letiink TARSADALOM. TUDOMANY,
V I I . e v f o l v a m , 1. s z a m , 1 9 7 7 ,
KULTORA
januar—februar
„Nem hanem amely
az emberek megforditva, tudatukat
tudata az amely tdrsadalmi letiik meghatdrozza."
letiiket, az,
Karl Магх: A politikai gazdasagtan biralatahoz; Eloszć. 1859
F o r u m L a p - es K o n y v k i a d o V a l l a l a t ,
Ujvidek
Szerkeszto
bizottsdg
Arokszallasi-Borza Gyongyi, szerkeszt6 Ing. Bacsi Sandor Bćzsć Istvan Feher Kaltnan Fejos I. Istvan Dr. Gyore Kormel, foszerkeszto helvettes Illes Lajos, niuszaki szerkeszto Dr. Matkovics Jćzsef Bonislav mr. Martin Molnar Iren Dr. Rehak Laszlo, fo- es felelos szerkesztS Szilagyi Gabor Szorad mr. Gyorgy Dr. Toth Lajos Dr. Varady Tibor
Szerkesztoi
tandcs
Аргб Laszlć Dr. Balla Ferenc Borza Jozsef Gsonti Janos Dr. Gyiire Iscvan F6ldessy Laszlo Franc Lajos Gere Terizia Gutasi Miklos Dr. Jankovics Jozsef Kelemen Dezso Kovažek dr. Božidar Martin mr. Borislav Dr. Mirnics Jozsef, a Danacs elnoke Popin Vladimir Dr. Rehak Laszlć Szilagyi Gabor Szirovica Antal Dr. Teleki Gyorgy Tdth Istvan Dr. Vajda Jozsef Zrilić Ilona
A szerkesztosegi tiitkar Csonka Julia
A fedolapot Safrany Imre es Szilagyi Gabor terveztek
Kesziilt a Forum Lap- ćs Konyvkiad6 Vallalat nyomdajaban 'Ojvadeken. A szam keziratanak leadasi ideje 1976. decermber 1. Megjelent 1977. januar 25-ćn
TARTALOM Az onigazgatason alapulo kepzomuveszeti elet megszervezese es a kepzomuveszeti alkotormidkaiiak es kulturanak a tovabbfejlesztese Vajdasagban 7 Egy kultdra hagyatekarol — A „Fekete Afrika" muveszeterol a nyugat-eur6pai vieleimenvek ćs tevhitek tiikreben, II. resz. Az afrikai civilizacio hianyai-vivmanyai 22 A szmjatszas miiltja es jelene a Szabadkai Nepszinhazban
A korinyezetvedelem rendszerelmeleti megkozelitese Az Elemer melletri Okanj-to
59
66
80
M fi h e 1 у Az „eletmod-szooiolćgiaban", mint a fogyasztas-szociol6gia atfogo formajaban elert lijabb kutatasi eredimenyek 99 A Luimina folyoirat altalanos jellegzetessegei kliloiros tekintettel a gazdasagi es tarsadalmi temakra 115
D okumentum Az el oem kotelezettseg tortenelmii gvokerei
127
Nepkolcson a villanyenergia-gazdaIkodas fejlesztesere
168
Szimpozion
Nemzetkozi szimpozion a nemzeti egyenloseg az oktatasban ćs nevelesben 189
megvalositasarol
S zem1e A Savremenost 1976. 4. szama
199
A Teorija in praksa foIy6irat 1976., 7—8. szama Szamitastechnika rendszerszervezoknek
207
210
G. J. Glezerman: A tortenelmi materializimus es a szocialista tarsadalom fejlodese 214 Edvard Kardelj: A JKSZ forradakni аксјбја
221
Szilagyi Gabor
AZ ONIGAZGATASON ALAPULO KEPZOMUVESZETI ELET MEGSZERVEZESE ES A KLPZOMUVESZETI ALKOTOMUNKANAK ES K U L T U R A N A K A TOVABBFEJLESZTESE VAJDASAGBAN
I.
Unigazgatasii
szocialista t a r s a d a l m u n k
fejlodćsenek
folyamataban,
a l k o t m a n v es a J K S Z X . k o n g r e s s z u s a n a k h a t a r o z a t a i a l a p j a n , SZAT
tarsadalmi-politikai
m a i es a k c i o p r o g r a m j a i onalloan Nćpćnek
es e g v b e n Szocialista
kozossegeinek
es
szervezeteinek
szerint a kepzomuveszeti
mint
szervezett
szocialista
Szovetsćgćben,
dolgozoja
Vajdasag
elen a V a j d a s a g
Dolgozo
Kommunista
Szo-
vetsćgćvel, egvesuletbe tomoriilve, a hosszu tavii t e r v e k m e g v a l o s i t a s a e r t munkasosztalv nemzetisegek aktfv
ćrdekeinek
ćrvenyrejuttatasaert,
onigazgatasu
szocialista
a dolgozok, nemzetek
tarsadalmaćrt
lij
dokumentu-
elet m i n d e n
егбк
az
Vajdasag
vivott
harcnak
a es az
tenvezoje.
1) A k e p z o m i i v e s z e t i e l e t t e r u l e t ć n d o l g o z o k : k ć p z o m u v ć s z e k , veszek, f o r m a t e r v e z o k ,
miiveszettorteneszek,
miićrtok,
t.ik, a k i p z o m i i v ć s z e t t a n a r a i , v a l a m i n t a m a t o r o k e g y a r a n t niil a t t o l . h o g v a t a r s u l t m u n k a kenvkednck klubok
eletben
—
ćs m u n k a b a n ,
eszte-
fiiggetle-
s z e r v e z e t e i n beliil v a g y o n a l l o a n
— , az onallo, a l k o t o m u n k a
nek a t a r s a d a l m i
iparmii-
mubiralok,
mellett reszt kell, hogy
tevćvegye-
a s z e r v e z e t e k , e g y e s i i l e t e k es a
tevćkenysćgeben.
A k e p z o m u v ć s z e k n e k ćs s z a k e r t o k n e k r ć s z t k e l l v a l l a l n i a k u l t i i r a r a es a muvćszetrc harulo osztalvćrdeku kovetelmenvek kialakitasaban.
Egyeni
ćs t a r s i t o t t m u n k a j a v a l u g y k e l l r ć s z t v a l l a l n i u k a z e g y ć n i ćs k o z o s s z i i k s ć g l e t c k k i e l e g i t e s ć b e n , h o g y a z a l k o t a s ćs a m i i v e s z e t m i n d i g s z a b a d k i n y i l a t k o z a s , t a r s a d a l m i elkotelezettsćg, az eredeti, a u t e n t i k u s mii remtese, valamint a m i n d i g szinvonalas s z a k m u n k a 2) A
kepzomiiveszeti
kenvsćgek, a kialli'tasok
eletet
az
es e g y ć b
alkotomunka rendezvćnyek,
kozzetetele
mellett valamint
a
megtejellemzi.
tobbi a
teve-
muveszek,
s z a k ć r t o k k i i l o n b o z o a k c i o i t e s z i k teljesse, a m e l v e t o n a l l o a n , i l l e t v e a k u l t u r a l i s e l e t t a r s u l t m u n k a s z e r v e z e t e i b e n t o m o r i i l v e , es m a s
egyesiiletekkel
egyiittmukodve valositanak meg. A k e p z o m u v e s z e t e t a p i o n i r o k es a z i f j u s a g k o r e b e n a
kepzomiiveszet
t a n a r a i n e p s z e r u s i t i k es n e v e l i k a z uj k o z o n s e g e t ; e l o a d a s o k k a l , es k e p t a r l a t o g a t a s s z e r v e z e s e v e l j a r u l n a k h o z z a a m i i v e s z e t sehez.
Jelentos
a
kepzomuveszeti
kiallitas
nepszeriisite-
onkepzokorok vezetoinek azon
k e n y s e g e is, m e l y e t a z i p a r i m u n k a s o k es f o l d m u v e l o k
koreben
teve-
fejtenek
ki. Muveszetpolitikaval
el k e l l h a r i t a n i a z t a m e g a t a l k o d o t t b u r z s o a
fel-
f o g a s t , m e l y s z e r i n t a m i i v e s z i e l e t i n t e n z i t a s a t a k i a l l i t a s o k es r e n d e z v e п у е к szama tiikrozi. A kepzomuvćszeti eletre m i n d j o b b a n h a t a t e r m e les, a z e l o s z t a s f e j l o d e s e , a v i z u d l i s k o m m u n i k a c i o e l t e r j e d e s e , a
munka-
k u l t u r a es a z e l e t m o d , v a l a m i n t a m u n k a s o k o n t e v ć k e n y s e g e s z a b a d i d e jiikben. A kepzomuveszeti eletnek az onigazgatasu miivelodesi
erdekkozossegbe
valo jobb bekapcsolodasanak az erdekeben olyan kepzomuveszeti
kozos-
seget kell l e t r e h o z n i , a m e l y egysegesiti a k e p z o m u v e s z e t i eletet, v a g y i s б п i g a z g a t a s i a l a p o n egyseges p o l i t i k a v a l fejleszti k e p z o m u v e s z e t i k a t . A k o z v e t l e n t e r m e l o k es m a s t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i е г б к a kepz^muveszeti kepz^muveszet
eletbe, a szćlesebb d e m o k r a t i z a l o d a s
gazdasagi
tervek megvalositasat.
es a n y a g i
A muvel^desi
alapjanak
kulturan-
bekapcsolasa
l e h e t ^ v ć teszi
realisabb tervezćset
onigazgatasi
a
es
a
erdekkozossegekben
a
k o z v e t l e n m u n k a c s e r e m e g v a l o s i t a s a v a l t o v a b b fejlesztjiik
a kepzomuve-
s z e t i e l e t e n beliil m e g l e v ^ t a r s a d a l m i v i s z o n y o k a t is. A z o s z t a l y e r d e k , v a l a m i n t a k e p z ^ m u v e s z e t i ćs a z egćsz k u l t u r e l e t o s z taly
jellegenek
melyitese
erdekeben,
mindez
a
szocialista
onigazgatasu
t a r s a d a l m u n k f o r r a d a l m i a t a l a k u l a s a n a k szerves resze, ezert a t a r s a d a l m i szervezeteknek
minel n a g y o b b hatast kell gvakorolni
a
kepz^muveszeti
p o l i t i k a , a t a r s u l t m u n k a s z e r v e z e t e k es a z a s s z o c i a c i o k a k c i o t e r v e i n e k es p r o g r a m j a i n a k m e g h o z a t a l a n a l , h o g y szembe szegulhessiink a t e c h n o k r a t a manipulansokkal, a nacionalizmussal, a muveszetnek a pragmatikus ideologiara v a l o visszavezetćsevel, azzal, hogy a muvćszet a m i n d e n n a p i litika alarendeltjevć valjon. Minćl jobban kikiiszoboljuk az
adminisztra-
t i v — b i i r o k r a t a vezetest, a m u v ć s z e t i elet teriiletćn el6fordulo lizmust
po-
monopo-
ćs p r i v a t i z a c i o t , es i g y s i k r a s z a l l u n k o n i g a z g a t a s u s z o c i a l i s t a t a r -
s a d a l m u n k f e j l e s z t ć s e e r t es a s z a b a d a l k o t o i m u n k a l e g k o r e n e k m e g t e r e m teseert. A m u v e s z e k , m u ć p i t ^ k , e g y e s i i l e t e k , m u v e s z t e l e p e k es m a s i n t e z m e n y e k e g y i i t t m u k o d e s e n e k f e j l e s z t ć s ć v e l , k i a l l i t a s o k k a l es m u v e s z e k k o l c s o n o s la.t o g a t a s a i v a l o s s z e k a p c s o l j u k o r s z a g u n k k e p z o m u v e s z e t i e l e t e t es i g y h o z -
z a j a r u l u n k a n e m z e t e i n k es n e m z e t i s e g e i n k k e p z o m u v e s z e t i e g y e n l e t e s es e g y e n j o g u
kultiirajanak
fejlodesehez.
A k e p z o m u v e s z e t teren fejleszteni kell az e g y i i t t m u k o d e s t a kiilfolddel is, k i i l o n o s e n a s z o m s z e d o s o r s z a g o k k a l . I l y m o d o n b e m u t a t h a t j u k
nem-
z e t e i n k es n e m z e t i s e g e i n k k e p z o m i i v e s z e t i e r e d m e n y e i t es t o r e k v e s e i t , m a s reszt Vajdasagban
jobban megismerhetjiik
annak
a nemzetnek
szetet, m e l y h e z t a r t o m a n y u n k nepei a n y a n y e l v i i k szerint
a
muve-
tartoznak.
K a p c s o l a t o t k e l l t e r e m t e n i a f e j l o d o o r s z a g o k k a l is. 3) A k e p z o m i i v e s z e t e t , i p a r m u v e s z e t e t es a f o r m a t e r v e z e s t j o b b a n k e l l t u d a t o s i t a n i a g a z d a s a g i e l e t m i n d e n a g a z a t a b a n . A m i i v e s z e t a l k o t o es esztćtikai dimenzioit ki kell terjeszteni, h o g y megnemesitse a m u n k a t ,
az
e m b e r k o r n y e z e t e t , h u m a n i z a l j a a z e g y ć n es a t a r s a d a l m i k o z o s s e g egesz eletet. A k e p z o m u v e s z e t a t o r t e n e l m i fejlodćs egyik d o k u m e n t u m a , a k u l t u r a a l k o t o es r e p r e z e n t a n s r e s z e , a z i p a r i f o r m a t e r v e z e s s e l j e l e n t o s
gazdalko-
d a s i es k e r e s k e d e l m i t e n y e z o , a z u r b a n i z a l a s n a l es a v i z u a l i s k o z l e m e n y e k e l o a l l i t a s a n a l d o n t o s z e r e p e v a n , a z o k t a t a s es n e v e l e s f o n t o s
tenyezoje.
E s o k r ć t u f e l a d a t a e s z t e t i k a i s z e r e p e ćs e r t ć k e m e g k o v e t e l i a k e p z o m u v e s z e t teljes s z a b a d s a g a t es s o k o l d a l u k i b o n t a k o z t a t a s a t . A s z o c i a l i s t a e r tekek apolasanak miiveszeti
es f e j l e s z t e s e n e k
alkotasok
marxista kritika
ertekelesenek
fejleszteset,
erdekeben ki kell a l a k i t a n i szakszerii,
a miialkotasok
tudomanyos gyiijteset,
a
kćpzo-
munkajat,
a
tanulmanyozasat,
d o k u m e n t a l a s a t , b e m u t a t a s a t ćs m e g j e l e n t e t e s e t , v a l a m i n t m e g f e l e l o
jutal-
m a z a s a t es a z a l k o t a s o k n e p s z e r i i p u b l i k a l a s a t . D s z t o n o z n i k e l l a z o l y a n a l k o t o m u n k a t , a m e l y m ć l y s e g e v e l es o s s z e t e t t segevel atfogja a t a r s a d a l m i p r o b l e m a k a t , a szemelyisćg p r o b l e m a i t , m e r t a m u v e s z e t g a z d a g i t j a a z e m b e r i lelket, fejleszti a z e m b e r k u l t u r a l i s igen y e i t , e s z m e i es e s z t e t i k a i m e r c e i t . A m u v e s z e k n e k , a m u e r t o k n e k , a d o l g o z o k n a k es egesz
tarsadalmunk-
n a k elsodleges f e l a d a t a az, h o g y m i n d e n igaz m u a l k o t a s k o z k i n c c s e
val-
jon! 4 ) A k e p z o m u v e s z e t n e k , a m e l y a k u l t u r a es a t a r s a d a l m i e l e t s z e r v e s r e s z e , f o n t o s f e l a d a t j u t a m u n k a n a k es a z e m b e r s z e m e l y i s e g e n e k a f e l szabadftasaert
vivott harcban,
a tarsadalmi
munkamegosztas
legćnek megsziintetesenel, m e r t hozzajarul az ember alkoto a m u n k a - es a z ć l e t m o d k u l t u r a j a n a k A
szocialista epites p e r i o d u s a b a n
osztalyjel-
kepessegenek,
fejlesztesehez. Vajdasag
nemzeteinek
es n e m z e t i s e -
g e i n e k k o z o s e r o f e s z i t e s e v e l , a k u l t u r t e v e k e n y s e g es k u l t u r e l e t lij
forma-
k a t , lij t a r t a l m a t k a p o t t , a m e l y h a g y o m a n y a i v a l ćs j e l l e g z e t e s s e g e i v e l g o s z l a v i a n e m z e t e i n e k es n e m z e t i s e g e i n e k k o z o s k u l t u r k i n c s e t A t a r t o m a n y n e m z e t e i n e k es n e m z e t i s ć g e i n e k g a z d a g a
Ju-
kepezi.
kepzomuveszeti
o r o k s e g e es k u l t u r a l i s h a g y a t ć k a ; a k e p t a r a k b a n , m i i z e u m o k b a n ,
modern
galeriakban, miivesztelepeken osszegyujott kepzomuveszeti alkotasok b a d t ć r e n es e n t e r i e r b e n e l h e l y e z e t t n a g y o b b k e p z o m u v e s z e t i
a nepfelszabadito haborii emlekmuvei mind-mind tartos ertekeket nek. A z o n kell lenniink, h o g y k e p z o m u v e s z e t i h a g y a t ć k a i n k a t z i i k t o v a b b b o v i t s i i k es g a z d a g i t s u k m i n d e n d o l g o z o
sza-
epitmenyek, kepez-
megoriz-
erdekeben.
II. A GAZDASAGI, AZ ANYAGI
A L A P ES
EZEK
TOVABBFEJLESZTESE
A k e p z o m u v e s z e t e t es a z a l k o t o k a t n e m e l e g g e h a t a r o z o t t h e l y z e t b e litja az a t e n y , h o g y a t m a s z - o k n e m t a m a s z t a n a k kello i g e n y t a
alkep-
z o m u v e s z e t t e l s z e m b e n , i g y a m i i v e s z e l s z a k a d a m i n d e n n a p i e l e t t o l es a termelo m u n k a t o l , a tevekenyseg pedig koltsegvetes s z e m penzelćsre szorul. Ily m o d o n
nincsen lehetoseg arra, hogy
az alkotok
szabadon
dol-
g o z h a s s a n a k , m e g v a l o s i t s a k c ć l j a i k a t , es h o g y a z o n i g a z g a t a s i a l a p o n f e j lesszek m u n k a j u k a t
1) A tdrsadalmi
es a
miiveszetet.
eszkozok
megvalositdsa
es
elosztdsa
A k u l t u r a l i s e r d e k k o z o s s e g a m u n k a k o z v e t l e n csereje f o l y t a n a
kultiira
s z a m a r a b i z t o s i t o t t osszeg m i n d o s s z e 3 % - a t j u t t a t j a V a j d a s a g k e p z o m i i v e szetenek, a m i s e m m i k e p p sem all a r a n y b a n a miiveszet t a r s a d a l m i
szere-
p e v e l es h e l y e v e l . A
tarsadalmi
eszkozok
legnagyobb
resze a z i n t ć z m e n y e k
penzelesere
i r a n v u l , j o v a l k i s e b b r e s z j u t a m i i v e s z - e g y e s i i l e t e k n e k , es i g e n k e v e s m a rad a muvesztelepek pćnzelesere. Legkevesebb eszkozt az alkotas z e s e r e es a m u v e k f e l v a s a r l a s a r a Az
intezmenyekben
oszton-
forditanak.
az eszkozok
legnagyobb
hanyadat
a szemelyi
es
a n y a g i koltsegek a l k o t j a k , a t e v e k e n y s e g funkcionalis koltsegeire a z eszk o z o k 1/5-e, m i g f e l v a s a r l a s r a m i n d o s s z e t i z e d r e s z e E z a helyzet arra keszteti a kepzomuveszeket,
marad.
hogy tevekenysegi
d e k k o z o s s ć g e t a l a k i t s a n a k es i g y o n i g a z g a t a s i m e g e g y e z e s s e l viszonyaikat,
ćs
ezzel
megsziintessek
a
kepzomuveszeti
er-
szabalyozza.k tevekenysegek
penzelesenek oroklott mechanizmusat. A
k o z s ć g i es t a r t o m a n y i
muvelodesi onigazgatasi erdekkozossegnek
a
kiildottekkel, kepzomiiveszeti egyesiiletekkel, a tarsadalmi-politikai
szer-
v e z e t e k k e l k a r o l t v e feliil k e l l v i z s g a l n i a k u l t u r a l i s t e v e k e n y s e g e k n e k , muveszeteknek, v a l a m i n t az e teriileten m u k o d o kiilonbozo nek a szerepet a kultura
a
intezmenyek-
fejlesztćseben.
A v a l o d i s z i i k s e g l e t e k e t v e v e a l a p u l , a k u l t u r a l i s t e v e k e n y s e g e k es m u veszeti a l k o t o m u n k a
e g y e n l e t e s es e g y e n r a n g u
fejlodese
celjabol
az
esz-
k o z o k globalis elosztasanal realisabb а г а п у о к kialakftasara kell torekedni, az a l k o t o m u n k a helyzeten pedig m i n d e n egyes m u v e s z i tevekenyseg
ke-
r e t e n beliil k e l l v a l t o z t a t n i . A k o z t a r s a s a g o k k o z o t t i es n e m z e t k o z i e g y i i t t m u k o d e s i a kepzomuveszeti
es b e r u h a z a s i b i z o t t s a g n a k
bizottsagoknak,
szinten nagyobb
kell szentelni az a l k o t o m u n k a k i b o n t a k o z a s a r a
figyelmet
(munkakorulmenyek
biz-
tositasa, anyagi hozzajarulas a m u t e r m e k , alkoto m u h e l y e k epitesehez, a m u v e k felvasarlasi osszegenek novelćsevel kell o s z t o n o z n i a m u v ć s z e k e t az egyeni v a g y kollektiv
kiallitasokon,
a rendezvenyeken
valo
tomegesebb
reszvetelre, fokozni a nemzetkozi kepzomuvćszeti egyiittmukodest r e k i a l l i t a s o k s z e r v e z e s e v e l , a m u v e s z t e l e p e k e n es n e m z e t k o z i
— cse-
sympozio-
n o k o n v a l o reszvetellel stb.). A z e g y e n i es k o l l e k t i v m u n k a k o r i i l m e n y e k o l y a n p r o b l e m a t
kepeznek,
amelyet a kepzomiiveszek a miivelodesi onigazgatasi erdekkozosseggel m a s felelos es e r d e k e l t g a z d a s a g i t a r s u l t m u n k a igazgatasi megegyezessel kell h o g y Kozos anyagi kenyseget
eszkozokkel
kifejto
kepzomuveszettel
kotott
es бп-
rendezzek.
kell biztositani
kulturmunkasoknak, foglalkozo
szervezettel
a
dolgozoknak
a tarsadalmi
tarsult
munka
erdekii
teve-
szervezeteiben
es a z o n a l l o m u v e s z e k n e k
m u n k a h o z sziikseges a l a p v e t o f e l t e t e l e k e t , es a m e g f e l e l o
a
eletszinvonalat
(lakast, s z a k m a i t o v a b b k e p z e s t , ćvi s z a b a d s a g o t stb.). A m u v e s z e k l e g n a g y o b b resze m ć g m a sem rendelkezik gel es felszerelessel, b a r t a r s a d a l m i forditottunk
mutermek
eszkozokbol
epitesćre, a d a p t a l a s a r a .
munkahelyisćg-
jelentos A
beruhazasokat
mutermek
epiteset,
a
b e r e n d e z e s e k b e s z e r z e s e t t o v a b b r a is k o l c s o n o k k e l k e l l l e h e t o v e t e n n i . A mutermek
kiutalasanak modjarol, hasznalatarol
a
miivesz-egyesule-
t e k n e k s z a b a l y z a t o k a t kell k i d o l g o z n i u k . T o v a b b kell fejleszteni a z o l y a n kozos k e p z o m u v e s z e t i m u h e l y e k
lete-
siteset, m i n t a m i l y e n a z A t e l i e r 6 1 , a t o p o l y a i es z e n t a i
miivesztelepek
g r a f i k a i m u t e r m e i ( S z a b a d k a n is m o s t v a n a l a k u l o b a n ) . A
muvesztelepek
k e r e t ć n beliil uj m i i h e l y e k e t is k e l l e p f t e n i . ( p l . k e r a m i a - , t e x t i l - , m o z a i k es i i v e g m e g m u n k a l a s r a , fa m e g m u n k a l a s r a
stb.). K a p c s o l a t o t kell terem-
t e n i e m i i h e l v e k es a m e g f e l e l o g a z d a s a g i s z e r v e z e t e k k o z o t t .
Kivanatos
volna, ha a muveszek egyiitt d o l g o z n a n a k a kozvetlen termelesben gozo szakkepzett mesterekkel (nyomdaszokkal, goloncserekkel,
dol-
kofaragok-
k a l , t a k a c s o k k a l , a s z t a l o s o k k a l ) , h o g y e z a l t a l is k i b o n t a k o z z e k a z e g y i i t t -
m u k o d e s a m i i v e s z e k es a m u n k a s z e r v e z e t e k k o z o t t , a m e l y e k n e k m o d j u k b a n a l l a n y a g i l a g is s e g i t e n i a m i i h e l y e k
egyben
munkajat.
M e g kell a l a p i t a n i a m u v e s z e k egyesiileteinek szolidaris alapjat onigazg a t a s i m e g e g y e z e s s e l . A k o z s e g e k es V a j d a s a g m u v e l o d e s i o n i g a z g a t a s i e r dekkozossegeknek
aranyosan
kell
hogy
hozzajaruljanak
a
szolidaritasi
alaphoz, amely a miiveszek rendelkezesere allo allando forgoeszkoz lenne. Szerzodessel
kolcsonoket
adhatnak
a miiveszeknek
a n y a g es
berendezes
v a s a r l a s a r a , o n a l l o kiallitas rendezesere stb., u g y a n a k k o r m a g u k
hataroz-
n a k m e g , h o g y a n es m i l y e n m e r t e k b e n j a r u l j a n a k h o z z a a s a j a t e s z k o z e i k kel az alaphoz — azert, h o g y minel tobb muvesznek tudjanak
kolcsont
folyositani. (A hitelesitett szamlak u t a n fizetett szazalek, tagsagdijak az egyesiiletek m a s j o v e d e l m e n e k f o r m a j a b a n . )
A kepzomuveszeti
z e t e k , k e p t a r a k es i n t e z m e n y e k , a m e l y e k j o v e d e l e m t o b b l e t e t
es
szerve-
valositanak
meg, zarszamadaskor szinten bizonyos szazalekot a kepzomuveszeti alapba fizetnek. A kepzomtiveszeti alap novelesehez mas
munkaszervezetek-
n e k is h o z z a k e l l e n e j a r u l n i o k . 2 ) A s z e r z o i h o n o r a r i u m o k , a s z a k m u n k a k b o l ćs a k e p z o m i i v e s z e t i a l kotasok eladasabol eredo illetmenyek kepezik a miivesz, formatervezo
es
s z a k e r t o j o v e d e l m e t . S o k a n p a l y a z a t , s z e r z o d e s ćs s z a m l a n e l k i i l a n g a z s a l jak a kivitelezoket. A z e teren t a p a s z t a l t n e g a t i v jelensegek megkovetelik, h o g y a m e g r e n d e l o es a k i v i t e l e z o m a g a t a r t a s a t e g y a r a n t t a r s a d a l m i mak
nor-
szabalyozzak.
A z erkolcsi n o r m a k mellett az egyesiileteknek onigazgatasi megegyezćssel is s z a b a l y o z n i k e l l a s z e r z o i j o g ćs h o n o r a r i u m o k , a r e n d e l e s
elfoga-
d a s a , a s z a k - es k e p z o m i i v e s z e t i m u v e k e r t e k e l e s e , a m u v e s z es a k i a l l i tasszervezo kozotti viszonyokat. Ebben
a szabalvzatban
m e g kell
hata-
r o z n i a z i i g y i n t e z e s g a z d a s a g i , j o g i es e r k o l c s i n o r m a . i t . 3) A k e p z o m i i v e s z e t i m u n k a t a r s i t a s a t a r s a d a l m i e r d e k , a m o d e r n g a z d a l k o d a s es t a r s a d a l m i f e j l o d e s k o v e t e l m ć n y e , a m e l y b e n a k e p z o - es i p a r muveszet
kepviseloi, a formatervezok
megvalosithatjak
k o z o s es
egyeni
erdekeiket. A
gazdasagi
sziiksegletek
alapjan
tamogatni
p o n t o k , es t a r s u l t m u t e r m e k a l a p f t a s a t ,
kell
a tarsadalmi
a
szolgaltato
koz-
megallapodasokkal
es o n i g a z g a t a s i m e g e g y e z e s e k k e l k e l l b i z t o s i t a n i a t u d o m a n y o s ćs k u t a t o m u n k a k a l k a l m a z a s a t es e n n e k a t e v e k e n y s e g n e k a p e n z e l e s e t . A
gazdasagi
kamaraknak
es t a r s a d a l m i
politikai
szervezeteknek
sadalmi m e g a l l a p o d a s o k k a l a r r a kell kotelezni a tarsult m u n k a teit, h o g y elofrasaikban
tar-
szerveze-
tegyek kotelezove az ipari formatervezest,
gra-
f i k a i m e g o l d a s o k a t , es e z e k f e j l e s z t e s e t , m e r t f o n t o s s z e r e p e t j a t s z a n a k a z a r u e l a d a s a n a l ; a t u r i s z t i k a i h e l y e k s z e p i t e s e t , a r e k l a m o k es m a s v i z u a l i s kommunikaciok
fejleszteset.
A m o d e r n a r c h i t e k t u r a n a k , a z u r b a n i z a l a s n a k es a z e p i t e s z e t n e k
fontos
velejaroja
a fejlett
k i s i p a r i es i p a r i s z e k t o r . T e r r a k o t t a k ,
samott,
kera.-
m i a - , es b e t o n f e l i i l e t e k es f o r m a k k i d o l g o z a s a , v a s e l e m e k ćs d i s z e k , k i i l o n b o z o f a e l e m e k e l k e s z f t e s e , t e x t i l , s z o n v e g , f a l i s z o n y e g es d r a p e r i a k i v i telezese m i n d - m i n d
muveszi megoldasokat
kovetel.
Kiilonbozo
v a g y enterior m e g o l d a s o k n a l sok esetben nelkiilozhetetlen kodes a szakmunkasokkal
es m e s t e r e k k e l
az
exterior
egyiittmu-
(pl. k e r a m i a , vitrazs,
intarzia,
m o z a i k o k stb. kivitelezesenel). A m u a l k o t a s o k ertekesitesi h a l o z a t a n a k rendszeret a muvelodesi onigazg a t a s i e r d e k k o z o s s e g e k es a z e l a d a s r a s z a n t a l k o t a s o k t a r l a t o k onigazgatasi
megegyezessel
kell hogy
szabalyozzak.
v a s a r l a s a t k o l c s o n n e l es r ć s z l e t f i z e t e s s e l
A
szervezoi
kiallitott
muvek
kell serkenteni. tjgyszinten
b a l y o z n i kell a muveszek, k e p z o m u v e s z e t i miitermek
sza-
es e r t e k e s i t e s i
l o z a t k o z o t t i k a p c s o l a t o k a t is, a k o z o s es a z e g y e n i e r d e k
ha-
osszehangolasa
c e l j a b o l . A z a d o k e d v e z m e n y e k is s e r k e n t h e t i k a k e p z o m i i v ć s z e t i
targyak
vasarlasat.
* A z e m l i t e t t g a z d a s a g i t e n y e z o k ćs s z u b j e k t u m o k
helyes mukodese
le-
n y e g e s e n b e f o l y a s o l n i f o g j a a k e p z o m u v e s z e t h e l y z e t e t a g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i e l e t b e n . E g y uj t a r s a d a l m i v i s z o n y m e g v a l o s u l a s a t s e g i t i e l o , a z o n i g a z g a t a s t , s z e r v e z e t t s e g e t , a m i i v e s z e t es a l k o t a s s z a b a d sehez n y u j t Az
biztositekot.
onallo gazdasagi
vallalja
a munkat
munkajanak,
tovabbfejlode-
alap megteremtesehez
sziikseges, h o g y
es k o t e l e z e t t s e g e k e t . A m u v e s z
tarsadalmi
mindenki helyzetet
s z a k m a i l a g es t a r s a d a l m i l a g e l i s m e r t ć r t e k e k e l l h o g y m e g -
hatarozza.
III. A KADEREK ONIGAZGATASI TARSULASA MEGSZERVEZESE, AZ EGYESULETEK A TARSADALMI
SZERVEZETEKKEL
Vajdasag
elo k e p z o m u v e s z e k ,
teriileten
teriiletenkent
szakmai
£S
KAPCSOLATA
iparmuveszek
es
formatervezok
jellegu egyesiiletekbe t o m o r i i l n e k . Szerbia
m u v e s z e i n e k egyesiiletebol, v a l a m i n t Szerbia i p a r m u v e s z e i n e k
kepzo-
egyesiilete-
b o l f e j l o d o t t o n a l l o e g y e s i i l e t t e a v a j d a s a g i k e p z o - es i p a r m i i v e s z e i n e k k e t s z e r v e z e t e . A z o n a l l o v a j d a s a g i e g y e s i i l e t e k n e k k o z s e g i es r e g i o n a l i s v e z e t e i es t e s t i i l e t e i v a n n a k .
szer-
Vajdasag kepz6muvesz-egyesiiletenek ( U L U V ) az 1975. evben 92 tagja volt,
mig
Vajdasag
(UPIDIV)
iparmviveszeinek
es
formatervezoinek
egyesiilete
1 0 3 t a g o t s z a m l a l t . A t a g s a g 2 / 3 - a U j v i d e k e n ćl, 2 4
Szabadkan,
6—6
miivesz
Pančevon,
illetve
Zrenjaninban,
muvesz
7—7
pedig
Z o m b o r b a n es V e r s e c e n el. A 1 9 5 m u v e s z k o z i i l 7 4 n y u g d i j a s , v a g y б п allo m u v e s z , 50 az o k t a t a s b a n , 28 kulturalis i n t e z m e n v b e n , 50 gazdasagi tmsz-ben
es 5 e g y e b t m s z - b e n
dolgozik. A tagok koziil 68-an a
VKSZ
tagjai. A kepzomuveszeti szakertok fennmaradt
r e s z e , v a l a m i n t a m u z e u m es
galeria tmsz-nek a tagjai a Vajdasagi M u z e u m o k D o l g o z o i n a k tebe t a r t o z n a k
Egyesule-
— ennek az egyesiiletnek 42 muveszettortenćsz tagja v a n .
V a j d a s a g K e p z o m u v e s z e t i P e d a g o g u s a i n a k Egyesiilete 82 tagii. A
кбг-
segekben a kepzomiiveszeti nevelok alapszervezetekbe tom^riilnek.
Mun-
k a j u k a t s e g i t i A G y e r m e k ćs I f j u s a g i K e p z o m u v e s z e t i N e v e l e s e n e k
Кбг-
pontja. A t a g o k koziil 50 a k t i v kepzomiivesz. V a j d a s a g b a n 6 0 o l y a n v a r o s i es f a l u s i o s t e h e t s e g el, a k i k t a k v a l a m e l y miivelodesi egyesiilet m u v e s z e t i c s o p o r t j a n a k Az amator kepzomuvćszetnek nem
egy
resziik
az
Amator
bekapcsoloda
munkajaba.
n i n c s бпа116 t a r t o m a n y i e g y e s i i l e t e , h a -
Kepzomuveszek
Szerbiai
Sz^vetsegenek
a
tagja. A v a j d a s a g i m i i v e s z t e l e p e k a l a p f e l a d a t a a z a l k o t o m u n k a fejlesztese es a k e p z o m u v e s z e t i k u l t u r a terjesztese. A m u v e s z t e l e p e k t a r t o m a n y i dinacios
bizottsaga
egyiittmfik6dik
kozoval, amely a miivesztelepek folyamatban
a Szabadkai
Talal-
orszagos jellegu i n t e z m ć n y e . M o s t
a k ^ z t a r s a s a g i es s z ^ v e t s e g i b i z o t t s a g o k m e g a l a k i t a s a ,
lyek a k i i l d ^ t t r e n d s z e r elvei a l a p j a n f o g n a k Minden
Kepzomuveszeti
koor-
egyesiilet tagja
a vajdasagi
van ame-
muk^dni.
K^zmiivelodesi
K6z6ssegnek.
Jo-
g a i k a t es k ^ t e l e z e t t s e g v a l l a l a s a i k a t k u l d o t t e i k r e v e n v a l o s i t o t t a k m e g a k ^ z s e g i es t a r t o m a n y i
erdekk6z6ssegekben.
A k e p z o m u v e s z e t i elet teriileten az e l k o v e t k e z o p e r i o d u s b a n n a g y datokat
kell megvalositani.
Пуеп
peldaul
^sszehangolasa, valamint a szervezettseg
a kaderstruktura
fela-
javitasa
es
fejlesztese.
1) A z
alkotmanyos
rendelkezesekkel
es a
hangban,
a miiveszek
es a k e p z o m u v e s z e t t e l
JKSZ
programjaval
foglalkozok
6ssz-
a
VDNSZSZ
s z e r v e z e t t s z o c i a l i s t a e r o i , es a k o z s ć g i es t a r t o m a n v i s z i n t i i
k^zmuvelo-
dćs-iigyi k^zossegeknek az a k t i v tagjai. A tarsulasok alapveto formaja a k^zsegi szervezetek tarsulasa
tartoma-
n y i e g y e s i i l e t e k b e a k i i l d ^ t t r e n d s z e r ćs k a d e r p o l i t i k a e l v e i a l a p j a n ,
majd
p e d i g e z e k e n a t a r s u l a t o k o n k e r e s z t i i l e g y s e g e s k ^ z t a r s a s a g i es s z 6 v e t s e g i szintii ^ n i g a z g a t a s u szervezetet A
miiveszet-politika
altal
kepeznek.
meghatarozott,
altalanosan
elfogadott
tar-
s a d a l m i - p o l i t i k a i es s z a k v e l e m e n y e k a l a p j a n , a z e g y e s u l e t e k n e k 6 s s z e k e l l
h a n g o l n i u k c e l j a i k a t ез f e l a d a t a i k a t ,
a tarsulasrol onigazgatasi
megegye-
z ć s t k o t n e k es o s s z e h a n g o l t a l a p s z a b a l y o k a l a p j a n d o l g o z n a k es f e j l o d n e k . 2 ) A z e g y e s i i l e t e k es a k e p z o m u v ć s z e t i e l e t t e r i i l e t e n m i i k o d o egybekapcsolasa
celjabol,
valamint
mas
tevćkenysegi
tmsz-ek
teriiletekkel
valo
egyiittmukodese erdekeben a mas tevekenysegeket vegzo tmasz-ok ktildott e i v e l k a r o l t v e k o z s e g i es t a r t o m a n y i s z i n t e n a m i i v e l o d e s i
erdekkozosseg
onallo egysegekent kćpzomiiveszeti kozossćget kell a l a k i t a n i . 3) A m i i v e s z e g y e s u l e t e k ,
intčzmenyek
gatasi megegyezćssel kell h o g y
es k i a l l i t a s o k s z e r v e z o i
szervezok
k o z o t t i v i s z o n y o k a t , j o g a i k a t es k o t e l e z e t t s e g e i k e t . U g y a n c s a k
onigazga-
meghatarozza
a kiallitok
onigaz-
es a
tasi m e g e g y e z e s kell h o g y
szabalyozzak
a tarsadalmi
szervezetek
resz-
v e t e l e n e k m o d j a t a t m a s z es a z e g y e s i i l e t , a m i i v e s z t e l e p es m a s s z e r v e z e t munkaprogramj anak 4) A k a d e r k e r d ć s t
meghozatalaban. illetoen megallapithatjuk,
hogy
Vajdasagban
sziikseg v a n s z a k k a d e r r e , a k e p z o m u v ć s z e t i t e v e k e n y s e g m i n d e n
nagy
agaban.
A k a d e r p o l i t i k a b a n is k o v e t k e z e t e s e n m e g k e l l v a l o s i t a n i a n e m z e t e k 6s n e m z e t i s e g e k s z e m p o n t j a b o l f o n t o s e g y e n l e t e s s e g es a z e g y e n j o g u s a g Kiilonos p r o b l e m a t jelent a formatervezok kepzomiiveszeti
egyetem
megnyitasa,
igeny allando novekedese, a kaderek
a
iskolaztatasa. Az
kepzomiiveszeti
alkotas
rendszeres osztondijazasa,
elvet.
ujvideki iranti a
mun-
k a k o r i i l m e n y e k es a z e l e t s z i n v o n a l j a v i t a s a r a i r a n y u l o f o k o z o t t
tarsadal-
mi gond — kiilonosen a fiatal k a d e r e k r o l v a l o gondoskodas —
lehetove
t e s z i , h o g y a z 1 9 8 0 - i g t a r t o k o z e p t a v u t e r v i d o s z a k b a n uj g a z d a g o d v a fellenditsiik a k e p z o m u v e s z e t i A kulturotthonok
szakkaderekkel
tevekenysćget.
ćs m i i v e l o d e s i , m u v e s z e t i e g y e s i i l e t e k b e n es a
ekben kepzomiiveszeti c s o p o r t o k a t kell letesiteni, m e l y e k b e n v e z e s s e k , s e g i t s e k es t o m e g e s i t s e k a z a m a t o r 5) A m u v e s z e t t a r s a d a l m a s i t a s a t ,
tmsz-
szakemberek
kepzomuveszetet.
a kepzomiiveszeti alkotok, az
egye-
siiletek, a t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k ćs a t m s z - e k k o z o t t i o s s z e f o g a s sal l e h e t c s a k e r e d m e n y e s e n m e g v a l o s i t a n i . 6) A
kepzomiiveszeti
szinten:
cserekiallitasok
kozsćgi
eletet tervszeriien szervezesevel,
kell osszekapcsolni
szakemberek
vajdasagi
egyiittmukodesevel
es r e g i o n a l i s e g y e s i i l e t e k es t m s z - e k k a p c s o l a t a a l t a l . П у е п
p o n k e l l feileszteni a k i i l f o l d i k a p c s o l a t o k a t is.
ala-
А KEPZ6MUVES2ETI
OROKSfiG £S AZ U j
GYUJT£SE, TANULMANYOZASA, ES
A
ALKOTASOK
£RT£KEL£SE
BEMUTATASA
kepzomuveszeti
ezert tarsadalmi
alkotasok
vedo intezet, m u z e u m o k , veszet kedveloi
tortenelmi
es k u l t u r a l i s
erteket
vedelem alatt allnak. Errol a kulturalis
kepeznek,
emlekmuveket
keptarak, muvesztelepk, mugvujtok
es a
mu-
gondoskodnak.
A g y i i j t e m e n y e k es k e p t a r a k a l l o m a n y a , es a k e p z o m u v e s z e t i
alkotasok
t u d o m a n y o s ćs s z a k m a i t a n u l m a n y o z a s t a r g y a t k e p e z i k , f i z i k a i
vedelem
alatt allnak, restauraljak, kiallitjak oket. A kiallitott kepzomuvćszeti alkotas a miivesz egyeniseget tiikrozi, egy a d o t t s t i l u s n a k es k o r n a k a k e p v i s e l o j e . E s z t e t i k a i s a j a t o s s a g a i v a l es t a r t a l m a v a l a miiveszi m o n d a n i v a l o kifejezoje. Emocionalis e l m e n y t
nyujt,
g o n d o l k o d a s r a k e s z t e t es m a g a v a l r a g a d . V a j d a s a g teriileten m e g sok o l y a n ertekes k ć p z o m u v e s z e t i o b j e k t u m
es
m u e m l e k v a n , a m i t m e g t a n u l m a n y o z n i , r e s t a u r a l n i k e l l es t a r s a d a l m i v e delem
ala
kell
helyezni.
A
n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k
kepzomuveszeti
o r o k s e g ć n e k t u l n y o m o r e s z ć t 6 s s z e g y u j t o t t e k es a m a g a n t u l a j d o n b a n
levok
is n y i l v a n v a n n a k t a r t v a . A z egesz a n y a g t a n u l m a n y o z a s a es p u b l i k a l a s a hosszan tarto m u n k a t
igenyel.
A m a elo k ć p z o m u v e s z e k alkotasai koziil keves v a l t a m i n d e n n a p i eletiink reszeve, keves v a n beloliik a m u n k a h e l y e k e n
es l a k a s o k b a n ,
koz-
tereken, p a r k o k b a n , v a g y epiiletek h o m l o k z a t a n . K o r u n k m u a l k o t a s a i n a k b e m u t a t a s a v a l e l e g s o k i n t e z m e n y es s z e r v e z e t foglalkozik. A m o d e r n kepzomuveszeti alkotasok gyujtesehez
legnagyobb
mertekben a szabadkai Kepzomuveszeti Talalkozo, a z o m b o r i Likovni jesen j a r u l t h o z z a , m e r t rendszeresen tatott miiveket. Leggazdagabb dern Galeriajanak
felvasaroltak
gyiijtemenye
a kiallitasokon
bemu-
az ecskai M u v e s z t e l e p
Mo-
v a n . Z e n t a n es B e c s e n is a l a p i t o t t a k k e p t a r a t a
mu-
vćsztelepek reven. A m u z e u m o k k e r e t ć b e t a r t o z o v i d e k i g a l ć r i a k b a n n e m eleg
szisztema-
tikusan tartjak nyilvan a m o d e r n alkotasokat. A z ujvideki M o d e r n K e p zomuveszeti
Galerianak
hivatasahoz meltoan nem
meg nincs k e p t a r a , sem munkahelyisege
es
igy
tevekenykedhet.
A felvasarlasra szolgalo eszkozok h i a n y a b a n az alkotok miiveinek tobbsćge a m u t e r m e k b e n h a l m o z o d i k fel. A k a d e r e k es a n y a g i e s z k o z o k h i a n y a b a n , a s z a k s z o l g a l a t o k
tevekeny-
s ć g e n e k o s s z e h a n g o l a t l a n s a g a m i a t t se n e m t a n u l m a n v o z z a k , se n e m p u b likaljak kello mertekben napjaink kepzomuveszeti
alkotasait.
A z egyes k o r s z a k o k d o k u m e n t a l a s a , t a n u l m a n y o z a s a h o s s z a d a l m a s
fo-
l y a m a t , es e z a t u d o m a n y o s m u n k a s z e r v e z e t t h o z z a a l l a s t es o s s z e f o g a s t igenyel. Kepzomuveszeti
alkotasok gyujtemenyeivel
9 Videki galeria (10 regionalis m u z e u m
rendelkezo
mtezmenyek:
kereteben)
2 n e m z e t i jellegii g a l e r i a ( M a t i c a S r p s k a , es a S z a b a d k a i M a g y a r veszeti
Mu-
Keptar)
5 emlekgyujtemeny
(J. P o p o v i ć opovoi, R. M a e m ž i ć
es P .
u j v i d e k i , H u s v e t L a j o s s z a b a d k a i es T o t h J o z s e f z e n t a i
Beljanski
gyujtemenye)
3 m o n o g r a f i k u s g a l e r i a ( S . Š u m a n o v i ć š i d i , M . K o n j o v i ć z o m b o r i es L . V a z a r e v i ć Sr. mitrovicai
galeriaja)
1 m o d e r n kepzomuveszeti galeria, Ujvidek 3 modern
kepzomiiveszeti
b a d k a n es
galeria
(tartomanyi
jellegu)
(orszagos jellegu) Z o m b o r b a n ,
Sza-
Zrenjaninban.
2 A b e c s e i es z e n t a i m i i v e s z t e l e p e k
galeriaja,
a t o p o l y a i es k i s h e g y e s i
m i i v e s z t e l e p e k e n a m o d e r n a l k o t a s o k g y i i j t e m e n y e t a l a l h a t o , (2) 2 n a i v k e p z o m u v e s z e t i g a l e r i a ( K o v a č i c a es U z d i n ) T e h a t V a j d a s a g b a n o s s z e s e n 2 9 k ć p z o m u v e s z e t i g a l e r i a es g y u j t e m e n y v a n . 2) V a j d a s a g b a n s z a m o s k i a l l i t a s t es r e n d e z v ć n y t t a r t a n a k
ćvente. Sza-
m u k e l e r i a 2 2 - t is, m e l y e k k o z i i l h a r o m o r s z a g o s j e l l e g u . H a z a i es k i i l foldi
muveszek
alkotasaibćl
38
intezmeny
es k i a l l i t a s i
csarnok
evente
1 6 0 — 1 8 0 e g y ć n i es k o l l e k t i v k i a l l i t a s t r e n d e z . A z u j v i d e k i M o d e r n
Mu-
v e s z e t i G a l e r i a , a s z a b a d k a i K e p z o m u v e s z e t i T a l a l k o z o , a z e n t a i es z r e njanini muvesztelep
a jugoszlav nemzetkozi
kulturegyezmenyek
alapjan
k i i l f o l d o n is s z e r v e z k i a l l i t a s o k a t m u v e s z e i n k m u v e i b o l . A z e m l i t e t t t e z m e n y e k e n k i v i i l m a s s z e r v e z e t e k is s z e r v e z n e k k i a l l i t a s t 3) A z e r t e k e s i t o s z a l o n o k b i z o m a n y i a l a p o n a r u l j a k a
in-
kiilfoldon. mualkotasokat.
Mivel nincs iigyviteli alapjuk, n e m t u d j a k sem szerzodtetni a m u v e s z e k e t , sem
pedig
kolcsont
folyositani
szamukra,
illetve a v e v o k
szamara.
miivelodesi onigazgatasi erdekkozossćgnek n a g y o b b figyelmet kellene
A for-
ditani a dolgozok koreben a kepzomuveszeti alkotasok eladasara, ugyanakk o r a t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i k o z o s s e g e k is s z a b a l y o z h a t n a k t a r s a d a l m i m e g a l l a p o d a s s a l a m u v e k k o l c s o n r e t o r t e n o e l a d a s a t es v e t e l e t . Vajdasagban n i n b a n es k e t t o
negy ertekesito (galeria) szalon v a n : S z a b a d k a n ,
Zrenja-
Ujvidćken.
A z egyesiiletek f e l a d a t a lenne, h o g y m e g s z e r v e z z e k az ertekesftesi l o z a t o t , esetleg v a n d o r l o , arusitassal e g y b e k o t o t t k i a l l i t a s o k a t . A z
ha-
intez-
т е п у е к pedig evente legalabb ketszer megszervezhetnćk a kepzomuveszeti alkotasok
aukciojat.
А g a l e r i a k es a z i n t e z m e n y e k e n e r g i k u s a b b a n k e l l e n e h o g y
koveteljek
a k a d e r k e r d e s m e g o l d a s a t ćs n a g y o b b f i g y e l m e t k e l l e n e h o g y a galeriak a n y a g a n a k a gondozasara, a kortars miiveszek m e g j e l e n t e t e s e r e es m a s , a v a j d a s a g i
muveszettel
forditsanak
monografiainak
foglalkozo
publikaciok
kiadasara. Annak
erdekeben, hogy a kiilonbozo rendezvenyek,
kiallftasok
ered-
m e n y e s e b b e k l e g y e n e k , e g y e s i t e n i k e l l a z e r o k e t , a k a d e r e k e t es a z a n y a g i e s z k o z o k e t , h o g y n a g y o b b l e h e t o s e g l e g y e n a f e l v a s a r l a s r a , es h o g y m e g valosfthassuk ferheto
azt, hogy a muveszet minćl tobb dolgozo szamara
hozza-
legyen.
V. A KfiPZOMUVESZETI NEVELfiS, A
KEPZCMUVESZETI
KULTURA £S A M O D E R N ESZTETIKAI
IZLES
TERHODITASA
Iskolarendszeriinkben
nem biztositunk
kello teret a kepzomiiveszeti
veleshez. A z altalanos iskolaban rendszerint minimalis o r a s z a m m a l
ne-
folyik
a k e p z o m u v e s z e t i o k t a t a s - n e v e l e s , es c s a k a l e g s z u k e b b t e r j e d e l e m b e n s z e r e p e l e g y e s k o z e p i s k o l a k b a n is. A kepzomiiveszet t a n a r a i ezert a fo hangsulyt a tanitason kiviili k e p zomiiveszeti
onkepzesre, az alkotokkal
es a l k o t a s a i k k a l
valo
kozvetlen
kapcsolatteremtćsre kell h o g y fektessek. A
munkasegyetemek,
kulturhazak
es k u l t u r e g y e s i i l e t e k
megszervezzek a szisztematikus kepzomuveszeti nevelćst:
feladata,
szakkoroket, szakertokkel v a l o beszćlgeteseket szervezzenek, k a t es m a s s z a k e m b e r e k e t a n g a z s a l j a n a k ,
hogy
kepzomuveszeti pedagoguso-
akik foglalkoznanak
a
kepzo-
muveszet irant erdeklodokkel, galeriakat, kiallitasokat, mutermeket
lato-
gatnanak. A g a l e r i a k n a k es i n t e z m e n y e k n e k k i k e l l d o l g o z n i u k a m u a l k o t a s o k k i tarasanak az A
akcioprogramjat.
munkasegyetemek,
keptarak
es m u v e s z e t i
egyesiiletek kiilonos
fi-
gyelmet kell h o g y szenteljenek arra, h o g y felkeltsek az erdeklodest a m u v e s z e t i r a n t a t a r s u l t m u n k a s z e r v e z e t e i b e n is. A z e r d e k l o d o k e t
nyilvan
k e l l t a r t a n i es r e n d s z e r e s e n m e g h i v n i a k i a l l i t a s o k r a , el k e l l v e l i i k b e s z e l getni a m u a l k o t a s o k r o l , segiteni kell nekik, h o g y a k e p z o m u v ć s z e t , v e l o d e s i i k es e l e t m ć d j u k h a t e k o n y t e n y e z o j e v e
valjek.
mu-
А sajto, Mivel
rddio a
es televizio
sajtonak,
szerepe
radionak
es t e l e v i z i o n a k
mint
tomegkommunikacios
e s z k o z o k n e k n a g y j e l e n t o s e g i i k v a n a k e p z o m u v e s z e t i a l k o t a s o k es a k u l tiira nepszerasiteseben, k i v a n a t o s , h o g y a szerkesztosegek az illetekes tenyezokkel egyiitt elkeszitsek kozos akcio
terviiket.
A z o k a m u n k a s z e r v e z e t e k , ahol megfelelo helyseg all rendelkezesre, a k o r t a r s alkotomiiveszek m u n k a i b o l kiallitasokat kell h o g y
rendezzenek.
S z i m p o z i o n o k a t , n y i l v a n o s v i t a k a t kell szervezni, a m e l y e k e n a
gazda-
s a g es m a s t e v e k e n y s e g i a g a z a t o k k i i l d o t t e i is n a g y s z a m b a n r e s z t v e s z n e k . A z uj s z a k k a d e r e k k o z e p - es f e l s o f o k u k e p z e s e t es n e v e l ć s e t s i t e n i k e l l es a t a n i t a s i t e r v e t a z i d o s z e r a k o v e t e l m e n y e k h e z
korszerakell
igazf-
tani. A Felsofokii O k t a t a s i O n i g a z g a t a s i Erdekkozossegnek kell m e g o l d a ni a f o r m a t e r v e z o k kepzćsenek p r o b l e m a j a t
Vajdasagban.
* E z e k n e k a z a l l a s p o n t o k k i n y i l v a n i t a s a n a k a z a celja, h o g y
osztonozze
a m i i v e s z e k e t es m a s s z a k e m b e r e k e t , a m i i v e s z e t k e d v e l o i t es e g y e s i i l e t e i ket, h o g y a kozmuvelodesi kozosseggel, a muvelodesi onigazgatasi
erdek-
k o z o s s e g e k k e l es m a s t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k k e l , a k e p z o m u v e s z e t t e r i i l e t e n es a z o n k i v i i l m i i k o d o t a r s a d a l m i m u n k a s z e r v e z e t e i v e l
egyiitt
e l k e s z i t s e k a k u l t u r a t o v a b b f e j l e s z t e s e v e l es a z o n i g a z g a t a s i a l a p o k o n v a l o megszervezćsevel kultura
kapcsolatos
onigazgatasi
megvalositasa
akcioikat —
alapokon
a JKSZ
hatarozatainak
valo megszervezeserol
szolo
es a
hatarozatok
erdekeben.
E z e k e t az a l l a s p o n t o k a t Szilagyi G a b o r a l l i t o t t a ossze egy vegyes b i zottsag elemzesei a l a p j a n . A vajdasagi k e p z o m u v e s z e k k o m m u n i s t a v a j a m e g v i t a t t a es e l f o g a d t a , m a j d 1 9 7 6
juniusaban a Vajdasagi
akti-
Kepzo-
m i i v e s z e k E g y e s i i l e t e n e k a v a l a s z t m a n y i k o z g y u l e s e is e l f o g a d t a m i n t egyesiilet
programjat. F o r d i t o t t a Arokszdlldsi-Borza
Gyongyi
az
Rezime Platforma
organizovanja likovnog života na samoupravnim
osnovama
,,U procesu e e l o k u p n o g r a z v o j a našeg s a m o u p r a v n o g socijalističkog d r u š t v a n a o s n o v a m a n o v o g U s t a v a i Rezolucije X kongresa S K J , r a d n i ljudi u oblasti l i k o v n o g ž i v o t a — i n d i v i d u a l n o i u d r u ž e n i u svojim asocijacijama, k a o sastavn o m delu jedinstveno o r g a n i z o v a m h socijalističkih snaga u S S R N V n a čelu sa S K V — polazeći od d o k u m e n a t a i akcionih p r o g r a m a d r u š t v e n o - p o l i t i č k e z a jedruice i d r u š t v e n i h orgamizacija S A P Vojvodine, predstavljaju a k t i v n u snagu u b o r b i z a ostvarivanje dugoročnih ciljeva k a o i s v a k o d n e v n i h interesa i p o t r e b a r a d n i č k e iklase, r a d n i h ljudi i g r a đ a n a svih n a r o d a i n a r o d n o s t i u izgradnji socijalističkog s a m o u p r a v n o g d r u š t v a . N a osnovu ovih intenoija G a b o r Silađi, slikar iz Subotice ispred jedne k o m i sije napisao je p o d n a s l o v o m „ P l a t f o r m a o r g a n i z o v a n j a l i k o v n o g ž i v o t a na s a m o u p r a v n i m o s n o v a m a " ovaj r a d . P l a t f o r m u je r a z m a t r a o A k t i v k o m u n i s t a l i k o v n i h u m e t n i k a V o j v o d i n e a i z b o r n a konferencija U L U V - a j u n a 1976. godine ga je p r i h v a t i l a к а о p r o g r a m u d r a ž e n j a i njihovih č l a n o v a . P r o g r a m u k a z u j e n a ciljeve i z a d a t k e u oblasti l i k o v n o g ž i v o t a n a p l a n u širenja likovne k u l t u r e . „ L i k o v n i stvaraoci i drugi stručnjaci m o r a j u p o t p o m a g a t i formiranje p r a v i h klasnih z a h t e v a p r e m a k u l t u r i i umetnosti i interesa z a njih, te svojim ličriim i u d r u ž e n i m r a d o m u č e s t v o v a t i u z a d o v o l j a v a n j u ličnih i zajedniokih p o t r e b a t a k o da s t v a r a l a š t v o i u m e t n o s t dobiju istinski k l a s n i k a r a k t e r . S l o b o d n o i z r a ž a v a n j e i d u š t v e n a a n g a ž o v a n o s t , o s t v a r i v a n j e autentičnog i originalnog idela, k v a l i t a t i v n o g i d o s t u p n o g stručnog r a d a najbitnije su odlike n a p r e d n i h s t v a r a l a c a . " P r o g r a m dalj^e u k a z u j e n a t o d a l i k o v n o m p o l i t i k o m treba o t k i o n i t i ustaljeno mišljenje da se n i v o m e r i b r o j e m o d r ž a n i h izložbi i manifestacija. Savremeni likovni ž i v o t sve više i m p u l s i r a p r o i z v o d n j a , diistribucija, r a z v o j vizuelne ikomunikacije, urbanizacija, p o t r e b a za k u l t u r o m r a d a i življenja, k a o i samodelatnost radniika u s l o b o d n o m v r e m e n u . R a d i boljeg p o v e z i v a n j a l i k o v n o g ž i v o t a sa s a m o u p r a v n i m interesnim zajednicama p o t r e b n o je f o r m i r a t i l i k o v n e zajednice koje će objediniti l i k o v n i život i na s a m o u p r a v n i m o s n o v a m a k r e i r a t i jedinstvenu politiku. D e m o k r a t i z a c i j a lik o v n o g ž i v o t a , učešoe neposrednih p r o i z v o đ a č a i d r u g i h društveno-političkih snaga, o m o g u ć a v a realnije planiranje i ostvarivanje materijalne osnove l i k o v nog ž i v o t a p u t e m n e p o s r e d n e r a z m e n e r a d a k r o z S I Z k u l t u r e , k a o i u n a p r e đenje društvenih odnosa u n u t a r l i k o v n o g ž i v o t a . L i k o v n a umetnost, primenjena u m e t n o s t i dizajn moraju biti u g r a đ e n i u sve oblike d r a š t v e n o g ž i v o t a i svih r a d n i h ljudi i d r u š t v e n i h sredina k a k o b i se njihove o p š t e k u l t u r n e , s t v a r a l a č k e i estetske dimenzije rasprostirale na oelinu ljudskog r a d a , oplemenjivale p r o s t o r i p r e d m e t e i h u m a n i z i r a l i ž i v o t s v a k o m r a d n o m čoveku i cele naše društvene zajednice. L i k o v n a u m e t n o s t je deo istorijske d a k u m e n t a c i j e , k u l t u r n e reprezentacije, akt i v a n činilac p r i v r e đ i v a n j a u industrijskom oblikovanju i distribuciju p r o i z v o d a , urbanizaciji, vizuelnoj komuniikaciji, u o b r a z o v a n j u i v a s p i t a n j u . " P r o g r a m dalje obraduje e k o n o m s k o - m a t e r i j a l n e o s n o v e i njen dalji r a z v o j ; o r g a n i z o v a n o s t , s a m o u p r a v n o udruženje k a d r o v a i d r u š t v e n o p o v e z i v a n j e asocijacija; određuje z a d a t k e n a p l a n u sakupljanja, nasleđa i savremenog s t v a r a laštva. T r e t i r a p i t a n j a l i k o v n o g vaspitanja, oblike širenja l i k o v n e k u l t u r e .
Summarj T h e P l a t f o r m O u t l i n i n g t h e O r g a n i z a t i o n of F i n e A r t Based on
Activities
Selfmanagement
In the d e v e l o p m e n t of socialist selfmanagement, according t o t h e n e w C o n s t i tution a n d resolutions of the l o t h P a r t v Congress, artists b o t h i n d e p e n d e n t l y a n d associated w i t h i n the Sooialist Alliance of the W o r k i n g People, p l a y an active role in t h e struggle for e v e r y d a y needs a n d interests of t h e w o r k i n g class. T h e y wiill u l t i m a t e l y h e l p accomplish the objectives of t h e w o r k i n g people. In view of hese intentions, G. Szilagyi, a p a i n t e r from Subotica, has w r i t t e n the present article e n t i t l e d : „ T h e P l a t f o r m O u t l i n i n g the O r g a n i z a t i o n of Fine A r t Activities Based on S e l f m a n a g e m e n t " the p l a t f o r m w a s submitted for public discussion b y t h e artists' p a r t y o r g a n i z a t i o n a n d it w a s accepted b y t h e Assosiation of Artists in the A u t o n o m o u s P r o v i n c e of V o j v o d i n a in J u n e 1976, as a document p r o v i d i n g guidelines for t h e associatoin a n d its m e m b e r s . T h e p r o g r a m deals w i t h the objectives i n al'l d o m a i n s of the fine arts, including measures aimed it i m p r o v i n g artistic tastes. T h e artists a n d other craftsmen shold s u p p o r t t h e m a k i n g a n d enforcement of real class requirements w i t h r e g a r d t o culture a n d arts. I n d i v i d u a l l y a n d collectively they should c o n t r i b u t e to efforts aimed at satisfving p r i v a t e a n d p u b lic needs, thus rendering t r u e class c h a r a c t e r to sreativity a n d arts. Free expression, social i n v o l v e m e n t , authentic a n d original p e r f o r m a n c e , quality, k n o w - h o w a n d c l a r i t y are t h e m o s t i m p o r t a n t attributes of a progressive artist. I t is stated t h a t a line of action must be agreed u p o n t o rule o u t false assumptions, c'laiming t h a t the n u m b a r of exibitions is t h e best w a y of m e a suring artistic v a l u e . T h e c u r r e n t trends of t h e fine arts a r e enlivened b y an ever increasing p r o d u c t i o n a n d distribution, b y the d e v e l o p m e n t of visual mass media a n d t h e g r o w i n g requirements of more sophisticated w a y s of life, w o r k and leisure. T h e fine arts, applied arts a n d design should be present in all t h e domains of social life, t h e y should confront w o r k i n g people in v a r i o u s social e n v i r o n ments so t h a t their c u l t u r a l , creative a n d esthetic values can g r o w a n d d e c o r a t e man's milleu, enrich his life a n d create a m o r e h u m a n i t a r i a n society. For better c o o p e r a t i o n w i t h i n t h e associations for selfmanagement of m u t u a l interests ifine arts associations should be established w h i c h w o u l d unify t h e fine arts on t h e basis of selfmanagement and a l l o w u n i t e d line of action. T h e d e mocratisation of fine arts, t h e c o n t r i b u t i o n of i m m e d i a t e p r o d u c e r s a n d o t h e r socio-political forces w o u l d m a k e it possible t o p l a n a n d establish t h e m a t e r i a l of the fine a r t s b y direct exchange of w o r k a n d b y m e d i a t i o n of t h e associations for selfmanagement of m u t u a l interests. T h e fine arts, as vital p a r t of n a t u r a l h i s t o r y a n d c u l t u r a l i n h e r i t a n c e , are of p r i m e i m p o r t a n c e i n industrial p r o d u o t i o n a n d d i s t r i b u t i o n of goods, u r b a n i z a t i o n , visual c o m m u n i c a t i o n , education a n d learning. T h e article also deals w i t h m a t e r i a l preconditions for further d e v e l o p m e n t and some o r g a n i z a t i o n a l m a t t e r s concerning felfmanaging o r g a n i z a t i o n s of craftsmen a n d social relationships of the associations. I t also determines t h e tasks regarding t h e collection a n d p r e s e r v a n c e of c u l t u r a l i n h e r i t a n c e a n d c u r r e n t w o r k s of art, a n d suggests better w a y s of p r o m o t i n g esthetic education.
Forro Gyorgy
A „Fekete Afrika" muveszeterol a nyugat-europai velemenyek es tevhitek tiikreben, II. resz AZ AFRIKAI CIVILIZACIO HIANYAI-VIVMANYAI
III.
MEDDIG Rovid tak
JUTOTTAK?
tortenelmi attekintesiink utan felvetodik
az afrikai
tarsadalmak,
szervezesiik fejlodeseben
a kerdes, meddig
kozossegek kiilonbozo torzsi, illetve
a XV—XVI.
jutotallami
szazadban, tehat az europai
ho-
ditok betorese idejen? E k k o r keriiltek ugvanis m i n d szorosabb osszekottetesbe a b e t o l a k o d o e u r o p a i a k civilizaciojaval, ezek folenvevel kellett h a r c ba bocsatkozni — nemcsak a csatateren, h a n e m elsosorban a ket
kiilon-
bozo eletmod m i n d e n n a p i megnyilvanula.sa teren. N y u g a t o n sokaig uralk o d o , elfogadott velemeny szerint az afrikaiak
,,nem kepesek elviselni a
varosi civilizaciot" m e r t a „primitiv tarsadalmak izolacićja dokkal szemben vedelemre Helytall6nak
tunik
ezzel
a betolako-
kenyszeriil". szemben
az, hogy
Afrika
VISZONYLAG
к б п п у и z s a k m a n y t jelentett a g y a r m a t o s i t o k n a k . Feltetelesen fogadjuk e z t , es p r o b a l j u n k k i i n d u l n i a f e n t i t e t e l b o l . S o r s d o n t o a z o n b a n — den
osszeiitkozes
szempontjabol
eseteben,
mindket
fel e r e j e t
a t£rsadalmi
el
min-
viszonyok
vizsgalni.
E v i s z o n y o k keretebe t a r t o z n a k a termelesi viszonyok, a termelo
егбк
fejlettsegi f o k a , de n e m csak k i z a r o l a g ezek. Allithatjuk, hogy a kozepkori, a gyarmati erat megelozo Afrika,
alta-
l a b a v e v e e l e r t e a f e u d a l i s k o r s z a k o t . I g a z , n e m m i n d e n h o l es n e m u g y a n a z o n m e r t e k b e n . A k a r c s a k a f e u d a l i s E u r o p a b a n , a d i n a s z t i a k es a l l a m o k kozti vetelkedes laza, ingatag hatalmi viszonyokat
eredmenyezett.
Ezek
az afrikai allamszervezetek a z o n b a n , valoszinuleg n e m v o l t a k sem stabi-
labbak
sem gvengebbek
a
feudalizmusra
altalanosan
jellemzo
eroviszo-
пуокпак A z a f r i k a i k o z o s s e g e k e g y r e s z e c s a k a f e l f e u d a l i s r e n d s z e r i g j u t o t t el. A szervezett allamok kozotti teriileteken, de sokszor az a l l a m o k h a t a r a i n beliil is a z i s z l a m a r a n y k o r a b e l i t e r h o d i t a s a i s a S z a h a r a d e l i h a t a r m e n t i t e r s e g b e n a z i d o n k e n t f e l l e p o k a t a s z t r o f a l i s s z a r a z s a g is e l o s e g i t e t t e a n e p vandorlasokat. A
nomad
pasztor
torzsek a termeszeti adottsagok
vagy
p e d i g a v a l l a s i v i l l o n g a s o k v e g e t t uj e l e t t e r e t k e r e s v e a z a l l a m o k
hata-
r a i n beliil uj e l e t e r o t k e p e z t e k , u g y a n a k k o r a z o n b a n a f e u d a l i s ciok h o m o g e n i t a s a t — torzsi h a g y o m a n y o k k a l
civiliza-
gyengitettek.
N e f e l e d k e z z i i n k a z o n b a n m e g a r r o l s e m , h o g y E u r ć p a b a n is a z
er6s
k o z p o n t i h a t a l o m m e g t e r e m t e s e r e a k o z e p k o r u t o j a n , az u j k o r elejen k e riilt sor, s n e m m i n d e n i i t t e g y i d o b e n ! Erre azonban Afrikaban mar nem maradt ido. Az eurćpai betolakodok beavatkozasanak koncentrikus hullamhatasa kovetkezmenyekent
jelentke-
zo z u r z a v a r elert a k o n t i n e n s m i n d e n reszebe. Suret C a n a l e a k o v e t k e z o kepp jellemzi A f r i k a b a n
kozvetleniil
megelozo
idot: ,,Bizonyosra veheto, hogy az afrikai civilizaciok, eredeti
alakjaik-
ban
csucspontjukat
az
europai
a XIV—XV.
kolonizaciot
szazadban
ertek
el, v a l o s z i n u l e g
leg-
i n k a b b B e n i n b e n (e n e v a l a t t n e m c s a k B e n i n a l l a m o t e r t j i i k , h a n e m a l talanositjuk
a n n a k a civilizacionak a korere, amelyet a D a h o m e y i
part
4 8
es N i g e r i a d e l v i d e k e h a t a r o l ) " . Masreszt, informaciok
hianyaban
vagy
feliiletes, j o r e s z t
velemenyek szerint a h a g y o m a n y o s Afrika tarsadalma
elzarkozottsagaban,
primitiv konzervatizmusaban a tortenelem utjan megtorpant, ,,az e m b e r i f e j l o d e s k e z d e t e i t o l n e m f e j l o d t e k "
rosszindulatu kozossegeik
(Willi Posselt idezi
Da-
vidson). A v a l o s a g b a n m a s a h e l y z e t , m i n t a h o g y a n a z t k o r u n k k i v a l ć es o b j e k tiv afrikanistaja
allitja, ezert ujbol idezniink kell: „ H o s s z u
gyiimol-
csozo szocialis fejlodesenek zenitjžn A f r i k a , sajatos m i i l t r a t e k i n t
vissza,
inkabb kozossegeinek h a r m o n i k u s alakulasaval foglalkozott, m i n t
anyagi
f e j l o d e s e v e l . A z a f r i k a i a k t a p a s z t a l t a k , h o g y a s z o c i a l i s h a r m ć n i a t es k o 4 e
zos b o h i o g u l a s t m a s sziiksegletek fole h e l y e z z e k " . Davidsonnak
alapjaban
i g a z a v a n i d e a l i s t a es i d i l l i k u s s z e m l e l e t e e l -
lenere is. A z afrikai k o z e p k o r i t a r s a d a l m a k a z a n y a g i fejlodes t e r e n lem a r a d t a k a z e u r o p a i f e j l e t t e b b v a r o s i c i v i l i z a c i o k k a l s z e m b e n . E z is a z o n b a n csak altalanossagban
ervenyes, hiszen az europai kozepkori
falu, szinte h a s o n l o m e r t e k b e n l e m a r a d t a f e u d a l i z m u s szobćn a v a r o s o k k a l
szemben.
huberi
es a z u j k o r
kii-
ŽletfilozSfia
—
vallas
Szolni kell az afrikai t i r s a d a l m a k szellemi felepitmenyerol —
kulturaja-
n a k jellegzetessegeirol. K i kell terni az afrikai vallasok kerdesere, hiszen Afrika
eseteben, n e m c s a k a szo szoros ertelmeben v e t t vallasrol,
eletfelfogasrol
v a n szo. B i z o n v o s , h o g y a vallasi ideologiat n e m
hanem targyal-
h a t j u k a z e g y s z e r a „ m e c h a n i k u s " d e d u k c i o m o d s z e r e i v e l , a t a r s a d a l m i es termelesi viszonyok alapjan. A z a d o t t anyagi termeles viszonyainak a z o n b a n a vallasi hiedelmek m e g h a t a r o z a s a b a n d o n t o szerepiik v a n . A
vallas
u g y a n a k k o r n e m csak passziv tiikorkep. A szellemi eletben kisebb
vagy
n a g y o b b m ć r t e k b e n m a g a is a k t i v s z e l l e m i es t a r s a d a l m i h a t o e r o v e a l a k u l . A m u l t b a n ereje, h a t a s a m i n d e n h o l h a n g s u l y o z o t t a b b v o l t . E z z o t t a b b m ć r t e k b e n v o n a t k o z i k a z o k r a a civilizaciokra, ahol az
foko-
emberto-
m e g e k k a p c s o l a t a a t e r m e s z e t i jelensegekkel a m i n d e n n a p i elet resze, m e r t ezeket a jelensegeket az a n y a g i termelćs v i s z o n y l a g o s fejletlensegi f o k a n a tudomanyos ismeretek hianyaban nem t u d t a k megmagyarazni. A z
afrikai
h a g y o m a n y o s vallasok szamos, kiilonbozo valtozatban ugyan, az
emberi
kozossegeknek
a termeszethez
ćs e g y m a s
kozotti
viszonyabol
fejlodtek.
A z „ a n i m i s t a " kozos elnevezes alatt ismert hit bizonyos szempontbol t o b bet jelent az europai ertelemben vett vallasnal. Erkolcsi-, etikai m a n y , jogi t o r v e n y e k ,
jogszokasok,
termćszetbol
nyert
hagyo-
tapasztalatok,
t a r s a d a l m i eletben k i a l a k u l t s z a b a l y o k osszessćge, s z o r a k o z a s t nyiijt, kenti a muveszetet, formalja,
a mult
hagyomanyait
tehat atfogo szellemi erot
apolja,
a tortćnelmi
a
ser-
tudatot
kepvisel.
E vilagkep k i a l a k u l a s a n a k egyik eleme az E R O . E n n e k letezćserol k o ran tapasztalatokat szereztek Afrikaban. A fakat, az allatokat, novenyeket akarcsak az embert: eletero tartja
fenn fejlodesćben
—
ezt az
erot
a z \x) n e m z e d e k a z e l o d o k t o l o r o k l i , a z o s o k n e k k o s z o n h e t i . I n n e t e r e d a z OSDK
IMADATA.
A
f a e r e j e t s z i n t e n t i s z t e l n i k e l l , h i s z e n el, t e r e b e -
l y e s e d i k es e r e j ć t c s e m e t e i r e r u h a z z a . ( E z e r t a z a f r i k a i f a f a r a g o
szobrasz
illo tisztelettel k o z e l e d i k a fahoz, m e g m u n k a l a s k o r igyekszik minel kisebb mertćkben megserteni a szerkezetet, szinte bocsanatot kćrve. Ezert a m u veszek figuraikat egy d a r a b b o l keszitki — metszik. E z kiilonben nemcsak a fara, h a n e m m i n d e n termeszetes a n y a g r a v o n a t k o z i k — a h a g y o m a n y o s m i i v e s z t i s z t e l i , s z e r e t i es a p o l j a a t e r m e s z e t a d t a o k o l o g i a i
kornyezetet!)
H a s o n l o a n t i s z t e l i k a z i p a r o s es m u v e s z i t e v e k e n y s e g h e z sziikseges a l a p anyagokat;
a
szaru,
az
allatfogak, a lopotok („calabash"), az
elefant-
csont, a mehviasz, a fahancs, bor stb. a n y a g o k a t , hisz ezek m i n d e r o t r e j t e n e k . A z a s v a n v i , i l l e t v e a l l a t i es n o v e n y i — o r g a n i k u s festeknek,
orvossagnak
stb. szinten
sajatos
eleterot
ćltek, eredetti
tulajdonitottak,
ami
tiszteletet v a l t ki. Sot, a szineknek szimbolikaja v a n — erot jelkepeznek, a miivesz szeperzeket n e m c s a k kieli az a l k o t a s b a n , h a n e m szellemi erte-
l e m m e l ( e r o v e l ) r u h a z z a fel m u v e t : a p i r o s o r o m e t h o z , a f e h e r —
tisz-
t a s a g o t es m e l t o s a g o t , a f e k e t e — s z i l a r d s a g o t . U g v a n a k k o r a k e k , a z o l d , a sarga szinek h a s z n a l a t a m a r k i f i n o m u l t a b b , fejlettebb k u l t u r a jelei. A z orvossagok gyogyito hatasa, termeszetszeruen tiszteletet — ebreszt. G y 6 g y i t 6
hatasat
a JO
eleteroknek
(szellemnek)
kultuszt
tulajdonitjak.
Feltetelezik, h o g y az asvanyi a n y a g o k nehezebb hozzaferhetosege
vegett
a beloliik kesziilt szerszamok, h a s z n a l a t i t a r g y a k — muveszi t e r m e k e k
—
erot a d n a k , f o k o z z a k az erot (hiszen h a s z n a l a t u k soran novelik az ember m u n k a k e p e s s e g e t ) , es i g y m a g u k is a h a g y o m a n y o s v a l l a s f i l o z o f i a
apszt-
rakcioiban a mindenhol jelenlevo eleterot kepviselik. E r t h e t o tehat a ritka es n e h e z e n b e s z e r e z h e t o n y e r s a n y a g o k t i s z t e l e t e . M e g m u n k a l t —
muveszi
a l a k j u k b a n a v a l l a s i es m u v e s z i i m a g i n a c i o s z e l l e m i e r o t r u h a z r a j u k .
Az
e m b e r i k o r n y e z e t h o l t , s z e r v e t l e n e r e d e t u t a r g y a i r a is h a s o n l o m o d o n k i t e r j e d a z ć l e t e r o t i s z t e l e t e . A f o l y o v i z , a t i i z e t g y u j t o v i l l a m e s e t e b e n ez s z i n t e m a g a t o l e r t h e t o . V o n a t k o z i k ez a z o n b a n a k l a n , a c s a l a d i t o r z s a l a kftojanak
tartott
allat, ko, vagy
noveny
atszellemiilt
e r e j e r e is, ez
a
TOTEM. A termeszeti kornyezettel az animista h i v o k o z v e t l e n k a p c s o l a t b a n all. F i z i k a i es s z e l l e m i k a p c s o l a t a e g y e n s u l y b a n v a n . U g y s z 6 1 v a n „ t e g e z o " v i 5 0
szonyba keriilt a kornyezeteben (meg) levo ćlettelen d o l g o k k a l is . E z e n tiil, a f e k e t e a n i m i s t a e m b e r e r z e l m i k a p c s o l a t o t t e r e m t k o r n y e z e t e v e l , a kornyezetćben levo lenyekkel, t a r g y a k k a l . V o n z o d a s a t , felelmet, tet tanccal, zenevel, mesevel, figurativ
alkotasaival
s z e t e v e l fejezi k i . A z a n i m i z m u s f i l o z o f i a j a
tehat
—
tisztele-
egyszoval
s e r k e n t i
miive-
a muve-
s z e t e k f e j l o d e s e t , u g y a n a k k o r a z a n i m i z m u s t s z o l g a l j a es j e l k e p e z i a m i n denhol, m i n d e n b e n b e n n e rejlo
szellem.
A t a p a s z t a l a t o k t a n u l s a g a , h o g y v a n n a k j o , h a s z n o s t e n y e k , es r o s s z , k a r t o k o z o , veszelyes jelensegek. A
r o ssz
a t a r s a d a l m i e t i k a es v a l l a s
altal tiltott dolog: a T A B U . Az afrikai kepzomfivćszetben
f o n t o s a l k o t a s o k : s z o b r o k , d i s z e k es f o -
leg a m a s z k o k a j o s z e l l e m e t j e l k e p e z i k . A m u v e s z i a l k o t a s a j o s z e l l e m szolgalataban all, ezt jelkepezi — elvezoire szinten a jo szellem erejet v i szi a t . A m a s z k , a f e j d i s z , s i r o r f i g u r a , a F E T I S a j o s z e l l e m
csodatevo
erejevel r e n d e l k e z i k , erosebb a rossz szellemnel. E z z e l a hittel,
megfelelo
m a s z k o k b a oltozve iinnepseg kereteben vezettek be a l a n y o k a t
(verzesiik
beertevel) az erett k o r b a , h o g y a jo szellem kiserje o k e t eletiikben.
На-
sonloan szinten a szellemek joindulatat kero szertartas kereteben leptek a fiiik
a felnottek
osok eleterejevel lenallokepessegiik
soraba. Maszkokba felruhazva
oltozve, tehat
a jo szellemek-,
az
e l o z o l e g a t k e l l e t t esniiik f i z i k a i e r e j i i k ,
el-
vizsgajan. Csak ilyen iinnepelyes felavatas u t a n
delyezik a nosiilest, ezaltal lettek b e f o g a d v a a felnott ferfiak
enge-
hagyoma-
nyos „titkos tarsasagaba". A tarsasag tagjai tulajdonkeppen a feln6tt
fer-
fiak
soraibćl emelkedtek
ki az elismert, tiszteletben t a r t o t t
mestersegek
kepviseloi — ritka tudasuknak, ratermettsegiiknek koszonve,
ugyess£giik
bizonyitotta, h o g y a jo szellemek kedvencei. Пуепек a kovacsok, a m e s e m o n d o v a n d o r e n e k e s e k , r e g o s o k , a s z o b e l i t o r t e n e l m i es k o l t e s z e t i h a g y o m a . n y jeles k e p v i s e l o i . A „ t i t k o s t a r s a s a g " k o r e b e n t a r t o t t
„tortenelmi
o r a k o n " i s m e r t e k m e g a mvilt e s e m e n y e i t , a t o r z s k i m a g a s l o
szemelyise-
geit. I r o t t t o r v e n y e k h i a n y a f o l y t a n
a magikus tarsasag osimadattal
h a t o t t szobeli h a g y o m a n y a p o l a s n a g y jelentoseget n y e r t , de itt
at-
fogalmaz-
t a k m e g m e g a k o z r e n d n o r m a . i t , a t a r s a d a l m i s z a b a l y o k a t es a z o k e t n i k a i ertelmet.
Nemzedekrol
nemzedekre
szallt
a
„griot",
vagy
az
„igun-
e r o n m w o n " (Benin), „ z a b i a " (Haussza) ajkain, hangszerein szarnyra
kelt
h o s k o l t e m e n y , a torzsi miilt, v a g y eppenseggel az u r a l k o d o h a z hosi dicsosege. A m a g i k u s t a r s a s a g o k m a g y a r a . z t a k a z o s o k a k a r a t a t , s o k s z o r б к v e geztek v a g y
segitettek
a kiralyt
az igazsagszolgaltatasban.
S6t, tobb
m i n d e n n a p i elethez t a r t o z o rendszabalyt foganatositottak: a piaci
a
arakat
a y a m gyokeretol az aranyeig — sok helyiitt б к rendeztek, szerveztek az iinnepsegeket
s t b . A t i t k o s t a r s a s a g o k es m e s e m o n d o k t e n y k e d e s e b e n
ter-
meszetesen e l u r a l k o d o t t a tiilzas, a fantaziasziilte torzftas, v a g y a torzsf 6 n o k i , i l l e t v e k i r a l y i u d v a r es f e n n s e g s z i i k s e g s z e r u d i c s e r e t e , v a g y e s e t leg a s z o r a k o z a s b a n , muveszi a l k o t a s b a n a realitastol e l r u g a s z k o d o t t
ba-
bonas fantazia. E n n e k ellenere: „ А jelent v a g y a imiltat n e m a n n y i r a gyonyorkodtetes kedveert abrazoltak, h a n e m els6sorban, hogy szolgaljon!"
5 1
a
tanulsagul
E z t a l a n furcsan hangzik, de a h6sok tisztelete megkovetelte
a m u l t — v a l o es i g a z e m l ć k 6 r z e s e t , e z l e n y e g e s e l e m e a z 6 s o k
kultu-
szanak. E z volt az „afrikai t a r s a d a l m a k egyike a kozponti hatasu 5 2
rend-
szabalyainak. E z szabalyozta rćszleteiben az e l e t e t . . . " . E z e r t a
szajha-
g y o m a n y b a n megorzott tortenelmi esemenyek, szemelyek nagyon
sokaig
ćlnek, nincsenek tul sok torzftasnak
kiteve. Sok
„griot" —
kepes
volt
g e n e r a c i o k r a v i s s z a m e n 6 1 e g f e l s o r o l n i a z u r a l k o d o h a z t a g j a i n a k teljes n e v s o r a t es t e t t e i t . A z a f r i k a i v a l l a s es f i l o z o f i a n e m i s m e r t e el a h a l a l t . A h a l o t t a k hagvjak u g y a n a foldet
el-
— d e m e g o r z i k s z e l l e m i e g y e n i s e g i i k e t is a z e l e t -
erovel egyesiilve a z t u t o d j a i k r a r u h a z z a k . ( A z 6sok tiszteletere m i n t a z o t t alakok
szemei keskenyek
—
hisz a megboldogult
s z e l l e m e i g y is l a t ! ) .
E z e r t sem m a s f t h a t o m e g az 6sokt61 a t v e t t h a g y o m a n y (innet a z o n b a n
a
k o n z e r v a t i v i z m u s i s ) , h i s z a z б в о к is „ t a g j a i " a t a r s a d a l o m n a k , vigysz61v a n „jelen v a n n a k " a M A
kozossegeben!
A z istensegek fogalmai — termeszetes e r o k h o z , jelensegekhez, h o z is f i i z 6 d n e k : a v i h a r , a k i g y o k , a f a k , a v a s
dolgok-
s t b . e r e j e h e z . A f^
егб
a foistene. A nigeriai J o r u b a n e p foistensege „ O l o d u m a r e " t e r e m t e t t e foldet, 6 a z o n b a n n e m befolyasolja a szemelvi sorsokat. O l o d u m a r e
a
negy
n a p alatt teremtette a vilagot s az otodik n a p a pihenes, fohaszkodas
s
az o r o m
napja.
„А
nćgvnapos
munkahet
legjobban
megfelel
a
trćpusi
5 3
eghajlat k o v e t e l m e n y e i n e k " . Beninben; csak negy n a p r a oszlott a het, a vilag negy tajarol nyerte elnevezeseit: E k e n — kelet, a pihenes n a p j a Orie —
nyugat
Aho —
del
O k v o — eszak, ezen a n a p o n az O b a tartja
5 4
fogadasait .
Egyes m a g i k u s szokasokrćl m a r szo v o l t (felnottavatas). A z ilyen
va-
razslatos r e n d e z v e n y e k e t biivos m o z d u l a t o k k a l , s z a v a l a t t a l , enekkel
stb.
k f s e r v e , a z o n b a n t o b b m a s a l k a l o m m a l is t a r t o t t a k : h a l a a d a s ,
szarazsag
stb. eseten. A M A G I A a kozossegnek szolgal, t e r m e s t biztosit, m i g a ј б v e n d o m o n d o — v a r a z s l o az egyent szolgalja, a rossz eroktol 6vja. E m l i tettiik m a r a m a g i a v a l k a p c s o l a t o s fetist. A F E T I S m a g i k u s erovel r u h a z o t t targy, figura. A magia m i a t t az europai szemlelet sokaig rasztalta az animista poganysagot
a n n a k ellenere, h o g y sok
fel-
elma-
tekintetben
p a r h u z a m o t v o n h a t u n k e s z e m l e l e t es a z e u r o p a i h i e d e l m e k , v a g y a z e g y istenhivo, civilizaltnak tekintett vallasok hasonlo szokasai к б г б и , pl.: a fesziilet e l o t t i t e r d e p l e s a b b a n a h i t b e n , h o g y a z I s t e n v a l o b a n a z e u c h a risztiaban rejlik, v a g y a z ujsziil6tt keresztelese a m i k o r a „ s z e n t v f z " a p o gany hiedelmekehez hasonlo funkciot пуег? A
,,vedoangyal" nem
k e z t e t a fetisre? A c s o d a t e v o s z e n t e k a z a n i m i z m u s h o z h a s o n l o a n tuli erovel v a n n a k f e l r u h a z v a a vallasos
emlef6ld6n-
kepzeletben.
Kolcsonhatdsok Erdekes, h o g y egyes s z e r z o k u t a l n a k a z a n i m i z m u s b a n fellelheto m a s v a l lasok ulemeire (vagy forditva). Igy A d e m o y e g a
5 5
az afrikai
polietizmus-
b a n j u d e a i e r e d e t u m i t o s z o k a t ismer fel: a v i l a g teremtese. O g 6 r 6 g — r o m a i eredetiinek tartja az istenek fizikai immanenciajat fizikai jelensegiikben). Suret C a n a l e lamon
es a k e r e s z t e n y s e g e n
5 6
(vagyis isteni
erejiiket
n e m tartja k i z a r t n a k , h o g y az isz-
k i v i i l a z s i d o v a l l a s is h a t o t t
a
kontinens
eszaki partjairol, ahol a k k o r a r a n y l a g nepes zsido telepiilesek leteztek az arab nepekkel egy
idoben.
K i kell h a n g s u l v o z n i , h o g y A f r i k a b a n a V I I I . s z a z a d t o l k e z d v e a z iszlam, a X V . szazadtol kezdve pedig a katolikus vallas kezdett teret hoditani a h a g y o m a n y o s afrikai vallasok karara. A z iszlam az europai hoditasok idejeben a z o n b a n m e g i n k a b b csak a v a r o s o k , a z u r a l k o d o elit v a l lasa volt. F a l u n , a t 6 m e g e k b e n n e m t u d o t t m e l y e b b g y o k e r e k e t ereszteni. A k e r e s z t e n y s e g is, v a r o s o k b o l k i i n d u l v a t e r j e s z k e d e t t . M i n d k e t (a k i i l o n b s e g e k e l l e n e r e ) a m a g a n e m e b e n es i d e j e b e n a m a g a s a b b k u l t u n , az irasbeliseg, a h a l a d a s h o r d o z o j a volt. M i n d k e t t o
befolyas anyagi
ugyanakkor
(а k a t o l i c i z m u s valoszfniileg modjan
fokozottabb
mertekben?),
a
maga
sajatos
a z i d e g e n h a t a s , e l e t m o d es i d e g e n h a t a l o m e l o f u t a r a ,
segedesz-
k o z e v o l t . A z afrikai t a r s a d a l o m erkolcsi erejet, rendjet a s t a k ala, m e g tortek az afrikai
ellenallast. E z a h a t a s u k n a g y o n erezheto az
vagy keresztenysegre attert afrikaiak
iszlamra
m a g a t a r t a s a b a n , a k i k a z lij
valla-
s u k b a a h a g y o m a n y o s h i t i i k es s z e m l e l e t i i k s o k e l e m e t v i t t e k
magukkal.
U g v m o n d „ m e n t e t t e k a t " . E z m a r egy kiilon tema, de jellemzo
Nkrumah
esete is, a k i p o l i t i k a i k a r r i e r j e k e z d e t i , felfele i v e l o s z a k a s z a b a n
1956-ban
irt politikai programjat
tartalmazo oneletrajzaban,
rarol szolva
tartotta
sziiletett,
fontosnak
sot
kihangsulyozni,
katolikus egyhazi iskolaban
eredeterol,
hogy
gyerekko-
katolikus
kezdett tanitani,
hazban
csaladjaban
a z o n b a n t o r v e n y k e n t t i s z t e l t e k es t a r t o t t a k a h a g y o m a n y o s a f r i k a i sokat!
(tobbnejiiseg
stb.) N k r u m a h
Az
animizmus
(!), n e v - v a l a s z t a s i
szokasok,
klanon
g y e r e k k o r a s z a z a d u n k elso e v t i z e d e b e
serkento
es fekezo
kiviili
esik!
szokanosiiles
57
hatdsai
M e g a l l a p i t h a t o , h o g y a z a f r i k a i h a g y o m a n y o k ćs v a l l a s f i l o z o f i a
aranylag
m a g a s f o k u h a r m o n i a r o l , ćs s z o r o s k a p c s o l a t r o l t a n u s k o d n a k a z e m b e r es a termeszetes kornyezete kozott. Masreszt a fokozatosan valtozo, helyenkent kiilonbozo tarsadalmi viszonyokhoz alkalmazkodva, azokat
apolva,
i i g y tvinik, h o g y e z a z e l e t s z e m l e l e t k i s m e r t e k b e n s e r k e n t e t t e a
termelo
егбк fejlodeset, i n k a b b a m e g teljesen ki n e m fejl6dott
oszalykiilonbseget
k i e g y e n l i t o s z e l l e m i h a t a s t g y a k o r o l t . S e r k e n t o s z e l l e m i ereje a z o n b a n e r k o l c s i , e t i k a i , k o z e g e s z s e g i i g y i , k ć z m u i p a r i es a m u v e s z e t t e r e n v i t a n
fe-
liili! I s m e r t t e n y p e l d a u l , h o g y a z a n i m i z m u s s o k v a l t o z a t a s z i g o r i i a n t i l t o t t a a verfert6zest, a r o k o n o k h a z a s o d a s a t . Idosebb f e r f i a k n a k tilos v o l t a f i a t a l a s s z o n y o k , l a n y o k e l c s a b i t a s a , i l y e n eset , , b o t r a n y t j e l e n t e t t " 5 8
Monica Wilson . Emlitettiik mar, hogy az afrikai
vallas forrasainal
hatasanal fogva meghaladja
az europai ertelemben vett vallas
Tulajdonkeppen
eletfelfogas
dexe. N o r m a i
az
afrikai
az afrikai
rendszerezett
A
es
fogalmat.
gyujtemenye,
ko-
t a r s a d a l m a k k o r i i l m e n y e i b 6 1 e r e d n e k es a
tar-
s a d a l m a t szolgalja szerteagazo iratlan torvenyeivel, г а п у о т ј а mindennapi
irja
pecsetjet
a
tevekenysegekre.
csaladi elet p o l i g a m i a j a
a matriarhatus
egyes f e n n m a r a d t
v i s e l t e . A z elso a s s z o n y v o l t a h a z t a j u r a . A k i r a l y els6 felesege
jellegeit fogadta
a huberesek, torzsfok h o d o l a t a t , az 6 beleegyezesevel keriiltek a tobbi aszs z o n y o k a h a z i t u z h e l y m e l l e , es 6 s z e r v e z t e a h a z t a j i m u n k a t a g y e r e k e k koriili g o n d o s k o d a s t stb. A z orokles sok h e l y u t t az a n y a i v o n a l h o z zodott.
fii-
Kezmuipar A k e p z m u i p a r es t e r m e k e i a k o z s z i i k s e g l e t i t a r g y a k k e s z f t e s e es h a s z n a l a t a is a z a n i m i z m u s j e g y e i t v i s e l i k . A h a s z n a l a t i t a r g y a k s e m , d e m e g a h a n g szerek sem k e p e z n e k kivetelt. A h o r d o a l a k u f a h a n c s b o l kesziilt, v a s k a rikaval
feszitett,
borrel
ellatott
kettos
,,beszelo-dob"
egyarant
szolgalt
v a l l a s i r e n d e z v e n y e k i d e j e n es h i r d e t e s i c e l o k r a . A z a g y a g k o r s o r a
huzott
o r g a n i k u s e r e d e t u , h a r t v a s ( m e m b r a n o s ) d o b o k es a f a b o l , b o r b o l , s o k s z o r b r o n z z a l d i s z i t e t t d u d a k , a „ m a l o " es a „ g o j e " a z e u r o p a i h e g e d u r e e m lćkezteto hangszer, vagy a ,,garaya" a vadasziinnepsegek
kedvelt
hiiros
hangszere, szinten vallasi „rekvizitum", de u g y a n a k k o r kezmuipari, miiv e s z i k i v i t e l e z e s u a l k o t a s is. A
kezmiiipar
miiveszi jellege m e g n y i l v a n u l t
ugyanugy
a
kosarfonok
f i n o m g a z d a g o n e k e s i t e t t m u n k a j a b a n is, a k a r c s a k a z a r a n y f e l d o l g o z o
ek-
szereszeknel,
bo-
hisz
e g y i k - m a s i k is f e j b o l , t e l j e s e n s z a b a d o n a l a k i t o t t
nyolult diszitoelemeket. A k o v a c s o k m u n k a j a , a k a r c s a k az a r a n y m i i v e s e k e , az istenseg v e d n o k sege a l a t t a l l t . A v a s e r c e t , m i n t a z a r a n y a t is s o k h e l y i i t t h o r d a l e k a n y a g bol b a n y a s z t a k . A z alluvialis eredetii a s v a n y t „ c a l a b a s h " l o p o t o k b e n m o s t a k ki, mielott messzel k e v e r v e o l v a s z t o t t a k , m a j d r u d a k a t keszftettek belole. A l o p o t o k k i i l o n b e n n a g y becsben allt, ertekes n o v e n y n e k
tartottak.
K e t t e v a g v a v a g y c s a k b e l s e j e t k i t i s z t i t o t t a k es m e g s z a r f t o t t a k .
Тарапуа-
gon kiviil kiilonfele k a n c s o , t a n y e r , e d e n y kesziilt belole. Kiviilrol a s v a n y i eredetii p o r o k k a l v o n t a k be, igy t a r t o s , v e d e t t e d e n y e k e t n v e r t e k ,
majd
d i s z i t o k a r c o k k a l e k e s i t e t t e k . ' T o k b o l k e s z i i l t m e g a z e v o es m e r o k a n a l , sot a s z ć p e n a l a k i t o t t u j j v e d o es a f e s t o m u v e s z ecsetje i s ! A g e l e n c s e r e k , f a z e k a s o k s z e p e n a l a k i t o t t es d i s z f t e t t t e r m e k e i k e t , e g e tett agyag (terrakotta)
szobrocskaikat
(nem ismertek a kerek alkalmazasat!)
fazekas k o r o n g nelkiil
keszitettek
Rendszerint
kiilonbozo
miutan
a
n a g y s a g u es a l a k u t o k o t k i v a j t a k es s i m a r a c s i s z o l t a k , a g y a g r e t e g g e l
von-
t a k b e . E z u t a n k e r i i l t sor a z e g e t e s r e . E z k e t f o k o z a t b a n t o r t e n t , e l o s z o r r e n d s z e r i n t a z a g y a g e d e n y b e l s e j e t e g e t t e k , a z u t a n a z egesz e d e n y t eros t u z b e t e t t e k . A v i z v a g y o l a j , b o r , t a r o l a s a r a h a s z n a l t
e d e n y e k t o l k e z d v e a z e g e s z e n a p r o f i g u r a k , c s e s z e k , i b r i k e k is
agyagbol
k e s z i i l t e k . T e r m e s z e t e s e n a f o z o e d e n y e k is. A v o r o s - f e k e t e e g e t e t t bol
kesziilt
szohak.
kozhasznalati
Erdekes, hogy
europai muveszeti tobb valfaja: vonalvezetes
az
targyakat
gazdagon
ornamentika,
stilusoknak
a
diszitettek,
figurak
es i r a n y z a t o k n a k
kozott
megfelelo
alakok
megvalasztasaban,
mind
a
agyag-
fćnyesre fellelheto
csiaz
kifejezesmod
a naturalizmus, expresszionizmus, a fantasztikus, m i n d az
ujra
legnagyobb
absztrakt
festesben,
raj-
z o k b a n . M a r e m l i t e t t i i k , a k o s a r f o n a s is f e j l e t t v o l t , n a g y f e d o v e l e l l a t o t t , fonott (fahancs, raffia
s t b . ) k o s a r a k a t es a p r o b b a k a t n a g y
valasztekban
keszitettek: negvszogletes, kerek, ovalis, gombolyu, haromszogu ismertek. Eredeti alakjukban hatok A
alakban
es e r e d e t i d i s z i t e s s e l m e g m o s t is m e g t a l a l -
Afrikaban. gyekenyszonyegeket,
takarokat
kiilonbozo
anyagbol
szottek
fontak e mesterseg kivalo miiveloi. A legkiilonbozobb hazi v a g y t o k b o r e n e k , belso reszeinek, s z o r m e i n e k cserzese, feldolgozasa ota ismert. Termeszetes
cserzo a n y a g o k
es f e s t e k e k
vagy
vadallaaz
oskor
segitsegevel
diszes t a r g y kesziilt. Stilusukon idovel az iszlam b e h a t o l a s a v a l ,
szamos eluralko-
d o t t a m a r o k k o i f o r m a es o r n a m e n t i k a . A m a r ismertetett, primitiv, foldbesziirt
p a l c i k a k segitsegevel
szoves labitćs szovoszeken jelentos k e z m u i p a r r a
fejlodott.
vegzett
Ismert volt
a
v i z s z i n t e s es a fiiggoleges s z o v o s z e k is. F e l t e h e t o , h o g y a l a b i t o s s z o v o s z e k a negerektol ered.
5 9
Heinrich Barth, nemet utazo a X I X . szazad derekan,
az eszak-nigeriai K a n o v a r o s b a n jart, m e l y a foldresz belsejeben
fekszik.
,,Velemenye szerint az ott viragzo gyapottszoves termekeit az atlanti ocean partjait61 kezdve a kongoi oserdok tulso hataraig arultak.
Becslese
szerint e n n e k a s z o v o i p a r n a k evi termelese 300 milli6 „ k u r d i " erteket tett k i . (a „ k u r d i " p e n z e g y s e g l e g i n k a b b k a g y l o h e j a l a k b a n v o l t
forgalomban)
. . . az olvaso b i z o n y a r a megerti, m i l y e n n a g y ćrtekrol v a n szo, h a
sza-
m i t a s b a v e s s z i i k e g y c s a l a d egesz e v i f o g v a s z t i s a f e d e z v e v a n 5 0 — 6 0 0 0 0 „ k u r d i " e r t e k e b o l ( 4 — 5 a k k o r i a n g o l f o n t n a k felel m e g ) "
Iparmuveszet
—
6 0
szobrdszat
Vegezetiil szolni kell az (elefantcsont
es) f a f a r a g a s r o l .
az afrikai
nem szarnyaltak
fametszoket
muveszetiikben
Valoszfntl,
hogy
meg tul.
Ezert
ugy tunik a negro-civilizaciok fafarago muveszetet n e m lehet melton
er-
tekelni. A fekete ember imadja a fat, amely az anyasag szimboluma, m e r t gyiimolcsot hoz, utodjai v a n n a k , tehat az osok kultuszaba illeszkedik.
A
muvesz, m i n t emlitettiik, m e l y e n tiszteli a n y a g a t , ezert nemcsak h o g y egy d a r a b b o l kesziti alkotasat, h a n e m tiszteli az alapszerkezetet — a s z o b r o k alakja a fatorzs formajat A figuralis k o m p o z i c i o
( h e n g e r a l a k b a n ) es v e r t i k a l i s t e n g e l y e t k o v e t i .
oszlop
alaku. A
leheto legmesszebbmenoen
sza-
m o n t a r t v a az alaki kovetelmenyeket a muveszi alkotas elsosorban az intenziv erzelmek megnyilvanulasa.
A forma-kreacio
masodrendu. A
szo-
b o r b a n a szellem szekel, n e m l a t h a t o , de erzekelheto. E z a fogalmi
rea-
lizmus — a l a k i a b s z t r a k c i o . A szellemek jelenletet jelkepezi a fej, a k o l d o k , a fejdfsz,
a haj, az ekszer kidomboritasa
szellemet kepviseli), melyek reszleteikben
( e z e k m a g i k u s ereje a j o
realisztikusan hatnak. A
tagok viszont n e m fontosak, alig kivehetoek. A muveszi alkotas ben vćve h a n g s u l y o z o t t a n stilizalt, absztrakcio.
veg-
egeszć-
V e s n o k o k , f a f a r a g o k m a r a p a s z t o r k o d o o k o r b a n is j e l e n t k e z t e k . A a n y a g a viszont n e m t u d ellenallni az ido vasfoganak, a tropikus lati ovezetben
1 0 0 — 2 0 0 ev a figurak vegso elethatara. H a b a r
eghaj-
bronzla-
p o k k a l , o r g a n i k u s es a s v a n y i e r e d e t u a n y a g o k k a l ( p a l m a o l a j , f e s t ć k i g y e k e z t e k t a r t o s f t a n i (es d i s z i t e n i ) , d e n e m t u d t a k l e n y e g e s e n
fa
stb.)
valtoztatni
a dolgok meneten. Ezert az osok tiszteletere, a h a l o t t a k vedelmere
ke-
s z i t e t t f i g u r a k a t , a m a g i a s z i i k s e g l e t e i r e a l k o t o t t m a s z k o k a t a r a n y l a g surfi i d o k o z o k b e n k e l l e t t f e l u j i t a n i . A f e l u j i t a s , t e h a t uj s z o b r o k , m a s z k o k k e szitese n e m l e h e t e t t k o z o n s e g e s m a s o l a s ( h a b a r e r r e u t a l a j e l l e m z o zervativizmus, m e r t az osok szelleme a hiedelem szerint a kialakult
f o r m a k b a n el), m i n d e n
m i i v e s z , m i n d e n uj n e m z e d e k
lijat, v a l t o z a s t h o z o t t . J a n s e n s z e r i n t
6 1
kon-
legkorabban valami
a m u v e s z a fenti keretek
kozott
m i n d i n k a b b t o r e k e d e t t , h o g y a z iij m u e g y s z e r u b b l e g y e n , c s a k a m i n t h a legfontosabb
reszeit alkossa
ujra,
es i g y
mind
elvontabb,
absztraktabb
lett. Valoszinii, ilyen m o d o n keriilt sor a f i g u r a k leegyszerusitesere. szont
Jansen
sem
kornyezetben,
tudja
elfogadhatoan
egy i d o s z a k b a n ,
megmagyarazni,
hogy
Vi-
egyazon
egy kozos celbol (vallasi relikvium)
ke-
sziilt a l k o t a s o k k o z o t t m i e r t v a n n a k n a g y k i i l o n b s e g e k . E z c s a k k i i l o n b o zo muveszfelfogasbol, szemleletb61 f a k a d h a t . V i l a g h i r u a „ B a l u b a " torzsbol eredo ereklye a terdelo asszony edennyel a kezeben, az extazis kifejezesevel a z a r c a n . F e l t e h e t o e n v a r a z s l a t i jelenetet o r o k i t m e g . A z
eddig
i s m e r t e t t e k a l a p j a n f e l t e t e l e z h e t n e n k , h o g y e z is e l v o n t , s t i l i z a l t a l a k , d e nem igy van. A figura finom, aprolekos kidolgozasu, arcan
elmelyiiltseg
6 2
vonalaival. G i n a Pischel ismert miiveben , a jelenseget azzal m a g y a r a z z a , hogy m i u t a n vilaghirnevre tettek szert, s esztetikai ertekiiket k i a l a k u l t e m u v e s z e t i s t i l u s szćles p a n o r a m a j a , n e v e z h e t j i i k
felismertek
expresszionis-
t a n a k , a p s z t r a k t n a k , tetszes szerinti ertelmezest a d v a , m e r t a „ F e k e t e m u veszet n y u g a t i ertelemben n e m o s z t h a t o c s o p o r t o k r a , i r a n y z a t o k r a ,
isko-
l a k r a " . — A z E u r o p a b a n jol ismert muveszi konvencionalizmusrol
lehet
szo t e h a t A f r i k a v a l k a p c s o l a t b a n . S z e m b e t u n o a m u v e s z es e g y e n e s , k o z v e t l e n v i s z o n y a lagahoz. Az —
afrikai
fenntartassal
k e p z o m i i v e s z e t szeles s k a l a j a n a k
mondva,
„stilusok",
n y i t j a t e r b e n ćs i d 6 b e n v a l t o z a t o s s a g a t ,
A tdrsadalmi Az afrikai
fejlodes
iranyzatok"
eletrehivasaval
bizo-
fejlodokepesseget.
civilizaciok t a r s a d a l m i , allami, kulturalis fejlodeserol A
vi-
kibontakozasaval
...
az europai h o d i t o k , k u l t u r a k mondhatjuk:
alkotoszabadsaga
a termeszethez, a z emberek szellemi
tarsadalmi
betorese elotti idoszakban
a
szolva,
kovetkezoket
v i s z o n y o k , a z a n y a g i t e r m e l e s es a
szellemi
elet f e j l 6 d e s ć b e n j e l e n t o s , felfele f v e l 6 e r e d m e n y e k e t , s a j a t o s f o r m a k a t
er-
t e k el. ( I g y v a l a s z o l h a t n a n k m e g t o m o r e n a I I I . r e s z e l e j e n f e l t e t t
ker-
dest.) A t o v a b b i fejlodesre n y i l t lehetosegek v o l t a k . E z z e l szemben
,,iigy
tunik, hogy az afrikai civilizaciokat elfojtottak, b e n — F . G y . ) teljes k i b o n t a k o z a s u k
leallitottak
(fejlodesiik-
6 3
elott" .
