egy-egy jogintézmény helyes értelmezésével mindenkinek meggyûlhet

Kedves Olvasó! Talán közhelyesnek hat az a megállapítás, hogy jogszabályok dzsungelében élünk, mégis az évente megjelenõ sok ezer jogi norma életünknek úgyszólván minden mozzanatában jelen van, és tudomásul vesszük vagy sem, döntõ hatást gyakorol annak minõségére, céljainkra, jogainkra és lehetõségeinkre. Jogszabályt olvasni általában nem szeretnek az emberek, olykor még maguk a jogászok sem, egy majd’ kétszáz paragrafusból álló komplex törvényi szabályozás esetén azonban túl az A-tól Z-ig történõ végigolvasás okozta fáradalmakon, egy-egy jogintézmény helyes értelmezésével mindenkinek meggyûlhet a baja. A most közreadandó kis füzettel elsõdlegesen az volt a célunk, hogy az kérdés-felelet formájában kövesse végig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény fontosabb rendelkezéseit – figyelemmel az idõközben bekövetkezett szabálymódosításokra is – a jogi normaszövegnél emészthetõbb, könnyebben kezelhetõ, nyelvileg egyszerûbb formában, ugyanakkor az ismertetés során a szakmai igényesség megõrzésére törekedve, helyenként szó szerint átvéve a törvény szövegét. A könnyebb értelmezhetõség kedvéért például elhagytam a törvény utaló rendelkezéseit és az egyes jogintézmények szempontjából különösebb jelentõséggel nem bíró, kiegészítõ, technikai jellegû szabályokat. Ugyanakkor adott jogintézmény értelmezését egy-egy helyen rövid magyarázattal, megjegyzéssel igyekeztem megkönnyíteni. Számos alkalommal kénytelen voltam kritikai megjegyzést is fûzni a törvény szövegéhez, ezeket a szövegrészeket keretbe foglaltuk. Természetesen egy füzetben nem lehetett vállalkozni a törvény rendelkezéseinek és azok hátterének mélyebb, részletezõbb megvilágítására, tudományos szintû elemzésére és magyarázatára. Jelen kiadvány nem konkurálhat tehát a már az új szabályozás hatályba lépése elõtt publikált sok száz oldalas kommentárokkal, sõt terjedelmi okok miatt el kellett tekintenem például az eljárás alapelveinek ismertetésétõl. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó fejezettel pedig azért nem foglalkoztam, mert arról sorozatunkban külön füzet látott napvilágot. Mindazonáltal remélem, hogy ez a munka hasznos lehet ügyintézõnek és ügyfélnek egyaránt, s a hozzá kapcsolt függelék meg fogja könnyíteni a tájékozódást a törvényben szabályozott különbözõ határidõk bonyolult világában. Dr. Józsa Fábián

Dr. Józsa Fábián

2

A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Mit nevezünk közigazgatási hatósági ügynek?

º

12. § (2)

Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben közigazgatási hatóság az ügyfelet érintõ jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenõrzést végez. Ugyancsak közigazgatási hatósági ügynek minõsül a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés, ha törvény valamely tevékenység végzését, illetve foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti, mint például az ügyvédi, az orvosi, az építész-tervezõi, a könyvvizsgálói, a közjegyzõi stb. tevékenységet. (Kivételt képeznek a nyilvántartásból való törléssel végzõdõ, a szervezet belsõ szabályzatai alapján lefolytatott és elbírált fegyelmi és etikai ügyek.)

?

2. Mely szervek minõsülnek közigazgatási hatóságnak?

º

12. § (3)

Közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkezõ • államigazgatási szerv, • helyi önkormányzat képviselõ testülete vagy közgyûlése, illetve átruházott hatáskörben a közgyûlés elnöke, a fõpolgármester, a polgármester, az önkormányzat bizottsága, a részönkormányzat testülete, továbbá az önkormányzati társulás, • fõjegyzõ, jegyzõ (körjegyzõ), a képviselõ-testület hivatalának ügyintézõje, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetõje, a hatósági igazgatási társulás, • nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy – felhatalmazása alapján – kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági feladat ellátására.

?

3. Mely ügyekre nem terjed ki a Ket. hatálya?

º

13. § (1)

A Ket. hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás elõkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra és – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra.

?

?

4. Hogyan alakul a Ket. és egyes különös eljárási normák viszonya? º 13. § (2) A 3. számú kérdésben nem említett minden más közigazgatási hatósági eljárástípus a Ket. hatálya alá tartozik. Az egyes eljárásfajtákban azonban a Ket. szabályai eltérõ mértékben érvényesülhetnek. Ennek alapján az alábbi fõbb típusokat különböztethetjük meg. a) A Ket. hatálya alá tartozó eljárások közül • az iparjogvédelmi, • egyes, az államháztartás javára teljesítendõ, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülõ kötelezõ befizetésekkel, továbbá a központi költségvetésbõl, valamint az elkülönített állami pénzalapokból juttatott támogatásokkal összefüggõ, • a külföldiek beutazásával és magyarországi tartózkodásával kapcsolatos, valamint a menedékjogi, • a piac felügyeleti és a piac szabályozásával kapcsolatos, • a pénz- és tõkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Ket. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a felsorolt ügyfajtákban a vonatkozó törvények eltérõ szabályokat nem állapítanak meg. Ebben a körben tehát a Ket. rendelkezései csak szubszidiárius (kisegítõ, helyettesítõ) jelleggel érvényesülnek. b) Ha a Ket. hatálya alá tartozó ügyben az Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi szerzõdés eljárási szabályt határoz meg, a Ket. az ott szabályozott kérdésekben nem alkalmazható. c) Az egyes ágazati eljárási jogszabályok a Ket.-ben nem szabályozott kérdésekben kiegészítõ jellegû rendelkezéseket állapíthatnak meg, ezeknek azonban a Ket.-tel összhangban kell állniuk. d) Más esetekben az eljárási szabályok csak ott térhetnek el a Ket. rendelkezéseitõl, ahol az eltérést maga a Ket. kifejezetten megengedi. (E körben tehát a Ket. szabályai az általánosan alkalmazandók, míg az egyes ágazati vagy különös eljárási normák szubszidiárius jellegûek.) Így például a Ket. kifejezetten felhatalmazza a jogalkotót arra, hogy saját rendelkezéseitõl • az atomenergia alkalmazási körébe tartozó, • a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos és • az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (beleértve a baleseti ellátásokat is) kapcsolatos eljárásokban meghatározott cselekmények tekintetében törvényben eltérjen, továbbá

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

3

Dr. Józsa Fábián

4

?

5. Ki minõsül ügyfélnek?

• a haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetve a kettõs rendeltetésû termékek és technológiák külkereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárás szabályozása során ugyancsak meghatározott eljárási cselekményekre nézve törvényben vagy kormányrendeletben eltérõ rendelkezéseket állapítson meg vagy a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását kizárja.

º

15. §

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenõrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a létesítménnyel kapcsolatos, illetve tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen lévõ valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használója. •

• Az ügyfél jogai megilletik azt az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevõ hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvetõ jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. (Ilyenek lehetnek például a szakszervezetek, a környezetvédelmi és a jogvédõ szervezetek stb.) ä • • • •

Meg kell jegyezni, hogy a Ket. az ügyfélfogalmat többféle értelemben használja. Az alábbi variációkkal találkozhatunk a törvényben: „kérelmezõ ügyfél” (aki az eljárás megindítását kezdeményezi), „ellenérdekû ügyfél” (a több ügyfél részvételével zajló eljárásban az az „érintett” résztvevõ, aki valamely másik ügyféllel érdekellentétben áll), „érintett ügyfél” (az eljárásnak az a nem kezdeményezõ résztvevõje, akinek jogát… stb. a hatóság döntése befolyásolni fogja), „azonos érdekû ügyfél” (akinek az érdeke egybeesik a kérelmezõével).

6. Mit értünk jogi helyzet alatt?

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

5

?

A jogi helyzet fogalmát a törvény nem határozza meg, s azt az értelmezõ rendelkezések között is hiába keressük. Ennek hiányában a kérdést csak általánosságban lehet megválaszolni. Jogi helyzeten azokat a jogosultságokat és kötelezettségeket értjük, amelyek az eljárás megindítását megelõzõen az ügyfelet más természetes-, jogi személyhez vagy valamely dologhoz (vagyontárgyhoz) fûzik, és amelyekre a hatóság döntése kihat (pl. a kisajátítási kérelem nyomán meghozandó hatósági döntés megszünteti a telki szolgalmat).

7. Mi minõsül hatásterületnek?

º

15. § (2)

A törvény értelmezõ rendelkezései szerint hatásterület: a Magyar Köztársaság területén fekvõ, jogszabályban meghatározott módon megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység rendes üzemvitel mellett, folyamatosan vagy rendszeresen számottevõ mértékû hátrányos fizikai hatást – pl. árnyékolást, zajterhelést, légszennyezést – gyakorol.

?

Dr. Józsa Fábián

6

ELJÁRÁSI KÉPESSÉG, JOGUTÓDLÁS, ADATVÉDELEM 8. Mely természetes személyek rendelkeznek eljárási képességgel? º 15. § (6) Természetes személyek esetén meg kell különböztetnünk az ügyfélképességet az eljárási képességtõl. • Az ügyfélképesség a polgári jogi jogképességgel azonos megítélés alá esik, vagyis közvetlenül minden természetes személyt már a méhmagzattá válás pillanatától egészen a halálig megillet. • Az eljárási képességet, azaz, az ügyek vitelére, az eljárás menetében való közvetlen, személyes részvételre való képességet döntõen az életkor, az egészségi állapot vagy például a szellemi fogyatékosság befolyásolhatja. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvõképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvõképességgel rendelkezõ személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselõjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.

?

9. Milyen szabályok vonatkoznak a jogutódlásra a hatósági eljárásban? º 16. § A hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kiesõ ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. A jogutódlás ilyen ügyekben tehát automatikus (független pl. az örökös akaratától), jogkövetkezménye pedig – az eljárással kapcsolatos jogosultságokon és kötelezettségeken túlmenõen – az, hogy a jogerõs határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a jogutódot terheli, illetve illeti meg. (Ettõl a rendelkezéstõl jogszabályban el lehet térni, illetve az ügy jellege is kizárhatja a jogutódlást.) A jogelõd (vagyis az ügyfél) kérelmére indult eljárásban a jogutódlás nem automatikus, az csak a polgári jogi jogutód kifejezett kérelmére következhet be, amelynek elfogadásáról a hatóság végzéssel dönt.

?

?

10. Milyen adatvédelmi szabályok érvényesülnek a Ket.-ben? º 17. §; 172. § f) A hatóság – hatáskörének keretei között – jogosult a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére és kezelésére. E jogát törvény korlátozhatja. Hivatalból indított vagy folytatott eljárásban – korlátozó törvényi rendelkezés hiányában – az ügyfél nem akadályozhatja a hatóságot az üzleti könyvek és a tényállás tisztázásához szükséges más iratok átvizsgálásában. A hatóság köteles gondoskodni az eljárás során megismert törvény által védett titok (védett adat), továbbá a hivatásbeli titok megõrzésérõl és a személyes adatok védelmérõl. Az adatok védelmére különösen tekintettel kell lenni az iratokba való betekintés engedélyezésénél, tárgyalás tartása során, hatósági döntések szerkesztésénél és a döntés hirdetményi úton történõ közlésekor. Az eljárás során birtokába került védett adatot, hivatásbeli titkot, és személyes adatot a hatóság csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha ezt a Ket. vagy más törvény megengedi, továbbá, ha az érintett ehhez hozzájárult. Az értelmezõ rendelkezések szerint: • törvény által védett titoknak minõsül az államtitok, a szolgálati titok, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok. • hivatás gyakorlásához kötött titok (hivatásbeli titok) pedig különösen az orvosi, az ügyvédi, a közjegyzõi, továbbá a lelkészi titok. Itt kell kitérni arra, hogy a hatóság vezetõje a tanú indokolt kérelme alapján elrendelheti természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, ha a tanú valószínûsíti, hogy õt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította (bejelentõ). Ilyen esetben a védett tanú (védett bejelentõ) természetes személyazonosító adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. A boríték felnyitására csak az ügy elõadója és a hatóság vezetõje, a felügyeleti szerv erre felhatalmazott ügyintézõje és vezetõje, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

7

Dr. Józsa Fábián

8

JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG, JOGSEGÉLY 11. Mit takar a joghatóság fogalma?

