Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika Mérnökasszisztens Dr. Tarnik István docens
Kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése. A vezetékméretezés szükségessége, különböző szempontjainak áttekintése. Termikus terhelhetőség, feszültségesés. Tápvezeték méretezés. Áramnyomaték, terhelési súlypont, egyenértékű terhelés. Különböző vezetői alakzatok méretezése feszültségesésre, termikus igénybevételre. Egy oldalról táplált egyszerű nyitott vezeték méretezése Sugaras vezeték méretezése .
Elektrotechnika MA
ELEKTROTECHNIKA – előadás : A villamos energia-rendszerek áttekintése az erőműtől fogyasztóig. A rendszer alkotóelemei, felépítése és működése Villamos fogyasztói berendezések csoportosítása A fogyasztói berendezések fontosabb jellemzői és a velük szemben támasztott fő követelmények A fogyasztók energiaellátásának biztonsági igényei Váltakozó áramú áramrendszerek. (Ismétlés). Egyfázisú rendszer jellemzői. Háromfázisú rendszer jellemzői.
Túláram védelem. Alapkövetelményei. Vezetékek és kábelek, túlterhelés és zárlatvédelme. Védelmi készülékek. Érintésvédelem. (Közvetett érintés elleni védelem.) Érintésvédelemi előírások, osztályok, módok. Védővezetős érintésvédelmi módok. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok Az érintésvédelem ellenőrzése.
VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE ELEKTROTECHNIKA – gyakorlat :
1. Villamosenergia-ellátás folyamata A természeti energiahordozók átalakítása villamos energiává
Vezeték ellenőrzése termikus igénybevételre. Vezetékek méretezése. Közvetett érintés elleni védelem mérése. Védővezetős érintésvédelmi módok. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok Az érintésvédelem ellenőrzése.
Az emberi civilizáció fejlődésével szorosan együtt jár a különböző energiafajták (mechanikai energia, hőenergia, fényenergia stb.) hasznosítása a termelőfolyamatokban és a mindennapi életben. Az egyes energiafajták anyagi megtestesítői az energiahordozók. A természeti energiahordozók vagy más néven primer energiahordozók (szén, olaj, földgáz, víz, hasadó-anyagok stb.) eredeti megjelenési formájukban és előfordulási helyükön általában nem alkalmasak közvetlen felhasználásra.
1
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A különféle energiafogyasztók - az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, háztartások stb. - az energia olyan formáját igénylik, amely amellett, hogy viszonylag gazdaságosan állítható elő, a felhasználás helyén állandóan rendelkezésre áll, nem
A villamos energia termelésének, átvitelének és felhasználásának - vagyis a villamosenergia-ellátás folyamatának elvi vázlatát a következő ábra szemlélteti. A villamos energia az ipari országok gazdaságának vala-
kíván tárolást és egyszerűen alakítható át mechanikai munká-
mennyi fogyasztói szektorában már napjainkban is jelentős
vá, hővé, fénnyé stb. Ez az energia a villamos energia, amely
szerepet játszik. Felhasználásának terjedése és növekedése
a primer energiahordozók célszerűen átalakított közvetítő for-
vitathatatlan előnyeivel magyarázható:
mája.
- viszonylag gazdaságosan állítható elő;
A természeti energiahordozók energia tartalmát villamos energiává az erőművekben alakítják át. Az erőművekben termelt villamos energia szállítása és elosztása a hálózatok feladata, míg a fogyasztói berendezések a villamos energiát a szükségleteiknek megfelelő formába alakítják át és hasznosítják.
- nagy távolságokra is kevés veszteséggel szállítható; - nem igényel tárolást, ill. nem tárolható; - a kívánt energiafajtává egyszerűen átalakítható; - a felhasználás helyén állandóan rendelkezésre áll; - tiszta, kényelmes a felhasználása.
A villamos energia a természetben közvetlenül – számunkra hasznosítható formában - nem fordul elő, ezért előállításáról, majd pedig szállításáról és elosztásáról az ún. energetikai berendezések segítségével kell gondoskodni. A villamos energia előállítása, szállítása, elosztása és felhasználása a villamosenergia-ellátás folyamatában valósul meg.
Azok a berendezések, gépek, készülékek, amelyek a villamos energiát
előállítják,
szállítják,
átalakítják
ill.
elosztják
a
villamosművek. A villamosművek, és azok irányítása valamint együttműködő üzeme alkotja a villamosenergia-rendszer -t. A villamosenergia-ellátás folyamatához szervesen kapcsolódnak az alapenergia-források (primer, vagy elsődleges energiahordozók), valamint a fogyasztók igényelte energia-fajták. A legfontosabb energiafajták a következők: - mechanikai; - hő;
Az energiafajták anyagi megtestesítőjét energiahordozóknak nevezzük. A leggyakrabban felhasznált primer energiahordozók, mint bányászott energiahordozók a következők: - szilárd tüzelőanyagok (lignit, barnaszén, feketeszén, antracit); - folyékony tüzelőanyagok (ásványolaj); - gáznemű tüzelőanyagok (földgáz); - hasadó anyagok (uránium, tórium). Az alapenergia-források másik kategóriáját az ún. természeti energiaforrások alkotják:
- fény;
- mechanikai energia (víz, szél);
- vegyi energia.
- hőenergia (napsugárzás, melegvíz-források).
2
Dr. TARNIK István 2008
Azt a villamosművet, amely valamely primer energiahordozó felhasználásával villamos energiát, vagy villamos energia fejlesztésével egybekötötten hőenergiát fejleszt, erőműnek
Elektrotechnika MA
2. Villamosművek (erőmű, hálózat) 2.1. Erőművek
nevezzük. Az erőműveket
a villamos energia termeléséhez
felhasznált primer energiahordozók fajtájától függően három nagy csoportba sorolhatjuk:
A primer energiahordozó energiáját előbb az erőgépben mozgási energiává alakítják át, majd a vele összekapcsolt áramfejlesztő berendezésben (villamos generátorban) jön létre
- hőerőművek; - vízerőművek; - atomerőművek.
a villamos energia.
A hőerőművekben felhasznált primer energiahordozókat tüzelőanyagnak nevezzük: A hőerőművek tüzelőanyaga lehet: szén, olaj vagy olajszármazékok és földgáz. A primer energiaforrások megoszlása a villamos-energia termelésben a következő ábrán látható. A széntüzeléses hőerőművekben általában az olyan, viszonylag kis fűtőértékű szeneket tüzelik el, amelyeket az ipar más ágazatai (pl. vegyipar) vagy a lakosság (fűtési célokra) már nem tud hasznosítani. A hazai széntüzeléses hőerőművekben használt ún. energetikai barnaszenek fűtőértéke 10.000..12.000 kJ/kg, az energetikai lignité 6000...6500 kJ/kg.
Az olajtüzeléses erőművek tüzelőanyagai a kőolajlepárlás ún. "nehéz" származékai (pakura, goudron), amelyek fűtőértéke 40.000...41.000 kJ/kg között van. A hazai gyakorlatban a hőerőművekben eltüzelt földgáz fűtőértéke 35.000 kJ/kg körül mozog. A hőmennyiség átszámítása :
1 kWh 3,6 10 6Ws 3,6 10 6 J 3,6 10 3 GJ 0,0036GJ 1GJ
1 kWh 277,77 kWh 0,0036
3
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A főbb kiegészítő folyamatok:
2.1.2. Hőerőművek A hőerőművekben az energia átalakításának alapvető munkafolyamatai az alábbiak. A fő technológiai folyamatok : - a tüzelőanyag kémiai energiájának átalakítása hőenergiává (a tüzelőanyag elégetése), (kazán); - a hőenergia átadása a közvetítő közegnek (hőcseré-
- a tüzelőanyaggal kapcsolatosak (a tüzelőanyag beérkezése, tárolása és az erőműn belüli szállítása, az elégetés utáni salak, pernye gyűjtése és elszállítása); - a hűtővízzel kapcsolatosak (a víz kinyerése és bevezetése az erőműbe, visszahűtése vagy visszavezetése); - a pótvízzel kapcsolatosak (szűrés, vegyi előkészítés, a fő technológiai folyamatba juttatás).
lő); - a közvetítő közeg hőenergiájának átalakítása mechanikai energiává (turbina); - a mechanikai energia átalakítása villamos energiává (generátor).
Az erőmű hősémájának nevezzük azt az elvi (hő) kapcsolási vázlatot, amely a víz-, a gőz- vagy a gázkörfolyamatot
tartalmazza,
és magába foglalja mindazon
berendezéseket, amelyekben a közvetítőközeg (víz, gőz vagy gáz) valamilyen változáson megy keresztül. A hősémában feltüntetik a közvetítő közeg legfontosabb állapotjellemzőit is (nyomás, hőmérséklet). A nagyobb hőmérséklet és nyomás javítja a körfolyamat
A tüzelőanyag elégetésének módja, illetve az alkalmazott közvetítő közeg szerint megkülönböztetünk gőzerőműveket és gázturbinás erőműveket. A gőzerőművekben a tüzelőanyagot gőzkazánban égetik el, ahol vízből gőzt fejlesztenek, vagyis a közvetítő közeg a kazánban előállított nagynyomású, magas hőmérsékletű vízgőz. A gőz hajtja a gőzturbinát, amelynek tengelyéről levett mechanikai energia a villamos generátorban alakul át villamos energiává (a., ábra)
termikus hatásfokát és ezáltal az erőmű gazdaságosságát. Hatásfok növelő megoldások az erőműben a megcsapolásos tápvíz-előmelegítés és a közvetítőközeg újrahevítése. a., Gőzerőmű folyamatábrája
A gázturbinás erőművekben a tüzelőanyag a sugárhajtású
A gázturbinát elhagyó, még mindig magas hőmérsékletű
repülőgépek hajtóművéhez hasonló elven működő gázturbiná-
(névleges teljesítmény mellett kb. 500 °C-os) kipufogógáz
ban égethető el. (Az ún. égetőkamrában nagynyomású levegő
hőtartalmának hasznosítása - ezzel a teljes folyamat hatás-
és a tüzelőanyag - földgáz, vagy speciális tüzelőolaj - elegyét
fokának növelése - érdekében, főleg az elmúlt évtizedben
égetik el. Az így keletkező kb. 1000 °C-os, nagynyomású égési
egyre nagyobb mértékben terjedtek el az ún. kombinált
gáz működteti a turbinát.) A közvetítő közeg itt tehát az igen
ciklusú, gáz, -gőz körfolyamatú erőművek.
intenzív égés során keletkező gáz. A gázturbina hajtja a villamos generátort (b., ábra).
b., Gázturbinás erőmű folyamatábrája
c., Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű folyamatábrája
4
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ennél az erőműfajtánál a gázturbina kipufogó gázát egy
2.1.2.1. Gőzturbinás erőművek
gőzkazánba (az ún. hőhasznosító kazánba) vezetik és az itt előállított gőzt, vagy közvetlenül hasznosítják (pl. ipari folyamatokban, fűtésre stb.), vagy gőzturbinába vezetve villamos energiát termelnek vele (c., ábra).
A gőzerőműnek - a fő technológiai folyamatnak megfelelően három főberendezése van : - kazán, - gőzturbina, - villamos generátor. A gőzerőművek hősémáját az energetikai rendszer alapján való csoportosítás szerint tárgyaljuk. A tiszta kondenzációs erőműben a teljes fejlesztett gőz-mennyiség villamosenergia- termelésre szolgál.
A felhasználandó tüzelőanyagot (szén, fűtőolaj vagy föld- gáz) levegő hozzáadásával a kazánban elégetik, a keletkező
Az ún. gőzkondenzátorban hő elvonásával a fáradt gőzt
füstgázt kéménybe vezetik, míg az égés utáni maradék (salak,
lecsapatják, nyomását lecsökkentik, majd a kondenzvizet (a
hamu) a salaktérbe kerül.
csapadékot) szivattyúval ellátott táptartályba nyomják. Innen a
A kazánban termelt gőzt - a túlhevítőben továbbhevítve - a
vizet a tápszivattyú, - újabb előmelegítőn át - a kazánba
turbinába vezetik, amely a villamos generátort hajtja. (A
nyomja vissza. A tápvíz-előmelegítés céljára szolgáló gőz-
generátorhoz egyrészt transzformátor csatlakozik, amely a
mennyiséget a turbina különböző fokozataiból (megcsapo-
generátorfeszültséget a kívánt nagyobb feszültségre emeli,
lásaiból) veszik el.
másrészt egy leágazás, amely a segédüzemeket táplálja.)
gőz csapadék víz
túlhevítő füstgáz
transzformátor
levegő
Ellennyomású erőművekben (következő ábra) a turbinából
KAZÁN tüzelőanyag Nagynyomású
salak és hamu
TURBINA
G 3~
gőzmennyiséget a hőfogyasztók kapják, amelyek azt részben technológiai, részben fűtési célokra használják fel.
előmelegítő
A turbina ez esetben is a villamos generátort hajtja, azonban
Tápszivattyú Táptartály gáztalanítóval
távozó gőz nem a kondenzátorba jut, hanem a teljes
a termelt villamos energia mennyisége a fogyasztók igényelte Kondenzátor
gőzmennyiségtől függ.
Megcsapolás kondenzátum szivattyúja
Kisnyomású előmelegítő
Kondenzvíz szivattyú
5
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ellennyomású erőmű elvi hőkapcsolási vázlata
gőz víz
túlhevítő füstgáz
Gőzelvételes az erőmű, ha a gőznek csak egy hányadát
levegő
vezetik a hőfogyasztókhoz, a többi része a turbinában
KAZÁN tüzelőanyag
TURBINA
salak és
expandál egészen a kondenzátornyomásig (következő ábra).
G 3~
hamu
Az elvételes gépeket tehát elvileg két részre, egy tisztán
Tápszivattyú Kondenzvizet
Kondenzvizet Tápvíztartály
visszaszolgáltató
felhasználó
fogyasztó
fogyasztó
ellennyomású gépre és egy kondenzációs gépre lehet bontani (elvételes-kondenzációs erőmű).
Kondenzvíz szivattyú
Gőzelvételes erőmű elvi hőkapcsolási vázlata
gőz víz
Gőzturbinás erőművek alkalmazási területe : túlhevítő
- a kondenzációs erőművek, a villamosenergia-rendszer
füstgáz
legfontosabb erőművei, amelyek teljes egészében a közcélú
levegő
KAZÁN tüzelőanyag
Kisnyomású,
Nagynyomású,
salak és
ellennyomású
kondenzációs
turbina
turbina
hamu
villamosenergia-ellátást szolgálják. A villamos energiát olG 3~
Tápszivattyú
csón termelő (legjobb hatásfokú, legkorszerűbb) kondenzációs erőművek alaperőműként (állandó jellegű alapterheléssel) üzemelnek, a közepes költségűek menetrend
Hőfogyasztók
szerint követik a napi fogyasztói terhelésingadozásokat (a
Kondenzátor
változó teljesítmény-igény kielégítése), míg a nagy fajlagos Tápszivattyú
Kondenzátor hűtőszivattyú
Táptartály
költségűek csúcserőműként (a csúcsigényekre) vehetők számításba,
Tápszivattyú
- kapcsolt (kombinált) villamosenergia- és hőfejlesztésre szolgálnak az ellennyomású és az elvételes erőművek. Ezek az ún. hőszolgáltató erőművek, amelyekben a fejlesztett villamos energia mennyiségét nem az együttműködő villamosenergiarendszer követelményei, hanem a hőfogyasztók igényei (hőszolgáltatási igények) szabják meg. A hő- és a villamosenergia-szolgáltatás aránya nagymértékben befolyásolja a hőszolgáltató erőmű műszaki-gazdasági mutatóit. Fontos jellemzőjük, hogy az egyik szolgáltatás csupán a másik rovására javítható, ill. növelhető. A hőszolgáltató erőmű alapvető válfajai: az ipari hőszolgáltató erőmű, amely ipari hőfogyasztó berendezéseket lát el hőenergiával, a másik a fűtőerőmű, amely fűtési hőigényt (pl. városok, városrészek hőfogyasztói) elégít ki.
Hazai példák A magyar villamosenergia-rendszer hőerőműveinek (MVM Rt. hőerőművek) fő feladata a közcélú villamosenergia-termelés, azonban az erőművek egyes gépegységei, ill. egyes régebbi építésű erőművek hőszolgáltatást végeznek. Alaperőmű, pl. a Gyöngyösi Hőerőmű, menetrendtartó erőmű, pl. a Tiszai Hőerőmű, míg csúcserőművé vált a Mátravidéki Hőerőmű. A kelenföldi és az inotai gázturbinás erőművek csúcserőműnek létesültek. A Dorogi Hőerőmű a környező ipari üzemeknek, valamint két város kommunális fogyasztóinak szolgáltat nyomású gőzt, ill. forró vizet. Oroszlány város távfűtése az Oroszlányi
Hőerőműből
történik.
6
Dr. TARNIK István 2008
Erőmű Dunamenti I.E. Kelenföldi HE. Kispesti HE. Borsodi E. Pécsi E. Kőbányai HE. Debreceni HE. Ajkai E. Újpesti HE. Egyéb erőművek Összesen
Elektrotechnika MA
Hőteljesítőképesség [MW] 1119,8 907 483,2 469 441 421,3 411,8 404 403 2178,5 7238,6
2.1.2.2. Gázturbinás erőművek
A gázturbinás erőműben a gőzturbinás erőművekben leírt főberendezések közül a kazán elmarad. Az erőmű hatásfokát alapvetően a következő jellemzők határozzák meg: - turbina- és a kompresszorhatásfok, - a megvalósított körfolyamat, - a turbinába beömlő gáz hőmérséklete, - a turbinából kilépő gázok hőtartalma hasznosításának foka.
A következő hatásfokjavító megoldások alkalmazhatók: - hőcserélő beépítése a szabadba távozó füstgázok hőjé-
A gázturbinás erőművek tüzelőanyaga elsősorban olaj vagy földgáz (nyílt rendszerű körfolyamatnál), de újabban a folyé-
nek levegő-előmelegítésre való felhasználására; - többfokozatú kompresszió és expanzió alkalmazása, amelynek során a kompressziós fokozatok között hűtik, az
kony és a gáznemű tüzelőanyagokon kívül szilárd tüzelőanyag (főleg szénpor) is felhasználható (zárt rendszer).
expanziós fokozatok között pedig újrahevítik a hőhordozó-
A gyakorlati megoldásokra egy-egy példát a következő ábra
közeget és a turbinából kilépő gáz hőtartalmát hőcserélőben
hősémái mutatnak. Az egyszerű nyitott rendszerű körfolya-
részben visszanyerik,
matban a kompresszor által a szabadból beszívott levegő a
- nyitott körfolyamat helyett zárt rendszerű körfolyamat alkalmazása,
kompresszorból az égőkamrába kerül, ahol az oda bejuttatott tüzelőanyag a levegővel keveredve elég. A keletkező füst-
- kombinált gáz-gőz körfolyamatok bevezetése, amely a gázturbina és a hőerőmű kombinációs lehetőségeiben valósul
gázok hőenergiája a turbinában mechanikai munkává alakul. A turbina hajtja a villamos energiát termelő generátort.
meg.
Nyitott rendszer kétfokozatú kompresszorral,
Egyszerű nyitott rendszer hősémája
levegőhűtővel és hőcserélővel
Tüzelőanyag Tüzelőanyag
Füstgáz
Füstgáz Égéskamra Hőcserélő
Égéskamra
Kompresszor
Gáz
G
turbina
3~
Kompresszor
Gáz
G
turbina
3~
Levegőbeszívás Levegőbeszívás
Levegőhűtő
7
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Zárt rendszer Az előző ábra olyan nyitott rendszert ábrázol, amelyben kétfokozatú
kompresszor,
levegőhűtő
és
hőcserélő
is
található. A levegőhűtő a kompresszor hatásfokát növeli. A
Tüzelőanyag
hőcserélő a termikus hatásfokot javítja, hiszen a füstgázok a sűrített levegőt előmelegítik.
Légkazán Hőcserélő
A zárt rendszernek (követekző ábra) - a rendszerjellegén kívül- két fő különbsége van a nyitotthoz képest. Az egyik, hogy az égőkamra helyett légkazán állítja elő a közvetítő közeget. A másik, hogy a közvetítő közeg többnyire levegő,
Füstgáz
Légturbina
G
Kompresszor
3~
mely zárt körfolyamatban áramlik a kompresszorból az ábrán jelzett berendezéseken át vissza a kompresszorba.
Gázturbina és gőzerőmű egy lehetséges kombinációja Lehetséges a gázturbina és a gőzerőmű kombinációja is. Tüzelőanyag
A gázturbinában munkát végzett gázokat a kazántüzeléshez adagolják, ezáltal a gázok még meglevő oxigéntartalmát
FüstÉgéskamra
(kb. 18 %) hasznosítják.
Kazán
gáz
G
A gázturbinás erőmű előnyei: - gyors üzemkészség; - a berendezés és kezelésének egyszerűsége;
Kompresszor
Gáz turbina
3~ ~
Szivattyú
- a hűtővíz-ellátástól való teljes, vagy részleges függetlenítés,
Hőfogyasztó Levegőbeszívás
A gázturbinás erőművek hátrányai: - a gőzerőművekénél rosszabb hatásfok, - szerkezeti okokból csak kisebb egységteljesítményű (10-120MW) turbinák készíthetők. Gázturbinás erőművek alkalmazási területe :
- sajátos erőművi alkalmazási területe a földalatti szén elgázosítás termékeivel üzemeltetett gázturbinás erőmű, - kohóüzemekben a hulladékenergiák (pl. kohógáz) felhasználására, - gőz- és gázturbinás erőmű kombinációjaként.
- a nagyobb egységteljesítményű gázturbinás erőműveket csúcserőműként alkalmazzák a villamosenergia-rendszerekben (pl. az inotai gázturbinás erőmű), - bizonyos esetekben gazdaságos lehet hőszolgáltató erőműként alkalmazni (akár nyitott, akár zárt körfolyamatú kivitelben),
8
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
2.1.3. Vízerőművek A vízerőművek a felszíni vizek helyzeti energiáját alakítják át villamos energiává úgy, hogy a víz helyzeti energiáját
először
a
vízturbina
átalakítja
mechanikai
munkává, és a vízturbina által hajtott villamos generátor termeli a villamos energiát. Vízturbina
Villamos
Villamos
generátor
energia
Vízerőmű elvi folyamatábrája
A primer energiahordozó a víz, amely egyben közvetítő
A vízerőművekben a víz helyzeti, ill., mozgási energiáját hasznosítják oly módon, hogy az esésmagasságnak és a vízmennyiségnek megfelelő típusú vízturbinákkal (szabadsugár- és réstúlnyomásos turbinák) hajtják a villamos generátort. A vízerőművek összefoglaló osztályozását a következő táblázat mutatja. A folyóvízi erőművek kis-, vagy legfeljebb közepes esésűek, és lehetnek: - üzemvízcsatornás vagy; - folyómederbe épített erőművek.
közeg is, mely a hidrológiai körforgás során mindig megújul.
Vizierőművek osztályozása 2.1.3.1. Üzemvízcsatornás erőmű
Osztályozási szempont Energiaforrás
Megnevezés
Vízfolyás Természetes tározó Szivattyús tározó Tengervíz ár-apály Esési magasság Kis esés Közepes esés Nagy esés
Megjegyzés Üzemvízcsatomás erőműben a víznek a folyómederhez képest kedvezőbb lefolyását oly módon érik el, hogy a víz egy részét a természetes folyómeder helyett mesterséges mederbe, az ún. üzemvíz-csatornába terelik. A víz e mesterséges csatornában jut el az erőtelephez, onnan
0-15m 15-50m 50m-nél nagyobb
ugyancsak csatornán vissza a természetes folyómederbe. A hasznos esés elérésére a vízkivétel helyén rendszerint vízlépcsőt (a duzzasztó-gáttal, zsilipekkel stb.) kell létesíteni.
A vízlépcsőhöz csatlakozik a vízkivételi mű, amelytől kezdődik és a folyómederig tart maga az üzemvízcsatorna. Ennek a csatornának az erőtelep feletti szakaszát felvízcsatornának, az erőtelep utáni szakaszát alvízcsatornának nevezzük. Üzemvízcsatornás erőmű elvi elrendezése 1 vízlépcső, 2 vízkivételi mű, 3 felvízcsatorna, 4 erőtelep, 5 alvízcsatorna
A folyómederhez képest kedvezőbb vízlefolyást, pl. az üzemvízcsatorna szabályos és előnyös szelvénykialakításával, a szelvények növényzettől való mentesítésévei, a csatorna hosszának kedvező megválasztásával (rövidebb legyen a természetes medernél) lehet elérni.
9
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
2.1.3.2. Folyómederbe épített erőmű
A
folyómederbe
épített
erőmű
magában
a
folyómederben foglal helyet. A beépítés helyén a vízszállításhoz szükséges esést az áramlási sebesség apasztásával lecsökkentik, amely a vízmélység megnövelése révén érhető el duzzasztómű létesítésével. A folyó hajózhatóságát az ún. hajózózsilip beépítésével továbbra is biztosítani tudják. A mederben egymás mellett van az erőtelep, a duzzasztómű és a zsilip (előző ábra).
Mederbe épített folyami erőmű elvi elrendezése a, telepítési vázlat; b, vízerőmű metszete 1 víztisztító (gereb), 2 csigaház, 3 vízturbina, 4 szívócsatorna, 5 hidrogenerátor, 6 gépház
2.1.3.3. Tározós erőművek A tározós erőművek elsősorban hegyvidéken építhetők vagy természetes tavak kihasználásával, vagy pedig a vízfolyás völgyzárógátas elrekesztésével. Ha az erőművet a magas völgyzárógát tövében helyezik el, csupán kisebb esést tudnak elérni, így az erőmű - jellegét tekintve - a folyómederbe épített erőműhöz hasonló. Ha a folyómeder erősen kanyarog, főleg pedig, ha az egész völgy ír le éles, esetleg hajtűszerű kanyarulatot, akkor kiváló lehetőség nyílik ennek csatornával (vagy alagúttal) való átvágására. Ez esetben nagyobb esés érhető el és az erőművet a tározómedencétől távolabb helyezik el.
1 duzzasztógát, 2 tározómedence, 3 nyomóvízcsatorna, 4 kiegyenlítőmű, 5 nyomócső, 6 erőmű, 7 alvíz
Az erőmű elvi elrendezését az előző ábra mutatja. A vizet a tározóból csatornán vezetik a kiegyenlítőműhöz, amelyet leg-
2.1.3.4. Szivattyús tározós erőművek
inkább a szabadban elhelyezett nyomócsővezeték köt össze az erőművel. A kiegyenlítőmű (vízzár) olyan kiegyenlítő tar-
A szivattyús tározós erőművek leggyakoribb elren-
tályból vagy medencéből áll, amely befogadja az utánáramló
dezését, a felsőmedencés kivitelt, a következő ábra
vizet, és tárolja is az esetben, ha a turbinákat valamilyen oknál
mutatja. Egy alsó vízfolyásból vagy vízfolyás által táplált
fogva az erőműben lezárják.
tározómedencéből az erőmű szivattyúi a felső, kizárólag
A kiegyenlítő mű révén meg tudják akadályozni, hogy a nyo-
e célra létesített, - természetes hozzáfolyás nélküli -
mócsőben a nyomás a megengedett értéknél nagyobbra nö-
medencébe nyomják fel a vizet egy csővezetéken
vekedjék.
(feltöltési üzemmód). Amikor az erőműnek villamos
Ugyanez az elrendezés alkalmazható abban az esetben is,
energiát kell termelnie (kisütési üzemmód), a víz a felső
ha a tározómedencét természetes tó képezi. A víz szintjét
medencéből ugyanazon a csővezetéken keresztül folyik
mesterséges felduzzasztással lehet emelni.
vissza az erőmű turbináira.
10
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A vízerőműveknél a tározás mértéke szerint beszélhetünk napi, heti, évszakos és éves tározási lehetőségről. A folyami vízerőművek közül a kisesésű tározás nélküli, vagy legfeljebb napi (meder) tározású, a közepes esésű tározási mértéke napi, vagy heti. A tározós erőművekben a tároló nagyságától függően bármely fokú tározás lehetséges. A szivattyús tározós erőműveknél a tározómedence magas költségei miatt az éves tározás nem jöhet szóba, a legjel1 felső medence, 2 alsó medence, vagy folyó, 3 szivattyú,
lemzőbb a heti tározás és a nappali - éjszakai üzemmód.
4 vízturbina, 5 szinkrongép, 6 közös nyomóvezeték
Vizíerőművek alkalmazási területe : - folyami vízerőművek : a kisesésű vízerőmű villamosenergia-
- szivattyús tározós erőművek : ezen erőműveknek az
termelése ingadozó, esetleg szakaszos, a közepes esésű,
energiarendszerbeni alkalmazásával biztosítani lehet a hő-
kisebb ingadozású, folytonos. Mindkét fajta erőművet koope-
és az atomerőművek egyenletes terhelését, gazdaságos
rációs alaperőműként alkalmazzák.
üzemét. ui. kisterhelésű időszakban (pl. éjszaka) gépei vizet
- tározós erőművek : a tározómedencéből a vizet nem kell a
szivattyúznak a tározóba, a csúcsidőben lebocsátva a vizet
hozzáfolyás ütemében felhasználni, így az erőmű teljesít-
gépegységeikkel energiát szolgáltatnak (csúcserőmű). A hő-
ménye a villamosenergia-fogyasztás ingadozásainak megfe-
és az atomerőművek fejlődési irányzata (valamint az ener-
lelően szabályozható. Az ilyen erőművek igen alkalmasak az
giarendszerek üzemviteli követelményei) a szivattyús tározó-
energiarendszer csúcsterheléseinek fedezésére (csúcserő-
művek fokozódó alkalmazását segítik elő.
művek);
Hazai példák A tiszalöki vízlépcsők villamosenergia-termelési, vízgazdálkodási és hajózhatósági célokat szolgálnak.
Üzemvízcsatomás vízerőművünk a mindössze 0,5 MW-os
Az első vízlépcső a tiszalöki kanyar átvágásában, tehát új
Gibárti Vízerőmű, amely 1903-ban létesült a Hernád folyó
mederben létesült. Három Kaplan-turbinája függőleges ten-
éles kanyaránál, Gibárt községnél. A vízenergiát két, víz-
gelyelrendezésben 4,8 MVA-es generátorokat hajt (12,5MW). A második tiszai vízlépcső Kiskörénél létesült a Tisza-kanyar átvágásával, új mederben. Az erőtelep 4 db csőturbinás generátoregységgel létesült, 28MVA névleges teljesítmény-
szintes tengelyű Francis-turbina hasznosítja. A 12kV-os GANZ-generátorok egyenként 250kW teljesítményűek. Évi villamosenergia-termelése 2,8 millió kWh. (Hazánkban van még néhány további kis teljesítőképességű vízerőmű is.)
nyel. A két erőmű átlagos éves villamosenergia-termelése 160 millió kWh.
11
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
2.1.4. Atomerőművek Az
atomerőművekben
az
atommagok
átalakulásakor,
hasadásakor keletkező energiát hasznosítják. A klasszikus hőerőmű és az atomerőmű között az a lényeges különbség, hogy az utóbbinál a hőtermelés a kazán helyett az atom-
A hőtermelés a kazán helyett az ún. reaktorban megy végbe. A reaktorban keletkezett hőt közvetítő közeg (hűtő-közeg) juttatja el a hőcserélőbe. Ez a folyamat a primer körben játszódik le.
reaktorban megy végbe. A reaktorban fejlesztett hővel vala-
A hőcserélőben gőz keletkezik, amelyet a szekunder körben
milyen célszerű módon vízgőzt termelnek, amellyel a
lévő turbinába vezetnek.
szokásos gőzturbina- villamos generátor egységet hajtják és ez utóbbi szolgáltatja a villamos energiát.
A turbinából a gőz a kondenzátorba jut, ahonnan a csapadék a hőerőműveknél megismert módon kerül vissza a hőcserélőbe (szekunder kör). Egy ilyen rendszerű atomerőmű hőkapcsolási rajzát mutatja az ábra.
Atomerőmű elvi folyamatábrája
Hőcserélő Atomreaktor
Túlhevítő
Egy atomerőmű főbb részei tehát a hőfejlesztő reaktor, a
Gőztartály
Gőz
G 3~
turbina Tápszivattyú
hőátadási rendszer, az erőgépcsoport, valamint az ezekhez szervesen hozzátartozó segédberendezések (szabályozóberendezések, üzemanyag-előkészítés és kezelés stb.). A hőerőgép lehet gőz- vagy gázturbina. A gyakorlatban egységes erőművi reaktortípus nem alakult
Cirkulációs szivattyú
Előmelegítők
Átemelő szivattyú
Kondenzátor
ki, így a különböző atomerőmű típusokat az alkalmazott reaktortípusok határozzák meg.
Atomerőmű hősémája
Az atomerőmű működésének megértéséhez tekintsük át a főbb nukleáris folyamatokat a maghasadást, a láncreakciót. Az elemek atommagjainak tömege, mint ismeretes, mindig kisebb, mint az őt felépítő protonok és neutronok (nukleonok) tömegének összege. Ez a tömeghiány úgy értelmezhető, hogy az atommag felépülése során a tömeg egy része
A fajlagos tömeghiány nem minden elem atommagjánál azonos értékű. A nehéz elemek atommagjai hasíthatók, éspedig a gyors (1000eV-náI nagyobb energiájú) neutronokkal, a közepes sebességű neutronokkal (1-1000eV), valamint lassú, termikus neutronokkal (0,1eV alatt).
energia (kötési energia) formájában távozott a folyamatból. A
A magok hasadásakor két közepes atomsúlyú mag jön létre
rendkívül stabilis atommaggal tehát igen nagy energiát kell
(hasadási termékek), és gyors neutronok válnak szabaddá.
közölni ahhoz, hogy a hiányzó tömeget pótoljuk és az egyes
A hasadási termékek mozgási energiájaként nagy meny-
nukleonokat képessé tegyük arra, hogy ismét szabaddá
nyiségű energia szabadul fel, amely hővé alakul.
váljanak.
12
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A reaktor fő szerkezeti elemei : - az üzemanyag elhelyezésére szolgáló aktív zóna (reaktormag), A keletkezett neutronok meghatározott körülmények között újabb magok hasítására alkalmasak és ezekből további neutronok válnak ki. Így jön létre a láncreakció, amelynek fenntartásához szabályozásra van szükség. A láncreakció szabályozott fenntartásara és a fejlődő hő hasznosítására épített berendezések az atomreaktorok.
- az aktív zónát körülvevő neutronlassító közeg, azaz a moderátor (termikus reaktoroknál), - az aktív zónából a reaktorból kilépni igyekvő neutronok visszaverésére szolgáló reflektor, - a maghasadás során keletkezett hőt elvezető hűtőközeg, - a szabályozó és mérőberendezések, - sugárvédelmi berendezések.
a) Heterogén termikus reaktor : 1 beton, 2 reflektor, 3 szabályozórudak, 4 moderátor, 5 üzemanyag, 6 hűtőközeg beömlés, 7 hűtőközeg kiömlés. b) Heterogén szaporitó reaktor : 1 beton, 2 reflektor, 3 szabályozórúd, 4 tenyészanyag, 5 üzemanyag, 6 hűtőközeg beömlés, 7 hűtőközeg kiömlés. c) homogén reaktor : 1 beton, 2 reflektor, 3 szabályzórúd (szükség szerint beépítve), 4 üzemanyag és hűtőközeg Atommagreaktorok elvi felépítése
beömlés, 5 üzemanyag- és hűtőközeg kiömlés.
Heterogén rendszerű a reaktor, ha az üzemanyag és a moderátor elkülönített közeg. Homogén rendszerű reaktornál az üzemanyag és a mode-
Az orosz gyártású PWR-reaktorok VVER típusjelűek. Ez a
rátor homogén keveréket alkot. A kétféle rendszer elvi
reaktor-, ill. erőműtípus képezte a bázisát a volt szocialista
felépítését az előző ábra mutatja.
országok atomerőmű-fejlesztési programjának.
Nagy teljesítményű atomerőművekben elterjedten alkalmazzák a termikus reaktorokat. (A termikus neutronokkal végzett maghasadásnál nagy előnye, hogy a termikus reaktorok jól szabályozhatók. Termikus neutronokkal - a természetben
Hazai példa A Paksi Atomerőmű első, 1760 MW-os kiépítése 4 db VVER-440 típusú reaktorral létesült.
előforduló elemek közül - egyedül az urán 235-ös tömegszámú izotópja, az U235 hasítható. A termikus reaktorok üzemanyaga természetes, vagy U235-ben dúsított urán.
