BEVEZETÉS A KOHÉZIÓS ALAP ISMERETEIBE

BEVEZETÉS A KOHÉZIÓS ALAP ISMERETEIBE Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

SZERKESZTŐ: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

2006. március

A TANKÖNYVET MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. MOGYORÓSY ESZTER I. FEJEZET DR. MAKAI MARTINA II. FEJEZET DR. MAKAI MARTINA, DR. MOGYORÓSY ESZTER, TÓTH ROZÁLIA III. 1. FEJEZET

GÁVEL KRISZTIÁN III. 2. FEJEZET GÁVEL KRISZTIÁN, HALMAI ÁGNES, SZABÓ SZILVIA III. 3. FEJEZET TÓTH ROZÁLIA, GÁVEL KRISZTIÁN IV. FEJEZET

LEKTOR: BARSI ORSOLYA KULLMANN ÁDÁM

SZERKESZTŐ: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

A TANKÖNYV A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAINAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Tartalomjegyzék

Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe

Tartalomjegyzék

1

I. fejezet A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai 1 Alapfogalmak 2 Jogi háttér 3 Intézményrendszer 3.1 EU előírások 3.2 Magyarországi intézményrendszer 3.3 Az egyes szereplők fő feladatai

3 3 4 5 5 5 5

II. fejezet Tervezés, programozás 1 A 2004-06 közötti támogatási programok, a Kohéziós Alap Keretstratégia 1.1 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv 1.2 Kohéziós Alap Keretstratégia 2 A 2007-13 közötti időszakra való felkészülés tervezési folyamata 2.1 Megalapozó koncepciók 2.2 A II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2.3 Közlekedéspolitika 2.4 Környezetpolitika 2.4.1 Települési szennyvíz 2.5 Ivóvíz 3 A nagyprojektek

7 7 7 8 8 8 9 9 10 10 10 10

III. 1. fejezet Infrastrukturális beruházások előkészítése 1 A projekt életciklus 1.1 Mit nevezünk projektnek? 1.2 A projektciklus fázisai 1.2.1 Projektkezdeményezés, célmeghatározás 1.2.2 Projekttervezés 1.2.3 Projekt végrehajtás és nyomon követés 1.2.4 Projekt zárás és értékelés 2 Megvalósíthatósági tanulmány 2.1 A megvalósíthatósági tanulmány célja 2.2 Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány 2.3 A megvalósíthatósági tanulmány felépítése 2.4 A megvalósíthatósági tanulmány tartalma

13 13 13 13 14 14 14 14 14 14 15 15 16

1 2 3 4

törzsanyag

Bevezetés

Tartalomjegyzék

Az Európai Unió támogatási rendszerének joga és intézményrendszere

1 2 3

törzsanyag

4

3

Költség-haszon elemzés 17 3.1 A költség-haszon elemzés célja 17 3.2 A költség-haszon elemzés felépítése 18 3.3 Pénzügyi elemzés 18 3.3.1 Költség-hatékonyság vizsgálata 18 3.3.2 Pénzügyi megtérülés vizsgálata 18 3.3.3 támogatási mérték meghatározása 19 3.3.4 Likviditás vizsgálata 19 3.4 Gazdasági elemzés 19 3.4.1 Érzékenység vizsgálat és kockázatelemzés 19 4 Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély 20 4.1 Előzetes vizsgálat 20 4.2 A környezeti hatásvizsgálat 20 4.3 Az egységes környezethasználati engedély 21 4.4 Az eljárások összevonásának illetve összekapcsolásának lehetősége 21 5 Engedélyezés 21 5.1 Elvi engedély 22 5.2 Létesítési engedély 22 6 Műszaki tervezés 23 6.1 A műszaki tervezés és a közbeszerzés kapcsolata 23 6.2 A Mérnök szerepe 24 7 Régészeti feltárás 25 8 Tájékoztatás és nyilvánosság 26 8.1 Az érintett lakosság tájékoztatása a beruházásról 26 8.2 A nyilvánosság tájékoztatása az EU támogatás szerepéről a beruházás megvalósításában 27 III. 2. fejezet A projekt jóváhagyása 1 Előzetes értékelés 2 A támogatási szerződés megkötése 3 A támogatási kérelem kiküldése 4 Értékelés 5 A Bizottsági Határozat

29 29 29 30 30 31

III. 3. fejezet Infrastrukturális beruházások megvalósítása 1 A szervezeti keretek kialakítása 1.1 Felső szintű irányítási feladatok 1.2 Projekt igazgató kinevezése 1.3 Projekt menedzsment egység felállítása 1.4 Mérnök 1.5 A jellemző magyarországi gyakorlat értékelése 2 Közbeszerzés 2.1 A közbeszerzés előkészítése 2.2 Az ajánlatok értékelése 2.3 Szerződéskötés 2.4 A közbeszerzések során előforduló hibák elkerülése 3 Nyomon követés 3.1 Indikátorok 3.2 Jelentések 3.3 Helyszíni látogatások 3.4 Vezetői egyeztetések 3.5 Kifizetés 3.5.1 A kifizetés folyamata 3.5.2 A kifizetés pénzneme 3.5.3 Az ÁFA támogatása 3.5.4 Költségtúllépések 3.5.5 Az EU támogatás lehívása

33 33 33 34 34 34 35 36 36 36 37 37 38 38 38 38 39 39 39 40 40 40 40

Ellenőrzések Projekt zárás 5.1 A zárás időpontja 5.2 Zárójelentés 5.3 Zárónyilatkozat 5.4 Záró kifizetési kérelem 5.5 Dokumentációs kötelezettség 6 Üzemeltetés 6.1 Háttér 6.2 Az alkalmazható üzemeltetési konstrukciók 6.3 Az üzemeltetők bevonásának lehetősége a projekt előkészítés során 6.4 További részletes információ

41 42 42 42 42 42 43 43 43 43 44 44

IV. fejezet Esettanulmány 1 Regionális települési hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása 1.1 A projekt szükségessége 1.2 A projekt előkészítésének legfontosabb lépései 1.2.1 A projekt területének lehatárolása 1.2.2 A települések együttműködésének kialakítása 1.2.3 A projekt műszaki tartalma 1.2.4 A szükséges engedélyek beszerzése 1.3 A projekt megvalósítása 1.3.1 Üzemeltetési kérdések 1.3.2 Területvásárlás 1.3.3 Közbeszerzések 1.3.4 Régészeti feltárás

45 45 45 46 46 46 47 47 48 48 48 48 49

Mellékletek 1 Tesztfeladatok 1.1 Alapfogalmak, jogi háttér, intézményrendszer 1.2 Tervezés, programozás 1.3 Infrastrukturális beruházások előkészítése 1.4 Infrastrukturális beruházások jóváhagyása és megvalósítása 2 Fogalmak, rövidítések 3 Jogszabályok, útmutatók, honlapok 3.1 EU jogszabályok 3.2 Hazai jogszabályok 3.3 Útmutatók 3.4 Honlapok 4 Térképek

51 51 51 51 51 52 52 54 54 54 54 54 55

1 2 3 4

törzsanyag

4 5

Tartalomjegyzék


Bevezető


Bevezető

Az Európai Unió Kohéziós Alapjából 2007-13 között mintegy 2000MrdFt támogatásban részesül Magyarország, miáltal több mint 2500MrdFt értékű környezetvédelmi, közlekedési illetve energetikai infrastrukturális beruházás valósulhat meg. A beruházások hatékony és eredményes előkészítése és megvalósítása az érintett állami szervek, önkormányzatok, vállalkozások több száz munkatársának összehangolt munkáját igénylik. A 2000 óta jóváhagyott Kohéziós Alap projektek megvalósításának nagyobb része még ugyancsak előttünk áll. Ennek oka, hogy a beruházások megvalósításában átlagosan 1-1,5 éves csúszás halmozódott fel. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a projektek költsége, és a többletet teljes mértékben a hazai feleknek, az önkormányzatoknak illetve a kormánynak kell állnia. A problémák egyik fontos forrása, hogy a beruházások előkészítésének és megvalósításának sok esetben nincsenek egyértelmű, számon kérhető felelősei. E kiadvány célja, hogy a döntések előkészítésében és meghozatalában érintett munkatársakban tudatosítsa a fenti kihívásokat, és praktikus ismereteket nyújtson a kihívásoknak való megfeleléshez. Ennek érdekében, a kiadvány komplex módon összefoglalja azokat az alapvető európai uniós, műszaki, gazdasági és környezeti szempontokat és ismereteket, valamint ezek közti összefüggéseket, amelyek szükségesek a beruházások előkészítése és megvalósítása során meghozandó megfelelő döntésekhez. Bár a kiadvány a Kohéziós Alap beruházásokról szól, más infrastrukturális beruházások vonatkozásában is jól használható.

1 2 3

bevezető

4

1

I. fejezet

A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai, jogi háttere és intézményrendszere

A Kohéziós Alap felhasználásának alapfogalmai


1 Alapfogalmak

Mivel a Kohéziós Alap célja az euró bevezetésének segítése, az EU a Kohéziós Alap támogatás folyósításának előfeltételeként előírja, hogy a kedvezményezett tagállam is törekedjen az ehhez szükséges pénzügyi feltételek teljesítésére. Ennek érdekében a kedvezményezett országoknak ki kell dolgozniuk és az EU számára be kell nyújtaniuk a konvergencia kritériumok

1 2 3 4

tananyag

A Kohéziós Alapot az 1993-ben hatályba lépett Maastrichti Szerződés hívta életre. Célja az Európai Unió legszegényebb tagállamai (ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) nem éri el az EU átlag 90%-át; akkor Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) felzárkózásának támogatása a monetáris unióra, az euró bevezetésére való felkészülés időszakában. Az euró bevezetésének szigorú pénzügyi feltételei vannak (ún. maastrichti konvergencia kritériumok), közMaastrichti konvergencia kritériumok: tük mindenekelőtt a költségvetési hiány - a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; csökkentése. Ezek - az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át; a pénzügyi feltéte- az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg annak a legjobban teljesítő országok inflációját; lek a nagy tőkeigé- az árfolyam-ingadozás az utolsó két évben nem haladhatja meg az előírt sányű, hosszú megtévot; rülési idejű beruhá- a hosszú lejáratú hitelek átlagos kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal hazások elhalasztásáladhatja meg a legjobban teljesítő országok kamatlábát. ra ösztönöznek. A Kohéziós Alap célja éppen az, hogy feloldja ezt a dilemmát: lehetővé tegye az egységes európai piacba való integrálódáshoz is fontos beruházások megvalósítását a költségvetési deficit növekedése nélkül. A legnagyobb tőkeigényű, leghosszabb megtérülési idejű beruházások a közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások, ezért a Kohéziós Alap ezek megvalósítását támogatja.

3



1 2 3

tananyag

4

4

teljesítésére, és a túlzott költségvetési deficit elkerülésére irányuló ún. konvergencia programjukat. Amennyiben egy kedvezményezett tagállam nem teljesíti konvergencia programját, a Kohéziós Alap támogatás felfüggeszthető, mindaddig, amíg az ország megteszi a szükséges intézkedéseket. Az összes új tagállam bruttó nemzeti terméke az EU átlag 90%-a alatti, ezért mind a 10 ország a Kohéziós Alap kedvezményezettje. Az új tagállamok felkészítése érdekében az EU 2000-ben megindította ún. ISPA programját, a 2004-ben taggá vált országok, valamint Románia és Bulgária részvételével. Az ISPA keretében jóváhagyott projektek a csatlakozás után a Kohéziós Alap keretében valósulnak meg.

2 Jogi háttér A Kohéziós Alap jogi hátterét az Európai Unió Tanácsának többször módosított 1164/94. rendelete, valamint a Bizottság vonatkozó végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A szabályozás a 2000-06 és a 2007-13 közti időszak között jelentősen megváltozik. - A támogatható területek jelenleg: környezetvédelem, transz-európai közlekedési hálózat fejlesztése. A 2007-13 időszakban ezek mellett új elem a fenntartható közlekedés fejlesztése (pl. a transz-európai közlekedési hálózaton kívüli vasútvonalak, tömegközlekedés), valamint a megújuló energia használatának (pl. biomassza, geotermia) és az energia-hatékonyság javításának (pl. épület-szigetelés) támogatása. - Az Európai Bizottság jelenleg minden projektet egyedileg jóváhagy. Koncepcionális változás, hogy 2007-13 között az Európai Bizottság a projektenkénti jóváhagyásról a programonkénti jóváhagyásra tér át, az egyedi projektek jóváhagyása csak egy emelt összeghatár felett szükséges (környezetvédelem területén 25 millió euró felett, más területeken 50 millió euró felett). - A Kohéziós Alapból jelenleg csak 10 millió euró feletti projektek támogathatók. 2007-től eltörlésre kerül ez az összeghatár. A változások következtében a Kohéziós Alapból nemcsak egyedi projektek, hanem pályázati rendszerek is támogathatók lesznek. - Jövedelemtermelő beruházások esetében csökken a támogatás mértéke, mivel a támogatási arány (max. 85%) az elszámolható költségek és a működési bevételek különbözetére vetítendő. a megvalósítás határidei: - Az egyik legjelentősebb változás a megvalósítás 20000-06 között m+24 szabály: határideire vonatkozik. - a jóváhagyást követő 2 éven belül meg kell kezdeni a proAz ún. n+2 szabály bejekt fizikai megvalósítását vezetése a jelenleginél 2007-13 között n+2 szabály: szigorúbb feltételt jelent. - a program éves keretét a következő 2 naptári éven belül ki Leegyszerűsítve: a progkell fizetni ram éves keretét a következő 2 naptári éven belül ki kell fizetni. Ez azért nehéz, mert az első jelentősebb kifizetéseket meg kell előzze a részletes tervek elkészítése, az engedélyek megszerzése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a megelőző régészeti feltárás elvégzése, ami összesen 3-4 évet is igényelhet. Az n+2 szabály program szinten értelmezendő, de értelemszerűen az egyedi projektek számára is szigorítást hoz. A gyakran hallható téves értelmezéssel ellentétben, nem azt jelenti, hogy a projekteket 2 év alatt meg kellene valósítani. Hanem azt, hogy a projekteket időben elő kell készíteni, és az eredetileg tervezett ütemezés szerint, számottevő csúszást nem megengedve kell megvalósítani. A szabály szigorúságát jelzi, hogy amennyiben jelenleg is hatályban volna az n+2 szabály, már több tízmilliárd forint EU támogatást elveszített volna az ország. - Jelenleg a támogatásnak csak kis része, és csak az Európai Bizottság jóváhagyásával csoportosítható át egy projektről egy másik projektre. Az n+2 szabály betartása szempontjából is fontos újdonság a következő időszakban, hogy ha egy projekt megvalósítása jelentős mértékben csúszik, a megítélt támogatás egy másik projektre átcsoportosítható. Ez arra fogja ösztönözni a kedvezményezetteket, hogy tegyenek meg mindent a projekteket az eredetileg tervezett ütemezés szerint megvalósításért.

3 Intézményrendszer 3.1 EU előírások Az Európai Unió részéről az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, valamint - amennyiben hitelt nyújt valamely projekthez - az Európai Beruházási Bank a felelős a Kohéziós Alap felhasználásért. Az EU előírásai szerint minden tagállamban ki kell jelölni / fel kell állítani az alábbi szervezeteket: - a Kohéziós Alap felhasználásának menedzsmentjéért és koordinációjáért általánosságban felelős Irányító Hatóságot; - az Irányító Hatóság által delegált feladatokat ellátó, a kedvezményezettekkel közvetlen kapcsolatot tartó Közreműködő Szervezeteket; - a projektek végrehajtásáért felelős kedvezményezetteket; - a lehívási kérelmek az Európai Bizottsághoz való benyújtásáért, a költségek igazolásáért, a támogatások fogadásáért felelős Kifizető Hatóságot; - a projektek megvalósítása során a fenti szervezetek tevékenységének legalább 15%-os ellenőrzéséért, valamint a projektek megvalósításának befejezésekor a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezetet; - a projektek fizikai és pénzügyi megvalósítását nyomon követő, a fenti szervezeteket, az Európai Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot tömörítő, évente kétszer ülésező Monitoring Bizottságot.



Mint a fentiekből látható, az EU egy hierarchikus intézményrendszer felállítását írja elő, amelyben a kapcsolati lánc: Európai Bizottság - Irányító Hatóság (tagállamonként) - Közreműködő Szervezet (szektoronként) - kedvezményezett (projektenként). Ez egészül ki lehívások és ellenőrzések esetében egy-egy elkülönült szervezettel, a Kifizető Hatósággal illetve a 15%-os ellenőrzésért és a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezettel.

3.2 Magyarországi intézményrendszer A fenti szervezetek kijelölése Magyarországon a következők szerint történt: - Irányító Hatóság: Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) - Közreműködő Szervezetek: o környezetvédelem: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) o közlekedés: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) - kedvezményezettek: o környezetvédelem: önkormányzatok, önkormányzati társulások o közlekedés: Magyar Államvasutak Rt. (MÁV Rt.), Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG), Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.), HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat - Kifizető Hatóság: Pénzügyminisztérium (PM) - a 15%-os ellenőrzésért és a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezet: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)

3.3 Az egyes szereplők fő feladatai 1 2 3 4

tananyag

Az Irányító Hatóság (NFH) fő feladatai: - általános kapcsolattartás az Európai Bizottsággal - a lehetséges Kohéziós Alap projektek listáját meghatározó Keretstratégia kialakítása; a javasolt Kohéziós Alap projektek benyújtása az Európai Bizottsághoz - a támogatás felhasználásának nyomon követése; a monitoring információs rendszer működtetése; a Kormány rendszeres tájékoztatása a támogatás felhasználásáról, a teendőkről - a támogatás felhasználása általános eljárásrendjének meghatározása; a támogatás felhasználását segítő útmutatás kialakítása - a költségvetés összeállítása során a társfinanszírozás tervezése

5


Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe - a Közreműködő Szervezetek tevékenységére támaszkodva a költségek hitelesítése - a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok koordinálása - a Monitoring Bizottság működtetése A Közreműködő Szervezetek (KvVM, GKM) fő feladatai: - a javasolt Kohéziós Alap projektek benyújtása az Irányító Hatósághoz - a projektek megvalósításának nyomon követése; a monitoring információs rendszer használata; az Irányító Hatóság rendszeres tájékoztatása a projektek megvalósításáról, a teendőkről - a közbeszerzési eljárások megfelelőségének biztosítása - kifizetések teljesítése; a kedvezményezettek tevékenységének ellenőrzése; a költségek hitelesítése - tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátása - részvétel a Monitoring Bizottságban A kedvezményezettek fő a kedvezményezett funkciói: feladatai: a támogatási kérelem összeállítása és benyúj- felügyelet: önkormányzati képviselőtestület / társulási tanács tása a Közreműködő Szerve- irányítás és menedzsment: projekt igazgató + menedzsment egység zethez, valamint a projekt a - kivitelezés folyamatos helyszíni ellenőrzése: független mérnök jogszabályokban, a Bizottsági Határozatban, a támogatá(részletesebben: ld. III.3. fejezet) si szerződésben rögzítettek szerinti megvalósítása, különösen - a szükséges környezetvédelmi és létesítési engedélyek megszerzése - a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása - a szerződéses partnerek (mérnök, kivitelezők-szállítók, stb.) tevékenységének irányítása és ellenőrzése - kifizetési kérelmek összeállítása - az önrész biztosítása - tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása - a Közreműködő Szervezet rendszeres tájékoztatása a projekt megvalósításáról A Kifizető Hatóság (PM) fő feladatai: - a kifizetések előrejelzése - a lehívási kérelmek összeállítása és benyújtása az Európai Bizottsághoz, az Irányító Hatóság tevékenységére támaszkodva a költségek igazolása - az átutalt támogatások fogadása - számviteli nyilvántartások vezetése - a szabálytalanul felhasznált támogatás visszatérítése A 15%-os ellenőrzésért és a zárónyilatkozat kiállításáért felelős szervezet (KEHI) fő feladatai: - ellenőrzési stratégia kidolgozása - rendszerellenőrzések elvégzése - a költségek legalább 15%-ára kiterjedő ellenőrzések elvégzése az intézményrendszer öszszes szereplőjére vonatkozóan - a támogatás felhasználásának szabályosságáról szóló zárónyilatkozat kiállítása - éves ellenőrzési jelentés elkészítése 1 2 3

tananyag

4

6

Az Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrei ugyancsak végezhetnek ellenőrzéseket. Az EU által előírt szervezeteken túl meg kell említeni a közbeszerzések szabályosságáért felelős EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységet (EKKE), amely az NFH szervezeti egységeként működik. Fő feladata az előkészítés során az ajánlatkérési dokumentáció minőségbiztosítása, valamint az ajánlatok értékelése során a szabályosság felügyelete, ezzel kapcsolatos tanácsadás.

