ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2015.II. negyedév
Makrogazdaság Magyarország A Fitch Ratings „BB+” kategóriában hagyta hazánk adósság-besorolását, a kilátást azonban stabilról pozitívra változtatta. Az indoklás szerint az utóbbi években markánsan javult a külső egyensúly, a költségvetési hiány a vártnál alacsonyabb, a GDP 2,6%-a volt, a vártnál gyorsabb volt a GDP növekedése, valamint pozitívan értékelték a bankadó csökkentését. A magyar kormány javította növekedési előrejelzését. Az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban a GDP-re vonatkozó idei évi prognózist 2,5%-ról 3,1%-ra, a 2016. évit pedig 2,1%-ról 2,5%-ra emelték. Az Európai Bizottság is felfelé módosította előrejelzését, 0,4%-kal magasabb, 2,8%-os növekedést jósol. Az infláció tekintetében 2015-re már csak 1,6%-ot várnak a korábbi 3%-kal szemben, a jövő évit is 2,5%-ra korrigálták. Az államháztartási hiány idén 2,4% lehet, de jövőre már 2%-ra, 2017-ben pedig 1,7%-ra csökkenhet a tervek szerint. A költségvetési hiány és a GDP-hez mért államadósság is fokozatosan csökkenne, 2018-ra az előbbi 1,6%-ra, utóbbi 70% alá süllyedne. Az MNB bejelentette, hogy korlátozza a kéthetes betéthez való hozzáférést, a jelenlegi 5.500 milliárdról 1.000 milliárd forintra kívánja csökkenteni a kéthetes betéti állományt ez év decemberéig. 2015. szeptember 23-ától az irányadó eszköze a három hónapos, fix kamatozású jegybanki betét lesz. Ezzel a lépéssel a bankok a jegybank helyett egyre nagyobb mértékben az államot fogják finanszírozni növekvő állampapírvásárlással, miközben a reálgazdaság hitelkínálata is növekedhet. Emiatt a jegybank arra számít, hogy az intézkedések elősegíthetik az állam devizaadósságának forintból történő refinanszírozását. Az intézkedések egyben igen jelentős monetáris lazításnak is megfelelnek. A Monetáris Tanács többszöri alkalommal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. A közlemény szövege nem változott, miszerint a kamatvágás addig folytatódik, míg a jegybank el nem éri célját, a gyengébb forintot, illetve amíg a dezinflációs kockázatok miatt szükségesnek tartják. A forint jelentősen gyengült a negyedév folyamán, 315,04 EUR/HUF árfolyamon zárt, melyben külső körülmények (EKB mennyiségi lazítás, gyengébb amerikai munkaerőpiaci adatok miatt a FED kamatemelésének kitolódása) is szerepet játszottak. Az ország kockázati megítélése romlott, a CDS, kockázati felár 154,0 ponton zárt, 16,2%-kal felülmúlva az előző negyedév végi záró értéket.