º

18. §

A joghatóságot nemzetközi hatáskörnek is szokás nevezni. A joghatóság fogalmának alkalmazásával arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy mely ügyekben kell, illetve lehet magyar hatóságnak eljárnia, s mely ügyekben jogosultak az eljárásra külföldi hatóságok? Ez a kérdés az eljárás megindításakor minden esetben elsõként, közvetlenül vizsgálandó, megelõzve a belsõ jog szerinti hatáskör és illetékesség vizsgálatát, ha a kérelembõl, az ahhoz mellékelt dokumentumokból, vagy a hatóságnál rendelkezésre álló iratokból arra lehet következtetni, hogy az ügynek külföldi vonatkozása is van, illetve hogy az az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának, nemzetközi szerzõdésnek stb. a hatálya alá tartozik. A fõbb rendezõ elvek az alábbiak: Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ügyfélnek a hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerzõdés vagy törvény ettõl eltérõen is rendelkezhet, ezekre tehát figyelemmel kell lenni.) Ugyancsak magyar hatóság jár el a Magyar Köztársaság területén a nem magyar állampolgár, illetve a külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ügyfél ügyében, ha az eljárásban az Unió jogi aktusát, illetve magyar jogszabályt kell alkalmazni. (Nemzetközi szerzõdés vagy különös eljárási szabály azonban ettõl is eltérhet.) Míg más ország közigazgatási területén általában az adott állam hatósága rendelkezik az ügyfél hatósági ügyében joghatósággal, az ettõl való eltérés is lehetséges. Jogszabály felhatalmazása, nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság jár el. (Ilyenek például a konzuli védelemrõl szóló törvény hatálya alá tartozó körben az elveszett iratok pótlására, születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat beszerzésére vonatkozó eljárások, a fogva tartás körülményeinek ellenõrzése, tolmácsról való gondoskodás stb.) A törvény értelmében semmis a hatóság olyan ügyben hozott döntése, amelyben magyar hatóságnak nincs joghatósága.

ä

?

?

12. Honnan tudható, hogy a hatósági ügy elintézésére mely szervnek van hatásköre? º 19. § A közigazgatási hatóságok feladat- és hatáskörérõl jogszabályok rendelkeznek. Konkrét ügyben a hatóság hatáskörét az a jogszabály állapítja meg, amely a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajtát meghatározza. A hatáskört megállapító jogszabályban meg kell jelölni az ügyben elsõ fokon eljáró, továbbá – ha az nem a Ket. vonatkozó rendelkezései szerinti fellebbezési hatóság (ä lásd a 81. számú kérdést) – a fellebbezést elbíráló szervet is. Önkormányzati hatósági ügyben elsõ fokon a képviselõ-testület, illetve a közgyûlés jár el. Ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a közgyûlés elnökére, a fõpolgármesterre, a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselõ-testület (közgyûlés) bizottságára, illetve törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulására ruházhatja át. Más hatósági ügyben hatáskör átruházásának – ha törvény kivételt nem tesz – nincs helye. (Nem tekinthetõ a hatáskör átruházásának, ha a külképviseleti hatóság egyes – más magyar hatóság hatáskörébe tartozó – hatósági ügyek intézésében közremûködik.) A hatóságtól – eljárási kötelezettség jogszerûtlen elmulasztása eredményeként megtett felügyeleti intézkedés esetét kivéve – a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Ha bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, döntése az eljáró közigazgatási hatóságra nézve kötelezõ.

13. Mit jelent a hatóság eljárási kötelezettsége, és milyen jogkövetkezményekkel jár annak elmulasztása? º 20. § A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Ez nem csak az ún. hivatalból indítható vagy folytatható eljárásokra igaz, hanem azokra az esetekre is, amikor az eljárás az ügyfél jogszerûen elõterjesztett kérelme, bejelentése stb. nyomán veszi kezdetét. • Ha a hatóság eljárási kötelességének az ügyre irányadó ügyintézési határidõn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv – kérelemre vagy hivatalból – soron kívül, de legkésõbb a tudomásszerzéstõl számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. • A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb – az ügyfajtára irány-

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

9

?

Dr. Józsa Fábián

10

?

14. Melyek az illetékességi rendezõ elvek?

adó ügyintézési határidõ és a döntés-elõkészítés fokának figyelembevételével megállapított – határidõ tûzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. • Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidõ eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörû másik hatóságot jelöl ki az eljárás lefolytatására, egyidejûleg a mulasztó hatóság vezetõje ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. • Hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, adatigazolással, hatósági nyilvántartás-vezetéssel, illetve hatósági ellenõrzéssel kapcsolatos ügyekben annyi az eltérés, hogy nincs lehetõség más hatóság kijelölésére, azonban a mulasztó hatóság tizenöt napon belül köteles eleget tenni a felügyeleti szerv felhívásának. • Ha önkormányzati hatósági ügyben a döntéshozatalt a képviselõ-testület vagy hatáskör átruházás folytán valamely szerve (polgármester, részönkormányzat testülete, bizottság stb.) mulasztja el, a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõje hívja fel az önkormányzati hatóságot, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésõbb harminc napon belül határozzon. • Az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén, továbbá azokban az esetekben, amikor az államigazgatási hatóságnak nincs felügyeleti szerve, illetve ha a mulasztó hatóság felügyeleti szerve nem intézkedik, a hatóság eljárásra kötelezését bíróságtól lehet kérni.

º

21. §

Az azonos hatáskörû hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén a) az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye (együtt: lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, b) az ügy tárgyát képezõ ingatlan fekszik, c) az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolni kívánják, d) a jogellenes magatartást elkövették. Jogszabály a hatóság illetékességét a fenti rendezõ elvektõl eltérõen is meghatározhatja. Így például nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ jelentõségû vagy különleges szakértelmet igénylõ ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely az ország egész területére kiterjedõ

illetékességgel eljár. A szakhatóságok közremûködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. Ha az ügyfél három hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodik, illetve lakcíme ismeretlen, a fenti a) pontra alapított illetékességet az utolsó ismert hazai lakcím alapján kell megállapítani. Ennek hiányában – ha az Unió jogi aktusa vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az adott ügyben eljárásra jogosult fõvárosi székhelyû hatóság, jegyzõ hatáskörébe tartozó ügyben a fõvárosi fõjegyzõ az illetékes. Több illetékes hatóság közül az jár el, amelynél az eljárás elõbb indult meg (megelõzés elve).

15. Miért fontos a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata? º 22. § A hatóság a joghatóság meglétét – ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot – valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A joghatóság, hatáskör és illetékesség hiányában hozott hatósági döntés semmis, ily módon nem alkalmas joghatások kiváltására, azt meg kell semmisíteni. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejû értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésõbb a kérelem megérkezésétõl, folyamatban lévõ ügyben pedig a hatáskör, illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz. Mégis, vannak esetek, amikor a hatóság a joghatóságra, illetve hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles úgynevezett ideiglenes intézkedést tenni. Erre akkor kerülhet sor, ha az intézkedés elmaradása vagy késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésrõl a hatóság – az errõl szóló végzésének megküldésével – haladéktalanul, de legkésõbb öt napon belül értesíti az ügyfelet, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatóságot, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogok védelme.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

11

?

Dr. Józsa Fábián

12

16. Mi a teendõ hatásköri, illetékességi vita esetén?

º

23. §

Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság elõtt indult eljárás és a megelõzés elve alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érintett hatóságok kötelesek egymás között haladéktalanul, de legkésõbb az eljárás megindítására irányuló kérelem megérkezésétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül megkísérelni a vita eldöntését. Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a továbbiakban már nem jár el, az elõtte folyamatban lévõ eljárást végzéssel megszünteti, az eljárás során hozott döntéseit visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Ha az egyeztetés nem járt sikerrel, az eljáró hatóságot a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérõ hatóság mûködési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal vezetõje, b) hatásköri összeütközés esetén a Fõvárosi Ítélõtábla jelöli ki. ä Meg kell jegyezni, hogy a fenti b) pontban foglalt rendelkezés ellentétes az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § f) pontjában foglalt rendelkezéssel, amely „az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetését” az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja. A törvényeknek ezt az ellentmondását az Országgyûlésnek mielõbb fel kellene oldania.

?

17. Mikor járhat el a hatóság az illetékességi területén kívül? º 25. § A hatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény vagy kormányrendelet lehetõvé teszi. A fõvárosi kerületi illetékességû hatóság azonban a fõváros, megyei jogú város kerületi hivatalának vezetõje pedig a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt.

?

?

18. Milyen szabályok vonatkoznak a belföldi jogsegélyre?

º

26. §

Jogsegély akkor kérhetõ, ha a megkeresõ hatóság a) illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt végezni, illetve azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi, b) feladatának ellátásához olyan adat, ténybeli ismeret, irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhetõ meg, vagy ott található. Az a) pont szerinti megkeresést a megkeresõ hatósággal azonos hatáskörû, illetékes szervhez, ennek hiányában az illetékes települési önkormányzat jegyzõjéhez kell intézni. A b) pont szerinti megkeresésben meg kell jelölni az adat, irat, más bizonyíték felhasználásának célját, továbbá – személyes adat kérése esetén – azt, hogy arra törvény alapján, vagy az ügyfél kérelmére (írásbeli hozzájárulásával) kerül sor. A megkeresett hatóság csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha pedig a jogsegélyre más szerv lenne jogosult, a megkeresést haladéktalanul, de legkésõbb a kézhezvételtõl számított öt napon belül továbbítja a jogosult hatósághoz, a jogsegélyt kérõ egyidejû tájékoztatása mellett. A jogsegély teljesítésének határideje az a) pont szerinti megkeresés esetén tizenöt nap, a b) pont szerinti esetben nyolc nap, ennél azonban jogszabály rövidebb határidõt is elõírhat.

19. Milyen rendelkezések érvényesülnek a nemzetközi jogsegély tekintetében? º 27–28. § A Magyar Köztársaság más állammal kötött közigazgatási jogsegélyegyezménye, ennek hiányában a magyar és más állam közötti viszonossági gyakorlat alapján vagy többoldalú nemzetközi szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen, illetve az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerzõdés vagy törvény felhatalmazásával a magyar és a külföldi hatóság között kötött együttmûködési megállapodásban foglaltak szerint az eljáró magyar hatóság jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve – ha ez nem ütközik magyar jogszabályba – köteles teljesíteni a külföldrõl érkezõ jogsegélykérelmet. A viszonosság fennállása tekintetében a Külügyminisztériumnak a tárgy szerint érintett tárcával közösen kialakított állásfoglalása az irányadó. Ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, a

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

13

?

