ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2014.IV. negyedév
Makrogazdaság Magyarország Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében a magyar gazdaságra vonatkozóan 2,5%-os növekedést vár 2015-re, ami megegyezik a kormány célkitűzésével. A prognózis szerint a költségvetési hiány 3% alatt marad, a strukturális egyenleg romolhat, a tavalyi 1,3% után 2014-ben 2,7%, jövőre 2,8% lehet a GDP arányában. A Magyar Nemzeti Bank frissítette gazdasági előrejelzésének fő számait, miszerint a jövő évi inflációs előrejelzés számottevően csökkent a szeptemberi várakozásokhoz képest, 0,9%-ra csökkent a három hónappal ezelőtti, várt 2,5% helyett. 2016-ra pedig 2,9%-os inflációs várakozást fogalmaztak meg. Az MNB adatai szerint a harmadik negyedévben 1,064 milliárd euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami elmarad az egy évvel korábbi 1,232 milliárd eurótól. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség kiigazítás nélküli értéke 2,408 milliárd euró volt, a szezonális hatások kiszűrésével pedig 2,167 milliárd euró, ami a negyedéves GDP 8,3%-a. A részletes adatok szerint októberben 351 millió eurós többlet képződött a külkereskedelmi mérlegben. Az export 2,2%-kal csökkent, míg az import 2,6%-kal növekedett euróban számolva. A szeptember-novemberi időszakban átlagosan 7,2%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami 0,1%-kal magasabb a megelőző három hónaphoz viszonyítva, viszont 2,0%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A magyar kormány és az MNB bejelentette, hogy a devizahitelek (a jelzálogalapú, valamint a deviza lakáshitelek) forintosítása során a Kúrai döntésének időpontjától számított átlagos, ill. a december 5-ei MNB középárfolyam közül a kedvezőbb árfolyamot kell alkalmazni, amely így a frankhiteleknél 256,5, az euróhiteleknél 309 forint lehet. Kedvező, hogy az MNB a devizatartalékból 9 milliárd eurót kínál fel a bankszektornak, hogy a forintosítás ne okozzon piaci kilengéseket a forint árfolyamára. A Monetáris Tanács egyhangú döntés mellett változatlanul hagyta az alapkamat mértékét (2,1%). A forint tovább gyengült, 314,89 EUR/HUF árfolyamon zárt, ami a rossz nemzetközi hangulat számlájára írható. Az ország kockázati megítélése gyengült, a CDS, kockázati felár 177,66 ponton zárt, 6,56%-kal felülmúlva az előző negyedév végi záró értéket.
Nemzetközi gazdaság Kirobbanó formában teljesített az amerikai gazdaság a harmadik negyedévben, ugyanis a GDP 11 éve nem látott mértékben, 5%-kal bővült a negyedév folyamán. A FED szakértői 2015-re a korábbival megegyező 2,6-3%-os gazdasági növekedést várnak, az inflációt már csak 1-1,6% közé várják (1,6-1,9%). A munkanélküliségi ráta 5,2-5,3% közé süllyedhet, szeptemberben még 5,4-5,6%-ot prognosztizáltak. A FED a várakozásoknak megfelelően megszüntette az eszközvásárlási programot, mellyel a mérlegfőösszege 4 500 milliárd dollárra hízott. Az USA-ban egyre valószínűbbnek tűnik a jelenlegi várakozásokhoz képest korábbi kamatemelés. A FED Nyíltpiaci Bizottsága megváltoztatta a kamatpályával kapcsolatos kommunikációját, miszerint az amerikai jegybank „türelmes” lesz a későbbi szigorítással kapcsolatosan, a kamatemelés időzítése pedig adatfüggő. Az év első két ülésén nagy valószínűséggel még nem fognak kamatot emelni, azonban a kamatemelés várható időpontja júniusra tevődött szeptemberről. A munkaerőpiac nagy valószínűséggel folytatja a szárnyalását, az év utolsó hónapjában 240 ezer új munkahely létesülhetett az USA-ban, a munkanélküliségi ráta pedig 5,8%-ról 5,7%-ra mérséklődhetett. Az Európai Központi Bank megkezdte az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, továbbá Mario Draghi, EKB-elnök kilátásba helyezte, hogy az EKB kész szélesíteni az eszközvásárlási programot (államkötvények vásárlása), amennyiben szükséges. Az EKB jelentősen csökkentette az euró-övezet növekedési és inflációs előrejelzését, a konszenzus alapján -0,1%-os inflációra számítanak a novemberi 0,3% után, míg a maginflációt illetően 0,7%-on való stagnálást várnak. Görögországgal kapcsolatban az előrehozott választások okoznak aggodalmat. Az előrehozott, sikertelen görög elnökválasztás eredményeként 2015. január 25-én parlamenti választásokra fog sor kerülni. A választás a jelenlegi
1
kormány bukását eredményezheti, és ennek következményeként a 2011-es évhez hasonló válsághelyzet is kialakulhat.
