egyensúly ÖN K O R K É P TÁRSADALMI SZERZŐDÉS Vége a szociális romanticizmusnak! 3 Varázsütés helyett 9 Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya 15

• tizenhatodik évfolyam, 1 5 0 . s z á m

6. szám

2006

ÖN KOR KÉP

ÖN K O R M Á N Y Z A T I FOLYÓIRAT Ára: 507 Ft

Vége a szociális romanticizmusnak! 3 Varázsütés helyett 9 Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya… 15

Új egyensúly ÚJ TÁRSADALMI SZERZŐDÉS

TARTALOM

JÚNIUS

 PARLAMENT

Vége a szociális romanticizmusnak! Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, majd június 9-én a második Gyurcsány-kormány. A kormányfő és a miniszterek letették a hivatali esküt az Országgyűlésben. A képviselők 206 igen szavazattal 159 ellenében fogadták el a kormányprogramot, és egyidejűleg Gyurcsány Ferencet megválasztották kormányfőnek. Beszédében a miniszterelnök együttműködésre szólított fel, és ismét kezdeményezte: az öt párt vezetője tárgyaljon a kétharmados törvények módosításáról, köztük az önkormányzati törvényről. A kormányprogram vitájában azonban az ellenzék hiányolta a dokumentumból a konkrétumokat. Júniusban aztán mindenki megismerhette a megszorítások első csomagját. A spórolás és fejlesztés programját hirdette meg Gyurcsány Ferenc parlamenti bevezetőjében. A miniszterelnök-jelölt évi ezermilliárd forintos fejlesztési forrást ígért, valamint azt, hogy az állam a következő években ugyanennyi pénzzel költ majd kevesebbet…

3

Erôs középszint, választott regionális önkormányzat? Vége a szociális romanticizmusnak! Új fejlesztéspolitikai törvény és intézmények Pakkot kaptunk…

 KOR–KÉP Varázsütés helyett Közös nyilatkozat a közigazgatási reform tervezett lépéseirôl Az államháztartás egyensúlyának tartós megteremtése Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya…

Miközben a közigazgatási és önkormányzati szakma még javában vitatkozott az államreform szükségességéről, aktualitásáról, tartalmáról és értelméről, addig a második Gyurcsány-kormány nemes egyszerűséggel meghirdette azt. Mint ismeretes az új kormány négy évre szóló cselekvési tervét a reformkormányzás programjának tekinti. A kormányprogram első fejezete az államreformról szól, melyen belül mindösszesen alig másfél oldalon foglalkozik a „Szolgáltató önkormányzat – önkormányzati reform” alcímen az önkormányzati rendszerrel.

9

Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya… „A törvényhozó hatalom folyamatosan megrendel tőlünk szolgáltatásokat, amelyeket nyújtanunk kell a polgároknak, de általában megfeledkezik arról, hogy az ehhez szükséges forrásokat biztosítsa” – mondta Dióssy László, a TÖOSZ elnöke, az önkormányzati érdekszövetség szentendrei küldöttgyűlésének megnyitóján. A szövetség elnöksége feltételesen támogatta a kormány önkormányzati reform törekvéseit, de döntését a küldöttgyűléstől várja – Dióssy László, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az átalakítás során arra kell törekedni, hogy valamennyi állampolgár pontosan meghatározott önkormányzati közszolgáltatásban részesüljön, függetlenül attól, hogy milyen településen él…

15

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter, Móri Gergely • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Címlap: Zongor Gábor • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2006. június 27. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (061)320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. • A folyóirat a kiadóban megrendelhető.

9 13 14 15

 VISSZAPILLANTÓ 2002: Megalakult a Medgyessy-kormány

Varázsütés helyett

2 3 7 8

17

 HÍREK Hiányzó hatásvizsgálat és szakszervezeti álláspont MFB: Egyedülálló kedvezmények Önkormányzati feladatok elôtt az eWorld

22 22 24

 FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A falu Fôépítészek az önkormányzati rendszerben 39. SAVARIA Urbanisztikai Nyári Egyetem A praktikus város Fehér Könyv az európai kommunikációs politikáról Kritikusan az Európai Bizottság kommunikációs politikájáról

25 27 27 28 28 28

MEGRENDELŐ Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 6096 forint+postaköltség Számlázási cím: ............................................................................... Szállítási cím: .................................................................................. Kelt: ..............................., 2006. .................................................... ............................................. Aláírás

2006. június ÖN • KOR • KÉP

1

PARLAMENT

Erős középszint, választott regionális önkormányzat?

Lamperth Mónika az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ülésén a választott regionális önkormányzatok létrehozása mellett érvelt. Bejelentette, hogy erről – az előre eljuttatott formaszöveg alapján –, egyeztet az országos önkormányzati érdekszövetségek vezetőivel. Az önkormányzati és területfejlesztési tárca várományosa az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott meghallgatásán megerősítette: nincs szükség az önkormányzatok számának csökkentésére. Az önkormányzati bizottság (a kormánypártiak) 15 igen, (valamint az ellenzékiek) 11 nem és 2 tartózkodás mellett támogatta Lamperth Mónika miniszterségét. Az önkormányzati rendszer stabil pillére az alkotmányos berendezkedésnek, de a feladatellátás rendszerén változtatni kell.„Erősíteni kívánom a kistérségi együttműködést, de már nemcsak ösztönözve, hanem azt szeretném, hogy a jogalkotó feladatokat is rendeljen erre a szintre” – közölte Lamperth Mónika. Álláspontja szerint újra kell gondolni az önkormányzatok és az

A közigazgatás átalakítása nem öncél, az igazi cél az, hogy magas színvonalú közszolgáltatást teremtsünk az állampolgárok számára. Lamperth Mónika, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium miniszterjelöltje törvényben meghatározott feladatokat adna a kistérségeknek.

lis régiók, a többi feladat a kistérségekhez, illetve a megyei jogú városokhoz kerülne. A miniszterjelölt itt megjegyezte, hogy miután a „megyei jog” cím értelmetlenné válik a megyék megszüntetésével, így a „nagyvárosi” elnevezést kapnák az említett, megkülönböztetett joggal felruházott önkormányzatok.

állam közötti feladatmegosztást is a közszolgáltatások jobb ellátásáért. Lamperth Mónika szerint a kistérségek kialakításához hasonlóan fontos lehet a választott regionális önkormányzatok létrehozása. Nincs szükség párhuzamosságra, fontos, hogy többszereplős legyen a kialakítandó intézményrendszer. Legyenek ott az állam képviselői is, de a munkaszervezet és a felelősség legyen az önkormányzatoké. A területfejlesztési intézményrendszer segítse a források megszerzését. Erős középszintre van szükség, a választott régió az„optimális méret”az európai uniós területfejlesztési források lehívására – hangoztatta a miniszterjelölt. Ellenzéki képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha a reformhoz szükséges 2/3-os törvénycsomag megszavazásához az kell, hogy a régiók beosztását újragondolják, erre nyitottak lesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kistérségeken és a régiókon keresztül érhetők el az uniós támogatások, a településeknek erre kevés esélyük van.

Legyenek a kátyúk egy helyen

Párbeszéd a regionális önkormányzatok jövőjéről. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeivel egyeztetett a regionális önkormányzatok létrehozásáról. A tárgyaláson dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke nem vett részt.

2

ÖN • KOR • KÉP 2006. június

Hangsúlyozta: önkormányzati dominanciát szeretne a területfejlesztésben, és továbbra is kiemelt célnak tartja a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását. A jelölt szerint a választott regionális önkormányzatok szintje a decentralizáció valódi terepe lesz, a döntések közelebb kerülnek az állampolgárokhoz. Utalt arra is, hogy az elképzelések szerint a közigazgatási hivatalok vennék át a megyéktől az államigazgatási feladatokat, ezzel jelentősen csökkenne a dekoncentrált intézmények száma.

Mi lesz , ha nem lesz iparűzési adó, hogyan alakul a megyei jogú városok sorsa? Erre az ellenzéki képviselői kérdésre, – ha 2008 után megszűnik az iparűzési adó –, azt válaszolta: ezt ma még nem tudja, de véleménye szerint a forrásokat pótolni kell. A megszűnő megyei önkormányzatok feladatainak csak egy részét vennék át a választott regioná-

Ellenzéki kérdésre válaszolva Lamperth Mónika Budapest jövőbeli közigazgatási szerepéről szólva leszögezte: továbbra is választott kerületi önkormányzatokra van szükség, de mint

mondta,„kell egy új munkamegosztás”. Példaként említette, hogy valamenynyi budapesti közút a fővárosi önkormányzat kezelésébe kerülhetne, hogy ne legyen„fővárosi kátyú és kerületi kátyú”. Az elképzelés szerint ugyanakkor a parkok, zöldterületek, néhány kivétellel, mint például a Margitsziget, a kerületekhez tartozhatnának. Ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a minisztérium 500 millió forint értékben pályázatot írt ki Szúnyogtérítés címén. Forrás: ÖNkorNET.hu. Fotó: Csy-kó

A második Gyurcsány-kormány: Göncz Kinga külügyminiszter; Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; Hiller István oktatási és kulturális miniszter; Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter; Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter; Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter; Molnár Lajos egészségügyi miniszter; Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter; Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter; Szekeres Imre honvédelmi miniszter; Szilvásy György kancelláriaminiszter; Veres János pénzügyminiszter.

PARLAMENT Új kormány, új parlament, új gazdasági program

Vége a szociális romanticizmusnak! Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, majd június 9-én a második Gyurcsány-kormány. A kormányfő és a miniszterek letették a hivatali esküt az Országgyűlésben. A képviselők 206 igen szavazattal 159 ellenében fogadták el a kormányprogramot, és egyidejűleg Gyurcsány Ferencet megválasztották kormányfőnek. Beszédében a miniszterelnök együttműködésre szólított fel, és ismét kezdeményezte: az öt párt vezetője tárgyaljon a kétharmados törvények módosításáról, köztük az önkormányzati törvényről. A kormányprogram vitájában azonban az ellenzék hiányolta a dokumentumból a konkrétumokat. Júniusban aztán mindenki megismerhette a megszorítások első csomagját. A spórolás és fejlesztés programját hirdette meg Gyurcsány Ferenc parlamenti bevezetőjében. A miniszterelnök-jelölt évi ezermilliárd forintos fejlesztési forrást ígért, valamint azt, hogy az állam a következő években ugyanennyi pénzzel költ majd kevesebbet. Ehhez a közigazgatási rendszer teljes átalakítására éppúgy szükség lesz, mint egészségügyi reformra, vagy az adórendszer módosítására. A kormányfő bejelentette: idén nyolc százalék lesz a költségvetés hiánya. Haladás vagy maradás A reformok azt jelentik, hogy Magyarország képes változni a világgal – ez a gondolat volt a vezérfonala a kormányfő-jelölt beszédének a kormányprogram vitájában, amelyet Új Magyarország – szabadság és szolidaritás címmel nyújtottak be. „Meg kell mozdítani az országot! (...) Haladás vagy maradás. Igen, ez a kérdés” – vázolta a helyzetet Gyurcsány Ferenc. A politikus felidézte, hogy a rendszerváltozás éveiben a viszonyítási

pont Magyarország számára a szabad és demokratikus világ volt, a fejlett Nyugat. Ehhez képest próbáltuk berendezni az új Magyaror-

szágot. 2006-ra szerinte ez a viszonyítási pont megváltozott. Magyarország egyre inkább a közélet, a politika belső megosztottságára reflektáló és belül pörlekedő világgá vált. „A világ pedig megy és verseng, nem egy esetben valóban a mi rovásunkra is kívánja érvényesíteni saját akaratát. Csak azt tudom ajánlani Magyarországnak, hogy merjen változtatni és visszatérni a rendszerváltás nemes hagyományához. Nem lehet más nemzeti cél, mint az igazi patriótapolitika. Vagyis az, hogy a globális versengésben a legjobbak közé akarjunk tartozni.” – vélekedett a kormányfő. Kiemelte: programjának célja, hogy az országban jó minőségű munkahelyek, modern ipar és szolgáltatások jöjjenek létre, felszámolják a gyermekszegénységet. További célként fogalmazta meg új tudásközpontok létrehozását, új utak és vas-

„A világ pedig megy és verseng, nem egy esetben valóban a mi rovásunkra is kívánja érvényesíteni saját akaratát. Csak azt tudom ajánlani Magyarországnak, hogy merjen változtatni és visszatérni a rendszerváltás nemes hagyományához. Nem lehet más nemzeti cél, mint az igazi patriótapolitika. Vagyis az, hogy a globális versengésben a legjobbak közé akarjunk tartozni.” Gyurcsány Ferenc

utak építését, térség- és kistérségfejlesztő programok elindítását, a mezőgazdaság átalakítását, az egészségügyi reformot, illetve a környezetszennyezés felszámolását.

Történelmi esély Gyurcsány Ferenc történelminek nevezte a pillanatot, mondván, 2007-től évente közforrásból átlagosan 1000 milliárd forintot tudunk beruházásokra költeni. „Minden magyar állampolgárra százezer forintnyi befektetés fog jutni európai és nemzeti közforrásból. Ezt ki fogja egészíteni egy ugyanekkora, magántőkéből, hazai és külföldi tőkéből származó forrás. Ez a fejlesztési forrástömeg meghaladja a XIX–XX. század fordulója nagy, a gazdaság és társadalom átalakítását finanszírozó programjainak volumenét. Ez nagyobb, mint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországra jött magán működő tőke.” – mondta a politikus. Ug y anak ko r ar ró l is beszélt, hogy a program sikere érdekében rendbe kell hozni a költségvetést, csökkenteni kell az államapparátus létszámát, és átláthatóbbá kell tenni a pártfinanszírozást. Több felelősség, kevesebb privilégium – igen, magunkon kell kezde2006. június ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT ni – jelentette ki a kormányfő. Céljuk a kisebb a parlament, az egyfordulós választás, kevesebb önkormányzati képviselő és a vegyes választási rendszer. „Fogjuk vissza a tiszteletdíjakat, legyen ellenőrzött a költségtérítés,

legyenek erősek az önkormányzatok, de működjenek együtt, tartsanak fenn közös intézményeket, tartsanak fenn közös igazgatást. Az állam egyre inkább vigye közelebb funkcióját az emberekhez, regionalizálja funkciójának sokaságát, közlekedéstől egy sor más funkcióig. Szervezzük meg regionálisan életünket!” – hívott fel Gyurcsány Ferenc. Biztatónak nevezte, hogy az önkormányzati szövetségek közül hétből hat vezetője aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben támogatják a regionalizációt. Álláspontjuk szerint 2009-ben lehetnének az első regionális önkormányzati választások. Gyurcsány újabb ötpárti egyeztetést kezdeményezett a kétharmados törvényekről. „Arra hívom mind az öt parlamenti párt képviselőit, hogy a közigazgatás, önkormányzati világ,

4


az államigazgatás átalakításában fontos kétharmados ügyekben vasárnap délután, az első kormányülés előtt új tárgyalásokat folytassunk” – mondta.

Nyolc százalék lesz a költségvetési hiány Idén nyolc százalék lesz a költségvetés hiánya – jelentette be a program vitájában Gyurcsány Ferenc. A magyar gazdaság egyensúlyi problémáiért a felelősséget az Orbán- és a Medgyessy-kormányra hárította. „2001-ben elindul a köztisztviselők 50 százalékos béremelése, majd ugyanakkor elindul az a lakástámogatási rendszer, amely mára a 2002-esnek a négyszeresét jelenti költségvetésben – az akkori 60 milliárd helyett mostanra 240 milliárdot –; mi kétségtelen módon folytattuk ezt a gyakorlatot 2002 után.” – idézte fel Gyurcsány Ferenc. Majd közölte: egyszer s mindenkorra véget kell vetni a szociális romanticizmus korszakának, s el kell kezdeni a reformokat. „Nem azért kell államreformot csinálni, mert az új szociálliberális kormány vagy annak miniszterelnöke túlmozgásos, hanem azért, mert ha ezt nem teszszük meg, négy év múlva újra nyolc százalék lesz a hiány, meg újra nyolc százalék lesz a hiány, meg újra nyolc százalék lesz a hiány. A nyolc százalékos hiányt pedig (...) hitelből finanszírozzuk” – indokolta az állam-

reform szükségességét a kormányfő. Épp ezért be kell avatkozni az állami rendszerek működésébe. Egyebek között igazságossá kell tenni az árképzést a gáz- és a villamosenergia-árak tekintetében, s úgy kell megváltoztatni az adórendszert, hogy a közteherviselés mindenkire egyaránt érvényes legyen. „Képtelenség azt gondolni, hogy Magyarország minden határon túl dacolhat a nemzetközi olajárak változásával. Az alapvető társadalmi igazságossági szempontokkal ellenkezik az, hogy nem szociális rendszerben támogatjuk azt, aki arra rászorul, hanem ártámogatáson keresztül a legtöbbet azoknak adjuk, akik ezzel egyébként uszodát fűtenek. Az adórendszerben pedig elsősorban olyan átalakítást kell indítványozni, amelyben azokat is be tudjuk vonni az adóteher viselése alá, akik ettől eddig valahogyan távol tartották magukat.” – mondta a miniszterelnök-jelölt. Expozéjában kitér t a

Fidesz elnökének felkérésére készített Fehér könyvre, amelyet az ellenzéki párt kérésére három közgazdász készített az ország – szerintük valóságos – gazdasági állapotáról. Gyurcsány ezzel kapcsolatban azt mondta: okos hozzájárulás ahhoz, hogy tisztán lássunk. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fidesz korábbi kritikáihoz képest egészen mérsékelt az elemzés.