Tervezés, programozás


II. fejezet


1 A 2004-06 közötti támogatási programok, a Kohéziós Alap Keretstratégia 2004 és 2006 között Magyarország a strukturális alapokból mintegy 2 milliárd euró, a Kohéziós Alapból mintegy 1 milliárd euró támogatásban részesül. A strukturális alapok magyarországi felhasználásának stratégiáját az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), a Kohéziós Alapét a Kohéziós Alap Kertstratégia tartalmazza.

1.1 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt program keretében valósul meg. Az egyes programok célja illetve tartalma a következő:

1 2 3 4

tananyag

- A gazdasági versenyképesség program célja a gazdasági szféra, a vállalkozások közvetlen és közvetett – elsősorban a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az információs gazdaság és társadalom területén történő – támogatása. - A humánerőforrás-fejlesztési program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkaerő versenyképességének javítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettség megszerzésével, valamint a társadalmi beilleszkedés elősegítése. - A környezetvédelem és infrastruktúra program célja a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházások támogatása. Tehát a program a Kohéziós Alaphoz hasonló, de általában kisebb beruházásokat támogat. - Az agrár- és vidékfejlesztési program célja a mezőgazdaság és élelmiszer feldolgozás modernizálás, hatékonyabbá tétele, valamint a vidék felzárkóztatásának elősegítése a gazdaság fejlesztésével. - A regionális fejlesztési program a turizmus fejlesztését, a település-rehabilitációt és a települési infrastruktúra támogatását, valamint a helyi humánerőforrás fejlesztését támogatja, elsősorban a kevésbé fejlett térségekben.

7



1.2 Kohéziós Alap Keretstratégia A Kohéziós Alap Stratégia 1 fő célja az, hogy – kiindulva a magyar közlekedés és környezetvédelem helyzetének részletes elemzéséből, összhangban az érintett ágazatok fejlesztési célkitűzéseivel, valamint a vonatkozó európai uniós irányelvekkel – a 2004-06 közötti tervezési időszakra lefektesse a Kohéziós Alap támogatásainak magyarországi felhasználását meghatározó elveket és célokat, a megvalósítandó projektek kiválasztásának kritériumait, valamint bemutassa a lehetséges projektek indikatív listáját a projektek rövid ismertetésével. A Keretstratégia pillérét a hazai, illetve az európai uniós ágazati politikák, jogszabályok képezik. Ezekből következtethető az a kritériumrendszer, melynek alapján a 2004-2006 közötti programozási időszakban Kohéziós Alap támogatásra jogosult projektek meghatározásra kerülhettek. A jogosult projektek köréből kiválasztási szempontrendszer alkalmazásával alakult ki a kiemelten javasolt projektek, illetve a tartalék projektek köre. A projektek rövid bemutatásának keretében alátámasztásra és indoklásra kerül az egyes projektek kiválasztási folyamata, ezt követi a projektek indikatív műszaki és pénzügyi paramétereinek, a végrehajtás tervezett ütemezésének, valamint az előkészítettség jelenlegi helyzetének bemutatása. Végül a Kohéziós Alapot kezelő intézményrendszer kerül ismertetetésre. A Kohéziós Alap stratégiája szervesen illeszkedik az I Nemzeti Fejlesztési Tervhez, azzal egy időben, az annak tervezéséért felelős egységekkel szorosan egyeztetve készült el. A kettő közötti elhatárolás szakmai kritériumait – projektcélok, projektméretek, projekt-szelekciós kritériumok – a Keretstratégia és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv érintett programjai is tartalmazzák. A közlekedési ágazatban a Kohéziós Alap felhasználását a transz-európai közlekedési folyosók kiépítése határozza meg. Ezen belül lehetőség van vasúti, közúti, légi közlekedési infrastrukturális projektek megvalósítására, illetve a folyami hajózás infrastruktúrájának fejlesztésére. A környezetvédelmi ágazatban a Kohéziós Alap támogatja - az 50.000 lakos egyenértéket meghaladó agglomerációk szennyvíz-kezelését (csatornahálózat és tisztító kapacitások létesítése vagy korszerűsítése, iszapkezelés és hasznosítás). - jelentős egészségügyi kockázatú régiók ivóvíz-ellátási létesítményeinek fejlesztését, ahol 2006. decemberéig áll fenn megfelelési kötelezettség (kezelőművek technológiai korszerűsítése és/vagy új vízellátó létesítmények építése). - komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszereken belüli nagy kapacitású regionális lerakók létesítését, a köréjük szervezett szelektív hulladékgyűjtési és kezelési hálózatok létesítését, valamint a nagy kockázatot jelentő, nem megfelelően működő régi szemétlerakók lezárását és rehabilitációját.

2 A 2007-13 közötti időszakra való felkészülés tervezési folyamata 2.1 Megalapozó koncepciók

1 2 3

A következő időszakra több hosszú távú koncepció is készült. A legátfogóbb az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, amelynek célja, hogy megalapozza a Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikáját, meghatározza az ország 2050-re elérendő jövőképét és kijelölje 2020-ig az átfogó célokat, a végrehajtás során érvényesítendő horizontális és területi szempontokat. A koncepció ismerteti az ország fejlesztésének alapvető stratégiai céljait, és elérésük módját. A stratégiai célok megvalósításának területeit három fő prioritáscsoportba sorolja, melyek a következők: „befektetés az emberbe”, „befektetés a gazdaságba”, „befektetés a környezetbe”. Az Országos Fejlesztési Koncepció mellett külön koncepciók tartalmazzák a területfejlesztési, versenyképességi, fenntarthatósági célokat.

tananyag

4

1 Munkaanyagként elfogadta az 1030/2003. kormányhatározat.

8

2.2 A II. Nemzeti Fejlesztési Terv Az Európai Unió 2007-13 közötti költségvetési időszakára benyújtandó II. Nemzeti Fejlesztési Terv (európai uniós terminológiával Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, NSRK) tervezési munkálatai jelen tananyag összeállításakor folyamatban vannak. Az EU kohéziós politikájával összhangban a tervezési munka négy fő célkitűzése a társadalmi és gazdasági kohézió, a tudásvezérelt és megújuló társadalom, a versenyképes gazdaság, és a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása.



A II. Nemzeti Fejlesztési Terv is több program keretében valósul meg, amelyek között külön környezetvédelmi program és közlekedési program szerepel. Ezek tartalmazzák a Kohéziós Alap felhasználását is, a 2007-13 közötti időszakra nem készül külön Kohéziós Alap Keretstratégia. A továbbiakban az ezek alapját képező ágazati politikák kerülnek bemutatásra. Hasonló, de kisebb projektek megvalósítását a regionális programok is támogatják.

2.3 Közlekedéspolitika 2

Magyarország közlekedési stratégiája az Európai Unió Közös Közlekedési Politikájára épül. Ez a dokumentum kimondja, hogy megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül lehetetlen lenne az egységes európai piac előnyeit teljes mértékben kiaknázni és az EU gazdasága nem maradna versenyképes. Ugyanakkor a jó minőségű infrastruktúra mellé olyan szabályozási politikát kell rendelni, mely garantálja a szabad és tisztességes versenyt, valamint a fenntartható fejlődést azáltal, hogy az egész kontinensen a környezetbarát közlekedési módokat helyezi előnybe. Az EU területén, illetve a kontinensen kijelölésre kerültek a fő közlekedési folyosók (ún. transz-európai hálózat, TEN), melyek fejlesztése a közlekedéspolitika egyik fő célkitűzése, és melyek közül Magyarország területén négy folyosó halad át: - IV. folyosó: az osztrák-szlovák határtól Budapest és a román határ irányában, - V. folyosó: a szlovén határtól Budapest és az ukrán határ irányában (magában foglalva a két alfolyosót: V/B. Horvátország és V/C. Bosznia-Hercegovina felé), - VII. folyosó: a Duna mint vízi út, - X/B. folyosó: Budapestről a jugoszláv határ irányában. A közösségi közlekedéspolitika a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiájának központjába a különböző közlekedési alágazatok közötti megfelelő egyensúly kialakítását helyezte, ennek érdekében elsősorban a vasúti és tömegközlekedési fejlesztéseket preferálja a közúti fejlesztésekkel szemben. A hazai közlekedéspolitikát a Közlekedéspolitikai Koncepció 3 rögzíti. Elsődleges célja olyan közlekedési rendszer kiépítése, amely biztonságos, korszerű, gazdaságos, megfelel a társadalmi igényeknek és kevesebb terhelést jelent a környezetre nézve. A fejlesztés – 1996-ban meghatározott, de máig érvényes – stratégiai célkitűzései az alábbiak: -

Magyarország Európai Unióba történő szerves beilleszkedésének elősegítése; a gazdasági és szociális kapcsolattartás feltételeinek javítása a szomszédos országokkal; hozzájárulás a regionális fejlesztési célok eléréséhez; az életminőség javítása, az egészségmegőrzés biztosítása, a közlekedésbiztonság fokozása és a környezet védelme; - a feltételek megteremtése a közlekedési hálózatok szabályozott versenyéhez és hatékony működéséhez.

1 2 3

tananyag

4

2 COM (2001) 0370, 2001. szeptember 12. 3 19/2004. OGY határozat

9



2.4 Környezetpolitika 4

A hazai környezetpolitika az EU érvényes, 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára és Magyarország a csatlakozási tárgyalások során tett környezetvédelmi vállalásaira épül. A 20035 2008 közötti magyar környezetpolitikát a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program rögzíti . Az uniós forrásokra vonatkozó stratégia az állam vagy a regionális és helyi hatóságok felelősségi körébe eső környezetvédelmi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközök növelésével járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, lehetővé téve ezáltal: - a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági kohézió megerősödését, és - a nagy beruházásokat igénylő környezetvédelmi EU irányelvek megvalósulását. Legfontosabb és sürgősebb feladatainkat a korábban említett vállalások teljesítése jelenteni, ezek közül a Kohéziós Alap által is támogatott kiemelt területek a települési szennyvízkezelésre, illetve a minőségi ivóvízre vonatkozó derogációk: 2.4.1

Települési szennyvíz

A 91/271/EGK irányelv 3., 4. és 5(2) szakasza alóli ideiglenes mentességgel 2015. december 31-ig nem teljes körűen érvényesek Magyarországon a gyűjtőrendszerekre és a városi szennyvíz kezelésére vonatkozó előírások az alábbi köztes irányszámok betartása mellett: - 2008-ig a 10.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken. - 2010-ig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású agglomerációk területén. - 2015-ig a 2.000-15.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású agglomerációk területén.

2.5 Ivóvíz Az EU által elfogadott ivóvíz-minőségi előírások teljesítése érdekében a kormány 2001. végén elindította az ivóvízminőség-javító programját, melynek fő célja az EU irányelv érvényesítése a hazai ivóvíz szolgáltatásban legkésőbb 2009-ig. E határidőig azokon a településeken kell megoldani az ivóvízminőség javítását, ahol az ivóvízben lévő arzén koncentráció meghaladja a 10μg/l-t, az ammónium-ion és a nitrit a 0,5mg/l-t, a bór az 1mg/l-t, valamint a fluor koncentráció az 1,5mg/l-t.

3 A nagyprojektek Az EU támogatások külön csoportját alkotják azon projektek, melyeket az operatív programban meghatározott szempontok alapján az Európai Bizottság közvetlenül hagy jóvá. Ezek a környezetvédelem területén a 25 millió € feletti, közlekedés területén, illetve egyéb projektek tekintetében 50 millió € feletti ún. nagyprojektek.

1 2 3

tananyag

4

Tekintettel arra, hogy a II: Nemzeti Fejlesztési Terv az EU által megszabott határidők szerinti megvalósításához megfelelően előkészített nagyprojektek szükségesek, és ezen projektek kidolgozásának költségeit a projektek gazdái önmaguk nem tudják biztosítani, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal kezdeményezésére a kormány külön forrásokkal támogatja egyes, részben már előkészített nagyprojektek kidolgozását.

4 1600/2002. Európai Parlamenti Határozat 5 1117/2001. kormányhatározat

10

A támogatás célja olyan nagyprojektek előkésztésének felgyorsítása volt, amelyek 2007 után biztosan támogathatók és mihamarabb indíthatók lesznek. A környezetvédelem és a közlekedés területén összesen közel 200 projekt javaslat került benyújtásra, mintegy 200 milliárd forint támogatási igénnyel. A támogatási igény több mint tízszeresen meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ami szigorú szűrést tett szükségessé minden fázisban. A tartalmi szűrés szempontjainak megfelelt projekt javaslatok fejlesztéspolitikai (ágazati és területi) illetve műszaki-gazdasági 6 szempontok szerinti értékelése után a kormány döntött 38 projekt előkészítésének támogatásáról.



A kiválasztott projektek az alábbiak a környezetvédelem területén: - észak-alföldi és dél-alföldi ivóvízellátás, - Dél-Buda térsége, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Békéscsaba, Nagykanizsa, Makó, a Tápió-menti térség és a Dél-Balatoni térség szennyvízkezelése, - dunai, tiszai és Kis-Balatoni vízügyi beruházások, köztük a Vásárhelyi terv árvízszint csökkentő tározói, - a Közép-Duna vidék, Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron és a Mecsek-Dráva térség hulladékgazdálkodása. A közlekedés területén: - a Székesfehérvár-Boba és a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal rekonstrukciója, - a budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése, - budapesti, miskolci, debreceni és szegedi tömegközlekedési beruházások, - az M3, M6, 4., 8., 44. és 85-86. sz. főutak egyes szakaszainak fejlesztése, - a Győr-Gönyű kikötő fejlesztése.

1 2 3

tananyag

4

6 1067/2005. kormányhatározat

11

III. 1. fejezet

Infrastrukturális beruházások előkészítése



1 A projekt életciklus 1.1 Mit nevezünk projektnek? A „projekt” szót egyre gyakrabban halljuk az élet különböző területein. Vannak olyan feladatok, melyek sikeres lebonyolítására a szervezet szokásos munkamódja nem alkalmas, szükség van különböző szaktudások bevonására, erőforrások összehangolására, pontos tervezésre, gyakori csapatmunkára, gyors alkalmazkodásra. Az uniós támogatások felhasználásában a projekt kifejezésnek meghatározott definíciója van. Az egyes alapok felhasználásáról szóló rendeletek az alábbiak szerint határozzák meg a projekt fogalmát: A projekt olyan, gazdaságilag oszthatatlan munkák sorozata, amelyek pontos műszaki funkcióval és világosan meghatározott célokkal rendelkezik. A projekt olyan folyamat, melynek általában - egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépései vannak, - konkrét célokat meghatározott idő alatt kíván elérni, - a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erőforrásokat rendel.

A projektek tervezésének és végrehajtásának folyamata projekt ciklus néven is ismert. A ciklus kiindulópontja a projekt ötlet, melyet a helyzetelemzés után egy végrehajtható munkatervvé kell fejleszteni.

1 2 3 4

tananyag

1.2 A projektciklus fázisai

13


Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe 1.2.1

Projektkezdeményezés, célmeghatározás

A probléma felismerésére alapozva a szervezet megfogalmazza az elérendő célt és felvázolja a cél elérésének lehetséges megoldásait, a fejlesztés alternatíváit. 1.2.2

Projekttervezés

A projekt sikerének egyik záloga kétségkívül a megfelelő előkészítés. Fontos, hogy az alapos helyzetelemzés után, a tervezés és a végrehajtás is előre átgondolt és megtervezett folyamat legyen. A probléma azonosítása, a célkitűzések meghatározása után a projektgazda hozzálát az elvárt eredmény eléréséhez szükséges legmegfelelőbb műszaki megoldás azonosításához és megtervezéséhez. Ennek keretében elkészíti - a különböző műszaki alternatívákat és azok értékelését (műszaki, gazdasági, környezetvédelmi szempontból) bemutató megvalósíthatósági tanulmányt, - a legjobb alternatívát alátámasztó költség-haszon elemzést, - a környezeti hatásvizsgálatot, megszerzi a környezetvédelmi engedélyt, - az engedélyezési terveket, megszerzi a létesítési engedélyeket, - a tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységek tervét. 1.2.3

Projekt végrehajtás és nyomon követés

A támogatás jóváhagyása után következik a végrehajtás fázisa. Ennek során meg kell határozni a szervezeti kereteket, - a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően lehet megkezdeni a fejlesztés fizikai megvalósítását, - folyamatosan nyomon kell követni, hogy a projekttervekhez képest milyen tényleges előrelépéseket sikerült elérni, - a támogató rendszeresen ellenőrzi a kitűzött célok megvalósítását. 1.2.4

Projekt zárás és értékelés

A projekt megvalósítás végét jelenti a különböző létesítmények műszaki átadás-átvétele, amelyet a kivitelező készre jelentése alapján a beruházást felügyelő mérnök rendel el. A támogatás szempontjából a fizikai megvalósulást követően összetett pénzügyi zárás és ellenőrzés, és a Bizottság felé történő jelentés következik. A zárást követően az értékelési szakaszban a beruházó illetve a támogató értékeli, hogy a projekt milyen eredményeket ért el, és ezek alapján levonja a tanulságokat, melyek a jövőbeni programok és projektek tervezése során felhasználhatók.

2 Megvalósíthatósági tanulmány 2.1 A megvalósíthatósági tanulmány célja 1 2 3

törzsanyag

4

14

A megvalósíthatósági tanulmány a beruházás előkészítésének alapdokumentuma. Célja a tervezett beruházás céljának pontos meghatározása, a lehetséges alternatívák elemzése, és azon döntés megalapozása, hogy indokolt-e valamelyik alternatíva megvalósítása. A megvalósíthatósági tanulmány az egyetlen dokumentum, amely a beruházás műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait egyidejűleg teljes körűen számba veszi. Az előkészítés további lépéseiben ezek a szempontok külön dokumentumokban kerülnek részletesebben kifejtésre.