Magyarország makrogazdasági adatai
Gazdaság
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
GDP növekedése (%)
3,9
1,3
0,5
-6,3
1,2
1,4
-1,7
1,1
Ipari termelés növekedése (%)
10,1
8,1
3,1
-17,7
10,5
3,5
-1,5
1,4
Fogyasztói árindex
3,9
8,0
3,4
4,2
4,9
4,3
5,7
1,7
-3,6
-4
-4,3
2,9
-2,7
-2,3
-3,8
2,0
0,4
1,5
3,3
Államháztartás
a GDP arányában (%, ESA95)
-9,3
-5,5
Külső egyensúlyi mutatók
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euro)
-5,8
-5,1
-3,4
2
KÖTVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar állampapírpiac A rövid és hosszú állampapír hozamok ellentétes irányú mozgást produkáltak a hozamgörbén, a rövid hozamoknál minimális növekedés volt tapasztalható, míg a hosszú hozamok esetében csökkenő tendencia volt megfigyelhető az előző negyedévhez viszonyítva. A rövid lejáratú papírok közül a 3 és 6 hónapos referenciahozamok 9-9 pontos, az éves hozamok pedig 22 pontos növekedéssel zárták a negyedévet. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,43, 6 hó: 1,54, 12 hó: 1,80 százalék. Legnagyobb mértékben a tíz éves hozam csökkent, 103 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 2,72, 5 év: 3,15, 10 év: 3,6, melyek 44, 48, 103 bázisponttal estek az előző negyedév végi értékekhez képest. A 15 éves hozam: 3,83 százalék, mely 94 bázispontos csökkenést szenvedett el. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 4,887 milliárd forintra emelkedett a negyedév végén. A Monetáris Tanács a negyedév során nem változtatott az irányadó kamat mértékén, azt 2,10%-os szinten tartva.