13
Dr. TARNIK István 2008
2.1.5. Egyéb erőművek A természetben a tüzelőanyagokon, a víz energiáján és az
Elektrotechnika MA
Napenergia A napsugárzás teljesítőképességét kb. 40*1013 TW-ra becsülik. Ebből átlagosan 1,8*109 MW éri a Földet.
atommag-átalakulások energiáján kívül más energiahor-
A napsugárzás felületi teljesítménye az atmoszféra külső
dozók is találhatók. Ezek az ún. természeti energiahordozók.
határán - a sugárzásra merőleges felületen - kb. 1,4 kW/m2,
Ide tartoznak a következők: - a Nap sugárzási energiája; - a szélenergia; - a geotermikus energia (vagyis a hőforrások gőzének, ill. meleg vizének az energiája); - a tengerek árapály-energiája. Ezeknek az energiahordozóknak közös jellemzője a kis energiasűrűség, a helyhezkötöttség és az esetlegesség (pl. időjárási tényezők).
amely a föld felszínén (a világűrbe történő visszaverődés, valamint az atmoszféra elnyelése miatt) csak kb. 0,6 kW/m2. (Ez mintegy 30-ad része egy modern kazán fűtőfelület terhelésének). A kutatások mai szintjén a napsugárzás átalakítása villamos energiává – történjék közvetlenül, félvezetős fényelemekkel, vagy közvetve, hőkörfolyamattal - ma még lényegesen költségesebb a gyakorlatban eddig bevált előállítási módszereknél.
Ha a napsugárzás átalakítása villamos energiává a
Szélenergia
jelenlegi módszerekkel versenyképes lesz, beillesztése a
A Föld évi szélenergia készletét 9*1015 kWh-ra becsülik,
többi energia-források közé már nem jelent majd problémát.
amelynek legfeljebb 0,3%-a hasznosítható gazdaságosan. A
Mivel a napenergia rendelkezésre állása szinte korlátlan,
szélsebesség lényegesen befolyásolja a szélenergia kihasz-
csak a felhasználható energiatermelési költsége a döntő, az
nálhatóságát és emellett fontos körülmény az egyenetlen
átalakítás hatásfoka nem.
rendelkezésre állás. A szélenergia előnye a villamos ener-
A napenergia hasznosítása állandóan növekszik, éspedig helyiségek fűtésére és meleg víz előállítására (USA, Ausztrália, Franciaország). Foglalkoznak a tengervíz és a kissé sós vizek sótalanítására való felhasználására is.
giaipar szempontjából az, hogy közvetlenül mechanikai és ebből villamos energiává alakítható át. Azonban a szélkerék optimális hatásfoka 60%, ami éves átlagban 6-15% körüli. A légtömegek teljesítménysűrűsége kicsi (kb. 0,2 kW/m2, 7 m/s közepes szélsebesség esetén), ezért igen nagy berendezéseket kellene építeni ahhoz, hogy elfogadható teljesítményeket lehessen elérni.
Geotermikus energia A Föld természetes melegforrásai adják az alapot a geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának. A földkéregben fúrásokat végeznek, amelyeken át 2002000m mélységből túlhevített gőzt, gőz-forróvíz keveréket, vagy forró vizet hoznak fel (100-300 °C). Minimálisan 1 MWos telep létesítése gazdaságos. Komplex hasznosításra is lehetőség nyílik, hiszen a meleg víz hője, pl. a mezőgazdaságban hasznosítható, a vízben levő vegyi anyagok kinyerhetők.
Ár-apály erőmű Az ár-apály erőművek a tenger ár-apály jelenségéből származó nagy vízszint különbséget használják fel. Az ún. egymedencés, kettős működésű erőműben dagály idején, a turbinákon keresztül feltöltik a tárolómedencét tengervízzel, apály idején pedig a vizet ugyancsak a turbinákon keresztül visszabocsátják a tengerbe. Jellemzője, hogy az erőmű szolgáltatta teljesítmény periódikus a szintkülönbség változásának a függvényében. A szintkülönbség különösen nagy a kanadai partokon, Franciaország atlanti óceáni partjain, valamint a Fehér tenger keleti partvidékén. A világ első árapály-erőművét 1959-ben helyezték üzembe (Franciaország, San Malo).
14
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A kutatások eredményeképpen ma már a világ számos
(Megjegyezzük, hogy a folytonosan megújuló energiahordo-
országában üzemelnek – elsősorban kísérleti célú – nap-,
zók közül a vízenergiának kiemelkedően fontos szerepe van,
szél-, geotermikus- és árapály- erőművek.
a villamos energia előállításában, hiszen a világ jelenlegi
Ipari méretű elterjedésüket azonban ma még egyrészt
villamos energia szükségletének kb. 24 %-át vízenergiából
technikai, technológiai problémák, másrészt - és talán döntő-
fedezik.)
en - a hagyományos erőművekhez képest sokszorta nagyobb fajlagos létesítési költségeik és az általuk előállított villamos energia igen magas termelési költségei akadályozzák.
A megújuló energiatermelés – főleg a szélerőművi termelés térhódítása következtében (különösen Spanyolországban és Németországban) – jelentősen nőtt, UCTE szinten jelenleg
Ugyanez mondható el a villamos energiát közvetlenül előállító
már megközelíti a teljes termelés 15%-át (az EU célja 2010-re
magnetohidrodinamikus (MHD) generátorok, atomelemek és
a 22% elérése). A szélerőművekben termelt energia elszállí-
tüzelőanyag-cellák alkalmazásával kapcsolatos kutatások
tása nagy teljesítményáramlásokat (és szűk keresztmetsze-
eredményeiről is.
teket) okozott.
Biomassza-erőmű A hőerőművek egy speciális formája, ahol a kazán átalakításra kerül, oly módon, hogy alkalmas legyen főként faapríték eltüzelésére. A faapríték egy speciális fluid-ágy segítségével elgázosításra kerül és ez a gáz a befúvott levegővel együtt táplálja az égést. A fluid ágy egy speciális kavicskeverékből áll, mely a befúvott levegő hatására lebeg a kazánban. Hőmérséklete kb. 850 °C.
Kazán faapríték ellátás sémája
15
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Faapríték tüzelésű kazán sémája
2.1.6. Az erőművek csoportosítása. Az erőművekben a primer energiahordozó energiáját előbb az erőgépben (hajtógépben) mozgási
energiává
alakítják át, majd a vele összekapcsolt áramfejlesztő berendezésben (villamos generátorban) jön létre a villamosenergia. A gyakorlatban alkalmazott erőműveket különböző szempontok (pl. energiaforrás, terhelés jellege) szerint csoportosíthatjuk. A csoportosítási lehetőségeket a táblázat foglalja össze. Turbina áttekintő sémája
Csoportosítási szempont Energiaforrás
Erőműtípus
Tüzelőanyagok
Hőerőmű
Folyóvíz, tárolt víz, tengervíz
Vízerőmű
Magenergia
Atomerőmű
Napsugárzás
Naperőmű
Levegőmozgás
Szélerőmű
Hőerőgép-típus
Csoportosítási szempont
Erőműtípus
Fogyasztói csatlakozás
Együttműködő (kooperációs) erőmű Elszigetelt erőmű
Gőzturbinás erőmű Gázturbinás erőmű Belsőégésű motoros erőmű
Ellátási terület
Országos (körzeti) erőmű Üzemi erőmű
Energetikai rendszer
Kondenzációs erőmű Ellennyomású erőmű Elvételes erőmű
16
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Csoportosítási szempont
Erőműtípus
Terhelési jelleg
Alaperőmű Menetrendtartó erőmű Csúcs erőmű
Rendeletetés
Beépített teljesítményegység
Villamosenergiaszolgáltatás Hőszolgáltatás, kapcsolt hőés villamos energiaszolgáltatás
<50MW
Kiserőmű
50-500MW
Középerőmű
>500MW
Nagyerőmű
A fűtőerőmű hő- és villamosenergia-termelésre egyaránt
A továbbiakban tekintsünk át még néhány fontos meghatározást. A villamosmű lehet közcélú, vagy üzemi villamosmű. A közcélú villamos erőmű az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakosság és a különféle intézmények villamosenergia-szükségletét elégíti ki. Az üzemi (ipari) villamos erőmű elsősorban az üzembentartó villamosenergia-igényét elégíti ki. A közcélú villamos erőművek kivételével ide tartozik minden más erőmű, amelyek közül a jelentősebbek tagjai az együttműködő villamosenergia-rendszernek.
Menetrendtartó erőművek feladata
a napi terhelés-
alkalmas gépi berendezésű villamos erőmű, amelynek terme-
ingadozások felvétele, változó teljesítményigények fedezése.
lésében az elsőrendű feladat a hőfogyasztók igényeinek
Ezen erőművek rugalmasan szabályozhatóak és jó a hatás-
kielégítése, míg a hőszolgáltatással egybekötötten, gazdasá-
fokuk (pl.: hőerőművek).
gosan termelt villamos energia csak melléktermék jellegű. Alaperőművek a villamosenergia-rendszer legjobb hatásfoCsúcserőműveknek a csúcsterhelést ellátó, nagy terhelés-
kú, legkisebb fajlagos hőfogyasztású erőművei, amelyeket a
ingadozású, általában szakaszosan üzemben tartott erőműve-
beépített
ket nevezik. Rossz hatásfokkal rendelkeznek. Gyorsan indít-
optimális üzemállapotban járatnak (pl.: atomerőművek).
teljesítőképességük
maximális
kihasználásával
hatóak ill. leállíthatóak (pl.: vízierőművek).
Fogalom meghatározások:
A magyar villamosenergia-rendszer (röv. VER) a közcélú és az együttműködésbe bevont (kooperáló) üzemi villamos erőműveket, valamint az igen nagy-, nagy-, közép- és kisfeszültségű villamos távvezetékeket és az idetartozó transzformátorállomásokat foglalja magába. Irányítását a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (röv. MAVIR Rt.) látja el. (www.mavir.hu)
Beépített teljesítőképesség az erőműben beépített gépegységek generátorkapcsokra vonatkoztatott teljesítőképessége. Gépegységen értjük az összekapcsolt turbinát és a generátort. Terhelésen a fogyasztók által igénybe vett teljesítményt értjük. Csúcsterhelés egy meghatározott időpontban előforduló legnagyobb igénybe vett teljesítmény.
17
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Adott erőműben az egyes gépek által termelt teljesítmény értékeit
meghatározott
időközben
(például
óránként)
regisztráljuk és összegezve azt az idő függvényében felrajzoljuk, akkor megkapjuk az erőmű napi terhelési görbéjét pl. egy jellemző nyári és téli napra, amely megmutatja a fogyasztás napi ingadozását.
A magyar villamosenergia-rendszer (VER) közcélú erőművei
2.2. Hálózatok
Szabadvezetéken megfelelő oszlopokra erősített szigetelőkön elhelyezett csupasz, vagy szigetelt vezetéket, sodronyt értünk. A vezetékek egymástól és földtől történő szigetelését az oszlopokon a szigetelők, oszlopközben a légköri levegő
Feladatuk a villamos energia továbbítsa és szétosztása
biztosítja megfelelő távolságok betartása mellett.
a hálózat különböző feszültségű csomópontjai között. A hálózat elemei a következők:
Kábel alatt természetes (textil, papír, gumi) vagy mesterséges
A távvezetékek, a csomópontok között a villamos
(PVC, polietilén) szigeteléssel ellátott vezetéket értünk. A
energia továbbítására szolgálnak. A távvezeték lehet
különböző potenciálú felületek minimális távolsága az alkal-
szabadvezeték és kábel.
mazott szigetelőanyagtól függ. A kábeleket föld alá, csatornákba, alagútba, aknába, kábelfolyosóra, levegőbe, álló- és folyóvízbe, édes- és sósvízbe fektethetik, szerelhetik.
18
Dr. TARNIK István 2008
Az alállomások, amelyek a villamos energia szétosztására szolgálhatnak, mind azonos, mind különböző feszültségszinten. Az alállomások jelentik a hálózati csomópontokat. Az alállomás lehet: - kapcsolóállomás, amikor azonos feszültségszinten az áram útjának kijelölése a feladata; - transzformátorállomás, amikor különböző feszültségszintű hálózatok összekapcsolására szolgál. A hálózat a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepétől függően lehet: - nemzetközi kooperációs hálózat, amikor a hálózat különböző országok alaphálózatait köti össze, biztosítva ezzel a nemzetközi villamosenergia-szállítást. Szokásos feszültség szintje 220,400 és 750 kV;
Elektrotechnika MA
- országos alaphálózat, amely egyes nemzeteken belül az erőművek és nagy alállomások üzemszerű összekapcsolását végzi nagymennyiségű energiaszállítás céljából. Szokásos feszültségszintje 220, 400 kV; - főelosztóhálózat feladata a villamos energia elosztása az alaphálózati csomópontokból az elosztóhálózatok táppontjaihoz, ezek feszültségszintje 120, /35/ kV; - elosztóhálózat rendeltetése a villamos energia eljuttatása a fogyasztóhoz, ezen belül beszélhetünk: nagyfeszültségű elosztóhálózatokról: 3, 6, 10, 20, 35 kV és kisfeszültségű elosztóhálózatokról: 230, 400V névleges feszültségszint mellett.
2.2.1. Hálózattípusok 2.2.1.1. Sugaras hálózat Egyik végéről táplált, esetleg többszörösen elágazó, nyitott vezetékrendszer, amelynek minden fogyasztójához az áram csak egy irányból, egy úton juthat el. A szokásos kialakítása a következő ábrán látható. A vastag vonallal rajzolt vezetékrészt gerinc-, vagy fővezetéknek, míg a többi szakaszt szárnyvezetéknek nevezzük. Az egyes fogyasztók a szárnyvezetékekhez csatlakozó, leágazó vezetékek végén helyezkednek el. A megszakítók és szakaszolók (oszlopkapcsolók) beépítése bontási lehetőséget biztosít karbantartás idejére és üzemzavar során megsérült terület leválasztására.
A magyar villamosenergia rendszer nagyfeszültségű hálóza-
Sugaras hálózat képe
2.2.1.2. Gyűrűs hálózat
tai közül tipikusan sugaras hálózatok a 20 kV-os szabadvezetékes-, valamint a 10 kV-os kábelhálózatok. A kisebb biztonsági igényű ipari fogyasztók belső villamosenergiaellátása is kialakítható sugaras jelleggel. Ezek általában 10, 6, 3, 0,4 kV-os kábelhálózatok. Sugaras a kisfeszültségű, kis teljesítményű, szétszórt, vidéki fogyasztók 0,4 kV-os szabadvezetéki ellátási alakzata. A sugaras alakzat előnye a jó áttekinthetőség, egyszerű kezelés, az egyszerű és olcsó létesítés, hátránya, hogy a tápponthoz közeli hibák az egész sugaras rendszer kiesését és ezzel az energiaszolgáltatás megszakadását okozhatja.
A sugaras alakzatnál gyakran előforduló tartós villamosenergia kimaradás elkerülésére a sugaras vezeték nyomvonalát úgy alakítják ki, hogy az azonos táppontból kiinduló sugaras alakzatok gerincvezetékei egy pontban találkozzanak. A találkozás helyén bontási lehetőséget alakítanak ki, amely biztosítja, hogy bármelyik oldal tápponthoz közeli hiba esetén, megfelelő, gerincvezetéki bontás után, a fogyasztók egy része a másik irányból, esetleg rosszabb minőségi feltételek mellett látható el villamos energiával. Előfordulás területei és feszültségszintjei a sugaras hálózati alakzatoknál már említettekkel azonos.
19
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
2.2.1.3. Íves hálózat
Kialakítását tekintve azonos a gyűrűs hálózatéval, csak különböző táppontból indulnak az egyesíthető gerincvezetékek. Előnye, - mint a gyűrűs alakzatnál - a kisegítő energiaellátás a másik gerincvezeték felől, valamint - a független táppont miatt - az egyik táppont kiesése esetén is biztosítható az energiaellátás. Az alkalmazás területei és feszültségszintjei a sugaras hálózati alakzatoknál említettekkel azonos. Tipikus Gyűrűs, íves hálózat képe
kialakítási képe az előző ábrán látható.
2.2.1.4. Körvezeték Üzemszerűen zárt, azonos táppontból táplált olyan vezetékalakzat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztót érintve ismételten visszatér a táppontba. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket összekötő vezeték-szakaszokról további leágazások nincsenek. Kialakítása a következő ábrán látható. Előnye, hogy bármely fogyasztó üzemszerűen két oldalról kap táplálást, ami az ellátás minőségét és üzembiztonságát növeli, mert bármely fogyasztói csomópont (gyűjtősín) meghibásodásánál a villamosenergia-ellátás igaz, hogy egy irányból, de fenntartható.
Körvezetékes hálózat képe
2.2.1.5. Párhuzamos vezeték Hátránya a nagyobb beruházási költség és az egy táppontból történő táplálás. Alkalmazási területe a villamosenergia-rendszer 35 és 10 kV-os üzembiztos energiaellátást kívánó, nagyobb teljesítményű fogyasztói. A villamosenergia-szolgáltatás megszakadására érzékeny ipari fogyasztóknál mind a külső 20 és 10 kV, mind a belső 10, 6, 3, 0,4 kV-os feszültségszinten szóba jöhet a fogyasztói körvezetéki megoldás.
A villamosenergia szolgáltatás szempontjából fontos csomópontok összekötésére, vagy a nagyüzemi fogyasztók üzembiztos ellátására kialakult vezeték-alakzat, amikor két csomópont között több vezetékösszeköttetés teremt kapcsolatot. Főleg nagy teljesítmények, üzembiztos villamos energia-ellátása esetén alkalmazott rendszer. Alkalmazása minden feszültségszinten szóba jöhet, mind a villamosenergia rendszerben, mind az ipari fogyasztók külső, belső energia-ellátásában. A kialakítás elvi lehetőségét szemlélteti a következő ábra. Előnye a nagyfokú üzembiztonság, hátránya a magas létesítési költség és a bonyolult védelem.
20
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
2.2.1.6. Hurkolt hálózat
Párhuzamos vezeték hálózat képe
Alapvető jellemzője, hogy különböző táppontok és fogyasztói helyek között egyidejűleg több, különböző összeköttetés üzemel. A többirányú energiaellátás miatt a hurkolt hálózati csomópontokhoz csatlakozó fogyasztók üzembiztonsága a villamos energiával történő ellátás szempontjából a legnagyobb. A többszörös hurkoltság az optimális kapcsolási állapotok létrehozását teszi lehetővé, amely mellett az energiaszolgáltatás minőségi paraméterei a legkedvezőbbek. A rendszer hátránya a magas létesítési költsége, bonyolultsága, a körülményes üzemvitel és fenntartás és a minden üzemállapotban szelektív védelmi rendszer szükségessége.
2.2.2. Hálózatrendszerek
Hurkolt hálózati alakzat
Az ismertetett hálózati alakzatok szerves egységet képezve - egymással és a fogyasztókkal összhangban egy ország teljes villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózati rendszerét alkotják. Egy ország hálózatrendszerében a legfontosabb szerepet az országos alaphálózat tölti be. Feladata az erőművek és a csomóponti nagy transzformátor-állomások összekapcsolása, a villamos energia nagy mennyiségű szállítása. Az országos alaphálózat vezetékei alakítják ki tulajdonképpen a kooperációs villamos energia rendszert.
A magasabb rendű nemzetközi együttműködés kooperációs vezetékei az országos alaphálózat egy-egy fontos csomópontjához csatlakoznak. A nemzetközi kooperációs hálózat feszültségszintjei a legnagyobb feszültségszinteket jelentik /220kV, 400kV/. Hálózati alakzatukra a hurkoltság jellemző. Az országos alaphálózat ugyancsak fontos csomópontjaihoz csatlakoznak nagy erőműveink. Látható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer alaphálózatát képező 220, 400kV kevésbé, de a 120kV erősen hurkolt jellegű. Az alaphálózat elemeit képező távvezetékek kizárólag szabadvezetékek.
21
Dr. TARNIK István 2008
Az alaphálózati térképen is látható már, hogy egyes hálózatrészek sugaras jelleggel csatlakoznak a hurkolt rendszert képező 120 kV-os hálózathoz. Itt már az energiaáramlás iránya kötött, hiszen a vezeték egy-egy hálózati csomópontot lát el energiával. Ezek a távvezetékek már a főelosztóhálózat részeit képezik. Ugyancsak a főelosztóhálózat részét képezi a Budapestet ellátó, hurkolt jellegű távvezetékrendszer. A főelosztóhálózat e távvezetékei 120 kV-os feszültségszinten üzemelnek, részben szabad-vezetékek, részben Budapest belterületén 120 kV-os kábelek. Ugyancsak főelosztóhálózati szerepet tölt be a vidéki ipari körzetekben /Pécs, Borsod, Inota, Dorog/ a részben kihalásra ítélt 35 kV-os szabadvezetéki hálózat. A 35 kV-os rendszer hurkolt, hurkolható vagy körvezeték alakzatban üzemel.
Elektrotechnika MA
Az alaphálózathoz vagy főelosztóhálózathoz csatlakozik a középfeszültségű elosztóhálózat, amely vidéken 20 kV-os szabadvezetéki, városokban 10 kV-os kábelhálózat. Az ipari körzetekben, ipartelepeken, bányáknál megtalálható a 0,55; 3; 5,5; 5,7; 6; 10 kV-os feszültségszint is. A 20 kV-os hálózat sugaras alakzatú szabadvezetékekből, a többi feszültségszint sugaras, hurkolt, ill. hurkolható kábelekből épül fel. Várhatóan az ipari teljesítményigények növekedésével hazánkban is megjelennek a közvetlenül 10 kV-ról, valamint a 660V-ról üzemeltethető villamos motorok. A 660V választását az indokolja, hogy ugyanaz a motor csillagkapcsolásban 660V-ról, deltakapcsolásban a hagyományos kisfeszültségű 3x400V-os hálózatról üzemeltethető.
A főelosztó- és a középfeszültségű elosztóhálózatról táplálják a fogyasztók nagy részét villamos energiával ellátó 3x400/ 230V-os kisfeszültségű elosztóhálózatot.
Alaphálózat
A közcélú energiaelosztó-hálózat vidéken és városok külterületein szabadvezetékek, ipartelepeken és városok belterületén kábel. A kisfeszültségű elosztóhálózat jellegét tekintve lehet sugaras, vagy üzemszerűen egy pontból táplált hurkolt -
Főelosztóhálózat
de szükség esetén másik táppontra áttéríthető - jellegű. A hálózatrendszerek jelentőségének és szerepének megítélé-
Elosztóhálózat
séhez tájékoztatásként a következő táblázatban megadjuk a magyar villamosenergia-rendszer különböző feszültségszintű hálózatainak hosszadatait (ipari hálózatok nélkül).
Feszültségszint [kV] 750 400 220 120 120 35 30 20 10 0,4
Szabadvezeték Kábelhossz hossz [km] [km] 268 903 1246 2924 1680 56 3816 52 293 41 289 1094 122 5300 50 000 13 000
2.3. Fogyasztók
Az energiafelhasználás célja szerint a fogyasztók az alábbiak szerint csoportosíthatók: termikus fogyasztók; motorikus
fogyasztók;
világítási
fogyasztók;
egyéb
fogyasztók; elektrolízis. Termikus
fogyasztók
közé
tartoznak
azok
a
fogyasztók, amelyek a villamos energiát hőfejlesztésre hasznosítják (ívkemencék, ellenállásfűtés, egyéb melegfejlesztés).
22
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Iparifogyasztók Motorikus fogyasztók a villamos hajtások, amelyek a villamos energiát mechanikai energiává alakítják át. Világítási fogyasztók a villamos energiát fénykeltésre hasznosítják. Elektrolízis fogyasztói a villamos energiát vegyi átalakulások létrehozásánál hasznosítják. Egyéb fogyasztók közé sorolhatók az előző négy csoporton kívüliek.
a
villamos
energia
segítségével
ipari
tevékenységet fejtenek ki. Teljesítményigény néhány kW-tól több MW -ig terjed a munkafolyamattól és a technológiától függően. Mezőgazdasági fogyasztók általában kis teljesítményigényű fogyasztók, amelyek villamosenergia-igénye a korszerű állattartás, növénytermesztés elterjedésével dinamikusan növekszik. Kommunális fogyasztók alatt értjük a művelődési, kulturális, oktatási, kereskedelmi intézményeket, szolgáltató cégeket, középületeket, egészségügyi létesítményeket. Háztartási fogyasztók alatt az igen nagy számú, de egyedileg
A felhasználási területek szerint beszélhetünk: Ipari, mezőgazdasági, kommunális, háztartási és egyéb villamosenergia-fogyasztókról.
kis teljesítményt képviselő lakásfogyasztókat értjük. Egyéb fogyasztók alatt az előző csoportokba nem sorolható fogyasztókat (vontatás, honvédség stb.) értjük
A villamosenergia-szolgáltatás minősége akkor megfelelő, ha 2.3.1. A fogyasztó és az áramszolgáltató helyzete a villamosenergia-szolgáltatásban A villamos energia fogyasztói elvárják az illetékes áramszolgáltatótól, hogy a villamos energia folyamatosan, a megfelelő minőségben és üzembiztosan álljon a csatlakozási pontban rendelkezésükre. A villamosenergia-szolgáltatás folytonossága azt jelenti, hogy a fogyasztó számára a villamos energia az időbeli igényeinek megfelelően a kellő mennyiségben rendelkezésére áll.
a feszültség és frekvencia értéke a névleges értéknek megfelelően a szabványos tűréshatáron belül van. Az erre vonatkozó követelményeket az MSZ EN 50 160:2001 (A közcélú elosztó hálózatokon szolgáltatott villamos-energia jellemzői) szabvány írja elő. A minőségi követelmények közé soroljuk a háromfázisú feszültségrendszer szimmetrikus voltát, a feszültség időbeli állandóságát, lüktetésmentességét, felharmonikus-mentességét. A fogyasztó számára az üzembiztos rendelkezésre állás azt jelenti, hogy a minőségi villamos-energia-szolgáltatás kiesési valószínűsége kicsi, azaz a megbízhatósága nagy.
Az üzembiztosan szolgáltatott, csatlakozás helyén átvett villamos energia biztonságos és gazdaságos eljuttatása az egyes fogyasztói berendezésekhez már a fogyasztó feladata. A fogyasztó és az áramszolgáltató szoros kapcsolatából
A fogyasztó feladata a saját hálózati rendszerének és a
következik, hogy a fogyasztó ne "szennyezze" a villamos
csatlakozás módjának olyan megválasztása, hogy az a
hálózatot, azaz ne okozzon áram- ill., feszültség- felharmoni-
szolgált
kusokat (számítógépek, vezérelt egyenirányítók), feszültség-
megfelelő és gazdaságos legyen.
technológiával
összhangban
levő,
annak
lüktetéseket (ívkemencék), feszültség-szimmetria torzulásokat (aszimmetrikus terhelés). Sokszor ezek kiküszöbölése, megelőzése komoly műszaki berendezések beépítését teszi szükségessé, melyre már a beruházás idején gondolni kell.
23
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Példa az MSZ EN 50 160:2001 szabvány szerinti mérésekre. Mérések a PMMK transzformátor utáni szekunder elosztó gyűjtősínjén. Az áram effektív érték 10 perces átlagának időbeli változása alapján látható, hogy az egyik terhelési csúcs kb. 13:30-kor van. Az ehhez az időponthoz tartozó feszültség- és az áram hullámformákból látható, hogy a terhelés jelentős nemlineáris elemeket is tartalmaz, mivel az áram függvény jelalakja erősen eltér a szinuszostól. Továbbá kiemelendő, hogy a nulla gyűjtősínen is jelentős nagyságú áram folyik, annak ellenére, hogy az egyes fázisok terhelése között nincs lényeges asszimetria.
A fázisfeszültségek és az áramok jelalakjai.
Az ehhez az időponthoz tartozó feszültség- és az áram effektív értékek 10 perces átlagából látható, hogy a transzformátor nincs túlterhelve, de a szekunder feszültsége növelhető, mert a mért értékek a tűrési sáv alsó harmadába esnek. A három fázis áramából számítható átlagos áram effektív érték ekkor Iave=531A.
Az áram effektív érték 10 perces átlagának időbeli változása az L1 fázisban A terhelési csúcs értéke 13:30-kor.
A fázisfeszültségek, áramok és teljesítmények értékei.
Az I4=211A-es áramot, mely a nulla gyűjtősínen folyik a terhelés aszimmetria nem indokolja. Ez az áram főként a transzformátor utáni nemlineáris terhelésekből (pl.: számítógépek, kompakt fénycsövek, stb.) adódik, továbbá ennek az áramnak a hatására létrejövő feszültségesés torzítja a hálózati feszültséget is.
A látszólagos teljesítmény értéke, mely Ssum=355kVA, a transzformátor 630kVA-es teljesítményének 56%-a, tehát a
Az áram
transzformátor teljesítmény a jelenlegi fogyasztáshoz még
felharmonikus a legnagyobb. Ezt az épületen belüli számító-
megfelelő.
gép tápegységek okozzák, melyek egyfázisú csúcsegyen-
A teljesítmény tényező PFsum(cosφ)=0,95, mely szintén
irányítot tartalmazó egységek.
FOURIER spektrumából
látszik, hogy a 3.
megfelelő értékű.
24
Dr. TARNIK István 2008
A fázisfeszültség, az áram és a teljesítmény FOURIER spektruma.
Elektrotechnika MA
A felharmonikus feszültségek és áramok értékei.
A feszültség FOURIER spektrumában a 3. és az 5. a legjelentősebb, de ezek értékei a megadott határértéken belül maradnak. A 3. harmonikusra megengedett relatív feszültég 5%, míg az 5. harmonikusra megengedett relatív feszültség 6%. A mért adatok alapján ezen terhelési állapotban a 3. harmonikus 2%, míg az 5. harmonikus 4,35%. A feszültségre vonatkozó teljes harmonikus torzítás a
Az áram effektív érték 10 perces átlagának időbeli változása alapján látható, hogy a terhelési minimum kb. 3:30-kor van.
THDU=4,85%, mely a megengedett 8%-os értéken belül van. A fenti mérési eredmények alapján az energiaellátás minőségi mutatói a 13:30-kor mért terhelési csúcsnál a transzformátor szekunder oldali gyűjtősinén mérve megfelelőek.
A három fázis áramából számítható átlagos áram effektív érték ekkor Iave=159A. A látszólagos teljesítmény értéke, mely Ssum=106kVA, a transzformátor 630KVA-es teljesítményének 17%-a. A transzformátor szekunder oldalán a gyűjtősínen mérve rögzítettük a fázisfeszültségek effektív értékének a 10 perces átlagát is a szabványnak megfelelően. Ezekből látható, hogy a feszültség maximum kb. éjjel 3 óra körül van. Ez egybe esik a terhelés minimummal. Az egyes fázis feszültségek értékei
ekkor 231,31V, 229,66V és
226,60V. Az ezekből számítható átlagos fázisfeszültség Az áram effektív érték 10 perces átlagának időbeli változása az L1 fázisban
effektív érték ekkor Uave=229,19V.
A terhelési minimum értéke 3:30-kor.
25
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A feszültség maximum kb. nappal 10-11 óra között van. Az egyes fázis feszültségek értékei ekkor 221,62V, 220,51V és 218,93V. Az ezekből számítható átlagos fázisfeszültség effektív érték ekkor Uave=220,35V. Az
áramszolgáltatóknak
a
kisfeszültségű
hálózaton
az
MSZ 1:2003 szabvány szerint, a mérőhely csatlakozási pontján a feszültséget Un = 230 V + 5,2% - 8,7% kell tartani 2008 január 1.-ig. Ez az Un = 210 – 242 V-os feszültség sávnak felel meg. A fázisfeszültség effektív értékének maximuma a transzformátornál.
A transzformátor szekunder oldalán a gyűjtősínen mért és rögzített fázisfeszültségek effektív értékének a 10 perces átlaga a szabvány által megkövetelt sávon belül van, tehát az áramszolgáltató
által
szolgáltatott
feszültség
értéke
a
transzformátornál még megfelelő. A transzformátor szekunder oldalán a gyűjtősínen mérve rögzítettük az egyes fázisfeszültségekre vonatkozó harmonikus torzítást is a szabványnak megfelelően. A maximális feszültség torzítás az L2 fázisban van és maximuma 20 – 21 óra között mérhető. A feszültségre vonatkozó teljes harmonikus torzítás maximuma THDU=5,47%, mely a megengedett 8%-os értéken belül van, így az áramszolgáltató által szolA fázisfeszültség effektív értékének minimuma a transzformátornál.
gáltatott feszültség jelalakja a transzformátornál még megfelelő.
A transzformátor szekunder oldalán a gyűjtősínen mérve rögzítettük az egyes fázisfeszültségekre vonatkozó feszültségingadozást is. A feszültségingadozás amplitúdója 0,063 V, mely nem számottevő és ezen érték un. villogás (flicker) jelenséget nem okoz. Kiugró amplitúdók nem mérhetőek.
A fázisfeszültségekre vonatkozó torzítás maximuma a transzformátornál.
26
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
B kategória: Az energiaszolgáltatás 5...15 percre maradhat ki. 2.3.2. A fogyasztók biztonsági igényei a villamosenergia-ellátással szemben
Ellenkező esetben anyaghiba, selejt, az üzemszünet idejét lényegesen meghaladó, vagy nagy értékű termeléskiesés jöhet
A fogyasztók a feszültség-kimaradásra való érzékenységük alapján különböző biztonsági kategóriákba sorol-
létre (pl. kohóüzem, ívkemence, hengersorok stb.). C kategória: Az energiaszolgáltatás 2...4 órára kimaradhat, legfeljebb ugyanannyi időtartamnak megfelelő termeléskiesés
hatók: A kategória: Az energiaszolgáltatás gyakorlatilag nem maradhat ki. A megengedett üzemszünet legfeljebb 0,5...5 s-on belül lehetséges, ellenkező esetben rob-
mellett. Itt csak pótolható termeléskiesés keletkezik (pl. egyműszakos, az előző kategóriába nem tartozó üzem, textilgyár, hűtőház stb.).
banás, súlyos baleset, közvetlen életveszély vagy hosszú
D kategória: Az energiaszolgáltatás hosszabb időre kimarad-
idejű termeléskiesés következik be (vegyi üzem, repü-
hat lényegtelen termeléskiesés mellett (pl. segédüzemi munka-
lőtéri irányítás, kórházi műtő, hírközlés stb.).
helyek, javítóműhelyek, igénytelen termelőfolyamatok.).
2.3.3. A villamosenergia-felhasználás hatékonysági kérdései A különböző kategóriába sorolt fogyasztók, fogyasztóberendezések általában a tartalékok nagyságában, ill. a tartalék kiépítési mélységében különböznek egymástól. Ez az ipartelepek villamosenergia-elosztási és -csatlakozási rendszerét már terv szinten befolyásolja.
A különböző primer energiahordozókból előállított és a felhasználási helyre eljuttatott villamos energia közvetlen, hőfejlesztési, motorikus, világítási, vegyi és egyéb célú átalakítása a fogyasztóknál történik. A különböző célú felhasználás más és más jellegű berendezésekben, eltérő hatásfokú eszközökkel történhet.
Termikus
fogyasztóknál
a
villamos
energia
teljes
mértékben hőenergiává alakul, azaz a villamos energia hasznosítása szempontjából a hatásfok majdnem 100%osnak tekinthető. Meg kell azonban említeni, hogy általában a hőenergia egy része elszökik, azaz már itt veszteség jelentkezik a felhasználási cél szempontjából (pl. kemencénél, sütés-főzésnél a környezetnek átadott hő).
Helyiségfűtés esetén, még ezen ideális hatásfokú felhasználásnál sem szabad elfelejteni azt, hogy a villamos energia mindig magával hordozza a primer energia átalakítása, valamint szállítása során, már a felhasználást megelőzően keletkezett veszteségeket is. Pl. Magyarországon, ahol 31%-os eredő erőművi hatásfok mellett, a szállítás átlagos hatásfoka 91,3%, a vételezés helyén még 100%-os hatásfokú hőfejlesztő berendezés esetén is 0,31*0,913 = 0,283 = 28,3% azaz 28,3%-os villamosenergia-szolgáltatási hatásfok adódódik ki. Ha a fogyasztó villamosenergia- felhasználása nem ezen ideális hatásfokkal történik, akkor ez a különbség még nagyobb lesz.
27
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Motorikus fogyasztóknál a villamos energia egy része mechanikai energiává alakul, más része a motor, a hajtás különböző helyein keletkező veszteségeket fedezi (vasveszteség, tekercsveszteség, súrlódási és ventillációs veszteség). Így itt már nem beszélhetünk 100%-os elvi fogyasztási hatásfokról sem.
