Elemzői nap a külvilág számára

1

A Rába Járműipari Holding lapja

LVIII. LVI. évfolyam 10. szám 2006. 2004. október

A tartalomból:

CÉGÉRTÉK ÉS STRATÉGIA

Futómű Kft.:

Elemzői nap – a külvilág számára

Műszaki fejlesztések

PINTÉR ISTVÁN ISMERTETTE A TÁRSASÁG CÉLJAIT A Rába Járműipari Holding Nyrt. október 12-én elemzői nap keretében látta vendégül a sajtó – elsősorban gazdasági ügyekkel foglalkozó – képviselőit. A program Móron kezdődött, ahol a meghívottak megtekinthették a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. helyi gyáregységét. Ezután Győrbe, a vasúti jármű telephelyre vezetett az útjuk, ahol – miközben szemügyre vették az építési munkálatokat – tájékoztatást kaptak az ingatlanfejlesztési projekt állásáról. A reptéri telephelyen ezután gyárlátogatás (végigsétáltak a 67 ezer négyzetméteres üzemcsarnokon), majd ebéd várta a média munkatársait – no és a menedzsmentprezentáció, amit Pintér István elnök-vezérigazgató tartott.

3. old.

Három hét, négy projekt: Dolgozik a bizottság

4. old.

Költözés: Sikeresen záródott

A vállalat első embere a Rába-csoport üzletági felépítésének felvázolását követően az értékesítési adatok szemszögéből határozta meg társaságunk világpiaci helyét, majd részletesebben értékelte és elemezte a három leányvállalatunk jelenét – megemlítve, hogy mindhárom üzletág árbevétele és üzemi eredménye folyamatos javulásról tanúskodik. Pintér István ezt követően rátért a holding igazgatósága által jóváhagyott, három évre szóló stratégia ismertetésére. A tulajdonosi érték növelése kapcsán azzal a vízióval kezdte, hogy a Rába-részvény árának három év alatt az ez év derekán érvényes ár háromszorosára kell

növekednie. A csoportstratégia ismertetése kapcsán kijelentette: a cégcsoport célja egyértelműen a cégérték növelése, azon belül is az üzemi és nettó eredmény javítása, továbbá a készpénztermelés növelése (ezen belül a hitelállomány drasztikus csökkentése) és az árbevétel emelése. Az üzemi hatékonyság növelésének forrásaként megjelölte a folyamatos fejlesztés gyakorlatának erősítését, a belső logisztika újraszervezését, valamint a termelésszervezés hatékonyságának javítását. Üzleti értelemben a stratégiai piacokon cél a növekedés, melyhez szükséges a kiemelkedő minőség, (Folytatás a 2. oldalon.)

5. old.

Választás után: Működik az új PMT

6. old.

Kaizen Blitz: „Hőhullámot” hozott

7. old.

Vagongyári dokumentumok: A forradalom élén

8–9. old.

CIP: Zálog a sikerhez

10. old.

Csomópont, nagyáruház lakások: A Rába Tudásakadémia következő állomása (Tudósításunk a 3. oldalon.)

Épül az Városrét

15. old.

2

CÉGÉRTÉK ÉS STRATÉGIA

Elemzői nap – a külvilág számára PINTÉR ISTVÁN ISMERTETTE A TÁRSASÁG CÉLJAIT (Folytatás az 1. oldalról.) valamint a pontos szállítás. A csoportcélok elérése érdekében a működésben is változ(tat)ni kell. Ennek kapcsán a teljesítménymenedzsmentet, az innovatív és specialista szervezetet, valamint a folyamatos fejlesztést és a tudás-, valamint pozitív változásmenedzsmentet jelölte meg. Beszélt az ingatlanstratégiáról is, amely a telephely-konszolidációt és a termeléshez nem szükséges ingatlanok hasznosítását jelenti. Az üzletági stratégia ismertetését a futóművel kezdte. Szólt arról, hogy a Marmon-Herringtonnal folytatott kapcsolatbővülés üzletfejlesztési sikertörténetnek számít. A növekvő európai részesedés kapcsán elmondta, hogy ez elsősorban a Claasnak, valamint a FÁK-piacon a RuszPromAvto-nak és a Kamaznak köszönhető, melyek kapcsán további együttműködési bővülést remélünk. Az uniós piacon a Rábát alapvetően kovácsgyárként tartják számon, amely azonban erős mérnöki háttérrel és megmunkálókapacitással rendelkezik. A reménye azonban megvan annak, hogy a későbbiekben komplettebb, szerelt egységekkel is ott legyünk az Európai Unió piacán. Pintér István az Alkatrész üzletági stratégia kapcsán célként a fémmegmunkálást egyértelműsítette: Mórt a hegesztés és a sajtolás, míg Sárvárt a forgácsolás jellemzi. Elvárt a lean-működés elterjesztése operációs és közvetett szinten egyaránt. A növekedés kulcsát elsősorban a Suzuki jelenti – a már meglévő termékpalettával, illetve a termékportfólió bővítésén keresztül. Sárváron a felfutó uniós üzletek jelenthetik a még eredményesebb jövőt. A Jármű Kft. stratégiájáról szólva a több lábon állás szükségességét emelte ki, vagyis a HM-megrendelések maximalizálása mellett a polgári értékesítés is a fókuszba került. A háttéripar kihasználatlan gyártási kapacitásának hatékony értékesítésén túl a szerelési kompetencia növelését, a buszalvázon

kívüli értékesítést és új partnerek szükségességét fogalmazta meg. A társaság életében újdonságként szerepel a humán stratégia kialakítása. Az elnök-vezérigazgató szerint az elmúlt években elért erőteljes eredményességjavulás fenntarthatósága érdekében ugyanis szükséges, hogy a javító intézkedések kezdeményezése minél szélesebb körből származzon. Ezt célozza meg a Rába Tudásakadémia, amelytől a tudás megőrzését és fejlesztését, a vezetői utánpótlás kinevelését várják. Az RTA hallgatói révén kialakulhat az a „kritikus tömeg”, amely a pozitív változások teljes körű véghezviteléhez elengedhetetlen. Szólt az érdekeltségi rendszer bővítéséről is, amelynek része a – menedzsment számára kötelező – részvényalapú ösztönzési program, a részvényopciós program, a teljesítmény paraméterein alapuló prémiumkitűzés a vezetői réteg számára, a fizikai munkavállalók

RÁBA MAGAZIN – a Rába Járműipari Holding havonta megjelenő lapja a munkatársak és a partnerek számára. Felelős kiadó: Csajbi Bernadett. A Rába Nyrt. megbízásából kiadja az X-Meditor Kft. (9023 Győr, Csaba u. 21.) Felelős szerkesztő: Csiszka Antal. Munkatársak: Baudentisztl Ferenc, Gaál József. Szerkesztőség: 9023 Győr, Csaba u. 21. Telefon/fax: 96/618-068, 618-069, 618-063. E-mail: [email protected] Nyomás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. (9026 Győr, Viza u. 4.) A Rába Magazin a www.raba.hu honlapon megtekinthető. A Rába Nyrt. kommunikációs szervezete: 9027 Győr, Martin út 1. 96/624-462.

Lapunk következő száma 2006. november 17-én kerül olvasóinkhoz.

(Győr – reptér, Mór, Sárvár) koncentrálják, míg a termeléshez nem szükséges ingatlanokat hasznosítják. Ismertette a hároméves megtérülési idővel számított telephely-konszolidáció hatásait. A jelenlévők megtudhatták, hogy a Jármű Kft. reptéri kiköltözésével záruló folyamat eredményeként a társaságnál összességében 70–90 ezer négyzetméterrel sikerül csökkenteni a gyártóterület méretét. Megemlítette azt is, hogy a reptéri telephely ipari parkként működő területnek számít. Külön foglalkozott a Rába-Engel projekt alakulásával, a 400 ezer négyzetméternyi területen kialakított új városrész sorsával – és az értékesítéssel összefüggésben cégünk érintettségével. Az elemzői nap és a sajtótájéVendégeink a Futómű Kft.-nél –koztató megszervezésével úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy bemutassuk, hová jutott a Rába teljesítményalapú ösztönzője, valamint Járműipari Holding, s hogy a csoport az év végi, üzleti eredménytől függő cégértéke milyen szintet is képvisel dolgozói juttatás. jelenleg Magyarországon és a nagyvilágA stratégia ismertetésekor külön fejezeban – nyilatkozta magazinunknak Pintér tet kapott az ingatlanhasznosítás. Pintér István, az nyrt. elnök-vezérigazgatója. István ezzel kapcsolatban elmondta, Baudentisztl Ferenc hogy a termelést három telephelyre

Vezetői részvények A Rába Járműipari Holding Nyrt. a tőkepiacról szóló törvény értelmében, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének eleget téve október 4-én vezetői részvényvásárlásról adott hírt a Budapesti Értéktőzsde (www.bet.hu) honlapján. Az Opciós Részvényjuttatási Program és a vezetői részvényvásárlási megállapodások keretében a társaság saját részvényeiből a közzététel napján 4224 darab törzsrészvényt értékesített – 822 forintos áron. Ezzel a Rába Nyrt. saját tulajdonában lévő törzsrészvényállomány 638 202 darabra csökkent. Októberben Pintér István elnök-vezérigazgató 555, Abbas Mehad, Martin Olivér és Hrabovszki Róbert igazgatósági tagok 45–45, Szabó József beszerzési, eszköz- és vagyongazdálkodási igazgató, a Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója 376, Balog Béla pénzügyi igazgató és Vissi Ferenc humánerőforrás-igazgató 376–376, Urbányi László, az Alkatrészgyártó Kft. ügyvezető igazgatója 358, Torma János, a Jármű Kft. ügyvezető igazgatója 131 darab részvényt vásárolt. A rendkívüli tájékoztatás kitér arra is, hogy a társaság vezető állású személyei jelen állás szerint mekkora részvénytulajdonnal rendelkeznek. Pintér István 18 399 darab Rába-törzsrészvényt mondhat magáénak, míg a felsorolásban Szabó József és Vissi Ferenc neve mellett a 7099-es szám szerepel. Balog Bélának 5123, Urbányi Lászlónak 3748, Torma Jánosnak 1406 Rába-részvénye van. Társaságunk törzsrészvényéből Abbas Mehad, Martin Olivér és Hrabovszki Róbert fejenként 472 darabot birtokol.

3

Futóműves műszaki fejlesztés A KÖLTSÉGTAKARÉKOSSÁG ÉS VEVŐI ELÉGEDETTSÉG A CÉLJA A vevői megelégedettség fokozására, illetve a saját jövőnkért az elmúlt időszakban a Rába Futómű Kft. számos területén folytak, és jelenleg is zajlanak különféle költségcsökkentő akciók, kezdeményezések. Ezek közül az egyik

lyamat, amelynek már több eredménye realizálódott. A most bemutatandó téma egy a sok közül... A nagysorozatú futóműgyártás területén tavaly sikeresen befejeződött a futóművek egységesítése, tipizálása.

Szakemberek tanulmányozzák a fejlesztett termékeket a „718 VA - VE” (Value Analysis – Value Engineering, azaz Értékelemzés – Értéktervezés) égisze alatt futó technológiai és fejlesztési részekből álló munkafo-

Ennek eredménye a 618 és 718 típuscsaládok bevezetése. Ily módon az alkatrészek több mint kilencven százaléka azonos lehet – minimális eltérések

csak a vevőspecifikus igények miatt adódhatnak. A sorozatnagyságok hirtelen megnövekedése adta azt az ötletet, hogy ismét górcső alá vegyük a típusokat. A felülvizsgálat során született meg a gondolat a bolygótartó és a zárófedél összevonására. Az elképzelést tett követte: konzultáció az illetékes öntészeti, forgácsoló és a szerelőtechnológiai szakemberekkel. A felszerszámozás elkezdése előtt mintaszerelést végeztünk – a hagyományos bolygótartó és zárófedél csavarozott komplett egység felhasználásával – az eltérő szerelési technológia kipróbálására. Ezután elkészítettük az új, csereszabatos konstrukciójú egység gyártási dokumentációját. A bolygócsapszeg rögzítését egy új megoldás alkalmazásával oldottuk meg. Öntészeti szempontból a zárófedél elmaradása miatt fele formázási igény jelentkezik és jobb az anyagkihozatali tényező is, mivel kevesebb tápfejet kell alkalmazni az egybeöntött darab esetén, mint a külön két darabnál. Egy ütemben egyszerre öt darab komplett bolygótartót öntenek. A megmunkálási ráhagyás is kevesebb lett. A forgácsolási felületek ugyancsak csökkentek az összevonás következtében, ráadásul a korábban sokszor reklamált

HARMINC MUNKATÁRSUNK A TUDÁSAKADÉMIÁN

Két modullal folytatódott az RTA Megkezdődött a Rába Tudásakadémia (RTA) második felvonása. Ebben a körben harminc munkatársunk sajátítja el az akadémiai ismeretanyagot. A III/2. és III/3. modulok során a képzés három hónapon keresztül tart. A tanfolyam a záródolgozat elkészítésével, valamint megvédésével zárul. Munkatársunk a III/3. modul első képzésére nyert bebocsátást, így szem- és fültanúja lehetett a bemutatkozásnak. Nem csupán a jelen lévő menedzsmenttagok, illetve a hallgatók, hanem – Pintér István elnök-vezérigazgató és Farkas Ákos futómű-értékesítési igazgató tolmácsolásában – maga a Rába is bemutatkozott. A jelenlévőket azonban először Csontos-Hoffer Katalin képzésfejlesztési vezető köszöntötte, aki úgy fogalmazott, hogy az itt lévők képletesen egy hajóban eveznek. Ahhoz, hogy ez a hajó a kívánt tempóban és a meghatározott cél felé haladjon, ahhoz a bent ülőknek egy nyelvet kell beszélniük, ismerniük kell a közös célt.

