Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő Németh István, Tógazda Halászati Zrt, Százhalombatta
Szereplők: Invazív faunaidegen fajok
Őshonos ragadozó fajok
Állóvízi ökoszisztéma
A szerves szén formájában rögzített napenergia útja Charles Elton (1900-1991), ökológus , Egyesült Királyság, az ökológia megújítója
Állóvízi (tavi) bottom up szabályozás Az energia mozgása a trofitási szintek között
Tercier konzumció (csúcsragadozás) Sekunder konzumció(zooplankton) Primer konzumció (növényt fogyaszt) Primer produkció (növényi termelés)
Napfény energia + Növényi tápanyagok
Az energia áthasonulásának általános hatásfoka vízi ökoszisztémákban 1 egység ragadozó hal 10 egység planktonevő hal
100 egység zooplankton
1000 egység alga és makrofita produkció Szintenként átlagosan 10 %
Tógazdasági modell
„Formák” A szervesanyag formájában rögzült energia vándorlása
• Nyurga ponty (Cyprinus c. c hungaricus) P 4,5 • Tőponty (Cyp morpha acum Pi.:2,8-3,5 • Nemes ponty (Cyprinus c. c nobilis) Pi.:2,
Tercier konzumció (csúcsragadozás) Sekunder konzumció (zooplankton fogyasztás)
Primer konzumció (növény fogyasztás) Primer produkció (növényi termelés)
Napfény energia + Növényi tápanyagok
A top down szabályozás előnyei
Korábbról ismert, várható hatások figyelembe vétele (gyomhal fertőzöttség feltételezése) Célzott összetételű és fajú ragadozó állomány telepítése (az adott tó melyik ragadozó halfaj nevelésére alkalmas) A polikulturás szerkezet érvényre juttatása ( biológiai produkció hatékony kihasználása)
A csúcsragadozók állomány gyarapodása egy évben . (tógazdaságban egy vegetációsiós periódusban) •Természetes vízben
•Tógazdaságokban
A fogásokban dominálnak az idősebb korosztályok, a szaporulat . pl. a Balatonban 1– 3 kg /ha süllő (Bíró 1974) (oka a kannibalizmus és a táplálékhiány) Az energia transzformáció az algaprodukció 1/ 800-1/1600-ad része (Bíró, 1974)
Exponenciálisan növekedő 1-2 nyaras korosztály, a hozam a kihelyezett állomány létszámától és a táplálék ellátottságtól függően 10-35 kg/ha közötti érték (Horváth et al (2002)
.
.
Polikultura
Nettó planktonevőhal hozam: a három részhozam összege 1. Zooplankton és zoobentosz természetes hal hozama
10 kg (ponty+busa) A zooplankton és zoobentosz produkciója (100kg) 10 kg (ponty)
2. Takarmányhozam
30-40 kg abraktakarmány
3. A szerves trágyázás hozamtöbblete
10 kg (ponty+busa)
A szerves trágyázás zooplankton többlet hozama (250-300 kg trágya)
Gyakoribb faunaidegen halfajaink A hazai vizekben előforduló kb. 90 halfaj közül exóta fajként 12-t tartunk számon: Razbóra (Pseudorasbora parva) Ezüstkárász (Carassius gibelio) Barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) Pettyes harcsa (Ictalurus punctatus) Naphal (Lepomis gibbosus) Amurgéb (Percottus glenii) Folyami géb (Neogobius fluviatilis) Csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) Kessler géb (Neogobius kessleri) Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) Szirman géb (Neogobius syrman)
AKI statisztikák 2008-2012 (hal biomassza kg/ha) A négy legfontosabb régió A hazai haltermelés több, mint 90%-át lefedi Kellően nagy elemszám Vadhal
2008
2009
2010
2011
2012
átlag
Dél-Dunántúl
55,02
60,71
57,47
69,49
41,71
56,88
Észak-Alföld
25,26
41,13
31,96
36,30
26,26
32,18
Dél-Alföld
28,32
21,31
