EKE ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
Légrádiné Kőházi Tímea igazgatói pályázatának véleményezése
1
Tisztelt Pályázati Bizottság! Légrádiné Kőházi Tímea igazgatói pályázatát megismerve az Alapfokú Művészeti Iskola művészeti ágainak képviselői (Képző- és Iparművészet, Szín- és Bábművészet, Táncművészet, Zeneművészet) az ágak sajátosságait figyelembe véve gondolták végig és összegezték az AMI véleményét. Megállapításaink: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX.
Légrádiné Kőházi Tímea igazgatói pályázata három fejezetre épül: a szakmai önéletrajzra (6 oldal), a motivációs levélre (1 oldal), valamint az intézmény vezetésére irányuló elképzeléseire (7 oldal). Az 1. számú melléklet a gyakorlóiskola szervezeti és hierarchiai kapcsolatainak sematikus ábrája. A 2. számú melléklet a hatósági erkölcsi bizonyítvány. Szakmai önéletrajzában megismerhetjük iskoláit, képzéseit, munkáját, publikációit, pályázati és egyéb tevékenységeit. Az intézmény vezetésére vonatkozó programjában elsőként célját fogalmazza meg, majd 13 pontban vázolja, hogy elképzelései szerint hogyan valósíthatja meg célját. Másodikként az EKF Gyakorlóiskola Szervezeti és Működési Szabályzatából idézi a köznevelési intézmény vezetője meghatározását, feladatait. Az intézményi struktúrában az eddigi struktúrát kívánja továbbra is alkalmazni (vezető helyettesek száma, feladatai, a vezetői munka megosztása, stb. A nevelőtestület esetén a kohézió erősítését tűzte ki célul (pl. tudásmegosztás, több és más értekezlet, tanácskozás bevezetése, stb.) A diákönkormányzat munkájának végzéséhez az egyetem hallgatói önkormányzatát hívná segítségül. A szülőkkel való kapcsolattartásban paradigmaváltást tervez. A pedagógiai szakmai munka fejlesztése fejezetben a fenntartóval történő még szorosabb együttműködést hangsúlyozza. Ugyanitt tér ki a tehetséges hallgatók foglalkoztatására is. Saját tapasztalataira hivatkozva, a KOALA elkötelezett híveként, a Komplex alapprogram és a korai nyelvoktatás kapcsolatát kiemeli, fontosnak tartja. A beiskolázással, a hatodik és nyolcadik tanév utáni elvándorlással is foglalkozik, hangsúlyozza új stratégia kidolgozásának szükségességét. Gimnáziumunkból még több diákot irányítana az EKE-re, javasolja a tanszékekkel való kapcsolat még szorosabbra fűzését. Hagyományaink ápolását fontosnak tartja. Pedagógiai programunk értékmegőrző és értékteremtő fejezeteire utal. A bevételtermelésre külön fejezetet szán. A zárszóban hangsúlyozza, hogy a gyakorlóiskola sikereit, egyéni értékeit szeretné megőrizni és tovább gazdagítani. A gyakorlóiskola szervezeti és hierarchiai kapcsolatainak sematikus ábrája az eddigi felépítést és kapcsolati rendszert tükrözi.
Hiányoljuk, hogy az iskola egyes szervezeti egységeinek a munkájáról, a fejlesztésekről a célok megvalósításának néhány konkrét lépéseiről nem szólt a pályázat. Az alsó tagozatban történő változásokról, az általános iskola és gimnázium (rajz és ének-zene tagozat) további működéséről, a szakképzésről és az AMI-ról, a Pedagógiai Intézetről, ezeknek az iskola egészében betöltött szerepéről nem találtunk konkrétumokat. Az Alapfokú Művészeti Iskoláról a vezetői elképzelésekben „az értékek megőrzése, teremtése”, a „hagyományaink ápolása”, a „hozzáadott pedagógiai érték” kifejezésekből indirekt módon következtetünk arra, hogy a művészeti iskola eddigi működéséhez hasonlóan folytathatja a művészetoktatást, a művészeti nevelést.