Nemzetközi gazdaság A negyedév folyamán leginkább piacbefolyásoló tényezőként említendő az USA kamatemelési várakozások alakulása, Görögország lehetséges csődje és kilépése az eurózónából. A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó ráta mértékén a FED, viszont az év végére változatlanul 0,625% -os alapkamatra számítanak. Ez azt jelenti, hogy akár két 25bp-os emelés is beleférhet az idei évbe, ugyanakkor némileg csökkent a jövő évi és a 2017 végi előrejelzés, ami lassúbb és elnyújtottabb kamatemelési ciklusra utal. Idén a korábbi 2,3 -2,7 helyett már csak 1,8-2,0 százalékos növekedést várnak, mellyel az IMF is egyetért, 3,1%-ról 2,5%-ra csökkentette az idei évre várt GDP-növekedési prognózisát. Ahhoz hogy további javulásról lehessen beszélni, illetve a FED is megalapozottnak lássa a fejlődést és kamatot emeljen, a bérek szintjén szükség lenne az emelkedő trend folytatására. Az infláció még mindig alacsony, elmaradva a 2%-os céltól, inkább 1%-os szint felé tendál. Az Eurostat által közzétett adatok alapján úgy tűnik, hogy négy hónap után véget ér a defláció a valutaövezetben. A harmonizált inflációs mutató (az EKB monetáris politika keretrendszerének része) áprilisban már csak 0,0% lehetett, mely 0,1%-os növekedést jelentene a márciusi érték után. Mindez mutatja, hogy élénkül az európai gazdaság. Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülésén nem változtatott az irányadó ráta mértékén (0,05%), ezen kívül a 0,2%-on álló betéti rátához sem nyúlt. A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi, jegybankelnök megerősítette, hogy az eszközvásárlási programot jövő szeptemberig végig kívánják vinni, amit a nyár folyamán,
1
havi szinten meg is emel, ellensúlyozva a forgalom nyári visszaeséséből eredő ellenhatást, illetve gátat szabhat a heves hozamemelkedésnek. Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést 0%-ról 0,3%-ra emelték. A növekedést illetően továbbra is 1,5%-os bővülésre számítanak, jövő év folyamán pedig 2%-osra. Kiemelt figyelem övezte a görög kormány és az IMF közötti tárgyalásokat, azok kimenetelét. Többszöri sikertelen egyeztetést követően sem született megállapodás a görög kormány és a hitelezők között, végül Görögország nem fizette ki az esedékessé vált tőke- és kamattörlesztéseit az IMF-nek, ami ugyan csődhelyzetnek felel meg, de az IMF terminológiájában csak fizetési késedelmet jelent. A görög kormány újabb kérelmeket terjesztett elő (pl. ESM-ből hívna le 29 milliárd eurót, amit csak lejáró kötelezettségek törlesztésére fordítana), de a hitelezők közölték, hogy a július 5-i népszavazás előtt nem foglalkoznak új görög javaslatokkal.
Magyarország makrogazdasági adatai
Gazdaság
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
GDP növekedése (%)
1,3
0,5
-6,3
1,2
1,4
-1,7
1,1
3,5
Ipari termelés növekedése (%)
8,1
3,1
-17,7
10,5
3,5
-1,5
1,4
7,6
Fogyasztói árindex
8,0
3,4
4,2
4,9
4,3
5,7
1,7
-0,2
-4
-4,3
2,9
-2,7
-2,3
5,9
-3,8
2,0
0,4
1,5
3,3
4,2
Államháztartás
a GDP arányában (%, ESA95)
-5,5
-3,6
Külső egyensúlyi mutatók
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euro)
-5,1
-3,4
2
KÖTVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar állampapírpiac A rövid állampapír hozamok rendre csökkentek, míg a hosszú állampapír hozamok esetében a 3 éves kivételével növekedés volt tapasztalható az előző negyedévhez viszonyítva. A rövid lejáratú papírok esetében a legjelentősebb esést az egy éves hozam produkálta (-64 bázispont) a negyedév során. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,01, 6 hó: 1,02, 12 hó: 0,99 százalék. A hosszú lejáratú állampapírok közül a legnagyobb emelkedést a 15 éves papír hozama produkálta, 76 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 2,11, 5 év: 2,98, 10 év: 3,88, 15 év: 4,16, melyek közül a 3 éves referenciapapír hozama 1 bázisponttal esett, a többi, az 5 éves 38, a 10 éves 60, a 15 éves pedig 76 bázisponttal növekedett az előző negyedév végi értékekhez képest. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 4,394 milliárd forintra csökkent a negyedév végén. A Monetáris Tanács a negyedév során többszöri alkalommal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. A közlemény szövege nem változott, miszerint a kamatvágás mindaddig folytatódik, míg a jegybank el nem éri célját, a gyengébb forintot, illetve amíg a dezinflációs kockázatok miatt szükségesnek tartják.
