ÉS A FÖLDMÁGNESES TÉR JELENTKEZŐ ANIZOTROPIA
FÖLDI-ÁRAM
A
(,,MAGNETOTELLURIKUS ÉS
ÁDÁM Műszaki
Nehézipari
értekezés
Az
Dr.
Dr. Dr.
Dr.
Csókás
Gáspár
a
t
ANTAL"
benyújtott
Ktaráthoz
és
elfogadott
értekezéasébwől bírálói:
János, Gyula,
tszv. tszv.
egyetemi egyetemi
tanár,
a
fiz.
tud.
kandidátusa;
docens.
A Vizsgabizottság tagjai: Gyulay Zoltán, tszJv. egyetemi tanár, dékán, a Íöld- és ásv. tud. elnök; kandidátusa, Csókás János, tszv. egyetemi tanár, a fiz. tud. kandidátusa; Gáspár Gyula, tszv. egyetemi docens; Kovács tud. kandidátusa. a földés ásv. Lajos, egyetemi docens, Az
Az
értekezés értekezés
1.
beadásának
elfogadásának
Az
anizotrópia a
Egynemű
n
Bányamé-mölki
Egyetem doktori
Dr. Dr.
vo
MÓDJA*
bányakutatómérnöknek
okl. a
ANIZOTROPIA")
MEGHATÁROZÁSI K i
KAPCSOLATÁBAN
altalaj
felett
két
tér
1961. időpontja: szeptember 1962. március időpontja:
megjelenési kapcsolatában
egymásnak
az
28.
27.
formája
megfelelő
mágneses
(G)
és
ttellu-
rikus (f) ténerősségvektorok f-G merőlegesek egymásra: let nem horizontálisan nem érvényes egynemű közegben.
O. Ez az. egyenAz anizotrópia torzulása következté=
tehát
úgy
ben
*
disszertáció
A
tellurikus tellurischen ** ,
jelentkezik, hogy merőleges.
az
f és
G
Vektor
a
tér
lesz
nem
további
részletei
tanizotrópia, Magyar Geoítzikn, (MT) Freiöergur Anisotropie, Dr. Antal az MTA Ádám Geofizikai
talyvezetője.
és helyeken: a következő cintcken Magnetomegjelentek der die 13 Über magnetoBerechnung 69-80; (1962), C. 168 1-48. (1964), Forschuwtgshette, oszLaboratóriumának Kutató tudományos (Sopron)
181
való
Először eltérését
és Zibin vizsgálta [l]. Megállapították, (ma) hogy
Barszukov
tg a-hol
i.
=
a
a?
jz/
__
merőlegességtőj
vektor
'
(j- ÓÜÍSÍ;
:__7
ÍN
vezetőképességtenzor
két
a
1 "l" Z
két
(l)
tg p)
j
főtengelyének
hányadosa,
azaz
az
11
két egymásra anizotrópiatényező. j, és j_,, az áramsűrűség merőleges kom_ ponense, [í az :c tengely és a yl j iránya által bezárt szög. A itérerőzseségvektor a földfelszinen lineárisan és mindenkor az polarizált ac-tengely iráHa tehát a a f) nyába mutat. polarizáció iránya. megváltozik, megváltozik és ae szlög is. Így az f és G vektorok napi járása salakjára nézve irányának is különbözhet, az amint a tg ae f(/I, B) függvénykapcsolatból következik. a fenti Rokitjanszkij összefüggések alapján, azok bizonyos módosításával eljárást dolgozott ki az anizotrópiatényező meghatározására [2]. =
2.
A két határozását
MTP az Anizotrópiaszámítás (S-intervallumban)
módszer
esetében
kapcsolatában kifejezésre jutó ellenállás-anizotrópia megtér azon elektromágneses sajátos esetében kezdjük, nevezünk ezt az intervalamelyet HS-intvervallumnak" [3]. Mint ismeretes, lumot közel argumentuma zérus, és így jellemzi az, hogy Z impedancia lesz. Ebben az az általános esetben esetben komplex Z reális egyszerű az alábbi abszolút az amelyeket megfontolások, ellipszisekben érvényesek (transzformációknak) megfelelő tenzorokkal kifejezésre jutó torzulásoknak el. Két ellipszist jól megközelítő ilyen, az abszolút polárdiagravégzünk 1. ábrán mutatunk mot az be, [4]-bőwl. kiA mágneses (G) a következő térerősség É z: torzulás a ha írlható fel, tézrerő-sség fejezéssel 102472: lrahy: volt: előtt egységnyi tér
a
földi
G
=
(H?
(2)
n
forrástenzor, vagy legyen a mágneses, hanem (nemcsak az altalajban, izotróp viszonyok magas-légkörben is) homogén, Tartozzék mellett a Uérerős-srég egységvektora. f elektromos térerősség. mágneses térerősséghez ahol (H? n általánosan
a
a
Közepes Irány t zax
és a mágneses (Maxösszefüggések az egységwell-egyenletek) alapján ugyanabból a vektorból, kifejezésében amelyet. mágnestér használtunk. Legyen tehát:
Származtassuk elektromos
le
terek
f az közötti
f
ahol
182
iEj azelektromos
=
vektort
(E; ,
NM5p[i4
(3)
n
,_
tenerossegtenzor.
1.
Edyidejű
_
Homo-
ábra
földmágneses
tellurikus polárdiagraínok
_
és
gén, izotróp kal
índikátrixa 900mellett mindEzek után keressük
mellett (H) és (E) "tenzor altalajviszonyok feltevések képest. Bizonyos forgatva egymáshoz
el van tenzort és
abszolút ellipsziseikből. összefüggést. ezen a a probléma Első közelítésben ponton tárgyalását alapján. 1asztani a két Maxwell-egyenlet
két a
meghatározhatjuk
S-íntervallumban
Az
vizsgálhatjuk
egyenlete
szelvényben
feletti
nyos
tényező.
az
(FFG J
ahol
áramsűrű-s-ég
az
törvényei az
kapcsolatát és mág-
áram
így
s
(F)
forgató
állandónak
tét-e-
alapkőzet
az
ará-
cJ
2
(5)
tenzor
pedig (l. később).
tenzor
mélységével
az
tér elektromágneses szerint törvénye
Ohm
térerőszség:
elektromos
f
(El
e
n
(TelJ
"e
f
(Eln
cíTo-l horizontális
(5)-böl
J
(Tari (F; (Hin, a
((17) (HMElH
Z
((6)
Helyettesítsük
tenzora.
elhagyásával
egységvektorok
az
a
z
(TolH J
e
ahol (Ty) a (fajlagos) vezetőképesség (6)-bva: áramsűrűségvektort
(S) 13301
az
(4)
(F) (íHl n)
=
vektora,
900-kal
szerint
ahonnan írható fel:
mint
vá-
lehet
09'
=
folyási szelvényével, formában (4) vektoros
áram
c
térerő-sség
úgy,
áramsűrűséget
az
H
ahol
két
alapján
szét
kapcsolatot.
alapkőzet felírhatjuk:
Az lezve
levő
fázisban
azonos
első
Maxwell
közötti
tere
neses
közötti
tenzor
vezetőképesség
következő
(7) tenzoregyenlőség
015)
=
amelyet
tenzora,
(8)
meghatározni
k_í-
Vanunk.
(8)
szerint
a
tenzor
szorzataként.
el
jelenti,
azt
91 kell
tatott
21.
és
pl.
a
kell
ellipszisét
[5].
tenzort,
deriváltját) következő mátrixszal
tenzorát
feldolgozási abszolút
térerőszség
mágneses
meg
(F) fordító
_AZ (F)
szerinti a
hogy
forgatni relatív
horizontális vezetőképesség A gyakorlati tellurikus határozni
három
munka
nyelvén
90O-kal ellipszisét vonatkoztérerősségre
tellurikus
a
megkapjuk
meghatározása
tenzor
idő vektort mágneses (a térerős-séget, vagy az elektromos vektor felé, elforgatja iránya határozhatjuk meg:
amely
a
90o-kal
(F:
F
0
1
alá (-1 o),
F,
m:
183
Fn
Injnthogy
F21 ahol
(F)
n1*, n2*
az.
r:
n2n1*
Z
illetve
ni,
tehát
tenzor
nln,*
:
O,
Fm
*19
Faz
L:
n._,*
n]
na"?
=
váltó
vagy
55l .
mama
után
Ezek
fordító
a
két
bs,
as,
Ex
as
vektortranszfomnációt
dwsaz
Cs.-
bs EH
íS§
tenzor
kifejező komponen-
s
(m)
cxEx-l-dsEy.
e:
trianrszformácíótl
900-as
(FHix
HU,
(FH)U lesz
r
Élekframg;
transzformáció
közötti
tér
:
ina
Mayneses
és S számítása
Legyen
(FHwy
J
megfelelő
egyenletrendszere
felírhatjuk
véve
í;
ábra
tenzornak
lineáris egyenletrendszert. se, akikor
Figyelembe
ábrán)
n;
1.
yaurtmnas. 2.
tenzor
|I
NÜÚHPSES 2.13.
