Elektronikus ügyintézés a bíróságon Az Országos Bírósági Hivatal elnökének egyik kiemelt célkitűzése a hatékonyabb igazságszolgáltatás kialakítása, a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése olyan informatikai alkalmazások létrehozásával és bevezetésével, amelyek – az adat-újrafelhasználás elvének megfelelően – csökkentik a bíróságok adminisztrációs terheit, gyorsítják az ítélkezést. Az uniós forrásból finanszírozott „Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja” megnevezésű, EKOP-1.1.5-2008-0001. azonosító jelű, kiemelt projekt célja a korszerű, ügyfélbarát, tér és idő korlátoktól (utazás, sorban állás, hivatali, ügyfél-fogadási órákhoz történő alkalmazkodás) mentes, hatékony elektronikus ügyintézés lehetőségének megvalósítása volt.
Csődeljárás és a felszámolási eljárás Jogi háttér A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény (Cstv.) 6. § (5) bekezdése szerint 2014. július 1-jétől a felszámolási eljárás iránti kérelmet elektronikus úton lehet előterjeszteni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni. A Cstv. 7. § (5) bekezdése szerint a csődeljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2014. július 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
Gyakran ismételt kérdések a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatban Mely gazdálkodó szervezet lehet adós a csőd- és felszámolási eljárásokban? A csődtörvény szerint az adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. A törvény szerint a gazdálkodó szervezet: gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, valamint európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, továbbá mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió területén található. Mit jelent az, hogy egy adós „csődbe megy”? A „csőd” hétköznapi és jogi fogalmának jelentése eltér egymástól. Jogi értelemben a csőd az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de tevékenységét folytatni kívánó adós státuszát jelenti, azokban az esetekben, amelyekben még van esély az adós és hitelezői közti megegyezést követően az adós „újraindítására”. A csődeljárás alá került adósok esetében tehát nem a cég megszűntetése, hanem „talpraállítása” a csődeljárás célja. A Csődtörvény alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ezzel szemben a csődeljárásban az adós fizetési moratóriumot kap, esetleg egyezséget köt hitelezőivel, amelynek teljesítését követően tovább működhet. Hogyan lehet felszámolási eljárást indítani? Ha egy adósnak ki nem egyenlített tartozása van, akkor a legritkább esetben indul vele szemben csődeljárás. A bevett gyakorlat szerint a hitelezők követeléseiket még az eltűnt vagy a hitelező által is tudottan fizetésképtelen
adóssal szemben is fizetési meghagyásos vagy bírósági peres eljárásban érvényesítik, amit általában végrehajtási eljárás követ. Ezen eljárások helyett bizonyos feltételek mellett a hitelezők a felszámolási eljárás megindítását is választhatják. Ahhoz, hogy egy adós ellen eredménnyel felszámolási eljárást lehessen kezdeményezni, az kell, hogy az adóst jogi értelemben fizetésképtelennek lehessen tekinteni. Mikor fizetésképtelen egy adós? A hatályos jogszabály szerint akkor, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. Ha egy adóst jogi értelemben fizetésképtelennek kell tekinteni, akkor bármely hitelezőjének a kérésére az adós székhelye szerinti törvényszék megindíthatja a felszámolási eljárást. Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. Az eljárás megindításakor adós esetén 80.000,- forint, jogi személyiséggel nem rendelkező adós esetén 30.000,- forint eljárási illetéket kell leróni. Ezen túlmenően a törvényszéktől is beszerezhető csekken 25.000,- forint közzétételi díjat is meg kell fizetni. A hitelező által indított felszámolási eljárásban a jogi képviselet kötelező. Miben különbözi a felszámolási eljárás és a peres eljárás? Ha egy adós valakinek tartozik, akkor vele szemben vagy fizetési meghagyásos, vagy bírósági peres eljárásban, avagy a feltételek megléte esetén felszámolási eljárás keretében lehet igényt érvényesíteni. Az igényérvényesítés egyedi eseteiben (a fizetési meghagyásos eljárásban és a peres eljárásban) az adós csak azzal áll vitában, aki az eljárást vele szemben kezdeményezte. Ezek az eljárások csak a két fél viszonyáról szólnak, csak a követelését érvényesítő fél igénye kerül megítélésre. Ezek az eljárások az adós jogi státuszát nem érintik. A felszámolási eljárásban azonban az adós már nemcsak egy hitelezőjével áll szemben, hanem valamennyi regisztrált hitelezőjével. A fizetési meghagyással vagy jogerős ítélettel történő marasztalás esetén az adós önként teljesíthet, vagy a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően vele szemben újabb eljárással végrehajtási eljárás kezdeményezhető, avagy annak kihagyásával felszámolási eljárás is indítható ellene. Milyen eséllyel lehet pénzhez jutni a felszámolási eljárásban? A felszámoló elsődleges feladata az adós vagyonának felkutatása, igényeinek érvényesítése és a vagyon megőrzése. A felszámoló különböző eljárásokat kezdeményezhet, amelyek mind a