A „Stabilitás” Állampapír és Kötvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye a referencia indexet alulteljesítette. Míg a magyar állampapírok teljesítményét mutató index értéke 0,85 százalékkal, addig portfóliónk árfolyama 0,91 százalékot esett.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
3
RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK A magyar részvénypiac A görög csőd és Görögország eurózónából történő kilépésének veszélye miatt az elmúlt időszakban a befektetők a biztonságosabb instrumentumokba menekültek, a kockázatosnak számító kötvény és részvénypiacok helyett. A negyedév első felében erőteljes menetelés volt tapasztalható a hazai tőzsdeindex tekintetében, de a nemzetközi hangulattal párhuzamosan a BUX index is veszített lendületéből, melynek folyományaként 21.903 Ft értéken zárt (áprilisban 22.612,5 értéken tartózkodott az index), így is 11,2%-os növekedést produkálva. A hazai részvényeket a hazai gazdaság megítélésének folyamatos javulása mellett az a hír is támogathatta, hogy jövőre kedvező esetben egykulcsossá válhat a társasági adó. Ez pozitívan befolyásolhatja az üzleti hangulatot, a beruházási hajlandóságot, valamint a hazai gazdaság tőkevonzó képességét. A MOL részvények mutatták a legnagyobb növekedést (+19,5%) 2015. második negyedévében, mely köszönhető annak, hogy az olajtársaság 60 millió dollár értékben megvásárolt egy norvég olajmezőt. Az OTP papírok ára a negyedév során 6.000 forint felé is emelkedett, melyre 2011 júniusa óta nem volt példa. Az OTP papírok árfolyama a nemzetközi hangulattal együtt mozogva végül 5,6%-os növekedést produkált. A bankpapírra pozitívan hathat középtávon a közép-európai kilátások javulása, a csökkenő bankadó és a gazdasági növekedés miatt javuló hazai üzleti környezet, valamint az orosz és ukrán helyzet stabilizálódása. A Richter részvények árfolyama 10,4%-ot emelkedett, mely szárnyalásban szerepet játszott az, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pozitív véleményt adott ki az Esmya méhmióma tüneteinek kezeléséről. Az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA engedélyét a criprazine bevezetésével kapcsolatban még mindig nagyon várják a befektetők, ami újabb lökést adhat az árfolyamnak. A haza blue chipek közül kizárólag a Magyar Telekom részvények ára esett ( -4%). A negyedév során a távközlési papír ára 2012 szeptemberi szinteken is járt, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaira, miszerint a bankadó csökkentésén kívül a kormány nem tervez változtatni a szektorális adókon, így a telekommunikációs cégeket sújtó adókon sem, esett. Továbbá hozzájárult az eséshez a mobilszolgáltatók terveze tt áremelésének ideiglenes hatósági tiltása.
„Profit” Részvény eszközalap A negyedév során portfóliónk teljesítménye felülteljesített a referencia indexhez viszonyítva. Míg a referencia portfólió értéke 10,28%-kal emelkedett, addig portfóliónk értéke 10,39%-kal nőtt.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
4
„Mérleg” Befektetési jegy eszközalap
A „Mérleg” Befektetési jegy eszközalap árfolyama 2015. második negyedévében 2,08%-ot emelkedett, felülteljesítve az eszközalap benchmarkjának 0,78%-os pozitív változását.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
5
VEGYES ESZKÖZALAPOK A magyar kötvény- és részvénypiac
Kötvénypiac:
A rövid állampapír hozamok rendre csökkentek, míg a hosszú állampapír hozamok esetében a 3 éves kivételével növekedés volt tapasztalható az előző negyedévhez viszonyítva. A rövid lejáratú papírok esetében a legjelentősebb esést az egy éves hozam produkálta (-64 bázispont) a negyedév során. A negyedév végi referenciahozamok: 3 hó: 1,01, 6 hó: 1,02, 12 hó: 0,99 százalék. A hosszú lejáratú állampapírok közül a legnagyobb emelkedést a 15 éves papír hozama produkálta, 76 bázisponttal. A negyedév végi referenciahozamok: 3 év: 2,11, 5 év: 2,98, 10 év: 3,88, 15 év: 4,16, melyek közül a 3 éves referenciapapír hozama 1 bázisponttal esett, a többi, az 5 éves 38, a 10 éves 60 a 15 éves pedig 76 bázisponttal növekedett az előző negyedév végi értékekhez képest. A külföldiek kezében levő állampapír állomány 4,394 milliárd forintra csökkent a negyedév végén. A Monetáris Tanács a negyedév során többszöri alkalommal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. A közlemény szövege nem változott, miszerint a kamatvágás mindaddig folytatódik, míg a jegybank el nem éri célját, a gyengébb forintot, illetve amíg a dezinflációs kockázatok miatt szükségesnek tartják.
