Egy naskalati juhesztena eszköztárának változásvizsgálata
2013. május 23. Borospatak, Gyimesközéplok
• egy csíkmadarasi bács tulajdonában lévő juhesztena tárgypopulációját vizsgálom • Csíkmadaras: székelyföldi (felcsíki) település, lakossága: 2190 fő (2174 magyar, 10 román, 4 roma nemzetiségű) • mezőgazdasági területek: 3342 ha (771 hektár szántóföld, 1052 hektár legelő és 1519 hektár kaszáló), 3080 ha erdő • Naskalati hegység (Csíki-havasok): legmagasabb pontja a Naskalat-tető (1550 m) • bács: juhászattal foglalkozó egyén, akinek a fő feladata a tejtermékek elosztása – Váncsa Imre, bács: több mint 100 gazda birkájáért vállal felelősséget, • esztena: hegyi pásztorszállás (juhászok és birkák szálláshelye), a legeltető juhászat teljes épületegyüttese és legelőterület • a téma relevanciája: Csíkban a mai juhászat eszköztárára nézve nem végeztek olyan változásvizsgálatot, amely egy családhoz kötötten láttatta az eszközállományt • juhászati eszközök elemzése – cél: a vizsgált személyek életmódbeli sajátosságaira világítani rá
• az esztena eszközeinek számbavétele: 1) 2011 szeptemberében végzett terepmunka • fotódokumentáció készítése minden egyes eszközről (elősegítette a tárgyak kategorizációját és a tárgyakra való utólagos rákérdezést) 2) 2012. január – interjú készítése a tárgyak használóival otthonukban – gyűjtés sikere: a megkérdezett személyek egyidőben osztották meg tárgyakkal kapcsolatos élményeiket – tárgyak elsődleges és másodlagos funkciói • naskalati terepmunka: eszköztár sokszínűsége • esztena tárgyi felszereltsége: tanúskodik a juhpásztorok tevékenységéről és megvilágítja azt, hogy fogyasztói társadalmunkban egy állattartással foglalkozó réteg eszköztára milyen változásokat mutat • tárgy és egyén kapcsolata: a tárgyakra irányuló személyes elbeszelések vizsgálata által
• összehasonlító vizsgálat: szemlélteti, hogy a 20. század elejétől napjainkig eszköztár tekintetében milyen lényeges változások következtek be • forrásanyagok: 2011-2012-es terepkutatásaim interjúrészletei, a néprajzi szakirodalom erdélyi vonatkozású publikált és kéziratos formában fennmaradt írásai
A juhtartáshoz kapcsolódó főbb események Tavaszi kihajtás • Szent György napján (április 24.) szedték össze a juhokat, a falu határában felállított karámba terelték azokat • kiszállás a havasi legelőre, esztenára: május 1520. (legkésőbb), május elseje után tiltott volt a réteken való legeltetés Csíkmadaras számos legelővel rendelkezett: Naskalat, Háromkút, Kicsikút, Bustuhán, Disznórió, Királykút, Karmatura, Zaszó, Pávás, Borkáé, Szentes • a mai havasi legelők korábban kaszálók voltak; ma már nincsen igény rá, hogy kaszálják ezeket a területeket
Őszi juhelhányás • Szent Mihály napján hajtották le a juhokat az esztenáról • kollektivizálás idején: augusztus közepéig tartózkodtak az esztenán, utána a tarlóra hajtották a nyájat • 3-4 nap a juhok a gazdáknál voltak – nem fejték őket – meddővé váltak • újra összeszedték, majd őszölőbe hajtották a sereget
A naskalati esztena tárgycsoportjai • esztena eszköztára: változatos képet mutat – hagyományos eszközök és ipari cikkek • a tárgyállomány a juhászok mindennapi életéhez és a juhtej feldolgozásához kötődik