A m i k o r n y u g a t o n a mliszaki fejlodes az a r a n y l a g lassan d o c o g o szekererol a szaguldo v o n a t r a kesziilt atszallni, A f r i k a b a n
a fejlodes
szekere
katyiiba r e k e d t . . . M i e r t es h o g y a n t o r p a n t m e g A f r i k a vetkezo tavolsag
szazadok
folyaman
f e j l o d e s e , m i e r t m a r a d t le a к б -
olyan nagy mertekben, miert novekedett
a nyugati civilizaciok
rohamos
fejlodese
es A f r i k a
a
lemaradasa
k o z o t t ? A z elso e u r o p a i h a j o s o k a X V . s z a z a d b a n e r t e k A f r i k a
partjaira.
T e l j e s 4 0 0 ć v t e l t el, m i g a z e u r o p a i h o d i t o k n a k s i k e r i i l t a X I X .
szazad
vegen b e h a t o l n i A f r i k a belsejćbe! E k k o r o t t m a r s t a g n a c i o , visszaeses v o l t eszlelheto. A g y a r m a t o s i t o h a t a l m a k u g y s z o l v a n csak a szeteso, regi b i r o d a l m a k es v a r o s a l l a m o k m a r a d v a n y a i t t a l a l t a k . E z e k a к б г п у е г б torzsekkel, nepekkel
szinte
semmilyen kapcsolatot
nem
tartottak
M i t o r t e n t i d o k o z b e n ? H o g y a n esett ki A f r i k a fejl6desebol 3 — 4 to jelentosegu evszazad? K i tepte ki tortenelem k o n y v e n e k jait? Bizonyos, hogy az afrikai
nomad fenn.
sorsdon-
ertekes
lap-
feudalis a l l a m o k labilis szervezetek
vol-
t a k , m i n t a z e u r o p a i h u b e r i a l l a m o k is. A k o r n y e z o t e r i i l e t e n l e z a j l o n e p v a n d o r l a s o k , v a l a m i n t a p a s z t o r k o d o t o r z s e k es a v a r o s o k e l e t e b e n jelenlevo torzsi m a r a d v a n y o k , zetet. Ezek
a belso o k o k
szokasok gyengitettek
azonban
az allamok
egyediil n e m k e p e z h e t t e k
p u s z t a n ezekre n e m vezetheto vissza a tarsadalmi
fejl6des
meg
szerve-
akadalyt, lemaradasa.
Hisz eppen ilyen torzsi, n o m a d koriilmenyek kozott A L A K U L T A K s z a z a d o k k a l e l o b b a n a g y a f r i k a i a l l a m s z e r v e z e t e k is. N e m e l y i k
KI,
koziiliik
tobbszazadnyi viragzast ert meg. A k i i l s o b e a v a t k o z a s es a n n a k b e l s o k o v e t k e z m e n y e i z u d i t o t t a k kara a legnagyobb tortenelmi tragediat! A rabszolgakereskedelemrol
Afrivan
szo, ez v o l t a z a vegzetes seb, a m e l y A f r i k a t erte, s a m i b o l n e h e z e n , csak napjainkban
A
tdrsadalmi
Afrikaban,
kezd labra
fejlodes
allni.
kezdetei:
a
rabszolgasag
a k a r c s a k f o l d i i n k m a s r č s z e i n , a z e u r o p a i a k b e t o r e s e e l o t t is
volt rabszolgasag. A hagyomanyos afrikai rabszolgasagot alapjaiban m e g k i i l o n b o z t e t n u n k az e u r o p a i a k altal bevezetett
kell
rabszolgakereskedelem-
tol. E ket jelensegnek lćnyege, modszerei, eredete, tarsadalmi
rendeltetese,
k o v e t k e z m e n y e i es m e r e t e i n e m h a s o n l i t h a t o k o s s z e ! B e s z e l n i i n k k e l l m e g is r o l a , m e r t s o k a i g t a r t o t t a m a g a t a z a h i e d e l e m , h o g y A f r i k a b a n a r a b szolgasagot nem
az
europaiak
honositottak
meg. E
velemeny szerint
a
rabszolgakereskedelem
az e u r o p a i a k erkezese elott A f r i k a b o l
az arab vi-
l a g felć i r a n v u l t , a z u t a n p e d i g c s a k , , i r a n y a t v a l t o z t a t t a " ! A z o n k i v i i l , s o k a i g m e g a r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m b e t i l t a s a u t a n s e m i s m e r t e k el m i n d i g milyen nagy mertekben befolyasolta — gatolta
fejlodeset.
A hagyomanyos afrikai rabszolgasag n v o m a i az okorig vezethetok viszs z a . A h a d i f o g l y o k v o l t a k a z elso r a b s z o l g a k . E g y e s a f r i k a i t o r z s e k a z o n b a n , s o h a se n e m i s m e r t e k a r a b s z o l g a s a g o t . A F a n g ( G a b o n ) nem letezett szo, a m e l y a rabszolga f o g a l m a t
fedi.
nyelvben
6 4
Afrikaban a X V I . szazadig n e m v o l t a k ismeretesek a „klasszikus" r a b szolgasag formai, a m e l y e k a foldkozi tengermelleki antik,
gorog—romai
viszonyokra jellemzok. (A rabszolgasag europai ertelmezese a romai jogbol ered. E z gatolta az afrikai
eredetu „ r a b s z o l g a s a g " szocialis jellegze-
tessegeinek megerteset). A r a b s z o l g a s a g afrikai p a t r i a r c h a l i s v a l t o z a t a , hadifogolybol
v a g y kesobb az eladosodassal valt rabszolgat — a
tagjakent kezelte. A szabad emberek n e m eltek a rabszolgak hanem azokkal E G Y U T T егб
kiegeszit^je
6 5
volt .
munkajabol,
dolgoztak, a rabszolga csak a csaladi
A rabszolga munkajaval
torleszthette
munkaadossagat
vagy a n n a k erteket, tehat ujra elnverhette szabadsagat. N^siilhetett b a d o n sziiletett h a j a d o n n a l , illetve ferjhez
a
csalad
sza-
mehetett szabad ferfihoz.
Az
ilyen v i s z o n y b o l sziiletett g y e r e k e k n e m o r o k o l t e k a rabszolgasagot.
El-
m o n d h a t j u k , h o g y a rabszolgasag n e m egy R E P R O D U K A L H A T Č )
OSZ-
T A L Y H E L Y Z E T , a m a s o d i k g e n e r a c i o a k o z o s s e g teljes j o g u t a g j a
lett.
A r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m a z a r a b k o z v e t i t o k a l t a l — foleg h a r e m e i k feltoltesere — r i t k a s a g s z a m b a m e n t . Kivćtelesen a S z a h a r a h a t a r v i d e k e n s z a r a z s a g o k o z t a e h s e g e s e t e b e n f o r d u l t е1б. A z a r a b o r s z a g o k
a
iranyaban
a r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m f o l e g a ( a r a b ) h o d i t o h a d j a r a t o k s o r a n t e r j e d t el. K o r l a t o z o t t volt a rabszolgak adas-vetelenek lehet^sege. K o z p o n t j a i nagyobb varosok. Azonkiviil a vandor-pasztor jutottak
rabszolga
zsakmanyhoz
esetleg a k o v e t k e z 6 v a r o s b a n b o c s a t o t t a k Az
afrikai
rabszolgak
torzsek hoditasaik
es e z e k e t t o v a b b i
nem voltak
a
soran
vandorlasaik
soran,
aruba.
teljesen j o g f o s z t o t t a k .
raikbol verbuvaltak a varosok uralkodoi a katonasagot
Sokszor
(s e k k o r
so-
vissza-
nyertek szabadsagukat)! A rabszolgak ezenkiviil torvenyszeruen, bizonyos jogokkal rendelkeztek, gazdaik pedig kotelezettsegeket vallaltak
irantuk.
„ B o r n u a l l a m b a n , a k i r a l y o k r a b s z o l g a k a t b i z t a k m e g a kiilso
tartoma-
пуок igazgatasi
6 6
feladataival" . A hagyomanyos
afrikai
rabszolga
Kingsley szerint: „ . . . nosiilhetett tetszese szerint, sajat t u l a j d o n n a l delkezhetett, jogosult v o l t eskiitetelre, . . . A z A s h a n t i n e p tiz koziil kilenc b i z o n y o s a n a g a z d a c s a l a d t a g j a v a v a . l t . . . "
e 7
Магу ren-
rabszolgaja
А
rabszolgakereskedelem
А tragćdia, а valodi rabszolgasag csak az europaiak jovetelevel kovetkezett be. Leo Africanus m a r emlitett jelentese rendkiviil felcsigazta erdeklodeset a titokzatos fekete foldresz irant. Leo ajanlotta
a
Europa papanak
es a z e u r o p a i u r a l k o d o k n a k , h o g y l e p j e n e k k o z v e t l e n e r i n t k e z e s b e a z a r a b k o z v e t i t o k kikeriilesevel a fekete orszagokkal, ahol a r a n y p o r h o z ,
elefant-
c s o n t h o z , m a l a g u e t t a b o r s h o z , p a l m a o l a j h o z ćs m a s e r t e k e s a r u h o z j u t h a t nak. A z erdeklodest fokozta meg az indiai — csak Afrika
koriilhajozasaval,
Afrikara
n y u g a t i h a j o u t , ez
pedig
valo tamaszkodassal volt
lehet-
seges. A X V . s z a z a d b a n e t e n g e r i u t f e l t a r a s a r a t o r e k e d v e v e t e t t e k
hor-
g o n y t a z elso e u r o p a i h a j o s o k A f r i k a n y u g a t i p a r t j a i n . M i n d e n u j a b b u t a z a s , f o k o z t a a z ć r d e k l o d e s t . A z a n g o l o k elso s i k e r e s a f r i k a i
hajoutazasa
utan, 1555-ben a T h e m z e folyo torkolatanal a kikotoben 400 font es
250
elefantcsont
,,Nyugat
keriilt
I n d i a i " szigetek
a
rakpartra!
(helytelen
Ezt
megelozoen
az
elnevezes, hiszen t u l a j d o n k e p p e n
Karibbi tengert hatarolo szigetekrol v a n
s z o ) , B r a z i l i a , uj
lentkezett.
mezogaz-
es a z a s v a n y i k i n c s e i f e l t a r a s a b a n n a g y m u n k a e r o h i a n y
Amerika
gyeren
lakott
a
lehetosegeket
k i n a l t az e u r o p a i — s p a n y o l b e t o l a k o d o k n a k . A z o t t a n i telepes dalkodasban
агапу
amerikai
nepessege, a tropusi m u n k a h o z
jenem
s z o k o t t es g y o r s g a z d a g o d a s r a v a g y o e u r o p a i a k A f r i k a b a n t a l a l t a k m e g a fellendiilćshez vezeto k i u t a t . A z afrikai rabszolgakereskedelem gyorsan fejlodott. H a m a r o s a n
rendkiviil
ez l e t t a z e u r o p a i ć r d e k l o d e s s z i n t e
r o l a g o s celja A f r i k a b a n . M i l y e n t r a g i k u s t o r t e n e l e m : A m e r i k a ćs leigaza.sa.ban, k i z s a k m a n y o l a s a b a n a r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m
kizaAfrika
vezetoszerepet
n y e r t . E g y c s a p a s s a l k ć t c ć l t e r t el a z e u r o p a i k o l o n i a l i z m u s . A k a p i t a l i z m u s e l o e s t e j e n es k e z d e t i f e l t e t e l e i m e l l e t t j e l e n t k e z o m u n k a e r o - es n y e r s a n y a g s z i i k s e g l e t e k b i z t o s i t a s a b a n a z a f r i k a i m u n k a e r o - es a k e t n y e r s a n y a g f o r r a s a i r a n a g y sziikseg v o k . busz Kristof
elso a m e r i k a i
utazasatol
Amerika
A l i g t e l t el k i l e n c e v , K o l u m -
es a s p a n y o l
uralkodohaz
maris
rendelettel torvenyesitette az amerikai spanyol g y a r m a t o k „rabszolga importjat". Megindult
az evszazados
embervadaszat. Valo mereteirol
sok 6 8
szol u g y a n , reszleteket ismeriink m e g c s u p a n , s ezek a l a p j a n ,
forras
hozzave-
t61e g e s e n f e l m e r h e t o a X V I — X I X . s z a z a d s o r a n A f r i k a b ć l e l h u r c o l t r a b szolgak
szama.
A k e t A m e r i k a b a es a K a r i b i s z i g e t e k fele s z a l l i t o t t r a b s z o l g a k
szama
m a r a X V I . s z a z a d b a n 9 0 0 000 fot tesz ki. A k o v e t k e z o szaz ć v b e n
a
rendeltetesi helyiikre erkezett r a b s z o l g a k s z a m a elćri a h a r o m m i l l i o t !
A
X V I I I . s z a z a d b a n , a r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m t e t o f o k a r a ćr, h e t m i l l i o
rab-
szolga erkezik az a m e r i k a i iiltetvenyekre, b a n y a k b a , m a j d 70 000 ćvente, a m i a z a k k o r i h a j o k n a g y s a g a t , sebesseget t e k i n t v e m a g a b a n is n a g y t e l -
jesitmenv. N e m csoda, hiszen a szazad utolso negyedeben egy
rabszolga
„beszerzesi koltsegei" A f r i k a foldjen, atlagosan h a r o m angol font, a b r a ziliai s m a s iiltetvenyesek
viszont
atlag
100
angol
fontot
fizettek
egy
6 9
munkakepes rabszolgaert . A X I X . szazadban, amikor az europai hatalm a k jo resze m a r b e t i l t o t t a a r a b s z o l g a k e r e s k e d e l m e t
— a szazad
dere-
kaig, m e g m i n d i g illegalis v a g y fel-legalis u t o n , az a n g o l - A f r i k a p a r t m e n t i hajozarlatot kikeriilve, ujabb negy-6t millio rabszolga keriilt az
amerikai
f o l d r e s z r e es a к б г п у е г б s z i g e t e k r e ( H a i t i , K u b a , P o r t o r i c o s t b . ) . E z o s z szesen 1 5 — 2 0 m i l l i o r a b s z o l g a t t e s z k i ! A kiszallitott
r a b s z o l g a k s z a m a a z o n b a n кбге1гб1 s e m e g y e z i k m e g
rabszolgakereskedelem
aldozatainak
szamaval.
kereskedelem o k o z t a h a r c o k , osszetiizesek
—
Az
embervadaszat
valodi haboriikat
es
a a
ideztek
elo A f r i k a b a n . A r a b s z o l g a k g y 6 t r e l m e s m e n e t e l e s e e l f o g a t a s u k h e l y e t o l a kikot6ig, ottani taborozasuk
a hajok
piacon g a z d a t csereltek, m a j d zeten:
etel-,
erkezeseig
— miutan a
partmenti
a tengeri hajoiit kinjai a tulzsufolt
ital-, neha meg elegend^ leveg^ h i a n y a b a n
megk^vetelte aldozatait, minden
Amerikaba
is,
fedel-
mind-mind
erkezett rabszolga
legalabb
m e g ot e m b e r e l e t e t k 6 v e t e l t e ( W . E . B . d u B o i s s z a m i t a s a i , i d e z i S u r e t 7 0
Canale ). A rabszolgakereskedelem kizarolagosan az europaiak t^rtenelmi gonosztette, A f r i k a
szereny
szamitasok
szerint legalabb
60—100
millio
v e s z i t e t t ! M a s e r t e k e l e s e k v i s z o n t a h a r o m es fel e v s z a z a d n y i k e r e s k e d e l e m a l d o z a t a i n a k s z a m a t teljes 1 5 0 m i l l i o iore Afrika „fekete
veradoja halal"
tehat
aldozatainak
meghaladta szamat.
(A
a
кбгеркоЉап XIV.
lelket
rabszolga-
becsiilik!
71
Europaban
szazadban
dulo
Europaban
a
pestis 2 5 m i l l i o e m b e r e l e t e t v e t t e e l ) . B e c s l e s e k s z e r i n t k o n t i n e n s i i n k
ak-
k o r i l a k o s s a g a n a k e g y h a r m a d a t p u s z t i t o t t a el a j a r v a n y . A z a f r i k a i
rab-
szolgavadaszat: a „feher h a l a l " —
feltehetoen Afrika
akkori
lakossagat
megk6zelit61eg felere c s 6 k k e n t e t t e ! Egyediil A n g o l a , a n y u g a t i p a r t gazdagabb rabszolga forrasa harommillio rabszolgat adott, mig b a n A n g o l a l a k o s a i n a k s z a m a h o z z a v e t o l e g e s e n a l i g e r i el a
leg-
1929/30-
harommilli-
72
ot! . A rabszolgasag sulyos k 6 v e t k e z m e n y e i t A f r i k a m e g m a sem heverte ki teljesen. A X V I I . s z a z a d b a n A f r i k a b a n otode — m a n a p s a g az afrikai
elt a v i l a g l a k o s s a g a n a k
lakossag az emberiseg egy
egy
tizenharmadat
7 3
kepezi . A mai magas szaporulat
ellenere A f r i k a
lakossaga
1930-ban
cca
164
millio, a h a t v a n a s evekben csak 300 millio lelek; (10 lakos jut negvzetk i l o m e t e r e n k e n t ! ) A N i l u s t o r k o l a t a es v 6 l g y e s u r u n l a k o t t t e r i i l e t e i t l e s z a m i t v a A f r i k a jo resze a leggyerebben l a k o t t f6ldreszek k o z e
tartozik.
A m a r emlftett A n g o l a b a n peldaul az a r a n v l a g k e d v e z 6 termeszeti a d o t t s a g o k e l l e n e r e m a is c s a k c c a 5 m i l l i o s l a k o s a v a n . 5 l a k o s j u t kilometer enkent!
negyzet-
Afrika vesztesegenek tragikus genocid kovetkezmenvei ezzel azonban meg kozelrol sem meriilnek ki. Termeszetes, hogy a rabszolgakereskedoket a lakossag legszebb resze erdekelte, a legjobb alaku, munkabiro fiatal ferfiak es пбк estek aldozatul. Az egesz lakossag legvitalisabb, legerosebb, legegeszsegesebb resze lett az europaiak hajtovadaszatanak zsakmanya. Eleinte a rabszolgakereskedelem sziiksegleteit, kalozkodas, embervadaszat, leprecsalas stb. utjan fedeztćk. Kesobb pedig a partmenti torzseket lekenyerezessel vonzo europai aruval, fegyverrel, 1брогга1, alkohollal stb. vettek meg — a tortenelem szornyu tragikus jateka folytan egymasra uszitottak a torzseket, nepeket, allamokat. Az afrikai nepek egymas kozotti harca volt az ember-aru kiapadhatatlan forrasa! A Niger folyo deltajanal az Elefantcsont-part videken de masutt is a kis halaszfalucskakbol alakultak ki a rabszolgakereskedelem piacai, ahol az europaiak atvettek a kontinens belso teriileteit is atszov6 halozattol a rabszolgakat. A szomoru sorsra ftelt Afrika fgy aztan sajat romlasat segitette elo. Minden produktiv foglalkozas vonzoereje messze lemaradt a rabszolgavadaszat es uzćrkedes kfnalta lehet^segekkel szemben. Habar az europaiak formalis hatalma csak a szuk partmenti ovezetre korlatozodott, az altaluk szervezett es iranyitott rabszolgakereskedelem, embervadaszat rombolo hatasa erezhet^ volt a kontinens minden reszen. A rabszolgakereskedelem a lakossag szambeli vesztesegenel sokkal sulyosabb kovetkezmenyekkel jart a tarsadalmi es kulturalis fejl^des szempontjabol. Alapjaiban tamadtak, alaastak, erjesztettek, bomlasztottak a hagyomanyos fejlodes minden eredmenyet, vivmanyat. Az erkolcsi, etikai felfogasukat fert^ztek meg. Ehhez parosult meg a keresztenyi megnyugvasra, alazatra oktato hitteritok munkaja (s ezzel szemben eltorpiilt az irastudast es muszaki felvilagosodast terjeszto tenykedesuk). A rabszolgakereskedelem okozta mely seb Afrika egesz testet erintette a tarsadalmi szervezeteben, tulzas nelkiil allithato, valodi kaoszt, zurzavart idezett е1б. Egymas ellen uszitott — kornyezetiikb61 kiszakitott nepek, lancreakcio hatasaban — felkesziiletleniil es er^szakosan egy idegen, ismeretlen eletformaval talalkoztak, ismeretlen ertekek vilagaba kenyszeriiltek. Valo csoda, hagyomanyos vitalitasuknak koszonheto, hogy ilyen koriilmenyek kozott civilizaciojuk nem tfint el nyomtalanul! Az igy legyengiilt, belso erejeben, termelesi es tarsadalmi viszonyaiban, szemleleteben megbolygatott es iranytvesztett Afrika; termeszetesen az europai betolakodoknak aranylag konnyii predaja lett. Ezert a I I . resz elejen feltćteles allitasunk, kiindulopontunk is vitathato. Hiszen a muszaki felkesziiltsegeben osszehasonlithatatlanul er6sebb ellenfellel szemben nem igen tudtak ellenallni, megis, a politikai es katonai leigazas, illetve Afrika „feltarasa" es vegleges meghodftasa, az elso portugal hajosok partraszallasatol szamitva nagyon lassan folyt. Majd, otszaz ev multin, a
X I X . szazad derekan az europaiak u r a l m a atlagosan csak a 4 0 — 5 0
km
szeles p a r t m e n t i o v e z e t r e t e r j e d t k i . ( l a s d a t e r k e p e t ! ) . A t o r o k a l t a l m e g hodftott
a r a b teriilet pl. E s z a k - A f r i k a b a n
abban
az idoben sokszor
g y o b b v o l t , m i n t a z osszes e u r o p a i h a t a l m a k t o l m e g s z a l l t a f r i k a i
Az
na-
terulet!
ellendllds
N e m o h a j t u n k a g y a r m a t o s f t a s es A f r i k a f o l d r a j z i m e g h o d i t a s a n a k netebe bonyolodni. Т е п у a z o n b a n , hogy Afrika
torte-
k a t o n a i es g y a r m a t i g a z -
gatasi bekebelezese csak a n a g y h a t a l m a k berlini konferenciaja
(1884. X I .
5-etol, 1 8 8 5 . I I . 26-aig) u t a n v a l t tenyleges i m p e r i a l i s t a h o d i t a s s a .
Sza-
zadunk hajnalan
gya-
(1900—1901), Afrika gvarmati feldarabolasa m a r
k o r l a t i l a g be v o l t fejezve. E z sem sikeriilt a z o n b a n az afrikai ellenallasa
Az
kozossegek
nelkiil.
Ashanti
birodalom
A X V I I . szazad vegen a m a i G h a n a teriileten jelentos a l l a m a l a k u l a t
jott
Ićtre, a z A s h a n t i b i r o d a l o m . H u b e r i s z e r v e z e t e felolelte m e g a m a i T o g o es E l e f a n t c s o n t p a r t
a l l a m o k teriiletenek j a v a reszet. Jol m u k o d o ,
szfnvonahi allami apparatus biztositotta a k o z p o n t i h a t a l o m Az ashantik
fo
g a z d a s a g i k i n c s e es h a t a l m u k
magas
mukodeset.
alapja az агапу volt.
r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m b e n is a k t i v a n r e s z t v e t t e k . A p a r t v i d e k t o l
A
keskeny
5 0 — 7 0 k m szeles o v e z e t v a l a s z t o t t a el a z A s h a n t i b i r o d a l m a t . A
part-
melleken a fente nep volt honos. A tengerpart termeszetesen az ashantiknak
nagyon
jelentos
volt
zavartalan
iizleti
osszekotteteseik
vegett
a r a n v - es r a b s z o l g a k i v i t e l , 1 6 f e g y v e r , m u n i c i o s e g y e b i p a r i a r u k z a t a l a stb.) E b b o l
kifolyolag
az angolokkal
szovetsegre lepo
(az
beho-
fantekkal
szamos osszetuzesre keriilt sor. E r d e k e s , h o g y u g y a n a k k o r a z A s h a n t i b i r o d a l o m a p a r t m e l l e k i h o l l a n d e r o d o k k a t o n a i es k e r e s k e d e l m i k e p v i s e l o i vel szinte szovetseges, joszomszedi v i s z o n y t a p o l t . A z a n g o l o k
termesze-
tesen a f a n t e n e p e t k i i l d t e k a z elso h a r c v o n a l b a a z a s h a n t i k e l l e n . T u l a j donkeppen az Ashanti birodalom az angol—holland gyarmati targyava szazad
valt. Kisebb nagyobb
harcokban
t e l t el. U t o b b
megszakitasokkal mar
kozvetleniil
vetelkedes
s z i n t e a z egesz az
angolok
XIX.
szalltak
harcba a кбгпуегб t6rzsek soraibol verbuvalt zsoldosokkal. A harcok valtozo szerencsevel j a r t a k . A z angolok az a s h a n t i a k „agresszfv
expanzioniz-
7 4
musara" panaszkodnak . Sokaig kenytelenek voltak a harcokat kito r6videbb bekeidoben az ashantiknak a partmenti erod6k taert bert
megszahasznala-
fizetni.
V e g u l is s i k e r u l t a z 1 8 6 9 / 1 8 7 3 . es 1 9 0 1 / 1 9 0 2 . e v e k b e n l e z a j l o t t
hadja-
r a t o k soran elfoglalni K u m a s z i t , az A s h a n t i b i r o d a l o m fovarosat. A z
an-
g o l o k k o v e t e l t e k a k i r a l y l e m o n d a s a t , a z a n g o l f e n n h a t o s a g e l i s m e r e s e t es 5 0 0 0 0 u n c i a (cca 2 0 0 0 0 0 a k k o r i a n g o l f o n t erteke) a r a n v b a n hadisarcot. A kiralyt, K w a k u D u a
II. Prempeht
fizetendo
fizeteskeptelensege
gett, h a b a r tisztsegerol l e m o n d o t t , s z a m u z t e k . B a d e n P o w e l l
ve-
parancsnok-
s a g a a l a t t h a r c o l o a n g o l es f e k e t e s z o v e t s e g e s s e r e g e k a z o n b a n a
kiraly
szamuzetese u t a n fellangolt felkelest, csak 1 9 0 0 a p r i l i s a b a n t o r t e k le. G e r i l l a h a r c o t is f o l y t a t t a k a s h a n t i k e z e r t K u m a s z i u j a b b
visszahodftasakor,
B a d e n P o w e l l 75 millimeteres a g y u k a t volt kenytelen h a d b a v e t n i a gyeren felszerelt
es c s u p a n o s d i , g y u t a c s o s p u s k a k k a l
fegyverzett
felkelok
ellen.
A „Fekete
Napoleon",
A
gyarmati hoditasok
francia
Dahomey
es mdsok sem m e n t e k
ellendlldsa коппуеп. Csak
hosszantarto
elkeseredett h a r c o k soran sikeriilt legyozni a „ Z u l u N a p o l e o n "
Szamory
T o u r e szabadsagharcat. S z a m o r y 1 8 7 0 — 7 5 a Szikass b i r o d a l m a t
alakitot-
t a m e g es n e g y e d s z a z a d n y i e l k e s e r e d e t t h a r c u t a n a m a i M a l i , F e l s o V o l t a o r s z a g o k t e r i i l e t e n h e l y e z k e d e t t el, n a g v s a g a v a l t o z o
volt.
A X V I I . s z a z a d elejen a l a k u l t a D a h o m e y b i r o d a l o m is. A f r a n c i a
tu-
zerseggel felfegyverzett g y a r m a t i seregek 1892 n o v e m b e r e b e n foglaltak A b o m e y - t az orszag fovarosat. Behanzin kiraly 1894 j a n u a r j a b a n
len feladni a harcot. Szamiizetesben az algeriai B l i d a b a n hal m e g
1906-
ban. E k k o r m a r orszagat, m i u t a n onallosagat elveszitette, g y a r m a t i igazgatasi
e g y s e g e k r e b o n t v a es a
baburalkodok, vazallusok
franciak
altal
iranyitott,
igazgatjak. felkelesei-
d e u g y t u n i k , h o g y i g y is m e g a l l a p i t h a t j u k ,
v a l o t l a n es r o s s z i n d u l a t u
koz-
tamogatott
Sorolhatnank meg az afrikai b i r o d a l m a k ellenallasainak — nek szamos peldajat,
el
kenyte-
az az allitas, mely szerint az afrikaiak
hogy (torte-
n e l m i t u d a t a a l a c s o n y " , v a g y p e d i g n e m is „ t e t t e k k i s e r l e t e t " o n a l l o s a g u k megorzesere. A szazadfordulo dott
a
e v e i b e n A f r i k a m a s t e r i i l e t e i n is n a g y j a b a n
gyarmatosftas.
Az
idonkent jelentkezo
felkelesek
(pl:
befejezoNamibia
1 9 0 5 — 6 . , 1 9 1 7 — 2 2 . stb., K o n g o , A n g o l a 1 9 2 8 — 3 0 . , stb. stb.) d e k o m o lyabban nem veszelyeztettek
az europai kolonializmus pozicioit.
Afrika
t e r k e p e n j e l e n t o s e b b v a l t o z a s o k a t c s a k a z elso v i l a g h a b o r v i t k o v e t o e n g y a r m a t v i l a g , a g y o z t e s s z o v e t s e g e s e k k o z o t t i lij f e l o s z t a s a l g y v o l t ez a z e l k o v e t k e z o
fel e v s z a z a d
a
hozott.
soran, m i g csak a
vilaghaborii utan — nem jelentkeztek s izmosodtak a modern
masodik nepfelsza-
b a d i t o m o z g a l m a k , m a j d a z o k egymasutani sikere szinte a kolonializmus teljes f e l s z a m o l a s a h o z v e z e t . M e g a l a k u l n a k a z lij a f r i k a i o r s z a g o k . . .
Hidnyossdgok
—
vivmdnjok
Csokony6sen sokaig tartotta m a g a t a nyugati civilizaciok
koztudataban
az a m e g g y o z o d e s , h o g y a feher emberek civilizacioja, m e g h a
eroszak
a r a n is, (az egyetlen lehetseges m o d s z e r ) A f r i k a k u l t u r a j a t fejlesztette, t o v a b b v i t t e , es b e v o n t a a t o r t e n e l e m f e j l o d e s e b e . A z e l f o g u l t , l e n e z o szista f e l f o g a s magukat
—
alaptalansagat — cafoljak
nyei. U g y a n a k k o r
Afrika
habar maradva.nyai meg itt-ott
tarsadalmainak
es c i v i l i z a c i o i n a k
f e n n a l l a z a v e s z e l y is, h o g y t u l b e c s u l j u k
rasztartjak
eredme-
Afrika
ci-
v i l i z a c i o i n a k es k u l t u r a j a n a k v i v m a n y a i t . N e m h u n y h a t u n k s z e m e t a h i a n y o s s a g o k es g y e n g e s e g e k f e l e t t
A hagyomdnyos
anyagi
termeles
sem.
fogyatekossdgai
Az anyagi termelesrol, a termeloerok viszonylagos lemaradasarol m a r volt szo. V i t a t h a t o , h o g y
a lemaradas milyen merteku.
Suret C a n a l e
tartja, h o g y a g y a r m a t i i d o k elotti A f r i k a m i i s z a k i fejlettsegi
7 5
ugy
szinvonala
messze m a g a m o g 6 t t h a g y t a a K o l u m b u s z elotti A m e r i k a t v a g y az 6 e g y i p tomi civilizaciok termelesenek fejlodeset! D e jelen v a n n a k ezzel ellentetes velemenyek
7 6
is. A z a l t a l a n o s f t a s f e n y e g e t o v e s z e l y e t e l k e r i i l v e a z e r t e k e -
lesben f o n t o s a b b n a k
tartjuk nagyjabol
felvazolni, miben rejlettek az
rikai h a g y o m a n y o s civilizaciok hianyossagai. A z a n y a g i termeles, a meloerok fejlodeskepes jellege ellenere s z e m b e o t l o , h o g y A f r i k a
after-
multjaban
nem ismertek a K E R E K a l k a l m a z a s a n a k lehetoseget! A tuz u t a n , a kerek valoszinuleg az emberiseg legalapvetobb eletmodosito forradalmi rese. (A: k e r e k a l k a l m a z a s a v i s z o n t m a s u t t is s o k a i g k e s e t t . p a b a c;>ak a X I I — X I I I .
s z a z a d b a n j u t o t t el). Т е п у
felisme-
Eszak-Euro-
azonban, hogy
az
ontozes, teherforgalom, az egyszeru k e z m u i p a r i termeles (fazekas korong!) h i a n y o l t a k , fekeztek A f r i k a t e c h n i k a i fejlodžset. A k e r e k a z e u r o p a i a k k a l ćrkezett
Afrikaba.
A z afrikaiak azonkiviil, ritka kivetellel, n e m v o l t a k hajos nepek, kellekeik k o z 6 t t n e m a k a d u n k a v i t o r l a r a (csonak, fab61 v a j t v a g y
^getett
e v e z o v e l a z o n b a n h a s z n a l a t b a n v o l t a t e n g e r p a r t es a t a v a k , f o l y 6 k m e n t e n ) . A f e j l e t l e n a f r i k a i e p i t e s z e t e t is m e g k e l l e m l f t e n i , e m i a t t nyugaton hatvanyozottan
elmarasztaltak —
kiil6nben
az afrikai civilizaciokat
hi-
а п у о М к . Mas civilizaciokhoz, az antik kor hatalmas emlekmuveihez
ha-
sonlo epitmenyek, siremlekek n e m m a r a d t a k
rank Afrika
hagyomanyos
tortćnelmi i d o s z a k a b o l . A foldresz n a g y o b b resze k o b e n szegeny.
Eghaj-
lata
miatt
szerenyebb,
megfelel. Z i m b a b v e r o l
konnyebben
es g y o r s a b b a n
keszitheto
hajlek
s z o l v a e m l i t e t t i i k m a r , h o g y e z e n a t e r e n is
is ta-
lalkozunk kivetellel. A z afrikai ember nem az u t o k o r n a k , h a n e m a m a n a k e l t , a m a e l e t o r o m k o t o t t e le f i g y e l m e t s n e m o r o k b e c s i i , g a z d a g k i i l s o segekre iigyelo, u t o k o r n a k szant emlekekkel foglalkozott. A b i r o d a l m a k r o l szolo frasok,
hagyomanyos
s z a m o s becses a d a t t a l s z o l g a l n a k e t e r e n is.
A z afrikai hajlekok az altalanos к б г Ш т е п у е к п е к megfelelo
kenyelemmel
( t u z - ćs f e k v o h e l y , t a k a r o , e d e n y , a j t o - es a b l a k n y i l a s , s o k h e l y i i t t helyiseggel a g y e r e k e k , illetve a s s z o n y o k s z a m a r a stb.) e l l a t o t t
kiilon
hazakban
vagy k u n y h o k b a n laktak. A z afrikai architektura a termeszetes koriilmen y e k e t es k o v e t e l m e n y e k e t k o v e t t e . D o m b o k b a v a j t v e r e m k u n y h o k mehkasszeriien
folmagasodo,
teto-
szerkezetu k u n y h o k ( p a l m a l e v e l fedellel) a n a g y t r o p u s i esok v i z e t
gyor-
hajlekok
hegyes
levegosek, tagasak
E n n e k s o k f e l e v a l t o z a t a t o l e l i fel a z a f r i k a i
csucsban
vagy
vegzodo
san levezette. A
indafonalii,
(a t r o p u s i meleg
vegett.).
epitćszet.
R i t k a n u g y a n , de A f r i k a teriileten t a l a l k o z h a t u n k meg korabeli h a g y o m a n y o s g a t - es t o l t e s - r o m o k k a l . A f o l d r e s z e n a r e g e s z e t i k u t a t a s o k t a v o l rol
sem
tekinthetok
befejezettnek.
Az
utobbi
idoben
azonban
szamos
t e m p l o m , sir, e r o d i t m e n y , p a l o t a r o m j a i n a k f e l d e r i t e s e c a f o l j a a z epiteszet
afrikai
fejletlenseget.
A tomeg-epfteszet,
a k a r c s a k az afrikai tevekenysegek j a v a resze, v o l -
taban egyszeru, empirikus, az emberhez kozelallo megvalosulas jegyeit vis e l t e : a p r a k t i k u s c e l s z e r i i s e g a z u r a l k o d o . „ R e s z l e t e i b e n is k o v e t k e z e t e s e n 7 7
okologiailag indokolt szerkezet" . Igy hatarozza meg Davidson a neger e k m u n k a m o d s z e r e i t , es ez t e l j e s e n v o n a t k o z i k a z e p f t e s z e t i i k r e is.
A szellemi
elet
hidnyossdgai
A hagyomanyos afrikai termeloerok legjobban a kerek alkalmazasat kiiloztek. A szellemi eletben hasonlo jelentosegu fogyatekossaga az civilizacionak: az
IRASTUDATLANSAG.
M i n t h a az afrikai n e p e k n e m t a r t o t t a k v o l n a sziiksegesnek felje g y z e s e t , n e m
nel-
afrikai
alapoztak
m e g sajat
eredeti irasukat,
gondolataik
es h o s s z u
ideig
n e m v e t t e k at m a s o k t o l sem az irast. E z e n a m e g a l l a p i t a s o n a l a p u l az a n e z e t , h o g y a z a f r i k a i a k m u l t j u k es j e l e n i i k k u l t u r a j a h o z k o z o n y o s e n szonyulnak. Miiveszetiik pedig e vćlemenyek szerint a p o g a n y o k
vi-
tudat-
alatti reflexszeru, osztonos muvelet eredmenyei, n e m pedig tudatos
szel-
l e m i e l e t m e g n y i l v a n u l a s a . A s z a j h a g y o m a n y , a n e p k o l t ć s z e t is h a s o n l o e l bfralas
a l a esett. „ T o r t e n e l m i
„frasos feljegyzesek h i a n y a b a n Mas iranyu bizonyftekok
tudatuk",
mint
azt m a r
Jansent
idćztiik,
alacsony".
h i a n y a b a n , a z iras ismerete nelkiil a
multat
e l f o g a d v a , p r o b a l j u k kisse k o z e l e b b r o l m e g v i l a g i t a n i a z i r a s t u d a s set. M i n t m a r e m l i t e t t i i k a k o b e n s z e g e n y v i l a g r e s z e n a f a r a , borre irt jelek, r o v a s o k —
kerde-
fakeregre,
r o v i d i d o a l a t t a t r o p i k u s e g h a j l a t es a t e r -
meszhangyak martalekava valhattak. Igaz, ugyanezek a koriilmenyek nem gatoltak az afrikai
fafaragokat
a szobrok, m a s z k o k kesziteseben,
illetve
azok egy reszenek megorzeseben. Szamos forras utal a z o n b a n arra, hogy az afrikaiak igyekeztek,
kfser-
leteket tettek sajat i r a s u k k i a l a k i t a s a r a . Forbes, angol tengeresztiszt 1 8 4 9 ben a m a i Liberia teriileten talalta meg a „ V a i " szotagiras n y o m a i t .
Ezt
7 8
megerosftettek a nyelveszek k u t a t a s a i . A k a m e r u n i b a m u m torzs egy kepjelekbol
allo irast alkalmazott. Fej-
l o d e s e s o r a n a 4 6 6 k e p j e l b o l h e t v e n r e c s o k k e n t a j e l e k s z a m a es e g y i d e 7 9
juleg az eredeti p i k t o g r a f i k u s irasjelek tobbsege fonetikussa v a l t . N i g e riaban az ibo nep l a k t a videken ismert volt a „ n s i b i d i " ideografikus amit palmakeregre vestek, festettek.
79
A „guerze" szotagiras,
fras,
Guineaban
7 9
es L i b e r i a b a n v o l t h o n o s , a z e t i o p i a i p a p s a g t o l e r e d . M a s f o r r a s o k nusaga szerint
8 0
jelei. R e n d k i v i i l
ta-
a m e n d e torzsek (Szierra Leone) szinten v o l t a k sajat iraserdekes az eddig meg nem bizonyitott
felteves,
misze-
rint Benin b i r o d a l o m b a n a p o r t u g a l o k ćrkezese elott hieroglifikus irasmod o t a l k a l m a z t a k ! (?) A m e n n y i b e n ez b e b i z o n y o s o d n a , i i g y a b e n i n i
fejiett
civilizacio rendkiviili e r e d m ć n y e i n e k lijabb igazolasa lenne. A z i s z l a m es a z a r a b b e f o l y a s Afrikaban
delen az a r a b irast terjesztette.
k o r a n jelentkezo szuaheli irodalom muveloi
Kelet-
„а X I X . 8 1
vegeig a r a b , a t t o l k e z d v e p e d i g l a t i n betiis irast h a s z n a l t a k " . A
szazad Szahara
deli h a t a r a t e r i n t o b e l s o es n y u g a t a f r i k a i t e r i i l e t e k e n a h a u s z a , p e u l s
(fu-
lani), k a n o u r i n y e l v e k szinten a r a b irasjeleket a l k a l m a z t a k egeszen a X I X . 8 2
szazadig . A z a r a b irasu foiskolas, fekete kultiirarol T i m b u k t u b a n ,
Djen-
ne v a r o s a b a n m a r e m l i t e s t t e t t i i n k . S a j n o s a S z o n g h a i b i r o d a l o m l e i g a z a s a soran, e n n e k a z irasos k u l t u r a n a k m a j d n e m teljesen п у о т а A
Szahara
homoktengerevel
nćpek
nem
mas
tudtak
veszett.
es a z o c e a n o k v i z e i v e l k o r i i l z a r t
nemzetek
irasbelisegevel
kapcsolatra
afrikai
lepni.
arab iras korai megismerese reven, „onallo irasrendszer kialakitasa segtelen v o l t A f r i k a jo reszeben, a k a r c s a k
Az sziik-
8 3
Europaban" .
A z a r a b i s k o l a k es a z a r a b b e f o l y a s п у о т а п T i m b u k t u , D j e n n e , B a e n u , az iszlam jog, csillagaszat,
orvostudomany,
filozofia,
matematika
teren
8 4
szamos kiemelkedo neger tudost a d o t t . Sajnos e t u d o s o k m u n k a i n a k csak elenyeszo resze elte tul a t o r t e n e l e m nehez n a p j a i t . M i n d e z e k ellenere, a l lithatjuk,
hogy Afrika
kozepkoraban
az a r a b iras terjedese,
hasznalata
nem v o l t n a g y o n e l t e r j e d v e . C s a k e g y k i v a l t s a g o s r e t e g , a z i s z l a m r a hiiberurak kivaltsaga m a r a d t , a n e p t o m e g e k s z a m a r a n e m volt heto. V a l a m e l y e s t e m l e k e z t e t e z a z e u r o p a i f a l u s i i r a s t u d a t l a n helvzetere.
tert
hozzaferjobbagyok
А barbdr
szokdsokrol
A k o l o n i a l i z m u s elott A f r i k a „ b a r b a r i z m u s a r o l " beszelve soha sem m a r a d ki az afrikai t a r s a d a l m a k emberaldozasi szokasa. M i sem hagvjuk ki. A d o l g o k es a z e m b e r t e r m e s z e t e b o l a d o d o a n r e g e n a z a f r i k a i u t a z o k ,
ha-
j o s o k , k a l a n d o r o k , g e o g r a f u s o k es m a s t u d ć s o k , k a t o n a k s t b . e r d e k l o d e s e elsosorban
azokra
a
jelensegekre ira.nyult, a m e l y e k
latvanyossaguknal,
idegenszerasegiiknel fogva, „egzotikus" v o l t u k k a l a legnagvobb mertekben m a g u k r a v o n t a k a figyelmet. N e m c s a k a kivancsisag felcsigazasarol
van
szo, h a n e m egyuttal a sajat ć l e t m o d h o z v i s z o n y i t v a s z e m b e t u n t e k a kiilonbsegek. Ezert az afrikai poligamiarol, a latvanyos tancos-zenes iinnepsegekrol, az e m b e r a l d o z a t o k r o l a v a l o s a g o t eltviloztak a z e u r o p a i h i r m o n dok. Idovel az europaiak erdeklodese szinte kizarolag ilyen szukiilt, figyelmen ralis
kiviil h a g y v a
a gazdag afrikai
jelensegekre
tarsadalmi
es
kultu-
kincseket.
,,Az erzekeket ingerlo — lenyugozo h i r a d a s o k sokszor szandekos
tul-
zasokkal olyasmirol szoltak, ami a hazai kornyezetben „ t a b u " volt, vonzo 8 5
volt, hisz igy biintetes nelkiil lehetett rola b e s z e l n i " . A z emberi civilizacio t e r m e s z e t e n e l f o g v a ego-, illetve e t n o - c e n t r i k u s . E z v o n a t k o z i k az europai
tarsadalmakra
is. G y o k e r e i k k e l
a
foldkozi-tengeri
civilizaciokhoz
f u z o d n e k . A n y u g a t o n a z a m e g g y o z o d e s u r a l k o d o t t el, h o g y a z e g y e d i i l i i g a z i c i v i l i z a c i o a n y u g a t i : o s s z e f o g l a l j a , siiriti a z e m b e r i s e g
fejlodesenek
v i v m a n y a i t , eredmenyeit. „ А n e m n y u g a t i t a r s a d a l m a k a legjobb
esetben
8 6
c s a k e g z o t i k u s v a l t o z a t a i a t o r t e n e l e m fo i r a n y a . n a k " . E z e r t a z t a n leginkabb csak osszehasonlitasi alapul
ezek
szolgalhatnak.
D e n e m c s a k errol v a n szo a kerdes megkozeliteset illetoen. A m e x i k o i a k a l t a l i s m e r t e m b e r a l d o z a s a z o c e a n i n n e n s o p a r t j a n j o i i r i i g y ćs i g a z o l a s volt egy Cortez v a g y Pizzare altal a bennsziilottek kozott verfiirdo dezesere
es f o s z t o g a t a s r a .
Az
afrikai
emberaldozatokrol
h a j m e r e s z t o m e s e k is a r a b s z o l g a k e r e s k e d e l e m
szolo,
ren-
sokszor
idejen keltek s z a r n y r a . . .
A X V I I I — X I X . s z a z a d b a n ez a s z o k a s m a r k i h a l o b a n v o l t . E r e d e t e b i zonytalan. Hasonlokepp alkalmaztak akarcsak Mezopotamiaban, vagy az okori kinaiak, s k a n d i n a v nepek, gallok stb. A h a g y o m a n y o s G h a n a birodalomban, Benin когпуекеп a kiraly halalat kovetoen szokas volt
rab-
szolgakat aldozni, v a g y a kiralyi sirban vele egyiitt elfoldelni. E r r o l m a r emlitett El Bakri szamol
Egyes animista vallasok magikus szertartasaiban val6ban v a n emberaldozat. N e m
akadtunk
a
be. azonban
olyan bizonyftekra,
gyilkos
amely a je-
l e n s e g m e r e t e i t es a z a n i m i z m u s a l t a l a n o s , a l a p v e t o f i l o z o f i a j a b a n foglalt helyet, rendszerbe illeszkedeset tiikrozne. A z a n i m i z m u s
az el-
felfogasai-
bol, k i i n d u l v a n e m t u n i k v a l o s z f n u n e k , h o g y ez a s z o k a s a h a g y o m a n y o s
a f r i k a i t a r s a d a l m a k a l l a n d o es l e n y e g e s k i s e r o j e v o l t ( n e m a l l f t h a t o b i z o nyossaggal a z o n b a n ennek az ellenkezoje sem). Masreszt viszont tortenelmileg bizonyftott
teny, hogy a gyarmati
ho-
d i t o k A f r i k a b a n n a g y o n k i h a s z n a l t a k e z t es v i s s z a e l t e k a h e l y z e t t e l . S z a mos pelda bizonyitja
ezt. Glele d a h o m e v i k i r a l y ( 1 8 5 8 — 1 8 8 9 )
jesen e l l e n a l l t a f r a n c i a k b e h a t o l a s a v a l s z e m b e n . H a t a r o z o t t a n
8 7
erotel-
kovetelte,
hogy halala u t a n az iinnepelyes temetkezesi szertartasban ne legyen
em-
beraldozat! Utodjat, Behanzin kiralyt, illetve b i r o d a l m a t a franciak
meg-
is a z e m b e r a l d o z a s i i l d o z e s e m i a t t — ez v o l t a s z o k a s o s i i r i i g y —
meg-
tamadtak,
v e g i i l is m e g a d a s r a
kenyszeritettek,
8 7
leigaztak .
Hasonlokepp
v i s e l k e d t e k a z a n g o l o k is a z A s h a n t i b i r o d a l o m e l l e n v i v o t t h a r c o k
so-
8 8
ran . F e l r e e r t e s n e essćk, nem
az emberaldozast akarjuk igazolni, mentegetni
sem a k a r j u k . M i n d e n j e l e n s e g e t a m a g a t o r t e n e l m i es t a r s a d a l m i k e r e t e b e n kell elemezni. E z a szokas egy k o r , egy vallas, egy t e v h i t m e g n y i l v a n u l a s a v o l t (es f e l t e h e t o e n a z a l d o z a t o k b e l e t o r o d e s e v e l j a r h a t o t t ! ? ) M o n d j u k k i , a z a f r i k a i c i v i l i z a c i o v a l o b a n p r i m i t i v j e l l e g z e t e s s e g e es m i n t i l y e n , v a l o szinuleg a z egyediili jelenseg, a m i t afrika m u l t j a r o l szolva i g a z o l t a n mitfv"-nek
kolonializmus v a g y eppenseggel a naci fasizmus tomeges Ezek a legujabb
korban lejatszodott
gyilkossagaihoz.
genocid tettek, ellentmondanak
elkoveto sajat — n y u g a t i — civilizacioja a l a p v e t o , a l t a l a n o s a n vallasi, erkolcsi, filozofiai
Az
afrikai
Afrika
,,pri-
nevezhetiink. Ez a barbarizmus azonban nem haso/ilithato a
szellemi
az
elfogadott
felfogasainak.
ertekekrol
kulturaja sotet oldalainak ismertetese u t a n ujbol a
hagyomanyos
afrikai t a r s a d a l m a k szellemi felepftmenyenek egyes v i v m a n y a i r a kell viszs z a t e r n i i n k es v i j a b b a k r a k e l l
ramutatnunk.
A z a f r i k a i a k l e l e m e n y e s s e g e a k o r n y e z e t es a k o r i i l m e n y e k
lehetosegeit
a fejlodes f o l y a m a n a m i n d e n n a p i eletben h o g y a n h a s z n a l t a k ki m a r szamos peldaval maszkodva
illusztraltuk.
Afrika
foldmuveles sajatos formai
formaik
erejere, t a l a l e k o n y s a g a r a
es v i s z o n y o k
celszeriinek
es f e m m u n k a s o k n a k
valtozoak,
bizonyultak.
fejlodokepesek
A
Szervezesi
rendszeriik
l e k o n y s a g a a szellemi elet s z a m o s , e d d i g m e g n e m e m l i t e t t ertekei nyilva.nulasat tette lehetove
javi-
bizonyultak.
voltak.
S z o c i a l i s es p o l i t i k a i
ta-
tropusi
(„а m a i n a p i g sem sikeriilt lenyegeben
8 9
t a n i " ) , emellett jo banyaszoknak termeloerok
a sajat
e r t el o l y a n f i g y e l e m r e m e l t o e r e d m e n y e k e t , m i n t a
hajmeg-
(tanc, zene, i r o d a l o m stb.).
B e b i z o n y o s o d o t t , h o g y a z e u r o p a i a k s o r a b a n p u s z t i t o es p a n i k o t tropusi betegsegekkel szembeni immunitas az afrikai nepeknel nem
kelto „faji"
kiilonbsegekbol ered, nem az afrikaiak heto, hanem
egvreszt a kornyezethez
„bestialis" testalkatanak valo
koszon9 0
fokozatos
alkalmazkodas ,
masreszt viszont az afrikaiak altal megismert termeszetes gyogyszerek alkalmazasanak A
kovetkezmenye.
gyarmatosftas
elotti i d o k b e n
Afrika
aranvlag
surun lakott
teriilet
v o l t , a h o l a kozossegek k o z o t t i n t e n z i v , fejlett k e r e s k e d e l m i r e n d s z e r alak u l t k i , a s i v a t a g t o l a n y u g a t i es k e l e t i p a r t o k i g j a r h a t o u t h a l o z a t t a l r e n delkezett. A kozbiztonsag nem m a r a d t az akkori europai viszonyok gott.
mo-
9 1
O t t , ahol az afrikai civilizaciok lemaradasa nem tette lehetove a n y u gati k u l t u r a b a n elert e r e d m e n y e k elerćset, a lehetosegeik k e r e t e b e n megis talaltak megoldasokat a problemak athidalasara. Az irastudatlansag
pel-
d a u l a g e n e r a c i o k k o z o t t es a t e r i i l e t e k k a p c s o l a t a b a n — t e r b e n es i d o b e n — hatalmas szakadekot
teremtett. Ennek athidalasara
oldast talaltak. Errol Keszthelyi
9 2
rendkiviil
egy sajatos
erdekesen
es
meg-
plasztikusan
s z a m o l b e . N e h a n y g o n d o l a t a t es m a g y a r a z a t a t e z e r t k o l c s o n v e s s z i i k : dobnyelv
feltalalasaval,
bianyerzetiinkert
az afrikai
nepek
(az frastudatlansag
geniusza
kamatostol
„а
karpotol
vegett, erre utal a szerzo. F.
Gy.)
. . . a z elso g o n d o l a t r a p r i m i t i v n e k t e t s z o d o b n y e l v a h i r a d a s t e c h n i k a
tor-
tenetenek legnagyszerubb v i v m a n y a i k o z e t a r t o z i k . G y o r s a s a g a elvileg a h a n g terjedesi sebessegevel a z o n o s . . . K h a r t o u m elestenek h i r ć t az d o b o s o k h u s z o n n e g y o r a n beliil m a r N y u g a t - A f r i k a b a n
afrikai
is j e l e n t e t t e k . . .
a d o b egyszerre t u d n a g y tomegu emberhez, a falu a p r a j a h o z ,
nagyjahoz
s z o l n i . A h i r k o z l e s n e k e z t a d e m o k r a t i z m u s a t E u r o p a b a n c s a k a r a d i o es t e l e v i z i o e l t e r j e d e s e v a l o s i t o t t a m e g . A z a f r i k a i m a g a s r a es m e l y r e h a n g o l t i k e r d o b az e m b e r i h a n g o t u t a n o z z a . E z к б п п у е п lehetseges nyelvek ritka maganhangzoinak A d o b n e m csak a hfrkozles
az
afrikai
kihagyasaval". eszk6ze. A m u l t esemenyeit,
t6rteneteit,
regeit a d t a t o v a b b „ . . . a keziratos k o d e x e k s a n y o m t a t o t t k 6 n y v
sze-
r e p e t t o l t o t t e b e . . . t u d o s i t o t t . . . n e m z e d e k e k l e s z u r t b o l c s e s s e g e t es t a pasztalatait... koz6sseg
irodalmi mufajokba
szervezett
szimboluma
k o m p o n a l t a . Szinte az afrikai
lett, m i k e n t
valamikor
a
falu-
templom
europai falvak eleteben. A t a m - t a m pengo r i t m u s a b a n az europai
az
szino-
n i m a k k a l k i f e j e z v e : a t e m p l o m i h a r a n g s z o v e g y i i l el a h u b ć r i h a r s o n a k k a l es k r o n i k a s o k l a n t s z a v a v a l . " „ А b e s z e l o d o b o k k e z e l e s e n a g y f o k t i n i k a t es m i i v e l t s e g e t , a h a g y o m a n y o k
tech-
alapos ismeretet kovetelte meg, s
ezekhez az igenyekhez csak a hivatasos dobosok t u d t a k
f6lmagasodni...
mestersćguk aparol fiura szallt. Koztiszteletnek 6 r v e n d t e k . . . 6 k
voltak
az afrikai nepek kronikasai, a tortenelmi muveltseg orzoi: peldaul a jor u b a t 6 r z s d o b o s a i a p i a c t e r e n e v e n k e n t e l d o b o l t a k a k i r a l y o k teljes n e v s o r a t . . . a t 6 r z s egesz i s m e r t
tortenelmet."
9 3
A z afrikai t a r s a d a l m a k h a g v o m a n v o s szocialis i n t e z m e n v e i n e k
egyiket,
m a s i k a t k i i l o n is e m l i t e n i k e l l . A s z e m e l y i s z a b a d s a g es b i z t o n s a g a k i r a l y s a g o k b a n is b i z t o s i t v a v o l t . S o k h e l y i i t t a k i r a l y n e m o r o k l o t t , h a n e m v a l a s z t o t t t i s z t s e g . A z a r v a k es o z v e g y e k e l l a t a s a a k o z o s s e g g o n d j a . r o k o n i v e r f e r t o z e s szigo.ru t i l a l m a r o l m a r s z o v o l t . A j o v o - m e n o
A
latoga-
t o k v e n d ć g l a t a s a , m a g a s kozossegi k u l t u r a jele. I d e t a r t o z i k m e g a v a l t o zatos konvhamuveszet. Ibn B a t t u t a t tobbhelyutt lattak vendegiil. lara tobbek kozott tokhejban szitett piire, v a g y
olajban
t a l a l v a , z i i z o t t kolesbol tejjel, m e z z e l
piritott
S z o esett m a r az a f r i k a i a k n a k
m a r h a h u s , illetve tiiro stb.
teren talalkozunk.
Ebben
a muveszetben
minden
ke-
keriilt.
a nyugati ertekmeroktol eltero
sarol. A l a p j a b a n a m i n d e n t a l k o t o termeszeti егб vetitesevel a veszet
Aszta-
felfoga-
кергбти-
dinamikus,
i d o k f o l y a m a n sok helyiitt az elvont erzesek kifejez^je lett. A z
34
az
absztrakt
viszont a p r i m i t i v ellentete. „Hosszii, kollektiv szellemi torekves k i v o n a t a 95
es n e m a s z i i l e t e t t s z e m e l y i e r z e s e k o s z t o n s z e r u , k o z v e t l e n
kifejezese" .
A z e l v o n t f o g a l m a k a t ez a m i i v e s z e t l a t h a t o , e r t h e t ^ , e r z e k e l h e t o
forma-
ba onti. E z t a miiveszetet ,,primitiv"-nek nevezni h a nem akarjuk hamisitani, ćrtelmetlennek
A legfontosabb
meg-
tunik!
muveszet
Ez a megallapitas nemcsak a kepzomfiveszetre vonatkozik.
Dsztonszerii-
leg a l e g t o b b e t f o g l a l k o z u n k v e l e , a n y a g i m e g n y i l v a n u l a s a b a n
legkezzel-
foghatobb. Miizeumok, galeriak, muvćszeti reprodukciok tomege bizonyitja letet. Ezzel szemben az a f r i k a i a k n a k a legfontosabb m u v e s z e t a
t a n c!
E g v b e n v a l l a s i es v i l a g i j e l l e g u . S o k s z o r a t a n c n a k s z e r t a r t a s i j e l l e g e v a n , pl. tancolnak a vadaszat kezdeten, v a g y a mez6gazdasagi betakaritas befejezesekor; felnottavatas
maskor
kimondottan
vagy lakodalom
ritualis
tancot
jarnak:
sziiletes,
halal,
eseten. A z iinnepely resze, m i k o r a
v e d 6 i s t e n e k es s z e l l e m e k t i s z t e l e t e r e r e n d e z i k . S o k s z o r e g y s z e r u e n
falut szora-
kozasbol, elvezetb^l tancolnak. Kiveve a feln6ttek titkos tarsasagat — m a g i k u s t a n c o k eseteben —
a rendezvenyeken
a z egesz f a l u r e s z t
A r i t m u s t s z i n t e k i v e t e l n e l k i i l a b e s z e l ^ , гепе1б d o b o k b i z t o s f t j a k ,
a
vesz. Ujbol
kell ezert szolni roluk. A d o b o k o n kifeszitett b o r t kiilonboz^ h a n g m a g a s sagra lehet allitani. A
kiilonboz6 hangra beallitott
dobok
csoportjabol
dobzenekart alakitanak. A homokorara emlekeztet^ dobokra hiirokat szftenek,
amelyeken —
akar a huros hangszereken altalaban
lehet szabalyozni a h a n g o k magassagat. A j o r u b a k ezekhez a
—
fe-
szinten
dobokhoz
h a j l i t o t t d o b v e r o t h a s z n a l n a k . E z e k e t a d o b o k a t m i n t „ b e s z e l ^ d o b o t " is alkalmazzak. —
A d o b o k masik fajtaja
figyelemmel, meghatarozott
kivajt
fatorzsb61 kesziil.
Nagy
tavolsagra egymastol megfelel^ nagysagii
—
lvukakat
furnak,
ezek
fokozzak
a rezonanciat.
Az
ilyen
dobokra
kii-
l o n b o z o a n y a g o k b o l : kavics, tok, k a g y l o h e j , k o k u s z d i o heja stb. kesziilt csorgok keriilnek. A v e z e r h a n g o t z i i m m o g o v a g y recsego h a n g o k
kiserik.
A z afrikai d o b o k zenejeben a z o n b a n n e m a h a n g a lenyeges, h a n e m r i t m u s . A n y u g a t i z e n ć v e l e l l e n t e t b e n n e m e g y s z e r u r i t m u s r a epiil
p l . a v a l c e r 3/4-es iiteme), h a n e m p l i r i t m i k u s . A vezeriitemet amivel elodobos megkezdi a m o t i v u m o t , minden koveto dob varialja. A
a
(mint az
ritmu-
s o k e g y m a s b a f o n o d n a k — es g a z d a g , r i t m u s o s z e n e b o n t a k o z i k k i . A l e g t o b b i d e g e n n e m k e p e s a z elso i i t e m e k n e l t o v a b b k o v e t n i e z t a z e n e t . bennsziilottek m i n d e n egyes r i t m u s t m e g k i i l o n b o z t e t n e k , sokszor
A
labmoz-
d u l a t a i k k a l a z egyik, testiik j a t e k a v a l p e d i g a m a s i k r i t m u s t k o v e t i k ! A z afrikaiak
tanca sokszor spontan, de bizonyos rendezvenyeken
valosagos
k o r e o g r a f i a t k o v e t n e k . A k a r c s a k a m a s z k o k , a t a n c is a z a d o t t
alkalom-
nak, iinnepsegnek, v a g y vallasi szertartas szellemenek, illetve szokasainak kell h o g y
megfeleljen.
A z afrikaiak h a g y o m a n y o s kolteszet^rol kellene m o s t szolni, mivel terjeszteseben a d o b n a k igen n a g y szerepe v a n , d e tekintettel az a n y a g n a g y s a g a r a es j e l e n t o s e g e r e , e sziik k e r e t e k k o z o t t n i n c s m o d u n k b a n
meltatni.
9 6
V.
A
hagyatek
H i a b a v a l o e r o f e s z i t e s n e k tfinik a z a f r i k a i n e p e k c i v i l i z a c i o i h a g y a t e k a t es h a t a s a t k u t a t n i , v i z s g a l n i v a g y e p p e n s e g g e l e r t e k e l n i . K i i l o n b e n is e r t e l m e t l e n m i n d e n megkiilonboztetes azzal a cellal, h o g y a z egyetemes civilizaciot alkoto elemeire b o n t v a , egyik v a g y masik reszenek
felsobbrendu-
segćt, e r t e k e i t a m a s i k e f o l e h e l y e z n i . T u l s o k a i g e l v i t a t t a k ,
megkerdoje-
leztek az afrikai civilizaciok, k u l t u r a k ertekeit. Lassan-lassan, idovel kulturajuk
egyik vagy masik megnyilvanulasa
nyugaton
a
mviltbol
oroklott
tevhitek,
elismerest nyert.
ragalmak
hatasa
Sokhelyiitt
meg
Kornyezetiinkben viszont tobbnyire n e m errol v a n szo, h a n e m
erezheto. ismeretlen
elottiink Afrika multja. Kiilonosen hianyzik az objektiv tenyeken ismeretek m a r x i s t a ertekelese. M e g m i n d i g fellelhetok — b u r k o l t b a n u g y a n — , a lekicsinvlo, megteveszto ismeretterjesztesek
(pl:
sagok a m u v e s z e t t o r t e n e t b e n ) . A z afrikai n e p e k jelenleg n a g y
alapulo formafeligaz-
erofeszite-
s e k e t t e s z n e k , h o g y a t o b b e v s z a z a d o s g a z d a s a g i , s z o c i a l i s , es k u l t u r a l i s e l m a r a d o t t s a g b e k l y o i t o l m e g s z a b a d u l j a n a k . A k i i l p o l i t i k a b a n is p r o g r e s z szfv a h a t a s u k , a z el n e m k o t e l e z e t t s e g e l v e i n e k k o v e t o i k e n t . A f r i k a
MA
a z o n b a n a M T J L T R A is t a m a s z k o d i k
sajatos litjai, m e g o l d a s a i
keresese-
b e n . E z e r t m u l t j a t is m e g k e l l i s m e r n i . A k u l t u r a v i v m a n y a i t a t o r t e n e l mi-tarsadalmi koriilmenyek gukeva tetelevel t u d j u k
figyelembevetelevel,
a humanus ertekek m a -
csak helyesen meltatni, m a j d
elmaradottsagarol, multjarol
alkotott
korrigalni,
A kovetkezo sorokban n e m kfvanjuk
felmagasztalni, erdemekkel eke-
sfteni A f r i k a m u l t j a t . E m l e k e z t e t n i k i v a n u n k c s u p a n n e h a . n y felismeres h a n g s u l y o z a s a v a l . H o z z a
Afrika
kepiinket. kezenfekvo
szeretnenk jarulni Afrika
multjanak
h e l y e s m e g v i l a g f t a s a h o z . M i n d e n i l y e n i g y e k e z e t , m e g a l e g s z e r e n y e b b is meggyoz6desiink s z e r i n t , n e m l e h e t h i a b a v a l o , h i s z e n tiil s o k a i g h o n o l t a csond.
Afrika
hozzdjdruldsa
a gazdasdgi
fejlodeshez
G a z d a s a g i ereje a m i i l t b a n — a n y a g i fejlodes k o r a i m e g t o r p a n a s a kimondottan
szereny. A n y u g a t i i p a r i fellendiiles, a k o r a i
idejen megis e p p e n ebbol a z afrikai n a k jelent6s r e s z e t . A f r i k a
m u n k a e r o t . N e m veletlen, hogy a korai
t6kehalmozodas
Munkaer6t,
Afrika
a legmegfelelobb
eroforrasai-
el — a z e m b e r i idejen, a k a p i t a -
lizmus hajnalan k a p o t t erore a z afrikai rabszolgavadaszat lem.
kapitalizmus
szegenysegbol meritette
legnagyobb erteket rabolta
es k e r e s k e d e -
munkaer6t
es l e g o l c s o b b
szolgaltatta
a primitiv, alacsony termelekenysegii, m e g alakuloban
levo
reszere. A tengeren t u l olcso n y e r s a n y a g b a fektettek a r a b s z o l g a k ingyenes kenyszermunkajat.
( A z afrikai
munkaero
miatt
az amerikai
ipar szinte
iiltetve-
пуекеп megfelelo tropusi foldmuvelo gyakorlattal rendelkezett. Пуеп t a pasztalataik
nem voltak
sem a bennsziilott
indianoknak,
sem a bevan-
dorlo e u r o p a i a k n a k . A z amerikai karibi szigetek c u k o r n a d , d o h a n y - , g y a pot-iiltetvenyein,
kozismert,
afrikai
rabszolgak
dolgoztak). — A X I X .
s z a z a d elejeig a b r a z i l b a . n y a k b a n s z i n t e n a z a f r i k a i r a b s z o l g a k dolgoztak. Tapasztalataikat m e g oshazajukbol
r a b s z o l g a s a g a l t a l ejtett sebeit n y u g a t o n a z i p a r fejlodese gyumolcsoztette. E z t megelozoen
az europai
tomegei
hoztak magukkal.
Afrika
hatvanyozottan
kozepkorban
a penz meg-
jelenesekor, a kapitalista gazdalkodas k i b o n t a k o z a s a h o z a z aranysziiksegleteket, nagyreszt, akarcsak a z okorban, Afrika
fedezte.
A z angol kiralyi titkos tanacs 1789. evi h a t a r o z a t a b o l latszik, hogy az afrikai
n y e r s a n y a g o k jelentoseget n y u g a t o n k o r a n
vassuk: „Britannia igenyel.
az ipari forradalom
Nyugat-Afrika
ezeket
hajnalan
vegnelkiili
azok hasznara, akik ebben reszt vesznek
felismertek. tobb
folyamatban
tr6pusi
Errol oltermeket
szallithatja
—
9 7
(Angliabol)" .
C s a k alapos, t u d o m a n y o s modszerekkel, tenyleges a d a t o k r a
tamaszkod-
va lehetne k i m u t a t n i a z afrikai n y e r s a n y a g o k jelentoseget a n y u g a t i ipari
f o r r a d a l o m b a n . E z u t t a l viszont nincs m o d u n k erre. C s a k n e h a n y p e l d a v a l igyeksziink illusztralni a kerdes jelentoseget. A X I X . szazad derekaig Europaban a szappaniparban ipari кепбапуаg o k e l o a l l i t a s a r a es v i l a g i t a s c e l j a i r a — t u l n y o m o a n a f r i k a i
palmaolajat
h a s z n a l t a k . Afrikabol E u r o p a b a evtizedeken keresztiil atlag m a j d 50 000 tonna palmaolajat szallitottak evente. rikai palmaolajtol
fiiggott
9 8
I d o n k e n t szinte kizarolag az
a sziiksegletek
fedezese, pl. a
af-
balnavadaszat
rossz eveiben, az orosz faggviikivitel k i m a r a d a s a k o r (a k r i m i h a b o r i i i d e jen) stb. A
malaguetta
bors,
mezga-gumi,
elefantcsont,
агапу
dtb. m e l l e t t
X I X . szazad f o l y a m a n lijabb kiviteli cikkek s z a m a boviilt:
a
foldimogyoro,
k a k a o , gyiimolcs, a rez, 6 n , m o l i b d e n , t r o p u s i fa, k ć s o b b u r a n i u m , vegiil a nyersolaj
Afrika
stb.
hozzdjdruldsa
a vildg
szellemi
kincseinek
gjarapitdsdhoz
A f r i k a p r o d u k t i v szerepe a vilag szellemi fejlodeseben n e m m e g v e t n i v a l o , es s z a m o t t e v o k a z o k a z e r t e k e k , a m e l y e k k e l a z e m b e r i s e g s z e l l e m i j a v a i t gazdagitottak. D e e teren hatasa nem merheto az агапу, a m u n k a e r o
—
az anyagi forrasok ertekevel. A z afrikaiak muveszetenek hatasa k u l t u r a n k alakulasara eloszor a X X . s z a z a d elejen n y i l v a n u l t m e g . E u r o p a b a n a m u v e s z e k a klasszikus esztetika ellen l a z a d t a k , a varosi i n t e l l e k t u a l i z m u s igvekeztek
s z a b a d u l n i . П ј , friss k i f e j e z e s i
es a t e c h n i k a
format
beklyoibol
es t a r t a l m a t
kerestek.
M a r G a u g u i n i g y e k e z e t t s z a b a d u l n i a s z e p s e g es а г а п у о к a l l a n d o s u l t venyeitol
—
amelyek uralkodtak
Europaban
a muveszetben
az
tor-
okortol
k e z d v e a renaissanceon keresztiil. T a h i t i termeszetes kornyezeteben
keresi
lij m u v e s z e t e n e k e r t e l m e t . C e z a n n e 1 9 0 6 - b o l e r e d o , k e s o b b s o k a t
idezett
gondolata metriai
szerint: a termeszet
viszonyokkal
rendje
magyarazhato.
es t o r v e n y s z e r u s e g e e g y s z e r u A
XX.
szazad
geo-
kepzomuveszetere
n a g y hatast gyakorol a lengyel szarmazasii Apollinaire Guillaume eszteta, aki elmeletileg m e g f o g a l m a z z a az litjaik kereseseben a n g a z s a l t m u v e s z c s o portok torekveseit (fauvistak, kesobb a kubizmus). A muveszek az egzotikusra —
„valami mas"-ra iranyul. A
fauvizmusra
figyelme
jellemzo
az
eluralkodo elementaris, lirikus orom, a lenyegtelen elhagyasa, az
abszt-
r a k c i o e r v e n y e s i i l . P a r i z s a z lij i r a n y z a t o k b o l c s o j e . I d e e l j u t a z
afrikai
„primitiv" muveszeti
alkotasok
szamos peldanya
Csak a lenyegekre szoritkozo kifejezesmod muveszkorokben
kialakult
„egzotikus", „ertelmetlen"
hangulatnak, afrikai
muvek
—
szobrok,
teljesen megfelelt az erzelmeknek, hamarosan
maszkok. europai
s az eddig
csak
szalonkepesse
val-
nak. Ezt tukrozi elsosorban Picasso vilaghiru m u v e r e (kozismert az
afri-
Imperialista hoditasok es Afrika gyarmati feldarabolasa ALGEMIE
1870 • TRANSVAAL
m J ? MADAGASCAR ДГ i i
Ondllo allamok (a vegso gyarmatositas evszamaival)
I Onallo allamok gyarmatok
Francia
Angol
Portugal
Torokbiradalom
2000 KM
gyarmatok
Francia Belga Nemet
Portugal
Angol Spanyol
A terkepet
: : : : :
E : : : : :l Olasz
dtdolgozta
Vaszilics
Mildn
kai muveszet befolvasa), az „Avignoni
lanyok"-ra
t e t t h a t a s is. S z i n t e
e g y i d o b e n r e n d e z t e k C e z a n n e , h a l a l a u t a n , miiveik kiallftasat. E k e t esem e n y a k u b i z m u s es a z a f r i k a i b e f o l y a s t e r h o d i t a s a t j e l z i a tenelemben. A z afrikai muveszetek hatasa a kubizmus kozismert teny, elismert. A z
afrikai
mfiveszettor-
kibontakozasaban
m u v e s z e t i e r t e k e k teljes
mertekben
f e l s z i v o d t a k a z lij e u r o p a i i r a n y z a t o k b a n . E n n e k s z i i k s e g s z e r u s e g e t
egye-
sek p l . D a v i d s o n m e g k e r d o j e l e z i k „ . . . m i t o r t e n t v o l n a , h a P i c a s s o es a miiveszetek radikalis forradalmasitasanak ban elnek, a h o v a az afrikai
hivei, tortenetesen nem Parizs-
„ a b s z t r a k t " m u v e k java erkezett!?" Berlin-
ben ugyanis szinte ugyanebben az idoben a nemet utazok,
afrikakutatok
( F r o b e n i u s es m a s o k ) e g y e g e s z e n m a s a f r i k a i m f i v e s z e t a l k o t a s a i t
hoztak
magukkal. A benini bronzfigurak,
nevez-
dombormuvek
hetok a „primitfv" absztrakt muveszet
—
igazan nem
termekeinek!
M i n t m a r m o n d t u k , az afrikai „ p r i m i t i v " mfiveszet ilyen
„elismerese"
az ertekeit b i z o n y o s s z e m p o n t b o l csak sziikiti, a k a r v a v a g y
akaratlanul
is l e e r t e k e l i , e g y o l d a l u a n m u t a t j a b e . E z t a z e u r o p a i m u v e s z e t e k p e l d a i is bizonyitjak,
tobbek
kozott Непгу
Moore, angol szobrasz. Absztrakt
es
sziirrealista v o l t a mellett, v a g y t a l a n a n n a k kereteben ( a k a r csak
nehany
afrikai m u v e s z m e g n y i l v a n u l a s eseteben), muveszetet A Z A N Y A G
MELY
TISZTELETE hatja
JELLEMZI.
at. E m b e r i figurainak
az afrikai
befolyas
Alkotasainak
formajat
megformalasaban
erezheto. Ezek
elementaris
ritmus
azok topografiaja
szinten
a hatasok az afrikai
muveszeteknek
nem csak a „ p r i m i t i v " jelzoire u t a l n a k . M o d i g l i a n i m u v e i n az a f r i k a i m u v e s z e t e k h a t a s a (kicsi b i g y e s z t e t t
szaj,
m a n d u l a v a g a s i i szemek, k e t t o s s z e m o l d o k v o n a l , m e g n y i l t arcel stb.) elem e i n e m c s a k a z i t t k o z o l t k e t k e p e n i s m e r h e t o fel. s t b . s t b .
Mds
teren
Afrika
megnjilvdnult
hatdsok sem k o r l a t o z o d i k
Eu-
r o p a r a , es n e m c s a k a k e p z o m i i v e s z e t r e . A r a b s z o l g a k lij h a z a j u k b a
ma-
gukkal
kulturkincseinek vittek
ervenyesiilese s e m m i k e p p
tudasukat,
ismereteiket,
szokasaikat.
A
rabszolgak
e l e t k o r i i l m e n y e i k o z o t t o s e i k h i t e b e n lijra m e g t e r e m t e t t e k
nehez
tarsadalmaikra
a n n y i r a jellemzo legkort a miiveszi ihletettsegu alkotashoz. A d o b haszn a l a t a t A m e r i k a b a n b e t i l t o t t a k a r a b s z o l g a t a r t o k . U r e s , haszna.lt
badog-
hordok, t a r t a l y o k szolgaltak megszokott dobjaik helyett. ,,lgy alakult ki, a c a l y p s o n e p z e n e jellegzetes femes csengese, h a r m o n i a v i l a g a , a m e l y m a r a z egesz v i l a g o t
bejarta."
E s z a k - es f o l e g D e l - A m e r i k a b a n a z A f r i k a b o l szarmazottainak
tancai
azota
1 0 0
szinten
vilagszerte
idekeriilt rabszolgak le-
ismertek
lettek.
Elemeikben,
r i t m u s u k b a n lijraeledt a regi h a z a h a g y o m a n y a ( s z a m b a , r u m b a ,
mambo,
csa-csa-csa, v a g v az „ о п е s t e p " , ш г к е у stb.), t u l a j d o n k e p p e n az afrikai zene iitemei mellett h o d i t o t t a k m e g a vilagot. A j a z z t E u r o p a b a erve
szaza-
d u n k elejen a m e r i k a i n a k n e v e z t e k . E r e d e t e s z e r i n t a z o n b a n a f r i k a i ,
mert
az A m e r i k a b a n elo n e g e r e k zenei z s e n i a l i t a s a n a k k o s z o n v e az a f r i k a i zene elemeit generaciokon keresztiil a t m e n t e t t e k . E l m a r a d h a t a t l a n
hangszer
a
d o b , a z e u r o p a i e l e m e k m e l l e t t is e g y e s k o r a i s t i l u s a i b a n m e g f o n t o s s z e repet jatszik, kollektiv improvizacio, ami szinten az eredeti afrikai
zene
l e n y e g e s t u l a j d o n s a g a . S o k i s m e r t m u v e s z e l o a d a s a b a is ( e n e k e s , k o m p o nista, zenesz) к б п п у е п felismerheto az o h a z a
hagyomanya.
A z a m e r i k a i r a b s z o l g a s o r s keserfisege o r o k e r t e k u k i n c s e k b e k r i s t a l y o s o dott, a spiritualekban. Zeneje afrikai, szoveget az O t e s t a m e n t u m
ihlette,
n e g e r es s z i d o e l e m e k b o l t e v o d i k t e h a t o s s z e . E l t e r j e d e s e t a z a f r i k a i
ere-
detfi z e n e j e v e l m a g y a r a z h a t j u k . A t r a g i k u s r a b s a g o t , a f e l s z a b a d u l a s t
кб-
veto idokben
nyomoriisagos
szolgasag v a l t o t t
fel. A
n e h e z sors
okozta
s z o m o r a s a g m o g o t t felcsendiil a z e l e t o r o m is: igy sziiletett a „ b l u e s " . A regi, s z a b a d A f r i k a
— k o r u n k h o z szolo iizenetei ezek!
A z amerikai neger rabszolgak nehez eletk6riilmenyeik kozott nem tak apolni a kepzomuveszeti h a g y o m a n y o k a t . Lehetetlen volt
tud-
megtartani
a szertartasaikat, kellekeik sem v o l t a k . Tomegesen ezeket a h a g y o m a n y o k a t n e m v o l t a l k a l m u k a p o l n i , e g y e d i i l a t a n c es z e n e r i t m i k u s
dallam-
v i l a g a b a n ideztek az o h a z a emleket. E n n e k ellenere az a m e r i k a i
negerek
k e p z o m u v e s z e t e b e n is j e l e n v a n A f r i k a . E z t b i z o n y f t j a e g y i s m e r e t l e n festo „Regi iiltetveny" cimu, vizfestmenye a szazadfordulo idejebol. O . Bihafji M e r i n , s z e r i n t kenek
egyediilallo
1 0 1
ez a k e p a z „ a f r i k a i k u l t u r t r a d i c i o i d o t a l l o e r t e -
muveszi
bizonyiteka".
A joruba
es h a u s s z a
torzsek
u t o d j a i N i g e r i a e s z a k es d e l n y u g a t i r e s z e i b o l r a b s z o l g a k e n t k e r i i l t e k A m e rikaba — u g y a n a h h o z a nepekhez t a r t o z n a k , m i n t a H a i t i fekete k o z t a r sasag lakosai, a k i k a X X . s z a z a d b a n s z i n v o n a l a s n a i v m u v e s z e t e t t a k . . . O . Bihalji, k o n y v e b e n
1 0 2
alkot-
idezi meg H o r r a c e P i p p i n , A m e r i k a egyik
legismertebb neger festojenek a muveszetrol v a l l o t t nezeteit: „ . . . az emb e r n e k s z e r e t n i e k e l l a k e p e k e t . A z e m b e r s z i v e b o l es e l k e p z e l e s e i b o l kotja azokat. Lehetetlennek tiinik mast miiveszetre t a n i t a n i ! " A z
al-
afrikai
h a g y o m a n y o s mfivesz nezete, s z a v a ez. Sok generacio letunese u t a n , a h a j d a n i m i i v e s z e r z ć k uj f o r r a s o k b o l t a p l a l k o z i k . . . T r a g i k o m i k u s , h o g y a m i k o r E u r o p a b a n a miiveszeti tevekenyseg a h a g y o m a n y o s afrikai
szobrok,
m a s z k o k l a t t a n uj e r o r e k a p o t t , a k k o r A f r i k a b a n a g y a r m a t i h a t a l m a k a f e k e t e k n e k c s a k a m i i l t t a l v a l o s z a k i t a s es a z e u r o p a i c i v i l i z a c i o k h o z k a p csolodas
lehetoseget
tudtak
felkmalni.
A
hagyomanyos
muveszet
k a b a n a g y a r m a t i e l n y o m a t a s idejen az altalanos s t a g n a c i o n a k loen csak m i n t komercializalt, a turistak reszere kesziilo
Afri-
megfele-
,,souvenir"-ipar
e l d e g e l t . A giccs es a z i m p o r t a l t i d e g e n e s z m e n y k e p e k k o z o t t s o k a i g t e velygo muveszet Afrikaban,
szabad hazajaban
a legujabb idokben
meg-
lijhodasat
eli. I s m e t B i h a l j i t
idezziik
1 0 3
Asziru
O l a t u n d e , nigeriai
szob-
r a s z r o l s z o l v a . „ А k o v a c s es v a s m u n k a s A s z i r u lijra m e g t a n u l t a osei j o r u b a nyelvet, fiatal k o r a b a n megismerte a ritualis rendezvenyeken hasznalt d o bot. A magikus hangszert alkotasaiban alkalmazni tudja. A dobolas m u s a b o l , i s t e n e k h i v a s a b o l k i t u d j a o l v a s n i a z osi t a b u k a t .
rit-
Monumentalis
m u v e i b e n , s z o b r a s z a t a b a n a z i s t e n i m i t o s z o k a t fejezi k i . T o r z s e t o r t e n e l m i h a g y o m a n y a i t es b i b l i a i j e l e n e t e k e t o r o k i t m e g k a l a p a c s a v a l a z a l u m i n i u m folian. Ezek a figurativ kompoziciok, gazdag elkepzelesu naivitasai olvash a t o k , a k a r c s a k a p i k t o g r a f i a i fras. F e l m e r h e t e t l e n e r t e k s u g a r z i k m i i v e i bol, melyek a benini miiveszetre emlekeztetnek benniinket. I d o b e n a benini miiveszet a tavoli miiltte, de foldrajzilag dombormuvek
a nafvszerusegiik
ellenere a t u d a t a l a t t i
zott, s ezen a talajon sziiletett mesteri a l k o t a s
ugyan
kozel van . . . Ezek emlekben
a
megor-
femjelzesei...!"
A f r i k a s z e l l e m i e r t e k e , a k a r c s a k a P h o n i x m a d a r h a m v a i b o l , vij e l e t r e kel. H a g y o m a n y o s t a r s a d a l m a i n a k eletfilozofiajabol
taplalkozik a
fekete
e m b e r t e m p e r a m e n t u m a r a j e l l e m z o d e r i i , v i d a m s a g , t o l e r a n c i a es o p t i m i z mus. A szep szinek, f o r m a k o r o m e a kornyezettel apolt kozvetlen kapcsolatokkal A
izmosodik.
negerek johiszemiiseget, beketiiro v i d a m s a g a t
sokan felreertettek
es
visszaeltek vele. Emlekezziink csak a z o k n a k az emelygos, r o m a n t i k u s miiveknek hangjara, amelyek a bargvii, johiszemu negerrol meselnek. Ebbe a keretbe illeszkedik szinten a „civilizalt" negerrol alkotott gunyoros
kep,
a s z a l l o d a i lift-boy, dzsessz zenesz, szenegali lovesz, v a g y eppenseggel ,,gyarmati a r u t " hirdeto, raklamrol rank mosolygo
a
szerecsen bargyii k e -
p e ! I d e t a r t o z i k , e n n e k a z i r a n y n a k a f o l y t a t a s a a z a t o r e k v e s is, a m e l y n a p j a i n k b a n a f r i k a i o r s z a g o k figyelmet i g y e k s z i k elterelni a korszerii elet a n y a g i koriilmenyeirol, a mfiszaki fejlodesrol. szellemi eletetekhez, orizzetek f a l v a i t o k tersegeitek poetikus szepseget! stb. —
„Maradjatok
hiiek
eredeti
z a v a r t a l a n h a n g u l a t a t , osi m e s -
Magyaran:
ne torekedjetek
elma-
r a d o t t s a g o t o k f e l s z a m o l a s a r a , l e g y e t e k a f e j l e t t i p a r i v i l a g n y e r s a n y a g - es m u n k a e r o forrasa, k i z s a k m a n y o l a s i teriilete! A f r i k a szellemi ertekeinek az ilyen elkesett „elismerese", a v a l o elismeres e l l e n k e z o j e . B u r k o l t a n es r a v a s z m o d o n e l f e r d i t i , o n m a g a e l l e n i g y e k szik f o r d i t a n i
az afrikai
hagyomanyos
ćletszemlelet emleket —
fekezve
k o r u n k b a n a f e j l o d e s r e v a l o i g y e k e z e t e i t . S z e l l e m i , t u d o m a n y o s es a n y a g i fejlodeset
fekezve, roncsolva igyekszik alaasni a neokolonializmus
litjan
A f r i k a m e g u j h o d a s a t , h a s o n l o a n m i n t a m i i l t b a n is. A f r i k a j o v o j e a z e r e d e t i c i v i l i z a c i o k e r t e k e i n e k m e g o r z e s e n e k es a m o dern tudomanyos vfvmanyok
parositasaval valosulhat meg,
bontakozhat
ki. N e m meglepo, hogy szamos afrikai orszagban ezert a kozoktatas, miivelodes,
tudomanyos
munkassag
koltsegeire
a
nemzeti
jovedelem
nagy
reszćt forditjak. E z e k a koltsegek, b e r u h a z a s o k szinte kivetel nelkiil m i n -
denhol a K A T O N A I
kiadasok tobbszorose, ami a vilag mas
orszagaival
o s s z e v e t v e m a g a b a n is h a t a l m a s , j e l e n t o s i g v e k e z e t r o l t a n u s k o d i k . egyetemen, a tudomanyos intezetben a K U T A T A S O K a modern tudomanyok,
a sajatos afrikai
gyomanyok parositasan
faradoznak.
minden
Szamos teriileten
t e r m e s z e t i a d o t t s a g o k es a
ha-
A f r i k a m u l t j a v a l f o g l a l k o z o t o r t e n e s z e k es m a s k u t a t o k h i v a t o t t a k
ar-
r a , h o g y e v i l a g r e s z v a l o s a g o s m i i l t j a t f e l t a r j a k es e r t ć k e l j e k . E d d i g e l s o sorban
kfvulallok,
avatatlanok
foglalkoztak
e kerdessel.
Ezert
m u l t j a n a k tenyleges felmćrese — a megiijhodo afrikai n e m z e t e k
Afrika feladata.
E l s o e r e d m e n y e i k e t , a z e d d i g k o z z e t e t t m u n k a i k a t , a z i s m e r t es h o z z a f e r h e t o f o r r a s o k a t i r a s u n k b a n m i is i g y e k e z t u n k Afrika
anyagi, szellemi, muveszi
felhasznalni.
felepiileseben,
megiijhodasaban
k e t e l k e d i i n k . A t o r t e n e l e m e g y e s s z a k a s z a i n m a s h o l is e l o f o r d u l t v i s s z a e s e s . A g o r o g es r o m a i b i r o d a l o m f e l b o m l a s a t E u r o p a b a n
nem
hasonlo altalanos
v i s s z a f e j l o d e s k o v e t t e . A t o r o k m e g s z a l l a s es h o d o l t s a g h a s o n l o k o v e t k e z menyekkel jart videkeinkben . . . Ezert n e m ftelkezhetiink Afrikarol tan
a
gyarmati
viszonyok,
az
elmaradottsag
alapjan.
A
v i s s z a e s e s n e m j o g o s i t h a t fel s e n k i t s e m , h o g y a z a z t m e g e l o z o v i v m a n y a i t egy civilizacio alkotasait —
ocsarolja. Afrika
pusz-
bekovetkezett korszak
multjaval
pe-
d i g e p p e n e z t o r t e n t . E z t k e l l t i s z t a z n i A f r i k a j o v o j e es a z egesz e m b e riseg k u l t u r a j a n a k
fejlesztese, m i n d a n n y i u n k k o z o s k i n c s e n e k
gyarapftasa
erdekćben.
Megjegyzesek 4 8
I. m., 6 5 . old. D a v i d s o n , 5 5 . old. Keszthelvi T i b o r : A z afrikai i r o d a l o m k i a l a k u l a s a ćs fejlodese napjainkig, Budapest, 1 9 7 1 , 42. o l d a l . Keszthelyi i. m.„ 42. old. D a v i d s o n , 126. old. D a v i d s o n , 122. old. E g h a r e v b a 84. o l d . 55 I. . , 59/60. old. I. m., 125. old. К т а т е N k r u m a h : T h e A u t o b i o g r a p h y , L o n d o n , 1959, 1—10 o'ldal. A d e m o y e g a i. m., 6 3 . o l d a l , A f r i k a h a g y o m a n y o s k e z m u i p a r a r a v o n a t k o z o a d a t o k j a v a resze szinten A d e m o y e g a szerint. Idezi D a v i d s o n , 170. old. I. m., 2 7 — 2 8 . old. G i n a Pisohel: O p š t a istorija umetnosti, Beograd, 1969. 3. k o t e t , 193. old. Suret C a n a l e : i. m., 75. old. Suret C a n a l e : i. m., 94. old. 4 9
5 0
5 1
5 2
5 3
5 4
m
5 6
5 7
5 8
6 0
8 1
6 2
6 3
8 4
6 5
6 6
6 7
6 3
6 9
7 0
7 1
7 2
7 3
7 4
7 5
7 6
7 7
7 9
8 0
8 1
8 2
8 3
8 4
8 5
8 6
8 7
8 8
8 9
9 0
9 1
9 2
9 3
A d e m o v e g a : i. i., 59. old. G r o w d e r : i. m., 6 5 . old. Idezi W . E . W a r d , 3 9 3 . old. T o b b lexikalis mii, t a n u l m a n y foglalikozik a rabszolgakereskedelem kerdeseivel, tortenetevel, meretaivel. M i v e l Suret C a n a l e ( 1 7 5 . old.) es C r o w d e r (63. old.) m a g u k is t o b b forrasra, h a s o n l o a d a t o k r a t a m a s z k o d n a k , u g y ezeket h a s z n a l t a m az i t t v e g z e t t szamitasaiimban. A rabszolgasag k o v e t k e z m e n y e i t t e m a a k f o n a l a t k o v e t v e , magat61 ertet o d o e n k i z a r o l a g A f r i k a szempontjabol vizsgaltuk. A k o r a i k a p i t a l i z m u s es felhalmozas k i a l a k u l a s a b a n a rabszolgasag jelentos szerepet K . М а г х is emlirji m u v e i b e n . B u x t o n : T h e African Slave T r a d e , i d e z i C u r t i n , 4 3 7 . old. I. m., 175. old. A . Ducasse: Les Negriers, Paris, 1948. D u f f y : i. m., 47. es 145. old. S u r e t : i. m., 176. old. E r r o l reszletesen ir W . E . F . W a r d i d e z e t t G h a n a t o r t e n e l m e b e n . I. m., 69. es 169. old. C u r t i n i. m. azt al'Htja, h o g y 750-ben i. e. fekete A f r i k a es B r i t a n n i a a civiilizaoio azonos szinvonalan v o l t a k . K ć s o b b 1750-ben, A f r i k a a n y u g a t e u r o p a i civilizacio i. e. 750-ben elert s z i n v o n a l a t erte el. E z m a r ezer evi lemaradas!? D a v i d s o n i. m., 157. o l d a l . C u r t i n i. m. 396. o l d . es K e s z t h e l y i i. m . 2 6 . o l d . Ezeiket Suret C a n a l e idezi emlitett k o n y v e b e n , 74. old. Kesztihelvi i. m., 2 5 . old. Suret C a n a l e i. m., 126. old. C u r t i n i.m., 396. o l d a l o n labjegyzet. Suret C a n a l e i. m., 126. o l d . ćs 142. old. C u r t i n i. m., 2 3 — 2 4 . old. C u r t i n i. m., 2 4 4 . old. Le D a h o m e y , des t e m p s anciens au j o u r d'ui, Lom4 e. n . es Suret C a n a l e i. m . Jabjegyzet a 123. old. Lasd W a r d idezett m u n k a j d n a k t o b b i d e v a g o reszet. D a v i d s o n i. m., 22. old. C u r t i n i. m., 237. old. G u r t i n i. m. labjegyz©t a 165. old., a k o r a b e l i a r a b u t a z o k s z a m t a l a n t a nulsaga ezt vilagosan bizonyitja. I . m., t o b b helyen. A z olvaso joggal teszi fel a kerdest, afrikai eredetu i r o t t forras h i a n y a b a n , min aiapszik az u g y a n h i a n y o s , d e n a g y v o n a l a k b a n ismert afrikai h a g y o m a n y o s k o r s z a k tortenelme? A z afrikai t o r t e n e l m i d o k u m e n t a o i o k i i l o n b o z o t u d o m a n y o k szakszeru megallapitasaira tamaszkodik, peldaul: — regeszeti 'leletek es a z o k vizsgalata, — b o t a n i k a i k u t a t a s o k a n o v e n y z e t ćs t e r m e l t mezogazdasagi t e r m e k e k terjedese, fajtai teren stb. — nyelvćszeti es etnografiai tanukna.nyok, — az afrikai kepzomuveszeti es kezmuiipari e r e d m e n y e k elemzese, — az A f r i k a b a n rendikiviil fejlett s z a j h a g y o m a n y egy esemenyre v o n a t -
9 4
9 5
9 6
9 7
9 8
9 9
1 0 0
1 0 1
1 0 2
« 8
k o z o de t o b b forrasbol eredo v a l t o z a t a i n a k osszehasonlitasa, illerve a h a g y o m a n y altal m e g o r z o t t — de deformdlt tenyek, ismeretek, a z a r a b es mas i r o t t f o r r a s o k k a l v a l o osszehasonlitasa. A z afrikai szajh a g y o m a n y r o l , szereperol, szervezeserol szo v a n i r a s u n k b a n t o b b h e lyen. A s z a j h a g y o m a n y t o r t e n e l m i erteker&l h a s z n a l h a t o s a g a r o l t o b b t a n u l m a n y kesziilt. ( C r o w d e r 2 4 — 2 5 . old.). E z e k szerint az i r a n v e l v „ i r o t t forrasok j o b b a k , m i n t a szobeli forras — nem m i n d i g a l t a l a n o s e r t e k u " , m e r t a „ f o r r a s o k , az a d a t o k v a g y j o k — s z a v a h i h e t o k , v a g y rosszak — h a s z n a v e h e t e t l e n e k " . E g h a r e v b a szinte k i z a r o l a g szajhag y o m a n y o k o n a l a p u l o , „Benin r o v i d t o r t e n e l m e " p e l d a u l elismerest v a l t o t t ki a hivatasos torteneszek k o z o t t is, 1934-ben megjelent elso k i a d a s a ota — szamos uj k i a d a s t ert meg. K o n y v e e l o s z a v a b a n igy jellemzi E g h a r e v b a k u t a t o m u n k a j a n a k torekveseit es nehezsegeit: „Beninrol az e u r o p a i u t a z o k es h i t t e r i t o k r o v i d jegyzeteit n e m szam i t v a , 1472—1897-ig a biinteto angol h a d j a r a t i g — n e m letezik irott tortenelem. E l k e p z e l h e t o , m i l y e n n a g y feladat, milyen tiirelmes m u n k a r a v o l t sziikseg, m i g ertheto es i n d o k o l t t e n y e k h e z j u t o t t a m a b a bonas — h o n i torteneszek sajatos m o d o n m i t o s z o k k a l , c s o d a k k a l es regakkel a l c a z o t t m o n d o k a j u k b o l . „ O g h a r e v be t o r t e n e l m e t a k i r a l y i ( O b a ) " k o v a c s meseibol, a k i r a l v i lantos regeib61, az u d v a r i r e z m u ves mester emlekezeteibol es a z „ I h a m a " — „ I h o g b e " hivatasos k i ralyi m e s e m o n d o tortenesznek, u r a l k o d o k lajstromaibol az 1933-ban h a g y o m a n y o s tisztseget betolto A k e n z u a , I I . benini O b a segitsegevel allitotta ossze. Szdmos megdllapitdsdt kesobb europai torteneszek igazoltdk. A s z a j h a g y o m a n y es az i t t felsorolt mas forrasok egyediil a z o n b a n nem tennek lehetove az afrikai m u l t rekonstrukoiojat. A z a r a b feljegyzesek, az e l a r a b o s o d o t t szudani fekete t u d o s o k ( T o m b o u c t o u b d l ) f e n n m a r a d t korabeli forrasai nyujtjak a legmegbizhatobb a d a t o k a t . A z a r a b k e z i r a t o k egy resze csak az u t o b b i evekben keriilt forditasra, feldolgozasra. Az a r a b m u n k a k ( I X — X I V . ) csak a X V I . s z a z a d b a n keriiltek n a p v i l a g r a . Felteheto, h o g y m e g mindig a z ertekes forrasok egy rćsze ismeretleniil hever ( L o n d o n , P a r i z s , Vadja) l e l t a r a i b a n . (Errol lasd reszletesebben S u r e t — C a n a l e i. m . 124. old.). O g y ш ш к , h o g y az afrikai eredeti irasbeliseg lehetosege sincs meg veglegesen tisztazva . . . ( ? ) D a v i d s o n : i. m., 82. old. I. m., 139. old. A z afrikai t a n c o k r a , zenere v o n a t k o z o a n reszben D a v i d s o n idezett m u v e n e k g o n d o l a t m e n e t e t es a n y a g a t k o v e t t i i k . — A z afrikai h a g y o m a n y o s i r o d a l o m r o l lasd Keszthelyi T . i. m u n k a j a t v a g y „ A f r i k a iizenetei" cimu r o v i d ismertetest a H i d 1975/12. s z a m a b a n . C u r t i n : i. m., 6 1 . old. C u r t i n : i. m., 294. old. es C r o w d e r 136. o l d . D a v i d s o n : i. m., 134. old. K e s z t h e l v i : i. m., 29. old. O . Bihalji M e r i n : N a i v n i umetnici sveta, Bgd., 1 9 7 1 , 55. old. k e p s z a m 42. I. m., 89. old. I . , 150. old. m
А felsorolt mes meg — — — —
muveken, lerikdlis megemliteni:
adatokon,
foljoiratok
anjagdn
stb.
kiviil
erde-
P a u l F o r d h a m : T h e G e o g r a p v of Africah Affairs, L o n d o n , 1965. Peter K u p : T h e S t o r y of Sierra Leone, C a m b r i d g e , 1964. P i e r r e Viguier: L'afrique de L'ouest vue p a r u n agriculteur, Paris, 1 9 6 1 . D r . K a b o n g o Bujitu: P o u r mieu c i m p r e n d r e la l i t t e r a t u r e a u x Za'ire, K i n shasa, 1975. stb.
Rezime 0
baštini jedne kulture, umetnost „Сгпе A f r i k e " u svetu
evropskih
(zapadnih) pogleda i zabluda Civilizacija i k u l t u r a Afrike je dugo ostala i z v a n iskrenog interesovanja z a p a d nog sveta, koji je posezao samo za njena p r i r o d n a b o g a t s t v a i r a d n u snagu. Zastarele p r e d s t a v e o Africi, i a k o su se već i ranije počele menjati, i p a k još 1 sada n a k o n sticanja nezavisnosti č i t a v o g n i z a n a r o d a Afrike, j e d v a se oslobadaju težine ranijih k l e v e t a , poluistina, podcenjivanja i negiranja njene istorijske i k u l t u r n e prošlosti. U osnovi o v i h t v r d n j i , bez o b z i r a da li se r a d i o k u l t u r i ili umetnosti, krije se mišljenje da su afrički n a r o d i nesposobni za d u h o v n i život, d a u svojoj p r o šlosti, usled n e d o s t a t k a organizacionog smisla i p r i m i t i v n o s t i — nisu ostvarile stalne gradske i d r ž a v n e oblike zajedničkog načina zivljenja i t d . Iz ovih razloga, p o t r e b n o je pitanja t r a d i c i o n a l n e civilizaoije i k u l t u r e afričkih n a r o d a u prošlosti, r a z m a t r a t i u sklopu istorijskog i d r u š t v e n o g r a z v o j a . U t o m pokušaju pisac napisa u k a z u j e n a r a z v o j d r u š t v e n i h p r o i z v o d n i h snaga i odnosa k o d afričkih n a r o d a , osvrćući se na specifična obeležja tog r a z v i t k a . Iznosi se skraćeni istorijat afričkih d r u š t a v a od p r v o b i t n i h zajednica, „ N o k " k u l t u r e , s t v a r a n j a afričkih d r ž a v a i r a z v o j a p r o i z v o d n i h snaga i odnosa d o v r e d n i h ostvarenja afričkih oivilizacija u v r e m e n r v o g dolaska e v r o p l j a n a . T a d a su afričke zajednice sa svojim u r b a n i m sredinama, uopšteno govoreći, dostigle stepen p o l u f e u d a l n i h o d n o s n o feudalnih odnosa. Iznose se p r i m e r i dostignutog visokog stepena civilizacije, k u l t u r e i posebno u m e t n i č k i h ostvarenja (Benin i d r . ) . Pisac opisujući materijalne odnose afričkih zajednica osvrće se i n a d u h o v n u n a d g r a d n j u tih d r u š t a v a : religiju, u s t a n o v e d r u š t v e n o g ž i v o t a , u m e t n o s t i sl. D o l a s k o m evropskih osvajača, n a tlu Afrike se z a p a ž a postepena stagnacija a p o t o m i n a z a d o v a n j e . R a s p a d a j u se postojeće d r ž a v n e organizacije, one se gube u m o r u plemenskih raspri, r a t o v a — nastaje v r e m e opšteg d r u š t v e n o g n a z a d o vanja, k u l t u r n e dezintegraoije postojećih organizacija afričkog t r a d i c i o n a l n o g ž i v o t a . N a postavljeno pitanje, šta je ovoj pojavi osnovni društveno-istorijski razlog!? Pisac o d g o v a r a d a je to p o j a v a hajke n a ljude, t r g o v i n a r o b o v i m a — u koju su evropejci bacili Afriku — z b o g svojih naraslih p o t r e b a z a r a d n o m snagom, na p l a n t a ž a m a novoosvojenih kolonija obe A m e r i k e , ostrva u K a r i p skom m o r u . R o b o v i iz Afrike ne samo što se u predvečerje k a p i t a l i z m a , i n d u strijske revolucije i p r v o b i t n e akumulacije k a p i t a l a — z n a t n o d o p r i n e l i p r i -
v r e d n o m r a z v o j u z a p a d n o g sveta, nego — i s t o v r e m e n o gurnuli Afriku u n e videni haos, rušili sve m o r a l n e , etičke osnove njenih t r a d i o i o n a l n i h društvenih zajednica. Afrika je z a t o p r u ž a l a samo pojedinačne p r i m e r e o t p o r a e v r o p s k i m zavojevačima, no i p a k i posle njene imperijalistioke deobe, m e đ u veliikim silama ( 1 8 8 4 — 8 5 , Berlin) zahvaljujući o t p o r u pojedinih afričkih d r ž a v a — k o n a č n a kolonizacija Afrike je dovršena tek 1 9 0 0 — 1 9 0 2 . god. N u ž n o je isticati d o p r i nos n a r o d a Afrike z a p a d n i m civilizacijama, jer egocentrične z a p a d n e civilizacije negiraju u p r a v o taj d o p r i n o s . A f r i k a je m e đ u t i m omoguoila — svojom r a d n o m snagom, z l a t o m i d r u g i m s i r o v i n a m a — b r z i r a z v o j p r o i z v o d n i h snaga z a p a d a . Uticaji afričkog d u h o v n o g ž i v o t a u g r a đ e n i u z a p a d n u civilizaoiju se m e đ u t i m , ne mogu meriti vrednošću r a d n e snage i z l a t a Afrike. Z a p a d , uistinu priznaje afričku u m e m o s t — takoreći samo na polju skulpture i to z a t o što je „ p r i m i t i v n a " . M e đ u t i m niti se ta afrička p l a s t i k a m o ž e n a z v a t i p r i m i t i v n o m , niti je njen uticaj jedini — koji je o s t a v i o t r a g a na u m e t n o s t i m a z a p a d n i h civilizacija. U napisu se z a t o govori o slikarstvu, plesu i muzici, o svojevrsnom bogatstvu afričkog duha, tolerantnosti njenog m e n t a l i t e t a , o dubokom poštovanju p r i r o d n e okoline — k a o saouvanoj istini t r a d i c i o n a l n e afričke ž i v o t n e filozofije „ a n i m i z m a " itd. D A N A Š N J I , oslobođeni n a r o d i C r n e Afrike imaju i svoju P R O Š L O S T , a t a je bila svetla! A f r i k a č u v a i obnavlja svoje t r a d i c i o n a l n e v r e d n o s t i i p o d j e d n a k o se bori p r o t i v i z o p a č e n o g predstavljanja k a k o njene „ p r i m i t i v n e " umetnosti t a k o i u p u ć i v a n j a nekih „ d o b r o n a m e r n i h " z a p a d n i h saveta ka čuvanju njenih t r a d i c i o n a l n i h „ v r e d n o s t i " p o d k o j i m a se k l i š e t i r a n o predstavlja idila afričkog sela a „ c i v i l i z o v a n i c r n a c " je oličen u d o b r o n a m e r n o m ali t u p o m i p r i g l u p o m liku sluge, „Jift b o y a " , džez m u z i k a n t a i sl. N a s u p r o t svemu tome, s a v r e m e n a Afrika sjedinjuje renesansu njenih t r a d i c i o n a l n i h v r e d n o s t i sa t e k o v i n a m a savremene n a u k e i d r u š t v e n o g r a z v i t k a . Istorija je i na d r u g i m s t r a n a m a zabeležila p r i v r e m e n e zastoje, stagnaoije i p a d o v e . N e m o ž e se z a t o sumnjati u materijalnu i d u h o v n u o b n o v u C r n e Afrike u izmenjenim svetskim uslovima. O Afrioi se ne sme suditi p o njenom k o l o n i j a l n o m dobu i p r e m a o c e n a m a stranih k o l o n i z a t o r a . Sa A f r i k o m se n a žalost, u p r a v o to d o g o d i l o . O t k l a n j a n j e tih z a b l u d a je ne samo u interesu Afrike, nego je opšti interes. T o je ujedno i obogaoivanje vrednosti sopstvene k u l t u r e .