Mivel a motort a névleges teljesítményre méretezik, ezért hatásfoka akkor maximális, amikor az állandó és a terhelés függvényében változó veszteségek értéke azonos. Így a hatásfok terhelésfüggő. Ezért rendkívül fontos adott hajtáson belül a hajtómotor és a hajtott berendezés teljesítményeinek
A villamos motorok hatásfoka a motortípus (szinkron, aszinkron, különleges motorok), valamint a motor terhelési
összehangolása az optimális energia-felhasználás biztosítása érdekében.
állapotának a függvénye. A villamos motorok hatásfoka a hajtásnak
megfelelően
megválasztott
különböző
motor-
típusoknál névleges terhelés mellett 55...97% között változhat.
Világítási fogyasztóknál a villamos energia egy része fényenergia formájában hasznosul, míg további része a veszteségek (hőképződés, esetleg tekercs- és vasveszteség) fedezésére fordítódik. Külön beszélni kell az alkalmazott lámpatestek hatásfokáról is, amely a fénykeltő eszközök által kibocsátott és a lámpatest által kibocsátott fényáramok viszonyából határozható meg.
1.3. A villamosenergia-termelés és fogyasztás fő jellemzői
Rendkívül sokoldalúan hasznosítható és a felhasználóknál a "legtisztább" energiaforrásként jelentkezik. Ezt igazolja az a tény is, hogy a villamos energia felhasználás mindig nagyobb
A világ energiamérlegére jellemző, hogy állandóan növekszik benne a villamos energia részaránya. 1920-ban az összes energia-felhasználásban a villamos energia részaránya kb. 7% volt, 1970-ben 25%, 1980-ban meghaladta a 30%-ot és valószínűsíthető, hogy e tendencia a jövőben is érvényesül. Ezt az indokolja, hogy á villamos energia viszonylag gazdaságosan állítható elő, nagy távolságokra is kevés veszteséggel szállítható.
ütemben nő, mint az összes energia-felhasználás. A villamos energia termelését - mivel a "termék" nem raktározható alapvetően a mindenkori fogyasztói igények határozzák meg. Egy ország villamosenergia-fogyasztásának volumene, a fogyasztás struktúrája számos tényező függvénye. Ilyenek például: az iparosítás mértéke, az ipar struktúrája, az ipari technológiák energiaigényessége, a mezőgazdaság üzemszerűsége, az infrastruktúra fejlettsége, a háztartások villamosítottságának mértéke stb.
28
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A világ országainak villamosenergia-felhasználását elemez-
Például, az egy főre jutó beépített teljesítő-képesség Nyugat-
ve tényszerűen igazolódik, hogy a világ villamos energia
Európában (3700W/fő) harmincszor akkora, mint a fejlődő
igénye folyamatosan nő.
országokban (120W/fő), vagy pl. az egy főre jutó villamos
A világon beépített villamosenergia-termelő kapacitások pél-
energia
felhasználás
Észak-Amerikában
meghaladja
a
dául 1960-ban 520GW, 1970-ben 1126GW, 1995-ben pedig
10000kWh/fő, Dél-Ázsiában pedig alig több mint 180kWh/fó
1803,6GW teljesítményt reprezentáltak. Ezek természetesen
értéket (1980-as adatok).
átlagértékek és a föld egyes régióiban és az egyes országokban is egymáshoz képest jelentős eltérések mutatkoznak, a meglévő gazdasági és szociális különbségeknek megfelelően.
Európa 15 legnagyobb villamos energia fogyasztó országa 1995-ben 2052GWh villamos energiát fogyasztott. Általában igaz az, hogy a villamos energia felhasználás szoros korrelációban van a gazdasági teljesítmények, a nemzeti össztermék (GDP) alakulásával.
Európa néhány országa és az USA villamos energia felhasználásának változása.
A
villamosenergia-felhasználás növekedését
korunkban
jelentősen befolyásolják a primer energiahordozó készletek – elsősorban a kőolaj – egyre csökkenő mértéke, a villamosenergia-termelés ezzel együtt növekvő költségei, valamint az előállítás és hasznosítás különböző módszereinek a környezetre gyakorolt káros hatásai (környezet-szennyezés). Magyarország villamos energia termelésének és –felhasználásának alakulása - 1930 és 1990 között -látható a 1.3.-1. ábrán. Az ábrán szaggatott vonallal jelölt görbe mutatja az erőművek nettó termelését TWh-ban. (1 TWh = 1012Wh = 1 milliárd kWh). A pontvonallal jelölt görbe az importált villamos energia mennyiségének változását mutatja.
Az üzemi erőművekben termelt villamos energia mennyisége Az ország összes villamosenergia-felhasználása - amely a teljes fogyasztást, az erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteségeket is tartalmazó mutató - a folytonos vonallal rajzolt görbe szerint alakult.
éves szinten kevesebb, mint 1TWh (1,6%). Az üzemi erőművek általában a nagyüzemek gyártási technológiájához szükséges gőzigények fedezésére létesítik oly módon, hogy a kazánokban termelt gőzt turbinába vezetik, amely generátort hajt, és így villamos energiát termel. A turbinából távozó gőz-
A 1.3.-2. ábrán a villamosenergia-termelés és -felhasználás
nek vagy a teljes mennyisége (ún. ellennyomású rendszer),
éves folyamatábrája látható (1990). Az összes villamos-
vagy egy meghatározott - az ún. turbina megcsapolásokon
energia-termelés Magyarországon, 1990-ben 39,2TWh volt.
elvett - hányada (ún. elvételes rendszer) táplálja az üzem
Jellegének megfelelően itt termelő kapacitásnak vettük a
gőzfogyasztóit. Az alapvető cél itt tehát a gőzfogyasztók
tervszerű villamosenergia-importot, melynek részaránya látha-
ellátása, azonban emellett az erőmű villamos energiát termel,
tóan igen jelentős, több mint 28% (11,1TWh).
amit a kooperációs hálózatba táplálnak be. Ezt a megoldást nevezik hőszolgáltatással kapcsolt villamosenergia-termelésnek.
29
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
31
1.3.-1. ábra
Magyarország villamos-energia termelésének
és felhasználásának alakulása 1930 és 1990 között
1.3.-2. ábra A hazai villamosenergiatermelés és felhasználás éves folyamatábrája 1990-ben
A 1.3.-2. ábrából látható, hogy a termelt villamos energia döntő (63,6%) hányadát a kooperáló közcélú MVM erőművekben állítják elő. Az erőművekben termelt villamos energia egy része az erőművek önfogyasztásának fedezésére szükséges. Az erőművek fő- és segédberendezései rendeltetésszerű működésükhöz ugyanis jelentős mennyiségű villamos energiát használnak. Ilyen erőművi nagyfogyasztók, pl. a tüzelőanyag szállításához és előkészítéséhez használt nagyteljesítményű villamos motorok (pl. szénőrlő malmok hajtómotorjai), a kazánokat vízzel ellátó tápszivattyúk hajtómotorjai, a füstgázokat elszívó ventillátorok motorjai stb. Az erőművi berendezések üzemeltetéséhez szükséges villamos energiát szolgáltató kapcsoló- és elosztó-berendezéseket összefoglaló néven segédüzemi vagy házüzemi berendezésnek nevezik.
Egy erőmű önfogyasztásának nagysága számos tényező függvénye. Mindenekelőtt függ az erőműben átalakított primer energiahordozó fajtájától. A vízerőművek önfogyasztása jóval kisebb, mint a hőerőműveké (nincs kazán, tehát sem a tüzelőanyag-előkészítő és -szállító berendezések, sem pedig a kazánt kiszolgáló segédberendezések nem jelennek meg mint villamosenergia-fogyasztók). A hőerőművek közül az olajtüzelésű erőművek önfogyasztása valamivel kisebb a széntüzelésűeknél. Előbbieknél a tüzelőanyag szállítás és előkészítés egyszerűbb, kevesebb számú és kisebb villamosenergia-fogyasztású berendezésekkel valósítható meg. Még az elvileg azonos felépítésű erőműveknél is jelentős eltérést mutat az önfogyasztás mértéke az alkalmazott technológia, a gépészeti és villamos berendezések kialakítása stb. függvényében (pl. a szénportüzelésű erőművek önfogyasztása az erőmű teljesítményének 6...12%-a között mozog).
Az ábra baloldalán a kisfeszültségű, jobb oldalán pedig a Hazai erőműveink átlagos önfogyasztása 1990-ben kb.
nagyfeszültségű fogyasztók jellemző csoportjai láthatók. Ez alól
2,5TWh volt,
kivétel a "hálózati veszteség"-gel jelölt "fogyasztói csoport",
ami az erőművek által termelt villamos
energiának mintegy 9%-a, (a 1.3.-2. ábrán az önfogyasztás
amely rajztechnikai okokból került a kisfeszültségű oldalra. A
részarányaként feltüntetett 6,4% az importtal növelt összes
villamos energiát szállító hálózatokon ugyanis - függetlenül azok
termelt villamos energiára vonatkoztatott érték).
feszültségszintjétől - a rajtuk átfolyó villamos áram veszteséget
Ha a termelt villamos energiából levonjuk az erőművek önfogyasztását, akkor megkapjuk a rendszer részére rendelkezésre álló, tehát az adott évben fogyasztott villamos energia mennyiségét.
okoz, amelyek többnyire Joule-hő formájában a környezetnek adódnak át. E veszteségek nagysága, fajtája már függ a vezeték kialakításától, elhelyezésétől stb. Az 1.3.-2. ábrából látható, hogy 1990-ben a VER összes hálózati vesztesége az összvillamosenergia fogyasztás 10,4%-
A 1.3.-2. ábra alsó része a villamosenergia-fogyasztás főbb
át képviselte, ami önmagában jelentős érték, de nem haladja
fogyasztói csoportok szerinti megoszlását mutatja.
meg a hasonló nagyságú külföldi villamos energia rendszerek hálózati veszteségének mértékét.
30
Dr. TARNIK István 2008
A villamosenergia-fogyasztás megoszlásának vizsgálatánál több szempontból is eltérő jellegük miatt - alapvetően két nagy fogyasztási csoportot kell megkülönböztetni egymástól: a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó (röviden: nagyfeszültségű) és a kisfeszültségű hálózatról vételező (a következőkben kisfeszültségű) fogyasztókat. A nagyfeszültségű fogyasztók gyakorlatilag az ipari fogyasztókat jelentik. Az ipari fogyasztók napi terhelési görbéje kiegyenlített jellegű (1.3.-3. ábra), ugyanis a nagyipari létesítmények közül viszonylag sok üzem dolgozik két vagy három műszakban. A 1.3.-3. ábrából látható, hogy az ipari fogyasztók terhelési csúcsa a délelőtti órákban lép fel, s az esti csúcsterhelésük ennél kisebb. (1990-ben például az ipari fogyasztók maximális délelőtti csúcsterhelése 2280 MW, az esti pedig 2067 MW volt.)
Elektrotechnika MA
A nagyfeszültségű fogyasztókat a villamosenergia-gazdálkodásért felelős országok hatóság (Magyar Energia Hivatal) kötelezi arra, hogy havonta egy meghatározott napon óránként és ugyanazon a napon az esti csúcsidőszakban (jelenleg télen, 16.30..21.00, illetve 18.00..21.00 között) negyedóránként mérjék és regisztrálják a tényleges terhelésüket, mely adatokat a fenti hatóság részére kell, hogy szolgáltassanak. Ezért ezeket a fogyasztókat mérésköteles fogyasztóknak is szokás nevezni. 1.3.-3. ábra Az ipari fogyasztók napi terhelési görbéje
A nagyfeszültségű fogysztókra jellemző a nagy „terheléssűrűség”. Ezen fogysztók száma viszonylag kevés, azonban egy-egy fogysztó
viszonylag nagy mennyiségű energiát
használ fel, ami érthető is, hiszen ezek döntő többsége energiaigényes technológiával termelő, koncentrált ipari nagyüzem. 1981-ben például az összes villamosenergia-fogyasztó (4 053 100) 0,08%-át képviselték a mérésköteles fogysztók (3100), viszont a termelt villamos energia 48,4%-át használják fel. Az ipari fogyasztók villamosenergia-felhasználása évente mérsékeltebb ütemben - jó közelítéssel az ipari termelés éves növekedési ütemével azonos mértékben - növekszik, és terhelési görbéjének a 1.3.-3. ábrán látható jellegét hosszabb
A
kisfeszültségű
fogyasztók
száma
nagy
(1990-ben
4781280), egy-egy fogyasztó teljesítménye pedig kicsi. Ide tartoznak a háztartási és a mezőgazdasági fogyasztók, valamint a közvilágítás. A 1.3.-2. ábrán "Egyéb fogyasztás"ként jelölt fogyasztói csoport igen változatos összetételű, ide tartoznak például a különféle intézmények, hivatalok, a szállítás és hírközlés, a kereskedelem, a vendéglátóipar, a kisipar stb. A
kisfeszültségű,
nem
mérésköteles
fogyasztók
napi
terhelésgörbéje meglehetősen rapszodikus, kiegyenlítetlen jellegű (1.3.-4. ábra).
távon is megtartják.
E fogyasztók napi csúcsterhelése az esti csúcsidőszakban jelentkezik, és ennél mindig kisebb a délelőtti csúcsterhelés értéke. 1990-ben például a nem mérésköteles fogyasztók maximális esti csúcsterhelése 3126 MW, a délelőtti pedig 2610
A háztartási fogyasztás napi egyidejűsége, vagyis a szokásos napi életritmushoz való igazodása döntő mértékben megszabja a nem mérésköteles fogyasztók eredő napi terhelési görbéjének a 1.3.-4. ábrán bemutatott lefolyását.
MW volt. A legnagyobb csúcs és a "legmélyebb" völgy terhelési értékei között, mintegy 500 MW különbséget láthatunk. A kisfeszültségű fogyasztók között a legnagyobb fogyasztást a háztartások villamosenergia-felhasználása képviseli (1990-
1.3.-4. ábra A nem mérésköteles (döntően kisfeszültségű) fogyasztók napi terhelési görbéje
ben a termelt villamos energia 25 %-át fogyasztották el a háztartások, vagyis - a 1.3.-2. ábra szerint - többet, mint önmagában bármelyik nagyfeszültségű ipari fogyasztói csoport).
31
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A háztartási hőtároló berendezések felfűtésvezérlésének A
háztartási
fogyasztás
napi
alakulása
viszonylag
eszközei hazai gyakorlatban az egyes fogyasztókhoz vagy
kismértékben befolyásolható. Ennek egyik hatásos - és hazai
fogyasztói
gyakorlatban is alkalmazott - módszere a háztartási hőtároló
korszerűbb, - de viszonylag nagy beruházás-igényessége
csoportokhoz
felszerelt
kapcsolóórák,
ill.
a
berendezések (bojlerek és hőtároló villamos kályhák) üzemé-
miatt csak mérsékelt ütemben terjedő - hangfrekvenciás köz-
nek oly módon való vezérlése, hogy azok éjszaka - tehát a
ponti vezérlés.
rendszer terhelési völgyidőszakában - üzemeljenek. E mód-
A villamosenergia-fogyasztás struktúrájának a 1.3.-2. ábrán
szer alkalmazása energetikailag azért előnyös, mert a hőtá-
bemutatott adatai egy adott év tényhelyzetét tükrözik. Az
roló berendezések fogyasztása így nem a rendszer szempont-
egyes fogyasztói csoportok tényleges villamosenergia- fel-
jából kritikus csúcsidőszakban jelentkezik, hanem kitölti a
használása természetesen évről évre változik, azonban a
terhelési völgyet, vagyis növeli a rendszer terhelésének
fogyasztás e csoportok közötti megoszlásának arányai csak
egyenletességét (nő a csúcskihasználási óraszám).
viszonylag hosszabb távon módosulnak különféle, a fogyasztási szerkezetet befolyásoló műszaki, gazdasági tényezők hatására.
Az egy lakosra jutó bruttó villamosenergia-fogyasztás évenkénti változását 1951 és 1990 között a 1.3.-5. ábra szemlélteti. Az ENSZ 1998 évi statisztikai adatai alapján e vonatkozásban Magyarország az európai "középmezőnyben" foglal helyet. 1988-ban, hazánkban az egy lakosra jutó bruttó villamosenergia-fogyasztás 3579, míg 1997-ben 3412kWh. Ez az
érték,
pl.
Franciaországban
5977kWh,
Ausztriában
5765kWh, Svájcban 7358kWh volt ugyanebben az évben. Érdekes, hogy a világ országai között ez a mutató Norvégiában a legnagyobb (1988-ban 24 367kWh/lakos), ott ugyanis meglehetősen sok erőmű - elsősorban vízi erőmű - üzemel, lakosainak száma viszont kevés (mintegy 4 millió).
1.3.-5. ábra Egy lakosra jutó villamosenergia felhasználás változása Magyarországon 1951-1990 között
1.4. Villamosenergia-rendszerek kialakulása, jellemzői 1.4.1. Az együttműködő magyar villamosenergiarendszer főbb jellemzői Az együttműködő magyar villamosenergia-rendszer (a továbbiakban VER) beépített teljesítőképessége 1996ban kereken 7500MW volt. Beépített teljesítőképességnek nevezzük az erőművekben felszerelt generátorok névleges teljesítményeinek összegét MW-ban). E beépített teljesítőképesség 29,5%-át képviselik a széntüzelésű erőművek, 45,3%-át a szénhidrogén (olaj és földgáz) tüzelésű erőművek, 25,4%-ot reprezentál az atomerőműbe beépített teljesítőképesség, míg a vízerőművek részaránya mindösszesen 0,7%.
A VER 45 erőművéből 12 erőmű beépített teljesítőképessége nagyobb 100 MW-nál, ezek a nagy erőművek 1996-ban a rendszer beépített teljes teljesítőképességének 93,8%-át szolgáltatták. A legnagyobb üzemelő erőműveink 1996-os adatok alapján: a Dunamenti Hőerőmű (1870 MW), a Paksi Atomerőmű (1840 MW), a Tisza II. Erőmű (860 MW) és a Mátrai Erőmű (800 MW). A VER erőműveiben 1996-ban termelt villamos energia 29,2%-át energetikai szénféleségekből, 12%-át fűtőolajból, 14,1%-át földgázból, 44,7%-át atomenergiából állították elő.
32
Dr. TARNIK István 2008
A VER erőművei jelentős mértékű hőszolgáltatói tevékenységet is folytatnak, mind az ipari, mind pedig a kommunális hőigények kielégítésére. Az MVM hő szolgáltatása főleg az utolsó öt évben jelentősen csökkent, elsősorban az ipari igények visszaesése miatt. Ugyanakkor javult a villamosenergia termeléssel kapcsolt hőszolgáltatás aránya. A VER erőművei összesen 45,5 PJ energiát állítanak elő. A kiadott hőből 22 PJ gőzszolgáltatás, 23,5 PJ pedig forróvízszolgáltatás (1996).
Elektrotechnika MA
Az erőművekben termelt villamos energiát a villamos hálózatok szállítják és osztják el. A VER országos alaphálózatának sémája látható a következő ábrán. Az ábrán megfigyelhetjük a 400 kV-os és a 220 kV-os alaphálózat szabadvezetékeit, valamint a 400 kV-os és 750 kV-os rendszerösszekötő ún. kooperációs távvezetékeket is. A következő ábrán bejelöltük a 100 MW-nál nagyobb beépített teljesítőképességű erőműveket is, amelyek egy része a korábban alaphálózati szerepet betöltő 120 kV-os hálózaton keresztül kooperál.
A szomszédos rendszerek közötti kapcsolatok bővülése 1.4.2. Nemzetközi kooperációs villamos energia rendszerek Európában
szükségesség tette a nemzetközi villamos energia forgalom egységes koordinálását és rendszerszintű irányítását, ezért 1962-ben megalakult a KGST tagországok villamos energia
Magyarország a rendszerváltás előtt a volt KGST országok villamosenergia-rendszerei egyesülésének (CDUVERE) volt a tagja. Az egykori KGST országok között már 1953-ban megindult a villamosenergia-átvitel először éppen Magyarország és Csehszlovákia között -, majd a többi ország között is rendre épültek a kisebbnagyobb energiaforgalmat lebonyolító nagyfeszültségű, nemzetközi távvezetékek. Ezek létrehozásának alapvető indoka a szomszédos országok közötti tervszerű, kölcsönös előnyökön alapuló villamosenergia-szállítások lebonyolítása volt.
rendszer egyesülése (VERE) párhuzamos üzemének központi irányító, koordináló szerve a Prágában lévő nemzetközi teherelosztó (CDU). Megjegyezzük, hogy az egyesített rendszer tagja volt az egykori Szovjetunió déli energiarendszere - a 11 nagy villamos energia rendszerének egyike - beépített teljesítőképessége 1990-ben 51 000 MW-ot tett ki. A CDU- VERE-ben, 1990-ben 31 nemzetközi távvezeték üzemelt, a rajtuk elméletileg átvihető teljesítmény 38 700 MVA volt.
33
Dr. TARNIK István 2008
A CDU-VERE erőműveinek beépített teljesítőképessége 1990-ben 175 000 MW volt, ennek 76%-a hőerőművi, 11%-a vízerőművi, 13%-a pedig atomerőművi teljesítmény. Az 1990-es évben termelt villamos energia 770TWh, az éves energiaforgalom a CDU-VERE országai között 55TWh volt. A CDU-VERE esetében a tervszerű villamosenergiaszállítások beépültek a szállító és vételező országok energiamérlegébe, tehát pl. Magyarország villamosenergia-mérlegének készítésénél elvileg úgy számoltak a tervszerű villamosenergia-importtal, mintha azt egy hazai erőműben termelték volna meg. Mivel a párhuzamos üzemben résztvevő országok közül hosszú időn keresztül csak a Szovjetunió volt villamos energia exportáló, a CDU-VEREben , megvalósult villamos energia szállítások is alapvetően kelet-nyugat irányúak voltak.
Elektrotechnika MA
Ezt a stratégiát tükrözte a nemzetközi összeköttetések viszonylag hosszú, nagy átvivőképességű távvezetékekből kialakult struktúrája is, amely lehetővé tette a tervszerű szállításokat és meghatározott mértékig az üzemzavari kisegítéseket is. Ez a struktúra viszont egyértelműen függő helyzetbe hozta a tagországok villamos energia ellátását a Szovjetuniótól. A CDU-VERE kooperációs üzemének megerősítése céljából épültek meg a Déli Energiarendszert Magyarországgal, majd Lengyelországgal illetve Romániával és Bulgáriával összekötő 750kV-os távvezetékek.
A magyar rendszerösszekötő 750 kV-os távvezeték 1978-ban
Ezen országok villamos energia rendszereivel a magyar VER
került üzembe Albertirsa és a nyugat-ukrajnai Vinnyica alállo-
nem lehetett szinkron kapcsolatban, hiszen a VERE és az
mások között. Bár e vezeték és a végponti berendezéseinek
UCPTE rendszerek ilyen "villamosan laza" összeköttetése
nagy része műszakilag korszerű létesítmény, az együttműködő
különféle technikai okok miatt (például stabilitási problémák)
rendszer üzembiztonsága mégsem nőtt az elvárt mértékben,
nem engedhető meg. Ezért a rendszeres energiacserét ún.
elsősorban a szovjet belső rendszer különböző műszaki prob-
szigetüzemben ill. irányüzemben bonyolítottuk le, ami úgy
lémái miatt. A 750 kV-os vezetéken megnövekedett villamos
történt, hogy vételezéskor a csereteljesítménynek megfelelő
energia szállítások viszont tovább növelték az energetikai
nagyságú fogyasztói területet a saját rendszerünkből le-
függőséget, amely a legnagyobb mértékben a magyar villamos
választottuk és az osztrák vagy a jugoszláv rendszerre
energia rendszert érintette.
kapcsoltuk (szigetüzem), míg energia kitápláláskor ugyanezt
A magyar villamos energia rendszer egyébként a CDU-VERE
megfelelő számú erőművi gépegységgel végeztük el (irány-
tagjaként is együttműködött a szomszédos UCPTE tag rend-
üzem). A szigetüzemre ill. irányüzemre való áttérést a magyar
szerekkel. Energiacserét bonyolított le az osztrák és a
mérnökök által kifejlesztett pszeudó-szinkron automatika
jugoszláv villamos energia rendszerekkel.
alkalmazása tette lehetővé.
Az 1980-as években aszinkron kapcsolatot jelentő egyen-
Az UCPTE (Union pour la Coordination de la Production et du
áramú betét is épült a magyar és osztrák rendszerek között
Transport de l’Electricité) rendszert 1951-ben nyolc nyugat-
(névleges teljesítménye 550 MW).
európai ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia,
A CDU- VERE rendszer-együttműködés hátrányai voltak: - nagy importhányad, - egyoldalú importfüggőség a volt Szovjetuniótól, - nem elegendő tartalékteljesítmény, amely nem tette lehetővé a villamosenergia-ellátás egyik legfontosabb minőségi jellemzőjének, az 50 Hz frekvenciának a nyugat-európai normáknak megfelelő értékhatárok között tartását, -magyar VER egyoldalúan erős kapcsolata a volt KGST országokkal és igen gyenge kapcsolat az európai országok egyesített villamosenergia-rendszerével az UCPTE-vel.
Luxemburg, a volt Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Svájc) mértékadó villamos-energia termelő és szállító társaságai hozták létre. Célja, hogy biztosítsák a villamos-energia termelő és átviteli rendszerek optimális és hatékony kihasználását, és hogy elősegítsék a villamosenergia nemzetközi cseréjét. A szervezethez 1978-ban csatlakoztak Spanyolország, Portugália, Görögország és Jugoszlávia villamos társaságai is, így 12 nyugat-európai ország nemzeti villamos energia rendszere üzemel párhuzamosan az UCPTE rendszeregyesülés keretében.
34
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az UCPTE keretében kiegyensúlyozott teljesítménymérlegű villamos energia rendszerek valósítanak meg párhuzamos üzemet elsősorban rövid idejű üzemzavari kisegítés, szezonális jellegű villamos-energiacsere, a pillanatnyi gazdaságos villamosenergia-termelést segítő kölcsönös szállítások formájában. E rendszerben a villamos energia rendszeres, huzamos ideig tartó export, ill. import szállításai csak viszonylag kismértékben valósulnak meg. Ezt tükrözi az UCPTE tagországai közötti nemzetközi vezetékek nagyszámú, viszonylag rövid összeköttetésekből kialakított struktúrája is, amely általában nagy tartalékkal stabil párhuzamos üzemet biztosít. 1990-ben az UCPTE rendszer országai között több mint 100 nemzetközi rendszerösszekötő távvezeték üzemelt, kereken 60 000 MVA összátviteli teljesítőképességgel.
A rendszer erőműveinek beépített teljesítőképessége 1990ben kereken 380 000 MW volt, amelynek 48%-a hőerőművi, 27%-a vízerőművi, 25%-a pedig atomerőművi teljesítmény. A rendszer villamos energia termelése 1990-ben 1470TWh, a rendszer országai közötti villamos energia forgalom pedig kereken 120TWh volt. Az UCPTE rendszerrel szinkron kapcsolatban üzemelnek Dánia szárazföldi részei és Albánia. Aszinkron kapcsolatban üzemelnek a NORDEL és Nagy-Britannia hálózataival, tenger alatti nagyfeszültségű egyenáramú kábeleken keresztül. Ez jellemezte kezdetben a kelet-európai rendszerrel is a lehetséges együttműködést, azaz az osztrák és cseh valamint az osztrák és a magyar hálózat közötti egyenáramú betéteken át. A nem UCPTE országokkal 1990-ben lebonyolított villamos energia forgalom elérte a 24TWh-t.
1990-ben a magyar, 1991-ben a lengyel, a cseh és a szlovák villamosenergia-társaságok bejelentik csatlakozási szándékukat az UCPTE-hez. 1992-ben a négy ország villamosenergiatársaságai megalakítják az együttműködés intézményes formáját" a CENTREL-t. 1993-ban politikai és gazdasági problémák miatt a CDU-VERE szinkron üzemben működő villamosenergia-rendszeregyesülés szétvált. Igen komoly szakmai előkészületek után 1995 elejére megteremtődött a lehetősége az UCPTE-vel párhuzamosan kapcsolásnak is, majd 1995. október 18-án a CENTREL rendszeregyesülést szinkron próbaüzem jelleggel össze-kapcsolták az UCPTE-vel. A közel egy éves párhuzamos próbaüzem sikeres lezárása után a CENTREL országok villamosenergia-rendszerei szinkron üzemben együtt járnak az UCPTE rendszerrel.
A centrel helyzete Euróbában
1.5. A villamosenergia rendszer irányítása
A NORDEL a skandináv országok (Svédország, Norvégia,
A
Dánia, Finnország és Izland) villamos energia rendszer-
felépítésűek. A kooperációs rendszer alapja a nagy-
egyesülése. A beépített erőművi teljesítőképesség 1990-ben
feszültségű hurkolt alaphálózat, amely a teljesítményt a
85 000 MW volt, ennek 30%-a hőerőművi, 55%-a vízerőművi,
főelosztó hálózati csomópontokig szállítja és amelyhez a
15%-a atomerőművi teljesítmény. A rendszerben 1995-ben
közcélú nagy erőművek csatlakoznak. A főelosztó és az
272TWh
villamos
energiát
termeltek,
mennyisége ebben az évben 30TWh volt.
az
energiacsere
modern
villamosenergia-rendszerek
hierarchikus
elosztó hálózat jellemzően sugaras kialakítású és nagy, illetve középfeszültségű. Ebből a hálózatból vételeznek a nagy ipari fogyasztók és a közcélú fogyasztói transzformátor állomások. A kommunális fogyasztók a kisfeszültségű elosztóhálózatra kapcsolódnak.
35
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A kooperációs energiarendszer üzemének e központi irányító A nemzeti kooperációs energiarendszerek az alaphálóza-
és ellenőrző szervére azért van szükség, hogy a fogyasztók
tukon keresztül nemzetközi kooperációban egyesülnek, így
mindig a leggazdaságosabban termelt, átvitt és elosztott villa-
igen nagy kiterjedésű, esetenként földrésznyi nagyságú
mos energiát kapják, az előírt frekvencia- és feszültséghatárok
rendszeregyesülések alakulnak ki.
betartásával. Ezeknek mindenkor kellő áttekintése van az
Az együttműködő energiarendszerek biztonságos, jó minő-
energiarendszer egészéről. A teherelosztónak ehhez megfele-
ségű villamosenergiát optimális körülmények között szolgál-
lő információval kell rendelkeznie az energiarendszer erőmű-
tató üzemének fenntartása olyan méretű irányítási feladat,
veinek, illetve fontosabb, csomópont jellegű álállomásainak pil-
amely hierarchikus felépítésű rendszerirányítással oldható
lanatnyi teljesítményhelyzetéről a csomópontok feszültségéről,
meg.
a rendszer frekvenciájáról, az erőművek és alállomások pilla-
Az energiarendszer erőműveinek és hálózatainak üzemirányítását és az üzemmenet állandó ellenőrzését a teherelosztók végzik.
natnyi teljesítményhelyzetéről, villamos kapcsolási állapotáról stb. Ezeket az információkat a teherelosztó a különféle távbeszélő-, távmérő- és távjelző-összeköttetéseken keresztül kapja meg.
Kiterjedt kooperációs energiarendszerben egyetlen teherelosztó technikailag nem képes a rendszer egészét összefogni, ezért az együttműködő rendszeren belül a teherelosztók többsíkú megosztásban végzik a feladataikat. A körzeti alteherelosztó (vagy közismertebb nevén körzeti diszpécser szolgálat - KDSZ) a főelosztó-hálózat és az elosztóhálózat valamely elhatárolt körzetének, illetve ugyanerre a hálózatra dolgozó kisebb helyi erőműveknek az üzemirányítását végzi. A főelosztó-hálózat növekedésével a KDSZek a középfeszültségű elosztóhálózatok közvetlen üzemirányítását átadják az e célból létrehozott üzemirányító központnak (ÜIK).
Az országos teherelosztó közvetlen irányítása alá tartoznak az országos erőművek, az országos alaphálózat, valamint a körzeti alteherelosztók. A nemzetközi főteherelosztó az országos teherelosztók közbeiktatásával végzi a nemzetközi kooperáció üzemirányítását és ellenőrzését. A magyar villamosenergia-rendszer központi üzemirányítását Országos Villamos Teherelosztó (OVT, MAVIR – Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.) végzi. Az OVT főbb üzemirányítási feladatai: - az alaperőművek-; - az országos alaphálózat-; - a nemzetközi kooperációs összeköttetések-; - a körzeti teherelosztók (KDSZ) üzemvitelének operatív irányítása.
A magyar energiarendszer operatív üzemirányításának kapcsolati rendszere a 1.5.-1. ábrán látható. Az OVT állandó kapcsolatot tart a szomszédos országok nemzeti teherelosztóival is.
I
A hazai rendszeren belül közvetlen kapcsolata a 1.5.-1. ábrán I.-gyel jelölt szinten található objektumokkal, (alaperőművek, KDSZ-ek, az országos alaphálózat csomóponti alállomásai) van. A II. szintet közvetlenül a KDSZ-ek
II
irányítják, a III. szinten elhelyezkedő közép-feszültségű elosztóhálózat
operatív
üzemirányítását
az
üzemirányító
központok (ÜIK) végzik, míg a fogyasztók általában a KDSZ-
III
ekkel állnak kapcsolatban. (Ez a kapcsolat közvetlenül csak az ipari nagyfogyasztókkal kiépített.)
1.5.-1. ábra A VER operatív üzemirányításának rendszere
36
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A gazdaságos teherelosztás egyik eszköze az erőművek számára készített napi menetrend. A teherelosztó - több éves A
teherelosztónak
egyrészt üzem-előkészítő,
másrészt
közvetlen üzemirányító és ellenőrző feladatai vannak. Az üzem-előkészítő munka során fel kell mérni a fogyasztói teljesítményigényeket, ehhez biztosítani kell az erőművi teljesítmények rendelkezésre állását a karbantartások és egyéb munkák figyelembevételével, meg kell tervezni az erőművek közötti gazdaságos teherelosztást, össze kell állítani a szükséges hálózatképet, koordinálni kell az erőművi és hálózati karbantartási, javítási munkákat.
mérési
eredmények
birtokában,
statisztikai
számítások
segítségével, valamint az erőművi gépegységek várható rendelkezésre állásának ismeretében az erőművek számára előre olyan menetrendet készít, amely előírja az erőmű következő napi terhelésének lefutását. A kérdéses üzemi napon azután a menetrendnek megfelelően, a jellemző paraméterek figyelembevételével vezénylik az üzemtartást. Az üzem-előkészítési feladatokat a teherelosztónak naponta el kell végezni, mindig a következő napi optimális rendelkezésre állás és a zavartalan üzemmenet biztosítása érdekében. Ezen kívül hosszabb távú (heti, havi és éves szintű) üzem-előkészítési terveket is ki kell dolgozniuk.
A közvetlen üzemirányítási és ellenőrzési munka során
A villamosenergia-termelés optimalizálásához a bonyolult
folyamatosan ellenőrizni kell az erőművek menetrendtartását, a
nemzetközi és hazai hálózat üzembiztos működésének
hálózat feszültségét és frekvenciáját, a teljesítmény elosztását,
ellenőrzéséhez és korszerű üzemirányításához ma már egyre
és szükség esetén azonnali beavatkozásokat kell foganatosí-
inkább szükséges munkaeszközzé válik a számítógép.
tani a kívánt paraméterek biztosítása érdekében. A teher-
Elsőként a 1.5.-1. ábrán I-gyel jelölt szint objektumainak
elosztó feladatát képezi az üzemi berendezések (kazán,
számítógépes irányítása realizálódott az OVT-ben elhelyezett
turbina, generátor, transzformátor, távvezeték) karbantartási
folyamatirányító számítógép segítségével. A folyamatirányító
munkálatainál a berendezések leállításának és újbóli üzembe
számítógép alkalmazásának kulcskérdése a megfelelő táv-
helyezésének engedélyezése. Üzemzavarok esetén azonnali
közlési kapcsolatok kiépítése, mivel ez ad lehetőséget arra,
intézkedésekkel kell a zavar kiterjedését megakadályozni, a
hogy az alaperőművi blokkokat és az alaphálózat csomóponti
fogyasztók energiaellátását a lehető leggyorsabban helyre-
alállomásait közvetlenül (on-line) a rendszerszabályozásba be
állítani.
lehessen vonni.
