ÉHES ZEIT ZLÖNY RAJZÁS LET-SZAKLAPJA 63. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1048 JUN IUS. Takács Zoltán. linoleummelszcle

ÉHES ZEIT ZLÖNY LET-SZAKLAPJA

63. É V F O L Y A M

RAJZÁS

Takács Zoltán linoleummelszcle

6. S Z Á M

1048 J U N I U S

A méhek vasúti szállítása I t t az i d e j e annak, h o g y v á n d o r m é ­ hészeink m é n l e g e l ő t változtassanak. A z e l f o g y o t t akácról a havasia, szénafűre vagy napraforgóra vándoroljanak. A sok t é v e s é r t e l m e z é s e l k e r ü l é s e v é g e t t tájékoztatjuk méhésztestvéreinket a méhek vasúton való szállításáról. So­ rainkat gyakorlati példával világítjuk meg.

k g . - o t a g y o r s d a r a b á r u v o n a t n á l pedig l e g k e v e s e b b 5000 k g . _ o t k e l l m e g f i z e t n i . A z 1755/1946 sz. H i v a t a l o s L a p b a n közölt kedvezményt, melynek értelmé­ ben a m é h e k e t a z o k o n a v o n a l a k o n , a h o l g y o r s d a r a b á r u ( r a p i d de c o l e t a r i e ) nem k ö z l e k e d i k , a z 5 0 % f e l á r m e g f i z e ­ tése nélkül s z á l l í t h a t j u k ; az 1887/918 -z. H i v a t a l o s L a p szerint, h a t á l y t a l a n í ­ t o t t á k , e z é r t a t ö b b l e t e t ezeken a v o n a ­ l a k o n m e g kell f i z e t n ü n k .

T e g y ü k fel. hogy e g y kolozsvári mé­ hésztestvérünk óhajt vándorolni. A m o s t é l e t b e l é p e t t új m e n e t r e n d s z e r i n t kolozsvári viszonylatban a méheink szállítására alkalmas közlekedő vona­ taink a k ö v e t k e z ő k : I. „ M c s a g e i i a " vonat N a g y v á r a d — S z a t m á r f e l é indul 22.37. U g y a n a z T ö v i s f e l é 2.10. II. Gyorsdarabárú vonat (coletteria r a p i d a ) N a g y v á r a d — S z a t m á r f e l é 1.07 U g y a n a z T ö v i s f e l é 21.38. A méheket darabáruként v a g y vagon­ tételben adhatjuk fel. A fuvarlevél helytelen kiállításából hátrányaink származhatnak, ezért fontos, h o g y azt h e l y e s e n t ö l t s ü k ki. A tarifa értelmében a „ s t u p i " elneve­ zés a l a t t ü r e s k a p t á r a k a t é r t e n e k s m i n t i l y e n t t e r j e d e l m e s á r u n a k m i n ő s í t i k és 5 0 % - o s f e l á r a t szednek. H a v a l a k i a f u v a r l e v é l b e a s t u p i e l n e v e z é s t használ­ ja, ú g y az i l l e t é k s v a s ú t i k ö z e g f é l s z á ­ m í t j a a m é h e k é r t is az 5 0 ' ' c - o s f e l á r a t . Ezért a fuvarlevélbe a következőkel írjuk b e : „ 5 ( v a g y amennyi v a n ) lázi albine v i i " . í g y e l k e r ü l j ü k a k e l l e m e t l e n v i t á r a a d ó o k o t és az e z z e l j á r ó t ö b b l e t f i z e t é s t ő l is m e g k í m é l j ü k m a g u n k a t .

A szállítási díjakra vonatkozólag két viszonylat díjtételét közöljük: /. Kolozsvár—Kissebes ( P o e n i ) 65 km. ( D r e g á n v ö l g y i vándortanya) a) Gyors teher vonattal: a darabáru f u v a r j a 62 l e j 100 k g - o n k é n t . A m e n n y i , ben külön vagonban szállítjuk, úgy 100 k g - é n t S0 l e j f i z e t e n d ő . E b b e n az esetben a z o n b a n l e g k e v e s e b b 5000 k g . fuvardíjat kell megfizetnünk. b ) Mesageria vonattal a szállítás sok­ kal g y o r s a b b o n t ö r t é n i k . A díjak tétele 10 ( n e m 1 0 0 ) kilogrammonként 23 l e j b e k e r ü l . A m e n n y i b e n külön v a g o n t veszünk igénybe, legkevesebb 3000 k g . - o t kell m e g f i z e t n ü n k . //.

Kolozsvár—

Érmihály

falva

218 km.

a ) G y o r s t e h e r v o n a t . d a r a b á r u 337 l e j , vagontételnél 86 lej fizetendő 100 kg-ént. b) M e s a g e r i a v o n a t t a l 10 k g . k é n t 67 l e j , v a g o n tétel esetén l e g k e v e s e b b 3000 k g - o t m e g kell f i z e t n i . A fenti díjakon kívül darabárunál 45 l e j , v a g o n t é t e l n é l p e d i g kb. 65 l e j i l l e t é k e t is k e l l fizetnünk. Kolozsvár. Dr. Bruck Ottó

Teljes v a g o n feladása alkalmából a m e s a g e r i a v o n a t n á l l e g k e v e s e b b 3000

PÁRTOLTUK A SZÖVETKEZETET Rendelésre azonnal szállitunk bármilyen tipusu rakodó, fekvő, vagy bundás kaptárt. KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT. Leveleihez mellékeljen válaszbélyeget. Rendelésnél a keretek pontos kiilméretét kérjük megadni. Minden kaptáron kátránypapir fedél. — Kérjük a pénzt előre beküldeni A z árak vasúton feladva értendők. Cementes festékkel lemázolva minden kaptár 50 lejjel több.

.. L E M N U L " Faipari Munkások Termelő Szövetkezete

106

—

Cluj.Kolozsvár, Str. Jugoslavia 10 szám.

A fokozott munkakedv.. amely a h á b o r ú után e l f o g t a az orszá­ g o k népeit és a h á b o r ú okozta sebek Irigyógyítása és a romok újjáépítése leié lendítette, nem ismeretlen a méhé­ szek közt sem. Csak nézzünk k ö r ü l , h á n y ú j méhészet létesült, s a m e g l e ­ vők mekkora utat h a g y t a k h á t u k m e gett! Ismerünk méhészt, a k i a h á b o r ú ­ val egé/sz méhállományát elvtesztette, de ma már pótolva veszteségét, sőt ú j kaptárai benépesítésre v á r n a k . D e nem* csak az egyesek lendültek m u n k á r a , hanem felébredt a közösségi érzés i s : Kolozsvár és M a r o s v á s á r h e l y p é l d a m u ­ tató méhészei után többfelé k i a l a k u l t a k már, v a g y l e g a l a á b b is a l a k u l ó b a n vannak a méhészkörök. A v á n d o r l á s ügye is sokat fejlődött, s itt is j n ü n d inkább a közös m e g o l d á s lép előtérbe. Mindez sietteti és elősegíti a m á r fel­ vetődött szövetkezeti kérdés m e g o l d á ­ sát is. í m e f ő b b v o n á s o k b a n m i n d a z , amiben mutatkozik a méhészet síkjá­ ban a fokozott m u n k a k e d v népi de­ mokráciánk megerősítése érdekében.

j u k m e g m o n d a n i , h o g y m i k o r lesz. D e egyet m á r most megtehetünk. V a n n a k Italadó méhészeink, v a n n a k n a g y á l l o ­ m á n n y a l rendelkező méhészetek és v a n ­ n a k t u d o m á n y o s előképzettséggel ren­ delkező és i r á n y í t á s r a alkalmas tag­ jaink. E z e k f o g j a n a k össze, s a l a k í t s a ­ nak e g y m é h é s z e t i szemináriu­ m o t . Tűzzön ki ez a t á r s a s á g m a g a elé a méhészet körébe v á g ó e g y v a g y több kérdést m e g o l d á s végett, körlevélben tegye fel a kérdéseket, tűzze ki azo­ k a t a pontokat, melyekre a d a t o k a t kell g y ű j t e n i , s a beérkezett v á l a s z o k b ó l és a d a t h a l m a z b ó l f o g l a l j a össze a szóban­ levő kérdésre a d h a t ó t u d o m á n y o s fe­ leletet. H i s z e m , h o g y í g y h a t a l m a s tö­ megű méhcsalád vizsgálata, alapján p o n t o s a b b és a l a p o s a b b feleletekhez) lehet j u t n i , s k i lehet k ü s z ö b ö l n i sok o l y a n belénk r ö g z ö t t méhészeti alapté­ telt, a m e l y p e d i g veszedelmesen hason­ lít a b a b o n á h o z .

De nincs m e g á l l á s ! T o v á b b kell h a ­ ladnunk. N e m elégedhetünk m e g a kez­ dők részére tartott méhészeti k u r z u ­ sokkal, á l l a n d ó s í t a n i és m e g i s m é t e l n i kell a továbbképző tanfolyamot, de mindezeken túl és ezeken felül k . keli építeni Egyesületünket oda, h o g y tudo­ mányos méhkutató intézetet tarthasson fenn. M i n d e n népnek és o r s z á g n a k megvan a m a g a ilyen intézete, mely a méhészetet a tudományos megfigyelés és kutatás m u n k á j á v a l t á m o g a t j a , s egyúttal a l a p o s kiképzést a d azok szá­ mára, akik a méhészetet m i n t élethiva­ tást a k a r j á k g y a k o r o l n i . E z e n a téren is elindultunk m á r . A Méhészeti K ö z ­ löny hírt a d a r r ó l , h o g y sokan r a j o k a t ajándékoztak az Egyesületnek. M i m á s volna a célja ennek végső fokon, h a nem az, h o g y ezeken az a j á n d é k r a j o ­ kon megfejelő tudományos megfigye­ léseket végezzenek a z a r r a h í v a t o t t a k ? M é g i s ez csak a kezdet kezdete.

digi m u n k a k e d v ü k e t t o v á b b fokozni.

Tovább intézetünk

KÜLDJED EL HÁTRALÉKODAT AZ EME-NEK, ILLETVE MÉHÉSZKÖRÖDNEK.

;

kell mennünk. Méhkutató még nincsen, s nem is tud­

s

Valószínűnek számmal, a k i k

tartom, hajlandók

lesznek lesznek

szép ed­ Az

a kis t ö b b l e t m u n k a elenyészik a minden í.apos felügyelet mellett. M i kell hozzá c s u p á n ? E g y kevés j ó a k a r a t , a m i i g a ­ z á b a n m á r m e g v a n , hiszen minden mé­ hész h a j l a n d ó segíteni, s z o l g á l n i a m á ­ s i k n a k . S a méhek i r á n t v a l ó szeretet­ nek

egy

ami

szintén nem ú j .

p a r á n y i v a l való

felfokozása,

É s egyszer eljutunk o d a , h o g y a sze­ mináriumi m u n k a n y o m á n felépül m a j d méhkutató

intézetünk

Mezőbodon

is... SZÖCS

SÁNDOR

U pontos totyieJUHése. TŐLED IS FÜGG

107

Melyik jobb * Katona Sándor méhésztestvéreim fenti című cikkét helyeslem. M a g a m is a t e r m é ­ szetességnek v a g y o k barátja. M i n d e l f o g ­ lalt földműves e m b e r két csoportra osz­ tom családjaimat. V a n n a k gyűjtésre h a j ­ lamos családok és vannak rajzásra hajla­ mosak. A z t szeretném megtudni, hogyha azt a családot, a m e l y i k gyűjtésre n a g y o n hajlamos, de a rajzásra egyáltalán nem, kétfelé osztom és műrajt csinálok belőle, helyesen cslekedtem-e, v a g y p e d i g csak kierőltettem az eredményt? E g y másik kérdés. Vannak, akik a m é h ­ családokat csak kaptárban tartják és a rajzásra hajlamos családokkal mindent elkövetnek, h o g y a rajzást m e g a k a d á l y o z ­ ták, mert n e k i k m é z k e l l és n e m raj. H e ­ l y e s - e v a g y természetellenes dolog? S z e ­ r é n y v é l e m é n y e m szerint, a m e l y i k család raj ózni akar e n g e d e m raj ózni és a m e l y i k n e m akar raj ózni azt kaptárba t é v e annyi keretet teszek, amennyit m e g b í r hordani. Sok méhész azon panaszkodik, h o g y n e ­ héz a rajok után a fára mászni. Igazat adok n e k i k és ajánlom, h o g y a t e r m é s z e ­ tes rajok befogadására készítsenek egy raj levevő póznát. A rajokat n e m olyan póznával f o g o m be, m i n t amilyent e g y e ­ seknél láttam, ahol spárgával k ö t ö z t é k reá a méhkast a rúdra, hanem e g y olyant mint r é g e n v o l t az alma leszedő. A p ó z ­ nára 4 felálló abroncsot erősítünk, amit felül és közbül 2 abrocs k a r i k á v a l a k k o ­ rára széttágítunk, h o g y a méhkas k é n y e l ­ mesen beleférjen. Ezt egyáltalán n e m k e l l kötözgetni és m é g akkor is j ó , ha a m é h ­ raj a fatörzsre száll. T o v á b b i előnye, h e g y befelé jövet nem kell a kast a hó­ nunk alatt cipelni. A rajbefogó pózna n y e l e v a g y rúdja l e ­ het 2—4 méter. A hosszabb rudat két e m ­ ber k e l l fogja. Ezt az alkotmányt 1925 é v ­ től használom és m i n d é g j ó l bevált. H á z i ­ lag is k ö n n y e n bárki elkészítheti. Fent, ahol a méhkast beleillesszük feltétlenül célszerű, h o g y m i n d a n é g y oldalt ága l e ­ gyen, í g y a jjiéhkas oldalt nem csuszhatik ki. Halmágy. 'Gergely Sándor. Hozzászólás: í m e Gergely Sándor m é ­ hésztestvérünk m i l y e n v i l á g o s a n teszi fel a méhnemesítés kérdését. B i z o n y v a n csa­ lád, a m e l y i k a gyűjtésre és ugyanakkor a csendes anyaváltásra hajlamos és v a n a m e l y i k csak rajzásra. Aki természetes rajjal szaporít a rajzó hajlamot viszi to­ vább állományában. Viszont, aki mester­

108

séges rajjal ossza m e g a gyűjtésre hajló családjait, m á r nemesíti állományát. A rajzást n e m mesterségesen k e l l m e g ­ akadályoznunk, han^m a nem rajzó tulgljdonság kinemesítésével. A havi tenni­ v a l ó k b a n r ö v i d e n beszámolunk az anya­ nevelésről. H a jó gyüjtőhajlamu családtól vesszük a tenyészkeretet, akkor ez a tu­ lajdonság m á r felerészben (az anya r é ­ széről) biztosított. A másik részről (a h e r e részéről) úgy érthetjük el, ha egyik évben kicseréljük az állományunk összes any­ ját. A k ö v e t k e z ő évben már csak j ó t u l a j donságú heréket szaporítanak. Viszont a lecserélt anyák v e g y e s tulajdonságúak lesznek. Egy újbóli általános anyacsere a jótulajdonságot már részben rögzíti. Dr. Szövérdi Ferenc.

Anyásitás A termékeny anyákat legkönnyebben az alábbiak szerint adhatjuk be a családnak: 1. Miután eltávolítottuk az öreg anyát az ujat híg mézbe mártjuk és rögtön a nép (a méhek) közé tesszük. 2. A z anyátlan családtól egy pár sűrűn takart k e r e t r ő l e g y ládába seperjük a m é ­ neket, majd felzavarjuk az anyátlan csa­ ládot a kaptárra mért pár ütéssel, jól megfüstöljük és ezután a lesepert méne­ ket az a n y á v a l együtt a kaptárba töltjük. 3. A lerajzott családok azonnal elfogad­ ják a beadott anyát még akkori s, ha nem lenne megpárosulva. 4. Úgyszintén az útórajok is elfogadják a t e r m é k e n y v a g y m é g szűz anyát. 5. M i n d e n kis anyátlan esaládoeska (az anyanevelőkben) könnyen anyásodik. 6. Ha az anyátlan családot kopogtatás­ sal és füstöléssel a röplyukon keresztül hozzuk zavarba, az új anyát a röplyukon keresztül is beszalaszthatjuk. A szűz (még terméketlen) anyát a k ö ­ v e t k e z ő családok fogadják el: 1. A lerajzott család közvetlenül a r a j ­ zás után; 2. az utóraj; 3. minden család fedett anyabölcső alak­ jában. Tanácsos a beadásra készülő anyát híg mézbe mártani. A z anyazárkába adott anyát is )ó kis hozománnyal mogyoró nagyságú m é z és porcukorból k e v e r t k e ­ ményebb tésztával ellátni. Anyásításnál legfontosabb, hogy hordás legyen. H a k í v ü l r ő l n e m hordanak bősé­ gesen, etessünk! Nagyszeben. Britt István.

Hol jobb? N e m r é g i b e n méhészekkel v a l ó beszélge­ tés közben felmerült az a kérdés, hogyan viselkednek a méhek az árnyékkal szem­ ben, j o b b - e a gyűjtés az árnyékos h e l y e ­ ken, v a g y inkább a napra k e l l e n e - e a méhcsaládokat kihelyezni, — amint az a vándortanyákon is a legtöbbször előfor­ dul, — befolyással v a n - e a napfény a mézgyüjtésre? Hosszabb ideig elmélkedtem ezeken a kérdéseken, tanulmányoztam egyes m é h é ­ szeti könyveket és folyóiratokat, m e g j e ­ lent „rádiós méhészeti előadásokat", azon­ ban pontos és szabatos útbaigazításokat ezekre a kérdésekre nem igen találtam

Kis-méhes a kert v é g é b e n . A tűző ellen szőlővel futtatták be.

nap

sehol. Szakkönyveink és tanfolyami e l ő ­ adóink tanításaikban azt javasolják ugyan mindenkor, hogy méneseinket félarnyékos helyen úgy helyezzük és állítsuk fel, hogy a röplyukak: délkeleti-déli-délnyugati irányba nézzenek méheink kiröpülése cél­ jából, de ezekkel a tanácsokkal elsősor­ ban inkább a méheink kiröpülését és m o z ­ gását kívánják előmozdítani, semmint a fenti kérdésekre adnának m e g k í v á n h a t ó válaszokat. Olvastam arról is, hogy n a p ­ felkeltekor mindig az a méhcsalád ébred fel és indul hamarabb a külső munkára, amelynek lakását a felkelő napfény ha­ marabb éri. Ezek szerint a napos h e l y r e való felállítás és elhelyezés befolyásolná a méhek ébredését, mozgását és í g y a mézhordásra — gyűjtésre — is hatással lenne.