A „Stabilitás” Állampapír és Kötvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye a referencia indexet minimálisan ugyan, de túlteljesítette. Míg a magyar állampapírok teljesítményét mutató index értéke 3,53 százalékkal emelkedett, addig portfóliónk árfolyama 3,55 százalékot emelkedett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
3
RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar részvénypiac Jelenleg az Egyesült Államok az egyetlen gazdaság, mely továbbra is erőt mutat, míg a világgazdaság többi régiójában stagnálás vagy lendületvesztés mutatkozik. Az USA-ban egyre valószínűbbnek tűnik a jelenlegi várakozásokhoz képest korábbi kamatemelés. A FED Nyíltpiaci Bizottsága megváltoztatta a kamatpályával kapcsolatos kommunikációját, miszerint az amerikai jegybank „türelmes” lesz a későbbi szigorítással kapcsolatosan, a kamatemelés időzítése pedig adatfüggő. Az EKB jelentősen csökkentette az euró-övezet növekedési és inflációs előrejelzését. Mario Draghi EKB elnök nem jelentett be újabb intézkedéseket, arra tett csupán ígéretet, hogy az első negyedévben értékelhetik az eddigi lépések eredményeit, illetve a gazdasági folyamatokat, és ennek fényében dönthetnek a mennyiségi lazításról, ami akár állampapír vásárlást is jelenthet. Az orosz piacok az összeomlás szélére kerültek. Fokozta a pánikot az orosz piacokon, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen. Ennek következtében a rubel már mintegy 95%-os veszteséget ért el a dollárral szemben az idei évben. A dollár jegyzésű orosz tőzsdeindex is 10%-kal zuhant, meredeken emelkedtek az orosz kockázati felárak és állampapírhozamok. December folyamán az orosz jegybank 10,5%-ról 17%-ra emelte az alapkamatot, aminek hatására a rubel 7-9% közötti erősödést mutatott. Egy ideig úgy tűnt, hogy a rendkívüli orosz kamatemelés stabilizálja a rubel árfolyamát, azonban ez rövid életűnek bizonyult, mivel a rubel napközben közel 30%kal zuhant. A dollárban számolt orosz tőzsdeindex mintegy 12,5%-os szabadesést szenvedett el ennek következtében. Határozott intézkedéseket jelentett be az orosz jegybank a bankrendszer védelme érdekében, így a rubel mintegy 12%-kal erősödött a dollárral szemben, az orosz tőzsdeindexek pedig emelkedtek. Az olajárak zuhanása, az alacsony inflációs kilátások, Mario Draghi, az EKB elnökének deflációs veszélyről szóló megnyilvánulása, valamint a görög aggodalmak részvénypiaci esést előidézve, a kötvények irányába terelték a befektetőket. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index 16.634 ponton zárt a negyedév végén. A hazai blue chipek rendre estek, az orosz piacoknak erősen kitett Richter részvények 8,18%-os árfolyamcsökkenést szenvedtek el, míg a MOL részvények árfolyamát (-4,19%) az olajárak zuhanása, az OTP részvények árát (-8,83%) az európai bankrészvények esése húzta le. A Magyar Telekom sem tudta elkerülni az esést (-6,63%), osztalék hiányában nem tudott érdemi emelkedést produkálni a papír, illetve a tervezett internetadó bevezetésének várható negatív hatásai miatt.
„Profit” Részvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye alulmaradt a referencia indexhez viszonyítva. Míg a referencia portfólió értéke 6,28%-kal csökkent, addig portfóliónk értéke 6,65%-kal esett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
4
„Mérleg” Befektetési jegy eszközalap
A „Mérleg” Befektetési jegy eszközalap árfolyama 2014. negyedik negyedévében 0,37%-ot emelkedett, alulteljesítve az eszközalap benchmarkjának 1,08%-os pozitív változását.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
5
VEGYES ESZKÖZALAPOK A magyar kötvény- és részvénypiac
Kötvénypiac:
A rövid és hosszú állampapír hozamok ellentétes irányú mozgást produkáltak a hozamgörbén, a rövid hozamoknál minimális növekedés volt tapasztalható, míg a hosszú hozamok esetében csökkenő tendencia volt megfigyelhető az előző negyedévhez viszonyítva. A rövid lejáratú papírok közül 3 és 6 hónapos referenciahozamok 9-9 pontos, az éves hozamok pedig 22 pontos növekedéssel zárták a negyedévet. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,43, 6 hó: 1,54, 12 hó: 1,80 százalék. Legnagyobb mértékben a tíz éves hozam csökkent, 103 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 2,72, 5 év: 3,15, 10 év: 3,6, melyek 44, 48, 103 bázisponttal estek az előző negyedév végi értékekhez képest. A 15 éves hozam: 3,83 százalék, mely 94 bázispontos csökkenést szenvedett el. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 4,887 milliárd forintra emelkedett a negyedév végén. A Monetáris Tanács a negyedév során nem változtatott az irányadó kamat mértékén, 2,10%-os szinten tartva.