Az OVT főbb üzemirányítási feladatai a következők: a) Adatgyűjtés és feldolgozás -Távmérés: végső kiépítésben 650 digitális mérés fut be ez OVT -be (pl. erőművek wattos és meddő teljesítményei, erőművi és alállomási gyűjtősínek feszültségei, fontosabb távvezetékek terhelései stb.). A számítógép gyűjti és rögzíti a távmérési információkat. -Távjelzések: az alállomási kapcsoló-berendezések állásjelzéseit, valamint a védelmek és automatikák jelzéseit gyűjti a gép. -Távszámlálás: a nemzetközi kooperációs pontokon átáramló energia meghatározott időtartamra vonatkozó értékeit rögzíti a gép és elvégzi az ezekkel kapcsolatos elszámolási műveleteket.
b) Megjelenítési és naplózási feladatok Képernyőn jeleníti meg a kívánt adatokat (pl. a távmérés adatait), elvégzi az előre meghatározott adatok gépi naplózását. c) Hálózatfelügyelet Egyrészt tájékoztat a hálózat tényállapotáról másrészt megfelelő szimulációs programok futtatásával előre megvizsgálhatók egy kívánt hálózati üzemállapot beállításának következményei. d) Az energiarendszer szabályozása Egyrészt biztosítja a termelés és fogyasztás állandó frekvencián való egyensúlyát (szekunder szabályozás), másrészt az erőművi blokkok terhelését úgy szabályozza, hogy a villamosenergia-termelés rendszer szinten gazdasági optimumot eredményezzen (tercier szabályozás).
37
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A szabályozási műveletek során együttműködik az erőművi belső számítógépekkel oly módon, hogy azokkal szemben mindig elsőbbséget élvez, ami természetes is, hiszen az energia rendszer egészének érdekei mindig magasabb rendűek, mint az egyes erőművek érdekei. Az aktuális fogyasztási és import adatok megtekinthetőek a www.mavir.hu honlapon.
1.6. Villamos-energia törvény (VET) 2001. évi CX. törvény a
villamos
energia
szolgáltatásáról,
termeléséről,
egységes
szállításáról
szerkezetben
a
és
végre-
hajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelettel I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK II. Fejezet KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
III. Fejezet
VIII. Fejezet,
VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS
A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
IV. Fejezet ENGEDÉLYEZÉS V. Fejezet AZ IDEGEN INGATLANOK TULAJDON- ÉS HASZNÁLATI JOGÁNAK KORLÁTOZÁSA
IX. Fejezet AZ ENGEDÉLYES VÁLLALKOZÁSOKBAN TÖRTÉNÖ RÉSZESEDÉSSZERZÉSEK KORLÁTOZÁSA X. Fejezet
VI. Fejezet
A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA
A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS
XI. Fejezet
VII. Fejezet
MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK
ÁRMEGÁLLAPÍTÁS, ÁRSZABÁLYOZÁS
XII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38
Dr. TARNIK István 2008
3. Váltakozó áramú áramrendszerek 3.1. A szinuszosan váltakozó áramú körök számítása
Elektrotechnika MA
Az kezdő fázisszög határozza meg a feszültség értékét a t=0 pillanatban. Az ábrán a szinuszos váltakozó feszültség kezdő fázisszöge
3.1.1. Az impedancia fogalma, reaktancia
Az időben szinuszosan váltakozó feszültséget a követ-
60 3
kező összefüggéssel írhatjuk le :
u (t ) U max sin(t ) A függvényben Umax a feszültség maximális (csúcs)
U ()
értéke, ω a feszültség körfrekvenciája, pedig a kezdő fázisszög.
um T(2)
Állandó feszültségről táplált hálózatainkon az áram nagyságát (Imax) és a feszültséghez viszonyított szöghelyzetét () a terhelés, más néven a fogyasztás nagysága és milyensége határozza meg. Az áram jellegének leírására szolgáló egyenlet :
i (t ) I max sin(t )
Egy R ellenálláson átfolyó áram és a sarkain fellépő feszültség között váltakozó feszültség esetén is minden pillanatban az Ohm-törvény által meghatározott nagyság áll fenn. A feszültség és az áram jelalakja azonos és fáziseltérés
A fázisszög pozitív előjelű, ha a terhelés induktív jellegű,
nincs közöttük =0.
azaz az áram késik a feszültséghez képest és ha negatív előjelű, akkor a terhelés kapacitív jellegű, azaz az áram siet a feszültséghez képest.
39
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Egy L induktivitáson átfolyó áram és a kapcsain levő feszültség közötti összefüggés tetszőleges jelalak esetén:
u (t ) L
Látható, hogy az induktivitás feszültsége is szinuszosan váltakozik, de nincs fázisban a rajta átfolyó árammal, hanem 90o-kal siet az áramhoz képest. (Ez a fáziseltérés egyszerű fizikai kép alapján is könnyen értelmezhető. Az induktivitás
di (t ) dt
feszültségét az áramával arányos fluxus változása indukálja (A gerjesztési törvény szerint N = Li ). Amikor az áramnak maximuma van, akkor a változása a di/dt éppen nulla, tehát az
Ha az áram szinuszos változású, azaz :
indukált feszültség is nulla. Az áram változása a nullátmenet-
i (t ) I max sin(t )
kor a legnagyobb, az indukált feszültség ekkor éri el a csúcsértékét.)
a feszültség:
u (t ) L I max cos(t ) U max sin(t ) 2
U max 2U U L XL I max I 2I
2
A feszültség és az áram maximális értékének viszonya az induktív reaktancia:
U max L X L I max
Egy C kapacitás feszültségét minden pillanatban meghatározza a töltése:
u (t )
A gyakorlatban a feszültség effektív értékét (U), és az áram effektív értékét (I) használjuk. (Emlékeztetőül: valamely váltakozó
áram
effektív
értéke
a
jel
egy
periódusra
A töltés és az áram időfüggvényeinek kapcsolata:
meghatározott négyzetes középértéke. Fizikailag az effektív
q (t ) i (t ) dt
érték azt az egyenáram nagyságot jelenti, amely egy ellenálláson a periódusidő alatt a váltakozó áram által termelt hővel azonos mennyiségű hőt termel. Szinuszosan váltakozó jel effektív értéke a csúcsérték
2 -ed része.) A reaktancia
Az előző összefüggésbe beírva megkapjuk a kapacitás feszültségének és áramának összefüggését :
értéke az effektív értékekkel kifejezve:
U XL I
q (t ) C
u (t )
H V mértékegys ége s A
1 i (t ) dt C
A kapacitás feszültsége is szinuszosan változik, de 90°-kal Szinuszosan váltakozó áramot behelyettesítve:
1 1 1 u (t ) I max sin(t )dt I max cos(t ) C C
késik az áramához képest. A 90°-os fáziseltérés egyszerű fizikai kép alapján is értelmezhető. Az áram negatív nullátmenetkor előjelet vált. Előzőleg pozitív volt a kapacitás töltése és a feszültsége növekedett, utána negatív lesz a töltése, a kapacitás ki fog sülni, ami a töltés és a feszültség csökkenését jelenti. Az elmondottakból következik, hogy az
Szinusz függvényre és effektív értékre áttérve:
u (t ) 2
1 I sin(t / 2) C
áram nullátmenetekor a feszültségnek éppen maximuma van, vagyis a fáziskülönbség 90°. A feszültség és az áram effektív értékeinek a hányadosa a kapacitív reaktancia :
XC
U 1 I C
mértékegysége
s F
40
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ellenállást (R) és reaktanciát (X) tartalmazó terhelés esetében a feszültség és az áram hányadosa az impedancia,
3.2. Egyfázisú váltakozó áram
amelynek jelölése : Z. Az ellenállás (R) és a soros reaktancia (X) esetében az impedancia (Z) nagyságának az értéke: A következőkben csak szinusosan váltakozó mennyi-
Z R2 X 2
ségekkel foglalkozunk, egyrészt mert az erősáramú
Az áram feszültséghez viszonyított helyzetét az impedancia jellege határozza meg. A fázishelyzetet megadó szög értéke:
R cos Z
R arccos Z X illetve arctg R
gyakorlatban
a
legtöbbször
ezek
fordulnak
elő,
másrészt mert minden periodikusan váltakozó mennyiség a Fouriersorfejtéssel egy állandóra és sok, különböző frekvenciájú, szinusosan váltakozó mennyiségre bontható.
Az időben szinusosan váltakozó mennyiségeket az ismert
3.2.1. Forgó síkvektorok
módon, forgó síkvektorokkal ábrázolhatjuk. A forgó síkvektor vetülete (egy tetszőlegesen felvett tengelyre) adja a váltakozó
Az időben szinusosan váltakozó feszültséget az
u (t ) U max sin t
mennyiség pillanatértékét. (A forgó síkvektort szinornak nevezzük.)
egyenlet írja le. Ha az áram szöggel késik a feszültséghez képest, akkor az áram időfüggvénye:
i (t ) I max sin(t )
A szinusosan váltakozó mennyiség effektív értéke (négyzetes középértéke) a maximális érték gyök-ketted része. Az effektív feszültség érték tehát :
U
U max 2
A vektorábrák felrajzolása csak akkor egyértelmű, ha a kapcsolási rajzba a pozitív irányokat is berajzoljuk. Példaképpen fogyasztóból
vizsgáljunk álló
egyszerű
egy
termelőből
áramkört
és
(3.2.1a
egy ábra).
Tételezzük fel, hogy a fogyasztó induktív jellegű, tehát a Az effektív áramerősség pedig:
I
I max
fogyasztó árama késik a kapocsfeszültséghez képest. A
2
felvett pozitív irányokkal a fogyasztói körre a jól ismert vektorábrát kapjuk (3.2.1b ábra). Minthogy a termelő IT
Minthogy számításainkban legtöbbször effektív értékek
áramának pozitív irányát az I tényleges áram iránnyal
szerepelnek, és a műszerekről is ez olvasható le, ezért a
ellentétesen vettük fel, ezért a termelői kör vektorábrájában
váltakozó mennyiségeket ábrázoló vektorábrákat célszerű a
az áram iránya ellentétes a fogyasztói kör áramának
maximális értékekkel arányos effektív értékekkel megrajzolni.
irányával (3.2.1c ábra).
41
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
B a., ábra
T
IT
+ U φF
3.2.2. Komplex írásmód
U
F
IF
+
A
U φT=180°-φF
IF
Célszerű a feszültséget és az áramot ábrázoló forgó vektorokat komplex alakban megadni. A pillanatértékek komplex kifejezése:
+j
+j
u (t ) U max e j (t )
IT b., ábra
i (t ) I max e j (t )
c., ábra
3.2.1. ábra Felvett pozitív irányoknak megfelelő fogyasztói és termelői vektorábra
2 -ed
A komplex amplitúdót, ill. annak A komplex feszültség, ill. áram a t = 0 időpillanatban:
u (0) U max e i (0) I max e
j
ábrán a komplex effektív értékek fázorjait ábrázoltuk. Minthogy az áram fázishelyzetét a feszültséghez szoktuk
U max
j ( )
részét, a komplex
effektív értéket, álló síkvektor ábrázolja, neve fázor. A 3.2.2a
I max
viszonyítani,
ezért
célszerű
a
koordináta-rendszert
úgy
felvenni, hogy a feszültségfázor a pozitív valós tengely irányába essék (3.2.2b ábra). Ekkor = 0, és a komplex effektív érték :
Látható, hogy a feszültség, - az áram kezdő fázisszöge.
U U I Ie j
A feszültség, ill. áram szinorát, a t=0 pillanatban leíró komplex értéket komplex amplitúdónak nevezzük, és Umax, ill. Imax -al jelöljük. 3.2.2a.,
3.2.2b.,
A feszültség és az áram komplex időfüggvénye a komplex
Az összefüggésből látjuk, hogy a komplex szám képzetes
amplitúdókkal kifejezve :
része éppen a pillanatértéket adja. Ezt matematikailag az
u (t ) U max e és
j (t )
U max e
j t
i(t ) I max e j (t ) I max e jt
Az Euler-reláció értelmében, = 0 választással:
u (t ) 2Ue jt U max cos t jU max sin t u (t ) 2U cos t j 2U sin t
u (t ) Im( 2Ue jt ) 2U sin t kifejezéssel írhatjuk fel. Itt az Im jelzés mutatja, hogy a mögötte álló kifejezésnek csak a képzetes részét kell figyelembe venni (Im az imaginárius = képzetes szó rövidítése). Hasonló módon írjuk fel az áram pillanatértékét is:
i(t ) Im( 2 Ie jt ), mivel I Ie j , ezért i(t ) Im( 2Ie j e jt ) Im( 2Ie j (t ) ) 2I sin(t )
42
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ha
u (t ) U max sin t 2U sin t
3.2.3. Teljesítmény és Könnyen kimutatható, hogy az egyfázisú váltakozó áram teljesítménye az időben periodikusan változik. A teljesítmény időbeni változását leíró görbe a wattgörbe.
i (t ) I max sin(t ) 2 I sin(t ) akkor
p (t ) 2UI sin t sin(t )
Ha u(t) és az i(t) pozitív irányát egyezőnek választjuk, a fogyasztott pillanatnyi teljesítmény időfüggvénye :
p(t ) u (t ) i(t )
I.
Ámde:
sin(t ) sin t cos cos t sin
Ennek figyelembevételével:
p (t ) UI (2 sin 2 t cos 2 sin t cos t sin ) de mivel
2 sin 2 t 1 cos 2t , és 2 sin t cos t sin 2t Így végezetül az egyfázisú váltakozó áram pillanatteljesítménye:
p(t ) UI cos (1 cos 2t ) UI sin sin 2t
A jobb oldal első tagja olyan 2ω körfrekvenciával lengő coszinusgörbe,
amelyiknek
a
szimmetriatengelye
az
A meddő teljesítmény egysége a Var (voltamper reaktív, reaktív = nem hatásos)
időtengely felett UI·cos magasságban van, és e körül leng
A következő ábrán felrajzoltuk a hatásos és a meddő
UI·cos amplitúdóval. A görbe időtengely feletti átlaga ép-
teljesítmény görbéjét, valamint e két görbe eredőjét, a
pen a hatásos teljesítmény:
wattgörbét.
P UI cos
(W )
II.
A jobb oldal második tagja 2ω körfrekvenciával lengő UI·sin amplitúdójú szinusgörbe, de ennek a szimmetriatengelye az időtengely, így átlagértéke nulla. Ez a meddő teljesítmény. Minthogy a meddő teljesítménynek nincsen átlagértéke, ezért az amplitúdójával jellemezzük:
Q UI sin
(VAr )
A (I.)-et másképpen is átalakíthatjuk. Ugyanis a trigono1 sin sin cos( ) cos( )
metriából ismert mintára, hogy
2
1 sin t sin( t ) cos cos( 2t ) 2 Helyettesítéssel:
p (t ) UI cos UI cos( 2t )
III.
43
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A jobb oldal első tagja a hatásos teljesítmény. Ez a wattgörbe szimmetria tengelye, e körül leng 2ω körfrekvenciával az a coszinusgörbe, amelyiknek az amplitúdója UI a látszólagos teljesítmény:
S UI
(VA)
IV.
A látszólagos teljesítmény egysége a VA (voltamper). A (III.)-al felírt wattgörbe a fogyasztóra adja meg a teljesítmény időbeni változását. A 3.2.1c ábrára pillantva láthatjuk, hogy a termelőben a fáziseltolás mértéke 180°-,. ezért a termelőre a wattgörbe egyenlete:
p (t ) UI cos(180 ) UI cos(2t (180 )) ill.:
Tehát - mint ahogyan az várható volt - a fogyasztói wattgörbének tükörképe a termelői wattgörbe.
p (t ) UI cos UI cos ( 2ωt )
A (II.) és (IV.)-ből láthatjuk, hogy a hatásos és a látszólagos teljesítmény hányadosa a teljesítménytényező:
P cos S Komplex alakban is felírhatjuk a teljesítményt. Ha a komplex feszültség U Ue j a komplex áram pedig I Ie j ( ) akkor a komplex teljesítményt megkapjuk, ha a feszültséget az áram konjugáltjával megszorozzuk: *
S U I Ue j Ie j ( ) UIe j S UI cos jUI sin
A komplex teljesítmény valós része a hatásos teljesítmény (P), képzetes része a meddő teljesítmény (Q), abszolút értéke pedig a látszólagos teljesítmény (S): *
S U I UI cos jUI sin P jQ
| S | | P jQ |
| S | S P2 Q2 Feszültség u(t), áram i(t) és a teljesítmény p(t) időfüggvénye
44
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
3.3. Háromfázisú rendszer
A gyakorlatban, a villamos energia termelésében, elosztásában és felhasználásában csaknem kivétel nélkül a háromfázisú rendszer terjedt el. Ennek okát nemcsak a háromfázisú energiaátvitel gazdaságosságában, hanem a háromfázisú aszinkron motorok nagy üzembiztonságában kell keresnünk. Szimmetrikusnak mondjuk a négyvezetékes rendszert, ha a 3.3.1. ábrán látható vezetékek között a feszültségek időbeni lefolyása rendre: Egyfázisú teljesítmény p(t) és összetevői időfüggvénye
u A (t ) U max sin t 2U sin(t ) u B (t ) U max sin(t 120) 2U sin(t 120) uC (t ) U max sin(t 240) 2U sin(t 240) Tehát az uA feszültséghez képest az uB 120°-kal, az uC pedig 240°-kal késik (3.3.2. ábra).
A komplex írásmóddal is felírhatjuk a három feszültséget. Mutasson UA komplex effektív érték a pozitív valós tengely irányába, ekkor a feszültségek komplex effektív értékei rendre:
U A U e j 0 U
U B U e j120
U C U e j 240
Háromfázisú rendszer feszültségeinek komplex effektív értékeit leíró álló síkvektorok (fázorok).
3.3.2 ábra A háromfázisú rendszer
Ha a pozitív valós tengely függőlegesen felfelé mutat, akkor a
Feszültségeinek időbeni változása
három feszültségvektort a 3.3.3. ábrán látható módon lehet ábrázolni.
Pozitívnak mondjuk a fázissorrendet, ha az óra járásával ellentétes irányban forgó vektorok egy képzelt jel előtt A; B;
3.3.1. Csillagkapcsolás (Y kapcsolás)
C sorrendben haladnak el. Negatív a fázissorrend, ha a képzelt jel előtt az egyes vektorok A; C; B sorrendben
a) Csillagkapcsolás kivezetett csillagponttal
haladnak el.
Kapcsoljunk a négy vezetékes háromfázisú rendszerre három-három különböző értékű impedanciát (3.3.1.1. és 3.3.1.2. ábra) ( Z A Z B Z C ), és határozzuk meg az AB; B-C és C-A kapcsok közötti feszültséget! A huroktörvény:
3.3.1. ábra Négyvezetékes háromfázisú rendszer 3.3.3. ábra A háromfázisú rendszer feszültségvektorai
az I. körre
U A U AB U B 0
a II. körre
U B U BC U C 0 U C U CA U A 0
és a III. körre
45
Dr. TARNIK István 2008
E három egyenletből rendre :
Elektrotechnika MA
Az UA, UB és UC feszültséget fázisfeszültségnek, az UAB , UBC
U AB U B U A
és az UCA feszültséget vonali (láncolt) feszültségnek nevezzük.
U BC U C U B
I.
A (I.) alapján felrajzolhatjuk a fázis és a vonali feszültségek vektorábráját (3.3.1.3. ábra). Láthatjuk, hogy a vonali feszült-
U CA U A U C
ségek is 120°-os szöget zárnak be egymással, ezért a vonali feszültségekből alkotott háromszög szabályos háromszög. E szabályos háromszög középpontja a fázisfeszültségek nullapontja : a csillagpont (3.3.1.4. ábra). A fogyasztók áramainak komplex amplitodói rendre:
3.3.1.2. ábra
3.3.1.1 ábra Csillagkapcsolás
IA
UA ZA
IB
UB ZB
IC
UC ZC
kivezetett csillagponttal
A 3.3.1.1. ábrára pillantva láthatjuk, hogy a fogyasztókon keresztülfolyó áram, a fázisáram, megegyezik a vonalon folyó ún. vonali árammal. Az N-nel jelzett nullavezetéken folyó áramot megkapjuk, ha a 0 csomópontra felírjuk a csomóponti egyenletet (3.3.1.1. ábra):
I0 I A I B IC
Minthogy a háromfázisú rendszer szimmetrikus, a fázisfeszültségek abszolút értékei egyenlők egymással: 3.3.1.3. ábra
| U A | |U B | |UC | U f
3.3.1.4. ábra
A vonali feszültségek is 120°-os szöget zárnak be egymással. A szabályos háromszög középpontja a fázisfeszültségek
Hasonló módon a vonali feszültségek abszolút értékei is egyenlők egymással:
| U AB | | U BC | | U CA | U v
nullapontja : a csillagpont
Könnyen megállapíthatjuk az Uf fázisfeszültség és az Uv vonali feszültség abszolút értékei közötti kapcsolatot a 3.3.1.4. ábra vonalkázott egyenlő szárú háromszögében:
b) Csillagkapcsolás kivezetett csillagpont nélkül (Háromvezetékes rendszer) Szimmetrikus terhelés esetén (3.3.1.5. ábra).
Z A Z B ZC
U AB U v 2U f cos 30 3U f
Ekkor a szimmetria miatt a fogyasztóra jutó fázisfeszültségek és a vonali feszültségek abszolút értékei egyenlőek egymással:
U f |U A ||U B ||UC |
U v | U AB | | U BC | | U CA |
46
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
U v 3U f
továbbá:
A fogyasztók fázisáramainak abszolút értékei pedig:
| I A | | I B | | I C | I f I v
Uf |Z |
Az egyes fázisáramok az impedanciák jellegétől függően szöggel késnek vagy sietnek a saját feszültségükhöz képest,
3.3.1.5. ábra Csillagkapcsolás
és a csillagpont a vonali feszültségekből alkotott szabályos
kivezetett csillagpont nélkül
háromszög középpontjában van (3.3.1.6. ábra).
3.3.1.6. ábra
Aszimmetrikus terhelés esetén a vonali feszültségekből alkotott háromszög megmarad szabályos háromszögnek, mert a hálózat feszültsége rögzített, de az impedanciák különbözősége miatt a fogyasztók fázisfeszültségei aszimmetrikusak. Emiatt a csillagpont (0) most nem esik egybe a szabályos háromszög (K) középpontjával. Tételezzük fel, hogy a csillagpont U0 feszültséggel tolódott el (3.3.1.6. ábra). Ha a szimmetrikus fázisfeszültségeket vesszővel, az aszimmetrikus fázisfeszültségeket vessző nélkül jelöljük, akkor a huroktörvény alapján :
3.3.1.7. ábra Aszimmetrikus terhelés hatására A csillagpont a szabályos háromszög súlypontjából eltolódik
Fázisfeszültségek :
U A U 'A U 0
Ez a három egyenlet négy ismeretlent tartalmaz. A negyedik
U B U 'B U 0
egyenletet a csillagpontra felírt csomóponti törvény adja:
U C U 'C U 0 Ha az egyes fázisimpedanciák : Fázisáramok :
Z A ; Z B ; ZC
IA
U A U ' A U 0 ZA ZA
IB
U B U 'B U 0 ZB ZB
U U ' U 0 IC C C ZC ZC
I A I B IC 0 Ide behelyettesítve a fázisáramok értékét:
U ' A U 0 U 'B U 0 U 'C U 0 0 ZA ZB ZC Ha az impedanciákkal tagonként osztunk, akkor rendezés után:
1 U ' A U 'B U 'C 1 1 U 0 ZA ZB ZC Z Z Z B C A
47
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
innen a csillagpont-eltolódás:
Optikai fázissorrend-mutató.
U ' A U ' B U 'C Z ZB ZC U ' Y U ' B YB U 'C YC U0 A A A 1 1 1 YA YB YC Z A Z B ZC A behelyettesítéskor ügyeljünk, hogy a szimmetrikus feszültségek effektív értékeinek álló sík vektorai (fázorai):
U U' A U f v 3 U'B U f e j120 U'C U f e j 240
A szimmetrikus fázisfeszültségek rendre :
U'A U f U'C U f e
U fe
1 jY XA
U 0 U f ( 0,2 0,6 j )
vektorábrát. A vektorábra alapján már könnyen
U f jY U f Y e j120 U f Y e j120
U0 U f
YA
rajzoltuk az ábrán látható j120
A csillagpont-eltolódás
U0
A számítások elvégzése után:
1 R C 1 YB YC Y R XA
Az előbbi képlet alapján meg-
U'B U f e j120 j 240
A gyakorlatban sokszor szükséges a fázissorrendet ismernünk (pl. háromfázisú rendszerek párhuzamos kapcsolásakor). Könnyen megállapíthatjuk a fázissorrendet, ha a hálózatra az ábra szerint két izzólámpát és egy kondenzátort kapcsolunk. Feltételezzük, hogy a két izzólámpa ellenállása megegyezik egymással, és a kondenzátor kapacitív reaktanciájának abszolút értéke megegyezik az izzólámpák ellenállásával, akkor az ábra jelöléseivel :
jY Y Y j e j120 e j120 1 j U f j2 2 j
megállapítható
a
fázissorrend. Ha A fázisnak nevezzük azt, amelyikbe
a
kondenzátort
kapcsoltuk, akkor az a B fázis, amelyiknek a lámpája fényesebben világít.
3.3.2. Háromszögkapcsolás (Δ kapcsolás)
Szimmetrikus a terhelés, ha a fogyasztók impedanciái azonosak, Z AB Z BC Z CA Z ekkor :
| I AB | | I BC | | I CA | I f A fogyasztókat (impedanciákat) a 3.3.2.1, ill. a 3.3.2.2
Uf Z
Uv Z
ábra szerint is kapcsolhatjuk. Az ábrából látható, hogy ebben az esetben a fogyasztóra jutó feszültség megegyezik a vonali feszültséggel, tehát
U f Uv 3.3.2.1. ábra
A háromszögkapcsolás
3.3.2.2 ábra
48
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A fázisáramok az impedanciák jellegétől függően
Szimmetrikus terhelés esetén a vonali áramok abszolút
szöggel késnek vagy sietnek a saját feszültségükhöz képest
értékei is megegyeznek egymással, és a közöttük levő szög
(3.3.2.3. ábra), tehát a fázisáramok egyenlőek egymással,
120°. A 3.3.2.3. ábrába a vonali áramokat is berajzoltuk. Az
és irányuk 120°-kal tér el egymástól.
ábrára pillantva, beláthatjuk, hogy:
A vonali áramokat megkapjuk, ha a 3.3.2.1. ábra A, B, C
I v 2 I f cos 30 3I f
pontjaira felírjuk a csomóponti egyenleteket:
I A I AB I CA
Aszimmetrikus terhelés esetén a fázisáramok rendre:
I B I BC I AB
I.
I C I CA I BC
A vonali áramokat pedig (I.) egyenletrendszerrel számíthatjuk ki. A behelyettesítéskor ne felejtsük el, hogy:
| U AB | U V U F
U AB U v
U AB Z AB
I BC
U BC Z BC
I CA
U CA Z CA
3.3.3. Háromfázisú teljesítmény
Minthogy a háromfázisú rendszer három egyfázisúból tevődik össze, ezért a fázis- teljesítmények összege
U BC U v e j120 U CA U v e
I AB
adja a háromfázisú teljesítményt. Ha az egyes fázisokban az u(t) és az i(t) pozitív irányát
j 240
egyezőnek választjuk, a fogyasztott pillanatnyi teljesítmény időfüggvénye :
p(t ) pA (t ) pB (t ) pC (t ) 3.3.2.3. ábra A háromszögkapcsolás vektorábrája
A háromfázisú rendszerben az egyes teljesítmények. A hatásos teljesítmény :
P PA PB PC
A meddő teljesítmény :
Q Q A QB QC
A látszólagos teljesítmény :
S P2 Q2
p (t ) u A (t ) i A (t ) u B (t ) iB (t ) uC (t ) iC (t )
Szimmetrikus terhelés esetén az egyes fázisok teljesítménye és teljesítmény tényezője azonos, ezért :
PA PB PC U f I f cos és így a hatásos teljesítmény :
P 3 U f I f cos
Hasonló módon : Aszimmetrikus terhelés esetén mindegyik fázisban más
Q A QB QC U f I f sin
és más a fáziseltolás, ezért a
cos
P PA PB PC S S A S B SC
képletből számított közepes teljesítmény tényezőnek fizikai értelme nincsen.
és így a meddő teljesítmény :
Q 3 U f I f sin
Minthogy szimmetrikus terhelés esetén mind a három fázisban azonos a fáziseltolás, ezért :
cos
P S
49
Dr. TARNIK István 2008
A vonali értékekkel is kiszámíthatjuk a teljesítményt : Csillagkapcsolásban, mivel a fázis- és vonali mennyiségek : U Uf v I f Iv 3 ezért a hatásos teljesítmény : U P 3 v I v cos 3U v I v cos 3 Háromszögkapcsolásban, mivel a fázis- és vonali mennyiségek : I U f Uv If v 3
Elektrotechnika MA
Ezek szerint mind csillag-, mind háromszögkapcsolásban a vonali értékekkel kifejezett hatásos teljesítmény:
P 3U v I v cos Hasonlóképpen kimutatható, hogy a meddő teljesítmény:
Q 3U v I v sin és a látszólagos teljesítmény:
S 3U v I v
ezért a hatásos teljesítmény : I P 3U v v cos 3U v I v cos 3
A szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszer teljesít-
A B fázis az A-hoz képest 120°-kal késik, ezért pillanatnyi
ményének pillanatértéke az időben nem változik, és meg-
teljesítménye :
egyezik az átlagteljesítménnyel, ugyanis a három pillanatnyi teljesítmény összege:
p (t ) p A (t ) p B (t ) pC (t )
p B (t ) U f I f cos U f I f cos( 2(t 120) ) p B (t ) U f I f cos U f I f cos( 2t 240 ) A C fázis 240o-kaI késik az A-hoz képest, ezért pillanatnyi teljesítménye :
Az A fázis pillanatny teljesítménye az egyfázisú teljesítmény alapján :
pC (t ) U f I f cos U f I f cos( 2(t 240) )
p A (t ) U f I f cos U f I f cos( 2t )
pC (t ) U f I f cos U f I f cos( 2t 120 )
Minthogy az egyes fázisok pillanatnyi teljesítményének változó részei egymáshoz 120°-kal eltolt 2 körfrekvenciával lengő cosinusgörbék, ezért összegük minden idő-pillanatban nulla, így valóban a szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszerben a pillanatnyi teljesítmény megegyezik a hatásos teljesítmény értékével :
p (t ) P 3U f I f cos A pillanatnyi teljesítmény állandósága a háromfázisú rendszer egyik jelentős előnye. Ugyanis P = M·ω összefüggés alapján, a háromfázisú motorok nyomatéka is állandó. Háromfázisú teljesítmény p(t) időfüggvénye
50
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
3.4. Teljesítménytényező 3.4.1. A meddő teljesítményfelvétel káros következményei Mind a fogyasztóknál, mind a termelőknél, mind az átvitelnél jelentkeznek káros következmények. Nevezetesen a transzformátorokat, a generátorokat a látszólagos teljesítmény alapján kell kiválasztani. A látszólagos teljesítmény pedig :
S P2 Q2 Háromfázisú teljesítmény p(t) időfüggvénye egy fázis hiányakor
A képletből világosan látszik, hogy adott P hatásos teljesítmény esetén annál nagyobb a generátor, a transzformátor
I I h2 I m2
látszólagos teljesítménye, minél nagyobb a Q meddő
ahol Ih a hatásos (wattos)-, Im
teljesítmény.
pedig a meddő áram.
Ebből következik, hogy a meddő teljesítményfogyasztás többletberuházást jelent a termelőnek is és a fogyasztónak is. Az elmondottakon túlmenően a gépek és a hálózatok vesztesége is annál nagyobb, minél nagyobb az áram
A teljesítményveszteség pedig
Pv I 2 Rv I h2 Rv I m2 Rv
meddő összetevője, tehát megnő az üzem energiafogyasztása is, más szóval nagyobb lesz az energiaköltség. A következő ábra alapján :
A termelő a többlet beruházási költségekből származó megnövekedett amortizációs költségeket és a veszteség-
Megnő a teljesítmény veszteség, más szóval nagyobb lesz az energiaköltség.
3.4.2. A teljesítménytényező javítása
többletet részben a fogyasztóra hárítja oly módon, hogy cos
felárat fizettet. A teljesítménytényező felárat az
energia szolgáltató állapítja meg.
Lényege,
hogy
a
meddő
teljesítményt
igénylő
fogyasztók részére a szükséges meddő teljesítményt a
Minden olyan váltakozó áramú fogyasztó, amelyiknek
helyszínen, a fogyasztó közvetlen közelében termeljük.
üzeméhez mágneses fluxus fenntartása szükséges, meddő
Ezáltal mentesítjük a generátorokat a meddő teljesít-
teljesítményt fogyaszt. Ilyen fogyasztók: a fojtótekercsek, a
mény termelésétől, az energiaátvitelt pedig a meddő
transzformátorok, az aszinkron gépek, az indukciós hevítő
teljesítmény szállításától.
berendezések és az újabban egyre jobban terjedő fénycsövek és higanygőzlámpák, mert ez utóbbiak üzeme csak sorba kapcsolt fojtótekerccsel tartható fenn.
A meddő teljesítményt kondenzátortelepekkel lehet a legegyszerűbben termelni. Ez a fázisjavító kondenzátor.
51
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A fázisjavító kondenzátortelepet - hogy minél hosszabb vezetékszakasz mentesüljön a meddő teljesítmény szállítása alól - a fogyasztó közelében célszerű felállítani.
A teljesítmény tényező javításához szükséges meddő teljesítményt a teljesítmény-háromszögből határozhatjuk meg. Ha cos -t cos '-re kell javítani, akkor az ábra alapján egyszerűen kiszámíthatjuk a szükséges Qc kapacitív meddő teljesítményt. Ugyanis:
Q P tg Q P tg és QC Q Q P (tg tg ) QC C 3.4.2.1. ábra A fázisjavító kondenzátor elhelyezése
U2 C U 2 C Xc
Qc Qc F U 2 2f U 2
4. Kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése 4.1. A vezeték méretezés szempontjai. A leggyakrabban kisfeszültségű vezetékek látják el a fogyasztókat villamos energiával. Az energiaszolgáltatás minőségét, biztonságát és gazdaságosságát is meghatározza a vezeték műszakilag helyes kiválasztása. A kisfeszültségű vezetéket ezért méretezni és ellenőrizni kell. Vezetékméretezésre akkor kerül sor, ha - új villamos hálózat, vagy hálózatrész létesül, - meglévő hálózat kerül bővítésre vagy teljes felújításra.
Műszaki szempontok A létesítés első részfeladatát, - a tervezésen belül - a kiválasztott
vezetéktípus
megfelelő
keresztmetszetének
A műszaki követelményeket szabványok rögzítik. A fogyasztók számára alapvető fontosságú a csatlakozási
meghatározását vezetékméretezésnek nevezzük.
ponton rendelkezésre álló feszültség nagysága és annak
A vezetékméretezés általános szempontjai:
vezetéken feszültségesést hoz létre. Az időben változó nagy-
változásai. A fogyasztói áram a tápláló vezetéken átfolyva a
- műszaki szempontok, - személyi biztonsági szempontok, - gazdaságossági szempontok, - jogi szempontok.
ságú fogyasztói áram miatt a fogyasztói feszültség nemcsak a helytől, hanem az időtől is függő érték. Az áramszolgáltatóknak a kisfeszültségű hálózaton az MSZ 1:2002 (Szabványos villamos feszültségek) szabvány szerint, a mérőhely csatlakozási pontján a feszültséget Un = 230 V
+ 7,8%
- 7,4%
kell tartani. (2008 január 1.-ig
megengedett az Un + 5,2% - 8,7%)
52
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az MSZ 447:1998 (Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózat-
Amennyiben a feszültség nagyobb a fogyasztóra megenge-
ra csatlakozás) szabvány a csatlakozóvezeték és a főveze-
dett Un +10% értéknél, akkor a fogyasztónál gyorsított
ték együttes feszültségesésére együttesen legfeljebb 2%-ot
élettartam csökkenésre (szigetelés elöregedésre), vesztesé-
enged meg.
gek növekedésére lehet számítani. A feszültség további nö-
Ennek megfelelően, helyesen méretezett csatlakozó- és
vekedése (15% fölé) a berendezések gyors tönkremenetelé-
fővezeték esetében a fogyasztók feszültsége, a legrosszabb
hez vezetnek.
esetben is az
A feszültség csökkenése egy ideig csak teljesítmény csökke-
Un = 230 V
+ 10%
- 10%
feszültség tűrésmezőn belül kell
lenni. Ez összhangban van az MSZ EN 50 160:2001 (A közcélú
néshez vezet (pl.: izzólámpák fényárama, motorok nyomatéka stb.). További feszültségcsökkenés az IT (információtechnológiai) berendezésekben és a teljesítmény-elektronikát
elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültség-
tartalmazó berendezéseknél hibás működéshez (pl. RESET
jellemzői) szabvánnyal is.
kiváltása) illetve tönkremenetelhez vezethet.