2.2 Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány A projekt cél definiálását követően (ld. korábban) egy ún. döntés-előkészítő vagy előzetes megvalósíthatósági tanulmány készül, amely megalapozza a későbbi, részletesebb tervezési folyamatot. A döntés-előkészítő tanulmány készítése az üzleti életben gyakran alkalmazott egy nagy beruházási projekt első lépéseként, de szerencsére ezt a lépést már pályázó önkormányzatok ill. önkormányzati társulások is alkalmazzák, mert a leginkább megfelelő beruházási alternatíva kiválasztásának fontos eszköze, illetve alkalmazásával kijelölhető több tíz- vagy akár százmillió forintos költségigényű előkészítés iránya. A döntés-előkészítő tanulmánynak tartalmaznia kell a projekt indokoltságát, a megoldandó problémákat, a megoldás lehetséges változatait és azok hozzávetőleges költségeit. A megvalósíthatósági tanulmány később ugyanezen tételeket fejti ki jóval bővebben, kiegészítve a részletes gazdasági számításokkal és a környezeti hatásokra vonatkozó főbb megállapításokkal.



2.3 A megvalósíthatósági tanulmány felépítése A megvalósíthatósági tanulmány a projekt előkészítés, valamint a projektek támogatási kérelmének gerincét is alkotó tanulmány, amely bemutatja a projekt előkészítését az ötlettől a lehetséges alternatívákon keresztül a kiválasztott változat részletes leírásáig, a kiválasztás részletes indoklása mellett. A megvalósíthatósági tanulmány főbb fejezetei általánosságban a következők lehetnek: 1) Vezetői összefoglaló 2) Bevezetés, háttér 3) Jogszabályi környezet 4) A projekt által érintett térség földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetének bemutatása a) Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok b) Népesség, településszerkezet c) Gazdasági helyzet és folyamatok, trendek d) Az érintett csoportok e) A projekt társadalmi támogatottsága 5) A projekt célja a) Alapállapot – jelenlegi helyzet a beruházás szempontjából b) A jövőben várható folyamatok becslése c) A problémák azonosítása d) A beruházás céljának illeszkedése a regionális, országos ill. uniós fejlesztési célkitűzésekhez 6) A lehetséges fejlesztési alternatívák bemutatása és elemzése a) Lehetséges műszaki megoldások leírása b) A megvalósítható változatok összehasonlítása (környezetvédelmi, társadalmi, költséghatékonysági szempontból) c) A megvalósításra javasolt változat kiválasztása 1 2 3 4

tananyag

7) A kiválasztott fejlesztési változat részletes leírása a) Alkalmazandó technológiák, tervezett létesítmények részletes bemutatása b) Pénzügyi-gazdasági elemzés c) Környezeti hatások összefoglalása d) Szervezeti háttér, projektmenedzsment e) Kockázatok, érzékenység vizsgálat

15



2.4 A megvalósíthatósági tanulmány tartalma A vezetői összefoglaló minden tanulmány „kötelező” eleme, amely összefoglalja a tanulmányt maximum 5-10 oldalban. A hatályos jogszabályok bemutatásánál kell alátámasztani, hogy a műszaki-gazdasági tervezésnél figyelembe vettek minden jogszabályi, hatósági előírást. A hazai jogszabályokkal párhuzamosan a kapcsolódó európai uniós irányelveket is fel kell sorolni. A következő fejezet a tervezett beruházás környezetét írja le földrajzi, társadalmi és gazdasági szempontokból. Minden tényezőnél a várható trendeket, változási irányokat is meg kell becsülni. Például egy hulladékgazdálkodási beruházásnál is alap információ a tervezési terület népessége és a népesség várható változása. A térség gazdasági szereplőit is a projekthez való kapcsolódásuk szempontjából kell bemutatni (pl. egy létesítendő biogáz üzem közelében hány nagy állattartó telep van, amelyek biztosíthatják a szükséges szerves hulladék-anyagokat). A társadalmi viszonyoknál a lakosság gazdasági helyzete szintén alapvetően fontos a projekt fenntarthatóságának szempontjából. Ebben a fejezetben kell bemutatni a projekt társadalmi támogatottságát, figyelembe véve az érintett társadalmi csoportok véleményét, problémáit. A projekt célja fejezet alapozza meg a megoldandó problémák azonosítását és a fejlesztési igényeket. A fejezetben először az általános célokat kell definiálni (pl. a településen élők egészségügyi kockázatának javítása, távlati ivóvízbázisok védelme), amelyek összhangban vannak a magasabb szintű regionális, országos és uniós stratégiai programok céljaival. A projekt konkrét céljai már specifikusak, az adott projekt célkitűzéseinek leírását tartalmazzák. Az előírások, célok és problémák összetett azonosítása után következhet a megoldási lehetőségek, alternatívák bemutatása. Szükséges az összes érdemi (minden esetben legalább három) alternatíva összehasonlítáPéldák az alternatívák felállításának szempontjaira: sa. Jellemzően vizsgálni szokták ún. „nulladik” - a projekt által lefedett terület (pl. a nagyváros szennyvízkezelése, változatként a jelenlegi, vagy a környező kisebb településeké is) - a rendszer kapacitása problémát okozó helyzet - a létesítmények technológiája (pl. egy egységes rendszer vagy több fennmaradásának hatásait önálló létesítmény) is. A telepítési alternatívá- stb. kat nagyobb létesítmények elhelyezésénél összetett módon kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó településfejlesztési koncepciókat, a meglévő infrastruktúrát illetve a telepítés műszaki, gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, az engedélyező hatóságok véleményét. Az alternatívák összehasonlításánál alkalmazni kell a többszempontú-elemzési módszereket, minden lényeges szempontra (műszaki, gazdasági, környezeti, társadalmi, stb.) indikátorokat kell felállítani, azokat jelentőségük szerint súlyozni az objektív értékelés érdekében. A lehetséges változatokhoz már pénzügyi-gazdasági elemzés szükséges, amely a beruházási és üzemeltetési költségeket vizsgálja. Az előkészítés során, a lehetséges alternatívák elemzése alapján a projektgazdának kell döntést hozni a javasolt változatról, és bemutatni a döntés alapját képező megfontolásokat. A kiválasztott fejlesztési alternatíva leírása bemutatja a projekt részletes műszaki leírását, az alkalmazott technológiákat és a tervezett létesítményeket. A fejezet véglegesítésekor be kell építeni az engedélyezési folyamat előrehaladásával keletkezett és pontosított információkat.

1 2 3

törzsanyag

4

16

A pénzügyi-gazdasági elemzést bemutató fejezet összefoglalja a vonatkozó tanulmány és számítások főbb megállapításait. (A pénzügyi-gazdasági elemzéssel szembeni követelményekkel külön fejezetben foglalkozunk.) A környezeti hatások összefoglalása a megvalósíthatósági tanulmány keretein belül röviden tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat megállapításit, az engedélyben foglalt előírásokat. (A környezeti hatásvizsgálattal szembeni követelményekkel külön fejezetben foglalkozunk.)

A szervezeti háttéren a projekt kivitelezésének és sokszor későbbi üzemeltetésének sikere is múlhat. Itt kell meghatározni a projekt irányítását végző szervezet vagy csoport tagjainak szerepét, feladataikat, felelősségi körüket, az irányukban támasztott követelményeket (végzettség, tapasztalat, stb.). A megvalósíthatósági tanulmány utolsó része egy kockázatelemzés és érzékenység vizsgálat. A kockázatelemzés célja, hogy előre azonosítsuk azokat a lehetséges eseményeket, amelyek veszélyeztethetik a projekt sikeres megvalósulását vagy ronthatnak az eredményén. Ennek során különböző körülményekből (pl. természeti, pénzügyi, szervezeti, társadalmi) eredő bizonytalanságot okozó tényezőket azonosítunk, illetve – az érzékenység vizsgálat segítségével – meghatározzuk a nem kívánt esemény bekövetkezésének a projektre gyakorolt negatív hatásának mértékét. A megvalósíthatósági tanulmány e részének elkészítése nem rendelkezik nagy hagyománynyal a hazai gyakorlatban, pedig az esetleges veszélyek és akadályok felmérésén és időben történő elhárításán sok esetben a projekt sikere vagy kudarca múlhat.



A megvalósíthatósági tanulmány segítségével a döntéshozó megismeri és összehasonlíthatja a kitűzött cél elérésére rendelkezésre álló lehetséges megoldási módokat. Egy jól elkészített tanulmány alapján a döntéshozó biztonsággal és gyorsan dönthet a megvalósítandó projekt tartalmáról és megismeri azokat a lépéseket, amelyek megtételével lehetőség szerint kockázatmentessé, esetenként gyorsabbá teheti a tényleges megvalósítást az engedélyezési folyamatoktól kezdve a kivitelezésig. döntés a beruházás megvalósításáról / támogatásáról Ï megvalósíthatósági tanulmány Ò műszaki dokumentáció

Ï költség-haszon elemzés

Ñ környezeti hatásvizsgálat

3 Költség-haszon elemzés 3.1 A költség-haszon elemzés célja Az Európai Unió a támogatás odaítéléséhez megköveteli a projektek pénzügyi és gazdasági szempontú elemzését. Ennek kidolgozott módszertan szerinti módja a költség-haszon elemzés (CBA). Az Európai Unió csak olyan beruházásokat támogat, melyek szükségessége gazdasági, társadalmi, vagy környezeti szempontból számításokkal szilárdan alátámasztható. A magyar támogatások rendszerében ez nem szokatlan, azonban következetes alkalmazása még nem vált gyakorlattá.

Összefoglalva, a projektet akkor indokolt - megvalósítani, ha gazdasági megtérülése biztosított. - támogatni, ha pénzügyi megtérülése nem biztosított. Ellenkező esetben a projekt támogatás nélkül is megvalósítható.

1 2 3 4

tananyag

A költség-haszon elemzés célja kettős. - Megvizsgálja, hogy a társadalom számára előnyös-e a projekt, azaz hasznai jelentősebbek, mint költségei (gazdasági megtérülése biztosított). - Megállapítja, hogy a projektnek mennyi támogatásra van szüksége, illetve szüksége van-e egyáltalán támogatásra (pénzügyi megtérülése biztosított-e). A pénzügyi elemzésnek jövedelemtermelő beruházások esetében van értelme. Az elemzés teljes képet ad a döntéshozók számára a beruházási költségekről, üzemeltetési költségekről és bevételekről (pl. díjak).

17



3.2 A költség-haszon elemzés felépítése A költség-haszon elemzés pénzügyi elemzésből, gazdasági elemzésből, valamint érzékenység vizsgálatból és kockázat elemzésből áll. A költség-haszon elemzésről az Európai Bizottság részletes útmutatót készített, amelynek magyar fordítása megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján.

3.3 Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés jelenértéken összesíti a projekt gazdasági élettartamára (környezetvédelmi és közlekedési beruházások esetében általában 25-30 év) az összes befektetést, működési költséget és keletkező bevételt, a finanszírozási forrásokat az alábbi elemzések elvégzéséhez: - a beruházás költség-hatékonyságának elemzése, - a pénzügyi megtérülés vizsgálata, - a támogatás mértékének meghatározása, - a likviditás vizsgálata. 3.3.1

Költség-hatékonyság vizsgálata

A költség-hatékonyság elemzések a különböző projektek, illetve adott projekt különböző változatai közötti összehasonlítást alapozzák meg. Megmutatják, hogy melyik projekt illetve változat mekkora fajlagos ráfordítással éri el ugyanazt az eredményt. Pl. a szennyvízcsatorna építés egy lakosra jutó költsége lényegesen eltér egy sűrűn lakott nagyvárosban és egy vidéki térségben, ezért a szennyvízkezelés a hagyományos technológiákkal kevéssé költség-hatékony a vidéki térségekben. 3.3.2

Pénzügyi megtérülés vizsgálata

A pénzügyi terveket cash-flow szemlélettel kell összeállítani, vagyis a pénzmozgásokat kell számításba venni. A költség- illetve bevételi tételeket szakértői becsléssel kell meghatározni. A becslések megfelelő dokumentálásáról gondoskodni kell. A költségtételek általában piaci ár alapján becsülhetők. Ugyanakkor a bevételek (pl. díjak) nem piaci alapon képződnek, ezért ezek becslésénél különösen gondosan kell eljárni. A Bizottság elvárja egységes díjpolitika alkalmazását, és meghatározza ennek elveit: a „szennyező fizet elvet”, illetve a teherviselő képesség elvét. A „szennyező fizet elv” röviden azt jelenti, hogy a szennyező fél köteles fizetni a környezetben okozott kárért. Hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési projektek esetében a lakosság szolgáltatási díjat fizetnek, közlekedési projektek esetében az út használói esetleg úthasználati díjat fizetnek. Ezek bevételt jelentenek a projekt pénzügyi elemzése szempontjából. Összhangban a szennyező fizet elvvel, a projekt fenntarthatóságának biztosításával, a díjakat úgy kell meghatározni, hogy lehetőség szerint fedezzék a beruházás pótlását, azaz az amortizáció kerüljön fokozatosan beépítésre a díjakba. A teherviselő képesség elve azt jelenti, hogy az alacsonyabb jövedelműekre alacsonyabb díjat indokolt kivetni, vagy kompenzációt kell alkalmazni. 1 2 3

A megtérülés a nettó jelenérték számításával vizsgálható. A nettó jelenérték a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértéken számított egyenlege. 1 Amennyiben a nettó jelenérték pozitív, a megtérülés biztosított.

törzsanyag

4

1 A jelenérték számítására azért van szükség, mert pl. 1000Ft bevétel a jövőben kevesebbet ér, mint 1000Ft bevétel a jelenben, még akkor is, ha az inflációt figyelmen kívül hagyjuk. A jövőbeni kiadások illetve bevételek jelenértéke diszkontálással számítható. A diszkontáláshoz legalább 5% reál diszkontráta alkalmazandó.

18

3.3.3

támogatási mérték meghatározása

A támogatás mértéke az egyes támogatási konstrukciókban kerül meghatározásra. Ugyanakkor általános elv, hogy a támogatási arány alacsonyabb, ha a projekt jövedelmet termel. A beruházáshoz megítélt támogatás (európai uniós és költségvetési együtt) nem lehet több, mint a beruházás támogatható költségeinek, és a projekt élettartama alatt a beruházás eredményeként keletkező jövedelemnek a különbözete – mindezt jelenértéken számolva. 3.3.4

Likviditás vizsgálata

A likviditás vizsgálata arra terjed ki, hogy a projekt kumulált bevételei (beleértve a támogatást is) folyamatosan meghaladják-e a kumulált kiadásokat. Amennyiben adott pillanatban a kumulált bevételek elmaradnak a kumulált kiadásoktól, ideiglenesen külső forrást (pl. hitelt) kell bevonni a kiadások finanszírozásába.



3.4 Gazdasági elemzés Míg a pénzügyi elemzés a projekt szempontjából, a gazdasági elemzés a társadalom egésze szempontjából veszi számításba a költségeket illetve hasznokat. Következésképpen a gazdasági elemzés a pénzügyi elemzés bizonyos számításait végzi el, kiegészítve a társadalmat érő költségekkel és hasznokkal. Utóbbiak a projekten kívül jelentkező hatások az ún. externáliák, amelyek lehetnek pozitívak vagy negatívak. Pl. egy elkerülő útnak pozitív környezeti hatása van a város belső területein élőkre, azonban a levegőszennyezés révén negatív hatása lehet a nyomvonaltól jobbra és balra egy kb. ötven-száz méteres sávban. Ezen hatások döntő része nem piaci adásvétel tárgya, így hasznuk becsléssel számszerűsíthető. A pénzben nehezen kifejezhető hatások elemzésére szolgál a többszempontú-elemzés. Ennek elvégzése kiemelten fontos akkor, amikor a projekt egyértelműen negatív gazdasági mutatókat produkál, azonban pénzben nem kifejezhető, pl. környezeti, társadalmi haszna alátámaszthatja szükségességét. A módszer lényege, hogy bizonyos meghatározott elv alapján súlyozzuk szempontjainkat (pl. társadalmi hatás, környezetvédelem), majd értékeljük (pl. pontozásos módszerrel) a projekt adott szempont szerint gyakorolt hatását. Fontos, hogy a szempontok választása és súlyozása, valamint a projekt adott szempontok szerinti pontozása megfelelően indokolt legyen. 3.4.1

Érzékenység vizsgálat és kockázatelemzés

Figyelembe kell venni, hogy a költségek is, a hasznok is becsült értékek. Az érzékenység vizsgálat megmutatja, hogy a pénzügyi elemzés egyes paramétereinek változása milyen hatással van az elemzés eredményére, azaz a beruházás megtérülésére. Ezen keresztül beazonosíthatók azok a költségek illetve hasznok, amelyek változására a projekt a legérzékenyebben „reagál” (pl. az adott tényező értékének 1%-os változása a megtérülés legalább 5%-os változását eredményezi). A kockázatelemzés pedig megmutatja, hogy az így beazonosított paraméterek közül melyek változása zárható ki, melyekével kell számolni. Ezek pontos becslése, részletes alátámasztása, és folyamatos nyomon követése a legfontosabb.

Gyakori problémák a költség-haszon elemzés készítése során:

-

nem minden lehetséges alternatíva van részletesen megvizsgálva, elemezve az externális hatások nincsenek azonosítva, számszerűsítve nincs kifejtve a változatok összehasonlításának módszere nincsenek meghatározva vagy nem indokoltak a különböző szempontokhoz rendelt súlyok nem a számítás szerint legkedvezőbb alternatívát választják, és a választást nem indokolják meg

1 2 3 4

tananyag

-

19



4 Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély 4.1 Előzetes vizsgálat A hatályos jogszabály szerint első lépésben a környezethasználó a tervezett létesítmény előzetes vizsgálatát kezdeményezi a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél (a továbbiakban: Felügyelőség), ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a jogszabály szerint engedélykötelesnek minősül. Az előzetes vizsgálat eredményeként a Felügyelőség határozatot hoz a tevékenység környezetvédelmi státusáról (környezetvédelmi illetve környezethasználati engedélyköteles-e). E határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérhető a szükséges engedély.

