EGYEZMÉNY. 42. Melléklet: 43. számú Előírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat

EGYEZMÉNY KEREKES KÖZÚTI JÁRMŰVEKRE, KEREKES JÁRMŰVEKBE SZERELHETŐ ALKATRÉSZEKRE, ÉS/VAGY KÖZÚTI JÁRMŰVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN KIADOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL ∗ / (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) ––––––––––––

42. Melléklet: 43. számú Előírás

2. Felülvizsgált szövegváltozat

Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: az eredeti Előírás 3. kiegészítését – hatályba lépett 1987. március 31-én ∗/ az eredeti Előírás 4. kiegészítését – hatályba lépett 2000. január 13-án az eredeti Előírás 5. kiegészítését – hatályba lépett 2000. július 6-án az eredeti Előírás 6. kiegészítését – hatályba lépett 2001. szeptember 9-én az eredeti Előírás 6. kiegészítésének 1. helyesbítését – hatályba lépett 2001. november 11-én az eredeti Előírás 4. kiegészítésének 2. helyesbítését – hatályba lépett 2002. március 13-án az eredeti Előírás 7. kiegészítését – hatályba lépett 2003. július 16-án

/





BIZTONSÁGI ÜVEGEZŐ ANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁNAK EGYSÉGES FELTÉTELEI

Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármű részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről. Kelt Genfben, 1958. március 20-án. ∗/ 3. kiegészítés az Előírás eredeti formájához. Ez a kiegészítés nem változtatja meg a jóváhagyási számot.

KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET BUDAPEST 2001

Az Előírás eredeti címe UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF SAFETY GLAZING MATERIALS Magyar szöveg: JAMES Mérnökiroda KFT Készült az ENSZ-EGB 1988. február 24-én kelt E/ECE/324;E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.42./Rev.1 számú, a 2000. február 25-én kelt Rev.1/Add.42/Rev.1/Amend.1, a 2000. november 21-én kelt Rev.1/Add.42/Rev.1/Amend.2, a 2001. december 4-én kelt Add.42/Rev.1/Amend.3, a 2002. május 3-án kelt Add.42/Rev.1/Amend.3/Corr.1 és a 2003. február 21-én kelt Add.42/Rev.2 számú angol nyelvű kiadványai alapján.

43. számú Előírás

EGYSÉGES FELTÉTELEK BIZTONSÁGI ÜVEGEK ÉS ANYAGAIK JÓVÁHAGYÁSÁRA HOZ

-------------------

KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET® Az Előiírás eredeti ciíme: UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF SAFETY GLAZING AND GLAZING MATERIAL

EGYSÉGES FELTÉTELEK BIZTONSÁGI ÜVEGANYAGOK JÓVÁHAGYÁSÁHOZ TARTALOM ELŐÍRÁS

Oldal

1.

Alkalmazási terület...........................................................................................................

2.

Meghatározások ...............................................................................................................

3.

Jóváhagyás kérése ............................................................................................................

4.

Jelölések ...........................................................................................................................

5.

Jóváhagyás .......................................................................................................................

6.

Általános követelmények .................................................................................................

7.

Különleges követelmények ..............................................................................................

8.

Vizsgálatok.......................................................................................................................

9.

Biztonsági üveganyag-típus jóváhagyásának módosítása vagy kiterjesztése ..................

10.

A jóváhagyott típussal megegyező gyártmány ................................................................

11.

Eljárás a jóváhagyott típustól eltérő gyártmány esetére...................................................

12.

Átmeneti rendelkezések ...................................................................................................

13.

A gyártás végleges beszüntetése ......................................................................................

14.

A jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálatok, valamint a jóváhagyó hatóság neve és címe ......................................................................................

MELLÉKLETEK 1A Melléklet:

Értesítés a biztonsági üvegezés egy típusának jóváhagyásáról (vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy a gyártás végleges beszüntetéséről) a 43. számú Előírás szerint

1B Melléklet:

Értesítés egy járműtípus jóváhagyásáról (vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy a gyártás végleges beszüntetéséről) biztonsági üvegezése szempontjából a 43. számú Előírás szerint.

2A Melléklet:

A jóváhagyási jel elrendezése alkatrészeknél

2B Melléklet:

A jóváhagyási jel elrendezése járműveknél

2. Melléklet:

A jóváhagyási jel elrendezése

3. Melléklet:

Általános vizsgálati feltételek

4. Melléklet:

Edzett szélvédőüveg

5. Melléklet:

Egyenletesen edzett ablaküveg

6. Melléklet:

Közönséges réteges szélvédőüveg

7. Melléklet:

Nem szélvédőként használt réteges ablaküveg

8. Melléklet:

Hőkezelt rétegelt szélvédőüveg

9. Melléklet:

Műanyag bevonatú (belső felületen) biztonsági ablaküveg

10. Melléklet:

Üveg – műanyag szélvédőüveg

11. Melléklet:

Nem szélvédőként használt üveg-műanyag ablaküveg

12. Melléklet:

Kettős üvegezésű ablaküveg

13. Melléklet:

Szélvédőüvegek csoportosítása a jóváhagyási vizsgálatokhoz

14. Melléklet:

Merev üvegezési műanyag nem szélvédőkhöz

15. Melléklet:

Hajlékony üvegezési műanyag nem szélvédőkhöz

16. Melléklet:

Merev műanyag kettős üvegezésű egység

17. Melléklet:

A szegmens-magasság mérése és a megütési pontok helyzete

18. Melléklet:

Eljárás a szélvédő vizsgálati területeinek meghatározásához a 'V' pontok függvényében az M1 kategóriás járművek szélvédőin

19. Melléklet:

Eljárás a 'H' pont és a törzs tényleges dőlésszögének meghatározásához a A jóváhagyott típussal gépjárműben elfoglalt üléshelyzetben20. Melléklet: megegyező gyártmány vizsgálata

21. Melléklet:

Rendelkezések a járművön levő biztonsági üvegezés felszereléséhez. ––––––––––

43. számú Előírás EGYSÉGES FELTÉTELEK BIZTONSÁGI ÜVEGEZÉSEK ANYAGAINAK JÓVÁHAGYÁSÁHOZ 1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET

1.1.

Ezt az Előírást alkalmazzák gépjárművek és pótkocsijuk szélvédőinek vagy más üvegeinek vagy térelválasztóinak biztonsági üvegezési anyagaira, és az ezekből készült szerelvényekre, kivéve azonban a világító és fényjelző készülékeket és műszerfalakat, valamint a különleges golyóálló üvegezéseket. Ez az Előírás nem vonatkozik kettős ablakokra.

2.

MEGHATÁROZÁSOK A jelen Előírás alkalmazásában

2.1.

"Edzett ablaküveg" olyan egyetlen üvegrétegből álló ablaküveg, amely különleges kezelést kapott mechanikai szilárdságának növelése és törés utáni darabjainak állapota érdekében.

2.2.

"Réteges ablaküveg" olyan két vagy több üvegrétegből álló ablaküveget jelent, amelyet egy vagy több műanyagból készült közbenső réteg tart össze; ez lehet:

2.2.1.

"közönséges", amikor az üvegrétegek egyikét sem kezelték (edzették), vagy

2.2.2.

"kezelt", amikor legalább az egyik üvegréteget különleges módszerrel kezelték azért, hogy mechanikai szilárdságát megnöveljék, és törés utáni állapotát befolyásolják.

2.3.

"Műanyaggal fedett biztonsági ablaküveg" olyan ablaküveget jelent, amelyeket a 2.1. és 2.2. bekezdésekben határoztak meg, és belső felületükön műanyag réteg van.

2.4.

"Üveg-műanyag ablaküveg" olyan rétegezett, üvegből készült ablaküveget jelent, amely egy réteg üveg és egy vagy több réteg műanyag, és amelyekből legalább egy közbenső rétegként szerepel. A műanyag réteg(ek) a belső felületen helyezkednek el, amikor az ablaküveget a

járműre szerelik. 2.5.

"Műanyag üvegezés" olyan üvegezési anyag, amely lényeges összetevőként egy vagy több nagy molekulasúlyú szerves polimer vegyületet tartalmaz, szilárd, feldolgozott termék-állapotú, és – némelyik előállítási fokozatban, termékként történő feldolgozási állapotában – ömlesztve alakítható.

2.5.1.

"merev műanyag üvegezés" azokat a műanyag üvegezési anyagokat jelenti, amelyeket függőlegesen 50 milliméternél kisebb mértékben meghajlítanak a hajlítási vizsgálatban (3. Melléklet 12. bekezdés)

2.5.2.

"hajlékony műanyag üvegezés" azokat a műanyag üvegezési anyagokat jelenti, amelyeket függőlegesen 50 milliméternél nagyobb mértékben meghajlítanak a hajlítási vizsgálatban (3. Melléklet 12. bekezdés)

2.6.

"Kettős ablak" két, a jármű ugyanazon nyílásába külön beépített, összeszerelt ablak-üveget jelent.

2.7.

"Kettős üvegezésű ablaküveg-egység" két, a gyártáskor végleg összeszerelt ablaküvegből álló és ezeket egyforma hézaggal elválasztott egységet jelent.

2.7.1.

"szimmetrikus kettős üvegezés" olyan kettős üvegezés, ahol a két üvegtábla ugyanolyan típusú (edzett, réteges, merev műanyag, stb.) vagy ugyanolyan fő és másodlagos jellemzőjük van,

2.7.2.

"aszimmetrikus kettős ablaküvegezés" olyan kettős ablaküveg, ahol a két üvegtábla különböző típusú (edzett, rétegezett, merev műanyag, stb.), vagy fő és másodlagos jellemzőjük különböző.

2.8.

"Fő jellemzők" olyan jellemzőket jelentenek, amelyek értékelhetően módosítják a biztonsági ablaküveg optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait úgy, hogy azok jelentős hatással vannak arra a feladatra, amelyet a járművön el kell látniuk. Ez a meghatározás magában foglalja a jóváhagyás birtokosának kereskedelmi megnevezését vagy márkajelét is.

2.9.

"Másodlagos jellemzők" olyan jellemzőket jelentenek, amelyek képesek módosítani a járművön a biztonsági ablaküveg optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait úgy, hogy azok hatással vannak arra a feladatra, amelyet a járművön ellátnak. Az ilyen módosítás mértékét a minőségi fokozat jelzőszáma jellemzi.

2.10.

A "minőségi jelzőszám" kifejezés olyan kétfokozatú osztályozási rendszert jelent, amelyet mindegyik másodlagos jellemző változásánál a gyakorlatban megfigyelnek. Az '1' indexről a '2' indexre történő változás azt jelzi, hogy további vizsgálat szükséges.

2.11.

"Szélvédőüveg kiterített területe" az üvegnek azt legkisebb négyszögletes területét jelenti, amelyből szélvédő gyártható.

2.12.

"A szélvédőüveg dőlésszöge" a szélvédő felső és alsó szélén átmenő egyenes és egy függő-leges egyenes által bezárt szög, amely egyenesek a jármű hosszirányú tengelyét tartalmazó függőleges síkban fekszenek.

2.12.1.

A hajlásszög mérését vízszintes talajon álló járművön kell elvégezni és személyszállító jármű esetén a jármű üzemanyaggal, hűtőfolyadékkal és kenőanyaggal teljesen feltöltve, szerszámokkal és pótkerékkel ellátva, üzemkész állapotban legyen (ha a jármű gyártója ezekkel, mint szabványos tartozékokkal ellátja); számításba kell venni a gépjárművezető és – utasszállító jármű esetében – az első ülésen helyet foglaló utas, a gépjárművezető és az utas tömegét, mindegyiket 75 ± 1 kg értékkel számolva.

2.12.2.

Hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus felfüggesztésű vagy a talaj feletti szabad magasságot a terhelés függvényében automatikusan állító szerkezettel ellátott járműveket a gyártó által meghatározott szokásos menetállapotban kell vizsgálni.

2.13.

"Szélvédőüvegek csoportja" olyan különböző méretű és alakú szélvédőket tartalmazó csoport, amelyeket vizsgálatnak vetnek alá mechanikai szilárdságuk, törési természetük és környezeti hatásoknak való ellenállásuk ellenőrzése szempontjából.

2.13.1.

"sík szélvédőüveg" olyan szélvédőt jelent, amelynek nincs nagyobb görbülete, amelynek magassága – hosszúságban méterenként mérve – nagyobb 10 mm szegmens-magasságnál;

2.13.2.

"hajlított szélvédőüveg" olyan szélvédőt jelent, amelynek olyan görbülete van, amelynek magassága – hosszúságban méterenként mérve – nagyobb 10 mm szegmens-magasságnál.

2.14.

"A 'h' szegmens (szelvény) magasság" azt a legnagyobb távolságot jelenti, amelyet az ablaküveg szélein átmenő síktól az ablaküvegre közelítően merőlegesen az üveg belső felületéig mérnek (lásd 17. Melléklet 1. Ábra).

2.15.

"Az üvegezési anyag típusa" a 2.1 – 2.7. bekezdésekben meghatározott olyan ablaküvegeket jelent, amelyek nem különböznek lényegesen a 4 – 12. és 14 –16. számú Mellékletekben meghatározott fő és másodlagos jellemzőikben.

2.15.1.

Bár a változás a fő jellemzőkben új termék-típust jelent, bizonyos esetekben az alak és méretek változása mégsem igényel új vizsgálatokat. Az egyes Mellékletekben előírt vizsgálatoknál az ablaküvegek csoportosíthatók, ha nyilvánvaló, hogy azok fő jellemzői hasonlók.

2.15.2.

Az olyan ablaküvegek, amelyek csak másodlagos jellemzőikben különböznek, azonos típusoknak tekinthetők; bizonyos vizsgálatokat azonban végezzenek el az ilyen ablaküvegmintákon is, ha azok vizsgálatát kifejezetten előírják.

2.16.

"Az 'r' görbület" a szélvédőüveg ívének legkisebb sugarának közelítő értéke a legnagyobb görbületű területen mérve.

2.17.

"HIC" (Head Injury Criteria ∗/) érték a koponya/agy – tompa merőleges ütközés következtében fellépő lassulási erőktől származó – sérülési jellemzőinek értékelést jelent.

2.18.

"Biztonsági üvegező anyag szükséges tulajdonsága a vezető kilátásához"

2.18.1.

"Biztonsági üvegező anyag szükséges tulajdonsága a vezető előre irányuló kilátásához" minden, a vezető R pontján átmenő sík előtt és a jármű hosszirányú középsíkjára merőlegesen elhelyezkedő olyan üvegező anyagra vonatkozik, amelyen keresztül a vezető láthatja az utat, amikor a járművet vezeti, vagy azzal manővert végez.

2.18.2.

"Biztonsági üvegező anyag szükséges tulajdonsága a vezető hátra irányuló kilátásához" minden, a vezető R pontján átmenő sík mögött és a jármű hosszirányú középsíkjára merőlegesen elhelyezkedő olyan üvegező anyagra vonatkozik, amelyen keresztül a vezető láthatja az utat, amikor a járművet vezeti, vagy azzal manővert végez.

2.19.

Az "homályosító sötétítés" olyan üvegezett területet jelent, amely megakadályozza a fény áthatolását.

2.20.

Az "árnyékoló szalag" olyan üvegezett területet jelent, amely csökkenti a szabályos fényáteresztést.

2.21.

Az "átlátszó terület" a teljes beüvegezett területet jelenti, beleértve bármely homályosító sötétítést és árnyékoló szalagot.

2.22.

A "napfény-nyílás" a teljes beüvegezett területet jelenti, kivéve bármely homályosító sötétítést, de beleértve az árnyékoló szalagot.

2.23.

A "közbenső réteg" minden olyan anyag, amely egybetartja a rétegelt üvegezést alkotó



/

Fej Sérülési Kritériumai

rétegeket. 2.24.

"Jármű típusa" a biztonsági üvegező anyag beszerelése szempontjából ugyanazon kategóriához tartozó járműveket jelent, amelyek legalább a következő lényeges szempontokból nem különböznek egymástól: a gyártó a gyártó típus-megjelölése a konstrukció és a kivitel lényeges szempontjai

2.25.

"Ülés háttámla-szöge" a tervezési törzsszöget jelenti, amint azt a jelen Előírás 19. Melléklete meghatározza.

3.

JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE

3.1.

Az üvegezés egy típusának jóváhagyása Ablaküvegezés típusjóváhagyásának kérelmét a gyártó, vagy – abban az országban, ahol a kérelmet benyújtják – kellően meghatalmazott képviselője kérheti.

3.2.

Minden ablaküvegezési típushoz mellékeljék az alábbi okmányokat, három példányban és a következő adatokkal:

3.2.1.

a műszaki leírást, amely tartalmazza a másodlagos jellemzőket is, és

3.2.1.1.

a nem szélvédőként alkalmazott ablaküvegezés esetében A4 formátumnál nem nagyobb vagy ilyen méretre összehajtott rajzot, amely mutatja: a legnagyobb felületet, az alkatrész két szomszédos oldala között bezárt legkisebb szöget, a legnagyobb szegmens-magasságot, ahol ez szükséges.

3.2.1.2.

szélvédőüvegek esetében

3.2.1.2.1.

a szélvédőüveg-modellek felsorolása, amelyekhez a jóváhagyást kérik, meghatározva a járműgyártó nevét, a jármű típusát és kategóriáját;

3.2.1.2.2.

az M1 járműkategóriához 1:1 léptékű rajzokat és 1:1 vagy 1:10 léptékű rajzokat minden más járműkategóriához, valamint megfelelő részletességgel a szélvédő rajzait és elhelyezkedését a járművön, amelyek mutatják:

3.2.1.2.2.1. ahol kell, a szélvédőüveg helyzetét a vezetőülés R pontjához viszonyítva, 3.2.1.2.2.2. a szélvédőüveg dőlésszögét, 3.2.1.2.2.3. a háttámla hajlásszögét, 3.2.1.2.2.4. azoknak a zónáknak a helyzetét és méretét, amelyben a fénytani tulajdonságokat ellenőrizték, és – ahol kell – a különböző edzett felületeket; 3.2.1.2.2.5. a szélvédőüveg kiterített felületét; 3.2.1.2.2.6. a szélvédőüveg maximális szegmens-magasságát; 3.2.1.2.2.7. a szélvédő minimális görbületét (csak szélvédők csoportosításának céljára). 3.2.1.3.

Kettős üvegezésű egység esetén A4 méretnél nem nagyobb vagy ilyen méretre összehajtott rajzokat, amelyek – a 3.2.1.1. bekezdésben hivatkozott ismertetésen felül – mutatják: mindegyik ablaktábla típusát, a tömítés típusát, a hézag névleges szélességét a két ablaktábla között.

3.3.

Ezen felül, a jóváhagyást kérelmező nyújtson be elegendő számú – ha szükséges a műszaki vizsgálatokért felelős műszaki szolgálattal történt megállapodás szerint meghatározott

mennyiségű – vizsgálati darabot és mintát a szóban forgó modellek kész alkatrészeiből. 3.4.

Járműtípus jóváhagyása A járműtípus biztonsági üvegezésének beszerelésére vonatkozó jóváhagyása iránt a kérelmet a jármű gyártója vagy kellően meghatalmazott képviselője nyújtsa be.

3.5.

Az alább felsorolt iratokat nyújtsa be három példányban és a következő adatokkal:

3.5.1.

A jármű megfelelő méretarányú rajzai, amelyek mutatják:

3.5.1.1.

A szélvédő helyzetét a jármű R pontjához viszonyítva.

3.5.1.2.

A szélvédő hajlásszögét.

3.5.1.3.

Az üléstámla hajlásszögét.

3.5.2.

A szélvédőre és minden más üvegezésre vonatkozó műszaki részleteket, különösen

3.5.2.1.

Az alkalmazott anyagokat.

3.5.2.2.

A jóváhagyási számokat.

3.5.2.3.

Bármely más kiegészítő jelölést, amint azokat az 5.5. bekezdés leírja.

3.6.

A jóváhagyásra kerülő járműtípust képviselő járművet bocsássák a jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére.

4.

JELÖLÉSEK

4.1.

Minden biztonsági üveganyagon, a jóváhagyásra beterjesztett mintákat és próbadarabokat is beleértve, tüntessék fel a gyártó kereskedelmi nevét vagy márkajelét, ahogyan azt az 1. Melléklet 3. pontja feltünteti. A legyártott alkatrészeken tüntessék fel az eredeti gyártónak kiadott számot a 43. számú Előírás szerint. A jelölések tisztán olvashatók és kitörülhetetlenek legyenek.

5.

JÓVÁHAGYÁS

5.1.

Üvegezés típusának jóváhagyása Ha a beterjesztett minták megfelelnek a jelen Előírás 6 – 8. bekezdések követelményeinek, az ilyen típusú üvegezési anyagot jóvá kell hagyni.

5.2.

Az 5., 7., 11., 12., 14., 15. és 16. Mellékletekben meghatározott minden típusnak, vagy – szélvédők esetében – minden jóváhagyott csoportnak adjanak jóváhagyási számot. Ennek első két számjegye (jelenleg 00) jelölje a legújabb fő műszaki módosításokat tartalmazó módosítások sorozatszámát. Ugyanaz a Szerződő Fél ugyanazt a számot ne használja egy másik biztonsági üveg típusára vagy csoportjára.

5.3.

Egy, ennek az Előírásnak megfelelő biztonsági üvegezési anyag típusának jóváhagyásáról, ennek kiterjesztéséről vagy a jóváhagyás elutasításáról értesíteni kell a jelen Előírást alkalmazó Feleket, az Előírás 1. Mellékletének és Függelékeinek megfelelő formában.

5.3.1.

Szélvédőüvegek esetében a jóváhagyási értesítéshez mellékeljék a jóváhagyott csoportban levő minden szélvédő modell felsorolását tartalmazó okmányt az 1. Melléklet 8. Függelékében levő jellemzőkkel együtt.

5.4.

Minden üvegezett felületen és kettős ablaküvegezésen, amely megfelel a jelen Előírás szerint jóváhagyott típusnak, a 4.1. bekezdésben előírt jelölésen felül észrevehetően fel kell tüntetni a nemzetközi jóváhagyási jelet. Kettős ablaküvegezésű minden üvegezési anyagra kiadott

bármely különleges jóváhagyási jel szintén feltüntethető. A jóváhagyási jel olyan kör, amely az "E" betűt és utána a jóváhagyó ország számát 1/ veszi körül;

5.4.1. 5.4.2.

az Előírás száma, amelyet „R” betű és kötőjel majd a jóváhagyási szám követ, az 5.4.1. bekezdésben előírt kör jobb oldalán.

5.5.

A következő kiegészítő jeleket kell a fenti jóváhagyási jel közelében feltüntetni: 5.5.1. szélvédők esetében:I edzett üvegekre I/P, ha be van vonva, 2/ II közönséges réteges üvegre II/P, ha be van vonva, 2/ III kezelt réteges üvegre III/P ha be van vonva, 2/IV üveg-műanyag ablaküvegre,

5.5.2.

V

olyan biztonsági üvegezés esetében, amelynek szabályos fényáteresztő képessége kisebb, mint 70 százalék.

5.5.3.

VI

kettős üvegezésű ablaküvegre,

5.5.4.

VII

egyenletesen edzett ablaküvegre, amelyet szélvédőként alkalmazhatnak 40 km/ó sebességet nem meghaladó sebességgel közlekedő lassú járműveknél.

5.5.5.

VIII merev műanyag üvegezés esetén kevés vagy semmi esély a fej ütközésére Azon felül, műanyag üvegezésnél, amelyet a 3. Melléklet 4. bekezdésében leírt kopásállósági vizsgálatra bocsátottak, a következő jelölést is – megfelelő módon – alkalmazzák: /L 1000 ciklus után a külső felületen 2 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belső felületen a 4 %-ot (lásd a 14 és 16 mellékletek 6.1.3.1. bekezdését). /M

1

2

/

500 ciklus után a külső felületen 10 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belső felületen a 4 %-ot (lásd a 14 és 16 mellékletek 6.1.3.2. bekezdését).A megfelelő alkalmazást jelezze: /A előre néző betétekhez /B oldalsó, hátsó és tető-üvegezéshez

1 = Németország 16 = Norvégia 31 = BoszniaHercegovina 2 = Franciaország 17 = Finnország 32 = Lettország 3 = Olaszország 18 = Dánia 33 = üres 4 = Hollandia 19 = Románia 34 = Bulgária 5 = Svédország 20 = Lengyelország 35 – 36 üres 6 = Belgium 21 = Portugália 37 = Törökország 7 = Magyarország 22 = Orosz Föderáció 38 – 39 = üres 8 = Cseh Köztársaság 23 = Görögország 40 = Macedón Köztársaság 9 = Spanyolország 24 = Írország 41 = üres 10 = Jugoszlávia 25 = Horvátország 42 = Európai Közösség */ 11 = Egyesült Királyság 26 = Szlovénia 43 = Japán 12 = Ausztria 27 = Szlovákia 44 = üres 13 = Luxemburg 28 = Fehérorosz Köztársaság 45 = Ausztrália 14 = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna 15 = üres 30 = üres 47 = Dél-Afrika ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelő megkülönböztető EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen időrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes járművekre, valamint az ilyen járművekre felszerelhető és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ilyen előírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli a többi Szerződő Féllel. / Amint a 2.3. bekezdés meghatározza.

/C

olyan helyeken, ahol csekély vagy semmi valószínűsége nincs a fej ütközésének.

5.5.6.

IX.

hajlékony műanyag üvegezés esetén.

5.5.7.

X.

merev műagyag kettős üvegezés esetén. Azon felül, a megfelelő alkalmazást jelöljék: /A előre néző lapoknál; /B oldalt, hátul és tetőn levő üvegezésnél; /C olyan helyen, ahol kevés vagy semmi esély a fej ütközésére

Olyan műanyag üvegezésnél, amelyet a 3. Melléklet 4. bekezdésében leírt kopásállósági vizsgálatra bocsátottak, a következő jelöléseket is – megfelelő módon – alkalmazzák: /L 1000 ciklus után a külső felületen 2 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belső felületen a 4 %-ot (lásd a 6. Melléklet 6.1.3.1. bekezdését). /M 500 ciklus után a külső felületen 10 %-ot nem meghaladó fényszórású lapokat és 100 ciklus után a belső felületen a 4 %-ot (lásd a 16 Mellékletek 6.1.3.2. bekezdését). 5.6.

A jóváhagyási jel és jelkép világosan olvasható és kitörülhetetlen legyen. Kiegészítő jelképeket egyesíteni kell a jóváhagyási jellel.

5.7

A jelen Előírás 2A Melléklete példákat ad a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.8.

Járműtípus jóváhagyása Ha a jelen Előírás szerint jóváhagyásra beterjesztett jármű megfelel a jelen Előírás 21. Mellékletében leírt követelményeknek, a járműtípust hagyják jóvá.

5.9.

Minden típusnak adjanak jóváhagyási számot. Ennek első két számjegye (jelenleg 00) jelölje a legújabb fő műszaki módosításokat tartalmazó módosítások sorozatszámát. Ugyanaz a Szerződő Fél ugyanazt a számot ne használja egy másik, a fenti 2.24. bekezdésben meghatározott járműtípusra.

5.10.

Egy, ennek az Előírásnak megfelelő járműtípus jóváhagyásáról, ennek kiterjesztéséről vagy a jóváhagyás elutasításáról vagy a gyártás végleges beszüntetéséről értesítsék az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Előírást alkalmazó Szerződő Feleket az Előírás 1A Mellékletének megfelelő formában.

5.11.

Minden, a jelen Előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak megfelelő járművön feltűnően és a jóváhagyási iraton meghatározott könnyen hozzáférhető helyen tüntessék fel a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely

5.11.1.

olyan kör, amely az "E" betűt és utána a jóváhagyó ország 1/számát veszi körül;

5.11.2.

a jelen Előírás száma, amelyet R betű, kötőjel és a jóváhagyási szám követ az 5.11.1. bekezdésben előírt kör jobb oldalán.

5.12.

Ha a jóváhagyott járműtípus megfelel az Egyezményhez csatolt egy vagy több olyan Előírásnak abban az országban, ahol a jelen Előírás szerint a jóváhagyást megadták, az 5.11.1. bekezdésben előírt jelképet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben minden olyan Előírás kiegészítő számait és jelképeit, amelyek szerint jóváhagyást adta ki abban az országban, amely a jelen Előírás szerint is megadta a jóváhagyást, függőleges oszlopban helyezzék el az 5.11.1. bekezdésben előírt jelkép jobb oldalán.

5.13.

A jóváhagyási jel tisztán olvasható és kitörülhetetlen legyen.

1 /

Lásd az 5.4.1. bekezdés 1/ lábjegyzetét.

5.14.

A jóváhagyási jelet a járművön az adattáblához közel helyezze el a gyártó.

6.

5.15. A jelen Előírás 2B Melléklete példákat ad a jóváhagyási jel elrendezésére. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

6.1.

Minden üvegezési anyag, beleértve a szélvédőnek való anyagot is, olyan legyen, hogy törés esetén a testi sérülés veszélye a lehető legkisebbre csökkenjen. Az üvegezési anyag kellően ellenálló legyen minden, a szokásos forgalomban előforduló véletlen eseménnyel, a légköri és hőmérsékleti viszonyokkal, kémiai behatással, égéssel és kopással szemben.

6.2.

A biztonsági üvegezési anyag azon felül megfelelően átlátszó legyen, a szélvédőn átnézve ne torzítsa a tárgyakat észrevehetően, és ne keltsen semmilyen tévedési lehetőséget a közúti közlekedésben alkalmazott jelzések és fényjelzők színei között. A szélvédő anyagának törése esetén a vezető még elég világosan láthassa az utat ahhoz, hogy járművét biztonságosan fékezze és megállítsa.

7.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

7.7. 7.8. 7.9.

A biztonsági üvegezés minden típusa – attól a kategóriától függően, amelyhez tartozik – teljesítse a következő részletes követelményeket: az edzett üvegezésű szélvédők tekintetében a 4. Melléklet követelményeit, az egyenletesen edzett üvegezés tekintetében az 5. Melléklet követelményeit, közönséges rétegelt üvegezésű szélvédő tekintetében a 6. Melléklet követelményeit, közönséges rétegelt üvegezés tekintetében a 7. Melléklet követelményeit, edzett réteges üvegezésű szélvédő tekintetében a 8. Melléklet követelményeit, műanyaggal bevont biztonsági üvegezés tekintetében a fent felsorolt követelményeken túl a 9. Melléklet követelményeit, az üveg-műanyag szélvédők üvegezés tekintetében a 10. Melléklet követelményeit, üveg-műanyag üvegezésre, amely nem szélvédő, a 11. Melléklet követelményeit, a kettős üvegezésű ablakoknál a 12. Melléklet követelményeit,

7.10.

a merev műanyag ablakfelület tekintetében a 14. Melléklet követelményeit,

7.11.

a hajlékony műanyag ablakfelület tekintetében a 15. Melléklet követelményeit,

7.12.

a merev műanyag kettős üvegezésű egységeknél a 16. Melléklet követelményeit.

8.

VIZSGÁLATOK

8.1

A jelen Előírás a következő vizsgálatokat írja elő:

8.1.1.

Törés-vizsgálat A vizsgálat célja: ellenőrizni, hogy az ablaküvegtöréséből származó törmelékek és szilánkok olyanok-e, hogy a sérülés kockázatát a legkisebbre csökkentik, és

7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

8.1.1.1. 8.1.1.2.

szélvédőüvegek esetében a törés után visszamaradó kiláthatóság ellenőrzése.

8.1.2.

Mechanikai szilárdság vizsgálata

8.1.2.1.

Golyós ütésvizsgálat A vizsgálatnak két formája van; az egyik 227 g tömegű golyót, a másik 2260 g tömegű golyót használ.

8.1.2.1.1.

vizsgálat 227 grammos golyóval: ennek a vizsgálatnak a célja felmérni a réteges üveg közbenső rétegének adhézióját és az egyenletesen edzett üveg és a műanyag üvegezés szilárdságát;

8.1.2.1.2.

vizsgálat 2260 grammos golyóval: ennek a vizsgálatnak a célja felmérni a réteges üvegnek a golyó áthatolásával szembeni ellenállást.

8.1.2.2.

Fejformás-ütővizsgálat A vizsgálat célja igazolni, hogy az üvegezés megfelel a sérülés korlátozásához kapcsolódó követelményeknek a fej szélvédőnek, réteges üvegnek, üveg-műanyag üvegezésnek és merev műanyagnak, vagy oldalablakban használt kettős üvegezésű ablaknak ütközéskor.

8.1.3.

Környezeti hatásoknak való ellenállás vizsgálata

8.1.3.1.

Kopásállósági vizsgálat A vizsgálat célja az, hogy meghatározzák, vajon a biztonsági üvegezés kopásállósága túllépi-e a meghatározott értéket.

8.1.3.2.

Nagy hőfokkal szembeni ellenállás vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy buborékok vagy más hibák nem képződnek a réteges üveg vagy üveg-műanyag ablaküveg közbenső rétegében, amikor azokat hosszabb ideig nagy hőfoknak teszik ki.

8.1.3.3.

Sugárzásállóság vizsgálata A vizsgálat célja meghatározni, vajon a réteges ablaküvegek, üveg-műanyag ablaküvegek vagy műanyaggal borított ablaküvegek fényáteresztése jelentősen csökken-e, ha hosszabb ideig sugárzásnak vannak kitéve, és hogy az üveg jelentősen elszíneződik-e.

8.1.3.4.

Nedvességállóság vizsgálata A vizsgálat célja meghatározni, vajon a rétegezett üvegtábla, az üveg-műanyag tábla vagy a műanyaggal borított üvegtábla és a merev műagyag ellenáll-e jelentős rongálódás nélkül a hosszú ideig tartó légköri nedvességnek.

8.1.3.5.

Hőfokváltozással szembeni ellenállás vizsgálata A vizsgálat célja ellenőrizni, hogy a fenti 2.3. és 2.4. bekezdésekben meghatározott biztonsági üvegeknél használt műanyag jelentős rongálódás nélkül ellenáll-e a hosszú ideig tartó szélsőséges hőmérsékletnek.

8.1.3.6.

Ellenállás időjárást szimuláló vizsgálatnak A vizsgálat célja igazolni a műanyag üvegezés ellenállását a szimulált légköri öregedésnek.

8.1.3.7.

Keresztbe vágásos vizsgálat A vizsgálat célja, hogy megállapítsák vajon a merev műanyag üvegezés kopásálló bevonatának tapadó képessége elegendő-e.

8.1.4.

Optikai tulajdonságok

8.1.4.1.

Fényátbocsátás vizsgálata A vizsgálat célja meghatározni, vajon a biztonsági üvegezés szabályos fény-áteresztése meghaladja-e a meghatározott értéket.

8.1.4.2.

Optikai torzítás vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy a szélvédőn keresztül látható tárgy torzítása nem olyan mértékű, mint ami valószínűleg zavarja a gépjárművezetőt.

8.1.4.3.

Kettős kép kialakulásának vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy a másodlagos kép szögben történő elkülönülése az elsődleges képtől nem lép túl egy meghatározott értéket.

8.1.4.4.

Színazonosság vizsgálata A vizsgálat célja igazolni, hogy nincs kockázata a színtévesztésének a szélvédőn keresztül.

8.1.5.

Égési viselkedés (tűzállósági vizsgálat) vizsgálata

A vizsgálat a célja ellenőrizni azt, hogy a fenti 2.3., 2.4. és 2.5. bekezdésekben meghatározott biztonsági üveganyag égési sebessége kellően alacsony-e. 8.1.6.

Kémiai ellenállóság vizsgálata A vizsgálat célja megvizsgálni, hogy a fenti 2.3., 2.4. és 2.5. bekezdésekben meghatározott biztonsági üvegezési anyag jelentős rongálódás nélkül ellenáll-e a szokásosan jelenlevő vagy a járműben használt vegyszerek (pl. tisztítószerek) hatásainak.

8.1.7.

Hajlékonysági és hajtogatási vizsgálat A vizsgálat célja annak meghatározása, vajon a műanyag üvegezési anyagot merev vagy hajlékony kategóriába sorolják-e.

8.2.

Az Előírás 2.1 – 2.5. bekezdéseiben meghatározott kategóriás üvegezési anyagokra előírt vizsgálatok

8.2.1.

A biztonsági üvegezési anyagokat a következő, 8.2.1.1. és 8.2.1.2. táblázatokban felsorolt vizsgálatoknak kell alávetni.

8.2.1.1.

