Egyházi rovat. Húsvétra. vágyukat nézik és nem az emberek fõldi hanem élek!

Encsi Hírek 2012. január-március

A város polgárainak lapja

Március 15.

Egyházi rovat

Húsvétra Non morian sed Vivám! Nem halok meg hanem élek! Mit ünnepelnek az emberek húsvétkor? A kérdésre több féle nevelési kultúrákon felnõtt emberek a maguk sajátos módján adják meg a választ. Nem gondolom hogy a szokványos embereknek más identitás hatásának kellene megfelelniük. A keresztény ember húsvétkor az élet diadalát ünnepli a halál fölött. A bûn az ember lelki halála. Még akkor is ha azt a radikális vagy a most zöld színekben megjelenõ filozófiák tagadni akarják. Heller Ágnes nevû filozófus kiakadt a keresztény politikusra és azt állította, hogy nincs bûn. ,, Ilyen tévtanítást ne tanítsatok” mondta az Istentelen filozófus nõ. Az ószövetség és az újszövetség egyaránt beszél a bûn fogalmáról ,, Aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsára az bûnt követ el”. Az ószövetségben Mózes kõtáblán hozta a választott népnek az Isten által adott parancsolatokat amit teljes egészben átvett az újszövetség átvett az újszövetség egyháza. Húsvét minisztériumában az új Ádámról azaz Jézusról beszél az egyház. Õsatyánk Ádám engedetlensége következménye az Isten barátságának elvesztése. Ezt a barátságot szerzi vissza az új Ádám maga Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával. Az emberek életében és életminõségük változásában csak akkor történhet átalakulás, ha visszatérnek az örök értéket hordozó Egyetemes Egyház tanításához. Ez pedig tanítással/hittan vagy erkölcstan/ tanításával, valamint a keresztény élet gyakorlásával történhet. Ha a családokban a mikroközösségben már a keresztény érték szerint történik a nevelés akkor nem lesz hecc ,,jó balhé”, hogy ki tud kisebb nagyobb értéktárgyat ellopni pl egy bizsu kereskedõtõl. Ez a neoliberális értékelmélet a többi hazugsággal megbukott. Tehát húsvétkor azt ünnepli a keresztény ember, hogy a bûn fölött gyõzelmet aratott a kegyelem, az Isten túláradó szeretete. Nemcsak a teológusok és filozófusok

fogalmazták meg kérdésükben, hogy miért éppen a kereszthalálra a legmegvetettek halálnemre volt szükség a megváltáskor, de a gondolkodó embereket is megdöbbenti a halálnem. Jézus világossá teszi tanításában senkinek sincs nagyobb szeretete mint aki életét adja barátaiért. Jézus életének értünk történõ feláldozásával tesz tanúságot elmondott üzenetérõl. A teológus kettõs szeretetrõl beszél Jézus kereszthalálában- az Atyaisten szeretetérõl valamint az emberhez lehajló szeretetrõl. Az üdvösségtörténet rendjébe bele van kódolva a mindenkori ember történelme és filozófiai állásfoglalása. Ebbe beleértendõ a racionalista teológiais, amely Jézusról inkább csak az emberrõl szeretne beszélni, nélkülözve a minisztériumot, transzcendenciát. Jézus Lázár feltámasztásának történetével üzen, hogy a négynapos halottat is feltámasztotta az Istennek Fia. Igaz a feltámadás evangéliumát hirdetõ Lázár nem az örök életre támadt mert az örök élet csak Jézus feltámadásával kezdõdhet. Tolsztoj Anna Kareninája címû mûvében egy dialógus játszódik le Mihailov festõvel. A festõ azt mondja ,,nem festhetem meg azt a Krisztust aki nincs a lelkemben.” A húsvét üzenetét sem érti meg az akinek nincs a lelkében a krisztus ismerete, illetve a vágy az örök élet után. Az emberek sajnos az Isten helyett istenpótlékokra hagyatkoznak, de rá kell döbbenniük, hogy ezek csak saját uralkodási

vágyukat nézik és nem az emberek fõldi boldogulását, hogy az örök élet utáni vágy elérésérõl ne is beszéljünk. Lenin halála elõtt magához hivatta bizalmasait és így szólt: ,, Oroszországnak ma nem reánk lenne szüksége, hanem legalább tíz assisi Szent Ferencre.” Az emberiség történelme során sokszor akaratán kívül tett hitet a feltámadás mellett. Voltaire a XVIII század vége felé halt meg. Életében nagyon sokat ártott az egyháznak mint hitetlen és egyházgyûlölõ. A feltámadásról így beszél: Ez a világ legtermészetesebb dolga aki megtudta teremteni az embert az ne tudná másodszor is életre kelteni? A feltámadás átélésében szükséges a bûnbánat, a kiengesztelõdés Istennel és emberrel valamint a restitucíó (jóvátétel). A középkorban a szerzetesi kolostorban a bûnbeesett szerzetes Pásztor apát elé áll és azt mondja: bûnt követtem el és három évig vezekelni akarok, hogy jóvátegyem vétkem. Az apát: túl sok az Fiam! Ha jóváhagyod akkor egy évig vezekelek. A jóságos apát ismét azt mondja túl sok az Fiam. Ekkor körbe állnak a szerzetes testvérek: vezekeljen csak negyven évig is. A bölcs apát bezárja a vitát. Ez az ember mélységesen bánja szívében a vétkét és van benne annyi jó akarat, hogy többé ne vétkezzen. Ezért a Jó Isten kegyesen leveszi róla a bûn terhét ha csak három napig vezekel. A Teremtõ Isten Jézus feltámadásával leveszi rólunk a bûn terhét ha bûnbánó szívvel megtérõ lélekkel rövid ideig is vezekelünk. Francois Mauriach így ír a feltámadásról ,,Sehogy sem tudom elképzelni a feltámadás formáját, Istenre bízom, hogy az örök élet mibenlétével meglepje gyermekeinket.” Imádságos nagyböjti vezeklésünk hozza meg számunkra a lélekben történõ újjászületést, hogy elmondhassuk Jézus az én életemben is az örök életet hozó Élõ Isten! Dr. Garancsi László Prépost, fõesperes, plébános

Segítség Errõl a szóról általában az életért való küzdelem jajkiáltása jut eszünkbe leggyakrabban, pedig mennyi mást is jelent ez az egyszerû, mégis nagyon fontos szavunk. A fuldoklónak kötelet, mentõövet dobni talán mindenki képes ösztönösen is. Talán ezt még mindenki megteszi, ha van a közelében mentésre alkalmas eszköz. De vajon megadunk-e más egyéb segítséget a rászorulóknak, a hozzánk fordulóknak vagy azoknak akik szégyelnek kérni és még akkor sem kérnek segítséget, ha életbe vágó szükségük volna rá. Látjuk-e, észre vesszük-e környezetünkben azokat akik segítségre szorulnak, de szégyenlõsen magukba fojtják. És ha látjuk, észrevesszük vajon megadjuk-e azt?

2

Megállunk-e egy földön fekvõ mellett, hogy felsegítsük, vagy mentõt hívjunk? Segítünk-e a buszról leszálló öregeknek, felvesszük-e autónkba az út mentén gyaloglót? Segítünk-e a teli kosárral piacra bandukoló nénikének terhe cipelésében? És segítünk-e a környezetünkben lelki terhet cipelõknek? Segítünk-e a betegeknek, az ágyban fekvõknek akik a szoba négy fala közé zárva kell hogy tengessék életüket? Enyhítjük-e fájdalmát a szenvedõknek? Olvasunk-e szépet és jót az olvasni már nem tudóknak? Imádkozunk-e helyettük is? És ha segítünk akkor azt önzetlenül, szeretetbõl tesszük-e, vagy csak érdekektõl motiválva. Egyedül élõknek egy-egy jó szó, egy telefonhívás is segítség a mindennapok magányának

elviselésében. Ha rányitják az ajtót az már ünnepszámba megy. Tudja-e, megtapasztalta-e valaki milyen nagy a fizetség az önzetlen segítségért? Pénztõl, egyéb kézzelfogható fizetségtõl mennyivel nagyobb érték egy korty vízért, egy harapás ételért cserébe adott hálás pillantás, egy rebegõ köszönöm, egy kézszorítás. Átélte-e valaki milyen örömet okoz egy ápolást segítõ kórházi ágy egy beteg embernek? Úgy tud örülni neki mint egy gyermek az elsõ biciklijének. Kimondhatatlan, anyagiakkal nem mérhetõ az ilyen fizetség. És lehet hogy ez a földi, felbecsülhetetlen erkölcsi fizetség csak elõleg.

2012. január-március

Lehet hogy az önzetlen segítség és a földi szenvedés igazi, tényleges kifizetõje majd a lelkeket mérlegre tevõ és a jókat megjutalmazó Jóisten lesz. Segíteni sokféleképpen és sokmindenben lehet. Jó dolgokban, szép örömteli dolgokban, mindennapi dolgokban és lehet kevésbé kellemes és szomorú dolgokban, bajban, betegségben és lehet még a gyászban is. Szép, örömteli segítség volt egykor amikor a férfiak kalákába jártak egymásnál az építkezésekre, segítve egy-egy család otthonának felépítését. Állítólag ma már az ilyen segítség adóköteles tevékenység. Ugyanígy jártak az asszonyok segíteni egymásnak lakodalom elõtt csigát csinálni, süteményt sütni. Nem volt pénz drága cukrászdai süteményekre. Cukrászda is csak nagyvárosokban volt. Amíg az asszonyok sütöttek, addig a férfiak sátrat állítottak az udvaron mert akkor mindenkinek, szegényebbeknek és gazdagabbaknak is az udvaron, sátorban volt a lakodalom. A család apraja-nagyja segédkezett egy szüretnél, disznóvágásnál. Régen kalákába jártak egymásnál segíteni kukoricát fosztani vagy aratáskor a csépléshez. Természetesen akkor szerzõdés nélkül is volt becsület. A segítség, akárcsak a babaruha, vagy a kölcsönkenyér visszajárt. Aki mégis megszegte az íratlan szabályokat azt kiközösítette a helyi közösség és nehéz volt a becsületét újra visszanyerni. Húsvét közeledvén meg kell hogy említsem a segítség ,,õspéldáját”. Azt a minden keresztény által ismert segítséget amikor a katonák megparancsolták Cirenei Simonnak, hogy segítsen vinni a keresztet a kimerült jézusnak. Ennek a történetnek a megvilágításához Bozsa József 2011. Április 6.-án az Engesztelõk Lapjában megjelent írásából idézem az alábbi gondolatokat: ,, Simon úgy keveredik bele- mintegy véletlenül- a történetbe. Nem ismeri Jézust. Tiltakozik ellene, hogy az õ vállára tegyék a megszégyenítõ terhet. De ahogyan segít vinni a keresztet, lassan megbarátkozik Jézussal. Szánalom ébred benne, és már nem zúgolódva, hanem együttérzéssel viszi a keresztjét. A ránk nehezedõ keresztek ellen talán mi is tiltakozunk elõször. De ha gondolkodunk egy kicsit, és próbáljuk a saját keresztünket Jézus keresztjeként hordozni, rádöbbenünk, hogy milyen kitüntetésben lehet részünk: Jézus nemcsak értünk szenved, a mi megváltásunkért, hanem mi is vele együtt szenvedhetünk, vele egyesülten mások megváltásának is aktív segítõi lehetünk. Ez az engesztelõ hivatás. Erre minden keresztény meghívást nyert. Jézusnak segíteni a megváltás mûvében. Vele együtt hordozni keresztünket, az övével egyesíteni minden imánkat és cselekedetünket azért, hogy mások is megmeneküljenek, hogy mások is üdvözüljenek.” Talán erre a segítségre is csak azért kerülhetett sor mert Jézus példát akart állítani az emberek elé, hogy segítsünk a keresztjüket

cipelõknek, azoknak akik roskadoznak a testi-lelki terhek alatt és akik nem kérnek segítséget mert szégyenlik bajukat, nem akarják megzavarni mások boldogságát. Jézus aki annyi csodára volt képes életében biztos hogy könnyedén elvitte volna a keresztet és biztos megszabadíthatta volna magát a kereszthaláltól is, de nem akarta. Neki más volt a küldetése, más volt a szerepe. Õ áldozat volt és neki ezt kellett tennie. Õrá ezt a feladatot szabta az Úr, és õ soha nem panaszkodott, soha nem méltatlankodott ezért. Bár tudta elõre a sorsát mégsem akart kitérni, kibújni elõle. Tûrte a fájdalmakat. Alázattal, méltósággal viselte a szenvedést a megalázást, a gúnyolást. Még arra is volt lelki ereje hogy megbocsásson a neki ártóknak, az õt megalázóknak. ,,Uram bocsáss meg nekik , mert nem tudják mit cselekszenek”. A bibliából azt is megtudhatjuk hogy már akkor is milyen sok buta, irigy, megvásárolható ember volt. A mai korruptság õspéldája az áruló Júdás, akinek bûnös lelkében a végén felülkerekedett a jóság és egyben a lelkiismeret furdalás, a hálátlanság elviselhetetlen érzése és kapzsiságáért végül életével fizetett, önként vetett véget életének. Valószinüleg megvásárolhatták a Jézus haláláért, Barabás szabadulásáért kiáltó népet is, vagy ha nem a pénzért akkor, akárcsak a fõpapok az irigység, a hiúság miatt fordultak Jézus ellen. Irigyelték csodatevõ képességét, a nép közötti népszerûségét és féltették saját hatalmukat, mai szóval élve presztizsüket. A kapzsiság, a hiúság, az irigység sajnos napjainkban sem ritka emberi tulajdonság. Ma az önzetlenség, a segítõkézség, az önfeláldozás a ritkább. Döbbenetes azonban, hogy akkor a történelem kezdetén élõ szegény emberek között is mennyi volt a bûnös lélek. A Jézust elárulók és keresztre juttatók mellett gondoljunk csak Káin és Ábel tragikus történetére. Ehhez az idõkhöz képest ma még ne is panaszkodjunk, hogy sok a bûn, a rossz, világunkban. Így visszatekintve a történelemben mindig is voltak bûnösök, rosszak és voltak jók, szentek, igaz emberek.


