Ékszerek és kényszerek az építészeti informatikában

Tudományos Diákköri Konferencia

Jakab Dániel, Némethi Balázs IV. éves építészmérnök hallgatók

Ékszerek és kényszerek az építészeti informatikában Használat- és funkcióelemzés az építészeti CAD programok körében

Konzulens: dr. Szoboszlai Mihály egyetemi docens

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészeti Ábrázolás Tanszék 2011

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 3 2. Kutatás 5 2.1 Motiváció

5

2.2 Hallgatóként hallgatóknak

5

2.3 Elkészített forrástanulmányok

5

7

3.1 A kérdőív fő témakörei

7

8

3. Kérdőív

3.2 A kérdőívre beérkezett válaszok értékelése

4. Test Plan és Használhatósági Tanulmány

11

4.1 A tesztprogramok

11

4.2

Modellezés és háttér információk

12

4.3 A használhatóság eszközei

12

5. Összefoglaló 23 6. Források 24

7. Mellékletek

26

Jakab Dániel, Némethi Balázs - Ékszerek és kényszerek az építész informatikában

2.

1. Bevezetés A tervezési és mérnöki munka azon alapvető folyamatok összessége, melyek során anyagokból és technológiákból egy kész, összeállt egész jön létre. Két évtizeddel ezelőtt a tervezés és rajzolás normál menete rajzasztalok fölött, párhuzamvonalzókkal folyt, míg ma a tervezési és mérnöki munka csaknem teljes mértékben számítógépeken történik.

1.1 kép Ivan Sutherland - Sketchpad 60-as évek

1.2 kép Sketchpad használat közben ( jobbra)


Az első CAD program - a Sketchpad, amelyet az MIT egyetemén Ivan Sutherland PhD (1.1, 1.2 kép) tanulmányához készített a korai 60-as években - megjelenése óta a mai programok az akkor akár percekig történő számításokat immár a másodperc milliomod része alatt is képesek elvégezni. Akkoriban nagyvállalatok, főleg autó- és repülőgép-tervező cégek által külön-külön kifejlesztett programok léteztek, amelyek 2D-s rajzolásra voltak képesek. A mai 3D modellező programok már alkalmasak az építészeti tervezést követően statikai vagy hőtechnikai modellezésre is, képesek a tervekhez teljes körű építéstechnológiai leírásokat és időbeosztásokat rendelni, életciklus vizsgálatokat végezni (PLM), és olyan területspecifikus objektumokat kezelni, amelyekhez hozzárendelt anyag, gyártásmód vagy akár bekerülési költség is tartozik. A számítógépes tervezés határai az emberi képzelet határait súrolják, a szárnyalásnak csak a valós élet által biztosított anyagok tudnak határokat szabni. Ilyen sebességgel és ennyi idő alatt korábban elképzelhetetlennek tűnt a tervezés. Az egyszerű szerkesztő programok mára elérték az 10-16 mm-es pontosságot, és képesek 2D-s rajzokból összeálló 3D-s grafikát létrehozni. Ám ennek a “tudásnak” ára van. A mai népszerű programok használatát megelőzően komoly tanulmányok szükségesek, akár ahhoz is, hogy egy látszólag egyszerű problémát megoldjunk. A felhasználók kiterjedt szakági tudás nélkül nem tudják ezeket a programokat hatékonyan használni. A mérnökök számára mindig is fontos volt az egymással való kommunikáció és kapcsolattartás. Mára legalább ilyen fontossé vált, hogy kezeljenek legalább egy tervező programot is. A tervezői tudáson túl szükség van komplex látásmódra, rálátásra a termék technológiai és beépítési folyamataira, valamint gazdasági érzékre, kommunikációra és mindezek koordinálására. 3.

A tervezési és mérnöki programok gondolkodásmódja mellett azok kezelő felülete is nagyban hozzájárul kezelhetőségükhöz. A mai programokban nagyon fontos hangsúlya van az ikonok és magyarázó ábrák megjelenésének. A programok komplexitásából adódóan a képernyőn egyidejűleg megjelenített adatok és beállítások mennyiségét a fejlesztők maximalizálni szeretnék, és a szövegesen kiírt gombokhoz képest egy jól megtervezett ikon sokkal kevesebb helyet foglal, és felhasználói szemmel is kellemesebb. A programokat valójában csak folyamatos használat mellett lehet hatékonyan kezelni, mert szükség van azok gondolkodásmódjának és teljes menürendszerének átfogó ismeretére. Kezdő felhasználóknak szüksége van egy-két hétre, mire képesek létrehozni egyszerűbb modelleket, rajzokat, és még a profi felhasználók is folyamatosan tanulnak. Ennek három oka van. A program olyan komplex megoldásokat tartalmaz, amelyeket csak nagyon kis százalékban kell egy felhasználónak alkalmaznia. A rajzolást, szerkesztést, modellezést nagyban segítő automatizálásokat is tartalmaznak, amelyek megismeréséhez megtanulásához időre van szükség. A gyártók nem egyes felhasználókat céloznak meg, hanem a lehető legnagyobb piaci részesedés a cél, így a programokat évről-évre frissítik, a felhasználói kéréseknek eleget téve újabb funkciókkal látják el.

1.3 kép Mai CAD szoftverekkel előállított modellek

1.4 kép Modern CAD szoftver használat közben

A tervezési és mérnöki programok piaca kiterjedt, sok résztvevővel rendelkezik - ArchiCAD, AutoCAD, AutoCAD Architecture, Revit, Cadkey, CATIA, Chief Architect, DataCAD, IntelliCAD, Maya, 3D Max, MicroStation, GIS, PTC Pro Engineer, TurboCAD, Unigraphics and Solid Edge, VectorWorks - és így a piaci részesedés nagyon fontos. A programok folyamatos újításokat tartalmaznak, amelyek követik az igényeket, valamint a tényleges újításoknak mondható fejlesztéseket. A széles skála miatt a felhasználónak szinte lehetetlen objektív döntést hozni arról, hogy melyik a neki legmegfelelőbb program, hiszen nincs lehetősége mindet kipróbálni, megtanulni.


4.

2. Kutatás Kutatásunk a számítógépes építészeti tervező programok használhatósági vizsgálatára irányul az általunk felállított szempontrendszer alapján. Munkánk során a hallgatók számára kialakított értékelési rendszerünkhöz hasonló témában elkészített tanulmányokat is felhasználtunk. Fontos számunkra, hogy a programokat az általuk a kezdőknek kínált lehetőségeik alapján térképezzük fel. Az építészeti feladatok, projektek komplexitása, a rendelkezésre álló idő, a feldolgozhatóság, az utólagos módosítások lehetősége megkívánja a digitális technika használatát a hallgatók körében is. Tanulmányaink során megismertünk több különböző építészeti és az építészettel kapcsolatban álló szoftvert. Ezek egy nagy csoportját az építészeti CAD (Computer Aided Design) programok alkotják, amelyekkel az építészeti tervezés és dokumentáció folyik. Az építészeti CAD (Computer Aided Architectural Design, továbbiakban CAAD) programok mellett az építészek kiemelten sokat foglalkoznak megjelenítéssel és prezentációval, melyekhez további programokat használnak. Ilyenek például a kiadványszerkesztő, látványtervező és renderelő programok. A CAAD programok többszörösen összetett szoftverek, amelyek rengeteg információt kezelnek és jelenítenek meg. Az információ bevitelének módja és megjelenítése nagyban befolyásolja a munkatempót és hatékonyságot. 2.1 Motiváció Egy közös projekt során többször felmerült, hogy az adott munkarészt milyen programban érdemes feldolgoznii és prezentálni. Tisztában voltunk a piacon jelen lévő programokkal, de pontosan nem ismertük funkcióikat és lehetőségeiket. Kiderült, hogy ez a probléma nem csak bennünk fogalmazódott meg, hanem több hallgatótársunktól kaptunk visszajelzést. Kiderült, hogy érdeklődnek a különböző programok iránt, de nem tudják, mit lenne érdemes használni. Kérdésként merült fel, hogy melyik az a megoldás, amely a leginkább segíti a számítógépes tervezés folyamatát. Jakab Dániel, Némethi Balázs - Ékszerek és kényszerek az építész informatikában