Ez a vándor méhészcsoport az erdő sűrű­ j é b e rakta l e kaptárait T a n u l m á n y a i n k alapján — amit tapasz­ talati tények igazolnak is, — tudjuk azt, hogy a nyári kánikula ideján méheink tét­ lenül ülnek lakásaik előtt fürtbe alakulva és nem dolgoznak, illetőleg nem r ö p k ö d ­ nek. Tudjuk azt is, h o g y méheink laká­ saikban akkor dolgoznak legszívesebben, ha lakásaik hőmérséklete az e l v é g z e n d ő munkálatokra nézve a l e g k e d v e z ő b b , te­ hát 25—35 C fok között van, m e r t a viaszizzadáshoz már kb. 25 C fok e l e ­ gendő, m í g a fiasitás dajkálásához — tápnyálkakészítéshez a fészekben — kb. 35 C f o k m e l e g a l e g k e d v e z ő b b , 35 C fokú hőmérsékleten felül pedig méheink a nagy melegtől elernyednek, munkájukat nem végzik a kellő mederben, hanem a laká­ saik szellőztetését kezdik meg. A jól elszigetelt falazatú kantárakban ugyan a napfény a hőmérsékletet erőseb­ ben nem emeli, azonban egyszerű fala­ zatú kaptárakban és kasokban az állandó naptűzés k ö v e t k e z t é b e n túlságosan n a g y meleg fejlődhetik, mint azt a vasúti k o ­ csiknál és más egyszerű falazatú, szűk

A havasi méhlegelőn nagyobb fedél v e t árnyékot a tűző napban

109

helyiségekben tapasztaljuk. K a s a i n k , k a p ­ tárjaink is aránylag szűkeik a l e v e g ő cse­ rélődése szempontjából. A bennük e l h e ­ lyezett lépek és a m é z magukba veszik a meleget, de k ö n n y e n kisugározzák. M a ­ guk a bogarak is n a g y számuk miatt na­ g y o b b m e l e g e t fejlesztenek, tehát a k a p ­ tár és kas l e v e g ő j é n e k hőmérséklete — különösen a nehezen szellőző alsó r ö p n y í lás esetén — erősen felemelkedik. A n n á l n a g y o b b tehát a hőemelkedés a napsütés következtében. A magas [hőmérséklet miatt m é h e i n k kénytelenek többet szellőz­ tetni, h o g y a lépek viaszanyaga m e g ne lágyuljon, azok l e ne szakadozzanak és í g y . a családot károsodás ne érje. A n a g y m e l e g ellensúlyozására a méhek e g y része tétlenül a kas vagy kaptár ol­ dalára kihúzódik, a fiasítás ápolását­ etetését töTőbé k e v é s b b é abbanhagyják és m i n d több és több méh kell v é g e z z e a szellőztetést, a munkában — pihenés cél­ jából — állandóan v á l t o g a t j á k egymást, h o g y lakásuk hőmérsékletét a k e d v e z ő fokra lehüthessék, érthető tehát, h o g y ilyenkor — még esetleg hordás alkalmá­ val is— kénytelenek külső munkájukat — a mézgyüjtést — legalább is a nagy hő­ ség tartamára beszüntetni és így az oly kaptárakban és kasokban, amelyek ki vannak téve az erős naptűzés hatásának, a mézgyüjtés megfogyatkozik. Olvasgatás és kutatás k ö z b e n a „ M a ­ g y a r N é p " folyóirat 1926 é v i május 29-i számában a k ö v e t k e z ő k e t találtam: „ S z e ­ r e t i - e a m é h az árnyékot? Egy német­ n y e l v ű lapban érdekes megjegyzéseiket o l ­ vasunk arról a kérdésről, h o g y a m é h r e m i l y e n hatást g y a k o r o l az árnyék. A méh — írja a lap — szereti ugyan a napfényt, de m é g i s inkább árnyékos h e l y e n szeret lakni. A fényt maga zárja ki a kaptárá­ ból, amikor minden rést és hasadékot be­ tapaszt a repülőlyukon kívül. A méh eredetileg az erdő lakója, tehát az erdei árnyék felel meg természetének. H a szabadon választhatja m e g lakását, a k k o r árnyékos helyen telepszik meg leg­ szívesebben. F o r r ó m e l e g b e n a méhek ezerszámra h a g y j á k ott otthonukat, hogy a lépet az olvadástól m e g ó v j á k s azok, a m e l y e k otthon maradnak, szárnyuk csap­ kodásával i g y e k e z n e k hűvösebb levegő­ áramlatot előidézni. A z elmondottakat k í ­ sérlettel is b e i g a z o l t á k : K é t kaptár közül e g y e t teljes napfénynek tettek ki, a mási­ kat árnyékosabb h e l y r e állították és k i ­ tűnt, h o g y az utóbbiban t ö b b m é z e t g y ű j ­ töttek a méhek. M i n d e z most m á r nem azt jelenti, h o g y a méhlakásokat teljes

110

árnyékba k e l l dugni, hanem azt, hogy forró napsütés ellen vádelmezni k e l l őket. Tapasztaljuk a méhek árnyékszeretetét a rajzás alkalmával is. Hiszen látjuk azt, bog_y a méhraj ösztönösen is árnyékos he­ l y e n telepszik m e g és ha befogás előtt erős napsütés éri és nem igyekszünk a be­ fogásával, megszökik. A már befogott rajt is árnyékos h e l y r e k e l l állítanunk,— még csak arra a r ö v i d időre is, — a m í g a befogás a l k a l m á v a l szerterepült méhek a rajhoz a kasba behúzódnak, mert ellen­ kező esetben a befogott raj a nagy h ő emelkedés k ö v e t k e z t é b e n tűző napsütés­ ben perceken belül megszökik még abban az esetben is, ha az anya a rajfogókasba került. I l y e n nálam is előfordult 1930-ban. Július 10-én egy késői utóraj a déli órák­ ban j ö t t ki, de m i v e l a mezőről felhe­ v ü l v e , m e g i z z a d v a érkeztem haza, k é s l e ­ k e d t e m a befogással. M i k o r a raj alá h e ­ l y e z t e m a rajfogókast és bele akartam azt rázni, hirtelenében felszállt és pillanatok alatt eltűnt szemem elől. Bottal üthettem a nyomát! A másik tapasztalatomat 1934 é v n y a ­ rán szereztem. Kaptárjaimat szabadban, a kertben h e l y e z t e m el, de csak a reggeli napfény érte homlokfalukat. Déli időben csűröm árnyékot vetett reájuk. Csak 6 óra után kerültek ismét napsütésbe. A z egy sorban v a l ó felállítás következtében e g y i k egyszerű falazatú orsz. méretű kap­ tárom állandó napsütésbe került egész napon át. Különösen d. e. 11 órától tűzött a nap. A m e l l e t t e álló, ugyancsak egyszerű falazatú orsz. méretű kaptár már árnyék­ ba jutott. A két család egyenlő erősségű v o l t a tavaszi tisztuló kiröpüléskor 12 k e ­ reten. A tavaszi fejlődés május közepéig e g y e n l ő volt, azonban a nagyobb melegek beálltával a félárnyékban maradt csalá­ d o m erőteljesebben kezdett fejlődni, m í g az erősebb napsütésnek kitett családom m e g g y e n g ü l t . A z állandó napfényben álló családom ugyan 5 nappal hamarabb r a j ­ zott le, azonban előraja csak e g y kr. sú­ lyú volt, m í g a félárnyékos helyen álló hasonló családom 5 nappal később k é t k i ­ lós előrajt eresztett és 9-ed napra u g y a n ­ csak két kilós utórajjal örvendeztetett meg, m í g a napfényben l e v ő család t ö b ­ bet nem rajzott! Pörgetési hozama július 20-án az árnyékban l e v ő n e k 15 kg. volt, míg a napfényben l e v ő n e k csak 12 kg. Tapasztalás szerint p e d i g a nem rajzó, v a g y csak e g y s z e r rajzó családok m é z ­ hozama mindig magasabb volt a kétszer rajzottakénál. H i s z e n ez természetes is, m e r t a kirajzott család egyrészt elveszíti gyűjtő munkásainak e g y részét is, de más-

ievélzettel b i r ó Jonathán almafa alá k e ­ rült, ahol a nap f o l y a m á n k e v é s árnyékot kaphatott. A kasok e g y e n l ő nagyságúak, a családok e g y e n l ő erősségüek v o l t a k a tavaszi kiröpüléskor, fejlődésük e g y e z e t t és í g y akácvirágzás előtt 13 nappal e g y ­ forma nagyságú g y á m o l r a h e l y e z t e m el őket. K e z e l é s ü k tehát azonos v o l t , a z o n ­ ban a félárnyékos h e l y e n elhelyezett csa­ ládnak adott keretekben a m é h e k az anya petézését 6 keretre szorították le, míg n é g y e t mézzel töltöttek meg s í g y a mézhozamuk is n a g y o b b lett.

Gerő

Ernő salgótarjáni méhészete • gyümölcsös kertjében

részt tekintélyes mennyiségű méztől fosztja meg a raj az anyacsaládot, amit csak na­ gyon ritka esetben tud pótolni a nem r a j ­ zott családdal szemben. Ez az eset n y ü v á n v a l ó a n bizonyítja azt, hogy méhcsaládjaink elhelyezésénél v i ­ gyáznunk k e l l arra, h o g y családjaink túlerős napsütésben naponta hosszabb ideig ne legyenek és különösen a déli óráktól kezdődően d. u. 6—7 ó r á i g félárnyékba jussanak. Ezt látszik bizonyítani az 1935 évbeni esetem két erős kasos családommal, m e ­ lyek a mézgyüjtés kihasználása céljából gyámollal — és benne kiépített lépekkel — voltak ellátva. A kaptárkákban 10 orsz. méretű keret v o l t e l h e l y e z v e és a kasok a kaptárkákra voltak reállítva. Erösebb raj nevelése céljából hagytam, hogy az anya a gyámolban l é v ő lépeket is b e p e íézze és amikor ezekben a lépekben a fiasítást a méhek már lefedelezték, az anyát — anyarács használata m e l l e t t — a kasba szorítottam fel. A z e g y i k család terebélyesebb almafa árnyékába jutott. A másik fiatal és í g y kisebb koronájú, g y é r

A z előbb elmondottak is bizonyítják a tapasztalatokon alapuló kis cikkecskében közölteket. Célszerűnek tart'inám a fentiek k i k í s é r ­ letezését épen a vándorlással kapcsolat­ ban, m e r t a vándortanyán gyakorta árnyéktalanul készülődünk elhelyezni a családokat és í g y a forró napsütés a mézhozamot kedvezőtlenül befolyásol-

Itt a nagy hegy v e t árnyékot délután hatja, amit érdemes lenne alkalmas m ó ­ don kiküszöbölni, elhárítani. K é r e m a fentiekhez méhésztestvéreim hozzászólását, eziránybani tapasztalataik nyilvánosságra bocsájtását és a lehetőség határain belül további kikísérletezését. Családonkint csak 2—3 k g . méztöbbletet is v é v e alapul, már 10 családos méhészetnéli s a méztöbblet 20—30 k g - o t tenne ki, ami m á r maga sem m e g v e t e n d ő e r e d ­ mény. K é z d i v á s á r h e l y , 1948. május hó. Kratochwil Aríhur, gazd. isk. szaktanár. #

A havasi vándortanyán árnyékot

a fenyő v e t

MÉHÉSZTESTVÉRÜNK! Akarod, h o g y l a p u n k 32 o l d a l o n j e l e n j é k m e g ? K ü l d j e d b e a z o n n a l a 300 lejes t a g d í j ­ hátralékodat!

111

A vissiaszálló méhek megmentése V á n d o r o l n i lehet közelebbi és távolabbi v i d é k r e . A n a g y a b b méhészek messzebb, a kisebbek lakásukhoz k ö z e l e b b eső l e g e ­ lőre vándorolnak. M a g a m is csak l a k ó h e ­ l y e m határába szállítom méheimet, n é ­ hány k i l o m é t e r r e . U g y a n i s m i n é l közelebb találják a m é h e k a legelőt, annál t ö b b ­ ször tudnak fordulni s annál több nektárt gyűjthetnek naponta. R ö v i d e b b úton szen­ v e d n e k a széltől és v i h a r közeledtekor gyorsan kaptárba menekülnek. A kijáró méhek n e m vesznek el. Ha méhcsaládjainkat k ö z e l r e : l é g v o n a l ­ ban 2—3—4 k m - r e szállítjuk, a k i j á r ó méhek egyréásze mindjárt a kaptár k i n y i ­ tása után izgatottan kizúdul és m e g s z o ­ kottan r é g i h e l y é r e visszaszáll. N a p k ö z ­ ben a visszaszállt méhek száma szaporo­ dik. A hazarepült m é h e k egész nap a l e ­ v e g ő b e n röpdösnek. Este ágon, füvön cso­ móba húzódnak. í g y tarthat ez napokig. A m é h e k v é g ü l elszélednek v a g y elpusz­ tulnak. K á r t , veszteséget jelent ez minden időben. Gondolkoztam a visszaszálló méhek megmentésén. Először e g y anyás, g y e n g e családot h a g y t a m otthon és annak a h e l y ­ nek a k ö z e p e tájára állítottam, ahol elszáíított kaptáraim állottak. A z anyás család nagyon otthon é r e z t e magát. N e m f o g a d ­ ta be a visszaszállt méneket. K i t ö r t a harc. Ezért csak a m é h e k e g y r é s z e p r ó ­ bálkozott a kijárónyiláson bejutni, a többi a kaptár oldalán futkosott, v a g y e g y - e g y kis hézagnál csomóba húzódott. Más alkalommal anyás mesterséges rajt készítettem néhány léppel s az maradt otthon. A z e r e d m é n y majdnem az előbbi, bár a kijárónyílást szűkítettem. Harmadszor néhány kerettel anyátlan mesterséges rajt csináltam a szállítás előti nap reggelén. K e r t e s u d v a r o m l e g árnyékosabb, hűvös részén h e l y e z t e m el, szinte eldugtam, és a kaptárt s k ö r n y é k é t jól meglocsoltam, n e h o g y rablás l e g y e n . A k i j á r ó m é h e k napközben mind e l h a g y ­ ták a kaptárt. Ez a kaptár másnap r e g g e l került annak a h e l y n e k a közepére, ahol az elszállított többi kaptár állott. í g y t e ­ hát most anyátlan, kijáró m é h nélküli mesterséges raj maradt otthon. A z anyát­ lan nép bátortalan v o l t . Anyátlansága, az idős m é h e k hiánya és lakásának új h e l y e okozta ezt. A nép n e m v é d e k e z e t t és a visszaszálló m é h e k r ö v i d i d e i g tartó k ó válygás után bátran bevonultak a k a p t á r ­

112

ba. H a r c nem kerekedett sehol. A vissza­ szállt méheket mind m e g lehetett m e n ­ teni. E g y - k é t óra m ú l v a virágporral b e ­ térő m é h e k e t figyeltem. L e h e t t e k teherrel visszaszálló méhek is, de a bevonulás után magukat rögtön otthonosan érző és mindjárt gyűjtő munkások is. M i h e l y t a l e v e g ő kezdett fölmelegedni, a kijárónyí­ lást j ó l megszűkítettem. A z i l y e n anyátlan mesterséges rajjal anyát neveltethetünk. N e m hátrányos ez, ha az időjárás k e d v e z ő . M é g i s jobb érett anyabölcsőt adni be. Én estefelé m e g anyásítottam. Király Ferenc. Megjegyzés: ö r ö m m e l közöljük Király Ferenc cikkét a „ M é h é s z e t " megelőző évf. nyomán, m e r t sokan kérdezték, hogy m i t é v ő k l e g y e n e k vándorláskor az otthon maradt v a g y visszaszállt méhek m e g m e n ­ tésére. M á s kérdés amikor vásárolt családokat v a g y elköltözés miatt közelbe akarjuk át­ helyezni az állományunkat. H a semmit sem mesterkedünk, bizony visszaszállnak. I l y e n k o r legjobb az újságpapirosos áthe­ lyezés. A méheket éjszaka visszük át és a h o m ­ lokfalat a ki járónyílással együtt egy réteg kinyitott n a g y újságpapírral vonjuk be. A z újságot rajzszeggel tűzzük a kaptárhoz és ceruzával v a g y szeggel pár kis lyukat szúrunk a k i j á r ó előtt. Kisebbet, mint amekkorán a méhek kiférnek. R e g g e l , amikor a méhek repülni szeret­ nének, ott találják a nagy akadályt. A pár szellőző lyukat kirágják és ez éppen elég arra, hogy újból tájoljanak s ne re­ püljenek vissza a régi otthonukra. Tanácsunkra többen kipróbálták e m ó d ­ szert és kitűnően bevált. Ezelőtt 2 é w e i a nyári hónapokban pld. Kidén ( K o l o z s megyében) 28 erős családot helyezett át egyik i f j . méhésztestvérünk, mindössze 350—400 méterre. Másnap alig e g y ma­ roknyi m é h g y ű l t össze a- két-három fias iépből alakított e célból visszahagyott kis mura jócskához. Sz. F.