18,09
24,57
8,89
20,24
Közép-Dunántúl
42,20
13,36
15,86
43,46
24,39
27,85
Összes ragadozó
2008
2009
2010
2011
2012
átlag
Dél-Dunántúl
20,92
23,34
25,31
24,30
25,62
23,90
Észak-Alföld
10,44
18,03
18,26
22,23
20,01
17,79
Dél-Alföld
4,45
13,15
10,10
15,39
10,30
10,68
Közép-Dunántúl
12,22
15,37
20,59
15,34
19,38
16,58
Lineáris regresszió Lehalászott ragadozó hal mennyisége (kg/ha)
P=0,0049 25
20
15
10
5
0 0
20
40 Gyomhal mennyiség kg/ha
60
80
Dunántúli kisüzem (üzemelő tóterület 96 ha) 2008-2012 év átlaga Tény adatok, egy hektárra vetítve Halfaj neve
Lehalászott mennyiség (kg)
Halfajok (Ft)
Részarány (%)
506 98 83 687 12 10 18 40
252 973 488 14 20 852 322 638 14 684 25 521 26 516 66 722
62,5 12,1 5,2 79,7 3,6 6,3 6,5 16,5
155
15 485
3,8
882
404 845
100,0
Ponty
Amur Busa Ponty félék összes Harcsa Süllő Csuka Ragadozók összesen Vadhal Mindösszesen
Dunántúli kisüzem (üzemelő tóterület 96 ha) 2008-2012 év átlaga Ragadozó halak nélkül, egy hektárra vetítve (Elméleti számítások) Halfaj neve
Ponty
Amur Busa Ponty félék összes Harcsa Süllő Csuka Ragadozók összesen Vadhal Mindösszesen
Lehalászott mennyiség (kg)
Halfajok (Ft)
Részarány (%)
266 59 65 499 73 61 106 240
132863 48814 20852 222398 0 0 0 0
49,5 18,2 7,8 82,9 0,0 0,0 0,0 0,0
395
45756
17,1
964
268154
100,0
Dunántúli kisüzem (üzemelő tóterület 96 ha) 2008-12 év, 5 év átlaga Ragadozóval vagy anélkül egy hektárra vetítve Megtermelt halmennyiség (kg)
Ragadozó hal nélkül
Árbevétel (Ft)
964
268 154
Megtermelt halmennyiség (kg)
Ragadozó hallal
Árbevétel
882
A különbség: 136 691 Ft azaz 33,76 %!
404 845
Dunántúli nagyüzem (üzemelő tóterület 1090 ha) 2008-2012 év átlaga Tény adatok egy hektárra vetítve Halfaj neve
Lehalászott mennyiség (kg)
Halfajok (Ft)
Részarány (%)
756
377 978
76
Amur
24
11 989
2
Busa
153
38 297
8
Ponty félék összes
933
428 265
86
Harcsa
12
14 355
3
Süllő
13
33 254
7
Csuka
6
9 278
2
Ragadozók összesen
31
56 886
11
Vadhal
153
15 282
3
1 117
500 433
100
Ponty
Mindösszesen
Dunántúli nagyüzem (üzemelő tóterület 1090 ha) 2008-2012 év átlaga Ragadozó halak nélkül egy hektárra vetítve (Elméleti számítások) Halfaj neve
Lehalászott mennyiség (kg)
Halfajok (Ft)
Részarány (%)
Ponty
570
284 791
77
Amur Busa Ponty félék összes Harcsa Süllő Csuka Ragadozók összesen Vadhal
24 153 747 72 80 35 186
11 989 38 297 335 078 -
3 10 91 0 0 0 0
339
33 919
9
1 272
368 997
100
Mindösszesen
Dunántúli nagyüzem (üzemelő tóterület 1090 ha) 2008-2012 év átlaga Ragadozóval vagy anélkül egy hektárra vetítve Megtermelt halmennyiség (kg)
Ragadozó hal nélkül
Árbevétel (Ft)
1 272
368 997
Megtermelt halmennyiség (kg)
Ragadozó hallal
Árbevétel
1 117
A különbség: 131 436Ft azaz 26,26 %!
500 433
A fedezeti pont változása a ragadozó halak telepítésének hatására
Költség, árbevétel (Ft)
Összes bevétel (gyomhal nélkül+ragadozó) A fedezeti pontnál az összes költség és az összes árbevétel egyenlő (Szűcs 2000)
Összes bevétel (gyomhal nélkül) Összes bevétel (gyomhallal) Összes költség Összes állandó költség
Értékesített mennyiség (t)
Környezet-tudatos erőforrás takarékosság A haltermelés ragadozó hallal kombinálva kevesebb természeti erőforrást használ fel, kisebb környezeti terhelést eredményez. Egységnyi haltermék előállításának „ökológiai lábnyoma” szignifikánsan csökken.
Köszönjük figyelmüket!