Summarj T h e h e r i t a g e o f a c u l t u r e — t h e A r t of „ N e g r o A f r i c a " i n t h e l i g h t of t h e E u r o p e a n ( W e s t ) v i e w s a n d
fallacys
It is a p p a r e n t t h a t t h e W o r l d in general, West a n d t h e oild colonial p o w e r s in p a r t i c u l a r , were u n p r e p a r e d for t h e emergence of Africa. T h e o l d p o p u l a r mental image of the „ d a r k c o n t i n e n t " (altough t h e sam began to change), is even n o w , after w i n n i n g t h e i n d e p e n d e n c e of almost all african people, difficult to liberate from the belief in earlier h a l f - t r u t h , u n d e r e s t i m a t e a n d deny of its historical a n d c u l t u r a l past. Really, t h e West. W o r l d w a s interested o n l y i n african n a t u r a l w e a l t h ressources a n d in its l a b o u r forces. Therefore, the civilization a n d the culture of Africa, w e r e for
а long time of n o interest; t h e y were mere „ p r i m i t i v e " a n d „ p a g a n " . T h e r o o t s of suoh opinion, tjhat the african people are n o t c a p a b l e for rriental a n d spirit u a l life, lie much furtiher b a c k in the h i s t o r y of western ideas. In 'their past, because of the laok for o r g a n i z a t i o n a n d p r i m i t i v e life — t h e y h a v e n o t o b t a i ned a ievel of living in constant o r g a n i z e d city a n d state, etc. H a v i n g all this in mind, i t is neoessary to examine t h e question of a t r a d i tional eivilization a n d culture of the african people in t h e past, in t h e f r a m e of historical a n d social d e v e l o p m e n t . In this respect, the w r i t e r of this article h a s the i n t e n t i o n to p o i n t out the d e v e l o p m e n t of the social structure a n d relations of p r o d u e t i o n at the african people t a k i n g into consideration also the specific c o n d i t i o n s a n d m a r k s of such d e v e l o p m e n t . T h e r e has been the v e r y shortened h i s t o r y of t h e african people from the first communites — cian a n d tribe o r g a n i z a t i o n , „ N o k " culture, a p p e a r a n c e a n d the rise of the first african states, the d e v e l o p m e n t of the p r o d u c tion means, t r a d e a n d relations of t h e african civiiizations, untii the a r r i v a l of tbe first europeans. T h e n t h e african communities w i t h its u r b a n centres, say in general, h a v e a t t a i n e d a semi-feodal o r feodal level of sooial o r g a n i z a t i o n . T h e r e are some examples of the a t t a i n e d high degree of the civilization, culture a n d t h e w e l l - a d v a n c e d arts (Benin e t c ) . T h e w r i t e r discusses also t h e m a t e r i a l relations a n d culture of t h e african communities a n d same characteristics of the culture t h a t flourished i n t h e p r e industrial age, as for e x a m p l e : religion, art, institutions a n d customs of t h e social iife, etc. Since the a r r i v a l of the e u r o p e a n conquerors, it is visible t h a t Africa falls in stagnation a n d later on even retrogression. T h e african communities were lost in tribe fights, w a r s e t c , t h a t u l t i m a t e l y led t o the n e a r - t o t a l extinction of the african m i d d l e age state o r g a n i z a t i o n s , therefore also to the c u l t u r a l desintegration of the african t r a d i t i o n a l life. A c c o r d i n g to the autor, t h e m a i n social-historical reason of these events is a pursuit of the people, t r a d e of slaves — initiated a n d o r g a n i z e d in Africa b y the europeans (for p l a n t a t i o n slavery i n tropical A m e r i c a ) . T h e Slave T r a d e in a n d from Africa, on t h e eve of t h e e u r o p e a n industrial revolution, s u p p o r t e d the western economical g r o w t h In t h e same time, thrusted Africa in chaos a n d ruined all m o r a l a n d etic basis of its t r a d i t i o n a l c o m munities. Subsequently, Africa h a d r e n d e r e d o n l y same i n d i v i d u a l examples of the resistance t o the e u r o p e a n conquerors. H o w e v e r , after its, imperialistic division, still — t h a n k i n g to a resistance of some african communities a n d c o u n t ries, final colonization finished just in 1 9 0 0 — 1 9 0 2 . I t is i m p o r t a n t to e m p h a size t h e c o n t r i b u t i o n of t h e african people t o t h e West, because egocentric West civilization deny just this c o n t r i b u t i o n . Africa has, h o w e v e r b l o o d i l y s u p p o r t e d the enrichment of West, v i t h its l a b o u r forces, gold and r o w materials. T h e influence of t h e spinitual life built i n t o t h e West, n a t u r a l l y c a n n o t be measured b y .the value of its l a b o u r forces, gold a n d r o w .materials. T h e West h o w e v e r , is a d m i t i n g t h a african a r t — almost only i n connection w i t h a sculpture. Because this art is „ p r i m i t i v e " . But this african plastic c a n n o t be n a m e d primitive, a n d is not t h e only one w h i c h influenoed the arts of t h e western civilization. Therefore i n t h e article are also t h r e a t e d the african dances a n d music, p a i n t i n g , richness of the african spirit, tolerance of its mentality,, t h e deep african respeot to the n a t u r a l e n v i r o n m e n t , as t h e african t r a d i t i o n a l life p h i l o s o p h y „ A n i m i s m " , atc.
Т Н Е P R E S E N T , free people of t h e „Blaok A f r i c a " h a v e their o w n P A S T a n d t h e same w a s b r i g h t ! Africa is keeping a n d renewing its real t r a d i t i o n a l values a n d at t h e same time is fighting against false opinion a b o u t its ,,prim i t i v e " a r t a n d also against some „ g o o d - m e a n t " west advices in connection w i t h keeping of its so called „ t r a d i t i o n a l v a l u e s " . O n t h e c o n t r a r v , the m o dern Africa is joining t h e renaissance of its t r a d i t i o n a l values w i t h acqusition of t h e m o d e r n sciences a n d social d e v e l o p m e n t . T h e h i s t o r y has also noticed on some other sides t h e t e m p o r a r y stagnations and fails. Therefore, n o b o d y c a n d o u b t in m a t e r i a l a n d spiritual r e n e w a l of N e g r o Africa. It c a n n o t be judged about Africa r e g a r d i n g its colonial period a n d according t o the opinions a n d estimations of foreign colonists. U n f o r t u n a tely, just this h a d h a p p e n e d w i t h Africa. T o r e m o v e false illusion about it, is n o t only of the interest for Africa, b u t i t is also the interest for e v e r y b o d y . This is a t the same time enrichment of t h e values of our o w n culture.
Kasza Balint
A S2INJATSZAS MULTJA ES JELENE A SZABADKAI NEPSZINHAZBAN
A z e m b e r n e m d o l g o z h a t f o l y t o n o s a n , p i h e n e s r e , s z o r a k o z a s r a is s z i i k s e g e van. H a
az ember
kipihente, kiszorakozta
magat, utana jobban,
vida-
m a b b a n m e g y a m u n k a . П у е п c e l t s z o l g a l a s z i n h a z is, m e l y b o l a n e z o k mosollyal
az arcukon,
vagy
eppen
elgondolkozva
szfnpadon
lejatszodott,
de mindenesetre
okulva
azon,
ami elottiik
a tortenteken,
a
lelekben
f e l e m e l k e d v e , m e g t i s z t u l v a l e p n e k k i a s z i n h a z b o l , h o g y felfrissiilve,
ujult
erovel l a s s a n a k a m i n d e n n a p i m u n k a j u k h o z . l g y v a n ez m a is, i g y
volt
ez a m u l t b a n is, m i o t a a s z f n h a z es a s z i n j a t s z a s l e t e z i k , p e d i g m a r
na-
g y o n r e g e n l e t e z i k . M a r a r ć g i g o r o g o k is n a g y o n r e g e n es k o m o l y a n
fog-
l a l k o z t a k v e l e , es a z o k o r i a b r a z o l a s o k o n Z e u s z k i l e n c l a n y a k o z i i l k e t t o t a r t a l a r c o t a k e z e b e n , M e l p h o m e n e es T h a l i a . A z elso a k o m e d i a , a m a s o d i k a t r a g e d i a mvizsaja, ez a k e t t o fejezi k i a z t , a m i e r t a k o z o n s e g e v e z redek ota a szfnhazba
j a r : a n e v e t e s t es a sfrast. E z t k e p e z i a
szinhaz,
m e l y n e m c s a k e g y e p i i l e t , t a r g y , e m b e r , h a n e m e g y egesz c s o p o r t s z e l l e m i , k e z i , g e p i e g y t i t t m u k o d e s e e g y n a g y , m a g a s z t o s cel e r d e k e b e n . A z
igazi
szinhazi iinnep a b e m u t a t o , b e n n e gyiimolcsozik az iro, szinesz, rendezo, f e s t o , z e n e s z , s z a b o es a t o b b i s z i n h a z i m u n k a s m u n k a j a , d e s e g i t s e g i i k r e v a n a z e p i i l e t , a v i l a g i t a s , a v a s z o n , a f e s t e k s t b . is. £ s m i t o r t e n i k a s z i n p a d o n ? A z e l o a d a s o n a szfneszek a s z i n p a d o n
a
nezok elott eljatszanak valami hitelesnek latszo tortenetet, esemenyt. Csod a l a t o s b i r o d a l o m ez a j a t e k , t u d j u k r o l a , h o g y j a t e k , h o g y n e m i g a z t o r t e n e t , d e m e g i s v a l o n a k , i g a z n a k f o g a d j u k el. A z t is t u d j u k , h o g y a szfn p a d o n j a t s z o e g y e n e k is c s a k
szfneszek,
d e e n n e k ellenere elo
em-
b e r e k n e k f o g a d j u k el o k e t , es б к e l h i t e t i k v e l i i n k a z t i s , h o g y a z a z esem e n y , t o r t e n e t , c s e l e k m e n y , m a g a a z elet. P e d i g c s a k e g y o l y a n
csoda-
latos j a t e k ez, a m e l y a n e z o k е1би a b b a n a p i l l a n a t b a n k e z d ^ d i k ,
amikor
a f i i g g o n y f e l g o r d i i l , a n e z ^ t e r e l c s e n d e s e d i k es a n e z o o l y a n l e l k i p o t b a keriil, h o g y h a j l a n d o
elfogadni
valosagnak
azt, ami a
alla-
szinpadon
ја t е к
es m u v e s z e t .
ertiink, nezokert nelkiili
van. Az
0 1 y a n j a t e k ez, a m e l y n e m o n m a g a e r t , iires s z f n h a z
nem
szinhaz, hanem
hanem
csak
lelek
epiilet.
A s z a b a d k a i s z i n h a z n e m ilyen lelek nelkiili epiilet, b e n n e m a r
regen
f o l y i k a z elet, hiszen m a r 1854 o t a all a v a r o s k o z p o n t j a b a n a k o r i n t h o s z i o s z l o p s o r u e p i i l e t es a z o t a s z o l g a l j a a v a r o s s z i n j a t s z a s a t ,
miiveszetet
es
k u l t i i r a j a t . I g a z , k e z d e t b e n c s a k s z e r e n y e n es s z e g y e n l o s e n , m e r t e g y egesz felevszazadig oszlopos bejaroja felett a „ S z a l l o d a a Pest v a r o s a h o z "
fel-
i r a t d i s z e l g e t t es c s a k 1 9 0 5 - b e n k e r i i l t fel a h o m l o k z a t r a a „ V a r o s i S z i n h a z " f e l i r a t . E z a l a t t a hosszvi i d o a l a t t a z e p i i l e t a r e g i m a r a d t , d e b e n n e az elet, a j a t e k
es a k o z o n s e g is a l a p o s a n
megvaltozott.
Valtoztak
i d o k , v a l t o z o t t a k o z o n s e g es v e l e e g y i i t t a s z i n j a t s z a s is. M i n d e n
az
idonek,
m i n d e n k o r n a k m e g v a n a m a g a s z i n h a z a , s z i n j a t s z a s a es a k o z o n s e g e is. П ј г а csinositjak, t a t a r o z z a k a j o o r e g s z i n h a z a t , n a g y i i n n e p r e kesziil a v a r o s szinjatszasa, h a r m i n c eves j u b i l e u m a t iinnepli a s z a b a d k a i N e p s z i n haz. Koszontjiik badsagunk
m i is a h a r m i n c e v e s j u b i l a l o N e p s z i n h a z a t , m e l y
hajnalan
sziiletett, v e l u n k
egyiitt
elt
es f e j l o d o t t .
A
sza-
varosi
szfnjatszas hosszu t o r t ć n e t e f o l y a m a n a sziniatszas a v a r o s b a n eloszor tolti b e i g a z i t a r s a d a l m i es e m b e r i h i v a t a s a t , s z a b a d h a z a b a n s z o l g a l j a a n e p k u l t i i r a j a t . A z uj t a r s a d a l o m b a n uj f e l a d a t o t , s z e r e p e t k a p o t t a
szfnhaz
es a s z f n j a t s z a s .
a Nep-
A v a r o s i szinjatszas hosszii t o r t e n e t e f o l y a m a n
s z i n h a z s z o l g a l j a e l o s z o r i g a z a n a n e p e t , a d o l g o z o k szeles t o m e g e i t , e l o s z o r v a l t a s z i n h a z is, a s z i n j a t s z a s is v a l o b a n n e p i v e . A m u s o r , a s z i n e s z e k , a z e l o a d a s o k is e z t a c e l t s z o l g a l j a k , s ez a s z i n h a z k e r e s t e , m e g is t a l a l t a a z u t a t a n e z o k h o z . J e l e n t o s e r e d m e n y e z , m e r t
de
napjaink-
ban sokan hatat foditanak a szinhaznak, a valsagba jutott szinhaz d i v a t o s t e m a . A „ N e p s z i n h a z " a n e p , a d o l g o z o k legszelesebb
pedig
tomegeit
szolgalva szinte „ h a z h o z szallitja a szinjatszast, a m u v e s z e t e t " . Igaz, n e m egeszen o l y a n kozel m i n t a televizio, a m e l y o t t h o n i s z o r a k o z a s t nyujt, de a Nepszinhaz
eljut n e m c s a k a v a r o s o k b a , h a n e m a f a l v a k b a
mult
a Nepszinhaz
evadban
szerbhorvat
illetve
magyar
is. A z
el-
egyiittese
431
eloadast tartott, melyet 132 203 nezč tekintett meg, vagyis atlagban
306
nezo volt egy-egy eloadason. A 431 eloadasbol 205-ot videken m e g a z e g y i i t t e s e k . A s z a b a d k a i es a S z a b a d k a n k i v i i l m e g t a r t o t t
tartottak eloada-
sok k o z o t t i а г а п у m e g szembetiinobb, h a csak a m a g y a r egyiittes e l o a d a sait vizsgaljuk: a z 1 9 7 4 / 1 9 7 5 - o s e v a d b a n a m a g y a r egyiittes 268 e l o a d a s t tartott, 109-et S z a b a d k a n , 159-et pedig S z a b a d k a n kiviili
vendegszerep-
l e s e n . l g y j u t o t t el a z e g v i i t t e s a v a r o s o n k i v i i l a f a l v a k b a hazhoz a Nagy
is es „ v i s z i
szinjatszast". teljesitmeny
ez e g y o l y a n e g y i i t t e s r e s z e r o l , m e l y n a g y n a k
ep-
p e n n e m n e v e z h e t o , d e a m e l y i d o t es f a r a d s a g o t n e m s a j n a l v a a v a r o s o k
mellett bejarja
v i d e k i i n k e t es e l j u t m i n d e n h o v a ,
ahol szivesen latjak
es
fogadjak. Igy valt a N e p s z i n h a z nemcsak nepive, h a n e m n e p m u v e l o szinh a z z a is. E z a j e l l e g e u n . „ m i n d e n e s " m i i s o r t i g e n y e l , e z e r t a N e p s z i n h a z m u s o r a n a v i g j a t e k t o l a d r a m a i g m e g t a l a l u n k m i n d e n t , a m i t ez a szeles s k a l a j u k o z o n s e g i g e n y e m e g k o v e t e l . A z e g y i i t t e s e r e j e t , o d a a d a s a t es m i i veszi erteket dicseri az eloadasok
szinvonala, m e r t az Иуеп
seg" rendszerint az eloadasok szinvonalat szokta A
szabadkai Nepszinhaz
dolgozik,
magyarok,
„mindenes-
veszelyeztetni.
mai kozonsćge szocialista t a r s a d a l o m b a n
horvatok,
szerbek
es
mas
nemzetiseguek
el,
testveri
e g y e t e r t e s b e n k o z o s e n e p i t i k a m a g u k es a z u t o k o r s z a m a r a a s z e b b , b o l d o g a b b j o v o t . M i n d a n n y i a n e g y m a g a s z t o s c e l e r t d o l g o z u n k es k i i z d i i n k , a szocializmusert, a szocialista k u l t u r a e r t . E z t a celt szolgalja a v a r o s b a n es a v a r o s o n k i v i i l a m a g y a r es a s z e r b h o r v a t e g y i i t t e s is. A
szocialista
t a r s a d a l o m b a n m a s s z i n h a z es s z i n j a t s z a s n e m is l e t e z h e t . H a b a r e z e n a teren m a r jelentos eredmenyek
sziilettek, azert elegedettek megsem
lehe-
tiink, m e r t tennivalo a k a d m e g boven. T u d n u n k kell, h o g y m a sincs, a m u l t b a n sem v o l t a t a r s a d a l o m t o l , t o r t e n e l m i m o z g a s t o l fiiggetlen s z i n h a z . A s z i n h a z m i n d e n k o r b a n san k a p c s o l o d o t t
a tarsadalomhoz,
kozonseg igenye az, ami
i g y t o r t e n i k e z m a is. E l s o s o r b a n
a szinhaztol
a valtozasokat
a
szoro-
megkovetelte.
a Itt
m e g k e l l a l l a p f t a n u n k , h o g y a m a es a t e g n a p k o z o n s e g e k o z o t t o r i a s i a kiilonbseg. M a koriilottiink m i n d e n m o z g a s b a n , v a l t o z a s b a n v a n , s szinte percenkent erkezo hirek a vilag minden tajarol izgalomban t a r t a n a k
es
t a j e k o z t a t n a k b e n n i i n k e t . A m u l t t a l s z e m b e n ez is o r i a s i e l o n y , i g y a m a i kozonseg sokkal okosabb, tanultabb, tajekozottabb, mint a mult
kozon-
sege v o l t , e z p e d i g o l y a n t e n y , a m e l y e t a s z i n h a z n a k is t u d o m a s u l
kell
vennie! M a a technika k o r a b a n eliink, igy a technikai v i v m a n y o k a t
sem
l e h e t s z e m elol t e v e s z t e n i , h a a s z i n h a z r o l b e s z e l i i n k . 0 1 y a n s z i n h a z r a v a n sziikseg, a h o l a l e g k o r s z e r u b b valo
technika
segiti a l e g k o r s z e r u b b
mondani-
kifejezeset.
A z elmiilt h a r m i n c esztendo a N e p s z i n h a z n a k
sok sikert, g o n d o t ,
ne-
h e z s e g e t , n e h a k u d a r c o t is h o z o t t , e n n e k e l l e n e r e k o z e l e b b k e r i i l t a n e p h e z , a d o l g o z o k h o z es a z e g y i i t t e s l e g j o b b a l k o t a s a i b a n a n e p e t , a
dol-
gozokat szolaltatja meg. Igy a jatek a szinhazban a szorakozas, miivelodes m e l l e t t t a r s a d a l m i
feladatot
is v e g e z : f o r m a l j a ,
alakitja
a
kozvele-
menyt. A kozonseg a szinhazban szorakozik, de kozben okul, tanul, m u v e l o d i k , es h a i g a z e l m e n y t k a p , felfrissiilve, m e g t i s z t u l v a t a v o z i k a n e zoterrol. M a i t a r s a d a l m u n k a szocializmust epiti, az emberek tobbseget ennek a tarsadalomnak
a problemakore erdekli, e tarsadalomnak
hezsegei, sikerei f o g l a l k o z t a t j a k .
Mar
szoltunk
rola, hogy
az oromei, netarsadalomtol
fiiggetlen s z i n h a z n e m letezik, ellenkezoleg m i n d e n k o r szinjatszasa
me-
lven a t a r s a d a l o m b a n gvokerezik, ismertetojele eppen az volt, hogy r 6 t
t a r t o t t
a
m a g a
t ii k -
k o r a n a k .
E z a tiikorkep koronkent valtozott, a varos szinjatszasaban
mar
regen m e g k e z d o d o t t , m e g az 1750-es evekben az iskolai (tanodai)
igen szin-
j a t s z a s s a l . A n e h e z k e s , n e h a o t r o m b a , z a r t к о ш es e g y h a z i j e l l e g u , k e z d e t b e n l a t i n m a j d k e s o b b m a g y a r n y e l v i i i s k o l a i d r a m a k es i s k o l a i s z i n jatek jelentos szerepet jatszott a nemzeti k u l t u r a kialakulasaban, a n e m z e t i o n t u d a t e b r e s z t g e t e s e b e n es f e j l o d e s e b e n . A z i s k o l a i s z f n j a t e k
sokban
h o z z a j a r u l t es e l o s e g i t e t t e e g y t a r s a d a l m i l a g f e j l e t t e b b , h a l a d o b b , k o r s z e r u b b d r a m a es s z i n j a t e k , a v i l a g i s z i n j a t s z a s
kialakulasat.
A X V I I L s z a z a d v e g e fele, a p o l g a r i f e j l o d e s h a j n a l a n , m e g v a l t o z o t t a s z i n j a t s z a s k o z o n s e g e is, es a z i s k o l a i s z i n j a t s z a s m a r S z a b a d k a n s e m e l e gitette ki a n a g y k o z o n s e g n e k a szinjatszassal szemben t a m a s z t o t t igenyeit. E n n e k a k o z o n s e g n e k a z izlese, e r d e k l o d e s e m i n d i n k a b b a v i l a g i
szinjat-
s z a s fele f o r d u l t , m i n d i n k a b b a n e m e t v a n d o r k o m e d i a s o k j a t e k a b a n t a l a l t s z o r a k o z a s t es n e m a z a r t k o r f i , e g y h a z i j e l l e g u , k e s o b b e n m a r el is v i l a giasodo iskolai szinjatekban.
Akarmilyen
fejlett
v o l t is a z i s k o l a i
jatek, megis csak a m a t o r a l a p o n m i i k o d o t t . A szineszek fo
szin-
foglalkozasa
nem a jatek volt, m i g a vilagi szinjatszas muveloi foglalkozasukra
nezve
is s z i n e s z e k v o l t a k , a j a t ć k k a l k e r e s t e k m e g a m i n d e n n a p i k e n y e r i i k e t . M i n o s e g i l e g uj s z i n h a z es s z i n j a t s z a s s z i i l e t e t t , d e e l s o s o r b a n is a s z i n jatszas kozonsege v a l t o z o t t meg, a szinhaz a v a l t o z a s b a n csak a kozonseg i z l e s e t , e r d e k l o d e s e t es i g e n y e i t k o v e t t e . A v i l a g i s z i n j a t s z a s elso h i r n o k e i v a r o s u n k b a n is a n e m e t v a n d o r k o m e d i a s o k 1780-ban
tartottak
meg varosunkban.
Ez
v o l t a k . Ć>k a z elso a szinjatszas
eloadast
tobbe mar
nem
e g y h a z - , i l l e t v e i s k o l a i i g y e , h a n e m v a r o s i i i g y , m e g a k k o r is h a c s a k v e n d e g es k o z v e t i t o s z e r e p e v o l t . M i v e l n e m g v o k e r e z e t t a h a z a i
kulmraban,
igy sem t a r s a d a l m i szerepe, misszioja, sem gyokerei n e m a l a k u l h a t t a k ki. K o z o n s e g e is v e g y e s v o l t , m e l y e l s o s o r b a n is a n e m e t s z i n e s z e k
jatekara
volt kivancsi. A m a g y a r nyelvu vilagi szinjatszas v a r o s u n k b a n 1818-ban i n d u l t meg, d e h a m a r o s a n n e m c s a k v a r o s i i i g g y e , h a n e m h a t o s a g i es o r s z a g o s
iiggye
v a l i k . F e j l o d e s e s z e m m e l l a t h a t o es i d o v e l k i a l a k u l b e l o l e a p o l g a r i s z i n jatszas. Mivel a szinjatszas n e m o n m a g a e r t volt, h a n e m melyen a tarsadalomban
gyokerezett,
a kozonseg igenyeinek
es e r d e k l o d e s e n e k
l e l o e n f e j l o d o t t es v a l t o z o t t , a p o l g a r i s z i n j a t s z a s is e z e n a z l i t o n tiikrot t a r t v a a kornak, a
megfehaladt
tarsadalomnak.
A m i n t latjuk, a miiltban m i n d e n k o r n a k megvolt a m a g a
szinjatszasa,
e r v e n y e s - e ez a s z a b a l y a m i k o r u n k r a is? M e g v a n - e m a r a m i k o r u n k n a k is a s z i n j a t s z a s a , s z i n h a z a ? O l y a n k e r d e s e z , a m e l v r e a j e l e n
pillanatban
egyertelmuen
kockazatos
igen-nel, v a g y
nem-mel
valaszolni
tulsagosan
lenne! Тепу az, hogy v a n szinhazunk, mai szinhazunk, szinjatszasunk,
de
t ć n y a z is, h o g y m e g s o k m i n d e n t v a l t o z t a t n u n k , j a v i t a n u n k k e l l
rajta.
E l o s z o r is t i s z t a z n u n k k e l l a z t a k e r d e s t , t u l a j d o n k e p p e n m i l y e n is l e g y e n a z i d e a l i s , m a i s z i n h a z ? N e h e z k e r d e s e z , p o n t o s es t o m o r v a l a s z t n e h e z lenne ra megfogalmazni!
Az
biztos, hogy nekiink
olyan
szinhazra
van
sziiksegiink, a m e l y b e n a m a g a s s z i n v o n a l u szocialista miiveszet igazi o t t h o n r a t a l a l , es a m e l y s e g i t a t a r s a d a l o m n a k a b b a n a t o r e k v e s e b e n ,
hogy
az ember valoban
azzal
emberre valjon. N a g y
feladatok
ezek, de m a r
is, h o g y k o r u n k i g a z a n f o n t o s t a r s a d a l m i p r o b l e m a i r a i g y e k s z i i n k
valaszt
a d n i , a s z f n h a z b a n eszmet, celt, szepseget, mtiveszetet a d u n k a n e z o k n e k , i g y e k s z i i n k o k e t n e m e s e b b e k k e , e r z e l m i l e g es s z e l l e m i l e g
gazdagabbakka
tenni, megnyerni oket nagy iigyiinknek, a szocializmusnak. E z t a es n e m e s c e l t e l s o s o r b a n is a s z o c i a l i s t a i h l e t e s u m u v e k k e l t u d j u k
nagy
megva-
lositani, de n e m csak ezekkel, h a n e m m i n d e n mas olyan iranyzatvi
mu-
v e l is, a m e l y e r t e k e s , s z e p , t a n u l s a g o s , n e m e s es i g a z d o l g o t m o n d el a z e m b e r r o l es a v i l a g r o l . f g y a k i f e j e z e t t e n s z o c i a l i s t a i h l e t e s u m i i v e k m e l l e t t m a s i r a n y z a t u m i i v e k is h e l y e t k a p n a k m a i s z i n h a z u n k
musoraban.
I l y e n e l v e k es g o n d o l a t o k a l a p j a n s z i i l e t n e k m e g a m u s o r o k . A
jubilaris
30. szinhazi e v a d r a a m a g y a r tarsulat miisora a k o v e t k e z o : 1. B o g d a n f i S a n d o r : B i i n o s o k 2. Szigligeti E d e : Liliomfi 3. Gobbi F. G y u l a : A szabadsag pillanata 4 . J . S t e r i j a P o p o v i ć : F i i l l e n t o es h a z u g 5. E u r i p i d e s z — S a r t r e : T r o j a i п б к 6. B e r t o l d B r e c h t : A k a u k a z u s i k r e t a k o r 7. S . T h o m a s : A p a p a g a j es a z s a r u 8. V . K a t a j e v : B o l o n d v a s a r n a p A m i n t latjuk
ebben az evadban
a Nepszinhaz
magyar
v a j d a s a g i m a g y a r i r o m i i v e t is m u s o r a r a t f i z t e , e z e k e g y b e n
egyiittese
^sbemutatok
is, a z e g y i k B o g d a n f i B u n o s o k , a m a s i k G o b b i F . A s z a b a d s a g cimu
ket
pillanata
muve.
Kiilso m u n k a t a r s a k
b e k a p c s o l a s a v a l , b e l - es k i i l f o l d i
egyiittmukodessel igyekszik a N e p s z i n h a z veszi szinvonal
es t a p a s z t a l a t
tarsulatokkal
val6
a h a z a i es a n e m z e t k o z i
mu-
megszerzesere. A
kolcsonos
csereje, a n e v e s e b b b e l - es k i i l f o l d i m u n k a t a r s a k kodese jobb el^adast, szfnvonalasabb
teljesitmenyt
tapasztalatok
es m u v e s z e k
kozremu-
eredmenyez.
A t a r s a d a l m i h i v a t a s , a z e l k o t e l e z e t t s e g es a k o z o n s ć g g e l v a l o k a p c s o l a t t o v a b b i fejlesztese e r d e k e b e n a N e p s z f n h a z is b e k a p c s o l o d o t t a S z i n hazi Kozosseg (Pozorišna k o m u n a ) elnevezesu orszagos jellegu t a r s a d a l m i mozgalomba. A dolgozok, a kozvetlen termelok onigazgatasi joga, a munkajuk maguk
utjan megvalositott
rendelkezzenek.
hogy
anyagi eszkozokkel ne mas, hanem
Tarsadalmunk
es a l k o t m a n y u n k
a l o l a s z i n j a t s z a s s e m l e h e t k i v e t e l , ez a z e l v v o n a t k o z i k a
alapvet-б
бк elve
szinjatszasra
k o l t o t t , t a r s a d a l m i e s z k o z o k r e is. E z a s z i n h a z es a k o z o n s e g kodesenek lijabb, onigazgatasi a l a p o k o n n v u g v o
egvuttmii-
formaja.
A z elmult h a r m i n c esztendo alatt m a r sok m i n d e n m e g v a l t o z o t t a szinh a z b a n is. K o r u n k b a n a t e c h n i k a s o k m i n d e n t m e g o r o k f t , f e l j e g y e z ,
ezert
s o k a n a z t allitjak, h o g y szerencses, b o l d o g k o r s z a k ez. A m i eletiink
az
u t a n u n k k o v e t k e z o g e n e r a c i o k e l o t t s z i n t e n y i t o t t k o n y v lesz, m e l y b e a z l a p o z b e l e , a k i a k a r . V o n a t k o z i k e z a s z i n j a t s z a s r a is. N e m i g y v o l t e z a m u l t b a n , m e l v n e k e s e m e n y e i t n a g y o n is s o k s z o r h o m a l y f e d i . A
miilo
i d o v a s f o g a s o k m i n d e n t e l t u n t e t e t t , a z e m b e r i n e m t o r o d o m s e g es h a n y a g s a g is m e g t e t t e a m a g a e t . M i , s z a b a d k a i a k k i i l o n o s k o n n y e l m u s e g g e l p r e d a l t u k el a m u l t i r a s o s h a g y a t e k a i t , n e m m i n d i g g o n d o l t u n k a z u t o k o r r a , a m e l y esetleg m e g a l l j t szeretne p a r a n c s o l n i a m u l o
idonek!
M a i t a r s a d a l m u n k a s z o c i a l i z m u s t epfti, a z e m b e r e k tobbseget e n n e k a t a r s a d a l o m n a k a p r o b l e m a k o r e erdekli, m e r t m a g a t a szocializmussal к б t e l e z t e el. T a r s a d a l o m t o l f i i g g e t l e n s z i n h a z n e m l e t e z i k , e l l e n k e z o l e g m i n den k o r szinjatszasa
melyen
a tarsadalomban
g y 6 k e r e z i k es t i i k r o t
tar-
t o t t a m a g a k o r a n a k . E z a f e l a d a t v a r a m a i s z i n h a z r a is, m i u t a n
ugy
veljiik, h o g y a jelen p i l l a n a t b a n s z i n h a z u n k m e g a d o s a k o r u n k n a k a teljesebb
tukorkepevel!
Rezime Prošlost i sadašnjost kazališne umjetnosti u Subotici Čovjeku su p o t r e b n i trenuci o d m o r a i r a z o n o d e . K a z a l i š t e v j e k o v i m a z a d o v o Ijava ovu p o t r e b u , i ne samo t o , o n o nas oplemenjuje. Kazaiište, nastavlja a u t o r , p r e d s t a v l j a u s k l a đ e n e n a p o r e cijele t r u p e , p l o d ovih n a p o r a је sveoani t r e n u t a k premijere, k a d a se ostvaruje kontafct sa p u b iikom. Bez o v o g a kazalište je samo z g r a d a lišena ž i v o t a . K a z a l i š t e u Subotioi stoji o d 1854 godine, n e p r e s t a n o u službi umjetnosti i k u l t u r n o g ž i v o t a g r a d a . Z g r a d a ostaje ali se mijenja a k t i v n o s t u njoj, k a o što se mijenjaju i želje i zahtjevi p u b l i k e . A u t o r p o z d r a v l j a N a r o d n o pozorište u Subotici p o v o d o m jubilarne 30. godine postojanja i r a d a u slobodi. U drugoj povijesti gradsikog k a z a l i š t a , o n o p r v i p u t n e s p u t a n o vrši svoju funkciju, p r v i p u t je t o zaista n a r o d n o k a z a l i š t e u službi n a r o d a , t o se jasno vidi iz prošlogodišnjih p o d a t a k a o broju o d r ž a n i h p r e d s t a v a i posjećenosti. N o v a p u b l i k a živi u socijalističkom d r u š t v u , z a s n o v a n o m n a r a v n o p r a v n i m i b r a t s k i m o d n o s i m a m a d a r a , srba, h r v a t a i d r u g i h nacionalnosti. U o v o m v r e menu uzvišenih i d e a l a kazalište je u službi sooijalizma. A u t o r a n a l i z i r a m n o gostruku d r u š t v e n u uslovljenost t e a t r a i ističe p o t r e b u d a se u z p o m o ć najsavršena t e h n i č k a dostignuća p r e s e n t i r a najsavremenija t e m a t i k a . K r o z p r i z m u društvene uslovljenosti t e a t r a a u t o r daje kraći p r i k a z povijesti razvoja kazališne
umjetnosti u Subotici, počev od školskih d r a m a , p r e k o putujućih t r u p a sve d o današnjeg d a n a . D a n a s se javilja p o t r e b a za d r a m s k i m t e k s t o v i m a ikoji su p r o žeti idejama socijalizma i vrijednim, plemenitim i lijepim p o r u k a m a o čovjeku. T i m e se r u k o v o d i l o p r i l i k o m sastavljanja r e p e r t o a r a za j u b i l a r n u 30. godinu, p a i p a k a k o je kazalište ogledalo v r e m e n a o n d a m u tek predstoji z a d a t a k da ispuni očekivanja i b u d e pravii o d r a z v r e m e n a u k o j e m ž i v i m o .
$>wmmary T h e T h e a t r e of t h e P a s t e n d P r e s e n t i n S u b o t i c a T h e a t r e n o t onlv p r o v i d e s us w i t h a useful o p p o r t u n i t v to spend our leasure in an enjoyable m a n n e r , ibut also p r o v o k e s t h e noblest sentiments in the spectator. T h e a t r e involves t h e u n i t e d efforts of t h e wliole assembly a n d the fruit of those efforts is the solemn m o m e n t of t h e first n i g h t ' s p e r f o r m a n c e . W e r e it n o t for all this the t h e a t r e w o u l d be an architecture devoid of life, w h i c h is not t h e case w i t h the rjheatre in Subotica. I t h a s served the t h e c u l t u r a l a n d artistic d e m a n d s of t h e city for a Jong time, ever since 1854. T h e building remains t h e same, w h a t changes continual'ly is t h e life a n d activity, as well as the desires of the spectators. T h e a u t h o r c o n g r a t u l a t e s the N a t i o n a l T h e a t r e of Subotica on t h e jubiliant occasion of 30 y e a r s ' existance in freedom. This is t h e fiirst time t h a t it w a s given a c h a n c e t o serve the people. This is quite obvios from t h e numerical d a t a a b o t the last year's p e r f o r m a n c e s a n d t h e a t r e visitors. T h e spectators are living in a society based on t h e full equality a n d b r o t h e r h o o d of all the n a tions a n d nationalicies. I n t h e p r e s e n t age of lofty ideals the t e h a t r e should serve the interests of socialism. T h e a u t h o r is p o i n t i n g out t h e close connections between the t h e a t r e a n d the social conditions, a n d is suggesting t h a t t h e h i g h l y sophisticated technical effects should be used t o present t h e most u p - t o - d a t e t o pics. F e a t u r i n g the short h i s t o r y of t h e t h e a t r e in Subotica he deals w i t h t h e beginnings of p l a y - a c t i n g in schools, touches on t h e t r a v e l l i n g troupes a n d concludes i t w i t h the p r e s e n t m o m e n t . H e emphasizes t h e need for n e w d r a m a tic w o r k s p r o m o t i n g the ideas of socialism a n d t h e values confirming t h e dign i t y of m a n . This is w h a t t h e y h a d i n m i n d w h i l e p l a n n i n g t h e repertoir for the уеаг of jubilee, h o w e v e r if w e acoept t h e belief t h a t t h e t h e a t r e is b u t the m i r r o r of the age, there is stil'l muoh t o desire in o r d e r t o get an accurate vision of the age we are living in.
Somogyi Sandor, Dunđerov Milan, Gajić Milivoj
A K'ORNYEZETVEDELEM RENDSZERELMELETI MEGKDZELlTESE
Bevezeto
Az emberi kornyezet degradalodasa vilagra sz616 problemava valt, tekintettel arra, hogy nyomai felfedezhetoek az egesz vilagon, mind a szarazfoldon, mind az oceanokon. A kornyezetszennyezodes tenyezoi szinte akadaly nćlkiil terjednek a politikai es foldrajzi hatarok ellenere, megakadalyozasuk ezert az allamok osszefogasat es kozos akciojat igenyli. E vilagproblema kereten beliil minden allamnak, minden szukebb teriileti egysegnek megvannak a specifikus problemai tarsadalmi berendezesiiktol, fejlettsćgi fokuktol, foldrajzi helyzetiiktol, demografiai felteteleiktol, kulturalis hagyoma.nyaiktol fiiggoen. Ismerve a problemat, valamint az emberiseg lehetosegeit, (tekintettel a tudomanyos ismeretekre, valamint a technikai lehetosegekre), felvetodik a kerdes, miert kezdiink olyan nehezen a problemak erdemleges megoldasahoz? C. W. Churcmant idezziik: — Elvben, technikailag el tudjuk latni a vilag valamennyi lakosat megfelelo taplalekkal, lakassal es ruhaval, — elvben, technikailag a vilag valamennyi lakosat megfelelo orvosi ellatasban tudjuk reszesiteni, — elvben, technikailag gondoskodni tudunk a vilag minden egyes lakojanak ке11б szinvonalii oktatasarol avegett, hogy fejlett szellemi eletet eljen, — elvben, technikailag szamuzhetjiik a hadviselest s olyan tarsadalmi szankciokat alkothatunk, amelyek meggatoljak jogtalan haboru inditasat, — elvben kepesek vagyunk arra, hogy l^trehozzuk valamennyi tarsadalomban a velemenynyflvanftas es cselekves szabadsagat, s fgy a
leheto legkisebbre csokkentsiik a tarsadalom altal az egyenre кепуszeritett jogtalan —
korlatozasokat,
e l v b e n , k e p e s e k v a g y u n k o l y a n uj t e c h n o l o g i a k k i d o l g o z a s a r a , a m e l y e k uj e n e r g i a f o r r a s o k a t
es e n e r g i a h o r d o z o k a t t a r n a k fel s z e r t e
a
v i l a g o n a f i z i k a i es g a z d a s a g i s z i i k s e g l e t e k k i e l e g i t e s r e , — elvben, kepesek v a g y u n k
korunk
tarsadalmait
ugy
megszervezni,
h o g y jol felepitett t e r v e k kesziiljenek a п у о т о г , az egeszsegiigy, a neveles, a h a b o n i , az emberi szabadsag p r o b l e m a i n a k es a z uj e r o f o r r a s o k
megoldasara
feltarasara."
H a attekintjiik a p r o b l e m a k felsorolasat, egy k o z o s jellegzetessegiik teljesen n y i l v a n v a l o : a p r o b l e m a k e g y m a s h o z k a p c s o l o d n a k , s e g y m a s t fedik. A z egyik megoldasa nagymertćkben
feltetelezi
a masik
at-
megolda-
s a t is. C h u r c h m a n f e l s o r o l a s a es m e g a l l a p i t a s a n a g y m e r t e k b e n
alkalmazhato
a k o r n y e z e t s z e n n y e z o d e s p r o b l e m a k o r e r e is, m e r t a p r o b l e m a k
atfedese,
osszefiiggese a n n y i r a n a g y , h o g y n e h e z m e g a l l a p i t a n i , a p r o b l ć m a
milyen
megkozelitese a leghelyesebb.
A kornyezetvedelmi
problemakor
A z osszes e l o l e n y e k k o z i i l —
egyik
lehetseges
megkozelitese
a z elso p r i m i t i v e s z k o z o k h a s z n a l a t a t o l
a
m a i n a p i g t o r t e n t e k n e k k o s z o n v e — csak az a m b e r elt a t pszichoszocialis fejlodest. A pszichoszocialis fejlodes f o l y a m a n a m u n k a a k t i v i t a s o k tosan szervezett technologiakka
alakultak. Minden
tuda-
emberi aktivitas,
te-
k i n t e t nćlkiil a szervezettsegi szintre, a lćtfenntartasi h a r c resze. A z
ev-
ezredek ota tarto letfenntartasi harc tulajdonkeppen
a termeszett61 valo
f e l e l e m e r e d m e n y e . A t e r m e s z e t m e g z a b o l a z a s a n a k celja a z , h o g y a z e m b e r k i e l e g i t s e s z i i k s e g l e t e i t , k e n y e l m e s k o r n y e z e t e t t e r e m t s e n es s o k k e l l e metlensegtol megszabaduljon.
Az
ember legfontosabb
fegyvere
a
terme-
szeti e r o k lekiizdeseben a t u d a t o s a n s z e r v e z e t t t e c h n o l o g i a k r e n d s z e r e . A z e m b e r a z e r t f e j l e s z t e t t e es f e j l e s z t i m i n d m a g a s a b b s z i n t r e a t e c h n o l o g i a k a t , h o g y m i n e l k o n n y e b b e n es m i n e l n a g y o b b m e n n y i s e g b e n
megszervez-
z e a z o n f e n n t a r t a s a h o z es k e n y e l m e h e z sziikseges t e r m e s z e t i k i n c s e k e t . A z emberiseg multjaban
a t e c h n o l o g i a f e j l e t t s e g e is a l a c s o n y a b b
fokon
v o l t . A fejletlen technologia n e m t u d t a kielegfteni az emberiseg sziiksegl e t e i t es n e m t u d t a a t e r m e s z e t e s k o r n y e z e t e t s e m l e n y e g e s e n
megvaltoz-
t a t n i . A m i i l t s z a z a d t o l k e z d v e a t e c h n o l o g i a f e j l e t t s e g i es s z e r v e z e t t s e g i szintje m i n d g y o r s a b b a n emelkedik, a l a p t u d o m a n y o k
es a z
alkalmazott
t u d o m a n y o k gyors fejlodesenek koszonve. A z ember „ h o m o k o n z u m e n s " - e v a l t . M a r n e m c s a k a b i o s z f e r a k o m p o n e n s e , h a n e m a t a r s a d a l m i es g a z dasagi
fejlodćssel
parhuzamosan
donto
szerepet
jatszik
a
bioszferaban,
sajnos
sokszor
negativ
a szerepe. N a g y
mertekben
kihasznalja
a
vilag
n y e r s a n y a g k e s z l e t e t , s z e n n y e z i k o r n y e z e t e t , v a r o s o k , i p a r t e l e p e k es e g y e b infrastrukturalis e p i t m e n y e k letesitćsevel csokkenti a s z a b a d megvaltoztatja
a termeszetes tajat
foldteriiletet,
stb. A vilag lakosainak szama
mind
g y o r s a b b a n пб, ennek ellenćre a technologia h a t a s a t , eredmenyeit
mind
t o b b e n e r z i k es e l v e z i k . ( E z z e l n e m a k a r u n k e l l e n t m o n d a n i a n n a k a t e n y n e k , h o g y m i n d n a g y o b b a k i i l o n b s e g a s z e g e n y e k es g a z d a g o k k o z o t t , d e a novekvo szakadek nem magyarazhato a technologia hatasanak
szukii-
lesevel.) A t e c h n o l o g i a gyors fejlodese termeszetesen k i i l o n b o z o p r o b l e m a k a t
is
m a g a u t a n v o n . A z e g y i k i l y e n p r o b l e m a a z o k o l o g i a i egyensvily m e g b o m lasa az ember kornyezeteben. A z okologiai egyensuly megbomlasa t e r m e szetesen n e m az utolso evek e r e d m e n y e , sokkal h a m a r a b b ezeknek a problemaknak a
kezd6dott,
mint
taglalasa.
M i e r t c s a k m o s t k e z d ^ d o t t a p r o b l e m a k f e l m e r e s e es e l e m z e s e ? Megkozelit^en
kielegito valaszt k a p u n k
a masodik vilaghaboru
utani
p e r i o d u s feliiletes e l e m z e s e v e l is. A haboruban lerombolt Europa legfontosabb problemaja
a
termel^ka-
p a c i t a s o k h e l y r e a l l f t a . s a es a l a k o s s a g a l a p v e t o s z i i k s e g l e t e i n e k m i n e l g y o r sabb kielegitese volt. E z u t a n m e g k e z d ^ d o t t a h a r c a technologiak a
kiilonboz^
er^forrasok
kihasznalasi
problemainak
taglalasa,
kozott,
illetve
a
v i l a g p i a c i e l s ^ s e g ć r t v i v o t t k i i z d e l e m . E z i d o a l a t t E u r o p a b a n es a v i l a g meg n e h a n y reszen relativ
b6seg
alakult ki. A
b6seg
nviijtotta
feltetelek
kozott lehetett radobbeni, hogy mindez a termeszeti kornyezet k a r a r a v a losult meg, h o g y az emberi k o r n y e z e t h a r m o n i a j a visszahatasanak kovetkezteben
a technologia
negativ
megbomlott.
A felmeriilo k o r n y e z e t v e d e l m i p r o b l e m a k a t m a r t o b b o l d a l r o l p r o b a l t a k m e g o l d a n i , d e e d d i g c s a k p a r c i a l i s e r e d m e n y e k e t e r t e k el. A kerdes tisztan okologiai megkozelitese szerint az ember pusztan elol e n y , s o k s z o r h a t t e r b e s z o r u l , h o g y a z e m b e r t a r s a d a l m i l e n y is. M a s s z e m lelet
a
teriiletrendezesnek
tervszeru
elhelyezeseben
tulajdonft
latja
nagy
a megoldast.
jelentoseget, A
az
ipar
technologia hatasat
vagyis
vizs-
galva pedig olyan szemlelet alakult ki, h o g y a technologia o k o z z a a k o r n y e z e t s z e n n y e z o d e s t es t e c h n o l o g i a i l a g k e l l m e g o l d a n i k a r o s h a t a s o k m e g a k a d a l y o z a s a t is, a m i v e l l e n y e g e b e n a f o g y a s z t o t a r s a d a l o m e l v e i t p r o b a l j a igazolni. A problema kozgazdasagi megkozelitese sokszor a tartos
fejlesz-
tesi c e l o k a t a l a r e n d e l i a j o v e d e l e m m e g v a l o s i t a s a p i l l a n a t n y i c e l j a i n a k ,
a
k o r n y e z e t v e d e l e m koltsegeit o n m a g a b a n szemleli, n e m veszi figyelembe az elozetesen b e k o v e t k e z e t t k o r n y e z e t i k a r o k erteket. Jogi s z e m p o n t b o l vizsgalva o l y a n egyoldalu a l l a s p o n t r a h e l y e z k e d t e k egyesek, h o g y jo sokkal m i n d e n kornyezetvedelmi p r o b l e m a t meg lehet oldani. lyesebb a demografiai megkozelites, m e r t a demografiai
el6ira-
Legvesze-
robbanast
tartja
m i n d e n baj o k o z o j a n a k ,
amivel t u d a t o s a n mellozi a fejlodo
vilagreszek, tehat az emberiseg n a g y o b b reszenek tenyleges
allamok
es
sziiksegleteit.
U g y latszik, hogy a rendszerszemleleti kozelites az egyik legtobbet igeгб m o d s z e r , m e r t s z e r e n c s e s e n o s s z e t u d j a f o g n i es h a n g o l n i a k i i l o n b o z o tudomanyok
kutatasi eredmenyeit (biologia, kemia, fizika,
tudomanyok, matematika, informatika E
munka
alapveto
celja
kozgazdasag-
stb.).
a kornyezetvedelem
rendszerszemleleti
k o z e l f t e s e es a z o l y a n o s s z e f i i g g e s e k k i d o m b o r i t a s a , a m e l y e k n a k a megoldasok keresesenek helyes
Az
ember
es
meg-
ramutathat-
utjaira.
sziiksegletei
A z e m b e r t u d a t o s l e n y es h a t h a t o s a n f o r m a l j a k o r n y e z e t e t , d e e n n e k e l lenere a termeszetnek egy resze. A termeszet legyozeseben a termeszet fol y a m a t a i n a k , torvenyszerusegeinek ismeretere tamaszkodik. A z melesben a szerves a n y a g k o r f o r g a s a n a k
ismerete segiti. A
elelemter-
szervesanyag-
k o r f o r g a s t a z 1. s z a m u a b r a n m u t a t j u k b e ( t e r m ć s z e t e s e n n a g y o n szerasitve). Az
abra
szerint a szerves a n y a g o k
leegy-
keletkezese, bomlasa
e m b e r n e l k i i l is z a r t k o r t k e p e z h e t . A z e m b e r i s e g m i n d a d d i g , a m i g
az
gyuj-
togetessel, v a d a s z a t t a l t a r t o t t a fenn m a g a t , ( t e h a t a l a c s o n y fejlettsegi
fo-
kon), nem volt hatassal ezekre a folyamatokra.
ha-
sonloan
a termćszetes
Egyes helyeken
egyensuly
az emberek
kesobb fokozottabban
fenntartasi
elszaporodasa
A tobbi elolenyhez
folyamatanak kezdetben
reszese
kisebb
volt.
mertekben,
a n o v e n y e k es a l l a t o k s z a p o r o d a s a t , es e z z e l a z o k
t e r m e s h o z a m a n a k novekedeset v o n t a m a g a u t a n . E z sem o k o z o t t lenyeges kornyezeti
valtozasokat.
Az
utolso ket
evszazadban
s z e t t u d o m a n y o k n a g y mertekben fejlodtek
azonban
a
es a n o v e n y - , v a l a m i n t
termeallat-
vilag elettani f o l y a m a t a i t o l y a n m e r t e k b e n sikeriilt megismerni, h o g y nak
alapjan
lenyegesen
novelni
lehetett
a
rnezogazdasagi
an-
termelest.
k e m i a , b i o l o g i a es e g y e b t u d o m a n y o k e r e d m e n y e i l e h e t o v e t e t t e k uj
A
fajtak
k i t e n y e s z t e s e t , a b i o g e n e l e m e k m e n n y i s e g e n e k s z a b a l y o z a s a t es a t e r m e s h o z a m o k lenyeges
noveleset.
Lenyegeben, az ember a mezogazdasagban elkezdte befolyasolni az elolenyek kozotti lćtfenntartasi harcot. A termeszetes biocenozis
eletfeltete-
leit r e d u k a l v a , k e d v e z o felteteleket
es a l l a t o k
t e r e m t e t t egyes n o v e n y e k
t e r m e l o k e p e s s e g e n e k k i f e j l e s z t e s e h e z . A z e m b e r o l y a n n o v e n y e k n e k es a l l a t o k n a k k e d v e z o eletfelteteleket, h e l y z e t e t t e r e m t e t t , a m e l y e k a sziiksegletek d i k t a l t a mesterseges szelekcio k r i t e r i u m a i n a k eleget t u d t a k t e n n i . A tudomany atfogobban
fejlodesevel, tudta
a tapasztalatok
befolyasolni
a
szerves
gyarapodasaval anyag
az
korforgas
ember
mind
folyamatait.
E m i a t t , a z e l e l e m t e r m e l e s t e c h n o l o g i a j a is m i n d o s s z e t e t t e b b l e t t . A m e z o -
gazdasagi termeles m i n d kevesbe t u d megelegedni a z o k n a k a m u n k a j a v a l , a k i k k o z v e t l e n i i l a n o v e n v t e r m e l e s b e n es a l l a t t e n y e s z t e s b e n d o l g o z n a k .
A
m e z o g a z d a s a g n a k m i n d n a g y o b b szuksege v a n a z o k m u n k a j a r a , akik sokszor a mezogazdasagi termeles helvetol tavol termelik a z o k a t az
eszko-
z o k e t , a m e l y e k nelkiil nincs belterjes m e z o g a z d a s a g i termeles. A
modern,
belterjes m e z o g a z d a s a g osszetett r e n d s z e r r r e v a l t , iizemelese sok
osszete-
v o t o l fiigg, a m e l y e k esetleges h i a n y a l e h e t e t l e n n e t e s z i a n o r m a l i s
funk-
cionalast. T e h a t az emberiseg megteremtette az elelemtermeles technologiai szeret, hogy
es
befolyasolni
tudja
elegendo mennyisegu
a termeszetet —
rend-
a legosibb rendszert
es m i n o s e g u t a p l a l e k o t t e r m e l h e s s e n
—
(megje-
gyezziik ennek ellenere a vilag l a k o s s a g a n a k n a g y o b b resze m e g
mindig
ehezik.). A z e m b e r n e k a t a p l a l e k m e l l e t t m a s s z i i k s e g l e t e i is v a n n a k . A z tarsadalom
alacsonyabb
fejlettsegi
fokan
a kornyezete nyiijtotta
emberi leheto-
s e g e k e t h a s z n a l t a fel s z i i k s e g l e t e i n e k a l a c s o n y s z i n t u f e d e z e s e r e . M a a vilag fejlettebb
reszein a z emberiseg a fejlett
technologia
mar
segitsegevel
m i n d e n t m e g k a p h a t a t e r m e s z e t t o l , a m i r e s z i i k s e g e v a n es k e n y e l m e s e l e t koriilmenyeket teremthet, szinte m i n d e n egyes t a g j a n a k . A z e m b e r altal m e g t e r e m t e t t technol6giai r e n d s z e r segitsegevel a z b e r kielegfti k i i l o n b o z o A van
technologiai
rendszer
hatassal, h a n e m
csokkent
em-
sziiksegleteit. nem csak a termeszet
magara
a z e m b e r r e is. A
a z e m b e r r e es a z e m b e r i t a r s a d a l o m r a
legrćgebbi
rendszerere
technologia
fejlodesevel
a termeszet hatasa,
de
egyben novekedett a technologia hatasa. A
technol6gia
m a i fejlettsegi
fokan
a kapitalista
termel^s szamara
a
t e r m e s z e t c s a k a z a n y a g i h a s z o n f o r r a s a k e n t s z o l g a l , ez v e z e t e t t a z e m b e r es
kornyezete
normalis
—
termeszetes
kapcsolatanak
megbomlasahoz.
T e h a t a kapitalista termelesi m o d oda vezetett, hogy az ember a termes z e t u r a v a v a l t , d e n a g y e l l e n t m o n d a s o k es e l i d e g e n i i l e s a r a n . A z es k o r n y e z e t e
kozotti
viszony
kritikus pontra jutott. Az
ember
egyetlen
ebbol a helyzetbol a gyokeres tarsadalmi valtozasokon at vezet, h o g y
kiut az
ember termeszet iranti viszonya lenyegesen megvaltozzek. A szuksegleteknek, a termelesnek a kornyezetvedelem kovetelm^nyeivel valo
osszehan-
g o l a s a n e m c s a k n a p j a i n k , h a n e m a j o v o g e n e r a c i o i n a k e r d e k e is. ( A к б г nyezetvedelem
es k 6 r n y e z e t f e j l e s z t e s
p r o b l e m a i fejlodo
onigazgatasi
tar-
s a d a l m u n k b a n is m e g h a t a r o z o t t i d e o l o g i a i a l l a s p o n t o k b o l s z e m l e l v e k e l l o jelentoseget
nyertek.
Dnigazgatasvi
struktiirak
szervezett
es o n t u d a t o s
tarsadalmunk
az
egyuttmukodesen
osszes
m u n k m e l y e n h u m a n i s z i k u s jellege n e m c s a k az a n y a g i j a v a k a sziiksegletek j o b b kielegiteset szolgalja
hanem
tarsadalmi
alapszik.
Tarsadal-
n^vekedeset,
az egymas k6z6tti
vi-
s z o n v o k , es o l y a n e l e t f e l t e t e l e k m e g t e r e m t ć s e t is, a m e l v e k k o z o t t a z E M B E R egeszseges, e l e g e d e t t es b o l d o g a n el.) Teljesen irrealis a megfelelo k o r n y e z e t kialakitasa p r o b l e m a j a n a k
meg-
oldasat leegyszerusitve, a termeles csokkenteseben keresni. A tenyek ilyen szembeallitasa, h o g y „fejlodeV'
vagy
, , k o r n y e z e t v e d e l e m " , h a z u g es k a -
r o s . A k e r d e s t c s a k i i g y s z a b a d es l e h e t f e l v e t n i , h o g y : m a x i m a l i s efektusokat
akarunk-e ma,
j o v o b e n i fejlodesi
a kornyezeti
anyagi
egyensuly megbontasanak
lehetosćgek c s o k k e n t ć s e a r a n is, v a g y
a
es a
potencialisan
lehetseges l e g n a g y o b b efektusok helyett, v a l a m i v e l m e r s ć k e l t e b b e k e t , szavatolja
a k o r n y e z e t i e g y e n s u l y t ćs a t o v a b b i n o r m a l i s
gazdasagi
fejlodćst.
tarsadalmi
E p r o b l ć m a m e g o l d a s a b a n egyiitt kell h o g y m u k o d j e k m i n d e n
ami es
orszag,
t e k i n t e t n e l k i i l a t a r s a d a l m i b e r e n d e z ^ s ^ r e , f e j l e t t s ć g i f o k a r a ^s h e l y i j e l legu
erdekeire.
A z e l o b b i e k b o l k o v e t k e z i k , h o g y a v i z s g a l a t o k b a b e k e l l v o n n i a z egesz tarsadalmi
rendszert, mert
fontos, s6t d o n t o
szerepe v a n
a
kornyezet-
v e d e l m i p r o b l ć m a k m e g o l d a s a b a n a t u d a t o s s a g ćs s z e r v e z e t t s e g a l t a l .
1. sz. abra
A SZERVES ANYAG KORFORGASA A TERMESZETBEN
Az ember, a tdrsadalom,
a technologia
es a termeszet
viszonja
A z e d d i g i e k b e n a z e m b e r t , t a r s a d a l m a t , a t e c h n o l o g i a t es a
termeszetet
emlitettiik rendszeralkoto tenyezokent. Mivel szorosan egymashoz
fuzod-
n e k , m i n t egy egvseges r e n d s z e r reszeinek tekinthetjiik o k e t . B a r m e l y resz f i i g g e t l e n f e j l o d e s e a z egesz r e n d s z e r s t a b i l i t a s a t v e s z e l y e z t e t i es ez a k o r n y e z e t k a r o s o d a s a b a n is k i f e j e z e s r e
jut.
A z elemzes celjaira h e l y e n v a l o n a k latszik e reszek k o z o t t a
kovetkezo
v i s z o n y o k a t f e l a l l i t a n i es v i z s g a l n i : —
a t e c h n o l o g i a es a t e r m e s z e t v i s z o n y a . t ,
—
a t a r s a d a l o m es a t e c h n o l o g i a
viszonyat,
— a z e m b e r es a t e c h n o l o g i a v i s z o n y a t , —
a z u r b a n i z a . l t k o r n y e z e t b e n e l o e m b e r es a t e r m e s z e t v i s z o n y a t ,
—
a t a r s a d a l o m es a t e r m e s z e t v i s z o n y a t ,
—
a t a r s a d a l o m es a z e m b e r v i s z o n y a t .
A technologia
es a termeszet
viszonja
M i n t m a r e l o b b e m l i t e t t i i k , a t e c h n o l o g i a es a t e r m e s z e t v i s z o n y a , l e n y e g e a termeszeti
егбк lekiizdeseben
es a z e m b e r i s z i i k s e g l e t e k
kielegiteseben
rejlik. T e k i n t e t nelkiil az eddig elert e r e d m e n y e k r e , m e l y e k r e m a r t u n k , sok nyflt kerdest kell m e g m e g o l d a n i a vilag l a k o s s a g a n a k
utal-
tokele-
t e s e b b e l l a t a s a e r d e k e b e n . A teljesseg i g e n y e n ć l k i i l a k o v e t k e z ^ k e t
em-
lftjuk: 1) A t r o p i k u s e g h a j l a t i v i s z o n y o k n a k m e g f e l e l ^ t a l a j m i i v e l e s i reket kell kidolgozni
(A jelenleg a l k a l m a z o t t
talajmuvelesi
modsze-
modszerek
n a g y m e r t e k b e n a m e r s e k e l t e g o v a l a t t i t a p a s z t a l a t o k es k u t a t a s o k j a n a l a k u l t a k ki. A tropusi eghajlatu fejletlen a l l a m o k b a n fontos
alap-
feladat,
t e h a t a s a j a t s z a k k a d e r m e g t e r e m t e s e es h o g y t u d a t o s i t s a k , a l e g f o n t o s a b b megteremteni az o t t a n i feltetelek k i h a s z n a l a s a r a legmegfelel^bb
agrotech-
nikat). 2) K i k e l l k u t a t n i a z o k a t a t e r m e l e s i m o d s z e r e k e t , a m e l y e k
segftsegevel
ki lehet hasznalni az oceanokat elelemtermelesre. Egyes el^relatasok
sze-
rint m a r 2 0 0 0 - b e n az emberiseg elelemellatasanak 3 0 % - a t az o c e a n o k kell hogy
fedezzek.
Az
ilyen
tervek
teljesen
vij e l e l e m t e r m e l e s i
technologia
alkalmazasat kovetelik meg. 3) K ^ o l a j b o l
es k i i l o n b o z ^ s z e n h i d r a t o k b o l
e g y s e j t u е1б1епуек s e g i t s e -
g e v e l a z e l e l e m t e r m e l e s uj t e c h n o l o g i a j a t k e l l k i a l a k i t a n i . 4) T o v a b b kell j a v i t a n i a v i z i e r ^ m u v e k h a t e k o n v s a g i f o k a t riseg e n e r g i a e l l a t a s a 5) T e k i n t e t t e l
az
embe-
erdekeben.
arra, hogy
a kiilonboz^
forrasok
termeszetes
felujftasa
sokkal lassubb m i n t a kihasznalas novekedese, gondoskodni kell az forrasok
felkutatasarol
es a h u l l a d e k o k
es k i h a s z n a l a s a r o l ,
feldolgozasarol
egyes
forrasok
ujabb
felcsereleserol
(reciklirozasarol).
A z emberiseg ellatottsaganak novelćsere iranyulo feladatok mellett tek i n t e t b e k e l l a z t is v e n n i , h o g y a f e j l e t t t e c h n o l o g i a p o z i t i v h a t a s t is t u d k i f e j t e n i a k o r n y e z e t v e d e l m e b e n is. A t e c h n o l o g i a m a i f e j l e t t s e g i p e l d a u l lehetseges okologiai k o n z e r v a c i o t vegezni a termeszet
fokan
reproduk-
cios k a p a c i t a s a n a k m e g o r z e s e e r d e k e b e n . A t e c h n o l o g i a i l e h e t o s e g e k i l y e n i r a n y u kihasznalasa azćrt n a g y jelentosćgu, mert a technologia eddigi h a t a s a a l t a l a b a n n e g a t i v v o l t es a t e r m e s z e t r o m b o l a s a h o z v e z e t e t t . E z a z o n b a n n e m azt jelenti, h o g y a technologia h a t a s a t t o v a b b r a sem kell elleno r i z n i , s z a b a d j a r a lehet e n g e d n i . A j o v o b e n az emberisegnek teljesen ellenorzese ala kell v o n n i a technologiat, m e g kell a k a d a l y o z n i a t o v a b b i r o m b o l a s t es a z e d d i g o k o z o t t k a r o k a t k i k e l l i g a z i t a n i e p p e n a t e c h n o l o g i a segitsegevel. V a n n a k o l y a n v a l t o z a s o k , a m e l y e k e v s z a z a d o k ota ( a z e r d o k i r t a s a , a t e r m o r e t e g e r o d a l a s a s t b . ) es v a g y
tartanak
helyrehozhatatla-
nok, vagy csak nagyon nehezen h o z h a t o k helyre. Ezek a valtozasok bontottak
meg kornyezetiink
kornyezetet, amelyhez
stabil
allapotat,
alakitottak
ki
a
mesterseges
az ember nehezen t u d a d a p t a l o d n i , ezert a
kor-
nyezeti egyensuly helyreallitasat a technologia segitsćgevel m e g kell g y o r sitani. A t e c h n o l o g i a k e l o s e g i t h e t i k a m e g f e l e l o m i k r o k o r n y e z e t k i a l a k i t a s a t is. I t t foleg az i p a r i k o r n y e z e t r e g o n d o l u n k , a m e l y teljesen m e g s z u n t e t i e m b e r es t e r m e s z e t k o z o t t i n o r m a l i s k a p c s o l a t o t , d e m o r a l i z a l j a ,
az
dehuma-
nizalja az embert. A z igazsag k e d v e e r t meg kell m o n d a n i , h o g y a m e z o g a z d a s a g is m e g v a l t o z t a t t a a k o r n y e z e t e t , d e n e m s z a k i t o t t a m e g a z e m b e r es t e r m e s z e t
A technologia
kapcsolatat.
es tdrsadalom
viszonja
A t e c h n o l o g i a ćs a t a r s a d a l o m k o z o t t is k e t i r a n y u a k a k a p c s o l a t o k . E g y i k o l d a l r o l a t e c h n o l o g i a fejlodese
fontos t a r s a d a l m i v a l t o z a s o k a t idez elo,
az emberi t a r s a d a l o m v i s z o n t megvalositja a technologiai t e r v e k e t a sziiksegletei kielegitese e r d e k e b e n . A z a u t o m a t i z a c i o , a s z a m i t a s t e c h n i k a , kozles, n e m csak olyan
atraktiv
lehetosegeket
nyujt
mint
az
adat-
urrepiiles,
h a n e m a p r o b l e m a k u j s z e r a m e g k o z e l i t e s e t es m e g o l d a s a t is e l o s e g i t i k emberi t a r s a d a l o m b a n . E z e k a lehetosegek elosegitik az oktatasi a t a j e k o z o t t s a g , d o n t e s h o z a t a l es a f e j l e s z t e s t e r v e z e s
az
folyamat,
megoldasat.
A t e c h n o l o g i a t e r v e z e s e , t e r v s z e r u fejlesztese es f e l h a s z n a l a s a , l e h e t o s e g , h a n e m t a r s a d a l m i s z i i k s e g l e t is, m e r t a z e l l e n o r i z e t l e n
nemcsak fejlodes
n e m csak a termeszetre (kornyezetre) lehet katasztrofalis hatassal, h a n e m
m a g a r a a t a r s a d a l o m r a is. ( E z t i l l u s z t r a l j a b i z o n y o s e r t e l e m b e n esete. A l a s z k a az A m e r i k a i Egyesiilt A l l a m o k legfejletlenebb, szeti k i n c s e k b e n t a l a n l e g g a z d a g a b b a l l a m a . A koolajkrfzis k i n t e t nelkiil a m o s t o h a termeles. A koolajvezetek
Alaszka
de
termć-
hatasara
termeszeti кбгШтспуекге, megkezdodott
a
epitćse a t e r m e s z e t v e d o k mellett m i n d e n
sadalmi erot mozgosftott az alaszkai termeszet, a kornyezet
tekitar-
vedelmćben.
A k6rnyezetvedelem viszont n e m az egyetlen p r o b l e m a . A z Egyesiilt A l l a m o k m i n d e n teriileterol osszesereglettek a m u n k a s o k a n a g y kereset rem e n y e b e n . A telepiilesek, k a v e h a z a k , g o m b a m o d r a
szaporodtak, a pros-
titucio terjedt, a kereslet n y o m a s t gyakorolt az ellatasra, m i n d e z
szam-
t a l a n t a r s a d a l m i p r o b l e m a t sziilt. E p r o b l e m a k m e g o l d a s a v i s z o n t
hosz-
szabb lejaratu a k c i o k a t k^vetel. A felvetod^tt p r o b l e m a k m i n d e n valoszfnuseg szerint tart6s n y o m o k a t
hagynak maguk
utan.) Kiilon fontos
az
o l y a n t e c h n o l o g i a i r e n d s z e r e k e l l e n o r z ^ t t fejlesztese, m i n t a szallitas, h i r k ^ z l e s , e n e r g i a t e r m e l e s es a t v i t e l . Kiilonos
fontossagu
az
ugynevezett
Ezek a technologiak vagy nagyon keves
tiszta
technologiak
kialakitasa.
h u l l a d e k k a l v a g y teljesen
anel-
kiil iizemelnek. E z e k a v a l a m i v e l k6ltsegesebbek, d e segitsegiikkel a sadalom cs6kkenteni tudna a karos folyamatok
Az ember es technologia
hatasat a
tar-
termeszetben.
viszonja
A z e m b e r es a t e c h n o l o g i a v i s z o n y a t n e m l e h e t a z o n o s f t a n i a t e c h n o l 6 g i a es a t a r s a d a l o m v i s z o n y a v a l . A z e m b e r , m i n t e g y e n es a t e c h n o l o g i a v i s z o n y a egeszen m a s termeszetfi. A t e c h n o l o g i a n a k a z e m b e r r e
gyakorolt
visszahatasa n a g y o n sok esetben n e g a t i v jellegu. A levego, a v i z
szeny-
nyezettsege, a k o z u t i forgalom, a zaj, a radio, a televizio igen veszćlyes f i z i k a i es p s z i c h i k a i g a t l a s o k a t v a l t h a t k i . A t u d o m a n y m e g n a g y o n
ke-
veset
em-
tud
e gatlasok
tenyleges
termeszetćrol,
vagyis
a technologia
b e r r e g y a k o r o l t h a t a s a r o l . A t e c h n o l o g i a f e j l o d e s e a h o g y a n m a r e l o b b is emlftettiik, mesterseges k 6 r n y e z e t k i a l a k u l a s a h o z vezetett. A z ember
vi-
szont arr61 ismert, hogy n e m к б п п у е п a d a p t a l o d i k a m e g v a l t o z o t t koriilm e n y e k h e z s n e m t u d j u k m e g h o g y m i l y e n foku v a l t o z a s o k a t t u d elviseln i f i z i k a i ^s p s z i c h i k a i j e l l e g u seriilesek n e l k i i l . T e h a t a z e m b e r es t e c h n o l o g i a k v i s z o n y a t i l l e t o e n is k o m o l y
problć-
m a k megoldasa v a r a t magara, mivel ismereteink hianyosak az ember alt a l m e g a l k o t o t t k i i l 6 n b 6 z o g ć p e k es t e c h n o l o g i a
visszahatasairol.
Az tirbanizdlt Az
ember
kornjezetben
viszonva
elb' ember viszonja
a termeszethez
nagy
a
termeszethez
valtozasokon
ment
keresztiil.
M a m a r m i n d t o b b e m b e r el u r b a n i z a l t k o r n y e z e t b e n , a m i s z i n t e t e l j e s e n e l s z a k i t o t t a o k e t a t e r m e s z e t t o l . A z e l o r e l a t a s o k s z e r i n t a szazadfordul6n az emberiseg n a g y resze m a r u r b a n i z a l t k o r n y e z e t b e n fog elni, a m i m e g csak fokozza a p r o b l ć m a t . A
modern mezogazdasag
az embert
elidegenftette
is a k k o r a k o r n y e z e t v a l t o z a s t
bizonyos mertekben
ilyen mertekii elidegenedesćt
tulajdonkeppen
a
a z e m b e r r e es k o r n y e z e t e r e g y a k o r o l t h a t a s a v a l A z utolso evtizedben
szemtamii vagyunk
okozott,
a termeszettol.
technol6giai
hogy
A z ember rendszernek
magyarazhatjuk.
az urbanizalt
ember
terme-
szethez valo m i n d n a g y o b b vonzodasanak. N y a r o n a t , hetvegeken
hatal-
mas tomegekben menekiilnek a varosok betonrengetegebol a termeszetbe, a hegyek
koze, a folyokra,
terseges k o r n y e z e t b e n
tavakra,
vegzett m u n k a
vijra i s m e r k e d i k a t e r m e s z e t t e l , u j r a a felismerćseknek
koszonhetoen
riiletek, a m u n k a k o r n y e z e t
tengerre, hogy kipihenjek faradalmait. felfedezi
valtoznak
a mes-
A z urbanizalt
a z elteto elemet.
ember
Ezeknek
az igenyek az urbanizalt te-
kialakitasara. Ennek
tudhato b e a kozvele-
m e n y m i n d e l e s e b b r e a g a l a s a is o l y a n e s e t e k b e n , a m i k o r n e m eleg k o r i i l tekintoen, kornyezetrombolassal
jaro epftkezesek
es e g y e b a k c i o k
indul-
nak. Az
e m b e r i v i s e l k e d e s es h o z z a a l l a s i l y e n v a l t o z a s a
p o z i t i v , es e n n e k
k i a l a k u l a s a t elo kell segiteni a t o v a b b i a k b a n .
A tdrsadalom A
es a termeszet
viszonya
tarsadalom, m i n t szervezett егб fejl^desćben,
termeszeti eroforrasokra
tagjainak
tamaszkodik. A z eroforrasok
ellatasaban a
fejlesztese, a j o b b
kihasznalas erdekeben t o v a b b a a z ember szolgalataba allitdsa a tarsadalmi berendezkedes fuggvenye. A kapitalista
a l l a m o k b a n a t e r m e l ć s es a f o -
gyasztas tarsadalmi-gazdasagi szerepe a profit
megval6sitasaban
meriil ki.
A p i a c t o r v e n y kfmeletlen terrorja m i n d m a g a s a b b szintre emeli a t e r m e l e s t ^s a f o g y a s z t a s t . A
marketing
elvein a l a p u l o
gazdasagi magatartas
a
kapitalizmusban
m e l l e k e s c e l o k r a — a f o g y a s z t a s i a m b i c i o k n o v e l e s e r e i r a n y i t j a a z egesz t a r s a d a l m a t , a k o r n y e z e t r o m b o l a s a t es e g y ^ b p r o b l e m a k a t f i g y e l m e n kfviil h a g y v a . A s z o c i a l i s t a t a r s a d a l o m a l a p v e t ^ c e l j a , h o g y m i n e l
nagyobb
m e r t e k b e n h u m a n i z a l j a a z e m b e r e l e t e t es m u n k a j a t . E z v i s z o n t n e m o l d h a t o m e g a legkiilonboz6bb f o g y a s z t a s i c i k k e k n a g y m e r t ć k u
termelesevel
es a z o k f o g y a s z t a s a v a l
felfokozasa-
(a fogyasztasi
ambici6k m e s t e r s e g e s
val). A gazdasagfejlesztes, az eletszinvonal a l l a n d o novelese a szocialista t a r s a d a l m i b e r e n d e z e s i i o r s z a g o k b a n is f o n t o s c e l . E c e l o k
elmarasztalasa
m i n d e n realitast mellozne, de fontos tarsadalmi feladat, hogy a termelest m i n d i n k a b b u g y szervezziik m e g , h o g y az e m b e r p o z i t i v t a r s a d a l m i sziiks ć g l e t e i t f e d e z z e . N e m s z a b a d a z e m b e r e l e t e n e k es m u n k a j a n a k zalasat azonositani a fogyasztas novelesevel, h a n e m vele
humani-
egyenrangiinak
k e l l t e k i n t e n i a t o b b i t e n y e z o t is, k o z t i i k a z egeszseges m u n k a , es e l e t koriilmenyek
szerepet.
S a j a t k o r u l m e n y e i n k k r i t i k u s f e l m e r ć s e is a z t m u t a t n a , h o g y a k i t i i z o t t celok megvalosftasa
folyaman
sokszor elfeledkeziink
egyeb
szempontok-
r o l , i g y a k o r n y e z e t v e d e l e m r o l is. E n n e k s o k o b j e k t i v o k a is v a n ( a v i l a g piacon
a fejlett
kapitalista
allamokkal
kell t a r t a n i a versenyt), d e
sok
e s e t b e n a m a r k e t i n g k i f e j e z e t t e n g a z d a s a g i f e j l e s z t e s r e es f o g y a s z t a s n o v e lesere i r a n y u l a s a a b u n o s . A szocialista t a r s a d a l o m b a n a kapitalista
tarsadalomban
a marketing-szakemberek
ervenyes marketing
nem vehetik
magatartas
at
normait.
A
t r a d i c i o n a l i s h o z z a a l l a s , v a g y i s m i n e l t o b b f o g y a s z t a s i c i k k e t t e r m e l n i es azt elfogyasztatni
a minel jobb penziigyi
kell hogy valtozzek, m e r t a fogyasztasi
eredmeny
erdekeben
—
cikkek termelese nem az
meg egyes
m u n k a s z e r v e z e t e k belso iigye, h a n e m t a r s a d a l m i m e g a l l a p o d a s t a r g y a a szelesebb ertelemben v e t t tenyleges t a r s a d a l m i sziiksegletek A
kapitalista
tarsadalmi
berendezesu
orszagokban
es
problemaja.
az utobbi
evekben
bizonyos eredmćnyek eszlelhetok a kornyezetvedelem teren. Ezek azonban n e m tekinthetok a tarsadalmi viszonyokbol eredo rendszerbeli sok
eredmenyenek.
Az
eredmenyek
reszben
a kozvćlemeny
megolda-
nyomasara,
reszben az allami szervek h a t a s a r a valosultak meg, de o l y k o r a кбгпуеzetvedelmi пуепек
mozgalom
nyitotta
uj p r o f i t s z e r z e s i
teriilet meghoditasi
ige-
k6sz6nhetok.
A szocialista t a r s a d a l m i berendezesu a l l a m o k b a n a k o r n y e z e t v e d e l e m t e r v s z e r i i fejlesztes s z e r v e s r e s z e k e l l h o g y l e g y e n . A t a r s a d a l o m tosabb szerepe n e m a passziv modszerek
alkalmazasaban
a
legfon-
(torvenyereju
r e n d e l k e z e s e k , a d o z t a t a s ćs e g y e b k e n y s z e r i t o m o d s z e r e k ) h a n e m a z a k t i van, az o k t a t a s altal a k6rnyezetvedelemre v a l o helyes emberi m a g a t a r t a s kialakitasaban
van.
Sziikseges t u d a t o s i t a n i m i n d e n e m b e r b e n a k 6 r n y e z e t v e d e l m i h a r c m i n den m a z z a n a t a n a k
fontossagat.
A z a k t f v m o d s z e r , a t u d a t o s f t a s k e p e z i a h o s s z a b b u t a t , de ez az egyetlen igazan
celravezeto.
А tdrsadalom
es az ember
viszonja
A t a r s a d a l m i fejlodćs f o l y a m a n a k i i l o n b o z o t a r s a d a l m i
berendezesekben
gyakori volt az egyik embernek a masik altal valo jogtalan leigazasa. C e lunk olyan tarsadalmat kićpiteni, amelyben az egyen altal k o r l a t o z a s a i a m i n i m a l i s r a c s o k k e n n e k , es t e l j e s e n
kenyszerftett
megszunnek.
Mint m a r emlitettuk, kornyezetvedelmi szempontbol elsorendu sagii, h o g y a z e m b e r t e r m e s z e t i r a n t i h e l y e s v i s z o n y a t fejlessziik. s i t a n i k e l l a t e r m ć s z e t v e d e l e m es a k o r n y e z e t v e d e l e m f o n t o s s a g a t emberben.
A
tarsadalom, mint tudatos, szervezett
hogy minden tagjat
егб f o n t o s
fontosTudatominden feladata,
a z o k t a t a s o n k e r e s z t i i l a k o r n y e z e t es t e r m e s z e t v e -
d e l e m a k t i v m u v e l ^ j e v e tegye. A k e n y s z e r (el^irasok, a d o z t a t a s stb.) itt nem a d h a t hosszabb tavon eredmenyt, ezert a kornyezetvedelmi
proble-
m a k k a l kapcsolatos emberi tudatosodassal p a r h u z a m o s a n szerepenek csokkennie kell.
Osszefoglalds 1) A k o r n y e z e t v e d e l e m
problemajara
d e s e k k o z o t t i osszefiigges kozelites
is ј е И е т г б , h o g y n a g y a
es a t f e d e s , a m i e l e v e k i z a r j a
reszker-
a parcialis
meg-
helyesseget.
2) A r e n d s z e r s z e m l e l e t a z e g y i k l e g t o b b e t i g e r o m o d s z e r , m e r t csesen o s s z e t u d j a
hangolni
a kiilonboz^
tudomanyok
kutatasi
szereneredme-
nyeit. 3) a v i z s g a l a t b a b e k e l l k a p c s o l n i a t e r m e s z e t m e l l e t t a z e m b e r t , s a d a l m a t es a t e c h n o l o g i a r e n d s z e r e t , v a l a m i n t
tar-
a r e n d s z e r e g e s z e es r e -
szei e g y m a s k o z o t t i v i s z o n y a t . 4) A
r e n d s z e r reszei k o z o t t i v i s z o n y o k
l e g e g y s z e r u b b e l e m z e s e is
azt
mutatja, hogy barmilyen akcio, barmelyik reszben, kozvetleniil v a g y k o z vetve kihatassal v a n
a t o b b i r e s z r e is. E b b ^ l k o v e t k e z i k , h o g y
minden
a k c i o t k o z v e t l e n es k o z v e t e t t h a t a s a i n a k f e n y e b e n k e l l v i z s g a l n i ,
атепу-
n y i b e n v a l a s z t v a r u n k a z esetleges u t o h a t a s o k r o l . 5) K i i l o n o s e n f o n t o s a z e m b e r i m a g a t a r t a s es v i s z o n y u l a s tasa, a m i b e n a t a r s a d a l o m a k t i v szerepet kell h o g y
megvaltozta-
vallaljon.
6) T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a z e m b e r i v i s e l k e d e s , a t a r s a d a l m i
hozzaa.1-
l a s , a t e c h n o l o g i a a l k a l m a z a s a n a k celja е к е г б a s z o c i a l i s t a es k a p i t a l i s t a tarsadalmi berendezkedesben, a kornyezetvedelmi problemak olyan oldasa, amely az emberisegnek legjobban megfelel, csak a vilag tarsadalmi atalakulasa utan
varhato.
meg-
gyokeres
Irodalom C . West C h u r c h m a n : Rendszerszemlelet, S t a t i s z t i k a i k i a d o v a l l a l a t , Budapest, 1974. D u n đ e r o v D r M i l a n , Šomodi M r Š a n d o r : T e h n i č k i i tehnološki sistemi u p r o i z v o d n j i — deo p o l j o p r i v r e d a . E k o n o m s k i f a k u l t e t u Subotioi, Subotica, 1976. majus. D u n đ e r o v d r M i l a n , Šomođi M r Šandor, O b r a z o v a n j e i z a š t i t a č o v e k o v e sredine. A n a l i b r . 5. E k o n o m s k i fakultet u Subotici, 1975. L j u b o m i r D u l o v i ć , d i p l . i n ž , Milica D u l o v i ć , d i p l . i n ž . : A s p e k t i informacije u sistemu č o v e k — m a š i n a i okroženje. Z b o r n i k r a d o v a „Sistem čovek — m a š i n a i o k r u ž e n j e " . Beograd, 1973. D r Mileriko G r u j i ć : T e h n i č k o - t e h n o l o š k i r a z v o j i p r o m e n e u r a d n o j i ž i v o t n o j sredini č o v e k a . Z b o r n i k r a d o v a „Sistem čovek — m a š i n a i o k r u ž e n j e " Beograd, 1973. M i t r o v i ć S r đ a n , dipl. i n ž . : K r i t e r i j u m i i n o r m e za z a š t i t u i k v a l i t e t č o v e k o v e sredine i o d g o v o r n o s t d r u š t v a . Z b o r n i k r a d o v a n a u č n o - s t r u č n o g skupa „ N a š e t e h n i č k o tehnološke i ekonomske m o g u ć n o s t i zaštite i u n a p r e đ e nja č o v e k o v e r a d n e i ž i v o t n e o k o l i n e " . M o s t a r , 1975. Šomogyi Š a n d o r : T a l a j v e d e l e m m i n t a k o r n y e z e t v e d e l e m reszkerdese es a z elelemtermeles. Letiink, U j v i d e k , 1974. 1. sz. M r Vasiljević V i d o j e : J e d a n pokušaj objektivizacije p r o c e n e realne opasnosti o d zagađenja č o v e k o v e ž i v o t n e sredine. Z b o r n i k r a d o v a n a u č n o - s t r u č n o g skupa „ N a š e t e h n i č k o tehnološke i e k o n o m s k e mogućnosti zaštite i u n a predenja č o v e k o v e r a d n e i ž i v o t n e o k o l i n e " . M o s t a r , 1975. V u g r i n c - H i t r e c V , Mijenjanje ekonomSkog p o n a š a n j a č o v e k a s o b z i r o m n a e k o lošku k r i z u . Z b o r n i k r a d o v a n a u č n o - s t r u č n o g s k u p a „ N a š e t e h n i č k o tehnološke i ekonomske mogućnosti zaštite i u n a p r e d e n j a č o v e k o v e r a d n e i ž i v o t n e o k o l i n e " . M o s t a r , 1975. A k o r n y e z e t v e d e l e m biologiai alapjai. ( T o b b szerzo m u n k d j a ) M e z o g a z d a s a g i k i a d o . Budapest, 1975.
Rezime P r o b l e m z a š t i t e č o v e k o v e s r e d i n e sa a s p e k t a t e o r i j e s i s t e m a D e g r a d a c i j a ž i v o t n e sredine p r e d s t a v l j a p r o b l e m svetskih r a z m e r a . Proces p r e rastanja č o v e k a u „ h o m o k o n z u m e n s " - a , n a r o č i t o poslednjih decenija d o p r i n e l o je sve većem z a o š t r a v a n j u p r o b l e m a n a r u š a v a n j a ekološke r a v n o t e ž e . M e đ u t i m , rešavanju tog složenog i v a ž n o g p r o b l e m a p r i s t u p a se tek u novije v r e m e . Razlioiti se p r i s t u p i rešavanja p r o b l e m a zaštite ž i v o t n e sredine (ekološki, t e h nološki, e k o n o m s k i , p r a v n i , d e m o g r a f s k i i sl.) ali p r i s t u p sa a s p e k t a teorije sistema obećava, m o ž d a , najviše jer m o ž e uspešno p o v e z i v a t i i k o r i s t i t i t e k o vine v e o m a razlioitih n a u č n i h p o d r u č j a . Želja č o v e k a za s a v l a đ i v a n j e m p r i r o d e u interesu p o d m i r e n j a sopstvenih p o t r e b a je stvorila podsistem tehnologija, čija se p r i m e n a o d značajnog uticaja na ž i v o t n u sredinu p a i samog č o v e k a . M e đ u t i m , čovek nije samo ž i v o bioe nego i
d r u š t v e n o biće. I z t i h r a z l o g a se r a z m a t r a n j e proširuje p o r e d c b v e k a , t e h n o l o gije, p r i r o d e i n a d r u š t v o . R a z m a t r a j u se odnosi i z m e d u tehnologije i p r i r o d e , d r u š t v a i tehnologije, č o v e k a i tehnologije, č o v e k a i p r i r o d e , d r u š t v a i p r i r o d e , d r u š t v a i o o v e k a k a o j e d i n k e . Č a k i p o v r š n a a n a l i z a o d n o s a pojedinih podsistema u k a z u j e n a njih o v u u z r o č n o s t i n a n e p o s r e d n o iU p o s r e d n o rešenje efekta sv^ke akcije bez o b z i r a n a t o u k o m podsistemu je p r e d u z e t a . P o s e b n u ulogu u sklopu m e r a za zaštitu č o v e k o v e sredine i m a o b r a z o v a n j e koje t r e b a d a doprinese u s m e r a v a n j u ponašanja č o v e k a i z a d a t a k a d r u š t v a t a k o d a p o s t a n u a k t i v a n f a k t o r zaštite ž i v o t n e sredine. Č o v e k o v o ponašanje i odnos d r u š t v a p r e m a p r o b l e m i m a zaštite sredine, r a z likuju se u socijalističkom i k a p i t a l i s t i č k o m d r u š t v u . Z a t o se z a d o v o l j a v a j u ć e rešenje — n a n i v o u k o j i o d g o v a r a čoveku — m o ž e o č e k i v a t i samo posle k o renitih d r u š t v e n i h i socijalnih p r e o b r a ž a j a u s v e t u .
Snmmarj E n v i r o n m e n t a l p r e s e r v a t i o n i n v i e w of t h e s v s t e m
theory
T h e e n v i r o n m e n t a l p o l u t i o n is a w o r l d - w i d e p r o b l e m . T h e t r a n s f o r m a t i o n of m a n i n t o a m a n - c o n s u m e r has been going on for the last few decades a n d has lead u p to obvious l a c k of e n v i r o n m e n t a l balanoe. Efforts a i m e d a t c o p i n g w i t h this c o m p l e x a n d i m p o r t a n t p r o b l e m h a v e o n l y just b e g u n . T h e a p p r o a c h e s r a n g e f r o m e n v i r o n m e n t a l , technological, economical, judicial t o d e m o g r a p h i c a n d v a r i o u s o t h e r s , b u t t h e a p p r o a d h f r o m the aspect of t h e system t h e o r y offers, p e r h a p s , the best solution, being t h e o n l y one t h a t c a n sum u p a n d a p p l y successfully the v a r i o u s achievements of c u r r e n t scientific progress. T h e desire of subrnitting n a t u r e for t h e benefit of m a n k i n d h a s oreated subsystems of technology, t h e a p p l i a n c e of w h i c h is of highest p r i o r i t y for h u m a n e n v i r o m e n t a n d m a n himself. T h e i n d i v i d u a l h u m a n being is also a p a r t of society. H a v i n g this i n m i n d w e should consider h u m a n , t e c h n o i o g i c a l a n d e n v i r o n m e n t a l aspects in their relationship w i t h i n society. T h e r e l a t i o n s h i p b e t w e e n t e c h n o l o g y a n d n a t u r e , society a n d technology, m a n a n d technology, m a n a n d n a t u r e , s o c i e t j a n d n a t u r e , society a n d i n d i v i d u a l a r e being t a k e n i n t o c o n s i d e r a t i o n . N o d e t a i l e d analysis is r e q u i r e d t o p r o v e t h a t b e t w e e n t h e subsystems there are v i t a l connections a n d t h e y are i n t e r r e l a t e d . T h e cause of every'effect c a n be t r a c e d back, d i r e c t l y o r i n d i r e c t l y , regardless of the subsystem w h e r e i t started. E d u c a t i o n has a special role in t h e system of measures a i m e d a t p r e v i n t i n g e n v i r o n m e n t a l p o l u t i o n . T h e t a s k of e d u c a t i o n is t o c h a n g e the a t t i t u d e of men a n d m a k e t h e m a w a r e of the sooial objectives of e n v i r o n m e n t a l p r e s e r v a t i o n , so t h a t t h e y c a n p l a y a n active p a r t in t h e process. M a n ' s b e h a v i o u r a n d a t t i t u d e r e g a r d i n g e n v i r o n m e n t a l p r e s e r v a t i o n is different in c a p i t a l i s m a n d socialism. T h e r e f o r e a satisfying solution, suitable t o all m a n k i n d , con o n l y b e expected after essential a n d f u n d a m e n t a l w o r l d - w i d e social changes.
Milan I. Bajić
AZ ELEMER MELLETTI OKANJ-TO
Bevezeto B a n a t a l a c s o n y a b b a n f e k v o r e s z e n , Z r e n j a n i n t o l e s z a k r a es e s z a k n y u g a t r a nehany
to talalhato. E hidrografiai
objektumok
koziil n a g y s a g u k k a l
es
kiilonleges t u l a j d o n s a g a i k k a l kitiinnek a K o p o v o U j Becsenel, az O s t r o v o es a R u s a n d a M e l e n c e n e l , v a l a m i n t a z O k a n j E l e m e r n e l . M i n d e z e k a t a v a k keletkezesi m o d j u k
es a l a p v e t o t u l a j d o n s a g u k n a l
v a k . Viziik foleg az a t m o s z f e r a b o l megsem s z a r a d n a k ki
fogva
flurialis
szarmazo csapadekkal taplalkozik
taes
teljesen.
A t u d o m a n y o s i r o d a l o m az emlitett t a v a k koziil eddig csak k e t t o t dolg o z o t t f e l : a z O s t r o v o t es a R u s a n d a t M e l e n c e n e l . L e g d e l i b b f e k v e s u e b bol a csoportbol az O k a n j
Elemernel. E z a to v a n legkozelebb a
Tisza
jelenlegi folyasahoz. A z O k a n j i d o n k e n t a T i s z a vizebol t a p l a l k o z i k , m i k o r a n n a k n a g y o b b a vizallasa, emiatt elter a tobbi
A to
totol.
fekvese
A z O k a n j , Elemertol eszakra fekszik
1,5 k m - n y i r e . Z r e n j a n i n t o l
13
tavolsagra v a n . J o a kozlekedesi osszekottetese. Kozvetlen kozeleben, totol
keletre
halad
a
Belgrad—Zrenjanin—Kikinda
vasutvonal.
p a r h u z a m o s a n ezzel a v a s u t v o n a l l a l E — D i r a n v b a n k b . 3 k m
km a
Szinte
tavolsagra
halad a Belgrad—Zrenjanin—Kikinda
m u u t . A t o t o l D N Y - r a es N Y - r a
fekszik
miiut.
a
Zrenjanin—Elemer—Taras
A
toval
az
osszekottetest
E l e m e r lakossaga a m e z o n keresztiil b o n y o l i t j a le, a m e r i d i a n
iranyaban.
E z e n a z u t o n a z o n b a n n i n c s s z i l a r d b u r k o l a t , es a z esos i d o s z a k b a n a t e r m e n y b e t a k a r i t a s a k o r igen n a g y p r o b l e m a t o k o z a Az
Okanj-to
a hatar
eszaki
reszenek kozepen
foldmuveseknek. talalhato. Ez
a
hatar
3000 h e k t a r n y i m e g m u v e l h e t o teriiletet foglal m a g a b a . A n n a k
erdekeben,
h o g y leroviditsek a foldmiivesek utjat a m e g m u v e l h e t o teriiletekig, a
to
N Y - i k e s k e n y e b b r e s z e n b e t o n a t j a r o e p i i l t , es i g y s z i i k s e g t e l e n a t o m e g keriilese. Igaz, hogy az emlitett kozlekedesi feltetelek relative kedvezoek, nehany
litvonal
a to kozvetlen
kozeleben
halad,
megis a
mivel
legfontosabb
i i t v o n a l , a m e l y a t a v a t a t o b b i k o m m u n i k a c i o v a l es a t e l e p i i l e s e k k e l k o t i ossze, csak egy egyszerii n y a r i i i t s z i l a r d b u r k o l a t nelkiil. E z e n a z esos i d o s z a k b a n ,
szinte
egyetlen
egy j a r m u v e l
sem lehet
liton
megkozeliteni
sem a t a v a t , sem a totol eszakra levo m e g m u v e l h e t o teriileteket.
Emiatt
a telepiiles t a r s a d a l m i t e r v e e l o i r a n y o z z a az u t v o n a l e r e s z e n e k kiepiteset, szilard burkolattal
valo bevonasat,
es i g y t e r m e s z e t e s e n
megjavulnanak
a kozlekedesi feltetelek a to кбгпуекеп. A z O k a n j es a T i s z a k 6 z 6 t t t a l a l h a t o e g y s e k e l y e b b , k i s e b b t o , a C s i kos. E g y keskeny csatorna, a m e l y ezen a t a v o n h a l a d keresztiil 6sszek6ti az Okanjt
a T i s z a v a l . E n n e k igen n a g y jelentosege v a n a t o
aktivizalodasa szempontjabol. Egyelore a csatornat csak az tok veszik igenybe, mikor
az allatok
itatasahoz
friss
Tiszabol.
1. kep — Az Okanj
foldrajzi
fekvese
gazdasagi
allattenyesz-
vizet vezetnek
a
A z O k a n j - t o felhold alaku, ami a fluvialis eredetu t a v a k jellemzo t u l a j d o n s a g a . A t o h o m o r u p a r t j a a T i s z a j e l e n l e g i f o l y a s a fele" n e z , m e g p e d i g u g y , h o g y a deli a g a a T i s z a h o z v a n k o z e l e b b , a z ćszaki p e d i g a Rusanda
tohoz.
A z O k a n j a Tisza aluvialis siksagan v a n , a loszplatoba bevesve, 86 m a b s z o l u t tengerszint feletti m a g a s s a g o n . A to atlagos a b s z o l u t
tengerszint
feletti m a g a s s a g a k b . 78 m , azzal, h o g y a tofenek D N Y i r a n v b a n ,
azaz
a T i s z a fele e n y h e n lejt. A t o p a r t j a i t s z i k e s t a l a j b o r i t j a , a m e l y a z a l l a t o k legeltetesere szolgal. T a v o l a b b , a z a z a m a g a s loszplaton, a m e l y e t feketefold borit foldmuvelessel Egeszbe veve az O k a n j
foglalkoznak.
foldrajzi fekvese igen k e d v e z o , ezt
szeml^lteti
a z 1. k e p is.
A to
morfometridja
A t 6 78 m tengerszint feletti m a g a s s a g o n h e l y e z k e d i k el. A l l a n d o a n a l a t t l e v o r ć s z e n e k teljes h o s s z a 4 k m . A t l a g o s m e l y s e g e 5 0 c m , g y o b b m e l y s e g e 1,5
viz
legna-
m.
A t o szelessćge k i i l o n b o z o . L e g s z e l e s e b b a m e d e n c e d e l n y u g a t i r e s z e n e l ,
0.30 m 0,60m 0,9 Om
1.20m
2 . kep — a to izobatikus terkepe 1 . a to gdttal elzdrt resze 2. betondtjdro a tavon
a h o l a l e g m a g a s a b b v i z a l l a s idejen 5 5 0 m - t tesz k i . A m e d e n c e
nvugati
es e s z a k i i r a n y b a n , a b e f e l e h a j l o a g a k n a l f o k o z a t o s a n s z u k i i l , es a m e l y sege is c s o k k e n . A
d ć l n y u g a t i a g o n it
vezet a betonatjaro
a
jarmuvek
r e s z e r e . I t t e r v e g e t a z a l l a n d o a n v f z a l a t t l e v o r e s z is. N y u g a t r a
ettol
az atjarotol
seke-
a Tisza jelenlegi f o l y a s a n a k
lyebb resze, amely gattal v a n
iranyaban
t e r u l el a t o
elzarva.
A t o n a k e z a r e s z e m a r r e g o t a el v a n z a r v a a m e d e n c e l e g m e l y e b b r e s z e t o l m e s t e r s e g e s t o l t e s s e l es b e t o n a t j a r o v a l . E v e k h o s s z u s o r a n , a z e l h a l t organizmusok
es a h a t a l m a s n o v e n y i
retegek m i n d
sekelyebbe
m e d e n c e t , es i g y a t o n a k ez a r e s z e , m e l y e t m o c s a r i n o v e n y e k a pusztulas fazisaba
tettek
a
boritanak
jutott. 2
A t 6 teljes feliilete k b . 2 , 5 k m . E z a z a d a t n e m o l e l i fel a z o k a t a r e szeket, a m e l y e k csak idoszakosan v a n n a k v i z alatt. A to aljanak 76,50—77,30 m, a parte pedig 77,50—80,00
A to hidrologiai
es morfologiai
kotdi
m.
evoliicioja
A z O k a n j - t o evoliicioja n e m b o n y o l u l t , szoros osszefiiggesben all a T i s z a h i d r o l o g i a i es m o r f o l o g i a i e v o l u c i o j a v a l . M i v e l a T i s z a t m a r i g e n r e s z l e tesen
tanulmanyoztak
es f e l d o l g o z t a k
a
tudomanyos
irodalomban,
csak a z o k r a a m o m e n t u m o k r a kell kitćrni a folyo evoluciojaban, dontoen
befolyasoltak
az O k a n j
es m a s
fluvialis
tavak
fgy
amelyek
keletkezeset
es
fejlodeset. Mikor a Tisza megvaltoztatta
folyasat nvugati iranyban, azaz a
mai
f o l y o m e d e r i r a n y a b a n , m a g a u t a n h a g y t a regi m e d r ć n e k egyes reszeit, a k i i l o n b o z o n a g y s a g u es m e l y s e g u m e a n d e r e k e t . I d o v e l a f o l y a m i es e o l o s j e l l e g u h o r d a l ć k l e r a k o d a s a v a l n y e r t e k el e z e k a m e a n d e r e k es h o l t a g a k a f o l y a m i t a v a k v e g l e g e s es j e l l e m z o f o r m a j a t . A z fgy k e p z o d o t t
tavak
k o z i i l n a g y s a g u k k a l es m e l y s e g i i k k e l , v a l a m i n t m e g m a s j e l l e m z o i k k e l k i t u n n e k a z : O s t r o v o , a R u s a n d a es a z O k a n j . A t o keletkezesenek v a z l a t o s b e m u t a t a s a teljesen v i l a g o s a n u t a l a r r a a tenyre, hogy az Okanj folyami to, vagyis a Tiszatol elszakadt
meander.
E n n e k b i z o n y i t ć k a u l szolgal, h o g y a 2 ag k o z o t t i tavolsag igen n a g y . E z a t a v o l s a g a z i l y e n j e l l e g u t a v a k n a l 2 — 4 k m - t t e s z k i , es e z is a z t b i zonyitja, h o g y ilyen n a g y m e a n d e r e k e t csakis egy o l y a n folyo
epithetett
ki, m i n t a kozeleben levo Tisza. A talaj t a n u l m a n y o z a s a k o r
megallapftottak,
hogy a tavak kozott
szaradt k a n y a r g o s bemelyedesek hiizodnak, helyenkent sekely viz
ki-
alatti
r e s z e k k e l . E z e k is a T i s z a r e g i m e d r e n e k m a r a d v a n y a i , a m e l y e k e t a z e o l o s h o r d a l e k szinte teljesen befedett. E z e k a b e m e l y e d e s e k az a b r a n
szagga-
t o t t v o n a l l a l v a n n a k o s s z e k o t v e a t a v a k k a l es i g y k i a l a k u l a T i s z a r e g i medrenek megkozelitoleg pontos
vazlata.
КО Р 0 V 0
RO V O
N DА
3. kep: az Ostrovo, a Rusanda es az Okanj fluvidlis keletkezesenek vdzlatos bemutatdsa
tavak
A z O s t r o v o , a R u s a n d a es a z O k a n j t a v a k f e k v e s e m e g e g v e z i k a m e ridian iranvaval. Egymast61 2—7 T i s z a jelenlegi m e d r e t o l
szinten
k m tavolsagra vannak. Tavolsaguk kiilonbozo. Legkozelebb
O k a n j 2,5 k m , l e g t a v o l a b b p e d i g a z O s t r o v o 1 2 , 5 k m .
van
hozza.
es ez i g e n n a g y
ezen
a reszen mindossze
hatassal
volt
nehany
a t o fejlodesere.
szaz meter A
az
(4,291)
A z O k a n j a T i s z a aluvialis siksag, a m e l y a loszos terasz sancaival koriilhatarolva,
a
van
szelessegu,
to mindket
oldalan,
e g y e s r e s z e k e n m e g m a is j o l l a t h a t o a T i s z a v o l t p a r t j a . A p a r t t o b b n y i r e 82 m tengerszint feletti m a g a s s a g b a n h e l y e z k e d i k el.
Л videk
geomorfologiai
jellemzoi
A z O k a n j - t o szukebb кбгпуекеге jellemzo, h o g y ezen a videken
szamos
sekely, hosszukas bemelyedes v a g y sekely depresszio t a l a l h a t o . E z e k a b e melyedesek foleg E — N Y
i r a n y v i a k , a m i m e g e g y e z i k a t o es a T i s z a r e g i
m e d r e n e k fekvesi i r a n y a v a l . A talaj m a g a s a b b reszein ezek a
bemelye-
desek enyhen kimagaslo o v z a t o n y o k k a l v a n n a k elvalasztva egymastol, igy a z egesz t e r i i l e t e n y h e n h u l l a m z o . A z o v z a t o n y o k m a g a s s a g a v a l a m i n t a d e p r e s s z i o k m e l v s e g e 2 — 3 k m . A z e m l i t e t t a l u v i a l i s s i k s a g es l o s z o s t e r a s z mellett, amelyek a videk alapveto domborzati formai, megtalalhatok
a
t o t a g a b b к о г п у е к е п v i g y n e v e z e t t m i k r o d o m b o r z a t i f o r m a k is, a m e l y e k e t az ovzatonyok,
depressziok
es k u l o n b o z o
relativ nagysagu buckak
ke-
peznek. (4. kep)
4. kep — az Okanj
Az
Okanj
videkenek
eghajlati
es kornjekenek
terkepe
tulajdonsdgai
B a n a t k o z e p s o , a l a c s o n y a b b a n f e k v o r ^ s z e n , a h o l a z O k a n j - t 6 is t a l a l hato, mersekelt
kontinentalis, pannoniai eghajlat
uralkodik.
Az
altala.-
n o s e g h a j l a t i a d a t o k , a m e l y e k a t o t o l n e m m e s s z e l e v o z r e n j a n i n i es m e lencei meteorologiai ismerjiik
allomastol s z a r m a z n a k , lehetove teszik, h o g y
a videk nehany
eghajlati
sajatossagat.
tenyez6k k o z i i l , a m e l y e k h a t a s s a l v a n n a k
A
kiilonbozo
a to vizenek
meg-
^ghajlati
homers^kletžre,
mennyisćgere, kiparolgasi szazalekara, az iro ebben a m u n k a j a b a n
csak
а h o m e r s e k l e t i k o r t i l m e n v e k r e , c s a p a d ć k r a is
szelekre ter ki
reszleteseb-
ben. H o s s z a b b idon keresztiil t a n u l m a n y o z v a
megallapitottak a levego
at-
lagos homersekletćt, ami 1 0 — 1 2 ° C k o z o t t m o z o g . A z abszoliit m a x i m a lis h o m e r s e k l e t e r t e k e 3 8 — 3 9 ° C
es r e n d s z e r i n t j i i l i u s b a n v a l a m i n t
au-
gusztusban eszlelheto. A z abszoliit homersekleti m i n i m u m telen eszlelheto, ertćke — 7 ° C , — 8
°С.'
A l e v e g o h a v i k o z e p h o m e r s e k l e t e e v s z a k o n k ^ n t v a l t o z i k es t o b b
^ven
keresztiil m e g h a t a r o z o t t mozgasi i r a n y a v a n . (5. k e p )
ii.
22 20 18 -
U
60 mm
u -
- 70 - 60 - 50
I
II
5. kep
III
IV
— a levego
mennjisege 1) a levego 2) havi A z elmult
VI
havi
VII
VIII
IX
kozephomerseklete
az 1965—1975 dtlagos
kozotti
havi
es a
csapadek 2
idoszakban
kozephomerseklete
csapadekmennjiseg
10 ev f o l y a m a n ,
a levego magas h a v i
kozephomersekletei
j u n i u s b a n , j i i l i u s b a n es a u g u s z t u s b a n v o l t a k e s z l e l h e t o k , a z a l a c s o n y zephomersćkletek sekletek
ilyen
pedig januarban
^vszakonkenti
k.s f e b r u a r b a n .
elrendezodese
A
normalis
havi a
кб-
k6zephomer-
banati
eghajlati
tfpusnal. A z o n b a n , h a a meteorologiai a d a t o k a t hosszabb idon keresztiil, t o b b e v t i z e d e n a t f i g y e l j i i k , f e l t u n n e k b i z o n y o s e k s z t r e m (szelsoseges) j e lensegek, a m e l y e k jelentos v a l t o z a s t o k o z h a t n a k
az evi
kozephomersek-
letek alakulasaban. A z ilyen jelensegekre rendszerint az atmeneti
ćvsza-
k o k b a n keriil sor, v a g y p e d i g telen, m i k o r h i r t e l e n h i d e g v a g y meleg legt o m e g e k a r a m l a n a k e r r e a t e r i i l e t r e , es m e g v a l t o z t a t j a k a l e v e g o m e g s z o kott
homerseklet
elosztasat
videk mikroklimajanak dasagban
jelentkezo
ezen a videken. E z e k
a valtozasok
nem
a
s z p e c i f i k u s s a g a i , h a n e m a J u g o s z l a v i a b a n ^s V a j -
eghajlati
rendellenessegek k o v e t k e z m e n y e i
(4,293).
E z e k a v a l t o z a s o k a t o v i z e n e k h o m e r s e k l e t e r e is k i h a t n a k . G y a k r a n t o g y o r s a b b v a g y lassvibb k i p a r o l g a s a h o z v e z e t n e k , es e g y b e n
a
megvaltoz-
t a t j a k a t 6 k i i l o n b o z o v e g y i es f i z i k a i t u l a j d o n s a g a i t is. Az atmoszferiai
csapadekelosztas a megfigyelt
idoszakban
nem ter
a szokasos ertekektol, amelyek az Нуеп eghajlatra jellemzok. A
el
legtobb
c s a p a d ć k m a j u s b a n es d e c e m b e r b e n v a n , e k k o r m e g n o v e k s z i k a v i z m e n y n y i s e g a t o b a n es a t 6 t e r i i l e t e is e l e r i m a x i m u m a t . A l e g n a g y o b b v i z a l -
mm. 180 • 1601Д0120' 10080 60 ' 40 J
20 0
I 6. kep
II
III
V!
