Egyházközségi Hír Híradó Az Aszódi Római Katolikus Egyház idıszaki tájékoztatója
2009. szeptember – Szent Mihály hava
XII. évf. 39. szám
A kereszt felmagasztalása 335. szeptember 13-án ünnepélyesen felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír Bazilikát, másnap pedig elıször mutatták be az Úr Jézus keresztjének megtalált darabjait. A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A keresztrıl szóló legenda szerint amikor a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, az meggyógyult. Az ereklyét, amelyet késıbb elraboltak a perzsák, Herakliusz császár 618-ban szerezte vissza, és vitte ırzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán. Szeptember 14-én, a szent kereszt felmagasztalásának ünnepén e két történelmi eseményre emlékezünk. Egyrészt Jézus Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt pedig az ereklye visszaszerzésére. A szent keresztbıl a világ minden pontján ıriznek ereklyéket, jóllehet a ma embere mindezt szkeptikusan szemléli, mondván: a világon található rengeteg ereklyébıl sok keresztet össze lehetne rakni. A hívı ember számára viszont nem az a fontos, hogy egy adott kis ereklye tényleg az igazi keresztbıl származik-e, hanem maga a szent kereszt iránti tisztelet. A katolikus egyházban sohasem a tárgy az elsıdleges, mi azt tiszteljük, amire az a tárgy emlékeztet bennünket.
A keresztfa üzenete A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés vállalásával. Avilai Szent Teréz errıl azt mondta: "A kereszt a mi nagy nevelınk, és ha hiányzik a kereszt az életembıl, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az Isten". A Szentatya, XVI. Benedek még bíboros korában, amikor megkérdezték tıle, hogy miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzıeszköz, a kereszt látványával, a következıt válaszolta: "A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal. Ugyanakkor áldott eszköz és kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért." A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó, élı szeretetének a jele, s egyben a kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de méginkább a sátán felett aratott gyızelmének a jele. A kereszt felmagasztalása és ünneplése így egyben Krisztus gyızelmének felmagasztalása és ünneplése is. A kereszt helye az életünkben Nagyon sokan díszítik magukat kereszttel: láncon hordják a nyakukban és fülbevalóként ill. egyéb ékszerként. Ez sok esetben – sajnos – csak dísz, szó sincs tudatosságról. Mi, keresztények viszont nem feledhetjük, hogy a szent
Egyházközségi Híradó kereszt Isten szeretetére és Krisztus értünk vállalt szenvedésére utal. A magyar liturgiában szép példát találunk a kereszt értékére az esküvıi szertartásban. A fiatal pár – régi magyar szokás szerint – a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet megkapják, és otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti ıket Isten szeretetére és a házastársi hőségükre.
İseink a falvak, az utak szélén kereszteket emeltek. Még ma is megfigyelhetjük, hogy az útszéli keresztek mellett mindig van friss virág. Mert még a ma emberében is él a kereszt iránti hőség és szeretet. A mi feladatunk pedig az, hogy mindezt megırizzük. Gyurkovics István dr. plébános
„Örök bölcsességnek kútfeje, látod, hogy e világi setétségnek homályába, nem tudjuk mi légyen hasznos nekünk. Azért Uram adj igaz értel értelmet lelkembe, hogy meg esmérjem mi legyen kedves te elıtted és erısítsed szent malasztoddal az én gyarlós gyarlósá arlóságomat, hogy ami tenéked leg kedvesb, azt se az emberi tekintetért, se az ör ördög, test, és világ kísírtetiért el ne mulasszam.” Pázmány Péter Graeczben, 1606. esztendıben, Szt. György havának 25. nap napján
A keresztállítás története Javítóintézetünk templomát 1905-ben kezdték el építeni, és 1906. június 27-én szentelték fel Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére. A templom – korát jóval megelızve – az ökumené jegyében készült. A római katolikus templomrész volt a fıhajó, a baloldali mellékhajó protestáns, míg a jobb oldali az izraelita. A templomban 1950-ig rendszeresen miséztek. A szentmiséket a növendékeken és az intézet dolgozóin kívül az aszódi 2
lakosok is látogatták. 1950-ben visszavonták az aszódi híveknek azon jogát, hogy itt szentmisét látogathassanak. 1963-ban a templomot az Aszódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának szorgalmazására felrobbantották. A bontásból származó építıanyagot a járási SZTK Rendelıintézet építésére használták fel. Intézetünk idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Többekben megfogalmazódott, hogy méltó emléket kellene állíta2009. szeptember
Egyházközségi Híradó ni a valaha itt állt Isten házának. Bátyi József és felesége Korita Julianna – intézetünk dolgozói – elhatározták, hogy keresztet adományoznak erre a célra. Az adományozott keresztet Terman Sándor, romhányi kıfaragó mővész készítette, Németh Gyula kollégánk állította fel, a térburkolat pedig Suhajda László vállalkozó adománya, amely Koncz Mihály kivitelezésével készült el.