(F)
(S)
2.
tenzor.
J
at
22.
O=
I
ab
(x)
(F;
1,
:
kNépVek-torai (l.
egységvektorok
n;
antiszimmetrikus,
egy
z
egyenletrendszxerünk,
(l l)
-H_x.
e
ahol
Ilx
:
HU
13",
z
=
m)
Ex + bs E".
as
az (s) alapján megszerkezszrthető S értékét trópiaellipxszis. anizotróp közegben
Ennek
b;
kasds
indíklátríma,
tenzor
az
anizo-
e
'
[s
u;
'
determináns
segítségével S
sziámítjuk e:
telluríkus
184
zw
(13)
axdswbstfs
a
képlettel:
következő
*
796 í
;
cs
796
Z
[s
;
796
Ez Eak
1
fizikailag úgy értelmezhető, térerősség (E*) hányadosa.
:
mint
a
kwözepwes földmágnweíses
(14) (H*)
éS
Az és
23.
anizotrópiaellipszis megszerkesztése módszerek eddigi MT számítási
egyedi
változásokból
kritikája
az
tér pc típusú. elektromágneses pulzációit szijó közelítéssel Ha a két komponens között fázistolás jellegűnek tekinthetjük. van, mutat. tér a lzotróp polarizációt homogén elliptikus közegben egyetlen és tellurikus abszolút mágneses ellipszisek pulzációhoz tartozó tengelym excentricitásuk Ezzel szemben megegyezik. egymásra, horia merőlegesek nem zontálisan közegben az ellipszisek tengelyei 900 j: ac szöget egynemű különböző zárnak be, excentricitásuk (l. 3. ábrát).
földi
A
nuszos
Tellurikus
lNME XIVÁA
,
_
Mágneses
_
É"
_-_
_
ábra
3. n
Osszeta-rtozó
A
szokásos
és
Íöldmágnesexs
ellipszisek
horizontálisan
számítási
eljárás
nem
L
hányadosok képezik. az
Ez
egymásnak
állítja
szembe
és
ér
kiértékelésnél
litúdói,
kifejező
telhát
Anizotróp
mert kom-
tér
(16)
aEx
2
szerint. Hw és H" E; és Ey, illetve egyenletrendszer a ampkomponenseinek térerősségváltozások érintési távolságai. x, illetve ellipszisek y irányú
rendszerint abszolút
az
közeg
fázistolás fék) következtében Hnnax-lnak, tehát
a)
helyes, Vektorok
e-aEy,
=
H" a
(15)
ee-
izotróp homogén viszonyok mellett és tellurikus megfelelő mágneses a mágneses és tellurikus egymással Hx
kapcsolatát
elemi
közegben
alapját
5-7
mindenkor ponenseit
tellurikus
egynemű
esetén
ezzel
(az abszolút
A
az nem
Eznlax egyidejű
a
nem
és
több
módszerrel felel
hibát
követünk
e-xoentricitáskülölnbség,
ellipszisnél
meg
egymásnvak
HmnaX-nak, illetve megfelelő mennyiségek
el: ac
ér-
Emuax kap185
sajátságaival
olyan fázizstolás, pl. a mérőrendszer
minden
kapcsolatos,
amely in-
fázistolás
származó
duktivitásából
természetesen
okoz
anizotróp
közeg
a
nem
Hibát
keressük,
csolatát
szerint
b) (12) egyenletrendszer
mágneses
egy-egy
és
tellurikus
kom-
a két tér kapcsolatát jellemző mennyiségeket hányadosából ponens s az kiszámítani. lehet anizotrópia-tényezőt as és ds meghatározni, irányától; hibája függ a vektorok komponens
E as
nem
tenzor-
H
4
,
Ex
(17) 1'
H
dx
Jí
,
E
1-3
CS
_.
9
E
II
U
fenti jórészt adódnak megfontolásokból szerkesztés követelményei: lényegesebb ellipszis abszolút vektorok és tellurikus tozó mágneses A
horizontális vezetőképesség a kell if-elhoradani az értéket ezt irátellurikus térerősségvektor a
pontonkénti anizotrópiáképezni kell az összetarértékének hányadosát anizotrópiaellipszisének meghatározásakor a
9
Tekintettel
arra,
és
mxágneses
közötti
nensek
gyelembevétele
tellurikus fifázístolások műszermind
"
!
o
t,
_
ne
Abiza/úí/e/Hrlíó/ o
_o
a
gjfszf-bv/ .+
'
o
Jf
171/2735
o
o
1
.
o.
oxo
no Gx o
'-
Xxjfűü
*
5
.
í,
x
,Ö. *X'
a felvételen változásait. két-két komponens 1 és 1', látható Igy a 3. ábrán továbbá a 2 és 2' vektorokat összetartozó kaptuk, mint pvárokat. Ezeknek a hányadosait használtuk fel az anizotrópia
t
m0
*'*
.
'
[lg
,
elhaA fázistolások alapul vá1asztnyagolása mellett az va hol egyik, hol a másik értékeit olszélső komponens ki vastuk mind a tellurikus,
+ _
a
//
7
o
V"
o
9/___
q
Hxlsnính Tas-Ég)"; 09"
_
'
'
rűsítését.
a
NŐ
+
a hogy kompo-
pontos (rendkívül technikailag és sűrű időjelzést kíván), mind feldolgoanyag pedig a mérési a záisánál munkát, megnehezíti támasztott a fent megkíséreltük követelmény bizonyos leegysze-
mind
747-255
zrí-Ég 751722372:
F0""""
nyára.
és
mágneses
'-
i
x
,
, '
_4j
O
O
_
_O_A,,,zo,,v,,,,,kb,; ---5zo'ra'5ihatzz'r
4_ ábra
Pontonként
ellipszis
MT számított anizotrópiáés bizonytalansága
megszerkesztéséhez.
ellipszis
Természetesen a feldolgozási munka forrásai (pl. kiolvasási pontatlanság,
elhanyagolás deformálja rendszert.
186
is az
A
növeli
ellipszist. folytonos
az
hibakiküszöbölhető egyéb nehezen az ez. mellett stb.) perióduzsingadozás mértékben szórását és bizonyos ellipszispontok
Ezzel Vonallal
a
módszerrel
berajzolt
kaptuk ellipszis
a
4. ábrán abszolút
látható
pont-
elhpszisekkel
Az x és y tengelyen származik. a megjelöltük (15) A különböző értékeket középhibájukkal együtt. kapott pehányadosokból tartozó pontok jelölése is más. rióduscsoportokhoz b értékkel a mérve szórása A pontok [6]-ban megadott megfelel Wall40 50 km-es mellett szerkesztett telluriner bázistávolság diagramján relatív kus ellipszis szórásának.
számításokból
végzett
.
.
anizotrópia
MT
Az
24.
.
ellipszis
állandóságának
vizsgálata
tere alatt elektromágneses pulzációk egy nap jelentős kellett keresztül, vizsgál-ni, hogy az anizotrópia megy meg ellipezektől a változásoktól, őrzi szí-s mennyire független mennyire meg a geomegfelelő állandóságot. lógiai viszonyoknak külön kellett. választani a Vizsgálatainkban periódussal kapcsolatos az változásokat vonatkozó egy periódusra (perióduscsoportra) napi (napváltozásoktól. szakonkénti)
Minthogy
az
változáson
s
változások
Napszakonkénti
241.
kísérletekhez
hatása
(helyi
időben)
pulzációk választottuk egyik leggyakoribb periódusát A Nagycenk melletti földiáram-obszervatórium több a fenti éves változásának főbb eredményeként periódus napi gyorsregisztrálásának a következőkben Verő vonásai idevonatkozó össze foglalhatók munkája alapján [7]: közötti nem Az "Éjszaka a két komponens "különbség nagy. YE 1,2...1,5-szöX E-nek. ez röse az Délelőtt az délután és értéke arány lassan, ugrásszerűen megnő a 3-at. Az 18 óra után ismét hirtelen csörkkenik le az túllépheti éjYE/XE viszony Y komponens.) szakai szintre. (X E, X, illetve YE a tellurikus Ennek az Phárom felvételt olyan magnetotellurikus vizsgáltunk alapján meg, fent vázolt a amelyek magukban foglalják jelentős Változásokat, éspedig: óra a) 8-9 közötti; óra b) 10-11 közötti; A
ki, éspedig
c)
a
14-15
a
20
sec
óra
nappali
körülieket.
közötti
felvételeket.
anizotrópia-ellipszisek meghatározását számított abszolút ellipszisekkel végeztük.