Egy-egy tragédia a családban, környezetünkben gyakran rádöbbent minket törékeny és gyarló embereket az élet értelmére, lényegére, szépségére. Sokszor a bajban, amikor már késõ látjuk meg milyen sok szépet, értéket nem becsültünk, nem vettünk észre korábban és milyen sok semmitmondó, szóra sem érdemes dologért bosszankodtunk, kerültünk konfliktus helyzetbe. Olyan apróságokért perlekedtünk amelyek eltörpülnek az igazán lényeges dolgok, értékek mellett. De ha már megtettük legalább a környezetünknek nem kellene ,,felvenni a kesztyût” tovább szítani a feszültséget. Az apró nehézségek szóra sem érdemesek az igazi bajhoz képest. Mégis sokan vagyunk akik már a legkisebb problémára is türelmetlenül reagálunk. Sokaknál már a legkisebb nehézség esetén is elpattan a húr, kiborulnak, depresszióba esnek. Én is majdnem kezdtem csalódni az igaz értékekben, a barátságban az emberi, felebaráti szeretetben, de most egy nehéz helyzetben újra hinni kezdtem mindebben. Erõt kaptam és feltöltõdtem hittel, szeretettel és remélem jósággal is. Úgy döntöttem megpróbálom gyakorolni és hirdetni ezeket az értékeket a környezetemben lehetõségeim szerint, és megpróbálok nagy-nagy türelemmel felülkerekedni a kisebb-nagyobb nehézségeken, nem elpazarolni az energiámat lényegtelen dolgokra. Szeretnék ezentúl az eddigiektõl is többet segíteni embertársaimnak. Ajánlom így húsvét közeledtén, böjt idõszakában gondolja át mindenki saját sorsát, viselkedését és addig változtasson esetleges rossz szokásain, amíg önszántából teheti. Felszabaduló energiáját fordítsa jócselekedetekre, családjára, barátaira és elesett, segítségre szoruló embertársaira. Végezetül köszönöm mindazoknak akik valamilyen formában orvosként, ápolóként vagy ,,csak” együttérzõ barátként, ismerõsként segítségükkel rádöbbentettek minderre és megerõsítettek az emberben, a jóságban való hitemben. Hálás szívvel gondolok vissza közelmúltba elhunyt édesapámra és sokat eszembe jut két, családi körben gyakran elhangzó mondása: ,, Tûnõké a mennyek országa” és ,, Embernek maradni mindig.” Kegyelemben és lelki békében gazdag húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek. Kércsi Tibor A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság gyõzelmében leli. Mindent eltûr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szûnik meg soha. Pál apostól: A szeretet hímnusza

3

Egyházi rovat

„ A JÓ SZÉNÁSI” Felcsendült az „öreg” templom halottakért szóló harangja, de akkor még nem tudtuk, hogy az egyetlen élõ papi elõdért kondul ily szomorúan. Késõbb hallottuk, hogy január 22-én, életének 89., áldozópapságának 64. évében elhunyt Dr. Szénási Sándor pápai prelátus, tb. kanonok, ny. teológiai tanár, érd.officiális, ny. Plébános. Bodrogkeresztúron született 1923.12.16-án, tanulmányai elvégzése után 1948.06.20-án szentelték pappá. Forrón és több helyen volt káplán, majd 1956-tól jött Encsre plébánosnak. Kilenc évig vezetett minket a hit útján, nagy szeretettel elhivatottsággal. Nem gy õ ztük feleleveníteni a hozzáf û z õ d õ emlékeinket, az igényesen celebrált miséit, ünnepeit. Természetes volt, hogy utolsó útjára is szerettük volna elkísérni. Február 2-án, Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepén, egy kis busszal utaztunk el Nyíregyházára a Papi Otthon kápolnájába, hogy részt vegyünk a lelki üdvére bemutatott szentmisén és az azt követõ temetésen. Késõbb a Polgármester Úr is csatlakozott csoportunkhoz. Dr. Seregély István ny. egri érsek vezetésével, papok sokasága adta meg a végtisztességet paptársának, volt tanárának. Olyan szeretettel emlékeztek meg róla, hogy végtelenül

imádkozunk a lelki üdvéért, hogy mihamarabb a mennyek honába folytathassa értünk hathatós közbenjárását. Jó Szénási atya nyugodj békében! „ Valaki értem imádkozott” Mikor a bûntõl meggyötörten A lelkem terheket hordozott Egyszer csak könnyebb Lett a lelkem, Valaki értem imádkozott.

büszkék voltunk, hogy valaha a mi plébánosunk volt. A Biblia professzorának nevezték, aki mindig békességre törekedet és végtelen szeretettel fogadta a kispapokat. A volt tanítványok nevében búcsúzó atya említette, hogy egymás közt a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel csak úgy emlegették „ a jó Szénási atya”. Mikor utoljára a gyémántmiséje után beszélgettünk vele, azt mondta bármerre jár, este Encs felé fordulva mindig imádkozik az õ híveiért. Megköszönjük neki és ígérjük mi is

Valaki értem imádkozott, Talán apám, anyám régen? Talán más is, aki szeret. Jó barátom vagy testvérem? Én nem tudom, de áldom Istent, Ki nékem megváltást hozott, És azt, Aki értem csak Egyszer is imádkozott. Molnár Erzsébet

Farsangi és húsvéti vigalom között, böjt és Krisztus képére formálódás Február 20-án, a húshagyó és vajhagyó vasárnap közötti utolsó farsangi szombaton illik utoljára álarcosbált tartani. Ha nem is viselnek jelmezt a résztvevõk, mint a helybeli vagy más Iskolák, Intézmények rendezvényein alkalmi közösségek összejövetelein, az „álarcok” levetésére mindnyájunknak szükségünk van, hogy a Tiszta hétfõvel elinduljunk a Krisztus képére és hasonlatosságára való formálódás, vagy egyszerûen csak a megjavulás, jobbulás böjti zarándokútján. A megtisztulás hétfõjével induló nagyböjt elsõ hetének és vasárnapjának Isten képe a témája, amelyik megromlott bennünk a bûn által, ezért figyelmeztet Pál apostol, hogy „vessük el a sötétség cselekedeteit és öltözzünk a világosság Fegyvereibe” (Róm 13), „mert íme az Egyház a megtestesült Krisztus képével, mint legszebb ékességgel díszíttetik, s hogy az önmegtagadás böjti idejét bûn nélkül töltsük el!” (elõesti sztichirák, énekek) A 2. vasárnap evangéliumában (Mk 2) a tetõn lebocsátott inaszakadt története arra int, hogy mi is keressük Jézust és igyekezzünk közelébe kerülni és másokat is hozzá vinni, hogy meggyó-gyítsa testi és lelki inaszakadtságunkat, hogy megbocsáthasson nekünk és felvegyük (bûneink miatt lehúzó „nehézségünket” letegyük) életünk terhét = ágyunkat és igaz úton járjunk, mert feltûnt a munka = a jócselekedetek ideje. Erre figyelmeztetnek a bûnbánati vecsernyék végén Szent Efrém fohászai is. Jó lenne, ha ezekbe legalább a vasárnapi

4

liturgiák és hétköznap esti szentmisék végén minél többen bekapcsolódnának és ráhangolódnának, ugyanígy az utrenyei bûnbánat ajtaját megnyitó énekre is. A 3. vasárnap evangéliuma a keresztet ragyogtatja fel nekünk, amelyik híddá lett és amelyen Krisztus, a dicsõség Királya önként kitárta kezeit, hogy magához öleljen minket és az elõbbi boldogságra fölemeljen bennünket. A kereszt elõvételezése visszatekintés és rávilágítás a már megtett útra és kegyelemforrás a böjt és bûnbánati idõ hátralévõ részének méltó és üdvös eltöltésére. A 4. vasárnap a siket és néma lélek magunkból és másokból való kiûzésére tanít, imádság és böjt által, s hogy ”kenjük meg lelkünket a jótékonyság olajával, hogy méltóvá tétessünk Krisztus kínszenvedéseinek imádására és dicsõséges feltámadásának ünneplésére. Szerda este Krétai Szent András bûnbánati nagy kánonjának 250 ódájának éneklése, meghallgatása és átelmélkedése segít(ene) e gondolatok elmélyítésében és jobb

megértésében is. A böjti idõ 5. vasárnapi evangélium és énekeink arról szólnak, hogy nehogy mi is kitessékeljük Jézust a lelkünkbõl, mert Jézus Krisztus végtelen szenvedése kárba vész arra nézve, aki igazi töredelem által nem állítja vissza lelkében Isten lerombolt képmását. A kereszt Igéje hiábavaló üresség lesz arra nézve, aki csak külsõ látszat szerint közeledik a rajta függõ isteni Megváltóhoz, de benne marad az õszinte megtérést akadályozó siket és néma lélek. A 6. virágvasárnap Jézus önkéntes kínszenvedésére, Jeruzsálembe történõ bevonulásának napja, amelyet az utolsó vacsora emlékezete, az elítéltetés és keresztre feszítés, sírba tétel eseményei zárnak le, s Jézus harmadnapra halottaiból való diadalmas föltámadása változtatja örömre az események sorát, amelyre emlékezve énekeljük Damaszkuszi szent János /666740) húsvéti nagy kánonját, ennek 2 verse így foglalja össze az egész ünnep lényegét: „Az egek méltán vígadjanak, és a föld örvendezzen, ünnepeljen az egész látható és láthatatlan világ, -benne minden ember- mert föltámadt Krisztus, a z örökké tartó Vígasság!” hívogatva arra, hogy „Jertek a feltámadás jeles napján, részesüljünk a szõlõtõke új termésében, (az Echarisztiában) Krisztus országának isteni Vígságára, magasztalván Õt, mint Istent örökké. (Drpda)


Útravaló a lélekhez Az Abaúj polgáraiért Alapítvány szervezésében, Szeles András alpolgármester úr felkérésére az Útravaló a Lélekhez elõadássorozat keretében idén januárban szép számú résztvevõ elõtt Orosz Atanáz Miskolci Görögkatolikus Püspök tartott elõadást ,,Testünk és lelkünk megszentelése” címmel. Következõ alkalommal március elején Fabiny Tamás Evangélikus Püspök ,,Egyház a közéletben” címû elõadásával tanította a népes hallgatóságot. Nagyon érdekes, archív képekkel és hanganyaggal illusztrált elõadásának fõ témája Keken András életútjának és egyben a kiváló, sok-sok embertársának segítséget nyújtó, jótevõ lelkész életérõl kiadott ,,Sem magasság, sem mélység…” címû életrajzi könyv bemutatása volt. Mindkét vendégünk nagyon értékes és tanulságos estét szerzett a hallgatóságnak.

Telenkó Miklós sárospataki Görögkatolikus pap tart elõadást melyre ezúton is minden érdeklõdõt szeretettel várnak a rendezõk. K.

A rendezvénysorozat idei harmadik elõadására április 12-én csütörtökön 18 órától kerül sor amikor is

Alig fértünk el az iskola aulájában… Január 23-án délután mûvészeti gálával ünnepelte a lányom iskolája a kultúra napját.Mint mindig, a szülõet is meghívták az ünnepi elõadásra. Meglepõen tapasztaltam, hogy annak ellenére, hogy sok szülõ este ötig-hatig dolgozik, elég sokan lettünk. A fellépés izgalmával sürögtek-forogtak a szereplõk, a közönség várakozással tekingetett a színpad irányába.

A mûvészeti iskola minden tanszaka képviseltette magát. Zenéltek,daloltak, táncoltak a gyerekek. Öröm volt nézni õket. Akik zenére, táncra járatják a csemetéjüket, azok igazán tudják, hogy mennyi munka, mennyi gyakorlás elõzi meg ezeket a produkciókat. Nagyon hálásak vagyunk érte a mûvésztanároknak. A közel egy órás elõadás nagy sikert aratott. A zeneszámok és a dalok az ünnep komolyságát

idézték. A táncosok profi elõadása a felhõtlen jókedv és mulatozás hangulatát varázsolta közénk. Élvezettel néztük õket, elfeledtük gondunkat, bajunkat. Köszönjük a feledhetetlen élményt, gratulálunk az iskolának, a felkészítõ tanároknak és nam utolsó sorban a szereplõ gyerekeknek, akik ebben az évben is igazán kitettek magukért. (V.K. )

Farsang Ilyenkor februárban minden iskolában nagy a farsangi készülõdés. A mi osztályunk is fellép majd a jelmezesek felvonulásán. Titok, hogy mi lesz a jelmezünk. Addig is, amíg a jelmezek készülnek, versírásra adták néhányan az osztályból a fejüket. A legjobban sikerült versekkel idéznénk a közelgõ farsangolás hangulatát, és mindenkinek jó mulatást kívánunk mindenféle eljövendõ farsangi mulatságban: a 6.c osztályosok

Három fiú mit csinál, mit csinál? Kalóz fiú lesz belõlük, Kalóz kalap fejfedõjük. Itt a farsang, áll a bál, áll a bál! Egész osztály mit csinál, mit csinál? Megnyerik a fõnyereményt, Habos torta lesz az övék!!!!

