ÉLET ÉS MÉLTÓSÁG - INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNY

1

ÉLET ÉS MÉLTÓSÁG - INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNY - Az emberi élet ajándéka jogalanyiságának alkotmányba iktatásához egy sejtes fázistól, - Magyarország évezredes történelmi államisága folytonossági egységével összhangban, Isten és Jézus Krisztus felsőbbségének, - aki a család, a nemzet, az egyház, az emberi élet és méltóság forrása és megtartója - Alaptörvénybe iktatásához - A teremtettség, nemiség, életadás és házasság ajándéka egymástól elválaszthatatlan egysége teremtettség természetes rendje szerinti iskolai életoktatásának bevezetéséhez

Írta és összeállította Dr. Szirtes Péter

Törvényjavaslatok

2

Bevezető

4

I.- rész: Alkotmányt módosító törvényjavaslat az ember jogalanyiságára egy sejtes fázistól /fogantatástól 10 II.- rész: A teremtő és megváltó Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus történelmi felsőbbségének és méltó és illő tiszteletének megadása az Alkotmány preambulumában (I-XII.) 127 III.- rész: Keresztény értékrendű élet- és családcentrikus világnézeti közoktatás és jogi szabályzás igénye az állami életvédelmi kötelesség megelőző elvű betöltésének részeként 132

2

TÖRVÉNYJAVASLATOK ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (1) AZ EMBER JOGALANYISÁGÁRA EGY SEJTES FÁZISTÓL/FOGANTATÁSTÓL 1. számú módosítandó alkotmányi szakasz: Alkotmány 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Módosítás: A „veleszületett” szó törlendő és annak helyébe a „fejlődése egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt velekeletkezett” rész kerül. Az alkotmányi szakasz a módosítás után: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek fejlődése egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt velekeletkezett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 2. számú módosítandó alkotmányi szakasz: Alkotmány 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. Módosítás: A „jogképes” szó törlendő és helyébe a „fizikai léte és fejlődése kezdetétől, illetve egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt jogalany és jogképes személy, és mint ilyen vonatkozik rá az élethez és méltósághoz való elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan teljes jogalanyi alkotmányos védelem.” rész kerül. Az alkotmányi szakasz a módosítás után: 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember fizikai léte és fejlődése kezdetétől, illetve egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt jogalany és jogképes személy, és mint ilyen vonatkozik rá az élethez és méltósághoz való elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan teljes jogalanyi alkotmányos védelem.

3

ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (2) AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMÁBA ISTEN FELSŐBBSÉGÉRE A Magyar Köztársaság és a történelmi Magyar Keresztény Királyság államisága, az évezredes történelmi keresztény Magyarország jogállamisága folytonosságának elválaszthatatlan egysége. A Magyar Köztársaság, Magyarország évezredes keresztény államiságának megfelelően tiszteletben tartja Isten országának és az Ő igazságának, továbbá a keresztény hitnek és erkölcsi tanításnak egységét és felsőbbségét, ami történelmi államiságunk fundamentuma, az emberi élet és méltóság, továbbá a család a nemzet és az egyház intézményeinek forrása, megtartója és iránymutatója, és mindezek oltalmára igényli Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus segítségét és áldását. Vagy: A Magyar Köztársaság a történelmi Magyarország és annak évezredes keresztény hite és államisága folytonosságának elidegeníthetetlen egységeként tiszteletben tartja Isten és a keresztény hit és erkölcsi tanítás egységét és felsőbbségét, - mely az igazság és igazságosság oszlopa, történelmi jogállamiságunk fundamentuma, az emberi élet és méltóság, továbbá a család a nemzet és az egyház intézményeinek forrása, megtartója és iránymutatója, - és ennek megfelelően mindezek oltalmára igényli Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus áldását és segítségét. ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (3) AZ ISLOLAI ÉLETOKTATÁSRA A Magyar Köztársaságban minden embernek joga van a teremtettség, nemiség, életadás és házasság teremtettség természetes rendje szerinti elidegeníthetetlen egységének megfelelő, egészséges családi életre nevelő világnézeti életoktatásban való részvételre, melynek közoktatási biztosítása az állam élet, gyermek, ifjúság és családvédelmi kötelessége.

4

BEVEZETŐ: MIK VAGYUNK MI? „A programszerűen végrehajtott emberöléseket „T4” akciónak nevezik.” „1940. április. Miután speciális halálintézetekben már hónapokon át folyt a mérges gázzal végrehajtott tömeggyilkosság, a nemzetiszocialista „eutanáziaprogram” igazgatósága székházat kap a berlini Tiergartenstrasse 4. sz. alatt. A szervezet ettől fogva, nem hivatalosan, T4 fedőnéven szerepel, és a programszerűen végrehajtott emberöléseket „T4” akciónak nevezik. A képen látható (a könyvben): Hitler parancsa: a gyógyíthatatlan betegeknek „könnyű halálban” való részesítése, melynek alapján mintegy 70 ezer intézeti ápoltat öltek meg, s ez egyfajta „előpróbája” volt a „holokausztnak”, emberek tömeges elpusztításának. Amikor aztán már Clemens August von Galen gróf, münsteri püspök is nyilvános bírálathoz folyamodik, a nemzetiszocialista vezetés végül is kénytelen hivatalosan leállítani a „T4” akciót. A püspök 1941. augusztus 3-án a Lambert-templomban tartott szentbeszédében a többi között ezt mondja: Ha egyszer valaki elismeri, hogy embereknek jogukban áll „improduktív” embertársaikat megölni – még ha ezek eleinte csak szegény, védtelen elmebetegek is, - lényegében minden improduktív ember megölése… szabad lesz”. Galenre a nemzetiszocialisták nem mertek kezet emelni.” (Medicina Krónikája; Officina Nova) A fent idézett beszéd különös módon nem attól a Marxtól származik, aki tudni illik, sátánista verseket írt, akinek megvallott célja volt, hogy trónfossza a Mindenhatót a mennyből. „Leghőbb vágyam, hogy bosszút álljak azon, Aki a magasságban uralkodik…” „Az Istenről való elképzelés egy elfajzott civilizáció agyréme. Le kell rombolni. Meg kell semmisíteni.” Karl Marx A sátánizmus hetedik fokozatába való beavatáskor a jelölt megesküszik, hogy tartja magát az alapszabályhoz, azaz: „Semmi sem igaz, és minden megengedett.” Ennek megfelelően a Kommunista Kiáltványban írja Marx, hogy célja nemcsak a vallás felszámolása, hanem mindenféle morálé is, hogy megengedhetővé váljon minden. (Lásd: Richard Wurmbrand: Marx és Sátán). Ennek a Sátánista elvnek teljesen megfelel az emberi élethez és méltósághoz való jog Krisztus nélküli humanista értelmezésének törvényi szabályozási gyakorlata a modern nyugati típusú humanista demokráciákban, amely a nő önrendelkezési joga alapján liberalizálta az abortuszok végezhetőségét. Marx 100 kötetnyi kéziratából csak 13-at jelentettek meg, a többit a volt Szovjetunió területén őrzik. Látható, hogy egy hatalom elmozdítása nem hagyja üresen a hatalmi teret, hanem egy másik hatalom fog annak helyébe lépni, létrehozva ezzel egy újfajta hatalmi rendet és közeget. Krisztus hatalomból való elmozdításával automatikusan bekövetkezett ez a hatalomváltás, mint amikor egy üvegből kiöntjük a bort, helyén nem marad vákuum, hanem levegő (pneuma, azaz szellem) fogja azonnal betölteni annak helyét. Krisztus hatalomból való tudatos trónfosztása ugyanis semmiben nem nevezhető szellemileg semleges cselekedetnek, hanem épp a szellemi ellenkirályság kifejezett és legfőbb célja. Ez ugyanis az alapja Sátán világpusztításának és a romok feletti trónra lépésének. „Megborzadtam, amikor 1968-ban a párizsi mozgolódások idején a párizsi egyetem egyik plakátján a sátánizmus hetedik fokozatának titkát fedeztem fel. A következő formában láttam viszont az előbbi sorokat: „Tilos bármit is megtiltani”, ami egyenesen következik abból, ha „semmis sem igaz és minden megengedett” (Richard Wurmbrand).

5

Isten társadalmi trónfosztásának kulcsa a sátánizmus szerint Isten Igéjének (biblia) hatalmi trónfosztása. A sátáni jövendölések varázslásainak valósága szépen leleplezhető saját Isten Igéje tekintélyétől elidegenedett gondolkodásmódunkban és hatalomképviseletünkben. Jakab apostol int: Jak 3:15 Nem felülről száll alá az ilyen bölcsesség, hanem földi, lelki, ördögi az. A Gonosz valóságos hadat üzen a hit, az élet és az igazság beszéde ellen. A sátáni mise szertartása során a szekta sátánt megszemélyesítő főpapja egy bibliát vesz a kezébe és folytatja (Lásd: Richard Wurmbrand: Marx és Sátán): „Nem látja szem, amit e könyv mondott, mi benne áll, halott. Nem látja szem, egy barát sem. De a végén az enyémek lesznek a könyvek. Írj nappal, írj éjjel, az írás még sosem hozott fényt. Az elsőtől az utolsóig felégetem a szavakat, felégetem minden oldalát, elnyelem minden szavát, kiköpöm – hogy többé senki nem hallja. A tűz nőni fog, szemei látni fognak. Az Igék Könyve nem fog hatalmamnak ellenállni. Megvénülnek, és e tudás életre kel, és ahonnan az egyetlen hatalom jön, a pokol az… Máté, Márk, Lukács, János égnek a tűzben, el veletek is. Szavaik hazugságok voltak, gyermekeim így tanulják majd. Tűzben halnak meg majd szavaik. Az egyetlen, ami még igazán ég, az a fény, amelyben megismertek engem. Visszatérek, várjatok és lássatok. Visszatérek, hogy a világot magamhoz vegyem. Hisz minden elmúlt visszatér. Kidobtak, de mégis élek. Forduljatok gyermekeim ide s oda! Érintsétek meg értelmem minden ízét! Mindent érintsetek, meg amit tudtok, és vadállat lesz mindegyikből” Aztán következik a gyülekezeti ének: „Ez az ideje a feketéből vörösbe való átmenetnek. Ez az ideje az életből a halálba való átmenetnek. Sötétség Fejedelme… Légy velünk ünnepünkön, hogy az Iszonyatos megérkezett.” Ismét Sátán: „Az egyedüli Szent, az egyedüli magasságos – Ó már nem sokáig; hamarosan én lesztek az. Csapdát állítok minden országban, amelyet láttok, és megvárom, míg mind belesétál. A pénz, a számok s a gyűlölet ereje, dolgok, amelyekre hagyatkozom. Emberek tömege – sokak és oly kicsinyek, pénzt nekik – s a kicsinyekből lesznek valakik.” A János Jelenésekben Jézus a pergamoni gyülekezethez (KisÁzsia) a következő szavakat intézi: „Tudom … hogy hol laksz, ahol a sátán királyiszéke van” (Jel. 2-13). Hitler a pergamoni templom oltárát átszállíttatta Németországba politikai birodalmi kultikus célokra. A Szovjet hadsereg Berlin elfoglalása után a pergamoni oltárt Németországból Moszkvába vitte. 39 méter hosszú, 36,5 m széles és 12 m magas. Scsusev, a Lenin-mauzóleum építésze, 1924-ben a síremlék építéséhez ezt az oltárt vette mintául. Jézus prófétikusan a nácizmusról és a kommunizmusról beszélt, akik ezt az oltárt tisztelték. A mesterséges fogamzásgátlás és a liberalizált abortuszok származása történelmileg ugyanebből a tőből fakad. Marx személyes baráti köre sátánistákból állt, választott veje is sátánimádó társadalmi reformer, de maga Marx is írt ihletett megalomániás sátánista verseket, ami Sátáni szövetségre és megszállottságra utal: „Megvetéssel vetem a viszály kesztyűjét a világ képébe, és nyugodt fölénnyel szemlélem e törpe óriás összeomlását, amelynek bukása gyűlöletem nem folytja el. Az istenekhez hasonlóan járhatok, győzelmesen vonulok végig rombirodalmukon, minden szó tűz és cselekedet, keblen a teremtő kebeléhez hasonló.” (Marx, Menschenstolz) Jézus, ezzel szemben e szavakkal fordult tanítványaihoz:

6

Lk 12:32 Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot! Mennybemenetele előtt ezt parancsolta tanítványainak: Mt 28:19 Menjetek el azért, és tegyétek tanítványokká az összes nemzeteket, bemerítve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevébe; Mt 28:20 s arra tanítva őket, hogy őrizzenek meg mindent, amit nektek parancsoltam, íme én minden nap veletek leszek e kor célba érkezéséig!” Ez ezredéves történelmiségünk és államiságunk és ez megmaradásunk és jövőnk. Nincs más út. Bár a sátánizmus (sötétség, gyűlölet, hazugság és Isten elleni lázadás vagy Istentől való függetlenség) emberi történelemre gyakorolt befolyása tagadhatatlan, mindazonáltal sátán nem csak embergyilkos, hanem hazug és a hazugság atyja, kinek hatalma elvétetett a golgota keresztjén. Csak annyi hatalma van, amennyit mi emberek adunk neki a modern köztársaságokban, ahol „minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” A hatalom ezek szerint a mi kezünkben van, csakhogy két szellemi királyság pályázik erre a hatalomra, és valamelyik meg fogja nyilvánítani uralmát általunk. A képviselők testületét az újszövetség korai görög kultúrájában eklézsiának nevezik. Mt 16:18 Én meg azt mondom neked: Te Péter (kőszikla, petrus) vagy! Én ezen a kősziklán (petra) építem fel majd az én eklézsiámat, s azon még az Alvilág (Hádész) kapui sem vehetnek majd erőt. A „petra” neme kizárólag azt az interpretációt engedi meg, hogy Jézus Péter apostol alábbi kijelentésének kősziklájára építi az Ő saját eklézsiáját, amely előtt még a pokol kapui sem állnak meg: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten fia” Egy kérdés marad hátra: Mi, mint képviselő testület, mint elválasztott döntéshozó testület, mint az állam eklézsiája, melyik szellemi királyság hatalmát juttatjuk érvényre, azaz melyik szellemi királyság eklézsiája vagyunk, Istené vagy az Ördögé? Mt 28:18 Jézus pedig odament hozzájuk és azt mondta nekik: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Az Alkotmány 2. § (2) nem rendelkezik a felől, hogy a nép illetve a népképviselet melyik szellemi királyság hatalma alá rendeli magát. A törvényesen választott képviselőnek nem csak az áll jogában, hogy az ellenkirályságot képviselje, hanem jogában és hatalmában áll, de kötelessége is Isten uralmát képviselnie a nép képviseletében, mivel ez utóbbi szolgálja a nép életét és méltóságát és ez annak megmaradása. Ha ellenben a képviselő vagy képviselő testület, azaz állami eklézsia úgy tartja magát, hogy független, azaz egyik szellemi királyságnak sem rendeli magát alá, akkor a fenti kinyilvánított sátáni törekvések elérték céljukat. De maga az Úr sem hagy kétséget arra nézve, hogy ez a „semlegesség” más szavakkal Isten és Krisztus és a kereszténység felsőbbségétől való elszakadás, függetlenség vagy szabadság valójában mit takar: Mt 12:30 Aki nincs velem, ellenem van, és aki velem nem gyűjt, széjjelszór. A Kommunizmus, a nácizmus és a modern humanista köztársaságok demokráciái kegyetlen népirtásának forrása Sátán - Isten és királyi uralma és az emberiség elleni - gyűlölete. Ugyanez a szó szerint gyilkos gyűlölet és erőszak fémjelzi az abortuszt kántáló szélsőséges boszorkány és feminista csoportokat. A kommunista, a náci és a humanista ideológia és ezek politikai társadalmi rendszerei

7

egy istentelen egységet képeznek, amely a sátánizmusban egyesül. Teljesen mellékes, hogy a törvényhozó érzülete ezen egység teljességével azonosulni véli magát, vagy sem, amennyiben megvonja az ember jogképességét fogantatástól, egyé tette magát ennek egészével, ennek a forrását is beleértve. Ha ezt sértőnek találjuk, akkor ne kövessünk olyan ideológiát, ami sértő, és ne vonjuk meg másoktól az élethez való alanyi jogot, mert Isten számon kéri a kiontott vért. Ha a mennyből nem is, azoknak, akik Marxot anyagilag támogatták, sikerült legalább több földi kormányból kiiktatniuk Istent. „Ha egyszer valaki elismeri, hogy embereknek jogukban áll „improduktív” embertársaikat megölni – még ha ezek eleinte csak szegény, védtelen elmebetegek is, - lényegében minden improduktív ember megölése… szabad lesz”. Nem Marxtól, nem Lenintől, nem Sztálintól és nem is Hitlertől, nem Mao-tó és nem is a születéskontrol jogi szabályozását nemzetközi szinten egységesíteni törekvő és az ENSZ szervezetekkel együttműködő Megtervezett Szülőség Nemzetközi Szövetség alapítójától, a New-yorki feminista náci bábától, Margaret Sangertől (akik egy másik szellemi birodalom képviselői) származik a fenti beszéd, hanem jézus Krisztustól, akinek nevében Clemens August von Galen gróf, münsteri püspök nyilvános szentbeszédében szólt. Mert Ő az élet világossága, belőle fakad az élet és méltóság. Krisztus nélkül tarthatatlan az élet és méltóság alkotmányi tisztelete. Az egész történelmi európai jog a történelmi zsidó-keresztény Isteni kinyilatkoztatástól elválaszthatatlan. Hol szerepel a „szeretet” szó az Alkotmányban? Isten legelső parancsolata az, hogy Ő a mi Urunk, és szeressük Őt, továbbá, hogy ne legyenek idegen isteneink Őelőtte. Miért a szeretetet és az igazságosságot tette meg a törvény és a szabályozás központjává? Mivel „Isten szeretet”. Mondom nekünk, hogy Isten szeretete nélkül nem lesz képes az állam biztosítani az alkotmányos alapjogokat. Avagy megelégszünk külsőségekkel? Akkor imposztorok vagyunk és csalók. Akkor nem maradhatunk meg, mivel a valóságot a valóság szabályozza. Isten az Ő atyaságát akarja adni nekünk, Fia által, hogy romolhatatlan és valóságos tekintélyünk legyen minden maradandó jóra. Mivel e nemzet politikai képviselő szerveként, testületileg több nemzedék óta megtagadtuk Isten legfőbb parancsolatát, Isten szeretetét, és nem tartottuk Őt és nevét méltónak arra, hogy gondolkodásunkban és szabályozásainkban megőrizzük, ezért átadott minket a megtévesztés erejének, hogy azt cselekedjük, ami nem méltó. Innen a kényszer, hogy Isten és a teremtettség természetes rendje alaptörvényét, természetellenes és perverz emberi antitörvény megszavazásával megszegve és felülírva öljünk, áthágva ezzel Isten Ne ölj parancsolatját. Isten ezzel azt juttatja kifejezésre, hogy ideje egyénileg és történelmileg visszatérnünk Őhozzá, mivel nélküle csak ölni vagyunk képesek. Mi a különbség egy ember magzati korban történő megölése és egy beteg ember megölése között? Személyesen elítéljük az abortuszt, de azt mégsem engedhetjük meg magunknak, hogy megengedjük, hogy megszülessenek a magzatok. Hozhatunk olyan döntést emberi mivoltunkból kikelve, hogy egy egész társadalmi közösségtől törvényileg megvonjuk emberi voltukat, ha ez lehetséges lenne, tudatosan kiszolgáltatva őket gyámjaiknak, hogy halálra adják őket? Nem apartheid gondolat és szabályozás az ilyen? Kik vagyunk mi? Milyen kegyetlen és gyilkos szellem kényszere kerítette hatalmába elménket és szívünket? Utáljuk meg ezt a szellemet és rázzuk le magunkról gonosz igáját! Hát gyilkosok vagyunk mi? Magunk részéről nem, de nem tehetünk mást, gyilkolnunk kell, mert nem adhatunk alanyi jogot a magzatnak!! Ki vagy mi mondatja ezt velünk, hogy nem adhatunk? Tudathasadás? Akarjuk az életet, mégis, kényszer kényszerít, hogy programszerűen végrehajtott emberöléseket szentesítsünk, holott teljesen a mi hatalmunkban áll, hogy mit döntünk. Vagy mégsem? A kérdés az, hogy a saját elménk és a szívünk kinek a hatalmában van, ki zsarnokoskodik felettünk, és

8

ki vagy mi kényszerít minket ily erősen, hogy azt tegyük, amivel alapvetően nem értünk egyet? Ha megszólítjuk Istent, és szeretetét egyszerűen a szívünkbe hívjuk Fia által, aki meghalt bűneinkért és feltámadt megigazulásunkért, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy szabadok vagyunk, nincs már ennek a kényszernek semmi hatalma vagy ereje rajtunk, és végre önmagunk lehetünk, több mint önmagunk, hiszen belső emberünk felülről fogant, és immár belső bizonyosságunk van afelől, hogy Isten, az örök élet, bennünk van. Íme, új emberré lettünk. A régiek elmúltak, minden újjá lett, ami mindenekre kihat. Ha megvetjük az Életet, és csípőből figyelmen kívül hagyjuk a magzat személy voltát, bármi legyen is az erre felhozott belső érvünk, akkor mi értelme az Alkotmánynak és a jogállamiságnak és mitől köztársaság akkor a köztársaság? Kit képviselünk? Náci ideológiát? Mi módon képviseljük az életet, a tisztességet, a méltányosságot, az igazságot, az igazságosságot és a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak alapvető emberi jogait, akiknek felét a mi szentesítésünkkel egyszerűen lemészárolják? Úgy képviseljük őket, hogy halálra adjuk őket? Mivel őket képviseljük, kiket is adunk halálra? Mitől vagyunk olyan biztosak abban, hogy nem egy kegyes halál program keretei közt végezzük, ki tudja, mikor és hol? Hiszen ha saját megfontolásunkat követjük, ami alapján mi magunk vonjuk meg az emberektől korai életfázisukban az őket megillető jogképességet, akkor az idős, magatehetetlen emberek jogképességét még inkább meg kell vonnunk, mivel ennek megvonása ugyanazon logikát követve sokkal indokoltabb lenne. Ráadásul kényszer kényszerít minket a halálra, és ha ezt a falánk fenevadat a magzatok vérével itatjuk, miért ne kapna rá más vérre, mondjuk áldozó papjai vérére, akik a magzatokat neki áldozzák? Elég perverz ahhoz, hogy akarja, és még jogalapja is van rá, hiszen meg van írva, „aki ember vért ont, annak vére ember által ontassék ki”. Miben bízunk akkor? Mit tesznek majd a fával, ha az megszáradt, ha a zsenge ággal ezt cselekszik? Csak abban bízhatunk, hogy a következetesen Krisztusi érzületű képviselőtársaink gátat szabnak ennek a lavinának. Isten ítéletének azonban ők sem szabhatnak gátat, csak ha összenemzeti megtérés következik be. A társadalmi pluralitás ellenére, ha a törvényhozó megtér több mint fél évszázados törvényhozói bűnéből, Isten ezt el fogja fogadni nemzeti megtérési szándékunk erőteljes jeleként, miképp a gonosz is elfogadta az eddigi szabályozásokat, vele való együttműködésünk és felé való lojalitásunk jeleként. De ha elabortáljuk azokat, akik majdan megmenthetnének, mi marad akkor? Szabjunk mi is gátat a lavinának a meg nem születettekért. Nekünk az életet, igazságot és méltányosságot is képviselnünk kell, és azokat is, akiket alapvető jogaikban kiszolgáltatnak. Ez szolgálja az egész közösség boldogulását. Elveket kell képviselnünk. Örök érvényű elveket, mivel ez szolgálja az egész közösség boldogulását és javát és a mi javunkat is, ez a mi megmaradásunk és életünk és jövőnk. Gondolunk a magzatokra úgy, mint önmagunkra, saját fiainkra, leányainkra, unokáinkra? Biztosítjuk az alaptörvényben is e-legkisebbek számára a teremtettség rendje szerint minden embert kezdettől megillető, élethez és méltósághoz való elidegeníthetetlen alanyi alapjogot, vagy nem? A törvényhozó, mint nép vagy nemzetképviseleti testület miképp dönt az Úr eme legkisebb atyjafiai felől, az Úr jobb vagy balkeze felé rendeljük nemzetünket? Öklelő és lábukkal a maradékot eltaposó bakokként viselkedünk Jézus és eme legkisebbek iránt, vagy mint Dávid, Isten dalnoka és az Isten szíve szerint való férfi, akit kedves hozzáállásáért királlyá kenetett te fel az Isten. Dávid, a medve karmaiból és az oroszlán szájából is kimentette a rá bízott juhokat és atyái istenének nevében bátran szembeszállt az Úr nevét káromló és az egész népet rettegésben tartó filiszteus sereggel és hősükkel, Góliáttal és legyőzte azt. Mt 25:31 Mikor pedig az embernek Fia eljön majd dicsőségével, és vele jön valamennyi angyal, akkor ott fog ülni dicsőséges trónusán, Mt 25:32 és eléje gyűjtik a nemzeteket mind. Akkor ő különválasztja majd őket egymástól, mint a pásztor különválasztja a juhokat a bakoktól. Mt 25:33 A juhokat jobb felől fogja állítani, a gödölyéket pedig bal felől.

9

Mt 25:34 Azután ezt fogja mondani a király a jobb felől állóknak: Jertek, Atyámnak áldottai, vegyétek örök birtokul azt a királyságot, mely a világ megalapítása óta nektek készült. Mt 25:35 Mert megéheztem, s ti ennem adtatok, megszomjaztam, s innom adtatok, jövevény voltam, s körötökbe fogadtatok, Mt 25:36 mezítelen voltam, és felruháztatok, elerőtlenedtem, és meglátogattatok, tömlőében voltam, és hozzám jöttetek. Mt 25:37 Erre az igazságosak ezt fogják neki felelni: Uram, mikor láttunk éhezni téged, hogy tápláltunk volna, vagy szomjazni, hogy megitattunk volna? Mt 25:38 Mikor láttunk téged jövevényként, hogy körünkbe fogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mt 25:39 Mikor láttunk téged elerőtlenedve, vagy tömlőében, hogy hozzád mentünk volna? Mt 25:40 Ám a király ezt fogja mondani nekik: Bizony, azt mondom nektek, mindazt, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek. Mt 25:41 Azután így fog szólni a balfelől állókhoz: Átkozottak, menjetek előlem az örök tűzre, mely a vádlónak és angyalainak készült. Mt 25:42 Mert megéheztem, de ennem nem adtatok, megszomjaztam, de innom nem adtatok, Mt 25:43 jövevény voltam, körötökbe be nem fogadtatok, mezítelen voltam, fel nem ruháztatok, elerőtlenedtem, tömlöcbe kerültem, meg nem látogattatok. Mt 25:44 Akkor azok is felelni fognak. Uram - fogják mondani -, mikor láttuk, hogy éheztél, szomjaztál, jövevény, mezítelen, vagy elerőtlenült, vagy tömlöcben lettél volna, hogy kiszolgálhattunk volna? Mt 25:45 Erre ezt fogja felelni nekik: Bizony, azt mondom nektek, amit e legkisebbek közül eggyel nem tettetek, azt velem nem tettétek. Mt 25:46 Akkor ezek el fognak menni örök büntetésre, az igazságosak pedig az örök életre.” A szentírás int, hogy Isten törvényétől való szabadság egyedül Krisztusban lehetséges: Gal 5:13 Mert titeket szabadságra hívtak el, testvéreim, de nem olyan szabadságra, mely ugródeszka a húsnak. Ellenkezőleg! Szereteten át szolgáljátok egymást! Ezért írja Pál apostol, hogy bár szabad, ő sincs törvény nélkül, hanem a Krisztus törvényéből való. 1Kor 9:19 Mert noha mindenkitől szabad vagyok, magamat mindenkinek rabszolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem: 1Kor 9:20 zsidónak olyan lettem, mint egy zsidó, hogy zsidókat megnyerjek; a törvény alatt élőknek olyanná, mint a törvény alatt élő, noha nem élek a törvény alatt; hogy a törvény alatt élőket megnyerjem; 1Kor 9:21 a törvény nélkülieknek, mintha törvény nélküli volnék, holott nem vagyok törvény nélküli, hanem a Felkent törvényében élő; hogy megnyerjem a törvénynélkülieket; Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt, most megjelent könyvében található a következő érdekes részletet! "Kovács Ernő volt szabadkőműves füzetében olvashatóak ezek a mondatok.... a történelmi középosztályhoz nem tartozó író elmondta, hogy miért ír erkölcstelen, az érzékek felizgatását célzó elbeszéléseket. Szerinte a magyar faj ez országban továbbra is fenntartja a maga uralmát. Siettetni kell tehát a vesztét. Erre legalkalmasabb az édes méreg; az erkölcstelenségnek oltárra vitele után nevetségessé válik a régi, puritán erkölcs. A nevetségesség öl; megöli azt a régi erkölcsi felfogást, amelynek fennmaradása képessé tenné a magyar fajt a további küzdelemre. A sajtó, a gondolatszabadság jelszava pedig erős fegyver arra, hogy meghiúsítsa a pornográfia elleni küzdelem

10

eredményét" Mindez 1911-ben hangzott el. Mintha visszhangozna az elmúlt 8 év nemzetveszejtő taktikája vagy napjaink baloldali sajtójának riogatása.

I.- rész: ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT AZ EMBER JOGALANYISÁGÁRA EGY SEJTES FÁZISTÓL/FOGANTATÁSTÓL ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT 1. számú módosítandó alkotmányi szakasz: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Módosítás: A „veleszületett” szó törlendő és annak helyébe a „fejlődése egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt velekeletkezett” rész kerül. Az alkotmányi szakasz a módosítás után: 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek fejlődése egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt velekeletkezett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 2. számú módosítandó alkotmányi szakasz: 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. Módosítás: A „jogképes” szó törlendő és helyébe a „fizikai léte és fejlődése kezdetétől, illetve egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt jogalany és jogképes személy, és mint ilyen vonatkozik rá az élethez és méltósághoz való elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan teljes jogalanyi alkotmányos védelem.” rész kerül. Az alkotmányi szakasz a módosítás után: 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember fizikai léte és fejlődése kezdetétől, illetve egy szomatikus sejtes fázisától fogva, in vivo és in vitro körülmények között egyaránt jogalany és jogképes személy, és mint ilyen vonatkozik rá az élethez és méltósághoz való elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan teljes jogalanyi alkotmányos védelem.

11

KIFEJTÉS Tartalomjegyzék I. Az abortuszok végezhetősége szabályozásának vonatkozásai a rendszerváltást követően

12

II. A törvény előkérdése és az ebben való törvényhozói illetve alkotmányozói döntés a 64/1991. (XII. 17.) és a 48/1998. (XI. 23.) AB határozatok alapján, tudni illik, hogy „ember-e a magzat” – az ember jogalanyiságának kiterjesztése a fogantatásig 24 III. Az embernek és az ember jogalanyi jogi státuszának egymástól való szétválasztása apartheid normatív ember-fogalom önkényes kialakítása 30 IV. Az élethez és emberi méltósághoz való jog a jog számára transzcendens, az ember immanens sajátja, jogi értékeket megelőző kategóriák, alanyi jogok forrásai az emberi jogok katalógusában és a modern alkotmányokban 36 V. A modernkori legalizált és liberalizált abortuszok szellemi és történelmi háttere, - a törvényjavaslatok koncepcióját és megszövegezését befolyásoló rasszista és elitista hatások alatt álló világszervezetek 38 VI. Van-e szellemi összefüggés az 1990-1994-es és az 1998-2002-es kormányciklusok kormányainak bukása és a magzatok kifejezett abszolút jogalanyi védelme alkotmányozói illetve törvényhozói biztosításának elmulasztása illetve ezzel szemben az abortuszok törvényi liberalizálása között? Hogyan tovább? 46 VII. Mit mond Isten Igéje az abortuszról és arról, hogy a jelen helyzetben mi a törvényhozó illetve alkotmányozó és minden jóakaratú ember Istentől rendelt kötelessége 48 VIII. Nemzetközi szakmai szakértői nyilatkozatok az ember egyetlen szomatikus sejtes fázisától fogva személy voltáról 51 IX. A testenkívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés Alkotmányellenessége és áldozatai

55

X. Személyes szellemi kinyilatkoztatások arra vonatkozóan, hogy a gyermek az élet fogantatásának pillanatától már egy lélek és hogy Isten már a fogamzás pillanatától kezdve képes a gyermekek szelleméhez szólni, az anyaméhben lévő magzat pedig már élete első pillanatától képes arra, hogy válaszoljon 75 XI. Gyógyulás az abortusz sebeiből – magyar férfiak nemzeti bűnbánati imája

80

XII. Az Élet és Krisztus alkotmányi igényének általános kifejtése

83

12

I. - AZ ABORTUSZOK VÉGEZHETŐSÉGE SZABÁLYOZÁSÁNAK VONATKOZÁSAI A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN 64/1991. (XII. 17.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1991. évi 139. számában (részlet) „Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványok alapján - Dr. Ádám Antal, Dr. Herczegh Géza, Dr. Kilényi Géza, Dr. Lábady Tamás és Dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleményével - meghozta a következő határozatot”: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes. Ezért az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 29. § (4) bekezdésének első mondatát, amely szerint „A terhesség megszakításának csak jogszabályban meghatározott esetekben és rendelkezések szerint van helye”, valamint ugyanezen törvény 87. § (2) bekezdését, továbbá a terhességmegszakításról szóló 76/1988.(XI.3.) MT rendeletet és az annak végrehajtására kiadott 15/1988.(XII.15.) SZEM rendeletet alkotmányellenesnek mondja ki, és 1992. december 31-i hatállyal megsemmisíti.” (Határozat 1. bekezdés) Határozat 3. a) „Az anya önrendelkezési joga az abortusz melletti legerősebb, s - számos külföldi alkotmánybírósági ítélet nyomán is - immár klasszikus érv. A magzat melletti klasszikus érv viszont az, hogy az élethez való jogból származó állami kötelezettséget az élet védelmére ki lehet terjeszteni a magzatra anélkül, hogy a magzat jogalanyiságáról döntenénk.” Határozat 3 b) 2. bekezdés: „Az önrendelkezési jogról az Alkotmánybíróság 8/1990. (IV. 23.) AB határozatában megállapította, hogy az a modern alkotmányokban, illetve az alkotmánybíróságok gyakorlatában - a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, az általános cselekvési szabadság, illetve a magánszférához való jog…” A 64/1991. (XII. 17.) AB határozat fenti szakasza az „önrendelkezést” taglalja, mint az anya alapjogát, azaz az anya szempontjából tartja alkotmányellenesnek az elmúlt rendszer rendeletileg szabályozott abortuszgyakorlatát. Az abortuszokban azonban nem a terhessége megszakítását igénylő anya élete és méltósága, hanem egy másik személy - a megfogant méhen belüli ember - élete és méltósága szenved végzetes kárt. Ezért a rendszerváltást követően az abortuszok törvényi szabályozásában 1992-ben bekövetkezett változtatás, amennyiben a nő önrendelkezési jogát emelte abszolút önkényre, olyan szellemi gonoszságot, és a törvénytelenség és a feminizmus olyan náci, apartheid és perverz „emberi” jogi, ideológiai magaslatát importálta és szabadított rá nemzetünkre, ami ilyen formában nálunk mindaddig nem létezett, vagy meg volt kötve. Kiléptünk a nemzetközi bankárok vasfüggöny mögötti vörös zónájából és beléptünk ugyanezek náci zónájába. Isten soha nem engedte meg az embernek, hogy az anyák gyermekeiket bármi módon elhajtsák, megöljék. Hanem a „pharmakeia” vagy „boszorkányság” foglalkozott olyan titkos és törvényileg tiltott praktikákkal, porok, mérgek és egyéb anyagok összeállításával, melyek célja többek között a magzatok elhajtása, megölése volt. Sajnos a fogamzást és beágyazódást gátló abortív szerek készítésével a prenáci eugenikai társaság legújabb kori megalapulása óta e boszorkányság titkos tudománya e tradíciójának reneszánszát éli. Az első

13

fogamzásgátló tabletták az eugenikai társaságok tudományos kutatómunkájának és fejlesztésének eredménye, kifejezetten abból a célból, hogy az alacsonyabb rendű és alkalmatlanabb embercsoportok szaporodását addig is megakadályozzák, amíg történelmileg létre nem sikerül hozniuk a kívánt politikai hatalmat ezek tömeges kiirtására. Így a pharmakeia vagy gyógyszeripar közvetlenül és közvetve több ember megöléséért felelős, mint ahányat valaha meggyógyított, és ebbe a csendes abortuszok is beletartoznak. Egy ördögi ideológia (eugenika), az ennek megfelelő szövetségkötések (eugenikai társaságok), a mellé rendelt tőke, a technikai fejlődés, a politika, és az Antikrisztus szelleme találkozási pontja ez. Továbbá az „önrendelkezési jog” ami „a modern alkotmányokban, illetve az alkotmánybíróságok gyakorlatában - a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, az általános cselekvési szabadság, illetve a magánszférához való jog” a Krisztusközpontúság tudatos társadalmi felépítése hiányában illetve a nem Krisztusközpontú humanista jogértelmezés alapján nem más, mint Isten 10 parancsolatai mindegyikének direkt megszegése. Elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan jogalanyi alapjogként kezeli ugyanis nemcsak a jót, hanem a gonoszt is, így az ezredéves magyar keresztény jogállamiságunk alapvető rendjével ellentétes módon semmibe veszi Istent, amennyiben szentesíti Isten minden parancsolataival ellentétes gyakorlatok és pusztító ideológiák egyéni és intézményes praktikáit, és semmi különbséget nem tesz. Nemcsak a törvényszegést, hanem a „hústest cselekedeteit” továbbá az okkult és démonikus praktikákat egyaránt a méltósághoz való elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan alapjogként, legfőbb politikai szentségként a humanizmus és megvilágosodás legcsodálatosabb vívmányaként kezeli, ami a jelen kor politikai és társadalmi rendszereinek végét jelzi. A kérdés az, hogy hogyan fog bekövetkezni az újba való átmenet és mi lesz ez az új. Soha az emberi történelem során nem létezett még egy ehhez hasonlóan nihilista, (emberi élet, méltóság, szabadság és jog báránybőrébe bújtatott) hamis gondolatrendszer, amely minden erejével azon lett volna, hogy minden gonoszság elidegeníthetetlen alkotmányos emberi alapjogként való felszabadításával önmagát felelőtlenül elpusztítsa. Isten felsőbbsége állami szintű, Alaptörvényből történő kiiktatásával összhangban, minden Isten és emberellenes gonoszság és perverzió támogatásával teljesen szétzilálja a társadalmat, kiszolgáltatva azt a romjain kiépülő, szellemileg és erkölcsileg immár megalapozottá tett antikrisztusi diktatúrának, ami egyetlen nagy gulág, munkatábor, haláltábor, ami megfelel a végidőkről szóló bibliai próféciákban szereplő emberiség sötét oldalának. Van azonban egy másik oldal és szellemi királyság, amelybe, mint nemzet és nép, többségileg beléphetünk. Ha ugyanis alkotmányos jogalanyi alapjogként, valójában legfőbb felsőbbségként kezelik a gonoszhoz való jogot és annak méltóságát, ami praktikusan törvénytelenség törvény színe alatt, és legfőbb hatalmasságként tekintik az Istentől függetlenedett istenembert azáltal, hogy megengedik és támogatják annak minden halált, romlást és rontást hozó perverz tevékenységét, ez igen súlyos következményekkel jár. Ezzel ugyanis e rendszer nemzetek feletti karmesterei nyilvánvalóan annak az állapotnak készítik az utat, amikor e zombi szintre alázott istenembereken, mint állatokon uralkodhat egy financiális, politikai és technikai hatalmat birtokló eugenikailag alkalmas kiválasztott pszichopata kisebbség kitenyésztett szuperfajtája. Ezek az „őrült” de létező valóságok is az életjog-megvonás ideológiai, szellemi és történelmi vizsgálatának tárgyát képezik. A Krisztusnak alárendelt holisztikus szemlélet nélkül nem érthetjük meg ugyanis a közöttünk zajló történelmi, szellemi és ideológiai folyamatokat, melynek megértése viszont feltétele annak, hogy érvényt szerezzünk az Istenből származó élet és méltóság értékének és ezek alkotmányos jogának közöttünk. Semmi nem indokolja, hogy a törvényhozónak, vagy bárkinek miért kellene követnie e kényszerített törvénytelenség diabolikus folyamatának sodrását. A jogi szabadulás azáltal következhet be, ha a történelmi bibliai kijelentést és magát a Szentháromságot legfőbb törvénnyé tesszük az Alkotmányban, ami folyamat. Ily módon bedugható a tévelygés és pusztítás szája és minden okoskodása és az emberi

14

élet visszanyerheti könyörtelen brutalitással megcsonkított értékét és méltóságát. Isten szabadságot adott arra, hogy Őt szolgáljuk és Őt kövessük, ami praktikusan azt jelenti, hogy Istennek való engedelmességre kényszerítjük az Isten ellen feltámadt érveléseket és szabályozást, mivel urai vagyunk az emberi szabályozásoknak, nem pedig rabszolgái. „Mert nem az ember adatott a szombatért, hanem a szombat az emberért.” – jelenti ki Jézus királyi tekintéllyel az Igében (fejfáján az állt, hogy király), ami azt jelenti, hogy Isten fiai szabadok a gonosz törvényértelmezésektől, még akkor is, ha maga az adott törvény eredendően Istentől származik, mennyivel inkább akkor, ha Istenellenes. Szabadok vagyunk arra, hogy biztosítsuk az emberi jogalanyiságot az egy sejtes fázistól. Semmi félreállíthatatlan objektív valóság nem korlátoz minket abban, hogy ezt a döntést meghozzuk. Egyedül az elménkben emelt Istenellenes hamis érvek, félelmek és a mögöttes szellemi valóság. Ez azt jelenti, hogy az életjog megadásának vagy megtagadásának valóságát e megközelítés szerint nem valamilyen kényszerítő külső objektív körülmény határozza meg, ami alapján döntünk, hanem mi magunk hozzuk létre és teremtjük meg ezt a körülményt az egész nemzetre nézve a mi saját döntésünk által. Az abszolút védelem biztosítása az élet és az áldás választása, annak megtagadása ezzel szemben a halál és az átok választása. A halál választása idegen ideológiák és idegen istenek szolgálása, önmagunk és nemzetünk ezeknek történő kiszolgáltatása: 5Móz 30:17 Ha pedig elfordul a te szíved, és nem hallgatsz meg, sőt elhajolsz és idegen isteneket imádsz, és azoknak szolgálsz; 5Móz 30:18 Tudtotokra adom ma néktek, hogy bizony elvesztek: nem éltek sok ideig azon a földön, amelyre a Jordánon átkelvén, bemész, hogy bírjad azt. 5Móz 30:19 Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam elétek, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod; 5Móz 30:20 Hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az ő szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert ő a te életed és a te életednek hosszúsága; hogy lakozzál azon a földön, amely felől megesküdt az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja azt. Mert az élet és méltóság és szabadság jó és Isteni eredetű, csakhogy nem lehet ürügy a gonoszra és a bűnre és az alapvető Isteni parancsolatok megszegésére. Nincs törvény és tanács Isten ellen. Az önrendelkezési jog, amennyiben gonoszságok „szentesítésére” és legalizálására alkalmazzák, minden esetben sérti mások élethez és méltósághoz való jogát. Ilyenkor minden esetben Isten és törvénye dönt és a neki való engedelmesség hoz megoldást, és könnyedén felülírja a gonoszhoz való mindennemű vélt jogot. Van önrendelkezési jog a gonoszra, a törvénynek pedig épp az állami életvédelmi kötelességből adódóan az élethez és méltósághoz való egyéni jogok össztársadalmi biztosítása és védelme érdekében magasabb szintű joga van arra, hogy ezt törvényileg tiltsa és büntesse. A modern szabályozás az önrendelkezési jogot vagy öntörvényt Isten törvénye fölé és az élet magasabb törvénye fölé helyezte, így lába alá taposta nem csak a törvény ószövetségi rendszerét, hanem az élet újszövetségi rendszerét is. Így Istenellenes, törvényellenes, Krisztusellenes, életellenes és emberellenes. Isten szeretetének, irgalmasságának, kegyelmének és ítéleteinek gyakorlása, - amelyek Jézus szavai szerint nehezebbek a törvényben, mégis cselekednünk kell azokat, - szabadulást hoz az élethez és a méltósághoz és a lelkiismereti szabadsághoz való jogok és egyéb alapjogok minden felmerülő visszás és perverz manifesztációkban való hivatkozási alapként történő használatának igazságos megítélésére és kezelésére. Istentől származó hatalmunk van arra, hogy emberi életeket mentsünk, hogy Isten királyságának uralma alá hajtsuk önmagunkat és szabályozó rendszereinket, mivel nem vagyunk a gonosz

15

szabályozási rendszerek uralma alatt, hanem Isten uralma alatt vagyunk. Ezért mondja az írás: „a fiak tehát szabadok”. Nem tisztelem a leánykereskedelmet. Nem tisztelem a törvényesített tömeges gyermekgyilkosságok titkos bűnét. Nem tisztelem a Sátánista egyházakat. Nem tisztelem a boszorkányszervezeteket. Nem tisztelem az azonos neműek házasságát. Nem tisztelem az abortuszt kántáló megszállott lázadó feminizmust. Nem tisztelem az idegen istenek imádatát és tiszteletét. Nem tisztelem a gyermekek és kiskorúak megrontását, becsapását és kisemmizését. Ezeket ugyanúgy nem tisztelem, mint ahogy nemzetünk gazdasági ellehetetlenítését sem és azokat a nemzetek feletti - Istennek és Jézus Krisztusnak alá nem vetett - szervezeteket sem, amelyek népek és nemzetek leigázására létesültek. Azért nem tisztelem ezeket, mivel Isten sem tiszteli őket. El lehet azonban választani az embert a kártékony és hamis ideológiáktól, a bűntől, az Istentelen szövetségektől, és ezek szellemi hatalmasságaitól, amennyiben van lehetőségük a megtérésre és megtisztulásra, de az ítéletre is, egyénileg és testületileg egyaránt, mindazonáltal az ilyenek uralma semmiképpen sem engedhető meg. Az ilyen helyreállítás, könyörület és ítélet Isten (és törvénye) munkája, aki a nemzetek és népek javát keresi. Ebben kéri minden jóakaratú ember együttműködését, és amennyiben erre hajlandóak vagyunk, megadja hozzá a szükséges hitet is. Van ebben valami kivetnivaló? Nem inkább a halál a kivetnivaló az élettel szemben? Nem a gonosz a jóval szemben? Nem az Antikrisztus szelleme Krisztus szellemével szemben? Nem a törvényszegés az Isten és Krisztus törvényének való engedelmességgel szemben? Nem a hamisság az Igazsággal szemben? Nem a végromlásba taszító, Istentől való függetlenség és az ellene való lázadás a tőle való függéssel és a neki való engedelmességgel szemben? Nem a kevély és vak arrogancia az alázatos és látó bölcsességgel szemben? Semmi nem indokolja a szent és igaz és jó Isten, az Ő élete és világossága, a Krisztus és az Ő szent és igaz és jó törvénye elutasítását, megvetését és szégyellését a kezdettől fogva embergyilkossal, a hazugság atyjával és annak pusztító hazugságaival szemben. Meddig engedjük még a szellemi gonoszság világuralkodóinak (kosmokratorok, lásd: Ef.6.12) pusztító uralmát nemzetünk felett, és mikor vonjuk meg ezektől az életünk feletti hatalmukat azáltal, hogy történelmi keresztény jogállamiságunk egységének megfelelően magunkat, nemzetünket, országunkat és annak minden szabályozását Isten és az Ő Krisztusának uralma alá rendeljük? Mikor vesszük már végre kezünkhöz Istentől rendelt nemzeti elhívásunkat, a Tőle kapott szabadító hatalmunkat és tekintélyünket a jóra? Most van az alkalmas idő. Az AB határozat eredményeképpen született meg az: 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről, Amely az ún. „súlyos válsághelyzet” fogalmának bevezetésével soha nem látott mértékben liberalizálta a méltósághoz való elidegeníthetetlen alkotmányos jogalanyi alapjogként kezelt női „önrendelkezési jog” alapján az abortuszt. Így a „magzati élet védelméről” szóló törvény az anya testét még el nem hagyott (ezáltal nem jogalanyként kezelt) gyermek liberalizált elabortálhatóságát épp az „élethez és emberi méltósághoz” való alkotmányos és elidegeníthetetlen jogalanyi alapjogra hivatkozva teszi lehetővé. A humanista demokráciákban önrendelkezési jog alapján végezhető abortuszok tömegméreteket öltött holokausztja a legnyilvánvalóbb és legkönnyebben érthető bizonyítéka annak, hogy a modern köztársaságok humanista demokráciáinak legnagyobb bálványa az Istentől elszakadt és az Isten ellen lázadó ember és nő, és lázadásuk abszolút jogként való alkotmányi és törvényi szintű felmagasztalása. Felmagasztalása Isten fölé, az Úr Jézus Krisztus személye fölé - aki az „Élet és az élet világossága," - Isten Szent Szelleme fölé és Isten alapelvei, törvénye és parancsolatai fölé, a teremtettség szerinti természetes rend fölé. Az önrendelkezési jog alapján liberalizált abortuszok jelenségéből az is felismerhető, hogy a humanista jogi szabályozás mögött az

16

Antikrisztus euganikai, náci, apartheid szelleme áll. Ennek gyümölcséből nyilvánvaló, hogy szerzője a „hazugság atyja, aki kezdettől fogva emberölő volt”. Az abortuszok liberalizálása jelenségének vizsgálatából annak elkerülhetetlen és elodázhatatlan abszolút szükségszerűsége is könnyen felismerhető, miszerint a tisztánlátás és egyben a szellemi és jogi megoldás egyedül Isten és törvénye és élő Igéje elidegeníthetetlen egysége által lehetséges, a neki való alárendelődéssel, Igéje és szeretete igénybevételével, ami egyedül biztosítja a szabadulást és a helyreállást. 54. § (1) „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Eszerint a humanista szabályozás még az élethez és méltósághoz való Istenből eredő emberi jogot is halálra és gyalázatra alkalmazza! Ez teljes összhangban van a nem Krisztusközpontú humanista szabályozás saját hitével, hittanával, erkölcsiségével és törvényével, amelyek nem állami semlegességet fejeznek ki, hanem egy a kereszténységgel ellentétes hitben, hittanban, erkölcsben, szabályozásban és gyakorlatban megnyilvánuló politikai elsőbbségre törő agresszív ellenvallást. Miután Isten és Jézus nevét félreállították, a nemzetek törvényhozói helyi szinten a kereszténység értékrendjét iktatják ki törvényileg a nemzetközi jogi humanizmusnak engedve. Csakhogy ennek nem kell engedni, mivel nem az életet szolgálja, és nem is magasabbrendűbb a kereszténységnél, hanem annak megsemmisítésére törekszik. Amikor a törvényhozó ennek a halálhozó, náci és ördögi törvénytelen nemzetközi antikrisztusi szellemnek, ideológiának és jogi okoskodásnak enged, ezt azért teszi, mivel nem hajlandó megadni Istennek az Őt megillető tiszteletet az Ő teremtésében, jelen esetben, hogy Istenfélelemmel kezelné a megfogant emberi életet annak kezdetétől, az egyedi és a teljes személyiséget hordozó egy szomatikus sejtes állapotától fogva, annak ellenére, hogy erre a nemzetközi jog lehetőséget nyújt. Teszi ezt annak ellenére, hogy a természettudományok ezt már bebizonyították, továbbá az Isteni kijelentést értelmező keresztény hit is egységesen ezt vallja, továbbá ezzel összhangban a bibliai zsidó-keresztény Isteni kinyilatkoztatás és Magyarország ebből fakadó évezredes keresztény történelmi jogállamisága is ezt támasztja alá. A több mint ezer éves európai keresztény történelmi hagyomány, jogállamiság és jogi szabályozás is kezdettől fogva egységesen bűncselekményként kezeli a magzatelhajtást, amelynek törvényes változata a legutóbbi időkig nem létezett, csak mióta Isten felsőbbsége trónfosztásra került a humanista államok Alaptörvényéből, adminisztrációjából ás létesítményeiből. Nemrég még keresztény nyugatnak hívták, de a jogi humanizmus tért hódított, mivel Istent praktikusan trónfosztották az állami, politikai, törvényi, jogi hatalomból. Az „emberi szabadságok és jogok” bűncselekményekre történő alkotmányos alapjogként való kiterjesztése illetve (esetenként a Btk. felülírásával) a bűn elidegeníthetetlen alapjogként való kezelése és ennek felsőbbségként való Isten, Isteni törvény és az ember teremtettség szerinti természetes rendje fölé emelése egyre inkább ellehetetleníti a társadalom minden területén az emberi életet és méltóságot. Ezek pont azok a kategóriák, amelyekre, mint legfőbb alapvető emberi jogokra hivatkozva a nemzetek humanista törvényi szabályozásai, mint alapvető alkotmányos emberi jogokat sértő jelenségeket, kivetették magukból a történelmi zsidó-keresztény Isteni kinyilatkoztatás és hit Istenének, hitének és erkölcsi tanításának felsőbbségét. Isten és a történelmi zsidó-keresztény Isteni kinyilatkoztatás és az ebből fakadó történelmi keresztény hit, erkölcsi tanítás és jogállami szabályozás felsőbbségének állami, alkotmányi szintű kiiktatásával és trónfosztásával a modern humanista demokráciákban magát az életet és méltóságot lehetetlenítették el. Ez a jelenség bizonyítottan titkos társaságok Istenellenes, nemzetellenes, államellenes és emberiségellenes diabolikus szövetségeinek, tudatosan megtervezett történelmi antikrisztusi összeesküvéseinek eredménye és progresszív folyamata. Az Isten, az Isteni törvény, erkölcs és élet felsőbbségének és tekintélyének elmozdításával és helyébe a bűn történelmi kategóriájának átértelmezésével és legfőbb emberi alaptörvénnyé tételéve a jogállamiság, mint pozitív értékrend és szabályozás egyrészt a teljes anarchia és káosz felé tolódik

17

el, másrészt egy egyre emberellenesebb és zsarnokibb, az Isteni értékrendtől elszakadt, személytelen antikrisztusi törvénykezés rendszere felé, ami az apokaliptikus jelenségek sötét oldalának készíti elő társadalmi táptalaját. Ennek a gonosznak érvényre engedése, érvényre juttatása vagy félreállítása teljes mértékben a mi hatalmunkba és hatáskörünkbe adatott, aszerint, hogy az adott nemzetben Istent praktikusan megvetjük, vagy neki valóságosan engedünk. Senki ne tévelyegjen, az életpárti erők Krisztusból merítenek és egy magasabb törvény és Alkotmány tekintélye és hatalma alatt állnak. Ez a „Jöjjön el a te országod” Isteni programtervezet alapján földiesítendő mennyei törvény és Alkotmány a „Krisztus Jézusban lévő élet szellemének törvénye, aki megszabadított minket a bűn és a halál törvényétől”- miként a biblia állítja. Az Alkotmány 54. §-ban szereplő „élethez és méltósághoz” való jog ebből a magasabb törvényből származik, nem emberi eredetű. Ezzel ellentétben a jelen humanista szabályozás életet és méltóságot és szabadságokat abszolutizáló részei, mivel ezeket elválasztják ezek forrásától, a „bűn és a halál törvényét” szolgálják, miképp ez a nemzetek alkotmányos alapjogokra épített liberalizált abortuszgyakorlatából félreérthetetlen módon kitűnik. Ezért két királyság - az egyedül igaz Istennek és az élet fejedelmének királysága és az emberölő és hazugság atyjának ellenkirálysága - ütközik a földön. Ne legyen kétség afelől, hogy a nő önrendelkezési joga alapján liberalizált abortuszokban megdicsőült törvénytelenség emberölő szellemi hatalmassága minden emberi jogok teljes megszüntetésénél alább nem adja. Sokkalta súlyosabb és gonoszabb valósággal van dolgunk, mint a magzatok puszta tömeges elpusztítása, mivel a feminizmus tudatos, történelmi hatalomra emelésével az emberi élet és méltóság és szabadságjogok totális megsemmisítési stratégiájának és az emberiség Isten elleni lázadásának új beteljesedési szintjébe léptek az egykor történelmileg keresztény, ma antikrisztusi modern nyugati típusú humanista köztársaságok demokráciái. Aaron Russo (1943-2007) filmproducer Alex Jones igazságkutatónak 2007-ben adott riportjában elmondja, hogy Nick Rockefeller, vele folytatott személyes beszélgetése során nevetve dicsekedett el vele, hogy többek között ők pénzelték a feminizmust abból a nem titkolt célból, hogy a női lakosságot is megadóztassák. Továbbá hogy mindent azért tesz, hogy minden emberbe bekerüljön egy mikrochip. Közismert, hogy a pénz nagy része a különböző országokban nem az államháztartásba jut, hanem a semmiből pénzt teremtő és ezt a nemzeteknek és unióknak kamatra eladó nemzetközi magánbankárok, pénzcsászárok zsebébe, akik ezt arra fordítják, hogy a világ gazdaságát, szabályozását, kultúráját és politikáját saját ideológiájuk és akaratuk szerint manipulálják és kontrolálják. Amikor a képviselő úgy érzi, hogy gyűlöli az abortuszt és szeretné megadni a magzati életjogot, de egyszerűen nem teheti, ez azért van, mivel ezek az emberek úgy manipulálták a kultúrát, hogy a képviselő pontosan ezt a kényszert érezze. Ez azonban semmi. Mint egy mocskos, büdös, nemzetellenes és életellenes ruha, levehető, le lehet zuhanyozni és fel lehet öltözni a szentek igazságos cselekedetei fehér gyolcsába: Jel 19:7 Örüljünk, ujjongjunk, adjunk dicsőséget neki. Mert eljött a Bárány menyegzője, s asszonya felkészítette magát. Jel 19:8 Megadták neki, hogy fénylő, tiszta gyolcsba burkolózzék.” A gyolcs a szentek igazságos viselkedése. Jel 19:9 „Írd meg: Boldogok, akik a Bárány menyegzői lakomájára hivatalosak!” - mondta nekem. Azután így szólt hozzám: „Ezek az Isten igaz beszédei.” Jel 19:10 Én erre lábához borultam, hogy imádjam őt, de ő így szólt hozzám: „Vigyázz! Ne tedd! Rabszolgatársad vagyok, meg testvéreidé, akiknél Jézus bizonyságtétele van. Az Istent imádd! Mert Jézus bizonyságtétele a prófétaság szelleme.” Jel 19:11 Láttam! Megnyílt az ég, és egyszerre egy fehér ló tűnt fel, a rajta ülőt Hűségesnek és Igaznak nevezik. Igazságosan ítél és hadakozik. Jel 19:12 Szeme tűzláng, fején sok korona. Írott név van rajta, melyet senki sem ismer, csak Ö.

18

Jel 19:13 Köpeny burkolja be, mely vérben ázott. Neve így hangzik: az Isten Igéje. Jel 19:14 Fehér lovakon követték, fényes, tiszta gyolcsba öltözötten a mennybeli seregek. Jel 19:15 Szájából éles pallos jön ki, hogy azzal vágja a nemzeteket. Vasvesszővel fogja őket terelgetni. Ö tapossa majd a mindenen uralkodó Isten haragos indulata borának sajtóját. Jel 19:16 Köpenyére és tomporára egy név van írva: „Királyoknak Királya és uraknak Ura.” De a Születésszabályozási áttekintő feminista újságnak és egyben a világ legnagyobb abortuszszervezetének (IPPF) alapítója is egy New-yorki, náci feminista bába, aki ugyanúgy nem önerőből érte el kimagasló történelmi teljesítményét, miképp a fenti riportban említett Rockefellerek által támogatott feminista magazin sem. E szervezet 9 hónapos korig, egészen a természetes szülésig végzi abortuszait oly módon, hogy a gyermekeket a szülőcsatornában megölik. Ha ez nem sikerül, akkor a gyermek a szemeteszsákban illetve konténerekben szenved tovább órákig vagy napokig, mielőtt szellemét feladja Istenhez és az Atyához, ahogy az Úr Jézus is kilehelte a szellemét az írások szerint, amikor meghalt értünk a kereszten. Senki nem tart értük keresztény szertartást, amelyben lelküket Istennek és az Atyának kegyelmébe ajánlanák, egyedül a keresztény egyház, de nem név szerint és nem személy szerint, hiszen ezeknek a megölteknek sok esetben sem emlékük, sem nevük sincs a földön. Névtelenül vannak önmagukkal meghasonlott és lelkiismeretükben megbélyegzett lányok és asszonyok tudatalattijának mélyén eltemetve. Nem vívható meg az élet harca az ellenkirályság ideológiai rendszerének, jogi szabályozásának és bálványának talaján és keretei között (és ez nem is lenne méltányos), hanem csak Isten királysága és valósága és jogi szabályozása behozatalával. Ez praktikusan annyit jelent, hogy nem nyerhető meg az életért és méltóságért és szabadságért és népünkért és nemzetünkért és hazánkért, történelmi keresztény jogállamiságunkért vívott nemes harcunk a halál kultúrájával és uralmával szemben – népünk és sok nemzet megmentésére - Isten életének és Szellemének, mint törvénynek, e kérdés tárgyalásába történő behozatala nélkül. A humanista szabályozásban ugyanis egy Istenellenes, törvényszegő szellem munkálkodik, az Antikrisztus szelleme. Hiába minden humanista érvelés és okoskodás az életért és méltóságért és a jóért, ha egy gonosz szellem van hatalmon és tartja fogva az emberek szívét és elméjét, a nélkül hogy erről tudnának. Ennek a szellemnek műve volt, hogy Jézus Krisztust halálra kárhoztatták és megölették az akkori kor jogászai és vezetői, miképp ma is, ami azért figyelemreméltó, mert annak ellenére, hogy az Isteni kijelentést és a törvényt eredendően Istentől kapták, mivel azonban ehhez hozzáadtak, továbbá saját rendeléseikhez és hagyományaikhoz ragaszkodtak, megerőtlenítették azt. Ezért nevezi őket az Úr vak vezetőknek. E szellem uralma alatt képesek voltak az Isteni eredetű törvényt és jogot arra használni, hogy elkárhoztassák és halálra adják az Igazat. Isten Szellemének (aki az igazság Szelleme) és életének és világosságának (aki a Krisztus) kell megjelennie az alkotmányozó és törvényhozó szívében és elméjében. Csak így tud szabaddá válni a tisztánlátását és helyes döntéshozatalát ellehetetlenítő alapvetően élet és méltóságellenes szellemiség befolyásától, hogy képes legyen a helyes felismerésre és erőt nyerjen a helyes döntésre. Isten ezt meg tudja tenni, de ebben szükséges, hogy vele készségesek legyünk együttműködni a jóra. E helyes döntés meghozatalában Krisztus és Szelleme és törvénye kizárása miatt a törvényhozó mindeddig mesterségesen akadályoztatva volt, amennyiben egy uralkodó ideológia által fogcsikorgatva be lett zárva és be lett préselve és korlátozva az ellenkirályság szellemi és ideológiai és jogi szabályozási rendszerének (ellenkirálysági politikai vallásának) börtönébe és játékterébe, amelyet mindez ideig nyíltan még soha nem konfrontált. Ez a szellemi, ideológiai, jogi szabályozási rendszer természeténél fogva apostoli a szellemi ellenkirályságból, amennyiben küldetése a felette tekintély szellemi ellenkirályság nagyköveteként az adott földrajzi és politikai terület közigazgatásának és komplex rendszerének felettes királyság alá hajtása. Ennek az apostolságnak része a humanista hit, tan és az ennek megfelelő szabályzás, ami ez alapján vallás, ami a keresztény hittel, tanítással és szabályozással, mint vallással ellentétben teljes létjogosultságnak örvend politikai és állami szinten.

19

Így az állami semlegesség a humanista ideológia apostoli szintű hatalomra jutása, ami egy újfajta antikrisztusi rendszer és kormány számára készít utat. Ezért semmi nem indokolja, hogy történelmi meggyőződésre jutván, miért lenne bűnös és emberellenes dolog Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus és évezredes magyar történelmi keresztény jogállamiságunk, keresztény hitünk és értékrendünk felsőbbségét alaptörvényi szinten helyreállítanunk. Amikor a szentek vérétől véres rajtunk terpeszkedő „nagy parázna” élet, méltóság, és szabadság ruhájában tetszelgő elkárhozott, gyalázatos és rabszolga ideológiáját vagy ellenszellemiségét Isten Igéjével nyíltan és nyilvánosan konfrontáljuk, ez olyan hatású lesz, mint a szövetséges csapatok bevonulása a Harmadik Birodalom náci koncentrációs táborába vagy a Recski tábor foglyainak szabadon bocsátása. Az igazság napja akkor fog felvirradni rajtunk, amikor nyíltan behozzuk Isten királyságának valóságát és annak igazságát a földi kormányzásba, alkotmányozásba, törvényhozásba és bíráskodásba. Ez Isten akarata, aki meg akarja menteni az emberek egyedül Őbenne teljes életét, méltóságát és szabadságát, a gyermekeket és a jövő nemzedéket egy embertelen katasztrófától és háborútól, aminek nyomorúságai messze meghaladják mindazt, amit az emberiség a háborúk és zsarnokságok történelme során valaha átélt. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember alkotmányos jogalanyi védelme és jogképessége az egy szomatikus sejtes állapottól fogva nem csupán a közvetlenül veszélyeztetettek életéről és méltóságáról szól, hanem az alapvető kérdés ez: Melyik úton és mi felé haladunk, mint nemzet? Isten országa felé, vagy a világtörténelem valaha látott legembertelenebb, legkegyetlenebb és legördögibb civilizációja felé? A Határozat az alábbiakban a természettudományos tények birtokában felhívja a törvényhozó figyelmét arra, hogy nincs tudományos alapja annak, hogy a törvényhozó a születéstől határozza meg az emberi lét kezdetét, és ezzel az embertől az ő születése előtti életfázisában önkényesen megvonja a jogalanyiságot és jogképességet, ami praktikusan az emberjog számára transzcendens emberi lényegéhez, életéhez és méltóságához való elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan, teremtettség szerinti alapjogának önkényes megvonása: Határozat 2. d) 3. bekezdés: „Másrészt a természettudományok fejlődése következtében a megszületés többé nem magától értetődő természetes és minőségi választóvonal a magzati és "emberi" lét között. Biológiai (főleg genetikai) szempontból az egyedi emberi élet nem a születés és halál, hanem a fogantatás és halál közötti egységes folyamat. Ezen belül sokfajta minőségi szakasz különböztethető meg, amelyek között az emberi élet elején sem szükségképpen a születés a legfontosabb választóvonal. A magzat társadalmi helyzete is megváltozik. Már nemcsak jövendő társadalmi (vagyoni) pozíciója révén, hanem a maga önálló fizikai valóságában, s egyre inkább egyéni tulajdonságai alapján részt kap a társadalomban. A méhen belüli magzatról az orvosi technika fejlődése és más technikai eszközök alkalmazása révén sokat lehet tudni, például nemét, fizikai tulajdonságait; gyógyítható, manipulálható; a magzat az anya és családja részére is láthatóvá válik, fejlődését nyomon kísérhetik. A magzat individualitása felerősödik. A magzat méhen kívül is, önállóan megjelenik a társadalmi forgalomban - ezen alapul például a vendéganyaság. A változások közvetlenül a technikai lehetőségeknek köszönhetők, ezért terjedésük és népszerűvé válásuk megállíthatatlan. A magzathoz való viszonynak ez az átalakulása a magzat személyként való felfogását a közvéleményben egyre inkább magától értetődővé teszi. Ezek a változások tehát abba az irányba hatnak, hogy a mindennapi, "természetes" ember-fogalom a magzatot is felölelje, azaz összhangba kerüljön azokkal a biológiai és erkölcsi nézetekkel, amelyek az embert fogantatásától kezdve embernek ismerik el.”

20

Az alkotmánybírák tehát a „természetes” ember fogalmának bevezetésével mesterségesen megosztják az „ember” fogalmat természetes emberre és jogi, jog által jogalanyként elismert emberre, ami által jogi úton mesterségesen elkülönítettek egy abszolút jogalanyi védelemtől és minden jogképességtől megfosztott embercsoportot!!! Különbséget tesznek a természetes ember és a jogalanyként elismert ember között, lehetőséget adva e kettő szétválasztására és az ez alapján való törvényalkotásra alkotmányellenesség nélkül, miképp a rabszolgatartó társadalmakban sem tekintették az ember rabszolgákat jogalanyoknak, vagy miképp a náci Németországban sem tekintették emberi lényeknek azokat, akiket gázkamrákba vittek. Ezzel létrehozták a köztársaságon belül a rendi társadalom indiai típusú kasztrendszerét, vagy a rabszolgatartó görög demokráciát. Az ember fogalmának e mesterséges szétválasztásával az a visszás helyzet állt elő, hogy bár a természettudományi, orvosi ismeretek alapján alátámasztható és egyértelműen bizonyított, hogy az ember, fogantatásától fogva emberi lény, egyedi emberi személyiség, az alkotmányos és törvényi szabályozás nem követte ezt a már a köztudatban is megjelent felismerést. Az alkotmánybírák többsége ugyanis az Alkotmány 54. § (1) bekezdésben szereplő életjogot farizeusi módon a törvény betűje szerint az abban szereplő „veleszületett” szó betű szerinti értelmezésével kezeli és nem aszerint, hogy „minden embernek… joga van az élethez és méltósághoz”. A „veleszületett” kifejezés épp az élethez való jog feltételekhez nem köthetőségét hivatott kifejezni és épp az olyan emberellenes bűntettek jogi megakadályozása végett lett megfogalmazva, mint amilyen a Brit világbirodalomban a rabszolga kereskedelem, a náci harmadik birodalomban a holocaust, a szovjetrendszerben a tömegmészárlás, Dél Afrikában az apartheid, a modern nyugati típusú humanista demokráciákban pedig az anya önrendelkezési joga alapján végzett abortuszok. A jogalanyiság megtagadása az embertől olyan, mint amikor valamely etnikai kisebbséghez vagy társadalmi kaszthoz vagy osztályhoz tartozókat nem tekint a törvény emberi lényeknek, annak ellenére, hogy emberek. Ezért mivel a törvényhozó szemében nem emberek, azaz nem jogalanyok, ezért csak annyi védelmet biztosítanak számukra, mint amennyit a rabszolgatartó társadalmakban a joggyakorlat biztosított a rabszolgák számára, a náci birodalomban a zsidók és egyéb nem kívánt etnikumok vagy nyomorékok számára, vagy amennyit az „állam általános életvédelmi kötelezettsége” biztosít a magzatok számára a jelen szabályozás alatt. Miképp egyeztethető ez össze a teremtettség szerinti Isteni renddel, vagy az Alkotmány 54. § (1)-el? A magzatvédelmi törvény szövegezése első ránézésre, még a törvényjavaslat megszavazóját is megpróbálja. Szép szavaival elaltat, azt a benyomást keltve, hogy védi a magzatot. Persze mindnyájan tudják, hogy ezek a szavak mind hazugságok. Így mindnyájan a tudatos csalás és hazugság bűnébe esnek, mivel az egész csak színház. Tudják ugyanis, hogy a magzatot teljesen kiszolgáltatták. Megfogalmazhatták volna a magzat felé durván és kegyetlenül ugyanazt a törvényt, miképp Margaret Sanger fogalmaz, de ez felháborította volna a törvényhozót. Ugyanazt a mérget szép csomagolásban már teljesen rendben találják. Képmutatók! 5. § A terhesség csak veszélyeztetettség esetén az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. A fenti paragrafussal homlokegyenest ellentétben áll a következő paragrafus d) pontja: 6. § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja; b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;

21

c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. 12. § (6) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ez által veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő a kérőlap aláírásával igazolja. Mi az a veszélyeztetettség és kire vonatkozik, az anyára vagy a gyermekre, vagy mindkettőre? Az a) pontban tág értelmezhetőséggel, de az anyára, a b) pontban a magzatra, a c) pontban egyikre sem, a d) pontban szintén senkire, mivel e helyen nem igény a veszélyeztetettség fennállása, csak a terhesség megszakításának puszta szándéka. A 6§ b), c) és d) pontjai sértik az 5. §-t, ha a veszélyeztetés az anyára értendő. Ha a magzatra értendő, akkor az a), c) és d) pontok sértik az 5.§-t. Ha mindkettőre értendő, akkor a c) és d) pontok sértik az 5. §-t. Micsoda trehány és hányaveti és átlátszó csalás és ellentmondások tömkelege, ami a „magzatvédelmi” törvény egészét jellemzi!! Használja a magzati élet történelmi védelmére utaló kifejezéseket, majd ezzel homlokegyenest ellentétes rendelkezéseket állapít meg e védelem részeként. Gusztustalan! Hogy lehet ilyet leírni és megszavazni?! Az életnek, méltóságnak, erkölcsnek, logikának, jogállamiságnak, magának a jognak és magának az Istentől elszakadt büszke embernek perverz megcsúfolása ez, ami szépen bemutatja, hogy mi a törvény és a jog és az élet és méltóság Isten és Krisztus nélkül. Ez nyilvánvaló azért, hogy ezt felismerjük, és hogy ebből okuljunk. Mennyi vérnek kell még kifolynia ahhoz, hogy azt mondjuk: ELÉG! VISSZA AZ ÉLŐ ÉS EGYEDÜL IGAZ ISTENHEZ ÉS AZ Ő KRISZTUSÁHOZ, TANÍTÁSÁHOZ ÉS PARANCSOLATAIHOZ! Valóban olyan esetekben végeznek abortuszt, amikor az anya állapota veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését? És erre a gyógymód a „magzat” elabortálása? Valóban, miután elabortálták, többé már nem veszélyeztetett fejlődése, mivel a terhességet megszakították. Hogyan lehetséges egy ilyen ellentmondásos és nyilvánvalóan náci szellemű törvényjavaslat megalkotása és megszavazása egy civilizált jogállamban?! Ez náci problémakezelése olyan eseteknek, amelyekben még annak fennállása igazolásától is eltekint a törvényhozó. Ez azt jelenti, hogy bárki megszakíttathatja terhességét ún. „súlyos válsághelyzet” alapján, melynek fennállását azonban nem szükséges a terhesség megszakítását kérő anyának igazolnia mivel ez méltósághoz való „elidegeníthetetlen jogalanyi alapjogát” sérti. Ennek már semmi köze a tisztességhez, jogossághoz és igazsághoz, az élethez, az emberhez és a méltósághoz. Ez vadállati és ördögi. A nyilvánvaló életellenesség és alkotmányszegés tényét az állam általános életvédelmi kötelezettségének „ellensúlyként” való behozatalával véli feloldani a határozat egyik, alkotmányellenességet feloldó kínálata (a másik a törvény új alapokra helyezése a magzati jogalanyiság megadásával)! Ékesen látható, hogy Istennek és Krisztusnak és Isten és Krisztus törvényének törvényhozó általi figyelmen kívül hagyása a semlegesség elve alapján, és ezek helyébe a humanista önrendelkezési jog abszolutizálása miként semmisít meg egy jogfosztott embercsoportot a legalapvetőbb emberi jogoktól! Ez a humanista szabályozás behelyettesíti Isten és Krisztus törvényét és Istenellenes és Krisztusellenes, és emberellenes. Az 56-os forradalom és szabadságharc leverése óta Moszkvából nemzetünk ellehetetlenítése céljából népünkre erőltetett náci eredetű abortuszpolitika eredményeképpen mára közel 7 millióra becsülik a jogalanyiságuktól ily módon megfosztott és elabortált törvényen kívüliek számát Magyarországon. A földön pedig több milliárdos nagyságrendet ölt a megöltek száma, ami messze borzalmasabb holocaust, mint amit ember valaha is végzett a földön törvény színe alatt, nem látványos módon. „Működik már a törvényszegés titkos bűne”, írja Pál apostol az Antikrisztus szelleméről szóló ihletett intésében, amely a sötét oldal munkáját definiálja. Továbbá az abortuszok

22

holocaustjának történelmi gyökereit vizsgálva egyértelmű és közvetlen a történelmi folytonosság a náci Harmadik Birodalom náci vezetői, eugenikusai és ideológiája között és az abortuszt, fogamzásgátlást és sterilizációt exportáló és szaktekintélyként fellépő USA-beli székhelyű Nemzetközi Megtervezett Szülőség Szövetség (IPPF) megalapítása, céljai, tevékenysége és annak gyümölcse között. Szaktekintélyek valóban, mint Mengele doktor, vagy mint Adolf Hitler, vagy mint Sztálin. Egyértelmű a történelmi és szellemi kapcsolat a humanista vallás világképének és szellemének modern nyugati típusú demokráciáikban való bizonyos törvényi szabályozásai és politikai megnyilvánulásai között és a spirituális okkultista rezsimek, - mint amilyen a hitleri harmadik birodalom és a Szovjetunió - antikrisztusi működései között. Ez leleplezi a humanista „állami semlegesség” mögött meghúzódó szellem valódi törvénytaposó és gyilkos természetét, és jelzi, hogy Krisztus bevezetése nélkül gyorsan hová fog fejlődni ez az ún. semlegesség. Ennek megakadályozása és a folyamat visszafordításának történelmi igénye, Isten és kinyilatkoztatása felsőbbségének Alkotmányban való rögzítése révén és az eszerinti jogérvényesítés révén nagy felelősséget hárít a mindenkori törvényhozóra. Az eklézsia szó jelentése pont ez: egy adott terület igazgatására különválasztott felelős testület, ami a kor nyelvhasználata szerint egyértelműen politikai, közigazgatási döntéshozó hatalmi testület. A parlament eklézsia, a kérdés az, hogy kinek az eklézsiája, Istené vagy az Ördögé. Isten törvénye, hogy minden hatalom az Ő királyságának részeként, neki alávetettségben működjön, ami nem az állam és az egyház közti kapcsolatról szól, hanem Isten királyságáról, ahol a kormányzati eklézsia Isten királyágának kihelyezett része. A Kormányzó, törvényhozó, döntéshozó közigazgatást végző testületet a korabeli kultúrában eklézsiának hívták. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az állami testületek, eklézsiák Isten és Jézus Krisztus felsőbbségétől szabadon működjenek, vagy így töltsék be állami közigazgatási hivatalukat. 1998-ban azonban az Alkotmánybíróság újabb határozatot adott ki, amelyben újabb beadványok alapján újból tárgyalja az anya jogának, a magzatok jogának és az abortuszok végezhetőségének szabályozását: 48/1998. (XI. 23.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1998. évi 105. számában AB közlöny: VII. évf. 11. szám (részlet) „Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában – Dr. Lábady Tamás és Dr.Tersztyánszky Ödön alkotmánybírók különvéleményével, valamint Dr. Ádám Antal és Dr. Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolásával – meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: nem alkotmányellenes, ha törvény az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetővé teszi a terhesség megszakítását. A súlyos válsághelyzet fennállásának vizsgálatáról a törvényhozó azonban alkotmányosan kizárólag akkor mondhat le, ha egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is megállapít… 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Magzatvédelmi törvény 12. § (6) bekezdése és az e törvény végrehajtásáról szóló 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet 9. § (3) bekezdése alkotmányellenes. Ezért e rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 2000. június 30. napjával megsemmisíti. A Kormány törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát a határozat 1. pontjának megfelelően fogalmazta meg annak megfogalmazója, amit a törvényhozó megszavazott és így megszületett a: 2000. évi LXXXVII. törvény a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról. (részlet)

23

6. § A Tv. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve - cselekvőképtelensége esetén törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja. Az állapotos nő cselekvőképtelensége esetén a terhességmegszakítással kapcsolatos véleményének kifejtésére a Családvédelmi Szolgálat eljárásában lehetőséget kell biztosítani.” Valójában formális módosítások történtek az Alkotmányellenesség formális kiküszöbölésére a határozat 1) bekezdése alapján. Továbbra is szabadon végezhető az abortusz “súlyos válsághelyzet fennállása” esetén, amit az állapotos nő aláírásával igazol.