Dr. Józsa Fábián

14

nemzetközi jogsegélyügyben érintett magyar és külföldi (nemzetközi) hatóság közvetlenül érintkezik egymással. Ha a magyar hatóság elõtt nem ismert, hogy a jogsegélykérelem teljesítése az érintett külföldi állam mely hatóságának a hatáskörébe tartozik, a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a Külügyminisztériumhoz juttatja el. A Külügyminisztérium a külföldi állam külügyekben illetékes minisztériuma útján továbbítja a jogsegélykérelmet a külföldi hatósághoz. Ha a külföldrõl érkezõ jogsegélykérelem teljesítésére nem a megkeresett hatóság jogosult, akkor a belföldi jogsegélynél írtak szerint jár el. Nemzetközi jogsegély keretében személyes adat továbbítására csak az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerzõdés, illetve magyar törvényi felhatalmazás, továbbá az érintett írásos hozzájárulása alapján kerülhet sor. A hatóság megtagadhatja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az sértené a) a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot, b) az ügyben érintett személy alapvetõ jogát, c) a védett adat megõrzéséhez fûzõdõ érdekeket, ha annak továbbítását jogszabály nem teszi lehetõvé vagy a továbbításához jogszabályban elõírt feltételek nem állnak fenn. Ha a magyar hatóság megtagadja a külföldi jogsegélykérelem teljesítését, ennek tényét és okát közli a megkeresõ szervvel.

ALAPELJÁRÁS ?

20. Hogyan indul az elsõfokú eljárás?

º

29. § (1)–(3)

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. Hivatalból köteles a hatáskörrel rendelkezõ, illetékes hatóság megindítani az eljárást, ha a) azt jogszabály elõírja, b) arra felügyeleti szerve utasította, bíróság kötelezte, c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetrõl szerez tudomást. Más esetekben a hivatalból történõ eljárás-indítást a hatóság mérlegelheti.

?

21. Kit és milyen formában kell értesíteni az eljárás megindításáról? º 29. § (5)–(9) Ha az eljárás hivatalból indult, akkor errõl az ismert ügyfelet, ha pedig kérelemre, akkor az ismert ellenérdekû, illetve érintett ügyfelet az eljárás megindításától, illetve a kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül értesíteni kell. (Ettõl törvényben vagy kormányrendeletben el lehet térni.) Az eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazza a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját, az ügyintézési határidõt, az ügyintézõ nevét és hivatali elérhetõségét, b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetõségérõl adott tájékoztatást, c) hivatalból indult eljárásban az erre történõ utalást, ha pedig azt kérelemre indították, a kérelmezõ ügyfél nevét, d) az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetõségérõl, továbbá az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatás elérhetõségérõl. A kérelmezõ ügyfél is kezdeményezheti a hatóságnál, hogy az értesítse õt a fenti a), b), d) pontokban foglaltakról. Ezt a hatóság nem tagadhatja meg. Ha az ügyintézés elektronikus úton történik, ilyen esetben az értesítés tartalmazza a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

15

Dr. Józsa Fábián

16

?

22. Mikor kell a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani? º 30. §

Az értesítés mellõzhetõ, ha azzal a hatóság veszélyeztetné az eljárás eredményességét, továbbá ha egyszerû megítélésû, tényállás tisztázását nem igénylõ ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi döntés meghozatalára. Nem szükséges az értesítés akkor sem, ha a hatóság az ügyfélnél folyamatos jelleggel lát el ellenõrzési feladatot. A létesítménnyel kapcsolatos, a tevékenység engedélyezésére irányuló, továbbá azokban az eljárásokban, amelyekben törvény érdekvédelmi és más jogvédõ társadalmi szervezeteket ruház fel ügyféli jogokkal, valamint ha az eljárás egyébként nagyszámú ügyfelet érint – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az ügyfeleket az eljárás megindításáról hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján (helyben szokásos módon, helyi lapban stb.) kell értesíteni. A hirdetmény, illetve a közlemény tartalmazza: a) az ügy tárgyát, b) a tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetését, c) a hatásterület határait (ha ez pontosan nem állapítható meg, akkor a vélelmezhetõ határokat), d) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a tervekbe, illetve az ügy egyéb irataiba. Jogszabály honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági okból kizárhatja az ügyfél értesítését az eljárás megindításáról.

A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, vagy ha az áttételhez szükséges adatok a kérelembõl hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatók meg, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) az igény érvényesítésére jogszabály határidõt állapított meg, és a kérelem elkésett, e) a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta, és változatlan tényállás, illetve jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérel-

met nyújtottak be, és újrafelvételnek sincs helye (feltéve, hogy ilyen esetben az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást jogszabály nem zárja ki), f) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet késedelmesen terjesztették elõ, g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Meg kell jegyezni, hogy a kérelemre induló eljárásokban ellentmondás van a szabályozásban az eljárás megindításáról való értesítési kötelezettség [a kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül – 29. § (3) bek.] és a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vonatkozó szabály (nyolc napon belül – 30. §) között. Álláspontom szerint ugyanis a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén nem beszélhetünk jogi értelemben az eljárás megindulásáról. [Egyértelmûen erre következtethetünk a 31. § (1) a) pontjának rendelkezésébõl is.] Szerencsésebb volna tehát az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettségre és a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására rendelkezésre álló idõtartamot egységesen szabályozni. Ugyanez az ellentmondás vethetõ fel az ügyintézési határidõ számítása [melynek kezdõ idõpontja a kérelem megérkezésének napja – 33. § (5) bek.] tekintetében is, amely a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén értelmetlenné válik. ä

23. Mely esetekben szüntethetõ meg érdemi döntés nélkül a hatósági eljárás? º 31. § A már elindult eljárást érdemi döntés nélkül a hatóság végzéssel szüntetheti meg. Egyes esetekben a törvény kötelezõvé teszi az eljárás megszüntetését, más esetekben az eljáró hatóság mérlegelheti azt. ä Meg kell szüntetni az eljárást, ha a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követõen jutott a hatóság tudomására. b) az ügy tárgyát képezõ vagyontárgy megsemmisült, vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) a kérelemre indult eljárásban az ügyfél a kérelmét az érdemi döntés jogerõre emelkedése elõtt visszavonta (kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható lett volna, és a hatóság úgy dönt, hogy azt hivatalból folytatja vagy ha – több kérelmezõ esetén – nem mindegyikük vonta vissza a kérelmet),

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

17

?

Dr. Józsa Fábián

18

?

24. Milyen esetekben dönt a hatóság az eljárás felfüggesztésérõl? º 32. §

d) az az ügyfél halála (jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megszûnése) miatt okafogyottá vált, feltéve, hogy eljárásbeli jogutódlás nem következett be, e) hivatalból indított (folytatott) eljárásban az annak folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban képviselõjének visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, és személyesen sem jár el, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. A hatóság mérlegelheti az eljárás megszüntetését, ha az ügyfél a) a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, b) az eljárási illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a hatóság felhívása ellenére sem fizeti meg, és költségmentességben nem részesíthetõ, c) valamely kérdés elõzetes elbírálása érdekében más szervnél az eljárást a megadott határidõben a hatóság felhívása ellenére nem indítja meg. Az eljárás megszüntetésérõl a hatóság öt napon belül mindazokat értesíti, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak.

Az eljárás felfüggesztésérõl a hatóság végzéssel dönt hivatalból vagy az ügyfél kérelmére. Vannak esetek, amikor az eljárást fel kell függeszteni, más esetekben annak felfüggesztését a hatóság mérlegelheti. • A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az ügy érdemi eldöntése – olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, – saját hatáskörébe tartozó más ügyben meghozandó hatósági döntés nélkül megalapozottan nem lehetséges, – külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzését igényli. Amennyiben a más szerv elõtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre õt megfelelõ határidõ kitûzésével fel kell hívni.

• A hatóság felfüggesztheti az eljárást, ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság õt új eljárásra kötelezte, ám a bíró ság döntésével szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elõ. – Az eljárás az ügyfél kérelmére, indokolt esetben akkor függeszthetõ fel, ha az ügyben nincs ellenérdekû ügyfél, vagy az ellenérdekû ügyfél a felfüggesztéshez hozzájárult, illetve ha az ilyen ügyfél érdekét a felfüggesztés nem érinti. Erre csak egy ízben van lehetõség. Jogszabály az eljárás ügyfél kérelmére történõ felfüggesztését kizárhatja, vagy további feltételekhez kötheti. – Ugyancsak felfüggesztheti a hatóság a folyamatban lévõ eljárást a kérelmezõ ügyfél kiesése esetén. Abban az esetben azonban, amikor a kérelmezõ ügyfél jogutódjának a kiléte vitás, a vita eldöntéséig az eljárást fel kell függeszteni. – Olyan ügyfajtákban, amelyekben a szakvélemény elkészítése hosszabb idõt vesz igénybe, jogszabály lehetõvé teheti, hogy amikor az eljáró hatóság a szakértõt kirendeli, illetve a szakvéleményt megkéri, az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggessze.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

19

Határidõ • Az eljárás felfüggesztésekor minden határidõ megszakad, a felfüggesztés megszûnésekor pedig – az ügyintézési határidõ kivételével, amely folytatódik – újra kezdõdik. Azonban a hatóság ilyen esetben is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévõ eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidõket az eljárás felfüggesztése nem érinti. ä

25. Milyen szabályok vonatkoznak az ügyintézési határidõre? º 33. § Az ügyintézési határidõ a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz történõ megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történõ megindításának napján kezdõdik. (Ez a szabály érvényesül azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet elõterjeszteni.) Az érdemi döntést a fenti idõponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben ugyancsak harminc napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidõ letelte utáni elsõ testületi ülésen, legkésõbb azonban hatvan napon belül határoz. Ennél rövidebb határidõt bármely jogszabály, hosszabbat azonban csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.

?

Dr. Józsa Fábián

20

Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Az ügyintézési határidõbe nem számít be: • a hatásköri, illetékességi vita eldöntésének, továbbá az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama, • a nemzetközi, illetve a magyar külképviseleti hatóságtól kért jogsegély idõtartama, • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ, • a szakhatóság eljárásának idõtartama, • az eljárás felfüggesztésének idõtartama, • az az idõ, amely a bizonyítékoknak az ügyféllel való ismertetéséhez szükséges, • elektronikus ügyintézés esetén az átmeneti és a tartós üzemzavar idõtartama, • a kérelem, a határozat és az egyéb irat hiteles fordításához szükséges idõ. Az eljáró hatóság vezetõje – ha azt törvény nem zárja ki – az ügyintézési határidõt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc, kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Errõl értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tizenöt nap. A szakhatóság vezetõje indokolt esetben ezt a határidõt tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és errõl az ügyfelet és a megkeresõ hatóságot értesíti.

?

26. Mit kell tudni a kérelemrõl?

º

34. §

A közigazgatási hatósági eljárások jelentõs része az ügyfél kérelmére indul. A kérelmet az adott ügyben hatáskörrel rendelkezõ, illetékes hatósághoz írásban lehet benyújtani. Ha az ügyfél természetes személy, a kérelmét szóban is elõterjesztheti. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetben, ha azonnali intézkedésre van szükség, a kérelem telefonon is elõadható. • A természetes személy ügyfél az elsõfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a lakcíme, foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyû, hatáskörrel rendelkezõ, de nem illetékes hatóságnál, ilyen szerv hiányában a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzõnél is elõterjesztheti. E szervek a kérelmet öt napon belül továbbítják az ügyben hatáskörrel rendelkezõ, illetékes hatósághoz. Jogszabály elõírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus ügyintézés esetében elektronikus ûrlapon nyújtsa be. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban elõírt mellékleteket. A kérelemnek a tárgy megjelölése mellett mellõzhetetlen tartalmi eleme: • az ügyfél és képviselõje neve (megnevezése), • lakcíme (székhelye, telephelye), • de célszerû feltüntetni benne a hivatalos célra használható elektronikus levélcímet, • a telefon- és telefax számot is. Ha az adott ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabály elõírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügy jellege szerinti azonosítóját (adóazonosító jel, adószám, társadalombiztosítási azonosító jel, személyi vagy más azonosító stb.). Az ügyben eljáró hatóság haladéktalanul ellenõrzi, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályban elõírt követelményeknek. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, annak beérkezésétõl számított nyolc napon belül az eljáró hatóság az ügyfelet – megfelelõ határidõ tûzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire (az eljárás megszüntetése, illetve az ügynek pusztán a rendelkezésre álló adatok alapján történõ eldöntése) történõ figyelmeztetéssel – hiánypótlásra hívja fel. ä Fontos! A kérelmet annak tartalma szerint kell elbírálni, akkor is, ha az nem egyezik meg az ügyfél által használt megnevezéssel. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét az ügyben hozott érdemi döntés jogerõre emelkedéséig visszavonhatja. • •

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

21

Dr. Józsa Fábián

22

?