Farsang Itta farsang, áll a bál, áll a bál! Három kislány mit csinál, mit csinál? Királylány lesz õbelõlük, Selyem kendõ fõkötõjük. Itta farsang, áll a bál, áll a bál!


(A vers a csoport közös alkotása)

Farsangi reppelõs szöveg Zrínyi suli, farsangi buli. A zene az tuti, a buli az szupi. A 6.c már kékül, a 7.c már szépül. Mindenki készül, nagy a taps értük. Zrínyi suli, farsangi buli. Akkor jó a buli, ha sok a pali, Az ital az tuti, a buli az szupi. A kaja is tuti, ez nagyon furi! Zrínyi suli,farsangi buli. Itt van Snoopy, a cuki kis kutyi. Hófehérke, a hét törpe is. Gyere el a bulira te is! (Hidi Boglárka és Kónya Kata)

5

Önkormányzat

Önkormányzati hírek Szerkesztette: dr. Szántó Marianna A Helyi Védelmi Bizottság 2012. február 1én tartotta rendkívüli ülését, melyen a jelenlévõk a várható rendkívüli idõjárásra történõ felkészülési feladatokat és az esetlegesen szükségessé váló operatív tevékenység biztosítása érdekében végrehajtandó feladatokat egyeztették. * 2012. február 8-án Bratu László polgármester úr részt vett a Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-kezelési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa ülésén Szerencsen a Rákóczi-vár Lovagtermében. Az ülésen a résztvevõk a Társulás 2012. évi költségvetésének tervezetét vitatták meg, majd tájékoztató hangzott el az ivóvíz minõség javítását célzó KEOP pályázatot érintõ két ülés közötti eseményekrõl. * 2012. február 10-én 9.00 órai kezdettel az Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsõde nevelõtestülete nevelési értekezletet tartott, melyen az intézmény vezetõje értékelte a 2011-2012-es nevelési év elsõ félévének munkáját, majd a TÁMOP 3.3.7, illetve a TÁMOP 3.1.7 pályázati keretek között benyújtott projektek ismertetésére került sor. * A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2012. február 14-én tartotta kibõvített elnökségi ülését Budapesten a szövetség székházában, melyen városunk képviseletében Bratu László polgármester úr vett részt. Az ülés résztvevõi tájékoztatót hallgattak meg az elmúlt idõszak önkormányzatokat érintõ kérdéseirõl, az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos szövetségi feladatokról. Lehetõségük nyílott a járásról szóló törvényjavaslat véleményezésére, a szövetség kommunikációjának átalakítására irányuló elképzelések megismerésére. Sor került a 2012. évi küldöttgyûlés elõkészítésére. * 2012. február 16-án 16.00 órától, illetve 17-én 17.00 órától tartotta a Zrínyi Ilona Általános Iskola az alsó, illetve a felsõ évfolyamosok Farsangi Bálját. A vigaszságot a gyermekek ötletes jelmezeikkel, a nyolcadik osztályosok nyitó- és záró táncukkal tette emlékezetessé.

Gratulálunk valamennyi résztvevõnek, a felkészítõ tanároknak, végül, de nem utolsó sorban a partnerként segítséget nyújtó szülõknek. * Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsülését 2012. február 21-én 9.00 órára hívta össze, melynek napirendi pontjaként szerepelt az ETKT feladatellátáshoz kapcsolódóan a 2012. évi munkaterv, a társulási és a munkaszervezeti költségvetések elfogadása. A Területfejlesztési napirenden belül tájékoztató hangzott el a TÁMOP 5.2.3-12/A, a TÁMOP 5.1.1. pályázati lehetõségrõl, és a TÁMOP 6.1.2/11-A kistérségi LHH-s pályázat elõkészületeirõl. Az egyebek napirend keretében a társulási tanács, valamint a munkaszervezet tagjainak bejelentései hangzottak el. * Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és az Abaúj Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ 2012. február 22-én 15.00 órától kerekasztal beszélgetésre várta Göncön az érdeklõdõket. A rendezvény keretében elõadások hangzottak el a magyar közigazgatás reformjával kapcsolatos abaúji lehetõségekrõl, a járási rendszer kialakításának kérdéseirõl, az önkormányzatok feladatairól, az önkormányzati vagyongazdálkodással, a szociális ellátásokkal, közoktatással, a szabálysértési, gyámügyi, építésügyi eljárásokkal, a humánerõforrás gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati kérdésekrõl. Sor került a térségi hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések megvitatására is. Meghívott vendégek voltak: dr. Ódor Ferenc és dr. Hörcsik Richárd országgyûlési képviselõk. Az elõadásokat követõen a szabadidõs sportok népszerûsítésére került sor, melyet a résztvevõk nagy örömmel próbáltak ki. * 2012. február 23-án 10.00 és 13.00 óra között került megrendezésre Alsózsolcán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szervezésében a Borsod-AbaújZemplén megyei polgármesteri fórumra, melyen Bratu László polgármester úr is részt vett. A résztvevõket köszöntötte Zsiros Sándorné Alsózsolca polgármestere és

Kerekes Miklós a TÖOSZ társelnöke. A hallgatóságot Tállai András úr a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára tájékoztatta az új önkormányzati törvénybõl adódó aktuális feladatokról, melyet dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának elõadása követett a járási közigazgatási rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról. Ezt követõen az önkormányzatok közfoglalkoztatási lehetõségeirõl, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elveinek helyi tervezésben történõ érvényesítésérõl és az erdei iskolák lehetõségeirõl hangzott el tájékoztató.

A képviselõ-testület munkája - A testület 2012. február 20-i ülésén az alábbi rendeleteket alkotta: 2/2012. (II.21.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat 2012. évi költségvetésérõl, valamint az alábbi rendeleteke módosította: - 2/2011. (II226.) önkormányzati rendelet az önkormányzat 2011. évi költségvetésérõl - 8/2011.(VII.5) önkormányzati rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 13/2011.(XI.22.) önkormányzati rendelet a vásárokról és piacokról - 17/2003.(VI.24) önkormányzati rendelet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletérõl. - A grémium elrendelte az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ települési önkormányzatok támogatására irányuló pályázat benyújtását, megtárgyalta és elfogadta Encs város környezetvédelmi helyzetének értékelését, a 2011. évi feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, valamint döntött a 2012. évi feladatok meghatározásáról. Megtárgyalta és elfogadta Encs Városgazda Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. üzleti és pénzügyi tervét, valamint a Borsodvíz Zrt-vel kötendõ üzemeltetési szerzõdés tervezetét. Döntött a testület a Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsõde, a Városi Sportközpont, a Mûvelõdési Központ és Könyvtár, valamint az Aba Sámuel Szakiskola alapító okiratának módosításáról, illetve utóbbi intézmény esetében a zöldségtermesztõ és a dísznövénykertész szakok indításáról..

L O M T A L A N Í T Á S !! Az ABAÚJ Hulladékgazdálkodási Kft, az Önkormányzattal közösen lomtalanítást szervez. Az akció keretében a háztartásokban feleslegessé vált tárgyakat 2012. március 26.-án hétfõn, díjtalanul szállítja el az ABAÚJ Hulladékgazdálkodási Kft. és az ENCS VÁROSGAZDA KHT. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a lomtalanítás keretében nem kerülnek elszállításra az alábbi tárgyak: -Mezõgazdasági és egyéb szerves hulladékok (zöld nyesedékek stb.) -Veszélyes és mérgezõ anyagok (akkumulátor, gumiabroncs stb.) -Föld és építési törmelék,

6

Ezeknek az elszállítása és ártalmatlanításra történõ átadása a tulajdonos kötelessége és költsége, az ártalmatlanításra jogosult cég felé. Kérjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a használhatatlanná vált lomjaikat a lomtalanítás napján reggel 9 óráig a házuk elé kihelyezni szíveskedjenek. ABAÚJ Hulladékgazdálkodási Kft.


Közbiztonság

Kinevezésre került Encs új Rendõrkapitánya A városi televízióban találkoztam Dr. Antal István alezredessel, városunk új rendõrkapitányával. A háttér címû mûsorban készítettem vele interjút, mely kivonatát most olvashatják. Remélem, ezáltal egy kicsit önökhöz is közelebb kerül az új kapitány. Az lenne a kérésem, mutatkozzon be pár mondatban, és mutassa be milyen pályafutás vezetett el idáig. Antal István vagyok, 42 éves, 3 gyermek édesapja, egy biztos családi háttérrel, melyet azért tartok fontosnak kihangsúlyozni, mert ez a fajta rendõri munka nélkülözhetetlen kelléke családom támogatása. A szakmai pályafutásomat a kazincbarcikai rendõrkapitányságon kezdtem 1993-ban, 1995-ben kerültem fel a megyei rendõrkapitányságra ahol viszonylag hosszú ideig rendészeti szakterületen dolgoztam, ezt követõen kaptam megbízást az edelényi kapitányság vezetésére, mely után a tavalyi év decemberében neveztek ki az encsi rendõrkapitányság élére. Életem legintenzívebb szakaszának talán a 2001. év tekinthetõ, akkor született meg harmadik gyermekünk, akkor kezdtünk el építkezni jelenlegi lakóhelyünkön, és szintén ebben az évben iratkoztam be a Pécsi Tudományegyetemre másoddiplomás képzésre, ahonnan 2006-ban bocsátottak ki. Ön váltotta dr. Sulyok Jánost, elõzõ kapitányunkat, voltak e más változások a személyi állományban, illetve vannak e tervben személy jellegû változtatások a jövõben? Történtek változások. Fõkapitány úr döntése volt, hogy a bûnügyi osztály élén változtatást kell végrehajtani, így hoztam magammal egy kollégát, hiszen a bûnügyi osztály nem maradhat vezetõ nélkül. Emellett három fõ, egy titkárnõ, egy hivatalvezetõ, és egy nyomozó erõsíti az állomány tevékenységét. Ezen felül változtatásokat nem tervezek, hiszen egy jól mûködõ kapitányságról van szó, jó eredményekkel. Új vezetõként igyekeztem új szakmai módszereket bevezetni. Ezen elvárásokat, kihívásokat értik a kollégák, és jól teljesítettek ebben a hónapban. Egyelõre évet nem értékelnék, igazán nem is tudnék, és nem is szeretnék, hiszen csak a statisztikákat tudnám alapul venni. A közeljövõre nézve bûnügyi területen az a célunk, hogy a folyamatban lévõ ügyek számát csökkenteni kell, hiszen akkor lehet igazán minõségi, alapos munkát végezni, ha a kollégákat kevesebb ügy terheli. Az itt eltöltött rövid idõ alatt, hogyan tudná összehasonlítani az edelényi, és az encsi rendõrkapitányságot?

Alapvetõen nem különbözik a két kapitányság, és munkájuk, azt azonban el kell mondani, hogy az encsi kapitánysághoz tartozik 80 település, ez alapján a legnagyobb a megyében, ha Miskolcot nem vesszük figyelembe. Ezzel párosul az, hogy jóval magasabb az ügyek száma, melyek felderítésében, 147 kolléga segíti munkánkat. Alapjaiban véve azonban hasonló a probléma, hiszen az összes bûncselekmény mintegy 60%-át a vagyon elleni bûncselekmények adják, ugyanúgy mint az edelényi kapitányságon. Mi a véleménye a kapitányság technikai feltételeirõl? Van e szükség fejlesztésekre, vagy az eszközök jelenlegi állapota lehetõvé teszi minõségi munkát? Mint végrehajtó állomány természetesen mindig azt szeretnénk, hogy nagyobb létszám, több gépjármû álljon rendelkezésünkre, azt azonban le kell szögeznünk, hogy a jelenlegi feltételek biztosítják a minõségi szakmai munkavégzést. Sokszor kérdezik tõlem, hogy „ugye, hogy van benzinkorlátozás”. Természetesen nincs, de nekem, mint vezetõnek feladatom, hogy gazdálkodjak a rám bízott személyi technikai feltételekkel. Nincs azonban soha olyan bejelentés, ahová nem tudnánk kimenni, mert nincs üzemanyag. Nem volt, nincs, és nem is lesz olyan eset, ahová a kollégák benzinhiány miatt ne tudnának kijutni. Természetesen a számítástechnikai hálózatunk folyamatosan korszerûsítésre szorul, de ez a informatika gyors fejlõdésnek velejárója. Rövid távon az ügyek számának csökkentését jelölte meg, mik a hosszú távú elképzelései, tervei?