(tangensek) változássebességek a tér is következtetjellegére hetünk A kiértékeléshez nem több használtuk (l. 5. ábrát). napi regisztrálás anyagát indokolt. az az obszervatóriumi statisztikus szokásos és t'el, mint vizsgálatoknál felvéilletve Egyedi pulzációsorból (3 perces (30 perces néhány pulzációból felvétel), Az
alapján
tel)
MT
indultunk Különös
a
Így
ki.
kuaz mert a annak jelentősége gyakorlati súlyt fektettünk utóbbira, tatás nézve Sűrű biztosítottuk. tangenskiolvasással hogy a pulzászemszögéből nagy. cióknak mind adatok változása mind a a mágneses valamennyi lényeges tellurikus, az közt szerepeljen. részben Az fontosabb feltüntettünk adatot 5. ábrán valamennyi részben változásának összetartozó bemutatására, jelentős napi abszolút-ellipszisek Az az vonatkozóan.* megpedig átlagellipszis állandóságára S-anizotrópia-ellipszis szerkesztésére használt jeleztük. bizonytalanságát pontok kedtér Az adatokból, az véve változásait, elektromágneses jelentős figyelembe ellevező Ennek MT következtetéseket vonhatunk le az állandóságára. anizotrópia kell vennün-k a a észre nére, ha szigorúan vizsgáljuk jelenséget, (Hr) kifejezésében
levő
amelyet valószínűleg bizonytalanságot, a módszer értékét tekintve nagyságrendjét
az
1?alanság. ,
tol Sen
*A középhibaszámításnál ami mindenesetre független. nem befolyásolja.
feltételeztük, nem teljesen
az hogy érvényes.
elektromágneses csökkenti
nem
egyes Az
komponensek eredményeket
változása tér ez azonban:
okoz. a
bizony-
ez
lenyese-
egymás-
középhibája azonban
187
l Abszolút
(gmm)
5- gh
10
ellipszisek
(Jűmin)
m
-
14
15" (amin)
-
T-17's
r: 775
20
r-
'
x
'
_
_x
("x lx
x
f 557"
(a
i! ny"
X
l
s
e: 47139
BE=ÚIZÜ
x
'
W04="'o
a
na 4-12" x
K)
w.-
x
I
TXV
eH.o,1,1,
Átlagas5
"'
.
te/luríkus
_
___ma'gneses II 5
el/í/Jszt:
7,74 0,02
0,1
0,80-
0,05
7,63
0,06
0,57
nyí/mímelt
_e=g,7g 087-000
-o,o5
1/7=a, 72
u,
vagy
0,535
1/74,
S
állandósága
ellipszisek 25.
Az
nap
a
,,S-intervallumban"
54272
e=a60
0,88-0,05
0.88i'ao05-a053_+ao03
0, 03
00110036
0,64
W=a75
7',
W-am
061520023 t
0,009
ábra
5.
Az
Lwglu-A
00
e=%=0,o4 -
153"
eN=0,36
Magos s elülni",
40
.
XI
lxh i]:
1970
folyamán
Nagycenk
a
számított
MT
jelentősége
melletti
obszervatóriumban
anizotrópia-ellipszis
A magnetotellurikus van, anizotrópia-ellipszis jelentősége abban a mérési elektromos egyedül fejezi pont alatti rendellenességeket alkalmazása ellőtt csak a magnetowtellurikna Ilyen anízotrópia-ellipszist elektromos a térrel Vertikális séges eljárással, mesterséges dolgozó szondázassal mind A különböző tellurikus kaphattunk. ellipszisek, illetve milyen eredő havtást fejeznek ki. Ezek csak bizonyos feltételek, rekciók
alkalmazása
kifejezésére
a
3.
Az
használhatók
után
mérési
abszolút
fel
a
horizontális
hogy [8].
ki
költkör-
valakor-
inhomogenitások
pontban.
(Ti)
ellipszisek
i".
(H?) [HD
tenzorának
elemzése Annak
mágneses 188
kutatása
Végett,
térerősség
abszolút
hogy
milyen
ellipvszisében,
hatások illetve
tükröződhetnek a
méréspontra
a
föld-
jellemző
((Tg):(Ta-)F1kiszűrése geológiai anizotrópia wrnegkíswérvelünk az alábbiakban ellipszisben, képet nyerni. legalább egy kvalitatív fel Vegyünk H? (H!) nl( G] í
térerőssuéget.
mágneses
i
idő
Ennek U
feszültséget ben
érintett ellenállása
az
o-zuuw
maradék
tellurikus
.a
tenzorszámítás
segítségével
em)
(18) általánosan
deriváltja
szerinti
qtAHl
:
után a
apu]?
=
(19)
A a tekercs indukál ahol tekercsben, egyrnenetű földfelszín felületével Zp arányos mennyiség,
eset--
(jelen
áramkör
az
az al(tenzoriálisan (Zl) ,u permeabilitás i( 1), J (wtalajban folyó áramerőss-ég. mintha a végtelenben elA tellurilkálbán JÉ (áramot úgy szemléltetik, elektródaren-dszetrből A érkezne a (menési telluripontba. helyezett (tforgó) konst. adott számítások kus alapja Ja egy idwőpillanatban valamennyi menési pontban. a fenti Kifejezve az. indukált áramerősséget k-épletekből és valamenymég .a negatív előjelét is Cl-ben foglalva össze, kapjuk: nyi állandót,
teljes
N
-
=
C1(ZeJl"(Í"l((H'1lH'1) Cdzrl
J;
1
((Fl (H1l)((FJ
(20)
111)
minthogy
(Hil
(Hl
(21)
változó 900-kal periodikusan forgat a térerőstérerősségnél, (F1) tenzor (l) ségváltozázs körbenjárási irányában. Így ([4]) Fi (F), vagy (F1) (F) egységtenzor. J , áram a primer tervre: terével visszahat Gg mágneses *
V
_
_
Cg ahol az
hető
k
(F5
Gg
a
k(Fl*'*Ji
K(Fl
r-
adódó
Biot-Savart-törvénylből ellentétes
tenzorral idő
vissza,
szerinti létrehozza
irányban
(deriváltja a
a ményeként mágneses ses térerősség:
Wzol
Jg
G
r:
tényező, K 90o-kal forgató
(ég), amely G.
áramot
végtelen
teret
í(Fl(H1l)((F1ln1)
1
(22)
Cl k és (F*'z"' tenzor.
=
megváltozására
tenzor
(é?)
Ennek a kölcsönhatásnak sornak fel. Így foghatjuk
vezet-
ered-
stb.
G,+G-_;+G;;+
.
.
a
mágne(23)
.
Behelyettesítve: G
(Hlni
=
(H1ln1+Íí(Fl*'
+K2(Fl** HHJ +(Fl*'
l(Zel"' (Fl (H1l(F1ln1l+
[(Zol2(Fl(H1l(F1l*n1l
(K(Zel** (Fl(H1l(F1l+
K?
+
-
(24)
--
(Zz-Fi (Fl (Hl) (FIF
+
-
-
Jl 111 189
Ugyanez
a
láncszerű
a
visszahatás J
yettesítve
B ehel
J
Clülobl
Í
tehát,
Láthatjuk révén kívül
trópiáján is, elsősorban Az
41.
az
ánamerősségben:
J1+J2+J3+
.
.
(25)
.
:
(Fi lHlllFll
Z,, ellenállásnak felső légkör bonyolult módon
tenzor
(24) szerint regionális
a
4-
+
...m1
(25)
iránysajátságai
ha
hogy
(H)
+1ííZni'*íFiíH1iíF1l*
(ZÜW (F) (HI) (FIP
K?
visszahatás
=
az
Vannak,
(íHJ -gye1 jellemzett)
a
kifejezi
földi
a
hatásokat.
komplex sajátságainak impedancia anizotrópiájában öbölháborgások
a
anizo-
anizotrópiát
megnyilvánulásai 2
esetén
az
gáltuk hogy
az a
felső
,,S intervallum"
Az
túl,
periódushatárán
impedancia komplex sajátságainak öbölháborgások periódustartományát fenti feltételnek már) eleget tesz-e.
kell
(kb. Ez
tehát
T P
4,5
jelentkezniök. 30
.
.
.