ANTOtlESCU

MÉHÉSZETE

Bucure§ti str. V i r g i l i u N o , 7. T e l e f o n 5.22.06 Szállít ezüstözött és nikkelezett r é z l e m e z öl készült tálcás möléppiést 42x27 cm-es méretben 35 kg mézért.

A méhek fejlődésének ideje Könyveink úgy tanítják, h o g y az anya 16, a munkás 21, a here pedig 24 nap alatt fejlődik ki. M i n d e g y i k ü k f e j ­ lődésére 3 nap a petére, 6 az á l c á r a jut, a többi a bábra. A méhek a sejtet a 9. napon födik be, a födés tehát egybeesik a bábbá való átlakulással. E z e k a szá­ mok nem helyesek. A z álcakor vége nem egyezik a sejt födésével. A z anya, munkás és here sejtje födésének ideje is, álcaállapotának hosszúsága is m á s más. A fejlődés teljes ideje (16, 21 és 24 nap) n a g y j á b ó l talál, ha a hőmérséklet kedvező és az álcák élelmezése is j ó . Anyaneveléskor azt tapasztaltam, h o g y az anyák egy része m á r a 15. n a p ki­ kelt, zöme a 16. napon, de némelyik csak a 19. n a p b u j t ki bölcsőjéből. L e g h e ­ lyesebb, ha csak azokat az a n y á k a t h a g y j u k meg, melyek a 17. n a p i g ki_ bújnak. A munkások fejlődéséről is tudjuk, hogy 29 n a p i g is elhúzódhatok. A pete 3 n a p j a nincs messze a való­ ságtól. A z álca néhány órával h a m a .

r a b b szokott kikelni 3 napnál. H a azok­ b a n a hőmérséklet alacsony, 6 n a p i g is m a r a d h a t petének. A z anyaálcát a méhek m á r a pete letojásától számított 8 napos k o r á b a n befedik, a m u n k á s álcát k b . % n a p p a l később, tehát a kilencedik nap, a here álcát megint e g y nappal később, v a g y i s valamivel a tizedik nap befejezése előtt. A könyvekbn írt 9 n a p n á l tehát az anyát egy n a p p a l k o r á b b a n , a herét egy n a p p a l később födik. A födött sejtben is m é g egy d a r a b i g álca v a n . A z a n y a m é g 2, a m u n k á s 3, a here 4 n a p i g álca, A födés és b á b b a alakulás ideje tehát ez v o l n a : a n y a f ő . dése 8 napos k o r á b a n , b á b o z o d á s a 10 napos k o r á b a n , a m u n k á s födése a 9. nap második felében, a here födése a 10. .nap f o l y a m á n , bábozódásia a 14. n a p folyamán. A hőmérséklet és t á p l á l t s á g ezeket az időket is módosíthatja. A fiasítás fejlődésére legkedvezőbb hőmér­ séklet 35 C fok. Örösi Pál Zoltán

Mézeltetés a családok össieröpítésével M a g á n l e v é l é r k e z e t t Tamashó József­ től J u g o s z l á v i á b ó l és t ö b b e k k ö z ö t t is­ mertette legújabb kísérletét. A k á c előtt állunk, e z é r t felhívoir. figye Imiiket az összeröpíttetéssel való mézletetésre. A szabadon álló kaptá­ r a k n á i ez a l e g e g y s z e r ű b b és l e g e r e d ­ ményesebb módja, h o g y a rendelkezé­ sünkre á l l ó m é h e k e t ú g y s z ó l v á n k i v é t e l nélkül a g y ű j t é s s z o l g á l a t á b a állítsuk, így nem kell fészekszükítés, r á c s stb. A hordás megindulása napján minden második k a p t á r t e l v i s z ü n k a h e l y e r ő i , hogy ezek kijáró méhei a szomszéd családokhoz r e p ü l j e n e k . í g y az e l v i t t család összes, a saját k a p t á r á h o z b e ­ tájolt — tehát n e m c s a k a k ü l s ő mun­ kások — m é h e i mind mézgyűjtőkké v á l n a k , a m e l y e k e g y é b k é n t csak b e l s ő munkások m a r a d t a k v o l n a m e g n a p o ­ kig. H a í g y a helyén maradt kaptárt mézzel teljesen m e g t ö m i k , a k k o r a tel­ tet visszük az előbb e l v i t t h e l y é r e , m i ­

által u j a b b h a t a l m a s k i j á r ó t ö m e g e t ka­ punk. M a g a m a k ö p e n y e s e k n é l i s e z e n módszert a l k a l m a z o m az utóbbi időben. A m ó d s z e r n e m új, s a 90-es é v e k b e n Ludwig Ede nyomán t e r j e d t el, de közben meglehetősen megfeledkeztek róla. L u d w i g u g y a n több családot röpittetett egybe, de kis o r s z á g o s kaptárakkal méhészkedett. N a g y kaptá­ rainknál elég a két család e g y b e r ö p í tése. E z t csak a z é r t említem, hogy próbálják meg és a z e r e d m é n y r ő l a nyilvánosság előtt számoljanak be. Nincs még egy fogás, amellyel ilyen eredményt lehetne elérni. A módszer t e r m é s z e t e s e n csak a k k o r s i k e r ü l t e l j e ­ sen, h a a k a p t á r a k l e g a l á b b e g y h é t i g egy* h e l y b e n állnak, v a g y i s h a m i n d k é t család méhei a röpittetés előtt lakásu­ kat jól betájolták. Ezért ajánlatos a k á c r a :nár e g y h é t t e l e l ő b b v á n d o ­ rolni. Bogojevó.

TAMASKÓ

JÓZSEF

113

Melyiket szeressem? N e h é z kérdés. M i n d g y ö n y ö r ű , mind kedves: a szőke, a b a r n a , v a g y a fekete. D e az m á r nem kétséges, h o g y minden méhész a fiatal mellett dönt. Annyira, h o g y h a j l a n d ó a j ó öreget hűtlenül elhagyni, a megszokott hajlékból, g y e r ­ mekei seregéből el-kiebrudalni, mint m e g u n t r o n g y o t eldobni, sőt vétkezve a tízparancsolat ellen, kész m e g is ölni, s r á a d á s u l nyíltan hirdetni, h o g y ezt í g y kell! A x i ó m á n a k , v a g y i s bizonyításra nem 'szoruló a l a p i g a z s á g n a k vejsszük, h o g y csak a fiatal a n y a jó. P e d i g nem egé. szen igaz. I n k á b b amolyan érzelmi meg­ nyilvánulás ez csupán, mivelhogy m. méhészek túlnyomó részben férfiak va­ gyunk, s í g y a velünk született ösztö­ nünk i n k á b b húz a g y ö n g é b b n e m . f i a ­ t a l a b b képviselői f e l é . . . Á m érzelmi alapon nem szabad dönte­ nünk. Biztos adatokat, tényeket kell összegyűjtenünk, lehetőleg minél töb­ bet, lássuk, mi igaz abból, h o g y a fiatal a n y a a j o b b ? M i biztosít arról, h o g y ez c s a k u g y a n í g y v a n ? E tételnek eddig sehol bizonyítékát nem láttam. A z idei tavaszon, amikor ( a f a g y előtt) a fejlődésre a legkedvezőbb vi­ szonyokat n y ú j t o t t a a természet, egyre határozottabban kezdtem kételkedni a fiatal anyák hirdetett kiválóságában N a g y o n izgatott a kérdés, ezért mind türelmetlenebbül siettem, h o g y minél kevesebb idő alatt minél több családot vizsgáljak át, s ezek adatai alapján állapítsam meg, mi az igazság. A kérdés eldöntéséhez elegendőnek látszik tudni azt, h o g y egységes keret­ méret mellett egy bizonyos évből szár­ mazó a n y a hány keretet fiasított be, tehát meg kell állapítani az egyes év­ f o l y a m o k b a tartozó a n y á k fiasítási át­ lagát. A vonatkozó adatokat csak ki kell írni a törzskönyvből. Mindössze az a fontos, h o g y az a n y á k születési éve ellenőrizve legyen. E z n á l a m egyszerű, mivel az a n y a születési évének b e j e g y ­ zésével egyidőben az a n y á k szárnyát le szoktam v á g n i . ( N e m csupán az anyák megjegyzése végett teszem ezt,

114

hanem azért, h o g y az első rajok kima­ radjanak, v a g y késsenek, s ezáltal né­ pesebb fiatalanyás r a j o k a t kapjak, v a g y a r a j z á s teljes elmaradásával több méz legyen az eredmény.) É g y verseny pontozása nem izgalma­ sabb, mint az átlagszámok megállapí­ tása, íme az eredmény: Első helyen állanak az 191f6. óv. béliek 6,08 átlaggal. A második helyet az 19^5-beliek tartják 5,7J átlagszám­ mal, míg az 191^1. éviek, azaz a méhé. szek kedvencei, csak a harmadik helyre szorulnak 5,60 átlagos eredménnyel, így tehát a tavaszi munkaveryenyt te­ kintve az öregek bizonyultak jobbaki nak, s a fiatalok vélt éa hirdetett kivá­ lóságai egyáltalán nem nvitatkoztak! t

A fiatal anyák szerelmeseit mégis kö­ teles v a g y o k kissé vigasztalni. Ezen az eredményen 'túlságosan kétségbe ne essenek, se m a g u k b a n , se szerelmeseik­ ben elkeseredésükben elhamarkodva kárt ne legyenek azon egyszerű okból, mivelhogy a két és hároméves a n y á k csakis egyévesekből lehetnek. D e m e g itt csak a tavaszi fejlődés vizsgálatának eredményéről v a n szó. A n y á r i fejlődés eredménye még nincs le­ szűrve, igaz ugyan, hogy előre meg tudom mondani, hogy mi következik. M e g kell gondolnunk, h o g y a raéhmenyecske v a g y rajzásnak, v a g y csen­ des anyaváltásnak köszönheti létét, m á r pedig mind a kettő népességcsök­ kenést, fejlődési visszaesést, hátrama­ radást jelent. A mult évnek ezt az erö< vesztését kell most a mi kedvesünknek pótolnia, s míg ez megtörténik: gyön­ gébb eredményt mutat, mint az öreg anyás, de népes család. A z esztendő de­ rekán aztán m a j d megfordul a m é r l e g : az öreg anyás v a g y rajzik, v a g y anya­ cserére tékozolja erejét, tehát g y ö n g ü l , a fiatal anyás pedig népességben állan­ dóan g y a r a p o d i k , míg végül is sok bo­ g á r a i m e g y telelőbe, hogy n a g y o b b erő­ vel kezdje m a j d el az ú j esztendőt. T e h á t fel a fejjel, csüggedők! L e h e t , szabad, sőt kell szeretnünk a fiatalokat ezután is, de kímélni és megbecsülni tartozunk az öregeket. Mezőbodon. Szöcs Nándor

A méhek életereje A „szentföldi" tömeg tanfolyammal kapcsolatban, méhészettel n e m foglalkozó emberek felvetették a kérdést, h o g y m i é r t akarják képesítéshez kötni a méhészetet? Mindenkinek maga baja — mondották, — ha valaki tudás nélkül fog hozzá és t é v e ­ déseket k ö v e t el, m e r t csak magának csi­ nál kárt v e l e . Sajnos, éppen a méhészet az, ahol egyik méhész tudatlansága nyomán fellépő rom­ bolás, tönkre teheti a környék méhésze­ tét is. K e z d ő tapasztalatlan méhészek a b ­ ba a hibába esnek, h o g y méhészetükben megtűrnek, sőt dédelgetnek minden g y e n ­ ge családot, de a kezelésben is o l y a n hi­ bákat követnek el — különösen a tavasz folyamán, — amit a méhcsalád h e l y r e h o z ­ ni nem tud és ennek k ö v e t k e z t é b e n l e ­ gyengül, megrendül a v i t á l i s energiája, csökken a belső életereje. A v i t á l i s e n e r ­ gia, adja bármilyen élőlény erejét, ez t e ­ szi munkabíróvá, edzetté és képesíti az élőlényt, hogy f e l v e g y e és sikeresen m e g küzdje a harcot a természet r o m b o l ó ha­ talmával szemben, hogy faját fenntart­ hassa. Ha ez az élniakarás ösztöne m e g gyenül az élőlényben, nem felelhet meg rendeltetésének. Elpusztul az életfenntar­ tásért v í v o t t küzdelemben . . . , A tudósok kikutatták, megállapították, hogy a méhcsalád vitális energiájának f o kozsáa v a g y csökkenése elsősorban a m é ­ hész kezében van. Tisztán tudásától és kezelési módszerétül függ. Felvethető a kérdés, hogy m e n n y i r e b e ­ folyásolják egyik méhészet g y e n g e család' jai a másik méhészet elsatnyulását, eset­ leg pusztulását? Látszólag a g y e n g e csa­ ládok nem ,zavarják az erős családokat őszre pedig annyira felerősödhetnek, hogy még a telet kibírhatják. M i é r t mégis há­ borút indítani ellenük? Bebizonyított tény, h o g y minél satnyább, csenevészebb v a l a m e l y élőlény, annál i n ­ kább él benne a szaporodás v á g y a , ösztö­ ne. A gyenge méhcsaládok is jobban k é ­ szülnek szaporodásra, rajzásra. Nagyobb számban nevelik az anyákat és a heréket, mint az erős családok. A g y e n g e család­ ban nincs kellő népesség, n e m tud elég tnéhtejet, tápnyálat előállítani, tehát nem tudják a sok hereálcát úgy táplálni, h o g y az szervezetét kellőképpen felépíthesse, kifejlessze. G y e n g e családokban fejletlen, csenevész herék nőnek. A z ilyen herék a párzás alkalmával nem tudnak kellő mennyiségű t e r m é k e n y í t ő anyagot átadni ez anyának. I l y e n k o r mondjuk, h o g y az

anya rosszul párzott. M e g lehet ismerni vékonyabb potroháról. A j ó l t e r m é k e n y ü l t anya potroha megnő, megduzzad, a p o t r o h g y ű r ü k szélesebbek lesznek. A z anya nehezebben mozog. A rosszul párzott anyának és csenevész herének utódai is csenevészek lesznek. I l y e n családoknál találjuk a 112—114 mgr. súlyú álcákat és a 75 mgr. súlyú munkás méheket, holott e g y j ó l fejlett álcának 152 m g r . súlyúnak k e l l lennie. A k i s e b b ­ testű, g y e n g é b b szervezetű m é h e k n e m tudnak annyit dolgozni, m i n t a j ó l táplál­ tak és j ó l fejlettek, tehát annyi m é z e t sem tudnak hordani. N e m bírják a munkát, hamar elpusztulnak és az i l y e n családok lemaradnak a mézgyűjtésben m é g a j ó l e ­ gelőn is. Az anyák párzása ellenőrizhetetlen, mert sajnos, mi méhészek n e m v á l a s z t ­ hatjuk m e g a herét, a m e l y t ő l az anya megtermékenyüljön. M i n d e n más házi állat­ nál gondosan v i g y á z n a k , h o g y az apaállat­ nak egészséges, j ó l fejlett, lehetőleg törzs­ könyvezett családfája legyen. Mielőtt megveszik, állatorvos vizsgálja meg. H a kiállították róla a törzskönyvkivonatot, csak ú g y vásárolják m e g és szállítják a községbe. A z állattartó gazdák tehát b i z ­ tosítva vannak, h o g y állatállományuk nem satnyul el. M i v e l a méhészet terén nem törődik senki azzal, h o g y m i l y e n méhcsaládokban nevelődnek a herék, különösen a k e z d ő k kezén, nekünk méhészeknek kell ezzel t ö tődnünk. Méhészköreink megbízottjai május f o ­ lyamán felülvizsgálják a méhcsaládokat, de csak egészség szempontjából. Milyen jó lenne, ha egyúttal a családok á l l a p o ­ tát is s z e m ü g y r e vennék és f i g y e l m e z t e t ­ nék a g y e n g e családok tulajdonosait, hogy azokat éppen úgy ne tűrjék meg, mint a oeteg családokat. M e r t a haladó, korszerű méhész hiába fordít nagy gondot m é h é ­ szete vezetésére, hiába segíti elő a csalá­ dok nemesítését a j ó tulajdonságok elter­ jedését, ha u g y a n a k k o r a többi méhészek ezekre az alapvető, fontos dolgokra nem adnak semmit. M e g t ű r n e k méhészetükben minden g y e n g e családot, mert náluk az a fő, h o g y a családok száma m e g legyen, m é g ha azok semmi hasznot sem hoznak. Ezeknél a g y e n g e családoknál sok here nevelődik. A t ö r e k v ő méhész n e m tudja megakadályozni, h o g y a szomszéd gondat­ lan méhész g y e n g e családjaiból a herék ne kavarodjanak a l e v e g ő b e n akkor, a m i -