Alapvetõen a közterületi munkát kívánom oly módon megerõsíteni, hogy minél hatékonyabbak tudjunk lenni. Már ez alatt az egy hónap alatt is kaptam olyan visszajelzéseket, a lakosság részérõl, úgy érzik, hogy több rendõr van az utcákon, melyben érzésem szerint az is benne van, hogy a kollégák szeretnének bizonyítani az új vezetõ felé. Emellett próbálok néhány újdonságot bevezetni. A példa kedvéért. Jelenleg, igaz nem a mi állományunkba tartozó lovas-, ezt megelõzõen pedig kutyás rendõrkollégák segítették munkánkat, melyek folyamatosan visszatérõ jelleggel meg fognak jelenni. Ennek eredményeképpen már a lovas kollégák fa tolvajokat fogtak. Fontos megemlítenünk a közlekedési területet. Van egy nagy forgalmú 3. számú fõutunk, melyen személyesen is tapasztalom azt, hogy vannak olyanok akik a szabályokat nem szertik betartani. A sebességmérések folyamatosak, igyekszünk leállításos módszerrel kiszûrni a külföldi szabálysértõket is, de új elemként kerül be mozgó ellenõrzés, hiszen a gyorshajtók mellet a forgalom elõl elzárt területen közlekedõ, a záróvonalon elõzni kívánó, vagy agresszívan közlekedõ sofõröket is felelõsségre kell vonni. Ezen szabálysértõk ügyét a forgalomból kivétel után, gyorsított eljárás keretén belül tárgyaljuk. Emellett bevezetjük az ifjúsági járõrszolgálatot. Ez abból áll, hogy a járõrpároshoz csatlakozik egy pártfogó felügyelõ, vagy a családsegítõ szolgálat egyik munkatársa, és megszólítjuk azokat a csellengõ fiatalokat, akiknek vélhetõen iskolában lenne a helyük. A jelzõrendszeren keresztül, pedig tájékoztatjuk mind az iskolát, mind a szülõket, az intézkedésrõl. Mindemellett bízom abban, hogy a közeljövõben mind több újdonságról tudok majd beszámolni, hiszen az én érdekem is az, hogy a lakosság minél nagyobb biztonságban érezhesse magát. Végezetül engedje meg, hogy a lakosság segítségét is kérjem, hiszen a rendõrség egymaga kevés ahhoz, hogy egy élhetõbb környezetet tudjunk kialakítani. Szeretném, ha azt éreznék az emberek, hogy foglalkozunk a problémákkal, ezért nem maradhat lakossági bejelentés intézkedés nélkül. Szívesen veszem a lakossági jelzéseket, hol milyen jogsértést észlelnek. Bízom benne, hogy munkákat értékelni fogják az itt élõ emberek, és ha segítenek nekünk, mi is segítünk, hisz ezért vagyunk, közös a cél. Tisztelt Kapitány Úr! Köszönöm a beszélgetést, és mind Önnek, mind pedig a testület összes munkatársának sikerekben gazdag munkavégzést kívánunk! Balla Ákos

7

Kultúra

Wass Albert - maratoni felolvasás Idén ötödik alkalommal szerveztek Wass Albert tisztelõi 25 órán át tartó felolvasást a Kárpát-medencében és szerte a világban Gyergyószentmiklóstól Miamiig, összesen 45 helyszínen. Az encsiek harmadik alkalommal csatlakoztak hozzá. A felolvasás 2012. február 24-én, péntek este 18 órától 2012. február 25-én, szombaton 18 óráig tartott a Mûvelõdési Központban. A rendezvényt Rácz Lászlóné tanárnõ szervezte és vezette le. Megnyitójában ismertette a rendezvény célját: közösen megidézni az egyetemes értékeket közvetítõ szellemóriások m û veit. A helyszíneket térképen jelölte. Wass Albert (1908-1998) erdélyi író és költ õ , verseket, meséket, mondákat, novellákat, esszéket, történelmi témájú regényeket írt, fõleg Erdélyrõl. Családja az Árpád-korig vezethetõ vissza. Kolozsvár mellett született, emigrációban halt meg Floridában. Személyes tragédiái és a világban zajló események ellenére mindvégig kitartott magyarsága mellett. Az est Wass Albert: Tavaszi szél címû drámájának felolvasásával kezd õ dött, színpadi játékkal illusztrálva. A háttérképeket Gyöngyösi Éva készítette. A dráma Erdély trianoni fájdalmát és az azt követõ politikai változásokat mutatja be. Tudomásom szerint a darabot Magyarországon még nem játszották, bár 1944 karácsonyára mûsorára tûzte Budapesten a Nemzeti Színház, de az õsbemutató a bombázások miatt elmaradt.

A „színészeket” dicséret illeti, nagyszerûen alakították szerepüket, a fõszereplõtõl az epizódszereplõkig egyaránt. A közönség nagy tapssal jutalmazta õket. A felvonások között Homoki János és tanítványa, Kavasánszki Máté klarinétjátékában gyönyörködhettek a vendégek. A dráma bemutatása után ki-ki felolvashatta a magával hozott kedvenc versét, regényrészletét. Fõleg Wass Albert mûveibõl hangzottak el versek, novellák, mesék, regényrészletek, de más ismert és kevésbé ismert írók, költõk alkotásaiból is. Éjjel 2 órától az Adjátok vissza a hegyeimet! címû filmet vetítették. A szombat délelõtt háziasszonyaként Vargáné Czap Rita üdvözölte az érkezõ gyermekeket és szüleiket. A legfiatalabb versmondó másfél éves volt. Az iskolások közül sokan nemcsak felolvastak, hanem jelmezbe öltözve mutatták be a meséket a

felnõttek közremûködésével. A délutáni felolvasást a kassai Thália Színház két kiváló, ismert színésze, Kövesdi Szabó Mária és Pólos Árpád színesítette kedvenc verseivel. A hangulat mindvégig baráti és közvetlen volt, a rendezõk házi sütésû pogácsával, üdítõvel kínálták a résztvevõket. A felolvasók egy nemzetiszín û mintával díszített mézeskalács szívet kaptak ajándékba. A felolvasás folyamatos volt, minden korosztály képviseltette magát: óvodások, általános és középiskolások, egyetemisták, még 80 év feletti nyugdíjasok is.Köszönet a szervezésben nyújtott segítségért a Mûvelõdési Központnak és az encsi tévének. Külön köszönjük Rácz Lászlónénak a befektetett munkát, mellyel felhívta a figyelmet az olvasás szépségre, hasznosságára, hozzájárult irodalmi örökségünk ápolásához. Mintegy száznegyven ember hallotta meg a hívó szót; ebben az információáradatban, amikor bizony sokszor megfeledkezünk a könyvrõl, nem is rossz eredmény. Wass Albert: „Adjatok hálát a szeretetért és jóságért, mely kincsek felmérhetetlen mennyiségben állnak rendelkezésetekre, és mennél többen használtok belõlük, mennél többet osztogattok szét, annál bõvebben kamatozik számotokra, annál gazdagabbak vagytok.” Horváth Csabáné

Wass Albert felolvasás Encsen 2012. 3. alkalommal került sor Encsen Wass Albert és más írók mûveibõl a 25 órás folyamatos felolvasásra. A felolvasók és hallgatók nevében köszönetet mondok a szervezõk- Rácz Lászlóné, a Magyarok Szövetsége Encsi Közössége, a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtárfáradtságos munkájáért. Sokunkat büszkeséggel tölt el, hogy Encsen is van ilyen kulturális rendezvény, ahol alkalom nyílik a magyar irodalom hagyatékát megismertetni, esetleg meg is szeretni azoknak, akiktõl távol voltak az egyetemes emberi értékeket közvetítõ, de tankönyveinkbõl hiányzó szellemóriásaink. Engedjék meg az Encsi Hírek olvasói, hogy Wass Albert: Az utolsó lámpás c. mûvébõl

8

idézzek néhány mondatot. Az említett mû a szerzõ hagyatékában maradt, német nyelven írt regény, mely csak 2011-ben jelent meg magyarul. Egy nyugat-európai kikötõvárosból származó mérnök 1929-ben elhagyta Európát, majd Brazíliában telepedett le hosszas kalandozás után. Az Amazonas nagy erõmûveinél, mint a vízturbinák híres szakértõje rengeteg pénzt keresett. 1950-ben váratlanul nyugtalanság vett erõt rajta, becsomagolt és visszatért Európába. A nyugodt, kiegyensúlyozott 40 éves férfit elfogta a honvágy. Tudta, hogy szülei már nem élnek. Volt évfolyamtársait kereste. ,,…egyismerõs arc…Ralph!…Bementek egy kisvendéglõbe… Egy pillantást vetett barátja kopott öltözetére. – Rosszul megy a sorod? – Hát itt mindenkinek rosszul megy… Ültek az asztal mellett és beszélgettek. Egyikük egy kolosszális erõmûrõl Peruban, modern munkálatokról Brazíliában, amelyeket õ tervezett és vitelezett ki. A másik a háborúról. Nyomorról és nehézségekrõl. Két világ volt, egymástól idegen. -Ralph, miért nem jössz el innen? -Te miért tértél vissza? -Igen a vágyódás volt az oka….. De most velem jössz Ralph!

-Nem. Itt maradok. -De miért? Minek? Hiszen minden….. -Igen, minden oda, ami volt valaha. De már építjük az újat. Ez a kötelességünk.” Elnézést, hogy a regénybõl hiányosan idéztem. Wass Albert nagyon szépen kifejtette, hogy mi a kötelességünk hazánkkal, népünkkel, kultúránkkal stb. szemben. Azt hiszem ez ma is aktuális. Menjünk külföldre tanulni, tapasztalatokat szerezni, esetleg dolgozni is néhány évre. De ne tépjük el a gyökereinket, mert a ,,vihar” áldozatai lehetünk! Szabó Sándorné


Honismeret-Helytörténet Honismeret December végén megjelent az ,, Abaúji Hírharang” 2011/2-es száma. Egyesületünk periodikája tájékoztatást ad Abaúj múltjáról és jelenjérõl. Ingyenes kiadvány, minden érdeklõdõnek szívesen bocsátjuk rendelkezésére. A kiadvány tartalma: - Dr. Rémiás Tibor, az Országos Honismereti Szövetség alelnökének karácsonyi köszöntõje, - Tájékoztató a 2011 második félévének Egyesületünk által rendezett eseményeirõl és a környezõ abaúji települések munkájáról. /Már akitõl beszámolót kaptunk . / Evva Margit - 2011 Encsen megtartott Abaúji Honismereti Konferencia megtartása, Fügödi emlékek, Bialkó Bianka VMG. 10. oszt., Horváth Csabáné az Abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános Iskoláról megemlékezés. Pintér Sándorné - Megemlékezés a Wesselényi féle összeesküvésrõl. Szabó Sándorné, Nikházy Erzsébet. - Honismereti, helytörténeti elõadások. Rohály Jánosné. 1. 2011.november 24. Gábor Judit régész elõadása az abaújvári ásatásokról. 2. Gál Mlachán Zsófia tanárnõ-kutató elõadása Tomori Pálról Tomor /Abaúj szülöttérõl. - Templom újraszentelés Fancsalban. Dr. Szalipszki Péter. Az ,, Abaúji Hírharang 2011/I. sz. száma 2012 áprilisában jelenik meg. - Mindkét elõadásnak nagy sikere volt. A Városi Mûvelõdési Házzal közös rendezvényünket a Mûvelõdési Házban teltház mellett rendeztük meg. Köszönjük a Mûvelõdési Ház igazgatójának, Kércsi Tibor úrnak a támogatását. Gábor Judit régészasszonynak az Abaújvári ásatásokról tartott elõadásának olyan nagy sikere volt, hogy meg fogjuk ismételni, természetesen a Mûvelõdési Házzal, és a HidasnémetiAbaújvári Hagyományõrzõkkel közösen. Régészasszony vállalta az elõadás ismétlését, csak az idõpontokat kell összehangolni. - 2012 február 18-án részt vettünk a Fáy Társaság évi közgyûlésén, megtudtuk a társaság Fáj községgel és egyáltalán abaújjal kapcsolatos 2012-es évi terveit, melyhez természetesen a Mûvelõdési Házzal közösen kapcsolódni szeretnénk. - 2012 február 15-én szerdán Bálint napi megemlékezést tartottunk a Kurek Panzióban. /Nem Valentin, Bálint/ - Március 22-én a megyei Honismereti Egyesület Miskolcon tartja évi megemlékezését a Honismereti Nap alkalmából. - Március 23-án Egyesületünk tartja Közgyûlését, majd utána megrendezzük mi is a Honismereti Napot. - Március 15-én és 27-ének környékén Encs

Város Önkormányzatával ill. a Rákóczi Szövetséggel közösen koszorúzási ünnepségen veszünk részt. - Feltehetõleg a hónap végén vezetõségünk részt vesz Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Társaság évi közgyûlésén, az idõpont még nem tisztázott. Egyéb programjainkat az Encsi TV adja hírül. Még egy érdekesség: Az Abaúj Polgáraiért Alapítvánnyal és a Mûvelõdési Házzal közösen õsszel tervezzük Csomor Lajos ötvös restaurátor elõadását a Magyar Szent Koronáról. Csomor úr restaurálta a Magyar Szent Koronát az USA-ból való hazaérkezése után. Errõl a munkáról több könyvet is írt, melyeket a Vay Társaság Vaya adott ki az elmúlt években. Az elõadás idõpontjáról itt az újság hasábjaiban idõben értesítjük önöket. Most néhány szó arról, mi történt ez év elején. Egyesületünk a Városi Mûvelõdési Ház támogatásával és a Kazinczy Társasággal közösen 2012 január 24-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvbemutatót rendezett a Mûvelõdési Házban. A könyvbemutató a Kazinczy Társaság kiadványait tartal-mazta. 1. Széphalom Évkönyv 21-ik kötete, bemutatta Kiss Endre József, a Kazinczy Társaság titkára, a Sárospataki nagykönyvtár igazgatója.