28. Milyen adatok beszerzését kérheti az ügyfél a hatóságtól? º 36. § (3)

27. Milyen adatok, illetve dokumentumok nem kérhetõk a kérelmet elõterjesztõ ügyféltõl? º 36. § (1)–(2)

?

A kérelmezõ azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltõl nem kérhetõ • olyan adat igazolása, amelyet valamely magyar hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezeket az eljáró hatóságnak hivatalból kell beszereznie, feltéve, hogy személyes adatok továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetõvé teszi, vagy a saját személyes adata tekintetében az ügyfél azt kéri. • Nem kérhetõ az ügyféltõl, hogy kérelméhez mellékleteként szakhatósági állásfoglalást csatoljon.

Az ügyfél kérheti az eljáró hatóságtól, hogy az bármely más magyar közigazgatási hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást. Az erre irányuló kérelmet írásba kell foglalnia. Az ilyen kérelem az ügyfél személyes adata tekintetében az adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minõsül. Ha a szükséges adatokat ily módon az eljáró hatóság szerzi be, az ehhez szükséges illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél az eljáró hatóságnál fizeti meg.

?

29. Mire szolgál a jegyzõkönyv és a hivatalos feljegyzés?

º

39. §

A jegyzõkönyv olyan irat, amelyet a hatóság készít annak érdekében, hogy az egyes eljárási cselekmények során tett megállapításokat, feltárt tényeket, adatokat, továbbá az eljárás résztvevõinek az üggyel kapcsolatos nyilatkozatait hitelesen rögzítse. Az ügyfél, a tanú, a szakértõ meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenõrzésrõl, a tárgyalásról, valamint a szóban elõterjesztett kérelemrõl jegyzõkönyvet, ennek hiányában hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt kell készíteni.

A jegyzõkönyv tartalmazza a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) a jegyzõkönyv készítésének helyét és idõpontját, c) a meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, eljárásjogi helyzetét és elérési lehetõségét, d) a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, f) a szemle és a hatósági ellenõrzés során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, g) a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkezõ személy képviselõje, az eljáró ügyintézõ és a jegyzõkönyvvezetõ aláírását, melyet a dokumentum minden oldalán fel kell tüntetni. A hangfelvétel, illetve kép- és hangfelvétel hordozó eszközét az ügy iratanyagához kell csatolni, ellenkezõ esetben a felvételrõl tizenöt napon belül jegyzõkönyvet kell készíteni. Ha a hatóság vezetõje a tanú vagy a bejelentõ személyes adatainak zárt kezelését rendelte el (védett tanú, védett bejelentõ), az ügy hozzáférhetõ iratai között a jegyzõkönyvnek olyan másolata helyezhetõ el, amely nem tartalmazza az illetõ természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetõségét és aláírását. Az ügyfél szóban elõterjesztett kérelmérõl nem kell jegyzõkönyvet készíteni, ha a hatóság a) a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendõ a teljesítést az ügyiratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni, b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását tartalmazó döntését azonnal meghozza. Hivatalos feljegyzésben kell rögzíteni az olyan eljárási cselekményt, amelyrõl jegyzõkönyv, hangfelvétel, illetve kép- és hangfelvétel nem készül. A hivatalos feljegyzés tartalmazza rögzítésének helyét és idõpontját, az ügy tárgyát és számát, az eljárási cselekményt, az ügyintézõ nevét és aláírását. Nem szükséges jegyzõkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést készíteni azokban az esetekben, amikor a hatóság az ügymenetrõl, illetve az ügy állásáról nyújt tájékoztatást az ügyfél részére.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

23

Dr. Józsa Fábián

24

?

31. Kinek a részére kell az iratokat kézbesíteni?

30. Milyen szabályok vonatkoznak az ügyfél képviseletére?

º

40. §

A hatósági eljárásban az ügyfél képviseletének a következõ formáit különböztetjük meg: • törvényes képviselet, • meghatalmazotti képviselet, • ügygondnoki képviselet. Jogszabály az ügyfél személyes eljárását kötelezõvé teheti. Ilyen elõírás hiányában az ügyfél helyett és érdekében annak törvényes képviselõje vagy meghatalmazottja is eljárhat. Az ügyfél és képviselõje együtt bármely ügyben eljárhatnak. A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselõje, illetve meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Jogszabály a képviselet egyéb formáját is meghatározhatja, és a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti. Ellenérdekû ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Az ügyfél képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultságát a hatóság megvizsgálja, és indokolt esetben írásbeli meghatalmazást kérhet. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet képviselõjének, ügyvédnek, valamint az ügygondnoknak a képviseleti jogosultságát a hatóság ellenõrizni köteles. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolja, továbbá, ha a képviseletet jogszabályi felhatalmazás nélkül, rendszeresen, anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni. A képviselõ visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy írásban hatalmazzon meg arra alkalmas személyt képviseletének ellátásával.

º

40. § (7)

Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselõje, ügygondnoka, írásban meghatalmazott, illetve külön jogszabályi rendelkezés alapján kijelölt képviselõje van, akkor a képviselõ részére kell kézbesíteni.

?

A személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a fõszabálytól eltérõen közvetlenül a megidézett részére történik, képviselõjének egyidejû értesítése mellett.

?

32. Ki lehet hatósági közvetítõ, és mi a feladata?

º

41. §

Jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság a nagyszámú ügyfelet érintõ eljárásban hatósági közvetítõt vehet igénybe. A hatósági közvetítõt lehetõség szerint úgy kell kiválasztani, hogy az ügy tárgyának megfelelõ felsõfokú végzettséggel rendelkezzen. • Nem lehet hatósági közvetítõ a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevõ szervezet tulajdonosa és tisztségviselõje, az ügyfél alkalmazottja, (vele munkavégzésre irányuló szerzõdéses kapcsolatban álló személy), b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben, d) akitõl más okból nem várható elfogulatlan közremûködés. • A hatósági közvetítõ a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerû és közérthetõ tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása nyomán várható következményekrõl, illetve az esetleges kedvezõtlen változások (hatások) megelõzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekrõl, b) tájékoztatja az ügyfeleket az irányadó jogszabályok rendelkezéseirõl, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekû ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldást, d) összegyûjti és rendszerezett formában a hatóság elé tárja azokat az észrevételeket, amelyeket az ügyfelek az eljárás tárgyára tesznek. A hatósági közvetítõ az ügy iratanyagába betekinthet. A tevékenysége során tudomására jutott védett adatot köteles megõrizni, és feladatkörében gondoskodnia kell a személyes adatok védelmérõl. Munkájáért díjazás illeti meg, ezen felül igényt tarthat költségeinek megtérítésére. Ha a hatósági közvetítõ feladatait felróható okból nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhetõ.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

25

Dr. Józsa Fábián

26

?

33. Kit kell kizárni a hatósági ügy intézésébõl?

A hatósági közvetítõkrõl a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalokban nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza a természetes személyazonosító adatokat, a képesítést, az elérhetõséget, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben a nyilvántartott hatósági közvetítõként eljárhat. A hatósági közvetítõk nyilvántartása – az abban szereplõ természetes személyazonosító adatok meghatározott körének kivételével – nyilvános.

º

42–43. §

Objektív és szubjektív kizárási okokat ismerünk. • Objektív kizárási ok a személyes érintettség: az ügyintézõ és a kiadmányozási joggal rendelkezõ vezetõ a saját és a hozzátartozója ügyének intézésében nem vehet részt. A másodfokú döntés elõkészítésében és meghozatalában nem mûködhet közre az, aki a megtámadott határozat meghozatalában vagy elõkészítésében alsóbb fokon részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítõként, az ügyfél képviselõjeként vagy szakértõként járt el. • Az eljárásban nem vehet részt ügyintézõként az, akitõl nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (szubjektív kizárási ok). Erre számos körülmény szolgáltathat alapot. A legkézenfekvõbb példa talán az ügyféllel fenntartott haragos viszony. Az ügyintézõ és a kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ vezetõ haladéktalanul, de legkésõbb az ok felmerülésétõl számított három napon belül köteles a szerv vezetõjének bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás megindulásáról, illetve a kizárási okról való tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. A kizárásról a hatóság vezetõje dönt – ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, akkor végzésben –, szükség esetén más ügyintézõt jelöl ki, továbbá arról is rendelkezik, hogy az ügyben mely eljárási cselekmények megismétlése szükséges. Ha a kizárási ok a szerv vezetõjével, illetve államigazgatási hatósági jogkörben eljáró polgármesterrel, fõpolgármesterrel, jegyzõvel, fõjegyzõvel, a közgyûlés elnökével szemben merül fel, az ügyben a felügyeleti szerv által (megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje) kijelölt másik, azonos hatáskörû szerv fog eljárni. A hatóság vezetõje az elfogultságot az egész szerv tekintetében bejelentheti. A közigazgatási szervvel szemben fennálló (objektív) kizárási okot képez

az a törvényi elõírás, amely szerint a hatóság saját ügyének elintézésében hatóságként nem vehet részt. Saját ügynek az az ügy minõsül, amelyben a szervnek ügyféli jogállása van. Ha a kizárási ok a hatósággal szemben áll fenn, akkor ugyancsak a felügyeleti szerv jelöli ki az ügyben eljáró hatóságot. Nem ad azonban okot a kizárásra az az eset, amikor a hatóság döntésében megállapított fizetési kötelezettség (adó, bírság) teljesítése az általa megjelölt számlára történik. Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester és képviselõ-testület tagjainak kizárására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

34. Mikor és hogyan mûködik közre az eljárásban a szakhatóság? º 44–45. § A hatósági eljárásban szakhatóság állásfoglalását a döntéshozatalt megelõzõen akkor kell beszerezni, ha azt jogszabály elrendeli (például: bányamûszaki, közegészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, biztonságtechnikai stb. szempontok érvényesítésére tekintettel). A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult (eljáró) hatóság keresi meg. A hatóság döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásához. Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban arra kötelezheti az eljáró hatóságot és a szakhatóságokat, hogy az engedélyezési feltételeket egyeztetés útján állapítsák meg. Ha az eljáró hatóság és a szakhatóság, illetve két vagy több szakhatóság egymással egészben vagy részben ellentétes egyedi elõírást állapít meg, vagy egymásnak ellentmondó feltételeket támaszt, a döntésre jogosult hatóságnak és a szakhatóságoknak álláspontjukat nyolc napon belül egyeztetniük kell. Ha az ügyfél vagy meghatalmazottja a szakhatóság állásfoglalását már az eljárás megindítása elõtt beszerezte, és az hat hónapnál nem régebbi keletû, az állásfoglalást akkor fogadhatja el az eljáró hatóság, ha a hozzá, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmi azonosságát a szakhatóság megállapította. A szakhatóság hozzájárulását, a hozzájárulás megtagadását, az egyedi szakhatósági elõírást, feltételt, valamint ezek indokolását az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a közremûködõ szakhatóság megnevezésével határozatába foglalja.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

27

?

