EGYEZMÉNY. 42. Melléklet: 43. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat BIZTONSÁGI ÜVEGEZÕ ANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁNAK EGYSÉGES FELTÉTELEI

E/ECE/324 }Rev.1/Add.42/Rev.2 E/ECE/TRANS/505 2003. július 16. ENSZ-EGB 43. számú Elõírás

EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL∗/ (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) ––––––––––––

42. Melléklet: 43. számú Elõírás 2. Felülvizsgált szövegváltozat

BIZTONSÁGI ÜVEGEZÕ ANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁNAK EGYSÉGES FELTÉTELEI

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG BUDAPEST 2010

∗/

Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20án.

ENSZ-EGB 43. számú Elõírás 2. oldal

Az Elõírás eredeti címe UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF SAFETY GLAZING MATERIALS

Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: az eredeti Elõírás 3. kiegészítését – hatályba lépett 1987. március 31-én ∗∗/ az eredeti Elõírás 4. kiegészítését – hatályba lépett 2000. január 13-án az eredeti Elõírás 5. kiegészítését – hatályba lépett 2000. július 6-án az eredeti Elõírás 6. kiegészítését – hatályba lépett 2001. szeptember 9-én az eredeti Elõírás 6. kiegészítésének 1. helyesbítését – hatályba lépett 2001. november 11-én az eredeti Elõírás 4. kiegészítésének 2. helyesbítését – hatályba lépett 2002. március 13-án az eredeti Elõírás 7. kiegészítését – hatályba lépett 2003. július 16-án az eredeti Elõírás 8. kiegészítését – hatályba lépett 2004. augusztus 12-én az eredeti Elõírás 9. kiegészítését – hatályba lépett 2007. július 12-én az eredeti Elõírás 10. kiegészítését – hatályba lépett 2007. november 10-én az eredeti Elõírás 10. kiegészítésének 1. helyesbítését – hatályba lépett 2007. november 14-én az eredeti Elõírás 11. kiegészítését – hatályba lépett 2009. július 22-én az eredeti Elõírás 12. kiegészítését – hatályba lépett 2009. október 24-én az eredeti Elõírás 13. kiegészítését – hatályba lépett 2010. december 9-én

Magyar szöveg: JAMES Mérnökiroda KFT Fordította: Tóth József Készült az ENSZ-EGB 1988. február 24-én kelt E/ECE/324;E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.42./Rev.1, a 2000. február 25-én kelt Rev.1/Add.42/Rev.1/Amend.1, a 2000. november 21-én kelt Rev.1/Amend.2, a 2001. december 4-én kelt Add.42/Rev.1/Amend.3, a 2002. május 3-án kelt Add.42/Rev.1/Amend.3/Corr.1 és a 2003. február 21-én kelt Add.42/Rev.2 számú angol nyelvû kiadványai alapján.

∗∗/

3. kiegészítés az Elõírás eredeti formájához. Ez a kiegészítés nem változtatja meg a jóváhagyási számot.

ENSZ-EGB 43. számú Elõírás 3 oldal

43. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK BIZTONSÁGI ÜVEGANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁHOZ TARTALOM ELÕÍRÁS

Oldal

1.

Alkalmazási terület.......................................................................................................

2.

Meghatározások...........................................................................................................

3.

Jóváhagyás kérése ........................................................................................................

4.

Jelölések.......................................................................................................................

5.

Jóváhagyás...................................................................................................................

6.

Általános követelmények ..............................................................................................

7.

Különleges követelmények............................................................................................

8.

Vizsgálatok ..................................................................................................................

9.

Biztonsági üveganyag-típus jóváhagyásának módosítása vagy kiterjesztése....................

10.

A jóváhagyott típussal megegyezõ gyártás ....................................................................

11.

Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártás esetére.......................................................

12.

Átmeneti rendelkezések.................................................................................................

13.

A gyártás végleges beszüntetése....................................................................................

14.

A jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálatok, valamint a jóváhagyó hatóság neve és címe....................................................................................

MELLÉKLETEK 1A Melléklet:

Értesítés a biztonsági üvegezés egy típusának jóváhagyásáról (vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, visszavonásáról vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl) a 43. számú Elõírás szerint

1B Melléklet:

Értesítés egy jármûtípus jóváhagyásáról (vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, visszavonásáról vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl) biztonsági üvegezése szempontjából a 43. számú Elõírás szerint.

2A Melléklet:

Jóváhagyási jel elrendezése alkatrészeknél

2B Melléklet:

Jóváhagyási jel elrendezése jármûveknél

2. Melléklet:

Jóváhagyási jel elrendezése

3. Melléklet:

Általános vizsgálati feltételek

4. Melléklet:

Edzett szélvédõüveg

5. Melléklet:

Egyenletesen edzett ablaküveg

6. Melléklet:

Közönséges réteges szélvédõüveg

7. Melléklet:

Nem szélvédõként használt réteges ablaküveg


8. Melléklet:

Hõkezelt rétegelt szélvédõüveg

9. Melléklet:

Mûanyag bevonatú (belsõ felületen) biztonsági ablaküveg

10. Melléklet:

Üveg – mûanyag szélvédõüveg

11. Melléklet:

Nem szélvédõként használt üveg-mûanyag ablaküveg

12. Melléklet:

Kettõs üvegezésû ablaküveg

13. Melléklet:

Szélvédõüvegek csoportosítása a jóváhagyási vizsgálatokhoz

14. Melléklet:

Merev üvegezési mûanyag nem szélvédõkhöz

15. Melléklet:

Hajlékony üvegezési mûanyag nem szélvédõkhöz

16. Melléklet:

Merev mûanyag kettõs üvegezésû egység

17. Melléklet:

A szegmens-magasság mérése és a megütési pontok helyzete

18. Melléklet:

Eljárás a szélvédõ vizsgálati területeinek meghatározásához a 'V' pontok függvényében az M1 kategóriás jármûvek szélvédõin

19. Melléklet:

Eljárás a 'H' pont és a törzs tényleges dõlésszögének meghatározásához a gépjármûben elfoglalt üléshelyzetben

20. Melléklet:

A jóváhagyott típussal megegyezõ gyártmány vizsgálata

21. Melléklet:

Rendelkezések a jármûvön levõ biztonsági üvegezés felszereléséhez. ––––––––––


43. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK BIZTONSÁGI ÜVEGEZÉSEK ANYAGAINAK JÓVÁHAGYÁSÁHOZ 1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET Ez az Elõírás vonatkozik:

(a)

szélvédõk vagy más üvegtáblák, vagy térelválasztók biztonsági üvegezésére, amelyeket L kategóriás karosszériás, M, N, O, és T 1/ kategóriás jármûvekbe szerelnek;

(b)

az M, N és O kategóriás jármûvekre, ezen anyagok beszerelése tekintetében; mind a két esetben, a világító és fényjelzõ berendezéseknek és a mûszerfalaknak, a speciális golyóálló üvegezésnek és a duplafalú ablakoknak a kizárásával..

1.1.

Ezt az Elõírást alkalmazzák gépjármûvek és pótkocsijuk szélvédõinek vagy más üvegeinek vagy térelválasztóinak biztonsági üvegezési anyagaira, és az ezekbõl készült szerelvényekre, kivéve azonban a világító és fényjelzõ készülékeket és mûszerfalakat, valamint a különleges golyóálló üvegezéseket. Ez az Elõírás nem vonatkozik kettõs ablakokra.

2.

MEGHATÁROZÁSOK A jelen Elõírás alkalmazásában

2.1.

"Edzett ablaküveg" olyan egyetlen üvegrétegbõl álló ablaküveg, amely különleges kezelést kapott mechanikai szilárdságának növelése és törés utáni darabjainak állapota érdekében.

2.2.

"Réteges ablaküveg" olyan két vagy több üvegrétegbõl álló ablaküveget jelent, amelyet egy vagy több mûanyagból készült közbensõ réteg tart össze; ez lehet:

2.2.1.

"közönséges", amikor az üvegrétegek egyikét sem kezelték (edzették), vagy

2.2.2.

"kezelt", amikor legalább az egyik üvegréteget különleges módszerrel kezelték azért, hogy mechanikai szilárdságát megnöveljék, és törés utáni állapotát befolyásolják.

2.3.

"Mûanyaggal fedett biztonsági ablaküveg" olyan ablaküveget jelent, amelyeket a 2.1. és 2.2. bekezdésekben határoztak meg, és belsõ felületükön mûanyag réteg van.

2.4.

"Üveg-mûanyag ablaküveg" olyan rétegezett, üvegbõl készült ablaküveget jelent, amely egy réteg üveg és egy vagy több réteg mûanyag, és amelyekbõl legalább egy közbensõ rétegként szerepel. A mûanyag réteg(ek) a belsõ felületen helyezkednek el, amikor az ablaküveget a jármûre szerelik.

2.5.

"Mûanyag üvegezés" olyan üvegezési anyag, amely lényeges összetevõként egy vagy több nagy molekulasúlyú szerves polimer vegyületet tartalmaz, szilárd, feldolgozott termék-állapotú, és – némelyik elõállítási fokozatban, termékként történõ feldolgozási állapotában – ömlesztve alakítható.

2.5.1.

"merev mûanyag üvegezés" azokat a mûanyag üvegezési anyagokat jelenti, amelyeket függõlegesen 50 milliméternél kisebb mértékben meghajlítanak a hajlítási vizsgálatban (3. Melléklet 12. bekezdés)

2.5.2.

"hajlékony mûanyag üvegezés" azokat a mûanyag üvegezési anyagokat jelenti, amelyeket függõlegesen 50 milliméternél nagyobb mértékben meghajlítanak a hajlítási vizsgálatban (3.

1/

A Jármûszerkezetek Egységes Határozata (R.E.3) 7. Mellékletének (ahogyan a TRANS/WP.29/78/Rev.1 dokumentum 2. Módosítását a 4. Módosítás megváltoztatta) meghatározása szerint.


Melléklet 12. bekezdés) 2.6.

"Kettõs ablak" két, a jármû ugyanazon nyílásába külön beépített, összeszerelt ablak-üveget jelent.

2.7.

"Kettõs üvegezésû ablaküveg-egység" két, a gyártáskor végleg összeszerelt ablaküvegbõl álló és ezeket egyforma hézaggal elválasztott egységet jelent.

2.7.1.

"szimmetrikus kettõs üvegezés" olyan kettõs üvegezés, ahol a két üvegtábla ugyanolyan típusú (edzett, réteges, merev mûanyag, stb.) vagy ugyanolyan fõ és másodlagos jellemzõjük van,

2.7.2.

"aszimmetrikus kettõs ablaküvegezés" olyan kettõs ablaküveg, ahol a két üvegtábla különbözõ típusú (edzett, rétegezett, merev mûanyag, stb.), vagy fõ és másodlagos jellemzõjük különbözõ.

2.8.

"Fõ jellemzõk" olyan jellemzõket jelentenek, amelyek értékelhetõen módosítják a biztonsági ablaküveg optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait úgy, hogy azok jelentõs hatással vannak arra a feladatra, amelyet a jármûvön el kell látniuk. Ez a meghatározás magában foglalja a jóváhagyás birtokosának kereskedelmi megnevezését vagy márkajelét is.

2.9.

"Másodlagos jellemzõk" olyan jellemzõket jelentenek, amelyek képesek módosítani a jármûvön a biztonsági ablaküveg optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait úgy, hogy azok hatással vannak arra a feladatra, amelyet a jármûvön ellátnak. Az ilyen módosítás mértékét a minõségi fokozat jelzõszáma jellemzi.

2.10.

A "minõségi jelzõszám" kifejezés olyan kétfokozatú osztályozási rendszert jelent, amelyet mindegyik másodlagos jellemzõ változásánál a gyakorlatban megfigyelnek. Az '1' indexrõl a '2' indexre történõ változás azt jelzi, hogy további vizsgálat szükséges.

2.11.

"Szélvédõüveg kiterített területe" az üvegnek azt legkisebb négyszögletes területét jelenti, amelybõl szélvédõ gyártható.

2.12.

"A szélvédõüveg dõlésszöge" a szélvédõ felsõ és alsó szélén átmenõ egyenes és egy függõ-leges egyenes által bezárt szög, amely egyenesek a jármû hosszirányú tengelyét tartalmazó függõleges síkban fekszenek.

2.12.1.

A hajlásszög mérését vízszintes talajon álló jármûvön kell elvégezni és személyszállító jármû esetén a jármû üzemanyaggal, hûtõfolyadékkal és kenõanyaggal teljesen feltöltve, szerszámokkal és pótkerékkel ellátva, üzemkész állapotban legyen (ha a jármû gyártója ezekkel, mint szabványos tartozékokkal ellátja); számításba kell venni a gépjármûvezetõ és – utasszállító jármû esetében – az elsõ ülésen helyet foglaló utas, a gépjármûvezetõ és az utas tömegét, mindegyiket 75 ± 1 kg értékkel számolva.

2.12.2.

Hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus felfüggesztésû vagy a talaj feletti szabad magasságot a terhelés függvényében automatikusan állító szerkezettel ellátott jármûveket a gyártó által meghatározott szokásos menetállapotban kell vizsgálni.

2.13.

"Szélvédõüvegek csoportja" olyan különbözõ méretû és alakú szélvédõket tartalmazó csoport, amelyeket vizsgálatnak vetnek alá mechanikai szilárdságuk, törési természetük és környezeti hatásoknak való ellenállásuk ellenõrzése szempontjából.

2.13.1.

"sík szélvédõüveg" olyan szélvédõt jelent, amelynek nincs nagyobb görbülete, amelynek magassága – hosszúságban méterenként mérve – nagyobb 10 mm szegmens-magasságnál;

2.13.2.

"hajlított szélvédõüveg" olyan szélvédõt jelent, amelynek olyan görbülete van, amelynek magassága – hosszúságban méterenként mérve – nagyobb 10 mm szegmens-magasságnál.

2.14.

"A 'h' szegmens (szelvény) magasság" azt a legnagyobb távolságot jelenti, amelyet az ablaküveg szélein átmenõ síktól az ablaküvegre közelítõen merõlegesen az üveg belsõ felületéig mérnek (lásd


17. Melléklet 1. Ábra). 2.15.

"Az üvegezési anyag típusa" a 2.1 – 2.7. bekezdésekben meghatározott olyan ablaküvegeket jelent, amelyek nem különböznek lényegesen a 4 – 12. és 14 –16. számú Mellékletekben meghatározott fõ és másodlagos jellemzõikben.

2.15.1.

Bár a változás a fõ jellemzõkben új termék-típust jelent, bizonyos esetekben az alak és méretek változása mégsem igényel új vizsgálatokat. Az egyes Mellékletekben elõírt vizsgálatoknál az ablaküvegek csoportosíthatók, ha nyilvánvaló, hogy azok fõ jellemzõi hasonlók.

2.15.2.

Az olyan ablaküvegek, amelyek csak másodlagos jellemzõikben különböznek, azonos típusoknak tekinthetõk; bizonyos vizsgálatokat azonban végezzenek el az ilyen ablaküveg-mintákon is, ha azok vizsgálatát kifejezetten elõírják.

2.16.

"Az 'r' görbület" a szélvédõüveg ívének legkisebb sugarának közelítõ értéke a legnagyobb görbületû területen mérve.

2.17.

"HIC" (Head Injury Criteria ∗/) érték a koponya/agy – tompa merõleges ütközés következtében fellépõ lassulási erõktõl származó – sérülési jellemzõinek értékelést jelent.

2.18.

"Biztonsági üvegezõ anyag szükséges tulajdonsága a vezetõ kilátásához"

2.18.1.

"Biztonsági üvegezõ anyag szükséges tulajdonsága a vezetõ elõre irányuló kilátásához" minden, a vezetõ R pontján átmenõ sík elõtt és a jármû hosszirányú középsíkjára merõlegesen elhelyezkedõ olyan üvegezõ anyagra vonatkozik, amelyen keresztül a vezetõ láthatja az utat, amikor a jármûvet vezeti, vagy azzal manõvert végez.

2.18.2.

"Biztonsági üvegezõ anyag szükséges tulajdonsága a vezetõ hátra irányuló kilátásához" minden, a vezetõ R pontján átmenõ sík mögött és a jármû hosszirányú középsíkjára merõlegesen elhelyezkedõ olyan üvegezõ anyagra vonatkozik, amelyen keresztül a vezetõ láthatja az utat, amikor a jármûvet vezeti, vagy azzal manõvert végez.

2.19.

Az "homályosító sötétítés" olyan üvegezett területet jelent, amely megakadályozza a fény áthatolását.

2.20.

Az "árnyékoló szalag" olyan üvegezett területet jelent, amely csökkenti a szabályos fényáteresztést.

2.21.

Az "átlátszó terület" a teljes beüvegezett területet jelenti, beleértve bármely homályosító sötétítést és árnyékoló szalagot.

2.22.

A "napfény-nyílás" a teljes beüvegezett területet jelenti, kivéve bármely homályosító sötétítést, de beleértve az árnyékoló szalagot.

2.23.

A "közbensõ réteg" minden olyan anyag, amely egybetartja a rétegelt üvegezést alkotó rétegeket.

2.24.

"Jármû típusa" a biztonsági üvegezõ anyag beszerelése szempontjából ugyanazon kategóriához tartozó jármûveket jelent, amelyek legalább a következõ lényeges szempontokból nem különböznek egymástól: a gyártó a gyártó típus-megjelölése a konstrukció és a kivitel lényeges szempontjai

2.25.

"Ülés háttámla-szöge" a tervezési törzsszöget jelenti, amint azt a jelen Elõírás 19. Melléklete meghatározza.

∗/

Fej Sérülési Kritériumai


3.

JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE

3.1.

Az üvegezés egy típusának jóváhagyása Ablaküvegezés típusjóváhagyásának kérelmét a gyártó, vagy – abban az országban, ahol a kérelmet benyújtják – kellõen meghatalmazott képviselõje kérheti.

3.2.

Minden ablaküvegezési típushoz mellékeljék az alábbi okmányokat, három példányban és a következõ adatokkal:

3.2.1.

a mûszaki leírást, amely tartalmazza a másodlagos jellemzõket is, és

3.2.1.1.

a nem szélvédõként alkalmazott ablaküvegezés esetében A4 formátumnál nem nagyobb vagy ilyen méretre összehajtott rajzot, amely mutatja: a legnagyobb felületet, az alkatrész két szomszédos oldala között bezárt legkisebb szöget, a legnagyobb szegmens-magasságot, ahol ez szükséges.

3.2.1.2.

szélvédõüvegek esetében

3.2.1.2.1.

a szélvédõüveg-modellek felsorolása, amelyekhez a jóváhagyást kérik, meghatározva a jármûgyártó nevét, a jármû típusát és kategóriáját;

3.2.1.2.2.

az M1 jármûkategóriához 1:1 léptékû rajzokat és 1:1 vagy 1:10 léptékû rajzokat minden más jármûkategóriához, valamint megfelelõ részletességgel a szélvédõ rajzait és elhelyezkedését a jármûvön, amelyek mutatják:

3.2.1.2.2.1. ahol kell, a szélvédõüveg helyzetét a vezetõülés R pontjához viszonyítva, 3.2.1.2.2.2. a szélvédõüveg dõlésszögét, 3.2.1.2.2.3. a háttámla hajlásszögét, 3.2.1.2.2.4. azoknak a zónáknak a helyzetét és méretét, amelyben a fénytani tulajdonságokat ellenõrizték, és – ahol kell – a különbözõ edzett felületeket; 3.2.1.2.2.5. a szélvédõüveg kiterített felületét; 3.2.1.2.2.6. a szélvédõüveg maximális szegmens-magasságát; 3.2.1.2.2.7. a szélvédõ minimális görbületét (csak szélvédõk csoportosításának céljára). 3.2.1.3.

Kettõs üvegezésû egység esetén A4 méretnél nem nagyobb vagy ilyen méretre összehajtott rajzokat, amelyek – a 3.2.1.1. bekezdésben hivatkozott ismertetésen felül – mutatják: mindegyik ablaktábla típusát, a tömítés típusát, a hézag névleges szélességét a két ablaktábla között.

3.3.

Ezen felül, a jóváhagyást kérelmezõ nyújtson be elegendõ számú – ha szükséges a mûszaki vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálattal történt megállapodás szerint meghatározott mennyiségû – vizsgálati darabot és mintát a szóban forgó modellek kész alkatrészeibõl.

3.4.

Jármûtípus jóváhagyása A jármûtípus biztonsági üvegezésének beszerelésére vonatkozó jóváhagyása iránt a kérelmet a jármû gyártója vagy kellõen meghatalmazott képviselõje nyújtsa be.

3.5.

Az alább felsorolt iratokat nyújtsa be három példányban és a következõ adatokkal:

3.5.1.

A jármû megfelelõ méretarányú rajzai, amelyek mutatják:

3.5.1.1.

A szélvédõ helyzetét a jármû R pontjához viszonyítva.


3.5.1.2.

A szélvédõ hajlásszögét.

3.5.1.3.

Az üléstámla hajlásszögét.

3.5.2.

A szélvédõre és minden más üvegezésre vonatkozó mûszaki részleteket, különösen

3.5.2.1.

Az alkalmazott anyagokat.

3.5.2.2.

A jóváhagyási számokat.

3.5.2.3.

Bármely más kiegészítõ jelölést, amint azokat az 5.5. bekezdés leírja.

3.6.

A jóváhagyásra kerülõ jármûtípust képviselõ jármûvet bocsássák a jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat rendelkezésére.

4.

JELÖLÉSEK

4.1.

Minden biztonsági üveganyagon, a jóváhagyásra beterjesztett mintákat és próbadarabokat is beleértve, tüntessék fel a gyártó kereskedelmi nevét vagy márkajelét, ahogyan azt az 1. Melléklet 3. pontja feltünteti. A legyártott alkatrészeken tüntessék fel az eredeti gyártónak kiadott számot a 43. számú Elõírás szerint. A jelölések tisztán olvashatók és kitörülhetetlenek legyenek.

5.

JÓVÁHAGYÁS

5.1.

Üvegezés típusának jóváhagyása Ha a beterjesztett minták megfelelnek a jelen Elõírás 6 – 8. bekezdések követelményeinek, az ilyen típusú üvegezési anyagot jóvá kell hagyni.

5.2.

Az 5., 7., 11., 12., 14., 15. és 16. Mellékletekben meghatározott minden típusnak, vagy – szélvédõk esetében – minden jóváhagyott csoportnak adjanak jóváhagyási számot. Ennek elsõ két számjegye (jelenleg 00) jelölje a legújabb fõ mûszaki módosításokat tartalmazó módosítások sorozatszámát. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a számot ne használja egy másik biztonsági üveg típusára vagy csoportjára.

5.3.

Egy, ennek az Elõírásnak megfelelõ biztonsági üvegezési anyag típusának jóváhagyásáról, ennek kiterjesztésérõl vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell a jelen Elõírást alkalmazó Feleket, az Elõírás 1. Mellékletének és Függelékeinek megfelelõ formában.

5.3.1.

Szélvédõüvegek esetében a jóváhagyási értesítéshez mellékeljék a jóváhagyott csoportban levõ minden szélvédõ modell felsorolását tartalmazó okmányt az 1. Melléklet 8. Függelékében levõ jellemzõkkel együtt.

5.4.

Minden üvegezett felületen és kettõs ablaküvegezésen, amely megfelel a jelen Elõírás szerint jóváhagyott típusnak, a 4.1. bekezdésben elõírt jelölésen felül észrevehetõen fel kell tüntetni a nemzetközi jóváhagyási jelet. Kettõs ablaküvegezésû minden üvegezési anyagra kiadott bármely különleges jóváhagyási jel szintén feltüntethetõ. A jóváhagyási jel olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 2/ veszi körül;

5.4.1.

2 /

1 = Németország 2 = Franciaország 3 = Olaszország 4 = Hollandia 5 = Svédország 6 = Belgium 7 = Magyarország 8 = Cseh Köztársaság 9 = Spanyolország

16 = Norvégia 17 = Finnország 18 = Dánia 19 = Románia 20 = Lengyelország 21 = Portugália 22 = Orosz Föderáció 23 = Görögország 24 = Írország

31 = Bosznia-Hercegovina 32 = Lettország 33 = üres 34 = Bulgária 35 – 36 üres 37 = Törökország 38 – 39 = üres 40 = Macedón Köztársaság 41 = üres


5.4.2.

az Elõírás száma, amelyet „R” betû és kötõjel majd a jóváhagyási szám követ, az 5.4.1. bekezdésben elõírt kör jobb oldalán.

5.5.

A következõ kiegészítõ jeleket kell a fenti jóváhagyási jel közelében feltüntetni:

5.5.1.

szélvédõk esetében: I edzett üvegekre I/P, ha be van vonva, 3/ II közönséges réteges üvegre II/P, ha be van vonva, 3/ III kezelt réteges üvegre III/P ha be van vonva, 3/ IV üveg-mûanyag ablaküvegre,

5.5.2.

V

olyan biztonsági üvegezés esetében, amelynek szabályos fényáteresztõ képessége kisebb, mint 70 százalék.

5.5.3.

VI

kettõs üvegezésû ablaküvegre,

5.5.4.

VII

egyenletesen edzett ablaküvegre, amelyet szélvédõként alkalmazhatnak 40 km/ó sebességet nem meghaladó sebességgel közlekedõ lassú jármûveknél.

5.5.5.

VIII merev mûanyag üvegezés esetén kevés vagy semmi esély a fej ütközésére Azon felül, mûanyag üvegezésnél, amelyet a 3. Melléklet 4. bekezdésében leírt kopásállósági vizsgálatra bocsátottak, a következõ jelölést is – megfelelõ módon – alkalmazzák: /L 1000 ciklus után a külsõ felületen 2 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belsõ felületen a 4 %-ot (lásd a 14 és 16 mellékletek 6.1.3.1. bekezdését). /M

500 ciklus után a külsõ felületen 10 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belsõ felületen a 4 %-ot (lásd a 14 és 16 mellékletek 6.1.3.2. bekezdését).A megfelelõ alkalmazást jelezze: /A elõre nézõ betétekhez /B oldalsó, hátsó és tetõ-üvegezéshez /C olyan helyeken, ahol csekély vagy semmi valószínûsége nincs a fej ütközésének.

5.5.6.

IX.

hajlékony mûanyag üvegezés esetén.

5.5.7.

X.

merev mûagyag kettõs üvegezés esetén. Azon felül, a megfelelõ alkalmazást jelöljék: /A elõre nézõ lapoknál; /B oldalt, hátul és tetõn levõ üvegezésnél; /C olyan helyen, ahol kevés vagy semmi esély a fej ütközésére

Olyan mûanyag üvegezésnél, amelyet a 3. Melléklet 4. bekezdésében leírt kopásállósági 10 = Jugoszlávia 25 = Horvátország 42 = Európai Közösség */ 11 = Egyesült Királyság 26 = Szlovénia 43 = Japán 12 = Ausztria 27 = Szlovákia 44 = üres 13 = Luxemburg 28 = Fehérorosz Köztársaság 45 = Ausztrália 14 = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna 15 = üres 30 = üres 47 = Dél-Afrika 47 Dél-Afrika, 48 Új-Zéland, 49 Ciprus, 50 Málta, 51 Koreai Köztársaság, 52 Malajzia és 53 Tajföld. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.


vizsgálatra bocsátottak, a következõ jelöléseket is – megfelelõ módon – alkalmazzák: /L 1000 ciklus után a külsõ felületen 2 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belsõ felületen a 4 %-ot (lásd a 6. Melléklet 6.1.3.1. bekezdését). /M 500 ciklus után a külsõ felületen 10 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belsõ felületen a 4 %-ot (lásd a 16 Mellékletek 6.1.3.2. bekezdését). 5.5.8.

XI olyan réteges üvegtábla esetében, amely nem szélvédõnek.

5.6.

A jóváhagyási jel és jelkép világosan olvasható és kitörülhetetlen legyen. Kiegészítõ jelképeket egyesíteni kell a jóváhagyási jellel.

5.7

A jelen Elõírás 2A Melléklete példákat ad a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.8.

Jármûtípus jóváhagyása Ha a jelen Elõírás szerint jóváhagyásra beterjesztett jármû megfelel a jelen Elõírás 21. Mellékletében leírt követelményeknek, a jármûtípust hagyják jóvá.

5.9.

Minden típusnak adjanak jóváhagyási számot. Ennek elsõ két számjegye (jelenleg 00) jelölje a legújabb fõ mûszaki módosításokat tartalmazó módosítások sorozatszámát. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a számot ne használja egy másik, a fenti 2.24. bekezdésben meghatározott jármûtípusra.

5.10.

Egy, ennek az Elõírásnak megfelelõ jármûtípus jóváhagyásáról, ennek kiterjesztésérõl vagy a jóváhagyás elutasításáról vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl értesítsék az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket az Elõírás 1A Mellékletének megfelelõ formában.

5.11.

Minden, a jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípusnak megfelelõ jármûvön feltûnõen és a jóváhagyási iraton meghatározott könnyen hozzáférhetõ helyen tüntessék fel a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely

5.11.1.

olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország 2/számát veszi körül;

5.11.2.

a jelen Elõírás száma, amelyet R betû, kötõjel és a jóváhagyási szám követ az 5.11.1. bekezdésben elõírt kör jobb oldalán.

5.12.

Ha a jóváhagyott jármûtípus megfelel az Egyezményhez csatolt egy vagy több olyan Elõírásnak abban az országban, ahol a jelen Elõírás szerint a jóváhagyást megadták, az 5.11.1. bekezdésben elõírt jelképet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben minden olyan Elõírás kiegészítõ számait és jelképeit, amelyek szerint jóváhagyást adta ki abban az országban, amely a jelen Elõírás szerint is megadta a jóváhagyást, függõleges oszlopban helyezzék el az 5.11.1. bekezdésben elõírt jelkép jobb oldalán.

5.13.

A jóváhagyási jel tisztán olvasható és kitörülhetetlen legyen.

5.14.

A jóváhagyási jelet a jármûvön az adattáblához közel helyezze el a gyártó.

6.

5.15. A jelen Elõírás 2B Melléklete példákat ad a jóváhagyási jel elrendezésére. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

6.1.

2/

Minden üvegezési anyag, beleértve a szélvédõnek való anyagot is, olyan legyen, hogy törés esetén a testi sérülés veszélye a lehetõ legkisebbre csökkenjen. Az üvegezési anyag kellõen ellenálló legyen minden, a szokásos forgalomban elõforduló véletlen eseménnyel, a légköri és hõmérsékleti viszonyokkal, kémiai behatással, égéssel és kopással szemben. Lásd az 5.4.1. bekezdés 1/ lábjegyzetét.


6.2.

A biztonsági üvegezési anyag azon felül megfelelõen átlátszó legyen, a szélvédõn átnézve ne torzítsa a tárgyakat észrevehetõen, és ne keltsen semmilyen tévedési lehetõséget a közúti közlekedésben alkalmazott jelzések és fényjelzõk színei között. A szélvédõ anyagának törése esetén a vezetõ még elég világosan láthassa az utat ahhoz, hogy jármûvét biztonságosan fékezze és megállítsa.

7.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

7.7. 7.8. 7.9.

A biztonsági üvegezés minden típusa – attól a kategóriától függõen, amelyhez tartozik – teljesítse a következõ részletes követelményeket: az edzett üvegezésû szélvédõk tekintetében a 4. Melléklet követelményeit, az egyenletesen edzett üvegezés tekintetében az 5. Melléklet követelményeit, közönséges rétegelt üvegezésû szélvédõ tekintetében a 6. Melléklet követelményeit, közönséges rétegelt üvegezés tekintetében a 7. Melléklet követelményeit, edzett réteges üvegezésû szélvédõ tekintetében a 8. Melléklet követelményeit, mûanyaggal bevont biztonsági üvegezés tekintetében a fent felsorolt követelményeken túl a 9. Melléklet követelményeit, az üveg-mûanyag szélvédõk üvegezés tekintetében a 10. Melléklet követelményeit, üveg-mûanyag üvegezésre, amely nem szélvédõ, a 11. Melléklet követelményeit, a kettõs üvegezésû ablakoknál a 12. Melléklet követelményeit,

7.10.

a merev mûanyag ablakfelület tekintetében a 14. Melléklet követelményeit,

7.11.

a hajlékony mûanyag ablakfelület tekintetében a 15. Melléklet követelményeit,

7.12.

a merev mûanyag kettõs üvegezésû egységeknél a 16. Melléklet követelményeit.

8.

VIZSGÁLATOK

8.1

A jelen Elõírás a következõ vizsgálatokat írja elõ:

8.1.1.

Törés-vizsgálat A vizsgálat célja: ellenõrizni, hogy az ablaküvegtörésébõl származó törmelékek és szilánkok olyanok-e, hogy a sérülés kockázatát a legkisebbre csökkentik, és

7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

8.1.1.1. 8.1.1.2.

szélvédõüvegek esetében a törés után visszamaradó kiláthatóság ellenõrzése.

8.1.2.

Mechanikai szilárdság vizsgálata

8.1.2.1.

Golyós ütésvizsgálat A vizsgálatnak két formája van; az egyik 227 g tömegû golyót, a másik 2260 g tömegû golyót használ.

8.1.2.1.1.

vizsgálat 227 grammos golyóval: ennek a vizsgálatnak a célja felmérni a réteges üveg közbensõ rétegének adhézióját és az egyenletesen edzett üveg és a mûanyag üvegezés szilárdságát;

8.1.2.1.2.

vizsgálat 2260 grammos golyóval: ennek a vizsgálatnak a célja felmérni a réteges üvegnek a golyó áthatolásával szembeni ellenállást.

8.1.2.2.

Fejformás-ütõvizsgálat A vizsgálat célja igazolni, hogy az üvegezés megfelel a sérülés korlátozásához kapcsolódó követelményeknek a fej szélvédõnek, réteges üvegnek, üveg-mûanyag üvegezésnek és merev mûanyagnak, vagy oldalablakban használt kettõs üvegezésû ablaknak ütközéskor.


8.1.3.

Környezeti hatásoknak való ellenállás vizsgálata

8.1.3.1.

Kopásállósági vizsgálat A vizsgálat célja az, hogy meghatározzák, vajon a biztonsági üvegezés kopásállósága túllépi-e a meghatározott értéket.

8.1.3.2.

Nagy hõfokkal szembeni ellenállás vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy buborékok vagy más hibák nem képzõdnek a réteges üveg vagy üveg-mûanyag ablaküveg közbensõ rétegében, amikor azokat hosszabb ideig nagy hõfoknak teszik ki.

8.1.3.3.

Sugárzásállóság vizsgálata A vizsgálat célja meghatározni, vajon a réteges ablaküvegek, üveg-mûanyag ablaküvegek vagy mûanyaggal borított ablaküvegek fényáteresztése jelentõsen csökken-e, ha hosszabb ideig sugárzásnak vannak kitéve, és hogy az üveg jelentõsen elszínezõdik-e.

8.1.3.4.

Nedvességállóság vizsgálata A vizsgálat célja meghatározni, vajon a rétegezett üvegtábla, az üveg-mûanyag tábla vagy a mûanyaggal borított üvegtábla és a merev mûagyag ellenáll-e jelentõs rongálódás nélkül a hosszú ideig tartó légköri nedvességnek.

8.1.3.5.

Hõfokváltozással szembeni ellenállás vizsgálata A vizsgálat célja ellenõrizni, hogy a fenti 2.3. és 2.4. bekezdésekben meghatározott biztonsági üvegeknél használt mûanyag jelentõs rongálódás nélkül ellenáll-e a hosszú ideig tartó szélsõséges hõmérsékletnek.

8.1.3.6.

Ellenállás idõjárást szimuláló vizsgálatnak A vizsgálat célja igazolni a mûanyag üvegezés ellenállását a szimulált légköri öregedésnek.

8.1.3.7.

Keresztbe vágásos vizsgálat A vizsgálat célja, hogy megállapítsák vajon a merev mûanyag üvegezés kopásálló bevonatának tapadó képessége elegendõ-e.

8.1.4.

Optikai tulajdonságok

8.1.4.1.

Fényátbocsátás vizsgálata A vizsgálat célja meghatározni, vajon a biztonsági üvegezés szabályos fény-áteresztése meghaladja-e a meghatározott értéket.

8.1.4.2.

Optikai torzítás vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy a szélvédõn keresztül látható tárgy torzítása nem olyan mértékû, mint ami valószínûleg zavarja a gépjármûvezetõt.

8.1.4.3.

Kettõs kép kialakulásának vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy a másodlagos kép szögben történõ elkülönülése az elsõdleges képtõl nem lép túl egy meghatározott értéket.

8.1.4.4.

Színazonosság vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy nincs kockázata a színtévesztésének a szélvédõn keresztül.

8.1.5.

Égési viselkedés (tûzállósági vizsgálat) vizsgálata A vizsgálat a célja ellenõrizni azt, hogy a fenti 2.3., 2.4. és 2.5. bekezdésekben meghatározott biztonsági üveganyag égési sebessége kellõen alacsony-e.

8.1.6.

Kémiai ellenállóság vizsgálata A vizsgálat célja megvizsgálni, hogy a fenti 2.3., 2.4. és 2.5. bekezdésekben meghatározott biztonsági üvegezési anyag jelentõs rongálódás nélkül ellenáll-e a szokásosan jelenlevõ vagy a


jármûben használt vegyszerek (pl. tisztítószerek) hatásainak. 8.1.7.

Hajlékonysági és hajtogatási vizsgálat A vizsgálat célja annak meghatározása, vajon a mûanyag üvegezési anyagot merev vagy hajlékony kategóriába sorolják-e.

8.2.

Az Elõírás 2.1 – 2.5. bekezdéseiben meghatározott kategóriás üvegezési anyagokra elõírt vizsgálatok

8.2.1.

A biztonsági üvegezési anyagokat a következõ, 8.2.1.1. és 8.2.1.2. táblázatokban felsorolt vizsgálatoknak kell alávetni.

8.2.1.1.