Evva Margit Az Abaúji Honismeret és Helytörténeti Egyesület 3860, Encs Petõfi u. 18. Levelezési cím: Petõfi út 75. Tel:06-20-254-0057 Adószám:19332077-1-05 tisztelettel kéri, hogy személyi jövedelemadójának 1 % -al támogassa egyesületünk munkáját. Köszönjük! Bankunk: Abaújtakarék Encsi fiókja, Encs Petõfi u. 22. Számlaszám: 54600140-10023284

Felhívás Az évkönyvben megjelent Szigethy Ferenc megemlékezés kapcsán /írta Evva Margit/ a Váci Mihály Gimnázium két diákja 2 Szigethy verset olvasott fel. 2. Bojtor István nyugalmazott református lelkész, a Kazinczy Társaság alelnökének új könyve: Jöjj és Láss! A könyv bibliai történetének feldolgozását tartalmazza. A könyvet bemutatta: Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, múzeum igazgató. Közremûködtek a Sárospataki Református Kollégium teológus hallgatói. A mûsort vezette Nyíri Péter a ,, Széphalom” Múzeum igazgatóhelyettese. Nagyon nagy siker volt, a Mûvelõdési Ház nagyterme teljesen megtelt. A jelenlegi Abaúj minden részérõl jöttek vendégek. A könyvbemutatót megnyitotta Szeles András úr Encs város alpolgármestere. Köszönjük a közremûködést. Az ünnepség utána bemutatott könyveket kedvezménye áron meg lehetett vásárolni.


2012. január 12-re virradó éjszaka encsi, Keglevich utcai otthonunkból eltulajdonítottak egy Canon EOS 350 típusú digitális fényképezõgépet, egy Panasonic NV-GS230 videokamerát és egy HP 620-as notebook-ot, melyek mások számára értéktelen, de nekünk pótolhatatlan adatokat tartalmaztak. Az eszközökön található adatainkat visszavásárolnánk, vagy a becsületes megtalálót jutalomban részesítenénk! Tel: 70/316-0070, [email protected]

Sofõrszolgálat Zéró Tolerancia? Önt ez nem érinti. Használja nyugodtan autója kényelmét, ha meghívták esküvõre, rendezvényre, születésnapi partyra, vagy ha egy meghitt vacsorára vágyik. A hazavezetõ utat bízza az Sofõrszolgálat megbízható sofõrjére, aki biztonságban hazaviszi Önt autójával együtt,egész Abaújban, korrekt fix áron… Tel.:06-30-318-0676

9

Élet az oviban

Ökumenikus alkalom Encsen Az Ökumenikus Imahét hagyományos ideje a január 1825-e közötti napok világszerte. Ezeken a napokon a világ keresztyénei felekezetre való tekintet nélkül összegyülekeznek és együtt imádkoznak a keresztyén egységért. Sok országban, és a mi hazánkban és így itt Encsen is ennek szép hagyománya van. Akik részt vettek már egy ilyen ökumenikus imaalkalmon, azok átérezhették, hogy milyen felemelõ, mikor a különbözõ felekezetû és különbözõ egyházi hagyománnyal rendelkezõ emberek együtt imádkoznak.

Idén a görög templomban gyûltünk össze, és Baksy Mária református esperes, Dr. Petrasevits Dénes görög-katolikus esperes, Gerlai Pál evangélikus lelkész és Ficzere Csilla református beosztott lelkész vezetésével zajlott az istentisztelet. Az idei év alapigéje az I. Korintusi levél 15,51-58-ból voltak: „Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: “Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?” A halál fullánkja a bûn, a bûn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (Magyar Bibliatársulat kiadása)

10

És végül egy olyan imádsággal szeretném zárni rövid soraimat, melyet a görög templomban együtt mondtunk el. Így akik nem tudtak ott lenni az alkalmon, azok is elmondhatják, bekapcsolódva ezzel egy világot átszövõ imádságláncba, és ezzel szeretnék bátorítani mindenkit, aki eddig még nem volt ilyen imaalkalmon, jöjjön, imádkozzunk együtt! Imádság az egységért és átalakulásért (L: lelkész, Gy: gyülekezet) L: Krisztusban egyesülve, aki gyõzelmébõl részesít, forduljunk bizalommal a mennyei Atyához az egyházért, Krisztus testéért, hogy igazán megélhessük az egységet, amit Krisztusban kaptunk a Szentlélek által. Isten a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Imádkozunk egyházunk vezetõiért, hogy hûségesen kitartsanak amellett az egység mellett, amelyre minden keresztény hívatott! Isten a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Imádkozunk a világ nemzeteiért, hogy békességben éljenek egymással és mindenki számára biztosítani tudják az igazságosságot. Isten, a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Imádkozunk minden emberért, hogy hûséges sáfáraid legyünk itt a Földön. Isten, a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Imádkozunk országunk népéért, hogy megváltozva egymásról gondoskodó testvérekké váljunk. Isten, a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Könyörgünk a betegekért és szenvedõkért, hogy õket is átformálja gyógyító jelenléted. Isten, a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Imádkozunk minden családért és otthonért, hogy küzdelmeik, és örömeik a Te szeretetedben teljesedjenek ki. Isten, a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Könyörgünk a haldoklókért, hogy jelenléted adjon nekik vigasztalást. Isten a mi erõsségünk. Gy: Formálj át minket kegyelmedbõl! L: Urunk, légy közöttünk, és adj nekünk egységet és békességet! Gy: Ámen Kedves fügödi református szerda délutánok Amikor az õszi betakarítások után beköszönt a zord téli idõ, advent elsõ vasárnapja elõtt

néhány nappal megkezdõdik egy kedves idõszak, melyben nemcsak karácsonyra készülünk, de együtt is töltünk egy kis idõt. Ezek a rendszeres délutánok, adventi koszorúkészítéssel kezdõdnek meg, ahol mindenki elkészítheti saját adventi koszorúját. Meg kell, hogy mondjam, csodaszép alkotások születnek, sõt évrõl-évre szebbek. Ezeken a szerda délutánokon, az ige mellett énekeket is tanulunk, és az idén egy kis mûsorral is kedveskedtünk a nyugdíjas klub karácsonyi ünnepségén. Karácsony után is folytatódnak ezek az alkalmak, melynek keretében tartottuk meg a világimanapot is, ezen az éven a malajziai keresztényekrõl tudhattunk meg többet, hol, hogyan, és miképpen élnek és persely-adományainkkal az ott nehéz helyzetben élõket támogattuk. Reméljük a böjti idõszakot is szívvel lélekkel élhetjük meg együtt, és a húsvét ünnepére is méltóképpen felkészülhetünk, nemcsak testileg, hanem lelkileg is. „Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben, teljesítem fogadalmaimat az istenfélõk elõtt. … dicsérik az URat, akik õt keresik. Szívetek legyen vidám mindenkor!” /22. Zsolt 27-28/ Ünnepi készülõdések Devecserben Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy Devecserben megalakult egyfajta református lány- és asszony-kör. A téli idõszakban az ünnepek elõtt néhány héttel péntek délutánonként összegyülekezünk és az Ige mellett beszélgetünk, megosztjuk egymással régi emlékeinket, vagy akár friss élményeinket. Advent elsõ vasárnapja elõtti pénteken mindenki elkészítette saját adventi koszorúját, és a ki dalkörünk a gyerekek templomi szereplését is színesítette.

A böjti idõszak megkezdésével újra összegyülekeztünk a kastély kistermében, és a világimanapi alkalommal kezdtük meg a húsvéti készülõdést. „Ha te az Istent keresed, és a Mindenhatóhoz könyörögsz, ha tiszta és becsületes vagy, bizonyosan õrködik fölötted, és békés otthont ad igazságodért.” /Jób 8:5-6/ Ficzere Csilla


Egyházi rovat

Az igazi Szent Miklós püspök ünnepétõl a Nyári Mikulásig

Minden év elsõ lapszámában visszapillantást és elõre tekintést szoktunk adni az elõzõ év jeles eseményeirõl és a az új esztendõben várható aktuális és különleges alkalmakról. A nyári számban írtam a „65 év után újra van püspökünk Miskolcon” címmel arról, hogy május 21-én került sor Dr. Orosz Atanáz miskolci apostoli exarchánk püspökké szentelésére. E cím alatt írtunk arról is, hogy Húsvét fényes péntekén emlékeztünk meg a csernobili atom katasztrófa 25 éves fájdalmas évfordulójáról és azon exarchánk a „Kísért a múlt” c. kiállítás megnyitásakor halotti emlékszertartást végzett óegyházi szláv nyelven az áldozatok emlékére és lelki üdvösségéért. Ugyanakkor szentbeszédet is mondott a Föltámadás Fényes Ünnepének nyolcada jegyében. A cikk végén az encsi és mérai görög katolikus elsõ áldozások 2 fényké- pével, csak pár sorban írtunk 16 gyermekünk és egy pár felnõtt elsõ Eucharisztia vételérõl. Az õszi számban a szeptember18-ai máriapócsi cigány búcsúról írtunk, amelyre elõször bátorkodtunk elvinni 36 fügödi iskolás gyermeket, és anyukát, apukát, és nagyszülõt, 10 tanár, tanárnõ, pedellus, diák kísérõvel. Elõbb hodászi cigány nyelvû liturgián vettünk részt, Fülöp püspök atya prédikációjával és 30 laminált A/4-es lapról 2 oldalról énekléssel és

felolvasással mutatkoztunk be egy pár vallásos mûsor és 3 cigánytáncos szereplés között. Nov. 21-én Szûz Mária templomba történõ bemutatása ünnepére Atanáz püspök atyánk az új miskolci székesegyházába hívta az alakuló egyházmegyénk cigány híveit, ahová egy kisebb busszal mentünk, a fentivel arányos létszámban. Itt 9-12 óra között a templomban voltunk és a szentmise után egy pár egyházi iskolás csoport szereplését néztük meg. A mi fel- lépésünkre a Szentpéteri Kapui Kórház Kultúrtermében került sor, ahol rövidítve adtuk elõ a kész mûsorunkat. Itt is kaptunk üdítõitalt és egy kis harapni valót. Haza felé jövet Szikszón bekanyarodtunk a Gimnázium után és a Sportcsarnokkal szemben megnéztük az épülõ görög katolikus templomunkat, amelyre Encsen is gyûjtöttünk 161ezer Ft-ot. Elõbb is jártunk már itt 6 fiatallal az ifjúsági sportnapon és Miskolcon az iskolások sport- és hittan vetélkedõjén, ahol a forrói, encsi és mérai vegyes csapataink 16-ból az I. és II. helyet szerezték meg. A decemberi, karácsonyi számban „Az új miskolci exarcha elsõ püspöki keresztelése Encsen címmel Vaszíly Péter és Veres Hajnalka hittestvéreink harmadik leánygyermekének a három beavató Szentségben történõ részesülésérõl írtunk a Család éve alkalmából. A lap alján szeretetteljes invitálás volt olvasható a december 10-11-ei Õsatyák vasárnapi elõesti virrasztásra és búcsúnkra. Elõzõ vasárnap zajlott le a Mûrai Csodatevõ Szent Miklós püspök ünnepével kapcsolatos Mikulás Ünnepségünk, amelyen 14 verselõ gyermekünk szerepelt. Karácsony Szenteste templomunkban a szokottnál is korábban végeztük a nagy esti zsolozsmát és az isteni liturgiát, azért is hogy a Gyermekek közül minél többen köszönthessék versekkel és Szüleikkel, Nagyszülõkkel a közénk született Kisded Jézust, akinek személyében hozzánk jött és velünk az Isten, akinek Szilveszterkor is hálát adtunk az elmúlt év kegyelmei-ért, másnap pedig kértük az új esztendõre, hogy maradjon velünk az élet nehézségekben is. Erre az évre is sok esemény vár ránk. Március 24-én Sárospatakon lesz a cigány hívek zempléni találkozója, és a baktakéki kerületi hittanversenyünk, majd július 20-án

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik szeretett halottunk Kércsi János temetésén fájdalmunkat virágjaikkal, részvétükkel enyhítették. A gyászoló család


Encsen lesz abaúji görög katolikus és más vallású cigánytestvérek összejövetele. Elõtte május 12-én szombaton lesz gyermekbúcsú Máriapócson. Júl. 22-én a Miskolci Exarchátus híveinek lesz a máriapócsi búcsúja, amelyre autóbuszos zarándoklatot indítunk. JÚLIUS 1-6. KÖZÖTT RÓMÁBAN lesz a MAGYAR GÖRÖG KATOLIKUS HÍVEK ZARÁMNDOKLATA, amelyre szívesen veszik a kedves hívek jelentkezését is. A nyári Mikulás ünnepe május 8-án lesz, mivel az 1979-83-90-es évek között ekkor tartottuk, a házi kápolnánk búcsúját, annak emlékére, hogy a keresztes vitézek ekkor vitték át ereklyéit a kisázsiai Mûrából, az itáliai Bariba, ahol ma is nagy tiszteletben õrzik. Ebbõl a ténybõl alakult ez a magyar szólás: NYÁRI MIKULÁS. A most kezdõdõ böjti, bûnbánati idõ és a Húsvét ünnepe után erre is emlékezünk majd ez évben is, mivel a mérai kápolna örökli e címünnepet a névhasonlóság alapján. Remél-jük ezekrõl a történetekrõl nagyjából szinkronban írhatunk majd megemlékezést! (Drpdaaa.)