A Rába Tudásakadémia segít abban, hogy meglegyen a közös nyelv és azonos a közös cél. Pintér István ezután a Rába-csoport felépítéséről beszélt, üzletáganként bemutatva a holdingunkat. Farkas Ákos az üzletfejlesztési stratégiát ismertette a hallgatósággal, majd ismét az elnök-vezérigazgató következett, aki a cégértéknövelés tervezett lépéseit fogalmazta meg. Elgondolkodtatónak tartotta, hogy a Rába imázsa Oroszországban, a tengerentúlon, de még Európában is jobb, mint Győrben. Pedig a város első számú adófizetője a Rába Nyrt. és negyedik a Rába Futómű Kft… A Rába Tudásakadémia kapcsán megfogalmazta elvárását: a már végzett és a most tanuló hallgatók segítsék, támogassák a pozitív változásmenedzsmentet. A megfelelő attitűd elsajátításával tegyen mindenki a folyamatos javítás érdekében, legyen aktív és kezdeményező! A program ezt követően kötetlen beszélgetéssel, majd bemutatkozással folytatódott. A tizenöt hallgató rövid szóbeli „önéletrajza” után az első tudásakadémiai képzés jelen lévő végzősei, majd Molnár Tibor, a csoport mentora mutatkozott be, felsorolva azon

olajfolyásokat a fedél felfekvő felületénél ez a konstrukciós megoldás teljes mértékben kizárja. Az új alkatrész külső megjelenési formájában ugyanakkor esztétikusabb is lett. Bár bonyolultságát tekintve sokkal igényesebb munkát és nagyobb szakértelmet kíván meg az öntő, forgácsoló, szerelő szakemberektől, az elért megtakarítás viszont igen jelentős: futóművenként meghaladja a hétezer forintot. Az új megoldás sorozatgyártása már beindult, méghozzá a legnagyobb oroszországi felhasználónk, a LiAz számára. Az orosz szakemberek az áttelepített és újonnan kialakított győri szereldében augusztusban megtekintették a mintaszerelést, majd az új terméket Moszkvában, a MIMS 2006 kiállításon be is mutattuk, és ott átadtuk az új szerelési technológiát is. Megtérülési számítások alátámasztásával, a tapasztalatok alapján mindenképpen megfontolandó az új konstrukció kiterjesztése más típuscsaládokra is... Rákóczy Kálmán

Molnár Tibor (téma: kommunikáció) mellett a Rába Tudásakadémia oktatója lesz dr. Bencsik Andrea (szervezés, vezetés), Ángyán Tamás (pénzügyi, gazdasági ismeretek), Csizmadia Tibor (minőségügyi ismeretek) és Kugler Flórián (HRismeretek). oktatók neveit is, akik a Rába Tudásakadémia tanárai lesznek. Aztán Farkas Ákos, majd sorrendben Lukács György SCM-igazgató, Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató, Pintér István, Balog Béla pénzügyi igazgató és Vissi Ferenc humánerőforrás-igazgató élt a háromperces bemutatkozás lehetőségével. Utóbbi az első találkozás zárásaként a hallgatók felé meg is fogalmazta az elvárásokat: – Konkrét és átfogó tudással gazdagodva hatékonyabb munkavégzést várunk tőletek a jövőben. Megismerve a menedzsment üzleti gondolkodását és céljait, támogassátok azt és közvetítsétek munkatársaitok irányába. Nyíljatok meg, adjatok bátran ötleteket a menedzsmentnek például az üzleti célok pontosításában, hogy abban a ti kreativitásotok is megmutatkozzon. Tudnotok kell, hogy ezzel a képzéssel egy erősebb meghatalmazást is kaptok, ami persze plusz felelősséggel jár. S bár talán nem a legjobb végszó, de ez egy nagyon izgalmas, ugyanakkor borzalmasan megterhelő képzés lesz! B. F.

4

A FORGATÓKÖNYVET AZÉRT JÓRÉSZT AZ ÉLET ÍRJA…

Tervek a belső auditokra Szeptember elsejétől – az uniós munkahelyre, Luxemburgba távozott Hatvani Csaba helyett – Veress László látja el a Rába Holding belsőaudit-vezetői tisztségét. A frissen kinevezett vezető új munkaköre kapcsán magazinunk augusztusi számában már megfogalmazta előzetes elképzeléseit: – A belső audit nem a konkrét mutatószámok mérésére koncentrál, hanem a kockázatok mérlegelésével és kiszűrésével hívja fel a figyelmet a cég érdekeit veszélyeztető momentumokra... Ez már nem a régi belső ellenőrzés, ez már jóval komplexebb feladat, amelynél a jobbító szándék és az eredményesebb működés, a proaktivitás a lényeg, s természetesen a menedzsment és a Felügyelő Bizottság munkájának a segítése. Közel két hónap elteltével arra kértük a belsőaudit-vezetőt, hogy vázolja fel a még idén rá váró feladatokat, valamint beszéljen a távolabbi jövőre vonatkozó konkrét terveiről. Mint mondta, a Felügyelő Bizottság által idénre elfogadott éves ellenőrzési ütemterv feladatait elődje időarányosan végrehajtotta. Azért számára is maradt feladat. Ezek

közül kiemelkedik a Futómű és Alkatrész Kft. termelésirányítási rendszerének vizsgálata, valamint a Jármű Kft.-t illetően a HM-mel kötött szerződés teljesülésének és kockázatának elemzése, illetve a társaság vasúti telephelyről történő kitelepítésének utóauditja. S bizony már idén össze kell állítania mindazokat a 2007-re tervezett feladatokat, melyeket jövő év elején jóváhagyásra be kell terjesztenie a Felügyelő Bizottság elé. – A Felügyelő Bizottság által elfogadott ütemterv teljesítése azonban csak egy része a feladatoknak – folytatta Veress László. – Miközben felmérjük a különböző folyamatokat és keressük, majd értékeljük a kockázatokat, elemeznünk kell, hogy ezek az üzleti életben a társaság számára milyen veszélyeket rejtenek magukban. A vezérigazgató-

val közösen kell ezeket megbeszélni, s megoldásokat találni. Nem bűnbakot fogunk keresni, hanem azt vizsgáljuk, hogyan tudunk még jobbak és még hatékonyabbak lenni. A kockázatokat azért kell látnunk, hogy növelni tudjuk az eredményeinket. Aztán itt vannak nem utolsósorban az úgynevezett ad hoc jellegű vizsgálatok, amelyeket a vezérigazgató igényel, s ugyancsak hatással lehetnek a vállalat működésére. Azt hiszem, az az elmondottakból is kiderül, hogy a belsőaudit-vezető munkájának a forgatókönyve csak részben tervezhető, azt jórészt az élet írja, nem nélkülözve a váratlanságot. A Felügyelő Bizottság által előírt ütemterv tehát rendszerjellegű, többnyire a vállalat egészére kiterjedő, bizonyos szisztéma szerint felépülő, hosszabb távú feladatsor. A második körben említett, úgynevezett problémalistás feladatok rövid távú hatást követelnek, azaz viszonylag gyors megoldást. Az ad hoc jellegű problémák megoldása pedig azonnali, vagyis ez „tűzoltás”. – A jövőben a munkám jellege is megváltozik – fűzte hozzá a belsőauditvezető. – Lesznek olyan feladatok, amelyek megoldása egyedül rám vár.

VERESS LÁSZLÓ Aztán lesznek olyanok, melyek projekt jellegű feladatmegoldást követelnek. Ez esetben a munkálatok irányítása hárul személyemre, s a csapat különböző szervezetek szakembereiből áll össze. Határozott szándékom, hogy a projektteamek kialakításánál más társaságok szakembereit is bevonom majd a feladatmegoldásba. Egy futóműves téma esetén tehát az alkatrészes és a járműves szakemberek is számíthatnak majd a megkeresésemre, mint ahogy természetesen ez fordítva is igaz lesz. A külső szem előnyén túl mindezt azért is fontosnak érzem, mert így még nagyobb rálátásuk lesz a munkatársainknak a holding egészére, ráadásul abban is bízom, hogy így a szinergiák kihasználása is talán még jobban érvényesül. (Baudentisztl)

HÁROM HÉT, ÖT TÉMA, NÉGY PROJEKT

ADATOK A NÖVEKEDÉSRŐL

Dolgozik a bizottság

Európa a világ élén

Kovács Józseffel, a Rába Futómű Kft. projektmenedzsment és minőségtervezés teamjének vezetőjével szeptemberi magazinunkban közöltünk interjút. Az új pozíciójában augusztus elsejétől dolgozó szakember mostani nyilatkozatának alapját az adja, hogy az általa koordinált projektbizottság megkezdte működését. A Pintér István elnök-vezérigazgató által vezetett testület tagja: Kocsis Sándor operációs és minőségügyi igazgató, dr. Szőcs Károly üzletfejlesztési igazgató, Farkas Ákos értékesítési igazgató, Simon István kontrollingigazgató, Lukács György SCM-igazgató, Szüts Lajos fejlesztési igazgatóhelyettes, Alasztics Gábor karbantartás-vezető. A tehát nyolc személy alkotta, rendszeresen ülésező bizottság öt tag jelenléte esetén határozatképes. A bizottság számára megtárgyalni javasolt témákról tájékoztatják Kovács Józsefet, aki bizonyos időköz-

Évek óta nem látott mértékben bővült a GDP az eurózónában a második negyedévben. Öt éve volt utoljára példa arra, hogy az eurózóna gazdasága gyorsabban bővül, mint az Egyesült Államoké, de felülmúlta Japánét és Nagy-Britanniáét is. Európa tehát átvette a vezetést! Éves összevetésben egyébként a második negyedévben 2,4 százalékkal gyarapodott az eurózóna, szemben az első negyedév 2,0 százalékával. Az EU statisztikai hivatalának prognózisa szerint a következő két negyedévben egyformán 0,7 százalékos bővülés várható. Véleményük szerint 2007 első negyedévében viszont 0,5 százalékra mérséklődik a bővülés – a növekvő hitelköltségek, a magas olajárak és az erős euró együttes hatása miatt.

önként összehívja a testületet, és az ülésre előkészíti a témákat. Ko ordinálja magát a bizottsági ülést, majd sze re pe t vállal a döntések továbbvitelében is. Kommunikálja azt az érintettek számára, illetve az ütemtervet minőségszakmailag elemzi és a megvalósítási folyamatot gyakorlatilag végigkíséri. A projektbizottság egyébként az ülésein nem csupán az új témákkal foglalkozik, hanem időről időre áttekinti a korábban indított projekteket, információt kér annak pillanatnyi állapotáról, s ha szükséges, akkor újabb döntésekkel segíti a munka további folytatását. Kovács József beszámolt arról, hogy a bizottság három hét leforgása alatt öt témát nézett át és dolgozott fel – s négyben termékmegvalósítási projekt indításáról határozott. Ez a grémium egyébként elsődlegesen a termékmegvalósítással összefüggő

projektekre koncentrál, hiszen a hatékonyságjavítással és beruházásokkal kapcsolatos projektekkel más fórum foglalkozik. Visszatérve a négy elindított projektre: kettő közülük az új típusú mellső tengelytest gyártásfejlesztésével foglalkozott, egy a BPW számára készülő belyukasztott tengelycsonk kifejlesztésével és ennek újszerű kovácsüzemi gyártásával volt kapcsolatos, míg a negyedik téma az FF-tengelycsukló új alapanyagának kipróbálását célozza meg. Ezen kívül a bizottság határozott két, úgynevezett villámprojektről is. A szűk határidő indokolta ajánlatadás rövid idő alatt meg is történt a Vamco iráni társaság részére szánt futóműszett, illetve a Dana Hercules tételek témakörében. A fut óműves proje kt bizot t ság a tervek szerint ezen a héten ismét összeült... B. F.