SZDSZ: elszállt kampányígéretek A kormánypárti képviselőcsoportok természetesen teljes mellszélességgel a program mögé álltak. Még akkor is, ha a szabaddemokraták választási kampányban hirdetett főbb ígéreteit nem tartalmazza a dokumentum. Sem egykulcsos adó, sem adócsökkentés, avagy több biztosítós egészségügy sem lesz a közeljövőben. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és egyben frakcióvezetője támogatásukat úgy indokolta: ők hajlandóak szembe-

„Önök beszélnek arról, hogy kisebb parlament meg kevesebb önkormányzati képviselő, amikor egy éve akadályozzák mindezen törvények elfogadását? Pedig, amikor én a folyosón beszélgetek szakpolitikusokkal, akkor azt hallom vagy azt látom, hogy az önkormányzati rendszert illető változtatásokban, például abban, hogy erősítsük a kistérségeket, hogy erősítsük a régiókat, egyetértünk, még a megyék megszüntetését illetően is. Én már most lefogadom, hogy önök olyan javaslatokat fognak támogatni, amelyek létrehozzák a választott régiót, és meghagyják az önkormányzati megyét is, hadd legyen még több politikus.” Kuncze Gábor

PARLAMENT nézni a költségvetés helyzetével, és vállalják annak rendezését. Vállalják, hogy az egészségügyben érdemi változásokat hajtanak végre, vállalják a közigazgatás és az önkormányzati igazgatás érdemi átalakítását, s az előző ciklusban megkezdett oktatási reform és a privatizáció folytatását. A frakcióvezető bírálta a fideszesek reformokkal kapcsolatos magatartását. „Önök beszélnek arról, hogy kisebb parlament meg kevesebb önkormányzati képviselő, amikor egy éve akadályozzák mindezen törvények elfogadását? Pedig, amikor én a folyosón beszélgetek szakpolitikusokkal, akkor azt hallom vagy azt látom, hogy az önkormányzati rendszert illető változtatásokban, például abban, hogy erősítsük a kistérségeket, hogy erősítsük a régiókat, egyetértünk, még a megyék megszüntetését illetően is. Én már most lefogadom, hogy önök olyan javaslatokat fognak támogatni, amelyek létrehozzák a választott régiót, és meghagyják az önkormányzati megyét is, hadd legyen még több politikus. (…) Ez a fajta együttműködés és ez a fajta alkotó ellenzékiség nekünk nem kell.” – jelentette ki a politikus. Orbán Viktorhoz fordulva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP nem feltétlenül a kormányzati teljesítményével és nem feltétlenül a választási programjá-

val nyerte meg a választásokat. „Hanem azzal, hogy amit mondott, az hihetőbb volt, mint amit a Fidesz mondott, és egyébként pedig nem keltett félelmet az emberekben, mint ahogy azt a Fidesz tette.” – mondta.

Új esélyek lent és középen A szocialisták régi-új frakcióvezetője, Lendvai Ildikó azt hangsúlyozta, hogy a program új esélyeket ad „lent és középen”. Ellenben szerinte megnyirbálja a kiváltságokat „fent”, valamint észszerű megoldást kínál a „kis magyar abszurdok” felszámolására, például az egészségügyben vagy az önkormányzati rendszerben.

getem a benzint, az nem fog többé száguldozni az utakon. Végül rá kell szánnunk magunkat a generáljavításra.” – érzékeltette az ország állapotát a frakcióvezető. Mindig irigyeltem a hollandokat egy nagyon öntudatos közmondásukért – tette hozzá. „A világot az Úristen teremtette, de Hollandiát a hollandok. A mondás nyilván azért születhetett, mert a hollandoknak szülőföldjük minden darabjáért valóban naponta meg kellett küzdeni a tengerrel. Most mi is hasonló lecke előtt állunk: megteremthetjük magunknak mi magunk az új Magyarországot. Ez a kormányprogram, mint minden ambiciózus

„A világot az Úristen teremtette, de Hollandiát a hollandok. A mondás nyilván azért születhetett, mert a hollandoknak szülőföldjük minden darabjáért valóban naponta meg kellett küzdeni a tengerrel. Most mi is hasonló lecke előtt állunk: megteremthetjük magunknak mi magunk az új Magyarországot. Ez a kormányprogram, mint minden ambiciózus kormány programja, ennek az új Magyarországnak a tervrajza.” Lendvai Ildikó A reform szükségességét azzal indokolta, hogy az állam mára eljutott a működőképessége határáig. Az egészségügy, az önkormány z atis ág l e galáb b annyi konfliktust gerjeszt, mint amennyit megoldani próbál. „Sokáig pluszpénzzel lehetett betömni a rendszerek lyukait, de ez többé nem áll rendelkezésre. Egy súlyosan motorhibás autóba hiába töltö-

kormány programja, ennek az új Magyarországnak a tervrajza.” A miniszterelnök egyik megállapításához pedig hozzáfűzte: „ha ez volt a szociális romanticizmus korszaka, akkor most szembenézve a világ és a költségvetés kihívásaival, a kritikai realizmus korszaka következik. Ám nyilván ez sem lehet szociális érzék híján.”

„A hintában is lobog a hajunk” Hintaprogramnak nevezte kormányprogramot, és annak visszavonását kérte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A KDNP frakciószövetség elnökével egyetértésben azt javasolta, hogy foglalják bele a népesedés, a társadalmi felemelkedés, a munkaügy és a mezőgazdaság szempontjait, és így feljavítva hozzák vissza a Ház elé. Abban minden ellenzéki szónok egyetértett, hogy a benyújtott anyag köszönőviszonyban sincs a koalíciós pártok választási programjaival vagy a kampányban elhangzott ígéretekkel. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban Horn Gyula, volt MSZP elnök egyik megállapítását idézte. Eszerint: a kormányprogramok a fejlett demokráciákban mindenütt a győztes párt, pártok választási programjaira épülnek. A választások előtt tett ígéreteket fogalmazzák feladattá, megjelölve az eszközöket, a forrásokat, a végrehajtásért felelős intézményeket, gyakran még az előrehaladás időrendjét is. „Ha ezeket az elvárásokat ma számon kérnénk a benyújtott kormányprogramon, akkor akár be is rekeszthetnénk ezt a vitát. A benyújtott kormányprogram ugyanis éles ellentétben áll a választási ígéretekkel. Nem jelöl meg eszközöket, nem jelöl meg forrásokat, nem jelöl meg végrehajtásért felelős intézményeket, az előrehaladás időrendjét pedig már eszünkbe sem jut szóba hozni.” – vélte a Fidesz elnöke. 2006. június ÖN • KOR • KÉP

5

PARLAMENT „Javaslom, hogy a kormány foglalkozzon a programban azzal is, hogy Magyarországon nem egy gazdaság van, hanem kettő: egy sikeres külföldi és egy túlélésért küzdő hazai. Ne áltassuk magunkat: a jövedelem tekintélyes része, a növekedés nagy része a külföldiek által uralt szektorokban jön létre, a magyarok ebből alig részesednek. Ez magyarázza, hogy miért nem érzik az emberek Magyarországon az egyébként statisztikailag korrekten, valóban létező gazdasági növekedést.” Orbán Viktor A program szerinte csak szégyenlősen „vallja be”, hogy megszorítások következnek. Ezt a megelőző hónapokban végig önérzetesen, mintha becsületükben sértettük volna meg önöket, egyfolytában tagadták. A kormányprogramból kitűnik: önök adóemelésekre készülnek – állapította meg az ellenzéki képviselő, majd idézte az MSZP ide vonatkozó választási programrészét: „2006-ban megkezdődnek az emberek és a vállalkozások adóterheinek csökkentései”. És fizetős lesz az egészségügy és az oktatás is, bár ezt váltig tagadták, sőt butának és igaztalannak minősítettek bennünket, amikor ezt a lehetőséget megemlítettük – tette hozzá Orbán. A kormány politikáját a ’80as évekbeli szocialista gyakorlathoz hasonlította, amikor megszorítások és osztogatás váltogatta egymást. „A kormány megszorításokkal beszedi a pénzt, aztán kiadja, elsősorban segélyek és támogatások formájában. 1994 és 1998 között is ismer-

6


tük ezt a politikát. A hintapolitika lényege az, hogy amikor előreleng, akkor mindenkit meg kell győzni arról, hogy nagy a jólét. Amikor pedig hátraleng a hinta, akkor arról kell mindenkit meggyőzni, hogy a reform kell; nagy bajt okozott a világgazdaság, az ellenzék vagy éppen a krampusz. A lényeg, hogy önöknek sikerüljön fenntartani a fejlődés látszatát, és meg kell vallanom, hogy önök ebben nem is sikertelenek. Elvégre a hintában éppúgy tud lobogni a hajunk, mint futás közben.” – mondta. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a „fogyókúrát” reformnak próbálják beállítani. Továbbá felelőssé tette a kormányt azért, mert baloldali elődei úgy vettek föl hiteleket, hogy „nyakig eladósították Magyarországot, oly mértékben, hogy mindenki, egy most születő csecsemő is 1,4 millió forint adósággal születik”. Orbán Viktor cáfolta azt a baloldalon hangoztatott állítást, miszerint eddig nem adatott volna meg egyetlen poli-

tikai erő számára sem, hogy korrigálja a rendszerváltás tárgyalásai során a politikai, a közigazgatási és a jogrendszerben ottmaradt, teljesítményüket fékező fékeket. Véleménye szerint 1994 és ’98 között, ugyanebben a koalíciós összetételben, az MSZPnek és az SZDSZ-nek lett volna lehetősége erre, hiszen kétharmados többségük volt. Így fogadták el, saját szájuk íze szerint azt az önkormányzati választási törvényt, amelyet most meg akarnak változtatni. A Fidesz elnöke hosszan sorolta, mit kellene tenni a helyzet javításáért. Első helyre a tragikus népesedési helyzetet sorolta, s ennek kapcsán óvott a bevándorlóktól. „Magyarország tragikus demográfiai helyzetben van. 25 éve csökken a lélekszám, 650 ezerrel vagyunk kevesebben, mint 25 éve, annak ellenére, hogy 180 ezerrel több a bevándorlás révén nyert, mint a bennünket elhagyók révén elvesztett tömeg. Előzzük meg a tömeges bevándorlást és a tömeges betelepülést!” – mondta. Ennek egyik módja, a családok, a gyermekvállalás kiemelt támogatása. „Magyarországon ma a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat. Az adórendszerünk családellenes. A munkaerőpiac családellenes. Ezen változtatni kell!” – jelentette ki. A második helyre a felemelkedés lehetőségének kérdését állította. Itt a tervezett

tandíjrendszer ellen szólt, amely állítása szerint „rácsapja a szegény gyermekekre az ajtót”. Harmadrészben azt kérte, hogy a kormány súlyának megfelelően kezelje programjában a munka ügyét. Száz emberből ugyanis 38-an dolgoznak. A regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan nő, s rövidesen eléri a 8 százalékot. „Javaslom, hogy a kormány foglalkozzon a programban azzal is, hogy Magyarországon nem egy gazdaság van, hanem kettő: egy sikeres külföldi és egy túlélésért küzdő hazai. Ne áltassuk magunkat: a jövedelem tekintélyes része, a növekedés nagy része a külföldiek által uralt szektorokban jön létre, a magyarok ebből alig részesednek. Ez magyarázza, hogy miért nem érzik az emberek Magyarországon az egyébként statisztikailag korrekten, valóban létező gazdasági növekedést.” – állapította meg az ellenzék vezére. Összességében azt mondta, nem javasolják az állami szerepvállalás kiterjesztését. Ezzel szemben ők adó- és járulékcsökkentést hajtanának végre, amellyel kilábalhatna a magyar gazdaság a mai nehéz helyzetből.

KDNP: új Bokros-csomag A kereszténydemokraták a kormányprogram szövegéből azt a következtetést vonták le, hogy a kormány új Bokros-csomagokat készít elő. Semjén Zsolt frakcióvezető is megállapította, hogy az

PARLAMENT MSZP és az SZDSZ választási programjának és a benyújtott kormányprogramnak nincs köze egymáshoz. Élesen bírálta a hatalmon lévőket, amiért megítélésük szerint nem a nemzeti érdekek képviseletét látják el. „A miniszterelnök úr az üzleti életből jött, munkatársainak egy nagy része szintén az üzleti életből jött. S ami ebből kirajzolódik, az valójában nem egy kormányzati struktúra, hanem sokkal inkább egy holding felépítése, ahol a miniszterelnök áll a holding élén, a minisztériumok megfelelnek a cég vállalatainak, a miniszterek az ügyvezető igazgatók. Megvan a fejlesztési igazgató, a stratégiai igazgató – ha jól értem, ez Draskovics úr –, és az egész nem egy kormányzati struktúrát mutat, hanem egy holding felépítését. Jó-e Magyarországnak az, ha egy holding vezeti ezt az országot? Mert van egy döntő különbség egy holding és egy kormány között: az, hogy a holding a részvényesek, a befektetők érdekeit képviseli, a kormánynak pedig az ország érdekeit kell képviselnie.” – fejtegette Semjén Zsolt. A politikus elutasította, hogy az elmúlt rossz kormányzás terheit az emberek viseljék. Mivel megítélésük szerint az elmúlt ciklus nyertesei a bankok és a multinacionális cégek, ezért kezdeményezte, hogy a miniszterelnök kezdjen tárgyalásokat velük a terhek arányos részének átvállalásáról.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy vélte, hogy a képviselők egy biankóra szavaznak, amikor a kormányprogramra adják voksukat. Mint mondta, a kormány úgy akarja elfogadtatni ezt a programot, hogy a konkrét tartalom csak később jön. A párt nevében, ezért a politikus azt javasolta, hogy az Országgyűlés módosítsa az alkotmányt és a házszabályt. Így deklarálják, hogy a jövőben a kormányok csak úgy terjeszthessenek be kormányprogramot, hogy abban évenkénti bontásban, így az első alkalommal fél évre, majd évenként megadják a várható intézkedéseket és azoknak dátumát.

Markáns regionális rendszert! A vita általános részében az önkormányzati és a közigazgatási rendszer átalakítása csak vezérszavakban bukkant fel. Pécs szocialista polgármestere, Toller László volt az, aki részletesebben szólt a témáról, felvázolva, a kormányon lévő pártok hogyan is képzelik el az átalakítást. „Az önkormányzatok feladatrendszerét három területen kívánjuk áttekinteni. Az önkormányzatok településgazdai szerepkörét mindenképp megtartjuk és támogatjuk; az igazgatási feladatok ellátásában jelentős változásokat szeretnénk elérni, ezen belül is a jegyzői hatáskörök, illetve a jegyzőségek alakításának feltételeit szigorítani kívánnánk – 1000 fő alatt ne legyenek jegyzőségek –, és a másik ilyen terület feltétlenül

„Az önkormányzatok feladatrendszerét három területen kívánjuk áttekinteni. Az önkormányzatok településgazdai szerepkörét mindenképp megtartjuk és támogatjuk; az igazgatási feladatok ellátásában jelentős változásokat szeretnénk elérni, ezen belül is a jegyzői hatáskörök, illetve a jegyzőségek alakításának feltételeit szigorítani kívánnánk – 1000 fő alatt ne legyenek jegyzőségek –, és a másik ilyen terület feltétlenül az, hogy az intézményrendszer egészséges, optimális integrációját kérjük támogatni.” Toller László az, hogy az intézményrendszer egészséges, optimális integrációját kérjük támogatni.” – mondta a képviselő. Nagyon fontosnak nevezte az önkormányzatiság területén a megyei szint, középszint megfogalmazását. Ezzel kapcsolatban leszögezte: markáns regionális önkormányzati rendszert szeretnének létrehozni, tiszta listás választással. A regionális választásokat 2009-ben szeretnék megrendezni, és 2012-ig meghosszabbítanák a települési önkormányzatok mandátumát. Ennek célja – amelyre

már több ciklus óta keresik a megoldást –, hogy az önkormányzati és az országgyűlési választási ciklusokat szét lehessen választani. A reform annyit is jelentene, hogy nem a gyenge megyéket tartanánk fenn, és nem gyenge régiót hoznánk létre a gyenge megyék helyett: egy markáns, kormányzati feladatokat is ellátó és a korábbi megyei feladatokat is ellátó erős régiót képzelünk el 2009-től Magyarországon – tette hozzá. Ehhez azonban, mivel kétharmados törvények módosításáról van szó, elengedhetetlen az ellenzék támogatása.

Új fejlesztéspolitikai törvény és intézmények Államreform Bizottságot és Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget hozott létre a kormány. Az előbbi a kabinet javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve lesz, míg az utóbbi a kormányzat és a központi közigazgatási szervek fejlesztéseit hangolja össze, elkészíti a nemzeti fejlesztési terveket, és foglalkozik az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokkal. A bizottság elnöke a kormányfő, operatív vezetője – két évre – Draskovics Tibor lett. Tagjai a miniszterelnököt helyettesítő miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkára, valamint a miniszterelnök által felkért személyek lesznek. Az ügynökség élére, szintén két évre, Bajnai Gordon került. Az ő feladta az is, hogy augusztus végéig új fejlesztéspolitikai törvényjavaslatot dolgozzanak ki


7

PARLAMENT A megszorító intézkedések első lépései

Pakkot kaptunk … A megszorító intézkedéseket a miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács június 10-ei ülésén jelentette be. Eszerint csökkentés helyett adóemelések lesznek, és új adókat is bevezetnek – köztük a szolidaritási és a vagyonarányos ingatlanadót. Emelkedik az áfa, 30 százalékkal drágul a gáz, 10–14 százalékkal a villany. Ezek a csomag főbb pontjai, amelynek célja a hatalmas hiánnyal küzdő költségvetés rendbetétele. A programból kiderül, hogy a kormány alapvetően a bevételek növelésével és nem anynyira a kiadások csökkentésével akarja megteremteni az egyensúlyt. 2008-ra a jelenlegi 8-ról 3–3,5 százalékra szeretnék mérsékelni az államháztartás GDP-arányos hiányát. Az euró bevezetéséhez szükséges feltételek egyike ugyanis, hogy ez három százalék alá csökkenjen. A közigazgatásból több mint hétezer embert bocsátanak el, az állami vezetők egynegyedének pozíciója szűnik meg. Szilvásy György kancelláriaminiszter bejelentése szerint a 820 központi költségvetési szerv negyede szűnik

meg az év végéig. Közalapítványokat, kht.-kat, gazdasági társaságokat alakítanak át a hatékonyság növelése, másodsorban pedig több tízmilliárd forint költségcsökkenés érdekében. Fél év múlva mintegy 200–250 milliárd forint értékű állami ingatlant értékesítenek. A kormányzati ingatlanok értékesítéséből idén 75–100 milliárd forint bevételt várnak. Az intézkedéseket a parlamenti ellenzék, a szakszer vezetek és a munkaadók is élesen bírálták. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának első ülésén kiderült: sem a munkaügyi, sem a pénzügyi tárca nem rendelkezik hatástanulmánnyal arról, miként hat majd a foglalkoztatásra a számos adó- és járulékemelés. A PM által az adótörvényekhez készítetett háttéranyag szerint a háztartások elkölthető – vagyis a közvetlen adókkal csökkentett – jövedelme 1–4 százalékkal csökken, az elvonás leginkább az aktív keresős

polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu

8


gyermekes családokat és a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozókat érinti. Az indirekt adók – az áfa és a jövedéki adó – emelése hasonló mértékben növeli a háztartások kiadásait, jelentősebb mértékben a szegényebbekét, a felső jövedelmi

csoportok viszont kevésbé érzékelik majd ezt a hatást. E két tényezőt összegezve 4–5 százalékos többletterheléssel számolnak. A tárca szerint legalább egymillió olyan, minimálbérre bejelentett foglalkoztatott van ma az országban, akiknek ennél jóval magasabb a jövedelme. Ha e pénzek legalább egy része kifehéredik, az az érintett foglalkoztatók és magánszemélyek számára jelentős jövedelemcsökkenéssel és elbocsátásokkal járhat.