Dr. Józsa Fábián

28

?

35. Kit és hogyan kell, illetve lehet idézni?

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezésben támadhatja azt meg. A szakhatóság jogszabályon alapuló megkeresése esetén jogszerûen nem hallgathat. Ha a számára meghatározott ügyintézési határidõ elteltével nem nyilatkozik, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul. Érdemes megjegyezni, hogy ha jogszabály egy adott ügyben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elõ, akkor a hatáskör voltaképp megoszlik az eljáró hatóság és a szakhatóság között. Ezt támasztja alá az a szabály, amelynek értelmében a szakhatóság állásfoglalását az érdemi határozat rendelkezõ részébe kell belefoglalni, továbbá az is, amely szerint a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának mellõzésével meghozott közigazgatási határozat semmis. A határozat megsemmisítése érdekében a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

º

46–47. §

Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidõ megjelölésével arra kötelezi, hogy elõtte vagy az általa megjelölt helyen jelenjen meg (idézés). Az ügyfél csak a hivatalból indított eljárásban idézhetõ, vagy abban az esetben, ha a hatóság az eljárást az ügyfél kérelmének visszavonása után hivatalból folytatja. Idézni írásban, telefonon vagy elektronikus úton lehet. Az idézést úgy kell kibocsátani, hogy azt az idézett személy a meghallgatást megelõzõen legalább öt nappal megkapja. Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelen lévõ személyt az ügyintézõ más idõpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi és az idézett személlyel aláíratja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minõségben (ügyfélként, tanúként, szakértõként stb.) kívánja meghallgatni. Ha az idézni kívánt személy nem a hatóság székhelyén lakik, csak abban az esetben idézhetõ a hatóság székhelyére, ha ezt jogszabály írja elõ, vagy az érintett azt maga kéri, illetve ha az eljáró hatóság székhelyét elõnyösebben érheti el, mint azt a legalsóbb fokú hatóságot, amelynek a székhelyén a lakó- vagy tartózkodási helye található. Más esetben az eljáró hatóságnak a lakóhely szerinti hatóságot kell megkeresnie a személy meghallgatása végett.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

29

Az idézés kibocsátásakor az érintett lakóhelyére nem kell tekintettel lenni, ha az idézés célja tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, továbbá, ha a megkeresés útján történõ meghallgatás csorbítaná az ügyfél eljárási jogait, illetve, ha az idézni kívánt személy lakóhelyén (tartózkodási helyén) nem mûködik olyan hatóság, amely megfelelõ szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt. A fõvárosban mûködõ hatóság a fõváros egész területérõl idézhet.

36. Milyen jogkövetkezményekre számíthat az idézett személy, ha az idézésnek nem tesz eleget? º 48. § Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. Ha az idézésben elõírt idõpontban a hatóság elõtt nem jelenik meg, vagy meghallgatása elõtt az eljárás helyérõl engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelõ módon nem igazolja, továbbá, ha az idézésre önhibájából eredõ ittas vagy bódult állapotban jelenik meg, eljárási bírsággal sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhetõ. Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, elõzetes ügyészi jóváhagyással a rendõrség útján elõvezettethetõ.

?

Dr. Józsa Fábián

30

?

37. Kinek és milyen célból küld a hatóság értesítést?

Ha az idézett személy igazolja távolmaradásának vagy eltávozásának menthetõ indokát, vissza kell vonni az eljárási bírságot és az elõvezetést elrendelõ végzést.

º

49. §

Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem idézhetõ. Ez alól a szabály alól, mint láttuk, csak egy esetben van kivétel: ha az ügyfél az eljárás megszüntetését kezdeményezte, ám a hatóság – egyébként hivatalból is megindítható, illetve lefolytatható eljárásban – úgy határoz, hogy azt hivatalból folytatja. A hivatalból indított eljárásban az ügyfél – az eljárás más résztvevõihez hasonlóan – idézhetõ, ám idézése nem szükségképpeni. Ha az ügyfél nem idézhetõ, illetve idézését a hatóság nem tartja szükségesnek, a tényállás tisztázása érdekében végzendõ egyes eljárási cselekményekrõl – a tanú és a szakértõ meghallgatásáról, a szemlérõl és a tárgyalásról – az ügyfél számára értesítést küld. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél az adott eljárási cselekmény során jelen lehet, ám megjelenése nem kötelezõ. Az értesítést úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény idõpontja elõtt legalább öt nappal az ügyfélhez megérkezzen.

?

38. Hogyan tisztázza a hatóság a tényállást?

º

50. §

Az ügy eldöntését megelõzõen a hatóságnak az a kötelessége, hogy a tényállást tisztázza. Ha ehhez nem elegendõek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítási eljárást, illetve egyes e körbe tartozó eljárási cselekményeket az ügyfél, a bejelentõ, a szakértõ stb. is kezdeményezheti. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket azonban nem kell bizonyítani. Bizonyíték mindaz, ami a hatóságot segítheti a tényállás megállapításában. Bizonyítékok különösen: • az ügyfél nyilatkozata, • az irat, • a tanúvallomás, • a szemlérõl készült jegyzõkönyv, • a szakértõi vélemény, • a hatósági ellenõrzésen készült jegyzõkönyv és • a tárgyi bizonyíték.

Bár törvény vagy kormányrendelet egyes eljárásokban kötelezõvé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve elõírhatja valamely szerv véleményének beszerzését, fõszabály szerint a hatóság – a fentiek figyelembevételével – szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A bizonyítás eredményességét elõsegítendõ, a hatóság tárgyi bizonyítékokat, illetve bizonyítékként használható iratokat foglalhat le. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyõzõdése alapján állapítja meg a tényállást.

?

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

31

39. Milyen jelentõséggel bír az eljárásban az ügyfél nyilatkozata? º 51. § Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tegyen, továbbá ahhoz is, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. Törvény vagy kormányrendelet kötelezõvé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban a hatóság felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg annak elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. (Személyes adat szolgáltatását csak törvényben lehet elrendelni.) A jogszabályon alapuló adatszolgáltatást az ügyfél csak akkor tagadhatja meg, ha • államtitok és szolgálati titok tekintetében nem kapott a titoktartási kötelezettség alól felmentést, és a kért adat ilyennek minõsül, • nyilatkozatával, adatszolgáltatásával saját magát vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná. Az ügyfél, illetve képviselõje, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentõs valótlan tényt állít, vagy a kötelezõ adatszolgáltatási körbe tartozó nyilatkozatában jelentõs tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.

40. Hogyan használható fel bizonyítékként az irat?

º

52. §

A tényállás tisztázásának talán a leggyakrabban alkalmazott módja az okirati bizonyítás. Az okirat olyan írásos dokumentum, amelyet valamely joghatás kiváltása érdekében hoztak létre (például jogot vagy kötelezettséget megállapító hatósá-

?

Dr. Józsa Fábián

32

Okirat

közokirat

magánokirat

közönséges

teljes bizonyító erejû • • • •

az ügyfél kézírásával írt és aláírt az ügyfél által két tanú jelenlétében aláírt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott közjegyzõ által hitelesített

gi határozat, adásvételi, bérleti, használatba adási, vállalkozási, eltartási szerzõdés stb.), vagy annak tartalma valamely tény, állapot, jogosultság igazolására irányul (például hatósági bizonyítvány, végrendelet, tulajdoni lap stb.). • Irat minden egyéb írásos dokumentum, amely nem a fenti cél érdekében jött létre, de valamilyen tényrõl, állapotról, jogosultságról stb. értékelhetõ információt tartalmaz. • Közokirat az, amelyet közigazgatási szerv, bíróság, közjegyzõ ügykörében eljárva, jogszabályban megszabott alakban állított ki. • Magánokirat a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek egymás közötti jogviszonyait rendezõ írásos dokumentum. A magánokiratoknak két típusa van: a teljes bizonyító erejû és a közönséges magánokirat. A magánokiratok bizonyító erejérõl a Polgári Perrendtartás rendelkezik. A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében más állami, önkormányzati szervet megkereshet. A külföldön kiállított közokirat, illetõleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyzõ vagy más közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat a magyar törvény szerinti bizonyító erõvel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban mûködõ magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Eljárása során a hatóság az elé tárt nem magyar nyelvû irat hiteles magyar fordítását is kérheti.

Az aránytalanul nehezen beszerezhetõ irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényrõl nyilatkozatot tehet. Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, optikai lemez, mágneses adathordozó, elektronikus dokumentum stb.).

?

41. Melyek a tanúra és a tanúvallomásra vonatkozó fõbb rendelkezések? º 53–54. § Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása érdekében megjelenni és – az alábbi kivételekkel – tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg a) az, akitõl nem várható bizonyítékként értékelhetõ vallomás, b) védett adatnak, hivatásbeli titoknak minõsülõ tényrõl az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtõl vagy személytõl. A vallomástételt megtagadhatja a tanú, ha a) az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná. A tanúzást kizáró okok mellõzésével rögzített tanúvallomás az eljárásban bizonyítékként nem használható fel, csakúgy, mint az a tanúvallomás, amelynek rögzítését megelõzõen a hatóság elmulasztotta tájékoztatni a tanút arról, hogy a vallomástételt az ismertetett esetekben megtagadhatja. Diplomáciai mentességben részesülõ személy általános szabály szerint nem köteles tanúvallomást tenni. A tanú meghallgatása személyazonosságának megállapításával kezdõdik. Ezt követõen a hatóság tájékoztatja a tanút jogairól, figyelmezteti kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzõkönyvben rögzíteni kell, csakúgy mint vallomásának az ügyre vonatkozó érdemi részét. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértõ meghallgatásakor. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevõje pedig a tanú meghallgatásán nem lehet jelen, ha a tanú védett adatról tesz vallomást.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

33

Dr. Józsa Fábián

?

34

42. Mikor kell a tanú adatait zártan kezelni, és milyen esetekben van szükség hatósági tanúra? º 55. § Ahogy errõl az adatvédelemmel összefüggésben már szó volt (ä lásd a 10. számú kérdést), a tanú kérelme alapján a hatóság vezetõje elrendelheti a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését, ha valószínûsíti, hogy õt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos jogkövetkezmény érheti (védett tanú). Ilyen esetben a védett tanú adatait az ügy iratai között lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni. A boríték felnyitására csak az ügy elõadója, a hatóság vezetõje, a felügyeleti szerv erre felhatalmazott ügyintézõje és vezetõje, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult. A védett tanú meghallgatásán az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevõje nem lehet jelen. Az eljáró hatóság szemle tartásakor, hatósági ellenõrzés során hatósági tanút vehet igénybe. Jogszabály a hatósági tanú igénybevételét kötelezõvé teheti. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket az errõl készült jegyzõkönyv aláírásával igazolja. Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatóság köztisztviselõje vagy más munkavállalója, továbbá az, akinek nincs eljárási képessége.

