ELEMZÉSE, A BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE BUDAPEST 2003

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, Megelőzési és Ellenőrzési Osztály Koordinátori jelentés – 2003.

KOORDINÁTORI JELENTÉS A GYERMEKKORÚ, ÉS FIATALKORÚ BŰNELKÖVETÉS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE, A BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE

BUDAPEST 2003. Budapest jellemzőinek, adottságainak áttekintése Közismert, mégis említésre érdemes tény, hogy az ország lakosságának mintegy egyötöde Budapesten él. Egy városról beszélünk, mégsem tekinthetjük azt homogén környezetnek. Ellenkezőleg, kerületenként és kerületeken belül is jelentős különbségeket mutató városrészek sorakoznak. Lakóik életminőségére, örömeire, problémáira és veszélyeire egyaránt a sokszínűség jellemző. Emlékeztetőül néhány a fővárosra jellemző demográfiai adat (KSH): Az összes lakos 1.711.113 fő, a kiskorú népesség 289.806 (16,93 %), melyből a 0-14 éves korosztályba tartozik 213.486 fő (12,47 %), a 14-18 év közöttiek száma 77.523 (4,53 %). Általában a (fővárosi) bűnözéssel kapcsolatos jellemzők érzékeltetésére álljon itt a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájából néhány megállapítás. ”A bűnözés elsősorban a városokhoz kötődő jelenség.”…”A városi bűnözés növekedése is okozója a városokból történő népesség-kiáramlásnak és a nagyvárosok belsővárosi területein – elsősorban a fővárosban – kialakuló szegregációnak. A tehetősebbek földrajzi és társadalmi értelemben egyre inkább elkülönülnek a kevésbé tehetősektől.”…”Budapest az egyik legfertőzöttebb területe az országnak.”…

1


”Budapesten bűnügyi fertőzöttségüket tekintve jelentősen különböző területek vannak. A fővárosiak egy része nagyon sok bűncselekménnyel kényszerül együtt élni, az ő helyzetük a bűnügyileg leginkább fertőzött európai országok polgáraihoz hasonlítható. Néhány külső kerületben ugyanakkor a nyolcvanas évekéhez hasonló a bűnügyi fertőzöttség. A lakossághoz viszonyítva a legtöbb bűncselekményt az I., az V. és a VI. kerületben követik el, mind a három kerületben a tízezer lakosra jutó arányszám 2000-ben meghaladta az 1200-at. Ez a legmagasabb bűnözési rátájú országokéval azonos fertőzöttséget jelez. Ugyanakkor a legkedvezőbb mutatójú XVII. kerületben az arányszám messze alatta marad az országos átlagnak: 275. A fővárosi bűnözés szerkezetét a vagyon elleni bűncselekmények kimagasló nagyságrendje jellemzi – hasonlóan az országos bűnözés jellegzetességeihez. A fővárosban az elmúlt öt évben 10 százalékkal növekedett az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma. A budapesti erőszakos bűncselekmények alakulását alapvetően három bűncselekménytípus határozza meg: a szándékos súlyos testi sértés, a rablás és a garázdaság, amelyek döntő többségét közterületen követik el. Az egyes kerületek között a 10 ezer lakosra jutó erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények számában több mint ötszörös eltérést is találunk. Az erőszakos bűncselekmények elkövetése a belsővárosi zónára (az I., az V., a VIII., a IX. és a X. kerületek) koncentrálódik.” E problémakörben megjelennek gyermekek is, részben elkövetőként, részben áldozatként. Fontos, hogy védelmük érdekében megfelelő tájékoztatás, gondoskodás és szilárd értékrend közvetítődjék számukra, megelőzve, hogy akár egyik, akár másik csoport tagjává válva sérüljenek gyermeki jogaik. Mindennek érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok törekednek a kapcsolódó tények feltárására, lehetséges kezelésmódok, prevenciós és erőforrások felkutatására, a gyermekek sorsát meghatározó szereplők együttműködésének segítésére, a jelzőrendszer működésének javítására. A 2003. évben szerzett tapasztalatokat a következő két fő témakör köré csoportosítva mutatjuk be: a bűnelkövetés és áldozattá válás a kiskorúak körében (rendőrségi, pártfogó felügyelői, gyámhatósági, gyermekjóléti szolgálati adatszolgáltatás alapján); a bűnmegelőzés helyzete a fővárosban (a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok területen szerzett tapasztalatai és a BRFK tájékoztatása alapján).

2


A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok által bekért információk, és az adatszolgáltatók közlései Az adatokat a koordinátori tevékenység megindulásával összhangban 2003. július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkoznak. Kivéve a BRFK által közölt, a családon belüli erőszakra vonatkozó tájékoztatást, mely a március 27. és december 31. közötti tapasztalatokat összegzi. A középpontban mindvégig a 18. életévüket be nem töltött, Budapesten élő gyermekek, fiatalok állnak. A Budapesti Rendőr-Főkapitányságtól az alábbi adatokat kértük Bűncselekményt elkövető, de nem büntethető gyermekek száma; Büntetőeljárás alá vont gyermekek száma; Az általuk elkövetetett bűncselekmények; A bűncselekmények elkövetésének okai; A kiskorú elkövetők száma összesen 786 fő, ami az adott időszakban jelzett összes elkövető (felnőttekkel együtt, 4802 fő) 16 %-át teszi ki. Ebből a bűncselekményt elkövető, de nem büntethető gyermekek száma: 47 fő (gyermekkorúak 23 %-a leány, 77 %-a fiú) A büntetőeljárás alá vont gyermekek száma: 739 fő (fiatalkorúak 25 %-a leány, 75 %-a fiú). Közülük 12 fő nem magyar állampolgárságú (20 % leány, 80 % fiú). Az adatok alapján a lányok kevésbé veszélyeztetettek a bűnelkövetővé válás tekintetében. Bár csoportjukban a kor előrehaladtával emelkedő tendencia figyelhető meg. Nők esetében, gyermekkorúként 23 %-os, fiatalkorúként 25 %os, felnőttként 28 %-os arányban válnak bűnelkövetővé, az ismertté vált bűncselekményeket figyelembe véve.