2
Iskolaegységünkkel kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
Az iskola vezetése hogyan tudja segíteni, támogatni az AMI fennmaradását? Hogyan tudná rugalmassá tenni a fenntartón keresztül beszerzésre kerülő művészeti, szakmai anyagok beszerzését? Milyen módon tudná a legalább az alsó tagozatosok számára kora délutáni órákban biztosítani az AMI ban folyó művészetoktatást? Az órarendek készítésénél az iskolai oktatás órái és az AMI órái milyen viszonylatban kerülnek kialakításra? Milyen szereppel bírnak majd a Nemzeti Tehetség Program Pályázatai, melyben az AMI növendékei is szép számmal vesznek részt? Mekkora hangsúlyt kapnának az iskolán belül? Várhatók-e fejlesztések az AMI infrastruktúrájának bővítése terén? Gondolunk a grafikai oktatáson belül a digitális grafikai oktatás megvalósításához szükséges, számítógépek beszerzésére, vagy a nedves pince felújítására, a pincében is jól működő wifi kialakítására. A táncművészeti ág óráinak megtartására milyen helyszíneket tudnak biztosítani? Régóta szeretnénk egy balett-termet kialakítani. Erre lesz-e lehetőség? Nem lenne-e jó, ha a frissen végzett hallgató néhány év gyakorlat után vállalhatna munkát a gyakorlóiskolában? Az AMI órái délután és kora este vannak, hogyan képzelhető el a pályázó által javasolt magasabb számú értekezleten a részvétel számunkra a művészeti órák sérelme nélkül?
Az AMI-ban tanító művésztanárok szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani az iskola többi tanárával. Szeretnék munkájuk szükségességét beintegrálni az iskola életének egészébe, hiszen napjaink gyorsuló zaklatott világában a lélek ápolása nem elhanyagolandó. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek és a felnőttek a művészeti órákat ne plusz teherként fogják fel, hanem a töltekezés és kikapcsolódás lehetőségeként. Az Alapfokú Művészeti Iskoláról direktben egy szó sem esik; a vezetői elképzelésekben „az értékek megőrzése, teremtése”, a „hagyományaink ápolása”, a „hozzáadott pedagógiai érték” kifejezésekből indirekt módon következtetünk arra, hogy a művészeti iskola eddigi működéséhez hasonlóan folytathatja a művészetoktatást, a művészeti nevelést. A vezetői elképzelések gyakorlati megvalósításához, a konkrétumok megfogalmazásához szeretnénk igazgatójelölt asszony, a választási bizottság és a gyakorlóiskola tantestülete szíves figyelmébe ajánlani az alábbi információkat:
AZ ALAPFOKÚ ÉS KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS HELYZETE, KAPCSOLATRENDSZERE A magyar oktatási rendszer cél-, feladat- és követelményrendszere - benne a művészetoktatásé is - alapvetően három egymásra épülő szinten (alap-, közép- és felsőfok), azon belül különböző struktúrákban, intézménytípusokban teljesíthető. A jogi szabályozásokban, szakmai tartalmi alapdokumentumokban az oktatás ismeretközlő volta mellett párhuzamos célként jelenik meg a nevelés igénye, szükségessége, amely egymástól elválaszthatatlan, és nem köthető iskolatípusokhoz. Az oktatás szintjei
Művészeti ágak a képzési szinteken belül Zeneművészeti
A képzés kimenetei művészképzés
A képzés szabályozása – legfőbb céljai és feladatai
szakirányú
3
Felsőoktatás
Középfokú szakképzés
Táncművészeti
művészképzés
Színházművészeti
művészképzés
Képzőművészeti
művészképzés
Iparművészeti
művészképzés
OKJ 4. szakmacsoport
Általános Iskola
professzionális művész- és tanárképzés
zeneművészeti szakképesítések táncművészeti szakképesítések képző- és iparművészeti szakképesítések színművészeti és artista szakképesítések
köznevelési, szakképzési törvény, OKJ rendelet ---------------művészeti szakmai képzés pályaorientáció tehetség gondozása, kibontakoztatása művészi identitás azonosítása hátránykompenzáció – személyiségfejlesztés a produktív és reproduktív művészeti tevékenység során a szakirányú munkába állásra, a professzionális művészpályára, szakirányú felsőfokú iskolai tanulmányokra történő felkészítés közművelődési feladat ellátása
zeneművészet
klasszikus zene népzene jazz zene elektroakusztikus zene
képző- és iparművészet
fém– és zománcműves fotó és film grafika és festészet környezet– és kézműves kultúra szobrászat és kerámia textil– és bőrműves
táncművészet
klasszikus balett modern tánc kortárs tánc néptánc társastánc
szín- és bábművészet
színművészet bábművészet
27/1998. (VI.10.) MKM rendelet ----------------------közoktatási feladatot lát el, de tankötelezettség ebben az iskolatípusban nem teljesíthető önkéntes feladatvállalás személyiség és képességfejlesztés művészeti neveléssel és oktatással, az alkotó tevékenységeken keresztül közösségi nevelés: művészeti csoportokban, alkotóműhelyekben hátránykompenzáció a művészeti nevelés lehetőségeivel tehetségazonosítás és gondozás pályaorientáció középfokú szakmai képzésre és felsőoktatásra közművelődési feladat ellátás NAT-tankötelezettség művészeti ismeretterjesztés a tehetség -felismerés első fázisa
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport művészeti szakmái
Alapfokú Művészeti Iskola
tanárképzés szakirányú tanárképzés szakirányú tanárképzés szakirányú tanárképzés szakirányú tanárképzés
ének, rajz, tánc- és drámaoktatás
Az általános iskolai művészetoktatás célja a művészeti ismeretekbe történő beavatás, az esztétikai érzékenység, az értékközvetítő és értékteremtő igény kialakítása, a személyiség művészeti neveléssel történő formálása.