hitelezők érdekeit szolgálják. Statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy a jogi értelemben fizetésképtelen adósok több mint 95%-ával szemben lehet egyszerűsített felszámolási eljárást lefolytatni, ami arra utal, hogy a felszámolás alá vont adósok elsöprő többségénél vagy a rendes eljárás lefolytatásához szükséges iratanyag, vagy a hitelezők legalább részbeni kielégítéséhez szükséges minimális vagyon sem áll rendelkezésre. Ezekben az esetekben a hitelezői igények rendszerint kielégítetlenek maradnak. Azokban az esetekben, amelyekben a felszámolási eljárás során az adósi vagyon hitelezők közötti felosztása a rendes szabályok szerint lefolytatható, a felszámoló által összegyűjtött vagyon felosztása törvényben meghatározott sorrend és arány szerint történik. Fontos, hogy az adósi vagyonból elsősorban a felszámolási költségek és a biztosított követelések kielégítésére kerül sor. Az egyéb hitelezői követelések kielégítésére csak ezt követően, amennyiben marad adósi vagyon. A sorrenden változtatni nem lehet. Ebből pedig az következik, hogy a hétköznapi követelések kiegyenlítésére csak nagyon ritkán marad vagyon. Honnan lehet tudni, hogy az adóssal szemben felszámolás indult? CSTV 28 szakasz, 1. bekezdés Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a végzés kivonatát a bíróság haladéktalanul közzéteszi a cégközlönyben. A hitelezői igényeknek a felszámolóhoz való bejelentésére a végzés közzétételétől számított 40 napin belül kerülhet sor.
Civil szervezetek bírósági nyilvántartása és az ezzel összefüggő eljárási szabályok Jogi háttér
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Cnytv.) rendelkezéseinek megfelelően 2014. július 1. napjától vehető igénybe az elektronikus eljárás a civil és más, a törvényszék által nyilvántartott szervezetek bejegyzési/változásbejegyzési ügyeiben. Az elektronikus utat bizonyos szervezetek számára kötelező jelleggel írja elő a törvény (a jogi képviselővel eljáró szervezetek, közhasznú szervezetek, a Cnytv. 8.§ (1) bekezdésében felsorolt szervezetek), de bármely más, a törvény hatálya alá tartozó szervezet is élhet választása szerint az elektronikus eljárás adta előnyökkel. Bevezetésre kerül az ún. egyszerűsített nyilvántartásba vételi/változásbejegyzési eljárás is, melynek révén – a jogszabállyal rendszeresített mintaokiratok igénybevétele esetén – az ügyintézési határidő 15 napra rövidül.
Gyakran ismételt kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi kell egy civil szervezet alapításához? Civil szervezet nyilvántartásba vételét formanyomtatványon kell kérni, a nyomtatvány használata kötelező, attól eltérni, vagy azt szerkeszteni nem szabad. A megfelelő nyomtatvány a www.birosag.hu weboldalról a „nyomtatványok, űrlapok”, „civil eljárások űrlapjai” menüpontban tölthető le. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a civil szervezet létesítő okiratát, a képviseleti, ügyintéző szerv tagjainak tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát és a székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratot. Alapítvány esetében szükséges még a vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolása, egyesület esetében pedig az alakuló gyűlés jegyzőkönyve és az annak mellékletét képező jelenléti ív is. Amennyiben felügyelő szerv kijelölésére vagy választására is sor kerül, úgy e szerv tagjainak tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell. A kérelemhez szükség esetén a kötelező mellékleteken túl további iratok (egyéb iratok) is csatolhatók (pl.: idegen nyelvű név hitelességét igazoló fordítás, stb.). A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez tagjegyzéket csatolni nem kell, bár egyesület alapítása esetén az alakuló gyűlés jelenléti íve az alapító tagok jegyzékével értelemszerűen azonos. A bíróság a civil szervezet nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról főszabályként a hiánytalanul és megfelelő törvényszéken előterjesztett kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. Melyik bíróság intézi a civil szervezetek ügyeit? A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény értelmében a civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén annak székhelye van. Ezt követően minden, a létesítő okirat módosításával vagy a civil szervezet megszűntetésével kapcsolatos eljárást ugyanazon törvényszéken kell kezdeményezni, amelyik a nyilvántartásba vételről rendelkezett. A civil szervezetek éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét nem a nyilvántartást vezető törvényszéken, hanem az Országos Bírósági Hivatalban kell letétbe helyezni. Hány tag szükséges egy civil szervezet alapításához? Alapítványt bárki alapíthat akár egyedül, akár másokkal együtt, minél több azonban az alapító, annál nehezebb az alapító okirat módosítása Az alapító okiratnak ugyanis tartalmaznia kell minden olyan adatot és működési szabályt, amely meghatározza az alapítványt és annak működését. Bármely alapító okiratban szereplő adat megváltozása esetén az alapító okiratot módosítani kell. Egyesület alapításához és működéséhez legalább tíz tag elhatározása szükséges. Amennyiben a taglétszám tíz fő alá csökken, az ügyész keresete alapján a bíróság megállapíthatja az egyesület megszűnését. A tagok személye természetesen folyamatosan változhat. Mennyi pénz kell egy alapítvány létrehozatalához? Kell tagdíjnak lennie az egyesületben? Az alapítvány célját, típusát, valamint a vagyon felhasználásának módját és mértékét az alapító határozza meg. Ezek határozzák meg azt is, hogy mekkora induló vagyon fogadható el az alapítvány induló vagyonaként, vagyis mennyi pénz kell az alapítvány létesítéséhez. Az alapítvány típusa szerint lehet nyílt és zárt alapítású. A nyílt