IV
— A maximdlis
VIII
VII
es minimdlis
az 1925—1975-ig
li
csapadek
tarto
х a to
idoszakban
1) maximdlis
evi
csapadekmennjiseg
2) minimdlis
evi
csapadekmennyiseg
xi
xii
kornyeken
las 1 9 3 7 - b e n v o l t (a t a l a j v i z
eltekintve).
Ekkor
esett a l e g t o b b c s a p a d e k , 1438 m m . A z i d o n k ć n t i , egyes e v e k b e n
es a T i s z a v f z a l l a s a t o l
jelent-
kezo csapadekhiany jelentosen kihat
a to teriiletenek
csokkenesere.
Igy
3
1928-ban volt a legkevesebb a csapadek, mindossze 399 m m . A to meg ilyen к б г Ш т е п у е к
k o z o t t sem s z a r a d t ki teljesen, d e v i z e k k o r csak
a
kozepso, melyebb teriileteken volt. (6. kep) A s z e l e k e r o s s e g e , sebessege es g y a k o r i s a g a s z i n t e n k i i l o n b o z o
valtoza-
s o k a t o k o z a t a v o n . A z e s z a k i , e s z a k n y u g a t i es d ć l k e l e t i s z e l e k a v i d e k e g y e s r e s z e i n i g e n n a g y sebesseget e r n e k el. A z e l i m i l t e v t i z e d b e n a z o n b a n (1965—1975)
n e m ,jegyeztek
fel
30 m/sec.-tol
esetleg v a l t o z a s o k a t o k o z o t t v o l n a a
nagyobb
sebesseget,
ami
tavon.
A szel e r o s s e g e es g y a k o r i s a g a n e m e r t el e k s z t r e m e r t e k e k e t e b b e n a z i d o s z a k b a n , e z t s z e m l ć l t e t i k a z 1. t a b l a z a t b a n f e l t i i n t e t e t t a d a t o k i s . I.
4
tablazat
A szelek atlagos erossege az 1 9 6 5 — 1 9 7 5 - i g t a r t o km/h-ban
idoszakban
kifejezve
a szel i r a n y a
atlagos
N
atlagos erosseg
gyakorisag
km/h-ban
10,3
11,0
NE
7,9
9,9
E
4,7
7,4
SE
16,9
11,9
S
11,1
11,5
sw w
6,4
7,6
7,9
7,9
NW
12,3
10,0
Az
emlitett
eghajlati
jelensegekkel
egyidejuleg
jelentkezik
a
kiparol-
gasi f o l y a m a t is, a m i igen n a g y h a t a s s a l v a n a t o v f z m e n n y i s e g e r e . H a ezt a jelenseget hosszabb i d o s z a k o n at kovetjiik, vilagosan latszik, h o g y negy o l y a n h o n a p v a n , a m e l v b e n n a g y o b b a k i p a r o l g a s . E z e k : jiinius 75 atlagos kiparolgassal, julius 88 m m
atlagos kiparolgassal,
augusztus
m m k i p a r o l g a s s a l es s z e p t e m b e r 7 7 m m a t l a g o s k i p a r o l g a s s a l . b a n a felszini v i z l e g n a g y o b b k i p a r o l g a s a t
94
Vajdasag-
1952 augusztusaban
2 0 2 m m - t , ez a j e l e n s e g i g e n n a g y h a t a s s a l v o l t a z O k a n j
mm
mertek,
vizmennyise-
genek csokkenesćre. (4,295) A levego r e l a t i v n e d v e s s e g t a r t a l m a szinten szoros osszefiiggesben all az eddig feldolgozott eghajlati tenyezokkel. A havi nedvessegtartalom
egy-
egy ev f o l y a m a n 6 0 — 9 0 % k o z o t t alakul. Legkisebb a n e d v e s s e g t a r t a l o m a n y a r i i d o s z a k b a n j u l i u s b a n es a u g u s z t u s b a n , a m i k o r a t o f e l e t t a h o merseklet
a legmagasabb, a legnagyobb
s z a k b a n j a n u a r b a n es f e b r u a r b a n .
a nedvessegtartalom
a teli
ido-
(4,295)
A felhosseg a t o teriileten a t l a g b a n 5 5 % e l t a k a r t egbolt. A
legderiil-
tebb h o n a p az augusztus, m i k o r az atlagos felhosodes 3 2 % , a legfelhosebb h o n a p pedig a december, 7 0 % atlagos
A to vizenek A
to
fizikai
videken
es vegyi
uralkodo
felhosodessel.
tulajdonsdgai
eghajlati
feltetelek
elemzesekor
mar
kihangsu-
lyoztuk, hogy a to vizmennyisege valtozo az ev folyaman. Legnagyobb a v i z f e l s z i n e a t a v a s z i i d o s z a k b a n , a m i k o r l e g t o b b a c s a p a d e k es a k i p a rolgas
minimalis.
A
to
delnyugati
amely athalad a Csikos-tavon
agabol
vezeto
is, a z O k a n j
csatornan
neha vizet k a p
keresztiil, a
Tiszatol.
I g y v a n m e g e g y l e h e t o s e g a t o t a p l a l a s a r a . E g y m e l y e b b c s a t o r n a v a l es erosebb
szivattyvival
a Tiszaparton,
nagyobb
mennyisegu
friss
folyami
v i z e t l e h e t n e a t o b a v e z e t n i , es i g y t e l j e s e n m e g v a l t o z t a t n i v i z ć n e k o s s z e tetelet. E z
a megoldas biztositana
a kiilonbozo halak
es
organizmusok
l e t f e l t e t e l e t a t o b a n , es fgy a t o ( e g y ) uj g a z d a s a g i j e l l e g e t 2.
kapna.
tablazat
A z O k a n j vizenek vegyi elemzese altal k a p o t t
eredmenyek
1. m i n t a
2.
A levego homerseklete
28
°C
28
°C
A to vizenek
23
°C
25
°C
A mintavetel
minta
idopontja
1975. I X . 13. homerseklete
Atlatszosag
minimalis
nem
Szin
sziirkeszold
sotetsziirke
Szag
szagtalan
allott viz
Iz
sćs
sos-kesernyes
Szaraz
maradek
atlatszo szagu
mg/1
34,14
mg/1
5,24 mg/1
28,92
mg/1
Kemenyseg
2,24
3,64 ° N
Kloridok
6 3 , 9 mg/1
568,0
mg/1
Szulfatok
4 8 , 3 mg/1
120,0
mg/1
12,02
21,63
ml
6,10
Sotartalom
KMN0 ml
4
minta
0,1
°N
N/100 ml
А t 6 v i z & n e k o s s z e t e t e l e t v e g y i a n a l i z i s vitjan a l l a p i t o t t a k m e g , m i n t a t v ć v e a s e k ć l y e b b es m e l y e b b r e s z e k r o l . A z
els6 m i n t a
a t6
reszeb61 s z a r m a z i k , a h o n n a n a v i z a g a t t a l e l z a r t reszbol, a
delnyugati betonatjar6
alatt atfolyik a melyebb medencebe. Ez a viz gyakran keveredik a Tisza friss v i z e v e l , a m e l y e t a z a l l a t t e n y e s z t o k c s a t o r n a n k e r e s z t i i l v e z e t n e k i d e az allatok itatasahoz. A masik m i n t a a fomedence felszinerol valo, 50 m tavolsagra a parttol. A viz vegyi analiziset az ujvidćki Vegyi vćgeztek
el a T e r m ć s z e t t u d o m a n y i - M a t e m a t i k a i
Fakultason,
Intezetben az
eredme-
n y e k e t p e d i g a 2 . t a b l a z a t b a n tiintettiik fel. A z a m m o n i a k o t a m i n t a elemzesekor kozvetlen mćdszerrel m u t a t t a k ki. A z elso m i n t a n a l 3 , 6 X 1 0 "
3
g/l-t, a m a s o d i k n a l 3,64 X 1 0 '
ratokat kozvetlen modszerrel £llapftottak ciojuk m i n d k e t m i n t a b a n 2 , 3 X 1 0 "
4
3
g/l-t. A
meg, mely szerint
g/1 N O z
volt.
A vegyi analizis osszegezett eredmenyei a r r a engednek
kovetkeztetni,
h o g y az a m i n t a , a m e l y a to a l l a n d o a n viz a l a t t levo teriiletćrol
7 . kep
— a viz
es a levego
1) a levego 2) a viz
homersekletenek
homersekletenek
homersekletenek
alakuldsa alakuldsa
nit-
koncentra-
5
napi 6—20 6—20
ingadozdsa ordig ordig
szar-
mazik, joval tobb ammoniakot, nitratot es egyeb osszetevoket tartalmaz. Az egyes elemek ilyen nagy vegyi koncentracioja lehetove teszi sok tavi organizmus letezeset. Igaz, hogy ez a to valamikor bovelkedett halban es mas allatban, de most az allatfajtak koziil csak a beka talalhatć meg. Mivel a to hosszii evek ota el van szakadva a folyami medertol es lehetetlen a v i z allando cserelodese, igy a kiparolgas miatt a tćban nagyon megnott a karos vegyi anyagok koncentracioja. Ez a teny evr61 evre csokkentette az allat- es novenyvilag letfenntartasi feltćteleit. A tavi es mocsari vegetaciobol a feltetelekhez legjobban a nad alkalmazkodott. Ma is igen nagy teriileteket borit be, kiilonosen a part menti reszeket. A tobbi novenyfajta igen kis teriiletre korlatozodik, csak a to meghatarozott reszein talalhatćk meg. A t6 vizenek tulajdonsagai koziil meg kell meg emliteni a vizenek homersekletet. A relative sekely medence es a nagy teriilet miatt a to vizenek homćrseklete пуаг folyaman 2 0 £s 2 7 ° C kozott alakul. A v i z homersekletenek napi ingadozasa joval kisebb mint a levego homersekletenek napi ingadozasa. A levego homćrseklete maximumat, a nap folyaman 1 2 — 1 5 6ra kozott eri el, a vfz maximalis homersekletre kesobb, 1 4 — 1 7 ora kozott emelkedik. Azonban, mig a levego napi homersekleti ingadozasanak amplitud6ja 15 ° C , addig a viz legalacsonyabb es legmagasabb homćrseklete kozti kiilonbsćg 4 ° C . Mivel a to vize reggel lassabban melegszik fel, es ćjjel lassabban hiil le, az ilyen homersekleti viszony normalis.
A
to gazdasdgi
valorizdcioja
Az Okanjnak a part menti lapos teriilete miatt n i n c s kielegftS gazdasigi jelentosege. A regmiiltban ennel a hidrografiai objektumon fejlett volt az eksztenzfv halaszat. A terjedelmes to koruli legelokon Elemer lakossdga kb. 1 0 0 0 0 juhot tenyćsztett. A nad rendszeres betakaritasa es kivitele szintćn jovedelmezo volt a helybelieknek. A t6 iszapjaban pr6balkoztak a кбгпуек: lakossaganak gyogyitasaval. Vegiil a lelemenyes lakossdg tobb evig hozott ide kiilfoldi vadaszokat a vadaszidenyben (foleg olaszokat) ^s dragan megfizettette veliik a t6 koriili vadaszteriiletet. Az emlftett gazdasagi agak koziil egyikhez sem volt megfelelo a hozzaallas, nem fektettek egyikbe sem eleg anyagi eszkozt. lgy pl. a tomeder kotrasa &s a vfz Tiszabol torteno cser^l^se nelkul, a t6 vize fokozatosan elzarćdik es a pusztulas fazisaba lep. A kbrnyezo nagykiterjedesu legelok fiive alacsony es rossz minosegu, mert nem tragyazzak es nem gondozzik. Ezert a legelokon manapsag mindrjesze nehany juhny£j taMlhat6, osszesen mintegy 1 5 0 0 db. juhhal.
А k u l f o l d i v a d a s z o k s z a m a r a a v a d a s z a t o k m e g s z e r v e z e s e t is e l h a n y a goltak. H a b a r (megbizhato) bizonyftekok v a n n a k arra, hogy a to iszapja gyogyhatasu, megsem tettek semmilyen lepest a n n a k erdekeben, h o g y ezt g a z d a s a g i l a g is h a s z n o s f t s a k . A n a d a s k i h a s z n a l a s a es k i v i t e l e e p i t o a n y a g kent meg mindig folyamatban
van, de nincs a r a n v b a n
a
termeszetadta
lehetosegekkel. A z e m l i t e t t t e n y e k a r r a u t a l n a k , h o g y a t o es к б г п у е к е p o t e n c i a l i s t e r meszeti felteteleket nviijt, a kiilonbozo gazdasagi tevekenysegek sehez. E l e m e r lakossaga megis k i z a r o l a g a kozos t e r a s z o n levo
fejlodeszantokat
h a s z n a l j a k i , m f g a t o es s z i i k e b b к б г п у е к е a t e r m e s z e t n e k v a n k i s z o l g a l t a t v a . A h h o z , h o g y ez a teriilet esszeriien legyen k i h a s z n a l v a , t o b b
aka-
r a t r a es n a g y o b b a n y a g i b e f e k t e t e s r e v a n s z i i k s e g . 1) E l e m e r t o l a t o i g k i k e l l e p i t e n i e g y a s z f a l t u t a t 1,5 k m h o s s z u s a g b a n . 2) A z
elhanyagolt
tavat
sikeresen at lehetne a l a k i t a n i
—
epiteni egy k o r s z e m h a l a s t a v a t , nemes h a l a k intenziv
ki
lehetne
tenyesztesere.
A to hosszanti tengelyenel csatornat kellene asni, igy lehetove v a l n a a t o k i s z a r i t a s a es a z a l j a n a k r e g e n e r a c i o j a . A t o f e l t o l t e s e friss v i z z e l e l vegezheto a m a r meglevo c s a t o r n a n keresztiil a Tiszatol a Csikoson a t a g a t t a l e l z a r t r e s z i g , o n n a n p e d i g e g y vij c s a t o r n a v a l a t o fo
medencejeig.
A magasabb gattal elzart delnyugati agban kiepithetok a korszeru halasto nelkiilozhetetlen
objektumai:
teleltetok,
ivohely, novendekek
medenceje,
fiatal h a l a k medenceje, tenyesztomedence. 3) A t o k o r i i l i a l a c s o n y a b b t e r i i l e t e t es a m a r g a t t a l e l z a r t agat к б п п у е п lehet erdosfteni
—
nyarfakkal,
fuzfakkal
delnyugati
es m a s ,
nedves
talajt kedvelo fakkal. Kisebb t u r i s t a h a z a k epitesevel, v a l a m i n t egy s z e r u h a l a s z c s a r d a v a l , ( f a b o l es n a d b o l ) a t o e g y v o n z o valhatna. Mindez
egy-
kirandulohellye
a T i s z a - p a r t t a l egytitt egy egyseges k o m p l e x u m o t
pezne, amely a kozeljovoben
fellendftene
a v a d a s z a t o t es h e t v e g i
ke-
turiz-
must.
Kovetkeztetes: A z O k a n j - t o t e r m e s z e t i es g a z d a s a g i t u l a j d o n s a g a i n a k e b b e n a m u n k a b a n t o r t e n o f e j t e g e t e s e u t a n l e v o n h a t o n e h a n y a l t a l a n o s es k i i l 6 n o s k o v e t k e z tetes. Az Okanj 2
km -nyi
szukebb kornyezetevel
teriiletet foglal
(a szikes talaj
es a r t e r i i l e t )
nehany
el. A z e l e m e r i h a t a r e r e s z e g a z d a s a g i l a g
nincs
e l e g g e k i h a s z n a l v a . A n n a k e r d e k e b e n , h o g y ez a t e r i i l e t g a z d a s a g i
erte-
l e m b e n teljesen a k t i v i z a l v a legyen, sziikseg v a n a z a n y a g i e s z k o z o k t e r v s z e r u b e f e k t e t e s e r e es E l e m e r l a k o s s a g a n a k j o v a l n a g y o b b
angazsalasara.
M i n t f o l y a m i t o , a m e l y n e k a l l a n d o a n v i z a l a t t l e v o t e r i i l e t e 2,5
2
km -t
tesz k i , a z O k a n j kielegito elofeltetelekkel r e n d e l k e z i k a mesterseges h a l t e n v e s z t e s r e . A T i s z a k o z e l s e g e l e h e t o v e t e s z i a t o v i z e n e k teljes r e l e s e t , v a l a m i n t a t o r e n d s z e r e s felfrissfteset
folyami
kicse-
vizzel.
K i kellene boviteni a meglevo kedvezo kozlekedesi viszonyokat, vagyis E l e m e r j o o s s z e k o t t e t e s e t Z r e n j a n i n n a l — a l e g n a g y o b b es l e g e r o s e b b k o z e p b a n a t i g a z d a s a g i c e n t r u m m a l , u g y , h o g y egy aszfalt u t t a l ossze k e l lene k 6 t n i a t a v a t a к б г п у е г б kozlekedesi h a l o z a t t a l , a m e l y a z t
koriil-
veszi, v a l a m i n t a k o z e l i telepiilessel. A t o k o r i i l i s z i s z t e m a t i k u s e r d o s i t e s s e l , v a l a m i n t a s z f a l t u t , h a l a s t o es szereny turisztikai objektumok s z a t es h e t v e g i
turizmus
epitesevel, meg lehetne alapozni a
fejlodeset.
Az
egesz к б г п у е к
a
vada-
Tisza-parttal
e g y i i t t v o n z o k i r a n d u l o h e l l y e v a l n a , Z r e n j a n i n es к б г п у е к е п е к
lakossaga
szamara. A s z i k e s t a l a j felso r e t e g e t k i l e h e t n e c s e r e l n i t e r m e k e n y t a l a j r a , lyen korszem
legeloket lehetne letrehozni. A m a i szereny
ame-
juhallomanyt
j o m i n o s e g i i l e g e l o n i s m e t fel l e h e t n e j a v i t a n i , t o b b e z e r j u h
tenyesztese
v a l n a l e h e t o v e , ez t o b b s z o r o s jelentosegu l e n n e a v i d e k l a k o s s a g a r a n e z v e . A
to egyik reszeben t o v a b b r a
is f o l y h a t n a
a nadtermesztes,
h o g y a n a d a s n e v e s z e l y e z t e s s e a l e e n d o h a l a s t a v a t es m e g i s gazdasagi
fellendiilesehez,
a
lakossag jovedelemforrasainak
d e vigy,
hozzajaruljon novelesehez.
A z osszefoglaloban mćg kiemelnem, hogy ezekkel a m u n k a l a t o k k a l
az
e d d i g j e l e n t e k t e l e n t o es k o r n y e z e t e , a m e l y k i v a n s z o l g a l t a t v a a t e r m e szetnek, gazdasagilag
aktiv objektumma
szeti kincs h o z z a j a r u l n a
a l a k i t h a t o at. l g y ez a
Elemer lakossaganak
hoz, mivel a to az б h a t a r u k b a n
anyagi joletenek
termć-
javitasa-
van.
Megjegyzesek 1
a melencei meteorologiai allomas a d a t a i a zrenjanini es melencei meteorologiai allomasok a d a t a i b ć l k i s z a m i t o t t zepertek a melencei esomer6 allomas a d a t a a k i k i n d a i h i d r o m e t r i a i allomas a d a t a i a leveg6 es a v i z homersekletet 1976. V I I . 15-en m e r t e k 2
ko-
3
4
5
Irodalom 1) D r . Branislav B u k u r o v : D o l i n a Tise u Jugoslaviji, posebno izdanje Srpskog geografskog d r u š t v a , 2 5 . fiizet, Beograd, 1948. 2) D r . M i l a n Bajić: Banjsko iečilište i jezero R u s a n d a , P r e š t a m p a n o iz Z b o r n i k a p r i r o d n i h n a u k a M a t i c e srpske, 26. fuzet, Serija p r i r o d n i h n a u k a , N o v i Sad, 1964. 3) D r . B r a n i s l a v B u k u r o v : Geomorfološki p r i k a z V o j v o d i n e , P r e š t a m p a n o iz Z b o r n i k a M a t i c e srpske, 4. fiizet, serije p r i r o d n i h n a u k a , N o v i Sad, 1953. 4) D r . M i l a n Bajić: O s t r o v o k o d Melenaca, Poseban otisak iz Z b o r n i k a r a d o v a P r i r o d n o - m e t a m t i č k o g fakulteta, 3. kotet, N o v i Sad, 1973.
Rezime Jezero Okanj kod
Elemira
J e z e r o O k a n j se n a l a z i istočno o d sadaSnjeg t o k a Tise, 1,5 k m udaljeno severno od b a n a t s k o g naselja Elemir. J e z e r o je rečnog p o r e k l a . P r o s t i r e se n a n a d m o r skoj visini od 78 m. D u ž i n a jezera je 4 k m , najveća širina d o 550 m, a m a k simalna d u b i n a 1,5 m . U o v o m r a d u a u t o r objašnjava način p o s t a n k a jezera, analizira njegove p r i r o d n e k a r a k t e r i s t i k e i ističe potencijalne mogućnosti e k o n o m s k o g korišćenja jez e r a i njegove okoline.
Resiimee D e r See O k a n j
bei
Elemir
D e r See O k a n j befindet sich ostlieh v o m gegenwartigen L a u f t der Tisa, 1,5 k m . e n t f e r t n o r d l i c h v o m b a n a t e n Siendlung Elemir. D e r See ist d e r Flussabstamm u n g . E r erstreckt sich auf der O b e r m e e r h o h e v o n 78 m . D i e L a n g e des Sees ist 4 k m , die grosste Breite v o n 550 m, u n d M a x i m a l t i e f e 1,5 m . I n dieser A r b e i t E r k l a r t d e r A u t o r die Weise der S e e a b s t a m m u n g , e r a n a l y siert seine natiirliche C h a r a k t e r i s t i k e n u n d b e t o n t die potentielle Moglichkeiten der o k o n o m i s c h e n B e n u t z u n g des Sees u n d seiner U m g e b u n g .
Molnar Iren
AZ ELETMOD-SZOCIOLOGIABAN, M I N T A FOGYASZTAS-SZOCIOLOGIA ATFOGO FORMAJABAN ELERT UJABB KUTATASI EREDMENYEK
Bevezetes Ez
a munka
meghatarozott
a szabadkai temakoru
Kozgazdasagi
szimpozionra
Kar
szervezeseben
megtartott,
kesziilt, ebbol k o v e t k e z i k
a
g o z a t j e l l e g e is. C e l o m a t e l j e s s e g r e v a l o t o r e k v e s l e h e t e t l e n s e g e n e k t a b a n is, f e l t a r n i es a l e h e t o s e g e k h e z m e r t e n n a g y v o n a l a k b a n
bemutatni
egy fiatal szociologiai a g a z a t b a n vilagszerte elert eredmenyeket, s e k e t es f e l a d a t o k a t . korben vabb
fippen
torekve-
ezert az elmelyiiltebb fejtegetes egy-egy t e m a -
szinte lehetetlen. N e m c s a k
reszletezni, h a n e m
doltuda-
a feldolgozott
problemakat
egyes jellegzetes m o m e n t u m o k
mint pl. az idomerlegkutatas-szabadido
is
lehet
to-
kimaradtak,
(amivel a s z i m p o z i o n egy
masik
r e s z t v e v o j e f o g l a l k o z i k ) , v a g y a c s a l a d ill. a п б к s z e m s z o g e b o l
szemlelt
eletmodvaltozasok,
modban
gazdasagi
ervelesek
stb.
A
megkozelitesi
e r e z h e t o , h o g y a p o l g a r i es s z o c i a l i s t a o r s z a g o k k u t a t a s i i r a n y v o n a l a k к б z o t t p a r h u z a m o t v o n t a m . N e m m i n d i g halas m o d s z e r ez, de igy figyelemremelto eredmenyekhez
esetiinkben
juthatunk.
A felhasznalt i r o d a l o m l e g n a g y o b b resze szerepel a mellekelt bibliograf i a b a n is, d e s z i i k s e g e s n e k t a l a l o m o s s z e g e z n i : A szociologia a g a z a t a i — osszeallitotta es szerkesztette K u l c s a r K a l m a n ; K o s suth K o n y v k i a d o , 1975. G. G l e c e r m a n : Lenin- es a szocialista eletmod k i a l a k u l a s a — T a r s a d a l m i Szemle, 1974. a p r . ( 6 1 . old.) P a t a k i F e r e n c : K o l l e k t i v i z m u s es szocialista ćletmdd — Valosag, 1976. 6. szam (7. old.) H a n k i s s Elemer — M a n c b i n G y o z o : S z e m p o n t o k az elet „minosegenek" szociologiai v i z s g a l a t a h o z — Valosag, 1976. 6. szam (20. old.) £ l e t k o r i i l m e n y e k , eletforma, eletmod — Szemelvenyek a szocialista eletmoddal foglalkozo Szovjet szociologiai i r o d a l o m b ć l (Balazs I s t v a n ) , Valosag, 1976, 6. szam (35. old.).
Н . Sas J u d i t : E l e t m o d es csalad. A z emberi v i s z o n y o k alakulasa a csaladban — A k a d e m i a i K i a d o , 1976. S z a n t o M i k l o s : M u n k a i d o csokikentes es e l e t m d d — A k a d e m i a i K i a d o , 1974. Szovjet szociologia m a — Kossuth K o n y v k i a d 6 , 1971. K o p e c z i Bela: E l e t m d d es t u d a t — T a r s a d a l m i Szemle, 1976, 4. szam Szociologia, 1975, 1. es 2. szam. Blsodleges c e l u n k a t szem elott t a r t v a termeszetesen nem m a r a d h a t o t t k i a b i b liografia sem, h a b a r a z sem teljes. Igyekeztiink csak a legiijabb megjelent ćs beszerezheto iroda'lmat feltiintetni. A m u n k a b a n , a zarojelekben feltiintetett s z a m o k m i n d e n k o r a bibliografiara utalna'k. A Kiserlet
az
eletmod
fogalmdnak
N a l u n k , de kiilfbldon
szerzo
meghatdrozdsdra
is, a z u t o b b i i d o b e n i g e n s o k v i t a f o l y i k a z e l e t -
m o d r o l es t a r s a d a l m i s a j a t o s s a g a i r o l . A z e l e t m o d - s z o c i o l o g i a , m i n t a s z o ciologia egyik szakteriilete
m e g i g e n f i a t a l es k i f o r r a t l a n ; f o g a l m i
ratusa n e m kristalyosodott meg ki, de nagyfoku a tarsadalompolitika,
a tarsadalmi
fejlodese m a r i s
appa-
kihatott
t e r v e z e s o s z t o n z e s e r e is. M a
mar
az
eletszinvonal mennyisegi kutatoi mellett kozponti helyet k a p a polgarok magasabb, igćnyesebb eletmodjanak
v i z s g a l a t a is. A z
eletmod-szociologia
s z e m s z o g e b o l ez u j a b b e l m e l e t a l k o t a s t , m o d s z e r t a n i - , o s s z e h a s o n l i t o
elem-
zeseket v o n t m a g a u t a n . A szocializmus fejlodesevel
szinte
ez a k e r d e s
sziiksegszeruen eloterbe keriil. A z a n y a g i j a v a k megteremteseben elert h a l a d a s s a l m i n d f o n t o s a b b a . v a l i k a z e g y e n es a t a r s a d a l o m
szempontjabol
is, h o g y a z e m b e r h o g y a n el a r e n d e l k e z e s e r e a l l o j a v a k k a l , m i l y e n m o d o n dolgozik,
lakik,
muvelodik,
h o g y a n r a u t a l , es n e m anyagi
lćtfelteteleket,
szorakozik
stb. A z
eletmod
eppen
t e v e s z t h e t o ossze a z e l e t s z i n v o n a l l a l , az
objektiv
tenyezoket
jeloli.
Az
erre
amely
eletmod
eletszfnvonal a z o n o s i t a s a t foleg a ,,fogyasztoi t a r s a d a l o m " hivei
a az
es
az
fogadjak
el, m e r t s z e r i n t i i k a z e l e t m o d o t k i z a r o l a g a z a d o t t a n y a g i t e n y e z o k
be-
folyasoljak.
ha-
Veliik szemben, az „ u j b a l o l d a l i a k "
egyoldaluan a tudat
t a s a t e m e l i k k i . A z e l e t m o d s z o r o s a n osszefiigg a t u d a t t a l , d e a t a r s a d a l m i fejlodesben az objektiv t e n y e z o k t o l n e m v a l a s z t h a t j u k
el.
A tokes t a r s a d a l o m kepviseloi h a j l a m o s a k felcserelni az e l e t m o d m a t „eletstilussal", amelyet minden ember m a g a valaszt. Toffler, szociologus, tobb k i a d a s b a n megjelent k o n y v e b e n
az eletstilus
ger61 b e s z e l
fiigg, h i p p i
negerparti,
(„Future Shock"), ahol az embertol avagy
a tarsadalom „Nem
entellektiiel, illetve egeszen m a s . T u d n u n k
es a z o s z t a l y
eletmodjat
a lćtviszonyok
sokfeleselesz
vagy
kell,
hogy
hatarozzak
az emberek t u d a t a az, a m e l y letiiket, h a n e m m e g f o r d i t v a ,
d a l m i lćtiik az, a m e l y t u d a t u k a t m e g h a t a r o z z a " litikai gazdasagtan b i r a l a t a h o z ; Eloszo,
1859).
fogal-
amerikai
meg. tarsa-
(Магх Karoly: A
po-
Elso
lepesek
Az empirikus tarsadalomkutatas
kezdetevel megindult az eletmod
tudo-
m a n v o s t a n u l m a n y o z a s a is. A z elso i l y e n t e m a j u m a r x i s t a m u k e n t E n g e l s „ А munkasosztaly helyzete A n g l i a b a n " 1845-ben megjelent klasszikus tanulmanyat
tekintjiik.
Ide tartozik
Le P l a y
osszehasonlito
szociografiai
m u n k a j a is: ,,Az e u r o p a i m u n k a s o k " . , , T a n u l m a n y o k az e u r o p a i m u n k a s n e p s e g m u n k a j a r o l , c s a l a d i e l e t e r o l es e r k o l c s i a l l a p o t a r o l . " 1 8 5 5 - b o l . T e h a t a k e z d e t a t f o g o , l e i r o k u t a t a s v o l t . E z a t r a d i c i o m a i g is m e g m a r a d t a z angol
s z o c i o l o g i a b a n . ( 8 6 ) A z elso k o n k r e t l e p e s e k e t B e l g i u m b a n , m a j d
Angliaban
tettek
a
munkasretegek
tarsadalmi
stitisztikai
vizsgalataval,
h o g y v e g i i l is a z „ e l e t m i n o s e g k u t a t a s a " a z E g y e s u l t A l l a m o k b a n kozzek ki szazadunk
30-as eveiben. A m u l t szazad utolso
bonta-
harmadaban,
e l o b b N e m e t o r s z a g b a n , F r a n c i a o r s z a g b a n , ćs m a j d a X X . s z a z a d b e l i rilag
fejlett
allamokban
a d a t o k a t . A z amerikai
allandoan
gyujtottek
a tarsadalmi
ipa-
statisztikai
e m p i r i k u s s z o c i o l o g i a k e z d e t e i r e is j e l l e m z o v o l t a
szegenvek, az „ a l s o " retegek eletstilusa iranti ćrdeklodes. (Chicagoi iskola — 3 . es 2 4 . )
Kiilon figyelmet erdemel a „viselkedesi rendszer"
kutatasa,
e g y c s o p o r t t a g j a i n a k v i s e l k e d e s e e g y m a s s a l s z e m b e n es a c s o p o r t o n k i v i i liek i r a n t . A z e l e t m o d k u t a t a s t m a s h o l a t a r s a d a l m i retegezodesek keretein beliil f o g l a l t a k o s s z e ( 5 0 ) . 1 9 2 9 - b e n m e g a l a k u l t , a z elso e l n o k i b i z o t t s a g , h o g y felterkepezze az a m e r i k a i t a r s a d a l o m kiilonbozo retegeinek elethelyzetet, m a j d a 30-as evek m a s o d i k feleben elkeszult egy u n . „ a l t a l a n o s j o s a g i n d e x " s e g i t s e g e v e l a z elso o s s z e h a s o n l i t o f e l m e r e s a v a r o s o k
kozott.
1952 ota az E N S Z m i n d e n evben kiadja: „ А vilag helyzeterol szolo jel e n t e s t " . A 6 0 - a s e v e k elejen a N A S A m e g b i z a s a b o l e g y h a r v a r d i k u t a t o csoport ( R a y m o n d Bauer vezetesevel) a gazdasagi jelzoszamok tarsadalmi jelzoszamokat dolgoz ki. 1966-ban, majd
mintajara
1968-ban fontos
n u l m a n y o k j e l e n n e k m e g ( B a u e r es R u s s e l S a g e F o u n d a t i o n t o l ) .
a kongresszus elott m a r torvenyjavaslat jelenik meg a rendszeres dalmi jelentesek" keszitesenek
A
Szovjetunioban
„tarsa-
programjarol.
A szocialista o r s z a g o k b a n az e l e t m o d k u t a t a s o k n a k vannak.
ta-
1967-ben
mar
az Oktoberi
nagy
forradalom
hagyomanyai utan
elkezdo-
d o t t , a t a r s a d a l o m v i z s g a l a t k e r e t e i n beliil a z u r a l k o d o o s z t a l y es a z e g y e s tarsadalmi
retegek
eletmodjainak
feltarasa.
(64.). Lenin
szerint:
,,min-
den tarsadalmi retegnek megvan a maga „eletmodja", m e g v a n n a k a maga s z o k a s a i , a m a g a h a j l a m a i " ( 4 3 : 3 8 8 . o l d . ) K e s o b b is a t e r v e z e s b e n megfelelo eszkoznek b i z o n y u l t peldaul az idomerleg-technika.
igen
Sztrumilin,
m a r 1923-ban k o n k r e t szociologiai k u t a t a s o k a t vegzett e teren. A masodik vilaghaboni utan kevesbe foglalkoztak eletmodkutatassal
a
tudosok; az empirikus szociologia m a j d csak az 1950-es evek vegen erezteti h a t a s a t a szocialista o r s z a g o k b a n . S z o v j e t u n i o b a n P r u d e n s z k i j
(1959)
i s m e t i d o m e r l e g k u t a t a s b a k e z d . Magyarorszdgon
Kulcsar Kalman,
M i k l o s , L o s o n c z i A g n e s , H . S a s J u l i a es S i p o s J . ć r el t i j a b b k e t ( 4 0 , 6 1 es 7 2 ) . Csehszlovdkidban v i z s g a l a t o t . ( 4 8 ) Romdnidban
Szanto
eredmenye-
M o c h o n i n v e g e z r e t e g - es e l e t m o d -
Cernea az urbanizaciot kapcsolja
e tema-
k o r h o z . ( 9 ) . M a m a r k i f i n o m u l t e l m e l e t i es m o d s z e r t a n i k u t a t a s o k k a l l a l k o z u n k vilagszerte. E z t n a g y b a n elosegitette, h o g y a szocialista gok egyontetuen a marxista tarsadalomfilozofiara
ta-
orsza-
es a z o n beliil a m u n k a
elsodleges szerepćre t a m a s z k o d t a k . (32).
Az
eletmod
kutatdsdnak
metodikai
problemdi
I g e n g y a k r a n f i g y e l h e t i i n k fel a z ć l e t m o d k u t a t a s a e s e t e b e n , h o g y a t o b b i szakszociologiai modszertannal
szemben a kutatasok nem kumulativ
l e g u e k , h a n e m m i n d e n v i z s g a l a t u j r a es u j r a a „ k e z d e t e k i g m e g y (41—117
old.)
elsosorban
a
vizsgalati
problemak
bonyolultsaga
A z e l m ć l e t i , ill. a f o g a l m i e l o r e h a l a d a s t , u g y a n i s n e m k o v e t t e
jel-
vissza" miatt.
megfelelo-
keppen az empirikus adatelemzes. E n n e k az ellentmondasnak a kovetkezт е п у е a z is, h o g y h i t e t l e n k e d v e t e k i n t e n e k a g y a k o r l a t i k u t a t a s o k
sike-
r e i r e , es m a g a a z e l e t m o d f o g a l m a is t i i l s a g o s a n k o z n a p i e r t e l m e z e s t k a p . A z eletmod fogalom tarsadalmi hatokorenek nincs egyontetu h i s z m a s f o g a l m i es m o d s z e r t a n i a l a p j a v a n a z e g y e n —
ertelmezese,
a
tarsadalom
v a g y egy c s o p o r t eletenek k u t a t a s a k o r . M a n c h i n G y o z o R o b e r t (41) szerint
a
homogen
eletmodot
folytato
tarsadalmi
csoportok
eseteben
alapveto, m a g y a r a z o elvet ismer a szociologia: strukturalista elvet —
ket az
o b j e k t i v f e l t e t e l r e n d s z e r h a t a s a t f i g y e l i , es a z i n t e r a k c i o n a l i s t a t — a s z u b j e k t i v e l e m e k e t s z e m l e l o e l v e t . A z elso e g y t a r s a d a l o m
strukturalis
kii-
lonbsegeit h o z z a ki. ( O . Lewis k u t a t a s a i b a n s o k a t v i t a t o t t ,,szegenyseg k u l t u r a j a " f o g a l o m ) — a h o l g y a k r a n e l v e s z a fiiggo es a f i i g g e t l e n viszonya. A
masodik
elv legtobbszor
devians
szubkulturak
valtozok tarsadalmi
o k o z a t a i t m a g y a r a z z a ( f i a t a l k o r u b u n o z o k eletstilusa stb.), foleg a jellegzetesen leszukitett k o m m u n i k a c i o s c s a t o r n a k r a h i v a t k o z v a a z egyes sadalmi retegek kozott. A helyes ut mindenesetre a ket modszer a l k a l m a z a s a , hisz kiegeszitik e g y m a s t a szubjektfv rozok. A legutobbi
eletmod-szociologiai
es o b j e k t i v
kutatasokra
mar
a
tar-
vegyes
meghata-
szintetizmus
j e l l e m z o : a z e l e m z e s b e a l e g k i i l o n b o z o b b s z e m p o n t o k a t is b e k e l l v o n n i , e g y - e g y o k o z a t ill. a l e g f o n t o s a b b t e n y e z o k i e m e l e s e v e l . T e h a t a z ć l e t m o d m o d e l l a l a s a o s s z e t e t t f e l a d a t , a m e l y s p e c i a l i s es k o n k r e t k u t a t a s o k a t i g e nyel. Jelenleg tobb ilyen modell kidolgozasa v a n
folyamatban.
Az
„eletminoseg"
Ma
mar
kutatdsa
a tudosok
es
modellezese
szazai foglalkoznak
a tarsadalmi
jelzoszamrendszer
kidolgozasaval, az eletminoseg regisztralasaval, statisztikai (31). E u r o p a b a n ezzel (Shonfield
is t o b b t a r s a d a l m i
foglalkozik
Shaw, 1972., Zapf, 1973., 1975., Girardean,
persze mas kontinenseken Malfmann,
modszereivel.
statisztikus, szociologus
is ( J a p a n : W h i t e p a p e r ,
1975. stb.). A kifejezetten
1 9 7 2 . ) , es
1973.,
Del-Amerika:
eletminoseg kutatas
legjelentosebb
p e l d a j a a 7 0 - e s e v e k elejen a l a k u l t k i amerikai
empirikus szoiologiai
tatokozpontban, a michigani egyetem Survey Research Centereben,
kuahol
s z o c i o l o g i a i es s z o c i o - p s z i c h o l o g i a i m o d s z e r e k o t v o z e s e v e l d o l g o z n a k . eletminoseg
szubjektiv
elemeinek
feltarasara
torekszenek
Andrews
Az es
W i t h e y a m e r i k a i k u t a t o k m i n t e g y 3 e v e , k o r s z e r u k e r d o i v e s es m e l y i n terjus v i z s g a l a t o k k a l . A r r a t o r e k e d n e k , h o g y minel t o b b t e n y e z o t
figye-
l e m b e v e g y e n e k es c s o p o r t o s f t s a k a z o k a t s t b . (2) A szocialista a l l a m o k b a n a K G S T Statisztikai A l l a n d o Bizottsaga h a n golja
ossze
a
tarsadalmi
jelzoszamokat
(foleg
a
keleteuropai
orszagok
reszere). A m u n k a m e g kezdeti szakaszaban a t a r s a d a l m i statisztika g y o m a n y o s modszereivel folyik, de tervben v a n az adatfelveteli
ha-
bazisok
bovitese, lijabb kiegeszito rendszerek alakftasa, m u t a t o r e n d s z e r e k k i d o l g o z a s a s t b . A Csehszlovdk
Akademia
F i l o z o f i a i es S z o c i o l o g i a i I n t e z e t e ( M .
Illner vezetesevel) elmeleti m u n k a j a b a n m a r n e m a n y u g a t i k u t a t o k sziikseglet k o z p o n t u ć l e t m o d m e g h a t a r o z a s a v a l f o g l a l k o z i k , h a n e m a z e m b e r i tevekenyseget
probalja
modellbe
a l a p u l o jelleget k u t a t j a
kvantifikalni.
e g y szovjet
Az
ćletmod
cselekvesen
c s o p o r t is ( G . V . C s i p o v
K o l b a n o v s k y vezetesevel) a „ t o b b dimenzios" i n d i k a t o r h a l o z a t
es V .
V.
kidolgoza-
sat j a v a s o l v a . M e g t o v a b b lep N . D . M a n s u r o v (49). A z e l e t m o d egeszet felolelo m o d e l l b e n a teljes-emberi a k t i v i t a s r e n d s z e r t h a t a l a p v e t o osztja
fel. O
„integralis
mutatokkal",
a marxista
szferara
tarsadalomelmelettel
kapcsolja ossze a z e m p i r i k u s m u t a t o k a t . П у е п osszesito m u t a t o k
peldaul:
p r o g r e s s z i v i t a s , p o l i t i k a i t a j e k o z o t t s a g es t u d a t o s s a g , a z e l e t m o d k o z o s s e g i jellege, e l e t s z i n v o n a l , eletstilus, a k t i v i t a s - s z i n t ( M a n s u r o v , 1974). B e s z t u s z e v - L a d a a z e l e t m o d k u t a t a s fo s z o r g a l m a z o j a a S z o v j e t u n i o b a n . O a t a r s a d a l m i i n d i k a t o r o k k e t t f p u s a t i s m e r i : „ m i n o s e g i es m e n n y i s e g i rokat".
A z osszes t a r s a d a l m i s z i i k s e g l e t e k — e g y n a g y o b b
rendszerben — pedig meg negy alrendszerben Magjarorszdgon
Andorka Rudolf
dalmi mozgasokat
indikato-
ertekaktivitas
surusodnek.
vezeti a k u t a t a s o k a t , fejlett,
tiikrozo jelzoszamrendszerrel;
(„tarsadalmi
tarsa-
merlegek"
es „ a r a m l a s i m a t r i x o k " ) . J e l e n t o s e r e d m e n y e k e t e r t el L o s o n c z i A g n e s b e k e s - m e g y e i v i z s g a l a t a t f e l d o l g o z o k o n y v e v e l is. O a z a l a p v e t o lonbsegeket,
az
ember
targyi,
anyagi
kornyezetenek
eltero
A
eletkii-
felteteleibol
v e z e t i le ( 4 7 . 3 6 8 . o l d . ) . A teriileti m o b i l i t a s , a m i g r a c i o g y a k r a n m a g a v a l
hozza
az eletmodvaltozast
(46). Ezert, n e m egy k u t a t o ter at az
urba-
n i z a c i o es t e l e p i i l e s - s z o c i o l o g i a t e r i i l e t e r e a z e l e t m o d k u t a t a s a s o r a n . 1 9 7 6 b a n j e l e n t m e g H . S a s J u d i t t a n u l m a n y k o t e t e „ f i l e t m o d es c s a l a d , A z e m beri viszonyok alakulasa a csaladban", cimmel, szinten a Bekes
megyei
e l e t m o d v i z s g a l a t a a l a p j a n . A c s a l a d r a jellemzo k a p c s o l a t o k jelleget, szerkezetet elemezve, a tulajdonnal, fogyasztassal kapcsolatos dolgokat,
vagy
a z o k v a l t o z a s a t m e r l e g e l v e k i m e r i t o es a l a p o s k u t a t a s i e r e d m e n y e k e t
mu-
t a t fel a s z e r z o .
A szocialista
eletmod
kialakuldsa
Az utobbi evekben mind gyakrabban fogalmat.
emlegetik, a „szocialista
(26) A szocializmus fejlodesevel
parhuzamosan
eletmod"
formalodik
az
e l e t m o d is, d e csak a fejlett szocialista t a r s a d a l m i v i s z o n y o k b a n e r i k be. Ez
alatt tobbek
kozott
a tarsadalom
gazdasagi
szervezettsegenek
erett-
seget, a m u n k a es a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k , v a l a m i n t a d e m o k r a t i k u s m a k megfelelo fejlettseget
e r t j i i k . A g a z d a s a g i es k u l t u r a l i s
elorehaladas
h o s s z u t a v u t o r e k v e s e i a k o m m u n i z m u s fele m i n d e n k e p p e n s o k b a n nek a szocialista eletmod a l a p v e t o jellegzetessegeinek helyes t o l . A z a l l a m i - , ill. t a r s a d a l m i t u l a j d o n b a n
for-
fiigge-
ertelmezćse-
levo termelćsi eszkozokkel
a
termeles biztositja a d o l g o z o k a l a p v e t o erdekeinek egyseget, a helyes, k o l lektiv eletmod kialakulasat. Lenin eleteben csupan csak m e g k e z d o d o t t
a
s z o c i a l i s t a e l e t m o d k i a l a k u l a s a a p a r t t u d a t o s t o r e k v e s e i v e l . L e n i n i t t is, m i n t a z osszes t a r s a d a l m i j e l e n s e g e k s z e m l e l e s e n e l , a z t k o v e t e l t e , h o g y jelensegeket
a meghatarozott
tarsadalmi-gazdasagi
gesben vizsgaljak. A t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i
alakulattal
a
osszefiig-
alakulat atfogo vizsgalata
vi-
s z o n t m a g a b a f o g l a l j a a z e l e t m o d t a n u l m a n y o z a s a t is, a z e m b e r egćsz t e vekenysegevel, formaja,
munkaviszonyaval
egyiitt.
A
termeles
megszervezćsenek
a t u d o m a n y o s es t e c h n i k a i f e j l e t t s e g s z i n v o n a l a ( a
termeloerok
fejlettsegi f o k a ) , t e h a t n a g y b e f o l y a s s a l v a n , d e m e g s e m e g y e d i i l i k o m p o nens. A z eletmod tarsadalmi fogalom dalmi
rendszer
meghatarozza
(az
es j e l l e g z e t e s s e g e i t a z egesz
emberek
kozti
kapcsolat,
tarsa-
lakasviszo-
п у о к , osztalytagozodas, politikai rendszer stb.). N y i l v a n v a l 6 , h o g y a szocialista eletminoseg n a g y b a n kiilonbozik a k i z s a k m a n y o l o tarsadalometol. Ezt legjobban a kovetkezok erzekeltetik: szocialis b i z t o n s a g , a h a t a r o z a t o k m e g h o z a t a l a b a n v a l o reszvetel, az
a or-
vosi ellatas, a kornyezetvedelem, a foglalkoztatas stb. A tokes t a r s a d a l m i rendszer reformista torekvesei a szocialista v i s z o n y o k h o z kepest csak u t o p i s z t i k u s e l k e p z e l ć s e k , m e g h a p i l l a n a t n y i e l e g e d e t t s e g e t is n y u j t a n a k . m a r x i z m u s klasszikusai elmeleti felteveseikben, n e m felejtettek
el a
A for-
r a d a l m i v a l t o z a s o k l e n y e g e t : a p r o l e t a r o k a t e r m e l e s i v i s z o n y o k a t uj a l a -
p o k r a h e l v e z i k , ćs ez n e m e g y e b , m i n t a h o g y a „ N e m e t frtak,
„а
maguk
ember forradalmi
ideologia"-ban
uj e m b e r i m i n o s e g e b e n , m e g v a l o s u l t uj e l e t m o d " . uton ujratermeli
a tarsadalmat, de egyuttal
igy alakitja o n m a g a t . „ А f o r r a d a l m i tevćkenysegben a m a g a
Az
es c s a k i s
megvaltoz-
tatas egybeesik a к б г Ш т е п у е к m e g v a l t o z t a t a s a v a l . " ( М а г х — E n g e l s
Mu-
v e i 3 . k . B u d a p e s t , 1 9 6 0 . 1 9 7 . 1.) Ha
az eletmodot objektiv kategoriakent kezeljuk, meg kell
hatarozni
s z e r k e z e t i e l e m e i t is. E l s o s o r b a n a m i n d e n n a p i e l e t e t f i g y e l j i i k , d e az a t a r s a d a l m i elet szerves resze, n e m h a g y h a t j u k
ki a m u n k a
mivel
katego-
r i a j a t s e m , s z e r v e z e t i f o r m a j a v a l es s z o c i a l i s j e l e n t o s e g e v e l . I d e t a r t o z i k a s z a b a d i d o f e l h a s z n a l a s a n a k , d e a z a n y a g i es a k u l t u r a l i s i g e n y e k
formai
is a z e g y e n e k t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i d o n t e s j o g a v a l e g y i i t t . A z e l e t m o d k o m p o n e n s e i t e h a t a t a r s a d a l m i l e t r e , d e a t a r s a d a l m i t u d a t r a is v o n a t k o z n a k , megis Lenin v e l e m e n y e szerint: „ C s a k ami meggyokeredzett ban."
a kulturaban,
(Lenin Valogatott
azt szabad elertnek
a mindennapi
tekinteniink,
eletben,
Miivei, I I I . kot., Kossuth
a
szokasok-
Konyvkiad6.
4 7 2 . o.) A s z o c i a l i s t a e l e t m o d celja a z e g y s e g e s i t e s , ill. a m i n e l n a b b e l e t m o d m e g t e r e m t e s e a z egesz t a r s a d a l o m b a n .
Az
1967.,
homoge-
antagonisztikus
tarsadalomban „minden tarsadalmi retegnek megvan a maga
„eletmodja",
m e g v a n n a k a m a g a szokasai, a m a g a h a j l a m a i . " (Lenin Osszes Miivei 2 5 . k. K o s s u t h K 6 n y v k i a d 6 , 1970., 3 3 8 . old.) A z osztalyellentetek
megsziin-
t e t e s e v e l a z o n b a n f o k o z a t o s a n e l t i i n n e k a v a r o s es f a l u , a k i i l o n b o z o n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k ,
a fizikai
tarsadalmi helyzeteben
stb.
es s z e l l e m i m u n k a ,
бгбкбк
a ferfiak
ellentmondasok.
Lenin
es a
пбк
a j o l e t es a
szabad fejlodesenek utjat, m a r „ А szovjet h a t a l o m soron levo
feladatai"-
b a n , a , , H o g y a n s z e r v e z z i i k m e g a v e r s e n y t ? " es „ А n a g y k e z d e m e n y e z e s " cimu
irasaiban
eloiranyozta.
A
szocialista
s a b b ,,az a n a g y v a l t o z a s , a m i k o r gunknak
vegzett m u n k a ,
eletmod
alapjaiban
a kenyszerii m u n k a t
az oriasi orszagos meretekben
legfonto-
felvaltja
a
(bizonyos
mafokig
nemzetkozi, vilagmeretekben) tervszeruen szervezett m u n k a . " (Lenin O s z szes M i i v e i 3 5 . k o t . , K o s s u t h K 6 n y v k i a d 6 , 1 9 7 2 . 1 9 7 . o l d . ) A nyolastol mentes m u n k a , Miivei 3 1 . k. S z i k r a , embert, hogy
a „mindenki
1 9 5 1 . 118. old.)
eletmodja
kizsakma-
egyert, egy m i n d e n k i e r t " elve a l a p j a n
elvalaszthatatlan
neveli
a
lesz a t a r s a d a l o m
(Lenin
szocialista joletetol
es
a l a p v e t o „jellegzetessege az e m b e r n e k , m i n t a l k o t o l e n y n e k altalanos, m i n denoldalu
tarsadalmi
fejlodese."
(Ember-Tudomany-Technika,
1973, 220. old.) A szocialista eletmodot, igy athatja humanizmus — hangoztatjak taki
a szovjet szociologusok. E z e r t emlegeti
Ferenc, a „Kollektivizmus
1 9 7 6 / 6 . sz.) m u n k a j a b a n ,
Moszkva
a kollektivizmus, a
es s z o c i a l i s t a
a kollektivizmust,
ertćkmutatojat. Errol a problemarol
eletmod" mint
1973—74
cimu
a szocialista
folyaman
egesz sor t u d o m a n y o s t a n a c s k o z a s z a j l o t t le. A r e s z t v e v o k
Pa-
(Valosag, eletmod
Szovjetunioban (szociologusok,
f i l o z o f u s o k , p s z i c h o l o g u s o k , p e d a g o g u s o k , j o g a s z o k es k o z g a z d a s z o k ) , s o k o l d a l u a n b o n c o l g a t t a k a z e m b e r e k k o z t i uj v i s z o n y o k a l a p j a t , a z uj m i nosito jelzoket, a makrokollektfvak
elemzesi szintjen. „ А
kollektivizmus
m i n t a z e g y e n i m a g a t a r t a s t es a t a r s a d a l m i k a p c s o l a t o k a t s z a b a l y o z o e r t e k a z e g y e n i e r d e k e k , a z e g y e n i t o r e k v e s e k es s z i i k s e g l e t e k o l y a n valosftasat
jelenti,
amelyek
soran
az
egyen
onmagat
valamely
megtagabb
v a g y s z u k e b b , realis kozosseggel, sot ezek f o k o z a t o s a n boviilo s o r a v a l t u datosan azonositva-onerdekeivel
egyiitt e k o l l e k t i v u m
e r d e k e i t is i g y e k -
s z i k s z o l g a l n i ćs m e g v a l o s i t a n i . " ( 5 5 ) A z e l e t m o d k u t a t a s e t e m a k o r e b e n a s z o v j e t t u d o s o k n e m f e l e j t i k el a s z o l i d a r i t a s t , d e a z e g y e n es a k o z o s seg k o z t i k o n f l i k t u s o k Napjainkban,
tanulmanyozasat
sem.
a tarsadalomtudomanyok
jelentos fellendiileserol
beszćl-
hetiink altalaban Szovjetunioban. (P. N . Fedosejev megallapitasai, a T a r sadalmi Szemle 1975/2. szamaban) A X X I V . kongresszus megvalosftasakor
hatarozatainak
az S Z K P h a t a l m a s szervezo m u n k a t fejtett ki a tarsa-
d a l o m g a z d a s a g i t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i es k u l t u r a l i s f e j l e s z t ć s e t e r e n . „ L e g f o n t o s a b b torekvesei a fejlett szocialista t a r s a d a l o m p r o b l ć m a i n a k lex k i d o l g o z a s a r a
iranyulnak."
Itt talalkoznak
a gazdasagi,
komp-
tarsadalmi,
i d e o l o g i a i , n e v e l o , d e a z e l e t m o d o t e r i n t o p r o b l e m a k is. A z u t o b b i tarsadalomtudosainak tarto komplex
legnagyobb
vallalkozasa
kutatasi program
reszletezese volt.
1975
kidolgozasa,
juniusaban
egy
hosszutavu
valamint
Moszkvaban
egy otćves
nemzetkozi
napirendjen
terv
szociologiai
tanacskozast t a r t o t t a k , melyen 7 keleteuropai orszag vett reszt. A manyos konferencia
evek
1990-ig
elsosorban a tarsadalmi struktura
tudovizs-
g a l a t a , t e r v e z e s es p r o g n o s z t i z a l a s , m a s r e s z t a k o v e t k e z o o t e v e s
idoszak
kutatasi programjanak
probal-
kozasokkal
felvazolni
kialakitasa volt. Igy igyekeztek konkret
a szocializmus perspektivait, egyetemesiteni a
to-
r e k v e s e k e t , a t e r m e l e s , a z i n t e g r a c i o , a t e r v e z e s e l m e l e t t e r i i l e t e n is. T o v a b b sor keriil m a j d
a tarsadalmi struktura valtozasainak,
t a r s a d a l m i elet d e m o k r a t i z a l a s a n a k
es a m a i n e m z e t i
folyamatok
z e s e r e is. A z u n . k o m m u n i s t a n e v e l e s a s z o c i a l i s t a ć l e t m o d s z i n t e n a s o k r e t u es k o m p l e x m o d s z e r t f o g j a k
Tdrsadalmi
retegezodes
es
a z a l l a m i es elem-
kutatasaban
alkalmazni.
eletmod
A z e l e t m o d , h a e p p e n u g y a k a r j u k , a t a r s a d a l m i r e t e g e z o d e s n e k az eleme. K a p c s o l a t u k a szociologiai k u t a t a s o k soran g y a k r a n osszemosodik. A z empirikus kutatasok soran leggyakrabban
a munkasosztaly
eletmodjaval
foglalkoznak. A
polgari
szociologusok
vitaja
foleg
akoriil
forog,
hogy
o s z t a l y h o g y a n , m i l y e n m e r t e k b e n „ p o l g a r i a s o d o t t e l " es v a l t
a
munkas-
„kozeposz-
t a l l y a " . J e l e n t o s , a z angolok
kutatasa
e teren
(Goldthorpe,
Lockwood,
B e c h o f e es P l a t t ) , a k i k h a r o m t e r i i l e t r e o s s z p o n t o s i t o t t a k a z a n g o l
mun-
k a s o k eletenek megfigyeleset: (1) a m u n k a v a l k a p c s o l a t o s jelensegekre, (2) a m u n k a h e l y e n j e l e n t k e z o e l v a r a s o k r a , es ( 3 ) a t a r s a d a l m i
kapcsolataik-
kal, kilatasaikkal kapcsolatos dolgokra. Kovetkezteteseikbol
olvashatjuk,
h o g y s z e r i n t u k a m u n k a s o s z t a l y t u d a t l a n u l es n e m s z a n d e k o s a n , d e k i t a r t o a n koveti a kozeposztaly eletstilusat, megsem integralodik azok d a l m a v a l . A z amerikaiak munkasosztaly" lasztjak
(A. B. Shostak
eletmodjaval
tarsa-
( 6 7 ) es S. M . M i l l e r ) a z
foglalkoznak.
a s z a k - es b e t a n i t o t t m u n k a s o k a t
Tanulmanyozasaikban ,a s z a k k e p z e t t l e n
,,uj elva-
alkalmazot-
t a k t o l , (51) az „also o s z t a l y t o l " . A kiilonbsegek k i a l a k u l a s a n a k o k a t foleg a gazdasagban, jovedelmi kiilonbsegekben latjak, mig masok az e l e t m o d b a n keresik a retegezodes k r i t e r i u m a t . A z u t o b b i
kozvetleniil meghatarozas
k i z a r o l a g o s a l k a l m a z a s a f e l r e v e z e t o is l e h e t . U g y a n a z t a v i s e l k e d e s t v a g y e r t e k r e n d s z e r t m a s - m a s retegek eseteben k i i l o n b o z o k e p p e n itelhetjiik
meg,
h i s z g y o k e r e i es k o v e t k e z m e n y e i is m a s o k . A szocialista o r s z a g o k b a n , a m u n k a s o s z t a l l y a l kapcsolatos
vizsgalatok
m i n d i g k a p c s o l a t b a n a l l n a k a m u n k a es a m u n k a m e g o s z t a s j e l l e g e v e l . M a m a r b e l a t j u k , h o g y l a s s a n e l t u n n e k a z i p a r i m u n k a s o k es a s z o l g a l t a t a s b a n d o l g o z o k tipikus eletmodja k o z t i oriasi kiilonbsegek; sot a r r a s z i i n k , h o g y a f i z i k a i es s z e l l e m i m u n k a s v e g i i l is e g y f o r m a n , eljen a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l o m b a n . Szovjetunioban
A
hatvanas
torek-
dolgozokent
evek soran lendiiltek
fel
( V . J a d o v , m a j d L . G o r d o n es E . K l o p o v — 2 8 , 8 4 , 2 9 ) ,
es Lengjelorszdgban
( W e s a l o w s k i ćs J . S z c z e p a n s k i —
81), az ilyen te-
maju vizsgalatok. T e h a t az eletmodot szorosan a tarsadalom
strukturaja-
v a l k a p c s o l a t o s a n v i z s g a l j a k ; a h a g y o m a n y o s o s z t a l y - es r e t e g m e g o s z l a s t felbontva. A magyar
szociologia m u n k a s t o r t e n e t i k u t a t a s a i b a n (45) jelentos helyet
f o g l a l el R e z l e r G y u l a m u n k a k o z o s s e g v i z s g a l a t s o r o z a t a ( 5 7 , 5 8 ) I s t v a n ( 3 7 ) k u t a t a s a , a k i s z e r i n t , a g a z d a s a g i p o z i c i o ćs a
Кетепу
tortenelmileg
megszabott szituacio h a t a r o z z a meg az eletmodot (pl. a falun
elo
ipari
m u n k a s s a g = iizemi m u n k a + haztaji m u n k a ) . E g y r e jelentosebbek, a m u n k a s n o k t a r s a d a l m i helyzetevel kapcsolatban vilagszerte elert kutatasi eredт е п у е к . S a j a t o s s z o c i o l o g i a i p r o b l e m a k r a k i v j a k fel f i g y e l m i i n k e t e z e k a z a d a t o k ( T u r g o n y i J u l i a es F e r g e Z s u z s a m u v e i 7 9 ) . A m u n k a s s a g k o r e b o l a l e g j e l l e m z o b b e r e d m e n y e k e t S z a n t o M i k l o s n a l t a l a l j u k . Ć) a m a i
mun-
ka.sosztaly retegezodeset igy h a t a r o z z a m e g : a regi v a r o s i eredetu
szak-
munkas (ma csoportvezeto, muvezeto, brigadtag, torzsmunkas), a felkeriilt
szakmunkas
munkasosztalyban segedmunkas
—
(betanitott
gyokeret
vagy
vetni),
meg akarnak
szakmunkasok
ingazo
allapodni
munkasok
—
falurol
igyekeznek
a
(betanitott-
vagy
varoslakokent), atmeneti
tipus
(rovid ideig g y a r b a n , de i n k a b b tsz-ben, v a g y a szolgaltatasban keres al-
last — g v a k r a n fiatal, b e t a n i t o t t ertelmisegi, l u m p e l e m e k stb.). A zok
tomeget
nagyvonalakban
ontudatos
munkassagra,
falusi
dolgo-
lakossagra
es e r t e l m i s e g r e o s z t j a . A r e a l i s s t r u k t u r a l i s m o d e l l e k a l a p o t n y u j t a n a k eletmodtipusok
feltarasaban
es a z o s s z e f i i g g e s e k e t ,
valtozasokat
az
kereso
vizsgalatokban. K i i l o n f i g y e l m e t e r d e m e l a z e l e t m o d k e r e t b e n ill. i d o b e n v a l o k u t a t a s a . A z e m b e r i t e v e k e n y s e g i d o b e l i r e n d e z e s e es s z i s z t e m a t i k u s
tanulmanyoza-
sa e t u d o m a n y a g j e l l e m z o t e r i i l e t e . M e t o d o l o g i a i e l o n y e a z , h o g y a m i n dennapi
elet szerkezetebol
kozvetlenvil
nyeriink
informaciokat.
merleg-kutatasi eredmenyeket szinten nem szabad a m u n k a t o l elemezniink, meg a szabad ido szferajanak
Legtijabb
fejlemenyek
az eletmod
szempontjabol
Az
ido-
fiiggetleniil
sem.
vizsgdlatdban
A hetvenes evekben m a r sokfajta, szerteagazo kutatasi iranyzat jelentkezett. E lazan
kapcsolodo
iranyzatok
most
egy integracios
folyamatban
p r o b a l j a k m e g t a l a l n i az egyseges szemleletet. A p r o g n o s z t i z a l o
tarsadalmi
t e n y e z o k i l y e n t e n d e n c i o k n e l k i i l n e m is j u t h a t n a n a k s o k a t e l o r e . K i i l o n o s hangsulyt
kap
a szocialista eletmod
d e l l j e n e k k i d o l g o z a s a . A szovjet
komplex
tarsadalmi-gazdasagi
kozgazdaszok, szociologusok,
es m a s t u d o s o k e p p e n a f e l e t o r e k s z e n e k , h o g y e m o d e l l n e a z a n y a g i j a v a k es s z o l g a l t a t a s o k
racionalis fogyasztasi
korlatozodjek
merlegenek
epitesere (20:40). Пуеп igyekezet volt t a p a s z t a l h a t o a M a g y a r nyos Akademia
es a S z o v j e t u n i o
Tudomanyos
Akademiaja
kozotti
Moszkvaban,
A
vitajaban, M. N . Rutkevics az eletmodnak,
iilćsenek
fel-
Tudoma-
u t o b b i iilesen, a m e l y e t bizottsag
1976. aprilis
mo-
filozofusok
13—16-aig
leg-
tartottak. mint
m a r x i s t a k a t e g o r i a n a k e l m e l e t i k i m u n k a l a s a t s i i r g e t t e (a m a r x i z m u s k l a s z szikusainak m u n k a j a alapjan — kiilonosen jelentosnek tartotta a ideologiat"). Kulcsar K a l m a n
„Nemet
az eletmod alakulasaban kozrehato
tenye-
z o k e t , f e l t e t e l e k e t es t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i l e h e t o s e g e i t e l l e m e z t e . S z e r i n t e kutatasok, vizsgalatok fejlettsegtol
a szocialista t a r s a d a l o m
fejlodesetol,
a
fiiggenek. D e az eletmod szocialista jellegenek t o v a b b i
s o d e s e egyvittal a t o v a b b i g a z d a s a g i , p o l i t i k a i , k u l t u r a l i s f e j l o d ć s is, i g y
semmikeppen
sem
tekintheto
csak
valamilyen
ero-
feltetele
„human"
jellegu
p r o b l ć m a n a k es m e g o l d a n i s e m l e h e t c s a k a t u d a t s z i n t j e n , h a n e m lyasolni kell a jelensegeket, alakftani a
a
gazdasagi
befo-
felteteleket.
,,Az ossztarsadalmi f o l y a m a t o k ilyen meretu tervezesehez kevesbe szok o t t amerikai
szociologusokat valosaggal megreszegitette a hatvanas
vegetol k e z d v e az a l k a l m a z o t t szociologia irant m e g n y i l v a n u l o zati igeny a gazdasagi indikatorrendszerhez hasonlo tarsadalmi rendszer
kidolgozasara,
amely
hivatott
lenne
a
tarsadalmi
evek
когтапуindikatorvaltozasok
п у о т о п k o v e t e s e r e , a z elet m i n o s e g i , n e m g a z d a s a g i e l e m e i n e k
mćrhetove
tetelere." ( 4 1 — 1 3 0 . oldal.) Az
eletmod
zetkozi
tarsadalmi
indikatorainak
modellalasaban
kooperacio v a r h a t o , osszehasonlito
vizsgalatokkal,
ma
mar
ami
nem-
minden-
k e p p e n elosegiti m a j d a m a k r o t a r s a d a l m i f o l y a m a t o k szociologiai elmelet e n e k e l o r e h a l a d a s a t is.
Bibliogrdfia 1. A l l a r d t , E . : A b o u t Dimensions of Welfare (A jolet dimenzioi). H e l s i n k i , 1973. 2. A n d r e w s , F. M . — W i t h e y , S. B . : D e v e l o p i n g Measures of Peroeived Life Q u a l i t y : Results from Several N a t i o n a l Surveys (Az erzekelt eletminoseg meresenek kifejlesztese: n e h a n y nemzeti vizsgalat eredmenyei) „Social I n diikators R e s e a r c h " , 1974. 1. sz. 3. A r n o l d , D . A . (szerk.): T h e Sociolog of Subcultures (A s z u b k u l t u r a k szociologiaja). Berkelei, 1970. 4. Balazs I s t v a n (osszeallitotta): E l e t k o r u l m e n y e k , eletforma, e l e t m o d — Szem e l v e n y e k a szocialista e l e t m o d d a l foglalkozo szovjet szociologiai irod a l o m b o l ; Valosag, 1976/6. s z , 35. o. 5. B e s z t u z s e v — L a d a , I. V . : Forecasting of C h a n g e s in w a y of Life (Az eletm o d v a l t o z a s o k elorejelzese). M o s z k v a , 1974. 6. Bolgov, V. L : T i m e - b u d g e t , w a y of Life a n d q u a l i t y of Life. T h e Measurement of W a y of Life as a F u n k t i o n of TimeJbudget S t r u c t u r e ( I d o merleg, eletmod es eletminoseg, A z žletmod merese az i d o m e r l e g fiiggvenyeben). M o s z k v a , 1974. 7. B r a n d , J . : T h e Politics of Social I n d i k a t o r s ( A t a r s a d a l m i i n d i k a t o r o k politikaja). „British J o u r n a l of Sociologi", 1975, m a r c . 8. Campibell, A . — C o n v e r s e , P . : T h e H u m a n M e a n i n g of Social C h a n g e . (A t a r sadalmi v a l t o z a s o k emberi ertelme). N e w Y o r k , Russel Sage F o u n d a t i o n , 1972. 9. Cernea, M . : La p e n e t r a t i o n de l a t e c h n i q u e dans ila via de la famille р а у sanne (A m o d e r n techniika h a t a s a a p a r a s z t c s a l a d eletere). „ R e v u e R o u tnaine des Sciences Sooiales", 1966. 10. sz. 10. O h o m b a r t de L a u w e , P . H . : Des h o m m e s et des villes (Az e m b e r e k r o l es a v a r o s o k r o l ) . Parizs, Р а у о г , 1970. (2. kiadas). 1 1 . C h o m b a r t de L a u w e , P . H . : L a vie q u o t i d i e n n e des familles ouvrieres (A m u n k a s c s a l a d o k imindennapi ćlete). C N R S , 1956. 12. C a h e n , K. A . : D e l i n q u e n t Boys (Bunozo fiuk). Glencoe, Free Press, 1955. 13. C s e h - S z o m b a t h i L . — S u r a n y i B . : A z eletmod statisztikai v i z s g a l a t a n a k neh a n y ikerdese, „Statisztiikai Szemle", 1974. a p r . 14. J. D a n e c k i : A megosztott ido egysege, Budapest, 1973. 15. Delors, J.: I n d i k a t e u r s sooiaux ( T a r s a d a l m i i n d i k a t o r o k ) Paris, Sedeis, 1972. 16. Dumszedier, J . : Vers une civilizamon du loisir (A szabad i d o civilizaoio fele). Paris, £ d . du Seuil. 1962. 17. D u m a z e d i e r , J.: Sociologie empirique de loisir (A szabad i d o e m p i r i k u s szociologiaja). Paris, E d du Seuil, 1974.
18. D o u g l a s , J . : (szerk.): U n d e r s t a n d i n g E v e r i d e v Life (A m i n d e n n a p i elet megertese), L o n d o n , R o u t l e d g e a n d K e g a n P a u l , 1970. 19. D u n c a n , O . — S c h n o r e , L . : C u l t u r a l , B e h a v i o r a l a n d E k o l o g o c a l Perspectives in the S t u d y of Ecological O r g a n i z a t i o n (Kulturadis, viselkedesi es б к о logiai p e r s p e k t i v a k a z o k o l o g i a i szervezet v i z s g a l a t a b a n ) , A m e r i c a n J o u r nal of Sociology, 1959, szept. 20. F e d o r e n k o , G . P . : A szocialista e l e t m o d k o m p l e x g a z d a s a g i - t a r s a d a l m i m o delljerol. „Ekonomicseszkaja G a z e t a " , 1974. 2. ( K i v o n a t o s a n : „ M u n k a iigyi S z e m l e " , 1974. 5. sz.) 2 1 . Ferge Z s u z s a : T a r s a d a l m u n k retegezodese. K o z t a r s a s a g i es J o g i K o n y v k i a d o , 1969. 22. Filipova, B . (szerk.): Socialist W a y s of Life (Szocialista 61etm6dok). ,,Society a n d Leisure", 1972. 3. kiilonszam. 2 3 . F u k a s z G y . : A s z a b a d s z o m b a t bevezetesenek h a t a s a a m u n k a s o k hetvegi t e vekenysegenek a l a k u l a s a r a , Szociologia, 1 9 7 3 . 4. sz. 2 4 . G a n s , H . J . : U r b a n Villagers ( V a r o s l a k ć falusiak). Boston, 1962. 2 5 . G a z s o F . — P a t a k i F . — V a r h e g y i G y . : D i a k e l e t m o d Budapesten. G o n d o l a t Konvvkiado, 1971. 26. G l e z e r m a n G : L e n i n - es a szocialista e l e t m d d f o r m a k i a l a k u l a s a . „ T a r s a d a l m i S z e m l e " , 1974., 4. sz. 2 7 . G o l d t h o r p e , J. H . et. a l . : T h e Affluent W o r k e r in t h e Class S t r u k t u r e (A j o m o d u m u n k a s az o s z t a l y s t r u k t i i r a b a n ) . L o n d o n , C a m b r i d g e U n i v e r sity Press, 1969. 28. G o r d o n , L. A . — K l o p o v , E . V . : Cselovek poszle r a b o t a (Az ember a m u n k a u t a n ) . M o s z k v a , N a u k a , 1972. 29. G o r d o n , L. A . — K l o p o v , E . V . : A Szovjetunić m u n k a s o s z t a l y a n a k szocialis fejlodese. I n : A t a r s a d a l m i retegezodes kdrdese a szovjet szociol6giai s z ^ k i r o d a l o m b a n . Szooiologiai fiizetek. 7. 1974. Eredetileg megjelent: „ V a p r o s z i Filozifii", 1972. 2. sz. 30. H a l b w a c h s , M . : T h e Psychology of Social Class (A t a r s a d a l m i osztalyok pszichologiaja), L o n d o n , H e i n e m a n n , 1959. 3 1 . H a n k i s s E l e m e r — M a n c h i n G y o z o : S z e m p o n t o k , az elet „minosegenek" szociologiai v i z s g a l a t a h o z — Valosag, 1976. 6. sz. 2 0 . o. 32. H e l l e r A . : H i p o t e z i s egy m a r x i s t a eletelmelethez, M a g y a r Filozofiai Szemle. 1970. 5. es 6. sz. 33. Illner, M . — P o r e t , M . — F i l a c k o v a , J . : I n d i k a t o r s of tbe W a y of Life in C z e c h o s l o v a k Society, M e t o d o l o g o c a l P r o b l e m a a n d Possible Solutions (Az eletmod i n d i k a t o r a i a csehszlovak t a r s a d a l o m b a n ; metodologiai p r o b l e m a k es lehetseges m e g o l d a s o k ) . P r a g a , 1974. 34. D T r i b a r n e , P h . : I n d i c a t e u r s sociaux ( T a r s a d a l m i i n d i k a t o r o k ) , P a r i s , C e r e be, 1973. 35. J o h a n s o n , S.: T h e Level of Living S u r v e y : a P r e z e n t a t i o n (Az eletszfnvonal vizsgalat b e m u t a t a s a ) . „ A c t a Sociologika", 1973. 3 . sz. 36. K a u f m a n , F . : „Soziale I n d i k a t o r e n " i n der Budesrepublik D e u t s c h l a n d . ( T a r s a d a l m i i n d i k a t o r o k a N e m e t Szovetsegi K o z t a r s a s a g b a n ) . „ Z e i t schrift fiir Sociologie". 1974. 2. 37. К е т е п у I . : A m a g y a r m u n k a s o s z t a l y retegezodese, Szociologia, 1972. 2. sz. 38. K o r a l e w e c z - Z e b i k , J . : T h e S t r u c t u r e a n d Consistency of a Syestem of values (Egy e r t š k r e n d s z e r s t r u k t u r a j a es konzisztenciaja). „Polish Sociologocal Bulletin", 1 9 7 1 . 4. sz.
39. K o p e c z i Bela: E l e t m o d es m d a t . „ T a r s a d a l m i S z e m l e " , 1976. 4. sz., 76. old. 40. Kulcsar K a l m a n : A k o n y v , a szinhaz es a zene a b u d a p e s t i ifjusag eleteben. „ V a l o s a g " , 1960. 2. sz. 4 1 . Kulcsar K a l m a n (szerk.): A szociolćgia a g a z a t a i , Kossuth K o n y v k i a d 6 , 1975. 42. Lenin Dsszes M u v e i . 2 5 . k o t . Kossuth K 6 n y v k i a d 6 , 1970. 4 3 . Lenin V a l o g a t o t t M u v e i . 3 . k o t . Kossuth K o n y v k i a d o , 1967. 4 4 . Lewis, O . : T h e C u l t u r e of P o v e r t y (A szegenyseg k u l t u r a j a ) . I n : A n t h r o pological Essays. N e w Y o r k , R a n d o m H o u s e , 1970. 4 5 . L i t v a n G y . : M a g y a r munkasszociografiak. K o s s u t h K o n y v k i a d 6 , 1974. 46. Losonczi A . : A z e l e t m o d r o l . M T A Szociologiai K u t a t o I n t e z e t K i a d v a n y a i . Budapest, 1973. 47. Losonczi A . : E l e t m o d - es t a r s a d a l m i v a l t o z a s o k . „ S z o c i o l o g i a " 1972. 2. sz. 48. M a c h o n i n , P . et. A l . : Ceshoslovenska společnost. Sociologicka a n a l y z a socialni sratifikace. (A csehszlovak t a r s a d a l o m . A t a r s a d a l m i retegezodes szociologiai elemzese.) P o z s o n y , E p o c h a , 1969. 4 9 . M a n s z u r o v , N . sz.: T h e W a y of Life of a P e r s o n a t i t y ; an Experience in Building a System of I n d i c a t o r s (A szem61yiseg eletmodja: a z i n d i k a t o r rendszer felepitesenek t a p a s z t a l a t a i ) , M o s z k v a , 1974. 50. Miller, S. M . — R i e s m a n , F . : Social C l a s a a n d Social Policy ( T a r s a d a l m i osztaly es t a r s a d a l o m p o U t i k a ) . N e w Y o r k , Basic Books, 1968. 5 1 . Miller, S. M . : T h e A m e r i c a n L o w e r Class. A T y p o l o g i c a l A p r o a c h (Az a m e r i k a i also o s z t a l y : tipologiai megkozelitese). „Social R e s e a r c h " . 1964. 1. sz. 52. M o d A . - n e — K o z a k G y . : A m u n k a s o k retegezodese, m u n k a j a , ismeretei es az iizemi d e m o k r a c i a a D u n a i V a s m u k e t gyarreszlegeben, A k a d e m i a K i a d o , 1974. 53. M o o r e , W . E . — C h e l d o n , E . B. (szerk.): I n d i c a t o r s of Social C h a n g e (A t a r s a d a l m i v a l t o z a s i n d i k a t o r a i ) , N e w Y o r k , Russel Sage G o u n d a t i o n , 1968. 54. N e m e s F.—Szelenyi I . : A l a k o h e l y m i n t kozosseg. A k a d e m i a K i a d o , 1967. 55. P a t a k i F e r e n c : K o l l e k t i v i z m u s ćs szocialista e l e t m o d . „ V a l o s a g " , 1976, 6. szam, 7. old. 56. Petrušev, V. D . — K o l g i a k o v , V . G . : Bjudzset v r e m e n y i g o r o d s z k o naszeljenyija. Sztatisztika, M o s z k v a , 1971. 57. Rezler G y . : M a g y a r gyari munkassag, Szocialis h e l y z e t k e p . Budapest, 1940. 58. Rezler G y . : E g y m a g y a r t e x t i l g y a r m u n k a s t a r s a d a l m a . Budapest, 1943. 59. R o g o v i n , V . Z . : R e l a t i o n s h i p of the Categories „ T h e Q u a l i t y of L i f e " a n d „ T h e W a y of L i f e " (A letminoseg es az eletmod k a t e g o r i a i k o z o t t i k a p csolat). M o s z k v a , 1974. 60. R u d a s , J . : Tevekenysegtipusak es i n t e z m e n y e k fiatal i p a r i dolgozok szabad idejeben („Szociologia"), 1973. 4. sz. 6 1 . H . Sas J.—Sipos J . : 1700 p a r a s z t c s a l a d muveszi erdeklodese 6s izlese ,,Valosag", 1963, 5. sz. 62. H . Sas J . : filetmod es csalad. A z e m b e r i eletviszonyok a l a k u l a s a a csalddb a n . M T A Szociologiai K u t a t o I n t e z e t K i a d v a n y a i , Budapest, 1973. 6 3 . H . Sas J u d i t : K u t a t a s i jelentes a 2 0 — 5 0 eves c s a l a d t a g o k r o l a varosi n e pesseg koreben. M T A Szociologiai K u t a t o Intezete, Budapest, 1944. (keziratban)
64. Somilai P . (szerk.): A szovjet szociologia a huszas evekben. Szociologiai fiizetek. 2. 1 9 7 1 . 65. Scheuch, E . — M a y e r s o h n , R . : Soziologie der Freizeit ( A szabad ido szooiologiaja). S t u t t g a r t , 1973. 66. Shibutani, T . : Society a n d Personality. A n I n t e r a k t i o n i s t A p p r o d a c h t o S o cial Psychology ( T a r s a d a l o m es szemelyiseg. A szociologiai i n t e r a k c i o n a lista megkozelitese), E n g l e w o o d Cliffs,, N e w Yersey, Prentice H a l l , 1961. 67. Shostak, A. B . : Blue-collar Life (A k e k g a l l e r o s o k elete). N e w Y o r k . R a n d o m H o u z e , 1969. 68. Szalai S. (szerk.): T h e Use of T i m e . D a i l y Activities of U r b a n a n d S u b u r ban P o p u l a t i o n s is T w e l v w C o u n t r i e s (Az ido felhasznalasa. A varosi ćs szuburban nepesseg tevekenysegei tizenket orszagban), H a g a , M o u s t o n , 1972. 69. Szalai S a n d o r : Differential E v o l u t i o n of T i m e — Budgest for C o m p a r a t i v e Purposes. (Az „ i d o f e l h a s z n a l a s " t o r t e n e l m i 'kulturalis es pszichologiai m e g h a t a r o z d i n a k reszletesebb elemzese), A „ C o m p a n i n g N a t i o n s " k o t e t iben, Y a l e U n i v e r s i t y Press; N e w H a v e n , 1966. 70. Szalai S a n d o r : A п б к helyzete a mai n e m z e t k o z i i d o m e r l e g k u t a t a s tiikreben (Az E N S Z altal a n e m z e t k o z i N o e v vilagkonferenciajanak h i v a t a los d o k u m e n t u m a k e n t k i a d o t t , eredetileg angol n y e l v u t a n u l m a n y m a g y a r s z o v e g v a l t o z a t a ) , — „Szociologia", 1975, 2. szam, 209. old. 7 1 . S z a n t o M . : M u n k a i d o csokkentes es eletmod. A k a d e m i a K i a d o , 1974. J
72. S z a n t o M . : E g y kiserleti felmeres m o d s z e r t a n i t a p a s z t a l a t a i . , , M a g y a r Filozofiai Szemle", 1961. 3. sz. 73. S z a n t o M . : E l e t m o d , muvelodes, s z a b a d ido. A k a d e m i a K i a d o , 1967. 74. S z a n t o M . : G o n d o l a t o k a szabad ido ertekerol. „Szociologia", 1973. 2. szam. 75. Szelenyi I . — K o n r a d G y . : U j lakotelepek szociologiai p r o b l e m a i . A k a d e m i a i K i a d o , 1969. 76. Szelenyi I. (szerk.): Varosszociologia. K o z g a z d a s a g i es Jogi K o n y v k i a d 6 , 1973. 77. Sztrumilin, S. G . — P i s z a r e n k o , E. E . : Szocialisztyicseszkij o b r a z zsiznyi. Putyd szoversensztvovanyija jevo matyerijalnoj osznovi. (A szooialista eletmod A z anyagi alapjai m e g j a v i t a s a n a k utjai). „ V o p r o s z i Filozofiji", 1974. 4. sz. 78. Sztrumilin, S. G : P r o b l e m i s z v o b o d n o v a v r e m e n y i , i „Vnarabocses vremja trudjascsihszja", — I z d a t y e l y s z t v o Szibirszko Otgyeljnyija H N S Z S Z S Z R , Novoszibirszk, 1961. 79. T u r g o n y i J . — F e r g e Z s . : A z i p a r i murikasnak munika- es eletkoriilmenyei. Kossuth K 6 n y v k i a d 6 , 1967. 80. V a r g a K a r o l y : A z i d o m e r l e g - k u t a t a s o k ; V I I I . Szooiolćgiai vilagkongreszszusrol — 4 8 . old. „Szociologia", 1975, 1. sz. 8 1 . Wesolowski, W . : Z r o z n i c o w a n i e spoleczne ( T a r s a d a l m i retegezodes). W r o c l a w , Ossolinuem, 1970. 82. Wileox, L. et al.: Social I n d i k a t o r s a n d Societal M o n i t o r i n g ( T a r s a d a l m i i n d i k a t o r o k es t a r s a d a l m i szintu megfigyelesi rendszer). A m s z t e r d a m . E l sevier 1972. 83. Zapf, W . : Z u r Messung der Lebensqualitat. (Az eletminoseg meresehez). „Zeitschrift fiir Soziologie", 1972. 1. sz.
84. Z d r a v o m i s z l o v , A . — R o z s i n a , N . — J a d o v , V . : Cselovek i jevo r a b o t a (Az ember es m u n k a j a ) . M o s z k v a , 1967. 85. Z d r a v o m i s z l o v , A . : T h e W a y of Life a n d T y p o l o g y of P e r s o n a l i t y (Az eletmod es a szemelyisegtipol6gia), M o s z k v a , 1974. 86. Y o u n g , M . — W i l l m o t t , P . : F a m i l y a n d K i n s h i p in Eastern L o n d o n (Csalad es r o k o n s a g K e l e t - L o n d o n b a n ) , L o n d o n , 1957.
Rezime Noviji rezukati u istraživanju „načina života" k a o oblika sociologije
obuhvatnijeg
potrošnje
Činjenica je, da je ovaj r a d pripremljen na simpozijum, čija je t e m a t i k a bila o d r e đ e n a (u organizaciji E k o n o m s k o g faikulteta u Subotici). Cilj je bio, rasvetliti, i što šire p r i k a z a t i r e z u l t a t e , z a d a t k e i nastojanja, koji su postignuti u jednoj m l a d o j grani sociologije, u istraživanjima „ n a č i n a ž i v o t a " , širom sveta. Z b o g o v a k v o g p r i l a z a materiji, dublja a n a l i z a je nemoguća, a izostavljeni su neki značajni m o m e n t i , k a o što je istraživanje slobodnog v r e m e n a itd. U r a d u se najpre razčlanjavaju različita s h v a t a n j a o pojmu načina ž i v o t a , o n a s t a n k u empirijs^kih istraživanja n a z a p a d u , p a i u istočnim zemljama. M e t o dološki p r o b l e m i i modeliranje „ k v a l i t e t a ž i v o t a " dokazuju samo kolebanja i nedovoljnu sistematičnost u p r o u č a v a n j u svakidašnjeg ž i v o t a čoveka, v e z a n o g za r a d i društvene o d n o s e . R a d posebno ističe formiranje socijalističkog načina ž i v o t a , počev od p r a k t i č n i h težnji O k t o b a r s k e revolucije (iz dela V. I. L e njina), p a sve do današnjice, k a d a Sovjetski naučnioi u p o r n o nastoje da i z g r a d e jedan k o m p l e k s n i d r u š t v e n o - e k o n o m s k i model n a č i n a ž i v o t a . A m e r i k a n c i su o d u v e k bili empiristi u ovoj n a u c i ; d a n a s i oni teže d a p l a n s k i pristupe i z r a d i društvenog sistema i n d i k a t o r a , koji bi bio p o z v a n d a p r a t i sve d r u š t v e n e p r o mene u d r u š t v u , koje utiču n a naoin ž i v o t a . U modeliranju društvenih i n d i k a t o r a načina ž i v o t a d a n a s se može očekivati m e d u n a r o d n a kooperacija, sa u p o r e đ i v a n j e m istraživanja. O v a k v a težnja će svak a k o d o p r i n e t i n a p r e d k u sooiološke teorije m a k r o d r u š t v e n i h procesa.
Resiimee N e u e r e E r g e b n i s s e i n d e r F o r s c h u n g , , d e r L e b e n s w e i s e " als e i n e umfassende Form der
Verbrauchssoziologie
T a t s a c h e ist, dafi diese Arbeit fiir ein S y m p o s i u m v o r b e r e i t e t w u r d e , deren T h e m a t i k v o r a u s (in der O r g a n i s a t i o n der O k o n o m i s c h e n F a k u l t a t Subotica bes t i m m t w u r d e ) . D e r Z w e o k dieser A r b e i t w a r die Aufgaben u n d das Streben in einem jungen Z w e i g der Soziologie, in der Forschung der ,,Lebensweise" zu beleuchten u n d ihre Ergebnisse zu schildern, die auf d e r ganzen W e l t erzielt w o r den sind. Wegen eines solchen Z u t r i t t s z u m T h e m a ist eine tiefgreifendere A n a -
lyse unmoglich u n d so sind auch einige b e d e u t e n d e M o m e n t e n ausgelessen, wie die Forschung der Freizet usw. I n der A r b e i t w e r d e n zuerst die verschiedenen Auffassungen v o m Begriff der Lebensweise, das Entstehen der empirischen F o r s c h u n g s m e t h o d e n im Wesetwn aber auch in O s t l a n d e r n e r o r t e r t . D i e methodologischen P r o b l e m e u n d das M o deliieren des ,,Lebensqualitats" beweisen n u r das S c h w a n k e n u n d die ungeniigende systhematische F o r s c h u n g des Alltagslebens der Menschen, das an die A r beit u n d an die Gesellsehaftsbeziehungen gebunden ist. Diese A r b e i t h e b t genau das Formieren der sozialistischen Lebensweise h e r v o r , v o n den praktischen S t r e ben der O k t o b e r r e v o l u t i o n (Lenins W e r k e ) aus bis zu d e r heutigen Zeit, in der die sowietischen G e l e h r t e n bestandig an der A u f b a u eines k o m p l e x e n gesellschaftlichen-okonomischen Modells der Lebensweise arbeiten. D i e A m e r i k a n e r w a r e n i m m e r E m p i r i s t e n in dieser Wissenschaft; heute versuchen sie auch p l a n mafiig zu der A u f b a u eines I n d i k a t o r s des Gesellschaftsysthems zu treten, der d a z u berufen w a r e , alle jene gesellschaftlichen V e r a n d e r u n g e n zu bctrachten, die auf die Lebensweise Enflufi h a b e n . I m Modellieren d e r Gesellschaftindikatoren fiir d i e Lebensweise k a n n m a n heute eine internationelle Z u s a m m e n a r b e i t , z u m Vergleich der Forschungen, erw a r t e n . Ein solches Streben w i r d bestimmt z u r E n t w i c k l u n g der soziologischen Theorie v o n makrogesellschaftlichen V o r g a n g e n beitragen.
Aurora Rotariu
A LUMINA FOLYOIRAT ALTALANOS JELLEGZETESSEGEI KULONOS TEKINTETTEL A GAZDASAGI ES TARSADALMI TEMAKRA
A Lumina s egyben A
folyoirat
szerepe
a tobbnemzetisegu
Vajdasdg Vajdasdg
S2AT
m e l y es r a d i k a l i s s z o c i a l i s v a l t o z a s o k n a k
idok folyaman
romdn
tdrsadalmi
sor keriilt h a z a n k b a n ,
is
koszonhetoen, melyekre
a delbanati romanokat
r e n c s e e r t e , h o g y e g y e n l o es teljes j o g o t k a p t a k kulturalis
nemzetisegenek
eleteben
az
az a sze-
sajat szocialpolitikai
es
fejlodesiikhoz.
A p o z i t i v es h a l a d o e s z m e k r e t a m a s z k o d v a , m e l y e k a z uj s z o c i a l i s к б г n y e z e t a l a p j a t k e p e z i k , l e h e t o v e v a l t n e m c s a k k i i l o n b o z o i n t e z m e n y e k (isk o l a k ) letesitese, h a n e m a r o m a n nemzetiseg s o k o l d a l u k u l t u r a l i s desenek kibontakozasa
a t^bbnemzetisegii Vajdasag
tarsadalmi
A d o l g o k l e n y e g e J u g o s z l a v i a n e m z e t e i n e k es n e m z e t i s e g e i n e k
tenykeeleteben.
testverise-
g e b e n ćs e g y s e g e b e n r e j l i k , a m i m e g k o v e t e l i , h o g y a n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k e g y m a s t m e g i s m e r j e k a t o v a b b i f e j l o d e s es a z 6 n i g a z g a t a s i i s z o c i a l i z m u s epftese
erdekeben.
A L u m i n a f o l y 6 i r a t h e l y e , e r t e k e es j e l e n t o s e g e V a j d a s a g S Z A T n e m z e t i s e g e n e k (s e z z e l a t o b b n e m z e t i s e g i i V a j d a s a g ) t a r s a d a l m i
roman eleteben
valojaban abban van, hogy: „ А muveszet nem szunik meg nemzeti lenni, mindaddig
a
napig, amig az emberek valamennyien
egy eghajlat
alatt
elnek, azonos h a n g s u l l y a l egy n y e l v e t beszćlnek, illetve — soha! A z etnik a i , n e m z e t i k i i l o n b o z o s e g e k k i i l o n f e l e i r o d a l m i es m u v e s z e t i
kifejezeseket
e r e d m e n y e z n e k , s e p p e n ezeket, az ilyen kiilonbozosegeket kell
megoriz-
n i . " (Apallinaire) A nemzeti miiveszet sajatossagainak megorzesevel, a hag y o m a n y o k igazi ertekeit kell vedeni. Helyesebben: meg kell talalni i g a z i h e l y e t es m e g f e l e l o j e l e n t o s e g e t n e m c s a k a n e m z e t i k e r e t e k
az
kozott,
h a n e m a v i l a g t a r s a d a l m i e l e t e b e n is. Eppen
emiatt:
„ . . . kulturaink
kereteben
elenk
alkotoszellemu
m u n i k a c i o t kell m i n d j o b b a n fejleszteni, s ezzel g a z d a g i t a n i
kom-
nemzeteink
es n e m z e t i s e g e i n k k u l t u r a l i s e l e t e t , e z a l t a l k e l l e l o s e g i t e n i a z e g y m a s m e g ismereset, az e g y m a s iranti kozeledest,
a
testveriseg-egyseg
erosodeset.
E m i a t t n e m l e h e t i i n k k o z o m b o s e k a m u v e s z e t n e m z e t i , k o z t a r s a s a g i es t a r tomanyi keretek koze zarkozasanak iranyzataival szemben . . A z e g y i i t t m u k o d e s r e v a l o t o r e k v e s kell h o g y legyen a v e z e t o егб, a m e l y u t m u t a t o u l s z o l g a l a z osszes s z o c i a l i s , o n i g a z g a t a s i , p o l i t i k a i es s z e r v e z e s i tenyezok elott, hogy m i n d e n teren lehetoseg nyiljek az alkotasok meresere. E tekintetben, v a l a m i n t
nemzeteink
es n e m z e t i s e g e i n k
megisegyenlo
j o g a i t i l l e t o e n a J K S Z X . K o n g r e s s z u s a n a k d o k u m e n t u m a i is s z o l n a k , nemzeti kerdesiink politikai elveit a z o n b a n m a r a h a b o r u elott
a
lefektette
a P a r t . M i n d e z t e r t h e t 6 e n , v i l a g o s a n s z a v a t o l j a a z A l k o t m a n y is. A testveriseg-egyseg szelleme, az egyenjogusag szelleme, az egyen bad
fejlodesenek,
minden
nemzet
es a n e m z e t i s e g e k
sza-
szabadsaganak
es
e g y e n j o g u s a g a n a k e l v e i is j e l e n t o s e n h o z z a j a r u l t a k a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k onigazgatasi
atalakulasahoz.
A L u m i n a r o m a n n y e l v u i r o d a l m i k u k u r a l i s es m u v e s z e t i f o l y o i r a t a r r a h i v a t o t t , h o g y h e l y e t a d j o n a z e m b e r i d o b e n es t e r b e n v a l o l e t e z e s e r o l a politikai, kulturalis
es i n t e l e k t u a l i s
tudat
megnyilvanulasara.
A
sziileto
e s z m e k es k e z d e m e n y e z e s e k e g y t o b b n e m z e t i s e g u t a r t o m a n y es a u t o r i t a t i v jugoszlav kozosseg eszmei az onigazgatasu szocialista t a r s a d a l o m
alapja-
i n e p i i l o . M a s r e s z r o l a L u m i n a f o l y o i r a t a l l a n d o a n o s z t o n z i es h a r c o l a politikai
rendszer
onigazgatast,
olyan
valamint
valtozasaiert, az onigazgatasu
amelyek
allandoan
szocialista
tudat
erositenek
az
kialakitasaert,
m e l y l e p e s t t a r t a n a a z a n y a g i es t a r s a d a l m i v i s z o n y o k v a l t o z a s a i v a l . A f o l y o i r a t j e l l e g z e t e s s ć g e i n e k es s z e r e p e n e k k o r v o n a l a z a s a v a l ,
megha-
t a r o z t a m helyet a r o m a n nemzetiseg tarsadalmi eletćben, v a l a m i n t jelentoseget a tobbnemzetisegu V a j d a s a g b a n ,
s e z z e l a j u g o s z l a v n e m z e t e k es
n e m z e t i s e g e k e g y s e g e s k o z o s s e g e s z e m p o n t j a b o l is.
A Lumina Ahhoz,
folyoirattd hogy
alakulasa
beszelhessiink
es
fejlodese
a Lumina
folyoirat
fejl6desi
szakaszairol,
m i n d e n e k e l o t t el k e l l m o n d a n i , h o g y a n j o t t l e t r e , i l l e t v e h o g y a n
sziiletett
e z a f o l y o i r a t . A L u m i n a f o l y o i r a t iigy k e l e t k e z e t t „ . . . m i n t a h o g y a j o 2
t a l a j r a h u l l o t t m a g b o l n o a t e r m e s . " D e ez n e m veletlen. A L u m i n a n a p n a p u t a n felmerulo sziiksegletbol sziiletik. A L i b e r t a t e a ( S z a b a d s a g ) h e t i lap mellekletebol szabadsagunkbol
пб ki. E n n e k
a hetilapnak
a gyokerei, mint
ismeretes, a jugoszlav proletariatus h a r c a b a
A z 1947-es ev a L u m i n a f o l y o i r a t sziiletesenek eve. K e z d e t b e n penzeszkozokkel,
s meg
szerenyebb,
kezdo
alkotokkal,
akik
nemzeti
nyulnak. szereny
a
Lumina
irodalmi csoport tagjai voltak, 1946. augusztus 11-en Kuštiljban
megtar-
tott ertekezletukon
hatarozatot hoztak
a Lumina
folyoirat
alapitasarol.
U g y a n a b b a n az evben a Libertatea hetilap mellekletekent — literara" cimmel jelenik meg. A
kovetkezo
a „ L u m i n a " elso s z a m a , e k k o r m a r i r o d a l m i
evben,
„Libertatea
1947-ben
megjelenik
folyoirat.
A z a k k o r i L u m i n a f o - es felelos s z e r k e s z t o j e V a s i l e P o p a , ( V a s k o P o p a —
ma
J u g o s z l a v i a - es v i l a g s z e r t e i s m e r t k o l t o ) . A
szerkeszto
bizottsag
tagjai: R a d u Flora (ma dr. R a d u Flora egyetemi tanar), Aurel (Aurel
Gabrile),
Ion
Marcovicianu
(Jon
Markovićanu)
Gavrila
es V o s i l e
Popa
( V a s k o P o p a ) . Kiilso m u n k a t a r s a k : Florica Stefan, ( F l o r i k a Štefan — ism e r t к б к б п б ) , A u r e l T r i f u , D o i n a M i h a i l o v es m a s o k . A z els6 e v b e n
a
L u m i n a folyoirat h a v o n t a jelenik meg. 1949-t61 egeszen 1951-ig a L u m i n a h a v o n t a jelenik m e g , 12
szammal
evente (kiveve az 1948-as evet, a m i k o r csak h a r o m szam jelent meg.) 1955-tol napjainkig e folyoiratnak
evente h a t szama jelenik meg. F o -
es felel^s s z e r k e s z t 6 j e a z i s m e r t r o m a n к б к б es fro I o n B a l a n ( J o n B a l a n ) ; szerkesztok: Slavco Almajan
(Slavko Almažan
—
ismert к б к б
es i r 6 ) ,
v a l a m i n t Emil Filip. A szerkeszt^i bizottsag tagjai: Slavko A l m a ž a n , J o n B a l a n , K o r n e l B a l i k a , E m i l F i l i p , d r . R a d u F l o r a , A u r e l G a b r i l o v es J u lijan
Rista-Bugariju.
Statisztikai szempontbol
nezve a Lumina
fennallasa
ota csak
15
eve
a l a t t 129 s z a m b a n jelent meg, 103 k6tetben, 100.000 p e l d a n y s z a m b a n .
A
p e l d a n y s z a m o k n a p - n a p u t a n n6vekedtek, s ami t ki kell emelni meg, пбvekedett a min^seg. A z е к б l e p e s e k t o l a k e z d e t i e v e k t ^ l e l t e k i n t v e ,a L u m i n a f o l y o i r a t h a z a n k b a n a r o m a n nemzetiseg r o h a m o s fejl^deset el^segit^ v a l t o z a s o k razolasaval m i n d i g az id^szeru, h a l a d o t6rekvesek
K e z d e t b e n , m i n t m a r a n e v e r o l is l a t s z i k , a L u m i n a — i r o d a l m i i r a t f^leg i r o d a l o m m o l foglalkozik,
ab-
foruma. folyo-
r o m a n к о к б к eredeti alkotasait,
g o s z l a v s z e r z o k f o r d i t a s a i t , r o m a n es m a s s z e r z ^ k m u v e i t j e l e n t e t i E r r e az i d o s z a k r a jellemzo a lelkesedes, s m i n d a z o k n a k a
jumeg.
problemaknak
a kihangsvilyozasa, a m e l y e k eddig n e m k e r u k e k felszinre. M a r a k 6 v e t к е г б e v b e n a L u m i n a i r o d a l m i es k u l t u r a l i s f o l y o i r a t t a v a l i k ,
f^szerkesz-
t^je M i h a i l A v r a m e s c u . E b b e n az i d ^ s z a k b a n a L u m i n a egy g a z d a g k u l turkronikaval 1949-ben
a
b^viil. Luminanak
12
szama
jelenik
meg,
11 n a g y
formatumu
fiizetben 884 oldalon, melyb61 159 o l d a l o n p a r t v e z e t ^ i n k beszedeit k o z lik
( a m i m i n d e n k e p p e n lijitas). A z 1950-es ev p e l d a k e n t szolgalhat. E b -
ben az evben a Lumina valojaban Fo-
azza valik, aminek rendeltetve
van.
es felelos s z e r k e s z t ^ j e R a d u F l o r u . A m a r e m l i t e t t r e s z e k m e l l e t t h e -
l y e t k a p a f o l y o i r a t b a n a r i p o r t , s z i n h a z r o l es z e n ć r o l s z o l o f r a s o k . „ 1 9 5 1 ćs 1 9 5 4 к б г б « a f o l y o i r a t f ^ s z e r k e s z t ^ j e l i j r a M i h a j
Avramesku,
s t a r t a l m i l a g n e m e g y s e g e s , i l l e t v e a z i r o d a l m i es k u k u r a l i s k o z o t t
all."
3
M i n t m a r emlitettem, az 1955-os evtol k e z d v e a folyoirat evente hatszor j e l e n i k m e g , s z e r k e s z t o i : M . A v r a m e s k u , F . F l o r a es G a v r i l o v ; m e g j e l e n i k 4
a L u m i n a egy kiilon melleklete is . E b b e n a mellekletben valaszt m i n d e n a d d i g feltett kerdesre, b e s z a m o l n a k az elmiilt evekrol,
adnak
valamint
a f o l v o i r a t j o v o b e l i fejlodesi u t j a r o l . „ A z o n az liton kell h a l a d n u n k , m e l y annak
megvalositasahoz
tudjuk
vezet, hogy
sajat
alkotasunkat
a forditas
fole
helyezni..."
1956-tol
1961-ig,
iinnepli, erezheto
amikor
a
a tartalom
folyoirat mind
fennallasanak
a mennyisegi
15.
evfordulojat
(a k i i l s o
munkatarsak
segitsegevel), m i n d a minoseg j a v i t a s a r a v a l o torekves — t u d o m a n y o s k u t a t o m u n k a k reszleteit kozlik, masreszt erofesziteseket tesznek a nyelv ortografiai normainak
—
roman
tokeletesftesćre.
A Lumina folyoirat fennallasanak
u t o l s o e v t i z e d e a z i r o d a l m i es m a s
a l k o t a s o k b a n a l e g g a z d a g a b b , l e g t e r m e k e n y e b b i d o s z a k a . J e l l e m z o es f o n tos m e g e m l i t e n i a L u m i n a segelyt, m e l y e t a r o m a n n y e l v m u v e l o n y u j t , es e n n e k m e g a l a k u l a s a r o l s z o l o elso A
mar
emlitett idoszakban
informaciot.
(az utolso evtizedben)
tarsasag
5
uj n e v e k
jelennek
meg, a k i k husegesen e g y i i t t m u k o d n e k , d o l g o z n a k . E z e k : I o a n Flora,
Fe-
licia M a r i n a , O l i m p i Balos, A u r o r a R o t a r i u , P e t r u C i r d u , P e t r e A r d e l e a n R i s t a , J o n e l B a b a es m a s o k . Teljessegeben
szemlelve
a Lumina
folyoirat
„kilato orszagunk 6
osszes
n e m z e t e es n e m z e t i s e g e i r o d a l m a es k u l t i i r a j a f e l e " . E z v o l t
valamikor,
s ma
erdekeinek
is a z . A
problemait
lehetoseg szerint,
igyekszik
a roman
nemzet
megvilagitani, parhuzamosan
szelesebb
a tobbi pozitiv
t o z a s s a l V a j d a s a g t o b b i n e m z e t e n e k es n e m z e t i s e g e n e k
A Lumina
folyoirat
fizionomidjdnak
fejlodesi
val-
eleteben.
szakaszai
Kezdetben a L u m i n a „irodalmi arculatii" s n e m kozol semmilyen szocialpolitikai
vagy
kulturalis
erdeku
cikket.
Ezt
persze
nem
lehet
a
hely-
s z u k e v e l i g a z o l n i , h a n e m i n k a b b a m u n k a k e z d e t l e g e s s e g e v e l es a
folyo-
irat
roman
fizonomiajanak
nem
elegge
ismeresćvel.
szerzok eredeti alkotasainak szorgalmazasara
Igaz,
kezdetben
a
torekedtek.
J e l e n t o s v a l t o z a s all be 1948 o k t o b e r e b e n , a m i k o r a L u m i n a
folyoirat
b o v i t i t a r t a l m a t es h i v a t a l o s s z e r v lesz . . . N y i l t s a g a n a k k o s z o n v e a f o l y o i r a t b a n k o z o l n i k e z d i k a szelesebb k o r u elemzćseket m i n d e n kulturalis teriiletrol. M a g a n a k a folvoirat
fizionćmia-
janak a meghatarozasaval m i n d ertekesebb, m i n d jobb minosćgu jelennek meg a tarsadalomtudomany,
cikkek
a politika, tortenelem, foldrajz
egeszsegiigy teriileten v e g z e t t k u t a t a s o k r o l . A kiilonbseg t e h a t
es
eksztenziv
jellegu
a „Lumina"
folyoiratban,
a temakor
viszont mind
szelesebb:
a
s z o c i a l i s t u d o m a n y o k t o l k e z d v e k u l t u r a l i s j e l l e g u c i k k e k e t o l e l fel. A p o l i t i k a i ćs e s z m e i k e r d e s e k k e l f o g l a l k o z v a , m a r 1 9 4 8 - b a n a L u m i n a 3 . s z a m a b a n m e g j e l e n i k T i t o e l v t a r s n a k „ А n a c i o n a l i z m u s r o l es i n t e r n a cionalizmusrol" cimu beszede.
9
A k o z z e t e t t cikkek koziil ki kell emelni: „ А nemzeti kisebbsegek helyzete a Szerb N K - b a n M i t a Miljaković-tol. U g y a m i g y az eszmei tertileterol egy
megtalalhatjuk
felhivasanak
Edvard
lenyege"
az
Kardelj
1954-es
cikket:
evfolyam
,,Az
elso
neveles
ideologiai
szamaban
harc
jelenik
m e g , s u g y a n e b b e n a z e v b e n a z 5 . , 6. es 7. s z a m b a n V e l j k o V l a h o v i ć c i k ket kozlik, a m e l y b e n a k a d e r p o l i t i k a r o l beszel. F o l y t a t a s b a n
tanulmanyok
jelennek meg: ,,Az egyen p r o b l e m a i a szocializmusban" J a k o v Blaževićtol, „ А
Kom-
m u n i s t a S z o v e t s e g es a n e m z e t i k i s e b b s e g e k " , K . B u l a j i ć t o l a z 1 9 4 9 - e s e v negyedik
szamaban.
„А kommunistak silev-tol, az
szerepe a szocializmus fejlodeseben" K i r o
1960-as evfolyam
nyelvrol forditasban
a Lumina
elso s z a m a b a n .
