Együtt Egymásért. Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület. Kup Önkormányzata, Kupi Német kisebbségi

Együtt –Egymásért 2010. 1. Szám

www.hkse-kup.atw.hu

Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup

Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület 



 

Portik Péter Elnök Megalakulásunk célja, hogy hosszú távú kulturális értékeket közvetítsünk, és lehetőséget kínáljunk mindenkinek a megismerésre, felfedezésre, játékra, vidámságra, szórakozásra. Lehetőség, a mindenkiben ott rejtőző tehetség, alkotás, egyéniség megismerésére és fejlesztésére. Érték, mely nem szűnik meg létezni; a szépre, a szeretetre, a jóra, az egymás iránti odafigyelés bölcsességére összpontosít. Mottónk az Együtt és Egymásért érzés jelképe, hogy tenni kell a legjobbat lehetőségeink és képességeink szerint. Gyermekeink szemében láthassuk azt a szikrát, ami ajándék; az alkotás, a kifejezés érzelmeink palettáján. Az egyesület szándéka, hogy: 

a sport- és szabadidős lehetőségek biztosítása, szervezése, különösen Kup, Pápakovácsi, Nóráp községekben élő családok, polgárok, fiatalok számára, elsősorban a fent megjelölt három községben élő fiatalok részére programok, táborok, tanfolyamok szervezése,







halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, segítése, számukra szociális életkörülményeiket előmozdító programok, rendezvények szervezése, vezetése, a gyermekek és szüleik egészségmegóvására, környezetvédelmére, a sport és természet szeretetére való nevelés, kiadványok, publikációk, ismertetők szerkesztése, hasonló célokat megvalósító európai civil szervezetekkel való együttműködés és cserekapcsolatok ápolása, Kup, Pápakovácsi, Nóráp kulturális és természeti örökségeinek megőrzése, ápolása, a magyarság és a Magyarországon élő kisebbségek művészeti, kézműves, nép művészeti és az ehhez kapcsolódó életformájának ápolása, azok megismertetése az ifjúsággal, tehetséggondozás és a tehetségek kutatása a sport, művészet, kultúra terén.

E céljai elérése érdekében az Egyesület együttműködésre törekszik Kup, Pápakovácsi és Nóráp községek önkormányzataival, valamint más társadalmi szervezetekkel. Az Egyesület igyekszik felkutatni és megszervezni a célok megvalósításához szükséges pénzügyi és egyéb feltételeket. Közös hittel és tenni akarással elindult egy álom, mely mindenkié.

Kup Önkormányzata, Kupi Német kisebbségi Az egyesület támogatói : Önkormányzat, Kupi Cigány kisebbségi Önkormányzat Pápa és Környéke Szuperinfó 1

Háromhatár Kulturális és Sportegyesület Vidéki összefogás

A 2009. március 13-án megalakult Egyesület amely a három szomszédos falu, Pápakovácsi, Kup és Nóráp összefogásából kapta nevét Portik Péter elnök kupi festőművész és Bostai Csilla alelnök kezdeményezésével jött létre 20 alapító taggal. Az alakuló gyűlés óta az egyesület számos eseményt tudhat maga mögött. Az első fontos állomás a húsvéti játszóház volt, amelyet április 5-én tartottak Kupon. A gyerekek nagy örömére arc és tojásfestés, nyuszi simogatás is szerepelt a programok között, valamint húsvéti ajándékcsomagot vehettek át a Kupi Cigány Kisebbségi Önkormányzat jóvoltából. A Játszóházat az Anyák napi műsor követte az óvodások szereplésével, valamint az emblémapályázat eredményhirdetésével. Nagy sikerű Gyermek-napi rendezvényt tartottak május 30-án Pápakovácsiban és Nórápon a Háromhatár Kulturális és Sportegyesület közreműködésével. Programja a művészetek jegyében telt, hiszen a kézműves és a színművészeti jellegű foglalkozásoké volt a főszerep. A fafaragás és az agyagozás mellett a résztvevők a korongozás folyamatát is megcsodálhatták Molnár Zsolt által, aki faluját, Nóráp községet képviselte. A záróműsor mindkét helyszínen az Egyesület kilenc tagú színjátszó körének produkciója, a „Csalóka Péter” című darab volt, melyet hatalmas sikerrel adtak elő vezetőjük, a pápai Molnár Zsolt segítségével.