Egyes fogyasztók viselkedése névlegestől eltérő üzemi feszültségen A feszültség mérését az MSZ EN 61000-4-7:1995 és az MSZ EN 50160:2001 szabványok szerint valósidejű effektív érték (négyzetes középérték) mérése alapján kell elvégezni. Ez
Fogyasztó
UÜ < Un
UÜ > Un
wolframszálas izzólámpa fénycső
élettartama nő, fényáram csökken gyújtási zavarok (0,85Un) élettartam csökken a kívánt hőmérséklet lassabban áll be kevésbé élvezhető kép
élettartam erősen csökken, fényáram nő
billenőnyomaték, fordulatszám csökken, felvett áram nő, tekercs túlmelegszik
mágnesező áram nő, vastest túlmelegszik
vonatkozik a gyors változások értékelésére is. A villamos fogyasztókat az úgynevezett névleges feszültség-
villamos fűtőtest
en való üzemeltetésre tervezik, amelytől való eltérés a berendezés nem optimális működését, esetleg meghibásodását, tönkremenetelét okozhatja és számos következménnyel és kárral járhat.
rádió, és TVkészülékek aszinkron motorok
veszélyes túlmelegedés élettartam csökken
Személyi biztonsági szempontok A műszaki szempontoknak való megfelelés azt jelenti, hogy
A személyi biztonsági szempontok az üzembiztonságra és
a villamosenergia-ellátásnak a fogyasztók csatlakozási pont-
az érintésvédelemre vonatkoznak.
jain meg kell felelnie egyrészt a minőségi jellemzőknek, más-
-
részt a vezetékeknek és a készülékeknek meg kell felelni :
Az üzembiztonsággal kapcsolatos követelmények kielé-
gítése az alkalmazási hely jellegének és a tűzrendészeti
- üzemi melegedés,
besorolásának megfelelő vezetékfajta és szerelési mód
- zárlati melegedés,
alkalmazását jelenti, melyet az MSZ 2364:2003 5. rész
- üzemszerű mechanikai igénybevétel,
(Épületek villamos berendezéseinek létesítése, 5. rész
- zárlati mechanikai igénybevétel szempontjából is.
Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése) szabvány rögzít.
53
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Gazdaságossági szempontok Az érintésvédelem („közvetett érintés elleni védelem”) azon védelmi módszerekkel foglalkozik, amelyek a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló (tehát
A gazdaságossági követelmények kielégítése a beruházási és üzemeltetési költségek együttes minimalizálása, továbbá a rövid létesítési időre és hosszú élettartamra való törekvés.
szabályosan megfogható, megérinthető) részeinek érintés-
Jogi szempontok
éből adódik akkor, ha a berendezésben hiba pl. testzárlat
A törvényi előírások (egyes direktívák, jogszabályok, ren-
lép fel.
deletek) betartása teszi lehetővé az esetleges vitás kérdések
Az érintésvédelemi szabályok betartása biztosítja az
jogi elbírálását. Ezek közt a legfontosabbak a
ember védelmét a villamos berendezések üzemeltetése
2001 évi CX törvény, a „Villamos energia termeléséről, szál-
során, melyet az MSZ 2364:2003 4. rész (Épületek villamos
lításáról és szolgáltatásáról”, más néven VET (Villamos
berendezéseinek létesítése, 4. rész Biztonságtechnika)
energia törvény), továbbá az
szabvány rögzít.
1959 évi IV. törvény a „Polgári Törvénykönyv” más néven Ptk.
A követelmények nagy része a vezeték szükséges keresztA Villamosenergia-ellátás I. tantárgy azokkal a vezetékméretezési szempontokkal foglalkozik, amelyek a fogyasztói feszültség szabványos tűréshatárokon belüli tartását biztosítják a vezeték üzeme során, - ezek a műszaki szempontok -, továbbá amelyek a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló vezető részeinek érintéséből adódó veszélyek elhárítására vonatkoznak, - ezek az érintésvédelmi szempontok. A fenti követelmények egy részére minden esetben méretezni, illetve ellenőrizni kell, míg mások egyes vezetékfajtáknál automatikusan teljesülnek.
metszetére vonatkozik. A vezeték keresztmetszete akkor megfelelő, ha minden követelmény által támasztott szükséges keresztmetszetnek megfelel. Ez a méretezés során adódó legnagyobb keresztmetszet. A kisfeszültségű vezetékeket általában feszültségesésre méretezzük. A vezetéket melegedés szempontjából is ellenőrizni kell. A vezeték melegedését a rajta keletkező teljesítmény veszteség okozza. A kábeleknél még figyelembe kell venni a szigetelésben létrejövő dielektromos veszteséget is. A vezeték szükséges keresztmetszetét úgy kell megválasztani, hogy az említett veszteségek hatására se melegedjen fel annyira, hogy a szigetelésükben, akár a környezetükben tűzveszély forrásai legyenek.
A vezetékek nem hibásodhatnak meg a rajtuk átfolyó zárlati áramok és a környezet mechanikai behatásai következtében
4.2. Méretezés feszültségesésre
sem. Érintésvédelmi szempontból is vizsgálnunk kell,
hogy
védővezetős érintésvédelmi mód (TN rendszer) esetén, a vezetékek ellenállása megfelelő-e.
Az energiaszállításnál a vezetékeken feszültségesés jön létre. Az épületen belül a különböző jellegű kisfeszült-
Összefoglalva a vezeték méretezése és ellenőrzése:
ségű elosztóvezetékeken (kábeleken) a megengedett és
- feszültségesésre,
egyben a méretezés alapjául is szolgáló feszültségesés
- termikus igénybevételre,
szokásos értékeit az MSZ 447:1998 szabvány tartalmaz-
- zárlati igénybevételre,
za.
- érintésvédelmi és - gazdaságossági szempontok alapján történik.
54
Dr. TARNIK István 2008
Megengedett
Elektrotechnika MA
feszültségesés-értékek
az
MSZ
447:1998 A vezetéken eső feszültség
szabvány szerint:
A villamosenergiával ellátni kívánt fogyasztó bizonyos távolMegengedett, illetve szokásos legnagyobb feszültségesés (%)
Hálózatrész Csatlakozóvezetéken és betápláló fővezetéken együttesen Valamennyi (felszálló és leágazó) fővezetéken együttesen ha csak világítási Fogyasztásmérő fogyasztókat lát el utáni hálózaton általános esetben alkalmazott gyakorlati értékek ha csak motorikus fogyasztókat lát el
1 1
UT
jIXV
RV
XV
villamosenergia
rendelkezésre
állási
A táppont és a fogyasztó közötti távolságon a vezeték szállítja a villamos energiát. A vezeték rendelkezik ellenálegyes vezetők-, valamint a vezetők és a földpotenciálú
3
pontok között.
5
UT
I
IZV IRV
UF
a
lással, induktivitással és párhuzamos kapacitásokkal az
jIXV
IZV
létesül
helyétől, a tápponttól.
1
A 4.2.1. ábra szerinti kapcsolási rajz az UT feszültségű táppontra csatlakozó vezetéket RV ellenállásával és XV induktív reaktanciájával veszi figyelembe, ami a legtöbb kis- és nagyfeszültségű vezeték esetén megfelelő közelítést jelent.
IRV
ságra
ZF
A vezetéken folyó áram potenciálkülönbséget idéz elő annak ellenállásán és induktív reaktanciáján egyaránt.
A soros kör I áramát a megfelelő méretezés esetén a vezeték ZV impedanciájánál sokkal nagyobb ZF impedanciával rendelkező fogyasztó határozza meg. A vizsgálat körébe tartozó fogyasztók többsége ohmos-induktív jellegű, a feszültség-áram vektorábrán az áramkör árama fázisszöggel elmarad a fogyasztó UF feszültségétől. A forrásból, a vezetékből és a fogyasztóból álló kör feszültségeinek vektoros egyensúlya :
UF
U T I ZV U F 0 I
a vezetéken eső teljes vektoros feszültségesés :
4.2.1. ábra: A vezetéken fellépő feszültségesés
U T U F I ZV
A fogyasztó számára a feszültségvektor abszolút értéke az
ahol Ih az áram hatásos (wattos), illetve az Im a meddő
érdekes, ezért az e jelű feszültségesés definíciója:
e UT U F
összetevője. Felírható, hogy
U T U F I Z v ( I h jI m ) ( RV jX V )
[V ]
U T U F I h RV I m X V j ( I h X V I m RV )
A feszültségesés százalékos értéke:
e 100 [%] UT
A feszültségesés közelítő számításához figyelembe véve, hogy a fogyasztó induktív jellegű, ekkor :
ZV RV jX V
I I h jI m
Ennek
a
vektoros
feszültségesésnek
a valós
részét
hosszirányú feszültségesésnek, míg a képzetes részét keresztirányú feszültségesésnek nevezzük (4.2.2. ábra):
U H I h RV I m X V U K I h X V I m RV
55
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A vektoros feszültségesés a hossz- és keresztirányú feszültségesés segítségével felírva:
UT U F U H jU K
e UT U F
[V ]
Ha a tápponti és a fogyasztói feszültségvektor közötti szög kicsi, akkor a feszültségesés pontos értékénél, az e és az UH hosszirányú
feszültségesés
elhanyagolható, így:
közötti
különbség
e U H I h RV I m X V
Az ilyen közelítéssel számított feszültségesés tehát a hatásos (wattos) áramösszetevő és a vezeték ellenállás szorzatának, valamint a meddő áramösszetevő és az induktív reaktancia szorzatának az összege.
Ha a fogyasztói áram kapacitív jellegű, illetve üresen járó kábelek esetén a kapacitív meddő áram a vezeték induktivitásán a tápponti feszültségnél nagyobb fogyasztói feszültséget is létre hozhat. Üresen járó hosszú távvezeték esetén ezt Ferranti-jelenségnek hívják (alábbi 4.2.3. ábra). IC2RV IC2RV jIC2XV RV C 2
UT
XV IZV
jIC2XV
IZV
IC2 C 2
UF
UF
UT
4.2.2 ábra: Hossz- és keresztirányú feszültségesés a vezetéken
Egyenáramú és egyfázisú váltakozóáramú körben a fogyasztót tápláló áram a táppont és a fogyasztó közötti távolság kétszeresét teszi meg. Egyszer a vezeték egyik erén - a pozitív vezetőn vagy fázisvezetőn - a fogyasztóhoz, majd a vezeték másik erén - a negatív vezetőn vagy a nullavezetőn - vissza a táppontig. Az e feszültségesés a két vezetőn keletkező feszültségesés kétszerese, így az egy vezetőéren eső e’ mértékadó feszültségesés számítása a névleges feszültség és az megengedett százalékos feszültségesés segítségével: L1
e’; l F
Ufn N
IC2
Háromfázisú
váltakozóáramú
rendszerben
szimmetrikus
terhelés esetén a nullavezetőn áram nem folyik, feszültség nem esik, csak a fázisvezetőkön esik feszültség. Háromfázisú rendszerben a vezetéken mérhető feszültség a fázisfeszültségre vonatkozik, így az egy vezetőéren eső e’ mértékadó feszültségesés számítása a névleges vonali feszültség segítségével :
Uvn
Uvn Uvn
L1
e’; l
L2
e’; l
L3
e’; l
e'
U vn e 3 100 3
[V ]
e U fn 2 100 2
[V ]
e’; l
Aszimmetrikus háromfázisú fogyasztó esetén, amikor a nullavezetőn is folyik áram, ha az aszimmetria pontosan nem ismert, akkor megengedhető a következő összefüggés használata az egy vezetőéren eső e’ mértékadó feszültségesés számítására:
e' 0,75
F
e'
U vn 100 3
[V ]
ahol Uvn a névleges vonali feszültség.
ahol Uvn a névleges vonali feszültség.
56
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Abban az esetben ha a vezeték ellenállása sokkal nagyobb, mint a reaktanciája (Rv >>Xv) pl. belsőtéri hálózatoknál,
A vezetékek feszültségesésére történő méretezésének lépései:
akkor az e feszültségesés számításakor az UH hosszirányú
Kiszámítjuk a fogyasztó teljesítmény felvételét. A villamos
feszültségesésnél a második tag elhanyagolható, így :
motorok adattábláján a motor tengelyén leadott Pt tengely
e U H I h RV
akkor, ha Xv 0.
teljesítményt adják meg. Ez a motor hatásfoka miatt mindig kevesebb a P felvett teljesítménynél, mert a motorban az energiaátalakítás folyamán veszteségek keletkeznek.
Ekkor a kisfeszültségű belsőtéri hálózatok méretezésénél elegendő csak a vezeték hatásos ellenállásával számolni. A
A hatásfok értékét
feszültségesést az áram hatásos (wattos) összetevője hozza
Pt P
képlet
létre a vezeték ohmos ellenállásán. Ez a későbbiekben a
tengely-, P a felvett teljesítmény;
különböző teljesítménytényezőjű fogyasztók által terhelt
ebből a felvett teljesítmény :
P
vezeték feszültségesésre történő méretezését leegyszerűsíti.
A felvett teljesítményből a hálózatot terhelő áramerőség hatásos összetevője a következő módon számítható ki :
I
P U
Egyfázisú váltakozó áramú két- és háromvezetős rendszer esetén :
P U I cos U I h
Ih
P U
Háromfázisú váltakozó áramú szimmetrikus rendszer esetén :
P 3 U f I f cos 3
ki,
ahol
Pt
a
Pt
melyből a háromfázisú váltakozó áramú szimmetrikus rendszer esetén :
Egyenáramú két- és háromvezetős rendszer esetén :
P U I
fejezi
I fh
P P 3 U f 3 U v
ahol :
cos
P
a villamos hálózatból felvett hatásos teljesítmény
Uf
a fogyasztó fázis feszültsége (háromfázisú rendszerben)
Uv
a fogyasztó vonali feszültsége (háromfázisú rendszerben)
cosφ a váltakozó áramú fogyasztó teljesítménytényezője.
Uv I f cos 3 U v I fh 3
A vezetők szükséges keresztmetszetét a terhelő áram és a megengedett feszültségesés ismeretében az egy vezetőéren eső e’ mértékadó feszültségesés alapján határozzuk meg. Az egy vezetőéren megengedett feszültségesés:
e' I h Rv I h
l Ih l A A
Egy adott vezeték esetén – mivel a fajlagos ellenállás és a vezeték keresztmetszete állandó -, az egy vezetőéren létrejövő feszültségesés a következőképp is felírható
e' k I h l
t Az egy vezetőéren létrejövő e’ feszültségesés értéke az Ih·l t értékétől, az úgynevezett áramnyomaték nagyságától függ. A vezeték szükséges keresztmetszete a fentiekből : f e s z ahol : ü
A
Ih l e'
l t s é Feszültségesésre méretezésnél mindig az I áram Ih hatásos g (wattos) összetevőjével kell számolni !!! e s
57
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A veszteségi teljesítménynek az összes fogyasztáshoz viszonyított arányát az százalékos teljesítményveszteség adja meg : PV
4.3. Méretezés teljesítményveszteségre
A vezetéken átfolyó áram azon veszteségi teljesítményt okoz, amelyet a vezeték hőenergia formájában a környezetnek ad át. Az energiaellátás szempontjából ezt a veszteséget célszerű minimalizálni.
P
100 (%)
Fk
k
A gyakorlatban a százalékos teljesítményveszteség elfogadható értéke 5 %.
A tápponton leadott PT teljesítmény a fogyasztó PF
Az egy vezetőéren keletkező p’ mértékadó teljesítmény-
teljesítménye mellett a vezeték PV veszteségi teljesít-
p , I 2 Rv
veszteség :
ményét is fedezi. A vezeték veszteségi teljesítménye :
PV PT PF
ahol I a fogyasztó látszólagos árama, Rv pedig egy vezető ér
[W ]
ellenállása.
Egyenáramú és egyfázisú váltakozóáramú táplálás esetén :
p ' I 2 Rv
PV 2 100
P
4.4. A vezetékméretezés feltételének megválasztása
Fk
k
2
[W ] Az alábbiakban egy példa kapcsán vizsgáljuk meg, hogy a méretezésnél a feszültségesésre, vagy a teljesít-
Szimmetrikus, háromfázisú táplálás esetén az egy vezetőéren a mértékadó teljesítményveszteség :
p' I 2 Rv
PFk PV k 3 100 3
Ismertek a fogyasztó adatai : pl.:
ha
Az I. egyenletet osztva a II. egyenlettel :
XV 0
l 2 100 I cos l A 2 100 I cos U I cos A U l l 2 2 100 I 2 100 U I 2 A A U I cos
p' I 2 RV Egyfázisú táplálást figyelembe véve, egy vezetőéren
e'
a
figyelembe venni.
[W ]
Az egy vezetőéren a mértékadó teljesítmény veszteség :
a mértékadó feszültségesés :
U, I, cos,
vezetéket pedig elegendő csak az ohmos ellenállásával
Az egy vezetőéren a mértékadó feszültségesés :
e' U H I h RV I m X V I h RV IRV cos
mény veszteségre történő méretezéssel számolunk.
U l I cos 100 2 A
I.
cos 2
a mértékadó teljesítmény veszteség : p'
P UI cos l I 2 100 2 100 2 A
II.
összefüggést kapjuk az egyfázisú táplálás esetén.
58
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Háromfázisú rendszerben, szimmetrikus terhelés esetén, egy
Az I. egyenletet osztva a II. egyenlettel :
fázisvezető éren
l 3 100 I cos l A 3 100 I cos 3 U v I cos Uv A l l 3 100 I 2 3 100 U v I 2 A A 3 U v I cos
a mértékadó feszültségesés :
Uv l I cos e' 100 3 A
I.
cos 2
a mértékadó teljesítmény veszteség :
p'
P 3U v I cos l I 2 100 3 100 3 A
II. összefüggést kapjuk a háromfázisú rendszerben, szimmetrikus terhelés esetén.
Kérdés : a szokásosan betartandó értékekre milyen cos
4.5. A vezeték ellenőrzése melegedésre
mellet adódik azonos keresztmetszet? = 3 % és = 5 % értékeket figyelembe véve kb. cos = 0,8
A vezetékek feszültségesésre- vagy teljesítmény vesz-
teljesítménytényező esetén egyezik meg mindkét méretezési
teségre történő méretezése során kiszámított, illetve
mód esetében a keresztmetszet. Ebből következik, hogy
kiválasztott szabványos vezető keresztmetszetet mele-
cos > 0,8 esetén, ami a legtöbb esetben teljesül a vezetéket
gedésre mindig ellenőrizni kell!
feszültségesésre kell méretezni, az alatt pedig teljesítményveszteségre. Az áramszolgáltató elosztóhálózatok átlagos teljesítménytényezője cos 0,95 körüli érték.
A vezeték melegedését a rajta átáramló elektronok súrlódása következtében a vezeték belsejében keletkező hő okozza. Hőegyensúlyról akkor beszélünk, ha – időegység alatt a keletkező- és a vezeték felületén leadott hő azonos. Ehhez tartozik egy vezeték hőmérséklet.
Az hogy a hőegyensúly milyen hőmérsékleten alakul ki, függ a vezeték anyagától, annak kialakításától, elhelyezésétől és
Q Pdt cmd (t ) F (t )dt [ J ]
a környezeti hőmérséklettől. Ennek a hőtechnikai számítása differenciál egyenlet módszerrel lehetséges. A vezetékben keletkező hőenergia egy része a vezeték tömegét melegíti, míg másik része hőátadás útján a környezetbe távozik. Az elemi dt időszeletre felírható mérlegegyenlet :
Q Pdt cmd (t ) F (t )dt [ J ]
ahol : P [W] t [s]
- a vezetéket melegítő teljesítmény - az idő
c [J/KgK] m [kg] [K]
- a melegedő tömeg átlagos fajhője - a melegedő tömeg nagysága - a vezetéket és a környezet hőmérsékletének a különbsége - a vezetéket hőleadó felülete - a fajlagos hőátadási tényező
F [m2] [W/m2K]
59
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az egyenletet (t)-re megoldva megkapjuk a környezeti hőmérséklethez képesti túlmelegedés időfüggvényét, melyből a környezeti hőmérséklet ismeretében a vezeték üzemi hőmérséklete számítható. A vezeték üzemi hőmérséklete :
A gyakorlatban a vezeték melegedésre való ellenőrzését nem számítással, hanem szabványban közölt terhelési táblázat felhasználásával történik, mely egy adott környezeti hőmérsékletre és egy adott megengedett vezeték hőmérsékletre vonatkozik. A melegedésre történő ellenőrzésnél mindig az eredő áramot (látszólagos áramot)
I
ü (t ) k ( t )
Ih cos
kell meghatározni és ennek alapján a terhelési táblázatból a szükséges keresztmetszetet kiválasztani. A vezeték és minden villamos gép, berendezés melegedését a rajta átfolyó eredő áram hatására kialakuló I2·RV teljesítményveszteséget hozza létre.
A vezeték melegedésre való ellenőrzését az MSZ 2364-
A alapterhelhetőségi értékhez tartozó környezeti feltételektől
523:2002 (A kábel- és vezetékrendszerek megengedett
való eltérés esetén az alapterhelési értéket módosító
áramai) szabvány alapján végezhetjük.
tényezőkkel kell megszorozni, amely tényezők táblázatokból,
A szabvány által az egyes, szabványos keresztmetszetekhez megadott alapterhelhetőségi áramértékek a vezeték üzemi
diagramokból vagy összefüggésekből állapíthatók meg. A szigetelt vezetékek megengedett áramterhelhetőségét a
melegedésére történő kiválasztásának kiindulási értékét
vezeték megengedett legmagasabb hőmérséklete szabja
képező, időben állandó, tartós terhelőáram.
meg, amit pedig a vezetőanyag és a szigetelés anyaga határoz meg.
A vezetékek áramterhelhetősége függ :
Polivinil-klorid (PVC) szigetelőanyag esetén a megengedett,
- a vezetőanyag és a szigetelés anyagától,
legmagasabb tartós vezetékhőmérséklet 70C, térhálós
- az elhelyezés módjától,
polietilén (XLPE) vagy etilén-propilén gumi (EPR) esetén
- a környezeti hőmérséklettől.
90C.
A vezeték külső felülete a keresztmetszet értékének csupán A vezeték hűlési viszonyai jelentősen befolyásolják az
négyzetgyökével
áramterhelhetőséget. A hűlési viszonyok függnek a szigetelés
vezeték viszonylag jobban hűl, mint a vastagabb vezetékek.
hővezetőképességétől.
A szabvány ezért adja meg az egyes keresztmetszetekhez
rendelkező
Kisebb
vastagságú
szigeteléssel
vezetékek terhelhetősége nagyobb,
mint
a
vastagabb szigeteléssel rendelkezőké. Befolyásoló tényező a vezeték felülete is, amely F f
A
ahol A a vezeték keresztmetszet.
növekszik,
ezért
kis
keresztmetszetű
tartozó alapterhelhetőségi értéket és nem a négyzetmilliméterre vonatkoztatottat. Kisebb hűtőfelülettel lehet számolni, ha sok vezetőér vezet áramot a közös szigetelésen belül, de akkor is, ha több vezetéket helyeznek szorosan egymás mellé.
60
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A szigetelt vezetékek megengedett áramterhelhetőségét
B2
befolyásolja az elhelyezés módja is. A szabvány un.
lából készült falra szerelt védőcsőben.
referenciamódokat határoz meg. Ezeknél a referencia-
C
módoknál a megengedett áramokat vizsgálattal vagy számítással határozták meg. Ezen referenciamódok : A1 Köpeny nélküli vezetékek vagy egyerű kábelek vagy köpenyes vezetékek hőszigetelő anyagú falban lévő védőcsőben. A2 Többerű kábel vagy köpenyes vezeték hőszigetelő anyagú falban lévő védőcsőben.
Többerű kábel vagy köpenyes vezeték fából vagy tégEgy- vagy többerű kábel vagy köpenyes vezeték fából
készült falra szerelve. D
Többerű kábel vagy köpenyes vezeték földben elhe-
lyezett alagútcsatornában. E, F, G Egy- vagy többerű kábel vagy köpenyes vezeték levegőben. A szigetelt vezetékek megengedett áramterhelhetőségét a környezeti hőmérséklet is befolyásolja. A szabványban
B1 Köpeny nélküli vezetékek vagy egyerű kábelek vagy
közölt táblázatokból kiolvasható áramterhelhetőséghez leve-
köpenyes vezetékek fából vagy téglából készült falra szerelt
gőben elhelyezett vezetékekhez 30C levegő-, míg a földben
védőcsőben.
elhelyezettekhez 20C föld környezeti hőmérséklet tartozik.
A megengedett áramterhelhetőségét a különböző elhelyezési módokra, három terhelt vezető esetén az 52-C3 táblázat tartalmazza. Több a szabványostól eltérő körülmény – alapterhelést módosító tényező – együttes jelenléte esetén a módosító tényezők szorzata lesz a tényleges csökkentő tényező. Ekkor a megengedhető üzemi terhelőáram
I m k1 k 2 k3 I A ahol IA az alapterhelhetőség értéke.
61
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
k1 a környezeti hőmérsékletet figyelembe vevő módosító tényező 10C és 95C közötti hőmérsékletekre adja meg az alapérték szorzótényezőjét, ami természetesen a szabvány szerinti 30C-nál vesz fel az 1 értéket. Ez alatt 1-nél nagyobb, fölötte 1-nél kisebb értékű. (52-D1 táblázat.) k2 a több áramkört figyelembe vevő módosító tényező az áramkörök számától függően adja meg az alapérték szorzótényezőjét. (52-E1 táblázat) k3 a több védőcsövet figyelembe vevő módosító tényezőt akkor kell figyelembe venni, ha egymás mellett közvetlenül védőcső, illetve védőcsatorna, kötegelt vezeték illetve kábelszerű vezeték úgy van elhelyezve., hogy köztük 500mm-nél kisebb a távolság. (52-E2 táblázat)
Az MSZ 2364-523:2002 szabvány a korábbiakkal ellentétben foglalkozik a felharmonikus áramok figyelembe vételével is. A „C” mellékletben meghatározza a csökkentő tényezőt – négyvagy öterű kábelek és köpenyes vezetékek esetén – a harmonikus áramokra. (C52-1 táblázat) Ez a szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszer nullavezetőjében folyó zérus sorrendű áramokból (3., 9., 15., 21. stb. felharmonikusok) adódó többlet terhelést veszi figyelembe. Ez az áram nagyobb is lehet, mint a fázisvezető árama, mivel az egyes fázisokban folyó zérus sorrendű összetevők a nulla vezetőben algebrailag összegződnek.
62
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ilyen harmonikus áramokat okoz az elektronikus előtéttel ellátott fénycső világítás, a számítógépek-, monitorok-, nyomtatók csúcsegyenirányítót tartalmazó tápegységei, az egyfázisú betáplálással rendelkező frekvenciaváltók, stb.. A nulla vezető terhelése még kedvezőtlenebb, abban az esetben, ha a három fázisból csak kettő van terhelve. Ekkor a nullavezetőben az aszimmetrikus áramon kívül harmonikus áram is folyik. Ez a nullavezető túlterheléséhez vezethet. Ha a nullavezető árama várhatóan nagyobb lesz mint a fázisáram, akkor a kábel méretét a nulla áram alapján kell meghatározni. A szabvány szerint, ha az áram felharmonikus tartalma – az alpharmonikushoz (50Hz-es összetevő) viszonyítva -, 35%-nál kisebb, akkor a fázisáram alapján, ha annál nagyobb, akkor a nullavezető árama alapján kell a vezetéket melegedésre ellenőrizni.
Periodikus jelek Fourier spektrumának magyarázata.
Példa : Egyfázisú csúcsegyenirányítós tápegység
Elvi kapcsolás
Feszültség és áram függvény
A T illetve a 2 szerint periodikus függvények Fourier sorba fejthetők
k 1
k 1
f (t , T ) F0 ( Ak cos k t Bk sin k t ) F0 ( Fk cos k t k ) Amplitúdó effektív érték
az együtthatók :
F0 Ak Frekvenciatartomány Időtartomány
1 T
T
1
2
f (t ) dt 2 f ( t ) d ( t ) 0
0
T
2 1 f (t ) cos k t dt T 0
f ( t ) cos k t d ( t) 0
2T 1 2 Bk f (t ) sin k t dt f ( t ) sin k t d ( t ) T 0 0
Idő
Fk Ak2 Bk2
Egyfázisú csúcsegyenirányítós tápegység, normál üzemben
2
tg k
Bk Ak
Egyfázisú csúcsegyenirányítós tápegység, alapharmonikus
63
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Egyfázisú csúcsegyenirányítós tápegység, 3. harmonikus
Harmonikusok a háromfázisú rendszerben A hálózatokon a gyakorlatban csak a páratlan felharmofelharmonikusok fordulnak elő. Ekkor az „a” fázis feszültsége:
u a (t ) U 1 cos t U 3 cos 3 t U 5 cos 5 t ... Szimmetrikus rendszernél a „b” fázis feszültsége 120°-ot késik: u b (t ) U 1 cos( t 120 ) U 3 cos 3 ( t 120 ) U 5 cos 5 ( t 120 ) ...
A „c” fázis feszültsége az „a” fázishoz képest 240°-ot késik, azaz 120°-ot siet, így „c” fázis feszültsége : u c (t ) U 1 cos( t 120 ) U 3 cos 3 ( t 120 ) U 5 cos 5 ( t 120 ) ...
A beszorzást elvégezve és 180°-nál kisebb szögeket írva :
u a ( t ) U 1 cos t U 3 cos 3 t U 5 cos 5 t ... u b (t ) U 1 cos( t 120 ) U 3 cos 3 t U 5 cos( 5 t 120 ) ...
uc (t ) U1 cos(t 120) U 3 cos 3t U 5 cos(5t 120) ... Ábrázolva a forgó vektorokat : Im
ω
Im
Re
Pozitív sorrend = 1+6k 1, 7, 13, 19, stb.
Csillag kapcsolás, nulla vezetővel Itt a vonali feszültségek pillanatértékeit az egyes fázisfeszültfázisfeszültségek különbségeként kapjuk: u AB ( t ) u b ( t ) u a (t ) u BC ( t ) u c ( t ) u b (t )
u CA ( t ) u a (t ) u c (t ) 3ω
Im
Re
Re
Zérus sorrend = 3+6k 3, 9, 15, 21, stb.
A vonali feszültségek görbealakja más mint a fázisfeszültségeké. Ha nullavezető is van és a terhelés szimmetrikus, akkor – mivel a fázisfeszültségekben az összes felharmonikus megtalálható -, így a fázisáramokban és az ezekkel azonos vonali áramokban is megjelenik a teljes felharmonikus tartomány.
5ω
Negatív sorrend = 5+6k
k=0, 1, 2 ..
5, 11, 17, 23, stb.
A nullavezető áramát a fázisáramok összege adja:
i0 ( t ) i a ( t ) ib ( t ) i c ( t )
Nulla vezető árama Az összegzésnél az alapharmonikus, alapharmonikus, a pozitív sorrendűsorrendű- és a negatív sorrendű harmonikusok kiesnek, míg a zérus sorrendűek összegződnek. Emiatt a nullavezető árama még szimmetrikus terhelés esetén sem zérus, hanem a három fázisvezetőben folyó zérus sorrendű áramok összege fog folyni: i0 ( t ) 3 I 3 m sin( 3 t 3 ) 3 I 9 m sin( 9 t 9 ) ... A nulla vezető áramának effektív értéke a zérus sorrendű áramok effektív értékének a négyzetösszege alapján számítható :
I 0 3 I 32 I 92 I 152 I 212 I 272 I 332 I 392 I 452 ... !!! Ez a nulla vezetőben lényeges többlet terhelést eredményez !!! (Olyan helyeken, ahol a terhelések zöme nem-lineáris pl. irodaházak, a fázisvető áramának a 2-3 szorosa is folyhat a nullavezetőben.)
Fázisfeszültség u(t) időfüggvénye (15% harmadik harmonikus)
64
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Fázisáram i(t) időfüggvénye (15% harmadik harmonikus)
A nullavezető árama harmadik harmonikus esetén.
Az
MSZ
2364-523:2002
szabvány
meglehetősen
sok
táblázatot ad, melyek közül a választás nem egyszerű. Ezért engedi meg, hogy a nemzeti bizottságok ezekhez képest egyszerűsítő táblázatokat is készíthessenek. Ilyen táblázatok egyenlőre nem készültek, de ezek esetleges kiadásáig használhatók a régi MSZ 14550 táblázatai is. (MSZ 14550 táblázat)
Példa : A fázisfeszültségek és az áramok jelalakjai a transzformátornál.
65
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az MSZ 14550-1:1979 szerint
Az MSZ 14550-1:1979 szerint
A 4.6 Vezetékek méretezése zárlati melegedésre Zárlat esetén a vezetéket az általa villamosenergiával ellátott készülék névleges impedanciája helyett annál sokkal kisebb értékű impedancia terheli, amely többnyire megegyezik magának a vezetéknek az impedanciájával. A feszültségesésre történő méretezésnél láttuk, hogy a vezetéken eső feszültség, így annak impedanciája is néhány százaléka csupán a fogyasztóénak. Ha tehát csak ez képezi a táppont terhelését, akkor az ilyenkor fellépő áram, - a zárlati áram -, több tízszerese a névleges áramnak, a Joule-veszteség pedig több százszorosa az üzem közben fellépőnek.
Az Iz zárlati áram hatására t idő alatt az l hosszúságú, A keresztmetszetű, fajlagos ellenállású vezetékben keletkező hőenergia :
Q I z2 t
l A
(J)
a vezeték hőmérsékletét üzemiről zárlati hőmérsékletre növelő hőmennyiség :
Q c m z ü (J ) ahol
J c a fajhő, m (kg) pedig a tömeg. kg K
zárlati
áramhoz
tartozó
állandósult
hőmérsékletet
meghatározva, az olyan nagy érték lenne, amelyen már a vezetőér is megolvadna. A zárlati áram nem csak a vezetéket, hanem az útjába eső többi készüléket és berendezést is igénybe veszi. Mindezek miatt a zárlati áramot a lehető leghamarabb célszerű lekapcsolni. A villamos hálózat berendezéseit, így a vezetéket is zárlatvédelemmel kell ellátni. A zárlat fellépésétől annak megszűnéséig, azaz a zárlatvédelem működéséig a zárlati áram melegedést okoz a vezetékben. A számításkor a rövid időtartam miatt a hőleadás elhanyagolható és a keletkező hőmennyiség teljes egészében a vezeték anyagát melegíti. A különböző vezetéktípusok zárlatkor megengedett legmagasabb hőmérsékletét táblázatok tartalmazzák.
A vezető minimális keresztmetszete ebből a szempontból tehát:
I z2 t
l c m z ü A
A I z2 t
l c m z ü
mm 2
A legtöbb esetben ez a méretezés elhagyható, ha zárlat esetén az olvadóbiztosító vagy a megszakító egy másodpercen belül megszünteti a zárlatot.
66
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
4.7. Különböző alakzatú vezetékek méretezése.
4.7.1. Tápvezetékek méretezése
A A kisfeszültségű fogyasztók villamos energiával történő ellátása a különböző hálózat alakzatok egy vagy több táppontján keresztül történik.
fogyasztókat
a
tápponttal
közvetlen
összekötő
vezetékeket tápvezetékeknek nevezzük. A tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés.
A következőkben a különböző alakzatú belsőtéri elosztóvezetékek szükséges keresztmetszetét határozzuk meg
UT
l
UF
feszültségesésre történő méretezéssel és melegedésre
P
történő ellenőrzéssel. Továbbá meghatározzuk a vezeté-
I
cosφ
ken létrejövő teljesítmény veszteséget is.
Az előzőekben elmondottak alapján számpélda keretében egy tápvezetéket méretezzünk feszültségesésre, ellenőrizzük melegedésre és meghatározzuk a vezetéken létrejövő teljesítményveszteség értékét is. 1. Példa A tápponttól 100 m távolságban lévő 400/230 V háromfázisú feszültségű, 22 kW tengely-teljesítményű fogyasztót kívánunk villamos energiával ellátni. A fogyasztó teljesítmény tényezője cosφ = 0,8; hatásfoka = 0,85; 1 mm 2 m
a réz vezeték fajlagos ellenállása 56
A megengedett feszültségesés százalékos értéke = 5%; a teljesítményveszteség százalékos értéke = 5% lehet. A vezeték az „A” szerelési csoportba tartozik. (Védőcsőbe szerelt egyéb vezeték.)