24

II. – A TÖRVÉNY ELŐKÉRDÉSE ÉS AZ EBBEN VALÓ TÖRVÉNYHOZÓI ILLETVE ALKOTMÁNYOZÓI DÖNTÉS A 64/1991. (XII. 17.) ÉS A 48/1998. (XI. 23.) AB HATÁROZATOK ALAPJÁN, TUDNI ILLIK, HOGY „EMBER-E A MAGZAT” – AZ EMBER JOGALANYISÁGÁNAK KITERJESZTÉSE A FOGANTATÁSIG 48/1998. (XI. 23.) AB határozat Indoklás II. 3. első bekezdés: Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban (64/1991. (XII. 17.) AB határozat) részletesen kifejtette, hogy a terhesség-megszakítás szabályozása során a törvényhozónak (esetleg az alkotmányozónak) abban az előkérdésben kell döntenie, hogy a magzat ember-e, rendelkezik-e jogalanyisággal, azaz kiterjedjene az ember jogi fogalma a születés előttre, egészen a fogantatásig. Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alkotmány rendelkezései nem adnak kifejezett eligazítást a tekintetben, hogy a magzat jogalany-e, és a kérdés az Alkotmány értelmezésével sem dönthető el. Az Alkotmányból nem következik, hogy a magzat jogalanyiságát el kellene ismerni, de az sem, hogy ne lehetne a magzatot jogilag embernek tekinteni (ABH 1991, 312). 48/1998. (XI. 23.) AB határozat Indoklás II. 3. b) 2. bekezdés: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy noha a Magzatvédelmi törvény nem rendelkezik kifejezetten a magzat jogalanyiságáról, a terhesség-megszakítás e törvényben foglalt szabályozásával az Országgyűlés implicite azt juttatta kifejezésre, hogy szerinte a magzat jogilag nem ember. Az Alkotmánybíróság ugyanis az Abh.-ban részletesen kimutatta, hogy a művi terhesség-megszakítás bármely szabályozása magábanfoglalja a magzat jogalanyiságáról, és ebből folyóan a magzat élethez való alanyi jogáról való döntést (ABH 1991, 300-305). Minden olyan szabályozásnak, amely a terhesség megszakítását az olyan eseteken túl is megengedi, amelyekre nézve a jog eltűri az emberi életek közötti választást, szükségképpen azon kell alapulnia, hogy a magzat jogilag nem ember, nem jogalany (ABH 1991, 315, 316). Nem változtatta meg tehát a Magzatvédelmi törvény a megelőzően hatályban volt jogszabályok által is képviselt állapotot a magzat továbbra sem jogalany az Alkotmány 56. §-a értelmében. Életét és méltóságát nem illeti meg ezért az az abszolút védelem, ami az Alkotmány 54. § (1) bekezdéséből eredően a már megszületett embert megilleti. (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás C 3. 2. és 3. bekezdés: …Ezért a magzat jogalanyiságáról való döntés a határozat összefüggésében arra vonatkozik, hogy a magzat a jog szerint ember-e. A terhességmegszakítás szabályainak "vonatkozása" a jogalanyiságra és az élethez való jogra minden esetben magában foglalja annak eldöntését, hogy ezek a jogok fennállnak-e. Tekintettel arra, hogy az ember élethez való joga és jogalanyisághoz való joga korlátozhatatlan, vagyis vagy fennáll, vagy nem, az abortusz szabályozása a lehető legerősebben függ össze ezekkel az alapjogokkal (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás C 3. első bekezdés: 3. A terhességmegszakítás szabályozása számos alapjogot érint (lásd 1. pont). Minőségileg más azonban az abortusz szabályozásának "vonatkozása" az élethez való jogra, mint az összes többi alapvető jogra. A terhességmegszakítás mindig a magzati élet fölötti rendelkezés, amely jogi minősítést kíván; az abortusz szabályozása a magzat élethez való jogára, s – mivel ennek előkérdése, hogy a magzat jogalany-e – a jogalanyisághoz való jogra kétségkívül "vonatkozik". (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás C 3. b utolsó bekezdés:

25

Ha tehát meg akarjuk mondani, hogy az abortusz szabályozása miért érinti az anya önrendelkezéshez való jogát, nincs mód megkerülni azt a kérdést, hogy a magzat jogilag ember-e, s van-e alanyi joga az élethez és méltósághoz… (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás D 1. 4. bekezdés: A magzat jogalanyiságáról való döntés az ember jogi státuszának újbóli meghatározása. Ez az alapjogok értelmezéséhez képest előkérdés, az Alkotmány belső összefüggéseiből le nem vezethető, külső - tartalmilag alkotmányozói - döntés, amelynek legcélszerűbb szabályozási módja az lenne, ha magában az Alkotmányban fektetnék le… (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás D 2. c) utolsó előtti és utolsó bekezdés A terhességmegszakítás esetében viszont nem az a kérdés, hogy a sajátosan emberi jogállást megalapozó jogok feltétlenek-e vagy korlátozhatók, hanem arról az előkérdésről van szó, hogy a magzat ember-e, azaz alanya lehet-e ezeknek a jogoknak. A magzat a magyar jog szerint nem jogalany… magzat élethez - gyakorlatilag a megszületéshez - való jogát nem lehet a megszületés feltételétől függővé tenni. (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás D 2. d) d) A magzat jogalanyiságáról való kifejezett döntést az ember-fogalmat érintő két, ellentétes irányú változás teszi szükségessé. Mindkettő megváltoztatja a magzatról való hagyományos gondolkodást. Egyrészt a művi terhességmegszakítások száma a történelemben soha nem látott nagyságot ért el, a születésszabályozás egyik fő eszközévé vált, a műtét közvetlen egészségi kockázata jelentéktelenre csökkent. Mindezzel összefüggésben az abortusz korábbi negatív erkölcsi megítélése egyre semlegesebb lesz. Megkezdődött az abortusz dekriminalizálása. Jelentős társadalmi mozgalmak követelik az abortusz teljesen szabaddá tételét. A terhességmegszakítás tömeges gyakorlata és az azt kísérő és igazoló nézetek a magzat feletti rendelkezés aggálytalanságát viszik be a közgondolkodásba. A követelt abortusz-lehetőség feltétele, hogy a magzat ember-voltát és alanyi jogát az életre továbbra se ismerjék el. E változások kapcsán az alkotmányos államok többségében alkotmánybíróság elé vitték az abortusz büntethetősége alkotmányosságát, és ennek kapcsán az abortusz jogi feltételeit. Másrészt a természettudományok fejlődése következtében a megszületés többé nem magától értetődő természetes és minőségi választóvonal a magzati és "emberi" lét között. Biológiai (főleg genetikai) szempontból az egyedi emberi élet nem a születés és halál, hanem a fogantatás és halál közötti egységes folyamat. Ezen belül sokfajta minőségi szakasz különböztethető meg, amelyek között az emberi élet elején sem szükségképpen a születés a legfontosabb választóvonal. A magzat társadalmi helyzete is megváltozik. Már nemcsak jövendő társadalmi (vagyoni) pozíciója révén, hanem a maga önálló fizikai valóságában, s egyre inkább egyéni tulajdonságai alapján részt kap a társadalomban. A méhen belüli magzatról az orvosi technika fejlődése és más technikai eszközök alkalmazása révén sokat lehet tudni, például nemét, fizikai tulajdonságait; gyógyítható, manipulálható; a magzat az anya és családja részére is láthatóvá válik, fejlődését nyomon kísérhetik. A magzat individualitása felerősödik. A magzat méhen kívül is, önállóan megjelenik a társadalmi forgalomban - ezen alapul például a vendéganyaság. A változások közvetlenül a technikai lehetőségeknek köszönhetők, ezért terjedésük és népszerűvé válásuk megállíthatatlan. A magzathoz

26

való viszonynak ez az átalakulása a magzat személyként való felfogását a közvéleményben egyre inkább magától értetődővé teszi. Ezek a változások tehát abba az irányba hatnak, hogy a mindennapi, "természetes" ember-fogalom a magzatot is felölelje, azaz összhangba kerüljön azokkal a biológiai és erkölcsi nézetekkel, amelyek az embert fogantatásától kezdve embernek ismerik el. A két irányzat közötti ellentmondás látszólag összebékíthető úgy - s ezt a hagyomány is alátámasztaná - hogy az ember-fogalmat csak az érett magzatra terjesztik ki. (Az abortusz hívei is csupán az első három hónapra akarnak szabad döntést.) A megtermékenyített sejtekkel, illetve a magzati élet elején végzett beavatkozások azonban megkövetelnék, hogy a magzat jogállását egységesen, ugyanazon elvi alapon határozzák meg. Ha a jog az emberi státuszt egyáltalán kiterjeszti a születés előttre, és eddigi elveit megtartja, akkor a magzatot fejlettségére tekintet nélkül el kell ismernie jogalanynak. Ez következik abból, hogy a jog a megszületett ember esetében sem különböztet - és nem különböztethet, amíg ebben a fogalmi keretben marad - fizikai állapot, tudati funkciók vagy hasonlók szerint. A törvényhozó ugyan megteheti, hogy csak az érett magzatokat ruházza fel az abszolút életvédelmet nyújtó alanyi joggal, mint ahogy megteheti azt is, hogy a magzatok részére speciális jogi státuszt hoz létre, amelyen belül kor, fejlettség, vagy akár a méhen belüli vagy mesterséges körülmények közötti "tartózkodás" szerint különböztet. Mindkét megoldással növelhető a magzatok védelme, elvileg azonban ugyanazok az indokolási problémák merülnek föl, mint a magzat relatív védelmének ismert, a hatályos jogokban létező megoldásai kapcsán. Nem támasztható alá ugyanis elvi szempontokkal, miért éppen az adott időponttól kezdve számít jogilag embernek a magzat, s előtte miért nem. Ha pedig a törvény a magzatnak sajátos jogállást teremt, ezzel éppen úgy nem illeti meg az élethez és méltósághoz való feltétlen alanyi jog, mint ahogy a hatályos jog szerint sem. A magzat jogilag vagy ember, vagy nem; ha különleges jogi személlyé teszik, és saját jogon élvez védelmet, e védelem viszonylagossága és korlátozhatósága miatt gyakorlatilag nem lesz nagyobb biztonságban a magzat élete, mintha azt az állam objektív életvédelmi kötelességére alapoznák.

(64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás D 3.) 3. A kérdés az, hogy az ember jogi státusza kövesse-e a természet- és szellemtudományok, valamint a közvélemény ember-fogalmainak fent jelzett változását, kiterjedjen-e az ember jogi fogalma is a születés előttre, egészen a fogantatásig. A jogalanyiság ilyen kiterjesztésének jellege és hordereje csak a rabszolgaság eltörléséhez hasonlítható, de annál is jelentősebb lenne. Ezzel az ember jogalanyisága elérné elvileg lehetséges végső határát és teljességét; az ember különböző fogalmai ismét egybeesnének. (A másik irányzat által felvetett kérdés, a magzat feletti lehető legteljesebb rendelkezés biztosítása, a magzat védelmét csökkentené, de jelenlegi jogállását nem változtatná meg, s annak felülvizsgálatát sem igényli.) A magzat jogalanyiságának kérdése a hatályos Alkotmány értelmezésével nem dönthető el. Az élethez és emberi méltósághoz való jog értelmezésével ugyanis csak arról dönthet az Alkotmánybíróság, hogy az ember jogi státuszának ezek az alapjai alkotmányosan korlátozhatók-e; a "minden ember jogképes" tétel értelmezésével pedig - ha a tautológiát el akarja kerülni - legfeljebb

27

arról, hogy a jogképesség elvonható-e. Az Alkotmánybíróság ezzel az alapjog értelmezéssel az emberfogalom körüli vitát mégis érintheti, mert az Alkotmány tartalmilag meg nem határozott, normatív ember-fogalmának és az alapjogok értelmezésében használt emberképnek közös gyökerei kell legyenek. Az Alkotmánybíróság az ember jogi helyzetét megalapozó legfontosabb alapjogok értelmezése alapján megállapítja: az Alkotmány szerint nem lehet semmit sem visszavenni az ember eddig elért jogi pozíciójából. Eszerint a jogalanyiság köre sem szűkíthető. (Pl. az etikai irodalomban előforduló olyan vélemények törvénybe foglalása, hogy a személlyé minősítést specifikusan emberi tulajdonságok jelentkezéséhez kellene kötni, s így az újszülött is mintegy másfél éves korában nyerné el a jogképességet, alkotmányellenes lenne.) A jogi ember-fogalom kiterjeszthetőségének kérdésében viszont az Alkotmánybíróság legfeljebb a kiterjesztés alkotmányos feltételeiről foglalhat állást. A fentiekből az már adódik, hogy a jogképesség, s így a jogi emberfogalom megváltoztatásának egyetlen alkotmányos lehetősége van, a kiterjesztés a születés előttre. Ennek megvalósítása akkor nem alkotmányellenes, ha az alkotmányos rendben ma elfogadott jogi ember-fogalommal nem kerül ellentétbe. E fogalomnak legfontosabb, tartalmi eleme az elvont egyenlőség; ehhez képest kevésbé elvi alapon nyugszik a jogalanyiság kezdete. Az ember alapvető jogi helyzetének jellemzője, hogy jogképessége független bármely tulajdonságától. Alapvetően érvényes ez az élethez és méltósághoz való jogra is. (Az e jogok feltétlenségének elismerése körüli vita pedig egyformán érint "mindenkit".) Ha a megszületett ember emberi minőségét kifejező jogállására sem egyéni tulajdonságai, sem az állapotával (pl. életkor) járó tipikus tulajdonságok nincsenek semmiféle hatással, akkor a magzat fejlettsége, s más sajátosságai is közömbösek lehetnek a jogképesség és az élethez és méltósághoz való jog szempontjából. A tartalmi státuszjogok által garantált absztrakt egyenlőséget, amely az erkölcsi ember-fogalom jogi megfelelője, a jogalanyiság születés előttre való kiterjesztése nem érinti. A mai jog ember-fogalmának másik eleme, hogy a jogalanyiság a születéssel kezdődik. Ennek akkor volt elvi jelentősége, amikor általa minden ember egyenlőségét lehetett megalapozni, s a különböző ember-fogalmakat összhangba hozni. Mára kétségessé vált, hogy ellátja-e még ezeket a funkcióit, mert a természetes ember-fogalom kiterjedőben van. A törvényhozónak kell értékelnie a magzattal kapcsolatos természettudományos és etikai álláspontokat, továbbá mérlegelnie a magzatról való gondolkodás megváltozásának ellentétes társadalmi irányzatait, s eldöntenie, hogy ezek változását indokolt-e jogilag is követni. A fentiek szerint az Alkotmányból nem következik, hogy a magzat jogalanyiságát el kellene ismerni, de az sem, hogy ne lehetne a magzatot jogilag embernek tekinteni. Az emberi státusznak ez a kiterjesztése ugyanis a jogi ember - fogalomnak az alapjogok szempontjából fontos elemeit - más-más okból - valójában lényegesen nem érinti.” Miképp a határozat fentebb utal rá: A másik irányzat által felvetett kérdés, a magzat feletti lehető legteljesebb rendelkezés biztosítása, a magzat védelmét csökkentené, de jelenlegi jogállását nem változtatná meg, s annak felülvizsgálatát sem igényli. Ez azt jelenti, hogy a jelen szabályozás figyelembe veszi a nő önrendelkezési jogát, míg a meg nem született gyermeket nem tekinti jogalanynak, ezért már nincs mit növelni a magzat feletti rendelkezésen, amit így is a nő önrendelkezésének hatálya alá helyeztek annak ellenére, hogy egy másik személyről van szó. Ezért e beadványokban felvetett kérdések felülvizsgálatot nem igényelnek. Azonban A törvényhozónak kell értékelnie a magzattal kapcsolatos természettudományos és etikai álláspontokat, ez pedig az ember jogalanyiságának kérdése fogantatástól. Továbbá mérlegelnie a magzatról való gondolkodás

28

megváltozásának ellentétes társadalmi irányzatait, s eldöntenie, hogy ezek változását indokolt-e jogilag is követni. És ez a pont, ahol a törvényhozónak fel kell vállalnia egy olyan felelősséget, ami Isten hatáskörébe tartozó és általa már elvégzett dolog elfogadása vagy elutasítása. És függetlenül attól, hogy ebben a törvényhozó hogy dönt, mind testületileg mind egyénileg Isten számon fogja kérni döntésünket. Isten rendelésével megegyező döntésünket nem fogja elfeledni sem figyelmen kívül hagyni, de Isten kinyilvánított akaratával ellentétes döntésünket sem fogja figyelmen kívül sem büntetlenül hagyni: 1Móz 1:27 Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Az emberi élet értéke és méltósága különlegességét onnan nyeri, hogy Isten saját képmására teremtette az embert. Ezért annak önkényes kioltása nemcsak az emberi élet és méltóság elleni tett és bűncselekmény, hanem Isten ellenes bűntett, Isten iránti durva atrocitás kifejezése is egyben. Azzal, hogy ezt egy állam törvénnyé és joggá teszi, súlyos testületi szellemi átkot szabadít rá az egész országra, annak minden természetes szinten megjelenő megnyilvánulásával. Ennek az ellenkezője is igaz. Az emberi élet oltalma fogantatástól törvényileg és alkotmányi szinten az ember jogalanyiságának foganásig való kiterjesztésével, testületi áldást szabadít az országra és annak lakóira és ezzel egyidejűleg elmozdít egy uralkodó rettenetes szellemi sötétséget és átkot. Ez az átok oly valódi és oly súlyos, miképp annak eltávolítása is, miképp Vörösmarty Mihály költőnk szózat című művében megírta a kimenekedés útjával együtt, amely testületi Istenhez fordulás, amiből kinek-kinek egyénileg és testületileg helyzetének megfelelően ki kell vennie a részét. Semmi nem indokolja azt, hogy a törvényhozó illetőleg alkotmányozó a döntésében figyelmen kívül hagyja az Isteni végzést és akaratot. Én a „Még jőni kell, még jőni fog”-ról vagyok meggyőződve és nem a „Vagy jőni fog, ha jőni kell” felől, mivel a történelmet mi irányítjuk és a döntés kizárólag a mi kezünkben van, és hatalmunk van arra, hogy Istennek engedelmeskedjünk. De ha némelyek nem engedelmeskednek is, Isten akkor is hű marad és ezek engedetlensége nem törli el Isten hűségét, és ez a nép és nemzet élni fog, mert hallja az Úr sokak kiáltását és szentjei imádságai szüntelen előtte vannak. Ez történelmi, kormányzati szellemi hatalmasságváltás útján valósul meg. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl.

29

A törvényhozónak kell értékelnie a magzattal kapcsolatos természettudományos és etikai álláspontokat, továbbá mérlegelnie a magzatról való gondolkodás megváltozásának ellentétes társadalmi irányzatait, s eldöntenie, hogy ezek változását indokolt-e jogilag is követni. (Abh Indoklás D 3) Ebben a folyamatban, amikor a törvényhozó a magzatvédelmi törvény előkérdésében illetőleg az alkotmányozó az ember jogalanyisága fogantatásig való kiterjesztése felől dönt, döntése során (a modern humanista és feminista tendenciákkal szemben) mérlegelnie kell a következő valóságok legutóbbi időkig egységes álláspontját, és ezek súlyát. Isten és az Úr Jézus Krisztus és a biblia, mint történelmi zsidó-keresztény Isteni kinyilatkoztatás és az ezekből származó egész történelmi keresztény hit és kereszténység valamint évezredes keresztény magyar történelmiségünk. Mérlegelnie kell továbbá azt is, hogy melyik hoz életet és melyik halált. Szükséges továbbá megvizsgálni, de legalább megemlékezés szintjén feleleveníteni a legújabb kor antikrisztusi diktatúráit, amelyek lábbal tiporták az embert és élethez és méltósághoz való alapvető jogait. Ezzel összhangban tanácsos felismerni a méhen belüli embereken elkövetett tömeges erőszak törvényesítésével „szentesített” emberiség elleni bűntett valóságát közöttünk, belegondolva abba, hogy ez milyen következményekkel járhat, ha ez az embertelenség, radikális beavatkozás hiányában tovább növekszik. Már pedig ha nem térünk vissza Isten és rendje elismeréséhez és magunkra nézve törvénnyé tételéhez, az ember jogalanyiságának fogantatásig történő alkotmányi kiterjesztésével, akkor ennek az emberi szabályozással mesterségesen beindított folyamatnak a végkimenetele elkerülhetetlennek látszik. Az is figyelembe veendő, hogy abortuszra nem igen megy olyan, aki birtokában van a teljes igazságnak. Továbbá, hogy egy ilyen döntést utólag rendszerint mélyen megbánnak, és lelkileg soha nem hevernek ki, legfeljebb ha később új felismerésre térve Isten elé viszik. Aki ilyen állapotban van, annak nem szolgálja az életét és méltóságát, ha erre lehetőséget biztosít neki az állam, mivel ha egyszer már megtette, többé nem tudja meg nem történtté tenni. Ellenkezőleg. Az anya életét és méltóságát az abortusszal megrontják. Továbbá a magzat üdvözül, de a gyilkosságot elkövető anya és az abban résztvevő egészségügyi személyzet és a törvényhozó és a családvédelmi szolgálat munkatársai és az azt esetleg kényszerítő szülők és az egész részt vevő társadalom Isten Igéje szerint súlyosabb helyzetbe kerülnek. E tekintetben a teljes szentírás álláspontja egységes. (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás F 1. 1. Ha a törvényhozó úgy határoz, hogy a magzat jogilag ember, tehát olyan jogalany, akit megillet az élethez és méltósághoz való alanyi jog, akkor terhességmegszakítás is kizárólag azokban az esetekben végezhető, amelyekre nézve a jog eltűri az emberi életek közötti választást, és ennek megfelelően nem is bünteti az emberi élet kioltását. Ilyen eset például az, ha az anya életének megmentése érdekében válik szükségessé az abortusz.

30

III. – AZ EMBERNEK ÉS AZ EMBER JOGALANYI JOGI STÁTUSZÁNAK EGYMÁSTÓL VALÓ SZÉTVÁLASZTÁSA APARTHEID MORMATÍV EMBER-FOGALOM ÖNKÉNYES KIALAKÍTÁSA Péld 24:10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd. Péld 24:11 Szabadítsd meg azokat, akik a halálra vitetnek, és akik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! Péld 24:12 Ha azt mondanád: íme, nem tudtuk ezt; nemde, aki vizsgálja az elméket, ő érti, és aki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet. (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró párhuzamos véleménye: A határozat érdemi rendelkezésével, a terhességmegszakításról szóló jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének a megállapításával és megsemmisítésével egyetértve, az a véleményem, hogy e jogszabályok tartalmilag is alkotmányellenesek. 1. Nem osztom a többségi álláspontot tükröző határozatnak azt a megállapítását, hogy a magzat jogalanyiságának a kérdése alkotmányértelmezéssel nem dönthető el. Ez az álláspont lehetőséget lát arra, hogy a törvényalkotó a magzat jogi státuszát az ember jogalanyiságától eltérően minősítse. E szegregációnak azonban alkotmányos alapja nincs. 2. Kétségtelen, hogy az Alkotmány az ember normatív fogalmát kifejezetten nem határozza meg. Nem ad kifejezett eligazítást az emberi élet kezdetét, de az emberi élet végét, a jogalanyiság megszűnését illetően sem. Ahogy azonban ezt a többségi álláspontot kifejező határozat helyesen tartalmazza, az "ember" fogalom a történelmi fejlődés során a különböző - filozófiai, etikai, erkölcsi, természettudományos, természetes - emberfogalmak mellett normatív értékűvé is vált. Ha pedig az "ember" - fogalom normatív fogalom, az nem eshet kívül az Alkotmány, az ország alaptörvénye normavilágán, annak alkotmányos helyét az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány értékrendjében éspedig alkotmányértelmezéssel - meg kell találnia. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a megszületett ember (a köldökzsinór elvágásától) bizonyosan jogalany (márpedig az), akkor ezt a megállapítást is alkotmányértelmezéssel teszi. Mint ahogy azt is, hogy a jogképesség a klinikai vagy a biológiai halál beálltáig áll-e fenn (ennek pl. az eutanasia alkotmányellenessége szempontjából jelentősége lehet). Az Alkotmánybíróságnak tehát az ember jogalanyiságának kezdetét és végét, a jogi ember-fogalom teljességét az Alkotmány alapján értelmeznie kell. 3. A többségi határozat szerint az ember biológiai (filozófiai, erkölcsi, természetes) és jogi fogalma között kezdetben nem volt feszültség, a különböző ember-fogalmak egymásnak megfeleltek, a természetes és jogi ember-fogalom egybeesett. Nézetem szerint a természet-tudomány fejlődése nem adhat alapot arra, hogy a jog normatívitása ezt a természetes megfelelést és egybeesést kétségbevonja. A természet- (és szellem-) tudomány által szolgáltatott érvrendszertől, azaz az ember biológiai és "természetes" fogalmától tehát az "ember" fogalom normatív felfogása nem szakadhat el akkor sem, amikor az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kell, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése alapján embernek, azaz jogalanynak kell-e tekinteni a magzatot. Ehhez az értelmezéshez pedig az

31

orvostudomány mai eredményei és a modern biológia (genetika) korábbihoz képest minőségileg új - és végérvényes - megállapításai megkerülhetetlenek. 4. A formális jogi gondolkodást, az ember jogi státuszára vonatkozó normatív értelmezést befolyásoló, néhány évtizede még valóban problematikus természettudományos dilemma mára már egyértelműen eldőlt. Tudjuk, hogy az ember a női és férfi ivarsejtek egyesülésétől kezdve genetikailag befejeződött egyén, emberi individuum. A magzatfejlődésben az ontogenezis nem ismétli meg a filogenezist, a magzat minden kétséget kizáróan a "human species"-hez tartozik. Az emberfejlődés a fogamzástól kezdve kontinuus, az nem tagolódik szubhumán és humán fázisokra. A genetikusan meghatározott "ember" ismérv eszerint éppúgy magába foglalja a születés előtti (magzati) létet mint az egységes, megbonthatatlan biológiai folyamat integráns részét, miként a születéstől a halálig ívelő létezés dimenzióját. A magzat tehát biológiailag ember, és nem dolog, nem tárgy; genetikailag befejeződött egyén: individuum; az egyedi emberi élet pedig a fogantatás és a biológiai halál közötti egységes folyamat. 5. A születés előtti (a méhen belüli és kívüli) magzati életnek azért nincs (nem lehet) külön jogi státusza, mert a biológiai kontinuitáshoz képest a születés mesterséges, ugyanakkor önkényes normatív határvonal. Az a tétel ugyanis, hogy a magzat a női szervezet integráns része, ma már genetikailag, élettanilag és morfológiailag sem igazolható. A magzat önálló, az anyától különböző egyedi emberi személy, önálló szívműködéssel, keringési- és idegrendszerrel és individuális jegyekkel. Ha a jog különböztethetne az emberi élet születés utáni és előtti fázisai között, sőt ez utóbbin belül esetleg tovább artikulálhatna például aszerint, hogy képes e már a magzat a méhen kívüli életre vagy sem, illetőleg aszerint, hogy a magzat milyen távol vagy közel van a születéshez, genetikailag egészséges-e, vagy károsodott stb., akkor - elvben - ugyanezt a normatív megkülönböztetést - akár azonos szempontú ismérvek alapján is (csecsemő életképessége, születés utáni időhatár tűzése, életminősége, tudati, egészségi állapota stb.) - a már megszületett ember vonatkozásában is megtehetné. Ez pedig apartheid normatív ember-fogalom kialakításához vezetne. A többségi határozatban megfogalmazott az az egyébként kikezdhetetlen érv, hogy az Alkotmány szerint nem lehet semmit sem visszavenni az ember eddig elért jogi pozíciójából, itt azért nem segít, mert a jogalanyiság kezdetét, a személlyé minősítést, azaz a normatív ember-fogalom körüli vitát az Alkotmány kifejezett rendelkezéssel nem dönti el. Csak arról rendelkezik, hogy az ember feltétlenül jogképes, továbbá élete és méltósága érinthetetlen. A születéssel (az anyatesttől való elválással) már mindenképpen fennálló emberré, személlyé minősítés azonban törényhozói, illetőleg alkotmánybírósági alkotmány-értelmezéssel dőlt el. 6. A kontinuus emberfejlődésben kétségkívül egy minőségi változás a születés. Ez azonban az emberi élet értéktartalma szempontjából semmi esetre se lehet alapja egy eltérő, másfajta normatív rendezésnek. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése az emberi életet és méltóságot részesíti abszolút védelemben és nem az anyatesttől elvált emberi életet. Kétségtelen, hogy az Alkotmány idézett rendelkezése "veleszületett " jogokról beszél. A veleszületett jogként koncipiált élethez és méltósághoz való jog azonban nyilvánvalóan nem a már megszületett (világra hozott) emberi lény alanyi jogait jelenti, hanem azt, hogy az embernek velekeletkezett, létezésénél fogva őt megillető, tehát létéből, ember-voltából eredő (azaz nem derivált, hanem ipso

32

facto) alanyi jogai vannak. Minthogy pedig a magzat biológiailag (genetikailag) kétségkívül az emberi fajhoz tartozik, tehát normatíve sem lehet dolog (azaz fizikai értelemben vett testi tárgy), hanem személy, vagyis jogalany (és nem jogtárgy), a fogamzás pillanatában keletkezett ember (magzat) élethez való joga a megszületéshez való alanyi jogként normativizálódik. Semmiféle normatív alapja nincs tehát annak, hogy a jogalanyiságot és ezzel a szubjektív alanyi jogokkal való felruházást a születéshez (a köldökzsinór elvágásához) kössük. 7. Az Alkotmány 56. §-a alapján a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. Mivel a magzat: ember, nem a születés a kezdőpontja a jogalanyiságnak, hanem a fogamzás. Aki megfogant, az jogképes; emberi létéből és méltóságából fakad alanyi joga a megszületéshez. A magzat tehát nemcsak genetikailag, biológiailag (és erkölcsileg), de jogi, alkotmányos értelemben is ember, jogalany, s így jogi pozíciója, emberi státusza, azaz alkotmányos jogállása az Alkotmány 54. § (1) bekezdése alá integrálódik. 8. A halálbüntetés alkotmányellenességét megállapító AB határozathoz [ 23/1990. ( X. 31. ) AB ] fűzött párhuzamos véleményünkben - Tersztyánszky Ödön alkotmánybíróval - arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezkdésében írt, "az élethez és emberi méltósághoz való jog" valójában nem is jog, mert az emberi lényeg a jog számára voltaképpen transzcendens, hozzáférhetetlen. "Az élethez és méltósághoz való jog" tulajdonképpen csak imagináriusan létezik. Emberi élet és méltóság ugyanis a jog "előtt” létező értékek, ezek elválaszthatatlan egysége az ember elidegeníthetetlen, immanens, lényegi sajátja, így ezek nem mint alapjogok, hanem mint a jogi értékeket megelőző kategóriák, az alanyi jogok forrásai szerepelnek az emberi jogok katalógusában és a modern alkotmányokban. Márpedig ez az emberi életről és méltóságról vallott a priori értékszemlélet egyfelől azt jelenti, hogy az emberi élet jogi védelmét illetően sem különböztethetünk születés előtti és utáni szakaszok között, másfelől pedig azt, hogy az állam nemcsak büntető hatalmánál fogva nem foszthatja meg az embert életétől és méltóságától, hanem semmiféle egyéb jogi eszközzel, így az " abortuszjoggal " sem, mert itt a jog által is sérthetetlen és elidegeníthetetlen (nőre, anyára, házastársakra, államra át nem ruházható), tehát jogi eszközökkel érinthetetlen értékekről van szó. 9 Az anya személyiségi (önrendelkezései) jogaként posztulált "abortuszjog" a magzat alkotmányos jogaival konkuráló jogként kezeli az anya személyiségi jogait, amelyek a magzati élet védelmét korlátozzák (korlátozhatják). Csakhogy itt az emberi életről, azaz a jog által is sérthetetlen és korlátozhatatlan értékekről van szó. Az élet ugyanis, mint a jogi értékek előtti érték az alanyi jogoknak (így a személyiségi jogoknak is) az alapja és eredője. Ezért operál itt a jog - és az Alkotmány - az elidegeníthetetlen, sérthetetlen, csorbíthatatlan, érinthetetlen stb. (Alkotmány 8. § (1) bekezdés) princípiumokkal. Konkuráló jogok csak azonos értékskálán helyezkedhetnek el. Egy alapvetőnek tartott érték - éppen a jogi normatívitás hiánya miatt - nem kerülhet akár még általánosított jogi értékekkel sem (általános személyiségi jog, anya önrendelkezési joga) kollízióba. Mivel az emberi élet ténye alapja és feltétele a jogalanyiság (és az alanyi jogok) megjelenésének, és mivel az élet értékteljességet kifejező fogalom, az emberi élet totalitásához egyébként hozzátartozó jogi (rész) értékek nem versenghetnek az egésszel. Az anya személyiségi joga tehát nem korlátozhatja a magzat megszületéshez való jogát, mert ez a korlátozása magzatnak mint emberi életnek az elpusztítását, azaz az élettől való önkényes megfosztását jelenti.

33

Az indítványokkal támadott, a terhességmegszakításról szóló jogszabályi rendelkezések tartalmilag ezért alkotmányellenesek ( Alkotmány 8. § (2) bekezdés). 10. Az ember élete csak egy másik ember életével konkurálhat. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése csak az élettől való önkényes megfosztást tilalmazza. Nyilvánvalóan nem önkényes az élettől való megfosztás, ha egymással ugyanazok az értékek versengenek, ha a jognak az életek közötti választásról kell rendelkeznie. Ha egy emberi élet veszélybe sodródik, s az csak egy másik élet feláldozásával menthető meg (pl. az anya élete méhen kívüli terhesség esetén a magzat megölésével), az élettől való megfosztás önkényességét az életmentési cél oldja fel. Itt a jognak jogellenességget kizáró, azaz mentesítő okot kell szabályoznia ( amely nem jelent alanyi jogot az ölésre ). A meghozandó törvényi rendezésnek ezt a nem önkényes minőséget kell szabályoznia és megfelelő jogi garanciák közé szorítania. Budapest, 1991. december 9. Dr. Lábady Tamás sk Alkotmánybíró 48/1998. (XI. 23.) AB határozat Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró különvéleménye 1. Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatához fűzött párhuzamos indokolásomban (ABH 1991, 323-327.) kifejtettem, hogy az akkor hatályos abortuszra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapításával és megsemmisítésével nem a többségi határozatban kifejtett indokok alapján, hanem azért értek egyet, mert álláspontom szerint az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből a méhmagzat élethez való jogának feltétlen elismerése és az államnak a nasciturusra is kiterjedő abszolút életvédelmi kötelezettsége következik. Ezt a hatályos Alkotmány alapjogértelmezésén alapuló álláspontomat változatlanul fenntartom. Meggyőződésem szerint a magzati életnek az emberi élettől eltérő jogi minősítésére a törvényhozónak nincs alkotmányos lehetősége, mert a magzatot – akár az anyatestben van, akár azon kívül, mesterséges körülmények között – fogantatásának pillanatától kezdve embernek, vagyis jogalanynak, jogképes személynek kell tekintetni, amiből következik, hogy a méhmagzatot az élethez való jog anyjával szemben is megilleti. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az élethez és a méltósághoz való alanyi jog abszolút jog, azaz korlátozhatatlan és redukálhatatlan, vagyis a jog által érinthetetlen alapjognak minősül. Mivel a magzat biológiailag ember, genetikailag befejeződött emberi individuum, és mivel a “veleszületettség” – a nemzetközi egyezmények szóhasználata (“inherent right to life”, “droit inhérent la vie”,“angeboneres Recht auf Leben”) szerint is – nem születéssel szerzett, hanem elidegeníthetetlen, az emberrel “velekeletkezett”, azaz létéből, ember-voltából eredő jogot jelent, az Alkotmány alapján semmivel sem igazolható, hogy a még meg nem születettnek nincs emberi méltósága és joga az élethez. Ezért véleményem szerint a magzat mint új emberi élet: személy, aki a jog által sérthetetlen és akinek az élethez való abszolút jogát a törvényhozó az állapotos nő önrendelkezési jogára vagy más alapjogára hivatkozással alkotmányosan nem korlátozhatja. A méhmagzat élethez való joga egyedül csak az anya élethez való jogával konkurálhat. 2. A kifejtettekre tekintettel nem tudok egyetérteni a többségi határozat 1., 2. és 3. pontjában foglalt

34

megállapításokkal, továbbá a határozat 5. és 6. pontjában foglalt rendelkezésekkel sem. A törvényhozó álláspontom szerint az Alkotmány alapján jogszerűen nem ismerheti el az állapotos nő súlyos válsághelyzetét, mint a terhesség megszakítását alkotmányossá tevő körülményt; ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem utasíthatta volna el a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény egésze, illetőleg egyes rendelkezései alkotmányellenessége megállapítását kérő – a határozattal elbírált – indítványokat, és azt is meg kellett volna állapítania, hogy a méhmagzat jogi státusza: személy, azaz ember. 3. Szükségesnek tartom kiemelni, hogy az Alkotmánybíróság többsége által kialakított állásponton, vagyis a határozat koncepcióján belül is elégtelennek ítélem azt a védelmi szintet, amelyet a határozat az állam objektív életvédelmi kötelezettségeként az Alkotmányból levezet, ezért a határozat 1., 2. és 3. pontjához – alapvetően eltérő álláspontom fenntartása mellett – önállóan is különvéleményt fűzök. 3.1. Mivel magzat nélkül nincs ember, a magzat életjogának és méltóságának az elismerése nélkül is megállapítható, hogy az Alkotmány a magzati életet a fogamzás pillanatától kezdve védi. Ezért – a határozat 1. pontjában foglalt megállapítás helyett –indokolt lett volna kimondani a határozat rendelkező részében egyrészt azt, hogy “az állam nem engedheti meg alkotmányosan az indok nélküli abortuszt”, másrészt pedig azt, hogy “az abortusz a jogállam értékrendje szempontjából leküzdendő jelenség”, vagy más megfogalmazásban: “az élethez való jog objektív oldalából az életvédelem tartalmával szemben az az alkotmányos követelmény származik, hogy az államnak megfelelő eszközökkel hatékonyan kell küzdenie az abortusz, mint jelenség ellen.” Ha a többségi határozat szerint a méhmagzatot nem is illeti meg alanyi, elidegeníthetetlen jogként az élethez, és így a megszületéshez való jog, az Alkotmányból a magzati élet védelme és tisztelete – ahogy ezt a Magzatvédelmi törvény preambuluma is kifejezetten megfogalmazza – feltétlenül következik. Ezért e felfogásban is az abortusz alkotmányos indoka csak “súlyos”, alkotmányos alapjoghoz kapcsolódó indok lehet; az abortusz elleni küzdelem hatékonyságának az érdekében pedig az állam köteles a terhesség-megszakítások statisztikai figyelemmel kisérésére. Az állam nem szemlélheti tétlenül, ha a terhesség-megszakítások száma, vagy a megszakított terhességeknek a születésekhez viszonyított aránya nem csökken, mert az Alkotmányból folyó kötelessége az abortusz jelenségének fokozatos felszámolásán munkálkodni. 3.2 Minden abortusz az élethez való jogot sérti. Az államnak a törvényhozás és tájékoztatás, az oktatás és a nevelés eszközeivel is szembe kell helyezkednie a terhesség-megszakítással. Jogszabályai és az állam alkotmányos felfogása nem sugallhatja azt, hogy e megtűrt jelenség az Alkotmány értékrendjével és emberképével összhangban áll. A védelem hatékonyságának minőségi erősödése a jövendő törvényhozási megoldások alkotmányosságának megítélésekor is mércéül szolgál majd mindaddig, amíg a magzat jogalanyiságát a jog el nem ismeri. 3.3. A magzati élet védelme az Alkotmány szerint csak a védelem erősödése irányába változhat és annak hatékonysága nem csökkenhet. Az Alkotmánybíróság a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában (ABH 1994, 134.) a környezetvédelmi status quo megőrzésének kötelezettségét vizsgálva megállapította, hogy “az állam a természetvédelem jogszabályokkal megállapított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy Alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.” Álláspontom szerint az Alkotmánybíróság határozatában az élethez való jog objektív védelmére – a határozat koncepciójának talaján is – e követelménynél szigorúbb alkotmányos követelményt kellett volna megállapítani, tekintettel a méhmagzat létének egyediségére, azaz arra, hogy minden magzati

35

életből egyedi és helyettesíthetetlen emberi élet születik. Az államnak ezért az abortusz “statisztikai kockázatának” leszorítása mellett azon kell munkálkodnia, hogy minden diszkrimináció nélkül minden egyes magzat megszülethessen. Budapest, 1998. november 18. Dr. Lábady Tamás Alkotmánybíró

36

IV. – AZ ÉLETHEZ ÉS EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG A JOG SZÁMÁRA TRANSZCENDENS, AZ EMBER IMMANENS SAJÁTJA, JOGI ÉRTÉKEKET MEGELŐZŐ KATEGÓRIÁK, ALANYI JOGOK FORRÁSAI AZ EMBERI JOGOK KATALÓGUSÁBAN ÉS A MODERN ALKOTMÁNYOKBAN Jn 1:4 Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. Az élethez és emberi méltósághoz való jog emberi lényeg, a jog számára transzcendens, hozzáférhetetlen, ezek elválaszthatatlan egysége az ember elidegeníthetetlen, immanens, lényegi sajátja nem mint alapjogok, hanem mint a jogi értékeket megelőző kategóriák, az alanyi jogok forrásai szerepelnek az emberi jogok katalógusában és a modern alkotmányokban (Lásd: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró párhuzamos véleménye 8) Dr. Tersztyánszky Ödön és Dr. Lábady Tamás alkotmánybírák a (23/1990. ( X. 31. ) AB határozathoz fűzött párhuzamos véleményükben és Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró párhuzamos véleménye 8-ban azt juttatják kifejezésre, hogy az élet és emberi méltóság emberi lényeg, a jog számára transzcendens, hozzáférhetetlen, a jog előtt létező, és a jog által érinthetetlen, elválaszthatatlan egységben lévő valóságok. Ebből következik, hogy az embernek, a törvényhozónak és alkotmányozónak nincs rá lehetősége, hogy az emberre ruházza, vagy az embertől megvonja az ember eme immanens lényegi sajátját, hanem csak arra van lehetősége, hogy viselkedésével, törvényhozásával, alkotmányozásával vagy elfogadva tiszteletben tartja, vagy elutasítva megveti azt. Ebből következik, hogy semmilyen földi bírói vagy politikai hatalom vagy tekintély, - legyen az Alkotmánybíróság, törvényhozó vagy alkotmányozó, vagy bármely szakmai tekintély, - nem képes ezen értékek létrehozására az emberben, hogy az embert élettel és méltósággal és ezekhez való joggal felruházza, minőségét meghatározza, mivel ezek eleve léteznek. Ellenkezőleg, az élet és emberi méltóság immanens és a jog számára transzcendens valósága méri meg és határozza meg a jogot. Az emberi élet és méltóság nem teremtménye az őt meghatározó jognak, hanem a jog teremtője, minőségi védjegye és viszonyítási alapja. Az alkotmányozó, törvényhozó és a leszármazó végrehajtási rendeleti szabályozások és végzések megalkotóinak és ezek betöltőinek hatásköre ezen értékek elfogadása vagy elutasítása. Az Élet és törvénye magasabb törvény. Az élet igenlését kifejezésre juttató szabályozásoknak nagy szerepe van az emberi társadalom értékrendjének és működésének helyreállításában. Azonban nem csak a jogi szabályozásoknak van ebben nagy szerepe, hanem az emberek döntéseinek és cselekedeteinek is, amelyeket vagy alárendelnek az egyetemes értékeknek és ezek forrásának, vagy nem. A törvényi, jogi szabályozás korlátja épp abban van, hogy képtelen és szükségtelen is, hogy az ember minden lépését szabályozza. Ezért az alkotmányozónak soha sem a törvény betűjét kell csak ismernie, hanem a törvény szellemét is fel kell, hogy tudja ismerni és azt mindenkor a törvény betűje fölé rendelni, mivel magasabb törvény. Az emberi élet és méltóság alaptörvényét, mint élet törvényét, ennek megfelelően így határozza meg Isten Igéje: „Jézus Krisztusban lévő élet szellemének törvénye”. A törvény akkor jó, ha szelleme egységben van Isten Szellemével, értékrendje Isten értékrendjével, mely valóságoktól interpretációja nem szakadhat el, mert akkor praktikusan már nem ugyanaz a törvény, hanem egy másik törvény, melynek megalkotására az Alkotmánybíróságnak vagy más, a törvényt betű szerint értelmezőnek és alkalmazónak nincs jogköre, mivel nem törvényhozó. Mégis ez történik, aminek eredménye önkényes emberölés törvényszegése törvény színe alatt. Ez a törvényszegés szelleme, ami az Antikrisztus szelleme.

37

Az emberi élet és méltóság értéke, elidegeníthetetlensége, az ember jogképessége és jogalanyisága az ember egy szomatikus sejtes állapotáig visszamenően a Teremtő Isten örök szeretetének értékéből fakad. Isten élete és értéke és méltósága határozza meg a saját képmására teremtett ember életét és méltóságát. Ez az élet és méltóság akkor teljesedik be, amikor egységbe kerül a Teremtővel. Ez Isten királysága, a magyar szóhasználatban országa, melynek földi eljövetele a kereszténység 2000 éves programja, amely visszanyúlik Isten Ábrahámmal kötött szövetségéig és azon túl, a Megváltóról, országlása eljöveteléről szóló Isteni ígéret egészen az édenkertig. Az élet és méltóság akkor szenved kárt, amikor az egyén és társadalom elfordul Istentől és Isten valóságának örök értékeitől. Ez az ember tagjaiban munkáló bűn törvénye, ami nem akar egyezni Isten természetével és törvényével és Szellemével. Ez a törvényi szabályozás gyengéje, hogy önmagában nem képes megjobbítani az embert, mindazonáltal az Istennel összhangban lévő törvény és törvényértelmezés és jogérvényesítés Krisztushoz vezérlő mester. Isten pont ez által oldja meg az emberi faj problémáját, a bűn és a halál törvényének uralmát, hogy az Ő Isteni természetét és törvényét kívülről beviszi az ember szívébe és szellemébe. Ezáltal ad hatalmat az embernek arra, hogy ne uralkodjon többé rajta a bűn, sem e világ Istentől elszakadt rendszere, sem a gonosz és bukott szellemi ellenkirályság befolyása, hanem az Isten királysága kihelyezett részeként és ennek hatalma alatt működő emberi kormányzat uralkodjon ezek felett. Ezt nevezi Isten új teremtésnek, ami az ádámi faj és kormány újjáteremtését jelenti. Ennek jogi feltételét Jézus Krisztus bevégzett megváltó művével elvégezte az egész emberiség számára, ami ajándék és egyénileg hit által, de testületileg, nemzetileg is befogadható és legfőbb felséggé tehető. Ez egy egész nép Istennel kötött szövetségét jelenti ami prófétikus előképe az eljövendő korszak rendjének, amikor minden hatalom és uralom és az ég alatt lévő minden országok és kormányok uralma átadatik Isten szentjei népének. Ez Isten mennyei bíróságának végzése alapján fog beteljesedni Jézus Krisztus által az írások szerint. Ezért fontos annak megértése a törvényhozó részéről, hogy abba a helyzetbe kerültek, hogy Isten igazsága alá hajthatják az alkotmányi és törvényi szabályozást, vagy Isten és az ember ellen fordíthatják ugyanazt, pusztán azzal, hogy negligálják a kérdést és semmit nem tesznek, se jót, se rosszat, vagy épp a rosszat. Bárcsak megértenék, hogy mit jelent a magzatok százezreinek élve darabokra tépése! Ki ismerheti ki, hogy mit jelent az anya legbensőbb lényének az abortusz, amelynek fájdalmát és gyászát mélyebbre temeti, mint amikor visszaélnek vele? Mit jelent ez az anyaméhben teljes bizalommal nyugodva fejlődő gyermeknek, és milyen következményei vannak ennek egy népre e nép lelkére, egészségére és jövőjére! Bárcsak megértenék, ha megjelentené az Isten, és mindeneknek Atyja, hogy hogyan éli ezt át Ő, szinte másodpercenként, és az Ő jósága és szeretete! Akkor minden feltörekvő gondolat és okoskodás és fontoskodó érvelés nyomban erejét és jogosultságát vesztené, amely vakmerő arcátlansággal Isten ismerete ellen és a képére formált emberi élet ellen, a megfogant emberi élet és méltóság abszolút és kifejezett alkotmányos védelme ellen magasztalja fel magát.

38

V. – MODERN KORI LEGALIZÁLT ÉS LIBERALIZÁLT ABORTUSZOK SZELLEMI ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE, - A TÖRVÉNYJAVASLATOK KONCEPCIÓJÁT ÉS MEGSZÖVEGEZÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ RASSZISTA ÉS ELITISTA HATÁSOK ALATT ÁLLÓ VILÁGSZERVEZETEK 2Thessz 2:7 Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. 2Thessz 2:8 És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével (szellemével), és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével; FRANCIS GALTON

ÉS AZ EUGENIKA:

Francis Galton (1822-1911) 1907-ben megalapította az „Eugenika Oktatási Társaságot” (Eugenics Education Society). Galton, az eugenika szó angol megalkotója ekként határozza meg a fogalmat: „Az eugenika az állományjavítás tudománya… mely segít az alkalmasabb fajoknak, hogy gyorsabban felülkerekedhessenek a kevésbé alkalmasokon”. Már az 1920-as és 30-as években kiterjedt kapcsolatok jöttek létre a német, az angol, és az amerikai eugenikai társaságok között. Egyikük Margaret Sanger, a Planned Parenthood (Megtervezett Szülőség) alapítója. TANULMÁNY: LELEPLEZVE: PLANNED PARENTHOOD (MEGTERVEZETT SZÜLŐSÉG) - AZ ABORTUSZ ÉS AZ EUGENIKAI KAPCSOLATOK

Írta: Debora Braun, Peace of Minnesota Inc. Kutatási és Oktatási Igazgatója (Részlet) Dr. Benjamin Viel az IPPF munkatársa 1971-ben kijelentette: „Nehézségekbe fog ütközni a világ népesedésének kontrollja, ha a fogamzásgátló módszereket nem kombináljuk az abortusszal”. Az efféle javaslatok nem meglepők ha belegondolunk Margaret Sangernek, a Megtervezett Szülőség vagy Családtervezés (Planned Parenthood) nevű szervezet alapítójának nézeteibe. A század elején Sanger bábaként dolgozott New York City zsúfolt alsóvárosi East Side negyedében, ahol szegény bevándorlók éltek. Néhány év elteltével azonban Sangert nagyon aggasztani kezdte a Dél és Kelet Európából való zsidók és itáliai bevándorlók növekvő száma, és relatíve magas termékenysége. Hamarosan megalapította az Amerikai Születésszabályozási Ligát (Amerikan Birth Control League; Birth Control Federation of America), és megkezdte a Születésszabályozási Áttekintő (Birth Control Review) nevű lap kiadását. Az 1919. májusi számban Sanger ezt írja: „Több gyermeket az alkalmasoktól, kevesebbet az alkalmatlanoktól – ez a születésszabályozás fő célja”. Az 1921. decemberi szám címlapján megjelenített mottó a születésszabályozás Sanger szerinti célját hangsúlyozza: „Fajtiszta faj megteremtése.” Sanger az abortuszt is támogatta. A Nők Joga Hitvallásában kihirdette a „Jogot a teremtéshez” és a „Jogot a pusztításhoz” (A Lázadó Nő 1914), majd kijelentette: „Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az abortusz jogos” (Family Limitation, 1916). „A Nő és az Új Faj”-ban így ír: „A legirgalmasabb dolog amit a nagy család tehet egy újszülött tagjával az, hogy megöli azt”. 1922-ben Sanger megírta a Civilizáció Tengelye (Pivot of Civilization) könyvét. „A Karitatív Szeretet Kegyetlensége” című fejezetében kritizálja a szervezett karitatív tevékenység sikerét, és annak „legbiztosabb jelének” nevezte, „hogy civilizációnk fajilag kitermelte, kitermeli és utódaiban egyre növekvő számban átörökíti a defekteseket, delikvenseket és dependenseket.” Hozzátette, hogy a „legalattomosabb kártékony filantrópia” a szegénysorú nők számára biztosított védőnői gondoskodás és anyasági segély. A vakok, süketek, szeretetotthonok és nevelőintézetek anyagi támogatására vonatkozóan azt írja, hogy a közvéleménynek fel kellene ismernie, a „szörnyű költséget, amit az emberi selejt eme holt terhe a közösségre terhel”.

39

A Marxistákat is ostorozta, akik nem hitték, hogy a munkásosztály növekedését kontrolálni kell, és „jóindulatú imbecileknek” nevezte őket, „akik bátorítják az emberiség defektes és beteg tagjainak rakoncátlan és felelőtlen rajzását és ívását”.A Születésszabályozási Áttekintő egyik 1923-as száma bejelentette a „Közép-Nyugati Államok Születésszabályozási Konferenciáját”, ami Chichago-ban kerül megrendezésre. A hirdetés felemlíti, hogy milyen terhet jelentenek „a karitatív szolgáltatások és korrekciók a társadalom önfenntartó, öntiszteletű tagjai számára”. A konferencia szekciói között szerepelt: „A betegség, defektus, delikvencia és dependencia ára dollárban és centben kifejezve”. A Bankett meghívóján ez állt: „Eugenika - A szuper faj”. Sanger, elképzeléseinek terjesztése közben együttműködött az európai eugenikusokkal. Meghívta az Egyesült Államokba Eugen Fishert, Adolf Hitler fajhigiéniai tanácsadóját. Lothrop Stoddard, az Amerikai Születésszabályozási Liga (American Birth Control League) vezetőségi bizottságának tagja személyes interjún is részt vett Hitlerrel, ami mély benyomást gyakorolt rá. „A színes bőrűek előrenyomulása a fehér világuralommal szemben” című könyve jó visszhangra talált a Birth Control Review 1920 októberi számában. Sanger egyszer körülírt egy fekete bőrű lakosságra vonatkozó születésszabályozási tervet. A program „három vagy négy színes bőrű lelkészt fizetne, előnybe részesítve a szociális munkás tapasztalattal rendelkezőket és a magával ragadó személyiségűeket, „hogy az egész délvidéken elterjesszék a születésszabályozást. „Egy nigger számára a legsikeresebb nevelési megközelítés egy vallásos felhívás” - írja. „Nem akarjuk, hogy kitudódjon, hogy ki akarjuk írtani a nigger populációt, és a lelkész az a személy, aki helyre tud tenni egy ilyen gondolatot, ha ez lázadóbb tagjaik valamelyikében valaha felmerülne.” A Birth Control Review 1933 áprilisi száma teljesen az eugenikai sterilizációval foglalkozott, és volt benne egy cikk Professzor Dr. Ernst Rudintól, aki Hitler Reich alatt az Anthropologia, Human genetika, és Eugenika Kaiser Wilhelm Intézetének igazgatója volt. Ugyanebben a számban Paul Popenoe, aki az American Birth control Ligával állt kapcsolatban, 10 millió amerikai sterilizálását siettette. Dicsérte a németeket, „akik egy olyan politika felé haladnak, amely megfelel az eugenikusok legkiválóbb gondolatainak a világ minden civilizált országában”.Sanger maga azt javasolja, hogy a dysgenikus (rossz génekkel rendelkező) csoportoknak választaniuk kell a sterilizáció vagy az élethossziglan tartó elkülönítés (munkatáborok) között. 1942-ben Sanger szervezete nevét (American Birth Control League; Birth Control Federation of America) Planned Parenthood Federation of America-ra (Megtervezett Szülőség) változtatta, majd 1948-ban megalapította az International Planned Parenthood Federation (IPPF), (Nemzetközi Megtervezett Szülőség Szövetség) szervezetet, (fordító megjegyzése: amihez egy 1952-es Bombayi konferencia alkalmával 8 ország családtervezési ligája csatlakozott. Az IPPF ettől számítja nemzetközi megalakulását). Az Angol Eugenikai Társaság, épületét ingyen az IPPF rendelkezésére bocsátotta annak londoni főhadiszállása számára. Sangert mind a mai napig tiszteletben tartják a Planned Parenthoodban. A nemzeti PPFA (Planned Parenthood Federation of America) évi konvencióin az ő nevét hordozó díjak kerülnek kiosztásra. TANULMÁNY: AZ

EUGENIKÁTÓL A CSALÁDTERVEZÉSIG

Írta: Dr. John C. Berry; Megjelent a Magzatvédő Társaság „Magzatvédelem” című folyóiratának 1992. 3. számában (Részletek) „1985-ben az IPPF elnyerte az ENSZ Népesedési Díját. 1969-ben az IPPF főtitkára hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kormányokat vagy meg kell győzni, vagy kényszeríteni kell arra, hogy népesedési programokat vezessenek be, és átformálják az emberek gondolkodását a kiscsaládos eszménynek az elfogadására. Ugyanebben az évben a Megtervezett Szülőség/Világnépesedés (Planned Parenthood/World Population) szervezet megvitatta, hogyan lehetne csökkenteni az USA termékenységét a családkép megváltoztatásával, a homoszexualitás népszerűsítésével, esetleg az

40

ivóvízrendszerbe adagolt fogamzásgátló vegyszerekkel, illetve a sterilizáció és az abortuszok pénzbeli ösztönzésével. Óriási a befolyása az IPPF-nek az egész világon hatalmi körökben, mivel bevonta stratégiáiba a kormányokat és az ENSZ szervezeteket. Az IPPF-nek elsőosztályú tanácsadói státusza van az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (Economic and Social Council of the United Nations). 1988-ban egyezményes memorandumot kötött az ENSZ Népesedésügyi Tevékenységek Alapjával (UN Fund for Population Activities). Az IPPF rendkívül szorosan együttműködik a Világbankkal (World Bank), és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). Az IPPF elnöke korábban a Világbank népesedásügyi főtanácsadója volt. Az IPPF főtitkára pedig A WHO főigazgatója volt a megelőző 15 évben. 1990-ben az IPPF kijelentette,, hogy a WHO Európával (WHO Europe) és az ENSZ Népesedésügyi Tevékenységek Alapjával dolgozik együtt, hogy megerősítse és összehangolja egész Európában az abortusszal kapcsolatos törvényhozást. Ezen együttműködés egyik legfrissebb mérgezett gyümölcse a Biztonságos Anyaság Kezdeményezés, amely a gazdaságilag szegény országokra próbálja ráerőltetni az abortuszt. Az IPPF 1976-os új oktatási programját a főtitkár azzal vezette be, hogy az oktatás „kulcsfontosságú tevékenység a szövetség általános céljainak eléréséhez,” majd ezzel folytatta: A családtervezés oktatásának egyik elsőrendű célja… mind ösztönözni a meglévő fogamzásgátló szolgáltatások szélesebbkörű használatára, mind arra bátorítani, hogy ezen szolgáltatásokat tudatosan és kitartóbban használják. Különös figyelmet fordítanak az egyetemi oktatóknak, politikusoknak és a közvélemény formálóinek. Az IPPF 1986-os Serdülőkori Termékenység programjában leszögezte, hogy a termékenységszabályozó szolgáltatások a 10-19 éveseket is megilletik. Az efféle politika gyermekeket vesz célba, lerombolja a szülői tekintélyt, és tönkreteszi a családokban a bizalmat. Az IPPF a célból is hadmozdulatokat végez, hogy a kelet-európai haladó politika és az életvédő erők szövetségét megtörje. 1991-ben hangot adott félelmének, hogy az abortusz esetleg újra büntethetővé válik. Ha ez bekövetkezik Lengyelországban, valószínűleg hasonló helyzet áll elő Csehszlovákiában és más országokban, ahol… az abortuszt és a fogamzásgátlási szolgáltatásokat az előző rezsimmel hozzák összefüggésbe. Nemrég az IPPF azzal bővítette stratégiáját, hogy létrehozta a Parlamentáriusok Népesedésügyi és Fejlesztési Világbizottságát és az Amerikaközi Népesedésügyi és Fejlesztési Csoportot, melyek a világ minden tájának politikusait gyüjtik egybe, hogy előkészítsék a talajt az abortusszal kapcsolatos törvényhozás kiterjesztésére. Az egyház semlegesítése szintén fontos eszközük. Az IPPF-nek van egy irodája, mely figyelemmel kíséri a tevékenységével szembeni ellenállást. Az egyik korábbi főtitkár hangsúlyozta, hogy erre „az afrikai és latin-amerikai fundamentalista…vallási ellenzék” legyőzése érdekében van szükség. A legfőbb ellenséget a katolikus egyházban látják. A 60-as években az IPPF közeledni próbált Rómához abban a reményben, hogy eltörlik a fogamzásgátlásról szóló tanokat. Nagy nyomást gyakoroltak, és VI. Pál pápa tudatában is volt ennek. A nyomás azóta nemhogy csökkent, hanem nőtt.” 1940 „ E U T A N Á Z I A ” –

TÖMEGGYILKOSSÁG BETEGEKEN:

A Harmadik Birodalom a hivatalos politika rangjára emelte a fajhigiéniát, de az eugenika az alkalmatlanok kényszerű sterilizálásával kezdődött, és hozzátartozott a fogyatékos újszülöttek és az idősek orvosok általi elpusztítása, mivel ezeket értéktelen életeknek (lebensunwerten Lebens) ítélték. Részletek a Medicina Krónikája című könyvből (Officina Nova):

41

1940. április. Miután speciális halálintézetekben már hónapokon át folyt a mérges gázzal végrehajtott tömeggyilkosság, a nemzetiszocialista „eutanáziaprogram” igazgatósága székházat kap a berlini Tiergartenstrasse 4. sz. alatt. A szervezet ettől fogva, nem hivatalosan, T4 fedőnéven szerepel, és a programszerűen végrehajtott emberöléseket „T4” akciónak nevezik. A képen látható (a könyvben): Hitler parancsa: a gyógyíthatatlan betegeknek „könnyű halálban” való részesítése, melynek alapján mintegy 70 ezer intézeti ápoltat öltek meg, s ez egyfajta „előpróbája” volt a „holokausztnak”, emberek tömeges elpusztításának. „G Y E R M E K O S Z T Á L Y ”

FOGYATÉKOS GYERMEKEK MEGÖLÉSÉRE:

Részletek a Medicina Krónikája című könyvből (Officina Nova): 1939 tavaszán a Führer irodájában megalakult a „birodalmi bizottság súlyos öröklődő és alkati betegségek tudományos feltérképezésére”, amely mögött egy fogyatékos gyermekek megölésére szolgáló szervezet rejtőzik. Vezető szerepet játszik benne Werner Catel (1894-1981) a Lipcsei Gyermekklinika igazgatója egyike ama három Szakértőnek, aki – az érintett gyermekeket nem is látva – dönt életről és halálról. A háború végéig összesen mintegy 30 „gyermekosztály” alakult, s ezekben többnyire gyógyszer-túladagolással – a természetes halál látszatát keltve - ölték meg a gyermekeket. Az egyébként szokványos gyógyintézetekben gondozott gyermekek áthelyezése sokszor a szülők tudta nélkül , illetve a kezelés kedvezőbb lehetőségeire való hivatkozással történik. A legtöbb gyermeknek azonban a „T4” akció keretében a megsemmisítőintézetek gázkamráiban kell elpusztulnia. A gyermekeutanázia áldozatait tudományos célokra is felhasználják. Amikor aztán már Clemens August von Galen gróf, münsteri püspök is nyilvános bírálathoz folyamodik, a nemzetiszocialista vezetés végül is kénytelen hivatalosan leállítani a „T4” akciót. A püspök 1941 augusztus 3-án a Lambert-templomban tartott szentbeszédében a többi között ezt mondja: Ha egyszer valaki elismeri, hogy embereknek jogukban áll „improduktív” embertársaikat megölni – még ha ezek eleinte csak szegény, védtelen elmebetegek is -, lényegében minden improduktív ember megölése… szabad lesz”. Galenre a nemzetiszocialisták nem mertek kezet emelni.” HIMLER

ÉS AZ ABORTUSZ:

Részlet Dr. Fekete Gyula közgazda, a KSH tanácsosa 1990. május 11-én az „Együtt az életért fenntartások nélkül” konferencián elhangzott „Az abortusz társadalmi és gazdasági háttere” című előadásából: „Az elmúlt évtizedekben több esetben megvalósult az etatista-individualista szövetség a családpárti nézetek, a gyermek- és jövőpárti közvélemény megsemmisítése érdekében. Az első szorosabb érdekszövetség 1957-1959-ben alakult ki, a forradalom és szabadságharc eltiprása után. Mivel a szabadságharcnak nemzeti függetlenséget követelő jellege is volt, a megtorlás időszakában olyan globális „megoldási módszerek” is előtérbe kerültek, amelyek egy egész nép életerejét, élni akarását voltak hivatva aláásni. Kísérteties az intézkedések egybeesése a Himler által készített „OST” fedőnevű tervezettel, amely a németek által megszállt orosz területek jövőjét kívánta „elrendezni”. Mit is írt Himler? „Az abortuszokat a legcsekélyebb mértékben sem szabad korlátozni. Minden módon támogatnunk kell az abortálóhelyek hálózatának kiterjesztését. Például speciális átképzést lehet szervezni a bábák és a felcserek számára, és kioktatni őket az abortuszok levezetésére… Természetesen az orvosoknak is meg kell engedni az abortuszok levezetését, és azt nem szabad az orvosi etika megsértésének tekinteni… Semmiféle kedvezményt nem kell nyújtani a többgyermekeseknek, sem előjogokat, sem fizetéskiegészítésként pénztámogatást. Vagy ha igen, az ne legyen hatékony… A propaganda, főleg a sajtó, a

42

rádió, a mozi, a röplapok, kis füzetek, előadások stb. segítségével következetesen terjesztenünk kell a lakosság közt azt a gondolatot, hogy milyen káros a sok gyerek. Rá kell arra mutatni, hogy milyen nagy anyagi áldozatba kerül a gyerekek nevelése, és hogy mi mindent lehetne ezért az összegért megszerezni… Számunkra, németek számára az a fontos, hogy olyan mértékben elerőtlenítsük az orosz népet, hogy az ne lehessen többé olyan helyzetben, hogy megakadályozzon bennünket a német uralom megteremtésében Európában…” Nézzünk csak néhány összecsengést Himler utasításaival a „Születésszabályozás” című, 1958-ban kiadott könyvből. „Sok a gyerek… Hát kell ez az államnak? Magyarország népsűrűsége tízszer akkora, mint a Szovjetúnióé, és nagyobb, mint egy sor európai országé. Érdeke hát az országnak a mai anyagi lehetőségek mellett, hogy mértéktelenül növekedjék a szaporodási szám? Aligha”. A könyv azzal folytatja, hogy magas születésszámunk miatt zsúfolt a közlekedés, rossz a lakáshelyzet. (Csak zárójelbe jegyzem meg, hogy a világon tartósan legalacsonyabb születési arányunk mit sem változtatott a rossz lakáshelyzeten). Természetesen a termelés-centrikus szemlélet is alátámasztotta az abortuszok propagálását: „Míg a dolgozó nők vetélése miatt mintegy 170 ezer, addig a szülések miatt 5 millió 400 ezer munkanap esett ki 1956 folyamán”. Az egészségügy dolgozóinak is érdeke az abortusz propagálása: „A szülő nők ápolásának átlagos tartama több mint kétszerese (7-8 nap) a művi vetélés kapcsán kezeltekének (3-4 nap). Csupán, ha a felét kihordták volna az évben művileg vetélt magzatoknak, akkor 1000 új kórházi szülészeti-nőgyógyászati ágyra lett volna szükség”. Megállapíthatjuk tehát, hogy a hivatalos magyar népesedéspolitika 1957-1958-ban minden lényeges döntésben aszerint járt el, amely szerint Himler szándékozott pusztítani az orosz népet. És már akkor fellelhetők azok a hozsannázók, akik az emberi jogok hazai megvalósultságát pusztán az abortusz liberalizáltságán mérték”. (Megjegyzés: Magyarországon 1956-tól kezdve engedélyezett az abortusz, azóta körülbelül 6,8 millió terhességmegszakítást végeztek el az orvosok) AZ IPPF