A Háromhatár Kulturális és Sportegyesület, mint ahogy nevében is áll, a művészetek mellett természetesen a sportot is támogatja, hiszen színjátszó köre mellett futballcsapata is van, amelyet Zsoldos József majd Pásztor Károly és végül Kovács Ernő edző vezet. Közben megalakult a baba mama klub is melyet Szabadi Melinda elnökségi tag vezet az óvoda épületében.

2009. 08. 20-án a falunap és augusztus 20-ai ünnepség szervezésében oroszlán része volt az egyesületnek: Reggeli autósébresztő, focimeccs, lovaglás, kocsikázás, stb. Délután a szabadság emlékmű felavatása (melyet Portik Péter festőművész az egyesület elnöke tervezett és faragot Harkai László, Szanyi Pál, Kovács Ernő, a Kupi Önkormányzat és sokan mások közreműködésével készült el az összefogás jelképeként), felszentelése, koszorúzás, ünnepi műsor a színjátszók és a Pápakovácsi Pezsgőkórus közreműködésével. Kiállítás a Kultúrházban az egyesület művészei és a környékbeli művészek munkáiból. A színjátszók előadás, majd főzés és este bál volt az Ibolya presszóban.

2009. Október 22. az egyesület szervezésével Kupon első alkalommal volt ünnepélyes koszorúzás az 1956 –os forradalom emlékére tisztelegve az eleset hősöknek a szabadság emlékműnél a Kupi Önkormányzat, Német kisebbségi önkormányzat és a Cigány kisebbségi önkormányzat részvételével. Másnap Kirándulás az egyesület tagjaival Erdélybe Gyergyóremetére. 2009. 11. 07. Megkezdődött a képzőművészeti tanfolyam amelyet minden szombaton délután tartanak s ahova várják, és szívesen fogadják a jelentkezőket korhatár nélkül. 2009.11.21-én az Önkormányzat által rendezett Nyugdíjas nap, szervezésben is részt vet az

2

egyesület és az est teljes kulturális műsorát egyesület színjátszó csoportja adta és az újonnan megalakult modern tánc csoport. 2009. 12. 06. Mikulás nap alkalmából, Mikulási mesejáték előadása egyesület színjátszó csoportja részéről és ajándékozás a Kupi gyerekek részére a kultúrházban (A Kupi Önkormányzat, a Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok támogatásával), majd játszóház a gyerek részére. Ezt követően December 20-án az adventi készülődés nevében a Pápakovácsi Pezsgő Kórus közreműködésével ünnepi koncertet tartottak a Katolikus templomban. Utána forralt-borozás a Kultúrházban csapat építés céljából.

