EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HELYI TANTERV Helyi tanterv kiválasztásának és elkészítésének szempontrendszere, a módszertani intézmény ajánlása az integráltan nevelő-oktató intézmények részére. A napjainkban igen dinamikusan fejlődő együttnevelési törekvések törvényi paraméterének jelentős és kötelező érvényű része a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2005.(III.1.) OM rendelet). Egy az együttnevelésben részt vállaló intézmény éppen ezért helyi tantervének kiválasztásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a fenti rendeletet. A törvényi szabályozók értelmében ajánlásaink a következők: A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek és ezért az ő felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki az óvodában/iskolában elsajátítandó tudást és a kialakítandó képességeket. •
A Nemzeti Alaptanterven alapuló kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentumai.
•
Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulók más, nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt és tőlük elkülönítetten történő óvodai nevelésére illetve iskolai nevelésére-oktatására.
•
Az iskolák saját pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe kell venniük a közoktatási törvény rájuk vonatkozó előírásait, a rájuk vonatkozó kerettanterveket, a nevelési és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők és a fenntartók iskolai neveléssel kapcsolatos elvárásait és az általuk integráltan nevelt gyermekek/tanulók sajátosságait.
•
A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, fejleszthetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
•
A sajátos nevelési igény a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások biztosítását teszik szükségessé. Ennek
közreműködője
gyógypedagógusai.
a
gyógypedagógiai módszertani intézmény és
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Általános Iskola, Szakiskola, Egységes
Gyógypedagógiai
Gyermekotthon
ajánlása
az
Módszertani integráció
Intézmény, objektív
Diákotthon
és
feltételrendszerének
kialakítására a befogadó intézményekben Az együttnevelés megjelenése az intézményi dokumentumokban: a befogadó iskola helyi pedagógiai programjában szükséges meghatározni az SNIgyermekek nevelésének, oktatásának célkitűzéseit, alapelveit, feladatait, az értékelés alkalmazható típusait, formáit, a pozitív megerősítések előtérbe helyezését, az egyéni különbségek figyelembevételét, az egyéni fejlesztésüket, terápiájukat végző szakemberek előírt szakvégzettségét. A helyi tanterv tartalmazza az fejlesztés
célját,
SNI
típusa
szerinti
differenciált
terápiás
anyagát, a speciális tartalmakat, a feladatadás lehetőségeit és a
követelmények egyénhez mért változtatását. A tanterem: az integráló osztály számára olyan tantermet ajánlatos biztosítani, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség. Például: kiscsoportos munkához 2 - 6 asztalból álló csoportok, olvasó- és beszélgető sarok párnákkal, szőnyeggel. Az egyéni tanuláshoz: különálló asztalok, szabad polcok a tanulók által használható segédeszközök, feladatlapok, taneszközök számára. Kisebb terápiása helyiségek kialakítására is szükség lehet. A csoport/osztály létszáma: javaslat, hogy a befogadó osztály létszáma a 20 főt ne haladja meg és legfeljebb 3 sajátos nevelési igényű tanulót vegyenek fel egy - egy osztályba/csoportba. A tanulás szervezése: az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Az integráló osztályokban alkalmazhatók a nyitott tanítási formák, például a szabad tanulás, a projekt-oktatás, a kooperatív tanulásszervezés.
A tanulók értékelése: az integráltan oktatott tanulók a többségi értékelhetők a befogadó iskola követelményrendszere alapján, melyet harmonizálni szükséges az irányelvekben megfogalmazott követelményekkel. Szükség esetén az igazgató mentesítheti a sajátos nevelési igényű tanulót a minősítés alól egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből, ebben az esetben, a törvényben meghatározott formában és óraszámban a tanuló számára egyéni foglalkozást kell szervezni. Taneszközök, segédeszközök: hasznos, ha az integrált tanulók is - amikor csak lehetséges - ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek. Ha szükséges, más, eltérő taneszközt is be kell szerezni, viszont fontos, hogy ezeket ismerje meg a többi tanuló is és alkalmanként ők is használják. Óraszámok Az EGYMI által biztosított integrációs utazó gyógypedagógusi hálózatra, a szakszolgáltatásokra és szakmai szolgáltatásokra fordítható óraszámot a közoktatási törvény 52§ (6), valamint a szakszolgálatokról szóló 14/1994. MKM rendelet határozza meg. A konkrét, megvalósítható tevékenységekhez és intézményekhez kapcsolódó óraszámok megállapítása minden esetben a fenntartó engedélyével, egyéni elbírálás alapján történik, melynek alapja a többoldalú egyeztetés Mérés, értékelés az együttnevelésben Az integráltan nevelt-oktatott gyermekek, tanulók diagnosztikus mérését értékelését minden esetben a sérülésnek megfelelő szakértői és rehabilitációs bizottság végzi. A módszertani
intézmény
munkatársai
kizárólag
a
fejlesztési
területek
meghatározására irányuló méréseket végezhet. A mérés, értékelés alapelve a gyermek/tanuló önmagához képest mért fejlődés megállapítása.