A fogyasztó által felvett hatásos teljesítmény:
P
22 Pt 25,88kW 0 ,85
A vezetéket terhelő hatásos (wattos) áram:
Ih
P
3U v
25880 37,35 A 3 400
A vezetéket terhelő eredő (látszólagos) áram:
I
Ih 37,35 46,69 A cos 0,8
A vezetékek melegedésére történő ellenőrzése a 4.2. táblázat felhasználásával történik. Az egy vezetőéren megengedett feszültségesés:
A 6mm2 keresztmetszetű réz vezető A csoportú alapterhelhetősége 35A (25 °C levegő környezeti hőmérsékleten).
e'
5 400 Uv 11,55 V 100 3 100 3
Ez kisebb mint a vezetéket terhelő 46,69A eredő (látszólagos) áramerősség. Ezért nagyobb szabványos keresztmetszetű vezetéket kell választani. A következő szabványos kereszt-
A szükséges vezeték keresztmetszete:
A
1 Ih l 37,35 100 5,77mm2 e' 56 11,55
Ehhez legközelebb álló szabványos keresztmetszet: 6 mm2
metszet 10 mm2-es amely 48A-el terhelhető. Ez a keresztmetszet feszültségesés szempontjából megfelelő. Teljesítményveszteség számítása, melyet a látszólagos áram alapján kell elvégezni.
p' I 2 R I 2
l 1 100 46,69 2 389,28 W A 56 10
67
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ennek százalékos értéke a
p'
P 100 3
A vezetékek melegedésére történő ellenőrzését az MSZ 2364523:2002 szabvány 52-C3 táblázata alapján is végezzük el.
képletből fejezhető ki.
A 6mm2 keresztmetszetű réz vezető, védőcsőbe szerelve, B1 csoportú alapterhelhetősége 36A (30 °C levegő környezeti
300 p ' 389, 28 300 4,51% 25880 P
hőmérsékleten). Ez kisebb mint a vezetéket terhelő 46,69A
Ez kisebb mint a megengedett 5%-os érték. Tehát a 10 mm 2es vezeték keresztmetszet teljesítmény veszteség szempontjából is megfelelő.
eredő (látszólagos) áramerősség. Ezért nagyobb szabványos keresztmetszetű vezetéket kell választani. A következő szabványos keresztmetszet 10 mm2es amely 50A-el terhelhető. Ez a keresztmetszet megfelelő. Tehát hasonló keresztmetszetet kaptunk.
4.7.2. Elosztóvezeték méretezése 1. Feladat Teljesítményveszteségre való méretezéssel számítsuk ki a A táppontból táplált elosztóvezetékeket a fogyasztók
háromfázisú motor tápvezetékének keresztmetszetét.
nemcsak a végén, hanem közbenső pontjaiban is A hálózati feszültség 400/230 V;
terhelik.
1 mm
2
a vezeték hossza l = 100 m; 56 m a fogyasztó tengelyteljesítménye 20 kW; cos φ = 0,6;
Ilyen elosztóvezeték például az utcán fektetett kisfeszültségű kábel, amelyről minden háznál van egy-egy
a teljesítményveszteség megengedett értéke = 5%.
leágazás; vagy a bérházak fölszálló fővezetékei, továbbá a lakásokon belül a világítási áramkörök is.
A fogyasztók áramait i1, i2, … ix –szel, a tápponttól való
A méretezés a végigfutó keresztmetszetek elve alapján
távolságukat L1, L2, … , Lx -szel, az egyes fogyasztói
történik, figyelembe véve azt, hogy a legutolsó fogyasztónál
leágazások egymásközti távolságát I1, I2 … Ix -szel, az
sem léphet fel a megengedetnél nagyobb feszültségesés.
elosztóvezeték egyes szakaszain folyó áramokat I1, I2... Ix szel jelöltük.
Ebből következik, hogy az egyes szakaszok feszültségeséseinek összege egyenlő a megengedett feszültségeséssel.
Ln
e' e1' e2' ... ex' ...en'
Lx
I1h l1 I 2 h l2 ... I xh l x ... I nh ln A A A A
L2 L1 e’1
UT
e’ 2
I1 l1
e’x
I2 i1
l2
e’ n
Ix i2
lx
In ix
ln
e'
xn ( I1h l1 I 2 h l2 ... I xh l x ... I n ln ) I xh lx A A x 1
in
68
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
melyből az A keresztmetszetet kifejezve :
A
x n I xh l x e' x 1
képletet, amellyel az elosztóvezeték keresztmetszete szintén meghatározható. Ha feszültségesésre méretezünk, akkor az áramok mindig
A képlet segítségével a szükséges elosztóvezeték kereszt-
csak a hatásos (wattos) áramok.
metszete meghatározható.
Az Ixh·lx és az ixh·Lx szorzatokat áramnyomatéknak nevezzük.
Az előbbi egyenletben az I1, I2, … Ix elosztóvezeték szakaszáramai és az l1, l2, … lx fogyasztói leágazások egymásközti távolsága helyébe az i1, i2, … ix fogyasztói áramokat és L1, L2, ... Lx fogyasztók tápponttól való távolságát behelyettesítve, beszorzás, összevonás és i szerinti rendezés után az A keresztmetszetre eredményül kapjuk :
A
x n ixh Lx e' x 1
2. Példa Méretezendő feszültségesésre a 400/230V feszültségű háromfázisú elosztó hálózat.
1 mm 2 és az MSZ 236456 m 523 szerint B1 (falra szerelt védőcsőben lévő vezeték) szerelé-
A vezeték anyaga vörösréz
si csoportba tartozik. A megengedett feszültségesés 5 %.
Az egyes fogyasztói terhelések: P1 = 30 kW, cosφ1 = 0,7; P2 = 20 kW, cosφ2 = 0,8; P3 = 10 kW,
Pk
30kW
20kW
10kW
cosφk
0,7
0,8
1
sinφ, tgφ, értékeket és ezek segítségével a Q meddő telje-
sinφk
0,714
0,6
0
sítmény értékeket. Meghatározzuk a hatásos (wattos) és a
tgφk
1,02
0,75
0
Qk = Pk · tgφk
30,6kVAr
15kVAr
0
43,3A
28,9A
14,43A
44,22A
21,67A
0
cosφ3 = 1. Az egyes fogyasztókhoz az ismert képletekkel kiszámítjuk a
meddő fogyasztói terhelő áram értékeket is. L3
ikh
L2 l1=50m
UT
I1
l2=100m
i1
I2
ikm = ikh · tgφk
l3=50m
i2
I3
i3
Az egy vezetékre megengedett feszültségesés értéke:
e'
5 400 Uv 11,55 V 100 3 100 3
Az elosztóvezeték szükséges keresztmetszete a hatásos áramok alapján :
A
(i1h L1 i2 h L2 i3h L3 ) e'
1 (43,3 50 28,9 150 14,43 200) 14,51 mm2 56 11,55 A feszültségesésre méretezés eredményeként a következő szabványos vezeték-keresztmetszetet a 16mm2-et választjuk. Ezt melegedésre ellenőrizni kell!!!
Pk 3U
A melegedésre történő ellenőrzéshez az I1 szakasz áram (látszólagos áram) nagyságát kell meghatározni. Mivel az egyes fogyasztók különböző cosφ értékűek, ezért először az első vezetékszakaszt terhelő összes hatásos (wattos)- és meddő áram nagyságát kell külön - külön meghatározni. I1h = i1h + i2h + i3h = 43,3 + 28,9 +14,43 = 86,63 A I1m = i1m + i2m + i3m = 44,22 + 21,67 + 0 = 65,89 A Az I1 eredő áramot (látszólagos áram nagyságát) Pithagorasz tétel segítségével számíthatjuk ki:
I1 I12h I12m 86,632 65,892 108,84 A
69
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az első szakasz eredő terhelő árama 108,84A.
Az I2 eredő áramot (látszólagos áramot) Pithagorasz tételével
Ehhez a B1 szerelési csoportot (falra szerelt védőcsőben
számíthatjuk ki:
lévő vezeték) figyelembe véve a táblázat szerint a 16 mm2-es
I 2 I 22h I 22m 43,332 16,232 46,27 A
vezeték keresztmetszet nem felel meg, hanem 35 mm2-es vezeték szükséges. Ennek terhelhetősége 110 A, ami megfelelő.
A harmadik szakasz eredő terhelő árama: I3h = i3h = 14,43 A
Határozzuk meg az elosztóvezetéken létrejövő teljesítmény-
I3m = i3m = 0 A
veszteség nagyságát és százalékos értékeit! Az I3 eredő áramot (látszólagos áramot) Pithagorasz
Az első szakasz eredő terhelő árama: 108,84A
tételével számíthatjuk ki:
A második szakasz eredő terhelő árama:
I 3 I 32h I 32m 14,43 2 0 2 14, 43 A
I2h = i2h + i3h = 28,9 +14,43 = 43,33A I2m = i2m + i3m = 16,23 + 0 = 16,23A
Az egyes szakaszokon az egy vezetéken létrejövő teljesítményveszteség értéke:
p1' I 12 R1v 108,84 2
p2' I 22 R2v 46,27 2
50 302,2 W 56 35
100 109, 23 W 56 35
p3' I 32 R3v 14,432
50 5,31 W 56 35
Az összes teljesítményveszteség egy vezetéken :
Ez a teljesítményveszteség egy fázisvezetőn jön létre, ezért a százalékos érték meghatározásánál a fogyasztó hatásos teljesítmények harmadával (az egy fázison átvitt teljesítménnyel) kell számolni.
p'
P 100 3
ebböl
300 p ' 300 416,74 2,08 % P 60000
ahol P az összes fogyasztói teljesítmény : P = P1 + P2 + P3 = 30 + 20 + 10 = 60 kW = 60 000 W A tápponti teljesítménytényező :
p’ = p’1 + p’2 + p’3 = 302,2 + 109,23 + 5,31 = 416,74 W
cos T
I1h 86,63 0,7959 I1 108,84
2. Feladat Feszültségesésre méretezendő a 4.7.3. ábrán látható 230 V feszültségű izzólámpás világítási fogyasztókat tápláló elosztóA
megengedhető
teljesítményveszteség,
a
megengedett
feszültségesés alapján:
5 m m 7,89 % cos 2 T 0,79592
vezeték. A megengedett százalékos feszültségesés = 2 %; a vezető fajtagos ellenállása = 0,03·10-6 m. Ellenőrizzük a vezetéket melegedésre is. l1=15m
l2=20m
l3=30m
l4=15m
l5=20m
4.7.3. ábra
Tehát a vezeték teljesítményveszteségre is megfelelő, mivel a tényleges teljesítmény veszteség 2,08%, mely kisebb mint a megengedhető.
I1
I2 i1
P=2,5kW
I3
I4
i2
i3
i4
i5
1kW
5kW
2kW
5kW
70
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
3. Feladat Egy 400 / 230 V feszültségű háromfázisú elosztó hálózatot a
4.7.3. Sugaras elosztóvezeték méretezése
következő fogyasztók terhelik. A tápponttól : 40 m távolságra,
P1 = 40 kW teljesítményű, cosφ1 = 0,8;
100 m távolságra P2 = 20 kW teljesítményű, cos φ2 = 1; 200 távolságra
P3 = 60 kW teljesítményű, cosφ3 = 0,6
teljesítménytényezőjű fogyasztó. A megengedett százalékos feszültségesés = 5 %;
Sugaras vezetékeknek nevezzük az olyan egyik végéről táplált szétágazó nyílt vezetékalakzatot, amelyben a fogyasztóhoz az áram csak egyetlen meghatározott úton juthat el (4.7.4. ábra).
az alumínium vezető fajlagos ellenállása = 0,03·10-6 m Méretezzük feszültségesésre az elosztó vezetéket, majd ellenőrizzük melegedésre is!
l2, A2
l0, A0
UT
l1, A1 A
(képzetes hosszúságú) vezetékké alakítjuk át, úgy hogy a
l3, A3
l4, A4
l5, A5
A méretezés elve, hogy a sugaras vezetéket egyetlen i1
B
C
vezeték végén van a teljes terhelés. A 4.7.5. ábrán látható módon a sugaras vezetéket végeredményben egy tápveze-
i2
tékké alakítjuk át. Így az eredeti sugaras hálózatot helyettesítő tápvezetéken
i3 i4
4.7.4. ábra
A vezetékek méretezésénél itt is alkalmazzuk a végigfutó keresztmetszet elvét, ami azt jelenti, hogy minden elágazás
létrejövő feszültségesésnek ugyanakkorának kell lenni, mint a valóságban az elágazások utáni végpontokon. Ennek alapján meghatározható a képzetes hosszúságú () vezeték. A vezetéken létrejövő feszültségesés az
után a vezeték keresztmetszetek összege egyenlő az
e'
elágazás előtti vezető keresztmetszetével (lásd a fenti ábrán A0 = A1 + A4, illetve A1 = A2 + A3).
képlet szerint az Ih · l áramnyomatékkal arányos.
12 l1, A1
i1 + i 2
Az alábbi ábrán a két elágazó vezetéket helyettesitő tápvezeték képzetes hosszúságának meghatározása a következő-
l0, A0
UT
Ih l k Ih l A
képpen történik. l4, A4
34
i1
l1
i1·l1
12 i3 + i 4 UT
l0, A0
= 12+34 i = i1 + i2 + i3 + i4
i1+i2
(i1+i2) 12
l2 i2·l2 i2
4.7.5. ábra
71
Dr. TARNIK István 2008
A
feszültségesések
Elektrotechnika MA
egyenlőségével
kapcsolatban – a
mechanikai hasonlat alapján - az i1 és az i2 áramoknak (mint erőknek) az l1 és az l2 hosszúságú karon létrehozott nyomatéka (feszültségesése) az elágazási pontra ugyanakkora, mint
Ezt általánosítva n darab elágazó vezeték esetén az egyenértékű vezeték képzetes hosszúságát az alábbi egyenlőségből kapjuk:
n
i
az
x 1
n
x
ix l x
(i1 + i2) áramoknak (mint erőknek) a 12 képzetes hosszúságú karon létrehozott nyomatéka (feszültségesése) az elágazási pontra. Az áramnyomatékok arányosak a vezetéken létrejövő
feszültségeséssel. i1· l1 + i2· l2 = (i1+i2) · 12
Az elmondottak alkalmazására a 4.7.4. ábrán látható egyfázisú sugaras vezeték feszültségesésre történő méretezését végezzük el az ábrán feltüntetett adatokkal (alábbi ábra). l2=20m
i1=10A
B
l3=30m
C
l5=25m
i2=30A i3=40A
i4=20A
i1 l2 i2 l3 10 20 30 30 200 900 1100 27,5 m 10 30 40 i1 i2 40
34
1234
i
x
feszültségesés = 3 %, a rézvezető fajlagos ellenállása
1 mm 2 56 m
, a cosφ = 1. A terhelési csoport E (többerű kábel
fali konzolon, levegőben). A környezeti hőmérséklet 35 °C. Közvetlen egymás mellett 3db kábel van. B és C elágazások után terhelésmódosítást nem kell figyelembe venni. Az egy vezetékre megengedett feszültségesés :
e'
U 3 230 3,45 V 100 2 100 2
A sugaras hálózatot átalakítjuk a képzetes hosszúságok kiszámításával egyetlen tápvezetékké.
12=27,5m l0=100m
i3 0 i4 l5 20 25 500 8,33 m 20 40 60 i3 i4
l1=50m
(10 30) (50 27,5) (40 20) (50 8,33) 10 30 40 20 40 77,5 60 58,33 66 m 100
B
i1+i2= 40A
A l4=50m C 34= 8,33m
(i1 i2 ) (l1 12 ) (i3 i4 ) (l4 34 ) i1 i 2 i3 i4
lx
A hálózat feszültsége U = 230 V, a megengedett százalékos
A képzetes vezetékhosszak számítása:
12
x
megfelelően - az áram hatásos összetevőjével kell számolni.
3. Példa
l4=50m
x 1 n
ahol értelemszerűen – a feszültségesésre méretezésnek
i l i l 12 1 1 2 2 i1 i2
UT
i
x 1
Ebből az egyenlőségből a
l1=50m l0=100m A
x 1
n
i3+i4= 60A l0 = 100m
A
1234= 66m i = 100A
72
Dr. TARNIK István 2008
Ezután a 4.7.5. ábrán látható (l0+ 1234) hosszúságú tápvezeték keresztmetszetét határozzuk meg.
A
(i1 i2 i3 i4 ) (l0 1234 ) e'
1 (10 30 40 20) (100 66) 142,63 mm 2 56 3, 45 A választott szabványos keresztmetszet 150mm2. Ennek
Elektrotechnika MA
Ezt követően meghatározzuk az l0 vezetéken keletkező tényleges feszültségesést.
e'l0
a 1234 képzetes hosszúságú vezetékre, azaz az A pontból leágazó két elágazó vezetékre maradó feszültségesés:
e'1234 e'el'0 3, 45 1,19 2,26 V
alapterhelhetőségi értéke It = 379A, (E szerelési mód), amit a módosító tényezőkkel korrigálva a megengedett áramterhelhetőség Im = k1·k3·It = 0,94 · 0,65 · 379 = 231,6 A Tehát melegedésre megfelel, mivel a i = 100A.
A választott szabványos keresztmetszet 25mm2. Ennek alapterhelhetősége It= 119A, amit a módosító tényezőkkel korrigálva a megengedett árama Im = k1·k3·It = 0,94 · 0,65 · 119 = 72,7 A Ezért melegedésre is megfelel, mivel a terhelő árama 40A. A B pontból leágazó vezetékek méretezéséhez szükségünk van a leágazó l2, l3 hosszúságú vezetékekre megengedhető
1 100 l0 (i1 i2 i3 i4 ) 100 1,19 V 56 150 A0
A következőkben hasonló módon az l1 és az l4 hosszúságú vezetékek keresztmetszetét határozzuk meg: 1 A1 (i1 i2 )(l1 12 ) (10 30) (50 27,5) 24,49 mm 2 e'1234 56 2,26
így az l2 és az l3 vezetékekre maradó megengedhető feszültségesés:
e'l2 e'l3 e'1234 e1'1 2,26 1,43 0,83 V az l2 hosszúságú vezeték keresztmetszete:
A2
feszültségesés értékére is. Ennek meghatározásához kiszámítjuk az l1 vezetéken létrejövő feszültségesést:
e'l1
1 50 l1 (i1 i2 ) (10 30) 1,43 V 56 25 A1
Az l3 vezetéken megengedhető feszültségesés e‘3 = 0,83 V. Az l3 hosszúságú vezeték A3 keresztmetszete:
1 A3 i2 l3 30 30 19,36mm 2 e'l 56 0,83 3
A választott szabványos keresztmetszet 25 mm2, mely melegedésre is megfelel, mert 119 A-el terhelhető és csak 30A terheli.
1 i1 l2 10 20 4,3 mm 2 e'l2 56 0,83
A választott szabványos keresztmetszet 6 mm2. Ez 51 A -ral terhelhető. Melegedésre megfelelő, mivel csak 10A terheli.
A választott szabványos A4 keresztmetszet 35 mm2. Ennek megengedett terhelhetősége 148 A. A módosító tényezőkkel: Im4 = k1·k3·It4 = 0,94 · 0,65 · 148 = 90,4A Tehát melegedésre is megfelel, mivel csak 60A terheli. Az l5 hosszúságú vezeték A5 keresztmetszetének meghatározásához szükség van az l4 vezetéken létrejövő tényleges feszültségesés meghatározására is. Ennek értéke :
Az l4 hosszúságú leágazó vezeték A4 keresztmetszete:
A4
e'1234
(i3 i4 ) (l4 34 )
1 (40 20) (50 8,33) 27,65mm 2 56 2, 26
e'l4
1 50 l4 (i3 i4 ) (40 20) 1,53 V 56 35 A4
e'l5 e'1234 el'4 2,26 1,53 1,73 V
73
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Összefoglalva :
e’=3,45V
A5
2,26V
1,19V
Az A5 keresztmetszet:
1,43V 0,86V
1 i4 l5 20 25 5,16 mm 2 e' l 56 1,73
l2=20m
5
B
heli.
i1=10A
l3=30m l1=50m 25mm2 25mm2 l0=100m A 2
A választott szabványos keresztmetszet 6 mm2, ami melegedésre is megfelelő, mert 51 A-ral terhelhető és csak 20A ter-
6mm2
UT
150mm
l4=50m
35mm2 C
l5=25m
i2=30A
6mm2 i3=40A
i4=20A
4. Feladat Az alábbi ábrán látható sugaras vezetékhálózatot méretezze feszültségesésre és ellenőrizze melegedésre. A hálózat U= 230 V feszültségű; a megengedett százalékos feszültségesés = 2%; a fogyasztók teljesítménytényezője cosφ= 1; az alumínium vezető fajlagos ellenállása ς = 0,03 · 10-6 m. A fogyasztói terhelések és vezeték méretek az ábrán láthatók. 20m
i1=40A
100m
i5=10A
UT
20m
60m 20kW
i4=10A
cosφ=1
i3=20A
a) azonosak (például körvezeték esetén), UA = UB
A két végén táplált elosztóvezetékek a fogyasztókat két táppontból látják el villamos energiával. L
Ha a két tápponton a feszültségek egyenlők (UA = UB), akkor LBx
A kétoldali táplálás helyén kettévágva a vezetéket két elosztóvezetéket kapunk, amelynek méretezési elvét már ismerjük.
LA1
LBn
K
A i’k i1
b) különbözőek (például íves vezetékeknél). UA UB
meghatározzuk a kétoldalról táplált fogyasztó helyét (K).
LA2
IA
60kW cosφ=0,6
A táppontok feszültségei lehetnek:
4.7.4. Két végén táplált elosztóvezeték méretezése
LAx
cosφ=0,8
100m
i2=10A 50m
40kW
40m
30m
100m
UT
5. Feladat Méretezze az alábbi ábra sugaras hálózatát feszültségesésre és melegedésre. A hálózat 400/230 V feszültségű; az alumínium vezető fajlagos ellenállása = 0,03·10-6 m; a megengedett százalékos feszültségesés = 5%. A fogyasztói terhelések és vezeték méretei a következő ábrán láthatók.
i2
B i’’k
ix
in
A K pontban a legnagyobb a feszültségesés, tehát a feszültségesésre történő méretezéshez ezt kell meghatározni.
IB
74
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Először kiszámítjuk a tápponton befolyó áramerősségek
Az A táppontra felírva az áramnyomatékok egyenlőségét: IB·L = i1·LA1+ i2·LA2+…+ ix·LAx+…+ in·LAn
nagyságát, a táppontok terheléseit. Számítása mechanikai analógia alapján egyszerű.
ebből az egyenlőségből a B táppont áramát meghatároz-
A két végén táplált elosztóhálózatot fogyasztói áramaival egy
hatjuk: n
kéttámaszú tartónak tekinthetjük, ahol a függőleges terhelő erők a fogyasztók áramai, a kéttámaszú tartó A és B pontján fellépő reakció erők pedig a táppontok áramainak felelnek meg. Az egyensúlyi feltétel alapján bármelyik alátámasztási pontra felírt terhelő erők nyomatéka egyenlő a másik alátámasztási
IB
terhelő és tápponti áramok nyomatékait.
Az IA tápponti áramot Kirchoff csomóponti törvénye alapján is kiszámíthatjuk, illetve ellenőrizhetjük a számítást :
x 1
x
LAx
L
hasonlóképpen határozhatjuk meg a B pontra felírt áramnyomatékok egyenlőségéből az IA tápponti áramot: n
pont reakcióerőjének nyomatékával. Ezen elven írhatjuk fel a két ponton táplált elosztóvezetéket
i1 L A1 i2 L A2 ... i x L Ax ... in LAn L
i
IA
i1 LB1 i2 LB 2 ... i x LBx ... in LBn L
i x 1
x
LBx
L
Ha az egyik irányból befolyó áram nem tudja a fogyasztó áramigényét kielégíteni a különbséget a másik táppont
xn
I A I B i1 i 2 i x i n i x
irányából kell biztosítani.
x 1
xn
I A ix I B
Erre a fogyasztóra az is jellemző, hogy itt a mindkét táppont
x 1
felől számított feszültségesések összege egyenlő. Ezt a
Megkeressük azt a fogyasztót, amelyik mindkét oldalról kap táplálást. Valamelyik táppontból kiindulva az áram folyásának
fogyasztói
helyet
az
elosztóvezeték
súlypontjának
is
nevezhetjük.
irányában haladva egymás után vonjuk ki a tápponti áramból (az IA- vagy az IB-ből) az egyes fogyasztók terhelő áramait, míg az eredmény negatív nem lesz. IA - i1 - i2 - … < 0
A két oldalról táplált fogyasztónál a vezetéket elvágjuk és így kapunk két egy ponton táplált elosztóvezetéket (következő ábra).
K meghatározható
A
B
4. Példa A példában a 400/230 V feszültségű két végén azonos feszültséggel táplált elosztóvezetéket az alábbi ábrán feltüntetett távolságokban különböző fogyasztói teljesítmények
IA
i1
i2
i’3
i”3
i4
IB
terhelik. A megengedett százalékos feszültségesés = 5 %; az alumínium vezető fajlagos ellenállása = 0,03·10-6 m.
Az egy ponton táplált bármelyik vezetékrész méretezését a 4.5. pontban tárgyaltak szerint végezzük el.
A
300m
200m 400m
I1
Ily módon a két a végén táplált vezeték méretezését vissza-
I2
100m
I3
B
I4
vezettük az egy ponton táplált vezetékek méretezésére. A két végén táplált vezetéknek feszültségesésre történő
IA
1
2
3
IB
méretezését a 4. példában láthatjuk.
75
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
n
P1 = 20kW
P2 = 50kW
P3 = 70kW
cosφ1 = 1
0,8
0,6
IA
i x 1
xh
LBx
L
28,86 700 72,17 500 101,04 100 66,39 A 1000
n
I B i x I A (28,86 72,17 101,04) 66,39 135,68 A x 1
ih
P 28,86 A 3U
72,17A
2. Megkeressük azt a fogyasztót, amelyik mind a két táppont
101,04A
felől kap áramot. Például az IA áramból egymás után levonjuk az egyes fogyasztók áramait, vagyis kiszámoljuk az egyes
Feszültségesésre méretezünk, ezért a hatásos áramokkal
vezetékszakaszok terhelőáramait. I1 = IA = 66,39A
kell számolununk.
I2 = I1- i1 = 66,39 - 28,86 = 37,53A I3 = I2 - i2 = 37,53 - 72,17 = -34,64A
1. Meghatározzuk az IA és IB tápponti áramokat:
I4 = I3 + i3 = IB = 34,64 + 101,04 = 135,68A
Megállapítható, hogy a második fogyasztó az i2 áramát két oldalról kapja.
Kiszámítjuk az egyik elosztóvezeték keresztmetszetét. Az egy vezetékre megengedett feszültségesés:
3. Itt a vezetéket elvágjuk és kapunk két egy ponton táplált
e'
vezetéket (alábbi ábra). A
300m
200m
66,39A
lA = 66,39A
400m
37,53A
28,86A
72,17A
34,64A
100m
A szükséges keresztmetszet: B
135,68A
101,04
5 400 11,55V 100 3
lB =135,68A
A
0,03 10 6 I xh l x (66,39 300 37,53 200) e' 11,55 71,42 10 6 m 2 71,42mm 2
A vezetékek méretezése a végigfutó keresztmetszetek elvén történt, ezért mind a két egy pontból táplált elosztóvezeték méretezésénél ugyanazt a keresztmetszetet kell kapnunk.
6.Feladat Például a másik elosztóvezeték keresztmetszete a
Méretezze feszültségesére az alábbi ábrán látható két végén
„B” pont felöl számítva :
táplált elosztóvezetéket. Az ábrán az egyes fogyasztók teljesít-
0,03 10 6 A I xh lx (33,64 400 135,68 100) e' 11,55
teljesítménytényezője cosφ = 1.
ményei és az egymástól való távolságuk láthatók. A fogyasztók
71,23 106 m 2 71,23mm2 A választott szabványos keresztmetszet 95mm2.
A hálózat feszültsége 400/230 V; a megengedett százalékos feszültségesés = 2%; az alumínium vezető fajlagos ellenállása = 0,03·10-6 m. A
250m
IA
200m
P1=10kW
240m
P2=16kW
250m
P3=20kW
B
IB
76
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
7. Feladat Méretezze feszültségesésre az alábbi ábrán látható két
4.7.5. Körvezeték
végén táplált elosztóvezetéket. Az ábrán feltüntettük az elosztóvezeték méreteit és a fogyasztók teljesítményeit. A két táppont feszültsége 400/230V; a megengedett
Ha a két végén azonos tápponti feszültséggel (UA = UB)
százalékos feszültségesés = 5%; az alumínium vezető
táplált elosztóvezetéket összekötjük körvezetéket kapunk.
fajlagos ellenállása = 0,03·10-6 m. A
200m
300m
200m
i2 300m
100m
i3
ix
B l3
lx
ln-1
in-1
l2
i1 IA
P1=30kW cosφ1=0,8
P2=60kW P3=20kW cosφ2=1
i2
P4=100kW
lx
A B
Méretezése teljesen hasonló a két végéről táplált elosztóbetáplálásánál elvágva, majd kiterítve egy két végén táplált
ln
ln+1
elosztóvezetéket kapunk.
in
L LAx
5. példa
LBx
Egy 400/230 V feszültségű körvezetékről a következő ábrán láthatóan tápláljuk a fogyasztókat villamos-energiával. Az
LA1
ábrán láthatjuk a hálózat méreteit és a fogyasztók teljesítmé-
K
A i’K l1
l2 i1
l3 i2 i3
B
i”K
lx
ln-1 ix
100m
P1=50kW
ln in-i
nyeit, cosφ értékeit. A megengedett százalékos feszültségesés = 5%; az alumínium vezető fajlagos ellenállása = 0,03·10-6
ln+1 in
100m
cosφ1=1
IB
m.
A 100m
P4=40kW
50m
200m
50m
100m B
IB
IA
50m
P1=50kW
P2=30kW
P3=20kW
cosφ2=0,8
cosφ3=0,8
P2=30kW
P3=20kW
P4=40kW
cosφ2=0,8
cosφ3=0,8
cosφ4=0,6
cosφ1=1
A A betáplálásnál elvágjuk a körvezetéket és így két betáp-
B 108,26A
36,09A
lálási pont keletkezik, majd a következő ábrán látható módon kiterítjük.
200m
cosφ4=0,6
50m
1.
in
vezetékéhez. Az előző ábrán látható módon a körvezetéket a
in-1 l1
ln+1 IA
ln-1
l2
IA
IB
ix
l3
i1
A l1
cosφ3=0,6 cosφ4=0,8
i3
ln
IA
i’2 i1
7,22A
36,09A
93,83A
i”2 i3
i4
IB
77
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
P1 =50kW
P2 =30kW
P3 =20kW
P4 =40kW
cosφ1 = 1
0,8
0,8
0,6
n
I B ixh I A (72,17 43,3 28,86 57,74) 108, 25 93,83 A x 1
P
ih
3U
3. Megkeressük az a fogyasztót, amely mindkét táppont felől kap áramot. Kiszámítjuk az egyes vezetékszakaszokat terhelő
72,17 A
43,3A
28,87A
57,74A
áramokat. IA = I1 = 108,26A I’2 = 108,26 - 72,17 = 36,09A
2. Meghatározzuk az IA és IB áramokat a B pontra felírt nyomatékok segítségével. n
IA
i
Ez az áramerősség már nem elegendő a második gyűjtősín fogyasztóinak ellátására.
LBx
72,17 400 43,3 350 28,87 150 57,74 100 L 500 28868 15155 4330,5 5774 54127,5 108,25 A 500 500 xh
I’’2 = I’2 - i2 = 36,09 - 43,3 = -7,21A
x 1
I3 = I’’2 + i3 = 7,21 + 28,87 = 36,08A I4 = I3 + i4 = 36,08 + 57,74 = 93,82A
Tehát a második gyűjtősín fogyasztói két oldalról kapnak áramot. A vezetéket itt elvágjuk és két egy pontból táplált
A végigfutó keresztmetszetek elve alapján a másik elosztó-
elosztóvezetéket kapunk, melynek méretezése már az is-
vezeték keresztmetszetét is ugyanekkorára kell választani.
mert módon történik. Ellenőrzés:
Egy vezetékre megengedett feszültségesés:
e'
5 400 11,55V 100 3
0,03 106 I xh lx (7,2 200 36,09 50 93,83 100) 11,55 e' 0,03 106 0,03 10 6 (1444 1804,5 9383) A 12631,5 11,55 11,55 32,81106 m 2 32,81mm 2
A
0,03 10 6 I xh l x (108,26 100 36,09 50) 11,55 e' 0,03 10 6 0,03 10 6 (10826 1804,5) A 12630,5 11,55 11,55 A
32,8110 6 m 2 32,81mm 2
9. Feladat Méretezzük feszültségesésre az alábbi ábrán látható 400/230V feszültségű körvezetéket. Az ábrán láthatók a körvezeték méretei és a gyűjtősínek terhelései, valamint teljesítménytényezőik értékei. A megengedett százalékos feszültségesés =5%; az alumínium vezető fajlagos ellenállása = 0,03·10-6m.
4.7.6. Kétoldalról különböző feszültséggel táplált vezeték méretezése Íves hálózatoknál a két táppont feszültsége általában nem azonos: UT1UT2 L
30m P1=80kW cosφ1=0,8
10m
LAx
40m 20m
LBx
LA2 P3=60kW cosφ3=0,6
UT1
LA1 i’k
P2=20kW cosφ2=0,8
II=I’I+I0
LBn
K
i1
i2
UT2
i”k ix
in
III=I’II-I0
78
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ebben az esetben - függetlenül attól, hogy a fogyasztók rá 1. Az UT1 tápponti áram előzetes értéke, a kiegyenlítő áram figyelembe vétele nélkül.
I 'I
vannak-e kapcsolva a vezetékre -, a nagyobb tápponti feszültségű helytől kiindulva
I0
i1 LII 1 i 2 LII 2 ... i n LIIn L
UT1 U T 2 R
(ahol R a vezeték ellenállása) kiegyenlítő áram folyik. Ez hatásos áramnak tekinthető, mert a kisfeszültségű háló-
2. A két oldalról táplált fogyasztó helyének előzetes meghatározása: K’ meghatározható.
I’I - i1 - i2 - … - ik < 0
zatok induktivitása elhanyagolható. Ez a tényleges tápponti áramokat megváltoztatja. A vezeték méretezésénél először feltételezzük, hogy UT1= UT2, ezzel kiszámítjuk a fogyasztói áramok miatt fellépő fiktív tápponti áramokat a 4.7.4. pont szerint.
Ehhez meghatározzunk egy feltételezett szükséges vezeték keresztmetszetet, amely ismeretében már meghatározható a vezeték ohmos ellenállása. UT Mivel a táppontok ténylegesen különböző feszültségűek,
e’1
e’2
… e’k …
e’n
UT
ezért fellép egy kiegyenlítő áram, amely a vezeték ellenállását ismerve már számítható. Ezzel a valódi tápponti áramok – feltételezve, hogy UT1 > UT2:
A vezeték mentén az egyes szakaszok egy vezetékére eső
II = I’I + I0
feszültségesések változása ha a tápponti feszültségek
III = I’II - I0
azonosak.
Ennek ismeretében a tényleges K pont helyét meghatározva méretezni tudjuk a vezetéket.
UT1
e’ük e’1
e’2
e’k
UT2
e’k’
4.1. táblázat
Ha a tápponti feszültségek különbözőek, akkor a vezetéken a nagyobb feszültségű táppontból kiegyenelítő áram folyik (I0) a kisebb feszültségű táppontba. A vezeték mentén az egyes szakaszok egy vezetékére eső feszültségeséseket a kiegyenlítő áram hatására eső feszültség megváltoztatja.
79
Dr. TARNIK István 2008
5. Túláramvédelem 5.1. A túláram meghatározásai
Elektrotechnika MA
A gyakorlati életben a túlterhelési áram a névleges áramot legfeljebb 50...60%-kal haladja meg, a zárlati áram áramerőssége ennél lényegesen nagyobb. A túlterhelés sok esetben kezelői tevékenység következtében külön – kifejezet-
Túláram minden olyan áram, amely az adott áramkörben az áramkör méretezésének alapját adó névleges áramot meghaladja. A túláramvédelem a túlterhelésvédelem és a zárlatvédelem összefoglaló elnevezése. A túlterhelés és a zárlat között az az elvi alapvető különbség, hogy a túlterhelési áram villamosan ép áramkörben a rá kapcsolt fogyasztók igénybevétele következtében-, a zárlati áram pedig az áramkör villamos hibája következtében lép fel.
