Egy kicsi mozgás mindenkinek kell!

IV. évfolyam 3. szám, 2004. március

www.misszio.hu

Misszió Világ regionális

egészségvédelmi

havilap

Egy kicsi mozgás mindenkinek kell! Bár a szív-érrendszeri betegség a leggyakoribb halálok Magyarországon, tudjuk, hogy a betegség kialakulása megelôzhetô a rizikófaktorok számának csökkentésével, a korai kezeléssel, illetve az életmód megfelelô megváltoztatásával. A Misszió Egészségügyi Központ által irányított betegellátási modell egyik kiemelt célja, hogy a területén élôk között megtalálja azokat, akiket fokozottan fenyeget a szív-érrendszeri betegség kialakulása. Fontos az is, hogy a megtalálást kövessék azok a lépések, melyekkel csökkenteni lehet a kockázatokat, hiszen csak így ôrizhetô meg az emberek egészsége. Természetesen e cél eléréséhez szükséges az érintettek aktív részvétele is, aminek az az alapja, hogy tudatosítják magukban a saját egészségükért viselt felelôsségüket. A magas kockázat felismerése céljából alakították ki a Miszszió szakemberei azt a kérdôívet, amivel a Misszió modellbe tartozó lakosok közül már biztosan nagyon sokan találkoztak, és sokan ki is töltötték azt. Fokozott kockázat esetén a háziorvos vizsgálatra hív, és a kivizsgálást követôen indokolt esetben gondozásba veszi a beteget. Eddig 15 397 kérdôívet töltöttek ki, ezekkel 6 400 magas rizikójú személyt találtak, s közülük 1 930 esetben a szükséges vizsgálatok is megtörténtek. A szív-érrendszeri betegségek kialakulásáért általában több rizikótényezô együttes fennállása a felelôs. Kockázati tényezôt jelent a családi hajlam, a 35-65 év közötti életkor, a tartós stressz állapot, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás. A férfiak fokozott kockázatot viselnek. Egyes kóros állapotok fennállása is növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulását, ilyen a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsírszint, valamint a cukorbetegség. Magyarországon a lakosság közel 20%-a elhízott, és 30-40 %-a túlsúlyos. Az elhízottak és a túlsúlyosak közül többen szenvednek magasvérnyomásban, koszorúér-, valamint cukorbetegségben, mint a normál testtömegûek közül. A kövérek körében gyakrabban fordulnak elô egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések is. Az elhízás oka leginkább a helytelen életmódban (kevés mozgás, rossz táplálkozási szokások) keresendô, és csupán kisebb részben más betegségben vagy öröklött hajlamban. Az egészséges fogyókúra a felesleg fokozatos és mérsékelt csökkentését, majd az alacsonyabb testsúly tartós megôrzését jelenti. Az az optimális, ha a csökkenés heti 0,5-1 kg. A drasztikus, gyors fogyókúrákkal látványos eredményt lehet ugyan elérni, de az nem tartható hosszú távon és nagy a visszahízás esélye. A fogyókúra akkor tekinthetô sikeresnek, ha azt követôen legalább egy évig sikerül tartani az alacsonyabb súlyt. Folytatása a 2. oldalon

5 éves a Misszió A Misszió Egészségügyi Központ február 19-én tartotta 5. születésnapját. Ez alkalomból a 150 vendégnek munkatársaink és a szakterületükön elismert külsô szakemberek közel 40 elôadást tartottak az elmúlt 5 év eredményeirôl, tapasztalatairól. A nap elôadásainak anyagai elektronikus formában megtalálhatóak a www.misszio.hu weboldalon az „Aktualitások” menüpont alatt. Új szolgáltatás Március elején avatták fel a Veresegyházi Idôsek Otthona medencefürdôjét és fizioterápiás részlegét. A közel 12 millió forintos beruházás egy részét az intézmény a Miszszió Egészségügyi Központ Kht által kiírt Fejlesztési Pályázaton elnyert összegbôl, a fennmaradó részt pedig magánszemélyek adományaiból és alapítványi támogatásból fedezte. A hidromasszázs medence nagy segítség a lakóknak, hiszen a vízben történô rendszeres és szakember által felügyelt mozgás segít a kondíció megtartásában és az állapotromlás késleltetésében. Segítség az önkormányzatoknak A Misszió Egészségügyi Központ a modellhez csatlakozott valamennyi település önkormányzatának megküldte a helyi lakosság egészségi állapotával kapcsolatos adatokat tartalmazó beszámolót. Ebbôl a döntéshozók megtudhatják, hogy 2002. októbere és 2003. szeptembere között milyen gyakran és milyen okokból keresték fel a lakosok háziorvosukat, fogorvosukat, a különféle szakrendeléseket, vagy kerültek kórházba. Ezen felül egyebek mellett megismerhetik a helyi gyógyszerfogyasztási szokásokat. Továbbá részletes beszámolót kaptak a településen folyó prevenciós munkáról és egészségügyi felvilágosításról. A modell szervezôi remélik, hogy ezek az információk a képviselôk segítségére lesznek a település életét befolyásoló döntések elôkészítésében.

