva mentünk egyre beljebb és beljebb. Pár méter után már gyönyörű kristályokat pillanthattunk meg, el is vittünk jó párat. Ahogy haladtunk egyre erősödött a kénszag, de ez nem tudott minket eltántorítani. A bátrabbak (ketten) még fürödtek is a jeges vízben, mintha csak a strandon lettünk volna. Mikor visszaértünk a bánya bejáratához, a kis Soma (a tábor legfiatalabb lakója) egy meztelen csigával fogadott minket. Az új háziállatnak főleg az anyukája ,,örült”. Egy kis gyaloglást követően Parádsasvárra érkeztünk, buszra szálltunk, és már otthon is voltunk. Este tábortüzet csaptunk, és vígan daloltuk át az éjszakát. Megint egy új napra virradtunk. Először a templomba tér-
tünk be, hogy az Atyával töltsünk egy kis időt, azután újabb túrára indultunk. Jó hosszú túrára… a Tarjánka-szurdok volt az úti célunk. Egy kiadós gyaloglás után el is értük. Vadregényes táj tárult elénk: Két meredek sziklafal közt haladtunk egy patak mellett. Voltak veszélyes részek is, de már edzettek voltunk. Bár az utolsó kilométerek, amit futva kellett megtennünk, hogy elérjük a domoszlói buszt, igencsak próbára tettek minket. Mikor Gyöngyösre értünk ellátogatunk a ferences plébániára, hogy friss vízzel enyhítsük szomjúságunkat. Ezután új erőre kapva visszamentünk Mátraházára. Este megint tüzet gyújtottunk, és már szinte kívülről fújtuk az énekeket. Ezen a napon tartottuk meg az éjszakai zsolozsmát is, ami után hamar elaludtunk. Másnap későn keltünk, és az egész napot játékkal, pihenéssel töltöttük. Íjászkodtunk, kötelet másztunk, és sokat beszélgettünk. A ,,Ki vagyok én” utolsó részeként összefoglaltuk benyomásainkat a táborról, aztán búcsút vettünk egymástól. Nagyon jól sikerült a táborunk, szép emlékek maradtak ránk, és anyukáink arca is felejthetetlen marad, mikor meglátta azt a sok koszos, sáros, vizes zoknit… Kis Veronika, Scheirich Gerda, Nagy Kitti A táborlakók mondták: “Számomra rengeteget jelentett ez a tábor. Lehetőség nyílt közelebb kerülni az Istenhez a napi szentmise és a zsolozsmák valamint a másokkal való beszélgetés által.” Adamis Kinga “Az volt a legjobb, hogy sosem fáradtam el. Azt hiszem azért mert nagyon jó volt a társaság, egyszerűen elfelejtettem a gondokat.” Kis Veronika Anna “ Nem kell más egy jó táborhoz csak érdekes programok, jó társaság és egy jó táborvezető az élén. Itt ez mind megvolt. Scheirich Gerda “Szerintem ez a lelkigyakorlat közösségépítő és gondolatébresztő volt. Hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjük egymást és önmagunkat. Rőder Péter
Nyári emlékeink
Hittantábor
Az előző évekhez hasonlóan, idén is vidáman indult a sok gyerek a kis vonattal Mátrafüredre, majd onnan tovább gyalogosan Sástóra. Útközben megálltunk a Máriácskánál, hogy beosszuk a csapatokat, majd folytattuk utunkat. Sástóra érve nagy pihenőt tartottunk, és megindult a csapatok közötti verseny. A játék és pihenő után ismét hátunkra vettük táskáinkat és meg sem álltunk Mátraházáig, ahol a várva várt őrangyalhúzás következett. Egy kendőből mindenki kihúzta a saját védencét, akire a hét folyamán vigyázott és ajándékokkal halmozhatta el. Mikor besötétedett, ahelyett, hogy nyugovóra tértünk volna, Kázmér atya vezetésével megindult az éjszakai túra. Bár a sötét erdőben patakon keltünk át és meredek lejtőn csúsztunk le, a gyerekek többsége nem félt, sőt nagyon is élvezték. Másnap a reggeli mise után elindultunk egy nagyobb kirándulásra, ahol egy nagyot számháborúztunk és kártyáztunk. Szerda délelőtt mindenki kipróbálhatta kézügyességét; lehetett gyöngyből képet kirakni, karkötőt fonni, könyvjelzőt varrni, vagy elkészíteni a tábori pólót, de akit nem vonzott ez a pepecselgetés, az kimehetett játszani a segítőkkel. Mindegyik csoportnak meg kellett terveznie a csoportjelüket és elkészíteni a menetlevelüket