2010 -benn sem tétlenkedtek az egyesület tagjai, Kupon Első alkalommal megemlékeztek az 1848-as forradalomról lovas felvonulással, és ünnepi műsorral tisztelegtek a márciusi ifjak nagysága előtt és megkoszorúzták a szabadság emlékművet közösen a Kupi Önkormányzat, Német kisebbségi önkormányzat részvételével. 2010 Április 10-11 -én az egyesület tagjai részt vettek a Gyergyóremetei Ifjúsági és néptánc találkozzon a Gyergyóremetei Ifjúsági Szervezet meghívására. A továbbiakban az egyesület tervei között szerepel a pünkösdi játékok szervezése ,képzőművész tábor szervezése gyerekeknek, festő verseny felnőtt képzőművészek részére, falunap és ifjúsági napok szervezése és megrendezése augusztusban, az október 23 -i ünnepség és az év zárása ként egy betlehemes játék bemutatása. Ezennel szeretném fölkérni önöket hogy a továbbiakban támogassák egyesületet ha más képen nem akkor menjenek ki a szabadidejükben a focipályára és lékesítsék a focizó fiatalokat vagy nézzenek be a színjátszók próbáira a képzőművészeti tanfolyamra ha csak úgy is mint nézők érdeklődök higgyék el szívesen veszik és szívesen fogadnak mindenkit akár az egyesületben tagként is . Ha jelentkeznek érdeklődnek, akkor tudják, hogy nem hiába dolgoznak, mert vannak, akiket érdekel a munkájuk és kell is az önök támogatása, hogy főn maradhassanak és a jövőben is képesek, legyenek egyre több jobb dolgot megvalósítaniuk a falunkban. « PORTIK SZABOLCS- HUBA

VEGYES HÍREK HÁROMHATÁR KULTURÁLIS ÉS SPORT EGYESÜLET KUP Fő út. 76 sz. Tel: 06 70 5083129

Nem kispályázunk !!!!!!!!!!!!! Olyan aranylábú fiatalok jelentkezését várjuk kispályás focicsapatunkhoz, akik szeretnek, tudnak és akarnak focizni , érdeklődni lehet a fenti telefonszámon vagy személyesen az egyesület elnökénél vagy Kovács Ernő elnökségi tag a csapat edzőjénél . Az edzéseket minden szerdán és szombaton 17órától tartjuk a Kupi focipályán.

Nem csak komédiázunk !!!!!!!!! Várunk olyan Kupi Norápi, Pápakovácsi lakosokat, akik szeretnének a színjátszó csoportunkban részt venni, érdeklődni lehet a fenti telefonszámon vagy személyesen az egyesület elnökénél.

KÉPZŐMŰVÉSZ ÉS KÉZMŰVES TÁBOR GYEREKEKNEK KUPON 1.TURNUS:2010.JULIUS.14-18. PROGRAM: Agyagozás-korongozás, papírmunkák, festés, fafaragás, gyöngyfűzés, bőrmunkák, kirándulás a kupi erdei iskolába, termésdíszek készítése, hagyományos népi ételek sütése kemencében, népi játékok A foglalkozásokat szakoktatók tartják. A foglalkozások naponta 8.30-tól 16 óráig tartanak Jelentkezés: A Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Elnökénél

Tel: 06 70 508 3129 Határidő: 2009.június 15.

Részvételi díj étkezéssel : 9 000 Ft / fő

3

Tapolcafői utcarészlet Mészáros László Festőművész 1949ben született Veszprém Megyei Tapolcafőn. 1990 óta foglalkozik a képzőművészettel. Minden technikát kipróbált végül is az olajfestészetnél maradt. Autodidakta módon sajátította el a szakmát, így a folyamat még mindig tart. Hibáiból, és értő kritikákból építkezik. Kiállításai már voltak az ország több területén egy Belgiumban is. 2009-töl aktív tagja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesületnek.

Gyergyóremetei VI. –ik Ifjúsági és Néptánc találkozón..! A kupi Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Ifjúsági tagozata első alkalommal vett részt Április 10-11 - én Erdélyben a Gyergyóremetei VI. –ik Ifjúsági és Néptánc találkozón, ahol több száz fiatal jött össze a Remetei Ifjúsági Szervezet meghívására. 2009-ben a két egyesület Vezetője Bakos Szabolcs és Portik Péter hosszú távú együttműködési szerződést kötött, amelyben együttműködési kötelezettséget vállalnak kulturális, sport- és szabadidős rendezvények, programok, táborok megvalósítására. A 11 fős csapatot szeretettel fogadták a remetei ifjak és az ott töltött két nap folyamán sok pozitív