100
gn
Megvizsközött),
min
becslések
előzetes
É;-
alapján
valószínűnek látszott. A számításokat azzal a feltevéssel Végeztük, hogy a tenzorkoeffíciensek reálisak. és azt, hogy különböző (excentricitású Így miegfigyelhetjük elemi számínagytengelyirányú) ellipszissel jellemzett öbölháborgásokból tott a téves feltevés következanizotrópia-ellipszisek hogyan viselkednek tében. A számításoknál kétféle módszert alkalmaztunk. ellenőrzésképpen analízissel az a) Harmonikus meghatároztuk öibölháb-orgás első és máa földmágneses sodik harmonikusát és földiáram-tér kommindkét A második harmonikust csak számításaink ellenőrzéponensében. sére ahasznáultuik fel. Így minden ölbölről rendelkezésünkre állt:
G
::
H; sin (w í + (Pzzx)nx + H; sín (col + gúny) n_,,
(27) f
kifejezés. métereit
:
Eg. sín (w
Ezeknek kiszámíthattuk
zorfeltevés
mellett
í + (PEX, n). +
az
E;
sin (a) t + cpEy) 11,,
(elemi) ellipszisek alapján az abszolút szimmetrikus és meghatározrhattuk az anizotrópia ellipszist (impedancia -
-
par.aten-
ellip-
szist),
b)
módszereivel határoztuk meg valószínűségszámíttás minimum feltétellel, Z(H_7. Híg)" után az mért, H)? pedig az ismeretlenek meghatározása rendszerből A szükséges ennél számított érték. adatokat
A
koefficienseket
nál
ség
közvetlenül
helyett, deriváltját 190
=
-
a
regisztrátumról
fázistolásokra korreláltuk a a
való telluríkus
a
ahol
Hm
egyenletaz eljárás-
ki. A mágneses annak idő tekintettel, térerősséggel.
olvastuk
tenzor-
ténerősszerinti
a
A kétféle számítási eljárással kapott anizotrópia-ellipszisek. jól az Mielőtt az eredményeket ismertetnénk, egyeznek. anizotrópia határozott be. formáját jelentkezési mutatjuk néhány aa 6. ábránkon Acp; (pnxr- (pej, és Atpn bemutatjuk (p[[_u"" qljfx fázisváltozását egy nap folyamán a Nagycenk melletti szabályszerű különbség utal Ez határozottan arra, obszervatóriumban. hogy az altalaj az öbölház
sem homélységben egynemű a 97-13 jellemző fázistolás. megváltozik
behatolási
periódu-sának megfelelő A tér körbeforgásakor
borgások
mzontálisan.
G?) K
á
i
i
s
A?
tea" 150.;
//*
*
l
s
t
x
x
NA
Íxxxxts
i.
x
A
l
Í
1,0-
A? * A
g x
4.;
f
y
z
x
É
7x
z
x
x
-
0'
11,
1
=
15
13
'
1
22
0'
a
l
20
i
30
2 Mr
21,
60
50
60
J
l
80
90
"'71"
-
5011
idő
helyi
a
100
ábra
ö.
JW:'/'Ev
l
J
70
lNMíőlVii
ábránkon
x
x
_
Í
20'
1
j
is
--
*
xök x)- a k
K!
x
xlgxxx
1.
ó
(ö/a)
és
(6/b) függvényében
periódus
a
és tellurikus látható a ábrájával összhangban ellipszisek nagytengelyirányának (l. 7/a. ábráit), valamint az összetartozó tellurikus és földmágneses abszolút ellipszisek nagyközötti 7/b, ábrát). Az utóbbi teljetengelyirány-a szög (ag) napi járása (l. sen már említett az megfelel Rokitjanszkij [2] munkájában anizotrópiaszámítás azaz ag alapjául f1(an) diagramnak, f1(a,,v) fc_;(t). szolgáló ae 7.
földmágneses
Steiner abszolút
=
A
fent
változó mának
ellipsziseket kaptuk, amelyek határozottan miatt elhanyagolása és így szabályos változását, napi menetük
(T)
42.
számítása
tenzor
a
a
(Zn)
=
(a d)impedancia
tenzor
a
ábrán
8.
látható
tenzorkomponensek követik
az.
abszolút
erősen
argumentuellipszisek
van.
impedancia
az
b
Ha
=
=
módszerekkel
számítási
ismertetett
tenzorból. mátrixa
ismeretes,
akkor
C
,
E
0,2
g
T
2 .,
0,2 TZ],
,
(28)
reális az impedancia látszólagos fajlagos ellenállást Horizontálisan (amlitúdóviszony) nwégyzetéből számítjuk. nem: vektortranszformacio lineáris egynemű közegben a két tér kapcsolatát a fenti fejezi ki. Ennek megfelelően kifejezés tenzoriálisan
összefüggés
szerint
a
részének
iTel
=
02 T
(E)? (lFl íHlVg
(29) 191
é" *
Az:
a '
00?
dz)",
. o Ü
a
40_
a
-20
. *
A
x
,
20í
'70"
*
a; _
z o" N 90'
15
14
201 *
.
.
19
o
x
X
0x
lm:
22
20
Á/ l
,
.
zmr
24
ZhU
24
7
.
.
20
a
A_
o x
X
K '
60':
lnmcxumx"
o '
7'!
Í 7.
._._....
ábra
a.
és tellurikus földmágneses abszolút ellipszisek nagytenváltozása gelyirányánawk a helyi idő szerint A
és
szögkülönrbségének zása a helyi
földmágneses tengelyivrányowk (de) idő
X e
A i T,
üg/
zzmr/r-sz,
ma:
§
e
K
*-xe__
y
1hLT/T=Hőmín/
mm)
sz/
X
06-152
e-aze
JSJJLM. 11851,
8.
EIH
192
ábra
ha ellipszisek napi változása, nem vesszük komplex jellegét az öbölháborgásoknál
.
ábra
044100"
e=a52
.
.
79I1LT/T-92mI/7Í
x
*
7. b. összetartozó tellurikus
Az
Ülvmín)
mim/r:
ÁK
űmpkusan kxegyen/zta vonal .
az impedancia figyelembe
szerint
válto-
Ebben
négyzvetreemelé-s
a
tehát -nak (Te) Így mítjuk, illetve
történhet,
csak
tenzorhatványwozás
a
(n'a-k c'd'
a'c'+
O. M., Suöuu,
H.
O
lO.:
b?)
(30)
f u BCKTOpOB BapHaHIIII HOJIH anempomaruumaa
HenepncHnnKynapHocTxi
1961. semmi (3) 83_823. [2] POKIYFHHCKIAÍI,I/l. I/L: O npnmeuenuid n
HOM
M. H.: FOCTOIYFCXHSHHT, 1960. H. Wr-Provazek, [4] Smith, relations ouf the phase
.
MarHnToTcnJiypruucczcoro 14313. AH. CCCP ccp rcotpns.
MaccuBax.
HeoHopoaHoM
[3] Bepnnucacicnü,
szá-
c'b' + d?
HOpOTKOHCp.KoneöaHna
semmi.
HOJIH
BJICKTpODAaFHHTHOFO
mátrixszal
IRODALOM
'
G
a'b' +
szerint
alkalmazásával
következő
amzotropia-e111psz1st megfelelo meg szerkesztjük b'c'
[1] BapCyMJB,
törvényei
kétszeres lineáris yektoitttansztformáció a
a
PÍBBCILKZ!
Bnempuqccncan L. D-Bostick, magnetotelluric
F. fields
Ha
McTona
armsoTpon1961. ]607-a1613,
(ll)
AXEYFOIIOAK TCJIJIypHHCCKMX
Jr.:
X., at
Austin,
Directionail Texas.
TOKOB.
properties Jounnal
of
and Geo-
(3) 1961. Researich, physical der tellurischen zur J .: Die Gerlands Bestimmung Statíonselli-psenn. Beitráge [5] Verő 1960. Geopwhysixk, 69 (5) 257-268, terlluvikaus A.: A Nagycenk melletti obszervatórium mint bázísállomás. [6] Waullner I. (2) 13-19, 1960. Magyar Geofizika, des einzelnen Versuch zur der ErdstromJ.: Ein Frequenzbánder Trennung |7] Verő Puha 1961. variatioinen. Geofisiwca e Aprpliicata, 49, 83-118, Erdstrommodellversuche. C. 100. A.: Über Freiiberiger [8] Ádám Forschungshefte, 1961. 7-20, 1957. Akadémiai Kiadó, [9] Barta Gy.: Földmágnesséwg.
AHI/IBOTPOHI/IH
AHI/IBOTPOHI/IH),
(MAFHI/ITOTEHHYPVIHECHAH
IIPOFIBIIYHOIHAHCH
B
TOKOM
C BEMHbIM EE l/I METOH
CBHBI/I
HOJIEM,
11-17 A.