4.2 A környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat célja a beruházás környezetre gyakorolt hatásainak és a hatások mértékének felmérése, valamint intézkedések kidolgozása az esetlegesen fellépő negatív hatások mérséklésére. Az EU irányelvnek megfelelően a hazai szabályozás is a környezetre jelentős hatást gyakorló beruházásokra írja elő a hatásvizsgálat elvégzését. A hatásvizsgálat-köteles tevékenységekre a kérelmezőnek környezetvédelmi engedélyt kell szereznie. Ennek az engedélynek meg kell előznie minden más hatósági engedélyt. A környezethasználónak el kell készítenie a - Felügyelőség előzetes vizsgálatot lezáró határozatának megfelelő - környezeti hatástanulmányt. A tanulmány kitér a tervezett beruházás létesítésének, működésének és a tevékenység felhagyásának hatásaira. A tanulmányban meg kell vizsgálni az alap-tevékenységet, valamint minden olyan kapcsolódó műveletet, ami nélkül az alaptevékenység folytatása nem lehetséges (például a tevékenység megvalósításához szükséges szállítást és raktározást). A tanulmány készítése mellett a hatásvizsgálat kiemelten fontos része egy lakossági konzultációs folyamat, amit az Európai Bizottság minden projekt esetében szigorúan ellenőriz. A konzultációk során rögzíteni kell a lakosság felmerülő igényeit, és a jogos igényeket be kell építeni a projektbe, illetve a javaslatok be nem építését meg kell indokolni. A folyamat látszólag bonyolítja az előkészítést, de számtalan példa mutatja, hogy egy folyamatos konzultációval lefolytatott hatásvizsgálat során a lakosság megértve a beruházás szükségszerűségét együttműködik abban, hogy a tervezés során a projekt egy minden igényt kielégítő változata valósuljon meg, és végül magáénak érzi és elégedett a megvalósult létesítménnyel. Az engedélyezési eljárás a környezethasználó kérelmének, a környezeti hatástanulmánynak és a lakossági konzultáció dokumentumainak a Felügyelőséghez való benyújtásával indul. A Felügyelőség az eljárásba bevonja az érintett szakhatóságokat, továbbá - a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén - közmeghallgatást tart, melyről jegyzőkönyvet készít. A Felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy elutasítja a kérelmet, vagy végzést hoz. 1 2 3

törzsanyag

4

20

A környezeti hatásvizsgálat az egyik leghosszabb időigényű lépése az előkészítésnek, a tapasztalatok alapján általában legalább másfél év.

4.3 Az egységes környezethasználati engedély Az egységes környezethasználati engedély célja, hogy a beruházás az elérhető legjobb technológia alkalmazásával valósuljon meg, illetve, hogy - a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználása fajlagosan csökkenjen; - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékonyan kerüljön felhasználásra; - a kibocsátás az elérhető legkisebb mértékű legyen; - a keletkező hulladék mennyisége és veszélyessége csökkenjen, illetve a hulladék hasznosításra, ártalmatlanításra kerüljön; - ne következzen be a környezeti hatással járó baleset, illetve az ilyen baleset környezeti következménye csökkenjen; - a tevékenység felhagyása esetén környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás ne következzen be, illetve az esetlegesen károsodott környezet helyreállításra kerüljön.



A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó kérelmére indítja meg. A Felügyelőség az engedélykérelem tartalmát nyilvánosságra hozza, az önkormányzat jegyzője az iratokat pl. kifüggesztéssel közzéteszi. Az érkezett észrevételeket eljuttatják a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a Felügyelőségnek megküldi. A Felügyelőség az engedélyre vonatkozó határozatában kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, továbbá próbaüzemet írhat elő. A próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, illetve a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak.

4.4 Az eljárások összevonásának illetve összekapcsolásának lehetősége A korábbi kétszakaszos hatásvizsgálati eljárást, illetve önálló környezethasználati engedélyezési eljárást 2006. január 1-től a környezetvédelmi engedélyezést egységesen kezelő, új eljárás váltotta fel (314/2005. kormányrendelet). Ez a jogszabály az engedélyköteles tevékenységek hasonlósága és az érintett hatóság azonossága miatt gyakorlatilag a két engedélyezési eljárás, a környezetvédelmi engedélyezés és a környezethasználati engedélyezés összeolvasztását teszi lehetővé. 2 - A Felügyelőség az előzetes vizsgálatban hozott határozata lehetővé teheti a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását, egy eljárás lefolytatását. - Az összevonás feltételeinek hiányában lehetőség van a két eljárás összekapcsolására, két szakaszból álló eljárás lefolytatására. Az összekapcsolt eljárásban a Felügyelőség az első szakasz végén - ha nem utasítja el a kérelmet - végzést, a második szakasz végén határozatot hoz.

5 Engedélyezés

A tananyagban tárgyalt nagy infrastrukturális beruházásoknál jellemzően a következő engedélycsoportokra van szükség: - környezetvédelmi engedélyek (ld. korábbi fejezet), - elvi engedélyek, - létesítési engedélyek.

1 2 3 4

tananyag

A projekt-előkészítés folyamatában, a műszaki tervezés részeként a leghosszadalmasabb, és pontos fizikai megvalósulás szempontjából legfontosabb feladat az engedélyezési tervdokumentációk elkészítése és az engedélyezési eljárások lefolytatása.

2 Korábban: 20/2001. és 193/2001. kormányrendeletek.

21



5.1 Elvi engedély A beruházás leendő kedvezményezettje, illetve az általa megbízott tervező az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt - beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet, illetve bizonyos jogszabály által előírt esetekben kell kérjen. Az elvi engedély építési munka elvégzésére nem jogosít, jogi hatása abban áll, hogy az eljáró hatóságot a későbbi engedélyezési eljárások során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha a beruházó a jogerőre emelkedéstől és végrehajthatóvá válástól számított egy év alatt nem kér létesítési engedélyt. Az elvi engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Elvi engedély beszerzése akkor célszerű, ha az építési engedély megkérése előtt, a tervezés folytatásához az alábbiak hatóság általi tisztázása szükséges: - a településrendezési előírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége), - az építmény kialakítása, illetőleg megvalósíthatósága, - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás, - egyéb, a beruházó számára kérdéses beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint műszaki követelmények. Amennyiben a beruházó a létesítményekre elvi engedélyt kér, az általában a Kohéziós Alap támogatási kérelem benyújtása előtt történik. A további engedélyek megszerzésének ütemezése az alkalmazott FIDIC szabályzat szerint történik (ld. következő fejezet).

5.2 Létesítési engedély A beruházó jogszabály által előírt esetekben létesítési engedélyt kell kérjen. Csak a jogerős és végrehajtható építési enÚj törvény a kiemelt beruházások megvalósításáról: gedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal Az Országgyűlés 2006. februárban elfogadta a kiemelt beruházások megvalóellátott - tervdokumentáció sításának gyorsításáról szóló 2006. évi LIII. törvényt, amelynek elsődleges célja a Kohéziós Alap beruházások gyorsítása. A kiemelt beruházásokat, valamint alapján, az engedély érvéaz ezeknél eljáró hatóságokat a Kormány rendeletben határozhatja meg. nyességének időtartama A törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos hatóságok illetve szakhatóságok esealatt építhet. Az engedély tében első fokon az egyébként másodfokon eljáró szerv járjon el. Pl. az építésérvényét veszti, ha a beruügyi hatósági illetve szakhatósági feladatokat a közigazgatási hivatalok látnák el. házó a jogerőre emelkedéstől és végrehajthatóvá válástól számított két év alatt nem kezdi meg az építést. A létesítési engedély egy speciális fajtája a vízjogi engedély. Ezt olyan létesítményeknél kell kiváltani, ahol vízkivétel (pl. fúrt kút) illetve vízbázisba történő bevezetés (pl. csapadékvíz bevezetése a közeli patakba) történik. Mivel az infrastrukturális beruházások nagyobb létesítményei általában külterületen, a lakott területtől távol épülnek, ezért szinte minden esetben sor kerül vízjogi engedélyezési eljárásra. Ennek részletes szabályait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vízjogi engedélyezési eljárásról szóló 18/1996. KHVM rendelet írja le. 1 2 3

törzsanyag

4

22

6 Műszaki tervezés 6.1 A műszaki tervezés és a közbeszerzés kapcsolata Egy általános engedélyezési folyamat során a környezetvédelmi és (a tervezéshez szükséges) elvi engedélyek megszerzését követően az illetékes hatóságok az ún. engedélyezési tervek alapján létesítési engedélyt adnak ki a beruházásra, majd jóváhagyják a kivitelezési terveket. Az engedélyezési folyamat során elkészítendő tervek, illetve szükséges engedélyek beruházásfajtánként eltérnek. Az engedélyezésről szóló fejezetben is említett engedélyek egy részét a beruházó szerzi be, a kivitelező kiválasztása előtt, más részét már a kivitelező szerzi be. Ideális esetben az összes olyan engedélynek, amelyet a beruházó szerez be, a támogatási kérelem benyújtása előtt rendelkezésre kell állnia.



Hogy mely engedélyeket szerezze be a beruházó, és melyeket a kivitelező, abban a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége, a FIDIC előírásai igazítanak el. A FIDIC által kidolgozott szerződéses feltételek közül infrastrukturális beruházásoknál hazánkban leginkább az ún. Piros Könyv és Sárga Könyv alkalmazott, ezért jelen fejezetben is leginkább e két konstrukcióval foglalkozunk. A Piros Könyv alapján a megbízó elkészíti és a vállalkozó rendelkezésére bocsátja az engedélyezési terveket, akinek tervezési feladatai ezáltal a részlettervek és a megvalósulási terv elkészítésére korlátozódnak. A Sárga Könyv esetében a vállalkozó számára a létesítmény megtervezésének és kivitelezésének alapkövetelményeit tanulmánytervek alapján a közbeszerzési kiírás ún. Megbízó Követelményei része rögzíti. Az engedélyezési terveket a nyertes vállalkozó készíti, aki emellett kidolgozza a részletes tervezési/engedélyezési programot. Összefoglalva tehát, a FIDIC szerződéses feltételek (Piros Könyv illetve Sárga Könyv) között a különbség a tervezés és a közbeszerzés viszonyából adódik. Amíg Piros Könyv alapú szerződések esetén a megbízó által elkészített tervekből dolgozik a vállalkozó, addig Sárga Könyv alapú szerződések esetén a tervezés is a vállalkozó feladata. Az utóbbi típusnál megvan a lehetőség arra, hogy az ajánlattevők különböző műszaki megoldásokkal, eltérő technológiákkal versenyezzenek, és a legkedvezőbb műszaki megoldás valósuljon meg. Azt, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzés milyen tervek és milyen engedélyek alapján folyjon, a műszaki szempontok, valamint a rendelkezésre álló idő figyelembevételével kell meghatározni. A FIDIC eljárásai szerint gondolkodva három alapvető lehetőséget különböztethetünk meg: 1) Közbeszerzés építési tervek alapján Ebben az esetben az ajánlattevő vállalkozó számára pontosan meghatározhatók az elvégzendő munkák, így – lévén nagyon kicsi a kockázat – egyszerűen az olcsóbb ajánlatot benyújtó ajánlattevő hirdethető meg nyertesnek. Az engedélyezési terv elkészítése és az építési engedély megszerzése legalább nyolc-tíz hónapot vesz igénybe, tehát ennyivel később indítható a közbeszerzés. A tervezés költségei a megrendelőt terhelik. 1 2 3 4

tananyag

2) Közbeszerzési engedélyezési tervek alapján (Piros Könyv szerint) Az építési engedélyezési eljárás, majd az építési tervek készítése a közbeszerzéssel párhuzamosan folyhat, amivel időt nyerhetünk. Ugyanakkor a vállalkozó által elvégzendő munkák nem pontosan meghatározottak, ezért az ajánlatok valamivel drágábbak lesznek.

23


Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe 3) Közbeszerzés tervezésre és kivitelezésre együtt (Sárga Könyv szerint) Ez abban az esetben célszerű, ha különböző technológiákat kívánunk versenyeztetni, például egy szennyvíztisztító telep tervezése és kivitelezése esetében, ahol a bemenő és a kimenő vízminőség megadásával már műszaki és pénzügyi szempontból is versenyeztethetők a különböző technológiák. Nagy számú ajánlattevő esetén korszerű és olcsó technológia választható ki, és az egész engedélyezési A Piros Könyv illetve a Sárga Könyv tipikus alkalmazása: folyamat a beruházót terhelő része néhány környezetvédelmi és vízügyi beruházások hónapra csökkenthe- szennyvízcsatorna: Piros - szennyvíztisztító: Sárga tő. -

hulladéklerakó: Piros

- árvízvédelmi tározó: Piros Egy konkrét projekt esetében a projekt közlekedési beruházások műszaki tartalma, - út: Piros - vasút: Piros műszaki ütemezése - vasúti biztosítóberendezések: Sárga alapján kell kiválasztani a megfelelő eljárást. Az alapvetően meghatározó műszaki racionalitás mellett javasolt mérlegelni az előkészítettséget, a pénzügyi ütemezést, a források rendelkezésre állását, stb.

6.2 A Mérnök szerepe Egy projekt sikeressége a hatékony szervezéstől, pontos és minőségi munkától függ, melyhez megfelelő szakértelemmel kell rendelkezni. Ennek biztosítására jött létre a Mérnök intézménye. A Mérnök műszaki végzettségű munkatársakból álló külső, a kivitelezőtől teljesen, a beruházótól pedig részben független szervezet. A szervezet tagjai a feladat jellege alapján különböző szakterülettel rendelkeznek, ezek közül néhányat alább részletezünk. - Projektmenedzser: feladata az egész munka összefogása, szervezése. Meghoz minden szakmai döntést, ezen felül tanácsot adhat pénzügyi és gazdaságossági kérdésekben is a megbízónak. - Műszaki ellenőr: feladata a vállalkozó ellenőrzése. A műszaki ellenőr szakmai szempontból független, mivel adott esetben kötelessége a megbízót is figyelmeztetni, ha olyan feladatot, vagy követelményt támaszt a vállalkozóval szemben, amely szakmailag helytelen, és ilyen esetben akár az utóbbi érdekeit is képviselheti a vitás kérdésben. Büntetőjogi felelősséget vállal minden az építés során általa meghozott döntésért. A műszaki ellenőrök listáját szakmai névjegyzék tartalmazza. - Tanácsadó mérnök: feladata bizonyos, a projekt során felmerülő, konkrét szakmai kérdések megválaszolása. - Igazságügyi szakértő: feladata az ún. vitás kérdések rendezése. Ezeket legtöbbször a műszaki ellenőrrel, vagy a tanácsadó mérnökkel el lehet rendezni, de vannak olyan esetek, amikor ők sem segíthetnek. A FIDIC ilyen esetekre javasolja egy független szakemberekből álló döntőbizottság (Dispute Adjudication Board, DAB) felállítását. Magyarországi gyakorlatban egyelőre még inkább a hagyományos, bírósági út a bevett szokás, amely jóval nagyobb költségekkel jár az előbbinél. Ilyen esetekben is független, de nem a felek által megbízott szakértő mérnökök segítik az ügy felderítését és a bíróság munkáját. - Munkavédelmi ellenőrök: Sokszor elhanyagolják, pedig fontos lenne a munkavédelmi szakemberek alkalmazása is, mely rengeteg peres ügytől kímélhetné meg a feleket.

1 2 3

törzsanyag

4

24

Ezeket a szakembereket együtt és külön-külön is alkalmazhatjuk a projekt kivitelezésének gyors és precíz lebonyolításához. Nagy beruházások, mint például a Kohéziós Alap projektek esetében célszerű egy Mérnök szervezet ajánlatkérés útján történő megbízása. Fontos, hogy ilyen tendereknél az összességében legelőnyösebb ajánlat nyerje el a megbízást.

A magyar szabályozás előírja, hogy az építési munkálatok megkezdése előtt a helyileg illetékes múzeumnak el kell végeznie a megelőző régészeti feltárást, a leletmentést. Amennyiben a terület leletekben gazdagnak bizonyul, a feltárás időigénye akár másfél-két évig tarthat, és költségei, amelyek a kedvezményezettet terhelik, a beruházás összköltségének akár 20-30%-át is elérhetik (átlagosan 40-50MFt/ha költséggel lehet kalkulálni). Az előre nem tervezett költségek forrásának előteremtése nehézkes, ami tovább növelheti a csúszást, és ez teljesen felboríthatja a beruházás ütemtervét. A fenti problémák elkerülése érdekében az alábbiak tehetők az előkészítés során: - ki kell kérni a múzeum illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes nyilatkozatát, hogy a területen nyilvántartanak-e régészeti lelőhelyként (megjegyezzük, hogy a nyilvántartás nem 100%-os, így előfordulhat, hogy a területen nem tartanak nyilván lelőhelyet, de a feltárás során kincsekre bukkannak), - indokolt esetben próbafeltárást kell végezni a majdani feltárás várható idő- és költségigényének megbecslése érdekében (sajnos ennek költsége nem támogatható a projekt keretében, mivel a projekt benyújtása előtt merül fel), - amennyiben a feltárás idő- és költségigénye meghaladja az elvárható szintet, lehetőség szerint más helyszínt kell keresni, - a feltárás költségét be kell tervezni a projektbe, ezáltal az támogatható a Kohéziós Alapból (amennyiben nem kerül betervezésre, akkor nem támogatható).

1 2 3 4

tananyag

7 Régészeti feltárás



25



8 Tájékoztatás és nyilvánosság A tájékoztatási és nyilvánossági feladatokat az Európai Unió hangsúlyosan kezeli. A Kohéziós Alaphoz kapcsolódó kommunikációs feladatokat a Bizottság 621/2004. rendelete, a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet, valamint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által elkészített Arculati Kézikönyv tartalmazza. A fő feladatok: - az érintett lakosság támogatásának megszerzése, - az EU előírásainak teljesítése, pl. a projekt táblák és emléktáblák elhelyezése.

8.1 Az érintett lakosság tájékoztatása a beruházásról A Kohéziós Alap olyan nagy beruházásokat támogat, amelyek esetében rendkívül fontos a lakosság támogatása. Az elmúlt években számos esetben késleltette, illetve akadályozta a projekt megvalósulását a lakossági ellenállás, demonstratív tiltakozás. Megfelelő tájékoztatással elérhető, hogy a lakosság A befogadó falu gyorsabban gazdagodik megérti a beruházás célját. Nem szaBátaapáti és az őszinte tájékoztatás bad tehát sajnálni az Mi a közös vonás a Veszprém megyei Királyszentistván, a Tolna megyei időt és az energiát Bátaapáti és a Pest megyei Pusztazámor esetében? Az, hogy mindhárom telearra, hogy a beruhápülés lakossága befogadott egy-egy olyan létesítményt, amelyrõl másutt hallani sem akartak. (…) zó időben és folyamatosan informálja Bátaapáti július 10-én népszavazással döntött arról, hogy megépüljön-e a település az összes érintettet (a határában a kis és közepes radioaktivitású hulladékok tárolója. A félezer lelkes Tolna megyei falu lakóinak háromnegyede vett részt a referendumon, s a voksolók lakosságot, a civil 90 százaléka igent mondott a létesítményre. (…) szervezeteket, a vál1997-ben a tervezett tároló közelében lévő hat település létrehozta a Társadalmi lalkozásokat), hogy Ellenőrző Tájékoztató Társulást (TETT). A települések a TETT által felkért szakmit, hogyan, miért emberekkel kontrollálták a Paks által kezdett, majd pedig a Radioaktív Hulladékoakar megvalósítani. kat Kezelő Kht. által folytatott kutatásokat. A TETT tagjai a munkák kompenzációTájékoztatni kell a jaként megkapták a kutatásra költött pénz öt százalékát (az összeg évente 20 és 100 lakosságot a beruhámillió forint között mozgott). A legtöbb pénz a tervezett tárolóhoz legközelebb eső Bátaapátinak jutott. A falu ennek révén számos fejlesztést valósított meg, hisz volt zás céljairól, az emönereje ahhoz, hogy pályázzon az állami forrásokra. Az elmúlt években egyebek bereket érintő haszközött megépült a település szennyvíz- és gázhálózata, új burkolatot kapott a zsáknokról és költségekfalu három kilométeres bekötőútja. (…) ről (pl. várható díjKrachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere nem vitatja, hogy a pénz befolyásolta a falu döntését, ám hangsúlyozza: a helybéliek folyamatosan őszinte tájékoztatást emelés), egyúttal kaptak a kutatásokról, a beruházó elképzeléseiről és az atomtemető esetleges veszébiztosítania kell a lyeiről, s mindez ugyancsak befolyásolta a létesítmény elfogadottságát. A polgárlakosságot a vélemémester szerint a föld alatt száz méterrel megépített atomtemető idegenforgalmi nyek meghallgatásáattrakcióvá válhat, hiszen Svédországban egy hasonló építmény évente több tízezer ról. vendéget fogad. Népszabadság, 2005.08.22.