Betyár-Munkácsynak készített fotó alapján

élményben volt részük. Igaz hogy a Kupi csapat a néptáncból nem vette ki a részét, de aktívan részt vett a rendezvényeken, az egyesület Főnix színjátszó társulata (Kosa Marian, Koch Róbert, Molnár Zsolt, Portik Levente, Portik Péter) telt ház előtt nagy sikert aratott vígjátékaival. A sport versenyeken is részt vettek a kupi fiatalok Sakk versenyen Portik SzabolcsHuba III. helyezést és Portik Levente V. helyezést ért el. Fociban már nem voltak ilyen sikeresek, a Biatorbágyi csapattal közösen összehozott focicsapat sajnos nem aratott győzelmet de jót játszottak és újabb kapcsolatok jöttek létre a Biatorbágyi csapattal is. A Fiatalok a Fiatalokért Biatorbágyi Közhasznú Egyesület (FIFI-ke) és a Kupi Háromhatár Kulturális és Sport

Egyesület (HKSE) tervezik, hogy egy együttműködési megállapodást létrehoznak amely kapcsolat, reméljük, hogy szintén hosszú távú és gyümölcsöző lesz mint a Remetei Ifjúsági Szervezettel (REMISZ). « PORTIK PÉTER

4

Az első telepes családfők nevei: László György, László István, Tamás Dávid és Antal Mihály. Az 1614-es Lustra Siculorumban Remete, mint a Gyergyói-medence legkisebb helysége 28 kapuval szerepel. Jelentős dokumentációs értékkel bír az 1702-es Registrum Sedis Siculicalis Csík Superiorus, amelyik feltünteti a családneveket a székelyeknél hagyományos katonai szervezet kritériumai szerint. A falu lakossága ekkor 90 család, amelyből 72 katonacsalád. GYERGYÓREMETE Gyergyószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra a Maros mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve. Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagy községe, a Gyergyói-medence északkeleti részén fekszik, a Görgény-hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m tengerszint feletti magasságban. A község területe 10 600 hektár, amelyből belterület 462 hektár. A községbe érkezőnek máris csodálatos látványt jelentenek az Észak-Görgény Remete felől látható csúcsai: Kereszthegy (1517 m), Kecskekő (1483 m), Öreghegy (1634 m), amelyek a Fancsal kialudt vulkán kráterperemének legmagasabb részei. A hagyomány szerint a község alapítója egy Kendeffy Bonifác nevű ferencrendi szerzetes volt, aki Martinuzzi Fráter György bíboros, Erdély kormányzója (1541-1551) mellett apródi, majd hivatalnoki állást töltött be. 1551. decemberében Fráter Györgyöt Alvinc-i kastélyában Castoldo és Pallovicini osztrák generálisok meggyilkoltatják. Nem tudhatni Kendeffy viszonyát az ura elleni merényletben, de az esemény után Temesvárra menekül. A közelgő török veszély elöl Kolozsvárra megy, ahol beáll a ferencrendbe. Néhány év múlva Székelyföld felé bujdosik. Görgény, pontosabban Kereszthegy felől érkezett e vidékre, leereszkedvén a későbbi községet átszelő Kőpataka mentén a Maros felé, a patak elnevezését is neki tulajdonítják. A Maros bal partja feletti dombon telepedett meg, magányosan visszavonultan élve. Innen a falu elnevezése: REMETE. Ez 1560 táján történhetett. Első lakói a 16. században Ditróból érkeztek ide. Egykori temploma egy villámcsapás következtében leégett, helyén épült fel 1771-ben a mai templom. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1567-es összeírás, amelyik Gyergyó népességét regisztrálja. Ebben Remete 6 kapuval, mintegy 30 lélekkel van bejegyezve.