Nem lesz szocialista kihívója Demszky Gábornak a főpolgármesteri címért folytatott küzdelemben. Az MSZP úgy döntött, nem indítja vele szemben Molnár Gyulát, a párt budapesti elnökét, hanem a regnáló főpolgármestert elfogadják, mint közös jelöltet. A Fidesz Tarlós István óbudai polgármestert, az MDF Katona Kálmánt indítja a küzdelemben. A szocialisták korábban közös fővárosi listához kötötték Demszky Gábor támogatását, ám a szabaddemokraták hallani sem akartak erről. Az MSZP ebben látta volna a szavazatok maximálásának lehetőségét. A másik érvük az volt, hogy ha ők Demszky támogatásával hajlandóak lemondani a kampányban való önálló megjelenésről, ezért várnak valamit cserébe. Egy közvélemény-kutatásból azonban kiderült, hogy külön pártlisták esetén a baloldal akár 10 százalékkal több szavazatot is be tud gyűjteni. Így a szocialisták beadták a derekukat. Molnár Gyula pedig bejelentette: újraindul a XI. kerületi polgármesteri posztért, ezen

túl pedig fővárosi listavezető is lesz. Vagyis bekerül a fővárosi közgyűlésbe. Demszky jelölésével ráadásul hosszú távon biztosítják az SZDSZ markáns megjelenését. A Fidesz Tarlós István óbudai polgármestert nevezte a harcba. A független polgármester feltételekkel vállalta a jelöltséget. Ezek között volt, hogy nem lép be a Fideszbe és győzelme esetén baloldalról is választ helyettest. Az MDF Katona Kálmánt jelölte a posztra. Demszky egyébként Tarlóst tekinti komolyabb ellenfélnek. A főpolgármester blogjában azt írta: Orbán Viktor jól választott, Tarlós lesz az első igazán tapasztalt, komoly jobboldali kihívója. N. E.

Négyen egy székért

KOR-KÉP – RAJT: INDUL AZ ÁLLAMREFORM?

Varázsütés helyett

Miközben a közigazgatási és önkormányzati szakma még javában vitatkozott1 az államreform szükségességéről, aktualitásáról, tartalmáról és értelméről, addig a második Gyurcsány-kormány nemes egyszerűséggel meghirdette azt. Mint ismeretes az új kormány négy évre szóló cselekvési tervét a reformkormányzás programjának tekinti. A kormányprogram első fejezete az államreformról szól, melyen belül mindösszesen alig másfél oldalon foglalkozik a „Szolgáltató önkormányzat – önkormányzati reform” alcímen az önkormányzati rendszerrel.2 Emberek vagy államok csak akkor járnak el ésszerűen, ha már minden más lehetőséget kimerítettek. (Katz törvénye)

A kormány államreform programja az olcsóbban és hatékonyabban működő állami berendezkedés megteremtését tekinti reformértékűnek, melyen belül ugyanezen célok megvalósítása érdekében az önkormányzati rendszerben jelentős strukturális átalakítást tart szükségesnek. Az állam igazgatási-rendszere átalakításának kettős indoka van, egyrészt a közigazgatás színvonalának és hatékonyságának fokozatos javítása, másrészt az államháztartás hiányának csökkenése. A két indok közül erősebbnek tűnik – a kormány megalakulását követően beterjesztett Új egyensúly programja 2006–2008 ismeretében – a pénzügyi szemlélet, mivel a megszorítási csomagban megjelennek a kormányprogramban szereplő strukturális változtatások, mint megtakarítási lehetőségek. Ezek után lássuk, hogy milyen változtatásokra koncentrál az új kormányprogram.

Önkormányzati reform a kormányprogramban A második Gyurcsány-kormány programja lényegében követi a Medgyessy-kormány3, illetve az első Gyurcsány-kormány programjában4 foglaltakat, és kiemelten foglalkozik két új közigazgatási szint, a régió és a kistérség létrehozatalával, és az átalakulás legfőbb indítékának az együttműködést és a hatékonyság növelését tekinti. – A reform keretében kezdeményezik a választott, önkormányzattal rendelkező régiók létrehozását. A régiós önkormányzati választások időpontját a kormányprogram 2008-ban jelöli meg, míg a kapcsolódó törvényjavaslatok között az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a regionális közgyűlés tagjainak általános választását első alkalommal a 2009. évi európai parlamenti választás napján kell megtartani. A kormányprogramhoz kapcsolódó önkormányzati törvénymódosítás részlete-

sen szabályozza a megszüntetendő megyei önkormányzatok helyébe lépő regionális önkormányzatra vonatkozó szabályokat (VIII. fejezet). – A kormányprogram kiemeli a kistérségi társulások megerősítésének fontosságát. A kapcsolódó Ötv. módosítás alternatív javaslatot tartalmaz. Az A) változat az önkéntes társulási formát fenntartja, viszont bizonyos feltételek esetén a többség akaratát kiterjeszteni javasolja a társulásból kimaradó kisebbségre. A B) változat a kötelező társulást szabályozza. – A közigazgatási reform részeként a kormányprogram növelni kívánja a kistérségi közigazgatási szolgáltató szerepet, melynek következtében 1000 fő alatti településeken nem kíván önálló jegyzői hivatalt működtetni. A kapcsolódó Ötv. módosítás kevésbé kategorikus, mivel 500 és 1000 lakos között bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé teszi az önálló hivatal létesítését.

– A kormányprogram végezetül kinyilvánítja, hogy törölni kívánják az állam által az önkormányzatokra és hivatalaikra testált értelmetlen feladatokat, az ágazati törvények felesleges előírásait. A strukturális változtatások mellett megjelennek olyan módosítási javaslatok is, amelyek a politika szereplői létszámának és javadalmazásának korlátozására irányulnak. Ennek részeként a 2006-ban megválasztásra kerülő polgármesterek és települési önkormányzati képviselők választását hat évre kívánják kiterjeszteni, melynek eredményeként 2012-ben az önkormányzati választásokra – kívánatos módon – a parlamenti választási ciklus felező idejében kerülne sor. Az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése ügyében a jelenlegi kormányzati javaslat csupán a fővárosi és a megyei önkormányzatokat érinti5, mivel a választások közeli időpontja miatt nem lehet csökkente2006. június ÖN • KOR • KÉP

9

KOR-KÉP ni a – 10 ezer lakos feletti, egyéni választókerületekkel rendelkező – települési önkormányzati képviselőtestületek létszámát. Ezzel egyidejűleg a kormány kezdeményezi a képviselői tiszteletdíjak mértékének csökkentését.  A kormányprogram és a kapcsolódó törvényjavaslatok ismeretében megállapítható, hogy mind a program, mind az azt kibontó törvényjavaslatok lényegesen kisebb változtatást irányoztak elő, mint amire az önkormányzati szféra felkészült. A változtatási javaslatok tartalmi szempontból nehezen értékelhetők, mivel többnyire strukturális jellegűek, és nem lehet megítélni, hogy milyen működési változtatásokat eredményeznek.

Önkormányzati reform és a parlament A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2005 őszén kezdeményezte, hogy szülessen négypárti egyetértéssel országgyűlési határozat a közigazgatást és az önkormányzati rendszert érintő változtatás irányáról, lényegéről, ütemezéséről és bevezetésének módjáról, körülményeiről, melyhez kapcsolódóan megfogalmazta az eldöntendő kérdéseket, de sajnálatos módon nem sikerült a pártok megállapodását6 elérni. Ugyan-

10


csak elutasításra került az önkormányzati választás időpontjának 2007-re történő meghosszabbítása is, melynek egyik indoka az volt, hogy legyen kellő idő a parlamenti választásokat követően a szükséges változások törvényi szabályozására.  A parlamenti pár tok passzivitása a kampány során is érvényesült, ugyanis a parlamentbe igyekvő pártok a 2006os választások során az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseiket többnyire7 nem jelenítették meg a kampányukban, és a különféle nyilvános vitáknak sem volt témája az önkormányzatiság kérdése. Bár az Orbán-kormány közigazgatás-korszerűsítési programja és az azt követő szocialista-liberális kormányok programjai sok tekintetben hasonlítanak egymásra, mégis kérdéses volt, hogy miképpen viszonyul a jelenlegi parlamenti ellenzék a kormánynak az önkormányzati rendszer strukturális átalakítására vonatkozó terveihez. Az ellenzék álláspontja az államreformra vonatkozó alkotmánymódosítás általános vitája során nyilvánvalóvá vált, melynek lényege, hogy nem támogatják a kormány elképzeléseit, nem járulnak hozzá a megyei önkormányzatok megszüntetéséhez és a régió új, alkotmányos

közigazgatási szintként való létrehozatalához. Az ellenzéki megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy nem lesznek kétharmados törvénymódosítások, így még az önkormányzati választási ciklus hat évre szóló egyszeri meghosszabbítása is elmarad, noha a TÖOSZ azon javaslatával kapcsolatban egyetértés volt, hogy kívánatos lenne, hogy a jövőben az önkormányzati választásokra a parlamenti választási ciklusok felező idejében kerüljön sor8.  A parlamenti álláspont kialakításának befo lyásolása céljából az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek kialakították közös álláspontjukat a kormány programjával kapcsolatban. Ez a közös nyilatkozat megkésettnek tekinthető, mivel nem a szövetségek fogalmazták 9 meg elvárásaikat, hanem az eléjük tárt programról alkothattak véleményt. Végül is a hét országos önkormányzati szövetségből hat közös nyilatkozatban támogatta a kormányprogram önkormányzatokra vonatkozó reform elképzeléseit. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel közösen aláírt nyilatkozat alapvetően deklaratív jellegű. Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nem írta alá a nyilatkozatot, míg a TÖOSZ záradékkal látta el

a dokumentumot. (A közös nyilatkozat és a TÖOSZ záradék mellékelve.)  A minősített törvények módosításához szükséges parlamenti támogatottság hiánya miatt az önkormányzati rendszeren belül alkotmányosan nem jönnek létre az új közigazgatási szintek, a kérdés ezután az, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel kívánja a kormány mégis megvalósítani a tervezett súlypont áthelyezéseket.

Önkormányzati reform kormányzati akaratból Az új kormányprogram nem beszél decentralizációról, hanem a hatékonyság növelésének igényéről és a célszerűség vezényelte koncentrációról. Miután a kormányzati döntési kompetenciákat az önkormányzati törvény módosítása szerint a regionális önkormányzatokhoz kívánta decentralizálni a kormány, most kérdés, hogy lesz-e valóságos decentralizáció, avagy a megyei dekoncentrált szervek integrációja és regionalizációja révén a decentralizáció helyett a dekoncentráció fog tovább erősödni. A jelek szerint erre kell számítani, mivel az illeték ügyek intézése a tervek szerint az APEH regionális igazgatóságaihoz kerül, a megyei illetékhivatalok helyett. Ez a változtatás egyben a megyei önkormányzatok egyetlen saját bevételi for-

KOR-KÉP – RAJT: INDUL AZ ÁLLAMREFORM? rását vonja el, ezáltal a területi önkormányzás alapjaiban kérdőjelezhető meg. Az eddigi lopakodó regionalizáció nyíltan és szervezetten fog megvalósulni. A megyei államigazgatási szervek regionalizációja is számtalan kérdést vet fel, azonban e területen a kormány mozgástere szabad, egyben a felelőssége is egyértelmű. A regionális igazgatásra már van példa az elmúlt tizenhat év történetében, gondoljunk csak a köztársasági megbízotti rendszerre. A megyei közigazgatási hivatalok jogelődjeként, 1990–94 között működött szervezet létrehozatalának és megszüntetésének indokait, valamint a működés tapasztalatait érdemes elemezni a mostani átalakítási tervek során. Az igazgatási feladatok racionalizálása során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a közigazgatási szervezetek megszűnésének milyen hatása van (vagy lesz) azokra a városokra, ahonnan kivonul a középszintű igazgatás. Ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül a lakosság, az ügyfél szempontja sem, hogy hol és hogyan éri el a közigazgatás másodfokát. A megyei önkormányzatok megmaradása mellett az államigazgatási szervek regionalizációjával, ezen szervek társadalmi kontrollja méginkább elvész, fennáll a bürokrácia tovább erősödésének veszélye.

A regionális közigazgatási intézményrendszer kiépítésénél el kell kerülni azokat az anomáliákat, amelyek a megyei közigazgatási hivatalok finanszírozásánál, működtetésénél jelentkeznek. A másodfokú hatósági munkát és a törvényességi ellenőrzést, felügyeletet ellátó szervezet fenntartását a kormányzatnak garantálnia kell, nem pedig a hivatalokat bevétel szerzésére kötelezni.  A hatékony igazgatási munka feltételeit biztosítani kell, mert az olcsó igazgatás, amennyiben kiszolgáltatott a pénzszerzés kényszerének, könnyen válhat „olcsón” megszerezhetőnek. Az e-közigazgatás tekintetében sürgősen új, működőképes helyzetet kell teremteni, annak érdekében, hogy a lakosság és az ügyfelek érdeke ne sérüljön. Természetesen amenynyiben sikeres és eredményes lesz az állami igazgatás regionalizációja, abban az esetben a megyei önkormányzatok regionális önkormányzatokkal való felváltása egyszerűbbé válik. Ellenkező minősítésű eredmény esetén, viszont újra kell gondolni a területi önkormányzás megyei szinten történő megerősítésének kérdését. A települési önkormányzatok és a kistérségi társulások kapcsolatában várhatóan folytatódni fog a pénzügyi eszközökkel történő

„meggyőzés”, ami számtalan veszélyt jelenthet, főleg a kistelepülések számára, mivel gazdasági autonómia hiányában kérdésessé válhat az önkormányzatiságuk valóságossága.

Önkormányzati reform önkormányzati szempontból A mostani kormányprogram részleges kisiklása is bizonyítja, hogy az önkormányzati rendszer átalakításának együtt kell járnia az államháztartás egészének, valamint az oktatás- és egészségügy átalakításával. A változtatás igényli az alkotmány és egyéb alkotmányos törvények módosítását, ezért széles körű politikai konszenzusra van szükség, hogy az átalakításra a lehető legszéle sebb egyetértés mellett kerüljön sor. Az átalakítás során arra kell törekedni, hogy valamennyi állampolgár pontosan meghatározott önkormányzati közszolgáltatásban részesüljön, függetlenül attól, hogy milyen településen él. Meghatározandó, hogy egyes településtípusokon milyen jellegű közszolgáltatások biztosíthatóak. A differenciált hatáskör telepítéshez nincs szükség kétharmados törvényekre, csupán a valóságos folyamatok megfelelő és differenciált értékelésére.

Amennyiben egy-egy feladat az adott településen nem érhető el, garantálni kell a helyben nem nyújtható szolgáltatás elérhetőségét, vagyis meg kell teremteni a szolgáltatáshoz való hozzáférés feltételeit, akár virtuálisan, elektronikus, akár valóságosan, közlekedési úton. Az egyes feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát követően oda kerüljenek a hatáskörök (állam, önkormányzat, civil szféra, gazdaság), ahol a legnagyobb a többlethozzáadott érték, és ahol a legszínvonalasabb lehet a közszolgáltatás.  A meghatározott önkormányzati minimum-közszolgáltatás biztosítását és elérhetőségét úgy kell garantálni, hogy azért ne kelljen pályázni. Ezért kistérségi terMegyei közgyűlés tagjainak tervezett létszáma 2006-tól A közgyűlés Megyenév tagjainak száma Bács-Kiskun 44 Baranya 31 Békés 36 Borsod-Abaúj-Zemplén 50 Csongrád 28 Fejér 31 Győr-Moson-Sopron 31 Hajdú-Bihar 36 Heves 31 Jász-Nagykun-Szolnok 36 Komárom-Esztergom 31 Nógrád 28 Pest 55 Somogy 31 Szabolcs-Szatmár-Bereg 44 Tolna 28 Vas 28 Veszprém 36 Zala 28


11

KOR-KÉP veket kell készíteni az alap közszolgáltatások teljes körű biztosítása érdekében. Mivel nincs konszenzus a strukturális átalakítás tekintetében, ezért a működés gyakorlatát, színvonalát, hatékonyságát kell előtérbe helyezni; ne a közigazgatási, hanem a feladatellátási szint legyen a meghatározó. A közigazgatási határok ne akadályozzák az önkormányzatok ésszerű együttműködését a közszolgáltatások szervezése és a fejlesztési programok esetén. A hatáskör telepítés szintjének meghatározásánál ne a lakosság száma, illetve az önkormányzat státusa (község, város, megyei jogú város, megye), hanem a feladat jellege és az érintettek körének nagysága legyen a meghatározó. Az egyes önkormányzati feladatok körzetesítésénél szükséges figyelembe venni a foglalkoztatási hely-

zetet. (Sok kistelepülésen az önkormányzat az egyedüli helyi foglalkoztató.) A z ö n k o r m á ny z a to k anyagi fedezet nélkül újabb állami feladatot már nem tudnak vállalni. A feszültség decentralizációja helyett a felelős munkamegosztás elve érvényesüljön.  Meg kell erősíteni a polgármesterek döntési szerepét és súlyát. A polgármesteri felelősséghez kell mérni a polgármesterek döntési kompetenciáját. Jelenleg a polgármesterek a képviselő-testületek foglyai, ami megnehezíti a társulások működését is. Sürgető, hogy az e közigazgatás rendszerének kiépítésével egyidejűleg teremtődjön meg az e-önkormányzás feltételrendszere is. Az elektronikus közszolgáltatáshoz való hozzáférés alanyi jogon kerüljön biztosításra és ne az egyes önkormányzatok teherbíró képessé-

gétől, illetve szándékától függjön. Szükséges biztosítani a személyi feltételeket az e-közigazgatás működéséhez a jegyzőséggel, illetve intézménnyel nem rendelkező településeken. A pályázatok a minimum-szolgáltatási szint feletti minőségű fejlesztések megvalósítására vonatkozzanak. Az éves pályázati kiírások a tárgyévet megelőzően, az új költségvetés készítésével egyidejűleg készüljenek el. A forráshiány miatt elutasított pályázatok a következő pályázati időszakban automatikus résztvevői legyenek. Az önkormányzati vezetők túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a parlamenti képviselők számának csökkentésével egyidejűleg csökkenteni kell az önkormányzati képviselők számát. Különösen a 10 ezer lakos feletti települések és a megyei önkormányzatok képviselő-testületeinek létszáma csökkenthető, mivel itt lehet jelentősebb

költséget megtakarítani a tiszteletdíjakból, és egyéb működési költségekből.  A változtatás szükségessége nem szűnik meg azáltal, hogy nem lesz jelentős változás az önkormányzatokat érintő alaptörvényekben, ugyanis szükséges növelni az önkormányzatok mozgásterét, és feles törvényekkel átalakítható a feladatok és hatáskörök telepítésének rendje. A decentralizáció, a szubszidiaritás, a demokrácia és a hatékonyság szempontjainak együttes érvényesülését kell számon kérni az elkövetkezendő idők kormányzati lépésein. A z ö n k o r m á ny z ato k finanszírozási helyzetének újraszabályozása, a feladatok, hatáskörök differenciált telepítésével együtt elkerülhetetlen. Szükséges megerősíteni a helyi adózás rendszerét a települések fejlesztési lehetőségeinek biztosítása érdekében.