2

Misszió Világ

tésre. A Misszió modellbe tartozók A kockázatcsökkentô Egy-egy rizikótényezô megszünrészvételi költségeit a Misszió fizeti. programokon való tetése segíthet a szív-érrendszeri A Misszió modell területén dolrészvétel költségeit a betegségek kialakulásának megelôgozó prevenciós aktivista hálózaMisszió Egészségügyi zésében is. Ezért a Misszió kockátunk lehetôvé teszi, hogy minden Központ biztosítja zatcsökkentô programok szervezéhozzánk tartozó településen a helyi az irányított betegellátási sével teremt lehetôséget a túlsúly igényeknek, lehetôségeknek megfemodellbe tartozók részére. lelô kockázatcsökkentô program megszüntetésére, csökkentésére. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisz- mûködjön. A modell munkatársai áprilistól heti két térium támogatásával indított testsúlycsökkentô alkalommal torna, és heti egy alkalommal diétás programunk személyre szabott táplálkozási taná- foglalkozások szervezésével állnak a lakosság rencsokkal, és rendszeres testmozgás biztosításával delkezésére. A kockázatcsökkentô programra minnyújt lehetôséget a legveszélyeztetettebb 35-65 éves denki a településén dolgozó prevenciós aktivistánál korosztály túlsúlyos tagjainak a kockázatcsökken- jelentkezhet (lásd a táblázatunkat!).

Folytatás az 1. oldalról

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Abasár – Adács – Aldebrô Andornaktálya Aszód Atkár Besenyôtelek Budapest XVII. kerület Csomád – Csömör Domoszló Dormánd Eger – Egerbakta Egerfarmos Egerszalók – Egerszólát Erdôkertes Erdôtelek – Felsôtárkány Fót Füzesabony Galgamácsa Gyöngyös – Gyöngyöshalász – Gyöngyöspata Gyöngyössolymos – Gyöngyöstarján Heves Hévízgyörk Hort Isaszeg Kál – Kápolna – Kerecsend Kisköre – Kompolt – Maklár Markaz Mezôszemere – Mezôtárkány Mogyoród Nagyréde Nagytálya Nagytarcsa Noszvaj – Novaj – Ostoros Ôrbottyán – Szada Szihalom Szücsi Tarnaörs – Tarnaszentmiklós – Tenk Tura Vácegres – Váckisújfalu – Vácrátót Vámosgyörk Veresegyház Visznek

Bódi Ferencné Vincze Pap Jánosné Tóth Zs. Istvánné Bódi Ferencné Csire Ágnes Vágó György Dengelegi Zsuzsanna Bódi Ferencné Csire Ágnes Vincze Pap Jánosné Csire Ágnes Vincze Pap Jánosné Dengelegi Zsuzsanna Vincze Pap Jánosné Dengelegi Zsuzsanna Csire Ágnes Dengelegi Zsuzsanna Bódi Ferencné Bódi Ferencné Vincze Pap Jánosné Tóth Zs. Istvánné Bódi Ferencné Dengelegi Zsuzsanna Vincze Pap Jánosné Vincze Pap Jánosné Bódi Ferencné Csire Ágnes Dengelegi Zsuzsanna Bódi Ferencné Vincze Pap Jánosné Kiss Lajosné Vincze Pap Jánosné Dengelegi Zsuzsanna Csire Ágnes Bódi Ferencné Vincze Pap Jánosné Tóth Mihályné Dengelegi Zsuzsanna Bódi Ferencné Dengelegi Zsuzsanna Bódi Ferencné

(06-30) (06-20) (06-30) (06-30) (06-36) (06-1) (06-30) (06-30) (06-36) (06-20) (06-36) (06-20) (06-30) (06-20) (06-30) (06-36) (06-30) (06-30) (06-30) (06-20) (06-30) (06-30) (06-30) (06-20) (06-20) (06-30) (06-36) (06-30) (06-30) (06-20) (06-28) (06-20) (06-30) (06-36) (06-30) (06-20) (06-20) (06-30) (06-30) (06-30) (06-30)

967-4450 927-6625 640-5536 967-4450 542-171 256-4655 542-1116 967-4450 542-171 927-6625 542-171 927-6625 542-1116 927-6625 542-1116 542-171 542-1116 967-4450 967-4450 927-6625 262-9465 967-4450 542-1116 927-6625 927-6625 967-4450 542-171 542-1116 967-4450 927-6625 450-251 927-6625 542-1116 542-171 967-4450 927-6625 340-583 542-1116 967-4450 542-1116 967-4450

