ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete november 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. november 30-i ülésére

Tárgy: A közterületek használatáról szóló rendelet megalkotásának előkészítése Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás módja: Az előterjesztés készítésében részt vett: Városüzemeltetési Osztály, Építésügyi Osztály, Sümegi Attila aljegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság

Tisztelt Képviselő- testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete 2009. szeptember 29- i ülésén fogadta el a közterületek használatáról szóló 12/2008.(VI.2.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítását, melynek gyakorlatilag egyetlen tartalmi eleme a rendelet jogharmonizációs záradékkal történő ellátása volt. A hivatkozott napirendhez kapcsolódó előterjesztésben jeleztem, hogy a rendelet átfogó módosításának tervezetét (több más mellett a hirdetmények, hirdető-berendezések, illetve a járművek közterületen történő tárolása vonatkozásában) Képviselő- testület későbbi rendes ülésre tervezzük beterjeszteni. A jelen tervezet tájékoztatóként történő előterjesztésének oka nemcsak a módosítás átfogó volta (ez indokolja egyébiránt a rendelet- módosítás helyett a tervezet új rendeletbe foglalását), hanem tartalmának a lakosság széles körét érintő jellege. Ezzel a megoldással nagyobb lehetőséget látok arra, hogy mind a döntéshozók, mind az érdeklődő közvélemény tanulmányozhassa és véleményezhesse a tervezetet, avégett, hogy „élesben” (az új rendelet végleges formába öntésekor) a jogszabály a lehető legjobb eszköze legyen a szabályozási cél, vagyis a közterületek célszerű, gazdaságos, a környezeti, természeti és településképi értékeket oltalmazó használata megvalósításának. A tervezetben a fentieken túl igyekeztünk pontosítani a hatályos rendeletben foglaltakhoz képest bizonyos alapfogalmakat (pl.: közterület, középület), illetőleg a rendelet alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján a szabályozás hézagait igyekeztünk pótolni akár új szabályozási tárgyak (lsd.: átereszek) tervezetbe foglalásával. Mellékelem a hatályos rendeletet. Zirc, 2009. november 20.

dr. Árpásy Tamás jegyző

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2009.(…..) rendelete a közterületek használatáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja a közterületek célszerű, gazdaságos, a környezeti, természeti és településképi értékeket oltalmazó használatának elősegítése érdekében. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § (1) A rendelet célja Zirc város közterületeinek, és zöldterületeinek védelme városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait és az esztétikus lakókörnyezet kialakítását. (2) E rendelet alkalmazásában: a) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is; b) középület: azon épület, melyet az állam, vagy az önkormányzat jellemzően - választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, valamint az általuk fenntartott, közfeladatokat ellátó intézményei, - a bíróságok és az ügyészségek, - a rendvédelmi szervek útján közfeladat ellátására használ; c) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, Kálvária, Arborétum). Olyan terület, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, és amely a Helyi Építési Szabályzatban ilyenként van jelölve; d) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés; e) vásár, alkalmi árusítás: országos, vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi tehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; f) mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott árusítóhely, amelyre vonatkozó működési engedély birtokosának székhelye vagy telephelye nem Zirc város közigazgatási területén található; g) mozgó árusítás: Zirc város közigazgatási területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező kereskedő önjáró vagy gépjárművel vontatott árusítóhelye;

h) vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával: az üzlet, vállalkozás a forgalmazott terméket nyitvatartási idő alatt az üzlet, vállalkozás székhelye, vagy telephelye közelében, közterületen állítja ki; i) alkalmi árusítás: Zircen székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozás árusítása, amelynek során az egyes árusítási alkalmak között árusítási szünet van; j) idényjellegű árusítás: Zircen telephellyel rendelkező vállalkozás legalább heti 5 napon keresztül történő, egybefüggően 60 naptári napot meghaladó árusítása. k) hirdető berendezés: a reklám- és hirdetőtábla, oszlop, szalag, és a KRESZ-ben, illetve közlekedési ágazati szabványban nem szereplő minden olyan eszköz (pl.: fotómontázs, fotómozaik), amelynek célja, hogy valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, tevékenységre, stb. felhívja a figyelmet; - állandó tartalmú hirdető berendezés: olyan hirdető berendezés, amelynek tartalma a létesítés és a megszüntetés közötti időben nem változik (ide nem értve a tartalom frissítését vagy a kivitelezés felújítását); - változó tartalmú hirdető berendezés: a hirdető berendezés tartalma bizonyos rendszerességgel megváltozik, eközben a hirdető berendezés fizikailag változatlan helyen marad; g) cégtábla, címtábla, cégér: intézmény, vállalat, vállalkozó, szolgáltató, stb. nevét logóját esetleg címét tartalmazó, és az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, vagy felirat, illetve valamely mesterség jelvényeként használt, üzlet, műhely bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerű ábrát tartalmazó eszköz; h) hirdetmény: a falragasz, felirat, szórólap, értesítés, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton, akár házilag, illetve felfestéssel (ecsettel, szórással) készült; i) megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében, vagy a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő ideiglenes hirdető berendezés. A rendelet hatálya 2. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közterületeire. Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá azok a Zirc Városi Önkormányzat tulajdonában lévő területek, melyeken építmény létesítésére, vagy használatára építésügyi hatósági eljárást kell lefolytatni. (2) E rendelet Zirc Város közterületeit, városképi, közlekedési, infrastrukturális adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint két kategóriába sorolja: I. II.

kategória (a városkép szempontjából kiemelten fontos területek) kategória (a városnak az I. kategóriába nem tartozó területei)

közterületek, melyek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, akik/amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, tevékenykednek.

A közterület használata és a közterület-használati engedély 3. § (1) A közterületet, annak építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja. A közterület használója a közterület használatáért felelősséggel tartozik. (2) A jegyző a közterület meghatározott részeit díjfizetési kötelezettséggel járó felhasználásra jelölheti ki. (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használata általában engedélyköteles. A nem engedélyköteles rendeltetéstől eltérő használat bejelentési kötelezettség alá esik, ez alól kivétel a tüzelőanyag 3 napot meg nem haladó tárolása, és a 3 napot meg nem haladó időtartamú építőanyag tárolás, amelyeket nem kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá eső rendeltetéstől eltérő használatot a rendelet tételesen tartalmazza. (4) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért - az ebben a rendeletben meghatározott eseteket kivéve - díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Zirc város közterületein a közterület használata meghatározott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 1 évre engedélyezhető. A közterület-használati engedély újabb egy évvel meghosszabbodik, ha a lejáratáig egyik fél sem kezdeményezi az engedély visszavonását és az engedély kiadásakor figyelembe vett körülményekben változás nem következett be. (6) Zirc város közigazgatási területén a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 18.§-a szerinti üzleten kívüli (házaló) kereskedelem tilos. 4. § Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület rendeltetéstől eltérő használatára az alábbiakban felsorolt jellemző, de nem kizárólagos tevékenységekre, esetekben: a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), cégtábla, címtábla, cégér elhelyezésére, b) árusító és egyéb fülke (élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, stb. árusítását szolgáló pavilon, bódé) elhelyezésére, kivéve, ha annak létesítése építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez, d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, e) autóbuszok várakozására a személyszállítási logisztikai központ területén, kivéve a parkolóórával ellátott várakozóhelyen történő várakozást, valamint a helyijárati autóbusz várakozását az üzemeltetővel egyeztetett helyen; f) 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű várakozására a 7.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint;

g) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és térelemek (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, h) kerékpármegőrző elhelyezésére, i) távbeszélőfülke, postai levélszekrény elhelyezésére, j) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység és cirkusz céljára, k) vendéglátóipari előkert céljára, l) film- és televízió-felvételre, ha az kellékek, díszletek elhelyezésével jár, illetve a közterület használatát korlátozza, m) ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tárolóhely kialakítására, n) közlekedési vállalatoknak a pályafenntartáshoz vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközök tárolására, o) építési munkával kapcsolatos építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt bontási és építési törmelék elhelyezéséhez 14 napot meghaladó időtartamra az 5.§ (c) pontjában leírtak kivételével; p) tüzelőanyag tárolására 21 napot meghaladó időtartamra a II. kategóriába tartozó területekre, q) ha az üzlet működésével összefüggésben göngyölegeket rendszeresen közterületen tárolnak, r) mozgóboltra, alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, s) hirdető berendezések elhelyezéséhez, t) a 11.§ szerinti átereszre. 5. § A 3.§ (2) bekezdéstől eltérően előzetesen bejelentés-köteles a közterület rendeltetéstől eltérő használata az alábbi esetekben: a) tüzelőanyag tárolása a II. kategória területén 3 napnál hosszabb, de 21 napot meg nem haladó időtartamra; b) építési munkával kapcsolatos építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt bontási és építési törmelék elhelyezése 3 napnál hosszabb, de 14 napot meg nem haladó időtartamra; c) építési munkával összefüggésben felépített állványszerkezet, ha az lehetővé teszi a zavartalan és a biztonsági előírásoknak megfelelő gyalogosforgalmat az állvány alatt; d) nyomvonal jellegű létesítmények kialakításának megkezdése; e) közművek vezetékeinek halasztást nem tűrő helyreállítása céljára üzemzavar esetén. 6. § (1) Közterületi-használati engedély nem adható: a) építési munkára olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett közterület-használat a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza, kivéve, ha az érintett járdaszakasz kiváltására az engedélyes az úttest területéből a gyalogosforgalom számára elkerített terelő útvonalat hoz létre; b) üzemképtelen, vagy érvényes forgalmi engedély,vagy rendszám nélküli jármű tárolására. Az üzemképtelenné vált járművet a közterületről 24 órán belül el kell távolítani; c) lakó-vagy középület homlokzatától mért 3 méteren belül árusító és egyéb fülke és a hozzá tartozó szerkezeti elemek (előtető, reklám, stb.) elhelyezésére;

d) e) f) g) h)

a tömegközlekedési járművek megállóiban közterület-használatra, a 7. §- ban leírt járművekre; törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével; járművek közterületi iparszerű javítására, mosására; árusító lakókocsikra (büfé kocsikra),

(2) Az I. kategória területén tüzelőanyag 3 napot meg nem haladó időtartamra bejelentés és engedély nélkül tárolható. Az I. kategória területén tüzelőanyag 3 napot meghaladóan nem tárolható. (3) Közterület-használati engedély nem adható olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetére káros hatással lenne, a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné, illetve az ott lakók nyugalmát zavarná. (4) A jegyző az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján a városkép védelme, vagy alakítása érdekében megtilthatja építményeken és létesítményeken (az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen, vagy támfalon, üzlethomlokzaton, közvilágítási oszlopokon, stb.), portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, 1 m2-nél nagyobb cégtábla, címtábla, cégér, falikarok, elhelyezését, illetőleg megszabhatja azok méreteit, elhelyezésük módját és külső megjelenési formájukat. (5) Ha egy építési engedély- vagy bejelentés-köteles tevékenységhez az ebben a rendeletben foglaltak szerinti engedélyköteles közterület használat kapcsolódik, az építési hatóság a használatbavételi engedélyt megadó, bejelentést tudomásul vevő határozatában a közterület használati engedély beszerzésének szükségességéről tájékoztatja a kérelmezőt és erről értesíti a Városüzemeltetési osztályt.

Járművek várakozása közterületen 7. § (1) Ahol a járművek várakozását a közterületen közlekedési jelzőtábla szabályozza, ott a közlekedési jelzőtábla utasítása érvényes az e §- ban szabályozott kivételekkel. (2) E rendelet alkalmazásában várakozásnak minősül a járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges időn, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad egyéb okból legfeljebb 5 percen túl történő egy helyben tartózkodás. (3) A 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó jármű – a (4) és (5) bekezdéseben felsorolt eseteket kivéve - közterületen nem várakozhat. A várakozási tilalom mind az országos közutak belterületi szakaszaira, mind az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utakra kiterjed, függetlenül attól, hogy a várakozási tilalom közlekedési jelzőtáblával jelezve van-e. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó jármű várakozhat közterületen az alábbiakban felsorolt helyeken és feltételekkel:

a) a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművek számára kijelölt várakozóhelyek; b) az ingatlan építkezési forgalmában részt vevő jármű az olyan ingatlan előtt vagy annak 50 m-es körzetében, amelyen a várakozás ideje alatt tényleges építkezési tevékenység zajlik; c) közúti hóeltakarítást, síkosságmentesítést végző készenléti, ügyeleti szolgálatot ellátó, a hóeltakarítási, síkosságmentesítési feladat elvégzéséhez szükséges figyelmeztető jelzéssel, felirattal, szerelvényekkel és szóróanyaggal felszerelt jármű; d) a megkülönböztető jelzéssel ellátott jármű; e) az üzemképtelen jármű legfeljebb 24 óra időtartamig, ha az üzemképtelen állapotot jelző felirat a járművön jól láthatóan el van helyezve; f) ahol azt közlekedési jelzőtábla megengedi. (5) A (3) bekezdéstől eltérően a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó jármű közterület-használati engedély birtokában várakozhat a II. kategóriába tartozó területeken az ingatlan kapubejárójában, a kapubejáró szélességének megfelelő szélességű közterületen, ha közút (úttest és útpadka) és a járda szelvényébe a várakozó jármű egyetlen szerkezeti eleme sem nyúlik be. A várakozás feltétele, hogy a. a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának székhelye vagy telephelye Zircen található, és b. az ingatlan tulajdonosa azonos a jármű tulajdonosával vagy üzembentartójával, vagy annak alkalmazottja. Ennek a bekezdésnek az alkalmazása során egy ingatlan esetében csak egy jármű várakozása megengedett. (6) Autóbuszok várakozására kijelölt közterület az autóbusz pályaudvar (Állomás utca 6.) területe. Ettől eltérően, a helyi tömegközlekedést szolgáló autóbusz a jegyző által kijelölt, az üzemeltetővel egyeztetett helyszínen várakozhat. . (7) Az autóbusz pályaudvart külön megállapodás alapján üzemeltető vállalkozó saját autóbuszainak az autóbusz pályaudvaron történő várakozására a hivatkozott megállapodásban foglaltak az irányadóak. (8) A közterületen vagy egyéb önkormányzati tulajdonú területen kialakított vagy használt várakozóhelyet igénybe vevő járműben esetlegesen keletkezett károk miatt az önkormányzat felé igény nem érvényesíthető. Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása 8. § (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához jogszabályban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű részére a létesítményhez tartozó ingatlanon gépjárművárakozóhelyeket kell létesíteni. Az építtető (engedélyes) a gépjármű-várakozóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egyidőben, de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig köteles megépíteni. (2) Az építményt használatba vevő építtető (engedélyes) a vásárló- és vendégforgalom, illetve ügyfelek számára szolgáló, az építmény használatához kötött, az ingatlanon belül létesített

parkolónak legalább 50 %-át köteles az intézmény nyitvatartási ideje alatt a közhasználat számára díjmentesen hozzáférhetővé tenni. (3) E rendeletben foglaltakat alkalmazni kell épületek létesítésének, meglévő épületek átalakításának, bővítésének, valamint a rendeltetés módosításának engedélyezési eljárása során. (4) Ha a szabályozási terv és helyi építési szabályzat valamint a parkolási rendelet arra lehetőséget ad, akkor közterületen is engedélyezhető gépjármű- várakozóhelyek kialakítása. (5) A gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakításához az építtetőnek az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell a jegyző, mint közútkezelő engedélyét. (6) A közterületi gépjármű-várakozóhelyek kialakítási költségét az építtető (engedélyes) viseli. (7) A közterületen kialakított gépjármű-várakozóhelyek a használatbavételi eljárást követően az önkormányzat tulajdonába mennek át. (8) A közterületen engedéllyel kialakított, és az építmények rendeltetésszerű használatához jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozóhelyek után a 2. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni a kialakítást követő év január 1-jétől. A kialakítás építtető (engedélyes) által viselt, igazolt vagy elismert költségeit a közterület-használati díjba be kell számítani. A közhasznú zöldterületek használata 9. § (1) Tilos zöldterületen: a) olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja; b) a berendezési tárgyakat (székek, padok) helyükről elmozdítani, a közlekedő utakon a forgalmat akadályozni, a térelemeket, berendezéseket és a növényzetet rongálni és a zöldterületet, térelemeket, berendezési tárgyakat hulladékkal vagy egyéb módon beszennyezni; c) a virágokat vagy más növényeket leszedni, megcsonkítani, kivágni – kivéve a park kezelőjének fenntartási munkáit; d) a zöldterületen elhelyezett tárgyakon, fákon hirdetményeket elhelyezni; e) a madárfészkeket rongálni, tojásokat kiszedni, madarakat bármely eszközzel irtani, légpuskát, flóbert fegyvert vagy lőfegyvert használni; f) hobbi- és háziállatokat legeltetni, sétáltatni vagy azokat áthajtani. (2) Aki az (1) bekezdésben leírt tilalmat megszegi, köteles az okozott kárt megtéríteni. A 14. éven aluli gyermek által okozott károkért a törvényes képviselő felel. (3) A közterületen lévő növényzet, fák az önkormányzat tulajdonát képezik, függetlenül attól, hogy azokat ki ültette.

