Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében
Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia
Egyenlőtlenségek és egészségi állapot
Társadalmi egyenlőtlenségek az egészségi állapotban: egyidős a történelemmel Manapság kiemelt figyelem: társadalom-politikai és morális okok Modernizáció: születéskor várható élettartam megnőtt, de egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek kiugróak A jelenség: születéskor várható élettartam alacsonyabb, magasabb morbiditás és mortalitás: alacsony iskolázottság, jövedelem és foglalkozási presztízs Társadalmi helyzet: iskolázottság (pl. ismeretek), jövedelem (pl. ellátáshoz való hozzájutás), foglalkozás (pl. kockázatok)
Egészségszociológiai megközelítés
Az egészségszociológiai kutatások középpontjában évtizedek óta (Marmot és Bobak, 2000; Whitehead et al., 1998). Egyenlőtlenségeket befolyásolja: nem; életkor; földrajzi helyzet; etnikai hovatartozás Legújabb kutatási trendek: az egyenlőtlenségek mikor/hogyan keletkeznek és maradnak fenn az életciklus folyamán
Egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek az életciklus folyamán
A hatás nem konzisztens az életkor függvényében (Ben Shlomo és Kuh, 2002). A legnagyobb mértékű: 40 és 59 évesek körében (Satariano, 1986). Serdülőkorúak és fiatal felnőttek (West, 1997), valamint az időskorúak (House et al., 1994) körében bizonyos fokú „egyenlősődés” mutatható ki. Relatíve, azaz más korosztályokkal összehasonlítva, ezek a különbségek lényegesen kisebbek, és kevésbé koherensek Az összefüggés a társadalmi helyzet és az egészség között nem lineáris.
Egyenlőtlenségek és az életciklus
Csecsemő- és gyermekkor: szülők társadalmi helyzete meghatározó Serdülőkor és posztadoleszcencia: relatív „egyenlősödés” (ekvalizáció) Felnőttkor (önálló életkezdés): saját társadalmi helyzet meghatározó
Kutatási eredmények
Serdülők: a szülők társadalmi helyzetének függvényében eltérések alig igazolhatók a megbetegedési és halálozási (kivéve: balesetek) rátákban (Rahkonen és Lahelma 1992; West 1997) Némi (inverz?) egyenlőtlenségek jelentkeznek az egészségmagatartásban (vö. Tuinstra et al. 1998) vagy a pszichés állapotban (Pikó és Fitzpatrick 2001).
A jelenség (relatív ekvalizáció) magyarázata
Iskolai környezet, szülők életmódjától való növekvő függetlenedés (individualizmus, teljesítményorientáltság) Ifjúságkultúra: (poszt)adoleszcens társadalom = a bourdieu-i társadalmi térben önálló társadalmi mezőt alkot Immanens életmód- és értékrendbeli logika (Williams 1995): a kortársak meghatározó szerepe Posztmodern életstílus elterjedése
Az egészséget meghatározó tényezők rendszere EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 11% KÖRNYEZETI FAKTOROK 19%
GENETIKAIBIOLÓGIAI FAKTOROK 27%
ÉLETMÓD 43%
Életmód
Az adott körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek = Lebensweise (Max Weber) Posztmodern életstílus-felfogás: (többek között) a társadalmi rétegződés határainak rugalmassá válása, az életmód individualizálódása, a fogyasztás nivellálódása (Featherstone, 1987) Paradox: választások társadalmi determinációja csökken, de a választott életforma általában a standard (Beck, 1992)
Fiatalok életmódja
A mégis meglévő egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek eredete: - olyan magatartási-életmódbeli tényezők (pl. szabadidő-eltöltés, egészségkockázati magatartás) - amelyek gyakran a szülők társadalmi helyzetétől függetlenek - inkább a kortárscsoport sajátosságaitól függnek (Glendinning et al. 1995; Koivusilta et al. 1998) Ez a későbbiekben egészségszelekciót eredményezhet (felnőttkori egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségek)
Fiatalok egészségi állapota
Átmeneti kor: fokozott biológiai és pszichoszociális változások Megbetegedési és halálozási események: ebben az életperiódusban viszonylag ritkábbak Biológiai kockázatok fontosabbak, mint a társadalmi hatások
Rejtett egyenlőtlenségek?