43. Mit kell tudni a szemlérõl?

º

56–57. §

A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhetõ el. Egyes ügyekben a szemlét jogszabály kötelezõvé teheti. A szemle során a) a szemletárgy birtokosa kötelezhetõ annak felmutatására, b) az ügy által érintett helyszín és az ott található tárgy megtekinthetõ (helyszíni szemle). Ha elkerülhetetlen, hogy a hatóság magánlakásban tartson szemlét, azt úgy kell foganatosítani, hogy csak a szükséges mértékben korlátozza az ott lakók magánélethez való jogát. Az ügyfelet és más érintettet a szemlérõl elõzetesen értesíteni kell. Ha azonban attól kell tartani, hogy az elõzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné (pl. a szemletárgy birtokosa azt a hatóság elõl elrejtené, az ingatlan használója az elkerített területet lezárná stb.), elegendõ az érintettet a szemle tartásáról a helyszínen, szóban tájékoztatni. Ugyanakkor a szemletárgy birtokosának, illetve a megszemlélni kívánt helyszín (terület, építmény, más létesítmény stb.) tulajdonosának vagy használójának a távolléte nem akadálya

?

a szemle megtartásának. Indokolt esetben – a szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében – a hatóság a rendõrség közremûködését kérheti. Aki a szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozza, eljárási bírsággal sújtható. Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, vagy ha azt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Ehhez az ügyész elõzetes jóváhagyása, továbbá a rendõrség és hatósági tanú közremûködése szükséges. Ha az ügyészi jóváhagyás beszerzése a késedelem veszélyével járna, a szemle jóváhagyás hiányában is megtartható, ilyen esetben az errõl készült jegyzõkönyvet az ügyésznek három napon belül meg kell küldeni.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

35

Dr. Józsa Fábián

36

?

45. Mire kötelezhetõ a szemletárgy birtokosa, illetve mit tehet a hatóság? º 56. § (5)

44. Mi minõsül szemletárgynak?

º

56. § (4)

?

Szemletárgynak minõsül különösen • az ügy tárgyával összefüggõ irat (pl. az üzleti könyv, nyilvántartás, szerzõdés, bizonylat, mûszaki dokumentáció, elektronikus dokumentum, továbbá bármely eljárással rögzített adatot tartalmazó adathordozó), • valamint a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog (gép, berendezés, felszerelés, használati tárgy, jármû, gépjármû stb.).

Ahogy már láttuk, a szemletárgy birtokosa a hatóság felhívására a szemletárgyat köteles a hatóság elõtt felmutatni, illetve átvizsgálás érdekében annak rendelkezésére bocsátani. Ha ezt nem tenné meg, az eljárás akadályozása címén bírsággal sújtható, továbbá a hatóság szükség esetén a szemletárgyat a rendõrség közremûködésével lefoglalhatja és hivatali helyiségébe vagy más kijelölt helyre szállíttathatja. Ilyen esetben a hatóság jegyzõkönyvet vesz fel, a lefoglalásról pedig végzésben rendelkezik. A lefoglalt szemletárgyat átvizsgálás után nyolc napon belül vissza kell adni a birtokosának.

?

46. Milyen esetben van szükség szakértõre?

º

58. §

Ezt a kérdést az ügyben eljáró hatóság vagy az adott ügyfajtára irányadó jogszabály fogja eldönteni. A hatóság dönthet szakértõ kirendelésérõl: • Ha az ügyben jelentõs tény, körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóságnak nincs megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ dolgozója, a szakértõ hatóság általi kirendelését az ügyfél is kezdeményezheti. • Nem kell szakértõt igénybe venni akkor, ha jogszabály a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elõ. Más esetekben jogszabály elõírhatja szakértõ kirendelését, sõt meghatározott szakértõ – illetve tudományos vagy szakmai testület – igénybevétele is elrendelhetõ. • Egyéb esetben igazságügyi szakértõt, igazságügyi szakértõi intézményt, szakértõ testületet, szervet vagy szakértelemmel rendelkezõ más személyt kell

kirendelni. A szakértõ személyére az ügyfél is tehet javaslatot, továbbá kérheti a hatóság által kirendelt szakértõ mellett más – általa javasolt – szakértõ kirendelését ellenbizonyítás céljából.

?

47. Mi a szakértõ jogállása az eljárásban?

º

59. §

A szakértõ a közigazgatási hatósági eljárásban az eljárás egyéb résztvevõjének minõsül, amely pozíció számára az ügyfél jogi helyzetéhez képest korlátozottabb, mégis számottevõ jogosítványokat biztosít. Így például jogosult a szakvéleményének elkészítéséhez szükséges adatokat a hatóságtól megszerezni, az eljárás irataiba betekinteni, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a szemlén és a tárgyaláson jelen lenni, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézni. Ugyanakkor köteles megõrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot és hivatásbeli titkot. Szakvéleményének elkészítésért díjazás illeti meg. Amennyiben az ügyben hozott határozat ránézve rendelkezést tartalmaz, a határozat e része ellen fellebbezéssel élhet, az ügyében hozott hatósági végzéseket ugyancsak fellebbezéssel támadhatja meg. Szakmai álláspontját írásos szakvéleménye átadása mellett szóban is jogosult a hatóság elé terjeszteni. Szakértõként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézõre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. A hatóság a szakértõnek szakvéleménye elkészítésére határidõt szab. Ha a szakértõ elõre látja, hogy nem tudja a szakvéleményét határidõben elkészíteni, a kirendelés kézhezvételétõl számított öt napon belül határidõ hosszabbítást kérhet. Utóbb felmerülõ akadály esetén ugyancsak öt napon belül akadályközléssel élhet. Ha mindezeket nem tenné meg, és a határidõt elmulasztja, eljárási bírsággal sújtható.

48. Milyen következményei vannak az eljárás akadályozásának? º 61. § Gyakran elõfordul, hogy az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevõjének szándékos magatartásra egyes eljárási cselekmények késleltetésére, megakadályozására, az eljárás idõtartamának elhúzására, az ügyben a hatóság által meg-

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

37

?

Dr. Józsa Fábián

38

?

49. Milyen célból kell tárgyalást tartani?

hozandó döntés meghiúsítására irányul. Sok esetben gondatlan, hanyag, nemtörõdöm magatartás is hasonló eredménnyel járhat. A törvény az ilyen esetek közé sorolja például az idézésre történõ meg nem jelenést, a kötelezõ adatszolgáltatás elmulasztását, a tanúvallomás jogellenes megtagadását, a szemle akadályozását, különbözõ, a hatóság által megszabott határidõk elmulasztását, a tárgyaláson való rendzavarást stb. Mindazokban az esetekben, ahol a Ket. így rendelkezik, a kötelesség vétkes megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. • Eljárási bírság: a legkisebb összeg 5000 forint, a legmagasabb összeg természetes személy esetén 500 000 forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén 1 000 000 forint. (A végrehajtási eljárásban kiszabható bírság felsõ határa ennél nagyobb összeg is lehet, az ott meghatározott – kötelezett által elvégzendõ – cselekmény teljesítési költségének egy százalékáig terjedhet.) Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés estén ismételten is kiszabható. A bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli a jogellenes magatartás súlyát, a felróhatóság mértékét, az érintett vagyoni, jövedelmi viszonyait, továbbá, ismételt bírságolás esetén az elõzõ bírságok számát és a bírságok együttes összegét. A hatóság a bírság összegét mérsékelheti, ha a mulasztás elkövetõje utóbb mulasztását pótolja, illetve felhagy az eljárást akadályozó magatartással. Vissza kell vonni a bírságról rendelkezõ végzést, ha az idézett személy elfogadhatóan igazolja távolmaradásának indokait. Azt a személyt, akinek jogellenes magatartása miatt valamely eljárási cselekményt meg kell ismételni, a hatóság az eljárási bírságon túlmenõen az így felmerült többletköltség megfizetésére kötelezheti.

º

62. §

A hatóság tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához, vagy az ügyfelek közötti egyezség létrehozásához szükség van az eljárás résztvevõinek együttes meghallgatására. Adott ügytípusban jogszabály kötelezõen elõírhatja a hatóság számára, hogy tárgyalást tartson. A tárgyalásról a hatóság az ügyfélnek értesítést küld – hivatalból indított, vagy így folytatott eljárásban azonban idézheti is –, míg az eljárás egyéb résztvevõit a tárgyalásra megidézi. A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet (ügyfeleket), a tanút,

a szakértõt, a hatósági közvetítõt, és megszemlélheti a szemletárgyat. Az ügyfél és képviselõje észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, indítványozhatja más személy meghallgatását, vagy más bizonyíték beszerzését. A tárgyalásról jegyzõkönyv (illetve hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel) készül.

?

50. Miben különbözik a tárgyalástól a közmeghallgatás?

º

63. §

Közmeghallgatás tartását a hatósági ügyben ugyancsak elõírhatja jogszabály, illetve a hatóság is határozhat így, ha a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében azt szükségesnek tartja. A közmeghallgatás helyérõl és idejérõl a hatóság nyolc nappal korábban hirdetményben, továbbá közhírré tétel útján (helyi média, helyi újság stb.) értesíti az érintetteket. A közmeghallgatáson elhangzottakat a hatóság jegyzõkönyvben rögzíti.

51. Mit kell tudni az egyezségi kísérletrõl?

º

64. §

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

39

?

Jogszabály elrendelheti, hogy a hatóság az ügy eldöntését megelõzõen kísérelje meg egyezség létrehozását az ellenérdekû ügyfelek között. A hatóság külön jogszabályi rendelkezés hiányában is törekedhet erre, ha az ügy természete egyébként az egyezségkötést lehetõvé teszi. Ha az eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az ügyfelek között létrejött egyezséget, feltéve, hogy az • megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, • nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, • kiterjed a teljesítési határidõre és az eljárási költség viselésére. Az ügyfelek között létrejött egyezség jóváhagyásáról a hatóság egyszerûsített határozatot hoz.

52. Hogyan kell a határidõt számítani?

º

65. §

A napokban megállapított határidõbe nem számít bele a közlés, a kézbesítés, továbbá a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja. A hónapokban vagy években megállapított határidõ a kezdõ nappal meg-

?

Dr. Józsa Fábián

40

?

53. Milyen esetben van helye igazolási kérelemnek?

egyezõ sorszámú napon jár le. Ha ez a nap az adott hónapban hiányozna, akkor a hónap utolsó napján. Ha a határidõ utolsó napján a munka szünetel, a határidõ a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány elõterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési határidõ csak azon a napon kezdõdik, amikor a beadvány a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz megérkezik. Ha egy dokumentumot elektronikus úton terjesztenek elõ, az elõterjesztés, illetve a kézbesítés ideje a – külön jogszabályban meghatározott – visszaigazolás idõpontja. Ha ez az idõpont nem munkanapra esik, az ügyintézési határidõ a következõ munkanapon kezdõdik. A határidõt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

º

66. §

Aki az eljárás során a jogszabályban elõírt, vagy az eljáró hatóság által kitûzött határnapot, határidõt elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elõ, ha a mulasztás önhibáján kívüli okból következett be. Az igazolási kérelemrõl az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. E fõszabály alól egy kivétel van: a keresetindításra megállapított határidõ elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, akkor is, ha az ügyfél a keresetet a törvény elõírásainak megfelelõen az elsõfokú hatóságnál nyújtotta be. Igazolási kérelem elõterjesztésére az elmulasztott határnaptól, határidõ utolsó napjától számított nyolc nap áll rendelkezésre. Ha a mulasztás ténye késõbb jutott az érintett tudomására, a nyolc napot a tudomásszerzéstõl, ha pedig az igazolási kérelem elõterjesztésében akadályoztatva van, az akadály megszûnésétõl kell számítani. Az elmulasztott határnaptól, illetve határidõ utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet már nem lehet elõterjeszteni (jogvesztõ határidõ). ä Fontos tudni, hogy az igazolási kérelem elõterjesztésével egyidejûleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek a feltételei fennállnak.

?