Mechanikai ok gépészeti berendezés esetében az alkalmazott technológia valamely rendellenessége is lehet, ha pl. a mechanikai terhelés szakaszosan, vagy állandóan a névlegesnél nagyobb. Villamos ok lehet, ha a gépet tápláló hálózat feszültsége jelentős mértékben csökken, esetleg részleges menetzárlat, kismértékű földzárlat, a háromfázisú hálózat egyik fázisának kimaradása, vagy a villamos gép egyéb meghibásodása, esetleg a hálózatszakaszon lévő több nagy teljesítményű fogyasztó egyidejű üzembe lépése következtében. A túlterhelés az esetek jelentős számában magától, ill. üzemviteli beavatkozás következtében megszűnik.
ten hibaelhárítási jellegű - beavatkozás nélkül, még a kár fellépése előtt is megszűnik; a zárlat megszüntetésére viszont azonnali önműködő beavatkozás szükséges. A túlterhelési áram olyan túláram, amely a villamosan ép áramkörben lép fel, például többfogyasztós áramkörben a fogyasztók egyidejűségének nem várt növekedése, a villamosmotoros hajtás esetén pedig akár mechanikai ok, akár a tápláló hálózat egyik fázisának kiesése miatt.
Azt a kedvező tulajdonságot, hogy a villamos eszközökön a túlterhelés bizonyos ideig fennállhat, célszerű az üzem állandósága érdekében kihasználni, és csak olyan túlterhelés ellen kell védeni, amely a berendezésre káros hatású lehet. Ennek megfelelően az a biztos és gazdaságos túlterhelésvédelem, amely csak akkor kapcsolja le a fogyasztókészüléket a hálózatról, amikor annak túlmelegedése megközelíti a megengedett legnagyobb értéket; az ezt követő visszakapcsolás pedig csak akkor lehetséges, ha a fogyasztó-készülék hőmérséklete már ennél kisebb. Ez a követelmény csak akkor teljesül, ha a védelem érzékelő-működtető szerve a fogyasztókészülék pontos hőmása.
80
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Zárlati áram olyan túláram, amely az áramkör üzemszerűen különböző potenciálon lévő pontjai között egy elhanyagolhatóan kis értékű ellenállás vagy impedancia formájában megjelenő hibából (szigetelés leromlásából, véletlen vagy szándékos összekötéséből) származik.
A túláramok hatására bekövetkező kedvezőtlen változások a villamos részek túlmelegedése, vagy a zárlati hatásokra előforduló mechanikai károsodások. Ezek ellen a villamos
A zárlatvédelmet úgy kell kialakítani, hogy a védelem
berendezéseket feltétlenül meg kell védeni. E védelem ritkáb-
működésekor lehetőleg csak a meghibásodott berendezés-
ban csak jelzés, de általában önműködő kikapcsolás. A kikap-
rész kapcsolódjon ki (szelektivitás), és a zárlat fennállása
csolást vagy jelzést érzékelő relék vezérelhetik.
minél rövidebb időre korlátozódjon.
5.2. Védőkészülékek
A védő és kikapcsolóberendezések : a megszakítók, az olvadóbiztosítók, a kismegszakítók és a motorvédő-kapcsolók.
A szakmai köznyelvben motorvédőkapcsolónak azt a megszakítót nevezik, amely (függetlenül attól, hogy az adott helyen a zárlati áram megszakítására önmagában vagy csak előtétbiztosítóval képes), alkalmas az általa védett motorok gyakori kapcsolására, és el van látva túlterhelés-, valamint feszültségcsökkenés védelemmel. A megszakítók az univerzális és az áramkorlátozó megszakítók csoportjaira oszthatók. A korszerű kisfeszültségű megszakítók - a korábbi készülékek néhányszor 10 kA-es megszakítóképességéhez képest -, már 100...150 kA effektív értékű független zárlati áramok megszakítására is képesek. (Független zárlati áramnak nevezzük azt az áramot, amely akkor folyna az áramkörben, ha a megszakító, vagy az adott készülék, berendezés minden egyes pólusát vagy áramkörét elhanyagolható impedanciájú vezetővel helyettesítenénk.)
5.2.1. Megszakítók Megszakító, az olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely üzemszerű áramköri viszonyok között a névleges áramának megfelelő áramok bekapcsolására, korlátlan ideig tartó vezetésére és kikapcsolására; továbbá a rendellenes áramköri viszonyok, pl. zárlatok esetén a fellépő áramok bekapcsolására, meghatározott ideig tartó vezetésére és önműködő megszakítására alkalmas. A megszakító az élet- és vagyonvédelemre is alkalmas, mivel egy berendezés meghibásodásakor előforduló zárlat esetén a berendezést a hálózatról lekapcsolja.
Ezen megszakítók névleges árama (amely az általa tartósan vezethető áramerősséget jelenti) általában 100 A-tól 6300 A-ig terjed. Az univerzális megszakítók általában túlterhelési és zárlati, továbbá feszültségcsökkenési (vagy feszültséghiány-, nullafeszültség-) és távvezérlés céljára ún. munkaáramú (sönt) kioldókkal vannak felszerelve. A távműködtetés megvalósíthatóságára általában motoros vagy mágneses hajtószerkezettel, a pillanatszerű megszakítás érdekében pedig erőtárolós kioldómechanizmussal vannak ellátva. Ezek a készülékek alkalmasak a zárlati áramok vezetésére akár 600...800 ms-ig is, ezért késleltetést létrehozó időzítőszerkezet is beépíthető, így időlépcsőzött, vagy más néven szelektív zárlatvédelem kialakítására is megfelelnek.
81
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A szelektivitás két vagy több sorbakapcsolt túláramvédelmi
Az áramkorlátozó megszakító igen gyors működésű, ezért az
eszköz működése közötti olyan koordináció, amely akkor
érintkezők gyors szétválása következtében az ívfeszültség az
működik helyesen, ha a terhelés felöli oldalon lévő védelmi
érintkezők közötti feszültségnél gyorsabban növekszik, a
eszköz kellően rövid idő alatt befejezi megszakítási működését
megszakítási idő 4...6 ms-nál rövidebb, vagyis a megszakító a
ahhoz, hogy ezzel megakadályozza a másik eszköz működés-
váltakozó áram csúcsértékének elérése előtt kikapcsol (ezek
ének indulását. A kisfeszültségű megszakítók konstrukciós kialakítás szempontjából tovább oszthatók fémvázas és kompakt kivitelre. A kompakt kivitelű vázszerkezet és burkolata műanyag, általában csak kézi működtetésű, és max. 630 A, ritkábban 1000 A névleges áramúra tervezik. Néhány gyártó terméke alkalmas távműködtető szerkezet felszerelésére is.
alkalmazása esetén tehát a ténylegesen fellépő zárlati áramerősség lényegesen kisebb a zárlati számításokból kiadódó független zárlati áramnál). Az áramkorlátozó megszakító időlépcsőzésű zárlatvédelem kialakítására nem alkalmas, mivel zárlati kioldója nem késleltethető. (Késleltetés esetén ugyanis 10 ms - vagyis egy félperiódus ideje - után a zárlati áram csúcsértéke kifejlődne, és ekkor az áramkorlátozó hatás nem érvényesülhetne.)
DPX készülékek választéka Az áramkorlátozó megszakítók érintkező rendszere és
DPX630
DPX1600
áramköre nem alkalmas a zárlati áram csúcsértékének átve-
Icu: 36(70) kA
Icu: 50(70) kA
400 A
800;1250;1600 A
zetésére, ívoltó rendszere is alkalmatlan a zárlati áram csúcs-
630 A
értékéhez tartozó ív oltására. Az áramkorlátozó megszakítók között is találhatók kompakt kivitelűek. Ezek általában kevesebb kapcsolási számra ké-
DPX125
DPX250ER
DPX250
Icu: 25 kA
Icu: 36 kA
Icu: 36(70) kA
25 A
160 A
160 A
40 A
250 A
250 A
63 A 100 A 125 A
szülnek, mint a fémvázas kivitelűek. (Ezzel a változattal a
DPX-I 1600
gyártók egy olcsóbb készüléket kívántak kialakítani. Ennek
1250 A
800 A
DPX-I 630
megfelelően gyakori kapcsolású fogyasztók üzemi kapcsolás-
DPX-I 250 DPX-I 250 ER
ára nem célszerű ezeket alkalmazni.) DPX-I 125 125 A
1600 A
400 A
250 A
160 A 250 A
5.2.2. Olvadóbiztosítók
Az olvadóbiztosítók olyan különleges, az áramkörbe iktatott vezetékrészek, amelyek túláram vagy zárlat esetén a létrejövő hő hatására elolvadnak, és ha az áram adott értéket - elegendő ideig - meghalad, akkor az áramkört megszakítják, ezáltal a mögöttük lévő vezetékrészt, berendezéseket és fogyasztókészülékeket megóvják.
82
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az olvadóbiztosítókkal megvalósított védelem sok szemAz olvadóbiztosítók igen nagy teljesítmények lekapcsolására képesek olyan módon, hogy kiolvadásukkor a zárlati áramot a tört részére korlátozzák, így a hálózatot és a fogyasztókészülékeket nagymértékben megkímélik a zárlati áram termikus és dinamikus romboló hatásától. (Olvadóbiztosítók alkalmazása esetén a ténylegesen fellépő zárlati áram töredéke lehet a zárlati számításokból kiadódó független zárlati áramnak.)
pontból előnyös lehet. Ha megfelelően építik be, akkor nem robbanás- és tűzveszélyes, semmilyen karbantartást nem igényel, a zárlati áramot rendkívül gyorsan és nagyon rövid idő alatt megszakítja, gyakorlatilag veszélytelen túlfeszültség mellett. Beépítésük és alkalmazásuk igen olcsó annak ellenére, hogy minden kioldás után betétet kell cserélni, teljesítőképességük a betétek cseréjével könnyen változtatható és olyan helyeken való alkalmazásuk, ahol csak ritkán kell kapcsolni, a lehető legolcsóbb, leggazdaságosabb és legegyszerűbb.
Hátrányuk viszont, hogy leoldás után a betét távműködtetéssel nem cserélhető, csak a helyszínen, így ez hosszabb ideig tart, mint a megszakítók visszakapcsolása. Ezen túlmenően cseréjük bizonyos villamos ismereteket is igényel. Működésüket a környezeti hőmérséklet nagyban befolyásolja, háromfázisú áramkörökben az egyik fázis biztosítóbetétjének kiolvadása az épen maradt fázisok túlterhelődését okozhatja, amiért azok (de legalább az egyik) biztosítója is rövid időn belül kioldhat, és így a teljes háromfázisú áramkör lekapcsolódhat a táphálózatról.
Az alábbi ábrán az olvadóbiztosító - 100 kA effektív értékű független zárlati áram hatására bekövetkezett - kiolvadásáról felvett oszcillogramon a biztosító áramkorlátozó hatása, és a kiolvadási jelenség időtartama látható.
A különböző kivitelű biztosítóbetétek általában kerámia-testben elhelyezett olvadószálból állnak. Az olvadószálat a kerámiatestben kvarchomok veszi körül, amely kisebb túláramokok esetén csak hűtőhatást fejt ki. Nagyobb zárlati áramok esetén a megolvadt fémszál a környező kvarchomokot is megolvasztja és ez áramvezetés szempontjából negatív karakterisztikájú kvarc-fém olvadék félvezető csövet képez. A környező homok hűtőhatása folytán ennek a vezetőképessége gyorsan csökken, így a zárlati áramot igen gyorsan korlátozza. Ez a jelenség nagyon gyorsan, (2...3 ms-nál rövidebb idő alatt) játszódik le, tehát az olvadóbiztosítónak áramkorlátozó hatása is van.
Az olvadóbiztosítót névleges árama, határárama, kiolvadási jelleggörbéje és megszakítóképessége jellemzi. A névleges áram az az áram, amelyre a biztosító készül és amely állandóan átfolyhat rajta. A határáram az a legnagyobb áram, amellyel a biztosító még éppen terhelhető (ez a kiolvadási jelleggörbe aszimptotájához tartózó áram). A kiolvadási jelleggörbe a biztosító kiolvadási idejét mutatja a rajta áthaladó áram függvényében. A megszakítóképesség az az A-ben kifejezett érték, amelyet a biztosító üzembiztosan, szétrobbanás nélkül meg tud szakítani.
83
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
- gR jelöli a teljes tartományban megszakítóképes, félvezetőA korszerű biztosítóbetétek szabványos jelölésében az első
védő biztosítóbetéteket;
betűvel a megszakítási tartományt, a második betűvel az alkal-
- gN jelöli a teljes tartományban megszakító képes, nem
mazási kategóriát adják meg.
késleltetett (normál) biztosítóbetéteket. Teljes tartományban megszakítóképes az a biztosítóbetét,
- gG jelöli a teljes tartományban megszakítóképes, általános
amely a névleges áramtól a maximális megszakítóképességig
alkalmazású biztosítóbetéteket. (Ezeket a betéteket gyakran
terjedő áramtartományba eső bármely áramértéket képes
alkalmazzák motoráramkörök védelmére is, bár elsősorban
megszakítani (pl. 63 A-tól 120 kA-ig). Résztartományban megszakítóképes az a biztosítóbetét,
vezetékvédelemre alkalmasak.) - gM jelöli a teljes tartományban megszakítóképes, motor-
amely a gyártó által megadott, a biztosítóbetét névleges áramánál nagyobb értéktől a maximális megszakítóképessé-
áramkörök védelmére alkalmazható biztosítóbetéteket; - aM jelöli a résztartományban megszakítóképes, motoráram-
gig terjedő áramtartományba eső bármely áramértéket képes megszakítani (pl. 63 A-es biztosítóbetét esetén 200 A-tól 120
körök védelmére használható biztosítóbetéteket;
kA-ig), de a kisebb áramokat nem feltétlenül.
A vonatkozó szabványelőírások szerint a biztosítók a
Biztosító kiolvadási jelleggörbe
névleges áramerősség 1,5-szeresével tartósan (a biztosítók ellenőrző vizsgálatai során az egyezményes ideig) terhelhetők anélkül, hogy az olvadószál maradandóan elváltozna. Az átfolyó áram hatására az olvadószál természetesen melegszik, az így keletkezett veszteség az előírások szerint 100 A-re vonatkoztatva 10...15 W-nál nem lehet nagyobb. A biztosítók kiolvadási áram-idő jelleggörbe (jelleggörbesáv)
„a” gyors kioldású biztosító „b” lomha kioldású biztosító Ih
határáram
az alapja a védelem méretezésének. Az olvadószálnak a névleges áramerősség 1,5...2,1-szerese között kell kiolvadnia. A biztosítókra megadott kiolvadási jelleggörbéhez tartozó tűrésre a gyártó szavatosságot vállal, amelynek nagysága általában 20%. Az ábrán a biztosítók biztosítók jelleggörbéje látható.
A biztosítókra vonatkozó szabványokban a következő táblázatban összefoglalt egyezményes időket és egyezményes áramokat adják meg a leggyakrabban alkalmazott gG biztosítóbetétekre. Névleges áram, A
Nem-kioldó áram, Inf
Kioldó áram, If
Egyezményes idő, h
In<4
1,5
2,1
1
4 In<16
1,5
1,9
1
16 In<63
1,25
1,6
1
63 In<160
1,25
1,6
2
160 In<400
1,25
1,6
3
400 In
1,25
1,6
4
Az olvadóbetéteknek a nem-kioldó árama hatására az egyezményes időn belül nem szabad kioldania, míg a kioldó áram hatására az egyezményes időn belül ki kell oldania, és az áramkört meg kell szakítani.
Idő-áram tartomány gG biztosítóbetétekhez
84
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A rendszer aljzatból, biztosítóbetét-fejből, biztosítóbetétből és illesztőelemből áll. A biztosító aljzat és a biztosítóbetét-fej szigetelőrésze Magyarországon a
D típusú becsavarható; a nagyteljesít-
ményű késes és hengeres biztosítókat alkalmazzák.
kerámiából, vagy
más
nagy
hőállóságú
anyagból készül, a biztosító betét, és az illesztőelem mindig kerámia alapú. Az illesztőelem akadályozza meg azt, hogy biztosítóbetéteket nagyobb áramerősségűre cserélhessék. Emiatt kialakítása olyan, hogy ennek az aljzatba való
D típusú, becsavarható biztosító A D típusú (Diazed rendszerű) biztosítót
szakképzetlen
személyek, azaz bárki (főleg háztartási és hasonló célokra) használhatja. Ezen biztosítók névleges árama legfeljebb 100 A, névleges feszültsége legfeljebb 500 VAC, vagy VDC.
behelyezése, ill. cseréje szakképzetlen személyek számára hozzá nem férhető speciális kézifogóval lehetséges. A kvarchomokkal töltött biztosítóbetét belsejében a fő olvadószál mellett egy vékonyabb acélszál is van, amelyet rugó feszít. Ez a segédszál az ún. jelzőszál, amely szintén kiolvadva a megfeszített rugót kioldja, és ez által a színes kiolvadásjelző a helyéről kiesik.
A jelzőszem
megléte a biztosító-betétfej
üvegablakán
keresztül közvetlenül megfigyelhető. A jelzőszem színjelölése a biztosítóbetét névleges áramértékére is utal. A D típusú becsavarható biztosítók hat méretnagyságban készülnek (DO1, DO2, DO3, DII, DIII, DIV). Késes biztosítók Ezeket a biztosítókat elsősorban nagyteljesítményű hálózatokhoz alkalmazzák. Használatuk és kezelésük csak feljogosított, legalább villamosan kioktatott személyek számára enge-
A betétek két végén egy-egy kés alakú érintkező található. A betétek ezen érintkezőkkel csatlakoznak az aljzat érintkezőihez. A betétek és aljzatok rézből készült érintkezőinek felülete bevonatos, általában ezüstözött. A betéttest kerámiából vagy nagy hőállóságú műanyagból, az abba két oldalról becsavarozott, a késérintkezőket tartó, és a kezelő-fogantyút csatlakoztató szerelvénnyel ellátott véglapokból, a véglapokat összekötő olvadószalagokból és jelzőszálból, valamint az olvadószalagokat körülvevő kvarchomok töltetből és jelzőszemből épül fel.
déélyezett.
E biztosítók névleges árama max. 1250 A, névleges feszültségük 660 VAC, vagy 440 VDC. A késes biztosítók előnyös tulajdonsága az, hogy a betétet viszonylag egyszerűen ki lehet emelni az aljzatból, így azok szakaszolóként is használhatók, mivel teljes biztonsággal, és jól látható módon bontják az áramkört. A késes biztosítók méretnagyságaihoz a névleges áramok következő táblázat szerinti tartományai tartoznak: Méretnagyság
Névleges áramtartomány, A
00
6-160
A késes biztosítóbetétek kiolvadásjelző színe nincs előírva a névleges áramhoz, ellentétben a D típusú biztosítókéval. Korábban már utaltunk a kvarchomokkal töltött biztosítóbetétek áramkorlátozó tulajdonságára, amikor is az olvadóbetét a zárlati áram csúcsértékének kialakulása előtt az áramot megszakítja Az áramkorlátozó hatás, leginkább a késes biztosítók esetében figyelhető meg. Az olvadóbiztosítók szavatolt áramkorlátozó hatásáról a
0
6-160
gyártók diagramban szoktak tájékoztatást adni. A koordináta-
1
80-250
rendszer vízszintes tengelyén a független zárlati áram effektív
2
125-400
3
315-630
4
500-1000
4a
500-1250
értéke, a függőleges tengelyén pedig a ténylegesen fellépő áram csúcsértéke látható (lásd a következő ábrát).
85
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A kisfeszültségű berendezésekben előforduló Irz zárlati áram állandósult effektív értéke és az első periódusban adódó csúcsértéke közötti összefüggést a diagram két meredek egyenese mutatja. A 2,5·Irz-vel jelzett egyenes a független zárlati áram első periódusban fellépő csúcsértéke a zárlati áram 2,5-szerese, míg a másik egyenes az állandósult zárlati áram
1,414-szeres
csúcsértékét
mutatja.
A
különböző
névleges áramerősségű biztosítóbetétek esetén a különböző, független zárlati áram esetén kialakuló legnagyobb zárlati áram csúcsértékét a kisebb meredekségű egyenesek mutatják. Ez utóbbiak segítségével meghatározható, hogy az adott független zárlati áramerősség esetén, a választott névleges áramerősségű biztosítóbetéten mekkora lehet az átfolyó zárlati áram csúcsértéke.
A diagram szemlélteti a biztosító áramkorlátozó hatását. Látható, hogy adott független zárlati áramnál nem a 2,5·Irz (vagy 1,414·Irz) egyenes által meghatározható csúcsérték, hanem helyette a különböző névleges áramú betétek kisebb meredekségű egyenesei által meghatározható áram alakul ki. A diagramból látható, hogy ha a független zárlati áram értéke az áramkörben pl. 30 kA, akkor a 100 A névleges értékű betéten csak kb. 15 kA alakul ki az 1,414-szeres csúcs-
Hengeres biztosítók A hengeres érintkezősapkás biztosítóbetétes biztosítók két féle kivitelben készülhetnek. Az egyik, a C változatot szakképzetlen személyek általi használatra szánták, míg a másik változat csak feljogosított és szakképzett személyek által használható.
tényezőjű 42 kA, ill. a 2,5-szeres csúcstényezőjű 73 kA helyett.
A C hengeres biztosító legfeljebb 63A névleges áramú és legfeljebb 400 VAC névleges feszültségű lehet. A biztosító érintkezősapkái általában réz-ón ötvözetből készülnek, nikkel bevonatosak. A betéttest kerámia alapanyagú, de nagy hőállóságú műanyagból is lehet. Az olvadóelemek réz-nikkel ötvözetből vagy konstantánból készülnek, és az érintkezősapkákhoz keményforrasztással rögzítettek. Az ívoltóközeg itt is kvarchomok szokott lenni. E biztosítókat öt méret nagyságban gyártják. Az egyes méretnagyságokhoz a következő táblázat szerinti névleges áramerősségek tartoznak.
A hengeres biztosítókra előírt egyezményes időket és áramokat foglalja össze a következő táblázat Névleges áram, In·A
Nem-kioldó áram, Inf, A
Kioldó áram, If, A
Egyezményes idő, h
2…4
1,5·In
2,1·In
1
6…10
1,5·In
1,9·In
1
16 In 63
1,2·In
1,6·In
1
A C típusú hengeres biztosítók megengedett legnagyobb vesztesége 2,5…7 W A feljogosított személyek általi használatra szánt hengeres
Névleges áram, A
biztosítók névleges árama 125 A–ig, névleges feszültségük
0 (8,8x31,5)
2; 4; 6; 10; 16; 20
660 VAC váltakozó feszültségig terjed. Ezeket a biztosítókat
1 (9x36)
2; 4; 6; 10; 16; 20; 25
2 (10,2x38)
20; 25; 32
3 (13,7x50)
32; 40; 50
feszültségre 10x38mm, 25A; 14x51mm, 50A; 22x58mm,
4 (22x50)
40; 50; 63
100A).
Méretnagyság, mm
három méretnagyságban gyártják (gG típus esetén 500VAC
86
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
5.2.3 Túláramvédelmi megszakítók háztartási és hasonló berendezések számára (kismegszakítók)
A biztosítóbetétek megengedett legnagyobb vesztesége
A címben meghatározott készülékeket a köznyelvben
1,2...9,5 W. Ezekre a biztosítóbetétekre is a késes érintkező-
kismegszakítóknak (korábban kisautomatáknak) szok-
vel ellátott betétekre előírt egyezményes idők és egyezmény-
ták nevezni. A továbbiakban a szakemberek nagy több-
es áramok vonatkoznak.
sége által ismert és használt megnevezést fogjuk használni a rájuk vonatkozó szabvány pontos megnevezése helyett.
Az 50 vagy 60 Hz-en működő, a fázisok között legfeljebb 440 V névleges feszültségű, legfeljebb 125 A névleges áramú és
A készülék a meghibásodott vezeték vagy fogyasztóberen-
legfeljebb 25 000 A névleges zárlati megszakítóképességű,
dezés önműködő kikapcsolásával megakadályozza a további
váltakozó áramú, légmegszakítású készülékeket nevezzük
károsodást.
kismegszakítónak.
A kismegszakítók egyik legfontosabb előnye a biztosítókkal
Ezek a megszakítók épületek vezetékes villamos beren-
szemben az, hogy önműködő kikapcsolása esetén egyszerű-
dezéseinek és hasonló alkalmazásoknak túláramok elleni
en visszakapcsolható, az üzemvitel helyreállítható, és nem
védelmei, melyet szakképzetlen személyek kezelhetnek és
kell betétet cserélni. További előnye az, hogy az adott áram-
karbantartás nélkül használhatják. E megszakítók rendelteté-
kör a méretezés szerinti villamos energiaigénynél jobban nem
se kisebb teljesítményű fogyasztói leágazásokban; háztar-
terhelhető, és nem fordulhat elő a biztosítóbetétek esetében
tásokban és hasonló jellegű helyeken az üzemi áramok
oly gyakori patkolás, továbbá az áramkör főkapcsoló jellegű
vezetése, üzemszerű (de csak ritkább) be- és kikapcsolása,
ki- és bekapcsolása is elvégezhető a kismegszakítóval.
túlterhelés vagy zárlat esetén az áramkör önműködő kikapcsolása, a zárlati áram megszakítása.
Az elosztóhálózatok zártati teljesítményének növekedésével ma már nem tekinthető különlegesnek, ha 6 000 vagy 10 000 A-es zártati megszakítóképességű kismegszakítókat kell alkalmazni. A nagyobb zárlati megszakítóképesség azért is előnyös, mert az jobban védi a kezelő személyeket, ugyanis a kézi működtetésű kismegszakító sikertelen működése, esetleges meghibásodása személyi sérülést is okozhat. Különösen fontos az üzembiztos működés a háztartásokban, ahol nem szakavatott személyek is kezelik a kismegszakítókat.
A nagyobb zárlati megszakítóképességű kismegszakítók áramkorlátozó kivitelben készülnek, ezek kikapcsolásakor a felszabaduló hőmennyiség a nem áramkorlátozó kivitelűekének csak kb. 20%-át teszik ki, ami a készülékek igénybevétele szempontjából igen lényeges. Ennek megfelelően viszont az egymással sorba kötött kismegszakítók működése nem lehet szelektív. Egy 6 A-es kismegszakító után bekövetkező zárlat esetén az ez előtti elosztóba beépített nagyobb (pl. 25 A-es) névleges áramerősségű kismegszakító is kikapcsol (ha a zárlat áramerőssége ennek gyorskioldójának a beállítási értékét is meghaladta).
87
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A korszerű kismegszakítók termikus túlterhelés- és mágneses zárlatvédelmi kioldókat tartalmaznak. Az alapkészülék az egypólusú változat, ahol a kilincsműves működtető mechanizmus, a deionlemezes ívoltó-rendszer, az érintkező, a csatlakozókapcsok és a kioldók két félből álló, rendszerint 17,5 mm széles műanyag házban helyezkednek el. A pólusok egymás mellé szerelésévei hozzák létre a többpólusú változatokat, amelyekben a működtető karokat közösítik, vannak olyan változatok is, amelyeknél külön kiegészítő elemmel oldják meg az egyszerre történő megszakítást. Készülnek olyan pólusok is, amelyekben a kioldókat nem építik be, ezeket nem védett pólusoknak nevezzük. A nem védett pólusok egy különleges változata a nullvezető-pólus, amelynek érintkezője általában a vele egybeépített pólusnál előbb zár és később nyit, így az áram bekapcsolása ill. megszakítása meg mindig a védett pólusban megy végbe.
A többpólusú kismegszakítók kettő, három és négy védett pólusú, ill. egypólus+nulla és hárompólus+nulla kivitelűek lehetnek. A korszerű készülékek 35x7mm-es szerelősínre rögzíthetők, és elsősorban elosztótáblába építhető kivitelűek. Csatlakozókapcsaik általában a névleges áramhoz előírt méretű vezetéken kívül az un. sorolósín használatára is alkalmasak.
A
készülékek
működtető
karja mellett
a
műanyagházon található furatokon részben az engedély nélküli energiavételezés megakadályozására hivatott ólomzár zsinórja fűzhető át, részben a be- vagy kikapcsolás letiltására alkalmazott huzal átfűzésére készült. Az következő ábrán egy kismegszakító szerkezeti felépítése látható.
A kismegszakítókat elsősorban vezetékek védelmére használják, ezért fontos szempont, hogy a vezeték termikus igénybevétele a zárlati áram megszakításakor a vezetékre megengedett határérték alatt maradjon. Ennek érdekében szükséges ismerni a zárlati megszakításkor átvezetett energiamennyiségre utaló Joule-integrál (I2t) értékét, amely a kismegszakító zártati működésekor a független zárlati áramértékkel együtt jellemző paraméter. A kismegszakítók névleges zárlati megszakítóképességének szokásos értékei: 3000; 4500; 6000; 10000; 15000; 20000 és 25000 A.
A megszakítók névleges áramerősségének ajánlott értékei: 6, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80, 100 és 125 A. Vannak 6 A alatti névleges áramerősségű változatok is, elsősorban C és D típusú gyorskioldókkal, úgymint 0,5, 1, 2 és 4 A-osok. A kismegszakítók túlterhelési kioldójának egyezményes árama és idő értékeit (azon az áram- és időértékek, amelyek mellett a vizsgálatkor a kismegszakítónak még éppen nem szabad kioldania), függetlenül a gyorskioldó típusától) a következő táblázat tartalmazza. Névleges áram, A
Egyezményes áram, A
Egyezményes idő, h
In 63
1,13·In
1
In >63
1,13·In
2
In 63
1,45·In
<1
In >63
1,45·In
<2
A készülékeknél a termékszabvány szerint a névleges áram 1,13-szorosánál, - hideg állapotból indulva -, az egyezményes időn belül nem jöhet létre kioldás, míg a névleges áram 1,45szörösénél kioldásnak kell bekövetkeznie, ha a készülék korábban üzemmeleg állapotban volt. Ezek a feltétetek a gyakorlat nyelvére lefordítva azt jelentik, hogy pl. egy 10 A-es kismegszakító az 1,13·10 = 11,3 A-es terhelőáramot 1 órán túl is vezetni képes kioldás nélkül, továbbá, hogy az 1,45·10 = 14,5 A-es terhelőáram hatására viszont 1 órán belül meg fogja szakítani az áramkört.
88
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A kismegszakítók zárlati gyorskioldóinak szabványos kioldási tartományait foglalja össze a következő táblázat. Gyorskioldó típusa
Kioldási tartomány
B
3·In felett 5·In -ig bezárólag
C
5·In felett 10·In -ig bezárólag
D
10·In felett 20·In -ig bezárólag
A gyakorlatban leginkább a B és C típusú gyorskioldóval szerelt változatok használatosak. Általában úgy fogalmazhatunk, hogy a B típust akkor alkalmazzák, amikor nagyobb áramlökést okozó fogyasztók bekapcsolására nem kell számítani. C típust főleg motoros készülékek, a D típust pedig a főként izzólámpákból álló világítási fogyasztók áram köreinek védelmére használják (ha az egyszerre bekapcsolt izzók névleges árama megközelíti a kismegszakító névleges áramát).
A készülékek működési értékeit a gyártók diagramokban adják meg. A kismegszakítók tömeggyártásából adódóan működésük adatai - az olvadóbiztosítókhoz hasonlóan - nem jelleggörbét, hanem jellegsávot határoznak meg. Az következő ábrán B és C típusú gyorskioldóval szerelt készülékek jellegsávjai láthatók.
B vezetékvédő karakterisztika C motorvédő karakterisztika D nehézüzemi karakterisztika
Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a közforgalomban beszerezhető kismegszakítókat váltakozó feszültségű hálózatokban való alkalmazásra tervezték, ezért azok egyenfeszültségű áramkörökben csak erősen korlátozott mértékben (a névlegesnél kisebb üzemi és a megszakító-képességre, a megadottnál kisebb zárlati áramerősségre) használhatók. A gyártók különleges alkalmazásnak tekintik az ilyen felhasználást, katalógusaikban nem adják meg az idevonatkozó adatokat. Ha tehát egyenfeszültségű áramkörökben való alkalmazás igénye merül fel, akkor a lehetséges műszaki paramétereket és az alkalmazhatóság feltételeit a gyártókkal folytatandó külön konzultáció alkalmával kell tisztázni és rögzíteni.
89
Dr. TARNIK István 2008
6. Villamos biztonságtechnika
Elektrotechnika MA
A villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt álló vezető anyagú részeinek megérintéséből eredő balesetek nem
A villamos berendezések nagy része, még a kisfeszültségű berendezések is, veszélyes nagyságú feszültséggel üzemelnek. Az üzemi feszültségen levő vezető anyagú részek megérintése halálos balesetet is eredményezhet. A feszültség önmagában, mint a villamos térerősség távolság szerinti integrálja, nem jelent közvetlen veszélyt. A káros hatást a vezető anyagú emberi testben a rákapcsolt feszültség hatására átfolyó áram fejti ki. A villamos áram un. élettani hatásokkal rendelkezik, ami ugyanazon feszültségérték esetén az emberi test ellenállásától függően más és más lehet.
6.1 A villamos berendezések védettsége
A védettségei fokozatokra vonatkozó követelményeket az MSZ EN 60529:2001 szabvány rögzíti. A védettség megnevezése angolul: degree of protection, németül: Schutzart. A villamos berendezések (gyártmányok) védettségét az üzemszerűen feszültség alatt álló részek megérintése elleni, valamint az idegen anyagoknak és a víznek a berendezésbe való bejutása elleni intézkedések összessége képezi.
2 - emberi ujjal nem érinthetők meg a feszültség alatt álló részek, (12,5mm-nél nagyobb idegen testekkel szembeni védelem) 3 - 2,5 mm-es illetve nagyobb átmérőjű huzallal nem érinthetők meg a feszültség alatt álló részek, 4 - az 1 mm-es illetve nagyobb átmérőjű huzallal nem érinthetők meg a feszültség alatt álló részek, 5 – teljes védelem a feszültség alatt álló, vagy belső mozgó alkatrészek érintése ellen. A por behatolása nincs teljes mértékben megakadályozva, azonban olyan mennyiségben nem hatolhat be, hogy károsan befolyásolni tudná a működőképességet vagy a biztonságot. 6 - Feszültség alatt álló, vagy belső mozgó alkatrészek érintése elleni teljes védelem. A por behatolása elleni teljes védelem.
képezik az érintésvédelem tárgyát. Az üzemszerűen feszültség alatt levő részek legtöbbször üzemi szigeteléssel vagy egyéb intézkedéssel vannak elválasztva a feszültség alatt nem álló részektől és a veszélyes részeket megérinthető, illetéktelen személyektől. A villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt álló részeinek megérintésének megakadályozása a villamos berendezések védettségének tárgykörébe tartoznak. A villamos biztonságtechnika tárgykörébe tartozik még a villámvédelem is.
Valamely villamos berendezés védettségi fokozatát a következőképpen jelölik: IP xy. Az IP rövidítés az International Protection (nemzetközi védettség) angol szavak kezdőbetűiből áll, amit két számjegy követ. Az első számjegy (x) az idegen tárgyak bejutása elleni és illetéktelen személyeknek a feszültség alatt álló részek megérintése elleni védelem-, a második (y) pedig a víz bejutása elleni védelem fokozatát jelzi. A védettségi fokozat jelében az első számjegy, a veszélyes részek érintése és az idegen testek mechanikai behatolása elleni védettség fokát fejezi ki, jelentése: 0 - nincs védettség, a feszültség alatt álló részek szabadon megérinthetők, 1 - tenyérrel nem érinthetők meg a feszültség alatt álló részek, (50mm-nél nagyobb idegen testekkel szembeni védelem)
A védettség jelében a második számjegy, a víz behatolása elleni védettség fokát fejezi ki, jelentése: 0 - nincs védve víz bejutása ellen a villamos berendezés, 1 - függőlegesen csöpögő vízcseppek bejutása ellen védett a berendezés, 2 - függőlegesen csöpögő vízcseppek bejutása elleni védelem a tokozás max. 15-os dőlése esetén, 3 - vízpermet elleni védelem, a függőlegeshez képest tetszőleges, legfeljebb 60-os szögben permetezett víz nem okozhat károkat, 4 - bármilyen szögű fröccsenő víz ellen védett a berendezés, 5 - bármilyen szögű, nyomással rendelkező vízsugár ellen védett a berendezés, 6 - bármilyen szögű, erős nyomással rendelkező vízsugár ellen védett a berendezés, 7 - rövid idejű vízbe merítés ellen védett a berendezés, 8 - tartós vízbe merítés ellen védett a berendezés.
90
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A 6. fokozatú vízbejutás elleni védettségű berendezéseket hajók fedélzetére szánják. A 7. fokozat esetén a berendezést például tisztítás céljából vízbe lehet meríteni.