I/I BEMHbIM
NXAFHI/ITHbIIN/i
OHPEHEHEHI/IH
AÖaM
PEBIOME B nnccepTaunn
kHAAlí
u
Horo
IIOZLBEPFHyTa
MaFHl/ITHbIMI/l
KoMnoHeHTaMu
BJICKTDOMaFHI/ITHOFO
pHCHETHbIC, a
Tamue
amiaorpomixi.
noni:
oTuacm
Iloicaaax-io
HeHnu
nynbcnpyiouxero HacToTc npenuuiamuicü
B
Tarc
(S-uHTepBan) rpatpwiecxme meronm ÜHI/ICHHbI cBoücTBa Ha3bIBaCMblÍÍ nmcp
FELD
IHRE
TaK
casisb
MEHULY snempuuec-
HaSbIBHCMbIX
nynbcaimü
aHI/I3OTpOHHbIM rpymom. TaK HEISBIBEICMOFO onpeneneuug no BpeMeI-m npn auaqnrenbnoM
Han
HOCIIGJIHCFO
KoMnneKca Ban
MIT
ZUSAMMENHANG UND
ananusy uacToT
oBnacTM
HOCTOHHCTBO HOJISI.
ANISOTROPIF. IM ERDMAGNETISCHEN
Maremamuecxomy
MMHCILZIHCZ!
sem-
Onncanm annunca
(Z=E/H)
name-
npn
S.
DEM
)MAGNETOTELLUBISCHE
DEM UND ERDSTROM ANISOTROPIE)
BESTIMMUNGSMETHODE Dr.
A.
ÁDÁM
ZUSAMMENFASSUNG Im
Schen 13
Aufsatz
Komponenten
wird
der im
Zusammenwhang Periwodenbereich
zwischen dwer sog.
den elektrischen des Pulsationen
und magnetielektromagneti-
193
Feldes
schen
Es
lysiert.
beí
über der
(S-Intervall) Bestimmung
zur
grapvhísche
weíse
auch
Erde
der werden
Verfahren
mitgeteilt.
Ánderung
wesentlicher
der
Komplexeigcnschaften
des
Impedanz
anisotropem
Untergrund
mathematiscah
ana-
und sog. teilAnísotroxpie-Ellipse RechnungsDie zeítlicheu dieser Bestándigkeit wird Ellipse Pusationsfeldes Es werden nachgewiesen. díe (Z = als E/H) bei grösseren Perioden, díe
gezeigt.
S-Intervalle
ANISOTROPY OF
THE
EARTH
PRESENTING CURRENTS
IN
ITSELF AND
AND
ANISOTROPY)
(MAGNETOTELLURIC OF
THE
RELATION FlELD ITS METHOD
GEOMAGNETIC
DETERMINATION
Dr.
A.
ÁDÁM
SUMMARY and the between electric relation commagnetic matematícally analyses Paper ín undersoil the above (interval S) oí the so range anisortropíc periodical ponents field. There are revlated of the called and geoelectromagnetic pulsations calculating mevthods the so called ovf anisotropy. to determine For the ellipse graphnical partíally fielvd otf that the is proved. Tihere substantiwaíl are constanvcy chainge in the pulsation of impedance over the so shown the cal(Z E/H) for periods complex properties =
intervals
led
S.
IJANISOTROPIE LE CHAMP
DES
RELATIONS
LES COURANT ENTRE TELLURIGUES MAGNÉTOTELLURIOUE) (ANISOTROPIE POUR SA DÉTERMINATION
GÉOMAGNÉTIGUE
ET
ET
MÉTHODE
Dr.
A.
ÁDÁM
RÉSUME et magnétiques au-dessus cIun sousélectriques composants le domaine de période (interanalysées mathématiquement pour valle du de la Terre. de Des méthodes S) des é1ectromagz1étique= pulsations champs servant á la déterminatíon calcul et en sont de Íellípse présentées partie graphiques démontre le caractére constant le temps Eauteur dans de cette derniére danísotropíe. mérne oü le camp de pulsaation est modifié dans le cas considérablement. Il indique les les de Iimpédence des (Z E/H) pour propríétés complexe périodes dépassant Les
sol
relations
entre
sownt
anisotrope
=
intervalles
194
S.
A
MÜSZAKI EGYETEM NEHEZIPARI KÖZLEMENYEI KÖTET
XIV.
A
Műszaki
Nehézipari
fokozat;
ipari
Műszaki
oktatói
Egyetem cím
doktori
i11.
Egyetem
elnyeréséért KohóBánya-,
által a kandidátusa tudományok doktora, tudományok és továbbá a Nehézbenyújtott elfogadott disszertációk, és Karán doktori Gépészmernöki megvédett egyetemi
rövid
disszertációk
kivonatai
SZERKESZTŐ
Dr.
BIZOTTSÁG
BÉDA felelős
Dr.
FALK
KÁLDOR
Dr. Dr.
TAKÁCS
GYULA szerkesztő
RICHÁRD
_
MIHÁLY
GELEJI
Dr.
Dr.
ERNŐ Dr.
évekből
19w60-63-as
az
ifj. Dr.
VINCZE
ENDRE
MISKOLC 1967
SÁNDOR
SÁLYI
ISTVÁN
TERPLÁN
ZÉNÓ
ábrák
Az
legtöbbjét
a
szenkesztők
irányításával
ISTVÁNNÉ
HERCZEG műszaki
rajzoló
készítette
Saj tó
Dr.
alá
rendezte
TERPLÁN
ZÉNÓ
tanár egyetemi irányításával
Dr.
VINCZE egyetemi
9
Nehézipari
Műszaki
ENDRE
docens
Egyetem,
Miskolc
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
NYELVÜ
MAGYAR
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
TARTALOMJEGYZÉK
Nándort
kandidátusa: Gyula, tszv. egyetemi tudományok docens, a műszaki keletkezésének és jelenlétének öntöttvasban Szilikátzárványok vizsgálata Drahos a műszaki kandidátusa: István, egyetemi tudományok docens, A hipoid-kúpfogaskerékpárok méretezésének geometriai alapjai Lévai a műszaki kandidátusa: egyetemi docens, IIDTE, tszv. tudományok szerszámmal és a foggörbe nem lefejthető Íoggörbe Egyenesélű evolutája kerekeknél kör .alakú hengeres Maschek okl. hevítése Hengerszimmetrikus bugák Tivadar, gépészmémök: Horváth a műszaki doktora: tszv. tanár, tudományok Zoltán, egyetemi A cinkkohászatban lejátszódó folyamatok termodinamikája
'.
.
-
'.
.
.
-
műszaki a docens, egyetemi vizsgálata hővezetésprobléma
Czibere Tibor, A nemlineáris
.
László,
Huszthy
.
a
tszv.
adjunktus:
egyetemi
31 43 47
-
-
kandidátusa:
tudományok potenciálelméleti
Fogpirofilnk
m1
-
61
alapon
meghatározása
számítással
a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Szaladnya Sándor, egyetemi hidraulikus másolwóberendezés sztatikus Differenciálhenugeres egyvezérlőélíi pontosságvizsgálata Béda a műszaki kandidátusa: Módtudományok egyetemi docens, Gyula, hullám szera vizsgálatára képlékeny műszaki a Gribovszki kandidátusa: docens, tudományok László, egyetemi hőálló ötvözetekben. Maradó feszültségek Kozák a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Imre, egyetemi Vékony alakváltozása belső korlátozott hafalú cső rugalmas-képlékeny nyomás __.__.____:_..__._.___.____
.
-
1
v.
tására .
'.
--
-
-
-
-
-
-
-
-
docens: Az S és Mn-tartalom János, egyetemi változására minőségét jellemző tulajdonságok MTA az levelező Zambó tszv. tanár, János, egyetemi legfőbb paraméterei telepítésének Az Ms acél Szombatfalvy Árpád, okl. gépészmérnök:
Vereskői öntöttvas
a
szerepe
szürke
Bányaüzemek
tagja:
-
.
rozása-------
Ádám
'.
A
okl.
Antal, földi-áram
és
("magnetotellurikus .
Obádovícs
pontjának
meghatá-
------------
J.
bányakutatómérnök, a földmágneses anizotropia")
Gyula,
értékproblémái
és
a
műszaki
tudományok jelentkező módja
kapcsolatában és meghatározási
tér
docens: egyetemi a sajátértékek
kandidátusa:
anizotropia -
Differenciálegyenlet-rendszerek kiszámítása
digitális
sajátgép
matematikai
felhasználásával
Zoltán, egyetemi alapján-----------------
Szarka
'.
.
.
Gál
A teljesítmények szénbányászatban
okl, István, mérnök-közgazdász: és lehetőségei a gessége magyar
László, szültségvizsgálata
Kapolyi
Kiegyenlítöszámítás
adjunktus:
bányarné-rnök:
okl. -
-
-
a
-
--
-
-
szüksé-
emelésének --
Bányabiztosítószerkezetek -
mátrixkalkulus
-
optikai -
-
Ie-
83
103
123
tszv. Ferenc. egyetemi Siemens-Martin-kemencék suk szempowntjábóldocens, Iván, egyetemi Tarján felmelegedésével. nyalevegö kérdés vető vizsgálata-
tanár,
Sulcz
'.