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a piacon megtalálható szoftverek milyen eszközökkel könnyítik az építészek, az építészhallgatók munkáját. 2.2 Hallgatóként hallgatóknak Szoftverek használhatóságát vizsgáló kutatások (usability studies) léteznek, de ezek vagy a cégek saját felmérésein alapulnak, vagy pedig független szervezetek tulajdonában vannak. Ezekhez a kutatásokhoz nem lehet hozzájutni, mivel a cégek, szervezetek saját felhasználásra, illetve nagy haszon érdekében készítik azokat. Ezek a tanulmányok professzionális felhasználási szempontok alapján készülnek. Célközönségükről feltételezik a korábbi alapos előképzettséget a CAAD rendszerek körében. Ezek a szempontok csak részben teljesülnek a hallgatókra, akik jellemzően nem rendelkeznek komoly háttértudással. Kutatásunk során egy olyan objektív szempontrendszer felállítása vált szükségessé, amely a hallgatók szemszögéből vizsgálja a CAAD programok használhatóságát, és amely szempontrendszer alapján összehasonlítóvá válhatnak a különböző programok. 2.3 Elkészített forrástanulmányok Kutatómunkánkat kiegészítve, elkészítettünk egy egyszerű építészeti modellt és összeállítottunk egy kérdőívet a témában. 2.3.1 “Test Plan” Létrehoztunk egy - hallgatói szempontból általános - építészeti modellt. A modell olyan elemeket használ, és olyan problémákat vet fel, amelyek a hallgatói építészeti tervezés során gyakran előkerülnek. Az építészeti tesztmodellt négy különböző programban hoztuk létre. Ennek során - az előzetesen meghatározott hallgató-központú szempontrendszer alapján - összehasonlítottuk a szoftverek kezelőfelületét, eszközkínálatát és ezek használhatóságát.

5.

2.3.2 Internetes Kérdőív Kutatásunkat egy kérdőív elemzésének eredményeivel egészítjük ki: a CAAD programokat használó hallgatók visszajelzései alapján vonunk le következtetéseket a használhatóság és az összetettség területén. A beérkezett 229 kitöltött kérdőívet alapul véve teszünk megállapításokat, vonunk le következtetéseket és támasztjuk alá feltevéseinket. 2.3.3 Felmerült kérdések

Mitől lesz egy program jól tanulható?

A programok elsajátíthatóságának feltétele, hogy a tervezés és a szerkesztés folyamata minél közelebb álljon a korábban kialakult számítógéphasználati szokásokhoz, minél logikusabban történjen az információk bevitele. A kezdő felhasználót nagyban segíti, ha a szoftver használatának módja, a szoftver épülettel kapcsolatos információinak feldolgozása közel áll a tanult, nem számítástechnikai környezetben vett épülettervezéshez is. Ilyen megoldás például, ha a program az épületszerkezeteket, illetve az épülethez tartozó elemeket (környezet, bútorok, terep, stb...) különválasztja, külön eszközként kezeli, az épületrészeket, épület tömegeket az építészeti terminológia (épületegységek, komponensek, szintek, homlokzatok, metszetek) szerint kezeli és jeleníti meg. Nagy előnyt jelent egy szoftvernél, ha a program alapból tartalmazza a felhasználó tevékenységi régiójának szabványait, nyelvi lokalizációját, vagy ezeket a lokalizációkat egyszerűen tudja importálni. Ezek olyan szempontok, melyek jelentősen gyorsítják a tanulási folyamatot, mivel a program funkciónak használata során nincs szükség fordításra, vagy az eltérő szabványok értelmezésére. Mivel segíti a program az építészeti tervezést, kreativitást? Az építészeti tervezés egy olyan folyamat, mely során a tervező meglévő tudása és szabad kreativitása által hoz létre valamilyen összetett terméket. Az építészeti tervezés akkor tud hatékonnyá válni, ha


a tervezésnél használt eszközök kellő szabadságot nyújtanak a kreativitás kibontakozásához. Nagyon fontos, hogy a tervező program sok formálási, beállítási, paraméterezhetőségi lehetőséget biztosítson, és a kezdeti koncepcionális tervezésre is lehetőséget nyújtson, vagy a külső forrásokat fel tudja dolgozni. Hogyan gyorsítja, mennyire fedi le munkafolyamatot - a koncepciótól a dokumentációig? A program használata akkor gyorsíthatja jelentősen a folyamatokat, ha előkészíti az építészeti tervezés esetleges lépéseit, használatának logikája hasonló az építészeti tervezés folyamatához. Mivel más a logikája például egy kreatív tervezési folyamatnak és a dokumentációs folyamatnak, a programnak alkalmazkodnia kell az adott igényekhez. A szabad kreatív formálás, a “játék” szakaszában az a legjobb, ha a program és annak kezelőfelülete egyszerű, egyértelmű és a tervezés nehézségein kívüli gátló tényezők (eszközhiány, információ nagy mennyisége stb.) minimálisak. A dokumentáció (amikor lényegi, koncepcionális változtatások már nincsenek, a meglévő terv pontos részleteinek véglegesítése történik) szakaszában a bevitt információk mennyisége jóval több, mint a tervezési szakaszban. Itt nagyon fontos, hogy az információ bevitele a megfelelő helyen és kontextusban történjen. A használhatóság annak a mértéke, hogy egy bizonyos célra kifejlesztett programban a célfelhasználók milyen hatékonysággal, hatásfokkal és elégedettséggel tudják a speciális feladatokat elvégezni. Ezt különböző szempontok szerint lehet mérni, vizsgálni. • Interfész elemek • Adatbevitelt segítő eszközök • Kiegészítő funkciók (súgó, automatikus mentés, csapatmunka) • Használati eszközök Ezeket a szempontokat források és saját tapasztalatok alapján állítottuk össze. 6.

3. Kérdőív

3.1 A kérdőív fő témakörei

Egy program használhatósági vizsgálatánál az objektív szempontok mellett fontos szerepet játszik a szubjektív véleményalkotás is. Ezek a vélemények korábbi tapasztalatokon, a használat során kialakult benyomásokon alapulnak. Nem mérhetőek olyan egzakt módon, mint amit a Test Plan segítségével vizsgáltunk.

A kérdőív hat részből áll, melyek a hallgatói programhasználat különböző aspektusait vizsgálja.