A kereszt környékének parkosításához folyamatosan ajánlanak fel adományt – hívek, régi dolgozók és családtagjaik. A tereprendezés munkálataiban intézetünk növendékei is segédkeznek. Lakos Mária Lujza – Szarka Attila
Hit, remény, szeretet Fedinecz Atanáz, aszódi ruszin festımővész kiállítása a Hitéleti Központban (2009. 08. 20. – 2009. 09. 12.) Slava Isusa Hrista! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Elöljáróban hadd osszam meg önökkel kételyeimet, melyek azóta motoznak bennem, mióta felkértek a tárlat megnyitására. Azt gondolom, hogy az alkotások, legyenek azok bármilyen mővészeti ághoz tartozóak, önmagukért beszélnek! Nem kell számukra fogadatlan prókátor, aki megmagyarázza, hogy mire is gondolt a mővész, mit szeretett volna kifejezni… Ha mégis magyarázatra szorulnak a mővek, akkor valami baj van a mővészi kifejezésformával. (Lehet, hogy ezzel a megállapításommal vitába szállnának a mőkritikusok, mővészettörténészek és azt mondanák, hogy laikus vagyok – ami igaz is –, de hát magam nem mőítész, hanem mőélvezı vagyok.) Megnéztem Fedinecz Atanáz képeit – egyiket-másikat már többször volt alkalmam megcsodálni –, és arra jutottam, hogy inkább arról beszélek, ami a képeket látva megfogalmazódott bennem.
2009. szeptember
„Fedinecz Atanáz, akit a mővészvilágban Fruciként ismernek, bölcs arisztokratizmussal távol tartja magát a post-avantgard közös szekerétıl, megırzi önállóságát, tehát ember marad, aki nem szégyell ıszinte, sıt lírikus lenni.„ – írja róla Olga Petrova, aki maga is festımővész, egyetemi professzor. İszinte és lírikus képeibıl nemcsak a táj szeretete árad, hanem a tájban élı emberé is. Azé az emberé, aki átformálja a tájat, alkot: templomot és lakóházat. Megalkotja az Isten házát és felépíti saját hajlékát… A templomokat a tájjal együtt mutatja: a fából róttak valahol ott lapulnak Kárpátalján, abban a bizonyos búvó otthoni tájban. Szerényen meghúzódnak a hegyek alján, dideregnek a télben, hósipkával tornyaikon, miközben várják a templomjáró népet. Tavaszodván a megnövekedett víztükörben nézegetik magukat, bomló rügyek között és aggódó tekintető híveket fogadnak magukba… Apró falvak balladákból, népdalokból ismert világát tárja elénk Fruci szelíd derővel és aggodalommal, de a szemtanú hitelességével. Szemtanú, mondom, hiszen 3
Egyházközségi Híradó 1936-ban Ungváron született abban a tájban, ahol a Madonna sok évtizeden át együtt könynyezett a ruszinokkal, a hányatott sorsú görög katolikus hívekkel… A kiállítás címe is sugallja mennyire fontos a hit, a hitre épülı remény és az egészet keretbe foglaló szeretet. A hit sugárzik szentjeibıl, de nem a felhıtlen boldogság ül arcukon. Homlokuk redıibıl kiolvasható a gond, az aggodalom. Nagyon is emberarcúak ezek a szentek és az aggodalmon túl kételkedve néznek ránk, mintha csak azt kérdeznék: mit csinálsz ember, meddig mégy el az önpusztítás útján? Lám, Poncius Pilátus arcán is ott a döbbenet. Mintha csak azon tőnıdne, hogy a kézmosással megtisztult-e a bőnrészesség terhétıl. A keresztre feszített megváltónak a merengı feje fölé magasodó, szeggel átütött keze talán a római gyarlóságának dicsfényét törli el éppen? Ki tudná ezt megmondani, hiszen a szeretet szelíd és megbocsájtó. „Az alkotásnak olyannak kell lennie, hogy az elsıdleges érzelmi hatás után ne kerülje el a tudatot, teremtsen egységet