JEGYZETEK: 1 Lásd: Dr. Lőrincz Lajos: A hatékony állam – Magyar Közigazgatás 2005. augusztus; Zongor Gábor: Államreform kéne régen – Ön-KorKép, 2006. január–február; Pálné Kovács Ilona: Államreform most vagy soha? – Ön-Kor-Kép, 2006. március; Péteri Gábor: „Adó, lakbér…nem csekélység!” – Ön-Kor-Kép, 2006. március; Szegvári Péter: Államreform hogyan és mikor? – Ön-KorKép, 2006. április. 2 Új Magyarország / Szabadság és szolidaritás – a Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért – 2006–2010. 3 Lásd Medgyessy Péter kormányának programját (5.2.)« A kormány egyik alapvető feladata a decentralizáció, a túlzottan központosított kormányzati hatalom ésszerű lebontása. Ebből a szempontból alapvető feladat a települési önkormányzatok hatásköreinek bővítése és hatáskörük

pénzügyi alátámasztása önkormányzati finanszírozási reform útján. Az európai uniós csatlakozás határozottan megköveteli – az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott – önkormányzati reform végrehajtását. A kormány elképzelése szerint a reform három részből áll. Az alap a községi és városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, ezt követi az úgynevezett „kis térségek” – alapvetően az önkormányzatok társulásával való – kialakítása, végül pedig a regionális közigazgatás létrehozása. Így a kormányzati periódus végére a jelenlegi megyei önkormányzatok helyett kiépíthető a választott regionális önkormányzatok rendszere. A kormány ezzel összhangban álló önkormányzati finanszírozási reformot dolgoz ki.” 4 Lásd az első Gyurcsány- kormány programját: „Európai uniós csatlakozásunk is megköveteli a közigazgatás átalakítását. A közigazga-

tás átalakításának iránya a decentralizáció és a regionalizáció lehet. A kormány vallja, hogy a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni az emberekhez. Bízunk a polgárokban, bízunk a helyi közösségekben, hiszen ők, az érintettek tudják legjobban, mire van szükségük. A döntéshozatal decentralizálása, az önkormányzatiság erősítése egyben a lehetőségek és felelősségek kiterjesztését is jelenti. Magyarország közigazgatását ennek megfelelően úgy kell átalakítani, hogy központi szerepet kapjanak benne a régiók. Hosszú távon választott régiókra van szükség.” 5 A tervezet szerint a fővárosi közgyűlés tagjainak száma 66-ról 55-re csökkenne, míg a megyei közgyűlési képviselők száma 20%-kal 835-ről, 663ra csökkenne. Ez az egyes megyéket eltérő mértékben érintené, például Pest megyében 80-ról 55re, míg Veszprém megyében 40-ről csupán 36-ra csökkenne a létszám. (Lásd: táblázat)

A pártok szakpolitikusai és az országgyűlési képviselő polgármesterek között egyetértés volt a változtatás szükségességében az önkormányzati rendszer stabilitásának fokozása érdekében, viszont a pártok vezetői végső soron nem tartották olyan súlyúnak a kérdést, ami lehetővé tette a négypárti konszenzust. 7 Az SZDSZ egyik kampányfilmjében ugyan egy„taxisofőr”kirohant az elavult vármegyerendszer ellen, de a pártok többnyire más témájú üzenetekkel izgatták a választópolgárokat. 8 Mint a parlamenti vitából kiderült a hat éves önkormányzati ciklussal meglepő módon az SZDSZ sem ért egyet. 9 A közös önkormányzati álláspont hiánya különösen érzékelhető volt a szövetségek vezetőinek Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnökkel 2006. május 23-án folytatott megbeszélésén. Lásd: ÖNkormányzat 2006. május – címlap.

12


6

KOR-KÉP – RAJT: INDUL AZ ÁLLAMREFORM? Az önkormányzatok mindennapi működésének megváltoztatása ugyan kevésbé látványos, mint a strukturális változtatások végig vitele, és ezek révén történő működési változtatások előidézése, viszont hosszú távon stabilabb együttműködést eredményezhet az önkormányzatok között mind kistérségi, mind regionális szinten.

A politika felelősségéről Sajnálatos, hogy a parlamentet alkotó politikai erőknek ismételten nem sikerült megállapodniuk az ésszerűbben és hatékonyabban, ugyanakkor kiszámíthatóbban működő önkormányzati rendszer megteremtésében. A konszenzus hiányáért a politikusokat terheli a felelősség. A politikai pártok együttműködésének hiánya nehezíti az önkormányzatok közötti együttműködéseket is, kihat az egész társadalom partnerségi viszonyrendszerére. Természetesen a kormányzatnak joga van az államigazgatás részleges átalakításához, de nem terjeszkedhet túl az alkotmányos kereteken. A közigazgatási és önkormányzati rendszer átfogó, hoszszú távra szóló átalakítása széles körű társadalmi és politikai konszenzus nélkül nem valósítható meg. A politikai elit felelőssége, hogy megállapodásra jusson, viszont arra kell töre-

kedni, hogy a pártok konszenzusa ne eredményezhessen, olyan változást, amely ellentmond a szakszerűségnek, célszerűségnek és hatékony működésnek, ugyanakkor a változtatás irányáról és az új struktúráról ki kell(ene) kérni az önkormányzatok véleményét is. A reform nem képzelhető el az önkormányzati finanszírozási rendszer átfogó átalakítása és az önkormányzatok egyetértő támogatása nélkül. Úgy tűnik, az államot képviselő kormány számára az ésszerűsítés már elkerülhetetlen, vagyis úgy ítéli meg, hogy minden más lehetőségét kimerítette. Ugyanakkor ez a felismerés az emberek részéről még nem vált teljessé, ezért fontos, hogy a kormányzat és a lakosságot közvetlenül képviselő önkormányzatok közötti párbeszéd folytatódjon, hogy az észszerűség az önkormányzatok működőképességet erősítse oly módon, hogy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának minősége javuljon. Az ésszerű változtatásokhoz szükséges megnyerni valamenynyi politikai erő támogatását is, hogy továbbra is alkotmányos keretek között működjön az önkormányzati rendszer. A varázsütéssel való gyors átalakítás helyett, az aprómunkával végzendő átépítés ideje érkezett el. Zongor Gábor

Melléklet

Közös nyilatkozat a közigazgatási reform tervezett lépéseiről Az európai uniós csatlakozás után Magyarország esélyt kapott egy új fejlődési pályára, amelynek beteljesülését minden lehetséges eszközzel segíteni kell. Az állam, a magyar közigazgatás reformja az átalakulás motorja lehet. A reform fontos eleme az önkormányzati rendszer megújítása, mely a magas színvonalú közszolgáltatásokat biztosító, hatékony helyhatósági feladatellátás kialakítását szolgálja. A reform jelentse a települési önkormányzatok megerősítését, a többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztését, és egy erős középszint kialakítása érdekében választott regionális önkormányzatok létrehozását.  A szolgáltatások színvonalának emelése, a hatékonyság fokozása érdekében indokolt a törvénnyel létrehozott többcélú kistérségi társulások kialakítása.  A kistérségi társulásokat ösztönző, stabilitást biztosító finanszírozási rendszer mellett az együttműködés erősítését az államigazgatási feladatok kistérségi koncentrációjával is elő kell segíteni.  A z ö n ko r m á ny z ato k érdekszövetségei támogatják a kormány javaslatát, hogy az ezernél kevesebb lakosú, megyén belül egymáshoz közel fekvő községek a polgármesteri hivatal közös fenntartására – különleges eseteket kivéve –

körjegyzőséget alakítsanak.  Erős területi önkormányzatként működő válasz tott regionális önkormányzatokat kell létrehozni, amelyekhez a központi hatalom észszerű lebontása révén érdemi hatáskörök decentralizálandóak, és amelyek saját bevételekkel rendelkeznek.  A z ö n ko r m á ny z ato k érdekszövetségei támogatják a kormány javaslatát, hogy 2006ban 6 évre válasszanak a települések önkormányzati képviselőket, a regionális önkormányzatok megválasztására 2009-ben, az európai képviselők választásának napján kerüljön sor, a 2006-ban megválasztott megyei képviselők mandátuma a regionális önkormányzatok megválasztásáig tartson.  A reform járjon együtt az önkormányzati képviselők számának és juttatásainak (ezzel is a közigazgatás költségeinek) csökkentésével.  Szükséges, hogy a helyi önkormányzatok megszabaduljanak a fölösleges ágazati feladatok terhétől. Az önkormányzatok érdekszövetségei a kormány részére erre vonatkozó szakmai javaslatot tesznek  Mindezek mellett a szövetségek kiállnak a minden települést megillető önkormányzás jogának megtartása mellett azzal, hogy ennek tartalmát a differenciált feladatés hatáskör alapján törvényben kell szabályozni. 2006. június ÖN • KOR • KÉP

13

KOR-KÉP AZ ÚJ EGYENSÚLY PROGRAMJA 2006–2008

Az államháztartás egyensúlyának tartós megteremtése*

A reform nem lesz konfliktusoktól mentes. Az önkormányzatok érdekszövetségei bíznak abban, hogy a reform törvényi feltételeihez megteremthető a politikai konszenzus. Az Országgyűlés döntéseit követően készek részt vállalni a reformok előkészítésében, végrehajtásában, folyamatos kontrolljában. Elvárják, hogy ennek érdekében a kormány biztosítsa számukra a tervezett lépések előtt az előnyökre, hátrányokra, kockázatokra, pénzügyi háttérre vonatkozó szükséges információkat.

Történelmi a nemzet felemelkedésének esélye, melynek megragadása az állam, a közigazgatás reformja kapcsán is összefogást igényel. Az önkormányzatok érdekszövetségei készek erre az összefogásra. Budapest, 2006. június 16. Becze Lajos, Magyar Faluszövetség; Dióssy László, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége; Dr. Gyenesei István, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke; Dr. Magyar Levente, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdek Szövetsége; Dr. Toller László, Megyei Jogú Városok Szövetsége; Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége

„Záradék: A TÖOSZ Elnöksége támogatja az önkormányzati rendszer megújításának gondolatát, és megfelelő feltételek esetén készen áll a választott régiók létrehozásának támogatására. Az önkormányzati törvény módosításának jelenleg ismeretes tervezete azonban nem tartalmaz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések milyen módon és mértékben támogatják a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és főleg a hatékonyságot. A TÖOSZ kezdeményezi, hogy a kormány pontosan fogalmazza meg a régiók működéséhez szükséges részletes feladat- és hatáskört, illetve a működőképesség biztosításához szükséges forrást. A TÖOSZ elnöksége megerősítette a kötelező kistérségi társulások létrehozásának fontosságát, amennyiben egyértelműen meghatározásra kerülnek a közösen ellátandó feladatok és hatáskörök, valamint a kistérségi társulások működőképességének hatékonysága biztosított és javul az önkormányzati közszolgáltatások színvonala. A TÖOSZ a közigazgatási és önkormányzati rendszer átalakításának tárgyában készült közös nyilatkozatban foglaltakat csak azzal a feltétellel tudja támogatni, amennyiben a reformmal kapcsolatban megfogalmazott előzetes elnökségi állásfoglalásokat a TÖOSZ 2006. június 27-én megrendezésre kerülő küldöttgyűlése is megerősíti. A TÖOSZ elnöksége nevében: Ott József, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége társelnöke”

14


Mára világossá vált, hogy a 2001–2003. között – két kormány intézkedései nyomán – megbomlott államháztartási egyensúlyt, a hagyományos eszközökkel nem, vagy csak ahogy a múltban, átmenetileg lehetne helyreállítani. A kormány a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében azonnali és határozott intézkedésekkel olyan kiadáscsökkentő és bevételeket növelő döntéseket hoz, amelyek idén mintegy 350 milliárd forinttal, 2007-ben pedig az intézkedések nélkül kialakuló trendhez képest több mint 1000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét…

„A politika magán kezdi” – csökkenő állami kiadások Az állam a reformot, a költségek csökkentését önmagán kezdi. A központi közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakítása csak egy-két év alatt eredményezi a költségek lényeges csökkenését, de ehhez a döntéseket és ezek megvalósítását azonnal meg kell kezdeni. Ilyen a minisztériumok működési költségeinek csökkentése: a kormány 14-ről 11-re csökkentette a minisztériumok, és 17-ről 12-re a miniszterek számát. Felére csökkentette a minisztériumi felsővezetők létszáma, az új minisztériumok számára engedélyezett dolgozói létszám pedig több mint 20 százalékkal csökken. A közpénzekkel való takarékosság érdekében 751-ről 433-ra, 42 százalékkal csökken a minisztériumok által használt gépkocsik száma.

A költségvetés intézményrendszerének átalakítása Több mint 192 megyei szervezet kerül regionális átszervezésre, összesen 119 hasonló feladatot ellátó intézményt vonnak össze. Harminckét olyan intézmény van, amelyek feladataik indokolatlansága miatt megszűnik. A megszűnő intézmények révén a létszámcsökkenés 12 500 fő, megtakarítás 37 milliárd forint.

Az önkormányzatok hatékonyabb működése Az önkormányzati reform megvalósítása, az önkormányzati feladatellátás ésszerű és hatékony átszervezése javuló szolgáltatások mellett biztosítja a működési költségek csökkentését. A regionális önkormányzatok kialakulása – ami kétharmados támogatottságot igényel – jelentősen csökkentené az igazgatás költségeit. Ma a megyei önkormányzatok – az illetékhivatalok nélkül – mintegy 35 milliárd forintot költenek igazgatásra. Feladataik regionális szintre koncentrálása 11–13 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne, az intézményeik átszervezése pedig további érdemi megtakarítást hozhat. A kistérségi társulás kötelező előírásával több tízmilliárd forint megtakarítást lehetne elérni, lehetővé válna az egyszerűbb, átláthatóbb finanszírozás kevés számú összevont normatívával és több átengedett jövedelemmel. Amennyiben nincs meg hozzá a parlamenti kétharmados többség, úgy továbbra is a kistérségi összefogást ösztönző, illetve szabályozási eszközökkel lehet a színvonalasabb szolgáltatást és költségmegtakarítást eredményező együttműködést erősíteni. A kormány kezdeményezi, hogy a jövőben az 1000 fő alatti településeken ne működhessenek önálló polgármesteri hivatalok, és legyen kötelező körjegyzőséghez csatlakozniuk. Jelenleg 300 olyan 1000 fő alatti település van, ahol az önkormányzat önálló hivatalt tart fenn, működési költségük 6 milliárd forint. Körjegyzőség esetén ezen önkormányzatok megtakarítása legalább 2 milliárd forint lesz. A kormány az ehhez szükséges kétharmados támogatás híján is ösztönözni fogja a körjegyzőségek további elterjedését. Indokolt, hogy a helyi önkormányzatok is 5 százalékkal csökkentsék igazgatási költségeiket. Ez a 2005. évi 450 milliárd forintos önkormányzati igazgatási kiadások figyelembevételével 20–25 milliárd forint megtakarítást eredményezhet. Jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évente bruttó 20 milliárd forint tiszteletdíjat és mintegy 5 milliárd forint költségtérítést kap. Amennyiben sikerülne a képviselők létszámát és/vagy tiszteletdíját csökkenteni, úgy ez az önkormányzatoknál 8–10 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne.

A kiadások idei csökkentése A teljes egészében csak 1-2 év alatt ható, reform értékű változások mellett a kormány azonnali intézkedéseket tesz a kiadások már ebben az évben érvényesülő – mintegy 150–170 milliárd forintos – csökkentésére. Ezek között zárolást hajt végre a központi költségvetési szerveknél és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál, valamint az államháztartási tartaléknál, intézkedéseket tesz a gyógyszerkassza és a gyógyító-megelőző ellátások jelentős többletköltségeinek mérséklésére. (*A kormány Új egyensúly programjának rövidített szerkesztett változata. Forrás: www.magyarorszag.hu)

KOR-KÉP

„Önöknek részben igazuk van, de…”

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előadásában Dióssy László fent idézett kijelentésére reagálva hangsúlyozta, hogy „Önöknek részben igazuk van, de…. fel kell mérni, hogy körülbelül 21 ezer milliárd forintos éves megtermelt állami jöve delemből 11 ezer milliárd forint újraosztásával mire vagyunk képesek. Az 1000 milliárd forintot meghaladó államháztartási hiányból az év végére 100 milliárd forint lesz az önkormányzatok túlköltekezése. Az önkormányzati igazgatás 540 milliárdba kerül… A helyi és a központi költségvetési lehetőségeket messze meghaladja a közigény. Új társadalmi szerződést kell kötni, meg kell határozni, hogy mi a köz felelőssége, és milyen jogai vannak a polgároknak…

„A törvényhozó hatalom folyamatosan megrendel tőlünk szolgáltatásokat, amelyeket nyújtanunk kell a polgároknak, de általában megfeledkezik arról, hogy az ehhez szükséges forrásokat biztosítsa” – mondta Dióssy László, a TÖOSZ elnöke, az önkormányzati érdekszövetség szentendrei küldöttgyűlésének megnyitóján. A szövetség elnöksége feltételesen támogatta a kormány önkormányzati reformtörekvéseit, de döntését a küldöttgyűléstől várja – Dióssy László, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az átalakítás során arra kell törekedni, hogy valamennyi állampolgár pontosan meghatározott önkormányzati közszolgáltatásban részesüljön, függetlenül attól, hogy milyen településen él… Dr. Zongor Gábor, a szövetség főtitkára – a kistérségi konferenciák tapasztalataira hivatkozva – arra hívta fel a törvényhozók figyelmét, hogy az átalakítást valóságos decentralizáció kísérje, ne csupán a megyei dekoncentrált szervek integrációja és regionalizációja, amelynek folyamán a dekoncentráció tovább erősödne.