3


Bűncselekm ényt elkövetett gyerm ekkorúak és fiatalkorúak szám a (2003. 07. 01. - 12. 31.)

900

786

800

739

700

600 557

500

400

300

200 11

36

47

182

100

0

Adatsor1

gyermekkorú

gyermekkorú

gyermekkorú

fiatalkorú

kiskorúak

elkövető leány

elkövető fiú

összesen

fiatalkorú elkövető fiatalkorú elkövető leány

fiú

összesen

összesen

11

36

47

182

557

739

786

gyermekkorú elkövető leány

gyermekkorú elkövető fiú

gyermekkorú összesen

fiatalkorú elkövető fiú

fiatalkorú összesen

kiskorúak összesen

fiatalkorú elkövető leány

A bűncselekmények területi megoszlásáról a következő diagram tájékoztat.

4


Kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma (gyk. és fk.) az elkövetés (eljárás) helye szerint 80 70 60 50 40 30 20 10 0

XXKözl Vizs XVIII XIX. XXIII XXI. XXII. eked gálat . . ésre i

I.

II.

III.

IV.

V.

VIVII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Gyermekkorú

1

4

5

11

5

13

8

11

6

5

0

9

25

9

0

4

0

6

21

6

5

3

4

Fiatalkorú

12

22

17

29

9

46

37

56

24

33

10

24

42

24

14

23

12

15

31

42

3

4

24

Összes kiskorú

13

26

22

40

14

59

45

67

30

38

10

33

67

33

14

27

12

21

52

48

8

7

28

XIII. XIV. XV. XVI. XVII.

eljárás helye Gyermekkorú

Fiatalkorú

Összes kiskorú

5


Az adatok kerületi bontása nem az elkövető lakóhelye, hanem az elkövetés, illetve az eljárás lefolytatásának helye szerint került feltüntetésre. (Így két, nem kerületi vizsgálati hely is megjelenik: BRFK Közlekedésrendészet, Vizsgálati Főosztály.) Sajnos az adatszolgáltatónak nem álltak rendelkezésére az elkövetők lakóhelyére vonatkozó adatok. Az elkövetés helyét illetően az élen, azonos értékekkel, a IX. és XIV. kerület áll. Szempontunkból fontos, hogy a XIV. kerületben lényegesen magasabb a gyermekkorúak aránya. Számszerűen és arányában is a legmagasabb a kerületek között. Ez az adat további kérdéseket vethet fel, különösen az okok tekintetében. Általában megállapítható, hogy a gyermekkorú elkövetések száma jóval alacsonyabb a fiatalkorúakénál. Néhány kerületben ez az adat 0 értékű (XII., XVI., XVIII.). Megjegyzendő, hogy itt a fiatalkorúak is átlag alatt képviseltetik magukat. (Egyetlen kivétel van, a XXII. kerület, ahol több gyermekkorú elkövetést regisztráltak, mint fiatalkorút. Ez azonban, a néhány fős érintettségre tekintettel, messzemenő következtetések levonását nem indokolja.) A kiskorúak által elkövetett bűncselekményekről az alábbi adatok tájékoztatnak. A gyermekkorúak és a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények elkövetői a cselekmény típusa szerint (2003. 07. 01. – 12. 31.) Bűncselekmény típusa 1. Személy elleni bcs. Ebből súlyos testi sértés 2. Közlekedési bcs. 3. Nemi erkölcs elleni bcs. Ebből erőszakos közösülés 4. Vagyon elleni bcs. Ebből lopás betöréses lopás rablás 5. Összesen

Gyermekkorú Nő Ffi. 0 0

Fiatalkorú Nő Ffi. 1 4 0 0

Összes kiskorú 16 21 6 6

0 0

3 0

0 0

6 5

9 5

0

0

0

2

2

11 10 0 0 11

30 22 3 0 34

143 114 0 9 147

378 233 21 40 405

562 379 24 49 597

6


Az elkövetett bűncselekm ények szám a típusuk szerint 400 378

350

300

250 233

200

150

143

114 100

50

40 30 22

16 01 0

4

00 0

6

03 0

6

00 0

5

11

10 03 0

0 002 Vagyon Ebből erőszako elleni bcs. s

Személy elleni bcs.

Ebből súlyos testi

Közleked ési bcs.

Nemi erkölcs elleni

Gyermekkorú Nő

0

0

0

0

0

11

Gyermekkorú Ffi.

1

0

3

0

0

Fiatalkorú Nő

4

0

0

0

Fiatalkorú Ffi.

16

6

6

5

Gyermekkorú Nő

21

Ebből lopás

9 00

betörése s lopás

rablás

10

0

0

30

22

3

0

0

143

114

0

9

2

378

233

21

40

Gyermekkorú Ffi.

Fiatalkorú Nő

Fiatalkorú Ffi.

7


(A táblázat a külföldi gyermekkorú és fiatalkorú elkövetőket nem tartalmazza.) Kiugróan magas a vagyon elleni bűncselekmények száma. Az összes, kiskorúak által elkövetett (597) cselekménynek 94%-át teszi ki. Ezen belül is magas a lopások száma: 379, (70 %). Számszerűen (49) kevésbé látszanak jelentősnek a kiskorúak által elkövetett rablások (a vagyon elleni bűncselekményeknek 8-9 %-át teszik ki). Azonban az összes elkövetett rabláshoz viszonyítva (58, mely a felnőttek által elkövetett cselekményeket is tartalmazzák) 85 %-os arányt képviselnek! Arra a kérdésünkre, hogy mik a bűncselekmények elkövetésének okai, nem kaptunk választ (a nyilvántartási rendszer adottságaira hivatkozva). Megkaptuk a BRFK által, a családon belüli erőszakról készített értékelő anyagot, mely a 2003. március 27. és december 31. közötti időszakra vonatkozik. A családon belüli erőszak körébe tartozó eljárások, az eljáró szervek szerint (2003. 03. 27. – 12. 31.) Családon belüli erőszak - nyomozások száma (2003. 03. 27. - 12. 31.) 45 39

40

35 31 30 26 25

23

20 14

15

14

13

10 10

9

8 6 4

5

5

4

7

7

4

4 1

2

1

0 I.

II.