A biztonsági üvegtáblákat a következő táblázatban felsorolt vizsgálatoknak kell alávetni:

Vizsgálatok Szilánkosodás Mechanikai szilárdság: 227 g golyó 2260 g golyó Vizsgálat fejformával 1/ Koptatás: Külső felület Belső felület Hőállóság Sugárzás Nedvesség Fényátbocsátás

Edzett üvegek I A4/3

I-P A4/2

÷

÷

A4/3

Szélvédők Közönséges Kezelt réteges réteges üvegek üvegek II II-P III III-P ÷ ÷ A8/4 A8/4

Nem szélvédők Réteges Üveg üveg műanyag

Üveg műanyag IV ÷

Edzett üveg A5/2

÷

÷

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A6/4.3 A6/4.2

A5/3.1

A7/4

A7/4

A4/3

A6/3

A6/3

A6/3

A6/3

A10/3

÷

A7/3

A11/3

÷ ÷

A9/2

A6/5.1 ÷

A6/5.1 A9/2

A6/5.1 ÷

A6/5.1 A9/2

A6/5.1 A9/2

÷ A9/2 2/

A6/5.1 A9/2 2/

A6/5.1 A9/2

÷ ÷ ÷ A3/9.1

÷ A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

A3/5 A3/6 A3/7 A3/9.1

Optikai torzítás

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

A3/9.2

÷ ÷ A3/7 A3/9.1 A3/9.2

Szellemkép

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

A3/9.3

3/

÷

÷

Színazonosítás Ellenállás hőváltozásnak

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

A3/9.4

÷

÷

÷

÷

A3/8

÷

A3/8

÷

A3/8

A3/8

A3/8 2/

A3/8 2/

A3/8

Tűzállóság

÷

A3/10

÷

A3/10

÷

A3/10

A3/10

Ellenállás vegyszereknek

÷

A3/11

÷

A3/11

÷

A3/11

A3/11

1/ 2/ 3/

3/

A3/9.3

A3/10

A3/10

2/

A3/11 2/

A3/11 2/

A3/11

Ezt a vizsgálatot kettős üvegezésű ablakon a 12. Melléklet 3. bekezdése (A12/3) szerint végezzék. Ha a belső oldalon műanyaggal bevont. Ezt a vizsgálatot csak egyenletesen edzett olyan üvegtáblán kell elvégezni, amelyet csak a 40 km/ó sebességnél lassabban mozgó lassú járműveken használnak. Megjegyzés: pl. az A4/3 hivatkozás a táblázatban azt a Függeléket (4) és a bekezdést (3) jelöli, amely a megfelelő vizsgálatot leírja, és az elfogadás követelményét meghatározza.

8.2.1.2.

A műanyag üvegezési anyagokat a következő Táblázat szerint vizsgálják:

E/ECE/324 }Rev.1/Add.42/Rev.2 E/ECE/TRANS/505 2003. július 16. ENSZ-EGB 43. számú Előírás

Vizsgálat Hajlékonyság 227 grammos golyó Fejforma 1/ Fényáteresztés Tűzállóság Ellenállóság vegyszerrel szemben Kopásállóság Időjárás-állóság Nedvesség Keresztülvágás 2/

Műanyagok és nem szélvédők Merev műanyag Kettős üvegezés Motoros Pótkocsik és utas Motoros Pótkocsik és utas járművek nélküli járművek járművek nélküli járművek A3/12 A3/12 A3/12 A3/12 A14/5 A14/5 A16/5 A16/5 A14/4 ÷ A16/4 ÷ A3/9.1 ÷ A3/9.1 ÷ A3/10 A3/10 A3/10 A3/10

Hajlékony műanyag A3/12 A15/4 ÷ A3/9.1 A3/10

A3/11

A3/11

A3/11

A3/11

A3/11

A14/6.1 A3/6.4 A14/6.4 A3/13

÷ A3/6.4 A14/6.4 ÷

A3/6.4 A14/6.4 A3/13

A3/6.4 A14/6.4 ÷

A3/6.4 ÷ ÷

1/ 2/

A vizsgálati követelmények függnek az üvegezés elhelyezkedésétől a járművön belül. Csak akkor alkalmazzák, ha olyan üvegezést kell használni, ahol a szabad kilátás feltétlenül szükséges.

8.2.2.

A biztonsági üvegezési anyagokat jóvá kell hagyni, ha megfelelnek a 8.2.1.1. és 8.2.1.2. táblázatokban előírt minden követelménynek.

9.

A BIZTONSÁGI KITERJESZTÉSE

9.1.

A biztonsági üvegező anyag típusának minden módosításáról, vagy szélvédők esetében a csoport újabb szélvédővel való kiegészítéséről értesíteni kell azt a hatóságot, amelyik a biztonsági üvegező anyag típusát jóváhagyta. A hatóság ekkor:

9.1.1.

vagy úgy tekinti, hogy az elvégzett módosítások nem valószínű, hogy értékelhetően hátrányos hatásúak, és – szélvédő esetében – az új típus a jóváhagyott szélvédőcsoportba bekerülhet, és a biztonsági üvegező anyag mindenképpen megfelel a követelményeknek,

9.1.2.

vagy további vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

9.2.

Értesítés

9.2.1.

A jóváhagyást megerősítő vagy elutasító (vagy a jóváhagyást kiterjesztő) értesítést a fenti 5.3. bekezdésben leírt módon küldjék meg az Egyezményben részes és a jelen Előírást alkalmazó Szerződő Feleknek.

9.2.2.

A jóváhagyást kiterjesztésének.

10.

A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL MEGEGYEZŐ GYÁRTMÁNY

10.1.

A jóváhagyott típussal egyező gyártmány gyártása – a következő követelményekkel – feleljen meg annak, amit az Egyezmény 2. Függeléke (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) megállapít:

10.2.

Különleges intézkedések: Az Egyezmény 2. Függelékének 2.2. bekezdésében hivatkozott ellenőrzések legyenek összhangban a jelen Előírás 20. Mellékletének követelményeivel.

10.3.

Az Egyezmény 2. Függelékének 2.4. bekezdésében hivatkozott felülvizsgálat gyakorisága évente egy legyen.

ABLAKÜVEG-TÍPUS

kiterjesztő

illetékes

JÓVÁHAGYÁSÁNAK

hatóság

adjon

sorszámot

MÓDOSÍTÁSA

minden

ÉS

jóváhagyás

ENSZ-EGB 43. számú Előírás 20. oldal

és ezek 11.

ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRŐ GYÁRTMÁNY ESETÉRE

11.1.

Valamely biztonsági üvegező anyag típusra a jelen Előírás szerint megadott jóváhagyás visszavonható, ha a fenti 10.1. bekezdésben lefektetett követelmények nem teljesülnek.

11.2.

Ha az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Előírást alkalmazó Szerződő Fél visszavon egy előzőleg kiadott jóváhagyást, azonnal értesítse erről azokat a Szerződő Feleket, akik ezt az Előírást alkalmazzák, a jelen Előírás 1. Mellékletében levő mintának megfelelő értesítéssel.

12.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.

Ennek az Előírásnak az eredeti szövegéhez csatolt 3. Kiegészítés hatályba lépésének időpontjától a jelen Előírást alkalmazó egyetlen Szerződő Fél sem utasíthatja el a 3. Kiegészítést tartalmazó jelen Előírás szerinti jóváhagyásért folyamodókat.

12.2.

A 3. Kiegészítés hatálybalépésének hivatalos időpontja után 24 hónappal az ezt az Előírást alkalmazó Szerződő Fél elutasíthatja olyan biztonsági üvegek jóváhagyásának elismerését, amelyek nem viselik ennek az Előírásnak az 5.5. bekezdésében előírt jelképet.

13.

A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti a jelen Előírás szerint jóváhagyott biztonsági üvegező anyagtípus gyártását, értesítse erről azt a hatóságot, amelyik a jóváhagyást kiadta. Ez a hatóság – az értesítés kézhezvétele után – tájékoztassa erről az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Előírást alkalmazó többi Szerződő Felet a jelen Előírás 1. Mellékletében levő mintának megfelelő értesítéssel.

14.

A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Előírást alkalmazó Szerződő Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetéséről szóló, de más országban kiadott értesítéseket.

15.

A jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálatok feleljenek meg a vizsgáló laboratóriumok működésére vonatkozó összehangolt szabványoknak (ISO/CEI Guide 25). Ezen túlmenően, ezeket az a jóváhagyó hatóság jelölje ki, amelyik számára a jóváhagyási vizsgálatokat végzik. ––––––––––

20

ENSZ-EGB 43. számú Előírás 21 oldal

1A. Melléklet [legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)] ÉRTESÍITÉS

E…1/ Kiadta: a jóváhagyó hatóság neve ........................................ A biztonsági üvegező anyag-típus

JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRŐL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRŐL

a 43. számú Előírás szerint. A jóváhagyás száma:

2

A kiterjesztés száma:

1.

A biztonsági üvegező anyag osztálya:

2.

Az üvegezés leírása: az 1.,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8. és 9. 2/ Függelékekre és szélvédő esetében a 10. Függeléknek megfelelő felsorolásra kell hivatkozni.

3.

Kereskedelmi név vagy márkajelzés:

4.

A gyártó neve és címe:

5.

Ha szükséges, a gyártó képviselőjének neve és címe:

6.

A jóváhagyást kérték:

7.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelő műszaki szolgálat:

8.

A műszaki szolgálat jelentésének dátuma:

9.

A műszaki szolgálat jelentésének száma:

10.

A jóváhagyást megadták / elutasították / kiterjesztették / visszavonták 2/

11.

A jóváhagyás kiterjesztésének indoka:

12.

Észrevételek:

13.

Hely:

14.

Dátum:

15.

Aláírás:

16.

Azokat, a jóváhagyást kiadó hatóságnál irattárba helyezett okmányoknak a felsorolását, amelyek kérésre hozzáférhetők, az értesítéshez csatolták. /

A nem megfelelőt törölni!


–––––––––––

1A. Melléklet – 1. Függelék EDZETT SZÉLVÉDŐÜVEG (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 4. vagy 9. Melléklete szerint)∗/

Jóváhagyási szám:

Kiterjesztés száma:

Fő jellemzők: Alak kategóriája: Vastagság kategóriája: Szélvédő névleges vastagsága: Műanyag bevonatok névleges vastagsága: Másodlagos jellemzők: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése: A műanyag(ok) színezése: Beépített áramvezeték (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem):

Megjegyzések: Csatolt okmányok: szélvédők felsorolása (lásd 8. Melléklet).

1. Melléklet – 2. Függelék EGYENLETESEN EDZETT ABLAKÜVEG (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 5. vagy 9. Melléklete szerint)∗/ Jóváhagyási szám:


Fő jellemzők: 

/ 

/

22

Csatolni kell: a szélvédők jellemzőinek adatait (lásd 10. Függelék) Csatolni kell (ha szükséges): a szélvédők jellemzőinek adatait (lásd 10. Függelék)


Nem szélvédő (igen / nem): Szélvédő(k) lassú járművekhez: Alak kategóriája: Az edzési eljárás természete: Vastagsági kategória: A műanyag bevonat természete és típusa: A műanyag bevonat(ok) névleges vastagsága: Másodlagos jellemzők: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése: A műanyag borítás színezése: Beépített áramvezetékek (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Jóváhagyott követelmények: Legnagyobb terület (lapos üveg): Legkisebb szög: Legnagyobb kiterített terület (hajlított üveg): Legnagyobb szegmens-magasság: Megjegyzések:

Csatolt okmányok: szélvédők felsorolása (ha van) (lásd 8. Melléklet) 1A. Melléklet – 3. Függelék RÉTEGES SZÉLVÉDŐÜVEG (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 6., 8. vagy 9. Melléklete szerint)∗/ Jóváhagyás száma:


Fő jellemzők: Üvegrétegek száma: Közbenső rétegek száma: A szélvédő névleges vastagsága: A közbenső rétegek névleges vastagsága: Az üveg különleges kezelése: A közbenső réteg(ek) természete és típusa: A közbenső réteg(ek) színezése (részleges / teljes) A műanyag bevonat(ok) természete és típusa: A műanyag bevonat(ok) névleges vastagsága: 

/

Csatolják a szélvédők jellemzőinek adatait (lásd 10. Függelék)


Másodlagos jellemzők: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése (színtelen / színezett): A műanyag borítás színezése: Beépített áramvezetők (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések:

1A. Melléklet – 4. Függelék RÉTEGES ABLAKÜVEG, AMELY NEM SZÉLVÉDŐ (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 7. vagy 9. Melléklete szerint) Jóváhagyás száma:


Fő jellemzők: Üvegrétegek száma: Közbenső rétegek száma: Vastagsági kategória: A közbenső réteg(ek) névleges vastagsága: Az üveg különleges kezelése: A közbenső réteg(ek) természete és típusa: A műanyag borítás(ok) vastagsága: A műanyag bevonat(ok) névleges vastagsága: Másodlagos jellemzők: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): A közbenső réteg színezése (színtelen / színezett) Az üveg színezése: A műanyag borítás színezése: Beépített áramvezetők (igen / nem) Beépített homályosító sötétítés Megjegyzések:

24


1A. Melléklet – 5. Függelék ÜVEG-MŰANYAG SZÉLVÉDŐ (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 10. Melléklete szerint) ∗/ Jóváhagyási szám:

Kiterjesztési szám:

Fő jellemzők: Alak kategóriája: Műanyag rétegek száma: Az üveg névleges vastagsága: Az üveg kezelése: (igen / nem): A szélvédő névleges vastagsága: A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) névleges vastagsága: A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) természete és típusa: Külső műanyag réteg természete és típusa: Másodlagos jellemzők Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése: A műanyag réteg(ek) színezése (teljesen / részlegesen): Beépített áramvezetők (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés Megjegyzések:

1A. Melléklet – 6. Függelék ÜVEG-MŰANYAG ABLAKÜVEG, AMELY NEM SZÉLVÉDŐ (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 11. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám:


Fő jellemzők: A műanyag rétegek száma: Az üveg részeinek vastagsága:



/

Csatolják a szélvédők jellemzőinek adatait (lásd 10. Függelék)


Az üveg részeinek kezelése (igen / nem): A táblaüveg névleges vastagsága: A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) névleges vastagsága: A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) természete és típusa: A külső műanyag réteg természete és típusa: Másodlagos jellemzők: Az anyag természete (síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg): Az üveg színezése (színtelen / színezett): A műanyag réteg színezése (teljes / részleges): Beépített vezetékek (igen / nem): Beépített homályosító sötétítés (igen / nem): Megjegyzések:

26


1A. Melléklet – 7. Függelék KETTŐS ÜVEGEZÉSŰ EGYSÉGEK (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 12. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám:


Fő jellemzők: A kettős üvegezésű egység összeállítása (szimmetrikus / aszimmetrikus): A rés névleges vastagsága: Az összeszerelés módszere: Az 5., 7., 9., 11. vagy 14. Mellékletekben meghatározott mindegyik üveg típusa: Csatolt okmányok: A szimmetrikus kettős üvegezésű egység két táblájához egy űrlap annak a mellékletnek megfelelően, amely szerint a táblákat megvizsgálták vagy jóváhagyták. Az aszimmetrikus kettős üvegezésű egység mindegyik táblájához egy űrlap annak a Mellékletnek megfelelően, amely szerint a táblákat megvizsgálták vagy jóvá Megjegyzések: 1A. Melléklet – 8. Függelék MEREV MŰANYAG TÁBLÁK NEM SZÉLVÉDŐKHÖZ (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 14. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám:


Fő jellemzők: Az anyag vegyi megjelölése: Az anyag osztályba sorolása a gyártó által: Gyártási eljárás: Alak és méretek: Névleges vastagság: A merev műanyag színezése: A felület bevonatának természete és típusa: Másodlagos jellemzők: Beépített vezetékek (igen / nem) Megjegyzések: 1A. Melléklet – 9. Függelék HAJLÉKONY MŰANYAG TÁBLÁK NEM SZÉLVÉDŐKHÖZ (Fő és másodlagos jellemzők a 43. számú Előírás 15. Melléklete szerint) Jóváhagyási szám: Fő jellemzők: Az anyag vegyi megjelölése:



Gyártási eljárás: Névleges vastagság: A merev műanyag színezése: A felület bevonatának természete és típusa: Másodlagos jellemzők: Nincs másodlagos jellemző (igen / nem) Megjegyzések:

28


1A. Melléklet – 10. függelék SZÉLVÉDŐÜVEGEK FELSOROLÁSÁNAK TARTALMA 1/ A jelen jóváhagyás szerinti mindegyik szélvédőhöz legalább a következő adatokat kell megadni: Jármű gyártója Jármű típusa Járműkategória Kiterített terület (F) Szegmens-magasság (h) Görbület (r) Beszerelési szög (α) Háttámla-szög (β) R pont koordinátái (A, B, C) a szélvédő felső szélének közepéhez viszonyítva

A szélvédő F paraméterének leírása R pont koordinátái a szélvédőhöz viszonyítva

+Z F B

A

β α

C +Y

A szélvédő r és h paramétereinek leírása

+X

r görbület

R -Y -X

1

/

-Z

h szegmens masság

Ezeket az adatokat ennek a Mellékletnek az 1, 2 (ha van), 3. és 5. Függelékeihez kell csatolni


––––––––––––

30


1B Melléklet (legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)) ÉRTESÍTÉS

E

...1/

Kibocsátotta: a jóváhagyó hatóság neve ...................................... Egy járműtípus biztonsági üvegezésének: JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRŐL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRŐL a 43. számú Előírás szerint. Jóváhagyás száma:


1.

Jármű gyártója (gyártó neve): ....................................................................................................

2.

Típus, ahol kell, és a jármű kereskedelmi leírása:......................................................................

3.

Gyártó neve és címe: .................................................................................................................

4.

Gyártó képviselőjének neve és címe, ahol szükséges:: ..............................................................

5.

Az alkalmazott üvegezés típusának leírása:

5.1.

szélvédő esetén: .........................................................................................................................

5.2.1. első oldalablak esetén: .............................................................................................................. 5.2.2. hátsó oldalablak esetén: ............................................................................................................ 5.3.

hátsó ablak esetén: ....................................................................................................................

5.4.

nyitható tető esetén: ..................................................................................................................

5.5.

a fentiektől eltérő üvegezés esetén:............................................................................................

6.

EGB alkatrésztípus jóváhagyási jele szélvédőhöz: ....................................................................

7.

EGB alkatrésztípus jóváhagyási jele(i): ....................................................................................

7.1.

első oldalüveg: ..........................................................................................................................

7.2

hátsó oldalüveg: ........................................................................................................................

7.3.

hátsó ablak: ...............................................................................................................................

7.4.

nyitható tető: .............................................................................................................................

7.5.

más üvegezés: ...........................................................................................................................

8.

A szerelvény-követelmények vannak / nincsenek 2/ megfelelnek.

2

1/

Annak az országnak a megkülönböztető száma, amelyik a jóváhagyást megadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd az Előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit). 2/ A nem megfelelőt töröljék!


9.

A járművet jóváhagyásra beterjesztették: .................................................................................

10.

A jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat:: .........................................................

11.

A szolgálat által kibocsátott jelentés dátuma: ...........................................................................

12.

A szolgálat által kibocsátott jelentés száma: .............................................................................

13.

A jóváhagyást megadták / elutasították / kiterjesztették / visszavonták 2/

14.

A jóváhagyás kiterjesztésének indoka: ......................................................................................

15.

Megjegyzések: ...........................................................................................................................

16.

Hely:...........................................................................................................................................

17.

Dátum: .......................................................................................................................................

18.

Aláírás: ......................................................................................................................................

19.

A Jóváhagyó Hatóságnál irattárba helyezett iratok listája az Értesítéshez csatolva, és ezek kérésre hozzáférhetők. ⎯⎯⎯⎯⎯

2. Melléklet Példa a jóváhagyási jel kivitelezésére (lásd az Előírás 5.5. bekezdését) Edzett szélvédőüveg a/3

a a/2

I

méretek mm-ben

E4

-Z

a/3

43R-002439

h szegmens magasság Az edzett szélvédőüvegre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták 32


jóvá a 43. számú Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg.

Edzett szélvédőüveg műanyaggal bevonva a/3

a a/2

I/P

E4

a/3

43R-002439

A műanyaggal borított edzett szélvédőüvegre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Közönséges réteges szélvédőüveg a/3

a a/2

II

E4

a/3

43R-002439

A közönséges rétegelt szélvédő üvegre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg


Műanyaggal bevont közönséges réteges szélvédőüveg

a/3

II/P

E4

a a/2

a/3

43R-002439

A közönséges műanyaggal bevont réteges szélvédőüvegre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Kezelt réteges szélvédőüveg a/3

a a/2

III

E4

a/3

43R-002439

A kezelt réteges szélvédőüvegre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Üveg-műanyag szélvédőüveg

34


a/3

a a/2

IV

E4

a/3

43R-002439

Az üveg-műanyag szélvédőüvegre helyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg.


Nem szélvédőként alkalmazott ablaküveg < 70 % szabályos fényáteresztéssel a/3

a a/2

V

E4

a/3

43R-002439

A nem szélvédőként alkalmazott, a 3. Melléklet 9.1.4.2. bekezdésének követelményei szerint vizsgált ablaküvegre erősített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szóban forgó üveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. sz. Előírás követelményei szerint adták meg. Kettős üvegezésű ablaküveg < 70 % szabályos fényáteresztéssel a/3

a a/2

V-VI

E4

a/3

43R-002439

A kettős üvegű ablaküvegre helyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az üveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Egyenletesen edzett ablaküveg szélvédőhöz 40 km/ó sebességnél lassabban haladni képes lassú járművekhez a/3

a a/2

36

VII

E4

a/3

43R-002439


Az egyenletesen edzett 40 km/ó sebességnél lassabban haladni képes lassú járművön alkalmazott, szélvédőként használt ablaküvegre helyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szélvédőt Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint a 002439 számon. A jóváhagyási szám első két szám-jegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg.


Nem szélvédőként alkalmazott ablaküveg ≥ 70 % szabályos fényáteresztéssel

E4

a a/2

a/3

43R-002439

A nem szélvédőként használt, a 3. Melléklet 9.1.4.1. bekezdésének követelményei szerint vizsgált ablaküvegre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az ablaküveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Merev műanyag üvegezés, ami nem szélvédő

VIII/A

a/3

a

E4

a/2

a/3

43R-002439

A merev műanyag üvegezésű előre néző táblára helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az ablaküveget Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Hajlékony műanyag üvegezés, ami nem szélvédő a/3

a a/2

IX

E4

a/3

43R-002439

A hajlékony műanyag üvegezésre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az üvegezést Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. Merev műanyag kettős üvegezésű egység a/3

a a/2

X

E4

a/3

43R-002439

A merev műanyag kettős üvegezésre helyezett fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az üvegezést Hollandiában 38


(E4) hagyták jóvá a 43. számú. Előírás szerint 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. "2A Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE ALKATRÉSZEKHEZ (lásd a jelen Előírás 5.5. bekezdését) "Merev műanyag üvegezés, amely nem szélvédő" cím módosítása:" /

VIII/A/L

Az előre néző lap, amelynek fényszórása nem lépi túl a 2 %-ot 1000 ciklus után a külső felületen és a 4 %-ot 100 ciklus után a belső felületen, merev műanyag üvegező lapjára erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy a szóban forgó alkatrészt Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a 43. számú Előírás szerint, 002439 számon. A jóváhagyási jel mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. “2B Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE JÁRMŰVEKEN A Minta (lásd a jelen Előírás 5.11. bekezdését)

A fenti, járműre erősített jóváhagyási jel mutatja, hogy a szóban forgó járműtípust – üvegezésének beszerelése tekintetében – Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a 43. számú Előírás szerint. A jóváhagyási jel mutatja, hogy a jóváhagyást a 43. számú Előírás követelményei szerint adták meg. B Minta (lásd a jelen Előírás 5.12. bekezdését)


A fenti, járműre erősített jóváhagyási jel mutatja, hogy a szóban forgó járműtípust – üvegezésének beszerelése tekintetében – Hollandiában (E 4) hagyták jóvá a 43. és 52. számú Előírások 3/ szerint. A jóváhagyási jelek mutatják, hogy a jóváhagyásokat az eredeti formájú 43. számú Előírás követelményei és a 01 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 52. számú Előírás alapján adták meg. _____________ 3/

A második szám csak példa.

⎯⎯⎯⎯⎯⎯

3. Melléklet ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI FELTÉTELEK 1.

TÖRÉSVIZSGÁLAT

1.1.

A vizsgálatnak alávetett ablaküveg ne legyen mereven rögzítve; hozzá rögzíthetik azonban egy azonos ablaküveghez a széleken alkalmazott ragasztószalaggal.

1.2.

A törés előidézésére kb. 75 g tömegű kalapácsot vagy ezzel egyenlő eredményt adó eszközt kell használni. A csúcs lekerekítésének sugara 0.2 ± 0.0.5 mm legyen.

1.3.

Egy vizsgálatot kell elvégezni a megütés minden egyes előírt pontján.

1.4.

A szilánkok vizsgálata bármely olyan módszerrel elvégezhető, amely önmagát hitelesti és képessége olyan, hogy megtalálja a minimum és maximum számlálásához szükséges megfelelő elhelyezkedést. A törésminta tartós regisztrálása 10 másodpercen belül kezdődjön meg, és fejeződjön be 3 perc alatt a törés bekövetkezése után. A törésminta tartós felvételeit a műszaki szolgálat őrizze meg

2.

GOLYÓS MEGÜTÉSES VIZSGÁLAT

2.1.

Vizsgálat 227 grammos golyóval

2.2.1.

Vizsgáló berendezés

2.2.1.1.

227 ± 2 g tömegű edzett és kb. 38 mm átmérőjű acélgolyó;

2.1.1.2.

A golyó meghatározott magasságról, szabad leejtésére szolgáló eszköz, vagy olyan eszköz,

40


amely a golyónak azt a sebességet adja, amely – ha kivető készüléket használnak – egyenlő a szabadeséssel elérhető sebességgel; a sebesség tűrése a szabadeséssel elért sebesség ± 1 % legyen; 2.1.1.3.

A befogó támaszték – amint azt az 1. Ábra mutatja – acélkeret legyen, gépi megmunkálású 15 mm széles keretekkel, egyiket a másikba illesztve, és 3 mm vastag és 50 IRHD keménységű gumitömítéssel borítva. Az alsó keret kb. 150 mm magas acéldobozon nyugodjon. A vizsgálati darabot a felső keret tartja a helyén, amelynek tömege kb. 3 kg. A kitámasztó állvány kb. 12 mm vastag acél-laphoz van hegesztve, amely egy közbenső 3 mm vastag és 50 IRHD keménységű gumilappal együtt a padlón helyezkedik el.

1. Ábra: Befogókeret golyós ütésvizsgálathoz


2.1.2. Nyomás:

Vizsgálati körülmények:Hőmérséklet: 20 ± 5 °C 860 - 1060 mbarRelatív páratartalom: 60 ± 20 %

2.1.3.

Vizsgálati darab: A vizsgálati darab lapos, 300 +10,-0 mm oldalhosszúságú négyzet legyen, vagy egy szélvédő vagy más hajlított felületű biztonsági üvegezés legsimább részéből vágják ki. Változatként, egy biztonsági üvegezésű hajlított táblát is megvizsgálhatnak. Ilyenkor ügyeljenek, hogy a biztonsági ablaküveg és a támaszték megfelelően érintkezzen.

2.1.4.

Eljárás Kondicionálják a vizsgálati darabot a meghatározott hőfokon legalább négy órán át, közvetlenül a vizsgálat előtt. Helyezzék a vizsgálati darabot a támasztékra (2.1.1.3. bekezdés). A vizsgálati darab síkja legyen merőleges – 3°-n belül – a golyó beeső irányára. Hajlékony műanyag üvegezés esetében a vizsgálati darabot szorítsák rá a támasztékra. A megütési pont a vizsgálati darab mértani középpontjától 25 mm-en belül legyen 6 m vagy ennél kevesebb, és 50 mm-en belül 6 m-nél nagyobb ejtési magasságnál. A golyó üsse meg azt a felületet, amely a biztonsági üvegezésű tábla külső felülete, amikor azt a járműre szerelik. A golyó csak egy ütést végezzen.

2.2.

Vizsgálat 2260 grammos golyóval

2.2.1.


2.2.1.1.

Edzett acélgolyó 2260 ± 20 g tömeggel és kb. 82 mm átmérővel.

2.2.1.2.

A golyó meghatározott magasságról történő szabadon esésére szolgáló eszköz, vagy olyan eszköz, amely a szabadon eséssel elért sebességgel egyenlő sebességet biztosít. Ha olyan eszközt használnak, amely a golyót kiveti, a sebesség tűrése a szabadon eső golyó sebességének tűrésével elért egyenértékű sebesség ± 1 %-a legyen.

2.2.1.3.

A támaszték az 1. Ábrán látható, és azonos a 2.1.1.3. bekezdésben leírt támasztékkal. 2.2.2. Nyomás:

2.2.3. 42

Vizsgálati körülményekHőmérséklet: 20 ± 5° 860 - 1060 mbarRelatív páratartalom: 60 ± 20 %

Vizsgálati darab A vizsgálati darab lapos, vagy a szélvédő vagy más biztonsági üvegezésű hajlított tábla leglaposabb részéből kivágott 300 +10,-0 mm oldalhosszúságú négyzet legyen.


Vagylagosan, vizsgálni lehet az egész szélvédőt vagy más hajlított biztonsági üvegablakot. Ilyenkor ügyeljenek, hogy a biztonsági ablaküveg és a támaszték megfelelően érintkezzen. 2.1.4.

3.

Eljárás Kondicionálják a vizsgálati darabot a meghatározott hőfokon legalább négy órán keresztül közvetlenül a vizsgálatot megelőzően. Helyezzék a vizsgálati darabot a támasztékra (2.1.1.3. bekezdés). A vizsgálati darab síkja merőleges legyen – 3°-on belül – a golyó beesési irányára. Üveg-műanyag ablaküveg esetében a vizsgálati darabot a támasztékhoz kell szorítani. Az ütési pont a vizsgálati darab mértani középpontjától 25 mm-en belül legyen. A golyó üsse meg azt a felületet, amely a biztonsági ablaküveg belső felülete, amikor az a járműre van szerelve. A golyó csak egy ütést végezzen. ÜTKÖZÉS VIZSGÁLAT FEJALAKKAL

3.1.

Ütközés-vizsgálat fejalakkal lassulás mérése nélkül

3.1.1.

Vizsgáló berendezés A fejforma-súly gömb vagy félgömb alakú, réteges keményfából készült fejforma, cserélhető nemezborítással és fából készült kereszttartóval, vagy a nélkül. Nyakformájú közbenső darab van a gömbrész és a kereszttartó között és szerelőrúd a kereszttartó másik oldalán. Méretek a 2. Ábra szerint. A berendezés teljes tömege 10 ± 0.2 kg legyen.

2. Ábra: Fejforma-súly


3.1.2.

A fejforma-súlynak az előírt magasságról történő szabad leejtéséhez szükséges eszköz, vagy a súlynak olyan sebesség eléréséhez szükséges eszköz, amely egyenlő a szabadon eső súly sebességével. Ha fejformát kivető eszközt alkalmaznak, a sebesség tűrése a szabadeséssel elért sebesség ± 1 %-a legyen.

3.1.3.

A sík vizsgálati darab támasztékát a 3. Ábra mutatja. A támaszték két acélkeretből áll 50 mm széles megmunkált szélekkel, egyik a másikhoz illesztve és beburkolva 3 mm vastag, 15 ± 1 mm széles és 70 IRHD kemény gumitömítéssel. A felső keret az alsó kerethez legalább nyolc csavarral van hozzáerősítve.

3.1.4.

Vizsgálati körülmények Hőmérséklet: Nyomás: Relatív páratartalom:

20 ± 5 °C 860 - 1060 mbar 60 ± 20 %.

3.1.5.

Eljárás

3.1.5.1.

Vizsgálat sík próbadarabon. Az 1100+5,-2 hosszú és 500+5,-2 széles, lapos próbadarabot tartsanak 20 ± 5 °C állandó hőfokon a vizsgálatot közvetlen megelőző négy órán át.

44


3. Ábra: Támaszték fejforma vizsgálatához A csavarok meghúzásával rögzítsük a vizsgálati darabot a támaszték keretén (3.1.3.1. bekezdés) olyan nyomatékkal, hogy a vizsgálati darab mozgása a vizsgálat alatt ne haladja meg a 2 millimétert. A vizsgálati darab síkja lényegében merőleges legyen a súly hatásirányára. A súly üsse meg a vizsgálati darabot a mértani középponttól 40 mm-en belül azon a felületen, amely a biztonsági ablaküveg belső felületét jelenti, amikor azt később a járműre szerelik, és csak egy ütés engedhető meg. A nemezborítás ütőfelületét 12 vizsgálat után cserélni kell. 3.1.5.2.

Vizsgálat a teljes szélvédőn (csak akkor, ha az ejtési magasság 1,5 m vagy kevesebb). Helyezzék a támasztékra szabadon a szélvédőt egy alája helyezett 70 IRHD keménységű és kb. 3 mm vastagságú gumiszalaggal, az érintkezési szélesség a teljes kerületen mintegy 15 mm legyen. A támaszték a szélvédő alakjának megfelelő merev darabból álljon úgy, hogy a fejalaksúly a belső felületet üsse meg. Ha szükséges a szélvédőt szorítsuk a támasztékhoz. A támaszték merev állványon nyugodjon 70 IRHD keménységű és kb. 3570 mm vastagságú közbehelyezett gumilappal. A szélvédő felülete lényegében merőleges legyen a fejforma-súly beesési irányára. A fejforma-súly üsse meg a szélvédőt mértani középpontjától 40 mm-en belül azon a felületen, amely a biztonsági üveg belső része, amikor azt a járműbe szerelik, és csak egy ütés megengedett. A nemezborítás ütköző felületét 12 vizsgálat után cserélni kell.

3.2.

Ütközés-vizsgálat fejalakkal a lassulás mérésével

3.2.1.

Berendezés A HIC értékek egyidejű meghatározásával végzett fejalak-vizsgálatok esetében az leeső test a 2.1. Ábrán látható fejforma. A fejforma összes tömege 10,0 + 0,2/-0,0 kg legyen. A (24) alaplemez közepére szerelt (26) háromtengelyű szerelőblokk a súlypontban helyezkedik el úgy, hogy befogadja a (27) gyorsulásmérő bélyegeket. A gyorsulásmérő bélyegek egymáshoz képest merőlegesen helyezkedjenek el. A (24) alaplemez alatt elhelyezkedő (18) fenékrész és (19) fedél az emberi koponya rugalmassági tulajdonságaival rendelkezik. Az ütközéssel szemben a fejforma rugalmassági tulajdonságait a (13) közbülső gyűrű és a fenékrész keménysége és vastagsága határozza meg.


2.1. Ábra: Fejforma 10 kg tömege

46

E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 1988. február 24.

}Rev.1/Add.42/Rev.1

Az 1. Ábra a 10 kg fejformáját alkotó részek felsorolása Tétel

Darab

1

1

Mágneses tartó készülék

Acél, DIN 17100

2

1

Rezgéscsillapító

Gumi / acél

3 4 5 6 7 8

4 1 6 3 6 3

Nagyfrekvenciás BNC csatlakozó Hatlapú anya DIN 985 Tárcsa DIN 125 Közdarab Hengeres fejű csavar DIN 192 Hatlapú anya

9

3

Tárcsa

10

3

Gumigyűrű

11

1

Csillapító gyűrű

12

÷

13

1

Közbülső gyűrű

14

3

Vezetőcső

15 16

3 3

Hatlapú anya Menetes orsó, DIN 976

17

3

Becsavart betét

18

1

Fenéklemez

Öntött ötvözet, DIN 1709-GD-CuZn 37PB Poliamid 12

19

1

Fedél

Butadién-gumi

20 21

1 4

Vezető persely Süllyesztett fejű csavar

Acél, DIN 17100

22

1

Csillapítótárcsa

Papírtömítés

23 24

÷ 1

÷ Alaplemez

25

1

Állító csavar hatlapú fejjel

÷ Acél, DIN 17100 45 H szilárdsági osztály

26 27

1 3

Háromtengelyű szerelőblokk Gyorsulásmérő bélyeg

28

1

Fa alkatrész

29 30

1 1

Fedőlemez Védősapka

3.2.2.

Megnevezés

Anyag

Megjegyzések átmérő: vastagság: menet:

furat-átmérő külső átmérő vastagság furat-átmérő Gumi keménysége 60 külső átmérő IRDH vastagság furat-átmérő Papírtömítés külső átmérő vastagság ÷ ÷ Butadién gumi, furat-átmérő keménysége 80 IRHD külső átmérő körül vastagság furat-átmérő Politetrafluoretilén külső átmérő (PTFE) vastagság Acél, DIN 17100

÷

50 mm 30 mm M10

8 mm 35 mm 1,5 mm 8 mm 30 mm 10 mm 120 mm 199 mm 0,5 mm 120 mm 192 mm 4 mm 8 mm 10 mm 40 mm

vastagság 6 mm egy oldalon bordás

átmérő vastagság ÷

65 mm 0,5 mm

Réteges, ragasztott gyertyán Ötvözet (AlMg5) Poliamid 12

Beállítás és hitelesítés A fejforma-vizsgálat végrehajtásához a fejformát a megvezető rendszer kereszttartójára rögzítik


(2.2. Ábra) és az emelőszerkezettel elmozdítják a szükséges ejtési magasságra. A fejformavizsgálat alatt a kereszttartót a fejformával kioldják. Miután az állítható fénysorompó magasságában áthalad, a fejformát leoldják a kereszttartóról, a kereszttartó esését csillapítják, és a fejforma ráesik a próbadarabra. Az ejtő készülékkel vagy a mérő kábellel nem közölhetnek impulzust, így csak a nehézségi erő hatására gyorsul és függőlegesen esik.