Ugyanugy
1946-os evfolyam
a
Hadživa-
szerbhorvat
elso s z a m a b a n
l e n i k d r . M i h a j l o M a r k o v i ć „ М а г х d i a l e k t i k a j a es a z i d o s z e r u
megje-
humaniz-
m u s " , v a l a m i n t Milentije P o p o v i ć ,,Az ideologiai fejlodes a d e m o k r a c i a e r t f o l y o h a r c f e l t e t e l e i m e l l e t t , m e l y a L u m i n a 4 . , 5 . es 6. s z a m a b a n j e l e n i k meg. M e g kell m e g emliteni az 1965-os ev 5. s z a m a b a n a „ G a z d a s a g i int e z k e d e s e k es a m u n k a s o s z t a l y e s z m e i - p o l i t i k a i e g y s e g e " c i m u c i k k e t , m e lyet Stane Kovčič irt. A z uj a l k o t m a n y o s s z o c i a l i s v i s z o n y o k a l k a l m a t a d n a k n a g y o b b
fokii
elkotelezettsegre, teret n y i t n a k , s n a g y o b b lehetoseget nyiijtanak
nyilva-
nossag tajekoztatasara. Megjelenik E d v a r d Kardelj „ А szocialista
Alkot-
m a n y t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i v i s z o n y a i n a k es a t a r s a d a l m i o n i g a z g a t a s a l a p jai" (Lumina, 1963. 3. szam) cimu iras. A jugoszlav alkotmannyal lemre melto E d v a r d
kapcsolatos elmeleti m u n k a k
Kardelj
tanulmanya
„А
JSZSZK
kozott
figye-
Alkotmanyanak
terverol" mely a L u m i n a 1962., 5. s z a m a b a n jelent meg, v a l a m i n t
Koče
J a n č i ć c i k k e , „ А J S Z S Z K n e m z e t i s e g i k i s e b b s e g e n e k h e l y z e t e es j o g a i a z uj A l k o t m a n y t e r v e v e l k a p c s o l a t o s a n " ( L u m i n a , 1 9 6 2 . 6 . s z a m ) , v a l a m i n t Stefan Laza cikke „ А J S Z S Z K A l k o t m a n y a
es a s z o c i a l i s t a
viszonyok"
es m a s o k . Az
emlitett cikkekbol
kiemelkedik
a roman
nemzetiseg kozott
es
az
osszes t o b b i e g y s ć g e s J u g o s z l a v n e m z e t k o z o t t i t e s t v e r i s e g - e g y s e g s z e l l e m e . Igazolva a patriotizmust, a szocializmus, m i n t tarsadalmi-gazdasagi szer iranti szeretetet, v a l a m i n t
a j o v o teljes t a m o g a t a s a t .
rend-
Ramutatva
a
m i i l t r a es p r o b l ć m a i r a , k i a l a k u l n a k a s z o c i a l i z m u s e p i t e s e n e k j o b b , v i l a g o s a b b ( e r t h e t o b b ) , lij
tavlatai.
M e g kell emliteni a jugoszlav b a n a t i r o m a n n e m z e t i kisebbseg eletevel kapcsolatos, valamint a N F S Z H - b a n
v a l o reszvetelukrol szolo
tanulma-
n y o k a t . A s z o c i o l o g i a t e r i i l e t e r o l : a tiil k o r a i h a z a s s a g k o t e s r o l , es a r o manok
eltuneserol B a n a t b a n
stb. szolo m u n k a k .
Ezen kiviil
(mint
mar
emlitettem) t o b b cikk erdemel emlitest a kultiira, a neveles, a zene, film, n e p m i i v e s z e t es m a s t e r i i l e t e k r o l .
A
kozgazdasdgi
Tortenelmi
temdk
jellegzetessege
szemszogbol nezve gazdasagi problemak
minden
tarsadalmi-
gazdasagi r e n d s z e r b e n j e l e n t k e z n e k . A z Иуеп p r o b l e m a k letezese megfelel a tarsadalomnak, megtalalja
mely
torekszik megismerni azokat, elemzi oket,
megoldasi modjukat,
kikiiszobolje oket —
hogy
s ez jelenti a
ha-
ladast. Hazankban
is j e l e n t k e z t e k o l y a n p r o b l e m a k , m e l y e k r o l s o k s z o
esett,
s melyeket igyekeztiink megoldani. A L u m i n a lapjain azonban ezeket
a
k e r d e s e k e t a l e n y e g e s e b b p r o b l e m a k e l e m z e s e k e r e t e n beliil v i l a g i t j a k m e g , v a g y csak megemlitik oket (nem m o n d h a t n i , hogy mellekes p r o b l e m a k e n t , m i n t „ r o v i d ideig t a r t o "
problemakat.
M i g a h a b o r u u t a n i evekben, a z o r s z a g lijjaepitese idejen t o b b e t a
gazdasagi
problemakrol,
kesobb
a gazdasagi
esemenyek
irnak
tanulmanyo-
z a s a i d o s z a k o s s a , r i t k a b b a , t o m o r e b b e v a l t . A z o t v e n e s e v e k r e s z l e t e s es p e r m a n e n s t a n u l m a n y o z a s a t o l elteroen. A k o v e t k e z o jellegzetessegek egyik e , h o g y ( h a a L u m i n a b a n m e g j e l e n t osszes g a z d a s a g i t e m a k a t k e t c s o p o r t r a o s z t j u k : a z elso i d o s z a k 1 9 4 7 — 1 9 6 0 - i g es 1 9 6 0 — 1 9 7 0 - i g ) a z elso idoszakban a feldolgozott kozgazdasagi kerdesek szerteagazobbak;
sokkal
tobb problemat erintenek (gazdasagi zarlat, a kooperacio kialakulasa megszunese — a foldmiives szovetkezetek). A masodik idoszak
es
azonban
g a z d a g a b b o l y a n a d a t o k k a l , m e l y e k s z o c i a l i s t a f e j l o d e s i i n k es t a r s a d a l m i h a l a d a s u n k eredmenyeinek felmeresere szolgalnak. Persze a m a s o d i k idoszakban
is j e l e n t k e z t e k
nehezsegek,
reformra
keriilt
sor,
intezkedeseket
kellett foganatositani. Ebben az idoszakban m u t a t n a k ra az elozo idoszak hibaira, fogyatekossagaira (alacsony termelekenyseg, a kapacitasok kihaszn a l a t l a n s a g a s t b ) . s m e g h a t a r o z z a k a f e j l o d e s i r a n y v o n a l a t , (a t a r s a d a l m i es o n i g a z g a t a s i i s z o c i a l i z m u s r a v a l o a t t e r ć s ) . Teljes egćszeben v e v e a L u m i n a sok k o z g a z d a s a g i t e m a t k o z o l t , eleget ahhoz, hogy a r o m a n nemzetisegu emberek informalodhassanak
gazdasa-
gunk helyzeterol. Ehhez hozzajarultak a folyoiratban kozzetett gazdasagipolitikai temakoru irasok, hogy h a z a n k b a n minden jelentosebb figyelemmel lehessen
kiserni.
esemenyt
Н а e g y p i l l a n t a s t v e t t i n k a c i k k e k es b e s z a m o l o k s t i l u s a r a ,
elegedettek
l e h e t i i n k , h a b a r eleg s o k a f o r d i t a s s z e r b h o r v a t n y e l v r o l ( a s z e p
fordftas
n e m is l e h e t h u e r e d e t e h e z ) m e l y e k b e n e r e z h e t o a s z a k k i f e j e z e s e k es m e g felelo s z a v a k k e r e s e s e . A f o r d i t o t t irt cikkek valamennyivel lom
cikkektol elteroen, a r o m a n
nyelven
,,szegenyebbek", m i n d terjedelem, m i n d
tarta-
tekinteteben.
A szociologiai
es politikai
temdk
jellegzetessege
A s z o c i o l o g i a i es p o l i t i k a i t e m a k j e l e n t o s h e l y e t f o g l a l n a k
el a
Lumina
f o l y o i r a t b a n , a m i e g y b e n a z t is b i z o n y i t j a , h o g y e n n e k a t e m a k o r n e k k e l 16 f i g y e l m e t s z e n t e l t e k . E m i n e n s es i s m e r t p o l i t i k u s a i n k es s z o c i o l o g u s a i n k c i k k e i es b e s z a m o l o i j e l e n t e k m e g e t e r e n . Habar
tobb rovidebb cikk temaja
s z o c i o l o g i a es p o l i t i k o l o g i a
kombi-
nacioja — n e m jelenti azt, h o g y kiilon-kiilon n e m elegge reszletesek ezek a teriiletek, h o g y keveset i r n a k Szociologiai m u v e k
filozofiai
roluk. szempontbol
szemlelik az embert, s be-
mutatjak
a z e m b e r t m i n t t a r s a d a l m i l e n y t a v a l o s a g b a n a z osszes p r o b -
lemaival
egyiitt.
A szociologia teriileten a t e m a k n a g y resze a z o k a t a p r o b l e m a k a t fel, m e l y e k a r o m a n n e m z e t i s e g r e j e l l e m z o e k
(a tiil k o r a i
s t b . ) t o r t e n e l m i es k r o n o l o g i a i m a g y a r a z a t o t
a romanok
e l e t e r o l es m u n k a j a r o l
oleli
hazassagkotes letelepedeserol,
Banatban.
A p o l i t i k a i t e m a is h e l y e t k a p a L u m i n a o l d a l a i n . H a s o r r e n d e t
akar-
n a n k adni azt kellene m o n d a n i , hogy tisztan politikai temakbol indul ki (Trieszt problemai, a Tajekoztatoiroda,
Mi
tortenik
Magyarorszagon?
stb.), s eljut az eszmei-politikai t e m a k i g ( J S Z S Z K A l k o t m a n y a , a
JKSZ
K o z p o n t i B i z o t t s a g a n a k iileseirol s z o l o b e s z a m o l o k s t b . ) . M e g k e l l e m l i teni, h o g y a c i k k e k t u l n y o m o resze a nemzetisegekrol szol, a nemzetisegek j o g a i r o l a z uj a l k o t m a n y
szerint, megemlitik
a liberalizmus
iranvzatait,
a t e c h n o k r a t i z m u s t , e t a t i z m u s t s a tobbit, m e l y e k t a r s a d a l m u n k egy m e g hatarozott idoszakara jellemzoek voltak, s melyeket igyekeztiink kikiiszobolni. Errol
a teriiletrol, a m i k o r
a szocial-politikai
temakorokrol
beszelek,
meg kell emlitenem, hogy az informacio mennyisege kielegito, de csak a fontosabb, jelentosebb esemenyeket ismertettek a L u m i n a folyoiratban. A z igazolast o t t kell keresni, h o g y ez a f o l y o i r a t elsosorban i r o d a l m i , k u l t u r a l i s es m u v e s z e t i jellegii, a z a l t a l a n o s k u l t u r a t e r i i l e t e r o l is i g e n s o k j o l f e l d o l g o z o t t fras l a t o t t
napvilagot.
А kulturdlis-politikai
temdk
A kulturalis-politikai Lumina
jellegzetessege
temaju
folyoiratban.
Ez
irasok nagy mennyisegben jelennek meg
mindenkeppen
minoseget
is e r e d m e n y e z .
a Ez
a z o n b a n n e m j e l e n t i a z t , h o g y e r r o l a t e r i i l e t r o l a z osszes c i k k e k s z i i k s e g keppen
jeleskednek
kvalitisaikkal,
de lenyegiiket
nezve
igen
es a t r a k t i v a k . E g y r e s z t a k u l t u r a l i s - p o l i t i k a i i n t e z m e n y e k r o l
erdekesek
(iskolakrol),
az iskolareformokrol, a t u d o m a n y o s - k u t a t o m u n k a problemairol
beszelnek
az frasok, elsosorban a r o m a n nemzetiseget illetoen, masreszt v i s z o n t (informaciot) (film,
a folyoirat
cikkeket
szinhaz, muveszet
kozol
kiilonbozo
stb.). I t t m e g e m l i t h e t e m
kulturalis
teriiletekrol
(szerintem)
a
cikkek
h a r m a d i k c s o p o r t j a t is, m e l y a j u g o s z l a v — r o m a n k u l t u r a l i s - p o l i t i k a i v i s z o nyokrol
szol.
A z irasok utols6 csoportjanak
jellegzetessege, az e r e d m e n y e s e b b
elem-
zes e r d e k e b e n a j u g o s z l a v i a i b a n a t i r o m a n o k k u l t u r a l i s e l e t e r o l , t o r t e n e l mi, kronologiai sorrendben d o k u m e n t a l t a d a t o k a t kozol.
Osszefoglalo A r o m a n n y e l v u i r o d a l m i , k u l t u r a l i s es m u v e s z e t i f o l y o i r a t b a n , a L u m i n a b a n a g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i t e m a k szeles l a t o k o r r e l r e n d e l k e z n e k , a m i lehetove tette a problemak
szeles k o r u m e g v i l a g i t a s a t a k i i l o n b o z o
val-
tozasok f o l y a m a n , melyek ezen a tertileten jelentkeznek. A z emberi megi s m e r e s a k i i l o n b o z o t e r i i l e t e k e n h a t a z o l v a s o e m o t i v es r a c i o n a l i s tara s tobbszorosen gazdagitja lonb az embernel"
7
tuda-
azt. „ S o k a csoda, a z o n b a n egy sem kii-
s az ember, h o g y a szo szoros ertelmeben ember lehes-
s e n — teljes e g y e n n e k k e l l m e n n i e . ' O s s z e f o g l a l o u l e t e m a k
jelentosegerol
a L u m i n a f o l v o i r a t b a n , el k e l l m o n d a n o m , h o g y : f o h t o n o s a n a z i d o s z e r u esemenyek kozpontjaban
lenni, egvidoben m a g a b a foglalja az
elorelatast,
a j o v o b e n v a l o e l e t e t is. A k o z g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i t e m a k o n k i v i i l a f o l y o i r a t b a n a m a r x i s t a i r o d a l o m es t u d o m a n y is k e p v i s e l v e v a n . E z e g y b e n a z t is i g a z o l j a ,
hogy
t a r s a d a l m u n k n a k , a m i t a g y a k o r l a t b a n m e g v a l o s i t o t t u n k , eszmei alapja a marxista tudomany, s hozzajarultunk
a marxista elmelet
tovabbfejleszte-
sehez. F o r d i t o t t a Csula
Mdria
Megjegyzesek 1
2
3
4
5
e
7
Stane D o l a n c : A J u g o s z l a v ir6k V I I I . Kongresszusan m o n d o t t beszedebol, „ O d j e k " , X X I V . 1976. j a n u a r , 1. szam, 1. old. A Trifu, A L u m i n a megjelenesenek 64 eve, L u m i n a V I . 1952. febr. 2. szam, 65. oldal. R. Flora, „ L i t e r a t u r a r o m a n a " din V o i v o d i n a , P a n o r a m a uncii sevest de veac, E d i t u r a L i b e r t a t e a , P a n č e v o , 1 9 7 1 . 22. old. „ L u m i n a " 1955, „ L u m i n a " I X , j a n u a r — a p r i l i s , 1—2 szam, 1955. 3 — 4 . old. I. B . I n f o r m a t e a Societatii de limba r o m a n a din V o i v o d i n a , „ L u m i n a " , X V I 2. szam, 1962, 1 0 8 — 1 0 9 . oldal. I. B. L u m i n a X X V , 1 9 7 1 . 6. s z i m , 14. oldal. Szophoklesz: „Antigone"
Rezime O p š t e karakteristike „ L u m i n a " , časopisa za literaturu,
kulturu
i umetnost na rumunskom jeziku — S posebnim osvrtom na ekonomske i d r u š t v e n e t e m e u njoj A u t o r u svom delu u k a z u j e n a m na m e s t o časopisa „ L u m i n a " u d r u š t v e n o m životu r u m u n s k e n a r o d n o s t i u S A P V , a time i u d r u š t v e n o m ž i v o t u višenacionalne V o j v o d i n e . „ O s n o v n a misija časopisa „ L u m i n a " , k a o časopis za literaturu, k u l t u r u i u m e t n o s t na r u m u n s k o m jeziku i njena uloga je u isto v r e m e d a sakupi političku, k u l t u r n u i i n t e l e k t u a l n u svest o č o v e k o v o j vlastitoj pojavi u p r o s t o r u i v r e m e n u . Ideje i inicijative koje se r a đ a j u jesu ideje o j e d n o m širokom višen a c i o n a l n o m P o k r a j i n o m i a u t o r i t a t i v n o m jugoslovenskom skupu, građene u socijalističkom s a m o u p r a v n o m d r u š t v u . S d r u g e s t r a n e časopis „ L u m i n a " ima ulogu neprestanog i n s p i r a t o r a i b o r c a z a t a k v e p r o m e n e političkog sistema koje bi stalno jačale samouprav'ljanje k a o i z a samoupravljanje socijalističke svesti koja bi ušla u k o r a k sa p r o m e n a m a u m a t e r i j a l n i m i d r u š t v e n i m o d n o s i m a . " Č l a n a k nas u p o z n a j e sa istorijatom okretanja i r a z v o j a „ L u m i n e " , k a o i sa r a z v o j n i m f a z a m a fizionomije časopisa. A u t o r posebno analizira k a r a k t e r i s t i k e ekonomSke, političke, sociološke i k u l t u r n o - p o l i t i č k e t e m a t i k e u časopisu. K a o z a k l j u č a k , o d n o s n o o d g o v o r n a p i tanje značajnosti ovih t e m a u časopisu „ L u m i n a " , a u t o r k a ž e : da biti n e p r e k i d n o u žiži svih zbivanja savremenosti, i s t o v r e m e n o znači i biti u budućnosti odnosno biti u svevremenosti.
Resiimee Allgemeine charakteristiken von „ L u m i n " , der Zeitschrift
fiir
Literatur, Kultur u n d Kunst auf der rumanischen Sprache —
mit
besonderer betrachtung der Okonomischen u n d Gesellschaftlichen
Themen
D e r A u t o r weist in seiner Schrift auf die Stelle der Zeitschrift „ L u m i n " im gesellschaftlichen Leben der rumanisohen N a t i o n a i i t a t hin in der S A P V (Sozialistische A u t o n o m e P r o v i n z W a i w o d i n a ) u n d d a m i t w i r d gleichzeitig auf das Gesellschaftsleben der m u l t i n a t i o n a l e n W o i w o d i n a hingewiesen. „ D i e eigentliohe Mission der Zeitsohrift „ L u m i n " , ist als einer Zeitschrift fiir die K u l t u r u n d K u n s t auf der rumanischen S p r a c h e , auch das politische, k u l t u relle u n d intelektuelle Bewufitsein des Menschen v o n seiner eigenen Ersoheinung i m R a u m u n d Zeit a u f r e c h t z u e r h a l t e n . Die Ideen u n d die I n i t i a t i v e n , die d a r i n erscheinen, sind w a h r l i c h die Ideen v o n einer weiten m u l t i n a t i o n a l e n P r o v i n z , es sind die Ideen v o n einem a u t o r i t a t i v e n jugoslawischen K o l i e k t i v , der sich auf der sozialisdschen selbsverwaltenden Gesellschaft b e r u h t . V a n der a n d e r e n Seite h a t die Zeitschrift die Rolle des standigen I n s p i r a t o r s u n d K a m p f e r s fiir solcbe A n d e r u n g e n des politischen Systhems, die bestandig sowohl die Selbstverw a l t u n g als auch die S e l b s t v e r w a l t u n g des sozialistischen Selbstbewusstseins starken wiirden, die m i t d e n V e r a n d e r u n g e n in den materielien u n d gesellsohaftliohen Beziehungen Schritt halten w i i r d e n . " Dieser A r t i k e l m a c h t uns sowohl m i t der Entstehungsgesohichte u n d der E n t w i c k l u n g v o n „ L u m i n " als auch mit der Entwioklungsphasen in der P h y s i o g nomie d e r Zeitschrift b e k a n n t . D e r A u t o r analysiert besonders die okonomische, politische, soziologische u n d kulturpolitisohe T h e m e n der Zeitschrift. Z u r Schlufibemerkung, eigentlich z u r A n t w o r t auf die Frage, ob solche T h e m e n in der Zeitschrift „ L u m i n " b e d e u t e n d seien, sagt d e r A u t o r , dass u n u n t e r b r o c h e n im M i t t e l p u n k t aller Gesohehnissen des Daseins zu sein, sei gleidhzeitig in d e r Z u k u n f t , in ailen Zeiten zu sein.
Edvard Kardelj
AZ EL NEM KOTELEZETTSEG TORTENELMI GYOKEREI
A m a s o d i k v i l a g h a b o r i i u t a n i k o r s z a k l a t s z o l a g e g y uj j e l e n s e g e t
hozott
a n e m z e t k o z i t a r s a d a l m i k o z o s s e g b e n , a m e l y e t a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o litikaja v a g y m o z g a l m a neven ismeriink. A z e r t m o n d o m , h o g y
latszolag,
m e r t a z i n k a b b o s s z e t e t t t a r s a d a l m i s t r u k t u r a j a t es a n n a k a z a k c i o n a k a z i n t e n z i t a s a t i l l e t o e n l i j , a m e l l y e l a v i l a g p o l i t i k a i es g a z d a s a g i jelentkezett, mint tarsadalmi-tortenelmi gyokerei
Az
el nem
kotelezettseg
szinpadan
tekinteteben.
fogalmdrol
M i n t t o b b ć - k e v e s b ć e g y s e g e s a k c i o s егб a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a a h i d e g h a b o r i i idejen k e l e t k e z e t t . Tjgy l e p e t t fol, m i n t a v i l a g oszta.sa.val
es a
tombokre
valo
sorolassal
szembeni
tombokre
ellenallas,
amelyr61
n e v e t is k a p t a . E n e v m i a t t — a m e l y n e m fejezi k i e j e l e n s ć g egesz t o r t e n e l m i j e l e n t ^ s ć g e t es s z e r e p e t — a m o z g a l m a t g y a k r a n i i g y
ćrtelmezik,
m i n t e g y s z e r u r e a g a l a s t a v i l a g t o m b o k r e o s z t a s a r a es a t o m b o k szerepere a vilagban, utani
alakulasanak
vagyis kizarolag a nemzetkozi
egyik kovetkezmenyekent.
Az
viszonyok
vezet6 haborii
el n e m
kotelezettseg
m o z g a l m a m i n d e n k e p p e n e z is. D e e g y u t t a l k i f e j e z i a m a i
emberisegnek
egy sokkal regibb t a r s a d a l m i - t o r t e n e l m i i r a n y z a t a t , a m e l y n e m a m a s o d i k vilaghaborvi u t a n sziiletett. E l m o n d h a t j u k ,
h o g y ez az i r a n y z a t o t t
volt
m a r azon dont^ tenyez^k kozott, amelyek a masodik vilaghaborii
alaku-
lasa
idejen,
soran,
illetve a belso e r o v i s z o n y o k
m i n d inkabb ki a k a r t a k
alakulasaban
a haboru
k e n y s z e r i t e n i es j e l e n t o s m e r t e k b e n k i is к е п у -
s z e r i t e t t e k a h a b o n i f e l s z a b a d i t o , h a l a d o es d e m o k r a t i k u s j e l l e g e t . A
ne-
p e k n e k m i n d e n i i t t j e l e n l e v o t o r e k v e s e r o l es a r r o l a z a k t i v h a r c a r o l
van
s z o , h o g y k i v i v j a k teljes n e m z e t i s z a b a d s a g u k a t , es k i h a r c o l j a k a z t a j o got, hogy
sajat
valasztasuknak
megfeleloen
szabadon
fejlodjenek
tarsa-
mechanikusan
a
tombok
egyes
tagorszagainak
szerepet
bizonyos
vilag-
fejlemenyekben, h a n e m m i n d e n egyes esetben k o n k r e t m a g a t a r t a s u k
alap-
j a n e r t e k e l t e k o k e t . E z z e l a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k n a k s i k e r i i l t m a g a s f o k i i e g y s e g e t t e r e m t e n i i i k es e z t m e g o r i z n i u k a k o z o s c e l o k e r t v i v o t t h a r c b a n , fiiggetleniil a t t o l , h o g y e l t e r e s e k v a n n a k t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i es p o l i t i k a i r e n d s z e r e i k k o z o t t , fiiggetleniil a t t o l , h o g y n e m e g y f o r m a
inten-
z i t a s s a l v e s z n e k r e s z t a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k a k c i o i b a n . Masreszt a „ h a r m a d i k vilag" fogalmat gyakran ugy ertelmezik, mint a f e j l o d o o r s z a g o k k o z o s e l n e v e z e s e t , es k o z o s n e v e t a n n a k a g a z d a s a g i es politikai problematikanak, pedig e fogalomnak
amely
a fenti orszagok
ezt a t a r t a l m a t azonositjak
ćrdeket erinti,
a z el n e m
majd
kotelezettseg
m o z g a l m a n a k fogalmaval. Szemmel lathato, hogy a „ h a r m a d i k vilag" fog a l m a n a k i l y e n e r t e l m e z e s e n e m a z o n o s i t h a t o teljes e g e s z e b e n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k t a r t a l m a v a l es s z e r e p e v e l . A v i l a g e g y e n l o t l e n gazdasagi fejlodesebol eredo p r o b l e m a t i k a megoldasa, elsosorban p e d i g a n e m elegge f e j l e t t o r s z a g o k p r o b l e m a t i k a j a n a k
megoldasa
mindenkeppen
a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k e g y i k fo f o r r a s a es l e g f o b b Elsosorban
azert, mert
ezeket a p r o b l e m a k a t n e m lehet
celja.
megsziintetni
anelkiil, hogy melyebben ne valtoztassak meg a nepek k o z o t t i
gazdasagi
ćs p o l i t i k a i v i s z o n y o k egćsz n e m z e t k o z i r e n d s z e r e t , es a n e l k i i l , h o g y
ne
kovetkeznenek be alapos tarsadalmi-gazdasagi valtozasok e viszonyokban. A z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a a z o n b a n n e m c s a k a n e p e k i l y e n e r d e keit
ćs s z i i k s e g l e t e i t
fejezi
ki, ellenkezoleg
a nćpek
fiiggetlensegeert
es
egyenrangiisagaert folytatott harccal a nemzetkozi viszonvokban,
bizton-
s a g u k e r t es b e k e j i i k e r t ,
es k o l -
a nepek kozotti bekes koegzisztenciaert,
csonos, a k t i v egyiittmukodesukert
a z e g y e n r a n g u s a g es e r d e k e i k
kolcso-
n o s m e g b e c s i i l e s e a l a p j a n , a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a j e l e n t o s s z e r e p e t v a l l a l a n e m z e t k o z i e l e t m i n d e n t e r i i l e t e n , es l e n y e g e b e n s z e m e l 6 t t t a r t v a e h a r c a l t a l a n o s t a r s a d a l m i sziiksegszeraseget, kifejezi
valamennyi
n e p r e a l i s a l t a l a n o s t o r t e n e l m i e r d e k e i t , a z o k e t is, a m e l y e k a
tombokon
k i v i i l v a n n a k es a z o k e t is, a k i k a t o m b o k h o z t a r t o z n a k . E z e r t
egyaltalan
n e m veletlen, h o g y az u t o b b i e v e k b e n sok fejlett, sot igen fejlett t o b b e - k e v e s b ć c s a t l a k o z i k a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k vagy pedig tobbe-kevesbe azonosul e tevekenyseg Roviden
szolva, barmilyen
n e v e t is a d u n k
celjaival.
annak a tortenelmi
s e g n e k , a m e l y e t a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k v a g y
emberiseg
m a i g a z d a s a g i , p o l i t i k a i es t a r s a d a l m i s z i n p a d a n j e l e n t k e z e t t , c s a k meg, ha
szem
elott tartjuk
tarsadalmi-tortenelmi
e g e s z e t es e n a g y n e m z e t k o z i егб f u n k c i o j a t , d e k e i n e k es c e l j a i n a k e g e s z ć t .
jelen-
politikajanak
n e v e z i i n k , igazi lenyeget, erejet, s a z t a k i t a r t a s t a m e l l y e l az erthetjiik
allam
tevekenysegehez,
akkor
gyokereinek
valamint torekveseinek,
er-
А nepek
vildgmeretu
antiimperialista
forradalma
A f a s i s z t a i m p e r i a l i z m u s k i s e r l e t e E u r o p a b a n es A z s i a b a n , h o g y a m a s o d i k v i l a g h a b o n i v a l a z elso v i l a g h a b o r u h o z h a s o n l o t i p u s i i uj
imperialista
h a b o n i t kenyszeritsen az emberisegre, vagyis h a b o n i t a vilag ujboli
fel-
osztasaert, nemcsak k u d a r c b a fulladt, h a n e m m a r menetkozben m i n d
na-
g y o b b m e r t e k b e n sajat ellenteteve a l a k u l t ki — a n e p e k
felszabadftasaert,
a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k d e m o k r a t i z a l a s a e r t es a l t a l a b a n a t a r s a d a l m i f e j lodesert v i v o t t h a b o n i v a . M i n d e n k e p p e n t o b b m i n t irrealis lenne azt allitani, hogy a masodik
es e r e d m e n y e i n e m
rejtik
o n m a g u k b a n a z t az eroteljes, n e h a egyenesen d o m i n a l o befolyast,
vilaghaborii lefolyasa
amely
a z i m p e r i a l i s t a v i s z o n y o k , a n e o k o l o n i a l i z m u s es a n e p e k f e l e t t i mas formai ami
megorzesenek
a haboniban
reszt
pozicioirol
vevo
kenyszerftette
tarsadalmi
егбк
ki a
kozotti
uralom
megoldasokat,
eroviszony
eroje
v o l t . D e a h a t a l m a s p o z i t i v v a l t o z a s o k , a m e l v e k a h a b o r i i a l a t t es a h a b o r i i u t a n a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n es a t a r s a d a l m i e l e t s o k
teriileten
l e j a t s z o d t a k o l y a n j e l l e g i i e k es j e l e n t o s e g u e k , h o g y j o g g a l m o n d h a t j u k : e m b e r i s e g t o r t e n e l m e n e k vij k o r s z a k a b a Legeloszor
is n e m c s a k
a
fasiszta
az
lepett.
imperializmus,
hanem
a
kapitalista
vilag tobbi h a g y o m a n y o s a n vezeto imperialista osztalyai sem t u d t a k , kikenyszerfteni
politikai hegemoniajukat
a haborii alatt, s annak
eredme-
n y e i t i l l e t o e n o l y a n m e r t e k b e n , a m e n n y i r e a z t a z elso v i l a g h a b o r i i m e g t e h e t t e k . I g a z , h o g y ez a befolyas m e g m i n d i g eroteljesen jutott,
kiilonosen
egyes
megallapodasokban
es
idejćn
kifejezesre
bekeszerzodesekben,
de
tobbe n e m volt korlatlan, m e r t a m a s o d i k vilaghaborii lefolyasara, jelleg ć r e ćs e r e d m e n y e r e m i n d antiimperialista
nagyobb mertekben
hatottak
az
antifasiszta,
erok altalaban s kiilon a szocialista erok, v a l a m i n t
ha-
a d e m o k r a t i k u s t a r s a d a l m i t u d a t erosodese m i n d e n
or-
tassal v o l t rajuk szagban. A z effajta
jelentos tenyezok koze sorolhato m i n d e n k e p p e n az a jelen-
seg is, a m e l y t a r t a l m a t n e z v e n e m lij, d e m e g n y i l a t k o z a s a n a k v a l vij l e t t a m a s o d i k v i l a g h a b o r i i felszabadulasanak
olyan
joggal
a
nevezheto
mindent
intenzitasa-
a l a t t es k o z v e t l e n i i l u t a n a . A elsopro
nepek vilagmeretu
hullamara
nepek
gondolunk,
antiimperialista
amely
forradalmanak,
m e l y e t f e l s z a b a d u l a s u k e r t es g a z d a s a g i , p o l i t i k a i f i i g g e t l e n s e g i i k e r t
vivtak.
A nepek nem a k a r t a k valamennyien nemzetkozi ujrafelosztas passziv obj e k t u m a i l e n n i , s o t e r o t e l j e s e b b e n , m i n t v a l a h a is a t o r t e n e l e m
napirend-
j e r e t u z t e k a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i fiiggoseg s m i n d e n f a j t a h e g e m o n i a f e l s z a m o l a s a n a k k e r d e s e t . S o k n e p f e l s z a b a d i t o es m a s n e p i f o r r a d a l m i galom a gyarmatokban
es a fiiggo o r s z a g o k b a n
a masodik
moz-
vilaghaborii
idejen sajat s z a b a d s a g a e r t i n d u l t h a r c b a , n e m p e d i g g y a r m a t i u r a i k
meg-
v e d e s e e r t . M a s o k f o l y t a t t a k e z t a h a r c o t , es a h a b o r i i u t a n i e v e k b e n g y o -
z e l e m r e is v i t t e k . E z z e l h a b o r a j u k matellenes, haladć,
demokratikus
a fasiszta
imperializmus
es t a r s a d a l m i
tartalmat
ellen
gyar-
kapott.
Alig
h a r m i n c ev alatt osszeomlott a n a g y h a t a l m i b i r o d a l m a k rendszere, a m e lyet tobb szaz evig
epftgettek.
A z uj f i i g g e t l e n a l l a m o k v e g s o f o k o n a n n a k a h a r c n a k a z e r e d m e n y e k e n t j o t t e k letre, a m e l y a fejlett o r s z a g o k k o z o t t i v i s z o n y fiiggetleniil
—
kiilon
a nagyhatalmi
viszonytol
vakakozasatol
fiiggetleniil
—
folyt
a
m a s o d i k v i l a g h a b o r u e l o e s t e j e n es a h a b o n i a l a t t . A m i k o r e z e k a z o r s z a g o k fiiggetlen mak
tenyezokent
es a f e j l e t t
jelentkeztek
orszagok
helyzetre bukkantak
a vilagesemenyben
k o z t i uj v i s z o n y o k
a vilagban, amelyhez
mar
a
nagyhatal-
kialakultak.
alkalmazkodniuk
Olyan
kellett
ma-
g a t a r t a s u k b a n , s z e m e l o t t t a r t v a k o z v e t l e n es t a r t o s , h o s s z u t a v u p o l i t i k a i es g a z d a s a g i e r d e k e i k e t , a m e l y e k a z u j , v i s z o n y l a g g y e n g e es e l s o s o r b a n gazdasagilag Ugyanigy
nem
elegge
szembe
megfogalmazott
fejlett
talaltak
orszagok
magukat
a
altalanos
nemzetkozi
helyzetebol
eredtek.
egyiittmukodes
e l v e i v e l es a z uj v i l a g s z e r v e z e t k e s z s t r u k t u r a j a v a l ,
mar igy
a z elso e v e k b e n n e m m a r a d t m a s s z a m u k r a h a t r a , m i n t b e i l l e s z k e d n i e z e k b e a k e r e t e k b e . A z uj f i i g g e t l e n o r s z a g o k a z o n b a n n e m a k a r t a k
belenyu-
g o d n i es n e m is n y u g o d h a t t a k b e l e e b b e a h e l y z e t b e . A l i g f e l s z a b a d u l v a a g y a r m a t i e l n y o m a s a l o l , v a l a m i n t a k i z s a k m a n y o l a s es fiiggoseg m a s
for-
m a i alol, az ugynevezett „ h a r m a d i k vilagkent" jelentkezo orszagok
nem
voltak hajlandok
for-
a l a v e t n i m a g u k a t a d o m i n a c i o es a h e g e m o n i a uj
mainak. A nepek vilagmeretu antiimperialista forradalmanak
vezeto eroi
gyorsan megertettek, h o g y a szovetsegesek haboriis gyozelmevel n e m d o t t a k m e g a k o r s z a k l e g f o n t o s a b b t a r s a d a l m i es n e m z e t k o z i es a z egesz h a b o r u u t a n i h e l y z e t , k i i l o n a h i d e g h a b o r u
ol-
problemait,
gyaszos
tavlata
k6zott
kitarto
a r r a u t a l t a o k e t , h o g y e z e k a z е г б к a z lij k o r u l m e n y e k h a r c c a l s z e r e z z e n e k e r v e n y t e r d e k e i k n e k es t ^ r e k v e s e i k n e k .
A g y a r m a t i r e n d s z e r f ^ l b o m l a s a v a l p i r h u z a m o s a n E u r o p a b a n es a t 6 b b i vilagreszben — nehol gyorsabban nehol lassabban — szetestek a
gazda-
s a g i es p o l i t i k a i fiiggoseg f e l g y a r m a t i v i s z o n y a i n a k m a r a d v a n v a i is, a z o k a v i s z o n y o k , a m e l y e k p e l d a u l a regi J u g o s z l a v i a t jellemeztek. Egyes
or-
s z a g o k b a n , m i n t K f n a , J u g o s z l a v i a , V i e t n a m es m e g n e h a n y a l l a m a v i lag m a s reszeiben, a nepfelszabadito haborvibol igazi nepi szocialista
for-
r a d a l o m nott ki, amely jelentosen szukitette az imperialista politika m o z g a s t e r i i l e t e t , es u g y j e l e n t k e z e t t , m i n t a n e m z e t k ^ z i p r o b l e m a k es e l l e n tetek megoldasanak egyik jelentos tenyezoje. E z e n k i v i i l f e j l o d e s i i k e r e d e t i s e g e v e l e z e k a f o r r a d a l m a k s z a m o s lij k e r dest f o g a l m a z t a k
m e g a m a i szocialista vilagrendszer
jelentosek m a g a n a k
a szocializmusnak
szamara,
a tovabbfejlodese
es a
amelyek szocializ-
m u s e r t v i v o t t h a r c s z e m p o n t j a b o l m i n d a n e p e k k o z o t t i h a l a d o b b es d e mokratikus
politikai
es g a z d a s a g i
viszonyok
letrehozasanak
tenyezojet,
m i n d p e d i g a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k d e m o k r a t i k u s ćs h u m a n i s z tikus t a r t a l m a n a k tovabbfejleszteset
es e l m e l y i t ć s e t
illetoen.
T o b b e k k o z o t t s z o v a n a s z o c i a l i z m u s u t j a n h a l a d o n e p e k , i l l e t v e fiigg e t l e n s z o c i a l i s t a a l l a m o k k o z o t t i p o l i t i k a i es g a z d a s a g i v i s z o n y
jellege-
r o l i s . T e h a t a n e p e k f e l s z a b a d u l a s a n a k ez a m o z z a n a t a is a z el n e m к б telezettseg m o z g a l m a n a k
forrasa.
A nepek vilagmeretu nagy antiimperialista forradalma nemcsak a vilag p o l i t i k a i t ć r k e p e t v a l t o z t a t t a m e g . M a r egesz k o r a n r a v i l a g i t o t t , es m o s t mind
erotelejesebben
napirendre
tuzi az imperializmus
korszakaban
ki-
a l a k u l t n e m z e t k o z i p o l i t i k a i ćs g a z d a s a g i v i s z o n y o k v i l a g r e n d s z e r e j e l e n legi ćs j o v e n d o b e l i f e j l o d e s ć n e k egesz sor k ć r d ć s e t . A n e m z e t k o z i k o z o s s e g — amilyen m a lćtezik — a vilagot nagyjabol olyan viszonyok kozott int e g r a l t a , a m e l y e k m ć g a z a g r e s s z i v n a c i o n a l i z m u s es i m p e r i a l i z m u s
kor-
szakaban alakultak ki. A g y a r m a t u r a l o m s az erosebb joga a nepek
ko-
zotti v i s z o n y b a n d o n t o e n h a t o t t a v i l a g egyes rćszeinek a r a n y t a l a n
gaz-
dasagi fejlodćsćre. E z a r e n d s z e r m e g n e m s z u n i k m e g teljesen
pusztan
azzal, h o g y k i k i a l t j a k a n e p e k p o l i t i k a i fiiggetlensegćt. Ellenkezoleg, m a s formakban
fent
akar
maradni
es e z z e l p l a c e
d'armes
lesz a z o k n a k
az
a k c i o k n a k a s z a m a r a , a m e l y e k a m o n o p o l i s z t i k u s ćs h e g e m o n i s z t i k u s g a z d a s a g i es p o l i t i k a i p o z i c i o k , v a l a m i n t a n ć p e k g a z d a s a g i es p o l i t i k a i l e igazasa
egyeb
formainak
megorzesere
vagy
lćtrehozasara
iranyulnak.
E m i a t t a m a i v i l a g b a n a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n uj e l l e n t e t
jelentke-
z e t t : a p o l i t i k a i l a g fiiggetlen o r s z a g o k — a m e l y e k n e m r e n d e l k e z n e k eleg e n d o e s z k o z z e l ćs f o l t e t e l l e l a g y o r s a b b f e j l o d ć s r e — t a r s a d a l m i ,
gazda-
s a g i , p o l i t i k a i es s z o c i a l i s s z i i k s e g l e t e i m e g a v i l a g f e j l e t t
kozott,
amely monopolisztikusan
rendelkezik
resze
ezekkel az eszkozokkel
ćs
feltete-
lekkel. E p p e n ezen a m o n o p o l i u m o n a l a p u l n a k a n e p e k feletti
gazdasagi
es p o l i t i k a i h e g e m o n i a lij f o r m a i m i n t a z i m p e r i a l i s t a p o l i t i k a
atalakult
formai a vilag dekolonizalasanak Eppen
foltćteleivel.
azćrt, mert a termeloeszkozok a jovedelem
nemzetkozileg
o s z l i k m e g a f e j l o d o o r s z a g o k ćs a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a
igy foly-
t a t j a a h a r c o t a h e g e m o n i s z t i k u s m o n o p o l i u m o k k a l s z e m b e n i g a z d a s a g i es politikai fiiggetlensegert, egyuttal megkoveteli az emberisćg
demokratikus
i n t e g r a c i o j a n a k m a g a s f o k a t , s a n e p e k k o z o s felelossćget a k o z o s ć r d e k i i nemzetkozi kćrdćsek megoldasaert. Mas szavakkal, harcolnak azćrt, hogy m e g v a l t o z z a n a k a n e p e k k o z o t t i v i s z o n y o k a m e g l e v o g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i l a g r e n d s z e r b e n , a m e l y a z e r t j o t t l e t r e , h o g y f e n n t a r t s a , e r o s i t s e ćs t o v a b b fejlessze a g a z d a s a g i l a g ćs p o l i t i k a i l a g e r o s e b b f e j l e t t e b b illetve u r a l k o d o osztalyaik tortenelmileg szerzett d o m i n a l o Igaz ugyan, hogy az aranytalan beriseg
fejlodesenek
korlatozott
gazdasagi
egyik
objektiv
tarsadalmi-gazdasagi torvenyszerusege.
tortenelmi idoszakaban,
orszagok,
pozicioit.
fejlodes a z De
kulonosen
a
em-
nemzetileg
a regebbi
kor-
szakokban
az egyenl6tlensegbol
fakado
erot, m i n t m a , amikor vegrehajtottak centraciojat
es a t o k e o l y a n
ellentetek nem k a p h a t t a k
olyan
a termeloeszkozok hatalmas
kon-
kozpontositasat
a vilag kisebbik
reszeben,
h o g y ez a t o k e s z i n t e m o n o p o l i u m r a t e s z s z e r t a m u n k a es a f e j l o d e s t e t e l e i es e s z k o z e i f e l e t t a z e g e s z v i l a g o n . S e z a m o n o p o l i u m
fel-
nemcsak
visszatiikrozi a vilag nagy reszenek gazdasagi elmaradottsagat, h a n e m kizarja a tavlat minden Eppen
lehetoseget.
a termeloeszkozok
es a t o k e i l y e n n e m z e t k o z i
elosztasa
miatt
a n e p e k s o k k a l i n k a b b , m i n t v a l a h a is r e g e b b i t o r t e n e l m i i k s o r a n k o l c s o n o s e n f i i g g o v e v a l t a k , a m i l e t r e h o z z a , h o g y a f e j l e t t es f e j l e t l e n kozotti
szakadek
az
egyik
leglenyegesebb
nemzetkozi
orszagok
ellentetet
sziili.
M e n n y i s e g i l e g es m i n o s e g i l e g l e n y e g e s e n b o v i i l t es v a l t o z o t t a n n a k m e r e t e , hogy mit tekintenek az emberiseg kozos erdekenek, de a monopolisztikus es h e g e m o n i s z t i k u s r e n d s z e r e z t a z e r d e k e t s a j a t e r d e k e v e a l a k i t j a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i fiiggoseg r e g i s uj f o r m a i t
eroszakolja
a
at, a
nepekre.
D e e z z e l e g y u t t a l a k a d a l y o z z a k a f e j l e t t o r s z a g o k f e j l o d e s e t is. M i n d e n e g y e s n e p t e r m e l o e r e j e n e k f e j l o d e s e u g y a n i s a n n y i r a fiigg a v i l a g t o b b i r e szenek fejlodesetol, h o g y m a m a r n e m beszelhetiink z a r t n e m z e t i s a g o k r o l , es o l y a n
nemzeti
erdekekrol, amelyek
fiiggetlenek
h a s o n l o e r d e k e i i r a n t i f e l e l o s s e g t o l . A f e j l e t t es f e j l e t l e n o r s z a g o k szakadek nemcsak olyan tenyezo, amely valamilyen m o d o n
gazda-
mas
nepek kozotti
meghosszab-
b i t j a s o k f e j l e t l e n o r s z a g g a z d a s a g i f i i g g o s e g e t a g a z d a s a g i l a g es p o l i t i k a i lag erosebb o r s z a g o k k a l , h a n e m e g y u t t a l o l y a n t e n y e z o is, a m e l y a termeloerok gazdasagi
fejlodeset
es p o l i t i k a i
magukban
valsagok
a fejlett
kielezesenek
orszagokban
fekezi
is, es e z z e l
a vilagbeket
a
veszelyezteto
r e n d k i v i i l v e s z e l v e s e l l e n t e t e k f o r r a s a is. E m i a t t k o r s z a k u n k b a n e n n e k
a
s z a k a d e k n a k m i n o s e g i l e g m a s j e l l e g e es m e s s z e m e n o e n n a g y o b b j e l e n t o s e g e v a n , m i n t egyes n e p e k v a g y vilagreszek a r a n y t a l a n g a z d a s a g i
fejlodesenek
p r o b l e m a i v o l t a k b a r m i k o r az emberiseg tortenelmeben. A fejlodo
orsza-
g o k , i l l e t v e a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m o z g a l m a e z e r t c s a k a z o b j e k t i v e n a d o t t t o r t e n e l m i sziiksćgesseget fejezi k i , a m i k o r n a g y e r e l l y e l f e l v e t i a kovetelest, h o g y ezeket a p r o b l e m a k a t a globalis v i l a g t a r s a d a l o m p r o b lemaikent
kell
mondani,
nem pedig, mint egy-egy
Ezert a vilaggazdasagi problemak terbe szorftjak d a s a n a k regi
orszag
problema.it.
e l o t e r b e k e r i i l t e k es f o k o z a t o s a n
az orokolt nemzetkozi kerdesek vizsgalatanak
hat-
es m e g o l -
modjat.
E n n e k a z i r a n y z a t n a k a z ereje n e m c s a k a b b o l f a k a d , h o g y a n e m e l e g g e f e j l e t t , t i g y n e v e z e t t „ h a r m a d i k v i l a g " a v i l a g n a g y r e s z e t t e s z i , es e z z e l h a talmas politikai erovel bir, h a n e m elsosorban abbol, h o g y a nepek
folotti
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i d o m i n a c i o r e g i f o r m a j a es a f e j l e t t v a l a m i n t a n e m elegge fejlett o r s z a g o k k o z o t t i g a z d a s a g i s z a k a d e k a t o v a b b h a l a d a s
aka-
d a l y a l e t t a z e m b e r i s e g t e r m e l o e r o i n e k fejlocleseben. M e r t a m a i t u d o m a -
n y o s - m u s z a k i f o r r a d a l o m , a m u n k a es a t e r m e l o e s z k o z o k n e m z e t e k
folotti
i n t e g r a l o d a s a , t o v a b b a a n e p e k k o z o t t i gazdasagi csere s t r u k t u r a j a b a n b e k o v e t k e z e t t m i n o s e g i v a l t o z a s o k k o r i i l m e n y e i k o z o t t a d o l g o z o e m b e r es a nepek folotti dominacio m i n d e n formaja, пуокпак kozotti
a fenntartasa, szakadekot,
amelyek
okvetleniil
rogzitik
azoknak
a fejlett
a gazdasagi
es f e j l e t l e n
viszo-
orszagok
nyiigkent, gatlo tenyezokent
jelentkezik.
E z e r t t e h a t a n e p e k p o l i t i k a i es g a z d a s a g i f e l s z a b a d i t a s a e r t ,
fiiggetlense-
g e e r t ćs e g y e n j o g u s a g a e r t , lij e l o s z t a s a e r t —
a n e m z e t k o z i t e r m e l o e s z k o z o k es a
jovedelem
a m e l y s z a v a t o l n a a v i l a g n e m elegge fejlett
reszeinek
g y o r s a b b fejlodeset — t o b b e m a r n e m c s a k egyes elegteleniil fejlett
orsza-
gok erdeke, egymas kozotti szolidaritasuk, v a g y altalaban a demokratikus h a l a d o егбк s z o l i d a r i t a s a n a k iigye, h a n e m az egesz emberiseg t e r m e l o e r o i
fejl6desenek
hatjoerejeve
valt. Ezćrt e harc realitasa nem abban
rejlik,
h o g y a p e l l a l n a k a к о г т а п у о к p o l i t i k a i b o l c s e s s e g ć r e es a z e m b e r s z e r e t e t r e — h a b a r m a m a r a z e r k o l c s i es p o l i t i k a i jatszanak a vilagban — hanem
fejl6des
a
termel6er6k
els6sorban
tenyez6k
is n a g y o b b
szerepet
a b b a n a t e n y b e n , h o g y ez a
t o v a b b i k o r s z e r i i s i t e s e n e k e l o f e l t e t e l e l e t t es m i n d -
i n k a b b a z z a lesz a f e j l e t t o r s z a g o k b a n is. l g y aztan az ilyen p r o b l e m a k m i n d i n k a b b
foglalkoztatjak
nemcsak
a
k o r m a n y o k a t , h a n e m a t o b b i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i t e n y e z o t is, k i i l o n a halado eroket ezekben az orszagokban. Magatol ertetodik, hogy a kasosztalynak
vilagos allaspontokkal
kell rendelkeznie e
mun-
problemakban,
es k i d o l g o z o t t , a k c i o p r o g r a m m a l , m e r t e t e k i n t e t b e n m i n d e n h a b o z a s
—
m a r p e d i g ilyen habozas v a n m i n d a kapitalista, m i n d a szocialista orszag o k b a n — csokkenti kepesseget, h o g y realis t e n y e z o legyen a m a i es
nemzeti
eredmenyćvel
fejlodesre,
anyagi
alapjukkal
es m u n k a j u k
egesz
a
vilag
fejlodeseben. A n e p e k n e k a nemzeti jogok ervenyesitesere
szabad
o n a l l o r e n d e l k e z ć s s e l , m i n t a s o k o l d a l i i g a z d a s a g i , s z o c i a l i s , k u l t u r a l i s es politikai
ćrvenyesulesiik
elofeltetelere
valo torekvese
egyre jobban
kor-
s z a k u n k k e n y s z e r i t o k o v e t e l m e n y e v e lesz. A nepek vilagmeretu dettol
fogva
felvetette
antiimperialista a
forradalma
valojaban
nemzetkozi viszonyok gazdasagi
amelyek kiilonosen az utobbi idoben v a l t a k
id6szeruve
mar
az emberisćg sza-
m a r a , es a m e l y e k a z e l k o v e t k e z o e v e k b e n m e g j o b b a n k i e l e z o d n e k . a fiiggetlensegert,
kez-
problemait,
a l t a l a b a n a n e p e k k o z o t t i a k t i v es b e k e s
fippen
koegziszten-
c i a e r t , v a l a m i n t a n e p e k k o z o t t i lij, g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i l a g r e n d s z e r e r t v i v o t t k i t a r t o h a r c b ć l s z i i l e t e t t a z el n e m k o t e l e z e t t s e g is, m e g h o z z a is c s a k m i n t a n e m z e t i f i i g g e t l e n s e g e r t v i v o t t k u z d e l e m f e g y v e r e , iigy is, m i n t lij i r a n y z a t a z e m b e r i s e g i n t e g r a l o d a s a n a k
nem
hanem
folyamataban
a
n e m z e t i e g y e n r a n g i i s a g es a n e p e k d e m o k r a t i k u s o s s z e f o g a s a a l a p j a n , n e m p e d i g h e g e m o n i s z t i k u s r e n d s z e r e k l e t r e h o z a s a l i t j a n es a v i l a g „ ć r d e k o v e z e t e k r e " o s z t a s a , v a g y p e d i g a v i l a g t o m b o k r e v a l o o s z t a s a r e v e n . A z el
n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k e s z m e i es p o l i t i k a i k o n c e p c i o j a k e z d e t t o l
fogva
u g y j o t t l e t r e es vigy f e j l o d o t t , m i n t a z i m p e r i a l i s t a u r a l o m a l o l
felsza-
b a d u l t a felszabadulo nepek torekvćsenek, v a l a m i n t sziiksegleteinek m e g nyilvanulasa, ugyanakkor
u g y is, m i n t v a l a m e n n y i n ć p r e a l i s es
t o z t a t h a t a t l a n tortenelmi sziiksegletenek m e g n y i l a t k o z a s a , h o g y
feltar-
szabadok,
e g y e n r a n g i i a k l e g y e n e k es c s a k m i n t И у е п е к , n e m p e d i g v a l a m e l y i k
he-
gemonisztikus rendszer a l a r e n d e l t reszei v a g y lancszemei lepjenek a k o l c s o n o s f u g g o s e g v i s z o n y a i k o z e , es v a l l a l j a k a k o l c s o n o s k o t e l e z e t t s e g e k e t . E b b e n a z e r t e l e m b e n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a t o r t e n e l m i s e g e d eszkoze a n n a k
a ketsegbevonhatatlan
sziiksćgszerusegnek,
hogy
megval-
t o z z o n a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k r e n d s z e r e , v a g y i s , hogy demokratizalodjon
es h u m a n i z a l o d j o n ,
alkalmazkodjon
az
emberi-
seg m a i g a z d a s a g i es e g y e b i n t e g r a l o d a s a n a k s z i i k s e g l e t e i h e z . E z z e l a nepek vilagmeretii antiimperialista
forradalma
aztan
t o v a b b r a is s z i l a r d
m a s z a a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k , e g y u t t a l a l a p v e t o
ta-
tarsadal-
m i - t o r t e n e l m i t a r t a l m a is. S o t m i t o b b , e z e k e t a f o l y a m a t o k a t s z e m e l o t t t a r t v a j o g g a l a l l i t h a t j u k , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a a n e p e k e vilagmeretu
antiimperialista
k e n t es f o l y t a t a s a k e n t
forradalmanak
kifejezesekent,
eredmenye-
jelentkezik.
E z e r t s z a m u k r a s o h a s e m v o l t v i t a s , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i tikaja
imperializmusellenes-e
v a g y sem. Tenykedesenel
es g a z d a s a g i e l n y o m a s , a n e p e k l e i g a z a s a n a k m i n d e n
fogva
a
formaja
nyul, tehat kezdettol fogva lenyegeben az imperialista politika
politikai ellen
ira-
korlatoza-
s a n a k t e n y e z o j e , m ć g a k k o r is, h a k i i l o n f e l e t a r s a d a l m i r e n d s z e r e k h e z t a r tozo orszagokrol v a n szo, tehat a viszonyulasuk
a szocializmus
ideolo-
g i a j a h o z es a s z o c i a l i s t a o r s z a g o k p o l i t i k a j a n a k b i z o n y o s v o n a t k o z a s a i h o z . V e g s o f o k o n a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k is o l y a n m e r t e k b e n , a m e n n y i b e n h a r c o l n a k g a z d a s a g i es p o l i t i k a i f i i g g e t l e n s e g i i k e r t , m e g h a t a r o z o t t p o zitfv
szerepet jatszanak
a nemzetkozi viszonyokban,
ezzel a
tarsadalmi
е г б к n e m z e t k o z i e r 6 v i s z o n y a i b a n is.
A tarsadalmi
erok
iij eroviszonjai
a
vildgban
A z egyik dont6 tenyezo, amely hatassal volt a masodik vilaghaboru
fej-
l o d e s e r e , j e l l e g e r e es e r e d m e n y e i r e , a S z o v j e t u n i o n a k , a s z o c i a l i z m u s elso orszaganak reszvetele ebben a h a b o r u b a n . A hitleri t o m b
rakenyszeriilt,
h o g y a S z o v j e t u n i o elleni h a b o r i i b a bevesse h a d e r e j e n e k z o m e t . A jetunio szocialista rendszere nemcsak kiallta ezt a csapast, h a n e m
Szov-
aranylag
r o v i d i d o a l a t t v i s s z a s z e r e z t e a s t r a t e g i a i es t a k t i k a i k e z d e m e n y e z e s t ,
es
a z t m e g is t a r t o t t a a h a b o r u v e g e i g . M a g a e z a t e n y i g a z o l t a a s z o c i a -
lizmusnak,
mint
rendszernek
tortenelmi
erejet
s fokozta
a
Szovjetunio
s a vilagszocializmus hatasat a masodik v i l a g h a b o m eredmenyeire, mint a habonit koveto
vala-
vilagfejlodesre.
A hitlerellenes koalfcio, a m e l y k e z d e t b e n sok nehćzseggel, ingadozassal es s p e k u l a c i o v a l j o t t l e t r e , i d o v e l o l y a n s z i l a r d s z e r v e z e t t e v a l t , a m e l y koalfcio
reszvevoinek
azon
a megerosodo
meggyozodesen
alapult,
a
hogy
kolcsonosen m e g kell becsiilniink v a l a m e n n y i i i k egyiittes erdekeit,
vagyis
a
harom
bekes
koegzisztencia
politikajat.
Errol
tanuskodik
a
koalicio
reszvevojenek szamos megyegyezese az egymas kozotti viszonyrol a b o r u i d e j e n es u t a n a , k i i l o n o s e n p e d i g a z E g y e s i i l t N e m z e t e k
ha-
Szervezete-
r o l es A l a p o k m a n y a r 6 1 s z o l o e g y e z m e n y . A z t h i s z e m , n e m t u l z o k , h a a z t m o n d o m , hogy ezek meg a tobbi egyezmeny nemcsak a h a b o r u
egyiittes
f o l y t a t a s a n a k k o z o s e r d e k e i t f e j e z t ć k k i , h a n e m a t a r s a d a l m i es p o l i t i k a i eroviszonyok
megvaltozasat
ket tarsadalmi
rendszer
is a g l o b a l i s n e m z e t k o z i
globalis h a b o r u s
tarsadalomban.
szembeallitasanak
akkor nehezen elkepzelhetove valt, ha ugyan nem Ezenkiviil a gyoztes szocialista f o r r a d a l o m n a k
tavlata
A mar
lehetetlenne. es a t o b b i h a l a d o
tar-
s a d a l m i a t a l a k u l a s a s z o c i a l i z m u s v o n a l a n e g y e s e u r o p a i es a z s i a i o r s z a g ban, kesobb Afrikaban
es L a t i n - A m e r i k a b a n is, j e l e n t o s e n h o z z a j a r u l t
v i l a g uj t a r s a d a l m i v i s z o n y a i n a k l e t r e h o z a s a h o z , v a g y i s a z a z o k uj v i s z o n y o k k i a l a k u l a s a h o z , a k i k a t a r s a d a l m i f e j l o d e s e r t ,
a
kozotti
szocializmusert
es d e m o k r a c i a e r t k i i z d e n e k , m e g a k i k a m e g l e v o h e l y z e t , a j e l e n l e g i b e l s o tarsadalmi
struktura
torekszenek. Magatol
es a
mostani
nemzetkozi
viszonyok
ertetodik, hogy az eroviszonyok
fenntartasara
megvaltozasahoz
hatalmas mertekben hozzajarult a nepek vilagmćretu antiimperialista
for-
r a d a l m a is. Ezek a gyokeres valtozasok a nemzetkozi tarsadalmi
eroviszonyokban
jelentos szerephez j u t o t t a k a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k h a b o r u u t a n i lasaban. Nemcsak megkonnyitettek
alaku-
a nepek harcat a felszabadulasert
a fiiggetlen belso t a r s a d a l m i fejlodesiikćrt,
es
h a n e m egyben serkentettćk
n e p e k h a r c a t a n ć p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k
a
nemzet-
kozi rendszerenek h a l a d o megvaltoztatasaert. Ebben az ertelemben a szocializmus mint eroteljes
a z o s z t a l y - es t a r s a d a l m i
vilagfolyamata
minden
belso
visoznyok
ellentmondasa
megvaltoztatasanak es k o n f l i k t u s a
lenere ugy jelentkezett a nemzetkozi viszonyokban, m i n t a nepek torekveseinek legnagyobb
el-
halado
tamogatasa.
A haboru utani evekben azonban szemtanui voltunk annak, hogy viszszater a ket rendszer frontalis zett hideghaboru z6tti
ellentetek
formajaban. s a folenyert
szembeallitasanak politikaja A
kapitalista
vivott
harc
es s z o c i a l i s t a ugy
kezdett
az
ugyneve-
orszagok
кб-
megnyilvanulni,
mint a k a t o n a i politikai szovetsegek, t o m b o k szembenallasa. Igy jott letre a v i l a g k e t p o l u s u s t r u k t u r a j a , n a g y h a t a l m a k es a k o r i i l o t t i i k l e t r e j o t t
ka-
tonai-politikai csoportok kozott pedig kialakult a hideghaboru legkore, a k i i l o n f e l e m e r e t i i es i n t e n z i t a s u s z e m b e h e l y e z k e d e s a l l a p o t a , a m e l y uj v i laghaborii kirobbanasaval
fenvegetett.
A vilag tombszerkezete altal kikenvszerftett viszonyok rendszere a leh e t o l e g n a g y o b b m e r t ć k b e n k o r l a t o z t a e g y e s a l l a m o k f i i g g e t l e n es s z a b a d a k c i o j a t , a z egesz n e m z e t k o z i k o z o s s e g e t e r i n t o k e r d e s e k b e n p e d i g teremtette a nagyhatalmak
monopoliumat.
A tombok
nemcsak
meg-
katonai-
politikai szervezetek, a m e l y e k belso l o g i k a j u k n a l fogva az eroszak
pozf-
c i o j a r o l f o l y t a t o t t p o l i t i k a t k e n y s z e r i t i k k i , h a n e m o l y a n i r a n y z a t k e n t is j e l e n t k e z n e k , h o g y z a r t g a z d a s a g i r e n d s z e r e k e t fejlesszenek A hideghaboru
azonban
met, sem az e r o v i s z o n y o k
ki.
nem h o z t a meg kepviseloinek sem a donto megvaltozasat.
Ellenkezoleg
h o g y a m a s o d i k v i l a g h a b o r u b a n es a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k
gyozeligazolta,
alakulasaban
a h a b o m u t a n o l y a n e r o v i s z o n y j o t t letre, a m e l y t a r t h a t a t l a n n a teszi a z elkeriilhetetlen h a b o n i t szem elott t a r t o frontalis szembenallas
politikajat,
s sziiksegesse t e s z i a v i s s z a t e r e s t J a l t a , P o t s d a m p o l i t i k a j a r a ,
sot u t a l
a
b e k e s k o e g z i s z t e n c i a e l k e r i i l h e t e t l e n s e g e r e , b a r m i l y e n n e h e z e n l a t j a k is e z t be egyesek. E b b e n az ertelemben e l m o n d h a t j u k , h o g y a Hitler-ellenes k o a l i c i o a l t a l l e t r e h o z o t t e g y e z m e n y e k es v i s z o n y o k v a l o j a b a n k e z d e t e t j e l e n tik a n n a k a tortenelmi jelensćgeknek, Ezzel semmikeppen
sem a k a r o m
amelyet m a detente-ne
neveziink.
azt mondani, hogy peldaul a
d a l m i es s z o c i a l i s t a J u g o s z l a v i a m e g v o l t e l e g e d v e a f e n t i
forra-
egyezmenyek
v a l a m e n n y i v o n a t k o z a s a v a l . M i p e l d a u l s o h a s e m i s m e r t i i k es a z t s e m h i t tiik, h o g y ezek a m e g a l l a p o d a s o k
kotelezoek
rank. De
ismertiik
forra-
d a l m u n k e r e j e t , es b i z t u n k k e p e s s e g e b e n , h o g y J u g o s z l a v i a n e p e i n e k
sza-
v a t o l j a a teljes f i i g g e t l e n s e g e t . E z e r t n e m b e c s i i l t i i k tiil a m a s o d i k
vilag-
h a b o r u idejen vćgrehajtott
azok-
t a k t i k a i m a n o v e r e k jelentoseget, h a b a r
b a n veszelyes precedenst l a t t u n k a haborii u t a n i A
hideghabonis
logika
sziilte a n y o m a s t
idoszakra.
valamennyi
orszagra,
hogy
s o r a k o z z a n a k fol a t o m b o k v e z e t o i m o g e . K i k ć n y s z e r i t e t t e a t o m b o k k o zotti versengest nemcsak a fegyverkezesben, h a n e m a vilag minel nagyobb r e s z e f e l e t t i e l l e n o r z e s m e g s z e r z e s e n e k v o n a l a n is. E z e n k i v i i l a z z a l
fenye-
getett, h o g y e r o s z a k k a l m e g b o n t j a a m a s i k v i l a g h a b o r u b a n k i a l a k u l t егбviszonyokat,
s az u t a n a
megindult
fejl^dest,
m i v e l uj
vilaghaboru
fele
v e z e t e t t , s i s m e t g y e n g i t e t t e a n e p e k h e l y z e t e t a f e l s z a b a d u l a s e r t es fiiggetlensegert v i v o t t h a r c b a n . A hideghabonis politika birta ra Sztalint arra a kiserletre, h o g y letorje a jugoszlav szocialista f o r r a d a l o m E z sziilte a t o b b i v i s z a l y t is a s z o c i a l i s t a a l l a m o k Igy
aztan
egyaltalan
nem vćletlen, hogy
fiiggetlenseget.
kozott.
a nepek
hatalmas
tobbsege
szembeszallt a hideghaboruval, valamint a nyomassal, hogy ebben a hideghaboriiban
csatlakozzanak
az
egyik
v a g y a m a s i k t o m b h o z , es i l y
m o d o n m a g u k is r ć s z t v e g y e n e k a v i l a g t o t a l i s t o m b o k r e v a l o o s z t a s a b a n .
Mert a tomberdekek
ervenvesulese a nemzetkozi viszonyokban
—
fiig-
g e t l e n i i l a t o m b o k t o r t e n e l m i f e l t e t e l e i t o l es e g y i k v a g y m a s i k t o m b s z u b jektiv erveitol —
elkeriilhetetlenul l e t r e h o z z a a n e p e k feletti
f e l t e t e l e i t es k i i l o n f e l e h e g e m o n i s z t i k u s r e n d s z e r e k e t fippen
dominacio
teremt.
ez a h e l y z e t t e r e m t e t t a z o n b a n f e l t e t e l e k e t a r r a is, h o g y a h i -
deghaboru
korszakaban
jelentkezzen
a z el n e m
kotelezettseg
mozgalma
m i n t kiiitkereses abbol a helyzetbol, a m e l y o n m a g a b a n semmilyen n e m k i n a l t m i n t a n e p e k o s s z e f o g a s a n a k lij f o r m a j a
a kozos
kiutat
erdekekert,
a h i d e g h a b o r u e l l e n , a b e k ć s k o e g z i s z t e n c i a e r t , a v i l a g b e k e e r t , es a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k lij v i l a g r e n d e z e s e e r t v i v o t t h a r c ban. A
mozgalom
szervezeti
megformalasanak
lenyeges
elofeltetele
h o g y a g y a r m a t e l l e n e s es i m p e r i a l i z m u s e l l e n e s f o r r a d a l o m
volt,
eredmenyekent
iijonnan felszabadult orszagok jelentkeztek. Ebben a megvilagitasban
az
el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k g e n e z i s e b e n j e l e n t o s s z e r e p e t j a t s z o t t a z 1955-ben B a n d u n g b a n gyokeres
tartott
megvaltoztatasat
ertekezlet, mint
kovetelo
a nemzetkozi
orszagok
viszonyok
elso o s s z e j o v e t e l e
a
k o e g z i s z t e n c i a es a z e g y e n r a n g u s a g a l a p j a n . E b b e n a z i d o s z a k b a n
a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k t o m o r i i l e s e n e k s e m e l k e p z e l e s e , s e m n e m v o l t o l y a n szeles, h o g y m e g f e l e l j e n kovetkezmenyeinek.
Ezert
1961-ben
bekes
azonban alapja
a m a i vilag sziiksegleteinek
belgradi
ertekezletiikon
az
el
es
nem
k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a uj d i m e n z i o t a d e l k e p z e l e s e n e k es g y a k o r l a t i
ak-
ciojanak. A z a k t i v bekes koegzisztenciat — amelyert olyan k i t a r t o a n
kiizdottek
— a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k n e m vigy e r t e l m e z t e k , m i n t
valamilyen
modus vivendit a nepek kozotti viszonyban, kiilon a kiilonbozo tarsadalmi rendszeru orszagok kozott. U g y fogalmaztak meg m i n t az aktiv, kolcsonos e g y i i t t m u k o d e s t m i n d e n i i t t , a h o l ez lehetseges. A bekes
koegzisz-
t e n c i a u g y a n i s n e m l e h e t e t t es n e m is l e h e t s t a t u s q u o , m e g k e v e s b e a k i zsakmanyolo
es k i s z a k m a n y o l t
nepek,
a
kizsakmanyolok
es
kizsakma-
п у о к а к , a z i m p e r i a l i z m u s es a f i i g g e t l e n s e g r e t o r e k v o n ć p e k k o z o t t i b e k e s k o e g z i s z t e n c i a , s e m p e d i g a h e g e m o n i z m u s es a n e p e k e g y e n j o g u s a g a z6tti
bekes koegzisztencia.
Ellenkezoleg,
csakis
a
tenylegesen
кб-
fiiggetlen
n e p e k k o z o t t lehetseges, a m i а п п у к jelent, h o g y a k i t a r t o h a r c a n e p e k felszabadulasaert meg
tarsadalmi
beliigyekbe
valo
es f u g g e t l e n s e g e e r t , es p o l i t i k a i kiilso
jogukert,
fiiggosege
beavatkozas
hogy
minden
minden
maguk
formajanak,
modjanak
hatarozzak valamint
a
felszamolasaert,
e g y b e n a b e k e s es a k t f v k o e g z i s z t e n c i a e r v e n y e s i i l e s e n e k es s z i l a r d s a g a n a k elso f e l t e t e l e i s . a
hideghaboru
i d o s z a k a b a n k a p o t t uj d i m e n z i o t — a z el n e m k o t e l e z e t t s e g
lgy
a
vilagmeretu
antiimperialista
forradalom
eppen
dimenziojat.
Szembeszallva a vilag t o m b o k r e osztasaval val6jaban csak folytatta
ha-
l a d ć tortenelmi ktildeteset a nepek felszabadulasaert, egyenjogusagaert
fiiggetlensegeert
vivott harcban. Ezert egyaltalan n e m veletlen, hogy
es a
m o z g a l o m 1 9 6 L evi belgradi ertekezleten felhivta a ket t o m b vezeto h a talmait, hogy uljenek targyaloasztalhoz, kezdjenek megbeszeleseket, adjak
fel a t o m b o k s z e m b e n a l l a s a n a k p o l i t i k a j a t , es a v i l a g
hogy
valamennyi
n e p e v e l e g y i i t t i n d u l j a n a k el a z epftojellegil m e g a l l a p o d a s o k es m e g e g y e z e s e k u t j a n . A v i l a g j o v o j e t , a n e p e k b e k e j e t es b i z t o n s a g a t — n e m l e h e t tartosan
a megoszlasra,
es a z o r s z a g o k n a k
egy-egy nagyhatalom
v a l o t 6 m 6 r i i l e s e r e a l a p o z n i . A z el n e m k ^ t e l e z e t t o r s z a g o k n e m
koriil
egyeztek
bele abba, h o g y t 6 m b 6 k b e soroljak oket, h a n e m a r r a t o r e k e d t e k , h o g y a t 6 m b o k h 6 z t a r t o z o o r s z a g o k k a l e g y i i t t f i i g g e t l e n es e g y e n r a n g u kent vegyenek reszt a v i l a g p r o b l e m a k
partner-
megoldasaban.
A m i k o r a m a s o d i k v i l a g h a b o r u j e l l e g e r o l es a n e m z e t k o z i
eroviszonyok
m e g v a l t o z a s a r o l beszeliink, szem elott kell t a r t a n u n k az emberiseg taban,
kiilon
a legfejlettebb
kapitalista
orszagokban
lejatszodott
z a s o k a t is. E z e k a v a l t o z a s o k r e s z b e n a z e s z m e i es p o l i t i k a i
mdavalto-
elkepzelesek-
n e k a f a s i z m u s e l l e n i h a r c b a n es a m a s o d i k v i l a g h a b o n i i d e j e n
kifejezesre
j u t o o s s z e t i i z e s e e r e d m e n y e k e n t , r e s z b e n a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i v i s z o n y o k b a n , kiilon a legfejlettebb
kapitalista orszagokban
vetkezett strukturalis valtozasok hatasa alatt jottek
letre. E
beko-
valtozasok
megszilardftasaban rendkiviil jelentos szerepet jatszott a szocializmus ideo l o g i a j a . A f a s i z m u s e l l e n i h a r c es a z e m b e r e l e m i h u m a n u s ^s d e m o k r a tikus jogai vedelmenek — ami a Hitler-ellenes koalicio hivatalos ideologiaja v o l t —
hatasa alatt a masodik vilaghaboru
i d e j e n es
u t a n a erosodott, elmelyiilt az emberiseg t u d a t a n a k
kozvetleniil
humanizalodasa,
mokratizalodasa. Ebben a keretben a mai ember demokratikus „ p o l g a r j o g o t " n y e r t a n e p e k o n r e n d e l k e z e s i j o g a is, a m i n e m hatastalanul
a
iranyzatokban politikaja
vezeto
politikai
csvicsok
gyakorlatara.
E
serkentest kapott,
maradhatott demokratikus
f e l l e l h e t o e l l e n t m o n d a s o k e l l e n e r e a z el n e m
mindenben
de-
tudataban
elnyerte a halado
kotelezettseg es
demokra-
tikus erok kisebb-nagyobb meretu tamogatasat a t o m b o k h o z tartozo
or-
s z a g o k b a n is, a m i a z el n e m k o t e l e z e t t s e g e r e j e n e k es a h i d e g h a b o r u v a l , a vilag t o m b o k r e osztasaval v a l o szembeszegiilesenek potlolagos forrasa lett. D e nemcsak a mai ember tudataban bekovetkezett valtozasok
ideolo-
g i a i es p o l i t i k a i o k a i r o l , i n d i t e k a i r o l v a n s z o . A m a g a s a n f e j l e t t
kapita-
l i z m u s t e r m e l o e r o i n e k es t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i s z e r k e z e t e n e k bekovetkezett hogy
valtozasok
a gyarmaturalom
melyebb
elemzese
es a z i m p e r i a l i z m u s
mindenkeppen
fejlod^seben kimutatna,
„klasszikus" formai
objek-
tive, vagyis gazdasagilag m i n d kevesbe felelnek m e g a m o n o p o l i u m r a torekvo kozpontositott toke erdekeinek, kulonosen pedig
az
iigynevezett
„nemzetek folotti" tokćnek. A hitleri fasizmus megprobalta a klasszikus gyarmati
rendszer
a vilag feletti
totalis hegemdnia
rendszerćvel
felcse-
relni. Ez a terv a masodik vilaghabomban vereseget szenvedett, es vele egvutt elore politikailag es gvakorlatilag meggyengiilt a tobbi hasonlo elkepzeles is, amelyek mindenkeppen jelentkeztek sot ma is jelentkeznek a mai vilag politikai viszonyaiban. Ez a vereseg serkentest adott a szabadsagert, fiiggetlensegert es a nepek kozotti egyenrangusagert vivott harcra. Egviittal erositette azokat a tenyezoket a kapitalista vilag fejlett orszagaiban, атеГуек felfogtak, hogy a megoldas gazdasagi es politikai problemaikra, a kiut erdekeik szamara nem a gyarmatbirodalmak es gyarmati viszonyok makacs vedelmeben van, hanem az uj formak es uj viszonyok kereseseben, elsosorban az eroszak pozfcioitol megszabadult politikara tamaszkodo, az idegen hatalom kozvetlen rakenyszeritesere alapozott regi viszonyokat folvalto gazdasagi es politikai hegemdnia kiilonfele formainak letrehozasaban. Ebben kell keresni annak okat, hogy a nepek onrendelkezesi jogat formalisan-jogilag elfogadtak, elismerest es igazolast kapott nemcsak a kapitalista orszagok politikai strukturajanak demokratikus es baloldali beallitottsagii reszeit61, hanem maguktol az uralkodo osztalyoktol, es a fenti orszagok politikai struktiirajanak jelentekeny rćszetol is. I g y erthetjiik meg azt a tenyt, hogy aranylag sok gyarmati orszag vivta ki fegyveres forradalom nelkiil, vagyis tulnyomoreszt politikai harccal allami fiiggetlenseget. Eppen ezert a gyarmati rendszer szćtesese es a tegnapi gyarmatok nagy tobbsege formalis jogi fiiggetlensegenek elnyerese nem vetett veglegesen veget az imperializmus korszakaban kialakult nemzetkozi viszonyrendszernek. Mert habar elismerik az onrendelkezesi jogot, a gyakorlatban ezt ugy ćrtelmezik mint jogot a formalis allamjogi fiiggetlensegre, ugyanakkor uj eszkozoket es uj modokat keresnek es talalnak a fiiggoseg, dominacio es hegemonia uj formainak megteremtesere es fenntartasara. Az uralkodo gazdasagi es politikai ero pozfcioir61 folytatott mai politika egesz fenti fegyvertarat ma neokolonializmusnak, hegemonizmusnak nevezziik, ami valojaban az imperializmus atalakitott formaja. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a vilagban semmi sem valtozott halado vonatkozasban, sem pedig azt, hogy az imperializmus eroi ma ugyanazok, mint tegnap voltak. Ellenkezoleg a vilag az utobbi evtizedekben sorsdont6 progressziv tortenelmi atalakulason ment at. De a nepek leigazasanak imperialista politikaja es e politika eszkozeinek hatalmas fegyvertara meg mindig jelen van. Ezeket csak fokozza a tombok szembeszallasanak sajatsagos logikaja, amelyrol kesobb meg szolni fogok. Es eppen ezert korszakunk tele van olyan jelensegekkel, mint: a gazdasagi fiiggoseg kikenyszeritese, gazdasagi es egyeb elonyok szerzese a toket es a muszaki fejlodest illetoen, amit kiilon megkonnyft a fejlett es fejletlen orszagok kozotti szakadek; a gazdasagi es politikai nyomas; a tenyleges vagy allitolagos
k o z o s e r d e k e k v e d e l m e , a m e l y e k n e v e b e n m a s e r d e k e k e t is k i k e n y s z e r i tenek; a b e a v a t k o z a s m a s orszagok beliigyeibe; kiilonleges szolgalatok,
a
d i v e r z i o e s z k o z e i n e k es a b e a v a t k o z a s m a s f o r m a i n a k n a g y ereje es s z e repe; a k a t o n a i fenyegetozes u t j a n g y a k o r o l t n y o m a s egeszen a k o z v e t l e n k a t o n a i beavatkozasig stb. M o n d h a t n a m , hogy k o r s z a k u n k p a r a d o x j a : m a k e v e s b e f e l t i n k a z uj v i l a g h a b o r u l e h e t o s e g e t o l , m i n t a h e l y i j e l l e g u
ha-
boruktol. A m a i v i l a g i l y e n t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y a i b a n a l e g f o b b o k a es a z o n t a r s a d a l m i е г б к h a t a l m a n a k
forrasa,
rejlik
amelyek
a
m a s o d i k v i l a g h a b o r u u t a n is r a k e n y s z e r i t i k a n e p e k r e g a z d a s a g i es p o l i tikai dominaciojukat,
a neokolonializmus, a gazdasagi monopolizmus,
politikai hegemonizmus
formajaban,
p o l i t i k a i fiigg^sege m a s f o r m a i n a k
es a n e p e k
egyoldalu
gazdasagi
letrehozasaval. Ezzel a mai
lista p o l i t i k a n a g y j a b o l elvetette a n e p e k n e k a z vigynevezett
a es
imperia-
imperialista
r e n d s z e r e k m e t r o p o l i s a t o l v a l o fiigg6sege k l a s s z i k u s , f o r m a l i s - j o g i , m a t i es h a s o n l o f o r m a i t . T o b b e n e m a n e p e k f o l o t t i k o z v e t l e n
gyar-
hatalom-
m a l a l l u n k s z e m b e n . D e k o z v e t l e n h a t a l o m r a n i n c s is s z i i k s e g , m i v e l f e l v a l t o t t a k a m a r e m l i t e t t uj h a t o e r o k , e s z k o z o k es v i s z o n y o k . M i n d e z oda vezetett, hogy jelentkezett a nepek ellenallasa m i n d e n vil a g r e s z e n , a n e p e k v e d t e k es v e d i k j o g u k a t a p o l i t i k a i , g a z d a s a g i
fiigget-
l e n s e g r e , v a l a m i n t a z e g y e n r a n g v i s a g r a a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a . A z el n e m kotelezettseg politikaja ennek az ellenallasnak a leger^teljesebb nyilatkozasa
meg-
lett.
Termeszetesen n e m a k a r o m ezzel a z t m o n d a n i , h o g y m i n d e n bels^ p o litikai fesziiltseget
a z el n e m k o t e l e z e t t
es m a s o r s z a g o k b a n ,
a
bizony-
t a l a n s a g es v i s z a l y o k j e l e n s e g e i t , v a l a m i n t a z a l l a m c s i n y e k e t c s a k a k i i l s o beavatkozassal magyarazhatjuk.
Sok olyan jelenseg v a n , amely
onmaga-
b a n e l o f e l t e t e l t t e r e m t a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i b i z o n y t a l a n s a g r a s o k
or-
s z a g b a n , es e z z e l a b e l s o v i z s a l y o k r a is. П у е п е к : a t a r s a d a l m i
struktura
e l m a r a d o t t s a g a , a m e l y e t sok o r s z a g b a n f e n n t a r t a n a k a reakcios
tarsadal-
m i es p o l i t i k a i c s o p o r t o k ; a g a z d a s a g i e l m a r a d o t t s a g b o l , a f e j l e t t es a f e j letlen
orszagok
lonosen
kozotti
az lijonnan
mely
szakadekbol
felszabadult
eredo kerdesek,
orszagokban
gyakran
amelyek
kii-
megoldhatatlan
g a z d a s a g i , t a r s a d a l m i es p o l i t i k a i p r o b l e m a k a t s z i i l n e k ; a z
osztalyviszo-
п у о к a g a z d a s a g i e l m a r a d o t t s a g es a t e r m e l e s i v i s z o n y o k m e g a p o l i t i k a i rendszer
elmaradottsaganak
koriilmenyei
kozott;
a gazdasagi
fiiggoseg,
a m e l y b o l e s z m e i es p o l i t i k a i i n g a d o z a s s z a r m a z i k m i n d a t a r s a d a l o m f e j lodćset, m i n d p e d i g egyes o r s z a g o k n a k a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k r e n d s z e r e b e n e l f o g l a l t h e l y e t i l l e t o e n es s o k m i n d e n m a s . D e e p p e n e z e r t a b e a v a t k o z a s a z i l y e n p r o b l e m a k k a l es e l l e n t e t e k k e l k i i z d o o r s z a g o k a n n a l r e a k c i o s a b b es v e s z e l y e s e b b e s z k o z e a n e m z e t k o z i Mindezt
szem elott t a r t v a
elmondhatjuk,
hogy
beliigyeibe
politikanak.
a valtozasok
a
nem-
zetkozi tarsadalmi eroviszonyokban
es a v a l t o z a s o k m i n d e n p o z i t i v
ha-
t a s a a n e p e k n e m z e t k o z i h e l y z e t e r e , s z i n t e n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z galmanak forrasai koze tartozik.
Az
el nem
kotelezettseg
politikdja
es a
tombpolitika
A v i l a g p o l i t i k a i es g a z d a s a g i f e l o s z t a s a r a i r a n y u l o n e o k o l o n i a l i s t a
torek-
v e s e k m a m i n d s z u k e b b h a t a r o k k o z e s z o r u l n a k , ćs m i n d n a g y o b b a k a d a . l y o k b a i i t k o z n e k , a m e l y e k e t e l s o s o r b a n a z o k a n e p e k a l l i t a n a k fel, a m e l y e k f e l s z a b a d u l t a k v a g y f e l s z a b a d u l n a k a f i i g g o s e g b o l , es g a z d a s a g i , p o litikai onallosagra
torekszenek. A
nagyszamu
ujonnan
felszabadult
or-
s z a g j e l e n t k e z e s e es t o b b m a s o r s z a g g a l e g y i i t t f o l y t a t o t t h a r c o k a d a s a g i es p o l i t i k a i o n a l l o s a g e r t es e g y e n r a n g u s a g e r t a n e m z e t k o z i nyokban
hatott
es m i n d i n k a b b
hat
ezekre
a
viszonyokra,
gazviszo-
azzal,
hogy
s z a k a d a t l a n u l f o k o z z a a n y o m a s t o l y a n uj d e m o k r a t i k u s e l e m e k n e k e v i szonyok koze beepitese vegett, m i n t : a vilaggazdasag kozos
elomozditasa
es a n e m z e t k o z i m u n k a m e g o s z t a s ; a k i z s a k m a n y o l a s m e g s z i i n t e t e s e a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i v i s z o n y o k b a n ; a fejletlen o r s z a g o k segelyezesenek m e g s z e r v e z e s e ; m e g f e l e l o s z e r v e z e t e k es s z o l g a l t a t a s o k l e t r e h o z a s a a
nemzet-
k o z i e g y i i t t m u k o d e s es n e m z e t k o z i m u n k a m e g o s z t a s s z a v a t o l a s a r a ; a n e pek erdekeinek kolcsonos tiszteletben
t a r t a s a , es a d e m o k r a t i k u s
viszo-
п у о к k o z o t t i i k ; a s o k o l d a l u e g y i i t t m u k o d e s es k o z e l e d e s , a k u l t u r a l i s k a p c s o l a t o k s t b . E z z e l o s s z h a n g b a n a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k k o z i i l gyelmet szenteltek az Egyesiilt N e m z e t e k tosabb
vilagtestiiletnek,
amelynek
Szervezetenek mint a
megoldast
fi-
legfon-
k e l l k e r e s n i e es t a l a l n i a
a
v i l a g p o l i t i k a i es g a z d a s a g i p r o b l e m a i r a , es e l o k e l l m o z d i t a n i a a z e g y e n rangu nemzetkozi egyiittmukodest valamennyi orszag erdekeinek
megbe-
csiilćsevel. S z a k a d a t l a n u l h a n g s u l y o z z a k , h o g y k a r o s a p r o b l e m a k
kivalt-
sagos, szuk k o r b e n v a l o m e g o l d a s a , a tobbi o r s z a g figyelmen kiviil h a g y a sa, es k o v e t e l t e k , h o g y m i n d e z t k o s s e k o s s z e a z E N S Z i n t e g r a l i s es u n i v e r z a l i s t e v e k e n y s e g e v e l , m i v e l n o v e k e d n e a v i l a g s z e r v e z e t s z e r e p e es b e folyasa a nemzetkozi p r o b l e m a k
megoldasaban.
П у е п t o r e k v e s e i f o l y t a n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a
elkeriilhetet-
leniil o s s z e i i t k o z e s b e k e r i i l t a v i l a g g l o b a l i s t o m b o k r e o s z t a s a n a k
politi-
kajaval. A vilag legfejlettebb
tomb-
r ć s z e n e k eles h a t a r m e n t e n t o r t e n o
f e l o s z t a s a — f i i g g e t l e n i i l a t o m b o k j e l l e g e b e n es p o l i t i k a j a b a n ideologiai,
tarsadalmi-gazdasagi
es n e m z e t k o z i
politikai
mutatkozo
elteresekre
—
o n m a g a b a n k e d v e z e t t es m e g m i n d i g k e d v e z a n e p e k f e l e t t i g a z d a s a g i es politikai hegemonia fenntartasanak
es e r v e n y e s i t e s e n e k . F e k e z t e , s o t
ga-
t o l t a a g a z d a s a g i a r u c s e r e t , es a v i l a g o s s z e f u z o d e s e n e k f o l y a m a t a t , a m e l y nek okvetleniil — sok m a s mellett — n e g a t i v h a t a s a v o l t a
vilaggazda-
sagra is, es mint a nemzetkozi fesztiltseg kielezesenek meg egy tenvezojekent nyilvanult meg. Ezenkiviil bizonyos foltetelekkel ezek a rendszerek ugy is jelentkeztek, mint kozvetlen nyomas egyes orszagok fiiggetlen politikai es tarsadalmi fejlodesere. A nemzetkozi viszonyok alakulasanak ilyen es ehhez hasonlo tenyezoi, valamint a tombok kozotti eroviszonyok hosszii tavra szolo egyensvilyanak kialakulasa s az uj haboriinak, mint a tombok kozotti ellentet megoldasa eszkozćnek objektiv lehetetlensege vitt a detente-hoz, vagyis a hideghaboru feladasahoz es a status quonak, mint a tombok kozotti viszony tovabbi alakulasa kiindulopontjanak elismeresehez. Ugyanakkor azonban az eroviszonyok egyensiilyanak felborulasatol valo felelem kivaltja a felelmet a tomboket osszetarto егб gyengiilesetol es a rettegest az elnyert poziciok gyengiileset61. Ezert a meglev6 tombfelosztas — habar nem veletlen es nem sziintetheto meg a benniik resztvevo tarsadalmi егбк es nepek puszta joakarataval — objektive tovabbra is nagy tehertetel a nemzetkozi gazdasagi es politikai viszonyok demokratizalodasanak sziiksćges folyamataban. Az el nem kotelezett orszagok szembeszallva a hegemonisztikus iranyzatokkal okvetleniil osszeiitkozesbe keriiltek a vilag tombfelosztasaval is, mert az — mint mondtuk — kedvez az Иуеп iranyzatok fenntartasanak es ervenyesiilesenek. Ekozben az el nem kotelezett orszagok sohasem foglaltak elore allast bizonyos tarsadalmi rendszerekkel, a fejlett orszagokkal, tombokkel vagy azok hatalmaival valo szembehelyezkedes mellett. Tobb okbol nem ohajtottak ezt es nem is voltak erre kepesek. El^szor is amit tarsadalmi-politikai rendszeriik es ideologiajuk jellegeben meglev^ elteresek miatt, valamint konkret nemzetkozi helyzetiik kiilonboz6sege folytan nem mindig egyforman ltelik meg minden kerdesben az egyik vagy masik tomb tarsadalmi-tortenelmi szerepet. Ezenkfviil a mai vilag fejlemenyeiben, ellenteteiben es viszalyaiban sem a ket tomb, sem az egyik vagy masik tombon beliili valamennyi orszag nem jatszik azonos szerepet. Es vegiil egyes el nem kotelezett orszagok megkaptak vagy ma is megkapjak az egyik vagy a masik tomb tamogatasat pillanatnyi erdekeik ervenyesitesehez, es ez az egyik oka annak, hogy екегб viszonyt foglalnak el az egyik vagy masik tombbel szemben. De tekintet nelkiil mindezekre az elteresekre az el nem kotelezett orszagok eleg egysegesen szembeszalltak es szembeszallnak a vilag tombbkre osztasaval es a tomboktol valo fiiggessel, mar azert is, mert ennek a felosztasnak a kihatasai veszelyt jelentenek valamennyi nep fiiggetlensegere es biztonsagara, kiilon azokera, amelyek nem tartoznak a tombokhoz. Ugyanis szembeszalltak es szembeszallnak a ket tarsadalmi rendszer ellenteteib61 fakado iranyzatokkal, amelyek feltetelt teremtenek arra, hogy megprobaljak kiilso nyomassal kikenyszeriteni az egyik vagy masik tar-
sadalmi rendszert. E s vegtil szembeszalltak es szembeszallnak azokkal a nemzetkozi gazdasagi iranyzatokkal s felfogasokkal, amelyek gyokere es helye a fejlett vilag azon egyoldalu erdekeiben van, amelyek elmelyftik a gazdasag vilaga es a szegenyseg vilaga kozotti szakadekot. A meglevo allapot biralataval parhuzamosan — de annak tudataban, hogy a lenyeges tarsadalmi valtozasokat nem lehet rovid ido alatt, vagyis az emberiseg halado eroinek hosszan tarto erofeszitese es harca nelkiil vegrehajtani — az el nem kotelezettseg fogalma letrehozta, es a nemzetkozi politikai koriilmenyek fejlodesevel egyidejiileg kiepitette e problemak megoldasanak sajat, epito jellegii es pozitiv programjat is, azon problemak megoldasanak programjat, amelyeket ma mar tobbe-kevesbe csakis valamennyi nep — a tombokhoz tartozoak es a tombokon kiviiliek, a fejlett es fejletlen orszagok — tenyleges erdekeivel es sziiksegleteivel bsszhangban lehet megoldani. Mert a hegemonizmus rendszereben egvreszt a modern kozpontositott es monopolisztikus toke, masreszt a tombokre osztott vilag funkcionalasanak belso logikaja oda vezet, hogy nemcsak a kis es gazdasagilag elmaradott nepek, hanem a viszonvlag nagy es gazdasagilag fejlett europai orszagok, tegnapi nagyhatalmak gyakran maguk is a gazdasagi es politikai егб vilagkozpontjaitol valo kisebb vagy nagyobb fiigg^seg allapotaban talaljak magukat. Ezert az el nem kotelezett orszagok platformja megfelel valamennyi nep — es nemcsak az el nem kotelezettek — tenyleges tavlati erdekeinek, ez az epit^ jellegu megallapodas ćs megegyezes platformja, valamint valamennyi nep aktiv es egyenrangvi egyiittmukodesenek platformja a bekes koegzisztencia alapjan. Az el nem kotelezett orszagok es a fejl6d6 allamok sohasem hittek, hogy maguk — jobban mondva kizarolag mozgalmukon beliil megoldast talalhatnak ezekre a problemakra, ellenkez61eg mindig a legkiilonfelebb formakban ervenyesiilo nemzetkozi egyiittmukodes mellett voltak, amelyben kifejezesre jutna valamennyi orszag kozos felelossege a nemzetkozi gazdasagi es politikai viszonyok uj rendszerenek letrehozasaert. Arrol a vilagos allasfoglalasrol van tehat szo, hogy a nemzetkozi viszonyok nyflt kerdeseit nem lehet megoldani a kiuttalan szembenallassal, hanem valamennyi erdekelt felnek az egyenrangusag alapjan folytatott epito jellegu megbeszeleseivel. Ez a platform szemmel lathatoan racafol azokra a gyakori allftasokra, hogy az egeto vilagproblemakkal es a vilag kiilonboz6 reszein jelentkezo viszalyokkal, valamint a nemzetkozi gazdasagi viszoпуок mai rendszerevel kapcsolatban az ellentetek es viszalyok forrasa allitolag az el nem kotelezett orszagok akcioja, nem pedig az a teny, hogy ezek az ellentetek es problemak fennallnak, es fennall az ellenallas a megoldasukra iranyulo torekvesekkel szemben. Termeszetes, hogy e problemak megoldatlansaga es az emberiseg hatalmas tobbseget kepvisel^ orszagok gazdasagi es politikai helyzetenek szakadatlan rosszabbodasa ok-
v e t l e n i i l l e t r e h o z z a a r a d i k a l i s s z e m b e h e l v e z k e d e s i r a n v z a t a i t is, d e e p p e n a z o k a n e m z e t k o z i t a r s a d a l m i es p o l i t i k a i е г б к — , a m e l y e k e l i t e l i k a radikaiizmust,
de ugyanakkor
бк maguk
radikalisak,
k o z o t t i j e l e n l e g i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k a t
—
ezt
vedik
a
nepek
kepezik
a
szem-
benallas forrasat. Sot m i t o b b , a m e g l e v o helyzet erelyes v e d e l m e n e k az egeto n e m z e t k o z i p r o b l e m a k m e g o l d a t l a n s a g a n a k teny, hogy
a valtoztatas
torekveseiben
koriilmenyei
a radikalizmus
nemcsak mint
tarthatatlan helyzetre valo reagalas jelentkezik, h a n e m nyomasaval ran objektive h a l a d o szerepet
es
kozott a
gyak-
jatszik.
N e m a r r o l a z illviziorol v a n s z o , h o g y a z e m b e r i s e g m a e g y s z e r u e n v a lasszon a tombpolitika A
vagy
tombok mai formaja
a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a
kozott.
a jelenlegi vilag sajatos e l l e n t m o n d a s a i n a k
meke, a kapitalizmusnak
a szocializmusba
valo atmenetenek
kor-
s z a k a e z . A k e t t a r s a d a l m i r e n d s z e r k o z o t t i e l l e n t e t e k es a v i l a g dalmi-gazdasagi
ćs
ter-
erett
politikai alakulasara gyakorolt befolyasuk
tarsa-
ellentetei
e l k e r i i l h e t e t l e n i i l e g y b e s z o v o d n e k a k e t r e n d s z e r k e r e t e i n beliil j e l e n t k e z ^ ellentetekkel. Ezert a t o m b o k nemcsak a forradalom vagy az
ellenforra-
d a l o m exportalasaval szembeni kolcsonos vedekezes formai, illetve csak a k a p i t a l i z m u s n a k
nem-
v a g y szocializmusnak kiviilrol a nepekre
кепу-
s z e r i t e s e n e k f o r m a i — h a b a r a z o k is. A m a i v i l a g b a n m e g m i n d i g szerephez jutnak azok
az elletetek, amelyek
a kapitalizmus
nagy
es a
klasz-
szikus imperializmus k o r s z a k a b a n k i a l a k u k n e m z e t k o z i v i s z o n y o k
rend-
szerere ј е И е т г б е к , v a g y a z o k k o r s z e r a formaira, a m o n o p o l i s z t i k u s , n e m z e t i es n e m z e t e k Пуеп v i s z o n y o k
folotti
t6ke
fenntartasaert
gazdasagi
es p o l i t i k a i h e g e m o n i a j a r a .
harcolo erok erdekeik
j a k a v i l a g t o m b o k r e o s z t a s a t is. I l y m o d o n d i g e l n e k es h a t n a k
azok
szolgalataba
allit-
a mai vilagban meg
min-
a z e l l e n t e t e k es е г б к , a m e l y e k a
viszonyok imperialista rendszerćbol fakadnak,
Az
es a m e l y e k
nemzetkozi
szakadatlanul
v e s z e l y e z t e t i k a n e p e k f i i g g e t l e n s e g e t es b e k e j e t . A k e t t o m b k o z o t t i e r o egyensuly letrejotte a z o n b a n az egyik objektiv a k a d a l y a lett annak, hogy ezeket
az ellenteteket
egyenl6tlenseg
uj
imperialista
es e r o k k e n y s z e r i t e n e k a n e p e k r e — harc
sokretu
haborukkal
es l e i g a z a s v i s z o n y a i n a k ellenallasba
—
fenntartasaert
iitkozik. A
nepek
oldjak
amelyeket es
meg. Mert
a fenti
b6viteseert
Пуеп i r a n y u
az
ellentetek vivott
ellenallasa
es
harca a szocialista orszagok, illetve a szocialista orszagok tombjenek, o b iektiv, tobbszor
szubjektiv
tamogatasat
is e l v e z i . S o t m i t o b b , h a
l e t e z n e ez a t a m o g a t a s , i l l e t v e , h a n e m j o t t v o l n a l e t r e
k e t t o m b k o z o t t , a z el n e m k o t e l e z e t t es a f i i g g e t l e n s e g e r t , sagert
harcolo
nepek
sokkal
nehezebb
nemzetkozi
nem
er6egyensvily
a
egyenrangii-
koriilmenyek kozott
f o l y t a t h a t n a k k i i z d e l m i i k e t , es k e t s e g t e l e n i i l n e m j a t s z o d t a k v o l n a l e o l y a n p o z i t i v v a l t o z a s o k a m a i v i l a g n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i
viszo-
nyaiban, m i n t amilyenek a m a s o d i k vilaghaborvi u t a n lejatszodtak.
Ebbol
а szempontbol nezve a tombrendszer szerepet a mai vilagban n e m
lehet
csak a n n a k a l a p j a n megitelni, h o g y rossz hatassal v a n a n e p e k helyzetere s a t a r s a d a l m i fejlodesre m i n d e n egyes o r s z a g b a n — a m e l y e t n e m g u z s b a k o t es a k a d a l y o z e z a r e n d s z e r — , h a n e m a n n a k b a n is, h o g y m i l y e n egesz b e f o l y a s u k a v i l a g t a r s a d a l m i
ritkan
megvilagftasa.eroviszonyainak
a l a k u l a s a r a . E z e r t , k i i l o n o s e n a m u n k a s o s z t a l y es a s z o c i a l i z m u s t o r t e n e l mi
erdekei
tomb
szempontjabol
nem
osztalystrukturajaban
szerepćben m u t a t k o z o
szabad
es h o s s z u
lebecsiilni tavra
szolo
az
egyik
es a
masik
tarsadalmi-tortenelmi
kiilonbsegeket.
Persze, a szocialista rendszer sem sziiletik a f o r r a d a l o m b o l
tisztan
m i n d e n e l l e n t m o n d a s t o l , a z o t sziilo t a r s a d a l o m v i s z o n y a i t o l es saitol mentesen. Ellenkezoleg, t o b b o k b o l n e m c s a k a szocialista
es
felfog£orszagok
b e l s o t a r s a d a l m i v i s z o n y a i t , h a n e m a k o z o t t i i k f e n n a l l o v i s z o n y t es a s z o cialista o r s z a g o k n a k a jellegzetessegek
m a s a l l a m o k i r a n t i v i s z o n y a i t is m e g t e r h e l i k
es i r a n y z a t o k ,
amelyek
reszet kćpezik
annak
azok
a
rend-
szernek, a m e l y ellen a szocializmus ideologiaja harcol. A n n a k idejen Lenin figyelmeztette
a m a r x i s t a k a t arra, h o g y a szocialista
mar
forradalom,
vagyis egy n e p gyoztes proletariatusa sem a u t o m a t i k u s a n mentes attol a kisertestol, h o g y a f o r r a d a l o m neveben m a s n e p „fejere nojjon". E z t a k i sertest f o k o z z a k
a kovetkezo koriilmenyek:
dasagi fejlodesenek
aranytalansagai;
a szocialista
a termeloerok
orszagok
fejlettsegi
foka
gazćs a
d o l g o z o k e l e t k o r i i l m e n y e i k o z o t t i n a g y k i i l o n b s e g ; a f o r r a d a l o m c e l j a i es r e m e n y e i m a s reszrol egy g a z d a s a g i l a g n e m elegge fejlett o r s z a g bazisanak
elegtelensege m i a t t i
konfliktus;
az elmaradott
es
anyagi
konzervati-
v i z m u s r a h a j l a m o s t a r s a d a l m i t u d a t ; a z i d e o l o g i a i es p o l i t i k a i
szubjekti-
vizmus n a g y szerepe, a pillanatnyi allamerdekek, amelyeket objektive nemzetkozi eroviszonyok fenntartasaert vivott harc logikaja,
a
szubjektive
pedig egy allami politika torekvesei kenyszerftenek ki; a szocializmus fejl o d ć s ć n e k e l t e r o o b j e k t i v es s z u b j e k t i v
foltetelei, a m e l y e k o d a
vezetnek,
h o g y e l t e r o u t a k o n h a l a d n a k a s z o c i a l i z m u s fele, es k i i l o n b o z n e k a s z o c i a lista t a r s a d a l m i
viszonyok
fejleszteseben
elert v i v m a n y o k ;
a
szocialista
o r s z a g o k e l t e r o g a z d a s a g i , g e o p o l i t i k a i es n e m z e t k o z i h e l y z e t e , a m e l y o b jektfv
erdekosszeiitkozeseket sziil; a t a r s a d a l m i t u d a t b a n ,
ideologiajaban
es e z e n a z a l a p o n a b e l - es k i i l p o l i t i k a b a n m u t a t k o z o e l t e r e s e k s t b . M i n d emiatt a m a i szocialista t a r s a d a l o m — m i n t a h o g y a z t m a r М а г х latta —
o n m a g a b a n n e m mentes a konfliktusoktol, sot a szocialista
s z a g o k k o z o t t i ćs a s z o c i a l i z m u s u t j a n h a l a d 6 n e p e k k o z o t t i sem mentesek
automatikusan
az elferdiilesektol
or-
viszonyok
es v i s z a l y o k t o l . E z t
m a r n e m kell elmeletileg a l a t a m a s z t a n i . A szocializmus m a i
elore
ma
nemzetkozi
gyakorlata k o n k r e t igazolasat a d t a ennek az elorelatasnak. A z ilyen objektivan a d o t t erdekosszeiitkozesek talajan a z t a n szemmel lathatoan megv a n n a k a feltetelei n e m c s a k a n n a k , h o g y j e l e n t k e z z e n a n a c i o n a l i s t a g a z -
dasagi
egoizmus, h a n e m
akaratuk
annak
elofeltetele
is, h o g y
kiserletet
es s a j a t s z o c i a l i s t a „ m o d e l j i i k " m a s n e p e k r e v a l 6
s e r e , a h e g e m o n i z m u s r a es h a s o n l o i r a n y z a t o k r a . A s z o c i a l i s t a via 1948. evi viszalya Sztalinnal e p p azert t a m a d t , m e r t
tegyenek
kenyszerfteJugoszla-
hegemonisztikus
viszonyokat a k a r t a k r a n k kenyszerfteni. Ezert joggal allithatjuk, hogy fiiggetlen szocialista a l l a m o k k o z o t t i v i s z o n y , illetve a szocializmus
a
utjan
halado szabad nepek kozotti viszony, mint ahogy azt forradalmunk
ki-
e m e l t e , ćs a m e l y n e k d e m o k r a t i k u s es s z o c i a l i s t a m e g o l d a s a e r t h a r c o l t
—
a l k o t o resze a n e p e k felszabadulasi A z erdekellentetek, amelyek
folymatanak.
elkeriilhetetleniil sziiletnek ezekbol s h a -
sonlo e l l e n t m o n d a s o k b o l , tobbć-kevesbć kielezodhetnek, s ezzel o n m a g u k ban a ket t o m b kozotti eroviszony tenyezojeve valnak, mivel a nem szoc i a l i s t a o r s z a g o k t o m b j e is v a l a m i l y e n f o r m a b a n b e k a p c s o l o d i k e z e k b e a viszalyokba. lgy aztan mindket tomb gyakorlatilag nemcsak vilagproblemaban nemzetkozi konfliktusban
es
a
tombbkon
konfliktusokban is, f i i g g e t l e n i i l
befolyasolhatjak
beliil v a g y
ćrdekelt,
hanem
valamennyi
a z o k o n kiviil minden
jelentkezo
belso
tarsadalmi
attol, milyen alapon keletkeznek, ha
azok
a tombok kozotti eroviszonyt, akar olyan modon,
hogy
bizonyos el6nyokhoz juttatjak az egyik vagy a masik tombot, akar pedig abban az ertelemben, hogy harc indul a letrejott egyensuly
megbontasa
ellen. A tombmegoszlasra tehat nem nezhetiink ugy, mint valamilyen kes tiinetre, a m e l y e t a s z u b j e k t i v
akcio barmilyen formajaval
melle-
megsziin-
t e t h e t i i n k . H a b a r a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k e l v b e n a t o m b o k
felosz-
t a s a e l l e n v a n n a k — a m i m a g a t o l e r t e t o d o es h a l a d o k o v e t k e z t e t e s u k a b bol, h o g y szembehelyezkednek a vilag t o m b o k r e osztasaval — megis
az
el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a b a n k e v e s e n v a n n a k o l y a n o k , a k i k a z t h i szik, h o g y a k a t o n a i - p o l i t i k a i p a k t u m o k
formalis feloszlatasa
kusan megsziinteti a z o k a t az edekosszeiitkozeseket,
amelyek a
automatitomboket
l e t r e h o z t a k , i l l e t v e h o g y a n e p e k s z a b a d a b b a n es b i z t o n s a g o s a b b a n nek csak azert, m e r t a katonai-politikai p a k t u m o k
formalisan
elne-
feloszlot-
tak. A mai vilag realitasa eppen az, hogy a t o m b o k inkabb
kovetkezme-
n y e i a h e l y z e t n e k es a k i a l a k u l t v i s z o n y o k n a k , m i n t e n n e k a h e l y z e t n e k o k a i . A t o m b o k a m e g l e v o n e m z e t k o z i t a r s a d a l m i , g a z d a s a g i es p o l i t i k a i e l l e n t m o n d a s o k es e l l e n t e t e k k o v e t k e z m e n y e i . A k a t o n a i - p o l i t i k a i
tomb-
szervezetek p u s z t a feloszlatasaval n e m szunnenek meg sem a nemzetkozi ellentetek, sem pedig a beloluk f a k a d o viszalyok. A fenti ellentetek gott
ugyanis
mindket
polus
koriil
erok
tomoriilnek,
fiiggetlenul
moattol,
hogy a z o k t o m b b e s z e r v e z o d n e k - e v a g y sem. A t o m b o k megsziintetesenek folteteleit
t e h a t csakis az ellentetek t o m p i t a s a v a l ,
illetve
megoldasaval
teremthetjiik m e g . Ezenkfviil a t o m b o k letezese s a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k -
ban m a r jatszott szerepe m a g y a r a z z a k o n k r e t tarsadalmi-tortenelmi helyiiket a mai vilag tarsadalmi s t r u k t u r a j a n a k megvaltoztatasaban, kiilon annak
az
eroviszonynak,
illetve
nemzetkozi
eroegyensulynak
letrehozasa-
b a n , a m e l y e t a m a i v i l a g t a r s a d a l m i es p o l i t i k a i s t r u k t u r a j a t e r e m t .