A tájékoztatás kötelező elemeit, a lakossági konzultáció fontosságát a környezeti hatásvizsgálat kapcsán tárgyaltuk. A kommunikációs tevékenység nem ér véget a környezetvédelmi engedély megszerzésével, azt a beruházás megvalósítása során folytatni kell. 1 2 3

törzsanyag

4

26

A kommunikációs tevékenységek elvégzése érdekében a projektek keretében általában külön PR szakértőt alkalmaznak. A költségek a projekt befogadása előtt hazai forrásból, a befogadást követően a Kohéziós Alapból is finanszírozhatók. A kommunikációs tevékenységekre pl. szennyvízkezelési projektek esetében az összköltség mintegy 0,5%-át, hulladékgazdálkodási projektek esetében 1-2%-át fordítják.

A kommunikációs tevékenység akkor működik igazán hatékonyan, ha mögötte átgondolt ás átfogó tervezés, stratégia áll. 3 Célszerű tehát elkészíteni egy erre vonatkozó tervet. A stratégia az alábbi kérdésekre ad választ: - Mi a kommunikáció célja? - Kiknek szól, kik alkotják a célcsoportot? - Mi a fő üzenete? - Mikor kell kommunikálni? (Pl. az előkészítés során a lakosság támogatásának megszerzése, később az eredmények ismertetése lehet a cél) - Milyen eszközöket és csatornákat használjunk? (Pl. honlap, sajtóanyagok, szóróanyagok, sajtótájékoztató, alapkő-letétel, átadás, tábla) 4 A kommunikáció sajátos formáNÉPSZAVAZÓSDI A PEST MEGYEI SZEMÉTLERAKÓRÓL ja a válságkommunikáció. SajNemre nem nos az ISPA projektek tapasztala(…) ,,Támogatja-e ön, hogy Hévízgyörk közigazgatási területén, a Hátulsó-dűlőben hulladékkezelő telep létesüljön?" - a múlt vasárnap taiból kiindulva úgy tűnik, hogy erre a kérdésre a szavazásra jogosult 2400 lakosból az urnához járuló ez is fontos területté vált. Ezeknek 1418 fő közül mindössze 22 százalék voksolt igennel. 2002 óta még a váratlan és sajnálatos eseméhat helyen utasították már el a Pest és Nógrád megyére kiterjedő, 300 nyeknek a bekövetkezése jelleezer ember szemetét befogadni tervezett monstre létesítményt. Valkó gükből adódóan minden egyes december elején 73 százalékos többséggel igent mondott ugyan, de a régió peremén lévő település vélhetően alkalmatlan a központi lerakó alkalommal másfajta kommunikászerepkörére. (…) ciót kíván. Valójában azonban, hvg, 2004.01.03. bármilyen típusú krízisről is legyen szó, az csak akkor szüntethető meg, ha elemezzük annak hátterét, és készek vagyunk szembenézni felelősségünkkel, hibáinkkal.



8.2 A nyilvánosság tájékoztatása az EU támogatás szerepéről a beruházás megvalósításában Az Európai Unió előírja, hogy a beruházás helyszínén projekt táblát illetve emléktáblát kell állítani, tájékoztatva a lakosságot a tagság pozitívumairól, az EU szerepéről az ország fejlesztésében. A Bizottság a táblák meglétét a helyszínen ellenőrzi, és hiánya vagy hibája esetén akár a támogatás 1-2%-ának - több százmillió forint - visszafizetését kezdeményezi. A stratégia elkészítéséhez, az egyes kommunikációs tevékenységek megtervezéséhez a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján útmutató található. Ne felejtsük el azonban, hogy az igazán sikeres kommunikációnak a kreativitás az alapja, ezért az útmutatónak alapvetően az a célja, hogy ötleteket adjon, nem pedig szigorúan követendő irányvonalakat határozzon meg, hiszen azokat a fejezet elején említett jogszabályok rögzítik.

1 2 3

tananyag

4

3 Tanácsok a stratégia elkészítéséhez: europa.eu.int/comm/regional_policy/country/commu/index_en.htm. 4 Példák tagállami honlapokra: www.ergose.gr, www.ose.gr, www.oaso.gr, www.tramsa.gr, www.docup.toscana.it, www.ziel2-nrw.de.

27

A projekt jóváhagyása


III. 2. fejezet


A Kohéziós Alap projekteket az Európai Bizottság hagyja jóvá (a 2007-13 időszakban ez csak a nagyprojektekre vonatkozik). A jóváhagyás folyamata: - az Európai Bizottság előzetesen értékeli a projektet, - a közreműködő szervezet és a kedvezményezett megköti a feltételes támogatási szerződést, - az irányító hatóság benyújtja a támogatási kérelmet, - az Európai Bizottság értékeli a projektet, és dönt a támogatásról.

1 Előzetes értékelés Annak érdekében, hogy ne utólag kelljen átdolgozni a projektet, már az előkészítés során folyamatosan tájékoztatjuk az Európai Bizottságot a tervezett projektekről, azok előkészítésének előrehaladásáról, felmerülő problémáiról, a Bizottság pedig megteszi észrevételeit. Ez jelentősen felgyorsíthatja a projekt majdani jóváhagyását. Az előzetes értékelés intézményesített formája az előzetes értékelési látogatások szervezése, amikor a Bizottság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezet és a majdani kedvezményezett együtt megtárgyalja az előkészítés állását, a felmerült kérdéseket. Ilyen látogatásokat kb. félévente tart a Bizottság. Az előzetes értékelés további eszköze lehet az ún. Jaspers program, amelyet 2006-ban tervez indítani az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank. Célja, hogy szakértők alkalmazásával növelje az EU előzetes értékelési kapacitását, ezáltal segítse a projektek előkészítését.

2 A támogatási szerződés megkötése

A támogatási szerződés tartalmazza - a kedvezményezett kötelezettségét a projekt elfogadott tartalommal történő megvalósítására - a projekt megvalósításának ütemtervét

1 2 3 4

tananyag

A támogatási szerződést a közreműködő szervezet (mint támogató) és a kedvezményezett (mint támogatott) köti, az irányító hatóság ellenjegyzi. A jogszabályok (ld. melléklet) adta kereteken belül a támogatási szerződés részletezi a kedvezményezett illetve a közreműködő szervezet felelősségét a projekt megvalósításában.

29


Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe - a projekt költségvetését, a finanszírozási arányokat, beleértve az esetleges költségtúllépés finanszírozási arányát - a felek felelősségét a közbeszerzési eljárások lebonyolításában - a kedvezményezett nyilvántartási, jelentési, ellenőrzés tűrési kötelezettségeit - a projekt esetleges módosításának módját - az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat - több kedvezményezett esetén egymás közti jogviszonyukat A támogatási szerződés megkötése a támogatási kérelem kiküldésének előfeltétele. Amenynyiben a projektre vonatkozó támogatási kérelmet az Európai Bizottság elutasítja, a támogatási szerződés hatályát veszti. Amennyiben a projekt tartalmát meg kell változtatni, a támogatási szerződést - a felek közös megegyezésével - módosítani kell.

3 A támogatási kérelem kiküldése A projekt javaslatokra támogatási kérelmet kell összeállítani, ezt kell a Bizottságnak megküldeni. A támogatási kérelem a Bizottság által megszabott formátumú dokumentum. Tartalmaz - egy formanyomtatványt, amely kiterjed a projekt javaslat céljaira, tartalmára, ütemezésére, költségvetésére, az európai uniós szakpolitikákkal (pl. közbeszerzés, környezetvédelem, stb.) való összhangra, a megvalósítás szervezeti kereteire, a tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységekre, - megvalósíthatósági tanulmányt, - költség-haszon elemzést, - környezeti hatástanulmányt, - műszaki terveket, - társulás esetén az arra vonatkozó megállapodást. A támogatási kérelmet a kedvezményezett állítja össze (a közreműködő szervezet és az irányító hatóság munkatársaival együttműködésben), majd megküldi a közreműködő szervezetnek. A közreműködő szervezet külső szakértők bevonásával elvégzi a támogatási kérelem minőségellenőrzését - annak tanúsítását, hogy a támogatási kérelem megfelel az előírásoknak és az elvárásoknak -, majd továbbítja a támogatási kérelmet és a minőségellenőrzési nyilatkozatot az irányító hatóságnak. Az irányítóhatóság ugyancsak ellenőrzi a támogatási kérelmet, és ha megfelelőnek találja, továbbítja a Bizottságnak. A Bizottság az irányító hatóság által javasolt projektekkel foglalkozik, de kezdeményező szerepet is vállalhat, ha úgy véli, hogy fontos lehetséges projekteket nem vettek számításba.

4 Értékelés

1 2 3

tananyag

4

30

A támogatási kérelem beérkezése után az Európai Bizottság befogadó nyilatkozatot küld az irányító hatóságnak. A projekt végrehajtása szempontjából ez fontos dokumentum, mivel a befogadó nyilatkozat kibocsátásától a projekt költségei elszámolhatóvá válnak, a projekt végrehajtása megkezdődhet. Sajnos korábban sokszor nem voltak indításra készek a benyújtott projektek, illetve a kedÉrtékelési szempontok: vezményezettek nem vállalták - a projekt gazdasági-társadalmi hatásai - illeszkedése az EU vonatkozó szakpolitikájához (környezetvédelem illetve annak kockázatát, közlekedés) hogy hivatalos - megvalósulásához szükséges-e a támogatás jóváhagyás híján - hatékony megvalósítása biztosított-e (pl. menedzsment) megkezdjék a megvalósítást. A következő időszakban a határidők szigorodása miatt fontos, hogy csak indításra kész projekteket nyújtsunk be a Bizottsághoz, és hogy a befogadást követően megindítsák a közbeszerzéseket - mire megköthetővé válnak a vállalkozói szerződések, addigra várhatóan megérkezik a projekt jóváhagyása is.

A projekt támogatási kérelme ezután megkezdi vándorútját a brüsszeli hivatalok csatornáin keresztül. - Az első belső egyeztetés során a Bizottság érintett főigazgatóságai gondosan megvizsgálják a támogatási kérelmet. - Ezt követően a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) képviselői látogatást tehetnek a kedvezményezettnél az esetlegesen felvetődött problémák, vitás részek tisztázására. A látogatás során a szakértők meggyőződnek a támogatási kérelemben foglaltak alátámasztottságáról, hitelességéről. - A látogatás után a Bizottság megfogalmazza kérdéseit a projektekkel kapcsolatban, melyeket írásban megküld az irányító hatóságnak. E kérdések rövid határidővel történő megválaszolása során ismét a kedvezményezett, a közreműködő szervezet és az irányító hatóság szoros együttműködésére van szükség. - A kérdésekre adott válaszok beérkezte után – amennyiben azt a Bizottság munkatársai elfogadhatónak találják – megkezdődik a második belső egyeztetés. Amennyiben az érintett főigazgatóságok elfogadja a válaszokat, a Bizottság jóváhagyja a projektet.



5 A Bizottsági Határozat Az Európai Bizottság a projekt jóváhagyását Határozatban rögzíti. A Határozat rögzíti a projekt főbb adatait, pl. céljait, tartalmát, ütemezését, költségvetését, indikátorait, a projekt menedzsmentre vonatkozó szabályokat. A Határozat a projekt alapköve, a benne foglaltaktól eltérni kis mértékben sem lehet. A Határozat módosítása lehetséges, azonban a Kohéziós Alap szabályai szerint a projekt élettartama alatt mindössze egy alkalommal. Emiatt rendkívül fontos a projekt hibátlan előkészítése. Amennyiben a Bizottság munkatársai kisebb rendezetlen pontot találnak a projektben (pl. egy engedély még nem emelkedett jogerőre, vagy a projekt menedzsment egységet még nem állították fel megfelelően), feltételeket szabhatnak meg a Határozatban. A feltételt pl. az első kifizetéshez köthetik, így a feltétel teljesítésének hiányában a támogatást nem folyósítják. A feltétel teljesítését a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

1 2 3

tananyag

4

31

III. 3. fejezet

Infrastrukturális beruházások megvalósítása



1 A szervezeti keretek kialakítása Hatékony szervezeti keretek kialakítása érdekében a kedvezményezettnek legalább az alábbiakat kell megtennie: - a projekt felső szintű irányítási feladatainak meghatározása, - projekt igazgató kinevezése és projekt menedzsment egység felállítása, - független mérnök megbízása. közreműködő szervezet ⇓ tervező

⇐

felső szintű irányítás projekt igazgató projekt menedzsment egység

↔

hatóságok

↔

partnerek

mérnök ⇓ kivitelező

⇓ kivitelező

⇒: felügyelet ↔: egyéb kapcsolat

1.1 Felső szintű irányítási feladatok 1

Ugyanakkor, operatív döntéseket nem szabad viszonylag ritkán ülésező, és a technikai részleteket nem ismerő testületekre bízni, mert az indokolatlan csúszásokhoz vezet.

2 3 4

tananyag

A beruházás megvalósításával kapcsolatos stratégiai döntéseket a kedvezményezett felső vezetésének - pl. önkormányzat esetében a képviselő-testületnek, több önkormányzat társulása esetében a tanácsnak - kell meghoznia. Stratégiai döntés mindenekelőtt a projekt módosítása, illetve a legnagyobb közbeszerzések kiírásának illetve a legnagyobb szerződések megkötésének jóváhagyása.

33



1.2 Projekt igazgató kinevezése A projekt hatékony és eredményes megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy kerüljön kinevezésre egy műszaki ismeretekkel rendelkező vezető, akinek - ha nem is egyetlen, de - kiemelt feladata a projekt megvalósítása. Kapcsolatot tart a képviselőtestület / tanács, illetve a közreműködő szervezet felé, felügyeli a projekt menedzsment egység, valamint a mérnök tevékenységét. Meghatározott keretek között meghozza a beruházás megvalósítása során szükséges döntéseket.

1.3 Projekt menedzsment egység felállítása A beruházás előkészítése és megvalósítása során a kedvezményezettnek számos operatív feladatot kell elvégeznie illetve koordinálnia (pl. a projekt egészének idő- és költség-kereteinek betartásának nyomon követése, közbeszerzések előkészítése és vállalkozói szerződések menedzselése, nyilvántartások vezetése, jelentések készítése, magasabb szinteken meghozott döntések végrehajtása, stb.). Ezek a tevékenységek komplex műszaki-gazdasági-jogi ismereteket igényelnek. A feladatok ellátására szükséges ún. projekt menedzsment egység (project implementation unit, PIU) kijelölése vagy felállítása. A kedvezményezett és a PIU egymáshoz képesti viszonya az alábbiak szerint alakulhat, a kedvezményezett felkészültségéhez és a projekt bonyolultságához igazodva: - az önkormányzat szervezetén belüli PIU; - az önkormányzat szervezetén kívüli, de az önkormányzat tulajdonában lévő PIU; - osztott felállású PIU: a feladatok egy részét önkormányzati szervezeti egység, más részét külső, nem feltétlenül az önkormányzat tulajdonában lévő szervezet. A PIU felállítását már a projekt előkészítési fázisában meg kell kezdeni. A PIU tagjait célszerű fokozatosan, az egyes feladatok felmerülésével összhangban felvenni. A projekt előkészítéséhez áltálában elég a PIU vezetőjének személye, míg a későbbi fázisokban a műszaki, közbeszerzési, pénzügyi, stb. szakértők bevonása is szükségessé válik, és el kell készíteni a belső szabályzatokat. A PIU felállításakor mérlegelni kell azt is, hogy egyes menedzsment költségek a Kohéziós Alapból is támogathatók. Általánosságban elmondandó, hogy a Kohéziós Alap nem támogatja a kedvezményezett foglalkoztatásában álló személyek bérköltségét (és a kapcsolódó bérterheket), valamint a kedvezményezettnél felmerülő általános és adminisztratív költségeket. Ezzel szemben indokolt esetben támogatható a kedvezményezett által közbeszerzési eljárás lefolytatásával alkalmazott külső szakértők költsége. A PIU felállításához részletes útmutató található a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján.

1.4 Mérnök A mérnök feladata minden nagy beruházás esetében a kivitelezés folyamatos, helyszíni műszaki ellenőrzése, irányítása. Ennek részét képezi terveknek és a műszaki előírásoknak való megfelelés ellenőrzése, az idő- és költség-keretek betartásának figyelése, a számlák igazolása, a kivitelezői igények indokoltságának megítélése. 1 2 3

tananyag

4

34

A mérnököt a kedvezményezett bízza meg, tevékenysége a kedvezményezett projekt menedzsment tevékenységének részét képezi, a kedvezményezett képviseletében jár el, és a kedvezményezettnek jelent. Ugyanakkor a mérnöknek pártatlan szakmai véleményt kell formálnia a kedvezményezett (megbízó) és a kivitelező (megbízott) esetleges vitájában (pl. annak megítélésében, hogy indokolt-e a kivitelező igénye többletköltségek elismerésére). (Bizonyos esetekben a mérnöknek nemcsak pártatlan véleményt kell formálnia, hanem a döntenie is kell a vitában; más esetekben ez a döntés egy külön e célra felállított testület feladata.)

A mérnök szerepe a Kohéziós Alapból (vagy más támogatásból, hitelből) finanszírozott beruházások esetében annyiban speciális, hogy nemcsak a kedvezményezett, hanem a finanszírozó (közreműködő szervezet, stb.) is az ő szakmai véleményére alapoz. 90-100%-os támogatással megvalósuló beruházások esetében a finanszírozónak fontosabbak lehetnek bizonyos ellenőrzések, mint a kedvezményezettnek. Emiatt a pártatlanság szempontja összetettebben merül fel, mint más beruházásoknál. A mérnök, a projektigazgató és menedzsment egység, valamint a felső szintű vezetés ellenőrzési hierarchiáját az alábbi táblázat foglalja össze. ellenőrző

mérnök

projektigazgató és menedzsment egység

ellenőrzött projekt igazgató és menedzsment egység

Mérnök kivitelező

-kivitelezés helyszíni műszaki ellenőrzése: megfelele a terveknek és az előírásoknak -számlák ellenőrzése: fizikai indikátorok teljesülése -szerződés kereteinek figyelése (idő, költség) -változtatási igények megítélése

-mintavétel szerinti ellenőrzés -szerződés kereteinek figyelése (idő, költség) -változtatási igények megítélése (ha túlmutat a mérnök hatáskörén) -kritikus pontok azonosítása, ilyen esetben kivitelezés helyszíni ellenőrzése

felső szintű irányítás -a projekt előrehaladásának, a kitűzött célok teljesülésének nyomon követése (mivel a menedzsment a kitűzött célok eléréséért felelős, ez egyben a menedzsment tevékenységének ellenőrzése) -normál esetben nem jellemző - szerződés kereteinek figyelése a menedzsment jelentései alapján (idő, költség) -változtatási igények megítélése (ha túlmutat a menedzsment hatáskörén)



1.5 A jellemző magyarországi gyakorlat értékelése

A megvalósítás szervezeti kereteinek kialakításakor a hasonló gyengeségeket el kell kerülni.