2004. március

3

Negyedik éve a Misszióban... Annak idején, amikor bekapcsolódtam a Misszió a chips és a cola a legegészségesebb és legfinomabb munkájába, úgy gondoltam, nem lesz ez olyan falatok a világon. Hasonló gondolkodással persze a nehéz. Akkor már több, mint 10 éve voltam komvárosi iskolákban is találkozunk, de itt néha segítmunikációs és önismereti csoport tanár, gondolségünkre van néhány gyerek, akiknek a családjában tam, van már annyi rutinom és tapasztalatom, már „fertôz” az egészséges életmódra való törekvés. hogy a serdülôkorukat intenzíven megélô középisÚgy érzem azonban, hogy a gyerekek érzelmi, erkölcsi megnyilvánulásai terén sokkal nagyobb hiákolás tanítványaim után az általános iskolás gyernyosságokkal találkozunk, mint a testi egészséggel mekekkel is megtaláljam a megfelelô hangnemet. kapcsolatos ismereteket illetôen. Döbbenten tapaszAztán jócskán volt részem meglepetésekben! taltuk, hogy az el nem fogadó, kirekesztô, elôítéSokat változott ám a világ, nem számoltam azzal, letes magatartás milyen mélyen gyökerezik a mai hogy a most felnövô csemeték aktivitásuk (néha családok gondolkodásában, és ezt a gyerekek milyen hiperaktivitásuk!) mellett, az önérvényesítést, sôt pôre, kegyetlen formában nyilvánítják osztályuk az agresszivitást is gyakorolják. Ebbôl erednek a egyes tagjai felé. Számtalan esetben kellett foglalnegatív tapasztalataim, és annak a meggyôzôdékoznunk ezzel a problémával, jelezve az osztályfôsemnek az erôsödése, hogy minden általános és nök felé a hitelrontás, a közösségen belüli megszéközépiskolában rettentôen fontosak lennének a gyenítés eseteit. Azzal áltatjuk magunkat, hogy kommunikációs és önismereti foglalkozások. Szetalán sikerült néha olyan közös feltáró beszélgetést rencsére én egy olyan középiskolában tanítok, ahol folytatnunk, amely megingatta az intoleráns, nagyon a személyiségfejlesztés pedagógiai programunk elôítéletes gyermekek addigi hitét a „felsôbbrendûközponti részét alkotja. ségben” és a nem egyenlô elbírálás jogosságában. A „Misszió”-s órák számtalan olyan ellátatlan A fentebb leírtak csak egy vékony szeletét muterületét tárták fel a gyermeki léleknek, amelyek tatják azon tapasztalatoknak, amelyeket „missziós” egyensúlya nélkülözhetetlen lenne a harmonikus munkánk során szereztünk. Mindent egybevetve személyiségfejlôdéshez. A rendelkezésünkre álló 4 úgy érzem, hogy ezek az órák nagyon hasznosak, óra nagyon kevés, de ha azt nézzük, hogy máshol fontosak, több is elkelne belôlük, s mi magunk is ennyi sincs, ahhoz képest sok és nagyon hasznos. gazdagodtunk általuk, többek lettünk. Bármilyen Az osztályfônökök gyakran fejezik ki köszönenehéz is a foglalkozások megszervezése, az utazás, tüket, hálájukat, mert e kötetlen órák kitárulkozós, a felkészülés, a különbözô csoportokhoz való álôszinte légkörében néha sikerül a mélyen gyökelandó alkalmazkodás, mindent pótol a már sokrezô, kemény ellentéteket‚ ellenségességeket, elôszor elhangzott köszönet, mely a legtöbbször valaítéletességeket jó irányba terelnünk. Ez még akkor hogy így hangzik: is pozitívum, ha a folyamatok végigkísérésére, to„Nagyon jó óra volt, köszönjük, hogy itt tetvábbi irányítására már nincs lehetôségünk. szettek lenni. Mikor tetszenek újra jönni?” Még az A különbözô iskolák között nagy különbségek arcukon látható csalódottság is dicséret számunkra, tapasztalhatók, még egyazon településen vagy váamikor meghallják, hogy csak jövôre találkozunk roson belül is. Ez meghatározza, hogy a programismét. ban javasolt és az általunk bôvített ismeretanyaZeck Lenke gok, játékok, egészség- és mentálhigiénés feladatok pszichológus-pedagógus (Eger) közül melyeket használjuk. Minden csoportnak más és más az értelmi, érzelmi és szellemi szintje, s ez dönti el, A Misszió Egészségügyi Központ munkatársai hogy mennyit és mit bírnak el, mi nevében, megköszönjük megtisztelô bizalmát, az, amire bôvebben ki kell térni, amivel hozzánk fordult. Tisztelettel kérjük, amivel többet kell foglalkozni. hogy az intézmény állagának megóvásához, Így például az egészséges életfejlesztéséhez adója 1%-ának felajánlásával módra való nevelés, az egészséges szíveskedjék hozzájárulni. A felajánlást a táplálékokkal való foglalkozás Misszió az életért alapítvány sokkal nehezebben megy a falusi 18679267-1-13 iskolákban. Nagyon hiteles, meggyôzô érvelésre, sok elrettentô javára teheti meg, amennyiben elégedett a Misszió Egészségpélda bemutatására van szükség ügyi Központ szakemberei által nyújtott szolgáltatásokkal. ahhoz, hogy ha kétkedéssel foSegítségét, támogatását a kollégáim és a magam nevében gadják is, de elültethessük azt a nagy tisztelettel köszönjük gondolatot, hogy nem a kolbász, Jobban Eszter, igazgató a töltött káposzta, a hamburger,