„Hatékonyabbak vagyunk, ha növekszik a gazdálkodás szabadsága.”

Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya…

 Új társadalmi szerződést kell kötni, mert a korábbi iszonytató túlköltésre készteti az államot” … A miniszterelnök úgy látja, hogy az önkormányzatok és a kormányzat között nagyobb az egyetértés, mint a kormánykoalíció és az ellenzék között. A reformot érintő kétharmados törvénymódosítások meghiúsulásának esetére kijelentette: ha nem így, akkor másként: feles törvényekkel, pénzügyi ösztönzőkkel.

„Ingyen nem lehet semmit adni” A terület- és a regionális fejlesztésekről szólva a kormányfő hangsúlyozta, hogy e téren határozottan szolidaritáspárti. A kormány 2002 és 2008 között erősen decentralizál. Jövő évtől évi 1000 milliárdos forrás jut az önkormányzatokhoz köthető beruházásokra. A központi költségvetés azonban nem lesz abban a helyzetben, hogy az önkormányzatok helyett

a saját részt magára vállalja. Ezt a településeknek, térségeknek kell kigazdálkodniuk.  „Ingyen nem lehet semmit sem adni, mindenkinek meg kell feszítenie magát”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy területfejlesztésben a kormány szolidaritás párti, néhány tíz milliárdot biztosítanak az elmaradott térségek felzárkóztatására (példaként említette a békési és a bihari térségeket.) 2006. június ÖN • KOR • KÉP

15

KOR-KÉP  Többet kell vállalniuk a tehetősebb településeknek is, nemcsak a magánszemélyeknek: „Nincs kevesebb joga egy biharinak …!” Az elmaradott térségek példájánál maradva hangsúlyozta, hogy az nem for-

dulhat elő, hogy gazdasági érdek miatt kistérségek, kistelepülések elzártak legyenek. Közös társadalmi felelősség, hogy minden település elérhető legyen, hogy faluról el lehessen jutni a városba. Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya. …

Rugalmasabb közszolgálati közviszonyt „Hatékonyabbak vagyunk, ha növekszik a gazdálkodás szabadsága.” Megítélése szerint minden önkormányzati vezetőnek meg kell adni azt a jogot, hogy nagy szabadsággal döntse el, hogy köztisztvi-

Szolgáltató önkormányzat – önkormányzati reform* Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy egy térség gyors, dinamikus fejlődésének biztosításához ma már nem elegendőek a megyei szinten biztosítható erőforrások, ennél szélesebb, az adott térséget gazdaságilag egybekapcsoló regionális összefogásra van szükség. Uniós csatlakozásunkkal, a régiók megteremtésével a megyék egyre inkább elveszítik funkcióikat. A megyék feladatainak többségét települési, kistérségi vagy regionális szintre kell helyezni. A megyék feladatainak csökkenésével a mostaninál is lényegesebbé válhat a kistérségek szerepe. A többcélú kistérségi társulások kialakításában elért eredmények azt is jelzik, hogy érdemben javítható a lakossági szolgáltatások színvonala, ha ennek ellátására nem egymagában kényszerül egy település, hanem a környező településekkel összefogva közösen szervezik meg magasabb színvonalon a szolgáltatást. A szükséges változások nem gyengítik, hanem éppen megerősítik az

önkormányzatiságot, lehetőséget teremtenek arra, hogy valódi, felelős irányítói legyenek településük, térségük, régiójuk fejlődésének. A változások azért is elkerülhetetlenek, mert az elkövetkező évek hatalmas fejlesztési forrásainak településük, térségük felzárkózását, fejlődését biztosító felhasználáshoz nem nélkülözhetik a lehető legszorosabb regionális és kistérségi együttműködést. - Az önkormányzati reform keretében kezdeményezzük a választott, önkormányzattal rendelkező régiók létrehozását. Ezáltal a megyei közgyűlések helyett regionális közgyűlések működnek majd. 2008-ban kerülhet sor a megyei közgyűléseket felváltó regionális közgyűlések első megválasztására. Megerősítjük az önkormányzatok kistérségi társulásait, és kezdeményezzük a kötelező társulás alkotmányos feltételeinek megteremtéséhez szükséges politikai konszenzus kialakítását. A kormány konszenzus hiányában is törekedni fog a települések önkéntes kistérségi társu-

lásainak ösztönzésére, mivel csak a települések összefogása biztosíthat magas színvonalú oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi szolgáltatást valamennyi kistelepülésen élő ember számára. A társulást ösztönző finanszírozási rendszer mellett az államigazgatási feladatok kistérségi koncentrálásával is segítjük az együttműködés erősödését. - A jegyzői feladatok egy részét kistérségi szintre központosítjuk és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó kistérségi közigazgatási szolgáltató központokat hozunk létre. - Az 1000 fő alatti településeken az önkormányzati testület megtartása mellett, nem működtetünk önálló jegyzői hivatalt, ezt a feladatot körjegyzőségek látják el. - Töröljük az állam által az önkormányzatokra és hivatalaira testált értelmetlen feladatokat, az ágazati törvények felesleges előírásait. * Részlet az Új Magyarország kormányprogramból

selőt alkalmaz-e. Lehet, hogy ha szabad a keze, kevesebből többet tud teremteni – mondta a kormányfő. Az önkormányzati rendszer korszerűsítéséről szólva a miniszterelnök elmondta: január elsejétől a hagyományos bérszínvonal gazdálkodásról áttérnek a bértömeg gazdálkodásra. A jobb minőségű, több munkavégzést ily módon jobban is lehet honorálni. Az iparűzési adóra vonatkozóan hangsúlyozta, hogy nem tud olyan átalakítást elképzelni, melynek eredményeként kevesebb lesz az önkormányzatok bevétele, az állam csak akkor csökkenthet adót, ha azt kompenzálni tudja, most azonban nincs ebben a helyzetben, s az önkormányzatoknak bevételre van szükségük. Az önkormányzati reformra vonatkozóan hangsúlyozta: nem igaz, hogy most jött el a reformkor, itt volt már az elmúlt hét-nyolc évben is, csak akkor mindenki ellenállt annak, hogy tudomásul vegye: folyamatosan változni és változtatni kell… „át fog robogni rajtunk a világ, … hagyjunk nyomot a világon!” (A küldöttgyűlés a kormány önkormányzati reform törekvéseit támogatta) Lejegyezte: Csiky Ildikó Fotók: Rozsnyóiné Pintér Emőke

16


VISSZAPILLANTÓ – MEGALAKULT A MEDGYESSY-KORMÁNY A kormány elképzelései szerint

a reform három részből áll A rendszerváltozás utáni demokratikus átalakulás – mindenki által elismert – alappillérei, az önkormányzatok válaszúthoz érkeztek. Mindenki tudja, hogy a működésének tizenhatodik évébe lépő önkormányzati rendszer átfogó reformra szorul. Nem azért, mintha a ’90-ben megalkotott önkormányzati törvény alapelveivel bármi gond lenne. Hanem azért, mert a korszakos jelentőségű, kétharmados jogszabályt megalkotó politikusok – akarva-akaratlanul – már a második évben megkezdték a rendszer „kvázi” lebontását. Az önkormányzatoknak biztosított teljes gazdasági önállóság legfontosabb elemét, a személyi jövedelemadó helyben maradó száz százalékát évről-évre vonták el, a központosítások, sorozatos megszorítások eredményeként mára alig maradt eszköz a kezükben, amellyel a helyi gondokat orvosolhatnák. Intézményeket vonnak össze, számolnak fel, kistérségi szinten próbálkoznak, kistelepüléseken a körjegyzőségeké a jövő… Ha végigtekintünk a rendszer elmúlt másfél évtizedén – ahogy azt hónapok óta tesszük –, tisztán nyomon követhetjük, milyen negatív következményekkel járt a központosítás, a foltozgatás, az átfogó finanszírozási és önkormányzati reform hiánya. A reformtörekvésekről folyamatosan hallhattunk, a szándék mindig „kéznél volt”, csak az akarat hiányzott, és mindig az ellenzék lassított… Úgy tűnik, a több mint egy évtizede remélt átfogó önkormányzati reform ma is csak illúzió, és úgy tűnik, megállt az idő… 2002 vagy 2006, a helyzet nem változott, maradnak a „feles megoldások”. Az alábbiakban az elmúlt négy évből adunk ízelítőt, az idézett sorokból jól látható, hogy az elképzelések nem sokat változtak, marad az IDEA …. „Most a higgadt és megfontolt munka ideje következett el. A tét a továbbiakban nem a másik fél legyőzése...” A harmadik évezred első Országgyűlése 2002. május 15-én tartotta alakuló ülését. Pintér Sándor ügyvezető belügyminiszter bejelentette:„Az új évezred első választásának lebonyolítása törvényes rendben, magas színvonalon tör-

tént..” Mádl Ferenc, a köztársaság elnöke köszöntőjében nyugalomra, megbékélésre, közös gondolkodásra szólította fel a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a választási kampánynak vége, ezért legyen vége a durva hangnemnek is. „Most a higgadt és megfontolt munka ideje következett el. A tét továbbiakban nem a másik fél legyőzése… ! A szavazók akaratából, mint tudjuk,

közel azonos létszámban van jelen a Házban a kormánypárti és az ellenzéki oldal. Ezért különösen fontos tudniuk, hogy bár önök más-más felfogást, pártos eszmét, választói réteget képviselnek, ezekből a padsorokból azonban a nemzet egészét kell látniuk…!”

A választópolgárok akaratát kifejezve... Az Országos Választási Bizottság elnöke, dr. Ficzere Lajos az írásban benyújtott jelentés szóbeli kiegészítéseként – röviden ismertette a választások lebonyolításának tapasztalatait. „…a korábbi országgyűlési választásokkal összehasonlítva jóval több, összességében mintegy félezer panasz és kifogás érkezett a testülethez… A testület konkrét ügyekben összesen 123 határozatot hozott, amelyekkel szemben 59 kifogást nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A benyújtott kifogásokat a Legfelsőbb Bíróság elutasította … A szavazatok újraszámlálását kérő beadványoknak az Országos Választási Bizottság hatásköri jogosítvány hiányában nem tehetett eleget… Végezetül szeretném megerősíteni, hogy a 2002. évi országgyűlési képviselő-választások – bár a korábbiakhoz képest feszültebb légkörben – alapvetően, egészében véve az alkotmányos és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően kerültek lebonyolításra…

Törvényes rendben, magas színvonalon

A választási eljárásról a Pintér Sándor leköszönő belügyminiszter számolt be az Országgyűlés előtt.

„Az új évezred első választásának lebonyolítása törvényes rendben, magas színvonalon történt. Törvényi felhatalmazás alapján időben megszülettek a szükséges belügyminiszteri rendeletek, az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedései pedig segítették az igazgatási feladatok pontos végrehajtását…”

Megalakult az Országgyűlés A tavaszi ülésszak ötödik munkanapján megalakult a kormány. Az Országgyűlés elfogadta a Cselekedni, most és mindenkiért! címet viselő kormányprogramot, és Medgyessy Pétert a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé választotta.

 A megalakult képviselőcsopor tok frakció vezetői: Lendvai Ildikó (MSZP), Pokorni Zoltán (Fidesz-MPP), Balsai István (MDF), Kuncze Gábor (SZDSZ). Az Országgyűlés elnökének Szili Katalint (MSZP), az Országgyűlés alelnökeinek Mandur Lászlót (MSZP), Szájer Józsefet (FideszMPP), Harrach Pétert (Fi2006. június ÖN • KOR • KÉP

17

VISSZAPILLANTÓ – MEGALAKULT A MEDGYESSY-KORMÁNY desz-MPP), Dávid Ibolyát (MDF) és Wekler Ferencet (SZDSZ) választotta meg az Országgyűlés.

Elkészült a leltár Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök búcsúbeszédéből:„… Engedjék meg, hogy csak példaképpen elmondjam önöknek: 1998-ban a munkanélküliség Magyarországon 7,8 százalék volt, ma 5,7 százalék; az államháztartás hiánya 6,3 százalék volt, ma 3,3 százalék; az átlagkereset négy évvel ezelőtt 67 ezer forint volt, ma 117 ezer forint; a minimálbér négy évvel ezelőtt 19 500 forint volt, ma 50 ezer. Volt tandíj, általános és kötelező tandíj, amit eltöröltünk; nem volt diákhitel, amit létrehoztunk. Nem volt gyermekek után járó adókedvezmény, és nem volt gyed sem; ma ezek ismét léteznek. Négy évvel ezelőtt a felsőoktatási intézményekbe mindösszesen 279 ezer diák járt, ma 349 ezer. A továbbtanulni akaró cigány fiatalok közül 805-en kaphattak ösztöndíjat, ma – négy év elteltével – 12 588-an. Négy évvel ezelőtt a nemzeti összterméknek 0,7 százalékát fordítottuk kutatásra és fejlesztésre. Ma a nemzeti össztermék 1,42 százalékát fordítjuk erre. Négy évvel ezelőtt gyakorlatilag nem épültek szociális bérlakások, most pedig lassan elérjük a tízezres számot. Talán arra is emlékeznek még, hogy a lakás hitelkamatok négy évvel ezelőtt 25 százalék fölött jártak, most pedig 3-

18


5 százalék között találhatók… miért éppen ezeket a döntéseket hozta meg a polgári kormány, milyen mélyebb megfontolások, magasabb szempontok és összefüggések irányították lépéseinket.

 A polgári kormány mindig azt a kérdést tette fel magának és a nemzetnek is: … Mit kell tennie a mindenkori kormánynak, hogy szabadság és jólét köszönthessen be a Kárpát-medencébe? Nem akarom eltitkolni, a helyzet négy évvel ezelőtt is súlyos volt, és most is az. …négy éven keresztül azt kerestük, milyen lelki és anyagi erőket tudunk mozgósítani a bátrabb családalapítás és bátrabb gyermekvállalás érdekében…. A polgári kormány kimondta, és ezt az irányvonalat követte, hogy a gyermek érték, érték a család, de érték az állam számára is. …. Mi azt valljuk, és ezt az irányt követtük, úgy igazságos és hasznos, ha a szegényebb családba született gyermekek is megtalálják a lehetőségét, hogy tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő pályát futhassanak be életük során. Ezért azon dolgoztunk, hogy a tanulás lehetősége a szorgalomhoz és a képességhez, ne a tehetősséghez, a vagyoni helyzethez kötődjék. Ezért szüntettük meg a tandíjat, és vezettük be – engedjék meg, hogy így fogalmazzak – az Európában egyedülállóan sikeres diákhitel rendszert...

1997 decemberében, az előző kormány utolsó teljes évének utolsó hónapjában az infláció mértéke 18,8 százalék volt; 2001 decemberében, a mostani kormány utolsó teljes évének utolsó hónapjában pedig 6,8 százalék, 12 százalékos csökkenést tudtunk elérni négy esztendő alatt. .. A kormány (Orbán-kormány – szerk.) azt az álláspontot fogadta el, hogy a magyar vállalkozókat támogatni kell. Ugyanis ma már nem az a tét, hogy Magyarország tagja lesz-e az Európai Uniónak, ez ma már csak karnyújtásnyi távolságra van. Ma már a gazdaságpolitika tétje az, hogy hol lesz a helyünk az Európai Unión belül, hol lesz a helyünk az Európai Unióhoz tartozó államok sorában... Minden, hozzánk hasonló állam rendelkezik erős kis- és középvállalkozókkal, rendelkezik jegyzett, a világban magasan jegyzett vállalatirányító réteggel, és rendelkezik vállalkozói gazdasági érdekképviseletekkel. Az elmúlt négy évben azért dolgoztunk, hogy Magyarország is ilyen ország lehessen. Ezt neveztük gazdasági patriotizmusnak…

 Mi azt mondtuk, hogy előnyben kell részesíteni a magyar vállalkozókat. Ezt elvi meggyőződésből tettük, és elviseltük folyamatosan és éveken keresztül a legméltatlanabb támadásokat és a legbántóbb gyanúsítgatásokat is… Összegzésképpen talán megengedik nekem azt a gondolatot, hogy ha vetünk egy pillantást a nemzet állapotára, akkor

azt mondhatjuk, hogy a nemzet ma erősebb, egységesebb, szabadabb és bizakodóbb, mint bármikor volt a mögöttünk hagyott 40 esztendő során…„

„... abból indulok ki, hogy az ország állapotáról a kormány igazat mondott.” Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt: Megfogadom, hogy nemcsak azok miniszterelnöke leszek, akik rám szavaztak. 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fogok dolgozni, aki 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Számomra e tisztség nem a szereplés, hanem a roppant felelősség pódiuma lesz. Nem erőből akarok politizálni, hanem megértően és következetesen. …Értékpárti, szegénységpárti, becsületpárti vagyok… Szeretném megerősíteni itt most önök előtt és az ország nyilvánossága előtt, hogy 2003-ban a 20 százalékos családipótlékemelésre sor fog kerülni. A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében pedig a 30 százalékos családipótlék-emelést tervezzük jövőre. Pont azért, hogy a népességcsökkenést megállítsuk... fogjuk a tizenharmadik havi családi pótlékot kifizetni minden év augusztusában... Ezért kívánjuk segíteni az otthonteremtést a fiatalok számára a szociális bérlakások építésének a növelésével…

Meglepett…Varga Mihály képviselő úr felvetése, mert őszintén szólva azt hittem, hogy a Pénzügyminisztériumban eltöltött elmúlt négy évet jobban fogja hasznosítani…

VISSZAPILLANTÓ – MEGALAKULT A MEDGYESSY-KORMÁNY  A képviselő úr elmulasztotta elmondani azt, hogy 2000 első negyedéve óta a gazdasági növekedés üteme fokozatosan csökken...Oda jutottunk el ma, hogy a gazdasági növekedés üteme 3 százalék alatt van… Nem szólt arról sem a képviselő úr, hogy az infláció csökkentésében elért eredmény lehetett volna sokkal nagyobb is, ha nem lett volna olyan szándéka a kormánynak, hogy tudatosan alátervezi az inflációt, mert ezzel ellenőrizhetetlen vagy kevésbé ellenőrizhető jövedelmekhez juthat az állam. …ez a fajta tudatos alábecslése az inflációnak, amit önök tettek, egyrészt csökkentette a közkiadások értékét...tessék megkérdezni az önkormányzatokat, hogyan élték meg azt, hogy ilyen mértékben alábecsülték az inflációt, és bizony érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon mennyire erősítette a vállalkozói bizalmat, hogy két évben egymás után jelentős hányadban alábecsülték az infláció mértékét. Elfelejtett arról is szólni, tisztelt képviselő úr, hogy csökkent a foglalkoztatottak száma az elmúlt 12 hónapban, méghozzá 80 ezer fővel. …Nem szólt sajnos arról sem, hogy az ipari termelés stagnál… Nem szólt arról, hogy ’95 óta először az export mennyisége csökkent. És nem szólt, most… a beszédében a parlamentben …bár korábban …elmondta, hogy bizony a költségvetés hiánya érezhetően nőtt. Nem szólt arról a képviselőtársam, hogy az utóbbi hetekben milyen

nagyságrendű elkötelezettséget vállalt a távozó kormány, viszont – elnézést a kifejezésért – cinikus módon megkérdezte: miből lesz nekünk forrásunk arra, hogy mindazt, amit ígértünk, teljesítsük? Ez nem volt elegáns, képviselő úr!