A szubjektív szempontok és vélemények felmérése érdekében egy - interneten kitölthető - kérdőívet (3.1 kép) készítettünk. Feladata az egyetemi hallgatók körében gyakran használt programok, megoldások használatának felmérése volt. A kérdőív választ keresett arra, hogy a hallgatók milyen tapasztalatokkal rendelkeznek az általuk használt programokkal kapcsolatban, milyen problémákkal szembesülnek, melyek azok a funkciók, amelyek számukra nehézségeket okoznak. A kérdőív kitöltésére 1 hét állt rendelkezésre a kiválasztott - az ‘Építész Informatika 2’ tárgyat már befejezett, de még aktív - hallgatóknak. 229 válaszadó közül 144 töltötte ki teljesen a kérdőívet, többnyire a kifejtendő válaszok időigénye miatt. Előzetesen azt feltételeztük, hogy lesznek bizonyos programok, amelyek a használt programok sorából kimagasló eredményeket érnek el. Ennek figyelembevételével állítottuk össze a kérdéseket, hogy az eredményeket az elemzésünk során összehasonlíthassuk.

(a) Bevezető kérdések: Az első rész felméri az általános számítástechnikai, és a speciálisan építészeti tervezéshez társított programok ismeretét, valamint azok gyakorlati használatát. A bevezető kérdések célja az, hogy felmérje a hallgatók felkészültségét a témában, és szűrje azokat a szoftvereket, melyekről a hallgató később releváns véleményt tud alkotni. (b) Időpontok: Egyetemi éveikben vagy már azt megelőzően kezdtek el foglalkozni a programokkal? (c) Vélemények: Felméri a hallgatók programokról alkotott véleményét, előre meghatározott használati szempontok alapján. (d) Új program: Arra kerestünk választ,hogy a hallgató korábbi tapasztalatai ismeretei és információi alapján milyen érdeklődést mutat az újabb programok elsajátítására. (e) Nehézségek: Összegyűjti a hallgatóknál felmerült problémákat, valamint azok megoldási módját. Felméri, hogy egyes felmerült számítástechnikai problémák milyen hatással vannak a tervezésre. (f) Önképzés, gyakorlás Az önképzési és gyakorlási szokásokat gyűjti össze.

3.1 kép Az interneten kitölthető kérdőív


7.

3.2 A kérdőívre beérkezett válaszok értékelése A Hallgatók nagy része rendelkezik alapvető számítástechnikai ismerettel. A kérdőívet kitöltött hallgatók 61,13 százalékának számítástechnikai tudása saját bevallása szerint a 10-es skála alapján a 6-8 közé, azaz a ‘jó’ tartományba sorolja magát (3.2 kép) . A hallgatók programismerete erősen differenciált. Előzetes felvetésünk, miszerint a hallgatók programhasználata nagyjából egyenletesen megoszló, kiugrásokkal, nem felel meg a kérdőív alapján kirajzolódó gyakorlatnak: eszerint a hallgatók szinte kizárólag az egyetem által kötelezően oktatott programokat használják. A leggyakrabban használt CAAD szoftverek kimagaslóan az Archicad és az Autocad.

3.2 kép Önértékelés - Halllgató számítástechnikai tudása (fő)

Megvizsgáltuk a többi CAAD programot használó diák válaszait. Kiderült, hogy azon hallgatók, akik Archicadtől eltérő CAAD programot használnak, munkájuk során az Archicad-et is alkalmazzák. A használati szélsőség miatt a kérdőív szoftverekre bontott értékelése nem ad valóságos eredményt a programok összehasonlíthatósága szempontjából. Az általunk elemzett négy piacvezető CAAD szofver esetében a használat eredményei százalékban: Archicad 81,9%, Autocad Architecture 10,7%, Revit 5,4%, Nemetschek 2%. (3.3 kép) Ennek egyik fontos oka, hogy az érintettek közül az Archicad-et kínáló Graphisoft az egyetlen magyar érdekeltségű cég, amely kiemelt figyelmet fordít az országon belüli marketingre. Az eredményekből ugyanakkor kiderül, hogy az elsöprő Archicadhasználata mellett mutatkozik igény a más programok, megoldások megismerésére.

3.3 kép Építészeti CAD programismeret


8.

“Milyen sorrendben tanulnád meg a felsorolt programokat?” A kérdésre adott válaszokból jól látható, hogy itt is kimagasló az Archicadet választók száma, de sokan elsősorban inkább a Google Sketchuppal vagy az Adobe Photoshoppal ismerkednének meg. (3.4 kép) A Photoshop iránti érdeklődés a program széles körben való használhatóságának tudható be. A pixelgrafikus szoftverek piacán monopol helyzetben van: ennek funkciógazdagsága és jól használhatósága az oka.

3.4 kép Melyik programot tanulnád meg először? (fő)

A Google által kifejlesztett Sketchup megjelenése óta a koncepcionális tervezés első számú szoftverévé nőtte ki magát. A program könnyű kezelhetősége és funkcionális célzottsága miatt mindenki által könnyen elsajátítható. A Sketchup előnye, hogy nem egy programba beépülve jött létre, és minden jelentősebb CAD és renderelő programmal kompatibilis. A hallgatók 56,25 %-a átlagosan 3,84 órát gyakorlással hetente (3.5 kép). Sokan gondolják úgy, hogy az egyetemi feladatok és egyéb kötelezettségek mellett nem jut idő arra, hogy kifejezetten gyakorlás céljából leüljenek egy program megtanulása érdekében. A válaszadók nagy része szerint egy program élesben történő használata is gyakorlásnak minősül. “Az egyetemi feladatok elvégzése mellett nem marad rá időm, és úgy érzem, hogy a kötelező feladatok alatt sokat tudom gyakorolni a programot.” “A használatukkal gyakorlom őket.” “Nincs időm, de az egyetemi feladatokkal is sokat gyakorlok, sőt mindig akkor jönnek elő a problémák, amikor konkrét dolgot kell csinálni.”

3.5 kép Fordítasz időt programok gyakorlására, tanulására?


“Nincs erre szabadidőm, és kellő motivációm sincs.”

9.

Egy másik megfigyelt jelenség, hogy amennyiben a válaszadók találkoznak egy problémával, amelyre nem találnak megoldást a használt programon belül, akkor másik programban (35%) illetve különböző fórumokon (31,6%) keresnek megoldást. A válaszadók harmada (28,3%) inkább változtat a tervén, hogy azt a használt programmal meg tudja valósítani (3.6 kép). Ezek az adatok is mutatják, hogy jelentős hallgatói és felhasználói igény a problémák megoldása és kifejtése. A visszajelzések alapján megállapítható, hogy a hallgatók körében van igény arra, hogy megismerjék a piac által kínált szoftvereket. Megállapítható, hogy az önálló gyakorlás és tanulás feltételeit (segédanyagok) biztosító programok népszerűsége nagyobb, használata szélesebb körű. Fontos továbbá, hogy a program elsajátításának ideje minimális, a problémamegoldás intuitív legyen.

A hallgatók sok problémát megjelöltek de ezek többnyire nem program használattal kapcsolatosak. Az általuk elképzelt formavilág szoftveres feldolgozásakor jelentkezett a legtöbb probléma. Ezek a problémák nem a használhatóság, sokkal inkább az eszközhiány miatt lépnek fel. “Szabadon formált felület szerkesztése.” “Archicad nem mindig használható megfelelően modellezéshez, a térbeli gondolkodása még nem elég jó ( ha jól tudom 15 ben ez már jobb).” “Egyedi, összetett formák.” Kérdőívünk célja volt, hogy felmérje a hallgatói szoftverhasználati szokásokat és a hallgatók felkészültségét. Kimutattuk, hogy a hallgatók nagy része hasonló programokat használ számítógépes tervezéshez, viszont alapvetően nyitottak az új ismeretek elsajátítása iránt. Keresnek megoldásokat a különböző problémákra, és nem csak a korábban elsajátított szoftvert használják. Egyértelműen azokat a szoftvereket részesítik előnyben, amelyek megértése, és elsajátítása gyorsabb, illetve amelyek megtanulásához több fórumon keresztül érnek el segédanyagokat. A következő lépésben megvizsgáltunk négy modern építészeti CAD programot. Ezek segítségével világítunk rá a programok által kínált legjobb megoldásokra, használhatósági és használati szempontokból.