4

Misszió Világ

„Nekem nôsz nagyra szentem!” A múlt hónapban a szervezet energiaegyensúlyának fontosságáról írtunk. Ezúttal a gyermekkori elhízás következményeit, megelôzésének lehetôségeit foglaljuk össze. Legutóbb arról beszéltünk, hogy, ha az energiaegyensúly tartósan felborul, fogyás vagy hízás következik be. Ha a bevitt energia tartósan kevesebb, mint a szervezet szükséglete, akkor a testsúly csökken, ha tartósan több, akkor viszont hízás az eredmény. Most – a helyzet súlyosságára való tekintettel – elsôként a gyermekkori elhízás következményeit, megelôzésének lehetôségeit foglaljuk össze. A drámaian magas felnôttkori túlsúly és az elhízási arány mellet (hazánkban a lakosság 60 %-a túlsúlyos, illetve kövér) az utóbbi években ugyanis ugrásszerûen megnôtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek és serdülôk száma is. Ez azért különösen veszélyes, mert a túlsúly számos felnôttkori krónikus betegség (például: magasvérnyomás, kettes típusú cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar, metabolikus X-szindróma) melegágya. Ezért, ha gyermekünk egészsége fontos számunkra, azzal tesszük a legtöbbet értük, ha odafigyelünk testsúlyukra és megelôzzük a kóros elhízást. A társadalom a kövér embert csökkent értékûnek ítéli, a kövérséget a csökkent akaraterô megnyilvánulásának, emiatt szégyellni való vagy sajnálatra méltó dolognak tartja. A gyermekek viszonyulása kegyetlenebb. Gyakran csúfolják kövér társaikat, sôt a gyermekközösségek tagjai kevésbé tolerálják az elhízottakat, mint a fogyatékos társaikat. Az elhízott gyermekekben kisebbrendûségi érzés fejlôdik ki, önértékelésük csökken. Elszigetelôdésük miatt súlyos depresszió is kifejlôdhet. A pszichés zavarok befolyásolása az elhízás eredményes kezelésének nélkülözhetetlen feltétele.

A túlsúly kialakulásának gyermekkorban három oka lehet. Örökletes, illetve genetikai tényezôk (de ez az összes elhízás mindösszesen 1-5 %-a!); a mozgáshiány (a 10-16 éves korosztály az iskola utáni szabadidejébôl heti 24-28 órát ül, fekszik a tévé, a számítógép és a videojátékok elôtt); egészségtelen táplálkozás, illetve ezek kombinációi. Döntô a hagyomány Az esetek 95 százalékában életmódbeli okok húzódnak meg a túlsúly mögött. Ha mindkét szülô kövér, gyermekeik 2/3-a elhízott lesz. Ha csak az egyik szülô túlsúlyos, akkor a gyermekek fele jár így. Ha mindkét szülô normál testalkatú, a gyermekeik közül csak 9 százalék lesz kövér. Az okok azonban nem a genetikában keresendôk, hanem a szülôk, nagyszülôk kövérségét (is) okozó életmódi tényezôkben, amelyeket a gyermek mint követendô életmódmintát megörököl, átvesz. Bármi legyen is a kisgyermek elhízásának oka, itt is csak arról van szó, hogy többet eszik, mint amennyit anyagcseréje, növeke-

dése, hôszabályozása igényel. Fontos szerepet játszanak az elhízásban a környezeti hatások, a család táplálkozási szokásai, az anyai féltés, a szeretet kifejezése az ételekkel, a túltáplálás. A mamák hajlamosak arra, hogy kifejlesszék a gyermek édesség iránti fokozott igényét. Sok családban a túlságosan féltett gyerekeket a sportolástól is kímélik, ami természetesen nagyon nincs rendjén, mert a fejlôdô szervezetnek még nagyobb szüksége van a sportra, mint a felnôtteknek. A test zsírtartalmának gyarapodása a zsírsejtek számának és nagyságának növekedésével, valamint e két lehetôség kombinációjából egyaránt adódhat. A zsírsejtek száma az elsô életévben és a prepubertásban növekszik elsôsorban. Felnôttkorban inkább a már meglévô zsírsejtek mérete nô. Az általuk tárolt zsírmennyiség végsô soron az energia-bevitel és felhasználás függvénye. Mikor kövér egy gyerek? A probléma nagyságának pontos meghatározását sokáig megnehezítette, hogy nem volt egységes mércéje a gyermekkori elhízásnak. A jelenleg elfogadott módszer szerint a gyermekek

TESTTÖMEG-NÖVEKEDÉSI TREND AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1963-1991. Életkor / év 6-11 év 1963-65 1971-74 1976-80 1988-91 12-17 év 1966-70 1971-74 1976-80 1988-91

Fiúk

Lányok Túlsúlyos % Elhízott %

Túlsúlyos %

Elhízott %

15,2 8,2 19,9 22,3

5,2 6,5 7,9 10,8

15,2 13,9 15,8 22,7

5,2 4,3 7,0 10,7

15,1 14,9 16,3 21,7

5,2 5,3 5,4 12,8

15,2 19,7 15,5 21,2

5,2 7,2 6,0 8,8

A helyzet Európában és Magyarországon is szinte ugyanez. 2001-es összesített eredmények alapján a túlsúlyos gyermekek aránya Európában kb. 14-22%, az elhízottak aránya pedig 9-13%.