ÉS AZ EUGENIKA:

Az IPPF (International Planned Parenthood Federation, Megtervezett Szülőség Nemzetközi Szövetsége) az amerikai rasszista és eugenikus Margaret Sanger szellemi szülötteként az 1952-es bombayi III. Nemzetközi Megtervezett Szülőség Konferencián jött létre. Igazgatói vezető eugenikusok lettek, etikáját is az eugenika ideológiája szerint alakították. 1963-ban A Brit Eugenikai Társaság (British Eugenics Society) azt a határozatot hozta, hogy erőteljesen kell folytatni a burkolt eugenika tevékenységet”, és hogy „fokozott pénzbeli támogatást kell nyújtani” a Nemzetközi Megtervezett Szülőség (IPPF) központnak. A társaság pénzzel támogatta az IPPF európai, közelkeleti, és afrikai munkáját. Az IPPF 1971-ben és 1977-ben az Eugenikai Társaság tagjai között szerepelt, és mind a mai napig tart a különböző eugenikai társaságok és az IPPF személyi és anyagi erőinek közös alapba helyezése. A fogamzásgátlás A fogamzásgátlás terjesztése nem lehet az állam módszere életvédelmi kötelességének betöltésére, az abortuszok megelőzésére, mivel ez nem csökkenti az abortuszok számát, hanem ellenkezőleg, az emberi szexualitás életadó és szeretetadó illetve élvezeti részének mesterséges szétválasztásával, továbbá a házasságon kívüli nemi élet bátorításával éppen nem erősíti, hanem gyengíti a nemiséggel való felelősségteljes élést, melynek egyik következménye a nem kívánt terhesség. AZ

ABORTUSZ KAPUJA

„A széleskörű fogamzásgátlás az abortusz kapuja.” Írta: Fr. Paul Marx, O.S.B., Ph.D: „A fogamzásgátlástól az abortuszig” (From contraception to abortion)

43

„Az életpárti és életellenes erők közötti gigantikus világméretű küzdelem alapvetően az emberi nemiség természete, jelentése és célja körül forog. Olyan mindent átható az emberi személyiségben a nemiség, hogy már a felé való hozzáállásban történő legkisebb változás vagy hangsúlyeltolódás is mind a társadalomra, mind ez egyénre alapvetően kihat. Olyan ez, mint amikor egy kis kavicsot bedobnak a vízbe: Az okozott rezgések kilométereken át érzékelhetők, egészen a távoli partokig. Nyilvánvaló, hogy az elszabadult nemiség korában élünk. A hatalmas és erkölcstelen média, a művi abortuszok, amelyeket ebben az évben el fognak végezni, a fogamzásgátló eszközök és készítmények okozta ennél is nagyobb számú csendes abortuszok, az emberi nemiséggel való nem megfelelő élés kiváló tanúságai. Hasonlóképpen a fiatalok és nem is olyan fiatalok közötti szexuális robbanás, a házasságtörések emelkedett száma, az önkéntesen sterilizált párok, a tizenéves „terhességpestis” (ahogy az IPPF hívja), a válások rekord száma, a minden ellenőrzés alól kiszabadult videoprogramok és a nemiséggel kapcsolatos jelenségek egész sora. Az ember elgondolkozhat Isten nagy ajándéka - az emberi nemiség és szeretet - e rendkívüli kizsákmányolásának okán. A bőség, és következményes materializmusa, a hit gyakorlásának elhanyagolása, a növekvő ateista humanizmus, a széleskörű pornográfia, az életadás kizárásának és a szórakozásból való szex gyakorlásának hangsúlyozásával egybekötött fogamzásgátlás és tömeges sterilizáció, egy hamis feminizmus, ezek és más okok sorolhatók fel. Talán igaza volt Solzsenyicinnek amikor ezt mondta: „A Nyugat elveszítette élni akarását.” Fr. Paul Marx, O.S.B., Ph.D: „A fogamzásgátlástól az abortuszig” (From contraception to abortion) A

JELENLEGI ERKÖLCSI ZŰRZAVAR FŐ OKA

A jelenlegi erkölcsi zűrzavar fő oka a fogamzásgátlás Írta: Fr. Paul Marx, O.S.B., Ph.D: „A fogamzásgátlástól az abortuszig” (From contraception to abortion) „Több mint 46 országban látván az életellenes mozgalmat, és miután szerte a világon talán több életvédővel beszélgettem, mint bármely emberi lény valaha, meg vagyok róla győződve, hogy a jelenlegi erkölcsi zűrzavar fő oka a fogamzásgátlás. Ez a meggyőződés nem jött könnyen; Éveken át, ellenálltam neki. A széleskörű fogamzásgátlás az abortusz kapuja, ami nem „egy” dolog, ahogy sokak agyát átmosták, hogy elhiggye. És a magzatok szentesített megölése az életellenes gonoszságok egész sorát hozza be a társadalomba, amint ez látható. Helyhiány miatt nem tárgyalom a fogamzásgátlás és az abortusz közötti finom kapcsolatot, de még csak a gonoszságok litániájának felsorolására sem szorítkozom, melyek gyorsan meghódítják a kultúrát, ha egyszer a személyes kényelemért lemondanak a magzatok történelmi védelméről. Hanem pusztán had ismételjem újra, hogy az abortusz a fogamzásgátlást követi és, hogy az abortusz a szex-beteg társadalomnak csak egy tünete.” Fr. Paul Marx, O.S.B., Ph.D: „A fogamzásgátlástól az abortuszig” (From contraception to abortion) KIÉRTÉKELÉS

Írta: Dr. Szirtes Péter Megállapítható az angol, amerikai és német eugenikai társaságok, Hitler, Himler, és a Harmadik Birodalom többi hivatalos politikai hatalomra jutott náci eugenikusa, az IPPF, bizonyos ENSZ szervezetek, a WHO, és ezek közvetítése útján a kormányok és törvényi szabályozásaik szellemi, történelmi, szervezeti kapcsolata, melynek tervezői célja egy bábeli Istenellenes egység. Megállapítható továbbá a születésszabályozás (birth control, fogamzásgátlás), a népességellenőrzés vagy népességszabályozás (population control) gondolatának nem titkolt eugenikai célja és eredete: népek, emberfajták, betegek, fogyatékosok, öregek, dependensek, delikvensek, alkalmatlanok,

44

improduktív elemek teljes kiirtása, amely mögött a totális kontrol, és egy emberi szuperfaj nem titkolt rögeszméje húzódik. Megállapítható a születés és a népességszabályozás eugenikai gondolatát propagáló egymással összefonódott szakmai, politikai, és világszervezetek hasonló ember, élet és társadalomellenes, okkult háttere és volta. Megállapítható, hogy az eugenika, a születés és népességszabályozás okkult destruktív tevékenység, melynek jól körülhatárolható saját hit, erkölcs és törvényrendszere van, és az okkultizmusban gyökerezik. Megállapítható, hogy a születésszabályozási és népesedésügyi szervezetek, tudományoskodó köntösbe bújt, megalomániás, világellenőrzésre törő életellenes, társadalomra veszélyes okkult és destruktív, náci ideológiájú szekták, melyeknek társadalomra gyakorolt hatása igen nagy. Megállapítható, hogy a születés és népességszabályozás gyökereiben ideológiailag, szellemileg, történelmileg és szervezetileg egyaránt elválaszthatatlan a rasszista fajelmélettől, a sterilizációtól, az embereken történő élet és méltóságellenes tudományos kísérletezgetésektől. Elválaszthatatlan továbbá a fogamzásgátlástól, abortusztól (legyen az műtéti, IUD okozta, vegyi, hormonális, vagy humán reprodukcióval kapcsolatos), a kért, hozzátartozó által kért és kényszerített eutanáziától, emberek politikai kontrol által kézben tartott tömeges kényszerített megölésétől (haláltáborok) és a család intézményének, a jó erkölcsnek és az életnek tudatos, szisztematikus pusztításától, egyszóval az emberi élet és méltóság teljes elértéktelenítésétől. Megállapítható továbbá, hogy a születés és népességkontrol e szervezetekbe csoportosult destruktív szektái céljai elérésének legfőbb ellensége saját bevallásuk szerint a „fundamentalista vallási ellenzék”, a katolikus egyház, és általában a kereszténység, amely gyülekezeti, egyházi, életet tisztelő és védő szervezetek formájában képviseli bolygónkon az Igazságot. E destruktív, okkult, élet és emberellenes nemzetközi szekták ellenhitelvei, ellenerkölcse és belső ellentörvényei által meghatározott tevékenysége ez: több mint egy milliárd ártatlan ember erőszakos megölése, továbbá totális kontrolra való törekvés. Ez homlokegyenest ellentéte az Isteni kijelentésen nyugvó történelmi zsidó-keresztény bibliai hit, erkölcs és törvény által meghatározott Életet igenlő hitnek, amit az élet, a nagycsalád, a karitatív szeretet, az irgalmasság és törvényesség igenlése nem pedig tagadása jellemez. A keresztény vagy Krisztushit a társadalmi előrehaladást ezen emberiségellenes szakszektákkal ellentétben nem egy antikrisztusi szuperfaj ördögi rögeszméjéből táplálkozó gépesített tömegmészárlásban látja, hanem az Örökkévaló Egy Igaz Istenhez való megtérésben, a Neki való engedelmességben, a Megváltó és Úr Jézus Krisztusban való „új teremtésben”. E nemzetközi tömeggyilkos destruktív szakszekták a vérontás által átok alá vonják a népeket és a földet, mesterséges konfliktusokat idéznek elő, Istent provokálják, pusztításaik és emberöléseik következménye átok, ami testi, lelki és szellemi betegségek és deformitások, teljes testi-lelki ellehetetlenülések, depressziók és elmebetegségek, gyilkosságok és öngyilkosságok, gazdasági ellehetetlenülések és természeti csapások, és a társadalmakban észlelhető törvénytelenség és zűrzavar és komplex válság képében jelenik meg. Amire hivatkozva terjesztik és végzik tevékenységeiket, pontosan azt idézik elő tevékenységeikkel. Amitől félnek, az esik meg rajtuk és annak előállításán munkálkodnak a társadalmakban. Amit minden erővel igyekeznek megakadályozni, pontosan az biztosítaná az életet és bővelkedést a földön, mivel Isten mondta: „szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet,” továbbá ezt: „az anyaméh gyümölcse jutalom”. Azt is parancsolta, hogy „ne ölj”, és hogy „aki ember vért ont annak vére ember által ontassék ki, mivel Isten a saját képére teremtette az embert”, és felszólított minden embert, hogy gyakoroljunk igazságot és irgalmasságot. Noé által szövetséget kötött a földön élő minden emberrel és nemzettel, ami mindmáig érvényben van, és nem lehet következmények nélkül megszegni. Jézus

45

Krisztus vére által van pedig egyéni és testületi bűnbocsánatunk és menedékünk a megsokasult erőszak, szövetség és törvényszegések miatt küszöbön álló ítélet alól, és lehetőségünk a halált hozó cselekedetekből való megtérésre, megbékélésre. Jézus Messiásban megnyílt az út a fogadott Istenfiúság alapján az Egyedül Igaz Istennel és Atyával való bensőséges személyes, családtagi szeretetközösségre és az Életre. Ez az eljövendő korszak és a jelen átmeneti időszak túlélő társadalmainak alaptörvénye és alappillére. Megállapítható még, hogy az emberi szabadságjogok nem terjeszthetők ki a bűnre, törvénytelenségre, és gonoszra, mivel ez beleütközik az ezek közvetlen vagy közvetett következményeit elszenvedő emberek élethez, jóhoz, és méltósághoz való jogába. Egyáltalán nem lehet semmilyen társadalmat a jóra és gonoszra való jogra építeni, hanem olyan alaptörvényre, határozatokra, törvényekre, illetve vezetőkre, akik a jót védik, a gonoszt pedig üldözik és nem fordítva. Ez csak akkor lehetséges, ha alkotmányosan is valljuk az elnyűhetetlen örök Élet és az örök Igazság felsőbbségét, Istennek Igéjét, a Megváltót, aki Úr és Király, Jézust, aki a Krisztus, azaz Messiás, aki egyedül Út az Atyához és a Szent Szellemmel való közösséghez. A ház és az ország és annak háza, ami nem erre az alapra épül, ami nem az Ő beszédét féli, és amely nem annak megtartásán áll, amikor jön a vihar, le fog omlani és nagy lesz annak a háznak a romlása.

46

VI. – VAN-E SZELLEMI ÖSSZEFÜGGÉS AZ 1990-1994-ES ÉS AZ 1998-2002-ES KORMÁNYCIKLUSOK KORMÁNYAINAK BUKÁSA ÉS A MAGZATOK KIFEJEZETT ABSZOLÚT JOGALANYI VÉDELME ALKOTMÁNYOZÓI ILLETVE TÖRVÉNYHOZÓI BIZTOSÍTÁSÁNAK ELMULASZTÁSA ILLETVE EZZEL SZEMBEN AZ ABORTUSZOK LIBERALIZÁLÁSA KÖZÖTT? - HOGYAN TOVÁBB? Kétszer volt szabad polgári kormány Magyarországon a rendszerváltás óta és 4 év után mindkettőt leváltották a bal-liberálisok. Mindkét polgári kormányra jellemző, hogy hivatalba lépésükkel felszabadult a nemzetben a remény az életre és méltóságra, így megelevenedett a magzati életjogért harcolók tevékenysége. Ez többek között életvédő társadalmi szervezetek Alkotmánybíróságra benyújtott indítványaiban nyilvánult meg. Ez megszült két Alkotmánybírói határozatot, melyeket rendre új illetve módosított magzatvédelmi törvény megalkotása és megszavazása követett hivatali idejük időszakában. Ezt követően félre lettek tolva a hatalomból. Az 1992-es és a 2000-es törvény az 1956-ban levert magyar forradalom és szabadságharc leverését követő szabályozáshoz hasonlóan nem vette emberszámba az embert fogantatástól. Az orosz rendszer és nemzetünk célzott ellehetetlenítését szolgáló abortuszpolitikájának nemzetünkre kényszerítését követően e rendszer bukásával egyidejűleg felemelkedő polgári kormány rendkívüli lehetőséget kapott Istentől a történelem bűnének kiigazítására. Nemcsak az IPPF buzgott politikai, diplomáciai kapcsolatrendszerein keresztül, hogy biztosítsa az abortuszokat a felszabadult közép és kelet európai nemzetekben, hanem Isten is megadta, hogy legyenek nemzetközi életvédő konferenciák ezen időszakokban, ami informatív cselekvési alapul szolgált. A nevezett polgári kormányok azonban, mint valami nagy paráznák, teljességgel alávetették magukat a nemzetközi antikrisztusi eugenikai náci szak-szervezetek és szakszekták szakértői akaratának és semmire nem becsülték Istent és e népet és a tisztességet ebben a létfontosságú és perdöntő kérdésben. Bukásuk annak a jele, hogy Isten ítél. Így át kellett adniuk helyüket a szétdobálóknak, és az ország még rosszabb állapotba zuhant. Meggyőződésem, hogy az abortuszok liberalizálása és a magzatok életjogának elföldelése és százezrek, anyák, apák, orvosok, egészségügyi dolgozók, lányanyák és asszonyok cserbenhagyása és Isten cserbenhagyása olyan égbekiáltó bűn volt e Kormányok részéről, ami az antikrisztusi szellemi ellenkirályság démonait és szellemi fejedelemségeit olyan pozícióba juttatta, ami kedvezett a bal-liberális erők hatalomra jutásának. A megbántott és elutasított Isten pedig visszahúzódott, és levette oltalmát e kormányokról. De mintha nem lett volna elég az abortuszok liberalizálása, a feminizmus legeugenikusabb és legkegyetlenebb szellemi előretörését is támogatták a nő alkotmányos önrendelkezési jogának ilyen gyalázatos kiterjesztésével az emberölésre. De még a gyermekek szexuális eltévelyítését is erősítették azzal, hogy az egyetemes és Isteni keresztény értékek helyett a fogamzásgátlás terjesztésével kívánják az abortuszstatisztikákat kisimítani és egyáltalán senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a felnövekvő nemzedék sorsa, hagyták zsenge lényüket forogni a szexuális tévelygés össztüzében, minden gonosz szándéknak kiszolgáltatottan, annak ellenére, hogy tényként megállapítható: „A fogamzásgátlás az abortusz kapuja.” Volt rá történelmi lehetőség, hogy visszatérítsék az országot a keresztény értékrendhez és hithez, helyette azonban nyugati típusú antikrisztusi értékrendre cserélték a keletit, törvénnyé és joggá téve minden perverziót, pedig az ég felé kellett volna tekinteniük, nem pedig keletre vagy nyugatra. Mindezideig Isten és Jézus Krisztus országlása és uralma és rendje, Isten törvénye, elvei és kinyilatkoztatott beszéde nem hivatkozási alap a törvényhozásban és a kormányzásban, hanem a semlegesség, ami gyalázat és csalás és vesztett, eleve elabortált kísérlet a semmire. Nem más ez, mint az Élet elabortálása, mert „nekem az Élet Krisztus, és a meghalás nyereség”. Ez az Istennek, életnek és jövőnek való helyes irányú és mértékű odaszántság. Ettől lesz valaki honatya, ettől válhat atyja egy nemzetnek. Mert minden atyaság felülről, a világosság Atyjától

47

származik a földön. Aki pedig nem tiszteli mindeneknek Atyját, miképp lehet benne felelősségteljes atyaság? Aki nem ehhez tartja magát, mint a pára. Az ilyenek nevét diccsel nem ejti ki utókor, ha lesz, aki egyáltalán felemlíti, mert amikor eljön Isten földi országlása, akkor a régi dolgokra nem lesz emlékezés. Megválaszolva a fejezetcímben feltett kérdést, igen, úgy gondolom, van összefüggés. A hogyan tovább kérdésre pedig ez a válaszom: Ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat. Isten adott még egy esélyt. Hajrá Magyarország! Hajrá eklézsia! Hajrá Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak országlása és királysága. Hajrá mindenek, kicsinyek és nagyok, akik félitek az Ő nevét. Erősítsétek meg kezeiteket és a lankadt térdeket, álljatok lábatokra és ne a nemzetközi antikrisztusi szaksintérektől tudakozzátok, hogy merre vezessétek az országot, hanem Istent tudakozzátok és az Ő szent Igéjét, szent apostolait és prófétáit, és sikeresek lesztek mindenben, amibe csak kezdtek, mert ha így cselekedünk, akkor megáld minket az Úr. De ha elfordulunk Őtőle és az Ő szent Igéjétől, és tanácsát megvetjük, akkor Ő is elfordul tőlünk és megvet minket, és az országot másnak adja, olyannak, aki megtermi e népben és e földön Isten országának gyümölcsét.

48

VII. – MIT MOND ISTEN IGÉJE AZ ABORTUSZRÓL ÉS ARRÓL, HOGY A JELEN HELYZETBEN MI A TÖRVÉNYHOZÓ ILLETVE ALKOTMÁNYOZÓ ÉS MINDEN JÓAKARATÚ EMBER ISTENTŐL RENDELT KÖTELESSÉGE Zsolt 139:13 Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem. Zsolt 139:14 Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved! Zsolt 139:15 Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam. Zsolt 139:16 Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük. (Káldi bibliafordítás) Ezek a versek azt fejezik ki, hogy Isten, aki az anyaméhben még alaktalan testünket formálja, már elrendelte tervét életünkre nézve, amit természetesen az emberi szabad akarat szabotálhat. Testben való fejlődésünk legkezdetlegesebb állapotában is, Isten szeme látja genetikailag kezdettől teljes és kódolt személyiségünk teljét. Az abortusz útján azonban megszakíthatjuk a testben való létünk fejlődését, meghiúsíthatjuk Isten tervét, az anyák önkényesen megváltoztathatják gyermekeik napjainak eltervezett számát, melyeket Isten tervezett, mielőtt egy is eltelt volna belőlük. A testben töltött napjaink, az anyaméhben, mintegy a föld ölén való formáltatásunk, nem születésünkkel kezdődött, hanem a kezdettől, ami megfelel a két ivarsejt egyesüléséből keletkező bevégzett személyiségnek. Ezen túlmenően még mielőtt ez megtörtént, mielőtt testi létünkben, térben és időben megfogantunk, Isten az Ő tervében már létrehozott minket, és személyre szabott, szellemünkhöz szabott, testreszabott terve van életünkre nézve. Jn 3:3 „Bizony, bizony, ezt mondom neked - felelte neki Jézus -, hogy senki sem láthatja meg Isten királyságát, ha felülről nem születik.” Jn 3:4 „Hogy születhetik egy ember, ha vén - kérdezte tőle Nikodémus. - Vajon bemehet-é az anyja méhébe, és másodszor születhetik?” Jn 3:5 Jézus ezt felelte: „Bizony, bizony, azt mondom nektek, hogy ha valaki vízből és Szellemből nem születik, nem mehet be Isten királyságába. Jn 3:6 Ami húsból született, az hús, és ami Szellemből született, az szellem. Jn 3:7 Ne csodáld, hogy azt mondtam néked, hogy felülről kell születnetek. (Csia Lajos fordítása) A Jézus által beszélt nyelvben az újonnan vagy felülről születés másik jelentése ez: Felülről foganás. Nikodémus a kifejezést újonnan születésként értette, míg Jézus végig a felülről való foganásról beszélt neki. Itt az Úr az új teremtésről tanít, arról, miként nyerheti el az ember az Isteni természetet Isten Igéjének és Szellemének emberi szellembe fogadásával, Isten királysága és a megváltás jó hírének beszéde által, melynek hallása hitet ad át az üzenetet halló szívében, létrehozva így szelleme felülről foganását, amikor az ember egy teljesen új teremtéssé válik az Isten Igéje által. Ez Isten Igéjének magva, az eredeti görög nyelven „spermája”, ami szellemi méhünkben új teremtést fogan. Az Isteni tervezői elv és valóság mutatkozik meg ebben, miszerint Isten ajándéka, az új élet és új teremtés, annak teljességében a foganás pillanatától valóság és befejezett. Legyen az természetes fogantatás vagy felülről foganás, más szóval új teremtés, amit megtérésnek vagy üdvösség befogadásának mondanak, mindkét esetben új, teljességében kódolt, teljes jogú, befejezett alanyi személyiség keletkezett, miképp az elvetett magban teljességgel megvan a kifejlődött növény kódja. Ezt támasztja alá keresztelő János leendő születéséről szóló előzetes angyali híradás, János kódolt jellemének és az életére vonatkozó Isteni tervnek kijelentése fogantatása előtt, továbbá fogantatásának dokumentálása. Jézus Mária méhében történő foganásáról, jelleméről és a rá vonatkozó Isteni tervről

49

szóló előzetes angyali híradás, majd ennek megvalósulásáról szóló tudósítás. Továbbá a még anyaméhben lévő János örömmegnyilvánulásának leírása Mária hangjának hallására. Teljes emberi személyiségek, sőt, életutak, hivatások vannak jelen egyetlen sejtes fázistól fogva. Mindezeket Lukács doktor jegyezte fel, aki tanult és alapos ember, szakmájára nézve orvos. Ugyanő írta az apostolok cselekedetei könyvet is. Az esemény részletes leírása Lukács szerinti evangélium 1. fejezetében található. A tárgyhoz szorosan kötődő részeket aláhúzással jelöltem ki: Lk 1:13 Áz angyal így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, hiszen könyörgésed meghallgatásra lelt. Feleséged, Erzsébet fiat fog szülni neked, és azt te majd János névvel nevezed… Lk 1:14 Örömödre és ujjongásodra lesz e gyermek: sőt sokan fognak örülni annak születésén, Lk 1:15 mert nagy lesz az Úr előtt. Nem fog inni sem bort, sem pálinkát, és már anyja méhétől a Szent Szellem fogja betölteni. Lk 1:16 Izráel fiai közül sokakat fog az Úrhoz, Istenünkhöz téríteni. Lk 1:17 Ő előtte fog járni Illés szellemével és hatalmával, hogy az atyák szívét a fiákhoz visszatérítse, az engedetleneket az igazságosak észjárására hozza, hogy az Úrnak jól fölkészült népet állítson elő.” Lk 1:24 E napok után felesége, Erzsébet fogant, majd öt hónapra elrejtőzött. Azt mondta: Lk 1:25 „így tett velem az Úr azokban a napokban, amelyekben rám tekintett, hogy gyalázatomat, melyet az emberek között viseltem, levegye rólam.” Lk 1:26 A hatodik hónapban azután az Isten Galileának egyik városában, melynek neve Názáret, elküldte Gábriel angyalt Lk 1:27 egy szűzhöz, aki egy - a Dávid házából való - József nevű férfinak volt a jegyese. A szűz neve Mária volt. Lk 1:28 Bement hozzá az angyal és megszólította: „Örülj, kegyelembe fogadott, az Úr van veled.” Lk 1:29 A leányt azonban megzavarta a szó, de amíg fontolgatta, hogy honnan eredhet a köszöntés, Lk 1:30 az angyal így szólt hozzá: „Ne félj Mária, hiszen kegyelmet találtál az Istennél. Lk 1:31 Lásd, méhedben foganni fogsz, fiat szülsz, és azt a Jézus névvel fogod nevezni. Lk 1:32 Nagy lesz ő, a Magasságos Fiának nevezik majd, s az Úr, az Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, Lk 1:33 úgyhogy az örök korokon át fog Jákob házán uralkodni, s királyságának nem lesz vége.” Lk 1:34 „Hogy lehet ez meg - kérdezte Mária az angyaltól -, miután én férfit nem ismerek?” Lk 1:35 „A Szent Szellem száll reád - felelte neki az angyal -, a Magasságosnak hatalma fogja rád vetni árnyékát, ezért szentnek fogják nevezni szülöttedet, Isten Fiának. Lk 1:36 Lásd, rokonod, Erzsébet maga is fiúval terhes öregségében, és most már hatodik hónapjában van az, akit meddőnek neveznek. Lk 1:37 Mert nincs olyan dolog, amely Istennél lehetetlen volna.” Lk 1:38 „Itt van az Úr rabszolgálója ? szólt erre Mária -, ahogy mondtad, úgy történjék velem.” Ezzel az angyal eltávozott tőle. Lk 1:39 Ezekben a napokban Mária útnak indult, és nagy sietséggel ment a felvidékre, Júda városába. Lk 1:40 Ott bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Lk 1:41 Amikor Erzsébet Mária köszöntését meghallotta, az történt, hogy a magzat repesni kezdett Erzsébet méhében, Erzsébet meg Szent Szellemmel telt meg, Lk 1:42 és hangos szóval így kiáltott: „Asszonyok áldotta vagy te, s áldott a méhed gyümölcse! Lk 1:43 Honnan ért engem ez a kegyelem, hogy Uramnak anyja jöjjön hozzám? Lk 1:44 Lásd, amikor köszöntésed hangja fülembe csengett, repesni kezdett a magzat méhemben. Lk 1:45 Boldog, aki elhitte, hogy eljő beteljesedése mindannak, amit az Úr szólott neki.” Lk 1:46 Mária így szólt: „Magasztalja lelkem az Urat! Lk 1:47 Szellemem ujjongásba tör ki Megmentőmön, Istenemen,

50

Lk 1:48 hogy rátekintett rabszolgálójának alacsony voltára. Hiszen mostantól fogva minden nemzedék boldognak fog mondani engem. Lk 1:49 Mert felséges dolgokat tett velem a Hatalmas! Szent az Ő neve. Érdemes elolvasni az egész fejezetet. Egyértelmű, hogy a Teremtő és megváltó Isten nemcsak hogy a foganástól számítja az egyedi és személyi voltában teljes emberi életet, de terve is van minden egyes emberi élettel, miképp Dávid is megállapítja fent idézett 139. zsoltárában. Nem csupán az ember testi, lelki felépítése determinált genetikailag kezdettől fogva az egy szomatikus sejtes állapottól, hanem az Isten által teremtett személyes emberi szellemünk is egyedi, eleve meghatározott és determinált. Megfigyelhető az Isteni öröm megjelenése az emberekben az új élet foganása, az áldott állapot és az egyedi életekre vonatkozó kijelentett Isteni terv vonatkozásában. Isteni öröm fogja kísérni a magzat jogalanyiságának alkotmányba iktatását egy sejtes fázistól, ami természetes jele lesz annak, hogy az emberi döntés egybeesett Isten teremtettség szerinti rendjével. Ehhez képest az Isten képére és hasonlatosságára és az örök üdvösségre teremtett és megváltott emberek megszületésük előtti gépesített elabortálása nem csupán emberellenes bűntett, hanem Isten ajándékának, tervévének és jóságának megtaposása, amennyiben Isten megszületendő eltervezett jó ajándékait csírájában elpusztítja. A törvényhozó kötelessége ennek az ember és emberiségellenes bűntettnek és diabolikus gyakorlatnak végérvényes megsemmisítése. Péld 24:11 Szabadítsd meg azokat, akik a halálra vitetnek, és akik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! Péld 24:12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, aki vizsgálja az elméket, ő érti, és aki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.

51

VIII. – NEMZETKÖZI SZAKMAI SZAKÉRTŐI NYILATKOZATOK AZ EMBER EGYETLEN SZOMATIKUS SEJTES FÁZISÁTÓL FOGVA SZEMÉLY VOLTÁRÓL AZ EMBERI

ÉLETET TISZTELŐ ORVOSOK VILÁGSZÖVETSÉGE

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) „Az emberi életet tisztelő orvosok világszövetsége orvosok világméretű csoportosulása, akik támogatják a hagyományos orvosi etikát, amely a páciensek életének és egészségének szolgálata. Több mint 70 országban, több mint 450 000 tagot számlál” HIPPOKRÁTESZI

ORVOSETIKAI

TÖRVÉNYKÖNYV,

VAGY

GENFI

NYILATKOZAT

1948,

RÉSZLETEK

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) „Fenntartom az emberi élet felettébb való tiszteletben tartását annak foganásától fogva, és még ha megfenyegetnek, akkor sem fogom orvosi ismereteimet az emberségesség törvényeivel ellentétes módon felhasználni;” NÜRNBERGI

PEREK

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) A Nürnbergi perek nyilvánvalóvá tették, hogy voltak orvosok, akik úgy döntöttek, hogy bizonyos emberi lények kevésbé értékesek másoknál (fajta, vallás, nyomorékság, életkor, betegség, stb. miatt), tehát nem etikátlan a rajtuk való kísérletezés, vagy megölésük. Annak biztosítása céljából, hogy az orvosok soha többé ne térhessenek el megfelelő tevékenységüktől, az etikai kódex szövege, mint Genfi Nyilatkozat 1948. került átdolgozásra. Hasonlóképpen december 10-én az Egyesült Nemzetek összeállította az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A 3-as cikkely (mindenkinek joga van az élethez), megerősíti a Genfi Orvosi Nyilatkozatot. MIÉRT

ALAPULT A SZÖVETSÉG?

( ENS Z

SZERVEZETEK ÉS A NÁCI ORVOSI BUREAU)

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) „Holland orvosok tapasztalataik alapján szükségesnek látták, hogy elkülönítsék magukat a náci „Orvosi Bureau-tól” és annak szociális higiéniájától, felismerték, hogy az élet tradicionális orvosi szolgálata veszélyben van. Az Egyesült Nemzetek által 1974. agusztusában tervezett Bukaresti Világ Népesedési Konferencia népességellenőrzési szociális politikájába beletartozott az eutanázia, abortusz és az eugenika. A szövetség egy Hollandiában tartott nemzetközi Kongresszus alkalmával alakult meg 1974. júniusában, amikor 70 000 orvos nevében. egy nyilatkozatot (Orvosok Nyilatkozata, 1974) adott ki a bukaresti konferencia résztvevői számára Egy újfajta etika van kialakulóban és előrenyomulóban, mint „jó orvosi gyakorlat.” Az ezzel szembe helyezkedő orvosok és egyéb orvosi munkatársak hátrányos megkülönböztetést szenvednek. A szakma célja az ember alapvető egészségi igényeinek szolgálata. Ez az igény egyetemes. Áthatol a társadalmakon, kultúrákon és határokon. A Hippokratészi kódex abból a célból lett megalkotva, hogy biztosítsa, hogy az orvostudomány hűséges maradjon céljához, amely a gyógyítás és az egészségnek az elősegítése, NEM pedig a halálnak. A laza abortusztörvények, amelyek az eugenikát is magukban hordozzák, újra bevezették a „szociális darwinizmus” eszméit, miszerint az emberi haladás az alkalmasabb túlélésén alapul, amiből az

52

következik, hogy az orvosok kötelessége, hogy megöljék a gyengéket, születés előtt és után egyaránt, különösen azokat, akiket nem tudnak meggyógyítani. Az önkéntes és nem önkéntes eutanázia törvénybe iktatását szorgalmazó nyomás gyakorlása állandó. Deformált újszülötteket altatnak el, vagy halálra éheztetik őket. Életveszély leselkedik az idősek életére, és azoknak életére, akik idült és előrehaladó betegségben szenvednek, a testi és értelmi fogyatékosokra, és azokra, akik kómában vannak. A humángenetika is magáévá tette az eugenikát, mint abból az elsődleges célból végzett születés előtti diagnosztikát, hogy a felismert nyomorékokat elabortálják.” NYILATKOZAT

AZ IN VITRO FERTILIZÁTIÓRÓL

( IVF) , 1984

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) „Az emberi életet tisztelő orvosok világföderációja Kijelenti, hogy minden egyes emberi élet a megtermékenyüléstől a természetes halálig szent, egyedi és végtelen értékű és, hogy az ember soha nem olthatja ki páciense életét, függetlenül annak korától vagy betegségétől. A Helsinki Deklarációval (1975) összhangban megerősítjük, hogy emberi lény soha nem használható fel kísérleti, kizsákmányolási célokra, és azt tartjuk, hogy az extrakorporeális megtermékenyítés, amely elkerülhetetlenül magában foglalja a legfiatalabb emberi lényeken történő kísérletezést és kiválogatást, ezért elfogadhatatlan.” NYILATKOZAT

AZ EUTHANÁZIÁRÓL,

1987

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) „Az euthanazia, amely a páciens életének szándékos bevégzése céljából való cselekvés vagy nem cselekvés, még a páciens saját kérése, vagy közeli hozzátartozójának kérése esetén sem etikus. Ez nem akadályozza az orvost páciense azon kívánságának tiszteletben tartásában, hogy betegsége végstádiuma esetén, orvosa engedje, hogy a halál természetes folyamata annak módja szerint végbemenjen. Orvosi Világszövetség (World Medical Association) 39. Általános Kongresszusa, Madrid, 1987. Október 8.” ORVOSOK

NYILATKOZATA,

1974

(Az Embeti életet tisztelő orvosok világszövetsége okmányaiból és nyilatkozataiból) „A 450 000 orvos tagot számláló Emberi életet tisztelő orvosok világszövetsége „World Federation of doctors Who Respect Human Life” nyilatkozata A fejlődésben lévő emberi lény a megtermékenyülés pillanatától, azaz a biológiai létezés legkorábbi pillanatától fogva élő, és az anyától, aki a táplálékot és az oltalmat biztosítja számára, teljesen megkülönböztethető. A megtermékenyüléstől az idős korig ugyanaz az élő, emberi lény az, aki növekszik, fejlődik, érik, majd végül meghal. Ez a konkrét emberi lény jellemvonásaival együtt egyedi és ezért helyettesíthetetlen. Miként az orvostudomány az életet szolgálja annak végén, hasonlóképpen kell az életet szolgálnia annak kezdetétől fogva. Abszolút tiszteletben kell tartania az emberi életet, az életkortól, betegségtől, rokkantságtól, vagy a függőség mértékétől függetlenül. Tragikus helyzetek esetén az orvos kötelessége, hogy mindent megtegyen, ami csak lehetséges, hogy mind az anyát, mind annak gyermekét megsegítse. Egy meg nem született ember szociális, gazdasági vagy eugenikus problémák megoldásaként történő szándékos megölése homlokegyenest ellenkezik az orvos feladatával.”

53

A nyilatkozatok szövegét Dr. Szirtes Péter kérésére rendelkezésre bocsátotta: Dr Philippe Schepens (Belgium), az Emberi életet tisztelő orvosok világszövetségének főtitkára A KERESZTÉNY

ORVOSOK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA NYILATKOZATA A MAGZAT EMBER

VOLTÁRÓL

„A Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága mind szakmai, mind orvosetikai szempontból teljes mértékben egyetért az orvosi világszövetség nyilatkozataival (Genfi nyilatkozat 1948, Orvosok nyilatkozata 1974) és kijelenti, hogy az emberi magzat foganása pillanatától fogva egyedi és az anyától teljesen megkülönböztethető, méhen belüli életszakaszát élő ember, és mint ilyet, az Alkotmány 8. § (1) bekezdése, 54. §-a és 56. §-a értelmében megilleti ugyanaz az alkotmányos és törvényes abszolút védelem, mint ami a már megszületett embert.” Dr. Drenyovszky Irén sk. a Keresztény orvosok magyarországi társasága elnöke DR. KELLERMAYER MIKLÓS,

SEJTÉLETTAN KUTATÓ EGYETEMI TANÁR

MAGZAT FOGANTATÁS PILLANATÁTÓL SZEMÉLY VOLTÁRÓL,

P É C S , 2000.

NYILATKOZATA MÁJUS. 3

A

„Orvos, közelebbről pathológus és klinikai biokémikus szakorvos és egyben közel 40 éve sejtélettan kutató minőségemből fakadó kötelesség késztet nyilatkozni, ill. nyilatkozatomat közzétenni az igazságról. A minden egyes emberhez tartozó igazságról, amelynek lényegét korunkban legegyértelműbben II. János Pál pápa fogalmazta meg a Pápai Tudományos Akadémiához írt 1996. október 22 keltezésű levelében: „Az emberi egyént nem lehet puszta eszközként alárendelni sem fajának, sem a társadalomnak; önértéke van. Az ember személy”. – Hozzá kell tenni, hiszen ez a nyilatkozatom lényege, hogy egyetlen sejt fázisától az! Minden egyes ember egyetlen sejt fázisától (a fogantatástól) személy. Életének kioltása, történjen bármikor, gyilkosság. Ez tény, örök érvényű tény! Minden alkotmányban, és az emberi életet érintő minden törvényben ezt a tényt deklarálni kötelező! Így az egyetemes tudásból, a tudományból fakadóan is kötelező az abortuszról szóló törvény preambulumában is egyértelműen deklarálni, hogy a magzat az egyetlen sejt fázisától emberi személy, életének kioltása történjen bármilyen eszközzel, gyilkosság! Ezen örök érvényű tény deklarálása után, az abortuszról szóló törvény maga nem foglalkozhat mással, mint ennek a gyilkossági formának a társadalmi kezelésével, megítélésével. Éppen a tudomány egyetemességéből, a megismert igazságból fakadóan sem maradhat tovább fenn az az álságos állapot, hogy se az anya, se az apa, se a gyilkosság végrehajtója ne tudja, ne tudhassa, hogy valójában mit is cselekszik.” Dr. Kellermayer Miklós, sk. POTE, Klinikai Kémiai Intézet, 48 /1998 A B H A T Á R O Z A T , D R L Á B A D Y T A M Á S

ALKOTMÁNYBÍRÓ KÜLÖNVÉLEMÉNYE,

1.

PONT:

„Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatához fűzött párhuzamos indoklásomban (ABH 1991, 323-327) kifejtettem, hogy az akkor hatályos abortuszra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapításával és megsemmisítésével nem a többségi határozatban kifejtett indokok alapján, hanem azért értek egyet, mert álláspontom szerint az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből a méhmagzat élethez való jogának feltétlen elismerése és az államnak a nasciturusra is kiterjedő abszolút életvédelmi kötelezettsége következik. Ezt a hatályos alkotmány alapjogértelmezésén alapuló álláspontomat változatlanul fenntartom. Meggyőződésem szerint a magzati életnek az emberi élettől eltérő jogi minősítésére a törvényhozónak nincs alkotmányos lehetősége, mert a magzatot – akár az anyatestben van, akár azon kívül, mesterséges körülmények között – fogantatásának pillanatától kezdve embernek, vagyis jogalanynak, jogképes személynak kell tekinteni, amiből következik, hogy a méhmagzatot az élethez való jog

54

anyjával szemben is megilleti. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az élethez és méltósághoz való alanyi jog abszolút jog, azaz korlátozhatatlan és redukálhatatlan, vagyis a jog által érinthetetlen alapjognak minősül. Mivel a magzat biológiailag ember, genetikailag befejeződött emberi individuum, és mivel a „veleszületettség” – a nemzetközi egyezmények szóhasználata („inherent right to life”, „droit inhérenta la vie”, „angeboneres Recht auf Leben”) szerint is – nem születéssel szerzett, hanem elidegeníthetetlen, az emberrel „velekeletkezett”, azaz létéből, ember-voltából eredő jogot jelent, az Alkotmány alapján semmivel sem igazolható, hogy a még meg nem születettnek nincs emberi méltósága és joga az élethez. Ezért véleményem szerint a magzat, mint új emberi élet: személy, aki a jog által sérthetetlen és akinek az élethez való abszolút jogát a törvényhozó az állapotos nő önrendelkezési jogára vagy más alapjogára hivatkozással alkotmányosan nem korlátozhatja. A méhmagzat élethez való joga egyedül csak az anya élethez való jogával konkurálhat.” Dr,

Lábady

Tamás

Alkotmánybíró

sk.

55

IX.A TESTENKÍVÜLI ALKOTMÁNYELLENESSÉGE

MEGTERMÉKENYÍTÉS É S Á L D O ZA T A I

ÉS

EMBRIÓBEÜLTETÉS

-

SZAKMAI ÁTTEKINTÉS A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (in vitro fertilizáció és embriotranszfer, IVFET) kezelés élettani alapjai és az így létrehozott emberi embriók életkilátásai: In vitro fertilisatio (IVF) és embryotransfer (ET) (Dr. Papp Zoltán (szerkesztő): A szülészetnőgyógyászat tankönyve; Egyetemi tankönyv; Semmelweis Kiadó, 1999, (továbbiakban: tankönyv); 5. fejezet, Meddőség és fogamzásgátlás, 178-179. oldal): „Az IVF-ET eljárás célja, hogy a valamilyen okból hiányzó kürtfunkciót (méhkürt) áthidalva, a szervezeten kívüli megtermékenyítés után az osztódás állapotában levő, általában 4-8 sejtes praeembryot bejuttassuk az uterus üregébe, ahol várhatóan megtapad és további fejlődésnek indul. (Sz.P: ebben az is benne van, hogy: „de lehet, hogy nem,” ami azt jelenti, hogy a beültetett embriók elvetélnek.) Superovulátiós kezelésre azért van szükség, mivel a fertilisatió esélye lényegesen nagyobb, ha több érett petesejt áll rendelkezésre (Sz.P: ezért mindig több petesejtet nyernek egyszerre, és egyszerre többet termékenyítenek meg, ami több praeembryo mesterséges létrehozását jelenti) és a megtermékenyült, többsejtes állapotban lévő praeembryók közül ki lehet választani azt a hármat vagy maximum négyet, amelyek legalkalmasabbnak látszanak a beültetésre. (Sz.P: Nem éli meg mindegyik megtermékenyített petesejt a 2-3 napos kort. Akik viszont megélik, azok közül itt történik az első kiválogatás. A beültetésre kiválasztott 3-4 kiváltságos az egyik csoportba kerül, akik közül várhatóan egy meg fog születni, a többi elpusztul, vagy elpusztítják. A másik csoport ki van szolgáltatva a további sorsuk felett önkényesen döntő embereknek). Újabban a számfeletti praeembryókat lefagyasztjuk, (Sz.P: „A számfeletti embryók a meddő pár kérésének megfelelően, annak írásos beleegyezésével fagyaszthatók, adományozhatók, kutatás céljaira felhasználhatók vagy megsemmisíthetők”) és amennyiben az előző beavatkozás sikertelen volt, (Sz. P: az előző beavatkozás a 3-4 kiválogatott praembryo méhűrbe való beültetése, melynek sikertelensége azt jelenti, hogy közben 3-4 ember meghalt) egy későbbi ciklusban beültethetők. … Az IVF kezelés gyakran eredményez ikerterhességet (geminit 25%-ban, trigeminit 5%-ban) (Sz.P: ez azt jelenti, hogy minden esetben, amikor a méhűrbe bejuttatott 3-4 praeembryo számának megfelelő kihordott többes ikerterhességnél kisebb számú újszülött jön a világra, a többieknek közben meg kellett halniuk). Ennél több embryót eredményező többes terhesség csak akkor jöhet létre, ha a szabályokkal ellentétben négynél több embryót ültetnek be (Sz. P: Sajnos ilyen is előfordul, hogy ilymódon biztosra menjenek. A nem kívánt embryokat pedig eltávolítják. Ha a törvények nem tisztelik az emberi életet, akkor a törvény alatt levők sem fogják tisztelni sem az egyiket, sem a másikat) vagy ha 1-2 beültetett praeembryóból monozygota (egypetés) iker lesz. Ilyenkor embryoreductióra kerülhet sor. (Sz.P: Ez műhelynyelv, ami természetesen abortuszt takar. Ahogy az abortuszt sem nevezik embrióölésnek, magzatölésnek, vagy emberölésnek, ennek is más nevet fundáltak ki: az embryoreductio a méhlakók számának leredukálása emberölés útján.) Az eljárás az alábbi lépésekre tagolható: • • • • • •

a petefészek kontrollált túlstimulálása ultrahang-follikulometria és hormonmonitorizálás (ösztradiol, LH), a petesejtek ultrahangvezérelt aspirátiója (tüszőpunctió) az oocyták (petesejtek) praeincubátiója 3-6 óráig, a petesejtek in vitro megtermékenyítése, a praeembryók méhüregbe ültetése a 2-3. napon (48-72 órával az oocytanyerést követően).”

56

„Az egyed fejlődésének szakaszai Carnegie amerikai embryologus (1835-1919) osztályozása alapján (Tankönyv 6. Fogamzás és élettani terhesség, 205. oldal): • megtermékenyülés (zygota) • praeembryonális szak (morula, blastula, blastocysta) • embrionális szak (gastrula, embrio) • fetalis szak (fetus). A conceptiótól számított első két hét során, a primitiv csík kialakulásáig (14. nap) a conceptust praeembryonak nevezzük. Az ezt követő 8 hét alatt ébrényről (embryoról), majd 28 héten át a szülésig magzatról (fetusról) beszélünk.” „A megtermékenyülés utáni első 14 nap eseményei (Tankönyv 6. Fogamzás és élettani terhesség, 207. oldal): • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1. nap (18-24 óra) 1 sejtes stádium (zygota) 1-2. nap (24-48 óra) 2-4 sejtes stádium 2-3. nap (60 óra) 8 sejtes stádium 3-5. nap (72-120 óra) morula, (16 sejtes stadium) a központi sejtekből kialakul az embryoblast (embryocsomó), a felületi sejtekből kialakul a trophoblast a méhbe a praeembryo a 3-5. napon, 32 sejtes stadiumban érkezik 4-6. nap (96-144 óra) blastula, blastocysta, a zona pellucida eltűnik az embryocsomó belső felületi sejtjeiből kialakul az elsődleges endoderma (belső csíralemez) a 6. napon a blastocysta az endometrium felszínéhez tapad 7-14. nap implantatio a trophoblast erodálja az endometrium stromáját elkülönül a külső syncytiotrophoblast és a belső cytotrophoblast rétege az embryocsomón belül kialakul az amnionüreg megjelenik az ectoderma (külső csíralemez) az amnion üreg felé eső sejtekből (a külső és belső csíralemez képezi az embryopajzsot) a syncytiotrophoblast hCG-t kezd termelni, melynek mennyiségét a gestatio 7-9. hetéig két naponként megduplázza. Megjelenik az extraembryonális mezoderma hálózata a blastula üregében az elsődleges szikhólyag és a cytotrophoblast között A 13-14. napra teljessé válik a deciduális átalakulás.”

Barázdálódás és beágyazódás (Tankönyv 6. Fogamzás és élettani terhesség, 204-205. oldal): „A blastocysta felszínén a trophoblastsejtek révén (trophectoderma) a pete (Sz. P: Megdöbbentő, hogy a fejezet írója petének nevezi a blastocysta fejlődési fázisban lévő praeembryot, egyedi emberi lényt. A „pete” természetesen nem azonos a petesejttel.) megtapad a decidua compact rétegének felszínén, majd a blastocysta a nyálkahártya mélyebb rétegébe sűlyed, és felette a nyálkahártya záródik. Kialakul a trophoblastok által feloldott szövetpéppel kitöltött beágyazódási kamra, ami körülveszi a blastocystát. Fejlődésének ebben a szakaszában a pete (Sz. Péter: Szinte hihetetlen, de a szerző tovább petéz.) a szükséges tápanyagokhoz histiotroph (szöveti táplálás) úton jut. A beágyazódás 4-5 napig tart és az ovulátiót követő 12. napon fejeződik be. E néhány nap alatt az excentricus elhelyezkedésű embryocsomóhoz közelebb levő trophoblastok különösen gyors ütemben osztódnak, és kifejlődnek a primaer bolyhok. A trophoblastsejtek szövetoldó (histioliticus) tulajdonsága következtében a

57

capillárisok fala feloldódik, és a kiszabaduló vér a feloldott szövetek anyagával együttesen biztosítja az embryo táplálását (haematotroph táplálás). (Sz. P.: A cikkíró az embryot már nem nevezi petének. Vegyük észre, hogy a praeembryo micsoda felgyorsult, aktív küzdelmet folytat az életbenmaradásáért és hogy ezt a méhben végbemenő minden változás természetes módon segíti.) … A pathologiás beágyazódás súlyos szövődményekkel is járhat... Nem kellő mélységű beágyazódás vetéléshez is vezethet… (Sz. P: Pontosan ezt idézi elő az IVF-ET. Minden egyes lombikbébi ára sok mesterségesen halálra-fogant, elpusztult, vagy megsemmisített kisfiú és kislány, akik soha nem juthattak el a szabályos születésig.). A blastocysta és az uterus beágyazódásra való alkalmasságának „időzítése” (synchronisatio) a hormonok és egyéb anyagok részleteiben még nem ismert együttműködése révén valósul meg.”. (Ha a saját életükről lenne szó ezeknek az anyáknak, a kísérletező orvosoknak, a törvényhozónak illetve az alkotmánybíráknak, biztosan nem lennének olyan nagyvonalúak, hogy egy „még nem ismert” folyamatba más életének kárára beavatkozzanak, illetve ehhez törvényes, illetve alkotmányos lehetőséget biztosítsanak). Folliculuspunctio (Dr. Papp Zoltán: Szülészet – nőgyógyászati protokoll; 1999, (protokoll) 163. oldal): „A folliculusokat a laparoscop operátiós csatornáján keresztül a hasüregbe vezetett punctiós tű segítségével pungáljuk, illetve azok tartalmát ezen keresztül szívjuk le – 150 Hgmm nyomással. A tüszők punctiója során ügyelnünk kell arra, hogy először a petefészek felső felén elhelyezkedő tüszőket, lehetőség szerint érmentes területen szúrjuk meg úgy, hogy a folliculusfolyadék az így ejtett nyíláson keresztül ne tudjon kifolyni annak leszívása előtt (Sz. P: Ennek az a célja, hogy minél több petesejtet nyerjenek. Mivel ezeket a petesejteket megtermékenyítik, majdnem minden nyert petesejt egy-egy megölt embernek felel meg). Abban az esetben, ha a tüsző röviddel a folliculuspunctio előtt, vagy az alatt reped meg, a Douglas-űrben így összegyűlt folyadékot is leszívjuk. (Sz.P: Mivel oda került a petesejt. Nehogy eggyel kevesebb emberi lénynek kelljen elpusztulnia!) A punctiót követően minden tüszőt öblítőfolyadékkal kétszer átöblítünk a folliculus falához tapadt petesejtek leszívásának biztosítására (Sz. P: Kétszer is átöblítik. Nehogy csak egy potenciális elpusztítandó élet is megmenekülhessen gumikesztyűs kezeik közül!). A punctió napján délután a punctiót végző orvos a beteget az osztályon személyesen felkeresi és tájékoztatja a punctió kimeneteléről (hány petesejtet sikerült nyerni).” (Sz. P: Minél több petesejtet sikerült nyerni, annál sikeresebb volt a punctio kimenetele. 1-3 órán belül minden egyes nyert petesejt egy-egy megfogant és fejlődésnek indult ember lesz. Minden egyes nyert petesejt, esetleg egy vagy - az esetleges mélyfagyasztást követő későbbi felhasználások esetén - még egy, vagy talán kettő kivétellel, egy-egy abortusznak felel meg. A Superovulátiós kezelés és tüszőpunctio útján történő petesejtnyerés az azt követő in vitro fertilisatio miatt - egy-két nyert petesejt sorsától eltekintve – többszörös abortusznak felel meg, ezért pontosan ugyanazon jogszabályok hatálya alá esik, mint magának az abortusznak a szabályozása. Minden egyes IVF céljából végrehajtott Superovulátiós kezelés illetőleg az azt követő tüszőpunctio és leszívás útján történő petesejtnyerés - magával az inseminátióval vagy egyéb módon történő fertilisatioval együtt többszörös abortusznak megfelelő kezelés. Ha az egész superovulátiós kezelés, tüszőpunctió és leszívás útján történő petesejtnyerés, IVF-ET kezelésnek csak egy abortusz lenne a mellékhatása, vagy csak egy praeembryo tudatos megsemmisítésével járna együtt, akkor is úgy kellene kezelni az IVF céljából történő petesejtnyerést, mint magát az abortuszt. A különbség az IVF céljából történő petesejtnyerés és az abortusz között csak annyi, hogy míg az abortuszok esetében egy ülésben általában egy embryo vagy magzat elabortálása történik, addig a petesejtnyerés céljából történő egy ülésben végzett orvosi beavatkozás során minden esetben egyszerre több. Sz. P) Megtermékenyítés (protokol 165. oldal):

58

„A nyert petesejtek előkészített spermiumokkal történő inseminátiójára a petesejtnyerést követően 1-6 órával kerül sor. Megfelelő mennyiségű és minőségű mozgó spermiumot kell adnunk minden petesejthez. A petesejteket az inseminatió után 12-20 óra mulva kötelező megnézni a polyspermiás megtermékenyítés felismerése céljából. Ez azért lényeges, mert polyspermiás fertilisatión átesett petesejtek normálisan osztódhatnak, és ha előmag stádiumban nem kerülnek felismerésre, mint normál praeembryókat ültethetjük be a méhbe az embryotransfer során.” (Sz. P: Magával az IVF-el hozzák létre az abortuszkényszert. Az orvos vagy mikrobiológus ilyenkor megöli a praeembryot. Az anyatesten kívül fogant praeembryo megölése - történjék az anyatesten belül vagy kívül – abortusznak felel meg, melynek lényege biológiai emberölés. A biológiailag emberekre vonatkozik az állami alkotmányos életvédelmi kötelezettség). Praeembryo („pronuclear stage” Zygota) transfer (protokol 167-168. oldal) „A Praeembryotransfer is ambulanter zajlik a folliculuspunctiót követő 2-4. napon. Az embryotransfer során rutinszerűen egyszerre maximálisan 4 praeembryo kerülhet beültetésre. Több (4) praeembryonak a beültetése csak abban az esetben engedhető meg, amikor a primer sterilitásban szenvedő nőbeteg magas életkora (40-45 év) vagy biológiai kora (basalis FSH-érték 15-25 NE/l), illetve az ebből adódó csökkent implantátiós arány ezt szükségessé teszi (A praeembryót és embryót a transfer során egymás synonímájaként használjuk). … Annak ellenőrzésére, hogy a transfer során minden embryo a méhűrbe került-e, a transfercathéter végét a cathéter méhűrből való eltávolítása után mikroszkópos ellenőrzés mellett transfer tápoldattal öblítjük át. … A számfeletti embryók a meddő pár kérésének megfelelően, annak írásos beleegyezésével fagyaszthatók, adományozhatók, kutatás céljaira felhasználhatók vagy megssemmisíthetők” Terhesség kimutatása (protokol 168. oldal) Az IVF-ET kezelés eredményességének, a terhesség létrejöttének kimutatására a sérum béta-hCG szintet kell meghatározni… A későbbiekben a terhesség jelenlétét az intrauterin elhelyezkedő petezsák ultrahanggal történő kimutatásával igazoljuk. Ezeket a kritériumokat alapul véve fontos, hogy mikor is beszélünk terhességről a szervezeten kívüli megtermékenyítést, vagy akár a tágabb értelemben vett aszisztált reproductiós kezeléseket követően. Biokémiai terhességről vagy praeclinikai vetélésről akkor beszélünk, ha a sérum béta-hCG érték a petesejtnyerést követő 11. nap után két alkalommal levett vérmintában átmenetileg megemelkedik,… de terhesség létrejöttének ultrahangjelét nem tudjuk kimutatni.,, Klinikai terhességről akkor beszélünk, ha a sérum béta-hCG szint 1000 mE/ml fölé emelkedik, és a petezsák ultrahanggal kimutatható. Klinikai vetélésről akkor beszélünk, ha a klinikai terhesség a petesejtnyerést követő 4-12 héten belül spontán befejeződik. Intact terhességről akkor beszélünk, ha ultrahanggal a magzati szívműködést sikerül igazolni. (Sz.P: Természetesen az intact terhesség fennállása esetén is létrejöhet vetélés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az intact terhességet megelőző vetélés nem tekintendő vetélésnek, mivel azt nem előzte meg az intact terhesség. Vetélésnek tekintendő, mert megelőzte egy másik önkényesen választott kritérium által meghatározott terhesség, mégpedig a klinikai terhesség. Ha pedig a klinikai terhesség - annak önkényesen választott kritériumai alapján - nem áll fenn, és a vetélés mégis bekövetkezik, akkor a klinikai terhesség fennállásának hiánya nem jelenti azt, hogy nem történt subklinikai vetélés. Ha pedig annak ellenére, hogy 3 vagy 4 praeembrió méhűrbe történő beültetése előzetesen megtörtént a

59

biokémiai terhesség annak önkényesen választott kritériuma alapján nem mutatható ki, ez nem jelenti azt, hogy vetélés nem történt. Hiszen a praembryok méhürbe való bejuttatása megfelel a terhesség klasszikus kritériuma által meghatározott terhességnek, megszakadása pedig a vetélésnek. Megtörtént ugyanis a foganás, melynek eredménye, a 8 sejtes stádiumban lévő praeembrió, az uterusban található). Petesejt-adományozás (protokol 170. oldal): „A petesejtnyerést követően az adományozott petesejteket a recipiens férfi partnerének spermájával insemináljuk in vitro. Amennyiben a donor és a recipiens menstruációs ciklusa szinkronban van, friss zygota vagy embryo ültethető be. Ha ez nem ál fenn, akkor a zygota vagy a praeembryo mélyfagyasztásra kerül, és a recipiens ciklusának megfelelő napon végezzük a beültetést Az adományozott petesejtek IVF kezelések számfeletti petesejtjeiből, vagy olyan, sterilisatio céljából végzett laparoscopos, illetve egyéb célú nagyműtéti beavatkozás során nyert petesejtekből származhatnak, ahol a beteg előzetesen írásban hozzájárult ahhoz, hogy a jelzett beavatkozást petefészek-stimulátiót követően végezzék el, hogy a beavatkozás alatt petesejteket is nyerjenek adományozás céljára.” A praeembryo adományozása (protokol 171. oldal): „Olyan praeembryok kerülhetnek adományozásra, melyeket az IVF vagy egyéb rokon eljárásban részt vevő meddő pár saját céljára nem kíván felhasználni. A meddő pár megfelelő tájékoztatása után a praeembryok mélyfagyasztás után adományozhatók.” Petesejtfagyasztás (protokol 173. oldal): „Az emberi petesejt fagyasztásával kapcsolatos eredmények rendkívül szegényesek és a technika még csak kísérleti stádiumban van.” Praeembryo fagyasztása (protokol 173. oldal): A praeembryofagyasztás javallatai a következők: … • • •

praeembryo adományozás esetén; praeimplantátiós genetikai diagnózis végzése esetén, amikor csak a kérdéses betegséget nem hordozó praeembryo beültetését tervezik; Fagyasztásra letétbe kizárólag megfelelő biológiai adottságú praeembryok helyezhetők!

Összefoglalva: Az in vitro fertilisatio és embryotransfer során a nő hormonkezelésben részesül (a petefészek kontrollált túlstimulálása, superovulátiós kezelés) melynek következtében mindkét petefészekben egyszerre több tüsző megérik. Ezeknek a tüszőknek a tartalmát ultrahangos monitoros ellenőrzés alatt a hüvelyboltozaton keresztül, punctios tű segítségével leszívják, hogy ilymódon petesejteket (oocyta) nyerjenek (petesejtek ultrahangvezérelt aspirátiója, vagy tüszőpunctió). Lehetőleg minél több tüszőt leszívnak, mivel ellenkező esetben nem ismert okból a praeembryok beágyazódása nehezített. Azért is törekednek lehetőség szerint minél több petesejt nyerésére a beavatkozás során, mivel „a fertilisatió esélye lényegesen nagyobb, ha több érett petesejt áll rendelkezésre és a megtermékenyült, többsejtes állapotban lévő praeembryók közül ki lehet választani azt a hármat vagy maximum négyet, amelyek legalkalmasabbnak látszanak a beültetésre.” Ezt az oocyták (petesejtek) 3-6 órán át tartó praeincubátiója, majd in vitro megtermékenyítése (in vitro fertilisatio, inseminátio) követi. A fertilisatio által létrejött praeembryokat 2-3 napon át tápoldatban inkubálják. Majd 48-72 órával az oocytanyerést követően az osztódás állapotában levő, általában 4-8 sejtes praeembryók közül hármat-

60

négyet kiválogatnak és ezeket az uterus üregébe juttatják (méhüregbe ültetés). A megtermékenyülés utáni 6. napon (120-144 óra) a praeembryo, blastocysta fejlődési stádiumában az endometrium felszínéhez tapad. Az implantatio (a blastocysta fejlődési fázisban lévő praeembrió beágyazódása) a petesejtnyerést illetve fertilisatiót követő 7-14. napok során néhány nap alatt történik. „A pathologiás beágyazódás súlyos szövődményekkel is járhat. Nem kellő mélységű beágyazódás vetéléshez is vezethet.” „Biokémiai terhességről vagy praeclinikai vetélésről akkor beszélünk, ha a sérum béta-hCG érték a petesejtnyerést követő 11. nap után két alkalommal levett vérmintában átmenetileg megemelkedik… de terhesség létrejöttének ultrahangjelét nem tudjuk kimutatni.,, „Klinikai terhességről akkor beszélünk, ha a sérum béta-hCG szint 1000 mE/ml fölé emelkedik, és a petezsák ultrahanggal kimutatható.” „Klinikai vetélésről akkor beszélünk, ha a klinikai terhesség a petesejtnyerést követő 4-12 héten belül spontán befejeződik.” „Intact terhességről akkor beszélünk, ha ultrahanggal a magzati szívműködést sikerül igazolni.” A megtermékenyülés utáni első két hét (14 nap, az utolsó menstruációtól számított terhesség 3. és 4. hete) a praeembrionális szak. Ezt követi az embryonális szak a megtermékenyüléstől számított 10 hétig, tehát az utolsó menstruátiótól számított 12. terhességi hétig. 7-14. nap között a syncytiotrophoblast hCG-t kezd termelni, melynek mennyiségét a gestatio 7-9. hetéig két naponként megduplázza. „Hüvelyi (transvaginalis) ultrahangvizsgálattal jelenleg a 15-17. napon (embryonális szak) mutatható ki legkorábban a 2-3 mm-es petezsák (chorionzsák).” (Tankönyv, Fogamzás és élettani terhesség, 207. oldal). Ez mindenképpen a beágyazódás (7-14. nap) utáni állapot. A biokémiai terhesség, vagy praeclinicai vetélés, egyik kritériuma, miszerint a petezsák ultrahangos vizsgálattal nem mutatható ki, önmagában nem bizonyítja, hogy nem történt meg a praeembrio (blastocysta) endometrium felszínéhez való tapadása (6. nap), és a 7-14. napok során a beágyazódás (implantátio) folyamata nem jutott el valamilyen szintre. A biokémiai terhesség, vagy praeclinikai vetélés másik kritériuma (hCG szint átmeneti emelkedése a petesejtnyerést követő 11. nap után két alkalommal levett vérmintában) azt bizonyítja, hogy az implantátio 7-14. napok között zajló folyamata elkezdődött ugyan, de nem tudott sikeresen befejeződni. A biokémiai terhesség vagy praeclinikai vetélés, a pathologiás beágyazódás súlyos terhességi szövődményének megfelelő állapot, amikor a beágyazódóban levő praeembryo abortusza következik be. Az angol nyelvben - a magyarhoz hasonlóan - a vetélés, spontán vetélés, művi vetélés kifejezések mindegyikében az abortusz (abortion) szó szerepel. A praeclinikai vetélés abortusz, azaz terhesség megszakadása, amit terhesség fennállása előzött meg. Mivel a syncytiotrophoblast a tankönyv szerint a terhesség 4. hetében (fertilisatió utáni 714. nap) kezdi el a hCG termelését, és hüvelyi (transvaginalis) ultrahangvizsgálattal a 2-3 mm-es petezsák (chorionzsák) jelenleg a 15-17. napon (tehát 1-3 napos vérzéskimaradás esetén, azaz az ötödik terhességi héten) mutatható ki legkorábban, ezért ezeknek a kritériumoknak annak alapjául való használata, hogy fennállásuktól vagy hiányuktól függően beszélünk-e terhességről vagy sem, nem a terhesség fennállásának megállapítását szolgálja, hanem azt, hogy ezeket a kritériumokat alapul véve mikor beszélünk terhességről. A kritériumok kiválasztása ugyanis természetesen önkényesen és praktikusan történt, és más kritériumoknak a terhesség alapjául való vétele (pl: a praeembriok méhüregbe ültetése) más eredménnyel járna. A protokoll 168. oldalán a szerző ezt írja: „Az IVF-ET kezelés eredményességének, a terhesség létrejöttének kimutatására a sérum béta-hCG szintet kell meghatározni… A későbbiekben a terhesség jelenlétét az intrauterin elhelyezkedő petezsák ultrahanggal történő kimutatásával igazoljuk.

61

Ezeket a kritériumokat alapul véve fontos, hogy mikor is beszélünk terhességről a szervezeten kívüli megtermékenyítést, vagy akár a tágabb értelemben vett asszisztált reproductiós kezeléseket követően.” Ha normál ciklusba ültetjük a mélyhűtött praeembriókat, akkor a fenti terhességdiaknosztikai eljárások a terhesség 4. illetve 5. hetétől képesek kimutatni a terhességet, ami semmiképpen nem jelenti azt, hogy a terhesség 4. illetőleg 5. hetes terhességgel kezdődne, mivel ennek nem lenne semmi értelme. Hasonlóképpen az intact terhesség sem jelenti azt, hogy a terhesség a magzati szívműködés sikeres igazolását megelőzően ne állt volna fenn. Sőt a régi szülészek úgy tanították, hogy „a terhesség egyetlen biztos jele a szülés.” Függetlenül attól, hogy az IVF-ET kezelések sikeressége megállapításának praktikus szempontjából a terhesség fennállásának megállapításához milyen kritériumokat veszünk alapul, a terhesség mint olyan a foganással kezdődik, mesterséges megtermékenyítés esetén pedig a beültetés pillanatától fennáll egy annyi napos terhesség, ahány napos praeembriót ültettünk az anyaméhbe. Ha tehát 4 beültetett embryo közül négy úgy elpusztul, hogy még biokémiai terhesség azaz praeclinikai vetélés sem diagnosztizálható, az nem jelenti azt, hogy nem történt semmi, hanem értelemszerűen csakis azt jelentheti, hogy négyszeres abortusza volt az anyának. Az IVF kezelés 25%-os gyakorisággal eredményez kettős ikerterhességet (geminit). Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a 3-4 beültetett embryo közül esetenként egy-két embryo praeclinikai vetélés (abortusz) következtében életét veszti. Az IVF kezelés 5%-ban eredményez trigeminit, ami azt jelenti, hogy ilyenkor a 3-4 beültetett embryo közül nulla-egy embryo praeclinikai vetélés (abortusz) következtében életét veszti. Az IVF kezelések fennmaradó 70%-a nem eredményez intact terhességet, vagy egyes terhességet eredményez, ami azt jelenti, hogy ilyenkor a 3-4 beültetett embryo közül kettő-négy embryo praeclinikai vetélés (abortusz) következtében életét veszti. Tehát 3-4 beültetett praeembrio esetén kezelésenként az IVF-ET kezelések 5%-ában 0-1; 25%-ában 1-2; 70 %-ában 2-4 embryo elvetél. Manapság nem szívesen vállalnak kettős, hármas, vagy ezen felüli ikerterhességeket. A ténylegesen folyó gyakorlat a kívánt szám feletti embryok „embryoreductiója”. „Fagyasztásra letétbe kizárólag megfelelő biológiai adottságú praeembryok helyezhetők!” Ez azt jelenti, hogy a nyert petesejtek fertilisatioját követően azok az embryok, amelyeket nem tartanak „megfelelő biológiai adottságúaknak,” uterusba történő embryotransferre nem használhatók, nem mélyfagyaszthatók, nem adományozhatók, semmire nem használhatók (legfeljebb kutatás céljaira), így sorsuk a számfeletti embryok gyakori sorsával egyezően a megsemmisítés. „A számfeletti embryok a meddő pár kérésének megfelelően, annak írásos beleegyezésével fagyaszthatók, adományozhatók, kutatás céljaira felhasználhatók vagy megsemmisíthetők.” Mi történik azokkal a lefagyasztott embryokkal, akik embryotransferére lefagyasztásukhoz hozzájáruló pár a későbbiekben mégsem tart igényt? Kutatás céljaira fogják ezeket is felhasználni, vagy talán megsemmisítik őket is? A pár hozzájárulásával „csak úgy” el lehet pusztítani emberi lényeket? Válsághelyzetről ez esetben nem beszélhetünk, hiszen nem váratlanul megesett terhességről van szó, hanem előre megfontolt terhességről, és az IVF kezelés által törvényszerűen eredményezett, előre ismert mellékhatásról, nagy számú nem kívánt emberi lények mesterséges fogantatásáról, és az így keletkezett emberi személyek, (embryok) írásos beleegyezés alapján történő megöléséről, vagy azt megelőző halálra kínzásáról (kutatási célokra való felhasználás). Veszélyeztetettség esete sem áll fenn, hiszen a számfeletti embryok létükkel senkit nem veszélyeztetnek. Praeembryo fagyasztásának indikációi között szerepel (protokoll 173. oldal) a praeimplantátiós genetikai diagnózis végzése is, amikor „csak a kérdéses betegséget nem hordozó praeembryo beültetését tervezik”. A kérdéses betegséget hordozó létre hívott emberi lénynek a sorsa ezzel megpecsételődött.