-
2
Bíró Attila, cékben
a
Péntek
'.
x
kandidátusa:
tudományok önműködő vizsgálata
-
-
-
-
-
-
szabályzá-
-
_
műszaki kandidátusa: tudományok lehűlésével illetve kapcsolatos néhány -
-
-
-
Áramlási
-
és
-
-
-
hőátadási
_
_
vizsgálat
alap__
okl. kohómérnök: és hőtechnikai
István.
Földgáz-befúvással elemzéseviszonyainak
dolgozó -
nagyolvasztó _
-_
_
flotálás levegőkiválasztásos vegyészmérnök: Károly, műszaki kandidátusa: a tudományok docens, Tibor, egyetemi álló ívelt erősen egyenes szárnyrács pwrofilos lapátokból eljárás A
okl.
Farkas Ottó, olvasztósalaltok
:.
[OC!-1
_
mélykemen-
egyetemi
docens:
összetételének
maximálisan
Vizsgálatok kialakítására
-
-
-
301
_
Méreter-
kéntelenítő -
297
._
-
Czibere tezési vezéséhez--------------__
.
263
_
bá-
A
a
-------------____.
metallurgiai Németh
-
-
kohómérnök:
okl.
műszaki
a
hőüzemének
nagy-
_
.-
Fúrt többcsatornás villamosmérnök: okl. lyukak irányított Gábor, ellenállásszelvényezése Közelszintes okl. feltárása Molnár együttes telepek Sándor, bányamé-rnök: ésfejtése--------------___ a műszaki kandidátusa: Forrai tudományok docens, egyetemi Sándor, és rekonstrukciós és ipari létebányászati főleg centralizációs Különleges, analitikus műszaki-gazdasági helyének vizsgálata sítmények telepítési a matematikai docens. kandidátusa: Vincze Endre, tudományok egyetemi és néhány alkalmegoldása függvényegyenletek trigonometriai Komplex
Márföldi
'.
áramterű
.
-_
-
-
-
-
-
-
-
_
_
._
-
,
mazása Kovács
.
--------------_-__
Ferenc,
legkedvezőbb Patvaros
-.
tusa: .
448
Steiner
egyetemi termelési
tudományos József, Bányavágathálózatok
Ferenc, egyetemi Maradékanomália-számítás
tanársegéd: kapacitásának
kritikus és Külfejtések mélységének meghatározása a műszaki kandidámunkatárs, tudományok racionális telepítése -
adiunktus, --
a -
műszaki -
-
-
-
-
-
-
tudományok -
-
-
-
-
kandidátusa: -
-
_
_
MI/IIJJKOÍIbILIíOFO.
TIXVJbI
THÍHÉÍÍOIHI
lIHC'1'TTT.VT,-X
HOIII/ITEXHI/IHECKOPO
IIPÜMMIIIZIEPIHÜCTII
(BEHPPIISI)
(JOJLBJPHxCAAHI/IIG IL-p. ,'[. Haltüopu: n
jL-p
H.
11-1)
lI.
Hccilcnulzzlullu
llyryne
.
Ocnonu
Llpaxotu:
xyóqawnnx
.
n
.
.
.
.
Crmxtamtast
.
.
.
.
.
.
.
xmmqecxnx
rn11o1r,'1,rnux
.
.
.
.
.
npsuxoíí npomaoü
c
xruc'rpy.uou'ro_xn
unnuwueunü
cmunzrrnrax
nmm-uxsx
.
pun-nemz
rcoxxouqnvxocnn)ro
nap
Jlecau:
noaunlumnouuu .
.
.
xzpnnux
nonec. IZPIIBOÍÍ nyón n cslyrlac IIOHRVIYIIJX unnrnmpnqecnnx óonnanol; Píarpen numuilprxuecnnx CHAIMPTDHÍIHBIX í). Xopeam: n 1%]mouuuaxxxnta nporzoccon, xre1'a.1.n_yprzrrr nporonamnmx T. lluóepe: Ha, neannníínoí"x Jlc(:.1e,1ona1un' npomexrm TGHJOIIpOBOIIIIOCTII IIIOTD.
ÍL-p. JL-p. jL-p.
.
sgyóu
Mautelc:
T.
1Io'rexln,11a:1:t
rr-opnn
.
.
.
ILIIJIIIIIIIPH'IC('I(OL'O
_vnpann:nnn1eí'í
.
.
.
.
nyTexu
or-none
öl
.
.
.
.
.
coporo
qyrynn
oxnoü
e .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
cmmxr
c
zsommnn
Toumx
11 unxrumr
xtarnunnaxn
u
ITOSIPM,
.
105!
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
102%
.
.
.
.
[L-p. H. 31141160: líaxnuní'imno xxnpnxuvrpl.x PEZBIOIIIOIXIISI pvmn11:n1; Ms cTaJn 1-1). A. CoMőczmgianbsLz: Onp0,Ie.'Ie1-un- u-ornm [l-lv. A. AOaM: AIIKBWIDOIIIHI(MarnurorosxzxyplluocIzan mnxanTponnn). r.
73%
.
.
omqyxvxonamra .
uzmccrno
47
mnma
BOJIHM Hztacluxtluníi IL-p. II. 53011: Merog: 11cc.'1e,1o1;zu11n1 1: [L-p. .'[, Fpuőocc/cu: Owrsvro-Ixxhtn uanpmrconxro Tepx1oc'roí'ír:nx cmanax fL-p. II, Koaalc: Orpaur1qeriliazr y)rpyro-ImncTnuecna:1 gtmpopxtalnn; rommcTouuofi Jannonnn Tpyóhr rrojn mnannoxr xu1_v'rpeHHero cnoücrr. n xianonertns; [I-p. H. Bepezuiceu: lirmmne cepu co,1epn-:aH11n uapvaxma
xapanwopnzgvuuunx
231 42';
.
JLHLIMPO]JBHIIIIEIJIEHOFO
rouuocTn
.
.
.
.
.
pncutyrnnqxr
nortupnoru
rn,'q)a1;;xx1uec1;oro
1:po.x11:o17i
.
.
.
JL-p. .'I. Xycmu: Orrpe_'ncaenur(sIIpO(Í)H.'Í('Í'Íayóoxs Il'(.-:-Je,1ona1nxe wznwrrluocnofí jL-p. Ill. Ca/ldÖHbílZ
zmo-
.
.
.
n
.
.
npoaranuxnuznm-u né? onpcloJeHllfí
xwrox
cncuwnxx coóoTncnnrnx nuaqenuíí LL-p 171.II. Oőczüosutt: ÍÍpOŐJHLNILI ,'1x1cpqJepeHnna.'unnax 11 pacqcr coócuwsoanhxx c unnqounü nouonuuo HIND:+ne1:'1*])0H1l0l'1 ypanuennü xrannnnbt ponofi xxarosxzvnluecnoü na oouone [L-p. JS. Capmi: Honnc-rxcalmonunfi pacueTa pacuew xlzrrpxxtmoro IIOIHJIIIOHIIJ! Tpyqzt [L-p. II. Fa/l: Hooóxo,'xn.xroc'rh u BO13NIOJHEIO(*'I'II 11pnx13no,'urre.71nnnwrxr n BHP _xfr0;[I.H0í'i IIPOMIMIIJIOIIIIOVTII Owrnuecnnqw IIPlIbTFallIH) [L-p. II. Runnüu: upenefi nanpnznvuxtsu p_xf,'r,unuuux 'rr'n:1o1301*o ,'[-p, (h, llLv/lbq: ÍÍl'c.'l(','10I'.a|IIIG poznnxm 1Ím!eHc-BÍ2lpu'o1ionm;11x HOHGÜ .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
*
.
v
jL-p,
II.
muxn
Hvc.'m,1onuvxlrie
(uxnzuuuennxxxr
JL-p.
A.
aB'I'OMH'FIFIO('IÍOFO
nx
zapuuuu
Tzlpfm:
uelctyropxux
Bzzpo: An|uunHamlllorunxn Ireunx
.
nux
m-ucfi,
11-1), Ií. HeMem:
.
nmtpncon,
Bnxjlyxál
maxruoro
1-1). JT, Helznletc:
1uarysm]nmnmIH
.
.
.
_Y(','IUBIHI .
.
n
.
.
.
.
.
.
)IG'I'a.'I.TI_V[JPII'JGCIRIIX n 'ren.'tn'rexurarmcnnx rasszt c paónrauuurxx ,1_y-"rl.e.xx IIpIIjÍ)0,'[HOI'0
*Í3.'I()'J'HIIIIH
c
BHJIGIIGHIIOJXI
Bozuyxa
.