Közterületi fakivágás 10. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi.. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a. a kivágás indokát; b. az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát; c. az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését; d. a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét; e. a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint f. a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével. (2) A jegyző a fás szárú növény kivágását megtiltja, ha a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott; b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért. (3) Amennyiben a jegyző a kérelem benyújtását követő 90. napig nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni. (4) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést 3 napon belül hirdetményi úton, valamint - ha a település ilyennel rendelkezik - a település hivatalos honlapján is közzéteszi a külön jogszabályban meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Ez esetben az eljárási határidő 60 nap. (5) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi. (6) Fás szárú növény pótlása nem történhet a 3.sz. mellékletben meghatározott fajok egyedeivel. A telepítés szempontjából előnyben részesített (javasolt) fajokat a 4.sz. melléklet tartalmazza. (7) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi. (8) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót jogszabályban meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

(9) Élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni. (10) A közterületi, vagy az önkormányzat intézményének területén található, a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály (346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet) hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy ilyet jogellenesen kivág, pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési feljelentést a polgármester teszi meg, és a kárigényt ő érvényesíti. Áteresz létesítése 11. § (1) Az ingatlan előtti közterületen található csapadékvíz-elvezető árkon az ingatlan megközelítésére a kapubejáróhoz úttal kapcsolódó áteresz létesíthető. A végleges áteresz létesítését a jegyző, mint közútkezelő engedélyezi. A csapadékvíz-elvezető árkon átjáró az árok áteresz nélküli betöltésével nem létesíthető. (2) Az áteresz gondozása az építtető (tulajdonos, használó) feladata. Az áteresz átfolyó nyílásában lerakódott hordalékot, szennyeződést rendszeresen ki kell takarítani, a víz szabad áramlását biztosítani kell. Ha a tulajdonos ezt a kötelességét elmulasztja, a jegyző elrendelheti az áteresz kitakarítását az építtető (tulajdonos, használó) költségére. (3) A végleges áteresz hossza legfeljebb az ingatlan kapubejárója szélességével egyezhet meg, az indokolt (0,5-0,5 m) rátartással. Több kapubejáró esetén több áteresz is létesíthető. (4) A (3) pontban foglaltaktól eltérő hosszúságú vagy darabszámú végleges áteresz építésére csak kifejezetten indokolt esetben, a jegyző, mint közútkezelő engedélyével kerülhet sor. (5) Ideiglenes jelleggel (építkezés időtartamára) a véglegestől eltérő hosszúságú áteresz is építhető. Az ideiglenes áteresz legfeljebb az építési engedély érvényességi ideje alatt tartható fenn. (6) A végleges áteresz átfolyó szabad szelvényének legkisebb mérete 400 mm. Az ideiglenes áteresz szabad átfolyó szelvényének legkisebb mérete ennél kisebb, de legalább 250 mm lehet; ha azonban ez a méret a csapadékvíz szabályszerű elvezetését akadályozza, a jegyző kötelezheti az építtetőt az áteresz elbontására. (7) A végleges áteresz szintjét és dőlését az építtető kérelmére a jegyző határozza meg. Ha ehhez külső szakember (pl. földmérő) közreműködését kell igényelni, akkor ennek költségeit az építtető viseli. (8) Ha a megépített végleges áteresz átmérője kisebb, mint az (6) bekezdésben előírt, vagy ha az áteresz szintjét és dőlését nem a (7) bekezdés szerint határozták meg, a jegyző kötelezheti az építtetőt az áteresz elbontására, vagy azt az építtető költségére elbontathatja.

Hirdető berendezések és hirdetmények közterületi elhelyezése 12. § (1) Hirdető berendezés közterületen közterület-használati engedély birtokában helyezhető el. (2) E rendelet hatálya alá tartozó területen bármilyen hirdető berendezés csak Zirc városképének, városszerkezetének, kisvárosi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek figyelembevételével helyezhető el. (3) Hirdetmény a) a közterület tulajdonosa (kezelője) által e célra biztosított közterületi hirdető berendezésen, b) a közterületen kihelyezett saját hirdető berendezésen, helyezhető el. (4) Változó tartalmú hirdető berendezésen hirdetmény csak vízoldékony ragasztóval, vagy más, oldható módon rögzíthető. A hirdetmény kihelyezése, eltávolítása során a közterületek tisztántartásáról szóló rendelet előírásai szerint kell eljárni. (5) Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható a) a KRESZ-ben szereplő táblák forma- és színösszeállítása, továbbá az útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus, és jelrendszer, b) káprázást okozó fény, felületén fényvisszaverő anyag. (6) Önkormányzat, önkormányzati, állami, vagy egyházi fenntartású helyi székhellyel, illetve telephellyel rendelkező intézmény által kihelyezett, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó tartalmú megállító tábla, vagy hirdető berendezés közterületi kihelyezése díjmentes. (7) A hirdető berendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lenni. Szerkezetileg több elemből álló hirdetőberendezés egy építménynek számít. (8) Közterületről két vagy több oldalról látható közterületi hirdető berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. (9) Hirdető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit. 13. § Nem helyezhető el hirdető berendezés, hirdetmény a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben; b) közparkban; c) közterületen álló fákon, padokon; d) emlékműveken; e) szobrokon;

f) áramszolgáltatói és távközlési eszközökön, szerelvényeken, berendezéseken. 14. § (1) Az engedélyes (építtető) köteles gondoskodni a hirdető berendezés rendszeres karbantartásáról. A hirdető berendezésen elhelyezett hirdetmény jól látható (olvasható) és esztétikus állapotban tartása a hirdetmény elhelyezőjének kötelessége. (2) Ha a közterületen engedély nélkül elhelyezett hirdető berendezés elbontására a jegyző a hirdető berendezés elhelyezőjét, amennyiben az nem ismert, azt a személyt vagy szervezetet, akinek/amelynek az érdekében a hirdető berendezést kihelyezték, felszólítja, a felszólított köteles ennek 24 órán belül eleget tenni. A határidő eredménytelen letelte után a jegyző a hirdető berendezést kártalanítás nélkül elbontathatja, és a bontás költségét a felszólított felé érvényesítheti. (3) Ha közterületen hirdetményt nem hirdető berendezésen helyeztek el, a jegyző a hirdetmény elhelyezőjét, amennyiben az nem ismert, azt a személyt vagy szervezetet, akinek/amelynek az érdekében a hirdetményt kihelyezték, felszólítja a hirdetmény eltávolítására. A felszólított köteles ennek 24 órán belül eleget tenni. A határidő eredménytelen letelte után a jegyző a hirdetményt eltávolíttathatja, és az eltávolítás költségét a felszólított felé érvényesítheti. (4) A közterületen elhelyezett hirdető berendezésen lévő hirdetményt az elhelyezője a hirdetmény aktualitásának lejárta után 8 napon belül köteles eltávolítani. Ha a hirdetmény elhelyezője ennek nem tesz eleget, akkor ez a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében a hirdetményt elhelyezték (a hirdetményen szereplő, vagy annak alapján beazonosítható személy vagy szervezet). (5) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások, stb. hirdető berendezéseit a megszűnt engedélyes (építtető) köteles lebontani a megszűnést követő 15 napon belül. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, a jegyző felszólíthatja a megszűnt engedélyest (építtetőt) a hirdető berendezés lebontására. A felszólítás eredménytelensége esetén a jegyző a közterületi hirdető berendezést kártalanítás nélkül elbontatja. 15. § (1) Választási kampányt szolgáló hirdető berendezés a 12-14. §-okban leírtak szerint helyezhető el közterületen (2) Választási plakát a választási kampány ideje alatt helyezhető el közterületen. (3) Épület falára, kerítésre választási plakátot kizárólag a tulajdonos, bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül választási plakátot elhelyezni tilos.