2004. március fejlôdésének megítélésére korcsoportonként összeállított növekedési táblázatokat használunk. Nehézséget okoz, hogy a különbözô országokban végzett vizsgálatok során más-más értéket alkalmaztak az elhízás meghatározásának. Az ellentmondások feloldására 2000-ben elindult és jelenleg is tesztelés alatt áll az a módszer, amely alapján világszerte egységesen határoznák meg a gyermekkori elhízást. E rendszer szerint 25 BMI felett túlsúlyról, 30 BMI felett elhízásról beszélünk. (A BMI a kg-ban mért testtömeg elosztva a méterben mért testmagasság négyzetével.) A BMI a csecsemôkorban erôteljesen emelkedik, az elsô csúcspontot körülbelül a gyermek 9 hónapos korában éri el. Ezt folyamatos csökkenés követi, amely a minimumát 3-7 éves kor között éri el. Majd a BMI újabb, második emelkedô tendenciát mutató szakasza következik, amely a felnôttkorig tart. Ezt a második, fokozott növekedési szakaszt a szakemberek kulcsfontosságúnak tartják a gyermek késôbbi, esetleges túlsúlyos élete szempontjából. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekek fejlôdése rendkívül különbözô, éppen ezért pontosan csak személyenként ítélhetô meg. Hiszen egy túlsúlyos csecsemôbôl nem feltétlenül lesz elhízott serdülô, késôbb pedig felnôtt. Átmenet a felnôtt súlyba A csecsemôkori elhízás ritkán vezet kövérséghez a gyermekkor késôbbi szakaszában. 4-5 éves korra az elhízott csecsemôk csak 3 százaléka marad kövér, és erre az idôszakra a normál testsúlyú csecsemôk 1 százaléka is elhízott lesz. A 7 éves elhízott gyermekek 41 százaléka lesz kövér 20-30 éves korában, míg normál testsúlyú társaiknak csak 11 százaléka hízik el felnôttkorban. A 10-13 éves kövér lányok 72

5 százaléka kövér lesz 31 éves korában is, s az elhízott fiúk esetén ez az arány 74 százalék. Ezzel szemben a normál testsúlyúak felnôttkorra 11-31 százalékban válnak kövérré. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a kövér gyermekek nagyobb arányban válnak kövér felnôtté, mint a normális testsúlyú kortársaik. Az elhízás esélye annál nagyobb, minél késôbbi gyermekkorban észlelhetô a kövérség. Annak az esélye, hogy valaki kövér felnôtté válik, akkor a legnagyobb, ha 7-11 éves korában kövér. Ezért a gyermekkori elhízás kezelését ajánlatos 11 éves kor elôtt megkezdeni, hogy egészséges, normál testsúlyú felnôtté váljon a gyermek. Felesleges következmények A gyermek- és serdülôkori elhízás igen elônytelen hatással van a szívre és a keringési rendszerre. A fokozatosan kialakuló szívizom-megnövekedés jelei ultrahang-vizsgálattal már gyermekkori elhízás esetén is kimutathatók. Az emelkedett vérnyomás gyakorisága az elhízott gyermekek és serdülôk körében 10-30 százalékra tehetô. A hipertóniás gyermekek fele elhízott. Azon fiatal felnôttek vérnyomása, akik gyermekkorukban kövérek voltak, magasabb, mint azoké, akik normál testalkatúak voltak. Romlanak a légzôrendszer funkcionális állapotát jelzô paraméterek is. A vitálkapacitás és a kilégzési maradék-levegô csökken. A légzésfunkciók kóros változása csak kifejezett súlyfölösleg esetén észlelhetô. Az elhízott gyermekek hajlamosabbak felsô légúti hurutos megbetegedésekre. A kövér gyermekek általában kisebb teljesítményre képesek. A fittség hiánya jelentôsen hozzájárul ahhoz, hogy passzívvá válnak, ami elszigetelôdésük fontos tényezôje. Az elhízás emésztôszervi szövôdményeivel gyermekkorban ritkán találkozunk. Epekövesség

A TESTSÚLYHOZ VISZONYÍTOTT ÁTLAGOS ZSÍRTARTALOM (%) szüléskor 6 hónapos korban 5 éves korban 10 éves korban 18 éves fiúk 18 éves lányok felnôtt férfi felnôtt nô

12 30 12,5-15 18 15-18 20-25 20 30

azonban fiatal felnôttekben, sôt serdülôkben is tapasztalható, elsôsorban, a koleszterin anyagcsere felgyorsulása miatt. A hasnyálmirigy-gyulladás ritkán, elhízott serdülô lányoknál gyakrabban fordul elô. Az ortopédiai elváltozások, a lúdtalp a nagy testsúly okozta fokozott teher miatt gyermekeknél és serdülôknél is gyakran észlelhetô. A tartósan magas testsúly az ízületeket is fokozottabban igénybe veszi, ezért a testmozgás formájának a megválasztásánál ezt figyelembe kell venni. Bôrgyógyászati problémák közül gyakrabban fordulnak elô a gombás bôrfolyamatok és furunculosis. Szeretni! bármilyen is Az elhízás káros következményei közül nagyon jelentôsek az emocionális és pszichés zavarok, amelyekkel az elhízott gyermekek és serdülôk nap mint nap küzdenek és melyek életüket gyakran megkeseríti. A leggyakoribb pszichológiai probléma az önbecsülés hiánya. Erre érzékeny gyermekek oly mértékben válhatnak depresszióssá, hogy számukra pszichoterápia szükséges. Az egyik legfontosabb dolog, amit a szülô túlsúlyos vagy elhízott gyermeke érdekében tehet, hogy állandóan érezteti vele, hogy testsúlyától függetlenül szereti ôt. Ha bármilyen testsúllyal is elfogadjuk gyermekünket, nagyobb a valószínûsége, hogy ô is jól fogja érezni magát saját bôrében. Varga Terézia dietetikus