Mérés, értékelés rendszere az óvodában:
•
A befogadó intézmény a gyógypedagógus részére rendelkezésre bocsátja a sajátos nevelési igényű gyermek szakértői véleményét.
•
A
gyógypedagógus
csoportos
formában
előszűrést
végez,
a
mérés
eredményeit megbeszéli az óvodapedagógussal. •
Egyéni vizsgálóeljárás keretében feltérképezi a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát.
•
Az állapotfelmérést követően egyéni fejlesztési tervet készít.
•
Meghatározott időközönként az állapotfelmérést megismétli s az elért eredményeket írásban rögzíti, s folyamatos tájékoztatást nyújt a szülők és az óvodapedagógus részére.
Autizmussal élő kisgyermekeknél: •
A mérés, értékelés alapfunkciója az autizmussal élő kisgyermekeknél eltér attól, amely az óvodákban megszokott.
•
A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát.
•
Az értékelés tájékoztatásul szolgál a szülők és óvónők számára.
•
A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a gyermek számára, hogy miként lehetne sikeresebb.
•
Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni.
Mérés értékelés rendszere az iskolában:
•
A befogadó intézmény a gyógypedagógus részére rendelkezésre bocsátja a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleményét.
•
A gyógypedagógus áttekinti a befogadó iskola mérési rendszeréből származó eredményeket, s szükség esetén további csoportos méréseket végez, a fejlesztési területek pontosabb meghatározása érdekében. Egyéni és kiscsoportos megsegítés estén a megsegítendő területnek megfelelően egyéni méréseket végez a fejlesztési tervek elkészítéséhez. Az egyéni mérések eredményeit miden esetben kiegészíti a pedagógus által felvett és értékelt tantárgyi mérések eredményei.
•
Az állapotfelmérést követően egyéni fejlesztési tervet, illetve csoportos haladási tervet készít
•
Egyéni megsegítés esetén félévkor szöveges formában a gyógypedagógus értékeli az elért fejlődést, évvégén pedig megismétli állapotfelmérő vizsgálatát. A gyógypedagógus folyamatosan nyomon kövei a sajátos nevelési igényű tanuló tanulmányi előmenetelét. Tanév végén megismétli év eleji méréseit és a befogadó intézmény mérési rendszeréből származó eredményekkel együtt összegzi írásban a változásokat.
Autizmussal élő iskolás gyermekeknél A mérésnél, értékelésnél és minősítésnél figyelembe veendő szempontok: •
Az autista tanulók esetében gyakori tapasztalat, hogy az iskolai normák, elvárások megértése korlátozott.
•
Az értékelés és minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat
tartalmazó
formája
számukra
nem
motiváló
és
nem
információértékű. •
Egyes tanulók estében hiányozhat az a törekvés, hogy versenyezzenek kortársaikkal, vagy megfeleljenek a szülők, pedagógusok elvárásainak. Ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk azt a motivációs bázist, mely a fent említettek helyett ösztönzésül hat a gyermekekre.
•
Fontos, hogy a tanuló konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzést kapjon teljesítményéről, viselkedéséről.
•
A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. A konkrét tartalmú visszajelzésnek nagyon
fontos
önismeretének
szerepe
van
fejlesztésében,
az
autista
hiszen
gyermekek
gyakori
énképének
probléma,
hogy
és saját
képességeikkel és ismereteikkel nincsenek tisztában, ilykor túlbecsülik lehetőségeiket. •
Fontos, hogy az autista tanuló kapjon meg minden lehetséges segítséget, hogy képes legyen teljesíteni, de az értékelés és minősítés legyen objektív. A mérés esetében például esetleg szükséges és érdemes lehetővé tenni, hogy a tanuló írásban számolhasson be tudásáról, mert a szóbeli felelet nagyon nehéz számára.
Mérés, értékelés a logopédiában A logopédus a tanév elején elvégzi a tanköteles korúak, kiemelten a következő tanévben iskolát kezdők szűrését. Az iskoláskorúak szűrésére tanév második hetében kerül sor. A logopédus a szűrés eredményei alapján alakítja ki az ellátandók névsorát. A szűrésről és annak eredményéről tájékoztatja a gyermekek/tanulók szüleit is. A tanév végén - illetve tünetmentesség esetén az ellátásból kikerüléskor – értékeli a gyermek/tanuló fejlődését. Minden tanév első és második félévének végén valamennyi tanuló beszédállapotát minősíteni kell a Munkanaplóban, amiben mindig a felvételkor rögzített szint és az önmagához mért fejlődés az irányadó. Tehát a különböző fokozatok kritériumait – a tünetmentességen kívül – nem lehet szabályokba foglalni. Az eredményesség a következő meghatározásokba sorolandók:
•
tünetmentes
•
lényegesen javult
•
részben javult
•
keveset javult
•
nem javult
•
nem minősíthető
Mérés értékelés a pszichopedagógiában A tanév elején a szakértői véleményben foglaltakat figyelembe véve végzi el a pszichopedagógus a méréseket, miközben megfigyeléseket végez a tanuló viselkedésére, magatartására vonatkozóan. A mérés elsősorban a figyelem és emlékezet területre irányul. A pszichopedagógus a felmérés alapján készíti el az egyéni fejlesztési tervét tanulókra lebontva. Tájékoztatja a mérés eredményéről és fejlesztés menetéről a szülőt, a tanulót oktató pedagógust, a differenciált óravezetés segítése céljából Évvégén újabb mérést végez és értékeli a fejlesztés eredményét. Értékelés fő szempontja • a személyiség és a társas kapcsolatok •
kognitív funkciók (végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet)
•
affektív funkciók (emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok)
•
ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság)
•
adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, interakciók, játék, szabadidő szervezése) megismerése és fejlesztése
Mérés, értékelés a gyógytestnevelésben A tanév elején végzett felmérés alapján tájékozódunk a főbb izomcsoportok erejéről, a terhelést tűrő képességeikről. Az erre összeállított has-, hátizom erősségét felmérő gyakorlatokon kívül, a gerinc hajlékonyságát is ellenőrizzük. Az évközi felmérések alapján értékeljük a tanulók munkáját, szöveges formában és érdemjegyben. A tanév folyamán (november közepéig) összeállított egyéni és házi feladat gyakorlatok ellenőrzésekor, a pontosságot és a szép kivitelben történő végrehajtást
értékeljük.