(4) Műemlékvédelmi okokból tilos választási plakátot elhelyezni az országos műemléki védelem és a helyi egyedi védelem alá eső épületeken vagy azokon belül, valamint a helyi területi védelem alá eső területeken. Ezeknek a felsorolását az országos műemléki nyilvántartás, a Helyi Építési Szabályzat, valamint a helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló önkormányzati rendeletek tartalmazzák. (5) Környezetvédelmi okokból tilos választási plakátot elhelyezni a) közparkban; b) közterületen álló fákon; c) áramszolgáltatói és távközlési eszközökön, szerelvényeken, berendezéseken; (6) A plakátot úgy kell a felületen rögzíteni, hogy az eltávolításakor a hordozó felületben ne keletkezzen kár, és nyom nélkül eltávolítható legyen. Az eltávolítás során a közterületek tisztántartásáról szóló rendelet előírásait be kell tartani. (7) Aki a plakátot elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték, köteles azt a szavazást követő 30 napon belül eltávolítani. (8) A 12-14.§-ok előírásait a választási plakátokra az ebben a bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. Közterületi szeszesital-fogyasztás 16. § (1) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdésben leírt tilalom nem vonatkozik: a) a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezett, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 36. § (1) bekezdése szerinti közútkezelői hozzájárulással engedélyezett vendéglátó-ipari, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kitelepülésre, ideiglenes elárusítóhely közvetlen környezetében lévő, fogyasztásra kijelölt területre, b) a Zirc Városi Önkormányzat, vagy az általa fenntartott intézmény által szervezett rendezvényekre c) humanitárius, karitatív, kulturális, illetőleg sporttevékenység céljára szervezett rendezvényekre d) minden év december 31- én 10.00 órától a következő év január 01- jén 24.00 óráig terjedő időszakra (3) A közterületi szeszesital-fogyasztásra vonatkozó magasabbrendű jogszabályokban lefektettet rendelkezéseket jelen rendelet függeléke tartalmazza.

A közterület-használat bejelentése és a közterület-használati engedély iránti kérelem 17. §

(1) A közterület-használatot annak kell bejelentenie, illetve a közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) A rendeletben foglalt bejelentési kötelezettségnek a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési osztálya felé, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán kell eleget tenni. A bejelentés történhet telefonon, személyesen, elektronikus levélben és papíron, a közterület igénybevételét megelőzően legalább 2 nappal. Ez alól kivétel az 5.§ d) bekezdés, amely esetben a bejelentést az üzemzavar elhárításának megkezdésekor is elegendő megtenni. (3) A közterület-használat engedélyezése iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési osztályán, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, az erre szolgáló nyomtatványon, elektronikus levél mellékleteként vagy papíron lehet benyújtani, a közterület igénybevételét megelőzően legalább 3 nappal. (4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, megnevezését (szervezet esetében azt azt képviselő személy nevét is), székhelyének, lakóhelyének címét, a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat (telefon, fax, email); b) a közterület-használat helyét, a közterület-használat megnevezését vagy célját, az igényelt terület nagyságát; c) a közterület-használat tervezett kezdését és befejezését, tekintettel a 3.§ (5) bekezdésére is; d) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használat befejezése után az a közterület eredeti állapotát az engedélyes a saját költségén, minden kártérítési igény nélkül helyreállítja. e) Az állandó telepítésű hirdető berendezés kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell továbbá: ea) a pontos helyszínrajzot és műszaki tervet (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban); eb) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat; ec) a főépítész – ennek hiányában az építési hatóság - véleményét. Az engedély megadása 18. § (1)Közterület-használati engedély az e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható (hosszabbítható meg), aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. (2)Mozgóbolti tevékenység bejelentése akkor vehető tudomásul, ha az a kérelmező működési engedélyében Zirc városra is kiterjed. (3) Ha a kérelmező nem csatolta, az állandó telepítésű hirdető-berendezés közterülethasználati engedélyének kiadása előtt az engedélyező hatóság kikéri a városi főépítész véleményét. Ha a hirdető berendezés nem felel meg a 6.§ (4), a 12.§ (2) vagy a 12.§ (7) bekezdésének, az engedélyező hatóság a hirdető berendezés méretének, alakjának, anyagának, színösszeállításának, helyének módosítását javasolhatja, vagy engedély kiadását megtagadhatja.

(4) Az engedélyező hatóság kérheti a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok és engedélyek (pl. vállalkozói igazolvány, gazdasági szervezet alapító okirata, műszaki alkalmassági tanúsítványok, felelősségbiztosítás, stb.) bemutatását. (5) Mutatványos tevékenység akkor engedélyezhető, ha a kérelmező rendelkezik a 14/1994. (V.27.) IKM. rendeletben szereplő ,a berendezések műszaki alkalmasságát bizonyító tanúsítványokkal. (6) A közterület használati engedélyben elő kell írni: a) közterületen elhelyezendő építmény esetén annak rendeltetését valamint az ott végezhető tevékenységet; b) az engedélyes teljes körű felelősségét az engedélyezett közterület-használattal kapcsolatban; c) azt, hogy az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról, valamint közterületi létesítmény esetén annak karbantartásáról gondoskodni; d) az eredeti állapot helyreállítását, a használat megszűnte után; (7) A közterület-használatot a polgármester engedélyezi. 19. § Az engedélyes köteles a közterület-használati engedély másolatát a helyszínen magánál tartani. A közterület-használati engedély visszavonása 20. § Az engedélyt vissza kell vonni, ha: a) az engedélyes a területet nem az engedélyezett tevékenységre használja; b) az engedélyes a közterület használati díjat felhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg. A közterület-használati díj 21. § (1) A közterület használati díj évi, havi, napi, négyzetméterre, illetve darabszámra vetített, továbbá alkalmi árusítási díj. (2) Ha a közterület-használati kérelem alapján engedélyezett közterület-használati díj nettó 1000 (egyezer) forintnál nem magasabb, akkor azt az engedélyes következő, közterülethasználati engedéllyel megállapított közterület-használati díjával együtt, de legfeljebb egy éven belül kell megfizetnie.

(3) A közterület-használati díj három hónapon túli közterület-használat esetén kettő, hat hónapon túli közterület-használat esetén három, kilenc hónapot meghaladó közterülethasználat esetén négy részletben is fizethető, feltéve, hogy egyetlen részlet összege sem alacsonyabb nettó 10.000,- (tízezer) forintnál. (4) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületből elfoglalt, a talajszintre vetített alapterületet (pl. előtető, napvédő, ponyva stb.) kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani. (5) A reklámberendezések esetén a terület kategóriájának megfelelően a teljes reklámfelületet, lábakon álló felület esetén a talaj síkjáig meghosszabbított méretét (területét) kell a díjfizetés alapjának tekinteni. (6) A rendelet előírásai ellenére be nem jelentett vagy engedély nélküli közterület-használat észlelésekor a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési osztálya jogosult a közterülethasználat kezdetét a rendelkezésére álló információk alapján megállapítani, vagy vélelmezni. (7) Különböző kategóriák határterületén a magasabb kategóriának megfelelő díjtételt kell alkalmazni. A közterület engedély nélküli használatának következményei 22. § (1) Aki e rendelet a) 4. §-ában; b) 6. §- ában; c) 7. §-ában; d) 9. § (1) bekezdésében; a) 10. § (1), (5) és (10) bekezdésében; b) 11.§- ában; c) 12.§- ában; d) 13.§- ában; h) 14.§.- ában; i) 15.§- ában; j.) 16.§- ában foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő, engedély nélküli használata esetén a használó köteles a használatot jegyző vagy a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési osztályának írásbeli felhívására, vagy a Polgármesteri Hivatal képviselőjének szóbeli felhívására, vagy a közterület-felügyelő írásos vagy szóbeli felszólítására megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(3) Az, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein (bírság, ismételt bírság) túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére kötelezhető. (4) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, kérelmére a polgármester a közterület használatot engedélyezheti. A használó ezzel nem mentesül az (1) és (3) bekezdésben felsorolt következmények alól. (5) Az, aki közterületet építmény elhelyezésével engedély nélkül használ, az építmény lebontására kötelezhető. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 23. § (1) Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően kiadott közterület-használati szerződések érvényességét. 24.§ (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének a közterületek használatáról szóló 12/2008.(VI.2.) rendelete. 25.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Zirc, 2009. ………………..……