alapítványhoz bárki csatlakozhat, bárki támogathatja, gyarapíthatja vagyonát. A zárt alapítványhoz csatlakozni nem lehet, vagyis a zárt alapítású alapítvány csak az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyonnal gazdálkodhat. Nyílt alapítású alapítvány esetében akkora induló vagyon fogadható el, amellyel az alapítvány működését biztonságosan megkezdheti. E vagyon pár százezer forintnál kevesebb nem lehet, de az elfogadható minimum nagy mértékben függ attól, hogy mi az alapítvány célja és a vagyon felhasználásának módja. A zárt alapítású alapítványok esetében csak olyan vagyon fogadható el, amellyel az alapítvány működése stabilan biztosítható. Kell ügyvédi ellenjegyzés a létesítő okiratra vagy annak módosítására? Nem. A civil szervezetek bírósági eljárásaiban felhasználható okiratokkal szemben a jogalkotó mindössze a teljes bizonyítóerejű magánokirati formát követeli meg. Ez azt jelenti, hogy a létesítő okiraton (alapító okiraton, alapszabályon), legfőbb szerv üléséről készített jegyzőkönyvön, minden nyilatkozaton és kérelmen az aláírásra jogosult(ak)aláírását két tanúnak neve és lakhelye feltűntetése mellett, aláírásával hitelesítenie kell. E szabály a nem egységes gyakorlat szerint a legfőbb szerv ülésén résztvevők személyének igazolására szolgáló jelenléti ívre is vonatkozik. A civil szervezetek nyilvántartásba vételét vagy a változások nyilvántartásba vételét célzó eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező. Hány tagú legyen a kuratórium/elnökség? Az alapítvány alapító okiratában az alapító kezelő szervet köteles kijelölni vagy létrehozni. Általában e szervet hívják kuratóriumnak. Az alapító okiratban rendelkezni kell a kezelő szerv összetételéről és meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. Alapítvány kezelő szervének létszámát általában páratlan számú, leggyakrabban három-öt fő szokta alkotni. A létszámra az ésszerűség követelményén túl szabály nincs. Egyesületek esetében a kezelő szervet általában elnökségnek nevezik, de jogszabály nem zárja ki azt sem, hogy az egyesületnek egyszemélyű kezelő, képviseleti „szerve” legyen. Ennek összetételét, létszámát és működési rendjét az alapszabályban, az egyesület legfőbb szerve határozza meg. A kezelő szerv tagját vagy tagjait a legfőbb szerv a tagok közül kell, hogy megválassza. Ki kezdeményezheti a civil szervezetek bírósági eljárásait? Alapítvány nyilvántartásba vételét vagy az alapító okirat módosítását az alapítónak, több alapító esetében valamennyi alapítónak együttesen kell kezdeményeznie. Az alapítvány kezelő szerve vagy annak tagja bírósági eljárás kezdeményezésére főszabályként nem jogosult. Abban az esetben azonban, ha egy alapítványnak (több alapító esetében valamennyi) alapítója meghal vagy megszűnik, akkor az alapítói jogokat (erre kijelölt alapítói jogokkal felruházott személy hiányában) a bíróság fogja gyakorolni. Amennyiben az alapítvány felett az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja, úgy a létesítő okirat módosításának szükségessége esetén a kezelő szerv kénytelen az aktuális állapotról és a módosítások szükségességéről esetleges javaslatokkal együtt a bíróságot tájékoztatni. Tájékoztatás hiányában ugyanis a bíróság nem szerez tudomást sem az alapító(k) létének hiányáról, sem azt követően a módosítások szükségességéről. Egyesület esetében az egyesület képviselője, több képviselő együttes eljárásának előírása esetén az együttes képviseleti joggal felruházott képviselők együtt kezdeményezhetik az eljárásokat. Kell fizetni a civil eljárásokért? Főszabályként nem. A civil szervezetek bejegyzési és változásbejegyzési eljárásáért az alapítványok, egyesületek személyes illeték mentessége folytán nem kell fizetni. Amennyiben azonban a már nyilvántartott adatokról a civil szervezetnek kivonatra van szüksége, úgy azért példányonként 100,- forint illetékbélyeget kell fizetni. Mi kell a hatályos adatokról szóló kivonat kiadásához? A civil szervezetek nyilvántartott hatályos adatairól a szervezet képviselője, alapítvány esetében az alapító is, kérheti a kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. Az írásos kérelemben fel kell tüntetni, hogy ki, milyen tisztségben, mely szervezet nevében eljárva, milyen okból kéri a nyilvántartást vezető bíróságtól, hogy az adott civil szervezet nyilvántartott hatályos adatairól kivonatot állítson ki. A civil szervezetek hatályos adatairól kivonatot leggyakrabban pályázathoz, bankszámla nyitáshoz vagy a képviseleti jog igazolására szoktak igényelni.
