Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban
Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály
Kapitalista osztály nagytőkésekzse kisvállalkozók (termelő, kereskedő, szórakoztató) közalkalmazottak szabadfoglalkozásúak parasztság (önmunkások, segédmunkások állók, bérlők, zsellérek, cselédek
Makó • • • • • • • •
Török pusztítás Kulúrállapotból puszta és mocsárvilág lett Óriásvárosok az Alföldön+tanyarendszer Termékeny föld hagyma Agyag (építkezés, kerámia) Artézi kutak Kezdetleges szennyvízelvezetés
Népesség (1930:36 000) • • • • • • • • •
Feudális korszak: parasztfalvak Kapitalista korszak: egyetlen város 80 % belterületen él, 20 % tanyán Csökkenő népszaporulat Nagy népsűrüség ( 133/négyzetkm.) Férfiak, fiatalok élnek a tanyákon 70 % paraszt 25 % iparos, kereskedő, szállító 5 % egyéb
Vallás és etnikum • • • • •
42 % katolikus és görög katolikus 42 % református 6 % izraelita 12 % egyéb 98 % magyar
„Népiséág” • Külön népiség minden olyan népcsoport, mely akár azonos vérség vagy fajtatulajdonságok, akár közös nyelv vagy történelmi sorsközösség révén általánosan azonos, a magatartások minden vonalán kiütköző jellemvonásokat tüntet fel.
Parasztvilág • A foglalkozáson és az osztályhelyzeten túl népi jelleg. Azonos társadalmihelyzet, azonos földrajzi feltételek és sajátos történelmi fejlődés, különös primitív közsségi kulturát fejlesztettek lki a parasztság körében, s e kulktúra minden esetleges meghatározáson túl általános karakterré rögződött és a magatartások minden vonalán érvényesült.A paraztvilágból kikerülni nem kisebb dolog mint a magyarságból idegen népiségbe asszimilálódni (vagy fordítva).
Cigányok és zsidók • Ez a két különleges népelem különleges társadalmi szerepeket és különleges csoportközi viszonyokat jelent Makón is, sőt talán fokozottabban mint az ország béármely más mezővároságban
Gazdaság • • • • • •
Önellátás és kereskedés 5368 gazdaság (22 982 foglalkoztatott) Hagymatermesztők (63 %) Kereskedők Kisgazdaságok Közintézmények (közigazgatás, bíróság, iskolák, katonaság, kórház)
Jövedelemosztályok • 1500 kereső 3000 Pengőn felül keres évente (családtagokkal együtt 10 %) • 6550 800-3000 Pengő között keres (családtagokkal együtt 40 %) • 9452 800 pengő alatt keres (családtagokkal együtt 18000 fő, 50 %)
Fogyasztás • A felső 10 % fogyasztása polgári létet jelent (több szobás lakás, háztartási alkalmazott, villany, több fogásos étkezés, divatos öltözködés, kulturális fogyasztás • A második szint lecsökkenteti fogyasztását, takarékos • A harmadik szint jellemzője az örökös szükség (zsúfolt lakéás, hiányos öltözködés, étkezés, segélyre szorulás)
A nagy átalakulás • A rendi társadalomból osztálytársadalom • A feudalizmusból kapitalizmus • Kettősség: a rendi jellegű parasztság és a teljesen osztály jellegű polgárság, kispolgárság és proletariátus együttélése
Középosztály • A nemesi rend hivatali osztályá alakul (dzsentri) • Polgári rétegek (iparosok, kereskedők, emancipálódott zsidóság • Polgárosodó parasztság
Proletariátus • Proletár lét- polgári aspirációk (elégedetlenség, frusztráltság, lázadás) • „an sich” (nem tudatos) • „für sich (osztályharcos tudat, szekta)
Individualizáció • A rendiség összetartó ereje megszűnt • Szokások, értékek, hitek szétroppantak • Kötöttség, mely nem hagyott választási lehetőséget • Az egyéniség felszabadulása • Mobilitás • Izlés felszabadulása • Atomizáció (akárkivé válás) • Városiasodás
Területi csoportok • • • • • • • •
Központ Református paraszt szegmens (Szentlőrinc) Katolikus paraszszegmens (Buják) Oroszrész (oroszok, románok) Vegyes (Újváros) Gettó Cigánybécs Tanyák
Összeolvadás • Felekezeti, etnikai keveredés (szociális entrópia) • Szociális entrópia rezisztencia: zsidók és cigányok • Getó, eleve városi mivolt, polgári és kispolgári létminőség (kereskedés, export) • Cigánybécs- szegregáció (mulattatás, varázslás, takarítás, kereskedés) sár, víz, közművek hiánya