Ottó Péter polgármester

dr. Árpásy Tamás jegyző

1. számú melléklet a közterületek használatáról szóló …………… rendelethez I. kategória:

városközpont, a város szempontjából kiemelten fontos az alábbi utcák által meghatározott terület: ¾ Rákóczi tér ¾ Alkotmány utca Ságvári utcáig ¾ Deák F. utca a Cigánydombi árokig ¾ Köztársaság utca a Fáy A. utcáig ¾ Széchenyi utca ¾ Március 15. tér ¾ Kertész utca ¾ Kossuth utca az Orvosi rendelőig ¾ Damjanich utca ¾ Gyóni G. utca Arborétum hosszáig ¾ Petőfi S. utca ¾ Reguly A. utca Petőfi utcáig ¾ József A. utca a Bajcsy Zs. utcáig

II. kategória: egyéb belterületek, melyek a fenti utcák által határolt részeken kívül esnek

2. számú melléklet a közterületek használatáról szóló ……… rendelethez A közterület használat tárgya 1.

2. 3. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12.

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), cégtábla, címtábla, cégér Árusító és egyéb fülke (élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, stb. árusítását szolgáló pavilon, bódé) 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű jármű várakozása a 7.§ (5) bekezdés szerint Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű várakozóhely, üzleti szállítás-rakodáshoz szükséges várakozóhely, taxi állomáshelye Állandó tartalmú hirdető berendezés elhelyezése a 11.§(4) bek.- ben leírt korlátozással Változó tartalmú hirdető berendezés elhelyezése a 11.§(4) bek.- ben leírt korlátozással Megállító tábla elhelyezése a 11.§(4) bek.- ben leírt korlátozással Építési munkával kapcsolatos építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt bontási és építési törmelék elhelyezéséhez az 5. § b) és c) pontjában leírt korlátozással Idényjellegű árusítás, valamint vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával Alkalmi árusítás

13. 14. 15. 16..

Javító-szolgáltató tevékenység Vendéglátóipari előkert Üzlet működésével összefüggésben göngyölegek elhelyezése, Mutatványos tevékenység Sport- és kulturális tevékenység 21 napon túli tüzelőanyag tárolás Egyéb

17.

Cirkusz

18.

Menet rendszerinti helyközi autóbuszok napközbeni várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén Nem menetrend szerinti autóbuszok napközbeni várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén Autóbuszok éjszakai várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén

19. 20.. 21. 22. 23.. 24. 25. 26.

Helyijárati autóbusz tárolása az üzemeltetővel egyeztetett helyen A személyszállítási logisztikai központot üzemeltető autóbuszainak tárolása a személyszállítási logisztikai központ területén Mozgó árusítás Mozgóbolt Az előírttól eltérő méretű vagy darabszámú áteresz létesítése Önkormányzat, önkormányzati, állami, vagy egyházi fenntartású helyi székhellyel, illetve telephellyel rendelkező intézmény által kihelyezett, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó tartalmú megállító tábla, vagy hirdető berendezés közterületi kihelyezése

A fenti összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

Közterület-használati díjtételek I. kategória területén II. kategória területén 250,- Ft/ m2/hó 500,- Ft/m2/hó

1000,- Ft/ m2/hó

500,- Ft/ m2/hó 10.000 Ft/hó

20.000,-Ft/várakozóhely/év

10.000,- Ft/várakozóhely/év

1.200,- Ft/ m2/hó

600,- Ft/ m2/hó

2.400,- Ft/ m2/hó

1.200,- Ft/ m2/hó

1.200,-Ft/m2/hó

600,-Ft/m2/hó

50,- Ft/ m2/nap

20,- Ft/ m2/nap

250,- Ft/ m2/nap

100,- Ft/ m2/nap

600,- Ft/ m2/nap

300,- Ft/ m2/nap

300,- Ft/ m2/hó 30,- Ft/ m2/nap 200,- Ft/ m2nap

150,- Ft/ m2/hó 15,- Ft/ m2/nap 100,- Ft/ m2/nap

300,- Ft/ m2/nap 150,- Ft/ m2/nap díjmentes díjmentes 150,- Ft/ m2/nap A díj mértékét – a fentiek figyelembe vételével – esetenként kell megállapítani, napi díjtétellel is. 50.000,- Ft/alkalom (maximum 3 nap) 1.000,- Ft/hónap/jármű 400.,-Ft./óra, Ötödik órától 100,-Ft./óra 5.000,- Ft./hónap/jármű díjmentes Üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint 500200,- Ft/m2/nap 500,- Ft/m2/nap díjmentes díjmentes

3. számú melléklet a közterületek használatáról szóló …. rendelethez Magyar név akác* amerikai kőris* bálványfa* gyalogakác kései meggy zöld juhar * kivéve a kertészeti változatok Magyar név mogyoró nyír fűz nyár

Inváziós fajú fás szárú növények Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo

Közegészségügyi okból nem telepíthető fás szárú növények Tudományos név Corylus Betula (csak sorfának nem telepíthető) Salix Populus (a hímivarú egyed kivételével) 4. számú melléklet 1 a közterületek használatáról szóló …. számú rendelethez Közterületi telepíténél előnyben részesítendő (javasolt) fás szárú növények

Magyar név Tudományos név Madárberkenye Sorbus aucuparia Hegyvidéki faj, csoportos almatermése, lombozata díszítő értékű, nem magas fa. Zirc környékén a Cuhavölgyben vadon is előfordul. Korai juhar Acer platanoides ’Globosum’ kertészeti változat Zircen gyakran ültetett, gömbös koronájú fa. Légvezetékek alatt jól elfér, ehhez időnként megfelelő metszés szükséges. Virágos kőris Fraxinus ornus ’Mecsek’ kertészeti változat Gömbös koronájú alacsony fa, utcai sorfaként jól megállja helyét. Melegkedvelő, de Zirc klímáját még elviseli. Keskenylevelű kőris Fraxinus angustifolia Kissé magasabbra növő utcai sorfának alkalmas faj, légvezetékek alá nem ajánlott.

Függelék a közterületek használatáról szóló ………………………. rendelethez

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

A pénzbírság 16. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. (2) Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése 12. § (1) Aki a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi, b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki, c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki, d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterület-felügyelő, illetőleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.”

Figyelemre méltó szabályozások: http://www.szentkiraly.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=24 http://www.karcag.hu/domain2/files/modules/jogtar/99800006.000.5.html

Melléklet az előterjesztéshez

ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2008.(XI.11.) és a 35/2009.(X.1.) rendeletekkel módosított 12/2008.(VI.2.) rendelete A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL egységes szerkezetben

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja a közterületek célszerű, gazdaságos, a környezeti, természeti és településképi értékeket oltalmazó használatának elősegítése érdekében. 2

Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § (1) A rendelet célja Zirc város közterületeinek, és zöldterületeinek védelme városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait és az esztétikus lakókörnyezet kialakítását. (2) E rendelet alkalmazásában: l) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítósa (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése; m) mozgóbolt: önjáró vagy, gépjárművel vontatott árusítóhely; n) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak; o) vásár: országos vagy, helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi tehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; p) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés; f) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). Területfelhasználási egység, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési tervekben ilyen rendeltetésre kijelölnek. j) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, k) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla, l) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla), m) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény, n) hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla, o) 3 megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek, intézmények elé a közterületre kihelyezett mobil, információs tartalmú tábla, amely a talajhoz (járófelülethez) nincs rögzítve 2 3

A preambulumot módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 1. §-a, hatályos 208. december 1-től. Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től.

p) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű, q) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, nyilvános helyen elhelyezett (nagyobb) tábla, r) hirdetmény: a falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton vagy házilag, illetve felfestéssel (sprayvel) készül. s) lakott terület: a közigazgatási területnek a közlekedési hatóság által "lakott terület" közúti jelzőtáblával kijelölt része, t) középület: állami, önkormányzati, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók székházai, irodaházai. r) 4 vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával: az üzlet, vállalkozás a forgalmazott terméket nyitvatartási idő alatt az üzlet, vállalkozás székhelye, vagy telephelye közelében, közterületen állítja ki. A rendelet hatálya 2. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közterületeire. Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá azok a Zirc Városi Önkormányzat tulajdonában lévő területek, melyeken építmény létesítésére, vagy használatára építésügyi hatósági eljárást kell lefolytatni. (2) E rendelet Zirc Város közterületeit, városképi, közlekedési, infrastrukturális adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint két kategóriába sorolja: I. II.

kategória (városkép szempontjából fontos) kategória (egyéb)

közterületek, melyek felsorolását az I. számú melléklet tartalmazza. (3) A rendelet minden jogi személyre és magánszemélyre – ide értve a jogi személyek társulásait és magányszemélyek társaságait is – vonatkoznak, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, tevékenykednek. A közterület használata és a közterület-használati engedély 3. § (1) A közterületet azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges. 4

Beiktatta a 18/2008.(XI.11.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től.