A biztonsági üvegtáblákat a következõ táblázatban felsorolt vizsgálatoknak vessék alá:


Vizsgálatok

Edzett üvegek

Szilánkosodás Mechanikai szilárdság: 227 g golyó 2260 g golyó Vizsgálat fejformával 1/ Koptatás: Külsõ felület Belsõ felület Hõállóság Sugárzás Nedvesség Fényátbocsátás Optikai torzítás

I A4/3

I-P A4/2

÷

÷

A4/3

Szélvédõk Közönséges Kezelt réteges réteges üvegek üvegek II II-P III III-P ÷ ÷ A8/4 A8/4

Nem szélvédõk Réteges Üveg üveg mûanyag

Üveg mûanyag IV ÷

Edzett üveg A5/2

÷

÷

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A5/3.1

A7/4

A7/4

A4/3

A6/3

A6/3

A6/3

A6/3

A10/3

÷

A7/3

A11/3

÷ ÷ ÷ ÷ ÷ A3/9.1

A9/2 ÷ A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 ÷ A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 A9/2 A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 ÷ A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 A9/2 A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 A9/2 A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 A9/2 2/ A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A6/5.1 A9/2 A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

÷ A9/2 2/ ÷ ÷ A3/7 A3/9.1 A3/9.2

Szellemkép

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

3/

÷

÷

Színazonosítás Ellenállás hõváltozásnak

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

÷

÷

÷

÷

A3/8

÷

A3/8

÷

A3/8

A3/8

A3/8 2/

A3/8 2/

A3/8

÷

A3/10

÷

A3/10

÷

A3/10

A3/10

Tûzállóság

3/

A3/9.3

A3/10 2/

A3/10

Ellenállás A3/11. A3/11. A3/11. A3/11. A3/11.2. ÷ ÷ ÷ A3/11.2.1 A3/11.2.1 vegyszereknek 2.1 2.1 2.1 2.12/ 12/ 1/ Ezt a vizsgálatot kettõs üvegezésû ablakon a 12. Melléklet 3. bekezdése (A12/3) szerint végezzék. 2/ Ha a belsõ oldalon mûanyaggal bevont. 3/ Ezt a vizsgálatot csak egyenletesen edzett olyan üvegtáblán kell elvégezni, amelyet csak a 40 km/ó sebességnél lassabban mozgó lassú jármûveken használnak.

Megjegyzés: 8.2.1.2.

pl. az A4/3 hivatkozás a táblázatban azt a Függeléket (4) és a bekezdést (3) jelöli, amely a megfelelõ vizsgálatot leírja, és az elfogadás követelményét meghatározza. A mûanyag üvegezési anyagokat a következõ Táblázat szerint vizsgálják:


Vizsgálat

Mûanyagok és nem szélvédõk Merev mûanyag Kettõs üvegezés Motoros Pótkocsik és utas Motoros Pótkocsik és utas jármûvek nélküli jármûvek jármûvek nélküli jármûvek A3/12 A3/12 A3/12 A3/12 A14/5 A14/5 A16/5 A16/5 A14/4 ÷ A16/4 ÷ A3/9.1 ÷ A3/9.1 ÷ A3/10 A3/10 A3/10 A3/10

Hajlékony mûanyag

Hajlékonyság A3/12 227 grammos golyó A15/4 Fejforma 1/ ÷ Fényáteresztés A3/9.1 Tûzállóság A3/10 Ellenállóság A3/11.2.1 A3/11.2.1 A3/11.2.1 A3/11.2.1 A3/11.2.1 vegyszerrel szemben Kopásállóság A14/6.1 ÷ Idõjárás-állóság A3/6.4 A3/6.4 A3/6.4 A3/6.4 A3/6.4 Nedvesség A14/6.4 A14/6.4 A14/6.4 A14/6.4 ÷ Keresztülvágás 2/ A3/13 ÷ A3/13 ÷ ÷ 1/ A vizsgálati követelmények függnek az üvegezés elhelyezkedésétõl a jármûvön belül. 2/ Csak akkor alkalmazzák, ha olyan üvegezést kell használni, ahol a szabad kilátás feltétlenül szükséges.

8.2.2.

A biztonsági üvegezési anyagokat jóvá kell hagyni, ha megfelelnek a 8.2.1.1. és 8.2.1.2. táblázatokban elõírt minden követelménynek.

9.

BIZTONSÁGI ABLAKÜVEG-TÍPUS KITERJESZTÉSE

9.1.

A biztonsági üvegezõ anyag típusának minden módosításáról, vagy szélvédõk esetében a csoport újabb szélvédõvel való kiegészítésérõl értesíteni kell azt a hatóságot, amelyik a biztonsági üvegezõ anyag típusát jóváhagyta. A hatóság ekkor:

9.1.1.

vagy úgy tekinti, hogy az elvégzett módosítások nem valószínû, hogy értékelhetõen hátrányos hatásúak, és – szélvédõ esetében – az új típus a jóváhagyott szélvédõcsoportba bekerülhet, és a biztonsági üvegezõ anyag mindenképpen megfelel a követelményeknek,

9.1.2.

vagy további vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálattól.

9.2.

Értesítés

9.2.1.

A jóváhagyást megerõsítõ vagy elutasító (vagy a jóváhagyást kiterjesztõ) értesítést a fenti 5.3. bekezdésben leírt módon küldjék meg az Egyezményben részes és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleknek.

9.2.2.

A jóváhagyást kiterjesztõ illetékes hatóság adjon sorszámot minden jóváhagyás kiterjesztésének.

10.

JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL MEGEGYEZÕ GYÁRTÁS

10.1.

A jóváhagyott típussal egyezõ gyártmány gyártása – a következõ követelményekkel – feleljen meg annak, amit az Egyezmény 2. Függeléke (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) megállapít:

10.2.

Különleges intézkedések: Az Egyezmény 2. Függelékének 2.2. bekezdésében hivatkozott ellenõrzések legyenek összhangban a jelen Elõírás 20. Mellékletének követelményeivel.

10.3.

Az Egyezmény 2. Függelékének 2.4. bekezdésében hivatkozott felülvizsgálat gyakorisága évente egy legyen.

JÓVÁHAGYÁSÁNAK

MÓDOSÍTÁSA

ÉS


11.

ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTÁS ESETÉRE

11.1.

Valamely biztonsági üvegezõ anyag típusra a jelen Elõírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha a fenti 10.1. bekezdésben lefektetett követelmények nem teljesülnek.

11.2.

Ha az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Fél visszavon egy elõzõleg kiadott jóváhagyást, azonnal értesítse errõl azokat a Szerzõdõ Feleket, akik ezt az Elõírást alkalmazzák, a jelen Elõírás 1. Mellékletében levõ mintának megfelelõ értesítéssel.

12.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.

Ennek az Elõírásnak az eredeti szövegéhez csatolt 8. Kiegészítés hatályba lépésének idõ-pontjától a jelen Elõírást alkalmazó egyetlen Szerzõdõ Fél sem utasíthatja el a 8. Kiegészítést tartalmazó jelen Elõírás szerinti jóváhagyásért folyamodókat.

12.2.

A 8. Kiegészítés hatálybalépésének hivatalos idõpontja után 24 hónappal az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Fél elutasíthatja olyan biztonsági üvegek jóváhagyásának elismerését, amelyek nem viselik ennek az Elõírásnak az 5.5. bekezdésében elõírt jelképet.

12.3.

Az Elõírás 12. Kiegészítésének hivatalos hatálybalépése után, az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek nem utasíthatják el, hogy ezen Elõírás értelmében, amit eredeti formájában a 12. Kiegészítéssel módosítottak jóváhagyást adjanak meg.

12.4.

A hatálybalépést követõen 24 hónappal, az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek csak akkor adjanak meg jóváhagyást, ha egy jóváhagyandó alkatrész típus vagy önálló egység megfelel a 12. Kiegészítést tartalmazó Elõírás követelményeinek.

12.5.

Az Elõírás 12. Kiegészítésének hivatalos hatálybalépése után 24 hónappal, az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek visszautasíthatják egy olyan biztonsági üveg jóváhagyásának elismerését, amelyen nincs feltüntetve az Elõírás 5.5. bekezdésében elõírt szimbólum.

13.

GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott biztonsági üvegezõ anyagtípus gyártását, értesítse errõl azt a hatóságot, amelyik a jóváhagyást kiadta. Ez a hatóság – az értesítés kézhezvétele után – tájékoztassa errõl az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 1. Mellékletében levõ mintának megfelelõ értesítéssel.

14.

JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELÕS MÛSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket.

15.

A jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok feleljenek meg a vizsgáló laboratóriumok mûködésére vonatkozó összehangolt szabványoknak (ISO/CEI Guide 25). Ezen túlmenõen, ezeket az a jóváhagyó hatóság jelölje ki, amelyik számára a jóváhagyási vizsgálatokat végzik. ––––––––––

1/

A törésvizsgálat eredményeit akkor is fel kell jegyezni, ha fényképek nem készülnek.


1A. Melléklet [legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)] ÉRTESÍTÉS

E…1/ Kiadta: a jóváhagyó hatóság neve ...................................... A biztonsági üvegezõ anyag-típus

JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL

a 43. számú Elõírás szerint. A jóváhagyás száma:

A kiterjesztés száma:

1.

A biztonsági üvegezõ anyag osztálya:

2.

Az üvegezés leírása: az 1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8. és 9. 2/ Függelékekre és szélvédõ esetében a 10. Függeléknek megfelelõ felsorolásra kell hivatkozni.

3.

Kereskedelmi név vagy márkajelzés:

4.

A gyártó neve és címe:

5.

Ha szükséges, a gyártó képviselõjének neve és címe:

6.

A jóváhagyást kérték:

7.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelõ mûszaki szolgálat:

8.

A mûszaki szolgálat jelentésének dátuma:

9.

A mûszaki szolgálat jelentésének száma:

10.

A jóváhagyást megadták / elutasították / kiterjesztették / visszavonták 2/

11.

A jóváhagyás kiterjesztésének indoka:

12.

Észrevételek:

13.

Hely:

14.

Dátum:

15.

Aláírás:

16.

Azokat, a jóváhagyást kiadó hatóságnál irattárba helyezett okmányoknak a felsorolását, amelyek kérésre hozzáférhetõk, az értesítéshez csatolták. –––––––––––

1/

2/

A jóváhagyást kiadó ország nemzetközi megkülönböztetõ jele (lásd az Elõírás jóváhagyásról szóló rendelkezéseit). A nem megfelelõt törölni!


1A. Melléklet – 1. Függelék EDZETT SZÉLVÉDÕÜVEG (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 4. vagy 9. Melléklete szerint)∗/ Jóváhagyási szám:

Kiterjesztés száma:

Fõ jellemzõk: Alak kategóriája: Vastagság kategóriája: Szélvédõ névleges vastagsága: Mûanyag bevonatok névleges vastagsága: Másodlagos jellemzõk: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése: Mûanyag(ok) színezése: Beépített áramvezeték (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések: Csatolt okmányok: szélvédõk felsorolása (lásd 8. Melléklet). 1. Melléklet – 2. Függelék EGYENLETESEN EDZETT ABLAKÜVEG (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 5. vagy 9. Melléklete szerint)∗/ Jóváhagyási szám:


Fõ jellemzõk: Nem szélvédõ (igen / nem): Szélvédõ(k) lassú jármûvekhez: Alak kategóriája: Az edzési eljárás természete: Vastagsági kategória: A mûanyag bevonat természete és típusa: A mûanyag bevonat(ok) névleges vastagsága: Másodlagos jellemzõk: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése: A mûanyag borítás színezése: Beépített áramvezetékek (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Jóváhagyott követelmények: Legnagyobb terület (lapos üveg): Legkisebb szög: Legnagyobb kiterített terület (hajlított üveg): Legnagyobb szegmens-magasság: Megjegyzések: Csatolt okmányok: szélvédõk felsorolása (ha van) (lásd 8. Melléklet)

∗/ ∗/

Csatolni kell: a szélvédõk jellemzõinek adatait (lásd 10. Függelék) Csatolni kell (ha szükséges): a szélvédõk jellemzõinek adatait (lásd 10. Függelék)


1A. Melléklet – 3. Függelék RÉTEGES SZÉLVÉDÕÜVEG (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 6., 8. vagy 9. Melléklete szerint)∗/ Jóváhagyás száma:


Fõ jellemzõk: Üvegrétegek száma: Közbensõ rétegek száma: A szélvédõ névleges vastagsága: A közbensõ rétegek névleges vastagsága: Az üveg különleges kezelése: A közbensõ réteg(ek) természete és típusa: A közbensõ réteg(ek) színezése (részleges / teljes) A mûanyag bevonat(ok) természete és típusa: A mûanyag bevonat(ok) névleges vastagsága: Másodlagos jellemzõk: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése (színtelen / színezett): A mûanyag borítás színezése: Beépített áramvezetõk (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések: 1A. Melléklet – 4. Függelék RÉTEGES ABLAKÜVEG, AMELY NEM SZÉLVÉDÕ (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 7. vagy 9. Melléklete szerint) Jóváhagyás száma:


Fõ jellemzõk: Üvegrétegek száma: Közbensõ rétegek száma: Vastagsági kategória: A közbensõ réteg(ek) névleges vastagsága: Az üveg különleges kezelése: A közbensõ réteg(ek) természete és típusa: A mûanyag borítás(ok) vastagsága: A mûanyag bevonat(ok) névleges vastagsága: Másodlagos jellemzõk: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): A közbensõ réteg színezése (színtelen / színezett) Az üveg színezése: A mûanyag borítás színezése: Beépített áramvezetõk (igen / nem) Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések:

∗/

Csatolják a szélvédõk jellemzõinek adatait (lásd 10. Függelék)


1A. Melléklet – 5. Függelék ÜVEG-MÛANYAG SZÉLVÉDÕ (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 10. Melléklete szerint) ∗/ Jóváhagyási szám:

Kiterjesztési szám:

Fõ jellemzõk: Alak kategóriája: Mûanyag rétegek száma: Az üveg névleges vastagsága: Az üveg kezelése: (igen / nem): A szélvédõ névleges vastagsága: A közbensõ rétegként alkalmazott mûanyag réteg(ek) névleges vastagsága: A közbensõ rétegként alkalmazott mûanyag réteg(ek) természete és típusa: Külsõ mûanyag réteg természete és típusa: Másodlagos jellemzõk Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése: A mûanyag réteg(ek) színezése (teljesen / részlegesen): Beépített áramvezetõk (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések: 1A. Melléklet – 6. Függelék ÜVEG-MÛANYAG ABLAKÜVEG, AMELY NEM SZÉLVÉDÕ (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 11. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám:


Fõ jellemzõk: A mûanyag rétegek száma: Az üveg részeinek vastagsága: Az üveg részeinek kezelése (igen / nem): A táblaüveg névleges vastagsága: A közbensõ rétegként alkalmazott mûanyag réteg(ek) névleges vastagsága: A közbensõ rétegként alkalmazott mûanyag réteg(ek) természete és típusa: A külsõ mûanyag réteg természete és típusa: Másodlagos jellemzõk: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése (színtelen / színezett): A mûanyag réteg színezése (teljes / részleges): Beépített vezetékek (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések:

∗/

Csatolják a szélvédõk jellemzõinek adatait (lásd 10. Függelék)


1A. Melléklet – 7. Függelék KETTÕS ÜVEGEZÉSÛ EGYSÉGEK (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 12. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám:


Fõ jellemzõk: A kettõs üvegezésû egység összeállítása (szimmetrikus / aszimmetrikus): A rés névleges vastagsága: Az összeszerelés módszere: Az 5., 7., 9., 11. vagy 14. Mellékletekben meghatározott mindegyik üveg típusa: Csatolt okmányok: A szimmetrikus kettõs üvegezésû egység két táblájához egy ûrlap annak a mellékletnek megfelelõen, amely szerint a táblákat megvizsgálták vagy jóváhagyták. Az aszimmetrikus kettõs üvegezésû egység mindegyik táblájához egy ûrlap annak a Mellékletnek megfelelõen, amely szerint a táblákat megvizsgálták vagy jóváhagyták. Megjegyzések: 1A. Melléklet – 8. Függelék MEREV MÛANYAG TÁBLÁK NEM SZÉLVÉDÕKHÖZ (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 14. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám:


Fõ jellemzõk: Az anyag vegyi megjelölése: Az anyag osztályba sorolása a gyártó által: Gyártási eljárás: Alak és méretek: Névleges vastagság: A merev mûanyag színezése: A felület bevonatának természete és típusa: Másodlagos jellemzõk: Beépített vezetékek (igen / nem) Megjegyzések: 1A. Melléklet – 9. Függelék HAJLÉKONY MÛANYAG TÁBLÁK NEM SZÉLVÉDÕKHÖZ (Fõ és másodlagos jellemzõk a 43. számú Elõírás 15. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám: Fõ jellemzõk: Az anyag vegyi megjelölése: Gyártási eljárás: Névleges vastagság: A merev mûanyag színezése: A felület bevonatának természete és típusa: Másodlagos jellemzõk: Nincs másodlagos jellemzõ (igen / nem) Megjegyzések:



1A. Melléklet – 10. függelék SZÉLVÉDÕÜVEGEK FELSOROLÁSÁNAK TARTALMA 1/ A jelen jóváhagyás szerinti mindegyik szélvédõhöz legalább a következõ adatokat kell megadni: Jármû gyártója Jármû típusa Jármûkategória Kiterített terület (F) Szegmens-magasság (h) Görbület (r) Beszerelési szög (α) Háttámla-szög (β) R pont koordinátái (A, B, C) a szélvédõ felsõ szélének közepéhez viszonyítva A szélvédõ F paraméterének leírása R pont koordinátái a szélvédõhöz viszonyítva +Z F B A β α

A szélvédõ r és h paramétereinek leírása

+X

C

r görbület

+Y

R -Y -X

-Z

h szegmens masság

––––––––––––

1/

Ezeket az adatokat ennek a Mellékletnek az 1, 2 (ha van), 3. és 5. Függelékeihez kell csatolni


1B Melléklet (legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)) ÉRTESÍTÉS

E

...1/

Kibocsátotta: a jóváhagyó hatóság neve .................................... Egy jármûtípus biztonsági üvegezésének:

JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL

a 43. számú Elõírás szerint. Jóváhagyás száma:


1.

Jármû gyártója (gyártó neve): .................................................................................................

2.

Típus, ahol kell, és a jármû kereskedelmi leírása: ....................................................................

3.

Gyártó neve és címe: ..............................................................................................................

4.

Gyártó képviselõjének neve és címe, ahol szükséges:: ..............................................................

5.

Az alkalmazott üvegezés típusának leírása:

5.1.

szélvédõ esetén: .....................................................................................................................

5.2.1. elsõ oldalablak esetén: ........................................................................................................... 5.2.2. hátsó oldalablak esetén: ......................................................................................................... 5.3.

hátsó ablak esetén: .................................................................................................................

5.4.

nyitható tetõ esetén: ...............................................................................................................

5.5.

a fentiektõl eltérõ üvegezés esetén: ..........................................................................................

6.

EGB alkatrésztípus jóváhagyási jele szélvédõhöz: ...................................................................

7.

EGB alkatrésztípus jóváhagyási jele(i):...................................................................................

7.1.

elsõ oldalüveg: ......................................................................................................................

7.2

hátsó oldalüveg: ....................................................................................................................

7.3.

hátsó ablak: ...........................................................................................................................

7.4.

nyitható tetõ: .........................................................................................................................

7.5.

más üvegezés: .......................................................................................................................

8.

A szerelvény-követelmények vannak / nincsenek 2/ megfelelnek.

1/ 2/

Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást megadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd az Elõírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit). A nem megfelelõt töröljék!


9.

A jármûvet jóváhagyásra beterjesztették: ...............................................................................

10.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat:: .........................................................

11.

A szolgálat által kibocsátott jelentés dátuma: .........................................................................

12.

A szolgálat által kibocsátott jelentés száma: ...........................................................................

13.

A jóváhagyást megadták / elutasították / kiterjesztették / visszavonták 2/

14.

A jóváhagyás kiterjesztésének indoka:.....................................................................................

15.

Megjegyzések:........................................................................................................................

16.

Hely:......................................................................................................................................

17.

Dátum: ..................................................................................................................................

18.

Aláírás: .................................................................................................................................

19.

A Jóváhagyó Hatóságnál irattárba helyezett iratok listája az Értesítéshez csatolva, és ezek kérésre hozzáférhetõk.  2. Melléklet Példa a jóváhagyási jel kivitelezésére (lásd az Elõírás 5.5. bekezdését) Edzett szélvédõüveg a/3

I

E4

a a/2

méretek mm-ben

a/3

43R-002439

Az edzett szélvédõüvegre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. Edzett szélvédõüveg mûanyaggal bevonva a/3

a a/2

I/P

E4

a/3

43R-002439

A mûanyaggal borított edzett szélvédõüvegre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.


Közönséges réteges szélvédõüveg a/3

II

E4

a a/2

a/3

43R-002439

A közönséges rétegelt szélvédõ üvegre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg Mûanyaggal bevont közönséges réteges szélvédõüveg a/3

II/P

E4

a a/2

a/3

43R-002439

A közönséges mûanyaggal bevont réteges szélvédõüvegre erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. Kezelt réteges szélvédõüveg a/3

a a/2

III

E4

a/3

43R-002439

A kezelt réteges szélvédõüvegre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. Üveg-mûanyag szélvédõüveg a/3

a a/2

IV

E4

a/3

43R-002439

Az üveg-mûanyag szélvédõüvegre helyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.


Nem szélvédõként alkalmazott ablaküveg < 70 % szabályos fényáteresztéssel

V

a/3

E4

a a/2

a/3

43R-002439

A nem szélvédõként alkalmazott, a 3. Melléklet 9.1.4. bekezdésének követelményei szerint vizsgált ablaküvegre erõsített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szóban forgó üveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. sz. Elõírás követelményei szerint adták meg. Nem szélvédõként alkalmazott réteges táblaüvegek

XI

a 3

a

a

a

4

2

3

43 R - 002439 a = 8 mm mini.

A nem szélvédõként használt réteges táblaüvegre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a kérdéses üveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.

Kettõs üvegezésû ablaküveg < 70 % szabályos fényáteresztéssel a/3

a a/2

V-VI

E4

a/3

43R-002439

A kettõs üvegû ablaküvegre helyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az üveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.


Egyenletesen edzett ablaküveg szélvédõhöz 40 km/ó sebességnél lassabban haladni képes lassú jármûvekhez a/3

VII

a a/2

E4

a/3

43R-002439

Az egyenletesen edzett 40 km/ó sebességnél lassabban haladni képes lassú jármûvön alkalmazott, szélvédõként használt ablaküvegre helyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szélvédõt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két szám-jegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. Nem szélvédõként alkalmazott ablaküveg ≥ 70 % szabályos fényáteresztéssel

a a/2

E4

a/3

43R-002439

A nem szélvédõként használt, a 3. Melléklet 9.1.4.1. bekezdésének követelményei szerint vizsgált ablaküvegre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az ablaküveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. Merev mûanyag üvegezés, ami nem szélvédõ

VIII/A

a/3

a

a/2

E4

a/3

43R-002439

A merev mûanyag üvegezésû elõre nézõ táblára helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az ablaküveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. Hajlékony mûanyag üvegezés, ami nem szélvédõ a/3

a a/2

IX

E4

a/3

43R-002439

A hajlékony mûanyag üvegezésre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az üvegezést Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.


Merev mûanyag kettõs üvegezésû egység a/3

a a/2

X

E4

a/3

43R-002439

A merev mûanyag kettõs üvegezésre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az üvegezést Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Elõírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.

2A Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE ALKATRÉSZEKHEZ (lásd a jelen Elõírás 5.5. bekezdését) Merev mûanyag üvegezés, amely nem szélvédõ /

VIII/A/L

Az elõre nézõ lap, amelynek fényszórása nem lépi túl a 2 %-ot 1000 ciklus után a külsõ felületen és a 4 %-ot 100 ciklus után a belsõ felületen, merev mûanyag üvegezõ lapjára erõsített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szóban forgó alkatrészt Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a 43. számú Elõírás szerint, 002439 számon. A jóváhagyási jel mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg. “2B Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE JÁRMÛVEKEN A Minta (lásd a jelen Elõírás 5.11. bekezdését)

A fenti, jármûre erõsített jóváhagyási jel mutatja, hogy a szóban forgó jármûtípust – üvegezésének beszerelése tekintetében – Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a 43. számú Elõírás szerint. A jóváhagyási jel mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Elõírás követelményei szerint adták meg.


B Minta (lásd a jelen Elõírás 5.12. bekezdését)

43 52

00 2439 01 1628

A fenti, jármûre erõsített jóváhagyási jel mutatja, hogy a szóban forgó jármûtípust – üvegezésének beszerelése tekintetében – Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a 43. és 52. számú Elõírások 3/ szerint. A jóváhagyási jelek mutatják, hogy a jóváhagyásokat az eredeti formájú 43. számú Elõírás követelményei és a 01 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 52. számú Elõírás alapján adták meg. ––––––––– 3/

A második szám csak példa.

3. Melléklet ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI FELTÉTELEK 1.

TÖRÉSVIZSGÁLAT

1.1.

A vizsgálatnak alávetett ablaküveg ne legyen mereven rögzítve; hozzá rögzíthetik azonban egy azonos ablaküveghez a széleken alkalmazott ragasztószalaggal.

1.2.

A törés elõidézésére kb. 75 g tömegû kalapácsot vagy ezzel egyenlõ eredményt adó eszközt kell használni. A csúcs lekerekítésének sugara 0.2 ± 0.0.5 mm legyen.

1.3.

Egy vizsgálatot kell elvégezni a megütés minden egyes elõírt pontján.

1.4.

A szilánkok vizsgálata bármely olyan módszerrel elvégezhetõ, amely önmagát hitelesti és képessége olyan, hogy megtalálja a minimum és maximum számlálásához szükséges megfelelõ elhelyezkedést. A törésminta tartós regisztrálása 10 másodpercen belül kezdõdjön meg, és fejezõdjön be 3 perc alatt a törés bekövetkezése után. A törésminta tartós felvételeit a mûszaki szolgálat õrizze meg

2.

GOLYÓS MEGÜTÉSES VIZSGÁLAT

2.1.

Vizsgálat 227 grammos golyóval

2.2.1.

Vizsgáló berendezés

2.2.1.1.

227 ± 2 g tömegû edzett és kb. 38 mm átmérõjû acélgolyó;

2.1.1.2.

A golyó meghatározott magasságról, szabad leejtésére szolgáló eszköz, vagy olyan eszköz, amely a golyónak azt a sebességet adja, amely – ha kivetõ készüléket használnak – egyenlõ a szabadeséssel elérhetõ sebességgel; a sebesség tûrése a szabadeséssel elért sebesség ± 1 % legyen;

2.1.1.3.

A befogó támaszték – amint azt az 1. Ábra mutatja – acélkeret legyen, gépi megmunkálású 15 mm széles keretekkel, egyiket a másikba illesztve, és 3 mm vastag és 50 IRHD keménységû gumitömítéssel borítva. Az alsó keret kb. 150 mm magas acéldobozon nyugodjon. A vizsgálati darabot a felsõ keret tartja a helyén, amelynek tömege kb. 3 kg. A kitámasztó állvány kb. 12 mm


vastag acél-laphoz van hegesztve, amely egy közbensõ 3 mm vastag és 50 IRHD keménységû gumilappal együtt a padlón helyezkedik el.

1. Ábra: Befogókeret golyós ütésvizsgálathoz 2.1.2.

Vizsgálati körülmények: Hõmérséklet: Nyomás: Relatív páratartalom:

20 ± 5 °C 860 - 1060 mbar 60 ± 20 %

2.1.3.

Vizsgálati darab: A vizsgálati darab lapos, 300 +10,-0 mm oldalhosszúságú négyzet legyen, vagy egy szélvédõ vagy más hajlított felületû biztonsági üvegezés legsimább részébõl vágják ki. Változatként, egy biztonsági üvegezésû hajlított táblát is megvizsgálhatnak. Ilyenkor ügyeljenek, hogy a biztonsági ablaküveg és a támaszték megfelelõen érintkezzen.

2.1.4.

Eljárás Kondicionálják a vizsgálati darabot a meghatározott hõfokon legalább négy órán át, közvetlenül a vizsgálat elõtt. Helyezzék a vizsgálati darabot a támasztékra (2.1.1.3. bekezdés). A vizsgálati darab síkja legyen merõleges – 3°-n belül – a golyó beesõ irányára. Hajlékony mûanyag üvegezés esetében a vizsgálati darabot szorítsák rá a támasztékra. A megütési pont a vizsgálati darab mértani középpontjától 25 mm-en belül legyen 6 m vagy ennél kevesebb, és 50 mm-en belül 6 m-nél nagyobb ejtési magasságnál. A golyó üsse meg azt a felületet, amely a biztonsági üvegezésû tábla külsõ felülete, amikor azt a jármûre szerelik. A golyó csak egy ütést végezzen.

2.2.

Vizsgálat 2260 grammos golyóval

2.2.1.


2.2.1.1.

Edzett acélgolyó 2260 ± 20 g tömeggel és kb. 82 mm átmérõvel.

2.2.1.2.

A golyó meghatározott magasságról történõ szabadon esésére szolgáló eszköz, vagy olyan eszköz, amely a szabadon eséssel elért sebességgel egyenlõ sebességet biztosít. Ha olyan eszközt használnak, amely a golyót kiveti, a sebesség tûrése a szabadon esõ golyó sebességének tûrésével elért egyenértékû sebesség ± 1 %-a legyen.

2.2.1.3.

A támaszték az 1. Ábrán látható, és azonos a 2.1.1.3. bekezdésben leírt támasztékkal.


2.2.2.

Vizsgálati körülmények Hõmérséklet: Nyomás: Relatív páratartalom:

20 ± 5° 860 - 1060 mbar 60 ± 20 %

2.2.3.

Vizsgálati darab A vizsgálati darab lapos, vagy a szélvédõ vagy más biztonsági üvegezésû hajlított tábla leglaposabb részébõl kivágott 300 +10,-0 mm oldalhosszúságú négyzet legyen. Vagylagosan, vizsgálni lehet az egész szélvédõt vagy más hajlított biztonsági üvegablakot. Ilyenkor ügyeljenek, hogy a biztonsági ablaküveg és a támaszték megfelelõen érintkezzen.

2.1.4.

3.

Eljárás Kondicionálják a vizsgálati darabot a meghatározott hõfokon legalább négy órán keresztül közvetlenül a vizsgálatot megelõzõen. Helyezzék a vizsgálati darabot a támasztékra (2.1.1.3. bekezdés). A vizsgálati darab síkja merõleges legyen – 3°-on belül – a golyó beesési irányára. Üveg-mûanyag ablaküveg esetében a vizsgálati darabot a támasztékhoz kell szorítani. Az ütési pont a vizsgálati darab mértani középpontjától 25 mm-en belül legyen. A golyó üsse meg azt a felületet, amely a biztonsági ablaküveg belsõ felülete, amikor az a jármûre van szerelve. A golyó csak egy ütést végezzen. ÜTKÖZÉS VIZSGÁLAT FEJALAKKAL

3.1.

Ütközés-vizsgálat fejalakkal lassulás mérése nélkül

3.1.1.

Vizsgáló berendezés A fejforma-súly gömb vagy félgömb alakú, réteges keményfából készült fejforma, cserélhetõ nemezborítással és fából készült kereszttartóval, vagy a nélkül. Nyakformájú közbensõ darab van a gömbrész és a kereszttartó között és szerelõrúd a kereszttartó másik oldalán. Méretek a 2. Ábra szerint. A berendezés teljes tömege 10 ± 0.2 kg legyen.


2. Ábra: Fejforma-súly 3.1.2.

A fejforma-súlynak az elõírt magasságról történõ szabad leejtéséhez szükséges eszköz, vagy a súlynak olyan sebesség eléréséhez szükséges eszköz, amely egyenlõ a szabadon esõ súly sebességével. Ha fejformát kivetõ eszközt alkalmaznak, a sebesség tûrése a szabadeséssel elért sebesség ± 1 %a legyen.

3.1.3.

A sík vizsgálati darab támasztékát a 3. Ábra mutatja. A támaszték két acélkeretbõl áll 50 mm széles megmunkált szélekkel, egyik a másikhoz illesztve és beburkolva 3 mm vastag, 15 ± 1 mm széles és 70 IRHD kemény gumitömítéssel. A felsõ keret az alsó kerethez legalább nyolc csavarral van hozzáerõsítve.

3.1.4.

Vizsgálati körülmények Hõmérséklet: Nyomás: Relatív páratartalom:

20 ± 5 °C 860 - 1060 mbar 60 ± 20 %.

3.1.5.

Eljárás

3.1.5.1.

Vizsgálat sík próbadarabon. Az 1100+5,-2 hosszú és 500+5,-2 széles, lapos próbadarabot tartsanak 20 ± 5 °C állandó hõfokon a vizsgálatot közvetlen megelõzõ négy órán át.


3. Ábra: Támaszték fejforma vizsgálatához A csavarok meghúzásával rögzítsük a vizsgálati darabot a támaszték keretén (3.1.3.1. bekezdés) olyan nyomatékkal, hogy a vizsgálati darab mozgása a vizsgálat alatt ne haladja meg a 2 millimétert. A vizsgálati darab síkja lényegében merõleges legyen a súly hatásirányára. A súly üsse meg a vizsgálati darabot a mértani középponttól 40 mm-en belül azon a felületen, amely a biztonsági ablaküveg belsõ felületét jelenti, amikor azt késõbb a jármûre szerelik, és csak egy ütés engedhetõ meg. A nemezborítás ütõfelületét 12 vizsgálat után cserélni kell. 3.1.5.2.

Vizsgálat a teljes szélvédõn (csak akkor, ha az ejtési magasság 1,5 m vagy kevesebb). Helyezzék a támasztékra szabadon a szélvédõt egy alája helyezett 70 IRHD keménységû és kb. 3 mm vastagságú gumiszalaggal, az érintkezési szélesség a teljes kerületen mintegy 15 mm legyen. A támaszték a szélvédõ alakjának megfelelõ merev darabból álljon úgy, hogy a fejalak-súly a belsõ felületet üsse meg. Ha szükséges a szélvédõt szorítsuk a támasztékhoz. A támaszték merev állványon nyugodjon 70 IRHD keménységû és kb. 3 mm vastagságú közbehelyezett gumilappal. A szélvédõ felülete lényegében merõleges legyen a fejforma-súly beesési irányára. A fejforma-súly üsse meg a szélvédõt mértani középpontjától 40 mm-en belül azon a felületen, amely a biztonsági üveg belsõ része, amikor azt a jármûbe szerelik, és csak egy ütés megengedett. A nemezborítás ütközõ felületét 12 vizsgálat után cserélni kell.

3.2.

Ütközés-vizsgálat fejalakkal a lassulás mérésével

3.2.1.

Berendezés A HIC értékek egyidejû meghatározásával végzett fejalak-vizsgálatok esetében az leesõ test a 2.1. Ábrán látható fejforma. A fejforma összes tömege 10,0 + 0,2/-0,0 kg legyen. A (24) alaplemez közepére szerelt (26) háromtengelyû szerelõblokk a súlypontban helyezkedik el úgy, hogy befogadja a (27) gyorsulásmérõ bélyegeket. A gyorsulásmérõ bélyegek egymáshoz képest merõlegesen helyezkedjenek el. A (24) alaplemez alatt elhelyezkedõ (18) fenékrész és (19) fedél az emberi koponya rugalmassági tulajdonságaival rendelkezik. Az ütközéssel szemben a fejforma rugalmassági tulajdonságait a (13) közbülsõ gyûrû és a fenékrész keménysége és vastagsága határozza meg.


2.1. Ábra: Fejforma 10 kg tömege Nedvesítõ gyûrû 11(Damping ring)


Az 1. Ábra a 10 kg fejformáját alkotó részek felsorolása Tétel

Darab

1

1

Mágneses tartó készülék

Acél, DIN 17100

2

1

Rezgéscsillapító

Gumi / acél

3 4 5 6 7 8

4 1 6 3 6 3

Nagyfrekvenciás BNC csatlakozó Hatlapú anya DIN 985 Tárcsa DIN 125 Közdarab Hengeres fejû csavar DIN 192 Hatlapú anya

9

3

Tárcsa

10

3

Gumigyûrû

11

1

Csillapító gyûrû

12

÷

13

1

Közbülsõ gyûrû

14

3

Vezetõcsõ

15 16

3 3

Hatlapú anya Menetes orsó, DIN 976

17

3

Becsavart betét

18

1

Fenéklemez

Öntött ötvözet, DIN 1709-GD-CuZn 37PB Poliamid 12

19

1

Fedél

Butadién-gumi

20 21

1 4

Vezetõ persely Süllyesztett fejû csavar

Acél, DIN 17100

22

1

Csillapítótárcsa

Papírtömítés

23 24

÷ 1

÷ Alaplemez

25

1

Állító csavar hatlapú fejjel

÷ Acél, DIN 17100 45 H szilárdsági osztály

26 27

1 3

Háromtengelyû szerelõblokk Gyorsulásmérõ bélyeg

28

1

Fa alkatrész

29 30

1 1

Fedõlemez Védõsapka

3.2.2.

Megnevezés

Megjegyzések átmérõ: vastagság: menet:

furat-átmérõ külsõ átmérõ vastagság furat-átmérõ Gumi keménysége 60 külsõ átmérõ IRDH vastagság furat-átmérõ Papírtömítés külsõ átmérõ vastagság ÷ ÷ Butadién gumi, furat-átmérõ keménysége 80 IRHD külsõ átmérõ körül vastagság furat-átmérõ Politetrafluoretilén külsõ átmérõ (PTFE) vastagság Acél, DIN 17100

÷

Beállítás és hitelesítés

Anyag

Réteges, ragasztott gyertyán Ötvözet (AlMg5) Poliamid 12

50 mm 30 mm M10

8 mm 35 mm 1,5 mm 8 mm 30 mm 10 mm 120 mm 199 mm 0,5 mm 120 mm 192 mm 4 mm 8 mm 10 mm 40 mm

vastagság 6 mm egy oldalon bordás

átmérõ vastagság ÷

65 mm 0,5 mm


A fejforma-vizsgálat végrehajtásához a fejformát a megvezetõ rendszer kereszttartójára rögzítik (2.2. Ábra) és az emelõszerkezettel elmozdítják a szükséges ejtési magasságra. A fejformavizsgálat alatt a kereszttartót a fejformával kioldják. Miután az állítható fénysorompó magasságában áthalad, a fejformát leoldják a kereszttartóról, a kereszttartó esését csillapítják, és a fejforma ráesik a próbadarabra. Az ejtõ készülékkel vagy a mérõ kábellel nem közölhetnek impulzust, így csak a nehézségi erõ hatására gyorsul és függõlegesen esik.