1 2 3 4

tananyag

A hazai gyakorlatban elsősorban a következő területeken mutathatók ki gyengeségek: - Sok esetében nincs kinevezve projektigazgató, aki a szükséges műszaki ismeretek birtokában, főállásban, a szükséges döntések meghozatalára felhatalmazva irányítja a beruházás megvalósítását. - A projekt menedzsment egység sok esetben csak adminisztratív feladatokat lát el, illetve tanácsot ad, kis mértékű a felelőssége a beruházás megvalósításában. - A fentiekből következően, a mérnök kulcsszerepet játszik a beruházás megvalósításban. Nincs „főnöke”, emiatt hatásköre túl tág lehet. - Gyakran a mérnök az egyetlen szereplő a kedvezményezett részéről, aki megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkezik. Ezért a felsőbb szintek a kivitelező illetve a mérnök tevékenységét elsősorban adminisztratív, formai szempontok szerint felügyelik, a műszaki kontroll gyenge.

35



2 Közbeszerzés A kedvezményezett a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi kivitelezőt, szállítót, szolgáltatót (tervezés, mérnök, PR, stb.) közbeszerzés útján, a közbeszerzésről szólü törvénynek megfelelően köteles kiválasztani. A projekt befogadását, illetve a támogatási szerződés aláírását követően indulhat a közbeszerzés. Ennek során a kedvezményezett az ajánlatkérő, de a közbeszerzés előkészítésében és az eljárás lefolytatásában a közreműködő szervezet, az irányító hatóság, illetve az EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) is részt vesz. Az egyes szereplők feladatait a 14/2004. TNM együttes rendelet szabályozza.

2.1 A közbeszerzés előkészítése A tender dokumentációkat a kedvezményezett, illetve az általa megbízott szakértők készítik el. A részletes közbeszerzési terv és a dokumentációk összeállításhoz sok esetben lehetőség van külön Kohéziós Alap projekt keretében megbízott szakértők szakmai segítségnyújtásának igénybevételére is. A tender dokumentációt a kedvezményezett jóváhagyásra benyújtja a Közreműködő Szervezethez és az EKKE-hez. A vitás kérdések egyeztetése, majd végleges dokumentáció jóváhagyását követően a kedvezményezett feladja az ajánlati felhívást a megjelentetésért illetékes hazai illetve európai uniós szerkesztőbizottságnak. Az ajánlati felhívás megjelenését követően az ajánlattévők megvásárolhatják a tenderdokumentációt, és tisztázó kérdéseket tehetnek fel annak tartalmáról. A kérdésekre adandó választ egyeztetni kell a Közreműködő Szervezettel.

2.2 Az ajánlatok értékelése Az ajánlati szakasz lezárulta után kerül sor az ajánlatok bontására, majd értékelésére. Ezt a kedvezményezett és a KözreA bíráló bizottság összetétele: működő Szervezet által egyaránt jóváhagyott összetételű - az elnököt és a titkárt a KSz jelöli, - a szavazó tagokat (általában 3-5 fő) a kedvezményezett, a KSz bíráló bizottság végzi. -

és az IH adja, megfigyelőt az EKKE ad, nem szavazó tagokat általában a kedvezményezett és a KSz jelöl.

Az ajánlatok bontását a bíráló bizottság elnöke vezeti, a titkár dokumentálja. Az ajánlatok bontása nyilvános ülésen történik, ahol felolvasásra kerül az ajánlattevő neve, illetve az ellenszolgáltatás mértéke. Az ajánlatok bontása után kezdődhet az értékelés. Ebben a fázisban a bizottság megvizsgál minden beérkezett ajánlatot. Az ajánlatok áttekintése után – amennyiben azt az ajánlati felhívás lehetővé teszi, és szükséges – összeállítja a hiánypótlási felszólítást, illetve a tisztázó kérdéseket. E dokumentumokat minden ajánlattevő részére el kell juttatni. A hiánypótlási határidő általában egy hét, de ettől el lehet térni a bizottság döntése alapján. 1 2 3

tananyag

4

36

Az utolsó hiánypótlás beérkezte és értékelése után a bizottság döntési javaslatot állít össze az ajánlatkérő (kedvezményezett) részére, melyben megjelöli a legjobb ajánlatot. Második legjobb ajánlat megadására is van lehetőség, arra az esetre, ha a legjobb elállna a szerződéskötéstől. Ezután a kedvezményezett nyilvános eredményhirdetésen hozza az ajánlattevők tudomására a nyertes személyét.

2.3 Szerződéskötés Az ajánlatok értékelését illetve nyertes személyének kihirdetését követően a szerződéskötés feltétele, hogy - az EKKE az értékelésről készített jelentése nem állapít meg szabályellenességet, - senki nem fordul jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB), vagy a KDB nem tiltja meg a szerződéskötést. Amennyiben a KDB nem tiltja A KDB lehetséges döntései: meg a szerződéskötést, de folytatja az - elutasítja a jogorvoslati kérelmet, eljárást, célszerű meggondolni a szer- megismételteti az eljárást, vagy annak egy részét, ződéskötés felfüggesztését, megelő- bírságot szab ki (1-10 MFt). zendő, hogy szabálytalanság megállapítása miatt a szerződés finanszírozhatatlanná váljon. - a szerződést a Közreműködő Szervezet ellenjegyzi.



A tapasztalatok szerint a Kohéziós Alap forrásainak felhasználásának legnagyobb kihívása az ütemtervek tartása. A csúszások egyik fő oka a közbeszerzések előkészítésének, a tender dokumentáció kidolgozásának és jóváhagyásának elhúzódása. A csúszás akár a beruházás meghiúsulását eredményezheti.

2.4 A közbeszerzések során előforduló hibák elkerülése A közbeszerzés során nem csak az ajánlattévőknek kell odafigyelni a részletekre. Mind az ajánlati felhívás összeállítása, mind az ajánlatok értékelése során sok hibaforrás veszélyezteti az ajánlatkérőt is. Az alábbiakban ezekre mutatunk be néhány jellemző példát, a teljesség igénye nélkül. A tender dokumentáció összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az ajánlattevők közti versenyt korlátozó szempontokra (pl. túl szigorú vagy speciális alkalmassági feltételek, túl rövid ajánlattételi idő, túl szűk hiánypótlási lehetőségek, stb.). A verseny nyíltsága a közbeszerzés egyik alapelve, elfogadható ár kialakulásának alapfeltétele. A verseny megteremtését az EU szigorúan számon kéri, ezért a versenyt korlátozó feltételek eltörlésére a Közreműködő Szervezet is hangsúlyt helyez. Ugyancsak figyelni kell általában az alkalmassági feltételekre és az értékelési szempontok egyértelműségére. - Sok eset előfordul, ahol a bíráló bizottság számára nyilvánvaló, hogy az ajánlattevő nem felel meg a kitűzött feladatra, de az ajánlati felhívás kidolgozatlansága miatt érvényesnek – a legrosszabb esetben győztesnek – kell tekinteni az ajánlatot. Ebben az esetben nagy a kockázata annak, hogy a nyertes – de nem a legjobb minőségű és tartalmú – ajánlatot tévő cég nem tudja majd az elvárt színvonalú munkát végezni. - Különösen fontos ez szolgáltatási tenderek (mérnök, PR, stb.) esetében, ahol gyakran minőségi szempontok alapján, nem az ár illetve más számszerűsíthető szempontok alapján lehet optimálisan dönteni. Meg kell ítélni pl. a szolgáltatást nyújtó szakemberek képzettségét, gyakorlatát, az elvégzendő munka módszertanát, stb. Ezek értékelése során sokszor merülnek fel többféleképpen értelmezhető kérdések (pl. mi számít releváns szakmai gyakorlatnak), amelyeket adott esetben máshogy ítélhetnek meg a bíráló bizottság tagjai illetve a KDB. 1 2 3 4

tananyag

Kényes kérdés a kirívóan alacsony ár problémája. Sok értékelés során előfordul, hogy egyegy ajánlattevő a többiekhez képest rendkívül alacsony ellenszolgáltatást kér. Ugyanakkor a törvény nem igazít el abban, hogy milyen ár számít kirívóan alacsonynak, illetve milyen indoklás fogadható el alacsony ellenszolgáltatás kérése esetén. Ezeket a bíráló bizottság tagjainak kell eldönteniük. Némi támpontot a precedensek adhatnak; eszerint pl. nem fogadható el megfelelő indoklásként, hogy az érintett cég referenciaszerzés céljából adta meg az alacsony árat.

37



3 Nyomon követés A projektek nyomon követésének (monitoringjának) célja egyrészt a megvalósítás tervezett és tényleges előrehaladásának, másrészt fizikai és a pénzügyi előrehaladásának összevetése, valamint a szükséges korrekciós intézkedések megtétele. A nyomon követés fő eszközei: indikátorok gyűjtése és feldolgozása, jelentések, helyszíni látogatások, vezetői egyeztetések. A nyomon követés egyaránt feladata minden szervezeti szintnek: a kedvezményezettnek, a közreműködő szervezetnek, az irányító hatóságnak és az Európai Bizottságnak, természetesen eltérő részletezettséggel.

3.1 Indikátorok A projektek megvalósítása során zott fizikai és pénzügyi mutatók (indikátorok, mérőszámok) értékét. A mutatók egy része általános (pl. kivitelezési szerződések, kifizetések értéke), más része az adott projekt sajátosságainak megfelelő (pl. megépített szennyvízcsatorna hossza).

folyamatosan figyelemmel kell kísérni az előre meghatároPélda szennyvízkezelési projektek indikátoraira: -

felújított szennyvízcsatorna (km, bekötések száma) újonnan létesített szennyvízcsatorna (km, bekötések száma) felújított szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap) újonnan létesített szennyvíztisztító kapacitás (m3/nap) felújított szennyvíziszap-kezelő kapacitás (t/év) újonnan létesített szennyvíziszap-kezelő kapacitás (t/év)

A projekt végrehajtói folyamatosan gyűjtik és elemzik e mutatók aktuális értékeit, majd az eredmények, elmaradások illetve eltérések tükrében korrekciós javaslatok és intézkedések születhetnek, a felmerülő problémák ellenére is biztosítva a meghatározott célkitűzések teljesülését. Ezáltal a monitoring tevékenység egyfajta döntéstámogató menedzsment eszközként működik. A figyelemmel kísérendő mutatókat, valamint azok célértékét a projektet jóváhagyó Bizottsági Határozat rögzíti. A tényleges értékekről a kedvezményezett a kifizetési kérelmekhez csatolt előrehaladási jelentésekben (ez alapján történik a kifizetés), valamint a féléves monitoring jelentésekben tájékoztatja a Közreműködő Szervezetet.

3.2 Jelentések Az előrehaladásról jelentést készít - a vállalkozási szerződések szintjén a vállalkozó, a kedvezményezett és a közreműködő szervezet számára, általában havonta, a kifizetési kérelmek alátámasztása érdekében, - a projektek szintjén a kedvezményezett, a Monitoring Bizottság (benne közreműködő szervezet, irányító hatóság, Európai Bizottság) számára, félévente. A féléves monitoring jelentés tartalmazza a végrehajtás aktuális állapotát, a legfontosabb fejlemények leírását (eredmények, elmaradások és eltérések, illetve ezek okai), a szerződéskötések és a kifizetések jelenlegi tény adatait és jövőbeni terv adatait, valamint a fizikai és a pénzügyi előrehaladás összehasonlítását. A jövőbeni terv adatok képezik a számonkérés alapját, ezért fontos reális becslésük. 1 2 3

tananyag

4

38

3.3 Helyszíni látogatások A papír alapú monitoring tevékenységek fontos kiegészítője a helyszíni látogatás. Ennek célja az előrehaladás felmérése, az elmaradás vagy eltérés okainak megértése. A helyszíni monitoring látogatást meg kell különböztetni a helyszíni ellenőrzéstől, utóbbi célja a szabályszerűség vizsgálata.

3.4 Vezetői egyeztetések A projektek előrehaladásának felmérését, az elmaradás vagy eltérés okainak megértését, valamint a szükséges intézkedések meghozatalát szolgálják a rendszeres illetve – kritikus helyzetben szervezett – ad-hoc vezetői egyeztetések, ezért ezek is a monitoring tevékenység részét képezik. A nagy infrastrukturális beruházások megvalósítások nyomon követésére, a szükséges döntések meghozatalára és azok teljesülésének figyelemmel kísérésére eredményesen alkalmazható az összes érintett (kedvezményezett, közreműködő szervezet, irányító hatóság, engedélyező hatóságok) rendszeres megbeszélése.

3.5 Kifizetés 3.5.1

A kifizetés folyamata



A Kohéziós Alap esetében a kifizetés közvetlenül a kivitelezőnek történik. Így a kedvezményezetteknek nem kell megelőlegezniük a támogatást. Ugyanakkor a kivitelezők valamivel később jutnak hozzá a számla ellenértékéhez. A folyamat egyes lépései: 1. A kivitelező benyújtja a számlát a kedvezményezetthez. 2. A kedvezményezett igazolja a teljesítést, befizeti az önrészt a Kincstárnál vezetett projekt lebonyolítási számlára, valamint továbbítja a számlát és a kapcsolódó dokumentumokat a Közreműködő Szervezethez. 3. A Közreműködő Szervezet igazolja számlát, átutalja a központi költségvetési részt a projekt lebonyolítási számlára, valamint kéri az EU támogatási rész átutalását a Kifizető Hatóságtól. 4. A Kifizető Hatóság átutalja az EU támogatási részt a projekt lebonyolítási számlára. 5. A Közreműködő Szervezet utalványa alapján a Kincstár kifizeti a kivitelezőnek a benyújtott számla teljes ellenértékét.

Å(4) Kincstár (projekt lebonyolítási számla)

Å(3) Å(2) (5)Æ

Kifizető Hatóság ×(3) Közreműködő Szervezet ×(2) kedvezményezett ×(1) kivitelező

×: kifizetési kérelem Å: átutalás

A kifizetés időigényét növeli, hogy a benyújtott kifizetési kérelem (számla és kapcsolódó dokumentumok) az esetek nagy részében formailag nem megfelelők, hiánypótlásra szorulnak. A legjellemzőbb hibák a számlák ÁFA felszámításával (ISPA projekteknél a számla EU támogatási részét 0%-os ÁFA-val kell kiállítani), illetve a megvalósítás fizikai előrehaladását jelző indikátorok szerinti felbontásával kapcsolatosak.

1 2 3 4

tananyag

Az egyes szinteken különböző formai-tartalmi ellenőrzések történnek (pl. köztartozásmentesség). Tekintettel ezek időtartamára, a kifizetés időigénye az önrész és a formai-tartalmi feltételeknek megfelelő kifizetési kérelem a Közreműködő Szervezethez való beérkezését követően mintegy 30 nap. A Kincstár év végi zárási-nyitási időszakában ennél néhány héttel hoszszabb lehet a kifizetés időigénye.

39


Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe A beruházások megvalósítása során különösen fontos szerepet tölt be a „Mérnök”, aki műszaki szempontból alapvető felelősséggel rendelkezik a kivitelezésért. A számlák kifizetése előtt minden teljesítést első helyen a Mérnök igazol. A Mérnök által igazolt számlát illetve teljesítést a kedvezményezett igazolja. A kedvezményezett elkészíti a költségeknek a finanszírozási forrásoknak megfelelő bontását, és az önrészt (amely önkormányzatok esetében általában a számla 10%-a) átutalja a Kincstárnál vezetett projekt lebonyolítási számlára. 3.5.2

A kifizetés pénzneme

A 2000-06 között jóváhagyott projekteknél a kifizetés jellemzően euróban történik. A következő időszak projektjeinél várhatóan forintban fog történni. Utóbbi kedvezőbb a magyarországi kivitelezők számára. 3.5.3

Az ÁFA támogatása

Az ISPA projekteknél az ÁFA az EU támogatás terhére nem számolható el. Ezzel szemben a Kohéziós Alap keretében indult projekteknél az ÁFA az EU támogatás terhére is elszámolható költség abban az esetben, ha a kedvezményezett önkormányzat vagy társulás nem jogosult az ÁFA-t visszaigényelni. Ez azt jelenti, hogy a számla bruttó összegére arányosítva kell tervezni és kifizetni a forrásokat. Az ÁFA mértékének változása (20%-ra csökkenése) nem érinti a támogatás összegét. A felszabadult támogatási összeg bekerült a projekt tartalékába, és amennyiben szükség van rá (pl. költségtúllépés miatt), úgy az kifizethető. 3.5.4

Költségtúllépések

A Kohéziós Alap projektek esetében gyakran előfordul, hogy a költségek jelentősen meghaladják a tervezettet. Ebben az esetben a többletet az EU nem támogatja, azt a kedvezményezettnek illetve a költségvetésnek kell viselnie. Amennyiben a többlet a projekt tartalmának változtatásából fakad, a finanszírozás a kedvezményezett feladata. Egyéb esetekben a finanszírozás a kedvezményezett és a költségvetés közös feladata. A szükséges forrás előteremtése a kedvezményezettek és a költségvetés számára is nehézséget okoz, ezért a projektek megvalósításának egyik legfőbb problémája. A költségtúllépések általános okai: - a jóváhagyáskor nem voltak kellően kidolgozva a projektek, a részletes tervezés jelentős része a jóváhagyást követően történt, tehát részletes költség-kalkulációk nem álltak rendelkezésre a jóváhagyáskor - hasonló helyzetek elkerülése érdekében a jövőben csak megfelelően előkészített projektek nyújthatók be, - időközben szigorodtak a környezetvédelmi, biztonsági, egyéb előírások, - az euróban rögzített támogatás ma kevesebbet ér, mint néhány évvel korábban, mert a forint euróhoz viszonyított árfolyama erősödött, noha a forint infláció magasabb volt, mint az euró infláció. 3.5.5 1 2 3

tananyag

4

40

Az EU támogatás lehívása

Az Európai Bizottság a projektekhez 20%-os előleget, majd utólagos átutalásokat teljesít. Az előleget azt követően utalja át az EB, hogy a megkötött kivitelezési szerződések értéke eléri a projekt összköltségét. Utólagos átutalást évente három-négy alkalommal igényelhető, megfelelő ellenőrzések lapján. Az EU forrás felhasználása szempontjából fontos, hogy a kedvezményezettek biztosítsák, hogy a projektek fizikai megvalósítása és a kifizetések az ütemtervnek megfelelően (ld. féléves monitoring jelentések) történjenek.