. III

. IV

V.

II. -V VI

II. VI

. IX

X.

. XI

I. XI

II. XI

V. XI

. XV

I. XV

II. XV

. III XV

X. XI

XX

. III XX

I. XX

t la gá zs i V

y ál zt os ő iF

Adatsor1

8


Végigtekintve az adatsoron, indokolatlannak látszó eltérések mutatkoznak a különböző területek között. Az alacsonyabb értékek nem feltétlenül jelentik azt, hogy az adott kerületben kevesebb családon belüli erőszakos cselekmény történik. Hanem vagy azt, hogy az eljáró szervek másként regisztrálják az ügyet. (Pl.: súlyos testi sértésként jelenik meg a statisztikában.) Vagy, hogy nagyobb a látencia, vagy a környezet tűrőképessége, illetve közömbössége. Ugyanakkor egy magasabb érték jelentheti a környezet és a jelzőrendszer nagyobb aktivitását. A vizsgált ügyek 22 %-át megszüntették. Érdemes vizsgálni azt, hogy ennek oka alaptalan feljelentés volt-e, vagy a sértett által a feljelentés visszavonása, esetleg megfélemlítés miatt. (További 32 %-át vádemelési javaslattal fejezték be, a jelentés készítésekor a maradék 46 % még folyamatban volt.) A gyermekek védelme szempontjából fontos további megállapítások, adatok a BRFK értékeléséből: A bántalmazásra túlnyomórészt napközben, és az esti órákban kerül sor, jellemzően a leittasodás folyamatával összefüggésben. Az esetek 32 %-ában volt megállapítható alkoholos befolyásoltság az elkövető részéről. A családon belüli erőszak sértettjeinek közel egyharmada (32 %) kiskorú (17 % fiú, 15 % lány). Akik olykor az anya védelmére kelve válnak maguk is sértetté. Leggyakoribb a fizikai bántalmazás. E mellett, jellemző a pszichikai terror. A bántalmazás hatványozódhat, amennyiben a szülők rossz kapcsolatukban egyaránt a gyermeket tekintik a bosszú tárgyának. A szexuális bűncselekmények esetén gyakran jelen van a megfélemlítés. Kiskorú szexuális zaklatása esetén az időszaknál fontosabb tényező, hogy a gyermek felügyelete nem volt megfelelően biztosítva, élettársra, egyéb családtagra, vagy ismerősre volt bízva, míg a szülő távol volt. A családon belüli erőszak köréből mintegy 7 % szexuális indíttatású. A félelemben tartott gyermek nem meri feltárni a zaklatás tényét, esetenként, ha meg is osztja azt anyjával, az nem tesz semmit a gyermek érdekében. Ha tesz is feljelentést, azt utólag visszavonja.

9


Az elkövetések helyének 75 %-a lakótelepi lakás, 10 %-a közterület. A jelentés a lakótelepekkel összefüggésben a zárt építészeti struktúrát, a személyes ismeretség hiányát, az ilyen ügyek magánügyként történő megítélését említi az elkövetést elősegítő körülményként. A kapitányságok a gyermekek eltűnésével kapcsolatban fokozottan figyelnek az érintettek családi körülményeire. A rendőri jelentések összegzése során mindössze két esetben tapasztalták, hogy az eltűnés oka családon belüli erőszakra vezethető vissza. Általában baráti kapcsolatok, kalandvágy, iskolai okok állnak az eltűnések hátterében. A rendőrség általi ideiglenes hatályú elhelyezésekre 49 esetben került sor. Az elemzés készítői szerint kevésnek tűnhet ez a szám, aminek oka, hogy csak a legvégső esetben kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Gyermekvédelmi jelzést 184 alkalommal juttattak el a gyermekjóléti szolgálatokhoz. „A kapitányságok egyöntetű véleménye, hogy kevés visszajelzést kapnak a gyermekjóléti szolgálatok felé megküldött adatlapokról.” Az IM Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatalától az alábbi adatokat kértük: A pártfogó felügyelet alatt álló 18 év alatti személyek száma; Bűncselekményük, mely miatt a felügyeletet elrendelték; Mely évben történt az elkövetés, mikor emelkedett jogerőre a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat. A pártfogó felügyelet alatt álló 18 év alattiak száma 254 fő. Ügyeik száma 303. (4 pártfogoltnak 2 ítélete van, 44-en cselekményükkel több tényállást is megvalósítottak.) A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről az alábbi adatok tájékoztatnak.