Támogassa adója 1%-ával a Magyarországi Evangélikus Egyházat Kedvezményezett technikai száma: 0035 Kedvezményezett neve:Magyarországi Evangélikus Egyház

Támogassa adója 1%-ával a Az Encsi Evangélikus Templomért Alapítvány 18439449-1-05

11

Élet az oviban

Téli ünnepek az óvodában A kis gyermekek körében a Mikulás várása az egyik legizgalmasabb dolog. Óvodásaink többféle módon találtak kapcsolatot vele. A sárga csoport vidám kis mûsor keretében, esti rendezvényen várták szüleikkel együtt, hogy eljöjjön hozzájuk a jóságos apó. A zöld csoportosok Szikszón a Borháznál felállított Télapó házánál töltötték tánccal, kézmûveskedéssel, ajándékozással a délelõttöt. A bojtorján és a rózsaszín csoport a Mikulásvonat interaktív rendezvényén vettek részt, ahol Hókuszpókkal és a törpékkel vidám feladatok elvégzésének eredményeként Télapó átadta a csomagokat. A kék, piros, csutkababa csoport az óvodában várták énekkel, verssel a hosszú szakállút, akit megsimogathattak a bátrabbak, beszélgettek vele, átadta az ajándékait. A karácsonyi készülõdés során ünnepi díszbe

öltöztek a csoportszobák, az elõtérben a gyermek nagyságú Szent Család jelenete köszöntötte az érkezõket. A hagyományos Ünnepre hangoló,karácsonyi ünneplések kezdete- ez éven, az udvaron került megrendezésre. Minden csoport készített nagyméretû, vízálló díszeket a fenyõfára, ezeket a tûzoltók segítségével sikerült felhelyeznünk, amit ezúton is köszönünk nekik. Az óvoda minden gyermeke meghatottan állta, táncolta körül az udvari karácsonyfát, énekelve a karácsonyi dalokat. Minden csoport nyitottan, a szülõkkel együtt, de más-más módon ünnepelt. Téli jelenet, versek, dalok, közös karácsonyi díszkészítés, Lucázás, betlehemezés, kis Jézus születésének a megjelenítése. A karácsonyfa feldíszítése, a gyertyák meggyújtása, közös

éneklések a szülõkkel, ajándékbontás izgalma, e meghitt pillanatok gazdagították gyermekeink érzelem világát. Minden csoport karácsonyfája alá került közös, ami a csoportokban marad illetve egyéni ajándék, amit hazavihettek a gyerekek, a szülõk anyagi hozzájárulásából. Köszönjük támogatásukat e szûkös körülmények között is, különösen azért, mert sajnos vannak, akik már csak itt élhetik át az ajándékbontás örömét. A vízkereszt ünnepével lezárult a karácsony, kezdetét vette a farsangi idõszak, mulatságok ideje. A díszítések is vidámmá váltak, bohócfiú és lány üdvözli az óvodánkba érkezõket, ki orrát megsimogatja, aznapra biztosítja szerencséjét. Érdeklõdéssel várjuk, hogy a farsangi mulatságokon milyen álmok válnak valóra / bohóc, királynõ, pillangó, pókember, hóember…/.

Ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég” Állítja az egyik ismert karácsonyi dal. Lehet, hogy más területeken ez igaz, de az óvodánkra ez nem jellemzõ. Közel kétszáz gyerek árasztja magából nap mint nap a szeretetet, és érte viszonzást is vár, amit nem lehet nem megadni. Tehát nálunk a szeretet lángja nem halványodik karácsony után sem, sõt még a lázas készülõdés is megmarad. A mindennapos célok mellett mindig van egy nagyobb, ami ebben az idõszakban a farsang. Valamennyi csoport buzgón készülõdik változatos, mulatságos, jókedvre hangoló jelenetekkel a saját estéjére. Bizonyára sikeres lesz valamennyi, úgy mint a néphagyományõrzõk (Bojtorján és Csutkababa csoportok) által január 11-re szervezett, tél jegyében zajló játszóház. Az érdeklõdés nagy volt, fõként a Bojtorján csoportból. A

résztvevõk arcáról tükrözõdött, ami a játszóházaink célja, hogy jól érezze magát szülõ és gyermeke ezeken az estéken. Nem kevésbé elhanyagolandó még a közösségformáló szerepe sem, valamint a közös élmények, az együttdolgozás öröme. Megmutatjuk, hogy hogyan lehet együtt tevékenykedni. Amire képes a gyerek azt ne végezze el a szülõ, és amire nem, azt mutassa meg neki. Említésre méltó még ezen foglalkozások kitartást erõsítõ, jelentõsége is. Az idei elsõ játszóházunk mindezeknek megfelelõen zajlott. A tavaszias télben örömet jelentett hóembert készíteni, igaz nem hóból, csak papírból. Minden résztvevõ teljesítette a feladatot. Megtalálta szülõ és gyermeke az összhangot. Kitartásban sem volt hiány, csak a kicsik türelme fogyatkozott

a végére, ami koruknál fogva természetes. A szülõk többsége hagyta gyermekét önálló tevékenykedésre és saját kezû munkára. Hiszen nem a pontos precíz munka a fontos, hanem a közös alkotás öröme. Mégis gyönyörû, különleges és egyedi hóemberek mosolyogtak minden gyerek kezébõl. Legalább olyan szépek és vidámak voltak, mint büszke tulajdonosaik. Késõbb a rendezvényen készült fényképeket nézegetve, a boldog arcokat látva, levontam a következtetést: MEGÉRTE! Hogy mit? A készülõdéssel és a lebonyolítással járó nehézségeket, a plusz munkát, a fáradtságot, és azt hogy az óvónõi hivatást választottam. Kmeczné Rozgonyi Cecília Óvónõ

Pillanatképek a piros csoport életébõl

12


Iskoláink életéből

Farsang a Zrínyi Iskolában A szeszélyes téli idõjárás alaposan keresztül húzta a farsangi terveinket. Február elején olyan hideg idõ köszöntött ránk, hogy az iskolánk mindkét farsangi mulatságát a tervezetthez képest más-más idõpontban kellett megrendeznünk. Az alsó tagozatosok farsangi báljára február 16-án csütörtökön, a felsõ tagozatosokéra pedig február 17-én pénteken került sor. A jelmezesek színvonalas felvonulását a nyolcadikosok nyitótánca követte. Az eredményhirdetés az idén is rendhagyó módon történt. Minden csoport dicsérõ oklevelet kapott ,melyen a jelemezéhez illõ humoros szöveg szerepelt. Az alsó tagozatban a következõ csoportok öltöztek, a nevük mellé az oklevelükön szereplõ szöveget is mellékeltük. 1.a,b,c,d,e osztály Dzsungeltáncosok (A legtáncosabbak) 2.a Lekvárok (A legédesebbek) 2.b,c,d Kéményseprõk (A legkormosabbak) 3.a Játékország (A legváltozatosabb csapat) 3.b 60-as évekbeli fiatalság (A legbulisabb csapat) 3.c Kismadarak (A legszárnyalóbbak) 4. a,b,c,d,e Keleti vendégek (A legegzotikusabbak) A felsõ tagozatban pedig a következõ csapatok öltöztek , a nevük mellé a méltató szöveget is mellékeljük.


5.a osztály Aprajafalva lakói (A legkékebb csapat) 5.b Party rock (A legpörgõsebb csapat) 5. c Papagájok (A legszínesebb csapat) 5.d Táncoló talpak (A jegeslegjobb csapat) 6.b Busók (A legrémisztõbb csapat) 6.c Buli van Aprajafalván (A legtörpösebb csapat) 6.d Teljes átalakulás (A legjobb tanács csapata) 6.e Vámpírok és boszorkányok harca (A legsejtelmesebb csapat) 6.f Az osztályfõnök csodalevese (A legangyalibb csapat) 7.b Két ballábas kánkánosok (A legkánkánosabb csapat) 7. c Hungarikumok (A legeredetibb csapat) 7.d Csak az osztályfõnök kedvéért (A legtudományosabb csapat) 7.e A tanulás rabjai (A leghitelesebb csapat) 7. e Bruno Mars /egyéni jelemez/ (A legnagyobb sztár) (Az idõpontok változása és a zord, hideg idõ ellenére az alsó tagozatosok farsangi mulatságán 823 vendég volt és 323 jelmezes gyerek vonult föl, a felsõ tagozatosokén pedig 807 jegyet adtak el, és 158-an öltöztek jelmezbe.) A jelmezbe öltözõket az oklevél mellett egy-egy csokival jutalmazta a diákönkormányzat.

13

Iskoláink életéből

Sítábor 2011 októberében Istók Barnabás tanár úr az iskola összes termébe bekopogtatott ezzel a jelmondattal: Kinek van kedve részt venni egy felejthetetlen síelésben? Az osztályomban nem volt nagy érdeklõdés, összesen 3 ember jelentkezett. A tanfolyam költéségének az elsõ felét a következõ hét folyamán behozta mindenki, akit érdekelt. Az indulás elõtt egy héttel tanár úr összehívott minket egy utolsó megbeszélésre, és január 15-én egy hideg vasárnap reggelen útnak indultunk. Mivel ezt a tanfolyamot két iskola (Szepsi-Encs) szervezte, Szepsiben megálltunk, és hosszas pakolás után felszálltunk a buszra. Fárasztó 3,5 órás út után megérkeztünk Vyšná Bocára, ahol mindenki elfoglalta a szállását. Aggódtunk, hogy milyen lesz az étkeztetés, de kellemes csalódás ért minket. A sípálya kb. 200 méterre volt a panziótól. Elsõ nap (vasárnap) aki szeretett volna síelni, az elment, a kezdõk maradtak, hogy megtanulják az alapokat. Minden este megbeszéltük az aktuális nap

eseményeit és a következõ napot, kis zenéléssel, énekléssel fûszerezve. Második nap a kezdõk és a haladók is felmentek a pályára, és egész nap síeltünk (azért a déli pihenõ nem maradt el ). Napról napra mindenkinek jobban ment a síelés. Szerda délután programválasztási lehetõség volt: pizzázás, szaunázás, aquaparkozás. A többség az aquaparkot választotta. Nagyon élvezetes volt mindannyiunk számára. A tanfolyam utolsó napján mindenki segítség nélkül le tudott jönni a nehezebbnél nehezebb versenypályán. Este a díjátadások, oklevelek, emléklapok átadására került sor. Senki nem

akart hazajönni, de január 20-án délután 2 órakor mindenki bepakolta a csomagját a buszba, és elindultunk hazafelé. Miután Szepsiben pihentünk egy kicsit, tovább folytattuk utunkat, és pénteken este 18 órakor megérkeztünk Encsre. Nagyon élveztük, és köszönjük a lehetõséget, hogy részt vehettünk egy ilyen csodálatos kiránduláson. Üveges Máté 10. A osztályos tanuló

A humán munkaközösség eredményei Az Arany János irodalmi versenyen nagy létszámban vettek részt tanulóink: 11 fõvel. Három dolgozat jutott tovább. Megyei Rákóczi-vetélkedõn 10. B-s csapatunk (Polyák Tamás, Mikola Gergõ, Lévai Zsolt, Szarka Gergely, Ujfalusi Dávid) V. helyezést ért el.Versenyben vannak tanulóink a Savaria, illetve a „Mit ránk hagytak a századok” vetélkedõkön. Az októberi, szikszói „Kisgimnáziumok szavalóversenyérõl egy elsõ, egy második és egy harmadik helyezést hoztunk el (Schultz Gellért; Firmánszky Györk; Szabó Szása). Az „Édes

anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny országos döntõjében Szokolóczki Dóra 12.A osztályos tanuló képviselte iskolánkat, illetve a megyét, ahol jól helytállt a középmezõnyben végzett. Juhász Viktória országos helyesírási versenyen vehet részt a megyei forduló gyõzteseként. A Miskolci Egyetem német nyelvû országismereti vetélkedõjén 2. helyezést ért el csapatunk: Lipusz Renáta; Hornyák Anett; Szokolóczki Dóra. Az ELC jubileumi versenyen Lipusz Renáta 2. helyezett lett. Angol nyelvbõl a Saturnus nyelviskola

Bál a gimnáziumban a gimnáziumért A 13. A osztály jótékonysági bált szervezett, amelynek bevételét az iskolának adományozták. Természetesen egy szórakoztató, zenés-táncos mûsorral indítottuk az esti programot. A Rohályné Bacsó Beáta vezette Hernádvölgye tánccsoport különbözõ stílusú táncokkal; illetve Gulyásné Pásztor Mónika irányításával a Fire tánccsoport pörgõs, rocky táncokkal, Pletenyik Dóra pedig énekkel szórakoztatta a közönséget. Megható próza is elhangzott a mûsor elején, melyet Zsíros Kitti elõadásában hallhattunk. A produkciók végeztével a jó hangulatról a Royal zenekar gondoskodott, akik lelkesen zenéltek a bálozóknak egészen addig, míg táncolni, mulatozni volt kedvük a lelkes adakozóknak. Köszönetet mond a 13. A osztály, illetve minden szervezõ, hogy ennyien adtak a közös kasszába, és nagyon reméljük, hogy jövõre is ennyien - vagy talán még többen - megjelennek majd a bálon, kikapcsolódás céljából.

14

versenyén Kuszkó Dániel (10.A) 4. lett. Ugyanezen a versenyen a 12. A osztály csapata (Kassai Kitti, Hultai Dóra, Balázsfalvi Noémi) 2. helyezést vívott ki. Aktívan részt vettek tanulóink a Miskolci Egyetem által szervezett angol nyelvû könyvtárhasználati versenyen is. Elõrehozott (õszi) érettségi vizsgát tett angolból Vajkó Richárd 13.A(középszinten); Kléri Marietta 13. A (emelt szinten). Újabb nyelvvizsgák: angolból 8 fõ; német nyelvbõl 7 fõ.

Szakképzési tevékenység Az elsõ félév során igyekeztünk több versenyen is részt venni. Indítottuk tanítványainkat az OTP Bank Nyrt. által meghirdetett Junior versenyen, melyen csapatunk 7. helyezést ért el. A csapat tagjai a szakképzõ évfolyamról kerültek ki: Barna Beáta, Kozák Marietta, Zaveczki Ádám. Nyereményük egy OTP sátorban lebonyolított iskolai rendezvény, melyet terveink szerint a diáknapon szeretnénk majd igénybe venni. Intézményünket a továbbtanulás érdekében rengeteg érdeklõdõ diák kereste fel a novemberi nyílt napokon. A központi írásbeli feladatlap megírására január 21-én került sor, melynek eredményei megtekinthetõek iskolánk honlapján is. A szóbeli vizsgákra február végén március elején kerül sor, külön beosztás alapján.