2.2. Ábra: Vizsgáló berendezés a fejforma-vizsgálathoz lassulásmérõvel 3.2.2.1.

A mérõberendezést, amely lehetõvé teszi a HIC értékek meghatározását a fejformával, a 3.2.1. bekezdés írja le.

3.2.2.2.

A fejforma hitelesítésére szolgáló berendezés Az ejtõ készülék tegye lehetõvé az ejtést 50 mm és 254 mm között, 1 mm pontossággal. A megvezetõ rendszer nem szükséges ezekhez a kis ejtési magasságokhoz. Az acélból készült ütközõ lemez 600×600 mm felületû és legalább 50 mm vastag. Az ütközõ felületet polírozni kell: felület érdessége: Rmax = 1 µm, a felületi simaság tûrése: t = 0,05 mm.

3.2.2.3.

A fejforma hitelesítése és beállítása Minden vizsgálatsorozat elõtt, de nem késõbb, mint egy sorozaton belül 50 vizsgálat után, a fejformát hitelesíteni kell, és szükség esetén be kell állítani. Az ütközõ lemez legyen tiszta és száraz, és a vizsgálat alatt ne feküdjön mereven rögzítve a betonlapon. A fejforma az ütközõ lemezre függõlegesen csapódjon be. Az ejtési magasságok (a fejforma legalsó pontjától az ütközõ lemez felületéig mérve) 50, 100, 150 és 254 mm legyen. A lassulási görbét jegyezzék fel. Különbözõ ejtési magasságokról az az legnagyobb lassulás a z tengelyen a táblázatban megadott értékhatárokon belül legyen


Ejtési magasság mm 50 100 150 254

A legnagyobb az lassulás, mint a g nehézségi gyorsulás többszöröse 64 ± 5 107 ± 5 150 ± 7 222 ± 12

A lassulási görbéket egy rezgés-modellre alapozzák. A 254 mm ejtési magasság lassulási görbéjét legalább 1,2 msec értékenként vegyék fel, és legfeljebb 1,5 msec értékkel legyen 100 g fölött. Ha a 3.2.23. bekezdés követelményei nem teljesülnek, akkor a fejforma rugalmassági tulajdonságait az alaplemezen (24) a közbensõ gyûrûk (13) vastagságának változtatásával kell beszabályozni. Korrekciókat végezhetnek a három önzáró hatlapú anya (8) beszabályozásával a menetes orsókon (16), amelyekkel a fenékrészt (18) az alaplemezhez (24) rögzítik. A hatlapú anyák alatt a gumigyûrûk (10) ne legyenek ridegek és repedezettek. Az ütközõ felület burkolatát (19) és a közbülsõ gyûrût (13) azonnal cseréljék ki, ha megsérült, különösen akkor, ha a fejforma tovább már nem szabályozható. 3.2.3.

A lapos próbadarabok vizsgálatához alkalmazott felfogó állvány a 3.1.3. bekezdésben van leírva

3.2.4.

A vizsgálati feltételeket a 3.1.4. bekezdés határozza meg.

3.2.5.

Teljes ablaktáblán végzett vizsgálatok (ejtési magasság 1,5 m és 3 m között) Helyezzék szabadon a táblát a támaszra úgy, hogy közbe helyeznek 70 IRHD keménységû és kb. 3 mm vastag gumicsíkot. A táblát megfelelõ szerelvények segítségével rászorítják a felfogó szerkezetre. A tábla felülete lényegében merõleges legyen a fejforma becsapódási irányára. A fejforma a geometriai középponttól számított 40 mm körzetben csapódjon be azon a felületen, amely a mûanyag tábla belsõ oldala, amikor azt a jármûbe késõbb beszerelik, és csak egy megütés engedhetõ meg. Kiindulva egy kiválasztott ejtési magasságból, az ejtési magasságokat 0,5 méterenként növeljék minden további kísérlet során. A mintán a megütéskor keletkezõ ax, ay és az gyorsulásokat a t idõ függvényében jegyezzék fel. A fejforma-vizsgálat után ellenõrizzék, vajon az üvegezés széle 2 mm-nél nagyobb mértékben elmozdult-e felszereléséhez képest, és vajon a megütési pontra vonatkozó követelmények teljesültek-e. Az ax és ay gyorsulási összetevõk a függõleges megütésnél 0,1 az értéknél kisebbek legyenek.

3.2.6.

Kiértékelés A lassulási görbét a következõ szempontok alapján kell kiértékelni: A súlypontban mért eredõ lassulás (ares (t)) az (1) egyenlet szerint, az ax(t), ay(t) és az(t) mért lassulási görbékbõl, a nehézségi gyorsulás többszöröseként határozható meg.

(

)1 2

a res (t ) = a 2x ( t ) + a 2y (t ) + a 2z (t )

Azt az idõt, amelyet a 80 g lassulás ares értékével folyamatosan meghalad, és a legnagyobb ares értéket kell meghatározni. A HIC értéket úgy számítsák ki, mint a koponya-agy tompa ütéstõl származó sérülését a következõ egyenletet használva: HIC = (t 2 − t1 )

 t2

  a ( t ) dt  ∫ res   t1 

−1,5 

2,5


Az integrál t1 és t2 határait úgy válasszák meg, hogy az integrál legnagyobb értékét vegye fel. 4.

KOPÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

4.1.

Vizsgáló berendezés A koptató berendezés, amelynél vázlatosan a 4. Ábra mutat be, a következõ részekbõl áll

4. Ábra: Koptató berendezés vázlata 2/ Vízszintes, középpontjában felerõsített forgó korong, amely az óramutató járásával ellenkezõ irányban 65 – 75 percenkénti fordulattal forog. Súllyal megterhelt két párhuzamos kar, amelyek mindegyike golyóscsapágyazott, vízszintes orsón szabadon forgó, különleges koptató kerekeket tart; mindkét kerék 500 g tömeg által kifejtett nyomással támaszkodik a mintadarabra. A koptató-berendezés forgó kereke lényegében egy síkban, egyenletesen forogjon (az eltérés a síktól ne legyen nagyobb, mint ± 0,05 mm, a forgó kerék kerületétõl 1,6 mm távolságban). A kerekeket úgy kell felszerelni, hogy ha azok érintkezésbe kerülnek a forgó próbadarabbal, egymással ellenkezõ irányban úgy forogjanak, hogy a próbadarab minden fordulata alatt kétszer nyomó és koptató hatást fejtsenek ki a mintegy 30 cm2-es gyûrû alakú felületen. 4.1.2.

4.1.3.

Az egyenként 45 – 50 mm átmérõjû és 12,5 mm vastag koptató kereke közepes keménységû gumiba ágyazott, különleges finomszemcsés koptatóanyagból készüljenek. E görgõk a koptatási felület középvonalán, egyenlõ távolságban négy ponton mérve 72 ± 5 IRHD keménységûek legyenek; a nyomást a kerékátmérõ mentén függõlegesen kifejtve, és a nyomás-értékek a teljes nyomás kifejtése után tíz másodperccel legyenek regisztrálva. A koptató kerekeket – nagyon lassan – sík üveglapon járassák be, hogy teljesen egyenletes felületet nyerjenek. Fényforrásként olyan izzólámpa szolgál, amelynek izzószálát egy 1,5×1,5×3 mm méretû hasáb foglalja magába. Az izzólámpa feszültsége olyan legyen, hogy a színhõmérséklet 2856 ± 50 °K-t legyen. Ezt a feszültséget ± 1/1000 értéken belül kell stabilizálni. A feszültségmérõ mûszer kellõ pontosságú legyen.

4.1.4.

Az optikai rendszer legalább f = 500 mm fókusztávolságú lencsébõl álljon, és kromatikus hibája legyen helyesbítve. A lencse teljes nyílása ne lépje túl az f/20 értéket. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy állítsák be, hogy lényegében párhuzamos fénynyalábot kapjunk. Fényrekeszt alkalmazzanak azért, hogy a fénynyaláb átmérõjét 7 ± 1 mm-re korlátozzák. Ez a fényrekesz a lencsétõl 100 ± 50 mm távolságra legyen a fényforrással ellentétes oldalon.

4.1.5.

A szórt fény mérésére (lásd 5. Ábra) olyan fotocellás berendezés szolgál, amelynek integráló gömbje 200 – 250 mm átmérõjû. Ezt a gömböt be- és kilépõ nyílással kell ellátni a fény számára.

2/

Megfelelõ koptató berendezést a Teledyn Taber (USA) készít.


A belépõ nyílás kör alakú és átmérõje kétszer akkora legyen, mint a fénynyalábé. A gömb kilépõ nyílását el kell látni fénycsapdával vagy fényvisszaverõ mintával az alábbi 4.4.3. bekezdésben leírt eljárásnak megfelelõen. A fénycsapda nyelje el az összes fényt, amikor nincs próbadarab a fénynyalábba helyezve. A fénynyaláb tengelye a be- és kilépõ nyílás közepén menjen át. A kilépõ fény nyílásának "b" átmérõje = "2a × tangens 4°", ahol "a" a gömb átmérõje. A fotocellát úgy kell felszerelni, hogy azt a belépõ nyílásból vagy a fényvisszaverõ mintától közvetlenül érkezõ fény ne érje. Az integráló belseje és a fényvisszaverõ minta felülete lényegében azonos visszaverési tényezõjû, matt és nem-szelektív legyen. A fotocella kimenõ jele legyen lineáris ± 2 %-on belül az alkalmazott fényerõsség egész tartományában. A készülék szerkezeti kialakítása olyan, hogy a galvanométer nem tér ki, ha a gömb nincs megvilágítva. Szabályos idõközönként a teljes berendezést ellenõrizzék meghatározott homályosságú hitelesítõ etalonokkal. Ha a homályosságot a fentiektõl eltérõ berendezéssel vagy módszerrel mérik, az eredményeket szükség szerint helyesbíteni kell azért, hogy azok a fentiekben leírt berendezéssel kapott eredményekkel megegyezzenek.

5. Ábra: Homályosságmérõ 4.2.

Vizsgálati körülmények Hõmérséklet: Légnyomás: Relatív páratartalom:

20 ± 5 °C 860 -1060 mbar 60 ± 20 %

4.3.

Próbadarabok A próbadarabok 100 mm oldalhosszúságú négyzet alakú lapok legyenek, mindkét felületük lényegében sík és párhuzamos, valamint középen 6,4 +0,2,-0 mm rögzítõ furatokkal ellátva.

4.4.

Vizsgálati eljárás A koptatóvizsgálatot a próbadarabnak azon a felületén végezzék, amely a jármûre szerelve a külsõ felületét képezi, de mûanyag bevonatú üvegeknél a belsõ felületen is.

4.4.1.

Közvetlenül a koptatás elõtt és után a próbadarabokat meg kell tisztítani a következõk szerint: (a) tiszta folyóvíz alatt lenvászonnal töröljük le, (b) öblítsük le desztillált, vagy ásványi anyagoktól megtisztított vízzel,


(c) (d)

szárítsuk meg oxigén- vagy nitrogénsugárral, tüntessük el a víznyomokat, könnyedén felitatva lenvászonnal a próbadarabon; szükség esetén két lenvászon között könnyedén nyomkodva szárítsuk meg. Ultrahangos berendezéssel történõ bármilyen kezelést kerülni kell. Tisztítás után a próbadarabokat csak széleiken szabad megfogni, és a felületük károsodása vagy szennyezõdésük megakadályozásával kell tárolni. 4.4.2.

A próbadarabok kondicionálása legalább 48 órán át 20 ± 5 °C-on és 60 ± 20 % relatív páratartalomban történjen.

4.4.3.

Közvetlenül a kondicionálás után a próbadarabot az integráló gömb belépõ nyílása elé kell helyezni. A próbadarab felületére merõleges sík és a fénynyaláb tengelye közötti szög ne legyen nagyobb 8° szögnél. Olvassuk le és jegyezzük fel az alábbi táblázatban feltüntetett négy mért értéket

Mért érték

Próbadarabbal

Fénycsapdával

T1

Nem

Nem

Fényvisszaverõ mintával Igen

T2 T3

Igen Nem

Nem Igen

Igen Nem

T4

Igen

Igen

Nem

Vizsgált jelenség Beesõ fény Vizsgált darabbal átbocsátott fény Készülékkel szétszórt fény Készülékkel és vizsgálati darabokkal szétszórt fény

A próbadarab más meghatározott helyzeteiben a T1, T2, T3 és T4 értékeinek mérését meg kell ismételni az eredmények egyöntetûségének megállapítása céljából. Számítsák ki a T Tt = 2 T1 teljes fényátbocsátási tényezõt. Számítsák ki a Td szórt fény átbocsátási tényezõjét a következõk szerint:

Td =

T4 − T3 (T2 / T1 ) T1 − T3

Számítsuk ki a láthatóságnak vagy a fénynek, vagy mindkettõnek a homályosodással okozott csökkenésének százalékát a következõk szerint: Td × 100 % Tt Mérjék meg a próbadarab kezdeti fényáteresztésének csökkenését legalább négy egyenlõ távolságban levõ ponton a még nem koptatott felületen a fenti képlet szerint. Átlagolják valamennyi próbadarab eredményeit. Négy mérés helyett átlagérték nyerhetõ a próbadarab 3 fordulat/sec vagy nagyobb fordulatszámmal való egyenletes forgatásával. Mindegyik biztonsági üvegezésen három vizsgálatot végezzenek ugyanolyan terheléssel. A próbadarab koptató vizsgálata után a koptatás mértéke a homályosság legyen. Mérjék meg a koptatott terület által szórt fényt legalább négy egyenlõ távolságban levõ ponton a lekoptatott felületen a fenti képlet szerint. Átlagolják mindegyik próbadarab eredményeit. Négy mérés helyett átlagérték nyerhetõ a próbadarabnak 3 fordulat/sec vagy nagyobb fordulat-számmal való egyenletes forgatásával.


4.5.

A koptató vizsgálatot a vizsgálattal megbízott mûszaki szolgálat megítélésére bízva, a már rendelkezésre álló információkat figyelembe véve hajtsák végre. Az üveg-mûanyag anyagokat kivéve a közbensõ réteg vagy az anyag vastagságában történõ változások általában nem igényelnek további vizsgálat.

4.6.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma A másodlagos jellemzõket ne vegyék figyelembe.

5.

HÕÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

5.1.

Vizsgálati eljárás Három mintát vagy legalább három, 300×300 mm méretû olyan próbadarabot, amelyet, a vizsgálatot végzõ mûszaki szolgálat vágott ki három szélvédõüvegbõl illetve három nem szélvédõüvegbõl úgy, hogy ezek egyik széle legyen része a biztonsági üveg felsõ szélének, 100 °C hõfokra kell felhevíteni. Két órán keresztül tartsák ezen a hõfokon ezeket a mintákat vagy próbadarabokat, majd hagyják azokat környezeti hõmérsékleten lehûlni. Ha a biztonsági üvegnek mindkét felülete szervetlen anyagú, akkor a vizsgálat úgy is lefolytatható, hogy az elõírt ideig, függõleges helyzetben forrásban levõ vízbe mártsák, ügyelve arra, hogy a nem kívánatos hõsokkot elkerüljék. Ha a próbadarab(ok)at szélvédõüvegbõl vájták ki, mindegyik ilyen próbadarab egyik legyen része a szélvédõüveg szélének.

5.2.

A másodlagos jellemzõk fokozatjelzõi A közbensõ réteg színezése Más jellemzõ nem jön tekintetbe.

színtelen 1

színezett 2

5.3.

Az eredmények értékelése

5.3.1.

A hõállósági vizsgálat eredménye kielégítõ, ha nem képzõdtek buborékok vagy hibák a próbadarab vagy mintadarab vágatlan peremétõl 15 mm-nél távolabb, vagy a vágott peremétõl 25-mm-nél távolabb, vagy a vizsgálat alatt keletkezett repedéstõl 10 mm-nél távolabb.

5.3.2.

A vizsgálatra bemutatott próbadarab- vagy mintadarab-készlet hõállóság szempontjából akkor kielégítõ, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

5.3.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye pozitív, vagy

5.3.2.2.

egy vizsgálat negatív eredményt adott. Az új vizsgálatsorozat, amelyet új minta- vagy próbadarab készleten folytattak le, azonban már kielégítõ eredményt adott.

6.

SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

6.1.

Vizsgálati módszer

6.1.1.


6.1.1.1.

Sugárforrás: közepes nyomású, ózonmentes, kvarccsöves higanygõz-lámpa. A lámpa tengelye függõleges. A lámpa névleges méretei: hosszúság: 360 mm, átmérõ: 9,5 mm. Az ív-hosszúság 300 ± 4 mm. A lámpát 750 ± 50 W teljesítménnyel kell mûködtetni. Bármilyen más olyan sugárzó forrás is felhasználható, amely ugyanolyan hatású, mint a fentiekben elõírt. Annak ellenõrzésére, hogy a más sugárforrás ugyanolyan hatású-e, összehasonlítás céljából mérjék meg a 300 – 450 nanométeres hullámhosszú tartományban kisugárzott energia nagyságát, minden más hullámhosszt megfelelõ szûrõk alkalmazásával


kiszûrve. Ezt a másik sugárforrást ezekkel a szûrõkkel kell használni. Az olyan biztonsági üvegek esetében, amelyeknél nincs kielégítõ korreláció a vizsgálat és a használati feltételek között, a vizsgálati feltételeket felül kell vizsgálni. 6.1.1.2.

Áramellátó transzformátor és kondenzátor, amely képes a 6.1.1.1. bekezdés szerinti lámpa táplálására, legalább 1100 V indító csúcsfeszültséget és 500 ± 50 V üzemi feszültséget biztosítson.

6.1.1.3.

Megfelelõ készülék a próbadarab befogására és a központi elhelyezésû sugárforrás körül 1-3 ford/perc fordulatszámmal való forgatására az egyenletes expozíció biztosítására.

6.1.2.

Próbadarab

6.1.2.1.

A próbadarab mérete 76×300 mm legyen.

6.1.2.2.

A próbadarabot a biztonsági üveg felsõ részébõl a vizsgálatot végzõ mûszaki szolgálat oly módon vágja ki, hogy nem szélvédõüveg esetében a próbadarab felsõ széle a biztonsági üveg felsõ szélén legyen; szélvédõüvegek esetében a próbadarab felsõ széle essen egybe annak a zónának a felsõ határával, ahol a szabályos fényátbocsátó képességet a jelen Melléklet 9.1.2.2. bekezdése szerint mérik.

6.1.3.

Vizsgálati eljárás Besugárzás elõtt ellenõrizzék a három próbadarab szabályos fényátbocsátási együtthatóját a jelen Melléklet 9.1.1. – 9.1.2. bekezdéseiben meghatározott eljárással. Minden egyes vizsgálati darab egy részét védjék a sugárzástól, majd a próbadarabot helyezzék a vizsgáló berendezésbe hosszával, a lámpa tengelyével párhuzamosan és attól 230 mm távolságra. A vizsgálat tartama alatt a próbadarabok hõfoka 45 ± 5 °C legyen. Minden próbadarabnak az a része legyen szembe a lámpával, amelyik a jármûnek az üvegezett külsõ felületét képezi. A 6.1.1.1. bekezdésben meghatározott lámpatípusnál a besugárzási idõ 100 óra legyen. Besugárzás után a szabályos fényátbocsátást ismét mérjük meg minden próbadarab besugárzott felületén.

6.1.4.

Minden egyes mintadarabot (összesen 3 darab) sugárzásnak tegyenek ki a fenti eljárással úgy, hogy a besugárzás a mintadarab minden pontján a közbensõ rétegre ugyanolyan hatást fejtsen ki, mint amilyent 1400 W/m2 erejû napsugárzás 100 óra alatt kifejt.

6.2.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma színtelen Az üveg színezése 2 A közbensõ réteg színezése 1 Más másodlagos jellemzõk nem jönnek tekintetbe.

színezett 1 2

6.3.


6.3.1.

A besugárzással szembeni ellenállás vizsgálati eredménye pozitív, ha a következõ feltételek teljesülnek:

6.3.1.1.

A teljes fényátbocsátás értéke, a jelen Melléklet 9.1.1. és 9.1.2. bekezdések szerint mérve, a besugárzás elõtt mért eredeti érték 95 %-ánál nem kisebb, és semmi esetre sem csökken:

6.3.1.1.1.

70 % alá olyan nem szélvédõüvegek esetében, amelyeknek minden irányban ki kell elégíteniük a vezetõ látó-mezejére vonatkozó követelményeket;

6.3.1.1.2.

70 % alá a szélvédõüvegek olyan zónájában, ahol a szabályos fényátbocsátást az alábbi 9.1.2.2. bekezdésben meghatározott módon mérik.


6.3.1.2.

A besugárzás után azonban a próbadarab vagy mintadarab fehér háttér elõtt vizsgálva csekély elszínezõdést mutathat, de más hiba nem jelentkezhet.

6.3.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab- vagy próba-készletet kielégítõnek kell tekinteni a besugárzással szembeni ellenállás szempontjából, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

6.3.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítõ, vagy

6.3.2.2.

egy vizsgálat negatív eredményt adott, majd egy új próbadarab- vagy mintakészleten lefolytatott vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad.

6.4.

Ellenállás szimulált légköri öregedésnek

6.4.1.


6.4.1.1.

Berendezés

6.4.1.1.1.

Hosszú ívû xenon lámpa A kísérleti berendezés 4/ xenon lámpát használ besugárzási forrásként, azonban más olyan módszereket is alkalmazhatnak, amelyek azonos szintû ultraibolya sugárzást szolgáltatnak. A hosszú ívû xenon lámpa azért jó, mert – ha megfelelõ szûrést és intenzitást biztosítanak – megközelítõleg ugyanolyan összetételû spektrumú, mint a természetes napfény. Ennek érdekében a kvarc xenon ívfényt elõállító csövet megfelelõ boroszilikát üvegbõl készült optikai szûrõkkel 5/ lássák el. Az alkalmazott xenon lámpákat megfelelõ transzformátoron és elektromos berendezésen keresztül 50 vagy 60 Hz tápegységrõl üzemeltessék. A megvilágító berendezés a méréshez és/vagy szabályozáshoz szükséges, következõ készülékeket tartalmazza: – fénysugárzó – feketetest szabványos hõmérséklete – vízpermet – mûködési terv vagy ciklus A megvilágító berendezést olyan semleges anyagból alakítsák ki, amely nem szennyezi a vizsgálathoz felhasznált vizet. A fénysugárzást mérjék a vizsgálati tárgy felületén, és úgy szabályozzák, ahogy a megvilágító berendezés gyártója javasolja. A teljes ultraibolya 6/ megvilágítást (Joule/m2) meg kell mérni, vagy ki kell számítani, és ezt kell a vizsgálati tárgy igénybevételének elsõdleges mértékeként tekinteni.

6.4.1.2.

Vizsgálati tárgy A vizsgálati tárgyak méretei általában azok a méretek legyenek, amelyeket a tulajdonság vagy tulajdonságokhoz a megfelelõ vizsgálati módszerben úgy határoztak meg, mint amiket meg kell mérni a megvilágítás után. A kontrol és vizsgálati tárgyak számát mindegyik vizsgálati feltételhez vagy igénybevételi fokozathoz meg kell határozni, azon a számon felül, amelyekre a vizsgálati módszer szerint szemrevételezés miatt van szükség. Ajánlják, hogy a szemrevételezést a megvizsgált legnagyobb számú tárgyon végezzék el.

6.4.1.3.

Eljárás A jelen Melléklet 9.1. bekezdése szerint az igénybevételnek kitett vizsgálati tárgyak fényátbocsátó

4/ 5/ 6/

Mint pl. az Atlas Ci Sorozat, Heraeus Xenotest Series, vagy Suga WEL-X Sorozat Mint pl. a Corning 7740 Pyrex vagy a Heraeus Suprax Az összes ultraibolyát úgy határozzák meg, mint a 400 nm-nél kisebb hullámhosszúságú összes sugárzást.


képességét meg kell mérni. A jelen Melléklet 4. bekezdése szerint a kontrol vizsgálati tárgy(ak) felületének kopásállóságát mérni kell. Mindegyik vizsgálati tárgynak azt a felületét kell szembefordítani a lámpával, amely a közúti jármû külsõ üvegezett felületét fogja képezni. További megvilágítási feltételek a következõk: 6.4.1.3.1.

A fénysugárzás intenzitása a teljes vizsgálati tárgyat magában foglaló térben nem változhat többel, mint ± 10 százalék.

6.4.1.3.2.

Megfelelõ idõközönként a lámpa szûrõit oldószerrel és vízzel meg kell tisztítani. A xenon ív szûrõit a berendezés gyártójának ajánlása szerint kell kicserélni.

6.4.1.3.3.

A megvilágító berendezés hõmérsékletét a ciklus száraz részében elegendõ levegõ átkeringetésével szabályozzák, hogy az állandó feketetest-hõmérsékletet fennmaradjon. A berendezés xenon ívének megvilágításában ez a hõfok 70 ± 3 °C legyen, amint azt a Fekete Szín szabványos vagy ezzel egyenértékû hõmérsékletmérõje elõírja. A fekete tábla-hõmérõt a vizsgálati tárgy tartójába szereljék be, és a leolvasást azon a ponton végezzék, ahol a fényhatás következtében a legnagyobb hõmennyiség fejlõdik.

6.4.1.3.4.

A megvilágító berendezésen belül a relatív páratartalom 50 ± 5 % legyen a ciklus száraz szakasza alatt.

6.4.1.3.5.

A permetezéses ciklusban használt ioncserélt víznek kevesebb, mint 1 ppm szilárd szilícium dioxidod tartalma legyen, és a vizsgálati tárgyon olyan tartós lerakódás vagy kicsapódás ne maradjon, ami a rákövetkezõ méréseket zavarná.

6.4.1.3.6.

A víz pH érétke 6,0 és 8,0 között legyen, míg a vezetõképesség ne érje el az 5 mikrosiemens értéket.

6.4.1.3.7.

A víz hõmérséklete a vezetékben ott, ahol a megvilágító berendezésbe belép, a környezeti víz hõmérsékletével egyezzen meg.

6.4.1.3.8.

A víz a vizsgálati tárgyakat finom permet formájában nedvesítse, és elegendõ legyen ahhoz, hogy a vizsgálati tárgyak egyenletesen nedvesek legyenek közvetlenül a megütéskor. A vízpermet csak a vizsgálati tárgy fényforrás felé fordított felületére irányuljon. Nem engedhetõ meg a vízpermet visszakeringtetése, vagy a vizsgálati tárgy vízbe merítése.

6.4.1.3.9.

A vizsgálati tárgyakat az ív körül forgatni kell úgy, hogy a fény egyenletes eloszlását biztosítsák. A megvilágító berendezés teljes terét meg kell tölteni vizsgálati tárgyakkal, vagy helyettesítõ anyagokkal azért, hogy biztosítsák az egyenletes hõmérséklet-eloszlást. A vizsgálati tárgyakat keretekben kell tartani a vizsgáló kamra környezetének háttal. A visszaverõdések a kamra falairól azonban nem juthatnak a vizsgálati tárgyak hátsó felületére. Ha szükséges, a mintákat takarják be az ilyen visszaverõdések megakadályozására addig, amíg ezzel a szabad levegõ áramlását a vizsgálati tárgy felületére nem akadályozzák.

6.4.1.3.10. A megvilágító berendezés 2 órás ciklusokban folyamatosan világítson, és 2 órás ciklusokban szakaszosan permetezzen vizet. Mindegyik 2 órás ciklust olyan idõközökre osszák fel, amelyek során a vizsgálati tárgyakat vízpermet nélkül 102 percig és vízpermettel 18 percig teszik ki a fény besugárzásának. 6.4.1.4.

Kiértékelés A megvilágítás után a vizsgálati tárgyat – ha szükséges – tisztítsák meg gyártójának tanácsolt gyakorlata szerint a jelenlevõ lerakódások eltávolítása érdekében. Értékeljék a megvilágításnak kitett vizsgálati darabokat szemrevételezéssel, figyelemmel a következõ tulajdonságokra:


– buborékok – szín – homályosság – észrevehetõ bomlás Mérjék meg a megvilágított tárgyak fényátbocsátó képességét. 6.4.1.5.

Az eredmények megfogalmazása Jegyzõkönyvezzék a szemlének kitett vizsgálati mintadarabok szemrevételezéses kiértékelését, összehasonlítva mindegyik külsõ megjelenését a megvilágítástól mentes kontrol tárgyakkal. A fényátbocsátó képesség megmért értéke nem térhet el a megvilágítástól mentes mintákon elvégzett eredeti mérések eredményétõl többel, mint 5 %, és nem csökkenhet 70 % alá szélvédõ és más üvegezés esetében, amely úgy helyezkedik el, hogy elengedhetetlen a vezetõ kilátása szempontjából.

7.

NEDVESSÉGÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

7.1.

Vizsgálati eljárás Legalább 300×300 mm méretû négyzet alakú három mintadarabot függõleges helyzetben két hétig olyan zárt tartályban kell tartani, amelynek belsõ hõmérséklete állandóan 50 ± 2 °C és a relatív páratartalom 95 ± 4 %. Merev mûanyag üvegezés és merev mûanyag kettõs üvegezésû egység esetén a minták száma 10 legyen. A próbadarabot úgy kell elõkészíteni, hogy – a próbadarab legalább egyik széle essen egybe az üvegtábla eredeti szélével, – ha egyszerre több próbadarabot vizsgálnak, köztük megfelelõ térközöket biztosítsanak. Megfelelõ eszközökkel meg kell akadályozni, hogy kondenzvíz csöpögjön a vizsgálókamra faláról vagy mennyezetérõl a próbadarabokra.

7.2.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma színtelen A közbensõ réteg színezése 1 Egyéb másodlagos jellemzõket nem kell tekintetbe venni.

színezett 2

7.3.

Eredmények értékelése

7.3.1.

A biztonsági üveg kielégíti a nedvességállósággal szemben támasztott követelményeket, ha lényeges elváltozás nem észlelhetõ a nem vágott peremtõl 10 mm-nél távolabb, vagy a vágott peremtõl 15 mm-nél távolabb a két órán át környezeti atmoszférában tartott közönséges és kezelt réteges üvegtáblákon, és 48 órán át környezeti atmoszférában tartott mûanyag bevonatú és üvegmûanyag összetételû üvegtáblákon.

7.3.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab- vagy próbadarab-készletet nedvességállóság szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

7.3.2.1.

valamennyi vizsgálati eredmény kielégítõ, vagy

7.3.2.2.

egy vizsgálat negatív eredményt adott, de egy új próba- vagy mintadarab-készleten lefolytatott vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt adott.

8.

A HÕMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

8.1.

Vizsgálati eljárás Két darab 300×300 mm méretû próbadarabot -40 ±2 °C hõfokú zárt helyre tegyék 6 óra hosszat, majd ezt követõen tartsák 23 ±2 °C hõfokú szabad levegõn egy órán át vagy addig, amíg a


próbadarabok a hõmérsékleti egyensúlyt nem érik el. Ezután ezeket 72 ± 2 °C hõfokú légáramba kell helyezni három óra hosszat. Majd, miután újból kitették ezeket 23 ± 2 °C hõfokú szabad levegõre, és erre a hõmérsékletre lehûltek, a próbadarabokat vizsgálják meg.


8.2.

A másodlagos jellemzõk jelzõszámai A közbensõ réteg vagy a mûanyag bevonat színezése Más másodlagos jellemzõket ne vegyenek figyelembe.

színtelen 1

színes 2

8.3.

Az eredmények értékelése A hõmérsékletváltozással szembeni ellenállás vizsgálati eredményét kielégítõ, ha a vizsgált próbadarabokon nincs repedés, homályosodás, rétegleválás vagy más nyilvánvaló károsodás.

9.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA

9.1.

Fényátbocsátási vizsgálat

9.1.1.

Vizsgálóberendezés

9.1.1.1.

Fényforrásul olyan izzólámpa szolgáljon, amelynek izzószála elfér egy-egy 1,5×1,5×3 mm méretû paralellepipedonban. Az izzószál feszültségét úgy kell beállítani, hogy színhõmérséklete 2856 ± 50 °K legyen. E feszültséget állandósítsák ±1/1000 értéken belül. A feszültségellenõrzõ mûszer kellõ pontosságú legyen.

9.1.1.2.

Az optikai rendszer legalább f = 500 mm-es fókusztávolságú lencsét tartalmazzon, amelynek hibája helyesbítve legyen. A teljes lencsenyílás ne legyen f/20-nál nagyobb. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy a kapott fénynyaláb lényegében párhuzamos legyen. A fénynyaláb átmérõjének 7 ± 1 mm-re való lehatárolására fényrekeszt kell közbeiktatni. Ez a fényrekesz a lencsétõl 100 ± 50 mm távolságban legyen a fényforrással ellentétes oldalon. Mérési pontként a fénynyaláb középpontját válasszák ki.

9.1.1.3.

Mérõberendezés A vevõnek olyan relatív színképi érzékenysége legyen, amely lényegében megegyezik az ICI 7/ szabványos fotopos látásra szolgáló szabványos fénymérési megfigyelõjéhez tartozó relatív spektrális megvilágítási hatással. A fényérzékeny felületet vagy a vevõt diffúz anyaggal fedjék le, és keresztmetszete legalább kétszerese legyen az optikai rendszer által kibocsátott fénynyaláb keresztmetszetének. Ha integráló gömböt használnak, a gömb nyílásának keresztmetszete legalább legyen kétszerese a fénynyaláb párhuzamos keresztmetszetének. A vevõ és a hozzákapcsolt kijelzõ mûszer linearitása a használt skálarészen 2 %-nál jobb legyen. A vevõt a fénynyaláb tengelyére központosítsák. Vizsgálati eljárás A mérõrendszer érzékenységét úgy állítsák be, hogy a vevõ mérõmûszere 100 skálaosztást mutasson, ha a biztonsági ablaküveg nincs a fény útjában. Amikor viszont nem esik fény a vevõre, a mûszer nullán álljon. A biztonsági ablaküveget a vevõtõl olyan távol helyezzék el, amely kb. ötszöröse a vevõ átmérõjének. Helyezzük a biztonsági üveglapot a fényrekesz és a vevõ közé, és irányát úgy állítsák be, hogy a fénynyaláb beesési szöge 0 ± 5° legyen. A biztonsági ablaküvegen mérjük meg a szabályos fényátbocsátást és olvassák le minden mérési pontban a mutató-mûszeren jelzett n osztás-számot. A szabályos fényátbocsátás értéke τr = n / 100.

9.1.2.

9.1.2.1.

7/

Biztonsági szélvédõüvegnél kétféle vizsgálati eljárást alkalmazzanak: vagy a szélvédõ-üveg mintadarabjának leglaposabb részébõl kivágott próbadarabot vagy külön elõkészített sík négyszögû mintadarabot használjanak. Ez utóbbi anyag- és vastagság-jellemzõi legyenek az eredeti szélvédõüvegével azonosak. A méréseket az üveglapra merõlegesen végezzék.

International Commission on Illumination (Nemzetközi Világítási Bizottság)


Az M1 kategóriás jármûvek 8/ szélvédõüvegein:

9.1.2.2.

a vizsgálatot végezzék el a jelen Elõírás 18. Melléklet 2.3. bekezdésében meghatározott "B" vizsgálati területen, kivéve bármely, rajta visszaverõdõ homályosító sötétítést. Az N1 kategóriás jármûvek szélvédõüvegeire, a gyártó kérheti, hogy vagy a jelen Elõírás 18. Melléklet 2.3. bekezdésében meghatározott "B" vizsgálati területen, (kivéve a rajta visszaverõdõ homályosító sötétítést), vagy a jelen melléklet 9.2.5.2.3. bekezdésében meghatározott I zónában végrehajtott vizsgálattal azonos vizsgálatot végezzék el. Más kategóriás jármûvek szélvédõüvegein a vizsgálatot végezzék el a 18. Melléklet 2.3. bekezdésében meghatározott “B” vizsgálati területen, kivéve a felület bármilyen rajta visszaverõdõ homályosító sötétítését.9.1.3. A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma:

Az üveg színezése A közbensõ réteg színezése (réteges szélvédõüvegeknél) Árnyékoló és/vagy sötétítõ sávok

színtelen 1

színezett 2

1

2

beépítve 1

nincs beépítve 2

Más másodlagos jellemzõ nem jön számításba. 9.1.4.

Az eredmények értékelése A szabályos fényátbocsátást a jelen Melléklet 9.1.2. bekezdése szerint mérjék, és az eredményeket jegyezzék fel. Szélvédõ esetében ez ne legyen kevesebb, mint 70 %. A nem szélvédõ üvegezések esetében a követelményeket a 21. Melléklet határozza meg.

9.2.

Az optikai torzítás vizsgálata

9.2.1.

Alkalmazási terület A leírt vizsgálati eljárás olyan vetítési módszer, amely a biztonsági üveg optikai torzításának értékelését biztosítja.

9.2.1.1.

Meghatározások

9.2.1.1.1.

Optikai eltérés: A biztonsági üvegen keresztül látott pont valóságos és látszólagos iránya közötti szög; e szög nagysága az ablaküveg vastagságának, dõlésének és a görbület sugarának a beesési pontba jutó megfigyelési vonal beesési szögének függvénye.

9.2.1.1.2.

Optikai torzítás M – M' irányban: Az ablaküveg felületén levõ M és M' pontok között mért ∆α szögeltérés algebrai különbsége; a két pont közti távolság olyan, hogy vetületüket a megfigyelés irányától jobboldalra esõ síkon adott ∆x távolság választja el (lásd 6. Ábra). Az óramutató járásával ellentétes eltérés pozitív, az óramutató járásával megegyezõ eltérés negatív.

9.2.1.1.3.

Optikai torzítás az M pontban: maximuma az M pontban minden, M – M' irányból.