10


Fiatalkorú pártfogoltak űncselekményeinek típusa 350

303 300

250 219 200

150

100

43

50

37

4 0 Vagyon elleni

Erőszakos

Közlekedési

Egyéb

Összesen

Az ügyek több, mint 70 %-a, azaz kiemelkedő többsége ebben a körben is vagyon elleni bűncselekmény. Ezen belül a lopások állnak az élen 64 %-os aránnyal, ezt követik a rablások több, mint 10 %-kal. Az elkövetett cselekmények palettája a vagyon elleni kategórián belül is igen színes: a lopás és rablás mellett megjelenik a jogtalan elsajátítás, kifosztás, sikkasztás, zsarolás, jármű önkényes elvétele, orgazdaság, csalás, rongálás is. Figyelemre méltó lehet, hogy egyrészt erőszakkal párosuló, másrészt előre kitervelt, illetve „szervezettséget” igénylő (orgazdaság) cselekményekkel állunk szemben. Az erőszakos bűncselekmények több mint egyharmadát a garázdaság teszi ki, több mint egyötödét a könnyű testi sértés. Ha elvétve is, de akad súlyos testi sértés, önbíráskodás, életveszélyt okozó testi sértés, megrontás, rendbontás és hivatali személy elleni erőszak is. Az egyéb bűncselekmények kategóriájában szerepelnek – a teljesség igénye nélkül – a hamis vád, közveszély okozás, közokirattal visszaélés, bűnpártolás stb. Ide sorolódik a kábítószerrel visszaélés vétsége, illetve bűntette is, mely az egyéb bűncselekmények közel harmadát, az összes cselekménynek pedig mintegy 3 %-át teszi ki.

11


Az elkövetés és a pártfogás megkezdése közötti időszak Elkövetés éve 1995. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. Összesen

Évek száma

Ügyek száma 8 4 3 2 1 0

2 4 43 63 136 55 303

%-os megoszlás 0,65 1,35 14 21 45 18 100

160 140 120 100

Évek száma Ügyek száma %-os megoszlás

80 60 40 20 0

1995. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

Évek száma

8

4

3

2

1

0

Ügyek száma

2

4

43

63

136

55

0,65

1,35

14

21

45

18

%-os megoszlás

A legjellemzőbb adat, hogy a felügyeletet elrendelő határozatok több mint másfél évvel az elkövetés után emelkednek jogerőre. A pártfogó felügyelet hatékonyságát alapvetően meghatározza, hogy a bűncselekményt követően mennyi idővel kezdődhet meg a pártfogó felügyelet. Minél hosszabb idő telik el, annál nehezebbé válik a bűncselekmény okainak pontos feltárása, és megfelelő reakció nélkül annál nagyobb a bűnismétlés 12


kockázata. Több évvel a bűncselekmény elkövetését követően a felügyelet a pártfogoltat teljesen más élethelyzetben találhatja, életpályáját illetően „károkozó” beavatkozásként is érheti. (Munkahelyi, családi konfliktusokhoz vezethet anélkül, hogy eredeti célját elérné.) Kedvező tapasztalatról számoltak be a pártfogók a vádhalasztás intézményét illetően. Ezek a határozatok teszik ki az elkövetéshez képest 1 éven belül jogerőre emelkedő ügyek többségét. Ezek rendszerint eredményesen zárulnak, a pártfogó felügyelet többnyire eléri célját és lényegesen kisebb a bűnismétlés kockázata is. Természetesen igen fontos szerepe lehet a jogerős határozatig eltelő időszakban a gyermekvédelem rendszerének, feltéve, hogy a jelzőrendszer megfelelően működik. (Ma már ilyen jelzésnek tekinthető a rendőrség, illetve ügyészség felkérésére készítendő pártfogói környezettanulmányokhoz, a gyermekjóléti szolgálatoktól, az előzményekre vonatkozó tájékoztatás kérése is.) A rendőrség és a pártfogó szolgálat által közölt egyes adatok összehasonlítása A leggyakoribb, vagyon elleni bűncselekmények összehasonlítása látható a következő grafikonon. BRFK-Pf összehasonlító táblázat 600 500

50,00

562

46,94 38,97

45,00 40,00

379

400

36,94

35,00 30,00

300

25,00 219

20,00

200

15,00

140

10,00

100

49

23

0

5,00 0,00

összes vagyon elleni

összes lopás

Brfk. adat gy. és fk.

Pf. adat

összes rablás pf. aránya (%)

13


Az eljárás más és más szakaszában jelenik meg az elkövető a rendőrség, illetve a pártfogó előtt. Azonos személyeket figyelembe véve tehát az egyik, illetve másik intézkedés között jelentős időbeli eltérés lehet. (A pártfogói adatszolgáltatás szerint akár 1,5-2 év.) Az adatsorok tehát eltérő populációra vonatkoznak. Számszerűen jelentősen több az azonos időszakban a rendőrség előtt megjelenő, kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma, mint a pártfogás alatt álló fiatalkorúaké. Ez akkor is igaz, ha a gyermekkorúak adatait (44 fő, 8 %) kiemeljük. Kérdés, hogy utóbb ez a többlet a pártfogó felügyeleti munkában is megjelenik-e, ha nem, milyen módon zárulnak ezek az ügyek. A jegyzői gyámhatóságoknak feltett kérdéseink: Hány védelembevétel történt bűncselekmény, ill. szabálysértés miatt Az érintettek milyen cselekményt követtek el Az elkövetés időpontját követően mikor rendelték el a védelembe vételt Hány védelembe vétel szűnt meg pártfogó felügyelet miatt Hány védelembe vétel szűnt meg más ok miatt, miért Bűncselekmény miatt mindössze 5, szabálysértés miatt 14, összesen az egész főváros területén 19 védelembevétel történt elkövető magatartás miatt (2003. második félévében). Az elkövetett cselekmények: csoportos rablás (5), bolti lopás (2), csalás (1), közterületen árusítás (1), rongálás (3), tankötelezettség elmulasztása (7). Utóbbi ügyekben az eljárás nem a gyermek, hanem a szülő, vagy törvényes képviselő ellen folyik, a cselekmény nem mások ellen irányul. Kiemelve ezt a 7 ügyet, összesen 12 cselekménnyel számolhatunk. (Természetesen bűnmegelőzési szempontból a tankötelezettség elmulasztásának is jelentős szerepe van.)

14

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, Megelőzési és Ellenőrzési Osztály Koordinátori jelentés – 2003. Védelembe vétel bűncselekmény és szabálysértés miatt, jegyzői adatszolgáltatás

3

3

2

bűncselekm. miatt

1

. III XX

XX II.