6

Misszió Világ

Szülôk dilemmája: mit sportoljon Az utóbbi idôkben egyre többet hallani erejük teljében levô élsportolók súlyos egészségromlásáról, illetve hirtelen haláláról. Ezek a hírek már-már megingathatják azt a hitet, hogy a sport maga az egészség. Mi az igazság? Mit kell mérlegelnie egy szülônek, mielôtt versenysportra adja a gyerekét? – e kérdések megválaszolásában segít szakember szerzônk. Napjainkban szinte már közhelynek számít az a kijelentés, hogy a sport egészséges. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy megannyi betegség rizikófaktorának csökkentéséhez járul hozzá – például ritkítja a cukorbetegség, az elhízás, a magasvérnyomás ritkább elôfordulását. Ezen felül a sportolás közben felszabaduló úgynevezett „boldogsághormonok” (endorfin) révén hozzájárul pszichés állapotunk javulásához, egy jó közérzet állandósulásához is, mely a 21. századi, stresszel teli, rohanó világunkban nem elhanyagolható tényezô. Jogosan merül fel azonban a kérdés bennünk, hogy ha a sportolás valóban olyan egészséges, akkor miért nôtt az utóbbi 10 évben a gyermek és serdülôkorúak sportsérülésének aránya – ellentétben a közlekedési, vagy háztartási balesetekével –, s annak ellenére, hogy a szervezett sportban résztvevô tanulók száma 12 százalékkal csökkent? Az aggódó szülôkben pedig felmerül a kérdés: sportoljon-e a gyermek, vagy talán kevésbé veszélyes az inaktivitás? Mely sportágat válassza a gyermekünk? Megelôzhetôek-e a sportolásból adódó sérülések? A mozgásigény kielégítése minden korosztály számára elengedhetetlen fontosságú, nem mindegy azonban, hogy milyen formában és milyen intenzitású terheléssel elégítjük ki eme szükségletünket. A növekedésben lévô szervezet érzékenyebb a terhelésekre, mint a felnôtt emberé. Sajnos gyakran pont ehhez a korosztályhoz kerülnek a legkevésbé tapasztalt edzôk, akik nem mindig vannak tisztában a fiatal sportolók sérülés és túlterhelés iránti

MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap közepén 65 ezer családhoz, 240 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 60 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 43.200,1/4 (81 x 122 mm) 78.000,1/2 (168 x 122 mm) 144.000,1/1 (168 x 244 mm) 264.000,(az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék. Telefon: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795.

különleges érzékenységével, és felnôttekként kezelik a gyermekeket. Gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy a tehetséges fiatal sportolókat egy vagy több korosztállyal feljebb is elindítják a versenyeken, s mire valóban a felnôtt korosztály versenyzôi lennének, beleunnak a folytonos megmérettetésekbe, motivációjuk lankadni kezd, és szélsôséges esetben akár „hátat is fordíthatnak” a sportnak. A sportsérüléseknek két nagy csoportját különíthetjük el. A sportbalesetekét, melyek egy adott idôpontban bekövetkezett károsító hatást, traumát jelentenek (például labdajátékosoknál a felugrás utáni rossz talajfogás, melynek következtében a bokaszalagok részlegesen, vagy teljesen elszakadnak) és a sportártalmakét, melyek a szervezetet károsító hatások hosszabb idejû fennállásának hatására következnek be, és általában visszafordíthatatlan elváltozásokat okoznak (például „X” vagy „O” láb esetén a térdizületben lévô porcok kopása). Az akut sérülések (sportbalesetek) felismerése nem okoz gondot sem az edzô, sem a szülô, sem pedig a sportoló számára, hiszen a sérülés oka egy meghatározott erôbehatás. A baleset (pl.: vállficam) bekövetkezése után azonban különösen fontos a helyes orvosi diagnózis felállítása, mert egy rosszul-, vagy nem ellátott sportsérülés hosszútávon a mozgató-szervrendszer további elváltozásaihoz vezethet. A sportártalmak, a túlterheléses sérülések ezzel ellentétben sokkal hosszabb idô alatt alakulnak ki, ezért gyakran csak akkor fedezik fel ôket, amikor az elváltozás már visszafordíthatatlan, a károsodás maradandó. A fiatal sportoló vagy sportolni vágyó gyermeket éppen ezért érdemes ortopéd szakorvossal megvizsgáltatni, mielôtt szervezetét terhelni kezdjük. Egyes veleszületett test-felépítésbeli vagy testalkati jellegzetességek egyes sportágakban további károsodásokhoz vezethetnek, más sportág választása azonban akár korrigálhatja is az alapelváltozást. A meglévô elváltozások, testalkati sajátosságok ezáltal meghatározzák a sportágválasztást. Míg a sportsérülések megelôzésében az edzônek, illetve a sportfoglalkozás vezetôjének van óriási szerepe azáltal, hogy foglalkozásait szakszerûen, az adott korosztálynak megfelelôen vezeti, a sportártalmak a gyermek rendszeres alkalmassági és szûrôvizsgálaton való részvételével, s sportorvosi felügyeletével küszöbölhetôk ki. A sportoló gyerekek túlterheléses sérüléseinek kialakulásában a növekedésnek kulcsszerepe van.