1726-ig Remete a szomszédos Ditróhoz tartozott. Ebben az évben a falu függetlenedik Ditrótól, és az újból indított anyakönyv szerint a helységben 117 család lakik. Az 1763-as év két vonatkoztatásban is jelentős. Csergő Ferenc plébános egy trivális iskoláról tesz jelentést és megemlíti, hogy a faluban 834 lélek él. Szintén ebben az évben Mária Terézia elrendeli a székely határőrezredek felállítását. A székelység ellenállását az osztrák hatóságok 1764. január 7.-én a már közismert madéfalvi mészárlással törték meg. Remetén a falu akkori bírója és a tanító megpróbálták rávenni a lakósságot a határőrségbe való jelentkezés megtagadására és a lecsillapításukra küldött császári katonákkal összetűztek. Utólag a két „bujtogatót” a hatóságok letartoztatták, további sorsukról nincs tudomásunk. A magyarság nagy szabadságharcaiban Remete is részt vállalt. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban (1703-1711) 50 remetei felkelő nevét ismerjük, akik a négy gyergyói századból Turi Mihály századában harcoltak. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból mintegy 90 remetei nevével találkozunk, közöttük őrnagy, több százados és hadnagy, de az 1867 után elkészült jegyzék valószínűleg nem teljes. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés (1848. október 16.) határozata, amelyik szerint a székelység kivonja magát a gubernium hatósága alul és megtagadja a General Comando-tól való függést, elindította az ellenforradalmi erők azonnali támadását. Az első katonai támadás Székelyföldet Remete és Ditró felől érte. Maros-Torda vármegye felől több ezer főből álló osztrák és román fegyveres támadt Gyergyóra, akikhez még a szász székek felfegyverezett polgárai is csatlakoztak. A kis létszámú, zömében remeteiekből és ditróiakból álló gyergyói haderő, a bátorságáról híres remetei Bernád Imre százados (később őrnagy) vezetésével Várhegy és Remete között verte szét a támadók seregét. A szászrégeni ütközetben a remeteiek elszántsága csikarta ki a honvédsereg győzelmét.

5

ortodox: 32, unitárius: 8, evangéliumi 3, óhitű ortodox, zsinat-presbiteri evangélikuslutheránus és ágostai evangélikus: 1-1-1, felekezeten kívüli: 7, egyéb: 35

Az erdélyi Vaskapu melletti vajszlovai csatában (1849. április 16.) a remetei Portik főhadnagy csapatának bravúros teljesítménye ihlette a szemtanú Petőfit „A székelyek” című versének a megírására és a székely vitézség jellemzésére: „Általában csak annak lehet fogalma a székely vitézségről, aki maga látja. Ezek valóban csodagyerekek, mert nagyrészük jóformán gyermek. Nyugodt bátorsággal, mondhatni kimért lépésekkel haladtak a csatában előre, folyvást, biztosan, mint a réten a kaszások … A lövöldözést hamar megunják és szuronyt szegezve rohannak, s velük rohan az enyészet; az ellenségnek nem maradt más, mint futni vagy meghalni.” 1849 augusztusa elején Csíkot és Gyergyót fokozatosan megszállják a császári és cári csapatok. A császári biztos augusztus 7.-én kelt kiáltványát, amelyik a fegyverek beszolgáltatására és a gazdasághoz való visszatérésre szólította fel a lakósságot, a gyergyói falvak közül Remete és Ditró megtagadta. E magatartást követte az 1849. augusztus 18.-án kiadott fenyegető felszólítás, amelyik szerint „a legkeményebb büntetés terhe alatt … Ditróban és Remetén minden névvel nevezendő fegyverek és lőszerek a néptől egy névjegyzék mellett rögtön beszedessenek.” A lakósság ellenállását és a világosi fegyverletételt követő hónapok forradalmi hangulatát Remetén máig megtartotta e község felsőrészén, Csutakfalván a Kossuth-tér elnevezés. Lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint 6.316 fő. Ebből magyar 6269 fő, román 46 fő, csángó 1 fő. Felekezeti megoszlás szerint római katolikus: 6176, református: 49,