 Megígérhetem az ország nyilvánossága előtt önöknek és mindannyiunknak, hogy természetesen el fogjuk készíteni a leltárt a gazdaság helyzetéről, és közzé fogjuk tenni. Én ma ígéreteimben mást nem tehetek, mint abból indulok ki, hogy az ország állapotáról a kormány igazat mondott...

Most szigorú lesz a kormány A Cselekedni, most és mindenkiért című nemzeti közép kormány programjában az önkormányzati reformra vonatkozóan ez olvasható: A kormány elképzelése szerint a reform három részből áll. Az alap a községi és városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok megerősítése, ezt követi az ún. „kis térségek” – alapvetően az önkormányzatok társulásával való – kialakítása, végül pedig a regionális közigazgatás létrehozása. Így a kormányzati periódus végére a jelenlegi megyei önkormányzatok helyett kiépíthető a regionális önkormányzatok rendszere. Az önkormányzatok megerősítésével párhuzamosan a központi kormányzat dekoncentrált szervei radikálisan csökkenthetők.

a kormány egyik alapvető feladata a decentralizáció, a túlzottan központosított kormányzati hatalom ésszerű lebontása. Ebből a szempontból alapvető feladat a helyi és területi (települési) önkormányzatok hatásköreinek bővítése és hatáskörök pénzügyi alátámasztása önkormányzati finanszírozási reform útján. Az európai uniós csatlakozás határozottan megköveteli – az évtizedek óta politikai okokból elhalasztott – önkormányzati reform végrehajtását. A megyei közigazgatási hivatalok nem lehetnek a kormány politikai hatalmának érvényesítő szervei. (A regionális önkormányzatok létrejötte után a megyei hivatalok regionális közigazgatási hivatalokká alakulnak át.) Az állami támogatások esetében nem szabad megkülönböztetést tenni kormánypárti és ellenzéki megyék, városok, községek között. A nagyon is szükséges, elengedhetetlen vidékfejlesztés ugyanakkor nem szoríthatja háttérbe Budapestet. A vidékfejlesztés jóval tágabb és részben más feladat is, mint az agrárgazdaság támogatása. Az előző két kormányzati ciklusban is megvalósítandó, fontos célként szerepelt a dereguláció. E kifejezés mögött a felesleges bürokrácia visszaszorítása állt. A hivatali túlszabályozás megnehezítette – és költségessé tette – a termelők, a vállalkozói szféra életét. Most szigorú lesz a kormány, nemcsak megrostálja a zömmel alacsony szintű jogszabályi rendelkezéseket, hanem

eleve a túlszabályozás megakadályozása, tehát az ésszerűség jegyében építkezik.

Feladatok és hatáskörök Az önkormányzati feladatok és hatáskörök felülvizsgálatának és újratelepítésének célja: az állam központi túlhatalmának korlátozása, a regionális fejlesztéspolitika jogi feltételeinek megteremtése, valamint az egész állami intézményrendszer hatékonyságának növelése áll. Ennek megfelelően a feladat- és hatáskör rendezés a decentralizáció elvét érvényesíti, vagyis elsődlegesen nem az önkormányzati rendszeren belüli funkciók átrendezésére, hanem a központi kormányzati feladatok egy részének regionális szintű telepítésére irányul. A regionális önkormányzatok feladatai tehát nem a települések csökkentéséből erednek, hanem alapvetően egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek hatáskörét veszik át. Emellett a megyei területfejlesztési tanácsok valamennyi funkciója, valamint a regionális fejlesztési tanácsok egyes hatáskörei is a választott regionális önkormányzatokhoz kerülnek, amelyek ily módon egyesítik az eddig szétválasztott önkormányzati és területfejlesztési feladatokat. Területfejlesztési feladatés hatáskörükben a regionális önkormányzatok átfogó térségi koncepciókat és fejlesztési programokat dolgoznak ki, pénzügyi terveket készítenek e programok megvalósítása érdekében, döntenek pénzeszközeik pályázati rendszerben történő felhasználásáról és 2006. június ÖN • KOR • KÉP

19

VISSZAPILLANTÓ – MEGALAKULT A MEDGYESSY-KORMÁNY a fejlesztések megvalósításáról, a régióhatárokon túlterjedő feladatok ellátása során pedig megállapodásokat köthetnek. A régiók közvetlen kapcsolatot tartanak az EU megfelelő intézményeivel, felhasználják az uniótól átvett támogatásokat, s meghatározó szerepet játszanak a határ menti együttműködésben. A központi államigazgatási szervek helyett a régiók döntenek az eddig központi költségvetési fejezeti szinten kezelt fejlesztési programok jelentős részéről. A gazdaságfejlesztés és befektetésösztönzés terén – megosztott bevételük, vagy normatív hozzájárulásuk terhére – adókedvezményeket és támogatásokat nyújtanak a területükön működő kis- és középvállalkozásoknak, kezelik a foglalkoztatáspolitikai és agrártámogatási pénzeszközöket.

Finanszírozás A sokszor és nem alaptalanul sokat bírált önkormányzati finanszírozási modell érdemi átalakítása a 2002–2006-os időszak egyik fontos feladata lesz. A bonyolult, kiszámíthatatlan és sok szempontból igazságtalan rendszer átalakítása az önkormányzatok működőképességének biztosítása miatt csak fokozatosan történhet. A cél az, hogy amikorra a létrejövő regionális önkormányzatok megkezdik működésüket – várhatóan 2006-ban – a finanszírozási rendszer átalakítása is befejeződjön. Így már 2003-tól jelentős átalakítást kell végrehajtani – ígérték a kormánypártiak.

20


Az átalakításnak olyannak kell lenni, amely kiküszöböli a jelenlegi legnagyobb problémákat: biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat, és kiszámíthatóvá kell tenni a rendszert. Az elmúlt években „elszenvedett” önkormányzati veszteségek részbeni pótlása érdekében mintegy 50 milliárd forint (bázisba beépülő) kompenzációra van szükség. A 2003-tól tervezett változtatásnak az volt a lényege, hogy az önkormányzatoknak az úgynevezett központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételének döntő része (mintegy 85–90 százalékban) a központilag beszedett adók önkormányzati szektor egészével történő megosztásából lesz garantált. A feladatés hatáskörök átrendezéséhez tervezték az önkormányzatok egymás közötti forrásmegosztását.

 „Jelentősen csökkentjük a normatívák számát, megszüntetjük azokat a felesleges pénzügyi áttételeket, ahol az önkormányzatnak nincs érdemi befolyása az ügyekre, ahol csak„a postás szerepét”tölti be. Biztosítjuk az önkormányzatok helyi adókat megillető meglévő autonómiáját, megszüntetjük a gépjárműadó megosztását; az száz százalékban az adót beszedő önkormányzatot illeti meg.” Az MSZP-nek az volt az álláspontja, hogy a regionalizmus elve, a területi államigazgatás szférájában is érvénye-

süljön. Ezért az 1995. végén megkezdődött, ám az úgynevezett polgári kormány hatalomra jutásakor megtorpant átfogó közigazgatási reformot ezen elv figyelembevételével kívánja folytatni… A változások első lépéseként a már regionális szinten működő, s egymással összefüggő feladatköröket ellátó szervezetek összevonását tervezték…

 Egy egységes regionális kormányhivatal megteremtése jelentős mértékben hozzájárulhat az államigazgatási funkció dekoncentrációjához, s ez által számos rutinfeladat alól mentesítheti a minisztériumokat és más központi államigazgatási szerveket. Ez jelentős mértékben hozzájárul a minisztériumok koncepcionális, elvi irányító szerepének erősítéséhez, és a stratégia és összkormányzati szempontok érvényesítéséhez.

Világos hatáskörmegosztást a kormány, a régiók és a települések között A szabaddemokraták szerint is megérett a helyzet az önkormányzati rendszer területi szintjeinek továbbépítésre. Véleményük az volt, hogy a középszintű területi önkormányzatok elsődleges feladata a területfejlesztés összehangolása, ehhez azonban a megyei szint elégtelen: valódi területfejlesztés csak nagyobb egységekben képzelhető el. A jelenlegi megyei önkormányzatok másik fő funkciója az intéz-

ményfenntartás. Ez azonban nem igényel önálló önkormányzati szintet, ezért azt javasolták, hogy a megyei önkormányzatok helyét a megyebeli települések önkormányzatainak társulása váltsa fel. A valódi megoldás az lenne, ha a jelenlegi törvényi keretek között hoznának létre a települési önkormányzatok társulásokat a ma a megyei önkormányzatok kezelésében levő intézmények fenntartására. Ezért is támogatták a kistérségi társulások fejlődését.

TÖOSZ számított az érdekegyeztetésre Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökségi ülésén megfogalmazódtak azok a javaslatok az új kormányzattal szemben, amelyek az önkormányzati szerepvállalás és az autonómia biztosítása szempontjából nem tűrnek halasztást. A megfogalmazott elvárásokban kitértek: – a korengedményes nyugdíjazásra, melynek keretében kezdeményezték a polgármesterek korengedményes nyugdíjazásának napirendre tűzését, – a területfejlesztési tanácsokra, ahol kezdeményezték, hogy a területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával mind a megyei, mind a regionális területfejlesztési tanácsokban biztosítsák az önkormányzati szféra megfelelő arányú képviseletét, – kezdeményezték, hogy a területfejlesztés intézményrendszerében a miniszter és a minisztériumok képvisele-

VISSZAPILLANTÓ – MEGALAKULT A MEDGYESSY-KORMÁNY tét köztisztviselői jogállású szakemberek lássák el, kerülve annak lehetőségét, hogy ezekben a tanácsokban a pártpolitikai befolyásolás érvényesüljön. … – az Önkormányzatok Háza Alapítvány programjához csatlakozva javasolták, hogy a kormány támogassa az „ÖHA programot”, gyakoroljon gesztust az önkormányzati szféra iránt az Önkormányzatok Háza intézményének megvalósításában.

Falvak, szerepek, feladatok A Községi Önkormányzatok Szövetségének (KÖSZ) elvárásai az új kormány önkormányzati politikájától. – A községi önkormányzás alapértékei ne kérdőjeleződhessenek meg, beleértve ebbe a polgármesteri hivatal fönntartását, illetve alakításának jogát, s azt, hogy a polgármesteri tisztséget milyen módon (főállásban, vagy társadalmi megbízatásban) kívánják elláttatni az egyes települések. – Leállítandó az a tendencia, ami az önkormányzati kötelező (és nem teljeskörűen finanszírozott) feladatait növeli; amennyiben pedig ilyenekre sor kerül (pl. EU-csatlakozás), a feladatok és a hatáskörök és ezek ellátása közötti (financiális szempontú) összhang megteremtése szükséges. – Pontosabban szabályozandók a képviselő-testület– polgármester közötti feladatés hatáskörök; a jogalkotó nagyobb mértékben éljen – amennyiben ez indokolt és célszerű – a polgármesterre tör-

ténő közvetlen önkormányzati feladat- és hatáskör-telepítéssel. – A törvényhozó a jogi normában is ismerje el a községi polgármesteri és jegyzői feladatellátás sajátosságait; megkülönböztetve a jegyző államigazgatási és önkormányzati feladatait; pontosítandók a polgármesteri hivatal tekintetében a polgármester irányítói és a jegyző hivatalvezetői feladatai. – A polgármesteri tisztség ellátása nagyobb társadalmi megbecsülésben részesüljön, pl. e cím viselésének joga akkor is, ha már – pl. három-négy ciklus után nyugdíjba vonulása miatt – nem indul a választásokon, elérendő a harmadik ciklus utáni korkedvezményes nyugdíjazás, s munkájuk anyagi elismerésének fokozása. – Régóta hangoztatott önkormányzati igényként megismételték, hogy a normatív támogatások (fejkvóta) rendszer egésze fölülvizsgálatra szorul. – Az adótörvények módosítása tegye lehetővé, hogy a polgárok személyi jövedelemadójuk 0,5 százalékát kifejezetten az önkormányzati szférának (pl. az országos és/vagy kistérségi szövetségeknek) ajánlhassák fel…

Pár(t)beszéd „Együttműködő, partneri kapcsolatra törekszünk” A kormány programjának végrehajtásakor partnerséget feltételez. A kabinet nem a kormányprogram végrehajtójának tekinti az önkormányzatokat, hanem együttműködő, part-

neri viszonyt szeretne kialakítani a településekkel. A kormány programjában megerősítette azt a szándékot, hogy a helyi önkormányzatokat, mint a demokratikus jogállam tartópilléreit tekinti. Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy az előző koalíció szándékával szemben, most másfajta viszonyra törekszenek. Emlékeztetett Orbán Viktor 1998 őszén elhangzott egyik nyilatkozatára, ami arról szólt, hogy azért kell kormánypárti többségű önkormányzatokat választani, mert az önkormányzatoknak nagy szerepük van a kormányprogram végrehajtásában. Lamperth szerint az önkormányzatoknak nem az a dolguk, hogy végrehajtsák a kormány programját, mert az a kormány dolga, és ehhez meg is van az eszközrendszere. Az önkormányzatokkal a kormány együttműködni akar, velük partneri viszonyt kialakítani.

hogy azokat meg kell erősíteni, az áttöréshez közös igazgatási kistérségek kialakítására lenne szükség. A belügyminiszter megerősítette, hogy a kistérségi fejlesztésekre meglesz a megfelelő forrás a költségvetésben.

Megalakult az IDEA

Régi hiányosságot pótol, az önkormányzati feladatok felülvizsgálata illetve az önkormányzati és az államigazgatási feladatok közötti munkamegosztás újragondolása. Ez régóta halasztódik, ebben az előző kormányok sem jeleskedtek. Sokkal jobban figyelembe kell venni a település feladatellátó-képességét – tervezte az MSZP–SZDSZ kormány.

Testület alakult a közigazgatási reform előkészítésére. IDEA elnevezéssel társadalomtudósokból álló tanácsadó testület alakult, amely az átfogó államigazgatási és a közigazgatási reformot készítette elő. Az IDEA (integráció, decentralizáció, Európai Unió, autonómia) arra vállalkozott, hogy a kormányprogramban meghatározott célokat – a közigazgatás és önkormányzatiság reformját, a területfejlesztésről szóló elképzeléseket – koncepció szintjén kidolgozza. A tanácsadó testület mintegy húsz kutatóval, tudóssal és közel ugyanennyi gyakorló szakemberrel és érdekképviseleti vezetővel dolgozott, hogy 2004ig elkészüljön a közigazgatás átalakításának koncepciója. Az volt a cél, hogy s az átfogó reform eredményeként 2006ban az állampolgárok regionális önkormányzatokat választhassanak. A tanácsadó testület elnöke Ágh Attila politológus, társelnöke Wiener György alkotmányjogász volt.

 A kistérségek megerősítése kormányprogram szintjére emelkedett. A kistérségi önkormányzatoknál arról volt szó,

Következő számunkban folytatjuk visszatekintésünket a Medgyessy–Gyurcsány-kormányműködéséről. Szerkesztette: Csiky Ildikó

Önkormányzati reform


21

HÍREK

22


Egyedülálló kedvezmények Leghosszabb futamidő

Egy évvel ezelőtt hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Részvénytársaság a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramot. Ennek keretében a bank több mint ötvenféle beruházási célra ad kedvezményes kamatozású (2,5–6,8 százalék) és hosszú lejáratú (7–20 év) fejlesztési hitelt a mikro-, kis- és középvállalkozóknak, valamint az önkormányzatoknak. A 42 hitelintézet közvetítésével, refinanszírozásban nyújtott hitelek az ország háromezer pontján igényelhetők. Az MFB Rt. 545 milliárd forint keretösszegű hitellehetőséggel támogatja a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását. A program meghirdetése óta mintegy 3400 vállalkozás és önkormányzat részére már több mint 214 milliárd forint hitelt hagytak jóvá, de ez év december 31-éig még 331 milliárd forint szabad fejlesztési hitellehetőségre számíthatnak a vállalkozások és az önkormányzatok. Az önkormányzati hitelprogram az MFB Rt. legdinamikusabban fejlődő konstrukciója a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramon belül. A másfél évvel ezelőtti indítása óta több mint 64 milliárd forint került jóváhagyásra; ez magába foglalja a Panel Plusz Hitelprogram keretében folyósított összeget is. A gyors felfutás miatt az induló 60 milliárd forintos keretösszeget meg kellett emelni. A nagy kihasználtság részben annak köszönhető, hogy a program célrendszere folyamatosan bővül, és a feltételek módosítása követi a piaci igényeket.