XX I.

XX .

III

.

0 0 XI X.

0 0 II.

0 0

XV

0

XV

0

1

XV .

0

XI V.

I. XI

. XI

IX

.

0

VI II.

I.

1

XI II.

1

0

VI

VI

.

0 0 V.

0 0 IV .

0 III .

II.

I.

0 0

1

X.

1

XV I.

2

3

szabálysért. miatt

Elkövetett cselekmények, jegyzői adatszolgáltatás

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 csoportos rablás

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3

1 1

1 1

közterületen árusítás

1

bolti lopás rongálás tanköt. mulasztás

1

1

csalás

1

1 3

1

1 2

2

Nagyon kevés hatósági intézkedésre került sor bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt. Ez akkor is igaz, ha feltételezzük, hogy egyes elkövetők az elkövetés idején már védelem alatt álltak. A kerületek fele – 2003. július 1. és december 31. között – látszólag mentes volt e problémáktól.

15


Az elkövetés és a védelembe vétel elrendelése között eltelt idő 42 %-ban 60 napon belül, 31 %-ban 90 napon belül, a fennmaradó 27 %-ban 90 napon túl történt meg. Az esetek 73 %-ában tehát elfogadható határidőn belül. Arra vonatkozóan, hogy a 27 %-nyi esetben mi volt az oka a 90 napon túli intézkedésnek, nem szolgáltak információval. (Ez összesen 3-4 gyermeket érint.) A védelembe vétel megszűnésének okaként mindössze 2 esetben jelölték a pártfogó felügyelet elrendelését, 1 esetben javítóintézeti elhelyezést. (Feltételezhető, hogy ezekben az esetekben is korábbi időszakban történt a védelembe vétel, de a vizsgált időszakban szűnt meg.) További okokként jelentek meg: nagykorúvá válás, gyermekvédelmi intézkedés, illetékesség megváltozása és eredményesség. Valamennyi eset újabb problémákat vethet fel: A nagykorúvá válás esetén az a néhány gyermek is, mely egyáltalán a gyermekvédelem látóterébe került, kikerül a védelem rendszeréből, ezzel nemcsak „ellenőrzése”, de támogatásának lehetősége is elvész; Amennyiben a családból történő kiemelésről dönt a hatóság, azzal a szakellátás terhelődik, olyan sajátos szükségletű gyermekekkel, melyek problémájának kezelésére sem az intézményrendszer, sem személy szerint a gondozást ellátók nincsenek felkészülve; Ami az „eredményességet” illeti, az természetesen csak akkor értelmezhető, ha a védelembe vétel oka (pl. az iskolakerülés) egyértelműen megszűnt. Gyermekjóléti szolgálatoknak feltett kérdéseink Hány olyan gyermeket részesítettek alapellátásban, aki bűncselekményt, illetve szabálysértést követett el Esetükben mely szerv vagy személy volt a jelzés forrása Milyen típusú ellátást, „programot” biztosítottak ezen gyermekeknek A családgondozás milyen eredménnyel zárult (pl. szakellátás, nagykorúvá válás stb.) A gyermekjóléti szolgálatok gyakorlatilag csak az első kérdésre adtak számszerűen is értékelhető választ. A többi kérdés mindegyikénél néhány kerületből részben felsorolásszerű választ kaptunk, így mennyiségi összehasonlításra nincs módunk. 16


Az alapellátásban részesülő gyermekek közül (összesen 463 fő) 259 szabálysértést, 195 bűncselekményt követett el. 9 gyermek ügyében megszüntették az eljárást, koruk miatt. Az általuk elkövetett cselekmények típusáról nem értesültünk. Szabálysértések, bűncselekm ények a szolgálatok látóterében 60

50

40 21 3

4

30

57 4 5

20

14

30

5

6 18 19

12

10 2 1

0 1 V. VI . VI I. VI II . IX .

III . IV .

7 II.

I.

0

2 3

26

szabálysértés

23 25

4 21

2

12

8 0

0

23

18

0 7

0 4

XI . XI I. XI II . XI V . XV . XV I. XV II. XV III . XI X . XX . XX I. XX II: XX III .

10

28

X.

23

6

9

bűncselelekm.

nyomozás megszűnt.

Összefoglalva a három adatszolgáltató közlését (azonos időszakra vonatkozóan): - a rendőrség 786 gyermek ügyében folytatott eljárást bűncselekmény miatt; - a gyermekjóléti szolgálatok 195 alapellátásban részesített gyermekről tudták, hogy bűncselekményt követtek el; - a jegyzői gyámhatóságok 5 gyermeket vettek védelembe bűncselekmény elkövetése miatt. A jelentős eltérések részben azzal magyarázhatók, hogy a rendőrség a bejelentett lakcím szerint illetékes gyermekvédelmi szerveket értesíti. Így vidéki gyermek esetén egyik fővárosi gyermekjóléti szolgálatnál, vagy gyámhatóságnál sem jelenik meg a probléma, vagy csak késéssel, ha az értesített tudomással bír a gyermek tényleges fővárosi tartózkodási helyéről.