Részvénypiac:
A görög csőd és Görögország eurózónából történő kilépésének veszélye miatt az elmúlt időszakban a befektetők a biztonságosabb instrumentumokba menekültek, a kockázatosnak számító kötvény és részvénypiacok helyett. A negyedév első felében erőteljes menetelés volt tapasztalható a hazai tőzsdeindex tekintetében, de a nemzetközi hangulattal párhuzamosan a BUX index is veszített lendületéből, melynek folyományaként 21.903 Ft értéken zárt (áprilisban 22.612,5 értéken tartózkodott az index), így is 11,2%-os növekedést produkálva. A hazai részvényeket a hazai gazdaság megítélésének folyamatos javulása mellett az a hír is támogathatta, hogy jövőre kedve ző esetben egykulcsossá válhat a társasági adó. Ez pozitívan befolyásolhatja az üzleti hangulatot, a beruházási hajlandóságot, valamint a hazai gazdaság tőkevonzó képességét. A MOL részvények mutatták a legnagyobb növekedést (+19,5%) 2015. második negyedév ében, mely köszönhető annak, hogy az olajtársaság 60 millió dollár értékben megvásárolt egy norvég olajmezőt. Az OTP papírok ára a negyedév során 6.000 forint felé is emelkedett, melyre 2011 júniusa óta nem volt példa. Az OTP papírok árfolyama a nemzetközi hangulattal együtt mozogva végül 5,6%-os növekedést produkált. A bankpapírra pozitívan hathat középtávon a közép-európai kilátások javulása, a csökkenő bankadó és a gazdasági növekedés miatt javuló hazai üzleti környezet, valamint az orosz és ukrán helyzet stabilizálódása. A Richter részvények árfolyama 10,4%-ot emelkedett, mely szárnyalásban szerepet játszott az, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pozitív véleményt adott ki az Esmya méhmióma tüneteinek kezeléséről. Az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA engedélyét a criprazine bevezetésével kapcsolatban még mindig nagyon várják a befektetők, ami újabb lökést adhat az árfolyamnak. A haza blue chipek közül kizárólag a Magyar Telekom részvények ára esett ( -4%). A negyedév során a távközlési papír ára 2012 szeptemberi szinteken is járt, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaira, miszerint a bankadó csökkentésén kívül a kormány nem tervez változtatni a szektorális adókon, így a telekommunikációs cégeket sújtó adókon sem, esett. Továbbá hozzájárult az eséshez a mobilszolgáltatók tervezett áremelésének ideiglenes hatósági tiltása.
6
„Ötvözet” Vegyes eszközalap
Az „Ötvözet” Vegyes eszközalap befektetési portfólióját a magyar állampapírok és vállalati kötvények, valamint magyar tőzsdei részvények alkotják. Az eszközalap árfolyama a vizsgált negyedévben 3,37%-ot emelkedett, míg az eszközalap benchmarkja 1,12%-ot.
Megjegyzés: az árfolyamok a költségek levonása előtti bruttó árfolyamok.
7
ÖSSZEFOGLALÁS A táblázat az eszközalapok különböző időszakra vetített teljesítményeit és hozamainak éves szórását mutatja be, melyeket együttesen érdemes figyelembe venni. A hozamok szórása azt mutatja meg, hogy az eszközalap a megadott hozamot milyen kockázat mellett érte el, illetve mennyire kiegyensúlyozott a működése. Minél nagyobb a szórás értéke, annál nagyobb egy eszközalap árfolyamának ingadozása, azaz annál kockázatosabb a befektetés.
8