.
mn
narpeBnM
.
.
.
.
.
.
.
.
c
TC-HJUIIepGJIENIII
ycixonnn
Anzmus
.
munmnxuux
UJHYFNIHX
13 -
yoxunnnfx
-
[Lovon-
.
_7[-p_T_ ljuőepe: IIOIIETICBJIH
1-13, O.
díaplcauz:
IOMGHHBIX
fI-p.
Pacqemnuü
TypŐHHhL
MBTOIL
líccnegxoxxaunn mnaxou
.
HüHPÉLBIIGIíHOM
IIOIÍB
HBOFHyTOFO
cocTaBa .
.
Mapgóeaböu: Cermnounpoxazume
1'.
pememn, oőpaayemoü HPOÓHJIH MaKCHMBSIBHO oóeccepnnamlunx
CUJIBHO
nonyuexuxa .
npsmoü
npoemnponanrm
lIOIIaTKaMII
('
.
o
POIIpWFHHJIGIíIIH
nmxaznmt
n
IÍIÍOFOHÜHHJBIYÖH ,
n nmexma noxromonlza nJacTon ropnzaonranlxmx jL-p. 111. IVÍO/lbl-lap: Comrecmay] anaznttrrltlecltoe Macn" nanoIlccnegxosanxte JI-p, II]. (Doppau: TexzmHo-auouoxmtleclcoo rgmmxmx: n amnmi ocoómx, oópaaoxr uenwpaxxnaaaxnouurxx pexoncxrpvnnxxo)nmx n HPOMIJIILYIUHIIHX coopvaxralmfi ropumx uoxmnoucnbxx TpIIFOIIUMOTpIJ*l('('HHX iIIYHIIIIHOIIHJLHHX JL-IL i). Buliue: Pemeuno
ypawsueuníi
JI-p
tb.
Koeau:
II
HÜKOTODHB
IIDI/IMOPDI
OHpeJLeJeHIIO Rpunmecxoü
MOIIIHOCTIT HpOIHBOJICTBBIH-IOILÍ
HX
SMS)
HPYIMBHOIWIH
myónnm
OTIIDHTHX
11-1). H. Flameapouz: PRIUIOHHJIBHOG pacnonosnerllte oc-TaTnlIHofi nnoxmsmxr JÍl-p. (I). IUINEÜHEP:PacrreT
450
-
53.;
TORR
n
nanónnoe
őnaronpnirrnnü 9.31
paspaGoTnr: cewnü
ropnux
mapaócvror:
38.7
42?
NIITTEILUNGEN
FÜR
DIE
DER
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
SCHWERINDUSTRIE.
MISKOLC
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS
Dr.
Gy.
Nándori:
Dr. Dr.
Dr. Dr. Dr.
Dr. Dr.
ín
Gusse-ísen
Drahos:
I.
Lévai: Mit Zahnflankenevolute
-
-
-
-
-
-
beí
-
-
-
Problems des Bíasísw
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Dr. Dr.
Huszthy:
-
-
Dr. Dr.
Dr.
-
-
-
-
-
-
Vereslcői:
J.
Ceualítát Zambó:
Einfluss
-
-
S- und Mn-Gehalts charakterísíerendem
des
-
auf
díe
-
-
--
-
Ánderung
-
des
-
61 73
83 103 123
137
díe
der
Graugusses Eígenschaften Parameter der Von Grubenbetríeben wichtígeren Anlage Á. Szombatfalvy: des des Ms-Punktes Stahls Bestímmung A. Ádám: ím. Zusamwmenhang dem erdw Erdsvtrom und dem mít Anisotropíe Feld und Bestimihre magnetíschen (Magnewtotellurísche Anísotropíe) mungsmethode J. Gy. Obádovics: und der Dífferentíalgleichungssysteme Eígenwertprobleme Rechender Mitvtels eínerelektronischen digítalen Berechnung Eígenwerte J.
-
--
Die
161 7
-
-
-
Dr.
w
-
-
-
43 47
-
Wármeleitung -
-
der
Bestimmung
-
Dr.
-
-
-
Dr.
31
-
-
-
-' durch Berechnung Zahnprofíle S. Szaladnya Statische dífferentíalzylindríscher hydGenauigkeitsprüfung mít einer raulischer Nachformvorríchtungen Führungskante Eíné von Methodc zur Gy. Béda: DÍaSUSCÍTSűI Wcllen Untersuchung L. Gribovszki: Bleíbende ín vszárínebestáíndígen L-egíerungen Spannungen I. Kozák: Deformatíon eínes Verhinderte dünwandígen elastísch-plastísche Röhres ínneren D-ruc-ks ínfolge
L.
7
-
und
Zahnflanke Rádern
níchtlínearen
3
-
Hypoíd-
von
-
-
-
-
zylíndríschen Byöcke der Zinkmetallurgíe
der
--
-
abwálzbare
ín
Prozesse
Silíkat-
von
-
Dimensíoníe-rung
zylíndrísch-symmetrischen der
-
-
XVerkzeug níchtkreísíörmígeíí
Erwármuung Z. Horváth: Thermodynamik T. Czibere: Untersuchung auf potentíaltheoretíscheír
Anwesezuheít
und -
-
geradschneídígem
Maschek:
T.
-
geometrischeíí
der
Grundlagen kegelzahnradpaaren
I.
Ewntsteahuííg
der
Untersuchung
eínschlüsísen
--
-
-
--
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
-
-
179
181
maschine---w---------------195 Dr.
Z.
Dr.
I.
Dl".
Szarka:
Ausgleíchsrechnung
Gál: Notwendígkeit rischen Kohlenbergbau
L.
Optísche
Kapolyi:
und
auf
Grund
-
-
Matrízenkalküls
des
Möglíchkeíten --
-
_
Spannungsprüfung
-
-
-
-
Leistung-Steígerung
der
-
_
Unga-
-
ín
Ausbauelementen
von
229
-
ím
-
237
den
Gruben----_-___----------253 Dr.
Dr.
F.
I.
Tarján: wármung
Dr.
A.
Dr.
I.
Dr.
K.
2%
Sulcz: des Prüfung lích íhrerautomatíschen
Wármebetriebs
Síemens-Maríin-Öfen
von
Regelungeiníger grundlegenden -
-
-
-
Fragen Untersuchung Grubenwetters des Abkühlung Bíró: und StrömungsWárníeübertragungsverháltnísse Péntek: der und wármetechnischen Analyse metallurgíschen eines mit Hochofens Eínblasen von arbeitenden Erdgas Németh: Flotation mit Luft-Ausscheídung bzw.
-
-
-
-
hinsicht-
-
-
-
bezüglích -
-
ín
-
-
-
der
253
Er-
-
Tíeföten
-
267
--
293
Verháltnísse -
-
--
-
-
-
-
--
-
297 301
451
Czibere:
T.
Dr.
Berechnungsverfahren stark gewölbten zwecks Prüfungen
mit
felgitters O.
Farkas:
für
Hochofenschlacken G.
Dr.
Már-földi: entiertem
S.
Dr.
Molnár:
gerten S.
Dr.
Forrai:
Mehrkanálige Strömungsfeld
Gemeinsame Flözen
E.
Vincze:
Projektíerung
der Feststellung Entschwefelung Widerstandsprofilierung und
Schau-
Zusammensetzung
maximale
Ausrichtúng
geraden
eines
-
Abbau
von
-
der
bohrlöcher
in
zueínander
von
ori-
nahegela-
-
Technisch-wwtschaíthche
Grubenorts besonderer Rekonstruktion und tration .
zur
Profilschaufeln
Löwsung
und
und
einíge
analytische Industrieanlagen Anwendungen
Untersuchung haupátsáchlich
komplexer
de; bei
AnlageKonzen-
trigonometríscher
Funktíonalgleichungen .
F.
Kovács:
kapazítát Dr.
J.
Patvaros:
Dr.
F.
Steiner:
452
krítíschen Teufe und der Bestimmung Tagebauen von Grubenstreckennetzen Rawtíonelle Anlage
von
-
Restawnomalie-Rechnung
der
günstigen
Förder381 Í585
427
PUBLICATIONS OF
THE
OF
HEAVY
THE
UNIVERSITY
TECHNICAL MISKOLC
INDUSTRIES
(HUNGARY)
INDEX
Nándori ín
Gy.
'.
Drahos:
I.
.
I.
Lévai: tooth
of -
-
-
v-
Bases
couples. .
ínto
Inve-stigating cast-iron
sions
-
-
dímensíoning be
may cxrcular
'.
T.
Maschek:
Heatíng
'.
Z.