3.6 kép Problémamegoldás-típusok aránya


10.

4. Test Plan és Használhatósági Tanulmány A vizsgált használhatósági és használati elemeket egy objektív szempontrendszer segítségével hasonlítottuk össze. Fontos volt számunkra, hogy mind a szempontrendszer megalkotása során, mind az értékeléseknél egyértelmű, nem személyes véleményre alapuló értékeket képviseljünk. A vizsgálat alapjául szolgáló építészeti modellt (“Test Plan”), feladat-specifikusan az eszközök kihasználásának és bemutatásának céljából, nem pedig építészeti értékként alkottuk meg. Programismeretünkre alapozva állítottunk össze egy listát, amely listán szereplő elemeket a létrehozandó modellnek szükséges tartalmaznia ahhoz, hogy az eszközök kellően széles skáláját vizsgálhassuk. Az eszközöket használhatósági és használati szempontok alapján elemeztük. Az eszközök kialakításánál fontos az építészeti kreativitás biztosítása. A programok az eszközöket funkciók szerint különböztetik meg (fal, ablak, stb.). Fontos, hogy az eszközök rendelkezzenek alapvető beállításokkal, és minél szélesebb a paraméterezhetőségük, annál szabadabban tudják követni az építészeti kreativitást. Ezek az eszközök és elemek programozással biztosan létrehozhatóak, de egy - kezdő - felhasználótól nem várható el ilyen mélységű tudás. A programnak ezért alapvetően biztosítania kell ezt a sokszínűséget. A funkciógazdagság akár gátolhatja is a munkát, összezavarhatja a felhasználót, ezért fontos, hogy a program felépítése biztosítsa a hatékony felhasználói környezetet. 4.1 A tesztprogramok A Test Plan megépítése során négy különböző CAAD programot használtunk: Archicad 15, Autocad Architecture 2012, Nemetschek Allplan 2011, Revit Architecture 2011 (4.1 kép). A programok kiválasztásának szempontjai a következők voltak: diákverzió elérhetősége, egyetemünkön oktatják, elérhető magyar szabványcsomag, magyar nyelvi készlet, piaci jelentőség, szoftverhez elérhető programcsaládok, fejlesztési háttér, ajánlás;


4.1 kép A tesztprogramok: Archicad 15, Autocad Architecture 2012, Nemetschek Allplan 2011, Revit Architecture 2012

(a) Diákverzió, magyar szabványok, lokalizáció A szoftverekhez egyetemi hallgatói email-címmel lehet hozzájutni a gyártók honlapján. Egy évre érvényes licensz igényelhető, amelyet mindaddig megújíthat a hallgató, amíg az egyetem aktív hallgatója marad. A Revit 2011-es verzióját követően nem, de a többi programhoz elérhető magyarosítás vagy magyar verzió. A gyártók nem csak egy programra, hanem a teljes programcsaládhoz adnak licenszt. Ez nagyban segíti a hallgatókat, mert van lehetőségük a programok személyes kipróbálására. (b) Piaci szerep Piaci szempontból két meghatározó cég van. A Nemetschek Group magában foglalja az Allplant, a Graphisoft szoftvereit, és a VectorWorks csoportot. Az Autodesk kiterjedt szoftvercsaláddal rendelkezik: Autocad, Autocad Architecture, Revit Architecture, 3Ds max, stb. Ezek a csoportok párhuzamosan futó fejlesztések megvételevel, cégakvizíciókkal jöttek létre. Az Archicad hazai fejlesztés lévén az itthoni piac meghatározó szereplője. A program továbbá Svájcban, a skandináv területeken és Távol-Keleten, például Japánban, valamint Ausztráliában népszerű. Az Allplan a német Nemetschek AG terméke, alapvetően a német és a Németországhoz közeli európai piacokon keresett. Az Autodesk termékek világszerte elterjedtek, az Autocad Architecture és a Revit alapvetően az amerikai piacokat uralják. 11.

(c) Történelmi háttér

4.3.1 Interfész elemek

A vizsgált programok nagy múltra tekintenek vissza, megjelenésük óta meghatározzák a CAAD szoftverek fejlődését, egymással versenyezve és egymás mellett formálódtak. Ez alól a Revit kivétel, amelyet először csak 1999-ben mutattak be; elterjedését az Autodesk-családba való beépülésének köszönheti.

A legtöbb megvizsgált programban a menük munkafolyamatok vagy objektumok szerint voltak kategorizálva. Ez a rendszer segíti a felhasználókat abban, hogy megtalálják a funkciókat a nagy kiterjedésű menürendszerekben.

4.2 Modellezés és háttér információk A modellek elkészítése során az előre definiált szempontok szerint konzultáltunk az adott programokban jártas szakértőkkel. Megbeszéltük velük a programok új funkcióit, a biztonsági mentések működését, a projektkezelést, a csapatmunka lehetőségét és az épületinformációs modellezéssel (BIM) kapcsolatos témákat. Archicad: Nyári Attila, Kiss Márton - Graphisoft Magyarország Autocad Architecture: Horváth Attila - Cadmanager Kft. Revit: Déri Tamás - több éves aktív gyakorlattal rendelkező hallgató Allplan: Eleméry Gábor, Rákosi Zsolt- Nemetschek Magyarország Kft. 4.3 A használhatóság eszközei A munkakörnyezet kialakításánál fontos a felhasználói interakció. Ez egy olyan dinamikus terület, ahol az elérhető technológia kiaknázza az ember-gép közötti kommunikáció lehetőségeit. Az interakció lényegében különböző grafikus kezelőfelületek, valamint ikon alapú operációk alapján jön létre. A vezérelhető ikonok, a kurzor hatására felugró buborékok, a valósidejű mozgatás egy ablakban, mind példái a hardver által nyújtott lehetőségek kiaknázásának a jobb interakció érdekében. Ezek ritkán alapulnak általános érvényű módszereken, inkább egy sor hatékony trükköt, vagy bevett gyakorlatot használnak, amelyeket a munka egyszerűsítésére, és megkönnyítésére hoztak létre.


Az olyan összetett programok, mint a 3D-s CAAD programok, lehetőségeket teremtenek a testreszabhatóságra. A programok biztosítanak ‘Testreszabás - Costumize’ funkciót, amelyben a felhasználó átrendezheti a paneleket és eszközök helyzetét, megváltoztathatja a gyorsbillentyűket, vagy megváltoztathatja a háttér színét. Egy másik beépített lehetőség a Felhasználói felület átrendezése és kiegészítése. Ezzel a megoldással lehetőség van eszközcsoportok ki- és bekapcsolására. Menürendszerén keresztül minden program elérést biztosít (majdnem) összes funkciójához. Azonban ezen CAAD programok olyan széles menü kínálattal rendelkeznek, hogy a funkciók egyszeri felsorolására nem is lenne lehetőség, így olyan “mode”-okat hoznak létre, amelyek következetesen és egyszerű úton osztják fel a funkciókínálatot. (a) Környezethez hasonlatosság: A felhasználó korábbi tapasztalatait, tudását kihasználva olyan kezelőfelületi megvalósítások használata, melyek korábban már beváltak. Például operációs rendszer megoldásai, egyes egyetemesen elfogadott 3D-s modellező programokban olyan kényelmi megoldások, melyek hasonlóságot mutatnak a felhasználó aktuális munkakörnyezetével. (pl.: Ribbon) (b) Következetes kinézet: A program kinézetét különböző szituációkban uniformizálják. Törekszenek arra, hogy hasonló kinézettel jelenjenek meg az azonos jellegű párbeszéd-ablakok, hasonló grafikai megjelenéssel jelennek meg a különböző kontextusban megjelenő hasonló logikájú interakciók.