8/

Ahogyan azt a Jármûvek felépítésérõl szóló közös határozat (R.E.3) (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2 utoljára módosítva a 4. számú Módosítással) 7. számú Melléklete meghatározza.


6. Ábra: Az optikai torzítás vázlatos ábrázolása Megjegyzések: ∆α = α1 - α2 , azaz az optikai torzítás M - M' irányban ∆x = MC, azaz az M és M' pontokon átmenõ, a megfigyelési iránnyal párhuzamos két egyenes közötti távolság. 9.2.1.2.

Vizsgálóberendezés A vizsgálati eljárás egy megfelelõ dialemeznek (raszter) a kivetítése a vizsgálandó biztonsági ablaküvegen keresztül egy vetítõernyõre. Az a változás, amelyet a kivetített kép alakjában a fény útjába helyezett biztonsági ablaküveg okoz, szolgál a torzítás mértékéül. A vizsgálóberendezés a következõ részekbõl áll a 9. Ábrán látható elrendezésben:

9.2.1.2.1.

Jó minõségû vetítõgép nagy fényerejû, pontszerû fényforrással, amelynek pl. következõk a jellemzõi: – fókusztávolsága legalább 90 mm, – nyílása mintegy 1/2,5, – 150 W kvarc halogén izzólámpa (szûrõ nélkül használva), – 250 W kvarc halogén izzólámpa (zöld szûrõt használva). A vetítõgép vázlatos ábrázolása a 7. Ábrán látható. A 8 mm átmérõjû fényrekeszt mintegy 10 mm-re kell elhelyezni a tárgylencsétõl.

9.2.1.2.2.

A vetített ellenõrzõ dialemez-kép – pl. sötét alapon világos kör-alakok – soraiból állhat (8. Ábra). A dialemez képe igen jó minõségû és kontrasztos legyen ahhoz, hogy a mérést 5 %-nál kisebb hibaszázalékkal lehessen elvégezni. Biztonsági ablaküveg vizsgálata nélkül a köralakok méretei olyanok legyenek, hogy amikor a köralakokat kivetítik, azok az ernyõn a következõ átmérõjû körök sorozatát képezzék: R + R2 D= 1 ⋅ ∆x R1 ahol ∆x = 4 mm (lásd 6. és 9. ábrák).

9.2.1.2.3.

Tartóállvány, amely tegye lehetõvé a vízszintes és függõleges billentést, valamint a bizton-sági ablaküveg forgatását.

9.2.1.2.4.

Méretváltozások mérésére alkalmas ellenõrzõ sablon, ha gyors értékelés szükséges. Minta látható a 10. Ábrán.


7. Ábra: A vetítõgép optikai elrendezése

8. Ábra: A kivetített dialemez kinagyított részlete 9.2.1.3. 9.2.1.3.1.

Vizsgálati eljárás Általános rész A biztonsági ablaküveget szereljék fel a tartóállványra (lásd 9.2.1.2.3. bekezdést) az elõírt dõlésszögben. A vizsgáló képet vetítsék ki a vizsgálandó üvegfelületen át. A biztonsági üveget forgassák meg vagy mozdítsák el vízszintesen vagy függõlegesen azért, hogy megvizsgálják az egész elõírt felületet.

9. Ábra: Az optikai torzítást vizsgáló berendezés elrendezése 9.2.1.3.1.

Közelítõ értékelés ellenõrzõ sablonnal A biztonsági üvegezést szereljék fel a tartóállványra (9.2.1.2.3. bekezdés) a tervezett dõlésszögben. A vizsgáló képet vetítsék ki a vizsgált üvegfelületen keresztül. Forgassuk meg a


biztonsági ablaküveget vagy mozdítsuk el azt vízszintesen vagy függõlegesen azért, hogy a teljes meghatározott területet megvizsgálják.

10. Ábra: Alkalmas ellenõrzõ sablon kiviteli mintája 9.2.1.3.2.

Megállapítások ellenõrzõ sablon alkalmazásával Ha egy gyors megállapítás 20 %-nál nem nagyobb lehetséges hibahatárral elégséges, akkor számítsuk ki az A értéket (lásd 10. Ábra) a ∆αL határértékbõl az eltérés változására és az R2 értéket, a biztonsági ablaküveg távolsága a képernyõtõl: A = 0,145 ∆αL R2 Az összefüggés a kivetített ∆d kép átmérõjének változása és a ∆α szögeltérés változása között a következõ: ∆d = 0,29 ∆α R2 ahol

∆d A ∆αL ∆α R2

milliméterben milliméterben ívpercben ívpercben méterben

9.2.1.3.3.

Mérés fotocella alkalmazásával Ha pontos mérés szükséges a határérték 10 %-ánál kisebb hibaszázalékkal, akkor a ∆d értéket a vetítési tengelyen mérjük meg a fénypont szélességét annál a pontnál rögzítve, ahol a fényerõsség a legnagyobb fényerõsség értékének 0,5-szöröse.

9.2.1.4.

Az eredmények kifejezése A biztonsági ablaküveg optikai torzítását úgy értékelik ki, hogy megmérik a ∆d értékét a felület bármelyik pontjában és minden irányban azért, hogy a ∆max értéket megtaláljuk.

9.2.1.5.

Alternatív vizsgálati eljárás A vetítési vizsgálati eljárás mellett, mint alternatív eljárás a sztrioszkópos eljárást is megengedik feltéve, hogy a 9.2.1.3.2. és 9.2.1.3.3. bekezdésben elõírt mérési pontosság teljesül.

9.2.1.6.

A ∆x távolság 4 mm legyen.

9.2.1.7.

A szélvédõüveget ugyanolyan dõlésszöggel kell felszerelni, mint a jármûvön.

9.2.1.8.

A vetítési tengelyt a vízszintes síkban az üveg síkjával alkotott metszésvonalára megközelítõleg merõlegesen kell meghatározni.

9.2.2.

A méréseket a következõk szerint kell elvégezni:


9.2.2.1.

M1 kategóriás jármûveknél az “A” vizsgálati területen, a jármû középsíkjáig terjedõen és a szélvédõnek ezzel szimmetrikus megfelelõ részén a jármû hosszirányú középsíkja körül, és a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint a csökkentett "B" vizsgálati területen is.

9.2.2.2.

Az M1 kategóriától különbözõ, M és N kategóriás jármûvek esetében: (a)

az I zónában, ahogyan a jelen melléklet 9.2.5.2. bekezdés meghatározta az M2, M3, N2 és N3 kategóriákba tartozó jármûvekre;

(b)

vagy az I zónában, ahogyan a jelen melléklet 9.2.5.2. bekezdése meghatározta vagy az “A” vizsgálati területen, a jármû középsíkjáig terjedõen, és a szélvédõ megfelelõ részén, ami szimmetrikus a jármû hosszirányú középsíkjára, és a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint a csökkentett "B" vizsgálati területen is.

9.2.2.3.

olyan mezõ- és erdõgazdasági vontatók valamint ipari munkagépeknél, ahol nem határozható meg az "I" zónát, a jelen Melléklet 9.2.5.3. bekezdésben meghatározott "I" zónában.

9.2.2.4.

Jármûtípus A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a szélvédõüveget olyan jármûbe építik be, amelynek az elõre irányuló látómezeje eltér annak a jármûnek az elõre irányuló látómezejétõl, amelyre a szélvédõüveget korábban már jóváhagyták.

9.2.3.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma:

9.2.3.1.

Az anyag jellege: Csiszolt üveg 1

Úsztatott üveg 1

Táblaüveg 2

9.2.3.2. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.5.1.

Egyéb másodlagos jellemzõk: Egyéb másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni. A mintadarabok száma: Négy mintadarabot kell megvizsgálni. A zónák meghatározása: Az M1 és N1 kategóriás jármû-szélvédõüvegek A és B zónáját a jelen Elõírás 18. Melléklete határozza meg.

9.2.5.2.

Az M1 kategóriától különbözõ M és N kategóriás jármûvek szélvédõüvegeinek zónáit a következõk szerint határozzák meg:

9.2.5.2.1.

"a szem pontja": a vezetõülés R pontja felett 625 mm-re, a jármû hosszirányú középsíkjával párhuzamos és a kormánykerék tengelyén függõleges síkban fekvõ pont azon a jármûvön mérve, amelyhez a szélvédõüveget felhasználják. A "szem pontját" a továbbiakban 'O' jelöli;

9.2.5.2.2.

"O - Q egyenes": a szem O pontján átmenõ és a jármû hosszirányú középsíkjára merõleges vízszintes egyenes;

9.2.5.2.3.

"I zóna": a szélvédõüvegnek az a területe, amelyet az alábbi meghatározott négy síknak a szélvédõüveggel képzett metszésvonalai határoznak meg: P1 – az O ponton átmenõ és a jármû hosszirányú középsíkjától bal fele 15° szöget bezáró függõleges sík, P2 – a jármû hosszirányú középsíkjához viszonyítva függõleges és a P1-re szimmetrikus sík; ha ezt nem lehet meghatározni (pl. szimmetrikus hosszirányú középsík hiányában), akkor a P2 a jármû O pontján átmenõ hosszirányú középsíkjához viszonyított és a P1-re szimmetrikus sík.


P3 – az O - Q egyenesen átmenõ vízszintes sík felett 10° szöget képezõ sík, P4 – az O - Q egyenesen átmenõ vízszintes sík alatt 8° szöget képezõ sík. 9.2.5.3.

Olyan mezõ- és erdõgazdasági vontatók, valamint munkagépnek minõsülõ jármûvek esetében, amelyeknél nem lehet meghatározni az I zónát, az ilyen zónának a szélvédõüveg teljes felületét kell tekinteni.

9.2.6.

Az eredmények kiértékelése A szélvédõüveg típusát az optikai torzítás szempontjából megfelelõnek kell tekinteni, ha a vizsgálat céljára bemutatott négy mintadarab torzítása a zónákban – az alábbi táblázatban megengedett – legnagyobb értékeknél kisebb:

Jármûkategória M1

M1 és N1. M1-tõl különbözõ M és N kategóriák

Zóna "A", kiterjesztve a 9.2.2.1. bekezdés szerint 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" I I'

Optikai torzítás mértéke 2' ívperc 6' ívperc 2' ívperc 2' ívperc

9.2.6.1.

M és N kategóriás jármûveknél a 25 mm széles szélsõ zónában nem szabad méréseket végezni.

9.2.6.2.

Mezõ- és erdõgazdasági vontatók, valamint ipari munkagépek esetében a 100 mm széles szélsõ zónában nem szabad méréseket végezni.

9.2.6.3.

Osztott szélvédõüvegek esetében az elválasztó oszloppal szomszédos üveg szélétõl 35 mm-es sávban nem szabad méréseket végezni.

9.2.6.4.

Az "I" vagy "A" zóna bármelyik olyan részén, amelyik 100 mm-nél közelebb van a szélvédõüveg széléhez, a megengedett maximális torzítási érték 6 ívperc.

9.2.6.5.

Megengedett az elõírt követelményektõl való kismértékû eltérés a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" zónában, ha a helyi jellegû, és feltüntették a jelentésben.

9.3.

Másodlagos képszétválás vizsgálata

9.3.1.

Alkalmazási terület Két vizsgálatot ismernek el: – céltáblás vizsgálat, és – kollimátoros távcsöves vizsgálat. Ezeket a vizsgálatokat lehet alkalmazni, mint megfelelõt a jóváhagyáshoz, a minõségellenõrzéshez és a gyártmányellenõrzéshez.

9.3.1.1.

Céltáblás vizsgálat

9.3.1.1.1.

Berendezés Ez az eljárás abból áll, hogy egy megvilágított céltáblát a biztonsági ablaküvegen keresztül szemlélnek. A céltábla úgy alakíthatók ki, hogy a vizsgálat egyszerûen "jó" vagy "nem jó" ítélet alapján legyen végezhetõ. A céltábla elõnyösen a következõ típusok egyike lehet: a) kivilágított célgyûrû, amelynek D külsõ átmérõje n ívperc nagyságú szöget bezáró x távolságra van egy ponttól (lásd a 11(a) Ábrát); vagy b) kivilágított "cél- és foltgyûrû", amelynek a méretei olyanok, hogy a folt szélén levõ pont és a kör belsejében levõ pont közötti D távolság n ívperc nagyságú szöget bezáró x


távolságra van egy ponttól (11(b) Ábra); ahol n a másodlagos kép szétválásának a határértéke, x a biztonsági ablaküveg és a céltábla közötti távolság (legalább 7 méter) D értékét D = x × tg n képlet adja. A megvilágított céltábla kb. 300×300×150 mm nagy kivilágított doboz, amelynek homloklapját célszerû üvegbõl készíteni, és nem áttetszõ fekete papírral befedni, vagy matt fekete festékkel bevonni. A dobozt megfelelõ fényforrással világítsák ki. A doboz belsejét matt fehér festékkel kell bevonni. Más formájú céltáblát is használhatnak, mint amilyet a 14. Ábra bemutat. Elfogadható, ha a céltáblát vetítõ rendszerrel helyettesítik, és az így kapott képet vetítõernyõn ellenõrzik. 9.3.1.1.2.

Vizsgálati eljárás A biztonsági ablaküveget megfelelõ állványra helyezik az elõírt dõlésszögben úgy, hogy a megfigyelés a céltábla középpontján átmenõ vízszintes síkban történjen. Sötét vagy félig elsötétített helyiségben a vizsgálandó üvegfelület minden részén keresztül megszemlélik a kivilágított dobozt azért, hogy megállapítsák vajon a megvilágított céltáblával kapcsolatos kép megjelenik-e. A biztonsági üveget szükség esetén forgassák a helyes megfigyelési irány biztosítása érdekében. A megfigyelés monokuláris (egycsövû) távcsõvel is végezhetõ.

12. Ábra: A vizsgálóberendezés elrendezése


13. Ábra: Vizsgálóberendezés a kollimátor-távcsöves vizsgálathoz 1) 2) 3) 4) 5)

izzólámpa gyûjtõlencse, nyílása > 8,6 mm csiszolt üvegernyõ, nyílás > a kondenzátornyílásnál, színszûrõ 0,3 mm központi furattal, átmérõ > 8,6 mm, polárkoordináta lemez, átmérõje ≥ 8,6 mm,

9.3.1.1.3.

9.3.1.2. 9.3.1.2.1. 9.3.1.2.2.

6) 7) 8) 9)

akromatikus lencse, f ≥ 86 mm, nyílás 10 mm, akromatikus lencse, f ≥ 86 mm, nyílás 10 mm, fekete folt, átmérõje kb. 0,3 mm, akromatikus lencse, f = 20 mm, nyílás < 10 mm.

Az eredmények kifejtése: Határozzák meg, hogy ha az "a" jelû célpontot alkalmazzák (lásd 11(a) Ábra), akkor a kör elsõdleges és másodlagos képe elválik-e egymástól (azaz "n" túllép-e a határértékén), vagy ha a "b" jelû célpontot alkalmazzák (lásd 11(b) Ábra), akkor a középpont másodlagos képe eltolódik-e a kör belsõ szélével érintkezõ ponton túlra (azaz "n" túllépett-e határértékén). Kollimátor-távcsöves vizsgálat: Szükség esetén a jelen bekezdésben leírt eljárást alkalmazzák. A vizsgálóberendezés kollimátorból és távcsõbõl áll, amelyek a 13. Ábra szerint rendezhetõk el. Egyébként bármilyen egyenértékû optikai rendszer is alkalmazható. Vizsgálati eljárás A kollimátoros teleszkóp leképezi a végtelenben a polárkoordináta-rendszer képét közepében fénylõ ponttal (lásd 14. Ábra). A megfigyelõ teleszkóp fókuszban levõ síkjában a kivetített fénylõ pontnál kissé nagyobb átmérõjû kis átlátszatlan foltot helyeznek el az optikai tengelyben így sötétítve a fénylõ pontot. A másodlagos képet mutató próbadarabot a teleszkóp és a kollimátor közé helyezve, egy másik, kevésbé fényes pont tûnik fel bizonyos távolságra a polárkoordináta-rendszer középpontjától. A másodlagos kép elkülönülését, mint a teleszkópos megfigyelésen keresztül látott pontok közötti távolságot olvashatjuk le (14. Ábra). (A távolság a sötét folt és a polárkoordináta-rendszerben levõ fényes pont között az optikai eltérést képviseli).


14. Ábra: Példa a kollimátoros-távcsöves vizsgálati eljárással való megfigyeléshez 9.3.1.2.3.

9.3.1.3.

Az eredmények kifejezése A biztonsági ablaküveget elõször egyszerû letapogatásos technikával kell megvizsgálni azért, hogy megállapítsuk a legerõsebb másodlagos képet adó területet. Ezt a területet aztán kollimátorteleszkopos rendszerrel megvizsgáljuk a megfelelõ beesési szögnél. A legnagyobb másodlagos képelkülönülést kell mérni. Tartsák a vízszintes síkban a megfigyelés irányát az ebben a síkban levõ szélvédõüveg nyomvonalára közelítõen merõlegesen.

9.3.2.

A mérést a 9.2.2. bekezdésben meghatározott jármûkategóriákra elõírt zónákban hajtsák végre.

9.3.2.1.

Jármûtípus A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a szélvédõt jármûre vagy olyan típusra szerelik, amelyen az elõreirányuló látómezõ különbözik attól a jármûvétõl, amelyre a jóváhagyást már kiadták.

9.3.3.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma

9.3.3.1.

Az anyag természete Csiszolt üveg 1

Úsztatott üveg 1

9.3.3.2.

Egyéb másodlagos jellemzõk Egyéb másodlagos jellemzõket nem kell számításba venni.

9.3.4.

Mintadarabok száma Négy mintadarabot kell vizsgálatra átadni.

9.3.5.


Síküveg 2


A szélvédõüveg típusa a másodlagos kép szétválasztása szempontjából kielégítõ, ha a vizsgálat céljára bemutatott négy mintadarabon az elsõdleges és a másodlagos kép különválása az egyes zónákra az alábbi táblázatban közölt legnagyobb értékeknél nem nagyobb Jármûkategória

Zóna

M1 kategória

"A", kiterjesztve a 9.2.2.1. bekezdés szerint A 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" I

M1 és N1. M1-tõl különbözõ M és N kategóriák

I'

Elsõdleges és másodlagos kép elkülönülésének max. értéke 15 ívperc 25 ívperc 15 ívperc 15 ívperc

9.3.5.1.

Az M és N kategóriás jármûveknél ne végezzenek méréseket a 25 mm széles szélsõ sávban.

9.3.5.2.

Mezõ- és erdõgazdasági vontatók, valamint ipari munkagépek esetében nem szabad méréseket végezni a 100 mm szélességû szélsõ sávban.

9.3.5.3.

Osztott szélvédõüvegeknél nem szabad méréseket végezni az elválasztó oszloppal szomszédos 35 mm széles sávokon belül.

9.3.5.4.

Az "I" és "A" zóna bármelyik olyan részén, amelyik 100 mm-nél közelebb van a szélvédõüveg széléhez, a képek megengedett legnagyobb különválása 25 ívperc.

9.3.5.5.

Az elõírt követelményektõl kisméretû eltérés a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" zónában megengedett, ha az helyi jellegû, és feltüntették a jelentésben.

9.4.

Színazonosítási vizsgálat Ha a szélvédõüveg a 9.2.5.1., 9.2.5.2. vagy 9.2.5.3. bekezdésekben meghatározott zónákban színezett, akkor négy szélvédõüveget vizsgáljanak meg a következõ színek azonosíthatósága szempontjából: – fehér, – szelektív sárga, – vörös, – zöld. – kék, – borostyán-sárga

10.

ÉGÉSI VISELKEDÉS (TÛZÁLLÓSÁG) VIZSGÁLATA

10.1.

Cél és alkalmazási terület Ez a módszer a gépjármûvek (pl. személy- és tehergépkocsik, kombik, autóbuszok) utasterében alkalmazott anyagok kis lángú, vízszintes irányú égési sebességének meghatározását teszi lehetõvé. A jelen vizsgálati eljárás lehetõvé teszi továbbá a jármû belsõ részét burkoló anyagok és azok elemeinek egyedi vagy egyesített vizsgálatát egészen 13 mm vastagságig. Ilyen anyagok gyártási tételeinek egységes minõségének megítélésére alkalmazzák égési tulajdonságaik szempontjából. Mivel nagy különbségek vannak a jármûvön belüli valóságos viszonyok (alkalmazás és irányulás a jármûvön belül, használati feltételek, gyulladási veszélyforrások, stb.) és a jelen módszerben elõírt vizsgálati feltételek miatt, a jelen eljárás nem tekinthetõ alkalmasnak egy tényleges jármû valamennyi belsõ égési jellemzõinek kiértékeléséhez.

10.2.

Meghatározások


10.2.1.

Égési sebesség: A jelen eljárás szerint mért megégett távolság és e távolság megégéséhez szükséges idõ hányadosa. Az égési sebességet mm/percben fejezik ki.

10.2.2.

Összetett anyag: azonos vagy különbözõ anyagok több rétegébõl összeállított olyan anyag, amelynél az egyes rétegeket ragasztás, kötés, bevonat, hegesztés, stb. tartja össze. Amikor a különbözõ anyagok egyesítése szakaszos (pl. varrás, nagyfrekvenciás hegesztés, szegecselés) és az egyes anyagokból egyedi minta vehetõ az alábbi 10.5. bekezdés szerint, az ilyen anyagok nem minõsülnek összetett anyagnak.

10.2.3.

Tûz hatásának kitett oldal: a jármûbe beépített anyagnak az utastér felé esõ oldala.

10.3.

Vizsgálati elv A mintadarabot vízszintes, U alakú tartóba befogják, és 15 másodpercig égetõ kamrában meghatározott kis energiájú lánghatásnak teszik ki úgy, hogy a láng a mintadarab szabad végére fejti ki hatását. A vizsgálattal megállapítható, hogy a láng kialszik-e és mikor, vagy megmérhetõ, hogy a lángnak mennyi idõre van szüksége meghatározott távolság megtételéhez.

10.4. 10.4.1.

Vizsgálóberendezés Égetõkamra (15. Ábrát), rozsdamentes acélból a 16. Ábrán látható méretekkel. Az égetõkamra homlokrészén helyezkedik el a tûzálló megfigyelõablak, amely a homlokrész teljes felületét fedi, és amely bejárati lemezként is kialakítható. Az égetõkamra fenekén szellõzõlyukak vannak, a felsõ részén pedig körös-körül szellõzõnyílások. Az égetõkamra négy, 10 mm magas lábon áll. Az égetõkamra egyik végén megfelelõ nyílást alakítanak ki a mintatartó be- és kivételéhez; ellenkezõ végén a gázvezeték megfelelõ nyílása van. A megolvadt anyag cseppfogó tálcán gyûlik össze (17. Ábrát), amelyet az égetõkamra alsó részén úgy helyeznek el, hogy egyetlen szellõzõlyukat se takarjon.


15. Ábra 10.4.2.

Mintadarab-tartó, korrózióálló anyagból, két U alakú fémlemezbõl vagy keretbõl áll. Méretei a 18. Ábrán láthatók. Az alsó lemez csapokkal van ellátva, a felsõ lemez pedig hozzájuk illeszkedõ lyukakkal a mintadarab megbízható rögzítésének biztosítására. A csapok mérési pontként is szolgálnak az égési távolság elejénél és végénél. Az alátámasztást 0,25 mm átmérõjû hõálló huzalok biztosítják, amelyek az U alakú minta-tartó keretén egymástól 25 mm távolságban vannak kifeszítve (19. Ábra). A mintadarabok alsó oldalának síkja 178 mm-re legyen az alaplap felett. A mintadarab-tartó pereme és az égetõkamra vége közötti távolság 22 mm legyen; a mintadarabtartó hosszanti oldalai és az égetõkamra oldalai közti távolság pedig 50 mm legyen (belsõ méretek, lásd a 15. és 16. ábrákat).

10.4.3.

Gázégõ Megfelelõ kis lángforrást egy 9,5 mm belsõ átmérõjû Bunsen-égõ biztosít. Ezt úgy helyezik el az égetõkamrában, hogy nyílásának középpontja 19 mm-re legyen a mintadarab nyitott vége alsó szélének középpontja alatt (lásd 16. Ábrát).

10.4.4.

A vizsgálathoz felhasználható gáz A gázégõhöz felhasznált gáz kalóriaértéke mintegy 38 MJ/m3 (pl. földgáz) legyen.

10.4.5.

Fémbõl készült fésû legalább 110 mm hosszú, hét vagy nyolc darab 25 mm-es sima, lekerekített fogakkal.

10.4.6.

Stopperóra, 0,5 másodperc pontosságú.

10.4.7.

Füstszekrény. Az égetõkamra behelyezhetõ laboratóriumi füstszekrénybe is, ha az utóbbi térfogata legalább húszszorosa, de legfeljebb száztízszerese az égetõkamra térfogatának, és ha a füstszekrény magassága, szélessége vagy hossza két és félszer nem nagyobb a másik két méret egyikénél sem. Vizsgálat elõtt a füstszekrényen keresztül áramló levegõ függõleges sebességét mérjék meg az égetõkamra elõtt és után 100 mm-re. Ez a mért érték 0,10 és 0,30 m/s között legyen, hogy az égéstermékek ne zavarják a kezelõ személyt. Alkalmazható természetes szellõztetésû, megfelelõ légsebességû füstszekrény.


17. Ábra: Tipikus cseppfogó tálca


18. Ábra: A mintadarab-tartó kiviteli példái 10.5.

Mintadarabok

10.5.1.

Alak és méretek A mintadarabok alakját és méreteit a 20. Ábra mutatja. A mintadarab vastagsága a vizsgált termék vastagságának megfelelõ legyen, de ne haladja meg a 13 mm-t. Ha a mintavétel lehetõvé teszi, a mintadarab teljes hosszában állandó szelvényû legyen. Ha a termék alakja és méretei nem teszik lehetõvé adott méretû darab mintavételét, akkor legalább az alábbi legkisebb méreteket kell betartani: a) 3 – 60 mm széles mintadarabnál a hosszúság 356 mm legyen. Ebben az esetben az anyagot a termék teljes szélességében vizsgálatnak vetik alá. b) 60 – 100 mm széles mintadarabnál a hosszúság legalább 138 mm legyen. Ebben az esetben a lehetséges égési távolság a mintadarab hosszának felel meg, a mérés az elsõ mérési pontban kezdõdik. c) 60 mm-nél kisebb szélességû és 365 mm-nél kisebb hosszúságú, valamint 60 – 100 mm széles, de a kisebb, mint 138 mm hosszú mintadarabok nem vizsgálhatók a jelen eljárással, de a 3 mm-nél kisebb szélességûek sem.

19. Ábra: Az alsó U keret metszetének példája az alátámasztó huzalokhoz szükséges hornyokkal


20. Ábra: Mintadarab 10.5.2.

Mintavétel A vizsgálandó anyagból legalább öt mintadarabot vegyenek ki. Olyan anyagokból, amelyeknek égési sebessége (elõzetes vizsgálatokkal megállapítva) az anyag iránya szerint változik, öt (vagy több) mintadarabot vegyenek ki, és úgy helyezzék be a vizsgáló berendezésbe, hogy a legnagyobb égési sebességet mérhessék. Ha az anyagot meghatározott szélességben szállítják, az egész szélességet átfogó, legalább 500 mm hosszú darabot kell kivágni. Az így kivágott darabból a minta-darabokat az anyag szélétõl legalább 100 mm-re és egymástól egyenlõ távolságban kell kivágni. Ha a termék alakja megengedi, a késztermékbõl a mintadarabokat azonos módon emeljék ki. Ha a termék vastagsága meghaladja a 13 mm-t, akkor ezt csökkentsék 13 mm-re megfelelõ mechanikai eljárással az utastértõl kifele esõ felületen. Az összetett anyagokat (lásd 10.2.2. bekezdést) úgy vizsgálják, mintha homogén lenne. Különbözõ egymásra helyezett rétegekbõl álló de nem összetett anyagok esetében az utastér felé nézõ felülettõl 13 mm mélységig terjedõ rétegeket külön-külön egyedileg kell megvizsgálni.

10.5.3.

A mintadarabok elõkészítése Tartsák a mintadarabokat – közvetlenül a vizsgálat elõtt – legalább 24 órán át és legfeljebb 7 napig 23 ± 2 °C hõfokú és 50 ± 5 % relatív páratartalmú levegõn.

10.6.

Vizsgálati eljárás

10.6.1.

A bolyhos vagy rojtos próbadarabokat sima felületre helyezzük, és a bolyhokkal vagy rojtokkal szemben kétszer végigfésüljük a 10.4.5. bekezdésben említett fésûvel.

10.6.2.

A próbadarabot úgy helyezzék a mintatartóba (10.4.2.bekezdés) úgy, hogy behatásnak kitett felület lefele, a láng fele nézzen.

10.6.3.

A gázlángot állítsák be 38 mm magasságra az égetõkamrán levõ jelzések segítségével, a levegõbeömlõnyílás be van zárva. Az elsõ vizsgálat megkezdése elõtt a láng a stabilizálás miatt égjen.

10.6.4.

A mintadarabtartót helyezzük az égetõkamrába úgy, hogy a végét elérje a gázláng és 15 másodperc múlva zárjuk el a gázt.

10.6.5.

Az égési idõ kezdetét abban a pillanatban kezdjük mérni, amikor a láng támadáspontja az elsõ mérési ponton áthalad. A láng terjedését azon az oldalon (alsón vagy felsõn) figyeljük, ahol gyorsabban ég.

10.6.6.

Az égési idõ mérése akkor fejezõdik be, amikor a láng eléri az utolsó mérési pontot, vagy annak elérése elõtt kialszik. Ha a láng nem éri el az utolsó mérési pontot, akkor a láng kialvásáig megtett égési távolságot mérik meg. Az égési távolság a mintadarabnak az elbomlott része,


amelynek a felületét vagy belsejét az égés elroncsolta. 10.6.7.

Ha a mintadarab nem gyullad meg, vagy az égés a gázégõ kioltása után nem folytatódik, vagy a láng kialszik, még mielõtt az elsõ mérési pontot elérné úgy, hogy az égési idõ nem mérhetõ, a vizsgálati jegyzõkönyvbe az égési sebesség 0 mm/perc értéket kell bejegyezni.

10.6.8.

Vizsgálatsorozat vagy ismételt vizsgálat végzésekor a vizsgálat megkezdése elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy az égetõkamra belsõ hõmérséklete vagy a mintadarabtartó hõmérséklete ne haladja meg a 30 °C hõfokot.

10.7.

Számítás A B égési sebesség mm/percben kifejezve kiszámítható az alábbi képlet segítségével: s B = ⋅ 60 t ahol: s = az égési távolság mm-ben, t = az s égési távolság megtételéhez szükséges idõ másodpercben.

10.8.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Másodlagos jellemzõk nem számítanak.

10.9.

Az eredmények kiértékelése

10.9.1.

Mûanyag-felületû biztonsági üvegtáblák (lásd jelen Elõírás 2.3. bekezdését) és az üveg-mûanyag biztonsági üvegezések (lásd jelen Elõírás 2.4. bekezdése) a tûzállósági vizsgálat szempontjából kielégítõk, ha az égési sebesség nem haladja meg a 250 mm/másodpercet.

10.9.2.

A merev mûanyag üvegezés (a jelen Elõírás 2.5.1. bekezdése), a hajlékony mûanyag üvegezés (az Elõírás 2.5.2. bekezdése) és merev mûanyag kettõs üvegezésû egység megfelelõ a tûzállósági vizsgálat szempontjából, ha az égési sebesség nem haladja meg a 110 mm/másodpercet.

11.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

11.1.

A vizsgálathoz használt vegyi anyagok

11.1.1.

Nem koptató hatású szappanos oldat: ionmentes vízben 1 súlyszázalék káliumzsír.

11.1.2.

Ablaktisztító-oldat: izopropanol és dipropilénglikol-monometiléter 5 – 10 súlyszázalék koncentrációjú és amoniumhidroxid 1 – 5 súlyszázalék koncentrációjú vizes oldata.

11.1.3.

Hígítatlan denaturált szesz: egy térfogatrész metilalkohol tíz térfogatrész etilalkoholban.

11.1.4.

Benzin vagy egyenértékû referencia-benzin: 50 térfogatszázalék toluén, 30 térfogatszázalék 2,2,4,-trimetilpentán, 15 térfogatszázalék 2,4,4, trimetil-1-pentán és 5 térfogatszázalék etilalkohol keveréke. NB.: A felhasznált benzin összetételét szerepeltetni kell a vizsgálati jegyzõkönyvben.

11.1.5.

Referencia-kerozen: 50 térfogatszázalék N-oktán és 50 térfogatszázalék N-dekán.

11.2.


11.2.1.

Bemerítéses vizsgálat Két, 180 × 25 mm méretû vizsgálati darabot vizsgáljanak meg a fenti 11.1. bekezdésben meghatározott kemikáliák mindegyikével, új vizsgálati darabokat használva mindegyik vizsgálathoz és mindegyik tisztító termékhez. Mindegyik vizsgálat elõtt a vizsgálati darabokat tisztítsák meg a gyártó utasítása szerint, majd kondicionálják 48 órán keresztül 23 °C ± 2 °C-on és 50 % ± 5 % relatív páratartalomban. Ezeket a feltételeket tartsák fenn az egész vizsgálat alatt


A vizsgálati darabokat teljesen merítsék be a vizsgáló folyadékba és tartsák benn egy percig, majd vegyék ki és azonnal töröljék szárazra tiszta felitató pamut törlõvel. 11.2.2.

Másodlagos jellemzõk nehézségi jelzõszámai Színtelen

Színezett

1

2

Réteg színezése vagy mûanyag-réteg A többi másodlagos jellemzõt nem érinti. 11.2.3.

Eredmények értelmezése

11.2.3.1.

tekintsék a kémiai hatóanyagoknak való ellenállás vizsgálatát kielégítõ eredményt adónak, ha a vizsgálati darab nem mutat gyengülést, elhajlást, méretváltozást vagy feltûnõ veszteséget átláthatóságában.

11.2.3.2.

A vizsgálati darabok készletét minõsítsék kielégítõnek a kémiai hatóanyagoknak való ellenállás tekintetében, ha egy a következõ feltételek közül teljesül:

11.2.3.2.1. minden vizsgálat kielégítõ eredményt adott; 11.2.3.2.2. egy vizsgálat nem adott kielégítõ eredményt, az új elvégzett vizsgálat-sorozat az új vizsgálati darabok készletén kielégítõ eredményt adott. 11.2.4.

Vizsgálati eljárás, terheléssel

11.2.4.1.

A vizsgálati tárgyat – egyszerûen, mint egy vízszintesen befogott tartót – támasszák alá szilárdan befogott szélétõl 51 mm távolságra úgy, hogy a teljes szélesség az alátámasztó élen (az erõ támadási pontja) nyugodjon. A terhelést a csuklós alátámasztási ponttól 102 mm távolságra, a próbatárgyra akasszák, ahogyan azt az alábbi 21. Ábra mutatja.

21. Ábra: A vizsgálati tárgy befogása 11.2.4.2.

A terhelõ tömeg 28,7×t2×g nagyságú legyen, ahol t a vizsgálati tárgy vastagsága mm-ben. Az eredõ feszültség a vizsgálati tárgy külsõ szálának eredõ igénybevétele 6,9 MPa legyen. Például: Egy 3 mm vastag vizsgálati tárgynál, amelyet vízszintesen helyeznek el az egymástól 51 mm távolságra lefele befogott vége és a felfele mûködõ alátámasztó él között, a lefele irányuló terhelés 102 mm-re az erõ támadási pontjától 258 g legyen.

11.2.4.3.

Mialatt a vizsgálati tárgy felveszi a terhelést, az elõírt vegyszerek egyikét hordják fel a vizsgálati tárgy felsõ felületére az alátámasztási pont fölött. A vegyszert puha, 13 mm széles, nedves kefével vigyék fel minden megütés elõtt. Másodpercenként tíz külön ütés kell a vizsgálati tárgy szélességében, kihagyva a végét és a széleket (lásd 22. Ábra)


22. Ábra: A vegyszerek felhordási módszere a vizsgálati tárgyra 11.3.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Mûanyag bevonat vagy mûanyag üvegezés színezése A többi másodlagos jellemzõt nem kell figyelembe venni.

színtelen 1

színezett 2

11.4.


11.4.1.

A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálati eredményét kielégítõnek kell tekinteni, ha a próbadarab a vizsgálatot követõen nem mutat semmilyen lágyulást, tapadóságot, felületi repedezést vagy az átlátszóság nyilvánvaló csökkenését.

11.4.2.

A próbadarab-készletet a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás tekintetében kielégítõnek kell minõsíteni, ha megfelel a következõ feltételek egyikének:

11.4.2.1.

Valamennyi vizsgálat kielégítõ eredményt adott;

11.4.2.2.

Egy vizsgálat nem adott kielégítõ eredményt, viszont új próbadarab-készleten végzett új vizsgálatsorozat már kielégítõ eredményt adott.

12.

HAJLÉKONYSÁGI ÉS HAJTOGATÁSI VIZSGÁLAT

12.1.

Alkalmazási terület E vizsgálattal határozzák meg, hogy a mûanyagot merev vagy hajlékony kategóriába sorolják-e.

12.2.

Vizsgálati módszer A névleges vastagságú anyagból téglalap alakú, 300 mm hosszú és 25 mm széles lapos mintadarabot vágjanak ki, és fogják be vízszintesen egy készülékbe úgy, hogy a minta hosszúságából 275 mm szabadon nyúljon ki a befogó készülékbõl. Ezt a szabad véget egy megfelelõ szerkezet tartja vízszintes helyzetben addig, amíg a vizsgálat nem kezdõdik meg. Ennek az alátámasztásnak az eltávolítása után 60 másodperccel megjelölik mm-ben a szabad vég lehajlását. Ha ez a lehajlás meghaladja az 50 mm-t, akkor ezt követõen 180 fokos hajtogatási vizsgálatot végezzenek el. A mintát olyan szorosra hajtsák, ami után 0,5 mm vastag fémlemez darabbal körbe tekerhetõ úgy, hogy mindkét oldalával szoros érintkezésbe kerül.

12.3.