Az életmód elemeiben (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) Az egészséghiedelmek és attitűdök rendszerében A stresszel való megbirkózás (coping) készségeiben (pl. szociális stresszfeldolgozás folyamata, a státushiedelmek okozta pszichés stressz) Ezek különbségeket idéznek elő az élettel való elégedettség mértékében, elkeseredettséget okozhatnak, és így hozzájárulhatnak a társadalmi helyzet és az egészségi állapot kapcsolatához a későbbiekben
Társadalmi helyzet szubjektív megítélése
Rejtett egyenlőtlenségek generálása A társadalmi helyzet szubjektív megítélése jelentősen befolyásolja a serdülők pszichoszomatikus tünetképzését, az egészség önértékelését és a pszichikai jóllétet (Pikó és Fitzpatrick, 2001) A státushiedelmek (pl. saját társadalmi pozíció megítélése) legalább olyan mértékben generálhat egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeket, mint az anyagi-jövedelmi viszonyok (Ridgeway et al., 1998)
Kutatás célja
A társadalmi helyzet indikátorainak (szülők foglalkozása, iskolázottsága, szubjektív SES) szerepe a fiatalok egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeiben
Hipotézisek
Jelen van egyfajta relatív ekvalizáció a magyar fiatalok körében is A SES indikátorok szerepe eltérő lehet az egészségi állapot mutatók (pszichoszomatikus egészség, egészségmagatartás) szintjén Szubjektív SES a legfontosabb mutatók az egyenlőtlenségek generálásában
Dél-alföldi Ifjúságkutatás
1114 fő részvételével zajlott 2004-ben 39,9% fiú és 60,1% lány Célja: A középiskolás populáció problémaviselkedését (drogfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás, depressziós tünetegyüttes), egészségi állapotának pszichoszociális összefüggéseit elemezze három megyére vonatkozóan: Bács-Kiskun (n=365, 32,8%), Békés (n=400, 35,9%) és Csongrád (n=349, 31,3%) megyékben Rétegzett mintavétel A tanulók életkorának átlaga 16,5 év (szórás: 1,3 év) Adatgyűjtés: önkitöltéses kérdőívvel
Egészségi állapot mutatói I.
Pszichoszociális egészségi állapot Pszichoszomatikus tünetek (skála) Magas (>=15) Alacsony (<=14) Depressziós tünetek (skála, CDI) Magas (>=11) Alacsony (<=10) Egészség önértékelése Rossz/elfogadható Kiváló/jó
N
%
449 622
41,9 58,1
463 587
44,1 55,9
108 1003
9,7 90,3
Egészségi állapot mutatói II. Egészségmagatartás (pont-prevalencia) Dohányzás Igen Nem Alkohol Igen Nem Marihuána Igen Nem Sport (iskolán kívül) Alacsony aktivitás (nem vagy csak alkalmanként) Magas aktivitás (min. hetente egyszer)
N
%
509 603
45,8 54,2
738 372
66,5 33,5
84 1028
7,6 92,4
382 727
34,4 65,6
Társadalmi helyzet mutatói I. Társadalmi helyzet Apa iskolázottsága Főiskola/egyetem Középiskola vagy kevesebb Anya iskolázottsága Főiskola/egyetem Középiskola vagy kevesebb Apa foglalkozási státusa Szellemi Önálló vállalkozó Fizikai Munkanélküli Nyugdíjas Anya foglalkozási státusa Szellemi Önálló vállalkozó Fizikai Htb. Munkanélküli Nyugdíjas
N
%
283 810
25,9 74,1
336 770
30,4 69,6
348 250 298 51 102
33,2 23,8 28,4 4,9 9,7
462 112 242 137 73 64
42,4 10,3 22,2 12,6 6,7 5,9