2.2. Ábra: Vizsgáló berendezés a fejforma-vizsgálathoz lassulásmérővel 3.2.2.1.

A mérőberendezést, amely lehetővé teszi a HIC értékek meghatározását a fejformával, a 3.2.1. bekezdés írja le.

3.2.2.2.

A fejforma hitelesítésére szolgáló berendezés Az ejtő készülék tegye lehetővé az ejtést 50 mm és 254 mm között, 1 mm pontossággal. A megvezető rendszer nem szükséges ezekhez a kis ejtési magasságokhoz. Az acélból készült ütköző lemez 600×600 mm felületű és legalább 50 mm vastag. Az ütköző felületet polírozni kell: felület érdessége: Rmax = 1 µm, a felületi simaság tűrése: t = 0,05 mm.

3.2.2.3.

A fejforma hitelesítése és beállítása Minden vizsgálatsorozat előtt, de nem később, mint egy sorozaton belül 50 vizsgálat után, a fejformát hitelesíteni kell, és szükség esetén be kell állítani. Az ütköző lemez legyen tiszta és száraz, és a vizsgálat alatt ne feküdjön mereven rögzítve a betonlapon. A fejforma az ütköző lemezre függőlegesen csapódjon be. Az ejtési magasságok (a fejforma legalsó pontjától az ütköző lemez felületéig mérve) 50, 100, 150 és 254 mm legyen. A lassulási görbét jegyezzék fel. Különböző ejtési magasságokról az az legnagyobb lassulás a z tengelyen a táblázatban megadott értékhatárokon belül legyen

ENSZ-EGB 43. számú Előírás 49 . oldal

Ejtési magasság mm 50 100 150 254

A legnagyobb az lassulás, mint a g nehézségi gyorsulás többszöröse 64 ± 5 107 ± 5 150 ± 7 222 ± 12

A lassulási görbéket egy rezgés-modellre alapozzák. A 254 mm ejtési magasság lassulási görbéjét legalább 1,2 msec értékenként vegyék fel, és legfeljebb 1,5 msec értékkel legyen 100 g fölött. Ha a 3.2.23. bekezdés követelményei nem teljesülnek, akkor a fejforma rugalmassági tulajdonságait az alaplemezen (24) a közbenső gyűrűk (13) vastagságának változtatásával kell beszabályozni. Korrekciókat végezhetnek a három önzáró hatlapú anya (8) beszabályozásával a menetes orsókon (16), amelyekkel a fenékrészt (18) az alaplemezhez (24) rögzítik. A hatlapú anyák alatt a gumigyűrűk (10) ne legyenek ridegek és repedezettek. Az ütköző felület burkolatát (19) és a közbülső gyűrűt (13) azonnal cseréljék ki, ha megsérült, különösen akkor, ha a fejforma tovább már nem szabályozható. 3.2.3.

A lapos próbadarabok vizsgálatához alkalmazott felfogó állvány a 3.1.3. bekezdésben van leírva

3.2.4.

A vizsgálati feltételeket a 3.1.4. bekezdés határozza meg.

3.2.5.

Teljes ablaktáblán végzett vizsgálatok (ejtési magasság 1,5 m és 3 m között) Helyezzék szabadon a táblát a támaszra úgy, hogy közbe helyeznek 70 IRHD keménységű és kb. 3 mm vastag gumicsíkot. A táblát megfelelő szerelvények segítségével rászorítják a felfogó szerkezetre. A tábla felülete lényegében merőleges legyen a fejforma becsapódási irányára. A fejforma a geometriai középponttól számított 40 mm körzetben csapódjon be azon a felületen, amely a műanyag tábla belső oldala, amikor azt a járműbe később beszerelik, és csak egy megütés engedhető meg. Kiindulva egy kiválasztott ejtési magasságból, az ejtési magasságokat 0,5 méterenként növeljék minden további kísérlet során. A mintán a megütéskor keletkező ax, ay és az gyorsulásokat a t idő függvényében jegyezzék fel. A fejforma-vizsgálat után ellenőrizzék, vajon az üvegezés széle 2 mm-nél nagyobb mértékben elmozdult-e felszereléséhez képest, és vajon a megütési pontra vonatkozó követelmények teljesültek-e. Az ax és ay gyorsulási összetevők a függőleges megütésnél 0,1 az értéknél kisebbek legyenek.

3.2.6.

Kiértékelés A lassulási görbét a következő szempontok alapján kell kiértékelni: A súlypontban mért eredő lassulás (ares (t)) az (1) egyenlet szerint, az ax(t), ay(t) és az(t) mért lassulási görbékből, a nehézségi gyorsulás többszöröseként határozható meg.

(

)1 2

a res (t ) = a 2x ( t ) + a 2y (t ) + a 2z (t )

Azt az időt, amelyet a 80 g lassulás ares értékével folyamatosan meghalad, és a legnagyobb ares értéket kell meghatározni. A HIC értéket úgy számítsák ki, mint a koponya-agy tompa ütéstől származó sérülését a következő egyenletet használva: ⎛ t2 ⎞ ⎜ ⎟ HIC = (t 2 − t 1 )−1,5 ⎜ ∫ a res (t )dt ⎟ ⎜t ⎟ ⎝ 1 ⎠

2 ,5

Az integrál t1 és t2 határait úgy kell megválasztani, hogy az integrál legnagyobb értékét vegye


fel. 4.

KOPÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

4.1.

Vizsgáló berendezés A koptató berendezés, amelynél vázlatosan a 4. Ábra mutat be, a következő részekből áll

4. Ábra: Koptató berendezés vázlata 2/ Vízszintes, középpontjában felerősített forgó korong, amely az óramutató járásával ellenkező irányban 65 – 75 percenkénti fordulattal forog. Súllyal megterhelt két párhuzamos kar, amelyek mindegyike golyóscsapágyazott, vízszintes orsón szabadon forgó, különleges koptató kerekeket tart; mindkét kerék 500 g tömeg által kifejtett nyomással támaszkodik a mintadarabra. A koptató-berendezés forgó kereke lényegében egy síkban, egyenletesen forogjon (az eltérés a síktól ne legyen nagyobb, mint ± 0,05 mm, a forgó kerék kerületétől 1,6 mm távolságban). A kerekeket úgy kell felszerelni, hogy ha azok érintkezésbe kerülnek a forgó próbadarabbal, egymással ellenkező irányban úgy forogjanak, hogy a próbadarab minden fordulata alatt kétszer nyomó és koptató hatást fejtsenek ki a mintegy 30 cm2-es gyűrű alakú felületen.

2

/

Megfelelő koptató berendezést a Teledyn Taber (USA) készít.


4.1.2.

4.1.3.

Az egyenként 45 – 50 mm átmérőjű és 12,5 mm vastag koptató kereke közepes keménységű gumiba ágyazott, különleges finomszemcsés koptatóanyagból készüljenek. E görgők a koptatási felület középvonalán, egyenlő távolságban négy ponton mérve 72 ± 5 IRHD keménységűek legyenek; a nyomást a kerékátmérő mentén függőlegesen kifejtve, és a nyomás-értékek a teljes nyomás kifejtése után tíz másodperccel legyenek regisztrálva. A koptató kerekeket – nagyon lassan – sík üveglapon járassák be, hogy teljesen egyenletes felületet nyerjenek. Fényforrásként olyan izzólámpa szolgál, amelynek izzószálát egy 1,5×1,5×3 mm méretű hasáb foglalja magába. Az izzólámpa feszültsége olyan legyen, hogy a színhőmérséklet 2856 ± 50 °Kt legyen. Ezt a feszültséget ± 1/1000 értéken belül kell stabilizálni. A feszültségmérő műszer kellő pontosságú legyen.

4.1.4.

Az optikai rendszer legalább f = 500 mm fókusztávolságú lencséből álljon, és kromatikus hibája legyen helyesbítve. A lencse teljes nyílása ne lépje túl az f/20 értéket. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy állítsák be, hogy lényegében párhuzamos fénynyalábot kapjunk. Fényrekeszt alkalmazzanak azért, hogy a fénynyaláb átmérőjét 7 ± 1 mm-re korlátozzák. Ez a fényrekesz a lencsétől 100 ± 50 mm távolságra legyen a fényforrással ellentétes oldalon.

4.1.5.

A szórt fény mérésére (lásd 5. Ábra) olyan fotocellás berendezés szolgál, amelynek integráló gömbje 200 – 250 mm átmérőjű. Ezt a gömböt be- és kilépő nyílással kell ellátni a fény számára. A belépő nyílás kör alakú és átmérője kétszer akkora legyen, mint a fénynyalábé. A gömb kilépő nyílását el kell látni fénycsapdával vagy fényvisszaverő mintával az alábbi 4.4.3. bekezdésben leírt eljárásnak megfelelően. A fénycsapda nyelje el az összes fényt, amikor nincs próbadarab a fénynyalábba helyezve. A fénynyaláb tengelye a be- és kilépő nyílás közepén menjen át. A kilépő fény nyílásának "b" átmérője = "2a × tangens 4°", ahol "a" a ömb átmérője. A fotocellát úgy kell felszerelni, hogy azt a belépő nyílásból vagy a fényvisszaverő mintától közvetlenül érkező fény ne érje. Az integráló belseje és a fényvisszaverő minta felülete lényegében azonos visszaverési tényezőjű, matt és nem-szelektív legyen. A fotocella kimenő jele legyen lineáris ± 2 %-on belül az alkalmazott fényerősség egész tartományában. A készülék szerkezeti kialakítása olyan, hogy a galvanométer nem tér ki, ha a gömb nincs megvilágítva. Szabályos időközönként a teljes berendezést ellenőrizzék meghatározott homályosságú hitelesítő etalonokkal. Ha a homályosságot a fentiektől eltérő berendezéssel vagy módszerrel mérik, az eredményeket szükség szerint helyesbíteni kell azért, hogy azok a fentiekben leírt berendezéssel kapott eredményekkel megegyezzenek.


5. Ábra: Homályosságmérő

4.2.

Vizsgálati körülmények Hőmérséklet: Légnyomás:

20 ± 5 °C 860 -1060 mbarRelatív páratartalom:

60 ± 20 %

4.3.

Próbadarabok A próbadarabok 100 mm oldalhosszúságú négyzet alakú lapok legyenek, mindkét felületük lényegében sík és párhuzamos, valamint középen 6,4 +0,2,-0 mm rögzítő furatokkal ellátva.

4.4.

Vizsgálati eljárás A koptatóvizsgálatot a próbadarabnak azon a felületén végezzék, amely a járműre szerelve a réteges ablaküveg külső felületét képezi, de műanyag bevonatú üvegeknél a belső felületen is. 4.4.1. Közvetlenül a koptatás előtt és után a próbadarabokat meg kell tisztítani a következők szerint:(a) tiszta folyóvíz alatt lenvászonnal töröljük le,(b) öblítsük le desztillált, vagy ásványi anyagoktól megtisztított vízzel,(c) szárítsuk meg oxigénvagy nitrogénsugárral,(d) tüntessük el a víznyomokat, könnyedén felitatva lenvászonnal a próbadarabon; szükség esetén két lenvászon között könnyedén nyomkodva szárítsuk meg. Ultrahangos berendezéssel történő bármilyen kezelést kerülni kell. Tisztítás után a próbadarabokat csak széleiken szabad megfogni, és a felületük károsodása vagy szennyeződésük megakadályozásával kell tárolni.

4.4.2.

A próbadarabok kondicionálása legalább 48 órán át 20 ± 5 °C-on és 60 ± 20 % relatív páratartalomban történjen.

4.4.3.

Közvetlenül a kondicionálás után a próbadarabot az integráló gömb belépő nyílása elé kell helyezni. A próbadarab felületére merőleges sík és a fénynyaláb tengelye közötti szög ne legyen nagyobb 8° szögnél. Olvassuk le és jegyezzük fel az alábbi táblázatban feltüntetett négy mért értéket


Mért érték

Próbadarabbal

Fénycsapdával

T1

Nem

Nem

Fényvisszaverő mintával Igen

T2 T3

Igen Nem

Nem Igen

Igen Nem

T4

Igen

Igen

Nem

Vizsgált jelenség Beeső fény Vizsgált darabbal átbocsátott fény Készülékkel szétszórt fény Készülékkel és vizsgálati darabokkal szétszórt fény

A próbadarab más meghatározott helyzeteiben a T1, T2, T3 és T4 értékeinek mérését meg kell ismételni az eredmények egyöntetűségének megállapítása céljából. Számítsák ki a

T Tt = 2 T1

teljes fényátbocsátási tényezőt. Számítsák ki a Td szórt fény átbocsátási tényezőjét a következők szerint:

− =

Számítsuk ki a láthatóságnak vagy a fénynek, vagy mindkettőnek a homályosodással okozott csökkenésének százalékát a következők szerint: Td × 100 % Tt

4.5.

4.6.

Mérjék meg a próbadarab kezdeti fényáteresztésének csökkenését legalább négy egyenlő távolságban levő ponton a még nem koptatott felületen a fenti képlet szerint. Átlagolják valamennyi próbadarab eredményeit. Négy mérés helyett átlagérték nyerhető a próbadarab 3 fordulat/sec vagy nagyobb fordulatszámmal való egyenletes forgatásával. Mindegyik biztonsági üvegezésen három vizsgálatot végezzenek ugyanolyan terheléssel. A próbadarab koptató vizsgálata után a koptatás mértéke a homályosság legyen. Mérjék meg a koptatott terület által szórt fényt legalább négy egyenlő távolságban levő ponton a lekoptatott felületen a fenti képlet szerint. Átlagolják mindegyik próbadarab eredményeit. Négy mérés helyett átlagérték nyerhető a próbadarabnak 3 fordulat/sec vagy nagyobb fordulatszámmal való egyenletes forgatásával. A koptató vizsgálatot a vizsgálattal megbízott műszaki szolgálat megítélésére bízva, a már rendelkezésre álló információkat figyelembe véve hajtsák végre. Az üveg-műanyag anyagokat kivéve a közbenső réteg vagy az anyag vastagságában történő változások általában nem igényelnek további vizsgálat. A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma


A másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni. 5.

HŐÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

5.1.

Vizsgálati eljárás Három mintát vagy legalább három, 300×300 mm méretű olyan próbadarabot, amelyet, a vizsgálatot végző műszaki szolgálat vágott ki három szélvédőüvegből illetve három nem szélvédőüvegből úgy, hogy ezek egyik széle legyen része a biztonsági üveg felső szélének, 100 °C hőfokra kell felhevíteni. Két órán keresztül tartsák ezen a hőfokon ezeket a mintákat vagy próbadarabokat, majd hagyják azokat környezeti hőmérsékleten lehűlni. Ha a biztonsági üvegnek mindkét felülete szervetlen anyagú, akkor a vizsgálat úgy is lefolytatható, hogy az előírt ideig, függőleges helyzetben forrásban levő vízbe mártsák, ügyelve arra, hogy a nem kívánatos hősokkot elkerüljék. Ha a próbadarab(ok)at szélvédőüvegből vájták ki, mindegyik ilyen próbadarab egyik legyen része a szélvédőüveg szélének.

5.2.

A másodlagos jellemzők fokozatjelzői

A közbenső réteg színezése

színtelen 1

színezett 2

Más jellemző nem jön tekintetbe. 5.3.

Az eredmények értékelése

5.3.1.

A hőállósági vizsgálat eredménye kielégítő, ha nem képződtek buborékok vagy hibák a próbadarab vagy mintadarab vágatlan peremétől 15 mm-nél távolabb, vagy a vágott peremétől 25-mm-nél távolabb, vagy a vizsgálat alatt keletkezett repedéstől 10 mm-nél távolabb.

5.3.2.

A vizsgálatra bemutatott próbadarab- vagy mintadarab-készlet hőállóság szempontjából akkor kielégítő, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

5.3.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye pozitív, vagy

5.3.2.2.

egy vizsgálat negatív eredményt adott. Az új vizsgálatsorozat, amelyet új minta- vagy próbadarab készleten folytattak le, azonban már kielégítő eredményt adott.

6.

SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

6.1.

Vizsgálati módszer

6.1.1.


6.1.1.1.

Sugárforrás: közepes nyomású, ózonmentes, kvarccsöves higanygőz-lámpa. A lámpa tengelye függőleges. A lámpa névleges méretei: hosszúság: 360 mm, átmérő: 9,5 mm. Az ív-hosszúság 300 ± 4 mm. A lámpát 750 ± 50 W teljesítménnyel kell működtetni. Bármilyen más olyan sugárzó forrás is felhasználható, amely ugyanolyan hatású, mint a fentiekben előírt. Annak ellenőrzésére, hogy a más sugárforrás ugyanolyan hatású-e, összehasonlítás céljából mérjék meg a 300 – 450 nanométeres hullámhosszú tartományban kisugárzott energia nagyságát, minden más hullámhosszt megfelelő szűrők alkalmazásával kiszűrve. Ezt a másik sugárforrást ezekkel a szűrőkkel kell használni.


Az olyan biztonsági üvegek esetében, amelyeknél nincs kielégítő korreláció a vizsgálat és a használati feltételek között, a vizsgálati feltételeket felül kell vizsgálni. 6.1.1.2.

Áramellátó transzformátor és kondenzátor, amely képes a 6.1.1.1. bekezdés szerinti lámpa táplálására, legalább 1100 V indító csúcsfeszültséget és 500 ± 50 V üzemi feszültséget biztosítson.

6.1.1.3.

Megfelelő készülék a próbadarab befogására és a központi elhelyezésű sugárforrás körül 1-3 ford/perc fordulatszámmal való forgatására az egyenletes expozíció biztosítására.

6.1.2.

Próbadarab

6.1.2.1.

A próbadarab mérete 76×300 mm legyen.

6.1.2.2.

A próbadarabot a biztonsági üveg felső részéből a vizsgálatot végző műszaki szolgálat oly módon vágja ki, hogy nem szélvédőüveg esetében a próbadarab felső széle a biztonsági üveg felső szélén legyen; szélvédőüvegek esetében a próbadarab felső széle essen egybe annak a zónának a felső határával, ahol a szabályos fényátbocsátó képességet a jelen Melléklet 9.1.2.2. bekezdése szerint mérik.

6.1.3.

Vizsgálati eljárás Besugárzás előtt ellenőrizzék a három próbadarab szabályos fényátbocsátási együtthatóját a jelen Melléklet 9.1.1. – 9.1.2. bekezdéseiben meghatározott eljárással. Minden egyes vizsgálati darab egy részét védjék a sugárzástól, majd a próbadarabot helyezzék a vizsgáló berendezésbe hosszával, a lámpa tengelyével párhuzamosan és attól 230 mm távolságra. A vizsgálat tartama alatt a próbadarabok hőfoka 45 ± 5 °C legyen. Minden próbadarabnak az a része legyen szembe a lámpával, amelyik a járműnek az üvegezett külső felületét képezi. A 6.1.1.1. bekezdésben meghatározott lámpatípusnál a besugárzási idő 100 óra legyen. Besugárzás után a szabályos fényátbocsátást ismét mérjük meg minden próbadarab besugárzott felületén.

6.1.4.

Minden egyes mintadarabot (összesen 3 darab) sugárzásnak tegyenek ki a fenti eljárással úgy, hogy a besugárzás a mintadarab minden pontján a közbenső rétegre ugyanolyan hatást fejtsen ki, mint amilyent 1400 W/m2 erejű napsugárzás 100 óra alatt kifejt.

6.2.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma színtelen Az üveg színezése 2 A közbenső réteg színezése 1 Más másodlagos jellemzők nem jönnek tekintetbe.

színezett 1 2

6.3.


6.3.1.

A besugárzással szembeni ellenállás vizsgálati eredménye pozitív, ha a következő feltételek teljesülnek:

6.3.1.1.

A teljes fényátbocsátás értéke, a jelen Melléklet 9.1.1. és 9.1.2. bekezdések szerint mérve, a besugárzás előtt mért eredeti érték 95 %-ánál nem kisebb, és semmi esetre sem csökken:

6.3.1.1.1.

70 % alá olyan nem szélvédőüvegek esetében, amelyeknek minden irányban ki kell elégíteniük a vezető látó-mezejére vonatkozó követelményeket;

6.3.1.1.2.

75 % alá a szélvédőüvegek olyan zónájában, ahol a szabályos fényátbocsátást az alábbi 9.1.2.2. bekezdésben meghatározott módon mérik.

6.3.1.2.

A besugárzás után azonban a próbadarab vagy mintadarab fehér háttér előtt vizsgálva csekély


elszíneződést mutathat, de más hiba nem jelentkezhet. 6.3.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab- vagy próba-készletet kielégítőnek kell tekinteni a besugárzással szembeni ellenállás szempontjából, ha a következő feltételek egyike teljesül:

6.3.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítő, vagy

6.3.2.2.

egy vizsgálat negatív eredményt adott, majd egy új próbadarab- vagy mintakészleten lefolytatott vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad.

6.4.

Ellenállás szimulált légköri öregedésnek

6.4.1.


6.4.1.1.

Berendezés

6.4.1.1.1.

Hosszú ívű xenon lámpa A kísérleti berendezés 4/ xenon lámpát használ besugárzási forrásként, azonban más olyan módszereket is alkalmazhatnak, amelyek azonos szintű ultraibolya sugárzást szolgáltatnak. A hosszú ívű xenon lámpa azért jó, mert – ha megfelelő szűrést és intenzitást biztosítanak – megközelítőleg ugyanolyan összetételű spektrumú, mint a természetes napfény. Ennek érdekében a kvarc xenon ívfényt előállító csövet megfelelő boroszilikát üvegből készült optikai szűrőkkel 5/ lássák el. Az alkalmazott xenon lámpákat megfelelő transzformátoron és elektromos berendezésen keresztül 50 vagy 60 Hz tápegységről üzemeltessék. A megvilágító berendezés a méréshez és/vagy szabályozáshoz szükséges, következő készülékeket tartalmazza: – fénysugárzó – feketetest szabványos hőmérséklete – vízpermet – működési terv vagy ciklus A megvilágító berendezést olyan semleges anyagból alakítsák ki, amely nem szennyezi a vizsgálathoz felhasznált vizet. A fénysugárzást mérjék a vizsgálati tárgy felületén, és úgy szabályozzák, ahogy a megvilágító berendezés gyártója javasolja. A teljes ultraibolya 6/ megvilágítást (Joule/m2) meg kell mérni, vagy ki kell számítani, és ezt kell a vizsgálati tárgy igénybevételének elsődleges mértékeként tekinteni.

6.4.1.2.

Vizsgálati tárgy A vizsgálati tárgyak méretei általában azok a méretek legyenek, amelyeket a tulajdonság vagy tulajdonságokhoz a megfelelő vizsgálati módszerben úgy határoztak meg, mint amiket meg kell mérni a megvilágítás után. A kontrol és vizsgálati tárgyak számát mindegyik vizsgálati feltételhez vagy igénybevételi fokozathoz meg kell határozni, azon a számon felül, amelyekre a vizsgálati módszer szerint szemrevételezés miatt van szükség. Ajánlják, hogy a szemrevételezést a megvizsgált legnagyobb számú tárgyon végezzék el.

6.4.1.3.

Eljárás A jelen Melléklet 9.1. bekezdése szerint az igénybevételnek kitett vizsgálati tárgyak fényátbocsátó képességét meg kell mérni. A jelen Melléklet 4. bekezdése szerint a kontrol vizsgálati tárgy(ak) felületének kopásállóságát mérni kell. Mindegyik vizsgálati tárgynak azt a

4

/

5

/

6

/

Mint pl. az Atlas Ci Sorozat, Heraeus Xenotest Series, vagy Suga WEL-X Sorozat Mint pl. a Corning 7740 Pyrex vagy a Heraeus Suprax Az összes ultraibolyát úgy határozzák meg, mint a 400 nm-nél kisebb hullámhosszúságú összes sugárzást.


felületét kell szembefordítani a lámpával, amely a közúti jármű külső üvegezett felületét fogja képezni. További megvilágítási feltételek a következők: 6.4.1.3.1.

A fénysugárzás intenzitása a teljes vizsgálati tárgyat magában foglaló térben nem változhat többel, mint ± 10 százalék.

6.4.1.3.2.

Megfelelő időközönként a lámpa szűrőit oldószerrel és vízzel meg kell tisztítani. A xenon ív szűrőit a berendezés gyártójának ajánlása szerint kell kicserélni.

6.4.1.3.3.

A megvilágító berendezés hőmérsékletét a ciklus száraz részében elegendő levegő átkeringetésével szabályozzák, hogy az állandó feketetest-hőmérsékletet fennmaradjon. A berendezés xenon ívének megvilágításában ez a hőfok 70 ± 3 °C legyen, amint azt a Fekete Szín szabványos vagy ezzel egyenértékű hőmérsékletmérője előírja. A fekete tábla-hőmérőt a vizsgálati tárgy tartójába szereljék be, és a leolvasást azon a ponton végezzék, ahol a fényhatás következtében a legnagyobb hőmennyiség fejlődik.

6.4.1.3.4.

A megvilágító berendezésen belül a relatív páratartalom 50 ± 5 % legyen a ciklus száraz szakasza alatt.

6.4.1.3.5.

A permetezéses ciklusban használt ioncserélt víznek kevesebb, mint 1 ppm szilárd szilícium dioxidod tartalma legyen, és a vizsgálati tárgyon olyan tartós lerakódás vagy kicsapódás ne maradjon, ami a rákövetkező méréseket zavarná.

6.4.1.3.6.

A víz pH érétke 6,0 és 8,0 között legyen, míg a vezetőképesség ne érje el az 5 mikrosiemens értéket.

6.4.1.3.7.

A víz hőmérséklete a vezetékben ott, ahol a megvilágító berendezésbe belép, a környezeti víz hőmérsékletével egyezzen meg.

6.4.1.3.8.

A víz a vizsgálati tárgyakat finom permet formájában nedvesítse, és elegendő legyen ahhoz, hogy a vizsgálati tárgyak egyenletesen nedvesek legyenek közvetlenül a megütéskor. A vízpermet csak a vizsgálati tárgy fényforrás felé fordított felületére irányuljon. Nem engedhető meg a vízpermet visszakeringtetése, vagy a vizsgálati tárgy vízbe merítése.

6.4.1.3.9.

A vizsgálati tárgyakat az ív körül forgatni kell úgy, hogy a fény egyenletes eloszlását biztosítsák. A megvilágító berendezés teljes terét meg kell tölteni vizsgálati tárgyakkal, vagy helyettesítő anyagokkal azért, hogy biztosítsák az egyenletes hőmérséklet-eloszlást. A vizsgálati tárgyakat keretekben kell tartani a vizsgáló kamra környezetének háttal. A visszaverődések a kamra falairól azonban nem juthatnak a vizsgálati tárgyak hátsó felületére. Ha szükséges, a mintákat takarják be az ilyen visszaverődések megakadályozására addig, amíg ezzel a szabad levegő áramlását a vizsgálati tárgy felületére nem akadályozzák.

6.4.1.3.10. A megvilágító berendezés 2 órás ciklusokban folyamatosan világítson, és 2 órás ciklusokban szakaszosan permetezzen vizet. Mindegyik 2 órás ciklust olyan időközökre osszák fel, amelyek során a vizsgálati tárgyakat vízpermet nélkül 102 percig és vízpermettel 18 percig teszik ki a fény besugárzásának. 6.4.1.4.

Kiértékelés A megvilágítás után a vizsgálati tárgyat – ha szükséges – tisztítsák meg gyártójának tanácsolt gyakorlata szerint a jelenlevő lerakódások eltávolítása érdekében. Értékeljék a megvilágításnak kitett vizsgálati darabokat szemrevételezéssel, figyelemmel a következő tulajdonságokra: – buborékok – szín – homályosság – észrevehető bomlás


Mérjék meg a megvilágított tárgyak fényátbocsátó képességét. 6.4.1.5.

Az eredmények megfogalmazása Jegyzőkönyvezzék a megvilágításnak kitett vizsgálati tárgyak szemrevételezéses kiértékelését, összehasonlítva mindegyik külső megjelenését a megvilágítástól mentes kontrol tárgyakkal. A fényátbocsátó képesség megmért értéke nem térhet el a megvilágítástól mentes mintákon elvégzett eredeti mérések eredményétől többel, mint 5 %, és nem csökkenhet 75 % alá szélvédő esetében; 70 % alá nem szélvédő üvegezése esetében, amely úgy helyezkedik el, hogy elengedhetetlen a vezető kilátása szempontjából.

7.

NEDVESSÉGÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

7.1.

Vizsgálati eljárás Legalább 300×300 mm méretű négyzet alakú három mintadarabot függőleges helyzetben két hétig olyan zárt tartályban kell tartani, amelynek belső hőmérséklete állandóan 50 ± 2 °C és a relatív páratartalom 95 ± 4 %. Merev műanyag üvegezés és merev műanyag kettős üvegezésű egység esetén a minták száma 10 legyen. A próbadarabot úgy kell előkészíteni, hogy – a próbadarab legalább egyik széle essen egybe az üvegtábla eredeti szélével, – ha egyszerre több próbadarabot vizsgálnak, köztük megfelelő térközöket biztosítsanak. Megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni, hogy kondenzvíz csöpögjön a vizsgálókamra faláról vagy mennyezetéről a próbadarabokra.

7.2.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma színtelen A közbenső réteg színezése 1 Egyéb másodlagos jellemzőket nem kell tekintetbe venni.

színezett 2

7.3.

Eredmények értékelése

7.3.1.

A biztonsági üveg kielégíti a nedvességállósággal szemben támasztott követelményeket, ha lényeges elváltozás nem észlelhető a nem vágott peremtől 10 mm-nél távolabb, vagy a vágott peremtől 15 mm-nél távolabb a két órán át környezeti atmoszférában tartott közönséges és kezelt réteges üvegtáblákon, és 48 órán át környezeti atmoszférában tartott műanyag bevonatú és üveg-műanyag összetételű üvegtáblákon.

7.3.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab- vagy próbadarab-készletet nedvességállóság szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha a következő feltételek egyike teljesül:

7.3.2.1.

valamennyi vizsgálati eredmény kielégítő, vagy

7.3.2.2.

egy vizsgálat negatív eredményt adott, de egy új próba- vagy mintadarab-készleten lefolytatott vizsgálatsorozat kielégítő eredményt adott.

8.

A HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

8.1.

Vizsgálati eljárás Két darab 300×300 mm méretű próbadarabot -40 ±2 °C hőfokú zárt helyre tegyék 6 óra hosszat, majd ezt követően tartsák 23 ±2 °C hőfokú szabad levegőn egy órán át vagy addig, amíg a próbadarabok a hőmérsékleti egyensúlyt nem érik el. Ezután ezeket 72 ± 2 °C hőfokú légáramba kell helyezni három óra hosszat. Majd, miután újból kitették ezeket 23 ± 2 °C hőfokú szabad levegőre, és erre a hőmérsékletre lehűltek, a próbadarabokat vizsgálják meg.


8.2.

A másodlagos jellemzők jelzőszámai színtelen A közbenső réteg vagy a műanyag bevonat színezése 1 Más másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni.

színes 2

8.3.

Az eredmények értékelése A hőmérsékletváltozással szembeni ellenállás vizsgálati eredményét kielégítő, ha a vizsgált próbadarabokon nincs repedés, homályosodás, rétegleválás vagy más nyilvánvaló károsodás.

9.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK VIZSGÁLATA

9.1.

Fényátbocsátási vizsgálat

9.1.1.

Vizsgálóberendezés

9.1.1.1.

Fényforrásul olyan izzólámpa szolgáljon, amelynek izzószála elfér egy-egy 1,5×1,5×3 mm méretű paralellepipedonban. Az izzószál feszültségét úgy kell beállítani, hogy színhőmérséklete 2856 ± 50 °K legyen. E feszültséget állandósítsák ±1/1000 értéken belül. A feszültségellenőrző műszer kellő pontosságú legyen.

9.1.1.2.

Az optikai rendszer legalább f = 500 mm-es fókusztávolságú lencsét tartalmazzon, amelynek hibája helyesbítve legyen. A teljes lencsenyílás ne legyen f/20-nál nagyobb. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy a kapott fénynyaláb lényegében párhuzamos legyen. A fénynyaláb átmérőjének 7 ± 1 mm-re való lehatárolására fényrekeszt kell közbeiktatni. Ez a fényrekesz a lencsétől 100 ± 50 mm távolságban legyen a fényforrással ellentétes oldalon. Mérési pontként a fénynyaláb középpontját válasszák ki.

9.1.1.3.

Mérőberendezés A vevőnek olyan relatív színképi érzékenysége legyen, amely lényegében megegyezik az ICI 7/ szabványos fotopos látásra szolgáló szabványos fénymérési megfigyelőjéhez tartozó relatív spektrális megvilágítási hatással. A fényérzékeny felületét vagy a vevőt diffúz anyaggal fedjék le, és keresztmetszete legalább kétszerese legyen az optikai rendszer által kibocsátott fénynyaláb keresztmetszetének. Ha integráló gömböt használnak, a gömb nyílásának keresztmetszete legalább kétszerese legyen a fénynyaláb párhuzamos keresztmetszetének. A vevő és a hozzákapcsolt kijelző műszer linearitása a használt skálarészen 2 %-nál jobb legyen. A vevőt a fénynyaláb tengelyére kell központosítani.

9.1.2.

Vizsgálati eljárás A mérőrendszer érzékenységét úgy állítsák be, hogy a vevő mérőműszere 100 skálaosztást mutasson, ha a biztonsági ablaküveg nincs a fény útjában. Amikor viszont nem esik fény a vevőre, a műszer nullán álljon. A biztonsági ablaküveget a vevőtől olyan távol helyezzék el, amely kb. ötszöröse a vevő átmérőjének. Helyezzük a biztonsági üveglapot a fényrekesz és a vevő közé, és irányát úgy állítsák be, hogy a fénynyaláb beesési szöge 0 ± 5° legyen. A biztonsági ablaküvegen mérjük meg a szabályos fényátbocsátást és olvassák le minden mérési pontban a mutató-műszeren jelzett n osztás-számot. A szabályos fényátbocsátás értéke τr = n / 100.

9.1.2.1.

Biztonsági szélvédőüvegnél kétféle vizsgálati eljárást alkalmazzanak: vagy a szélvédő-üveg mintadarabjának leglaposabb részéből kivágott próbadarabot vagy külön előkészített sík négyszögű mintadarabot használjanak. Ez utóbbi anyag- és vastagság-jellemzői legyenek az eredeti szélvédőüvegével azonosak. A méréseket az üveglapra merőlegesen végezzék.

7

/

International Commission on Illumination (Nemzetközi Világítási Bizottság)


Az M1 kategóriás járművek 8/ szélvédőüvegein a vizsgálatot a jelen Előírás 18. Melléklet 2.3. bekezdésében meghatározott "B" vizsgálati területen – kivéve bármely rajta visszaverődő homályosító sötétítést – végezzék el. Más kategóriás járművek esetében a vizsgálatot a jelen Melléklet 9.2.5.2.3. bekezdésében meghatározott "I" zónában hajtsák végre. Mező- és erdőgazdasági vontatónak, valamint ipari munkagépnek minősülő járműveknél azonban, amelyeknél ezt a zónát nem lehet meghatározni, a vizsgálatot a jelen Melléklet 9.2.5.3. bekezdésében meghatározott "I" zónában kell elvégezni.

9.1.2.2.

9.1.3.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma: színtelen Az üveg színezése 1 A közbenső réteg színezése 1 (réteges szélvédőüvegeknél) beépítve Árnyékoló és/vagy sötétítő sávok 1 Más másodlagos jellemző nem jön számításba.

színezett 2 2 nincs beépítve 2

9.1.4.

A szabályos fényátbocsátást a jelen Melléklet 9.1.2. bekezdése szerint mérjék, és az eredményeket jegyezzék fel. Szélvédő esetében ez ne legyen kevesebb, mint 75 %. A nem szélvédő üvegezések esetében a követelményeket a 21. Melléklet határozza meg.

9.2.

Az optikai torzítás vizsgálata

9.2.1.

Alkalmazási terület A leírt vizsgálati eljárás olyan vetítési módszer, amely a biztonsági üveg optikai torzításának értékelését biztosítja.

9.2.1.1.

Meghatározások

9.2.1.1.1.

Optikai eltérés: A biztonsági üvegen keresztül látott pont valóságos és látszólagos iránya közötti szög; e szög nagysága az ablaküveg vastagságának, dőlésének és a görbület sugarának a beesési pontba jutó megfigyelési vonal beesési szögének függvénye.

9.2.1.1.2.

Optikai torzítás M – M' irányban: Az ablaküveg felületén levő M és M' pontok között mért ∆α szögeltérés algebrai különbsége; a két pont közti távolság olyan, hogy vetületüket a megfigyelés irányától jobboldalra eső síkon adott ∆x távolság választja el (lásd 6. Ábra). Az óramutató járásával ellentétes eltérés pozitív, az óramutató járásával megegyező eltérés negatív.

9.2.1.1.3.

Optikai torzítás az M pontban: maximuma az M pontban minden, M – M' irányból.

8

/

Amint azt a Közös Határozatok a Járműszerkezetekről (R.E.3) (TRANS/WP29/78/Rev.1/Amend.2, Annex 7) meghatározzák.