a múlt és a jelen, az ember és a természet között, vagyis szolgálja a harmóniát.” – fogalmazza meg ars poeticaként Fedinecz Atanáz. Képeit nézve a csendes szemlélıdıben létrejön ez az egység: eggyé válik múlt és jelen, megelevenedik a természet, keretbe foglalja a mővet és a szemlélıt egyaránt. Mégsem a nosztalgia árad a képekbıl. A múló idı nem szépíti meg a hajdanvolt világot. Az ecsetvonásokból a láttatás tárgyilagossága sugárzik. Olyannak mutatja az eltőnı világot, amilyen az volt: komoly, gondterhes és estenként lírai. A hit tárgyiasult valóságát befogadjuk, valahol rögzül tudatunkban. Még akkor is így van ez, ha a mindennapokban szinte észre sem vesszük a tájban a templomot, az útszéli keresztet, a konyhaasztalon álló feszületet… A kiállí4
tás képei viszont figyelmeztetnek bennünket erre az örökségre. Sokszor támaszunk és fogódzónk a hit, reményt ad, és segít a mindennapok nyőgét elviselni. Pedig tékozlók vagyunk, örökségünket megpróbáljuk feladni és feledni. Szabadulnánk sokszor és sokféle módon a hit és az erkölcs tisztaságától. Ilyenkor káoszt teremtünk szőkebb és tágabb környezetünkben egyaránt. Elbujdosunk és eltévelyedünk, a világ talmi csillogásától elvakulunk. Tékozló fiúvá leszünk. Értéket és mértéket tévesztünk. A tévútról a fogódzók, a haza vezérlı csillagok az apró templomok, a bennük rejtezı ikonokról ránk nézı szentek és az útszéli korpuszok, legyenek fából, pléhbıl, kıbıl. Mutatják a helyes irányt az otthon melege felé. Az otthon felé, melyben valaha a hit, a remény és a szeretet lakozott… Úgy tőnik, hogy megbolydult világunkban, ha lassan is, de helyére kerülnek a dolgok. Kárpátalján visszaköltözik a hit, remény és szeretet a ruszinok apró hegyi hajlékaiba. A templomok megtelnek hívekkel – Fruci évtizedeken át lelkében hordott és vászonra festett világa újra megelevenedik! Ennek a világnak a kiteljesedését szolgálja a mővész a most látható tárlatával, hiszen képeit áruba bocsájtván azon fáradozik, hogy a befolyt összegbıl a gödöllıi görög katolikus templom építését segítse. Isten áldja meg ezért a lelki nemességért és tartsa meg közöttünk erıben, egészségben, hogy még sokáig örülhessünk újabbnál újabb alkotásainak! Az Úr 2009. évében, Kisasszony havának 20. napján – államalapító Szent István király ünnepén. Klamár Zoltán
2009. szeptember
Egyházközségi Híradó
Feszületek, keresztek Aszódon kevés köztéri szakrális kisemlék van, így könnyő számba venni ıket. A 19. század végén állítottak egy feszületet a templom elé. Felirata: ISTEN DICSİSÉGÉRE 1885. A katolikus temetırészben két feszület található. Egyiket az elsı világháború évében állították és az alábbiak olvashatók rajta: Ezen temetıi kereszt / a katholikus hivek / és az aszódi róm. kath. temetkezési egylet / adományából / emeltetett 1914. A másik keresztet a 20. század végén állították. Dedikációja: FÖLTEKINTEK ARRA / AKIT KERESZTÜL SZÚRTAK / JN 19.35. / 1983 A 21. század elején a város határában, a régi templom romjai közelében állítottak keresztet. Talapzatán az alábbi szöveg olvasható: ITT ÁLLOTT ASZÓD-SZENTKERESZT FALU / EGYKORI TEMPLOMA. / ÉPÜLT A XII-XIII. SZÁZAD FORDULÓJÁN. / A KERESZTET ÁLLÍTOTTA ASZÓD VÁROS KÖZÖNSÉGE. / 2003. SZEPTEMBER 14. A legújabb kereszt is áll már az AFI egykori templomának helyén, figyelmeztetve a közelmúltban véghezvitt templomrombolásra. (k.z.)