115

kor 6 gondosan kiválasztott családjaiból származó anyák párzásra kirepülnek. A Idtünő anya rosszul p á r z i k e l e g y csene­ vész h e r é v e l s ezzel csökken a család életereje. H a azonnal n e m is, de minden esetre meglátszik a j ö v ő évben, m i k o r a család lemarad. H a ezt a családot a m é ­ hész megtűri, h e r é i v e l t o v á b b viszi a rossz tulajdonságokat, h o g y néhány é v alatt tönkremenjen a j ó l induló méhészete. A g y e n g e család nemcsak bajt hoz a méhészetre, h a n e m fölösleges munkát ad a méhésznek, m e r t ezzel is annyit kell, sőt többet bíbelődnie, m i n t a hasznothozó családokkal. Okos méhész n e m é r z é k e n y ­ kedik, h a n e m könyörtelenül m e g s e m m i ­ síti az anyát és 24 óra m ú l v a egyesíti e g y középerős családdal, a m e l y a felsegítés k ö v e t k e z t é b e n sokkal erősebb rajt ad. Ézt a rajt beteszi az üresen maradt kaptárba s a lelke örül, hogy m i i y e n szépen f e j l ő ­ dik. A n a g y o b b haszon p e d i g abban lesz, hogy m e g m e n t e t t e állományát a fejletlen heréktől, m e l y e k a v i t á l i s energia csök­ kenését s ezzel a méhcsaládok satnyulását hordják magukban. Méhcsaládjaink életerejét, szívósságát, munkabírását teszik tönkre a tavaszi k e ­ zeléssel azok is, akik a tavasz kezdetén, a tavaszi kirepülés a l k a l m á v a l kidobják a meleg burkolatot a kaptárból, szétszedik a fészket azért, hogy m e g g y ő z ő d j e n e k ar­ ról, hogy v a n - e elég é l e l m e a családnak és k e l l ő népességgel érte-e m e g a tavaszt? Visszarakják a kereteket és boldogan á l ­ lapítják meg, h o g y m i n d e n rendben v a n . Szerintük m á r n e m szükség a m e l e g bur­ kolat, m e r t a család erős, élet v a n benne. T a k a r ó nélkül hagyja a családot. „ A méh fészke szent és sérthetetlen." Ősszel ú g y kell elrendezni, h o g y tavaszszal ne l e g y e n szükség azt megbontani. A m e l e g burkolatra pedig m i n d addig szük­ sége v a n a családnak, amíg a m é z ü r b e nem engedjük. N e feledjük el, h o g y a f i a sítás csak m e l e g b e n fejlődik tökéletesen, erőteljesen. Brassóban tanultam e g y ö r e g méhésztől, h o g y náluk tavasszal paplant, párnát, mindent a méhesbe kell v i n n i ö k , hogy a kaptár j ó m e l e g b e n legyen, m e r t csak í g y lesz sok bogár. Sok b o g á r p e d i g sok méz! A fészekbővítésnél e l k ö v e t e t t hibák szintén l e g y e n g í t i k a méhcsaládok erejét. Tapasztalatlan kezdők esnek abba a h i ­ bába, h o g y a fészekbővítésnél n e m v e s z i k ki a v i r á g p o r o s és mézes keretet, hanem ezek után teszik be a b ő v í t é s r e szánt k e ­ retet folytatólagosan s m e g v a n n a k g y ő ­ ződve, h o g y a család fejlődhetik t o v á b b . A család nem fejlődik, m e r t az anya n e m

116

m e g y tul a virágporos lépen, hanem ott mozog az ezen belül m e g a l k o t o t t fészek­ ben. T e r e nincs a petézésre, tehát a csa­ lád n e m is fejlődhetik, g y e n g é b b marad a többinél és mézét sem tudja begyűjteni. H i b á t k ö v e t el az a méhész is, aki a bővítést egyszerre v é g z i el, v a g y i s egy­ szerre berakja a bővítésre szánt kereteket, Célve attól, hogy a költőfészket sokszor ne bontsa meg. Különbséget Kell tenni k ö l t ő fészek és költőtér között. A költőfészek addig terjed, m í g az anya befiasította és a család v i r á g p o r o s és mézes léppel e l ­ zárta. Ez a költőfészek. Ezt a költőfészket nem szabad megbontani gyümölcsvirágzás előtt. H a v a l a k i ú g y bővít, hogy a fiasításos k e r e t m e l l é e g y s z e r r e berakja a b ő ­ vítésre szánt kereteket, szintén rossz mun­ kát végzett, m e r t igen megnagyobbította a költőfészket. A költőtér űrtartalma na­ gyobb lett, ezt az űrt is kénytelenek fű­ teni a méhek, ami nagyobb -„áplálkozással jár. A z o n k í v ü l a hidegebb környezetben a fiasítás n e m haladhat, az anya csök­ kenti munkáját, a méhek fázódnak s m i ­ nél jobban fázódnak, annál erőtlenebbek lesznek s annál többen pusztulnak el a tavaszi külső munkában. Fészket csak egy kerettel, fokozatosan bővítsünk. Ugyancsak a méhcsaládok életerejét t e ­ szik tönkre azok is, akik egyre-másra m ű raj ózta tnak. N e m törődnek a méhek ter­ mészetével, sem az időjárással. Sok m é ­ hészetet tett már tönkre a meggondolat­ lan műrajoztatás és sok kezdőnek vette el kedvét a méhészettől. E kezelési hibáknak hatása nem mutat­ kozik azonnal, hanem legtöbbször a l e ­ gyengült méhcsaládok utódainál, a rajok­ nál. H a a rajzás után gyengébb hordás következik, k e g y e t l e n ü l megviseli és pusz­ títja az ínségbe került rajokat. ínségbe pedig azok a rajok kerülnek, ahol a v é r i fégben hiba v a n e g y rosszul sikerült párzással. Ezeken az etetés sem segit, csak ideig-óráig. E g y i k hírneves méhészünk mond el ilyen esetet, m e l y e t egy kísérlet alapján tapasztalt. 1926-ban az akácvirág­ zás után 10 raja jött ki egy napon. Mind a tíz raj e g y f o r m á n másfél kilós volt. A rajokat magára hagyta, felsegitő etetésben nem részesítette. A tíz rajból a nyári hor­ dás alatt kifejlődött és kiépült 4, elpusz­ tult 6, pedig m i n d a tíz ugyanazt a méhlegelőt látogatta. A z elpusztulás is igen érdekes volt. H á r o m már az első négy hét alatt elpusztult, a másik három ősszel, sőt volt e g y , a m e l y i k n é g y hétig ült a kasban anélkül, hogy e g y decimeméternyi lépfelületet épített volna. Ez a szembeötlő tü-

net nemcsak azt mutatja, h o g y a családok nem egyforma tulajdonságúak, de m é g i n ­ kább mutatja, hogy az elpusztult rajok a kiélés utolsó állapotában állottak. Csene­ vész h e r é v e l párzott anya i v a d é k a i lehet­ tek. N e m bírták a mostohább, de n e m egészen rossz időket, m í g a más h á r o m mellettük nemcsak h o g y kifejlődött, de téli élelmét is begyűjtötte. Ezért tekintünk nagy érdeklődéssel az Erdélyszerte megindult bundáskaptármozgalorn elé. Tavasszal e z a kaptár a l e g ­ melegebb az összesek között, de a m e l e g

betét n e m foglal el felesleges helyet, m e r t nyáron átalakul mézürnek. Háromszék megyében, ha j ó l e m l é k s z e m 3000 m é h ­ családot tartanak n y í l v á n . E z e k téli f o ­ gyasztása családonként átlagosan 6 k g - o t számítva 18.000 k g . méz, azaz m a j d n e m 2 v a g o n . Viszont ha m i n d bundás k a p ­ tárba lennének, akkor 2 kg. mézen kite­ lelnének és megmaradna 12.000 kg. méz 'több mint 1 vagon) mély mind a családok életerejét — vitális energiáját — növelné. Esztelnek. KÖNCZEY MÁRIA

Á gyümölcstermesztés és a méh A gyümölcsfák és a b o g y ó s gyümölcsű bokrok virágzásakor ezek ágai tele v a n ­ nak v i r á g g a l mégis alig akad rajtuk v i ­ rágzás után kötődött gyümölcs. Ennek oka többféle is lehet, pl. az időjárás, éjjeli f a ­ gyok, a talaj alkalmatlan volta, v a g y a fa egyéni tulajdonsága. A r r a azonban kevesen gondolnak, h o g y talán oka lehet a terméketlenségnek az is, hogy a fák virágzásakor n e m járják a méhek, pedig ezek a dolgos kis r o v a r o k hordják e g y i k v i r á g r ó l a másikra szállva a v i r á g p o r t és ezúton t e r m é k e n y í t i k m e g azokat. M á s r o v a r o k is látogatják a v i r á g o k a t , de ezek itt is, ott is kóstolgatják a n e k ­ tárt, azután továbbszállnak. A méhek azonban — íia reggel egy ját felkeresnek, ~~ akkor egész nap ugyanazt a fát járják és alig marad olyan virág, melyet meg ne látogatnának. M i v e l egész nap hasonló fajú fákat látogatnak, az i d e g e n b e p o r »ást is elősegítik, ami a gyümölcskötést emeli és a beltenyésztést, v a g y i s az ö n oeporzást megakadályozza. A testükre tapadt v i r á g p o r r a l akaratla­ nul is közvetítik az idegen beporzást. M i ­ nél előbb nyílik a gyümölcsfa, annál több

méh keresi azt fel, m e r t más v i r á g akkor még k e v é s v a n , tehát annál jobban ter­ mékenyítik meg a virágokat. A korai m e g t e r m é k e n y í t é s csökkenti a f a g y k á r t is, m e r t a m e g t e r m é k e n y í t e t l e n v i r á g b i b é j e előbb f a g y el, mint a m á r m e g t e r m é k e n y ü l t kis gyümölcs, tehát az utófagyok hatását a m é h e k által v a l ó k o ­ rai m e g t e r m é k e n y í t é s csökkenti. A m é h e k hasznát csak aszerint mérik, hogy mennyi m é z e t és viaszt termelnek, de arról, h o g y a v i r á g o k m e g t e r m é k e n y í ­ tése és a j ó termés biztosítása révén mennyi hasznot hajtanak a gazdának, ar­ ról csak igen k e v e s e n beszélnek. H a azon­ ban ezt a hasznot is tekintetbe vesszük, azt mondhatjuk, h o g y a méz és a viasz csak mellékh'aszon, míg a fohászon az, hogy a virágzó gyümölcsfák és bokrok virágainak megtermékenyítésével igen nagy mértékben emelik a gyümölcsterme­ lést. A z lenne tehát az eszményi állapot, ha a gyümölcsösökkel kapcsolatban m é h é ­ szetek is létesülnének, ami tulajdonkép­ pen a gazdák b e v é t e l e i t e m e l n é mindkét oldalon. Kézdivásárhely. KRATOCHWIL

ARTHUR

HA NAGY EREDMÉNYT AKAR, RENDELJEN KÖPENYES KAPTÁRT! A vastag bundában télen alig fogyasztanak a méhek. Többletkiadása megtérül a megtakarított teleíőmézből Tavaszra hatalmasra tejlődik családja és jó legelőn telehordja kaptárát. Egy pergetésre 30-90 kg. mézfelesleget adhat. — Rendelésre azonnal szállítom beépített zsalukáteres szellőztetővel etető-itató készülékkel pontosan a M . K. leírása s érint. Különleges maró ésekkel készített ki­ fogástalan kivitelben, lelkiismeretes asztalos munka, az ára előre kitizetve : 1

Köpenyes (bundás) kaptár N B keretekkel cinezett bádog tetSvel mig a készlet tart 3.300 lej Ugyanaz kátránypapirral fedve 3.100 „

Bundás kaptár anyarícs nélkül 2.850 lej A kaptár faanyaga gépen ledolgozva 2.200 „ Gépi kidolgozás hozott anyagból 744 „

T Ó T H V I N C Z E JÓZSEF asztalos — Clui-Kolozsvár, Str Avram Iancu 2 szám

117

Első szárnypróbálgatások B r i t t István lelkes szebeni méhésztest­ v é r ü n k előadást tartott a h e l y b e l i női ta­ nítónőképzőben a méhészet hasznáról és B e k e K l á r a V I I . oszt. képzős e g y d o l g o ­ zatban összefoglalta mindazt, amit m e g ­ jegyzett. A tartalmas írásból részleteket közlünk, mint „első szárnypróbálgatásait" egy reméljük rövidesen jó méhésszé valló lelkes növendéknek. #

Az ingyen napszámosok semmi kárt sem okoznak, hanem óriási hasznot az­ zal, hogy vírágról-virágra szállva megter­ mékenyítik a gyümölcsfákat és egyéb hasznos gazdasági növényeinket. Mézet is gyűjtenek: többet, mint amennyire szük­ ségünk van, hogy jusson a velük foglal­ kozó embereknek is. A méz valóságos or­ vosság. A legjobb és legegészségesebb táp­ lálékok egyike. A méz az ingyen napszá­ mos jóvoltából kevés fáradsággal kerül az okos ember tulajdonába. Meg kell ragadnunk minden alkalmat, hogy élhessünk és boldogulhassunk. Aki csak teheti, szerezzen pár család méhet. Kevés gondozással nagy eredményt érhet el. A méhek szebb, rendesebb, becsülete­ sebb, okosabb életet élnek mint az em­ berek. A természet sok csodálatos titka derül fel azok előtt akik velük foglalkoz­ nak. A méheket kasban, köpüben, vagy kaptárban tartja az ember. Egyébként hártyás szárnyú rovar, társaságban él, életmódjában a legjobban érvényesül mai elvünk, az egészért az egy és egyért az egész. A méhcsaládban legfontosabb az anya. Ö a méhállam fenntartója. A család, értve a család alatt az egész kast, mind tőle származik. Nagyobb és világosabb színű a többinél, különösen a lábai vilá­ gosabbak és. sárgás szinük van, potroha is hosszabb s a szárnyak nem- borítják be egészen. A szipókája már rövid s bár fel­ szívja vele a táplálékokat, leggyakrabban mégis a dolgozó méhek etetik. Nézzük meg, hogyan fejlődik? A lépek alján és élén épített makk-alakú anya­ bölcsőket építenek rajsás idején a méhek. A régi anya mindjárt az építkezés kezde­ tén termékeny munkás, petét rak bele, de mégsem fejlődik munkás belőle, hanem „királynő", mert az álcát „fejedelmi" táp­ lálékkal etetik. A család lakóinak zömét a dolgozók al­ kotják, számuk egy-egy családban a csa­

118

lád nagysága szerint 10—40 ezer, de fel­ mehet 80—100.000-re is. A dolgozó méhek tulajdonképpen korcs ivadékok. A női hi­ vatás közül csak a munka jutott ki osz­ tályrészül számukra. Husz napig belső munkát végeznek, aztán kirepülnek, s nektárt, virágport gyűjtenek s a vízszük­ ségletről gondoskodnak. A herék a méhcsalád férfiai. Számuk néhány száz, de gyakran 1—2 ezer is van belőlük. Testük a legvaskosabb s a nap melegebb szakában szoktak röpködni. Fullánkjuk nincs, hogy őrizhetnék legalább a családot. Nem dolgoznak semmit, csak esznek és isznak, egyedüli feladatuk az anyaméh, vagyis a királynő megtermékenyítése, de rajzás után végkép lejár a becsületük. A dolgozók elverik őket! a mézről, azután kiközösítik a családból is, úgy pusztulnak el éhen-szomjan mindegy szálig. Az ingyen napszámosok jóvoltából a méhész is szüretel. Ma már sokkal oko­ sabban, mint régen, amikor a mézért a méheket barbár módon lekénezték és a lépeket pedig, tekintet nélkül hogy v o l t - e bennük fiasítás, kitördelték, összegyömö­ szölték, rostán át edénybe csurgatták a mézet. A maradéksonkolyt kézzel kicsa­ varták, mint a vizes ruhát. Ma a méhésznek a szüret örömünnep, akár a gazdának az aratás és a cséplés. A mézeslépeket a röperö elve alapján épí­ tett pergetőgép segítségével kipergeti, anélkül, hogy a lépekben kárt tenne. így megmarad a méhész forgótőkéje, a drága lép. Nagyszeben.

Beke Klára, VII. oszt. képzős.

SENKI FEJE SEM KÁPTALAN A harmadik családnál már nem tudod mit láttál az elsőnél. TÖRZSKÖNYVEZZED CSALÁDJAIDAT! Rendeljél az EME-töl még ma törzskönyv­ vet. Csak vonásokat kell bele húzni s egy-két számot. Minden családod hű törzs­ könyvét megkapod. A 25 l a p o , tartós borítékba illesztett törzskönyv ára útmutatóval együt 100-lei j

POSTACÍM : EME CLUJ, STR. REPÜBLICEI NO. 22.