Horváth:
Thermodynamics
of
the Examiníng of potentials theory
problem
of
of
presence
silicate
inclu-
of
bevel
hypoid
gear
-
-
which for not
curve
evolute
and
formation
-
geometrícal
the -
Tooth curve
the -
hobbed by straight wheels cylindrical cylínder profile ingots
edgewd tool
and 31
-
symmetrical the
ín
taking
place
linear
heat
conductíon
by
calculatíon
pro-cesses
43
-
ziwncíc
the
metallurgy Dr.
the
Huszthy:
L.
'.
S.
'.
Béda: Gribovszki:
L.
.
I.
'.
J,
.
method
A
Vereskői:
characterízing Zambó:
the
'.
Á.
Szombatfalvy:
A,
Ádám:
Main
S
quality
the
plastic
deternainíng the
Ms
thín
Walled
on
the
change
tube
in
-
ín
the
ste-el
relation
the
of
aniso-tropr
mines
Z.
'.
I.
coal
179
the and
currents earth íts method
LA F.
'.
I.
'.
Necessity industry mining
Kapolyi:
Photo-optícal of
Tarján: Investígation of mine cooling
atmosphuere
or '.
A.
'_
I.
.
K.
Bíró:
Stream
and
Flotation
of
heat
by
ín
outpout ín
systems
support
principal
some
and
system .._:
-
hungarían
the
mínes
Siemens--Ma-rtín
from
furnaces
-
problems
related
the
to
warming 267
-
transfer
the
increasíng
oÍ regime regulatíon
the heat automatic of
Péntek: Analysíng furnace blast working Németh:
of
analysis
Sulcz: Investigating the of view poínt
of
-
--
possibílíties
and
177
-
of ditíferential Gy. Obádovics: Eingenvalue problems equatioun the digítal computer determining eígenvalues -by electroníc Szarka: matrix based on calculus Compensating computation
Gál:
properties -
--
'.
caused
161
of
location
of
powint
presenting (magnetotelluric -
123
alloys of
íron
the
fíe-ld -
83 103
wave
137
and Mn contents of the carst grey
itself
--
cyliwnder-
edge
heat-resístíng
ín
differential
a
controllmg
-
Determining
Anisotropy
of
accuracy owne
defowmatíon
of
parameters
and geomwagtnetic determination J.
the
on
61
statical with
-
based
-
stresses
-
not
profíles
plastic-elastic of
Effect
J.
.
-
tooth
investigating
Remaining
Kozák: Limited pressur-e by internal
'.
Dr.
for
of
-
the
Determining
the Szaladnya: Examining attachmewnt hydraulic copyíng
Gy.
'.
47
Czibere:
T.
ín
relations
and
metallurgical with
natural
air
separating
gas
deep
293
furnaces
heat-technical
injection
-
of
relation -
-
-
-
a -
297 301
453
T.
.
Dimensíoning swtrongly
Czibere:
of
consisting Dr.
O.
Dvr.
G.
Dr,
S.
blast
Márföldi:
Multi-channel
field
Molnár:
S.
_
E.
Vincze: tional
F.
Kovács: ductiown
straight
a
flange
grid 321
composítion
the
of
maximally
slags
331
bore-hole
logginug
with
directed
cur-
335
-
Simultanous
and
development
working
of
nearly
horizontal
coal
--
and and
analytical reconstructional
ínve-stigatio-n mining
of the location and industrial
-
Solvin-g equatíons
and
Determinatíon of
capacity
Dr.
J.
Patvaros:
Rational
Dr.
F.
Steiner:
Calculation
454
projecting blades form
to
reswístance
Technico-econonlical Forrai: of special, maínly centralízing
plants Dr.
order
fumace
desulfurizing
seams
Dr.
ín
Investígatians
Farkas:
rent
method for arched profiled
applications
sonue
of
the
critical
míning locationw of ro-adway
of
complex
depth
and
trigownometrical
func-
favounable
pro-
most
surface of
residuals
networks
ín
mines
-
385 427
ANNALES
ILUNIVERSITE
DE
LOURDE
DE
formation
ei-la
LINDUSTRIE
DE
MISKOLC,
(HONGRIE)
TABLE
Nándort
Gy.
'.
I.
'.
I.
'.
Drahos: denbées
Principes coniques
Lévai:
i
'.
provblémes
des silicate
dans
MATIERES
la et
la
concemant. la
présence
Íonte
géométrique
dimensíonnement
du
nypoi-des
Izexannen. de tajlle droirte
outil a circulaires .
Isértude de
ínclusions
des
DES
des
de
paires
roues
-1
--
tailxlewr des pour
de dent évolut
courbe de son
a
en
roues
développanwte cylindriques
un
par
znon-
31
-
symétriques cylindriques conwditions des se déroulant Z. Horváth Les thermodynamiques processus. du zinc lors du traitemenít métallurgique de la conduction non-linéaire Ijétude du probleme de chaleur T. Czibere: de potentiel a partim de la théorie L. Huszthy: Détermination des de dent calcul profiles par Lexamen de la précision d'un machine a S. Szaladnya: statique copier hyddun au différentiel seul taillant de commande et équipé raulique cylindre Íexamen dé Ionde Une méthode Gy. Béda: pour plastique Réchauffement
Maschek:
T.
des
lingots
43
-
47 81
-
'. '.
'.
L.
.
I.
Gribovszki: chaleur Kozák:
J.
'.
de d'une
Linvestigation Ieffet
a
Vereskői: Leffet tés caractéristiques
des
.
'.
Z.
'.
I. L.
Szarka:
1
la
déiormation élastico-plastique .-intérieure
d'un
tuyau
a
pression
S et Mn de la
en
qualité princípaux
Problemes etleur calcul
Calcul
Gál: La l'industrie le
Sulcz: de
nécessité et charbownniere
Izétude soutenement Eétude leur
des valeurs afaide d'une
dégalisation
Kapolyi:
121 modification
sur
fonte
proprié-
des
grise des
sieges
-
le
et
telluriques maéthode
et
pour
par
des
sut
calculatrice le
calcul
de
matrica
daugmenter possibilités howngroise méthodes des photoélastiques les
miwnier
réglage
basé
déquations systemes digitale électronique
des
propres
conditioans
dans
rendemen-ts
les
sollicitations
agissant
-
thermiques
des
fours
Siemens-Martin
en
Iéchauífe-
touchant -
chaleur
dans
195
229
-
-
automatique de quelques ILétude I_ Tarján: questiouns fondamentales de atmosphere et le refroidissement ment miniere et transmissíon A. Bíró: Condítions rhéologíques de profonds vue
-.
a
181
Obádovics: différentielles
Gy.
sur
F.
résistant
alliages
détemniwnation
sa
J.
'.
des
Zamnbó: Les parametres du choix de la place Á. Szombatfalvy: La détermínation du poinwt Ms de Iacier A. Ádám: des relations entre les courant Lanisotropie champ géomagneétique (anisotropie magnétotellurique)
'.
'.
la
teneurs la
pour
J.
'.
dans
83 103
._._.
mince
paroi
résíduelles
Conwtraintes
73
des
fours
.
Péntek:
I.
fourneau
Németh:
thermiques ILalnalyse des conditions de gaz naturel opéré par insufflation (fair Flottatíon par séparation
'.
K,
-.
T.
Méthode Czibere: des droit composé
'.
O.
Farkas: désulfurant
'.
G.
Étude
des maxímal
.
.
S. S.
E.
Molnár:
ILétude établissemenrts centralisés---------------Vincze:
La
Kovács:
F.
a
J.
Patvaros:
'.
F.
Steiner:
critíque
301
des
-
-
de
scories
-
-
trous
aubage 321
haut-foumeau -
de
champ
d'un
-
deffet
-
331
_
courant
de
couches
quasihorizontales
direc-
mesure
-
335
et
du choíx surtout
de
la
place
349
des
revconstruits
La des
qúelques
et
déterminatio-n
explitatiorxs Emplacement
Le
domaines
dapplication
des
équations
calcul
de
a
379
de ciel
Megjelent megyei
ouvert
Mb.
'v.:
1a
profonder 381
Vállalat,
milniéres
galeries
A
385
427
-
Béda 40
Marton
de
systemes
Dr.
példányban,
Nyom-daipuaari
de
-
des
kiadó;
et
optimale
résiduelle
Íanomalíe
500
capacité
la
raticxnnel
Felelős Borsod
et
355
solution
trigonométriques
fonctionnelles '.
-
résistance
haut 297
la construction bovmbé
de forage commun des abattage analytique techníco-économique miniers et industriels spéciaux
Préparation
Forrai:
-
-
de Márföldi: Sondage des multícanal tionnel,
.
dobtenier
d'un
-
de dimensiownnemewnt pour au fortemelnt aubes profil
possibilités
métallurgiques
et
5
Gyula terjedelemben
ív
Miskolc Szilárd
-
1967
-
10162