54. Milyen jogkövetkezményei vannak az igazolási kérelem hatóság általi elfogadásának, illetve elutasításának? º 67. § Az igazolási kérelem elfogadásáról a hatóság végzésben dönt. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad, az ügyfelet eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését szükség szerint módosítja, visszavonja, az eljárást folytatja, egyes eljárási cselekményeket megismétel stb. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzést meg kell küldeni mindazoknak, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az ilyen végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen az ügyfél csak akkor fellebbezhet önállóan, ha a végzés a fellebbezési határidõ elmulasztása miatt benyújtott kérelmet utasította el, minden más esetben az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezés keretében támadhatja meg azt. Az eljárás egyéb résztvevõire ez a korlátozás nem vonatkozik, õk tehát minden általuk benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzést megfellebbezhetnek.

55. Milyen szabályok vonatkoznak az iratbetekintésre?

º

68. §

Az ügyfél és képviselõje betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet, illetve a hatóságtól másolatot kérhet. E fõszabály alól azonban vannak kivételek. Így nem tekinthet be az ügyfél a) a határozat (végzés) tervezetébe, b) a zárt tanácskozásról készült jegyzõkönyvbe, c) a védett tanú és a védett bejelentõ természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzõkönyvbe (iratba), d) külön engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba, e) általában a törvény által védett egyéb titkot (ä lásd a 10. számú kérdést) tartalmazó iratba. Ha az ügyben ellenérdekû ügyfelek vannak, bármelyikük kérheti a másik irat-betekintési jogának kizárását saját személyes adatainak, valamint üzletiés méltányolható magánérdekének védelme érdekében. Az ellenérdekû ügyfél iratbetekintési jogát azonban a hatóság ilyen esetben is csak olyan mértékben korlátozhatja, ami nem sérti az iratok, adatok, bizonyítékok megismeréséhez fûzõdõ általános ügyféli jogok érvényesülését.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

41

?

Dr. Józsa Fábián

42

?

56. Melyek a bárki által megismerhetõ „közérdekû” döntések? º 69. §

Az eljárás egyéb résztvevõi az iratokat olyan mértékben ismerhetik meg, amilyen mértékben az feladataik ellátásához szükséges (szakértõ, hatósági közvetítõ), illetve abban a körben, amely jogállásukra kihat vagy nyilatkozatukat, vallomásukat rögzíti (szemletárgy birtokosa, tanú). Az eljárásban részt nem vevõ ún. „harmadik személy” részére a hatóság akkor engedélyezheti az iratokba való betekintést, ha igazolja, hogy az irat megismerése jogának érvényesítése, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítése érdekében szükséges.

Az eljárás iratai közül a hatóságnak bárki számára hozzáférhetõvé kell tenni azokat, amelyek „közérdekû” döntéseket tartalmaznak. Ilyenek különösen az állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatos, a közérdekû keresetindítással megtámadható, az egyes tevékenységekkel összefüggésben a hatásterületen élõ lakosság jelentõs részét érintõ, a fogyasztóvédelmi, munkavédelmi, munkabiztonsági jellegû, az épített és a természeti környezet, valamint a kulturális örökség állapotát jelentõsen befolyásoló, a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erõforrások elosztásáról, felhasználásáról hozott, és az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogokat biztosító döntések. Törvény más döntéseket is közérdekûnek nyilváníthat.

?

57. Mikor kell a hatóságnak a bizonyítékokat az ügyféllel ismertetnie? º 70. § A bizonyítékok ügyféllel való ismertetése tulajdonképpen egy speciális eljárási cselekmény. Akkor kerül rá sor, ha a hatóság az ügyfelet az eljárás megindításáról nem értesítette (pl. kérelemre indult eljárás esetén), és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, anélkül, hogy ebben az ügyfél részt vett volna, vagy a bizonyítékok megismerésére más módon lehetõsége nyílt volna. Ilyen esetben a bizonyítási eljárás befejezését követõ öt napon belül a hatóság értesítést küld az ügyfélnek, amelyben tájékoztatja arról, hogy – az értesítés kézhezvételétõl számított öt napon belül – az iratokat megtekintheti, a bizonyí-

tékokkal kapcsolatban észrevételt tehet, élhet nyilatkozattételi jogával, illetve további bizonyítást indítványozhat. Az értesítés mellõzhetõ, ha a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét. Az eljárás befejezését nem gátolja, ha az ügyfél a hatóság által meghatározott határidõn belül nem élt a bizonyítékok megismeréséhez fûzõdõ jogával.

A HATÓSÁGI DÖNTÉSEK ÉS AZOK KÖZLÉSE ?

58. Mikor hallgathat jogszerûen a hatóság?

º

71. §

A hatóság „hallgatása” azt jelenti, hogy a közigazgatási feladatot végzõ szerv a hatáskörébe tartozó ügyben a rendelkezésére álló határidõn belül nem hoz határozatot. Ezt csak abban az esetben teheti meg jogszerûen, ha erre jogszabály felhatalmazza. Ellenkezõ esetben a hatóság hallgatása mulasztásnak minõsül, és a törvényben megállapított jogkövetkezményeket vonja maga után (ä lásd a 13. számú kérdést). Jogszabály rendelkezhet úgy, hogyha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és a hatóság az elõírt határidõn belül nem hoz határozatot – feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekû ügyfél – az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. Ilyen esetben a megszerzett jogot rá kell vezetni a kérelemre, továbbá, ha az ügyfél kéri, akkor a kérelemnek a birtokában lévõ másolati példányára, vagy a hatóság példányáról kell az ügyfél számára másolatot készíteni. Jogszabály lehetõvé teheti azt is, hogy a hatóság mellõzze a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátásnak a jogszabályban meghatározott mértékre történõ felemelésére irányul (pl. korábban már megállapított családi pótlékés nyugdíjfolyósítási ügyekben, idõközbeni jogszabályváltozás esetén, ha a jogosultság feltételei nem módosulnak). Ez a szabály egyedi hatósági ügyben indult eljárásra nem alkalmazható.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

43

Dr. Józsa Fábián

44

59. Milyen döntéseket hozhat a hatóság, és mit kell az ügy érdemében hozott határozatnak tartalmaznia?

º

72. § (1)

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. ä A határozatnak – bevezetõ részében – tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, ügyintézõjének nevét, az ügyfél nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), továbbá az ügy tárgyának megjelölését. ä A határozat rendelkezõ részébe kell belefoglalni a hatóságnak az ügy érdemében hozott döntését, a jogorvoslat – fellebbezés (keresetindítás), elektronikus úton benyújtható fellebbezés – lehetõségérõl adott tájékoztatást, továbbá ha szakhatóság közremûködött a döntésben, akkor a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, valamint az eljárási költségek viselésérõl szóló döntést. Ugyancsak a határozat rendelkezõ része tartalmazza – ilyen döntés esetén – az ügyfélnek, illetve az eljárás egyéb résztvevõjének járó költségtérítésrõl, díjazásról való rendelkezést (kivéve, ha errõl külön végzésben döntött a hatóság), a kötelezettségek teljesítésének határnapját és határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, az eljárás során felmerült fizetési kötelezettség, illetve a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetõségérõl szóló tájékoztatást. ä A határozat indokolásában kell ismertetni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellõzött bizonyítást a mellõzés indokaival, mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott döntés esetén a mérlegelésben, méltányosság gyakorlásában szerepet játszó tényeket és szempontokat, továbbá a szakhatósági állásfoglalás indokolását. Ha az eljárás során lefoglalás történt, annak indokait ugyancsak itt szükséges ismertetni. Végül az indokolás mellõzhetetlen része a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történõ utalás, továbbá azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek a pontos megjelölése, amelyekre a hatóság a döntését alapította. ä A határozat záró részében fel kell tüntetni a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, aláírását és a hatóság bélyegzõlenyomatát. Ha a döntést elektronikus dokumentum formájában adja ki a hatóság, akkor a határozatnak a minõsített elektronikus aláírást kell tartalmaznia.

?

?

60. Milyen esetekben hozhat a hatóság egyszerûsített döntést? º 72. § (4) Az eljárási alapelvek közé sorolt gyors és költségtakarékos eljárást szolgálja az a rendelkezés, amelynek értelmében, törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a hatóság ún. egyszerûsített döntést hozhat. Az egyszerûsítés azt a jelenti, hogy a határozatnak nem kell tartalmaznia a jogorvoslatokról szóló tájékoztatást és az indokolást. Egyszerûsített döntés csak kérelemre indult eljárásban hozható, ha ä jogszabály ezt lehetõvé teszi, ä a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad, és ä az ügyben nincs ellenérdekû ügyfél. Az ügyfelek között létrejött egyezséget tartalmazó, illetve jóváhagyó döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatás nem, hanem csak az indokolás mellõzhetõ.

61. Mikor dönt a hatóság végzésben, és mit kell annak tartalmaznia? º 72. § (2) Mint láttuk, a hatóság az úgynevezett eljárási kérdésekben hozott döntéseit foglalja végzésbe. A hatóság eljárása során az eldöntendõ kérdések köre meglehetõsen széles, nagyban befolyásolja az ügy bonyolultsága, a jogi szabályozás komplexitása stb., ráadásul egyes ágazati jogszabályok a Ket.-ben nem nevesített végzésfajtákat is elõírhatnak. Ezért e helyütt csak azokból a fõbb eljárási cselekménytípusokból adunk egy példálózó felsorolást, amelyekben a hatóság a döntését végzés formájában hozza meg. Ilyen döntések tehát azok, amelyek • a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, • az eljárás megszüntetésérõl vagy felfüggesztésérõl, • jogutódlás megállapításáról, • ideiglenes intézkedésrõl, • eljárási bírság kiszabásáról, • igazolási kérelem befogadásáról vagy elutasításáról, • irat-betekintési jog kizárásáról, korlátozásáról, • ügyintézõnek vagy illetékes hatóságnak az ügyfél által bejelentett ok alapján az eljárásból való kizárásáról, • elõvezetés elrendelésérõl, • tárgyi bizonyítékok, illetve a szemletárgy lefoglalásáról,

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

45

?

Dr. Józsa Fábián

46

?

62. Mi az a hatósági szerzõdés és milyen feltételekkel köthetõ? º 76–77. §

szakértõ kirendelésérõl, határidõn túli, vagy arra nem jogosult által benyújtott fellebbezés elutasításáról, • az eljárási költségek viselésérõl, • a költségmentesség iránti kérelemrõl, • végrehajtás elrendelésérõl, • pénzügyi szervezetnek a beszedési megbízás teljesítésére kötelezésérõl, • a munkáltató felé munkabérbõl történõ letiltás elrendelésérõl, • az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjog bejegyzés elrendelésérõl, • ingóság pénzegyenértékének megállapításáról, • a végrehajtás foganatosításához szükséges intézkedés elrendelésérõl, • pénzkövetelés biztosításáról, • biztosítási intézkedésként dolog zárlatáról, • végrehajtási kifogásról, • a végrehajtás megszüntetésérõl rendelkeznek. A végzésre vonatkozó alaki elõírások követik a határozatra irányadó rendelkezéseket, ám egyszerûbbek azoknál. Így a végzésnek tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, tárgyát, ügyintézõjének nevét, az ügyfél nevét (megnevezését), címét, a hatóság döntését, továbbá a tájékoztatást a jogorvoslati lehetõségrõl, valamint az eljárási költségviselésre vonatkozó elõírást. A végzésbe úgyszintén bele kell foglalni a döntés részletes indokolását, különös tekintettel az arra irányadó jogszabályi elõírásokra és a hatásköri, illetékességi szabályokra, végül a döntéshozatal helyét, idejét, kiadmányozóját, annak aláírását és a hatóság bélyegzõlenyomatát. •

•

Jogszabály által lehetõvé tett esetekben az elsõ fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából elõnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerzõdést köthet. • A hatósági szerzõdést tehát úgy definiálhatjuk, mint az egyoldalú hatósági kötelezést és az ehhez kapcsolódó kényszerítõ elemeket helyettesítõ, a közigazgatási hatóság és az ügyfél között létrehozott polgári jogi jogviszonyt, amely a közérdek és a magánérdek egybeesése alapján az ügyfél önkéntes teljesítésére, valamint a hatóság és az ügyfél szerzõdéses partneri együttmûködésére irányul.