Vizsgálati feltételek Hõmérséklet Relatív páratartalom

12.4.

20°C ± 2°C 60 % ± 5 %

Követelmények Hajlékony mûanyagok esetében a függõleges lehajlás több legyen, mint 50 mm és 10 másodperccel a 180°-os hajtogatás után az anyagon ne legyen semmilyen töréshez hasonló károsodás a hajlítás helyén (lásd 23. Ábra).


23. Ábra: Hajlékonysági vizsgálat elrendezése 13.

KERESZTÜLVÁGÁSOS VIZSGÁLAT

13.1.

Alkalmazási terület Ez a vizsgálat egyszerû módszer annak meghatározására, hogy milyen tapadással rendelkezik a bevonat az alapanyag felületén. A ridegség és egyéb szilárdsági jellemzõk is kiértékelhetõk.

13.2.

Berendezés Egymástól 1 mm távolságban elhelyezkedõ 6 pengés vágószerszám. Nagyítóüveg kétszeres nagyítással a keresztülvágott vizsgálati tárgy megvizsgálásához (lásd 24. Ábra).

13.3.

Vizsgálati módszer Vágják át a bevonatot az alapanyag felületén 6 vágással, majd erre merõlegesen ismét 6 vágással, miáltal egy 25 négyzetet tartalmazó rácsminta keletkezik (rácsvágás). A vágószerszámot 2 - 5 cm/mp sebességgel folyamatosan úgy húzzák, hogy a vágások elérjék az alapanyag felületét, de ne hatoljanak bele túl mélyen. A vágást úgy végezzék, hogy a két vezetõ fej a berendezés szélén egyformán érintse a felületet. A vizsgálat után a vágásokat nagyítóval vizsgálják meg, hogy ellenõrizzék vajon a vágások elérik-e az alsó felületet. A vizsgálatot a tárgy legalább két különbözõ helyén végezzék el. A vágások után enyhe nyomással ötször keféljék végig ezeket mindkét irányban poliamid sörtéjû ecsettel.


24. Ábra: Szerszám hat pengével 13.4.

Az eredmények kiértékelése A vágásokat nagyítóüvegen keresztül ellenõrizzék. Ha a vágások szélei tökéletesen simák és a bevonatból semmilyen kis rész sem vált le, akkor erre az anyagra a keresztvágási érték Gt0. Ha a vágások metszéspontjainál kis szilánkok váltak le, és a leválásokkal érintett felület a rácsfelület kb. 5 százalékát teszi ki, a keresztvágási érték Gt1. A nagyobb leválási területeket Gt2-tõl Gt5 értékig rangsorolják. Vágási érték-fokozat Gt 2 Gt 3 Gt 4 Gt 5

Rácsterület vizsgált területe 5 és 15 % között 15 és 35 % között 35 és 65 % között nagyobb, mint 65 % –––––––––––


4. Melléklet EDZETT SZÉLVÉDÕ ÜVEGEK 1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az edzett szélvédõüvegeket különbözõ típusúaknak kell tekinteni, ha azok egymástól legalább egy, elsõdleges vagy másodlagos jellemzõ tekintetében különböznek.

1.1.

A fõ jellemzõk a következõk:

1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés Az edzett szélvédõüvegek két csoportra oszthatók a szilánkos törés és a mechanikai tulajdonságok vizsgálata szempontjából, azaz

1.1.2.1.

sík szélvédõüvegek, és

1.1.2.2.

hajlított szélvédõüvegek.

1.1.3.

Vastagsági kategória az, amelyben a névleges "e" vastagság van (± 0,2 mm gyártási tûrés megengedett): I. kategória: e ≤ 4,5 mm II. kategória: 4,5 mm < e ≤ 5,5 mm III. kategória 5,5 mm < e ≤ 6,5 mm IV. kategória 6,5 mm < e

1.2.

Másodlagos jellemzõk

1.2.1.

az anyag jellege (pl. csiszolt üveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2.

színezés (színtelen vagy színezett),

1.2.3.

elektromos vezetékek beépítése vagy hiánya,

1.2.4.

árnyékoló szalagok beépítése vagy hiánya.

2.

SZILÁNKOS TÖRÉS VIZSGÁLATA

2.1.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma

2.1.1.

Csak az anyag jellegét kell figyelembe venni.

2.1.2.

Az úsztatott üveg és a síküveg ugyanazzal a minõségi jelzõszámmal rendelkezik.

2.1.3.

A törésvizsgálatot meg kell ismételni, ha áttérnek csiszolt üvegrõl úsztatott üvegre vagy síküvegre vagy, fordítva.

2.2.

A mintadarabok száma A 13. Melléklet elõírásainak megfelelõen kiválasztott legkisebb kiterített felületû és a legnagyobb kiterített felületû sorozatból 6 – 6 mintadarabot kell kiemelni és megvizsgálni.

2.3.

Az üveg különbözõ zónái Az edzett szélvédõüvegnek két fõ zónát kell tartalmaznia, az FI és FII zónát. Tartalmazhat azonban egy közbensõ FIII zónát is. E zónák meghatározása a következõ:

2.3.1.

FI zóna:

apró szilánkos törésû perifériális zóna, amely legalább 7 cm széles a szélvédõ-üveg teljes szegélye mentén, beleértve 2 cm széles külsõ sávot is, amelyet az értékelésnél nem vesznek figyelembe.

2.3.2.

FII zóna:

olyan különbözõ szilánkos törésû kilátási zóna, amely mindig magában foglal legalább 20 cm széles és legalább 50 cm hosszú négyszögletes részt.


2.3.2.1.

M1 kategóriás jármûveknél a négyszög központja olyan 10 cm sugarú körön belül legyen, amelynek középpontja a V1 - V2 szegmens vetületébe esik.

2.3.2.2.

Más M és N kategóriás jármûveknél a négyszög középpontja olyan 10 cm sugarú körön belül legyen, amelynek középpontja az O pont vetületébe esik.

2.3.2.3.

Mezõ- és erdõgazdasági vontatóknál valamint ipari munkagépeknél a kilátási zóna helyét fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzõkönyvben.

2.3.2.4.

A fenti négyszög magassága a 44 cm-nél kisebb magasságú szélvédõk esetében 15 cm-re csökkenthetõ.

2.3.3.

FIII zóna: legfeljebb 5 cm széles közbensõ zóna az FI és FII zónák között.

2.4.

Vizsgálati módszer A 3. Melléklet 1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

2.5.

Ütési pontok (lásd 17. Melléklet, 2. Ábra)

2.5.1.

Az ütési pontokat a következõk szerint kell kiválasztani: 1 pont az FII zóna középsõ részén egy nagy- vagy kisfeszültségû területen, 2 pont az FIII zónában az FII zóna függõleges szimmetriasíkjához legközelebb, 3 és 3' pont a mintadarab egyik középvonalán a szélektõl 3 cm-re, ha a csipeszelési hely van, az egyik törési pont az egyik csipeszelési hely jelével jelzett perem közelében, a másik a szemközti perem közelében legyen, 4 pont azon a helyen, ahol a leghosszabb középvonalon a görbületi sugár a legkisebb, 5 pont a mintadarab szélétõl jobbra vagy balra 3 cm távolságban azon a helyen, ahol az üveg szélének görbületi sugara a legkisebb.

2.5.2.

Egy törésvizsgálatot kell végezni az 1, 2, 3, 4 és 5 jelû pontok mindegyikében.

2.6.


2.6.1.

A vizsgálatot kielégítõnek kell tekinteni, ha a törésvizsgálat eredményei kielégítik az alábbi 2.6.1.1., 2.6.1.2. és 2.6.1.3. bekezdések követelményeit.

2.6.1.1.

FI zóna

2.6.1.1.1.

A törmelék száma az üvegre felrajzolt bármelyik 5 × 5 cm méretû négyszögön belül legalább 40 és legfeljebb 350; mindazonáltal 40-nél kevesebb törmelék esetén, ha az 5 × 5 cm-es négyszöget magában foglaló bármelyik 10 × 10 cm méretû négyszögön belül a törmelékek száma 160-nál nem kevesebb, ezt el kell fogadni.

2.6.1.1.2.

A fenti számításnál a négyszögek oldalaival átmetszett törmelékeket fél törmeléknek tekintsék.

2.6.1.1.3.

A törést nem kell ellenõrizni a mintadarab szélén körbe 2 cm-es sávban, amely az üveg befogási peremét jelenti, sem az ütési pont körül rajzolt 7,5 cm sugarú körön belül.

2.6.1.1.4.

3 cm2-nél nagyobb területû törmelék legfeljebb 3 engedhetõ meg. Ilyen nagyságú törmelék azonban nem fordulhat elõ egynél több ugyanazon 10 cm átmérõjû körön belül.

2.6.1.1.5.

Hosszú szilánk képzõdése megengedett, ha hosszúságuk nem haladja meg a 7,5,cm-t és széleik nem kés-élesek, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben elõírt esetet. Ha ezek a hosszúkás szilánkok elérik az üveg szélét, azzal nem képezhetnek 45°-nál nagyobb szöget.

2.6.1.2.

FII zóna

2.6.1.2.1.

A törés után visszamaradó átláthatóságot a fenti 2.3.2. bekezdésben meghatározott derékszögû


négyszög területén belül kell ellenõrizni; ezek a derékszögû négyszögön belül 2 cm2-nél nagyobb törmelékek összes felülete érje el a derékszögû négyszög felületének legalább 15 %-át. A 44 cmnél kisebb magasságú szélvédõüvegeknél, vagy amelyeknek a függõleges síkkal bezárt beépítési szöge kisebb, mint 15°, a láthatósági százalék legalább az elõbb említett derékszögû négyszög felületének 10 %-a legyen. 2.6.1.2.2.

Az FII zónában egyetlen törmelék felülete sem lehet 16 cm2-nél nagyobb, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben elõírt esetet.

2.6.1.2.3.

Az ütési pont körül 10 cm sugarú körön belül és a körnek csupán abban a részében, amely az FII zónához tartozik, megengedett három olyan szilánk, amelynek felülete 16 cm2-nél nagyobb, de 25 cm2 értéknél kisebb.

2.6.1.2.4.

A törmelékek lényegében szabályos alakúak és az alábbi 2.6.1.2.4.1. bekezdésben leírt típusú hegyes képzõdményektõl mentesek legyenek. Legfeljebb azonban 10 szabálytalan törmelék megengedett bármelyik 50×20 cm méretû derékszögû négyszögön belül és legfeljebb 25 darab a szélvédõ teljes felületén. Egyetlen ilyen törmelék hegye sem lehet hosszabb, mint 35 mm, hosszúságát az alábbi 2.6.1.2.4.1. bekezdés szerint mérve.

2.6.1.2.4.1. Az olyan törmeléket, illetve szilánkot kell szabálytalannak tekinteni, ha az nem fér el egy 40 mm átmérõjû körön belül, ha legalább egyetlen olyan hegye van, amelynél a csúcs és az üveg vastagságával egyenlõ szélességû szelvénye között mért távolság nagyobb 15 mm-nél, és ha egy vagy több olyan hegye van, amely 40° csúcsszögnél kisebb. 2.6.1.2.5.

A teljes FII zónában kivételesen megengedhetõ néhány hosszú alakú szilánk, ha azok 10 cm-nél nem hosszabbak, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben elõírt eseteket.

2.6.1.3.

FIII zóna E zóna-szilánkosodás jellemzõi a két szomszédos zónában (FI és FII) megengedett jellemzõk közé esnek.

2.6.2.

A jóváhagyásra bemutatott szélvédõüveget szilánkos törés szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha kielégíti az alábbi feltételek közül legalább az egyiket:

2.6.2.1.

ha minden olyan törési vizsgálat, amelyet a fenti 2.5.1. bekezdésben meghatározott ütési pontokban végeztek, kielégítõ eredményt adott;

2.6.2.2.

ha egy vizsgálat azok közül, amelyeket a 2.5.1. bekezdésben elõírt ütési pontokban végeztek, elégtelen eredményt adott, figyelembe véve azokat az eltéréseket, amelyek nem lépték túl a következõ határértékeket: FI zóna: legfeljebb 5 darab 7,5 – 15 cm hosszúságú szilánk, FII zóna: legfeljebb 3 darab 16 – 20 cm2 felületû törmelék azon a 10 cm sugarú körön kívül, amelynek középpontja az ütési pont; FIII zóna: legfeljebb 4 darab 10 – 17,5 cm hosszúságú szilánk. és a vizsgálat megismételve egy új mintadarabon, az vagy kielégíti a 2.6.1. bekezdés követelményeit, vagy az eltérések a fentiekben az elõírt határértékeken belül vannak;

2.6.2.3.

ha két vizsgálat a 2.5.1. bekezdésben elõírt ütési pontokban végzett vizsgálatok közül elégtelen eredményt adott azoknál az eltéréseknél, amelyeket a 2.6.2.2. bekezdésében elõírt határértékek tekintetében nem léphetnek túl, de az új minta-darabkészleten lefolytatott további vizsgálatsorozat kielégítette a 2.6.1. bekezdés követelményeit, vagy az új sorozatból legfeljebb két mintadarab mutatott a fenti 2.6.2.2. bekezdésben elõírt határértékeken belüli eltérést.

2.6.3.

Ha fent említett eltéréseket találnak, azokat tüntessék fel a vizsgálati jelentésben, és a szélvédõ megfelelõ részeire vonatkozó törésminta tartós felvételeit csatolják a vizsgálati jelentéshez.


3.

FEJFORMA ÜTKÖZÉSÁLLÓSÁGI VIZSGÁLATA

3.1.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma A másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni.

3.2.

Mintadarabok száma

3.2.1.

Minden egyes edzett szélvédõüveg csoportjából négy olyan mintadarabot vizsgáljanak meg, amelyek kiterített felülete megközelítõleg a legkisebb és négy olyat, amelyek kiterített felülete megközelítõleg a legnagyobb, mind a nyolc ugyanolyan típusú legyen, mint azok, amelyeket a szilánkos törésvizsgálatra (lásd fenti 2.2. bekezdést) kiválasztottak.

3.2.2.

Vagylagosan, a vizsgáló laboratórium szabad belátása szerint, minden szélvédõüveg vastagsági kategóriájából hat olyan próbadarabot vizsgáljanak, amelyek mérete (1100×500 mm) +5, -2.

3.3.


3.3.1.

A 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,5 m +0, -5 legyen.

3.4.


3.4.1.

A fejforma vizsgálati eredménye kielégítõ, ha a szélvédõüveg vagy a próba-darabja betört.

3.4.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készletet a fejformával való ütés során tapasztalt viselkedés szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi két feltétel közül valamelyiket, azaz ha

3.4.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítõ;

3.4.2.2.

az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelõ, de új próbadarab-készleten lefolytatott további vizsgálat-sorozat kielégítõ eredményre vezetett.

4.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9. bekezdésében elõírt követelmények érvényesek minden szélvédõüveg-típus optikai tulajdonságaira. –––––––––––– 5. Melléklet EGYENLETESEN EDZETT ABLAKÜVEGEK∗

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az egyenletesen edzett ablaküveget különbözõ típusúaknak kell tekinteni, ha azok különböznek egymástól legalább az alábbi fõ vagy másodlagos jellemzõik egyikében.

1.1.


1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés

1.1.2.

Az edzés jelleg (hõkezelés vagy vegyi eljárás)

1.1.3.

Az alak kategóriája: két kategóriát különböztetnek meg

1.1.3.1.

sík ablaküvegek,

∗/

Az ilyen típusú egyenletesen edzett üveglapok szélvédõüvegként olyan lassú jármûveken használhatók, amelyek végsebessége szerkezeti kialakításuknál fogva nem haladja meg a 40 km/ó sebességet.


1.1.3.2.

sík és hajlított ablaküvegek.

1.1.4.

Vastagsági kategória, amelybe az "e" névleges vastagság tartozik (megengedett gyártási tûrés ± 0,2 mm) I. kategória: e ≤ 3,5 mm II. kategória: 3,5 mm < e ≤ 4,5 mm III. kategória 4,5 mm < e ≤ 6,5 mm IV. kategória 6,5 mm < e

1.2.

Másodlagos jellemzõk a következõk:

1.2.1.

Az anyag jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg),

1.2.2.

Színezés (színtelen vagy színezett),

1.2.3.

Elektromos vezetékek beépítése vagy más beszerelése.

1.2.4.

A behomályosító sötétítés beépítése vagy ezek más alkalmazása.

2.

TÖRÉSVIZSGÁLAT

2.1.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Anyag Fokozat jele Csiszolt üveg 2 Úsztatott üveg 1 Táblaüveg 1 Egyéb másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni.

2.2.

Mintadarabok kiválasztása

2.2.1.

Minden egyes nehezen elõállítható alak- és vastagsági kategóriából kell a mintadarabot kiválasztani. A kiválasztást a következõ kritériumok szerint kell végezni:

2.2.1.1.

Sík ablaküvegek esetén két mintadarab-készletet bocsássanak rendelkezésre, amelyek kielégítik:

2.2.1.1.1.

a legnagyobb kiterített felület követelményét, és

2.2.1.1.2.

a két szomszédos oldal közötti legkisebb szög követelményét.

2.2.1.2.

Sík és hajlított üvegek esetén három mintadarab-készletet bocsássanak rendelkezésre, amelyek:

2.2.1.2.1.

kielégítik a legnagyobb kiterített felület követelményét,

2.2.1.2.2.

kielégítik a két szomszédos oldal közötti legkisebb szög követelményét, és

2.2.1.2.3.

kielégítik a legnagyobb szegmens-magasság követelményét.

2.2.2.

A legnagyobb "S" területû mintadarabokon lefolytatott vizsgálatok eredményeit bármely más S + 5%-nál kisebb területre is alkalmazhatónak kell tekinteni.

2.2.3.

Ha a benyújtott minták γ szöge nagyobb, mint 30° vagy egyenlõ 30°-nál, a vizsgálatok minden olyan legyártott ablaküvegre érvényesek, amelynek szöge nagyobb, mint γ - 5°. Ha a benyújtott minták γ szöge nagyobb, mint 30° vagy egyenlõ 30°-l, a vizsgálatok minden olyan legyártott ablaküvegre érvényesek, amelyek szöge ≥ 30°.

2.2.4.

Ha a benyújtott minták "h" szegmens-magassága nagyobb, mint 100 mm, a vizsgálatok érvényesek minden olyan legyártott ablaküvegre, amelynek szegmens-magassága kisebb, mint h + 30 mm. Ha a benyújtott minták szegmens-magassága kisebb vagy egyenlõ 100 mm-rel, a vizsgálatok


minden olyan legyártott ablaküvegre érvényesek, amelyek szegmens-magassága kisebb vagy egyenlõ 100 mm-rel. 2.3.

Mintadarabok száma készletenként Az egyes csoportok mintadarabjainak száma – a fenti 1.1.3. bekezdésben meghatározott alakkategória szerint – a következõ legyen: Az ablaküveg jellege Síküveg (két készlet) Sík és hajlított üveg (3 készlet)

Mintadarabok száma 4 5

2.4.


2.4.1.

A 3. Melléklet 1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

2.5.

Ütési pontok (lásd 17. Melléklet 3. Ábra)

2.5.1.

Sík és hajlított ablaküvegek esetében az ütési pontok, amelyeket egyrészt a 14. Melléklet 3a és 3b ábrái, másrészt a 17. Melléklet 3c ábrája tartalmaznak, a következõk legyenek: 1 ütési pont: az üveg szélétõl 3 cm-re azon a helyen, ahol az üveg szélének görbületi sugara a legkisebb, 2 ütési pont: az üveg szélétõl 3 cm-re az egyik középvonalon, az üvegnek azt a részét választva, ahol a csipeszelési helyek jele látható ( ha ilyenek vannak), 3 ütési pont: az üveg geometriai középpontjában, 4 ütési pont: csak hajlított üvegeknél; ezt a pontot a leghosszabb középvonalon kell kiválasztani, az üvegnek azon a részén, ahol a görbületi sugár a legkisebb.

2.5.2.

Mindegyik elõírt ütési ponton csak egy vizsgálatot kell végezni.

2.6.


2.6.1.

A vizsgálatot kielégítõnek kell tekinteni, ha a szilánkos törés kielégíti a következõ feltételeket:

2.6.1.1.

A törmelék száma az üvegre rajzolt bármelyik 5 cm x 5 cm méretû négyszögön belül legalább 40, vagy nem több mint 400, vagy legfeljebb 450, 3,5 mm vastagságú üveg esetében.

2.6.1.2.

A fenti szabálynál az egyes négyszögek oldalaival átmetszett törmelékeket fél törmeléknek kell számítani.

2.6.1.3.

A törést nem kell ellenõrizni a mintadarab szélén körös-körül abban a 2 cm széles sávban, amely az üveg befogási keretét képviseli, sem az ütési pont körüli 7,5 cm-es sugarú körön belül.

2.6.1.4.

Nem engedhetõ meg 3 cm2-nél nagyobb felületû törmelék, kivéve az elõzõ 2.6.1.3. bekezdésben meghatározott részeket.

2.6.1.5.

Néhány hosszúkás szilánk képzõdése megengedett, ha széleik nem kés-élességûek, ezek a szilánkok elérik az üveg szélét, de azzal nem zárnak be nagyobb szöget, mint 45°, hosszúságuk nem haladja meg a 7,5 cm-t, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben elõírt esetet.

2.6.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készlet szilánkos törés szempontjából kielégítõ, ha az teljesíti a következõ feltételek közül legalább az egyiket, azaz ha

2.6.2.1.

minden olyan vizsgálat, amelyet a fenti 2.5.1. bekezdésben elõírt ütési pontokon végeztek, kielégítõ eredményt adott,

2.6.2.2.

egy vizsgálat közül az, amelyet a fenti 2.5.1. bekezdésben elõírt ütési pontokon végeztek, elégtelen eredményt adott, de az eltérések nem lépték túl a következõ határértékeket:


legfeljebb 5 darab 6 – 7,5 cm hosszú szilánk, legfeljebb 4 darab 7,5 – 10 cm hosszú szilánk, és a vizsgálatot – megismételve egy új mintadarabon – az vagy kielégíti a 2.6.2. bekezdés követelményeit, vagy az eltérések a fentiekben elõírt határértékeken belül vannak. 2.6.2.3.

két vizsgálat közül az, amelyet a 2.5.1. bekezdésben elõírt ütési pontok felhasználásával végeztek, rossz eredményt adott, de az eltérések nem lépték túl a 2.6.2.2. bekezdésben elõírt határértékeket, viszont egy új mintadarab-készleten az új vizsgálatsorozat kielégítette a 2.6.1. bekezdésben elõírt követelményeket vagy az új készletbõl legfeljebb két mintadarab mutatott a fenti 2.6.2.2. bekezdésben elõírt határértéken belüli eltéréseket.

2.6.3.

Ha fent említett eltérést találnak, ezeket tüntessék fel a vizsgálati jelentésben, és az üveglap megfelelõ részérõl készített törésminta tartós felvételeit csatolják a jelentéshez.

3.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA

3.1.

Golyós ütésvizsgálat 227 grammos golyóval

3.1.1.

A másodlagos jellemzõk jelzõszámai: Üvegfajta Jelzõszám Színezés Jelzõszám Csiszolt üveg 2 színtelen 1 Úsztatott üveg 1 színezett 2 Táblaüveg 1 Más másodlagos jellemzõket (pl. elektromos vezeték beépítése) nem kell figyelembe venni.

3.1.2.

Vizsgálati mintadarabok száma A fenti 1.1.4. bekezdésben meghatározott minden egyes vastagsági kategórián belül hat mintadarabot kell megvizsgálni.

3.1.3.


3.1.3.1.


3.1.3.2.

Az ejtési magasság ( a golyó alsó része és a mintadarab felsõ felülete közötti távolság) az alábbi táblázatban közölt értékek legyenek az üveg vastagsága szerint. Az üveg névleges vastagsága (e) e ≤ 3,5 mm 3,5 mm < e

Ejtési magasság 2,0 m +5,-0 mm 2,5 m +5,-0 mm

3.1.4.


3.1.4.1.

A golyós ütésvizsgálat eredménye kielégítõ, ha a vizsgálati mintadarab nem tört el.

3.1.4.2.

A jóváhagyásra bemutatott vizsgálati darabok csoportját kielégítõnek kell tekinteni, ha a következõ feltételek közül legalább egyet kielégítenek, azaz

3.1.4.2.1.

csak egy vizsgálat eredménye nem kielégítõ,

3.1.4.2.2.

két vizsgálat eredménye nem kielégítõ, de újabb hat próbadarabból álló sorozaton végzett új vizsgálat kielégítõ eredményt adott.

4

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

4.1.

A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének szabályos fényátbocsátásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan egyenletesen edzett ablaküvegekre vagy a nem szélvédõ ablaküvegek olyan részeire, amelyek a gépjármûvezetõ látómezeje szempontjából lényeges helyen vannak.


4.2.

A 3. Melléklet 9. bekezdésének rendelkezései azokra az egyenletesen edzett üvegtáblákra is vonatkoznak, amelyeket szerkezeti kialakításuknál fogva 40 km/ó sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes lassú jármûveken szélvédõüvegként alkalmaznak. Ezt nem alkalmazhatják olyan lapos szélvédõkre, amelyek a már jóváhagyott csoportba tartoznak –––––––––––– 6. Melléklet KÖZÖNSÉGES RÉTEGES SZÉLVÉDÕÜVEGEK

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A közönséges réteges szélvédõüvegeket különbözõ típusúaknak kell tekinteni, ha azok különböznek egymástól az alábbi fõ vagy másodlagos jellemzõik egyike tekintetében.

1.1.

Fõ jellemzõk

1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés

1.1.2.

Alak és méretek. A közönséges réteges szélvédõüvegeket a mechanikai tulajdonságok és a környezettel szembeni ellenállás vizsgálata céljából egy csoportba tartozónak kell tekinteni

1.1.3.

Az üvegrétegek száma.

1.1.4.

A szélvédõüveg "e" névleges vastagsága; a névleges érték felett és alatt 0,2 n mm gyártási tûrés megengedett (ahol "n" a szélvédõüveg rétegeinek száma).

1.1.5.

A közbensõ réteg vagy rétegek vastagsága.

1.1.6.

A közbensõ réteg / rétegek jellege és típusa (pl. PVB vagy egyéb mûanyag réteg vagy rétegek).

1.2.


1.2.1.

Az üveg jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

Színezés (közbensõ réteg(ek) részben vagy teljesen színezett(ek) vagy színtelen(ek)).

1.2.3.

Az üveg színezése (színtelen színezett).

1.2.5.

Árnyékoló szalagok (beépítettek vagy sem).

2.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1.

A közönséges réteges szélvédõüvegek vizsgálatait, kivéve a fejforma-vizsgálatokat (lásd az alábbi 3.2. bekezdést) és az optikai tulajdonságok vizsgálatait, vagy egy eredeti szélvédõ-üvegbõl kivágott vagy külön erre a célra készített sík próbadarabon kell elvégezni. A próbadarabok mindkét esetben szigorúan feleljenek meg annak a sorozatgyártású szélvédõ-üvegnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

A próbadarabokat minden egyes vizsgálat elõtt legalább négy órán át 23 ± 2 °C hõfokon tárolják. Amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették, azonnal kezdjék meg és folytassák le a vizsgálatokat.

3.

FEJFORMÁVAL VALÓ ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA

3.1.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni.

3.2.

Fejalakkal végzett ütközésvizsgálat teljes szélvédõüvegen.


3.2.1.

A mintadarabok száma A legkisebb kiterített felületû sorozatból a 13. Melléklet elõírásai szerint kiválasztott négy mintadarabot és a legnagyobb kiterített felületû sorozatból ugyanígy kiválasztott négy mintadarabot vizsgálják meg.

3.2.2.


3.2.2.1.

A vizsgálati eljárás a 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírt vizsgálat legyen.

3.2.2.2.

Az ejtési magasság 1,5 m +0, -5 mm legyen.

3.2.3.


3.2.3.1.

E vizsgálat eredményei kielégítõk, ha azok teljesítik a következõ feltételeket, azaz

3.2.3.1.1.

ha a próbadarab betörik, és számos olyan kör alakú repedést mutat, amelyeknek középpontja megközelítõleg az ütés pontja; az ütési ponthoz legközelebbi repedések nem lehetnek 80 mm-nél távolabb az ütési ponttól;

3.2.3.1.2.

ha az üvegtöredékek a közbensõ mûanyagréteghez tapadnak; egy vagy több részleges leválás a közbensõ rétegrõl megengedett a repedés bármelyik oldalán 4 mm-nél kisebb szélességû sávban az ütközési középponttól húzott 60 mm átmérõjû körön kívül;

3.2.3.1.3.

ha az ütési oldalon

3.2.3.1.3.1. a közbensõ mûanyagréteg nem lesz csupasz 20 cm2-nél nagyobb felületen, 3.2.3.1.3.2. egy vizsgálat eredménye nem kielégítõ, de új próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad. 3.3.

Fejalakkal végzett ütközésvizsgálat sík üvegen

3.3.1.

A próbadarabok száma Hat, (1100 × 500 mm) +5,-2 mm méretû sík próbadarabot kell megvizsgálni.

3.3.2.


3.3.2.1.


3.3.2.2.

Az ejtési magasság 4 m +25,-0 mm legyen.

3.3.3.


3.3.3.1.

E vizsgálat eredményét kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következõ feltételeket:

3.3.3.1.1.

a próbadarab meglazul és eltörik, számos olyan kör alakú repedést mutat, amelyek közép-pontja megközelítõleg az ütés középpontja,

3.3.3.1.2.

a közbensõ rétegen beszakadások megengedettek feltéve, hogy a próbabábú fejalakja nem hatol át a próbadarabon,

3.3.3.1.3.

nagyméretû üvegszilánkok nem válnak le a közbensõ rétegrõl.

3.3.3.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-sorozatot a fejforma-vizsgálat szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek egyikét kielégíti, azaz

3.3.3.2.1.

valamennyi vizsgálati eredmény kielégítõ,

3.3.3.2.2.

egy vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítõ, de újabb mintadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményét ad.

4.



4.1.


4.2.


4.2.1.

A próbadarabok száma Hat darab 300+10, -0 mm oldalméretû négyzet alakú próbadarabot kell megvizsgálni.

4.2.2.


4.2.2.1.


4.2.2.2.

Az ejtési magasság 4 m +25, -0 mm (a golyó alsó része és a próbadarab felsõ felülete közötti távolság) legyen.

4.2.3.


4.2.3.1.

A golyós ütésvizsgálat eredményét kielégítõnek kell tekinteni, ha a golyó nem hatol át az üvegen a megütés pillanatát követõ 5 másodpercen belül.

4.2.3.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készletet mechanikai szilárdság szempontjából kielégítõ, ha az alábbi két feltételnek megfelel, azaz

4.2.3.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítõ, vagy

4.2.3.2.2.

egy vizsgálat eredménye kielégítõ, de új mintakészleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt adott.

4.3.


4.3.1.


4.3.2.

A próbadarabok száma Húsz darab 300 mm +10, -0 mm oldalméretû négyzet alakú próbadarabot kell megvizsgálni.

4.3.3.


4.3.3.1.

A 3. Melléklet 2.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást alkalmazzák. Vizsgáljanak meg tíz próbadarabot 40 ± 2 °C hõfokon, másik tizet pedig -20 ± 2 °C-on.

4.3.3.2.

A különbözõ vastagsági kategóriákra és a levált üvegtöredékekre vonatkozó ejtési magasságot az alábbi Táblázat tartalmazza:

+ 40 °C Esési Törmelék legnagyobb Esési magasság megengedett tömege magasság mm g m∗ m∗ e ≤ 4,5 9 12 8,5 10 15 9,0 4,5 < e ≤ 5,5 11 20 9,5 5,5 < e ≤ 6,5 12 25 10,0 e > 6,5 ∗Az ejtési magasság megengedett tûrése (+10,-0) mm Próbadarab vastagsága

- 20 °C Törmelék legnagyobb megengedett tömege g 12 15 20 25

4.3.4.


4.3.4.1.

A golyós ütésvizsgálat eredményét kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következõ feltételeket: a golyó nem hatol át az üvegen,


a próbadarab nem tört szét több darabra, a közbensõ réteg nem szakadt át, és az üvegnek az ütéssel szemközti oldaláról levált szilánkok tömege nem haladja meg a fenti 4.3.3.2. bekezdésben meghatározott megfelelõ értéket. 4.3.4.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készletet a 227 grammos golyós-vizsgálat szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az alábbi két feltétel egyikét teljesíti, azaz

4.3.4.2.1.

mindegyik vizsgálati hõmérsékleten lefolytatott legalább nyolc vizsgálat eredménye kielégítõ, vagy

4.3.4.2.2.

bár mindegyik vizsgálati hõmérsékleten lefolytatott kettõnél több vizsgálat eredménye nem kielégítõ, azonban egy új próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálat-sorozat kielégítõ eredményt ad.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

5.1.

Kopásállósági vizsgálat

5.1.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és a vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A vizsgálatot 1000 cikluson át kell folytatni.

5.1.2.

Az eredmények értékelése A biztonsági ablaküveg kopásállóságát megfelelõnek kell tekinteni, ha a próbadarab fényszórása a koptatás következtében nem haladja meg a 2,5 értéket.

5.2.

Hõállóság vizsgálata A 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.3.

Sugárzással szembeni ellenállás vizsgálata

5.3.1.

Általános követelmények Ezt a vizsgálatot csak abban az esetben kell elvégezni, ha a vizsgáló laboratórium a közbensõ rétegrõl már birtokban levõ információk alapján hasznosnak tartja.

5.3.2.

A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.4.

Nedvességállósági vizsgálat A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9. bekezdésében elõírt, az optikai tulajdonságokra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni minden szélvédõüveg-típusra. Ezt nem kell alkalmazni olyan lapos szélvédõkre, amelyek egy már jóváhagyott csoportban vannak, ha homlokszögük a függõlegessel kisebb, mint 40° szöget zár be. ––––––––––– 7. Melléklet KÖZÖNSÉGES RÉTEGES NEM SZÉLVÉDÕ ÜVEGEK

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A nem szélvédõ, közönséges réteges üvegeket különbözõ típusúaknak kell tekinteni, ha azok különböznek egymástól az alábbi fõ vagy másodlagos jellemzõk tekintetében.

1.1.

Fõ jellemzõk


1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés.

1.1.2.

Az ablaküveg vastagsági kategóriája, amelybe az "e" névleges vastagság tartozik, a gyártási tûrés ± 2 n mm (ahol 'n' az ablaküveg rétegeinek száma): I. kategória: e≤ 5,5 mm II. kategória 5,5 mm < e ≤ 6,5 mm III. kategória 6,5 mm < e

1.1.3.

A közbensõ réteg(ek) névleges vastagsága.

1.1.4.

A közbensõ réteg(ek) jellege és típusa, pl. PVB vagy egyéb mûanyagréteg.

1.1.5.

Bármilyen különleges kezelés, amelyet egy vagy több üvegrétegen fégrehajtottak.

1.2.


1.2.1.

Az üveg anyagának természete (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

a közbensõ réteg(ek) színezése (teljes vagy részben színezett, színtelen).

1.2.3.

Az üveg színezése (színtelen vagy színezett).

1.2.4.

A behomályosító sötétítés beépítése vagy egyéb alkalmazása.

2.


2.1.

A nem szélvédõ közönséges réteges ablaküvegek vizsgálatait a meglevõ üvegekbõl kivágott vagy az e célra készült sík próbadarabokon kell lefolytatni. A próbadaraboknak mindegyik esetben minden tekintetben szigorúan meg kell felelniük annak a gyártásban levõ ablak-üvegnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

Minden vizsgálat elõtt a próbadarabokat 23 ± 2 °C hõfokon tárolják legalább 4 órán át. A vizsgálatokat azonnal kezdjék meg és végezzék el, amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették.

2.3.

A jelen Melléklet követelményeit kielégítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha a jóváhagyásra benyújtott üveg ugyanolyan összetételû, mint az a szélvédõüveg, amelyet már jóváhagytak a 6., 8. vagy 9. Melléklet rendelkezései szerint.

3.

FEJFORMÁVAL VALÓ ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA

3.1.


3.2.

A próbadarabok száma Hat próbadarab (1100 mm x 50 mm) +25, -0 mm méretû sík próbadarabot kell megvizsgálni.

3.3.


3.3.1.

A jelen Elõírás 3. Mellékletének 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást alkalmazzák.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0, -5 mm legyen.

3.4.


3.4.1.

A vizsgálat eredményeit kielégítõnek kell tekinteni, ha azok kielégítik a következõ feltételeket:

3.4.1.1.

A próbadarab meglazul és törik, és számos olyan kör alakú repedést mutat, amelyek közép-pontja megközelítõleg az ütés középpontja.

3.4.1.2.

A közbensõ rétegen szakadás megengedhetõ, azonban a próbabábú fejformájának nem szabad azon keresztülhatolnia.


3.4.1.3.

Nagy üvegdarabok nem válhatnak le a közbensõ rétegrõl.

3.4.2.

A jóváhagyási vizsgálatnak alávetett próbadarab-készletet a fejformával való ütéssel szembeni viselkedése szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi két feltétel egyikét:

3.4.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítõ,

3.4.2.2.

egy vizsgálat eredménye nem kielégítõ, de újabb próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad.

4.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁGI VIZSGÁLAT – 227 GRAMMOS GOLYÓVAL

4.1.


4.2.

A próbadarabok száma Négy (300 mm × 300 mm) +10, -0 oldalhosszúságú négyzet alakú próbadarabot vizsgáljanak meg.

4.3.


4.3.1.


4.3.2.

Az ejtési magasság (a golyó alsó felülete és a próbadarab felsõ felülete közötti távolság) a névleges üvegvastagság függvényében az alábbi Táblázat szerinti legyen: Névleges vastagság e ≤ 5,5 5,5 < e ≤ 6,5 e > 6,5

Ejtési magasság 5 m +25,-0 mm 6 m +25,-0 mm 7 m +25,-0 mm

4.4.


4.4.1.

A golyós ütésvizsgálat eredményét kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következõ feltételeket: a golyó nem hatol át a próbadarabon, a próbadarab nem törik több töredékre, az ütéssel szemközti oldalon képzõdött üvegtörmelék nem haladja meg a 15 g tömeget.