5

Két mérföldkő után BESZÁMOLÓ AZ ÁTTELEPÍTÉSRŐL Egy héttel ezelőtt Szabó József beszerzési, eszköz- és vagyongazdálkodási igazgató, Németh László beruházási vezető, illetve Szüts Lajos futómű-fejlesztési igazgatóhelyettes tartott beszámolót társaságunk menedzsmentjének az áttelepítési projekt állásáról, az első két mérföldkő összefoglalásáról. Az első két mérföldkő gyakorlatilag a kijelölt futóműves gyártósorok, berendezések áttelepítése volt a 28 ezres üzemcsarnokból a 67 ezresbe. A szereldék átköltöztetése határidőre megtörtént. Eredményeként ötezer négyzetméterrel csökkent a gyártóterület nagysága, s további előny, hogy a szerelés immáron egy helyre koncentrálódik. Utóbbi elmondható a hőkezelő terület átrendezéséről is. Itt ugyan volt csekély csúszás, de ami fontosabb: kétezer négyzetméterrel csökkent az igényelt terület nagysága. A forgácsoló gyártósor áttelepítésénél a terület előkészítésének késése miatt időközben módosították a határidőt, ám ez a Jármű Kft. eredeti ütemterv szerinti költözését nem befolyásolta. Ennél a gyártósornál érdekes adat: a gépek száma 126-ról hetvenre csökkent. Ezzel együtt természetesen területmegtakarítás is történt, amely elérte az 5500 négyzetmétert. A beszámoló során kiemelték: a belső erőforrások tapasztalata, illetve a külső erőforrások rábás kötődése és helyismerete szükséges volt a projekt sikeres megvalósításához. A két mérföldkő értékelése után a Jármű Kft. költözése került terítékre. Elhangzott: a projekt megvalósítási határidejét 2006. december 22-ében jelölték meg. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az áttelepítés végére a költségekkel a betervezett összegen belül maradnak.

Sikeresen zárt a projekt Ahhoz, hogy a Rába Jármű Kft. gyártóbázisa elfoglalhassa helyét a reptéri telephelyen, a 28 ezer négyzetméteres üzemcsarnokban, onnan először a futóműveseknek kellett ki-, illetve átköltözniük. Mindez megtörtént. A projekt ezen része lezárult – méghozzá sikeresen. – Elismerés és dicséret illeti minden munkatársunkat, aki a folyamatban szerepet vállalt – köszönte meg lapunkon keresztül is a költöz(tet)ésben szerepet vállalók munkáját Kocsis Sándor, a Rába Futómű Kft. operációs és minőségügyi igazgatója. – Bár kis időbeli csúszásunk volt, a projekt mértékéhez képest ez elenyésző. Ami viszont nagyon is fontos, hogy a projekt végrehajtása során az együttműködés roppant konstruktív volt. Menet közben az esetlegesen felmerült problémákat ütemesen és módszeresen sikerült elhárítani. A tervezettség, a szervezettség, a tudatosság, valamint a dokumentálás egyaránt példaértékű volt. A projektszerű működésnek szinte minden pozitív példáját tapasztalhattuk.

Külön öröm, hogy mind többen ismerték fel és alkalmazták a projektmenedzsment eszközeit. Kocsis Sándor szerint volt néhány olyan tényező, ami lehetett volna zökkenőmentesebb, ám ezekből az esetekből is tanulni próbálnak és a projekt részletes elemzésének tapasztalataiból kiindulva tovább növelni a cég „tudásvagyonát”. A 67 ezer négyzetméteres gyártócsarnokba költözött szerelde már elérte azt a végállapotot, amit előzetesen elterveztek. Az operációs és minőségügyi igazgató úgy véli: ez a gyártósor büszkeségre okot adó képet mutat. (Reményeink szerint, a cikk illusztrációjaként közölt fényképünk, amely a napokban a szereldesorról készült, is megerősíti ezen állítást.) Az alkatrészgyártó team területén még szükségesek apróbb módosítások, de a berendezések mindegyike már működik, s azokon munkatársaink produktív munkákat végeznek. (B.)

Az új kovácsraktár A Rába Futómű Kft. kovácsüzemének közvetlen szomszédságában az augusztusban még magányosan álldogáló vasvázak, tartószerkezetek immáron nem csupaszok. Tetőt kaptak, sőt egy részük oldalfalakkal is körbezárt. Ily módon tehát fedett és részben már szinte teljesen zárt raktárterülettel gazdagodott a kovácsüzem gyárcsarnoka.

RÁBA JÁRMŰ KFT.

Félidőben a költözködés A határidőket betartva, napi üzemterv szerint zajlik a Rába Jármű Kft. költöztetése. A holding régi telephelyét utolsóként elhagyó leányvállalat a reptéri 28 ezres csarnokban kapott helyet, a forgácsolóüzem 22 gépe szeptember, az első festőkamra október eleje óta dolgozik az új környezetben. A forgácsolóüzem a korszerű műgyanta padlónak, a rábás színekre átfestett gépeknek és az alapos takarításnak köszönhetően világos, kulturált munkahely lett. A csarnok kész alapokkal várja a második és a harmadik festőkamrát is. A második kamra áttelepítése késedelem nélkül, október elején megkezdődött, a harmadik berendezés szétszerelésére és újbóli felépítésére novemberben kerülhet sor. Takács László, a társaság gyártásfejlesztési vezetője szerint az október a reptéri honfoglalás legmozgalmasabb és leglátványosabb hónapja, ezekben a hetekben települtek, települnek át a 28 ezres csarnokba a társaság olyan kulcsfontosságú gépei, mint az acélszemcsés fúvató, a lézervágógép, a két plazmavágó és a két élhajlító. A régi berendezések kiváltására egy új CNC-vezérlésű lángvágógépet is kapott az alkatrészgyártó részleg. A gépek és berendezések, köztük a vágáshoz és hegesztéshez szükséges cseppfolyós gázok tartályainak alapjai

időben elkészültek. Az alkatrészgyártó és a szereldei területeken a csarnoki daruk a hónap eleje óta munkaképesek. Fogadásra kész a diagnosztikai részleg is, a kivitelezők lerakták a teljesítménymérő pad, a vizsgasor, az ollós emelő alapjait. A Rába Futómű Kft. termelőberendezései már átköltöztek a 67 ezres csarnokba, de ez a terület októberben még nem lesz alkalmas a járművesek fogadására. A teljes kiürítés és tisztítás után, a novemberi program része lesz a hegesztő-munkahelyek, a Benford gyártósor, valamint a tehergépkocsi- és autóbuszalváz-szerelő sor áttelepítése. Takács László elmondta, hogy a 28 ezres csarnok irodáinak felújítása jó ütemben halad, az első csapat október második hetében költözhetett át a Reptérre. Az irodákat kifestik, műpadlózzák, kiépítik a telefonvonalakat és a számítógépek csatlakozási helyeit. Megújul a csarnok valamennyi vizesblokkja, szociális helyisége, a telephely engedélyezésekor ezeket is vizsgáztatni fogja a közegészségügyi hatóság. A működési engedélyhez szükséges átfogó vizsgálatra a terv szerint januárban kerül sor, addig csak az aktuálisan munkába álló gépek, berendezések biztonságát ellenőrzik a szakemberek. G. J.

6

AZ ÉRDEKKÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA UTÁN

Működik az új Paritásos Munkavédelmi Testület

A munkavédelemről szóló törvény értelmében azon munkáltatóknál, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja az ötvenet és működnek munkavédelmi képviselők – létre kell hozni a Paritásos Munkavédelmi Testületet (PMT). Miután a Rába Járműipari Holding beletartozik az említett kategóriába, e testület működtetése társaságunknál is szükséges. Miután a leányvállalatoknál – az idei munkavédelmi képviselő-választásokat követően – már az új összetételben folytatják munkájukat a munkavédelmi bizottságok, s a központi munkavédelmi bizottság is felállt, következő lépésként esedékes volt a paritásos munkavédelmi testület megalakítása is. Prédl Dezső, a holding EBK és igazgatási vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd a testület megalakulásának kimondása után az elnök megválasztására kérte a tagokat. A szavazás eredményeként a munkáltatói oldal vezetője, Szabó József beszerzési, eszköz- és vagyongazdálkodási igazgató látja el a testület elnöki funkcióját. Az ügyrend értelmében a PMT elnöki tisztjét rotációs jelleggel, évenkénti váltással látja el a munkáltatói, illetve a munkaadói oldal vezetője. A munkáltatói oldal – a vezérigazgató kijelölése alapján – öt tagot és két póttagot delegált a testületbe. Szabó

József mellett Kocsis Sándor, Urbányi László, Prédl Dezső és Takács Lajos tagként, míg Fodor Károly és Hofbauer Nándor póttagként alkotja a PMT munkáltatói részét. A munkavállalói oldalon a megválasztott munkavédelmi képviselők közül titkos szavazással választották ki az 5+2 személyt. A munkavállalói oldalt vezető Hajba Józsefen kívül tagként Rosta Józsefné, Szaniszló János, Szabó Zoltán és Boros Miklós, míg póttagként Steiner Gábor és Mészáros István szerepel a testületben. A PMT működése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy szükség szerint, de legalább negyedévente (egyszer a társasági tervek elfogadása előtt is) ülésezik. A testület teljes létszámban, valamint nyolc és hat személy jelenléte esetén is határozatképes, ám utóbbiak esetén a paritásnak, azaz a két oldal közti egyenlőségnek fenn kell állnia. S még egy érdekesség: bármely tag kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását – méghozzá írásban, a napirendi pontok feltüntetésével. Az ügyrend kitér arra is, hogy a PMT a tevékenységét nyitottan, a munkavállalókkal, a munkavédelmi képviselőkkel, illetve a központi munkavédelmi bizottsággal közvetlenül, a kétoldalú kapcsolatokra alapozva végezze.

**** A munkavédelmi törvény – ahogy az az alábbiakból kiderül – pontosan meghatározza a paritásos testület feladatait. A PMT az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében, szükségszerűen, de évente legalább egy alkalommal értékeli – a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, s az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; – a jogszabályi változásokból adódó feladatokat; – a kockázatértékelés helyzetét; – a jelentősebb eseményeket, súlyos vagy halálos baleseteket; – a felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait; – a megelőzés érdekében teendő intézkedéseket, a beruházási és üzleti terv munkavédelmet érintő részét; – megvitatja és elfogadja a társasági munkavédelmi programot, amely kiterjed a munkafolyamatra, technológiára, munkaszervezésre, munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására – figyelemmel kísérve annak megvalósítását.

Az ügyrend elfogadása után az idei év munkavédelmi feladataival foglalkoztak. A beszélgetéssé alakult prezentáció során több téma is terítékre került. A testületi ülésen az Arrabona-Med Foglalkozás-egészségügyi Központ képviseletében jelen lévő dr. Szücs Jenő a munkára jelentkezők szűrése kapcsán elmondta, hogy igyekeznek csak a teljesen egészséges munkavállalókat felvételre javasolni. Gondot okoz azonban, hogy főként a bérmunkások körében több olyan jelentkező akad, aki az utóbbi években nem dolgozott, márpedig számukra különösen megterhelő lehet a hirtelen fizikai igénybevétel. Szabó József a baleseti adatok láttán azt emelte ki, hogy a munkavállalók azonban nem csupán balesetben veszíthetik el az egészségüket. A betegségi mutatókban is nagyon rosszul állunk, ezért aztán összefogást és egymásra figyelést kért mindenkitől ebben az ügyben. Szóba kerültek még az egyedi védőeszközök, védőfelszerelések használatával – pontosabban a nem használatával – kapcsolatos észrevételek és a meggyőzéssel kapcsolatos különböző javaslatok. Beszéltek az oktatás fontosságáról is. Még idén harminc MEBIR belső auditor képzése kezdődik. Vizsgáztatásukat pedig majd összekötik az éves belső audit végrehajtásával, így aztán tényleg két legyet ütnek egy csapásra. A végén aztán Urbányi Lászlónak, a Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. ügyvezető igazgatójának a javaslatára egyetértettek abban, hogy a jövő évre még radikálisabb baleset-csökkentési célt fogalmaznak meg, mert még mindig „nagyon messze a nulla”... A Paritásos Munkavédelmi Testület következő ülése negyedév múlva, a következő év elején lesz esedékes. B. F.