(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért – építési és a felvonulási tevékenységet is beleértve – használati díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Zirc Város közterületein a közterület használata meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig legfeljebb 1 évre engedélyezhető. (5) Az engedélyes a közterület használat lejáratának időpontját megelőző 30 nappal előbb kérheti engedélyének meghosszabbítását. (6) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem érintik: a) a piaci használat engedélyezésére és ezzel kapcsolatos díj fizetésére, valamint b) a jármű várakozó és megőrző helyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló fizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket. (7) A közterület foglalás tényét – függetlenül attól, hogy engedély köteles, vagy nem – be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak . 4. § Közterület használati engedélyt kell beszerezni: u) a közterületen 10 centiméteren túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, v) árusító és egyéb fülke (pl. cukorka, zöldség, gyümölcs, virág, könyv, hírlap árusítására szolgáló bódé, pavilon, asztal) elhelyezésére, w) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez, x) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, y) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, z) távbeszélőfülke, postai levélszekrény elhelyezésére, aa) 5 építési munkával kapcsolatos építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt építési törmelék elhelyezéséhez az 5. § b) pontjában leírt korlátozással, bb) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, cc) film- és televízió-felvételre, dd) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakódás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, k) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, l) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, m) kerékpármegőrző elhelyezésére, n) tüzelőanyag lerakására három hetet meghaladó időtartamra a II. kategóriába tartozó területekre,

5

Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től.

o) közúti közlekedési vállalatoknak a pályafenntartáshoz vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközök tárolására, p) q) r) s)

ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tárolóhely kialakítására, hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséhez, cirkusz részére, a helyközi autóbuszok várakozására a személyszállítási logisztikai központ területén, a helyi járati autóbusz parkolására az üzemeltetővel egyeztetett helyen. t) 6 megállító tábla elhelyezéséhez. 5. § Bejelentés-köteles közterület-használati tevékenység - a közterület használat kezdetétől számított 5 napon belül, ha a közterület- használat ezt az időszakot meghaladja - (a bejelentést a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályán, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán kell megtenni): a) szállított tüzelőanyag három hétig történő tárolása a II. kategória területén b) 7 magánszemélyek esetén építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt építési törmelék kettő hétnél rövidebb időtartamra közterületen történő elhelyezése, illetve lerakása c) nyomvonal jellegű létesítmények kialakítása d) közművek vezetékeinek halasztást nem tűrő helyreállítása céljára üzemzavar esetén. 6. § (1) Közterületi használati engedély nem adható: i) olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza, b) 8 üzemképtelen (érvényes forgalmi engedély, illetőleg rendszám nélküli) jármű tárolására c) lakó-vagy középület homlokzatától 3 méteren belül pavilon és a hozzá tartozó szerkezeti elemek /előtető, reklám, stb./ elhelyezésére, d) a tömegközlekedési járművek megállóiban, e) a 7. §- ban leírt járművekre f) törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével, g) járművek közterületen iparszerű javítására, mosására, h) árusító lakókocsikra /büfé kocsikra/, i) I. kategóriába tartozó területeken 3 napot meghaladó tüzelőanyag lerakására. (2) Közterület használati engedély nem adható olyan tevékenység gyakorlásához, mely környezetére káros hatással lenne, a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné, illetve az ott lakok nyugalmát zavarná. A jegyző az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. alapján a városkép védelme, vagy alakítása érdekében megtilthatja közterületi létesítmények /az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen, vagy támfalom, üzlethomlokzat, 6

Beiktatta a 18/2008.(XI.11.) rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től. Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 4. §-a, hatályos 2008. december 1-től. 8 Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 5. §-a, hatályos 2008. december 1-től. 7

portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég, vagy címtábla, falikarok, kandelábereken elhelyezett hirdető berendezések / elhelyezését, illetőleg megszabhatja azok méreteit és elhelyezési módjait és külső megjelenési formáját. Járművek tárolása közterületen 7. § (1) A 3,5 tonnánál nehezebb legnagyobb megengedett össztömegű jármű az erre kijelölt helyek kivételével közterületen nem várakozhat, ilyen célra engedély nem adható.

(2) E rendelet alkalmazásában várakozásnak minősül a járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges időn, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percen túl történő egy helyben tartózkodás. (3)

A helyközi tömegközlekedést szolgáló járművek (autóbuszok) várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén engedélyezett a 2. számú mellékletben foglalt díjtételekkel. A helyközi tömegközlekedésre szolgáló autóbuszok várakozása: a./ menetrendszerinti helyközi autóbuszok napközbeni (06-22. óra közötti időszak) a kiállási idő tartamáig történő várakozása, b./ nem menetrendszerinti autóbuszok napközbeni (06-22. óra közötti időszak) várakozása (parkolás), c./ autóbuszok éjszakai (22.-06. óra közötti időszakban bármikor) várakozása.

(4) A helyi tömegközlekedést szolgáló jármű (autóbusz) (3) bekezdés szerinti várakozása (az üzemeltetővel egyeztetett helyszínen) közterület-használati engedélyhez kötött. (5) A személyszállítási logisztikai központot külön megállapodás alapján üzemeltető társaság saját járművei (autóbuszai) vonatkozásában a hivatkozott megállapodásban foglaltak az irányadóak. (6) A járművek (autóbuszok) által igénybe vett parkolóhelyeken a járművekben esetlegesen bekövetkező károsodások kapcsán az Önkormányzat felé igény nem érvényesíthető. Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása 8. § (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, az országos rendeletekben meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére, a létesítményhez építési telken gépjármű- várakozóhelyeket kell létesíteni. (2) Az építtető (engedélyes) a gépjármű-várakozóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egy időben, - de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig - köteles megépíteni.

(3) Vásárló- és vendégforgalom, illetve ügyfelek számára szolgáló intézmény(ek) használatához kötött, telken belül létesített parkolónak legalább 50 %-át, a létesítményt használatba vevő személy vagy szervezet köteles az intézmény nyitvatartási ideje alatt a közhasználat számára hozzáférhetővé tenni. (4) E rendeletben foglaltakat alkalmazni kell épületek létesítésének, meglévő épületek átalakításának, bővítésének, valamint a rendeltetés módosításának engedélyezési eljárása során. (5) Ha a szabályozási terv és helyi építési szabályzat valamint a parkolási rendelet arra lehetőséget ad, akkor közterületen is engedélyezhető gépjármű- várakozóhelyek kialakítása. (6) A gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakításához az illetékes hatóság engedélyét az építtetőnek az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell. (7) Közterületen a gépjármű-várakozóhelyek kialakítási költségét az építtető (engedélyes) viseli. (8) A közterületen megvalósított gépjármű-várakozóhelyek a használatbavételi eljárást követően az önkormányzat tulajdonába mennek át. (9) A jegyző több egymás melletti, vagy egymáshoz közeli létesítmény részére közös gépjármű- várakozóhely kialakítását is előírhatja. (10) A közterületen kialakított gépjármű-várakozóhelyek után a 2. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni a kialakítást követő év január 1-jétől. A kialakítás költségeit a közterület-használati díjba be kell számítani. A közhasznú zöldterületek használata 9. § (1) A Rákóczi téri zöldterület helyi védettség alatt áll. A rendeltetésszerű használattól eltérő használatához külön engedélyt kell kérni. (2) A közterületen lévő zöldterületek és az ott lévő felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használata mindenki számára díjmentes, és időbeni korlátozás nélkül biztosított. (3) A zöldterületet kiállítások, előadások és más hasonló célra használni csak a közterületi használati engedély birtokában lehet. A hozzájárulás indokolt esetben azzal a feltétellel adható meg – közterület-használati díj fizetése ellenében – hogy a használó a zöldterület megóvását biztosítja és az ott okozott kár helyreállításáért felelősséget vállal. (4) Tilos zöldterületen: a) olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja, b) a berendezési tárgyakat (székek, padok) helyükről elmozdítani, a közlekedő utakon a forgalmat akadályozni, a berendezéseket és a növényzetet rongálni és a