2004. március

7

a gyerek? A gyors növekedés idôszakában a csontok növekedése gyorsabban megy végbe, mint a körülötte lévô lágy részeké, szalagoké. Így ebben az idôszakban csökkent hajlékonyság jellemzô, mely az akut sérülések elôfordulásának gyakoriságát növeli. Ebben az idôszakban éppen ezért a sérülések megelôzése szempontjából fontos szerepe van a bemelegítésnek és ezen belül is a nyújtó gyakorlatoknak, melyeket csak a bemelegített izmokon szabad végrehajtani. A fiatal sportolók ízületi porcfelszínei kevésbé ellenállók a terhelésekkel, mikrotraumákkal szemben, így a túl nagy megterhelés hosszútávon a porcfelszínek kopásához vezethet. A növekedés befejezése elôtt éppen ezért kerülendô a túl nagy edzésterhelés, a nagy súlyokkal történô erôsítô edzés. A sérülések kialakulásában nem csak a helytelen terhelés, hanem a mozgás hiánya és a rossz táplálkozási szokások is szerepet játszhatnak. A televízió és számítógép elôtt ülve töltött órák száma a gyermekek körében is rohamosan nô. Ehhez társul az a rossz szokás, hogy a különbözô szénhidrát és kalóriadús ételek fogyasztása került elôtérbe a vitamindús táplálkozással szemben. Az elégtelen vitamin- és ásványi anyag bevitel pedig a csontok fáradásos töréséhez vezethet. A gyermek- és serdülôkorban az emberi szervezet állandó változásban, növekedésben, érésben van. E miatt minden korosztálynak szüksége van a fizikai aktivitásra. Kerülni kell azonban az egyoldalú terhelést és a sportágra való specializálódás túl korai bekövetkezését. Az eltérô sportágakban való részvétel és a változatos, sokoldalú képzés biztosítja a kellô alapokat a késôbbi sportágválasztáshoz és az egészséges, élsportolóvá váláshoz. A serdülôkori gyors növekedés szakaszában az edzés intenzitásának módosítása szükséges a sportsérülések elkerülése érdekében. Azokban a sportágakban, melyek egyoldalú megterheléssel járnak (például a kenu), kiegészítô edzéseket kell végezni, melyek megakadályozzák a gerincferdülés és az ennek következtében kialakuló egyéb kórformák, azaz a sportkárosodások felnôtt korra való kialakulását. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy egy jó edzésprogram akkor is pozitív hatással van az egészségre, ha annak célja az élvonalbeli sportteljesítmény. Egy hiányos vagy túlterheléses edzésprogram azonban negatív hatást gyakorol egészségünkre. A lényeg éppen ezért az, hogy az adott korosztálynak megfelelô, optimális erôsségû (nem túl erôs és nem túl gyenge) ingereket alkalmazva, a fokozatosság és rendszeresség elvét betartva, a lehetô legsokoldalúbb képzésben részt véve cseperedjenek fel leendô olimpiai bajnokaink! Kälbli Katalin humánkineziológus

TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Szülésnél mikor kell biztosan elindulni a kórházba? 1 Ha elérkezett a kiírt nap 2 Ha elfolyik a magzatvíz X Ha fájni kezd a pocak Mi 1 2 X

okozza a farkasvakságot? A-vitamin hiánya C-vitamin hiánya K-vitamin hiánya

Mivel foglalkozik az anaesthesiologus? 1 altatóorvos 2 érsebész X röntgenorvos Öröklôdhet-e a lábvisszér? 1 nem 2 csak az esetek 1%-ban X igen Mit jelent az EKG? 1 elektromos keringetô gép 2 elektrogram X elektrokardiogram Mit jelent magyarul: rubeola? 1 bárányhimlô 2 rózsahimlô X skarlát Az alábbiak közül mire jó a fahéj? 1 gyógyítja a herpeszt 2 gátolja a fogszuvasodást X köhögéscsillapító A helyes válaszokat – neve, címe és a megjelenési hónap feltüntetésével – április 15-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldôk között „Missziós”-pólókat sorsolunk ki. Február tippszelvényünk helyes válaszai: • a fülkürt feladata a nyomás kiegyenlítése a középfül és a kinti levegô között; • 6 hallócsontocskája van egy embernek; • az AIDS-t okozó vírus a HIV; • a haj színét a hajszálban lévô pigmentek határozzák meg; • a terhesség alatti dohányzás kis születési súlyt okozhat; • a kanyaró védôoltással elôzhetô meg; egyetlen cigaretta elégése során kb. 2 liternyi füst keletkezik. Januári nyerteseink: Papp Llilian (Eger) és Gáspár Imre (Gyöngyöshalász) Gratulálunk! Nyereményüket postán küldjük!