A hitelprogramok alakulása A megyénkénti bontásban látható, hogy az igényelt hitelösszeg 33 százaléka Budapestre és Pest megyére koncentrálódik, de jelentős Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 66 százalékos részaránya is.

Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram A 2004 novembere óta működő és egy éve átalakított önkormányzati hitelprogram az MFB Rt. legdinamikusabban fejlődő konstrukciója. A hitelprogram beveze-

tésével az önkormányzatoknak és az önkormányzati társulásoknak először nyílt lehetősége arra, hogy a gazdasági, társadalmi és szociális feladataik ellátásához szükséges beruházásaikat kedvezményes hitelből finanszírozzák. Az eltelt másfél évben havonta átlagosan 25 százalékkal nőtt a hitelállomány, ezért nem meglepő, hogy eddig több mint 64, a Panel Plusz Hitelprogram nélkül 61 milliárd forint került jóváhagyásra a hitelprogram keretében. A gyors felfutás miatt a kezdeti 60 milliárd forintos keretösszeget meg kellett emelni. A magas kihasználtság

��

��

��

� ��

 Az Országos Választási Iroda adatai alapján eddig több mint 43 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét. Most először állítanak össze ilyen névjegyzéket, korábban minden választásra jogosult szavazhatott kisebbségi jelöltekre. A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbség közösségeihez tartozók június 1. és július 15. között kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek jelöltek, akik regisztráltatják magukat.  Hiányzó hatásvizsgálat és szakszervezeti álláspont. Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke nehezményezi, hogy a kormány úgy fogott az államapparátus karcsúsításához, hogy nem készítettek hatásvizsgálatot. Véleménye szerint, ha a kormány által tervezett magas arányú létszámleépítések megvalósulnak, akkor a közigazgatás tönkremegy. A kormány túlbecsüli a leépítések anyagi jelentőségét: a tervezett húsz százalékos leépítéssel ötvenmilliárdot lehetne megspórolni. Az MKKSZ elnöke szerint a magyar államigazgatás létszámát tekintve nem tekinthető nagynak, nemzetközi összehasonlításban pedig az átlag alatti. A hatásvizsgálat annál is inkább indokolt lenne, mert maguk a közgazdászok is különböző álláspontot képviselnek.  Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az új kormány által kilátásba helyezett kiigazítások mellett finanszírozható lesz az idei államháztartás. A jövő év azonban kritikus lehet a költségvetés számára, ha nem lesznek jelentős változások a közigazgatásban és az ellátórendszerek finanszírozásában. Kovács Árpád – egyik rádió interjújában – azt mondta, hogy a hiány újratermelődése kódolt, ha nem történnek meg a szükséges változtatások, akkor az öngerjesztő, mókuskerék folyamat folytatódik, és minden évben 10 százalékkal nő a hiányfinanszírozás terhe. A szakember azt is elmondta, hogy az Állami Számvevőszék több javaslatát, illetve bírálatát figyelembe vették az új kormányprogramnál (például az önkormányzati rendszer korszerűsítésére vonatkozó, valamint az egészségügyi ellátórendszert, illetve az oktatást érintő bírálataikat).

��

részben annak köszönhető, hogy a program célrendszere folyamatosan bővül, s a feltételek módosítása követi a piaci igényeket. Jelenleg 22 hitelintézettel van keretmegállapodása az MFB Rt.-nek, de tényleges refinanszírozási kapcsolata csak 12-vel volt. A hitelprogram országos területi kihasználtságát tekintve Pest és Csongrád megye teljesítménye kiemelkedő, ebben a két megyében valósult meg a hitelkihelyezések egyharmada. Az önkormányzatok az esetek többségében a programban megengedett leghosszabb futamidőt igénylik, így a hitelek 44 százaléka a maximális 20 év alatt kerül visszafizetésre. A hitelt leggyakrabban közutak felújítására, önkormányzati tulaj-

donú létesítmények felújítására és kulturális infrastruktúrát szolgáló létesítmények kialakítására használják fel, ezen túlmenően pedig környezetvédelmi célú beruházások finanszírozására igénylik.

„Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram A „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogramot 2005. július 15-én hirdette meg az MFB Rt. az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részeként, de szabályozását tekintve mégis önálló programelemként. A konstrukció arra hivatott, hogy „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támo-

gatása” című pályázathoz kiegészítő forrást biztosítson az olyan társasházaknak, lakásszövetkezeteknek és települési önkormányzatoknak, amelyek nem rendelkeznek a pályázathoz szükséges saját erővel. A hitelprogram a társasházaknak és a lakásszövetkezeteknek abban az esetben is lehetőséget nyújt hitelfelvételre a lakóépületek felújításához, ha rendelkeznek a felújításhoz szükséges saját erő 25 százalékával, de nincs lehetőségük az állami támogatás igénybevételére. A hitel jelenleg 18 hitelintézetnél érhető el. A hitelprogramból eddig 34 kérelem keretében közel 6 milliárd forint hitelt igényeltek, ennek segítségével közel 10 milliárd forint nagyságú felújítás valósulhat meg. A hitelfelvevők

260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20

Igényelt

Szerződött

Bérlakás Hitelprogram A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok 2006 januárjában kibővültek a Bérlakás Hitelprogrammal, melynek keretében 60 milliárd forint 25 éves lejáratú, kedvezményes hitel áll az önkormányzatok rendelkezésére bérlakás építésre, használt és új lakások megvásárlására, önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítására, nyugdíjasházak építésére és felújítására. A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok keretében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 545 milliárd forint keretösszegű hitellehetőséggel támogatja a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását. 2006. június 1-jéig 214,2 milliárd forintnyi hitelt bíráltak el. A fejleszteni és beruházni akaró vállalkozások és önkormányzatok számára tehát 330,8 milliárd forint szabad fejlesztési hitellehetőség áll rendelkezésre, azaz ekkora összegű kedvezményes finanszírozáshoz juthatnak még a kereskedelmi bankokon és az MFB Rt.-n keresztül. (x)

év

év

év

év

év

év

év

év

60 százaléka társasház vagy lakásszövetkezet, a többi 40 százalék pedig önkormányzat. A területi eloszlást tekintve a legnagyobb értékű felújítás Csongrád megyében valósul meg, ahol a hitelösszeg 42 százaléka összpontosul, ezt követi Budapest és Heves megye 18, illetve 10 százalékkal. A hitel felhasználásaként minden esetben az utólagos hőszigetelési feladatokat jelölik meg, mely szerint a hitelből a lakóépületek teljesebb körű felújítása valósul meg. A 2006 áprilisában ismét meghirdetett állami támogatási pályázathoz kapcsolódóan várhatóan további hiteligény jelentkezik, így a program 20 milliárd forint keretösszege az év végéig jelentős részben felhasználásra kerül.

20

19

18

17

16

15

14

év

év

év

év

év

év

év

futamidő

13

12

11

10

9

8

7

6

év

év 5

4

3

év

év

0 2

kérelmek száma

��

EGY ÉVES A „SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT” HITELPROGRAM


23

HÍREK Az esemény szakmai navigátora, eWorld és az ötletadó házigazda, Enamiké rendezői értékelései szerint, a korábbiaknál sokkalta sikeresebb, és erősebben szakmai jellegű lett az Internethajó, amelyet többek között az Magyar Távirati Iroda sajtóközleményei alapján is tudósító Népszabadság Online joggal az„infokommunikációs szakma egyik legjelentősebb seregszemléjének”, a Világgazdaság Online pedig„a hazai informatikai és távközlési ipar legjelentősebb eseményének” nevezett meg. Szakmai öszszegzést adott, a rendezvény hagyományteremtő újítása, az internetről pár nap alatt közel ötezer példányban letöltött Kék Notesz összefoglalója, amelyet a szervezők a hazai ICT szektor, és az internet, információs társadalom jelenéről állítottak össze, ajánlásokat adva ezzel az új kormányzati ciklusnak is. Ma még megjósolhatatlan, hogy milyen irányban fejlődik a számítógépes világháló – hangoztatta a 7. Internethajó nyitó szekciójának több hozzászólója”. A Magyar Televízió Híradó Online portáljának tudósítása, reklám szpotjai és televízió stábja mellett az RTL Klub Infománia és a Hálózat TV Kábelvilág műsorai külön tematikus számot rendelnek az eseménynek. Az MTV Kultúrház adásához hasonlóan szakmai szervezetek, a rendezvény partnerei, résztvevői és szervezői számos rádióműsorban beszélgettek, vagy adtak interjút a rendezvényről. A nyomtatott sajtó reklámjai, beharangozói, cikkei, öszszegző beszámolói mellett számos idézhető online hírforrás adott hírt az Internethajóról. Diósy Tamás köszöntőjének a legfontosabb üzenete a hazai ITC szektor hosszú távú építkezésére utalt az összefüggő, többszintű, egymással kommunikálni tudó nagy rendszerek jövőjére – , és arra, hogy az

24


Önkormányzati feladatok előtt az eWorld „Múltértékelő és jövőlatolgató céllal melegíti a motorokat az idén is rangos előadókat felvonultató Internethajó”, írta az IT News, más online forráshoz hasonlóan jelezve: „itt az ideje az előző években elért eredmények áttekintésének, majd ezek ismeretében a jövőbeli feladatok megfogalmazásának”. Idén 7. alkalommal futott ki az Internethajó, teljesítve küldetését a „Mi volt, s mi lesz?” értékelő mottó alapján az internet, infokommunikáció és információs társadalom világának nagyrendezvényeként. eredményes és hatékony állami szabályzás és segítség sokadszori elmaradásával ezek kialakítása a piac szereplőinek feladatává, sőt küldetésévé válhat. Enyedi Nagy Mihály megnyitó beszédében – többek között az Informatikai Vállalkozások Szövetsége portáljának tudósításában – más, döntően üzenetértékű problémákra is felhívta a figyelmet:„Gyakran hallani, mennyire jó eredmény, hogy a GDP 6-7 százaléka »kötődik valahogy« az informatikai szektorhoz, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a világ összes nemzete közül mi telefonálunk, internetezünk a legdrágábban”. Az Internethajó forró témái hat csomópontot határoztak meg, ezek köré szerveződtek a fórumok, panelviták: A magyar információs társadalom helyzete és jövője; Infokommunikációs helyzetkép (távközlés, hírközlés, internetszolgáltatás); Elektronikus infoszabadság; Internet boom a hazai elektronikus kereskedelem-

ben?; Magyar innováció és tudásexport az informatikában; Üzleti, közszolgálati és kulturális tartalomszolgáltatás az interneten. A délutáni program újdonsága pedig az Internethajó plusz nevű két betétrendezvény volt; az Önkormányzati és Online média délután. Az önkormányzatok internetes lehetőségei című délutáni fórumot Benke Andrea, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének informatikai szakértője moderálta és vezette fel. A panelvita nyitóelőadásában Szabó Zoltán, az eVidék programigazgatója Szolgáltatók a rengetegben című előadásában az eWorld és a Clearweb eVidék Önkormányzati Program példáján mutatta be az önkormányzatok sajátos elmaradott helyzetét, és a megfelelő tanácsadó szolgáltatói hozzáállást. Összegzése felvázolta az eVidék indulását 2004 végétől, amikor a hálózat első hátrányos helyzetű települései minisztériumi pályázat„nyerteseiként” kiosz-

kot kaptak, amely a beígért adsl előfizetés és webes tartalomszolgáltatás elmaradásával, falnak fordítva, áramtalanítva maradtak kihasználatlanul. Erre a meg nem valósított tartalomszolgáltatásra épült fel az eVidék program, mint egy rugalmas önkormányzati portál megoldás, szolgáltatás, amely ma az ország számos részén található több tagból álló, a hazai viszonyok között teljesen egyedülálló, havidíjas, tartalomszolgáltató prosperáló hálózat. Fáki László, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének alelnöke, Szigethalom polgármestere a tartalmak és a humán erőforrás elmaradottságát emelte ki, és hangoztatta, hogy az a helyzet az önkormányzatokkal, ami az egész magyar társadalommal; „vannak, akik tudnak, vannak, akik nem, de vannak, akik nem is akarnak élni az informatika lehetőségeivel”. A helyzet átláthatóságának szerepét nem csak az új ciklus – és így az ICT szektor új stratégiájának – az igénye jelzi, hanem – és főleg – az Információs Társadalom új valósága is, amelyre az esemény kapcsán hírt adó Világgazdaság Online friss híre idézhető: „A Központi Statisztikai Hivatal napokban közzétett jelentése szerint az első negyedév végére a hazai internet előfizetések száma átlépte az egymilliós határt, és a web kapcsolatok több mint kétharmada már szélessávú”. A Medián közvélemény-kutató intézetet vezető Hann Endre délutáni nyitóelőadása hasonló összképet ad:„napi rendszerességgel ma másfél, hetente 2,1, havonta pedig 2,5 millió ember internetezik Magyarországon; számuk évente ötven, az általuk letöltött oldalaké mintegy száz százalékkal emelkedik.”

A XI. ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA PROGRAMJA

A FALU „Sokáig úgy gondoltam, hogy a falu, ahol születtem, maga az egész világ. Moﬆ, hogy már valóban láttam a világot és tudom, hogy azt összességében a települések sokasága teszi ki, biztos vagyok benne, hogy kisfiúként nem jártam messze az igazságtól.” (Cesare Pavese: A hold és a máglyák)

TÚRISTVÁNDI 2006. szeptember 6–8.

Fotó: Edward Galagan

XI. Országos Főépítészi Konferencia

A ma már hagyományosnak mondható országos főépítészi konferenciát idén szeptember 6–8. között Túristvándi Község és az Országos Főépítészi Kollégium rendezi meg. Első alkalommal vállalkozik a szervezésre egy falu, amely kihívást jelent szervezőknek, résztvevőknek egyaránt. Az előző tíz országos főépítészi konferencia témái és helyszínei: Főépítészi Statútum megvitatása (Vác, 1996), Főépítészek az önkormányzatokban (Debrecen, 1997) , A változások képe – a képek változása (Győr, 1998), Építészet – örökség – arculat (Tokaj, 1999), Településeink múltja – jelene – jövője (Nagykanizsa, 2000), A vonzó település – Településmarketing és a főépítészek (Gyula, 2001), Távlatok és mindennapok – A település és a térség ügyei (Pécs, 2002), Az agglomeráció – Térségi folyamatok hatása a települések életére (Érd, 2003), Településközpontok megújítása – Főterek, főutcák revitalizációja (Sümeg, 2004), Település a tájban – táj a településben (Pilisszentkereszt–Dobogókő, 2005) Ezeken a konferenciákon az önkormányzati és kormányzati főépítészek mellett az önkormányzatok vezetői, az önkormányzati szövetségek képviselői, a polgármesteri hivatalok munkatársai, a tervezők, az épí-

tészet, a tájvédelem, a mezőgazdaság, az urbanisztika, az örökségvédelem szakemberei, a marketing-idegenforgalomfejlesztés szakértői, a más szakmák képviselői, a szakmai társadalmi szervezetek szakemberei, valamint a kormányzati szakemberek vesznek részt. A résztvevők száma 200–250 fő között volt eddig konferenciánként. A konferencia legfőbb célja a szakemberek tapasztalataira építve – információkat közvetíteni a résztvevők között. A rendezvény jól szolgálja az építészet-építésügy-településrendezés szakmai tevékenységet, nagyban hozzájárul az épített és természeti környezet humánus alakításához és védelméhez, a területfejlesztés és területrendezés, a településfejlesztés és településrendezés, a vidékfejelsztés harmonikus egymásra épüléséhez és egységéhez, továbbá a szakterület EU-val kapcsolatos ismereteinket is bővíti. A rendezvény hozzájárulhat a komplex falumegújulás témaköréhez, ötleteket adva a továbblépéshez. Az eddigi főépítészi konferenciák nagyon hasznosak voltak, mivel a plenáris ülések, továbbá a szűkebb körű szekcióülések keretében zajló szakmai viták eredményeképpen az adott témakörben továbblépés történt.

A vidék sokkal többet nyújthat az országnak, mint amit elvárunk tőle. Tudatos vidékpolitikára van szükség, mert a vidék közhaszna korunkban mind nagyobb lesz. Magyarország területének 80 százaléka vidékies térség, e térségben lakik az ország lakosságának 50 százaléka. A vidék részben az ország egésze előtt álló hosszú távú célok megvalósulásának színtere, másrészt az ország egésze számára – így a városi társadalom számára is – új lehetőségeket kínál. A vidékpolitika célja ezért elsődlegesen a vidéken élő emberek életminőségének javítása, azaz a lakóhelytől független esélyegyenlőség biztosítása. De célja a tudatos vidékpolitikának az ország területén élő növény- és állatvilág, az ott helyet foglaló talajnak, víznek, mint élő környezetnek karbantartása. (Glatz Ferenc – A vidék közhaszna) 2006. június ÖN • KOR • KÉP

25

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A XI. Országos Főépítészi Konferencia helyszíne maga kínálja a témát, hiszen Túristvándi 780 lakosával és a környező településekkel valóban olyan térség, ahol a vidékpolitika folyamatosan valósul meg a falu vezetésének köszönhetően, mert különben nem tudna talpon maradni, polgárai nem tudnának boldogulni. Ehhez a részben máris sikeres munkához szeretne a konferencia további segítséget, ötletet adni Túristvándinak és általa a többi kistelepülésnek.