17


Hasonló „késedelemhez” vezethet, ha a rendőrség a jogerős határozat megküldésével értesíti a jegyzőt (jegyzői gyámhatóságot), védelembe vétel érdekében (13/2003. (III. 27.) ORFK Intézkedés – a továbbiakban: Intézkedés – VI. 35. a) pontja szerint). Ez esetben a gyermekjóléti szolgálatok nem közvetlenül a rendőrségtől, hanem egy későbbi időpontban, a jegyzői gyámhatóságtól értesülnek a bűnelkövetésről. Végül, a nyomozások egy részét nem követi vádemelés. Így ezek az esetek a rendőrsénél megjelennek „ügyként”, a gyermekvédelmi rendszerben azonban nem feltétlenül. A rendőrségi és gyermekjóléti szolgálati adatokhoz képest az 5 védelembevétel elenyészőnek tűnik. A szabálysértő gyermekekre vonatkozó adatok összegzése: - (a rendőrségtől szabálysértésre vonatkozó adatokat nem kaptunk); - a gyermekjóléti szolgálatok 259 gyermekről tudták, hogy szabálysértést követtek el; - a jegyzői gyámhatóságok 14 gyermeket vettek védelembe szabálysértés miatt. Ebben a létszámban nem szerepelnek a korábbi időszakban védelembe vett de a vizsgált időszakban is védelem alatt álló gyermekek. Az önkormányzati szabálysértési hatóságok ugyancsak a határozat megküldésével értesítik a gyermekvédelmi rendszert, ami gyakran jelentős időbeli eltéréssel történik, az elkövetés idejéhez viszonyítva. A megadott adatok alapján a jelzések forrásának aránya a következőképpen alakult. 69 %-a a gyámhatóságoktól érkezett, 23 %-a közvetlenül a rendőrségtől. További jelzők voltak: pártfogók 5 %-os és az oktatási intézmények 3 %-os aránnyal.

A bűnmegelőzési tevékenység értékelése A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok tapasztalatait néhány fontosabb kérdés köré csoportosítottuk. Ezek: a helyi bűnmegelőzési bizottságok (BmeB), kábítószerügyi egyeztető fórumok (KEF) léte, vagy hiánya; a rendőrség és az önkormányzatok együttműködése; egyéb helyi együttműködések; az éves jelzőrendszeri tanácskozások, és tapasztalataik. 2003-ban, a koordinátori tevékenység indulásakor három kerületi KEF-ről és öt kerületi BmeB-ról volt tudomásunk (melyek Önkormányzati Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság néven szerepeltek) a BRFK, illetve az NDI tájékoztatása alapján. 18


A kerületi kapcsolatrendszer kiépítésével párhuzamosan láthatóvá vált, hogy e szervezetek létrehozásától függetlenül mind a drogprevenció, mind a bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzésének érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek a helyi önkormányzatok, illetve a különböző szakterületek munkatársai és civil szervezetek is. Tapasztalva e szándékokat, a koordinátorok igyekeztek aktívan bekapcsolódni a fórumok és bizottságok létrehozásába, illetve munkájukba. A koordinátori részvételről elmondható, hogy elsősorban a KEF-ekkel kapcsolatban volt eredményes. Ennek oka a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel való együttműködés, melynek során részt vehettünk képzéseken, közvetlenül értesültünk pályázati lehetőségekről és egyéb információkról és ezeket a kerületek felé továbbítva tevőlegesen segíthettük munkájukat. A BmeB-okkal nem sikerült hasonlóan szoros együttműködést kialakítani. Az induláshoz képest, az éves adatszolgáltatás időszakára kilenc bűnmegelőzési bizottságról és nyolc KEF-ről volt tudomásunk. További három kerületben bizottság ugyan nincs, de közbiztonsági alapítvány, illetve bűnmegelőzési iroda működik. Sajnálatos tapasztalatunk, hogy míg a KEF-ek munkájába automatikusan részt vesznek a gyermekvédelem szereplői (több helyen éppen az ő kezdeményezésükre és aktív részvételükkel alakult) addig ugyanez a bűnmegelőzés helyi szerveződéseiről nem mondható el. Néhány kerületben a gyermekvédelmi szakemberek nincsenek bevonva a bűnmegelőzési bizottságba, illetve tájékoztatást sem kapnak annak tevékenységéről. A családon belüli erőszak kezelése érdekében a rendőrkapitányságok és önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás megkötésére hét kerületben került sor. Ezekben mindenhol szükségszerűen szerepet kapnak a gyermekvédelemi rendszer szakemberei. E megállapodások alapmotivációját a 13/2003. (III. 27.) ORFK intézkedés adta, így kezdeményezői a kerületi rendőrkapitányok voltak. Több kerület pozitívan fogadta az ajánlott együttműködést, azonban voltak helyek, ahol éppen a különben is hatékony együttműködésre tekintettel, nem tartottak szükségesnek írásbeli megállapodást. És volt olyan önkormányzat is, mely azért utasította vissza e megoldást, mert nézete szerint abban csupán a jogszabályi kötelezettségek ismételt megfogalmazására került volna sor. Azok a megállapodások (hat kerületé, 2003. évi) melyekbe betekintést nyertünk, azt mutatják, hogy többről van szó, mint a vonatkozó jogszabályi előírások megismétléséről. Egyrészt valamennyi tartalmazza személy szerint az együttműködő munkatársakat, másrészt rögzíti kapcsolattartásuk módját, idejét, az egyes intézkedések, jelzések, visszajelzések módját, határidejét. Több 19