62

Mivel a petesejt nem mélyfagyasztható jó eredménnyel, ezért az adományozott petesejteket azonnal inseminálják in vitro. A zygota vagy embryo a recipiensbe frissen, vagy mélyfagyasztás után is beültethető. Az emberi magzatot foganásától fogva védelem illeti meg és az állami életvédelmi kötelezettség ezekre a magzatokra éppúgy vonatkozik, mint bármely más emberi magzatra. Az eljárás során abszolút módon figyelmen kívül hagyják a keletkezett emberi magzatok méhen kívül illetve méhen belül (embryoreductio) történő elpusztításánál, illetve elpusztulásánál azt a tényt, hogy emberi lényekről, és életekről van szó. Úgy kezelik ezeket a személyeket mintha mindössze valamilyen biológiai szövetdarabok lennének. Az sem indokolt, hogy csak egy magzatot hagyjanak életben a beágyazódottak közül, hiszen vannak többpetéjű ikerterhességek. Ha pedig a beültetett és megmaradó embryok mindegyikének megtartása veszélyezteti az anya egészségét, akkor az IVF eljárás éppen a nő élethez és egészséghez való joga, illetve egészségének és életének alkotmányos védelme alapján alkotmányba ütköző. Nem választási lehetőség az útban lévő embryok eltávolítása. Ha három-négy sikeresen beágyazódott embryo nem jelent veszélyt az anya életére illetőleg egészségére nézve, akkor semmiképp nem indokolt az embryoreductió. Ha pedig az anyára nézve veszélyeztetettséget jelentene egy ilyen többszörös ikerterhesség, akkor semmiképp sem elfogadható az a gyakorlat, hogy ennek statisztikai esélyeit ismerve, azon az alapon tovább follyanak az IVF-ET kezelések, hogy veszélyeztetettség esetén adott az embryoreductio lehetősége, ez ugyanis a szó szoros értelmében abortusz. Hiszen a veszélyeztetettség ugyanannak az orvoscsoportnak a közreműködésével jött létre, akik embryoreductio útján kívánják orvosolni azt EMBERI EMBRIÓK FELETTI RENDELKEZÉSI JOG a) pont: Alkotmányellenes jogszabályok: 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 166. § (1) bekezdés: „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban : reprodukciós eljárás) a) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, c) ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, d) embrióadományozással végzett embrióbeültetés, alkalmazható.” 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről, IX. fejezet, Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások,… 166. §-169. §: Az emberi reprodukcióra irányuló különleges erljárások általános feltételei (166. § (4) bekezdés: „Az ivarsejtek, illetőleg az embriók adományozására a 170-174. §-okban, illetve a 175-179. § okban foglalt rendelkezések irányadók”) 170. §-174. §: Ivarsejt – adományozás és – letét 175. §-179. §: Embrióadományozás és – letét 180. §-182. §: Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások 185. §: Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben 186. §: Humán Reprodukciós Bizottság b) pont: Jogszabályi szakaszok, amelyeket az a) pont alatti jogszabályok sértenek:

63

Alkotmány 2. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam.” Alkotmány 8. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.” Alkotmány 8. § (2) bekezdés A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Alkotmány 54. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Alkotmány 54. § (2) bekezdés: „Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” Alkotmány 55. § Alkotmány 56. §: A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes Alkotmány 57. § Indoklás: A fenti szakaszok ellent mondanak az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelességek”-ről szóló XII. fejezete 54-57. §-ainak. Az embrióknak joga van, hogy törvényi úton megvédjék magukat. Mivel helyzetüknél fogva erre képtelenek, bár semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, lefagyasztott állapotban fogva tartják, bebörtönzik, majd 5-10 év múlva kivégzik őket, vagy emberkísérleteket végeznek velük, majd megölik őket. Vagy kiválogatás után ölik meg őket, vagy a reprodukciós eljárás valamely kezelésébe halnak bele, vagy a sokféle mesterséges beavatkozás következtében a méhnyálkahártyába történő beágyazódásuk nem tud egészségesen végbemenni, vagy ha ez mégis sikerülne, akkor embrióredukció áldozataivá válnak. Ha mégis túlélik ezt a csatatért, egy életre megbélyegzettek maradnak, mint akik nem tudják, hogy valójában kik a szüleik, és hogy apjuk, vagy anyjuk miért vetette el, miért szolgáltatta ki őket idegenek kezébe. Ha pedig közben új kormány áll elő és a törvények megváltoznak, ezek az embriók ki vannak szolgáltatva mindannak, ami rájuk következik. A hivatkozott alkotmányi szakaszok alapján senkinek sincsen joga rendelkezni ezek felett az emberi lények felett. Egy nőnek nincs joga előre eldönteni, hogy ivarsejtjeit és azokból fertilizáció útján fogant embrióit a fenti eljárások bármelyikének kiszolgáltassa, mivel oly módon hozzák őket létre mesterséges úton, hogy kiszakítják a természetes környezetükből, így létfeltételeiket megfosztják tőlük. A nő ilyen irányú szándéka, beleegyezése, lemondása, vagy döntése mindaddig méltóságához tartozó személyes magánügye, amíg ez a döntés nem jár törvényes gyakorlati következményekkel a foganandó emnberre nézve. Attól a pillanattól fogva, amikor a törvény a nő illetve férfi döntését, beleegyező nyilatkozatát, a foganó emberi embriók sorsának, életének, halálának meghatározására törvényi erőre emeli, és úgy kezeli azt, mint egy bírósági, törvényszéki végzést illetve ítéletet, a nő és férfi döntése nem tartozik méltósághoz való joguk körébe. Döntésük direkt módon érinti ugyanis az embrió velekeletkezett, létezésénél fogva őt megillető, tehát létéből, ember voltából eredő, azaz nem

64

derivált, hanem ipso facto élethez és emberi méltósághoz való jogát, biológiai „ember” volta alapján jogképességhez való jogát, és más alkotmányos jogait. EMBERI EMBRIÓKKAL VÉGEZHETŐ KUTATÁSOK Az „emberi embriókkal végezhető kutatások” sértik az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdéseit, az Alkotmány 54. § (1) és (2) bekezdéseit és az Alkotmány 56. §-át, ezért alkotmányellenesek a) pont: Alkotmányellenes jogszabályok: 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről (Eütv.) 180. § (1) bekezdés: „Embriókkal, illetve ivarsejtekkel a 186. § szerinti Humán Reprodukciós Bizottság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidejűleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelően, a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen végezhető kutatás” (2) bekezdés: „Embriót, ivarsejtet kutatási célra felhasználni kizárólag a 159. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási célok érdekében lehet” (3) bekezdés: „Embrió kutatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a reprodukciós eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján vagy az embrió károsodása esetén.” Eütv. 181. § (1) bekezdés: „Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva – legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve.” Eütv. 186. § (3): „A Bizottság feladata különösen: b) a benyújtott kutatási tervdokumentáció alapján embryókkal, ivarsejtekkel végzett orvostudományi kutatás engedélyezése; d) a reprodukciós eljárások hazai és nemzetközi gyakorlatának, valamint az embriókkal végzett kutatások tapasztalatainak folyamatos értékelése.” b) pont: Jogszabályi szakaszok, amelyeket az a) pont alatti jogszabályok sértenek: Alkotmány 54. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Alkotmány 54. § (2) bekezdés: „Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” Alkotmány 8. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.” Alkotmány 8. § (2) bekezdés:

65

„A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” Alkotmány 56. §: „A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes” A 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1. a): „Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése „az állam elsőrendű kötelességévé” teszi az emberi élet védelmét…” 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 159. § (2) bekezdés: „Kutatás nem végezhető, ha az aránytalanul nagy kockázatot jelent a kutatás alanyának életére vagy testi, lelki épségére.” (4) bekezdés: „Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető: a) az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek; (ezek közül a b): „a kutatást megelőző vizsgálatok igazolják az alkalmazott tényezők hatásosságát és biztonságosságát,” d): „a kutatás során a személyt fenyegető kockázatok arányosak a kutatástól várható haszonnal, illetve a kutatás céljának jelentőségével;” b) „a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét;” (5) bekezdés: „A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtől kivételesen a következő feltételek együttes fennállása esetén el lehet tekinteni: a) a kutatás célja az, hogy a kutatás alanyának állapotához, betegségéhez kapcsolódó tudományos ismeretek gyarapításával belátható időn belül hozzájáruljon olyan eredmények eléréséhez, amelyek hasznosak a kutatás alanyának…” b) a kutatás a kutatás alanyára nézve a minimálist jelentősen meg nem haladó kockázattal és enyhe igénybevétellel jár; c) a kutatásra az ETT véleményének figyelembevételével az egészségügyi miniszter engedélyt ad.” 163. §: „A kutatás során az alany érdeke mindíg megelőzi a tudomány és társadalom érdekeit; ezért a kutatás alanyát érintő kockázatot a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni.” Indoklás: A kutatás alanya az embryo (praeembryo), az alábbi jogszabályi szakasszal is megerősített módon minden esetben elpusztul, ami „aránytalanul nagy kockázatot jelent a kutatás alanyának életére vagy testi, lelki épségére.” Eütv. 181. § (1) bekezdés: „Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva – legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve.” Ezen felül a b) pont alatti jogszabályi szakaszokba ütköznek. EMBERI EMBRIÓK MÉHENKÍVÜLI MEGSEMMISÍTÉSE a) Alkotmányellenes jogszabályi szakaszok: 1.)- 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről (Eütv.) 178. § (5) bekezdés:

66

„Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb ideje 10 év. A fel nem használt embrió a fagyasztva tárolás határidejének letelte előtt – az embrió valószínű károsodásának esetét kivéve – nem semmisíthető meg. A határidő leteltét követően az egészségügyi szolgáltató az embriót megsemmisíti vagy tudományos kutatás céljára - a reprodukciós eljárásban történő felhasználás lehetőségének kizárásával – felhasználhatja, illetve ilyen célból arra jogosult kutatóintézetnek átadhatja.” 2.)- Eütv. 181. § (1) bekezdés: „Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva – legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve.” 3.)- 10. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelethez A reprodukciós Eljárási Nyilvántartási Lap tartalmazza a következőket (részletek): punkció időpontja nyert petesejtek száma, minősége fertilizált sejtek száma, minősége nem fertilizált sejtek száma, szabályosan osztódott sejtek minősége, embriótranszfer időpontja… transzferált sejtek száma és minőségi megoszlása, fagyasztott sejtek száma… megsemmisített embriók száma, 4.)- 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 174. § (1) bekezdés: „Az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja. Az ivarsejtek tárolása külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárható, illetőleg időtartama korlátozható. A korlátozott időtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási idő lejártát követően meg kell semmisíteni.” 5.)- 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (2) bekezdés „Az adatlap tartalmazza: eb) a punkció időpontját, ec) a létrehozott embriók számát, ed) az embrióbeültetés időpontját, a beültetett embriók számát, eg) a fagyasztva tárolt embriók számát, eh) a megsemmisített embriók számát” 6.)- 6. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelethez Ivarsejt, illetve embrió tárolását kizáró körülmények 2. Embrió nem tárolható, ha az embriók egyébként friss embriótranszferre alkalmatlanok, az embriók a minősítési rendszer utolsó két kategóriájába tartoznak a pár az embrió fagyasztva tárolását nem kéri 7.)- 4. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

67

Az ivarsejtek és embriók fagyasztva tárolásának javallatai (részletek): „preimplantációs diagnosztikai eljárás során annak eredményének megérkezéséig, illetve az egészséges embriók későbbi visszaültetéséig,” 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról: 8.)- 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (5): „A kérelmezők együttesen… a 8. számú melléklet szerinti „Rendelkezési nyilatkozat fagyasztva tárolt embriókról” elnevezésű nyomtatványon gyakorolják az embriókkal kapcsolatos rendelkezési jogukat, és azon megjelölhetik, hogy a rendelkezési joguk megszűnése esetére hozzájárulnak az embrióadományozáshoz, illetve hozzájárulnak az embriók tudományos kísérlet céljából történő felhasználásához, vagy kérik az embriók megsemmisítését.” 9.)-1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 176. § (4) bekezdés (részlet): „… Károsodott embrió kizárólag kutatóhelynek adható át… károsodott embrió esetén a megsemmisítéséről… a birtokos gondoskodik.” 10.)-Eütv. 166. § (1) bekezdés: „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) -testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, -ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, -embrióadományozással végzett embrióbeültetés alkalmazható.” b) pont: Jogszabályi szakaszok, amelyeket az a) pont alatti jogszabályok sértenek: Alkotmány 56. §: „A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes” Alkotmány 54. § (2) bekezdés: „Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” Alkotmány 54. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Alkotmány 8. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.” Alkotmány 8. § (2) bekezdés: A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Alkotmány 35. § (2) bekezdés:

68

„… A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes…” Alkotmány 37. § (3) bekezdés: „… a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel… nem lehetnek ellentétesek…” 64/1991. (XII. 17.) AB határozat első mondata: „Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes.” 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, Indoklás, C) 4. pontból: „A terhességmegszakítás feltételeit szabályozó… rendelet… alkotmányellenes, mivel az abortusz szabályozása egyben a magzat jogi státuszáról való döntés, tehát az Alkotmány 54. és 56. §-ára vonatkozik, és ez az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében csakis törvényben történhet.” „Az Alkotmánybíróság… kimutatta, hogy a terhességmegszakítás jogi szabályozása minden esetben, szükségképpen alapvető jogokra vonatkozó szabályozás, amely tehát nem történhet más jogforrásban, mint törvényben. 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1. a): „Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése „az állam elsőrendű kötelességévé” teszi az emberi élet védelmét…” 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1.: „Az Alkotmánybíróság már az Abh.-ban kimondta: ha az alkotmányozó vagy a törvényhozó úgy dönt, hogy a magzat jogilag nem ember, vagyis nem jogalany az Alkotmány 56. §-a értelmében, és ezért nem illeti meg az élethez és a méltósághoz való alanyi jog, akkor az Alkotmánnyal összhangban nemcsak lehetséges, de mellőzhetetlen is a magzati élet védelmére vonatkozó állami kötelesség, valamint az Alkotmányban meghatározott és védett más értékek meghatározása és mérlegelése az anya önrendelkezési jogával és egyéb alapjogaival szemben.” Mivel a reprodukciós eljárások esetében az orvosi beavatkozások alanya maga az eljárás által létrehozott különálló egyén, biológiai-, természetes személy: az ember embrió, és nemcsak az anya vagy recipiens: 1992. évi LXXIX. Törvény a magzati élet védelméről, preambulumából: „a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel; 1992. évi LXXIX. Törvény a magzati élet védelméről, 1. §: „A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.” 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről praeambulumából: „az egyén egészséghez fűződő érdeke és jóléte elsőbbséget kell élvezzen,” 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 1. § a): „E törvény célja:” „elősegíteni az egyén… egészségi állapotának javulását,”

69

1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 2. § (2) bekezdés: „Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek.” Indoklás: A 2. pont kimondja: „Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva – legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve.” Eszerint a kutatás céljaira felajánlott, fagyasztott, vagy nem fagyasztott embriók sorsa - a megsemmisítés - a felajánlás pillanatától fogva megpecsételt. A 3. 4. és 5. pontok összevetése alapján látható, hogy a rendelet (a tankönyvhöz hasonlóan) az ivarsejtet, petesejtet, sejtet és embriót szinonímaként használja. (Dr. Papp Zoltán (szerkesztő): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve; Egyetemi tankönyv; Semmelweis Kiadó, 1999, 6. Fogamzás és élettani terhesség, 204-205. oldal: Barázdálódás és beágyazódás: „A blastocysta felszínén a trophoblastsejtek révén (trophectoderma) a pete megtapad a decidua compact rétegének felszínén, majd a blastocysta a nyálkahártya mélyebb rétegébe sűlyed, és felette a nyálkahártya záródik. Kialakul a trophoblastok által feloldott szövetpéppel kitöltött beágyazódási kamra, ami körülveszi a blastocystát. Fejlődésének ebben a szakaszában a pete a szükséges tápanyagokhoz histiotroph (szöveti táplálás) úton jut.”) Ezért az 5. pont alatti ivarsejtekről szóló jogszabályt a valóságban a petesejtnyerést követő megtermékenyítés utáni állapotra vonatkoztatják, mivel a jogszabály az ivarsejt adományozásról szól, és a petesejt nem fagyasztható, mely okból felhasználás illetve fagyasztás előtt fertilizálják: Dr. Papp Zoltán: Szülészet – nőgyógyászati protokoll; 1999 Petesejtfagyasztás (173. oldal): „Az emberi petesejt fagyasztásával kapcsolatos eredmények rendkívül szegényesek és a technika még csak kísérleti stádiumban van.” A 6. pont említett mindhárom bekezdése is a szám feletti embriók elpusztításáról szól. A fagyasztás indikációjának (7. pont) és kontraindikációjának (6. pont) együttes fennállása esetén, az adományozott petesejtekből származó embriók és a szám feletti vagy nem szám feletti embriók sorsa egyaránt a megsemmisítés. (Például a „preimplantációs diagnosztikai eljárás során annak eredményének megérkezéséig, illetve az egészséges embriók későbbi visszaültetéséig” fagyasztandó adományozott petesejt (IVF utáni állapot) esetén, ha például az embriók a minősítési rendszer utolsó két kategóriájába tartoznak, vagy testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés esetén, amikor az embriók egyébként friss embriótranszferre alkalmatlanok, vagy a pár a szám feletti embriók fagyasztva tárolását nem kéri). Ily módon az a) pont alatti 9 jogszabályi szakasz az embriók megsemmisítését legalizálja törvényi, vagy rendeleti úton, melynek alapja a 10. pont alatti jogszabályi szakasz. A Reprodukciós Eljárási Nyilvántartási Lap (3. pont) és az adatlap (5. pont) alapján a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, az ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, illetve az embrióadományozással végzett embrióbeültetés reprodukciós kezelései során (10. pont) keletkezett embriók sorsa a következő: „fertilizált sejtek; transzferált sejtek; fagyasztott sejtek; megsemmisített embriók;” illetőleg: „létrehozott embriók; beültetett embriók; fagyasztva tárolt embriók; és megsemmisített embriók;” A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés esetén: „A számfeletti embryók a meddő pár kérésének megfelelően, annak írásos beleegyezésével fagyaszthatók, adományozhatók, kutatás céljaira felhasználhatók vagy megssemmisíthetők” (Praeembryo transfer, protokol 168. oldal)

70

„Fagyasztásra letétbe kizárólag megfelelő biológiai adottságú praeembryok helyezhetők!” (Praeembryo fagyasztása, protokol 173. oldal) A 3. pontban szereplő „fertilizált sejtek száma, minősége;” illetve a „szabályosan osztódott sejtek minősége;” a fenti okból vizsgálandó illetve dokumentálandó. Kiszűrik ugyanis azokat az embriókat, amelyek „friss embriótranszferre alkalmatlanok” (6. pont). Ezek nem is tárolhatók (6. pont). A petesejtek a reprodukciós eljárás során bármikor sérülhetnek, így a fertilizáció előtt felismert vagy fel nem ismert módon; a tüszőpunkció illetőleg petesejtnyerés végzése során; az inkubálás során; sérülhetnek az embriók a fagyasztás illetve a kiolvasztás során; de a beültetés során is. „… Károsodott embrió kizárólag kutatóhelynek adható át. … károsodott embrió esetén a megsemmisítéséről… a birtokos gondoskodik” (9. pont). A 166. § (1) bekezdése (10. pont) alapján „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban : reprodukciós eljárás) alkalmazható” kezelések közül a - testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, - ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, - embrióadományozással végzett embrióbeültetés, a jelenleg Magyarországon alkalmazott technika miatt olyan eljárások, amelyek eredményüket tekintve nevükkel ellentétben nem reprodukciós, hanem inkább redukciós eljárások, melyek lényege emberi lények in vitro körülmények között történő létrehozása (az eleve rendelkezésre álló ivarsejtek felhasználásával), az így létrehozott emberi lényeken való kisérletezés (azaz, hogy túlélik-e élve és egészségesen a rajtuk gyakorolt eljárásokat, vagy sem), kutatási célokra történő felhasználásuk és elpusztításuk. A létrehozott embrióknak ugyanis csak kis százaléka éri el valaha a méhűrbe történő beültetést, még kisebb százaléka a kémiai, klinikai, illetve intact terhességgel jelzett fejlődési stádiumokat, és még kevesebben születnek meg. Mindez sérti az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, „Az emberen végzett orvostudományi kutatások”-ról szóló VIII. fejezetét, a Magzatvédő törvény preambulumát, amely leszögezi, hogy „a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;” illetőleg ugyanezen törvény 1. §-át, miszerint: „A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.” Sérti továbbá az Alkotmány 56. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy: „Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” Sérti továbbá az emberi élet védelméről szóló Alkotmány 54. § (1) bekezdését, Alkotmány 8. § (1) bekezdését, illetve az állami életvédelmi kötelezettséget foganástól megerősítő 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1. a) pontját, amelyben: „Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése „az állam elsőrendű kötelességévé” teszi az emberi élet védelmét…” 3) pont: 10. számú melléklet a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelethez: A reprodukciós Eljárási Nyilvántartási Lap tartalmazza a következőket (részletek): megsemmisített embriók száma, 5) pont: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (2) bekezdés: „Az adatlap tartalmazza: - eh) a megsemmisített embriók számát”

71

8) pont: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról 4. § (5): „A kérelmezők együttesen… a 8. számú melléklet szerinti „Rendelkezési nyilatkozat fagyasztva tárolt embriókról” elnevezésű nyomtatványon gyakorolják az embriókkal kapcsolatos rendelkezési jogukat, és azon megjelölhetik, hogy a rendelkezési joguk megszűnése esetére - kérik az embriók megsemmisítését.” A fenti 3),5) 8) pontok alatti rendeleti szintű jogszabályok a reprodukciós eljárás során fagyasztás előtt megsemmisített „friss” embriók megsemmisítésének dokumentációs mellékletei. De hogy a megsemmisítések mi okból, vagy milyen törvényi vagy rendeleti szintű jogszabályi szakaszok alapján történtek illetve történnek, arra a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletben, illetőleg az 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről, vonatkozó VIII. és IX. fejezetében sehol sincs egyértelmű utalás. A fenti, az emberi embriók megsemmisítésére irányuló kérelmet, illetve felhatalmazást tartalmazó mellékletek NM rendelethez nem tartalmaznak az emberi embriók kérelem alapján történő megsemmisítésére felhatalmazást nyújtó törvényi, de még csak rendeleti szintű jogszabályi szakaszra való utalást sem. Ezek alapján a fenti három melléklet sérti az Alkotmány 8. § (2) bekezdését, 35. § (2) bekezdését, 37. § (3) bekezdését, és mivel az emberi embriók testen kívüli megsemmisítésének rendeleti szintű szabályozása ugyanazon az alapon ütközik az alkotmányba, mint az emberi embriók (1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 165. § a) pontja) méhen belüli megsemmisítésének rendeleti szintű szabályozása, mivel emberi életekről van szó, melyek (helyesen „akik”, mivel az emberi élet kizárólag személyhez kötött módon egzisztál, amit a törvényhozó figyelmen kívül hagyott) védelmére vonatkozó állami kötelesség az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB Határozata és a 48/1998 AB Határozata alapján azok jogalanyiságának el nem ismerése esetén is fennáll. Ezért az Alkotmánybíróság terhességmegszakítások szabályozása kapcsán hozott fent említett határozatainak alábbi szakaszai az emberi embriók méhen kívüli megsemmisítésével kapcsolatos jogi szabályozásokra éppúgy vonatkoznak, mint a méhen belüli megsemmisítésükre: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat első mondata; 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, Indoklás, C) 4. pontja; 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1. a) pontja; 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1. pontja. EMBERI EMBRIÓK ÉS MAGZATOK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE TÖBBES TERHESSÉGBEN a) pont: Alkotmányellenes jogszabályok: 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről, 166. §-169. § az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételeiről; 1997. évi CLIV. Törvény – Az egészségügyről 185. § Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben; (1) bekezdés: „Többes terhesség fennállása esetén egyes embriók (magzatok) orvosilag valószínűsíthető életképtelenséggel járó fejlődési rendellenessége vagy az élettel összeegyeztethető, de súlyos és gyógyíthatatlan fogyatékosságot okozó károsodása miatt méhen belüli beavatkozással a terhesség az egészséges embriók (magzatok) kihordására korlátozható. (2) bekezdés: „A terhesség megtartása, egészséges gyermek(ek) világrahozatala, illetőleg az embrióknak (magzatoknak) az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztető biztonságos kihordása érdekében a

72

többes terhességben kihordandó embriók (magzatok) száma valamennyi embrió (magzat) épsége esetén is korlátozható.” (3) bekezdés: „Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – az illetékes genetikai tanácsadó javaslatára – a magzatok számának méhen belüli korlátozására a terhesség 20. hetéig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hétig kerülhet sor. A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kihordandó embriók (magzatok) száma – szakorvosi javaslatra – a terhesség 12. hetéig, a többes terhesség korábbi diagnózisát befolyásoló ok fennállása esetén a 14. hetéig csökkenthető.” (4) bekezdés: „Az embriók (magzatok) számának méhen belüli csökkentésére irányuló eljárás során a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: Mtv.) rendelkezései az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében megfelelően irányadóak. Az e törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a magzatok számának az Mtv. szerint a terhességmegszakítás indokaként figyelembe vehető egyéb feltételek alapján történő csökkentésének lehetőségét.” Eütv. 167. § (3) bekezdés („Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei” (166. §-169. §-ok) közül): „Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben reprodukciós eljárás csak akkor végezhető, ha… az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.” b) pont: Jogszabályi szakaszok, amelyeket az a) pont alatti jogszabályok sértenek: Alkotmány 8. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.” Alkotmány 8. § (2) bekezdés A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Alkotmány 54. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Alkotmány 54. § (2) bekezdés: „Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” Alkotmány 56. §: „A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes” 48/1998 AB Határozat 1. pontja: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: nem alkotmányellenes, ha törvény az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetővé teszi a terhesség megszakítását. A súlyos válsághelyzet fennállásának

73

vizsgálatáról a törvényhozó azonban alkotmányosan kizárólag akkor mondhat le, ha egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is megállapít.” 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1.: „Az Alkotmánybíróság már az Abh.-ban kimondta: ha az alkotmányozó vagy a törvényhozó úgy dönt, hogy a magzat jogilag nem ember, vagyis nem jogalany az Alkotmány 56. §-a értelmében, és ezért nem illeti meg az élethez és a méltósághoz való alanyi jog, akkor az Alkotmánnyal összhangban nemcsak lehetséges, de mellőzhetetlen is a magzati élet védelmére vonatkozó állami kötelesség, valamint az Alkotmányban meghatározott és védett más értékek meghatározása és mérlegelése az anya önrendelkezési jogával és egyéb alapjogaival szemben.” 48/1998 AB Határozat Indoklás III. 1. a): „Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése „az állam elsőrendű kötelességévé” teszi az emberi élet védelmét…” 1992. évi LXXIX. Törvény a magzati élet védelméről (Mtv.) preambulumából: „a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;” „a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;” Mtv. 1. §: „A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.” Indoklás: Az Eütv. 185. § Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben (1) bekezdése megfelel a Mtv. Terhesség megszakításáról szóló Mtv. 6. §-a (1) bekezdése b) pontjának, a (2) bekezdés az Mtv. (1) bekezdés a) pontjának, a (3) bekezdés az Mtv. (3) bekezdésének, a (4) bekezdés pedig az Mtv. (1) bekezdés d) pontjára, azaz a súlyos válsághelyzet alapján végezhető abortuszokra utal. „Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei” között szereplő Eütv. 167. § (3) bekezdése „egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének” „orvosilag megalapozott esélyéről” beszél. Az „egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének” esélye nem vonatkozik kifejezett módon a többes terhesség fennállásának esetére is. A reprodukciós eljárás végezhetőségének feltételeit szabályozó törvényi jogszabályi szakaszok (Eütv. 166. §-169. §), illetve ezek közül a 167. § (3) bekezdése esetében a feltételek megalkotása során a törvényhozó eleve számol azzal a lehetőséggel, hogy többes terhesség fennállása esetén a 185. § 2. bekezdése értelmében, „az embrióknak (magzatoknak) az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztető biztonságos kihordása érdekében” a többes terhességben kihordandó embriók (magzatok) száma „valamennyi embrió (magzat) épsége esetén is” embrióredukció, azaz abortusz útján csökkenthető. A 167. § (3) bekezdésének, vagy más hasonló jogszabályi szakasznak alkotmányosan az alábbi megfogalmazáshoz hasonlóan szűkítenie kellene a reprodukciós eljárások végezhetőségének feltételeit: „Reprodukciós eljárás csak akkor végezhető, ha… az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának, hasonlóképpen többes terhesség létrejöttének esetében egészséges gyermekek foganásának, biztonságos kihordásának, és megszületésének, ami az anya életét vagy testi épségét orvosilag előre látható módon nem veszélyezteti.” Ez ugyanis a reprodukciós eljárások végezhetőségi feltételeinek szűkítésével a mesterséges IVF-ET kezelések elkerülése révén

74

eleve kiszűrné azokat az abortuszokat, amelyeket a 185. § (2) bekezdése alapján azokban az esetekben is szabadon elvégeznek, amikor orvosilag valószínűsíthetően már a reprodukciós kezelések elkezdését megelőzően nyilvánvaló, hogy többesterhesség esetén anyai egészsség veszélyeztetettségére való hivatkozással abortuszhoz fognak folyamodni. A (2) bekezdés az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztető biztonságos kihordásra hivatkozik, melynek érdekében indokoltnak tartja az abortuszok végezhetőségét. Eszerint ha csak az eshetősége is fennáll a testi épség minimális veszélyeztetettségének, akkor már javalt az abortusz. Amilyen mértékű az Eütv. 185. §-a alapján az abortuszok végezhetőségének liberalizmusa és a szabadossága, ugyanolyan mértékűnek kell lennie a reprodukciós eljárások végezhetőségi feltételeinek. Eszerint, a reprodukciós eljárás engedélyezése előtt orvosilag valószínűsíthető módon ki kell zárni az embrió mindazon fogyatékosságait, ami alapján az (1) illetve (3) bekezdés szerint elabortálják őket. Hasonlóképpen az anya egészségének veszélyeztetettségét - (2) illetve (3) bekezdés - illetve a válsághelyzet fennállásának lehetőségét – (4) bekezdés – is előre ki kell zárni arra a valószínű esetre vonatkozóan, ha későbbiekben a reprodukciós eljárás folyamán kiderülne a többes terhesség ténye. A (4) bekezdés ui. azt fejezi ki, hogy a mesterségesen létrehozott többes terhesség felismerése esetén a nő válsághelyzet alapján kérheti terhessége megszakítását. Mivel azonban előre tudott, hogy 3, esetleg 4 embrió kerül beültetésre, az is előre tudható, hogy ez szükségképpen járhat többesterhességgel, azaz a beültetett embriók életben maradásával és tovább fejlődésével. Nem alkotmányos tehát az ilyen veszélyeztetettség illetve válsághelyzet alapján történő embrió- illetve magzatredukciós abortuszok végezhetősége a (2) illetve (4) bekezdés alapján, ami egyértelműen a Mtv. 6. § a) illetve d) pontjára utal, mivel a reprodukciós beavatkozást, majd embrióredukciót (abortuszt) igénylő pár illetve nő esetében a törvényhozó sem a reprodukciós eljárás végezhetőségi feltételeinek megállapításánál, sem az embrioredukciós abortuszok végezhetőségi feltételeinek megállapításánál nem vette figyelembe, a megfoganandó emberi embriók mint biológiai emberi lények alkotmányos alapjogait, sem az alkotmányos állami életvédelmi kötelességet, (melyek alapján a (4) bekezdés alkotmányellenes) sem az Mtv. 6. § (1) a) pontjában szereplő, az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok fennállásának igényét. Az Mtv. az életveszély esetét kivéve veszélyeztetettség esetén csak akkor engedi meg az abortuszt: „ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;” Ehhez képest ennél sokkal tágabb módon kiterjeszthető az abortuszok veszélyeztetettség alapján történő végezhetősége a reprodukciós eljárások részét képező embrioredukciót lehetővé tevő 185. § (2) bekezdése alapján, miszerint minden, ami „az anya… testi épségét nem veszélyeztető” kategórián kívül esik, beletartozik az abortusz végezhetőségének csoportjába. Nem kell tehát súlyosan veszélyeztetni az anya egészségét a nem kívánt embriónak vagy magzatnak ahhoz, hogy a terhesség a (2) bekezdés alapján végezhető legyen. Az Eütv. 185. § (2) bekezdése speciális helyzeténél fogva nem csak, hogy nem szűkíti, hanem egyenesen kibővíti az abortuszok veszélyeztetettség alapján történő végezhetőségét, amivel sérti az Mtv. 6. § (1) a) pontját, és több Alkotmányi szakaszt.

75

X. - SZEMÉLYES ISTENI KINYILATKOZTATÁSOK ARRA NÉZVE, HOGY A GYERMEK AZ ÉLET FOGANTATÁSÁNAK PILLANATÁTÓL MÁR EGY LÉLEK ÉS HOGY ISTEN MÁR A FOGAMZÁS PILLANATÁTÓL KEZDVE KÉPES A GYERMEKEK SZELLEMÉHEZ SZÓLNI, AZ ANYAMÉHBEN LÉVŐ MAGZAT PEDIG MÁR ÉLETE ELSŐ PILLANATÁTÓL KÉPES ARRA, HOGY VÁLASZOLJON „… Avagy nem volt-e már elég paráznaságodból, hogy megölted fiaimat is…” (Ezék 16:20-21) A FOGANTATÁS PILLANATÁTÓL AZ MÁR EGY LÉLEK „Attól a pillanattól kezdve, amikor megfogan az élet az anyaméhben, Én tudok róla. A fogantatás pillanatától az már egy lélek.” Idézetek Mary Kathryn Baxter: „Amit a pokolról mindenkinek tudni kell” című könyvéből, Copyright: 1993, Magyar kiadás: Immanuel Alapítvány, 1995 A menny (194-197. oldal): „És aztán újra megtörtént. Újra szellemben voltam az Úr Jézussal és felfelé emelkedtünk az égbe. Jézus így szólt: „Szeretném megmutatni neked Isten szeretetét és jóságát, valamint a Menny néhány részét. Szeretném, ha látnád Isten csodálatos munkáját, mert gyönyörűség mégcsak nézni is…” Hirtelen hatalmas, földméretű bolygó tűnt fel előttem. Ekkor az Atya hangját hallottam szólni: „Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem egyek. Az Atya és a Fiú egyek. És az Atya és a Szent Szellem egyek. Én elküldtem fiamat, hogy meghaljon a kereszten, hogy senki se jusson kárhozatra.” „Meg akartam neked mutatni azt a helyet – mondta mosolyogva – amit gyermekeim számára készítettem. Minden gyermekem nagyon fontos számomra. Nekem az sem mindegy, amikor egy anya elvetél. Arról is tudok, amikor a te méhednek gyümölcse került ide idejekorán. Látod, én mindent tudok, és érdekelnek a te dolgaid. Attól a pillanattól kezdve, amikor megfogan az élet az anyaméhben, én tudok róla. Tudok a magzatokról, akiket meggyilkolnak, mikor még az anyjuk testében vannak. Az abortált életekről, melyeket eldobnak, és nem akarnak. Tudok a halva születettekről és azokról, akik súlyos fogyatékossággal jönnek a világra. A fogantatás pillanatától az már egy lélek. Amikor meghal egy gyermek, angyalaim leszállnak és felhozzák ide. Van itt egy hely, ahol növekedhetnek, tanulhatnak és szeretik őket. Teljes, egészséges testet adok nekik és minden hiányzó részüket helyreállítom. Megdicsőült testet kapnak tőlem.” Az egész bolygót átjárta a szeretet. Tökéletes jólét érzése uralkodott. Minden tökéletes volt. A bolygón zöld fű és kristálytiszta tavacskák közt elszórva itt is ott is játszótereket láttam márványzsámolyokkal és fényesre csiszolt fapadokkal. Voltak gyerekek is. Akárhová néztem, mindenütt gyerekek nyüzsögtek. Minden gyermek tiszta, fehér ruhát és sarut viselt. Fehér ruháik annyira fényesek voltak, hogy ragyogtak a bolygót elárasztó dicsőséges fényben. A színek bősége csak kihangsúlyozta a gyermekek ruhájának fehérségét. Angyalok őrizték a kapukat és minden gyermek neve fel volt írva egy könyvben. Gyermekeket láttam, akik Isten Igéjét tanulták és egy aranykönyvből a zene rejtelmeivel ismerkedtek. Meglepve láttam, hogy mindenfajta állat jött oda a gyerekekhez vagy éppen mellettük ültek abban az angyali iskolában. Nem volt könny és nem volt fájdalom. Minden a legjobb volt, öröm és boldogság töltötte be a helyet.”

76

Utószó (221. oldal): „Szeretnélek még egyszer biztosítani arról, hogy azok a dolgok, amiket ebben a könyvben olvastál, igazak. A Pokol a tűzzel égő kínszenvedés valóságos helye. Azt is el akarom mondani azonban, hogy a Menny ugyanilyen valóságos és mindörökké otthonod lehet. Isten szolgálóleányaként az Úr Jézus Krisztus vezetésének engedtem és hűségesen lejegyeztem mindent, amit mutatott vagy elmondott nekem.” Mary Kathryn Baxter I S T E N Ü N K M Á R A F O G A M ZÁ S P I L L A N A T Á T Ó L K E Z D V E K É P E S A G Y E R M E K E K S ZE L L E M É H E Z S ZÓ L N I

„Istenünk már a fogamzás pillanatától kezdve képes a gyermekek szelleméhez szólni. Az anyaméhben lévő magzat pedig már élete első pillanatától képes arra, hogy válaszoljon.” Részlet Anna Rountree: „Megnyílt a menny” című könyvéből, eredeti copyright: 1999, magyar változat copyright: Reménység Ajtaja Alapítvány, 2000; Az Atya ölében. A gyermekek hála-áldozata (85-86. oldal): „Most gyermekek százai siettek a Trón elé, miközben az egyik angyal furulyáján valami egyszerű dallamot játszott. A legkisebbeket karjukban hozták az angyalok és a megváltottak, a nagyobbacskákat pedig kézen fogva vezették. A gyermekek kis virágcsokrokat hoztak Jézusnak és az Atyának. Jézus minden egyes gyermeket megcsókolt, és az Atyával együtt elbeszélgetett velük. Óriási fénykezek nyúltak ki a tróntól, ahogy az Atya átvette a virágcsokrokat. Minden egyes gyermeket megsimogatott, és meg is áldotta őket. – „Köszönöm szépen!” – mondta az Atya külön-külön minden gyermeknek, és a saját nevükön szólította őket. „Ők azok, akik fiatalon haltak meg” – magyarázta a kísérőm. Azonnal tudtam – bár magam sem értettem, miért – hogy ezek a gyermekek spontán vetélésben haltak meg, vagy művi abortusz áldozatai lettek. Epaggeliasz folytatta: - „Itt neveljük fel őket felnőtt korukig. Angyalok és a saját testvéreik – a megváltottak – tanítgatják őket.” Erre kérdően ránéztem, és Epaggeliasz azonnal észrevette meghökkenésemet. - „A mi Istenünk sok titka mostanában tárul fel, Anna! Egyesek előtt a megértés könyve már nyitva is van.” – Majd ismét a gyermekekre nézve folytatta: - „Istenünk már a fogamzás pillanatától kezdve képes a gyermekek szelleméhez szólni. Az anyaméhben lévő magzat pedig már élete első pillanatától képes arra, hogy válaszoljon”. Most én is a gyermekekre néztem és hirtelen eszembe jutott, hogy Keresztelő János már édesanyja méhében „válaszolt” az Úr Szellemének. Ha a Szent Szellem kutatja magának az Istennek titkait, az Ő gondolatait – amint az Ige mondja – akkor az is természetes, hogy képes kapcsolatot teremteni a gyermek szellemével, még születésük előtt is.

77

A művi abortusz által megölt gyermekek kis henna-csokrokat hoztak az Atyának, annak jeléül, hogy megbocsátottak azoknak, akik a halálukat okozták, egyúttal ilyen módon kérték az Atyát, hogy Ő is bocsásson meg ezeknek az embereknek. Miközben ezt figyeltem, egészen elborított az érzés: Milyen igazságos a mi Istenünk! Hiszen még ezeknek a gyermekeknek is megadta a lehetőséget, hogy Krisztushoz jöhessenek, és akik Őt választották, azok most mind itt is vannak a mennyben. Epaggeliasz megnyugtatott: - „Jézus kezéből senki sem ragadhatja ki az Övéit, Anna! Senki sem veszhet el közülük!” Hogyan is történt? (109-110. oldal): „Isten meg fog látogatni benneteket” – ezekkel a szavakkal olyan radikális változás kezdődött az életünkben, mintha egy másik bolygóra költöztünk volna, bár akkor ezt még nem is sejtettük. Ezt a prófétikus ígéretet, amely a férjemnek és nekem szólt, egy búcsú-vacsorán kaptuk, pár nappal azelőtt, hogy elutaztunk volna a városból. Az Úr négy évvel korábban hívott bennünket ide, ebbe a nagyvárosba, éppen akkor, amikor a férjem nyugdíjba vonult a pásztori szolgálatból. A négy év alatt az egész városra kiterjedő ima-mozgalom alakult ki a szolgálatunk nyomán: pásztorokat és közbenjárókat hoztunk össze minden felekezetből. Miután az Úr a helyi pásztorok közül felnevelte a csoport vezetőségét, rájuk bíztuk a vezetést. Azután kézrátétellel megáldottak bennünket, s kiküldtek, hogy ezentúl szélesebb körben szolgáljuk a Krisztus Testét. „Hanuka idején egy nyaralóban lesztek, amikor ezt a meglátogatást átélitek” – folytatta a próféciát a vendég, aki jó barátunk volt, s akinek prófétai szolgálatát nemzetközileg is elismerték. Sok éve ismertük már, de eddig nekünk még soha nem hozott az Úrtól személyes próféciát. Őszintén szólva erős fenntartással fogadtuk az ígéretet, mert – bár néha-néha láttam ugyan angyalokat, s néhányszor távolabbról magát az Urat is – de egy ilyen „meglátogatást” sem a férjem, sem én nem éltünk át még soha. A mi Istenünk azonban könyörületes, és szeret „meglepetéseket” okozni. 1994 végén, Hanuka előestéjén egy tóparti nyaralóban pihentünk, Texasban, amikor hirtelen MEGNYÍLT A MENNY, és a Szent Szellem bevezetett Isten tróntermébe. Mindent olyan megdöbbentően világosan és tisztán láttam, hogy semmi kétség sem maradt bennem. Amit ott láttam és hallottam, az teljesen más volt, mint amit korábban erről gondoltam, vagy elképzeltem. Minden meglepő és rendkívüli volt, mégis otthonosan éreztem magam a mennyei világban: mintha végre „hazaérkeztem” volna… Amikor a férjemnek elmondtam, amit a Mennyben átéltem, az Úr neki is megengedte, hogy ugyanúgy átélje ezeket, mint én, amikor fent jártam. Azután 1997 január 1-én az Úr arra kért bennünket, hogy gyűjtsük össze a mennyei megtapasztalásokról készített feljegyzéseinket, készítsünk hozzá magyarázó jegyzeteket, amelyekben a megfelelő bibliai részek segítségével megvilágítjuk a kijelentéseket, s állítsunk össze belőlük egy könyvet az év végéig. Így született ez a könyv, válaszul az Ő kérésére. Mind a férjem, mind pedig a magam nevében mondhatom, hogy ennek a könyvnek nem mi vagyunk a szerzői…

78

Férjemmel együtt köszöntünk, és megáldunk benneteket Jézus nevében, mint az Ő rabszolgái.” Anna Rountree E G Y S ZE R C S A K A S Z E N T S ZE L L E M A Z A B O R T U S Z S ZÓ T H O ZT A F E L A S ZÍ V E M B E N Részlet Carlos Annacondia: ”Ide figyelj, Sátán!” című könyvéből, „Egy keresztény életet kétféleképpen is végig lehet élni: győzelemben, vagy vereségben. Az esetek többségében a döntés az adott személyen múlik. Akik eltitkolják gyengeségeiket, problémáikat és nem hajlandók megvallani a bűneiket olyan szellemi vezetőknek, akik hatékony segítséget tudnak nyújtani, és szét tudják szakítani az ördög láncait, aligha lesznek képesek tartós győzelemre szert tenni. A Zsoltárok könyve 32.3 ezt mondja: „Míg elhallgattam (a bűneimet), elsorvadtak a csontjaim.” Az egyik összejövetelünkön történt, hogy valahányszor megdorgáltam az ördögöt az emelvényről, a nézőtéren egy nőben megnyilvánultak a démonok, és igen erőteljesen rángatózni kezdett. Bár tudtam, hogy már több ízben járt a szabadulósátorban, bármennyit is imádkoztak érte, mindannyiszor változatlan állapotban távozott. A tanácsadóktól azt is tudtam, hogy már több éve befogadta az Urat a szívébe, és jár gyülekezetbe is. Másnap este szinte pontosan ugyanolyan jelenetekre került sor: valahányszor megdorgáltam az ördögöt, a hölgy rángatózni és sikítozni kezdett. Egyszer csak a Szent Szellem az abortusz szót hozta fel a szívemben. Ezzel tudomásomra hozta az asszony életének egy titkát. Végül odamentem hozzá és megkérdeztem: „Követtél el olyan abortuszt, amelyet még nem vallottál meg, és nem tértél meg belőle?” Akkor zokogva megvallotta, hogy öt abortusza is volt. Istenhez kiáltott, hogy bocsásson meg neki, ezután pedig könnyedén meg is szabadult. Isten nemcsak megszabadította, hanem aznap este megadta neki a nyelveken szólás ajándékát is.” Carlos Annacondia A Z Ú R Ú G Y V E ZE T E T T , H O G Y K É R D E Z ZE M M E G Z S U ZS A N N Á T Ó L , H O G Y V O L T - E ABORTUSZA? „Az év elején találkoztam Walter S-sel, aki elmondta, hogy milyen gyakran beteg és mennyi baleset éri, különösen feleségét, Zsuzsannát. Ezek a balesetek, könnyen haláloz is vezethettek volna. Az ilyen gyakori balesetek gyakran valamilyen átokra vezethetők vissza. A folyamat elindítója valamilyen átok. Ha erről többet szeretnének megtudni, szívesen meglátogatom önöket” - mondtam bevezetésképpen. Néhány nappal később találkoztunk. Zsuzsanna elmesélte történetét, de az átok eredete nem derült ki. Imádkoztam és az Úr úgy vezetett, hogy kérdezzem meg Zsuzsannától, hogy volt-e abortusza? Kiderült, hogy nem Zsuzsannának, hanem édesanyjának volt, mégpedig többször is. Az Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de a bűnöst nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen. (4 Móz. 14.18). Megbüntetem az atyák vétkét a gyermekeiken a harmadik és negyedik nemzedékig. Azonnal felismertem, hogy az édesanyán levő átok ráterhelődött a lányára is. Isten Szelleme úgy vezetett, hogy törjem meg az anyai ágról örökölt generációs átkot és űzzem ki a halál szellemét. Ez nagyon könnyen ment, a démonok egyszerűen kimentek. A halál szelleme ebben az esetben egy gyilkos szellem volt. Zsuzsanna nagyon határozottan érezte, hogy megszabadult és kérte Istent, hogy ismerhesse meg Őt

79

Jézus Krisztus által. Ez a kívánsága férjével együtt teljesült. Mindketten boldogok, új életük van és egy teljes evangéliumi karizmatikus gyülekezetben szolgálják Istent Szeretném megjegyezni, hogy mindez személyes megbízatás volt számomra, mivel keresztény vagyok és a bibliában ez áll: Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; (Márk. 16.17).” Budapest, 2000. november, Friedhelm

Cuhls-Ackenhausen

sk.

80

XI. - GYÓGYULÁS AZ ABORTUSZ SEBEIBŐL – A MAGYAR FÉRFIAK NEMZETI BŰNBÁNATI IMÁJA Kiengesztelés Kérlek Atyám, küldd el a Te Szellemedet, hogy Segíts, hogy átérezhessem, átérezhessük szíved fájdalmát!

meg

tudjam

írni

ezt

a

cikket!

Bevezetés Legalább egy éve készülök ennek az üzenetnek a megírására. Menekültem előle. Most, hogy nagyjából összeállt bennem, kétségeim vannak atekintetben, hogy volt e jogom megszólalni ebben a súlyos kérdésben. Tegnap úgy éreztem, hogy a Szentlélektől kaptam néhány csepp olajat, és egy nagyon rövid időre megérezhettem az Atya fájdalmát. Ez a mentségem. Az utóbbi hónapokban, hetekben, napokban (pl. Miskolcon is) sokan imádkoztak országunkért. Sok témában kérték Isten segítségét, bocsánatát, és nyilvánították ki az Ő erejét, (ezek nagyszerű dolgok voltak,) de országunk messze legsúlyosabb bűne nem kapott elég figyelmet. Magyarországon 1956-tól kezdve engedélyezett az abortusz, azóta körülbelül 6,8 millió terhességmegszakítást végeztek el az orvosok. (Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/Kamaras-99.html http://www.valsagterhesseg.hu/abortusz05.html) Közel 7 millió, ártatlan, védekezésre képtelen embert öltünk meg hazánkban abortusz formájában. Olyan mértékű népirtást végeztünk, mely közel akkora, mint országunk lakossága. A „világelsők” között vagyunk. (Ez napi átlagban több mint 200 kivégzés.) A nőgyógyászatok meghatározott kórtermei sátáni istentiszteletek templomaivá váltak. Iparszerűen zajlik az emberáldozat, a gépezet szinte magától működik; média-, egészségügyi-, oktatásügyi-, akadémiai-, törvényi-, stb. támogatással. A sátán oltáránál Az elsőszülöttek, szüzek, felajánlása különösen kedves és értékes áldozat a sátán szemei előtt. (Fájdalmas tanúbizonyságok ezek a Jézus kontra sátán perben a sátán oldalán.) Fehér ruhába öltözött orvosaink papokként szolgálják a sátán dicsőségét. Időt és fáradtságot takarítunk meg a sátánistáknak és a fekete boszorkányoknak. Az ország törvényhozó és végrehajtó gépezetébe szinte ellenállás nélkül épültek be ezek az automatizmusok, mintha az Egyháznak nem lenne kormányzói hatalma, tekintélye. Hagytuk, hogy a sátán megdicsőüljön… A gyilkosság és sátánimádat eme szellemének ereje megmutatkozik az okkult tevékenységek virágzásában, a szellemi zűrzavarban, a pesszimizmusban, a növekvő erőszakosságban, egészségügyünk leépülésében, népünk fogyatkozásában, stb. A szellemi világban a legnagyobb erőmű vérerőmű. Energiával, meggyőző erővel tölti fel az erőműre kapcsolódó szellemi lényeket. Mi, akik újjászülettünk Jézusban, az Ő vérében jutunk élethez, erőhöz. Esetünkben az abortusz-erőműnél, erőszak, gyilkoló erő, rombolás, sátánimádó vágy, kíméletlenség, közönyösség, stb. szabadul fel. Ez a pusztító energia tölti fel a sátáni angyalokat, démonokat, a sátánnal szövetséges embereket, a démoni befolyás alatti személyeket, sőt állatokat is. A látható anyagi világban (a szellemi világ testetöltésében) is jól érzékelhető a rombolás, a romlás. Gyermekeink, asszonyaink feláldozása az egyik legnagyobb szívesség, amit a sátánnak tehetünk. (Az abortusznál a nők is áldozatok.)

81

Nem tudok róla, hogy Isten által magas pozícióba emelt királysági vezető /értsd: Isten királyságában jártas keresztény szellemi vezető (a szerkesztő)/ kinyilvánította volna Isten igazságát olyan súllyal, ami felkelthette volna világi vezetőink figyelmét, ami megtörte volna ennek a gépezetnek a lendületét, erejét. Bocsánatkérések Leborulunk előtted Atyám, mert súlyosan vétkeztünk Ellened, családjaink és nemzetünk ellen. Semmiféle mentségünk nincs. Gyermekeink gyilkosai vagyunk. Nem merjük felemelni fejeinket, érezzük, hogy vérzik a szíved. Fájdalmat okoztunk Neked. Szétszaggatott testek, szétszaggatott lelkek; üresség, rettenet, égbekiáltó fájdalom. Ha elpusztítanád ezt a nemzetet, nem lenne ellenvetésünk, tudnánk, hogy így igazságos. Szükségben vagyunk, hozzád kiáltunk Atyám! Bocsánatot kérünk Uram a közönyösségekért, a kíméletlenségekért, a gyilkosságokért. Bocsánatot kérünk Uram az ártatlanul kiontott vérért. Bocsánatot kérünk Uram, hogy a gonosz kezébe adtuk feleségeinket, barátnőinket, lányainkat. Bocsánatot kérünk Uram a halállal kötött szövetségekért. Bocsánatot kérünk Uram az abortuszban lévő sátánimádatért. Bocsásd meg Uram, hogy üres, szánalmas vallást csináltunk a Te hatalmadból. Bocsánatot kérek Uram a férfiak nevében, hogy asszonyainkat, gyermekeinket nem helyeztük az Isten által ránkruházott védelem alá, és kiszolgáltattuk őket a sátánnak. Bocsánatot kérek Uram az egyház nevében, hogy kivonultunk a társadalomból, és hagytuk, hogy a sátán média-, törvényi-, stb. támogatással halálüzemek rendszerét állítsa fel társadalmunkban. Bocsánatot kérünk Uram, hogy Jézus vérét nem helyeztük gyermekeinkre, feleségeinkre, nemzetünkre. Bocsáss meg nekünk Uram a materializmussal kötött szövetségekért. (Materializmuson a halál szellemének azt a megnyilvánulását értem, hogy az Életet anyagnak tekinti.) Bocsáss meg nekünk Uram a liberalizmussal kötött szövetségekért. (Liberalizmuson itt a törvényszegés szellemét értem.) Bocsánatot kérünk Uram a hamis vallásokkal kötött szövetségekért. Bocsánatot kérek Uram, hogy nem vettük igénybe a Királyság hatalmát a sátáni erődítmények lerombolásában. Bocsásd meg Uram, hogy nem mondtunk ki ítéletet a szétdobálóra, nem kárhoztattuk a vádlót. Bocsásd meg Uram, hogy szinte meg sem próbáltuk megdicsőíteni a Te neved. Kérlek Benneteket, akik olvassátok ezt a levelet, hogyha az Úr szívetekre helyez bocsánatkéréseket, tegyétek meg! Hálaadás Hálát adok azokért az emberekért, közösségekért, felekezetekért, gyülekezetekért, akik imával, cselekedetekkel, meggyőzésekkel már szolgáltak ebben a kérdésben. Hálát adok azokért, akik ezután fognak cselekedni. Hálát adunk feleségeinkért, lányainkért, az összes nőért. Hálát Hálát Hálát Hálát Hálát

adunk adunk Jézus, adunk adunk Atyám, adunk Jézus,

Atyám a sebeket begyógyító a Te gyógyító véredért, a Te gyógyító Jézus, a Te szent hogy félelem nélkül mehetünk az ítélet hogy mint Fiú, engesztelést szereztél az

vérért. olajadért. nevedért. trónjához. Atyának.

82

Hálát adunk Jézus a Te gyógyító jelenlétedért. Hálát adunk Jézus, hogy átvetted az uralmat az emberiség (és a nemzetünk) felett. Hálát adunk Jézus, hogy a Te sebeidben meggyógyult ez a nemzet. Hálát adunk Jézus, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítod és a fiak szívét az atyákhoz. Hálát adunk Uram, hogy a generációk egymástól való eltávolodásának átkát elhordoztad a Kereszten. Megvallások, parancsok (Itt legyünk óvatosak! A parancsok hit nélküli és szellemi befedezés nélküli kiadása veszélyes!) Megtagadjuk a sátán családromboló, családgyilkos tevékenységét. Megtagadjuk a sátán fiúságromboló munkáját. Megtagadjuk a sátánimádat minden formáját. Megvalljuk Uram, hogy kizárólag Téged illet minden imádat. Megvalljuk, hogy Jézus a testben megjelent Krisztus. Elfogadjuk a Jézusban felajánlott vérszövetséget. Kérjük és elfogadjuk a Te szent véredet asszonyainkra, lányainkra, országunk nőire. Elfogadjuk Jézus kiontott vérét családjainkra, nemzetünkre. Megvalljuk, hogy Te vagy az erős és rettenetes Isten, az egyetlen Isten, aki kihoztál bennünket a rabszolgaság földjéről. Megvalljuk, hogy Te vagy az erős Isten, aki megszabadítottad családjainkat, nemzetünket nyomorgatóink kezéből. Sátán, távozzál a családjainkból, Jézus nevében! Sátán, leveszed a kezedet feleségeinkről, gyermekeinkről, Jézus nevében! Szólunk a szétesett családoknak, az egymástól eltávolodott részeknek, hogy Jézus nevében álljatok a helyetekre, kapcsolódjatok össze! Szólunk az egymástól eltávolodott generációknak, hogy fordítsátok szíveteket egymás felé, Jézus nevében! Jézus nevében ítéletet mondunk a családromboló felett, kárhoztatjuk a családok vádlóját! Megvalljuk, hogy a Helyreállító neve minden név felett való. Felemeljük Jézust, az Életet. Befejezés Keresztény testvéreim! Ez egy meglehetősen hiányos írás. Egy ilyen súlyú ügyben testületi fellépés, testületi kenet szükséges. Ha indít benneteket az Úr, a megfelelő részeket olvassátok fel hangosan Isten és a szellemvilág előtt, a hiányokat önálló imával pótoljátok. Úgy érzem, tisztulás lenne az országnak, ha még a választások előtt minél többen vennénk Úrvacsorát azzal a kinyilvánított céllal, hogy Jézus vérét nemzetünk fölé emeljük, hogy Jézus vére eltörölhesse az abortusz-emberáldozatokkal felszabadult sátáni erőt. Ennek a kérdésnek a választásokkal kapcsolatba hozása lehet, hogy csak az én egyéni ambícióm. Ítéljétek meg, legyetek elnézőek! Az Atya kiengesztelése ezerszer fontosabb! Ha ez a levél eljut nemzetünk országhatárainkon kívüli területeire, nagy megtiszteltetés lenne számunkra (Magyarország számára), ha a 2004. decemberében cserbenhagyott testvéreink is Isten elé állnának országunkért, és felemelnék Jézus vérét, közbenjárnának értünk, hogy megtisztulva állhassunk az Atya előtt. Köszönöm figyelmeteket és segítségeteket: Budapest, 2010. április 8.

Hegedűs

László

83

XII. rész- AZ ÉLET ÉS KRISZTUS ALKOTMÁNYI IGÉNYÉNEK ÁLTALÁNOS KIFEJTÉSE Ezt a részt a magzati jogalanyisági igény részletes kifejtése (I. rész I-XI.) bevezetőjének terveztem, terjedelme miatt azonban megfordítottam a sorrendet A részletes kifejtésben nem taglalt fontos összefüggésekre világít rá, ami segít a megértésben és megszilárdulásban. Mivel az Élet Krisztus, ezért az állami életvédelmi kötelesség Krisztusvédelmi kötelesség is, ami nem szavakkal való játék. Jn 11:25 „Én vagyok a feltámadás és az élet - mondta neki Jézus -, aki bennem hisz, élni fog, még ha meghalna is. Istennek és Jézus Krisztusnak hivatalból történő kiiktatása az állami közigazgatásból az Élet kiiktatása, és mint ilyen, életellenes bűntény. Az emberi életet ki lehet ugyan oltani olyan értelemben, hogy a test megölésével erőszakkal megfosztható a test az élettől, magát az életet azonban el nem pusztíthatjuk. Mindössze annyit tehetünk, hogy erőszakkal elszakítjuk azt a testtől. Ennek elkövetését Isten az Ádámi szövetségben, a Noéi szövetségben és a Mózesi szövetség 10 parancsolatjában egyaránt egybehangzóan és kifejezetten megtiltotta az embernek, de még e jelen korszak végének eseményeiről szóló Jelenések könyvében is kifejezetten tiltja, amennyiben csapásokat és ítéleteket fog bocsátani az emberekre, mivel paráznaságaikat, hazugságaikat és gyilkosságaikat nem hagyják abba. Kivételt képez, ha Isten másképpen rendelkezik, amikor ítél egyéneket vagy népeket, amit megtehet, mivel Ő az Isten. A Noéi szövetségben és a Mózesi szövetségben és törvénykönyvben törvénnyé tette a bizonyos bűncselekményeket (önkényes emberölés) elkövetők ember általi megölését. A prófétáknál azonban kifejti, hogyha a gonosztevő megtér és többet azok közül a gonoszságok közül, amelyeket cselekedett, egyet sem cselekszik meg, hanem a jót cselekszi, akkor bocsánatot nyer, felmentést kap, az ilyen személy éljen és meg ne haljon. Az elengedést a Megváltás művében tette teljessé. Az elengedés és a gonosz cselekedetekből való egyéni és testületi megtérés azonban egymástól elválaszthatatlan valóságok. A parlament és a törvényhozó a nép lelkét juttatja kifejezésre. Ha ez életellenes, akkor ez valamilyen pusztító külső behatás működését sejteti. Az alkotmánybírák így kezdik 64/1991. (XII. 17.) és a 48/1998. (XI. 23.) AB határozataikat: „A Magyar Köztársaság nevében,” ami arra utal, hogy nem a saját nevükben szólnak. Nyilvánvaló, hogy akinek nevében szólnak, azt ismerik el felettük való hatalomnak. Alkotmány 2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé… A”köztársaság” azonban, mint hatalom és uralkodó entitás, nem egzakt, nehezen meghatározható, manipulálható és képlékeny, emberekből áll, akik a tudatukat és elméjüket meghatározó áramlatok és fizikai, egzisztenciális, szellemi stb. örökségeik és képességeik kavalkádjában csak igen töredékesen és rész szerint képesek megítélni a helyes irányt. Továbbá valójában tömegesen nem ismerjük a politikai hatalom jelöltjeit, ezért választásunk valójában hazardírozás. Továbbá az anyagi támogatottság döntő meghatározója a politikai karrier kezdetének és útjának, mivel pénzzel mind az információk mind a befolyásolás eszköztára megszerezhető, pénz nélkül azonban az esélyegyenlőség elmélet csupán. Ez relatívvá teszi a minden hatalom a népé tételt. Ezzel szemben a valódi hatalom követése mindenesetben üdvösebb nemzetünk számára: Mt 28:18 Jézus pedig odament hozzájuk és azt mondta nekik: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Amikor egy ország erkölcsi állapota megromlik, akkor kik a köztársaság? Amikor egy nemzet „erkölcsi válságban” van, akkor mi biztosítja a reményt és biztonságot? Az erkölcsi válságban lévő köztársaság, akinek nevében az Alkotmánybírák, a nemzet legfőbb alaptörvényének tudói és

84

értelmezői szólnak? Kik a legfőbb hatalom? Idült megkeseredettek? Alkoholfüggők? Tömeggyilkos nemzetközi okoskodások? Vagy az gyedül igaz Istent és az Ő igaz útjait nem ismerők és másra cserélők? Vagy - ahogy Jézus fogalmaz - „e gonosz és parázna nemzedék”, akikhez a prófétákhoz és szent apostolokhoz hasonlóan küldetett, nem azért, hogy elkárhoztasson, hanem hogy megmentsen minket, hogy visszatérítsen minket Istenhez és Isten útjaihoz, hogy éljünk és bővelkedjünk? Ha megbetegszünk, talán a kocsmába megyünk gyógyulást keresni, vagy a Nyugati pályaudvari aluljáróban keresünk tanácsot és gyógyírt bajainkra? Vagy Mengele doktort keressük fel? Nem inkább orvoshoz megyünk? Ha életünket nem bízzuk a tömegre, akkor hogy van, hogy az egész nemzet sorsát meghatározó hatalommá emeljük azokat, akikre semmiképp nem bíznánk rá magunkat, amikor baj van? Köztársaság vagy nem köztársaság, ha Istent kizártuk, beszédeink, alkotmányunk, törvényeink üres szavak csupán, mivel képtelenek és erőtlenek megvalósítani a jót, ami fellelhető bennük. A változó törvényen, erkölcsön és hiten nyugvó széttöredezett társadalom relativizmusa veszélybe sodorja önmagát, mivel nem Istent és Isten törvényét és a Megváltót és az Ő törvényét teszi meg alapnak, hanem azt a relativizmust, ami úgy kísérletezget a társadalommal, mintha az valamilyen evolúciós folyamat lenne. Az evolúciós elmélet szerint azonban a lehetséges próbálkozások szinte végtelene között a valószínűség számítás matematikai törvénye alapján elenyésző azoknak a mutációknak a száma, amelyek a fejlődés és megmaradás útját képviselik. Éppen ezért nem bízta Isten sem az Ő teremtését a véletlenre, hanem törvényt szabott, nemcsak természeti törvényt, hanem szellemi törvényt is. A szellemi törvény pedig, amit szabott, azt a célt szolgálja, hogy az emberi társadalom Ővele harmóniában, egységben és szimfóniában működjön és fejlődjön, mivel ily módon lettünk megteremtve. A teremtő és megváltó Istennek és az Ő törvényének az emberi közösség társaságának (köztársaság) vagy a Kormánynak illetve Törvényhozónak tudatállapota alá rendelése bolondság, felelőtlenség, ami elkerülhetetlen és globális végveszélybe visz. A köztársaság tudatát kell tudatosan Isten tudata alá rendelni és nem fordítva. Nem a köztársaság intézménye végzetes, hanem ha nem rendeli magát államilag Isten tekintélye alá, akkor vége van, és a feminizmus útján elpusztul. A Teremtő elleni implicit vagy explicit korporatív lázadás ezen megnyilvánulása következményét és veszélyét súlyosbítandó az a tény, hogy tudvalevően létezik egy bukott szellemi világ, amelynek létét a politikai vagy állami hatalom vonakodik komolyan számításba venni. Ezzel azt juttatja kifejezésre, hogy nem képviseli a köztársaság lakóinak valódi érdekeit felelősséggel, hanem saját méltóságát és a köztársaság nem Isten királysága szerint gondolkodó rétegének kedvét keresve a benne lakókat egyszerűen kiszolgáltatja ennek a bukott szellemi ellenkirályságnak. Az Isteni kinyilatkoztatás figyelmeztet ugyanis a kozmokrátorok és az ehhez kapcsolódó kozmokrácia veszélyére. Amikor egy emberi társadalom a kinyilatkoztatott teremtő Istent nem ismeri el, magasan a kozmosz felett álló legfőbb hatalomként, legfőbb uralkodó és legfőbb törvényként, akkor a kozmokrátorok (kosmos, krateo, a kozmosz világbírái) vesznek uralmat a demokrácia és a köztársaság felett, ami rosszindulatú és végzetes (Efézusi levél 6.12). Szükség közbevetőlegesen pár szót szólni e jelenségről a megértés végett. Az apostol írja az eklésiának (melynek jelentése a korabeli jogállamiság gyakorlatának és szóhasználatnak megfelelően, elválasztott területi közigazgatási, döntéshozó, hatalmi testület): Ef 6:12 mert a mi küzdelmünk nem vér és hús ellen folyik, hanem a mostani sötétségnek fejedelemségei, fennhatóságai és világuralkodói (kosmocratorai) ellen, a rosszaság szellemi lényei ellen, kik a mennyeiekben vannak. Ez nem valami szélmalomharcot jelent, hanem tanítást, parancsolatot, és Istennel kötött szövetséget. Ebből fakad a kormányzás. A kosmokrátoroknak azonban időről időre sikerül területi uralmat venni népek, kultúrák, politikai hatalmak felett, mindazon helyeken, ahol Isten eklézsiája nem áll a helyén és nem veszi komolyan az apostoli tanítást.

85

Ez következett be a Harmadik Birodalomban, amely történelmi főpróbája hivatott lenni leendő halála utáni újra megjelenésének. Hitler és birodalmi vezérkara a már létező Tolle titkos társasággal működött együtt. Továbbá Heinrich Himler részvételével a háború előtt, 1935-ben megalapítják az Ahnenerbe társaságot. „A Harmadik Birodalom legtalányosabb szervezete után máig epekednek a vezető hatalmak titkosszolgálatai. A történelemben az egyedüli olyan ismert szervezet, amely a mágia és a misztikum kutatásával foglakozott állami támogatással. Egyetlen szervezetnek sem állt rendelkezésére ennyi információ. Egy sem gyakorolt ekkora hatást a mágneses impulzus vezérlésű technikák fejlődésére. Az Ahnenerbe létrejöttének kezdeményezői a Birodalom prominensei voltak.” Médiumokon keresztül kozmosz távoli csillagképeiből, galaxisaiból kapnak részletes tervrajzokat megépítendő gépekről, melyeket mérnökök, tudósok kezébe adnak át technikai kidolgozásra. Az SS sonderncommandói okkult tudományokkal foglalkozó könyvtárakat koboznak el. 45-ben 140 ezer könyvből álló könyvtárat költöztet el az Ahnenerbé. 9 kutatóbázisukból egyet megsemmisítenek, a többi 8-at a Szövetséges csapatok bevonulása előtt több ezres személyzetükkel együtt áttelepítik. „A náci ideológia arra alapult, hogy valamikor létezett a földön egy nagy és erős civilizáció, amely birtokában volt a világmindenség csaknem minden titkának. Ez a magasabb rendű tudás valahol rejtjelezve és elrejtve megőrződött. Ez a tudás lehetővé teheti a felsőbbrendű ember, az ősi áriák leszármazottainak újjászületését. Különösen érdekelte őket Atlantisz, amelyet a náci tudósok az ária faj őshazájának tartottak. Németország szerintük joggal tartott igényt az atlantisziak technikai tudására, akik a legenda szerint hatalmas tengerjáró hajókat és hihetetlen sebességgel mozgó légi járműveket tudtak építeni.” 1Móz 1:1 Kezdetben megteremtette Isten az eget és a földet. 1Móz 1:2 A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Szelleme lebegett a vizek felett. A biblia 2. verse az eredetiből így is fordítható: „A föld pedig kietlenné és pusztává vált,” és sok teológus ezt az értelmezést tartja. Ez arra utal, hogy történt valamilyen katasztrófa a földön, mielőtt Isten az Ádámi fajt megteremtette és behelyezte az édenbe. Nemcsak, hanem a teljes konszenzusnak megfelelően Isten angyali királyságából is kiszakadt és elbukott egy kozmikus csoport, amely képes szellemi kapcsolatot létesíteni a földön lakókkal. Isten, mint Atyánk, óvja a saját képére teremetett embert, ezért int, hogy tartózkodjunk attól, hogy e bukott szellemi vagy emberi civilizációval e korszakban kapcsolatba lépjünk, akár a mélységben, akár a magasságban vannak. Egyéni, testületi és közösségi biztonságunk a Teremtővel való szellemi kapcsolódásunkban és az Ő útjai szerinti járásunkban van. A teremtettség szerinti természetes rendtől való szellemi eltévelyedésünk a kulturális és a társadalmi szokásaink megváltozásában, ezek teremtettség szerinti Isteni rendtől való elszakadásában, a nemiséggel való nem megfelelő, perverz élésben, bálványimádásban, okkult praktikákban, okkult áldozatbemutatásokban, és a fokozódó erőszakban fejeződik ki: 5Móz 18:9 Mikor te bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek utálatosságai szerint. 5Móz 18:10 Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; 5Móz 18:11 Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző; 5Móz 18:12 Mert mind utálja az Úr, aki ezeket műveli, és ez ilyen utálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled. 5Móz 18:13 Tökéletes légy az Úrral, a te Isteneddel.

86

5Móz 18:14 Mert ezek a nemzetek, a kiket te elűzöl, igézőkre és jövendőmondókra hallgatnak; de tenéked nem engedett ilyet az Úr, a te Istened. 5Móz 18:15 Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok! 5Móz 4:19 Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt. Ezek a népek szellemi kapcsolatokat létesítettek az ősök szellemeivel, továbbá a kozmosszal és a mélységgel, ezért saját őseik generációs bűnei továbbá bukott földi és kozmikus szellemi civilizációk hatalmába estek. Ezért a teremtettség szerinti eredeti jó rendtől elszakadt perverz cselekedetek kulturális szokássá váltak, ami miatt e kultúrák megsemmisültek: 3Móz 18:3 Ne cselekedjetek úgy, a mint Égyiptom földén cselekesznek, a hol laktatok; úgy se cselekedjetek, a mint Kanaán földén cselekesznek, a hová beviszlek titeket; se azoknak rendtartásai szerint ne járjatok. 3Móz 18:4 Az én végzéseim szerint cselekedjetek, és az én rendeleteimet tartsátok meg, azok szerint járván. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 3Móz 18:5 Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, a melyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az Úr. 3Móz 18:6 Senki se közelgessen valamely vér szerint való rokonához, hogy felfedje annak szemérmét. Én vagyok az Úr. 3Móz 18:7 A te atyádnak szemérmét és a te anyádnak szemérmét fel ne fedd; a te anyád ő, fel ne fedd az ő szemérmét. 3Móz 18:8 A te atyád feleségének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak szemérme az. 3Móz 18:9 A te atyád leányának, vagy a te anyád leányának, a te leánytestvérednek szemérmét, akár otthon született, akár kivül született legyen; fel ne fedd szemérmöket. 3Móz 18:10 A te fiad leányának szemérmét, vagy a te leányod leányáét, ezeknek szemérmét fel ne fedd, mert a te szemérmeid azok. 3Móz 18:11 A te atyád felesége leányának szemérmét, a ki a te atyádnak magzatja, leánytestvéred ő, fel ne fedd ennek szemérmét. 3Móz 18:12 A te atyád leánytestvérének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak vér szerint való rokona ő. 3Móz 18:13 A te anyád leánytestvérének szemérmét fel ne fedd, mert a te anyádnak vér szerint való rokona ő. 3Móz 18:14 A te atyád fiútestvérének szemérmét fel ne fedd, annak feleségéhez ne közelgess, nagynénéd ő. 3Móz 18:15 A te menyednek szemérmét fel ne fedd; a te fiadnak felesége ő: ne fedd fel az ő szemérmét. 3Móz 18:16 A te fiútestvéred feleségének szemérmét fel ne fedd; a te fiútestvérednek szemérme az. 3Móz 18:17 Valamely asszonynak és az ő leányának szemérmét fel ne fedd; az ő fiának leányát, vagy leányának leányát el ne vedd, hogy annak szemérmét felfedjed; mert vér szerint való rokonok ők; fajtalankodás ez. 3Móz 18:18 De feleségül se végy senkit az ő leánytestvére mellé, hogy ellenkezés ne legyen, ha felfeded ő mellette amannak szemérmét az ő életében. 3Móz 18:19 Asszonyhoz ne közelgess, az ő havi tisztátalansága alatt, hogy felfedje az ő szemérmét.