EURÓPAI KAMPÁNYÁLLOMÁS, GYŐR

Konferencia a munkabiztonságról Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség által meghirdetett „Kezdeményezés az egészséges munkahelyekért” kampány egyik konferenciáját tartották Győrött, a Hotel Konferenciában. Az öt várost érintő kampánykörút során a munkavállalóknak és a munkaadóknak nyújtanak információkat arról, hogyan fejleszthetik vállalkozásukat azáltal, hogy egészségesebbé és termelékenyebbé teszik. A kampányban tizenkét ország vesz részt. Az ügynökség célja, hogy Európa-szerte kialakítsák a – megelőzésen alapuló – biztonságos és egészséges munkahely kultúráját. A kampány során felhívják a figyelmet a munkahelyi biztonság és egészségvédelem alapelemeire – és arra, hogy milyen fontos a kockázatbecslés. Ezzel kapcsolatosan az ügynökség megjelentetett egy segédletet, amelynek segítségével a munkaadók és munkavállalók együttesen elemezhetik és értékelhetik munkakörnyezetüket – és kaphatnak tanácsot a munkakörnyezet átalakításához, javításához.

7

„HŐHULLÁMOT” HOZOTT A KAIZEN BLITZ

A peremes-féltengely gyártósorát vizsgálták Érdekes módon, az ősz beköszöntével érte el a „hőhullám” a Rába Futómű Kft. féltengely és mellsőtengely teamjét, annak is a peremes-féltengely gyártósorát. Köszönhetően a Kaizen Blitz újabb csapatának, amely a sorban tizennegyedik alkalommal vette fel a küzdelmet a pazarlás ellen. A HEAT (angolban hő) névre keresztelt csapat a nevét magyarra is „lefordította”: Hatékonyság Elemzésére Alakított Team. A Horváth Anikó, Méhesné Tóth Erika, Galambos Sándor, Gregor András, Horváth Dezső, Koczur Miklós összeállítású csoport az egyhetes munka után tartott prezentáció során büszkén jelenthette, hogy a huszonnégy ötletük közül tizennyolcat öt nap leforgása alatt sikerült is megvalósítaniuk. A hetvenöt százalékos eredményesség azt jelenti, hogy csupán hat ötlet maradt „házi feladatnak”. A csapat céljai között emlegette a rendet és tisztaságot, a készülékek tárolásának megoldását, az olajfolyások és levegőcsatlakozások hibáinak feltérképezését és megszüntetését, a gyártási folyamatok felülvizsgálatát, a szállítási költségek csökkentését, a használaton kívüli gépek felajánlását, valamint a már nem használható gépek hulladékként történő értékesítését. A prezentáció első részében fényképekkel bizonyították a rend és tisztaság szellemében tett intézkedéseiket – legyen szó akár készülék- és terméktárolásról, vagy éppen balesetveszély elhárításáról. Beszéltek az SPT 32 NC eszterga felújításának szükségességéről, majd rátértek a féltengelyek biztonságos tárolási és szállítási megoldására. A bordázott féltengelyek raklapon, hullámpapír elválasztással történő tárolása helyett féltengely-tartófák beszerzését javasolták,

a vizsgálat, amely a hőkezelés nélküli féltengelyek repedésvizsgálatának megszüntetését célozta. Kiderült: ha a repedésvizsgálat és az azt követő mosás elhagyható lenne, éves szinten nagyon komoly megtakarítást érhetnének el. Megtakarítást jelentene az is, ha a repedésvizsgálat a kovácsüzemben történne. A Kaizen Blitz 14 csapata a prezentáció végén felsorolta a még rájuk váró házi feladatokat. Beszéltek a gravírozó beszerzésének szükségességéről, a Cargill egyengetőgép olajfolyásának és levegőszivárgásának megszüntetéséről (korábban a gép tokmánya A tizennegyedik Kaizen Blitz-team (balról): Koczur Miklós, is szóba került, amely lassan Galambos Sándor, Méhesné Tóth Erika, Horváth Anikó, cserére szorul), a használaton Gregor András, Horváth Dezső (csapatvezető) kívüli gépek eltávolításáról és hasznosításáról. Intézkedéseket tesznek a tetőbeázáamely a biztonságos tárolás mellett a szállítások során sok megszüntetésére, s az keletkező selejtek elkerülésére is megoldást kínál. úgynevezett Grob-görgők gyakori törésének kiküA csapat a használaton kívüli, világítással rendelkező szöbölésére. A házi feladatra jutó három hét során minőségellenőrző (MEO) asztal elhelyezésére is talált foglalkoznak a más teamektől repedésvizsgálatra megoldást: az a jövőben a tányér-kúpkerék team érkező tételekkel is... munkáját fogja segíteni. Ennél nagyobb hatású volt az B. F.

NÉGY HÉT: HÉT ÚJ ÖTLET

Selejtből menti a csapágyat Egy hónap leforgása alatt a Rába Futómű Kft. ötletládája hét javaslattal lett gazdagabb. Így idén immáron negyvenöt az ötletek száma. A friss ötletadók között találjuk Máthé Zsolt szerszámbeállítót, aki első alkalommal töltötte ki és adta be az ötletkártyát. Ötletét elfogadták és jutalmazzák is. Amíg a kalkuláció számol, mi beszámolunk a javaslatáról. – Igazából nem is az volt a fontos, hogy ezt a javaslatot beadjam, hanem az, hogy kitaláltam. Nagyon jó érzés, hogy volt egy olyan ötletem, amit hasznosítani lehetett és ezzel a gyártósor, illetve a gyár segítségére lehettem – mondta az „újító”, aki elmondása szerint otthon sem tud kibújni a bőréből, azaz

szabadidejében is szívesen szerelget. – Hazaérve sem áll le az agyam, mindig gondolkodom valami műszaki dolgon. Ezt az ötletet is jórészt otthon ötlöttem ki. Máthé Zsolt munkatársunknak nem csupán elmondta, de be is mutatta ötletének lényegét. A minőségellen-

A Minőségpont rendszerében is az elmúlt hónap hozott számszaki változást. Immáron százkét eseményt jutalmaztak – összességében 117 ponttal. Egy hónap alatt tehát tizenöt új minőségpont született, ami arra utal, hogy munkatársaink továbbra is figyelnek és észreveszik a minőségi problémákat. Ezzel megakadályozzák a vevői reklamációt és megspórolják társaságunknak az ilyenkor, fellépő költségeket. A pontgyűjtők figyelmét ezúttal is szeretnénk felhívni arra,

őrök által selejtesnek jelölt, azaz „bepirosított” tengelycsuklókat ez idáig hulladékként számon tartva kezelték és gyakorlatilag eldobták. Nem kevés ilyen tengelycsukló ment így aztán „egy az egyben” veszendőbe. Pedig... A csapágyakat még fel lehetett volna használni. Ezért aztán az elfekvő készletben lévő, használaton kívüli csapágykihúzó átalakításával olyan célszerszámot gyártott, amelylyel a csapágykülsőket – sérülés és bármiféle károsodás nélkül – ki tudja szedni a selejtes tengelycsuklókból. Ezeket a csapágykülsőket visszajuttatja a perselyezőbe, ahol azokat újra tudják hasznosítani, s egy másik

hogy még mindig nagyon sok pont van a „kezükben”, ami beváltásra vár. Persze elképzelhető, hogy a többség további pontokra és – ily módon azokat egyszerre beváltva – értékesebb rábás ajándéktárgyakra vár. A legértékesebb tárgyak öt minőségpontot érnek. Ottjártunkkor éppen egy pontot váltott be a tulajdonosa. A katalógusból egy írószerkészletet választott, így aztán egy tollal és egy „töltős” ceruzával gazdagodott.

tengelycsuklónál felhasználni, azaz abba visszasajtolni. Máthé Zsoltot korábban nagyon zavarta, hogy a csapágykülsők hiánya miatt napokig álltak bizonyos munkálatokkal. Ez nem kis kiesést okozott időben és anyagiakban egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen csapágy értéke meghaladja az ezer forintot, szóval kár lenne csak úgy kidobni, miközben ismét hasznosítható. Elmondta azt is, hogy számára az is fontos volt, hogy a vezetői részéről is megkapta ehhez a munkához a támogatást és mindenki pozitívan állt az ötletéhez. (B.)

8

A VAGONGYÁRI MUNKÁSTANÁCS DOKUMENTUMAI

A forradalom élén Az 1956-os forradalom győri dokumentumait a városi levéltár munkatársai kutatták fel és rendezték nyomda alá. Az 1996-ban megjelent első két könyv a forradalom előzményeivel és az utóvédharcokkal, a 2002-es harmadik kötet a megtorlással foglalkozik. A trilógia idén novemberben egy újabb kötettel bővül, ebből a vagongyári munkástanács tevékenységét ismerhetjük meg. Bana József, a levéltár igazgatója mondta el lapunknak, hogy a Győr 1956 című könyvsorozat negyedik kötetének dokumentumai a Vadosa-per iratanyagához csatolva maradtak fent. Szolidaritás Budapest népével Vadosa József főmérnök az október 26-án megalakult ideiglenes munkástanács és igazgatási tanács tagja, vezető személyisége volt. A korabeli hírlapi tudósítás

daru-, a szállítógép- és az energia-gyáregységek mellett a vagonüzem, a központi szerszámüzem, a kovácsüzem, továbbá az irodák I-II, a MEO, a gondnokság, a rendészet, az anyagmozgatás és a raktárak képviseltették magukat a hatvanhárom tagú munkástanácsban. A megyei újság arról is beszámolt, hogy a munkástanács a pénteki választás után azonnal összeült, hogy a súlyos helyzetről tárgyaljon. Abban állapodtak meg, hogy a dolgozók érdekeit képviselve gondoskodnak a rend, a fegyelem fenntartásáról és képviselőket küldenek a városi nemzeti tanácsba. A munkástanács a vállalat irányítását is átvette, a kilenctagú igazgatási tanács tagja Szalatnay Elemér, Vadas József, Forgács

Az összetűzések egyik áldozata budapestiekkel, s addig sztrájkolnak, amíg az ávósok nem teszik le a fegyvert. A határozat úgy szólt, hogy a dolgozók jöjjenek be az üzembe, őrizzék a nyugalmat, a rendet, de ülősztrájkban fejezzék ki szolidaritásukat.

A forradalom vidéki fővárosa Szakolczai Attila történész a Győr 1956 című könyvsorozat előszavában azt írta, hogy a város elsősorban objektív adottságai miatt játszott jelentős szerepet a forradalomban. Győr mindig kapu volt a Nyugat felé, nem véletlen, hogy a Bécs előtti utolsó komoly erődítmény védelmére annak idején nagy gondot és sok pénzt fordítottak a Habsburgok. Ez a szerep az ötvenes években is megmaradt, a város a hermetikusan elzárt nyugati határövezet legfontosabb kapuja volt.

Tankkal a hídon szerint Vadosa október 25-én, csütörtök késő délutánján kétszáz ember előtt olvasta fel az ideiglenes munkástanácsba javasolt dolgozók névsorát. A híd-, a

Barnabás, Fekete József, Sónyi Gusztáv, Polócz Jenő, Németh Imre, Tímár Ottó és Brezányi Árpád lett. Ez az igazgatási tanács látta el a közvetlen vezetést és beszámolni tartozott tevékenységéről a munkástanácsnak. Ők kilencen alkották azt a küldöttséget is, amelyik később megfelelő képviseletet kért a nemzeti tanácstól a vagongyáriak számára. Az ideiglenes munkástanács első döntései közé tartozott, hogy a vagongyáriak szolidaritást vállalnak a

Gyűlés a városháza előtt

Szakolczai szerint Budapest és Bécs között félúton hamar éreztették hatásukat az ország középpontjában zajló változások. Amikor egy időre szétolvadt a vasfüggöny, Hegyeshalom mellett Győr vált mindenfajta kelet–nyugati forgalom legfontosabb állomásává. A kétirányú információk, a nyugati tudósítók, a beáramló segélyek és a menekülő tízezrek nem kerülhették el a várost. A Győr 1956 című könyvsorozat megjelenés előtt álló negyedik, vagongyári munkástanáccsal foglalkozó

9

A forradalom és szabadságharc győri mártírjai: Tihanyi Árpád, Földes Gábor, Szigethy Attila kötete is Szakolczai Attila tanulmányával kezdődik. Azt írja a történész, hogy a vagongyári munkások már a forradalom előtti napokban is a város, a régió irányító, mérvadó erejének számítottak, de igazi főszerephez az utóvédharcokban, a forradalom vívmányainak védelmezőjeként jutottak. „Az 1956. november 4. utáni napokban a vagongyár munkástanácsa jelentette az egyetlen komoly, szervezett, magyar politikai erőt Győrött. A szovjet katonai megszállás következtében szétesett a Győri – és az alig megalakult Dunántúli – Nemzeti Tanács, vezetői illegalitásba húzódtak vagy Nyugatra menekültek. Győr egyetlen vezetésre alkalmas intézménye, a megszálló erők egyetlen lehetséges tárgyalópartnere a legnagyobb győri üzem munkástanácsa volt.”