Az
e g y e n s u l y m e g b o n t a s a e r o s z a k k a l , b e a v a t k o z a s s a l v a g y kiilso i n t e r v e n c i o val elszabaditana a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k ellenorizhetetlen eroit, nek folytan
a nepek jobban ki lennenek szolgalva, az erosebb
s o t a z e m b e r i s e g e g y lij v i l a g h a b o r u s z e l e r e j u t n a , e g y o l y a n
amelyjoganak,
tortenelmi
k a t a s z t r o f a k i i s z o b e r e , a m e l y n e k m e r e t e i t es k o v e t k e z m e n y e i t m a n e h e z e n t u d n a n k megjosolni.
fippen
ebben v a n a jelenlegi „ d e t e n t e " p o z i t i v
tor-
t ć n e l m i j e l e n t o s e g e , m e g a k k o r is, h a s z a m o s n e g a t i v k i s e r o j e l e n s e g zodik
fii-
hozza.
A t o m b e l l e n t e t e k m e g s z i i n t e t e s e es a t o m b o k n e l k i i l i v i l a g
letrehozasa
t e h a t csak a b b a n a t o r t e n e l m i f o l y a m a t b a n lehetseges, a m e l y b e n
megval-
t o z i k a v i l a g m i n t a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n v o k e g y seges r e n d s z e r e . M a s s z a v a k k a l a v i l a g n e m a t o m b o k f e l o s z l a t a s a v a l lik ujja, h a n e m a t o m b o k folyamatnak
—
шппек
hosszii t a v o n
va-
el a v i l a g m e g v a l t o z a s a v a l . E n n e k
nezve
—
elsosorban
kettos
a
vonatkozasa
van. A z els6 v o n a t k o z a s a a belso t a r s a d a l m i f o l y a m a t , v a g y i s a belso oszt a l y h a r c , es a d e m o k r a t i k u s s z o c i a l i s t a es m a s h a l a d o p o l i t i k a i e r o k b e l s o akcioja
minden
egyes o r s z a g b a n ,
a m i a b e l i i g y i i k , es a m e l y b e n
kiilso b e a v a t k o z a s csak a k a d a l y o z h a t j a zasat. U g y a n e n n e k
a folyamatnak
e folyamatok
a masik
szabad
minden
kibontako-
vonatkozasa, hogy
z e t k o z i p o l i t i k a i es g a z d a s a g i v i s z o n v o k b a n o l y a n v a l t o z a s o k
a
nem-
jatszodna-
n a k le, a m e l y e k h o z z a j a r u l n a n a k a n e p e k f i i g g e t l e n s e g e n e k es e g y e n r a n g v i saganak erosodesehez. A z
el n e m k o t e l e z e t t
orszagok
szerepe eppen
lett a vilag h a l a d o fejlodesenek rendkiviil jelentos tenyezoje. M e r t f o k o n t e n y , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a o n m a g a b a n
itt
vegso
korlatoz-
z a a z i m p e r i a l i s t a o s s z e t u z e s e k es a t o m b s z e m b e n a l l a s o k l e h e t o s e g e t . E z z e l k o r l a t o z z a a z o k n a k a t a r s a d a l m i e r o k n e k a h a t a l m a t is, a m e l y e k a v i s z a l y es a s z e m b e n a l l a s e l o i d e z o i , es h a l a d o h a t a s t g y a k o r o l m i n d a b e l s o tarsadalmi mozgasokra, m i n d pedig a nemzetkozi ellentetek
enyhitesere.
S z e m m e l l a t h a t o , h o g y a z e m b e r e k es a n ć p e k t o r t ć n e l m i f e j l o d e s e egesz a k c i o j a o d a k e l l h o g y h a s s o n , h o g y e z e k a z e l l e n t e t e k es
ezzel
megszunjon
befolyasuk
az
eltunjenek,
a nemzetkozi viszonyokra, hogy
lćtre-
jojjenek a t o m b o k megszunesenek foltetelei. A z t hiszem, n e m t i l z o k ,
ha
e g y k i s s e d e r i i l a t o a n a z t m o n d o m , h o g y e z a f o l y a m a t m a r m e g is k e z dodott. Т е п у azonban, hogy a t o m b o k versengese a folenyszerzesert
vagy
az egyensuly megorzćseert o n m a g a b a n b i z t o s a n n e m a d k i u t a t a jelenlegi nemzetkozi
e l l e n t e t e k b o l , m e g c s a k n e m is e n y h i t i o k e t . E l l e n k e z o l e g
f e g y v e r k e z e s i v e r s e n y , a t o m b o k k o h e z i o j a n a k m e g o r z e s e r e es
a
erosftesere
t e t t m i n d e n f e l e g a z d a s a g i , p o l i t i k a i es i d e o l o g i a i i n t e z k e d e s e k
onmaguk-
b a n lij p r o b l e m a k a t s z i i l n e k a n e p e k k o z o t t i v i s z o n v b a n , es m i n d i g t e r m e l i k a z lij h a b o n i s k o n f l i k t u s o k
ujra-
veszelyet.
H a t a l m a s p o l i t i k a i g a z d a s a g i es k a t o n a i егб f e l h a l m o z a s a k i s l e t s z a m v i tarsadalmi retegek kezeben a z o k b a n
az o r s z a g o k b a n , a m e l y e k b e n a leg-
n a g y o b b h a t a l o m osszpontosul, s e m m i k e p p e n sem t e r e m t k e d v e z o
foltete-
l e k e t a t a r s a d a l m i f e j l o d e s r e es a d e m o k r a c i a r a s e m a n ć p e k k o z o t t i v i s z o n y b a n , sem p e d i g a belso t a r s a d a l m i v i s z o n y o k b a n . Masreszrol a t o m b o k t o r e k v e s e t , h o g y m e g e g y e z e s s e l elejet v e g y ^ k a v i s z a l y o k n a k ,
amelyek
veszćlybe donthetik a vilagbeket —
pozitiv,
ami onmagaban
rendkiviil
s6t n a g y l e p e s a t o r t e n e l m i f e j l o d e s b e n a z o k a k i s e r l e t e k is k o v e t i k , a m e lyek osztonszeruen
el6nyt
a k a r n a k szerezni az eroviszonyban a h a r m a d i k
rovasara, a m i mas n e p e k beliigyeibe v a l o b e a v a t k o z a s b a n , helyi h a b o n i k ban stb. nyilvanul Ezert
meg.
a vilag globalis tombfelosztasanak
tavlata
tavlata. A nepek kozotti gazdasagi, politikai vilagrendszerenek
gyorsabban
kell v a l t o z n i a
nem
a szilard
es e g y e b v i s z o n y o k ahhoz, hogy
beke egesz
kialakuljanak
a t o m b o k n e l k i i l i v i l a g e l o f e l t e t e l e i . A z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k a k c i o j a n a k es a t o m b o k i r a n t i v i s z o n y a n a k l e n y e g e . E z a z a l a p v e t o o k a a n n a k , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k n e m f o g l a l k o z t a k nikus
felosztasa
szembeszalltak
lehet6segenek
illiiziojaval,
a tombok
ugyanakkor
mćgis
mechaerćlyesen
es s z e m b e s z a l l n a k m i n d e n n y o m a s s a l , h o g y r e n d e l j e k
ala
m a g u k a t a t o m b o k n e k , es s z o r g a l m a z t a k , h o g y a v i l a g p r o b l e m a k a t e g y e n rangiian
oldjak
meg a vilag nepei, a t b m b o k h o z
tartoz6
orszagokkal
e g y i i t t , a b e k e s k o e g z i s z t e n c i a a l a p j a n , e n n e k v a g y a n n a k a t a r s a d a l m i es politikai
rendszernek
a k e n y s z e r i t e s e es m a s n e p e k b e l i i g y e i b e v a l o
be-
a v a t k o z a s n ć l k i i l , m e g a l l a p o d a s o k es m e g e g y e z e s e k a l a p j a n , e l i s m e r v e v a lamennyi nepnek nemcsak az onrendelkezes jogat, h a n e m a e g y e n r a n g u s a g j o g a t is v a l a m e n n y i n e m z e t k o z i Ebben a megvilagftasban demokratizalasaert
—
demokratikus
kerdesben.
n e z v e a b e k e e r t es a n e m z e t k o z i
a hideghaboni, a tombviszalyok
viszonyok
es a v i l a g
tom-
b o k r e o s z l a s a e l l e n — v i v o t t h a r c n e m c s a k a z el n e m k o t e l e z e t t s ^ g p o l i tikajanak
vagy
ideologiajanak
emberbarati
celja,
hanem
egyidejuleg
a
f e n t i o r s z a g o k n ć p e i p o l i t i k a i es g a z d a s a g i f i i g g e t l e n s e g e n e k es e g y e n r a n g u s a g a n a k e l e n g e d h e t e t l e n f e l t e t e l e is. E p p e n e z a z o k a a n n a k , h o g y
az
el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m o z g a l m a n a k e r e j e a h i d e g h a b o r u es a t o m b fesziiltseg f e l e n g e d e s e u t a n is f o k o z o d o t t , n e m p e d i g g y e n g i i l t , m i n t a h o g y a z o k a z e m b e r e k es k o r o k m o n d o g a t t a k , a k i k a z el n e m k o t e l e z e t t p o l i tika alkonyat josolgattak. A k e t t o m b k o z o t t i v i s z o n y jelenlegi helyzete, az u g y n e v e z e t t ketsegteleniil az emberisćg egy lepese ebben az i r a n y b a n . N e m
detente tartozik
v i z s g a l a t a i n k k e r e t e b e a z o k n a k a z o k o k n a k es t e n y e z o k n e k a t f o g o , szeles
к о г а elemzese, a m e l y e k ilyen f o r d u l a t o t i d e z t e k elo a n e m z e t k o z i nyokban
viszo-
a m a s o d i k v i l a g h a b o r u u t a n , es k i i l o n a k e t t o m b k o z o t t i
szonyban. I t t csak hangsulyozni szeretnem, h o g y e f o r d u l a t h o z
vi-
jelentosen
h o z z a j a r u l t a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m o z g a l m a is. E z e k a z
allamok
belgradi ertekezletiiktol, sot m a r
hozzaja-
r u l t a k es h o z z a j a r u l n a k
a z e l o t t e is t e v e k e n y s e g i i k k e l
a n e m z e t k o z i fesziiltseg felengedesehez
sziikseges
f e l t e t e l e i k k i a l a k u l a s a h o z . £ s a j o v o b e n is a d e t e n t e m e g o r z e s e es e l m e lyitese csak a k k o r lesz lehetseges, h a e b b e a f o l y a m a t b a m e g a z e d d i g i n ć l is n a g y o b b e r o v e l b e k a p c s o l o d i k m i n d e n n e p , s a z f e l o l e l i a n e p e k k o z o t t i v a l a m e n n y i viszonyt, k u l o n h a megegyezessel megoldjak a nepek g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k v i l a g r e n d s z e r e n e k
azokat a
kozotti
problemait,
a m e l y e k e t a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m o z g a l m a t u z o t t a
tortenelem
napirendjere.
A nemzetek
felszabaduldsa
es az emberiseg
integrdloddsa
N e m veletlen, hogy napjainkban jelentkezett a nemzetek
felszabadulasd-
n a k e r o t e l j e s m o z g a l m a , es h o g y h a r c f o l y i k a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es politikai
viszonyok
lij v i l a g r e n d s z e r e e r t ,
mint
ahogy
az
sem
veletlen,
h o g y m i n d eroteljesebben jelentkezik a n y o m a s s a koveteles, h o g y az emb e r o n i g a z g a s s a a m u n k a t es i g a z g a s s a a t a r s a d a l m a t . A vilag, a m e l y b e n eliink, a t o k e h a t a l m a s , n e m z e t e k folotti ciojanak h
koncentra-
k o z p o n t o s i t a s a n a k v i l a g a . E z z e l a v i l a g l e g f e j l e t e b b r e s z e , es
a z o n beliil a g a z d a s a g i h a t a l o m l e g e r o s e b b k o z p o n t j a i s z i n t e m o n o p o l j e l leggel r e n d e l k e z n e k a z e m b e r i m u n k a n e m z e t k o z i felteteleinek zeinek oroszlanrćszevel. U g y a n a k k o r
mind nagyobb tarsadalmi
es e s z k o es n e m -
z e t k o z i s z e r e p e t es b e f o l y a s t k a p n a k a z o k a z е г б к , a m e l y e k a z i l y e n t e r m e l e s i es n e m z e t k o z i v i s z o n y o k t e c h n o s t r u k t i i r a j a b ć l п б п е к k i , v a g y i s a z a t u l a j d o n o s i es t e c h n o k r a t i k u s - b i i r o k r a t i k u s vagy
olyan modon
monopolisztikusan
igazgato reteg, amely
rendelkezik
a kozpontosftott
ilyen t6-
k e v e l . П у е п k o r i i l m e n y e k k o z o t t a t u d o m a n y o s - m u s z a k i f o r r a d a l o m ^s a z lij t e c h n o l o g i a a l k a l m a z a s a — remt a
termel6er6k
ami o n m a g a b a n hihetetlen lehet^seget te-
n e m z e t k o z i f e j l o d e s e r e , a f e j l e t t ^s f e j l e t l e n
k o z o t t i s z a k a d e k s z u k i t e s e r e , a n a g y es k i s n e p e k k o z o t t i megsziintetesere, v a g y legalabbis enyhitesere, az emberek
orszagok
aranytalansag es п ф е к
koriilmenyeinek javitasara — valojaban nem hozta meg a vart
n y e k e t , s o t f o k o z z a a z e l l e n t e t e k e t es s z u k i t i a z e m b e r e k es n e p e k badsagat, amivel jelentos m e r t e k b e n k o r l a t o z z a s fćkezi
elet-
eredmesza-
alkotokćpessegiik
k i b o n t a k o z a s a t , v a l a m i n t b e f o l y a s u k a t a t a r s a d a l m i es n e m z e t k o z i v i s z o пуок
alakulasara.
Magatol
ćrtet6dik,
hogy ezekkel a viszonyokkal szemben m i n d er^telje-
sebben jelentkezik nemcsak az osztaly, hanem a nemzeti ellenallas is. Ebben a folyamatban az ember es a nemzet teret keres sajat szabadsaganak, lehetoseget sajat erdekeinek es sajat alkotoi ervenyesiilesenek vedelmere. E z a nemzeti ellenallas nemcsak a nemzeti erdekek megnyilatkozasa, hanem egyik lenyeges elofeltetele annak is, hogy a termeloerok gyorsabban, minel kevćsbe akadalyoztatva fejlodjenek az egesz vilagon. A nepek harcukkal a nemzeti szuverenitasert, ami megfelelo helyet szavatol szamukra a nemzetkozi viszonyokban es olyan valtozasokat visz a nepek kozotti gazdasagi es politikai viszonyok vilagrendszerćbe, amelyek szavatoljak jogukat, hogy maguk rendelkezzenek nemzeti gazdasagukkal es tarsadalmi munkajuk eredmenyeivel, tehat mindezzel a nepek megtisztitjak a talajt, s felteteleket teremtenek munkajuk termelekenysegenek gyorsabb novelesere, es ezaltal a vilag egyenlotlen gazdasagi fejlodesebol eredo ellentmondasok gyorsabb lekiizdesehez sziikseges onallć anyagi alap erositesere is. Es ez a folyamat egyben felteteleket teremt a gyorsabb es nagyobb meretu nemzetkozi munkamegosztasra, valamint a „vilagtoke" gyorsabb s esszerubb korforgasara, illetve a kozpontositott, nemzetek folotti toke demokratikusabb ćs egyenrangubb felhasznalasara, ami szinten a termeloегбк fejl^deset szolgalja az egesz vilagon. Ez a folyamat tehat vegso soron valamennyi nep es valamennyi orszag erdeke, nemcsak a nem elegge fejletteke, hanem a magasan fejletteke is. Ezzel szemben mind tobb teny igazolja, hogy a monopolium es a gazdasagi meg politikai hegemonizmus nemcsak a vilagbekćt fenyegeto veszelynek forrasa, hanem a termeloerok fejlodesenek nyiige is az egesz vilagon, annak legfejlettebb reszeben is. Mondhatjuk, hogy a nepek felszabadulasaert vivott harc az egesz emberiseg termeloeroi fejlodes^nek es gazdasagi fejlodesenek elofeltetele, es егбteljes mozgato ereje, kiilon a tudoma.nyos-muszaki forradalom tovabbfejlodesenek mozgatoja. Masreszt az integracios folyamat, amelyr61 beszeltem, tortenelmi torvenyszeruseg. Ezert a nemzetkozi viszonyok realis, halad6 elkepzelese feltetelezi a munka es a termel^eszkozok, illetve a toke nemzetkozi integralodasa folyamatanak szabad lefolyasat. A munka ilyen integralodasa, a korszerii technologia altal letrehozott foltetelekkel, feltartoztathatatlan s halado osszetevoje a termel6er6k fejlodesenek. Ez a folyamat egyidejuleg egyes videkek es az egesz vilag nepei kozeledes^nek £s tarsulasanak uj, bels6, tarsadalmi hajtoereje is. Ezt a tortenelmi szerepet azonban csak olyan mertekben jatssza el, amilyen mertekben megszabadul a monopolista t6ke es a gazdasagi s politikai hegemonizmus kiilonfele rendszerei altal kikenyszeritett kizsakmanyolasi viszonyoktol, vagyis olyan mertekben, amennyire az onigazgatasra es a nepek regionalis meg egyeb kozossegeik egyenrangu kozos felelossegere epiil a nemzetkozi gazdasagi es politikai viszonyok demokratikus rendszereben.
A z , a m i t e h a t a z e l l e n a l l a s t sziili es e l l e n a l l a s t is k e l l h o g y s z i i l j o n , n e m az i n t e g r a l o d a s n e m z e t k o z i jellege o n m a g a b a n , h a n e m a z o k a t a r s a d a l m i , o s z t a l y , g a z d a s a g i es e g y e b n e m z e t k o z i v i s z o n y o k , a m e l y e k a
kizsakma-
n y o l a s es a n e p e k l e i g a z a s a n a k f o r r a s a i . D e a z a n e p , a m e l y
onmagaba
zarkozik, elhatarolja m a g a t az integralodas foltartoztathatatlan tortenelmi folyamatatol,
gazdasagi
elmaradottsagra
es p o l i t i k a i
videkiessegre
lteli
onmagat. Pćldakent
emlftem
az iigynevezett
nemzetek
folotti
tarsasagokat,
helyiiket, szerepiiket az emberiseg korszerii integralodasanak ban. Ezek a tarsasagok termeszetszeruen eppen a tortenelmi szuksegszerusegbol zetkozi integralodasanak
folyamata-
nem veletlen termekek,
hanem
es a z e m b e r i s e g t e r m e l o e r o i
sziiksegletebol f a k a d t a k ,
es e z z e l a
es
nem-
termeloesz-
kozok, illetve a toke nemzetkozi koncentraciojanak valamilyen
formaja-
b o l . A n e m z e t e k f o l o t t i t a r s a s a g o k es a h a s o n l o a l a k z a t o k a k a p i t a l i z m u s es a z i m p e r i a l i z m u s
t e r m e l e s i es t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i
jottek letre, vagyis a m u n k a s m u n k a t o b b l e t e n e k
viszonyai
alapjan
szakadatlan
kapitalista
kisajatitasa a l a p j a n , fiiggetleniil a t t o l , h o g y m i l y e n n e m z e t h e z
tartoznak,
e z z e l t e h a t a n e p e k m u n k a t o b b l e t e n e k k i s a j a t i t a s a n is, a m e l y e k h e z e z e k a munkasok tartoznak. Tehat a toke kapitalista kozpontositasabol ki a monopolisztikus
vilagcsoportok
jatszo nemzet tokejenek
es e t a r s a s a g o k b a n v e z e t o
nottek szerepet
kezeben.
E z persze nem jelenti, hogy a nemzetek folotti tarsasagokat a nemzetek fčlotti, illetve n e m z e t k o z i jellege n e m teszi a n e p e k
kizsakmanyolasanak
e s z k o z e v e , v a g y i s a m i e z e k e t a t a r s a s a g o k a t n e m a t a r s a d a l m i m u n k a ćs a termeloerok integraciojanak
tortenelmileg sziiksegszeru f o r m a j a v a ,
ha-
n e m a n n a k o s z t a l y k a p i t a l i s t a t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i jellegu m e g n y i l a t k o z a s a v a t e s z i , a z a n e p e k m u n k a t o b b l e t e n e k e l i d e g e n i t e s e es n e m z e t e k monopolisztikus tokeve valo atalakftasa. Eppen a nemzetkozi
folotti
gazdasagi
егб i l y e n es h a s o n l o m o n o p o l i s z t i k u s k o z p o n t j a i a l e g k i m a g a s l o b b es l e g e l o r e t o l t a b b e l h a r c o s a i a n e p e k f o l o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i
hegemonia-
nak, a nemzetkozi gazdasagi rendszer, valamint a m u n k a meg a termel6егбк integralodasa nemzetkozi folyamata monopolisztikus-kapitalista
jel-
legenek, ezzel o n m a g a b a n a n e p e k folotti hegemoniaert, leigazasukert, beli i g y e k b e v a l o b e a v a t k o z a s e r t s t b . f o l y o p o l i t i k a i h a r c n a k is. A z e m b e r i s e g h a l a d o e r ^ i n e k a z e r t k e l l k i i z d e n i i i k , h o g y a n e p e k es a dolgozok demokratikusan
es e g y e n r a n g u a n t a r s u l j a n a k , s z i l a r d
kolcsonos
felelosseget v a l l a l j a n a k a k o z o s e r d e k e k s z a v a t o l a s a e r t , v a l a m i n t a z e r t is, h o g y t u d a t o s a n kozos befolyassal legyenek a termeloer6k nemzetkozi fejl o d e s e r e es a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k r a , v a g y i s a z e r t , h o g y a z i n t e g r a c i o n a k ez a f o l y a m a t a e p p e n e l l e n k e z o i r a n y b a n f o l y j o n , m i n t a h o g y a n e m z e t e k f o l o t t i t a r s a s a g o k es a m o n o p o l i u m m a s f o r m a i n a k l o g i k a j a d i k t a l j a . a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a a z e g y i k l e g j e l e n t o s e b b
fipp
megnyilatkozasi
formaja
e n n e k a m a s i k , h a l a d o b b d e m o k r a t i k u s a b b es e m b e r b a r a t i b b
le-
hetosegnek. E z z e l termeszetesen n e m foltetelezziik — teljesen i l l u z o r i k u s l e n n e ezt foltetelezni
nemzetkozi toke dijtalanul
es o s z -
tonszeruen megoszolhat a nemzeti gazdasagok kozott, kiveve ha
—, hogy a kopontosftott
kimon-
d o t t a n segelvt n y u j t a n a k a legfejletlenebb o r s z a g o k n a k . I t t a r r o l v a n szo, hogy
elkeriilhetetleniil
fokozodik
az ellenallas
a toke olyan
kizsakma-
n y o l o foltćtelekkel v a l o b e r u h a z a s a v a l s z e m b e n , a m e l y l e h e t o v e teszi, h o g y a profit reven a kiilfoldi v a g y n e m z e t e k folotti tokere szorulo bol kiszallitsak
a nemzeti munkatobblet
oroszlanreszet. D e
orszagok-
ugyanakkor
t o r t e n e l m i s z i i k s e g s z e r u s e g r o l is s z o v a n , a m e l y e t a f e n t e m l i t e t t
koriil-
т е п у е к kenyszeritenek ki, hogy a nemzetkozi gazdasagi viszonyok
olyan
demokratikus
mechanizmusa
epiiljon
ki, amelyben
maguk
a nepek
esz-
s z e r u , m e g e g y e z e s e s , es e g y e n r a n g u e g y i i t t m u k o d e s s e l s z a b a l y o z z a k a v i szonyokat, v a l a m e n n y i u k erdekeinek tiszteletbentartasaval, nem pedig az erosebb hegemoniaja
alapjan.
G y a k r a n joggal hangsulyozzak, hogy a nemzetek folotti tarsasagok meg a hasonlo alakzatok vilag n e m
elegge
—
fejlett
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i s z e m p o n t b o l orszagaira
jelentik
a legnagyobb
—
eppen
veszeht.
a De
n e m c s a k r o l u k v a n s z o . A n e m z e t e k f o l o t t i t a r s a s a g o k l a s s a n g a z d a s a g i es politikai
fiiggesbe h o z z a k m e g a f e j l e t t
o r s z a g o k a t is, p e l d a u l
Nyugat-
E u r o p a egyes fejlett a l l a m a i t . H a b a r egyes n y u g a t - e u r o p a i o r s z a g o k h e l y e t a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i r e n d s z e r b e n j e l e n l e g e l e g g e e l k o d o s i t i a vilag t o m b o k r e osztasa, m a m a r nem lehet leplezni azt a tenyt, sok n v u g a t - e u r o p a i o r s z a g f o k o z a t o s a n
hogy
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i
fiiggosegbe
k e r i i l a k o r s z e r a , n e m z e t e k f o l o t t i t a r s a s a g o k b a n es a h a s o n l o
alakzatok-
b a n d o m i n a l o erokkel szemben. E fiiggosegnek igazi a r a t
mindenkeppen
a m u n k a s o s z t a l y f i z e t i m e g . D e n e m c s a k 6. E r i n t v e v a n n a k a n e m z e t m a s r e t e g e i is. E l s o s o r b a n a z e r t e l m i s e g , d e a b u r z s o a z i a n a g y r e s z e is. De a nemzetek
folotti monopolisztikus
t o k e es t e c h n o k r a t i k u s
p o l i u m ereje e g y u t t a l f o k o z z a a z e l l e n a l l a s t a m a i e m b e r i s e g sanak
ilyen reakcios valtozataval
szemben. Sokkal
mono-
integraloda-
inkabb mint
valaha
is a t o r t ć n e l e m b e n a d o l g o z o k o s z t a l y - ćs n e m z e t i e r d e k e i a l e g k o z v e t l e nebbiil
osszeszovodnek.
Mindez
mindinkabb
megvaltoztatja
a
n e m z e t k o z i h e l y z e t e t , s e z z e l t a r s a d a l m i s z e r e p e t is. V a l o j a b a n
nemzet parhuza-
m o s a n f o l y i k k e t e g y m a s t o l k o l c s o n o s e n fiiggo f o l y a m a t . E g y r e s z t a n e p e k f e l s z a b a d u l a s a n a k es a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i h a t a l o m t e g n a p i es m a i v i lagkozpontjaival
s z e m b e n i p o l i t i k a i es g a z d a s a g i f i i g g e t l e n s e g i i k e r t
harc folyamata,
s ezzel a d e m o k r a t i k u s decentralizacioert v i v o t t
l e m , h o g y f e l t e t e l e k ј б ј ј е п е к l e t r e a n e p e k es a z e m b e r e k a l k o t o s a g a r a . M a s r e s z r o l f o l y i k a z i n t e g r a l o d a s es a d e m o k r a t i k u s
folyo kiizde-
szabad-
k^zpontositas
a k ^ z o s e r d e k e k a l a p j a n , v a g y i s a k ^ z e l e d e s , e g y b e f i i z o d e s , egyesiiles es
а nepek m i n d n a g v o b b kolcsonos fuggosegenek
folyamata
vilagmćretek-
ben. Ez a ket folyamat valojaban csak ket elvalaszthatatlan oldala u g y a n a n n a k a t a r s a d a l m i m o z g a s n a k , d e u g y a n a k k o r s z a m o s e l l e n t m o n d a s es e r d e k o s s z e i i t k o z e s f o r r a s a is, a m i n e k e g y i k m e g n y i l a t k o z a s i f o r m a j a
tobbek
k o z o t t a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a is. T e h a t , a m i k o r a m a s o d i k v i l a g h a b o r u o k a i r o l es k o v e t k e z m e n y e i r o l , a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k es p o l i t i k a j a n a k f o r r a s a i r o l
beszćliink,
s z e m e l o t t k e l l t a r t a n u n k a z o k a t a v a l t o z a s o k a t is, a m e l y e k a n e m z e t m a i j e l l e g e b e n es a n e m z e t e k e g y m a s k o z o t t i v i s z o n y a b a n l e j a t s z o d n a k .
Ezek
a valtozasok olyan melyrehatoak, hogy az emberiseg integralodasanak min o s e g i l e g uj f o l y a m a t a r o l b e s z e l h e t i i n k , a m e l y o n m a g a b a n k i k e n y s z e r i t i a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k tatasat. A z
emberiseg
megszunik
vilagrendszerenek a tobbe vagy
gyokeres
megvaltoz-
kevesbe zart
v a g y n e m z e t i t a r s a d a l m i s t r u k t u r a k osszessege l e n n i , a m e l y e t
regionalis
gazdasagilag
c s a k a z a r u c s e r e ^s a t o k e f u z o s s z e , a m i j e l l e m z o v o l t a k a p i t a l i s t a
tar-
s a d a l o m r a a z elso v i l a g h a b o r u e l o t t , s l e g n a g y o b b m e r t e k b e n a k e t h a b o r u k o z o t t . A vilag m a m i n d i n k a b b globalis t a r s a d a l o m m a valik, amelyet
—
j o b b a n m i n t v a l a h a is a t o r t e n e l e m b e n — o s s z e f i i z n e k a k o l c s o n o s fviggoseg m e g s z a m l a l h a t a t l a n
s z a l a i es a z u g y n e v e z e t t
kozos
ćrdekkomplexu-
m o k , a m e l y e k csakis a v i l a g t a r s a d a l o m egyiittes p r o b l e m a i k e n t n a k m e g , es k e l l h o g y
oldodhat-
megoldodjanak.
A m a i e r t e l e m b e n v e t t n e m z e t ćs a n e m z e t i t a r s a d a l o m a k o r a i ćs a z erett kapitalizmus
korszakaban
alakult
ki, olyan koriilm^nyek
kozott,
a m e l y e k e t e k o r s z a k t e r m e l o e r o i f e j l o d e s e n e k s z i i k s e g l e t e i ćs l e h e t o s ć g e , e tarsadalom ipari forradalmanak merete, valamint tarsadalmi, nemzetkozi munkamegosztasanak
jellege t e r e m t e t t , m a g a t o l
ertet6doen
szdmos
r a j z i , k u l t u r a l i s , p o l i t i k a i , g a z d a s a g i ćs m a s e l o f e l t e t e l a l a p j a n . A zetek k i a l a k u l a s a jelentos lepes v o l t az e m b e r i t u d a t , a n e m z e t i l o m es a z e m b e r i s e g t o v a b b i i n t e g r a l o d a s a b a n . K i i l o n o s e n ezt, h a a n e m z e t i t a r s a d a l o m i n t e g r a l o d a s a n a k f o k a t ; m i es m a s a n y a g i f e j l o d e s e t ;
tarsada-
elmondhatjuk
gazdasagi-tarsadal-
tarsadalmi munkamegosztasat
es k o l c s o n o s
t a r s a d a l m i f i i g g o s e g ć t ; a z e m b e r i t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i es k u l t u r a l i s szintjet osszehasonlitjuk val.
a z elozo, feudalis t a r s a d a l o m
Megis a klasszikus nemzeti t a r s a d a l o m m e g m i n d i g
d a l m i t u d a t es k u l t i i r a m a s k o r l a t o z o
tudat
partikularizmusatulnyomoreszt
z a r t t a r s a d a l o m , m e r t a z z a t e s z i a t a r s a d a l m i es n e m z e t k o z i osztas viszonylagos korlatoltsaga, v a l a m i n t
nepnem-
munkameg-
az a n y a g i fejlodes,
a
tarsa-
tenyezoje.
A masodik vilaghaborii elott, meg i n k a b b az u t a n ezek a viszonyok rohamosan megvaltoztak, mivel rendkiviil gyorsan fokozodott a nepek kolc s o n o s fiiggosege es m i n o s e g i s z e m p o n t b o l m e g n o t t a n e m z e t k o z i
munka-
m e g o s z t a s es a n e m z e t k o z i m u n k a c s e r e j e l e n t o s ć g e . E z z e l m a g a a t o r t e n e lem kenyszeritette az emberisegre a nemzeti tarsadalom
fokozatos
meg-
n v i l v a n u l a s a n a k f o l v a m a t a t , a n e m z e t k o z i e g y b e k a p c s o l o d a s t , t a r s u l a s t es szervezkedest, v a l a m i n t az emberiseg t a r s a d a l m i t u d a t a n a k egyre n a g y o b b integralodasat. Kikenyszeritette annak tudatat, hogy a nepek mind jobban k o l c s o n o s e n f i i g g n e k e g y m a s t o l , h o g y s z u k s e g v a n a m u n k a es a t e r m e lesi e s z k o z o k szeles k o r u n e m z e t k o z i t a r s f t a s a r a
s t b . , es e z z e l a n n a k
tu-
d a t a t is, h o g y a n e p e k k o z o t t i b ć k e s k o e g z i s z t e n c i a e l e n g e d h e t e t l e n s z i i k s e g s z e r u s e g e es h o g y a n e p e k s o k o l d a l u sziikseg, h o g y k i a l a k u l j a n a k
es a k t f v
a feltetelek
egyiittmukodesere
a z uj p r o b l e m a k
es
van
egymastol
m i n d j o b b a n fiiggo n ć p e k v i l a g k o z o s s e g e a l t a l n a p i r e n d r e t u z o t t
felada-
t o k n e m z e t k o z i m e g o l d a s a r a . E s v e g i i l , t u d a t o s f t o t t a a z t is, h o g y a z e g y e s tarsadalmi
егбк
—
amelyek mind
colnak azert a befolyasćrt
nagyobb hatassal birnak, vagy
a p r o b l e m a k es e v i l a g t a r s a d a l o m
har-
tortenelmi
f e l a d a t a i m e g o l d a s a n a k f o l y a m a t a b a n — m i n d i n k a b b k o l c s b n o s e n es n e m zetkozileg fiiggnek Ezt
a
fejl6des
fejl^dest
egymastol. meghataroztak
m a r emlftett
objektiv
es f e l t ć t e l e z t e k
egyreszt
a
tortenelmi
tenyez^i, vagyis a termel^erok
peldatlan
f e j l o d e s e , a z uj t u d o m a n y o s , m u s z a k i f o r r a d a l o m , a t o k e m i n d
nagyobb
m e r e t u n e m z e t k o z i k o n c e p c i o j a es k o z p o n t o s i t a s a , a t e r m e l o e r o k
nemzeti
h a t a r o k a t a t l e p o i n t e g r a l o d a s a n a k sziiksegszerusege, a n e p e k n o v e k v o k o l csonos m u s z a k i fuggosege, a fenti t e n y e z o k m i n d n a g y o b b befolyasa
stb.
Masreszt
elo-
ezeket
mozdftjak
a z uj i r a n y z a t o k a t
az
emberiseg
integralodasaban
a z o k a t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i es n e m z e t k o z i p o l i t i k a i
feltetele-
k e t a z i l y e n i r a n y u f e j l o d e s h e z , m i n t a g y a r m a t b i r o d a l o m szćtesese, a m i s z u k s e g e s s e t e t t e a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y uj m a i n a k k i a l a k u l a s a t ; a n n a k sziiksegessege, h o g y t o r t e n e l m i k i u t a t
for-
talalja-
n a k a f e j l e t t e k es a n e m e l e g g e f e j l e t t o r s z a g o k k o z o t t i s z a k a d e k
miatt
f e l t o r o e l l e n t e t e k r e a k i i l o n f e l e f e j l e t t s e g i f o k u , f o r m a j i i es „ m o d e l u " s z o cialista
tarsadalmi
nagyobb befolyasa
rendszerek novekvo befolyasa,
lagrendszerere; a strukturalis valtozasok gazdasagaban,
valamint
gazdasaguk
a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k
amelyek
letrehoztak
a
a m a g a s a n fejlett
nemzetek
folotti,
vi-
kapitalizmus
koncentralt
szervezett t o k e h a t a l m a s erejet, d e e g y u t t a l f e l t a r t o z t a t h a t a t l a n u l
es
erosi-
t e t t e k a m u n k a s o s z t a l y t a r s a d a l m i szerepet is; t o b b t e n y e z o a k u l t u r a
az
i d e o l o g i a es a t a r s a d a l m i t u d a t t e r i i l e t e n s t b . Mindez
szakadatlanul
feltćtelezi,
serkenti
es m e g g y o r s i t j a
a
nemzeti
t a r s a d a l m a k m e g n y i l a s a t m a s n e p e k fele, a n e p e k k o z e l e d e s e t es t a r s u l a sat a t a r s a d a l m i elet m i n d s z a m o s a b b s m i n d n a g y o b b teriiletein,
egyre
j o b b a n t u d a t o s i t j a a z t , h o g y k o l c s o n o s e n f i i g g n e k e g y m a s t o l es k o l c s o n o s a felelossegiik. A m a i v i l a g t a r s a d a l o m t e h a t m i n o s e g i l e g uj l ć p e s e k e t t e s z ahhoz kćpest, hogy a klasszikus nemzeti tarsadalom az integracio milyen f o k a t h o z t a l e t r e a m u n k a , a z e m b e r i t u d a t , a t a r s a d a l o m es
altalaban
az emberiseg teriileten. A z a r t nemzeti t a r s a d a l m a k k o r s z a k a
letfinoben
v a n , ezzel termeszetesen n e m a l l i t o m azt, h o g y nincs m e g m i n d i g erotelj e s e n j e l e n a m a i t a r s a d a l m i es n e m z e t k o z i e l e t s z a m o s t e r i i l e t e n . T a v l a t bol nezve a vilagtarsadalom
integralodasanak
folyamata
univerzalis
m e g f e l e l v a l a m e n n y i n e p , k i c s i k es n a g y o k , i l y e n v a g y o l y a n
es
tarsadalmi
r e n d s z e r i i e k , f e j l e t t e k es f e j l o d o k , t o m b o k h o z t a r t o z o k es el n e m
kotele-
z e t t e k t o r t e n e l m i s z i i k s e g l e t e i n e k es e r d e k e i n e k . A m a i n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n k e t a l a p v e t o es g y a k r a n e g y m a s s a l e l l e n t e t e s i r a n y z a t b o n t a k o z i k k i a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k vilagrendezesenek ilyen a t a l a k u l a s a b a n , az ellentetes
erdekekbol
valo kiut kereseseben, az ebbol a f o l y a m a t b o l eredo p r o b l e m a k
megolda-
sanak kereseseben. Ellentmondasossaguk a mai vilagot m e g r a z k o d t a t o t o b b e v a g y k e v e s b e m e l y e l l e n t e t e k b o l es e r d e k o s s z e i i t k o z ^ s e k b o l f a k a d .
Ar-
rol a tortenelmi a l t e r n a t i v a r o l v a n szo, a m e l y n e k vegso progressziv k i m e netele vilagos, de a m e l y m a m e g a k o v e t k e z o i d o s z e r a k e r d e s t szegezi a z e m b e r i s e g m e l l e n e k : v a j o n e z a f o l y a m a t a z i m p e r i a l i z m u s es a h e g e m o nizmus politikajanak
uralkodo befolyasa alatt halad-e majd, a
monopo-
l i s z t i k u s t o k e es a g a z d a s a g i , v a l a m i n t p o l i t i k a i е г б к k o z p o n t j a i n a k ,
al-
talaban a nepek folotti h e g e m o n i a n a k az erdekei alapjan, v a g y pedig szab a d es e g y e n r a n g u n e p e k s d o l g o z o k v a l o s i t j a k m e g a k o l c s o n o s m u k o d e s , v a l a m i n t a k o l c s o n o s felelosseg d e m o k r a t i k u s
egyiitt-
vilagrendszerenek
kereteben. E k e t i r a n y z a t e l l e n t e t e es j e l l e g e n e k e l t e r o v o l t a a g a z d a s a g i , p o l i t i k a i , t a r s a d a l m i , o s z t a l y r e n d s z e r e k es a k i i l o n f e l e o r s z a g o k k o z o t t i kiilonbozosegebol ered, v a l a m i n t n e m z e t k o z i helyzetiik
viszonyok
kiilonbozosegebol.
E z e r t a k e t i r a n y z a t e l l e n t e t e b o l a v e g s o k i u t a t c s a k i s a z e m b e r i s e g egesz tarsadalmi
fejlodesenek
tortenelme mutatja
meg. Mindenkeppen
elsosor-
b a n a m u n k a s o s z t a l y es a t o b b i h a l a d o е г б h a r c a v a l m i n d e n e g y e s n e m z e t i t a r s a d a l o m k e r e t e b e n a t a r s a d a l m i t e r m e l e s i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k
olyan
strukturalis megvaltoztatasaert, amivel a t a r s a d a l m a k kereteben megsziintetik a z o k n a k
a viszonyoknak
a forrasait,
a m e l y e k o s z t a l y - es
k i z s a k m a n y o l a s t s z i i l n e k , t o v a b b a , a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i
nemzeti
hegemonizmus
i r a n y z a t a i t . N e m k e v e s b e j e l e n t o s a z o n b a n a n e p e k , k i i l o n o s e n a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m a i h a r c a a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k
vilag-
rendszerenek olyan megvaltoztatasaert, amely hozzajarul a nepek
gazda-
sagi es p o l i t i k a i f i i g g e t l e n s e g e n e k sehez a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n viszony vilagrendszerenek
es e g y e n r a n g u s a g a n a k t o v a b b i es e l ^ f e l t e t e l t
erosode-
teremt a nepek
lenyegbevago tarsadalmi-tortenelmi
kozotti
megvalto-
zasahoz. A z emberiseg integralodasanak
folyamatat
ma
nemcsak
a
tarsadalom
n e m z e t i j e l l e g e k o r l a t o z z a es d e f o r m a l j a , s^t m e g c s a k n e m is a n a c i o n a l i z m u s . T e r m e s z e t e s e n a n e m z e t i t u d a t m e g m i n d i g j e l e n t ^ s n e m z e t k o z i es tarsadalmi szerepet jatszik, meghozza pozitivan, ott, ahol a nepek
har-
c o l n a k a s z a b a d s a g e r t es e g y e n r a n g i i s a g e r t , es n e g a t f v a t
ott, ahol a
tar-
s a d a l o m v e z e t , s t r u k t u r a i o l y a n g a z d a s a g i es p o l i t i k a i e l o j o g o k m e g s z e r z e seert v a g y
fenntartasaert
harcolnak,
amelyek
monopolisztikus
helyzetet
t e r e m t e n e k s z a m u k r a a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i егб a l a p j a n . V e g s o f o k o n ez a z t j e l e n t i , h o g y a m a i n a c i o n a l i z m u s a n e p e k s z a b a d s a g a e r t es l e n s e g e ć r t v i v o t t p r o g r e s s z i v h a r c i d e o l o g i a j a is l e h e t , e g y u t t a l
fiigget-
taplalhatja
a z a t o r e k v e s is, h o g y g a z d a s a g i es p o l i t i k a i a l a r e n d e l t s e g e t es f i i g g o s ć g e t kenyszeritsenek a nćpekre. E z a koriilmeny potlćlagosan igazolja, hogy a legfobb p r o b l e m a n e m a m a i t a r s a d a l o m n e m z e t i jellege o n m a g a b a n ,
ha-
n e m a z a d o t t n e m z e t i t a r s a d a l o m t a r s a d a l m i o s z t a l y a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i s t r u k t i i r a j a es e r d e k e i , a m i m e g h a t a r o z z a e t a r s a d a l o m v e z e t o e r e j e n e k p o l i t i k a j a t is, t e h a t a n a c i o n a l i z m u s j e l l e g e t is. H a l a d o t a r s a d a l m i е г б к t o r t ć n e l m i f e l a d a t a n e m a z es n e m is l e h e t a z , hogy a priori szembehelyezkedjenek az ugynevezett nemzetek folotti vagy r e g i o n a l i s ćs h a s o n l o i n t e g r a c i o k k a l , h a n e m a b b a n , h o g y
megvaltoztassak
es m e g s z i i n t e s s e k a z o k a t a t e r m e l e s i es t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i
viszonyokat,
a m e l y e k e z t a z i n t e g r a c i o t a k i z s a k m a n y o l a s , a z e g y e n h 3 t l e n s e g es e g y oldalii fugg^seg eszkozeve teszik, h o g y a z t a n v a l a m e n n y i n e p tikus egyiittmukodesenek
eszkozeve alakitsak
demokra-
at. A z emberiseg
integra-
l o d a s a n a k f o l y a m a t a t , a n e p e k k o z o t t i k o z e l e d e s t es t a r s u l a s t c s a k s z a b a d es e g y e n r a n g i i n e p e k m o z d i t h a t j a k van
elo s a j a t es k o z o s e r d e k e k b ^ l .
a l e g m e l y e b b e r t e l m e a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k
Ebben
kovetelesenek,
h o g y h o z z a k l e t r e a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n y o k vij r e n d s z e r e t . A z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m o z g a l m a , m i n t e n n e k a h a r c n a k a hordozoja
jatszik jelentos tortenelmi
szerepet. T e h a t
a nemzet
megval-
t o z o t t h e l y z e t e es a z e m b e r i s e g i n t e g r a l o d a s a n a k k o r s z e r u f o l y a m a t a a z el nem kotelezettseg m o z g a l m a n a k
Az
el nem
kotelezett
tdrsadalmi
orszdgok
egyik objektiv
gazdasdgi
es t a v l a t i f o r r a s a t
fejlodese
adja.
es
struktiirdja
E16z61eg a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k
elsosorban
olyan
forra-
s a i r o l s z o l n a k , a m e l y e k e r e d e t e a n e p e k k o z o t t i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i szonyok
meglevo
vilagrendszerenek
ellentmondasaiban
v a n . A z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k n a k e z t a p o l i t i k a j a t mertekben
taplalja
belso gazdasagi
es t a r s a d a l m i
es
ellenteteiben
azonban
strukturajuk
nagy-
is.
h o g y ezek az o r s z a g o k a t a r s a d a l m i fejlodes r e n d k i v i i l eltero f o k a n
Igaz, van-
n a k , a k a p i t a l i z m u s e l o t t i es k a p i t a l i s t a f o r m a k t o l a z a t m e n e t i es s z o c i a lista f o r m a k i g , lettseg fokat
es e g y m a s k o z o t t
illetoen. A z
el n e m
nagyon
kiilonboznek
a gazdasagi
kotelezettseg m o z g a l m a n a k
fej-
dandarjat
n e m elegge fejlett v a g y k o z e p e s fejlett o r s z a g o k k e p e z i k , a m e l y e k
rend-
k i v i i l s u l v o s g a z d a s a g i , t a r s a d a l m i es p o l i t i k a i p r o b l e m a k k a l
kiiszkodnek,
a b b e l i t o r e k v e s i i k b e n , h o g y l e k i i z d j e k a f e j l e t t e k es f e j l e t l e n e k k o z o t t i s z a k a d e k n e g a t i v k o v e t k e z m e n y e i t , es b o g y l e p e s t t a t r t s a n a k a
tortćnelem-
m e l . A f e n t i e l t e r e s e k e l l e n e r e a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a h o z tozo orszagok n a g y reszere jellemzo egy kozos a l a p v e t o
tar-
tarsadalmi-tortć-
n e l m i i r a n y z a t is, a m e l y n e h o l j o b b a n , n e h o l k e v e s b e j u t k i f e j e z e s r e , i l y e n vagy olyan formaban nyilatkozik meg. A kovetkezokrol v a n szo: Az
orszagok nagy
tobbsegeben a belso t a r s a d a l m i
fejlodes
klasszikus
k a p i t a l i s t a utja t o b b e n e m s z a v a t o l h a t j a a gyors gazdasagi fejlodest. N e m zeti m a g a n t o k e g y a k o r l a t i l a g u g y s z o l v a n nincs is, v a g y p e d i g a n n y i r a jel e n t e k t e l e n es g y e n g e , h o g y n e m n y i t s e m m i l y e n r e a l i s t a v l a t o t a
gyor-
s a b b g a z d a s a g i f e j l o d e s e l o t t . H a e l m e l e t i l e g fel is t e t e l e z h e t j i i k a z t a l e h e t o s e g e t , h o g y „ k i v a r j a k " , a m i g ez a n e m z e t i m a g a n t o k e m e g e r o s o d i k , es e r e z h e t o v e v a l i k s z e r e p e f e j l o d e s e b e n , m e g a k k o r is e z a f e j l o d e s
tulsa-
gosan lassu lenne, m e r t v a l o j a b a n k e n y t e l e n v o l n a megismetelni az e u r o p a i k a p i t a l i z m u s X I X . s z a z a d b e l i t o r t e n e l m e t . П у е п g a z d a s a g i es t a r s a dalmi
fejlodessel
ezek az orszagok o n m a g u k a t
jobban lemaradjanak
a r r a ftćltek,
hogy
mind
a fejlett o r s z a g o k m o g o t t . E z a z elmćleti lehetosćg
a z o n b a n g y a k o r l a t i l a g n e m is l ć t e z i k , m e r t a t o r t e n e l e m s e m m i l y e n t e k i n tetben nem ismetlodik meg, kiilonosen akkor, a m i k o r a tarsadalmi
rend-
s z e r e k f e j l o d e s e r o l v a n s z o . A v i l a g m a a r e n d k i v i i l f e j l e t t t e r m e l o e r o k es olyan technologia
felteteleivel
el, a m e l y a t e r m e l e s i e s z k o z o k , i l l e t v e
toke nagyfoku koncentraciojat kovetelik meg, tehat a tortćnelemnek hez az elkeriilhetetlen dialektikajahoz kell a l k a l m a z k o d n i u k
a
eh-
mindazoknak
a nepeknek, amelyek nem a k a r n a k a tortenelem uszalyhordozoi lenni. kizarolag
a
kiilfoldi toke mozgositasara a l a p o z n a k , o l y a n feltetelekkel, amelyeket
M a s reszrol, h a ezek az orszagok
a
nemzetek
folotti
gazdasagi fejlodesiiket
meg a tobbi hasonlo tarsasag kenyszerit
rajuk,
akkor
k i z s a k m a n y o l a s n a k l e n n e n e k k i t e v e es a f e j l e t t o r s z a g o k g a z d a s a g a t o l es tokejetol
fiiggnenek.
Ily modon
elveszitenek
nemcsak
munkatobbletiik
n a g y r e s z e t , h a n e m a z t a l e h e t o s e g e t es j o g o t is, h o g y r e n d e l k e z z e n e k s a j a t t e r m e s z e t i g a z d a s a g u k k a l , t e h a t s z u v e r e n i t a s u k k a l is. E z e n k f v i i l e z a z u t v e g i i l is o d a v e z e t n e , h o g y m i n d j o b b a n l e m a r a d n a n a k a f e j l e t t
orszagok
m o g o t t , m e r t a m u n k a t o b b l e t atomlesztese m e g a lehetseges a b s z o l u t g a z d a s a g i f e j l o d e s m e l l e t t is e l k e r i i l h e t e t l e n i i l o d a i r a n y u l , h o g y v i s z o n y l a g o san melyiil a s z a k a d e k a fejlettek
es a n e m e l e g g ć f e j l e t t
orszagok
кб-
zbtt. A tortenelmileg ily m o d o n objektive kikenyszerftett
g a z d a s a g i ćs t a r -
sadalmi ellentmondasokbol a fenti orszagok t6bbsege — h o g y megteremtse a belso felteteleket a g y o r s a b b g a z d a s a g i - t a r s a d a l m i fejlodeshez —
abban
keres k i u t a t , h o g y t6bbe v a g y kevesbe erositi az a l l a m szerepet, az a l l a m i tulajdont,
illetve tarsadalmi
toket, amivel
a hazai
magantokenek
t6bb
vagy kevesbe masodrangu szerepet osztanak ki, ellenorzes ala veszik a behozatalt es ilyen modon a kiilfoldi magan- es mas toke igenvbevetelenek modjat is. Ez az iranyzat igazolja azt az objektiv tenyt, hogy az orszagok tobbsegeben a klasszikus kapitalista rendszer es a belso hazai magantoke tobbe nem kepes szavatolni az orszagok minimalis gazdasagi fejlod^set. Jelenleg a marxistak kozott vannak szkeptikusok, akik ugy velik, hogy itt szo sem lehet szocializmusrol, es ezert nemegyszer ezeket a folyamatokat a tarsadalmi fejlodes ,,nem kapitalista" utjakent jelolik meg. Erosen ketlem, hogy a tortenelem megengedi-e es valaha is megengedte-e, hogy letezzen a tarsadalom fejlodesenek valamilyen ,,nem litja". Mert az ilyen littalansag zsakutcaba es valsagba vinne a tarsadalmat, ebbol pedig aztan okvetleniil e realis lit nyilna, vagy halado, vagy reakcios tekintetben, szo sincs ilyen zsakutcakrol, hanem a szocialista tarsadalom fele iranyulo vilagosan kifejezett torekvesrol, azzal, hogy az elso realizalodas tulnyomoreszt az allami tulajdon viszonyai kozott tortenik, de olyan viszonyok kozott, amelyek valoban a szocializmus elso lepesei lehetnek es azok is. Vegso fokon is a fejlodesnek ezen a szakaszan tobbe-kevesbe atestek az europai szocialista orszagok, beleertve Jugoszlaviat is, es ma nehezen allithatjuk, hogy ezeknek az orszagoknak, igy Jugoszlavianak is a gazdasagban megsziintettek mindezeknek a viszonyoknak maradvanyait. Ezenkiviil tobb el nem kotelezett orszag mar tuljutott az elso lepeseken. Tehat nincs ok szkepticizmusra sok el nem kotelezett orszag szocialista iranvvetelćnek realitasat illetoen. Igaz, hogy ezek a folyamatok bizonytalanok, es sok ingadozasnak vannak kiteve, fennall az a lehetos^g, hogy tarsadalmi es politikai valsagok kovetkeznek be a belso es kiilso reakcios егбк hatasa alatt. Hogy egyes orszagokban milyen lesz e valsagok kimenetele, az els6sorban a tarsadalmi erok belso eroviszonyatol fiigg, a halado tarsadalmi егбк, els^sorban a fiatal munkasosztaly erejet61 es szubjektfv kćpessegeit^l, de a nemzetkozi politikai tenyez6k befolyasatol is, beleertve az el nem kotelezett orszagok mozgalmanak befolyasat is. Mindenesetre realis az a feltetelezes, hogy ez a folyamat ingadozasokkal es valsagokkal halad е1бге, nem pedig egyenes vonaluan. De mindett61 fiiggetleniil ez a folyamat ket jelent6s eredmenyt sziil. Legel6szor is a gazdasagi fejlddes fokozasanak es meggyorsulasanak teпуегбје, ezzel onmagaban veve az el nem kotelezett orszagok fiiggetlensege er6sodesćnek tenyez6je is, beleertve a fuggetlenseget a beho tarsadalmi viszonyok struktiirajanak meghatarozasat illet6en is. A bels6 tarsadalmi fejlodes es a szocializmus sajatos utjaert harcolva ezek az orszagok egyben szembe helyezkednek a nćpek kozotti gazdasagi es politikai viszonyok vilagrendszerćnek olyan viszonyaival es iranyzataival, amelyek a fiigg^seg kiilonfele formainak akarjak 6ket alavetni, vagyis kfvtilrol akarjak rajuk kenyszeriteni ezt vagy azt a tarsadalmi, illetve politikai
r e n d s z e r t . A z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k n a k
ezt az iranyvetelet
h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a h o z t a r t o z n a k v a g y a z t
erositi,
tamogat-
j a k a z o k a z o r s z a g o k is, a m e l y e k m a r j e l e n t o s t o r t e n e l m i l e p e s e k e t t e t t e k a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k f e j l o d e s e b e n , es h o g y a n e m z e t k o z i s z o cialista g y a k o r l a t o n
beliil h a r c f o l y i k
a nepek egyenrangusagaert.
Mas-
r e s z t ez a f o l y a m a t m e g s z i i n t e t i v a g y l e g a l a b b i s l e n y e g e s e n e n y h i t i a z el nem
kotelezett
orszagok
kozotti,
a tarsadalmi-politikai
rendszerek
kii-
l o n b o z o s e g e t a l a j a n j e l e n t k e z o i d e o l o g i a i es p o l i t i k a i e l l e n t e t e k e t , a m i е г б siti e g y s e g i i k e t , e l ^ t e r b e a l l i t j a a z o k a t a k o z o s e r d e k e k e r t , a m e l y e k e r t h a r c o l n a k a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i ćs p o l i t i k a i v i s z o n y o k r e n d s z e r e b e n , m i n d e m e l l e t t i d e o l o g i a i l a g es p o l i t i k a i l a g
fiiggetleniti
oket
a
tombrendszerek
ćs a t o m b o k m e g e g y e s t o m b o k t a g j a i f e l l ć p e s e n e k , k o n k r e t tortenelmi szerepenek Ezert
ertekeleseben.
elmondhatjuk,
amelyeket
a
tarsadalmi-
hogy
gazdasagi
azok
a tarsadalmi-tortenelmi
elmaradottsag
elkeriilhetetleniil
iranyzatok,
rakenyszerit
ugynevezett „harmadik vilag nepeire", valamint a szocializmusnak
az mint
n o v e k v ^ v i l a g f o l y a m a t n a k a s z e r e p e s z i n t e n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k ćs p o l i t i k a j a n a k
Az
el nem
es akcioinak
kotelezettseg
egyik
forrasa.
tdrsadalmi-politikai
szerepe
jelentosege
A z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k m a i f e j l o d e s e r e ј е И е т г б a z , h o g y jelent^sen megnovekedett a tobbe-kevesbe a m o z g a l o m h o z tartozo
orsza-
gok szama, novekszik hataskoriik, kiilonosen pedig megnovekszik mćg a k a t o n a i - p o l i t i k a i , t o m b o k h o z t a r t o z o e g y e s o r s z a g o k e r d e k l o d e s e is a m o z g a l o m , i l l e t v e a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a n a k l e n y e g e i r a n t , a z a l l a m o k es n e p e k k o z o t t i lij v i s z o n y o k e r t v i v o t t h a r c i r a n t . E z e r t j o g g a l a l l i t h a t j u k , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a b a n n e m c s a k „ h i v a t a l o s t a g j a i " v e s z n e k r e s z t , h a n e m a z o k a z o r s z a g o k es t a r s a d a l m i е г б к is, a m e lyek valamilyen m o d o n erdekeket fejeznek
a mozgalommal
azonos vagy
ahhoz kozel
allo
ki.
A nepek torekveseiben kozos tenyez6 ilyen logikus megnyilatkozasa a m e l y s z a k a d a t l a n u l b ^ v i t i es e r ^ s i t i a z el n e m k o t e l e z e t t s e g
—
mozgalmat
— e l l e n a l l a s r a t a l a l n e m c s a k a t o m b o k o n beliili е г б к п е 1 , h a n e m
sajatsa-
gos o k o k n a l f o g v a a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k b a n is. E b b e n a z u t o b b i e s e t b e n a t t o l f e l n e k , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a g y e n g i i l , h o g y beliilrol a l a a k n a z z a k
stb. A t t o l
fiiggetleniil, h o g y s z u k e b b v a g y
b^vebb
l e s z - e a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k „ h i v a t a l o s " t a g s a g a , e z s e m mikeppen
s e m v a l t o z t a t a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k
objektiv
t a r t a l m a n es s z e r e p e n , m e g k e v e s b e c s o k k e n t h e t i b e f o l y a s a t m a s n e p e k r e .
F i i g g e t l e n i i l a t t o l , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a b a n
a
resz-
l e t e k e t i l l e t o e n v a n n a k n e z e t k i i l o n b s e g e k , s f i i g g e t l e n i i l a t t o l , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k e l t ć r o t a r s a d a l m i s t r u k t u r a k b a n es r e n d s z e r e k b e n elnek, kozos erdekeikkel, elsosorban az egyenrangusag politikajaert a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n v i v o t t h a r c u k k a l , a fiiggetlen egzisztenciaert, a g a z d a s a g i , t a r s a d a l m i , k u l t u r a l i s , m u s z a k i es e g y e b f e j l o d ć s e r t
—
ami
ege-
szeben v e v e t a r s a d a k n i - t o r t e n e l m i f o l y a m a t folvtaitott kiizdelmiikkel, nagy es e g y s e g e s e r o t k e p e z n e k , a m e l y s z e m b e h e l y e z k e d i k a g a z d a s a g i es p o l i tikai monopolium, a hegemonia mas formainak kikenyszeritesevel. ez a s z e m b e h e l y e z k e d e s n e h a r a d i k a l i s , n e h a v i s z o n t i n g a d o z o , m i s s z u m o k k a l es a t m e n e t i v e r e s e g e k k e l t e l i , e g e s z e b e n t a v l a t i tessćget es e r o t h o r d o z m a g a b a n , a m i a t o r t e n e l m i l e g
Habar
kompro-
kovetkeze-
feltartoztathatatlan
folyamatokat jellemzi. E z a szembehelyezkedes nemcsak a meglevo p o t b i r a l a t a b a n j u t k i f e j e z e s r e , h a n e m a k o v e t e l e s e k es a c e l o k
alla-
egyseges
p r o g r a m j a n a k f o k o z a t o s k i d o l g o z a s a b a n is, a m i n e m c s a k a f e n t i o r s z a g o k e r d e k e i n e k felel m e g , h a n e m a z egesz e m b e r i s e g a l t a l a n o s t a r s a d a l m i f e j l o d e s e ć r d e k e i n e k is. A z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a es m o z g a l m a m a r k e t s e g t e l e n i i l
er-
v e n y r e j u t t a t t a a s z u v e r e n e g y e n r a n g u s a g es t e r i i l e t i i n t e g r i t a s e l v e i t , katonai-politikai fenyegetozesnek
tombokhoz
valo nem csatlakozast,
es a z e r o s z a k a l k a l m a z a s a n a k
kikiiszoboleset a
k o z i v i s z o n y o k b o l , a z e p i t o j e l l e g u m e g b e s z e l e s e k es megoldasanak
elvet az E N S Z
alapokmanyanak
az eroszakkal
nemzet-
ч viszalyok
celjaival
es
a
valo bekes
alapelveivel
o s s z h a n g b a n v a l a m e n n y i n e p es o r s z a g i g a z i f i i g g e t l e n s e g e n e k
megterem-
tese c e l j a b o l a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a h a r c o l a k i i l f o l d i
mono-
p o l i u m o k m e g s z i i n t e t e s e e r t , a n e m z e t k o z i g a z d a s a g a t v e t e l e e r t es a n n a k a nep javara forditasaert,
azert, hogy ezek a nepek elnyerjek
sajat
egye-
n i s e g i i k e t , h o g y v i s s z a n y e r j e k es g a z d a g i t s a k k u l t u r a l i s o r o k s e g i i k e t , h o g y minden szempontbol elomozditsak
e r e d e t i s e g i i k e t es t e n y l e g
gyakoroljak
nemzeti szuverenitasukat a kiilfoldi u r a l o m m i n d e n formajaval
szemben.
A z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a t e v e k e n y s e g e b e n e l s o d l e g e s s e g e t
el-
v e z o i r a n y z a t , a m e l y e t v a l a m e n n y i b e k e s z e r e t o , s z a b a d s a g s z e r e t o es h a l a d o e r o v e l e g y i i t t k i i z d e n e k — , a m i a z el n e m k o t e l e z e t t s e g
mozgalmanak
a legutobbi ertekezleteken meghatarozott alapveto strategiajat kepezi: az el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k e g y i i t t m u k o d e s e n e k , k o z o s a k c i o i n a k a n e m z e t k o z i b e k e es b i z t o n s a g s z a v a t o l a s a r a , a n e m z e t k o z i o k a i n a k kikiiszobolesere, a katonai
tamaszpontok
erositese
fesziiltsegek
felhalmozasara,
a be-
k e o v e z e t e k l e t r e h o z a s a r a , a z a l t a l a n o s es t e l j e s l e s z e r e l e s s e r k e n t ^ s e r e , es az E N S Z szerepenek fokozasara; a kollektfv akciok osszehangolassal, v a lamint
el
nem
k o t e l e z e t t e k b i z t o n s a g a t f e n y e g e t o p o l i t i k a i es g a z d a s a g i n y o m a s s a l
a szuverenitast,
valo
szembeszegiiles;
a
teriileti integritast,
gazdasagi,
penziigyi,
fiiggetlenseget
tudomanyos,
es a z
muszaki
es
kultu-
r a l i s e g y i i t t m u k o d e s a z el n e m k o t e l e z e t t es a f e j l o d o o r s z a g o k k o z o t t
a
sajatsagos m e c h a n i z m u s o k revćn, kiilonosen a n y e r s a n y a g , az elelmezes, a nemzetek folotti tarsasagok, a kulfoldi tokeberuhazasok stb. kerdeseben, h o g y e z z e l m e g a l a p o z z a k m a s o r s z a g o k i r a n t i i l y e n v i s z o n y u k a t is. A z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a s i k r a s z a l l : a z el n e m k o t e l e z e t t szagok
egyiittmukodesenek
fesziiltseggocokat haborunak;
fokozasaert,
es a z e r t , h o g y
szamoljak
or-
fel
hogy
szavatoljak
valamennyi
orszag egyenrangu
reszvetelet
a n e m z e t k o z i i i g y e k i n t e z e s e b e n ; h o g y b o v i i l j o n , es a z egesz v i l a g r a , nepek
kozotti valamennyi
kezdemenyezett szolidaritasa
viszonyra
detente, hogy
ćs i n t e z k e d j e n e k
terjedjen
erosodjon mindazok
ki a n a g y h a t a l m a k
a z el n e m
integritasat;
az
el
kotelezett
nem kotelezett
orszagok vagy
s z u v e r e n i t a s a t es t e -
orszagok
szolidaritasaert
E N S Z - b e n , mivel azzal m e g v a l t o z n a k az eroviszonyok a
az
vilagszervezet-
b e n ; a z E N S Z s t u k t u r a j a n a k m e g v a l t o z t a t a s a e r t es a z A l a p o k m a n y
mo-
d o s f t a s a e r t , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k n a g y o b b m e r t e k b e n gyenek kepviselve a nemzetkozi szervezetekben, kiilonosen az E N S Z fobb
a
altal
ellen, a k i k veszelyeztetik
sertik b a r m e l y i k orszag szabadsagat, fuggetlenseget, riileti
a
a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n es v e s s e n e k v e g e t a h i d e g -
leleg-
szerveiben.
A z emlitett orszagok politikajukban sikraszallnak Azsia, Afrika, LatinA m e r i k a es a t o b b i v i l a g r ć s z n e p e i es o r s z a g a i n e m z e t i , p o l i t i k a i es g a z dasagi
felszabadulasa
mostani
tortenelmi
iranyzatanak
tovabbi
s a e r t , m e g m a s i t h a t a t l a n n a k i s m e r v e el a z t a z e l v e t , h o g y m i n d e n
fokozaorszag-
n a k j o g a v a n a z o n r e n d e l k e z e s r e , es o l y a n g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i szer e l f o g a d a s a r a , a m e l y e t l e g a l k a l m a s a b b n a k vel fejlodese
rend-
szempontjabol.
M i n d e n n y o m a s v a g y a g r e s s z i o b a r m e l y i k el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g r a , v e s z e l y t j e l e n t a z a k t i v es b e k e s k o e g z i s z t e n c i a
elveire.
M i v e l a z uj n e m z e t k o z i g a z d a s a g i v i s z o n y o k r e n d s z e r e e r t v i v o t t
harc
o s s z e t e t t , s u l y o s es h o s s z a n t a r t o , a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k o s s z e h a n goljak
erofeszfteseiket
sajat
eroik mozgositasaban, osszetartasuk
es
egy-
segiik e r o s f t e s e b e n , g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i e g y i i t t m u k o d e s i i k b e n es k o o p e raciojukban.
Az
a velemenyiik, hogy
a gyarmaturalom,
a
diszkrimina-
c i o es a z a p a r t h e i d , a n e o k o l o n i a l i z m u s , v a l a m i n t a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i dominacio minden formajanak d a l m i fejlodesuk
f e l s z a m o l a s a g y o r s a b b g a z d a s a g i ćs t a r s a -
elofeltetele.
A n e m z e t k o z i g a z d a s a g i v i s z o n y o k lij r e n d s z e r e n e k k i e p i t e s e k o z b e n a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k a z e r t a z e l v e r t k i i z d e n e k , h o g y m i n d e n o r s z a g n a k s z u v e r e n i t a s a v a n t e r m e s z e t i g a z d a g s a g a f o l o t t , es k i k e l l a k o l c s o n o s segites k o z o s s t r a t e g i a j a t . nyersanyagok
felertekelesćert,
Ebben
az arucsereben
alakftani
a tekintetben harcolnak megnyilatkozo
a
egyenlotlen
v i s z o n y m e g v a l t o z t a t a s a e r t es a k i i l f o l d i m a g a n b e r u h a z a s o k a z o n o s k e z e l e s e e r t . M a s r e s z r o l a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k a z o n d o l g o z n a k ,
hogy
intenzivebbe
tegyek
egvmas
kozotti
t u d o m a n y o s , m u s z a k i es k u l t u r a l i s
gazdasagi,
penzugyi,
kereskedelmi,
egyiittmukodesuket.
A fejlodo orszagok kozotti e g y u t t m u k o d e s arra iranvul, h o g y jenek
a gazdasagi, kereskedelmi, penziigyi
es m a s f a j t a
erosod-
kapcsolatok
кб-
z 6 t t i i k , h o g y e n n e k r e v e n i g a z s a g o s a b b n e m z e t k o z i k e r e s k e d e l m i es p e n z iigyi r e n d s z e r t h o z z a n a k l ć t r e , m e g g y o r s f t s a k sćk m a g u k a t a z e l e l m e z e s b e n es a
iparosftasukat,
fiiggetlenit-
technologiaban.
E c e l b o l e l s o s o r b a n is a z a r u c s e r e v i s z o n y a i t k e l l m e g v a l t o z t a t n i a f e j l o d o o r s z a g o k j a v a r a . E z k i i l o n o s e n a n y e r s a n y a g o k es a z i p a r c i k k e k koz6tti агапуга v o n a t k o z i k , v a l a m i n t a r r a a lehetosegre, h o g y a orszagok
elhelyezhessek
valtoztatni
termekeiket
es uj v i s z o n y o k a t
a vilagpiacon.
kell teremteni
Ugyanigy
a nemzetkozi
ara
fejlodo
meg
kell
penziigyi
^s
v a l u t a p i a c o n is. A n e m z e t k o z i p e n z i i g y i es v a l u t a r e n d s z e r t a v i l a g v a l a m e n n y i o r s z a g a n a k es n e p e n e k e g y e n r a n g u f e j l o d e s e s z o l g a l a t a b a k e l l a l l i t a n i a z e g y e n l o s e g es e g y e n r a n g u s a g a l a p j a n . E l l e n k e z o e s e t b e n a f e j l o d o o r s z a g o k k i i l o n b e n is n e h e z p e n z i i g y i h e l y z e t e m e g e l v i s e l h e t e t l e n e b b e v a lik. R e n d k i v u l fontos, h o g y m e g v a l t o z z a n a k tezmenyek
mukodesenek
eddigi
szabalyai,
a nemzetkozi penziigyi
es h o g y
a
fejlodo
in-
orszagok
egyenranguan vegyenek reszt donteseik m e g h o z a t a l a b a n . Vegiil a fejlodo o r s z a g o k g a z d a s a g a n a k e l o m o z d i t a s a t celzo a k c i o k к б z6tt kiilon^sen jelentos, h o g y k e d v e z o
felteteleket
teremtsenek
a
fejlett
orszagok g a z d a s a g a n a k a fejlodo orszagok g a z d a s a g a v a l v a l o m i n d l e s e b b к б г а , m i n d t e l j e s e b b es m e g f e l e l o b b o s s z e f u z o d e s e r e . E n n e k
sze-
elofel-
tetele elsosorban o l y a n egyiittmuk6des, amely e g y e n r a n g u a n szamol m i n d k e t fel e r d e k e i v e l , o l y a n f o r m a k
kibontakoztatasa
—
a h o s s z i i tavvi es
a l a c s o n y k a m a t m e l l e t t a d o t t h i t e l e k t o l a k 6 z 6 s b e r u h a z a s o k es a k o o p e r a c i o k i i l o n f e l e f o r m a j a i g — , a m e l y e k s z a k a d a t l a n u l g a z d a g i t j a k es m i n den tekintetben bovitik ezt az egyuttmuk6dest, kiterjesztik m i n d a z o k r a teriiletekre, ahol
szavatolhatjak
a
termeloerok
gyorsabb
es
a
sokoldaliibb
f e j l o d e s e t , a t e c h n o l o g i a a t i i l t e t ć s e t , a n e m z e t i j o v e d e l e m n 6 v e l e s e t es a z e l e t s z i n v o n a l j a v i t a s a t . E b b e n a z ć r t e l e m b e n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a r e n d k i v i i l p o z i t i v h a t a s s a l v a n n e m c s a k a n e m z e t k 6 z i g a z d a s a g i es politikai
viszonyok
alakulasara,
hanem
a nemzetkozi
tarsadalmi
s z o n y o k r a is. E p r o g r a m e r t v i v o t t h a r c a t a r s a d a l m i e r o v i s z o n y o k leges m e g v a l t o z t a t a s a n a k el n e m
orszagok
hat. akcioja
szaka-
d a t l a n u l s z u k i t i a z i m p e r i a l i s t a p o l i t i k a n a k es a n e p e k g a z d a s a g i
kizsak-
manyolasanak
k6telezett
teny-
t e n y e z o j e l e t t , a m e l y a m a i v i l a g g a z d a s a g i es
politikai viszonyainak rendszereben Az
erovi-
politikai
es g a z d a s a g i
t e r i i l e t e t ćs f e l t e t e l e i t , v a l a m i n t c s 6 k k e n t i a n n a k
lehetose-
g e t , h o g y g a z d a s a g i es p o l i t i k a i h e g e m o n i a t k e n y s z e r i t s e n e k a v i l a g e g y e s r ć s z e i r e . A z el n e m k 6 t e l e z e t t o r s z a g o k p o l i t i k a i es g a z d a s a g i giikert v i v o t t h a r c u k k a l szukebbre szoritjak a t o m b ^ k koz6tti
fiiggetlensekonfliktu-
sok
s z f n t e r e t is, a m e l v e t a f o l ć n v e r t v i v o t t v e r s e n g e s o s z t o n s z e r a e n
k e n v s z e r i t . A z e r o s e b b n e k es n a g y o b b n a k a g y e n g e b b es a k i s e b b
ki-
feletti
g a z d a s a g i ćs p o l i t i k a i u r a l m a t — m i n d e g y , h o g y n e p e k r o l es a l l a m o k r o l , termeloerokrol,
technologiarol
es k u l t u r a r o l
van-e
szo —
kikenyszerito
p o l i t i k a v a l es n y o m a s s a l s z e m b e n — t a m o g a t v a a n e p e k h a r c a t — a z el nem
kotelezett
orszagok
akcioja
dontoen
megneheziti
az
iigynevezett
„ h a r m a d i k v i l a g " a t a l a k u l a s a t a v i l a g fejlett reszeinek g a z d a s a g i nyeve a kizsakmanyolas objektumava vagy a tombok kozotti suly h a r c a n a k
fiiggve-
eroegyen-
szinterćvć, azon legreakciosabb егбк objektumava
es c ć l -
j a v a , a m e l y e k m e g m i n d i g a v i l a g ujboli felosztasanak lehetoseger61, s6t a
vilag feletti
mozgalma
uralomrol
objektive
abrandoznak.
vagyis
Az
e mozgalomban
el n e m
kotelezett
ervenyesulo
orszagok
ideolćgiatol
es
t u d a t t o l f i i g g e t l e n t i l erosfti a z t a f e l i s m e r e s t es f o k o z z a a z o k a t a z
er^ket
ezekben
tarto-
zokban
az orszagokban es t o m b o k o n
—
nagyokban
kiviiliekben
—
es k i c s i k b e n ,
tombokhoz
amelyek mindinkabb
tudatara
eb-
rednek, hogy az emberiseg mai problćmait m a r nem oldhatja meg a klaszs z i k u s i m p e r i a l i z m u s , a m a i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i h e g e m o n i z m u s a v i l a g tombokre valo
valo
felosztasanak
kikćnyszeritesenek
vagy
egyik
modszereivel,
vagy
masik
hanem
csakis
rendszer
kivulrol
valamennyi
nep
e g y e n r a n g u s a g a v a l es e g y e n r a n g u f e l e l o s s e g e v e l a z e m b e r i s e g j o v ^ j e e r t a l t a l a b a n , s m i n d e n egyes n e p jov^jeert kulon-kiilon. П у е п
vilagszerepevel
a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k m o z g a l m a e g y i i t t a l e r o s h a t a s s a l v a n a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k b a n m a g a b a n es a v i l a g t o b b i o r s z a g a b a n
megin-
d u l t h a l a d o t a r s a d a l m i m o z g a s o k r a is. Ebben a megvilagftasban
a z el n e m k 6 t e l e z e t t s e g m o z g a l m a
nemcsak
a nemzetkozi politikai akcio formaja, h a n e m a m a i vilag tarsadalmi, oszt a l y - , g a z d a s a g i , p o l i t i k a i es k u l t u r a l i s a t c s o p o r t o s u l a s a n a k e g y i k is. E z e r t e z t a m o z g a l m a t n e m s z u k i t h e t j i i k kozi munkasmozgalom
valamilyen politikai
formaja
a s z o c i a l i z m u s es a n e m z e t tartalekseregenek
szintjere,
h a n e m b e n n e k o r s z a k u n k emberisege t a r s a d a l m i a t a l a k u l a s a n a k s ezzel a szocializmus tovabbfejl6desenek Nem
ritkan hallhatunk
akcioknak platformjaval
egyik lenyeges osszetev^jet kell
latnunk.
o l y a n v e l e m e n y t , h o g y g a z d a s a g i es p o l i t i k a i es e g y s e g ć v e l e b b e n a z a k c i o b a n a z el n e m к б -
t e l e z e t t s ć g m o z g a l m a v a l a m i l y e n „ t o m b " lesz a m a i v i l a g b a n . E z a z o n b a n n e m i g y v a n es n e m is l e h e t i g y , t 6 b b o k b o l . A z el n e m k 6 t e l e z e t t s e g m o z galma nem rendelkezik olyan politikai meg kevesbe olyan katonai erovel, a m e l l y e l e r d e k e i t m a s o k r a k e n y s z e r i t h e t i . E g y e s el n e m k o t e l e z e t t g o k n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es p o l i t i k a i h e l y z e t e k o n k r e t e r d e k e i
orsza-
екбгбек,
masok az egymas koz6tti kapcsolatok, a bels^ tarsadalmi-politikai
rend-
s z e r e k v a g y i s a p r o b l e m a k is. E s a m i m e g f o n t o s a b b , a z el n e m k 6 t e l e z e t t orszagok m o z g a l m a , m i n t az akciok t o m b 6 n kiviili osszefogasanak
for-
m a j a , t o r e k v e s e i v e l es t e v e k e n y s ć g e v e l e p p e n a m a i e m b e r i s e g n e k es t a r -
sadalmi fejlodesenek
a z o k a t a l e g k i i l o n f e l e b b s z i i k s ć g l e t e i t es p r o b l e m a i t
fejezi k i , a m e l v e k e t n e m l e h e t ć r v e n y e s i t e n i es m e g o l d a n i s e m e g y - e g y el n e m k o t e l e z e t t v a g y m a s o r s z a g h a t a r a i n b e l i i l , s e m p e d i g a z el n e m к б telezett o r s z a g o k m o z g a l m a n m i n t z a r t tomoriilesen beliil, h a n e m csakis a nepek
aktiv
egyuttmukodesenek
es
kolcsonos
felelossegenek
vilagrend-
szereben a bekes koegzisztencia alapjan. A z o k r o l a p r o b l e m a k r o l v a n szo, amelyek
a
nepek
felszabadulasanak
es
egyenrang\isaganak
tortenelmi
s z i i k s e g s z e r u s e g e b o l , a v i l a g a r a n y t a l a n g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i b o l , a n e m z e t k o z i a r u c s e r e b e n es a m u n k a t a r s f t a s a b a n nyokbol,
a
toke
nemzetkozi
koncentraciojanak
fejlodese-
kialakult
es
viszo-
k6rforgasanak
viszonyaibol, a technologia atiiltetćsebol, sok m a s gazdasagi,
tarsadalmi
es h a s o n l o p r o b l e m a b o l , a b i z t o n s a g , b e k e , f i i g g e t l e n , b e l s o f e j l o d e s
elemi
erdekeibol, a t u d o m a n y
sziik-
es a k u l t u r a v f v m a n y a i
segessegebol s t b . f a k a d n a k .
felhasznalasanak
Ezeknek az orszagoknak
a g a z d a s a g i es p o -
l i t i k a i s z a b a d s a g a t s e m l e h e t s z a v a t o l n i a n e m z e t k o z i g a z d a s a g i es p o l i tikai v i s z o n y o k v i l a g r e n d s z e r e n e k t u d a t o s s a g o t nelkiilozo fejlodese koriilm e n y e i k o z o t t , sem p e d i g v a l a m i l y e n z a r t t o m b o n beliil, i d e s z a m i t v a
az
el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k v a l a m i l y e n „ t o m b j e t " is, h o g y n e is s z o l j u n k a r r o l , h o g y i l y e n к б г Ш т е п у е к k o z o t t n e m l e h e t m e g o l d a n i a z el n e m к б telezett meg a tobbi hasonlo nemzetkozi helyzetben levo orszagok
fejlode-
s e n e k , m i n d e n n a p o s g a z d a s a g i , t a r s a d a l m i es e g y e b p r o b l e m a i t . A z o k , a k i k a z t a l l i t j a k , h o g y j e l e n v a n a z el n e m k 6 t e l e z e t t s e g galma valamilyen „ t o m b b e " atalakitasanak „erofeszitese", arra
moz-
toreksze-
nek, h o g y n a g y o b b osszehangolas (intezmćnyesites) m i n d vilagosabban kifejezćsre j u t o k o v e t e l ć s e i t a s a j a t a l l i t a s u k b i z o n y i t e k a k e n t e r t e l m e z i k . E z persze n e m igy v a n m e r t ezek a k6vetelesek szo szerint a z t fejezik amit mondanak,
v a g y i s a z el n e m k 6 t e l e z e t t
orszagok
ki,
tevekenysegenek
m a i s z a k a s z a b a n a n n a k sziiksegesseget, h o g y 6 s s z e h a n g o l j a k a z erofeszites e k e t es l e t r e h o z z a k a z a k c i o e g y s e g e t uj n e m z e t k o z i v i s z o n y o k e r t harcban.
Az
el
egyiittmukodesben
nem
vivott
kotelezett orszagok melyen erdekelve v a n n a k
az
es s o k o l d a l u g a z d a s a g i es p o l i t i k a i a k c i o i k k o z o s
ki-
b o n t a k o z t a t a s a b a n , h o g y igy f o k o z o t t a b b a n t a m a s z k o d h a s s a n a k sajat eroi k r e , es i l y m o d o n j e l e n t o s e b b n e m z e t k o z i
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i
tenye-
z o v e v a l j a n a k . D e v e g s o f o k o n g a z d a s a g i es p o l i t i k a i e r d e k e i k e t c s a k i s a nepek
kozotti
gazdasagi
es p o l i t i k a i
viszonyok
egesz
vilagrendszerenek
fokozatos, de tudatos, k i t a r t o m u n k a v a l elert a t a l a k i t a s a n a k
folyamata-
b a n e r h e t i k el, a b b a n a z e r t e l e m b e n , h o g y e l i s m e r i k a k o l c s o n 6 s
felelos-
sćget e b b e n a f i i g g o s e g b e n . Ez a magyarazata
a n n a k , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k
s z a l l n a k a z E g y e s u l t N e m e z e t e k S z e r v e z e t e es a t o b b i h a s o n l o szerepenek fokozasaćrt, azert, hogy azok a l k a l m a z k o d j a n a k
sikra-
szervezet
a nćpek ko-
zotti demokratikus egyiittmuk6deshez, az emberiseg demokratikus
integ-
ralodasanak folvamataban, vagyis a kozos vilagproblemak
megoldasanak
litjan. A z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k u g y n e v e z e t t „ n a c i o n a l i z m u s u k k a l " ,
amit
g y a k r a n szemiikre vetnek nem a k a d a l y o z z a k az emberisćg integralodasat, v a g y i s a d e t e n t e - o t a n ć p e k k o z o t t i e g y u t t m u k o d e s t es k o z e l e d e s t , h a n e m politikajukkal
es h a r c u k k a l
eppen
ellenkezoleg
utat
nyitnak
elott. Veliik a z o n b a n szembeszegiilnek a z o k n a k a n e m z e t k o z i
e
fejlodes
tarsadalmi
es p o l i t i k a i e r o k n e k o s z t a l y - es g a z d a s a g i , n e m z e t k o z i es b e l p o l i t i k a i
er-
dekei, amelyek valamilyen m o d o n kozvetlentil v a g y k o z v e t v e a gazdasagi m o n o p o l i u m o k f e n n t a r t a s a h o z a m a i v i l a g b a n e l e r t m a s g a z d a s a g i es p o l i t i k a i e l o j o g o k es k i v a l t s a g o k m e g o r z e s e h e z , e z z e l a z i m p e r i a l i z m u s szakaban
kialakult
nemzetkozi
viszonyok
rendszerenek
kor-
fenntartasahoz
fiizodnek. E z t a f e j l o d e s t g a t o l j a a v i l a g t o m b m e g o s z t o t t s a g a is, m e r t a p r o t a g o nistait — seiktol —
fiiggetleniil
akaratuktol, szubjektiv
automatikusan
arra kenyszeriti
szandekaikbol
—
es
torekve-
az erovisoznyok
fenntar-
t a s a e r t v a g y a f o l e n y s z e r z e s ć r t f o l y t a t o t t v e r s e n y s z a k a d a t l a n ćs o b j e k t i v k e n y s z e r i i s e g e f o l y t a n — , h o g y g l o b a l i s s t r a t ć g i a j u k b a n es
taktikajukban
s o k n e p b e n i n k a b b e v e r s e n g e s e l o f e l t e t e l ć t es t a r g y a t l a s s a k , n e m a
vilagproblemak
egyenrangii Ily
es a
nćpek
kozotti
viszony
rendezesenek
pedig
szabad
es
feltetelezett
ćs
partnereit.
modon
az
emberisćg
integralodasanak
objektivan
elkerulhetetlen t o r t e n e l m i fejlodeset п у о т о п k o v e t i az ebbol f a k a d o
ket
e l l e n t e t e s i r a n y z a t v i s z a l y a is. M i n d k e t t o m a g a n v i s e l i a m o g o t t i i k
allo
t a r s a d a l m i ćs p o l i t i k a i е г б к g a z d a s a g i , o s z t a l y b e l - es k i i l p o l i t i k a i
erde-
keinek pecsetjet. E z e r t az i r a n y z a t o k k o z o t t i e l l e n t m o n d a s , a beloliik k a d o ellentet m e g o l d a s a t sem kepzelhetjiik
el m a s k ć p p , m i n t a z
fa-
emberi-
seget k e p v i s e l o n e m z e t i t a r s a d a l m a k t a r s a d a l m i , g a z d a s a g i , o s z t a l y - es p o litikai felszabadulasanak
e g y i d e j u l e g t o r t ^ n o p a r h u z a m o s es 6 s s z e s z 6 v o d o
folyamatat, m i n t a nepek nemzetkozi kozossege tarsadalmi-gazdasagi politikai viszonyai fokozatos atalakulasanak folyamatat. Arrol v a n
es
tehat
s z o , h o g y a t o r t e n e l m i f e j l 6 d e s h a j t o e r o i n e k es t e n y e z o i n e k egesz t 6 r t e n e l m i s p e k t r u m a a l a k u l k i a z o k h a t a s a n a k e r e d m e n y e i r o l ^s a k o z o t t i i k v a l o h a r c r o l v a n szo, attol a befolyastol
amelyet a termeloerok
tovabbfejlo-
d e s e n e k s z i i k s e g l e t e g y a k o r o l t a z e m b e r i s e g r e , egesz a h a l a d o ^s d e m o k r a tikus
tarsadalmi
tudat
valamennyi
tenyezojenek
alkotć
tortenelmi
ak-
c i o j a i g es h a r c a i g . S o k a n a z t m o n d j a k , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k l o g i a j a es celja u t o p i a . N e m amelyrol ezt allitjak
ideo-
a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a a z e l s o ,
m e r t a z vij r e a l i t a s s z a b a l y s z e r i n t e l o s z 6 r
u t o p i a k e n t jelentkezik, v a g y legalabbis kezdetben igy fogjak
mindig
fel. D e
itt
n e m u t o p i a r o l v a n s z o . M a r a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k e d d i g i a k c i o i
is d o n t o e n b e f d l v a s o l t a k
a nemzetkozi viszonvok bizonyos pozitiv
k u l a s a i t , m e g s z u l e t t e k a z elso e r e d m e n y e k
a viszonyok pozitiv
ala-
megval-
t o z t a t a s a b a n . E k o z b e n abbol a felismeresbol kell kiindulni, h o g y
mindez
u g y a n h o s s z a n t a r t o t o r t e n e l m i f o l y a m a t , d e m i n d e b b o l n e m lesz s e m m i , ha az emberek, nepek, a munkasosztaly, altalaban
a halado
tarsadalmi
е г б к n e m h a r c o l n a k a t a r s a d a l m i f e j l o d e s i l y e n i r a n y a e r t es h a e b b e n n e m t u d n a k o n m a g u k es a z egesz e m b e r i s e g ele v i l a g o s c e l o k a t t u z n i . M a r p e d i g m e g s i m m i s f t h e t e t l e n a z e m b e r e k es n e p e k t o r e k v ^ s e a s z a b a d es e g y e n rangu
a l k o t o egyeniseg kialakitasara.
Minden
ingadozas
es k e z d e t i
ne-
h e z s e g e l l e n e r e e z e k a t o r v ć n y e k m i n d i g lijbol u t a t t o r n e k m a g u k n a k
a
t a r s a d a l o m n e m z e t k o z i v i s z o n y o k egesz r e n d s z e r e n e k p o l u s a i n a t . E b b e n v a n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g m o z g a l m a n a k
ereje. N e m
szubjektivisztikus
t a k o l m a n y , n e m is m e l l e k e s j e l e n s e g e a n e m z e t k o z i h e l v z e t a d o t t p i l l a n a t a n a k , h a n e m t o r t e n e l m i sziiksegszerusegenek erejevel hosszu t a v r a tarsadalmi-tortenelmi A
szolo
tenyezo.
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i l a g v i s z o n y o k
egesz h a b o r i i u t a n i
fejl^dese,
a z a r e a l i s s z e r e p , a m e l y e t e b b e n a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a j a
jat-
s z o t t , k e t s ć g t e l e n i i l b e i g a z o l j a , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g a z e m b e r i s e g t a v l a t a . M i n d e n v a l s a g e l l e n e r e — a m e l y e n e d d i g a z el n e m k o t e l e z e t t s e g mozgalma
atesett —
n e m v e s z t e t t e el —
es a z e m l f t e t t
objektiv
f o l y t a n n e m is v e s z f t h e t i el — j e l e n t ^ s e g e t a h a l a d o e m b e r i s e g
m i n d a d d i g , a m i g a v i l a g b a n o l y a n f e l t e t e l e k , е г б к es f o l y a m a t o k n e k , a m e l y e k a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i fiigg^seg es e g y e n l 6 t l e n
okok
szamara, letez-
helyzetćbe
hozzak a nepeket, vagy pedig arra iranyulnak, hogy korlatozzak a nepek s z a b a d s a g a t es e g y e n r a n g i i s a g a t , v a g y i s a m i g f e n n a l l n a k a b a r m i l y e n d o m i n a c i o es h e g e m o n i a g a z d a s a g i es p o l i t i k a i e r ^ i n e k
fajta
vilagkozpontjai.
NEPKOLCSON A VILLAMOSENERGIAGAZDALKODAS FEJLESZTESERE A DNSZSZ Tartomanvi Konferenciaja Elnoksegenek 1976. oktober 18-i iilesen elhangzott harom felszolalas szovege
NIKOLA
KMEZIĆ
I g e n j e l e n t o s t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i es g a z d a s a g i m e g m o z d u l a s e l o t t — a v i l l a m o s e n e r g i a - g a z d a l k o d a s fejlesztesćre szolgalo kolcson m e g h i r d e t e s e elott allunk. A villanyero-gazdalkodas
f e j l e s z t e s e r e s z o l g a l o k o l c s o n a m i elso k o l -
csoniink, h a b a r mi, vajdasagiak m e l y megertest taniisitva az elmult i d o s z a k h a s o n l o m e g m o z d u l a s a i n a k s z i i k s e g e s s e g e es i n d i t o o k a i i r a n t ,
tome-
g e s e n v e t t i i n k r ć s z t b e n n i i k . l g y v o l t a k k o r is, a m i k o r a j u g o s z l a v i a i s z i n t u k o l c s d n o k r o l v o l t s z o — e z e k : a z I . es I I . n e p k o l c s o n , S z k o p j e
lijja-
e p i t e s e r e n y i i j t o t t k o l c s o n , K o l c s o n a v a s u t a k r e s z e r e ; es a k k o r is, m i k o r a megmozdulasok szukebb meretuek
voltak.
M a i g e n f o n t o s h a t a r o z a t e l o t t a l l u n k : h o g y d o l g o z o i n k ćs p o l g a r a i n k , munkasaink
es
nyugdfjasaink,
mezogazdasagi
magantermeloink,
foglalkoztatottaink,
t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i kozossegiink m i n d e n egyes l a k o j a
ele
terjessziik a z t az a j a n l a t o t , h o g y k o z o s erobevetessel, m i n d e n k i egyćni lehetosegei szerint — j a r u l j u n k h o z z a a villamosenergia-ellatas — t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i f e j l o d e s i i n k es e l e t s z i n v o n a l u n k e g y i k
tovabbi
legjelentosebb
t e n y e z o j ć n e k sikeres fejlesztesehez.
Az
energia
biztositdsa
— az egyetlen
lehetoseg
Felvetodik a kerdes, hogy Vajdasag, a tobbi kolcsont hirdeto politikai kozossćgtol kiilonbozoen, miert eppen a segito kolcson mellett
tarsadalmi-
villanyero-gazdalkodast
dontott.
U g y hiszem, emellett igen n y o m o s o k o k t a m i s k o d n a k . A
legaltalano-
sabbat t o m o r e n szolva, az a tćny foglalja m a g a b a , h o g y az energia biz-
tosftasa, elsosorban a villanyenergiae, t o v a b b i t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i d e s i i n k es e l e t s z i n v o n a l u n k e m e l e s e n e k a l a p v e t o
fejlo-
feltetele.
S z a m u n k r a ez a v a l a s z t a s m i n d e n m a s l e h e t o s e g e t k i z a r ! A
vilagban
u r a l k o d o sulyos energetikai krfzis
es a z
energiabehozatal
o k o z t a fiiggosegtol v a l d m e g s z a b a d u l a s sziiksege m i a t t a J K S Z X .
kong-
r e s s z u s a es a h o s s z u t a v u fejlesztesi t e r v f e n n t a r t a s n e l k i i l k i e m e l t e a z e n e r g i a t e r m e l ć s e l s o b b s e g ć t ( p r i o r i t a s a t ) — a z osszes j u g o s z l a v fejlesztesi
ha-
t a r o z a t o k k e r e t e i n beliil — a n y e r s a n y a g es a z e l e l m i s z e r m e l l e t t . E z ć r v e n y e s J u g o s z l a v i a r a ćs V a j d a s a g r a
egyarant.
A h o s s z u ćs k o z e p t a v u fejlesztesi t e r v b e n i g e n j e l e n t o s celokait ćs fel a d a t o k a t t u z t i i n k k i . E c e l o k ćs f e l a d a t o k m e g v a l o s i t a s a el s e m k e p z e l h e t o e l e g e n d o m e n n y i s e g u es m i n o s e g u e l e k t r o m o s e n e r g i a b i z t o s i t a s a n e l kiil. N y u g o d t a n a l l i t h a t j u k , h o g y egyes — a T a r t o m a n y s z a m a r a kiilonosen j e l e n t o s a g a z a t o k ( p e t r o k e m i a , v e g y i p a r ) fejlesztese k o z v e t l e n fiigg a villamos energia biztositasatol, illetve ezaltal tudjuk csak ezeknek az agaz a t o k n a k feltćteleit m e g t e r e m t e n i . A
nagyobb
mennyisegu
es j o b b
minosegu
elektromos
energia
s z i i k s e g l e t e i n k a z e l k o v e t k e z o k o z e p es h o s s z u t a v u i d o s z a k b a n alapveto erdekeltsegiinkbol a d d d n a k — a dinamikus, intenziv es i p a r o s i t a s b d l ,
ami a gyors gazdasagfejlesztes
vagyis a t a r t o m a n y r e l a t i v fejlodesbeli
feltetele,
lemaradasanak
iranti
tanusitott
fejlesztesbol
mddszere
athidalasara
— vald
t o r e k v e s b o l . F e j l o d e s i i n k a t e r m e l o - , t e r m e s z e t e s - , e m b e r i - , t u d o m a n y o s es mas potencialok
(teljesitokepessegek)
hatekonyabb
kihasznalasan
alapul,
es e l s o s o r b a n a s a j a t t e r m e s z e t e s n y e r s a n y a g - es e n e r g e t i k a i f o r r a s o k r a k e l l tamaszkodnia. A tovabbfejlodes
fo j e l l e m v o n a s a a t e r m e l e s i e s z k o z o k es
feltetelek m a x i m a l i s kihasznalasa, a m e l y a termeles fazisan keresztiil
er-
h e t o el, es ez i s m e t n a g y o b b m e n n y i s e g u e l e k t r o m o s e n e r g i a t k o v e t e l . A z elektromos erdforrasok es
feladatainak
kiepftesevel
megvaldsitasaval
es f e j l o d e s i i n k
az elkovetkezo
egyeb
cćljainak
idoszakban,
Vajdasag
S Z A T , m i n t tarsadalmi-politikai kozosseg hozzajarul a jugoszlav kozosseg fejlodesehez
es e r o s o d e s e h e z .
Vajdasdg
viszonylagos
Vajdasag
szamara
vegyipar,
lemaraddsdnak az
elelmiszer-,
kiilonoskeppen
ipar, az epitoanyag-ipar,
a
dthidaldsa nyersanyag-
es e n e r g i a t e r m e l e s , i l l .
p e t r o k e m i a , f e m - es e l e k t r o m o s i p a r ,
c e l l u l d z , es p a p i r i p a r ,
es e n e r g e t i k a i i n f r a s t r u k t u r a
g y o r s a b b fejlesztese
valamint
a
a
epito-
kozlekedćsi
,a k o m p a r a t i v
elonyok
i n t e n z i v e b b k i h a s z n a l a s a , m i n t a g v o r s a b b s t r u k t u r a l i s v a l t o z a s o k is, j e lentosek a z o n o k n a l f o g v a , h o g y l e h e t o v e kell t e n n i a fejlodes lagos l e m a r a d a s a n a k
athidalasat.
viszony-
*orvek a l t a l e l o r e l a t o t t a k m e g v a l o s f t a s a v a l a z 1 9 8 0 - a s evig V a j d a s a r gazdasaganak
termeloeroi
jelentos
mćrtekben
megerosodnek,
felepftese
(struktiiraja) iddszeriibb v o n a s o k k a l g a z d a g o d i k , az i p a r k b . 3 8 % - o s dominalo A
reszvetelevel.
szamftasok
szerint ebben az idoszakoan
7 % - k a l , az ipari termeles 9 % - k a l
a tarsadalmi
A z i p a r m e l l e t t m a s o l y a n teriiletek fejlesztese hozzajarulnak
az
egesz
e m e l e s e h e z es b i z t o s i t j a k
gazdasag
elkovetkezo
kozćp
tavu
is m e g i n d u l ,
technikai-technologiai
a szukseges felteteleket
s a b b g a z d a s a g i es s z o c i a l i s p r o b l e m a i n a k Az
termćk
evi
novekedhet. amelyek
szfnvonalanak
a Tartomany
Iegfonto-
megoldasahoz.
idoszakban
a fejlodes
diktalta
feladatok
megoldasara szolgalo nepkolcson meghirdetesevel n e m eloszor t a l a l k o z u n k . E z a z e s z m e m a r h o s s z a b b i d e j e j e l e n v a n a t e r v e l d k e s z u l e t e i k o z b e n , es az
1976—1980-as
idoszakra
szolo Vajdasag
SZAT
tarsadalmi
tervenek
t e r v e z e t e b e n is m e g t a l a l h a t o , a m e l y e t V a j d a s a g S Z A T K ć p v i s e l d h a z a elfogadott.
A
es f e l a d a t a i ,
tervezetet nvilvanos vitakon valamint
a
kolcson
megtargyaltak,
meghirdetesćn
tortćno
a terv
faradozasok
tamogatast nyertek. Ez ev szeptembereben Vajdasag S Z A T z a n a k kiildottei elfogadtak
a Vegrehajto Tanacsnak
h i r d e t e s ć r e i r a n y u l o k e z d e m ć n y e z e s e t , es t a m o g a t t a k kozo torvenyszovegek
mar celjai is
Kepviseloha-
a nepkolcson a kolcsonre
megvonat-
inditvanyozasait.
M i n t ismeretes, a terv tervezeteben el6iranyoztak, hogy a
Tartomany
n ć p k o l c s o n t h i r d e t a z e n e r g e t i k a r a es a k o z l e k e d ć s i i n f r a s t r u k t i i r a r a
ira-
n y u l o befektetesek penzelesere. A t e r v a z o n reszeben p e d i g , ahol az elektromos energiaforrasok penzeszkozeinek biztositasarol v a n szo, tervbe vettek, hogy a h i a n y z o eszkozok potlasara mintegy 2000 millio dinar erteku k o l c s o n t k e l l h i r d e t n i a p o l g a r o k k o r e b e n . A t o v a b b i k u t a t a s o k es a t e r v elokeszftćsi m u n k a l a t o k s o r a n , v a l a m i n t a n y i l v a n o s v i t a a l k a l m a v a l a velemeny alakult ki, hogy a kolcsonbol s z a r m a z o eszkozoket
az
kizarolag
a villanyenergetikai o b j e k t u m o k kiepitesere kell osszpontositani, az oszszeget p e d i g 1500 millio d i n a r r a c s o k k e n t e t t e k . l g y a legfontosabb
sziik-
seglet k i e l e g i t e s e r e s z a n t u k el m a g u n k a t , a z z a l , h o g y a k o z l e k e d e s i
infra-
s t r u k t u r a k i e p i t e s e n e k p r o b l e m a i t es s z i i k s e g l e t e i t is f i g y e l e m b e
vessziik.
D e ertćkeleseink
hosszabb
szerint ezeket
i d o s z a k a l a t t is m e g l e h e t
Az
dramjogjasztds
tiz
a problemakat
mas modon
es
oldani.
ev alatt
meghdromszorozodott
A z elmult idoszakban tortent aramfogyasztas adatai beszelnek a legmćrv a d o b b m o d o n a t a r t o m a n y b a n az a r a m jelentosćgerol, m i n d a gazdasagi fejlodesben, m i n d
az eletszinvonal
emeleseben. Vajdas£gban
az
aramfo-
gyasztas gyors utemben novekedett, ugy hogy 1966
o t a , m i k o r 1,2
liard K W h - t tett ki, tiz ev alatt megharomszorozodott, g y a s z t a s 3,7 m i l l i a r d K W h - r a kent atlag 1 2 % - k a l
mil-
1975-ben a
n o v e k e d e t t . T e h a t , ez a f o g y a s z t a s
fo-
even-
novekedett.
A tartomany legnagyobb aramfogyasztoit toi reteg, illetve a h a z t a r t a s o k
a szeles k o r u i p a r i
kepezik. A
tizeves
fogyasz-
idoszakban,
1966—
1975-ig, az ipar fogyasztasa 800-rol 1400 millio K W h - r a , illetve 7 5 % - k a l novekedett,
a haztartasoke
pedig
320-rol,
1360 millio K W h - r a ,
illetve
tobb m i n t negyszeresere emelkedett. Figyelemremelto novekedćs eszlelheto t e h a t a h a z t a r t a s o k b a n , a m e l y e k r e a z egesz f o g y a s z t a s b o l
1966-ban
26%
jutott, 1975-ben pedig 4 3 % . A mezogazdasag, b a r abszolut osszegben kifejezve m e g m i n d i g igen szereny m e r t e k b e n , ebben az i d o s z a k b a n haromszorozta elektromos energia Az
elkovetkezo
tervidoszakban
meg-
fogyasztasat. az ipar jelentosen megnoveli
elektro-
mos energia fogyaszta.sat. E z kiilonosen a z o k r a az a g a z a t o k r a v o n a t k o z i k , melyek Vajdasag
fejlodesćben
kiilonos jelentoseguek. E z e k eppen a leg-
n a g y o b b a r a m f o g y a s z t o k i s : a v e g y i p a r , e l e l m i s z e r - es f e m i p a r ,
amelyek-
re a z i p a r i a r a m f o g y a s z t a s n a k m i n t e g y 5 0 % - a esik. J e l e n t o s a r a m f o g y a s z t o k m e g : a t e x t i l - , e p i t o a n y a g - es k o o l a j k i t e r m e l o A
haztartasok
megnovekedett
ipar.
aramfogyasztasa
ertheto, ha
tekintetbe
vessziik a vajdasagi h a z t a r t a s o k v i l l a m o s i t a s a n a k iitemet, de a z t a t e n y t is, h o g y m a s e n e r g i a f o r r a s o k
n a l u n k igen szereny mennyisegben
fordul-
n a k elo. M a r 1 9 6 4 - b e n a t a r t o m a n y m i n d e n telepiilese v i l l a m o s i t v a Az aram minden haztartasba
volt.
bejutott.
A h a z t a r t a s o k v i l l a m o s g e p e k k e l v a l o felszereltsege szerint V a j d a s a g tobbi koztarsasaghoz Az
1975-os evben
vfzioja,
es K o s o v o t a r t o m a n v h o z
a tartomanyban
70%-anak
viszonyitva
a haztartasok
hutoszekrenye, 4 0 % - a n a k
a z elen
80%-anak
mosogepe.
A
volt
a
jar. tele-
hiztartasok
v i l l a m o s gepekkel v a l o felszereltsege jellemzi a v a r o s t , de a falusi
gaz-
d a s a g o k a t is.
Jelenleg
a gazdasdg
szenved
nagy
kdrokat
V i l l a n y a r a m n e l k i i l , n y u g o d t a n a l l i t h a t j u k , n e m k e p z e l h e t o el s e m a t e r meles, sem a h a z t a r t a s , sem a falu, sem a v a r o s , sem a t a r s a d a l o m , a
maganszemely
problemaknak,
elete.
Sajnos,
gyakran vagyunk
mikor aramsziinetre,
taniii a
aramkorlatozasra,
sem
bekovetkezo
fesziiltsegcsokke-
nesre, v a g y i s az a r a m m i n o s e g m e g v a l t o z a s a r a keriil sor. A z ilyen a l l a p o t k o v e t k e z m e n y e i f e l m ć r h e t e t l e n e k , d e a z a t t e k i n t h e t o k a l a p j a n is a l l f t h a t juk, hogy
Vajdasag
gazdasaga
es t a r s a d a l m a
nagy
karokat
szenved
a r a m t e r m e l e s es a r a m f o g y a s z t a s o s s z e h a n g o l a t l a n s a g a m i a t t , v a g y i s
az
erve-
nyes az az i m m a r meghonosodott mondas, hogy legdragabb az az a m e l v i k n i n c s . I l l u s z t r a c i o u l c s a k e g y p e l d a t h o z o k fel. A z legkisebb megszakadasa
is a p a n c s o v a i
HlP-ben
az
aram,
aramellatas
ammoniak-termeles
48 o r a s leallasat idćzi elo, a k a r c s a k a z o n u z e m e g y s e g e k b e n , a m e l y e k erre a nyersanyagra 1,5
alapozzak
t e r m e l e s i i k e t , ćs e z z e l a t e r m e l ć s n e k
milliard regi d i n a r erteku veszteseget ideznek
mintegy
elo, n e m s z a m k v a
a
b e r e n d e z ć s e k k a r o s o d a s a t . H a s o n l o a h e l y z e t a t o b b i i p a r a g b a n is, k i i l o nosen a vegyiparban, femfeidolgozo-iparban, ontod^kben, a cementtermelesben
stb.