Ifjúsági hittan indul ebben a tanévben is Lorencz Klára vezetésével szombatonként 18 45 –tıl a Hitéleti Központban, felsı tagozatosok és gimnazisták számára.
2009. szeptember
5
Egyházközségi Híradó Minden régi és új érdeklıdıt szeretettel látunk. A tanévnyitó foglalkozás az október 3-i nagymarosi találkozón való részvétel lesz. Október 2-án ismét megnyitja a kapuit a Hitéleti Központ könyvtára. Péntekenként és szombaton háromnegyed héttıl illetve vasárnap délelıtt 9 órától, mindegyik alkalommal egy órán keresztül tart nyitva. Minden érdeklıdıt szeretettel várunk!
6
2009. szeptember
Egyházközségi Híradó
Családnap 2009. szeptember 21. Pünkösdhétfın tartottuk meg Egyházközségünkben az elsı családnapot. A nagy sikerre való tekintettel már akkor elhatároztuk, hogy ennek még az idén lesz folytatása. Szeptember 21-én, szombaton, szentmisével nyitottuk meg a napot. A résztvevık nagy része ugyanaz volt, aki az elsı alkalmon is részt vett, de voltak olyanok is akik most – sajnos - nem tudtak eljönni, de nagyon örültünk, hogy olyanok is jöttek, akik elızıleg nem voltak. A pünkösdi alkalomhoz hasonlóan a felnıttek egy része
fızött, a többiek pedig a gyerekekkel együtt népdalokkal és néptánclépésekkel ismerkedhettek Rónai Lajos, Farkas Gábor, Recskiné Bori, valamint egy néptánc páros vezetésével. A fiatalok pedig a méta rejtelmeit adták tovább az érdeklıdıknek. Kicsik és nagyok, gyerekké váló felnıttek egyaránt ütötték a labdát, és szaladtak a cél elérése érdekében. Jövıre folytatjuk! Adáminé Mihályi Erzsébet
Hitoktatás Szeptember folyamán szinte minden intézményben újra indult a hitoktatás. A hitoktatók személye és csoportok közötti elosztása az elmúlt tanévhez képest valamelyest változott: - fıállású: Adáminé Mihályi Erzsébet (EGA 7-10. osztály) Ocsovai Katalin (EGA 5-6. oszt., Csengey Á. I. alsót.; 5-8. a-z, Óvodák) Oláh Dezsı (Javító; Iklad, Domony) - óraadó: Lorencz Klára (Csengey Ált. Isk. 5-8. b, Ifjúsági hittan) Tovai József (EGA 10-12. osztály) Elsıáldozásra a 3. osztályos tanulók készülnek. Kérjük mindazokat, akiknek ilyen korú hozzátartozójuk van, ösztönözzék ıket, hogy mind a hittanórán, mind a szentmise hallgatással méltón készüljenek erre a nagy ünnepre. Bérmálás ebben a tanévben nem lesz, mivel az alsó korhatár 16 év. Kérjük azokat a fiatalokat, akik 2011-ben elérik az alsó korhatárt, és szeretnének bérmálkozni, jelentkezzenek a hitoktatóknál. Illetve, ha most olyan iskolába járnak, ahol nem részesülnek hitoktatásban, akkor számukra már mostantól nyitott a szombat esténkénti ifjúsági hittan. (Minden szombaton ¾ 7-tıl a Hitéleti Központban.)