12.

(c) Grafikai gazdagság: A szöveges információk helyén grafikus elemekkel el lehet érni, hogy a felhasználó sokkal hamarabb értelmezni tudja az adott beállítás lehetőségeit. Ilyen elemek lehetnek a különböző ikonok, magyarázó ábrák (4.2 kép), animációk, előre definiált, vagy katalógusból elérhető elemek előképei, kiválasztás típusok színeinek elkülönítése, fogópontok megjelenítése.

egy funkciót kiválaszt a felhasználó. ‘Beállítások’ fülek az adott eszközt aktívvá téve megjelennek, így azonnal sok paraméter válik állíthatóvá. Olyan eszközök, amelyeket gyakran egyszerre vagy egymás után használnak, könnyen elérhetőek a másik környezetéből. (g) Maximális rajzterület:

4.2 kép Beszédes magyarázóábrák

(d) Menü dizájn:

Fontos a CAAD programok fő funkcióit kiszolgáló munkaterület maximalizálása. A munkaterület itt kifejezetten a látható modellteret, rajzterületet jelenti. Tipikus példája ennek a legördülő menük használata. A rajzterület maximalizálása akkor is szempont marad, ha a felhasználó egyszerre több monitort használ, mivel a menük által lefoglalt terület itt is a hasznos területből von el teret. (h) Módok:

4.3 kép Modern ízléses, beszédes ikonok

A 21. században elvárt minőségű dizájn elemeket és ikonokat tartalmaznak. A megjelenített felhasználói felület megfelel a kor elvárásainak és lépést tart a grafikai újításokkal (4.3 kép). (e) Minimalista dizájn: A program törekszik arra, hogy a dizájnt ne bonyolítsa túl, csökkentse a fölösleges információk mennyiségét, melyek összezavarhatják a felhasználót. Például az adott objektum szerkesztéséért felelős ikonok, gombok jelennek meg a menüben, míg mások, amelyek aktuálisan nem relevánsak, eltűnnek. (f) Értelmezhetőség:

A menürendszer részeként, a kezelőfelületek módokra bomlanak, amelyek nagy számban tartalmaznak logikusan egy kategóriába foglalható ikon(csoportokat). Egyes esetekben a programok a kezelő tudásának megfelelő módokat kínálnak (egy szakértő kevesebb ikont és több gyorsbillentyűt használ), (i) Menü csoportosítás (4.4 kép): A fő eszköztár vagy ribbon körülbelül 30 ikont foglal magába. Sok ikon jelöl egy funkciót, de egyúttal utal egy parancs csoportra is, amelyet az adott ikonnal helyettesítenek és fognak össze (pl.: kocka, gömb, kúp stb...) A többi lehetőség akkor jelenik meg, ha az egérrel rákattintunk az összefoglaló ikonra. Ez a dizájn stratégia hasonlít a legördülő- és szalag menüre. 4.4 kép Menü csoportosítás

A releváns információkat tudatosan, és könnyen érzékelhetően mutatja a program. Pl.: különféle lehetőségek előre láthatóvá tétele, amint


13.

( j) Testreszabhatóság: Az adott program támogatja a kezelőfelület szabad módosítását, a felhasználó igényeinek megfelelően. Ilyen lehet például az eszköztárak ki-be kapcsolása, dokkolhatósága, áthelyezhetősége. (k) Eszköztár elrendezés: Az elemzett CAAD programok nagy számú eszközzel rendelkeznek modellek létrehozására, alakítására és elemzésére. Amíg a menüsor a képernyő felső sorában parancsokat hoz elő adott sorrendben, addig az eszközsorok szabadon átrendezhetőek, és általánosan a legrészletesebb parancsokat foglalják magukba. Ezek a menürendszerből nyithatóak meg, de túl sok eszközpaletta megnyitása a rajzfelület drasztikus csökkenését eredményezheti. (l) Ribbon vagy Szalagmenü: Hasonló a célja, mint a legördülő menüknek. Ez a menütípus a menüsor alatt helyezkedik el, és ikoncsoportokat tartalmaz. A szalagon a különböző parancs-csoportok dinamikusan válaszhatóak ki és jeleníthetőek meg. Ebben az eszközben is egyszerre csak egy menü lehet megnyitva. (m) Párbeszéd panel (4.5 kép): A CAAD programok használatához elengedhetetlen eszköz csoport a párbeszéd paneleké, amelyek az adatok bevitelére szolgálnak. Általánosan ezek az eszközök a szoftver saját dizájnjához igazodnak, és beépülnek abba. Amennyiben túl sok a paraméter és nem fér a képernyőre, a módosítók összetartozó csoportokba rendeződnek, amelyeket könnyen lehet nyitni és zárni. Általánosan vertikálisan görgethetőek, méretük és helyzetük a felhasználó által szabályozható. A minimális helykihasználás érdekében általában a szöveges leírások helyett grafikus ikonokkal mutatnak az adott beállítási értelmére. 4.5 kép Párbeszédpanel


14.

(o) Legördülő menü: A CAAD programok általánosan használt listázó menürendszere a legördülő menü, amelyet a menüből nyithatunk le. A menü gombjai vertikálisan helyezkednek el a képernyő felső részén, mindegyik egy kattintással kinyitható és zárható. A legördülő menüben mind ikonnal, mind szövegesen megjelennek a parancsok. Egy időben csak egy legördülő menü lehet nyitva, és a következő megnyitása bezárja a korábban megnyitottat. Ez a megoldás azért hasznos, mert egy csoportba rendezi a hasonló funkciójú parancsokat, és viszonylag kevés helyet foglal el a felhasználói környezetből. (n) Lecsukható eszközpaletták (4.6 kép):

Egyes programok lehetővé teszik a különböző rétegek használatát, melyekkel objektumokat csoportosan lehet módosítani. A layerek használatával nagyon jól megoldható a különböző csoportok láthatóságának állítása. Ezen beállítások leggyakrabban egy rétegkezelő ablakban vagy legördülő menüben érhetőek el. (b) 3D-s szerkeszthetőség:

A programokban előhozhatóak olyan ideiglenesnek paletták, amelyek használat után 4.6 kép Lecsukható eszközpaletták eltüntethetőek, illetve szükség esetén megjeleníthetőek. Ez a megoldás nagyban segíti a kezelőfelület felszabadítását, ugyanakkor nehézségeket is okoz, mert a lecsukott menüket nehéz megtalálni. 4.3.2 Adatbevitelt segítő eszközök

Olyan szerkesztési lehetőség, amely a 3D-s nézetablakban működik. A modell készítésekor jelent segítséget és gyorsabb modellezést eredményez. (c) Program által generált visszajelzések: Olyan visszajelzések küldése, melyek biztosítják az aktuális információkat a rajz pillanatnyi állapotáról. Pl.: modell kijelölésénél a 4.8 kép Közvetlen módosítás program visszajelzést küld a kijelölt fogópontokkal elemek számáról, vagy jelzi a több lépéses parancsok aktuális lépését, kiírja a teendőket, vagy választási lehetőséget ad.