Áramütés elleni védelem normál üzemben (ez az un. meg-
A mágneskapcsolók védettsége például általában IP 20, ami
érintés elleni védelem), melynek védelmi módjai :
azt jelenti, hogy ujjal nem érinthetők meg a feszültség alatt levő
• védelem az aktív részek elszigetelésével,
csatlakozókapcsok sem. A víz bejutása ellen viszont egyáltalán
• védelem védőfedéssel vagy burkolattal,
nem védettek a szokásos mágneskapcsolók. Bizonyos szám-
• védelem védő akadállyal,
párok természetesen feltételezik egymást, egy búvár-szivattyú
• védelem az elérhető tartományon kívül (2,5m) történő
védettsége szükségszerűen IP68. Az nem képzelhető el, hogy
elhelyezéssel,
tartósan vízbe meríthető a berendezés és akár tenyérrel is
• kiegészítő védelem áramvédő kapcsolóval (normál üzem-
megérinthetők a feszültség alatt álló részei. (IP 08 jelű
ben ez más védelmi módok hatékonyságát növeli).
védettség tehát nem létezik.) Ha a gyártmány esetén valamelyik szám közömbös, akkor azt X-szel jelölik, pl.: IP X2.
A 25 mA jelenti az elengedési küszöböt, azaz megfogva egy 6.2 A villamos áram élettani hatása
vezetéket ilyen áramerősség mellett azt, az ember az izomgörcs miatt, már nem képes elengedni.
Az alábbiakban elsőként az ipari frekvenciás (50 60Hz) váltakozó áram élettani hatásának összefogla-
Az áram hatással van a szív villamos vezérlőrendszerére is, 60 mA esetén szívkamraremegés áll elő.
lása szerepel.
80 mA fölött pedig a szív megáll, a balesetet szenvedett
Az ember 1-2 mA legkisebb áramerősség esetén érzé-
személy a klinikai halál állapotába kerül.
keli először, hogy rajta villamos áram halad át, ezt az
Az áramütött embert azonnal ki kell szabadítani az áram-
értéket nevezik érzetküszöbnek.
körből, ha lehet, akkor a villamos berendezés kikapcsolásával,
A 10 mA áramerősség esetén már erős rázásérzet
vagy ha ez nem lehetséges, valamilyen szigetelő eszköz segít-
tapasztalható. Az emelkedő áramerősség egyre foko-
ségével el kell távolítani az áramkörből.
zódó izomgörcsöt okoz.
Ha a sérült légzése vagy a szíve leállt, a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a légzés és szívműködés helyreállítását. Az emberen átfolyó áram nagyságát a rákapcsolódott feszültség és az érintkezési pontok közötti emberi test ellenállása határozza meg. Száraz bőr esetén az ellenállás akár több tízezer ohm is lehet. Tovább növeli az áramkör ellenállását például az abba beiktatott cipő ellenállása is. Izzadt, vizes vagy sérült bőr esetén az emberi test ellenállása akár nagyságrendekkel is kisebb lehet. A villamos biztonságtechnika szempontjából az emberi test ellenállását 800 ohm értékkel szokták figyelembe venni.
Az előbbiekben leírtak a viszonylag kis áramok tartományára jellemzőek. Ha az emberi testen áthaladó áram nagyobb mint 1 A, akkor más élettani hatások lépnek fel. Nagyfeszültségű (10, 20, 35kV) áramkörbe került emberek általában nem halnak meg azonnal, haláluk egy-két héttel később következik be, valamely belső szervük, sok esetben a veséjük tönkre menetele miatt. Ha az embert villámcsapás éri, annak több tízezer amper csúcsértékű árama legnagyobb részt a test felületén halad. A balesetet szenvedett személy szíve a legtöbb esetben leáll és a test valamint a ruházat nagy ellenállású részei, például a haj meggyulladhat. A villámsújtotta ember újjáélesztését azonnal meg kell kísérelni, ami a tapasztalatok szerint az esetek 50 %ában sikerrel jár.
91
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.3 Közvetett érintés elleni védelem (Érintésvédelem) A villamos biztonságtechnikával az MSZ 2364-410:2002 szabvány 4. rész foglalkozik. Ezen belül a 41. kötet tárgyalja az „Áramütés elleni védelem” különböző lehetőségeit. A
korábbi
érintésvédelemmel
foglalkozó,
magyar
szabvány, az Érintésvédelmi szabályzat, az MSZ 172 számú szabványsorozat volt. A jelen fejezet tárgyát a kisfeszültségű, azaz 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések érin-
Az érintésvédelem a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem lévő, de zárlat következtében feszültség alá kerülhető, vezető anyagú részeinek megérintéséből származó balesetek elkerülésére irányuló intézkedések összességét foglalja magába. Az érintésvédelem tárgykörébe tartozik még a lépésfeszültség elleni védelem is. Az érintésvédelem tehát a nem üzemszerűen feszültség alatt levő részek, hanem a normál üzemben feszültségmentes de vezető részek érintéséből adódó veszélyek elkerülésére irányul.
tésvédelme képezi.
A villamos berendezéseknek üzemszerűen feszültség alatt nem lévő, olyan vezető anyagú részeit, amelyek feszültség alá kerülésével meghibásodás esetén számolni kell, a villamos berendezés testjének nevezik. A berendezéseknek tehát nem minden, feszültségmentes, vezető anyagú része test. A dobozkapcsolók falon belül elhelyezkedő fém szerkezeti részeit, vagy a fém vezetékrögzítő szerelvényeket nem kell testnek tekinteni. A villamos berendezések testjén tartósan csak a megengedett, - a legnagyobb érintési feszültségnél nem nagyobb -, feszültség lehet jelen, melyet élettanilag veszélytelen.
A veszélyesnek minősített érintési feszültség határértéke (ULimit) UL : Általános esetben ipari frekvenciás (50 Hz) váltakozóáram esetén
50VAC,
egyenáram esetén
120VDC.
Fokozott veszély esetén (pl. nagy fémrészek, fodrászat, kozmetika és gyermekjátékok) ipari frekvenciás (50 Hz) váltakozóáram esetén
25VAC,
egyenáram esetén
60VDC.
Fokozott veszély esetén (pl. orvostechnika) ipari frekvenciás (50 Hz) váltakozóáram esetén
12VAC,
egyenáram esetén
30VDC.
Ha meghibásodás következtében a berendezés testjén a veszélyesnek minősített érintési feszültség határértékénél (UL–
6.3.1 Érintésvédelmi osztályok
nél) nagyobb feszültség lép fel, akkor a hibás berendezést az élettanilag veszélytelennek tartott időn belül le kell kapcsolni., - élettanilag veszélytelennek tartott idő
0,2 s,
Az alábbi érintésvédelmi osztályokat különböztetjük meg:
a hordozható vagy üzem közben áthelyezhető berendezéseket
- 0 érintésvédelmi osztály:
ezen belül kell lekapcsolni,
a villamos berendezés önmagában nincs ellátva érintés-
- rögzítetten elhelyezett villamos szerkezeteknél, megengedett
védelemmel, védővezetőhöz nem csatlakoztathatóak,
az
- I érintésvédelmi osztály:
5 s alatti,
- helyi egyenpotenciálra hozás (EPH) esetén megengedett a 10 s alatti kikapcsolási idő is.
a villamos berendezés rendelkezik védővezető csatlakoztatására alkalmas kapoccsal, bármely védővezetős érintésvédelemhez csatlakoztatható,
92
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az I érintésvédelmi osztály un. aktív érintésvédelmi mód, ami azt jelenti, hogy a módszer nem akadályozza meg a - II érintésvédelmi osztály:
veszélyes feszültség, azaz a veszélyesnek minősített érintési
a villamos berendezés testjét kettős vagy megerősített szige-
feszültségnél nagyobb feszültség kialakulását a villamos
telés (érintésvédelmi szigetelés) választja el az üzemszerűen
berendezés
feszültség alatt álló részektől. Érintésvédelme a „villamos szer-
következtében megjelenik, akkor a védelem az előírt – az
kezet elszigetelése” érintésvédelmi móddal van megoldva.
élettanilag veszélytelennek tartott - időn belül kikapcsolja a
-III érintésvédelmi osztály:
hibás berendezést.
testjén.
Azonban,
ha
az
meghibásodás
a villamos berendezés külső táplálású érintésvédelmi törpefe-
A II és III érintési védelmi osztályokba az un. passzív
szültséggel (max. 50VAC vagy 120VDC) üzemel.
érintésvédelmi módok tartoznak, ugyanis ezeknél eleve megakadályozzák veszélyes érintési feszültség kialakulását a villamos berendezés testjén.
Az
a. ábra mutatja a jelzést, amely az I. érintésvédelmi
osztályú berendezés védővezető csatlakoztatására szolgáló kapcsát jelöli. a.
b.
c.
6.1 ábra: Jelölések a gyártmányokon az egyes érintésvédelmi osztályok esetén. Az egyes érintésvédelmi osztályok esetén a gyártmányokon megjelenő jelölések a 6.1 ábrán láthatók.
Az MSZ 2364-410:2002 szabvány szerinti törpefeszültség (ELV „extra-low voltage”) a max. 50VAC váltakozó, illetve a max. 120VDC egyenfeszültség.
A b. ábra a II. érintésvédelmi osztályú, azaz kettős szigetelésű gyártmány jelét mutatja, míg a c. ábra a III. érintésvédelmi osztályú gyártmányt jelzi, amely csak érintésvédelmi külső törpefeszültségre csatlakoztatható.
6.3.2 Áramütés elleni védelem hiba esetén (Közvetett érintés elleni védelem) Áramütés elleni védelem hiba esetére (közvetett érintés elleni védelem) védelmi módjai:
A törpefeszültségű áramkörök fajtái : SELV (Safety extra-low voltage) Biztonsági (érintésvédelmi)
• védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával (A
törpefeszültség, földeletlen áramkörökkel.
lekapcsolásnak be kell következnie legfeljebb 5s-on
PELV
(Protective
extra-low
voltage)
Érintésvédelmi
(biztonsági) törpefeszültség, földelt vagy földeletlen áramkö-
belül, ha az UL érintési feszültség meghaladja az 50VAC illetve a 120VDC értéket),
rökkel. FELV (Functional extra-low voltage) Üzemi (nem biztonsági)
• védelem II érintésvédelmi osztályú (kettős vagy
törpefeszültség, földelt áramkörökkel.
megerősített szigetelésű) villamos szerkezet használatával,
93
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.3.2.1 Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával • védelem a környezet elszigetelésével, • védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel (a
környezet
elszigeteléséhez
hasonló,
igen
ritkán
alkalmazott módszer),
Aktív, vezetékes érintésvédelmi mód, ide tartozik a nullázás és a védőföldelés. Mindkét esetben védővezető csatlakozik a villamos berendezés testjén kialakított érintésvédelmi kapocsra
• védelem villamos elválasztással.
és testzárlat esetén a kikapcsoló szerv az előírt, – az élettanilag veszélytelennek tartott időn belül -, lekapcsolja a hibás berendezést a hálózatról.
A szabvány háromféle érintésvédelmi módot ismer el, ezeket kétbetűs rövidítésekkel jelöli. Az első betű a táphálózat tápponti földelésére (T = közvetlenül
6.3.2.1.1 TN rendszer „Nullázás”
földelt (terra = föld), I= földeletlen, vagy impedancián keresztül földelt (isolated, impedancia = szigetelt, impedancia)), míg a második betű arra vonatkozik, hogy a védett testet mivel köti össze a védővezető (T = közvetlen földeléssel, N = a táphálózat nullavezetőjével (neutral = semleges)). A védővezetőt nullázás esetén nullázóvezetőnek, védőföldelés esetén földelővezetőnek nevezik. A védővezető betűjele a PE, ami a Protective Earth (védőföld)
Az
MSZ
2364-410:2002
szerint
a TN
rendszer
(nullázás) ott alkalmazható, ahol annak feltételei teljesülnek, illetve az adott alkalmazási esetre nem vonatkozik szigorúbb előírás. Nullázás ott alkalmazható, ahol a nullázás külső vagy belső feltételei teljesülnek.
angol szavak kezdőbetűi. A védővezető szabványos színjelölése zöld-sárga.
A nullázás külső feltételeit az áramszolgáltató biztosítja és ennek alapján nyilvánítja hálózatát nullázottnak. Az áramszolgáltató a következő feltételek teljesülése esetén nyilváníthatja a hálózatát nullázottnak: 1. a nullázási hurokimpedancia az áramszolgáltató minden villamos szerkezeténél megfelel a kioldási követelményeknek, 2. a nullapont közvetlenül földelt, és szabadvezeték esetén, az a végpontban, valamint 350 m-enként földelt; 3. a fogyasztói csatlakozópontnál a nullavezető - PEN vezető legalább 10 mm2 keresztmetszetű, 4. a hálózatra csatlakozó, 16 A-nél nagyobb (a fogyasztásmérőnél levő) túláramvédelmű fogyasztóknál, nullázás helyett nincs védőföldelés kiépítve áram-védőkapcsolás nélkül.
Nullázottnak nem minősíthető hálózatra csatlakozó berendezések esetén is alkalmazható a nullázás, ha teljesülnek a nullázás belső feltételei, amelyek a következők: 1. az áramszolgáltatói csatlakozási pontnál rendelkezésre áll a legalább 10 mm2 (illetve a fázisvezetők keresztmetszetének fele) keresztmetszetű, közvetlenül földelt áramszolgáltatói nullavezető, 2. a fogyasztói vezetékhálózat teljes területén kiépítették az egyenpotenciálra hozó (EPH) hálózatot, és erre vagy betonalap-földelést, vagy egy méréssel igazoltan 10 -nál nem nagyobb földelési ellenállású földelést kötöttek; 3. az épületen belüli-, valamint az épület fogyasztói vezetékhálózatáról ellátott, szabadtéri fogyasztók mindegyikét (tehát az áram-védőkapcsolással védetteket is) nullázzák.
94
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Nullázáskor a nullázóvezető a védett villamos berendezés testjét a villamos hálózat földelt üzemi vezetőjével köti össze,
A 6.2 ábra a nullázás vázlatos kapcsolási rajzát mutatja,
impedancia szándékos közbeiktatása nélkül. A háromfázisú,
amikor a legalább 10 mm2 keresztmetszetű nullavezető
kisfeszültségű elosztóhálózat közvetlenül földelt üzemi veze-
egyúttal védővezető is (PEN vezető). Az üzemszerűen
tője a nullavezető.
áramot vivő nullavezető a védővezetővel közös. Az ilyen rendszer betűjele a TN - C. Az első T betű (terra = föld) a közvetlen üzemi földelésre
6.2 ábra Nullázott villamos berendezés; TN - C rendszer
utal, vagyis arra, hogy a középfeszültségű / 0,4 kV-os transzformátor szekunder oldalának csillagpontja és így az ahhoz kapcsolódó nullavezető közvetlenül földelt. A második N betű a védett berendezés nullázását jelzi, a harmadik C betű pedig azt, hogy a nullavezető és a védővezető közös (common).
A 6.3 ábrán külön vezetett nulla- és védővezetővel rendelkező TN-S nullázás látható, ahol a harmadik S betű a
Végül a 6.4 ábrán az un. vegyes rendszer TN-C-S nullázás
különálló (separated) nulla- (N) és védővezetőre (PE) utal.
látható.
6.3 ábra Nullázott villamos berendezés; TN S rendszer
A TN-C-S rendszer lényege, hogy a hálózati táppontból közösített nulla és védővezetőt (PEN vezetőt) építenek, majd pedig elkülönítve szerelik a nulla (N) és a védővezetőt (PE). Az áramszolgáltatói hálózatok döntően ilyen tipusúak. Ha a PEN ≥ 10 mm2 vezető egy berendezésrészhez (pl. elosztóhoz) csatlakozik, akkor a PEN vezetőt mindig a PE kapocsra kell kötni és innen kell áthidalást készíteni az N kapocsra. Fontos tudni, hogy szétválasztás után az egyfázisú fogyasztókat csak a fázis- és a nullavezetőről (N) szabad táplálni, szétválasztás után a nullavezetőt (N) már nem szabad földelni, szétválasztás után az N és a PE vezetőt már tilos ismét összekötni !!!
A nullázás működésének elve az, hogy ha a villamos berendezés testpontján a zárlat következtében megjelenik valamelyik fázis feszültsége, akkor a zárlati áramkörben folyó áram a berendezés tápvezetékeibe beépített érintésvédelmi kikapcsolószervnek az előírt időn belül történő kioldását eredményezi, leválasztva így a hibás berendezést a hálózatról és megszüntetve a berendezés testpontján megjelenő veszélyes érintési feszültséget. A legtöbb esetben az érintésvédelmi kikapcsolószerv a villamos berendezés zárlatvédelmi szerve, azaz olvadóbiztosító vagy kismegszakító. Ahhoz, hogy a zárlatvédelmi eszköz működjön, a zárlati áramkör hurokimpedanciájának kisebbnek kell lennie, mint a zárlatvédelmi eszköz megengedett kioldási időhöz tartozó kioldási áramának megfelelő értéknél. Azaz ennél nagyobb zárlati áramnak kell kialakulni.
95
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Az MSZ 2364-410:2002 szerint a TN rendszer (nullázás) esetén megengedett kioldási idők
A nullázásos érintésvédelmi mód méretezési képlete így: ZS Ia UO ahol
U0 [V] váltakozó feszültség effektív értéke
Lekapcsolási idő [s]
ZS a zárlati áramkör hurokimpedanciája (amit az esetek nagy
230 400 400 felett
0,4 0,2 0,1
szoktak azonosnak venni), Ia az érintésvédelmi kikapcsolószerv kioldási (megszólalási) árama.
Helyhezkötött berendezésnél
5s
Az olvadóbiztosító és kismegszakító esetén a kioldási áram a hazai gyakorlat szerint közelíthető :
részében a reaktancia elhanyagolásával a hurokellen-állással
A megszabott lekapcsolási időhöz tartozó kioldási áram, így az olvadóbiztosító vagy a kismegszakító jelleggörbéje alapján
Ia = In áram-védőkapcsoló esetén a kioldási áram :
határozható meg.
Ia = ∆In UO a fázisfeszültség.
Abban az esetben, ha az érintésvédelmi kikapcsolószerv
A zártlati áramkörre a 6.5. ábra mutat egy példát.
megegyezik
a
zárlatvédelmi
eszközzel,
akkor
az
érintésvédelmi kikapcsolószerv kioldási (megszólalási) árama a hazai gyakorlat szerint közelíthető : Ia = In ahol
= kiolvadási / kioldási szorzó melyet a
In
= az olvadóbiztosító vagy kismegszakító
jelleggörbék alapján határoznak meg névleges árama. Az MSZ 2364-410:2002 szabvány az tényezőt nem használja. A gyakorlati számításokhoz azonban használható abban az esetben, ha a pontos kioldási jelleggörbék nem állnak rendelkezésre. További problémát jelent az is, hogy a gyártók jelleggörbe sávot adnak meg.
Az kiolvadási szorzó értéke
Az olvadóbiztosító vagy kismegszakító típusa
hordozható vagy üzem közben áthelyezhető villamos berendezés.
áramszolgáltatói berendezések
Általános (egyéb berendezések) (5 s-os)
Egyéb berendezések (EPH-ba kötve) esetén (10 s-os)
Az kiolvadási szorzó értéke
Az olvadóbiztosító vagy kismegszakító típusa
érintésvédelme esetén gR (NOR, NOSi, NOGe) olvadóbetét
6
2
2,5
2
gG, gM Késleltetett kiolvadású olvadóbetét
7
4
5
2
gG, gM Gyors kiolvadású olvadóbetét
6
hordozható vagy üzem közben áthelyezhető villamos berendezés.
áramszolgáltatói berendezések
Általános (egyéb berendezések) (5 s-os)
Egyéb berendezések (EPH-ba kötve) esetén (10 s-os)
érintésvédelme esetén
4
4
2
6.1 táblázat: A kiolvadási / kioldási szorzó értéke az egyes zárlatvédelmi eszközök esetén
Motorvédő jellegű kismegszakító (C, D) Minden egyéb kismegszakító
10 5
-
4
2
4
2
6.1 táblázat: A kiolvadási / kioldási szorzó értéke az egyes zárlatvédelmi eszközök esetén
96
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.3.2.1.2 TT rendszer „Védőföldelés” A védőföldelés olyan védővezetős érintésvédelmi mód, amely során a védett villamos berendezés testpontját védővezetőn keresztül leföldelik anélkül, hogy azt a tápláló hálózat bármelyik vezetőjével fémes összeköttetésbe hoznák. A védőföldelés elvi kapcsolási rajzát a 6.6 ábra mutatja. A rendszer jele ebben az esetben TT, ahol a második T a villamos berendezés védőföldelésére utal (terra). A védett berendezést akkor kell leválasztani a tápláló hálózatról, ha annak testpontján a megengedet-nél (ULnél) nagyobb érintési feszültség jelenik meg
6.6 ábra: Védőföldeléssel ellátott villamos berendezés; TT rendszer
Védőföldelés szigetelt (isolated) vagy impedancián keresztül
A védőföldelés működésének elve az, hogy ha a villamos
földelt üzemi földeléssel rendelkező rendszerben is lehetséges
berendezés testpontján - a zárlat következtében - megjelenik a zárlati áram és a földelési ellenállás szorzatának megfelelő
(alábbi ábra), a rendszer jele ekkor IT.
feszültség. Ennek a megengedett UL érintési feszültség alatt kell maradni. A 6.7. ábrán látható, hogy ebben az esetben a testen megjelenő feszültséget a földelési ellenállás és a zárlati áram szorzata határozza meg. A védőföldelés méretezési képlete így: RA Ia UL ahol RA
a védőföldelés földelési ellenállása,
Ia
az érintésvédelmi kikapcsolószerv megszólalási (kioldási) árama,
olvadóbiztosító és kismegszakító esetén a kioldási áram : Ia = In áram-védőkapcsoló esetén a kioldási áram : Ia = In UL
a
tartósan
megengedett
legnagyobb
érintési
feszültség (általában 50VAC vagy 120VDC).
6.7. ábra: Testzárlatos villamos berendezés zárlati áramköre védőföldelés esetén
97
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.3.2.1.3 Áram-védőkapcsoló (ÁVK) Ez különösen a nagyobb teljesítményű villamos berendezésAz MSZ 2364-410:2002 szabvány szerint ez nem önálló érintésvédelmi
mód,
érintésvédelmi
módok
hanem
a
védővezetős
kikapcsoló
készülékének
egyik fajtája. A védővezetős érintésvédelem kioldási követelményei bizonyos esetekben nem teljesülnek; például akkor, ha a hurokimpedancia
vagy
a
földelési
ellenállás
ek védőföldelése esetén igaz, amikor az olvadóbiztosító vagy a kismegszakító névleges árama nagy és a földelési ellenállás nem elég kis értékű a kioldáshoz szükséges áram létrehozásához. Ebben az esetben kell alkalmazni az áram-védőkapcsolást az érintésvédelmi kioldás céljára. Az áram-védőkapcsoló kapcsolási vázlatát az 6.8. ábra mutatja
nem
elegendően kicsi, azaz a zárlati áram nem elég nagy a zárlatvédelmi szerv kioldásához.
6.8. ábra Az áramvédőkapcsolás kapcsolási vázlata
6.9. ábra Az áram-védőkapcsolás (ÁVK) bekötése
Az áramvédő kapcsolás működése tehát független a Az áram-védőkapcsolás működésének elve az, hogy ha egy
védett berendezés teljesítményétől. A legérzékenyebb
váltakozó áramú fogyasztóhoz csatlakozó összes üzemi
áramvédő kapcsolók – (FI-relék) - már 30 mA különbségi
vezető
hibamentes
áramra is működésbe lépnek. Ezzel már az emberen
berendezés esetén a fluxus nulla, mert a vasmagon áthaladó
áthaladó áram hatására is megszólalnak és rövid idő alatt
áramok összege is szükségszerűen nulla és ezzel a gerjesztés
lekapcsolnak.
is nulla. A fluxus csak akkor lesz nullától eltérő értékű a
Az áramvédő kapcsolás nem önálló érintésvédelmi mód,
vasmagban, ha az áramok összege nem nulla, azaz áram
hanem a vezetékes érintésvédelem kikapcsoló szerveként
halad a vasmagon kívüli a védővezetőben is. A nullától eltérő
alkalmazható, azok legkedvezőbb érintésvédelmi kapcsoló-
váltakozó fluxus ekkor feszültséget indukál a vasmagon
szervének tekinthető.
elhelyezett tekercsben, ami áramot indít egy kioldó relében,
Áramvédő kapcsoló alkalmazásakor nem szabad termé-
áthalad
egy
vasmagon,
amelyben
ami viszont bontja a berendezés kapcsolóját és így leválasztja
szetesen a védővezetőt átvezetni a vasmagon és az
a hibás berendezést a hálózatról.
áramvédő kapcsolás után a védővezetőt nem szabad újra összekötni a nullavezetővel.
98
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.11 ábra Az áram-védőkapcsoló jelölések 6.10. ábra Az áram-védőkapcsoló szerkezeti felépítése
a) csak tiszta váltakozó áramra érzékeny áram-védőkapcsoló b) váltakozó áramra és lüktető egyenáramra is érzékeny áram-védőkapcsoló c) tiszta egyenáramra érzékeny áram-védőkapcsoló d) szelektív áram-védőkapcsoló jelölése e), f) 10 ms késleltetésű áram-védőkapcsoló jelölései g), h) „villámbiztos” áram-védőkapcsoló jelölései i) -25 °C hőmérsékleten is működő áram-védőkapcsoló
A
védővezetős
érintésvédelmek
(TN,
TT)
méretezési
képletében, ha kioldó szervként áram védőkapcsolót (ÁVK) alkalmazunk, akkor áram-védőkapcsoló esetén a kioldási áram : Ia = In Az áram-védőkapcsolók kioldási áramát (érzékenységét), úgy kell megválasztani, hogy a szokásos üzemi szivárgó áramok ne okozhassanak kikapcsolást.
6.12 ábra Az áramvédőkapcsoló kioldási
A javasolt érzékenységek :
jelleggörbéje
- lakások, nyaralók 30mA - gépek, berendezések 100mA, - daruk esetén 300mA. Az áram-védőkapcsoló kioldási jelleggörbéje a 6.12 ábrán látható.
6.3.2.2. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok A kioldást előidéző áramot (testzárlati áram) a fellépő érintési
A szabvány ebbe a csoportba sorolja azokat az
feszültség és az eredő ellenállás hányadosa határozza meg.
érintésvédelmi módokat,
A beépítés helyén kialakulható legnagyobb zárlati áram ellen –
védett villamos szerkezetek testét nem kell védővezetővel
ha
összekötni:
az
áram-védőkapcsoló
áramkorlátozó
biztosítót
kell
ezt
nem
tudná
alkalmazni.
(Ez
elviselni
-,
különösen
transzformátorhoz közeli csatlakozásnál fordulhat elő).
amelyek alkalmazásához
a
1. Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása. 2. A villamos szerkezetek elszigetelése. 3. A környezet elszigetelése. 4. Földeletlen egyenpotenciálra hozás. 5. Védőelválasztás.
99
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.3.2.2.1. Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása Törpefeszültség alkalmazása csak akkor tekinthető
megengedett értéke váltakozó áram esetén legfeljebb 50
A III. érintésvédelmi osztályú berendezéseknél az érintésvédelem megköveteli, hogy a nagyobb feszültség áthatolását megakadályozzuk (például megfelelő elhelyezéssel, az áramforrás biztonságos kivitelezésével). Az érintésvédelmi törpefeszültség előállítható szárazelem,
VAC, egyenáramnál 120 VDC (ennél kisebb értéket is
akkumulátor, mechanikusan hajtott generátor, elektronikus
előírhat a szabvány, például gyermekjátékok esetén
feszültségátalakító vagy biztonsági transzformátor segítsé-
stb.). Ezen kívül a törpefeszültségű hálózatnak és a
gével.
érintés-védelemnek, ha az így védett villamos szerkezeteket kizárólag érintésvédelmi törpefeszültség előállítására
alkalmas
berendezésről
táplált.
Ennek
a
fogyasztó berendezéseknek a szabvány által előírt követelményeket is ki kell elégítenie.
Az ipari gyakorlatban legtöbbször (az MSZ EN 60742:1998 előírásai szerint készített) biztonsági transzformátorokat használjuk erre a célra. Ezeket az adattáblán feltüntetett jelről vagy a szabványszám alapján ismerhetjük fel.
Törpefeszültségű biztonsági transzformátorok jelei a) burkolt biztonsági transzfonnátor; b) beépítendő biztonsági transzformátor; c) zárlatbiztos biztonsági transzformátor; d) játékTörpefeszültség előállítása
Fontos tudni, hogy ha a tápforrás nem érintésvédelmi törpefeszültségű, hanem csak üzemi törpefeszültségű akkor a berendezés érintésvédelméről külön kell gondoskodni. Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerben nem szabad védővezetőt használni, mert a védővezető esetleg más, meghibásodott berendezés feszültségét "áthurcolhatja" az ép berendezésünkre. Az érintésvédelmi törpefeszültséggel táplált szerkezetek testét nem szabad szándékosan (védővezetőn, EPH vezetőn keresztül) összekötni földdel, földeléssel, más villamos szerkezetek testével (védővezetőjével) és egyéb fémszerkezetekkel. Ha ilyen összeköttetés üzemi vagy szerkezeti okokból nem kerülhető el (például szervomotorok, fémcsőbe épített érzékelők stb.), akkor azt kell megakadályozni, hogy a szerkezet testén a törpefeszültségnél nagyobb, veszélyes feszültség megjelenhessen.
transzformátor; e) és f) csengőtranszformátor; g) és h) kézilámpa-transzformátor
A nagyobb feszültségű rendszerek üzemszerűen vezető részeitől az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerek üzemszerűen vezető részeit legalább a nagyobb feszültségnek megfelelő megerősített szigeteléssel kell elválasztani. Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerek vezetékeit lehetőleg el kell különíteni más rendszerek vezetékeitől. Ha ez nem lehetséges, akkor vagy a törpefeszültségű vezetékeket is az előforduló legnagyobb feszültségnek megfelelő szigetelésre kell választani, vagy pedig a különböző feszültségszintű vezetékeket földelt fémburkolattal (vagy szerkezettel) kell elválasztani. A törpefeszültségű rendszerekben a fogyasztókat többnyire dugós csatlakozókkal csatlakoztatjuk. Ezeknek a dugaszolóknak olyanoknak kell lenni, hogy ezeket ne lehessen csatlakoztatni nagyobb feszültségű aljzatba. Az aljzatoknak nincs védőérintkezője (következő ábra).
100
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
6.3.2.2.2 A villamos szerkezet elszigetelése
Törpefeszültségű dugaszolóaljzat a) 42V; b) 24V
Ez az érintésvédelmi mód a gyárilag készült és vizsgált
Fontos, hogy nem elegendő ezeknek a dugaszolóknak és
II. érintésvédelmi osztályú gyártmányokra közvetlenül
aljzatotoknak felirattal vagy színezéssel való megkülönbözteté-
alkalmazható. Ezeknél csak arra kell ügyelni, hogy a
se.
helyszíni felszereléskor (rögzítés, vezetékekhez való
Egy törpefeszültségű transzformátorra (áramforrásra) elvben bármennyi fogyasztó csatlakoztatható. Biztonsági szempontok
csatlakozás stb.) a gyártmány védőhatását ne rontsuk el (követekző ábra).
nem korlátozzák az alkalmazható vezeték hosszát sem. (Természetesen a megengedhető feszültségesés és teljesítmény igény ismerete szükséges a méretezéshez.)
Fontos tudni, hogy ezek a gyártmányok a jelzésről ismerhetők fel. A csak üzemi szigetelést tartalmazó (tehát 0. és I. érintésvédelmi osztályú) gyártmányoknál, a szerelés során kiegészítő (védő-)szigetelést kell létesíteni. Ez tulajdonképpen a berendezés szigetelő tokba (burkolatba) helyezését jelenti.
II. Érintésvédelmi osztályú (kettős vagy megerősített szigetelésű) készülék
A toknak legalább IP 2X védettséggel le kell fednie a szerkezet üzemi szigetelésű részeit. A burkolaton figyel-
6.3.2.2.3
A környezet elszigetelése
meztető feliratot kell elhelyezni. A burkolaton belüli testeket vörös színű villám jellel kell megjelölni vagy vörös színűre festeni. A burkolatnak a várható mechanikai, villamos és hő igénybevételekkel szemben ellenállónak kell lennie. A burkolaton nem vezethetők át olyan fémrészek, amelyek a veszélyes érintési feszültséget kihozhatnák. Fontos tudni, hogy csak olyan szerkezeteket szabad így védeni, amelyek kezeléséhez nem szükséges, hogy villamosan szakképzetlen személyek a burkolatot kinyissák.
Olyan érintésvédelmi megoldás, amely a villamos szerkezet testét érinthető személyeket szigeteli el a környezetben lévő földpotenciálú (vezető) részektől. Tehát nem elegendő a berendezés testének közelében lévő talajt elszigetelni, hanem a testtel együtt érinthető minden földeltnek tekinthető fémszer-kezetet is el kell szigetelni (követekző ábra).
101
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
Ezeknek a szigeteléseknek megbízhatónak, állandó jellegűnek és időtállónak, 500 V névleges feszültségig legalább 50 kΩ szigetelési ellenállásúnak kell lenniük. Gondoskodni kell arról, hogy a testzárlatossá vált berendezés potenciálja a szigetelő környezetén kívülről ne legyen érinthető. Elszigetelés
Ezért az így védett berendezésekhez védővezetőt nem szabad
a) az ember elszigetelése a földtől;
alkalmazni.
b) kézzel elérhető távolságban lévő gépek fém burkolatainak összekötése
6.3.2.2.4 Földeletlen egyenpotenciálra hozás
Csak olyan földeletlen rendszerű hálózatról szabad táplálni, amely kielégíti a védőelválasztás táplálására előírt biztonsági
A villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan
követelményeket.
megoldása, amelyben az egyidejűleg érinthető villamos
Ez az önálló érintésvédelmi mód csak kivételesen és olyan
szerkezetek teste villamosan vezető összekötéssel
szigorúan körülhatárolt területen (például javítóműhely, próba-
azonos potenciálra hozott. Továbbá megakadályozza,
hely) lehet előnyös, ahol az üzemszerűen feszültség alatt álló
hogy az ezeket megérinthető személyek (akár az
részek közvetlen érintésével számolni kell.
összekötéseken, akár más fémszerkezeteken keresztül) földpotenciált érinthessenek.
6.3.2.2.5
A
Védőelválasztás
villamos
berendezések
olyan
érintésvédelmi
megoldása, amelynél a villamos táplálást egy, csak ezt az egyetlen fogyasztót ellátó földtől szigetelt rendszerrel oldják meg.
102
Dr. TARNIK István 2008
Elektrotechnika MA
A védőelválasztott áramkört a kiterjedt villamos hálózattal fémesen össze nem függő módon a következő áramforrásokról táplálhatjuk: - biztonsági transzformátorról, illetve biztonsági tápegységről (amely kielégíti az MSZ EN 60724: 1998, korábban az MSZ a
b
a) a védőelválasztás esetén tilos az üzemi földelés, továbbá azonos transzformátorra egynél több villamos fogyasztó nem kapcsolódhat; b) egyetlen szigetelő transzformátorra kapcsolt két készülék testzárlata esetén fellép az áramütés veszélye
9229 /1 előírásait) (következő ábra); - olyan átalakítókról (például motorgenerátor gépcsoportról), amelynek a táplálóhálózattal való (biztonsági transzformátornak megfelelő) szigetelése megoldott; - a villamos hálózattól és a földtől teljesen független áramforrásokról (például független akkumulátorról, robbanó-motoros meghajtású aggregátorról).
A hordozható kivitelű tápláló áramforrás érintésvédelmét a villamos szerkezet elszigetelésével kell megoldani. (
)
A védőelválasztott áramkör ismérvei : - névleges feszültsége maximum 500 V lehet; - üzemszerűen vezető részei fémesen nem csatlakozhatnak sem földeléshez, sem más áramkör vezetőihez; - hajlékony csatlakozóvezetékei teljes hosszukon szemmel ellenőrizhető elhelyezésűek, a környezeti igénybevételnek Védő elválasztáshoz alkalmas biztonsági transzformátor jelei a) burkolt biztonsági transzformátor; b) beépítendő biztonsági transzformátor; c) zárlatbiztos biztonsági transzformátor; d) és
ellenállóak, legalább 380 V -os tömlővezetékek legyenek; - vezetékeit a többi áramkörtől elkülönítetten (más nyomvonalon, más védőcsőben) kell vezetni;
e) elválasztó transzformátor; f) és g) borotva transzformátor
- fogyasztó berendezéseink testét sem védővezetővel, sem más áramkörről táplált villamos szerkezet testével nem szabad összekötni; - nem vezethető át olyan fémtestű villamos szerkezeten (például elosztó tábla, biztosító, tokozott berendezés stb.), amelynek fémteste - szerkezeti okból - nincs összeépítve a védőelválasztással védett fogyasztó készülékkel.
103