Szovjet csapatok Győr főutcáján A forradalom napjai Október 23-án, a budapesti forradalom kitörésének napján Győrben fegyveres harcra készült a hatalom, és vitaesteket rendeztek a Szigethy Attila, Földes Gábor vezette reformerek, értelmiségiek. Másnap is csendes volt a város, az eseményeket rekonstruáló történész szerint a vagongyáriak is megjelentek a munkahelyükön, de jobbára csak a budapesti hírekről beszélgettek. Vadosa József főmérnök, aki az igazgató távollétében a gyár vezetője, később az ideiglenes munkástanács elnöke lett, ekkor még a csoportosulások megszüntetésére utasította a dolgozókat és Szaló Lajos párttitkárral tárgyalt a tennivalókról. „Ahol lehetett, hallgatták a rádiót, másutt ügyeletet tartottak. A Rába-híd felújításán dolgozók a kézbesítőt bízták meg, hogy folyamatosan hallgassa a rádiót, és közölje, ha valami fontosat mondanak be. Hajnal

helyett délelőtt tizenegy tájban érkezett meg a pesti személyvonat, utasai hozták az újabb, nem éppen friss fővárosi híreket.” Győrben a pártbizottság és a fegyveres testületek tagjai készültségben voltak, de tüntetésre, megmozdulásra ezen a napon még nem került sor.

Október 25-én délelőtt tüntettek a Városháza előtt, kora délután vagongyári munkások részvételével sor került az első komoly megmozdulásokra, a vörös csillagok leverésére. A győri vezetés Kádár útmutatásai szerint elszántan védekezett, lövetett a börtönt ostromlókra, fegyvert használt a pártbizottság előtt tüntetőkkel szemben, fegyvert osztott a megbízható elvtársaknak, este szovjet páncélosok vonultak be a városba. Október 26-án, a népharagtól félő városvezetők elmenekültek, a hatalmat átvette a Szigethy Attila vezette Nemzeti Tanács. A felkelők elfoglalták a BM győri épületét, átállt hozzájuk a hadsereg és a rendőrség.

A vagongyári munkástanács A folytonosan változó összetételű vagongyári munkástanács legitimitása a történész szerint a győri hatalomátvétel sajátosságainak köszönhető. Azt írja Szakolczai Attila, hogy az MDP Csehszlovákiába menekült elitjétől olyanok vették át a vezetést, akik korábban is hatalomban voltak. Elegendő, ha Szigethy Attila országgyűlési képviselőre, a megyei tanács korábbi elnökhelyettesére gondolunk. „Mindezekre tekintettel november 4-ét követően nehezen indult meg a kádári restauráció, a hatalom helyi faktorai vagy a forradalom követeléseit támogatták továbbra is, vagy kivártak, egyezkedni próbáltak.” Az MSZMP szervezése nehezen indult be, december közepéig jelentős szerepet játszottak benne a hithű reformerek, köztük Szaló Lajos, a Magyar Vagon- és Gépgyár párttitkára. A szovjetek katonailag uralták a várost, de a munkástanács nélkül csak fegyveres konfliktusok árán tudták volna irányítani. Tárgyaltak, miközben a munkástanács a szovjet csapatok kivonulását, a többpártrendszert, a szabad választást, az államvédelmi hatóság felszámolását követelte. A munkástanács november 15-én vetett véget a vagongyári sztrájknak, hogy újra indulhasson az élet a nélkülöző városban. Ez nem a kádári hatalomnak való behódolás, a megtöretés jele volt. A vagongyári munkástanács kibővített ülése a győri és a megyei helyzetért felelősséget vállaló intézményként tárgyalt és döntött a munka felvételéről. A győri forradalmárok népbírósági perei 1957 tavaszán kezdődtek meg.

10

CIP, AVAGY A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS PROGRAM

Záloga lehet cégünk sikerességének Augusztusi számunkban már beszámoltunk arról a szervezeti változásról, melynek keretei között létrejött a folyamatos fejlesztés szervezet a Rába Futómű Kft.-nél. Akkor a koncepcióról, most a CIP-ről, azaz a folyamatos fejlesztés feladatairól kérdeztük a szervezet vezetőjét, Hofbauer Évát. – A folyamatos fejlesztés egy eszköz egy cég számára versenyképességének és sikerességének elérésére és fenntartására, valamint tartósan biztosítja a vevői bizalmat, így új üzletek elnyerését is segítheti. A Rába Futómű Kft.-nél a folyamatos fejlesztés bevezetése egybeesik a főbb vevőink elvárásával is, így a tevékenység cégen belüli elnevezésében a vevővel való kommunikációt is segítő, a Folyamatos Fejlesztés Program angol megfelelőjéből alkotott betűszó, a CIP meghonosítása indokolt. A CIP – Continuous Improvement Program – Folyamatos Fejlesztés Programot jelent. A folyamatos jelző is mutatja, hogy ez nem egy egyszeri tevékenység, hanem programszerűen felépített, állandó tevékenységet jelent – kezdte a tevékenység bemutatását Hofbauer Éva. A folyamatos fejlesztés célja nem a versenytársak által elért szinteknek a követése, hanem hogy biztosítsa a cég önmagához mért folyamatos fejlődését, az egyre jobb működést. Ennek a tevékenységnek a megbízható működése ugyanakkor a konkurenciával szembeni versenyelőnynek egyik záloga.

A folyamatos fejlesztés a cég kultúrájában is számottevő változásokat igényel, melynek része a proaktív, azaz az eseményeket előre látó és azt befolyásolni tudó és akaró tevékenységet takar. A folyamatos fejlesztés tárgykörben a feltérképezett problémák megoldására indított tevékenységek, programok, ahogy az a CIP elnevezésben is megjelenik, melyek kinevezett folyamatgazdája a folyamat alakulásáért, annak javulásáért felelős – folytatta a szervezet vezetője. A cég életében nagyon sok fejleszthető terület, tevékenység, folyamat van, így ezeket a folyamatos fejlesztés szempontjából kategorizálni és rangsorolni kell. Ez a rangsorolás egy szempontmátrix szerint történik, ami pénzügyi-gazdasági-vevői-beszállítói és operatív működési szempontokat vesz figyelembe. A CIP-programokat a fontosságuk mellett időtartam szerint is csoportosítják: lesznek havi (négy héten át tartó), negyedéves (3x4 héten át tartó) és éves programok. Az elképzelések szerint a termelő területekhez kötődő programokból havonta kettőt indítanának, míg a kiszolgáló területhez kapcsolódóból egyet. A nagyobb lélegzetvételű, nagy átalakításokat feltételező negyedéves programokból háromhavonta kettő indulna. Tervezett évi egy olyan léptékű program, ami nagy horderejű, egy területnek alapvető átalakulását célozza, melynek felügyelete a cég felső vezetésének hatásköre.

AKADÉMIAI NAP

Az éves CIP-ek jellemzően a stratégia megvalósulását, míg a havi és negyedéves CIP-ek az üzleti terv megvalósulását segítik. A 2006-os év CIP-program szempontjából feltöltöttnek tekinthető, és gyakorlatilag a 2007-es év első negyedéves programjainak megtervezése is megtörtént. A 2007-es év teljes programjának elkészítése még az idén megtörténik, a program jóváhagyása az irányítóbizottság feladata. Ez a testület a terv elfogadásán kívül a negyedévenként esedékes, az időszak alatt végzett tevékenység áttekintését is végzi, és ezek jelentését hagyja jóvá – tette hozzá Hofbauer Éva. Az irányítóbizottság szponzora a társaság ügyvezető igazgatója, elnöke pedig az operációs és minőségügyi igazgató. Tagjai: az értékesítési igazgató, az SCM igazgató, a kontrollingigazgató, a fejlesztési igazgatóhelyettes és a karbantartásmenedzser. – Kidolgozás alatt van az az értékelőrendszer, amely alapján a társaság önmagához képest méri a változást – folytatta a folyamatos fejlesztési szervezet vezetője. – A húsz kulcsfaktoros szempontrendszer bázisául szolgál a fejlesztési lehetőségek azonosításának, valamint a folyamatos fejlesztés tervének összeállításához, majd a későbbiekben egy monitoringrendszer alapját is jelentheti. A szempontrendszer a folyamatos fejlesztési tevékenységekkel összefüggő oktatási koncepció kidolgozásában is segíteni fog. A már futó CIP-programoknak fontos szerep juthat a 2006. évi üzleti terv teljesítésében,

valamint a jövő évi kedvező indulás megalapozásában. Mint megtudtuk, negyedéves szinten az ellátás javítása, valamint a kereskedelmi szerszámmenedzsment elnevezésű CIPprogramok indultak el. Havi programként folyik a munkaruha-ellátás optimalizálása, a karbantartási rezsianyag-beszerzés folyamatának javítása, a műszakváltás veszteségeinek csökkentése, és CIP keretében foglalkoznak az átállási idők csökkentésével, a csomagoló- és tárolóeszközök menedzsmentjével, továbbá a gyártási minőségbiztosítással kapcsolatos folyamatokkal. Tervezik, hogy rövid időn belül komplett gyártófolyamatok felülvizsgálata, illetve hatékonyságnövelési programok is terítékre kerülnek. Nem csupán futó programokról, de már eredményről is be tudunk számolni. Az ArvinMeritorral közösen elkezdett munka visszaellenőrzése a napokban megtörtént. A tengerentúli társaság kelet-európai képviselője ennek kapcsán rendkívül pozitív megállapításokat tett. Kijelentette: a megkezdett folyamat jó irányban és kellő sebességgel halad. Baudentisztl Ferenc

A folyamatos fejlesztés részeként tovább folytatódik a Kaizen Blitz program. Ezzel párhuzamosan azonban az úgynevezett 5S Kaizent is elindították. Ennek a programnak az a lényege, hogy mindössze négynapos – és elsősorban a rendrakásra, a tisztaságra koncentrál. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a már megszokott Kaizen Blitz keretén belül a csapatok a veszteség feltárását mélyebb összefüggésekben kezdhessék.

HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Hagyomány lett Partnerek a felsőoktatásban A Széchenyi István Egyetem és az UniversitasGyőr Alapítvány az akadémiai év kezdetén, tizenkét esztendővel ezelőtt, Széchenyi István születésének évfordulóján – hagyományteremtő szándékkal – akadémiai napot rendezett. Az idén, immáron tizenharmadik alkalommal megtartott rendezvény programjainak központi eleme a győri egyetem és a város gyümölcsöző kapcsolata, vagyis az újjáépített egykori zsinagóga kulturális, zenei központtá válása volt. Az akadémiai nap a Széchenyi István Egyetem szenátusának ünnepi ülésével az egyetem hangversenytermében, az újjáépített egykori győri zsinagóga épületében kezdődött. Győr polgármestere díszoklevelet adott át az intézmény vezetőinek és hallgatóinak – méltatva ezzel a város és az egyetem dinamikus kapcsolatát, közös törekvéseit, eredményes együttműködését. Dr. Szekeres Tamás rektor ünnepi köszöntője után habilitált doktorok és doktor avatása, majd a Pro Universitate-díjak átadása következett. Az akadémiai nap délutánja zenei és tudományos programokkal telt.