Sok sikert kívánunk az iskolánkba jelentkezõknek!


Megemlékezés Hejcén 2006. január 19-én este Hejce község közelében a Borsó-hegynek ütközött és lezuhant a szlovák légierõ AN-24 típusú, Koszovóban szolgálatot teljesítõ békefenntartó katonákat szállító repülõgépe. A gépen 43-an utaztak, közülük mindössze egy személy élte túl a katasztrófát. A tragédia napján minden évben a községben kialakított emlékhelyen rójuk le kegyeletünket a baleset 42 áldozata elõtt. Az idei megemlékezésen az elhunytak hozzátartozói mellett magyar és szlovák delegációk, a mentésben részt vevõ szervezetek képviselõi, katonai diplomaták és a település lakói emlékeztek az áldozatokra.

A hejcei katonai repülõgép-tragédia 6. évfordulóján az áldozatokra emlékeztünk.

A Szlovák Köztársaság nevében Róbert Ondrejcsák, a Védelmi Minisztérium államtitkára, majd Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára mondott beszédet. Rohály Géza,

Hejce község polgármestere verssel tisztelgett az elhunytak emléke elõtt, majd szlovák és magyar tábori lelkészek mondtak imát. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviseletében Nagy István tû. alezredes, megyei igazgató-helyettes, Kovács Sándor tû. alezredes, az Encsi Hivatásos Tûzoltóság parancsnoka és Dsupin Gyula tû. százados helyezett el koszorút az emlékmûnél. B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Március 1. - A polgári védelem világnapja Az emléknap megrendezésérõl a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet megalakulásának huszadik évfordulóján, 1992-ben határoztak. A magyar jogalkotásban egy 1935. évi törvény határozta meg elõször a korábbi "légoltalom" (polgári védelem) fogalmát. Együtt-egymásért Mint ismert a világ számos helyén a mai napokban is rengeteg ember szenved, nélkülöz a bekövetkezett természeti és civilizációs katasztrófák, vagy fegyveres összeütközések miatt. Ezeken az embereken

segíteni kell, megelõzve és csökkentve a bekövetkezett események hatásait, megteremtve az életben maradás feltételeit a Genfi Egyezmények 61. cikkelye szellemében. A cikkely értelmében olyan emberbaráti feladatok ellátása értendõ, amelyek a polgári lakosságnak az ellenségeskedések, vagy katasztrófák veszélyeitõl való védelmezésére és közvetlen következményeitõl való megóvására, valamint életben maradása feltételeinek biztosítására irányulnak. Az 1936-ban megalakult Légoltalmi Parancsnokság a II. világháború után

Lakossági tájékoztató

Mindenkit szeretettel várunk, aki érdeklõdik a személyvagyonvédelem lehetõségei után.

Kis alapterületû, üzletnek, kisebb irodának alkalmas helyiség a Mûvelõdési Központ utcafronti részén kiadó. Azonnal beköltözhetõ. Érdeklõdni a 46/587-330-as telefonon. telefonszámon munkaidõben lehet.


Encsi Katasztrófavédelmi iroda

SEGÍTSEN, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

Dr. Antal István r. alezredes, kapitányságvezetõ az encsi nyugdíjas klub meghívására 2012. március 19-én 15 órától, kötetlen beszélgetésen vesz részt, Encsen a mûvelõdési házban melyre minden érdeklõdõ szép korút tisztelettel vár! A találkozó fõ témája:az idõskorúak sérelmére elkövetett bûncselekmények megelõzésének lehetõsége, különös tekintettel a személy és vagyonvédelmi eszközök használatára.

ÜZLETHELYISÉG KIADÓ!

átalakult, az 1964-ben Magyar Polgári Védelem nevet viselõ katonai jellegû szervezet 1989-ben került a Belügyminisztérium hatáskörébe. Mára a természeti katasztrófák elleni védekezés és a polgári lakosság mentése (kitelepítésére, védõfelszereléssel ellátására) lett a legfõbb feladat egy esetleges katasztrófa vagy terrortámadás idején.

AZ ERZSÉBET HOSPICE ALAPÍTVÁNY Tisztelettel és szeretettel kéri, hogy adója 1%-ának felajánlásával támogassa a betegek kórházi és házi gondozását végzõ intézményünket. Kedvezményezett neve: Erzsébet Hospice Alapítvány Adószám: 18414020-1-05 Elõre is köszönöm támogatásukat rászoruló, beteg ápoltjaink nevében is. Dr. Simkó Csaba Fõorvos Fontos! Rendelkezése az 1%-ról csak akkor érvényes és teljesíthetõ, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát a borítékon pedig az ön nevét, lakcímét és adóazonosító jelét pontosan tünteti fel.

ENCSI HÍREK Encs város polgárainak lapja Megjelenik havonta Kiadja: Encs Város Önkormányzata Felelős kiadó: Bratu László Főszerkesztő:Balla Ákos Szerkesztőség: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 06/46/587-330

A szerkesztőbizottság munkatársai: dr. Szántó Marianna aljegyző önkormányzati hírek Evva Margit helytörténet Molnár Erzsébet oktatás Borsos István glossza Kércsi Tibor kultúra, fotó Dsupin Gyula polgári védelem Rácz Tamás mentőhírek Kiss József rejtvény Vezse Attila tördelés ISSN 1217-3320

15

Idősebb polgáraink életéből

Karácsonyi meglepetések, meghitt pillanatok KÖSZÖNJÜK! Tizenhat éves fiú vagyok, egyéves korom óta nagyszüleimmel /sajnos már csak nagyapával/ élek Encsen. Eddig soha senkitõl nem kaptam karácsonyi ajándékot, de ez évben nagy meglepetés ért minket. Családom /szüleim, testvéreim / évente 1-2 alkalommal eljönnek meglátogatni minket, de ajándékokat nem kapok tõlük sem. Ám most a karácsonyi várakozás idõszakában felkeresett minket két néni, akik segítettek rajtunk. Megkérték nagyapát és engem, hogy menjünk el velük a boltba, ahol 4500Ft-ért vásárolhattunk magunknak élelmiszereket. Mondanom sem kell, nagy volt az örömünk és a meglepetéstõl teljesen elámultunk. Hiszen ez azt jelentette, nem marad üresen az asztal Szenteste nálunk sem! Késõbb megtudtuk, hogy a két kedves néni az Encsi Többcélú Kistérségi Társulástól jött, õk hozták el nekünk az ott dolgozók összegyûjtött pénzadományát. Történnek még csodák, nem veszett ki az emberekbõl a segítõ szándék. Így tényleg a szeretet ünnepének érezhettük mi is a Karácsonyt. Nagyapám nevében is megköszönöm mindenkinek a segítséget, akiktõl kaptuk! F.B.

16

Igazi családi környezetben telt a gyertyafényes karácsonyi vacsora, aminek a fényét emelték a meghívott vendégeink jelenléte. Az egyházi elõjáróink, a polgármester úr, és munkatársai, az intézmény orvosa és férje is velünk vacsorázott. Együtt voltak a klubtagok és a bentlakók a vacsora elõtt intézményvezetõ asszony köszöntötte a jelenlevõ idõsembereket, meghívott vendégeinket, és munkatársait. Az idõsek közül páran az ajtón bekopogtunk, hogy „szabad-e az Istent dicsérni?”, õk ezt szívesen fogadták. A vacsora végén mi is kaptunk a Jézuskától ajándékot, ami nagy örömet okozott. Hálával köszönjük. Pappné Ilanéni /lakó/ A Városi Sportcsarnokban szeretet fogadásban részesültünk, hiszen vártak bennünket, és minden encsi nyugdíjast, mûsorral, szerény ajándékcsomaggal, és vásárlási utalvánnyal .Nagyon szép elõadás volt Jézus születése napjáról, és nagyon szépek voltak a gyerekek a betlehem körül. Visszaemlékszem a gyerekkoromra, amikor mi is ezt játszottuk. Szép beszédet mondott a polgármester úr. Köszönet a tanároknak a fáradságért, amiért a gyerekekkel foglalkoztak értünk. Nagyon szépen köszönjük az ajándékot, és éltesse az Isten sokáig erõben, egészségben õket, hogy ilyen szép napot szereztek nekünk.

Nekem, földi halandónak minden évben legszebb ünnep a karácsony. Gyermekkoromban azért, mert még akkor úgy hittem mindent, ahogy megismertették velem, úgy éltem át, mint egy nagy csodát, varázslatot. Ez a csoda, varázslat évek múltán is megmaradt, csak élet körülményei, változásai más értelmet adtak neki. Most, már életem alkonyán is megmaradt az érzés. Köszönet és hála az Idõsek otthonának, közösségének, ahol élek. Itt mindent megtesznek azért, hogy karácsonykor a rászorultak, egyedül élõk, betegek érezhessék a szeretet ünnepének melegét. Minden évben ide varázsolják az ünnep igazi hangulatát. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az otthonban már szinte családtagoknak számító kis óvodások, iskolások is, akik minden évben hûségesen, szívvel-lélekkel felidézik mûsorukkal a karácsonyi regét. Énekelnek, táncolnak, s felvidítanak minket. Ilyenkor érezzük a felénk áradó igaz szeretetet, és mi is igyekszünk ezt viszonozni nekik. Köszönjük, hogy 2011 karácsonyát is velünk töltötték a piros csoportos óvodások, és a Zrínyi Iskola tanulói. Külön köszönet jár és gratulációnevelõiknek is odaadó, színvonalas munkájukért, ahogy ezt létrehozták nekünk, hogy teljes legyen az ünnepünk. Gesztelyi Anna/lakó/

Tóthné Jolánkanéni/lakó/


Idősebb polgáraink életéből

Új év az ,,Évgyûrûk” klubban. Január 16.-án: A klubvezetõ beszámolt az elõzõ év eseményeirõl. Megkért bennünket, hogy gyûjtsünk javaslatokat az új év munkatervéhez. Január 23.-án: Ünnepélyes évnyitót tartottunk. Farsangi fánk, mézes tea és forralt bor mellett beszélgettünk. Halk zene kíséretében egyik tagtársunk beszámolt a 3 hónapos Kaliforniai útjáról. Egy 90 éves nénit ápolt, mellette sokat szórakozott, kirándulgatott. Sok fényképpel szemléltette kalandjait. Január 30.-án: A klubvezetõ ismertette az egész új év munkaterv tervezetét, és személy szerint ki a felelõs az adott témában, majd javaslatokat kért, hogy mit szeretnénk megváltoztatni. Hozzászólások: Gombos: Nem ért egyet a hejcei kirándulással. Márti és Pintérné: Javasolják, mert az ott lezuhant katonák fele magyar volt, és illik nemcsak az emlékmûnél, hanem a baleset helyszínén is imádkozni az áldozatok és

hozzátartozóik nyugalmáért. Liptákné: Hozzáfûzte: Új panzió épült a faluban a szlovákok segítségével, megnézhetnénk és valamit fogyaszthatnánk is. Ajánlotta, hogy több fiatal tagot kéne felvenni, fõleg férfiak hiányoznak. Szunyoghné: Néha lehetne különbözõ társasjátékkal szórakoztatni egymást. Valaki: Szervezzünk Ki mit tud?-ot, Íróolvasó találkozót. Tornázzunk a foglalkozások elõtt! Tájékoztatások : Liptákné Gizike: Kiosztott néhány nyomtatványt az újfajta szociális üdülési jegyek pályázatához és ismertette a feltételeket. Felhívta a figyelmünket az Életút pályázatra. 60 éven felüliek leírhatják kézzel vagy géppel az életútjukat vagy egy különleges eseményt. Péderi István: Ismertette a megyei rendezvényeket. Áprilisban: szavaló versenyek Encsen , májusban: dalos találkozó Zsolcán, és Bükki túra, nyáron Ózdon sportnapok, Encsen

úszóverseny, szeptemberben Nemzedékek találkozója Szerencsen, októberben Bogácson 4 napos rendezvény. Tájékoztatott bennünket, hogy Romániában nagyon olcsón lehet üdülni akár a hegyekben, akár a tenger-parton. Szabóné Erzsike néni elõadása: Fügedi Mártára, A népmûvészet mesterére emlékezett. Elõadásának fõ témája a népmûvészet egyik ága: a népdalok. Megdicsérte klubunk énekkarát, hogy õk valódi népdal csokrot állítanak össze és adnak elõ. A mulató nóták nem tartoznak közéjük. Az igazi népdalok az emberek érzéseit fejezik ki, szövegük változik, a sorok rímelnek, gyakran természeti képpel kezdõdnek. Népdalfajták: Virágénekek (szerelmi dalok), csúfolódók, pásztorok, betyárok, summások, katonák, bujdosók, siratók, dalai. Természetesen vannak altató és gyermek dalok is. Befejezésül néhányat közösen elénekeltünk. Szunyoghné

Farsang 2012.

Közösségépítés Boldogkõváralján és Boldogkõújfaluban az egészségprogram keretében Uniós támogatásból egészségprogram valósult meg Boldogkõváralján és Boldogkõújfaluban Boldogkõváralja Község Önkormányzata és Boldogkõújfalu Község Önkormányzata közösen 19 millió forint uniós támogatást nyertek a Társadalmi Megújulás Operatív Program, az „Egészségre nevelõ és szemléletformáló életmódprogramok” címû pályázati felhíváson, a „Boldogkõ egészségért” Települési egészségfejlesztési és életmódprogramok Boldogkõváralja és Boldogkõújfalu községekben program megvalósítására.