4 Ellenőrzések Az ellenőrzés feladata, hogy biztosítsa a jogszabályoknak, előírásoknak, kötelezettségeknek való megfelelést, ezáltal kizárja – kiszűrje illetve megelőzze – a szabálytalanságokat és csalásokat. Az EU támogatással megvalósuló nagyberuházások gyakori ellenőrzések tárgyát képezik. Különböző ellenőrzéseket végezhet a hazai szereplők közül a közreműködő szervezet, az irányító hatóság, a kifizető hatóság, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevőszék (ÁSz), az európai uniós szereplők közül az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék. Az ellenőrzések fajtái: - minden államháztartási szervezetnél működik belső ellenőrzés, amely biztosítja a szervezet feladatellátásának átfogó szabályossági, hatékonysági és eredményességi ellenőrzését, ezáltal a pénzügyi korrekciók, visszafizetések megelőzését; - a közreműködő szervezet a dokumentum alapú ellenőrzés mellett rendszeres helyszíni ellenőrzést is végez a kedvezményezettnél, a kiadások szabályosságának és jogosságának ellenőrzése céljából (ún. 1. szintű ellenőrzés); - a KEHI az elszámolt kiadások legalább 15%-ára kiterjedő, kockázatelemzés alapján készített mintavétel szerinti ellenőrzést végez az összes szereplőnél, köztük a kedvezményezettnél, a kiadások szabályosságának és jogosságának, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségének ellenőrzése céljából (ún. 2. szintű ellenőrzés); - a irányító hatóság, a kifizető hatóság, az ÁSz, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék elsősorban az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségét ellenőrzik, akár a rendszer egészére, akár annak egyes elemeire (pl. közbeszerzés) vonatkozóan.



Az ellenőrök projekt szinten általában a következő dokumentációkba kérnek betekintést: - projekt előkészítés dokumentumai (tervek, engedélyek, megvalósíthatósági tanulmány, stb.); - támogatás jóváhagyásának dokumentumai (támogatási szerződés, Bizottsági Határozat, ezek módosításai); - a megvalósítás szervezeti kereteit meghatározó szerződések, megállapodások, belső szabályzatok; - közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumok (tender dokumentáció, ajánlatok, bíráló bizottság munkájának dokumentumai, szerződések, ezek módosításai, stb.); - kivitelezők által benyújtott eredeti számlák, előrehaladási jelentések; - felügyelő mérnök jelentései, változtatási utasításai; - kifizetéseket igazoló bankszámlakivonatok; - monitoring jelentések; - ellenőrzési jelentések, intézkedési tervek; - tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységeket igazoló dokumentumok (pl. táblák, plakátok fényképei); - a projekttel kapcsolatos teljes levelezés; - stb. Példák a Bizottság által ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra:

1 2 3 4

tananyag

- a kedvezményezett a közbeszerzés során kizárt egy olyan ajánlattevőt, Az ellenőrzési jelenakit az auditorok megítélése szerint nem kellett volna (bár az ajánlattevő tésekben foglalt megálnem kért jogorvoslatot) lapításokra, javaslatokra - a kedvezményezett önkormányzat a kivitelezőtől közterület-használati az ellenőrzött szervezedíjat kért, a kivitelező pedig támogatást igényelt rá - a kedvezményezett a létesítményhez (hulladéklerakó) olyan bekötőutat teknek intézkedési terépített, amely szükséges a létesítmény használatához, de nem szerepelt a vet kell készíteniük, támogatási kérelemben melynek végrehajtásá- a kedvezményezett nem helyezte el a beruházás helyszínén az EU támoért, illetve nyomon kögatást tanúsító táblát vetéséért az ellenőrzött szervezet vezetője felelős. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell az egyes feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egységeket és személyeket, valamint a határidőket.

41



5 Projekt zárás A kivitelezési munkálatok befejezése után indul meg a projekt zárás összetett folyamata, amely több lépésből áll. A közösségi támogatás utolsó részletének a tagállam részére történő kifizetésének előfeltétele, hogy a) a projekt a céljainak megfelelően megvalósult; b) a projekt megvalósulásáról szóló zárójelentést, a záró kifizetés iránti kérelmet, valamint a zárónyilatkozatot benyújtják az Európai Bizottsághoz. A feladatok többségét az intézményrendszer felsőbb szintjei végzik. Ugyanakkor, a zárójelentést a kedvezményezett készíti, és a többi feladat is a kedvezményezettől indul.

5.1 A zárás időpontja A Bizottsági Határozat általában két határidőt rögzít: az egyik a fizikai megvalósítás befejezéséé, a másik a pénzügyi megvalósítás befejezéséé. A kettő között általában 6-12 hónap van. Ennek oka, hogy a fizikai megvalósítást követi esetlegesen egy garanciális időszak (visszatartások rendezése), valamint a kifizetés teljesítése. A projekt zárását a pénzügyi megvalósítás befejezésétől számítjuk. Amennyiben a projekt megvalósításában csúszás következik be, mindenképpen a pénzügyi megvalósítás befejezésének határidejének lejárta előtt módosítani kell a projektet. Tekintettel a módosítás Európai Bizottságnál való átfutásának időigényére, a módosítást a határidő előtt legalább három hónappal kezdeményezni kell.

5.2 Zárójelentés A projekt pénzügyi megvalósításának befejezésétől számított hat hónapon belül zárójelentést kell benyújtani a Bizottság részére. A zárójelentésnek a következőket kell tartalmaznia: - az elvégzett munka leírása, a fizikai és pénzügyi mutatók teljesülése, valamint annak igazolása, hogy a végeredmény megfelel a támogatás odaítélésére vonatkozó döntésben foglaltaknak, - annak az elsődleges felmérése, hogy az elvárt eredmények milyen mértékben valósultak meg, különösen az alábbiak vonatkozásában: o a projekt megvalósításának tényleges időpontja az eredetileg tervezetthez képest, o a beruházási költségek, valamint a várható működési költségek és bevételek az eredetileg tervezetthez képest, o a társadalmi-gazdasági költségek és hasznok az eredetileg tervezetthez képest, o a környezetvédelem érdekében tett intézkedések, ideértve „szennyező fizet” elv érvényesítését, o annak jelzése, hogy a megvalósult projektet hogyan fogják működtetni (üzemeltetni), o a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek. A zárójelentést a kedvezményezett állítja össze, véleményezteti a felügyelő mérnökkel, majd a közreműködő szervezeten és az irányító hatóságon keresztül jut el az Európai Bizottsághoz.

5.3 Zárónyilatkozat 1 2 3

tananyag

4

42

Minden egyes projekt befejezésekor egy független személy által készített zárónyilatkozatot kell benyújtani a Bizottság részére. Ez a nyilatkozat összefoglalja az előző évek során elvégzett ellenőrzések következtetéseit, értékeli a ráfordítások szabályosságát. A zárónyilatkozat kiadása Magyarországon a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) feladata.

5.4 Záró kifizetési kérelem A záró kifizetési kérelmet a kedvezményezettől, közreműködő szervezettől, irányító hatóságtól kapott dokumentumok alapján a kifizető hatóság nyújtja be a Bizottsághoz.

5.5 Dokumentációs kötelezettség A Bizottság a dokumentumok kézhezvételétől számított kb. 2 hónapon belül teljesíti a záró kifizetést. A projekt teljes dokumentációját ezt követően 3 évig meg kell őrizni, és ellenőrzés esetén hozzáférhetővé kell tenni.

6 Üzemeltetés 6.1 Háttér A Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló önkormányzati hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési illetve ivóvíz-ellátási projektek előkészítése illetve megvalósítása során számos probléma merült fel az üzemeltetők bevonásával kapcsolatban. Az EU tagságból fakadóan, a korábbi magyarországi gyakorlat felülvizsgálatra szorul.



Az eddig alkalmazott általános gyakorlatban a közmű üzemeltetését az érintett önkormányzat(ok) által rendeletben kizárólagos joggal megbízott, az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság látja el, amelyben kisebbségi tulajdonosként gyakran magánbefektető is részt vesz. A magánbefektető bevonása közbeszerzési eljárás nélkül történt (akár a gazdasági társaság megbízása előtt, akár azt követően). Ez a gyakorlat az EU csatlakozást köAz Európai Bíróság vonatkozó ítéletei: vetően nem folytatható, mert ellentétes a vonatkozó EU szabályozással, illetve az Teckal ítélet (1998): Kimondja, hogy a megbízás csak akkor történhet közbeszerzés nélkül, ha a megbízott tevéEurópai Bíróság ezzel kapcsolatos ítélkenységének lényeges részét az ajánlatkérő javára végzi kezésével (ún. Teckal és Stadt Halle ("in-house" tényállás). ítélet). Akkor is, ha esetleg nem ellentétes a hatályos magyarországi jogszaStadt Halle ítélet (2003): Kimondja, hogy egy részben az bályokkal (pl. Kbt., Ötv., Áht.). A voajánlatkérő tulajdonában álló vállalkozásban lévő bármekkora magánrészesedés (akár 1%) kizárja az "in-house" natkozó EU szabályozással ellentétes tényállást. gyakorlat alkalmazása – a közbeszerzési szabályok megsértésének általános szankcióin túl – az EU támogatás visszafizetését is maga után vonja.

6.2 Az alkalmazható üzemeltetési konstrukciók A vonatkozó irányelvnek megfelelően az üzemeltető bevonása alapvetően közbeszerzési eljárással történhet. Kivételt jelenthet, ha - a megbízó egyetlen önkormányzat, és az üzemeltetéssel megbízandó gazdasági társaság az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll; - a megbízó jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, és az üzemeltetéssel megbízandó gazdasági társaság a társulás 100%-os tulajdonában áll, és forgalmának döntő hányada a megbízó számára végzett tevékenységből származik; - ivóvíz-ellátási projekt esetében az üzemeltetéssel megbízandó gazdasági társaság többségi önkormányzati tulajdonában áll, és forgalmának legalább 80%-a a megbízó számára végzett tevékenységből származik. Korábban kiadott üzemeltetői megbízások, amennyiben a fenti feltételeknek nem felelnek meg, lejáratukat követően nem hosszabbíthatók meg, illetve a későbbiekben megítélt támogatással megvalósuló létesítményre nem terjeszthetők ki.

1 2

Amennyiben a jogszabályok megengedik, a közbeszerzési törvény helyett a koncessziós törvény szerinti eljárás is alkalmazható.

3 4

tananyag

A fentieknek megfelelően, közbeszerzés nélkül bevont üzemeltető önkormányzati tulajdonrésze nem adható el; különben az üzemeltető kiválasztására közbeszerzési eljárást kell lefolytatni (kivéve ivóvíz-ellátási projekt esetében, a fenti feltételeknek továbbra is megfelelve).

43



1 2 3

tananyag

4

44

6.3 Az üzemeltetők bevonásának lehetősége a projekt előkészítés során Gazdasági társaság a projekt előkészítésbe csak abban az esetben vonható be, ha a majdani üzemeltetésbe közbeszerzés nélkül bevonható.

6.4 További részletes információ

Jövedelemtermelő beruházásoknál (elsősorban hulladékgazdálkodási projekteknél) gyakran előfordult, hogy az üzemeltetésre kiszemelt magáncéget már a projekt előkészítésbe bevonták: pl. a cég finanszírozta az előkészítést. A csatlakozás óta hatályos szabályozás alapján az üzemeltetésre csak közbeszerzés útján választható ki magáncég, ezért a cégek bevonása nem járhat az üzemeltetési megbízás ígéretével. Sőt, amennyiben a bevont magáncég részt vesz a közbeszerzés előkészítésében, nem vehet részt a közbeszerzésen.

Az üzemeltetésről részletes útmutató található a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján (bár az útmutató készítése (2005. augusztus) óta több jogszabály-változás is történt). Egyedi ügyekben célszerű jogi szakértőhöz, vagy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósághoz fordulni.

Esettanulmány


IV. fejezet

Esettanulmány

1 Regionális települési hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása Az alábbiakban bemutatásra kerülő esettanulmány vázolja a beruházás felmerülésének, előkészítésének és megvalósításának fő lépéseit, és ismerteti az ezek során felmerülő problémákat. A problémák mindegyike ténylegesen megtörtént egyes projekteknél, ugyanakkor elkerülhető volt más projektek esetében. Az esettanulmány célja, hogy konkrétumokon keresztül rávilágítson a projektek gondos előkészítésének és felelős menedzsmentjének fontosságára.

1.1 A projekt szükségessége Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv meghatározza a 2003-2008 között elérendő hulladékgazdálkodási célokat, valamint a célok elérését biztosító programokat. A településis szilárd hulladékkezelés tekintetében a költséghatékonysági szempontot előtérbe helyezve minimum 100.000 főt kiszolgáló komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását írja elő, amellyel megvalósítható - a hulladékkeletkezés lehetőség szerinti megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, - a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, - a nem hasznosuló hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása.

1 2 3 4

tananyag

A térség jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerének legfontosabb hiányosságai: - a jelenlegi hulladéklerakó nem a megfelelő műszaki védelemmel működik, és változatlan technológia mellett (az előválogatás bevezetése nélkül) pár éven belül megtelik, - a hulladékok ártalmatlanítása kizárólag lerakással történik, a szelektív hulladékgyűjtés és válogatás nem elterjedt a településeken, - hiányzik a térség hulladékgazdálkodásának logisztikai rendszer szemléletű összehangolása, így nem megoldott az egyes települések egy-egy gyűjtő körzethez történő optimális besorolása, - számos már nem üzemelő, rekultiválandó lerakót találni a térségben, melyek potenciális szennyező forrásnak tekinthetők.

45

Esettanulmány

Bevezetés a Kohéziós Alap ismereteibe A fenti problémák megoldása a Kohéziós Alapból támogatható, mert összhangban van az Európai Unió szabályozásával és az ezeknek megfelelő magyar előírásokkal. A Kohéziós Alapból olyan regionális hulladékgazdálkodási rendszerek támogathatók, amelyek a szelektív hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével, a hulladékok megfelelő ártalmatlanításával, és a környezetre veszélyes felhagyott lerakók (szeméttelepek) rekultivációjával (bezárás és tájba illesztés) biztosítják a fenti célok elérését.

1.2 A projekt előkészítésének legfontosabb lépései 1.2.1

A projekt területének lehatárolása

A pályázni kívánó települések a támogatási források elérése céljából, a regionalitás elve alapján további települések vezetőit keresték meg. Hosszas egyeztetések eredményeképpen mintegy 150 település a közös cél érdekében hozzákezdett közös “projektjük” elindításához. A 150 település mintegy 500 millió lakost foglal magába. A teljes beruházási összeg közel 50 millió euró. A projekt méretét tekintve nem kérdéses a Kohéziós Alap támogatásra való jogosultsága. Sajnos a nagy területet felölelő hulladékgazdálkodás projekteknél a legtöbb esetben nem a költséghatékonyság elve alapján „húzzák meg” a projekt területének határát. Regionális hulladékgazdálkodási tervek hiányában, a meglévő hosszú távú üzemeltetési szerződésekhez igazodva a lerakótól távoli települések illetve térségek is csatlakoznak a projekthez, miközben ahhoz közeliek kimaradnak belőle. Az Európai Bizottság felhívta a figyelmet, hogy csak a projekt területek konzisztenciájának biztosítása esetén hajlandó projekteket befogadni. 1.2.2

A települések együttműködésének kialakítása

Az érintett 150 önkormányzat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrehozta a „Tiszta környezetért önkormányzati társulást”. A társulás célja többek között a projekt előkészítéséhez szükséges tanulmányok, tervek, illetve a támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati dokumentáció kidolgoztatása, és az ehhez szükséges forrás biztosítása. A társulási megállapodásban egyéb, a projekt szempontjából fontos kérdések pl. tulajdonjog, díjpolitika, üzemeltetés is tisztázásra kerültek. A 150 település megállapodott a „gesztor” település kijelölésében. A gesztor látja el a projekttel kapcsolatos feladatok koordinálását, illetve kapcsolatot tart a projekt előkészítésében érintett összes szereplővel (tervezőkkel, hatóságokkal, minisztériummal). A települések erős, jogilag biztosított együttműködése nagyon fontos és immár feltétele is a projekt benyújtásának, illetve elbírálásának. A 14/2004. TNM együttes rendelet előírja, hogy amennyiben a projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodását csatolni kell a támogatási kérelemhez.

1 2 3

tananyag

4

46

A társulás létrehozásának előírásához a korábbi negatív tapasztalatok vezettek. Számos esetben előfordult, hogy egyes települések meggondolták magukat és ki kívántak kilépni a projektből, pl. egy másik projekt üzemeltetőjének csábítása miatt, vagy éppen ellenkezőleg, bizonyos települések „későn ébredve” szerettek volna csatlakozni a rendszerhez. A támogatás odaítélése után ez komoly problémát vett fel, hiszen meghatározott települések elhelyezkedése és azok hulladékának mennyisége alapján került megtervezésre a leginkább költséghatékonyabb műszaki megoldás. Ezért az Európai Bizottság a települések „ki-be ugrálását” a jövőben nem fogadja el. Megtörtént, hogy egy, az Európai Bizottság által már jóváhagyott projektnél a társuláshoz a projekt területe által érintett településeknek csak 20%-a csatlakozott, míg a többi település korábban kinyilvánított csatlakozási szándékát – különböző okok miatt – visszavonta. A Kohéziós Alap projekteket hivatalosan a kormány nyújtja be az Európai Bizottságnak, így a projektek határidőre történő megvalósítása az állam és a kedvezményezett önkormányzatok közös feladata. A konkrét esetben az érintett települések meggyőzése (komoly kormányzati közreműködéssel) és a végső projekt terület kialakítása mintegy másfél évet vett igénybe, komolyan veszélyeztetve a projekt „életben maradását”.

1.2.3

A projekt műszaki tartalma

A műszaki tartalom meghatározásához a leginkább költséghatékonyabb megoldás meghatározása szükséges. A társulás elkészíttette a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmány kidolgozása során különböző alternatívákat vettek figyelembe az integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésére a régióban.