A z aramszolgaltatas megszakadasa, illetve megszunese kiilonosen kat a termeloket
erinti, akik
lessel r e n d e l k e z n e k .
a legmodernebb
Jelenleg nem
j o v o b e n m i n d t o b b h a s o n l o esettel
elektrotechnikai
sok Нуеп termeldrol
eshet szo, de
A z elkovetkezo idoszakra, mint ahogy az a terv-anyagokbol megvalosfthassuk,
jelentos
a
talalkozunk.
n i k , i g e n j e l e n t o s ćs o s s z e t e t t c ć l o k a t es f e l a d a t o k a t ezeket
azo-
felszere-
beruhazasi
tuztiink
is k i t i i -
ki.
eszkdzoket kell
Hogy
biztosita-
n u n k . A felmeresek szerint az elkovetkezo 5 ćvben t o b b m i n t 90 milliard dinart r u h a z u n k be, 8 5 % - k a l tobbet, m i n t az elmult oteves
tervidoszak-
b a n . A b e r u h a z a s o k 9 % - o s evi n o v e k e d e s ć t tervezziik, az 1975-os evhez v i s z o n y i t v a , a m e l y b e n a beruhazasi tevekenyseg igen kifejezett azt jelenti, hogy a k o v e t k e z o r o v i d t a v u gazdasagi fejlodćst
tervidoszakban
volt.
kifejezettebb,
szolgalo eszkozkivalasztasra, v a l a m i n t egyeb
Ez a
beruha-
z a s i f o r r a s o k j e l e n t o s e b b k i h a s z n a l a s a r a , h i t e l e k r e , b e l f o l d i es k i i l f o l d i k o l csonokre stb. s z a m i t h a t u n k . K i kell hangsiilyozni, h o g y a g a z d a s a g intenz i v e b b fejlodese, p a r h u z a m o s a n
a z z a l , h o g y j o b b k e r e s e t i es e l h e l y e z k e -
desi l e h e t o s ć g e k e t h o r d o z , t e h a t m a g a s a b b e l e t s z i n v o n a l a t b i z t o s f t ,
meg-
koveteli a tarsult munkatol, dolgozoinktol, hogy a jovedelem elosztasaval l e h e t d v ć t e g y ć k a b e r u h a z a s i e s z k o z o k n o v e l e s e t , es i g y b i z t o s i t s a k a h a l a d a s t , a j o v o t , a z i f j a b b g e n e r a c i o s z a m a r a is. A t a r s a d a l m i fejlesztes
1976—1980-as tervevel az aramfogyasztas
to-
v a b b i n o v e k e d e s e t l a t t a k elo az i p a r , kiilonosen a z egyes a g a z a t o k ,
az
a g r a r i p a r i k o m p l e x u m o k , e g y e b g a z d a s a g i e g y s e g e k ćs a h a z t a r t a s o k
re-
s z e r o l . A z egesz a r a m f o g y a s z t a s m e g n o v e k e d ć s e e v e n t e t o b b m i n t
10%-ot
tesz ki. M i n t ismeretes, Vajdasagban
az e l m u k idoszakban elfogyasztott
m o s e n e r g i a t u l n y o m o r e s z ć t — 9 3 % - a t a t a r t o m a n y o n kfviili
villa-
forrasokbol
f e d e z t e k . V a j d a s a g a k o z e l j o v d b e n is s o k k a l t b b b e l e k t r o m o s e n e r g i a t f o gyaszt majd, m i n t amennyit termel. A tervidoszak utolso evere eloiranyz o t t 6 m i l l i a r d K W h - s f o g y a s z t a s b o l V a j d a s a g 1,1 m i l l i a r d K W h - t , i l l e t ve 1 8 % - a t sajat teriileten levo forrasokbol biztositana. T e h a t , az fo g y a s z t a s t u l n y o m o fedeznenk.
reszćt t o v a b b r a
is t a r t o m a n y o n
kiviili
aram-
forrasokbol
Kozos
elektroenergetikai
kidolgozdsa
letesitmenjek
a Szerb
felepitesi
tervenek
SZK-val
A sziikseges v i l l a m o s e n e r g i a m e n n v i s ć g b i z t o s f t a s a t a z 1 9 8 0 . e v i g a
Szerb
S Z K es V a j d a s a g e l e k t r o e n e r g e t i k a i l e t e s i t m e n y e i n e k k o z o s fejlesztćsi
ter-
vevel teszik l e h e t o v e . V a j d a s a g S Z A T m e g n o v e k e d e t t sziiksegletei egy 9 0 7 megawattos elektromos energiaforrast igenyelnek, amelybol 267 m e g a w a t t Vajdasag
SZAT
teriileten, 640 m e g a w a t t
a Szerb S Z K
l e t r e . E b b e n a z i d o s z a k b a n uj e l e k t r o e n e r g e t i k a i
teruleten
objektumok
kell m e g k e z d e n i az 1980 u t a n i m e g n o v e k e d e t t sziiksegletek
jonne
kiepiteset
kielegitesere.
E z e k az u n . folytonossagi b e r u h a z a s o k ; ez kiilonosen e b b e n a z
agazatban
jelentos. Az
elektroenergetikai
objektumok
letesitesenek
penzeleset
ezen
kozos
terv szerint a szuksegletek novekedesevel arainyosan vegzik a Szerb S Z K ćs V a j d a s a g S Z A T t e r i i l e t e n . E z e n k a p a c i t a s o k k i e p i t e s e r e t o b b m i n t
12
milliard
az
dinar
sziikseges. H a
osszberuhazasok
Vajdasag
t e k i n t e t b e vessziik, h o g y p l . 1 9 7 5 - b e n
minden
gazdasagi
agaban
kozel
14
milliard
dinart tettek ki, a k k o r felmerheto, milyen jelentos eszkozokrol v a n itt szo. A v i l l a n y e r o - g a z d a l k o d a s ujratermelokepessege, ill. a z o n a r a k , m e l y e k r e ez a k e p e s s ć g e p i i l , n e m b i z t o s i t h a t j a k a z e l e k t r o m o s e n e r g i a t e r m e l o o b jektumok letrehozasahoz
sziikseges o s z k o z o k e t , b a r
az elektroipartol
el-
v a r h a t o , h o g y sokkal n a g y o b b m ć r t ć k b e n jaruljon h o z z a sajat
fejlodese-
nek elosegitesehez. M i a b e r u h a z a s i m e r l e g e k b e n az e l e k t r o i p a r
felhalmo-
z a s a n a k es e s z k o z e i n e k j e l e n t o s m e g n o v e k e d e s e r e s z a m i t u n k . A m
ez
ta-
v o l r d l s e m lesz e l e g e n d o . E z e r t m a s f o r r a s o k a t is s z a m b a k e l l v e n n i , m i n d e n e k e l o t t a eszkozok
tarsitasat
az elektroenergetika
fejlesztese
cćljabdl,
gazdasagi
hiteleket
es
a z o k a t az eszkozoket, m e l y e k a p o l g a r o k kolcsoneibol g y u l n e k ossze.
Az
dramtermeles
Nehany
novelese
mindenkinek
erdeke
fontos tenyezot szeretnćk kiemelni, amelyek
arra
osztonoznek
b e n n i i n k e t , h o g y az e n e r g e t i k a fejlesztćsere s z a n t e s z k o z o k egy biztositasa celjabdl Vajdasag p o l g a r a i h o z
Elsosorban azt a tenyt, hogy a megnovekedett
aramtermeles
kinek erdeke. A dolgozdk tudjak, hogy elegend6 mennyisegu energia nelkiil a g a z d a s a g n e m fejlodhet munkahelyek, sem
nincs jovedelem,
igy
reszenek
forduljunk. minden-
elektromos
eredmenyesen, nem nyilnak
szemelyi
jovedelem
es
uj
eletszinvonal
emelkedik.
A falu tobbszorosen ć r d e k e k az aramtermelesben. Egyreszt, az m i n d n a g y o b b sziikseg v a n a g a z d a s a g o k b a n ,
aramra
tehat a termelesben,
mas-
r e s z t a h a z t a r t a s o k b a n , v a g y i s a m a i e l e t s z i n v o n a l is j e l e n t o s nyiseget igenyel. A z u t a n , a v i l l a n y e r o - g a z d a l k o d a s tosegek k f n a l k o z n a k
агаттепу-
f e j l e s z t e s e v e l uj l e h e -
a falusi fiatalok m e z o g a z d a s a g o n kiviili
foglalkoz-
tatasara. H a reszt vesznek a kolcson-akcioban, az ideiglenesen
kiilfolddn
d o l g o z o k , s z a m u k r a is uj l e h e t o s e g e k n y f l n a k a h a z a t e r e s r e ćs e l h e l y e z k e desre. Vegiil, a z o k az emberek, a k i k m a r k i v e t t e k resziiket az eddigi
epf-
tesbdl — m a nyugdfjasokkent h o z z a j a r u l h a t n a k g y e r m e k e i k elhelyezkedesi lehetosegeinek novelesehez. Ketsegteleniil erdekelt m i n d e n k i a jobb
elet-
k o r i i l m e n y e k , egeszsegiigy, i s k o l a z t a t a s , s z o r a k o z a s m e g t e r e m t e s e b e n ,
am
ez m i n d j e l e n t o s m e n n y i s e g u e l e k t r o m o s e n e r g i a b i z t o s i t a s a t f e l t e t e l e z i .
Egjhavi
kereset
— elegendo
hozzdjdrulds
E g y r e s z t a j e l e n l e g i e l e t s z i n v o n a l s z i n t j e b o l es a v a j d a s a g i d o l g o z o k s z e m e l y i j o v e d e l m ć b o l es l e h e t o s e g e i k b o l , a n y u g d i j a s o k j o v e d e l m e b o l , a m e zogazdasagi
termelok
es a z i d e i g l e n e s e n
kiilfoldon
dolgozok
gazdasagi
e r e j e b o l , m a s r ć s z t a v i l l a n y e r d - g a z d a l k o d a s f e j l e s z t e s e b e n sziikseges h i a n y zo eszkozokbol
kiindulva,
elhataroztuk,
hogy
ajanlatot
tesziink,
misze-
rint elegendo lenne, h a mindenki egvhavi jovedelmevel jarulna hozza kolcsonakciohoz.
Ez
a
hozzajarulas
befizetheto
lenne egyszerre,
a
vagy
legtobb 24 havi reszletre. Meg v a g y u n k gyozodve arrol, hogy a kolcson j e l e n t o s ć g e ćs sziiksegessege m i a t t a t e r v e z e t t 1,5 m i l l i a r d uj d i n a r t a p o l garok, elsosorban onkentes hozzajarulas lonbozo tarsadalmi-gazdasagi
formajaban
teremtik m e g a kii-
problemak megoldasara. Termeszetesen
engedhetetlen, hogy a polgarok jovedelmenek megterheleset
el-
egyenletesen
osszuk meg. A z egćsz k o l c s o n - a k c i o h o r d o z o j a a V a j d a s a g i D o l g o z o N e p
Szocialis-
ta Szovetsege, a m e l y a legszelesebb korii t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i szervezet, d e ćppen ugy kozvetlen feladatanak tekinti a Szindikatusok Szovetsege, I f j u s a g i S z o v e t s e g es m a s s z e r v e z e t e k is. V a j d a s a g K o m m u n i s t a
az
Szovetsege
szinten kiveszi reszet, eszmei-politikai m a g y a r a z a t o k a t n y u j t v a a kdlcson jelentosegerol. A m a elfogadott allaspont szerint a Szocialista
Szovetsćg
n e m k a m p a n y t , n e m is a d - h o c a k c i o t i n d i t , h a n e m n e h a n y h o n a p i g t a r t o p o l i t i k a i t e v e k e n y s e g e t fejt k i , a m e l l y e l k a d e r e k e t es a k t i v i s t a k a t E z ismet jo a l k a l m a t nyujt, h o g y a dolgozok kozott, akik az ^s a t a r s u l t m u n k a r o l s z o l o t o r v e n y
alapjan
a tarsadalmi
es
gazdasagi
elet m o z g a t o e r o i , kielezzek a m a g a s a b b f o k u t e r m e l e k e n y s e g e r t , munkafegyelemert folytatott
es j o b b m u n k a e r t , a z e s s z e r u s e g e r t es
harc alkalmaval
nevel.
Alkotmany nagyobb
takarćkossagert
felmeriilt kerdeseket, fejlodesunk
ambfcidzus
f e l a d a t a i n a k m e g v a l o s i t a s a celjabol, a m i nelkiil viszonylagos l e m a r a d a s u n k a t n e m lehet
athidalni.
А
kdlcson-akcio
sikereben
elengedhetetleniil
szukseges
a k c i o p r o g r a m kidolgozasa, amely m a g a b a n foglalja politikai, informativ
egy
egyseges
az eldkesziileteket, a
jelleguektol kezdve a szervezes-technikajaig.
Ezek-
n e k a z e l e m e k n e k egyiket sem lehet lebecsulni, m e r t az a k c i o sikeressege m i n d e g y i k t o l e g y a r a n t fiigg. E b b e a m o z g a l o m b a a r e s z v e v d k n a g y k a p c s o l o d i k b e , es m i n d e n k i n e k v a l l a l n i a k e l l m u n k a j a e r t El kell meg m o n d a n i , h o g y a kolcson jegyzese n e m
a
кбге
felelosseget.
penziigyi-technikan
m u l i k , h a n e m i g e n j e l e n t o s t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i ćs p o l i t i k a i j e l l e g u des, a m e l y ismetelten a l a t a m a s z t j a rainak
tartoma.nyunk dolgozoinak
ker-
es p o l g a -
egyseget.
A z a k c i o sikeressege s z e m p o n t j a b o l n a g y jelentosege v a n a
tajekoztato
es p r o p a g a n d a t e v e k e n y s e g n e k . E b b e n a t a r t o m a n y i t a j e k o z t a t a s i
eszko-
z o k e l s o s o r b a n a s a j t o , a r a d i o es a t e l e v i z i o s z e r e p e j e l e n t o s , d e e z t a v o l г61 s e m lesz e l e g e n d o . F e l k e l l h a s z n a l n i a S z e r b S Z K p r o p a g a n d a - es t a j e k o z t a t a s i eszkozeit, v a l a m i n t a p o l g a r o k s z a m o s h e l y i t a j e k o z t a t a s i eszk6zet —
ujsagokat,
iizemi l a p o k a t , helyi r a d i o a l l o m a s o k a t
p o l g a r n a k tisztaban kell lennie, m i l y e n celra a d
stb.
Minden
kolcson.
A vajdasagi b a n k o k ebben az akcioban jelentos szerephez j u t n a k . M u n k a j u k m e g f e l e l o s z e r v e z e t t s e g e t es e l o k e s z i i l e t e k e t i g e n y e l . A z a k c i o b a n a z osszes v a j d a s a g i es j u g o s z l a v i a i b a n k r e s z t v e s z , ćs h a z a i v a l a m i n t
kiil-
foldi kirendeltsegeik altal lehetove kell tenniiik az erdekeltek s z a m a r a
a
kolcsonjegvzćst. A p o l g a r o k a t meg kell ismertetni a z o k k a l az elonyokkel, melyeket k6lcsonkotvenyek nyujtanak.
M a r a 1 0 % - o s k a m a t is 5 e v m u l v a
mint 6 0 % - k a l noveli a befektetett
a
tobb
osszeget.
A k o l c s o n k o t v e n y o l y a n e r t e k p a p i r , a m e l y e t k i i l o n f e l e c ć l o k r a fel l e h e t hasznalni, tobbek kozott hozzajarulaskent telenel, v a l a m i n t
a kotveny
tulajdonosa
a fogyasztoi kolcsonok adokedvezmenyben
is
felve-
reszesiil.
M a r elkeszultek a t a r t o m a n y i torvenyes eloirasok, amelyek a kedvezmeп у е к г е v o n a t k o z n a k . A t a r s u l t m u n k a s z e r v e z e t e k j o v e d e l m e r o l es a m e zogazdasagi tevekenysegbol szarmazo szemelyi jovedelem u t a n
fizetendo
a d o k r o l v a n s z ć . S z i i l e t o f e l b e n v a n a z a t o r v e n v j a v a s l a t is, a m e l l y e l V a j dasag S Z A T
a kotvenytulajdonosoknak
szavatolja
a kolcson
rendszeres
visszafizeteset. Nagyon
fontos, h o g y idoben megsziilessenek
az eldfrasok
a
kozsegek
hataskorebe tartozo adokedvezmenyekrol. A vegrehajto tanacs m a r
kez-
demenyezte a n n a k a kozsćgkozi megegyezesnek az alairasat, mely szerint m i n d e n kozseg egyseges a d o k e d v e z m e n y t z o g a z d a s a g b o l es a z o n a l l o
frna
eld. I t t e l s o s o r b a n a m e -
(ipari) tevekenysegbol
szarmazo
jovedelem-
a d o j a , a v a g y o n u t a n i , a v a g y o n b o l s z a r m a z o j o v e d e l e m u t a n i a d o es a p o l g a r o k osszjovedelme utani fizetendo a d o k r o l v a n szo. A kolcson celjanak megertćsehez elengedhetetlen a nćpszerusftd
kade-
r e k es o l y a n s z e m ć l y e k k i k e p z e s e , a k i k m a j d
a kdlcsonjegyzo
helyeken
d o l g o z n a k . A m , l e g e l o s z o r is o l y a n h e l y e k e t k e l l k e r e s n i , a m e l y e k denki szamara кбппуеп hozzaferhetdek.
min-
A helyi kozossegek, b a n k o k
p o s t a k m e l l e t t m i n d e n t m a s z - b e n sziikseges k o l c s o n j e g y z d h e l y e t
es
letesiteni.
B a r a k o l c s d n j e g y z e s c s a k d e c e m b e r 1-en k e z d o d i k , a z e l o k e s z i i l e t e k k e l egy p i l l a n a t r a sem szabad leallni. Kozsegi bizottsagokat, v a l a m i n t kozsegi aktivakat
kell alakitani, az akcio celjanak m e g m a g y a r a z a s a r a .
A
helyi
k o z o s s e g e k b e n es t m a s z - e k b e n is h a s o n l o b i z o t t s a g o k a t k e l l s z e r v e z n i . R o viden, m i n d e n n a g y o b b s z a m u kozossegben ki kell a l a k i t a n i egy szervet, amely majd
az akciot
A dolgozok
egjsege
iranyitja.
es szolidaritdsa
a
biztositek
E n n e k a z a k c i o n a k a s i k e r e t d o l g o z o i n k es p o l g a r a i n k , V a j d a s a g n e p e i n e k es n e m z e t i s e g e i n e k m a r ritasatol
ćs e g y s e g e t d l v a r j u k ,
hozzajarulnak
annyiszor igazolt ontudatatol,
attol, hogy amikor
a kozos erdekek
SZAT szolida-
csak sziikseg v a n
ra,
megvalositasahoz.
M i t u l a j d o n k e p p e n egy olyan a k c i o b a n vesziink reszt, amilyet m a r folyt a t t u n k , h a b o r i i s u j t o t t a o r s z a g u n k u j j a e p i t e s e n e k elsd e v e i b e n . A z a megvaltozott
koriilmenyek
e l l e n e r e is k i e g y e n l i t h e t d k , m i v e l
akciok
dolgozo-
i n k o n t u d a t a r a es l e l k e s e d e s e r e e p i i l n e k . A k k o r i b a n o n k e n t e s m u n k a v a l es s z u k o s e s z k o z d k k e l a m e g s e r i i l t u t a k a t es v a s u t v o n a l a k a t
epitettuk
ujja,
m a a v i l l a n y e r o g a z d a l k o d a s fejlodeset kell elosegiteni. A k c i o i n a k a k k o r i s , m a is a s z o c i a l i s t a o n i g a z g a t a s es t a r s a d a l m u n k f o r radalmi atalakulasanak iranyvonalat
kovettek. Forditotta
DUSAN
Szabo
Aniko
ALIMPIĆ
M a , a m i k o r Vajdasag D o l g o z o N e p e Szocialista Szdvetsege
Elnoksegenek
t a r t o m a n y i ertekezleten elfogadjuk s bevezetjuk az elektromos energia kolc s o n e r e v o n a t k o z o a k c i o p r o g r a m o t , a v i l a g o s c e l o k es
elkotelezettsegiink
mellett, egyiittesen, a Szocialista S z o v e t s e g egyseges f r o n t j a n a k
szervezett
e r d j e k e n t , v a l l a l n u n k k e l l a f e l a d a t o k a t es a felelosseget is a z i l y e n s z e les k o r u , a t f o g o , s z e r v e z e t t t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i a k c i o ć r t , m e l y h e z m o s t f o gunk. E n n e k erdekeben a K o m m u n i s t a Szovetseg T a r t o m a n y i valamint politikai-vegrehajto
Bizottsaga,
t e s t i i l e t e i es m a s m u n k a t e s t i i l e t e i , a
Kom-
munista Szovetseg Kozsegi Bizottsaga, valamint a Szakszervezet,
Harcos
Szovetseg, Szocialista Ifjusagi Szovetseg, Vajdasagi G a z d a s a g i K a m a r a , a regionalis gazdasagi k a m a r a k ,
tarsadalmi szervezetek, tarsulatok,
s e l d - t e s t i i l e t e k es v e g r e h a j t o s z e r v e i k k o t e l e s e k k i d o l g o z n i
kepvi-
tevekenysegtik
k o n k r e t t e r v e t a m u n k a s o s z t a l y , a d o l g o z o k , a f d l d m u v e s e k , a z ifjiisag, a szabad foglalkozasiiak
es m i n d e n l a k o s u n k b e k a p c s o l a s a r a e b b e n a z
ak-
cioba.
Az akcio
hordozoi
— az
alapszervezetek
A z akcio alapveto h o r d o z o i a K o m m u n i s t a Szdvetseg, Szocialista Szovetseg, S z a k s z e r v e z e t , h e l y i k o z o s s e g a l a p s z e r v e z e t e i k e l l , h o g y l e g y e n e k . Kommunista vallalni. Csak
Szovetseg
minden
vilagosan
lakossagot
szeleskoruen
szervezett
tarsadalmi
tagjanak
meghatarozott mozgositani.
akcio
egyben
politikai celokkal
elkotelezettseget lehet a
Ugyanakkor biztositek
a
dolgozokat
szeles
is, h o g y
es
megfeleld
vallalat
ered-
emberek
felismerik a tćnyt, hogy a kolcsonhoz v a l o viszony egyben a fejlddesert
es
konkret
m e n y e k e t a d az akcid megismeresere, felfogasa tekinteteben. A z es a z egesz g a z d a s a g i
A
kell
feladatok
feleldsseg reszei, m e l y
tartal-
m a z z a a z e g y e n e k ć r d e k e i t is. E z e r t m e g b e s z ^ l e s e i n k es a f e l a d a t o k k i d o l gozasa nem szorftkozhat az akcionak csak a puszta
tamogatasara.
T a r s a d a l m u n k hosszii tavii fejlddesi i r a n y z a t a sziiksegszeruen
jelentke-
zett a gazdasagi osszetetel fennallo a n y a g i osszehangolatlansaga kozepette. Ebben rejlik az energetika kiilon szerepe, s e n n e k kereten belul a villamos
energiae,
mely
m e g e l d z i es f e l t e t e l e z i a t o b b i f e j l d d e s i cel m e g v a l d -
sitasat. A z ilyen i r a n y z a t b a n nyilvanul meg a Vajdasagi Szoclalista
Autonom
T a r t o m a n y teljes es t a r t o s e r d e k e , es k o n k r e t a n a s a j a t ćs a z egesz o s s z t a r s a d a l m i fejlodesert v a l o feleldssegen keresztiil j u t
kifejezesre.
A g a z d a s a g i es t a r s a d a l m i o k o k m e l l e t t , a z i n d o k o l t s a g
alatamasztasa
es t a m o g a t a s a c e l j a b o l k i s z e r e t n ć n k h a n g s u l y o z n i m e g n e h a n y
momentu-
mot. Eldszdr, az energia kerdese azok a kerdesek kdze tartozik, melyet n y e r s a n y a g , ć l e l e m , k o z l e k e d e s s t b . m e l l e t t szeles es h o s s z u t a v l a t u
a
alapon
k e l l m e g o l d a n i . E z a r r a k o t e l e z b e n n i i n k e t , h o g y a s z e r v e z e t t , szeles k d r u es o n i g a z g a t a s i l a g e g y s e g e s a k c i o b a n e z t a z e g y s e g e s e l h a t a r o z a s t erovel, a tarsult m u n k a n
keresztiil, a kozds erdekek a l a p j a n
m e g . I g y b i z t o s i t j u k a z uj l e h e t o s e g e k f e j l d d ć s e n e k g a z d a s a g i l a g lisabb
tarsult
valosftsuk raciona-
kihasznalasat.
M a s o d s z o r , a t o v a b b i g a z d a s a g i fejlddes a g a z d a s a g osszetetelenek m e g valtozasaval, mely
altal megsziintethetnenk
a relativ
elmaradottsagot
a
t a r t o m a n v f e j l d d e s e b e n , j o v a l n a g y o b b b e f e k t e t e s t i g e n y e l a z e n e r g i a - es forrasainak megfelelo osszetetelebe. H a r m a d s z o r , a f e n n a l l o e n e r g i a f o r r a s o k l e h e t d s e g e i ( m e l e g v i z , g a z es masok)
fejletlenek
kihasznalva
a
tartomanyban,
de mćg
ezek
a
forrasok
sincsenek
teljesen.
Negyedszer, az energiaforrasok hianya a legnagyobb Vajdasagban. ldjaban
ez a z a l a p v e t d
es l e g f o n t o s a b b
hogy az energiaforrasok
g a z d a s a g i es t d r s a d a l m i
fejlddese penzelesenek
mas
Va-
indok,
mddszerei
mellett
m e g s z e r e z z i i k a n y i l v a n o s k o l c s o n t is. A villamos energia jelentdsege j o v a l szelesebb k d r u , m e l y e t az 1980. ćvig t e r v e z e t t b e f e k t e t ć s s z i n t j e is m u t a t , m e r t n a g y o b b d s s z e g e t t e s z k i , m i n t az alloeszkozokbe valo beruhazasok a t a r t o m a n v b a n
Az
egyenletes
fejlodest
dllandoan
biztositani
1975-ben.
kell
A r r o l v a n szd tehat, h o g y a t a r s a d a l m i felhalmozas jelentds r^szet a g a z dasagi fejlddes e teriiletere kell i r a n y f t a n i , m i n t a n n a k a z e l h a t a r o z a s u n k n a k az eredmenyet, h o g y a g y o r s a b b a n fejlddesiink erdekeben m e g v a l t o z tatjuk a gazdasag szerkezetet, tartosan biztosftjuk az egyenletes
fejlddest,
m e g a k a d a l y o z z u k a gazdasag ingadozasainak lijratermelodeset, mely kedvezdtlen hatasanak allandoan ki v a g y u n k teve. Az, hogy vajon az elektr o - g a z d a s a g eroteljes, serkentd tenyezdjeve v a l i k - e a gazdasagi holnap, s hozzajarul-e
a z egesz t a r s a d a l m i
erd, s ezzel az
fejlodćsnek dnigazgatas
a n y a g i a l a p j a n a k e r o s i t ć s e h e z , m i n d e z a t t o l fiigg, h o g y m i t t e s z i i n k e n n e k erdekeben most, m a . A p r o b l ć m a o l y a n jellegu, m e l y n e m t u r halasztast, tekintettel negy-dt
arra,
hogy
ev miilva
az
adnak
energiaforrasokba
tdrtend
eredmenyeket. Ebbdl
a
beruhazasok
szempontbol
nćzve
dolgokat, m a r elkestunk, s a normalis viszonyok felborulasa az mos energia termeleseben a meglevd kapacitasok mellett ujra
csak a
elektro-
drasztikus
m o d o n figyelmeztetnek benniinket erre a koriilmenyre. A z energiatermeles lehetdseg fejlesztesćnek sziiksege a t a r t o m a n y lezettsegćt
is j e l e n t i , h o g y
hozzajaruljon
a sziikseges e n e r g i a
kote-
egyensuly
m e g v a l o s i t a s a h o z , a z egesz o r s z a g b a n , s a j a t s z i i k s ć g l e t e i f o l m e r e s e n e k , a z o k kielćgitesenek gazdasagilag megfelelobb
feleldssegen
legindokoltabb
elektromos energia forras
az az iranyvonal, hogy a m u n k a
altal hozzajaruljunk
a Szerb
ćs
keresztiil. Пуеп terv mellett, k u t a t v a
Szocialista
biztosftasat,
es a z e s z k o z d k
Kdztarsasag
a
leg-
tarsitasa
lehetdsegeinek
ki-
h a s z n a l a s a h o z , es s z e l e s e b b e n , a z egesz o r s z a g t e r i i l e t e n , s i g y b i z t o s i t s u k sajat lehetdsegeink teljesebb
kihasznalasat.
А jbvo
villamos
energia
a kapacitdsok
sziikseglete
kbzbs
reszvetelt
igenjel
kiepiteseben
A z e l e k t r o m o s e n e r g i a - f o g v a s z t a s m e g n d v e k e d e s e — h o s s z u t a v u £s k d z e p tavu fejlddesunkbol
k i i n d u l v a — egyreszt g a z d a s a g i sziikseglet,
masreszt
viszont nelkiildzhetetlen a lakossag alapvetd eletszfnvonalanak s e b e n . E z e r t sziiksćges a d o l g o z o k n a k ,
es p o l g a r o k n a k ,
kielegite-
Vajdasag
SZAT
n y i l v a n o s s a g a n a k m e g m a g y a r a z n i m i r o l v a n s z o , a m i k o r a sztikseges e s z kozforrasok
utan kutatva
a z elso h e l y r e a k o l c s o n k i i r a s a n a k
akciojat
helyezziik, s a fejlddesre v o n a t k o z o h a t a r o z a t o k a t megvalositasuk k o z v e t len a k c i o i v a l v a l t j u k
fel. A z
elektromos energia
sziikseglete a
jdvdben,
a m i t a h a z t a r t a s o k es a g a z d a s a g f e l h a s z n a l , sziiksegesse t e s z i k a reszvetelt a kapacitasok kiepiteseben. N i n c s semmilyen
kozds
tarsadalmi
vagy
gazdasagi indokoltsaga a n n a k , h o g y a g a z d a s a g elegtelen felhalmozasa,
a
jelentds fejlddesi k e z d e m e n y e z e s e k b e n , m e l y e k e t 1980-ig l a t t a k eldre, leg y e n a z e g y e t l e n p e n z e l e s i f o r r a s a a z uj e n e r g i a f o r r a s o k
es a v i l l a n y v e -
z e t e k - h a l o z a t k i e p i t e s e n e k . E z t a p r o b l e m a t m a a z osszes f o g y a s z t o k sitott eszkdzeivel lehet csak
tar-
megoldani.
A k o l c s o n b e v e z e t e s e n e k e r e d m e n y e s s e g e es s i k e r e e l s d s o r b a n a t t o l fiigg, h o g y ez a z e s z m e i - p o l i t i k a i , g a z d a s a g i strategiai elkotelezettseg a d o l g o zoink s a tarsult m u n k a b a n levo onigazgatoink, polgaraink, g u n k e g y i l y e n szćles k o r u m o z g o s i t a s a d e m o k r a t i k u s
nyilvanossa-
elkotelezettsćgiink-
b e n m i l y e n m ć r t e k b e n f o g s a j a t u n k m a r a d n i , s e z z e l e g y i i t t a n y a g i егб a tomeges d d n t e s h o z a t a l o n keresztiil az akcio k o n k r ć t t a m o g a t a s a
mellett.
Ezzel az akcioval
erdekei,
e g y e s i i l n e k a d o l g o z o k es p o l g a r o k
lenyeges
a k i k a t a r s u l t m u n k a a l a p s z e r v e z e t t e r m e l d i es f o g y a s z t o k i s . U g y a n a k k o r ezzel az a k c i o v a l v a l d s u l m e g a l e g k o n k r ^ t a b b a n termeldi h
A kblcsbn
az
f o g y a s z t o k k o z o t t a m u n k a es a z e s z k o z o k
a penzeles
olyan
modja,
mely
nem
ertekteleniti
elektromos-energia tarsftasa.
a
dindrt
A k d l c s d n b e v e z e t ć s i l y e n szeles k d r u p o l i t i k a i a k c i o , a m i l y e n r e n e m a k o z e l m u l t b a n p e l d a V a j d a s a g b a n . M i n d e n i i t t ki kell fejezniink lezettsegiinket, m e l y meglevo sziiksegleteinkbdl ered, s mellyel a
hosszti t a v u ,
biztos
forras biztosftasat,
es g a z d a s a g i l a g
legmegfelelobb
volt
elkote-
megoldjuk
elektromosenergia-
s h a s z n a l n u n k k e l l s a j a t l e h e t d s e g e i n k e t is, m e g p e d i g
kombinalt objektumok
epitesevel.
A kolcson az ćpites penzelćsćnek o l y a n m o d j a , m e l y n e m
ertektelenfti
a dinart, h a n e m az e s z k o z o k atomlesztesere keriil sor a szemelyi
fogyasz-
tas t e r i i l e t e r o l a b e r u h a z a s i f o g y a s z t a s t e r i i l e t e r e , h o g y a k e s d b b i
evekben
u g y i n e z t a szemelyi fogyasztast teljesebb m e r t ć k b e n kielegithessiik. E z z e l
egyiddben atvissziik az ertekeket a penzzel vald rendelkezćs realis e r t e k b e , ebben az esetben az e l e k t r o m o s energiaba. lik
a kolcson
alapvetd
jellegzetessege,
amely
funkcidjabdl
fippen
a beruhazasi
ebben rejsziiksegletek
jelentds reszenek kielegitesere szolgal, egyik alapvetd minosege, a n a g y o b b foglalkoztatottsag
nagyobb jovedelem
ćs s z e m e l y i j o v e d e l e m
s ezeken az a l a p o k o n kell kifejezesre jusson legszelesebb n e p e i n k es n e m z e t e i n k , es f a l v a k b a n
dolgozdink
es m i n d e n
es p o l g a r a i n k
foglalkozasban.
biztositasa,
szolidaritasunk,
egysege a
varosokban
E z e r t kell elbeszelgetni
minden
az, hogy az elektromos energia kapacitasok
kiepitć-
emberrel. Allasfoglalasunk
sćre s z o l g a l o osszes e s z k o z o k l e g n a g y o b b r e s z e t a S z e r b S z o c i a l i s t a tarsasag objektumaira
Kbz-
tervezik, s csak egy reszet a Vajdasag S Z A T
ob-
jektumaira. e r d e k e es s z i i k s e g l e t e a
Tar-
t o m a n y b a n n e m jelenti azt, hogy m i n d e n a r o n nekikezdiink a n e m
Sajat energia k a p a c i t a s u n k fejlesztesenek
gaz-
dasagos o b j e k t u m o k
kiepitesenek, h a n e m allandoan kutatjuk
mosenergia-forrasok
optimalis
iranyvonalat
a
az
termćszeti
elektro-
lehetosegek
alapjan, melyekkel a T a r t o m a n y rendelkezik s melyeket igyeksziink a legteljesebben k i h a s z n a l n i . A h d e r d m u epitese V a j d a s a g b a n az
infrastruktu-
ralis befektetes egyik tenyezdje a m e g h a t a r o z o t t teriilet k o m p a r a t i v
eld-
nyeivel egyutt. E m i a t t ezek a t e n y e z d k n e m l e h e t n e k a szelesebb regionalis fejlddes
Felelosseg
sajdt
tćnyezdi.
es kozos
fejlddesunkert
M i n d e z , d e k i i l b n b s k e p p e n a f e l t e t e l e k es a z e m l f t e t t e r v e k a z bsszes d o l g o z o i n k es T a r t o m a n y u n k m i n d e n p o l g a r a s z a m a r a d s s z e t e t t f e l a d a t o t j e l e n t e n e k . E z e r t a K o m m u n i s t a S z b v e t s e g es a t b b b i s z e r v e z e t t
szocialista
e r d k a s a j a t es k b z b s feleldsseg e r d s i t e s e a l a p j a n t a r s a d a l m u n k b a n , k b t e l e s e k a m a r megbeszelt eszmei-politikai allasfoglalast az energia p r o b l e m a megoldasat illetden a k o n k r e t munista
Szbvetseg szamara
akciokban megvalositani. A Vajdasagi ez a kerdes
v e t s ć g es a V a j d a s a g i K o m m u n i s t a
Kom-
a Jugoszlav Kommunista
Szbvetseg akciojanak
tovabbi
g o z a s a t es a l a p v e t d i r a n y v o n a l a n a k m e g v a l o s i t a s a t j e l e n t i a h o s s z u fejlodesben
a konkrćt
egyenletes
fejlddesnek.
Ezeknek nem
kbzbtt,
az anyagi befektetesek
fog m a g a t d l
tćnyektdl
feltetelek
fiigg, m e l y e k k e l
ez az
alapja
ćs
sziiksegenek felismerese n e m j b h e t
es
szervezettsegiinktdl
az akcidba lepiink, m i n t
a
tavii
tartos
jelentkezni, hanem
mert
Szdkidol-
s a
szervezett
meggydzd es s z u b -
jektiv erdk. N e m kell a z t gondolni, h o g y к о п п у е п , m a g a t ć l fog
menni.
S o k n e h e z s e g g e l es d i l e m m a v a l t a l a l k o z u n k , m i v e l a s z e m e l y i j b v e d e l e m -
bdl k i v a l a s z t o t t e s z k o z o k r o l v a n szd, l e m o n d a s r o l , m e l y a szemelyi elets z f n v o n a l a t is eVinti, m i v e l e l e g j e l e n t d s e s z k o z d k d s s z e g y u j t e s e r d l v a n s z d . U g y a n a k k o r s z a m i t a n u n k k e l l a z e l l e n a l l a s r a is. E к б г Ш т е п у е к m i a t t a Szocialista Szovetseg tevćkenysege ezt a kerdest illetoen
helyettesithetet-
len, e r e d m e n y e s m u k o d e s e n e k eldfeltetele p e d i g a V a j d a s i g i Szovetseg, m i n t
szervezett
szocialista front
Kommunista
es t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i
v e z e t e s z m e i - p o l i t i k a i m u n k a j a . E z e r t ez az a k c i o m i n d e n n a p i segiink t a r t a l m a t kell, h o g y
BOGDAN
CREVAR
szer-
tevekeny-
kepezze.
ZAROBESZEDE
A m a i megbeszćlesek alapjan a T a r t o m a n y i V a l a s z t m a n y Elndksege politikailag
az
erdmuvek
epftesere, a m i t — emlekeztetdiil — t a m o g a t t u n k a t a r s a d a l m i
allast
tervjavas-
lat nyilvanos
foglal
es t a m o g a t j a
vitajan
es a v a j d a s a g i
a kolcsdn
bevezeteset
tarsadalmi
tervben, az
elektromos
energia 1 9 7 6 - t d l 1 9 8 0 - i g t a r t d fejlesztese a l a p j a i r d l szćld m e g a l l a p o d a s j a vaslataban. A Vajdasagi Dolgozd N e p
Szocialista Szovetseg^nek
Tarto-
m a n y i V a l a s z t m a n y a t d l , m e l y h a m a r o s a n iilest t a r t , k ^ r n i f o g j u k
az El-
nokseg ezen allasfoglalasanak
tamogatasat
helyzetben lesziink, h o g y felm^rhetjiik,
is
hitelesfteset.
hogyan
fogtunk
Akkor
olyan
h o z z a , ^s
hogy
h a l a d n a k e jelentos akcid eldkesziiletei.
Csak
a villamos
szamitani
energia
a celok
termelesenek
megnovekedesevel
lehet
megvalositdsdra
A vita soran egyertelmuen megallapftottuk, az allasfoglalasunk arra alapszik, h o g y az e l e k t r o m o s e n e r g i a r a n a g y sziikseg v a n . N e m oket,
de sokat kell rdluk
beszćlni politikai-gazdasagi
politikai m a g y a r a z a t a b a n , m e r t csak az elektromos energia novekedesćvel
lehet szamftani
a
Vajdasag
ismetelnem
akcid
rovidlejaratu
lenyegenek termelesenek
terve
ciljainak
realis m e g v a l d s i t a s a r a . E z e k e t a c e l o k a t t o b b s z d r m e g kell e m l i t e n i i n k kdlcsdn bevezetesenek akcidja soran, mivel ezek igen osszetett
a
feladatok.
Elsdsorban a k d v e t k e z d k megvaldsitasardl v a n szd: a g a z d a s a g szerkezetenek m e g v a l t o z t a t a s a , a szocialista bnigazgatasi v i s z o n y o k
tovabbi
lesztese, egyenletesebb regionalis fejlddes, n a g y o b b kepesseg a n e m
коппуи nemzetkbzi munkamegosztasba vald bekapcsolddasba, de itt a nagyobb jbvedelemert, termelekenysegert, az ćletszinvonal relativ
elmaradottsagat.
van
nbvekedes^-
ć r t f o l y d h a r c is, m e l y e k s e g i t s e g e v e l l e l e h e t g y d z n i V a j d a s a g mi f e j l o d e s e n e k
fej-
eppen
tarsadal-
А m a i ertekezlet, velemćnvem szerint, szintćn m e g m u t a t t a , h o g y egeszeben
elfogadjak
a kolcsonbevezetćs
politikai
akcićjanak
teljes
program-
jat. A vita soran a P r o g r a m sok kerdesćt elmelyitettiik, kibdvftettiik, litikailag megvilagftottuk,
kihangsulyoztuk
po-
egyes dimenzidit, m e l y
segftseget n y i i j t m a j d a z a k c i d m e g s z e r v e z e s ć b e n es v e z e t ć s e b e n .
nagy
Mindezt
e l m e l y i t i es k i s z e l e s i t i m e g h o z z a a l l a s u n k a z a k c i o v e z e t e s ć h e z . A p r o g r a m e r e d m e n y e s e b b m e g v a l o s i t a s a e r d e k e b e n a z dsszes t a r s a d a l mi-politikai szervezetek, a tdrsadalmi-politikai
kdzossegek
kepviselo-tes-
t i i l e t e i es v e g r e h a j t o t a n a c s a i , a z o n i g a z g a t a s i e r d e k k o z o s s ć g e k
kozgyul^-
sei, a g a z d a s a g i k a m a r a k es s z e r v e i k , a t a r s a d a l m i s z e r v e z e t e k ćs a p o l g a r o k egyesiiletei dssze kell h o g y allftsak sajat p r o g r a m j a i k a t , s m e g kell allapftaniuk
a konkret feladataikat. Ezen az ćrtekezleten gyakran
emli-
tettiik a t a m o g a t a s szdt, v e l e m e n y e m szerint n e m a t a m o g a t a s t kell k i h a n g s u l y o z n u n k , h a n e m a z osszes t a r s a d a l m i s z u b j e k t u m o k teljes b e k a p csolasat a z a k c i o b a . E z t a z e r t m o n d o m , m e r t egyesek, s egyes szervezetek is m e g e l ć g s z e n e k
azzal, h o g y egy ilyen jelentos akciot csak szoval
ti-
m o g a t j a k , m e l y b d l n e m lesz s e m m i l y e n h a s z o n , h a n e m k o v e t i a s z a v a k a t szervezett akcio. Ezert a mai targyalasokbol az kdvetkezik, hogy mozgds i t a n i k e l l a p o l g a r o k a t es t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k e t a S z o c i a l i s t a Szovetseg frontjaba, hogy tevekenysegiiket a tarsult m u n k a alapszervezet e i b e n , a z o n i g a z g a t a s i m u n k a - es e r d e k k d z d s s e g e k b e n f e j t s ć k k i , s n e m csak a f d r u m o k o n . Emellett n a g y o n fontos a h a t e k o n y
munkamegosztas,
h o g y n e k e r i i l j o n s o r d u p l a z o t t m u n k a r a es e r d k s z e t s z o r o d a s a r a , a m i f o n t o s m i n d e n i l y e n o s s z e t e t t es h o s s z i i t a v i i a k c i o b a n , m i n t e z .
Az
elokesziiletek
november
vegeig
Mindez arra utal benniinket, hogy nem m a r a d h a t u n k a kezdd
targyala-
soknal, mivel elhataroztuk, h o g y az eldkesziileteket n o v e m b e r vegeig befejezziik, a h o g y a z t a p o l i t i k a i p r o g r a m a k c i d j a b a n
eldiranyoztuk,
hogy
a k o l c s d n j e g y z e s e t d e c e m b e r 1-etdl a k d v e t k e z d e v f e b r u a r 2 8 - a i g b e is fejezhessiik. E z p e r s z e n e m j e l e n t i a z t , h o g y d e c e m b e r 1-en, a m i k o r m e g k e z d d d i k a kolcson jegyzese, a b b a h a g y j u k
a politikai
munkat
es a z a k c i d
jelentd-
s e g e n e k m e g m a g y a r a z a s a t . A k o r n y e z e t t d l , s a t t o l fiigg m i t t e t t i i n k e n n e k erdekeben, s a d d i g fog t a r t a n i a m i g be n e m fejezddik a kolcsdn jegyzese. A t a r g y a l a s o k r a m u t a t t a k , h o g y n a g y es d s s z e t e t t f e l a d a t o k r o l v a n s z 6 , m i v e l n e m tžveszthetjiik s z e m eldl a realis t e n y t , h o g y a kdlcsdnjegyzes p o l g a r o k szemćlyi j o v e d e l m e t erinti, a k i k m a r iigyis m e g v a n n a k
a
terhel-
ve a helyi hozzajarulasokkal, m i n t ezt a t£rgyalasok soran joggal emlitgettek. E z z e l csak n d a t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k feleldssćge, h o g y
az akcidt k o m o l v a n , hittel vezessćk, h o g y felmerjćk
azokat a
n y e k e t , m e l y e k k i h a t a s s a l l e h e t n e k a d o l g o z o k es a p o l g a r o k
koriilmekiilonbdzd
allasfoglalasara. Fel szeretnem hivni a figyelmet, hogy a kolcson jegyzesenek
akciojahoz
n a g y o p t i m i z m u s s a l kell n e k i l a t n u n k , s hinniink kell, h o g y ezt a
felada-
tot sikeresen elvćgezziik. E z m a g a t d l erthetddd, a z o n b a n megis, a r o m a n tikus hozzaallas helyett, hogy minden a legnagyobb rendben van, az akcidt csakis a p o l g £ r o k t u d a t a r a kell a l a p o z n u n k . Teves lenne v a l a h o l m a r eldre az
ellenallasra
szamitani.
Ez
elsdsorban
a falura
vonatkozik,
az
akcid megvaldsftasa s o r a n ; n e m azert m e r t a falu m a r eleve ellene v a n az i l y e n ćs h a s o n l d t a r s a d a l m i k d v e t e l m e n y e k n e k , h a n e m a m i a t t , h o g y baly
szerint, a falvakban
akcidkat, objektiv
nehezebben
szervezik
meg az ilyen
sza-
hatalmas
o k o k m i a t t . E l d s z d r a falusi k o r n y e z e t jellege
miatt,
m a s o d s z o r v i s z o n t n e m s z a b a d l e b e c s i i l n i i n k a r e a l i s h e l y z e t e t es t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i p r o b l i m a k a t a m e z d g a z d a s a g b a n es f a l u n .
Minden
leegyszerusites
a kdlcson
bevezetese
elleni
agitdcio
lenne
Joggal hangsulyoztuk ki a vita soran, hogy e tarsadalmi-politikai nem
redukalhatjuk
le a t e c h n i k a i
akcidt
e l d k e s z i i l e t e k r e es a s z e r v e z ^ s i
mun-
k a r a , h a b a r ez igen fontos, s k d z b e n m e l l d z n ć n k a megmagyaraza.s jelentoseget, m e g h o z z a a c i l o k igen tiirelmes m e g m a g y a r a z a s a t , az e l e k t r o m o s e n e r g i a k a p a c i t a s o k k i e p f t e s e n e k s z i i k s i g e s s e g e t , es p r o g r a m j a t . N e m bad
elfelejteniink,
hogy
az
akcid
realis m e g v a l d s i t a s a
sza-
hozzajarulas
az
egćsz f e j l d d e s h e z , a z i p a r i ćs m e z d g a z d a s a g i t e r m e l ^ s k o r s z e r u s i t e s e h e z , a politikai seghez,
stabilizacid nagyobb
megvaldsitasahoz,
foglalkoztatottsaghoz,
n e m elćgge fejlett
kdzsegek
a
nagyobb
az
munkatermelekeny-
eletszfnvonal
gyorsabb fejlddesehez,
ndvelćsehez,
a Vajdasag
a
gazdasa-
g a n a k t o v a b b i bekapcsola.sa.hoz a z egyseges J u g o s z l a v p i a c b a , a v i l a g g a z dasagi folyamataiba, t o v a b b a hozzajarulas
a z egeszsegiigy, a z o k t a t i s , a
t u d o m a n y es a k u l m r a f e j l d d e s e h e z . M i n d e n l e e g y s z e r u s f t ć s a k d l c s o n j e g y zes e l l e n i a g i t a c i d l e n n e . N a g y jelentdsegu n e m c s a k a z e l d i r a n y z o t t dsszeg jegyzese, mellyel elfogadjuk
V a j d a s a g fejlesztes^nek k o z e p t a v u tervćt, h a n e m u g y a n
ha
olyan
j e l e n t d s e g u , h o g y m i n d e n d o l g o z d ćs p o l g a r a n y a g i l e h e t d s e g e t d l es h e l y zetetdl
fiiggetleniil
jegyzi
a
kdlcsdnt.
Ezt
nem
kell
lebecsiilni,
mert
egyesek m a j d t o b b e t jegyezhetnek egyhavi szemelyi jdvedelmiiknel, m a s o k p e d i g n e m . A z e g v h a v i kereset eldjegyeztetesenek m e g h a t a r o z a s a , a sziikseges m a g y a r a z a t o k
a
biztosftćk
az a k i c d n a k sikerćhez, p o l g a r a i n k d n t u d a t a , az h o g y az Нуеп
nćlkiil, felreertesekhez
vezethet. Tehat
akcidknak
eddig meg m i n d i g sikere volt, s az elektromos engergia jelentdsegćt
kell
kiemelni, mely nelkiilozhetetlen. Ezert nćlkiilozhetetlen a maximalis politikai angazsalas, mert az ilyen viszonyokban
s o k a t segit a
tarsadalmi
t u d a t a p o l g a r o k szolidaritasanak szuksegessegerdl, h o g y eldsegitsik f e j l d d e s i i k e t , es i g y o s s z f e j l o d e s u n k
Konkert
vdlaszok
a
kifejezesre
sajat
juthatna.
kerdesekre
J o g g a l h a n g s u l y o z t u k k i , h o g y ez a tdmeges a k c i o dsszetett, s m e g v a l d s i t a s a s o r a n e l l e n a l l a s r a is s z a m f t h a t u n k . E n n e k j e l e n k e l l l e n n i e a p o l i t i k a i a k c i d b a n is, h o g y k e s z e n l e g y i i n k , a j e l e n s e g e k i d e j e b e n v a l d
felis-
merćsere. Ellenallassal t a l a l k o z u n k , ketszeres ellenallassal, o l y a n o k k a l m e lyek a kolcsdn jelentdsegenek n e m megertesćbdl v a g y n e m megfeleld m e g magyarazasabol
erednek, de szamithatunk
a n e m szocialista
jelszavakra
is, a s z o c i a l i s t a es d n i g a z g a t a s e l l e n i е г б к r ć s z e r d l , m e l y e k m i n d e n a k c i o n k a t a r r a h a s z n a l n a k ki, h o g y nehezsegeket g o r d i t s e n e k a k c i o i n k ele, h o g y l e l a s s i t s a k es m e g n e h e z i t s e k a z o k a t . S z a m i t h a t u n k a z i n g a d o z a s k r a es k i i lonfele p a r o l a k r a . M i n d e z z e l szamolni kell, s e p p e n ezert tevedes
lenne
lebecsiilni e fontos t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i a k c i o jelentdsegenek tiirelmes m a g y a r a z a t a t , v a l a m i n t l e n y e g e t ćs j e l l e g e t . E z e r t f o n t o s , h o g y e g y e z k e d e s e k nelkiil ellenalljunk remagyarazasaval
a rosszakaratu szemben, vagy
kezdemenyezesekkel
es a d o l g o k
az akcid jelentdsegenek
fel-
lebecsiileseben.
Ezert m i n d k o n k r e t a b b valaszokat kell adni a kerdesekre, amelyeket
fel-
tesznek. T e h a t differencialtan kell fellepniink a lehetseges ellenallas jelensegeivel s z e m b e n , s m e g kell k i i l o n b o z t e t n i i n k
tudatos formait
a
vćlet-
lenektol. A z akcio soran
realisan
felmeriilhet
itt-ott partikularis, helyi
torekves, melyek mint m a r a tapasztalatok alapjan tudjuk, serdi n a g y Az
jellegil
gyakran
ki-
akcidinknak.
akcid
bevezeteset n e m lehet dsszekapcsolni az egyes
kbrnyezetek
meghatarozott gazdasagi erdekeinek megvaldsftasaval. Jogosan
mondhat-
j u k , h o g y a z e s z k o z o k beszedćs^nek ez a z akcidja n e m k a p c s o l h a t d ossze a z e l e k t r o m o s e n e r g i a i l e t e s i t m e n y e k esetleges k i e p i t e s e v e l . A z a t a v i i fejlesztesi megbeszelesek,
terv vitajanak
soran, a terv elfogadasakor
s leszogezik a p r o g r a m
minden
kozep-
lesznek
meg
egyes reszletet. E b b e n
m e l y m e g g y d z d d e s b e n n e m v o l n a celszeru az dsszefiiggeseket
a
keresni.
A kolcsdnjegyesi bizottsag, mely m e g fog alakulni m i n d e n
kozsegben,
h e l y i k d z o s s e g b e n es t m a s z - b e n , m e g k e l l , h o g y h a t a r o z z a ćs k i k e l l , h o g y dolgozza az akcid programjat, de kiilonosen az informacids, nepszerusitesi a k t i v i t a s t e b b e n a z elsd f a z i s b a n , v a l a m i n t a s z e r v e z e s i - t e c h n i k a i m e r e t e i t , hogy
teljes
egeszeben
felkesziiljenek
az
akcid
veghezvitelere.
Ezćrt
az
akcio politikai dimenzioinak kihangsulyozasa mellett egy pillanatra b e c s i i l h e t j i i k l e a s z e r v e z e s i ćs t e c h n i k a i k ć r d ć s e k e t , h a el a k a r j u k
sem
keriilni
a n e m k i v a n a t o s n e h e z s ć g e k e t , f e l r e e r t ć s e k e t ćs z a v a r o k a t .
Az
objektiv
sikeres A
es teljes
tdjekoztatds
igen
fontos
feltetel
az
akcio
megvalositdsdban
bizottsagokra
nagy
felelossćg
harul
az
elvegzett
munka
alapjan,
ez
a z o n b a n n e m jelenti azt, h o g y a bizottsagok vallaljak m a g u k r a a kolcson bevezetesćnek politikai
felelSssćget
is. E z
a felelosseg e l s o s o r b a n a
s a d a l m i - p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k r e es s z e r v e i k r e h a r u l a t a r t o m a n y b a n , sćgekben, helyi kozossćgekben
ćs
tarkoz-
tmasz-ben.
M a g a t o l e r t h e t o d o , h o g y a d o l g o z o k es p o l g a r o k o b j e k t f v ćs teljes t a j ć k o z t a t a s a igen jelentos feltetele az a k c i o sikeres m e g v a l o s i t a s a n a k .
Szem
e l o t t t a r t v a a z a k c i o t a r s a d a l m i j e l e n t o s ć g ć t , szelesseget, a l t a l a n o s
tarsa-
d a l m i erdekćt, az i n f o r m a c i o n a k m i n d e n k o r n y e z e t b e n teljesnek, m e g g y o z o n e k , a d o l g o z o k ćs p o l g a r o k s z a m a r a e r t h e t o n e k k e l l l e n n i e , n e m p e d i g r u t i n s z e m n e k . A z i n f o r m a c i o egyes eszkozei, a m i k o r u g y a n i s n ć h a radnak
a m u n k a b a n , k e z d e t b e n jol d o l g o z n a k ,
elfa-
s valamit mondanak
is.
E n n e k a f e l a d a t n a k a m e g v a l o s i t a s a b a n a s a j t o n a k , a r a d i o n a k es T V - n e k kiilonos hogy
felelossege
dolgozzak
van,
s igy
feladatukat,
l a l a s u k a t a z egesz
szerkesztosegukben aktivitasuk
minel
e l o b b fel
kell,
programjat, valamint reszval-
munkabol.
U g y a n i g y a T a r t o m a n y i V a i a s z t m a n y s z e r v e i es m u n k a f o r m a i , k i i l o n o sen p e d i g a z e g y e s c s o p o r t o k m u n k a j a , m i n t p l . : t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i v i s z o n y o k c s o p o r t j a , a m e z o g a z d a s a g ćs f a l u c s o p o r t j a , a t a r s a d a l m i v e z e t e k ćs a p o l g a r o k
szer-
egyesuleteinek koordinacios bizottsaga,
koordina-
cios b i z o t t s a g , m e l y a z i d e i g l e n e s e n k i i l f o l d o n m u n k a t v a l l a l ć
Jugoszlav
lakossag problemaival foglalkozik, v a l a m i n t meghatarozzak
a tomegtajekoztatasi
tevekenysegiik teruletćt a kolcson bevezetesenek
tanacs akcioja-
ban. H a s o n l o k e p p fontos, h o g y minel elobb k a p c s o l a t b a Ićpjiink az ideiglenesen
kulfoldon
tartozkodo
munkasainkkal,
s megszervezziik
koriikben
is a k o l c s o n j e g y z e s e n e k a k o i o j a t . E z h a t a l m a s ćs o s s z e t e t t f e l a d a t ,
mely-
hez mielobb hozza kellene latnunk. Nagy rok
jelentosegu a tarsadalmi
egyesiileteiben
szervezetek
egesz s o r a b a n
es a
polga-
vegzett m u n k a , valamint vezetoikkel valo megbesze-
l e s e k ćs a t a g s a g b e k a p c s o l o d a s a a z a k c i o b a . A T a r t o m a n y i V a l a s z t m a n y Elnoksćgćnek titkarsaga koteles biztositani a feltćteleket a szervezet feladatanak, kamodszerćnek
es a T a r t o m a n y i
a Tartomanyi Valasztmany
Bizottsagnak
a kolcsonjegyzćssel
munkap-
csolatos m u n k a j a
elvegzesehez, h o g y kiserni lehessen a z akciot a Szocia-
lista Szovetsegben, h o g y rendszeresen i n f o r m a l j a k
az Elnokseget, s hogy
ert£kelve az akcid iddszerusegćt a Bizottsaggal egyiitt s azonnal m a z z a k a m e g f e l e l d p o l i t i k a i es m a s
alkal-
modszereket.
E g y e s f e l a d a t o k a t m a r v e g e z n e k . A z egesz a k c i o t a p o l i t i k a i es m a s e l d kesziiletek ć r d e k e b e n , a m e n n y i b e n csak lehetseges m e g kell g y o r s i t a n i . A z idd gyorsan miilik, a feladat pedig
sok. F o r d i t o t t a Csula
Mdria
NEMZETKOZI SZIMPOZION UJVIDEKEN A NEMZETI E G Y E N L 6 S £ G MEGVALOSlTASAROL AZ OKTATASBAN ES NEVELESBEN
S z e p t e m b e r 1 4 . es 1 6 . k o z o t t t a r t o t t a k m e g U j v i d e k e n a T a r t o m a n v i P e d a g o g i a i I n t ć z e t es a z U N E S C O - v a l v a l d e g y i i t t m u k d d e s r e a l a k i t o t t goszlav Bizottsag rendezeseben a cimben jelzett nemzetkozi
Ju-
szimpoziont.
A fdleg p e d a g d g u s s z a k e m b e r e k e t egybegyujtd t a n a c s k o z a s t m a r
1973-ban
k e z d t e k eldkesziteni, az eldkesziiletek z a r d s z a k a s z a b a n kiildn szervezd bidr. Mihailo P a l o v egyetemi tanar
e l n o k l e t e v e l , es
szervezo titkarsagot dr. D a v i d Andrassal, a T a r t o m a n y i
zottsagot alakitottak
Tankonyvkiadd
igazgatdjaval A ber
az
elen.
nemzetkozi tanacskozason vett
reszt h a z a n k
minden
m i n t e g y s z a z p e d a g d g u s es k d z e l e t i koztarsasagabdl
s z a m m a l j e l e n t e k m e g k i i l f o l d i ć r d e k l d d d k es a z U N E S C O is v o l t j e l e n
em-
es t a r t o m a n y a b d l .
Szep
kćpviseleteben
megfigyelo.
A t a n a c s k o z a s o n V a j d a s a g s o k o l d a l u t a p a s z t a l a t a i n kfviil lehetdseg n a l k o z o t t , h o g y h a z a n k m a s v i d e k e i n e k e r e d m e n y e i es e l e m z e s e i s z a m o s k i i l f o l d i r e s z t v e v d is k i f e j t s e n e z e t e t . A z ć r t e k e z l e t
kf-
mellett
zarddokumen-
t u m a n a g y v o n a l a k b a n k b r v o n a l a z t a a s o k r e t u t ć m a k o r t , ćs u t a k a h a romnapos tanacskozas a n y a g a n a k ertekere. Remelhetd, hogy az ertekezlet e g y i k e r e d m e n y e k e n t m a g a a z U N E S C O is j o b b a n f e l f i g y e l a r r a a f o n t o s к б г а к п е п у г е , a m e l y e t a z o k t a t a s es n e v e l e s t e r e n m e g n y i l v a . n u l d
nemzeti
e g y e n j o g u s a g j e l e n t a n e v e l t e k e g y e n i s e g e n e k s z a b a d k i b o n t a k o z a s a b a n es az o k t a t a s h a t e k o n y s a g a n a k noveleseben — a m i t ez a t e k i n t e l y e s s z e r v e zet egyes fejlett t a g a l l a m a i n a k b e f o l y a s a k o v e t k e z t e b e n m i n d e d d i g kolatlanul
indo-
hanyagolt.
Olvasdink szamara az ujvideki nemzetkdzi t u d o m a n y o s ertekezlet izelitdjekćnt h a r o m bevezetd iidvozld beszedet kozliink. A z iidvozletek m e l y u l n e k el a s o k r e t i i s z a k k e r d e s e k e g y i k e b e n s e m , d e t o m o r e n ,
nem hiven
kidomboritjak
a t e m a k d r r e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i es t a r s a d a k n i
nezeteket
es e l v a r a s o k a t , s n o h a a f e l s z d l a l d k e g y £ n i h a n g n e m b e n s z d l o t t a k ,
tarsa-
d a l m u n k f o n t o s s z e r v e i n e k a l l a s p o n t j a t is t o l m a c s o l t a k . R.
N E M Z E T E I N K fiS N E M Z E T I S f i G E I N K
EGYENJOGUAN
V E S Z N E K RfiSZT A T A R S A D A L M I - P O L I T I K A I MINDEN
L.
£S
KOZELET
MEGNYILVANULASABAN
M e l y t i s z t e l e t t e l es j d k i v a n s a g o k k a l i i d v d z l o m O n d k e t a z U j v i d ć k i
Koz-
segi K e p v i s e l d T e s t i i l e t n e v e b e n , s e g y b e n s i k e r e s m u n k a t k i v a n o k
ennek
az eminens
gyiilekezetnek.
A Tartomanyi
fdvaros, Ujvid^k
m a r s o k n e m z e t k d z i 6s h a z a i
mani-
fesztacid szfnhelye volt, kuldnds megtiszteltetesnek tartja, h o g y e p p e n itt rendezik
meg
A
nemzetisćgi
egyenjogusag
megvaldsftasa
az
oktatas
es
neveles teren elnevezćsu n e m z e t k d z i symposiont. E b b e n a soknemzetisegu kornyezetben
a haladd demokratikus
erdk mindig tudataban
voltak
az
dsszes n e m z e t i s e g e k s o r s s z e r u k a p c s o l a t a n a k , ćs v i l a g o s a n m e g h a t a r o z t a k a n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k teljes e g y e n j o g u s a g a t es s z a b a d f e j l d d e s e t . E b b d l e r e d a z , h o g y a m u n k a s o s z t a l y a p o l i t i k a i es s z o c i a l i s s z a b a d s a g e r t
folyd
h a r c b a n e g y e n l d l e l k e s e d e s s e l h a r c o l t es dsszes n e m z e t e k £s n e m z e t i s e g e k s z a b a d s a g a e r t es e g y e n j o g u s a g a e r t . A n e p f e l s z a b a d i t d h a b o r u es a
forra-
dalom ezt tokćletesen igazoltak azzal, hogy szerbek, m a g y a r o k , h o r v a t o k , szlovakok, ruszinok
ćs r o m a n o k
testvćrre fogadvan
e g y m a s t hdsies
tet-
teket vittek vegbe a haboriiban, a szabadsagban pedig tdrtinelmiink legszebb oldalait frtak
meg.
Kedves vendćgeink, meg vagyok gydzddve arrdl, hogy itt
tartdzkoda-
sunk ideje a l a t t sok o l y a n p e l d d v a l t a l a l k o z n a k , a m e l y e k a z t
bizonyftjak,
hogy nemzeteink
es n e m z e t i s i g e i n k
egyenjoguan
vesznek
reszt a
tdrsa-
d a l m i - p o l i t i k a i ćs k o z e l e t m i n d e n m e g n y i l v a n u l a s a b a n , es m e g t e r e m t e t t i i k a feltćteleket az egyenjogu
fejlddeshez. A muvelddes teren m u k d d d
kii-
l d n b d z d i n t e z m e n y e k , egyesiiletek g a z d a g k i a d d tevekenysege, v a l a m i n t az u j s a g o k , r a d i d ks t e l e v f z i d m e l l e t t m i b i i s z k e n e m e l j i i k k i a z o k t a t d s i i n t e z m ć n y e k e t , m e l y e k b e n a z o k t a t a s a n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k
nyelv^n
f o l y i k , m i n d a z i s k o l a s k o r e l d t t i , m i n d a z a l t a l a n o s - , k d z e p - es f e l s o foku oktatasi intezmenyekben. Oszinten fogunk driilni, h a tapasztalataink, melyekrdl
a jelentesekbdl
hallanak,
vagy
a varos intezmenyeinek
lato-
gatasa a l k a l m a v a l l a t o t t a k kiegeszitik a t u d o m a n y o s m a g y a r a z a t o k a t ezen a n e m z e t k o z i s y m p o s i o n o n , es h o z z a j a r u l n a k kajanak
sikerćhez.
a reszvevdk tovabbi
mun-
A z опбк ertekezeseit a nemzeti egvenjogusag megvaldsitasanak
utjairol
a z o k t a t a s es n e v e l ć s t e r e n k i i l o n o s e r d e k l o d e s s e l f i g v e l j i i k , m e r t jiik, h o g y
az бпбк
velemenyei, hatarozatai
ćs s z u g g e s z t i d i
remel-
gazdagitani
fogjak soknemzetisegu k6rnyezetiinkben az elmeletet az emberek viszonyoknak az oktatoi-neveldi formaktdl val6
kdz6tti
elvalaszthatadansagarol
es a z e g y m a s k ^ z o t t i m e g e r t e s r d l es k 6 l c s 6 n 6 s e r t e k e l e s r d l . Kellemes itt tartozkodast
es s z e p e m l e k e k e t k f v a n o k
'Ondknek
dekrol. Sok sikert k i v a n o k a m u n k a b a n . Szeretettel kdszontjiik
Onoket.
Jovan
MINDEN
NfiPI ES N E M Z E T I K U L T U R A N A K
A MAGA ERDEME £S SAJATOS ERTEKE, TISZTELNI £S APOLNI
Ujvi-
Dejanović
MEGVAN
MELYET
KELL
Oromimel iidvozlom Vajdasag Szocialista A u t o n o m T a r t o m a n y Kepviseldh a z a Vegrehajto Bizottsaga neveben A nemzeti egyenldseg
megval6sita.sa
a z o k t a t a s ćs n e v e l e s t e r e n e l n e v e z ć s u s y m p o s i o n m i n d e n
reszvevdjet
es
vendeget. E z t a nevezetes svmposiont Vajdasag Szocialista A u t o n d m
Tartomany
t e r u l e t e n t a r t j u k , m e l y e n t 6 b b e z e r e v e n k e r e s z t i i l j e l e n t k e z t e k es e l t i i n tek, megsemmisultek
es k ^ l c s o n o s e n
e g y m a s m e l l e t t eld k u l t i i r a k
egzisztaltak,
es n e p e k . M a r
valamint
fejlddtek
a legosibb idoktol
teriilet r e n d k f v u l i fdldrajzi fekvćse, a talaj t e r m e k e n y s e g e , v a l a m i n t bdsćge v o n z o t t a
es 1 е к б г б « е a z
embereket
az
fogva
ehhez az eghajlathoz.
erthetd, h o g y a t d r t e n e l m i fejlddes a D u n a - m e l l e k e n o d a v e z e t e t t ,
e
vfzEzert hogy
V a j d a s a g S z o c i a l i s t a A u t o n o m T a r t o m a n y m a is h e t e r o g e n ^ s s z e t e t e l u , k i i lonb^zd nemzetisćgu lakossaganak k i m o n d o t t a n gazdag a
kulturaja.
A Jugoszlav Szocialista Szdvetsegi K6ztarsasagban az eddigi t6rtenelmi es t a r s a d a l m i f e j l d d e s s o r a n , a z e l m e l e t i a l l a s p o n t o k a
nemzetisegi
kerdes
megoldasaval
kapcsolatban
es g y a k o r l a t i
arra
mutatnak,
utak hogy
m i n d e n n e m z e t n e k , m i n d e n n e m z e t i s e g n e k ; m i n d e n n e p i ćs n e m z e t i
kul-
t u r a n a k m e g v a n a m a g a e r d e m e es s a j a t o s ć r t e k e , m e l y e t t i s z t e l n i es a p o l n i k e l l . M i n d e n n ć p n e k es n e m z e t i s e g n e k s z i i k s e g e es j o g a v a n a r r a , h o g y fejlessze s a j a t i n d i v i d u a l i s k u l t u r a j a t , m i n d e n i n t e l e k t u a l i s es t e r e m t d
te-
vekenysegćben. A J u g o s z l a v S z o c i a l i s t a S z o v e t s e g i K o z t a r s a s a g es V a j d a s a g Autonom
Tartomany
mentumokkal,
alkotmanyaval,
mas
torvenyi
v a l a m i n t a szocialista onigazgatasu
Szocialista
es n o r m a t i v tarsadalom
doku-
fejlesztć-
s e v e l es k i e p i t ć s e v e l l e f e k t e t t i i k a teljes n e m z e t i s e g i e g y e n l d s e g es s z a b a d -
s a g t o v a b b i f e j l d d e s e n e k s z i l a r d es m e g h a t a r o z o t t a l a p j a k . a dokumentumokkal
n e m z e t e i n k es n e m z e t i s e g e i n k
Ugyanezekkel
szocialista
kozdssege-
n e k t e s t v e r i s e g e t es e g y s e g e t f o l y a m a t o s a n v a l o s i t j u k m e g , es a z t
igazol-
j u k is. A n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k n y e l v e n r e n d k i v u l g a z d a g epitettiink ki Vajdasag
Szocialista A u t o n d m T a r t o m a n y
iskolahalozatot teriileten,
hogy
m i n d j o b b a n m e g v a l o s i t s u k a n e m z e t i s e g i e g y e n j o g u s a g o t es a
nemzetisegi
kultiirak
iskolajaban.
fejlddeset
a tdbbnemzetisegu
Jelenleg Vajdasagszerte
kozossegiink m i n d e n
az altalanos iskolakban a 218 000 tanulo
valamivel tobb mint 44 000 tanul a nemzetisegi nyelveken —
koziil
magyarul,
s z l o v a k u l , r o m a n u l es r u s z i n u l . A k o z e p i s k o l a k b a n t o b b m i n t 1 0 0 0 0 nulo kepezi
magat
nemzetisegi
nyelven. A
fdiskolakon
es
ta-
egyetemeken
m a r b e v e z e t t i i k v a g y f o k o z a t o s a n v e z e t j i i k b e a k a d e r - es m a s l e h e t d s e g e k t d l fiiggden a z e l d a d a s o k a t nemzetisegi n y e l v e k e n m i n d e n vagy
csak egyes t a n t a r g y a k b o l . A z
emlftett
koriilmenyek
egyetemeken
tantargvbol
ćs f d i s k o l a k o n
k6z6tt 1200 egyetemista hallgatja az
a
fent
eldadasokat.
A nemzetisegi n y e l v u t a n k 6 n y v e k biztositasa celjabol V a j d a s a g b a n alakitottuk
a
Tartomanyi
Tank6nyvkiad6
Intćzetet,
mely
a
meg-
sziikseges
t a n k 6 n y v e k e t s z e r b h o r v a t , m a g y a r , s z l o v a k , r o m a n es r u s z i n n y e l v e n
ad-
ja ki. A n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k f e j l e t t k u l t u r a l i s a l k o t o i e r e j e t i g a z o l j a
a
T a r t o m a n y b a n m u k ^ d d 8 hivatasos szinhaz, m e l y k6ziil 5 tevekenyseg£t k ć t n y e l v e n fejti k i ; u g y s z i n t ć n a 3 7 a m a t o r s z i n h a z , m e l y g e n e k m i n d s e g e v e l es e d d i g i e r e d m e n y e i v e l t u l h a l a d j a k e t ; v a l a m i n t a 3 7 3 k o r u s , z e n e i e g y i i t t e s es f o l k l o r
tevikenyse-
az amatdr
kerete-
egyiittes.
A nemzetisegi egyenldseg megvalositasanak кШбп tenyezdi a t a r t o m a n y m i n d e n n e m z e t e es n e m z e t i s e g e n y e l v e n m u k 6 d d t a j e k o z t a t o e s z k 6 z 6 k . A tartomanyban
5 n y e l v e n j e l e n n e k m e g n a p i es h e t i l a p o k , p o l i t i k a i
koztatok, folyoiratok vabba
pedagogiai
felndtteknek,
lapok
a fiatalsagnak
es f o l y o i r a t o k ,
irodalmi
tajć-
es g y e r m e k e k n e k , folyoiratok
es
to-
masok.
A z l i j v i d ć k i r a d i o es t e l e v i z i o 5 n y e l v e n s u g a r o z z a m u s o r a t . E z c s a k n e hany
pelda
a rengetegbdl, mindabbol
amit
a nemzetisegi
egyenjogusag
e r d e k e b e n t e s z i i n k a z o k t a t a s , n e v e l e s es m u v e l d d e s t e r e n V a j d a s a g S z o c i a l i s t a A u t o n o m T a r t o m a n y b a n , d e ez a g y a k o r l a t a z egesz o r s z a g b a n is. E l v t a r s n o k es e l v t a r s a k , h o l g y e i m es u r a i m : t ^ b b e k k o z 6 t t e s y m p o s i o n feladata, h o g y teljesebb v a l a s z t nyujtson
arra a kerdesre, hogy
теппук
t e h e t a z egesz e m b e r i k 6 z 6 s s e g es a z e g y e s n e m z e t i s e g i k 6 z o s s e g e k h a l a d a s a e r t a z o k t a t a s s a l es n e v e l e s s e l t e n n i , h o g y m e n n y i b e n l e h e t zajarulni
a nemzetisegi
es a l t a l a n o s
emberi
viszonyok
tokeletesitese erdekeben, m e n n y i b e n lehet megvalosftani
eldrehoz-
humanizalasa azokat az
es
alap-
e l v e k e t , a m e l y e k a z e m b e r i es n e m z e t i s e g i m e k o s a g o t e r t e k e l i k , s m e l y e k a n e p i ćs n e m z e t i s e g i s z a b a d s a g o t , j o g o t es m u v e l d d e s t v i s z i k e l d r e . M e g
v a g v o k g v o z o d v e a r r d l , h o g y a z О п б к t a n u l m a n y o z a s a n a k e r e d m e n y e i es allaspontjai a r r a i r a n y u l n a k , h o g y m e g v a l t o z t a s s a k a jelenlegi helyzetet a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k szferajaban. A s y m p o s i o n o n kifejezesre j u t n a k a z o k a z e s z m e k es e r t ć k e k , m e l y e k a b a r a t i k l i m a k i a l a k i t a s a h o z , a z megbecsiilesehez
es e g y m a s
tamogatasahoz
vezetnek
a
nepek
egymas
k6zott;
h o g y e z e n e s z m e k es e r t e k e k p o z i t i v v i v m a n y a i h o z z a s e g f t e n e k
s
a kiilon-
b o z d n e m z e t e k es n e m z e t i s ć g e k k i i l o n a l l o es k o z o s e l e t e n e k t o v a b b i
fej-
lesztesehez. Megtiszteltetesnek t a r t o m , hogy benniinket b i z t a k meg ezen
svmposion
megszervezesevel, m e r t u g y e r z e m , h o g y ez elismeres m i n d a z e r t , a m i t e d dig elertunk a nemzetisćgi egyenjogusag politikajanak
megvalositasaban,
es e g y b e n o s z t o n z e s t n y u j t a m e g e l d t t i i n k a l l o p r o b l e m a k l e g y d z e s e r e a kozos torekveseinkben. E n g e d j e k m e g , h o g y a v e g e n a m u n k a h o z s o k s i k e r t es k o r n y e z e t i i n k ben kellemes itt t a r t o z k o d a s t
kfvanjak. Đorđe
N I N C S V A L O D I D E M O K R A T I Z M U S ES N E M Z E T I AZ OKTATASBAN MEGVALOSULČ) N E M Z E T I
Jakovljević
SZABADSAG
EGYENJOGUSAG
NELKUL N a g y m e g t i s z t e l t e t e s n e k e r z e m , h o g y a S z d v e t s e g i V e g r e h a j t o T a n a c s es a s a j a t n e v e m b e n i i d v o z o l h e t e m e j e l e n t d s t a l a l k o z o r e s z v e v d i t es s z e r v e zdit. O s z i n t e o r o m m e l es m e l e g v e n d e g s z e r e t e t t e l i i d v o z l o m a b a r a t i gok kepviseloit, remelve, h o g y kellemesen fogjak erezni m a g u k a t
orsza-
koriink-
ben. A
nemzeti
egyenjogusag
gondolata,
amely
az emberi jogok
eleme, a vilag k i i l o n b o z d reszeibol g y u j t d t t dssze benniinket, tarsadalmi-politikai
alapvetd kulonbdzo
rendszeru, elterd k u l t u r a v a l , tradiciokkal,
gazdasagi
fejiettseggel r e n d e l k e z d o r s z a g o k b d l . E z a g o n d o l a t m e l y e n h u m a n u s , a l t a l a n o s - e m b e r i . M i n t i l y e n , m a r r e g d t a a k t u a l i s es n a g y f i g y e l m e t
erdemel,
a m i t a z is b i z o n y f t , h o g y a z e m b e r i s e g l e g n a g y o b b e l m e i , a h a l a d d
for-
radalmi m o z g a l m a k m i n d elfogadtak, zaszldjukra tuztek kozvetlen celkituzeskent, tartds emberi ertćkkent, amelyert ćrdemes volt harcolni, aldoz a t o k a t h o z n i . Termeszetesen ez a g o n d o l a t m a sem vesztett
aktualitasa-
b d l es j e l e n t d s e g e b d l . S d t , c s a k e b b e n a k o r b a n , a m e l y b e n m i e l u n k , c s a k m o s t j o n n e k l e t r e o l y a n j e l e n t d s a n y a g i , s z o c i a l i s , p o l i t i k a i es m a s meszetu feltetelek, a m e l y e k elengedhetetlenek a megvaldsitasahoz.
ter-
А n e m z e t i e g v e n j o g i i s a g e s z m e j e n a l u n k , a s z o c i a l i s t a es d n i g a z g a t a s u Jugoszlaviaban,
olyan
dolog, amely
nagyon
kozel all h o z z a n k .
Orsza-
g u n k b a n , a h o l t o b b n e m z e t es n e m z e t i s e g el a t o r t e n e l m i k o r i i l m e n y e k n e k koszonhetden,
mint
masutt
a vilagon,
eltekintve nehany
kiveteltdl.
E
n e m z e t e k es n e m z e t i s e g e k , a n e m z e t i es s z o c i a l i s s z a b a d s a g e r t v i v o t t k o z o s h a r c u k o n keresztiil oly m e r e t u egysegre tettek szert, h o g y sok zasban egyedtilall6 tarsadalmi kozosseget Azonkiviil, hogy
a multban
kozosen
vonatko-
kćpeznek. harcoltunk
szabadsagunkćrt,
az
idegen h o d i t o k ellen, a m e l y e k igen jelentds e r o t k e p v i s e l t e k o r s z a g u n k ter i i l e t e n , h o g y a l l a n d o a n k i i z d d t t i i n k a z e m b e r e k ćs a n e m z e t e k f e l e t t i d o m i n a c i o , a k i z s a k m a n y o l a s ćs a l e i g a z a s m i n d e n f o r m a j a e l l e n , n e m z e t e i n k es
nemzetisegeink
egysćgenek
alapvetd
jelleget
egymas
sajatossagainak
t i s z t e l e t b e n t a r t a s a , a t a r s a d a l m i , k u l t u r a l i s es e g y e b i n t e z m e n y e k
szabad
fejlesztese, a z a n y a n y e l v ćs k u l t u r a a p o l a s a , a z e g y m a s k d z o t t i
viszony
kolcsdnos megegyezes
szerinti alakitasa,
az allasfoglalasok
kdriiltekintd
egybehangolasa h a t a r o z z a meg. Mćgis, a jugoszlav munkasosztaly
egyse-
genek tenye, onigazgatasi szerepe, a tarsadalmi-gazdasagi, politikai, kultur a l i s es m a s f a j t a
viszonyokra
gyakorolt hatasa tarsadalmunkban
a
leg-
f o n t o s a b b , l e g n a g y o b b t e n y e z o . A f e n t e m l i t e t t e k n e m z e t e i n k es n e m z e t i segeink, d o l g o z o i n k v f v m a n y a i ,
es j e l e n t d s e g i i k m i a t t
v a n n a k rogzftve, sikeresen m e g v a l o s u l n a k , a l l a n d d a n A z ilyenfajta
allasfoglalasbdl
alapokmanyokban fejlddnek.
ćs g y a k o r l a t b o l k i i n d u l v a , a m e l y e t
sok-
nemzetisegu kozossegiinkben az egymas kozotti viszony kialakftasanal
al-
k a l m a z u n k , tokeletesen ć r t h e t d , h o g y J u g o s z l a v i a m i e r t segiti a k t i v a n nemzeti felszabadulasćrt kiizdd nepeket a vilagon, hogy miert
a
tamogatja
m i n d e n t ć r e n a z e g y e n r a n g u v i s z o n y o k f e j l e s z t e s e t a n e m z e t e k ćs a z a l l a m o k kdzott, miert kiizd azert, hogy az aktualis v i l a g p r o b l e m a k a t bekes liton, t a r g y a l a s o k o n keresztiil igyekezzenek megoldani, h o g y m i n d e n k i
a
nemzetkozi kozossegben egyenrangiian vegyen rćszt az egymas kdzotti vis z o n y k i a l a k i t a s a b a n , m e r t ez e l k e r u l h e t e t l e n u l sziikseges. H a z a n k , kiil, h o g y c s e r b e n h a g y n a
anćl-
elveit, h a g y o m a n y a i t , eddigi eredm^nyeit,
nem
lenne kepes m a s k e p p e n cselekedni. Ugyanigy,
mi
melyen meg vagyunk gydzddve arrol, hogy a
nemzeti
e g y e n j o g i i s a g es a n e m z e t i k e r d e s n e k a teljes e g y e n l d s e g l i t j a n v a l o r e n d e z ć s e a t o b b n e m z e t i s ć g u k o z o s s e g e k b e n n a g y o n e l t e r j e d t es f o n t o s
problć-
m a k e n t szerepel a m a i vilagban. Szemmel l a t h a t o a nemzeti kisebbsćgeknek az a tdrekvese, amely m i n d n a g y o b b mereteket olt, h o g y a b b a n
az
orszagban, ahol ćlnek, biztositsak a tarsadakni kerdesek megtargyalasaban v a l o teljesen e g y e n r a n g v i r e s z v e t e l t , t e r m e s z e t e s e n a m e l l e t t , h o g y
nemzeti
s a j a t o s s a g a i k a t t o v a b b r a is m e g d r z i k es t o v a b b f e j l e s z t i k . N e m
sziikseges
megemlfteni,
jogat,
hogy
mind
ez a z
ember
alapvetd
demokratikus
az
emberiseg szabadsagat mindenki
kepezi, amelyet
a mai
vilagban
biztosftani
kell
szamara.
Elfogadvan az E N S Z о к т а п у а к , amelyben az ember jogait vedo intezkedesek
vannak
lefektetve,
es k i i l o n o s e n
azokat,
amelyek
hatarozottan
f e l l e p n e k a faji, n e m z e t i , v a l l a s i m e g k i i l o n b o z t e t e s e l l e n , a z e m b e r
alta-
l a n o s j o g a i r a v o n a t k o z o d e k l a r a c i o t es s o k m a s d o k u m e n t u m o t , a z E N S Z t a g a l l a m a i feleldsseget v a l l a l n a k , h o g y a n e m z e t i kisebbsegeket j a k , v ć d i k es j o g a i k a t t o v a b b Mindezt
szem
tamogat-
bdvftik.
eldtt tartva, tdkeletesen erthetd a nemzeti
kisebbsegek-
nek az a torekvćse, hogy nemzeti, kulturalis, tudomanyos-felvilagosito
es
gazdasagi cćljaikert, kultureletiik gazdagftasaert m i n d e n t^ren n a g y aktivitast fejtsenek ki. C s a k az ilyen feltetelek k o z o t t johet letre az a realis lehetdseg, h o g y a nemzeti kisebbsegek osszekotd k a p o c s k e n t
szerepeljenek
az orszagok k d z o t t i v i s z o n y b a n , h o z z a j a r u l v a ezzel az emberisćg ertekein e k g a z d a g i t a s a h o z , n e m c s a k k u l t u r a l i s , h a n e m t a r s a d a l m i , g a z d a s a g i es p o l i t i k a i t ć r e n is. S a j n o s , m e g k e l l a l l a p i t a n u n k a z t a z tenyt, hogy manapsag mind surubben talalkozunk
elgondolkodtato
olyan
banasmoddal,
a m e l y s e m m i b e v e s z i a n e m z e t i k i s e b b s e g e k es a z o k t a g j a i n a k
alapvetd
jogait. E z a z eldbb e l m o n d o t t a k k a l ellentetben all. Egyes a l l a m o k iranyu torekvesei, hogy a nemzeti kisebbseghez t a r t o z o k szamat
olyan leredu-
k a l j a k , sdt letezesuket egyenesen t a g a d j a k , az E N S Z h a t a r o z a t a i v a l ellent ć t e s e n j a r n a k el, d i r e k t v a g y i n d i r e k t l i t o n s e m m i s s ć a k a r j a k
nyilvanitani
a z o k a t a n e m z e t k o z i h a t a r o z a t o k a t , a m e l y e k v e d i k ^s t a m o g a t j a k a n e m zeti kisebbsegek h e l y z e t e n e k a l l a n d o fejlesztesžt. A z ilyen fajta
viszonvu-
las kiilonosen e l l e n t e t b e n all a z o k k a l a z e l v e k k e l , a m e l y e k e t a z
eurdpai
b i z t o n s a g r d l es e g y i i t t m u k d d e s r d l s z o l o k o n f e r e n c i a r ć s z t v e v d i a z
egymas
kozdtti
koteles-
viszony mercejekćnt
fogadtak
el. E z e r t m i n d e n
orszag
sege, h o g y a z o k a t a h i b a k a t , a m e l y e k e t a n e m z e t i k i s e b b s ć g e k
alapvetd
j o g a i n a k m e g v a l o s f t a s a k o r k d v e t t e k el, v a l a m i n t a z o k a t , a m e l y e k a n e m z e t i k i s e b b s e g el n e m i s m e r e s e r e i r a n y u l n a k , h a l a d e k t a l a n u l k i i s z o b d l j e k i , vagyis valosftsa
meg
a nemzeti kisebbsegek
teljes
foku
egyenjogusagat.
Ezzel elkeriilhetdve v a l n a k azok az orszagok kozotti surlodasok, i i t k o z e s e k , a m e l y e k a n e m z e t i k i s e b b s e g e k el n e m i s m e r ć s e n e k A
nemzetisegek
helyzetenek
jelentdseget,
fontos
szerepet
a
ossze-
velejardi. JSZSZK
f e l i s m e r t e , t e r i i l e t ć n teljes p o l i t i k a i , g a z d a s a g i , k u l t u r a l i s es m a s j o g o k k a l r u h a z t a fel d k e t , a m e l y e k m e g v a l o s i t a s a t a z e g ć s z j u g o s z l a v k o z o s s e g e b e ren figyeli. A z e l m o n d o t t a k a l a p j a n tdkeletesen ć r t h e t d a j u g o s z l a v n e p e k e r d e k l d d e s e a m a s o r s z a g o k b a n eld n e m z e t i k i s e b b s e g e k h e l y z e t e es j o g a i irant.
Ugyanigy
vilagos Jugoszlavia azon ohaja, h o g y hozzajaruljon
a
nemzeti kisebbsegekkel k a p c s o l a t b a n folmeriild altalanos p r o b l e m a k p o z i tiv megoldasahoz. A nemzeti egyenjogusag
megvalositasaban
a tdbbnemzetisćgu
kozosse-
g e k b e n , v a l a m i n t a n ć p e k ćs a l l a m a i k k d z d t t , n a g y es f e l m e r h e t e t l e n s z e r e p e t j a t s z i k a m u v e l o d e s es a n e v e l e s , a m e l y e g y i i t t a l e t a l a l k o z o
temaja
is. A m i i v e l d d e s u g y i p o l i t i k a , a n e v e l e s es m u v e l d d e s r e n d s z e r e , d e k i i l o n o s e n a m u v e l d d e s ćs n e v e l e s l e n y e g e , n e m c s a k a n e m z e t i o n t u d a t es a z internacionalis
szolidaritas
kialakulasaban,
megdrzeseben,
fejleszteseben
n v i l v a n u l m e g , h a n e m a z e r v e n y b e n l e v d t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i ćs p o l i t i k a i v i s z o n y o k s z e r v e s r ć s z e t is k ć p e z i m i n d e n k o z d s s e g b e n , d e zettebben
a tobbnemzetiseguben.
A muvelddesben
legkifeje-
es a n e v e l e s b e n
n y i l v a n u l d n e m z e t i egyenjogusag lete, a s z a b a d gondolatkifejtes
meg-
lehetdsege
v a l a m e l y o r s z a g b a n , a z e z e n a t e r e n l e t r e j o t t n e m z e t i es k u l t u r a l i s тепуек
ered-
e l i s m e r e s e es fejlesztese k o z v e t l e n k a p c s o l a t b a n a l l a z i g a z i d e -
mokraciaval
ćs a n e m z e t i
szabadsaggal,
a szo legszorosabb
ertelmćben
E z e n k i v i i l , a m u v e l d d e s ćs n e v e l e s t e r e n m e g n y i l v a n u l 6 n e m z e t i g u s a g n a g y l e h e t d s e g a n e p e k ćs a z o r s z a g o k e g y m a s k o z o t t i
egyenjo-
kapcsolatai-
n a k e l m e l y i t e s e r e , e g y m a s j o b b m e g i s m e r e s e r e , m e g e r t e s e r e es m e g b e c s i i lesere. E z e r t m e r e m kifejezni
a b b e l i m e g g y d z d d e s e m e t , h o g y ez a
symposion
h o z z a fog j a r u l n i a nemzetisegek j o g a i n a k t o v a b b i elismeresehez, h o g y a kiildnbdzo kisebbsegi c s o p o r t o k s z a b a d o n h a s z n a l h a s s a k
ahhoz, nyelvii-
ket, h o g y a muvelddesi rendszeren keresztiil kifejezhessek nemzeti, nyelvi, kulturalis sajatossagaikat.
Ez jelentds hozzajarulas kiilonbozo emberi jo-
g a i k m e g v a l o s i t a s a h o z es e g y u t t a l b e k a p c s o l o d a s a z egesz t a r s a d a l m i z^sseg a l k o t o
кб-
tevek:enysegebe.
E p p i i g y j o g o s a z a z e l v a r a s is, h o g y e z a z o s s z e j o v e t e l , m e l y h e z h a s o n l o nemzetkozi meretu tanacskozas m i n d m a i g keves volt nemzetkozi viszonyl a t b a n , o s z t o n z o l e g fog h a t n i , lehet h o g y k o n k r e t e r e d m ć n y e k e t ad, h o z zajarul
a h h o z , hogy e jelentds tarsadalmi p r o b l e m a
analizise minel
m e r i t d b b l e g y e n , a h h o z h o g y k o v e s s ć k ćs fejlesszek a k i i l o n b o z d
ki-
nemzet-
kozi szervezetekben, m e r t ennek legalabb a k k o r a figyelmet kell szentelni, mint a muvelddes teren megnyilvanulo egyenldsegnek, amely s joggal, surun allt a nemzetkozi talalkozok
egyebkent,
kozeppontjaban.
Vćgiil, elnok elvtars, engedje m e g h o g y sok sikert k i v a n j a k a s z i m p o i z o n m u n k a j a h o z , a c e l o k es f e l a d a t o k
megvalosftasahoz. Trpe F o r d i t o t t a Pinter
Jakovlevski Denes
Fejos I. Istvan
A SAVREMENOST 1976. 4. SZAMA
T a r t a l o m : P o l i t i k a i esemenvak — T a n a c s k o z a s o k : A Vajdasagi K o m m u n i s t a Szovetseg ddoszeru eszmei-poldtikai feladatai a t a r s u l t m u n k a b a n — Bevezeto eloadasok: Stevan D o r o n j s k i : A K o m m u n i s t a Szovetseg a t a r s u l t m u n k a b a n ; Ž i v a n M a r e l j : A d o l g o z o t a r s u l t m u n k a j o g a i b o l eredo kotelessegenek teljesitesevel es felelossegevel kapcsolatos idoszeru eszmei-politikai kerdesek. — Szemelveпуек a k o v e t k e z o felszolalok v i t a j a b o l : Mile N i k o l i ć , B o g d a n Simendić, Kis G y u l a , Venyige Jozsef, Sreta Stajić, M i l a n Vujin, D u š a n A l i m p i ć , Beretka Sandor, Josip Broštean, Losonci E r n o , Major N a n d o r , Milić Bićanin, M i l a n M a l i , R a d o v a n Vlajković, R u d i S o v a . A p o l i t i k a elmeleti ertelmezese — A n t o n V r a tuša: A tarsult m u n k a r o l sz61o t o r v e n y , v a l a m i n t a m u n k a ^s a z ember felszabaditasdert foly6 h a r c ; A l e k s a n d a r E i r a : A munkas6nigazgati.s megvalositasa a t a r s u l t m u n k a b a n ; N a j d a n P a š i ć : A nemzetisegi kerdes t o r t e n e l m i 6s i d o szeru szempontjai, A d a l 6 k o k A T a r s u l t m u n k a r o l szolo t o r v e n y t e r v e z e t megvitatasahoz Marijana Pajvančić: Tarsultmunka-alapszervezet alakitasa a z oktatonevelo es t u d o m a n y o s - k u t a t 6 m u n k a v a l foglalkozo .tarsultmunka-szervezetekben; M i l a n M . M i l a d i n o v i ć : Szemelyi es k o l l e k t i v felelosseg: A t a r s u l t m u n k a r o l szoio t 6 r v e n y t e r v e z e t b e n ; — A g y a k o r l a t b a n szerzett t a p a s z t a l a t o k . B r a n i s l a v Egić es V u č i n a Ščekić: A z r e n j a m n i g y a r i k o n v v t a r h a l o z a t l e t r e h o z a s a b a n es fejleszteseben szerzett t a p a s z t a l a t o k ; M i l a n N i n k o v i ć : A m u n k a szerinti j a v a d a l m a z a s elvenek megvalositasa a M i t r o s b a n ; — Velemenyek ćs nezetek. D r a g o j e Ž a r k o v i ć : A termeszeti k o r n y e z e t t a r s a d a l m i ujratermelese; V l a d i m i r M i l i ć : A jugoszlav t a r s a d a l o m osszeteteleben t 6 r t e n t v d l t o z a s o k szocialis szempontb61 n e z v e ; M i l a n P o d u n a v a c : A z onigazgatas 6s a k u l d o t t s e g e l v e ; D r a g i M i l e n k o v i ć : A nemzetek, nemzetisegek es a k u l t d r a Lenin f o r r a d a l m i eszmeiben; M i l o Bošk o v i c : A n a g y b o l g a r nacionalizmus n e h a n y szempontja ćs p ž l d a i ; D r a g a n Pejić: M u n k a s z o k d s o k a tarsult m u n k a b a n ; Vidoje K o n j i k : A f o r r a d a l m i h a g y o m a п у о к apolasa V a j d a s a g b a n ; — Ismerteto. N a d a B r e g u n : „ S o c i j a l i z a m " 1976/4. s z a m a ; J o v a n G a g r i c a : M a r k s i s t i č k a misao 1976/3. s z a m a , Bajagić V e r o n i k a : Letiiak 1 9 7 5 / 3 — 4 . s z a m a ; J o v a n Miljuš: J S Z S Z K gazdasagi rendszerenek funkcionalasa (A gazdasagi rendszeriink funkcionalasa t e m a k o r u t a n a c s k o z a s ismertetese); M i l a n M i l a n o v i ć : T a r s s z e r z o k : A fejletlenek gazdagsaga, B o r b a L a p k i a d o V a l l a l a t , Belgrad, 1975; R a d i v o j S t e p a n o v ; Blažo M . P e r o v i ć : A z onigazgatas, m i n t a p r o l e t a r d i k t a t u r a m e g n y i l v a n u l a s i formaja, Veljko V l a h o v i ć M u n k d s egyetem, S z a b a d k a , 1975.
А Savremenost 4. szama idoszeru tarsadalmi-politikai problemakrdl
kfnal
sokretu ismeretet az olvasdnak. A szerzdk tobbsćget a tarsult m u n k a A
tarsult munkarol
szolo t d r v e n y t e r v e z e t ,
a tervezettel kapcsolatos
e n d d k , e l m e l e t i es g y a k o r l a t i f e l a d a t o k , a k c i d k f o g l a l k o z t a t j a k .
Ezenkfviil
m e g t o b b e r d e k e s t e m a r o l is o l v a s h a t u n k : k o r n y e z e t v e d e l e m r d l , szokasokrol, nemzetisegi kerdćsrdl
munka-
stb.
Eldszor Stevan Doronjski „ А K o m m u n i s t a Szovetseg a tarsult b a n " cimu irasat
es te-
munka-
korvonalazzuk.
A z o n i g a z g a t a s i t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i v i s z o n y o k fejlodese, a m e l y e k e n
az
dnigazgatasi tarsult m u n k a rendszere alapszik, megkoveteli a tarsuk m u n k a m i n d e n e l e m e n e k k i e p i t e s ć t es a f f i r m a c i o j a t . E z a z t j e l e n t i , h o g y m i n d e n h o l , a h o l a z e s z k o z o k es m u n k a t a r s i t a s a r a k e r i i l s o r ,
kdvetkezetesen
az o n i g a z g a t a s i v i s z o n y o k fejlesztesen kell m u n k a l k o d n i . C s a k igy elćrni, h o g y
az onigazgatas
hatekony
tarsadalmi-gazdasagi
lehet
rendszer
le-
gyen. A fejlodes m o s t a n i s z a k a s z a n e m m e n t e s k i i l o n b o z d
ellentmondasoktol.
Ezek a tarsult m u n k a b a n kiildnfelekeppen nyilvanulnak meg. N e m
amit-
hatjuk m a g u n k a t azzal — mondja a szerzd — , h o g y integracioval, megegyezesekkel, megallapodasokkal megszuntethetjiik ezeket az ellentmondasokat. M i n d e n a k c i o s i k e r e n e k a l a p j a a h e l y z e t h e l y e s es t a r g y i l a g o s f e l m e r e s e . Megallapithatjuk, ket csoportba
hogy
tarsadalmunk
fejlddeseben
jelentkezd
ellentetek
sorolhatdk. A z egyik csoportot a z o k kepezik, melyek
le-
kiizdesehez h o s s z a b b i d o r e lesz sziikseg. E z e k sziiksegszeruen a t e r m e l o е г б к es a t a r s a d a l o m f e j l d d e s e n e k v e l e j a r d i , a l l a n d d a n k i u j u l n a k ćs u j r a t e r m e l d d n e k . П у е п е к p e l d a u l a z a r u t e r m e l e s es a z e r t e k t o r v e n y letrejovd ellentmondasok, a m u n k a szerinti j a v a d a l m a z a s elvebdl ellentetek,
az oroklott gazdasagi-szocialis
strukturabdl
d a s o k es a t a r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t a s b d l e r e d d
eredd
hatasara fakadd
ellentmon-
ellentetek.
A masik csoportba azok az ellentmondasok tartoznak, melyek
kozvet-
len a k a d a l y t jelentenek az o n i g a z g a t a s i v i s z o n y o k fejleszteseben. A z ezek elleni h a r c elsddleges f e l a d a t u n k
es e z e g y b e n a z o n i g a z g a t a s e r t
vivott
elidegenitett tarsadalmi ujratermeles, amely meg
mindig
h a r c u n k is. A munkastdl
e r e z h e t o , a z e l l e n t m o n d a s o k egesz s o r o z a t a n a k Az emlitett ellentmondasok
forrasa.
az a t m e n e t i i d o s z a k kiserd jelensegei
egy
g a z d a s a g i — ćs k u l t u r a l i s t e r e n e l m a r a d o t t , s o k n e m z e t i s e g u o r s z a g b a n . A r r d l egyaltalan n e m lehet vitazni — allapftja m e g a szerzd — , h o g y l e t e z n e k - e e l l e n t m o n d a s o k v a g y sem. C s u p a n a r r d l lehet szd, h o g y a n , mi m d d o n megoldani a felvetett kerdćseket, milyen tarsadalmi akcidkra sziikseg. A z
akcidkhoz
elengedhetetlen
anyagi
feltetelek
e z e k e n a l a p s z i k a K S Z a l t a l a n o s p o l i t i k a i i r a n y v o n a l a is.
megvannak
van es
А r n u n k a onigazgatasi t a r s k a s a v a l , olyan felteteleket teremtiink
tarsa-
d a l m u n k b a n , m e l y e k a m u n k a s o s z t a l y s z a m a r a lehetove teszik, h o g y sajat maga, minden kozvetftd lapodasokkal
oldja
n e l k i i l , o n i g a z g a t a s i m e g e g y e z ć s e k k e l es m e g a l -
fel a z
ellentmondasokat.
F o r r a d a l m i n a k csak azt a tarsadalmi akcidt nevezhetjiik, mely
kdzvet-
leniil es k o n k r e t a n a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k a t a t a r s u l t m u n k a j a v a r a v a l toztatja. A m u n k a s o s z t a l y tijabb h a t ć k o n y fegyvert k a p o t t A t a r s u k
munkarol
s z o l o t 6 r v ć n n y e l . M e g k e l l a z o n b a n j e g y e z n i , h o g y ez a t o r v e n y
onmaga-
b a n n e m old m e g m i n d e n t . N e m s z a v a t o l j a a fejlddest, h a n e m csak k e r e t e t es m e c h a n i z m u s t b i z t o s i t a z d n i g a z g a t a s i v i s z o n y o k a tarsult m u n k a minden
egy
fejlesztesehez
teruleten.
Az a forradalmi atalakulas, mely soran a munkasosztaly neveben
gya-
korolt h a t a l o m m a g a r a a m u n k a s o s z t a l y r a szall at, n e m v a l d s i t h a t o
meg
egyes m u n k a s o k s p o n t a n a k c i d j a v a l . E n n e k e r t e l m e b e n tdrsadalmi-politikai
s z e r v e z e t t s ć g e es t e v e k e n y s e g e
v a l d s u l a s a n a k es t o v a b b f e j l e s z t e s e n e k
sziiksegszeru
a
munkasosztaly
az onigazgatas
meg-
feltetele.
A K S Z a k t i v i t a s a n a k s u l y p o n t j a a t t e v o d i k a t a r s u l t m u n k a b a , m e r t ez lett a dontes k o z p o n t j a . M i n d a t t d l , ami a tarsult m u n k a b a n t o r t e n i k , a t t d l fiigg m a j d a t a r s a d a l m i - g a z d a s a g i f e j l d d e s is. A K S Z tevekenysege sulypontjanak vel
az onigazgatasi
megegyezesek
a tarsult m u n k a b a vald helyezese-
es m e g a l l a p o d a s o k
folyamataba
k o z v e t l e n bekapcsolddassal lehetove valik, h o g y a K S Z realis
vald
tarsadalmi
e r d k e n t s z e r e p e l j e n t a r s a d a l m i - p o l i t i k a i r e n d s z e r i i n k b e n . A n n a l is i n k a b b , mert igy a lehetd legszorosabb kapcsolatban
lesz a t a r s a d a l m i
bazissal.
E z e g y b e n sziiksegesse t e s z i a z e d d i g i m u n k a m d d s z e r e k g y o k e r e s m e g v a l t o z t a t a s a t a K S Z - e n beliil. Doronjski
e l v t a r s osszegezesiil m o n d t a
a Vajdasagi
Kommunista
Szo-
v e t s e g e l d t t a l l ć f e l a d a t o k a t a r s u l t m u n k a b a n i g e n o s s z e t e t t e k es f e l e l d s s e g t e l j e s e k . A V K S Z t e v e k e n y s e g e i n t e n z i v , t a r t d s ćs a t g o n d o l t k e l l h o g y legyen. N e m lehet egy p r o b l e m a M E G O L D A S A , egy akcid,
tevekenyseg
sem m a s o d r a n g i i , m e r t m i n d e g y i k n e k a m a g a m d d j a n az o n i g a z g a t a s i v i s z o n y o k fejlesztesehez kell
hozzajarukii.
A kovetkezd iras Z a r k o Marelj tollabćl szarmazik. C k n e : A
dolgozd
t a r s u l t m u n k a b e l i j o g a i b d l e r e d o k d t e l e s s e g e n e k t e l j e s i t e s e v e l es f e l e l d s s e g e vel kapcsolatos iddszeru eszmei-politikai kerdesek. A szerzd a
gyakorlat-
b a n jelentkezd egyes n y i k kerdeseket szeretne j o b b a n m e g v i l a g i t a n i , k o n k retizalni. Tulajdonkeppen
azokra
a
feladatokra
szeretne
felhivni
gyeknet, m e l y e k A tarsult m u n k a r d l szdld t o r v e n y t e r v e z e t t e l
a
kapcsolato-
sak, v a l a s z t keres egyes iddszerii e s z m e i - p o l i t i k a i k e r d e s k e r e , m e l y e k a l k o t m a n y elveinek gyakorlati megvaldsitasa kozben
fiaz
jelentkeztek.
A temat kisebb egysegekre bontja. Eldszor a tarsult m u n k a
alapszer-
v e z e t e n e k h e l v e r o l es s z e r e p e r o l b e s z e l , a h o l m e g a l l a p f t j a ,
hogy az alap-
s z e r v e z e t s z e r e p e d d n t o , m e r t a m u n k a s a z a l a p s z e r v e z e t b e n es r a j t a
ke-
r e s z t i i l v e g l e g e s e n u r a lesz s a j a t m u n k a j a n a k es a z egesz t a r s a d a l m i m u n k a n a k . A m u n k a s csak az alapszervezetben valosit m e g jovedelmet,
ott
r e n d e l k e z i k a t a r s a d a l m i t d k e e g e s z e v e l . A z egesz t a r s a d a l m i t d k e , i l l e t v e a z l i j r a t e r m e l e s e s z k o z e i es e z z e l a j o v e d e l e m is a z a l a p s z e r v e z e t b e n ,
a
munkas kezeben dsszpontosul. O t t , a h o l a m u n k a egyesiil a m u n k a e s z k d z d k k e l , p r o b l e m a k
jelentkez-
t e k es — a s z e r z o v e l e m e n y e s z e r i n t — a g y a k o r l a t b a n f d l e g i n n e n az alapszervezet szerepenek formalissa
valasa.
E z u t a n a tmasz-ek kozdtti viszonyt taglalja, m a j d vedelem tarsitasa koriili helyzetet A munka
es a j o v e d e l e m
ered
a m u n k a es a j o -
ismerteti.
tarsulasanak
jovdbeni megvaldsulasarol
ezt
i r j a : „ A m f g a m u n k a s — m i n d a k o n k r e t es k 6 z v e t l e n , m i n d a s z e l e s e b b es k o z v e t e t t e b b — e r d e k e n e m e r v e n y e s i i l a t m a s z - e k b e n v a l o
dontesho-
z a t a l b a n , n e m l e h e t s z o a m u n k a s o k o n t u d a t o s a k c i o j a r o l a j d v e d e l e m ćs a munka
tarsftasanak
i r a n y a b a n . I l l e t v e ez a t a r s u l a s j o r e s z t a z
a p p a r a t u s es a t e c h n o s t r u k t i i r a k k o z v e t i t e s e n e k e r e d m e n y e
allam-
lesz."
A z a l k o t m a n y o s e l v e k v a l o r a v a l t a s a n a k e d d i g i g y a k o r l a t a es t a p a s z talatai alapjan allfthatjuk, hogy kćt fontos feladat eldtt allunk: A z egyik a gazdasag
felaprozottsaganak
megsziintetese, a masik
a tervezes
meg-
valositasa. A m u n k a es a j o v e d e l e m t a r s i t a s a n a k a t e r m e l d e r d k fejlesztesi k e r e s z t i i l a z e g y m a s k o z o t t i j o g o k es k o t e l e z e t t s e g e k v i l a g o s
tervein
meghataro-
z a s a v a l eld k e l l e n e s e g i t e n i a j o v e d e l e m o s s z p o n t o s i t a s a t . l g y k e l l e n e f e l teteleket teremteni a tarsadalmi termelekenyseg n6velćsehez. Vćgezetiil k o n k r e t a k c i o p r o g r a m o t terjeszt —
eld:
a K S Z m i n d e n alapszervezeteben akciot kell i n d i t a n i a t a g o k
esz-
m e i - p o l i t i k a i es a k c i o k e p e s s e g e n e k n d v e l e s e e r t , a J K S Z K B 3 . iilesen h o z o t t h a t a r o z a t o k s z e r v e z e t t m e g i s m e r t e t e s e v e l es t a n u l m a n y o z a s a v a l , v a l a mint A
tarsult munkarol
szolo t d r v e n y
tervezetćnek
elemzesevel.
Ezek
alapjan minden alapszervezetnek meg kellene hatarozni a ra harulo
fela-
d a t o k a t ćs k d t e l e z e t t s e g e k e t . —
eld k e l l s e g f t e n i , h o g y a t a g o k s z e r v e z e t t e n ćs a k t i v a n r e s z t v e g y e -
nek A tarsult m u n k a r o l szolo t o r v e n v t e r v e z e t r d l folyo
vitaban:
— meg kell allapitani a k o n k r e t feladatok elosztasat az akcidk
egyes
f a z i s a i es t e r i i l e t e i a l a p j a n . M e g k e l l h a t a r o z n i a f e l a d a t o k h o r d o z o i t es a hatariddt a feladatok
elvegzćsere.