A program célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták elterjedésének ösztönzése, közösségi programok elterjesztése, az életminõség javítása. Ennek megfelelõen kidolgozásra kerültek a települési egészségtervek, amelyeknek célja, hogy a programok fenntarthatóvá váljanak a jövõben is. Az Önkormányzatok a lakosoknak olyan programokat szerveztek, amelyek tartósan hozzájárultak az egészségügyi állapotuk javításához, életmódbeli változásukhoz, így elérve azt, hogy az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás a mindennapokban is fenntartható

módon épüljön be a résztvevõk életébe. Az uniós támogatás segítségével az elmúlt évben a következõ klubok mûködtek változatos programokkal : Boldogkõváralján: Idõsek klubja, Egészség klub, Faluszépítés valamint rendszeres sport programok minden korosztálynak. Boldogkõújfaluban: Élet klub, Idõsek klubja, Faluszépítés és a Sport klub. Projekt záró rendezvényünket 2012. február 25-én tartjuk Boldogkõváralján.

„Boldogkõ egészségéért” - Települési egészségfejlesztési és életmódprogramok Boldogkõváralja és Boldogkõújfalu községekben TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1-2009-0025


17

Mentőhírek

„Hivatás az életért! „ A világ legtermészetesebb dolga, hogy vannak, és ha baj történik, elsõként a mentõszolgálat száma ugrik be, ahogy azt is természetesnek érezzük, hogy perceken belül kiérnek az esethez. Ha kell, piros lámpákon keresztül, havas, jégbordás utakon is, éjjelnappal! Arról azonban, hogy hogyan élnek szolgálaton belül és kívül a mentõsök, viszonylag keveset tudunk. Ahogy arról is csak hébe-hóba esik szó, hogy ezt a munkát is csak szerelembõl lehet jól csinálni, és hogy önmaguknak soha nem teszik fel a kérdést: "Megéri?" Mert erre a kérdésre - ahogy õk mondják - nincs, nem lehet jó válasz. Akik rászorultak már a segítségre, azok viszont azt mondják, lehetetlen pénzben mérni a mentõk munkáját. És megfizetni is lehetetlen. Ezernyi történet súlyát, örömét hordozzák. És mégse. Azt mondják, nem szabad hazavinni semmit. És nem a nap végén, a mentõs ruhával hagyják ott a látottakat, hanem minden átadott beteggel. Azonnal, az eset átadása után be kell tudni zárni egy ablakot, és menni a következõért. Nem is kísérik nyomon a betegek további sorsát. Nem lehet, nem szabad. Néha azért, mert heggyé nõhetne a megélt, a látott fájdalom, máskor azért, mert a meglátogatott beteg vagy a hozzátartozók esetleg félreértik a tiszta, ártatlan gesztust, és azt hihetik, fizetségért jöttek. Hát nem mennek. Sok esetben úgyis találkoznak újra meg újra a beteggel, mert újra szállítani kell, mert újra jön a baj. Csak ne gyerek legyen! Azért, mindenen túl, ez a mantrája minden mentõnek, mert mindent elviselnek, mindent, amit látnak, éreznek, fognak, szagolnak. De ha gyereknek fáj, ha gyerek sérül, az sokáig megmarad. Ahogy a kérdések is, fõleg, ha elkerülhetõ lett volna a baleset, a baj. Ha a szülõi gondosság megelõzhette volna a tragédiát. SOS ebédek. Elképzelhetetlenül nagy a fegyelem. A bekapcsolt televízió, a nyitott újságok az asztalon, a sebtében letett evõeszközök csak kellékek. Semmibe nem lehet belemerülni, a gondolat, hogy ez a munkabeosztás alkalmas lehet tanulásra, gyorsan elillan. Itt egy dologra lehet koncentrálni: az indulásra. Valaki teát tölt magának, épp a szájához emelte volna a teli poharat, de riasztás jött, esetfeladat, és a tea a pohárban maradt. Nem ivott bele, letette és indult. Ez így természetes náluk. Nem csoda, hogy egyébként meg folyton esznek. Elõre. Mert nem tudhatják, ha most nem küldik be azt a falatot, mikor lesz rá legközelebb alkalom. Itt nincs ebédidõ, és

18

lehet, tíz órát is terepen töltenek, jöhet olyan nap, amikor összefolynak az esetek, és egyszerûen nincs idõ étkezésre. A vér, a szag nem számít. Mindannyian azt mondják, ez tényleg nem szempont. Aki a vér, a széklet, a hányadék látványát, szagát nem bírja abból nem lesz mentõs. Nem lehet kicsit bírni, és nem lehet majd megszokni. Vagy így születik az ember, vagy soha nem fogja megszokni. Amit nehezebb elviselni, az az emberek kiszolgáltatottsága, a tehetetlenség érzése, ólomnehéz emberi sorsok láttán. A néni aki a csontos, ráncos kis öklében fogta a kenyeret, akire napok óta nem nyitotta rá az ajtót senki, pedig kirendelt házi gondozója is volt. Akit magára hagytak a gyerekei, az unokái. A csont sovánnyá aszott nénit, aki rosszul lett, hányt, és aztán a saját hányását ette meg újra, hogy éhen ne haljon, mert olyan gyenge volt, hogy a konyhaszekrényig nem tudott eljutni. A haldokló embereket, aki mellett a mentõápoló áll, õ fogja a kezét, látja el, vagy õ mosolyog rá utoljára, mert a rokonok, a hozzátartozók már a szekrényeket kutatják az örökség után. Azt mondják, ez a legnehezebb, nem szólni, nem ítélkezni az emberi gyarlóság láttán, és koncentrálni arra, aki miatt kiérkeztek. Életképek évrõl évre. Errõl is keveset szól a fáma, hogy a mentõk valóban soha nem ítélkeznek, és "idegeneknek" aligha mesélnek az esetekrõl. Magukban, esetleg egymás között szûrnek meg mindent. Azt is, ahogy látják, hogyan kopnak a családok, nõ fel a gyerek, távoznak el az idõsek. Hogy látják, ahogy kopik az élet maga, és ahogy kopnak a körülmények. Megdöbbentõ látni, hogy az egykor jómódban élõ családok nem tudják már tartani magukat. Látják, ahogy megvetemedik, korhad a bejárati ajtó, rozsdásodik a kerítés, koszosodik a falakon a festés, rongyolódnak a ruhanemûk. Szemmel láthatóan csúsznak le családok. És látják, ahogy ezzel arányosan nõ a baj, köszönnek be betegségek. És látják azt is, hogy a családok ezt mennyire szégyellik.

Ehhez a munkához nagyon jó társra van szükség. Mert a munka nem csak addig tart, amíg a kiírt szolgálat. Éjszakás mûszak után rámegy a következõ nap fele az alvásra, máskor már a mûszak elõtt gondolatban, elõre dolgozik a mentõs. Lélekben és agyban rákészül. Sokszor kapja magát azon õ is, hogy csak testben van jelen a családja mellett, valójában már az állomáson van. Elõre rezdül. Ezt sokan nem bírják elviselni, ahogy azt sem, hogy a minimális bérek miatt a mentõk szinte biztos, hogy másodállást vállalnak. Akad, aki kertészkedik vagy saját háztájban állatokat nevel, más ácsként vállal munkát de olyan is akad, aki az egészségügy privát szférájában egészíti ki a kenyérre valót. És a pluszmunkával töltött idõ, ha hoz is pénzt a konyhára, a család rovására megy, keveset lehetnek a feleséggel, a gyerekekkel, kevés a közös program. Csak egy adat: negyven év szolgálat után 110.000 forint kerül a borítékba, és ebben már a veszélyességi pótlék, a mûszakpótlékok, az ünnepi szolgálatok és a túlórapénz is benne van. Aki még nem dolgozik 30 éve a pályán, az olyan 85-95 ezer forintot visz haza. Ennyi pénzbõl gyerekeket nevelni, megélni, tervezni, álmokat dédelgetni valódi bûvészmutatvány. De errõl alig beszélnek, számukra nem is ez a lényeg. Ez nem munkahely. Ez „Hivatás az Életért!” /Az Országos Mentõszolgálat új jelmondata:”Hivatás az Életért!”/ Rácz Tamás állomásvezetõ Encs mentõállomás Az „Életmentés Alapítvány B.-A.-Z. megye” kuratóriuma nevében fogadják köszönetünket mindazok, akik az elmúlt évben személyi jövedelemadójuk 1 %-ával támogatták alapítványunkat. Szeretném felhívni figyelmüket, hogy a 2011.évi adóbevallással újra lehetõség nyílik erre. Kérem támogassák ezzel az összeggel az alapítványunkat, segítve ezzel a MENTÕK munkáját. Alapítványunk adatai: „Életmentés Alapítvány B.-A.-Z. megye”, Adószám: 18402610-1-05 "Sokak életéhez van közünk. Némelyekéhez kevesebb, némelyekéhez nagyon is sok. De nem fogják tudni a nevünket. Azt sem, hogy mit tettünk értük. A mi munkánk rejtett és névtelen ..." (dr.Felkai Tamás)

Ehhez jó társ kell.


Gondolatébresztő

Épületeink Nagyon sok üresen álló, egykor dicsõbb napokat látott épülettel büszkélkedhetünk. Úgyis mondhatnánk üresen álló épületekben a bõség zavarával küzdünk. Melyek is ezek az ominózus épületek? Nézzük. Az épületek között vannak ma már magántulajdonban lévõk is. Ezek gazdái mondhatják, mi közünk hozzá, hogy mi lesz az épület sorsa, milyen célt fog szolgálni a jövõben. Nem is szeretném bárkinek is megmondani, hogy mire használja a megszerzett javakat, csupán arra szeretnék kérni minden tulajdonost, legyen az állam, önkormányzat vagy magánszemély, hogy próbáljon meg mielõtt kezdeni valamit a kezelésében, tulajdonában lévõ épülettel, mert ezek állapota használatlanul rohamosan romlik.

Magukra hagyva pusztulnak, értéktelenednek ezek az objektumok. A legjobb hasznosítása ezeknek az épületeknek természetesen az lenne ha munkahelyek létesülnének falaik között, de ha ez nehezen teljesül akkor akár raktározás céljára is csak használva, gondozva, karbantartva legyenek. Jó példa az újrahasznosításra, új funkcióval történõ felruházásra a tûzoltóság régi épülete, amely kevés ráfordítással nagyon szépen fel lett újítva, ezáltal egy esztétikus objektumává vált városunknak és méltó elhelyezést biztosít a Városgondnokság számára. Gondoljunk csak bele, ha ez nem így történik akkor ezt az épületet is átadtuk volna az enyészetnek és idõvel szégyenfoltjává is válhatott volna a városnak. Ilyen jellegû

újrahasznosításra és azzal együtt járó külsõ és belsõ megújításra gondolok a többi épület esetében is, de minimum a kerítés, az utcafront rendbetételére a terület gaztalanítására. Az egyik, legfrekventáltabb helyen lévõ egykor legendás ,,Hernád Étterem” is remek lehetõséget rejt magában egy jól megválasztott funkció esetében. Csak biztatni tudom városunk vállalkozó kedvû polgárait, hogy most vegyenek épületet mely befektetés a jövõben busásan megtérülhet. Azt is kérem viszont, hogy ne csak megvegye valaki jóval áron alul ezeket az épületeket, de folyamatosan gondozza is azokat hogy ezáltal szebbé tegye környezetünket, városunkat. Kércsi

Az Aranygombos Fogadó szálláshely - kapacitásának bõvítése és szolgáltatás - fejlesztése Telkibányán

A projekt megvalósulásának helyszíne: 3896 Telkibánya, Múzeum út 3. Az Aranygombos Fogadó meglévõ szálláshelyeinek és szolgáltatásainak bõvítése történik meg zöldmezõs beruházásként. Az ingatlanon "U" alakban apartmanok helyezkednek el központi helyen egy szolgáltató épülettel. Az apartmanok körbefogják a kiépített belsõ udvart, a központi épületegységben pedig társalgó-pihenõ, fedett medence, jakuzzi, szauna, masszázs-részleg fürdõkkel kerül kialakításra. A beruházással 15 munkahelyet tudnak megtartani és további 8 újat létrehozni. Tervezett nyitás: 2012. tavasz Közremûködõ szervezet: NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel: +36-46-504-460 Fax: +36-46-561-389 www.norda.hu Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Levelezési cím: 1393 Budapest, Pf. 332.

E-mail: [email protected] Infovonal: 06 40 638-638 (474-9180) Honlap: www.nfu.hu Hernádvölgyi Kft. 3860 Encs Külterület 024/9 www.aranygombosfogado.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu


19

Encs Város Önkormányzata tisztelettel meghívja az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulójának tiszteletére tartandó

MEGEMLÉKEZÉSRE, melyet a Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár színháztermében tartunk 2012. március 14-én (szerdán) 17.00 órától

Ünnepi beszédet mond:

dr. Vidákovics Béla Encs Város Önkormányzata Képviselõ-testületének tanácsnoka

Az ünnepségen közremûködnek: a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény tanulói. A megemlékezés során adjuk át az Encs Város Önkormányzata által alapított helyi kitüntetéseket.

Az ünnepséget megelõzõen 16.30 órától koszorúzásra kerül sor a Városi Galéria elõtti Petõfi szobornál

Egyházi rovat. Húsvétra. vágyukat nézik és nem az emberek fõldi hanem élek!

Recommend Documents