6. Ábra: Az optikai torzítás vázlatos ábrázolása Megjegyzések: ∆α = α1 - α2 , azaz az optikai torzítás M - M' irányban ∆x = MC, azaz az M és M' pontokon átmenő, a megfigyelési iránnyal párhuzamos két egyenes közötti távolság. 9.2.1.2.

Vizsgálóberendezés A vizsgálati eljárás egy megfelelő dialemeznek (raszter) a kivetítése a vizsgálandó biztonsági ablaküvegen keresztül egy vetítőernyőre. Az a változás, amelyet a kivetített kép alakjában a fény útjába helyezett biztonsági ablaküveg okoz, szolgál a torzítás mértékéül. A vizsgálóberendezés a következő részekből áll a 9. Ábrán látható elrendezésben:

9.2.1.2.1.

Jó minőségű vetítőgép nagy fényerejű, pontszerű fényforrással, amelynek pl. következők a jellemzői: – fókusztávolsága legalább 90 mm, – nyílása mintegy 1/2,5, – 150 W kvarc halogén izzólámpa (szűrő nélkül használva), – 250 W kvarc halogén izzólámpa (zöld szűrőt használva). A vetítőgép vázlatos ábrázolása a 7. Ábrán látható. A 8 mm átmérőjű fényrekeszt mintegy 10 mm-re kell elhelyezni a tárgylencsétől.

9.2.1.2.2.

A vetített ellenőrző dialemez-kép – pl. sötét alapon világos kör-alakok – soraiból állhat (8. Ábra). A dialemez képe igen jó minőségű és kontrasztos legyen ahhoz, hogy a mérést 5 %-nál kisebb hibaszázalékkal lehessen elvégezni. Biztonsági ablaküveg vizsgálata nélkül a köralakok méretei olyanok legyenek, hogy amikor a köralakokat kivetítik, azok az ernyőn a következő átmérőjű körök sorozatát képezzék: + = ahol ∆x = 4 mm (lásd 6. és 9. ábrák).

9.2.1.2.3.

Tartóállvány, amely tegye lehetővé a vízszintes és függőleges billentést, valamint a bizton-sági ablaküveg forgatását.

9.2.1.2.4.

Méretváltozások mérésére alkalmas ellenőrző sablon, ha gyors értékelés szükséges. Minta látható a 10. Ábrán.


7. Ábra: A vetítőgép optikai elrendezése

8. Ábra: A kivetített dialemez kinagyított részlete

9.2.1.3. 9.2.1.3.1.

Vizsgálati eljárás Általános rész A biztonsági ablaküveget szereljék fel a tartóállványra (lásd 9.2.1.2.3. bekezdést) az előírt dőlésszögben. A vizsgáló képet vetítsék ki a vizsgálandó üvegfelületen át. A biztonsági üveget forgassák meg vagy mozdítsák el vízszintesen vagy függőlegesen azért, hogy megvizsgálják az egész előírt felületet.


9. Ábra: Az optikai torzítást vizsgáló berendezés elrendezése 9.2.1.3.1.

Közelítő értékelés ellenőrző sablonnal A biztonsági üvegezést szereljék fel a tartóállványra (9.2.1.2.3. bekezdés) a tervezett dőlésszögben. A vizsgáló képet vetítsék ki a vizsgált üvegfelületen keresztül. Forgassuk meg a biztonsági ablaküveget vagy mozdítsuk el azt vízszintesen vagy függőlegesen azért, hogy a teljes meghatározott területet megvizsgálják.

10. Ábra: Alkalmas ellenőrző sablon kiviteli mintája 9.2.1.3.2.

Megállapítások ellenőrző sablon alkalmazásával Ha egy gyors megállapítás 20 %-nál nem nagyobb lehetséges hibahatárral elégséges, akkor számítsuk ki az A értéket (lásd 10. Ábra) a ∆αL határértékből az eltérés változására és az R2 értéket, a biztonsági ablaküveg távolsága a képernyőtől: A = 0,145 ∆αL R2 Az összefüggés a kivetített ∆d kép átmérőjének változása és a ∆α szögeltérés változása között a következő: ∆d = 0,29 ∆α R2 ahol

∆d A ∆αL ∆α R2

milliméterben milliméterben ívpercben ívpercben méterben


9.2.1.3.3.

Mérés fotocella alkalmazásával Ha pontos mérés szükséges a határérték 10 %-ánál kisebb hibaszázalékkal, akkor a ∆d értéket a vetítési tengelyen mérjük meg a fénypont szélességét annál a pontnál rögzítve, ahol a fényerősség a legnagyobb fényerősség értékének 0,5-szöröse.

9.2.1.4.

Az eredmények kifejezése A biztonsági ablaküveg optikai torzítását úgy értékelik ki, hogy megmérik a ∆d értékét a felület bármelyik pontjában és minden irányban azért, hogy a ∆max értéket megtaláljuk.

9.2.1.5.

Alternatív vizsgálati eljárás A vetítési vizsgálati eljárás mellett, mint alternatív eljárás a sztrioszkópos eljárást is megengedik feltéve, hogy a 9.2.1.3.2. és 9.2.1.3.3. bekezdésben előírt mérési pontosság teljesül.

9.2.1.6.

A ∆x távolság 4 mm legyen.

9.2.1.7.

A szélvédőüveget ugyanolyan dőlésszöggel kell felszerelni, mint a járművön.

9.2.1.8.

A vetítési tengelyt a vízszintes síkban az üveg síkjával alkotott metszésvonalára megközelítőleg merőlegesen kell meghatározni.

9.2.2.

A méréseket a következők szerint kell elvégezni:

9.2.2.1.

M1 kategóriás járműveknél a vizsgálatokat a jármű középsíkjáig kiterjedő "A" vizsgálati területen (zónában) és a szélvédő megfelelő részén, ami szimmetrikus a jármű hosszirányú középsíkjára, és a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint a csökkentett "B" vizsgálati területen (zónában).

9.2.2.2.

nem M1 kategóriás más M és N kategóriás járművek esetében a vizsgálatokat a jelen Melléklet 9.2.5.2. bekezdésében meghatározott "I" zónában.

9.2.2.3.

olyan mező- és erdőgazdasági vontatók valamint ipari munkagépeknél, ahol nem határozható meg az "I" zónát, a jelen Melléklet 9.2.5.3. bekezdésben meghatározott "I" zónában.

9.2.2.4.

Járműtípus A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a szélvédőüveget olyan járműbe építik be, amelynek az előre irányuló látómezeje eltér annak a járműnek az előre irányuló látómezejétől, amelyre a szélvédőüveget korábban már jóváhagyták.

9.2.3.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma:

9.2.3.1.

Az anyag jellege: Csiszolt üveg 1

Úsztatott üveg 1

Táblaüveg 2

9.2.3.2. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.5.1.

Egyéb másodlagos jellemzők: Egyéb másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni. A mintadarabok száma: Négy mintadarabot kell megvizsgálni. A zónák meghatározása: M1. kategóriás jármű-szélvédőüvegek A és B zónáját az Előírás 15. Melléklete határozza meg.

9.2.5.2.

Más M és N kategóriás járművek szélvédőüvegeinek zónáit a következők szerint határozzák meg:

9.2.5.2.1.

"a szem pontja": a vezetőülés R pontja felett 625 mm-re, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos és a kormánykerék tengelyén függőleges síkban fekvő pont azon a járművön mérve, amelyhez a szélvédőüveget felhasználják. A "szem pontját" a továbbiakban 'O' jelöli;

9.2.5.2.2.

"O - Q egyenes": a szem O pontján átmenő és a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges


vízszintes egyenes; 9.2.5.2.3.

"I zóna": a szélvédőüvegnek az a területe, amelyet az alábbi meghatározott négy síknak a szélvédőüveggel képzett metszésvonalai határoznak meg: P1 – az O ponton átmenő és a jármű hosszirányú középsíkjától bal fele 15° szöget bezáró függőleges sík, P2 – a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva függőleges és a P1-re szimmetrikus sík; ha ezt nem lehet meghatározni (pl. szimmetrikus hosszirányú középsík hiányában), akkor a P2 a jármű O pontján átmenő hosszirányú középsíkjához viszonyított és a P1-re szimmetrikus sík. P3 – az O - Q egyenesen átmenő vízszintes sík felett 10° szöget képező sík, P4 – az O - Q egyenesen átmenő vízszintes sík alatt 8° szöget képező sík.

9.2.5.3.

Olyan mező- és erdőgazdasági vontatók, valamint munkagépnek minősülő járművek esetében, amelyeknél nem lehet meghatározni az I zónát, az ilyen zónának a szélvédőüveg teljes felületét kell tekinteni.

9.2.6.

Az eredmények kiértékelése A szélvédőüveg típusát az optikai torzítás szempontjából megfelelőnek kell tekinteni, ha a vizsgálat céljára bemutatott négy mintadarab torzítása a zónákban – az alábbi táblázatban megengedett – legnagyobb értékeknél kisebb:


Járműkategória M1

Nem M1 kategóriás M és N kategóriák Mezőgazdasági stb. járművek, melyekre nem lehet meghatározni az I zónát

Zóna "A", kiterjesztve a 9.2.2.1. bekezdés szerint 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" I I'

Optikai torzítás mértéke 2' ívperc 6' ívperc 2' ívperc 2' ívperc

9.2.6.1.

M és N kategóriás járműveknél a 25 mm széles szélső zónában nem szabad méréseket végezni.

9.2.6.2.

Mező- és erdőgazdasági vontatók, valamint ipari munkagépek esetében a 100 mm széles szélső zónában nem szabad méréseket végezni.

9.2.6.3.

Osztott szélvédőüvegek esetében az elválasztó oszloppal szomszédos üveg szélétől 35 mm-es sávban nem szabad méréseket végezni.

9.2.6.4.

Az "I" vagy "A" zóna bármelyik olyan részén, amelyik 100 mm-nél közelebb van a szélvédőüveg széléhez, a megengedett maximális torzítási érték 6 ívperc.

9.2.6.5.

Megengedett az előírt követelményektől való kismértékű eltérés a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" zónában, ha a helyi jellegű, és feltüntették a jelentésben.

9.3.

Másodlagos képszétválás vizsgálata

9.3.1.

Alkalmazási terület Két vizsgálatot ismernek el: – céltáblás vizsgálat, és – kollimátoros távcsöves vizsgálat. Ezeket a vizsgálatokat lehet alkalmazni, mint megfelelőt a jóváhagyáshoz, a minőségellenőrzéshez és a gyártmányellenőrzéshez.

9.3.1.1.

Céltáblás vizsgálat

9.3.1.1.1.

Berendezés Ez az eljárás abból áll, hogy egy megvilágított céltáblát a biztonsági ablaküvegen keresztül szemlélnek. A céltábla úgy alakíthatók ki, hogy a vizsgálat egyszerűen "jó" vagy "nem jó" ítélet alapján legyen végezhető. A céltábla előnyösen a következő típusok egyike lehet: a) kivilágított célgyűrű, amelynek D külső átmérője n ívperc nagyságú szöget bezáró x távolságra van egy ponttól (lásd a 11(a) Ábrát); vagy b) kivilágított "cél- és foltgyűrű", amelynek a méretei olyanok, hogy a folt szélén levő pont és a kör belsejében levő pont közötti D távolság n ívperc nagyságú szöget bezáró x távolságra van egy ponttól (11(b) Ábra); ahol n a másodlagos kép szétválásának a határértéke, x a biztonsági ablaküveg és a céltábla közötti távolság (legalább 7 méter)


D értékét D = x × tg n képlet adja. A megvilágított céltábla kb. 300×300×150 mm nagy kivilágított doboz, amelynek homloklapját célszerű üvegből készíteni, és nem áttetsző fekete papírral befedni, vagy matt fekete festékkel bevonni. A dobozt megfelelő fényforrással világítsák ki. A doboz belsejét matt fehér festékkel kell bevonni. Más formájú céltáblát is használhatnak, mint amilyet a 14. Ábra bemutat. Elfogadható, ha a céltáblát vetítő rendszerrel helyettesítik, és az így kapott képet vetítőernyőn ellenőrzik. 9.3.1.1.2.

Vizsgálati eljárás A biztonsági ablaküveget megfelelő állványra helyezik az előírt dőlésszögben úgy, hogy a megfigyelés a céltábla középpontján átmenő vízszintes síkban történjen. Sötét vagy félig elsötétített helyiségben a vizsgálandó üvegfelület minden részén keresztül megszemlélik a kivilágított dobozt azért, hogy megállapítsák vajon a megvilágított céltáblával kapcsolatos kép megjelenik-e. A biztonsági üveget szükség esetén forgassák a helyes megfigyelési irány biztosítása érdekében. A megfigyelés monokuláris (egycsövű) távcsővel is végezhető.

12. Ábra: A vizsgálóberendezés elrendezése

13. Ábra: Vizsgálóberendezés a kollimátor-távcsöves vizsgálathoz


1) 2) 3) 4) 5)

izzólámpa gyűjtőlencse, nyílása > 8,6 mm csiszolt üvegernyő, nyílás > a kondenzátornyílásnál, színszűrő 0,3 mm központi furattal, átmérő > 8,6 mm, polárkoordináta lemez, átmérője ≥ 8,6 mm,

9.3.1.1.3.

9.3.1.2. 9.3.1.2.1. 9.3.1.2.2.

6) 7) 8) 9)

akromatikus lencse, f ≥ 86 mm, nyílás 10 mm, akromatikus lencse, f ≥ 86 mm, nyílás 10 mm, fekete folt, átmérője kb. 0,3 mm, akromatikus lencse, f = 20 mm, nyílás < 10 mm.

Az eredmények kifejtése: Határozzák meg, hogy ha az "a" jelű célpontot alkalmazzák (lásd 11(a) Ábra), akkor a kör elsődleges és másodlagos képe elválik-e egymástól (azaz "n" túllép-e a határértékén), vagy ha a "b" jelű célpontot alkalmazzák (lásd 11(b) Ábra), akkor a középpont másodlagos képe eltolódike a kör belső szélével érintkező ponton túlra (azaz "n" túllépett-e határértékén). Kollimátor-távcsöves vizsgálat: Szükség esetén a jelen bekezdésben leírt eljárást alkalmazzák. A vizsgálóberendezés kollimátorból és távcsőből áll, amelyek a 13. Ábra szerint rendezhetők el. Egyébként bármilyen egyenértékű optikai rendszer is alkalmazható. Vizsgálati eljárás A kollimátoros teleszkóp leképezi a végtelenben a polárkoordináta-rendszer képét közepében fénylő ponttal (lásd 14. Ábra). A megfigyelő teleszkóp fókuszban levő síkjában a kivetített fénylő pontnál kissé nagyobb átmérőjű kis átlátszatlan foltot helyeznek el az optikai tengelyben így sötétítve a fénylő pontot. A másodlagos képet mutató próbadarabot a teleszkóp és a kollimátor közé helyezve, egy másik, kevésbé fényes pont tűnik fel bizonyos távolságra a polárkoordináta-rendszer középpontjától. A másodlagos kép elkülönülését, mint a teleszkópos megfigyelésen keresztül látott pontok közötti távolságot olvashatjuk le (14. Ábra). (A távolság a sötét folt és a polárkoordináta-rendszerben levő fényes pont között az optikai eltérést képviseli).


14. Ábra: Példa a kollimátoros-távcsöves vizsgálati eljárással való megfigyeléshez

9.3.1.2.3.

9.3.1.3.

Az eredmények kifejezése A biztonsági ablaküveget először egyszerű letapogatásos technikával kell megvizsgálni azért, hogy megállapítsuk a legerősebb másodlagos képet adó területet. Ezt a területet aztán kollimátor-teleszkopos rendszerrel megvizsgáljuk a megfelelő beesési szögnél. A legnagyobb másodlagos képelkülönülést kell mérni. A vízszintes síkban a megfigyelés irányát ebben a síkban levő szélvédőüveg nyomvonalára közelítően merőlegesen kell tartani.

9.3.2.

A mérést a 9.2.2. bekezdésben meghatározott járműkategóriákra előírt zónákban hajtsák végre.

9.3.2.1.

Járműtípus A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a szélvédőt járműre vagy olyan típusra szerelik, amelyen az előreirányuló látómező különbözik attól a járművétől, amelyre a jóváhagyást már kiadták.

9.3.3.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma

9.3.3.1.

Az anyag természete Csiszolt üveg 1

9.3.3.2.

Úsztatott üveg 1

Egyéb másodlagos jellemzők Egyéb másodlagos jellemzőket nem kell számításba venni.

Síküveg 2


9.3.4.

Mintadarabok száma Négy mintadarabot kell vizsgálatra átadni.

9.3.5.

Az eredmények értékelése A szélvédőüveg típusa a másodlagos kép szétválasztása szempontjából kielégítő, ha a vizsgálat céljára bemutatott négy mintadarabon az elsődleges és a másodlagos kép különválása az egyes zónákra az alábbi táblázatban közölt legnagyobb értékeknél nem nagyobb

Járműkategória M1 kategória Egyéb M és N kategória Mező- és erdőgazdasági vontatók és ipari munkagépek, amelyeknél nem lehet az I zónát meghatározni

Zóna "A", kiterjesztve a 9.2.2.1. bekezdés szerint A 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" I I'

Elsődleges és másodlagos kép elkülönülésének max. értéke 15 ívperc 25 ívperc 15 ívperc 15 ívperc

9.3.5.1.

Az M és N kategóriás járműveknél ne végezzenek méréseket a 25 mm széles szélső sávban.

9.3.5.2.

Mező- és erdőgazdasági vontatók, valamint ipari munkagépek esetében nem szabad méréseket végezni a 100 mm szélességű szélső sávban.

9.3.5.3.

Osztott szélvédőüvegeknél nem szabad méréseket végezni az elválasztó oszloppal szomszédos 35 mm széles sávokon belül.

9.3.5.4.

Az "I" és "A" zóna bármelyik olyan részén, amelyik 100 mm-nél közelebb van a szélvédőüveg széléhez, a képek megengedett legnagyobb különválása 25 ívperc.

9.3.5.5.

Az előírt követelményektől kisméretű eltérés a 18. Melléklet 2.4. bekezdése szerint csökkentett "B" zónában megengedett, ha az helyi jellegű, és feltüntették a jelentésben.

9.4.

Színazonosítási vizsgálat Ha a szélvédőüveg a 9.2.5.1., 9.2.5.2. vagy 9.2.5.3. bekezdésekben meghatározott zónákban színezett, akkor négy szélvédőüveget vizsgáljanak meg a következő színek azonosíthatósága szempontjából: – fehér, – szelektív sárga, – vörös, – zöld. – kék, – borostyán-sárga

10.

ÉGÉSI VISELKEDÉS (TŰZÁLLÓSÁG) VIZSGÁLATA

10.1.

Cél és alkalmazási terület Ez a módszer a gépjárművek (pl. személy- és tehergépkocsik, kombik, autóbuszok) utasterében alkalmazott anyagok kis lángú, vízszintes irányú égési sebességének meghatározását teszi lehetővé. A jelen vizsgálati eljárás lehetővé teszi továbbá a jármű belső részét burkoló anyagok és azok


elemeinek egyedi vagy egyesített vizsgálatát egészen 13 mm vastagságig. Ilyen anyagok gyártási tételeinek egységes minőségének megítélésére alkalmazzák égési tulajdonságaik szempontjából. Mivel nagy különbségek vannak a járművön belüli valóságos viszonyok (alkalmazás és irányulás a járművön belül, használati feltételek, gyulladási veszélyforrások, stb.) és a jelen módszerben előírt vizsgálati feltételek miatt, a jelen eljárás nem tekinthető alkalmasnak egy tényleges jármű valamennyi belső égési jellemzőinek kiértékeléséhez. 10.2.

Meghatározások

10.2.1.

Égési sebesség: A jelen eljárás szerint mért megégett távolság és e távolság megégéséhez szükséges idő hányadosa. Az égési sebességet mm/percben fejezik ki.

10.2.2.

Összetett anyag: azonos vagy különböző anyagok több rétegéből összeállított olyan anyag, amelynél az egyes rétegeket ragasztás, kötés, bevonat, hegesztés, stb. tartja össze. Amikor a különböző anyagok egyesítése szakaszos (pl. varrás, nagyfrekvenciás hegesztés, szegecselés) és az egyes anyagokból egyedi minta vehető az alábbi 10.5. bekezdés szerint, az ilyen anyagok nem minősülnek összetett anyagnak.

10.2.3.

Tűz hatásának kitett oldal: a járműbe beépített anyagnak az utastér felé eső oldala.

10.3.

Vizsgálati elv A mintadarabot vízszintes, U alakú tartóba befogják, és 15 másodpercig égető kamrában meghatározott kis energiájú lánghatásnak teszik ki úgy, hogy a láng a mintadarab szabad végére fejti ki hatását. A vizsgálattal megállapítható, hogy a láng kialszik-e és mikor, vagy megmérhető, hogy a lángnak mennyi időre van szüksége meghatározott távolság megtételéhez.

10.4. 10.4.1.

Vizsgálóberendezés Égetőkamra (15. Ábrát), rozsdamentes acélból a 16. Ábrán látható méretekkel. Az égetőkamra homlokrészén helyezkedik el a tűzálló megfigyelőablak, amely a homlokrész teljes felületét fedi, és amely bejárati lemezként is kialakítható. Az égetőkamra fenekén szellőzőlyukak vannak, a felső részén pedig körös-körül szellőzőnyílások. Az égetőkamra négy, 10 mm magas lábon áll. Az égetőkamra egyik végén megfelelő nyílást alakítanak ki a mintatartó be- és kivételéhez; ellenkező végén a gázvezeték megfelelő nyílása van. A megolvadt anyag cseppfogó tálcán gyűlik össze (17. Ábrát), amelyet az égetőkamra alsó részén úgy helyeznek el, hogy egyetlen szellőzőlyukat se takarjon.


15. Ábra 10.4.2.

Mintadarab-tartó, korrózióálló anyagból, két U alakú fémlemezből vagy keretből áll. Méretei a 18. Ábrán láthatók. Az alsó lemez csapokkal van ellátva, a felső lemez pedig hozzájuk illeszkedő lyukakkal a mintadarab megbízható rögzítésének biztosítására. A csapok mérési pontként is szolgálnak az égési távolság elejénél és végénél. Az alátámasztást 0,25 mm átmérőjű hőálló huzalok biztosítják, amelyek az U alakú minta-tartó keretén egymástól 25 mm távolságban vannak kifeszítve (19. Ábra). A mintadarabok alsó oldalának síkja 178 mm-re legyen az alaplap felett. A mintadarab-tartó pereme és az égetőkamra vége közötti távolság 22 mm legyen; a mintadarabtartó hosszanti oldalai és az égetőkamra oldalai közti távolság pedig 50 mm legyen (belső méretek, lásd a 15. és 16. ábrákat).

10.4.3.

Gázégő Megfelelő kis lángforrást egy 9,5 mm belső átmérőjű Bunsen-égő biztosít. Ezt úgy helyezik el az égetőkamrában, hogy nyílásának középpontja 19 mm-re legyen a mintadarab nyitott vége alsó szélének középpontja alatt (lásd 16. Ábrát).

10.4.4.

A vizsgálathoz felhasználható gáz A gázégőhöz felhasznált gáz kalóriaértéke mintegy 38 MJ/m3 (pl. földgáz) legyen.

10.4.5.

Fémből készült fésű legalább 110 mm hosszú, hét vagy nyolc darab 25 mm-es sima, lekerekített fogakkal.

10.4.6.

Stopperóra, 0,5 másodperc pontosságú.

10.4.7.

Füstszekrény. Az égetőkamra behelyezhető laboratóriumi füstszekrénybe is, ha az utóbbi térfogata legalább húszszorosa, de legfeljebb száztízszerese az égetőkamra térfogatának, és ha a füstszekrény magassága, szélessége vagy hossza két és félszer nem nagyobb a másik két méret egyikénél sem. Vizsgálat előtt a füstszekrényen keresztül áramló levegő függőleges sebességét mérjék meg az égetőkamra előtt és után 100 mm-re. Ez a mért érték 0,10 és 0,30 m/s között legyen, hogy az égéstermékek ne zavarják a kezelő személyt. Alkalmazható természetes szellőztetésű, megfelelő légsebességű füstszekrény.


17. Ábra: Tipikus cseppfogó tálca


18. Ábra: A mintadarab-tartó kiviteli példái 10.5.

Mintadarabok

10.5.1.

Alak és méretek A mintadarabok alakját és méreteit a 20. Ábra mutatja. A mintadarab vastagsága a vizsgált termék vastagságának megfelelő legyen, de ne haladja meg a 13 mm-t. Ha a mintavétel lehetővé teszi, a mintadarab teljes hosszában állandó szelvényű legyen. Ha a termék alakja és méretei nem teszik lehetővé adott méretű darab mintavételét, akkor legalább az alábbi legkisebb méreteket kell betartani: a) 3 – 60 mm széles mintadarabnál a hosszúság 356 mm legyen. Ebben az esetben az anyagot a termék teljes szélességében vizsgálatnak vetik alá. b) 60 – 100 mm széles mintadarabnál a hosszúság legalább 138 mm legyen. Ebben az esetben a lehetséges égési távolság a mintadarab hosszának felel meg, a mérés az első mérési pontban kezdődik. c) 60 mm-nél kisebb szélességű és 365 mm-nél kisebb hosszúságú, valamint 60 – 100 mm széles, de a kisebb, mint 138 mm hosszú mintadarabok nem vizsgálhatók a jelen eljárással, de a 3 mm-nél kisebb szélességűek sem.


19. Ábra: Az alsó U keret metszetének példája az alátámasztó huzalokhoz szükséges hornyokkal

20. Ábra: Mintadarab 10.5.2.

Mintavétel A vizsgálandó anyagból legalább öt mintadarabot ki kell venni. Olyan anyagokból, amelyeknek égési sebessége (előzetes vizsgálatokkal megállapítva) az anyag iránya szerint változik, öt (vagy több) mintadarabot kell kivenni, és úgy kell a vizsgáló berendezésbe behelyezni, hogy a legnagyobb égési sebességet lehessen mérni. Ha az anyagot meghatározott szélességben szállítják, az egész szélességet átfogó, legalább 500 mm hosszú darabot kell kivágni. Az így kivágott darabból a minta-darabokat az anyag szélétől legalább 100 mm-re és egymástól egyenlő távolságban kell kivágni. Ha a termék alakja megengedi, a késztermékből a mintadarabokat azonos módon kell kiemelni. Ha a termék vastagsága meghaladja a 13 mm-t, akkor ezt 13 mm-re kell csökkenteni megfelelő mechanikai eljárással az utastértől kifele eső felületen. Az összetett anyagokat (lásd 10.2.2. bekezdést) úgy kell vizsgálni, mintha homogén lenne. Különböző egymásra helyezett rétegekből álló de nem összetett anyagok esetében az utastér felé néző felülettől 13 mm mélységig terjedő rétegeket külön-külön egyedileg kell megvizsgálni.

10.5.3.

A mintadarabok előkészítése Tartsák a mintadarabokat – közvetlenül a vizsgálat előtt – legalább 24 órán át és legfeljebb 7 napig 23 ± 2 °C hőfokú és 50 ± 5 % relatív páratartalmú levegőn.

10.6.

Vizsgálati eljárás

10.6.1.

A bolyhos vagy rojtos próbadarabokat sima felületre helyezzük, és a bolyhokkal vagy rojtokkal


szemben kétszer végigfésüljük a 10.4.5. bekezdésben említett fésűvel. 10.6.2.

A próbadarabot úgy helyezzük a mintatartóba (10.4.2.bekezdés), hogy a behatásnak kitett felület lefele, a láng fele nézzen.

10.6.3.

A gázlángot állítsuk be 38 mm magasságra az égetőkamrán levő jelzések segítségével, a levegőbeömlőnyílás be van zárva. Az első vizsgálat megkezdése előtt a láng égjen a láng stabilizálása céljából.

10.6.4.

A mintadarabtartót helyezzük az égetőkamrába úgy, hogy a végét elérje a gázláng és 15 másodperc múlva zárjuk el a gázt.

10.6.5.

Az égési idő kezdetét abban a pillanatban kezdjük mérni, amikor a láng támadáspontja az első mérési ponton áthalad. A láng terjedését azon az oldalon (alsón vagy felsőn) figyeljük, ahol gyorsabban ég.

10.6.6.

Az égési idő mérése akkor fejeződik be, amikor a láng eléri az utolsó mérési pontot, vagy annak elérése előtt kialszik. Ha a láng nem éri el az utolsó mérési pontot, akkor a láng kialvásáig megtett égési távolságot mérik meg. Az égési távolság a mintadarabnak az elbomlott része, amelynek a felületét vagy belsejét az égés elroncsolta.

10.6.7.

Ha a mintadarab nem gyullad meg, vagy az égés a gázégő kioltása után nem folytatódik, vagy a láng kialszik, még mielőtt az első mérési pontot elérné úgy, hogy az égési idő nem mérhető, a vizsgálati jegyzőkönyvbe az égési sebesség 0 mm/perc értéket kell bejegyezni.

10.6.8.

Vizsgálatsorozat vagy ismételt vizsgálat végzésekor a vizsgálat megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy az égetőkamra belső hőmérséklete vagy a mintadarabtartó hőmérséklete ne haladja meg a 30 °C hőfokot.

10.7.

Számítás A B égési sebesség mm/percben kifejezve kiszámítható az alábbi képlet segítségével: s B = ⋅ 60 t ahol: s = az égési távolság mm-ben, t = az s égési távolság megtételéhez szükséges idő másodpercben.

10.8.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma Másodlagos jellemzők nem számítanak.

10.9.

Az eredmények kiértékelése

10.9.1.

A műanyag-felületű biztonsági üvegtáblák (lásd jelen Előírás 2.3. bekezdését) és az üvegműanyag biztonsági üvegezések (lásd jelen Előírás 2.4. bekezdése) tűzállósági vizsgálat szempontjából kielégítők, ha az égési sebesség nem haladja meg a 250 mm/másodpercet.

10.9.2.

A merev műanyag üvegezés (a jelen Előírás 2.5.1. bekezdése), a hajlékony műanyag üvegezés (az Előírás 2.5.2. bekezdése) és merev műanyag kettős üvegezésű egység megfelelő a tűzállósági vizsgálat szempontjából, ha az égési sebesség nem haladja meg a 110 mm/másodpercet.

11.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA

11.1.

A vizsgálathoz használt vegyi anyagok

11.1.1.

Nem koptató hatású szappanos oldat: ionmentes vízben 1 súlyszázalék káliumzsír.

11.1.2.

Ablaktisztító-oldat: izopropanol és dipropilénglikol-monometiléter 5 – 10 súlyszázalék koncentrációjú és amoniumhidroxid 1 – 5 súlyszázalék koncentrációjú vizes oldata.

11.1.3.

Hígítatlan denaturált szesz: egy térfogatrész metilalkohol tíz térfogatrész etilalkoholban.


11.1.4.

Benzin vagy egyenértékű referencia-benzin: 50 térfogatszázalék toluén, 30 térfogatszázalék 2,2,4,-trimetilpentán, 15 térfogatszázalék 2,4,4, trimetil-1-pentán és 5 térfogatszázalék etilalkohol keveréke. NB.: A felhasznált benzin összetételét szerepeltetni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.

11.1.5.

Referencia-kerozen: 50 térfogatszázalék N-oktán és 50 térfogatszázalék N-dekán.

11.2.


11.2.1.

Vizsgálati eljárás, terheléssel

11.2.1.1.

A vizsgálati tárgyat – egyszerűen, mint egy vízszintesen befogott tartót – támasszák alá szilárdan befogott szélétől 51 mm távolságra úgy, hogy a teljes szélesség az alátámasztó élen (az erő támadási pontja) nyugodjon. A terhelést a csuklós alátámasztási ponttól 102 mm távolságra, a próbatárgyra akasszák, ahogyan azt az alábbi 21. Ábra mutatja.


21. Ábra: A vizsgálati tárgy befogása 11.2.1.2.

A terhelő tömeg 28,7×t2×g nagyságú legyen, ahol t a vizsgálati tárgy vastagsága mm-ben. Az eredő feszültség a vizsgálati tárgy külső szálának eredő igénybevétele 6,9 MPa legyen. Például: Egy 3 mm vastag vizsgálati tárgynál, amelyet vízszintesen helyeznek el az egymástól 51 mm távolságra lefele befogott vége és a felfele működő alátámasztó él között, a lefele irányuló terhelés 102 mm-re az erő támadási pontjától 258 g legyen.

11.2.1.3.

Mialatt a vizsgálati tárgy felveszi a terhelést, az előírt vegyszerek egyikét hordják fel a vizsgálati tárgy felső felületére az alátámasztási pont fölött. A vegyszert puha, 13 mm széles, nedves kefével vigyék fel minden megütés előtt. Másodpercenként tíz külön ütés kell a vizsgálati tárgy szélességében, kihagyva a végét és a széleket (lásd 22. Ábra)

22. Ábra: A vegyszerek felhordási módszere a vizsgálati tárgyra 11.3.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma Műanyag bevonat vagy műanyag üvegezés színezése A többi másodlagos jellemzőt nem kell figyelembe venni.

színtelen 1

színezett 2

11.4.


11.4.1.

A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálati eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha a próbadarab a vizsgálatot követően nem mutat semmilyen lágyulást, tapadóságot, felületi repedezést vagy az átlátszóság nyilvánvaló csökkenését.

11.4.2.

A próbadarab-készletet a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás tekintetében kielégítőnek kell minősíteni, ha megfelel a következő feltételek egyikének:

11.4.2.1.

Valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt adott;

11.4.2.2.

Egy vizsgálat nem adott kielégítő eredményt, viszont új próbadarab-készleten végzett új vizsgálatsorozat már kielégítő eredményt adott.


12.

HAJLÉKONYSÁGI ÉS HAJTOGATÁSI VIZSGÁLAT

12.1.

Alkalmazási terület E vizsgálattal határozzák meg, hogy a műanyagot merev vagy hajlékony kategóriába sorolják-e.

12.2.

Vizsgálati módszer A névleges vastagságú anyagból téglalap alakú, 300 mm hosszú és 25 mm széles lapos mintadarabot vágjanak ki, és fogják be vízszintesen egy készülékbe úgy, hogy a minta hosszúságából 275 mm szabadon nyúljon ki a befogó készülékből. Ezt a szabad véget egy megfelelő szerkezet tartja vízszintes helyzetben addig, amíg a vizsgálat nem kezdődik meg. Ennek az alátámasztásnak az eltávolítása után 60 másodperccel megjelölik mm-ben a szabad vég lehajlását. Ha ez a lehajlás meghaladja az 50 mm-t, akkor ezt követően 180 fokos hajtogatási vizsgálatot végezzenek el. A mintát olyan szorosra hajtsák, ami után 0,5 mm vastag fémlemez darabbal körbe tekerhető úgy, hogy mindkét oldalával szoros érintkezésbe kerül.

12.3.

Vizsgálati feltételek Hőmérséklet Relatív páratartalom

12.4.

20°C ± 2°C 60 % ± 5 %

Követelmények Hajlékony műanyagok esetében a függőleges lehajlás több legyen, mint 50 mm és 10 másodperccel a 180°-os hajtogatás után az anyagon ne legyen semmilyen töréshez hasonló károsodás a hajlítás helyén (lásd 23. Ábra).

23. Ábra: Hajlékonysági vizsgálat elrendezése 13.

KERESZTÜLVÁGÁSOS VIZSGÁLAT

13.1.

Alkalmazási terület Ez a vizsgálat egyszerű módszer annak meghatározására, hogy milyen tapadással rendelkezik a bevonat az alapanyag felületén. A ridegség és egyéb szilárdsági jellemzők is kiértékelhetők.

13.2.

Berendezés Egymástól 1 mm távolságban elhelyezkedő 6 pengés vágószerszám. Nagyítóüveg kétszeres nagyítással a keresztülvágott vizsgálati tárgy megvizsgálásához (lásd 24. Ábra).


13.3.

Vizsgálati módszer Vágják át a bevonatot az alapanyag felületén 6 vágással, majd erre merőlegesen ismét 6 vágással, miáltal egy 25 négyzetet tartalmazó rácsminta keletkezik (rácsvágás). A vágószerszámot 2 - 5 cm/mp sebességgel folyamatosan úgy húzzák, hogy a vágások elérjék az alapanyag felületét, de ne hatoljanak bele túl mélyen. A vágást úgy végezzék, hogy a két vezető fej a berendezés szélén egyformán érintse a felületet. A vizsgálat után a vágásokat nagyítóval vizsgálják meg, hogy ellenőrizzék vajon a vágások elérik-e az alsó felületet. A vizsgálatot a tárgy legalább két különböző helyén végezzék el. A vágások után enyhe nyomással ötször keféljék végig ezeket mindkét irányban poliamid sörtéjű ecsettel.

24. Ábra: Szerszám hat pengével 13.4.