— k i k e l l d o l g o z n i es s z e r v e z e t t e n v e g r e k e l l h a j t a n i a K S Z - e n es m a s tarsadalmi-politikai programjat,
szervezeteken
mely felkeszitene
torvenytervezet nvilvanos
beliil
folyo
eszmei-politikai
az aktivistakat A tarsult m u n k a r o l
vitajara.
kepzes szolo
—
k o z s e g e n k e n t m e g k e l l a l a k i t a n i es k i i l o n d s e n e s z m e i - p o l i t i k a i t e r e n
k i kell k e p e z n i szelesebb p o l i t i k a i
aktfvakat,
melvek
bekapcsolodnanak
a helyi kozdssćgekben, tmasz-ekben, onigazgatasi erdekkozossćgekben 1у6
fo-
munkaba.
D r . D r a g o j e Ž a r k o v i ć , az ujvideki j o g t u d o m a n y i k a r t a n a r a egy igen i d d s z e r u es f o n t o s k e r d e s r d l i r . A z fras c i m e : A t e r m e s z e t i k o r n y e z e t t a r sadalmi lijratermelese. Igvekszik ravilagitani az dkologiai krizis okozoira. Elsdnek
a sziiksegletek
ugy viselkedik, m i n t h a
robbanasszeru a fejlddes
n e k , p e d i g sajnos nincs igy. H a
novekedeset
fizikai
emliti. A z
emberiseg
lehetdsegei k o r l a t l a n o k
a fejlddćs iiteme n e m i d o m u l
lehetdsćgeihez, a k d v e t k e z m e n y e k
katasztrofalisak
lenn^-
bolygonk
lesznek.
A k r i z i s m a s i k n a g y o k a a t e r m e l e s t e c h n i k a j a b a n es
technologiajaban
rejlik. A termeles f o l y a m a n a n y e r s a n y a g n a g y rćsze h u l l a d e k k e n t szakeriil a termeszetbe, m e g b o n t v a a n n a k
visz-
egyensulyat.
A p i a c i t e r m e l e s i m o d , n e m k e d v e z a t e r m e s z e t es a t a r s a d a l o m k d z o t t i viszony esszeru k i a l a k u l a s a n a k . E b b o l k d v e t k e z i k , h o g y a k d r n y e z e t k r i zise n e m a t e c h n o l o g i a r a , h a n e m t a r s a d a l m i
okozokra
vezethetd
vissza,
m i v e l a termeles m i n d i g t a r s a d a l m i jellegu. H a a termelćsi koltsegekbe b e l e s z a m i t a n a n k a k o r n y e z e t e t ert k a r o s o d a s o k a t is, c s a k a k k o r k a p h a t n a n k r e a l i s k ^ p e t e g y b i z o n y o s i i z e m zetoddsegerol. A z ipari termeles alapsemaja:
kifi-
nyersanyag-feldolgozas-ter-
mćk, a h u l l a d e k o k bioszferaba v a l o visszajuttatasaval kćt igen k a r o s k o vetkezmenyt von m a g a utan. A z egyik a nyersanyagkeszletek meriilese, a m a s i k a bioszfera
egyensulyanak
gyors ki-
megbontasa, mert az
nem
kepes elnyelni a h a t a l m a s tdmegu hulladekot. A k o r n y e z e t szennyezodesenek h a r m a d i k oka, a geologia, meteorologia, o c e a n o g r a f i a es a h a s o n l o t u d o m a n y a g a k r e l a t f v l e m a r a d a s a . E z e k u g y a n is i g e n j e l e n t d s e k l e n n e n e k e l d r e l a t a s a b a n es Tovabbi
a szennyezddes
varhato
kovetkezmenyeinek
felmereseben.
ok a pillanatnyi
erdekek
tulsulyba jutasa a hosszu t a v u
es
dltalanos e r d e k e k felett, a m i a t e r m e s z e t h e z v a l o v i s z o n y t a r a b l o g a z d a l k o d a s szintjere Fontos haboruk
siillyeszti.
tenyezd meg a tervszerutlen
ipari
fejlddes,
az urbanizacio,
A z e m b e r i t a r s a d a l o m es a t e r m e s z e t e g y z a r t , u g y n e v e z e t t miai
a
stb.
rendszert
alkotnak.
A
termeles
iranyitasa
lassan
a
biodkono-
biodkonomiai
rendszer iranyitas£va alakul at. A g a z d a s a g i elemzesek k d z p o n t j a b a n e d d i g a termeles, f o r g a l m a z a s , ert e k e s i t e s s t b . a l l t . A t e r m e l e s ćs a k d r n y e z e t v i s z o n y a h a t t e r b e s z o r u l t . A termeles ugynevezett anyag
egyszeri
,,nyflt
rendszer"
felhasznalasan
alapult.
szerint tortent, A
nyersanyag
ILLETVE csak
egy
nyerskisebb
hanvada
hasznosult
a tobbi
resze h u l l a d e k
kepeben
visszajutott
a
ter-
m e s z e t b e . E r r e a s o r s r a j u t n a k e l o b b - u t o b b a t e r m e k e k is. A t e r m e l e s n d vekedese igy
az emberiseg hulladekba
fojtasat
eredmenyezheti. Ezćrt
„zart rendszeru" termeles jelentenć a megoldast. Itt az anyag
a
korforgasa
a l a k u l n a k i , m e l y n e m t e r m e l n e h u l l a d e k o t es n e m s z e n n y e z n e a к б г п у е zetet sem — mivel a h u l l a d e k ujra feldolgozasra
keriilne.
G y a k r a n l e h e t h a r l a n i a z t a v e l e m e n y t , h o g y a k d r n y e z e t m e g d v a s a es a z i p a r i fejlesztćs n e m fer m e g egymaissal. V a g y a z e g y i k , v a g y a m a s i k . A z i r d s z e r i n t ez l a t s z a t - d i l e m m a . A l e n y e g u g y a n i s a fejlesztes
gyorsa-
s a g a b a n v a n . V a g y gyors ipari fejlodest kell v a l a s z t a n i a k 6 r n y e z e t t 6 n k retetele mellett, v a g y mersekeit ipari fejlddest a k o r n y e z e t
megovasaval.
E z u t d b b i v i t a n feliil j o b b m e g o l d a s es o l c s d b b is — h o s s z a b b t a v o n s z e m lelve — , m e r t a k 6 r n y e z e t kesdbbi ,,gydgyitasa" igen sokba keriil. A z egeszseges k o r n y e z e t a l e g n a g y o b b k i n c s . A z a z o r s z a g , a m e l y a kincset a gyorsitott
fejlddesert
felaldozza,
vegsd soron tdbbet
ezt
veszft,
m i n t пуег (pl. J a p a n ) . A t e r m e s z e t h e z v a l d esszerii v i s z o n y k u l c s a a p i l l a n a t n y i es a h o s s z u t a v u ćrdekek helyes kombinacidja. kornyezet
megdvasa
cimen,
Nem
de ugyelni
lehet m e g a l l i t a n i a fejlddest kell, h o g y
ez n e
a
k6rnyezetiink
vesztere tortenjek. H o g y ezt elerjuk, a termeles koltsegeibe be kell
sza-
m i t a n i a k o r n y e z e t e t e r t k a r o s o d a s o k a t is, m e r t a z o k a t e l d b b - u t d b b el k e l l h a r i t a n i . H a n e m az illeto v a l l a l a t koltsćgere, a k k o r a kozosseg terhćre. (Ily m d d o n
a kornyezetet
szennyezdk
a kozosseg rovasara
nyereszked-
nek). A kifizetdddseg kriteriuma tehat n e m lehet tobbe m ć r v a d d .
Lehet,
h o g y egy t e r m e k eldallitasi a r a kisebb az eladasi arnal, de kćrdes, h o g y m i b e fog keriilni e l d b b - u t d b b a k o r n y e z e t megtisztitasa. E z ć r t m i n d g y a k r a b b a n kell dsszevetni egy t e r m e k eldallkasabdl v a r h a t d h a s z n o t az ebbdl s z a r m a z d kdrnyezeti
karosodasokkal.
N y i l v a n v a l d , h o g y a z e d d i g i t e r m e l e s i r e n d s z e r e n is v a l t o z t a t n i A termeszet tobbe nem tud onmagatdl reprodukalddni. A z ember sege s z i i k s ć g e s . E z e r t b e k e l l v o n n i a k 6 r n y e z e t v e d e l m e t is a
kell. segit-
tarsadalmi
u j r a t e r m e l e s f o g a l m a b a , m e r t c s a k i g y d v h a t d m e g a z e m b e r i s e g is. V e g e z e t i i l a s z e r z d n e h a n y k o n k r e t i n t e z k e d e s t is j a v a s o k : — a k a d a l y o k a t k e l l g o r d i t e n i a p a z a r l d , r a b l d g a z d a l k o d d fejlesztes ele, — helyes nepessćgi p o l i t i k a v a l o s s z h a n g b a kell h o z n i a lakossag meszetes
es m e c h a n i k u s
mozgasat
a kornyezet
nyujtotta
ter-
lehetds^-
gekkel, — n e m s z a b a d s z e m e l d l t e v e s z t e n i a z o k o l d g i a t a t a r s a d a l m i es g a z d a s a g i fejlesztes m e g s z a b a s a n a l , — biicsut kell inteni a m a g a s gazdasag-fejlesztesi
szazalekaranyoknak,
— s e r k e n t e n i k e l l a t a r t d s j a v a k e l d a l l i t a s a t es v i s s z a k e l l s z o r i t a n i a rovid hasznalatra elolatott aruk
termeleset,
— serkenteni kell a szelesebb korii m e g m o z d u l a s o k a t a k o r n y e z e t m e g vedeseert, —
szigoruan ellendrizni kell a kulonfele g y o m i r t d s z e r e k
—
g y o r s a b b iitemben kell fejleszteni
hasznalatat,
a hulladekfelhasznalas
technolo-
giajat stb. Gondoskodni
a termćszetrol azt jelenti —
gondoskodni
az
emberrdl,
m e r t a z e l e t m i n d s e g e m i n d n a g y o b b m e r t e k b e n fiigg a k 6 r n y e z e t s e g e t d l — m o n d j a befejezesiil Ž a r k o v i ć
mino-
professzor.
Vegezetiil meg D r a g a n Pejić erdekes irasat ismertetjiik. k o r t boncolgat, melyrdl igen keveset, v a g y
n e m ilyen
h a t u n k . A z iras c i m e : M u n k a s z o k a s o k a tarsult
01yan
targy-
formaban
olvas-
munkaban.
A munkaszokasok a kultura megnyilvanulasa a tarsult m u n k a b a n . Egyb e n a k u k u r a ćs a m u n k a k a p c s o l a t a is — a m u n k a s a i k o t o r e s z v e t e l e v e l — mely az a d o t t koriilmenyek mellett a l e g n a g y o b b termelest ćs h a t a s s a l v a n m i n d a z o k r a
a folyamatokra,
melyek
biztositjak
a termeleshez
fu-
A m u n k a s z o k a s o k fogalmaval olyan f o l y a m a t o t jeloltiink, melyrdl
ket
zddnek. t e v e s n e z e t a l a k u l t k i , es e g y b e n c a f o l j u k is e z e k e t a n e z e t e k e t . A z e g y i k nćzet szerint a k u l t u r a a m u n k a kiilon teriilete, a m a s i k szerint a m u n k a csak fizikai f o l y a m a t , szellemi alkotoelemektdl
elvalasztva.
Т е п у , h o g y a m u n k a s o s z t a l y g y a k o r o l j a az a n y a g i termeles feletti h a t a l m a t , d e n e m uralja kielegitd m e r t e k b e n a m u n k a szellemi alkotoelemeit is. E z e l s d s o r b a n a z e r t v a n i g y , m e r t a z o k t a t a s , n e v e l e s a t u d o m a n y a t e r m e l d m u n k a m e g m i n d i g nincsenek elegge s z o r o s a n egytmashoz Feltetleniil javftani
kell a helyzeten, m e r t
csak iigy lehet a m u n k a s
t a r s u l t m u n k a b a n a k u l t u r a es a t e r m e l e s e g y s e g e s
ćs
fuzve. a
hordozoja.
A m u n k a s z o k a s o k a m u n k a s o k t u d a t o s es t e r v s z e r u t e v e k e n y s e g e i , a m e lyek a m u n k a h o z valo pozitiv viszonyulasban a termeles az emberek kozotti viszonyok javulasaban, a termeles
novekedeseben,
humanizaaidjaban
es a k o r n y e z e t d v a s a b a n n y i l v a n u l n a k m e g . M i n d e n t o s s z e v e t v e a m u n k a szokasoknak a munkahoz
es a m i n d e m n a p i e l e t h e z v a l d —
elkerulhetet-
leniil sziikseges — v i s z o n y a t j e l e n t i k . E z a v i s z o n y u l a s l e g t o b b s z o r a к б vetkezo mddozatokban —
jelentkezik:
t a r s a d a l m i es e g y e n i v i s z o n y u l a s a t e r m e l e s h e z es a t e r m e l e s i b e n ,
— a m u n k a s o k sajat m u n k a j u k h o z , m a s o k m u n k a j a h o z skott j^vedelemhez vald — a munkaeszk6z6kh6z,
es a m e g v a l d -
viszonyulasa,
a munka
t a r g y a i h o z ćs a t e r m e k e k h e z
viszony, —
a s z u k e b b es t a g a b b k 6 r n y e z e t h e z v a l d v i s z o n y ,
— a szabad idoh^z vald viszony, —
a t e c h n i k a i es k u k u r a l i s a l k o t d m u n k a h o z v a l d v i s z o n y s t b .
vald
А m u n k a ćs a t e r m e l e s i v i s z o n v o k r e s z e k ć m t k i a l a k i t o t t k u l o n l e g e s v i s z o n v o k celja o l y a n f e k e t e l e k teremtese, m e l y e k vegsd s o r o n
szavatolnak:
— a m u n k a k d n n y e b b , g y o r s a b b elvegzesćt, — a m u n k a h o z v a l o a l k o t o v i s z o n y u l a s t es f e l ć b r e s z t e n e a
munkasok-
h a n a z o k a t a s z u n n y a d o ertelmi kepessegeket, m e l y e k a m u n k a testi es s z e l l e m i
munkara
val6 osztasaval
eddig
—
egyenrangu viszonyok kialakkasat a tarsult
—
a termelesi f o l y a m a t o k sćgiigyi f e l t e t e l e k
—
humanizalasat,
a hatterbe
szorultak.
munkaban,
optimalis
okologiai,
egesz-
teremtćsevel,
a m u n k a s szellemi fejlddesćt, lelki eletenek g a z d a g o d a s a t vegsd sor o n a szabad, sokoldalu egyeniseg kialakulasat.
A m u n k a h e l y esztetikai minosege a m u n k a s z o k a s o k igen fontos
eleme.
M u n k a h e l y fogalma ala t a r t o z n a k m i n d azok a helyisegek, ahol a m u n kas m u n k a j a kozben megfordul; muhely, u d v a r , m o s d o stb. Jelentds tćnyezdk meg a munkavedelem,
egeszsegvćdelem,
a s p o r t es a
A szerzo meggydzddese szerint a m u n k a s z o k a s o k
fejlesztese
rekreacio. tulajdon-
k ć p p e n a t e r m e l d e r d k f e j l e s z t e s e t is s z o l g a l j a k . A z u t o b b i i d d b e n e t e r e n jelentds e r e d m ć n y e k sziilettek, d e m ć g m i n d i g b d v e n a k a d
tennivalo.
Izelitoul ennyit a Savremenost 4. s z a m a n a k tartalmabol. N a j d a n Pašić, D r a g i M i l e n k o v i ć , M i l o B o š k o v i ć es a t o b b i s z e r z d i r a s a s e m m a r a d az ismertetettek mogott, a m helyszuke m i a t t nem terhettiink ki
rajuk.
el
Ružica Žnideršič
„TEORIJA I N PRAKSA" — 1976., 7—8. (tarsadalmi kerdesekkel foglalkozo folyoirat, 13. evfolyam, 7—8. szam, Ljubljana, 1976. julius—augusztus)
A „ T e o r i j a i n p r a k s a " c f m u f o l y o i r a t 7 . es 8. s z a m a n a k fd t e m a j a a K o l o m b o b a n l e z a j l o t t , el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k 5 . k o n f e r e n c i a j a .
Gazdag
tartalima a z o n b a n feloleli a z o n i g a z g a t a s i szocialista g y a k o r l a t u n k k a l k a p csolatos iddszeru kerdeseket, v a l a m i n t k d n y v b e m u t a t 6 k a t
es
folydiratok
b e m u t a t a s a t is. — A bevezetoben
A z el n e m k d t e l e z e t t s e g k e z d e t e c f m m e l , a
szerzd
M o j c a M u r k o b e m u t a t j a a z el n e m k o t e l e z e t t s e g e s z m e j e n e k es p o l i t i k a j a n a k fejlodćset a k e z d e t t d l m a i g . R a m u t a t a z o k r a a p r o b l e m a k r a , az
el n e m
kotelezett
es f e j l d d d
orszagok
gyakorlataban
n e m z e t k o z i p o l i t i k a i es g a z d a s a g i k a p c s o l a t a i k Jellemzd, egyeni
celja
hogy
az
vezerelte,
a
soran.
orszagok
egybegyuleset
hanem
nemzetkozi
a
amelyek
felmeriiltek
nem
valamely
viszonyok
orszag
alapvetd
meg-
v a l t o z t a t a s a n a k hosszvi t a v i i p e r s p e k t i v a j a . A z el n e m k d t e l e z e t t e k
teve-
kenysćge egy a k t i v nemzetkozi kaposolat megalapftasaira
abbol
iranyul,
a c e l b o l , h o g y m e g o l d j a k a z o k a t a k ć r d e s e k e t es k u l c s p r o b l e m a k a t ,
ame-
l y e k a k o z b i z t o n s a g , f e j l d d e s s e l ćs a v i l a g b e k e v e l k a p c s o l a t o s a k . M i n t e g y garancia
a fent
emlitettekre,
e g y s ć g e n e k , s z o l i d a r k a s a n a k es
a z el n e m
egyma9t
kdtelezett
es f e j l d d d
orszagok
segitesćnek megerosftese.
A b e k e s k o e g z i s z t e n c i a , a z el n e m k d t e l e z e t t s e g es a s z o c i a l i z m u s
idd-
s z e r u k e r d e s e i t p r o b a l j a m e g v i l a g i t a n i V l a d o B e n k o is m u n k a j a b a n .
Eb-
b e n a m u n k a b a n , a h a n g s u l y a z el n e m k o t e l e z e t t e k a k t i v i z a l a s a n
van,
a m e l y a z el n e m k o t e l e z e t t s e g p o l i t i k a i a l a p e l v e i n e k e l f o g a d a s a r a i r £ n y u l , a z a z az a k t i v bekes koegzisztencia a l a p e l v e n e k elfogada:sara. E z t az a l a p e l v e t u g y k e l l m a g y a r a z n i m i n t e g y t o r e k v e s t a r r a , h o g y lij r e n d s z e r a l a kuljon a nemzetkozi viszonyokban, amely tdbbe nem az erdszak politik a j a n , v a g y i s n e m a z e g y e n l d t l e n j o g o k o n es h e g e m o n i z m u s o n
alapszik.
A szerzd m u n k a j a kezdeten megjegyzi, h o g y a vilaghaboru, azaz
annak
befejezese, o l y a n k e p e t kellett h o g y nyiijtson az emberisegnek, a m e l y k i -
j d z a n k j a , es i l y e n k 6 r i i k n e n y e k k o z o t t t 6 r e k e d j e n k i a l a k i t a n i a ket az emlitett nemzetk6zi
viszonyok,
feltetele-
a b e k e es k o z b i z t o n s a g
kiepite-
s e r e . E z a z e l v a r a s h i a b a v a l d v o k . A h a b o r u befejezite d t a a m a i a
nemzetkozi
wszonyok
ktilonbozd
konfliktusok
mellett
napig
alakulnak;
az
i r d s z a m a d a t o k k a l is s z o l g a l , h o g y a z o l v a s ć k n a k m i n e l v i l a g o s a b b a v a l jek a n e m z e t k o z i v i s z o n y o k b a n fejlddo
orszagok
kozotti
—
—
mind
uralkodd
a z el n e m k d t e l e z e t t , m i n d
viszony. A
szerzd K e n d e
a
Istvan
i r a s a n a k a d a t a i r a t a m a ' s z k o d i k , a m e l y e k e t a „ J e u r n a l of P e a c e r e s e a r e l i " c. f o l y d i r a t j e l e n t e t e t t m e g 1 9 7 1 - b e n a z 5 . o l d a l o n . A statisztifca a z t m u tatja, hogy az emberisćg az 1 9 4 5 — 1 9 6 9 4 g tartd iddszakban 9 7
katonai
k o n f l i k t u s t e l t a t , e z e k i d d t a r t a m a n a k o s s z e g e 2 6 2 ć v , 4 h d n a p es 5 n a p . Tovabba
meg
a kovetkezd
adatokkal
talalkozunk:
az
elesett
emberek
s z a m a e z e k b e n a k o n f i i k t u s o k b a n osszesen, n e m k e v e s e b b m i n t a z o k szam a , a k i k a I I . v i l a g h a b o m a l a t t veszitettek
eletiiket.
A szerzd szerint a jelen vilagtdrtenelmi feladatai a k d v e t k e z d k : a z e m a n c i p a c i ć e r t , s z o c i a l i z m u s e r t ćs a f e j l d d ć s ć r t . E h h e z a z o n b a n tarsadalmi
viszonyokra
van
sziikseg, a m e l y e k
a „teljes
harc fejlett
nemzeckozi
vi-
s z o n y o k h a n , g l o b a l i s a n " u r a l k o d n a k . A fold egyes fejletlen reszein jelentk e z d fesziilt h e l y z e t e k es k o n f l i k t u s o k
bizonyitjak
legjobban,
hogy
fel-
m e g o l d a s o k k a l n e m lehet e r e d m e n y t elerni, a z a z a fejlett o r s z a g o k „segelyevel" a fejletleneknek. Egyediili megoldas, amely eredmenyhez vezet, a s z e r z d s z e r i n t a b e k e e r t es a z o l y a n n e m z e t k d z i v i s z o n y o k ć r t f o l y d h a r c , a m e l y n e m a z e r d s z a k p o l i t i k a j a n es h e g e m d n i a n
alapszik.
A z el n e m k o t e l e z e t t es f e j l d d d o r s z a g o k i g y e k e z n e k m e g o l d a n i a t u domanyos,
techoikai
es t e c h n o l d g i a i
fejlddessel
kapcsolatos
kerdeseket.
A n t u n V r a t u š a a „ S a j a t g y a k o r l a t u n k v i z s g a l a t a " c. c i k k s z e r z d j e a z t a l l i t j a , h o g y a z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k es f e j l d d d
orszagok mind
na-
gyobb figyelmet szentelnek a t u d o m a n y o s kdzremuikodes kerdesere — azaz
az
orszagok
torekszenek
arra, hogy
a m e l y lehetdve teszi, h o g y e g y e n r a n g u a n
egy
olyan
alapot
csatlakozzanak
teremtsenek,
a fejlett
o r s z a g o k t u d o m a n y o s , t e c h n i k a i es t e c h n o l d g i a i v i v m a n y a i h o z , h o g y megteremitsek ldgiai
fejlddesćre,
az a l a p o t a sajat igy
megdrizve
bozd s z a k k a d e r t . A sajat de
fdleg
a
fiiggetlen
tudomanyos
ćs f e j l d d d
t u d o m a n y o s , t e c b n i k a i es t e c h n o -
orszaguknak
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i f i i g g e t l e n s e g ć r t
ipari
valammt
a tudomanyos
ćs
kiildn-
a l a p fejlesztese osszetevd rćsze a folyd
harcnak, minden
orszagokban.
Ez
orszagban,
mindenkepp
feketele
a n n a k , h o g y b ć k e s k o e g z i s z t e n c i a t f o l y t a s s o n e g y o r s z a g , es o n a l l d a n l a s s z a m e g a s a j a t f e j l d d e s e n e k l i t j a t es t a r s a d a l m i b e r e n d e z e s l e t —
b e a v a t k o z a s nelkiil. A szerzd megemliti, h o g y az El n e m kotelezett s z a g o k v e z e t d i n e k 3 . k o n f e r e n c i a j a n L u s a k a - b a n 1 9 7 0 - b e n , el l e t t a z el n e m k o t e l e z e t t s e g r o l s z d l d d e k l a r a c i d , a k c i d p r o g r a m m a l
va-
kiilsd or-
fogadva
egyutt. Ez
a l k a l o m m a l ki lettek n e v e z v e a z o k az o r s z a g o k , a m e l y e k feleldsek a k e d -
v e z o g a z d a s a g i , t u d o m a n y o s es t e c h n o l d g i a i k o z r e m u k d d e s
koordinalasa-
e r t a z el n e m k d t e l e z e t t es f e j l o d o o r s z a g o k k o z o t t . A z el n e m k o t e l e z e t t o r s z a g o k es f e j l o d o o r s z a g o k t e v e k e n y s e g e e z e n a t e r i i l e t e n h a r o m i r a n y i i : —
a s a j a t a l a p , a z a z t u d o m a n y o s es t e c h n o l o g i a i a l a p
— kozos tudomanyos kozpontok —
fejlesztese,
letrehozasa,
az Egyesiilt N e m z e t e k S z e r v e z e t e n beliil, specialis s z e r v e z e t e k
let-
rehozasa. Kiemeli a ljubljanai
nemzetkozi
k o z p o n t jelentdseget, m e l y n e k
kutatasi
targya: — Azok
a viszonyok,
amelyek
a termelesben
lžtrejdnnek,
amelyek
m i n d e n o r s z a g b a n s a j a t s a g o s a k ; s z e r v e z e t t es s p o n t a n t e v e k e n y s e g ,
amely
a j o v e d e l e m es m u n k a t e r m e l 6 k e n y s e g n d v e l e s e r e i r a . n y u l , o t t a h o l a m u n k a s o k a f e j l o d e s , t e r m e l e s ćs e l o s z t a s h o r d o z o i . A s a j a t a l a p
fejlesztese,
m i n d e n o r s z a g g a z d a s a g i ćs p o l i t i k a i f i i g g e t l e n s e g e r t f o l y t a t o t t a l k o t o r e s z e , f d k ć p p a z el n e m k o t e l e z e t t ćs f e j l o d d
harcanak
orszagokban.
A f o l y d i r a t b a n m e g j e l e n d f i i g g e t l e n s e g r o l s z d l d fras s z e r z d i : L e o M a t e s , S t a n e P a v l i ć , S t a n e J u ž n i ć , B r a n i s l a v G r o z d a n o v i ć , B r e d a P a v l i ć es A n ton —
Bebler. a „ K o r u n k d o k u m e n t u m a i " e l n e v e z e s u r o v a t teljes e g ć s z e b e n b e m u -
t a t j a a g a z d a s a g i j o g o k r d l es a l l a m i k o t e l e z e t t s e g e k r d l s z d l d d o k u m e n t u m o t , a m e l y n ć g y r e s z b d l a l l , es a m a s i k d o k u m e n t u m p e d i g a z uj gazdasagi berendezes megvaldsitasardl szdld —
nemzetkdzi
deklaracid.
a „ C i k k e k es e r t e k e z e s e k " r o v a t b a n i g e n e r d e k e s A l e k s a n d a r G r l i č -
k o v , , O s z t a l y es n e m z e t " c i m i i c i k k e : A s z e r z o s z e r i n t „ а f o r r a d a l m i g y a korlat kiildnbdzd politikai, gazdasagi amely a szocialista f o r r a d a l o m
es s z o c i a l i s v a l t o z a t a
gydzelmenek
a
m e l e t es g y a k o r l a t e l ć a z t a k d v e t e l m e n y t a l l i t j a , h o g y e g y e s alapelveket
formaljon,
vilagon,
eredmenye, a marxista
a szocialista o r s z a g o k b a n
el-
altalanos
levd viszonyok
ossze-
e g y e z t e t e s e v ć g e t t , i g y p l . a z o s z t a l y es n e m z e t i , n e m z e t i es n e m z e t k o z i vel
kapcsolatban.
A „ T e o r i j a i n p r a k s a " v ć g i i l is e b b e n a s z a m a b a n ć r d e k e s k o n y v e k e t es f o l y d i r a t o k a t m u t a t b e , v a l a m i n t r d v i d b e p i l l a n t a s t a d a z uj bibliografiajkba
es
folydiratokba.
kdnyvekbe,
Somogyi Sandor
SZAMITASTECHNIKA RENDSZERSZERVEZOKNEK (Tehnika obrade podataka za projektante sistema)
S z e r z o k : D r . Q u i t t n e r P a l , Kotsis D o m o k o s . F o r d i t o : M r . K o v e s d i Illes. K i a d 6 : S z a b a d k a i K o z g a z d a s a g i F a k u l t a s Munkaszervezesd Intezete es a T a r t o m a n y i Tajekoztatasi T a n a c s .
A s z a b a d k a i K d z g a z d a s a g i F a k u l t a s M u n k a s z e r v e z e s i I n t e z e t e 1 9 7 6 . elsd feleben t o v a b b k ć p z d t a n f o l y a m o t t a r t o t t k a d e r k ć p z e s i p r o g r a m j a
kerete-
ben a fenti cimmel. Tekintettel a t a n f o l y a m
konyv-
sikerćre, v a l a m i n t
piacunkon a rendszerszervezesi szakirodalom hianyara, az intezet dnigazgatasi
szervei
a
tartomanyi
Tajekoztatasi
Tanaccsal
egyetertćsben
ddntott, hogy a szerzok keziratat jegyzetek formajaban
ugy
hozzaferhetdve
teszi az e r d e k l d d d k n e k .
A jegyzetek 1976 vegen jelentek m e g az intezet g o n d o z a s a b a n . R o v i d i t e t t t a r t a l o m : P r e d g o v o r : 1. U v o d . 2. T r o u g a o : Korisniik — p r o g r a m e r — p r o j e k t a n t sistema u p l a n i r a n j u i organizaciji sistema. 2 . 1 . Z a d a t a k projekt a n t a sistema, 2.2. D e l o k r u g r a d a u r a č u n a r s k o j tehnici, 2 . 3 . P o t r e b n o znanje i osobine p r o j e k t a n t a sistema, 2.4. Mesto i uloga p r o j e k t a n t a sistema u r a č u n skom centru. 3. S a v r e m e n i postupoi u iprihvatanju p o d a t a k a . 3 . 1 . Značaj p r i h v a t a n j a p o d a t a k a , 3.2. M a g n e t n i zapisivači, 3.3. O p u č k i čitač d o k u m e n a t a , 3.4. Vežbe. 4. Nosioci p o d a t a k a . 4 . 1 . Nosioci p o d a t a k a sa redoslednim p r i s t u p o m , 4.2. M a g n e t n a traka,, 4 . 3 . Memorije sa d i r e k t n i m (direkt) p r i s t u p o m , 4.4. M a g netni disk, 4.5. Nosioci p o d a t a k a u budućnosti, 4.6. P o v e z a n o s t logičke i fizicke s t r u k t u r e p o d a t k a , 4.7. Vežbe. 5. O r g a n i z a c i j a p o d a t a k a . 5 . 1 . O s n o v n i p o j m o v i o organizaciji p o d a t a k a , 5.2. Serijska d a t o t e k a , 5.3. Sekvencdonalna d a t o t e k a , 5.4. I n d e k s n o sekvenoionalna organizacija, 5.5. D i r e k t n a organizacija, 5.6. P a r ticionalna organizacija, 5.7. I n v e r t o v a n a d a t o t e k a , 5.8. Složene strukture p o d a t a k a , 5.9. Sistemi z a r u k o v a n j e b a z o m p o d a t a k a , 5.10. M e t o d e sortiranja, 5.11. Vežbe. 6. O p e r a t i v n i sistemi. 6 . 1 . G l a v n e funkcije o p e r a t i v n o g sistema, 6.2. Vrste o p e r a t i v n i h sistema, 6.3. F o r m i r a n j e operatdvnih sistema, 6.4. J o b m a n a -
gement, 6.5. Ekonomisanje sa h a r d w a r e resursima, 6.6. R u k o v a n j e p o d a c i m a , 6.7. I s p r a v k a grešaka, 7. T a b e l e odlučivanja. 7 . 1 . P r e d n o s t i tabele odlučivanja, 7.2. Konstrukcija tabele odlučivanja, 7.3. Složene s t r u k t u r e , 7.4. O b r a d a tabele odlučivanja p u t e m r a č u n a r a .
A s z e r z d k vigy t e k i n t e n e k a f e j l o d e s j e l e n l e g i s z a k a s z a r a , r n i n t a m a s o d i k ipari f o r r a d a l o m r a — az i n f o r m a t i k a f o r r a d a l m a r a , amely lenyegesen meg fogja
novelni a szellemi m u n k a teljesitmenyet. Tekintettel a r r a , h o g y
szamftdgep
is t e r m e l d e s z k o z , n e m e l e g e n d d a l k a l m a z n i , h a n e m
a
gazdasa-
g o s a n k i is k e l l h a s z n a l n i . Meg keves olyan szakember van, aki kepes a szamitogepes vegrehajtasanak
miagas s z i n t u m e g s z e r v e z e s e r e . A
szerzok
feladatok
helyesen
mu-
tatna^k r a e n n e k t d r t e n e l m i , v a l a m i n t d i d a k t i k a i o k a i r a , es h e l y e s e n
ha-
tarozzak
a
ha-
szervezest a [szamitdgep szemszogebol, n e m
ve-
meg e jegyzetek
te^kon^ es a i k a l m a z h a t o
feladatat
a kovetkezdkben: Bemutatni
s z i t v e s z e m e l d l , h o g y a s z a m f t o g e p c s a k e s z k o z ćs n e m cel. A m a s o d i k f e j e z e t b e n d o l g o z z a k fel a r e n d s z e r s z e r v e z d k ,
programozok
ess f e l h a s z n a l o k f e l a d a t a i t es e g v m a s k o z o t t i k a p c s o l a t a i t . A h a n g s u l y t e r meszetesen a
rendszerszervezdk
munkakorere,
feladataira,
programozok
es f e l h a s z n a l o k i r a n t i v i s z o n y a r a v a n h e l y e z v e . A r e n d s z e r s z e r v e z d k adatait a kovetkezdkben
fel-
definialjak:
—
a rendszer
elemzese
—
a rendszer
tervezese
—
a r e n d s z e r a l k a l m a z a s a es k a r b a n t a r t a s a i n a k
—
a z osszes r e n d s z e r t e c h n i k a i f o l y a m a t o k s z e r v e z e s e es i r a n y i t a s a .
T o b b szervezesi semaval erzekeltetik
megtervezese
a szamitdkozpont
nagy
vallala-
t o k b a v a l d beillesztesenek lehetdsegeit, v a l a m i n t a s z a m i t d k o z p o n t o k belsd szervezesi felepftesenek k i i l o n b o z d A harmadik
fejezetben
mddozatait.
a z a d a t r o g z i t e s p r o b l e m a i t d o l g o z z a k fel. T e -
k i n t e t t e l a r r a , h o g y J u g o s z l a v i a b a n is a z a d a t r o g z i t e s m o d e r n i z a l a s a a l l u n k , ez a f e j e z e t k i i l o n e r d e k e s . A n n a l i n k a b b , m e r t n e m a z zites t e c h n i k a i p r o b l e m a i v a l f o g l a l k o z n a k , h a n e m a z o k k a l a kal, amelyek a rendszerszervezok szamara Feldolgoztak
tobb ellendrzo
elott
adatrog-
szempontok-
fontosak.
(modul) szamrendszert,
tablazatosan
ab-
razoltak hatekonysagukat, kidomboritottak alkalmazasuk fontossagat, tekintettel
arra,
hogy
az
adatrogzites
es e l l e n d r z e s
koltsćgeit
lenyegesen
csokkenthetik. A
fejezet
v e g e n teljesen
kikristalyosodik,
a szerzdk hogyan
kozelftik
meg az adatfeldolgozas kerdeset. U g y kezeiik az adatfeldolgozas k a j a t m i n t a z e s s z e r u a d a t t a r o l a s es f e l d o l g o z a s i i d o f i i g g v e n y e t . v e t d celjuik: m e g t a n i t a n i a r e n d s z e r s z e r v e z d k e t
azokra
a
techniAlap-
mddszerekre,
a r n e l v e k segftsegevel r n e g t u d j a k a z a d a t t a r o l a s es f e l d o l g o z a s i i d d e s s z e r u osszehangolasat
oldani.
A g y a k o r l a t o t figyelve a z t tapasztalhatjuk,
hogy a
rendszerszervezdk
v a g y a feldolgozasi idd csokkentesenek rendelnek ala mindent, v a g y a d a t t a r o l a s n a k . I s m e r v e az alapt6rvenyszeruseget, h o g y a jelenlegi tarolok
mellett nem
кбппуи a
tarolast
es a
aranyba hozni, a szerzdk torekvesćt n a g y r a A
negyedik
fejezet
az a d a t h o r d o z d k
feldolgozasi
A
ćsszeru
ertekelhetjuk.
elsd m o n d a t a i b i z o n y i t j a k ,
problemaja.
iddt
az
adat-
szamitogćpeket
hogy mennyire mind nagyobb
fontos mertek-
ben tomeges a d a t o k feldolgozasara hasznaljuk, a m i megk^veteli a
rend-
s z e r s z e r v e z d k t d l , h o g y j o l i s m e r j e k a n a g y a d a t t ^ m e g e k t a r o l a s i es k e z e lesi m o d o z a t a i t . E z a f e l a d a t v i s z o n t a z a d a t h o r d o z o k ismeretet
bizonyos
szintu
igenyli.
Termeszetesen,
legreszletesebben a magneses
lemez
van
feldolgozva.
Reszletes ismertetest nyvijtanak a hozzaferesi idorol, a z a d a t o k fizikai tarolasarol,
kapacitasszamitasarol,
logikai
kapcsolatokrol,
markirozasrćl,
adatfeldolgozo instrukciokrol, hibakezelesrdl, hibavedelemrdl stb . . . Kiil6n6sen
ćrdekes
a
tarolas
fejlddesi
iranyainak
szerzdk a laser technika a l k a l m a z a s a t o l v a r j a k tovabbfejlddeset
es a k ^ l t s ć g e k
meghatarozasa.
az adattarolasi
technika
cs6kkenteset.
A z o t o d i k fejezet t e k i n t h e t d a j e g y z e t e k l e g f o n t o s a b b reszenek. a
fejezetben
A
keriilt feldolgozasra
az adatszervezes
Ebben
problemakore. Ez
t e m a k o r sokaig m e l l o z v e volt. E n n e k k 6 s z 6 n h e t d e n m e g m a sem
a
letezik
t u d o m a n y o s a l a p o k r a h e l y e z e t t a d a t s z e r v e z e s i e l m e l e t , s d t tnleg a l t a l a n o san elfogadott terminologia sem. „ А file (fajl, v a g y a d a t r e n d s z e r ) s z e r v e z e s e l v e i " a l c i m a l a t t u j r a
ki-
f e j e z e s r e j u t a z a d a t t a r m i n i m a l i z a l a s es f e l d o l g o z a s i i d d e l l e n t e t e . U g y a n ezt
altalanosftjak
(ami
fenntartas
nćlkiil
elfogadhato)
a
betarolas'hoz
s z u k s e g e s i d d ć s v i s s z a k e r e s e s i i d o a r a n y a i r a . T d b b f e l t e t e l t d o l g o z n a k fel, amelyek meghatarozzak, hogy mikor mit ajanlatos
minimalizalni.
Kiil6n kiternek az a d a t b a n k o k problemajara s az a d a t b a n k rator
adminiszt-
feladataira.
A z adatfeldolgozas egyik sarkalatos kerdese az adatrendezćs. Rćszletes feldolgozasra keriiltek m i n d a kozponti, m i n d a hattertaroldk lehetseges a d a t r e n d e z e s i
segftsegevel
modszerek.
A jegyzetek iddszerusćget bizonyitja, h o g y a rendezd
programgenera-
t o r o k is fel v a n n a k d o l g o z v a . A z i l y e n g e n e r a t o r o k a n a g y s z a m i t o g e p e k o p e r a c i d s r e n d s z e r e n e k r ^ s z e i . T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y h a z a n k b a n is a n a g y kapaoitasu szamitdgep rendszerek bevezetese eldtt allunk, n a g y o n h o g y ezt a reszt jdl ismerjiik. rendszereket.
Mint
mar
A hatodik
emlftettiik,
fejezet
a harmadik
o l e l i fel a z generacids
fontos,
operacids
szamftdgep-
rendszerek bevezetesćnek kiisz6ben allunk. Ezeknek a gepeknek
annyira
o s s z e t e t t a h a r d w a r e - a , h o g y a l e g j o b b s z e r v e z d es p r o g r a m o z d s e m t u d n a megfelelden kihasznalni kielegitd operacids rendszerbe szervezett
software
nelkiil. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y m e g n e m a l a k u l t k i e g y s ć g e s n ć z d p o n t es d e f i nicid az operacios rendszerekrdl, n a g y o n erdekes a szerzdk
„felhasznald"
o r i e n t a l t definfcioja; ,,Az o p e r a c i o s r e n d s z e r o l y a n p r o g r a m o k dsszessćge, amelyek
lehetdve teszik
programokat
keszitsenek
a
felhasznaldknak ćs
favorizaljanak,
— a
programozoknak,
hogy
rendszerprogramozoknak
p e d i g , h o g y e l l e n d r i z z e k ćs i r a n y i t s a k a z e g e s z r e n d s z e r m u k o d e s e t . " Mas szoval, a fordftdprogramok operacids rendszer
( a s s e m b l e r e k ) , b e t o l t d p r o g r a m o k is a z
rćszei.
Masik oldalrdl a rendszerprogramozdk csak az iranyftdprogramok toznak az operacids A
tar-
rendszerbe.
szamitdgep-gyartdk
altal
szallftott
operacids
rendszerek
tapasztalatai szerint n e m аппуага univerzalisak, h o g y m i n d e n szuksegleteit k i t u d n a k elegiteni talta rendszergeneralas
a
szerzdk
felhasznald
es f i g y e l m e z t e t n e k a s z i i k s e g l e t e k
dik-
sziiksegessegere.
A z u t o l s d f e j e z e t a d o n t ć s i t a b l a z a t o k a t d o l g o z z a fel, a m e l y e k a t k e l l , h o g y h i d a l j a k a r e n d s z e r s z e r v e z d es f e l h a s z n a l d k k o z o t t f e n n a l l d , , n y e l v i " problćmakat. A dontesi tablazatok ćrthetdbbek a felhasznaldk szamara, m i n t az altalanosan
elterjedt
fdlyamattablak
(flowchart),
s z a m a r a is a p r o b l e m a k s z d v a g y f r a s b e l i
de
a
rendszerszervezdk
korulirasatdl.
A szerzdk gazdag tapasztalataikra tamaszkodva olyan jegyzeteket bocsatottak
rendelkezesunkre,
amelyek
nagyon
sok, a z
adatfeldolgozassal
kapcsolatos problemak gyakorlati megoldasahoz nyujtanak mddszert. a n n a l i n k a b b is f o n t o s a z e r d e k l d d d k s z a m a r a , m e r t kev&s
Ez
szamitdgepiin-
k e t is k u l t e r j e s e n h a s z n a l j u k k i . K o v e s d i I l l e s , a k i V a j d a s a g h a t a r a i n tiil is e l i s m e r t s z a k e m b e r a z a d a t feldolgozas terćn, a fordftas h a t a l m a s feladatat sikeresen o l d o t t a meg. A t h i d a l t a a h i a n y o s t e r m i n o l d g i a n k o k o z t a p r o b l e m a k a t s sziikseg egybehangolta az anyagot Az egybehangolt
tdrekveseknek
kdszdnve egy olyan a n y a g keriilt
e r d e k l d d d k k e z e b e , a m e l y k o m o l y segftseget n y u j t h a t tovabbfejleszteseben.
szerint
gyakorlatunkkal. az
adatfeldolgozasunk
Bajagić Veronika
G. J. GLEZERMAN: A TORTENELMI MATERIALIZMUS ES A SZOCIALISTA TARSADALOM FEJLODESE
Megjelent a Kossuth K o n y v k i a d 6 g o n d o z a s a b a n 1975-iben A mu eredeti cfme: Isztoricseszkij m a t y e r i j a l i z m i r a z v i t y i j e k o v o obsesztva.
szocijaliszticsesz-
A k o n y v el6szora es h e t fejezetre t a g o l o d i k . A fejezetek a k o v e t k e z o k : I. A szocialista t a r s a d a l o m t u d o m a n y o s elemzesenek metodologiai p r o b l e m a j a ; I I . A z objektiv feltetelek es a szubjektiv t e n y e z 6 v i s z o n y a a k o m m u n i z m u s epiteseben; I I I . A gazdasagi v i s z o n y o k es az emberek erdekei a szocialista t a r s a d a l o m b a n ; I V . A z osztalykulonbsegekt61 a t a r s a d a l m i h o m o g e n i t a s fele; V . A p o l i t i k a es a gazdasag v i s z o n y a a szocdalizmusban; V I . U j t a r s a d a l o m — uj e m b e r ; V I I . A tortenelmi fejlodes jellegenek m e g v a l t o z a s a a szocializmusban.
G. J. G l e z e r m a n
k o n y v e b e n , m i n t c i m e b o l is k i t i i n i k , a r r a
h o g y a szocialista t a r s a d a l o m
fejlodesćnek
vallalkozik,
kerdeseit a tdrteneimi
mate-
rializmus allaspontjarol elemezze. Torekveseinek iddszeruseget a szerzd a s z o c i a l i s t a o r s z a g o k es a v i l a g v a l o s a g a n a k l e g u j a b b
fejlemenyeivel
ma-
g y a r a z z a , a m e l y e k p a r a n c s o l ć s z i i k s e g g e t e s z i k , h o g y a z uj t o r t e n e l m i t a pasztalatokat
elemezve
tovabbfejlessziik
a
marxiizmus-leniniznius
tudo-
m a n y o s elmeletet. H i v a t k o z v a Lenin szavaira, emlekeztet arra, h o g y a domanyos szocializmus akkor
valt
hipotezisbdl
ш-
tudomanyos
elmelettć,
amikor a tokes formacio m i n d e n reszletenek t a n u l m a n y o z a s a r a
alkalmaz-
ta'k. K o r u n k j e l l e g e t m e g h a t a r o z o a l a p v e t o t e n y e z d v i s z o n t e g y uj t a r s a d a l o m — a k o m m u n i s t a t a r s a d a l o m sziiletćse, a f e j l d d e s e n e k
tudomanyos
f e l f o g a s a es i r a n y i t a s a u g y s z i n t e n r e a l i s e l e m z e s t k i v a n , a m e l y
kimutatja
m i n d az altalanosat, m i n d a kiilondset a szocializmus torvćnyeinek
mu-
kodeseben. A k d n y v b e n a szerzd a szocialista t a r s a d a l m a t , m i n t egyseges egeszet alk o t o tarsadalmi o r g a n i z m u s t abrazolja, s csak ebbdl a szempontbol lalkozik a szocialista rendszer egyes aspektusaival.
fog-
I. E m l e k e z t e t v e a m a r x i s t a m e t o d o l o g i a n a k elvi f o n t o s s a g u
vonasaira,
a m e l y e k szerint a k o m m u n i s t a t a r s a d a l o m egy egyseges egeszet a l k o t ć t a r s a d a l m i r e n d s z e r , a m e l y a l l a n d d m o z g a s b a n es v a l t o z a s b a n v a n , s fejldd e s e v ć g s d s o r o n a t e r m e l d e r d k a l l a p o t a t d l fiigg, a s z e r z d a s z o c i a l i s t a t a r sadalom tudomanyos felfogasanak fejlddesenek,
mint
elsd f e l t e t e l e t a s z o c i a l i s t a
termeszettorteneti
folyamatnak
a
tarsadalom
felfogasaban
latja.
E z az elvi sajatossag szem eldtt t a r t a s a lehetdve teszi, h o g y felismerjuk s z o c i a l i s t a t a r s a d a l o m k e l e t k e z e s e n e k es f e j l d d e s e n e k o b j e k t i v — a z
a
em-
b e r e k a k a r a t a t o l ćs t u d a t a t o l f i i g g e t l e n t d r v e n y e i t , a m e l y e k s z e r i n t e n n e k a tarsadalomnak
a fejlddese
nem kuldnbozik
az eldzdektdl, de
ugyan-
a k k o r a z t is, h o g y e t a r s a d a l o m — a s z e r z d s z a v a i v a l , m e g i s e g y s z e r s m i n d a tarsadalom tudatos ćpitesenek folyamata. Ily m d d o n tarthatatlanna lik
m i n d e n elmelet, amely szerint a kapitalizmus s p o n t a n m d d o n
va-
megy
a t a s z o c i a l i z m u s b a , s lebecsiili a t u d a t o s s a g s z e r e p e t a s z o c i a l i z m u s
epf-
tćseben. A szocializmusban, m i n t a h o g y a z t G l e z e r m a n hangsulyozza, ć p pen az az uj, hogy fejlddik a tarsadalmi t u d a t , m i n d helyesebben tiikrozi a
tarsadalmi
let
objektfv
f e j l d d e s i t e n d e n c i a k , es i g y s e g i t i e l d
ennek
tervszeru atalakitasat. Lehetdve valik tehat, a tarsadalmi folyamatok
tu-
domanyos
kii-
megismeresen
a l a p u l d i r a n y i t a . s a , ćs e z z e l o s s z e f i i g g e s b e n
l o n d s j e l e n t d s e g r e t e s z s z e r t a t a r s a d a l o m t u d o m a n y o k f e j l e s z t e s e es j a v a s lataik gyakorlati
alkalmazasa.
Ez termeszetesen, n e m sziinteti m e g a t a r s a d a l m i v i s z o n v o k a termelderdk
fejlettsegi
szintje
altali
objektiv
meghatarozottsagukat,
mert
bar-
m e n n y i r e is m e g n d t t a s z o c i a l i z m u s k o r i i l m e n y e i k o z o t t a t u d a t , a s z u b j e k t f v t e n y e z d s z e r e p e , t o v a b b r a is m e g m a r a d a z a l a p es a
felepitmeny
viszonya. A szocializmus tdrteneti megkozelitesenek m d d j a m a g a b a foglalja a tdrtenelmi fejlddćsnek
a k o m m u n i z m u s elsd s z a k a s z a b a n e l e r t t e n y l e g e s
k a n a k figyelembe vetelet, m e r t a szocializmus m i n t ismeretes, n e m
fo-
mond-
h a t le teljesen a z e d d i g i t a r s a d a l m i f e j l o d e s s o r a n l e t r e j o t t g a z d a s a g i m e c h a n i z m u s o k r d l es a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k a t s z a b a l y o z d m e c h a n i z m u s o k r d l , h a n e m ezeket atalakitja,
sajat s z o l g a l a t a b a allftja,
beepfti
az altala
lćt-
r e h o z o t t uj i r a n y i t a s i m e c h a n i z m u s o k b a . A m i k o r a s z o a i a l i s t a t a r s a d a l m a t elemezziik, a k k o r azt kell merlegelni, h o g y m i l y e n m e r t e k b e n alakitja at a szocializmus a rćgit s h o z
l e t r e uj
tarsadalmi
viszonyokat
ćs
intezme-
n y e k e t , m e r t e b b e n n y i l v a n u l m e g a z uj t a r s a d a l o m g a z d a s a g i ćs k u l t u ralis erettsegenek Glezerman a senek
foka. tovabbiakban
tapasztalatai
hangsulyozza,
gazdagitjaik
a marxizmus
hogy
a szocializmus
megalapitdinak
a
epiteszocia-
lizmusrdl a l k o t o t t elkepzeleseiket, amelyek t u d o m a n y o s elorelatasra epiilv e n , v i s z o n y l a g e l v o n t j e l l e g u e k , s a z uj t a r s a d a l o m n a k c s a k f o
vonasait
hatarozzak meg. A z o n b a n helytelen lenne a tarsadalom valamennyi konk-
ret vonasat a szocializmusra altalanosan jellemzo kozds v o n a s n a k
tekin-
teni, m e r t a tapasztalat a z t mutatja, h o g y ennek a t a r s a d a l o m n a k
olyan
a l a p v e t d k o z o s v o n a s a i es t o r v e n y s z e r u s e g e i v a n n a k , a m e l y e k a z
osszes
szocialista o r s z a g o k r a jellemzdek, de m i n d e n egyes o r s z a g fejlddeseben sajatosan nyilvanulnak A
meg.
szocialista t a r s a d a l o m
szocializmus
fejlddesenek
eddig elert tapasztalatai alapjan, a szerzd
harom
szakaszat kuldnbdzteti meg:
1. a
a
szo-
c i a l i s t a f o r r a d a l o m g y d z e l m e ; 2 . a s z o c i a l i z m u s a l a p j a i n a k l e r a k a s a es 3 . a fejlett szocialista t a r s a d a l o m felćpitese, a m e l y f o k o z a t o s a n пб a t a k o m munizmusba. II. Konyvenek masodik
rćszćt G l e z e r m a n
az objektiv
f e l t ć t e l e k es a
szubjektiv tenyezdk v i s z o n y a n a k n a g y o b b megvilagitasara szentelte. E kćt kategoriat nem
azonosftja
a t a r s a d a l m i ćlet ket kolcsonosen
o l d a l a v a l , a z a l a p es f e l e p i t m e n y ,
osszefiiggd
a t a r s a d a k n i l e t es t a r s a d a l m i
fogalmaval, mert amig az utobbi fogalmakat a tarsadalom
m a g y a r a z a t a r a a l k a l m a z z u k , a z o b j e k t i v es s z u b j e k t i v t e n y e z d k a tarsadalom
struktiirajanak
az emberek
altal valo
tudat
strukturajanak fogalmat
megvaltoztatasanak
folyamatara, m a g y a r a z a t a r a hasznaljuk. M i n t ismeretes, az e m b e r m i n d e n korban a tortenelem szubjektuma, azonban Glezerman a szubjektiv goria specifikumat keresve abbol indul ki, hogy szubjektumnak
az o l y a n cselekves h o r d o ž d j a t nevezik, a m e l y m e g h a t a r o z o t t celt meg. Mas szdval, m e g kell kiilonboztetni az objektiv
kate-
altalaban valdsft
tortenelemalkotast,
a m i k o r a z e m b e r e k m ć g n e m i s m e r i k fel, h o g y d k a t 6 r t e n e l e m
alkotći,
es a t u d a t o s t o r t e n e l e m a l k o t a s t , a m e l y b e n o l y a n m e r t e k b e n v e s z n d k r e s z t , amilyen mćrtekben meghatarozott tarsadalmi feladatokat
tudatosan
haj-
t a n a k v ć g r e . U g y a n c s a k a t a r s a d a l m i fejlddćs egeszet figyelve, a szerzd az egyenek, sdt egesz t a r s a d a l m i c s o p o r t o k t u d a t a n a k o b j e k t i v feltćteleit teljes t a r s a d a l m i k o r n y e z e t b e n l a t j a , a m e l y b e n e l n e k es c s e l e k s z e n e k , letve a cselekvd s z u b j e k t u m a k a r a t a t d l fiiggetlen
a il-
feltetelekben.
M a r a z I . f e j e z e t b e n is u t a l a s z e r z d a r r a , h o g y a s z o c i a l i z m u s b a n
nd-
vekvd szerepet k a p a szubjektiv tenyezd, ami t k p . nem mas, mint a nept d m e g e k f o k o z o t t a k t i v i t a s a , t e v ć k e n y s e g e a z lij t a r s a d a l o m e p i t ć s e b e n , es a tomegek tudatos vezetese a part, az allam reszerdl. A termelderdk sadalmi tulajdona
l e h e t d v e teszi, h o g y a t a r s a d a l o m
egyseges
tar-
egeszkent
cselekedjen, m e r t az e m b e r e k t6rekvesei a l a p v e t d e n megegyeznek, a nepet a k o z o s cel e g y e s i t i . I l y m d d o n a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l o m t u d a t o s a n
epiti
ćs v a l t o z t a t j a g a z d a s a g i v i s z o n y a i t , a m i a z o n b a n n e m f o s z t j a m e g e z e k e t objektivitasuktdl, ćpp ugy, ,,ahogy peldaul a vegyiiletek keletkezeset szab a l y o z d t d r v e n y e k e t sem sziinteti m e g a z , h o g y a k e m i a eldre m e g h a t a r o zott tulajdonsagokkal
bird
anyagokat
h o z letre" (66. old.) E z
a
teny,
t a r g y s z e r u es e l f o g u l a t l a n i n f o r m a c i d k k i k u t a t i s i t t e s z i sziiksegesse, m e r t a z uj t a r s a d a l o m e p i t e s e n e k s i k e r e s v e z e t e s e c s a k i i g y l e h e t s ć g e s , h a e
tir-
s a d a l o m fejlddesi nyos elemzesere
t6rvenyszerasegeinek,
az objektiv helyzetnek
tudoma-
tamaszkodik.
I I I . E b b e n a fejezetben G l e z e r m a n elemzesenek csomdpontja az problemaja. N e m t a g a d v a az eszmei dsztdnzdk jelentdseget a fejlddesćben,
a m a t e r i a l i s t a t d r t e n e l m i felfogas
feltarja
erdek
tarsadalom
a t o r t e n e l m i ese-
т е п у е к e l s d d l e g e s o k a i t , a z o b j e k t i v k o r u l m e n y e k e t , es a z e к б г а к п е п у е к altal kialakitott, az eszmekben tiikrozddd erdekeket, amelyek t k p . a szocialista t a r s a d a l o m fejlodese m u k o d ć s i m e c h a n i z m u s a n a k A
szocializmusban
a
termelesi
hajtoerei.
erdk tarsadalmi tulajdona
emberek alapvetd ćrdekeit — az emberek tarsadalmi anyagi
egyesfti
a termeles fejlddeseben, s ez egyesfti a t a r s a d a l o m m i n d e n t a g j a t . A s a d a i m i ćrdek altalanossa valik, m e r t a t a r s a d a l o m egyes t a g j a i n a k a tarsadalmi
termeles altalanos
fejlettsegi
szintjćtdl
fiigg.
az
erdekeltseget
Az
tarjolćte
emberek
a l a p v e t o erdekeinek k^zossege a z o n b a n egyaltalan n e m zarja k i specifikus ćrdekeik g a z d a g s a g a t , sokfeleseget. A kuldnfele ć r d e k e k
dsszeegyeztetese
a t e r m e l e s , a c s e r e es e l o s z t a s , v a l a m i n t a g a z d a s a g i r a n y f t a s
legcelszerubb
szervezeti formainak kidolgozasat k^veteli. IV. A
szocialista t a r s a d a l o m
struktiirajat
szocialista orszagok peldajan, G l e z e r m a n
tanulmanyozva
a
ramutat, hogy az
lom a szocialista t a r s a d a l o m b a n m d d o s u l a termelćsi eszk6z6k hoz
vald viszonyban
bekovetkezett
valtozasok
пуотап,
s
gydztes
osztalyfogatulajdona-
folyamatban
v a n az osztalykiilonbsegek megszunese. U g y a n i s , a szocializimusban
nin-
csenek z a r t tarsadalmd c s o p o r t o k , a m e l y e k sajat soraikbdl orokletesen r e p r o d u k a l d d n a k ; a szocialista o r s z a g o k t a p a s z t a l a t a i azt m u t a t j a k , h o g y
a
m u n k a s o s z t a l y , a p a r a s z t s a g es a z e r t e l m i s e g ( a g y d z t e s s z o c i a l i s t a o r s z a gok lakossaganak nepes csoportja) ujratermelddćsenek
folyamata az egy-
m a s h o z vald kozeledesiik talajan megy vćgbe, s igy csokkennek a kozottiik levd kiildnbsegek. Ez a folyamat termeszetesen n e m zarja ki a niunkasosztaly vezetd szerepenek sziiksegess%et, a m i n e m csak abbdl a
tenybdl
fakad, hogy a munkasosztaly a tarsadalom alapvetd termeldereje,
hanem
abbdl a tenybol, hogy a munkasosztaly az egyetlen olyan osztaly,
amely
a k o m m u n i s t a p a r t v e z e t ć s e v e l a s z o o i a l i z m u s e r d e k e i ćs k o m m u n i s t a e s z menyei korć tudja tom6riteni a
dolgozdkat.
A t o v a b b i a k b a n a szerzo h a n g s u l y o z z a , h o g y az egyes t a r s a d a l m i csop o r t o k k o z d t t m e g leteznek kiildnbsegek, m i v e l a szocialista
tarsadalom
m e g az o s z t a l y t a r s a d a l o m t d l s z a m o s v o n a s t o r o k o l t : t o v a b b ćlnek a rćgi m u n k a m e g o s z t a s m a r a d v a n y a i , a m e l y e k a v a r o s es a f a l u , a s z e l l e m i ćs a fizikai m u n k a k o z o t t i lenyeges kiilonbsegekben jutnalk kifejezesre; sziint m e g
teljesen
fennmaradtak
a tarsadalomnak
osztalyokra,
retegekre
bizonyos kiilonbsćgek az orszag egyes k o r z e t e i n e k
s a g i es k u l t u r a l i s f e j l e t t s e g ć b e n ;
nem
tagozddasa; gazda-
s lćteznek mćg nemzeti kulonbsegek
is.
Ezekbdl a kiilonbsegekbdl f a k a d n a k a t a r s a d a l o m egyes csoportjainak, re-
t e g e i n e k s p e c i f i k u s e r d e k e i , a m e l y e k h a n e m ds e r i n t i k a z t , a m i a s z o c i a lista
tarsadalomban
kiviil lenyeges
az
emberek
szerepet
kozotti
jatszanak.
Az
viszonyban
ilvesfajta
a legfobb,
ketseg-
ellentmondasok
megol-
d a s a es a k i i l o n f e l e e r d e k e k o s s z e h a n g o l a s a a s z e r z o s z e r i n t a s z o c i a l i s t a tarsadalom legfontosabb
feladata.
A z t az allitasat, a m e l y szerint a szocialista t a r s a d a l o m m i n d
nagyobb
m e r v u e g y s e g es t a r s a d a l m i h o m o g e n i t a s fele h a l a d a k d v e t k e z o t e n y e k k e l igazolja
(szovjet
adatok
alapjan):
1. f o k o z a t o s a n
csdkken
az
alacsony
szakkepzettsegu m u n k a s o k retege, 2. a m a g a s a n kvalifikalt m u n k a s o k t e vekenysegeben
a
szellemi
igenybevetelt
jelentd
muveletek
dominalnak
m i n d t o b b e s e t b e n . 3 . a m u n k a s o k k o z d t t s o k a m u n k a s - k u t a t o es a l k o t o . E fejezet v ć g e n a s z e r z d k i i l o n k i t e r a m u n k a k o l l e k t i v a s z e r e p e r e a f e j lett szocialista
tarsadalomban.
V . A s z e r z o e l e m z e s e n e k k o v e t k e z d a l l o m a s a a p o i i t i k a es a viszonya
a szocializmusban. A marxista
felfogas
indulva, miszerint a politika, mint felepitmeny, rendjen,
az adott politikat megvalosito
gazdasag
altalanos tetelebdl a tarsadalom
osztalyok
ki-
gazdasagi
gazdasagi
helyzeten
alapul, megallapitja, hogy ez az altalanos tćtel m a r a d e k t a l a n u l
alkalmaz-
h a t o a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l o m f e j l d d e s e r e is, e n n e k m i n d e n
sajatszerusege
m e l l e t t , a m e l y e t t e r m e s z e t e s e n teljes m e r t e k b e n s z a m f t a s b a k e l l v e n n i . A s z o c i a l i s t a h a t a l o m e l d t t a p a r t egesz t e v e k e n v s ć g e a p o l i t i k a i h a t a lom m e g h d d f t a s a n a k rendeldddtt ala. M i u t a n a proletariatus m e g h d d i t o t t a a h a t a l m a t , a z tij m o z z a n a t a z , h o g y a p o l i t i k a i k e r d e s s e l s z e m b e n , elsd h e l y r e k e r i i l n e k a g a z d a s a g n a k es a t e r m e l e s i r a n y i t a s a . n a k
az
kerdesei.
A p a r t es a z a l l a m g a z d a s a g i t e v e k e n y s ć g e n e k d o n t d j e l e n t d s e g ć t a s z e r z d szerint az h a t a r o z z a meg, h o g y a g a z d a s a g a k o m m u n i z m u s e r t
folytatott
h a r c fd t e r i i l e t e , a z uj t a r s a d a l m i r e n d n e k a r ć g i f o l d t t a r a t o t t
gydzelme
vegso soron gazdasagi folenyevel m a g y a r a z h a t d , de u g y a n a k k o r igy gyakorolja a szocialista rendszer a legnagyobb hatast a vilagesemenyek
me-
n e t ć r e is. A z o n b a n , L e n i n t i d e z v e , a s z e r z d k i h a n g s u l y o z z a , h o g y a p a r t csak a k k o r helyezheti at tevekenysegenek sulypontjat a gazdasagra, h a a p o l i t i k a i p r o b l e m a k a t s i k e r e s e n m e g o l d o t t a k , es h a m a r n i n c s e n n e k p o l i t i k a i v e s z e l y e k , h i b a k . A k e r d e s e k k o m p l e x es s z i s z t e m a t i k u s
megkozeli-
tćsenek sziiksege, m e g k o v e t e l i , h o g y a g a z d a s a g i f e l a d a t o k
megoldasaval
parhuzamosan
elott
a
tarsadalmi
m e r t a g a z d a s a g fejlesztese
feladatok
megoldasa
is s z e m
a szocialista t a r s a d a l o m
legyen,
szempontjabdl
nem
o n c e l , h a n e m a z e m b e r f e j l d d e s e n e k e s z k d z e es f e k e t e l e . E b b d l k o v e t k e z i k a szocialis p r o b l e m a k
sokasaga,
amelyek megoldasa
d a l o m g a z d a s a g i es k u l t u r a l i s e l d r e h a l a d a s a t d l
elsosorban
A szerzd e fejezetet a szocialista a l l a m fejlddesi t e n d e n c i a i n a k s ć v e l fejezi
be. N e m
veletlen taglalja ezt a p r o b l e m a t a fejezet
ugyanis elemzćsebdl kitunik, h o g y
a
tarsa-
fiigg.
az a l l a m n a k
es f u n k c i d i n a k
elemzevegen, elhalasi
folvamata, amely a szocializmusban kezdodik meg, nem mas mint a szoc i a l i z m u s es a k o m m u n i z m u s
sikeres
epitćsenek
k6vetkezmenye,
s
nem
V I . A t o r t e n e l m i m a t e r i a l i z m u s a l a p v e t d k a t e g d r i a k ćs a l t a l a n o s
tete-
o l y a n f o l y a m a t , amelyet mesterseges intezkedesekkel siettetni lehet. leit elemezve, m i n d k o z e l e b b j u t u n k vetobb problemajahoz helyenek
a maraista
vilagszemlelet
— az ember problemajahoz. A z ember
es s z e r e p e n e k m a r x i s t a
meghatarozasa,
az ember onteremtesi folyamata,
amelyet
targvi vilag atalakitasa
soran
kommunista
viszonyok
tarsadalmi
miszerint
legalap-
tarsadalmi
a
tortenelem
gyakorlati tevekenysegeben,
valosit meg, szorosan fejlddesenek
osszefiigg
tehat,
megvalosulasaval;
az
t i p u s i i e m b e r k i a l a k u l a s a a z lij t a r s a d a l m i v i s z o n y o k f e j l d d e s ć n e k n y i r a lehetetlen, m i n t h a t a l m a s m u s z a k i - a n y a g i bazis n e l k u l " irja s ebbdl
kiindulva
a
szocialista
tarsadalom
elemzesenek
uj
egyik
e l e n g e d h e t e t l e n f e l t ć t e l e . „ А k o m m u n i z m u s a z uj e m b e r n e l k i i l ć p p man,
a a
апу-
Glezerfeltetelet
n e m c s a k a g a z d a s a g i ćs k u k u r a l i s e r e t t s ć g e l e r t f o k a n a k j o z a n , r e a l i s m e g iteleseben latja, h a n e m ugyszinten
a tarsadalmi
tudat
erettsegi
fokanak
m e g i t ć l e s e b e n is. A k o m m u n i s t a t u d a t o s s a g k i a l a k i t a s a h o z es a k a p i t a l i z mus csokevćnyeinek lektizdesehez a szerzo szerint a termelćs gyors u t e m u fejlesztesi
ćs a d o l g o z o k
a n y a g i jdletenek ndvelese sziikseges, v a g y
szoval a z eletkdriilmenyek atalakitasa, de u g y a n a k k o r , megfelelo
mas
ideolo-
g i a i m u n k a is, m e r t a k o m m u n i s t a n e v e l e s n e m c s a k t a m a s z k o d i k a s z o c i a l i s t a g a z d a s a g es a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l m i v i s z o n y o k
fejlddesere,
mint
a szerzd osszegezve az elozo fejezetek
mon-
o b j e k t i v a l a p j a r a , h a n e m h a t is r a . V I I . A z utolsd fejezetben danivaldjat,
megkfserli
az
dltalanos
kovetkeztetesek
levonasat,
vagyis,
valaszolni probal arra a kerdćsre, melyek azok a dontd vonasok, amelyek i n d o k o l t t a teszik, h o g y a szocializmus fejlddćset a t a r s a d a l m i h a l a d a s tipusanak
uj
tekintsiik?
V a l a s z o l v a a f e l t e t t k e r d e s r e , a s z o c i a l i z m u s elso es d o n t d
sajatossagat
a tarsadalmi h a l a d a s antagonisztikus jellegenek megszuneseben latja. „ А п t a g o n i z m u s es a z e l l e n t m o n d a s e g y a l t a l a n n e m u g y a n a z . A z elsd e l t u n i k , a masodik m e g m a r a d a szocializmusban" — idezi Lenin szavait, s ezt a gondolatot
folytatva
irja, h o g y
a szocializmus
megsziinteti
m d d o n beliili a n t a g o n i z m u s t , d e a z e r t j e l e n t k e z n e k m e g i s
a
termelćsi
ellentmondasok
a termelesi m d d b a n . A szocialista termelćs viszonyai a z o n b a n ugy t o z n a k , h o g y a termelesi eszkozok
tarsadalmi
v a b b tokeletesedik. Ebbdl ered a haladas
tulajdona
val-
megmarad,
to-
korlatlansaga.
A tortenelmi h a l a d a s m a s o d i k specifikus sajatossaga a szocializmusban, a
tarsadalmi
fejlodes
gyors iiteme. E z
a sajatossag
az elsdbdl
ered,
es
s z o r o s a n osszefiigg a z z a l a z a l t a l a n o s t a r s a d a l m i t o r v e n y s z e r u s e g g e l , h o g y a tortćnelem eldrehaladasanak mertekeben e haladas egyre gyorsul. Ehhez h o z z a j a r u l n a g y m e r t e k b e n a t e r m e l e s es a t a r s a d a l m i e l e t e g e s z e n e k t e r v -
szerii m e g s z e r v e z e s e , v a l a m i n t a z egesz n e p e n e r g i a j a n a k ćs k e z d e m e n y e zesenek k i k u t a t a s a , amely kimerithetetlen erotartalekot jelent a bonyolult es n e h e z t o r t e n e l m i f e l a d a t o k A
szocializmusbol
folyamat
megoldasahoz.
a kommunizmusba
valo atmenet
termćszettorteneti
— jelleget az adja m e g , h o g y ez a z a t m e n e t csak a
егбк fejlettsegi
szintjenek
m ć r t e k e b e n v a l i k lehetsegesse. E z a
folyamat nem igćnyel tarsadalmi f o r r a d a l m a t
termelofokozatos
— a fokozatossag
Glezer-
m a n szerint — a k o v e t k e z o k e t jelenti: 1. N e m
egyetlen a k t u s altal, a t a r s a d a l m i ćlet v a l a m e n n y i
oldalanak
egyideju atalakitasa utjan valosul meg, h a n e m a k o m m u n i z m u s n a k a szocializmusbol valo kićrlelodćse 2. N e m
igenyli
a
utjan;
szocializmus
alapjainak
lerombolasat,
ellenkezoleg,
c s a k e z e k t o v a b b f e j l e s z t e s e n e k ćs e r o s i t e s ć n e k a l a p j a n l e h e t s e g e s ; 3. Szuksegkeppen, viszonylag hosszadalmas
folyamat.
Glezerman konyvćnek terjedelme m a j d n e m
400 oldal. Igy e konyvis-
m e r t e t o c s a k a l e g f o n t o s a b b k e r d e s e k e t o l e l h e t t e fel, m e l y e k k e l u t a l n i s z e retnek a m a r x i s t a filozofiai
i r o d a l o m e g y i g e n friss ćs i d o s z e r u
muvćre.
E z a m u a szocializmus egyes fejlodesi p e r i o d u s a i n a k sajatossagait a t o r tenelmi
materialiizmus
alapveto
kategoriainak
ćs k e r d e s e i n e k
elemzesen
keresztiil kutatja. I l y m o d o n az o l v a s o n a k a l k a l m a nyildk megismerkedni a m a r x i z m u s k l a s s z i k u s a i n a k i d e t a r t o z o j e g y z e t e i v e l es g o n d o l a t a i v a l . A szerzo altalanos elgondolasat — a szocialista t a r s a d a l m i organizmus, m i n t e g y s e g e s egćsz a b r a z o l a s a t s i k e r e s e n o l d o t t a m e g . A z o n b a n , b a r
az
elso f e j e z e t b e n k i h a n g s u l y o z z a , h o g y a k o m m u n i z m u s a l a p e l v e i n e k es a l talanos v o n a s a i n a k feltarasa m a g a b a foglalja m i n d e n egyes o r s z a g desi s a j a t o s s a g a n a k
fejlo-
elemzćset, a b b a a h i b a b a esik, h o g y a l t a l a n o s
kovet-
kezteteseit tobbe-kevćsbe egy orszag tapasztalatai, adatai alapjan
fogal-
mazza
meg.
Belovai Jozsef
EDVARD KARDELJ: A JUGOSZLAV KOMMUNISTA SZOVETSEG FORRADALMI AKCIOJA
(Edvard
Kardelj, Savez komunista Jugoslavije u revolucionarnoj
akciji,
C e n t a r P K S S K V za političke studije i marksiističko o b r a z o v a n j e , Sad,
Novi
1976.)
A VKSZ
Politikai Kutatdkozpontja
„ А p o l i t i k a i e l m e l e t es
gyakorlat"
cim alatt kiadassorozatot inditott, amelyben a kovetkezo jelentds
кбпу-
v e k m e g j e l e n t e t e s e t i r a n y o z t a e l d : 1) T i t o a J K S Z - r d l ; 2 ) E d v a r d K a r d e l j : F o r r a d a l m i a k c i d b a n a J u g o s z l a v K o m m u n i s t a S z ^ v e t s ć g ; 3) D u š a n pović: A JKSZ forradalmi (valogatott Kommunista
ertekezesek);
iranyvonalaćrt; 4) Vajdasag
5)
Stevan
Doronjski:
Sz^vetsćg. E kiadassorozat
Akcidban
elsd h a r o m
Po-
бпкогтапугага a
Jugoszlav
k6tete mar
megje-
l e n t , s h a m a r o s a n a t ^ b b i k i d a s a r a is s o r k e r i i l . Dr. Bogdan
Trifunović
Edvard
Kardelj
1969—1975-ig
szakban elhangzott, v a g y megjelentetett fontosabb beszedeit, „Forradakni
akcidban
a Jugoszlav
Kommunista
Szdvetseg"
terjedd
idd-
ćrtekezeseit cim
alatt
gyujt6tte egybe, s e gyujtemćny a jelzett sorozat egytk kiemelkedd
kiad-
v a n y a t kepezi. A v a l o g a t a s t u k r ^ z i t a r s a d a l m u n k d i n a m i k u s fejlddeset, s elenk tarja a z o k a t az alapvetd nehezsegeket, amelyekkel a J K S Z - n e k
for-
radalmi akcioja soran meg kellett kiizdenie. A
gyujtemeny
Edvard
Kardelj
k^vetkezd
ertekezeseit
tartalmazza:
1) V a l a s z u t a k s z o c i a l i s t a t a r s a d a l m u n k f e j l o d e s e b e n . A k d n y v e r e s z e m a g a b a n foglalja a szerzo a Szloven K S Z K 6 z p o n t i B i z o t t s a g a b a n 1969. augusztus 26-an Ljubljanaban
m e g t a r t o t t iilesćn e l h a n g z o t t b e s z d d e t . 2 )
J u g o s z l a v K o m m u n i s t a Szdvetseg a jelenlegi p o l i t i k a i helyzetben. E zetben
kivonatok
talalhatok
Kardelj elvt^rs a J K S Z Eln^ksćge
A
feje-
Vegre-
h a j t o B i z o t t s a g a n a k 1 9 7 0 . m a r c i u s 1 7 - ć n B r i o n i b a n m e g t a r t o t t iilesen t a r t o t t b e s z e d e b d l . 3) A z A l k o t m a n y m o d o s i t a s a n a k e s z m e i es p o l i t i k a i
in-
ditćkai. E ckn a J K S Z Elnoksegćnek 1971. marcius 2-an, Belgradban meg-
t a r t o t t iilesen e l h a n g z o t t b e s z a m o l d f d b b m o z z a n a t a i t t a r t a l m a z z a . 4 ) D n igazgatasu
szocialista t a r s a d a l m u n k
g a z d a s a g i es p o l i t i k a i v i s z o n v a i .
E l h a n g z o t t a j u g o s z l a v o n i g a z g a t d k 1 9 7 E majus 5-en S z a r a j e v d b a n
—
meg-
t a r t o t t m a s o d i k k o n g r e s s z u s a n . 5) A K S Z - n e k t i s z t a b a n k e l l lennii t d r t ć nelmi
feleldssegevel.
—
Elhangzott
lete u t a n , L j u b l j a n a b a n ,
a JKSZ
Elnoksegenek
21.
ertekez-
1 9 7 1 . d e c e m b e r 2 0 - a n . 6) A J K S Z m i n d
hataro-
z o t t a b b a n ter at a celok d e k l a r a l a s a r d l a tettekre. — E l h a n g z o t t
Mosz-
tarban 1972. szeptember 18-an a K o m m u n i s t a Szovetseg hercegovinai bdv f t e t t k o z s e g k o z i e r t e k e z l e t e n . 7) A m u n k a i n t e g r a c i d j a
es a
tdke a dolgozdk ellenorzese alatt. — „ А t a r s a d a l m i tulajdon sai a m a i s z o c i a l i s t a g v a k o r l a t b a n " c. t a n u l m a n y b d l . 8) A z
tarsadalmi
ellentmondaalkotmanymd-
d o s i t a s o k a l a p v e t d i n d o k a i ćs i r a n y e l v e i . — I n t e r v j u , e l h a n g z o t t a b e l g r a d i es l j u b l j a n a i
televizidban
1973
aprilisaban. 9) A
demokraciaćrt
s z o o i a l i z m u s b a n es n e m a s z o c i a l i z m u s e l l e n . — A l j u b l j a n a i politikai aktiva
a
tarsadalmi-
1 9 7 4 . m a r c i u s 2 6 - a n , J u g o s z l a v d a i d d s z e r u b e l - es k i i l -
p o l i t i k a i h e l y z e t e r e v o n a t k o z d iilesen e l h a n g z o t t b e s z ć d . 10) A z o n i g a z g a tas, m i n t a szocializmus fejlddćsenek egyik torvenyszerusege. U d v o z l d beszed, e l h a n g z o t t a P o l i t i k a i T u d o m a n y o k N e m z e t k o z i Szovetsege,
1975.
szeptember 9—13-ig tartd kerekasztal-ertekezletenek megnyitdjan. forradalmi Tito"
11)
g y a k o r l a t es a m a r x i s t a k ć p z e s . B e s z e d a J K S Z „ J o s i p
Politikai
Iskolajanak
iinnepelyes megnyitdjan,
Kumrovec,
A
Broz 1975.
november 21-en. Edvard
Kardelj
beszedeiben
es
ertekezeseiben
ramutat
az
emlitett
i d d s z a k b a n t a r s a d a l m u n k b a n es a K S Z - b e n j e l e n t k e z d k i i l o n b o z d
negativ
jelensegekre. Kiilon figyelmet szentelt a p a r t t a g s a g kdzdtti eszmei tetekre,
a
frakcidkra,
a
nacionalizmus
ujbdli
megjelenesenek
liberalista, t e c h n o b u r o k r a t i k u s
es e t a t i s t a e s z m e k b o m l a s z t d
gere. A z eszmei ellentetekrdl
beszćlve a szerzd
reszben a tagsag strukturaja mus iddszakanak
a
tevikenyse-
megallapitja,
hogy
is m e g h a t a r o z z a . A h a b o r u u t a n i
sziildttjei, a k i k a tdkes t a r s a d a l o m
ellen-
okaira,
azt
szocializ-
ellenteteit n e m is-
m e r i k , es n e m is e r d e k l o d n e k i r a n t a , a s z o c i a l i s t a t a r s a d a l o m b e l s d e l l e n teteibdl i n d u l n a k dogmatikus
k i , ćs t o b b s z o r
jdszandekuk
allaspontra helyezkednek.
mellett
is i d e a l i s t a
Ezzel tulajdonkepen
a
vagy
szocialista
o n i g a z g a t a s i v i s z o n y o k g y e n g i t ć s e t s e g i t i k eld, h i s z e n i l y m d d o n e l d s e g i t i k a
technokrata,
biirokratikus, monopolista
dali кбгок bomlasztd
ćs a z
ellenforradalmi
jobbol-
tevekenyseget.
A t e c h n o b u r o k r a t i z m u s e l l e n i k i i z d e l e m b e n a J K S Z e g y uj p o l i t i k a i j e lenseggel
keriilt
szembe,
opportunizmusnak
vagy
a
liberalizmussal.
Ezt
pszeudoliberalizmusnak
a
liberalizmust
kellene
s e m m i k d z e sincs a s z a b a d s a g h o z es a d e m o k r a t i k u s e s z m ć k h e z , szocialista бп-igazgatasu
tarsladalmunkhoz
fuzodnek.
inkabb
nevezni,
hiszen amelvek
Ugyanakkor
n a k az elemeknek igyekszik tevekenysegi lehetdseget teremteni,
azok-
amelyek
a l k o t m a n v u n k b a n n e m e l v e z h e t n e k s z a b a d s a g o t , h i s z e n a s z o c i a l i z m u s es a d o l g o z d k d n i g a z g a t a s i jogai ellen k i i z d e n e k . A K S Z - b e n es t a r s a d a l m u n k b a n
a J K S Z Elnoksegenek 2 1 . ertekezlete
e l d t t i e s z m e i e l l e n t e t e k o k a i t a r s a d a l m u n k o s z t a l v j e l l e g u , s z o c i a l i s ćs p o litikai konfliktusaibdl
eredtek, de megtalalhatoak voltak a vilag
minden
t a j a r o l b e h o z o t t n e z e t e k is. A s z e r z d e z e k r d l m e g a l l a p k j a , h o g y e z e s z m e k nagy
resze b u r k o l t a n
szocialista d n i g a z g a t a s u n k
ellen к а п у и к .
Nyiltan
n e m m e r t e k f e l l e p n i a d o l g o z d k t d l v a l d f e l e l m i i k b e n , ćs e z ć r t fesziilt p o litikai
legkor
kialakitasaval
kćsziteni, opportunista, megvaldsitasara.
probaltak
bomlaszto,
Kiilonosen
maguknak
nacionalista
a nacionalizmus
alkalmas
terepet
es s z e p a r a t i s t a
felelesztesćtdl
eld-
nezeteik
vartak
ilyen
eredmenyeket. E jelensćgek megjelenesenek iddpontja eleve kizarja a z t
a
fekevest, hogy a nacionalizmus a megoldatlan nemzetisegi kerdes eredmen y e k e n t j o t t l e t r e . M e g j e l e n e s ć n e k v a l o o k a i t a z e t a t i s t a , b i i r o k r a t i k u s ćs hegemonisztikus torekvesek m e g n y i l v a n u l a s a b a n kell keresni. A J K S Z - n e k eroteljesen
kell k u z d e n i a z o k az o k o k
nacionalizmus
leple alatti
ellen, a m e l y e k lehetdve tettek
tevćkenyseget,
amelyek
a belsd
a
konfliktusok
k i e l e z e s e r e t d r e k e d n e k , es v e g s d s o r o n f u g g e t l e n s e g i i n k e l l e n is i r a n y u l n a k . E d v a r d K a r d e l j f o n t o s a b b b e s z ć d e i b o l es e r t e k e z e s e i b d l v i l a g o s a n e r e z h e t d k a z o k a teriiletek, a m e l y e k e n a J K S Z - n e k a n e g a t i v u m o k bolćse vćgett jelentdsebb tevekenyseget kell A
kiildottrendszer
kićpitesevel
jobb
kikiiszo-
kifej'tenie.
feltetelek
jottek
letre
szocialista
tarsadalmi rendszeriink megszilardftasara. A J K S Z - n e k ereztetni kell h a tasat
a kiildottrendszerben
is. Ujszeru,
osszetett
feladatok
kell felkesziilnie. U g y a n a k k o r a k i i l d o t t r e n d s z e r a z egyik mddja a n n a k , hogy a dolgozdk ellenorizzek a K S Z
megoldasara legmegfeleldbb
tevćkenyseget.
A m u n k a i n t e g r a c i d j a r d l es a t a r s a d a l m i t d k e n e k a d o l g o z d k a l t a l i e l lendrzeserdl szdlva a szerzd kiemelte, hogy a tarsadalmi tulajdoni
viszo-
п у о к n e m fejezhetdk ki klasszikus jogi f o r m u l a k b a n . A t a r s a d a l m i viszoп у о к t o b b e n e m a „ t u l a j d o n o s " ćs a , , n e m t u l a j d o n o s " k o z t i v i s z o n y o k o n alapulnak, h a n e m a m u n k a s o k kozotti viszonyokon, kik egyuttesen delkeznek a termeldeszkozdkkel, de munkajuk
ren-
eredmenyet egyenileg
sa-
jatitjak ki. A z eddigi a l k o t m a n y o k h a l a d a s t jelentettek a szocialista gazd a s a g i ćs t a r s a d a l m i v i s z o n y o k o n i g a z g a t a s i k i e p i t ć s e b e n , es u g y a n a k k o r o n i g a z g a t a s i d e m o k r a t i k u s r e n d s z e r u n k t o v a b b i k i e p f t e s e t is e l d s e g k e t t e k . A z 1 9 7 4 - e s a l k o t m a n y m e g h o z a t a l a t szeles к б г и k o z v i t a e l d z t e m e g . K a r d e l j e l v t a r s f r a s a i t a r s a d a l m u n k f e j l d d e s e n e k e j e l e n t o s s z a k a s z a t is f e l ^ l e l t e k . H a r o m k ć r d ć s r e i g y e k e z e t t v a l a s z t a d n i : 1. M e l y e k a z o k a t e n y e z d k , a m e lyek meghatarozzak valtoztatasanak
alkotmanyunk
mddositasat, 2. A z
e l v i , e s z m e i es p o l i t i k a i a l l a s p o n t j a i r d l ,
alkotmany
meg-
3. МеГуек a ja-
vasolt megoldasok legjelentosebb alapelemei. A szerzd r a m u t a t o t t , h o g y az alkotmanyrendszertdl
n e m lehet elvarni, h o g y ^ n m a g a t d l
megoldja
tar-
sadalmunk,
es g a z d a s a g u n k
ćgetd p r o b l e m a i t . A nehezsegek
lekiizdesere
csupan az a l k o t m a n v nem elegendd. E h h e z h a t e k o n y a b b tarsadalmi tervezes, megfeleld
g a z d a s a g i , p o l i t i k a i i n t ć z k e d e s e k sziiksegesek,
osszhangban kell lenniok az a l k o t m a n y
amelyeknek
modosftasaival.
A K S Z - r d l m i n t a m u n k a s o s z t a l y ćlcsapatardl szolva a szerzd megdllap f t o t t a , h o g y csak a k k o r teljesiti t o r t e n e l m i h i v a t a s a t , h a a
tarsadalmat
a l l a n d o a n progresszfv i r a n y b a fejleszti, a m i a m i k o r u l m e n y e i n k k o z d t t a szocialdsta
onigazgatasi,
demokratikus
^s
humanista
iranyt
jelenti,
u g y a n a k k o r ellenall m i n d e n n e k , a m i gatolja v a g y fćkezi a z ilyen fejlddest. N e m
szabad
a z t h i n n i , h o g y a z dsszes n e h e z s ć g e k
es
iranyu
es
negatfv
jelensćgek к б п п у е п legydzhetdk. Elleniik jol felkesziilve a l l a n d o a n
kiiz-
deni kell. A
szocialista
megvaltozott, szerepćnek
onigazgatasert
demokratikusabb
csak a k k o r
van
folytatott feltćtelek
forradalom
meg
tart,
k d z o t t , es a J K S Z
tdrtenelmi ertelme, h a
habar
tarsadalmi
a forradalom
dntu-
d a t o s , e l d r e m u t a t o , progressziv, m o z g a t o erejet kepezi. E d v a r d K a r d e l j v a l o g a t o t t b e s z e d e i t ćs p o l i t i k a i e r t e k e z e s e i t t a r t a l m a z o megjelent k i a d v a n y jelentdsen hozzajarul
a tarsadalmi-poldtikai
riink elmelyiilt m a r x i s t a elemzćsehez. E k i a d v a n y b a n begyujtdtt ertekezesek, t a r s a d a l m u n k
^nigazgatasi fejlddesenek
es
rendszebeszedek,
tovabbfejlesztese-
n e k s o r s d 6 n t d s z a k a s z a i t 6 l e l i k fel. A k i e m e l k e d d s z e r z d b e s z e d e i t a t a s u l is s z o l g a l t es s z o l g a l a K S Z f o r r a d a l m i
akciojahoz.
litmu-
SZAMUNK
MUNKATARSAI
Lektor: Megadja
Ida
A n g o l n y e l v u osszefoglaldk: Jaszenovics Jdzsef N e m e t nyelvu dsszefoglaldk: Bogner Istvan Idegen nyelvu szovegek lektora: Šarčević
SZAMUNK
Suzana
SZERZOI
Szilagyi G a b o r , festdmiivesz, a s z a b a d k a i K e p z d m u v e s z e t i T a l a l k o z d igazgatdja Forrd Gyorgy, nyugdijazott kozgazdasz,
Ujvidek
Kasza Balint, kozćpiskolai tanar,
Szabadka
Somogyi
tudomanyok
Sandor,
a
kozgazdasagi
Kozgazdasagi Kar
magisztere,
a
szabadkai
tanara
Dunderov Milan, a szabadkai Kozgazdasagi K a r
tanara
G a j i ć M i l i v o j , a s z a b a d k a i K o z g a z d a s a g i K a r k e r e t e n beliil m u k o d d M u n kaszervezesi Intezet
munkatarsa
M i l a n Bajić, az ujvideki T e r m e s z e t t u d o m a n y i fakultas Foldrajzi intezetenek docense, egyetemi
tanar
Molnar Iren, a Kozgazdasagi K a r negyedćves
hallgatdja
A u r o r a Rotariu, okleveles kdzgazdasz E d v a r d Kardelj, a J S Z S Z K Elnoksegenek
tagja
N i k o l a Kmezić, a V S Z A T V B elnoke Dušan Alimpić, a V K S Z T V elnoke Bogdan Crevar, a V D N S Z S Z T K
elnoke
J o v a n Dejanović, az ujvideki kozsegi kepviselo-testiilet
elnoke
Đ o r đ e Jakovljević, a V S Z A T VB alelnoke Trpe Jakovlevski, a JSZSZK V T
tagja
Fejds I. I s t v a n , az ujvideki jogi f a k u l t a s
tanarsegedje
Ružica Znideršič, a szabadkai Kozgazdasagi K a r
tanarsegedje
Bajagić V e r o n i k a , a s z a b a d k a i K o z g a z d a s a g i K a r Belovai Jdzsef, a P e d a g d g i a i A k a d e m i a t a n a r a ,
tanarsegedje
tortćnesz
Kutatd-
I. TARGYMUTATO A) T A N U L M A N Y O K
ES
CIKKEK
MATIJEVICS Lajos: A mai Jugoszlavia teruletere vonatkozo citkkek a Magyar Nyelvben MILODANOVICS Maria: A szabadkai tortenelmi levćltar keziratos terikepeinek gyujtemenye V£KONY Laszlo: A mai Jugoszlavia teruletere vonatkozo cikkek jegyzeike a Szazadokban 1867—1973 . . . . K O N G R E S S Z U S O K , TITO elndk beszćde аг europai kommuniista es murakasKONFERENCIAK partok berlini ertekezileten TITO elnok beszede a colombći csucsertekezleten . . . SAJTOTORTENET
DIETRICH Gyula: A nyomdaipar fejlodese ćs jovoie Szabadkan
SZOCIOL.OGIA KOVACS Terez: A tanyaik tarsadalmi strukturaja egy E S S Z O C I O G R A F I A bacskai Ikozsegben — Becsen LAKI Laszlo: A mdomanyos technikai haladas szocialis kovet)kezmenyei CSEH Karoly munkastudositasaibol KATONA Imre: A vandormunlkasok munkaszervezetei es ideiglenes eletikozossegei idenymunkakon (1848—1945) . . BAJAGIĆ Veromika: A szabadid6 es a munka huimaraizacićjanak kerdćse Магх aUienaci6s elmeletenek megvilagitasaban MOLNAR Iren—Ružiea ZNIDERŠIC: A szlovćn munkaszociol6gia dr. Bogdan Kavcič muveinek tiikreben . . . Munkaselet — Irasok a Szervezett Mudkasbćl . . . .
3—4 5 6
6 6
6 1 3—4 3—4 5
6 6 5
POLITIKA
ĆETKOVIĆ, Vladan: A Szocialista Szovetsžg idoszeiru kerdesei 1 MOLNAR Verona: Az el nem kotelezettseg politikajanak lenyege 3—4 PETROVIĆ-ŠANE, Dušan: A Szocialista Szovetseg hatasa a tarsadalom alapjaiban 5
NEMZETI £S NEMZETISEGI KERDES
POPOVIĆ, Jovan: Vajdasag nepemek egyetlen utja . . GRLIČKOV, Aleksandar: A memzetikozi kerdes, a ikommunista ćs mumlkasmozgalom
1 6
KOMMUNISTA SZOVETSEG
POLITIKAI GAZDASAGTAN, KOZGAZDASAGTAN
MARXIZMUS LENINIZMUS
ONIGAZGATAS
JOG
NEVELES, OKTATAS
MtJVESZET
ANTROPOLOGIA
KNE2EVIĆ, Đura: Demokratikus central.izm s a JKSZ elmialeteben es gyakorilaitaban DORONJSKI, Stevan: A Kommuniista Szdvetiseg szerepe a tarsult munkaban u
GAAL Gyorgy: Vajdasag gazdasaga a iket vilaghaboru kozdtt SIMOKOVIĆ, Aleksandar: Jugoszlavia hitelrendszere . . ACIN-SIGULINSKI, Stanislava: A fogyasztdk donteshozatalanalk kutatasa BANDIN, Toimislav: A tarsuk imunka alapszervezete — A munlka felezaibadkasa az uj jovedelmi viszonyok alapjan VLAHOVIĆ, Veljko: Idoszeru vakozasok a vilaggazdasagban is a munikasosztalv NIKOLIĆ, Miloš: A imarxizmus jeMegerol tanulmanyozasanalk szenipontjabdl MOLNAR Iren: Leniin eimeleti es gyaikoirlati hozzajarulasa a szocializmus ikiepkesahez MARTIN, Borislav: A szocialista onigazgatasi viszoпуок rendszere a tarsuk munikardl szdlo torveny tervezeteben KARDELJ, Edvard: Nagy ilepes az onigazgatasi tarsuk munika fejleszteseben es megszilardka.saban ALBREHT, Roman: A tarsuk munlkarol szdld torveny a szocialiista onigazgatasi viszonyoik fejilodesćnek es megsziilardkasanak alapja MRDAKOVIĆ, Vlastimir: A tarsuk munkaert vivott harcunkban felmeriilo nehany alapveto fcerdes ćs feladat . . ŽIVANOV, Sava: Az allamrdl es az onigazgatasrol szdld felfogas az ujabbkori szovjet elmeletben KANYO Liszld, BOZSO Istvan, LOSONC Erno: A tarsult munikardl szdld torvany tervezete nyilvanos vitajanak imegszervezese Kanizsa Ikozseg teriileten KICSI Erno: A foldmuvesek nyugdijaztatasi lehetosegeiral TARKANY CSUCS Emo: Az eurdpai jogi neprajz eredmienyei es feladatai ĐURĐEV, Aleksandar: A szocialista autondm tartomanyo)k allkotmanyos helyzete ćs annalk gyakorlati megvalćsulasa HEGEDUS Antal: A bacskai es szeremsegi katolikus nepoktatas a XVIII. szazadban TOTH Lajos: Az oktatasi reform mint a tarsadahni fejlodisbol eredo sziiksegszeruseg BAGI Eerene: Az dbeosei polgari iskolalk megnykasanak al6zmienyei (1890—1894)
1 5
1 3—4 3—4
5 1
3—4 5
3—4 3—4
3—4 5 2
2 3—4 ^
1 2 3—4
FORRO Gy6rgy: Egy kuku,ra hagyatekardl — A „fakete Afrika" imuveszeterol a nyugat-eurćpai velemenye;k ćs tevbkek tiikreben, I. resz
6
FARKAS Gyula—MARCSIK Antdnia: A gomolavai 6skori ikozos sir antropoldgiai jellemzese
3—4
MATEMATIKA
KISIMRE I-stvan: A ,^magy-ar modszer" alkaknazasa . . 5 PETRES Tibor: Operaciotkutatas es szamkasteehniika a mezogazdasagban — tudomanyos konferencia Godollon . 5
INFORMATIKA
SZORAD Gy6rgy: Az inforanatiika helyzete es fejlodesi iranyzatai Vajdasag SZAT-ban 2 ILJENKOV, E.: A „fekete doboz" titka . . . . . . 2 HAMORI Milklos: Gondolatok a felhasznalasi szLntu -kepzesr&l 2 HODI Sandor: F-ragmentumdk a jovokutatasrol . . . . 2 KISIMRE Istvan: Tudomanyos konferencia a szaimkastechnika olkta-tasarol 2 SZORAD Gy6rgy: Informatikai Intezet Vajdasagban . . 5 IFJUSAG CSULA Maria: Ifjusagunk tarsadalmi helyzete — helyzetkep az ifjusagi kongr-esszusok anyaga alapjan . . . .
2
TDRTfiNELEM PALIĆ Milenko: A nepfront mozgalom ikialakulasa . . 1 POPOVIĆ, Dušan: Bacska ellenallasi mozgalma . . . 1 GOLUBOVIĆ, Zvonimir: A sajkasi partizanegyseg politiikai biztosanak portreja 2 BEBLER, Anton: A spanyol fasizmusrol 3—4 V£KONY Laszlo: Marsigli 5 PEROVIĆ, Milutin: A szlovaikoik a XVIII. sz. vćgen ćs a XIX. sz. elso feleiben 3—4 PEROVIĆ, Milutim: Szlovakok az 1848—1849-es forrada-lmi evben 5 PEROVIĆ, Milutin: A szlovaik nemzeti mozgalom a XIX. szazad imasodik feleben es a XX. szazad elejen . . 6 B/SZEMLE J. B. Tito: Onigazgatasu szocializmus (LAKI Laszlo) Dr. Lakatos Gyorgy: Az ipari tarsadalom elmeleterol (CSULA Maria) Dr. D. G. Ničić: Kezik6nyv a marxista filozofia alapjainak tanulmanyozasahoz (BAJAGIĆ Veronika) Štefan Barlker: Filozofija matematike (MOLNAR Verona) Elinor L. Horowkz: U potrazi za biohemijskim objašnienjem psihoza (HODI Sandor) SZANTO Miklos: Munkaido-csokkentes es eletmod (NASZ Rozalia) Tortenelem es filozofia, (BORI Agnes) Szekeres Laszlo: Szabadkai helynevek — helytorteneti keziкбпуу (MILODANOVICS Maria) Juraj Hrženjak: A helyi k6zosseg (LAKI Laszlo) Hamor-i Miklćs: Ismeribedes a komputerrel (MOLNAR Geza) Dr. Lazo Antić: Erdekkozossegek (LAKI Laszlć) Jocsik Lajos: Az 6ngyilkos oivilizacio. K6rnyez-etunk vedekneben (DESI A-bel) A Praksa foIy6kat 1976. aprilis 4. szamanak bemutatasa (SZKENDEROVICS Marta) Zbornik radova, posvećen Nacrti Zakona o udruženom radu, (FEJOS I. Istvim) Csato Istvan: A szamkogćp az бп szolgalataban (FEHER Katalin) Mr. Milan Ranković: Gondolatok a muveszetrol es az esztetiikarol (MOLNAR Verona) Osszefoglalo mu a kornyezetvedelemrol (STURC Bela)
II. I D O R E N D I
MUTATO
1. Vladan
Ćetković
Milenko
Palić
Gadl
Gyorgy
Kovdcs
Terez
Hegedus
Antal
A Szocialista Szovetseg idoszeru kerdesei 7 A nepfront-mozgalom kialakulasa 20 Vajdasag gazdasaga a ket vilaghaiboru kozott 38 A tanvak tarsadalmi strukturaja egy bacskai kozsegben — Becsćn 50 A bacskai es szeremsegi katolikus nepoktatas a XVIII. szazadban 71 Jelen
Jovan
Popović
Veljko
Vlahović
es
mtilt
Vajdasag nepeinak egyetlen titja 83 Idoszeru vailtozasok a vilaggazdasagban es a munkasosztaly 96 Dokumemtum
Duian
Popović
Bacslka ellenallasi mozgalma
105
Szimpozion Đura
Knežević
DemiOikratikus centralizmus a JKSZ elme'leteben es gyakorlataban 117 Sz em1e
Laki
Ldszlo
Csula
Mdria
Ba-agić
Veronika
Molndr
Verona
J. B. Tito: Onigazgatasu szocializmus 125 Dr. La'katos Gy6rgy: Az ipari itarisadalom elmeleterol 133 Dr. D. G. Ničić: Kezi;konyv a marxista filozofia alapjainak tanulmanyozasahoz 140 A matematika filozdfiai problemairal 145
2.
Szordd Toth
Gyorgy Lajos
Zvonimir
Golubović
Az informatika halyzete es fejlodesi irany Vajdasag SZATban 7 Az oktatasi reform mint a tarsadalmi fejlodesbol eredo sziiksegszeruseg 24 A sajkasi partizanegyseg politikai biztosanak portreja 39
МuhеIу Csula
Ifjusagunk tarsadalmi helyzete — ihelyzetkep >az ifjusagi kongresszusok anyaga alapjan 59
Mdria
Dokumentum Kicst
A foldmuvesek nyugdijaztatasi lehetosegeirol
Егпб
Jelen Sava
es
77
mtilt
Az allamrdl es az onigazgatasrol szdld felfogas az lijabb szovjet elmeletben 85
Živanov
Az E. Iljcnkov Hdmori Miklos Hodi Sdndor
informatika
vilagabol
A „fekete doboz" titka 105 Gondolatok a felhasznalasi szintu kepzesrol Eragmentumok a jovokutatasrol 121
116
Szimpozion Kisimre
Istvdn
Tudomanyos konferenoia a szamitastechnika oktatasarol
131
Szem1e Boldizsdr
K.
Hodi
Sdndor
Ndsz
Rozdlia
Bori
Lajos
Agnes
A korčulai moreška 137 Elveik^modszerek, Elinor L. Horowitz: U potrazi za biohemijskkn objašnjenjem psihoza 145 Munkaido-csokkentes es eletmćd — Szanto Miklos kbnvvenek bemutatasa 148 Uj torekvesek a szovjet filozofiai ikutatasokban 151
3—4. Borislav
Martin
Laki Ldszlo Aleksandar Šimoković S. Acin—Sigulinski Anton Bebler Bagi Гегепс Tdrkdny—Szucs Егпб Farkas—Marcsik Matijevics Lajos Milutin
Perović
A szocialista onigazgatasi viszonyok rendszere a tarsult munkardl szdlo torveny tervezeteben 7 A tudom£'nyos technilkai ihaladas szocialis kovetkezmenyei 14 Jugoszlavia hitelrendszare 37 A fogyasztdk donteshozatalanak kutatasa 48 A spanyol fasizmusrdl 56 Az dbecsei polgari iskolaik megnyitasanaik elozmenyei (1890— 1894) 74 Az europai jogi neprajz eredmenyei es feladatai 86 A gomolavai oskori kozos sir amtropoldgiai jellemzese 108 A mai Jugoszilavia teruiletere vonatkozd cikkek a Magyar Nyelvban 117 A szlovaikok a XVIII. sz. vagen ćs a XIX. sz. elso faleben (a namzeti ujjaszuletes) 142
Muhe1у Molndr
Az e'l nem 'kotelezettseg politikajanaik forradalim lenyege
Verona
169
Dokumentum Edvard
Kardelj
Roman
Albreht
Nagy lepes az onigazgatasi tarsult munka fejlesztesžben es megszilarditasaban 185 A tarsult munkarol szolo torveny a szoeialista onigazgatasi viszonyok fejlodesenek es megszilarditasanak alapja 210 Jelen
Miloš
es
mult
A marxizmus jellagerol es tanulmanyozasanalk ertelmerol Cseh Karoly rmmikastudositasaibol 258
Nikolić
231
Szem1e Miloddnovics Laki
Mdria
Ldszlo
Szekeres Laszlo: Szabadkai helynevek — helytorteneti konyv 256 Juraj Hrženjak: A helyi kozosseg 270
kezi-
5. Viastimir
Mrdaković
Tomislav
Bandin
Szordd
Gyorgy
Kisimre
Istvdn
Miloddnovics Vekony Kasza Mduiin
Mdna
Ldszlo Bdlint Perović
A tarsult munkaert vivott iharcunlkban felmerulo nehany ailapveto kerdes es feladat 7 A tarsult munka alapszervezete — a munka felszabaditasa az uj jovedelimi viszonyak alapjan 21 Informatikai Intezet Vajdasagban 30 A „magyar modszer" alkalmazasa 42 A szabadkai tortenelmi leveltar keziratos terkepeinek gyiijteтепуе 65 Marsigli 84 A szabadkai szinjatszas multjabol 115 Szlovakoik az 1848/1849-es forradalmi evben 126 Muhe1у
Katona
Imre
Molndr
Iren
A vandoranunlkasok imunkaszervezetei es ide glenes eletkozossegei idenymunika!kon (1848—1945) 141 Lenin eliirteleti es gyaikorlam hozzajarulasa a szocializmus kiepitesehez 148 Dokumentum
Dusan
Petrović-Šane
A Szocialista Szovetseg hatasa a tarsadalom alapjaiban Jelen
Stevcn
Doronjski
es
171
mult
A Kommunista Szdvetseg szarepe a tarsult munkaban Munikaselet — irasolk a Szervezett Mun'kdsbol 215
191
Szimpozion Pctres
O.peraciokutatas es szamitastechnika a mezogazdasagban — tudomanvos konferencia Godollo 223
Tibor
Szem1e Molndr
Geza
Laki
Ldszlo
Desi
Abel
Skenderovics
Капуб Istvdn, Bajagić
Mdrta
Ldszlo, Bozso Losonc Егпб Veronika
Aleksandar Vekony
Ldszlo
Dietrich Forro
Đurđev
Gyula Gybrgy
Miiutin
Perović
Hamori Miklds: Ismerkedes a komputerrel 233 Dr. Lazo Antić: Erdeklkozossegek 237 K6rnyezetp.usztul.as es k6rnyezetvedelem 242 A Praksa folydirat 1976. aprilis 4. szamanak ismertetese
250
A tarsult munkarol szdlo t6rveny tervezete nyilvanos vitajanak megszervezese Kanizsa kozseg teruleten A szabad ido es a munka humanizacidjanak kerdese Магх .allienacids elmeletenak megvilagitasaban A szocialista autondm tartomanyok alkotmanyos helyzete es annak gyalkorlati magvaldsulasa Folydiratok repertdriuma — A mai Jugoszlavia teriiletere vonatkozd oikkek jegyzeli;e a Szazadokban (1867—1973) A nyomdaipar fejlddese es jovoje Szabadkan Egy kultiira hagyatakardl — A „fekete Afrika" 'muveszeterol a nyugat-eurdpai velamenyak es tevhitak tiiikreben, I. resz Sotet Afrika — fenyes multja A szlovak nemzeti mozgalom a XIX. szazad masodik felaben ćs a XX. szazad elejen Muhe1у
Szofrdn
Tamds
Moinar Iren es Ružica Žnidersič
A helyi kozossegek he.lye es feladata a muvelodesi ćlet megszervezeseben A szlovćn miunikaszocioldgia dr. Bogdan Kavčič imuveinek tukreben Dokumentum Tito elnok beszede az eurdpai kommunista ćs munkaspartok berlini ertekezleten Tito elnok beszede a colombdi csiicsertekezleten Jelen
Aleksandar
Griičko
es
mult
A nemzeti kćrdes, a komimunista ćs munkasmozgalom S zem1 e
Fej6s I. Istvdn Feher Katalin Molndr
Verona
Sturc Bela
ZbornJk radova, posvećen Nacrtu Zakona o udruženom radu Csatd Istvan A szamitdgap az 6n szolgalataban cimu k6nyve.r61 Gondolatok a muveszetrol ćs az esztetikardl, Dr. Milan Rianković k6nyvenek bamutatasa Egy osszefoglald mu a ik6rnyezetvedelemrol