Enyvezés A m i k o r i á t fához toldunk, l e g t ö k é l e t e ­ sebben e n y v v e l ragaszthatjuk össze. V a n meleg (csont és bőr) e n y v és hideg e n y v . A z utóbbi igen elterjedt, de kevés, ezért házilag túróból és mészből állítjuk elő. Éppen olyan jó, mint a gyári, de nem l e ­ het raktározni. A csontenyvet vagy bőrenyvet a követ­ kezőképen kell készíteni: A z e n y v l a p o k a t többrét rongyba csavarjuk s fakalapács­ csal gyujtósdoboz nagyságúra daraboljuk. Lábasba öntjük s annyi l á g y vizet töltünk rá, hogy j ó l ellepje. K b . 12 óráig áztatjuk, utána pedig habozni kezd. D e a forralás­ sal sem rontjuk el. Főzés közben csak­ nem folyton kevergetjük, hogy a lábas fenekéhez ne süljön. A z í g y készített enyv elég sűrű. Ha a deszkát szélességé­ ben enyvezzük össze, m é g hígítani keli annyira, hogy ha az ecsetet belemártjuk és 20 cm-re kihúzzuk, a visszafolyó forró enyvnek csurgó hangja legyen. H a k ö z e ­ lebbről is hallszik a csurgás, az e n y v igen híg. A z e n y v használatkor jó meleg le­ gyen, mert a hideg e n y v nem köt. Hideg enyv n é v e n sok gyár készít ra­ gasztót, összetételük, használatuk ugyanaz. A tasakon a használati utasítás m e g v a n . Ajánlatos pontosan követni. L á g y vizet töltünk e g y edénybe. A v í z ne l e g y e n hi­ deg, hanem inkább langyos. A z e n y v p o r t folytonos kavargatás közben a v í z b e önt­ jük. A v í z 10%-kal mindig kevesebb l e ­ gyen a pornál. Olyan sűrűre keverjük, amilyen a j ó tejfel. A m i k o r már j ó l e l k e ­ vertük, 30 percig pihentetjük, akkor újra megkeverjük és ha apró szemecskék láttízanak benne, vizet töltünk hozzá, tovább keverjük és megint pihentetjük. Ha így megpihent és a szemecskék teljesen eltűn­ tek, annyira hígítjuk, amilyen a híg tejfel és úgy használjuk ragasztásra. A z aszta­ losiparban néha sűrűbb ragasztót is használnak, de kaptárkészítéshez olyan nem szükséges. A z így elkészített hideg e n y v csak egy napig tartja meg kötőképességét. H a m a ­ radt belőle, s másnap újra dolgozunk, egy kis vizet töltünk rá fedésnek, másnap új port k e v e r ü n k hozzá a fenti módon s csak azután használjuk. A p o r e n y v e t pedig l é g ­ mentesen becsomagoljuk és ú g y raktároz­ tuk. A túróenyv készítése. A túrót n a g y o n 6Íma deszkalapon ugyancsak sima aljú fadarabocskával törjük. A fadarabnak két szarvacskája legyen, hogy j ó l m e g l e h e s ­ sen markolni. A túrót mindaddig erősen,

szinte dühösen törjük, dörzsöljük, míg" összeálló, e g y e n l e t e s n e m lesz, szemecskéi csaknem el n e m tűnnek. A túróba 10%-nyí sűrű oltott tiszta meszet teszünk és t o ­ vább törjük, m í g tejfelszerű, f ü g g ö n y ö sen nyúló folyadékot nem kapunk. M i n é l egyenletesebb a folyadék, annál jobban sikerül az enyvezés. Ü g y hígítjuk, mint a g y á r i hideg e n y v e t . Az időjárás viszontagságát szenvedő kaptár ragasztására a hidegenyv jobb. mert n e m érzi m e g annyira az időjárás hatását A z is e l ő n y e , h o g y enyvezésben gyakorlatlan méhész k e z é b e n sem f a g y meg és hideg, fűtetlen helyiségben is sza­ bad v e l e dolgozni, ha a hőmérséklet f a g y ­ pont fölött van. Hátránya, h o g y a m e l e g e n y v n é l lassabban k ö t : k b . m é g e g y s z e r annyi idő alatt. ( M é h é s z e t 1944.) Krajner Gyula.

Nagy baj N a g y b a j , h o g y t a g j a i n k fele még nem fizette be az 1948. évi 300 l e j e s tagdíjat, de s o k a n m é g az 1947. é v i t a g d í j m á s o d i k — 150 lejes — részleté­ vel is h á t r a l é k b a n v a n n a k . F e l k é r j ü k méhésztestvéreinket, h o g y fizessék b e azonnal hátralékukat. A nyilvántartás, levelezés, felszólítás r e n g e t e g pénzbe k e r ü l és feleslegesen v o n j a el idejűnket, a m i t m i n d szere­ tett l a p u n k feljavítására fordíthat­ nánk. H a m i n d e n k i azonnal kifizetné t a r ­ tozását, l a p u n k t e r j e d e l m é t 32 o l d a l r a növelhetnénk! G o n d o l j u k m e g , m e n n y i tanácsot a d h a t n á n k b e n n e . . . de k e ­ zünket megkötik a h á t r a l é k o s o k és e g y ú t t a l k á r t okoznak a közösségnek. A tagdijat a Méhészkör útján v a g y közvetlenül p o s t á n k ü l d j ü k az E M E c í m é r e : C l u j , S t r . R e p u b l i c e i 22. s z á m .

A J Ö V Ő B E N CSAK FER­ TŐTLENÍTETT MŰLÉPET használjunk!

Viaszt fertőtlenit és műlépet szállit Tóth István ig. vál.tag Kolozsvár, Bu­ dai N a g y Antal-ut 78 sz.

MŰLÉPKÉSZITÉS CSEREVIASZBÓL

119

A hivatástudat A „ M A R O S V Á S Á R H E L Y ES V I D É K E F.ME M É H É S Z K O R " március hó 19-én fejezte be kéthetes méhésztanfolyarnát. A z előadó K o í s ó Sámuel méhészköri elnök volt. A tanfolyam a l e g n a g y o b b erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, úgyannyira, hogy a 170—180 hallgató részére a K ö r helyisége kicsinek bizonyult s í g y azt a Bolyai E g y e t e m orvosi karának n a g y e l ő ­ adótermében kellett megtartani. E z l e h e ­ tővé tette, h o g y a kör — kiszállások által — sikeresen ellenőrizhesse a terjedőfélben levő költésrothadást és a v i d é k i m é h é ­ szeik beszervezését. A tanfolyam ünnepélyes berekesztése a l k a l m á v a l dr. Makkay Domokos alelnök nagyhatású a v a t ó beszédben a többek k ö ­ rött a k ö v e t k e z ő t mondotta: A méhészkör, mint méhésznevelő anyacsalád sohasem fogja elfelejteni mindazok neveit, akik a rendkívüli számban váló jelentkezés miatt szűknek bizonyult keret helyett ezt a kellemes „pótkeretet" (ezt a szép termet) és e pótkeret közepére hú­ zott, nyitott „pótanyabölcsőből" (a vetítő­ gépből) az elsajátítandó elméleti anyag királyi táplálékát, a szemléltető képekkel, a bemutatást nyújtották. — Illesse köszö­ net a dr. Vjváry adjunktuspárat lelkes fá­ radozásaikért és mindazokat, akik a „Bo­ lyai" tudományegyetem részéről ezt ne­ künk lehetővé tették. Fogadják a Kör né­ pes kaptárának meg nem szűnő, állandó hálás „zümmögését". És illesse köszönet, hála és szeretet Katsó Sámuel kedves előadónkat, aki az ismeret és tiszta tu­ dás kristálytiszta „nektárjának" csepp­ jeit agysejtjeinkbe „behordta". Fogadja e bábingét most levetett, szűzlépekből csak most kitelt, még pelyhes, szürke, fiatal méhésztömeg dajkáló szeretetét. A tanfolyam zárásának pillanatában a Méhészkör is értesít, figyelmeztet benneteket. — Értesít arról, hogy méhészeket „kitetelélő kaptárját" (körhelyiségét) Sztálintér 10. szám alatt még január hó folyamán megnyitotta, melynek ajtaja szélesre hú­ zott „röplyuk" gyanánt tárva, nyitva áll i hét minden csütörtökjén az ügyes-bajos dolgukban hozzáfordulóknak, minden hét­ főn este 6 órától pedig méhészeti szak­ kérdések megvitatása, a méhész szolidari­ tás, méhész ethika ápolása, fejlesztése és terjesztése érdekében. Ti valamennyien, kik a Kör új tagjaivá lesztek, halljátok meg hívó szavunkat: gyertek el minél gyakrabban, bárhonnan, bármivel!

120

-— D e figyelmeztet is a Kör arra, hogy lábaitokat a rőpdeszkára szórt finom fe­ hér liszttel megjelölte: névsort készített Rólatok, tudja lakásotok és pontos címe­ tek! Ö, . korántsem azért, hogy a most gyűjtött kincsetek, kis tudastok elrabolja márts, hanem, hogy ellenőrizze otthoni sáfárkodástok mikéntjét! — M e r t a Kört, mint mhészgenerációkat nevelő és méhészeket kitelelő Anyakaptárt, — a Aíaeíerlinki „kaptárszellemet" megfogalmazásban, az a hivatástu­ dat tölti be, fűti és lengi át, hogy ered­ ményes munkát végezni csakis a kollek­ tivitásnak és összetartozásnak tudatával lehet. Azzal a tudattál, hogy az a munka, amit a legtávolabb eső faluba, annak szé­ lén, bár egyetlen családdal próbálkozva, kísérletképpen, vagy passzióból), avagy akár száz családdal hivatásszerűen a mé­ hész a méhekkel végeztet és végez: — ama kis házikó előtti napraforgó tábla a. patákig lenyúló kaszáló, a falu mögötti erdőálja flóráját, termékenységét lendíti fel és azt eredményezi, hogy a háborús pusztítással kiveszett, elsatnyult, eltűnt virágtömeg millió meg millió szirma újra kigyúl, odacsálja az égtájak minden éne­ kes madarát és egyszer csak azt veszem észre, hogy eddig oly árva kicsiny falum tája m.egtelik, tele van illattál, fénnyel, ragyogással, dallal... A sok kis falusi búzatábla, réti kaszáló és erdők alja, pontosan a mi működési te­ rületünket: Marosvásárhely és vidékét adja, ahol ím egyszerre súlyosabb napraforgótányér hajlong a szélben, nemesebb, édesebb gyümölcs terem és a pincék hor­ dói megtelnek józamatú musttal... íme, apró, szinte észrevétlen, de öntu­ datos munkátokból így születik meg egy megye mezőgazdasági újjáépítése és többtermelése, ami végeredményében Hazánk, az egész ország gazdasági íalpraállítását munkálja. — Kedves Méhész Testvéreink! Minden­ kiből nem lehet képviselő, főispán, vagy újságíró, hogy hivatásszerűen foglalkozzék politikával... D e veszítek-e észre, hogy a Kör, mint hivatástudatot ápoló és propo­ náló kaptár, hogyan kapcsol bele titeket ezzel a ténylegesen elvégzett, apró, jelen­ téktelennek látszó munkálatokkal az or­ szág újjáépítési és többtermelési munkájá­ ba, melyről ma annyi szó esik s hangzik el mindenütt és amely munka ilyenfor­ mán Benneteket mezőgazdaságpolitikával foglalkozó politikusokká icszen?

— Érzitek-e ennek a kaptárnak össze, fogó és átfogó közösségi erejét, mely az igazi szakszervezet szálaival füz egybe titeket? — Hív; gyertek, jöjjetek bármi­ kor, bárhonnan, bármivel, hogy együtte­ sen, egyesült erővel dolgozhassunk és munkálkodhassunk országunk mezőgazda­ sági újjáépítésén és többtermelésén! Ez a hivatástudattal teli munkában gyakran elpusztul a dolgozó, de magát a K a p t á r t ioha be nem mocskolja! — így raktam én e pár zárószóval itt

szerzett szaktudásotok, mint mézhólyagbeli teher mellé, a „hivatástudat" terhét zsenge szárnyaitokra rá... Nem hiszem, hogy ezzel v a l a k i t is szárnyaszegetté, vagy röpképtelenné tettem... —• Aki tehát bírja és vállalja e terhe­ ket: — a tanfolyam bezárult, — a kapu kitárult: — bátran kirepülhet.' A n a g y tetszéssel fogadott beszéd után a felavatott „ f i a t a l " méhészek és a m é ­ hészkör többi tagjai társasvacsorán v e t t e k részt a késő éjszakai órákig

Ne csüggedjünk A m i l y e n k ö n n y ű v o l t a tél s a m i ­ l y e n szép reményekkel i n d u l t a ta­ vasz, minden bizodalmunk meg volt, h o g y e g y j o b b méhészeti év köszönt reánk. S a j n o s , az á p r i l i s 26-iki h a v a ­ zás s a —4 C°-os h i d e g s o k b a n a g g o d a l ­ mat keltett Méhésztestvéreim! Ne csüggedjünk el! Igyekezzünk családjainkat leg­ alább a jelenlegi állapotban fönntar­ tani, a m í g az u j a b b h o r d á s m e g i n d u l . Voltak még nehéz évek a méhészet­ ben. Előfordult, h o g y j ú n i u s b a n is etettünk s m é g i s j ó l z á r u l t az év. Ajánlom, hogy családjainkat tart­ suk j ó melegen. í g y a fiasitás j ó l f e j ­ lődik és m e l e g b e n a f o g y a s z t á s is ke­ vesebb. E t e s s ü k kis a d a g o l á s b a n 1 rész méz, 2 rész víz a r á n y ú sziruppal, mindaddig, míg komolyabb hordás nem lesz. A z o k , k i k n e k beépített v a g y ősszel felszerelt etetőik v a n n a k , most liátják előnyét. A családokat állandóan tartsuk

szemmel, a fészket csak s z ü k s é g ese­ tén b o n t s u k , a r ö p n y í l á s o k a t szűkít" sük, mert hordástalan időben a r a b ­ l á s g y a k o r i b b . F o r d í t s u n k több f i g y e l ­ met m é h e i n k r e s az, aki valamivel nincsen t i s z t á b a n , f o r d u l j o n b i z a l o n ^ inal a méhészeti felelőshöz, ki les­ j o b b t u d á s a szerint m e g a d j a a kellő felvilágosítást. Torda. NÉP ÁRPAD méhészeti felelős.

Figyelem A z egyesületünk alapszabályai é r t e l m é ­ ben az egész é v i tagsági díj befizetése az é v első n e g y e d é b e n időszerű. N y o m a t é k o ­ san felkérjük méhésztestvéreinket, hogy amennyiben m é g n e m küldöttek b e a f. é v i 300 lejes tagdíjat, t e g y é k azonnal c í ­ münkre postára, i l l e t v e fizessék be a m é ­ hészkör pénztárába. Egyesületünk minden pénzét a Méhészeti K ö z l ö n y kiadására f o r ­ dítja, de munkánkat csak abban az eset­ ben fokozhatjuk, ha tagjaink is m e g s e g í ­ tenek pontosságukkal.

RAKTÁRON

TARTJUK

AZ

ERDÉLYI

RAKODÓ ÉS FEKVŐ VÁNDOR KAPTÁROKAT Gépen csapozett vályús keret külön is kapható. Beton műlépprést anyarácsot és műlépet minden tat méretben raktárról szállítunk.

Az erdélyi kaptárok készítéséhez szükséges képes rajzot kívánatra postabélyeg ellené­ ben megküldöm.

VÁRADY BÉLA Villanyerőre berendezett kaptárkészitő üzem Kolozivór-Cluj, strada Thallman utca 13 szám.

121

Mennyit petézik az anya? A Méhészeti K ö z l ö n y m á j u s i számá­ b a n „ N e siessük el a gy«mge családok egyesítését" c. cikkben olvassuk a k ö ­ vetkezőket: T a r a n o v , szovjet tudós sze­ rint „az a n y a petézése korlátolt. 2Vaponta 1000—1500 petét rak le." M i n d ­ j á r t u t á n a zárójel között m e g ez á l l : „Tehát nem 3000-et, mint könyveink hirdetik." M e g v a g y o k győződve, h o g y ez utóbbi nem T a r a n o v t ó l vett idézet. D e h a m á r e g y m á s mellé k e r ü l t ez a két ellentétes állítás, ebben e g y n a g y o n érdekes kérdés került elénk: Kinek van igaza, v a g y ki téved? M e k k o r a valójá­ ban az a n y a petéző képessége? Nem nehéz megfelelnünk. Egysze­ rűen m e g f i g y e l ü n k egy,' v a g y t ö b b csa­ ládot, h á n y keret fiasítása van egy bizonyos időpontban. Számítást vég­ zünk, h á n y fiasítással megtöltött sejtet jelent az észlelt fiasítás. V é g ü l — mi­ vel a család meglevő fiasítása az a n y a peterakó képességének 21 napi ered­ ménye — ezzel a számmal a fiasítással teli sejtek számát elosztjuk. A kapott eredmény mutatni f o g j a , h o g y az a n y a naponként körülbelül h á n y petét r a ­ kott le. A t a p a s z t a l a t azt mutatja, h o g y a 10 keretes D a d a n t - B l a t t k a p t á r 8 keretét a közepes a n y a is képes az é v l e g n a ­ g y o b b részében befiasítva tartani. A fejlődés tetőpontján azonban a j o b b családoknál 10, kivételes esetekben pe dig 12, sőt néha m é g t ö b b keret fiasítást is el lehet érni, h a u g y a n i s az anyát és a családot nem h a g y j a a mé­ hész m a g á r a . E g y s z e r ű szorzással meg­ állapítható, h o g y e g y kereten 9120 sejt lenne fásítással teli, h a minden sejtet kiépítenénk, s a keret felső s a r k a i b a n sem lenne méz, oldalt és alul , á t j á r ó rések. N e m tévedünk tehát, h a leszá­ mítjuk a fenti szám 20°/o-át. M a r a d az e g y kereten levő fiasításos sejtek szá­ maként 7300. E z t 8—10—12-vel szo­ rozva k a p j u k a közepes, a j o b b és a kivételes családoknál mutatkozó fias sejtek s z á m á t : 58.400, 73.000, 87.600. Ezen s z á m o k a t osztva 21-gyei, meg­ k a p j u k az a n y a e g y n a p r a eső pete­

122

rakó képességének index-számait: 2600. SJfOO és 4100. ( A számok lefelé vannak kerekítve.) E z e k a számok azt jelentik, hogy az a n y a átlagosan tényleg képes 3000 pe­ tét lerakni naponta a fejlődés tetőpont, ján, amely szám esetenként n a g y o b b is lehet, sőt a 4000-et m e g is haladhatja. Méhészíróink tehát nem tévedtek, mi­ dőn a felső h a t á r t 3000-ben állapítot­ ták meg. D e T a r a n o v sem tévedett, mert hi­ szen ő a kicsiny, segítségre váró, egye­ sítésre kijelölt, g y ö n g e családokat vizs­ gálta, oly eseteket vizsgált, ahol az a n y a különböző okok miatt petéző ké­ pességét nem fejthette ki a felső hatá­ rig. A tévedés a b b a n van, h o g y a két adat egymás mellé került. Mezőbodon.