a vezetőik segítségével. Délután pedig elkezdődött az akadályverseny. Az erdőben a csapatok egyesével végigmentek a vaktérképen kijelölt ösvényen és út közben feladatokat kellett megoldaniuk minél eredményesebben. Az egyes állomásokon segítők várták a csapatokat és bemutatták a feladatokat, amit ezután a gyerekek lelkesen és ügyesen el is végeztek. A feladatok közt volt kirakós játék, aminek a darabjait először meg kellett keresni, volt kötélmászás, logikai rejtvény és totó is. Csütörtökön még játszottunk egy utolsót, vagy aki még ajándékot szeretett volna csinálni, az elkészíthette, majd este következett a záró tábortűz. Az utolsó este még együtt énekeltünk, meghallgattunk egy mesét, amin jókat nevettünk és végre az is kiderült, hogy kinek ki volt az őrangyala. Majd az utolsó nap következett, és az eredményhirdetés. A sok számolás és nehéz döntés után kihirdették, hogy a punnyadó paradicsom csapat nyert. Persze mindenki kapott jutalmat, mert mindegyik gyerek ügyesen dolgozott együtt a csapatával a győzelemért. Az
ajándékosztás után a segítők kikísérték a gyerekeket a buszmegállóba, akik mosolyogva integettek az elhaladó buszról, bár egy kicsit szomorúak voltak, hogy máris vége a tábornak, pedig még csak most kezdődött el, de tudták; hamar elrepül az az egy év és újra itt lesz a következő hittantábor. Hugli Veronika, Várallyai Zsófia
Gyermeksarok
Szerk.: Hendrik Andrea
11
12
Viccek:
Közérdekű
Tanító bácsi: - Pisti, mennyi tíznek a fele? - Féltíz! – vágja rá Pisti
Pistike eldicsekszik a tanító néninek, hogy ő és a papája mindent tud a világon. A tanító néni próbára teszi: - Hát akkor mondd meg Pistike, hány kilométeres sebességgel forog a Föld? Pistike nyugodt önérzettel feleli: - Ezt a papám tudja.
MESTER ÉPÜLETGÉPÉSZETI Kft. Gyöngyös Karácsondi út 15-17. Tel: 37-502-123; fax: 37-312-131; E-mail:
[email protected]
Pistike hazajön az iskolából, és diadalmasan mondja: - Apu, a tanító néni elismerte, hogy több eszem van, mint neki. - Hogyhogy? - Először azt mondta, ha valamit nem tudunk, kérdezzük meg egy okosabb embertől. Azután azt kérdezte tőlem, hogy mennyi ötször tizenöt.
Az utolsó padban két gyerek beszélget az óra alatt. Amikor a tanító néni észreveszi, összeszidja őket, és megparancsolja, hogy büntetésképpen százszor írják le a nevüket. - Tanító néni kérem, ez nem igazságos! – mondja az egyik gyerek. - Miért? - Azért, mert őt Kis Pálnak hívják, engem meg Tótkomlósfalussy Aladárnak. - Pistike, bizonyítsd be, hogy a Föld gömbölyű! - De tanító néni, én ezt sohasem állítottam.
Koháry Étterem
3200 Gyöngyös, Koháry u. 26. tel.: 37/301-934, Mobil: 30/688-51-89 www.koharyetterem.hu
ÉLETÜNK 2007/3.
Kiadja, szerkeszti és tördeli: Gyöngyösi Ferences Templom Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2. Tel.: 37/311-971 E-mail:
[email protected] Honlap: www.gyongyos.ofm.hu
Autós – Mobil Kft.
Gyöngyös egyik frekventált pontján, a Toronyház mellett, a Pesti út 53. szám alatt található. Korszerű, új gépekkel és eszközökkel felszerelt műhelyünkben 1000 m2-en, 2000 m2 ügyfélparkolóval várjuk ügyfeleinket bármely típusú gépkocsijukkal. Az elmúlt években folyamatosan bővítettük szolgáltatásaink körét, melyek a következők:szervizcsarnok, karosszéria műhely, alkatrész kereskedelem, gumiszerelés, műszaki vizsga, zöldkártya, autókozmetika. Honlapunkon (www.autosmobil.hu) keresztül lehetőség nyílik alkatrészrendelésre, valamint nyomon követhetik legfrissebb akciónkat is. H-3200 Gyöngyös, Pesti út 53. Tel: (+36) 37/314-435 E-mail:
[email protected]
Szerkesztőségi e-mail:
[email protected] Felelõs kiadó: fr. Kárpáti Kázmér ofm Fõszerkesztõ: Kernács Polett Szerkesztõ: fr. Németh Imre, Lehotai Gusztáv Nyomdai munkák: Konturs Nyomdaipari Kft. A Gyöngyösi Ferences Egyházközség támogatásával