87

3Móz 18:20 És a te felebarátodnak feleségéhez se add magad közösülésre, hogy azzal magadat megfertőztessed. 3Móz 18:16 A te fiútestvéred feleségének szemérmét fel ne fedd; a te fiútestvérednek szemérme az. 3Móz 18:17 Valamely asszonynak és az ő leányának szemérmét fel ne fedd; az ő fiának leányát, vagy leányának leányát el ne vedd, hogy annak szemérmét felfedjed; mert vér szerint való rokonok ők; fajtalankodás ez. 3Móz 18:18 De feleségül se végy senkit az ő leánytestvére mellé, hogy ellenkezés ne legyen, ha felfeded ő mellette amannak szemérmét az ő életében. 3Móz 18:19 Asszonyhoz ne közelgess, az ő havi tisztátalansága alatt, hogy felfedje az ő szemérmét. 3Móz 18:20 És a te felebarátodnak feleségéhez se add magad közösülésre, hogy azzal magadat megfertőztessed. 3Móz 18:21 A te magzatodból ne adj, hogy oda áldozzák a Moloknak, és meg ne szentségtelenítsd a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr. 3Móz 18:22 Férfiúval ne hálj úgy, a mint asszonynyal hálnak: útálatosság az. 3Móz 18:23 És semmiféle barommal se közösülj, hogy azzal magadat megfertőztessed, és asszony se álljon meg barom előtt, hogy meghágja őt; fertelmesség az. 3Móz 18:24 Egyikkel se fertőztessétek meg magatokat ezek közül; mert mindezekkel ama pogányok fertőztették meg magokat, kiket én kiűzök ti előletek. 3Móz 18:25 És fertőzötté lett az a föld, de meglátogatom azon az ő gonoszságát, mert kiokádja az a föld az ő lakosait. 3Móz 18:26 Tartsátok meg azért ti az én rendeléseimet és végzéseimet, és ez útálatosságok közül semmit meg ne cselekedjetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény: 3Móz 18:27 (Mert mindezeket az útálatosságokat megcselekedték annak a földnek lakosai, a mely előttetek van; és fertelmessé lőn az a föld), 3Móz 18:28 Hogy ki ne okádjon titeket az a föld, ha megfertőztetitek azt, a mint kiokádja azt a népet, a mely előttetek van. 3Móz 18:29 Mert a ki megcselekszik valamit ez útálatosságokból, mind kiirtatik az így cselekvő ember az ő népe közül. 3Móz 18:30 Tartsátok meg azért a mit én megtartani rendelek, hogy egyet se kövessetek amaz útálatos szokásokból, a melyeket követtek ti előttetek, és meg ne fertőztessétek magatokat azokkal. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek. 1946 végén a neves sarkkutató, egyben az Amerikai Haditengerészet admirálisa Richard Bird parancsot kap, hogy semmisítse meg a náci bázist az Antarktiszon. Óriási haditengerészeti és légi erőkkel és 5000 fős személyzettel indul, amit teljes mértékben az Egyesült Államok haditengerészete finanszíroz. Az eredmény: 1947 febr. 26-n egy 20 perces ütközetben csúfos vereség és súlyos veszteségek. „Bird admirális jelentése Washingtonban nem csak elképzelhetetlen pusztító eszközökről szólt. Elmondta, hogy az expedícióra furcsa repülő tárgyak támadtak, amelyek a víz alól bukkantak elő. Óriási sebességgel mozogtak, és jelentős veszteségeket okoztak az expedíciónak.” (UFO Secrets of the Third Reich – The Evidence; „UFO-k a Harmadik Birodalomban”, dokumentumfilm, megtekinthető online a www.moovie.hu-n). Miközben a nemzetek Istentől való általános elfordultságban leledznek és miközben Isten harsonái szólnak és hívják a népeket és a Kormányokat Istenhez, Jézus Krisztushoz és a parancsolathoz való egyéni, testületi és közösségi megtérésre, épül egy rettenetes ideológiai, technikai és hatalmi gépezet és struktúra, amely összekapcsolja és érvényre juttatja a magasság és a mélység szellemi gonoszságát és hatalmát a földivel. Ez alkalmas időben egy rövid időre lágerré alakítja az egész földet, hogy

88

mindazok a népek, akik nem választották Isten szeretetét és az Őhozzá való ragaszkodást, átadassanak annak a bitorlónak kezébe, aki önmaga felett semmiféle istenséget nem tűr meg. Ezzel egy időben a Nietzsche által eltemetett Isten felkel, kezéhez veszi nagy hatalmát, megfogják a fenevadat akinek kevesebb mint 3.5 éves beteg birodalma összeomlik és beköszönt Isten nyugodalmának megígért hetedik évezrede (az Ádámi teremtést véve alapul). Az alkotmányos emberi jogok épülésre és nem rontásra, életre és méltóságra és nem gyilkolásra és gyalázatra való érvényesítése csak Isten és a Megváltó és kinyilatkoztatott törvényeik tiszteletben tartása útján, és az ezeknek való valóságos és alkotmányos alárendelődés útján lehetséges, még egy pluralista társadalomban is. A pluralizmus ugyanis a korszak végéig elkísér, ez azonban semmiben nem indokolja az egyedüli igaz Isten és Jézus Krisztus egyéni és társadalmi megismeréséről, követéséről és törvénnyé tételéről való lemondást. Ha egy vasúti szerelvény egyenesen Auschwitz-ba, a Gulágra vagy Recskre visz, akkor mindegy, hogy ki mit gondol, az emberekért való felelősség azt diktálja, hogy azt a járatot megszüntessük és a szerelvényről mindenkit leszállítsunk, kiváltképp, ha e szerelvényen egész nemzetek és népek ülnek, gyermekek és öregek, és minden korosztály. A köztársaság nevében szólni a hatalom képviseletében, Istennek és az Ő Igéjének, mint legfőbb törvénynek való tudatos és kijelentett alárendelődés nélkül a legnagyobb felelőtlenség és tudatlanság. Sem a demokrácia, sem a köztársaság, mint olyan nem használható Isten, Jézus Krisztus, a teremtettség szerinti Isteni rend és az Isteni parancsolatok ellen. A demokrácia illetve a köztársaság a gonosz zsarnoki uralmát és az élet és méltóság elleni önkényes társadalmi, rendi megkülönböztetéseket hivatott megelőzni. A rosszindulatú önkényuralomtól próbál óvni. Ugyanakkor képes a gonoszságot is felszabadítani. Abban a pillanatban, amikor öntörvényét Isten és Isten törvénye és az élet szellemének törvénye fölé helyezi, többé már nem a jót szolgálja, és nem tölti be a gonosztól óvó funkcióját, mivel maga vált annak eszközévé. A rendszerek, a társadalmi rendek és formák, rugalmasan változtathatók egy célra: az Istennek való leghatékonyabb alárendelődésre. Mindig ez a leghelyesebb út. Isten közösség, hatalom, tekintély és jóság és ezek forrása. Isten elvesztésével megszűnik a valódi közösség, megszűnik a harmónia és a szépség. Megszűnik a valódi hatalom, megszűnik a valódi tekintély és megszűnik a jóság, elértéktelenedik az élet és annak méltósága, amelyeket csak a forrásból merítve nyerhetünk vissza. Jn 14:6 „Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.” Nemcsak senki nem mehet az Atyához, hanemha Jézus Krisztus által, de az Atya és országa, királysága és uralma, Isten teokráciája sem jöhet a földre, egy népre és nemzetre vagy köztársaságra, csakis Ő általa. Az Úr az általa adott imamintában alapvető akciós programpontokat határoz meg azok számára, akik Ővele együtt az emberiség javán munkálkodnak a végre, hogy ez megvalósuljon a földön. Mi Isten konkrét célja? A föld mennyei királysága uralma alá vonása. Ehhez félre kell állítania a magasság, a mélység és a földi gonoszság erőit és hatalmait, emberi segítséggel, oly módon, hogy nem csak közvetlenül, hanem rajtunk keresztül is munkálkodik. Ugyanezt teszi a szellemi sötétség ellenkirálysága is. Mt 6:9 „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; Mt 6:10 Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.” Mondhatjuk, hogy mi a jót munkáljuk, de nélküle. Ha egyszer a magzati jogalanyiságra szántuk oda magunkat, talán nem is tudjuk, de vele vagyunk és vele gyűjtünk: Mt 12:30 „Aki velem nincsen, ellenem van; és aki velem nem gyűjt, tékozol.”

89

Ahhoz, hogy az alkotmányos emberi jogok és értékek ténylegesen érvényre juthassanak nemzetünkben, elengedhetetlen ezek Krisztus alá rendelése és az Isten kinyilatkoztatott Igéje fényében történő szemlélése, hogy életet és jövőt hozzanak és ne halált és romlást gyermekeinkre, unokáinkra és saját fejünkre. Jn 1:4 Benne volt az élet, és ez az élet volt az emberek világossága. Nem törvényesíthető és szentesíthető a magzatok önkényes megölése. Hangsúlyozni kell, hogy attól, hogy az abortuszokat törvényileg liberalizálják, ezek az emberölések és életkioltások ugyanúgy önkényes erőszakos cselekedetek. Az ilyen önkényes törvényesítés vagy törvényi szentesítés az életellenes bűncselekmények törvényesítése, és mint ilyen az életellenes bűncselekmények sokkal magasabb szintje, mivel életellenes törvényszegés törvény színe alatt. Nem csak, hanem a törvényszegés pusztító szellemét szabadítja rá az egész közösségre, ami az élet minden egyéb területeire is kihat. Amikor a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai élete elleni önkényes erőszakot államilag törvényesítik, ez minden kétséget kizárólag a történelmi Antikrisztus szellemének megjelenése az állam közigazgatásában. Ennek félvállról vevése és figyelmen kívül hagyása nemzeti csapást von maga után. Fiacskáim, itt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt; ahonnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra. (1 Ján. 2.18) „egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja” (1Kor 5:6) Az élet ellen elkövetett tömeges erőszak bűnténye életellenes „tudományok”, ideológiák és nemzetközi szervezetek nemzetek politikáját manipuláló rossz kovászának eredménye. Amikor az eugenikus, fajhigiéniai szellem tudománya átveszi a hatalmat egy egész adminisztráció felett, ez az Antikrisztus szelleme. A globalizáció kasztrendszeri elitizmusa a kozmopolitizmus élet és emberellenes formája. Isten és Krisztusellenes. A globalizációs rendi elitizmusban a különféle szövetségi szintekbe beavatott globális uralomra törő, nemzetek feletti financio-spirituális elit rend, mint szuperfaj uralkodik az emberiség be nem avatott, alacsonyabb rendű csorda részén, létrehozva ezzel a globális osztály nélküli, valójában két osztályos társadalmat, melyben az uralkodó osztály maga a szuperfaj rendje. Célja ezzel összhangban minden hatalmi vetélytársnak minősülő ideológiai, vallási, politikai hatalom, továbbá minden nemzeti hatalom és minden nacionalizmus megszüntetése illetve ez utóbbi szélsőséges és torz utánzatainak önmagába történő beépítése, saját céljai szolgálatába állítása. Uralkodó politikája a fajhigiénia eugenikának nevezett tudománya, amit a Harmadik birodalom hivatalos politika rangjára emelt. Bár a fajhigiéniát felhasználhatja saját céljaira bármely etnikum, mindazonáltal a fajhigiénia politikája a rasszizmus internacionalista, nemzetek feletti megjelenési formája, melyben a rasszizmus etnikai jellegét az etnicitástól nem szükségszerűen mentes, de annál globálisabb fajhigiénia veszi át, amennyiben célja nem egy etnikai csoport, hanem egy „új faj”, emberi faj fölé emelése és az utóbbi leigázása. Mivel a legnagyobb rasszista a globalista internacionalista fajhigiénia saját maga, ezért a nemzeteket egyetlen, bábeli megosztás előtti állapotba akarja visszakényszeríteni, hogy azokon, és azok minden etnikumán és rasszán, mint uralkodó kozmokrátori szuperfaj rend uralkodhasson. Ily módon, a tiltott szellemi birodalommal, és annak tudományával és erejével okkult szövetségben, létrehozza a rasszizmus legdurvább és legszélsőségesebb történelmi formáját, az új fajt és annak antikrisztusi, immár etnikai, rasszista, földön kívüli kozmikus szellemi birodalomból származó rendi uralmát a földön. Ebben az osztály nélküli (valójában két osztályos kasztrendszer) társadalomban, az új faj az uralkodó kaszt rendje, mindenki más pedig rabszolga. Így magában foglalja a szovjetrendszer internacionalizmusát, kommunizmusát, Istentagadását, személyi kultuszát és bálványimádását, a náci harmadik Birodalom rasszista fajhigiéniáját és okkultizmusát, és egyesíti mindkettő módszereit és célkitűzéseit. Ehhez vezető út a nyugati típusú humanista demokráciák világi humanista ideológiájának és szellemének legfőbb törvénnyé és felsőbbséggé emelése e társadalmak egész

90

szövetében, politikai, jogi és kulturális szinten. A világi humanizmus lényege, forrásával összhangban, hogy a humanizmusban az embert mesterségesen elválasztják alkotójától és teremtettség szerinti természetes rendjétől. E világi humanista ideológia és politika, elválasztja az embert és rendjét ezek éltető forrásától és tökéletes mintájától, Jézus Krisztustól. Az embernek és teremtettség szerinti természetes rendjének eredeti prototípusától és tökéletes mintájától való mesterséges szétválasztása az ember és a társadalom démonizálása. E humanista világrend megalapítása a társadalom démonizálása, és mint ilyen, az Antikrisztusi világrend előfutára, míg e tény megállapítása nem minősíthető a politika és a társadalom démonizálásának, mivel ez már megtörtént akkor, amikor Istent és Jézust kiiktatták a közigazgatásból, és egy logikailag értelmetlen és lehetetlen állami semlegességnek nevezett vallást ültettek a letaszított Isten így megüresedett hatalmi helyére. Az ember és az állam Isten nélkül nem egész, ezért Istentől elválasztott zárt rendszerként működtetve szétesik és megsemmisíti önmagát. Az ember és a társadalom önmagától és önmagában nem fog tökéletességre jutni, hanem szétesik. A nemzetek feletti financio-spirituális globalista elit rend célja elérése érdekében az eszközökben nem válogat, minden törvénytelen, hamis eszköz és áldozat és módszer megengedett. Isten Szelleme ismét meghiúsítja e bábeli Istenellenes egységtörekvést. Felgerjeszti vele szemben a népek és nemzetek egészséges nacionalizmusát. Ezt ez a gonosz, nemzetek feletti financio-spirituális globalista elit rend igyekszik arra felhasználni és úgy manipulálni, hogy okkult politikai hatalmakat támaszt és támogat, és buktat, (Francia Forradalom, Oroszországi forradalom, Adolf Hitler, Szadaim Husszein, 9/11, terror elleni háború…), hogy a nemzetek egymást öljék. Eközben a nemzetelvűség és nacionalizmus minden formáját üldözi, és ha valahol valami jó kezd kibontakozni, akkor az ellen politikai, gazdasági és médiapropaganda harcot indít, kártékonynak, rasszistának, sovinisztának, antiszemitának minősítve ezeket. Célja elérése érdekében a nemzetek legyengítésére, teljes ellehetetlenítésére törekszik. Ezt gazdasági ellehetetlenítésekkel, állami kölcsönök felvételének különféle manipulációk és törvénytelen módszerek útján történő nemzetekre kényszerítésével, az emberi nemiség, család és életadás teremtettség szerinti egységének tudatos és tervszerű szétválasztásával és tönkretételével, a nemzeti öntudat megsemmisülésig való tudatos és tervszerű irtásával és az egyedül Igaz Isten és Jézus Krisztus és egyháza kipusztításával, politikából, közéletből való teljes kiiktatásával vagy infiltrálásával igyekszik megvalósítani a földön. János apostol nem véletlenül használja az „Antikrisztus” és a „sok antikrisztus” kifejezéseket. Ha nem értjük a legalizált abortuszok újkori történelmi eredetét és eredeti célját, továbbá ennek jelenleg észlelhető történelmi elhatalmasodását (liberalizált abortuszok) és ennek jelen történelmi célját, akkor nem fogjuk tudni helyesen felismerni és megítélni a jelenséget, sem annak további fejlődési irányát és súlyát. Az „antikrisztusi” kifejezés a legmegfelelőbb a jelenleg is folyamatosan zajló fokozatos történelmi hatalom-átvételi kísérlet minőségi meghatározására. Ez a meghatározott kifejezés az alábbi Isten-, Krisztus-, ember-, és emberiségellenes ideológiákat, történelmi mintákat és tényezőket egyesíti magában: kommunizmus, náci harmadik birodalom, globalizáció, eugenika, nemzetközi bankárok, okkult társaságok és szövetségek, és e tényezők valamelyikéből származtatható globalista világszervezetek és ezek személyi, politikai, ideológiai és törvényi megjelenései a különböző országok vezetésében. Tendencia a nemzetek önállóságának és így saját törvényi szabályozási rendszereinek különféle kényszerek és megkötött szerződések útján lépésről lépésre történő uniós vagy más globálisabb jogi szabályozás alá rendelése. Abban az esetben, ha ez a nemzetek feletti szabályozás Krisztus- illetve életellenes irányba tolódik el, - mivel maga is zsarolható, mivel azok hatalmában van, akiktől kölcsönt vett fel, és akiknek adósa, - akkor ez az alattomos módszer az idegen zsarnoki uralom egy formáját testesíti meg. Fontos megkeresni és megvizsgálni e globalizációs törekvés történeti, személyi és

91

hatalmi forrásait és megjelenését, mert nem várható, hogy a létesítmény minőségileg jobb lesz, mint megálmodó atyáinak szellemi, ideológiai, okkult szövetségi célkitűzései, jelleme, jellemzői és módszerei. A globalizációs folyamat igazi urai, agymesterei és karmesterei nem a nemzetek politikai vezetői, hanem a nemzetközi bankárok, okkult szövetségek, titkos társaságok és rendek beavatottjai és ezek ősi „új világrend-” és „egy világkormány” víziója és célkitűzése. Ennek egy vonatkozása és megnyilvánulása a születés és halálszabályozás, a születéskontrol, a fogamzásgátlás, abortívumok, abortusz, sterilizáció, eutanázia és az embereken-, embriókon való kísérletezés egysége, melyek az élethez és méltósághoz való alapvető és elidegeníthetetlen emberi jog, jogképesség, és a magzati jogalanyiság területeit érintik. A fenti „antikrisztusival” jellemzett tényezők egészének valódi célja a totális monetáris, politikai és spirituális kontrol megszerzése a földön. Ehhez kapcsolódik nem titkolt végső célként a magántulajdon globális megszűntetése, egy egységesített virtuális monetáris rendszer bevezetése és ehhez kapcsolódóan mikro chipek emberekbe történő beültetése az abszolút kontrol céljából, továbbá a család-, nemzet- és az egyház intézményeinek és minden vallásnak eltörlése és Lucifer imádatának emberiség maradékára történő rákényszerítése. A megvalósítás eszközei a világ monetáris rendszere fölötti rendelkezési jog és kontrol megszerzése illetve kiépítése (pénzteremtési jog, központi bankok, IMF…), politikai-, gazdasági-, agytröszt- (CFR vagy Illumináti), szakértői- (IPPF, különféle ENSZ szervezetek…), vallási- (WCC; Egyházak világtanácsa) szervezetek és világszervezetek létesítése, a már fennálló egyéb létesítmények infiltrációja, a nemzetek politikája és szabályozása feletti mind nagyobb ellenőrzés megszerzése. Továbbá helyi és nemzetközi konfliktusok, felfordulások, zavargások, hatalomátvételek, államcsínyek, forradalmak és háborúk, járványok és ezek hisztériájának keltése és ezek kezelése, nemzetek eladósítása, médiatulajdon és médiakontrol, terrorakciók, feminizmus, fogamzásgátlás, abortusz, eutanázia, és ezek szakértői bizottságai. A sor folytatható, de ez nem képezi e tanulmány tárgyát. Kizárólag arra hívjuk fel az alkotmányozó figyelmet, hogy a születés- és halálszabályozás, ezen belül is a liberalizált abortuszok jelensége és ezzel összefüggésben az ember személy voltának, jogalanyiságának és jogképességének tagadása az egy sejtes fázistól, e globális művelet egy részterülete, amit értelmetlen és helytelen lenne az egészből kiszakítva vizsgálni, mivel ily módon nem csak nem érthető meg a jelenség, hanem téves következtetések és indokok levonását is eredményezheti. Ezért az abortuszok liberalizált, egységesülően szabályozott, azaz manipulált jelensége és a szexualitás és a család ehhez kapcsolódó tervszerű manipulálása összefüggéseiben csak úgy érthetők meg, ha az abortuszok modern kori történelmi, történeti, ideológiai és szellemi jogfolytonosságát és az egész jelenséghez való szerves kapcsolódását figyelembe vesszük. Ennek törvényhozói elmulasztása nem csak szűklátókörűség, hanem súlyos felelőtlenség is. Mivel a mindezekről való ismeret nem várható el mindenkitől egyforma mértékben, és nem is feltétele a parlamenti képviselőségnek, ezért életfontosságú egy ilyen tanulmány átolvasása ahhoz, hogy az alkotmányozó felelőssége súlyának szintje szerint élni tudjon lelkiismereti szabadságából folyó tudatos választása alkotmányos jogával, amikor arról dönt, hogy ember-e a magzat. Az életet és annak kioltását tanulmányozzuk, nemcsak szűk jogi, hanem az összefüggéseket is figyelembe vevő alkotmányozói, törvényhozói megközelítéssel, mivel a puszta jogi megközelítés nem csak az élet és megszüntetése vonatkozásai feltárására, megfogalmazására és tárgyalására alkalmatlan, hanem e jelenségek hatékony szabályozására sem alkalmas, mivel ezek meghaladják a jog képességét és erejét önmagában. Mivel az életről és annak kioltásáról van szó, ezért magától érthető, hogy nem csak a negatív oldalt, azaz az élet kioltása jelenségének komplex egységét vizsgáljuk, hanem a pozitív oldalt is, azaz magát az életet és jelenségének komplex egységét. Sőt, mivel az élet és annak keletkezése megelőzi annak

92

kioltását, és minőségileg is felsőrendűbb annál, így elsőbbséget élvez. Ezért az élet vizsgálata és összefüggései kellene, hogy előtérben legyenek, és nagyobb hangsúlyt kapjanak e tanulmányban annak kioltásával és ennek összefüggéseivel szemben. Sajnos ennek az elsőbbségi igénynek e tanulmányban csak igen korlátozott mértékben tudunk eleget tenni, a politikában és törvényhozásban jelenleg nemzetközi szinten tapasztalható uralkodó szellemiség miatt, ami az Istennel, Isten törvényével, Jézus Krisztussal és Krisztus törvényével és Isten Igéjével, - így alapvetően az élettel és méltósággal - szembeni kirekesztő viselkedésben fejeződik ki. Félő ugyanis, hogy Isten, Isten Igéje, Jézus Krisztus és hasonló kategóriák élet és annak kioltása tárgyalásába történő bevonása eleve kizárja annak meghallgatását, önkényes ideológiai alapon ellehetetlenítve ezzel az alkotmányozás tárgyának hiteles tárgyalását, ezzel magát az alkotmányozást. E kategóriák behozatalát ugyanis önkényesen a humanista demokratikus köztársaságok építménye elleni alapvető támadásnak, a szabadságeszme megsértésének és az ember alapjogai megsértésének minősítik. Ez azonban azt leplezi le, hogy jelenleg egy olyan komplex ideológia, szellemi és jogi szabályozás van uralmon legfelsőbb szinten, amely alapvetően és törvénytaposó módon életellenes és antikrisztusi, ami szükségessé teszi az Élet beszédének behozatalát. A jelen torzulás legékesebb bizonyítéka az Isten törvényében kifejezetten tiltott és egyben természetellenes praktikák állami törvényesítése és az élet és méltóság értékének ezzel párhuzamos gyakorlati szintű társadalmi ledegradálódása. Nem létezik ugyanis legitim érv vagy magyarázat, vagy törvény arra nézve, hogy e szent kategóriák nómenklatúrák és vonatkozásaik törvényhozásba, kormányzásba és politikába történő behozatalát és az ezekre való praktikus hivatkozásokat és ezek igényét, miért kezelik úgy, mint törvényen kívülit, amely hozzáállásra, azon túlmenően, hogy egy legújabb kori, kultúrává tett szokás, semmi ésszerű magyarázat nincsen. Mindazonáltal elkerülhetetlen, hogy az élet és vonatkozásai egységének vizsgálata során, - előítéleteinket félretéve - az élet szellemi, bibliai vonatkozásait az élet és vonatkozásai egységének autentikus és hiteles részeként kezeljük. Ezért lehetetlen - de szükségtelen is - e tanulmányból kizárni Istent, Isten törvényét, Jézus Krisztust, Krisztus törvényét és Isten Igéjét és Szellemét és azon személyek összességét, egységét és e tárgyban való életpárti konszenzusát, akik a szent apostolok és vértanúk hitéhez hasonló becses keresztény hitet és meggyőződést nyertek. Lehetetlen az életből és a szabályozásból kizárni a mindenek felett áldandó és uralkodó szent és egyedül igaz Istent és lakóhelyét, Jézus Krisztus eklézsiáját, amely az élő Isten hajléka, az igazságnak oszlopa és erőssége. Ez okból nem csak az évezredes keresztény történelmiségünkből adódóan szükségszerű igény, de logikailag is elkerülhetetlen, hogy e tanulmányban legyenek bibliai hivatkozások, ami nemcsak növeli és hitelesíti e tanulmány interdiszciplináris értékét és autentikusságát, hanem segít a tisztánlátásban. Ez annál is inkább igaz, mivel az Isten Igéje a kormányokat Isten szolgájának nevezi: Róm 13:3 Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-e pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dicséreted lesz attól. Róm 13:4 Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, aki gonoszt cselekszik. Róm 13:5 Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is Isten rendelése a nemzetek és azok kormányai, továbbá az egyház és a család. Ez adja a népek biztonságát. Nem foglalhatja el Isten szolgája helyét olyan kormányzás, amely Isten és rendelése ellen támad, és Istent a fenti kormányzati értékek megvalósulására nem szolgálja, mivel ez esetben megszűnt Isten szolgájának lenni, és mint bitorló foglalja el annak székét és hivatalát. A fejedelmek tudatosan megtervezett véres forradalmak útján történő történelmi eltávolításának is pont ez volt rosszindulatú távlati történelmi célja, hogy Isten szolgáját és rendeléseit, a nemzetállamokat, az

93

egyházat és a családot, mint olyat lépésről lépésre ellehetetlenítsék és megsemmisítsék, és ezek helyét mással töltsék be, amiről már szóltunk, aminek felismerhető jelei és gyümölcsei vannak. Quo vadis? Harmadik Birodalom - fajhigénia, eugenika, politikai-, törvényi szabályozás 1940. április. Miután speciális halálintézetekben már hónapokon át folyt a mérges gázzal végrehajtott tömeggyilkosság, a nemzetiszocialista „eutanáziaprogram” igazgatósága székházat kap a berlini Tiergartenstrasse 4. sz. alatt. A szervezet ettől fogva, nem hivatalosan, T4 fedőnéven szerepel, és a programszerűen végrehajtott emberöléseket „T4” akciónak nevezik… Amikor aztán már Clemens August von Galen gróf, münsteri püspök is nyilvános bírálathoz folyamodik, a nemzetiszocialista vezetés végül is kénytelen hivatalosan leállítani a „T4” akciót. A püspök 1941. augusztus 3-án a Lambert-templomban tartott szentbeszédében a többi között ezt mondja: Ha egyszer valaki elismeri, hogy embereknek jogukban áll „improduktív” embertársaikat megölni – még ha ezek eleinte csak szegény, védtelen elmebetegek is, - lényegében minden improduktív ember megölése… szabad lesz”. Galenre a nemzetiszocialisták nem mertek kezet emelni.” (Medicina Krónikája; Officina Nova) IPPF, ENSZ szervezetek, WHO, Világbank, CFR, IMF - fajhigénia, eugenika, politikai, törvényi szabályozás „1985-ben az IPPF elnyerte az ENSZ Népesedési Díját. 1969-ben az IPPF főtitkára hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kormányokat vagy meg kell győzni, vagy kényszeríteni kell arra, hogy népesedési programokat vezessenek be, és átformálják az emberek gondolkodását a kiscsaládos eszménynek az elfogadására. Az IPPF rendkívül szorosan együttműködik a Világbankkal (World Bank), és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). Az IPPF elnöke korábban a Világbank népesedésügyi főtanácsadója volt. Az IPPF főtitkára pedig a WHO főigazgatója volt a megelőző 15 évben. 1990-ben az IPPF kijelentette, hogy a WHO Európával (WHO Europe) és az ENSZ Népesedésügyi Tevékenységek Alapjával dolgozik együtt, hogy megerősítse és összehangolja egész Európában az abortusszal kapcsolatos törvényhozást. Az IPPF 1986-os Serdülőkori Termékenység programjában leszögezte, hogy a termékenységszabályozó szolgáltatások a 10-19 éveseket is megilletik. Az efféle politika gyermekeket vesz célba, lerombolja a szülői tekintélyt, és tönkreteszi a családokban a bizalmat Az IPPF a célból is hadmozdulatokat végez, hogy a kelet-európai haladó politika és az életvédő erők szövetségét megtörje. 1991-ben hangot adott félelmének, hogy az abortusz esetleg újra büntethetővé válik. Ha ez bekövetkezik Lengyelországban, valószínűleg hasonló helyzet áll elő Csehszlovákiában és más országokban, ahol… az abortuszt és a fogamzásgátlási szolgáltatásokat az előző rezsimmel hozzák összefüggésbe… Margaret Sanger, New Yorki bába megalapítja (fordító: a bábai fizetésből?) az Amerikai Születésszabályozási Ligát (Amerikan Birth Control League; Birth Control Federation of America), és megkezdi a Születésszabályozási Áttekintő (Birth Control Review) nevű lap kiadását. Az 1919. májusi számban Sanger ezt írja: „Több gyermeket az alkalmasoktól, kevesebbet az alkalmatlanoktól – ez a születésszabályozás fő célja”. Az 1921. decemberi szám címlapján megjelenített mottó a születésszabályozás Sanger szerinti célját hangsúlyozza: „Fajtiszta faj megteremtése.” Sanger egyszer körülírt egy fekete bőrű lakosságra vonatkozó születésszabályozási tervet. A program „három vagy négy színes bőrű lelkészt fizetne, előnybe részesítve a szociális munkás tapasztalattal rendelkezőket és a magával ragadó személyiségűeket, „hogy az egész délvidéken elterjesszék a születésszabályozást. „Egy nigger számára a legsikeresebb nevelési megközelítés egy vallásos felhívás” - írja. „Nem akarjuk, hogy kitudódjon, hogy ki akarjuk irtani a nigger populációt, és a lelkész

94

az a személy, aki helyre tud tenni egy ilyen gondolatot, ha ez lázadóbb tagjaik valamelyikében valaha felmerülne.” A Birth Control Review 1933. áprilisi száma teljesen az eugenikai sterilizációval foglalkozott, és volt benne egy cikk Professzor Dr. Ernst Rudintól, aki Hitler Reich alatt az Anthropologia, Human genetika, és Eugenika Kaiser Wilhelm Intézetének igazgatója volt. Ugyanebben a számban Paul Popenoe, aki az American Birth control Ligával állt kapcsolatban, 10 millió amerikai sterilizálását siettette. Dicsérte a németeket, „akik egy olyan politika felé haladnak, amely megfelel az eugenikusok legkiválóbb gondolatainak a világ minden civilizált országában”. Sanger maga azt javasolja, hogy a dysgenikus (rossz génekkel rendelkező) csoportoknak választaniuk kell a sterilizáció vagy az élethossziglan tartó elkülönítés (munkatáborok) között. 1942-ben Sanger szervezete nevét Planned Parenthood Federation of America-ra (Megtervezett Szülőség) változtatta, majd 1948-ban megalapította az International Planned Parenthood Federation (IPPF, Nemzetközi Megtervezett Szülőség Szövetség) szervezetet (Ehhez egy 1952-es Bombayi konferencia alkalmával 8 ország családtervezési ligája csatlakozott). Az Angol Eugenikai Társaság, épületét ingyen az IPPF rendelkezésére bocsátotta annak londoni főhadiszállása számára. Sangert mind a mai napig tiszteletben tartják a Planned Parenthoodban. A nemzeti PPFA (Planned Parenthood Federation of America) évi konvencióin az ő nevét hordozó díjak kerülnek kiosztásra.” (Debora Braun: „Leleplezve: Planned Parenthood - Az abortusz és az Eugenikai kapcsolatok” „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”. (a Magyar Köztársaság Alkotmánya, I. fejezet, Általános rendelkezések 3) A rendszerváltás óta a szocialista bal liberális, de a polgári kormányok politikáját is, így az1992-es és a 2000-es magzatvédelmi törvényhozást is antikrisztusi (internacionalista, globalista, náci) világszervezetek manipulálják. Ez nemzetünk belügyeibe történő illegitim beavatkozás, melynek célja végeredményben a hatalom irányítása, gyakorlása, távlati célja pedig nemzetünk komplex ellehetetlenítése, lakosságának radikális lecsökkentése, államiságunk megszüntetése, beolvasztása és zsarnoki önkényuralom alá helyezése, amely diabolikus tevékenységgel szemben mindenkinek alkotmányos kötelessége fellépni.

95

Miért nem kerülhető meg az Isteni kinyilatkoztatás figyelembevételének igénye az „Élet és méltóság - kontra abortusz” kérdés felelős törvényhozói/alkotmányozói elemzése során? 1Ján 1:2 mert láthatóvá lett az élet, s mi szemlélői is voltunk, tanúságot is teszünk róla, hirdetjük is nektek, mint az örök életet, mely az Atya felé fordulva volt, de nekünk láthatóvá lett A tisztelt olvasó az ÉLET ÉS MÉLTÓSÁG kontra ABORTUSZ interdiszciplináris alkotmányozói tanulmányt olvassa. Az I. illetve II. rész az Életnek és méltóságnak, mint jogok forrásainak és jogi kategóriák meghatározóinak két alkotmányozási vonatkozását tárgyalja, melyek az élet lényegéből adódóan egymással szerves egységet képeznek, ezért ezek nemcsak magától az Élettől, hanem egymástól is elválaszthatatlanok. Nem lehetséges az I. részben tárgyalt emberi élet értékének tényleges és nem csak hangzatos, hanem valóságos alkotmányos tisztelete és abszolút védelme úgy, hogy közben a II. részben tárgyalt értéket, Isten és Krisztus felsőbbségét figyelmen kívül hagyjuk vagy elutasítjuk, miképp a modern humanista demokráciák, a történelmi kommunista rezsimek, az okkultista náci illetve globalista rezsimek teszik, tették vagy tenni fogják. Ennek oka, hogy az Élet és Krisztus teljes szellemi egységet képez, kifejezve az életet és az élet szellemének törvényét, magát a Krisztust, miképp ezek figyelmen kívül hagyása is szerves egységet képez és kifejezi az életellenességet, az életellenesség szellemének ellentörvényét, magát az Ellenkrisztust. E két szellemi, jogi szabályozási és személyi valóság viszont egymással kibékíthetetlen és összeegyeztethetetlen. Ahogy elutasítjuk a legmagatehetetlenebb és legkiszolgáltatottabb személyek élet kezdetétől való életjogát, önkényesen választunk életek között, hogy melyik részesüljön abszolút jogi védelemben és melyik teljes jogfosztásban. Amikor az abszolút jogi védelmet eme legkisebbek számára biztosítottuk, akkor ezt Istennel, Isten törvényével és emberiséghez küldött felkent Megmentőjével, Jézus Krisztussal tettük, aki Isten tökéletes képmása és visszatükröződése, az Atyával egylényegű, él és uralkodik és uralmának nem lesz vége. Mt 25:34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mt 25:40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek (a kegyességet és irgalmasságot az életre) eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg. Az emberi jogképesség és jogalanyiság alkotmányozói biztosításának elmulasztása vagy alkotmányozói megvonása az élet kezdetétől, nemcsak az élet önkényes elabortálása, hanem a fenti valóságok elabortálása is. Mt 25:41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett. Mt 25:45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg (a kegyességet és irgalmasságot az életre) eggyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg. Az élet melletti alkotmányozói döntés ugyanis implicite magában foglalja az alkotmányozó Krisztus melletti döntését, míg az élet abszolút védelmének elutasítása Istennek és az Ő törvényének és az Ő Krisztusának és ezek egységes lényegének elutasítása. Nem csak, hanem olyan gonosz magaslatok alaptörvénnyé tétele illetve ezek alapjainak lerakása az alaptörvényben, mint az életellenesség és az önkény, a krisztusellenes lelkiség és az antikrisztusi szellem, és mint látni fogjuk, a történelmi náci szellem és annak okkultizmusban gyökerező, etnikumok feletti globalista eugenikai szuperfaj tudománya és ennek világuralomra törekvő globalista szellemi, világnézeti és politikai rendszere. Ez

96

egyenes út nemcsak az életet és méltóságot tovább taposó jogmegvonó szabályozások felé, hanem egy össztársadalmi komplex válság felé is, ami – ha nem történik hatékony mentő belső beavatkozás annak a fenevadnak teljességét fogja országunkra szabadítani, aminek báránybőrbe bújtatott fehér lábát élet, méltóság és Istenellenes szabályozásunkkal már beengedtük, miképp a kisgidák, akik beengedték a farkast a mesében, mivel elhitette őket, hogy ő a jó és a mamájuk. A hangja, és ahogy beszél, és gyümölcsei elárulják. Úgy látszik többünknek nem olvasott mesét az óvodában a dadája vagy odahaza a mamája, vagy már oly rég volt, hogy elfeledtük. Elfeledtük, mint ahogy elfeledtük Istent és az Ő szent Igéjét, az Őfelé és teremtése felé való lojalitásunkat, megtagadva ezzel sáfárságunkat és emberi kötelességeinket. Tejességgel értelmetlen olyan Alkotmányi szakaszokat kreálni, amilyenek vannak, melyeket a törvényi szabályozások sértenek, mivel az állam ezeket nem tudja, mivel nem is akarja biztosítani, mivel egy ellehetetlenítő, Istent az adminisztrációból kizáró humanista ideológiai rendszerrel korlátozza magát minden reális indok nélkül. Az állam ugyanis semmi megfelelő ellensúlyt nem nyújtott a magzatok abszolút életjogának megvonásával szemben. Egyedül a fogamzásgátlás szemléletét és széleskörű elérhetőbbé tételét erősíti, amivel még inkább hozzájárul az életellenességhez továbbá akarva-akaratlanul azon náci szervezetek programját hajtja végre, akiknek célja a népesség csökkentése a születéskontrollal, majd az így mesterségesen aránytalanul nagy százalékú elöregedett lakosság selejtes elemeinek megölésével, ami jelenleg a Benelux államokban már több mint egy évtizede gyakorlat, amit szép halálnak vagy kegyes halálnak neveznek és az illető tudta nélkül hajtanak végre. A beteg szól: Nővérke, kérem, könnyítsen rajtam. A beteg arra gondolt, hogy kéri az ágytálat vagy egy fájdalomcsillapítót, néhány perc múlva már zsákolják is és viszik a hullaházba. Könnyítettek rajta. Ugyanúgy a hozzátartozó is kérheti. Ezek dokumentált, jellemző megtörtént esetek. Hogy mi az összefüggés? Ugye senki nem olyan naiv, hogy azt feltételezze, hogy ilyen monetáris, történelmi, szervezeti és informatikai apparátussal működő világszervezetek, akiknek arra van hatalmuk, hogy több mint egy milliárd emberi életet kioltsanak a bolygón, és hogy világszerte egybehangolják az abortuszok törvényi szabályozását, stb., ne terveznék és látnák pontosan előre születéskontrollra irányuló propagandájuk és törvényi, gazdasági szabályozásaik lakosság elöregedését eredményező következményeit!? Mindezt minden tradicionális értékrend és minden büntető törvénykönyvi szabályozás ellenében! Eutanázia programjaik és eugenikus náci nézeteik domesztikálásának előfeltétele ez. Egyéb társadalmi, gazdasági, politikai stb. paraméterek változtatásával összhangban ez is egy gonosz kisebbség világuralmi tervének része, amit embertelenség és ördögi kegyetlenség fémjelez: Lk 23:31 Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?” Ugye senki nem olyan naiv, hogy úgy vélje, hogy minden csak véletlen és csak úgy magától alakul? Most minden autógyár ezt a stílust követi, most mindenki ilyen stílusú ruhát hord, holnap meg mindenki egy másik, de ugyanolyan fazont. Most egy madárinfluenza, majd egy H1N1. Most minden nyugati típusú humanista demokráciában minden média és jogi szabályozás ezt hangsúlyozza, holnap meg mindenki mást, de mind ugyanazt és ugyanakkor. Persze, hogy nem irányítják, miképp az ember is csak úgy magától alakult ki, senki nem tervezte meg előre és nem gondoskodott a terv kivitelezéséről, az ehhez szükséges, térben és időben való statisztikai egybeesések abszolút lehetetlensége ellenére sem. Ha pedig nincs teremtés, akkor nincs teremtő sem, és ha nincs Isten, akkor nincs Isteni kijelentés, nincs abszolút érték, nincs erkölcs, de nem létezik a kijelentésben leleplezett gonosz sem, nincs „kezdettől fogva embergyilkos és hazugság atyja”, nem létezik ilyen bukott szellemi lény és lények birodalma, sem nem próbálkoznak hatalommal az egyén és az emberi társadalom felett. Isten szellemi birodalma és királysága sem létezik akkor, és nem létezik a gonosz szellemi ellenbirodalom sem, és semmi prófécia vagy a másik oldalról okkult természetfeletti jelenség

97

sem létezik. A Jézus Krisztus születéséről, munkásságáról, haláláról, feltámadásáról és eljövendő királyi uralmáról és ezek részleteiről szóló több száz beteljesedett és néhány még be nem teljesedett bibliai prófécia is merő véletlen csupán! Az is véletlen csupán, hogy a tanítványok életüket adták annak állításáért, hogy látták és hallották az Urat, miután feltámadt a halálból, negyven napon át tanította őket, majd látták felmenni a menybe és angyal szólt hozzájuk ezt mondván: „Galileai férfiak, miért álltok itt, s néztek a mennybe? Az a Jézus, aki tőletek a mennybe felvétetett, ugyanazon a módon jön majd el, ahogy őt a mennybe menni láttátok" (Csel 1:11). Ha Jézus csak egy nagy tanító, és semmi több, és ha a tanítványok nem voltak Jézus feltámadásának tanúi, ha nem látták és nem szóltak vele, és nem érintették és nem étkeztek vele, miután feltámadt a halálból, ha nem látták a mennybe menni, akkor mi késztette őket? Ha nem nyerték el annak minden bizonyosságával, szentségével, erejével, jeleivel és csodáival együtt a megígért Szentszellemet, és nem kommunikáltak ezzel a Szentszellemmel napi szinten, ha nem kísérték őket jelek és csodák, és nem tudták minden kétséget kizáróan, hogy Ő a megprófétált Messiás és Úr, akkor miért ragaszkodtak ahhoz az állításukhoz, hogy Ő feltámadt? Ha nem nyertek bizonyosságot, hogy Ő a feltámadás és az Élet, akiben van az ő feltámadásuk és életük, akkor hogy vállalták a hatóságok részéről a kiközösítést, a bántalmazást és halált? Akkor hogyan hirdethették és tanították mindezeket és hogyan mutatták be Isten királyi uralmának erejét és örömhírét a nép között és királyok és helytartók előtt? Avagy ki tud Jézusra bűnt rábizonyítani? Ugyanez a Führerről, akinek politikai rendszere az Antikrisztus kormányának válfaja, nem mondható el. Végül is a nem bizonyítható evolúciós elmélet annak ellenére való elhívése, hogy Jézus Krisztus és életműve sokkal hitelesebben és széleskörűben és részletekbe menőbben dokumentált történelmi személy és életmű, mint a legtöbb, történelmi tényként tanított történelmi személy és ezek életművei, továbbá hogy a kérlelhetetlen logika mást diktál, akkora előfeltételezésre és bizalomra vall, hogy aki elhiszi, bármit elhihet. Továbbá mivel nem hitt az igazságban ezért hitt a hazugságban, ami a megtévesztettség állapota. A megtévesztettség különböző mérvű hatása alatt álló szív és elme roppant veszély és kockázat, mondhatni felelőtlenség, kiváltképp a kormányzásban és a törvényhozásban! Mt 15:14 Hagyjátok őket! Vakoknak vak vezetői ők. Ha pedig vak vezet világtalant, mindkettő verembe esik.” Nem csoda, hogy akiben megvan az Isteni természet és az Isteni örök élet, az képes felismerni Isten és az Isteni Élet és törvény és az Isteni jog jelentőségét és értékét, továbbá az emberi élet értékét és a magzati jogalanyiság megadásának jelentőségét az egy sejtes fázistól, mivel Isten Fia kiragadta az ilyeneket a sötétségből és átvitte szeretett fia királyságába, a világosságba. Kol 1:13 Ő a sötétség fennhatóságából is kiragadott minket, és áthelyezett szeretett Fia királyságába A keresztények az életet választják, mivel egyszer már döntést hoztak az Élet mellett. Akik ezt a döntést nem hozták meg, azok még mindig a sötétségben vannak. Az ilyenek mi módon választanák az életet mások javára, ha magát az Életet megvetik és maguk számára sem tartják fontosnak? Jn 12:42 Mégis, még az elöljárók közül is sokan hittek benne, de a farizeusok miatt nem vallották meg, hogy a zsinagógából ki ne vessék őket. Avagy a parlament ilyen zsinagógává lett? Mert vannak, akik hisznek. Mindazonáltal a nemzetünket és törvényi szabályozásainkat manipuláló idegen tábor szakembereinek épp az a célja, hogy ne gondolkozzunk, és ne kérdőjelezzük meg tekintélyük diktatúráját, semmit, amit diktálnak, semmit, amit le akarnak nyomni a torkunkon, még akkor sem, ha ez méreg és halál. Mi csak lazítsunk, ők majd minden problémánkat megoldják, ők a szakemberek. De miért kellene hallgatnunk ezekre?

98

Nekünk sokkal jobb szakértőnk van! Isten és az Ő szent Igéje! És Isten háza, „mely az élő Isten eklézsiája, az igazság oszlopa és szilárd támasza”. (1Tim 3:15) Az ő tanácsuk ezzel szemben a halálnak tanácsa. Jn 8:37 Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok, de engem megölni igyekeztek, mert beszédem nem fér meg bennetek. Jn 8:38 Én, amit Atyámnál láttam, azt beszélem; ti is azt teszitek, amit atyátoknál hallottatok.” Jn 8:39 „A mi atyánk Ábrahám” - felelték neki. Jézus meg ezt mondta nekik: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, Ábrahám tetteit teszitek; Jn 8:40 tényleg azonban megölni igyekeztek engem, engem, aki megmondtam nektek az igazságot, amit az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte. Jn 8:41 Ti a ti atyátok tetteit teszitek.” „Nem születtünk mi paráznaságból - felelték neki -, egy Atyánk van: Isten.” Jn 8:42 Jézus ezt felelte nekik: „Ha Isten volna Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől jöttem, és úgy vagyok itt. Mert nem magamtól jöttem, hanem Ő küldött el engem. Jn 8:43 Miért nem ismertek rá arra, amit beszélek? Azért, mert nem vagytok képesek meghallgatni, amit mondok. Jn 8:44 Ti a vádló atyától valók vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok megtenni. Az kezdettől fogva embergyilkos volt, nem állott meg az igazságban, mert az igazság nincs benne. Akkor a magáéból beszél, amikor a hazugságot szólja, mert hazug ő, és a hazugságnak atyja. Jn 8:45 De mert én az igazságot szólom, nem hisztek nekem. Jn 8:46 Közületek ki bizonyít rám vétket? Ha meg az igazságot mondom, miért nem hisztek nekem? Jn 8:47 Aki Istenből való, hallgatja Isten beszédeit. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem Istentől valók vagytok.” Ez a tanulmány gondolatokat kíván ébreszteni, továbbá irányt kíván ajánlani, ahonnan helyes felismerés, útmutatás, motiváció, cél, akarás, stratégia, terv és megvalósítási erő származik az életre és a megmaradásra és a jóra. Jelenleg az állam, törvény ellenére, az élet melletti egyetlen biztos erőt és hatalmat nem csak nem támogatja, hanem annak népnevelő tevékenységét, mint alkotmányelleneset, és jogok megsértőjét üldözi, azaz nem engedi funkcionálni azokon a helyeken, amelyeken épp működtetnie kéne. Mert az állami életvédelmi kötelesség betöltése az állam feladata és ezt nem teszi, hanem a semlegesség íratlan mégis oly sokszor hivatkozott elve alapján ellehetetleníti azt. Így a gyerekek nem kapnak életoktatást az iskolákban, hanem tagjaik kívánsága és gondolataik vezérlik őket. A következő lépcső a lejtőn lefelé a haláloktatás iskolai bevezetése. Mert a világszervezetek mintájának betöltése azt jelenti, hogy a szexuális oktatás és kondicionálás kisiskolás, sőt óvodás, bölcsődés kortól folyik. Ennek lényege a szexualitás elválasztása az életadástól és minden természetes és erkölcsi és történelmi és bibliai és társadalmi értékrendtől és szokástól, ami mindent jelent, amit csak elme kigondolhat. Ebbe beletartozik minden, ami minden, amire itt nem térünk ki, szükség azonban a figyelmeztetés, hogy ennek része a szexuális perverziók teljes elképzelhető és elképzelhetetlen skálája, a tiltott szellemvilág ebbe való bevonása, annak minden manipulációjával, erőszakával és okkult áldozatbemutatásaival együtt. Olyan tevékenységekről van szó, melyekre az embereknek önmagukból fakadóan sem igényük, sem késztetésük nincsen. Pontosan ez volt az Istennel szövetséges emberiségre zúduló vízözön kiváltó oka, továbbá a szövetséges nép történelmi száműzetésének kiváltó oka. Az Istennel kötött szövetség idegen szövetségkötések és idegen életmód általi megszegése. Ezzel szemben: 2Pét 1:3 Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket.

99

Krisztus megismerése és szeretete által olyan Isteni erő költözik belénk, ami hatalmas az életre. Ez az állam alkotmányos életvédelmi kötelessége megvalósulásának egyetlen és biztos alapja, célja és módja, nem az alternatív szex passzív támogatása a fogamzásgátlás elérhetővé tételével. Jelenleg törvényszegés uralkodik az országban, és sokan nem hisznek abban, hogy ezen lehet változtatni, vagy nem ismerik fel a törvényszegés gyökerét. Ez bénítja meg őket, hogy ne lépjenek fel a sötétség és törvényszegés árjával szemben. Ettől a paralízistől a törvényhozónak el kell tudni szakítania magát. Ez azonban csak Isten által lehetséges, és Jézus Krisztus által. A törvényhozónak és alkotmányozónak abszolút és korlátozhatatlan személyi és testületi joga, szabadsága és szabad akarata van az életre és Isten igenlésére és az ennek megfelelő döntéshozatalra, nemcsak személyes életében, hanem hivatali munkájában még inkább. Sőt, ennek gyakorlása nemcsak joga, hanem kötelessége. Semmilyen szellem, ideológia, szövetség, kényszer, hazai vagy nemzetközi jogi szabályozás nem ér fel az élettel és Isten igenlésének választásával és az ennek megfelelő következetes nyílt kiállás abszolút elidegeníthetetlen alapjogával. Ez nemcsak a törvényhozó méltósága, hanem a nemzet legkisebbjeinek élete és méltósága is egyben, továbbá a lelkiismereti szabadság és az emberi jogok forrásának találkozása. Semmilyen gondolati kényszer vagy magaslat, vagy érv, vagy félelem nem jogosult a törvényhozót korlátozni abban, hogy lelkiismerete belső késztetésétől indíttatva, személyes meggyőződése szerint hozzon döntést az élet és méltóság oltalmára, annak kezdetétől. A törvényhozónak arról kell döntenie, hogy tudomásul veszi a valóságot és engedelmeskedik az igazságnak, vagy szembeszegül az igaz valósággal, mintegy ignorálva azt. A törvényhozó az alkotmányozási törvényjavaslat tárgyalásának elutasításával illetve az abban való döntésével nem a magzatot, hanem önmagát és az országot minősíti egy már eleve létező felsőbb valósághoz képest. Azzal ugyanis, hogy a magzatvédelmi törvényjavaslat megalkotója és az ezt megszavazó törvényhozó azt juttatta kifejezésre, hogy a magzatot nem tekinti embernek, emberi lénynek, kezdettől, fogantatásától fogva, attól még a magzat ugyanúgy ember marad. A különbség nem a magzat ember volta megváltozásában lesz, hanem abban, hogy vele szabad-e bárkinek önkényesen visszaélni, egészen a megsemmisítéséig, vagy nem. Továbbá a magzatnak természettudományosan bizonyított és a szellemtudományi megközelítéssel egybeeső valóságos ember volta tényével szemben, - nem emberi lénynek történő minősítése, nem biztos, hogy megfelel az emberek többségi álláspontjának, akiket a törvényhozó képvisel. Ez azonban nem ad jogot arra sem, hogy népszavazással döntsék el a kérdést, hogy ember-e a magzat, mivel ez természet szerint nem eldöntendő kérdés, mivel adott tény és valóság. A törvényhozó vagy elfogadja, vagy figyelmen kívül hagyja a magzat ember volta természettudományi és szellemtudományi egységes valóságának tényét az egy sejtes fázistól. E döntésével nem az életet határozza meg, mivel az eleve meghatározott, hanem mint képviseleti szerv, magát a köztársaságot határozza meg, azaz hogy melyik komplex egységet alkotó szellemi, erkölcsi, ideológiai hatalom alá rendeli az országot, illetve melyik komplex hatalmat erősíti és teszi az állam alaptörvényévé az országban, az életet és méltóságot, vagy ezek önkényes kioltását és a halált. A kérdés valójában tehát nem az, hogy ember-e a magzat, hanem az, hogy mihez kezdjünk a magzat ember voltának valóságával? Törvényesítsük és liberalizáljuk a magzatelhajtás ősi bűncselekményét, önkényesen törvényt rendelve a törvény színe alatti törvényszegéshez, vagy megerősítsük a magzatok védelmét fogantatástól? Mindenki tudja és lelkiismeretében érzi, hogy amikor az életet érinti, akkor Istent érinti és az ő hatáskörébe és szeme fényébe nyúl bele. Ezért szerepel a magzatvédelmi törvényben csak mintegy implicite, bennfoglalt módon a törvényjavaslat megalkotójának és megszavazójának döntése, hogy a magzat nem ember, azaz, hogy nem akarják emberi lényként kezelni. Ha rá lennének kényszerítve, hogy nyíltan szavazzanak a törvény AB határozatban kifejtett előkérdéséről, ti., hogy „ember-e a magzat”, akkor már nem lenne lehetőségük arra, hogy lelkiismeretüket elnémítsák, felelősségüket elfedezzék és egyéni és testületi bűncselekményüket a bennfoglaltság szőnyege alá söpörjék. Előre látható, hogy a törvényhozónak a

100

törvény kifejezetten fel nem tett előkérdésében való bennfoglalt állásfoglalása és az előkérdésében való kifejezett, szavakba öntött nyílt döntéshozatala közti módszertani különbség alapvetően megváltoztathatja egy új magzatvédelmi törvényjavaslat kiindulópontját. Azaz a „bennfoglalt” döntéshozatali mód és a nyílt döntéshozatali mód puszta eljárásbeli különbsége meghatározó lehet magának a törvényhozói döntésnek végkimenetelére nézve. Ez a különbség viszont meghatározza, hogy Magyarországon alkotmányilag illetve törvényileg biztosítjuk vagy megvonjuk az ember jogalanyiságát és jogképességét az életre és méltóságra az élet kezdetétől, annak egy sejtes fázisától fogva. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban az alkotmánybírák alkotmányellenesnek minősítették az abortuszok rendszerváltás előtti rendeletben történő szabályozását, ezzel az indokkal (határozat, Indoklás A 1.): 1. A terhességmegszakításról szóló minisztertanácsi és miniszteri rendeletek ellentétben állnak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2. § c), valamint 5. § f) és j) pontjaival, mert nem törvényi szinten mondanak ki az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket. Ez egyben sérti az Alkotmány 8. § (2) bekezdését, amelynek értelmében az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvénynek kell megállapítania, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, illetve 37. § (3) bekezdését, melyek tiltják, hogy a Kormány, illetve annak tagjai törvénnyel ellentétben álló rendeletet bocsássanak ki. Ez tehát az alkotmánybírák szerint nem a magzat, hanem a nő felé volt jogtalan, mivel a magzatot nem tekinti a jog jogalanynak! Ha azonban a magzat jogalanyiságáról döntünk, az már érinti az alapjogot, mivel a jogalanyiságnak ez velejárója. Márpedig bennfoglalt módon a magzati jogalanyiságról dönt a törvényhozó, mégpedig módszertani, házszabályi szinten! Ezért jó lenne, ha valaki beadna egy alkotmányellenességi indítványt e tárgyban, amelyben kifejti, hogy a bennfoglalt módú döntés ez okból alkotmányellenes, ami úgymond elkerülte az alkotmánybírák figyelmét. Nyilvánvaló, hogy Isten azt akarja, hogy ne csak egy alkotmánybíróság, hanem az egész képviselőház, sőt az egész nemzet döntésre jusson. Az alkotmánybíróság képes-e saját határozatát felülbírálni? Nyilvánvaló, hogy ellentmondás és hamisság és törvénytelenség feszül az Alkotmányban és az alkotmány értelmezésében és a törvényben, ha ilyenek gyümölcsei. Másrészt az állam általános életvédő kötelességéből adódóan sem lehet az életet puszta adminisztrációs vagy házszabályi eljárási esetlegességeknek kiszolgáltatni, ha ez veszélyezteti az életet és ellehetetleníti, hogy az állam általános életvédelmi kötelezettségét felelős törvényhozással betölthesse. Márpedig a minden magzatvédelmi törvény előkérdése nyílt tárgyalásának elkerülése útján pontosan ez történik, mivel e döntéshozatal ennek a kötelezettségnek része. Ezért az „Ember-e a magzat” előkérdés különálló törvényi szintű nyílt tárgyalásának kikerülése és ún. implicit döntéshozással való helyettesítése nem csak a magzat élethez való - szavazás tárgyát képező - alapjogát sérti, hanem sérti az állam általános életvédelmi kötelességét meghatározó alkotmányi szakaszokat is. Ennek oka, hogy a puszta módszertani különbség hatékonyan elfedezi a törvényhozó elől saját döntése valóságát és súlyát, - tudni illik, hogy ő most úgy döntött, hogy a magzat nem ember, - ami nagymértékben akadályozza és ellehetetleníti a törvényhozót abban, hogy tudatosan döntsön, lelkiismereti szabadságából adódóan felelősségteljes döntést hozzon, ami nem csak joga, hanem kötelessége is. A szavakkal leleplezendő valóság elkendőzését szolgálja az is, hogy az abortuszokat liberalizáló magzatvédelmi törvény tele van direkt ellentmondással és életet tisztelő kifejezésekkel, ami tekintve a törvény tartalmi valóságát és ellentmondásosságát, kifejezetten gusztustalan és undort keltő és csaló. A csalás jogi kategória. Tisztán felismerhető benne az ősi kígyó szelleme és beszédmódja. Ennek célja, hogy a törvényjavaslatot megszavazó törvényhozó protestáló lelkiismeretét üres demagógiával elkábítsa, azt a hamis benyomást keltve a törvényhozóban, hogy valójában egy jó, és magzatvédő törvényt szavaz meg. Törvényileg kiszolgáltatta Isten legcsodálatosabb ajándékát, az életet, illetve az ország leginkább oltalomra szoruló közösségét és

101

egyben jövőjét, gyilkosai kezébe. Ezzel bűne és felelőssége sokkal súlyosabb, mint a magzatát elabortáló nőé, az ÁNTSZ családvédelmi szolgálatának munkatársaié és az azt végző egészségügyi személyzeté. Mindenki teszi, amit tesz, aminek eredménye magzatok megölése, miközben mindenki azt állítja, hogy csak a munkáját végzi, nem emberölő és nem felelős, azaz ártatlan. A Nürnbergi perben mivel is védekeztek azok, akiket emberiség ellen elkövetett bűntettel vádoltak? Ha nem ismerjük fel felelősségünket, vajon miért nem? 2Kor 4:3 De még ha leplezett volna is a mi örömüzenetünk, az elveszők között leplezett, 2Kor 4:4 akikben e kor istene vakká tette a hitetlenek gondolkodását, hogy a Felkent dicsőséges örömüzenetének fénye, aki Istennek képe, rájuk ne ragyoghasson. Szükség felismerni, a gyilkos „ártatlansága” mögött meghúzódó szellemi entitást, az elmevakító „istent”, aki e korszak istene. Ez a szellem munkál a liberalizált abortuszok törvényi szabályozásában, míg a magzati életjog megadásában az élet szelleme. Így könnyen felismerhető, hogy milyen illetve melyik befolyás alatt állunk. Az élet megjelenése világosságot, tisztánlátást ad, ami „megvilágosít minden embert.” E fény és élet hiányában a vakító elvakít, hogy ne lássunk. Mi módon várható el bárkitől, aki vak, hogy tisztán lásson és helyesen döntsön?! Mi módon kerülhető meg az Élet szerzője és fejedelme az élet kérdésében való döntéshozatal során? Nincs rá mód, de nem is méltányos. 1Ján 1:1 Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünkkel tapintottunk: az élet igéjéről; 1Ján 1:2 — és az élet megjelent, és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk; — 1Ján 1:3 amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk. A mi közösségünk pedig az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal van. Ha az anya önrendelkezési jogát sérti a rendeleti szabályozás, akkor mennyivel inkább nem lehet az emberi életet és annak kioltását puszta módszertani esetlegességeknek vagy parlamenti házszabályoknak kiszolgáltatni, ha ezzel emberi életeket sodrunk veszélybe! Ezért szükséges a magzatvédelmi törvény előkérdésében való különálló és nyílt törvényhozás illetve alkotmányozás, és az ezt megelőző megfelelő szakmai tájékoztatás biztosítása. A szakmai tájékoztatás azonban nem bízható politikai automatizmus elvtelenségével olyan befolyásos nemzetközi szervezetek képviselőire, szakértőire és ügynökeire, (sem ezek befolyása alatt álló és feléjük lojalitásra juttatott személyekre), mint a történelmileg és történetileg bizonyítottan náci eredetű Megtervezett Szülőség (Planned Parenthood), vagy ennek leányszervezetei és a vele együttműködő WHO-s és ENSZ szervezetek. Ezek ugyanis céljaik és megközelítéseik tekintetében egységben vannak, egy célra működnek, annak megfelelően, miszerint a Planned Parenthood szellemi atyjai Eugen Fisher, Adolf Hitler fajhigiéniai tanácsadója, továbbá maga Adolf Hitler, - akivel Lothrop Stoddard az Amerikai Születésszabályozási Liga (American Birth Control League) vezetőségi bizottságának tagja személyes interjún is részt vett, ami mély benyomást gyakorolt rá. Elvégre ma már egyik sem él, szellemük és eszméik, a mögöttes szellem és a kiépített intézményes gépezet azonban igen! Ezért ezek az emberek egy bukott szellemi királyság szellemi óriásai és atyái, amely szervezeteik tevékenységében él és működik tovább az eredeti célra, ami egy globális antikrisztusi világimpérium bevezetése és emberiségre, nemzetekre kényszerítése. Nem csak e szervezetek szellemi atyái holtak mára, nemcsak Adolf Hitler halott, de Jézus Krisztus is megtapasztalta a fizikai halált. Az előbbi meghalt, de szelleme és eszméje tovább működik dicstelen történelmi birodalma globális feltámasztására. Hitler dicsőséges feltámadásáról azonban nincs híradás. Jézus Krisztus is meghalt és szelleme él, feltámadásának azonban elvitathatatlan bizonyítékai vannak. De még halálának körülményei is hitelesebben dokumentáltak, mint az előbbié.

102

Mégis, e két történelmi személy közül, e világszervezetek nem Jézust, hanem Hitlert követik, atyjuk az antikrisztusi, hitleri szellem, ami pontosan meghatározza céljukat és módszereiket. Persze ezt nem verik nagydobra, miként Hitler is igyekezett titokban tartani, hogy mi folyik a lágerekben és a kórházakban, miképp az oroszországi forradalmakat kirobbantó, New Yorkból kiküldött és pénzelt csoport tevékenységét sem verték nagydobra. Továbbá azt sem, hogy e két impérium és ezek ideológiái miképp függnek össze az ezeket támogató harmadik impériummal, a mammon impériumával, az ezek nyomán létesült világszervezetekkel és titkos rendek és társaságok luciferi szövetségeinek okkult impériumával, egyetlen végső konkrét célra, amely egyesíti magában mindezeket. A törvényszegés misztériumának csak füstje és bűze szállt fel a lágerekből, a meggyilkolt gyermekek tetemeit elszállító autók a korházakból. A globalista bűnszervezetekről és az okkult szövetségek szervezeteiről eléggé köztudott, hogy mint szervezetek, mindig kettős céljuk van. Van egy köztudott, külső, szakmai, politikai, monetáris vagy humanitárius cél, amiről a bennük dolgozók és a szervezetet képviselők meg vannak győződve, másrészt van egy csak kevesekkel közölt valódi cél, ami adott helyzetben érvényre jut, hatalmi, felülről jövő utasítás szerint, vagy titkos művelet szerint. Jézus Krisztusnak is van szellemi földi jelenléte és teste és szervezete: Krisztus teste. Istennek és földi képviseletének is van állásfoglalása az élet és méltóság szentségének tárgyában, nemcsak az ősi kígyónak, az antikrisztusi ideológiának, szellemnek és szervezeteinek. Nemcsak a történelmi náci birodalom eugenikai intézetének, szakembereinek és ezek érettségre jutott növendékeinek. Miért Hitlerre hallgatnánk és miért az antikrisztusi szellemnek és szakértői szervezeteinek engednénk a halálra? Miért ne hallgatnánk Jézust, Istenünk és Atyánk szeretett fiát, szent apostolait és prófétáit, földi kormányát, amely az egyház? Nem Krisztusból és házából fakadt minden európai iskola, egyetem és kórház és tudomány, ami áldás az emberiségnek? Ennek forrása Isten. Ha Tőle elválasztjuk a tudást, akkor tudásunk démonizálódik és mi magunk is, ami viccé teszi az élethez és méltósághoz való alkotmányos jogot, ami nagy sebességgel nem lesz többé. Mk 9:7 De felhő támadt, amely beárnyékolta őket, és hang hallatszott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!" A Részletes kifejtés az élet és méltóság azon vonatkozásait tárgyalja, melyek megértése szükséges előfeltétele annak, hogy egyáltalán véleményt alkothassunk e tárgyban. Ezt juttatja kifejezésre a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat „Indoklás” részének vonatkozó szakasza: 8. A halálbüntetés alkotmányellenességét megállapító AB határozathoz [ 23/1990. ( X. 31. ) AB ] fűzött párhuzamos véleményünkben - Tersztyánszky Ödön alkotmánybíróval - arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy „az Alkotmány 54. § (1) bekezkdésében írt, "az élethez és emberi méltósághoz való jog" valójában nem is jog, mert az emberi lényeg a jog számára voltaképpen transzcendens, hozzáférhetetlen. "Az élethez és méltósághoz való jog" tulajdonképpen csak imagináriusan létezik. Emberi élet és méltóság ugyanis a jog "előtt” létező értékek, ezek elválaszthatatlan egysége az ember elidegeníthetetlen, immanens, lényegi sajátja, így ezek nem mint alapjogok, hanem mint a jogi értékeket megelőző kategóriák, az alanyi jogok forrásai szerepelnek az emberi jogok katalógusában és a modern alkotmányokban. Márpedig ez az emberi életről és méltóságról vallott a priori értékszemlélet egyfelől azt jelenti, hogy az emberi élet jogi védelmét illetően sem különböztethetünk születés előtti és utáni szakaszok között, másfelől pedig azt, hogy az állam nemcsak büntető hatalmánál fogva nem foszthatja meg az embert életétől és méltóságától, hanem semmiféle egyéb jogi eszközzel, így az " abortuszjoggal " sem, mert itt a jog által is sérthetetlen és elidegeníthetetlen (nőre, anyára, házastársakra, államra át nem ruházható), tehát jogi eszközökkel érinthetetlen értékekről van szó.” (64/1991. (XII. 17.) AB határozat; Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró párhuzamos véleménye 8.)