• a tárgyak és építmények száma összesen több mint 200 • a 21. század emberének kevésnek tűnhet – a csekély tárgypopuláció a juhászok számára elégségesnek bizonyul – minimalizált komfortigények • az esztena tárgyakkal való berendezése: Váncsa Imre, bács gondoskodik az eszközök beszerzéséről és a juhászok élelmezéséről
Az esztena tárgyainak kategóriái: a)építmények b)tejfeldolgozás eszközei c)főzés, takarítás és tisztálkodás eszközei d)világítóeszközök e)elektromos eszközök f)bútordarabok g)öltözetdarabok és lakástextíliák h) szállítás eszközei i) állattartás eszközei
Az esztena építményei • esztena részei: kosár (karám), kaliba (pásztorkunyhó), esztenaépület, disznópajta • ezek közül a legjelentősebb az esztenaépület: szálláshely (bácsé) és a tejfeldolgozás helyszíne • esztenaépület 3 x 4 méter alapterületű, ablak nélküli, egyajtós egyszerű faházikó; az épületet minden évben vízközelben, széltől védett és állati táplálékban gazdag helyen állítják fel
• napjainkban Csíkmadarason két típusú esztenaépület ismert: egy modernebb, kerekeken álló és egy hagyományosabb, helyhez kötött esztena
Modern esztenaépület
Hagyományos esztenaépület
• a 20. század közepéig csak a bács aludhatott az esztenaépületben • a fejőpásztorok éjszaka a verebesben (kalibában) őrködtek • korábban: sátorszerűen kialakított épületek, ma: négyszögletű építmények (háromszéki román juhászok honosították meg)
• kosár: lészákkal (deszkakerítéssel) elkerített akol • körülbelül 50 kerítésdarabból tevődik össze • funkciója: 1) juhok egy helyben való tartása 2) a fejő- és meddőjuhok elkülönítése
Eszterunga (fejőlyuk) • funkciója: fejéskor a kosárból ezen hajtják át a juhokat • a juhok napi háromszori fejésekor veszik igénybe
1960-as évek
2011
Az esztena berendezési tárgyai • Vámszer Géza 1940-ben, Csíkban végzett kutatása: az esztenaépületek egy helyiségből álltak és csak a legszükségesebb eszközöknek adtak helyet • napjainkra az életmód megváltozásával számos eszköz kiszorul a használatból, mások átalakulva tovább funkcionálnak
Egy csíki esztena alaprajza (Vámszer, 1940)
Sótartó
Tejverő
Ordaszűrő
Fejőcsésze
• az eszközök számbavétele: 1)az eszközök megnevezéseinek rögzítése 2)a funkció meghatározása 3)a tárgy alapanyagának megnevezése 4)az eszköz története 5)a készítés helyének és idejének, illetve a beszerzés helyének behatárolása 6)a használati időintervallum 7)az eszközök készítőjének neve
Az adatbázis fejléce
Megnevezés
Funkció
Anyag
Történet
Készítés ideje
Készítés helye
Használati idő
Készítő neve
• tárgyak élettörténetének felidézése fényképek alapján • cél: tárgyak humanizálása
• az eszközök nagy része az utóbbi 1-2 évben került a pásztorszállásra • többnyire vásárlás útján kerülnek az esztenára a tárgyak • az eszközöket a bács, Váncsa Imre és felesége szerzi be • családi háztartásból kikerülő tárgyak is helyet kaptak az esztenán • a manuálisan megmunkált használati tárgyakat (ágy, fejőszékek, háztartási eszközök) a báccsal gazdasági kapcsolatban álló személyek készítik • az esztenán kevés a funkción kívüli eszköz • az elsődleges funkció – > másodlagos funkció
A tejfeldolgozás eszközei • a tárgyak között találunk kézműves tárgyként és gyári termékként jelen lévő eszközöket • praktikus okok: dongaedényben jobb íze van a tejterméknek; a műanyag edénynek könnyebb a tisztítása; a tejhozam mennyiségének függvényében használják
Tejoltó kád