8

Misszió Világ

Az idôjárás és a fájdalom Az embereket évezredek óta foglalkoztatja az idôjárás és az egészségi állapotuk kapcsolata. Az orvosok atyjának tartott Hippocrates már i.e. 400-ban foglalkozott a hideg és meleg szelek (mai értelemben idôjárási frontok) emberre gyakorolt hatásaival, a járványok jelentkezése és az idôjárás összefüggéseivel. Az elsô jelentôs cikk 1877-ben jelent meg egy amerikai orvos tollából, melyben a fájdalom és az idôjárás kapcsolatát elemezte. Azt figyelte meg ugyanis, hogy az akkoriban zajló háborúk kapcsán tömegessé vált lábamputálások fájdalmai szoros összefüggést mutattak az idôjárással. A csökkenô légnyomás, a levegô páratartalmának és hômérsékletének emelkedése együttesen a végtagfájdalmak hirtelen megjelenéséhez vezetett. Azok a meteorológiai változások, melyeket tanulmányában leírt, a közeledô viharok jellemzôit foglalják össze. Hetven évvel ezután Németországban is hasonló tanulmányokat végeztek, s ezzel gyakorlatilag megszületett a biometeorológia, mely az idôjárás emberre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A német tudósok is arra a következtetésre jutottak, hogy a végtagfájdalmak valóban az amerikai orvos által leírt idôjárási jelekkel kezdôdnek, és a légnyomás emelkedéséig, a hômérséklet és a páratartalom csökkenéséig tartanak. Vagyis addig, amíg a vihar át nem halad a területen. A biometeorológia tudománya gyorsan fejlôdött, különösen Németországban. További tanulmányok mutattak rá, hogy az idôjárásra érzékenyeknél olyan hétköznapinak számító betegségek, mint az ízületi gyulladás, vagy a reumatológiai eredetû fájdalmak fokozódnak az idôjárás változásai következtében. A nyirkos, hideg idô, a gyorsan esô légnyomás, s a viharos szelek jelentik a legerôsebb ingert a panaszok rosszabbodásához. A deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb kórkép, s a tapasztalatok szerint erre is hatással van az idôjárás, különösen annak változása. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az idült reumatikus betegségek hosszútávú romlásában, javulásában nem okoz lényeges változást az idôjárás, ám az valóban függ a meteorológiai tényezôktôl, hogy az emberek miként élik meg a fájdalmat. Önmagában a hideg a legtöbb ízületi baj okozta fájdalmat növeli, vagyis csökkenti a fájdalomküszöböt. Ezzel ellentétes a meleg hatása. Gondol-

junk csak arra, amikor a melegvizes fürdôben az izmaink kellemesen ellazulnak, és az ízületi fájdalmak is csökkennek. Ez az egyik ok, ami miatt az ízületi panaszok kezeléséhez a meleg fürdôt és a speciális melegítô lámpákat használják. A meleg éghajlaton, meleg közegben dolgozók sokkal ritkábban panaszkodnak ízületi fájdalmakról, mint a hidegben tevékenykedôk, holott a reumatikus kórképek csaknem ugyanazon gyakorisággal fordulnak elô a két éghajlati zónákban. Egy külföldi tanulmányban szénbányászok között vizsgálták a reumatikus fájdalmak elôfordulását. A nyirkos rétegekben dolgozók között gyakoribb volt a derék-, csípôtáji fájdalom, mint a száraz rétegben bányászók esetében. Az ízületi fájdalom és a légnyomásváltozás kapcsolatát szintén egy érdekes kísérlet tárta fel. Elsötétített szobában – ahol nem láthatták, milyen az idôjárás – vizsgálták a jelentkezôket. A mesterségesen megemelt páratartalom és a csökkenô légnyomás többeknél okozott kellemetlen ízületi panaszokat. Az idôjárás változásának gyorsasága szintén jelentôsen befolyásolhatja az ízületi fájdalmak megjelenését. A 6-12 óra alatt gyökeresen megváltozó meteorológiai viszonyok komolyabb fájdalmakat idézhetnek elô, mint a lassan, például 24 óra alatt módosuló idôjárás. Ugyanezen idôjárási változások nemcsak az ízületi kopással összefüggô fájdalmakra vannak hatással. Egy svéd felmérés szerint a heveny köszvényes roham (akinek volt, tudja, milyen fájdalommal jár) is hasonlóképpen reagál a hômérséklet, a légnyomás és a páratartalom hirtelen változásaira. Egy, a napokban közölt felmérés adatai szerint a kéz ízületeit érintô gyulladásban szenvedô nôk esetében a magasabb légnyomású idôszakok és a fájdalom jelentkezése között állapítottak meg összefüggést. Ugyanakkor jó tudni, hogy a különbözô jellegû ízületi betegségekben szenvedôk másképp reagálhatnak az idôjárás változásaira. Ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma betegség sem. A tapasztalatok alapján azonban mindanynyiunk számára egyértelmû lehet, hogy a fájdalom talán jobb idôjárás elôrejelzô, mint a meteorológusok érzékeny mûszerei.

IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tördelés, nyomdai elõkészítés és gondozás: Graphisto Szolgáltató Iroda és Alkotó Ház Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Béla ügyvezetô igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap közepén. Példányszám: 65 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta: [email protected] Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186