kerületben rögzítették például a prevencióval kapcsolatos feladatokat, illetve a rendőrségi segítségnyújtás módját a gyermekvédelmi szakemberek területi munkája során. Általában, az utasításhoz igazodva, a rendőrkapitányság, a gyámhivatal és a jegyző közötti megállapodás jött létre, de volt kerület, ahol a gyermekjóléti szolgálat is az aláírók között szerepelt. Az együttműködés szereplői között egyes helyeken a szociális intézmények munkatársai is megjelentek. Volt olyan kerület, melyben egy komplexebb helyi bűnmegelőzési intézkedéssorba illeszkedő megállapodás jött létre. A XIX. kerület e megállapodásban rögzítette a kialakítandó ifjúsági prevenciós iroda, valamint egy gyermekbarát kihallgató szoba létrehozását, melyek kialakítását és fenntartását közös forrásokból finanszírozzák. A megállapodások mindegyike tartalmazza a közösen végzett tevékenységek értékelésének idejét, módját, egyesek megállapítják az értékelés konkrét szempontjait. E mellett a megállapodás tartalma felülvizsgálatának szükségességét is megfogalmazzák. Mindez arra utal, hogy több helyen egy elvégzett feladat „kipipálásán” túl érdemi együttműködésre törekednek. Az egyéb helyi együttműködési formák a kerületekben igen változatosan alakulnak. A rendőrség jelentős szerepet vállal a gyermek- és fiatalkori bűnmegelőzésben. Szinte minden kerületben működik a DADA program. Ezen kívül különböző felvilágosító előadásokat tartanak, nemcsak diákok, de szülők, pedagógusok és más érdekeltek számára is. A kerületi kapitányságok munkatársain kívül a BRFK munkatársai és a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói is részt vállalnak bűnmegelőzési programok szervezésében, előadások tartásában. Különböző civil szervezetek számos szolgáltatást nyújtanak, jellemzően a drogmegelőzés- és drogrehabilitáció terén. Van kerület, melyben a gyermekjóléti szolgáltatást civil szervezet biztosítja. Gyermekek és családok átmeneti otthoni ellátását is több kerületben alapítványok, egyházi intézmények szolgáltatják. Ugyancsak szerepet vállalnak helyettes szülői hálózatban és nevelőszülői hálózatban. Egy-egy kerületben bűnmegelőzési iroda, illetve -centrum működik, és van, ahol közalapítvány, alapítvány lát el bűnmegelőzési feladatokat. Ezek természetesen együttműködésben állnak az önkormányzatokkal, különböző szakterületek munkatársaival, a lakossággal és a helyi médiával is. A polgárőr egyesületek szintén fontos szerepet töltenek be a helyi bűnmegelőzésben, több kerületben szoros együttműködésben az önkormányzattal és a rendőrséggel.

20


A 2003. év tapasztalatait összegző, a gyermekjóléti szolgálatok által szervezett jelzőrendszeri tanácskozást három kerület kivételével megtartották. Egy kerületben tanácskozásra ugyan nem került sor, de a jelzőrendszer tagjainak írásos anyagait összesítették, és észrevételeikkel együtt az érintetteknek megküldték. Tartalmukat tekintve ezek a tanácskozások változatosságot mutattak. Néhány helyen a korábbi évek gyakorlatát követő „reprezentatív”, neves szakemberek és prominens helyi vezetők részvételével zajló rendezvényt szerveztek. Máshol formailag követték a törvény által előírtakat, azonban a részanyagok alapján átfogó, érdemi értékelésre nem került sor, javaslatok sem fogalmazódtak meg. A tanácskozásokon megfogalmazott problémák közül néhány: - A veszélyeztetettséget jelző személyek számára problémát jelent, hogy jelzésüket írásban kell megfogalmazni (ezt nem szívesen teszik); - Volt kerület, ahol az iskolai gyermekvédelmi felelősök „testületileg” távol maradtak a rendezvénytől; - Voltak iskolai gyermekvédelmi felelősök, akik nehezményezték, hogy nem ismerik a gyermekjóléti szolgálatok munkáját, tevékenységét (!); - A gyermekvédelmi felelősök egy része annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a maga titoktartási kötelezettsége ellentmond a gyermekjóléti szolgálatokkal szükséges együttműködési kötelezettségnek; - Több helyen, több jelzőrendszeri tag intenzívebb, személyes kapcsolatra tartana igényt a szolgálattal, illetve gyakoribb jelzőrendszeri találkozókat tartana szükségesnek; - Általában is több információt igényelnének a gyermekvédelem rendszeréről a kapcsolódó feladatot ellátók; - Kölcsönösen megjelent a jelzések és visszajelzések iránti igény. További fontos információkkal szolgált a folyó bűnmegelőzési tevékenységeket illetően a BRFK. Néhány fontos gondolat a családon belüli erőszakkal összefüggő tapasztalatok elemzéséből: A családon belüli erőszakkal kapcsolatos eljárás során igyekeznek figyelmet fordítani az elmenekült sértett ideiglenes tartózkodási helyének, új lakcímének zárt kezelésére, további konfliktusok megelőzése céljából. Ugyanezért a sértettet értesítik az elkövető szabadon bocsátásának legkorábbi időpontjáról, személyes szabadságot korlátozó intézkedést követően. Sajnálatosan, a kerületi kapitányságok helyszíni szemle bizottságai nincsenek felszerelve videokamerákkal, mely hiány fokozza az ilyen ügyekben amúgy is jellemző bizonyítási nehézségeket.

21


Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a gyermek meghallgató szobákkal. Összesen négy, jól felszerelt helyiség áll rendelkezésre a fővárosban: Az V. kerületben kialakítottak speciális helyiséget, melyet több belső kerületi is igénybe vesz. Van még lehetőség a XIII. kerületi ORFK Hivatal EPEK-ben meghallgatásra, szakértő bevonásával. Ezt is több kerület (VI-VII., X., XVII.) veszi igénybe. A harmadik lehetőséget a II. ker. Gyorskocsi utcában elhelyezett technikai felszerelés biztosítja. Negyedikként a XIX. kerületi, rendőrségi-önkormányzati együttműködés keretében kialakított speciális helyiség vehető igénybe. Több rendőrkapitányság, bár a megfelelő technikai felszereltséggel nem rendelkezik, erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy lehetőleg zavaró tényezők kizárásával, diszkrét körülmények között történjenek a meghallgatások. Van kapitányság, ahol a munkatársak otthonról hozott játékokkal töltötték meg ezt a helyiséget. Ami a technikai lehetőségek kihasználását illeti, összességében, a részjelentés időszakában (2003. április-december) mindössze két kapitányságon, egy-egy esetben került sor videofelvétel rögzítésére. A rendőrség és a gyermekjóléti szolgálatok a legtöbb kerületben szoros együttműködésben végzik feladataikat, a szolgálatok által tartott esetkonferenciák, esetmegbeszélések és szakmaközi megbeszélések keretében. A gyermekvédelmi rendszer felkérésére A VIII. kerületi kapitányság négy, a XI. kerületi egy esetben képviseltette magát. A II., V., VI-VII., XV., és XXII. kerület rendszeresen részt vesz esetkonferenciákon. A XIX. kerületben minden hónap első keddjén rendeznek olyan találkozót, amelyen a kapitányság képviselője is részt vesz. A kapitányságok ifjúságvédelmi akciókat szerveznek, fokozott figyelmet fordítva a fiatalok által gyakran látogatott szórakozóhelyeket, szabadidő és bevásárló központokat. A rendőrség közvetlenül és rendszeresen együttműködik civil szervezetekkel (pl.: ESzTER, NANE). Szerepet vállal a bűnmegelőzéssel, áldozatvédelemmel kapcsolatos képzésekben (nemcsak a rendőri állomány tagjai körében).