SZEPTEMBER 5., KEDD ALTERNATÍV KEZDÉS 1400 – Regisztráció

SZEPTEMBER 6., SZERDA ALTERNATÍV EGÉSZ NAPOS KÖRNYÉKISMERKEDŐ

REG IS Z TR ÁCIÓS L AP

900–1700 Regisztráció 1200 Ebéd 1430 Környékismerkedő a települések polgármestereinek közreműködésével Kirándulás I. A beregi árvíz utáni helyreállítás helyszínei. Túristvándi (Panzió), Nagyar (Lubi kastély), Gulács (árvíz utáni helyreállítás a településen és a református templomban), Vásárosnamény (Beregi Múzeum), Tákos (Paticsfalu Református templom, árvízi helyreállitás), Csaroda

(árvízi helyreállítás), Tarpa (Huszti tanya: uzsonna, pálinkakóstolás ),vagy Panyola (pálinkakóstolás a Szilvórium Kft.-ben) Kirándulás II. A szatmári helyszínek megtekintése.Túristvándi, Kölcs, Szatmárcseke (Kopjafás temető, Kölcsey emlékház), Tiszakóród nagybukó a Tiszán, Tiszacsécse (Móricz szülőház) Sonkád( Európa Nosztra-díjas református temploma), Kölcse, Rókás ( Hortobágyi Nemzeti Park) területe, Túristvándi útvonal terv szerint Alternatív kerékpáros túra, a Bukó (a Túr és a Tisza találkozásánál lévő zsilip), Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőháza, fatornyos templom,Tiszakóród, ahol egy kis vendégséggel (lángos, pogácsa, üdítő) várják a résztvevőket. Vezeti: Gyulai István, Bp. XIX. ker., Kispest főépítésze, Milota mb. főépítésze Kirándulás III. Lovaskocsikázás és az építé-

Név: ........................................................................... Beosztás, foglalkozás: ............................................... A cég neve, címe: ....................................................... Levelezési cím: .......................................................... Telefon:...................................................................... Telefax: ...................................................................... E-mail: ....................................................................... Kedd (2006. szeptember 05.) Étkezés kétszeri étkezés  szállás  Szerda (2006. szeptember 06.) Étkezés háromszori étkezés  szállás  Csütörtök (2006. szeptember 07.) Étkezés: háromszori étkezés  szállás  Péntek (2006. szeptember 08.) Étkezés: kétszeri étkezés  szállás  Az érkezés tervezett időpontja (nap, kb. óra): .................................................................................... Vegetáriánus étkezést igényel-e?  Részvételi díj minden ellátás nélkül a konferencia idejére: 25 000 Ft (ÁFA-val) Részvételi díj

2 nap 1 éjszaka: 28 000 Ft (ÁFA-val) 3 nap 2 éjszaka: 36 000Ft (ÁFA-val) 4 nap 3 éjszaka: 40 000 Ft (ÁFA-val) (programok, szállás falusi vendéglátóknál 2 ágyas szo26bákban, ÖN • étkezés KOR •közösen, KÉP 2006. 1 ágyasjúnius elhelyezésért szemé-

szeti értékek megtekintése. 7 szekérrel, kb.100 fő kirándulása biztosított 1800 Vacsora 2000 Kötetlen kerekasztal-beszélgetés a konferencia témájáról a környező települések polgármesterei, véleményformáló polgárai részvételével. Moderátor: Papp Zoltán Tamás, Sümeg, Tapolca városok főépítésze, a MUT Főépítészi Tagozat elnöke, a Kollégium tagja 2130 Túristvándi Amatőr színjátszók előadása (Lilik Ákos–Pásztor Csaba): Slawomír Mrozek: Striptease (abszurd dráma)

SZEPTEMBER 7. , CSÜTÖRTÖK 8 – Regisztráció 900 Plenáris ülés 900 Köszöntő. Házigazda: Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere, Dr. Vincze István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főépítésze, Virányi István, Marcali város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Levezető elnök: Arató András, észak-alföldi területi főépítész, Debrecen. Megnyitó: A fővédnökök, védnökök képviselőjének megnyitója 920 Nyitóelőadások: Vidékpolitika: Ernst Scheiber, a Vidékfejlesztési és Falumegújítási Európai Munkaközösség elnökhelyettese. Agrikultúra és faluépítészet: Dr. Reischl Gábor 00

lyenként napi 1000 Ft a felár. Az összes költség tartalmazza a kirándulás költségét és a 4 napos program állandó költségét) Részvételi díj azon jelentkezőknek, akik szállást nem igényelnek, de ellátást kérnek (étkezés). 2 nap: 26 000 Ft (ÁFA-val) 3 nap: 32 000Ft (ÁFA-val) 4 nap: 34 000 Ft (ÁFA-val) Gépkocsival érkezik-e? (aláhúzandó) igen nem Vonattal érkezik? (aláhúzandó) igen nem A részvételi díj egy kirándulás költségét tartalmazza. I. Kiránduláson részt vesz? (aláhúzandó) igen nem II. Kiránduláson részt vesz? (aláhúzandó) igen nem III. Kiránduláson részt vesz? (aláhúzandó) igen nem Biciklis kiránduláson részt vesz? (aláhúzandó) igen nem Biciklit igényel-e ?(aláhúzandó) igen nem A jelentkezők a négy napon túli kérésüket, igényüket a helyszínen jelezhetik! Jelentkezési határidő 2006. július 15. Alulírott vállalom, hogy az összesen: ............................................................................... Ft-t A rendező számlájára átutalom 2006. augusztus 01-ig 

DLA építész, a MÉSZ elnöke 1130 Plenáris vitafórum az elhangzott előadások témakörében. Moderátor: Dr. Aczél Péter, Budavár főépítésze, a Kollégium elnökhelyettese 1250 A rajzverseny eredményhirdetése 1300 A FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ és AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ átadása 1330 Sajtótájékoztató (külön meghívó szerint) 1330 Ebéd 1500 Szponzorok bemutatkozása 1530 Szekcióülések a szÉPség jegyében. 1. szekció – „a bíró, avagy a falu igaza”, szekcióvezetők: Nyeste László, Monor és térsége társult települések főépítésze, a Kollégium tagja, Tóth Ferenc, Tatabánya m. j. város főépítésze, a Kollégium tagja. Témakörök: fenntartható vidékfejlesztés, településhálózat, településrendezés, gazdálkodás, gazdaság, műszaki infrastruktúra stb. 2. szekció – „a tanító, avagy a falu tudása”, szekcióvezetők: Dr, Schneller István, Budapest főváros főépítésze, a Kollégium tagja, Páli Zsuzsanna, Fejér megye főépítésze, a Kollégium tagja, témakörök: oktatás, turizmus, táj, környezet, innováció, művészetek, genius loci stb., 3. szekció – „a pap, avagy a falu lelke”, szekcióvezetők: Gyulai István, XIX. Kispest főépítésze, Milota mb. főépítésze, Mozsár Ágnes,

Túristvándi Felemelkedéséért Információs és Szolgáltató Kht. 4944 Túristvándi, Móricz Zsigmond Út 2. Számlaszám: 11744027-20017534-00000000 Adószám: 21903032-2-15 Az összeg átutalásához számlát kérek.  A számla címzettje: Név: ............................................................................... Cím: .............................................................................. . Megjegyzések: – Egyágyas elszállásolás korlátozott számban lehetséges, ezért a jelentkezések beérkezésének sorrendjében tudjuk az igényeket kielégíteni. A jelentkezésről visszaigazolást küldünk, mely tartalmazza a kifizetendő összeget, melyről számlát küldünk. – A részvételi díj beérkezését követően postázzuk a rendezvény programfüzetét, mely egyben a meghívó is. – A regisztrációs lap másolható, egy lap egy személy jelentkezésére alkalmas. Túristvándi, 2006. június 16. A SZERVEZŐK ........................2006. …………………………… …………………………………. a jelentkező cégszerű aláírása P.H. Egyéni megjegyzés, kérés: ……………………………………………… Túristvándi Felemelkedéséért Információs és Szolgáltató Kht., Rajnai Gáborné technikai szervező 4944 Túristvándi, Móricz Zsigmond út 23. Tel: (44) 721-058; Fax: (44) 700-052 Mob.: (70)33-49-949 E-mail: [email protected] Honlap: www.turistvandi.hu

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Budapest főváros Főépítészi Iroda alosztályvezetője, témakörök: szociológia, néprajz, humor, hagyomány, társadalom, identitás, közösség, tisztesség, türelem stb. 1800 A főépítész-kiserdő kialakítása (faültetés) 2000 Fogadás. Köszöntőt mond: Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere, Dr. Gazda László, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye közgyűlésének elnöke 2200 Cseh Tamás–Bereményi Géza: Jóslat a metrón – Előadó: Pásztor Csaba

SZEPTEMBER 8., PÉNTEK 9 Párbeszélgetés a falumegújulásról. Levezető elnök, moderátor: Philipp Frigyes,Vác város főépítésze, a Kollégium tagja 1100 Összegzés. A szekcióvezetők beszámolója. A konferencia ajánlásainak elfogadása. A falu komplex megújulása: Keresztes Sándor nyugat-dunántúli területi főépítész, Győr, a MUT Falutagozatának elnökhelyettese. „Túristvándi szubjektív értékleltára, ahogy mi látunk Benneteket” – a javaslatok átadása 1130 Az Országos Főépítészi Konferencia munkaértekezlete. Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium egyéves munkájáról, Virányi István, a Kollégium elnöke, Zábránszkyné Pap Klára, a Kollégium titkára. Rövid 00

tájékoztatók: Együttműködési Megállapodás (Virányi István, a Kollégium elnöke). Nemzeti Építészetpolitika (Sáros László DLA, dr. Sersliné Kócsi Margit, a Kollégium tagjai). A főépítészi szakmérnök képzés (Philipp Frigyes, a Kollégium tagja). Településépítész, településmérnök, települési mérnök, urbanista – hol és kit képeznek a bolognai folyamat tükrében. Aktualitások (Országos Főépítészi Kollégium). A vándorzászló átadása. 1200 A konferencia zárása: Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármestere, Virányi István, Marcali város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke 1230 Ebéd 1400 Hazautazás Túristvándi, 2006. június 16. Szakmai és technikai információk: Lakatosné Sira Magdolna polgármester, e-mail: [email protected], tel: 44/721-112, 44/700-050. Rajnai Gáborné technikai szervező, e-mail: [email protected] Szakmai tájékoztató: Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára, e-mail: [email protected] honlap: http://www.turistvandi.hu

Főépítészek az önkormányzati rendszerben Az ETK Önkormányzati Klub Gundel étteremben rendezett tavaszi programján a következő előadások hangzottak el: A főépítészi hálózat felülnézetből (Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára), A területi főépítész: moderátor, vagy revizor (Kiss Lajos, dél-alföldi területi főépítész, Szeged), Több úr szolgája. Mennyiben állami, és mennyiben önkormányzati ember a főépítész? (Páli Zsuzsanna, Fejér megye főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja – dr. Tihanyi Csaba, Baranya megye ny. főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja), A végvári vitézek szerepe, azaz számunkra igazi

kihívás a település (Philipp Frigyes, Vác város főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium tagja – az előadás az előadó betegsége miatt nem hangzott el, de annak vázlatát a jelenlévők megkapták), A fejlesztéspolitika időszerű kérdései (dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke). A mintegy 50 fő jelenlévő között polgármester, jegyző, főépítész, építéshatósági vezető, irodavezető, vállalkozó egyaránt volt. A sikerre való tekintettel várhatóan hasonló témája lesz – kibővítve az építésügyi hatósági feladatokkal – egy későbbi klubnapnak. További információk a www.etk-rt.hu honlapon találhatók.

 S egédanyagok a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásához A helyi önkormányzatok településrendezési tevékenységének vizsgálata során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a településrendezési eszközök az érdekelt államigazgatási szervekkel történő véleményezési eljárása nem kellően eredményes. A z észrevéte lek gyakran semmitmondóak, nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást a gondos, előrelátó tervezéshez. Ennek okát az érdekelt államigazgatási szervek képviselőivel tartott fórumokon szerzett tapasztalatok alapján, többek között abban látjuk, hogy a polgármester sablonos, kevés információt tartalmazó levélben tájékoztatja az érdekelt államigazgatási szerveket arról, hogy milyen céllal és mely területre készül a rendezés. Gondot okozhat az is, hogy a tervkészí-

tés különböző szakaszaiban, illetve a megállapítás előtt milyen formában és mely szervek bevonásával folyjék a véleményezési eljárás. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapján (www.oleh.hu) közzétett mintalevelekkel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek frissített listájával szeretnénk segíteni az önkormányzatokat abban, hogy a helyi közösség érdekeit a lehető legjobban szolgáló, az országos és ágazati távlati célokkal, valamint a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési eszközöket alkossanak.

Körmendy Imre főosztályvezető Országos Lakásés Építésügyi Hivatal

39.

SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM A Szombat helyen, július 30 -a és augusztus 5-e között tartandó rendezvény a nag yközségek és kisvárosok környezetkultúrája téma köré szerveződik. A nyári egyetem programrészeként Főépítészi Fórumot tartanak a Vas Meg yei TIT Eg yesület közreműködésével. Bővebb információ: SAVA R I A Urbanisztikai Nyári Eg yetem Titkárságán (9700 Szombathely, Kőszegi u. 2. Tel/fa x: 94/509-500, 330- 605, 508205. E-mail: [email protected] Honlap: http://web. axelero.hu/vasitit) szerezhető be. A részletes program és a jelentkezési lap letölthető a honlapról.


27

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

A praktikus város Érdekes kezdeményezéssel éltek a praktikus város titkát keresők, amikor elindították a www.praktikusvaros.hu honlapot, és a kevésbé praktikus dolgokat, példákat keresik a városokban. Így vallanak a projektről egyáltalán át tud jutni rajta. Környezetünkben, városunkban naponta találkozunk nem praktikus, nem funkcionális helyzetekkel, amik boszszantók, mert megnehezítik a bennük való mozgást, cselekvést, használatukat. Ezek sokszor apró, hétköznapi helyzetek, mint például: egy narancssárga műanyag kukát – a tartó oszloppal együtt – úgy helyeznek el a járdán, hogy a gyalogos már nem

fér el mellette rendesen, de alapvető tervezési baki volt ezeknek a klasszikus narancssárga kukáknak a megalkotása is – alkalmatlanok a szemét beledobására. Hasonló ehhez: a bicikli útra parkolás; vagy egy útszakasz beláthatatlanná tétele bokrok ültetésével. Olyan helyzetek ezek, amikor nem az emberhez alakították a dolgot, nem a használóját szolgálja, hanem vica versa, a szituáció akadállyá nő, és örül az ember, hogy

28


A nem praktikus helyzetek adódhatnak építészeti vagy designeri tévedésből, a kivitelező munkások nemtörődömségéből, vagy egyszerűen mi magunk nem figyelünk a tér többi használójára.

Mi lenne a teendő? Feltételezésünk, hogy mindenki találkozik ilyen helyzetekkel a városban. Az úton, ahol naponta ingázik, minden kis részletet ismer, és tudja, mi idegesítő, mit kell kerülgetni és elkerülni. Szeretnénk, ha ezeket a helyzeteket megörökítenétek (sokunknak van fényképezős mobiltelefonja vagy hordunk fényképezőt magunkkal), vagy az is elég, ha leírjátok hogy hol, mi a problémás eset. Ily módon a www.praktikusvaros.hu weboldal a nem praktikus dolgok gyűjteménye lenne, amiből tanulhatnának a tervezők és kivitelezők, elszégyellnék magukat a rossz helyen parkolók, és esetleg helyi politikusok megnézhetnék, hogy miben tudnának változtatni érdemlegesen a környékükön, és talán így nőne a komfortérzetünk a saját lakóhelyünkön, boszszantó akadályversenyből normális térré változva. (Forrás és további információ: www.praktikusvaros.hu)

Fehér Könyv az európai kommunikációs politikáról Az Európai Bizottság (EB) idén február elején fogadta el Fehér Könyvét az európai kommunikációs politikáról. Margot Wallström, az EB alelnöke elmondta: a kommunikáció a demokrácia fontos eszköze. Mivel az európai állampolgárok többsége (az Eurobarometer felmérése szerint 10-bõl 7-en) saját bevallása szerint semmit nem tud az Európai Unióról, megfelelõ kommunikációs eszközökre van szükség. De arra is, hogy az állampolgároknak lehetõségük legyen véleményük elmondására, a részvételi demokrácia gyakorlására. A Fehér Könyv célja, hogy mozgósítsa az összes érintett szereplõt: a közösségi intézményeket és szerveket, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, a politikai pártokat és a civil társadalmat. Mindennél fontosabb, hogy a polgárokban tudatosság ébredjen, és elkötelezettség alakuljon ki. A Fehér Könyv az alábbi öt területen javasolja az együttes fellépést: az európai kérdésekre irányuló kommunikációs tevékenységek közös alapelveinek lefektetése; a polgárok bevonása; a média és az új technológia alkalmazása; a polgárok véleményének megismerése; összefogás a feladatok elvégzése során. A Fehér Könyvrõl szóló konzultáció hat hónapon keresztül, ez év júliusáig fog tartani. Az idõszak végén az EB visszajelzést ad a konzultáció eredményeirõl, majd az érintett felek közremûködésével kidolgozza a szükséges lépésekre irányuló cselekvési terveket. (Forrás: Civil Európa Hírlevél, http://www.eucivil.hu)

Kritikusan az Európai Bizottság kommunikációs politikájáról Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) legutóbbi, februári Brüsszelben tartott plenáris ülésén ismételten vita folyt arról, mit lehet (ne) tenni annak érdekében, hogy csökkenjen az európai intézmények és a 450 millió állampolgár közötti meglehetõsen nagy távolság. A felszólalók között volt Barabás Miklós, az EGSZB egyik magyar tagja is. Megítélése szerint az Európai Bizottság által vitára bocsátott és Margot Wallström alelnök által jegyzett, a bizottság kommunikációs politikájával foglalkozó ún. Fehér Könyv kevésbé tesz eleget a megjelenését övezõ felfokozott várakozásnak. Íróasztal szülte terméknek látszik, és hiányzik belõle az ötletesség, a találékonyság, az egyébként emberpróbáló feladat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges elszántság, a tenniakarás és a dinamizmus. Ráadá-

sul nem világos az sem, hogy az állampolgárokat közvetlenül megszólítani igyekvõ uniós politikák hogyan illeszkednek egymáshoz; kicsit soknak tűnik az átfedés, a végig nem gondolt kezdeményezés. Mindenesetre az Európa Ház igyekszik segíteni a tájékozódni kívánó állampolgáron, oly módon, hogy„két lépcsõben” foglalkozik a dokumentummal. Majd az április elején a szakértõk részvételével szervezett kerekasztal-beszélgetés, valamint a júniusi civil szervezetek számára szervezett nyitott konzultáció következtetéseit, javaslatait eljuttatja az Európai Bizottsághoz. A Fehér Könyv az interneten magyarul a következő címen (http://europa. eu.int/comm/communication_white_ paper/doc/white_paper_hu.pdf ) található.

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

egyensúly ÖN K O R K É P TÁRSADALMI SZERZŐDÉS Vége a szociális romanticizmusnak! 3 Varázsütés helyett 9 Fából vaskarika az egyenes beszéd hiánya 15

Recommend Documents