Részvénypiac:
Jelenleg az Egyesült Államok az egyetlen gazdaság, mely továbbra is erőt mutat, míg a világgazdaság többi régiójában stagnálás vagy lendületvesztés mutatkozik. Az USA-ban egyre valószínűbbnek tűnik a jelenlegi várakozásokhoz képest korábbi kamatemelés. A FED Nyíltpiaci Bizottsága megváltoztatta a kamatpályával kapcsolatos kommunikációját, miszerint az amerikai jegybank „türelmes” lesz a későbbi szigorítással kapcsolatosan, a kamatemelés időzítése pedig adatfüggő. Az EKB jelentősen csökkentette az euró-övezet növekedési és inflációs előrejelzését. Mario Draghi EKB elnök nem jelentett be újabb intézkedéseket, arra tett csupán ígéretet, hogy az első negyedévben értékelhetik az eddigi lépések eredményeit, illetve a gazdasági folyamatokat, és ennek fényében dönthetnek a mennyiségi lazításról, ami akár állampapír vásárlást is jelenthet. Az orosz piacok az összeomlás szélére kerültek. Fokozta a pánikot az orosz piacokon, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen. Ennek következtében a rubel már mintegy 95%-os veszteséget ért el a dollárral szemben az idei évben. A dollár jegyzésű orosz tőzsdeindex is 10%-kal zuhant, meredeken emelkedtek az orosz kockázati felárak és állampapírhozamok. December folyamán az orosz jegybank 10,5%-ról 17%-ra emelte az alapkamatot, aminek hatására a rubel 7-9% közötti erősödést mutatott. Egy ideig úgy tűnt, hogy a rendkívüli orosz kamatemelés stabilizálja a rubel árfolyamát, azonban ez rövid életűnek bizonyult, mivel a rubel napközben közel 30%kal zuhant. A dollárban számolt orosz tőzsdeindex mintegy 12,5%-os szabadesést szenvedett el ennek következtében. Határozott intézkedéseket jelentett be az orosz jegybank a bankrendszer védelme érdekében, így a rubel mintegy 12%-kal erősödött a dollárral szemben, az orosz tőzsdeindexek pedig emelkedtek. Az olajárak zuhanása, az alacsony inflációs kilátások, Mario Draghi, az EKB elnökének deflációs veszélyről szóló megnyilvánulása, valamint a görög aggodalmak részvénypiaci esést előidézve, a kötvények irányába terelték a befektetőket. A magyar részvénypiac indexe, a BUX index 16.634 ponton zárt a negyedév végén. A hazai blue chipek rendre estek, az orosz piacoknak erősen kitett Richter részvények 8,18%-os árfolyamcsökkenést szenvedtek el, míg a MOL részvények árfolyamát (-4,19%) az olajárak zuhanása, az OTP részvények árát (-8,83%) az európai bankrészvények esése húzta le. A Magyar Telekom sem tudta elkerülni az esést (-6,63%), osztalék hiányában nem tudott érdemi emelkedést produkálni a papír, illetve a tervezett internetadó bevezetésének várható negatív hatásai miatt.
6
„Ötvözet” Vegyes eszközalap
Az „Ötvözet” Vegyes eszközalap befektetési portfólióját a magyar állampapírok és vállalati kötvények, valamint magyar tőzsdei részvények alkotják. Az eszközalap árfolyama a vizsgált negyedévben 0,32%-ot csökkent, míg az eszközalap benchmarkja 1,81%-ot emelkedett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
7
ÖSSZEFOGLALÁS A táblázat az eszközalapok különböző időszakra vetített teljesítményeit és hozamainak éves szórását mutatja be, melyeket együttesen érdemes figyelembe venni. A hozamok szórása azt mutatja meg, hogy az eszközalap a megadott hozamot milyen kockázat mellett érte el, illetve mennyire kiegyensúlyozott a működése. Minél nagyobb a szórás értéke, annál nagyobb egy eszközalap árfolyamának ingadozása, azaz annál kockázatosabb a befektetés.
8