4.4.2.

A jóváhagyási vizsgálatnak alávetett próbadarab-készletet mechanikai szilárdság szempontból tekintsék kielégítõnek, ha az kielégíti az alábbi két feltétel egyikét:

4.4.2.1.


4.4.2.2.

legfeljebb két vizsgálat eredménye nem kielégítõ, de újabb próbadarab-készleten lefolytatott vizsgálat-sorozat kielégítõ eredményt ad.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

5.1.

Kopásállóság vizsgálata

5.1.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és a vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének elõírásait kell alkalmazni, a vizsgálatot 1000 cikluson keresztül kell végrehajtani.

5.1.2.

Az eredmények értékelése A biztonsági ablaküveg kopásállóság szempontjából kielégítõ, ha a próbadarab fényszórása a koptatás után nem haladja meg a 2 százalékot.

5.2.

Hõállósági vizsgálat


5.2.1.

A 3. Melléklet 5. bekezdésének elõírásait kell alkalmazni.

5.3.

Sugárzásállósági vizsgálat

5.3.1.

Általános követelmények Ezt a vizsgálatot csak abban az esetben kell elvégezni, ha azt a vizsgáló laboratórium a közbensõ rétegrõl már birtokában levõ adatok alapján azt hasznosnak ítéli.

5.3.2.

A minták vagy a vizsgálati darabok száma A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésében a szabályos fényátbocsátásra vonatkozó követelményeket olyan nem szélvédõüvegekre vagy üvegrészekre kell alkalmazni, amelyek a gépjármûvezetõ látómezeje szempontjából lényeges helyen vannak. –––––––––– 8. Melléklet KEZELT RÉTEGES SZÉLVÉDÕÜVEGEK

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A kezelt réteges szélvédõüvegeket különbözõ típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fõ vagy másodlagos jellemzõk egyikében különböznek egymástól.

1.1.

A fõ jellemzõk

1.1.1.


1.1.2.

Alak és méretek A kezelt réteges szélvédõüvegeket tekintsék egy csoportba tartozónak a szilánkos törésvizsgálat, a mechanikai tulajdonságok vizsgálata és a környezetállósági vizsgálatok szempontjából.

1.1.3.

Az üvegrétegek száma

1.1.4.

A szélvédõüveg "e" névleges vastagsága, a névleges vastagsági érték felett és alatt 0,2 n mm gyártási tûrés megengedett (ahol 'n' a szélvédõüveg rétegeinek száma).

1.1.5.

Minden különleges kezelés, amit az üveg egy vagy több rétege kapott.

1.1.6.

A közbensõ réteg vagy rétegek vastagsága.

1.1.7.

A közbensõ réteg vagy rétegek jellege és típusa (pl. PVB vagy egyéb mûanyag közbensõ réteg).

1.2.


1.2.1.

Az anyag jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

A közbensõ réteg vagy rétegek színezése (teljesen vagy részben színezett vagy színtelen).

1.2.3.


1.2.4.

Vezetékek be vannak építve vagy sem.

1.2.5.

Árnyékoló szalagok be vannak építve vagy sem.

2.


2.1.

A kezelt réteges szélvédõüvegek esetében a vizsgálatokat, kivéve a teljes szélvédõüvegen fejformával végzett ütési vizsgálatot és az optikai tulajdonságok vizsgálatait, külön e célra készült


sík próbadarabon és/vagy mintadarabokon kell lefolytatni. Mindazonáltal a vizsgálati daraboknak minden tekintetben pontosan meg kell felelniük annak a sorozatgyártású üvegnek, amelyre a jóváhagyást kérik. 2.2.

Minden vizsgálat elõtt a próbadarabokat legalább 4 órán át 23 ± 2 °C hõfokon tárolják. A vizsgálatokat azonnal kezdjék meg és végezzék el, amint a vizsgálati darabokat a tárolótartályból kivették.

3.

ELÕÍRT VIZSGÁLATOK A kezelt réteges szélvédõüvegeket a következõ vizsgálatoknak vessék alá:

3.1.

a közönséges réteges szélvédõüvegekre a 6. Mellékletben elõírt vizsgálatoknak, és

3.2.

az alábbi 4. bekezdésben elõírt szilánkos törésvizsgálatnak.

4.

TÖRÉSVIZSGÁLAT

4.1.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Anyag Csiszolt üveg Úsztatott üveg Táblaüveg

Jelzõszám 2 1 1

4.2.

A próbadarabok vagy minták száma +5, -2 mm Egy (110×500 mm) méretû próbadarabot vagy minden ütésponthoz egy mintadarabot kell megvizsgálni.

4.3.

Vizsgálati módszer A 3. Melléklet 1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

4.4.

Ütési pont vagy pontok Az üveglapot a próbadarab vagy mintadarab minden kezelt külsõ lapjának közepén üssék meg.

4.5.


4.5.1.

A törésvizsgálat minden ütési pontjánál kielégítõ eredménynek kell tekinteni, ha a 2 cm2 vagy nagyobb felületû töredékek felülete a 4. Melléklet 2.3.2. bekezdésében meghatározott derékszögû négyszögbe összesítve, ennek a négyszögnek legalább 15 %-t jelenti.

4.5.1.1.

Egy mintadarab esetében

4.5.1.1.1.

M1 kategóriás jármûveknél a derékszögû négyszög középpontjának egy olyan 10 cm sugarú körön belül kell elhelyezkednie, amelynek középpontja a V1–V2 szegmens vetületének közepén fekszik.

4.5.1.1.2.

Egyéb M és N kategóriás jármûveknél a derékszögû négyszög középpontjának egy olyan 10 cm sugarú körön belül kell elhelyezkednie, amelynek középpontja az "0" pont vetületében fekszik.

4.5.1.1.3.

Mezõ- és erdõgazdasági vontatók, valamint munkagépeknek minõsülõ munkagépek esetében a láthatósági zóna helyét fel kell tüntetni a vizsgálati jelentésben.

4.5.1.1.4.

A fent említett derékszögû négyszög magassága 15 cm-re csökkenthetõ olyan szélvédõ-üvegeknél, amelyek magassága 44 cm-nél, függõlegessel bezárt beépítési szöge pedig 15°-nál kisebb; a láthatósági százaléknak legalább egyenlõnek kell lennie a megfelelõ derékszögû négyszög területének 10 %-a.

4.5.1.2.

Próbadarab esetén a derékszögû négyszög középpontja a próbadarab nagyobbik tengelyén helyezkedjen el, annak egyik szélétõl 450 mm távolságra.


4.5.2.

A jóváhagyásra bemutatott próbadarabokat szilánkos törés szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha kielégítik a következõ feltételek egyikét, azaz

4.5.2.1.

minden ütési pont vizsgálati eredménye kielégítõ,

4.5.2.2.

a vizsgálatot négy próbadarabból álló új készleten minden olyan ponton megismételték, ahol az eredmény elõször kedvezõtlen, de a vizsgálatkor kielégítõ volt. ––––––––––––


9. Melléklet MÛANYAG BEVONATÚ BIZTONSÁGI ÜVEGEZÉSEK (belsõ felületen) 1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az elõzõ 4 – 8. Mellékletben meghatározott biztonsági üvegeknek, ha belsõ felületüket mûanyagréteg borítja, a megfelelõ Mellékletben elõírt követelményeken felül feleljenek meg a következõ kiegészítõ követelményeknek is.

2. 2.1.

KOPÁSÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A mûanyag bevonatot a 3. Melléklet 4. bekezdésében elõírt vizsgálati eljárás szerinti 100 ciklusból álló vizsgálatnak kell alávetni.

2.2.

A vizsgálati eredmények értékelése A mûanyag bevonatot kopásállóság szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha a próbadarab koptatással okozott fényszóródása nem haladja meg a 4 százalékot.

3. 3.1.

NEDVESSÉGÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT Mûanyag bevonatú edzett biztonsági üvegek anyagain nedvességállósági vizsgálatot végezzenek.

3.2.

A 3. Melléklet 7. bekezdésében leírt követelményeket kell alkalmazni.

4.

HÕMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 8. bekezdésében elõírt követelményeket kell alkalmazni.

5.

TÛZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT A 3. Melléklet 10. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

6.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményeit kell alkalmazni. –––––––––– 10. Melléklet ÜVEG-MÛANYAG SZÉLVÉDÕK

1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az üveg-mûanyag szélvédõüvegeket különbözõ típusúaknak kell tekinteni, ha legalább a következõ fõ vagy másodlagos jellemzõk egyike tekintetében különböznek egymástól.

1.1.

Fõ jellemzõk:

1.1.1.


1.1.2.

Alak és méretek; Az üveg-mûanyag szélvédõket egy csoportba tartozóknak kell tekinteni a mechanikai szilárdság, a környezettel, a hõmérséklet-változással és a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálatainak szempontjából.

1.1.3.

Mûanyagrétegek száma.

1.1.4.

A szélvédõüveg "e" névleges vastagsága; ± 0,2 mm gyártási tûrés megengedett.

1.1.5.

Az üvegréteg névleges vastagsága.


1.1.6.

A közbensõ rétegként mûködõ mûanyagrétegek névleges vastagsága.

1.1.7.

A közbensõ rétegként mûködõ mûanyagrétegek jellege és típusa (pl. PVB vagy egyéb anyag), valamint a belsõ homlokfelületen levõ mûanyagréteg jellege és típusa.

1.1.8.

Minden különleges kezelés, amelynek az ablaküveget alávetették.

1.2.


1.2.1.

Az anyag jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

A (színtelen vagy színezett) mûanyagrétegek színezése (teljes vagy részleges).

1.2.3.


1.2.4.

Vezetékek beépítése vagy sem.

1.2.5.


2.


2.1.

Az üveg-mûanyag szélvédõüvegek vizsgálatait, kivéve a fejforma-vizsgálatokat (lásd a 3.2. bekezdést) és az optikai tulajdonságok vizsgálatait, a már meglevõ szélvédõüvegekbõl kivágott vagy külön erre a célra készített sík próbadarabokon kell elvégezni. A próbadaraboknak mindkét esetben minden tekintetben feleljenek meg annak a sorozatgyártású szélvédõnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

A próbadarabokat minden vizsgálat elõtt legalább négy órán át 23 ± 2 °C hõfokon tárolják. A vizsgálatokat azonnal kezdjék meg és végezzék el, amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették.

3.

ÜTÕVIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1.


3.2.

Fejformával végzett ütõvizsgálat teljes szélvédõüvegen

3.2.1.

Mintadarabok száma A legkisebb kiterített felületû sorozatból négy mintadarabot és a legnagyobb kiterített felületû sorozatból szintén négy mintadarabot válasszanak ki a 13. Melléklet rendelkezései szerint és azokat vizsgálják meg.

3.2.2.


3.2.2.1.

Vizsgálati eljárás a 3. Melléklet 5.3.2. bekezdésében leírtak szerint.

3.2.2.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0,-5 mm legyen.

3.2.3.


3.2.3.1.

A vizsgálat eredményei kielégítõk, ha azok a következõ feltételeket kielégítik:

3.2.3.1.1.

az üvegréteg betörik, és számos kör alakú repedést mutat, amelyek középpontja megközelítõleg az ütés pontja; az ütési ponthoz legközelebb esõ repedések nem lehetnek 80 mm-nél távolabb az ütési ponttól;

3.2.3.1.2.

az üvegrétegnek a közbensõ mûanyagréteghez tapadva kell maradnia; a közbensõ rétegrõl egy vagy több részleges leválás megengedett legfeljebb 4 mm-es szélességben a repedés mindegyik oldalán egy olyan 60 mm átmérõjû körön kívül, amelynek középpontja az ütési pontban van;

3.2.3.1.3.

az ütési oldalon a közbensõ rétegben legfeljebb 35 mm hosszú szakadás megengedett.


3.2.3.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet fejformával történt vizsgálat szempontjából kielégítõ, ha megfelel az alábbi két feltétel egyikének:

3.2.3.2.1.


3.2.3.2.2.

egy vizsgálat ugyan nem kielégítõ, de egy újabb próbadarab-készleten végrehajtott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad.

3.3.

Fejformával való vizsgálat sík próbadarabon

3.3.1.

A próbadarabok száma Hat darab, (1100 × 500 mm) +5,-2 mm méretû sík próbadarabot kell megvizsgálni.

3.3.2.


3.3.2.1.


3.3.2.2.

Az ejtési magasság 4 m +25,-0 mm legyen.

3.3.3.


3.3.3.1.

A vizsgálat eredményeit kielégítõnek kell tekinteni, ha a következõ feltételek teljesülnek:

3.3.3.1.1.

az üvegréteg enged és betörik számos olyan kör alakú repedéssel, amelyek középpontja megközelítõleg az ütés középpontja;

3.3.3.1.2.

a közbensõ rétegen szakadások megengedettek, de a próbabábú fejformája nem hatolhat át;

3.3.3.1.3.

nagy üvegdarabok nem válhatnak le a közbensõ rétegrõl.

3.3.3.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet a fejformával történt vizsgálat szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek egyike teljesül, azaz

3.3.3.2.1.


3.3.3.2.2.

egy vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítõ, de új próbadarab-készleten végzett új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad.

4.


4.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma, vizsgálati eljárás és az eredmények értékelése A 6. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

4.2.

A 6. Melléklet 4.3.4.1. bekezdésének harmadik követelménye azonban nem tartozik ide.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1.


5.1.1.

Kopásállósági vizsgálat a külsõ homlokfelületen

5.1.1.1.

A 6. Melléklet 5.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.1.2.

Kopásállósági vizsgálat a belsõ homlokfelületen

5.1.2.1.

A 9. Melléklet 2. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.2.

Nagy hõmérséklettel szembeni ellenállóság vizsgálata A 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.3.

Sugárzásállóság vizsgálata A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.4.

Nedvességállóság vizsgálata


A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit alkalmazzák. 5.5.

A hõmérsékletváltozással szembeni ellenálló képesség vizsgálata A 3. Melléklet 8. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK Minden egyes szélvédõüveg-típusnak optikai tulajdonságaira vonatkozólag a 3. Melléklet 9. bekezdésében elõírt követelményeket alkalmazzák.

7.

TÛZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 10. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

8.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. –––––––––– 11. Melléklet ÜVEG-MÛANYAG, AMELYEK NEM SZÉLVÉDÕK

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A nem szélvédõ üveg-mûanyag ablaküvegeket, ha legalább a következõ fõ vagy másodlagos jellemzõk tekintetében különböznek egymástól, különbözõ típusúaknak tekintsék.

1.1.

Fõ jellemzõk

1.1.1.


1.1.2.

Az "e" névleges vastagságra vonatkozó kategória; megengedett gyártási tûrés ± 0,2 mm. I. kategória: e≤ 3,5 mm II. kategória 3,5 mm < e ≤ 4,5 mm III. kategória 4,5 mm < e

1.1.3.

A közbensõ rétegként szereplõ mûanyagrétegek névleges vastagsága.

1.1.4.

Az ablaküveg névleges vastagsága.

1.1.5.

A közbensõ rétegként szereplõ mûanyagrétegek típusa (pl. PVB vagy egyéb anyag), valamint a belsõ homlokfelületen levõ mûanyagréteg típusa.

1.1.6.

Minden különleges kezelés, amelynek az üvegrétegeket alávetették.

1.2.


1.2.1.

az anyag jellege (pl. síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg);

1.2.2.

bármilyen mûanyagréteg (színezett vagy színtelen) színezése (részben vagy teljesen),

1.2.3.

az üveg színezése (színtelen vagy színezett).

1.2.4.


2.


2.1.

A nem szélvédõ üveg-mûanyag ablaküveg vizsgálatait vagy az üvegtáblából kivágott vagy külön erre a célra készített sík próbadarabokon kell elvégezni. Mindkét esetben a próbadarabok minden tekintetben feleljenek meg annak a sorozatgyártású ablaküvegnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

A vizsgálat elõtt tárolják a próbadarabokat 23 ± 2 °C hõfokon legalább 4 órán át. A


vizsgálatokat azonnal végezzék el, amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették. 2.3.

A jelen Melléklet követelményeit tekintsék teljesítettnek, ha a jóváhagyásra bemutatott ablaküveg ugyanaz, mint a 10. Melléklet rendelkezései szerint már jóváhagyott szélvédõ.

3.

FEJFORMÁS ÜTÕVIZSGÁLAT

3.1.

Másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Másodlagos jellemzõket ne vegyék figyelembe.

3.2.

Mintadarabok száma Hat darab (1100 × 500 mm) +5,-2 mm méretû sík próbadarabot vizsgáljanak.

3.3.


3.3.1.

A vizsgálatot a 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírt módon végezzék.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0,-5 mm legyen.

3.4.


3.4.1.

A vizsgálat eredményeit kielégítõnek kell tekinteni, ha azok kielégítik az alábbi feltételeket:

3.4.1.1.

Az üvegréteg betörik, és számos repedést mutat.

3.4.1.2.

Szakadások a közbensõ rétegen megengedettek feltéve, hogy a próbabábú feje nem hatol át a próbadarabon.

3.4.1.3.


3.4.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet a fejformával való ütésvizsgálat szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az teljesíti az alábbi feltételek egyikét:

3.4.2.1.

valamennyi vizsgálat eredményei kielégítõk, vagy

3.4.2.2.

egy vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítõ, de új próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad.

4.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA Golyós ütésvizsgálat 227 grammos golyóval

4.1.

A 7. Melléklet 4. bekezdésének elõírásait kell alkalmazni, kivéve a 4.3.2. bekezdés táblázatát, amelyet a következõvel kell helyettesíteni:

4.2.

Próbadarab vastagsága (mm) Ejtési magasság 5 m +25,-0 mm e ≤ 3,5 6 m +25,-0 mm 3,5 < e ≤ 4,5 e > 4,5 7 m +25,-0 mm A 7. Melléklet 4.4.1.2. bekezdésében a követelményt nem idevágónak kell tekinteni.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1.


5.1.1.

Kopásállósági vizsgálat a külsõ homlokfelületen A 7. Melléklet 5.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.1.2.

Kopásállósági vizsgálat a belsõ homlokfelületen A 9. Melléklet 2.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.2.

Nagy hõmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata


A 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményeit alkalmazzák. 5.3.

Sugárzásállóság vizsgálata A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.4.

Nedvességállósági vizsgálat A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.5.

Hõmérséklet-változással szembeni ellenálló képesség vizsgálata A 3. Melléklet 8. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A szabályos fényátbocsátásra vonatkozó követelményeket alkalmazzák a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint az olyan nem szélvédõ ablaküvegekre vagy üvegrészekre, amelyek a vezetõ látómezeje szempontjából lényeges helyen vannak.

7.

TÛZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT a 3. Melléklet 10. bekezdésében elõírt követelményeket alkalmazzák.

8.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉ A 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. ––––––––––

VIZSGÁLATA

12. Melléklet KETTÕS ÜVEGEZÉSÛ EGYSÉG 1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET A kettõs üvegezésû ablaküvegeket különbözõ típusúaknak kell tekinteni, ha azok legalább a következõ fõ és másodlagos jellemzõk valamelyike tekintetében különböznek egymástól:

1.1.

Fõ jellemzõk

1.1.1.


1.1.2.

A kettõs üvegezésû ablaküveg összetétele (szimmetrikus, aszimmetrikus).

1.1.3.

Az ablaküveget alkotó egyes elemek típusa, amint azt a jelen Elõírás 5., 7. vagy 11. Mellékleteinek 1. bekezdése meghatározza.

1.1.4.

A két ablaküveg közötti hézag névleges szélessége.

1.1.5.

A tömítés típusa.

1.2.


1.2.1.

Az ablaküveg elemeinek másodlagos jellemzõi az Elõírás 5., 7. és 11. Mellékleteinek 1.2. bekezdésében vannak meghatározva.

2.


2.1.

A kettõs üvegezésû ablaküveget alkotó egyes üvegek vagy jóváhagyott típusúak vagy a jelen Elõírás vonatkozó Melléklete (5., 7. vagy 11. Mellékletek) meghatározott követelményeinek megfelelõk legyenek.

2.2.

Az "e" névleges hézag-szélességgel rendelkezõ kettõs üvegezésû ablaküvegeken lefolytatott vizsgálatokat alkalmazhatónak kell tekinteni minden olyan ablaküvegre, amelynek a jellemzõi ugyanazok és a hézag névleges szélessége e ± 3 mm. A jóváhagyás kérelmezõje jóváhagyásra


benyújthatja azonban a legkisebb és a legnagyobb hézagú mintadarabokat is. 2.3.

Az olyan kettõs üvegezésû ablaküvegek esetében, amelyek között legalább egy réteges ablaküveg vagy egy üveg-mûanyag ablaküveg található, a próbadarabokat a vizsgálat elõtt legalább négy órán keresztül 23 ± 2 °C hõfokon tárolják. A vizsgálatot azonnal kezdjék meg és folytassák le, amint a próbadarabot a tárolótartályból kivették.

3.

FEJFORMÁS ÜTÉSVIZSGÁLAT

3.1.

Másodlagos jellemzõk Másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni.

3.2.

Mintadarabok száma Hat darab (1100 mm x 500 mm) +5,-2 mm méretû próbadarabot kell megvizsgálni az ablaküveg elemeinek mindegyik vastagsági kategóriájából, valamint a fenti 1.1.4. bekezdésben meghatározott mindegyik hézag-szélességbõl.

3.3.


3.3.1.

A vizsgálati eljárás a 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírtak szerint legyen.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0,-5 mm.

3.3.3.

Aszimmetrikus kettõs üvegezésû ablaküvegeknél három vizsgálatot kell lefolytatni az egyik lapoldalon és ugyanennyit a másikon.

3.4.


3.4.1.

Ha a kettõs üvegezésû ablaküveg két egyenletesen edzett ablaküvegbõl áll: A vizsgálat eredményét kielégítõnek kell tekinteni, ha az egységet alkotó mindkét elem betörik.

3.4.2.

Az olyan kettõs üvegezésû egység, amelyik réteges üveglapból és/vagy nem szélvédõ üvegmûanyag ablaküvegekbõl áll: A vizsgálati eredményt kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következõ feltételeket:

3.4.2.1.

A próbadarabot alkotó két elem enged és betörik számos olyan kör alakú repedést mutatva, amelyeknek a középpontja megközelítõleg egybeesik az ütés középpontjával.

3.4.2.2.

A közbensõ rétege(ke)n szakadások képzõdése megengedett azzal a feltétellel, hogy a próba-bábú fejformája ne hatoljon át a próbadarabon.

3.4.2.3.

Nagy üvegdaraboknak nem szabad leválniuk a közbensõ rétegrõl.

3.4.3.

Az olyan kettõs üvegezésû ablaküveg, amely egy egyenletesen edzett ablaküvegbõl és egy réteges ablaküvegüvegbõl vagy nem szélvédõ üveg-mûanyag ablaküvegbõl áll:

3.4.3.1.

Az edzett ablaküveg betörik.

3.4.3.2.

A réteges ablaküveg vagy az üveg-mûanyag ablaküveg enged és betörik számos olyan kör alakú repedést mutatva, amelyek középpontja megközelítõleg egybeesik az ütés közép-pontjával.

3.4.3.3.

Szakadások a közbensõ rétege(ek)ben megengedettek azzal a feltétellel, hogy a próbabábú fejformája a próbadarabon nem hatolhat át.

3.4.3.4.


3.4.4.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet a fejformás ütésvizsgálat alatti viselkedése szempontjából kielégítõnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi feltételek egyikét:

3.4.4.1.

Valamennyi vizsgálati eredmény kielégítõ.


3.4.4.2.

Egy vizsgálati eredmény ugyan nem kielégítõ, de újabb próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt adott.

4.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésében elõírt, a szabályos fényátbocsátásra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni az olyan kettõs üvegezésû egységekre vagy azokra a részekre, amelyek a vezetõ látómezeje szempontjából lényeges helyeken vannak.  13. Melléklet SZÉLVÉDÕÜVEGEK CSOPORTOSÍTÁSA JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK CÉLJÁRA

1.

SZÉLVÉDÕÜVEG FIGYELEMBE VETT JELLEMZÕI.

1.1.

A kiterített felület.

1.2.

A szegmens-magasság.

1.3.

A görbület.

2.

EGY VASTAGSÁGI OSZTÁLYBÓL EGY CSOPORTOT ALKOSSANAK.

3.

OSZTÁLYOZÁS A KITERÍTETT FELÜLET NÖVEKVÕ ÉRTÉKEI SZERINT. Az öt legnagyobb és az öt legkisebb kiterített felületû mintadarabot válasszák ki, és a következõk szerint számozzák: 1 a legnagyobb felületû 2 az 1 után a legnagyobb felületû 3 a 2 után a legnagyobb felületû 4 a 3 után a legnagyobb felületû 5 a 4 után a legnagyobb felületû

4.

A FENTI 3. BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KÉT SOROZATON BELÜL A SZEGMENSMAGASSÁGOT A KÖVETKEZÕK SZERINT JELÖLJÉK: 1 2 3

5.

1 a legkisebb felületû 2 az 1 után a legkisebb felületû 3 a 2 után a legkisebb felületû 4 a 3 után a legkisebb felületû 5 a 4 után a legkisebb felületû

a legnagyobb szegmensmagasság, a következõ legnagyobb, a következõ legnagyobb, stb.

A FENTI 3. BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KÉT SOROZATON BELÜL A GÖRBÜLETI SUGARAT A KÖVETKEZÕK SZERINT JELÖLJÉK: 1 a legkisebb görbületi sugár, 2 a következõ legkisebb, 3 a következõ legkisebb, stb.

6.

A FENTI 3. BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KÉT SOROZATBAN MINDEN SZÉLVÉDÕÜVEGHEZ HOZZÁRENDELT SZÁMOKAT ADJÁK ÖSSZE.

6.1.

Az öt legnagyobb felületû és az öt legkisebb felületû szélvédõüveg közül azt a szélvédõüveget válasszák ki vizsgálatra, amelyik összegezett mutatószáma a legkisebb, és a 4., 6., 8., 9. és 10. Mellékletek egyikében meghatározott teljes vizsgálatnak vessék alá.

6.2.

Az ugyanolyan sorozatú többi szélvédõüveget a 3. Melléklet 9. bekezdésében leírt optikai minõségi ellenõrzõ vizsgálatnak kell alávetni.


7.

Néhány olyan szélvédõüveget, amelyek a kiválasztott csoportok szélsõ értékeitõl lényegesen eltérõ alaki paraméterekkel és/vagy görbületi sugárral rendelkeznek, szintén meg lehet vizsgálni, ha a vizsgálatot végzõ mûszaki szolgálat úgy ítéli meg, hogy a kérdéses paramétereknek valószínûleg értékelhetõen kedvezõtlen hatásuk lehet.

8.

A csoport határait a szélvédõüveg kiterített felülete határozza meg. Ha a típusjóváhagyásra bemutatott szélvédõüvegnek a kiterített felülete túl van a jóváhagyott határértéken és/vagy jóval nagyobb a szegmens-magassága vagy jóval kisebb a görbületi sugara, akkor azt új típusnak tekintsék, és kiegészítõ vizsgálatoknak vessék alá, ha a mûszaki szolgálat az ilyen vizsgálatokat mûszakilag szükségesnek tartja a termékrõl és a felhasznált anyagról már birtokában levõ adatokra figyelemmel.

9.

Ha a gyártó, akinek szélvédõüvegét a vastagsági osztály szerint már jóváhagyták, de a késõbbiek során más szélvédõüveget gyárt, akkor:

9.1.

Meg kell bizonyosodni arról, hogy az új modell besorolható-e a jóváhagyási vizsgálatra kiválasztott öt legnagyobb és öt legkisebb próbadarab-csoportba.

9.2.

A számozást újból el kell végezni a fenti 3, 4. és 5. bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

9.3.

Ha öt legnagyobb vagy öt legkisebb szélvédõüveg közé besorolt új szélvédõüveg mutatószámainak összege

9.3.1.

a legkisebb, akkor a következõ vizsgálatokat kell elvégezni:

9.3.1.1.

Edzett szélvédõüvegek esetében:

9.3.1.1.1

Törésvizsgálat

9.3.1.1.2.

Fejformás ütésvizsgálat

9.3.1.1.3.

Optikai torzítás vizsgálata

9.3.1.1.4.

Másodlagos kép különválásának vizsgálata

9.3.1.1.5.

Fényátbocsátás vizsgálata

9.3.1.2.

Közönséges réteges vagy üveg-mûanyag szélvédõüveg esetében:

9.3.1.2.1.


9.3.1.2.2.

Optikai torzítás vizsgálata

9.3.1.2.3.

Másodlagos kép különválásának vizsgálata

9.3.1.2.4.

Fényátbocsátás vizsgálata

9.3.1.3.

Kezelt rétegezett szélvédõüvegek esetében el kell végezni a 9.3.1.1.1., 9.3.1.1.2. és 9.3.1.2. bekezdésben elõírt vizsgálatokat.

9.3.1.4.

Az olyan szélvédõüvegek esetében, amelyek homlokfelülete mûanyag bevonatú, értelem-szerûen a 9.3.1.1. vagy a 9.3.1.2. bekezdésben elõírt vizsgálatokat kell elvégezni.

9.3.2.

Ha az új szélvédõüveg mutatószámainak összege nem a legkisebb, akkor csak a 3. Melléklet 9. bekezdésében az optikai tulajdonságok ellenõrzésére elõírt vizsgálatokat végezzék el. ––––––––––– 14. Melléklet MEREV MÛANYAG ÜVEGEZÉSEK, AMELYEK NEM SZÉLVÉDÕK


1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A merev mûanyag üvegezésû ablakok akkor tekinthetõk különbözõ típusúnak, ha a következõ fõ vagy másodlagos jellemzõk legalább egyikében különböznek.

1.1.

A fõ tulajdonságok a következõk:

1.1.1.


1.1.2.

Az anyag vegyi megjelölése.

1.1.3.

Az anyag osztályozása gyártója szerint.

1.1.4.

A gyártási eljárás.

1.1.5.

Az alak és a méret.

1.1.6.

A névleges vastagság. A vastagság tûréshatára sajtolt (extrudált) mûanyag termékekre a névleges vastagság ± 10 %-a. Más eljárásokkal elõállított mûanyag termékekre (azaz öntött akril lap) az elfogadható vastagsági tûrést egy egyenlet adja meg (vastagsági tûréshatár (mm) = ± (0,4 + 0,1 e), ahol "e" a lap vastagsága milliméterben. Hivatkozási szabvány az ISO 7823/2.

1.1.7.

A mûanyag termék színezése.

1.1.8.

A felületi bevonat jellege.

1.2.

A másodlagos tulajdonságok a következõk:

1.2.1.

Elektromos vezetõ vagy fûtõ elemek jelenléte vagy hiánya.

2.


2.1.

Merev mûanyag táblák esetében a vizsgálatokat vagy szigorúan a végterméket vagy a kész alkatrészt képviselõ lapos vizsgálati darabokon végezzék el. Minden optikai mérést valódi alkatrészeken kell elvégezni.

2.2.

A vizsgálati darabokat minden védõburkolásból szabadítsák ki, és vizsgálat elõtt gondosan tisztítsák meg.

2.2.1.

Tárolják 48 órán át 23 ± 2 °C hõfokon és 50 % ± 5 % relatív páratartalmú környezetben.

2.3.

Dinamikus igénybevételek hatására bekövetkezõ törés körülményeinek leírásához a mûanyagok alkalmazásától függõen csoportosítást alkalmazzanak. Ezek a csoportok az emberi fej mûanyag üvegezéssel történõ érintkezésének a valószínûségéhez kapcsolódjanak, és tartalmazzanak a fejforma-vizsgálatra vonatkozó különbözõ követelményeket.

3.

HAJLÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT

3.1.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Nincsenek másodlagos tulajdonságok.

3.2.

Vizsgálati darabok száma Egy lapos, 300 × 25 mm méretû vizsgálati darabot vizsgáljanak meg.

3.3.

Vizsgálati módszer A 3. Melléklet 12. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

3.4.

Az eredmények kiértékelése A merevnek ítélt vizsgálati tárgy vagy minta esetében a vizsgálati tárgy függõleges lehajlása 60 másodperc után nem haladhatja meg az 50 mm-t.

4.

FEJFORMA-VIZSGÁLAT


4.1.

A másodlagos tulajdonságok minõségi fokozatának jelzõszáma Másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni.

4.2.

Vizsgálati darabok száma Hat lapos próbadarabot (1170 × 570 +0/-2 mm) vagy hat kész alkatrészt vizsgáljanak meg.

4.3.


4.3.1.

A 3. Melléklet 3.2. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

4.3.2.

Olyan válaszfalak vagy elválasztó ablakok kialakítására szolgáló tábláknál, amelyeknél ütközési valószínûség van (VIII/A osztály), az ejtési magasság 3 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.3.

Olyan oldalsó és hátsó ablakok, valamint világító tetõk tábláinál, amelyeknél az ütközési valószínûség kicsi (VIII/B osztály), az ejtési magasság 1,5 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.4.

Olyan táblák, amelyek emberi fejjel nem léphetnek érintkezésbe, valamint jármûvek kisméretû ablakai és pótkocsik összes ablakai esetén (VIII/C osztály), nem kell fejforma-vizsgálatot végezni. Kisméretû az olyan ablak, amelybe egy 150 mm átmérõjû kört tudnak beírni.

4.4.

Az eredmények kiértékelése A vizsgálatok eredményét ítéljék kielégítõnek, ha a következõ feltételek teljesülnek:

4.4.1.

A vizsgálati darabon vagy mintán nem hatolnak át, sem nem törik egymástól teljesen különálló darabokra.

4.4.2.

A HIC értéke kisebb, mint 100.

4.4.3.

Jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok egy készletét kielégítõnek ítéljék a fejformavizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek valamelyike teljesül:

4.4.3.1.

az összes elvégzett vizsgálat kielégítõ eredményeket ad, vagy

4.4.3.2.

a vizsgálat nem kielégítõ eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

5.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA 227 GRAMMOS GOLYÓVAL

5.1.

A másodlagos tulajdonságok minõségi fokozatának jelzõszáma 1) elektromos vezetékek vagy fûtõelemek nélkül 2) elektromos vezetékekkel vagy fûtõelemekkel

5.2.

A vizsgálati darabok száma Tíz lapos, 300 +10/-0 mm oldalhosszúságú négyzet alakú darabot, vagy tíz, lényegében lapos végterméket vizsgáljanak meg.

5.3.


5.3.1.


5.3.2.

A különbözõ vastagsági értékekhez az ejtési magasságot az alábbi Táblázat adja meg: lap vastagsága (mm) ejtési magasság (m) <3 2 4 3 5 4 >6 5 A vizsgálati darabok vastagságának közbülsõ értékeinél, 3 és 6 mm között, az ejtési magasságot


interpolálják. 5.4.


5.4.1.

A golyós vizsgálatban kapott eredményt kielégítõnek ítéljék, ha a következõ feltételek teljesülnek: – a golyó nem hatol át a vizsgált tárgyon, – a vizsgált darab nem törik szét különálló darabokra. A becsapódás következtében azonban repedések és töredezések megengedhetõk a táblán.

5.4.2.

A jóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabok készlete kielégítõ a 227 grammos golyóval végzett vizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

5.4.2.1.

Nyolc vagy több különálló vizsgálatok kielégítõ eredményt adnak az ejtési magasságnál.

5.4.2.2.

Három vagy több vizsgálat nem kielégítõ eredménnyel zárul, azonban az új vizsgálati sorozaton elvégzett egy további vizsgálat eredményei kielégítõk.

5.5.

227 grammos vizsgálat golyóval –18 ± 2 °C hõfokon

5.5.1.

A vizsgálati tárgy hõfokváltozásának minimalizálása érdekében a vizsgálatot 30 másodpercen belül végezzék el a vizsgálatra kerülõ tárgy kondicionáló kamrából történt eltávolítását követõen.

5.5.2.

A jelen Melléklet 5.3. bekezdésében leírt vizsgálati módszert alkalmazzák, kivéve a –18 ± 2 °C vizsgáló hõfokot.

5.5.3.

Az eredmények értelmezése a jelen Melléklet 5.4. bekezdése szerint történjen.

6.

ELLENÁLLÁS KÖRNYEZETI HATÁSOKNAK

6.1.


6.1.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit alkalmazzák; a vizsgálatot az 1000, 500 vagy 100 ciklus mindegyikében végezzék el, hogy megmérjék a termék felületének kopását.

6.1.2.

Három lapos, 100 mm oldalhosszúságú négyzet alakú darabot kell megvizsgálni.

6.1.3.

Eredmények értelmezése. L osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítõnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-ot 1000 ciklus után a vizsgált minta külsõ felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belsõ felületén. M osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítõnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 10 %-ot 500 ciklus után a vizsgált minta külsõ felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belsõ felületén.

6.1.3.1.

Olyan helyeken használt biztonsági üvegezésû ablakoknál, ahol a vezetõ kilátása elengedhetetlen, a kopásállósági vizsgálatot kielégítõnek lehet tekinteni, ha a teljes fényszóródás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-t 1000 ciklus után a külsõ és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belsõ felületén.

6.1.3.2.

Olyan oldalüvegezésekre, amelyeknél a vezetéshez szükséges kilátás nem elengedhetetlen, a koptatási vizsgálatot kielégítõnek tekintsék, ha a teljes fényszóródás nem haladja meg a 10 %-t 500 ciklus után a külsõ és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belsõ felületén.

Pótkocsikban és lakó gépkocsikba beszerelésre kerülõ merev mûanyag üvegezések esetén nincs szükségkoptatásos vizsgálatra. 1 1/

Amíg a "lakó gépkocsikat" nem határozzák meg a Jármûszerkezetek Közös Határozatában (R.E.3), a "lakó


6.1.3.3.

Naptetõknél koptatás nem szükséges.

6.1.4.

A jóváhagyásra beterjesztett mintadarab-készletet kielégítõnek ítéljék, ha a következõ feltételek valamelyikét teljesíti: – minden mintadarab kielégíti a követelményeket, vagy – a vizsgálat nem kielégítõ eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

6.2.