Az eredmények kiértékelése A vágásokat nagyítóüvegen keresztül ellenőrizzék. Ha a vágások szélei tökéletesen simák és a bevonatból semmilyen kis rész sem vált le, akkor erre az anyagra a keresztvágási érték Gt0. Ha a vágások metszéspontjainál kis szilánkok váltak le, és a leválásokkal érintett felület a rácsfelület kb. 5 százalékát teszi ki, a keresztvágási érték Gt1. A nagyobb leválási területeket Gt2-től Gt5 értékig rangsorolják. Vágási érték-fokozat Gt 2 Gt 3 Gt 4 Gt 5

Rácsterület vizsgált területe 5 és 15 % között 15 és 35 % között 35 és 65 % között nagyobb, mint 65 % –––––––––––


4. Melléklet EDZETT SZÉLVÉDŐ ÜVEGEK 1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az edzett szélvédőüvegeket különböző típusúaknak kell tekinteni, ha azok egymástól legalább egy, elsődleges vagy másodlagos jellemző tekintetében különböznek.

1.1.

A fő jellemzők a következők:

1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés Az edzett szélvédőüvegek két csoportra oszthatók a szilánkos törés és a mechanikai tulajdonságok vizsgálata szempontjából, azaz

1.1.2.1.

sík szélvédőüvegek, és

1.1.2.2.

hajlított szélvédőüvegek.

1.1.3.

Vastagsági kategória az, amelyben a névleges "e" vastagság van (± 0,2 mm gyártási tűrés megengedett): I. kategória: e ≤ 4,5 mm II. kategória: 4,5 mm < e ≤ 5,5 mm III. kategória 5,5 mm < e ≤ 6,5 mm IV. kategória 6,5 mm < e

1.2.

Másodlagos jellemzők

1.2.1.

az anyag jellege (pl. csiszolt üveg, úsztatott üveg, síküveg);

1.2.2.

színezés (színtelen vagy színezett),

1.2.3.

elektromos vezetékek beépítése vagy hiánya,

1.2.4.

árnyékoló szalagok beépítése vagy hiánya.

2.

SZILÁNKOS TÖRÉS VIZSGÁLATA

2.1.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma

2.1.1.

Csak az anyag jellegét kell figyelembe venni.

2.1.2.

Az úsztatott üveg és a síküveg ugyanazzal a minőségi jelzőszámmal rendelkezik.

2.1.3.

A törésvizsgálatot meg kell ismételni, ha áttérnek csiszolt üvegről úsztatott üvegre vagy síküvegre vagy, fordítva.

2.2.

A mintadarabok száma A 13. Melléklet előírásainak megfelelően kiválasztott legkisebb kiterített felületű és a legnagyobb kiterített felületű sorozatból 6 – 6 mintadarabot kell kiemelni és megvizsgálni.

2.3.

Az üveg különböző zónái Az edzett szélvédőüvegnek két fő zónát kell tartalmaznia, az FI és FII zónát. Tartalmazhat azonban egy közbenső FIII zónát is. E zónák meghatározása a következő:

2.3.1.

FI zóna:

apró szilánkos törésű perifériális zóna, amely legalább 7 cm széles a szélvédő-üveg teljes szegélye mentén, beleértve 2 cm széles külső sávot is, amelyet az értékelésnél nem vesznek figyelembe.

2.3.2.

FII zóna:

olyan különböző szilánkos törésű kilátási zóna, amely mindig magában foglal legalább 20 cm széles és legalább 50 cm hosszú négyszögletes részt.

2.3.2.1.

M1 kategóriás járműveknél a négyszög központja olyan 10 cm sugarú körön belül legyen,


amelynek középpontja a V1 - V2 szegmens vetületébe esik. 2.3.2.2.

Más M és N kategóriás járműveknél a négyszög középpontja olyan 10 cm sugarú körön belül legyen, amelynek középpontja az O pont vetületébe esik.

2.3.2.3.

Mező- és erdőgazdasági vontatóknál valamint ipari munkagépeknél a kilátási zóna helyét fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

2.3.2.4.

A fenti négyszög magassága a 44 cm-nél kisebb magasságú szélvédők esetében 15 cm-re csökkenthető.

2.3.3.

FIII zóna: legfeljebb 5 cm széles közbenső zóna az FI és FII zónák között.

2.4.

Vizsgálati módszer A 3. Melléklet 1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

2.5.

Ütési pontok (lásd 17. Melléklet, 2. Ábra)

2.5.1.

Az ütési pontokat a következők szerint kell kiválasztani: 1 pont az FII zóna középső részén egy nagy- vagy kisfeszültségű területen, 2 pont az FIII zónában az FII zóna függőleges szimmetriasíkjához legközelebb, 3 és 3' pont a mintadarab egyik középvonalán a szélektől 3 cm-re, ha a csipeszelési hely van, az egyik törési pont az egyik csipeszelési hely jelével jelzett perem közelében, a másik a szemközti perem közelében legyen, 4 pont azon a helyen, ahol a leghosszabb középvonalon a görbületi sugár a legkisebb, 5 pont a mintadarab szélétől jobbra vagy balra 3 cm távolságban azon a helyen, ahol az üveg szélének görbületi sugara a legkisebb.

2.5.2.

Egy törésvizsgálatot kell végezni az 1, 2, 3, 4 és 5 jelű pontok mindegyikében.

2.6.


2.6.1.

A vizsgálatot kielégítőnek kell tekinteni, ha a törésvizsgálat eredményei kielégítik az alábbi 2.6.1.1., 2.6.1.2. és 2.6.1.3. bekezdések követelményeit.

2.6.1.1.

FI zóna

2.6.1.1.1.

A törmelék száma az üvegre felrajzolt bármelyik 5 × 5 cm méretű négyszögön belül legalább 40 és legfeljebb 350; mindazonáltal 40-nél kevesebb törmelék esetén, ha az 5 × 5 cm-es négyszöget magában foglaló bármelyik 10 × 10 cm méretű négyszögön belül a törmelékek száma 160-nál nem kevesebb, ezt el kell fogadni.

2.6.1.1.2.

A fenti számításnál a négyszögek oldalaival átmetszett törmelékeket fél törmeléknek tekintsék.

2.6.1.1.3.

A törést nem kell ellenőrizni a mintadarab szélén körbe 2 cm-es sávban, amely az üveg befogási peremét jelenti, sem az ütési pont körül rajzolt 7,5 cm sugarú körön belül.

2.6.1.1.4.

3 cm2-nél nagyobb területű törmelék legfeljebb 3 engedhető meg. Ilyen nagyságú törmelék azonban nem fordulhat elő egynél több ugyanazon 10 cm átmérőjű körön belül.

2.6.1.1.5.

Hosszú szilánk képződése megengedett, ha hosszúságuk nem haladja meg a 7,5,cm-t és széleik nem kés-élesek, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben előírt esetet. Ha ezek a hosszúkás szilánkok elérik az üveg szélét, azzal nem képezhetnek 45°-nál nagyobb szöget.

2.6.1.2.

FII zóna

2.6.1.2.1.

A törés után visszamaradó átláthatóságot a fenti 2.3.2. bekezdésben meghatározott derékszögű négyszög területén belül kell ellenőrizni; ezek a derékszögű négyszögön belül 2 cm2-nél nagyobb törmelékek összes felülete érje el a derékszögű négyszög felületének legalább 15 %-át. A 44 cm-nél kisebb magasságú szélvédőüvegeknél, vagy amelyeknek a függőleges síkkal bezárt


beépítési szöge kisebb, mint 15°, a láthatósági százalék legalább az előbb említett derékszögű négyszög felületének 10 %-a legyen. 2.6.1.2.2.

Az FII zónában egyetlen törmelék felülete sem lehet 16 cm2-nél nagyobb, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben előírt esetet.

2.6.1.2.3.

Az ütési pont körül 10 cm sugarú körön belül és a körnek csupán abban a részében, amely az FII zónához tartozik, megengedett három olyan szilánk, amelynek felülete 16 cm2-nél nagyobb, de 25 cm2 értéknél kisebb.

2.6.1.2.4.

A törmelékek lényegében szabályos alakúak és az alábbi 2.6.1.2.4.1. bekezdésben leírt típusú hegyes képződményektől mentesek legyenek. Legfeljebb azonban 10 szabálytalan törmelék megengedett bármelyik 50×20 cm méretű derékszögű négyszögön belül és legfeljebb 25 darab a szélvédő teljes felületén. Egyetlen ilyen törmelék hegye sem lehet hosszabb, mint 35 mm, hosszúságát az alábbi 2.6.1.2.4.1. bekezdés szerint mérve.

2.6.1.2.4.1. Az olyan törmeléket, illetve szilánkot kell szabálytalannak tekinteni, ha az nem fér el egy 40 mm átmérőjű körön belül, ha legalább egyetlen olyan hegye van, amelynél a csúcs és az üveg vastagságával egyenlő szélességű szelvénye között mért távolság nagyobb 15 mm-nél, és ha egy vagy több olyan hegye van, amely 40° csúcsszögnél kisebb. 2.6.1.2.5.

A teljes FII zónában kivételesen megengedhető néhány hosszú alakú szilánk, ha azok 10 cm-nél nem hosszabbak, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben előírt eseteket.

2.6.1.3.

FIII zóna E zóna-szilánkosodás jellemzői a két szomszédos zónában (FI és FII) megengedett jellemzők közé esnek.

2.6.2.

A jóváhagyásra bemutatott szélvédőüveget szilánkos törés szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha kielégíti az alábbi feltételek közül legalább az egyiket:

2.6.2.1.

ha minden olyan törési vizsgálat, amelyet a fenti 2.5.1. bekezdésben meghatározott ütési pontokban végeztek, kielégítő eredményt adott;

2.6.2.2.

ha egy vizsgálat azok közül, amelyeket a 2.5.1. bekezdésben előírt ütési pontokban végeztek, elégtelen eredményt adott, figyelembe véve azokat az eltéréseket, amelyek nem lépték túl a következő határértékeket: FI zóna: legfeljebb 5 darab 7,5 – 15 cm hosszúságú szilánk, FII zóna: legfeljebb 3 darab 16 – 20 cm2 felületű törmelék azon a 10 cm sugarú körön kívül, amelynek középpontja az ütési pont; FIII zóna: legfeljebb 4 darab 10 – 17,5 cm hosszúságú szilánk. és a vizsgálat megismételve egy új mintadarabon, az vagy kielégíti a 2.6.1. bekezdés követelményeit, vagy az eltérések a fentiekben az előírt határértékeken belül vannak;

2.6.2.3.

ha két vizsgálat a 2.5.1. bekezdésben előírt ütési pontokban végzett vizsgálatok közül elégtelen eredményt adott azoknál az eltéréseknél, amelyeket a 2.6.2.2. bekezdésében előírt határértékek tekintetében nem léphetnek túl, de az új minta-darabkészleten lefolytatott további vizsgálatsorozat kielégítette a 2.6.1. bekezdés követelményeit, vagy az új sorozatból legfeljebb két mintadarab mutatott a fenti 2.6.2.2. bekezdésben előírt határértékeken belüli eltérést.

2.6.3.

Ha fent említett eltéréseket találnak, azokat tüntessék fel a vizsgálati jelentésben, és a szélvédő megfelelő részeire vonatkozó törésminta tartós felvételeit csatolják a vizsgálati jelentéshez.

3.

FEJFORMA ÜTKÖZÉSÁLLÓSÁGI VIZSGÁLATA

3.1.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma A másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni.


3.2.

Mintadarabok száma

3.2.1.

Minden egyes edzett szélvédőüveg csoportjából négy olyan mintadarabot vizsgáljanak meg, amelyek kiterített felülete megközelítőleg a legkisebb és négy olyat, amelyek kiterített felülete megközelítőleg a legnagyobb, mind a nyolc ugyanolyan típusú legyen, mint azok, amelyeket a szilánkos törésvizsgálatra (lásd fenti 2.2. bekezdést) kiválasztottak.

3.2.2.

Vagylagosan, a vizsgáló laboratórium szabad belátása szerint, minden szélvédőüveg vastagsági kategóriájából hat olyan próbadarabot vizsgáljanak, amelyek mérete (1100×500 mm) +5, -2.

3.3.


3.3.1.

A 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,5 m +0, -5 legyen.

3.4.


3.4.1.

A fejforma vizsgálati eredménye kielégítő, ha a szélvédőüveg vagy a próba-darabja betört.

3.4.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készletet a fejformával való ütés során tapasztalt viselkedés szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi két feltétel közül valamelyiket, azaz ha

3.4.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítő;

3.4.2.2.

az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de új próbadarab-készleten lefolytatott további vizsgálat-sorozat kielégítő eredményre vezetett.

4.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9. bekezdésében előírt követelmények érvényesek minden szélvédőüveg-típus optikai tulajdonságaira. –––––––––––– 5. Melléklet EGYENLETESEN EDZETT ABLAKÜVEGEK∗

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az egyenletesen edzett ablaküveget különböző típusúaknak kell tekinteni, ha azok különböznek egymástól legalább az alábbi fő vagy másodlagos jellemzőik egyikében.

1.1.


1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés

1.1.2.

Az edzés jelleg (hőkezelés vagy vegyi eljárás)

1.1.3.

Az alak kategóriája: két kategóriát különböztetnek meg

1.1.3.1.

sík ablaküvegek,

1.1.3.2.

sík és hajlított ablaküvegek. 1.1.4.



II. kategória:

Vastagsági kategória, amelybe az "e" névleges vastagság tartozik (megengedett gyártási tűrés ± 0,2 mm)I. kategória: e ≤ 3,5 mm 3,5 mm < e ≤ 4,5 mm

/ Az ilyen típusú egyenletesen edzett üveglapok szélvédőüvegként olyan lassú járműveken használhatók, amelyek végsebessége szerkezeti kialakításuknál fogva nem haladja meg a 30 km/ó sebességet.


III. kategória

4,5 mm <

e

≤ 6,5 mmIV. kategória

1.2.

Másodlagos jellemzők a következők:

1.2.1.

Az anyag jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg),

1.2.2.

Színezés (színtelen vagy színezett),

1.2.3.

Elektromos vezetékek beépítése vagy más beszerelése.

1.2.4.

A behomályosító sötétítés beépítése vagy ezek más alkalmazása.

2.

TÖRÉSVIZSGÁLAT

2.1.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma

6,5 mm <

e

Anyag Fokozat jele Csiszolt üveg 2 Úsztatott üveg 1 Táblaüveg 1 Egyéb másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni. 2.2.

Mintadarabok kiválasztása

2.2.1.

Minden egyes nehezen előállítható alak- és vastagsági kategóriából kell a mintadarabot kiválasztani. A kiválasztást a következő kritériumok szerint kell végezni:

2.2.1.1.

Sík ablaküvegek esetén két mintadarab-készletet kell rendelkezésre bocsátani, amelyek kielégítik:

2.2.1.1.1.

a legnagyobb kiterített felület követelményét, és

2.2.1.1.2.

a két szomszédos oldal közötti legkisebb szög követelményét.

2.2.1.2.

Sík és hajlított üvegek esetén három mintadarab-készletet bocsássanak rendelkezésre, amelyek:

2.2.1.2.1.

kielégítik a legnagyobb kiterített felület követelményét,

2.2.1.2.2.

kielégítik a két szomszédos oldal közötti legkisebb szög követelményét, és

2.2.1.2.3.

kielégítik a legnagyobb szegmens-magasság követelményét.

2.2.2.

A legnagyobb "S" területű mintadarabokon lefolytatott vizsgálatok eredményeit bármely más S + 5%-nál kisebb területre is alkalmazhatónak kell tekinteni.

2.2.3.

Ha a benyújtott minták γ szöge nagyobb, mint 30° vagy egyenlő 30°-nál, a vizsgálatok minden olyan legyártott ablaküvegre érvényesek, amelynek szöge nagyobb, mint γ - 5°. Ha a benyújtott minták γ szöge nagyobb, mint 30° vagy egyenlő 30°-l, a vizsgálatok minden olyan legyártott ablaküvegre érvényesek, amelyek szöge ≥ 30°.

2.2.4.

Ha a benyújtott minták "h" szegmens-magassága nagyobb, mint 100 mm, a vizsgálatok érvényesek minden olyan legyártott ablaküvegre, amelynek szegmens-magassága kisebb, mint h + 30 mm. Ha a benyújtott minták szegmens-magassága kisebb vagy egyenlő 100 mm-rel, a vizsgálatok minden olyan legyártott ablaküvegre érvényesek, amelyek szegmens-magassága kisebb vagy egyenlő 100 mm-rel.

2.3.

Mintadarabok száma készletenként Az egyes csoportok mintadarabjainak száma – a fenti 1.1.3. bekezdésben meghatározott alakkategória szerint – a következő legyen:


Az ablaküveg jellege Síküveg (két készlet) Sík és hajlított üveg (3 készlet)

Mintadarabok száma 4 5

2.4.


2.4.1.

A 3. Melléklet 1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

2.5.

Ütési pontok (lásd 17. Melléklet 3. Ábra)

2.5.1.

Sík és hajlított ablaküvegek esetében az ütési pontok, amelyeket egyrészt a 14. Melléklet 3a és 3b ábrái, másrészt a 17. Melléklet 3c ábrája tartalmaznak, a következők legyenek: 1 ütési pont: az üveg szélétől 3 cm-re azon a helyen, ahol az üveg szélének görbületi sugara a legkisebb, 2 ütési pont: az üveg szélétől 3 cm-re az egyik középvonalon, az üvegnek azt a részét választva, ahol a csipeszelési helyek jele látható ( ha ilyenek vannak), 3 ütési pont: az üveg geometriai középpontjában, 4 ütési pont: csak hajlított üvegeknél; ezt a pontot a leghosszabb középvonalon kell kiválasztani, az üvegnek azon a részén, ahol a görbületi sugár a legkisebb.

2.5.2.

Mindegyik előírt ütési ponton csak egy vizsgálatot kell végezni.

2.6.


2.6.1.

A vizsgálatot kielégítőnek kell tekinteni, ha a szilánkos törés kielégíti a következő feltételeket:

2.6.1.1.

A törmelék száma az üvegre rajzolt bármelyik 5 cm x 5 cm méretű négyszögön belül legalább 40, vagy nem több mint 400, vagy legfeljebb 450, 3,5 mm vastagságú üveg esetében.

2.6.1.2.

A fenti szabálynál az egyes négyszögek oldalaival átmetszett törmelékeket fél törmeléknek kell számítani.

2.6.1.3.

A törést nem kell ellenőrizni a mintadarab szélén körös-körül abban a 2 cm széles sávban, amely az üveg befogási keretét képviseli, sem az ütési pont körüli 7,5 cm-es sugarú körön belül.

2.6.1.4.

Nem engedhető meg 3 cm2-nél nagyobb felületű törmelék, kivéve az előző 2.6.1.3. bekezdésben meghatározott részeket.

2.6.1.5.

Néhány hosszúkás szilánk képződése megengedett, ha széleik nem kés-élességűek, ezek a szilánkok elérik az üveg szélét, de azzal nem zárnak be nagyobb szöget, mint 45°, hosszúságuk nem haladja meg a 7,5 cm-t, kivéve az alábbi 2.6.2.2. bekezdésben előírt esetet.

2.6.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készlet szilánkos törés szempontjából kielégítő, ha az teljesíti a következő feltételek közül legalább az egyiket, azaz ha

2.6.2.1.

minden olyan vizsgálat, amelyet a fenti 2.5.1. bekezdésben előírt ütési pontokon végeztek, kielégítő eredményt adott,

2.6.2.2.

egy vizsgálat közül az, amelyet a fenti 2.5.1. bekezdésben előírt ütési pontokon végeztek, elégtelen eredményt adott, de az eltérések nem lépték túl a következő határértékeket: legfeljebb 5 darab 6 – 7,5 cm hosszú szilánk, legfeljebb 4 darab 7,5 – 10 cm hosszú szilánk, és a vizsgálatot – megismételve egy új mintadarabon – az vagy kielégíti a 2.6.2. bekezdés követelményeit, vagy az eltérések a fentiekben előírt határértékeken belül vannak.

2.6.2.3.

két vizsgálat közül az, amelyet a 2.5.1. bekezdésben előírt ütési pontok felhasználásával


végeztek, rossz eredményt adott, de az eltérések nem lépték túl a 2.6.2.2. bekezdésben előírt határértékeket, viszont egy új mintadarab-készleten az új vizsgálatsorozat kielégítette a 2.6.1. bekezdésben előírt követelményeket vagy az új készletből legfeljebb két mintadarab mutatott a fenti 2.6.2.2. bekezdésben előírt határértéken belüli eltéréseket. 2.6.3.

Ha fent említett eltérést találnak, ezeket tüntessék fel a vizsgálati jelentésben, és az üveglap megfelelő részéről készített törésminta tartós felvételeit csatolják a jelentéshez.

3.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA

3.1.

Golyós ütésvizsgálat 227 grammos golyóval

3.1.1.

A másodlagos jellemzők jelzőszámai: Üvegfajta Jelzőszám Színezés Jelzőszám Csiszolt üveg 2 színtelen 1 Úsztatott üveg 1 színezett 2 Táblaüveg 1 Más másodlagos jellemzőket (pl. elektromos vezeték beépítése) nem kell figyelembe venni.

3.1.2.

Vizsgálati mintadarabok száma A fenti 1.1.4. bekezdésben meghatározott minden egyes vastagsági kategórián belül hat mintadarabot kell megvizsgálni.

3.1.3.


3.1.3.1.


3.1.3.2.

Az ejtési magasság ( a golyó alsó része és a mintadarab felső felülete közötti távolság) az alábbi táblázatban közölt értékek legyenek az üveg vastagsága szerint. Az üveg névleges vastagsága (e) e ≤ 3,5 mm 3,5 mm < e

Ejtési magasság 2,0 m +5,-0 mm 2,5 m +5,-0 mm

3.1.4.


3.1.4.1.

A golyós ütésvizsgálat eredménye kielégítő, ha a vizsgálati mintadarab nem tört el.

3.1.4.2.

A jóváhagyásra bemutatott vizsgálati darabok csoportját kielégítőnek kell tekinteni, ha a következő feltételek közül legalább egyet kielégítenek, azaz

3.1.4.2.1.

csak egy vizsgálat eredménye nem kielégítő,

3.1.4.2.2.

két vizsgálat eredménye nem kielégítő, de újabb hat próbadarabból álló sorozaton végzett új vizsgálat kielégítő eredményt adott.

4

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK

4.1.

A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének szabályos fényátbocsátásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan egyenletesen edzett ablaküvegekre vagy a nem szélvédő ablaküvegek olyan részeire, amelyek a gépjárművezető látómezeje szempontjából lényeges helyen vannak.

4.2.

A 3. Melléklet 9. bekezdésének rendelkezései azokra az egyenletesen edzett üvegtáblákra is vonatkoznak, amelyeket szerkezeti kialakításuknál fogva 40 km/ó sebességnél nagyobb


sebességgel haladni nem képes lassú járműveken szélvédőüvegként alkalmaznak. Ezt nem alkalmazhatják olyan lapos szélvédőkre, amelyek a már jóváhagyott csoportba tartoznak –––––––––––– 6. Melléklet KÖZÖNSÉGES RÉTEGES SZÉLVÉDŐÜVEGEK 1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A közönséges réteges szélvédőüvegeket különböző típusúaknak kell tekinteni, ha azok különböznek egymástól az alábbi fő vagy másodlagos jellemzőik egyike tekintetében.

1.1.

Fő jellemzők

1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés

1.1.2.

Alak és méretek. A közönséges réteges szélvédőüvegeket a mechanikai tulajdonságok és a környezettel szembeni ellenállás vizsgálata céljából egy csoportba tartozónak kell tekinteni

1.1.3.

Az üvegrétegek száma.

1.1.4.

A szélvédőüveg "e" névleges vastagsága; a névleges érték felett és alatt 0,2 n mm gyártási tűrés megengedett (ahol "n" a szélvédőüveg rétegeinek száma).

1.1.5.

A közbenső réteg vagy rétegek vastagsága.

1.1.6.

A közbenső réteg / rétegek jellege és típusa (pl. PVB vagy egyéb műanyag réteg vagy rétegek).

1.2.


1.2.1.

Az üveg jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

Színezés (közbenső réteg(ek) részben vagy teljesen színezett(ek) vagy színtelen(ek)).

1.2.3.

Az üveg színezése (színtelen színezett).

1.2.5.

Árnyékoló szalagok (beépítettek vagy sem).

2.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1.

A közönséges réteges szélvédőüvegek vizsgálatait, kivéve a fejforma-vizsgálatokat (lásd az alábbi 3.2. bekezdést) és az optikai tulajdonságok vizsgálatait, vagy egy eredeti szélvédőüvegből kivágott vagy külön erre a célra készített sík próbadarabon kell elvégezni. A próbadarabok mindkét esetben szigorúan feleljenek meg annak a sorozatgyártású szélvédőüvegnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

A próbadarabokat minden egyes vizsgálat előtt legalább négy órán át 23 ± 2 °C hőfokon tárolják. Amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették, azonnal kezdjék meg és folytassák le a vizsgálatokat.

3.

FEJFORMÁVAL VALÓ ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA

3.1.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma Másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni.

3.2.

Fejalakkal végzett ütközésvizsgálat teljes szélvédőüvegen.

3.2.1.

A mintadarabok száma A legkisebb kiterített felületű sorozatból a 13. Melléklet előírásai szerint kiválasztott négy


mintadarabot és a legnagyobb kiterített felületű sorozatból ugyanígy kiválasztott négy mintadarabot vizsgálják meg. 3.2.2.


3.2.2.1.

A vizsgálati eljárás a 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírt vizsgálat legyen.

3.2.2.2.

Az ejtési magasság 1,5 m +0, -5 mm legyen.

3.2.3.


3.2.3.1.

E vizsgálat eredményei kielégítők, ha azok teljesítik a következő feltételeket, azaz

3.2.3.1.1.

ha a próbadarab betörik, és számos olyan kör alakú repedést mutat, amelyeknek középpontja megközelítőleg az ütés pontja; az ütési ponthoz legközelebbi repedések nem lehetnek 80 mmnél távolabb az ütési ponttól;

3.2.3.1.2.

ha az üvegtöredékek a közbenső műanyagréteghez tapadnak; egy vagy több részleges leválás a közbenső rétegről megengedett a repedés bármelyik oldalán 4 mm-nél kisebb szélességű sávban az ütközési középponttól húzott 60 mm átmérőjű körön kívül;

3.2.3.1.3.

ha az ütési oldalon

3.2.3.1.3.1. a közbenső műanyagréteg nem lesz csupasz 20 cm2-nél nagyobb felületen, 3.2.3.1.3.2. egy vizsgálat eredménye nem kielégítő, de új próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad. 3.3.

Fejalakkal végzett ütközésvizsgálat sík üvegen

3.3.1.

A próbadarabok száma Hat, (1100 × 500 mm) +5,-2 mm méretű sík próbadarabot kell megvizsgálni.

3.3.2.


3.3.2.1.


3.3.2.2.

Az ejtési magasság 4 m +25,-0 mm legyen.

3.3.3.


3.3.3.1.

E vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következő feltételeket:

3.3.3.1.1.

a próbadarab meglazul és eltörik, számos olyan kör alakú repedést mutat, amelyek közép-pontja megközelítőleg az ütés középpontja,

3.3.3.1.2.

a közbenső rétegen beszakadások megengedettek feltéve, hogy a próbabábú fejalakja nem hatol át a próbadarabon,

3.3.3.1.3.

nagyméretű üvegszilánkok nem válnak le a közbenső rétegről.

3.3.3.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-sorozatot a fejforma-vizsgálat szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek egyikét kielégíti, azaz

3.3.3.2.1.

valamennyi vizsgálati eredmény kielégítő,

3.3.3.2.2.

egy vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítő, de újabb mintadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményét ad.

4.


4.1.


4.2.



4.2.1.

A próbadarabok száma Hat darab 300+10, -0 mm oldalméretű négyzet alakú próbadarabot kell megvizsgálni.

4.2.2.


4.2.2.1.


4.2.2.2.

Az ejtési magasság 4 m +25, -0 mm (a golyó alsó része és a próbadarab felső felülete közötti távolság) legyen.

4.2.3.


4.2.3.1.

A golyós ütésvizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha a golyó nem hatol át az üvegen a megütés pillanatát követő 5 másodpercen belül.

4.2.3.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készletet mechanikai szilárdság szempontjából kielégítő, ha az alábbi két feltételnek megfelel, azaz

4.2.3.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítő, vagy

4.2.3.2.2.

egy vizsgálat eredménye kielégítő, de új mintakészleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt adott.

4.3.


4.3.1.


4.3.2.

A próbadarabok száma Húsz darab 300 mm +10, -0 mm oldalméretű négyzet alakú próbadarabot kell megvizsgálni.

4.3.3.


4.3.3.1.

A 3. Melléklet 2.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást alkalmazzák. Vizsgáljanak meg tíz próbadarabot 40 ± 2 °C hőfokon, másik tizet pedig -20 ± 2 °C-on.

4.3.3.2.

A különböző vastagsági kategóriákra és a levált üvegtöredékekre vonatkozó ejtési magasságot az alábbi Táblázat tartalmazza:

+ 40 °C Esési Törmelék legnagyobb Esési magasság megengedett tömege magasság mm g m∗ m∗ e ≤ 4,5 9 12 8,5 10 15 9,0 4,5 < e ≤ 5,5 11 20 9,5 5,5 < e ≤ 6,5 12 25 10,0 e > 6,5 ∗Az ejtési magasság megengedett tűrése (+10,-0) mm Próbadarab vastagsága

- 20 °C Törmelék legnagyobb megengedett tömege g 12 15 20 25

4.3.4.


4.3.4.1.

A golyós ütésvizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következő feltételeket: a golyó nem hatol át az üvegen, a próbadarab nem tört szét több darabra, a közbenső réteg nem szakadt át, és az üvegnek az ütéssel szemközti oldaláról levált szilánkok tömege nem haladja meg a fenti 4.3.3.2. bekezdésben meghatározott megfelelő értéket.

4.3.4.2.

A jóváhagyásra bemutatott mintadarab-készletet a 227 grammos golyós-vizsgálat szempontjából


kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi két feltétel egyikét teljesíti, azaz 4.3.4.2.1.

mindegyik vizsgálati hőmérsékleten lefolytatott legalább nyolc vizsgálat eredménye kielégítő, vagy

4.3.4.2.2.

bár mindegyik vizsgálati hőmérsékleten lefolytatott kettőnél több vizsgálat eredménye nem kielégítő, azonban egy új próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálat-sorozat kielégítő eredményt ad.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

5.1.

Kopásállósági vizsgálat

5.1.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és a vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A vizsgálatot 1000 cikluson át kell folytatni.

5.1.2.

Az eredmények értékelése A biztonsági ablaküveg kopásállóságát megfelelőnek kell tekinteni, ha a próbadarab fényszórása a koptatás következtében nem haladja meg a 2,5 értéket.

5.2.

Hőállóság vizsgálata A 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.3.

Sugárzással szembeni ellenállás vizsgálata

5.3.1.

Általános követelmények Ezt a vizsgálatot csak abban az esetben kell elvégezni, ha a vizsgáló laboratórium a közbenső rétegről már birtokban levő információk alapján hasznosnak tartja.

5.3.2.

A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.4.

Nedvességállósági vizsgálat A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9. bekezdésében előírt, az optikai tulajdonságokra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni minden szélvédőüveg-típusra. Ezt nem kell alkalmazni olyan lapos szélvédőkre, amelyek egy már jóváhagyott csoportban vannak, ha homlokszögük a függőlegessel kisebb, mint 40° szöget zár be. ––––––––––– 7. Melléklet KÖZÖNSÉGES RÉTEGES NEM SZÉLVÉDŐ ÜVEGEK

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A nem szélvédő, közönséges réteges üvegeket különböző típusúaknak kell tekinteni, ha azok különböznek egymástól az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők tekintetében.

1.1.

Fő jellemzők

1.1.1.

Kereskedelmi név vagy jelölés.

1.1.2.

Az ablaküveg vastagsági kategóriája, amelybe az "e" névleges vastagság tartozik, a gyártási tűrés ± 2 n mm (ahol 'n' az ablaküveg rétegeinek száma): I. kategória: e≤ 5,5 mm II. kategória 5,5 mm < e ≤ 6,5 mm


III. kategória

6,5 mm

<e

1.1.3.

A közbenső réteg(ek) névleges vastagsága.

1.1.4.

A közbenső réteg(ek) jellege és típusa, pl. PVB vagy egyéb műanyagréteg.

1.1.5.

Bármilyen különleges kezelés, amelyet valamelyik üvegréteg kapott.

1.2.


1.2.1.

Az üveg anyagának természete (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

a közbenső réteg(ek) színezése (teljes vagy részben színezett, színtelen).

1.2.3.

Az üveg színezése (színtelen vagy színezett).

1.2.4.

A behomályosító sötétítés beépítése vagy egyéb alkalmazása.

2.


2.1.

A nem szélvédő közönséges réteges ablaküvegek vizsgálatait a meglevő üvegekből kivágott vagy az e célra készült sík próbadarabokon kell lefolytatni. A próbadaraboknak mindegyik esetben minden tekintetben szigorúan meg kell felelniük annak a gyártásban levő ablaküvegnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

Minden vizsgálat előtt a próbadarabokat 23 ± 2 °C hőfokon tárolják legalább 4 órán át. A vizsgálatokat azonnal kezdjék meg és végezzék el, amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették.

2.3.

A jelen Melléklet követelményeit kielégítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha a jóváhagyásra benyújtott üveg ugyanolyan összetételű, mint az a szélvédőüveg, amelyet már jóváhagytak a 6., 8. vagy 9. Melléklet rendelkezései szerint.

3.

FEJFORMÁVAL VALÓ ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA

3.1.


3.2.

A próbadarabok száma Hat próbadarab (1100 mm x 50 mm) +25, -0 mm méretű sík próbadarabot kell megvizsgálni.

3.3.


3.3.1.

A jelen Előírás 3. Mellékletének 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást alkalmazzák.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0, -5 mm legyen.

3.4.


3.4.1.

A vizsgálat eredményeit kielégítőnek kell tekinteni, ha azok kielégítik a következő feltételeket:

3.4.1.1.

A próbadarab meglazul és törik, és számos olyan kör alakú repedést mutat, amelyek középpontja megközelítőleg az ütés középpontja.

3.4.1.2.

A közbenső rétegen szakadás megengedhető, azonban a próbabábú fejformájának nem szabad azon keresztülhatolnia.

3.4.1.3.

Nagy üvegdarabok nem válhatnak le a közbenső rétegről.

3.4.2.

A jóváhagyási vizsgálatnak alávetett próbadarab-készletet a fejformával való ütéssel szembeni viselkedése szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi két feltétel egyikét:

3.4.2.1.

valamennyi vizsgálat eredménye kielégítő,


3.4.2.2.

egy vizsgálat eredménye nem kielégítő, de újabb próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad.

4.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁGI VIZSGÁLAT – 227 grammos GOLYÓVAL

4.1.


4.2.

A próbadarabok száma Négy (300 mm × 300 mm) +10, -0 oldalhosszúságú négyzet alakú próbadarabot vizsgáljanak meg.

4.3.


4.3.1.


4.3.2.

Az ejtési magasság (a golyó alsó felülete és a próbadarab felső felülete közötti távolság) a névleges üvegvastagság függvényében az alábbi Táblázat szerinti legyen: Névleges vastagság e ≤ 5,5 5,5 < e ≤ 6,5 e > 6,5

Ejtési magasság 5 m +25,-0 mm 6 m +25,-0 mm 7 m +25,-0 mm

4.4.


4.4.1.

A golyós ütésvizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következő feltételeket: a golyó nem hatol át a próbadarabon, a próbadarab nem törik több töredékre, az ütéssel szemközti oldalon képződött üvegtörmelék nem haladja meg a 15 g tömeget.

4.4.2.

A jóváhagyási vizsgálatnak alávetett próbadarab-készletet mechanikai szilárdság szempontból kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi két feltétel egyikét:

4.4.2.1.


4.4.2.2.

legfeljebb két vizsgálat eredménye nem kielégítő, de egy újabb próbadarab-készleten lefolytatott vizsgálat-sorozat kielégítő eredményt ad.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

5.1.

Kopásállóság vizsgálata

5.1.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és a vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének előírásait kell alkalmazni, a vizsgálatot 1000 cikluson keresztül kell végrehajtani.

5.1.2.

Az eredmények értékelése A biztonsági ablaküveg kopásállóság szempontjából kielégítő, ha a próbadarab fényszórása a koptatás után nem haladja meg a 2 százalékot.

5.2.

Hőállósági vizsgálat

5.2.1.

A 3. Melléklet 5. bekezdésének előírásait kell alkalmazni.

5.3.

Sugárzásállósági vizsgálat

5.3.1.

Általános követelmények


Ezt a vizsgálatot csak abban az esetben kell elvégezni, ha azt a vizsgáló laboratórium a közbenső rétegről már birtokában levő adatok alapján azt hasznosnak ítéli. 5.3.2.

A minták vagy a vizsgálati darabok száma A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésében a szabályos fényátbocsátásra vonatkozó követelményeket olyan nem szélvédőüvegekre vagy üvegrészekre kell alkalmazni, amelyek a gépjárművezető látómezeje szempontjából lényeges helyen vannak. –––––––––– 8. Melléklet KEZELT RÉTEGES SZÉLVÉDŐÜVEGEK

1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A kezelt réteges szélvédőüvegeket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők egyikében különböznek egymástól.