Hogyan kell a civil szervezetek változásait bejelenteni? A hatályos jogszabályok szerint mind a civil szervezetek létesítő okiratának, mind pedig a képviseleti, ügyintéző szervben bekövetkezett változásnak a tényét be kell jelenteni a nyilvántartást vezető bíróságnál, a változástól számított 60 napon belül. A változás bejelentése a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez hasonlóan formanyomtatványhoz kötött. Ehhez csatolni kell az alapító(k) vagy legfőbb szerv döntését, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot, a kijelölt vagy megválasztott (új) vezető tisztségviselők tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségről tett nyilatkozatát, a székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratot, az idegen nyelvű elnevezés hitelességét igazoló okiratot, stb. Mit jelent az, hogy „egységes szerkezetbe foglalt” létesítő okirat? Ha az elhatározott vagy elfogadott szervezetbeli változás érinti a civil szervezet létesítő okiratát is, akkor a változás bejegyzési kérelemhez csatolni kell a civil szervezet változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratát is. A módosuló szövegrészeket az eredeti szöveghez képest jól láthatóan ki kell emelni. A kiemelés a módosított tartalmú szövegrészek esetén dőlt és vastagított betűszedést, a törölt szövegrészek esetében más módon (például a törölt bekezdés helyére „*” írása) történő jelölést jelent. Milyen fordítás kell az idegennyelvű elnevezés nyilvántartásba vételéhez? A közismert (bíró által ismert) nyelvre fordított, pár egyszerű szóból álló elnevezés esetében elképzelhető, hogy egyszerű tükörfordítás is elegendő. A bonyolultabb vagy a kevésbé ismert elnevezések esetében a bíróság mérlegelésére bízott kiegészítő szabály alkalmazása. Azonban a jogszabály legalább akkreditált fordító iroda fordításának csatolását követeli meg. Kell-e aláírási címpéldányt csatolni a bírósághoz? Nem. A civil szervezetek esetében sem azok nyilvántartásba vételéhez, sem a változások átvezetéséhez a bíróságnak nincs szüksége a vezető tisztségviselők aláírási címpéldányára. Nyilvánosak a civil szervezet adatai? Kérhető az iratokról másolat? A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetők. Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai – az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása kivételével–, továbbá a még el nem bírált kérelmek és mellékleteik nyilvánosak, azokat bárki a nyilvántartást vezető bíróságnál megtekintheti és azokról ott feljegyzést készíthet. A civil szervezetek nyilvántartásban szereplő adatairól a szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője – alapítvány esetén az alapító is – másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti a civil szervezet nyilvántartását vezető bíróságtól. Hol kell letétbe helyezni a civil szervezet beszámolóját? A beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő május 31. napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál kell letétbe helyezni. Honnan lehet tudni, hogy egy bejegyző/változásbejegyző végzés jogerős? A civil szervezetek nyilvántartásba vételét vagy változásbejegyzési eljárását követően hozott végzéseket a bíróság az érintett civil szervezetnek és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek is megküldi. A fellebbezési határidő mindkét címzett esetében a kézhezvételt követő napon indul, tehát elképzelhető, hogy néhány napos eltéréssel jár le az egyik vagy másik címzett vonatkozásában. Amennyiben egyik fél (civil szervezet és ügyészség) részéről sem érkezik fellebbezés a végzés ellen, úgy a bíróság a végzés eredeti, bíróságnál maradó példányára rávezeti a jogerőre emelkedés tényét és dátumát, majd egyszerű küldeményként értesíti a civil szervezetet a jogerőre emelkedés tényéről és dátumáról.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.