(a) 3D-s nézet és navigálás: A 3D-s modellező programok körében a nézetet úgy lehet könnyen elképzelni, mint egy kamerát, amin keresztül lehetővé válik a modell vizsgálata egy meghatározott irányból, és amely lehetővé teszi az interakciót a modellel abból a perspektívából. A nézeteknél meghatározhatóak különféle láthatóságot segítő beállítások, mint átlátszóság, szín, és a láthatóság egyéb aspektusai. A legtöbb 3D-s modellező eszköz biztosítja az alapvető nézési irányokat: felülnézet, alulnézet, alaprajz, homlokzat, 3D-s nézet (4.7 kép).

Lehetőség van további, felhasználó által definiált nézetek beállítására is. Léteznek olyan nézetek, melyek egy előre definiált viszonyítási rendszerhez köthetőek, például égtájaknak megfeleltetett homlokzatok. Ezen nézeteknek a programok különböző ikonokat feleltetnek meg.

(d) Közvetlen módosítás (4.8 kép): Olyan beavatkozások lehetősége, melyek az objektum közvetlen módosítása. Lehetővé teszik az objektum módosítását egy oldallap kihúzásával vagy egy él nyújtásával. 4.7 kép 3D-s navigációt segítő “kocka”


15.

(e) Dinamikus beviteli mező (4.9 kép): Objektum lehelyezésekor a környezetétől, vagy egy kiválasztott ponttól, objektumtól mérhető fel a távolság. A referenciapontot és az objektumot kiválasztva, egymáshoz viszonyítva adhatjuk meg a kívánt távolságokat.

4.9 kép 3D-s navigációt segítő “kocka”

(f) Segédelemek: A szerkesztést segítő kiegészítő elemek, amelyek egy új elem lehelyezését könnyítik. Minden esetben a rajzfelületen jelennek meg, de nem objektumként. (g) Segédvonalak (4.10 kép): Folyamatos vizuális visszajelzéssel segítenek megtalálni az irányt és a speciális geometriai pontokat. (h) Segédpontok: 2D és 3D nézetekben segítenek megtalálni a speciális geometriai pontokat.

4.10 kép 3D-s segédvonalak


4.3.3 Kiegészítő funkciók (a) Help menü, súgó: Kétfajta Súgó lehetőség van minden általunk vizsgált CAAD programban. Az első egy sokkal mélyebben kifejtett, amelyet a súgó menün keresztül, kérésre tudunk elérni. A másik egy kevésbé részletezett, a program által az adott parancshoz kapcsolt tartalom. A Súgó hierarchikusan felépülő struktúra, amelyben tételek különböző szintekre, vagy azonos szinten egymásra hivatkozva helyezkednek el. Általában két szintjük van: a felső szint és a részletező szint. A felső szinten a téma általános leírása található - hozzátartozó linkekkel, amelyek a megfelelő részletező altémára mutatnak. A részletező szinten a funkciókat részletesen írják le a felső szinten kiválasztott témákban. (b) Tartalom-érzékeny súgó (4.11 kép): Ez a típusú súgó közvetlen elérést biztosít egy súgóhoz vagy értelmezéshez. Három csoportba sorolhatóak: - Felugó eszköztippek mutatják az ikon nevét, valamint egy rövid leírást a használatáról. Akkor jelennek meg ha a kurzor az ikon fölé áll, vagy egy rövid ideig fölötte marad; - a Gyorssúgók a kurzor képének kiegészüléseként tűnnek fel, megjelölik a következő lépést, és emellett lehetőséget biztosítanak a paraméterek megadására;

4.11 kép Tartalomérzékeny súgó

16.

- a Súgók a Parancssorban is megjelennek, és ott bővebben jellemzik a parancs beállításait. Az adatok itt is bevihetőek. Mindhárom tartalomérzékeny súgó hozzásegíti a felhasználót az összefüggő parancsok kiadásához. Amióta az egér lett a látás és szerkesztés fókuszpontja, a Gyorssúgók kevesebb szemmozgát követelnek, mint a Parancssoros megoldások. (d) Autosave: A fejlesztők az adatvédelemre is nagyon figyelnek. A programok összetettségéből adódóan elő tud fordulni olyan szituáció, hogy egy program nem tud befejezni egy műveletetl, és lefagy. A programok automatikus mentéssel próbálják a minimálisra csökkenteni az elvesztett adatmennyiséget. Van ami több kiterjesztésbe ment előre beállított időközönként, hogy a legteljesebb modellt tudjuk előhívni újraindítást követően és van ami adatbázisba ment, amelyet folyamatosan frissít. Az automatikus mentés, viszaállítás funkció egy esetleges programhiba vagy számítógép leállást követően válik fontossá. A programok különböző időközönként és kiterjesztések segítségével próbálják meg (e) Átjárhatóság Mivel a hallgatók különböző programokat használnak különböző feladatokra, esetleg saját érdeklődésből olyan szoftverek használatát sajátították el, amelyek valamely célfeladatra vannak optimalizálva, a programok közötti átjárhatóság kulcsfontosságú. A különböző tervfázisokhoz gyakran különböző programot használó felhasználó számára a munka akkor válik még hatékonyabbá, ha a programváltás, importálás, exportálás nem igényel sok előkészítést, esetleg szakértelmet. Ezen átjárások sok esetben alapvetően támogatottak a népszerű szoftverek esetében, illetve a nemzetközileg elfogadott sztenderd fájlformátumok támogatása is alapvető tulajdonság. Egy program kiválasztásánál szempont lehet, hogy a szoftverhez milyen kiegészítő lehetőségeket ajánl a gyártó, forgalmazó, esetleg a tervezés teljes folyamatához alakítja a termékpaletta profilját, szoftvercsomagot, szoftvercsaládot biztosítva, közösen licenszelve őket. Jakab Dániel, Némethi Balázs - Ékszerek és kényszerek az építész informatikában

(f) Csapatmunka Az építészeti tervezés folyamata jelentős mértékben csapatmunkára épül. A tervező irodák, tervező csapatok sok taggal rendelkeznek, akik vagy adott munkafolyamatra specializálódnak (kifejezetten egy célszoftvert használva), vagy a projekt méretétől függően egyazon munkarész teendőin osztoznak. Ez az igény a hallgatók tanulmányai előrehaladtával ugyancsak felmerül. Egy mai CAAD szoftvernek támogatnia kell a csapatmunkát. A csapatmunka során ügyelni kell arra, hogy az adott munkarészek és módosítások hogyan kerülnek rögzítésre, hogyan koordinálja a szoftver, vagy milyen lehetőséget biztosít egy vezető számára a projekt előrehaladásának felügyeletére, vezénylésére. A különböző programok sturuktúrájukat tekintve különböző módon tesznek eleget ennek az elvárásnak. Léteznek olyan programok, melyek a projektkezelésükből, projektstruktúrájukból adódóan lehetővé teszik a különböző rajzok, épületelemek, komponensek szerkesztését különböző felhasználók által, majd ezeket a projekt struktúrájába visszaillesztve azok egyesítését. Azoknál a programoknál, amelyek a porjekteket nem különálló fáljok összegzésével kezelik, hanem egyetlen tervfájlt hoznak létre, nem ilyen egyértelmű a csapatmunka menete. Ezek a programok egy segédfunkcióval, szerverrel állnak kommunikációban, és ez a segédprogram végzi el a módosítások rendszerezését. A mai programok készen állnak arra, hogy akár a világ túlsó felén élő és dolgozó tervezők azonos projektben tudjanak dolgozni.