Ezenkívül
értékeljük
a
tanulók
együttműködését
hozzáállásukat, önállóan és csoportban végzett munkájukat és a foglalkozásokon való aktív részvételüket. Az érdemjegyeket (havi-félévi-év végi) a tanulók gyógytestnevelési tájékoztató füzetébe rögzítjük. A félévi és év végi érdemjegyeket 2 héttel az osztályozó konferencia előtt megküldjük az iskolák igazgatójának, amely az iskolai testnevelés érdemjegy kialakítását szolgálja
Korai fejlesztés és gondozás Ez az ellátási forma az élet korai időszakában nyújt egyénre szabott, a családi rendszert messzemenően figyelembe vevő, koordinált szolgáltatásokat a sérült vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett gyerekeknek. Ez a korai időszak mind az idegrendszer érése, mind pedig a korai létfontosságú szociális kapcsolatok formálódása szempontjából alapvelő jelentőségű. A kora gyermekkori intervenció ezt az érzékeny időszakot használja ki, hogy megfelelő intervenciós eljárásokkal, pedagógiai-terápiás módszerekkel segítsék a kisgyermek fejlődési lehetőségeinek kibontakozását. Tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy az eltérő fejlődésű babák, gyermekek komplex fejlesztése annál hatékonyabb, minél korábbi életszakaszban kezdődik el. Köztudott, hogy minden gyerek a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. Néhányuk később éri el a fejlődés mérföldköveit, mint társai. A korai fejlesztés – a rehabilitáció részeként – a 0-5 éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja. A korai fejlesztés megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, az EGYMI fejlesztő helyiségében. A korai fejlesztés minimális heti óraszáma - a gyermek életkora és a foglalkoztatás formája alapján differenciáltan - heti kettő és hat óra között határozza meg a jogszabály. Ennél kevesebbet nem szabad nyújtani, a lehetőségek függvényében ennél több azonban természetesen nyújtható. A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb három-öt gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. A korai fejlesztés és gondozás keretében a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek - nulla-három éves kora között legalább heti két órát, - három-öt éves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek - nulla-három éves kora között legalább heti négy órát, - három-öt éves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár.
A lehető legtökéletesebb beillesztése a sérült gyermeknek az épek közösségébe. (Inkluzív neveléssel) •
A felismerést követő lehető leggyorsabb segítségnyújtás
•
Komplex és egyénre szabott tevékenység
•
Középpontban a szülő-gyermek, anya-gyermek kapcsolat áll
•
Nem funkciótréning, hanem szociális tanulás
•
Megfelelő kimenet biztosítása a gyermek számára a napi rendszerességű intézményes ellátás felé
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása, és rendszeres értékelése szóban a gyermeke fejlődéséről. A nevelő fejlesztő munka eredményességének mérése, értékelése Célja: a gyermek egyéni fejlődési útjának, fejlesztésének nyomon követése. •
A gyermek mérési értékelési rendszerének feladata:
•
A mérés területének meghatározása
•
A mérési módszerek megválasztása
•
A mérés eredményeinek elemzése
Belépéskor: •
Szakvélemény
•
A gyermek állapota a fejlesztés megkezdésekor (Egyéni fejlesztési napló)
Kilépéskor: •
Szakvélemény (szakértői bizottság készíti)
•
A gyermek tanévi fejlődésének értékelése, állapota a tanév végén (Egyéni fejlesztési napló)
•
Óvoda választás megbeszélése a szülővel
Évente: Kontroll vizsgálat: minden fejlesztési év végén egyénre szabottan történik a folyamatos fejlesztést igénylők számára
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÁDAS GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKOTTHON 5310, Kisújszállás, Bajcsy-Zs. u. 37. Tel/Fax: (59) 520-614
E-mail:
[email protected] Internet: http://kadaskisuj.hu
EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIA MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HELYI TANTERV
Kisújszállás, 2011. március