Az első őszi hónap végén rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugatmagyarországi Tudományos Intézetének „Egyetemek a határ menti együttműködésben” elnevezésű projektjének zárókonferenciáját. Az alapításának idén huszadik évfordulóját ünneplő intézet egy osztrák projektpartnerrel közösen – uniós támogatással – hívta életre a programot, amelynek célja a határrégió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, illetve Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland) felsőoktatási és tudományos kapacitásának felmérése, együttműködési lehetőségeinek feltárása. A tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, kohéziójának megjelenítésével és szervezésével olyan új fejlesztési erőforrások alakulhatnak ki, melyek alapját jelenthetik egy közép-európai tudásrégió kialakulásának. Az egész napos konferencián előadást tartott Szilasi Péter Tamás, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontjának (ennek alapító konzorciumi tagja a Rába Holding) menedzser-igazgatója. Az „Új kihívások, új lehetőségek, új válaszok” című előadásában a győri felsőoktatási intézményben megvalósuló versenyképes, kutató és szolgáltató egyetem megteremtéséről beszélt.

Árak, bérek, ipari termelés Az Ecostat prognózisa szerint a gáz és a villany árának növekedése, illetve az áfa kulcsának emelése az őszi hónapokban a korábbi becslésükhöz képest 2 százalékponttal növeli az inflációs rátát, így 2007 januárjában a fogyasztói árak várhatóan mintegy 5,3 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál. Prognózisuk szerint az év végéig csökken a reálbér-növekedés üteme, és ennek következményeként visszaeshet a kiskereskedelmi forgalom dinamikája is. Úgy vélik: 2007 januárjában a költségvetésben 3,5 százalékos, a versenyszférában pedig 6,5 százalékos keresetemelkedés várható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal növekedhet. Jövő januárra az iparban a belföldi értékesítés 4,9 százalékos növekedését prognosztizálják, az exportértékesítés 10,3 százalékos, illetve az ipari termelés 8,2 százalékkal bővülése mellett.

11

TÁRSASÁGUNK IS SZÓBA KERÜLT

Konferencia a terepjárórendszerekről Október első hetében Budapest adott otthont a tizedik alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciának, amely a terepjárórendszerekkel foglalkozik. A világ minden tájáról érkeztek előadók és érdeklődők a négynapos rendezvényre,

Visszatérve az előadásokra: sok egyetem képviselője szólalt fel. Észrevehető, hogy a kutatás-fejlesztés a világban jórészt már az oktatási intézményekben, laboratóriumokban és egyéb kutatóintézetekben folyik. Megfigyelhető volt az is, hogy

TISZTÁBB, SZEBB – ÉS BIZTONSÁGOSABB

Belülről mossák a 28 ezrest

amelyen ezúttal elsősorban az off-road technika került előtérbe. A konferencián a Rába Jármű Kft. is képviseltette magát: Peski Vilmos gépészettel foglalkozó konstrukciós csoportvezető hallgatta végig az angol nyelvű előadásokat. A tapasztalatokról kérdeztük. Mint mondta, zömében mezőgazdasági témák kerültek terítékre, de azért a Rábáról is volt szó. Dr. Rusz József ezredes, a Magyar Honvédség Páncélos és Gépjármű Technikai Szolgálatának főnöke előadásában a katonai járművekre vonatkozó előírások ismertetése mellett beszélt a Jármű Kft.-ről mint beszállítójukról. – Jó volt hallani, hogy társaságunkkal és a katonai járműveinkkel ilyen széles nemzetközi nyilvánosság előtt foglalkoztak – tette hozzá Peski Vilmos. – Számomra különösen érdekesek voltak az új termékfejlesztésekről, valamint a környezetbarát megoldásokról szóló előadások, és nagyon különlegesek a járművek és a terepviszonyok kapcsolatával foglalkozó beszámolók. Csodálkozva figyeltem például, ahogy különböző képletekkel alátámasztva magyarázták, hogy a hó hogyan reagál a járművek súlyára… A konferencia harmadik napján a résztvevők Gödöllőre látogattak, ahol megismerkedhettek az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet kísérleti laboratóriumával, majd felkeresték a Szent István Egyetemet, s az annak szomszédságában található Mezőgazdasági Gépmúzeumot. Utóbbi helyen ismét előtérbe került a Rába. A Rába–15 kistraktor mellett kiállítottak egy 1978-as gyártású, működőképes Rába–180-ast is.

milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberi tényezőnek a járművek és a terepviszonyok összefüggésében. – A konferencián való részvétel abban a tekintetben is hasznos volt, hogy láthattam, a világban milyen irányba fejlődnek az off-road járművek, s hogy milyen fontosnak ítélik a használatukkal kapcsolatos elemzéseket és értékeléseket – fogalmazott a konstrukciós csoportvezető. (-l-c.)

Miközben a Rába Futómű Kft. gyártósorainak kiköltözésével a 28 ezer négyzetméteres csarnok futóműves része 8 ezerre csökkent, kezdetét vette az üzem kiürített részének rendbetétele, tisztítása. Az 1969 óta üzemelő csarnok ily módon történő felújítását a körülmények indokolttá és könnyebben kivitelezhetővé tették. Hofbauer Nándor, a Rába Holding környezetvédelmi vezető munkatársa elmondta, hogy a padozaton kívül a mennyezetet és a tartószerkezetet, valamint természetesen az üvegfelületeket is megtisztítják. A műveletet végző budapesti társaság a mosáshoz minimális vízigényű, olajat lebontó vegyszert használ, amely kíméli a környezetet. De nem kíméli a szennyeződéseket. Fényképfelvételünk is tanúsítja, hogy milyen volt és milyen lesz tisztítás után a csarnok áthidalószerkezete. S ez bizony nem reklám... Hofbauer Nándor hozzátette: amellett, hogy esztétikailag is szebb, továbbá tisztább és világosabb lett az üzem, tűzvédelmi szempontból is van jelentősége a „takarításnak”. A falakra és tartószerkezetekre rakódott szennyeződés ugyanis tűzveszélyes! Ezért aztán elmondható, hogy a tisztított épületrészek biztosítási kockázata csökkent. A festödei rész után a forgácsoló gyártósor fölötti felületet mosták le, majd szép sorban sorra kerül minden olyan terület a 28 ezres üzemcsarnokban, ahol majd a Jármű Kft. termelőtevékenységet folytat.

Azonosító kártyák is segítik a hatékonyságnövelést A Rába Futómű Kft.-nél a jelenlegi időszaknak is az egyik meghatározó feladata a hatékonyság javítása. Ennek egyik lehetséges módját jelentik a műszaki intézkedések, a gépállomány fejlesztése érdekében hozott döntések, a lapunkban folyamatosan nyomon követett új beszerzések és modernizálások. További lehetőség és feladat az élő munka hatékonyságának javítása. Ez utóbbit elősegítendő vezették be október elsejével, az alkatrész- és szerelde, valamint a karbantartási menedzser hidegüzemi területén Vígh László üzemmenedzser ötletét. – Sajnos, az élőmunka hatékonyságának vizsgálata kapcsán szomorú tapasztalatokat szereztünk – fogalmazott Vígh László. – Az üzemben a saját és külső munkavállalóink egyaránt élénk „közlekedési forgalmat” bonyolítanak le, s bizony, esetenként már-már

követhetetlen volt, hogy egy adott helyen valaki jogosan tartózkodik, avagy sem. Meg kellett tehát oldani azt, hogy minél egyszerűbb és a lehető legegyértelműbb módon jelezni lehessen munkatársaink „hovatartozását”, ami arra nézve is információt ad, hogy egy adott helyen jogosan tartózkodik vagy dolgozik. A megoldás: egy azonosító kártya, amelyet a rendszeresen ezen a területen tartózkodó minden munkavállalónak (rábás és nem rábásnak egyaránt) viselnie kell. A kártya tartalmazza a munkavállaló alapadatait és munkahelyének adatait. A különböző területek kártyáján eltérő színű jelölés van. A színek alapján így könnyen kiszűrhető, hogy valaki a munkájának és területének megfelelő helyen tölti az idejét vagy sem. Ezzel a remények szerint elősegíthető az, hogy mindenki csakis a munkahelyén tartózkodjon és ott dolgozzon. A gyártócsarnokokban csak

kártyával vagy kártya nélkül, de ez esetben külön engedéllyel lehet tartózkodni. Ez munkavédelmi szempontból is fontos, hiszen minden munkatársunk csak azon a területen dolgozhat és tartózkodhat, amelyre vonatkozóan megkapta a megfelelő oktatást. Nem kizárt, hogy a más cégeknél is alkalmazott megoldást – a tapasztalatok értékelése után, fejlesztett formában – ki lehet terjeszteni majd a társaságunk egészére is. (B.)

12

KLASZTEREK IS AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSBEN

Régiók találkoztak Brüsszelben A Pannon Gazdasági Kezdeményezés immár több mint 5 éve kíséri, segíti a nyugat- dunántúli régió gazdasági folyamatait, szorosan együttműködik a régióban hasonló területen működő szervezetekkel, és állandó motorja a régió gazdaságfejlesztésének. Az együttműködés célja egy vonzó, innovatív gazdasági környezet megteremtése, a régió belső gazdasági kohéziójának erősítése, az innovációs képesség kialakítása és megerősítése, illetve a gazdaságfejlesztési hálózatok megerősödéséhez szükséges szervezeti rendszer felállítása. Fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. pontosan öt évvel ezelőtt írta alá a Pannon Gazdasági Kezdeményezést létrehozó megállapodást. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés tevékenységének eredményeként válhatott a nyugat-dunántúli régió az OECD szerint is klaszter mintarégióvá, hiszen e kezdeményezés keretében jött létre a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA), a Pannon Termál Klaszter (PANTERM) és az első magyarországi iparági klaszter, a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC). A klaszterizáció mint a versenyképesség növelésének egyik jelentős eszköze, megelőzte saját korát: Nyugat-Dunántúlon 2–4 évvel korábban alakultak meg az első klaszterek, mint hazánk más területein, s korábban, mint amikor az Európai Unió ezt beavatkozási területként beazonosította. Nyugat-Dunántúl oly módon is megelőzte saját korát, hogy az egész régiót tekinti fejlesztési pólusnak. A szakemberek

szerint az igazán versenyképes fejlesztési pólusok legalább 1 milliós lakosú fejlesztési potenciállal rendelkező koncentrált térségek. Nyugat-Dunántúl gazdasága ennek minősülhet. Öt középvárosunk, ipari-gazdasági központunk megteremtette azt a lehetőséget, hogy ezt együttesen európai színtérre vigyük. A 2007–2013-as új programozási időszak küszöbén állunk – amikor eldördül a startpisztoly, a fejlesztési forrásokat gyorsan és hatékonyan kell elköltenünk. Az európai régiók programokat koordinálnak, fontos szerepet vállalnak a legfontosabb kulcsprojektek megvalósításában. Felelősségteljes szerepvállalásra készülnek Magyarország fejlesztési régiói is. Immáron negyedik alkalommal rendezte meg a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatósága Európa régióival karöltve az OPEN DAYS – Régiók és Városok Európai Hete rendezvénysorozatot. Az elmúlt héten a régiók csúcstalálkozóját tartották Brüszszelben: 130 európai régió vett részt a programsorozatban. A szakmai rendezvények öt fő témakör köré csoportosultak: versenyképesség és befektetésösztönzés, PPP (publicprivate partnership) együttműködések támogatása, nagy infrastrukturális projektek, regionális innováció, valamint a Strukturális Alapok hatékony menedzsmentje az új programozási időszakban. Nyugat-Dunántúl önálló brüsszeli képviselete továbbra is jól vizsgázik: a régió három megyéje és megyei jogú városai újabb két évre biztosították közösen a működés feltételeit, így a továbbiakban is lehetőség nyílik a régiós brüsszeli érdekérvényesítésre.

In memoriam Életének hatvankilencedik évében elhunyt Teravágimov Márton, az egykori BPWRába Futóműgyártó Kft. ügyvezető igazgatója. A Harkovi Műszaki Egyetemen gépgyártás-technikai szerszámmérnök végzettséget szerzett szakember 1962 nyarán került a Célgépgyárba, ahol szerkesztőként dolgozott. Hat évre rá már a szerkesztési osztályt vezette. Azt követően, hogy a Célgép a Rába „színeibe” került, 1977 májusától a gyártóeszköz-szerkesztés főosztályát vezette. Szeptemberben már a műszaki igazgatóság szerszámfőkonstruktőre volt. Másfél évvel később a műszaki igazgatóság szerszám- és célgépgyártási igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 1990 júniusától – egy éven keresztül – műszaki fejlesztési vezetőként dolgozott társaságunknál. 1991 nyarán került át Szombathelyre, ahol a BPW-Rába Futóműgyártó Kft. ügyvezető igazgatója lett. A társaság két évvel ezelőtt vált a múlt részévé – most az egykori vezetőjétől kell búcsút vennünk...