1.1.

A fő jellemzők

1.1.1.


1.1.2.

Alak és méretek A kezelt réteges szélvédőüvegeket tekintsék egy csoportba tartozónak a szilánkos törésvizsgálat, a mechanikai tulajdonságok vizsgálata és a környezetállósági vizsgálatok szempontjából.

1.1.3.

Az üvegrétegek száma

1.1.4.

A szélvédőüveg "e" névleges vastagsága, a névleges vastagsági érték felett és alatt 0,2 n mm gyártási tűrés megengedett (ahol 'n' a szélvédőüveg rétegeinek száma).

1.1.5.

Minden különleges kezelés, amit az üveg egy vagy több rétege kapott.

1.1.6.

A közbenső réteg vagy rétegek vastagsága.

1.1.7.

A közbenső réteg vagy rétegek jellege és típusa (pl. PVB vagy egyéb műanyag közbenső réteg).

1.2.


1.2.1.

Az anyag jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

A közbenső réteg vagy rétegek színezése (teljesen vagy részben színezett vagy színtelen).

1.2.3.


1.2.4.

Vezetékek be vannak építve vagy sem.

1.2.5.

Árnyékoló szalagok be vannak építve vagy sem.

2.


2.1.

A kezelt réteges szélvédőüvegek esetében a vizsgálatokat, kivéve a teljes szélvédőüvegen fejformával végzett ütési vizsgálatot és az optikai tulajdonságok vizsgálatait, külön e célra készült sík próbadarabon és/vagy mintadarabokon kell lefolytatni. Mindazonáltal a vizsgálati daraboknak minden tekintetben pontosan meg kell felelniük annak a sorozatgyártású üvegnek, amelyre a jóváhagyást kérik.

2.2.

Minden vizsgálat előtt a próbadarabokat legalább 4 órán át 23 ± 2 °C hőfokon tárolják. A vizsgálatokat azonnal kezdjék meg és végezzék el, amint a vizsgálati darabokat a


tárolótartályból kivették. 3.

ELŐÍRT VIZSGÁLATOK A kezelt réteges szélvédőüvegeket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:

3.1.

a közönséges réteges szélvédőüvegekre a 6. Mellékletben előírt vizsgálatoknak, és

3.2.

az alábbi 4. bekezdésben előírt szilánkos törésvizsgálatnak.

4.

TÖRÉSVIZSGÁLAT

4.1.

Másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma Anyag Csiszolt üveg Úsztatott üveg Táblaüveg

Jelzőszám 2 1 1

4.2.

A próbadarabok vagy minták száma Egy darab (110×500 mm) +5, -2 mm méretű próbadarabot vagy minden ütésponthoz egy mintadarabot kell megvizsgálni.

4.3.

Vizsgálati módszer A 3. Melléklet 1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárást kell alkalmazni.

4.4.

Ütési pont vagy pontok Az üveglapot a próbadarab vagy mintadarab minden kezelt külső lapjának közepén üssék meg.

4.5.


4.5.1.

A törésvizsgálat minden ütési pontjánál kielégítő eredménynek kell tekinteni, ha a 2 cm2 vagy nagyobb felületű töredékek felülete a 4. Melléklet 2.3.2. bekezdésében meghatározott derékszögű négyszögbe összesítve, ennek a négyszögnek legalább 15 %-t jelenti.

4.5.1.1.

Egy mintadarab esetében

4.5.1.1.1.

M1 kategóriás járműveknél a derékszögű négyszög középpontjának egy olyan 10 cm sugarú körön belül kell elhelyezkednie, amelynek középpontja a V1–V2 szegmens vetületének közepén fekszik.

4.5.1.1.2.

Egyéb M és N kategóriás járműveknél a derékszögű négyszög középpontjának egy olyan 10 cm sugarú körön belül kell elhelyezkednie, amelynek középpontja az "0" pont vetületében fekszik.

4.5.1.1.3.

Mező- és erdőgazdasági vontatók, valamint munkagépeknek minősülő munkagépek esetében a láthatósági zóna helyét fel kell tüntetni a vizsgálati jelentésben.

4.5.1.1.4.

A fent említett derékszögű négyszög magassága 15 cm-re csökkenthető olyan szélvédőüvegeknél, amelyek magassága 44 cm-nél, függőlegessel bezárt beépítési szöge pedig 15°-nál kisebb; a láthatósági százaléknak legalább egyenlőnek kell lennie a megfelelő derékszögű négyszög területének 10 %-a.

4.5.1.2.

Próbadarab esetén a derékszögű négyszög középpontja a próbadarab nagyobbik tengelyén helyezkedjen el, annak egyik szélétől 450 mm távolságra.

4.5.2.

A jóváhagyásra bemutatott próbadarabokat szilánkos törés szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha kielégítik a következő feltételek egyikét, azaz

4.5.2.1.

minden ütési pont vizsgálati eredménye kielégítő,

4.5.2.2.

a vizsgálatot négy próbadarabból álló új készleten minden olyan ponton megismételték, ahol az eredmény először kedvezőtlen, de a vizsgálatkor kielégítő volt.


–––––––––––– 9. Melléklet MŰANYAG BEVONATÚ BIZTONSÁGI ÜVEGEZÉSEK (belső felületen) 1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az előző 4 – 8. Mellékletben meghatározott biztonsági üvegeknek, ha belső felületüket műanyagréteg borítja, a megfelelő Mellékletben előírt követelményeken felül feleljenek meg a következő kiegészítő követelményeknek is.

2. 2.1.

KOPÁSÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A műanyag bevonatot a 3. Melléklet 4. bekezdésében előírt vizsgálati eljárás szerinti 100 ciklusból álló vizsgálatnak kell alávetni.

2.2.

A vizsgálati eredmények értékelése A műanyag bevonatot kopásállóság szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha a próbadarab koptatással okozott fényszóródása nem haladja meg a 4 százalékot.

3. 3.1.

NEDVESSÉGÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT Műanyag bevonatú edzett biztonsági üvegek anyagain nedvességállósági vizsgálatot végezzenek.

3.2.

A 3. Melléklet 7. bekezdésében leírt követelményeket kell alkalmazni.

4.

HŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 8. bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni.

5.

TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT A 3. Melléklet 10. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

6.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni. –––––––––– 10. Melléklet ÜVEG-MŰANYAG SZÉLVÉDŐK

1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA Az üveg-műanyag szélvédőüvegeket különböző típusúaknak kell tekinteni, ha legalább a következő fő vagy másodlagos jellemzők egyike tekintetében különböznek egymástól.

1.1.

Fő jellemzők:

1.1.1.


1.1.2.

Alak és méretek; Az üveg-műanyag szélvédőket egy csoportba tartozóknak kell tekinteni a mechanikai szilárdság, a környezettel, a hőmérséklet-változással és a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálatainak szempontjából.

1.1.3.

Műanyagrétegek száma.

1.1.4.

A szélvédőüveg "e" névleges vastagsága; ± 0,2 mm gyártási tűrés megengedett.


1.1.5.

Az üvegréteg névleges vastagsága.

1.1.6.

A közbenső rétegként működő műanyagrétegek névleges vastagsága.

1.1.7.

A közbenső rétegként működő műanyagrétegek jellege és típusa (pl. PVB vagy egyéb anyag), valamint a belső homlokfelületen levő műanyagréteg jellege és típusa.

1.1.8.

Minden különleges kezelés, amelynek az ablaküveget alávetették.

1.2.


1.2.1.

Az anyag jellege (csiszolt üveg, úsztatott üveg, táblaüveg).

1.2.2.

A (színtelen vagy színezett) műanyagrétegek színezése (teljes vagy részleges).

1.2.3.


1.2.4.

Vezetékek beépítése vagy sem.

1.2.5.


2.


2.1.

Az üveg-műanyag szélvédőüvegek vizsgálatait, kivéve a fejforma-vizsgálatokat (lásd a 3.2. bekezdést) és az optikai tulajdonságok vizsgálatait, a már meglevő szélvédőüvegekből kivágott vagy külön erre a célra készített sík próbadarabokon kell elvégezni. A próbadaraboknak mindkét esetben minden tekintetben feleljenek meg annak a sorozatgyártású szélvédőnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

A próbadarabokat minden vizsgálat előtt legalább négy órán át 23 ± 2 °C hőfokon tárolják. A vizsgálatokat azonnal kezdjék meg és végezzék el, amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették.

3.

ÜTŐVIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

3.1.


3.2.

Fejformával végzett ütővizsgálat teljes szélvédőüvegen

3.2.1.

Mintadarabok száma A legkisebb kiterített felületű sorozatból négy mintadarabot és a legnagyobb kiterített felületű sorozatból szintén négy mintadarabot válasszanak ki a 13. Melléklet rendelkezései szerint és azokat vizsgálják meg.

3.2.2.


3.2.2.1.

Vizsgálati eljárás a 3. Melléklet 5.3.2. bekezdésében leírtak szerint.

3.2.2.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0,-5 mm legyen.

3.2.3.


3.2.3.1.

A vizsgálat eredményei kielégítők, ha azok a következő feltételeket kielégítik:

3.2.3.1.1.

az üvegréteg betörik, és számos kör alakú repedést mutat, amelyek középpontja megközelítőleg az ütés pontja; az ütési ponthoz legközelebb eső repedések nem lehetnek 80 mm-nél távolabb az ütési ponttól;

3.2.3.1.2.

az üvegrétegnek a közbenső műanyagréteghez tapadva kell maradnia; a közbenső rétegről egy vagy több részleges leválás megengedett legfeljebb 4 mm-es szélességben a repedés mindegyik oldalán egy olyan 60 mm átmérőjű körön kívül, amelynek középpontja az ütési pontban van;

3.2.3.1.3.

az ütési oldalon a közbenső rétegben legfeljebb 35 mm hosszú szakadás megengedett.


3.2.3.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet fejformával történt vizsgálat szempontjából kielégítő, ha megfelel az alábbi két feltétel egyikének:

3.2.3.2.1.


3.2.3.2.2.

egy vizsgálat ugyan nem kielégítő, de egy újabb próbadarab-készleten végrehajtott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad.

3.3.

Fejformával való vizsgálat sík próbadarabon

3.3.1.

A próbadarabok száma Hat darab, (1100 × 500 mm) +5,-2 mm méretű sík próbadarabot kell megvizsgálni.

3.3.2.


3.3.2.1.


3.3.2.2.

Az ejtési magasság 4 m +25,-0 mm legyen.

3.3.3.


3.3.3.1.

A vizsgálat eredményeit kielégítőnek kell tekinteni, ha a következő feltételek teljesülnek:

3.3.3.1.1.

az üvegréteg enged és betörik számos olyan kör alakú repedéssel, amelyek középpontja megközelítőleg az ütés középpontja;

3.3.3.1.2.

a közbenső rétegen szakadások megengedettek, de a próbabábú fejformája nem hatolhat át;

3.3.3.1.3.

nagy üvegdarabok nem válhatnak le a közbenső rétegről.

3.3.3.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet a fejformával történt vizsgálat szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek egyike teljesül, azaz

3.3.3.2.1.


3.3.3.2.2.

egy vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítő, de új próbadarab-készleten végzett új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad.

4.


4.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma, vizsgálati eljárás és az eredmények értékelése A 6. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

4.2.

A 6. Melléklet 4.3.4.1. bekezdésének harmadik követelménye azonban nem tartozik ide.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1.


5.1.1.

Kopásállósági vizsgálat a külső homlokfelületen

5.1.1.1.

A 6. Melléklet 5.1. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.1.2.

Kopásállósági vizsgálat a belső homlokfelületen

5.1.2.1.

A 9. Melléklet 2. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.2.

Nagy hőmérséklettel szembeni ellenállóság vizsgálata A 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.3.

Sugárzásállóság vizsgálata A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

5.4.

Nedvességállóság vizsgálata A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.


5.5.

A hőmérsékletváltozással szembeni ellenálló képesség vizsgálata A 3. Melléklet 8. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK Minden egyes szélvédőüveg-típusnak optikai tulajdonságaira vonatkozólag a 3. Melléklet 9. bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni.

7.

TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 10. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni.

8.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni. –––––––––– 11. Melléklet ÜVEG-MŰANYAG, AMELYEK NEM SZÉLVÉDŐK

1.

TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A nem szélvédő üveg-műanyag ablaküvegeket, ha legalább a következő fő vagy másodlagos jellemzők tekintetében különböznek egymástól, különböző típusúaknak kell tekinteni.

1.1.

Fő jellemzők

1.1.1.


1.1.2.

Az "e" névleges vastagságra vonatkozó kategória; megengedett gyártási tűrés ± 0,2 mm. I. kategória: e≤ 3,5 mm II. kategória 3,5 mm < e ≤ 4,5 mm III. kategória 4,5 mm < e

1.1.3.

A közbenső rétegként szereplő műanyagrétegek névleges vastagsága.

1.1.4.

Az ablaküveg névleges vastagsága.

1.1.5.

A közbenső rétegként szereplő műanyagrétegek típusa (pl. PVB vagy egyéb anyag), valamint a belső homlokfelületen levő műanyagréteg típusa.

1.1.6.

Minden különleges kezelés, amelynek az üvegrétegeket alávetették.

1.2.


1.2.1.

az anyag jellege (pl. síküveg, úsztatott üveg, táblaüveg);

1.2.2.

bármilyen műanyagréteg (színezett vagy színtelen) színezése (részben vagy teljesen),

1.2.3.

az üveg színezése (színtelen vagy színezett).

1.2.4.


2.


2.1.

A nem szélvédő üveg-műanyag ablaküveg vizsgálatait vagy az üvegtáblából kivágott vagy külön erre a célra készített sík próbadarabokon kell elvégezni. Mindkét esetben a próbadarabok minden tekintetben feleljenek meg annak a sorozatgyártású ablaküvegnek, amelynek jóváhagyását kérik.

2.2.

A vizsgálat előtt tárolják a próbadarabokat 23 ± 2 °C hőfokon legalább 4 órán át. A vizsgálatokat azonnal végezzék el, amint a próbadarabokat a tárolótartályból kivették.

2.3.

A jelen Melléklet követelményeit kielégítettnek kell tekinteni, ha a jóváhagyásra bemutatott


ablaküveg ugyanaz, mint a 10. Melléklet rendelkezései szerint már jóváhagyott szélvédő. 3.

FEJFORMÁS ÜTŐVIZSGÁLAT

3.1.


3.2.

Mintadarabok száma Hat darab (1100 × 500 mm) +5,-2 mm méretű sík próbadarabot kell vizsgálni.

3.3.


3.3.1.

A vizsgálatot a 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírt módon végezzék.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0,-5 mm legyen.

3.4.


3.4.1.

A vizsgálat eredményeit kielégítőnek kell tekinteni, ha azok kielégítik az alábbi feltételeket:

3.4.1.1.

Az üvegréteg betörik, és számos repedést mutat.

3.4.1.2.

Szakadások a közbenső rétegen megengedettek feltéve, hogy a próbabábú feje nem hatol át a próbadarabon.

3.4.1.3.


3.4.2.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet a fejformával való ütésvizsgálat szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha az teljesíti az alábbi feltételek egyikét:

3.4.2.1.

valamennyi vizsgálat eredményei kielégítők, vagy

3.4.2.2.

egy vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítő, de új próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad.

4.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA Golyós ütésvizsgálat 227 grammos golyóval

4.1.

A 7. Melléklet 4. bekezdésének előírásait kell alkalmazni, kivéve a 4.3.2. bekezdés táblázatát, amelyet a következővel kell helyettesíteni: Próbadarab vastagsága (mm) e ≤ 3,5 3,5 < e ≤ 4,5 e > 4,5

Ejtési magasság 5 m +25,-0 mm 6 m +25,-0 mm 7 m +25,-0 mm

4.2.

A 7. Melléklet 4.4.1.2. bekezdésében a követelményt nem idevágónak kell tekinteni.

5.

KÖRNYEZETÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1.


5.1.1.

Kopásállósági vizsgálat a külső homlokfelületen A 7. Melléklet 5.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.1.2.

Kopásállósági vizsgálat a belső homlokfelületen A 9. Melléklet 2.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.2.

Nagy hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata A 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.


5.3.

Sugárzásállóság vizsgálata A 3. Melléklet 6.3. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.4.

Nedvességállósági vizsgálat A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

5.5.

Hőmérséklet-változással szembeni ellenálló képesség vizsgálata A 3. Melléklet 8. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A szabályos fényátbocsátásra vonatkozó követelményeket alkalmazzák a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint az olyan nem szélvédő ablaküvegekre vagy üvegrészekre, amelyek a vezető látómezeje szempontjából lényeges helyen vannak.

7.

TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT a 3. Melléklet 10. bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni.

8.

VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉ VIZSGÁLATA A 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményeit kell alkalmazni. –––––––––– 12. Melléklet KETTŐS ÜVEGEZÉSŰ EGYSÉG

1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET A kettős üvegezésű ablaküvegeket különböző típusúaknak kell tekinteni, ha azok legalább a következő fő és másodlagos jellemzők valamelyike tekintetében különböznek egymástól:

1.1.

Fő jellemzők

1.1.1.


1.1.2.

A kettős üvegezésű ablaküveg összetétele (szimmetrikus, aszimmetrikus).

1.1.3.

Az ablaküveget alkotó egyes elemek típusa, amint azt a jelen Előírás 5., 7. vagy 11. Mellékleteinek 1. bekezdése meghatározza.

1.1.4.

A két ablaküveg közötti hézag névleges szélessége.

1.1.5.

A tömítés típusa.

1.2.


1.2.1.

Az ablaküveg elemeinek másodlagos jellemzői az Előírás 5., 7. és 11. Mellékleteinek 1.2. bekezdésében vannak meghatározva.

2.


2.1.

A kettős üvegezésű ablaküveget alkotó egyes üvegek vagy jóváhagyott típusúak vagy a jelen Előírás vonatkozó Mellékleteiben (5., 7. vagy 11. Mellékletek) meghatározott követelményeknek megfelelők legyenek.

2.2.

Az "e" névleges hézag-szélességgel rendelkező kettős üvegezésű ablaküvegeken lefolytatott vizsgálatokat alkalmazhatónak kell tekinteni minden olyan ablaküvegre, amelynek a jellemzői ugyanazok és a hézag névleges szélessége e ± 3 mm. A jóváhagyás kérelmezője jóváhagyásra benyújthatja azonban a legkisebb és a legnagyobb hézagú mintadarabokat is.

2.3.

Az olyan kettős üvegezésű ablaküvegek esetében, amelyek között legalább egy réteges ablaküveg vagy egy üveg-műanyag ablaküveg található, a próbadarabokat a vizsgálat előtt


legalább négy órán keresztül 23 ± 2 °C hőfokon tárolják. A vizsgálatot azonnal kezdjék meg és folytassák le, amint a próbadarabot a tárolótartályból kivették. 3.

FEJFORMÁS ÜTÉSVIZSGÁLAT

3.1.

Másodlagos jellemzők Másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni.

3.2.

Mintadarabok száma Hat darab (1100 mm x 500 mm) +5,-2 mm méretű próbadarabot kell megvizsgálni az ablaküveg elemeinek mindegyik vastagsági kategóriájából, valamint a fenti 1.1.4. bekezdésben meghatározott mindegyik hézag-szélességből.

3.3.


3.3.1.

A vizsgálati eljárás a 3. Melléklet 3.1. bekezdésében leírtak szerint legyen.

3.3.2.

Az ejtési magasság 1,50 m +0,-5 mm.

3.3.3.

Aszimmetrikus kettős üvegezésű ablaküvegeknél három vizsgálatot kell lefolytatni az egyik lapoldalon és ugyanennyit a másikon.

3.4.


3.4.1.

Ha a kettős üvegezésű ablaküveg két egyenletesen edzett ablaküvegből áll: A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az egységet alkotó mindkét elem betörik.

3.4.2.

Az olyan kettős üvegezésű egység, amelyik réteges üveglapból és/vagy nem szélvédő üvegműanyag ablaküvegekből áll: A vizsgálati eredményt kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti a következő feltételeket:

3.4.2.1.

A próbadarabot alkotó két elem enged és betörik számos olyan kör alakú repedést mutatva, amelyeknek a középpontja megközelítőleg egybeesik az ütés középpontjával.

3.4.2.2.

A közbenső rétege(ke)n szakadások képződése megengedett azzal a feltétellel, hogy a próbabábú fejformája ne hatoljon át a próbadarabon.

3.4.2.3.

Nagy üvegdaraboknak nem szabad leválniuk a közbenső rétegről.

3.4.3.

Az olyan kettős üvegezésű ablaküveg, amely egy egyenletesen edzett ablaküvegből és egy réteges ablaküvegüvegből vagy nem szélvédő üveg-műanyag ablaküvegből áll:

3.4.3.1.

Az edzett ablaküveg betörik.

3.4.3.2.

A réteges ablaküveg vagy az üveg-műanyag ablaküveg enged és betörik számos olyan kör alakú repedést mutatva, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütés közép-pontjával.

3.4.3.3.

Szakadások a közbenső rétege(ek)ben megengedettek azzal a feltétellel, hogy a próbabábú fejformája a próbadarabon nem hatolhat át.

3.4.3.4.


3.4.4.

A jóváhagyási vizsgálatra bemutatott próbadarab-készletet a fejformás ütésvizsgálat alatti viselkedése szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha az kielégíti az alábbi feltételek egyikét:

3.4.4.1.

Valamennyi vizsgálati eredmény kielégítő.

3.4.4.2.

Egy vizsgálati eredmény ugyan nem kielégítő, de újabb próbadarab-készleten lefolytatott új vizsgálatsorozat kielégítő eredményt adott.

4.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK


A 3. Melléklet 9.1. bekezdésében előírt, a szabályos fényátbocsátásra vonatkozó követelményeket kell alkalmazni az olyan kettős üvegezésű egységekre vagy azokra a részekre, amelyek a vezető látómezeje szempontjából lényeges helyeken vannak. ⎯⎯⎯⎯⎯ 13. Melléklet SZÉLVÉDŐÜVEGEK CSOPORTOSÍTÁSA JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK CÉLJÁRA 1.

SZÉLVÉDŐÜVEG FIGYELEMBE VETT JELLEMZŐI.

1.1.

A kiterített felület.

1.2.

A szegmens-magasság.

1.3.

A görbület.

2.

EGY VASTAGSÁGI OSZTÁLYBÓL EGY CSOPORTOT ALKOSSANAK.

3.

OSZTÁLYOZÁS A KITERÍTETT FELÜLET NÖVEKVŐ ÉRTÉKEI SZERINT. Az öt legnagyobb és az öt legkisebb kiterített felületű mintadarabot válasszák ki, és a következők szerint számozzák: 1 a legnagyobb felületű 2 az 1 után a legnagyobb felületű 3 a 2 után a legnagyobb felületű 4 a 3 után a legnagyobb felületű 5 a 4 után a legnagyobb felületű

4.

A FENTI 3. BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KÉT SOROZATON BELÜL A SZEGMENSMAGASSÁGOT A KÖVETKEZŐK SZERINT KELL JELÖLNI: 1 2 3

5.

1 a legkisebb felületű 2 az 1 után a legkisebb felületű 3 a 2 után a legkisebb felületű 4 a 3 után a legkisebb felületű 5 a 4 után a legkisebb felületű

a legnagyobb szegmensmagasság, a következő legnagyobb, a következő legnagyobb, stb.

A FENTI 3. BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KÉT SOROZATON BELÜL A GÖRBÜLETI SUGARAT A KÖVETKEZŐK SZERINT KELL JELÖLNI: 1 a legkisebb görbületi sugár, 2 a következő legkisebb, 3 a következő legkisebb, stb.

6.

A FENTI 3. BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KÉT SOROZATBAN MINDEN SZÉLVÉDŐÜVEGHEZ HOZZÁRENDELT SZÁMOKAT ÖSSZE KELL ADNI.

6.1.

Az öt legnagyobb felületű és az öt legkisebb felületű szélvédőüveg közül azt a szélvédőüveget válasszák ki vizsgálatra, amelyik összegezett mutatószáma a legkisebb, és a 4., 6., 8., 9. és 10. Mellékletek egyikében meghatározott teljes vizsgálatnak vessék alá.

6.2.

Az ugyanolyan sorozatú többi szélvédőüveget a 3. Melléklet 9. bekezdésében leírt optikai minőségi ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni.

7.

Néhány olyan szélvédőüveget, amelyek a kiválasztott csoportok szélső értékeitől lényegesen eltérő alaki paraméterekkel és/vagy görbületi sugárral rendelkeznek, szintén meg lehet vizsgálni, ha a vizsgálatot végző műszaki szolgálat úgy ítéli meg, hogy a kérdéses


paramétereknek valószínűleg értékelhetően kedvezőtlen hatásuk lehet. 8.

A csoport határait a szélvédőüveg kiterített felülete határozza meg. Ha a típusjóváhagyásra bemutatott szélvédőüvegnek a kiterített felülete túl van a jóváhagyott határértéken és/vagy jóval nagyobb a szegmens-magassága vagy jóval kisebb a görbületi sugara, akkor azt új típusnak tekintsék, és kiegészítő vizsgálatoknak vessék alá, ha a műszaki szolgálat az ilyen vizsgálatokat műszakilag szükségesnek tartja a termékről és a felhasznált anyagról már birtokában levő adatokra figyelemmel.

9.

Ha a gyártó, akinek szélvédőüvegét a vastagsági osztály szerint már jóváhagyták, de a későbbiek során más szélvédőüveget gyárt, akkor:

9.1.

Meg kell bizonyosodni arról, hogy az új modell besorolható-e a jóváhagyási vizsgálatra kiválasztott öt legnagyobb és öt legkisebb próbadarab-csoportba.

9.2.

A számozást újból el kell végezni a fenti 3, 4. és 5. bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

9.3.

Ha öt legnagyobb vagy öt legkisebb szélvédőüveg közé besorolt új szélvédőüveg mutatószámainak összege

9.3.1.

a legkisebb, akkor a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

9.3.1.1.

Edzett szélvédőüvegek esetében:

9.3.1.1.1

Törésvizsgálat

9.3.1.1.2.

Fejformás ütésvizsgálat

9.3.1.1.3.

Optikai torzítás vizsgálata

9.3.1.1.4.

Másodlagos kép különválásának vizsgálata

9.3.1.1.5.

Fényátbocsátás vizsgálata

9.3.1.2.

Közönséges réteges vagy üveg-műanyag szélvédőüveg esetében:

9.3.1.2.1.


9.3.1.2.2.

Optikai torzítás vizsgálata

9.3.1.2.3.

Másodlagos kép különválásának vizsgálata

9.3.1.2.4.

Fényátbocsátás vizsgálata

9.3.1.3.

Kezelt rétegezett szélvédőüvegek esetében el kell végezni a 9.3.1.1.1., 9.3.1.1.2. és 9.3.1.2. bekezdésben előírt vizsgálatokat.

9.3.1.4.

Az olyan szélvédőüvegek esetében, amelyek homlokfelülete műanyag bevonatú, értelemszerűen a 9.3.1.1. vagy a 9.3.1.2. bekezdésben előírt vizsgálatokat kell elvégezni.

9.3.2.

Ha az új szélvédőüveg mutatószámainak összege nem a legkisebb, akkor csak a 3. Melléklet 9. bekezdésében az optikai tulajdonságok ellenőrzésére előírt vizsgálatokat végezzék el. ––––––––––– 14. Melléklet MEREV MŰANYAG ÜVEGEZÉSEK, AMELYEK NEM SZÉLVÉDŐK

1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A merev műanyag üvegezésű ablakok akkor tekinthetők különböző típusúnak, ha a következő fő vagy másodlagos jellemzők legalább egyikében különböznek.


1.1.

A fő tulajdonságok a következők:

1.1.1.


1.1.2.

Az anyag vegyi megjelölése.

1.1.3.

Az anyag osztályozása gyártója szerint.

1.1.4.

A gyártási eljárás.

1.1.5.

Az alak és a méret.

1.1.6.

A névleges vastagság. A vastagság tűréshatára sajtolt (extrudált) műanyag termékekre a névleges vastagság ± 10 %-a. Más eljárásokkal előállított műanyag termékekre (azaz öntött akril lap) az elfogadható vastagsági tűrést egy egyenlet adja meg (vastagsági tűréshatár (mm) = ± (0,4 + 0,1 e), ahol "e" a lap vastagsága milliméterben. Hivatkozási szabvány az ISO 7823/2.

1.1.7.

A műanyag termék színezése.

1.1.8.

A felületi bevonat jellege.

1.2.

A másodlagos tulajdonságok a következők:

1.2.1.

Elektromos vezető vagy fűtő elemek jelenléte vagy hiánya.

2.


2.1.

Merev műanyag táblák esetében a vizsgálatokat vagy szigorúan a végterméket vagy a kész alkatrészt képviselő lapos vizsgálati darabokon végezzék el. Minden optikai mérést valódi alkatrészeken kell elvégezni.

2.2.

A vizsgálati darabokat minden védőburkolásból szabadítsák ki, és vizsgálat előtt gondosan tisztítsák meg.

2.2.1.

Tárolják 48 órán át 23 ± 2 °C hőfokon és 50 % ± 5 % relatív páratartalmú környezetben.

2.3.

Dinamikus igénybevételek hatására bekövetkező törés körülményeinek leírásához a műanyagok alkalmazásától függően csoportosítást alkalmazzanak. Ezek a csoportok az emberi fej műanyag üvegezéssel történő érintkezésének a valószínűségéhez kapcsolódjanak, és tartalmazzanak a fejforma-vizsgálatra vonatkozó különböző követelményeket.

3.

HAJLÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT

3.1.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma Nincsenek másodlagos tulajdonságok.

3.2.

Vizsgálati darabok száma Egy lapos, 300 × 25 mm méretű vizsgálati darabot vizsgáljanak meg.

3.3.

Vizsgálati módszer A 3. Melléklet 12. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

3.4.

Az eredmények kiértékelése A merevnek ítélt vizsgálati tárgy vagy minta esetében a vizsgálati tárgy függőleges lehajlása 60 másodperc után nem haladhatja meg az 50 mm-t.

4.

FEJFORMA-VIZSGÁLAT

4.1.

A másodlagos tulajdonságok minőségi fokozatának jelzőszáma Másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni.

4.2.

Vizsgálati darabok száma Hat lapos próbadarabot (1170 × 570 +0/-2 mm) vagy hat kész alkatrészt vizsgáljanak meg.


4.3.


4.3.1.

A 3. Melléklet 3.2. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

4.3.2.

Olyan válaszfalak vagy elválasztó ablakok kialakítására szolgáló tábláknál, amelyeknél ütközési valószínűség van (VIII/A osztály), az ejtési magasság 3 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.3.

Olyan oldalsó és hátsó ablakok, valamint világító tetők tábláinál, amelyeknél az ütközési valószínűség kicsi (VIII/B osztály), az ejtési magasság 1,5 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.4.

Olyan táblák, amelyek emberi fejjel nem léphetnek érintkezésbe, valamint járművek kisméretű ablakai és pótkocsik összes ablakai esetén (VIII/C osztály), nem kell fejforma-vizsgálatot végezni. Kisméretű az olyan ablak, amelybe egy 150 mm átmérőjű kört tudnak beírni.

4.4.

Az eredmények kiértékelése A vizsgálatok eredményét ítéljék kielégítőnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

4.4.1.

A vizsgálati darabon vagy mintán nem hatolnak át, sem nem törik egymástól teljesen különálló darabokra.

4.4.2.

A HIC értéke kisebb, mint 100.

4.4.3.

Jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok egy készletét kielégítőnek ítéljék a fejformavizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

4.4.3.1.

az összes elvégzett vizsgálat kielégítő eredményeket ad, vagy

4.4.3.2.

a vizsgálat nem kielégítő eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

5.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA 227 GRAMMOS GOLYÓVAL

5.1.

A másodlagos tulajdonságok minőségi fokozatának jelzőszáma 1) elektromos vezetékek vagy fűtőelemek nélkül 2) elektromos vezetékekkel vagy fűtőelemekkel

5.2.

A vizsgálati darabok száma Tíz lapos, 300 +10/-0 mm oldalhosszúságú négyzet alakú darabot, vagy tíz, lényegében lapos végterméket vizsgáljanak meg.

5.3.


5.3.1.

A 3. Melléklet 2.1. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

5.3.2.

A különböző vastagsági értékekhez az ejtési magasságot az alábbi Táblázat adja meg: lap vastagsága (mm) ejtési magasság (m) <3 2 4 3 5 4 >6 5 A vizsgálati darabok vastagságának közbülső értékeinél, 3 és 6 mm között, az ejtési magasságot interpolálják.

5.4.


5.4.1.

A golyós vizsgálatban kapott eredményt kielégítőnek ítéljék, ha a következő feltételek teljesülnek: – a golyó nem hatol át a vizsgált tárgyon, – a vizsgált darab nem törik szét különálló darabokra.


A becsapódás következtében azonban repedések és töredezések megengedhetők a táblán. 5.4.2.

A jóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabok készlete kielégítő a 227 grammos golyóval végzett vizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek egyike teljesül:

5.4.2.1.

Nyolc vagy több különálló vizsgálatok kielégítő eredményt adnak az ejtési magasságnál.

5.4.2.2.

Három vagy több vizsgálat nem kielégítő eredménnyel zárul, azonban az új vizsgálati sorozaton elvégzett egy további vizsgálat eredményei kielégítők.

5.5.

227 grammos vizsgálat golyóval –18 ± 2 °C hőfokon

5.5.1.

A vizsgálati tárgy hőfokváltozásának minimalizálása érdekében a vizsgálatot 30 másodpercen belül végezzék el a vizsgálatra kerülő tárgy kondicionáló kamrából történt eltávolítását követően.

5.5.2.

A jelen Melléklet 5.3. bekezdésében leírt vizsgálati módszert alkalmazzák, kivéve a –18 ± 2 °C vizsgáló hőfokot.

5.5.3.

Az eredmények értelmezése a jelen Melléklet 5.4. bekezdése szerint történjen.

6.

ELLENÁLLÁS KÖRNYEZETI HATÁSOKNAK

6.1.


6.1.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit alkalmazzák; a vizsgálatot az 1000, 500 vagy 100 ciklus mindegyikében végezzék el, hogy megmérjék a termék felületének kopását.

6.1.2.

Három lapos, 100 mm oldalhosszúságú négyzet alakú darabot kell megvizsgálni.

6.1.3.

Eredmények értelmezése. L osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítőnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-ot 1000 ciklus után a vizsgált minta külső felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belső felületén. M osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítőnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 10 %-ot 500 ciklus után a vizsgált minta külső felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belső felületén.

6.1.3.1.

Olyan helyeken használt biztonsági üvegezésű ablakoknál, ahol a vezető kilátása elengedhetetlen, a kopásállósági vizsgálatot kielégítőnek lehet tekinteni, ha a teljes fényszóródás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-t 1000 ciklus után a külső és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belső felületén.

6.1.3.2.

Olyan oldalüvegezésekre, amelyeknél a vezetéshez szükséges kilátás nem elengedhetetlen, a koptatási vizsgálatot kielégítőnek tekintsék, ha a teljes fényszóródás nem haladja meg a 10 %-t 500 ciklus után a külső és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belső felületén.

Pótkocsikban és lakó gépkocsikba beszerelésre kerülő merev műanyag üvegezések esetén nincs szükségkoptatásos vizsgálatra. 1 1

/

Amíg a "lakó gépkocsikat" nem határozzák meg a Járműszerkezetek Közös Határozatában (R.E.3), a "lakó gépkocsi" különleges célú M1 kategóriájú járművet jelent, amelyet úgy szerkesztettek, hogy legalább a következő berendezésekhez szükséges helyet foglalja magában: (i) székek és asztal (ii) alvóhely, amely átalakítható üléssé, (iii) főzési lehetőségek, és (iv) tárolási lehetőségek Ezeket a berendezéseket szilárdan rögzítsék a lakótérben; az asztal azonban könnyen eltávolíthatóra tervezhető.


6.1.3.3.

Naptetőknél koptatás nem szükséges.

6.1.4.

A jóváhagyásra beterjesztett mintadarab-készletet kielégítőnek ítéljék, ha a következő feltételek valamelyikét teljesíti: – minden mintadarab kielégíti a követelményeket, vagy – a vizsgálat nem kielégítő eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

6.2.

Szimulált öregedésállóság vizsgálata

6.2.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 6.4 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A hosszú ívű xenon lámpával végezett összes ultraibolya besugárzás 500 MJ/m2 legyen. A besugárzás alatt a vizsgálati darabokat a folyamatos ciklusokban vízpermettel nedvesítsék. 120 perces ciklus során a vizsgált darabot 102 percen át besugározzák víz permetezése nélkül, és 18 percen át víz permetezésével.

6.2.1.1.

Más, egyenértékű eredményt adó módszerek is megengedhetők.

6.2.2.

A vizsgálati darabok száma Három, lapos mintából kivágott, 130×40 mm méretű próbadarabot vizsgáljanak meg.

6.2.3.


6.2.3.1.

Az ellenállást a szimulált öregedésnek kielégítőnek minősítsék, ha

6.2.3.1.1.