Társadalmi helyzet mutatói II. Társadalmi helyzet Szubjektív társadalmi helyzet Felső/felső-közép Középosztály Alsó/alsó-közép Családi struktúra Intakt/újraalakult Egyszülős
N
%
199 689 215
18,0 62,5 19,5
764 350
68,6 31,4
Objektív és szubjektív SES mutatók összefüggése I. Szubjektív társadalmi helyzet, N (%)
Apa iskolázottsága*** Főiskola/egyetem Középiskola v. kevesebb Anya iskolázottsága*** Főiskola/egyeten Középiskola v. kevesebb
Alsó/alsóközép
Középosztály
Felső/felsőközép
23 (8,2%) 182 (22,7%)
173 (61,8%) 505 (63,0%)
84 (30,0%) 115 (14,3%)
26 (7,8%) 187 (24,5%)
209 (62,8%) 475 (62,3%)
98 (29,4%) 101 (13,2%)
Objektív és szubjektív SES mutatók összefüggése II. Szubjektív társadalmi helyzet, N (%) Apa foglalkozási státusa *** Szellemi Önálló vállalkozó Fizikai Munkanélküli Nyugdíjas Anya foglalkozási státusa*** Szellemi Önálló vállalkozó Fizikai Háztartásbeli Munkanélküli Nyugdíjas Családi struktúra*** Intakt/újraalakított Egyszülős
Alsó/alsó-közép
Középosztály
Felső/felső-közép
34 (9,9%) 27 (10,9%) 78 (26,4%) 24 (48,0%) 28 (27,5%)
225 (65,2%) 151 (60,9%) 196 (66,4%) 23 (46,0%) 64 (62,7%)
86 (24,9%) 70 (28,2%) 21 (7,2%) 3 (6,0%) 10 (9,8%)
41 (9,0%) 1 (9,1%) 77 (32,0%) 32 (23,5%) 25 (34,2%) 27 (42,9%)
303 (66,3%) 66 (60,0%) 149 (61,8%) 80 (58,9%) 42 (57,6%) 33 (52,3%)
113 (24,7%) 34 (30,9%) 15 (6,2%) 24 (17,6%) 6 (8,2%) 3 (4,8%)
116 (15,4%) 99 (28,4%)
489 (64,8%) 200 (57,5%)
150 (19,9%) 49 (14,1%)
Egyenlőtlenségek értékelése
Többváltozós logisztikus regresszió Esélyhányadosok (OR) Referencia kategóriák (iskolázottság = felsőfokú; foglalkozás = szellemi; szubjektív SES = felső/felső-közép; családi struktúra = intakt) OR > 1: pozitív összefüggés (esélynövelő hatás) OR < 1: negatív összefüggés (esélycsökkentő hatás) Szignifikancia:95% CI és p < 0,05
Egyenlőtlenségek I. Depressziós tünetek
Szülők iskolázottsága: NS Szülők foglalkozási státusa: - apa: NS - anya: munkanélküli (OR = 1.52; 95% CI = 1.10-2.53; p<0,05) Szubjektív társadalmi helyzet: alsó/alsóközép (OR = 2.16; 95% CI = 1.42-3.29; p<0,001) Családi struktúra: nem intakt (OR =1.32; 95% CI = 1.10-1.74; p<0,05)
Egyenlőtlenségek II. Pszichoszomatikus tünetek
Szülők iskolázottsága: anya középfokú vagy kevesebb (OR = 1.33; 95% CI = 1.11-1.77; p<0,05) Szülők foglalkozási státusa: - apa nyugdíjas (OR = 1.43; 95% CI = 1.102.30; p<0,05) - anya nyugdíjas (OR = 1.18; 95% CI = 1.081.31; p<0,05), vállalkozó (OR = 1.35; 1.10-1.75; p<0,05) Szubjektív SES: közép (OR =1.42; 95% CI = 1.10-2.02; p<0,05), alsó/alsó-közép (OR = 1.84; 95% CI = 1.20-2.81; p<0,05) Családi struktúra: nem intakt (OR = 1.43; 95% CI = 1.10-1.89; p<0,01)
Egyenlőtlenségek III. Egészség önértékelése (rossz/elfogadható)
Szülők iskolázottsága: anya középfokú vagy kevesebb (OR =1.80; 95% CI = 1.10-
2.96; p<0,05) Szülők foglalkozási státusa: anya munkanélküli (OR = 2.00; 95% CI = 1.10-4.05; p<0,05), nyugdíjas (OR = 2.60; 95% CI = 1.30-5.22; p<0,01) Szubjektív SES: közép (OR = 1.33; 95% CI = 1.10-2.55; p<0,05), alsó/alsó-kp. (OR = 3.20; 1.61-6.37; p<0,001) Családi struktúra: nem intakt (OR = 1.97; 95% CI = 1.31-2.94; p<0,01)