103

Szükséges az „érinthetetlen értékek” alkotmányos tisztelete és védelme, mivel ez lesz mindnyájunk oltalma és boldogulása! E tanulmány és az alkotmányozás célja egy Istenibb, krisztusibb, emberségesebb társadalom előmozdítása hazánkban, melyben az ember élete és méltósága kiteljesedhet, amelyben az ember boldogabb, és könnyebben békére lel. A fenti célhoz vezető út komplex, több tényezős, amit az istentelenségekhez, utálatosságokhoz, fertelmességekhez és intézményesített tévelygésekhez való emberi jogok nem mozdítanak elő, hanem ellehetetlenítenek. Az emberi jogok puszta humanista közelítése, a szent és igaz és jó törvény és a tökéletes ember mintája hiányában minden civilizációt végromlásba visz, amely a jó és a gonosz választásának jogát teszi legfőbb törvénnyé, nem pedig a jót, az embert és nem a tökéletes embert. Ezért ahhoz, hogy a legfőbb szinten uralkodó törvénytelenség összezavarodott demokratikus szelleme mögötti csali, az emberi szabadság és boldogság önmagában megvalósulhatatlan benevolens humanista ideája elérhesse megvalósulását, szükség bevonni egy külső tényezőt, a tökéletes ember mintáját. Az ideának Krisztus alá kell rendelődnie. Ha nem teszi, jóindulatú szándéka romlásba viszi a társadalmat, ami ennek az ideának eszméjét követi politikai szinten. Az ember tökéletes alkotmányi mintája a tökéletes ember Jézus Krisztus (Róma 5.15), ereje pedig Krisztus Szelleme, mivel Ő testesíti meg minden emberközpontú, azaz humanista társadalom helyes célirányát. Ennek antipólusa az Antikrisztus, ideológiája és emberképe, minden humanista társadalom téves célirányának megtestesítője. A nem Krisztusközpontú humanista szabályozás nagy veszélye épp abban rejlik, hogy mivel az ember a jót és a gonoszt, illetve a jóra és a gonoszra való hajlamot egyaránt magában hordozza, az effajta humanista szabályozás a gonosz felszabadítása révén olyan intézményesített antikrisztusi zsarnoki önkénybe taszíthatja a nemzetet, amelyben az általa dicsőített és áhított értékekből már semmi nem marad. Az olyan humanista szabályozás, amely magának a humanizmusnak elvi alapjára való hivatkozással nem hajlandó figyelembe venni és alaptörvényi szinten testületi céllá és legfőbb törvénnyé tenni a tökéletes emberi mintát, azaz a történelmi Jézus Krisztust, elvi alapon szükségszerűen célt tévesztő, azaz alapvetően és bensőségesen emberellenes és gonosz. A nemzet alaptörvényévé tett minta minden emberre kötelező minta, ami nem a hit kényszerítése, hanem egy történelmi minta humanizmus élére rendelése, ami tökéletesen megfelel az érinthetetlen értékeknek melyekből maga a jog származtatja magát. Az állampolgárnak, aki hisz, hite akkor tökéletes, ha Krisztus törvénye szerint él. Aki nem hisz, aki szívébe nem fogadta be Istent és Krisztust és Isten és Krisztus beszédét és rendjét és jó törvényét, akit saját lelkiismerete sem győz meg, annak ténykedési lehetőségeit törvényszegés és bűncselekmény elkövetésének szándéka esetén nem a belülről fakadó szabályozás, hanem az alkotmányos jó rend és jó törvény szabályozásának kell bizonyos határokon belül tartania. 1Tim 1:9 Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya- és anyagyilkosokért, emberölőkért. 1Tim 1:10 Paráznákért, férfifertőztetőkért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvőkért, és ami egyéb csak az egészséges tudománnyal ellenkezik, 1Tim 1:11 A boldog Isten dicsőségének evangéliuma szerint, mely reám bízatott. Ezért semmiben nem zsarnoki sem nem emberellenes, ha egy nemzet alaptörvénye felsőbbséggé teszi az érinthetetlen értékeket, az Életet és a Krisztust, továbbá a jót és a jó rendet, mivel a jó minta jóra visz. Különösen, ha ez a minta magának az emberi életnek és méltóságnak szerzője, egy olyan élő személy, aki saját Isteni Szellemét és a jó végbevitelére alkalmas erejét helyezi mindazokba, akik az Ő követése mellett döntenek. A törvényi szabályozás tekintetében pedig a jó törvény orientálja az embereket, továbbá óvja őket a bűnözők tevékenységétől. Nemcsak, hanem magukat a bűnözőket is

104

Krisztushoz vezérli, ahhoz a személyhez, aki szívükbe helyezi saját isteni természetét, Isteni hatalmát a jóra, és a szívükbe írja jó törvényét. Krisztus Jézus személyének személyes megismerése fogja őket sérült, közösség és társadalom és emberellenes személyekből Isten és a közösség javát szolgáló szent személyekké változtatni: Gal 3:24 Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. Gal 3:25 De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. Gal 3:26 Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Isten törvénye és az Isten szerinti és jó állami alaptörvény és törvény és szabályozás Krisztushoz vezérlő mestere mindazoknak, akik Istenellenes, életellenes, méltóságellenes és törvénytipró módon élnek. Ha ellenben hitre jutottak a vezérlő mester és a hit beszédének hallása által, akkor már a törvényi, jogi szabályozásnál magasabb és hatékonyabb hatalom őrzi őket a jóra. Ez kifejezi a törvény és a jogi szabályozás korlátait, amit szükség tudomásul vennünk és alázattal elfogadnunk, különösen a törvényhozónak! Mert önmagában még magának Istennek szent és igaz és jó törvénye is erőtlennek bizonyul a tagjainkban munkáló másik törvény miatt, ami a bűn törvénye. Mennyivel inkább erőtlen a jóra a tökéletlen emberi törvény! Róm 7:23 De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ad a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban. A bűn e törvénye felett egyedül Krisztusnak van hatalma, akit szabadságunkban áll életünkbe fogadni és ily módon az Ő immár bensőnkben lakozást vett Isteni természetének engedni. Így kerülünk ki a bűn törvényének uralma alól magunk és az egész közösség javára. Ez azonban épp a társadalom pluralitása miatt és az egységes jó rend igénye miatt sem teszi szükségtelenné az Istennek és Krisztusnak és ezek jó törvényének alárendelődő, Krisztushoz vezérlő jó állami alaptörvényt, törvényt és szabályozást. Mi módon fogadjuk azonban életünkbe, mint nemzet Őt, akiről az Ő valóságában hitből nem hallani, aki mint mindenre kiterjedő valóság és tekintély nem ismert az emberek között, hanem mint megvetett és az óvodás és iskolás kortól fogva, csak, mint valami törvényen kívüli, tiltott - jó esetben, ha meghúzza magát, akkor megtűrt - hóbortként él a különböző korosztályok tudatában? Akinek sem neve, sem személyi jogalanyisága nem szerepel nemzetünk és köztársaságunk minden állampolgárra kötelező alaptörvényében? Akinek a népképviseleti országgyűlés 1949 óta nevét sem tartja méltónak felemlíteni az Alkotmányban, mintha nem teljes mértékben tőle függne minden érték és nemes cél és eszme, ami csak egy nép és népünk kincse és megtartója lehet? Róm 10:13 Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. Róm 10:14 Mi módon hívják azért segítségül azt, akiben nem hisznek? Mi módon hisznek pedig abban, aki felől nem hallottak? Mi módon hallanának pedig prédikáló nélkül? Alkotmány 54. § (1) „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Az, hogy az állami iskolákban a teremtés tényével szemben tudományos tényként tanítják a nem bizonyított evolúciós elméletet, nem az élethez és méltósághoz való alapvető jog megsértése? Továbbá az, hogy az „állami semlegesség” elvére hivatkozva, - bár ez a szó nem is szerepel az alkotmányban – nem tanítják minden embernek az élet és méltóság és üdvösség útját, a Krisztust, sőt egyenesen az emberi szabadságjogok megsértésének tekintik a Krisztusra és Isten Igéjére való hivatkozást az élet és társadalom bármely területein, nem az élethez és méltósághoz való alapvető jog, államilag támogatott

105

alkotmányellenes megsértése? Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az Alkotmány nem teljes, és mint ilyen, önmagában belső ellentmondást hordoz, mivel olyan alapvető jogokat határoz meg abszolút értékként, amelyek megvalósulása egyedül Krisztusban közelíthető meg. Jézus Krisztus Alkotmányban való felsőbbségként való szerepeltetését ellenben az Alkotmány szelleme alkotmányellenesnek tekinti, mivel szerinte ez sérti a szabad választás legfőbb szellemi bálvánnyá tett, Krisztus és törvénye helyébe ültetett diabolikus magaslatát. Mivel Isten törvénye (a törvény) vége a Krisztus, így a gonoszra való jogot biztosító antitörvény vége az Antikrisztus. Ezért a választás törvényének vagy az önrendelkezési jognak Krisztus nélkül való legfőbb szintre magasztalásával az Alkotmány tulajdonképpen a törvény végét határozza meg, úgy, hogy nem teszi helyébe a Krisztust. Ezáltal a törvénytelenséget teszi legfőbb törvénnyé, ami a szó szoros értelmében törvényszegés és törvénytaposás, mivel nem helyezett a törvény vége illetve végcélja helyébe semmi valódi értéket, miután a törvényt megsemmisítette azáltal, hogy az emberi „szabadsággal” helyettesítette be a parancsolatot. Ezzel azonban senkit nem tesz szabaddá, hanem még inkább rabszolgává: Jn 8:34 „Bizony, bizony, azt mondom nektek - felelte nekik Jézus -, hogy mindaz, aki teszi a vétket, rabszolgája a véteknek. Jn 8:35 A rabszolga pedig nem marad örökké a házban, a fiú marad meg örökre. Jn 8:36 így hát, ha a Fiú szabadít meg titeket, akkor lesztek tényleg szabadokká. A humanista antitörvény elmozdította Isten törvényét és a parancsolatokat, életet és méltóságot ígér Isten nélkül, szabadságot a bűnből való megtérés nélkül oly módon, hogy eltörli az Élet és a parancsolat szerzőjét és a parancsolatot, hogy a bűn többé ne legyen bűn. Hiábavalóság. Pontosan ez az abortuszok önrendelkezési jog alapján történő liberalizálása. Alkotmányi szintre emelt törvénytelenség. Látható, hogy a választás és az önrendelkezés joga nem Isten törvényének és a 10 parancsolatnak megtartására vezet, hanem annak immár törvényesített, liberalizált és következmények nélküli áthágására. Érthető, hisz lényege az Isteni rend és uralom igájának letörése. Így az ilyen Alkotmány, út az anarchia, a törvénytaposás és a gonosz diktatúrák felé, mivel a törvény vége Krisztus nélkül a törvénytelenség, törvénytaposás, a Törvénytaposó, és az Antikrisztus. Az ilyen törvény valójában ellentörvény, ami az ellenkrisztushoz vezérlő mester. Bármilyen nemes a cél, az ilyen Alaptörvény Krisztus nélkül és Krisztus kizárásával önmagában hordozza a törvény és egyben a jogállamiság végét. Ezzel ellentétben az Isten törvénye ezt mondja: Róm 10:4 Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. Amikor a jelen, nem Krisztusközpontú humanista szabályozás az ember önrendelkezési jogát, a jó és a gonosz választásához és gyakorlásához való jogát teszi legfőbb törvénnyé azáltal, hogy jogszerűvé teszi az alapvető Isteni parancsolatok áthágását is, miképp ez az abortuszok törvényi liberalizálásában megnyilvánul, ezzel Isten törvényének emberek feletti érvényét törli el, ha ez lehetséges lenne. Isten törvénye akkor is érvényes az ember felett, ha az ember azt nem akarja megismerni, vagy nem akarja magára nézve hatályos törvényként elfogadni, vagy épp ezzel ellentétes ellentörvényeket hoz és léptet érvénybe. Sem a törvény nem ismerete, sem egy másik, az Isteni törvénnyel önkényesen szembenálló ellentörvény rendelése nem teszi érvénytelenné Isten emberek feletti törvényének hatályosságát. Ez egyedül Krisztusban lehetséges, aki nem törölte el a törvényt, hanem betöltötte. Aki mintegy meghalt a törvény alatt, és mint meghaltra, többé már nem vonatkozik a törvény, nincs a törvény alatt, de feltámadt dicsőségben az Isteni élet teljességére, mint akiben már nincsen bűnre való hajlam, sem semmi sötétség. Nem törölte el a törvényt, hanem tökéletesen töltötte be azt és halálával kikerült annak hatálya alól. Amikor ugyanis feltámadt, nem ugyanaz támadt fel, mint aki meghalt, hanem dicsőségben és romolhatatlanságban, tökéletes szentségben és erőben támadt fel, nem, mint a törvény tárgya, hanem mint a feltámadás és az élet szellemének törvénye. Ő és a benne lévő élet és ez élet szelleme lett a legfőbb törvény. Ezért tesz különbséget az írás Isten törvénye és Krisztus törvénye

106

között, mely utóbbi az élet szellemének törvénye, amelynek hatalma van a testi természetben munkálkodó bűn és halál törvénye felett, hogy az ember az Isten törvényét megtarthassa és azt tökéletesen, nem betű szerint, hanem annak szellemi tartalmi valósága szerint betölthesse. 2Kor 3:6 Aki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Szellemmé; mert a betű megöl, a Szellem pedig megelevenít. Amikor a betűről és a szellemről beszél, akkor a jogi szabályozás Isteni elvéről, így a jelen alkotmányi szabályozásról is tanít a törvényt és jogot tudó volt farizeus Pál. Az Alkotmányban lefektetett „minden ember veleszületett jogát” ugyanis nem szellem, hanem betű szerint értelmezték az alkotmánybírák sokak megölésére, pontosan úgy, mint ezt Pál tette megtérése előtt, amikor még Saulnak hívták és sötétségben járt és Jézust üldözte. Őbenne már nem vagyunk a törvény alatt, hanem kegyelem alatt. Ezért a jelen humanista szabályozásban valójában annak a szabadságnak a vágya fejeződik ki, hogy az ember teljesen szabad legyen, ne legyenek külső korlátai. Krisztus nélkül a bűn bennünk munkálkodó törvénye miatt azonban, és amiatt, hogy a bűnre való szabadságunkkal mások szabadságát sértjük, ez nem lehetséges, sőt rosszra visz. Ezért Isten törvényének, még Krisztus nélküli, ószövetségi rendszere is magasabb rendű - és messze hatékonyabban biztosítja az emberi élet, méltóság és szabadság egységét, - mint a jelen humanista szabályozás. Mennyivel inkább magasabb rendű és hatékonyabb a jóra és megmaradásra Isten törvényének és a Krisztusnak kombinált, Krisztusközpontú, beteljesedett rendszere, ami a jelen korszak bibliai állami hatalmi mintája. Ezt az elvet magyarázza az Írás: Zsid 8:8 Mert dorgálván őket, így szól: Ímé napok jőnek, ezt mondja az Úr, és az Izráel házával és Júdának házával új szövetséget kötök. Zsid 8:9 Nem azon szövetség szerint, amelyet kötöttem az ő atyáikkal ama napon, mikor kézen fogtam őket, hogy kivezessem Egyiptomból, mert ők nem maradtak meg abban az én szövetségemben, azért én sem gondoltam velük, mondja az Úr. Zsid 8:10 Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjükbe, és az ő szívükbe írom azokat, és leszek nekik Istenük és ők lesznek nekem népem. Zsid 8:11 És nem tanítja ki-ki az ő felebarátját és ki-ki az ő atyafiát, mondván: Ismerd meg az Urat; mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig. Zsid 8:12 Mert megkegyelmezek álnokságaiknak, és az ő bűneikről és gonoszságaikról meg nem emlékezem. Zsid 8:13 Mikor újról beszél, óvá tette az elsőt; a mi pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez. Isten a fenti szakaszban az ideális társadalom és törvényi szabályozás alapjairól tanít a jelen átmeneti korszakban. Azt juttatja kifejezésre, hogy még Isten és az Ő kezéből átvett tökéletes Isteni törvény felsőbbségének össznépi, állami szövetsége sem elég erős arra, hogy ne legyen szükség egy ennél jobb, össznépi újszövetség megkötésére, melynek oka a tömeges szövetségszegések ténye. A „nem maradtak meg abban az én szövetségemben” kifejezés, az idézett Jer. 31.32-ben így szerepel: „megrontották az én szövetségemet”. Eljön a történelmi idő, amikor Isten bele fogja írni a teljes maradék szívébe törvényét, hogy többé ne rontsák meg Isten szövetségét, hogy megtartsák Isten útjait, a jogosságot, igazságot és törvényt. Ezért az állam elsőrendű kötelessége minden nemzetben ennek az Isteni beavatkozásnak lehető legszélesebb körű katalizálása, hogy maga az Isteni természet és Isten

107

törvénye, Isten hatalmas és szuverén cselekedete által testületileg bekerüljön egy egész nemzet szívébe és elméjébe. Ehhez az szükséges, hogy az egész nép hallja ezt. Ez nem jelenthet olyan társadalmat, ahol Isten törvényével és 10 parancsolatjával ellentétes belső és külső törvények és szabályozások határozzák meg az életet és annak minőségét az országban. Ezen érinthetetlen értékekben való alkotmányos meg nem maradás vagy ezeknek törvényi megrontása egyenes út a minden értéket megrontó legszörnyűségesebb történelmi rezsimek felé. A történelmi Jézus Krisztus személye, Krisztus törvénye, és a jog által „érinthetetlen” egyéb örök értékek, mint az emberi élet és méltóság transzcendens egysége, egymástól elválaszthatatlan valóságok és kategóriák. 1Kor 9:21 „…nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.” A fenti szakasszal teljes összhangban, az önrendelkezésnek, a szabad választásnak és a lelkiismereti szabadságoknak a teremtettséggel való természetes élés ellenére történő legfőbb törvénnyé erőltetése a nemzetek törvény nélküliségének és teljes szellemi zűrzavarának jogi önkifejeződése az istenellenes modern humanista társadalmak joggyakorlatában. Ez egy megváltásra szoruló állapot, melyben egyedüli útjelző Jézus Krisztus és Krisztus törvénye. Megkerülhetetlen szükség tehát a jelen Isten- és emberellenes humanista szabályozás Krisztusorientált helyreigazítása. Ez nem egy bibliatanulmány, de egyszerűen nem lelhető fel más forrásanyag, amely helyes és hiteles útmutatásként szolgálhatna az élet kontra abortusz és a választáselvű humanizmus kontra Krisztuselvű humanizmus alkotmányozási tárgyában. De még a helyes kérdésfeltevésre vagy a helyzet puszta felvázolására sem sikerült fellelni más forrást. Ez is azt bizonyítja, hogy amikor az életet érintjük, Istent érintjük, ezért ezt nem tehetjük az Ő megkerülésével vagy figyelmen kívül hagyásával, keserű következmények nélkül. Hacsak nem akarunk egy Csernobilhoz hasonló újabb katasztrófát, ami arra int, hogy milyen és milyen messze kiható gyümölcsei lehetnek az Isten elleni tanácsnak egy emberi unióban. Csernobil mind máig egy időzített bomba, jelentése „üröm”. Jel 8:11 A csillag nevét Apszintosznak mondják, Ürömnek. S a vizek harmadrésze ürömmé lett, és sok ember meghalt a víztől, mert az megkeseredett. Ideje belátnunk, nem keletről, nem is nyugatról jön nemzetünk szabadulása, hanem egyedül Istentől, az ehhez vezető lépéseket pedig nekünk kell megtennünk. Hajrá. E tanulmány és minden egészséges Kormány célja egy olyan társadalom és kultúra felépülésének elősegítése kell, hogy legyen, melyet az élet szeretete és tisztelete és a jóság és az emberi méltóság és a béke és a jólét jellemez. Ennek alapja a jogosság és igazság. Az isteni kinyilatkoztatás egyértelműen tartalmazza, hogy az eljövendő korszakban igen hosszú időre ilyen társadalom fog megvalósulni a földön, amely a jelen korszak végének viszontagságos időszakában fog megjelenni Isteni ítéletekkel és szabadításokkal, véget vetve a törvénytelenség és fájdalom jelen időszakának, átadva helyét Isten szombatja és békéje hetedik évezredének. Ebben azok fognak részt venni, akik megmaradnak, akik mint egyén, közösség és nemzet alávetették magukat Istennek és az Ő Krisztusának és Isten beszédének. A többiek saját döntéseikkel és saját gondolataik útjaival kizárták magukat, mivel nem törődtek a jóval, hanem a jó helyett a jó és gonosz választásának szabadságát tették legfőbb törvénnyé. A Teremtő Isten és az Ő Krisztusa dicsőségét, aki Isten tökéletes képmása, pedig felcserélték Isten megváltásra szoruló megromlott képmására. Így saját magukat, azaz a bűneiből meg nem szabadult és Istennek magát alá nem vető embert tették meg legfőbb fenséggé és törvénnyé. Vagy Krisztus helyébe más, személyiséggel ellátott bálványt emelnek maguk fölé saját vesztükre, ami felől int az írás, hogy ne tegyük:

108

1Kor 10:19 S mit mondok ezzel? Tán, hogy a bálványáldozati hús, avagy a bálvány mégis csak valami? 1Kor 10:20 Ezt nem, de igenis, hogy amit a pogányok áldoznak, azt az ördögöknek s nem az Istennek áldozzák; már pedig én nem szeretném, ha ti az ördögök közösségébe lépnétek. 1Kor 10:21 Nem ihatjátok az Úr poharát meg az ördögök poharát; nem lehettek vendégei Úr asztalának meg az ördögök asztalának. 1Kor 10:22 Vagy haragra gerjesszük az Urat? Csak nem vagyunk erősebbek nála? Az írás világosan int, hogy ne emeljünk bálványtárgyat nemzetünk fölé és ne boruljunk le előtte, mert amikor ilyeneknek áldozunk akkor a mögöttük lévő démoni szellemi hatalmaknak áldozunk. Az ilyen fogságra viszi a nemzetet. Ezzel szemben Isten kimondja, hogy minden lélek az Övé. Továbbá a szabad választást annyiból patronálja, amennyiben választhatunk élet és halál között, jó és gonosz között, Isten törvényének megtartása és áthágása között. Ezzel a választással azonban nem a törvényt határozzuk meg, hogy mi az elfogadható és a helyes és az igaz és a jó és mi nem az, mivel ezt Isten már eldöntötte. Hanem választásainkkal önmagunkat, saját sorsunkat határozzuk meg, azaz, hogy Isten dicsérete alá vagy ítélete alá esünk, amikor választásainkat és cselekedeteinket megméri Isten törvénye és igazsága és fénye, amely nem változik. Továbbá mivel gonosz választásainkkal és cselekedeteinkkel másokat önkényesen erőteljesen korlátozunk élethez és méltósághoz való jogaikban, ezért a normális társadalomban szükség büntetni a bűnt. Jó választásainkkal és jó cselekedeteinkkel azonban a gonoszt cselekedő embereket korlátozzuk, akár direkt módon, akár a puszta ténnyel, hogy lelkiismeretük vádolni kezdi őket, amint szembesülnek Isten igazságával választásainkban és cselekedeteinkben. Ez a törvénynek, mint Krisztushoz vezérlő mesternek működése a lelkiismereten keresztül. Az ilyen Krisztushoz vezérlő eseteket az élethez és méltósághoz való alkotmányos jog megsértéseként kezelni igen dőre dolog. Isten fog minden embert megítélni saját Isteni törvénye és igazsága szerint és nem saját, állami vagy uniós törvényeink szerint: Ezék 18:4 Íme, minden lélek enyém, úgy az atyának lelke, mint a fiúnak lelke enyém; amely lélek vétkezik, annak kell meghalni! Ezék 18:5 És ha valaki igaz lesz, és törvény szerint igazságot cselekszik; Ezék 18:6 Ha a hegyeken nem eszik (lektor: bálványáldozati húst), és szemeit föl nem emeli Izráel házának bálványaira, és felebarátja feleségét meg nem fertőzteti, és asszonyhoz tisztátalanságában (lektor: havi vérzése ideje alatt) nem közeledik; Ezék 18:7 És senkit nem nyomorgat, az adósnak a zálogot visszaadja, ragadományt nem ragadoz, az éhezőnek kenyerét adja és a mezítelent ruhával befödi; Ezék 18:8 Uzsorára nem ad, kamatot nem vesz, megvonja kezét az álnokságtól, igaz ítéletet tesz a felek közt; Ezék 18:9 Az én parancsolatimban jár és törvényeimet megőrzi, hogy igazságot cselekedjék; ez az igaz, ő élvén él, ezt mondja az Úr Isten. Ezék 18:10 És ha erőszakos fiat nemz, aki vért ont, és csak egyet is cselekszik amazokból; Ezék 18:11 Mindezeket pedig nem cselekedte; hanem a hegyeken evett, és felebarátjának feleségét megfertőztette; Ezék 18:12 A szűkölködőt és szegényt nyomorgatta, ragadományokat ragadozott, zálogot vissza nem adott, és a bálványokra emelte szemeit, utálatosságot cselekedett; Ezék 18:13 Uzsorára adott és kamatot vett: és az ilyen éljen? Nem él! Mindezeket az utálatosságokat cselekedte, halállal haljon meg, az ő vére legyen ő rajta!

109

Ezék 18:14 Íme, ha fiat nemz, és ez látja atyjának minden vétkét, melyeket cselekszik; látja, de nem cselekszik azok szerint: Ezék 18:15 A hegyeken nem eszik, és szemeit nem emeli fel Izráel házának bálványaira, felebarátjának feleségét meg nem fertőzteti, Ezék 18:16 És senkit sem nyomorgat, zálogot nem vesz, ragadományt nem ragadoz, kenyerét az éhezőnek adja és a mezítelent ruhával befödi; Ezék 18:17 A szegényre nem veti rá kezét, uzsorát és kamatot nem vesz, törvényeim szerint cselekszik, parancsolataimban jár: az ilyen ne haljon meg atyja vétkéért, hanem élvén éljen. Ezék 18:18 Atyja, mert nyomorgatást követett el, ragadományt ragadozott atyjafiától, és a mi nem jó, azt cselekedte népe között: ímé meghal a maga vétkéért. Ezék 18:19 És ti ezt mondjátok: Miért ne viselje a fiú az apa vétkét? Ám a fiú, törvény szerint és igazságot cselekedett, minden parancsolatimat megtartotta s cselekedte azokat: élvén éljen. Ezék 18:20 Amely lélek vétkezik, annak kell meghalni; a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az ő igazsága; és a gonoszon az ő gonoszsága. Ezék 18:21 És ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolatimat és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen, és meg ne haljon. Ezék 18:22 Semmi gonoszságáról, melyet cselekedett, emlékezés nem lesz; az ő igazságáért, melyet cselekedett, élni fog. Ezék 18:23 Hát kívánva kívánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen? Ezék 18:24 És ha az igaz elhajol az ő igazságától, és gonoszságot cselekszik, minden útálatosság szerint, melyeket a hitetlen cselekedett, cselekszik, nemde éljen-e? Semmi igazságairól, a melyeket cselekedett, emlékezés nem lesz: gonoszságáért, melyet cselekedett, és az ő vétkéért, mellyel vétkezett, ezekért meg kell halnia. Ezék 18:25 És azt mondjátok: Nem igazságos az Úrnak útja! Oh, halljátok meg, Izráel háza: az én utam nem igazságos-e? nem inkább a ti újaitok nem igazságosak-e? Ezék 18:26 Ha elhajol az igaz az ő igazságától, és gonoszságot cselekszik, és amiatt meghal: gonoszsága miatt hal meg, melyet cselekedett. Ezék 18:27 És ha a gonosztevő megtér az ő gonoszságától, melyet cselekedett, és törvény szerint és igazságot cselekszik: ez az ő lelkét megtartja életben. Ezék 18:28 Mert belátta és megtért minden gonoszságától, melyeket cselekedett: élvén éljen, ne haljon meg. Ezék 18:29 És azt mondja az Izráel háza: Nem igazságos az Úrnak útja! Az én útjaim nem igazságosak-e, Izráel háza? nem inkább a ti útjaitok nem igazságosak-e? Ezék 18:30 Ennek okáért mindeniteket az ő útjai szerint ítélem, Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten. Térjetek meg és forduljatok el minden vétkeitektől, hogy romlástokra ne legyen gonoszságotok. Ezék 18:31 Vessétek el magatoktól minden vétkeiteket, melyekkel vétkeztetek, és szerezzetek magatoknak új szívet és új szellemet; Miért halnátok meg, oh Izráel háza? Ezék 18:32 Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában, ezt mondja az Úr Isten. Térjetek meg azért és éljetek! Mint látjuk, az Isteni szabályozás felülírja az emberi szabályozást. Gonoszságaink törvényesítése nem mentesít az ítélettől, amit gonosz cselekedeteinkkel magunkra hozunk. A törvény még a bűn bűnös

110

voltát vagy a halálbüntetést is eltörölheti, ez azonban nem óvja meg a nemzetet sem a bűntől, sem az erőszakos haláltól, sem ezek tömeges pusztításától, mivel erre nincsen hatalma. Látható viszont, hogy létezik egy út, ami valóságos és reményt ad, ami az egyéni és testületi megtérés minden gonosz döntésből és cselekedetből. Ekkor Isten is megbocsát, mintegy eltörli a kárhoztató ítéletet. Ezért a fent leírt Isteni irgalmasság gyakorlása szükséges, de csak akkor lehet irgalmasságot gyakorolni, ha a törvény a bűnt bűnnek nevezi, és kimondja rá a kárhoztató ítéletet. A törvénynek szükség megítélnie és megbüntetnie a gonoszt, de lehetőséget kell biztosítania a kegyelemre, miképp Isten teszi. A mai nemzedékek eszik a régi nemzedékek bűnének gyümölcsét, az elkövetkezendők pedig a mi bűneink, mulasztásaink gyümölcsét, ami ellenkezik Isten törvényével. Erre jó példa az államadósságok, állami kölcsönök felvételének és ezek keserű és gonosz gyümölcsének néhány személy által történő népünkre kényszerítése és ezek átkának más nemzedékekre való átadása. Isten az Ő törvényében épp ezért, a nemzedékek rabszolgaságba sűlyesztésének elkerülése végett rendelkezik arról, hogy 7 évenként minden adósságot el kell engedni, meg kell semmisíteni. Tiltja továbbá a kamatot, az uzsorát és a zálog vételét, ami az emberek otthonukból való kiforgatásának ördögi módszere. Isten és törvénye jó és oltalom! Ha az Ő felsőbbségével szövetségre lépünk és az Ő útjait követjük, akkor megtartja nemzetünket. Ez az igazság. Nem csak az egyénnek, hanem az alkotmánynak és az alkotmányozónak, a törvénynek és törvényhozónak is szükség megtérnie Istenhez és az Ő törvényéhez, és eszerint gyakorolnia hivatalát. Ez nem bűn, nem alkotmányellenes és nem törvényellenes, hiszen Isten a törvény és az Istenhez tért és Istent és az Ő törvényét immár önmagában hordozó és cselekvő alkotmányozó és törvényhozó maga válik a nemzet törvényévé a benne lakozó Isteni törvény és ennek kifejezésre juttatása által. A bírókkal ugyanez a helyzet. Nem a régi rend határoz meg minket, hanem mi határozzuk meg az új rendet Isten bennünk munkálkodó Igéje és Szelleme által. Jer 15:19 Azért ezt mondja az Úr: Ha megtérsz, én is visszatérítelek téged, előttem állasz; és ha elválasztod a jót a hitványtól, olyanná leszel, mint az én szájam. Ők térjenek meg te hozzád, de te ne térj őhozzájuk! Miképp Isten prófétája, úgy bármely nemzet és nép alaptörvénye állhat, mint próféta az egész nemzet és nép előtt és más nemzetek és népek alkotmányai és népei előtt, de egy Istenhez tért nemzet és nép is állhat a népek között, mint Isten prófétája, ha a fenti feltételeket betöltötte. Zsolt 32:1 Dávid tanítása. Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Zsolt 32:2 Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és szellemében csalárdság nincsen. Zsolt 33:12 Boldog nép az, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott magának. Konkrét célkitűzések megvalósítása útján praktikusan közelíthetünk egy Krisztusi társadalom felé. Pontosan ez e tanulmány célja. Az első részben lefektetett és tárgyalt cél az ember jogalanyiságának alkotmányos kiterjesztése a születés előttre, egészen az egy sejtes fázisig, azaz a fogantatásig. A „Részletes kifejtésben” összetett összefüggései szerint, több megközelítésben tárgyaljuk a magzati élet és jogalanyiság kérdéskörét. Ez felöleli mind az élet, mind az élet kioltásának különböző vetületeit és összefüggéseit. Ezért a magzati életjog és a globálisan egységesülő liberalizált abortuszjog témakörének kifejtése során a tanulmányban megjelennek az élet és az élet kioltásának szakmai, természettudományi, orvosi, jogi, etikai, szellemi, politikai, szervezeti, történelmi, történeti, jogfolytonossági, bibliai, globális, apokaliptikus, továbbá bűnbánati, engesztelési vonatkozásai és ezek összefüggéseikben és tendenciáikban történő vizsgálata. Vizsgálatunk tárgya az élet és méltóság és ennek önkényes, mesterséges kioltása. E tárgy teljessége különféle vetületeinek tárgyalásában

111

általában helyet kap az élet és kioltása egymással szembenálló valóságainak vizsgálata. Például miként az életnek van szellemi és természettudományi valósága, védelmének pedig történelmi, történeti, jogfolytonossági, jogi, ideológiai, szervezeti valósága, ugyanígy az élet kioltásának is van önállóan létező szellemi, természettudományi valósága, de van történelmi, történeti, jogfolytonossági, jogi, ideológiai, szervezeti valósága is. Ezek holisztikus, azaz a teljességet figyelembe venni törekvő vizsgálatából felismerhető, hogy mindkét oldal különböző vonatkozásainak teljessége a másik oldallal antagonisztikusan ellentétes, önmagában azonban összefüggő és folytonosságot alkotó egészet képez. E felismerésnek azonban rendkívüli gyakorlati vonatkozásai vannak, melynek alapos megértése és átgondolása előfeltétele a helyes döntések és stratégiák és célkitűzések és tervek megalkotásának. A vázolt interdiszciplináris vagy holisztikus megközelítés épp teljességre való törekvéséből következően alapul szolgálhat olyan kritikának, miszerint a tanulmánynak nem kívánatos vallásos színezete illetve állásfoglalása van. Erre engedje meg a tisztelt olvasó ezt a választ: mielőtt Semmelweis Ignác bécsi magyar orvosunk új megközelítésből vizsgálta a gyermekágyas anyák roppant mérvű vérfertőzésben történő halálozási arányát, a bécsi nőgyógyászok fertőtlenítő kézmosás nélkül nyúltak be a vérző anyaméhbe úgy, hogy egyenesen a hullák boncolásából estek be a szülőszobába kézmosás nélkül. A büszke szakember nőgyógyász férfiak természetesen ellene álltak a zseniális magyar tudósnak, végül azonban igazolódott újfajta megközelítésének helyessége, ami végre végérvényesen véget vetett az indokolatlan, és tömegméreteket öltő szakmai gyilkosságoknak, az anyákat ugyanis orvosaik fertőzték meg. Tudományuk és túlzott önbizalmuk, a megszokotthoz való szemellenzős ragaszkodásuk volt felelős azok értelmetlen haláláért, magzatok tömegeinek elárvulásáért és férfiak megözvegyüléséért. Végül azonban bevezették a fertőtlenítőszeres kézmosást. Továbbá mivel az életről és az élet kioltásáról van szó, ezért a jelenség különböző vetületeinek vizsgálata szükségessé teszi mind az élet, mind az élet kioltásának szellemi, ideológiai, szervezeti, történelmi, jogi stb. vizsgálatát. Nem csak, hanem ezek szembeötlő és égbekiáltó összefüggéseinek további vizsgálatát és az alkotmányozói, honatyai felelősségvállalást is, függetlenül attól, hogy ezek felmerülése milyen feltételes reflexmechanizmusokat indít el. Egy kis önfegyelem gyakorlásával bárki képes lehet rá, hogy átprogramozza saját gondolkodásmódját, ha a tények és összefüggéseinek felismerése ezt szükségessé teszik. Róm 12:2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. Ez egy általános felhívás. A megújult elme az alkotmányozói felelősségvállalás folyamatában épp úgy megújult állapota szerint működik, mint az élet bármely más területén. Nem tarthatjuk tovább homokban fejünket, fel kell hagynunk az állami semlegesség struccpolitikájával. Ha igazi humanisták vagyunk, akkor a Krisztusi mintát követjük, aki ezt mondta: Mt 12:30 Aki velem nincsen, ellenem van; és aki velem nem gyűjt, tékozol. Ez azt jelenti, hogy az igazi humanista a Krisztusi embereszmét követi, ami praktikusan annyit jelent, hogy Krisztusnak, mint főnek és Krisztus törvényének és erkölcsi tanításának rendeli alá a humanizmusa egész ideológiáját, hitét és gondolatrendszerét, továbbá egész életét. Az igazi humanista ember a Krisztuskövető ember. Amelyik nyugati típusú humanista polgári társadalom és demokrácia ezt a mintát követi, az egészségesen fejlődik. Amelyik polgári kormány az ezzel ellentétes liberalizmust követi, az a szétdobáló, globalista, baloldali, történelmi kommunista és szocialista szétdobálónak a társa. Minden kormány, legyen az nemzeti vagy nemzetellenes, polgári vagy

112

szocialista, a magzatokhoz való viszonyának törvényi kifejezésével leplezi le okkult, eugenikai, náci, antikrisztusi jellegét vagy Krisztusi jellegét. Mk 9:40 Mert aki nincs ellenünk, mellettünk van. Ez azoknak a jóakaratú humanista embereknek egységéről szól, akik Krisztussal vannak és Őt követik. A Krisztusi elv eszerint ez: Ő a minta, és akik ezt a mintát követik, és nincsenek testvéreik ellen, még ha nem is értenek mindenben egymással egyet, ha különböző csoportosulásokba tömörülnek is, lényegileg együtt vannak, egy csapatban játszanak. Ebbe a csapatba tartozik az a jóakaratú humanista is, aki felismerte, hogy a humanizmus a Krisztusi minta követése nélkül emberellenes, mivel Krisztusellenes. Más szavakkal, aki nem Krisztussal van, és nem vele gyűjt, az tékozol, ami azt jelenti, hogy nem abban a csapatban játszik, amely az emberek javát szolgálja, hanem abban, ami az emberek kárára van. A „tékozol”, vagy más fordításokban „szétszór” kifejezés ennek megfelelően megegyezik a diabolos szóval, melynek jelentése ez: „szétdobáló”. Ez a név utal a bibliában a gonosz szellemi ellenbirodalom nagyon is valóságos és tevékeny legfőbb vezérére, a sátánra. Innen a „diabolikus” kifejezés, melynek jelentése ez: „ördögi”. Ennek megfelelően a humanizmus Krisztusnak, mint fejnek való alárendelődés nélküli liberális vadhajtása nem megerősíti, felépíti és megjobbítja az emberi társadalmakat, hanem hatásai ezekkel ellentétesek, még akkor is, ha őszinte meggyőződés vagy jó szándék tüzeli, de nem megismerés szerint. Róm 10:1 Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel üdvösségét. Róm 10:2 Mert bizonyságot teszek felőlük, hogy Isten iránt való buzgóság van bennük, de nem megismerés szerint. Ef 4:17 Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában, Ef 4:18 Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük; Hós 4:6 Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról. Nincs tehát létjogosultsága annak a nihilista és letális érvnek és gyakorlatnak, miszerint a Kormánynak, a törvényhozónak vagy alkotmányozónak, a képviselőnek, honatyának és politikusnak felelős hivatali tevékenysége és döntéshozatala gyakorlása közben egyénileg vagy testületileg, be kellene zárnia elméjét és nem szabadna megváltoznia elméje megújulása által, hogy megvizsgálja, Istennek tetsző döntésével bizonyítsa (King James bibliafordítás), hogy „mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata”! Arra sincsen semmi magasabb törvény sem semmilyen tanács, hogy miért lenne kötelező a törvényhozónak meghomályosodott értelemmel, hiábavaló elmével, az isteni élettől elidegenedett módon, tudatlanságban, megkeményített szívvel és nem megismerés szerinti buzgósággal dönteni az emberi élet és annak intézményesített, tömeges kioltásának kérdésében! Ez a lényegileg holisztikus megközelítés azért elkerülhetetlen előfeltétele az objektív vizsgálatnak, tényfeltárásnak és elemzésnek, mivel mind az élet, mind az élet kioltása rendkívüli szellemi valósággal és vonatkozással bírnak, mely vonatkozások és valóságok kérlelhetetlenül megjelennek a természettudományi, orvosi, vagy etikai vizsgálódások során épp úgy, mint a jogi, történeti, történelmi, ideológiai vagy szervezeti, de a személyes és pszichológiai szinteken is. Ez praktikusan és tényszerűen azt jelenti, hogy egyfelől szükség az élet és igaz világosság felé fordult szívvel és elmével Istenhez, Isten törvényéhez, Igéjéhez és az Ő Krisztusához folyamodnunk e döntéshozatal során,

113

másfelől pedig, hogy történelmileg, történeti, ideológiai, intézményes és szellemi jogfolytonosság alapján ördögi, antikrisztusi, eugenikai, náci erővel és hatalommal állunk szemben. Bármennyire is felháborít is ez némelyeket, mivel e tanulmány I. részének tárgya a magzati jogalanyiság, a II. részének tárgya pedig az Istennek kijáró tiszteletadás az alkotmány preambulumában, és mivel az emberi élet és méltóság és annak alkotmányos tisztelete Krisztusi elv és Istenből fakad, és eleve kizárólag Isten és Krisztus forrásából és tiszteletben tartásával biztosítható, ezért e tanulmány két része szerves egységet alkot. Mivel az Élet alkotmányos tisztelete Krisztus tisztelete, tagadása pedig Krisztus tagadása, ezért ezek egybeesnek Isten és Krisztus tiszteletével vagy a nekik kijáró tisztelet megvonásával az Ő teremtményeihez, Isten teremtéséhez való alkotmányos és törvényi viszonyunkban, ami jól tükröződik a múlandó szabályozásban, ami nem tisztelte meg Istent az Ő teremtésében. Amikor tehát az élet tiszteletéről dönt a törvényhozó vagy alkotmányozó, akkor szükségszerűen Isten tiszteletéről dönt. Ha tiszteljük Istent, Ő is tisztelni fog minket. Ha nem tiszteljük Őt, Ő sem fog megtisztelni minket. Kicsoda oly vakmerő, hogy Istent kísérteni merészkedik? Az ilyen vállalja is akkor annak minden következményét. Ha magát el akarja pusztítani, az nem jó, de ki akadályozhatja meg? Az ilyen nem Isten akarata, és bizonyos, hogy gonosz szellemi hatás alatt teszi. Az azonban egészen más kérdés és más kategória, amikor valaki szabad akaratát nem a saját, hanem mások életének kioltására használja, legyen az ilyen köztörvényes bűnöző, törvényhozó vagy alkotmányozó. Nekünk férfiaknak eredendő legnagyobb bűnünk és gonoszságunk a mulasztás bűntette. Ádám az ő felesége mellett állt, amikor őt megkísértette a kígyó képében megjelenő kísértő. Az Ember megakadályozhatta volna asszonyát, de nem tette, sőt maga is társult vele Istene és Atyja egyetlen tiltó parancsolatának megszegésében és a kezdettől fogva embergyilkosnak való engedelmességében, és felesége kezéből vette át a tiltott gyümölcsöt és ettek belőle mindketten. Ez beindította szervezetünkben a halál működését, a romlást, ami idővel teljességre jutva fizikai halálunkat eredményezte, aszerint, miképp Isten előre megmondta. A legnagyobb veszély az, ha Isten nem talál egy embert, aki a képviselők közül, mint igaz honatya, felvállalja Krisztus ez ügyét, ez alkotmányozás kezdeményezését és állhatatos végbevitelét. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy az alkotmányozónak segítsen megszilárdulnia az igaz hitben és a Krisztusban az Életre. Amikor az életről és annak ajándékáról és ennek legalizált és liberalizált kioltásáról beszélünk, akkor puszta alkotmányi, törvényi szabályozásoknál sokkal hatalmasabb transzcendens valóságokat érintünk. Amikor ugyanis az élethez nyúlunk, akkor valahol az örökkévaló és halhatatlan Istent érintjük. Nem mindegy, hogy ezt miképp tesszük. A tanulmány II. része két részre oszlik. Első része kommentár nélkül tartalmazza a lengyel alkotmány preambulumát. Második része ennek megfelelően hangot ad annak az igénynek, hogy az Alkotmány preambulumában jelenjen meg a Szentháromság felsőbbsége, aki a zsidó-keresztény történelmi, bibliai Isteni kinyilatkoztatás útján kijelentette magát az emberi nemnek, akit Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett, ami egyúttal meghatározója az emberi élet és méltóság elidegeníthetetlen és transzcendens értékének. Továbbá, hogy ezzel elválaszthatatlan egységben jelenjen meg benne Isten Igéjének felsőbbsége is. A tanulmány III. része élet, család és Krisztusközpontú iskolai világnézeti oktatás bevezetésének szükségességét fejtegeti a fogamzásgátlás és halál kultúrájával szemben.

114

A magzat jogalanyiságának és jogképességének tagadása és az abortuszok modernkori széleskörű liberalizálása az emberi élethez való hozzáállásunk kifejeződése. A törvényileg legalizált liberalizált abortuszok történelmi eredete a - dokumentáltan a tiltott szellemi birodalomból, okkultizmusból, sátánizmusból és a fekete mágiából táplálkozó - náci harmadik birodalomba nyúlik vissza, amelyben politikai rangra emelték az eugenikát. Az is bizonyított, hogy a Hitleri Harmadik Birodalom okkult náci eugenikai szuperfaj elméletének és politikájának szakértő vezetői továbbá célkitűzései és politikája áthelyeződtek olyan nemzetközi világszervezetekbe, amelyek ma gazdasági, politikai és szakértői, humanitárius világszervezetekként tevékenykednek ugyanazon célra. A nemzeti meggyengítés módszerét az abortuszpolitika útján a Szovjetunió is átvette a náci vezetőktől és alkalmazta Magyarországon, mint alább látni fogjuk. A Harmadik birodalomban megnyilvánuló komplex eugenikai náci szellem a legmegfelelőbben az antikrisztusi szóval jellemezhető, mivel nem egy etnikum uralmát szorgalmazza, hanem egy elit uralmát, melynek lehet ugyan etnikai jellege, de ez nem kizárólagos feltétel, amibe az is belefér, hogy saját etnikumukat irtják, a jut is marad is elv alapján. A hatalmi rend továbbá beavatási és szövetségi szintek szerint rétegződik úgy, hogy az alacsonyabb beavatási szinteken lévők nincsenek beavatva a következő szintbe tartozók terveibe és szövetségébe. Így a diabolikus terv kiszolgálói túlnyomó többségének fogalma sincs róla, hogy a piramis csúcsán kik állnak és milyen szellemi illetve ideológia gyökérrel, céllal és eszköztárral. Ha tisztába lennének vele, radikálisan megváltoztatnák nézeteiket és nem szolgálnák tovább az antikrisztusi rendszert semmilyen szinten. Az antikrisztusi világuralmi próbálkozás nem halt el a Harmadik Birodalom bukásával és az 1989-90-es rendszerváltásokkal. A kommunista és a náci rendszer egy közös antikrisztusi terv része, melyben ugyanúgy megvan a forgatókönyve a rendszerváltásnak is, melynek célja a tőke és az uralom további összpontosítása és kiterjesztése, a nemzetek ellehetetlenítése és zsarolhatóvá tétele adósságokkal továbbá egy egységesített globális kereskedelmi és monetáris banki rendszer kiépítése és kiterjesztése a kelet európai országokra is. A világuralmi törekvések jelen eszközei etnikumok és nemzetek közötti konfliktusok szítása és kirobbantása és a szélsőséges iszlám militáns tevékenységek támogatása, ami etnikai és vallásháborúknak minősített konfliktusokat eredményez. Ezek célja, hogy a nemzetállamokat és a vallásokat, ideje múlt, társadalomra veszélyes ideológiaként kezeljék, és hogy létrehozzanak egy globális uralmi rendet globális ideológiával és luciferi vallással, melyben a családot, a nemzet és a valódi Istenbe vetett bibliai hitet barbár dologként kezelik.. A bibliai próféciák szerint a Fenevad minden vallást üldözni fog, és semmilyen istent nem fog elfogadni, legyen az Isten vagy démoni szellemi fejedelem, hanem kizárólag önmagát, és önmaga imádatára fogja kényszeríteni mindazokat, akik nem választották Jézust, azokat ugyanis nem győzheti le. Ezért, amikor a nemzetek saját ősi szellemi hagyományaikhoz nyúlnak vissza, létrehozván egy vallásos szinkretizmust a kereszténységgel, e globalizációs törekvéssel szemben, nem is sejtik, hogy a globalista célt szolgálják, ugyanis ez ugyanúgy halálra van ítélve, miként a Harmadik Birodalom bukása is ismert volt azok által, akik anyagilag támogatták azt. Épp e helyi nemzeti istenek és tevékenységeik lesznek az apropó és eszköz, amit a nemzetállamok és a nemzeti tudat lerontására ideológiaként használni akar az emelkedő nemzetek feletti szörny, ami világszervezeteken és felvásárolt, megzsarolt politikusokon keresztül munkálkodik, melyek között természetesen csak igen kevés beavatott van, a művelők nagy többsége előtt nem ismertek a távlati célok és mozgatók, a teljes valóságot számukra homály fedi. Amikor démoni szellemi fejedelemségek és emberi etnikumok egymás ellen harcolnak, akkor ez a globalista célt és annak nemzet és vallásellenes stratégiáját és ennek demagógiáját szolgálja, mivel háború és pusztítás. Szolgálja továbbá a manipuláló körök mérhető anyagi hasznát és befolyásuk növekedését. E világimpérium nemzetekre, népekre történő rákényszerítésének legfőbb eszköze a humanista ideológia és ennek emberközpontú politikai rendszerei, amelyek Istennel, Isten törvényével és Krisztussal szemben az embert teszik meg legfőbb

115

felsőbbséggé és törvénnyé, és Jézus nevét és tekintélyét és Isten Igéjét kizárják a közéletből és az uralomból. Valójában azoknak a beavatottaknak, akik ezt az ideológiát a nemzetekben azok által terjesztetik, akik hisznek benne, akik maguk nem beavatottak a magasabb szintekbe, eszük ágában sincs hinni abban, amit terjesztenek. Ezek egy dologban hisznek, hogy embertelen kényszeruralom alá vessék az egész földet, hogy nyílt antikrisztusi diktatúrát vezessenek be az alkalmasnak ítélt helyzetben és időben, és jót mulatnak építőik naivitásán és filantróp humanizmusán. E célból megtervezett történelmi próbákat, kísérleteket végeznek országokon. Az itt leírt dolgok már rég nem „elmélet,” hanem bárki által kikutatható dokumentált történelmi valóság, melynek politikai és jogalkotói figyelmen kívül hagyása felelőtlenség. Ez nem csoda, mivel manipuláló és törvénytelen sátáni szellemi hatalom megnyilvánulásáról van szó, amivel szemben Isten adja a szellemi belátást, tekintélyt és hatalmat egyéni és testületi szinten. A humanista ideológia valójában ateista, amely teljesen nyitott a tiltott szellemi ellenbirodalom felé, így jól szolgálja a családok, nemzetek és vallások és végeredményben a magántulajdon egyetemes felszámolását is, és az embertelen rendszer bevezetésének legfőbb eszköze a beavatott körök kezében. Az Istentől rendelt nemzetek megkímélésének egyedüli módja az egy igaz Istennek, a biblia Istenének meghívása a nemzetekbe, országokba és népekbe. Ez hozza ki a nemzetekből és népekből a legjobbat és egyedül ez tartja vissza a gonoszt. Jelenleg a nyugati típusú modern humanista demokráciák leigázása folyik, hogy a humanizmus és demokráciái átadják helyüket egy immár internacionalista náci rendszernek, amely egyesíti magában a náci, a kommunista és a nemzetközi banktőke erejét és az antikrisztusi eugenikai ideológiát és szellemet. Olyan komplex helyzet mesterséges létesítési kísérlete folyik, amelybe nyíltan felléphetnek az eugenikai antikrisztusi kormányzatok, melyekben államvédelmisek és szekuritátésok és ÁVH-sok gondoskodnak modern technológia igénybevételével az élethez és méltósághoz való alapjogok teljes semmibevételéről. E cél elérésére mesterségesen kifejlesztett járványokat, biológiai, vegyi fegyvereket fognak bevetni titokban, hogy bárkit lágerekbe kényszeríthessenek és megölhessenek, miként a magzatokkal teszik világszerte és az in-vitro emberkísérletek áldozataival, továbbá a betegekkel és öregekkel sok civilizált államban, például a Benelux országokban. A globalista cél a kommunista egy világkormány létrehozása, melynek az ENSZ adna otthont. A nyugati világ csak oly módon menekedhet meg ettől a megszállott inter-, pontosabban űber-nacionalista, náci, kommunista, nemzetek feletti politikai és monetáris hatalomtól, ami kísérlet egy bensőségesen gonosz, újfajta antikrisztusi világkormány felé, ha nemzetenként határozottan és nyíltan megtagadja Krisztustagadó humanista emberkultuszát és visszatér Krisztus uralmához és a keresztény hithez. Ekkor Isten biztosítani fog egy békeidőszakot, mielőtt minden apokaliptikus esemény bekövetkezik, lezárva a jelen korszakot, amely átadja helyét a bibliában szereplő Isteni kinyilatkoztatásban megjövendölt eljövendő korszaknak, Isten eljövendő ezer éves bibliai országlásának, „mint a mennyben úgy a földön is”. Minden egyes Isten szerint való lépés és döntés valóságos kivetülése Isten eljövendő királysága érvényre jutásának most, aminek örökkévaló jutalma van. A náci tudósokat és háborús bűnösöket átmenekítették az amerikai kontinensre vagy máshová és olyan szervezetek, mint a CIA alkalmazta őket. Mások világszervezeteken keresztül fejtik ki hatásukat. Azok a szellemi, ideológiai, financiális és személyi, családi hatalmak is tovább élnek, akik annak idején anyagilag támogatták a nácikat egészen a háború végéig, ami jó stratégiának és üzletnek bizonyult távlati terveikre nézve. Mindmáig ugyanazon politikai világuralmon dolgoznak, ugyanazokkal a módszerekkel. Ennek a szervezett és rögeszmés diabolikus tervnek és tevékenységnek egy részterülete a világ népességének szabályozása, a születés és halálszabályozás, a fogamzásgátlás, az abortusz, a sterilizáció, az iskolákba és óvodákba bevitt ezen elvek szerinti szexuális nevelés, a nagycsaládok hátrányos megadóztatása, továbbá az olyan intézmények fokozatos leépítése és megsemmisítése, mint a család, a nemzet és az egyház. Az egész folyamatot és jelenséget összefüggéseiben szemlélve és vizsgálva minden kétséget kizárhatóan igazolja magát a kérlelhetetlen

116

valóság és tény, hogy a biblia lapjain megjelenő bukott szellemi birodalom rosszindulatú és bensőségesen gonosz, Isten- és emberellenes szellemi, társadalmi, gazdasági és politikai térhódítása és hatalomátvételének előkészülete zajlik globális szinten, az egész földön. Ennek jó táptalaja az okkultizmus, a társadalom tudatos széttöredezése, a szélsőséges individualizmus, a bűnös hajlamok és tevékenységek liberalizálása és Isten és Krisztus és a keresztény hit fokozatos irrelevánssá tétele, háttérbeszorítása és kiiktatása a közéletből. Amikor tehát a magzatnak, mint genetikailag befejezett emberi személynek jogalanyiságáért és jogképességéért harcolunk az egy sejtes fázistól, fogantatástól kezdve, akkor a kezdettől fogva ott lévő, bukott, Istenellenes, Krisztusellenes, törvénytaposó szellemi fejedelemségek, fennhatóságok és ez élet sötétségének világbírói, „kosmokrátorai” ellen, mint szellemi lények ellen és ezek intellektuális erődítményei, szabályozásai, szervezetei és törvénytelen eszközei ellen harcolunk. Ezért teljesen helyénvaló a szellemi ellenkirályság eme egyik nagy bástyája lerontására való harcba bevonni e harc szerzőjét és forrását, aki az élő Isten, maga az Élet és az élet szerzője. Mivel az életpárti erők praktikusan Krisztusból nyerik életet tisztelő meggyőződésüket és erejüket, ezért elkerülhetetlen és szükségszerű, hogy Isten és Jézus Krisztus és Isten Igéje és a keresztény hit, mint szellemi valóságok szerepeljenek ennek a témakörnek a tárgyalásában. Isten és Krisztus kihagyása az élet kihagyásával lenne egyenértékű, mivel Krisztus maga az Élet és az emberek világossága. Ha Krisztust kihagyjuk, akkor nem maradna semmi, csak egy benyomás vagy ingatag és relatív filozófia, aminek épp gyümölcsével küzdünk. Vissza kell tehát mennünk egészen e gonosz gyümölcsöt termő fa gyökeréig, ami a mi Istentől és az Ő Igéjétől való eltávozásunk. Szükség engednünk, hogy Isten beoltson minket az Istennel kötött szövetségek ama „szelíd olajfájába”. Ez Krisztus teste, a nép, amely megtermi Isten szavának gyümölcsét a földön. Jézus Krisztusnak és Isten ihletett és bibliában kanonizált kinyilatkoztatásának és tanításának hatalmi rendből és közéletből történő kizárása a legnagyobb élet- és emberiség ellenes bűntett katalizátorának bizonyult társadalmainkban, amely több mint 1 milliárd emberi élet kioltásáért felelős. Ha a humanista gondolkodású képviselő ezen megbotránkozna, gondoljon bele, hogy sem Isten, sem Krisztus, sem keresztény felekezet sem a szentírás sem a keresztény hit, erkölcs és tanítás és szabályozás soha nem támogatta ezt a bűntettet. El lehet gondolkodni azon, hogy Krisztus hiányában az ember maga ilyen elvakult és gonosz? Ha igen, akkor ez már elég annak belátásához, hogy Krisztusra van szükségünk személyes, testületi, nemzeti és állami szinteken egyaránt. Ha nem maga a „felvilágosult” vagy „illuminált” ember ilyen elvakult és gonosz, akkor honnan e gonoszság? Csak egy logikus válasz létezik, egy másik szellemi birodalom hamis világosságba öltöztetett diabolikus gonoszsága juttatja kifejezésre saját természetét e bűntény által. Ez esetben még inkább szükségünk van a megdicsőült, élő és ható Jézus Krisztusra, mivel nem csak magunkat nem vagyunk képesek legyőzni, hanem egy hatalmas külső ellenség is bejött a képbe, amely az életünkre tör, és mint egyént, testületet és nemzetet, be akar minket fedezni és bennünk és általunk akar működni. Ezért kérem az olvasót, hogy legyen türelemmel és olvassa végig ezt a munkát. Ez nemcsak azért lett összeállítva, hogy információkat közöljön, ami segít a tisztánlátásban és a helyes állásfoglalás felépítésében, hanem azért is, hogy az olvasónak lehetőséget adjon rá, hogy e nagy horderejű valós és megoldandó probléma vonatkozásainak vizsgálata kapcsán felismerje Isten jóságát és annak szükségét, hogy hozzá személyesen közelítsen, hogy hit által elnyerje szelleme felülről foganását, és a hit útját járva kimunkálja lelke üdvösségét. Ezáltal Isten élete, jósága, természete, világossága és hite szellemében lakozást vesz, egy pillanat alatt teljesen más emberré lesz, majd lelke, gondolkodásmódja, jelleme és élete is lépésről lépésre átformálódik, mintegy az Isten Igéje által. Ez lesz az alapja annak is, hogy ezt a harcot megnyerjük. Péld 21:30 Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

117

De ha erre nem fogékony az olvasó, akkor gondoljon saját családjára, akiket szeret, és akikhez ragaszkodik. Ha elabortálta volna ezeket az édesanyjuk, akkor hol lenne most a családja? És végeredményben, idősebb korára mi marad az embernek? Avagy az ősz fej bölcsességével visszatekintve mi az életben az igazi érték a megkérdezettek szerint? Ha a hitben jelenleg nem is vagyunk ugyanazon a meggyőződésen, mindazonáltal az emberségesség és az egyetemes jó tekintetében lehetnek és kell is, hogy legyenek közös pontjaink. Minden jóakaratú ember összefogására szükség van az egyetemes értékek védelmére és helyreállítására. Sőt, meglehet, hogy épp az olvasó élet melletti kiállása fogja eldönteni a kérdés kimenetelét. És Isten ezt nem fogja elfelejteni. “Minden egyes ember egyetlen sejt fázisától (a fogantatástól) személy.” Dr. Kellermayer Miklós prof., sk. POTE, Klinikai Kémiai Intézet, „Az emberi magzat foganása pillanatától fogva egyedi és az anyától teljesen megkülönböztethető, méhen belüli életszakaszát élő ember, és mint ilyet, az Alkotmány 8. § (1) bekezdése, 54. §-a és 56. §-a értelmében megilleti ugyanaz az alkotmányos és törvényes abszolút védelem, mint ami a már megszületett embert.” Dr. Drenyovszky Irén sk. a Keresztény orvosok magyarországi társasága elnöke 48/1998 AB Határozat, Dr Lábady Tamás alkotmánybíró különvéleménye, 1. pont: „Meggyőződésem szerint a magzati életnek az emberi élettől eltérő jogi minősítésére a törvényhozónak nincs alkotmányos lehetősége, mert a magzatot – akár az anyatestben van, akár azon kívül, mesterséges körülmények között – fogantatásának pillanatától kezdve embernek, vagyis jogalanynak, jogképes személynak kell tekinteni, amiből következik, hogy a méhmagzatot az élethez való jog anyjával szemben is megilleti. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az élethez és méltósághoz való alanyi jog abszolút jog, azaz korlátozhatatlan és redukálhatatlan, vagyis a jog által érinthetetlen alapjognak minősül. Mivel a magzat biológiailag ember, genetikailag befejeződött emberi individuum, és mivel a „veleszületettség” – a nemzetközi egyezmények szóhasználata („inherent right to life”, „droit inhérenta la vie”, „angeboneres Recht auf Leben”) szerint is – nem születéssel szerzett, hanem elidegeníthetetlen, az emberrel „velekeletkezett”, azaz létéből, embervoltából eredő jogot jelent, az Alkotmány alapján semmivel sem igazolható, hogy a még meg nem szöletettnek nincs emberi méltósága és joga az élethez. Ezért véleményem szerint a magzat, mint új emberi élet: személy, aki a jog által sérthetetlen és akinek az élethez való abszolút jogát a törvényhozó az állapotos nő önrendelkezési jogára vagy más alapjogára hivatkozással alkotmányosan nem korlátozhatja. A méhmagzat élethez való joga egyedül csak az anya élethez való jogával konkurálhat.” Dr, Lábady Tamás Alkotmánybíró sk. Most vessünk rövid bepillantást a szellemi ellenbirodalom szervezett tevékenységeibe: A Z A BOR TUS Z TÁRSADA LMI ÉS GA ZDASÁG I HÁ TTER E

Részlet Dr. Fekete Gyula közgazdász, a KSH tanácsosa 1990. május 11-én az „Együtt az életért fenntartások nélkül” konferencián elhangzott „Az abortusz társadalmi és gazdasági háttere” című előadásából:

118

„Az elmúlt évtizedekben több esetben megvalósult az etatista-individualista szövetség a családpárti nézetek, a gyermek- és jövőpárti közvélemény megsemmisítése érdekében. Az első szorosabb érdekszövetség 1957-1959-ben alakult ki, a forradalom és szabadságharc eltiprása után. Mivel a szabadságharcnak nemzeti függetlenséget követelő jellege is volt, a megtorlás időszakában olyan globális „megoldási módszerek” is előtérbe kerültek, amelyek egy egész nép életerejét, élni akarását voltak hivatva aláásni. Kísérteties az intézkedések egybeesése a Himler által készített „OST” fedőnevű tervezettel, amely a németek által megszállt orosz területek jövőjét kívánta „elrendezni”. Mit is írt Himler? „Az abortuszokat a legcsekélyebb mértékben sem szabad korlátozni. Minden módon támogatnunk kell az abortálóhelyek hálózatának kiterjesztését. Például speciális átképzést lehet szervezni a bábák és a felcserek számára, és kioktatni őket az abortuszok levezetésére… Természetesen az orvosoknak is meg kell engedni az abortuszok levezetését, és azt nem szabad az orvosi etika megsértésének tekinteni… Semmiféle kedvezményt nem kell nyújtani a többgyermekeseknek, sem előjogokat, sem fizetéskiegészítésként pénztámogatást. Vagy ha igen, az ne legyen hatékony… A propaganda, főleg a sajtó, a rádió, a mozi, a röplapok, kis füzetek, előadások stb. segítségével következetesen terjesztenünk kell a lakosság közt azt a gondolatot, hogy milyen káros a sok gyerek. Rá kell arra mutatni, hogy milyen nagy anyagi áldozatba kerül a gyerekek nevelése, és hogy mi mindent lehetne ezért az összegért megszerezni… Számunkra, németek számára az a fontos, hogy olyan mértékben elerőtlenítsük az orosz népet, hogy az ne lehessen többé olyan helyzetben, hogy megakadályozzon bennünket a német uralom megteremtésében Európában…” Nézzünk csak néhány összecsengést Himler utasításaival a „Születésszabályozás” című, 1958-ban kiadott könyvből. „Sok a gyerek… Hát kell ez az államnak? Magyarország népsűrűsége tízszer akkora, mint a Szovjetunióé, és nagyobb, mint egy sor európai országé. Érdeke hát az országnak a mai anyagi lehetőségek mellett, hogy mértéktelenül növekedjék a szaporodási szám? Aligha”… Dr. Fekete Gyula közgazdász AZ

EUGENIKÁTÓL A MEGTERVEZETT SZÜLŐSÉGIG

Írta: Dr. John C. Berry; Megjelent a Magzatvédő Társaság „Magzatvédelem” című folyóiratának 1992. 3. számában (Részletek) „1985-ben az IPPF elnyerte az ENSZ Népesedési Díját. 1969-ben az IPPF főtitkára hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kormányokat vagy meg kell győzni, vagy kényszeríteni kell arra, hogy népesedési programokat vezessenek be, és átformálják az emberek gondolkodását a kiscsaládos eszménynek az elfogadására. Ugyanebben az évben a Megtervezett Szülőség/Világnépesedés (Planned Parenthood/World Population) szervezet megvitatta, hogyan lehetne csökkenteni az USA termékenységét a családkép megváltoztatásával, a homoszexualitás népszerűsítésével, esetleg az ivóvízrendszerbe adagolt fogamzásgátló vegyszerekkel, illetve a sterilizáció és az abortuszok pénzbeli ösztönzésével. Óriási a befolyása az IPPF-nek az egész világon hatalmi körökben, mivel bevonta stratégiáiba a kormányokat és az ENSZ szervezeteket. Az IPPF-nek elsőosztályú tanácsadói státusza van az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (Economic and Social Council of the United Nations). 1988-ban egyezményes memorandumot kötött az ENSZ Népesedésügyi Tevékenységek Alapjával (UN Fund for Population Activities). Az IPPF rendkívül szorosan együttműködik a Világbankkal (World Bank), és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). Az IPPF elnöke korábban a Világbank népesedésügyi főtanácsadója volt. Az IPPF főtitkára pedig A WHO főigazgatója volt a megelőző 15 évben. 1990-ben az IPPF kijelentette,, hogy a WHO Európával (WHO Europe) és az ENSZ Népesedésügyi Tevékenységek Alapjával dolgozik együtt, hogy megerősítse és összehangolja egész Európában az abortusszal kapcsolatos törvényhozást. Ezen együttműködés egyik legfrissebb

119

mérgezett gyümölcse a Biztonságos Anyaság Kezdeményezés, amely a gazdaságilag szegény országokra próbálja ráerőltetni az abortuszt. Az IPPF 1976-os új oktatási programját a főtitkár azzal vezette be, hogy az oktatás „kulcsfontosságú tevékenység a szövetség általános céljainak eléréséhez,” majd ezzel folytatta: A családtervezés oktatásának egyik elsőrendű célja… mind ösztönözni a meglévő fogamzásgátló szolgáltatások szélesebb körű használatára, mind arra bátorítani, hogy e szolgáltatásokat tudatosan és kitartóbban használják. Különös figyelmet fordítanak az egyetemi oktatóknak, politikusoknak és a közvélemény formálóinak. Az IPPF 1986-os Serdülőkori Termékenység programjában leszögezte, hogy a termékenységszabályozó szolgáltatások a 10-19 éveseket is megilletik. Az efféle politika gyermekeket vesz célba, lerombolja a szülői tekintélyt, és tönkreteszi a családokban a bizalmat. Az IPPF a célból is hadmozdulatokat végez, hogy a kelet-európai haladó politika és az életvédő erők szövetségét megtörje. 1991-ben hangot adott félelmének, hogy az abortusz esetleg újra büntethetővé válik. Ha ez bekövetkezik Lengyelországban, valószínűleg hasonló helyzet áll elő Csehszlovákiában és más országokban, ahol… az abortuszt és a fogamzásgátlási szolgáltatásokat az előző rezsimmel hozzák összefüggésbe. Nemrég az IPPF azzal bővítette stratégiáját, hogy létrehozta a Parlamentáriusok Népesedésügyi és Fejlesztési Világbizottságát és az Amerikaközi Népesedésügyi és Fejlesztési Csoportot, melyek a világ minden tájának politikusait gyüjtik egybe, hogy előkészítsék a talajt az abortusszal kapcsolatos törvényhozás kiterjesztésére. Az egyház semlegesítése szintén fontos eszközük. Az IPPF-nek van egy irodája, mely figyelemmel kíséri a tevékenységével szembeni ellenállást. Az egyik korábbi főtitkár hangsúlyozta, hogy erre „az afrikai és latin-amerikai fundamentalista… vallási ellenzék” legyőzése érdekében van szükség. A legfőbb ellenséget a katolikus egyházban látják. A 60-as években az IPPF közeledni próbált Rómához abban a reményben, hogy eltörlik a fogamzásgátlásról szóló tanokat. Nagy nyomást gyakoroltak, és VI. Pál pápa tudatában is volt ennek. A nyomás azóta nemhogy csökkent, hanem nőtt.” Dr. John C. Berry LELEP LEZV E - P L A N N E D P A R E N T H O O D (M E G T E R V E Z E T T S Z Ü L Ő S É G , IP PF ) - A Z ABORTUSZ ÉS AZ EUGENIKAI KAPCSOLATOK

Írta: Debora Braun, Peace of Minnesota Inc. Kutatási és Oktatási Igazgatója (Részlet) „Dr. Benjamin Viel az IPPF (International Planned Parenthood Federation, Nemzetközi Megtervezett Szülőség Szövetség) munkatársa 1971-ben kijelentette: „Nehézségekbe fog ütközni a világ népesedésének kontrollja, ha a fogamzásgátló módszereket nem kombináljuk az abortusszal”. Az efféle javaslatok nem meglepők ha belegondolunk Margaret Sangernek, a Megtervezett Szülőség vagy Családtervezés (Planned Parenthood) nevű szervezet alapítójának nézeteibe. A század elején Sanger bábaként dolgozott New York City zsúfolt alsóvárosi East Side negyedében, ahol szegény bevándorlók éltek. Néhány év elteltével azonban Sangert nagyon aggasztani kezdte a Dél és Kelet Európából való zsidók és itáliai bevándorlók növekvő száma, és relatíve magas termékenysége. Hamarosan megalapította az Amerikai Születésszabályozási Ligát (Amerikan Birth Control League; Birth Control Federation of America), és megkezdte a Születésszabályozási Áttekintő (Birth Control Review) nevű lap kiadását. Az 1919. májusi számban Sanger ezt írja: „Több gyermeket az alkalmasoktól, kevesebbet az alkalmatlanoktól – ez a születésszabályozás fő célja”. Az 1921. decemberi szám címlapján megjelenített mottó a születésszabályozás Sanger szerinti célját hangsúlyozza: „Fajtiszta faj megteremtése.”

120

Sanger az abortuszt is támogatta. A Nők Joga Hitvallásában kihirdette a „Jogot a teremtéshez” és a „Jogot a pusztításhoz” (A Lázadó Nő 1914), majd kijelentette: „Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az abortusz jogos” (Family Limitation, 1916). „A Nő és az Új Faj”-ban így ír: „A legirgalmasabb dolog amit a nagy család tehet egy újszülött tagjával az, hogy megöli azt”. 1922-ben Sanger megírta a Civilizáció Tengelye (Pivot of Civilization) könyvét. „A Karitatív Szeretet Kegyetlensége” című fejezetében kritizálja a szervezett karitatív tevékenység sikerét, és annak „legbiztosabb jelének” nevezte, „hogy civilizációnk fajilag kitermelte, kitermeli és utódaiban egyre növekvő számban átörökíti a defekteseket, delikvenseket és dependenseket.” Hozzátette, hogy a „legalattomosabb kártékony filantrópia” a szegénysorú nők számára biztosított védőnői gondoskodás és anyasági segély. A vakok, süketek, szeretetotthonok és nevelőintézetek anyagi támogatására vonatkozóan azt írja, hogy a közvéleménynek fel kellene ismernie, a „szörnyű költséget, amit az emberi selejt eme holt terhe a közösségre terhel”. A Marxistákat is ostorozta, akik nem hitték, hogy a munkásosztály növekedését kontrolálni kell, és „jóindulatú imbecileknek” nevezte őket, „akik bátorítják az emberiség defektes és beteg tagjainak rakoncátlan és felelőtlen rajzását és ívását”.A Születésszabályozási Áttekintő egyik 1923-as száma bejelentette a „Közép-Nyugati Államok Születésszabályozási Konferenciáját”, ami Chichago-ban kerül megrendezésre. A hirdetés felemlíti, hogy milyen terhet jelentenek „a karitatív szolgáltatások és korrekciók a társadalom önfenntartó, öntiszteletű tagjai számára”. A konferencia szekciói között szerepelt: „A betegség, defektus, delikvencia és dependencia ára dollárban és centben kifejezve”. A Bankett meghívóján ez állt: „Eugenika - A szuper faj”. Sanger, elképzeléseinek terjesztése közben együttműködött az európai eugenikusokkal. Meghívta az Egyesült Államokba Eugen Fishert, Adolf Hitler fajhigiéniai tanácsadóját. Lothrop Stoddard, az Amerikai Születésszabályozási Liga (American Birth Control League) vezetőségi bizottságának tagja személyes interjún is részt vett Hitlerrel, ami mély benyomást gyakorolt rá. „A színes bőrűek előrenyomulása a fehér világuralommal szemben” című könyve jó visszhangra talált a Birth Control Review 1920 októberi számában. Sanger egyszer körülírt egy fekete bőrű lakosságra vonatkozó születésszabályozási tervet. A program „három vagy négy színes bőrű lelkészt fizetne, előnybe részesítve a szociális munkás tapasztalattal rendelkezőket és a magával ragadó személyiségűeket, „hogy az egész délvidéken elterjesszék a születésszabályozást. „Egy nigger számára a legsikeresebb nevelési megközelítés egy vallásos felhívás” - írja. „Nem akarjuk, hogy kitudódjon, hogy ki akarjuk írtani a nigger populációt, és a lelkész az a személy, aki helyre tud tenni egy ilyen gondolatot, ha ez lázadóbb tagjaik valamelyikében valaha felmerülne.” A Birth Control Review 1933 áprilisi száma teljesen az eugenikai sterilizációval foglalkozott, és volt benne egy cikk Professzor Dr. Ernst Rudintól, aki Hitler Reich alatt az Anthropologia, Human genetika, és Eugenika Kaiser Wilhelm Intézetének igazgatója volt. Ugyanebben a számban Paul Popenoe, aki az American Birth control Ligával állt kapcsolatban, 10 millió amerikai sterilizálását siettette. Dicsérte a németeket, „akik egy olyan politika felé haladnak, amely megfelel az eugenikusok legkiválóbb gondolatainak a világ minden civilizált országában”.Sanger maga azt javasolja, hogy a dysgenikus (rossz génekkel rendelkező) csoportoknak választaniuk kell a sterilizáció vagy az élethossziglan tartó elkülönítés (munkatáborok) között. 1942-ben Sanger szervezete nevét (American Birth Control League; Birth Control Federation of America) Planned Parenthood Federation of America-ra (Megtervezett Szülőség) változtatta, majd 1948-ban megalapította az International Planned Parenthood Federation (IPPF), (Nemzetközi Megtervezett Szülőség Szövetség) szervezetet, (fordító megjegyzése: amihez egy 1952-es Bombayi konferencia alkalmával 8 ország családtervezési ligája csatlakozott. Az IPPF ettől számítja nemzetközi megalakulását). Az Angol Eugenikai Társaság, épületét ingyen az IPPF rendelkezésére bocsátotta annak londoni főhadiszállása számára. Sangert

121

mind a mai napig tiszteletben tartják a Planned Parenthoodban. A nemzeti PPFA (Planned Parenthood Federation of America) évi konvencióin az ő nevét hordozó díjak kerülnek kiosztásra.” Debora Braun Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy inspirálja a képviselőket. Egy parlamenti képviselőből akkor lesz honatya, amikor Istennel közösségbe kerül és Isten az Ő Atyaságát és annak tekintélyét valósággal beléhelyezi. Az ilyen képviselő többé már nem tud úgy tekinteni képviselőtársaira, az ország népére és saját hivatalára, hogy abba ne jelenne meg Isten szíve, természete és Atyasága. Miképp Pál apostol írja: 1Kor 4:15 Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangélium által. Isten, aki mindeneknek Atyja, atyákat keres a képviselőtestületben és azon kívül, akikben valóban Atyja lehet népünknek, honunknak. Te is lehetsz ez az ember és az Ő Atyasága sokakat meggyógyíthat és bevonhat Isten Atyaságába képviselőtársaid között rajtad keresztül. Az ilyen képviselők maguk is atyákká és honatyákká válnak és az atyák nem adják halálra gyermekeiket, hanem megmentik őket. Azonban mindez azzal kezdődik, hogy bensőséges és személyes módon válaszolunk Isten és Atyánk bensőséges és személyes hívására Jézus Krisztus által. Hiszem, hogy Isten Szelleme meggyőzi a képviselőket és honatyákat és hogy támad közöttük egy William W I L B E R F O R C E , aki 1785-ben megtérési megtapasztaláson ment át, és evangéliumi kereszténnyé lett, ami jelentős változást hozott életvitelében, és életre szólóan reformátorrá tette őt. 26 éven át vezette a parlamenti kampányt a brit rabszolga-kereskedelemmel szemben egészen az 1807-es rabszolga-kereskedelmi törvény hatálybalépéséig, ami a Brit Birodalomban véget vetett a rabszolgakereskedelemnek. Sokirányú reformharcait élete végéig folytatta a társadalom megjobbítására. Isten talált egy embert, egy politikust, aki fogékonynak bizonyult, akire kiáraszthatta Szellemét, és aki végbevitte az Ő akaratát. Kövessük az ilyen embert. Nem véletlen, hogy ennek a párhuzamnak az alkotmánybírók is hangot adtak: „A kérdés az, hogy az ember jogi státusza kövesse-e a természet- és szellemtudományok, valamint a közvélemény ember-fogalmainak fent jelzett változását, kiterjedjen-e az ember jogi fogalma is a születés előttre, egészen a fogantatásig. A jogalanyiság ilyen kiterjesztésének jellege és hordereje csak a rabszolgaság eltörléséhez hasonlítható, de annál is jelentősebb lenne. Ezzel az ember jogalanyisága elérné elvileg lehetséges végső határát és teljességét; az ember különböző fogalmai ismét egybeesnének.” (64/1991. (XII. 17.) AB határozat Indoklás D 3.) Egyedül Isten az, aki az emberi társadalmakat jó irányba mozdítja a neki engedelmes emberek tevékenysége által. Ha szégyelljük az Ő nevét a közéletben, akkor ő is szégyellni fog minket. Nem erőszakos Isten, ha megvetik és nem igénylik az adott helyen, akkor visszahúzódik és engedi, hogy az emberek menjenek tovább azon az úton, amin nélküle akarnak járni, tegyék amit maguk jónak látnak. Ennek azonban mindig következményei vannak. Ilyenkor egy másik szellem lép Isten és Isten Szelleme helyébe, egészen más természettel, aki nem atyja az embernek és nem keresi az emberek javát és akkor is tolakszik, amikor nem hívják. Ha az ország és a nemzet javára akarsz lenni hivatalodban, akkor keresd és szeresd az Urat teljes szívedből és törekedj megismerni Őt és építs ki vele egy napi bensőséges kapcsolatot és légy törhetetlenül állhatatos.