Szimulált öregedésállóság vizsgálata

6.2.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 6.4 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A hosszú ívû xenon lámpával végezett összes ultraibolya besugárzás 500 MJ/m2 legyen. A besugárzás alatt a vizsgálati darabokat a folyamatos ciklusokban vízpermettel nedvesítsék. 120 perces ciklus során a vizsgált darabot 102 percen át besugározzák víz permetezése nélkül, és 18 percen át víz permetezésével.

6.2.1.1.

Más, egyenértékû eredményt adó módszerek is megengedhetõk.

6.2.2.

A vizsgálati darabok száma Három, lapos mintából kivágott, 130×40 mm méretû próbadarabot vizsgáljanak meg.

6.2.3.


6.2.3.1.

Az ellenállást a szimulált öregedésnek kielégítõnek minõsítsék, ha

6.2.3.1.1.

A 3. Melléklet 9.1 bekezdése szerint megmért fényátbocsátás nem csökken az öregítés elõtti érték 95 %-a alá. Ezen felül olyan ablakoknál, amelyeknél a vezetõ kilátása szükséges, az érték nem eshet 70 % alá.

6.2.3.1.2.

Az öregítés során buborékok vagy más látható bomlások, elszínezõdések, homályosodás vagy repedezés nem következhet be.

6.2.4.

Jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok egy készletét ítéljék kielégítõnek az öregedésivizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek valamelyike teljesül:

6.2.4.1.


6.2.4.2.

ha egy minta vizsgálata nem kielégítõ eredményt, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

6.3.

Vizsgálat keresztül vágással

6.3.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 13. bekezdésének követelményeit csak bevont merev termékre alkalmazzák.

6.3.2.

A keresztülvágásos vizsgálatot a 6.2 bekezdésben említett vizsgálati darabok egyikén végezzék el.

6.3.3.


6.3.3.1.

A keresztülvágásos vizsgálatot minõsítsék kielégítõnek, ha

gépkocsi" különleges célú M1 kategóriájú jármûvet jelent, amelyet úgy szerkesztettek, hogy legalább a következõ berendezésekhez szükséges helyet foglalja magában: (i) székek és asztal (ii) alvóhely, amely átalakítható üléssé, (iii) fõzési lehetõségek, és (iv) tárolási lehetõségek Ezeket a berendezéseket szilárdan rögzítsék a lakótérben; az asztal azonban könnyen eltávolíthatóra tervezhetõ.


6.3.3.1.1.

a Gt1 keresztülvágási értéknek megfelel,

6.3.3.2.

a vizsgálati darabot tekintsék kielégítõnek a jóváhagyás szempontjából, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

6.3.3.2.1.

a vizsgálat megfelelõ eredményeket mutat,

6.3.3.2.2.

a vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítõ, de egy további vizsgálat, amelyet a 6.2 bekezdésben említett vizsgálatból megmaradt vizsgálati darabon végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

6.4.

Nedvességállóság vizsgálata A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

6.4.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer

6.4.2.

Tíz lapos, 300 mm oldalhosszúságú négyzet alakú vizsgálati darabot vizsgáljanak.

6.4.3.


6.4.3.1.

A nedvességállósági vizsgálatot minõsítsék kielégítõnek, ha

6.4.3.1.1.

nincs látható, bomlásra utaló buborék vagy homályosság egyik mintában sem, és

6.4.3.1.2.

ha a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint mért fényátbocsátás nem csökken az öregítés elõtti érték 95 %-a alá. Ezen felül olyan ablakoknál, amelyeknél a vezetõ kilátása szükséges, az érték nem eshet 70 % alá.

6.4.4.

Vizsgálat után a vizsgált darabokat legalább 48 órán át 23 °C ± 2 °C hõfokon és 50 % ± 5 % relatív páratartalomban tárolják, majd vessék alá a jelen Melléklet 5. bekezdésében leírt, 227 grammos golyóval történõ ejtési vizsgálatnak.

7.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák azokra a termékekre, amelyek a vezetõ kilátásához nélkülözhetetlenek.

7.1.

Az eredmények kiértékelése A mintakészletet minõsítsék kielégítõnek, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

7.1.1.

az összes minta kielégítõ eredményt ad,

7.1.2.

egy minta nem ad kielégítõ eredményt, azonban egy további megvizsgált készlet kielégítõ eredményt nyújt.

8.

TÛZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

8.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 10. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

8.2.

Az eredmények kiértékelése A tûzállósági vizsgálatot eredményesnek kell minõsíteni, ha az égés terjedésének sebessége kisebb, mint 110 mm/perc.

8.2.1.

A jóváhagyásra beterjesztett mintakészlet kielégítõ, ha az alábbi feltételek közül egy teljesül:

8.2.1.1.


8.2.1.2.


9.

ELLENÁLLÓSÁG VEGYSZEREKKEL SZEMBEN


9.1.


9.2.

Az eredmények kiértékelése A mintadarab-készlet elfogadható, ha a következõ feltételek közül az egyik teljesül:

9.2.1.


9.2.2.

egy minta nem ad kielégítõ eredményt, azonban egy további megvizsgált készlet kielégítõ eredményt nyújt. ––––––––––

15. Melléklet HAJLÉKONY MÛANYAG ÜVEGEZÉSEK, AMELYEK NEM SZÉLVÉDÕK 1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A hajlékony mûanyag üvegezõ anyagokat különbözõ típusúnak tekintsék, ha a következõ fõ és másodlagos jellemzõk közül legalább egyben egymástól eltérnek.

1.1.


1.1.1.


1.1.2.

Az anyag vegyi megjelölése.

1.1.3.

Az anyag osztályozása gyártója szerint.

1.1.4.

A gyártási eljárás.

1.1.5.

A névleges vastagság (e). A vastagság megengedett tûrése = ± (0,1 mm + 0,1 e) mm, d > 01 mm.

1.1.6.


1.1.7.

A felületi bevonat jellege.

1.2.


1.2.1.

Nincs másodlagos jellemzõ.

2.

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

2.1.

Hajlékony mûanyag üvegezések esetében a vizsgálatokat olyan lapos vizsgálati darabokon végezzék el, amelyeket vagy a késztermékbõl vágtak ki, vagy külön erre a célra gyártottak. Mindkét esetben a vizsgálati darabok minden tekintetben szigorúan azokat a táblákat képviseljék, amelyeket sorozatban gyártanak, és amelyre a jóváhagyást kérik.

2.2.

A vizsgálati darabokat minden védõburkolásból szabadítsák ki, és vizsgálat elõtt gondosan tisztítsák meg.

2.2.1.

Tárolják 48 órán át 23 ± 2 °C hõfokú és 50 % ± 5 % relatív páratartalmú környezetben.

3.

HAJLÉKONYSÁGI ÉS HAJTOGATÁSI VIZSGÁLAT

3.1.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Nincs másodlagos mutató.

3.2.

A vizsgálati darabok száma Egy, 300×25 mm méretû vizsgálati darabot kell megvizsgálni.


3.3.


3.3.1.

A 3. Melléklet 12. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

3.4.

Az eredmények kiértékelése A vizsgálati darab vagy mintadarab hajlékonynak minõsül, ha függõleges lehajlása 60 másodperc után nagyobb, mint 50 mm. Az anyag ne mutasson semmilyen törést vagy károsodást a hajlítási pontokon a 180 fokos hajtogatás utáni 10 másodperc végén.

4.


4.1.

A másodlagos jellemzõk minõségi fokozatának jelzõszáma Nincs másodlagos mutató.

4.2.

227 grammos golyóval történõ vizsgálat 20 ± 5 °C hõfokon

4.2.1.

A vizsgálati darabok száma Tíz, 300 +10/-0 mm méretû négyzetes darabot vizsgáljanak meg.

4.2.2.


4.2.2.1.

A 3. Melléklet 2.1 bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

4.2.2.2.

Az ejtési magasság 2 m minden vastagságnál.

4.2.3.


4.2.3.1.

A golyós vizsgálat eredménye kielégítõ, ha a golyó nem hatol át a vizsgált darabon.

4.2.3.2.

A jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok készletét kielégítõnek minõsítsék a 227 grammos golyóval történt vizsgálat szempontjából, ha az következõ feltételek közül egy teljesül:

4.2.3.2.1.

nyolc vagy több vizsgálat kielégítõ eredményt ad az ejtési magasságnál,

4.2.3.2.2.

Több mint két vizsgálat nem ad kielégítõ eredményt a minimális ejtési magasságnál, de egy új vizsgálati készleten elvégzett további vizsgálatsorozat kielégítõ eredményt ad.

4.3.

227 grammos golyóval történõ vizsgálat -18 ± 2 °C hõfokon

4.3.1.

A vizsgálati tárgy hõmérsékletváltozásának minimalizálása érdekében a vizsgálatokat a vizsgálati tárgy kondicionáló kamrából történt eltávolítását követõen 30 másodpercen belül végezzék el.

4.3.2.

A vizsgálati módszer a jelen Melléklet 4.2.2. bekezdésében leírt rendszernek feleljen meg kivéve, hogy a vizsgálati darabok hõmérséklete -18 ± 2 °C legyen.

4.3.3.

Az eredmények kiértékelését a jelen Melléklet 4.2.3. bekezdése szerint végezzék.

5.

A KÖRNYEZETÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1.


5.1.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 6.4 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A hosszú ívû xenon lámpával végezett összes ultraibolya besugárzás 500 MJ/m2 legyen. A besugárzás alatt a vizsgálati darabokat a folyamatos ciklusokban vízpermettel nedvesítsék. Egy 120 perces ciklus során a vizsgált darabot 102 percen át kel besugározni víz permetezése nélkül, és 18 percen át víz permetezésével.

5.1.1.1.



5.1.2.

A vizsgálati darabok száma Három, lapos mintából kivágott, 130×40 mm méretû próbadarabot vizsgáljanak meg.

5.1.3.

Az eredmények kiértékelése Az ellenállást a szimulált öregedésnek minõsítsék kielégítõnek, ha

5.1.3.1.


5.1.3.2.


5.1.4.

A jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok készlete kielégítõ az öregedési-vizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek valamelyike teljesül:

5.1.4.1.


5.1.4.2.

ha egy minta vizsgálata nem kielégítõ, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák azokra a termékekre, amelyek a vezetõ kilátásához nélkülözhetetlenek.

6.1.


6.1.1.


6.1.2.


7.


7.1.


7.2.

Az eredmények kiértékelése A tûzállósági vizsgálatot eredményes, ha az égés terjedési sebessége kisebb, mint 110 mm/perc.

7.2.1.


7.2.1.1.


7.2.1.2.


8.


8.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

8.2.


8.2.1.


8.2.2.






16. Melléklet MEREV MÛANYAG KETTÕS ÜVEGEZÉSÛ EGYSÉGEK 1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A kettõs üvegezésû egységeket különbözõ típusúnak tekintsék, ha a következõ fõ és másodlagos jellemzõk közül legalább egyben egymástól eltérnek.

1.1.


1.1.1.


1.1.2.

Az alkotólapok vegyi megjelölése.

1.1.3.

Az alkotólapok osztályozása gyártója szerint.

1.1.4.

Az alkotólapok vastagsága

1.1.5.

Az ablak gyártási eljárása.

1.1.6.

A légrés szélessége az alkotó mûanyaglapok között.

1.1.7.


1.1.8.

A bevonat jellege.

1.2.


1.2.1.

Nincs másodlagos jellemzõ.

2.


2.1.

Merev mûanyag kettõs üvegezésû egységek esetében a vizsgálatokat vagy a végterméken vagy a kész alkatrészen végezzék el a vizsgálati követelményektõl függõen.

2.2.

A vizsgálati darabokat a védõburkolatból szabadítsák ki, és vizsgálat elõtt gondosan tisztítsák meg. Tárolják 48 órán át 23 ± 2 °C hõfokú és 50 % ± 5 % relatív páratartalmú környezetben.

2.3.

A névleges vastagság tûrése sajtolt (extrudált) mûanyag termékekre a névleges vastagság ± 10 %a. Más eljárásokkal elõállított mûanyag termékekre (azaz öntött akril lap) az elfogadható vastagsági tûrést egy egyenlet adja meg vastagság tûréshatára (mm) = ± (0,4 + 0,1 e) ahol "e" a lap vastagsága milliméterben. Hivatkozási szabvány az ISO 7823/1. NB.: Ahol a vastagság nem állandó az alakítási technológia következtében, a vastagság mérését az egység geometriai középpontjában kell elvégezni.

2.4.

A geometriai középpontban mért "e" névleges légrés-szélességgel rendelkezõ merev mûanyag kettõs üvegezésû egységeken elvégzett vizsgálatot alkalmasnak kell minõsíteni minden merev mûanyag kettõs üvegezésû egységre, amelynek a jellemzõi ugyanazok és névleges légrésszélessége e+5 mm. A jóváhagyás kérelmezõje vagylagosan beterjeszthet olyan mintát, amely a legnagyobb és legkisebb névleges légrésekkel rendelkezik.

3.

HAJLÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT

3.1.

A másodlagos jellemzõk minõségi jelzõszámai Nincs másodlagos mutató.

3.2.

A vizsgálati darabok száma


Mindegyik alkotólapnál egy, 300×25 mm méretû vizsgálati darabot kell megvizsgálni. 3.3.


3.3.1.

A 3. Melléklet 12. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

3.4.

Az eredmények kiértékelése Mindegyik alkotólapnál a függõleges lehajlás 60 mp után kevesebb legyen, mint 50 mm.

4.

FEJFORMA-VIZSGÁLAT

4.1.

A másodlagos tulajdonságok minõségi jelzõszáma Másodlagos jellemzõket nem kell figyelembe venni.

4.2.

Vizsgálati darabok száma Hat, 1170×570 mm (+0/-2 mm mindkét irányban) méretû ablakot vizsgáljanak meg. A mintáknak kerületük mentén legyen leszorítási lehetõségük.

4.3.


4.3.1.

A 3. Melléklet 3.2. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák, az ablakot belsõ oldalán üssék meg.

4.3.2.

Olyan táblák, mint a térelválasztó vagy térelzáró ablakok, amelyeknél nagy az ütközési valószínûség, az ejtési magasság 3 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.3.

Olyan oldalsó és hátsó ablakok, valamint naptetõk esetén, amelyeknél az ütközési valószínûség kicsi, az ejtési magasság 1,5 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.4.

Olyan táblákon, amelyek emberi fejjel nem léphetnek érintkezésbe, valamint kisméretû ablakokon nem kell fejforma-vizsgálatot végezni. Kisméretû az olyan ablak, amelybe egy 150 mm átmérõjû kört tudnak beírni.

4.4.

Az eredmények kiértékelése A vizsgálatok eredményét ítéljék kielégítõnek, ha a következõ feltételek teljesülnek:

4.4.1.

A vizsgálati darabon vagy mintán nem hatolnak át, sem nem törik egymástól teljesen különálló darabokra.

4.4.2.

A HIC értéke kisebb, mint 100.

4.4.3.

Jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok egy készletét kielégítõnek ítéljék a fejformavizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek valamelyike teljesül:

4.4.3.1.


4.4.3.2.

a vizsgálat nem kielégítõ eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

5.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA 227 GRAMMOS GOLYÓVAL

5.1.

A másodlagos tulajdonságok minõségi jelzõszáma 1) elektromos vezetékek vagy fûtõelemek nélkül 2) elektromos vezetékekkel vagy fûtõelemekkel

5.2.

A vizsgálati darabok száma A külsõ alkotólap tíz vizsgálati darabját, vagy 300 +10/-0 mm oldalhosszúságú négyzet alakú kész alkatrészt vizsgáljanak meg.

5.3.


5.3.1.



A vizsgálati ablak külsõ oldalát üssék meg. 5.3.2.

A külsõ ablakrész különbözõ vastagsági értékeihez az ejtési magasságot az alábbi Táblázat adja meg: lap vastagsága (mm) ejtési magasság (m) <3 2 4 3 5 4 >6 5 A vizsgálati darabok vastagságának közbülsõ értékeinél, 3 és 6 mm között, az ejtési magasságot interpolálják.

5.4.


5.4.1.

A golyós vizsgálatban kapott eredményt kielégítõnek ítéljék, ha a következõ feltételek teljesülnek: – a golyó nem hatol át a vizsgált tárgyon, – a vizsgált darab nem törik szét különálló darabokra. A becsapódás következtében azonban repedések és töredezések megengedhetõk a táblán.

5.4.2.

Jóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabok készlete kielégítõnek tekinthetõ a 227 grammos golyóval végzett vizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

5.4.2.1.

Nyolc vagy több különálló vizsgálatok kielégítõ eredményt adnak az ejtési magasságnál.

5.4.2.2.

Három vagy több vizsgálat nem kielégítõ eredménnyel zárul, azonban az új vizsgálati sorozaton elvégzett egy további vizsgálat eredményei kielégítõk.

5.5.

227 grammos vizsgálat golyóval –18 ± 2 °C hõfokon

5.5.1.

A vizsgálati tárgy hõfokváltozásának minimalizálása érdekében a vizsgálatot a vizsgálatra kerülõ tárgy kondicionáló kamrából történt eltávolítását követõ 30 másodpercen belül végezzék el.

5.5.2.

A jelen Melléklet 5.3. bekezdésében leírt vizsgálati módszert alkalmazzák, kivéve a –18 ± 2 °C vizsgáló hõmérsékletet.

5.5.3.

Az eredmények kiértékelése a jelen Melléklet 5.4. bekezdése szerint történjen.

6.

ELLENÁLLÁS KÖRNYEZETI HATÁSOKNAK

6.1.


6.1.1.

Minõségi fokozat jelzõszámai és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit alkalmazzák; a vizsgálatot az 1000, 500 vagy 100 ciklus mindegyikében végezzék el, hogy megmérjék a termék felületének kopását.

6.1.2.

Három lapos, 100 mm oldalhosszúságú négyzet alakú darabot kell megvizsgálni.

6.1.3.

Eredmények értelmezése. L osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítõnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-ot 1000 ciklus után a vizsgált minta külsõ felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belsõ felületén. M osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítõnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 10 %-ot 500 ciklus után a vizsgált minta külsõ felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belsõ felületén.

6.1.3.1.

Olyan helyeken használt biztonsági üvegezésû ablakoknál, ahol a vezetõ kilátása elengedhetetlen, a kopásállósági vizsgálatot kielégítõnek lehet tekinteni, ha a teljes fényszóródás a koptatás után


nem haladja meg a 2 %-t 1000 ciklus után a külsõ és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belsõ felületén. 6.1.3.2.

Olyan oldalüvegezésekre, amelyeknél a vezetéshez szükséges kilátás nem elengedhetetlen, a koptatási vizsgálatot kielégítõnek tekintsék, ha a teljes fényszóródás nem haladja meg a 10 %-t 500 ciklus után a külsõ és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belsõ felületén. Pótkocsikban és lakó gépkocsikba beszerelésre kerülõ merev mûanyag üvegezések esetén nincs szükségkoptatásos vizsgálatra. 1/

6.1.3.3.

Naptetõknél koptatás nem szükséges.

6.1.4.

A jóváhagyásra beterjesztett mintadarab-készletet kielégítõnek ítéljék, ha a következõ feltételek valamelyikét teljesíti: – minden mintadarab kielégíti a követelményeket, vagy – a vizsgálat nem kielégítõ eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

6.2.


6.2.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 6.4 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A hosszú ívû xenon lámpával végezett összes ultraibolya besugárzás 500 MJ/m2 legyen. A besugárzás alatt a vizsgálati darabokat a folyamatos ciklusokban vízpermettel nedvesítsék. A 120 perces ciklusban a vizsgált darabot 102 percen át vízpermetezés nélkül, és 18 percen át víz permetezésével kell besugározni.

6.2.1.1.


6.2.2.

A vizsgálati darabok száma Három, lapos mintából kivágott, 130×40 mm nagy próbadarabot vizsgáljanak meg.

6.2.3.


6.2.3.1.

Az ellenállást a szimulált öregedésnek kielégítõnek minõsítsék, ha

6.2.3.1.1.


6.2.3.1.2.


6.2.4.

A jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok készlete kielégítõ az öregedési-vizsgálat szempontjából, ha a következõ feltételek valamelyike teljesül:

6.2.4.1.


6.2.4.2.

ha egy minta vizsgálata nem kielégítõ eredményt, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítõ eredményeket ad.

1/

Amíg a "lakó gépkocsikat" nem határozzák meg a Jármûszerkezetek Közös Határozatában (R.E.3), a "lakó gépkocsi" különleges célú M1 kategóriájú jármûvet jelent, amelyet úgy szerkesztettek, hogy legalább a következõ berendezésekhez szükséges helyet foglalja magában: (i) székek és asztal (ii) alvóhely, amely átalakítható üléssé, (iii) fõzési lehetõségek, és (iv) tárolási lehetõségek Ezeket a berendezéseket szilárdan rögzítsék a lakótérben; az asztal azonban könnyen eltávolíthatóra tervezhetõ.


6.3.

Vizsgálat keresztül vágással

6.3.1.

Nehézségi jelzõszámok és vizsgálati módszer

6.3.2.

A keresztülvágásos vizsgálatot a 6.2 bekezdésben említett vizsgálati darabok egyikén végezzék el.

6.3.3.


6.3.3.1.

A keresztülvágásos vizsgálatot minõsítsék kielégítõnek, ha

6.3.3.1.1.

a Gt1 keresztülvágási értéknek megfelel,

6.3.3.2.

a vizsgálati darabot tekintsék kielégítõnek a jóváhagyás szempontjából, ha a következõ feltételek egyike teljesül:

6.3.3.2.1.

a vizsgálat megfelelõ eredményeket mutat,

6.3.3.2.2.

a vizsgálat ugyan nem járt kielégítõ eredménnyel, azonban egy további vizsgálat, amelyet a 6.2 bekezdésben említett vizsgálatból megmaradt vizsgálati darabon végeztek, kielégítõ eredményt ad.

6.4.

Nedvességállóság vizsgálata

6.4.1.


6.4.2.

Tíz lapos, 300 mm oldalhosszúságú négyzet alakú vizsgálati darabot vizsgáljanak.

6.4.3.


6.4.3.1.

A nedvességállósági vizsgálatot minõsítsék kielégítõnek, ha

6.4.3.1.1.

nincs látható, bomlásra utaló buborék vagy homályosság egyik mintában sem, és

6.4.3.1.2.

ha a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint mért fényátbocsátás nem csökken az öregítés elõtti érték 95 %-a alá. Ezen felül olyan ablakoknál, amelyeknél szükséges a vezetõ kilátása, az érték nem eshet 70 % alá.

6.4.4.

Vizsgálat után tárolják a vizsgált darabokat legalább 48 órán át 23 °C ± 2 °C hõfokon és 50 % ± 5 % relatív páratartalomban, és aztán vizsgálják meg a jelen Melléklet 5. bekezdésében leírt, 227 grammos golyóval.

7.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményeit azokra a termékekre alkalmazzák, amelyek a vezetõ kilátásához nélkülözhetetlenek.

7.1.


7.1.1.


7.1.2.

egy minta eredménye nem kielégítõ, de a további megvizsgált készlet kielégítõ eredményt ad.

8.


8.1.


8.2.

Az eredmények kiértékelése A tûzállósági vizsgálatot eredményesnek kell minõsíteni, ha az égés terjedésének sebessége kisebb, mint 110 mm/perc.

8.2.1.



8.2.1.1.


8.2.1.2.

egy minta eredménye nem kielégítõ, de egy további megvizsgált készlet kielégítõ eredményt ad.

9.


9.1.

Minõségi fokozat jelzõszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményeit alkalmazzák. Csak a kettõs üvegezésû egység külsõ felületét képviselõ mintán végezzék el a vizsgálatot.

9.2.


9.2.1.


9.2.2.

egy minta eredménye nem kielégítõ, de egy további megvizsgált készlet kielégítõ eredményt ad. –––––––––– 17. Melléklet SZEGMENS-MAGASSÁG MÉRÉSE ÉS AZ ÜTÉSI PONTOK HELYZETE

1. Ábra: A "h" szegmens-magasság meghatározása Egyszeres görbületi sugarú biztonsági üvegezésnél a szegmens-magasság egyenlõ a h1 max. Kettõs görbületi sugarú biztonsági üvegezésnél a szegmens-magasság egyenlõ h1 max. + h2 max.


2. Ábra: A szélvédõ üvegezéséhez elõírt ütési pontok


3a, 3b és 3c ábrák: Az egyenletesen edzett üveglapokra elõírt megütési pontok A 3a, 3b és 3c ábrák "2" jelû pontjai példák az 5. Melléklet 2.5. bekezdésében elõírt '2' pont helyzetére. ––––––––––– 18. Melléklet ELJÁRÁS A JÁRMÛVEK SZÉLVÉDÕIN A “V” PONTOKHOZ VISZONYÍTOTT VIZSGÁLATI FELÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ 1.

A "V" PONT HELYZETE

1.1.

A "V" pontok helyzetét az "R" ponthoz viszonyítva (lásd jelen Elõírás 16. Mellékletét) – a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben X, Y és Z koordináták által megjelölve – az alábbi 1. és 2. Táblázat tartalmazza.

1.2.

Az 1. Táblázat tartalmazza a 25° névleges háttámla-szöghöz tartozó alapkoordinátákat. A koordináták pozitív irányát a jelen Melléklet 3. ábrája mutatja.


1. Táblázat 'V' pont V1 V2

a 68 mm 68 mm

b -5 mm -5 mm

c (d) 665 mm 589 mm

1.3.

A nem 25° névleges háttámla-szöghöz tartozó helyesbítések

1.3.1.

A 2. Táblázat tartalmazza mindegyik "V" pont X és Z koordinátáinak további helyesbítéseit arra az esetre, ha a névleges háttámla-szög nem 25°. A koordináták pozitív irányát a jelen Melléklet 3. ábrája mutatja. 2. Táblázat Háttámla-szög (fokban) 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Vízszintes koordináták X (mm) -186 -176 -167 -157 -147 -137 -127 118 -109 -99 -90 -81 -71 -62 -53 -44 -35

Függõleges koordináták Z (mm) 28 27 27 26 26 25 24 23 22 21 20 18 17 15 13 11 9

Háttámla-szög (fokban) 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Vízszintes koordináták X (mm) -17 -9 0 9 17 26 34 43 51 59 67 76 84 92 100 107 115

Függõleges koordináták Z (mm) 5 2 0 -3 -5 -8 -11 -14 -17 -21 -24 -28 -31 -35 -39 -43 -47

2.

VIZSGÁLATI ZÓNÁK

2.1.

A "V" ponthoz viszonyítva két vizsgálati felületet kell meghatározni.

2.2.

Az "A" vizsgálati terület a szélvédõüveg külsõ felülete, amelyet a következõ négy sík metszésvonala határol (lásd az 1. Ábrát): (a) az X tengellyel felfelé 3° szöget bezáró sík, amely átmegy a V1 ponton és párhuzamos az Y tengellyel (1 jelû sík), (b) az X tengellyel lefelé 1° szöget bezáró sík, amely átmegy a V2 ponton és párhuzamos az Y tengellyel (2 jelû sík), (c) a V1 és V2 pontokon átmenõ és az X tengelytõl balra 13° szöget bezáró függõleges sík baloldali közlekedés esetén, és jobbra az X tengelytõl jobboldali közlekedés esetén (3 jelû sík), (d) V1 és V2 ponton átmenõ és az X tengellyel 20° szöget bezáró függõleges sík baloldali közlekedés esetén, és jobbra az X tengelytõl jobboldali közlekedés esetén (3 jelû sík).

2.3.

Az "A" vizsgálati terület a szélvédõüveg külsõ felülete, amelyet a következõ négy sík metszésvonala határol (lásd az 1. Ábrát): (a) az X tengellyel felfele 7° szöget bezáró sík, amely átmegy a V1 ponton és párhuzamos


(b) (c)

(d)

az Y tengellyel (5 jelû sík), az X tengellyel lefele 5° szöget bezáró sík, amely átmegy a V2 ponton és párhuzamos az Y tengellyel (6 jelû sík), a V1 és V2 pontokon átmenõ és az X tengelytõl balra 17° szöget bezáró függõleges sík baloldali közlekedés esetén, és jobbra az X tengelytõl jobboldali közlekedés esetén (7 jelû sík), a jármû hosszirányú középsíkjához viszonyított 7 jelû síkra vonatkozó szimmetrikus sík (8 jelû sík).

2.4.

"Csökkentett B vizsgálati terület" a B vizsgálati terület, kivéve a következõ területeket1/ (lásd a 2. és 3. Ábrát).

2.4.1.

a 2.2. bekezdésben meghatározott "A" vizsgálati terület, kiterjesztve a 3. Melléklet 9.2.2.1. bekezdése szerint,

2.4.2.

a gyártó választása szerint a két következõ bekezdés közül egyet kiválaszthatnak:

2.4.2.1.

lefele az 1 jelû síkkal és oldalirányban a 4 jelû síkkal határolt és a jármû hosszirányú középsíkjához viszonyítva szimmetrikus bármelyik homályosító sötétítés (4' jelû sík),

2.4.2.2.

lefele az 1 síkkal határolt bármely homályosító sötétítés, legfeljebb 150 mm széles homályosító sötétítés feltéve, hogy az a jármû hosszirányú középsíkjához viszonyítva középre esõ 300 mm széles területen van, és feltéve, hogy a homályosító sötétítés az 5 jelû sík alatt a 150 mm széles szelvény2/ és a 4 és 4' jelû síkok jeleivel is párhuzamos határvonalain átmenõ sík jeleivel oldalirányban határolt területen van.

2.4.3.

bármely homályosító sötétítés, amelyet a szélvédõ külsõ felületének metszésvonala határol: (a) az X tengelytõl lefele 4° szögben hajló, a V2 ponton átmenõ, és az Y tengellyel párhuzamos síkkal (9 jelû sík) (b) a 6 jelû síkkal, (c) a 7 és 8 jelû síkkal vagy a szélvédõ külsõ felületének szélével, ha a 6 és 7 jelû sík (6 jelû sík a 8 jelû síkkal) nem metszi a szélvédõ külsõ felületét;

2.4.4.

bármely homályosító sötétítés, amelyet a szélvédõ külsõ felületének metszésvonala határol: (a) a V1 ponton átmenõ vízszintes síkkal (10 jelû sík) (b) a 3 jelû síkkal, 3/ (c) a 7 jelû 4/ síkkal vagy a szélvédõ külsõ felületének szélével, ha a 6 jelû sík (6 jelû sík a 8 jelû síkkal) nem metszi a szélvédõ külsõ felületét; (d) a 9 jelû síkkal;

2.4.5.

a szélvédõ külsõ felületének szélétõl vagy bármilyen homályosító sötétítéstõl 25 mm távolságon belüli terülten. Ezt a területe ne legyen visszaverõ a kiterjesztett "A" vizsgálati területen.

2.5.

Az alappontok meghatározása (lásd 3. Ábrát) Az alappontok azok a pontok, amelyek a szélvédõ külsõ felületének szélének a V pontoktól elõre terjedõ egyenesek metszéspontjában helyezkednek el:

2.5.1.

a felsõ függõleges alappont a V1 ponttól elõre és 7° szöggel a vízszintes felett (Pr1),

2.5.2.

az alsó függõleges alappont a V2 ponttól elõre és 5° szöggel a vízszintes alatt (Pr2),

1/ 2/ 3/ 4/

Figyelembe véve azt, hogy a 2.5. bekezdésben meghatározott alappontok az átlátszó területen legyenek. A szélvédõ külsõ felületén és az 1 sík jelein mérve. A szélvédõ másik oldalánál, a jármû hosszirányú középsíkjához viszonyított szimmetrikus 3 jelû síkhoz képest. A szélvédõ másik oldalánál a 8 jelû síkkal.


2.5.3.

a vízszintes alappont a V1 síktól elõre és 17° szöggel balra (Pr3),

2.5.4.

három kiegészítõ alappont, amelyek a jármû hosszirányú középsíkjához viszonyítva szimmetrikusak a 2.5.1 – 2.5.3. bekezdésekben meghatározott pontokra (sorban Pr'1, Pr'2, Pr'3).

CL : Pi :

a jármû hosszirányú középsíkjának nyomvonala a megfelelõ sík nyomvonala (lásd a szöveget)

1. Ábra: "A" vizsgálati terület (balkormányos jármû példája)

2a Ábra: Csökkentett "B" vizsgálati terület (balkormányos jármû példája) – felsõ sötétített terület a 2.4.2.2. bekezdés szerint.


CL : Pi :

a jármû hosszirányú középsíkjának nyomvonala a megfelelõ sík nyomvonala (lásd a szöveget)

2b Ábra: Csökkentett "B" vizsgálati terület (balkormányos jármû példája) – felsõ sötétített terület a 2.4.2.1. bekezdés szerint.

CL : Pri :

a jármû hosszirányú középsíkjának nyomvonala a, b, c, d: "V" pontok koordinátái

3. Ábra: Az alappontok meghatározása (balkormányos jármû példája) –––––––––––––


19. Melléklet ELJÁRÁS A GÉPJÁRMÛ-ÜLÕHELYEK "H" PONTJÁNAK ÉS A FELSÕTEST TÉNYLEGES DÕLÉSSZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA 1.

2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.2. 2.3.

2.4. 2.5. 2.6.

2.7. 2.8.

2.9. 2.10. 2.11. 3. 3.1.

2/

ALKALMAZÁSI TERÜLET A jelen Mellékletben leírt módszert a gépjármûvekben levõ egy vagy több ülõhely "H" pontjának és a törzs valóságos dõlésszögének meghatározására alkalmazzák, valamint a mért és a gyártó által közölt tervezési értékek közötti összefüggés ellenõrzésére.2/ MEGHATÁROZÁSOK A jelen Melléklet szempontjából: "Vonatkoztatási adatok" az ülési helyzet egy vagy több következõ jellemzõit jelenti: a "H" pont és az "R" pont és azok kapcsolata, a törzs valóságos és névleges dõlésszöge, valamint ezek viszonya. Háromdimenziós H-pont próbabábú (3-DH-gép) készülék a H pont és a valóságos törzs-szögek meghatározására. Ezt a készüléket ennek a Mellékletnek a Függeléke írja le. H pont az alábbi 4. bekezdésben leírt eljárás szerint a jármûülésben elhelyezett próbabábú törzse és combja között levõ forgási középpontot jelenti. A H pont a háromdimenziós próbabábú mindkét oldalán, az irányzónyílások közötti tengelyvonal közepén fekszik. A H pont elméletileg megfelel az R pontnak (az alábbi 3.2.2. bekezdésben megadott tûrésekkel). Ha egyszer már meghatározták 4. bekezdésben leírt eljárás szerint, a H pontot rögzített pontnak kell tekinteni az üléspárnához viszonyítva, és azzal együtt mozogjon, ha az ülést beállítják. R pont vagy az ülés vonatkoztatási pontja a gyártó által minden ülési helyzetre meghatározott pontot jelenti a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben. Torzóvonal a 3-DH-gép gerincrúdjának középvonalát jelenti a leghátsó helyzetben. Tényleges törzsszög a H ponton átmenõ függõleges egyenes és a torzóvonal által bezárt szöget jelenti a 3-DH-gép hátradõlés-szintezõjét használva; a valóságos törzsszög elméletileg megfelel a tervezési törzsszögnek (tûrését lásd az alábbi 3.2.2. bekezdésben). Tervezési törzsszög az R ponton átmenõ függõleges egyenes és a torzóvonal által bezárt szöget jelenti olyan helyzetben mérve, amely megfelel a jármûvet gyártó által elõírt háttámla-helyzetnek. Utas középsíkja (CPO) az adott ülésre helyezett 3-DH-gép középsíkját jelenti minden tervezett ülési helyzetben. Ezt a H pont Y koordinátája jellemzi. Egyedi üléseknél az ülés középsíkja egybeesik az utas középsíkjával. Más üléseknél az utas középsíkját a gyártó határozza meg. Háromdimenziós vonatkoztatási rendszer a jelen Melléklet 2. Függelékében leírt rendszert jelenti. Vonatkoztatási pontok a jármûkarosszérián a gyártó által meghatározott fizikai pontokat (furatok, felületek, jelölések vagy bemetszések) jelentenek. Jármû mérési helyzete a jármûnek a vonatkoztatási pontok által meghatározott helyzetét jelenti a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben. KÖVETELMÉNYEK Adatszolgáltatás Annak bizonyítására, hogy minden egyes olyan ülési helyzet, amelyre vonatkoztatási adatokat kell adni, kielégíti a jelen Elõírás követelményeit, szolgáltassák a következõ összes, vagy megfelelõen kiválogatott adatokat e Melléklet 3. Függelékének nyomtatványán: A mellsõ üléseket kivéve, minden olyan ülõhelynél, ahol a "H" pontot nem lehet meghatározni a háromdimenziós próbabábúval vagy más módszerrel, az "R" vonatkoztatási pontot a gyártó jelölje meg.


3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2. 3.2.1.

3.2.2.

3.2.3. 3.2.4.

3.2.5.

4. 4.1.

4.2. 4.3.

4.4.

4.5.