Egyenlőtlenségek IV. Dohányzás
Szülők iskolázottsága: NS Szülők foglalkozási státusa: apa nyugdíjas (OR = 0.65; 95% CI = 0.41-0.99; p<0,05); anya htb. (OR = 0.67; 95% CI = 0.45-0.99; p<0,05) Szubjektív SES: NS Családi struktúra: nem intakt (OR = 1.76; 95% CI = 1.36-2.27; p<0,001)
Egyenlőtlenségek V. Alkoholfogyasztás
Szülők iskolázottsága: apa közép vagy kevesebb (OR = 0.60; 95% CI = 0.44-0.81; p<0,001); anya közép vagy kevesebb (OR = 0.70; 95% CI = 0.52-0.93; p<0,01) Szülők foglalkozási státusa: - apa munkanélküli (OR = 0.56; 95% CI 0.300.99; p<0,05), nyugdíjas (OR = 0.37; 95% CI = 0.23-0.58; p<0,001) - anya htb. (OR = 0.55; 95% CI = 0.37-0.83; p<0,01) munkanélküli (OR = 0.59; 95% CI = 0.36-0.99; p<0,05); nyugdíjas (OR = 0.49; 95% CI = 0.28-0.85; p<0,01)
Egyenlőtlenségek V. Alkoholfogyasztás
Szubjektív SES: alsó/alsó-közép (OR = 0.71; 95% CI = 0.49-0.99; p<0,05) Családi struktúra: nem intakt (OR = 1.39; 95% CI % = 1.10-1.84; p<0,05)
Egyenlőtlenségek VI. Marihuána
Szülők iskolázottsága: NS Szülők foglalkozási státusa: apa nyugdíjas (OR = 0.21; 95% CI = 0.05-0.89; p<0,05) Szubjektív SES: alsó/alsó-kp. (OR = 0.60; 95% CI = 0.35-0.98; p<0,05) Családi struktúra: nem intakt (OR = 1.99; 95% CI = 1.25-3.13; p<0,01)
Egyenlőtlenségek VII. Alacsony sportaktivitás
Szülők iskolázottsága: anya középfokú vagy kevesebb (OR = 1.99; 95% CI = 1.25-3.13; p<0,01) Szülők foglalkozási státusa: - apa munkanélküli (OR = 1.63; 95% CI = 1.08-3.00; p<0,05) - anya fizikai (OR = 1.54; 95% CI = 1.102.15; p<0,05); htb. (OR = 2.28; 95% CI = 1.53-3.40; p<0,001) Szubjektív SES: alsó/alsó-kp. (OR = 1.58; 95% CI = 1.10-2.40; p<0,05)
Összegzés I.
1., A társadalmihelyzet-önbesorolás a legerőteljesebb prediktora a középiskolások egészségi állapotának és egészségmagatartásának; 2., A családstruktúra (egyszülős család) kihat a fiatalok egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeire; 3., A szülők iskolázottsága és alkalmazása kevésbé meghatározó; 4., A középiskolások körében az egészségi állapotbeli társadalmi egyenlőtlenségek relatíve kisebb mértékűek és inkonzisztensek, sőt, inverz összefüggések is előfordulnak; 5., A szülők inaktív státusa rosszabb pszichoszomatikus egészséggel jár, de védelmet jelent a káros szenvedélyek ellen.
Összegzés II.
Adataink tehát részben megerősítik a relatív egyenlősödés (ekvalizáció) elméletét, azonban magyar sajátosságok is visszatükröződnek az eredményekben.
Köszönöm a figyelmet! Referenciák: 2.
3.
4.
Piko, B., Fitzpatrick, K.M. (2001). Does class matter? SES and psychosocial health among Hungarian adolescents. Social Science and Medicine, 53(6), 817-830. Piko, B.F., Fitzpatrick, K.M. (2007). Socioeconomic status, psychosocial health and health behaviors among Hungarian adolescents. European Journal of Public Health, 17, 353-360. Pikó B. (2007). Egyenlőtlenségek vizsgálata a serdülők és az idősek egészségi állapotában mint szociológiai kihívás. Szociológiai Szemle, 17(12), 99-108.