• a fából készült eszközök nagy részének szerepét azoknak műanyag változataik veszik át • kivételek: sajt készítésére használt kelenta, esztike, sajtvágó kés • kelenta: továbbra is fából készítik – különbség: korábban egydarab kemény fából, vájt technikával készült, napjainkban fenyőfából (asztalosmunka) készítik
Sajtvágó kés Kelenta Esztike
Világítóeszközök
• a juhászok a világítást áram hiányában petróleumlámpával és gyertyával biztosítják • számukra ez elégséges fényforrást jelent • a korai (hajnali) felkelés miatt a napszakhoz igazodva pihennek le
Elektromos eszközök • elektromos háztartási gépet nem találunk az esztenán (áramellátás hiánya) • a szerény körülmények között élő pásztorok életmódja nem is követeli meg azoknak a jelenlétét • saját otthonaikban megtalálhatóak mindezek az eszközök • mobiltelefon – a családtagokkal és a báccsal való kapcsolattartásra használják a fejőpásztorok (3 személy) • az akkumulátorok cseréjéről a bács gondoskodik • rádió – az egyetlen szórakozást szolgáló elektronikai eszköz (hír- és zeneműsorok hallgatása)
Bútordarabok • csakis a legszükségesebb bútorok kapnak helyet az esztenán: ágy, asztal, padok, fejőszékek • csíkmadarasi lakosok vagy a pásztorok készítik el mindezeket a bútordarabokat
Lakástextíliák és öltözetdarabok • díszítő céllal az esztenán nem használnak lakástextíliát
• a ruheneműt a bács felesége többnyire second hand üzletből szerzi be
• a pásztorkunyhó árnyékolására sötétítő vásznat, takarózásra csergét (gyapjúszőttes) használnak
• az öltözeti darabokat az ágy fölött található polcon tárolják
•
• a rendszerváltást megelőzően a juhászok bére ruhapénzt is tartalmazott, csupán 1-2 rend ruheneművel rendelkeztek
• a juhászok több rend ruhával rendelkeznek – egész nyáron át a hegyi szálláson tartózkodnak
• napjainkban ruhatáruk sokkal gazdagabb
A szállítás eszközei • a szekeret vízhordásra, illetve az eszköztár tavaszi és őszi szállítására használják • korábban szekérrel szállították a tejtermékeket a településre (több órát vett igénybe) – az esztenabíró feladata volt • ma: a juhosgazdákat megillető és az eladásra szánt sajtot és ordát a bács autóval szállítja a faluba • költöztetéskor az eszközök egy részét az autóval szállítják a legelőre
Az állattartás eszközei • évtizedekkel korábban a pásztortárgyak nagy részét a juhászok készítették • napjainkban alig találunk saját készítésű eszközt • egyik kivétel: a faragott pásztorbot (a juhászok státusszimbóluma); a juhászok maguk szerzik be a bothoz szükséges mogyorófát és ők is díszítik ki a botok felületét • korábban hosszabb idejű használatra, ma rövid távra készülnek • gyakran másodlagos funkcióban élnek tovább: állatok ételének összekavarására, vagy tűzifának használják fel
Összegzés • az eszköztár változásvizsgálata a juhászok életmódbeli változásaira hívta fel a figyelmet • a csíkmadarasi juhászok esztenáján a kézműves technikákkal készült tárgyak és az ipari termékek is előfordulnak • nagyobb arányban a tömegtermelés árucikkeivel találkozunk mindezek könnyen és olcsón beszerezhetőek • hagyományos technikákkal megmunkált eszközök éveken át funkcionáltak <–> az ipari cikkeket újabbnál újabbak váltják fel • nagyobb élményanyag, több személyes történet kapcsolódik az előbbiekhez – a juhászok jobban is ragaszkodnak azokhoz • funkcióváltások is megfigyelhetők, egy-egy tárgy másodlagos vagy harmadlagos szerepben is továbbél
Köszönöm a figyelmet!