zöldterületet, berendezési tárgyakat hulladékkal vagy egyéb módon beszennyezni, c) a virágok vagy más növények szedése, csonkítása, kivágása, d) a zöldterületen elhelyezett tárgyak, fák hirdetésre való felhasználása, e) a madárfészkek rongálása, tojások kiszedése, madarak bármely eszközzel történő irtása, légpuska, flóbert fegyver vagy lőfegyver használata, f) hobbi és háziállatok legeltetése, sétáltatása vagy azok áthajtása. (5) Aki a tilalmat megszegi, az okozott kárt köteles megtéríteni. A 14. éven aluli gyermek által okozott károkért a törvényes képviselő felel. (6) A közterületen lévő növényzet, fák az önkormányzat tulajdonát képezik, függetlenül attól, hogy azokat ki ültette. Közterületi fakivágás 10. § (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével történhet. (2) Fakitermelést végezhet a./ a hivatal megbízottja, b./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján és az abban megadott feltételek mellett a közterülethez kapcsolódó ingatlan tulajdonosa, illetve annak megbízottja, c./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján a közterületen munkát végző (közműfektetés, árokásás, stb.) vállalkozó. (3) A lakosság, gazdasági vagy társadalmi szervek által kezdeményezett fakitermelésnél a jegyzőnek döntés előtt közigazgatási bejárást kell összehívni az érintettek és a szakhatóságok részvételével. (4) Élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni. (5) A közterületen kivágott növényzet pótlása kötelező. A pótlás helyét és módját a jegyző határozza meg. (6) A Polgármesteri Hivatal megbízásából kitermelt fák pótlásáról a kivágást követő egy éven belül a megbízónak gondoskodnia kell (7) Közterületen vagy az önkormányzat intézményei területén lévő engedély nélkül történő fakivágás vagy az élőfában történt károkozás esetén a szabálysértési vagy büntetőjogi feljelentés, valamint a kárigény érvényesítése a polgármester kötelezettsége. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről 11. § (1) Hirdetmény csak hirdető-berendezésen helyezhető el.

(2) Hirdetmény a) csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, b) a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető (különösen a szórólapos hirdetmény). (3) Hirdető-berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható a külön rendeletben (KRESZ) szereplő táblák forma és színösszeállítása, továbbá az útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus és jelrendszer, (4) 9 Önkormányzati, állami, vagy egyházi fenntartású helyi székhellyel, illetve telephellyel rendelkező intézmény által kihelyezett, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó tartalmú megállító tábla, vagy hirdető- berendezés kihelyezése díjmentes. (5) Az érintett közút kezelőjének vagy a rögzítésre igénybevett építmény tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával építési engedély nélkül végezhető tevékenység az önkormányzat által történő lakossági tájékoztatást szolgáló ideiglenes jellegű hirdetések elhelyezése. (6) A hirdető-berendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lenni. Szerkezetileg több elemből álló hirdetőberendezés egy építménynek számít. (7) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdetőberendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. (8) Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit. (9) A hirdető-berendezések közutak melletti elhelyezésének szabályait külön törvény szabályozza. 12. § Nem helyezhető el hirdetőberendezés a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben; b) közparkban; c) középületek falain; d) közterületen álló fákon, padokon; e) emlékműveken; f) szobrokon; g) áramszolgáltatói és távközlési szerelvényeken, berendezéseken. 13. § A hirdető-berendezések kihelyezéséhez közterület használati engedélyt kell kérni. 14. § 9

Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 6. §-a, hatályos 2008. december 1-től.

(1) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető berendezéseket a

hirdetőberendezés tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Amennyiben a hirdetőberendezés eltávolítását a hirdetőberendezés tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző külön törvény alapján intézkedik a végrehajtásáról. (3) Az e §-ban meghatározott eljárások befejezéséig a hirdetőberendezés tulajdonosának újabb hirdetőberendezés elhelyezésére nem adható engedély. (4) Magántulajdonú ingatlanon felállított hirdetőberendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetőberendezés tulajdonosával egyetemlegesen felelős. 15. § A választással kapcsolatos hirdetőberendezésekre és hirdetmények elhelyezésére e rendelet 11-14. §-ban foglalt szabályok, valamint külön törvény szabályozásai irányadók. Közterületi szeszesital-fogyasztás 10 15/A. § 11 (1) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdésben leírt tilalom nem vonatkozik: e) a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezett, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 36. § (1) bekezdése szerinti közútkezelői hozzájárulással engedélyezett vendéglátóipari, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kitelepülésre, ideiglenes elárusítóhely közvetlen környezetében lévő, fogyasztásra kijelölt területre, f) a Zirc Városi Önkormányzat, vagy az általa fenntartott intézmény által szervezett rendezvényekre g) humanitárius, karitatív, kulturális, illetőleg sporttevékenység céljára szervezett rendezvényekre h) minden év december 31- én 10.00 órától a következő év január 01- jén 24.00 óráig terjedő időszakra (3) A közterületi szeszesital-fogyasztásra vonatkozó magasabbrendű jogszabályokban lefektettet rendelkezéseket jelen rendelet függeléke tartalmazza. Az engedélyező hatóság 16. § 10 11

Beiktatta a 18/2008.(XI.11.) rendelet 7. §-a, hatályos 2008. december 1-től. Beiktatta a 18/2008.(XI.11.) rendelet 7. §-a, hatályos 2008. december 1-től.

(1) A közterület használat engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A közterület használati engedély megadásához hozzájárulást kell beszerezni. e) műemléki védettség alatt álló területen az Országos Műemléki Hivataltól /OMH/ f) a főútvonal-hálózatot érintő közterület használatának engedélyezéséhez az út kezelőjétől valamint a rendőrhatóságtól g) szükség szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /ÁNTSZ/ illetékes hivataltól h) jogszabályban meghatározott esetekben az illetékes szakhatóságoktól. Az engedély iránti kérelem 17. § (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja (2) A közterület használati engedélyt, ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges a tulajdonosnak, az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek kérnie. (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: f) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó /telep-/ helyének címét, g) a közterület használat célját és időtartamát – figyelemmel a 3. § /4/ bekezdésére is, h) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, i) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pl. vállalkozói igazolvány, gazdasági szervezet alapító okirat/ másolatai, j) a közterület használathoz szükséges, 16.§. (2) bekezdésben meghatározott szakhatóságok hozzájárulását, k) A hirdetőberendezés kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell: fa) a pontos helyszínrajzot és műszaki tervet (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban); fb) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat; fc) a főépítész – ennek hiányában az építési hatóság véleményét. g) kötelezettség vállalást arra vonatkozóan, hogy a használatbavétel megszűnte után az eredeti környezeti állapotot az engedményezett a saját költségén minden kártérítési igény nélkül helyreállítja.