2/

az R pont koordinátái a háromdimenziós koordinátarendszerben, a tervezési törzsszög, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az ülésnek (ha állítható) az alábbi 4.3. bekezdésben elõírt mérési helyzetbe történõ beállításához. A mért adatok és a tervezési adatok közötti viszony Az alábbi 4. bekezdésben leírt módszerrel meghatározott H pont koordinátáit és a tényleges törzsszög értékét össze kell hasonlítani az R pontnak és a tervezési törzsszögnek a gyártó által elõírt koordinátáival, illetve értékeivel. Az R pont és a H pont viszonylagos helyzete, valamint a tervezési és a tényleges törzsszög közötti viszony a kérdéses üléshelyzet esetében akkor kielégítõ, ha a koordináták által meg-határozott H pont olyan 50 mm vízszintes és függõleges oldalhosszúságú négyszögön belül fekszik, amelynek átlói az R pontban egymást metszik, és ha a valóságos törzsszög eltérése a tényleges törzsszögtõl 5° szögön belül van. Ha a fenti feltételek teljesültek, az R pontot és a tervezési törzsszöget használják a jelen Elõírás követelményeivel való egyezés bizonyítására. Ha a H pont vagy a tényleges törzsszög nem teljesíti a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, akkor még kétszer (összesen háromszor) határozzák meg a tényleges törzsszöget. Ha az így elvégzett három mérés közül kettõnek az eredménye kielégíti a követelményeket, akkor az elõzõ 3.2.3. bekezdés feltételeit kell alkalmazni. Ha az elõzõ 3.2.4. bekezdésben említett három mérési eredmény közül legalább kettõ nem teljesíti a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, vagy ha az ellenõrzõ vizsgálat nem végezhetõ el, mert a gyártó nem adott adatokat az R pont elhelyezkedésérõl vagy a tervezési törzsszögrõl, a három mérési pont geometriai súlypontját és a három mért szög átlagát használják akkor, amikor a jelen Elõírásban az R pontra vagy a tervezési törzsszögre hivatkoznak. ELJÁRÁS A "H" PONT ÉS A TÉNYLEGES TORZÓSZÖG MEGHATÁROZÁSÁRA A vizsgálat megkezdése elõtt jármûvet – ha a gyártó kívánja – 20 ± 10 °C hõfokon kondicionálják azért, hogy az ülés anyagának hõmérséklete elérje a szobahõmérsékletet. Ha a vizsgálatra kerülõ ülésre addig még sohasem ültek, akkor 70 - 80 kg tömegû személyt vagy próbabábút ültessenek rá 2×1 percig azért, hogy az üléspárna és a hátpárna hajlékonnyá váljon. A gyártó kérésére valamennyi ülést legalább 30 percig tehermentesítsék a háromdimenziós próbabábú ráhelyezése elõtt. A jármûvet a fenti 2.11. bekezdésben meghatározott mérési helyzetbe kell hozni. Az ülést, ha az állítható, elõször a gyártó által elõírt leghátsó vezetési vagy utazási helyzetbe kell beállítani, de csak az ülés hosszirányú állítását véve figyelembe, figyelmen kívül hagyva az ülés más célú mozgatását, mint a normális vezetési vagy utazó helyzet. Ha az ülés beállításának más módja is van (függõleges irányú, döntés szögben, háttámla állítás, stb.), ezeket a gyártó által elõírt helyzetbe állítsák be. Függesztett üléseknél a függõleges helyzetet szilárdan rögzítsék abban a szokásos vezetési helyzetben, amelyet a gyártó elõírt. Az ülõhelynek azt a területét, amellyel a háromdimenziós próbabábu érintkezik, megfelelõ méretû és szövésû pamutmuszlin anyaggal kell letakarni, ami úgy jellemezhetõ, mint: 18,9 szál/cm2-es, 0,228 kg/m2 fajlagos tömegû sima pamut-vászon vagy ezzel egyenértékû kötött vagy nem szõtt textilanyag. Ha a vizsgálatot nem a jármûvön végzik, úgy a padlónak, amelyre az ülést helyezik, ugyanolyan jellemzõi 2/ legyenek, mint amilyen annak a jármûnek a padlója, ahol az ülést alkalmazni kívánják. A háromdimenziós próbabábu ülõ-és hátrészét úgy kell elhelyezni, hogy az utas közép-síkja (CPO) egybe essék a háromdimenziós próbabábu középsíkjával. A gyártómû kérésére a háromdimenziós Lejtésszög, az ülés beépítésbõl adódó magasság különbség, felületi kiképzés, stb.


próbabábu befelé a CPO-hoz képest elmozdítható, ha a próbabábu kifelé annyira kilóg, hogy az nem teszi lehetõvé a három-dimenziós próbabábu szintezését. 4.6. Csatlakoztassák a lábfejbõl és lábszárból álló egységet az altesthez vagy egyenként, vagy a térdcsukló-rúdból és lábszárból álló összeállítással. A H pont irányzónyílásait összekötõ egyenes a talajszinttel párhuzamos és az ülés hosszirányú középsíkjára merõleges legyen. 4.7. A háromdimenziós próbabábu lábainak helyzetét a következõképpen kell beállítani: 4.7.1. Ha a kiválasztott ülõhely a vezetõülés és a mellsõ szélsõ utas-ülés, 4.7.1.1. a lábakat úgy mozdítsák elõre, hogy azok a természetes helyzetüket foglalják el a padlón vagy – szükség esetén – a lábpedálok között. Ahol ez lehetséges, a bal lábat kb. olyan távolságra helyezzék el a háromdimenziós próbabábu középsíkjától balra, mint amilyen távolságra van a jobb láb az említett középsíktól jobbra. A háromdimenziós próbabábu keresztirányú beállítását ellenõrzõ szintezõt szükség esetén vagy az altest újra-állításával, vagy a lábak megfelelõ hátramozgatásával állítsák vízszintesbe. A H pont irányzó nyílásait összekötõ egyenesnek továbbra is legyenek merõlegesek az ülés hosszirányú középsíkjára, 4.7.1.2. ha a bal lábat nem lehet a jobb lábbal párhuzamba állítani, és a bal láb nem támaszkodik a jármû szerkezeti (padló) részére, azt mindaddig mozgatni kell, amíg arra rá nem támaszkodik. A H pont irányzónyílásainak beállítását továbbra is meg kell tartani. 4.7.2. Hátsó szélsõ ülések: A hátsó szélsõ ülések és pótülések esetében a lábakat a gyártómû elõírásainak megfelelõen kell elhelyezni. Ha ezek után a lábfejek különbözõ színtû padlórészekre fekszenek fel, az a láb, amelyik elõször kerül érintkezésbe a mellsõ üléssel, viszonyítási alapul szolgál, és a másik lábfejet úgy helyezzék el, hogy a próbabábu altestének keresztirányú szintezõje vízszintes helyzetet mutasson. 4.7.3. Egyéb ülések: A fenti 4.7.1. bekezdésben elõírt általános szabályt kövessék azzal a kivétellel, hogy a lábak elhelyezése a gyártó elõírásainak megfelelõ legyen. 4.8. Helyezzék fel a súlyokat a lábszár és a comb súlytartóira és szintezzék a próbabábut. 4.9. A hátrészt mellsõ ütközésig döntsék elõre, és a háromdimenziós próbabábut húzzák el az ülés háttámlájától a T-rúd (térdcsukló-rúd) segítségével. Végezzék el az alábbi eljárások valamelyikével a próbabábu ismételt beállítását az ülésen. 4.9.1. Ha a háromdimenziós próbabábu hátracsúszik, az alábbi eljárást alkalmazzák: A háromdimenziós próbabábut addig kell hátrafelé csúsztatni, amíg nem kell vízszintes irányú erõt kifejteni a T-rúdra (térdcsukló-rúdra), azaz addig, amíg az altest a háttámlával nem érintkezik. Szükség esetén el kell végezni a lábszárak ismételt beállítását is. 4.9.2. Ha a háromdimenziós próbabábu nem hajlamos a hátrafelé való csúszásra, a következõ eljárást kell alkalmazni. A háromdimenziós bábut csúsztassák hátra, hátrafele ható vízszintes erõt fejtve a ki a Trúdra addig, amíg az altest a háttámlával nem érintkezik (lásd jelen Melléklet, 1. Függelék, 2. Ábra). 4.10.

4.11. 4.12.

A háromdimenziós próbabábu hátrészére és altestére fejtsenek ki 100 ± 10 N erõt a csípõ-szögmérõ és a térdcsukló-rúd ("T-rúd") metszéspontjában. Az erõt folyamatosan abban az irányban fejtsék ki, amely a fenti metszéspontot közvetlenül a combrúd-ház feletti pontban keresztezi (jelen Melléklet, 1. Függelék 2. Ábra). Majd a hátrészt támasszák óvatosan az ülés háttámlájához. Az eljárás hátra lévõ részének egész ideje alatt ügyelni kell arra, nehogy a próbabábu elõre csússzon. Helyezzék fel a jobb és bal fél ülepet imitáló tömeget (farsúlyt), majd felváltva a felsõ-testet imitáló nyolc db torzósúlyt is. A háromdimenziós próbabábut tartsák vízszintesen. Döntsék a hátrészt elõre, hogy megszûnjön az ülés háttámlájára ható igénybevétel. A háromdimenziós próbabábut 10° szögben (a függõleges középsík mindegyik oldalán öt fok szögben) billegtessék ide-oda háromszor egymás után a próbabábu és az üléstámla között esetleg megmaradt


4.13.

4.14. 4.14.1. 4.14.2. 4.15.

4.16.

4.16.1. 4.16.2.

súrlódás megszüntetése céljából. A billegtetési mûvelet alatt a háromdimenziós próbabábu térdcsukló rúdja hajlamos lehet az elõírt vízszintes és függõleges beállítási iránytól való eltérésre. Éppen ezért a billegtetési mûvelet alatt a térdcsukló-rudat megfelelõ oldalirányú erõt kifejtve féken kell tartani. A háromdimenziós próbabábu billegtetése és a térdcsukló rúd egy helyben tartása közben gondosan ügyelni kell arra, hogy valamilyen véletlenszerû külsõ függõleges vagy elölrõl hátra irányuló erõ ne hasson. A háromdimenziós próbabábu lábait a fenti mûvelet alatt ne fogják meg, se mozgásukban ne korlátozzák. Ha a lábak mégis helyzetet változtatnak, pillanatnyilag hagyják azokat helyzetükben. A hátrészt óvatosan támasszák az üléstámlához és ellenõrizzék a két szintezõ nulla állását. Ha a háromdimenziós próbabábu billegtetési mûvelete közben elõfordul a lábaknak bármiféle elmozdulása, eredeti helyzetüket a következõképpen kell visszaállítani: felváltva mindegyik lábat fel kell emelni a padlóról az elkerülhetetlenül szükséges legkisebb mértékig, elkerülve bármiféle felesleges lábmozgatást. Felemelés alatt a lábak szabadon mozogjanak, és semmiféle mellsõ vagy oldalirányú terhelésnek ne legyenek kitéve. Amikor a lábak visszakerülnek eredeti alsó helyzetükbe, a sarkak az e célra kijelölt szerkezeti résszel (padló) érintkezzenek. Ellenõrizzék az oldalirányú szintezõ nulla állását. Ha szükséges a hátrész tetejére olyan oldalirányú erõt fejtsenek ki, ami elég a háromdimenziós próbabábu altestének szintezéséhez az ülésen. A térdcsukló T-rúd segítségével megakadályozva a háromdimenziós próbabábúnak az ülés-párnán való elõrecsúszását, a következõ mûveleteket kell folyamatosan elvégezni: a) a hátrészt támasszák neki az üléstámlának, b) felváltva fejtsék ki, majd szüntessék meg a hátrészre ható, a legfeljebb 25 N hátrafelé irányuló vízszintes erõt, kb. a torzósúlyok középpontjának magasságában, mindaddig, amíg a terhelés megszüntetése után a csípõszögmérõ nem jelzi, hogy beállt a stabil állapot. Ügyeljenek, hogy a próbabábút ne tegyék ki semmiféle lefelé ható, vagy oldalirányú terhelésnek. Ha szükséges a háromdimenziós próbabábú ismételt szintállítása, a hátrészt döntsék elõre, szintezzék újra, és az eljárást ismételjék meg a 4.12. bekezdéstõl kezdve. MÉRÉSEK Meg kell mérni a H pont koordinátáit a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben. Le kell olvasni a hátszögmérõn a valóságos törzsszöget, a háromdimenziós próbabábú hát-gerincét imitáló rudat teljesen hátradöntött helyzetében tartva. Ha a háromdimenziós próbabábú új beállítása szükségessé válik, úgy ennek megkezdése elõtt legalább 30 percig terheletlenül kell hagyni az összeállított ülést. A háromdimenziós próbabábút ne hagyják hosszabb ideig az ülésen, mint ami feltétlenül szükséges a vizsgálat elvégzéséhez. Ha az üléscsoporton belül az ülések hasonlók (padszerû ülések, azonos ülések, stb.) mindegyik üléscsoportra csak egy H-pontot és egy "valóságos törzsszöget" kell meghatározni, a jelen Melléklet 1. Függelékében leírt háromdimenziós próbabábút arra a helyre ültetve, amelyet az egész üléscsoportra (üléssorra) nézve jellemzõnek lehet tekinteni. Ez a hely a következõ legyen: A mellsõ üléscsoportra vonatkozólag: a vezetõ ülõhelye. A hátsó üléscsoportra, illetve üléscsoportokra vonatkozólag: az egyik szélsõ ülõhely. 


19. Melléklet – 1. Függelék HÁROMDIMENZIÓS "H" PONT PRÓBABÁBÚ LEÍRÁSA ∗/ (3-DH szerkezet) 1.

2.

HÁTRÉSZ ÉS ALTEST A próbabábú hátrésze és ülepe megerõsített mûanyag és fém. Ezek az emberi test törzsét (torzó) és combjait utánozzák, melyek a H pontban csuklósan illeszkednek egymáshoz. A H-ponthoz csuklósan szögmérõs gerincrúd csatlakozik a valóságos törzsszög mérése céljából. Az altesthez erõsített állítható combrúd meghatározza a combok középvonalát, és alapvonalként szolgál a csípõszögmérõ számára. TÖRZS ÉS LÁBELEMEK Az alsó lábelemek a térdeket összekötõ térdcsukló rúd (T-rúd) segítségével csatlakoznak az altesthez, ami kétoldali elágazása az állítható combrúdnak. Az alsó lábelemekben szögmérõk vannak a térd becsuklási szögének méréséhez. A lábszár és a lábfej megfelelõ szögmérõvel van ellátva a lábfej hajlásszögének méréséhez. Két szintezõ szolgálja a próbabábú helyzetének beállítását térben. Az egyes testrészek tömegének megfelelõ súlyok vannak elhelyezve azok súlypontjaiban abból a célból, hogy biztosítva legyen egy 76 kg tömegû felnõtt férfi súlyával egyenértékû ülés-benyomódás. A háromdimenziós próbabábú valamennyi csuklós csatlakozását ellenõrizni kell, hogy észlelhetõ súrlódás nélkül szabadon mozogjanak.

1. Ábra – a 3-DH gép elemeinek jelölése

∗/

A háromdimenziós próbabábúra vonatkozó részletes felvilágosítás az alábbi címen kérhetõ: Society of Automotive Engineers (SAE), 400 Commonwelath Drive, Warrendale, Pennsylvania 15096, USA. Ez a próbabábú megfelel az ISO 6549-1980 szabványban leírt bábunak.


2. Ábra – a 3-DH gép elemeinek méretei és terhelési eloszlása  19. Melléklet – 2. Függelék HÁROMDIMENZIÓS VONATKOZTATÁSI RENDSZER 1. 2.

3.

∗/

A háromdimenziós vonatkoztatási rendszert a jármûvet gyártó üzem által megválasztott három ortogonális (derékszögû) sík határozza meg (lásd a mellékelt Ábrát) ∗/ A jármûvet a méréshez az alátámasztási felületen olyan helyzetbe állítják, hogy a jármûvön feltüntetett (kiinduló alapul szolgáló) megjelölések a jármûgyártó üzem által közölt koordinátákkal rendelkezzenek. Az R pont és a H pont koordinátáit a jármûgyártó megjelölései szerint állapítják meg.

Ez a vonatkoztatási rendszer megfelel az ISO 4130-1978. szabványnak.


Ábra - Háromdimenziós vonatkoztatási rendszer. 19. Melléklet – 3. Függelék ÜLÕHELYEK VONATKOZTATÁSI ADATAI 1.

2. 2.1.

3. 3.1. 3.1.1.

VONATKOZTATÁSI ADATOK KÓDOLÁSA Foglalják következetesen a vonatkoztatási adatokat mindegyik ülõhelynél jegyzékbe. Az ülõhelyek azonosítása kétjegyû kóddal történik. Az elsõ kódjel arab szám és az üléssor sorszámát jelöli, a jármû elejétõl hátrafelé számítva. A második kódjel nagybetû, amely az ülõhely helyét jelöli az üléssorban, menetirányban nézve. A következõ betûket használják: L = bal C = középsõ R = jobb JÁRMÛ MÉRÉSI HELYZETÉNEK LEÍRÁSA A meghatározó (kiinduló) megjelölések koordinátái "X" ...................... "Y"....................... "Z"....................... VONATKOZTATÁSI ADATOK JEGYZÉKE Ülõhely: Az R pont koordinátái: "X" ...................... "Y"....................... "Z".......................


3.1.2. 3.1.3.

Elõírt törzsszög: Az ülés-beállítás jellemzõi ∗/ Vízszintesen: Függõlegesen: Szögben kifejezve: Törzsszögben: MEGJEGYZÉS: Ebben a jegyzékben sorolják fel 3.2., 3.3. stb. számok alatt a többi ülõhelyre vonatkozó paramétereket. –––––––––––– 20. Melléklet JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZÕ KIVITELÛ GYÁRTMÁNY VIZSGÁLATA 1.

MEGHATÁROZÁSOK A jelen Melléklet szempontjából

1.1.

Termék típusa jelent minden olyan ablaküveget, amelyek fõ jellemzõi azonosak.

1.2.

Vastagsági kategória minden olyan ablak üvegezését jelenti, amelyek alkotóelemeinek vastagsága a megengedett tûréseken belül azonos.

1.3.

Gyártó egység egy vagy több típusú ablaküveg valamennyi gyártó eszközének ugyanazon a helyen telepített összességét jelenti; ez magában foglalhat több gyártósort is.

1.4.

Mûszak ugyanazon a gyártósoron a napi üzemórák alatti termelési idõszakot jelenti.

1.5.

Gyártási sorozat azonos a gyártósoron ugyanolyan terméktípus folyamatos gyártását jelenti.

1.6.

Ps ugyanazon mûszakban gyártott azonos terméktípusú ablaküveg darabszámát jelenti.

1.7.

Pr az egy gyártási sorozatban elõállított azonos terméktípusú ablaküvegek darabszámát jelenti.

2.

VIZSGÁLATOK Az ablaküvegeket a következõ vizsgálatoknak kell alávetni:

2.1.

Edzett szélvédõüvegek

2.1.1.

Törésvizsgálat a 4. Melléklet, 2. bekezdés követelmények szerint.

2.1.2.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet, 9.1. bekezdés követelményei szerint.

2.1.3.

Optikai torzítás vizsgálata a 3. Melléklet, 9.2. bekezdés követelményei szerint.

2.1.4.

Másodlagos kép különválásának vizsgálata a 3. Melléklet, 9.3. bekezdés követelményei szerint.

2.2.

Egyenletesen edzett ablaküvegek

2.2.1.

Törésvizsgálat az 5. Melléklet, 2. bekezdés követelményei szerint.

2.2.2.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet, 9.1. bekezdés követelményei szerint

2.2.3.

Szélvédõüvegként alkalmazott ablaküvegek esetében:

2.2.3.1.


2.3.3.2.


∗/

A nem kívánt szövegrész törlendõ!


2.3.

Közönséges réteges szélvédõüvegek és üveg-mûanyag összetételû szélvédõk

2.3.1.

Fejformás ütésvizsgálat a 6. Melléklet, 3. bekezdés követelményei szerint.

2.3.2.

Ütésvizsgálat 2260 grammos golyóval a 6. Melléklet, 4.2. bekezdés és a 3. Melléklet, 2.2. bekezdés követelményei szerint.

2.3.3.

Hõállóság vizsgálata a 3. Melléklet, 5. bekezdés követelményei szerint.

2.3.4.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet, 9.1. bekezdés követelményei szerint.

2.3.5.


2.3.6.


2.3.7.

Csak üveg-mûanyag összetételû szélvédõk esetében:

2.3.7.1.

Kopásállósági vizsgálat a 9. Melléklet 2.1. bekezdésének követelményei szerint.

2.3.7.2.

Nedvességállósági vizsgálat a 9. Melléklet 3. bekezdésének követelményei szerint.

2.3.7.3.

Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata a 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményei szerint.

2.4.

Nem szélvédõ, közönséges réteges üvegek és üveg-mûanyag összetételû ablaküvegek

2.4.1.

Ütésvizsgálat 227 grammos golyóval a 7. Melléklet 4. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.2.

Hõállóság vizsgálata a 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.3.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.4.

Csak üveg-mûanyag összetételû ablaküvegek esetében:

2.4.4.1.


2.4.4.2.


2.4.4.3.

Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata a 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményei szerint.

2.4.5.

A fenti feltételeket abban az esetben kell kielégítettnek tekinteni, ha a megfelelõ vizsgálatokat ugyanolyan összetételû szélvédõüvegeken folytatták le.

2.5.

Kezelt réteges szélvédõüvegek

2.5.1.

A jelen Melléklet 2.3. bekezdésében elõírt vizsgálatokon felül törésvizsgálatot is végezzenek a 8. Melléklet 4. bekezdésének követelményei szerint.

2.6.

Mûanyag-bevonatú ablaküvegek A jelen Melléklet különbözõ bekezdéseiben elõírt vizsgálatokon felül még a következõ vizsgálatokat végezzék el:

2.6.1.


2.6.2.


2.6.3.

Vizsgálat ellenálló képesség szempontjából vegyi anyagokkal szemben a 3. Melléklet 11.2.1 bekezdésének követelményei szerint.

2.7.

Kettõs üvegezésû elemek

2.7.1.

Ugyanolyan gyakorisággal és azonos követelmények szerint végezzék el azokat a vizsgálatokat, amelyeket a jelen melléklet a kettõs üvegezésû egységet alkotó minden ablaküvegre elõír.


2.7.2.

A kettõs üvegezésû elemek esetében, a fényáteresztés mérését végezzék a 3. Melléklet, 9.1. bekezdésének a követelményei szerint.

2.8.

Merev mûanyag táblák, amelyek nem szélvédõk

2.8.1.

Ejtési vizsgálat 227 grammos golyóval a 14. Melléklet 5. bekezdése szerint.

2.8.2. 2.8.3. 2.8.4.

Fényátbocsátási vizsgálat a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint. Koptatási vizsgálat a 14. Melléklet 6.1. bekezdése szerint. Keresztülvágásos vizsgálat a 14. Melléklet 6.3. bekezdése szerint. NB.: A 2.8.2. bekezdés fenti vizsgálatát csak akkor alkalmazzák, ha az üvegezés a jármûvezetõ kilátásához nélkülözhetetlen helyen van. A fenti 2.8.4. bekezdés fenti vizsgálatát olyan mintákon hajtsák végre, amelyeken nem végezték el a 14. Melléklet 6.2. bekezdése szerint szükséges vizsgálatokat. Kemikáliáknak való ellenállás vizsgálata a 3. Melléklet 11. bekezdése szerint. Hajlékony mûanyag táblák, amelyek nem szélvédõk Ejtési vizsgálat 227 grammos golyóval a 15. Melléklet 4. bekezdése szerint. Fényátbocsátási vizsgálat a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint. NB.: A 2.9.2. bekezdés fenti vizsgálatát csak akkor alkalmazzák, ha az üvegezést olyan helyen kívánják használni, ahol az a vezetõ kilátása miatt nélkülözhetetlen. Kemikáliáknak való ellenállás vizsgálata a 3. Melléklet 11. bekezdése szerint. Merev mûanyag kettõs üvegezésû egységek Ejtési vizsgálat 227 grammos golyóval a 16. Melléklet 5. bekezdése szerint. Fényátbocsátási vizsgálat a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint. A 2.10.2. bekezdés fenti vizsgálatát csak akkor alkalmazzák, ha az üvegezést olyan helyen kívánják használni, ahol az a vezetõ kilátása miatt nélkülözhetetlen. Kemikáliáknak való ellenállás vizsgálata a 3. Melléklet 11. bekezdése szerint. VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA ÉS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Törésvizsgálat Vizsgálatok A jelen Elõírással meghatározott mindegyik megütési ponton egy törésbõl álló elsõ vizsgálatotvégezzenek el minden új táblaüveg-típus gyártásának kezdetén azért, hogy meghatározzák a legfontosabb törési pontokat. A vizsgálatok eredményét jegyezzék fel. Az edzett üvegû szélvédõk elsõ vizsgálat-sorozatát azonban csak akkor hajtsák végre, ha ebbõl a fajta táblaüveg típusból az évi termelés meghaladja a 200 egységet. Edzett szélvédõüvegek esetében azonban ezt az elsõ vizsgálatsorozatot csak abban az esetben végezzék el, ha az ilyen típusú üvegek évi gyártása meghaladja a 200 egységet. Sorozatgyártási folyamán végzett ellenõrzõ vizsgálatokat a 3.1.1.1. bekezdésben meghatározott törési pontokon végezzék el. Az ellenõrzõ vizsgálatot minden egyes gyártási sorozat megkezdésekor vagy a következõ színváltáskor végezzék el. A sorozatgyártás során az ellenõrzõ vizsgálatot a következõ gyakorisággal végezzék el:

2.8.5. 2.9. 2.9.1. 2.9.2.

2.9.3. 2.10. 2.10.1. 2.10.2.

2.10.3. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.1.1.

3.1.1.2. 3.1.1.3. 3.1.1.4.

Edzett szélvédõüvegek

Edzett nem szélvédõüvegek

Kezelt réteges szélvédõüvegek


Ps ≤ 200: egy törés gyártási sorozatonként Ps > 200 : egy törés minden négy gyártási órában

Pr ≤ 500 : egy törés mûszakonként Pr > 500 : két törés mûszakonként

0,1 % típusonként

3.1.1.5.

Végezzenek ellenõrzõ vizsgálatot a sorozatgyártási végén az utoljára gyártott ablak-üvegek egyikén.

3.1.1.6.

Ha Pr < 20, akkor csak egy törésvizsgálatot végezzenek gyártási sorozatonként.

3.1.2.

Eredmények Valamennyi eredményt jegyezzenek fel, beleértve a törésminták tartós felvételek nélküli eredményeit is. Ezen kívül végezzenek egy vizsgálatot a törésminták tartós felvételével mûszakonként egyszer, kivéve azt az esetet, ha Pr ≤ 500. Az utóbbi esetben a törésminták tartós felvétel csak egy vizsgálatot végezzenek gyártási sorozatonként.

3.2.


3.2.1.

Vizsgálatok Ellenõrzõ vizsgálatot végezzenek egy, réteges szélvédõüveget készítõ gyártósor napi termelésének legalább 0,5 %-át kitevõ mintán. Naponta legfeljebb 15 szélvédõüveget vizsgáljanak. A mintadarabokat véletlen módon válasszák ki különbözõ típusú szélvédõüvegek termelésébõl. Vagylagosan és a jóváhagyó hatóság beleegyezésével ezeket a vizsgálatokat helyettesíthetik 2260 grammos golyóval végzett vizsgálattal (lásd az alábbi 3.3. bekezdést). Fejformás megütés-kor a vizsgálatot minden esetben mindegyik vastagsági osztály legalább két mintadarabján évenként el végezzék el.

3.2.2.

Eredmények Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.

3.3.

Ütésvizsgálat 2260 grammos golyóval

3.3.1.

Vizsgálatok Mindegyik vastagsági osztálynál a vizsgálatok minimális gyakorisága havi egy vizsgálat legyen.

3.3.2.

Eredmények Minden eredményt fel kell jegyezni.

3.4.

Ütésvizsgálat 227 grammos golyóval

3.4.1.

Vizsgálatok A próbadarabokat mintadarabokból kell kivágni. Gyakorlati meggondolásokból azonban ezeket a vizsgálatokat elvégezhetik a késztermék részein is. Az ellenõrzõ vizsgálatot az egy mûszak alatti termelés legalább 0,5 %-t kitevõ számú mintadarabon végezzék el, de naponta legfeljebb 10 mintadarabon.

3.4.2.

Eredmények Minden eredményt fel kell jegyezni.

3.5.

Nagy hõfokkal szembeni ellenállás vizsgálata

3.5.1.

Vizsgálatok A próbadarabokat a mintadarabokból kell kivágni. Mindazonáltal gyakorlati okokból ezeket a vizsgálatokat el lehet végezni a késztermék részein is. Ezeket úgy válasszák ki, hogy a közbensõ


rétegek használatukkal arányosan kerüljenek vizsgálatra. Ellenõrzõ vizsgálatot végezzenek a napi termelésbõl kivett, színenként legalább három mintán. 3.5.2.

Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel.

3.6.

Fényátbocsátás

3.6.1.

Vizsgálatok A színezett késztermék reprezentatív mintáját vizsgálják meg. Az ellenõrzést legalább minden sorozatgyártás kezdetén végezzék el, ha az üvegezõ táblák jellemzõiben bármilyen olyan változás van, amely a vizsgálat eredményét befolyásolja. Szélvédõk és más üvegezõ táblák, amelyeknek a típusjóváhagyás során mért szabályos fényátbocsátása 75%-nál nem kevesebb, és a V jellel ellátott ablaküvegek (lásd a jelen Elõírás 5.5.2. bekezdését), mentesüljenek a vizsgálat alól. Vagylagosan, edzett ablaküvegek esetében az üveg szállítója bizonylattal igazolhatja a fenti követelmények teljesülését.

3.6.2.

Eredmények A szabályos fényátbocsátási értéket fel kell jegyezni. Ezen kívül árnyékoló szalagokkal ellátott szélvédõüvegeknél a jelen Elõírás 3.2.1.2.2.4. bekezdésében említett rajzok szerint ellenõrizzék, hogy a – megadott jármûkategória számára készült – szélvédõn az ilyen szalagok a "B" vagy "I" zónán kívül vannak-e. A homályosító sötétítés a 18. Melléklet elõírásainak feleljen meg.

3.7.

Optikai torzítás és másodlagos kép elválása

3.7.1.

Vizsgálatok Minden szélvédõüveget a látható hibák szempontjából szemrevételezni kell. Ezen kívül a jelen Elõírásban levõ eljárások vagy más azonos eredményt biztosító eljárás alkalmazásával méréseket kell végezni a látómezõ különbözõ területein a következõ legkisebb gyakorisággal: – vagy ha Ps ≤ 200, egy mintadarabot mûszakonként, – vagy ha Ps > 200, két mintadarabot mûszakonként, – vagy az egész termelés 1 %-át, ha a kiválasztott mintadarabok az egész termelést képviselik

3.7.2.

Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel.

3.8.


3.8.1.

Vizsgálatok Csak mûanyag bevonatú, üveg-mûanyag összetételû és mûanyag üvegezésû ablakokat vizsgáljanak. Havonta legalább egy ellenõrzõ vizsgálatot végezzenek mûanyagbevonattípusonként vagy mûanyag-típusonként.

3.8.2.

Eredmények A fényszóródás mérésének eredményét jegyezzék fel.

3.9.

Nedvességállósági vizsgálatok

3.9.1.

Vizsgálatok Csak mûanyag bevonatú, üveg-mûanyag összetételû és mûanyag üvegezésû ablakokat kell megvizsgálni. Havonta legalább egy ellenõrzõ vizsgálatot végezzenek mûanyag bevonattípusonként vagy közbensõ mûanyag-típusonként. Eredmények

3.9.2.


3.10. 3.10.1.

3.10.2. 3.11. 3.11.1.

3.11.2.

Minden eredményt jegyezzenek fel. Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata Vizsgálatok Csak mûanyag bevonatú, üveg-mûanyag összetételû és mûanyag üvegezõ táblákat vizsgáljanak. Mûanyagbevonat-típusonként vagy mûanyag típusonként havonta legalább egy ellenõrzõ vizsgálatot végezzenek. Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel. Keresztül vágásos vizsgálat Vizsgálatok Csak a kopásálló bevonattal ellátott merev mûanyag üvegezõ anyagokat vessék alá ennek a vizsgálatnak. Hetente és típusonként legalább egy ellenõrzést végezzenek a mûanyagon és a bevonatán, olyan mintákon, amelyek még nem estek át a szimulált öregedésállósági vizsgálaton (14. Melléklet, 6.2. bekezdés) Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel.  21. Melléklet BIZTONSÁGI ÜVEGEZÉS JÁRMÛBE SZERELÉSÉNEK ELÕÍRÁSAI

1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET Ez a Melléklet rendelkezéseket állapít meg biztonsági üvegezés M, N és O kategóriás jármûvekbe szerelésére vonatkozóan azért, hogy a bennülõk magas szintû biztonságát biztosítsa és – különösen – kiváló kilátást biztosítson a jármûvezetõnek minden forgalmi körülmény között nem csak elõre, hanem hátra és oldalt is. Nem alkalmazzák harci jármûvekre, amint azt az alábbi 2.3. bekezdés meghatározza.

2.

MEGHATÁROZÁSOK Jelen Melléklet céljára

2.1.

"Jármû" minden olyan gépjármû és pótkocsija, amelyet közúti használatra szánnak, legalább négy kereke van, és sebessége túllépi a 20 km/órát, sínen közlekedõ jármûvek és minden mozgó munkagép kivételével.

2.2.

"Jármûkategória" olyan jármûvek csoportját jelenti, amely megfelel a Jármûszerkezetek Egységes Határozatai (Consolidated Resolution on the Construction of Vehicles (R.E.3)) által elfogadott osztályozás megfelelõ kategóriájának1/;

2.3.

"Különleges célú jármû", "karaván", "harci jármû", "mentõautó", "halottszállító", "nyitható tetejû autó" a Jármûszerkezetek Egységes Határozatai (Consolidated Resolution on the Construction of Vehicles (R.E.3)) 7. Mellékletében vannak meghatározva. 1/;

2.4.

"Emeletes jármû", a 107. számú Elõírás 2.1.2. bekezdésében van meghatározva.

3.

M, N ÉS O KATEGÓRIÁS JÁRMÛVEKRE ALKALMAZOTT ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

1/

Amint azt a Jármûszerkezetek Egységes Határozatai (R.E.3) 7. Melléklete (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) meghatározza.


3.1.

Biztonsági üvegezést úgy szereljenek be, hogy – a feszültségek ellenére, amelyeknek a jármû ki van téve szokásos üzemelése alatt – maradjon meg helyzetében és biztosítsa a kilátást és biztonságot a jármûben utazók számára.

3.2.

A biztonsági üvegezésen legyen a jelen Elõírás 5.4. bekezdésében meghatározott megfelelõ alkatrésztípus jóváhagyási jele, amelyet, ha szükséges, az 5.5. bekezdésben meghatározott valamelyik kiegészítõ jelkép követ.

4.

KÜLÖN ELÕÍRÁSOK M ÉS N JÁRMÛKATEGÓRIÁKHOZ 1/

4.1.

Szélvédõk

4.1.1.

A szabályos fényátbocsátás ne legyen kevesebb, mint 70 százalék. A szélvédõ típusát arra a jármûtípusra hagyják jóvá, amilyenre azt felszerelni kívánják. A szélvédõt helyesen, a vezetõ R pontjához viszonyítva szereljék be.

4.1.4.

40 km/óránál nagyobb legnagyobb tervezési sebességû jármûveket ne szereljenek fel edzett szélvédõvel.

4.2.

Nem szélvédõ biztonsági üvegezés térválasztó üvegezés

4.2.1.

Biztonsági üvegezõ anyag szükséges tulajdonsága a vezetõ kilátásához elõre

4.2.1.1.

Biztonsági üvegezésen keresztül a vezetõ – jelen Elõírás 2.18.1. bekezdésében meghatározott – elõre nézõ látómezejének szabályos fényátbocsátása legalább 70 százalék legyen.

4.2.1.2.

Mûanyag biztonsági üvegezésnek kiegészítõ /B/L jelképe legyen, amint azt a jelen Elõírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdése meghatározza.

4.2.2.

Biztonsági üvegezõ anyag szükséges tulajdonsága a vezetõ kilátásához hátrafele

4.2.2.1.

A jelen Elõírás 2.18.2. bekezdésében meghatározott biztonsági üvegezésnek legalább 70 % fényátbocsátása legyen, de ahol két külsõ tükröt szereltek fel, az üvegezés fényátbocsátása 70 százalék alatt is megengedhetõ feltéve, hogy van a jelen Elõírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdéseiben meghatározott kiegészítõ V jelkép.

4.2.2.2.

Mûanyag biztonsági üvegezésen legyen olyan A/L vagy B/L kiegészítõ jelkép, amilyet a jelen Elõírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdései meghatároznak. Alternatívaként, a hátsó üvegezés a lehajtható tetejû jármû tetején (B/M) kiegészítõ jelképet is viselhet. A hátsó üvegezés a lehajtható tetejû jármû tetején hajlékony mûanyag lapból is készülhet.

4.2.3.

Egyéb biztonsági üvegezés

4.2.3.1.

Az a biztonsági üvegezés, amely nem tartozik a jelen Elõírás 2.18.1 és 2.18.2. bekezdések meghatározásai közé, viselje a jelen Elõírás 5.5.2. bekezdésében megállapított V kiegészítõ jelképet, ha a fényátbocsátás 70 % alatt van.

4.2.3.2.

A mûanyag biztonsági üvegezésen a jelen Elõírás 5.5.5., 5.5.6. és 5.5.7. bekezdéseiben meghatározott kiegészítõ jelkép legyen. Ha azonban a jármûvet utasok szállítására szánják, a /C/L vagy /C/M kiegészítõ jelképpel ellátott üvegezést ne engedjék meg ott, ahol a fej ütközésének kockázata elõfordulhat.

4.2.4.

Kivételek Mûanyag biztonsági üvegezés esetében a jelen Melléklet 4.2.2.2. és 4.2.2.3. bekezdésében hivatkozott kopásállóságra vonatkozó rendelkezéseket ne alkalmazzák jármûvekre és az alább felsorolt üvegezésekre:


mentõk halottszállítók pótkocsik, beleértve a karavánokat is naptetõk és a jármû tetején elhelyezett üvegezés emeletes jármûvek felsõ szintjének minden üvegezése Koptatási vizsgálat / jelkép nem szükséges. 4.3.

Különleges követelmények.

4.3.1.

Bármely elõrenézõ üvegezés, amely nem szélvédõ, vagy a jelen Elõírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdésében meghatározott /A jelet viselõ laminált (ragasztott) vagy mûanyag tábla legyen.

4.3.2.

A 4.3.1. bekezdést ne alkalmazzák olyan jármûvekre, amelyek legnagyobb tervezési sebessége kisebb, mint 40 km/óra. 

EGYEZMÉNY. 42. Melléklet: 43. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat BIZTONSÁGI ÜVEGEZÕ ANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁNAK EGYSÉGES FELTÉTELEI

Recommend Documents