A 3. Melléklet 9.1 bekezdése szerint megmért fényátbocsátás nem csökken az öregítés előtti érték 95 %-a alá. Ezen felül olyan ablakoknál, amelyeknél a vezető kilátása szükséges, az érték nem eshet 70 % alá.

6.2.3.1.2.

Az öregítés során buborékok vagy más látható bomlások, elszíneződések, homályosodás vagy repedezés nem következhet be.

6.2.4.

Jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok egy készletét ítéljék kielégítőnek az öregedésivizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

6.2.4.1.


6.2.4.2.

ha egy minta vizsgálata nem kielégítő eredményt, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

6.3.

Vizsgálat keresztül vágással

6.3.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 13. bekezdésének követelményeit csak bevont merev termékre alkalmazzák.

6.3.2.

A keresztülvágásos vizsgálatot a 6.2 bekezdésben említett vizsgálati darabok egyikén végezzék el.

6.3.3.


6.3.3.1.

A keresztülvágásos vizsgálatot minősítsék kielégítőnek, ha

6.3.3.1.1.

a Gt1 keresztülvágási értéknek megfelel,

6.3.3.2.

a vizsgálati darabot tekintsék kielégítőnek a jóváhagyás szempontjából, ha a következő feltételek egyike teljesül:

6.3.3.2.1.

a vizsgálat megfelelő eredményeket mutat,

6.3.3.2.2.

a vizsgálat eredménye ugyan nem kielégítő, de egy további vizsgálat, amelyet a 6.2 bekezdésben említett vizsgálatból megmaradt vizsgálati darabon végeztek, kielégítő eredményeket ad.


6.4.

Nedvességállóság vizsgálata A 3. Melléklet 7. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

6.4.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer

6.4.2.

Tíz lapos, 300 mm oldalhosszúságú négyzet alakú vizsgálati darabot vizsgáljanak.

6.4.3.


6.4.3.1.

A nedvességállósági vizsgálatot minősítsék kielégítőnek, ha

6.4.3.1.1.

nincs látható, bomlásra utaló buborék vagy homályosság egyik mintában sem, és

6.4.3.1.2.

ha a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint mért fényátbocsátás nem csökken az öregítés előtti érték 95 %-a alá. Ezen felül olyan ablakoknál, amelyeknél a vezető kilátása szükséges, az érték nem eshet 70 % alá.

6.4.4.

Vizsgálat után a vizsgált darabokat legalább 48 órán át 23 °C ± 2 °C hőfokon és 50 % ± 5 % relatív páratartalomban tárolják, majd vessék alá a jelen Melléklet 5. bekezdésében leírt, 227 grammos golyóval történő ejtési vizsgálatnak.

7.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák azokra a termékekre, amelyek a vezető kilátásához nélkülözhetetlenek.

7.1.

Az eredmények kiértékelése A mintakészletet minősítsék kielégítőnek, ha a következő feltételek egyike teljesül:

7.1.1.

az összes minta kielégítő eredményt ad,

7.1.2.

egy minta nem ad kielégítő eredményt, azonban egy további megvizsgált készlet kielégítő eredményt nyújt.

8.

TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

8.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 10. bekezdésének követelményeit alkalmazzák.

8.2.

Az eredmények kiértékelése A tűzállósági vizsgálatot eredményesnek kell minősíteni, ha az égés terjedésének sebessége kisebb, mint 110 mm/perc.

8.2.1.

A jóváhagyásra beterjesztett mintakészlet kielégítő, ha az alábbi feltételek közül egy teljesül:

8.2.1.1.


8.2.1.2.


9.

ELLENÁLLÓSÁG VEGYSZEREKKEL SZEMBEN

9.1.


9.2.

Az eredmények kiértékelése A mintadarab-készlet elfogadható, ha a következő feltételek közül az egyik teljesül:

9.2.1.


9.2.2.

egy minta nem ad kielégítő eredményt, azonban egy további megvizsgált készlet kielégítő eredményt nyújt. ––––––––––


15. Melléklet HAJLÉKONY MŰANYAG ÜVEGEZÉSEK, AMELYEK NEM SZÉLVÉDŐK 1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A hajlékony műanyag üvegező anyagokat különböző típusúnak tekintsék, ha a következő fő és másodlagos jellemzők közül legalább egyben egymástól eltérnek.

1.1.


1.1.1.


1.1.2.

Az anyag vegyi megjelölése.

1.1.3.

Az anyag osztályozása gyártója szerint.

1.1.4.

A gyártási eljárás.

1.1.5.

A névleges vastagság (e). A vastagság megengedett tűrése = ± (0,1 mm + 0,1 e) mm, d > 01 mm.

1.1.6.


1.1.7.

A felületi bevonat jellege.

1.2.


1.2.1.

Nincs másodlagos jellemző.

2.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.

Hajlékony műanyag üvegezések esetében a vizsgálatokat olyan lapos vizsgálati darabokon végezzék el, amelyeket vagy a késztermékből vágtak ki, vagy külön erre a célra gyártottak. Mindkét esetben a vizsgálati darabok minden tekintetben szigorúan azokat a táblákat képviseljék, amelyeket sorozatban gyártanak, és amelyre a jóváhagyást kérik.

2.2.

A vizsgálati darabokat minden védőburkolásból szabadítsák ki, és vizsgálat előtt gondosan tisztítsák meg.

2.2.1.

Tárolják 48 órán át 23 ± 2 °C hőfokú és 50 % ± 5 % relatív páratartalmú környezetben.

3.

HAJLÉKONYSÁGI ÉS HAJTOGATÁSI VIZSGÁLAT

3.1.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma Nincs másodlagos mutató.

3.2.

A vizsgálati darabok száma Egy, 300×25 mm méretű vizsgálati darabot kell megvizsgálni.

3.3.


3.3.1.

A 3. Melléklet 12. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

3.4.

Az eredmények kiértékelése A vizsgálati darab vagy mintadarab hajlékonynak minősül, ha függőleges lehajlása 60 másodperc után nagyobb, mint 50 mm. Az anyag ne mutasson semmilyen törést vagy károsodást a hajlítási pontokon a 180 fokos hajtogatás utáni 10 másodperc végén.

4.


4.1.

A másodlagos jellemzők minőségi fokozatának jelzőszáma


Nincs másodlagos mutató. 4.2.

227 grammos golyóval történő vizsgálat 20 ± 5 °C hőfokon

4.2.1.

A vizsgálati darabok száma Tíz, 300 +10/-0 mm méretű négyzetes darabot vizsgáljanak meg.

4.2.2.


4.2.2.1.

A 3. Melléklet 2.1 bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

4.2.2.2.

Az ejtési magasság 2 m minden vastagságnál.

4.2.3.


4.2.3.1.

A golyós vizsgálat eredménye kielégítő, ha a golyó nem hatol át a vizsgált darabon.

4.2.3.2.

A jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok készletét kielégítőnek minősítsék a 227 grammos golyóval történt vizsgálat szempontjából, ha az következő feltételek közül egy teljesül:

4.2.3.2.1.

nyolc vagy több vizsgálat kielégítő eredményt ad az ejtési magasságnál,

4.2.3.2.2.

Több mint két vizsgálat nem ad kielégítő eredményt a minimális ejtési magasságnál, de egy új vizsgálati készleten elvégzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményt ad.

4.3.

227 grammos golyóval történő vizsgálat -18 ± 2 °C hőfokon

4.3.1.

A vizsgálati tárgy hőmérsékletváltozásának minimalizálása érdekében a vizsgálatokat a vizsgálati tárgy kondicionáló kamrából történt eltávolítását követően 30 másodpercen belül végezzék el.

4.3.2.

A vizsgálati módszer a jelen Melléklet 4.2.2. bekezdésében leírt rendszernek feleljen meg kivéve, hogy a vizsgálati darabok hőmérséklete -18 ± 2 °C legyen.

4.3.3.

Az eredmények kiértékelését a jelen Melléklet 4.2.3. bekezdése szerint végezzék.

5.

A KÖRNYEZETÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA

5.1.


5.1.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 6.4 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A hosszú ívű xenon lámpával végezett összes ultraibolya besugárzás 500 MJ/m2 legyen. A besugárzás alatt a vizsgálati darabokat a folyamatos ciklusokban vízpermettel nedvesítsék. Egy 120 perces ciklus során a vizsgált darabot 102 percen át kel besugározni víz permetezése nélkül, és 18 percen át víz permetezésével.

5.1.1.1.


5.1.2.

A vizsgálati darabok száma Három, lapos mintából kivágott, 130×40 mm méretű próbadarabot vizsgáljanak meg.

5.1.3.

Az eredmények kiértékelése Az ellenállást a szimulált öregedésnek minősítsék kielégítőnek, ha

5.1.3.1.


5.1.3.2.



5.1.4.

A jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok készlete kielégítő az öregedési-vizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

5.1.4.1.


5.1.4.2.

ha egy minta vizsgálata nem kielégítő, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

6.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményeit alkalmazzák azokra a termékekre, amelyek a vezető kilátásához nélkülözhetetlenek.

6.1.


6.1.1.


6.1.2.


7.


7.1.


7.2.

Az eredmények kiértékelése A tűzállósági vizsgálatot eredményes, ha az égés terjedési sebessége kisebb, mint 110 mm/perc.

7.2.1.


7.2.1.1.


7.2.1.2.


8.


8.1.


8.2.


8.2.1.


8.2.2.

egy minta nem ad kielégítő eredményt, azonban egy további megvizsgált készlet kielégítő eredményt nyújt. ⎯⎯⎯⎯⎯ 16. Melléklet MEREV MŰANYAG KETTŐS ÜVEGEZÉSŰ EGYSÉGEK

1.

A TÍPUS MEGHATÁROZÁSA A kettős üvegezésű egységeket különböző típusúnak tekintsék, ha a következő fő és másodlagos jellemzők közül legalább egyben egymástól eltérnek.

1.1.


1.1.1.


1.1.2.

Az alkotólapok vegyi megjelölése.


1.1.3.

Az alkotólapok osztályozása gyártója szerint.

1.1.4.

Az alkotólapok vastagsága

1.1.5.

Az ablak gyártási eljárása.

1.1.6.

A légrés szélessége az alkotó műanyaglapok között.

1.1.7.


1.1.8.

A bevonat jellege.

1.2.


1.2.1.

Nincs másodlagos jellemző.

2.


2.1.

Merev műanyag kettős üvegezésű egységek esetében a vizsgálatokat vagy a végterméken vagy a kész alkatrészen végezzék el a vizsgálati követelményektől függően.

2.2.

A vizsgálati darabokat a védőburkolatból szabadítsák ki, és vizsgálat előtt gondosan tisztítsák meg. Tárolják 48 órán át 23 ± 2 °C hőfokú és 50 % ± 5 % relatív páratartalmú környezetben.

2.3.

A névleges vastagság tűrése sajtolt (extrudált) műanyag termékekre a névleges vastagság ± 10 %-a. Más eljárásokkal előállított műanyag termékekre (azaz öntött akril lap) az elfogadható vastagsági tűrést egy egyenlet adja meg vastagság tűréshatára (mm) = ± (0,4 + 0,1 e) ahol "e" a lap vastagsága milliméterben. Hivatkozási szabvány az ISO 7823/1. NB.: Ahol a vastagság nem állandó az alakítási technológia következtében, a vastagság mérését az egység geometriai középpontjában kell elvégezni.

2.4.

A geometriai középpontban mért "e" névleges légrés-szélességgel rendelkező merev műanyag kettős üvegezésű egységeken elvégzett vizsgálatot alkalmasnak kell minősíteni minden merev műanyag kettős üvegezésű egységre, amelynek a jellemzői ugyanazok és névleges légrésszélessége e+5 mm. A jóváhagyás kérelmezője vagylagosan beterjeszthet olyan mintát, amely a legnagyobb és legkisebb névleges légrésekkel rendelkezik.

3.

HAJLÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT

3.1.

A másodlagos jellemzők minőségi jelzőszámai Nincs másodlagos mutató.

3.2.

A vizsgálati darabok száma Mindegyik alkotólapnál egy, 300×25 mm méretű vizsgálati darabot kell megvizsgálni.

3.3.


3.3.1.

A 3. Melléklet 12. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák.

3.4.

Az eredmények kiértékelése Mindegyik alkotólapnál a függőleges lehajlás 60 mp után kevesebb legyen, mint 50 mm.

4.

FEJFORMA-VIZSGÁLAT

4.1.

A másodlagos tulajdonságok minőségi jelzőszáma Másodlagos jellemzőket nem kell figyelembe venni.

4.2.

Vizsgálati darabok száma Hat, 1170×570 mm (+0/-2 mm mindkét irányban) méretű ablakot vizsgáljanak meg. A


mintáknak kerületük mentén legyen leszorítási lehetőségük. 4.3.


4.3.1.

A 3. Melléklet 3.2. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák, az ablakot belső oldalán üssék meg.

4.3.2.

Olyan táblák, mint a térelválasztó vagy térelzáró ablakok, amelyeknél nagy az ütközési valószínűség, az ejtési magasság 3 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.3.

Olyan oldalsó és hátsó ablakok, valamint naptetők esetén, amelyeknél az ütközési valószínűség kicsi, az ejtési magasság 1,5 m legyen. A HIC értéket is mérjék meg.

4.3.4.

Olyan táblákon, amelyek emberi fejjel nem léphetnek érintkezésbe, valamint kisméretű ablakokon nem kell fejforma-vizsgálatot végezni. Kisméretű az olyan ablak, amelybe egy 150 mm átmérőjű kört tudnak beírni.

4.4.

Az eredmények kiértékelése A vizsgálatok eredményét ítéljék kielégítőnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

4.4.1.

A vizsgálati darabon vagy mintán nem hatolnak át, sem nem törik egymástól teljesen különálló darabokra.

4.4.2.

A HIC értéke kisebb, mint 100.

4.4.3.

Jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok egy készletét kielégítőnek ítéljék a fejformavizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

4.4.3.1.


4.4.3.2.

a vizsgálat nem kielégítő eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

5.

MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA 227 GRAMMOS GOLYÓVAL

5.1.

A másodlagos tulajdonságok minőségi jelzőszáma 1) elektromos vezetékek vagy fűtőelemek nélkül 2) elektromos vezetékekkel vagy fűtőelemekkel

5.2.

A vizsgálati darabok száma A külső alkotólap tíz vizsgálati darabját, vagy 300 kész alkatrészt vizsgáljanak meg.

+10/-0

mm oldalhosszúságú négyzet alakú

5.3.


5.3.1.

A 3. Melléklet 2.1. bekezdésében leírt módszert alkalmazzák. A vizsgálati ablak külső oldalát üssék meg.

5.3.2.

A külső ablakrész különböző vastagsági értékeihez az ejtési magasságot az alábbi Táblázat adja meg: lap vastagsága (mm) ejtési magasság (m) <3 2 4 3 5 4 >6 5 A vizsgálati darabok vastagságának közbülső értékeinél, 3 és 6 mm között, az ejtési magasságot interpolálják.

5.4.


5.4.1.

A golyós vizsgálatban kapott eredményt kielégítőnek ítéljék, ha a következő feltételek


teljesülnek: – a golyó nem hatol át a vizsgált tárgyon, – a vizsgált darab nem törik szét különálló darabokra. A becsapódás következtében azonban repedések és töredezések megengedhetők a táblán. 5.4.2.

Jóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabok készlete kielégítőnek tekinthető a 227 grammos golyóval végzett vizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek egyike teljesül:

5.4.2.1.

Nyolc vagy több különálló vizsgálatok kielégítő eredményt adnak az ejtési magasságnál.

5.4.2.2.

Három vagy több vizsgálat nem kielégítő eredménnyel zárul, azonban az új vizsgálati sorozaton elvégzett egy további vizsgálat eredményei kielégítők.

5.5.

227 grammos vizsgálat golyóval –18 ± 2 °C hőfokon

5.5.1.

A vizsgálati tárgy hőfokváltozásának minimalizálása érdekében a vizsgálatot a vizsgálatra kerülő tárgy kondicionáló kamrából történt eltávolítását követő 30 másodpercen belül végezzék el.

5.5.2.

A jelen Melléklet 5.3. bekezdésében leírt vizsgálati módszert alkalmazzák, kivéve a –18 ± 2 °C vizsgáló hőmérsékletet.

5.5.3.

Az eredmények kiértékelése a jelen Melléklet 5.4. bekezdése szerint történjen.

6.

ELLENÁLLÁS KÖRNYEZETI HATÁSOKNAK

6.1.


6.1.1.

Minőségi fokozat jelzőszámai és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 4. bekezdésének követelményeit alkalmazzák; a vizsgálatot az 1000, 500 vagy 100 ciklus mindegyikében végezzék el, hogy megmérjék a termék felületének kopását.

6.1.2.

Három lapos, 100 mm oldalhosszúságú négyzet alakú darabot kell megvizsgálni.

6.1.3.

Eredmények értelmezése. L osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítőnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-ot 1000 ciklus után a vizsgált minta külső felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belső felületén. M osztályú üvegezés esetében a koptatási vizsgálatot kielégítőnek tekintsék, ha az összes fényszórás a koptatás után nem haladja meg a 10 %-ot 500 ciklus után a vizsgált minta külső felületén és a 4 %-ot 100 ciklus után a vizsgált minta belső felületén.

6.1.3.1.

Olyan helyeken használt biztonsági üvegezésű ablakoknál, ahol a vezető kilátása elengedhetetlen, a kopásállósági vizsgálatot kielégítőnek lehet tekinteni, ha a teljes fényszóródás a koptatás után nem haladja meg a 2 %-t 1000 ciklus után a külső és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belső felületén.

6.1.3.2.

Olyan oldalüvegezésekre, amelyeknél a vezetéshez szükséges kilátás nem elengedhetetlen, a koptatási vizsgálatot kielégítőnek tekintsék, ha a teljes fényszóródás nem haladja meg a 10 %-t 500 ciklus után a külső és 4 %-t 100 ciklus után a vizsgálati darab belső felületén. Pótkocsikban és lakó gépkocsikba beszerelésre kerülő merev műanyag üvegezések esetén nincs szükségkoptatásos vizsgálatra. 1/

1

/

Amíg a "lakó gépkocsikat" nem határozzák meg a Járműszerkezetek Közös Határozatában (R.E.3), a "lakó gépkocsi" különleges célú M1 kategóriájú járművet jelent, amelyet úgy szerkesztettek, hogy legalább a következő berendezésekhez szükséges helyet foglalja magában: (i) székek és asztal


6.1.3.3.

Naptetőknél koptatás nem szükséges.

6.1.4.

A jóváhagyásra beterjesztett mintadarab-készletet kielégítőnek ítéljék, ha a következő feltételek valamelyikét teljesíti: – minden mintadarab kielégíti a követelményeket, vagy – a vizsgálat nem kielégítő eredménnyel zárul, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

6.2.


6.2.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 6.4 bekezdésének követelményeit alkalmazzák. A hosszú ívű xenon lámpával végezett összes ultraibolya besugárzás 500 MJ/m2 legyen. A besugárzás alatt a vizsgálati darabokat a folyamatos ciklusokban vízpermettel nedvesítsék. A 120 perces ciklusban a vizsgált darabot 102 percen át vízpermetezés nélkül, és 18 percen át víz permetezésével kell besugározni.

6.2.1.1.


6.2.2.

A vizsgálati darabok száma Három, lapos mintából kivágott, 130×40 mm nagy próbadarabot vizsgáljanak meg.

6.2.3.


6.2.3.1.

Az ellenállást a szimulált öregedésnek kielégítőnek minősítsék, ha

6.2.3.1.1.


6.2.3.1.2.


6.2.4.

A jóváhagyásra beterjesztett vizsgálati darabok készlete kielégítő az öregedési-vizsgálat szempontjából, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

6.2.4.1.


6.2.4.2.

ha egy minta vizsgálata nem kielégítő eredményt, azonban egy további vizsgálatsorozat, amelyet egy új vizsgálati készleten végeztek, kielégítő eredményeket ad.

6.3.

Vizsgálat keresztül vágással

6.3.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 13. bekezdésének követelményeit csak bevont merev termékre alkalmazzák.

6.3.2.

A keresztülvágásos vizsgálatot a 6.2 bekezdésben említett vizsgálati darabok egyikén végezzék el.

6.3.3.


6.3.3.1.

A keresztülvágásos vizsgálatot minősítsék kielégítőnek, ha

6.3.3.1.1.

a Gt1 keresztülvágási értéknek megfelel,

6.3.3.2.

a vizsgálati darabot tekintsék kielégítőnek a jóváhagyás szempontjából, ha a következő (ii) alvóhely, amely átalakítható üléssé, (iii) főzési lehetőségek, és (iv) tárolási lehetőségek Ezeket a berendezéseket szilárdan rögzítsék a lakótérben; az asztal azonban könnyen eltávolíthatóra tervezhető.


feltételek egyike teljesül: 6.3.3.2.1.

a vizsgálat megfelelő eredményeket mutat,

6.3.3.2.2.

a vizsgálat ugyan nem járt kielégítő eredménnyel, azonban egy további vizsgálat, amelyet a 6.2 bekezdésben említett vizsgálatból megmaradt vizsgálati darabon végeztek, kielégítő eredményt ad.

6.4.

Nedvességállóság vizsgálata

6.4.1.


6.4.2.

Tíz lapos, 300 mm oldalhosszúságú négyzet alakú vizsgálati darabot vizsgáljanak.

6.4.3.


6.4.3.1.

A nedvességállósági vizsgálatot minősítsék kielégítőnek, ha

6.4.3.1.1.

nincs látható, bomlásra utaló buborék vagy homályosság egyik mintában sem, és

6.4.3.1.2.

ha a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint mért fényátbocsátás nem csökken az öregítés előtti érték 95 %-a alá. Ezen felül olyan ablakoknál, amelyeknél szükséges a vezető kilátása, az érték nem eshet 70 % alá.

6.4.4.

Vizsgálat után tárolják a vizsgált darabokat legalább 48 órán át 23 °C ± 2 °C hőfokon és 50 % ± 5 % relatív páratartalomban, és aztán vizsgálják meg a jelen Melléklet 5. bekezdésében leírt, 227 grammos golyóval.

7.

OPTIKAI TULAJDONSÁGOK A 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményeit azokra a termékekre alkalmazzák, amelyek a vezető kilátásához nélkülözhetetlenek.

7.1.


7.1.1.


7.1.2.

egy minta eredménye nem kielégítő, de a további megvizsgált készlet kielégítő eredményt ad.

8.


8.1.


8.2.

Az eredmények kiértékelése A tűzállósági vizsgálatot eredményesnek kell minősíteni, ha az égés terjedésének sebessége kisebb, mint 110 mm/perc.

8.2.1.


8.2.1.1.


8.2.1.2.

egy minta eredménye nem kielégítő, de egy további megvizsgált készlet kielégítő eredményt ad.

9.


9.1.

Minőségi fokozat jelzőszáma és vizsgálati módszer A 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményeit alkalmazzák. Csak a kettős üvegezésű egység külső felületét képviselő mintán végezzék el a vizsgálatot.

9.2.



9.2.1.


9.2.2.

egy minta eredménye nem kielégítő, de egy további megvizsgált készlet kielégítő eredményt ad. ––––––––––

17. Melléklet SZEGMENS-MAGASSÁG MÉRÉSE ÉS AZ ÜTÉSI PONTOK HELYZETE

1. Ábra: A "h" szegmens-magasság meghatározása Egyszeres görbületi sugarú biztonsági üvegezésnél a szegmens-magasság egyenlő a h1 max. Kettős görbületi sugarú biztonsági üvegezésnél a szegmens-magasság egyenlő h1 max. + h2 max.


2. Ábra: A szélvédő üvegezéséhez előírt ütési pontok


3a, 3b és 3c ábrák: Az egyenletesen edzett üveglapokra előírt megütési pontok A 3a, 3b és 3c ábrák "2" jelű pontjai példák az 5. Melléklet 2.5. bekezdésében előírt '2' pont helyzetére. –––––––––––


18. Melléklet ELJÁRÁS AZ M1 KATEGÓRIÁS JÁRMŰVEK SZÉLVÉDŐIN A VIZSGÁLATI FELÜLET "V" PONTHOZ VISZONYÍTOTT HELYZETÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ 1.

A "V" PONT HELYZETE

1.1.

A "V" pontok helyzetét az "R" ponthoz viszonyítva (lásd jelen Előírás 16. Mellékletét) – a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben X, Y és Z koordináták által megjelölve – az alábbi 1. és 2. Táblázat tartalmazza.

1.2.

Az 1. Táblázat tartalmazza a 25° névleges háttámla-szöghöz tartozó alapkoordinátákat. A koordináták pozitív irányát a jelen Melléklet 3. ábrája mutatja.


1. Táblázat 'V' pont V1 V2

a 68 mm 68 mm

b -5 mm -5 mm

c (d) 665 mm 589 mm

1.3.

A nem 25° névleges háttámla-szöghöz tartozó helyesbítések

1.3.1.

A 2. Táblázat tartalmazza mindegyik "V" pont X és Z koordinátáinak további helyesbítéseit arra az esetre, ha a névleges háttámla-szög nem 25°. A koordináták pozitív irányát a jelen Melléklet 3. ábrája mutatja. 2. Táblázat Háttámla-szög 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Vízszintes koordináták X (mm) -186 -176 -167 -157 -147 -137 -127 118 -109 -99 -90 -81 -71 -62 -53 -44 -35

Függőleges koordináták Z (mm) 28 27 27 26 26 25 24 23 22 21 20 18 17 15 13 11 9

Háttámla-szög 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Vízszintes koordináták X (mm) -17 -9 0 9 17 26 34 43 51 59 67 76 84 92 100 107 115

Függőleges koordináták Z (mm) 5 2 0 -3 -5 -8 -11 -14 -17 -21 -24 -28 -31 -35 -39 -43 -47

2.

VIZSGÁLATI ZÓNÁK

2.1.

A "V" ponthoz viszonyítva két vizsgálati felületet kell meghatározni.

2.2.

Az "A" vizsgálati terület a szélvédőüveg külső felülete, amelyet a következő négy sík metszésvonala határol (lásd az 1. Ábrát): (a) az X tengellyel felfelé 3° szöget bezáró sík, amely átmegy a V1 ponton és párhuzamos az Y tengellyel (1 jelű sík), (b) az X tengellyel lefelé 1° szöget bezáró sík, amely átmegy a V2 ponton és párhuzamos az Y tengellyel (2 jelű sík), (c) a V1 és V2 pontokon átmenő és az X tengelytől balra 13° szöget bezáró függőleges sík baloldali közlekedés esetén, és jobbra az X tengelytől jobboldali közlekedés esetén (3 jelű sík), (d) V1 és V2 ponton átmenő és az X tengellyel 20° szöget bezáró függőleges sík baloldali közlekedés esetén, és jobbra az X tengelytől jobboldali közlekedés esetén (3 jelű sík).

2.3.

Az "A" vizsgálati terület a szélvédőüveg külső felülete, amelyet a következő négy sík metszésvonala határol (lásd az 1. Ábrát): (a) az X tengellyel felfele 7° szöget bezáró sík, amely átmegy a V1 ponton és párhuzamos


(b) (c) (d)

az Y tengellyel (5 jelű sík), az X tengellyel lefele 5° szöget bezáró sík, amely átmegy a V2 ponton és párhuzamos az Y tengellyel (6 jelű sík), a V1 és V2 pontokon átmenő és az X tengelytől balra 17° szöget bezáró függőleges sík baloldali közlekedés esetén, és jobbra az X tengelytől jobboldali közlekedés esetén (7 jelű sík), a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyított 7 jelű síkra vonatkozó szimmetrikus sík (8 jelű sík).

2.4.

A "csökkentett B vizsgálati terület" a B vizsgálati terület, kivéve a következő területeket1/ (lásd a 2. és 3. Ábrát).

2.4.1.

a 2.2. bekezdésben meghatározott "A" vizsgálati terület, kiterjesztve a 3. Melléklet 9.2.2.1. bekezdése szerint,

2.4.2.

a gyártó választása szerint a két következő bekezdés közül egyet kiválaszthatnak:

2.4.2.1.

lefele az 1 jelű síkkal és oldalirányban a 4 jelű síkkal határolt és a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva szimmetrikus bármelyik homályosító sötétítés (4' jelű sík),

2.4.2.2.

lefele az 1 síkkal határolt bármely homályosító sötétítés, legfeljebb 150 mm széles homályosító sötétítés feltéve, hogy az a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva középre eső 300 mm széles területen van, és feltéve, hogy a homályosító sötétítés az 5 jelű sík alatt a 150 mm széles szelvény2/ és a 4 és 4' jelű síkok jeleivel is párhuzamos határvonalain átmenő sík jeleivel oldalirányban határolt területen van.

2.4.3.

bármely homályosító sötétítés, amelyet a szélvédő külső felületének metszésvonala határol: (a) az X tengelytől lefele 4° szögben hajló, a V2 ponton átmenő, és az Y tengellyel párhuzamos síkkal (9 jelű sík) (b) a 6 jelű síkkal, (c) a 7 és 8 jelű síkkal vagy a szélvédő külső felületének szélével, ha a 6 és 7 jelű sík (6 jelű sík a 8 jelű síkkal) nem metszi a szélvédő külső felületét;

2.4.4.

bármely homályosító sötétítés, amelyet a szélvédő külső felületének metszésvonala határol: (a) a V1 ponton átmenő vízszintes síkkal (10 jelű sík) (b) a 3 jelű síkkal, 3/ (c) a 7 jelű 4/ síkkal vagy a szélvédő külső felületének szélével, ha a 6 jelű sík (6 jelű sík a 8 jelű síkkal) nem metszi a szélvédő külső felületét; (d) a 9 jelű síkkal;

2.4.5.

a szélvédő külső felületének szélétől vagy bármilyen homályosító sötétítéstől 25 mm távolságon belüli terülten. Ezt a területe ne legyen visszaverő a kiterjesztett "A" vizsgálati területen.

2.5.

Az alappontok meghatározása (lásd 3. Ábrát) Az alappontok azok a pontok, amelyek a szélvédő külső felületének szélének a V pontoktól előre terjedő egyenesek metszéspontjában helyezkednek el:

2.5.1.

a felső függőleges alappont a V1 ponttól előre és 7° szöggel a vízszintes felett (Pr1),

2.5.2.

az alsó függőleges alappont a V2 ponttól előre és 5° szöggel a vízszintes alatt (Pr2),

2.5.3.

a vízszintes alappont a V1 síktól előre és 17° szöggel balra (Pr3),

1

/

2

/

3

/

4

/

Figyelembe véve azt, hogy a 2.5. bekezdésben meghatározott alappontok az átlátszó területen legyenek. A szélvédő külső felületén és az 1 sík jelein mérve. A szélvédő másik oldalánál, a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyított szimmetrikus 3 jelű síkhoz képest. A szélvédő másik oldalánál a 8 jelű síkkal.


2.5.4.

három kiegészítő alappont, amelyek a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva szimmetrikusak a 2.5.1 – 2.5.3. bekezdésekben meghatározott pontokra (sorban Pr'1, Pr'2, Pr'3).

CL : Pi :

a jármű hosszirányú középsíkjának nyomvonala a megfelelő sík nyomvonala (lásd a szöveget)

1. Ábra: "A" vizsgálati terület (balkormányos jármű példája)

2a Ábra: Csökkentett "B" vizsgálati terület (balkormányos jármű példája) – felső sötétített terület a 2.4.2.2. bekezdés szerint.


CL : Pi :

a jármű hosszirányú középsíkjának nyomvonala a megfelelő sík nyomvonala (lásd a szöveget)

2b Ábra: Csökkentett "B" vizsgálati terület (balkormányos jármű példája) – felső sötétített terület a 2.4.2.1. bekezdés szerint.

CL : Pri :

a jármű hosszirányú középsíkjának nyomvonala a, b, c, d: "V" pontok koordinátái

3. Ábra: Az alappontok meghatározása (balkormányos jármű példája) –––––––––––––



19. Melléklet ELJÁRÁS A GÉPJÁRMŰ-ÜLŐHELYEK "H" PONTJÁNAK ÉS A FELSŐTEST TÉNYLEGES DŐLÉSSZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA 1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET A jelen Mellékletben leírt módszert a gépjárművekben levő egy vagy több ülőhely "H" pontjának és a törzs valóságos dőlésszögének meghatározására alkalmazzák, valamint a mért és a gyártó által közölt tervezési értékek közötti összefüggés ellenőrzésére.1/ MEGHATÁROZÁSOK A jelen Melléklet szempontjából: "Vonatkoztatási adatok" az ülési helyzet egy vagy több következő jellemzőit jelenti: a "H" pont és az "R" pont és azok kapcsolata, a törzs valóságos és névleges dőlésszöge, valamint ezek viszonya. Háromdimenziós H-pont próbabábú (3-DH-gép) készülék a H pont és a valóságos törzs-szögek meghatározására. Ezt a készüléket ennek a Mellékletnek a Függeléke írja le. H pont az alábbi 4. bekezdésben leírt eljárás szerint a járműülésben elhelyezett próbabábú törzse és combja között levő forgási középpontot jelenti. A H pont a háromdimenziós próbabábú mindkét oldalán, az irányzónyílások közötti tengelyvonal közepén fekszik. A H pont elméletileg megfelel az R pontnak (az alábbi 3.2.2. bekezdésben megadott tűrésekkel). Ha egyszer már meghatározták 4. bekezdésben leírt eljárás szerint, a H pontot rögzített pontnak kell tekinteni az üléspárnához viszonyítva, és azzal együtt mozogjon, ha az ülést beállítják. R pont vagy az ülés vonatkoztatási pontja a gyártó által minden ülési helyzetre meghatározott pontot jelenti a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben. Torzóvonal a 3-DH-gép gerincrúdjának középvonalát jelenti a leghátsó helyzetben. Tényleges törzsszög a H ponton átmenő függőleges egyenes és a torzóvonal által bezárt szöget jelenti a 3-DH-gép hátradőlés-szintezőjét használva; a valóságos törzsszög elméletileg megfelel a tervezési törzsszögnek (tűrését lásd az alábbi 3.2.2. bekezdésben). Tervezési törzsszög az R ponton átmenő függőleges egyenes és a torzóvonal által bezárt szöget jelenti olyan helyzetben mérve, amely megfelel a járművet gyártó által előírt háttámla-helyzetnek. Utas középsíkja (CPO) az adott ülésre helyezett 3-DH-gép középsíkját jelenti minden tervezett ülési helyzetben. Ezt a H pont Y koordinátája jellemzi. Egyedi üléseknél az ülés középsíkja egybeesik az utas középsíkjával. Más üléseknél az utas középsíkját a gyártó határozza meg. Háromdimenziós vonatkoztatási rendszer a jelen Melléklet 2. Függelékében leírt rendszert jelenti. Vonatkoztatási pontok a járműkarosszérián a gyártó által meghatározott fizikai pontokat (furatok, felületek, jelölések vagy bemetszések) jelentenek. Jármű mérési helyzete a járműnek a vonatkoztatási pontok által meghatározott helyzetét jelenti a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben. KÖVETELMÉNYEK Adatszolgáltatás Annak bizonyítására, hogy minden egyes olyan ülési helyzet, amelyre vonatkoztatási adatokat kell adni, kielégíti a jelen Előírás követelményeit, szolgáltassák a következő összes, vagy megfelelően kiválogatott adatokat e Melléklet 3. Függelékének nyomtatványán: az R pont koordinátái a háromdimenziós koordinátarendszerben,

2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.2. 2.3.

2.4. 2.5. 2.6.

2.7. 2.8.

2.9. 2.10. 2.11. 3. 3.1.

3.1.1.

1

/

A mellső üléseket kivéve, minden olyan ülőhelynél, ahol a "H" pontot nem lehet meghatározni a háromdimenziós próbabábúval vagy más módszerrel, az "R" vonatkoztatási pontot a gyártó jelölje meg.


3.1.2. 3.1.3.

a tervezési törzsszög, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az ülésnek (ha állítható) az alábbi 4.3. bekezdésben előírt mérési helyzetbe történő beállításához. A mért adatok és a tervezési adatok közötti viszony Az alábbi 4. bekezdésben leírt módszerrel meghatározott H pont koordinátáit és a tényleges törzsszög értékét össze kell hasonlítani az R pontnak és a tervezési törzsszögnek a gyártó által előírt koordinátáival, illetve értékeivel. Az R pont és a H pont viszonylagos helyzete, valamint a tervezési és a tényleges törzsszög közötti viszony a kérdéses üléshelyzet esetében akkor kielégítő, ha a koordináták által meg-határozott H pont olyan 50 mm vízszintes és függőleges oldalhosszúságú négyszögön belül fekszik, amelynek átlói az R pontban egymást metszik, és ha a valóságos törzsszög eltérése a tényleges törzsszögtől 5° szögön belül van. Ha a fenti feltételek teljesültek, az R pontot és a tervezési törzsszöget használják a jelen Előírás követelményeivel való egyezés bizonyítására. Ha a H pont vagy a tényleges törzsszög nem teljesíti a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, akkor még kétszer (összesen háromszor) határozzák meg a tényleges törzsszöget. Ha az így elvégzett három mérés közül kettőnek az eredménye kielégíti a követelményeket, akkor az előző 3.2.3. bekezdés feltételeit kell alkalmazni. Ha az előző 3.2.4. bekezdésben említett három mérési eredmény közül legalább kettő nem teljesíti a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, vagy ha az ellenőrző vizsgálat nem végezhető el, mert a gyártó nem adott adatokat az R pont elhelyezkedéséről vagy a tervezési törzsszögről, a három mérési pont geometriai súlypontját és a három mért szög átlagát használják akkor, amikor a jelen Előírásban az R pontra vagy a tervezési törzsszögre hivatkoznak. ELJÁRÁS A "H" PONT ÉS A TÉNYLEGES TORZÓSZÖG MEGHATÁROZÁSÁRA

3.2. 3.2.1.