SZŐCS

SÁNDOR

Fogas kérdés Mindnyájan tudjuk, h o g y a méhek a k á r szabadon, a k á r mülépen, nem épí­ tik a sejteket vízszintesen, hanem fel­ felé irányuló 4 fokos szögben. Helyes-e, szabad-e a lépeket az eredeti helyzetük­ től eltérően átszabni és ú g y áthelyezni? K é r e m Méhésztestvéreimet, akik í g y szabták át lépeiket, mi volt a tapaszta­ latuk a következő évben? Bepetézte-e az a n y a rendesen a lépeket s milyen alakot vettek fel a sejtek? Rendesen fejlődött-e a fásítás, a v a g y valamilyen rendellenességet észleltek ? P á r s o r b a n mindnyájunk okulására tapasztalataikat a „Méhészeti Közlöny" utján közöljék. Hidvég. Töprengő méhész.

MÜLÉPET ÉS M I N D E N N E M Ű M É H É S Z E T I FELSZERELÉST SZÁLLÍT

D Z Í E R Z O N MÉHÉSZETE KEZDŐDI GYULA Oradea, Tudor Vladimirescu 65.

MÉHLEGELŐ Beszámoló az akácról A nagyváradi méhészek mindent e l k ö ­ vetnek az újjáépítés meggyorsítására. L e g ­ utóbb É r m i h á l y f a l v á r a v i t t ü k a családo­ kat, hogy bár a téli élelmiket részben b i z ­ tosítsuk. P á r szóval beszámolok az é r m i hályfalvi akác eredményéről. A megelőző terepszemlét Melega Lajos nagyváradi Méhésztestvéremmel v é g e z ­ tük. A f a g y után bizony szomorú kép f o (

1.80 kg. szaporulatot mutatott. A m é z ü r b e azonban csak a r e n d k í v ü l erős, vagy egyesített családok hordottak. U g y a bihari, mint az é r m e l l é k i m é h é ­ szek e g y általános kérdés m e g f e j t é s e előtt állanak, ez p e d i g a családok erős elnépte­ lenedése. Ugyanis' a családok április k ö z e ­ pe táján, k i v é v e e g y k é t méhészetet, e r ő aebbek voltak, m i n t az akácra vándorlás előtti napokban. Noseona vizsgálatra n e m küldött senki se méhet az I . N . Z . Bucutesti címére, de megállapítottuk, h o g y az elhullott m é h e k potrohánaik nyomására f e ­ hér ürülék n e m jött ki, sőt az esetek l e g ­ többjében s e m m i f é l e .ürülék sem mutat­ kozott. L e h e t - e a hosszantartó és nagy szárazság az oka az erősfokú méhpusztulásnak? R e m é n n y e l kecsegteti a z Érmihályfal­ v á r a vándorolt méhészeket e g y kb. 60 holdnyi akácos, m e l y most hozza a fagy

A z idén jólesett a b ő r k i b á t is 80—90%-ban l e f a g y o t t akáclegelőn. Egyesek sátor alá húzódtak az erdő szélén gadott. Csupán e g y 40—50 holdas száler­ dős rész mutatkozott méhlegeltetésre a l ­ kalmasnak. A fagykár itt is kb. 60—70 százalékos volt. U g y a n i l y e n helyzetet ta­ láltunk a körtvélyesi falu alatt elhúzódó szórvány darabokban, de a fiatal akácos, melyről t a v a l y mézeltek a m é h e k t e l j e ­ sen lefogytak. A helyszíni szemle a l k a l ­ mával már találtunk 65 család méhet. A z akácvirág É r m i h á l y f a l v á n és k ö r ­ nyékén május 9-én feslett, a hordás 11-én kezdődött. A virágzás 15-ig bezárólag tartott, A m é r l e g e n álló kaptár napi 1—

utáni új hajtásait és v i r á g b i m b ó i t . A k é r ­ dés most már csali az, h o g y mint sarjuv i r á g m é z e l - e ? A z idén k e v é s az a mé­ hész, aki m e g k a p j a mézben a szállításra kiadott összeget. Örvendünk, ha a telelés­ re jút elegendő méz. Hiába nincs más választás, mint újból felszedni a sátorfát és tovább vándorolni a havasra. U j a b b kockázat, de egyúttal újabb reménység. Tartozunk v e l e d e m o ­ kratikus közösségünknek. Fokozott m u n ­ ka nélkül nincsen többtermelés. Nagyvárad. BtiKEFFY SÁNDOR

123

Megfigyelések a vándortanyán A méhészek n a g y része s a j n o s nem törődik eléggé a v á n d o r t a n y á r a vitt 'méhek itatásával. K e z d ő k o r o m b a n ezek közé tartoztam, m e r t a b b a n a k ö n y v ­ ben, melyből méhészeti tudásomat me­ rítettem, nem volt erről szó. E l s ő n a ­ g y o b b v á n d o r ú t a m a t 23 családdal, v c . naton tettem meg, rekkenő hőségben. A későbbi v i z s g á l a t k o r a k a p t á r alján csak kevés hullát találtam, de a méhek kiszívták a fiasítás e g y részét. K ö r ü l ­ belül e g y n a g y Boczonádi lépre becsü­ löm azt a fiasítást, mely í g y tönkre­ m e n t M a r a d v á n y á t később m a g u k a méhek hurcolták ki a k i j á r ó n . A méheket igen a l k a l m a s helyen ál­ lítottam föl. A háziak szívesen, érdek­ lődve f o g a d t a k , én pedig adtam, a n a g y szakértőt és m a g y r á z t a m a méhek éle­ tének érdekességeit. A l i g bocsátottam ki azonban a méheket, megváltozott a helyzet. A tulajdonos kertjében vizes hordó volt a v i r á g o k locsolására, csirkéi előtt pedig itató v á l y ú . Méheim első dolgu wz volt, hogy ellepték ezeket. Fekete volt a víz a tolongó méhektől, a hordó­ ba sok bele is v e s z e t t A háziak p e d i g átkozták méheimet, átkoztak e n g e m és a g a z d á n a k is u g y a n c s a k kijutott a szemrehányásból, amiért felesége távol­ létében bérbe adta nekem kertet a méhcsaládok elhelyezésére. Azóta min. dig itatót állítok föl a méhek előtt. a

Olyankor, amikor kukoricaszárt v a g y n a p r a f o r g ó s z á r t lehet szerezni, itatóm a t a z z a l r e n d e z e m b e . A szart hosszá­ ban k e t t é h a s í t o m és a v i z e t l a z á n b e ­ dugott, lyukas mézesbödönből v a g y fa­ zékból abba eresztem. A szár ferdén áll, felső v é g e a c s e p e g ő a l a t t , alsó v é g e a földön. A k u k o r i v a szárat a csomók­ nál m é g m e g is f a r a g o m e g y kicsit, h o g y a v í z előre jusson. A m é h e k s z e ­ retik az i l y e n i t a t ó t . S z í v e s e n s z á l l n a k rá. A k i a k a r j a , többet is k ö t ö z h e t e g y ­ más alá k é t földbe v e r t k a r ó r a . ( M é h é ­ szet 1944.) Sebstyén Pál * Valamikor Boczonádi hívta föl a ma-^ gyar méhészek figyelmét arra, hogy a

124

vándortanyán minél hamarabb ki k e l l b o ­ csátani a méheket, mert a késés m é z v e s z ­ teséget jelent. A megérkezés után hama­ rosan k i n y i t o t t kaptárak súlya többet gyarapodott aznap, mint azoké, m e l y e k neek kinyitása utoljára maradt. Ezért keli a k i j á r ó csukó-záró szerkezetének g y o r ­ san kezelhetőnek lennie. E g y i k méhészlapban pár é v v e l ezelőtt igen érdekes megfigyelés jelent meg. Eszerint nemcsak a g y o r s kinyitás fontos, hane maz is, h o g y a méhész kb. 3 napp&; korábban érkezzék a legelőre. Mérlege? kaptárjainak adatai szerint ugyanis a n é ­ hány napja h e l y b e n l é v ő családok többet gyűjtöttek, mint ugyanakkor az újonnan kibocsátottak. A szállítással megzavart méhek e g y r é s z e sokszor azonnal munkára indul ugyan, de az egész család nyugalma és teljes munkaképessége csak kb. 3 na;o múlva tér vissza. K ö z ö l j ü k adatait: A

h e l y b e n A z akkor szállítót* maradt családnál Jun. 16-án . . + 950 gr —150 gr Jun. 17-én . + 1050 gr — 50 gr Jun. 18-án . . + 800 gr -^300 gr Július 22én . . + 1150 gr —300 gr Július 23-án . . 1600 gr + 150 gr Július 24-én . . 4- 850 gr +450 gr Július 25-én . . + 600 gr + 700 gr Természetesen n e m k ö v e t k e z i k ebből, hogy a méhész j ó v a l a l e g e l ő megnyílta előtt megjelenjék és prédára éhes méhei közt rablás törjön ki. Csak akkor érdemes útra kelni, amikor m á r némi hordásra k i ­ látás van. K i v á l t a t a r l ó v i r á g kényes. K ö n n y e n becsapja a méhészt, ha i d ő előtt letelepszik m é h e i v e l . (Méhészet 1944) MÉHÉSZTESTVÉRÜNK! Akarod, h o g y l a p n n k 32 oldalon j e l e n j é k m e g ? K ü l d j e d be a z o n n a l a 300 lejes t a g d í j ­ hátralékodat!

„ROMÁNIA APICOLÁ" A Romániai Központi Móh'-sz Egylet hivatalos közlönye

Bucuresti, Casu^a Postai a. r>25 Kitűnően szerkeszteti román nyelvű szak­ lap. Megjelenik havonta. Előfizetési díja évi 300 lej. Postatakarék csekkszám : 12934

BETEG/ÉGEK .KÁRTEVŐK Az állategészségügyi törvény rendelkezései a méhek fertőző betegségeire A z 1944. é v i 840. számú, az állategész­ ségügyről szóló módosított t ö r v é n y 7. sza­ kasza a méhek Jcöítésrothadását, rühösségét és vérhasát a h i v a t a l b ó l jelentendő tertőző állatbegségek k ö z é sorolja. U g y a n ­ azon t ö r v é n y 80. szakasza úgy r e n d e l k e ­ zik, hogy ezekkel a betegségekkel fertő­ zött családok megsemmisíthetők. A 83. szakasz 6. bekezdésének e) pont­ ja a megsemmisített családok becsértéké­ nek 100%-os megtérítését rendeli, m í g az f) pont értelmében ugyanilyen mérvű kártérítés jár a megsemmisített vészter­ jesztő tárgyakért. Ugyanezen törvénysza­ kaszon azonban megszorítást is tartalmaz melynél fogva a földművelésügyi minisz­ térium ezen szakasz alapján é v e n k é n t és vidékenként megállapítható állatfajok és csoportok szerint abban az évben k i f i z e t ­ hető kártalanítás l e g y n a g y o b b összegét. Ha a t ö r v é n y kártalanításban részesíti a fertőző méhbetegségek miatt kiirtott családok tulajdonosait, természetes, h o g y kötelességeket is r ó reájuk. í g y a törvény 4. szakasza a méhek tu­ lajdonosait is kötelezi, h o g y a községi elöljárónál v a g y közvetlenül az állami ál­ latorvosnál késedelem nélkül bejelentsék ahányszor valamely, a törvény 7. szaka­ szában felsorolt betegséget, annak vagy csak a fertőzésnek gyanúját is észreveszik. Ez a kötelezettség egyaránt kiterjed az állatok tulajdonosára, gondozójára, pász­ torára és birtoklójára is. U g y a n e z e k k ö ­ telesek a felmerült elhullási v a g y m e g ­ semmisítési (kiírtási) eseteket és azok k ö ­ rülményeit is bejelenteni, egyidejűleg p e ­ dig és a hatósági intézkedések m e g t é t e ­ léig a beteg, beteggyanus v a g y fertőzésre gyanús állatokat (bogarakat) az egészsé­ gesektől elkülöníteni. M i sem természetesebb, mint az, h o g y a törvény a községi elöljáróságnak is k ö t e ­ lességévé teszi, h o g y bármilyen módon tudomására jutott fertőzési vagy gyanús eseteket részletes k ö r ü l m é n y e i v e l azonnal jelentse az illetékes állami állatorvosnak, egyidejűleg pedig alkalmazza azokat az slőzetes óvintézkedéseket, amelyeket a törvény megszab. A z állami állatorvos v i ­

szont késedeleim nélkül a helyszínére utaz­ va egyedül, v a g y az általa hatósági sze­ mélyekből megalakítandó bizottsággal együtt elrendeli a t ö r v é n y e s elfojtó i n t é z ­ kedések alkalmazását. A bizottság m u n ­ kálataiban az érdekelt fél is részt vehet, sőt a határozat ellen a m e g y e i állatorvos szakértői v é l e m é n y é t is kérheti. H a f e l ü l ­ vizsgálat az elölj á r ó állatorvos m e g á l l a ­ pítását megerősíti, a felülvizsgálat k ö l t s é ­ geit a felszólalónak k e l l hordoznia, e l l e n ­ kező esetben az államot terheli. A t ö r v é n y 45. szakasza az elfojtó i n t é z ­ kedéseket sorolja fel, m e l y e k között a l e g ­ súlyosabb, h o g y az elkülönítés v a g y zár alá rendelt állatoknak (bogaraknák) e rendel/cezés alóli elvonása azoknak kárté­ rítés nélküli megsemmisítését vonhatja maga után. A z állategészségügyi t ö r v é n y v é g r e h a j ­ tási utasítása b ő v e b b e n tárgyalja a f e n ­ tebb elsősorolt intézkedéseket,, a m e l y e k ­ ből az alábbiakat j e g y e z z ü k m e g : A 461. szakasz alapján a m e g y e i f ő á l latorvos a gazdasági k a m a r á v a l , a gazda­ sági i n t é z m é n y e k k e l és a méhész e g y e s ü ­ letekkel (méhészkörökkel Szerk.) e g y e t é r t ­ ve, egy vagy több szakértőt jzlöl ki, akik az állatorvosi szolgálattal együttműköd­ nek a fertőző méhbetegségsk leküzdésé­ ben. A szakértők kiszállási költségeit, n e ­ vezetesen a tényleges utazási költségeket és a minisztérium által megállapított na­ pidíjat a földmívelésügyi minisztérium fizeti, de az útiszámlákat az a hatóság k e l l hitelesítse, a m e l l y e l a szakértő e g y ü t t m ű ­ ködött. A végrehajtási utasítás 462. szakasza ar­ ra kötelezi a méh tulajdonost, h o g y a b e tegséget a községi elöljáróságnak és a. szakértőnek is bejelentse és úgy neki. mint az állatorvosnak rendelkezésére b o ­ csássa mindazon eszközöket és segítséget, amelyek a beteg, beteggyanus és f e r t ő zésre-gyanus kaptáruk átvizsgálásához szükségesek. A 464. szakasz azt rendeli, h o g y ha az állatorvos a szakértő közreműködését szükségesnek tartja, őt idejében értesíti érkezésének napjáról és órájáról és m e g -

125

hívja, hogy a vizsgálatban vegyen részt. Bakteriológiai vizsgálat céljából költés­ rothadás vagy gyanúja esetén beteg fiasítású lépdarafoot és 2—3 tucat méhet kell a laboratóriumnak beküldeni. Rühösségnél 2—3 tucat beteg méhet vagy méhullát kell küldeni. N o s z e m a - k ó r n á í (tavaszi hasmenés) úgy beteg, mint látszólag egészséges méhek (3—4 tucat) is bekül­ dendők, h o g y a betegség aránya is meg­ állapítható legyen. H a azonban a hasme­ nés már kiterjedten megállapítást nyert a betegség százalékos arányának m e g h a t á ­ rozása szükségtelen. A szakértő kötelessége a betegség élter­ jedésének megállapítása, mely célból o méhek repülési körzetébe eső minden b e ­ teg és gyanús kaptárt meg kell vizsgálnia. A fertőzött méhesből származó méz,, család, lép, kaptár és eszköz eladását, ajándékozását vagy kikölcsönzését meg Kell tiltani. A z üres kaptárokat, lépeket, k e r e t e k e t és minden edényzetet olyan h e l y i s é g b e kell elzárni, a m e l y b e a méhek nem hatol­ hatnak be. A fertőzés v e s z é l y é n e k kitett k ö r z e t b e n levő méhtulajdonosökat f i g y e l m e z t e t n i k e l l a röplyukak olyan módú szűkítésére, ami megakadályozza i d e g e n — fertőzött — m é h e k behatolását. U g y a n a k k o r állandóan figyelni tartoznak m é h e i k t e v é k e n y s é g é t és távoltartani minden olyan körülményt, ami mézrablást idézhetne e l ő . A betegség kiterjedésének felderítése során a vadon települt családokat is fel kell kutatni és mindazokat m e g s e m m i s í ­ teni, a m e l y e k a betegség legkisebb j e l é t is mutatják. A fertőző méhbetegségek leküzdését és megelőzését a végrehajtási utasítás 466—468 szakaszai írják elő a k ö v e t k e z ő ­ képp: A KÖLTÉSROTHADÁS Költésrothadásra vonatkozóan: nem sza­ bad ismeretlen származású családot, v a g y anyát a méhesbe befogadni és n e m szabad ismeretlen eredetű mézet a bogarak v a g y a fiasítás táplálására csírátlanítás nélkül felhasználni; használt kezelési eszközök csak alapos fertőtlenítés után v e h e t ő k nasználatba. A költésrothadás elfojtásának k ü l ö n l e ­ ges módja, v a g y a fertőzött család m e g ­ semmisítése, v a g y raj állapotba v a l ó h e ­ lyezés alaposan fertőtlenített v a g y t e l j e ­ sen új és üres kaptárba, ahol a méhek teljesen új lépeket építenek. A rajállapotba v a l ó helyezés, m i n t k ö l ­ tésrothadás elleni védekezési módszer az alábbi tapasztalaton alapul:

126

A költésrothadás a fiasítás betegsége, mely iránt a kifejlődött méhek n e m f o g é ­ konyak, hanem csak mechanikai terjesztői a fertőző-anyagnak. Ha új kaptárba h e ­ lyezik át őket, ahol új lépeket k é n y s z e ­ rülnek építeni, ezek elkészültéig majd a peték lerakásáig illetve a betegség iránt egyedül fogékony új fiasítás kifejlődéséig elveszítik fertőzést közvetítő tulajdonsá­ gukat és tökéletesen egészséges családot alapítanak. A h h o z , hogy a méhek megszabaduljanak a nyelőcsőben, i l l e t v e torkukban hordozott fertőző méztől 24—48 órára élelem nélkül egy m e g f e l e l ő dobozban vesztegzár alá helyezendők. Ezen elkülönítés után he­ lyezhetők csak át egészen új v a g y alapo­ san fertőtlenített olyan kaptárba, a m e l y ­ ben a keretek is újak és üresek, legfel­ jebb e g y i k sarkukban v a n új műlépdarabka beillesztve. A z építkezés kezdetén

A

nyúlós költésrothadás

felismerése

a m é h e k e t v a g y cukorszörppel v a g y csírátlanított mézzel kell etetni. Csak népes, élénk családot érdemes rajállapotba tenni tavasszal v a g y nyáron. Ott, ahol a betegség nagyobb elterje­ dést nyert, ajánlatos valamennyi családot szerre-szerre rajoztatni, ü g y e l v e n e h o g y ilyen alkalommal a fertőzött és egészsé­ ges családok bogarai összekeveredjenek. A RÜHÖSSÉG A méhrühösség kezdeti szakában ered­ ményesen alkalmazható az A n g e l l o z - f é l e kezelés, amely metilsalicilat elpárologtatásából áll, v a g y a Frow-íéle kezelés, m e l y ­ nél az elpárologtatandó anyag összetétele: 2 rész mirban (nitrobenzen) esencia, 1 rész safrol és 2 rész benzin. A z A n g e l l o z féle anyag nyitott ü v e g b ő l könnyen p á r o ­ log, m í g a F r o w - f é l e anyag 20—30 cseppjével vastag flaneldarabot k e l l átitatni és ezt a keretek tetejére teríteni.