A község fontos értéke az ásványvíz. A Gyergyói-medence egy poszttektonikus képződmény, amelyet a késő pliocén és negyedkori lerakodások töltöttek fel, mégpedig piroklasztit és finom folyami hordalék váltja egymást. A hidrólogiai kutatások során megállapított tény, hogy a medencében a Maros vonala mentén bizonyos területeken állandó CO 2 feltörés van, amelyik keveredik a talajvízzel. Ez a Vasláb – Újfalu – Csomafalva - Remete szakasz, amelynek egyes részein mofetta kigőzölgések is vannak folyó árterületén. (Csomafalván például több lakás pincéjében is észleltek száraz mofetta jelenséget.) Remetén, a Maros mentén, mintegy 2 km hosszú és 300–400 m szélességben van jelen az ásványvíz. A kémiai elemzések során a medence legjobb borvize Remetén van. A kiváló román ásványvíz szakértő, Artenie Pricăjan szerint, ajánlatos lenne Gyergyóremetén 30-150 méteres furásokat végezni, mert lehetne találni palackozásra is alkalmas ásványvizet, amelyiknek minősége vetekedne a borszékivel. Az első fürdő a falu déli részén létesült 1923ban, melyet miután a Maros elmosott, 1968ban létesített újra a gyergyói nyugdíjasok önsegélyező pénztára 14 káddal. Az építmény orvosi rendelővel is bővült. Vize ivókúraként használható akut és krónikus enterocolitis, húgy-utak krónikus gyulladása, epe- és húgykő, cukorbetegség, köszvény, kalciumanyagcsere zavarok, gyomorsav-elégtelenség és általános legyengülés gyógyítására. Fürdő kezelésre pedig szívizom-megbetegedések, magas vérnyomás, Basedow-kór, hormonzavarok, a központi idegrendszer zavarai, neuraszténia estén használható.

» 71 méter mélységb

ő l a víz valóságos

szök ő kútként tör fel.

"

« LACZKÓ-SZENTMIKLÓSI ENDRE

6

A SZÉKELY HIMNUSZRÓL A trianoni döntés után, 1921-ben keletkezett. Szövegét Csanády György, zenéjét Mihálik Kálmán szerezte. Kezdetben nem is Székely Himnusz volt a neve, hanem Kantátumnak nevezték és a Székely Egyetemista és Főiskolás Hallgatók Egyesülete énekelte májusi rendezvényein. Még ebben az évben meghalt Mihálik Kálmán. Temetésén az egyetemi ifjúság elénekelte és ezután vált népszerűvé Székely Himnusz néven. Több szövegváltozatban terjedt el, de közöttük nincs lényeges különbség. Például, a jelenleg énekelt változatban a „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk” az eredeti szövegben „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem”. A két világháború között Magyarországon az iskolákban tanították és különböző

alkalmakkor énekelték. Erdélyben, leszámítva Észak-Erdély 1940-1944 közötti Magyarországhoz tartozását, éneklése tilos és szigorúan büntetett volt. 1989 után szabadon énekelhetjük és sok ünnepünk, rendezvényeink tartozéka. De vigyázzunk, a himnuszt csak ehhez méltó alkalmakkor „használjuk”. Sajnos a székely himnuszt manapság hallhatjuk majálisozásokon, szórakozóhelyeken, fehérasztal mellett (és alatt), mobiltelefon hívások, ajtó -és kapucsengők, ébresztőórák melódiájaként is. Láttam jégkorongmérkőzést, ahol a csapatát buzdítva a csíki közönség a székely himnuszt énekelte, a gyergyóiak kifütyülték és fordítva. A nagy római szónok, Ciceró, híres felkiáltása jut eszembe: „O, tempora– o, !” mores!”, azaz „Óh, idők- óh, erkölcsök « LACZKÓ-SZENTMIKLÓSI ENDRE

PÜNKöSD

A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben május 23-án, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje" Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdkirályné járás. A pünkösdkirály választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse: "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele"

« PORTIK PÉTER

7

Bölcsességek

Tudni illik, hogy mi illik!