Az engedély megadása 18. § (1) Közterület használati engedély ez e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható /újítható meg/ aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) Közterületen csak a külön jogszabályban meghatározott termékek értékesíthetők. Az árusítás a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet. (3) A jegyző Zirc Város közigazgatási területére mozgóárusítást engedélyezhet a szükséges szakhatósági hozzájárulással rendelkező kérelmező számára. (4) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő és mozgóárus a vállalkozói jogosultságát ellenőrzéskor eredeti okirattal, vagy hiteles másolattal köteles igazolni. A kereskedőnek az árusítás helyén rendeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal. (5) A mutatványos tevékenység engedélyezésekor a 14/1994. /V.27./ IKM. rendelet alapján tanúsítani kell a berendezés műszaki alkalmasságát. Ennek hiányában közterület használati engedély nem adható ki. (6) A közterület használati engedélyben elő kell írni: e) hogy a használó köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról, valamint közterületi létesítmény esetén annak karbantartásáról gondoskodni; f) minden esetben az eredeti állapot helyreállítását, a használatbétel megszűnte után; g) építmény esetén annak funkcióját valamint az ott végzendő profilt. 19. § Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt a helyszínen magánál tartani. Az engedély visszavonása 20. § Az engedélyt a határozott időn belül vissza kell vonni, ha: c) az engedélyes a területet nem az engedélyezett tevékenységre használja d) az engedélyes a közterület használati díjat írásbeli elhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg.

A közterület használati díj 21. § (1) A közterület használatáért – közterület használati díjat kell fizetni. (2) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény

közterületből elfoglalt – a talajszintre vetített alapterületet /pl. előtető, napvédő, ponyva stb./ kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani. (3) A reklámberendezések esetén a terület kategóriájának megfelelően a teljes reklámfelület /lábakon álló felület esetén a talaj síkjáig meghosszabbított méretét /területét/ kell a díjfizetés mértékének tekinteni. (4) A közterület használati díj évi, havi, napi, négyzetméterre, illetve darabszámra vetített, továbbá alkalmi árusítási díj. (5) A közterület használati díj mértékét, valamint a területi díjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) A közút és járda nem közlekedés célú igénybevételéért fizetendő díj összegét a 19/1994. /V.31./ KHVM. rendelet 6. §. /4/ bek. mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával a közút kezelője állapítja meg. (7) Különböző kategóriák határterületén a magasabb kategóriának megfelelő díjtételt kell alkalmazni. A közterület engedély nélküli használatának következményei 22. § (1) Aki e rendelet a) 4. §-ában; b) 6. §- ában; c) 7. §-ában; d) 9. § (4) bekezdésében; i) 10. § (7) bekezdésében; j) 11.§- ában; k) 12.§- ában; h) 14. §- ának (1) és (2) bekezdésében; i) 12 15/A.§- ában foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő engedély nélküli használata esetén a használó köteles használatot felhívásra megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. (3) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein /bírság, ismételt bírság/ túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére kell kötelezni. 12

Beiktatta a 18/2008.(XI.11.) rendelet 8. §-a, hatályos 2008. december 1-től.

(4) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére a polgármester a közterület használatot engedélyezheti. A használó ezzel nem mentesül az (1) és (3) bekezdésben felsorolt következmények alól. (5) Az aki közterületet építmény elhelyezésével engedély nélkül használ és az építmény elhelyezéséhez egyébként építési engedély szükséges, az építmény lebontására kötelezhető. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 23. § (1) Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően kiadott közterület-használati szerződések érvényességét. 24. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2001.(III.27.) ÖK rendelete és az azt módosító 13/2001.(V.29.)ÖK rendelet, 18/2004.(IV.26.) rendelet, 36/2004.(X.25.) rendelet, 25/2005.(X.11.) rendelet, 35/2005.(XII.13.) rendelet, 1/2007.(II.27.) rendelet, és 4/2008.(III.3.) rendelet. (2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. 25. § 13 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

13

Beiktatta a 35/2009.(X.1.) rendelet 1. §-a . Hatályos 2009. október 1. napjától.

1.számú melléklet 14 a közterületek használatáról szóló 12/2008.(VI.2.) rendeletéhez

I. kategória:

városközpont, a város szempontjából kiemelten fontos az alábbi utcák által meghatározott terület: ¾ Rákóczi tér ¾ Alkotmány utca Ságvári utcáig ¾ Deák F. utca a Kenyérgyári patakig ¾ Köztársaság utca a Fáy A. utcáig ¾ Széchenyi utca ¾ Március 15. tér ¾ Kertész utca ¾ Kossuth utca az Orvosi rendelőig ¾ Damjanich utca ¾ Gyóni G. utca Arborétum hosszáig ¾ Petőfi S. utca ¾ Reguly A. utca Petőfi utcáig ¾ József A. utca a Bajcsy Zs. utcáig

II. kategória: egyéb belterületek, melyek a fenti utcák által határolt részeken kívül esnek

14

Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től.

2. számú melléklet 15 a közterületek használatáról szóló 12/2008. (VI.2.) számú rendelethez A közterület használat tárgya 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

I. kategória területén A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat 500,- Ft/m2/hó /portál/, kirakatszekrény, üzleti védőtető /előtető/, ernyőszerkezet, hirdető berendezés /fényreklám/, cég- és cím tábla Árusító és egyéb fülke /élelmiszer, cukorka, gyümölcs, 1000,- Ft/ m2/hó virág, könyv, hírlap, dohány, stb. árusítását szolgáló pavilon) Géperejű bérkocsi, taxik állomás helye 1.000,- Ft/ m2/hó Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű várakozóhely 20.000,-Ft/parkolóhely/év közterületen Önálló hirdető-berendezés elhelyezése a 11.§(4) bek.- ben 2.400,- Ft/ m2/hó leírt korlátozással Megállító tábla elhelyezése a 11.§(4) bek.- ben leírt 1.200,-Ft/m2/hó korlátozással Építési munkával kapcsolatos állvány, törmelék, föld, 50,- Ft/ m2/nap egyéb anyagok elhelyezése, valamint építési tevékenység esetén az 5. §. b./ pontjában leírtak figyelembevételével Idényjellegű árusítás ( 60 nap, vagy az annál 250,- Ft/ m2/nap hosszabb idejű árusítás ), valamint vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával Alkalmi árusítás 600,- Ft/ m2/nap

17.

Javító-szolgáltató tevékenység Vendéglátóipari előkert Üzleti szállítás vagy rakodás, láda, göngyöleg elhelyezése, áru kirakodás Mutatványos tevékenység Sport és kulturális tevékenység 21 napon túli tüzelőanyag tárolás Közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása Egyéb

18.

Cirkusz

19.

Menetrendszerinti helyközi autóbuszok napközbeni várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén Nem menetrendszerinti autóbuszok napközbeni várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén (parkolás) Autóbuszok éjszakai várakozása a személyszállítási logisztikai központ területén

13. 14. 15. 16.

20. 21. 22. 23. 24.

Helyijárati autóbusz tárolása az üzemeltetővel egyeztetett helyen A személyszállítási logisztikai központot üzemeltető autóbuszainak tárolása a személyszállítási logisztikai központ területén Mozgó árusítás

Bérleti díjtételek II. kategória területén 250,- Ft/ m2/hó

500,- Ft/ m2/hó 500,- Ft/ m2/hó 10.000,- Ft/parkolóhely/év 1.200,- Ft/ m2/hó 600,-Ft/m2/hó 20,- Ft/ m2/nap 100,- Ft/ m2/nap 300,- Ft/ m2/nap

300,- Ft/ m2/hó 30,- Ft/ m2/nap 200,- Ft/ m2nap

150,- Ft/ m2/hó 15,- Ft/ m2/nap 100,- Ft/ m2/nap

300,- Ft/ m2/nap díjmentes 400,- Ft/ m2/év

150,- Ft/ m2/nap díjmentes 150,- Ft/ m2/nap 200,- Ft/ m2/év

A díj mértékét – a fentiek figyelembe vételével – esetenként kell megállapítani, napi díjtétellel is. 50.000,- Ft/alkalom (maximum 3 nap) 1.000,- Ft/hónap/jármű 400.,-Ft./óra, Ötödik órától 100,-Ft./óra 5.000,- Ft./hónap/jármű díjmentes Üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint 500,- Ft/m2/nap

A fenti összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

15

Módosította a 18/2008.(XI.11.) rendelet 9. § (2) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től.

Függelék 16 a közterületek használatáról szóló 12/2008. (VI.2.) számú rendelethez

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

A pénzbírság 16. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. (2) Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése 12. § (1) Aki a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi, b) vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki, c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki, d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe is tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, a közterület-felügyelő, illetőleg az ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.”

16

Beiktatta a 18/2008.(XI.11.) rendelet 9. § (3) bekezdése, hatályos 2008. december 1-től.