Erősen fertőzött családot kéngázzal k e l l elölni, majd elégetni v a g y elásni, a viaszt forrón beolvasztani, a kaptárt, eszközöket és kereteket erősen fertőtleníteni. A NOSZEMA Noszemás hasmenés esetén a beteg és fertőzött családokat megöljük, elégetjük és elássuk, m e r t a gyógyítása kilátástalan. Hasmenés nélküli, kezdeti megbetegedés esetén, ha a fertőzés m é g n e m érte e l a család 50%-át, a mesterséges rajoztatás eredményhez, gyógyuláshoz vezethet, ha a bogarak i g e n j ó táplálékot bőséggel kapnak. A müraj táplására ajánlható 1 kg. szörp, m e l y b e 1 kiskanálnyit adnak az alábbi k e v e r é k b ő l : 10% eukaliptus és 90% borszesz. L e h e t más fertőtlenítőszert is h o z z á k e v e r n i a csirátlanított mézhez, vagy szörphöz, m é g pedig 0.5-1 ezrelékes naftolt v a g y salolt. Rajosítás esetén a családnak új, e g é s z ­ séges anyát kell adnunk, m e r t az anya is lehet fertőzött. A végrehajtási utasítás 469. szakasza alábbiakat rendeli e l : Költésrothadással fertőzött m é z e t a b o ­ garak etetésére felhasználni nem szabad. Ez v a g y étkezésre, v a g y élelmiszer k é s z í ­ tésre használható. Rühösséggel, v a g y noszemával fertőzött méz emberi fogyasztásra korlátozás n é l ­ kül felhasználható. M é h e k etetésére csak akkor használható, ha e g y e n l ő arányú v í z ­ zel k e v e r v e legalább 15 p e r c i g forralták. Fertőzött, v a g y gyanús viasz csak o l ­ vasztott állapotban adható ki. I l y e n viaszt műlép készítésére felhasználni tilos. Szalmából készült kasok és kis-értékű eszközök elégetendő!?. Fából készült kaptárak és k e r e t e k 5 % os forró mosószódával (nem marószódával) súrolandók és szikkadás után forrasztó lámpa s e g é l y é v e l k e z d ő d ő b á m u l á s i g h e vítendők. Minden berendezési t á r g y (a méhes fala, asztal, padlózat, kerettartó ládák, stb. 5 % os forró mosószódalúggal súrolandó és f o r ­ malinos oldattal bevonandó, utána esetleg újonnan befestendő. A f o r m a i m b ó l 1 e v ő ­ kanálnyit kell önteni 1 liter v í z b e . A méhes körül a földet mészvízzel kell átitatni. A méhész ruháit ki kell mosni és forró vasalóval kivasalni. A ZÁRLAT FELOLDÁSA A 470. szakasz a zárlat feloldását m e g ­ engedi, ha a fertőzés körletében nincs m á r egyetlen fertőzött család és a fertőtlenítés megtörtént. Költésrothadás fennállása esetén az iméntírtakon k í v ü l a zárfeloldásig m é g 6

hétnek k e l l eltelnie, természetesen újabb esetek felmerülése nélkül. A z elmondottak ellenőrzésére a méhészEzakértő az állatorvostól megbízást k a p ­ hat. A z ismertetést azzal zárom, h o g y ahol még n e m j e l ö l t e k k i szakértőket, állapod­ janak m e g személyükben és n e v e i k e t m i n ­ den m e g y é b e n v i d é k e k (járások) szerint közöljék a m e g y e i főállatorvosi hivatallal, valamint egyesületünkkel, h o g y a lapunk­ ban hírül adhassuk. Ü g y a méhészek, mint a szakértők k ö ­ zös egyetértéssel mindent kövessenek el a fertőző méhbetegségek felderítése és l e ­ küzdése érdekében. Kolozsvár. SZEGHŐ DÉNES A FELSÖHÁROMSZÉKI EME MÉHÉSZ­ K O R a költésrothadás leküzdésére b e a d ­ vánnyal fordult a H á r o m s z é k v á r m e g y e i állategészségügyi hivatalhoz és ennek e r e d ­ ményeként április 19-én kelt 379-es számú leiratával f e l h í v t a az összes állategész­ ségügyi tisztviselőket, de a f ő s z o l g a b í r ó ­ ságokat is, h o g y adjanak m e g minden se­ gítséget a méhészkör megbízottjainak a ragadós költésrothadás felkutatásában. T e k i n t e t t e l arra, hogy egyesületünkhöz több h e l y r ő l érkezett jelentés a ragadós költésrothadás felléptéről, felhívjuk úgy méhészköreinket, mint tagjainkat, hogy ahol ilyen esetek fordulnak e l ő hasonló módon járjanak el, m e r t a hivatalos szer­ vek munkánkban minden támogatást m e g ­ adnak és ezáltal megakadályozhatjuk a költésrothadás t o v á b b terjedését. E R E D M É N Y E S H A R C O T indított a k ö l ­ tésrothadás ellen az E M E M a r o s v á s á r h e l y és v i d é k e M é h é s z k ö r e . A m e g y e területén mint a szomszédos kisküküllő m e g y é b e n egészségügyi felülvizsgálatokat szervezett be és az ellenőrző csoportokat anyagilag Is támogatta. Á p r i l i s 17., 18-án R a d n ó t községben 23 méhészetet v i z s g á l t át Katsó Sámuel, Far­ kas József, Miklós Pál és Bárdi István. 9 méhesben összesen 19 családnál találtak ragadós (nyúlós) költésrothadást. A z állatorvossal f e l v e t t é k a kapcsolatot a családok megsemmisítésére. Á p r i l i s 24 és 25-én 14 méhésztestvérünk indult 4 csoportban 9 község ellenőrzésére. Radnót k ö z s é g b e a k ö r szakközegeit a fertőtlenítő készülékkel kiküldi, h o g y a községben levő 150-—160 kgr. tömbviaszot fertőtlenítse. A hatóságok részéről mindenütt j ó i n d u ­ latú támogatásban és méhésztestvéreink részéről szives fogadtatásban v o l t részük Méhésztestvéreink, kövessük példáju­ kat!

127

JÚNIUSI -TENNIVALÓ*, A h á n y méhész; az április 17-i n a g y fagy óta m i n d lehorgasztott f ő v e l jár. B i ­ zony amilyen j ó l indult, olyan hirtelen, e g y i k napról a másikra, apadtak ki n e k ­ tárforrásaink. Méhcsaládjaink kezdték k i ­ dobálni a kiterjesztett fiasítást és E r d é l y minden zugából megindultak az újbóli cu­ korigénylések. . . M i t tehettünk? Biztattunk mindenkit, hogy borura derű k ö v e t k e z i k , a szénaiüvek pótolják az elmaradt hordást! Jós­ latunk részben bevált, a baltacím kitett magáért. Védett, szélmentes fekvésben,

ládoknál.' A felső röplyukat őrizték mint-"*;?* egy bevehetetlen b á s t y á t . . . és í g y tovább. •• N e folytassuk, nézzünk inkább a j ö v ő b e : mit hoz június? A százéves naptár szerint: az egész h ó ­ nap meleg, 20-ika után több zivatar és záporesők. Herschel szerint: június 6-ig szép na­ pos, 7—14. között felhős a hó második fele nagyon meleg. H i d e g e t egyik sem jósol s akkor a ha­ vas az idén jobban bevállik, mint a ta­ v a l y . Sokon már elindultak régi kipróbált

Ha nem segít a r o v á t k o l t k e r é k v a g y v i l l a n y á r a m (vidéken akkumulátor), '/s cm-es műlépcsíkot ragasztunk a drótra meszes talajon j ó l mézelt s ahol n e m v á g iák le túl korán, sok télire v a l ó t g y ű j ­ töttek szép rózsaszín v i r á g a i b ó l . Fel a fejjel, Méhésztestvérünk! R e n g e ­ teg módon alkalmazkodhatunk az időjárás szeszélyeihez. A sors alaposan m e g l e c k é z ­ tetett, de aki nyitott szemmel járt, sokat láthatott és az okos tanulhatott belőle. Hol dobálták k i a fiasítást? A h o l nem volt elegendő tartalék, ahol n e m hagytak meg az előző őszön l e g k e v e s e b b 20 kg. telelő lépes mézet! H o l találtunk meghűlt fiasítást? A h o l 2—3 l é p utcát takaró családocskát akartunk a főhordásra kevés élelemmel törzscsaláddá erőltetni, ahol a kaptárak h i d e g e k és a tavaszi jó m e l e g takarót időelőtt elszedtük? H o l tört ki rablás? A alsó kijárónyilású g y e n g e csa-

128

akkor

vándortanyájukra s helyesen cselekedték. Jegyezzük meg, hogy a havasi m é h l e g e l ő is záros határidőhöz van kötve! A málna virágzása az idén június 5—10-én k e z d ő ­ dik, a tengerszint feletti magasság szerint s 20—25-ig tarthat. A füzike v a g y deréce, székelyesen a vágásvirág előreláthatólag június 15-—20-án kezd v i r í t a n i és 1—lVs hónapig tart. A két mézelő n ö v é n y tehát pár napig együtt, mézel s ha j ó idő járja, mintahogy jósolják, akkor napok alatt hordják m e g a mézüret. Mielőtt letele­ pednénk, a havason is alaposan nézzünk körül: 1. Ahol legeltetik a vágást világért se maradjunk. A méheknek sok-sok hold számra, milliárd v i r á g szükséges v a l a ­ mire v a l ó hordáshoz.

2 . ^ ' . helypénzt egységesen alkudjuk ki clőrékéiiegtöbb 20 dekát Ígérjünk termelő csaw, télként. Ez bőven kárpótolja a tu' l a j < ^ a l g k a t azért a k e v é s fűtaposásért, amífSés^feptárak körüli szorgoskodással okojií Ko7fl$Ai nem kirándulásból v á n d o r o K á j á r á s i m az amúgy kárbavesző terAndr^tSset óhajtjuk a nemzetgazdafi Viner * 'megmenteni, 'rhelyi alsó'Vs kitűnő alkalom az építte'ke Ferenc, alyi M . K . - b e n ismertetett '•ás és Györfne feledkezzünk meg. M á s s ái tác".v- gfeszi g y keret is. A mellé rakjuk s hetenként k i v á g j u k ^ ' é p í t e t t lépet. K i t ű n ő „ h ő m é r ő j e " ez a •^ílÉjSÍir nangulatának és egyúttal a g y ü j v t é ^ K 'is 'tájékoztat. A fészek kereteket 4 ^ i á l a t t újítsuk meg, tehát családonként ^^''egész műlépet építtessünk ki m é g ha *jS8@k' * l lépállományunk. Sok b e , l | g f e p e k ^ v e s s z ü k elejét és bogaraink is fépOTíÖibek lesznek. A fejlettebb bogár többet hord! ;

v

e

u

r

e

s

asz

;

s

e

n

n

e

A rnűlép beragasztása előtt drótozzuk be elég sűrűn a kereteket. Sohasem tud­ juk mikor kerekedünk fel v á n d o r o l n i . N a g y útnál a v é k o n y 0.4-es galvanizált drót gyakran leszakad. Használjunk 0.6 mm-eset. Egyesületünk ajándék rajainál az idén Vágó Ferenc é r m i h á l y f a l v i híres vándorméhésztestvérünk tapasztalatai n y o ­ mán 0.8-as drótot használunk. Bizonyára nem szakad majd le és kis ügyességgel ezt is besülyeztethetjük. Ha nem segít a rovátkolt kerék, v a g y v i l l a n y á r a m ( v i d é ­ ken akkumulátor) akkor félcentis m ű l é p csíkot ragasztunk a drótra. A méhek hiba nélkül építik ki. Júniusban neveljünk anyákat, de j e ­ gyezzük meg, h o g y csak akkor érjük el célunkat, ha egyúttal a nemesítés céljait is szolgálja. A törzsköny alapján v á l a s z szuk ki legjobb családunkat s onnan v e ­ gyük a tenyész anyagot. E g y i k n a g y o n n é ­ pes rajzásra készülődő családunkat n e v e z ­ zük ki dajka családnak. R e g g e l szedjük el az anyát (ha jó pár lépen tartalékba h e ­ lyezzük) és az összes n y í l t fiasítását és anyabölcsőit, délután (estefelé) a tenyész családtól adjunk be a fészek közepébe e g y olyan lépet, amelyen fiatal e g y - e g y és félnapos álcák vannak (akkorák, m i n t a nyomtatott — O — betű). A z anyátlanságát érző család mohón kap a beadott t e ­ nyész anyagon és rengeteg p ó t a n y a g b ö l ­ csőt húz, sajnos elég rendszertelenül. H a a hordás megszűnne, esténként etessünk. Későbbi munkánkat, a bölcsők szétosz­ tását könnyítjük meg, ha a beadott te~ nyészkeretet kiflialakban visszavágjuk, a másfélnapos álcák határvonalán és az ál­

cákat megritkítjuk. Csak minden harma­ dikat hagyjuk m e g . A lép másik felén p e ­ dig m i n d kipiszkáljuk. K e z d ő a n y a n e v e l ő k n e k ajánlom, hogy kísérletezzenek bár egyszer ezzel a l e g ­ egyszerűbb módszerrel. K i l e n c nap múlva gyönyörű fedett anyakölcsökhöz jut és k é t - h á r o m lépes kis „ k ö l y ö k " családokkal szétosztva, a k i k e l ő anyákat pároztathatja, majd a hátukon színes ezüstpapirral m e g ­ jelölheti. A z anyanevelésnek m é g rengeteg f o r ­ télya van. A z idén kipróbáltuk dr. ösösi Pál Zoltán eredeti módszerét. A hidas viasz hasábba közvetlenül sülyesztettük az anyabölcső kezdeteket és ebbe raktuk a t a v a l y 77.5 kg mézet adó családtól a másfélnapos álcákat. A z ötödik nap v a n a dajkacsaládnál és eddig kitűnő ered­ ménnyel kecsegtet. Igaz, hogy 2 k g . cuk­ rom bánja. A z - e s ő s , h i d e g időben ennyit már megettek. Befejezésül megemlítjük a mézharmat­ ról beérkezett jelentéseket. E l ő r e látható volt. Esős időben a n ö v é n y e k g o m b a b e ­ tegségei, m í g száraz időben a r o v a r e l l e n ­ ségek szaporodnak el. A z eső előtt annyi v o l t a levéltetü, hogy valósággal szurtos v o l t édes ürüléküktől, izzadmányuktól a szilva, hárs, szil és egyes h e l y e k e n a f e ­ nyő, thuja l e v e l e . M é h e i n k r e g g e l e n t e szor­ galmasan járták. A f e n y ő t és thuját egész nap. Tartalékolásra azonban m e g f i g y e l é ­ seink szerint n e m került sor. Ha azt lát­ nánk, h o g y a fészekbe m é z h a r m a t m é z k e ­ rülne, feltétlenül pergessük ki, m e r t t e l e ­ lésre n e m alkalmas. A m i k o r a téli m é z koszorut jóféle ( v e g y e s v i r á g , gyümölcs, akác, hárs) mézből m á r megalkották, a mézharmatnak örvendhetünk. Naponta 1—2 k g - o t , sőt többet is behordanak. Ausztriában a F e k e t e - e r d ő b e — ahonnan a Duna e r e d — külön v o n a t o k o n viszik a méhcsaládokat, a m i k o r az időjárás k e d ­ vez . . . a tetünek. A m é z h a r m a t m é z g y o r ­ san cukrosodik, ezért pergessünk mielőbb, m e r t ha megkésünk, sok gondot okoz a kiáztatása. Ismételjük, a mézharmatot csak teli f é ­ szekkel használjuk ki, v a g y teleljük cuk­ ron a méheket. Kolozsvár. Dr. Szövérdi Ferenc.

Fontos! MÉHÉSZTESTVÉRÜNK! Akarod, h o g y l a p u n k 32 o l d a l o n j e l e n j é k meg? K ü l d j e d be a z o n n a l a 300 lejes t a g d í j ­ hátralékodat!