SZELLEMI ÉS SZAKMAI KUTATÓBÁZIS

Tartalmas együttműködés az Autopolis és a PANAC között Az Autopolis Press című havilapban, a Nyugat-magyarországi Fejlesztési Pólus kiadványában interjút olvashattunk Kabács Zoltánnal, a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) menedzserével. Mint köztudott, a PANAC hat évvel ezelőtti megalapításában aktív szerepet játszott a Rába Járműipari Holding is. – A legnagyobb és leginkább fontos eredménye a szakmai összefogásnak, hogy megpróbáljuk „egy asztalhoz ültetni” az iparág szereplőit a legnagyobbaktól a legkisebbekig – fogalmazott a klasztermenedzser, majd később így folytatta: – Klaszterünk lényegében az autóiparban működő cégek szövetsége, így bennünk testesül meg az a szakmai háttér, az a szakismeret, mely nélkül lehetetlen beszállítóvá válni. Nem lényegtelen az a hazai és európai uniós kapcsolatrendszer sem, mellyel tagvállalataink rendelkeznek. Mindehhez jönnek még az egyetemek, innovációs és kutatóintézetek. Azt mondhatjuk tehát, hogy olyan szellemi-szakmai tudásbázis birtokában vagyunk, amelyre lehet alapozni. A PANAC és az Autopolis közti együttműködésre vonatkozó kérdésre Kabács Zoltán úgy válaszolt, hogy az úgynevezett kulcsprojektekben, így például a járműipari szolgáltatás-fejlesztésben már megjelentek ennek az első jelei: – Több szereplője lesz például a TECHNONET Technológiai Kompetencia Központnak... Ezt a projektet három szinten kell elképzelni. Az első a technológiai, amely egy technológiai transzfercsarnokot jelent, melyben olyan gyártási eljárások, berendezések jelennek meg, melyek az ipari cégeknél még nem, vagy nem ilyen összeállításban. Elsősorban a vizsgálatokat, méréseket biztosító és kisegítő gépekre, berendezésekre kell gondolni... A második az oktatás szintje, amely ezeknek az új technológiáknak, vagy egyéb autóipari, máshol nem megtalálható szakmai ismereteknek a megismerését, elsajátítását célozza. Végül az úgynevezett projekt szinten az egyes cégek hazai vagy nemzetközi együttműködő partnereket találhatnak, illetve bekapcsolódhatnak fejlesztési projektekbe – nyilatkozta az Autopolis Pressnek a PANAC menedzsere.

OKTÓBER: NYÁR, ŐSZ ÉS TÉL

Óraátállítás 29-én

Őszi színek a gyárudvaron

„Itt van az ősz, itt van újra...” Szerencsére Petőfi Sándor versének kezdősorát csak október elején kezdtük emlegetni, addig ugyanis kitartott a vénasszonyok igencsak kellemes nyara. A valóban nyarat idéző hónapkezdet után aztán csak-csak eljött az ősznek megfelelő időjárás. S bár reményeink szerint a tél, vagyis a télies időjárás még messze van, októberben már erről az évszakról is beszélnünk kell. Muszáj. Hosszú évek óta hagyomány ugyanis, hogy október utolsó vasárnapján véget ér a nyári időszámítás – és életbe lép a téli. Idén október 29-én kapjuk vissza a március végén „átugrott” egy órát. Egészen pontosan, azon a bizonyos vasárnapi hajnalon, három órakor kell visszaállítani az időmérőket két órára. Így aztán a hajnali két és három óra közti hatvan percet gyors egymásutánban kétszer is átélhetjük. Csak aztán azok a korai sötétedések ne lennének...

13

PARTNERÜNK ÜNNEPE

Az egymilliomodik autó A 15 éves Magyar Suzuki Zrt. futószalagjáról 2006. október 6-án 10.30-kor legördült az egymilliomodik Esztergomban gyártott autó: egy ötajtós Swift. Az 1991-ben 14 milliárd forintos beruházással alapított gyárban 1992-ben indult meg a termelés. A „mi autónk” első képviselői az 1000 és az 1300 köbcentis, ötajtós Swiftek voltak. A gyár folyamatos fejlesztésének köszönhetően már 1993-ban elkészült a 10 000., majd 1994-ben a 25 000. hazai

„Európai Reneszánsza”: egy, a vállalat teljes gyártmánypalettájának európai igényekhez igazított megújítását célul kitűző program. Ennek köszönhető a 2005-ben megújult Swift és az idei év újdonsága, az SX4. A Suzuki átrendezte a magyar autópiac erőviszonyait. 1993 óta a Swift folyama-

Az Audi A6 Magyarországon a legkeresettebb személygépkocsinak számít a nagyautók kategóriájában

Az élen a helyzet változatlan

gyártású Suzuki. 1996-ban a 100 000., 2002ben az 500 000. járművet ünnepelhették. A jelenlegi termelési kapacitás évi 220 ezer autó. A dinamikus fejlődési ütem megtartása mellett 2008-ban várhatóan évi 300 ezer jármű készül majd Esztergomban. A termelés bővülésével párhuzamosan a Suzuki mérnökei a termékfejlesztésre is kiemelt figyelmet fordítottak. Munkájuk eredménye, hogy a modellcsaládok évről évre fejlődtek, új tagokkal egészültek ki. Emellett új típusok gyártását is megkezdték Esztergomban. 2000-ben a Wagon R+, 2003-ban az Ignis mutatkozott be a magyar vásárlóknak. 2003-ban indult a Suzuki

tosan a legnépszerűbb autótípus. A hazai értékesítés mellett az esztergomi gyár jelentős mértékben exportra is termel, ezzel nagyban hozzájárul az ország külgazdasági egyensúlyának fenntartásához. A termeléssel párhuzamosan dinamikusan nő az alkalmazottak száma, jelenleg 4600-an dolgoznak a Suzukinál. Közvetetten, a kapcsolódó szolgáltatások révén további 10 000 főnek ad munkalehetőséget az országban a vállalat. Az első Swiftet a Közlekedési Múzeumnak ajándékozta a vállalat, az 1 000 000. autót jótékony célra szándékozik felajánlani a Magyar Suzuki Zrt.

2006 első félévében közel százezer (egészen pontosan 97 609 darab) új személyautót értékesítettek Magyarországon, ami valamivel több, mint háromszázalékos növekedést jelent az előző esztendő hasonló időszakához képest. A márkák versenyében a Suzuki továbbra is hatalmas fölénnyel őrzi vezető helyét (18 717 darab) – ám az némiképp meglepő, hogy hosszú idő után csökkent az értékesítési értékszáma. Az Opel (10 657) maradt a második helyen, viszont bronzérmes pozícióba küzdötte fel magát a Ford (9270). Az első tíz további sorrendje: Skoda (8493), Volkswagen (8168), Toyota (6501), Renault (5458), Chevrolet (4598), Peugeot (4245) és Citroën (3236). Az Autótechnika című lap – Onódi Gábor által összeállított – írásából kiderül, hogy a legkeresettebb magyarországi autótípusok dobogós helyein a Suzuki Swift (9633), az Opel Astra (6778) és a Skoda Fabia (5312) osztozik. A kisautók

ÚJABB MODELL A SUZUKITÓL

Jön a Splash A Swifthez és az SX4-hez hasonló sikerre számít új modelljénél is a Suzuki, amely a Wagon R utódja lesz – adta hírül a Népszabadság. A meghatározó partnercégünknek számító Magyar Suzuki Rt.-nél 2007 végétől a Swift és az SX4 mellett egy új kiskocsi is készül majd, melynek tanulmányváltozatát Párizsban láthatja majd a nagyközönség. A 3,8 méter hosszú, 1,7 méter széles és 1,6 méter magas, ötszemélyes Splash-t kétféle benzinmotor hajtja, de dízel erőforrással is forgalomba kerül. Az ötfokozatú kézi, illetve automata sebességváltós minit Esztergomban is gyártják majd. A napilap értesülései szerint a Duna menti gyárban, ahol a Suzukik mellett Fiat-jelvényes autókat is előállítanak, a választék

Nissanokkal és Opelekkel is bővül. A Suzuki Motor Corporation 2008-ban 350 ezer autót tervez eladni az európai piacon, melyből csak ötvenezer készülne Magyar-

országon kívül. Mindez azt is jelenti, hogy az esztergomi Suzuki-gyárban a dolgozói létszám a következő esztendőkben legalább félezerrel növekedni fog.

élmezőnyében a sorrend a következő: Suzuki Swift, Skoda Fabia és Suzuki Ignis (4655). Az alsó-középkategóriás személygépkocsik első három helyezettje: Opel Astra, Suzuki SX4 (3612), Toyota Corolla (2978). Középkategóriában Volkswagen Passat (1394), Ford Mondeo (777), Toyota Avensis (539) alkotja az „érmes listát”, míg az egyterűeknél a Citroën Berlingo (995), az Opel Zafira (792) és a Citroën Xsara Picasso osztotta el a dobogós helyeket. A terepjárók kategóriájában a Suzuki Grand Vitara (272) áll az élen, melyet a Volvo XC 70/90 (162) és a Toyota RAV-4 (160) követ. A nagyautóknál az Audi A6 (227), a BMW 5-ös sorozat (160) és a Mercedes Eosztály (117) alkotja a győztes hármast. A haszonjárművek piacán hazánkban az első félév ismét a Fordé (2279) volt, de a Renault (1452) is megőrizte a második helyét. Felkapaszkodott viszont a dobogóra a Volkswagen (1397). A további sorrend: Mercedes (1312), Fiat (997), Citroën (966), Opel (702), Peugeot (659) és a Toyota, valamint az Iveco (595–595). A kishaszonjármű-típusok között a Ford Transit (1208) a legnépszerűbb, melyet a Volkswagen Caddy (800) és a Fiat Ducato (562) követ.

Időközben napvilágot láttak az első féléves uniós adatok is. Európában hat hónap alatt 8,3 millió új személyautót értékesítettek, ami közel másfél százalékkal több az előző év hasonló időszakának darabszámánál. A Volkswagen (864 070 darab) nem csupán megelőzte a Renault-t (734 360), de meg is erősítette vezető pozícióját. Az Opel/Vauxhall (728 968) a harmadik, negyedik a Ford (690 308), míg az ötödik a Peugeot (605 441). Aztán a Citroën (503 092), a Fiat (494 267), a Toyota (455 699), a Mercedes (375 294) és a BMW (357 725) alkotja még az európai top tízet.

14

Gratulálunk a jubilánsoknak! Ezúton köszöntjük azokat a munkatársainkat, akik a napokban ünnepelhetik a Rábánál ledolgozott jubileumi esztendőjüket. 35 év: Förhécz Zoltánné – futómű, termeléster-

vezés és programozás, programelőadó; Gyursánszki László – futómű, 67 ezres szerelde team, lakatos; Hamucska József – futómű, olvasztóteam, teamvezető; Hartl Vilmos – futómű, kovácsteam, üzemeltető villanyszerelő; Kiss Tibor – futómű, hajtóműház megmunkáló központ team, minőségellenőr; Eredics Józsefné – járműalkatrész, Sárvár, gyártásprogramozás, üzemi terminálkezelő; Kiss Zoltán Sándorné – járműalkatrész, Sárvár, utánmunkáló, szállítási csomagoló; Szele Katalin – járműalkatrész, Sárvár, termelési vezető szervezete, raktári kiadó; Vocelka András Miklósné – járműalkatrész, Sárvár, gyűrűgyártó sor, fúrós; Bognár Istvánné – jármű, konstrukciós team, adminisztrátor; Nyíri Ottó – jármű, gyártásvezető, termelési előadó; Tóth Endre – jármű, vevőszolgálat, vevőszolgálati előadó. 30 év: Bajnok Józsefné – futómű, humánerőfor-

rás-igazgató szervezete, személyi nyilvántartó; Balogh János – járműalkatrész, Mór,

szerszámforgácsoló, forgácsoló; Gaál László – járműalkatrész, Sárvár, Eaton-kar gyártósor, mágneses repedésvizsgáló; Horváth József – járműalkatrész, Sárvár, Metaldyne gyártósor, NC-forgácsoló; Kálmán Gyula – járműalkatrész, Sárvár, vegyes alkatrész gyártósor, NC-forgácsoló; Szijártó Ákos – járműalkatrész, Sárvár, állócsap-gömbcsap gyártósor, köszörűs; Tóth József – járműalkatrész, Sárvár, utánmunkáló, esztergályos. 20 év: Bán László – futómű, hőkezelőteam, üzemeltető villanyszerelő; Kocsis Zsolt – futómű, 67

ezer négyzetméteres csarnok minőségbiztosító, minőségellenőr; Sikk Éva – futómű, hídházteam, magkészítő; Gregorics Lászlóné – járműalkatrész, Mór, présműhely II., gépkezelő; Holczingerné Steixner Erzsébet – járműalkatrész, Mór, humán erőforrás, HR-munkatárs; Olasz Jánosné – járműalkatrész, Mór, belső logisztika, raktár, anyagkezelő; Stróbl János – járműalkatrész, Mór, buszkárpit, betanított lakatos; Tóth Judit Éva – vagyonkezelő, titkárnő.

KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS

A kiállítást köszöntő és az alkotó

HAGYOMÁNY ÉS SZÉPSÉG

Bőcs-kiállítás huszadszor Hagyomány, hogy az ősz folyamán évről évre megtekinthetik az érdeklődők társaságunk egykori orvosának, dr. Bőcs Gábornak a festményeit. Immáron huszadik alkalommal érkezett meghívó a rokonoknak, barátoknak, kedves ismerősöknek, hogy vegyenek részt a kiállítás megnyitóján. A bemutatónak harmadszor adott otthont a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht., melynek ügyvezető igazgatója méltatta a művész műveit és munkásságát. Tóthné

Hajmási Izabella megnyitó szavai után a jelenlévők a nagyobb kiállítóteremben kigyönyörködhették magukat a természet csodáit megörökítő festményekben, de a győri Kazinczy utca „életképén” is elmerenghettek. A kisebb teremben aztán szintén utcák és tájak játszották a főszerepet: az akvarellek mindenkit lenyűgöztek. Dr. Bőcs Gábor kiállításáról távozva az ember úgy érzi, hogy már most várja a következőt...

Elkezdődött a Rába-bajnokság Öt csapat részvételével rendezik meg a 2006–2007. évi Rába kispályás labdarúgó-bajnokságot. Társaságunk a szakszervezettel közösen ezúttal is a PÁGISZ tornatermében rendezi a bajnoki mérkőzéseket – összesen tizenöt fordulóban. Egy kör, azaz míg mindenki játszik mindenkivel, öt fordulót jelent. A tizenöt forduló során tehát ugyanabban a párosításban háromszor mérkőznek meg a felek. Egy mérkőzés kétszer 25 percig tart. Minden egyes fordulóban egy csapat szabadnapos lesz. A küzdelemsorozat október 14-én kezdődött és május 26-án ér véget. Alapszabály, hogy a csapatokban csak a Rába Nyrt. munkavállalói szerepelhetnek. A győzelemért természetesen itt is három, míg a döntetlenért egy pont jár. Pontegyenlőség esetén előbb az egymás elleni eredmény, majd a gólkülönbség, azután pedig a rúgott gólok száma rangsorol. Íme a sorsolás az ez évi mérkőzésekre: 1. forduló: Meglepetés – THMMB FC 5:8, Vörös Kisfröccs – Brugge 13:4. Szabadnapos: 4X4 (Jármű). 2. forduló (október 28.): Meglepetés – Vörös Kisfröccs, THMMB FC – 4X4 (Jármű). Szabadnapos: Brugge. 3. forduló (november 11.): 4X4 (Jármű) – Meglepetés, THMMB FC – Brugge. Szabadnapos: Vörös Kisfröccs.

4. forduló (november 25.): Brugge – Meglepetés, Vörös Kisfröccs – 4X4 (Jármű). Szabadnapos: THMMB FC. 5. forduló (december 9.): THMMB FC – Vörös Kisfröccs, Brugge – 4X4 (Jármű). Szabadnapos: Meglepetés. A bajnokság eredményeiről és állásáról magazinunkban folyamatosan beszámolunk.

A GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ KEZDEMÉNYEZÉSE

Jótékony célú előadás Október 28-án, este hét órától Puccini: Turandot című, olasz nyelvű, háromfelvonásos operáját tűzte műsorára a Győri Nemzeti Színház. Lázin Beatrix, Bellai Eszter, valamint a Győrből a világhír felé tartó Marius Vlad főszereplésével, Kentaur díszletei között, Medveczky Ádám vezénylésével, Korcsmáros György színházigazgató rendezésében kelt életre a mű, amely nagyszerű élményt kínál az opera szerelmeseinek. Ez az este azonban mást is kínál: lehetőséget a segítésre! A Győri Nemzeti Színház ugyanis ezzel a színvonalas műsorral, a Turandot utolsó előadásával kívánja támogatni a helyi kórházat. A győri opera történetében jelentős lépésnek számító előadás bevételéből (megjegyzendő:

több szereplő is lemondott fellépti díjáról) másfél millió forintos adomány legalább összejön a Győri Kórházért Alapítvány és a szűrőprogramok szervezésében, valamint a gyógyult betegek gondozásában főszerepet játszó Onkológiai Gondozó támogatására. A mintegy hétszáz, értékesítésre bocsátott jegyet 1500 és 6000 forint közötti áron hozták kereskedelmi forgalomba. Győr büszke lehet a színházára, amely – bár a kultúra sincs éppen irigylésre méltó helyzetben – segíteni próbál az egészségügynek, és ily módon a rászorulóknak. Aki teheti, vásároljon jegyet, nézze meg az előadást – és gazdagodjon egy csodás színházi élménnyel, illetve a jótékonyság, a segítés kellemes érzésével.

15

CSOMÓPONT, NAGYÁRUHÁZ, LAKÁSOK

Épül a Városrét Látványos szakaszba jutottak a Rába egykori központi telephelyén évekkel ezelőtt megkezdett városfejlesztési beruházások. Szeptember legjelentősebb eseménye az Árkád-csomópont átadása volt, a jelzőlámpás körforgalom és a hozzá kapcsolódó közlekedési rendszer kiépítésére másfél milliárd forintot költött az ECE. A német cég magát az Árkád bevásárlóközpontot november első péntekén avatja fel, a beruházás összköltsége 25 milliárd forint. Az ősz harmadik jó híre, hogy rendkívül kelendőek a Városréten épülő otthonok. Az új városrész létrehozására vállalkozó nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező Engel Group megkezdte a harmadik társasház, a Dália Palota lakásainak értékesítését. Az ECE kontinensünk piacvezető kereskedelmi cége, az európai üzletlánc éves forgalma megközelíti a 10 milliárd eurót. A győri belváros határán épülő nagyáruház hazánk harmadik Árkádja lesz, a beruházók arra számítanak, hogy a vonzáskörzetben élő félmillió ember rendszeresen látogatja majd az itt nyíló 125 üzletet. A kétszintes, 70 ezer négyzetméter eladótérrel rendelkező bevásárlóközpont mögött és tetején egy időben 1150 gépkocsi parkolhat majd. A szeptember utolsó péntekén felavatott jelzőlámpás körforgalom nemcsak a bevásárlóközpont látogatóinak lesz hasznára, a beruházás gyorsabbá és biztonságosabbá teszi Győr több városnegyedének közlekedését. A Budapest–Bécs országútról lehajtó sáv csatlakozik a körforgalomba, amelynek középpontjában találkozik a fehérvári 81-es és a szlovák határhoz vezető 14es országút. A növekvő forgalom miatti gondok enyhítésére az önkormányzat már több beruházót kötelezett útépítésre, de az eddigi legjelentősebb városfejlesztési megállapodást az ECE cég írta alá. Az új csomópont és a hozzá kapcsolódó hálózat óránként hatezer jármű áteresztésére képes, megoldja többek között a három főútvonal forgalmának átvezetését, és elérhetővé teszi az Árkád mögött épülő, hatezer lakásos Városrétet. Az öt egységből álló, jelzőlámpás csomóponti rendszer aszfaltozott felülete 30 ezer négyzetméter, a központi kör külső átmérője 76 méter, a járműosztályozó útszakasz három- és négysávos. Felépült három kilométer járda és másfél kilométer kerékpárút, megújultak a Gyárvárost kiszolgáló közművezetékek és csatornák.

A tavaly októberben megkezdett építkezés sok bosszúságot okozott az autósoknak, de a területet egyetlen napra sem zárták el a forgalom elől. Szeptember végén, a nemzeti színű szalag átvágásakor már rutinosan közlekedtek a járművek, a sofőrök gond nélkül használták Győr és egyben az ország második jelzőlámpás körforgalmát. A szabály ugyanaz, mint a nyáron felavatott Fehérvári úti csomópontnál. A körforgalmon belül tilos sávot váltani, tehát belépéskor kell körültekintően megválasztani az útirányt, amihez méretes, látványos táblák nyújtanak segítséget. Az Árkád csomópont és a Széchenyihíd között kétszáz méter hosszan

nyúlik el az Árkád tagolt homlokzata, eltakarva a főúton közlekedők elől a városréti építkezést. Az Engel Group májusban kezdte meg az első tömb, az Amarillisz Kert kivitelezését, a 83 lakásba a tervek szerint jövő ősszel költözhetnek be a lakók. Az Amarillisz Kert, a Tulipán-ház és a Dália Palota lakásait egy nemrégiben napvilágot látott hír szerint elsősorban a Győrben és a Győr környékén élők vásárolják. Az eddig három épület közel 400, változatos méretű otthonának kevesebb mint öt százalékába költöznek be külföldi állampolgárok, főként a nyugdíjas éveikre hazaköltöző emigráns magyarok. ****

HA JÖN A BABA… Nagy boldogság minden családban, ha gyermek születik, ám az öröm gyakran megoldandó problémákat is felvet. Ilyen például, hogy hova is költözködjünk, ha a család kinőtte a régi lakást. Ezzel a nehéz feladattal kell megküzdenie Tibold Reginának (25) és párjának Szabó Andrásnak (28), akik a Városréten találták meg azt az otthont, ahol szívesen felnevelnék majd a család új tagjait. Ők ugyanis két gyermeket szeretnének. Tibold Regina lapunknak elmondta: vásárláskor fontos szempont volt számukra, hogy olyan helyen lakjanak, amely sok zöldövezetet foglal magában, de közel is legyen a belvároshoz. A leendő anyuka számára fontos az is, hogy itt új városrész születik, ahol a tervek szerint lesz majd egészségügyi központ, óvoda, iskola. A család számára nem mellékes az sem, hogy a szomszédban épül az Árkád áruház, így ha bevásárlásra kerülne a sor, nem kell nagyon messzire menni – mondta a leendő anyuka. A család egyébként az átlagnál is kedvezményesebb feltételekkel vásárolta meg új, két és fél szobás lakását, az elsők között voltak azok között, akik igénybe vették az építtető által a Rába-gyár dolgozóinak nyújtott kedvezményeket, így a család többszázezer forintot spórolt meg, amelynek köszönhetően több jut majd a lakás, főként a gyerekszoba berendezésére is… A család egyébként a Dália Palotában lakik majd, amely harmadik lesz azoknak a házaknak a sorában, amelyek a Városréten gombamód nőnek majd ki a földből.

Néhány hónappal ezelőtt már megírtuk, de talán nem haszontalan megismételni azt az információt, amely szerint a Rába munkatársai kedvezményeket, ajándék hűtőszekrényt és kétszázalékos árengedményt kapnak a városréti lakások vásárlásakor. Frissebb hír, hogy a győri önkormányzat szeptemberi közgyűlése ellenszavazat nélkül döntött az Origó Arrabona projektet szolgáló telek megvásárlása mellett. A Rába gyártörténeti gyűjteményének is helyet adó városi ipartörténeti múzeum az egykori vasúti járműgyár, a mai Városrét szívében, a világháborús bunkerre ráépülve valósulhat meg. Gaál József

A reptéri Jármű A 28 ezer négyzetméteres reptéri üzemcsarnokot folyamatosan foglalja el a Rába Jármű Kft. Már üzemel a forgácsolósor, s az első festöde is javában „színesíti” a termékeket. Cserélik az üzem belső téri világítását: közel ötszáz új lámpatest világít majd az épületben, ahová folyamatosan érkeznek a vasúti telephelyről a további járműves gyártóberendezések, hogy elfoglalják a véglegesnek kijelölt helyüket. Mindeközben javában készülnek és szépülnek a szerszámgyári fejépület első emeletén a járműves irodahelyiségek, ahová ezekben a napokban érkeznek meg az első „lakók”.