17.

4.3.4 Összehasonlítási táblázat

Archicad

Autcad Architecture Nemetschek

Revit

Archicad

Környezethez hasonlatosság:

Legördülő menü:

Következetes kinézet:

3D-s nézet és navigálás:

Grafikai gazdagság:

3D-s szerkeszthetőség:

Menü design:

Program által generált visszajelzések:

Minimalista dizájn:

Közvetlen módosítás:

Értelmezhetőség:

Dinamikus beviteli mező:

Maximális rajzterület:

Segédvonalak:

Testreszabhatóság:

Segédpontok:

Módok:

Súgó:

Menü csoportosítás:

Tartalom-érzékeny súgó:

Eszköztár elrendezés:

Autosave:

Ribbon vagy Szalagmenü:

Átjárhatóság

Lecsukható eszközpaletták:

Csapatmunka


Autcad Architecture Nemetschek

Revit

18.

4.4 Használati eszközök: A következő pontokban a programok által kínált alapvető építészeti eszközök funkcióit, használhatóságát vesszük sorra. Megvizsgáltuk, hogy az adott eszközök milyen alapvető funkciókat és paramétereket biztosítanak, illetve mely speciális beállításokat emelik ki a többi közül. Az általánosan elvárt tulajdonságaikat felsoroljuk, és amennyiben valamely program ezen túl mutat, azt kiemeljük.

(a) Fal: Alapvető építészeti eszköz, amely egy referencia vonalhoz rendel hozzá térbeli méreteket és rétegrendet. A referencia vonalhoz viszonyított elhelyezkedése beállítható. Rétegek összemetsződését a rétegek prioritási szintje határozza meg. A fal profil szabadon formálható. 4.12 kép Falbeállítás - Allplan

Allplan: automatikusan a szintekhez állítja a falmagasságot, lábazati profilszerkesztés (4.12 kép) Revit: a falakat külső dinamikus kótákkal lehet méretezni és egymáshoz rendelni. Az így kialakított kapcsolatok asszociatívak, profilszerkesztője egyszerű és a rétegeket is tudja szerkeszteni Autocad Architecture: a bázismagasságon túl a padlóvonalat és a tetővonalat is lehet állítani (4.13 kép).

4.13 kép Falbeállítás Autocad Architecture


19.

(b) Nyílás: A térelhatáró szerkezetekbe építhető, nyílások és nyílászárók. 2D és 3D nyílások külön kezelhetőek. Az térelhatároló szerkezet burkolata és a nyílás között kialakítható a burkolat. Falsíkban való elhelyezéskedése szabályozható. Külső forrásokból kiegészíthető könyvtárral rendelkezik. Automatikusan konszignálható, és ez szabadon variálható Archicad: Kiterjedt jól beállítható könyvtári elemekkel rendelkezik (4.14 kép) Allplan: kimagaslóan sok beállítási lehetőség Autocad Architecture: Sok beállítási lehetőséggel rendelkezik, saját könyvtára kicsi, de a magyar kiegészítésével nagyon jól használható Revit: Objektum családokkal dolgozik. Családot könnyen lehet létrehozni vagy a tervre optimalizálni. (c) Helység: Egy funkcióval rendelkező térhez hozzáadott kiegészítő adatokat tartalmaz (nm, belmagasság, burkolat, légköbméter, stb...) Az eszköz automatizálható, és előre kidolgozott megjelenítési variációkal rendelkezik. Allplan: A helységhez van hozzárendelve az összes burkolati rétegrend. Ezek hordozzák a 3D-s megjelenítést is. (d) Födém:

4.14 kép Kiterjedt beállítható elemkönyvtár - Archicad


A szintek térelhatároló szerkezete. A rétegrendje beállítható. A méretezés mind a sík alsó mind a felső szintjétől megadható. Födém áttörése szabadon alakítható. A koszorú kialakítása - más-más módszerrel - minden vizsgált programban kialakítható.

20.

(e) Tető: A szerkezet felső lezáró egysége. Beállítható hajlásszög és a rétegrendje. Alaprajzra automatikusan is szerkeszthető. Egyedi tetőforma is beállíthaó és szabadon formált alaprajzra is lehetséges a tetőszerkesztés. Autocad Architecture: Egyedileg szerkeszthető élstílusok, profilozható.

(f) Lépcső: A függőleges közlekedés legfőbb eleme. Előre definiált lépcsőformák. Beépített automatikus lépcső szerkesztés. Lehetőség egyedi formálású lépcsők kialakítására. Szintérzékenység a lécspő szerkszetésekor. A lépcsőhöz korlátszerkezet rendelhető. 4.15 kép Kiterjedt beállítható elemkönyvtár - Archicad

Archicad: Előre definiált és szabadon módosítható lépcsők a lépcsőszerkesztőben egyszerűen beállíthatóak (4.15 kép). Allplan: Legapróbb részletekig beállítható egy lépcső (4.16 kép)

(g) Objektumok: Az épületszerkezetektől független elemek. (bútor, környezeti elem, stb.). A könyvtár kiegészíthető külső forrásokból. Paraméterezhetőek; függ a tárgy típusától. 2D és 3D variációjuk is létezik. Archicad: Helyigény mutatása berendezési tárgyaknál. Revit: Családkezelés - könnyen fejleszthető. 4.16 kép Kiterjedt beállítható elemkönyvtár - Archicad


21.

(h) Dokumentálás: A kész tervek dokumentálása. Elkészíthető a terv kótázása. Levehetőek különböző metszetek. Papírtérben lapra lehet rendezni előre meghatározott léptékekben és papírméretben. Konszignációs táblázatok készíthetőek kilistázással. Archicad: 3D pdf, épületvirtualizáció, alaprpogram nélkül is bemutatható tervek. Nemetschek: 3D pdf (i) Terep: A megmodellezett domborzat. Importálható Sketchupból. Különböző beviteli módok. Geodéziai adatok is feldolgoz. ( j) Renderelés A 3D-s modellről készített 2D-s élethű grafika. A programok rendelkeznek beépített rendermotorral. Minden esetben biztosított a jó átjárás egy renderelő programba. A tervprogramon belül is van lehetőség anyagozásra. Archicad: Skiccszerű megjelenítés (4.17 kép) , Cinema 4D, Artlantis Autocad Architecture:

3DStudio Max

Nemetschek: Cinema 4D Revit: 3DStudio Max 4.17 kép Rendereléssel létrehozott rajz-szerű látványterv ideális koncepció bemutatására - Archicad

(k) Szabadformálás: Egyedi formák létrehozása és átalakítása épületelemmé. Archicad: Héj funkció Autocad Architecture:

Tömeg elem, Mesh objektum, Nurbs

Revit: Tömegelem (legjobban használható) Jakab Dániel, Némethi Balázs - Ékszerek és kényszerek az építész informatikában

22.