129

EGYE/ÜLE

•4

Uj méhészkörölc Szászrégen és v i d é k e méhészei önálló méhészkört alakítottak. M á r c i u s 8-án, ami­ kor e g y j ó l sikerült méhésztanfolyam v i z s ­ gáját tartották, alakuló gyűlésre ültek össze. A gyűlésen m e g j e l e n t a M a r o s v á s á r ­ hely és V i d é k e M é h é s z k ö r részéről K a t s ó Sámuel elnök és Zajzon. Géza titkár is. A méhészkör fontosságát Z a j z o n Géza is­ mertette. Rámutatott, h o g y gazdasági v i ­ szonyunk m e g k í v á n j a az öntudatos m é h é ­ szek helyi szervezkedését is. E r d é l y b e n a méhésztársadalom érdekeit é v t i z e d e k óta az Erdélyrészi M é h é s z Egyesület v é d t e és az E M E v a n h i v a t v a ma is, h o g y az e r dlyi méhészeket e g y zárt e g y s é g b e t ö m ö ­ rítve, községenként is külön csoportba, méhészkörbe beszervezze. A z alakuló k ö z g y ű l é s a felolvasott szer­ vezeti szabályzatot e g y h a n g ú felkiáltással elfogadták és megalakították a „ R é g e n és V i d é k e " E M E Méhészkört. A j e l ö l ő b i z o t t ­ ság előterjesztésére a k ö v e t k e z ő tisztikart választották: díszelnök: Branea Gavril, Petelea nyug. lelkész R é g e n és K a t s ó Sá­ muel M a r o s v á s á r h e l y ; elnök: Szabó István Régen, a M N S z kulturbizottság elnöke; ü g y v e z e t ő elnök: Szabó Kálmán méhész R é g e n ; alelnökök: Punus Petru asztalos és Bohanek József méhész; titkár: Theü Ká­ roly szűcs; j e g y z ő : Bálint Paul ny. j e g y z ő , pénztárnok: Garai László cukrász;; e l l e n ­ őrök: Bayer Antal, kisgazda, Sófalvy Gyula kisiparos, Gábor Sándor késes; választ­ mányi tagok: P é t e r Ferenc asztalos, Péter Sándor cipész, Dr. IVicidescu V a s i l e o r v o s , Chereches Gavril csizmadia, Horga Vasile közjegyző, Kádár Ignáczné, özv. Rácz Istvánné és Vorosciuc Miklósné háztartás­ beli, Nyiri József kisgazda Apaiina, Sántha Gyula kisgazda Vajdaszeg, Moldovan luliu lelkész Radnót, Kóréh Sándor j e g y z ő Bátos. A z új vezetőség n e v é b e n Szabó Kálmán ü g y v e z e t ő elnök mondott köszönetet R ö v i d d e l a R é g e n és V i d é k e E M E m é ­ hészkör alakulása után március 15-én l e l ­ kes méhésztársak megalakították a „ M e zőbándi E M E M é h é s z k ö r t " is, a k ö v e t k e z ő v e z e t ő s é g g e l : E l n ö k : Gálfalvy János, al­ elnök: Szép Antal, j e g y z ő - t i t k á r : Bálint

130

V'.ítizték m i í w és í g y tovább^L Lajos, pénztáros: Ráduly jövőbbv i z s g á l ó k : Dr. Imreh B a n L . . renc. A z .E. M . E. i g a z g a t c v á l í & í S 6 | r * \ Kovrig Sándor mérnököt delegálta az~aTti4 ' kuló közgyűlés. .••>••%'. A z újonnan megalakult Méhésakör ö s ­ szejöveteleit a Református Kulturh-isöan. fogja mindenkor megtartani. «• A z udvarhelyszéki mehessek , mjfr&áflii 12-én alakították m e g az L dvairiielyi E M E Méhészkört. A városháza nagytejmiében több százan g y ű l t e k össze. Egyesületünk központja részéről Bende Béla nemzet­ gyűlési képviselő, E M E elnök jelent meg, a mezőgazdasági kamarát Potcava János igazgató, Székelyudvarhely városát Dobos János polgármester, a R o m á n M u n k á s ­ pártot Kiss Lőrinc a gazd. bizottság v e z e ­ tője, a M a g y a r N é p i Szövetséget T é l i La­ jos gazdasági felelős képviselték. A z E r ­ délyi M a g y a r Gazdasági Egyesület részé­ ről Herczeg Tibor kirendeltségvezető j e ­ lent meg, aki az előkészítés nehéz munka­ ját oly lelkiismeretességgel v é g e z t e . A demokratikus szervezetek képviselőit, v a l a m i n t a m e g j e l e n t méhészeket Herczegh T i b o r üdvözölte, majd a gyűlés k o r ­ elnökének Lakatos T i v a d a r s z é k e l y u d v a r ­ helyi, közszeretetnek ö r v e n d ő méhész­ apostolt kérték fel. A z alapszabály ismertetése után az ala­ kuló közgyűlés óriási lelkesedéssel m o n ­ dotta ki a méhészkör szükségességét és egyúttal megalakitottnak nyilvánította. Ezután a gyűlés Bakó Károly, Barabás Balázs, Gyulai Árpád, Herczegh Tibor, Hurubás János, Kis Lőrinc, Pál Dénes, Szabó Mózes, Téli Lajos és Vizi Péter sze­ m é l y é b e n jelölőbizottságot küldött k i azzal a meghagyással, h o g y a v e z e t ő s é g b e olyan személyeket ajánljanak, akik jó méhészek, de egyúttal jó demokraták is>. A jelölőbizottság előterjesztésére e g y ­ hangúlag a k ö v e t k e z ő vezetőséget válasz­ tották m e g : Elnök: Petres István S z é k e l y ­ udvarhely, alelnökök: Bálint Albert Rugonfalva és Gyulai Árpád K o r o n d , titkár és pénztáros: Herczegh Tibor E M G E k i ­ rendeltségvezető, számvizsgálók: Bakó Károly, László János Farcád, és Fehér Eleá

b

b

a

z

T

h

o

! f

í J , ; •*. •

mer Székelyudvarhely, központi választmenyi tag: Pstres István, választmányi t a o k : a keresztúri felső járásból Dömös Árpád és Pál János, a keresztúri alsó j á rásból Koncz József és K i s s Dénes, az cklándi járásból Benczédi Márton és Vá­ sárhelyi András, az udvarhelyi felső já| rásból Víner Márton és Jakab Gyula, az f udvarhelyi alsó járásból Szibó Mózes és [ Szőke Ferenc, a parajdi járásból Balázs > András és Györfi Mihály.

'. [

: :

;

a

A választások után Bende Béla az E M E országos elnöke hatalmas beszédben v á ­ zolta a méhészeket érdeklő kérdéseket. Szólt a méhlegelők feljavításáról, a v á n ­ dorlásról, az egyszerűen kezelhető Stan­ dard típusú kaptárak olcsó f o r g a l o m b a ­ hozataláról, a műlépprés beszerzésének megszervezéséről, a méz mint néptáplá­ lékról, majd a méhészet jelentőségéről bel- és külpolitikai vonalon. Beszédét így fejezte- be: Ha ez az álta­ lános, lelkesedés amit az udvarhelyi mé­ hészek között mostan tapasztalhatunk nemszalmaláng, hanem komoly valóság, akkor nem hiába alakult meg a méhészkör. Kívánom ennek a megalakult métiészkörnek, hogy olyan demokratikus szervezetté váljon, mely a haladás és világbéke szolgálatában komoly és eredményes erő­ feszítéseket tehessen!

A hozzászólások során elsőnek Berényi Margit Szentegyházasfalui ..méhész mat­ róna" szólalt fel, ki összefogásra szólí­ totta fel a m e g y e méhészeit, majd kitért a ' méhek teával való itatására, m e l y e t az oroszoktól tanult. Dömös Árpád és Bartalis István a mindjobban terjedő költés| rothadásra hivták fel a f i g y e l m e t és k é r I lék, hogy a kormányzatunk biztosítsa r e n : deletileg, hogy minden méhész évente k ö ­ teles legyen megvizsgáltatni szakértővel a családjait. Csak egészséges, megvizsgált családot lehessen költöztetni e g y i k k ö z ­ ségből a másikba. Méhésztestvéreink további felszólalá­ saikban a méhlegelő idei hiányáról b e ­ széltek, majd megvitatás alá került a szövetkezeti kérdés, melyet bőven és ért­ hetően megmagyarázott Bende Béla n e m ­ zetgyűlési képviselő. E M E elnök. A g y ű ­ lés lelkesedéssel vette a szövetkezés gon­ dolatát és ezzel az alakuló gyűlés v é g e t Délután a vendégek és helybeli méhé­ szek megtekintették és tanulmányozták Pctres István és Fehér Elemér helybeli méhészetét, ahol sok egyéni ötlettel és gyakorlati megoldással találkoztak. A z U d v a r h e l y i E M E Méhészkör c í m e : E M E Méhészkör E M E kirendeltség címén Odorheiu, Str. Kossuth Lajos N r . 13.

F E L H Í V Á S ! Egyesületünk felhívja H á romszékmtgye az Orbai és K e z d i járásba tartozó méhésztestvéreket, h o g y ü g y k e z e ­ lés szempontjából a Felsőháromszéki M é ­ hészkör kötelékébe tartoznak és í g y az E M E tagdíjaikat is ezen méhészkörön k e ­ resztül rendezzék, ha közvetlenül még nem fizették volna be. A méhészkör min­ den hónap első csütörtökjén rendes g y ű ­ lést tart K é z d i v á s á r h e l y e n a ref. tanács­ házban, ahol mindenkor szeretettel v á r ­ ják. E g y b e n közöljük azon K e z d i és Orbai járás községek neveit, a m e l y e k a fenti méhészkörhöz tartoznak: Kezdi járás: K é z d i v á s á r h e l y - T r g . Sacusse, Bereck-Bretcu, K é z d i m a r t o n o s - M a r tinus, Kézdiszentlélek-Sánzieni, SósmezőPoiana-Seraca, Torja-Turia, Álsócsernáton-Cernatul de Jos, Felsőcsernáton-Cernatul de sus, Dálnok-Dalnic, K é z d i a l b i s Albis, Esztelnek-Estelnic, Csomortán-Lutoasa. K u r t a p a t a k - V a l e a Scurtá, Futásfalv a - A l u n g e n i , Ikafalva-Icafaláu, K é z d i k ő vár-Petriceni, Kézdiszárazpatak-Velea Seaca, K é z d i m á r t o n f a l v a - M a r t i n e n i , Kez­ di márkosfalva-Marcusa. Kézdialgás-Mereni. N y u j t ó d - L u n g a , K é z d i s á r f a l v a - T i n o a sa. Kézdiszárazfalu-Sasáusi, O z s d o l a - O j dula, H i l i b - H i l i b , Szentkatolna-Catalina. Imecsfalva-Imeni, Kézdioroszfalva-Ruseni. Orbai járás: Gelence-Ghelinta, H a r a l y Harele, K o v á s z n a - C o v a s n a , Z a b o l a - Z á b a la, Székelypetőfalva-Peteni, Páva-Pava. Zágon-Zagon, Barátos-Brates, CófalvaTufaláu, P á k é - P a c h i a , Papáuti, Csomakőrös-Chiurus, K o m a n d ó - C o m a d á u , SzörcseSurcea, Orbaitelek-Teleehia, Székelytamásfalva-Támasfalau.

KÜLÖNFÉLÉK P I A C I Á R A K . A z akácméz kimaradása miatt az árak kicsinyben továbbra is 300 S50 lej között mozognak, de a kereslet nem növekedett meg, mint pld. a dió iránt, a m e l y i k ára megkétszereződött. A K á r p á t o k o n túl M o l d o v á b a n és M u n t é n i á ban sem Olténiában nem fagyott le az akác és a méhek j ó l gyűjtöttek. Buka­ restben mégis 350—400 lej között i n g a d o ­ zik a méz ára. A napokban kínáltak fris­ sen pergetett, sajnos elég híg mézet a k o ­ lozsvári piacon 200—250 lejért, m e g v e t t é k , mert olcsóbb volt mint a kereskedésekben. A kereskedők csak 180 lejt ígértek, hogy szegény méhészen többet keressenek. A viasz m á r n a g y o b b tétekben került felhozatalra, m e r t a korai rajzás e l m a r a ­ dása miatt nem keresték annyira, az ára 400—600 lej között mozgott. Festékes üz­ letben K o l o z s v á r t jó viaszt adtak 520 l e A műlép változatlanul Marosvásárhe-

131

lyen (Tankónál) 800 l e j , K o l o z s v á r t és N a g y v á r a d o n 950, Bukarestben 1100—1200 tej kg.-ként. M é h é s z e k n é l e g y é b b e n j ó m i ­ nőségű, de n e m fertőtlenített, i l l e t v e o l a j ­ fürdőn felhevítéssel fertőtlenített viaszból tálcás préssel készített műlépet 800 lejért lehet kapni. A rajok ára k g . - é n t egy k g . mülép árá­ val egyenlő. Kevésl eladásról szereztünk tudomást, S z o l n o k - D o b o k a m e g y é b e n . A másfélkilós rajért 1200 lejt adtak. A méhcsaládok ára, rakodó kaptárban 7—8000 lej között ingadozott. N a g y o b b v é ­ tel történt S z o l n o k - D o b o k a m e g y é b e n 10 kiépített Dadant-Blatt kereten mézzel e l ­ látva, kaptár és mézűri k e r e t e k nélkül 3500 lejért családonként, m á s községben (Széken) 8 kiépített mézűri kerettel együtt (kaptár nélkül) 5500 lejért. Országos k a p tárakban a családok ára 4000 lej kaptárral és e g y sor mézüri kerettel együtt. K a s o k vételéről n e m hallottunk. A kaptárok árát átszámítják, mert a hozzávaló vasanyag ( m e g fedéllemez) ára csökkent. A deszkáé m é g nem.

APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetés szavanként 3 lej, keretes hirdetés • cm.-ként 5 lej. Többszöri köz­ lésnél 25% engedmény. E L A D Ó 15—20 méhraj, dekája június­ ban 10 l e j , júliusban 8 l e j , eladó továbbá 10—15 törzscsalád gyékénykasban, a m e n y n y i t n y o m ugyanannyi méznek áráért. Csak v á l a s z b é l y e g e s l e v e l e k r e válaszolok Lukács István Halmágy-Halmeag, Fogaras m e g y e . V Á S Á R O L N É K 300 k g - i g tiszta m é h ­ viaszt. Á r a j á n l a t o t m i n t á v a l e g y ü t t a k ö ­

M

vetkező címre kérek: Antonescu Méhé­ szete, Bukarest, Str. V i r g i l i u 7. szám. A B I H A R M E G Y E I EME MÉHÉSZKÖR N a g y v á r a d Visinszki-utca 27. szám, m ű lépprést keres m e g v é t e l r e 42X32 cm-es, v a g y nagyobb méretben, sürgősen. A N A G Y O B B S E J T Ü M Ü L E P P E L szer­ zett tapasztalatokról kérünk mielőbbi b e ­ számolót azon méhésztestvéreinktől, akik a t o v á b b k é p z ő tanfolyamon V á r a d y Béia ig. vál tag szívességéből kaptak e mülépbői 1—1 országos keretre valót. L a p u n k ­ ban szeretnénk beszámolni róla. H A V A S I M É H L E G E L Ö N nyárára át­ adnám fél holdas bekerített telkemet, szo­ ba konyhás házikóval egészséges mén­ családokkai vándorló méhésznek. Ország­ út mellett, vasúttól 18 km-re. Tőzsér Bé­ la Joseni ( G y e r g y ó a l f a l u ) jud. Ciuc. 30 K G R . O R S Z Á G O S (Dzierzon) kap­ tárba v a l ó lépes méz eladó keretekkel együtt. Kun Gyula Esztény-Stoiana. Jud. Somes. E G É S Z S É G E S állományomból egy csa­ ládot kaptárostól elcserélnék j ó állapotú férfi kerékpárért, v a g y 6500 lejért elad­ nám. P á p a y Zoltán „Litográfia" Kolozs­ vár, Dosztojevszkij (volt Zápolya)-út 12. szám. E L A D Ö 4 soros országos kaptárban több család, családonként 4500 l e j . Tasnádi Ist­ v á n Zsobok ( K o l o z s m e g y e ) Sztána v a g y Sárvásár állomástól '3 k m - r e . A M Á R A M A R O S I EME MÉHÉSZKÖR m e g v é t e l r e keres facéli magot. K é r j ü k azokat, akik b á r m i l y e n kevéssel is ren­ delkeznek és értesíteni óhajtják, fordul­ janak a Máramarosi E M E Méhészkörhöz. C i m : Sighet Rona Jenő címén, Petőfi-utca 18. szám.

ÉHÉSZETI KÖZLÖNY

».vjn-Mji,v.-<^»iaCTrrTJFJ<^-i»^in^i

jti^

Szerkesztőség és kiadóhivatal: R O M Á N I A — Cluj, Str. Republicei N o . 22. K o l o z s v á r , Köztársaság-u. 22. — T e l . : 22-04. Felelős szerkesztő: D r . Szövérdi Ferenc, EME! főtitkár. A Méhészeti K ö z l ö n y t az E. M . E . tagjai 300 lejes évi tagdíj fejében t a g s á g i Illet­ ményként kapják. A z é v k ö z b e n belépők havi 25 lejjel számítva fizessék ki előre tagdíjukat. L a p u n k korábbi számai e l ­ fogytak. — Visszamenőlegesen nem k ü l d ­ hetjük. F e l e l ő s k i a d ó : D r . S z ö v é r d i F e r e n c . M i n e r v a C l u j - K o l o z s v á r . N o . 91'. Fsou. j u d . Cluj — ni'5.