Esettanulmány


A különböző megoldások legegyszerűbb változata, ha nem tesznek semmit és hagyják a jelenlegi gyakorlat továbbélését, ezt nevezzük „nulla alternatívának”. A valós alternatívát jelentő változatokban a megfelelő hulladékártalmatlanítás kialakítására az alábbi lehetőségek kínálkoznak: - szelektív gyűjtés, komposztálás, vegyes maradék hulladék lerakása - szelektív gyűjtés, komposztálás, vegyes hulladék mechanikai-biológiai előkezelése, maradék hulladék lerakása - szelektív gyűjtés, komposztálás, vegyes maradék hulladék termikus hasznosítása (égetés) A „nulla alternatívát” elvetették, mivel az EU irányelveknek, a hazai jogszabályoknak, a környezetvédelmi kívánalmaknak való megfelelés igénye hosszú távon nem engedi meg. A tervezett regionális hulladékgazdálkodási rendszer mindegyik vizsgált változatában azonos a hulladékbegyűjtés gyűjtőkörzete, módja (hasznosítható másodnyersanyagok és bio-hulladék szelektív gyűjtése, vegyes maradék hulladék kezelése), valamint a hulladékszállítás logisztikai rendszere. A tervezett hulladékkezelési rendszer a technológiai megoldásban különbözik. A tervezők egy többszempontú elemzést végeztek az egyes alternatívák összehasonlításához, értékeléséhez. Az összehasonlító értékelést kizárólag a hulladékkezelési folyamat hasznosítási és ártalmatlanítási eljárásainak eltéréseit figyelembe véve végezték el. Az elemzéshez a következő értékelési szempontokat használták: a technológiák műszaki színvonala, korszerűsége; a beruházási és üzemelési költségek; a beruházás megtérülése (költség-haszon elemzés alapján); a beruházás előkészítésének és megvalósításának időigénye; az üzemelés várható időtartama. Az összehasonlító-értékelő számítások eredménye alapján a figyelembe vett szempontok szerint legkedvezőbb, a „B” változat megvalósítása javasolt. A technológia meghatározását követően további alternatívákat vettek számításba a következő kérdések megválaszolására: pl. pontosan hány válogató és átrakó állomás létesüljön, hol létesüljenek a válogató és átrakó állomások, hol létesüljön a lerakó, stb. 1.2.4

A szükséges engedélyek beszerzése

A környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendelet alá eső létesítmények esetében az érintett önkormányzatoknak be kellett szerezni a környezetvédelmi engedélyt. A hulladéklerakó környezetvédelmi engedélyköteles tevékenység. A hulladéklerakó elfogadása ellen mind a lerakó optimális helyszínét adó településen, mind a szomszédos településeken „ellentábor” alakult, akik megpróbálták megakadályozni a lerakó megvalósulását. Erre számítani lehetett, hiszen Magyarország lakosságának tudatában a faluvégi szeméttelepek látványa jelenik meg, és természetes, hogy senki nem szeretné 150 település szemét mennyiségét 20 éven át elviselni. 1 2 3 4

tananyag

A társulás kompenzációt ajánlottak a befogadó és a szomszédos településnek. Továbbá, PR céget bízott meg, hogy dolgozza ki a projekt kommunikációs stratégiáját és megfelelő eszközökkel, a projekt előnyeit (biztonságos technológia alkalmazása, a kompenzációból és az adóbevételből fejlesztési lehetőség) bemutatva győzze meg a lakosságot a lerakó elfogadásáról. A cég kirándulásokat is szervezett egy már működő hasonló hulladéklerakóhoz, ahol a résztvevők a projektben alkalmazni kívánt technológiákat vehették szemügyre. A lerakó létesítéséről helyi népszavazást tartottak, ahol a lakosok többsége elfogadta, hogy a falu határában lévő egykori iparterületen regionális hulladéklerakó épüljön.

47

Esettanulmány


Korábbi, a fentinél negatívabb tapasztalatok vezettek ahhoz, hogy jogszabály írja elő a szükséges engedélyek, legalább a környezetvédelmi engedély meglétét a projekt benyújtásához. Pl. egy ISPA projekt brüsszeli benyújtásakor a tervezet hulladékkezelő centrum környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása még folyamatban volt, mivel a szakhatóságként bevont illetékes Nemzeti Park (NP) kiegészítő információkat kért a hatásvizsgálattal kapcsolatosan. A projekthez a környezetvédelmi felügyelőség előzetes támogató nyilatkozata lett csatolva. A NP a kérelem beadás után 1 évvel nyilatkozta (a hiánypótlás elhúzódása miatt), hogy a beruházás (regionális hulladéklerakó) által érintett terület a Natura2000 hálózat részét képezi. A nyilatkozat ismeretében az uniós források felhasználásáért felelős környezetvédelmi tárca potenciális lerakóhelyek kijelölését szorgalmazta. A végső helyszín kijelölése (számos népszavazás különböző településeken) és a projekt átdolgozása közel 2 évet vett igénybe, ami miatt csak az utolsó pillanatban (m+24 szabály lejárta előtt) sikerült megkötni a kivitelezés elkezdéséhez szükséges szerződést és megmenti a projektet a támogatás elvesztésétől.

1.3 A projekt megvalósítása 1.3.1

Üzemeltetési kérdések

A projekt benyújtásakor Magyarország még nem volt tagja az EU-nak, így nem volt hatályos rá sok EU-s jogszabály sem. Az akkori hatályos jogszabályoknak megfelelően a társulás úgynevezett „pártoló tagi megállapodást” kötött egy, a területén működő hulladékgazdálkodási szolgáltató céggel. Ez a cég anyagi és szakmai támogatást nyújtott a projekt előkészítéséhez. A kedvezményezett önkormányzatok szorult anyagi helyzetükben örömmel konstatálták, hogy a cég ennek fejében csak az üzemeltetési jogokat kéri. A társulás és a szolgáltató cég tehát közös tulajdonú vállalatot alapítottak, melyben a társulás, mint többségi befolyással rendelkező tulajdonos vett részt. Azonban a projekt nem maradt ugyanaz, mint a benyújtott verzió: gyakorlatilag az egészet át kellett dolgozni, és egy újabb támogatási kérelmet kellett kiküldeni a Bizottságnak. Mindez már a csatlakozás után történt, azaz minden európai uniós szabályozás hatálybalépése után. A projekt módosításának értékelésekor a társulás tájékoztatta a Bizottság munkatársait a tervezett üzemeltetési konstrukcióról, akik elmondták, hogy véleményük szerint csak és kizárólag 100%os önkormányzati tulajdonú lehet az üzemeltető cég. Egy kivételt említettek: magántulajdonú cég bevonása csak közbeszerzési eljárás lefolytatása során lehetséges. Hosszadalmas jogi viták, megbeszélések után – melyek ismét csak késleltették a kezdést – a szolgáltatónak és a társulásnak kénytelen kelletlen el kellett fogadnia a Bizottság döntését, mely szerint az üzemeltetést közbeszereztetni kell. A szolgáltató korábbi anyagi támogatásának viszszakapása érdekében benyújtotta igényét a társuláshoz. 1.3.2

Területvásárlás

Problémákat, és csúszásokat okozott a területvásárlás is. A tulajdonos – értesülve arról, hogy a terület gyakorlatilag az egyetlen lehetséges helyszín – először a piaci ár tízszeresét kérte. Pedig a lerakó helyszínének változtatásai miatt a társulásra már eddig is olyan anyagi terhek zúdultak, amik egy rendesen előkészített projekt esetében nem merültek volna fel, és amelyekre nem volt felkészülve. Végül kemény tárgyalások és háttéralkuk révén sikerült elfogadható mértékűre csökkenteni az árat. 1 2 3

tananyag

4

48

1.3.3

Közbeszerzések

A projekt előélete által okozott időveszteség elérte azt a szintet, hogy a projekt támogatásának elvesztése fenyegetett. A feltétel teljesülése érdekében sürgetővé vált a közbeszerzések elindítása és az első szerződés megkötése. Csakhogy, időközben változtak a közbeszerzési jogszabályok, ami miatt jelentősen át kellett dolgozni a tendereket, illetve módosítani kellett a tendereket kidolgozó tanácsadó megbízását is.

Az első szerződés megkötésének határideje vészesen közeledett, és ha a közbeszerzési eljárást bármely fázisban megtámadta volna valaki (pl. egy vesztes ajánlattevő), a projekt menthetetlenül kifutott volna a határidőből. A közbeszerzés pontos előkészítésével sikerült elérni, hogy az m+24 határidő lejárata előtt öt nappal meg lehessen kötni a projekt első szerződését. 1.3.4

Esettanulmány


Régészeti feltárás

Azt hihetnénk, hogy most már semmi nem állhatott a projekt útjába. Sajnos az élet felülírta ezt is, mint oly sok mindent, és a régészeti feltárás során újabb problémák jelentkeztek. A projekt előkészítés során – évekkel ezelőtt – a társulás kikérte az illetékes múzeum nyilatkozatát a területen nyilvántartott régészeti lelőhelyekről. Meg is kapták a nyilatkozatot, miszerint az érintett terület nem szerepel a nyilvántartott régészeti lelőhelyek regiszterében. Amikor megkezdődött a kivitelezés, illetve a próbafeltárás, világossá vált, hogy a terület egésze régészeti leletekben gazdag, számos történelmi korszak leleteit tartalmazza. A régészek összeállították az elvégzendő munkák költségvetését, melyet a jogszabályok szerint társulásnak kell állnia. A terület leletekben való gazdagsága miatt azonban ez az összeg több százmillió forintra rúgott. Bár a feltárás költsége a Kohéziós Alapból is támogatható volna, nem került betervezésre a projektbe, így a forrást a társulásnak kellett előteremtenie, amihez minden segítségre szüksége volt. A pénzt végül több helyről sikerült megszerezni: - a projektben részt vevők saját forrásaiból; - a Belügyminisztérium „Önerő Alap”-jából; - az irányító hatóság támogatásából. A források előteremtésének folyamata újabb kb. egyéves csúszást eredményezett a beruházás megvalósításában. De végre megkezdődhetett a kivitelezés…

1 2 3

tananyag

4

49

Mellékletek


Mellékletek

1 Tesztfeladatok 1.1 Alapfogalmak, jogi háttér, intézményrendszer -

Melyek a Kohéziós Alap támogatható területei (ágazatok)? Mit jelent az n+2 szabály, és mi a következménye a projektek előkészítésére illetve megvalósítására? Lehetővé teszi-e a szabályozás az EU támogatás átcsoportosítását a megvalósításban elmaradó projektről egy másik projektre? Melyek a Kohéziós Alap intézményrendszer EU által előírt szintjei, és Magyarországon mely szervezetek kerültek kijelölésre az egyes szintekre? Mik a közreműködő szervezet fő feladatai? Mik a kedvezményezett fő feladatai?

1.2 Tervezés, programozás -

Milyen európai uniós környezetvédelmi kötelezettségek, derogációk teljesítését segíti a Kohéziós Alap? Mely operatív programokat finanszírozza a Kohéziós Alap 2007-13 között? Mely programokban valósulhatnak meg hasonló beruházások a strukturális alapokból? Mekkora a nagyprojektek minimális értékhatára? Mik a nagyprojektek megvalósításának speciális szempontjai?

1.3 Infrastrukturális beruházások előkészítése

-

Mikor és miért kell készíteni megvalósíthatósági tanulmányt? Milyen dokumentumok részletezik a megvalósíthatósági tanulmányban tárgyalt műszaki-gazdasági-környezeti szempontokat? Mik a költség-haszon elemzés fő részei, és melyiknek mi a célja? Milyen elvek alapján kell meghatározni a közművek díjait? Mennyi ideig tart egy környezeti hatásvizsgálat elkészítése? Miért fontos a lakossági konzultáció a környezeti hatásvizsgálat részeként? Milyen feltételek esetében javasolt alkalmazni a Piros Könyvet illetve a Sárga Könyvet? Melyiket alkalmazná szennyvízcsatorna illetve szennyvíztisztító telep építése esetén? Milyen esetekben lehet indokolt elvi engedélyt kérni? Mely szabályok határozzák meg a Kohéziós Alaphoz kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánossági feladatokat?

1 2 3 4

mellékletek

-

51

Mellékletek


1.4 Infrastrukturális beruházások jóváhagyása és megvalósítása -

Mely dokumentumokat kell módosítani, ha változik a projekt tartalma? Hányszor lehet módosítani a Bizottsági Határozatot? Mik a projekt igazgató és a menedzsment egység legfontosabb feladatai egy beruházás megvalósítása során? Mi a független mérnök szerepe a beruházás megvalósításában? Mely szervezetek vesznek részt a közbeszerzési eljárások lebonyolításában? Milyen indikátorok alkalmazhatók pl. egy szennyvízkezelési projekt megvalósulásának nyomon követésére? Ki finanszírozza a költségtúllépéseket? Mely szervezetek ellenőrizhetik a Kohéziós Alap beruházások megvalósulását? Általában miket ellenőriznek a kedvezményezettnél végzett helyszíni ellenőrzés során? Milyen esetekben adható üzemeltetői megbízás közbeszerzési eljárás nélkül?

2 Fogalmak, rövidítések

1 2 3

mellékletek

4

52

Irányító Hatóság (IH): A támogatás felhasználásának a tagállamon belüli általános irányításáért és koordinációjáért felelős szervezet; Magyarországon a 2000-06 időszakban jóváhagyott projektekre a NFH szervezeti egysége. Közreműködő Szervezet (KSz): Az irányító hatóságok felelősségi körében adott ágazatban a kedvezményezettek felé eljáró szervezet; Magyarországon a 2000-06 időszakban jóváhagyott projektekre a GKM és a KvVM szervezeti egysége. Kifizető Hatóság (KH): A fizetési kérelmek a Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint a kifizetések fogadásáért felelős szervezet; Magyarországon a PM szervezeti egysége. Kohéziós Alap Keretstratégia: A tagállam stratégiája a Kohéziós Alap felhasználására (2004-06 között). Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): A tagállam stratégiája az EU támogatások felhasználására (2004-06 illetve 2007-13 között). Operatív Program (OP): Az NFT-t részletesebben kifejtő dokumentum. Támogatási Kérelem: A tagállam által a Bizottságnak benyújtott, a javasolt ISPA/Kohéziós Alap projektek (2000-06 között) illetve nagyprojektek (2007-13 között) műszaki tartalmát, költségvetését, ütemezését, a megvalósításért felelős szervezetek felelősségét tartalmazó dokumentum. Pénzügyi Megállapodás: Az ISPA projektek jóváhagyását rögzítő dokumentum, amelyet a Bizottság és a tagállam ír alá. Tartalmazza a projekt műszaki tartalmát, költségvetését, ütemezését, a megvalósításért felelős szervezetek felelősségét. Bizottsági Határozat: A Kohéziós Alap projektek (2004-06 között) illetve nagyprojektek (2007-13 között) jóváhagyását rögzítő dokumentum, amelyet a Bizottság ad ki. Tartalmazza a projekt műszaki tartalmát, költségvetését, ütemezését, a megvalósításért felelős szervezetek felelősségét. Nagyprojekt: A 2007-13 időszakban 50 millió eurónál, a környezetvédelem területén 25 millió eurónál nagyobb projekt. Megvalósításához a Bizottság jóváhagyása szükséges. M+24 szabály: Az EU előírása az ISPA/Kohéziós Alap projektek gyors megvalósítására (2000-06 között), miszerint a projekt megvalósítását a jóváhagyást követő két éven belül meg kell kezdeni. N+2 szabály: Az EU előírása a programok gyors megvalósítására, miszerint az éves keretnek megfelelő összeget három éven belül ki kell fizetni. Megvalósíthatósági tanulmány: A tervezett beruházás fő műszaki-gazdasági-környezeti szempontjait együttesen feltáró, a lehetséges alternatívákat megvizsgáló döntés-előkészítő dokumentum. Költség-haszon elemzés (CBA): A tervezett beruházás gazdasági szempontjait részletesen feltáró döntés-előkészítő dokumentum. Cash-flow: A projekt időtartama alatt keletkező bevételek és kiadások. Nettó jelenérték (NPV): A projekt időtartama alatt keletkező bevételek és kiadások jelenlegi értékének egyenlege. Amennyiben pozitív, a projekt megvalósítása gazdaságos.

Finanszírozási ráta: Az EU támogatás a projekt összes elszámolható költségéhez viszonyított aránya. Ajánlati terv vagy tender terv: Mindazon, a Megbízó által készítendő tervek, műszaki leírások, amelyek az ajánlatkérési dokumentáció részét képezik. Kiviteli terv vagy építési terv: Mindazon, a Megbízó vagy a Vállalkozó által készítendő tervek, amelyek a létesítmény teljes kivitelezéséhez szükségesek. Piros Könyv: A Megbízó és a Vállalkozó feladataira vonatkozó nemzetközi standard arra az esetre, ha az engedélyezési terveket a Megbízó készíti el. Sárga Könyv: A Megbízó és a Vállalkozó feladataira vonatkozó nemzetközi standard arra az esetre, ha az engedélyezési terveket a Vállalkozó készíti el. Az ennek megfelelő közbeszerzési eljárás lehetővé teszi a különböző technológiák versenyeztetését. Monitoring: A megvalósítás előre meghatározott céljai teljesülésének nyomon követése, a szükséges beavatkozások megtétele. Audit: A megvalósítás szabályszerűségének ellenőrzése.

Application Form, Támogatási Kérelem cost-benefit analysis, költség-haszon elemzés Európai Bizottság environmental impact assessment, környezeti hatásvizsgálat European Invesment Bank, Európai Beruházási Bank EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység Egységes Monitoring Informatikai Rendszer Európai Regionális Fejlesztési Alap Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége Financing Memorandum, Pénzügyi Megállapodás Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Irányító Hatóság Instrument for Structural Policies for Pre-Accession Kohéziós Alap Közbeszerzési Döntőbizottság Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Kifizető Hatóság Közreműködő Szervezet Közösségi Támogatási Keret Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Monitoring Bizottság Nemzeti Autópálya Rt. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Operatív Program project implementation unit, projekt megvalósító egység Pénzügyminisztérium Trans-European Network - Transport, transz-európai közlekedési hálózat Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1 2 3 4

mellékletek

AF CBA EB EIA EIB EKKE EMIR ERFA FIDIC FM GKM IH ISPA KA KDB KEHI KH KSz KTK KvVM MB NA Rt. NFH NFT NSRK OP PIU PM TEN-T UKIG

Mellékletek


53

Mellékletek


3 Jogszabályok, útmutatók, honlapok 3.1 EU jogszabályok -

a Tanács 1164/94. rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (módosított a 1264/1999. és a 1265/1999. rendelet) a Bizottság 1831/94. rendelete a szabálytalanságokról a Bizottság 1386/2002. rendelete az irányítási és ellenőrzési rendszerről a Bizottság 16/2003. rendelete az elszámolható költségekről a Bizottság 621/2004. rendelete a tájékoztatásról és nyilvánosságról a Bizottság az egyes projekteket jóváhagyó Határozatai

3.2 Hazai jogszabályok -

1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az intézményrendszerről 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a pénzügyi lebonyolításról és ellenőrzésről 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet az általános eljárásrendről 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú társulásáról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyről 1997. évi LXXVIII. törvény az építet környezet alakításáról és védelméről 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről

3.3 Útmutatók -

CBA: www.nfh.gov.hu/doc/eu/koh/KA_segedletek/Koltseg_haszon.pdf PIU: www.nfh.gov.hu/doc/eu/koh/KA_segedletek/PME_050728.pdf tájékoztatás és nyilvánosság: www.nfh.gov.hu/doc/eu/koh/KA_segedletek/NFH_OSSZEFOGLALO_TANUL MANY.pdf arculati kézikönyv: www.nfh.hu üzemeltetés: www.nfh.gov.hu/doc/eu/koh/KA_segedletek/KA_uzemeltetesi_modellek.pdf

3.4 Honlapok -

1 2 3

mellékletek

4

54

-

Európai Bizottság, Regionális Politika Főigazgatóság: www.europa.eu.int/comm/regional_policy/funds/procf/cf_en.htm Nemzeti Fejlesztési Hivatal: www.nfh.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: www.kvvm.hu KvVM Fejlesztési Igazgatóság: www.fi.kvvm.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu néhány, a megvalósuláshoz közeli magyarországi Kohéziós Alap projekt honlapja: Pécsi szennyvízkezelési projekt: www.ispa-pecs.hu Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási projekt: www.e-misszio.hu/ispa

1 2 3 4

mellékletek

4 Térképek

Mellékletek


55

Mellékletek


1 2 3

mellékletek

4

56

BEVEZETÉS A KOHÉZIÓS ALAP ISMERETEIBE

Recommend Documents