A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok tevékenysége 2003. év folyamán a koordinátori tevékenység elsősorban az előírt kapcsolatrendszer kiépítésére összpontosult. E mellett megkezdődött a kerületekben működő bűnmegelőzési programok feltérképezése, és nyilvántartásba vétele. A lehetőségekhez mérten figyelemmel kísértük és

22


közvetítettük a kiírásra került pályázatokat. Ezek kapcsán elsősorban a kábítószerügyi egyeztető fórumok létrehozásába tudtunk bekapcsolódni. Megkezdődött új – bűnmegelőzési – szempontok beépítése a gyermekvédelmi intézmények ellenőrzési szempontrendszerébe. 2003-ban a megyei gyámhivatal segítségét nem vették igénybe sem gyermek sérelmére elkövetett cselekmény kapcsán tett feljelentéshez, sem elkövető gyermekkorú és családja számára nyújtandó segítségre vonatkozóan. 2003. II. félévéről – működésünk kezdetétől – bekértük az első, gyermek és fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos információkat a pártfogóktól, rendőrségtől, jegyzőktől illetve a gyermekjóléti szolgálatoktól. (A 2004. évről 2005. első félévében tartunk fővárosi egyeztető tanácskozást.)

Az eddigi tapasztalatok összegzése, javaslatok A rendőrség adatszolgáltatása ráirányította a figyelmet arra, hogy az elkövetés helye és az elkövető lakó, vagy tartózkodási helye nem feltétlenül azonos. A BRFK adatközlése az elkövetés helyére vonatkozó kerületi bontást, míg a gyámhatóságok és gyermekjóléti szolgálatok adatai az illetékességi körükbe tartozó gyermekekre vonatkozó információkat jelenítik meg. Amennyiben a rendőrség kimutatásában szerepelne az elkövetés helye mellett az elkövető lakóhelye is, nyomon követhetővé válna, hogy a város bűnkibocsátó területeiről hová áramlanak ki a bűnelkövetők. Ennek ismeretében láthatóvá válnak olyan tendenciák, melyek alapján nemcsak kerületen belüli, hanem kerületek közti, vagy fővárosi szintű együttműködések is megvalósíthatók. Szintén a rendőrség állapította meg, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos regisztráció során nem kerül minden esetben egyértelműen rögzítésre, hogy a vizsgált esemény ebbe a körbe tartozik-e. Így az ügyek egy része rejtve marad (mint családon belüli erőszak) annak ellenére, hogy vizsgálatot folytatnak. Törekedni kell arra, hogy az ORFK Intézkedés definíciója szerint kerüljön minősítésre minden családon belüli erőszak ügye. A családon belüli erőszak jellemző előfordulási körülményeit a rendőrség széleskörűen mutatta be (9-10. oldal), amelyek hasznosítása mindenképpen szükséges a gyermekek védelme érdekében munkálkodó szakemberek számára. A jegyzők adatszolgáltatása arra utal, hogy a gyermekvédelem rendszere a bűnelkövető, szabálysértő gyermekek ügyeinek csak töredékében él a védelembe vétel eszközével. Meg kell vizsgálni ennek okát (nem szereznek

23


tudomást e cselekményekről, vagy nem tartanak szükségesnek intézkedést ezekben az ügyekben). A gyermekjóléti szolgálatok számára jelzésértékűek a pártfogóknak, a környezettanulmány készítéséhez szükséges, adatszolgáltatásra irányuló megkeresései. Ezek nyomán a szolgálat értesül arról, hogy a gyermek a rendőrség (ügyészség, bíróság) látókörébe került és valószínűsíthető, hogy bűncselekményt követett el és emiatt fokozott figyelemre, segítségre szorul. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának megjelenése lendületet adott a kerületi önkormányzatok bűnmegelőzési tevékenységének. A drogmegelőzés helyzetével összehasonlítva azonban jóval kevesebb forrás volt biztosítva e területnek. Problémát jelentett a két terület elkülönülése is, hiszen a KEF-ek, és a BmeB-ok tagjaikat és tevékenységüket tekintve is átfedést mutatnak. Szorgalmazni és segíteni kell a helyi bűnmegelőzési tevékenység szervezetszerű működését. Az értékelt félév a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori tevékenység első lépéseit jelentette. A bűnmegelőzési tevékenység résztvevőivel megkezdődött az az együttműködés, mely további munkánk alapját képezi. A stratégiát követően megjelent a hozzá kapcsolódó cselekvési program is, mely előrevetítette egységes adatszolgáltatási rendszer kidolgozásának, illetve bűnmegelőzési törvény megalkotásának feladatát. Ezek megvalósulása újabb segítséget fog nyújtani a társadalmi bűnmegelőzésben szerepet vállaló valamennyi résztvevőnek.

Készítette: Nádasiné Nemes Erzsébet

24

ELEMZÉSE, A BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE BUDAPEST 2003

Recommend Documents