2009. szeptember
7
Egyházközségi Híradó
Szentlélek Szeminárium Hitéleti Központ 2009. szeptember 20-án megkezdıdött a Szentlélek Szeminárium. Az elsı alkalomra harminchatanan jöttek el, hogy lélekben megújuljanak és megerısödjenek. A Szemináriumot Kármán János atya vezeti. Mivel ez az alkalom még csak a bevezetı találkozás volt a következı alkalomra (szeptember 27-én) még lehet jelentkezni. A jelentkezıktıl kérjük, hogy minden alkalmon vegyenek részt.
Pályázati felhívás – Betlehemi Jászolkiállítás Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is meghirdetésre kerül a Betlehemi Jászol kiállítás. Pályázni lehet Jézus születéséhez kapcsolódó, a betlehemi jelenetet, vagy szereplıit ábrázoló bármilyen Természetes alapanyag – nád, gyékény, csuhé, bab, homok, len és kendervászon, agyag, fa, tök, gomb, mézeskalács, üveg, gyöngy, papír stb. (kivétel só-liszt gyurma) felhasználásával készült alkotással. Rajzokat csak a 3-6 éves korúaknál fogadunk el. Nevezési határidı: október 22. A munkák leadási határideje: november 13-14. Érdeklıdni lehet: Szernecz Zoltánnénál (06-70-252-62-17) vagy a hitoktatóknál. Október 3. szombat – Nagymarosi Ifjúsági találkozó lesz. Lorencz Klára autóbuszt szervez a találkozóra. Általános iskolások, és minden, náluk idısebb korosztály, „örökifjak” is jelentkezhetnek. Indulás reggel fél nyolckor, hazaérkezés este hét óra körül. Jelentkezni 1000 Ft elıleg befizetésével lehet a szentmisék után, illetve a hittanórákon a hitoktatóknál.
Napsugaras ısz sz A Katolikus Karitász aszódi szervezete az idısek napjára ünnepséget szervez 2009. október 2-án pénteken délután 16 órai kezdettel, a Szent Imre utcai Katolikus Hitéleti Központban. Bemutatásra kerül: Illyés Gyula
Tővé tevık címő parasztkomédiája a 125 éves AFI színjátszóinak elıadásában. A színdarab után a szervezık baráti beszélgetésre, teára és falatozásra várják az egybegyőlteket. 8
2009. szeptember
Egyházközségi Híradó Az aszódi Hitéleti Központ az aszódi kistérségben élı fiatalok számára – hagyományteremtı szándékkal – meghirdeti LÉLEKTİL – LÉLEKIG címmel az „Istenes versek” versenyét az ökumené jegyében. A verseny helyszíne és idıpontja: Katolikus Hitéleti Központ, Aszód, Szent Imre utca A versenyt 3 kategóriában hirdetjük meg: I. korosztály: 6-10 évig II. korosztály: 11-14 évig III. korosztály: 15-19 évig A versenyre magyar költık verseibıl válasszanak a versenyzık. Az aszódi Hitéleti Központ könyvtárában és az Aszódi Könyvtárban versválogatással segítenek az érdeklıdıknek. A jelentkezési határidı: 2009. november 15. A jelentkezési lapokat a kistérség valamennyi oktatási-nevelési intézményébe eljuttatjuk. Lakos Mária Lujza
Miserend Október 1-tıl: Rózsafüzér: minden hétköznap este 1730 órai kezdettel Szentmise: Hétfı, kedd, csütörtök, péntek – 1800 óra Szerda: reggel 700 óra Szombat: 1730 óra a Javító Intézet kápolnájában Vasárnap: 800 óra November 1-tıl a hétköznapi szentmisék is 1730 – kor kezdıdnek. TEMPLOMUNK Szentháromság Templom – Aszód, Szent Imre u. KÁPOLNÁNK. Javító Intézet – Baross u.
2009. szeptember
Szerkeszti a Képviselı – testület megbízásából: Dr. Klamár Zoltán (PhD) Lektor: Klamár Sára Számítógépes tördelés: Varga Ilona
9