122

E tanulmány célja olyan információk közlése, és olyan tényekre történő rámutatás az emberi magzatok személy volta és a jelenleg hatályos magzatvédelmi törvény által biztosított „válsághelyzet” alapján végezhető liberalizált abortuszok vonatkozásában, amely ismeretek a törvényhozó lelkiismereti szabadságból fakadó tudatos választását hivatottak segíteni. Bár a mai atyátlan társadalmakban nagy divat és erősség a személyi szabadságjogok hangoztatása a tévelygések jogszerűsítésére és a jóhoz és gonoszhoz való jogok egyként kezelésére, miközben a legdurvább jogtiprások és visszaélések zajlanak, ez semmiben nem változtatja meg Isten törvénye abszolút érvényének élő és ható valóságát, sem érvényét, sem az egyszerű tényt, miszerint az élet és a jó felépíti a nemzetet, a halál és a gonosz pedig romlásba viszi. Bármi legyen is az érve a minden embert megillető jogképesség megvonásának, ez az érv nem Isten akarata, és nem felel meg a „Jöjjön el a te országod (értsd: országlásod, királyi uralmad)” elvnek, ami az élet választása a jóra, boldogulásra és megmaradásra, szemben a jogképesség megvonásának komplex következményeivel a romlásra. Az Alkotmánybíróság nem vállalta fel annak eldöntését, hogy a magzat ember-e, jogalany illetőleg jogképes személy-e a fogantatástól, azaz az egy szomatikus sejtes állapotától fogva, bár ezzel a fel nem vállalással nem minden Alkotmánybíró értett egyet. A két vonatkozó AB határozat megállapította, hogy a törvényhozónak a törvényjavaslat megszavazását megelőzően a törvény előkérdésében kell döntenie, hogy „ember-e a magzat”. Más Alkotmánybíró szerint erre a törvényhozónak nincs lehetősége, mivel az Alkotmányból egyértelműen következik a magzat ember volta, így jogalanyisága és jogképessége is fogantatástól fogva. A határozatok rámutatnak továbbá, hogy minden olyan törvényi szabályozás, amely az anya életét előnybe részesíti a magzat életével szemben, szükségszerűen nem tekinti a magzatot emberi lénynek, ezért bennfoglalt módon az ilyen törvényjavaslatot megszavazó törvényhozó már döntött, hogy a magzatot nem tekinti emberi lénynek. Felteheti magának a kérdést a törvényhozó: „Van-e felhatalmazottságom egy ilyen Isten törvényével dacoló megvonó döntés meghozatalára? Vállalom-e döntésem következményét, a több hektóliternyi ártatlan kiontott vért fejemen? Vállalom–e a tőrbecsalt anyák és apák tönkrement életét, akik visszacsinálnák, de már késő? Felvállalom-e vaskos hozzájárulásomat a társadalom szellemi elembertelenedéséhez és egy bensőségesen gonosz, Isten és Krisztusellenes újfajta kormányzat történelmi megjelenéséhez? Hogy leszek képes megállni Isten ítélőszéke előtt ama napon?” Miképp azonban az Alkotmánybírák rámutatnak, a technikai és tudományos fejlődés mára már egyértelművé tette, hogy a magzat fogantatásától fogva befejezett, teljes genetikai állománnyal rendelkező személy, emberi lény, azonban a jogalkotás nem tartott lépést a tudomány ezen felismerésével. Ezáltal a tudatos jogi mulasztás és fel nem vállalás által a mindenkori alkotmánybírák és a mindenkori törvényhozó létrehozták a jogalanyisággal és jogképességgel rendelkező biológiai és természettudományi ember fogalmát és ezzel szemben a jogok nélküli, nem jogalany és nem jogképes biológiai és természettudományi ember fogalmát, önkényesen szétválasztva ezzel az embert és a normatív ember fogalmat egy jogképes és egy nem jogképes csoportra, a jogképes és nem jogképes emberre. Eszerint a törvényhozó dolga, hogy eldöntse: „Ember-e a magzat”, amit úgy kell érteni, hogy megadja vagy megvonja az ember magzat ember voltához járuló alapjogát, vagy mivel azt embertől nem vonhatja meg, egyszerűen kijelenti, hogy nem ember, azaz nem jogképes, jogilag nem ember, bár ember. Ez tehát őrület és diabolikus csűrcsavar és csalás. Mindazonáltal ebben a kérdésben kell döntést hozniuk a honatyáknak, ha érdekli őket, hogy megszabadítsák a nemzetet ettől az átoksúlytól, aminek eredménye Magyarországon az 56-os forradalom és szabadságharcot követő Moszkvából importált abortuszpolitika ránk kényszerítése óta elvégzett közel 7 millió abortusz. Moszkva Himlertől vette át az abortuszpolitikát, a nácik ugyanis így akarták meggyengíteni a szláv népeket. Ezt a módszert adta tovább és alkalmazta rajtunk a szabadságharc leverése után a leigázó szovjethatalom. Úgy tűnik azonban, hogy az erőszakos leigázótól átvett pusztítás a leigázott nemzetben mindaddig tovább él, amíg az illető nemzet a Jézus Krisztusban lévő élet szellemének törvényével tudatosan fel nem

123

számolja a bűn és halál köztük működő törvényét. Mert bár a rendszerváltással meg kellett volna szüntetni az abortusz botrányát, de nemcsak hogy nem szűntették meg, hanem még inkább liberalizálták, mivel kelet felől nyugat felé tekintettünk, és nem felfelé, ahonnan jön a szabadulás. Ezáltal egy náci, apartheid helyzet állt elő, miszerint létezik az államban az embereknek olyan csoportja, az anyatesten belül elhelyezkedő emberek, azokkal együtt, akiken emberkísérleteket végeznek, akiket lefagyasztanak majd megsemmisítenek, akik a megszületettekkel ellentétben nem jogképes személyek, mivel egyszerűen és teljesen önkényesen nem tekintik őket a jog alanyainak. Ez nem véletlen, mivel az antikrisztusi szellemet és a náci tudósokat és háborús bűnösöket kimenekítették és a CIA alkalmazta is őket. Tevékenységük tovább él és hat, módszereik nem változtak. Lesz szó az abortuszt propagáló antikrisztusi szakértői náci világszervezetekről, akik a legapróbb részletekig figyelemmel kísérik és manipulálják is a vonatkozó közép európai politikai és jogi fejleményeket. Ezek célja a szuperfaj rögeszme, minden eszköz megengedett, és ezzel összhangban a népesség radikális lecsökkentése minden elérhető eszközzel. Ezért szükség Alkotmányi szinten és kifejezetten dönteni ebben a kérdésben. Mivel bizonyítottan emberi lényekről van szó, ezért az Alkotmány 54. § (1) és az 56. § értelmében ezek a személyek jogalanyok, jogképes személyek, akiknek elidegeníthetetlen és korlátozhatatlan alkotmányos alapjoguk van az élethez és a méltósághoz. Isten és az Úr Jézus Krisztus nevének felemelésére van szükségünk ahhoz, hogy győzzünk ezzel a beteg elméjű nemzetek feletti antikrisztusi rögeszmével és ezek nemzetközi bankárok által támogatott világszervezeti szakértői próbálkozásaival szemben. Végromlásra ítélt nemzetközi bűnszervezetekkel van dolgunk, eredetük, történeti hátterük, tevékenységeik és gyümölcseik leplezetlenek, feltárhatók és elárulják őket. A történelem során soha nem látott, a II. világháború szörnyűségeit és méreteit és gonoszságát messze meghaladó gonoszsággal állunk szembe, olyan fenevaddal, aminek semmi nem elég, mindig több erőszakot és vért kíván. Nem fog megelégedni a magzatok vérével. Ha egy kicsit is beengedjük házunkba, teljesen bejön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Ha talál még meggyalázni valót, megteszi. A magyar alkotmányozó országgyűlésnek, mint felelős honatyákból álló testületnek megtiszteltetése és szent és nemes kötelessége a korszakalkotó helyreállító történelmi tett végbevitele, hogy a fenti alkotmányi szakaszok módosítás útján történő egyértelművé tételével egyszer és mindenkorra szakítson az emberi élet és méltóság eugenikai, náci, antikrisztusi semmibevételének törvényi szabályozásával és gyakorlatával, amely tett által nemzetünk világosság forrása lesz Európa sötétségében. Az abortuszt propagáló szervezetek szuperfaj rögeszméje a sötétség és embertelenség szellemi ellenbirodalmának kísérlete a Krisztusban való megváltás és új teremtés valóságának imitálására illetve behelyettesítésére. Fontos felismerni ezeket az összefüggéseket, mivel a szellemi konfliktus a társadalom minden szintjén és területén zajlik, és ha Istent templomokba akarjuk zárni, akkor már el is veszítettünk mindent. A két vonatkozó AB határozat hangsúlyozza, hogy a magzatok abszolút védelme semmilyen más úton nem érhető el, hanem csak és kizárólag úgy, hogy a törvényhozó vagy alkotmányozó kiterjeszti az ember jogalanyiságát a születés előttre, egészen a foganásig, ami az egy szomatikus sejtes állapot. A tanulmány átfogóbb szellemi természetű konfliktus részeként, szakmai, etikai, természettudományi, történeti, jogi, szellemtudományi megközelítésben tárgyalja az abortusz illetve a születés és halálszabályozás (ez utóbbira szakmai nyilatkozatban utal) összefüggéseit. Figyelembe veszi annak komplex társadalmi következményeit, felismeri az életpárti és az életellenes erők egyetemes konfliktusát és hangsúlyozza, hogy korunk problémái Istenellenes, Krisztusellenes, törvényellenes és életellenes szabályozásokkal nem oldhatók meg, hanem minden szinten vissza kell térnünk a történelmi keresztény értékrendhez és hithez, az Isteni Élethez, aki a Krisztus. Egyedül ez biztosítja számunkra egyénileg, testületileg és nemzetileg az életet és a méltóságot.

124

Isten és törvénye és Krisztusa vállalása, különösen egy pluralista társadalomban elengedhetetlenül szükséges az életre, a boldogulásra, a megmaradásra és a jóra és arra, hogy a dolgok ne a rossz irányba változzanak, hanem a jó irányba, ne a halál és a gyalázat felé, hanem az élet, a méltóság és a méltányosság felé. Krisztus vállalásával nem sértjük az életet és a méltóságot, hanem a bűn és halál és az antikrisztusi törvényszegés és gonoszság uralmát sértjük, Krisztus tagadásával pedig megtagadjuk az életet és a méltóságot és az egyetlen esélyünket ezen alkotmányos javak betöltésére. Az állami semlegesség egyenes út a nemzet romlása felé, egy olyan komplex válságállapot felé, amelyben már mindenki csak azt kívánja, hogy jöjjön végre egy zsarnok, aki rendet tesz a káoszban. A jó zsarnok törődik az élettel, a méltósággal, jogossággal és igazsággal, a gonosz zsarnok azonban nem fog törődni az élettel és méltósággal és jogossággal és igazsággal. Pont ez a gonosz terve és ez a célja a semlegességnek, egy antikrisztusi gonosz zsarnok. Ezt nem akarhatjuk. Ha nem választjuk, és nem kívánjuk, és nem harcolunk Isten uralmáért és annak érvényre jutásáért, a Krisztus Jézusban lévő életért és méltóságért és az Ő uralmának igazságáért minden szinten, így a törvényi szabályozás szintjén is, akkor ezeknek pontosan az ellentéte fog uralmat venni rajtunk és az fog beteljesedni rajtunk, amitől sokan félnek, amikor nem vállalják Krisztust. Mert Isten uralma jó és kívánatos. De ha ezt nem akarjuk, akkor menthetetlenül a sötétség zsarnokságába jutunk, ahol nem lesznek jogaink, nem lesz élet, nem lesz méltóság és nem lesz szabadság és nem lesz választás és nem lesz anyagi jólét sem béke, sem biztonság, hanem kiszolgáltatottság, ínség, fájdalom és létbizonytalanság és leselkedő veszély és fegyver és nyomor és vér. Ezék 18:4 Ímé, minden lélek enyém, úgy az atyának lelke, mint a fiúnak lelke enyém… Mivel a teremtés és atyaság jogán Isten az egyedüli jogos tulajdonosa a saját képére és hasonlatosságára teremtett és a Krisztusban újjáteremtett embernek, és mivel szétválasztás jön és ítélet és e korszak vége, ezért fel kell vállalnunk Istennek és Jézus Krisztusnak és Isten Igéjének felsőbbségét Alkotmányi szinten, nemzeti szinten az élet és méltóság érvényesüléséért. Ha ezt nem tesszük meg, akkor megteszik ez élet sötétségének kosmokrátorai, világbírói, más tulajdonost, felsőbbséget, ideológiát vagy bálványt állítva az ország fölé Jézus Krisztus helyébe, hogy gonosz hatalmat gyakoroljanak. A hitleri birodalom mélyen benne volt a kemény okkultizmusban, varázslásban és fekete mágiában. Dokumentált tény, hogy spiritiszta médiumok segítségével távoli kozmikus területekből kaptak konkrét terveket tudományos kutatásaikhoz. A harmadik birodalom e kosmokratoroktól nyerte erejét és a ma működő náci világszervezetek, melyek tevékenységi területeinek az abortuszok liberalizálása mindössze egy részterülete csupán, ugyanezen kosmokratoroktól nyerik ideológiájukat és rögeszméjüket és az ehhez szükséges szellemi erőt. Mivel az Antikrisztus szellemével van dolgunk, ezért a humanizmus „semleges” szellemével és ideológiájával, pusztán emberi módon nem győzhetünk az antikrisztusi hamis okoskodások ideológiai, jogi, nemzetközi szakértői, politikai, financiális és titkosszolgálati és politikai erődítményeinek komplex rendszerével szemben. Ennek oka, hogy maga a humanizmus is az Antikrisztus szellemének és tudományának részét képezi, mivel alapvetően a megváltásra szoruló embert isteníti és állítja Isten és törvénye és a Megváltó helyébe, így a diabolikus terv részeként az a rendeltetése, mint egy könnyebb drognak, ami bevezet a kemény drogokba, amelyekből már nincs vissza út. Elején jónak tűnik, a vége rémálom. Egyetlen lehetséges, de biztos megoldás a feltámadt Jézus Krisztussal és Isten Igéjével és Szellemével való együttműködés Isten királyságának és az Ő igazságosságának harcában azon a területen, ahol hatással vagyunk a dolgok folyására a társadalomban. Ez egyben minden ember elhívása, hogy megtérjen, és Krisztus követségében járjon a földön. Ez az Úr imájának, a „mi atyánknak” a mandátuma. „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.”

125

Ef 6:12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói (kosmokratoras) ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. Isten törvénye szent és igaz és jó, Isten Szabadítása Jézus Krisztus jó, Isten beszéde jó, rendelései, parancsolatai jók a nemzet és az ország számára. Isten ma hozzánk szól, hogy szeressük Őt és ragaszkodjunk hozzá és az Ő uralmához és igazságához a földön: 5Móz 30:15 Lám elődbe adtam ma néked az életet és a jót: a halált és a gonoszt. 5Móz 30:16 Mikor én azt parancsolom néked ma, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, hogy járj az ő útain, és tartsd meg az ő parancsolatait, rendeléseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és megáldjon téged az Úr, a te Istened a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt. 5Móz 30:17 Ha pedig elfordul a te szíved, és nem hallgatsz meg, sőt elhajolsz és idegen isteneket imádsz, és azoknak szolgálsz; 5Móz 30:18 Tudtotokra adom ma néktek, hogy bizony elvesztek: nem éltek sok ideig azon a földön, amelyre a Jordánon átkelvén, bemégy, hogy bírjad azt. 5Móz 30:19 Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod; A keresztény Európában a magzatelhajtás mindig is bűncselekménynek minősült a történelem során, így az abortusz a pharmakeia vagy magzatelhajtó porok keverékeit előállító boszorkányság titkos tudománya és illegális praktikája volt. Mára a tiltott szellemvilággal való kiterjedt emberi kapcsolatrendszerek eredményeképpen létrejöttek olyan ideológiák és szervezetek, amelyek az okkult tudományok és a tudományos és technikai ismeretek előrehaladásával képessé váltak arra, hogy elérjék, hogy a nemzetekben a törvények megváltozzanak. A folyamat nagyon egyszerű. A keresztény Európa előbb elvesztette apostoli, azaz társadalmat Krisztus uralma alá hajtó hitét, majd erkölcsét, majd ezt követte a törvények fentiekhez igazodása. A helyreállás folyamatának része nem csupán a hit újbóli felfedezése, hanem az erkölcsi tanítás és a törvények országos szintű helyreállítása is. Ez Isten királyságának apostoli rendje, melynek a jelen átmeneti korban úgy kell működnie, hogy az Isten szerint való és szent és igaz és jó törvények mindenkire kötelezőek. Isten törvénye pedig Krisztushoz vezérlő mester. Így az egyénnek megmarad a szabad választása hit dolgában, hogy akarja, vagy nem akarja Isten szeretetét, jóságát és uralmát személyes és testületi életében. Erkölcsi fejlődésére is egészségesebb lehetőséget biztosít számára egy ilyen társadalom. A törvények pedig a bűnözők számára adattak, hogy visszatartsák őket és nem azért, hogy jogot biztosítsanak a számukra. Csak annyiból változik tehát a helyzet Krisztus felsőbbségének felvállalásával, hogy nem az ellenkrisztushoz vezérlő antitörvény lesz uralmon, hanem Isten, Krisztushoz vezérlő mester törvénye, ami a kegyelem és irgalmasság működésével egységben lehetőséget ad az istentelenek és bűnözők és tévelygők és tudatlanok számára a megtérésre, a felülről foganásra és az új teremtésre, ami a társadalom megjobbulásának egyedüli és hatékony útja. Védi továbbá az állampolgárokat a fenyegető atrocitásoktól. Továbbá megváltoztatja az ország felett uralkodó szellemi légkört és nyugalmat és bővelkedést hoz, amennyiben Isten mennyei királysága fogja befedezni a területet és a népet, és nem a kezdettől fogva ott lévő bukott szellemi fejedelemségek, fennhatóságok és kosmokratorok. Ezért bátorítalak, hogy szólítsd meg Istent, Jézus Krisztus nevében, mint atyádat, mivel az ádámi embert saját képére teremtette, akiről Jézus nemzetségtáblázatának leírásában Lukács arról írva, hogy ki kinek a fia volt, ezt írja: „Ez Énósé, ez Sethé, ez Ádámé, ez pedig az Istené” (Lk. 3.38). Ezért, mint ember, megszólíthatod Őt, mint atyádat, mivel saját képére és hasonlóságára teremtette Ádámot, melynek jelentése ez: ember. Jézus Krisztusban a bűn miatt megromlott Istenfiúságunk valóságosan helyreáll, és az Ő akarati befogadásával teljes joggal bekerülünk Isten családjába. Fogadd el Őt és

126

fogadd el bűnbocsánatát keresztjének vére által és a felkínált atyaságát és Isteni természetét, szólítsd meg, mint atyádat, Jézus Krisztus nevében, és engedd, hogy szóljon hozzád, hogy benyomást adjon szívedbe arról, hogy mennyire akarja, hogy helyreállj, és mint Istenfiú, Vele közösségben élj. Továbbá időzz jelenlétében, hogy benyomást adjon arról, hogy Ő mit gondol az ember életéről, alkotmányos jogalanyiságáról és jogképességéről annak egy szomatikus sejtes állapotától fogva, és hogy ez az alkotmányba kifejezetten bekerüljön.

127

II. rész– A TEREMTŐ ÉS MEGVÁLTÓ ISTEN TÖRTÉNELMI FELSŐBBSÉGE MÉLTÓ ÉS ILLŐ TISZTELETÉNEK MEGADÁSA AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMÁBAN 2Krón 7:14 Ha megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, és imádkozik és keresi az én arcomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával, én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket. Tartalomjegyzék: I.- A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (PREAMBULUM) II.- ISTEN ÉS KRISZTUS FELSŐBBSÉGÉNEK KINYÍLVÁNÍTÁSI IGÉNYE AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMÁBAN ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (2) AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMÁBA ISTEN FELSŐBBSÉGÉRE Javaslom az alábbi mondatok vagy ezek tartalmának az Alkotmány preambulumában részben vagy egészben történő megjelenítését: A Magyar Köztársaság és a történelmi Magyar Keresztény Királyság államisága, az évezredes történelmi keresztény Magyarország jogállamisága folytonosságának elválaszthatatlan egysége. A Magyar Köztársaság, Magyarország évezredes keresztény államiságának megfelelően tiszteletben tartja Isten országának és az Ő igazságának, továbbá a keresztény hitnek és erkölcsi tanításnak egységét és felsőbbségét, ami történelmi államiságunk fundamentuma, az emberi élet és méltóság, továbbá a család a nemzet és az egyház intézményeinek forrása, megtartója és iránymutatója, és mindezek oltalmára igényli Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus segítségét és áldását. Vagy: A Magyar Köztársaság a történelmi Magyarország és annak évezredes keresztény hite és államisága folytonosságának elidegeníthetetlen egységeként tiszteletben tartja Isten és a keresztény hit és erkölcsi tanítás egységét és felsőbbségét, - mely az igazság és igazságosság oszlopa, történelmi jogállamiságunk fundamentuma, az emberi élet és méltóság, továbbá a család a nemzet és az egyház intézményeinek forrása, megtartója és iránymutatója, - és ennek megfelelően mindezek oltalmára igényli Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus áldását és segítségét. ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (3) AZ ISLOLAI ÉLETOKTATÁSRA A Magyar Köztársaságban minden embernek joga van a teremtettség, nemiség, életadás és házasság teremtettség természetes rendje szerinti elválaszthatatlan egységének megfelelő, egészséges családi életre nevelő világnézeti életoktatásban való részvételre, melynek közoktatási biztosítása az állam élet, gyermek, ifjúság és családvédelmi kötelessége.

128

I.- A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (PREAMBULUM) 1997 ápr. 2-nek megfelelően, Aszerint miképp a Dziennik Ustaw No 78, 483 cikkelyében közzé lett téve „Szülőföldünk létéért és jövőéért, Amely 1989-ben visszanyerte sorsa szuverén és demokratikus meghatározásának lehetőségét, Mi a Lengyel állam – a köztársaság minden állampolgára, Azok, akik hisznek Istenben, aki az igazság, igazságosság, jóság és szépség forrása, Azokkal együtt, akik nem osztoznak ilyen hitben, mindazonáltal tisztelik ezeket az egyetemes értékeket úgy, mint amelyek más forrásból származnak, Egyenlők vagyunk jogainkban és kötelességeinkben a közös jóért – Lengyelországért, Lekötelezve eleink felé az ő munkálkodásukért és a függetlenségért való küzdelmükért, amelyet nagy áron értek el, továbbá kultúránk felé, amely a Nemzet keresztény örökségében és az egyetemes emberi értékekben gyökerez, Megelevenítve az első és második köztársaságunk legjobb tradícióit, Arra kötelezve, hogy áthagyományozzuk a jövő nemzedékei számára mindazt, amit több mint ezer éves örökségünkből érték, A föld egész színén szétszórt honfitársainkkal közösségben, Tisztában lévén minden ország közti együttműködés szükségességére az emberiség családjának javáért, Azon idők keserű tapasztalatainak tudatában, amikor az alapvető szabadságokon és emberi jogokon erőszakot gyakoroltak saját szülőföldünkön, Azzal a vággyal, hogy polgáraink számára minden időkre garantáljuk a jogokat, és hogy biztosítsuk számukra a köztestületekben való szorgalmas és hatékony részvételt, Felismerve Isten vagy saját lelkiismeretünk előtti felelősségünket, Itt létrehozzuk a Lengyel Köztársaság ezen Alkotmányát, mint az állam alaptörvényét, melynek alapja a szabadság és igazság tiszteletben tartása, a közhatalmak együttműködése, a társadalmi dialógus és a legalacsonyabb szabályozási szinteken való döntéshozás elve az állampolgárok és azok hatalmának megerősítésére. Felszólítunk mindeneket, akik ezt az alkotmányt a harmadik köztársaság javára fogják alkalmazni, hogy ezt a személy vele-keletkezett méltóságának, szabadsághoz való jogának, a másokkal való szolidaritás kötelességének és ezen elveknek, mint a Lengyel Köztársaság megingathatatlan alapjának tiszteletben tartásával tegyék.”

129

II.- ISTEN ÉS A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS FELSŐBBSÉGÉNEK KINYÍLVÁNÍTÁSI IGÉNYE AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMÁBAN A Krisztus és a keresztény hit helyébe lépő Istentől függetlenedett ember és humanista hit és az ebből fakadó „állami semlegesség” véres és diabolikus történelmi erőszak útján hatalomra juttatott bálványának lerontása és Krisztus és a keresztény hit, erkölcs, világnézet és szabályozás Jézus Golgotán kiontott vére által megszerzett történelmi felsőbbségének helyreállítása az Alkotmány preambulumában Jer 1:10 Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj! Mt 5:14 Ti vagytok a világ világossága. Lehetetlen elrejteni a hegyen épített várost. Mt 5:15 Mécsest sem azért gyújtanak, hogy véka alá tegyék, hanem a mécslábra, onnan világít mindenkinek, aki a házban van. ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (2) AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMÁBA ISTEN FELSŐBBSÉGÉRE Javaslom az alábbi mondatok vagy ezek tartalmának az Alkotmány preambulumában részben vagy egészben történő megjelenítését: A Magyar Köztársaság és a történelmi Magyar Keresztény Királyság államisága, az évezredes történelmi keresztény Magyarország jogállamisága folytonosságának elválaszthatatlan egysége. A Magyar Köztársaság, Magyarország évezredes keresztény államiságának megfelelően tiszteletben tartja Isten országának és az Ő igazságának, továbbá a keresztény hitnek és erkölcsi tanításnak egységét és felsőbbségét, ami történelmi államiságunk fundamentuma, az emberi élet és méltóság, továbbá a család a nemzet és az egyház intézményeinek forrása, megtartója és iránymutatója, és mindezek oltalmára igényli Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus áldását. Vagy: A Magyar Köztársaság a történelmi Magyarország és annak évezredes keresztény hite és államisága folytonosságának elidegeníthetetlen egységeként tiszteletben tartja Isten és a keresztény hit és erkölcsi tanítás egységét és felsőbbségét, - mely az igazság és igazságosság oszlopa, történelmi jogállamiságunk fundamentuma, az emberi élet és méltóság, továbbá a család a nemzet és az egyház intézményeinek forrása, megtartója és iránymutatója, - és ennek megfelelően mindezek oltalmára igényli Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus áldását és segítségét. Indoklás: Mivel Isten és a Krisztus és a keresztény hit, erkölcs és törvény felsőbbsége ugyanúgy külső és belülről infiltráló történelmi erőszaktétel útján lett kiiktatva az ország és a nemzet törvényéből, jogi szabályozásából és jogérvényesítéséből, mint ahogy a magzatok védelme is, és mivel ennek az erőszaktételnek szörnye mind e mai napig a trónon ül és erőszaktétele kiépített komplex erődítményrendszeréből mindez ideig nem történt országos szabadulás és helyreállás, ezért szükséges ezeknek a torzulásoknak kiigazítása.

130

Tekintettel arra, hogy az állam kötelességei közé tartozik azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek elősegítik a lakosság boldogulását, testi-, lelki-, szellemi egészségét, jólétét és biztonságát, továbbá az igazságosság, helyes ítélet és az irgalmasság és a szolidaritás megvalósulását, Továbbá tekintettel arra, hogy az ország lakosságának jelentős része a bibliát minden keresztények közös hitének megfelelően, mint Isten ihletett Igéjét elfogadja, hisz az írásokban megjövendölt és történelmileg dokumentált Jézus Krisztusban, aki által egy ugyanazon test részeként mindenképpen közös hithez tartoznak, Továbbá tekintettel az ateista és humanista világnézetre, amely magát és az Istentől elszakított embert Krisztus helyébe ültette, Krisztust, továbbá az életet és méltóságot, az emberi szabadságjogokat és a lelkiismereti szabadságból fakadó jogokat évtizedek óta lábbal tiporja, és önmagát népünkre erőlteti, aminek összetett hatása eredményeképpen országunkban kialakult és növekszik egy komplex válság, És tekintettel a tényre, hogy bár a semlegesnek nevezett humanista szabályozás a keresztény hitre nézve hátrányosan megkülönböztető, amennyiben akadályozza a helyreállító Krisztusi hit és erkölcs bizonyságtételét és mindenkire kiterjedő tanítását az állami iskolákban és közintézményekben, Mindazonáltal általánosságban elmondható, hogy a magukat keresztényeknek valló személyek felekezetek és közösségek szellemileg, lelkileg, és az élet minőségét és gyümölcsözőségét meghatározó egyéb jegyek tekintetében a társadalom pozitív értékrendjét hordozó és az ország közösségét inkább javító, mintsem rontó részét képezik a társadalomnak, Szükségesnek és méltányosnak ítéljük az alaptörvényben lefektetni a zsidó keresztény bibliai, történelmi isteni kinyilatkoztatásból fakadó keresztény hit és e hit Istenének felsőbbségét és tiszteletét, mivel ez méltányos és az egész ország és az egész nép, az egyén és társadalom javát szolgálja. Továbbá a szentírásnak és az Istenben hívő lakosság lelkiismereti szabadságból és Isten Szent Szelleméből fakadó és nem ártó hitének és meggyőződésének megfelelően csak úgy menekedhetünk ki a növekvő társadalmi válságból és szétesésből és csak úgy valósulhat meg az emberi élet és méltóság oltalmának krisztusi és alkotmányos igénye, ha országunk és népünk alaptörvényét és szabályozását alárendeljük a zsidó-keresztény történelmi Isteni kinyilatkoztatásban szereplő elvnek: Tiszteld Istent az Ő teremtésében. Ez egybeszerkeszti Isten és Igéje tiszteletét továbbá az ember és a teremtett világ helyes, környezettudatos tiszteletét, magában hordozza, helyesen értelmezi, és Isteni forrásból származtatja a humanizmusba bekerült fellelhető Krisztusi étékeket, mint amilyen az élet és méltóság és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása, meghatározza ezek helyes, nem kártékony lényegét és korlátait. Ez azért lényeges, mivel ha a bukott emberi természet és a két egymással szembenálló szellemvilág figyelembevétele nélkül akarjuk abszolutizálni az élethez és méltósághoz és a lelkiismereti szabadsághoz való jogokat ezzel épp a szóban forgó jogalanyi alapjogokat korlátozzuk nem megfelelő, humanista értelmezésünk és joggyakorlatunk útján. Így a Krisztust helyettesítő (antikrisztos) humanista világnézet és vallás Krisztusellenes és törvényszegő természetének önkényes, állami semlegességbe bújtatott legfőbb felsőbbséggé tétele az alaptörvényben hatékonyan megfosztja az embereket alapjogaiktól, továbbá hatékonyan ellehetetleníti az életet a fejlődést és a biztonságot és az állam életvédelmi kötelezettségét. A humanista jogértelmezés módján levezetett jogi szabályozások létrejötte és az ezek által szabadon engedett szellemi praktikák növekedése direkt módon ellenkeznek Isten kifejezett törvényeivel és természetével, és nem is szolgálják semmiben az emberek e világi és eljövendő életének, valódi méltóságának és megfelelő információn alapuló lelkiismereti szabadságának teljességre jutását, hanem

131

ellenkezőleg, zsarnokságot és minden borzalmas visszaélések és gonoszságok uralomra emelkedését és nagy nyomorúságot szabadítanak a földre. Isten tiszteletének elve csak úgy valósulhat meg, ha alkotmányi szinten gyakoroljuk Krisztus és a keresztény lakosság hitének tiszteletben tartását oly módon, hogy alkotmányi szinten tiszteletet adunk a Teremtőnek, a Megváltó Úr Jézus Krisztusnak, a Szentléleknek, továbbá Isten kijelentésének és Igéjének, a bibliának, azaz tartalmának. Továbbá annak felismerése révén, hogy az állam „neutralitásának” elve valójában egy másik hitvilágnak, nevezetten a humanizmus hitének, világképének és vallásának önkényes módon Isten és a keresztény hit fölé rendelése, legfőbb törvénnyé tétele, és Krisztus és a Krisztushit ily módon történő behelyettesítése, ami a humanizmus vallását kényszeríti rá a lakosságra, Megfosztva ezzel a felnövekvő nemzedékeket Istentől, Krisztustól, az erkölcsi tanítástól és azoktól a teremtettségből fakadó elidegeníthetetlen alapvető értékektől, amelyet Isten a teremtettség természetes rendjével teljes összhangban lévő keresztény hit és tanítás útján akar minden ember számára biztosítani a humanizmussal szemben, Kijelentjük, hogy az Alaptörvénynek és a törvényes és jogi szabályozás minden szintjének figyelembe kell vennie az Isteni igényt és a bibliában dokumentált történelmi Isteni kinyilatkoztatást és hitet és erkölcsi tanítást, Továbbá, hogy e jogi szabályozások egyike sem érvényesítheti önkényesen a humanizmus önkényes, Krisztust behelyettesítő antikrisztusi hitét, világnézetét, mindenre kiterjedő erkölcsi relativizmusát és szabadosságát sem a jogalkotásban sem a jogérvényesítésben sem az élet és méltóság és kultúra és a társadalom semmi egyéb területén ami csak létezik. Sem ember, sem jogi személy sem jogi szabályozás nem kényszerítheti továbbá önkényesen sem az állami intézményekre sem a magánintézményekre sem az ezekben működő személyekre munkavégzésükben és tevékenységükben a semlegességet, ami a humanista nézet emberellenes Krisztusellenességének és az Isteni törvény emberellenes megszegésének keresztény emberre és az egész társadalomra való rákényszerítése. Alaptörvényellenes a zsidó-keresztény bibliai, történelmi Isteni kinyilatkoztatásnak és az ebből fakadó Istenhitnek és a Jézus Krisztusba vetett hitnek és e hit és erkölcs vetületének, valamint e hit Istenének az élet és társadalom és emberi tevékenység bármely területéről történő önkényes kizárása. Ez nem kényszeríti a hitet, sem meg nem vonja a hitetlenséghez való jogot, de tiltja a keresztény hitből fakadó problémamegoldásnak vagy eljárásmódnak adott tevékenységből való tudatos kizárását, negatív diszkriminációját annak felmerülése illetve dialógusra való kifejezett szándéka esetén a társadalom és az emberi tevékenység bármely konkrét területén. Míg a hitre és személyes meggyőződésre jutás nem kényszeríthető, ugyanakkor az ide vezető út feltételeinek biztosítása, azaz Krisztus hitének és tanításának a társadalom minden tevékenységében való megjelenítése nem gátolható, sőt támogatást érdemel. Így Isten törvénye és az Isten és a biblia szerint való jó törvények és szabályzások elérik céljukat, ami az emberek Krisztushoz vezérlése, ami kívánatos, mivel ekkor maga Krisztus és Szent Szelleme és az Isteni természet és az Isten szerinti törvény kívülről bekerül az emberek szívébe, így külső szabályozásból belső meggyőződéssé válik, ami az ideális és jóléti társadalom alapja.

132

III.- rész- KRISZTUSKÖZPONTÚ KERESZTÉNY ÉRTÉKRENDŰ ÉLET ÉS CSALÁDCENTRIKUS VILÁGNÉZATI KÖZOKTATÁS ÉS JOGI SZABÁLYOZÁS IGÉNYE AZ ÁLLAMI ÉLETVÉDELMI KÖTELESSÉG MEGELŐZŐ ELVŰ BETÖLTÉSÉNEK RÉSZEKÉNT Meglássátok, hogy eme kicsinyek közül egyet is meg ne utáljatok; mert mondom néktek, hogy az ő angyalaik a mennyekben mindenkor látják az én mennyei Atyám orcáját. (Mát. 18.10) A közoktatási és jogi szabályozás összenemzeti visszatérése az emberi nemiség eredeti, teremtettség szerinti természetes értékrendjéhez, ami a házasság, szexualitás, életadás és család szentségének szétválaszthatatlan egysége. ALKOTMÁNYOZÓ TÖRVÉNYJAVASLAT (3) AZ ISLOLAI ÉLETOKTATÁSRA A Magyar Köztársaságban minden embernek joga van a teremtettség, nemiség, életadás és házasság teremtettség természetes rendje szerinti elválaszthatatlan egységének megfelelő, egészséges családi életre nevelő világnézeti életoktatásban való részvételre, melynek közoktatási biztosítása az állam élet, gyermek, ifjúság és családvédelmi kötelessége. „Hosszú idő eltelt, miután kialudtak a fények és hazamentek az orvosok. De a néhány óra emléke, amit az abortusz klinikán töltöttem velem marad a sírig. Emlékszem a félelemre, amit a hideg fehér szobában éreztem, miközben tiszta, fehér ruhába öltözött férfiak és nők vettek körül. Emlékszem a hideg fémszerkezetre, amibe bele kellett tennem a lábamat, és a hideg fémeszközre, amit testembe vezettek, hogy feltárjanak. Legfőképpen a szívó gépre emlékszem, amint kiszívta bensőmből a baba életét. A baba hangja, ahogy kiszívták, soha nem hagy el. Az orvos viselkedhet nagyon kedvesen, és biztosíthat róla, hogy néhány perc és túl vagy rajta. De hogyan lehetséges ez, amikor később felfedezed és rádöbbensz, hogy hazudtak, amikor azt mondták, hogy az nem egy személy benned? Hol van most az orvos, amint itt fekszem az éjszaka csendjében és hallom a vákuumszívó hangját, érzem a fémeszköz hidegét, és elmém szemeivel látom magam előtt az én kisbabám részecskéit és darabkáit, amint átszívatják a szukciós gép csövén? Hol volt az orvos mindazon évek alatt, amikor sikoltva riadtam fel álmomból, miközben gyermeksírásokat hallottam az éjszakában? A vákuumszívó hangja mind e mai napig kísér. Nem vagyok képes felporszívózni egy szobát, hogy ne gondolnék az abortuszomra. Nem tudok úgy ránézni egy gyermekre, hogy ne kezdenék el azon tűnődni: vajon az enyém kisfiú volt-e, vagy kislány; szőke, vagy barna; Az én kisbabám is épp ennyi idős lenne, ha… Megerőszakoltak, összevertek, gyermekként visszaéltek velem, és sok egyéb dolgon keresztülmentem már ebben az életben, de amitől leginkább nem tudok szabadulni az, hogy megengedtem, hogy megöljék a gyermekemet. Akkor nem tudtam, hogy egy élet volt. Azt mondták, hogy egy tömeg, egy anyag, egy semmi, mint egy daganat, amit eltávolítanak. Egy napon rádöbbensz; nem tömeg volt és nem szövetcsomó. Egy kisbaba volt! Soha nem tudom meg nem történtté tenni, aminek bekövetkeztét megengedtem, de a megbocsátásban, ami Jézustól jön, képes vagyok együtt élni vele és megtenni részemet, hogy segítsek másokon, hogy ők ne kövessék el ugyanazt a hibát, amit én elkövettem.” (Igaz történet, Judy Mamou)

133

Bár hazánkban az abortuszok technikája nem vákumos, a lényeg ugyanaz. Orvostanhallgató koromban az egész csoporttal együtt végig kellett néznem, amint egy egészséges és életerős 13 éves lány élni akaró 4 hónapos gyermekét darabokra tépve kaparják ki rutinos mozdulatokkal az anyaméhből, miután a klinikusok minden előzetes gyógyszeres magzatelhajtási kísérlete kudarcot vallott. Majd a doktor egy tálcán összerakta a darabkákat, amíg ki nem formálódott a kis ember. Eközben még narkózisban is patakokban folyt a könny az anya szeméből, aki kivirult a terhesség hormonális hatásaira, amit a magzat megfoganása tartott fenn, amíg életét ki nem oltották. Soha nem felejtem el. Micsoda bűntény az anya és gyermeke ellen! Bűntény Isten szentsége és ajándéka ellen, az élet, az anyaság és az apaság ellen. Szükséges a nemiséggel és családdal kapcsolatos kulturális, jogi és közoktatási szabályozások felülvizsgálata a teremtettség eredendő természetes rendje és mintája szerint, a realitás és a fokozatos megvalósíthatóság figyelembevételével. Szükséges, hogy az állam az iskolai tananyagba bevonja a nemiségre és családra vonatkozó természetes, tradicionális, keresztény értékrendű kulturális oktatást és a jogi felvilágosítást. Az állami iskolákban, a teremtettség természetes rendjét kifejező - állami életvédelmi kötelezettségből adódó - keresztény világnézeti oktatás elmulasztásának bűne romlásba viszi jövőnket, népünk új nemzedékét. Bár a magzat jogalanyisága és jogképessége egy egység és önálló kategória, mégis a nemiséggel való élés összefüggése miatt merül fel az abszolút védelem biztosításának szüksége. A nemiség és az életadás egymástól elválaszthatatlan kategóriák. Ezért az emberi jogalanyiság elválaszthatatlan az abortusz és a nemiség tárgykörétől. Amíg nem volt veszélyben a magzat, mivel nem létezett intézményesített és szabadon hozzáférhető abortuszjog, hiszen a magzatelhajtást a Btk. mindenütt büntette, addig nem volt szükség törvényileg kifejezetten hangsúlyozni az ember jogalanyiságát és jogképességét a fogantatástól, hiszen a Btk. a keresztény európai kultúrának megfelelően tradicionálisan bennfoglalt módon embernek tekintete a magzatot. Ez a szemléleti és büntetőjogi tradíció magától az Istentől és Atyától és az Úr Jézus Krisztustól és az általa küldött Szentszellemtől származik. Az általuk szellemükben megtermékenyített, felülről fogant apostolok, és az ő biblia újszövetségi írásaiban összefoglalt cselekedeteik és tanításaik által meghatározott kereszténység sója és Krisztusi kovásza volt az, ami ezt a tradíciót történelmileg megkérdőjelezhetetlenné tette. Isten szellemi királysága jelenléte és megnyilvánulása volt ez a földön. A magzatelhajtás törvényi tiltása egyértelműen olyan Btk. szabályozás, ami a magzatot a teremtettség rendje szerint tradicionálisan embernek tekinti. Mivel az abortusz a nemiség életadó funkciójából származó új élet megszüntetése, mely élet elfogadása vagy elutasítása a megfelelően funkcionáló családdal, mint olyannal, vagy ennek hiányával összefügg, ezért az élet kontra abortusz per tárgyalása elválaszthatatlan a nemiségtől, annak életadó funkciójától és a családtól, továbbá a természetes családtervezés kontra mesterséges születésszabályozás kérdésétől, az ezekkel kapcsolatos állami állásfoglalástól, stratégiától, közoktatástól és népneveléstől vagy ennek hiányától. A nemiséggel való élés oly nagy horderejű és oly szorosan összefügg az abortuszokkal, hogy a magzat életjogának állami biztosítása szükségessé teszi az élet, a házasság és család és a nemiséggel kapcsolatos tisztaság és jó erkölcs kultúrájának kialakítását a halál, a házasságon kívüli szex, tisztátalanság és erkölcstelenség és a növekvő visszaélések és erőszakok kultúrájával szemben, ami tudatos stratégiai művelet. A halál kultúrájának, és az élet és méltóság elleni erőszak különféle formáinak terjedése összefügg a tiltott szellemi királyságból (a sötétség valóságos de hamis szellemi ellenbirodalma) származó boszorkányság, sátánizmus, varázslás és egyéb okkult jelenségek intézményes működtetésének állami engedélyezésével, ami e jelenségeknek és ezek hatásainak társadalmi szintű megnövekedéséhez vezetett. Elég csak a Harmadik Birodalom Führerjének és vezetőségének okkult tevékenységekben való elmélyültségére tekinteni, melyet vizuálisan is dokumentáltak. Több kiváló dokumentumfilm is készült e tárgyban, melyek online megtekinthetők az interneten. Ha más nem, ez be kell, hogy indítson

134

egy problémamegoldó intellektuális vészcsengőt a mindenkori politikai hatalom képviselőinek tudatában. Nagy az ellenállás? Krisztus mekkora ellenállást szenvedett el kora gonosz és Istentelen embereitől, övéitől, politikai és vallási vezetőktől? Zsid 12:3 Igen, gondoljatok arra, aki kiállta a gonosztevőknek ostromát, hogy lélekben megtörve, le ne roskadjatok. Zsid 12:4 Mert ti nem vettétek még fel a vérigmenő harcot a bűnnel Zsid 12:5 és elfelejtkeztetek a néktek, fiaknak szóló emez intésről: Fiam! Ne vesd meg az Úrnak fenyítékét, Ne csüggedj el, ha számadásra von. Ma, ha egy Btk. szerint gyermek (be nem töltött 14. életév), vagy a Csjt. szerinti kiskorú (be nem töltött 18. életév), gyermeket vár, akkor alkotmányellenes módon nemegyszer rettenetes terrort gyakorolnak rá és praktikusan kényszerítik, hogy magzatát akarata ellenére elvetesse, a házasság gondolata pedig fel sem merül. Hol az állam életvédelme? Orvosi szempontból, minél fiatalabb az anya, annál könnyebb a szülés és annál kisebb az esélye a genetikai rendellenességeknek, továbbá az anya sem fárad el annyira a gyermeknevelésben, és könnyebben alkalmazkodik. Mégis, egy kiskorú házassága botrány, miközben „szexelése” társadalmilag elfogadott. Ez megrontja, kiégeti, és ellehetetleníti a kiskorúakat. Az ősi, biblia által is képviselt állásponttól való eme kóros szemléleti eltolódás nem magtól hódított teret, hanem mivel Isten és Krisztus és a mennyei királyságból jövő tanítás felsőbbségét elmozdították, félretolták az útból. Ez nyitott teret és adott nagyobb legális felhatalmazást az Antikrisztus szellemének, hogy munkálkodjon a társadalmakban e korszak végén. Mivel politikai, azaz hatalmi szinten trónfosztották Istent, ezért jön ránk és növekszik mindez a csapás. Mivel mi emberek állítottuk félre Istent és Krisztust, és mi adtunk felhatalmazást ennek a pusztító szellemnek, hatalmunk van Istent és Krisztust visszahelyezni, a trónbitorlót pedig talpunk alá vetni, és Isten is velünk van. Krisztus testének, azaz Övéinek hatékony jelenléte a társadalomban és a politikai hatalomban az az erő, ami visszatartja nemcsak az Antikrisztus szellemét, hanem a gonoszság hatalmának teljességében való személyes megtestesülése politikai színre lépését is az utolsó időkben. Mi vagyunk ez a só és ez a visszatartó erő. 2Thessz 2:6 És most tudjátok, mi tartja vissza, amiért csak a maga idejében fog megjelenni (a törvénytaposó). 2Thessz 2:7 Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. 2Thessz 2:8 És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével (szellemével), és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével; 2Thessz 2:9 Akinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival, 2Thessz 2:10 És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségükre. 2Thessz 2:11 És azért bocsátja rájuk Isten a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak; 2Thessz 2:12 Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban. Ezek az esetek mégis többnyire abortuszba torkollnak. Ha megszüli gyermekét és az apa is kész rá, és alkalmas a házasság és család felelősségének felvállalására, akkor milyen törvény akadályozhatja őket? Házasságuk ajándék. Avagy az anya nevelje házasságon kívül gyermekét, az apa pedig ne közelítsen gyermeke anyjához? Vagy éljenek vadházasságban, mint törvényen kívüliek, nem részesülve a családokat megillető jogokból, mivel a törvény tiltja számukra a házasságot? Nem tiltja

135

az abortuszt, nem tiltja a házassági szövetségen kívüli szexet, meg sem botránkozik ezen, ugyanakkor a házasság gyalázat, bűntett, kiskorúak megrontása, perverzió. Ez, az Életadó és Törvényadó Jahvét ezzel szemben a legkevésbé sem zavarta, amikor egy érettségre jutott - bizonyos tradíciók szerint megözvegyült – József nevű építőipari mesteremberrel jegyben álló 13 éves bat micva szüzet, a parancsolat leányát Szent Szellemével befedezett, aki méhében fogant és szült fiat! Lk 1:34 „Hogy lehet ez meg - kérdezte Mária az angyaltól -, miután én férfit nem ismerek?” Lk 1:35 „A Szent Szellem száll reád - felelte neki az angyal -, a Magasságosnak hatalma fogja rád vetni árnyékát, ezért szentnek fogják nevezni szülöttedet, Isten Fiának. Csjt. 10. § (1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. A Btk 14 éves korig tekinti az embert gyermeknek. „A 14. életévét be nem töltött személy nem büntethető.” „Fajtalanság az alábbiakban: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.” „A tizenkettedik életévét be nem töltött személyt e vonatkozásban védekezésre képtelennek kell tekinteni.” A hatályos családjogi törvényi és büntető törvénykönyvi szabályozás megrontásnak minősíti, de büntethetőség hiányában eltűri a gyermekek (14 év alattiak) egymás közt gyakorolt szexelését, beleértve a közösülést és fajtalankodást és a nemi erőszakot is, mivel a 14 év alattiak nem büntethetők. Annak ellenére nem büntet, hogy a 12 év alattiakkal való közösülés konszenzus esetén is erőszakos közösülésnek, a fajtalankodás pedig szemérem elleni erőszaknak minősül, mivel az ilyen gyermeket védekezésképtelennek tekinti a Btk. Mi védi akkor ezt a korosztályt attól, hogy ne legyen elkövető vagy áldozat, vagy a kettő egyszerre? A Btk. tehát különbséget tesz az általános iskola felső tagozat 56 osztálya és a 7-8. osztálya korosztálya között, amennyiben az előbbit védekezésképtelennek tekinti, ezért ez esetben közösülés és fajtalankodás esetében egyaránt erőszak ténye is fennáll, függetlenül a konszenzustól vagy annak hiányától. Egyedül az abban való alaptalan reménykedés óvja ezt a korosztályt, hogy „csak nem durvulnak el nagyon a dolgok”! Ez azonban irreális. Talán ez a legveszélyeztetettebb korosztály, mivel megjelenik az újszerű kívánság és annak lehetősége, de hiányzik a tanítás és a helyes minta! Mire a 14. életévüket betöltik, addigra annyi negatív tapasztalatra tesznek szert, vagy már annyi önmegtartóztatást gyakoroltak és már az újszerűség varázsa is lecsengett, hogy már jóval érettebb módon viszonyulnak saját testükhöz és a nemiséghez. Ha pl. egy17 éves fiú egy 13 éves lánnyal közösül, megrontásnak minősül és a fiú büntethető. De ha nem közösül, de minden egyebet egyetértésben tesznek, erre nézve a Btk. nem rendelkezik, és ha fajtalankodást állapít meg, az elkövetőt akkor sem bünteti, mivel a lány betöltötte a 12. életévét, így nem védekezésképtelen. Megrontás sem forog fenn, hiszen nincs elkövető, mivel nincs bűncselekmény. De ha a 13 éves lánnyal 19 éves férfi „fajtalankodik”, ez már megrontásnak minősül és büntethető. Itt sem egyértelmű a fajtalanság fogalma fenti meghatározásának értelmezése. A gyermekekkel való fajtalankodás, ha az áldozat betöltötte a 12-t, akkor büntethető, ha az elkövető a 18. életévét betöltötte. Nem világos, hogy az egyébként normális és úgymond nem szeméremsértő, intim szexuális együttlétet minősíti-e fajtalanságnak a Btk., annak korhatáros jellege miatt. Mindazonáltal, minden 18. életévét be nem töltött (kiskorú) személy, büntetőjogi következmények nélkül gyakorolhatja az alternatív szex (fajtalankodás) minden erőszakmentes formáját a 12. életévüket betöltött gyermekekkel, kivéve a természetes úton történő közösülést. Olyannyira, hogy ez az eset nem is szerepel a Btk. megrontás kategóriájában. Ha ugyanezt nagykorú teszi, az fajtalanság általi megrontásnak minősül. A 14 év feletti nemi kapcsolatok normál körülmények között nem esnek

136

a bűncselekmény kategóriájába, nincs büntetőjogi konzekvenciájuk, mivel a Btk. nem tekinti gyermekeknek ezt a korosztályt. A Btk-nak sokkal részletesebben kellene ezt a kérdést tárgyalnia. E korosztálynak természet szerint határozott szexuális igényeik vannak, amit mesterségesen fel is gerjesztenek, de nem a házasságra. Nem gyermekek a tisztátalanságra, a házasságra ellenben törvényileg kiskorúak. Ha nem akarnak házasságon kívüli szexuális életet élni, de képtelenek magukat megtartóztatni, és szívesen házasodnának, nem tehetik, mivel a törvény védi őket a házasságtól, így csapdába esnek, aminek alkalmi kapcsolatból fogant új élet lehet a következménye, ami, alkalmi kapcsolatról lévén szó, önmagában nem lehet alapja a házasságnak. Amanda Boys, nemzetközileg elismert keresztény bibliatanító felhívja rá a figyelmet és dicséri a zsidó közösség okos gyakorlatát, amennyiben a fiúk a zsidó vallás szerint akkor válnak nagykorúvá, amikor a zsidó naptár szerint betöltik tizenharmadik évüket. A lányokat a vallás akkortól tekinti nagykorúaknak, amikor a zsidó naptár szerint tizenkét évesek lesznek. A jelentős és ünnepélyes esemény részeként Isten alkalmas áldását helyezik ezekre a tizenévesekre. A tizenhárom éves fiú neve bár micvá, „a parancsolat fia”, a tizenkét éves lányé bát micvá, „a parancsolat leánya”. Ez azt jelenti, hogy a zsidó törvény szerint nem kiskorú többé, hanem felnőtt. Teljességgel köteles az előírásokat és parancsolatokat betartani, s cserébe megkapja a vallás biztosította kiváltságokat és jogokat. Az is megoldás lehet, hogy a törvény bizonyos esetekben tiszteletben tartja a vallás által biztosított bizonyos jogokat. Például keresztény egyházi vagy keresztény gyülekezeti házasságkötés esetén ennek megtörténtét elfogadhatja korengedményként meghatározott keretek között, de ekkor sem tekinthet el az esetlegesen fennálló jogsértés ellenőrzésétől. Ugyanakkor ez a probléma elsősorban nem az egyházakat érinti, ezért ez sem teljes megoldás. A probléma gyökere a gondolkodásmód teremtettség természetes rendjétől való elmozdulása, ami Isten politikai trónfosztására vezethető vissza, bármi volt is annak oka. Rendkívül fontos, hogy több éves megelőző képzés után, legkésőbb ebben az életkorban úgy tudjanak magukra és egymásra tekinteni ezek a tizenévesek, - és ennek megfelelő tisztelettel kezeljék őket szüleik és tanáraik, - mint akik kiléptek a gyermekkorból és beléptek a felnőttkorba, mivel csak így lesznek képesek felelősségteljesen és az eredeti Isteni minta szerint viszonyulni többek között saját és mások életéhez, méltóságához és nemiségéhez, tisztességet adva ezáltal embernek és Istennek. Megismerték és elfogadták Isten nemiségre vonatkozó parancsolatait és ezek megtartásának áldását, amit kötelesek megtartani. A felnőtté válást és annak ünnepélyes kinyilvánítását megelőző évek során Isten, teremtettség természetes rendje szerinti parancsolatainak megtartására kell tanítani a gyermekeket. Amanda Boys szerint a felnőtté válás áldásának 12 éves korban történő ráhelyezése ezekre a tizenévesekre, a problémák megelőzésének utolsó pillanata, ami szinte már késő. Ez is beágyazható egy Krisztus centrikus világnézeti állami közoktatásba. Ez lehetőséget biztosít a jövő nemzedék és a nemzet számára az életre, méltóságra és a boldogulásra. Létezik követendő és jó minta. Isten kizárásával azonban el van rejtve előlünk. Túl nagy árat kell fizetnünk Isten trónfosztásáért! Megéri? Mk 10:13 Gyermekeket hoztak hozzá, hogy megérintse őket, de a tanítványok korholták azokat. Mk 10:14 Jézus, mikor ezt észrevette, bosszankodott, és rájuk szólt: „Hagyjátok, hogy a gyermekek hozzám jöjjenek! Ne akadályozzátok őket! Hiszen ilyeneké az Isten királysága. Mk 10:15 Bizony, azt mondom nektek, aki az Isten királyságát nem úgy fogadja, mint egy gyermek, be nem megy abba." Nagy bűne a mindenkori államnak, alkotmányozónak, törvényhozónak, Kormánynak, illetékes minisztereknek, és egész társadalomnak, hogy tiltják, hogy Jézus minden kisgyermeket megérintsen, mivel e tiltással az istentagadás és istentelenség bálványát tették minden ember felett legfőbb

137

törvénnyé, ami gátolja őket Isten törvénnyé tételének szabadságában. Különös módon Jézust épp tanítványai bosszantották ezzel! Mert maga az állam nem teszi, - mivel tévesen túl hatalmasnak és érinthetetlennek tartja az uralkodó ideológiai bálványt. És amikor egy helyes értékrendet képviselő személy, vagy tananyag, vagy testület a Krisztusi értékrendet tanítaná az iskolákban minden gyermeknek, ezt helyi szinten tiltják az állam mindenek fölé magasztalt bálványa nevében. Ezt mondják ugyanis: „ez állami iskola”, „semleges”. A bűnt a közemberek követik el, akik helyi szinten nem akarják felvállalni az igazságot és Krisztus keresztjének botrányát, ami minden kétséget kizáróan a bálvány leomlására vezetne hamar. Ez a hitetlenség bűne, amiben elsősorban maga a magát kereszténynek valló közösség a vétkes, amennyiben egy passzív és nihilista ideológiát fogadott el, ami semmiben nem felel meg Krisztus és a teljes írás útmutatásainak. Ez azonban már változik. Az állam, Krisztus helyét azzal helyettesítette be, hogy a szülő kérésére saját gyermekük számára beengedik az adott felekezet hittanoktatóját, ha elég számú jelentkező van. Ez azonban az egész osztály és iskola és minden magyarországi gyermek Istenszerinti, Krisztusközpontú, Életre, családra és erkölcsi tisztaságra tanításának gyenge behelyettesítése. Ha némely szülő a kívánatos életoktatást megkérdőjelező véleményének adna hangot, ez kiváló lehetőség rá, hogy szeretettel, türelemmel és helyes érveléssel, és látva a jó gyümölcsöket, ő is megismerje azt, ami gyermeke javára van. Meg lehet győzni, mivel általában a szülők jót akarnak gyermekeiknek. Ha a gonoszt elfogadták, akkor a jót még inkább el fogják fogadni. Továbbá a szülőnek nem lehet joga arra, hogy kényszerítsen egy egész közösséget egy olyan oktatás megvonására, amely épp arra hivatott, hogy az élet és méltóság elleni bűntetteket megelőzze. A Btk. egyáltalán nem részletezi ezt a kérdést oly precíz részletességgel, mint a Tóra, melyben az Isten által, ellenkultúrájuk miatt kiirtásra ítélt, varázslókra és jövendőmondókra hallgató, gyermekgyilkosságot és minden tiltott nemi tévelygést gyakorló lakosság mindezeket megcselekedte, ami miatt a föld is kiokádta lakosait. Mivel a nemiséggel való élés akkor is új élet megfoganásával járhat, ha a családi háttér nem adott, ezért a szexualitás szabályozása és az életoktatás az általa megfoganó új élet élethez és méltósághoz való alanyi jogai miatt is elkerülhetetlen. A foganó új élet alapjogainak megsértésén túlmenően ennek az életoktatásnak és szabályozásnak elmulasztása a gyermekek és ifjak élethez és méltósághoz való jogát is sérti, mivel súlyos megalázásoknak, ellehetetlenedéseknek, sőt, életük veszélyeztetésének is kiteszi őket. A súlyos ellehetetlenülés fennállását a terhessége megszakítását kérő nőnek mindössze aláírásával kellett igazolnia. Ennek bizonyítására vonatkozó igényt ugyanis a terhessége megszakítását kérő nő alkotmányos alapjoga megsértésének tekintette a jog, ezért erről a törvényi szabályozás lemondott. A megfelelő életoktatás állami elmulasztása súlyos válsághelyzetbe sodorja a kiskorúakat és a felnőtt lakosságot is, akik annak hiánya miatt értelemszerűen nem részesültek ebben az iskolai oktatásban. E súlyos válsághelyzet sérti a lakosság élethez és méltósághoz való alanyi alapjogait, továbbá a megfogant új életek hasonló jogait, amennyiben joguk van családban felnőni. Továbbá potenciális áldozatai az esetleges tiltott magzatelhajtási kísérletek bűncselekményének. Ez állami gondatlanságból vagy felelősségteljesítés állami elmulasztásából elkövetett ellehetetlenítés, életveszélyes veszélyeztetés. Ezért a tiltakozó szülő ahhoz való jogával szemben, hogy gyermekét arra akarja kényszeríteni, hogy ne részesüljön Krisztusközpontú élet és erkölcsi oktatásban egy keresztény világnézeti oktatás részeként, erősen megáll gyermekének joga az életre és méltóságra vivő oktatásra, amit Isten szava erősít: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket”. Ott van továbbá az összes többi gyermek élethez és méltósághoz való ugyanazon elidegeníthetetlen alapjoga, és az állami életoktatás elmulasztásából származó jogalanyi alapjogsérelmek mind, melyeket épp kivédendő az élet-oktatás, amivel szemben az illető szülő szót emelt.

138

A jog lényege Isten és az Igazság Szelleme, aki a Szentszellem, vagy a Szentháromság „harmadik személye”. Ezért a jogban mindig az Élet, és az Igazság és az Alkotmány és törvény (ha ezek Isten szerint valók) szellemét és lényegi célját kell követni, nem a betűjét, máskülönben a törvényt annak alkotója ellen fordítják annak farizeusai és jogászai. Ez minden törvényi, törvényszéki és jogi szabályozás illetve jogértelmezés és döntés Alkotmányban lefektetendő alapelve kell, hogy legyen. Ez a legfontosabb minden jogértelmezésben. Szükség komolyan gyakorolni a törvényhozásban a közvetettség alapelvét, ami prevenciós elv. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozónak figyelembe kell venni egy törvényjavaslat megírásakor és megszavazásakor annak következményeit, illetve azt is, hogy milyen következményekkel jár, ha bizonyos törvények megalkotását elmulasztja. Jogilag kell ezen alapelvek szerint eldönteni a kérdést, ami egyértelműen az élet és az életoktatás oldalán áll, mivel az életoktatás elmulasztása élet és méltóságrontó következményű, így közvetett módon sérti ezen alapjogokat. Itt a közvetettség nem különbözik nagyobb mértékben a közvetlen jogsértéstől, mint az étel elvétele vagy annak megvonása a gyermektől. A kettő közt nincs lényegi különbség, ezért ezt az elvet a jognak is bátran használnia kell. A mulasztás bűncselekményéről van szó. A jog ismeri ezeket a kategóriákat, csak a jogászok és a törvényhozó nem élnek a jog lehetőségével az Élet szellemének szabadsága szerint, pedig ez kötelességük. Még a „bűncselekmény” szó is megtévesztő, mivel azt sugallja, hogy a bűn mindenképpen cselekményhez kötődne, holott a bűn törvényszegés. Eszerint az Állami életvédelmi kötelességnek, mint alaptörvénynek megszegése alaptörvényszegés. Nem kell tenni semmit ahhoz, hogy a törvényszegés esete fennálljon. Foglalkozik a Btk. az állami szintű törvényszegéssel, azaz szerepel ez a bűncselekmény a Btk-ban szereplő bűncselekmények kategóriái között? Nem biztos, hogy nem lehet így alkalmazni a Btk-t. Erre van a „mentelmi jog,” vagy másra? A köztársaság Alaptörvénye minden állampolgárra kötelező. Vegyük komolyan és alkalmazzuk jogi lehetőségeinket és használjuk ki helyzetünket az Életre, ami egyedül az Isteni rend helyreállítása útján valósulhat meg, ami ebből a tanulmányból egyértelműen kiderült. A jogászok dolga, hogy az Élet és Igazság szelleme szerint alkalmazzák a jogot, a törvényhozóé pedig, hogy eszerint alkosson törvényt. Az iskolai életoktatással szemben szülői részről felmerülő ellenvélemények porszem a mérleg serpenyőjében. Az ilyen, nem jogalap a Krisztusközpontú életoktatás állami közoktatásba történő bevezetésével szemben, mivel ha a jog mindenki magánvéleményét alkotmányos alapjogként kényszerítené az egész közösségre, ez ellehetetlenítené az állam életvédelmi kötelességének betöltését és az egész népet. Csak az érvelés releváns igazságtartalma lehet jogalap, amennyiben valóban fennáll az életellenesség. Az egyén puszta gondolati vagy véleménykinyilvánítási szabadsághoz való joga nem azonos az általa teremtett gondolat vagy vélemény alapjogként kezelésével! A gonosz humanista jogértelmezés, ami a törvénytelenség vagy törvényszegés, vagy törvénytaposás antikrisztusi szelleme, mégis e logika révén törvényesített sok törvénytelenséget, törvényszegést nemzeti, nemzetközi és nemzetek feletti szinten. Ez a gondolati szellemi erődítmény, mint bálvány akadályozza az életet, az alkotmányt és a törvényt abban, hogy célját betöltse, ami a jó védelme és a gonosz rettentése és megbüntetése. Ez nem végezhető mindenki tetszésére. Szükségszerűen lesznek és vannak, akik ellene állnak az igazságnak és méltányosságnak és a jogosságnak és különböző fegyvereket vetnek be ez ellen. Ezek a fegyverek elsősorban hazug beszédek, rágalmak, melyek a Btk. kategóriáiba esnek, és ekként is kezelendők. A hazugságot nem törvénnyé tenni, hanem irtani kell. Zsolt 5:98 Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat! Zsolt 5:10 Mert nincsen az ő szájukban egyenesség, belsejük csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel hízelkednek. Zsolt 5:11 Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

139

Ennek az oktatásnak hiányában ugyanis megjelenik és növekszik a megrontás és erőszak, továbbá a varázslás, boszorkányság és jövendőmondás, és az ezeknek megfelelő irodalom terjedése és az ezekre való utalások a tankönyvekben, miképp sok iskolában szokás. Eddig azok a szülők szenvedtek a gonosztól, akik nem akarták, hogy gyermekeik ilyen közegben töltsék napjaik nagyobb részét, mint amennyit velük töltenek, akkor most szenvedjenek azok a jótól, akik a gonosztól nem szenvedtek, akiket zavar a teremtettség rendje szerinti szüzesség, tisztaság, család, és az élet és méltóság tisztelete és az erre való iskolai oktatás. Mindig van egy szembenálló tábor, a kérdés csak az, hogy a kettő közül melyik tábor illetve melyik tábor törvénye jut uralomra. A bűn és halál törvénye a halálra, vagy az élet szellemének törvénye az életre. Az a kérdés, hogy e két törvény közül melyik törvény hatálya alá rendeli a törvényhozó és alkotmányozó önmagát és a nemzetet. A törvényhozónak joga van ahhoz, hogy magát a Krisztus és az Élet és törvénye alá rendelje. Annak azonban nincs tudatában, hogy nem csak joga, de Istentől rendelt kötelessége is, hogy ezt az alárendelődési jogot és elhívást, mint törvényhozó is gyakorolja elhívatása hivatalában. Mivel törvényhozó, nem a törvény uralkodik felette, hanem ő uralkodik a törvény felett, amennyiben ő határozza meg a törvényt. Tehát szabad minden földi törvénytől, ami ebben a hivatalában gátolja, amennyiben hatalma van megváltoztatnia az emberi törvényt. Milyen felsőbb hatalom és tekintély és ideológia és törvény alatt teszi ezt a törvényhozó? Mi a biztosíték arra nézve, hogy helyesen cselekszik? Nem önállósíthatja magát, mint az egyedül igaz Istentől függetlenedett „isten”? Vagy talán a nép igen? Pont az Ő törvényétől eltérő igaztalan bíráknak mondja Isten: Zsolt 82:5 Nem tudnak és nem értenek semmit, sötétségben járnak, a föld alapjai mind ingadoznak. Zsolt 82:6 Azt mondtam ugyan, istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan, Zsolt 82:7 mégis meg fogtok halni, mint a közemberek, és elhullotok, mint bármelyik főember. A nép nem lehet ez a hatalom és tekintély, mivel sem hatalomban sem ideológiában nem abszolút és nem is egységes. Ezért a törvényhozónak Isten és Krisztus és törvényük alá kell rendelődnie. Ha ezt nem teszi, akkor Isten törvényének nem megtartója, hanem bírája, miképp a zsidókhoz írt levél szerzője írja a zsidóknak: Jak 4:11 Ne szóljátok meg egymást, atyámfiai. Aki megszólja atyjafiát, vagy megítéli, az a törvényt szólja meg és a törvényt ítéli meg. Ha pedig a törvényt megítéled, nem cselekvője, hanem bírája vagy a törvénynek. Jak 4:12 Egy a törvényadó és a bíró: az, aki megtarthat és elveszthet. Te pedig ki vagy, hogy megítéled a te felebarátodat? Nincs tehát a törvényhozó a humanizmus intellektuális erődítményrendszere magaslatának Istentagadó és Krisztust behelyettesítő pusztító utálatossága és bálványa alá rendelve! Erre nincs törvény! A törvényhozó szabad, ha magát Isten és Krisztus alá rendeli. Mert akit a Fiú megszabadít, szabad valósággal. Péld 21:30 Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen. A keresztény világnézeti Élet-oktatás megnyitja az utat az egyének előtt, hogy miután hallották a tanítást, lelkiismereti szabadságukból adódó tudatos választási jogukkal élve eldöntsék, hogy magukra nézve érvényesnek vagy érvénytelennek tartják a tanítás forrását és a hitet. A törvényi szabályozás azonban minden emberre kötelező. Ha tehát úgy dönt, hogy nem tiszteli az életet és méltóságot és az erkölcsi tanítást és a hitet, akkor is bűncselekmény, ha e döntésének megfelelően bűncselekményt követ el, aminek büntetőjogi következményei vannak. Krisztus és az Élet, alkotmányba történő bevezetésével és oktatásával a törvényhozó a nemzetet a Jézus Krisztusban lévő Élet szellemének

140

törvénye alá rendeli és megnyitja a kaput az egyénekből álló tömegek előtt a hitre, az erkölcsi tanításra és az életre. Ehhez csak annyi kell, hogy azok, akik már most hisznek, megértsék ezeket és higgyék és cselekedjék Isten akaratát. Ef 5:15 Vigyázzatok tehát gondosan, hogyan jártok, nem mint balgák, hanem mint bölcsek. Ef 5:16 Áron is megvegyétek az alkalmat, mert a napok gonoszok. Ef 5:17 Ne legyetek tehát esztelenek, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. Krisztus és az Élet alkotmányba történő bevezetésének és oktatásának elmulasztásával a törvényhozó a nemzetet a bűn és a halál törvényének kényszere alatt tartja. Zárva tartja a fenti, életre vivő kaput, és nyitva tart egy másik kaput az egyénekből álló tömegek előtt a bűnre és a halálra. Ez mindazok bűne, akik nem használják ki az alkalmasságot az igazságra. (A biblia definíciója szerint a bűn céltévesztés, eltérés a helyes iránytól, illetve törvényszegés. Ide tartozik a gonosz hajlam, ami a vérvonal szerinti szülők, nagyszülők, azaz az ősök 3-4 felszálló nemzedéke elkövetett bűneinek újra elkövetésére való szellemileg átöröklött fokozott hajlam, vagy gyengeség, amit inikvitásnak nevez a biblia.) Róm 8:2 Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. Legyen szó egyénről, testületről, nemzetről vagy államról, amelyik törvény hatalma alatt vagyunk, annak a törvénynek hatálya és uralma alá lettünk rendelve. Mivel törvényről van szó, mint olyan, mindenkire nézve kötelező, aki annak hatálya alatt van. Krisztus és az Élet felsőbbségének Alkotmányba iktatása és az ennek megfelelő közoktatás jogilag és praktikusan is kiszabadítja a nemzetet a bűn és a halál törvényéből és áthelyezi azt a Jézus Krisztusban való élet szelleme törvényének hatalma és hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy többé már nem szükségszerű, hogy a bűn, Vörösmarty Mihály „Szózatában” szereplő „átoksúlyként” uralkodjon a nemzeten a nemzethalálra, melyben földünk bölcsőnk, s egyben sírunk is, melyben „egy nemzet süllyed el”. Mert mint nemzet, ki lettünk mozdítva e törvény hatálya alól, és át lettünk helyezve egy másik törvény hatálya alá, a Jézus Krisztusban lévő élet szellemének törvénye alá, ami életre visz. Az alkotmánymódosítással (és a tanítással) ez az uralomváltás illetve törvény- és hatálycsere végbemegy, és ezzel együtt az országot és népét fogságában tartó uralkodó gonosz szellemi fejedelemség is száműzetésbe, földalatti tevékenységbe kényszerül, és helyét Isten Szent Szellemének uralma és Isten angyalai veszik át. Ez nem jelenti azt, hogy elveszítettük szabadságunkat a bűnre és a halálra. A szabadságunk mindig adott a bűnre, miképp a bűn és halál állami törvénnyé tett uralma idején is szabadok maradunk Krisztusra és az Életre, amennyiben e magasabb törvény alá rendelődtünk, mivel az élet szelleme, Jézus Krisztusban, mint törvény, maga vont ki minket a gonosz törvény hatálya alól. Ő a magasabb törvény. Nem vagyunk többé adósa a testi módon való életvitelnek. Törvényünk és erőnk van rá, hogy Krisztus hatalma alatt éljünk és nem a bűn törvényének hatálya alatt. Amikor mint nemzet, az élet törvényének hatalma alá kerültünk át, többé már nem vagyunk adósai a testnek, így a bűn többé nem uralkodhat rajtunk, mivel hatalmat kaptunk Krisztus bennünk munkálkodó élete és természete által a jóra, hogy mi uralkodjunk a bűn és hajlama felett. Ezért a bűn nem ad át minket a halálra, mivel nem vétkezünk, azaz nem követjük el az igazságtalan vagy gonosz cselekedetet. De ha vétkeznénk is, miképp sokszor és sok módon vétkezünk naponta, van bocsánat és megtérés és újrakezdés. Hatalmunk van nemet mondani a kísértésre és bűnre, mivel nem vagyunk többé rabjai önközpontú testi természetünknek. Hatalmunk van a sötétség szellemi jelenlétét kiparancsolni házunkból, (testünkből, elménkből, otthonunkból, nemzetünkből). Így, az Úr és az apostolok tanításait, Isten Igéjét és erejét megismerve és követve, képesekké válunk uralkodni a kísértéseken. Ha azonban lemondunk erről a jó helyzetünkről és visszaélünk vele, és visszatérünk régi bűnös életmódunkhoz és megtagadjuk a hitet és magát az Urat, aki vérével megváltott, akkor rosszabb állapotba kerülünk, mint mielőtt az Élet uralma