5. Összefoglaló A kutatásunkat azzal a céllal kezdtük el, hogy megismerjük és ezáltal felmérjük a hallgatók számára elérhető és általuk használt építészeti CAD programokat, majd megkeressük, melyik az amely a leginkább segíti a hallgatók eygetemi munkáját. A dolgozathoz különböző módszerekkel vizsgáltuk az elérhető programokat. Fontos volt számunkra, hogy a saját szubjektív véleményünkön kívül megkérdezzük a programokat ismerő hallgatókat is. Ehhez létrehoztunk egy kérdőívet, mely több száz hallgató véleményét összegezte. A kutatáshoz felhasználtunk objektív szempontokat, melyeket különböző, nem hallgatók, és kezdők szemszögéből készített használhatósági tanulmányok, a hallgatóktól érkező visszajelzések, valamint tapasztalatok alapján állítottunk össze. Célunk volt egy sorrend felállítása, mely figylembe veszi a szubjektív és objektív szempontokat, és mellyel meghatározzuk a hallgatók számára ideális tervező programot. A kutatás, és a vizsgálatok feldolgozásának eredményeként azt tapasztaltuk, hogy a rendelkezésre álló programok gyakorlatilag hasonló tudásszinttel rendeleznek, mindössze más megközelítéssel dolgoznak. Minden program rendelkezik erősséggel a többi programhoz képest, de az bizonyos, hoyg egy kategóriába esnek, és végeredményben mindegyik program nagyon jól használható, nem lehet sorrendet felállítani. Kiderült az is, hogy kezelhetőség és a logikája alapján az Archicad és a Revit Architecture az amelyik a legkönnyebben elsajátítható, azonban az elsajátítható tudás mértéke és a fejlődés egy idő után lelassul a másik két programhoz képest. Az Allplan és az Autocad Architecture programok használatához egy hosszabb tanulási foylamat tartozik, viszont egy bizonyos ismereti szint felett sokkal több lehetőséggel bírnak.


Egyértelművé vált, hogy egy építészeti tervezéshez használt CAD program elsajátításának nehéz egyedül nekikezdeni. Mindenképpen ajánlott valamilyen módon oktató, vagy például interneten elérhető tananyagok segítségével elkezdeni a tanulást. Egyetemünkön jelenleg az Archicadet oktatják kötelező tárgy keretein belül, de évről évre lehetőség nyílik a többi program megismerésére is. Szerencsére a szoftvergyártók nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a programjukhoz különböző tananyagokat biztosítsanak, illetve elérhetővé tegyenek oktatási verziókat is. Ezek az oktatóanyagok nagyon jó minőségűek, és kellő alapot tudnak nyújtani a megismeréshez. Az internet segítéségvel számtalan felhasználói fórum és forrás érhető el, melyek akár egy adott problémára is választ tudnak adni. Általános érvényű az, hogy az angol nyelv ismerete a magyar nyelvű szoftver esetében is szükséges, mivel ezek közül a források közül sok a nemzetközi. A későbbi elhelyezkedés szempontjából elengedhetetlen, hogy egy végzett hallgató jól ismerje a CAD rendszerek sajátosságait, legalább egy programot rutinosan tudjon használni, illetve el tudjon kezdeni dolgozni több másik programban is. A továbbiakban, szeretnénk folytatni a vizsgálatokat, immár nem hallgatói szemszögből, hanem haladó építész tervezői szemmel. Célunk olyan lehetőségek, javaslatok kutatása, melyek tovább növelik a használhatóságát a CAAD programoknak. Ilyen lehetőségek lehetnek például olyan jelölések, melyek a parancs elvégzése előtt, de az adatok bevitele után más színnel jelölik a változásokat. Felmerült a hiánya olyan “módoknak”, melyek használatában eltérnek a kezdő, haladó, valamint a professzionális felhasználók számára. Szeretnénk továbbá köszönetet mondani a hallgatóknak, akik kitöltötték a kérdőívünket, ezálatal segítve a kutatásunk eredményre jutását!

23.

6. Források http://www.srikumar.com/cad/cad.html

http://mashable.com/2009/01/09/user-experience-design/

http://www.cadazz.com/cad-software-history.htm

http://www.youtube.com/watch?v=lEvhxJKTQK8&feature=player_embedded#!

http://www.measuringusability.com/blog/four-corners.php http://dux.typepad.com/dux/2009/09/a-case-study-in-largeapplicationusability-benchmarking.html http://www.shoegnome.com/2011/08/21/from-autocad-to-archicad-tosketchup-a-race/

http://www.interaction-design.org/encyclopedia/user_experience_and_experience_design.html Usability principles and bestpractices fo rthe userinterface design - Ghang Leea, Charles M .Eastmanb, Tarang Taunkb, Chun-Heng Hoc

http://proboresearch.com/?p=49

Revit Architecture – Functions & Usability - Research topic used by Andrew Swarbrigg as part of BSc (Hons) Arch Tech,

http://www-rp.me.vt.edu/bohn/projects/moo/

D.I.T. Bolton Street.

http://www.techbriefs.com/component/content/article/3472

www.nemetshcek.eu

http://www.techbriefs.com/component/content/article/2531?start=2

www.graphisoft.com

http://www.youtube.com/watch?v=-m3itu1OJmE

www.autodesk.com


24.


25.

7. Mellékletek / Kérdőív


26.


27.


28.

Mellékletek / “Test Plan” 2

13.90

pm 90

1.55 2.00

11.40 m²

18.55 m² 10

2.20

3.825 2.075

2.00

15

150 150

200 150

45

150

2.60 240

5.00

9.00 9.90

10 5.00 30

pm 90

10

pm 90

1

210

39.87 m²

pm 90

Előtér

150

A103

150 150

30

210

15.18 m²

100

4

Nappali

pm 90

150 150

3.00

Fürdő

3

2 1

10

100

240

200

150 150 pm 90

pm 90

150 150

3.90

Konyha

210

30

45 pm 90

3.90

240

45 625 1.575 1.00 5 5 2.12 82 2.00 45 1.575 625 825 2.125

90 150

45 1.00 2.00

30

4.00 3.55 2.00 9.90

5.90 5.00 1.50

TDK

45 90

90 150

1.35

200

825 1.575 45

1

7.90 7.00 3.40 4.30

45 1.50 90 1.60

2.00

15

45 1.575 825

6.00 5.55 2.075 3.825

A103

5.25 3.50 13.00 13.90

1.50

4.00 3.25 45

Földszint 1 : 100

Alaprajz


1 : 100 29.

2

7.80 2.50 2.50

A103

45

4.40

45 2.30

2.00

Terasz 7

855

Légtér

Galéria

8

5 24.91 m²

pm 90

150 130

45 45

24.12 m²

1.50

1

TDK

9.00 9.00

10 1.467

30 1.42

A103

16.79 m²

5.00

1

6

240

10.32 m²

1.00 1.42 30 98 20 98

1.465

Szoba

200

98 20 98

pm 90

885

1.00

45 45

150 110

3.00

3.85 2.65

45

Emelet 1 : 100

Alaprajz


1 : 100 30.

+7.60

+7.60

+7.60

+6.41

+6.41

+4.82

+3.14

+3.00

+3.00

+2.80

+2.80

+2.40

-0.11 -0.25

1

+0.90

+0.00

+0.00

-0.25

-0.25

-1.13

-1.13

A-A

B-B

2

1 : 100

TDK

+0.00

Metszetek


1 : 100

1 : 100 31.

+7.60

+7.60

+7.60

+6.41

+6.41

+4.82

+4.82

+3.14

+3.90

+2.40

1

Észak

3

1 : 100 +7.60

+7.60

+6.41

Kelet 1 : 100 +7.60

+7.60

+6.41

+6.41

+6.27 +4.82

+3.14

+3.90

+2.40

2

Dél

4

1 : 100

TDK

Homlokzatok


+3.00

+3.14

+2.40

+2.40

Nyugat 1 : 100

1 : 100 32.

Ékszerek és kényszerek az építészeti informatikában

Recommend Documents