Minek menjek el az illető temetésére, mikor ő sem jön el az én temetésemre. Előre szerelem, aztán sérelem. Aki siet, hamar elfárad. Sokszor a rossz emberek miatt szenvednek a jók. Az ember, ha nem tudja úgy intézni a dolgát, ahogy akarja, akkor muszáj úgy akarja, ahogy tudja. Az a szép, aki/ami nekem tetszik. A nagy fa, ha kidől, kidönti a kicsit is.

Viccek A székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedik össze a kertben. A fiú megkérdezi: - Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édesapám? - Hát, ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka. Két kanász beszélget a gazdaságról: - Mit csinálna kend, ha király lenne? - Hogy mit? Lóhátról őrizném a disznókat. A rendőr megállít a sötétben az úton poroszkáló lovas kocsit. - Miért nincs a szekéren lámpa? - Minek? Hiszen vak a ló!

Együtt - Egymásért Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület negyedévente

megjelenő lapja Kiadó

Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület

E-mail [email protected]

Megjelenés minden negyedév végén! Felelős szerkesztő Portik Péter

Miért van szükségem etikára? ETIKA alatt azt értjük, ami az emberi

viselkedés jellegzetességeit abból a szemszögből vizsgálja, hogy mi a jó és a rossz. Erre azért van szükségünk, mert, ha ezeket nem ismerjük, akkor nem tudjuk, hogy pontosan mitől is leszünk jók, vagy rosszak. A mai szóhasználatban azt, aki jó hozzánk, rendesnek, s aki rossz velünk, szemétnek mondjuk. Ám teljesen mindegy, hogy milyen szavakkal jellemezzük a rosszat es a jót, ugyanarról beszelünk. Hívhatjuk a velünk jót, tevőt rendesnek, igazságosnak, jónak, jó fejnek, vagy bárminek, mert ugyanarról a dologról beszélünk. Es hívhatjuk a velünk rosszul bánót gonosznak, aljasnak, szemétnek, gazembernek, vagy bárminek, mert itt is ugyanarról beszélünk. Ez mind az etika területe! Ha pontosan szeretnénk meghatározni, hogy mi a jó es a rossz, akkor először a tapasztalásból kell kiindulnunk. Mindnyájunknak vannak tapasztalataink, jók es rosszak egyaránt. ♦ Jó tapasztalatnak mondjuk azt, ami felüdít bennünket, vagy örömöket okoz (pl. pihenés, szórakozás, finom ételek, nyaralás, beteljesült szerelem, ajándékozás, de ugyanide tartozik az egészség, értelmesség, tehetség, örökölt vagyon, jó szerencse, stb.) ♦ Rossz tapasztalatoknak mondjuk azt, ami fájdalmat vagy keserűséget okoz nekünk (pl. fizikai bántalmazás elszenvedése, ha kirabolnak, ha megaláznak, ha cserben hagynak, vagy elárulnak bennünket, de ide tartozik egy fogfájás, egy betegség, a szegénység, a kudarc, a félelem, egy konfliktushelyzet stb.) Azonnal szeretnem két részre választani az előbbi példákat. Mert az egyik típusú jó es rossz tapasztalások emberi cselekvéstől függetlenek, a másik típusú jó es rossz tapasztalások emberi cselekvéstől függőek. Az emberi cselekvéstől függő jó es rossz tapasztalás lehet például a szórakozás, a nyaralás, egy finom étel elkészítése, vagy ha kirabolnak, vagy megaláznak, megvernek. Ugyanakkor emberi cselekvéstől független jó es rossz tapasztalás például az, hogy kinek van jó szerencséje, vagy ki milyen tehetséget örökölt, vagyonos családban született-e, vagy kolduskent. (Folytatjuk.) « MOLNÁR JUDIT

8