141

alá rendelődtünk. Egyénileg, nemzetileg hasonlóképpen. Ez esetben jobb lett volna nekünk, ha soha nem ismertük volna meg Őt, ami Istenfélelemre, józanságra és önuralomra tanít. Mindazonáltal az Élet törvényének hatalma alatt lenni, mint nemzet és állam, jobb, mint a bűn és a halál törvényének hatalma alatt lenni. Ez rendkívül üdvös és kívánatos állapot, ami alkalmassá tesz sok hasznos és jó cselekedetre. Amikor egy lány fogan és gyermeket szül, akkor anyává válik. Vagy gyermek, vagy anya, a kettő egymást kizárja. Az IPPF azért terjeszti a fogamzásgátló anyagait 10 éves kortól, mivel gyűlöli a szaporodást, és nagy nemzetközi tapasztalattal bír az érintett korosztályok közt végzett abortuszok terén. Tapasztalati ismeret alapján jól tudja, hogy az életadás „pestise” már 10 éves kortól valóság. Ez felkiáltójel arra vonatkozóan, hogy államilag komolyan vegyük azt, amit Amanda Boys hangsúlyoz, és amit a zsidó közösség évszázadok óta gyakorol. Lényegileg a Btk. célja az, hogy a szexuálisan éretlen, kifejletlen személyeket, azaz a gyermekeket óvja az idő előtti közösüléstől és a rajtuk elkövetett fajtalanságtól, mivel ez megrontás. A 14 év feletti személyek egymás közti szexualitását azonban nem korlátozza, így e tekintetben nem tesz különbséget kiskorú és nagykorú között, hanem érthető módon csak a gyermek és a nem gyermek között. A házasságot azonban tiltja. Házasságot csak a 18. életévüket betöltöttek köthetnek, ami indokolt esetben gyámhatósági engedéllyel 16 évre redukálható. Ez azt jelenti, hogy 14 éves kor alatt büntetőjogi következmények nélkül - és az állam tragikusan téves betöltési stratégiájú életvédelmi kötelezettségének (fogamzásgátlás) és szolgáltatásainak (abortusz) „hála,” immár következmények nélkül lehet szexelni. Ha már elmúlt 14, akkor csak arra kell ügyelnie a kiskorúnak, hogy ha éhségét az alternatív szex minden perverziója útján már nem tudja kielégíti, akkor 14 év feletti legyen a közösülő partner, és ne legyen 12 év alatti az alternatív szexpartner. Házasság azonban csak mindkét fél 18. életévének betöltésével köthető, esetenként 16 évtől. Ez a szabályozás nem inspirálja az önmegtartóztatást, a szexualitás és a házasság egységét, a nemiséggel való felelős élést, és a házasságra való szabadságot. Ellenkezőleg, épp e meghatározó korosztályban, mesterségesen szétválasztja azokat a dolgokat, amiket Isten a teremtettség természetes rendje szerint, parancsolataival összhangban egybeszerkesztett, tudni illik a nemiséget, életadást, házasságot és a családot, és a szülők és a férfi tekintélyét és főségét a családon belül. A férfi fősége a családon belül épp oly fontos, mint Isten és Krisztus fősége. A férfi családfőségének elvesztése Isten főségének elvesztésével egyenértékű. Ez a feminizmus és a boszorkányság. 1Kor 11:3 Akarom, hogy tudjátok, hogy minden férfi feje a Felkent (Krisztus), a nőnek feje azonban a férj, a Felkent feje pedig az Isten. A jelenleg érvényben lévő természetellenes kulturális szabályozásnak - helyes alapelvek következetes tanításáról való kollektív és állami lemondás általi - felnövekvő nemzedékre kényszerítése, egy természetellenes, de meghatározó minta kialakításához járul hozzá a tizenéves és az azt megelőző korosztályokban, ami évekre, évtizedekre, nem ritkán egy életre ellehetetlenítheti őket és másokat, mivel gátolja az egyén önmagát és másokat becsülni tudó érettségre jutását. Minden keresztények és keresztény felekezetek kötelessége, hogy helyi és általános egységfrontokat képezve helyi és állami szinten változtassanak ezen, semmibe véve és lerontva az állami semlegesség felvilágosultság ruhájában parádézó nagy paráznája fenségi rangra emelet bálványát. Ez a természetellenes humanista szabályozás emberellenes, mivel ahelyett, hogy fékezné, felkorbácsolja a kívánságot, és nem törekszik annak teremtettség szerinti természetes rendbe vezérlésére, hanem az azzal való természetellenes visszaélést bátorítja és a fogamzásgátlás és abortusz lehetővé tételével az élet és méltóság megvetésére és felelőtlen kezelésére neveli a tizenéves gyermekeket és ifjakat, miközben tiltja számukra a házasságot. Az apostol félreérthetetlen módon elítéli ezt, és elmondja azt is, hogy mi a szabadulás útja ebből a gödörből:

142

1Kor 7:1 Arra vonatkozólag, amit írtatok, hogy nemes dolog az embernek asszonyt nem érinteni, ez a válaszom: 1Kor 7:2 a paráznaság miatt kinek-kinek saját felesége legyen; minden egyes asszonynak saját férje! 1Kor 7:3 Az asszonynak adja meg a férj, amivel tartozik, az asszony is ugyanazt a férjnek. 1Kor 7:4 Az asszony nem rendelkezik a saját testével, hanem a férj, hasonlóképpen a férj sem rendelkezik a testével, hanem a nő. 1Kor 7:5 Ne fosszátok meg egymást, hacsak nem megegyezésből bizonyos időpontig, hogy szabad időtök legyen az imádkozásra; aztán ismét együtt legyetek, hogy a Sátán a mértéktelenségnél fogva meg ne kísértsen titeket. 1Kor 7:6 Ezt pedig engedékenységből mondom, nem rendeletül. 1Kor 7:7 Akarnám ugyanis, hogy minden férfi úgy legyen, ahogy én vagyok, de kinek-kinek megvan a maga külön kegyelem-ajándéka Istentől, egyiknek így, másiknak amúgy. 1Kor 7:8 A házasságon kívül élőknek és az özvegyasszonyoknak pedig ezt mondom: nemes dolog, ha úgy maradnak, amint én vagyok; 1Kor 7:9 de ha nem tudnak magukon uralkodni, házasodjanak meg. Mert jobb megházasodni, mint égni. Mivel kezdi tanítását? „A paráznaság miatt,” - írja. És mit tanácsol? A házasságot és abban is a rendszeres nemi életet, és hogy önkényesen meg ne vonjuk magunkat. Figyelmeztet az önkényes vagy a túlzott önmegtartóztatás veszélyére, mivel ez kísérthetővé tehet, ha elbizakodottságon alapul. Az indoka ez: „nem tudnak magukon uralkodni”. Más fordításban: „mivel magukat meg nem tartóztathatják”. Majd így fejezi be: „Mert jobb megházasodni, mint égni.” Isten Igéje tökéletes egység elejétől a végéig és ebben e kérdésben mindkét szövetség elrendeli a házasságot, mint egyedüli megoldást, a paráznaság, vagy házasságon kívüli szex vagy az alkalmi szex szóba sem jöhet. Az újszövetség különleges esetekben lehetővé teszi még és dicséri a szűzi tisztaságot az Úrban, ha erre Istentől személyre szabott különleges kegyelmi ajándékot kaptunk, de ezzel kapcsolatban óvatosságra int. Mivel az önmegtartóztatás sokak számára nem természetes és nem magától értetődő, így nem csalható a 18 év alatti lakosság a házasság kényszerítő tiltásával bűnre és házasságon kívüli szexre, sem kulturális sem törvényi nyomással illetve szabályozással. Az is helytelen, hogy a családjogi törvény a kiskorút valahol gyermeknek tekinti. A 18 éves korra eső gimnáziumi „érettségi” is ezt a szemléletet erősíti, miközben rég lemondott a valódi érettségre vivő keresztény világnézeti és erkölcsi és életoktatásról. Ezért egy ilyen oktatásban részesült 14 éves, mint a parancsolat érettségre és felnőttségre jutott leánya vagy fia, érettebb és lelkileg alkalmasabb és felkészültebb a házasságra és a felelősségvállalásra, mint egy olyan érettségizett, aki hasonló oktatásban nem részesült. Ezek után már csak a praktikus megfontolások betöltésének igénye szab a házasságnak határt. Az is jogos igény, hogy a házasság legyen praktikusan megalapozott, ami legalább az egyik fél részéről megfelelő anyagi illetve egzisztenciális hátteret jelent. Nem vonható meg a női nem arra való joga, hogy igény szerint időben férjhez menjenek, gyermekeket szüljenek és neveljenek és háztartást vezessenek, függetlenül attól, hogy az erre való igény az elmúlt több mint fél évszázados tudatos pusztítás eredményeként a jelen körülmények között milyennek tűnik. Méltósághoz való alapjoguk alapján nem kényszeríthetők sem a feminizmusra sem az emancipációra, ha ők saját életükre nézve a családot részesítik előnybe, sem arra, hogy miképp osszák be életük szakaszait, hogy mikor házasodjanak, mikor tanuljanak, mikor szüljenek, neveljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, mikor tanuljanak tovább és mikor tevékenykedjenek más területeken. Sem a férfi nemtől nem vonható meg a jog, hogy mindezekben társak és kezdeményezők legyenek. Ez ősidők óta így szokás. Csak a legújabb idők tünete, hogy a lányok nem mennek férjhez, hanem 15-20 évet várnak szülési képességük

143

kezdetétől a gyermekszüléssel, hogy aztán a második gyermek után azt mondja nekik a nőgyógyász, hogy ajánlja az abortuszt, mivel ebben az életkorban már megnövekedett a magzati genetikai rendellenességek esélye. Továbbá, a házasság előtti szexuális kapcsolat a válások fő szellemi és lelki oka. A jelenlegi kulturális és jogi szabályozás, azáltal, hogy Istent a gondolataiból kiiktatta, felserkentette a kiskorúakat, miközben tiltja a házasságot. Ez hamis és képmutató gyermek- és ifjúságvédelem, amely tévelygésen alapul, mivel egy természetellenes mintát programoz a jövő nemzedékbe, ami a megvalósult feminizmus. Ezzel ellentétben az Ige nem tanácsolja a szerelem öncélú és idő előtti felgerjesztését, és arra buzdít, hogy ez a teremtettség természetes rendje szerinti egységben valósuljon meg. Énekek 8:4… miért keltenétek, és miért serkentenétek fel a szerelmet, mígnem ő akarja? A nemiséggel való felelőtlen, következmények nélküli szabad élést biztosító és elősegítő fogamzásgátlási eszközök propagálása és mindenki számára elérhetővé tétele és a teremtettség eredeti természetes rendje szerinti keresztény értékrendű iskolai életoktatás elmulasztásának ideológiai önkényszere, nem betöltése az állam életvédelmi kötelességének, hanem ennek ellenkezője. 1Tim 4:1 A Szellem pedig kifejezetten mondja, hogy a késői időkben némelyek elpártolnak majd a hittől, s tévelyítő szellemekre és ördögök tanításaira fognak figyelni, 1Tim 4:2 hazug, saját lelkiismertükben kiégett emberek képmutatásával. 1Tim 4:3 Ezek tiltani fogják a házasságot, olyan eledelektől tartózkodnak majd, melyeket Isten hálaadással való fogyasztásra teremtett azoknak, akik hívek és az igazság felismerésére eljutottak. A házasság Isten ajándéka és törvénye, és mint ilyen, szent és igaz és jó, és hálaadással lehet vele élni. Az állam általános életvédelmi és gyermek és ifjúságvédelmi kötelességével nem összeegyeztethető, hogy bármi módon, akár mulasztással is elősegítse a tizenévesek következmények nélküli felelőtlen szexelését, különös tekintettel a megfoganó új élet alapjogaira. Ezért nem helyes az ifjú nőket korlátozni abban, hogy idejében férjhez menjenek és gyermekeket szüljenek, sem a házasságra érett ifjakat és férfiakat abban, hogy a fentiek szerint nősüljenek. Az sem helyes, ha az állam és törvényi szabályozása a nemek közti teremtettségből adódó különbségeket úgy kezeli, mintha ez az élet és méltósághoz való jog megsértése lenne. Sokkal inkább az IPPF náci alapítója, Margaret Sanger saját képére és hasonlatosságára teremtett emberképének, a „Lázadó nő” kétivarú, egylaki, átműtött transzvesztita torzképének megsértéséről van szó, amely sérti az őt futtató globalizációs hatalmi körök megalomániás minden embert kontrollálni akaró, Jézus Krisztus ellen hadat viselő megkeseredett törekvéseit. Az állam nem járulhat hozzá a teremtettség természetes rendje komplex egységével ellentétes szexuális viselkedési minta kialakításához a gyermekekben és ifjakban, még akkor sem, ha a nemzetközi antikrisztusi létesítményeknek úgy tetszik. A fiúknak és ifjú férfiaknak mindaddig önkontrollt kell gyakorolniuk, amíg alkalmasakká nem vállnak a felelősségvállalásra és a családalapításra. Meg kell, hogy adják továbbá a női nemnek kijáró tiszteletet, tisztességet adva Istennek a feléjük való viszonyulásukkal, amennyiben elutasítják a teremtettség természetes rendje egységével nem egyező módú velük való élést. Ézs 62:4 Nem neveznek többé elhagyatottnak, és földedet sem nevezik többé pusztának, hanem így hívnak: én gyönyörűségem, és földedet így: férjhez adott; mert az Úr gyönyörködik benned, és földed férjhez adatik.

144

Ézs 62:5 Mert mint elveszi a legény a szüzet, akként vesznek feleségül téged fiaid, és amint örül a vőlegény a menyasszonynak, akként fog néked Istened örülni. Az általános iskola 4. osztályába járó lányok többségénél a tanév során valamikor beindul a peteérések havi ciklusa, ami azt jelenti, hogy szervezetük minden hónapban alkalmassá válik a foganásra és a megfogant új élet befogadására, kihordására és megszülésére. Ezért az ötödik osztályos lányoknál nagy változások történnek. Beléptek a felső tagozatba, ami egyben a serdülőkorba történő belépést is jelenti. A havi ciklus látható jelével a szervezet azt juttatja kifejezésre, hogy felkészült az életadásra, de nem érkezett meg az új élet, aki beágyazódásával átvette volna a méhnyálkahártya változásának fenntartását. Így a petevezetékben megfogant, vándorló, majd befogadására immár felkészült méhnyálkahártyába beágyazódó új élet hiányában minden hónapban leválik ez a vérbő, új élet befogadására alkalmassá lett méhnyálkahártya. Az 5. osztályos lány szervezete minden hónapban nagy erőket mozgósít, hogy felkészüljön az új élet foganására és beágyazódására, ami ha bekövetkezik, a kifejlődő méhlepényhormonok útján maga tartja fenn a terhességet. Így telik el két tanév, miközben a serdülőkor hormonális változásainak lelki hatásai és a különböző szociális behatások erősen meghatározzák ennek a korosztálynak a viselkedését. Ez saját biológiai fejlődése jellegéből adódóan testileg és lelkileg egyaránt veszélyeztetett korosztály, amelyet épp ezért védekezésre képtelennek tekint a Btk. A felső tagozat 7. osztályára a lelki megrázkódtatások nehezén már túl vannak. Betöltötték 12. életévüket. Megszilárdultak. Egy éles határ húzható meg a felső tagozat alsó (5-6. osztály) és felső (7-8. osztály) korosztálya között, ami lányok esetében egyezik a bat micva előtti gyermekkor és a bat micva parancsolat leánya felnőttsége közti határral. Ez ugyanolyan éles határ, mint amilyen az alsó és felső tagozat közti határ. Megfelelő oltalom, vezetés és testületi tanítás és az ennek megfelelő osztály és iskolaközösség és ennek pozitív irányú nyomása hiányában azonban a felső tagozat 7-8. osztálya, a teremtettség természetes rendjét természetellenesre cserélő testi-lelki megrázkódtatások és megrázások időszakává válhat. Így, ha ezek a körülmények nem biztosítottak, telnek az évek, és senki nincs, aki teljes egyértelműséggel testületileg orientálná, segítené őket, csak az internet és hormonjaik. A fiúk később érnek, de ők sem kapnak egyéb segítséget. Mert szükségük lenne, hogy mint osztály és iskolaközösség, együttesen megtapasztalják Isten Atyaságának befedező oltalmát és felszabadító tanítását. Egyedül ez képes megszabadítani őket a zaklató, kísértő és zavaros külső és belső hangoktól, hatásoktól, kényszerítő késztetésektől, minden meggondolatlanságtól. Ennek hiányában lelki fejlődésük és felelősséget vállaló érettségre jutásuk hátráltatott. Jelentkezik a kívánság és az igény, terjed a gyermek szex, ifjúsági szex, együttélés, vérfertőzés, inceszt, leszbikusság, boszorkányság, befolyásolás, visszaélés, erőszak, homoszexualitás, család szex, fogamzásgátlás és az abortusz, időnként van szülés is. Az iskolai életoktatás azért is szükséges, mivel ennek a szülői (apai és anyai) és kiváltképp az apai tekintély és az atyaság is része, ami lehetővé teszi, hogy ezek a gyermekek maguk adják át az ő gyermekeiknek ugyanezt az értékrendet, ami nem kioltja, hanem egyesíti és erősíti a tekintélyeket, különösen Istenét és az apáét. A tanár tekintélye automatikusan megnő, mivel ő az, aki átadja az Isteni rendet, Aki mindeneknek Atyja. Ezért az ebből eredő teremtettség rendjének nem megfelelő aránytalanság esélye miatt stratégiára van szükség a szülői és kimondottan az apai tekintély felépítésére. A korai tizenéves serdülő lányok korosztálya több szempontból a legveszélyeztetettebb és kihasználhatóbb, ami élet és ifjúságvédelmi kötelessége miatt nagy felelősséget terhel az államra és a társadalomra, nem mindegy tehát, hogy a nemzet milyen alapra helyezkedik. Nem véletlen, hogy a Btk-ban ez áll: „A tizenkettedik életévét be nem töltött személyt e vonatkozásban védekezésre

145

képtelennek kell tekinteni.” E helyen a Btk. és a”bát micvá” egymást kiegészítik és életkormeghatározásuk is egybeesik. Az állam életvédelmi kötelességéből adódóan, a teremtettség természetes rendje szerinti, életre, nemiségre, családra és tisztességre nevelő általános iskolai keresztény világnézeti oktatás állami kötelességének elmulasztása mérhetetlen társadalmi bűntény e korosztály ellen! Istennek és e gyermekeknek kijáró tiszteletadás megvonása ez, mivel az egész társadalom, a szülők, tanárok és az állam elutasították, hogy Istent és az Ő parancsolatait gondolataikban, szabályozásaikban megőrizzék, mivel ezt ismételgetik: „Nem szabad,” vagy ezt: „úgy sem érdekel senkit”. Így nem Isten formál kultúrát az életre, hanem a Gonosz a halálra, mivel a Szellemre és az Igére ezt mondják: „nem szabad”, miközben a test kívánsága ezt mondja: „De igen, szabad! De ha nem szabad, akkor is megteszem”. Így a kívánság utat törve magának, ami tegnap nem volt szabad, az mára szabad, és ami ma nem szabad holnapra szabad lesz. Mivel akiknek illene, nem szeretik Isten annyira, amennyire illene. Jer 23:17 Szüntelen ezt mondják azoknak, a kik megvetnek engem: Azt mondta az Úr: Békességetek lesz néktek és mindenkinek, a ki az ő szívének keménysége szerint jár; ezt mondák: Nem jő ti reátok veszedelem! Jer 23:18 Mert ki állott az Úr tanácsában, és ki látta és hallotta az ő igéjét? Ki figyelmezett az ő igéjére és hallotta azt? Jer 23:19 Íme, az Úrnak szélvésze nagy haraggal kitör, és a hitetlenek fejére forgószél zúdul. Jer 23:20 Nem szűnik meg az Úrnak haragja, míg meg nem valósítja és míg be nem teljesíti szívének gondolatait; az utolsó napokban értitek meg e dolog értelmét. Ezért Isten is átadta őket saját kívánságaiknak és saját gondolkodásuk hiábavalóságának az írások szerint. A világi humanista (nem keresztény) állam ugyanis mindez ideig úgy vélte, hogy az élethez és méltósághoz való alkotmányos emberi jog megsértése lenne, ha életvédelmi kötelességét betöltve az általános iskola alsó tagozatának kezdetétől fogva biztosítaná a gyermekeknek az emberi nemiség emberiség kezdetétől fogva működő, teremtettség szerinti természetes rendje és Isten parancsolata szerinti erkölcsi oktatását. De azt sem engedi meg, hogy valamilyen keresztény misszió ezt helyette megtegye minden gyermek felé a rendszeres iskolai oktatás keretein belül. Mivel az állami intézmény semleges, ezért amiben benne van Isten vagy Isten parancsolata, vagy Jézus Krisztus személye, az sérti az emberi jogokat, ezért ki kell zárni. Milyen őrültség! Milyen Életellenes! Milyen Alkotmányellenes! És milyen ördögi!! A bölcsesség int, hogy változtassunk ezen. Ha mint nemzet, vonakodunk megtenni ezt, akkor be fog teljesedni rajtunk saját tanácsunk következménye: Péld 1:24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt. Péld 1:25 Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek, Péld 1:26 ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek, Péld 1:27 ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség. Péld 1:28 Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg, Péld 1:29 mert gyűlölték a tudást, és nem az ÚR félelmét választották; Péld 1:30 nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet. Péld 1:31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól. Péld 1:32 Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el. Péld 1:33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.

146

A szexuális élet és a házasság (és az életadás) egymástól való mesterséges elválasztása semmi esetre nem helyes. Továbbá, amely esetekben a Btk. nem tekinti bűncselekménynek a nemi közösülést, a Családjogi törvénynek sem lenne szabad tiltania a házasságot, ha annak feltételei adottak. A születések emberi jogalanyiság kiterjesztésével párhuzamosan várható megemelkedő száma minden fogamzóképes korosztályban, még inkább szükségessé teszi az emberi nemiséggel kapcsolatos élet és családcentrikus iskolai oktatást és szabályozását, ami úgy valósulhat meg, ha az Alkotmány preambulumában meghatározzák Isten és Jézus Krisztus és Isten ihletett Igéje, a biblia felsőbbségét. Ha valaki szexuális életet él, vagy épp fogant, nem tiltható korhatári okok miatt annak házassága, ha a pár akarja, és ezt a szülők is támogatják, és a feltételek adottak. Az utolsó idők egyik bibliai jele, hogy tiltani fogják a házasságot, miközben az emberek egyre inkább saját kívánságaiknak élnek, és a paráznaság és a varázslás megsokasodik. Isten Jeruzsálemet nőhöz hasonlítja, akin megkönyörült, és akivel házassági szövetségre lépett, aki mégis paráznaságra adta magát. E részletes leírás meghatározza a szerelem korát, és az azzal való teremtettség rendje szerinti élést, a házastársi szövetséget. Ezék 16:6 De én elmentem melletted, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Ezék 16:7 Nagyra növeltelek, mint a mező füvét. Nagyra nőttél, fölserdültél, melled kitelt, szőröd kinőtt, de teljesen meztelen voltál. Ezék 16:8 Elmentem melletted, és láttam, hogy már a szerelem korában vagy. Ezért rád terítettem ruhám szárnyát, és betakartam meztelen testedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled így szól az én Uram, az ÚR -, és az enyém lettél Ez megfelel az általános iskola 7-8. osztályának, amely a betöltött 12. életév utáni bat micva azaz parancsolat leánya felnőtt állapot. Isten, mint férj, így ékesíti szövetséges feleségét: Ezék 16:9 Megfürdettelek vízben, lemostam rólad a vért, és bekentelek olajjal. Ezék 16:10 Tarka ruhába öltöztettelek, és delfinbőr sarut húztam a lábadra; gyolcsba takartalak, selymet terítettem rád. Ezék 16:11 Földíszítettelek ékszerekkel, karpereceket tettem a kezeidre és a nyakadra láncot. Ezék 16:12 Orrodba orrperecet tettem, füleidbe fülbevalót, a fejedre pedig ékes koronát. Ezék 16:13 Földíszítetted magad arannyal, ezüsttel; gyolcsba, selyembe és tarka ruhába öltöztél; ételed finomliszt, méz és olaj volt. Igen-igen megszépültél, sőt még a királyságot is elérted. Ezék 16:14 Szépségednek híre ment a népek között, mert tökéletessé tették azok az ékszerek, amelyeket rád raktam - így szól az én Uram, az ÚR. Ez tekinthető jegyességnek, ami a korabeli kultúrában szellemileg és jogilag egyenértékű volt a házassággal, azzal a különbséggel, hogy az eljegyzés után általában egy évig vártak és nem éltek együtt illetve házas életet. Egy ilyen jegyesség elfogadható a bat micva állapotban. A 14. életév betöltésével (ami megfelel az általános iskola befejezésének) azonban, annak megfelelően, hogy ebben az életkorban a büntetőtörvénykönyv már nem tekinti megrontásnak és ennek megfelelően büntethetőnek a közösülést, mivel már nem tekinti gyermeknek az ifjat és a leányt, helyénvaló a házassághoz és ennek megvalósulása esetén a polgári törvények szerinti jogi nagykorúsághoz való jog. Ez nem jelenti kiskorúak házasságba kényszerítését és tanulási joguktól való önkényes megfosztását. Ellenkezőleg! A családalapításhoz való jog megadása. Nem jogfosztás, hanem teremtettség rendje szerinti természetes jogok biztosítása, ami a szerelemhez való jog, a párválasztáshoz való jog, a

147

házassági szövetséghez való jog, az Isteni rend szerinti nemi élethez való jog, a családalapításhoz való jog, és az életadáshoz való jog egységéhez, mint egészhez való jog. Az ifjakat nem a házasságtól és a házasság gondolatától, nem a foganástól és szüléstől kell megvédeni. A törvényeknek pedig nem szabad a nemek teremtettség természetéből és rendjéből fakadó különbözőségének megszüntetését erőltetniük. Hanem helyes mintát kell a gyermekek és ifjak számára biztosítani az önuralomra, a felkészülésre és a tudatos választásra. Megvédeni pedig az erkölcstelenségtől, önmaguktól és attól kell őket, hogy mások vissza ne éljenek sebezhetőségükkel. Ha pedig már átadták magukat a romlásra, akkor inkább tőlük kell megvédeni másokat. Az IPPF 1986-os Serdülőkori Termékenység programjában leszögezte, hogy a termékenységszabályozó szolgáltatások a 10-19 éveseket is megilletik. Ez a szexualitás, születéskontrol és abortusz terén befolyásos nemzetközi szakértő náci szervezet ezzel bátorítja ezt a korosztályt a természetellenes szexuális életre, annak felelősségvállalása és következményei nélkül. Számukra felelősségvállalás dióhéjban ez: totális önrendelkezési jog, szabad szex, sterilizáció, fogamzásgátlás, abortusz, minden szülői beleszólás kiiktatása és megkerülése. A teremtés kezdetétől törvény az apai és szülői tekintély és a házassági frigyre kimondott áldásuk. A teremtettség természetes rendje kezdettől fogva a házassági szövetség, hűség, felelősségvállalás, közösség és életadás egymástól elválaszthatatlan, egybeszerkesztett egysége. Mt 19:6 Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. Ez mára helyet adott az evolúciós szemlélet természetellenes, - szövetséget, hűséget, felelősséget, valódi közösséget és életadást mellőző, következmények nélküli és gyakran büntető törvénykönyvi bűncselekménynek minősülő szexuális kísérletezgetéseinek és bűncselekményeinek a serdülőkor kezdetétől, sőt az azt megelőző időszaktól fogva. Aki megérett rá, hogy szexuális életet éljen és szexuális életet él, az tegye házasságban, és csak az gondoljon arra, hogy szexuális életet éljen, aki komolyan felkészült a felelősségvállalásra, a házasságra, és az apaságra illetve anyaságra. A szexualitásnak házasságtól való társadalmi, kulturális elválasztása természetellenes jelenség, Isten parancsának és rendelésének megszegése, azaz bűn, és súlyos hiba. A nemiség életadástól való mesterséges elkülönítése is természetellenes és az abortuszok fő oka. Természetellenes és helytelen továbbá a helyesen gyakorolt szülői tekintély hiánya vagy az ez alól történő idő előtti, önkényes kiszakadás. A házasságban és a családban van meg az elköteleződés, a felelősségvállalás, a szövetségi hűség, az Isteni rend és biztonság és a tekintély. A házasságban a lányok az egyik tekintély alól közvetlenül átkerülnek egy másik tekintély alá, az apai tekintély alól közvetlenül a férj szellemi tekintélye alá, a férfiaknak pedig felelősséget kell vállalniuk és saját joguk alapján tekintélyt kell gyakorolniuk. Ezzel szemben a nagykorú és otthonról elköltözött, független, önfenntartó nők kevésbé védettek, és mindenképpen segítség számukra, ha az apai szellemi befedezés valamilyen szinten tovább működik, mivel ez oltalmazza őket. Ha a szülők és a gyerekek megértenék, hogy a szexualitás ajándéka, - annak teremtettség szerinti eredeti természetes rendje és szabálya szerint, - kezdettől fogva házastársi és szülői felelősséggel jár, ezektől elválaszthatatlan, és csak akkor gyakorolható, ha ezek adottak, akkor sok probléma megoldódna. Ezt azonban csak akkor fogják megérteni, ha erre tanítják őket az iskolában, ahol a gyerekek több időt töltenek, mint szüleikkel. Az is nagy probléma, hogy mivel a házasság elválaszthatatlan annak rendjétől, mint ilyen, képtelen az egészséges működésre, ha a férj és apa nem vállalja fel családfőségét. A férfiak sok esetben nem minden tekintetben állnak a helyükön, a tanítói, tanári hivatás erőteljesen elnőiesedett szakmává vált, a házasság Isteni rendje erős támadás alatt van, amit ezért kevesen értenek, és kevesen rendelődnek alá. Ezért az anyák odahaza és az osztályfőnökök az osztályban esetenként csak korlátozott szellemi tekintéllyel bírnak arra nézve, hogy az életoktatás teljességét annak valóságában tekintéllyel átadhassák a rájuk bízottaknak, mivel

148

maguk is helyreállásra szorulnak. Ez a férjek és tanítók és tanárok és igazgatók felelősségére hívja fel a figyelmet. Az Iskoláknak, osztályoknak, gyermekeknek, intézményeknek befedező szellemi atyákra van szükségük. Ezáltal fog az anyaság is kiteljesedni, és együtt a kettő lesz a gyermekek biztonsága. Helyre kell állítani a tanítói, tanári hivatásban a nemek helyes arányát, és meg kell szüntetni a jelenlegi aránytalanságot. Ez is része a teremtettség szerinti természetes rend helyreállításának. Azért nőiesedett el ez a hivatás, mivel nevelési módszerei és céljai tekintetében eltért Isten atyaságától, aki a forrás, mindeneknek atyja. Csak úgy fognak a férfiak motiváltakká válni erre a hivatásra, ha a feminista liberalizmus helyét Krisztus és a parancsolatok veszik át. A férfi azért nem választja ezt a hivatást, mivel Istentől kapott természetével és elhívásával a feminista és liberális mentalitás összeférhetetlen. A férfi teremtettsége szerinti belső rendje törvényének megfelelően képtelen, mint fő funkcionálni olyan szabályok hatalma alá kényszerítve, amelyek azokat teszik fővé felette, akik felett neki kellene főséget gyakorolnia. A tanár tekintélye Istentől, az Atyától származik, és amennyiben az osztályfőnök e törvény szerint tanít és gyakorolja főségét az osztályban, akkor tisztelni fogják és ez a tisztelet a gyermekek megmenekülése, boldogulása és üdvössége lesz. Amikor valódi Isteni, atyai, igazgatói szellemi befedezés alatt működik a tanári kar és az iskola, akkor az osztályfőnökön vagy osztályfőnöknőn keresztül is át fog adódni ez az oltalom. Isten Atyasága alatt funkcionáló befedező atyák, mint igazgatók vagy osztályfőnökök, kulcsok a felnövekvő nemzedék egészséges fejlődésére és jövőjére nézve. Ezért különösen fontos a tanító és tanárképző felsőoktatási intézményekbe bevinni és tanítani ezeket az elveket, mivel ők lesznek a jövő tanítói, tanítónői, tanárai, tanárnői és igazgatói. Az állam, általános életvédelmi kötelességéből adódóan, a válsághelyzet alapján végezhető liberalizált abortuszok ellensúlyaként a fogamzásgátlás propagálásának és széleskörű elérhetővé tételének természetellenes stratégiájával igyekezett csökkenteni az abortuszok számát. Azáltal, hogy mesterségesen elválasztja a nemiséggel való élést annak következményétől, a megfogant új élet felelősségétől, felelőtlenségre tanít. Ezzel felszabadítja és felgerjeszti a kiskorúakat a házasságon kívüli szexre, ami további abortuszokhoz vezet. Ezzel szemben indokolt az önuralomra, az élet tiszteletére, a szent házassági szövetségre és a természetes családtervezésre felkészítő tanítás minden alap és középfokú felsőoktatási intézményben, esetenként felsőfokú közoktatási intézményben is, egy Jézusközpontú keresztény világnézeti oktatás részeként, melyben a hit és az Isteni természet befogadására való lelkiismereti szabadságból fakadó tudatos döntés segíti a külső tanítás és szabályozás belsővé tételét és betöltését. A nemiségi és családi életoktatásban és a vonatkozó törvényi szabályozásban figyelembe veendő szempontok: A helyes törvényi szabályozás feltétele az időben elkezdett és minden gyermekre kötelező, nemiséggel kapcsolatos élet és családcentrikus iskolai oktatás, egy Jézus Krisztus központú világnézeti oktatás részeként. 2Tim 3:16 A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, 2Tim 3:17 Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. Ez a cél. Természetesen az írások fenti dicsérete az újszövetségi apostoli írásokra is értendők. Fontos tehát, hogy ez az oktatás Jézus Krisztus központú legyen, mivel Őbenne teljesedett be az egész törvény és a próféták, továbbá az apostoli tanítás, így összekapcsolja a teljes írást, azaz az ószövetségi és az újszövetségi Isteni kijelentést. Továbbá Isteni természetet ad át, így megvalósítja az új teremtést, létrehozva, megfogantatva ezzel a „második embert”, ami valójában új teremtés, új faj, ami már most hordozza a mennyei ábrázatát, bár még nem jutott teljességre. Az iskolai életoktatás Jézus Krisztus központúsága biztosítja az emberi szellem felülről foganását, amit újjászületésnek és új teremtésnek is

149

nevez az apostoli tanítás, továbbá a tanítás és a parancsolat Isteni beépülését ebbe az „újembernek” nevezett új emberi fajba. Az Istentől való felülről foganás, azaz Isten Szellemétől és Igéjétől való foganásunk és az így keletkezett új teremtés és az ehhez kapcsolódó erkölcsi tanítás és annak befogadása az alapja annak, hogy a törvényi szabályozást hozzáigazíthassuk az életoktatáshoz (erkölcsi tanításhoz). Párhuzamos, kötelező életoktatás bevezetése nélkül nem igen lehetséges a magzat jogalanyiságának puszta alkotmányba iktatásával megoldani azt az összetett problémát, aminek legdurvább kifejeződései a liberalizált abortuszok, a testen kívüli megtermékenyítés és embriótranszfer, az emberi embriók kiválogatása, lefagyasztása, megsemmisítése, kísérleti célokra történő felhasználása, továbbá a pornó és a gyermek illetve leánykereskedelem. Miért nem elég az erkölcsi tanítás és miért nem hagyható ki a Krisztus? Egyrészt, mivel Ő Isten testté lett Igéje és Ő a tanító. Ismeri és Ő alkotta az emberi természetet, tökéletesen és Szellem szerint betöltötte az Isteni törvényt, ami általa és Őbenne érthető meg. Továbbá Tőle van az erő annak megtartására. Erre egyedül az Isten királysága evangéliumának beszéde, azaz az apostolok által hirdetett hit és igazság beszéde által újjáteremtett emberi faj képes. Isten nélkül, Jézus Krisztus nélkül, Isten Igéje és Szelleme nélkül nincs felülről foganás, újjá teremtés, újteremtés, új ember, Isteni természetből való részesedés, új szív és új szellem, nincs mennyei ember a földön, továbbá nincs eljövendő korszak reménysége, ami egy közelgő történelmi korszak, melybe történő átmenet jelenleg zajlik. Róm 8:19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Mindezek a kifejezések szerepelnek az újszövetségben. Tehát Isten és Isten Igéje a Biblia nélkül nem lehet meghatározni, hogy mi a jó és mi a rossz, nincs Istentől rendelt parancsolat, ami kifejezhetné az erkölcsi tanítást, tehát nem is létezik erkölcsi tanítás sem erkölcs, és ha mégis fellelhető jó erkölcs és elv, ez is Isten vagy tanítása műve az ember lelkiismeretében. Továbbá a hit befogadásával megnyert Isteni természet érteti meg a parancsolatot és adja annak lelkiismeretből való megtartására a belső motivációt és az erőt. Ezért a bibliai parancsolat és erkölcsi tanítás és Jézus Krisztus nevének oktatásba történő együttes behozatala és a jogi szabályozás helyreigazítása egymástól elválaszthatatlanok. Hogy is van ez az új teremtés, új ember, új szellem, új szív, minden újjá lett és mindent újjá teszek kérdés? 1Kor 15:42 így van a holtak föltámadásával is! Elevetik a testet rothadó állapotban, feltámad romolhatatlanságban; 1Kor 15:43 elvetik gyalázatosságban, feltámad dicsőségben; elvetik erőtlenségben, feltámad hatalomban. 1Kor 15:44 Elvetnek lelki testet, feltámad szellemi test. Ha van lelki test, van szellemi test is! 1Kor 15:45 így is van megírva: „Lett az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám ellenben megelevenítő Szellemmé". 1Kor 15:46 Nem a szellemi az első, hanem a lelki, aztán jön a szellemi. 1Kor 15:47 Az első ember földből formált földi; a második ember mennyből való! 1Kor 15:48 Amilyen volt a földi, olyanok lesznek a földiek is, és amilyen a mennyei, olyanok lesznek a mennyeiek is! 1Kor 15:49 Amint viseltük a földinek képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek képét is. 1Kor 15:50 Ezt pedig azért mondom el, testvéreim, mert hús és vér az Isten királyságát nem kaphatja örökrészül; sem a rothadó a romolhatatlanságot nem nyeri örökrészül.

150

Három emberről szól a szentírás: Az „első ember, Ádám,” melynek jelentése „ember”. Ez az első teremtés. E faj vége vagy tökéletes beteljesedése és egyben az új faj születése az „utolsó Ádám,” aki a testben megjelent Jézus Krisztus, Isten megtestesült fia, aki mint Élet, Világosság és Isten Fia, öröktől fogva van a mennyben, Aki, amikor eljött az idők teljessége, testet öltött. Akit mint Fiút, az Atya szült önmagából, az idők kezdete előtt, tehát örökkévalóságtól fogva. Ezért egylényegű az Atyával, mivel Isten az Istentől, világosság a világosságtól, Isten, nem teremtmény. Az utolsó Ádám, azaz a testben megjelent Krisztus megelevenítő Szellemmé lett, azaz halála és feltámadása után, megdicsőült testben, mint második ember, a leküldött Szentszellem által teremti újjá a benne hívőket. Így a megdicsőült Jézus Krisztus saját mennyei képére és dicsőségére formálja Övéit, hogy viseljük a mennyeinek ábrázatát. Ez Isten új teremtése, miközben az Ádámi ember vagy teremtés többi része végérvényesen megromol. Bár teljes váltságunk csak testünk átváltozásával, megdicsőülésével lesz nyilvánvalóvá, új teremtések vagyunk, akik naponta formálódunk a mennyei Mester kezében Jézus képére, az Ő Szelleme által, melynek vége az örök élet. Ez az Isten szerinti új emberi faj: a feltámadásnak fiai, Istennek fiai. Lk 20:34 Jézus ezt felelte nekik: „E kornak fiai házasodnak és férjhez mennek, Lk 20:35 de akiket méltóknak ítélnek arra, hogy eljussanak ama következő korba, s a halottak közül való feltámadásra, azok nem fognak sem házasodni, sem férjhez menni, Lk 20:36 többé már meg sem halhatnak, mert az angyalokhoz hasonlók, és mivel a feltámadásnak fiai, Istennek is fiai. Ezzel az Istennel akar valaki perlekedni? Avagy erősebbek vagyunk Őnála? Bár ádámi testben vagyunk, miként a földi testet öltött Krisztus is ilyen földi testben járt földi élete során, a keresztség és a hit által jogilag is és az Isteni természet valóságos vétele által valósággal is e mennyei királyság fennhatóságába helyeztettünk át, és a feltámadás ereje munkál bennünk. Mindent megkaptunk Istentől és Jézustól arra, hogy már itt a földön megmutatkozzon bennünk Jézus Krisztus dicsősége, aki Ádámi testében töltött földi élete során nemcsak tökéletes mintapéldánya volt az ádámi fajnak, hanem feltámadásával, mennybemenetelével és megdicsőülésével az új faj prototípusává is vált. Természetét a szellemünkbe helyezte, hogy ne a hústest és a lélek kívánsága szerint, hanem Isten Szelleme szerint, a mennyei minta szerint járjunk. Mert hús és vér az Isten királyságát nem kaphatja örökrészül; sem a rothadó a romolhatatlanságot nem nyeri örökrészül. A nemzetközi abortuszszabályozást elérő IPPF tevékenységének motivációja és célja pont egy ilyen „hús és vér” „új faj” rögeszme, amely nem megszabadítja és megdicsőíti az elesettet, miként Jézus Krisztus teszi, hanem elgázosítja, miként az Antikrisztus teszi, ami megfelel e szervezet eugenikus, náci történelmi és ideológiai gyökereinek. Amit eddig elért, nem tudta volna egyedül elérni, csak egy globális terv részeként, melyet közvetve vagy közvetlenül ezen újkor uralkodó rendjének, a „megvilágosodottak” Lucifer-imádó rendjének (Illumináti rend) nemzetközi bankárai támogatnak. Ez a rend nem pusztán sátáni szövetségi rend, hanem társadalmi rend, az újkor úralmi rendje. Céljaik és módszereik mindenben megfelelnek az Úr Jézus szavainak, melyekkel a „Vádlót” (héber nyelven Sátán) jellemezte: Jn 8:43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem bírjátok hallgatni az én szómat. Jn 8:44 Ti az ördögatyától valók vagytok és a ti atyátok kívánságait akarjátok cselekedni. Gyilkos volt az kezdettől fogva és nem állott meg az igazságban; mert nincs benne igazság. Mikor hazugságot mond, a magáéból beszél; mert hazug ő és a hazugságnak atyja. A biblia ezen antikrisztusi újkorszakkal és ennek luciferi uralkodó rendjével szemben az „eljövendő korszakról” tanít, amely Isten és Jézus Krisztus földi királysága, melyben az uralom átadatik Isten szentjei népének, akiket „Övéinek” hív. Az ördögi terv és az Isten ellen felnövekvő káromló szarv

151

(Antikrisztus) e korszakvégi kísérlete az írások szerint gyors kudarcba fullad, és nem fog megvalósulni, hanem e jelenkorszak át fogja adni a helyét Isten földi uralmának. Dán 7:26 De

majd összeül a törvényszék, és elveszik hatalmát; megsemmisül, és végleg elpusztul. Felséges szentjeinek a népéé lesz az ég alatt minden ország királyi uralma, hatalma és nagysága. Ez a királyi uralom örök uralom lesz, neki szolgál majd, és neki engedelmeskedik minden hatalom. Dán 7:27 A

Így fog beteljesedni Isten, Pál apostolnak adott fenti kijelentése: Isten, az Ő mennyei királyságát kiterjeszti a jelenleg démoni hatalmak által uralt középégre, majd ezt követően a földre. Előbb a mennyei régióból trónfosztja a Sátánt, megfosztja a sötétség szellemi hatalmaitól a kozmoszt, azt a területet, ahonnan az okkult erejüket nyerik azok, akik nem Isten erejével, hanem a tiltott szellemi birodalom erőivel tesznek hamis jeleket és csodákat, hogy sokakat elhitessenek és eltévelyítsenek Jézustól, mivel maguk is eltévelyedtek: Azután harc támadt az égben: Mihály és angyalai készen álltak, hogy hadat viseljenek a sárkánnyal; a sárkány is hadba szállt, és az angyalai is. Jel 12:8 De nem volt ereje megállani, úgyhogy többé nem maradt számára hely a mennyben. Jel 12:9 Ekkor levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, kinek Vádló és Sátán a neve, ki az egész lakott földet eltévelyíti. Levetették a földre, s levetették vele angyalait. Jel 12:10 Ekkor hangos szót hallottam az égben, mely ezt mondta: „Most lett a szabadítás, a hatalom, a királyság Istenünké, és a fennhatóság az Ő Felkentjéé, mert testvéreink vádolóját levetették, azt, ki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk előtt. Jel 12:11 Testvéreink legyőzték őt a Bárány vérével, s tanúságtételük szavával, és azzal, hogy lelküket nem szerették halálig. Jel 12:7

Amikor Pál apostolt az Úr elragadta a mennybe ahol kibeszélhetetlen dolgokat látott és hallott, nem abba az égbe vagy mennybe vette fel Őt az Isten, amelyben a fenti események zajlani fognak, hanem egy magasabb helyre, amit Pál harmadik égnek hív: 2Kor 12:2 Ismerek

én egy keresztyént, aki ezelőtt tizennégy évvel, - testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, - Isten tudja, - elragadtatott a harmadik égig.

Miután Isten a harmadik égből és földi szentjei útján a földről harcolva ismét hatalmába kerítette a középeget, uralmát kiterjeszti a földre: Ef 1:9 miután

titkos akaratát velünk megismertette. Így felelt meg ez az ő jótetszésének, melyet őbenne Ef 1:10 az idők teljességének háztartására már eleve kitűzött: hogy a mindenség, mindaz, ami a mennyekben van, és ami a földön van, a Felkentben egy fő alatt egyesüljön.

Ez Jézus Krisztus politikai uralma az egész földön, melyben lesznek megmaradt nemzetek. Isten e földi szellemi és politikai uralmát hívjuk az Úr imájában, amire minket tanított: Mt 6:9 Ti

azért így imádkozzatok:Mennybéli Atyánk! Megszentelt legyen neved, el királyi uralkodásod; történjék meg akaratod, a földön éppúgy, mint a mennyben!

Mt 6:10 jöjjön

Az abortuszok ugyanazon logika és minta szerinti uniformizált egyetemes liberalizálása, a magzati életjog egyetemesen szabályozott megvonása, az alapjogok sajátos, farizeusi, betűszerinti és Krisztusellenes jogértelmezésének egyetemes uniformizálása a szellemi gonoszság tiltott királyságából származó „New Age” vagy „Új korszak” politikai szintű térhódításának egy megnyilvánulása. Ebben az új, rendi társadalomban az uralkodó osztály maga az „új faj,” ami nemzetközi bankárok, titkos társaságok, sátáni szövetségek és rendek globális uralma lenne egy céltudatosan lecsökkentett lélekszámú, zombi szintre nyomorított emberiségen.

152

Ez a hamis „új faj” rögeszme és ennek társadalmi, kormányzati és politikai megvalósítása nem örömüzenet, az egyértelmű. Akkor semmit ne fogadjunk el, ami ebből származik, a magzatok jogfosztását, a liberalizált abortuszokat és Isten és Jézus Krisztus Alkotmányi főségének állami trónfosztását és humanizmusra cserélését is beleértve. Ezzel szemben Isten nemcsak valódi szellemi és politikai uralma eszközeiül hív már most, hanem a feltámadás és Élet romolhatatlan magját is belénk helyezte, és valódi új teremtéssé tett már most: Szellemünk Krisztus Szellemével egyesül: 1Kor 6:16 Vagy nem tudjátok, hogy aki paráznához tapad, egy test vele? Hiszen a „kettő egy hússá lesz" - mondja az írás. 1Kor 6:17 Aki ellenben az Úrhoz tapad, egy Szellem vele! 1Kor 6:18 Meneküljetek a paráznaságtól! Kívül van a testen minden vétek, amelyet az ember tesz; de aki paráználkodik, saját teste ellen vetkezik! Szellemünk Isten Szelleme által felülről fogan, azaz egy teljesen új szellem keletkezik: Jn 3:5 Jézus ezt felelte: „Bizony, bizony, azt mondom nektek, hogy ha valaki vízből és Szellemből nem születik, nem mehet be Isten királyságába. Jn 3:6 Ami húsból született, az hús, és ami Szellemből született, az szellem. Jn 3:7 Ne csodáld, hogy azt mondtam néked, hogy felülről kell születnetek (fogannotok). Új szív, új szellem és Isten parancsolatai megtartására való készség és képesség ígérete (a szív kapu a szellem és a lélek közt): Ezék 36:25 És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságotoktól és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. Ezék 36:26 És adok néktek új szívet, és új szellemet adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. Ezék 36:27 És az én szellememet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek. Isteni természet részesévé tette bennünket, akik hiszünk: 2Pét 1:2 Istennek és Urunknak Jézusnak megismerése által mindig több kegyelem és békesség töltsön be titeket. 2Pét 1:3 Abból kell kiindulnom, hogy az ő isteni hatalma annak megismerésén át, aki minket dicsőségével és erényével elhívott, mindennel megajándékozott bennünket, ami az életre és istenfélelemre való, 2Pét 1:4 továbbá, hogy ezeken át értékes és igen nagy ígéreteket kaptunk ajándékul, hogy rajtuk keresztül, miután attól a romlástól elmenekültetek, melyet a világban a kívánság okoz, isteni természetet közölhessen veletek. Isten fiaivá tett minket, akik naponta formálódunk az Ő képére az Ő megismerése által: 1Ján 3:2 Szeretteim, most isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogyha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk őhozzá; mert meg fogjuk őt látni úgy, amint van. Így keveredik az ó emberi vagy ádámi teremtés régi természete, a Krisztustól hit által nyert újemberi természettel, ami az új teremtés. Ezt próbálja behelyettesíteni kicsavart módon az eugenika vagy

153

fajhigénia okkult tudománya és a hozzá kapcsolódó „szuperfaj” rögeszme, amit a náci Harmadik Birodalom a hivatalos politika rangjára emelt. Ennek bukásával az Antikrisztusi eszme azonban nem halt meg, csak mintegy egy időre föld alá kényszerült, pontosabban, leplezett módon működik tovább, titkos szövetségekben, globális politikai hatalomra törő okkult rendekben, titkos hírügynökségekben és világszervezetekben és némelyek hitében. Ennek nemzetközi, nemzetek feletti feltámasztásán és immár globálisabb politikai hatalomra juttatásán munkálkodik a Nemzetközi Megtervezett Szülőség Szövetség (IPPF), összhangban más világszervezetekkel és nemzetállami-, európai emberi jogi bizottsági-, és más, több nemzetre kiterjedő hatókörű jogi szabályozásokkal. Ez megfelel a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) agytröszt tevékenységének, ami az „Illumináti rend” egyik adatgyűjtő, feldolgozó, kutató és kísérleti központja. A „kezdettől fogva embergyilkos és hazugság atyja,” Isten, - Jézus Krisztus halála és feltámadása által végbevitt - új teremtésének hamis utánzatát igyekszik létrehozni. A többieket pedig - mint alacsonyabb rendű, nem jogképes fajt – megöli, a maradékot pedig megtapossa és rabszolgájává teszi. Ez C. S. Lewis, Cambridge-i irodalomprofesszor „Csűrcsavarának ” műve. A név azt fejezi ki, hogy ez a bukott teremtmény mindent megtesz, hogy az emberekkel elhitesse, hogy ő nem is létezik. Isten és Krisztus művének ezt a leutánzását Csűrcsavar az Antikrisztus szelleme útján teszi, aki az IPPF szövetséget létrehozó, eszközként használt Margaret Sanger bába szívét elsötétítette, elméjét fogságban tartotta, miképp a már idézett dokumentáció bizonyítja: „Hamarosan megalapította (Sanger) az Amerikai Születésszabályozási Ligát (Amerikan Birth Control League; Birth Control Federation of America), és megkezdte a Születésszabályozási Áttekintő (Birth Control Review) nevű lap kiadását. Az 1919. májusi számban Sanger ezt írja: „Több gyermeket az alkalmasoktól, kevesebbet az alkalmatlanoktól – ez a születésszabályozás fő célja”. Az 1921. decemberi szám címlapján megjelenített mottó a születésszabályozás Sanger szerinti célját hangsúlyozza: „Fajtiszta faj megteremtése.” Sanger az abortuszt is támogatta. A Nők Joga Hitvallásában kihirdette a „Jogot a teremtéshez” és a „Jogot a pusztításhoz” (A Lázadó Nő 1914), majd kijelentette: „Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az abortusz jogos” (Family Limitation, 1916). „A Nő és az Új Faj”-ban így ír: „A legirgalmasabb dolog amit a nagy család tehet egy újszülött tagjával az, hogy megöli azt”. 1922-ben Sanger megírta a Civilizáció Tengelye (Pivot of Civilization) könyvét. „A Karitatív Szeretet Kegyetlensége” című fejezetében kritizálja a szervezett karitatív tevékenység sikerét, és annak „legbiztosabb jelének” nevezte, „hogy civilizációnk fajilag kitermelte, kitermeli és utódaiban egyre növekvő számban átörökíti a defekteseket, delikvenseket és dependenseket.” Hozzátette, hogy a „legalattomosabb kártékony filantrópia” a szegénysorú nők számára biztosított védőnői gondoskodás és anyasági segély. A vakok, süketek, szeretetotthonok és nevelőintézetek anyagi támogatására vonatkozóan azt írja, hogy a közvéleménynek fel kellene ismernie, a „szörnyű költséget, amit az emberi selejt eme holt terhe a közösségre terhel”. A Marxistákat is ostorozta, akik nem hitték, hogy a munkásosztály növekedését kontrolálni kell, és „jóindulatú imbecileknek” nevezte őket, „akik bátorítják az emberiség defektes és beteg tagjainak rakoncátlan és felelőtlen rajzását és ívását”.A Születésszabályozási Áttekintő egyik 1923-as száma bejelentette a „Közép-Nyugati Államok Születésszabályozási Konferenciáját”, ami Chichago-ban kerül megrendezésre. A hirdetés felemlíti, hogy milyen terhet jelentenek „a karitatív szolgáltatások és korrekciók a társadalom önfenntartó, öntiszteletű tagjai számára”. A konferencia szekciói között szerepelt: „A betegség, defektus, delikvencia és dependencia ára dollárban és centben kifejezve”. A Bankett meghívóján ez állt: „Eugenika - A szuper faj”.

154

Sanger, elképzeléseinek terjesztése közben együttműködött az európai eugenikusokkal. Meghívta az Egyesült Államokba Eugen Fishert, Adolf Hitler fajhigiéniai tanácsadóját. Lothrop Stoddard, az Amerikai Születésszabályozási Liga (American Birth Control League) vezetőségi bizottságának tagja, személyes interjún is részt vett Hitlerrel, ami mély benyomást gyakorolt rá” Ezért van szükség arra, hogy az iskolás gyermekek és ifjak nemiséggel kapcsolatos élet és családcentrikus oktatása a teremtettség eredeti, természetes rendjének megfelelően Isten parancsolataival és Krisztus személyével és az Ő megismerésével teljes egységben történjen, mindenkinek lehetőséget biztosítva ezáltal a lelkiismereti szabadságból fakadó tudatos választásra, aminek helyes előfeltétele az igazság megismerése. Mert ha nincs tanítás, és nincs, aki tanítja, akkor nem hallják, és ha nem hallják, akkor nem hisznek benne, és ha nem hisznek, akkor cselekszik a hústest és saját gondolataik akaratát. Ezt nem csak maguktól teszik, hanem azért, mivel ha Krisztust kizárjuk, akkor az Ő szellemi, politikai és kulturális hatalmi helyét más veszi át, ami az egész társadalom összeomlása és embertelen zsarnokságba jutása, aminek bekövetkezése, ha ez ellen nem teszünk semmit, csak idő kérdése. Ha ellenben meggyőződésre jutva, Krisztust teljes szívből felvállaljuk, felemeljük, és szeretjük, akkor bár nehéz idők jönnek, életünk, győzelmünk, megmaradásunk, sőt dicsőségünk is biztosítva lesz, mivel Ő lesz a mi dicsőségünk. Továbbá, mivel minden hetedik esztendő az elengedés éve a törvényben, és mivel a nemzetek Isten akaratából lettek és az eljövendő korszakban is lesznek nemzetek, amelyek megmaradnak, ezért Isten törvénye a nemzeti adósságokból is megszabadít, hogy ne legyünk mások rabszolgái. Ennek előfeltétele, hogy az Alkotmány preambulumában kijelentsük az Ő felsőbbségét és ezzel összhangban Igéje és rendelése felsőbbségét a Krisztusban. Ez a tanulmány tanácsolja, hogy a jogi szabályozásban érdemes figyelembe venni, hogy a nemi érettségre jutás illetve a Btk. által meghatározott gyermekség korhatára és a házasságok megvalósulása között tendenciaszerűen egyre növekszik az években kifejezett távolság, ami az élet és erkölcsellenes szexuális viselkedések helye. Minél kevésbé részesedik a gyermek megfelelő, lelki érettséget munkáló élet és családcentrikus mintában és oktatásban, életadásra és családra való képessége annál inkább eltávolodik ezek igényétől. Eközben a megfelelő cél lelki felépítményébe be nem épített, szabadon kószáló felszabadult lelki energia a rendezetlen szexuális kívánságok kielégítése felé fordul. Az érettségre vivő felkészítő erkölcsi tanítás elmulasztása céltalanságban, lelki alkalmatlanságban és éretlenségben tartja a gyermekeket és az ifjakat. Ezt az éretlenséget valósággal fixálja a felelőtlen nemi viselkedés, ami így összegezhető: házasságon kívüli szex plusz fogamzásgátlás és abortusz. Ez orvosi nyelven circulus viciosus, azaz ördögi kör. Minél inkább kitoljuk a házasságra való érettség testi és lelki vonatkozásai közötti veszélyes időintervallumot, annál inkább jelentkeznek és működnek azok a tényezők, amelyek még inkább kitolják ezt az időszakot, ennek következtében még inkább fokozza a rendszer a fogamzásgátlás terjesztését, ami még inkább súlyosbítja a helyzetet és így tovább. Ez olyan, mint a sokkos állapot, amikor a szervezet természetes belső zárt védelmi rendszere okozza a beteg halálát. Ezért külső beavatkozásra van szükség. Ez a beavatkozás a magzat alkotmányi jogalanyisága fogantatástól, Isten, Jézus Krisztus, és parancsolatai felsőbbsége az Alkotmány preambulumában és az ennek megfelelő Isten, élet, család és embertisztelő iskolai világnézeti oktatás, és a kapcsolódó jogi szabályozások. A cél a házasságra és családra való fizikai és a lelki érettség és készség egymáshoz való erős közelítése. Az lenne a kívánatos, ha az általános iskola felső tagozatának 7-8. osztályában már úgy tekintenének magukra a lányok, mint akik potenciális feleségek és anyák, akik már most képesek ezek betöltésére. Hasonlóképpen, a fiúk úgy gondolkodnának magukról, mint akik most készülnek arra, hogy hamarosan férjek, apák, családfők és családfenntartók lesznek. A nemi érés közti eltérés és a családfenntartásra való képesség megszerzésének praktikus időigénye az, ami a fiúknál a házasságra

155

való alkalmasság életkorának alsó határát meghatározza. A jelen szabályozás szerint azért 16 éves kortól engedélyezett a házasság és nem korábban, mivel ettől a kortól lehet munkát vállalni. Ilyenkor a házasuló felek 16 évesen megkapják a nagykorúságot. A házassághoz való jog azonban felül kell, hogy írja ezt a jogi megfontolást. A fenti, fizikális, lelki és praktikus megfontolásokra való tekintettel, e tanulmány indokoltnak tartja a normál házassági alsó korhatár betöltött 18. életévről, betöltött 16. életévre történő csökkentését fiúk esetében. Lányok esetében pedig betöltött 14. életévre történő csökkentését, mivel ebben az életkorban a Btk. nem tekinti őket többé gyermeknek, ennek következtében nem is tekinti megrontásnak a közösülést. Ilyen esetekben a gyámhatósági engedély törvényi igénye vagy az erről az igényről való törvényi lemondás kérdésével ez a tanulmány nem kíván foglalkozni. Azt ellenben fontosnak tartja, akár gyámhatósági külön engedélyhez kötött, akár nem a lányok 14 éves kortól való házasodhatósága, hogy a köztudatba ne a gyámhatóság engedélyét nem igénylő életkor, hanem a gyámhatósági engedélyhez kötött életkor kerüljön be, mint a házasodhatóság és az ilyen esetekben a házasságkötéssel együtt járó jogi nagykorúság alsó korhatára. Mivel mindketten nagykorúságot kaptak, ezért munkához való jog jár mindkettőnek. Továbbá, ha valaki várandós állapotban van, akkor életkorától függetlenül jár neki a házassághoz és nagykorúsághoz való jog, mivel sem az anya sem az apa nem korlátozható abban, hogy gyermeküket családban neveljék, továbbá a gyermeknek is joga van saját szüleihez. Természetesen megadható mindkét nemnek 14 éves kortól a házassághoz való jog és ezzel együtt a nagykorúság és a munkavállalási jog. Nem lenne azonban normális, ha a nemek közt nem merne különbséget tenni a jog, azaz nem tartaná lehetségesnek a 14 illetve 16 éves korhatárt az egyenjogúság elve alapján. A nemek érettsége 14 éves korban nem azonos a két nemnél. Továbbá elvileg is nagyon fontos ily módon is különbséget tenni a nemek között, kifejezve ezzel annak törvényi elismerését, hogy bár minden ember jogképes és egyenjogú, a teremtettség alapján, mint nemek, mégis különbözőek vagyunk, és nem vagyunk egyformák és nem vállalhatjuk át mindenben és egyforma mértékben egymás helyét, bármennyire akarja is ezt nem hátsó szándék nélkül elérni a gender törvény. Nem az embernek kell egy feminista forrású emberi törvény képére változnia, hanem a törvénynek kell a teremtettség szerinti Isteni minta és rend képéhez igazodnia. Lelki fejlődés szempontjából nagyon fontos lenne, hogy már 12 éves kortól úgy tekintsenek magukra a lányok, mint akik beléptek a felnőttkorba és férjhez mehetnek. Ez nem jelentene házassági kényszert, csak lelki nagykorúságot, ami a házasság megvalósulásával jogi nagykorúságot von maga után. Mivel azonban a Btk. 14 éves kornál húzza meg a határt, ezért engedmény a módosítási célkitűzés terén a lányoknál a betöltött 14. életév. A helyes az lenne, ha a 7-8. osztályos korosztálynál valósággá válna a nemiséghez való érett hozzáállás, ami érettségük elfogadásával, a felelőtlen szexuális kísérletezgetések helyett egy felelős jegyben járás kultúráját hozná be már ebbe a korcsoportba. Ez példaértékű lenne a jelenlegi minden Isteni tekintély és rend ellen lázadó elfordult és perverz atyátlan, feminista kultúrában. Az ettől eltérő jogi szabályozás gyengíti a nemiséggel való felelős élés elfogadását ebben a korosztályban. Mindazonáltal, a családra és életadásra való alkalmasság és a gyermekkorból való kilépés Btk. szerinti kormeghatározása közti különbséget az iskolai oktatásban az önmegtartóztatás gyakorlására lehet fordítani. Ebből a szempontból ez még előny is lehet, de csak ha társíjuk a bat micva és a bar micva szemlélet bevezetésével. Szükség az általános iskola felső tagozata kultúrájának szexuális nihilizmusából kilépni és belépni a felelős érettségbe, ami úgy lehetséges, ha valamilyen formában nagykorúsággal ajándékozzuk meg ezt a korosztályt, ami által társadalmilag elfogadottá válik, hogy a 7-8. osztályban megtalálhatók lesznek a jegyességben járók, akik önmegtartóztatással, felelős és érett módon viszonyulnak a nemiséghez, élethez, családhoz, felelősséghez, a holnaphoz és a mához. Nem helyes egy normális igényt durva tiltással, elutasítással kezelni, hanem a megfelelő

156

mederbe terelés a helyes megoldás. A serdülőkorral jelentkező igényeknek nem helyes irányba terelése, hogy jelentkezésüktől fogva 7-8 éven át tiltjuk ennek még csak gondolati lehetőségét is a teljességre, ami a házasság. Ezzel ugyanis teljesen tönkretesszük Istennek ezt a csodálatos ajándékát, aminek az lesz az eredménye, hogy hosszú évek fognak elmúlni és mégsem fog tudni létrejönni a házasság szövetsége sokak életében, ami nagy belső frusztráció és keserűség forrása, és valóban, teljesen méltánytalan és természetellenes. Az sem helyes, ha tiltjuk a szexualitást 18 éves korig, arra hivatkozva, hogy még gyerekek, mivel nem érték el a polgári törvényekben meghatározott nagykorúságot. A természet pontosan tudja magáról, hogy mire képes és alkalmas és mire nem, függetlenül a jogi szabályozásoktól. Egyetlen helyes és ésszerű megoldás a szexualitás törvényes házasságba, azaz a teremtettség rendje szerinti törvényes keretek közé terelése. Nem helyes megoldás a szexualitás tiltása, mivel a szexualitás Isten ajándéka, ami úgyis utat tör magának és emberi joga mindenkinek, aki felserdült. Nem helyes a házasság tiltása sem, mivel ez is Isten ajándéka, amire tudatosan gondolni, rá készülni kell, továbbá emberi joga mindenkinek, aki felserdült. Az sem helyes, hogy a házasságot a törvény nem teszi lehetővé általánosságban 18 éves korig, míg a nemi közösülést 14 év felett felszabadítja. Mint mondtuk, az is helytelen lenne, ha ezeket együttesen tiltaná. Egyetlen ésszerű és helyes és egyben a teremtettség rendje szerint való természetes vele való élési módja van ennek a csodálatos Isteni ajándéknak: az, hogy helyesen élünk vele. Ez nem jelenthet önkényes szexmegvonást, házasságmegvonást, családmegvonást, életadás-megvonást, és életmegvonást, hanem kizárólag mindezen Isteni ajándékok szétválaszthatatlan egységével való helyes élést hálaadással. Ennek életkor meghatározása lányoknál nem lehet 16-18 év, mivel ez a természeti adottságaikkal és érettségükkel, továbbá szexuális viselkedésükkel teljes mértékben összeegyeztethetetlen. Férfiaknál sem kellene 16 és 18 év között gyámhatósági igény. Minden erre érett személynek joga van a házasságra és az ezzel járó törvény előtti nagykorúságra. Ha valaki már nem gyermek, akkor általában nem vonható meg tőle a házassághoz és életadáshoz való jog. Ha a törvény szükségesnek tartja, hogy erre korhatárt szabjon, ez annyiból létjogosult, mivel ezzel akarja elkerülni azt, hogy gyermekek házasodjanak. Ennek megfelelően alanyi jogon minden 14 év feletti személynek joga van a házasságra és az ezzel járó nagykorúságra illetve munkavállalásra. Továbbá házasságban az egyik fél háztartásbeliségét a jog elfogadja. Annyi engedmény adható, hogy ez a korhatár férfiak esetében 16 évre korrigálható, aminek azért van jelentősége, mivel a házasságban a születendő gyermek élethez és méltósághoz való jogát is szükség figyelembe venni. Ennek megfelelően férfiaknál indokolt lehet a házasodási korhatárnak betöltött 16. életévben történő meghatározása. Kivételt képez a már fennálló terhesség illetve apaság esete, mely külön szabályozást tesz szükségessé, figyelembe véve az egész család minden tagjának jogait és kötelességeit illetve körülményeit. A család egysége mindig nagy fontosságú szempontként veendő figyelembe, továbbá a házasság nem kénbyszeríthető. A nő korábban érik, mint a férfi, és a természetből adódó szerepek is eltérőek a két nemnél, ezért az alkalmas életkor férfiaknál valamivel később következik be. A bar micva és a bat micva, parancsolat fia és parancsolat leánya, fiúk esetében 13, lányoknál 12 évre teszi a felnőttségbe történő belépést, amit ünnepélyes áldás kísér. Ez nem jelent teljes érettségre jutottságot, vagy nagykorúságot, amit zsidó szokás szerint 30 éves korra ér el az ember. Ezért kezdte az Úr 30 éves korában a szolgálatát, tanítványai azonban fiatalemberek voltak és három év múlva apostolokként működtek. A cél az, hogy a szerelemre, párválasztásra és életadásra való alkalmasság és érettség ideje minél inkább egybeessen a házasságra való lelki készség és érettség idejével, ami az ennek megfelelő törvényi szabályozásban is kifejezendő. Ez férfiak és nők esetében természetesen eltér. Megfontolandó továbbá az így felnőttségbe avatottak büntetőjogi büntethetősége, épp azért, hogy a testi és lelki alkalmasság közti lerövidült időszak ideje alatt a büntetőjogi büntethetőség is támogassa a belső féket. Nem követhetnek el ugyanis bűncselekményt büntetőjogi következmények nélkül. 18 év alatt azonban ennek alapvetően nem börtön a módja, hanem megfelelő intenzív, tiszta és szent életre nevelés megfelelő környezetben,

157

amelynek elsődleges célja nem a büntetés, hanem a helyreállás. Sok amerikai kísérleti tapasztalat áll rendelkezésre ez ügyben, amikor legveszélyesebb fiatalkorú bűnözőknek kellett Istenfélő keresztényekkel meghatározott ideig egy fedél alatt élniük, ami radikálisan megváltoztatta őket. Meghatározandó továbbá a szülői hozzájárulással kapcsolatos körültekintő szabályozás. Az is fontos, hogy szabályozott esetekben a szülő egyetértése esetén is megvizsgálja a kijelölt hatóság, vagy a házasságra való felkészítő állami alkalmazott, hogy a szülők részéről fenn áll-e kényszer vagy erőszak esete. A házasságkötés kizárólag szabad akaratból történhet. Tanácsos továbbá hasonlóan keresztény életelvekre és gyakorlati megfontolásokra épülő állami házassági előkészítő a házasságkötés előfeltételeként. Fontos annak megértése, hogy a nemi viselkedések teremtettség rendje szerinti tökéletes mintáját alapul véve szükség a társadalom szexuális viselkedésének és kultúrájának tudatos helyreállító átformálása illetve szabályozása, mivel ez nem tekinthető magánügynek. Akkor lenne magánügy, ha nem létezne ennek rendjére néző kifejezett Isteni, bibliai utalás, tanítás és minta. Mivel van ilyen, és mivel jelenleg ettől tömeges és durva eltérés ténye áll fenn, melynek tendenciája ráadásul a negatív irányba gyorsít, ezért az emberi szexualitás bizonyos alapvető vonatkozásai nem tekinthetők magánügynek többé, hanem közügy, ami Isteni beavatkozást és szabályozást tesz szükségessé, amiből az államnak fel kell vállalnia a maga részét. Ez azért az állam feladata, mivel az Államnak van rá hatalma, hogy minden emberre vonatkozó törvényeket szabjon, így arra is, hogy minden ember tanítása felől rendelkezzen, függetlenül attól, hogy maga végzi azt, vagy másokkal végezteti. Amikor az ember elnyeri jogalanyiságát és jogképességét élete egysejtes fázisától fogva, akkor a teremtettség természetes rendjétől eltérő természetellenes és perverz szexuális minták és viselkedések és a következményes abortuszok helyét Isten szerinti minták és viselkedések, életadás és biztonságos családok kell, hogy átvegyék, ami nem fog magától megvalósulni, csak ha erre kidolgozott stratégia van. Nem lenne helyes azonban arra várni a magzat jogalanyiságának megadásával, hogy ezek a változások előzetesen már létrejöjjenek, ugyanis épp a jogalanyiság megadása lesz e folyamat katalizátora. Léteznek társadalmi, stratégiai, jogi, szociológiai, gazdasági és egyéb megfontolások. Ezeket azonban nem szabad összekeverni az élete kezdeti fázisait élő emberi személy életjoga kérdésének megfontolásával, mivel ez ettől teljesen különálló, alapjogi kérdés, ami ennek megfelelően mindezen megfontolásoktól teljesen független, önálló, zárt rendszerű vizsgálat tárgyát képezi. A magzat élethez és méltósághoz való alanyi joga nem rendelhető alá semmilyen esetleges körülménynek. Az életelvű világnézeti oktatás általános és középiskolai bevezetése szükségességének e tanulmány utolsó fejezetében tárgyalt megfontolásai semmiben nem meghatározói a magzat jogalanyiságáról való Alkotmányozói vagy törvényhozói döntésnek, mivel ezek teljesen különálló, független kategóriák. Az e fejezetben tárgyalt összefüggések semmiben nem vesznek el és nem is tesznek hozzá az emberi élet személyi valóságához egy sejtes fázistól. Függetlenül attól, hogy felkészültünk-e a gyermekek fogadására, nem ölhetjük tovább őket. Ha kezdetben, társadalmi szintű felkészültségünk hiányában méltósághoz való jogukban némelyek sérülnek is, e sérülés kára nem fogható megölésük kárához. Az a megfontolás, hogy még nem vagyunk készen, ezért még ne adjunk életjogot, hanem öljük meg őket, hogy ne szenvedjenek ez életben, pont az a filozófia és szellem és lelkület, ami ellen harcunk van. Az utolsó fejezet megírásának kizárólag az volt a célja, hogy megfontolásokra hívja fel a figyelmet a nemiséggel, életadással és családdal kapcsolatos növekvő társadalmi problémák hosszútávi preventív kezelésére. A nőknek nem csak ahhoz van joguk, hogy emancipáltakká legyenek, és ezért feláldozzák a családot, hanem ahhoz is joguk van, hogy családközpontúak legyenek, és ezért feláldozzák az emancipációt, vagy, hogy a kettőt valami módon kombinálják. Mind férfinak, mind nőnek joga van rá,

158

hogy maga döntse el, hogy melyik értékrendet képviselő társat választ illetve fogad el. Mindkettő joga, hogy személyes élete időszakait meghatározza. Az oktatás és a jogi szabályozás nem részesítheti előnybe az emancipációt az élet és család rovására, mintegy kényszerítve azt, csak mintegy lehetőséget biztosíthat mindkettő számára. Kelt: Budapest, 2010. dec. 19. Dr. Szirtes Péter sk