3.2.2.

3.2.3. 3.2.4.

3.2.5.

4.

A vizsgálat megkezdése előtt járművet – ha a gyártó kívánja – 20 ± 10 °C hőfokon kondicionálják azért, hogy az ülés anyagának hőmérséklete elérje a szobahőmérsékletet. Ha a vizsgálatra kerülő ülésre addig még sohasem ültek, akkor 70 - 80 kg tömegű személyt vagy próbabábút ültessenek rá 2×1 percig azért, hogy az üléspárna és a hátpárna hajlékonnyá váljon. A gyártó kérésére valamennyi ülést legalább 30 percig tehermentesítsék a háromdimenziós próbabábú ráhelyezése előtt. A járművet a fenti 2.11. bekezdésben meghatározott mérési helyzetbe kell hozni. Az ülést, ha az állítható, először a gyártó által előírt leghátsó vezetési vagy utazási helyzetbe kell beállítani, de csak az ülés hosszirányú állítását véve figyelembe, figyelmen kívül hagyva az ülés más célú mozgatását, mint a normális vezetési vagy utazó helyzet. Ha az ülés beállításának más módja is van (függőleges irányú, döntés szögben, háttámla állítás, stb.), ezeket a gyártó által előírt helyzetbe állítsák be. Függesztett üléseknél a függőleges helyzetet szilárdan rögzítsék abban a szokásos vezetési helyzetben, amelyet a gyártó előírt. Az ülőhelynek azt a területét, amellyel a háromdimenziós próbabábu érintkezik, megfelelő méretű és szövésű pamutmuszlin anyaggal kell letakarni, ami úgy jellemezhető, mint: 18,9 szál/cm2-es, 0,228 kg/m2 fajlagos tömegű sima pamut-vászon vagy ezzel egyenértékű kötött vagy nem szőtt textilanyag. Ha a vizsgálatot nem a járművön végzik, úgy a padlónak, amelyre az ülést helyezik, ugyanolyan jellemzői 2/ legyenek, mint amilyen annak a járműnek a padlója, ahol az ülést alkalmazni kívánják. A háromdimenziós próbabábu ülő-és hátrészét úgy kell elhelyezni, hogy az utas közép-síkja (CPO)

4.1.

4.2. 4.3.

4.4.

4.5. 2

/

Lejtésszög, az ülés beépítésből adódó magasság különbség, felületi kiképzés, stb.


egybe essék a háromdimenziós próbabábu középsíkjával. A gyártómű kérésére a háromdimenziós próbabábu befelé a CPO-hoz képest elmozdítható, ha a próbabábu kifelé annyira kilóg, hogy az nem teszi lehetővé a három-dimenziós próbabábu szintezését. 4.6. Csatlakoztassák a lábfejből és lábszárból álló egységet az altesthez vagy egyenként, vagy a térdcsukló-rúdból és lábszárból álló összeállítással. A H pont irányzónyílásait összekötő egyenes a talajszinttel párhuzamos és az ülés hosszirányú középsíkjára merőleges legyen. 4.7. A háromdimenziós próbabábu lábainak helyzetét a következőképpen kell beállítani: 4.7.1. Ha a kiválasztott ülőhely a vezetőülés és a mellső szélső utas-ülés, 4.7.1.1. a lábakat úgy mozdítsák előre, hogy azok a természetes helyzetüket foglalják el a padlón vagy – szükség esetén – a lábpedálok között. Ahol ez lehetséges, a bal lábat kb. olyan távolságra helyezzék el a háromdimenziós próbabábu középsíkjától balra, mint amilyen távolságra van a jobb láb az említett középsíktól jobbra. A háromdimenziós próbabábu keresztirányú beállítását ellenőrző szintezőt szükség esetén vagy az altest újra-állításával, vagy a lábak megfelelő hátramozgatásával állítsák vízszintesbe. A H pont irányzó nyílásait összekötő egyenesnek továbbra is legyenek merőlegesek az ülés hosszirányú középsíkjára, 4.7.1.2. ha a bal lábat nem lehet a jobb lábbal párhuzamba állítani, és a bal láb nem támaszkodik a jármű szerkezeti (padló) részére, azt mindaddig mozgatni kell, amíg arra rá nem támaszkodik. A H pont irányzónyílásainak beállítását továbbra is meg kell tartani. 4.7.2. Hátsó szélső ülések: A hátsó szélső ülések és pótülések esetében a lábakat a gyártómű előírásainak megfelelően kell elhelyezni. Ha ezek után a lábfejek különböző színtű padlórészekre fekszenek fel, az a láb, amelyik először kerül érintkezésbe a mellső üléssel, viszonyítási alapul szolgál, és a másik lábfejet úgy helyezzék el, hogy a próbabábu altestének keresztirányú szintezője vízszintes helyzetet mutasson. 4.7.3. Egyéb ülések: A fenti 4.7.1. bekezdésben előírt általános szabályt kövessék azzal a kivétellel, hogy a lábak elhelyezése a gyártó előírásainak megfelelő legyen. 4.8. Helyezzék fel a súlyokat a lábszár és a comb súlytartóira és szintezzék a próbabábut. 4.9. A hátrészt mellső ütközésig döntsék előre, és a háromdimenziós próbabábut húzzák el az ülés háttámlájától a T-rúd (térdcsukló-rúd) segítségével. Végezzék el az alábbi eljárások valamelyikével a próbabábu ismételt beállítását az ülésen. 4.9.1. Ha a háromdimenziós próbabábu hátracsúszik, az alábbi eljárást alkalmazzák: A háromdimenziós próbabábut addig kell hátrafelé csúsztatni, amíg nem kell vízszintes irányú erőt kifejteni a T-rúdra (térdcsukló-rúdra), azaz addig, amíg az altest a háttámlával nem érintkezik. Szükség esetén el kell végezni a lábszárak ismételt beállítását is. 4.9.2. Ha a háromdimenziós próbabábu nem hajlamos a hátrafelé való csúszásra, a következő eljárást kell alkalmazni. A háromdimenziós bábut csúsztassák hátra, hátrafele ható vízszintes erőt fejtve a ki a T-rúdra addig, amíg az altest a háttámlával nem érintkezik (lásd jelen Melléklet, 1. Függelék, 2. Ábra). 4.10.

4.11. 4.12.

A háromdimenziós próbabábu hátrészére és altestére fejtsenek ki 100 ± 10 N erőt a csípő-szögmérő és a térdcsukló-rúd ("T-rúd") metszéspontjában. Az erőt folyamatosan abban az irányban fejtsék ki, amely a fenti metszéspontot közvetlenül a combrúd-ház feletti pontban keresztezi (jelen Melléklet, 1. Függelék 2. Ábra). Majd a hátrészt támasszák óvatosan az ülés háttámlájához. Az eljárás hátra lévő részének egész ideje alatt ügyelni kell arra, nehogy a próbabábu előre csússzon. Helyezzék fel a jobb és bal fél ülepet imitáló tömeget (farsúlyt), majd felváltva a felső-testet imitáló nyolc db torzósúlyt is. A háromdimenziós próbabábut tartsák vízszintesen. Döntsék a hátrészt előre, hogy megszűnjön az ülés háttámlájára ható igénybevétel. A háromdimenziós próbabábut 10° szögben (a függőleges középsík mindegyik oldalán öt fok szögben) billegtessék ide-oda háromszor egymás után a próbabábu és az üléstámla között esetleg megmaradt


4.13.

4.14. 4.14.1. 4.14.2. 4.15.

4.16.

4.16.1. 4.16.2.

súrlódás megszüntetése céljából. A billegtetési művelet alatt a háromdimenziós próbabábu térdcsukló rúdja hajlamos lehet az előírt vízszintes és függőleges beállítási iránytól való eltérésre. Éppen ezért a billegtetési művelet alatt a térdcsukló-rudat megfelelő oldalirányú erőt kifejtve féken kell tartani. A háromdimenziós próbabábu billegtetése és a térdcsukló rúd egy helyben tartása közben gondosan ügyelni kell arra, hogy valamilyen véletlenszerű külső függőleges vagy elölről hátra irányuló erő ne hasson. A háromdimenziós próbabábu lábait a fenti művelet alatt ne fogják meg, se mozgásukban ne korlátozzák. Ha a lábak mégis helyzetet változtatnak, pillanatnyilag hagyják azokat helyzetükben. A hátrészt óvatosan támasszák az üléstámlához és ellenőrizzék a két szintező nulla állását. Ha a háromdimenziós próbabábu billegtetési művelete közben előfordul a lábaknak bármiféle elmozdulása, eredeti helyzetüket a következőképpen kell visszaállítani: felváltva mindegyik lábat fel kell emelni a padlóról az elkerülhetetlenül szükséges legkisebb mértékig, elkerülve bármiféle felesleges lábmozgatást. Felemelés alatt a lábak szabadon mozogjanak, és semmiféle mellső vagy oldalirányú terhelésnek ne legyenek kitéve. Amikor a lábak visszakerülnek eredeti alsó helyzetükbe, a sarkak az e célra kijelölt szerkezeti résszel (padló) érintkezzenek. Ellenőrizzék az oldalirányú szintező nulla állását. Ha szükséges a hátrész tetejére olyan oldalirányú erőt fejtsenek ki, ami elég a háromdimenziós próbabábu altestének szintezéséhez az ülésen. A térdcsukló T-rúd segítségével megakadályozva a háromdimenziós próbabábúnak az ülés-párnán való előrecsúszását, a következő műveleteket kell folyamatosan elvégezni: a) a hátrészt támasszák neki az üléstámlának, b) felváltva fejtsék ki, majd szüntessék meg a hátrészre ható, a legfeljebb 25 N hátrafelé irányuló vízszintes erőt, kb. a torzósúlyok középpontjának magasságában, mindaddig, amíg a terhelés megszüntetése után a csípőszögmérő nem jelzi, hogy beállt a stabil állapot. Ügyeljenek, hogy a próbabábút ne tegyék ki semmiféle lefelé ható, vagy oldalirányú terhelésnek. Ha szükséges a háromdimenziós próbabábú ismételt szintállítása, a hátrészt döntsék előre, szintezzék újra, és az eljárást ismételjék meg a 4.12. bekezdéstől kezdve. MÉRÉSEK Meg kell mérni a H pont koordinátáit a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben. Le kell olvasni a hátszögmérőn a valóságos törzsszöget, a háromdimenziós próbabábú hát-gerincét imitáló rudat teljesen hátradöntött helyzetében tartva. Ha a háromdimenziós próbabábú új beállítása szükségessé válik, úgy ennek megkezdése előtt legalább 30 percig terheletlenül kell hagyni az összeállított ülést. A háromdimenziós próbabábút ne hagyják hosszabb ideig az ülésen, mint ami feltétlenül szükséges a vizsgálat elvégzéséhez. Ha az üléscsoporton belül az ülések hasonlók (padszerű ülések, azonos ülések, stb.) mindegyik üléscsoportra csak egy H-pontot és egy "valóságos törzsszöget" kell meghatározni, a jelen Melléklet 1. Függelékében leírt háromdimenziós próbabábút arra a helyre ültetve, amelyet az egész üléscsoportra (üléssorra) nézve jellemzőnek lehet tekinteni. Ez a hely a következő legyen: A mellső üléscsoportra vonatkozólag: a vezető ülőhelye. A hátsó üléscsoportra, illetve üléscsoportokra vonatkozólag: az egyik szélső ülőhely. ⎯⎯⎯⎯⎯


19. Melléklet – 1. Függelék A HÁROMDIMENZIÓS "H" PONT PRÓBABÁBÚ LEÍRÁSA ∗/ (3-DH szerkezet) 1.

HÁTRÉSZ ÉS ALTEST A próbabábú hátrésze és ülepe megerősített műanyag és fém. Ezek az emberi test törzsét (torzó) és combjait utánozzák, melyek a H pontban csuklósan illeszkednek egymáshoz. A H-ponthoz csuklósan szögmérős gerincrúd csatlakozik a valóságos törzsszög mérése céljából. Az altesthez erősített állítható combrúd meghatározza a combok középvonalát, és alapvonalként szolgál a csípőszögmérő számára. TÖRZS ÉS LÁBELEMEK Az alsó lábelemek a térdeket összekötő térdcsukló rúd (T-rúd) segítségével csatlakoznak az altesthez, ami kétoldali elágazása az állítható combrúdnak. Az alsó lábelemekben szögmérők vannak a térd becsuklási szögének méréséhez. A lábszár és a lábfej megfelelő szögmérővel van ellátva a lábfej hajlásszögének méréséhez. Két szintező szolgálja a próbabábú helyzetének beállítását térben. Az egyes testrészek tömegének megfelelő súlyok vannak elhelyezve azok súlypontjaiban abból a célból, hogy biztosítva legyen egy 76 kg tömegű felnőtt férfi súlyával egyenértékű ülésbenyomódás. A háromdimenziós próbabábú valamennyi csuklós csatlakozását ellenőrizni kell, hogy észlelhető súrlódás nélkül szabadon mozogjanak.

2.



1. Ábra – a 3-DH gép elemeinek jelölése

/

A háromdimenziós próbabábúra vonatkozó részletes felvilágosítás az alábbi címen kérhető: Society of Automotive Engineers (SAE), 400 Commonwelath Drive, Warrendale, Pennsylvania 15096, USA. Ez a próbabábú megfelel az ISO 6549-1980 szabványban leírt bábunak.


2. Ábra – a 3-DH gép elemeinek méretei és terhelési eloszlása ⎯⎯⎯⎯

19. Melléklet – 2. Függelék HÁROMDIMENZIÓS VONATKOZTATÁSI RENDSZER 1.

A háromdimenziós vonatkoztatási rendszert a járművet gyártó üzem által megválasztott három ortogonális (derékszögű) sík határozza meg (lásd a mellékelt Ábrát) ∗/ A járművet a méréshez az alátámasztási felületen olyan helyzetbe állítják, hogy a járművön feltüntetett (kiinduló alapul szolgáló) megjelölések a járműgyártó üzem által közölt koordinátákkal rendelkezzenek. Az R pont és a H pont koordinátáit a járműgyártó megjelölései szerint állapítják meg.

2.

3.



/

Ez a vonatkoztatási rendszer megfelel az ISO 4130-1978. szabványnak.


Ábra - Háromdimenziós vonatkoztatási rendszer.

1.

2. 2.1.

3. 3.1. 3.1.1.

19. Melléklet – 3. Függelék AZ ÜLŐHELYEK VONATKOZTATÁSI ADATAI A VONATKOZTATÁSI ADATOK KÓDOLÁSA A vonatkoztatási adatokat mindegyik ülőhelyre vonatkozólag következetesen jegyzékbe kell foglalni. Az ülőhelyek azonosítása kétjegyű kóddal történik. Az első kódjel egy arab szám és az üléssor sorszámát jelöli, a jármű elejétől hátrafelé számítva. A második kódjel egy nagy-betű, amely az ülőhely helyét jelöli az üléssorban, menetirányban nézve. A következő betűket kell használni: L = bal C = középső R = jobb A JÁRMŰ MÉRÉSI HELYZETÉNEK LEÍRÁSA A meghatározó (kiinduló) megjelölések koordinátái "X" ........................ "Y" ........................ "Z" ........................ A VONATKOZTATÁSI ADATOK JEGYZÉKE Ülőhely: Az R pont koordinátái:


"X" ........................ "Y" ........................ "Z" ........................ Előírt törzsszög: Az ülés-beállítás jellemzői ∗/ Vízszintesen: Függőlegesen: Szögben kifejezve: Törzsszögben:

3.1.2. 3.1.3.

MEGJEGYZÉS:

Ebben a jegyzékben sorolják fel 3.2., 3.3. stb. számok alatt a többi ülőhelyre vonatkozó paramétereket. –––––––––––– 20. Melléklet

A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZŐ KIVITELŰ GYÁRTMÁNY VIZSGÁLATA 1.

MEGHATÁROZÁSOK A jelen Melléklet szempontjából

1.1.

Termék típusa jelent minden olyan ablaküveget, amelyek fő jellemzői azonosak.

1.2.

Vastagsági kategória minden olyan ablak üvegezését jelenti, amelyek alkotóelemeinek vastagsága a megengedett tűréseken belül azonos.

1.3.

Gyártó egység egy vagy több típusú ablaküveg valamennyi gyártó eszközének ugyanazon a helyen telepített összességét jelenti; ez magában foglalhat több gyártósort is.

1.4.

Műszak ugyanazon a gyártósoron a napi üzemórák alatti termelési időszakot jelenti.

1.5.

Gyártási sorozat azonos a gyártósoron ugyanolyan terméktípus folyamatos gyártását jelenti.

1.6.

Ps ugyanazon műszakban gyártott azonos terméktípusú ablaküveg darabszámát jelenti.

1.7.

Pr az egy gyártási sorozatban előállított azonos terméktípusú ablaküvegek darabszámát jelenti.

2.

VIZSGÁLATOK Az ablaküvegeket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:

2.1.

Edzett szélvédőüvegek

2.1.1.

Törésvizsgálat a 4. Melléklet, 2. bekezdés követelmények szerint.

2.1.2.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet, 9.1. bekezdés követelményei szerint.

2.1.3.

Optikai torzítás vizsgálata a 3. Melléklet, 9.2. bekezdés követelményei szerint.

2.1.4.

Másodlagos kép különválásának vizsgálata a 3. Melléklet, 9.3. bekezdés követelményei szerint.

2.2.

Egyenletesen edzett ablaküvegek

2.2.1.

Törésvizsgálat az 5. Melléklet, 2. bekezdés követelményei szerint.

2.2.2.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet, 9.1. bekezdés követelményei szerint



/

A nem kívánt szövegrész törlendő!


2.2.3.

Szélvédőüvegként alkalmazott ablaküvegek esetében:

2.2.3.1.


2.3.3.2.


2.3.

Közönséges réteges szélvédőüvegek és üveg-műanyag összetételű szélvédők

2.3.1.

Fejformás ütésvizsgálat a 6. Melléklet, 3. bekezdés követelményei szerint.

2.3.2.

Ütésvizsgálat 2260 grammos golyóval a 6. Melléklet, 4.2. bekezdés és a 3. Melléklet, 2.2. bekezdés követelményei szerint.

2.3.3.

Hőállóság vizsgálata a 3. Melléklet, 5. bekezdés követelményei szerint.

2.3.4.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet, 9.1. bekezdés követelményei szerint.

2.3.5.


2.3.6.


2.3.7.

Csak üveg-műanyag összetételű szélvédők esetében:

2.3.7.1.

Kopásállósági vizsgálat a 9. Melléklet 2.1. bekezdésének követelményei szerint.

2.3.7.2.

Nedvességállósági vizsgálat a 9. Melléklet 3. bekezdésének követelményei szerint.

2.3.7.3.

Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata a 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.

Nem szélvédő, közönséges réteges üvegek és üveg-műanyag összetételű ablaküvegek

2.4.1.

Ütésvizsgálat 227 grammos golyóval a 7. Melléklet 4. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.2.

Hőállóság vizsgálata a 3. Melléklet 5. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.3.

Fényátbocsátás mérése a 3. Melléklet 9.1. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.4.

Csak üveg-műanyag összetételű ablaküvegek esetében:

2.4.4.1.


2.4.4.2.


2.4.4.3.

Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata a 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményei szerint.

2.4.5.

A fenti feltételeket abban az esetben kell kielégítettnek tekinteni, ha a megfelelő vizsgálatokat ugyanolyan összetételű szélvédőüvegeken folytatták le.

2.5.

Kezelt réteges szélvédőüvegek

2.5.1.

A jelen Melléklet 2.3. bekezdésében előírt vizsgálatokon felül törésvizsgálatot is kell végezni a 8. Melléklet 4. bekezdésének követelményei szerint.

2.6.

Műanyag-bevonatú ablaküvegek A jelen Melléklet különböző bekezdéseiben előírt vizsgálatokon felül még a következő vizsgálatokat végezzék el:

2.6.1.


2.6.2.


2.6.3.

Vizsgálat ellenálló képesség szempontjából vegyi anyagokkal szemben a 3. Melléklet 11. bekezdésének követelményei szerint.

2.7.

Kettős üvegezésű ablaküvegek


Azokat a vizsgálatokat végezzék el, amelyeket e Mellékletben a kettős üvegezésű ablaküveget alkotó minden egyes elemre előírtak, ugyanolyan gyakorisággal és azonos követelményekkel. 2.8.

Merev műanyag táblák, amelyek nem szélvédők

2.8.1.

Ejtési vizsgálat 227 grammos golyóval a 14. Melléklet 5. bekezdése szerint.

2.8.2. 2.8.3. 2.8.4.

Fényátbocsátási vizsgálat a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint. Koptatási vizsgálat a 14. Melléklet 6.1. bekezdése szerint. Keresztülvágásos vizsgálat a 14. Melléklet 6.3. bekezdése szerint. NB.: A 2.8.2. bekezdés fenti vizsgálatát csak akkor alkalmazzák, ha az üvegezés a járművezető kilátásához nélkülözhetetlen helyen van. A fenti 2.8.4. bekezdés fenti vizsgálatát olyan mintákon hajtsák végre, amelyeken nem végezték el a 14. Melléklet 6.2. bekezdése szerint szükséges vizsgálatokat. Hajlékony műanyag táblák, amelyek nem szélvédők Ejtési vizsgálat 227 grammos golyóval a 15. Melléklet 4. bekezdése szerint. Fényátbocsátási vizsgálat a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint. NB.: A 2.9.2. bekezdés fenti vizsgálatát csak akkor alkalmazzák, ha az üvegezést olyan helyen kívánják használni, ahol az a vezető kilátása miatt nélkülözhetetlen. Merev műanyag kettős üvegezésű egységek Ejtési vizsgálat 227 grammos golyóval a 16. Melléklet 5. bekezdése szerint. Fényátbocsátási vizsgálat a 3. Melléklet 9.1. bekezdése szerint. A 2.10.2. bekezdés fenti vizsgálatát csak akkor alkalmazzák, ha az üvegezést olyan helyen kívánják használni, ahol az a vezető kilátása miatt nélkülözhetetlen. VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA ÉS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Törésvizsgálat Vizsgálatok A jelen Előírással meghatározott mindegyik megütési ponton egy törésből álló első vizsgálatsorozatot végezzenek el minden új táblaüveg-típus gyártásának kezdetén azért, hogy meghatározzák a legfontosabb törési pontokat. A vizsgálatok eredményét jegyezzék fel. Edzett üvegű szélvédők első vizsgálat-sorozatát azonban csak akkor hajtsák végre, ha ebből a fajta táblaüveg típusból az évi termelés meghaladja a 200 egységet. Mindazonáltal edzett szélvédőüvegek esetében ezt az első vizsgálatsorozatot csak abban az esetben kell elvégezni, ha az ilyen típusú üvegek évi gyártása meghaladja a 200 egységet. A gyártási sorozat folyamán végzett ellenőrző vizsgálatokat a 3.1.1.1. bekezdésben meghatározott törési pontokon kell lefolytatni. Az ellenőrző vizsgálatot minden egyes gyártási sorozat megkezdésekor vagy a következő színváltáskor el kell végezni. A sorozatgyártás során az ellenőrző vizsgálatot a következő gyakorisággal kell elvégezni:

2.9. 2.9.1. 2.9.2.

2.10. 2.10.1. 2.10.2.

3. 3.1. 3.1.1. 3.1.1.1.

3.1.1.2. 3.1.1.3. 3.1.1.4.

Edzett szélvédőüvegek

Edzett nem szélvédőüvegek

Ps ≤ 200: egy törés gyártási sorozatonként Ps > 200 : egy törés minden négy gyártási órában

Pr ≤ 500 : egy törés műszakonként Pr > 500 : két törés műszakonként

Kezelt réteges szélvédőüvegek 0,1 % típusonként


3.1.1.5.

Ellenőrző vizsgálatot kell lefolytatni a gyártási sorozat végén az utoljára legyártott ablak-üvegek egyikén.

3.1.1.6.

Ha Pr < 20, akkor csak egy törésvizsgálatot végezzenek gyártási sorozatonként.

3.1.2.

Eredmények Valamennyi eredményt jegyezzenek fel, beleértve a törésminták tartós felvételek nélküli eredményeit is. Ezen kívül végezzenek egy vizsgálatot a törésminták tartós felvételével műszakonként egyszer, kivéve azt az esetet, ha Pr ≤ 500. Az utóbbi esetben a törésminták tartós felvétel csak egy vizsgálatot végezzenek gyártási sorozatonként.

3.2.


3.2.1.

Vizsgálatok Ellenőrző vizsgálatot kell végezni egy, réteges szélvédőüveget készítő gyártósor napi termelésének legalább 0,5 %-át kitevő mintán. Naponta legfeljebb 15 szélvédőüveget kell megvizsgálni. A mintadarabokat véletlen módon válasszák ki különböző típusú szélvédőüvegek termeléséből. Vagylagosan és a jóváhagyó hatóság beleegyezésével ezeket a vizsgálatokat helyettesíthetik 2260 grammos golyóval végzett vizsgálattal (lásd az alábbi 3.3. bekezdést). Fejformás megütéskor a vizsgálatot minden esetben mindegyik vastagsági osztály legalább két mintadarabján évenként el kell végezni.

3.2.2.

Eredmények Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.

3.3.

Ütésvizsgálat 2260 grammos golyóval

3.3.1.

Vizsgálatok Mindegyik vastagsági osztálynál a vizsgálatok minimális gyakorisága havi egy vizsgálat legyen.

3.3.2.

Eredmények Minden eredményt fel kell jegyezni.

3.4.

Ütésvizsgálat 227 grammos golyóval

3.4.1.

Vizsgálatok A próbadarabokat mintadarabokból kell kivágni. Gyakorlati meggondolásokból azonban ezeket a vizsgálatokat elvégezhetik a késztermék részein is. Az ellenőrző vizsgálatot az egy műszak alatti termelés legalább 0,5 %-t kitevő számú mintadarabon kell elvégezni, de naponta legfeljebb 10 mintadarabon.

3.4.2.

Eredmények Minden eredményt fel kell jegyezni.

3.5.

Nagy hőfokkal szembeni ellenállás vizsgálata

3.5.1.

Vizsgálatok A próbadarabokat a mintadarabokból kell kivágni. Mindazonáltal gyakorlati okokból ezeket a vizsgálatokat el lehet végezni a késztermék részein is. Ezeket úgy kell kiválasztani, hogy a közbenső rétegek használatukkal arányosan kerüljenek vizsgálatra. Ellenőrző vizsgálatot végezzenek a napi termelésből kivett, színenként legalább három mintán.

3.5.2.

Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel.


3.6.

Fényátbocsátás

3.6.1.

Vizsgálatok A színezett késztermék reprezentatív mintáját vizsgálják meg. Az ellenőrzést legalább minden sorozatgyártás kezdetén végezzék el, ha az üvegező táblák jellemzőiben bármilyen olyan változás van, amely a vizsgálat eredményét befolyásolja. Ezt a vizsgálatot nem kell elvégezni olyan táblákon, amelynél a típusjóváhagyáskor nem mértek – szélvédőüvegek esetében – kevesebbet, mint 80 %, és a nem szélvédők esetében 75 százaléknál kevesebb szabályos fényátbocsátást, és a V jelű ablaküvegeken (lásd az Előírás 5.5.2. bekezdését), amelyek e vizsgálat alól mentesülnek. Vagylagosan, edzett ablaküvegek esetében az üveg szállítója bizonylattal igazolhatja a fenti követelmények teljesülését.

3.6.2.

Eredmények A szabályos fényátbocsátási értéket fel kell jegyezni. Ezen kívül árnyékoló szalagokkal ellátott szélvédőüvegeknél a jelen Előírás 3.2.1.2.2.4. bekezdésében említett rajzok szerint ellenőrizzék, hogy a – megadott járműkategória számára készült – szélvédőn az ilyen szalagok a "B" vagy "I" zónán kívül vannak-e. A homályosító sötétítés a 18. Melléklet előírásainak feleljen meg.

3.7.

Optikai torzítás és másodlagos kép elválása

3.7.1.

Vizsgálatok Minden szélvédőüveget a látható hibák szempontjából szemrevételezni kell. Ezen kívül a jelen Előírásban levő eljárások vagy más azonos eredményt biztosító eljárás alkalmazásával méréseket kell végezni a látómező különböző területein a következő legkisebb gyakorisággal: – vagy ha Ps ≤ 200, egy mintadarabot műszakonként, – vagy ha Ps > 200, két mintadarabot műszakonként, – vagy az egész termelés 1 %-át, ha a kiválasztott mintadarabok az egész termelést képviselik

3.7.2.

Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel.

3.8.


3.8.1.

Vizsgálatok Csak műanyag bevonatú, üveg-műanyag összetételű és műanyag üvegezésű ablakokat kell megvizsgálni. Havonta legalább egy ellenőrző vizsgálatot végezzenek műanyagbevonattípusonként vagy műanyag-típusonként.

3.8.2.

Eredmények A fényszóródás mérésének eredményét jegyezzék fel.

3.9.

Nedvességállósági vizsgálatok

3.9.1.

Vizsgálatok Csak műanyag bevonatú, üveg-műanyag összetételű és műanyag üvegezésű ablakokat kell megvizsgálni. Havonta legalább egy ellenőrző vizsgálatot végezzenek műanyag bevonattípusonként vagy közbenső műanyag-típusonként. Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel. Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata Vizsgálatok Csak műanyag bevonatú, üveg-műanyag összetételű és műanyag üvegező táblákat kell megvizsgálni. Műanyagbevonat-típusonként vagy műanyag típusonként havonta legalább egy

3.9.2. 3.10. 3.10.1.


3.10.2. 3.11. 3.11.1.

3.11.2.

ellenőrző vizsgálatot végezzenek. Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel. Keresztül vágásos vizsgálat Vizsgálatok Csak a kopásálló bevonattal ellátott merev műanyag üvegező anyagokat vessék alá ennek a vizsgálatnak. Hetente és típusonként legalább egy ellenőrzést végezzenek a műanyagon és a bevonatán, olyan mintákon, amelyek még nem estek át a szimulált öregedésállósági vizsgálaton (14. Melléklet, 6.2. bekezdés) Eredmények Minden eredményt jegyezzenek fel. ⎯⎯⎯⎯⎯ 21. Melléklet BIZTONSÁGI ÜVEGEZÉS JÁRMŰBE SZERELÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI

1.

ALKALMAZÁSI TERÜLET Ez a Melléklet rendelkezéseket állapít meg biztonsági üvegezés M, N és O kategóriás járművekbe szerelésére vonatkozóan azért, hogy a bennülők magas szintű biztonságát biztosítsa és – különösen – kiváló kilátást biztosítson a járművezetőnek minden forgalmi körülmény között nem csak előre, hanem hátra és oldalt is. Nem alkalmazzák harci járművekre, amint azt az alábbi 2.3. bekezdés meghatározza.

2.

MEGHATÁROZÁSOK Jelen Melléklet céljára

2.1.

"Jármű" minden olyan gépjármű és pótkocsija, amelyet közúti használatra szánnak, legalább négy kereke van, és sebessége túllépi a 20 km/órát, sínen közlekedő járművek és minden mozgó munkagép kivételével.

2.2.

"Járműkategória" olyan járművek csoportját jelenti, amely megfelel a Járműszerkezetek Egységes Határozatai (Consolidated Resolution on the Construction of Vehicles (R.E.3)) által elfogadott osztályozás megfelelő kategóriájának1/;

2.3.

"Különleges célú jármű", "karaván", "harci jármű", "mentőautó", "halottszállító", "nyitható tetejű autó" a Járműszerkezetek Egységes Határozatai (Consolidated Resolution on the Construction of Vehicles (R.E.3)) 7. Mellékletében vannak meghatározva. 1/;

2.4.

"Emeletes jármű", a 107. számú Előírás 2.1.2. bekezdésében van meghatározva.

3.

M, N ÉS O KATEGÓRIÁS JÁRMŰVEKRE ALKALMAZOTT ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3.1.

Biztonsági üvegezést úgy szereljenek be, hogy – a feszültségek ellenére, amelyeknek a jármű ki van téve szokásos üzemelése alatt – maradjon meg helyzetében és biztosítsa a kilátást és biztonságot a járműben utazók számára.

3.2.

A biztonsági üvegezésen a jelen Előírás 5.4. bekezdésében meghatározott megfelelő alkatrésztípus jóváhagyási jele legyen, amelyet, ha szükséges, az 5.5. bekezdésben meghatározott valamelyik kiegészítő jelkép követ.

1

/

Amint azt a Járműszerkezetek Egységes Határozatai (R.E.3) 7. Melléklete (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) meghatározza.


4.

KÜLÖN ELŐÍRÁSOK M ÉS N JÁRMŰKATEGÓRIÁKHOZ 1/

4.1.

Szélvédők

4.1.1.

A szabályos fényátbocsátás ne legyen kevesebb, mint 75 százalék. A szélvédő típusa arra a járműtípusra legyen jóváhagyva, amilyenre azt felszerelni kívánják. A szélvédőt helyesen, a vezető R pontjához viszonyítva szereljék be.

4.1.4.

40 km/óránál nagyobb legnagyobb tervezési sebességű járműveket ne szereljenek fel edzett szélvédővel.

4.2.

Nem szélvédő biztonsági üvegezés térválasztó üvegezés

4.2.1.

Biztonsági üvegező anyag szükséges tulajdonsága a vezető kilátásához előre

4.2.1.1.

A biztonsági üvegezés, amelyen keresztül a vezető, jelen Előírás 2.18.1. bekezdésében meghatározott előre irányuló látómezeje van, a szabályos fényátbocsátása legalább 70 százalék legyen.

4.2.1.2. Műanyag biztonsági üvegezésnek kiegészítő /B/L jelképe legyen, amint azt a jelen Előírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdése meghatározza. 4.2.2.

Biztonsági üvegező anyag szükséges tulajdonsága a vezető kilátásához hátrafele

4.2.2.1. A jelen Előírás 2.18.2. bekezdésében meghatározott biztonsági üvegezésnek legalább 70 % fényátbocsátása legyen, de ahol két külső tükröt szereltek fel, az üvegezés fényátbocsátása 70 százalék alatt is megengedhető feltéve, hogy van a jelen Előírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdéseiben meghatározott kiegészítő V jelkép. 4.2.2.2.

Műanyag biztonsági üvegezésen legyen olyan A/L vagy B/L kiegészítő jelkép, amilyet a jelen Előírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdései meghatároznak. Alternatívaként, a hátsó üvegezés a lehajtható tetejű jármű tetején /B/M/ kiegészítő jelképet is viselhet. A hátsó üvegezés a lehajtható tetejű jármű tetején hajlékony műanyag lapból is készülhet.

4.2.3.

Egyéb biztonsági üvegezés

4.2.3.1.

Az a biztonsági üvegezés, amely nem tartozik a jelen Előírás 2.18.1 és 2.18.2. bekezdések meghatározásai közé, viselje a jelen Előírás 5.5.2. bekezdésében megállapított V kiegészítő jelképet, ha a fényátbocsátás 70 % alatt van.

4.2.3.2.

A műanyag biztonsági üvegezésen a jelen Előírás 5.5.5., 5.5.6. és 5.5.7. bekezdéseiben meghatározott kiegészítő jelkép legyen. Ha azonban a járművet utasok szállítására szánják, a /C/L vagy /C/M kiegészítő jelképpel ellátott üvegezést ne engedjék meg ott, ahol a fej ütközésének kockázata előfordulhat.

4.2.4.

Kivételek Műanyag biztonsági üvegezés esetében a jelen Melléklet 4.2.2.2. és 4.2.2.3. bekezdésében hivatkozott kopásállóságra vonatkozó rendelkezéseket ne alkalmazzák járművekre és az alább felsorolt üvegezésekre: mentők


halottszállítók pótkocsik, beleértve a karavánokat is naptetők és a jármű tetején elhelyezett üvegezés emeletes járművek felső szintjének minden üvegezése Koptatási vizsgálat / jelkép nem szükséges. 4.3.

Különleges követelmények.

4.3.1.

Bármely előrenéző üvegezés, amely nem szélvédő, vagy a jelen Előírás 5.5.5. és 5.5.7. bekezdésében meghatározott /A jelet viselő laminált (ragasztott) vagy műanyag tábla legyen.

4.3.2.

A 4.3.1. bekezdést ne alkalmazzák olyan járművekre, amelyek legnagyobb tervezési sebessége kisebb, mint 40 km/óra. ⎯⎯⎯⎯⎯

EGYEZMÉNY. 42. Melléklet: 43. számú Előírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat

Recommend Documents