4
Az általános iskolai művészeti tárgyak tantervei a fenti célokhoz képest is még mélyebb tartalmakat céloznak meg. Ezen célok megvalósítását azonban a tanulók eltérő érdeklődése, sok esetben motiváltságuk hiánya, az osztálylétszám, a személyi és tárgyi feltételek, a tananyagtartalom elsajátításához rendelt alacsony óraszám nem teszi lehetővé. Az alapfokú művészetoktatás alapvetően három területre koncentrál: 1. az alkotó és önkifejező képességek kibontakoztatására, 2. a tehetséggondozására, 3. a speciális művészeti kompetenciák, készségek és ismeretek fejlesztésére. E területek a NAT irányelveiben nem szerepelnek, és a heti egy óra nem is tudna lehetőséget biztosítani megvalósításukra.
AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS ÉS A KÖZOKTATÁS Az alapfokú művészetoktatás a közoktatás része. Önálló és speciális iskolai forma, amelynek igénybevétele térítési díj megfizetéséhez kötött, szülői és tanulói választáson alapszik, ahol nem érvényesül a tankötelezettség. Magasan képzett szakemberek olyan művészeti képzést valósítanak meg, amely során az életkori sajátosságokhoz igazodó művészeti szakmai tartalom a személyiségfejlesztés és közösségi nevelés eszköze. Gyakran előfordul, hogy a tanuló épp valamely észlelt hiányosság fejlesztése céljából jár ilyen iskolába. A mozgáskoordináció gyengeségét, a finom-motorikus mozgás ügyetlenségét, a koncentráció hiányát vagy a gátlásosságot kiválóan javítja a művészeti oktatás karakteréből következő, a közoktatásnál jóval oldottabb, fejlesztő hatású művészeti oktatás. A művészeti nevelés hiánya több generációra kiható károkat okoz a közízlésben, a befogadói magatartás alakulásában. A kulturális terek és rendezvények megtöltésére irányuló kísérletek törvényszerűen fél sikert hoznak, ha nem tudjuk felnevelni hozzá az igényes befogadót. Az iskolatípus köznevelési szerepkörben, a kialakított sajátos struktúrának köszönhetően olyan feladatokat teljesít, amelyeket az általános iskola csak korlátozottan tud ellátni. Az alapfokú művészeti iskolák jellemzői: - Művészeti-szakirányú tanári testületek - A feladathoz szükséges speciális személyi és tárgyi feltételrendszer megléte - Jobban kezeli az egyéni utakat - Differenciáltabb foglalkozások - Intézmények közötti és intézményen belüli közösségszervező erő - Kiterjedtebb regionális szerveződés és együttműködés - Tanulói, szülői elvárások jobb minőségű teljesítése - Összművészeti együttműködések megvalósítása - Karakteresebb arculat kiépítése
5
Az általános iskola képzési rendszere, munkarendje és a humán erőforrás lehetőségei nem alkalmasak a fenti feladatok biztosítására. A jelenlegi keretek között csak az alapfokú művészetoktatás intézményrendszere képes a fenti művészeti nevelési célok, társadalmi elvárások, szülői, tanulói igények ellátására, ezen keresztül a személyiség kiteljesítésére. Ezért az iskolatípus önálló fenntartása feltétlenül indokolt.
Eger, 2017. június 30.
Dr. Mátyás Ferencné Hrk Mária 2017. június 30-ig megbízott igazgatóhelyettes; AMI vezető
6