• A hatósági szerzõdés egyes tartalmi elemeire, így a felelõsségviselésre alapvetõen a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. A fõbb eltéréseket a közérdek érvényre juttatásának igénye, a polgári jogi jogviszonyoktól általában idegen kógens jogi normák, valamint az ezekre épülõ egyéb hatósági döntések (pl. szakhatósági kikötések) érvényesülése, és mindezek érdekében a teljesítés speciális szabályok szerinti kikényszeríthetõsége okozzák. • Hatósági szerzõdés csak írásban köthetõ. Ha a hatósági ügyben az engedély megadásához a szakhatóság elõzetes állásfoglalásának beszerzése kötelezõ, a hozzájárulás tényét, valamint a szakhatósági kikötéseket a szerzõdésbe bele kell foglalni. Ha a szerzõdés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, annak megkötése elõtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. Törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet a szerzõdés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat. Jogszabály elõírhatja továbbá, hogy a szerzõdés érvényességéhez a szerzõdõ hatóság felügyeleti szervének a hozzájárulása szükséges.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

47

• Ha az ügy szempontjából jelentõs új tény merül fel, vagy a szerzõdéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoznak, a szerzõdés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhetõ a szerzõdés módosítása vagy megszüntetése. • Ha az ügyfél a szerzõdésben foglaltakat megszegi, a szerzõdés jogerõs és végrehajtható határozatnak minõsül, és a hatóság – az addigi teljesítések figyelembevételével – hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendelésérõl. • Ha a szerzõdésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívásának eredménytelensége esetén – a szerzõdésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.

63. Kivel kell közölni a hatóság döntését, és milyen formában? º 78. § A közigazgatási szerv határozatát közölni kell az ügyféllel, továbbá azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és – ha jogszabály így rendelkezik –, más hatósággal, illetõleg állami szervvel. A végzést az ügyféllel, valamint az eljárás egyéb résztvevõjével kell közölni,

?

Dr. Józsa Fábián

48

?

64. Milyen joghatások fûzõdnek a közléshez?

ha utóbbi számára az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve ha jogi helyzetét közvetlenül érinti. Ha az ügyfél helyett képviselõje jár el, akkor a döntést képviselõje útján kell közölni az ügyféllel. Az eljárási képességgel rendelkezõ ügyfél azonban kérheti, hogy képviselõjével egyidejûleg a döntést vele is közvetlenül közöljék. A döntés közlése történhet • postai úton, • személyesen írásban vagy szóban, • elektronikus dokumentum formájában, illetve távközlési eszköz útján, • hirdetményi úton, • kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján, • a hatóság kézbesítése útján.

º

78–81. §

A közlés arra szolgál, hogy az ügyfél, továbbá valamennyi érintett személy, szerv, társhatóság stb. a hatóság döntésérõl tudomást szerezzen. Tudomásszerzés nélkül a döntés önmagában nem keletkeztet joghatást. A közléssel nyílik meg a jogorvoslás lehetõsége az ügyfél számára, annak idõpontjától számítódik a fellebbezési, a bírósági keresetindítási határidõ. Az elsõfokú határozat a fellebbezési határidõ eltelte után, míg a másodfokú döntés a közléssel válik jogerõssé. Mindennek a végrehajtás elrendelése szempontjából van különös jelentõsége.

?

65. Mi az a kézbesítési vélelem?

º

78–79. §

Postai úton való közlés estén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Ha a postai úton való kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkezõ bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon ugyancsak kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelem terjeszthetõ elõ. Az elsõ esetben a vélelmet csak a kézbesítés szabálytalanságára hivatkozással lehet

megdönteni. A második esetben a kézbesítési vélelem megdöntésének a lehetõsége jóval szélesebb körû, elegendõ lehet hozzá azoknak a körülményeknek a bemutatása és igazolása, amelyek az átvétel meghiúsulása tekintetében az önhiba hiányát valószínûsítik, mint pl. tartós kórházi, szanatóriumi ápolás, huzamosabb külföldi kiküldetés, külföldi munkavállalás, nyári szabadság külföldön való eltöltése stb. A kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történt tudomásszerzését követõ tizenöt napon belül, de legfeljebb hat hónapig terjesztheti elõ. Ez alól kivétel a végrehajtási eljárás, ahol – ha a tudomásszerzés késõbb következett be – a kérelem elõterjesztésének hat hónap után is helye van. Jogi személy vagy más szervezet a kézbesítési vélelem megdöntésére kérelmet csak a kézbesítés szabálytalanságára hivatkozással terjeszthet elõ.

66. Melyek a hirdetményi úton való közlés szabályai?

º

80. §

A döntés hirdetményi úton való közlésének van helye, ha • az ügyfél lakcíme, székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, • a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel. Törvény a hirdetmény útján való közlés feltételeit ettõl eltérõen állapíthatja meg. A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a kifüggesztés napját, b) az eljáró hatóság megnevezését, c) az ügy számát és tárgyát, d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét (székhelyét), e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti. Hirdetményi úton történõ közlésnek van helye akkor is, ha az ügyfeleket az eljárás megindításáról is ebben a formában értesítették. Ilyen esetben – törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezésének hiányában – a hirdetmény a következõ adatokat tartalmazza: a) a fenti a)–c) pontokban foglalt adatokat, b) a kérelmezõ ügyfél nevét (megnevezését), c) az ügy jellegétõl függõ hatásterületet,

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

49

?

Dr. Józsa Fábián

50

d) az arra irányuló figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, amely hivatalában megtekinthetõ, e) tájékoztatást a jogorvoslat lehetõségérõl és benyújtásának határidejérõl. A hirdetményt a hatóság hirdetõtáblájára ki kell függeszteni, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren és a hatóság internetes honlapján közzé kell tenni, ezen kívül az az önkormányzat és a hatóság hivatalos lapjában vagy helyi lapban is közzétehetõ.

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY, NYILVÁNTARTÁS ÉS ELLENÕRZÉS ?

67. Mit kell tudni a hatósági bizonyítványról?

º

83–84. §

A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, amelyet a hatóság az ügyfél kérelmére, tény, állapot vagy egyéb adat bizonyítására ad ki. A hatósági bizonyítvány határozatnak minõsül, tartalmát – az ellenkezõ bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. A hatósági bizonyítvány kiadására az általános illetékességi okok alapján eljáró hatóságon kívül az a hatóság is illetékes, amelynek • közigazgatási területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszûnt, • közigazgatási területén a bizonyítással kapcsolatos dolog megtalálható, vagy a bizonyítandó idõszakban megtalálható volt, • nyilvántartása az adatot tartalmazza. A hatósági bizonyítványt a kérelem elõterjesztésétõl számított nyolc napon belül kell kiadni, jogszabály azonban ettõl eltérõ határidõt is megállapíthat. A hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni azt, hogy kinek, milyen célból, mely szerv eljárásában történõ felhasználásra és milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítványt az ellenérdekû ügyfél nem támadhatja meg fellebbezéssel, de abban az eljárásban, amelyben a hatósági bizonyítványt felhasználják, bizonyíthatja, hogy annak a tartalma valótlan. Ezt a felhasználó hatóság is megállapíthatja, ilyen esetben errõl bizonyítékai ismertetésével együtt tájékoztatja a kiadó hatóságot. A hatósági bizonyítvány tartalmának valótlansága esetén a kiadó hatóság határozatot hoz annak kijavításáról, visszavonásáról vagy módosításáról.

A hatóság megtagadja a hatósági bizonyítvány kiadását, ha az jogszabályba ütközik, az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható, illetve ha az ügyfél a felhasználás célját nem jelöli meg, szükségességét nem tudja valószínûsíteni, vagy valótlan tény, állapot, adat igazolását kéri.

?

68. Mire szolgál a hatósági igazolvány?

º

85. §

A hatósági igazolvány az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására szolgál. Kiadását törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet írhatja elõ. A hatósági igazolványba csak jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet – meghatározott tartalmú – bejegyzést. A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására mindenki köteles elfogadni, ezek tekintetében az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhetõ. A hatósági igazolvány – vagy egyes adatai – valótlanságának bizonyítására a hatósági bizonyítványnál ismertetett rendelkezések az irányadók, azzal hogy az azt megállapító hatóság az igazolványt az ügyféltõl, átvételi elismervény kiállítása mellett, további eljárás céljából elveszi.

69. Melyek a hatósági nyilvántartások vezetésére vonatkozó alapvetõ szabályok? º 86. § Jogszabályok – céljaik megvalósítása érdekében – a közigazgatási feladatokat ellátó szervek számára a legkülönfélébb adatokat tartalmazó nyilvántartások vezetését írják elõ. A hatóság a rá vonatkozó jogszabályban elõírtak szerint az adatokat összegyûjti, nyilvántartja és gondoskodik nyilvántartásának naprakészségérõl. Személyes adatok nyilvántartását csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, helyi önkormányzati rendelet írhatja elõ. A hatósági nyilvántartásba történõ bejegyzést (módosítást, javítást, törlést) határozatnak kell tekinteni. Ha a hatóság a nyilvántartásba történõ bejegyzést megtagadja, arról ugyancsak határozatban rendelkezik. Ha a hatóság az általa vezetett nyilvántartásban hibát észlel, köteles azt kijavítani, és a kijavításról az érintettet értesíteni.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

51

?

Dr. Józsa Fábián

52

?

70. Milyen általános rendelkezések vonatkoznak a hatósági ellenõrzésre? º 88–90. §

Az ügyfél – ha jogszabály másként nem rendelkezik – illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj lerovása mellett a hatósági nyilvántartásból hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet.

A hatóság – hatáskörének keretei között – ellenõrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerõs vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. Hatósági ellenõrzés az ügyfél adatszolgáltatása útján vagy helyszíni ellenõrzés keretében végezhetõ. A hatóság az ügyféltõl jogszabályban (személyes adatok tekintetében törvényben) meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását igényelheti, továbbá az üggyel összefüggõ egyes kérdésekrõl tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenõrzést tarthat. Jogszabály idõszakos vagy folyamatos adatszolgáltatást, illetve folyamatos helyszíni ellenõrzést is elrendelhet. Lehetõvé teheti továbbá, hogy az ellenõrzés meghatározott helyszínre vagy hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba beépített ellenõrzõ rendszerbõl történõ táv-adatszolgáltatás útján is megvalósítható legyen. Helyszíni ellenõrzést a hatóság ügyintézõje, az általa kirendelt szakértõ, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, akik ellenõrzési jogosultságukat igazolvánnyal, megbízólevéllel vagy más módon kötelesek igazolni. Az ellenõrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében – ha azt a körülmények indokolttá teszik – a rendõrség közremûködése kérhetõ. Az ügyfelet a helyszíni ellenõrzésrõl elõzetesen értesíteni kell. Mellõzhetõ azonban az értesítés, ha azzal a hatóság az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné, ilyen esetben elegendõ az ellenõrzés megkezdésekor az ügyfél helyszínen történõ szóbeli tájékoztatása. Amennyiben az ellenõrzés megkezdését megelõzõ tájékoztatás is hasonló eredményre vezethetne, a hatóság annak befejezésekor tájékoztatja az ügyfelet az ellenõrzés lefolytatásáról és megállapításairól. Általában is mellõzhetõ a tájékoztatás, ha a helyszíni ellenõrzés az ügyfél közremûködése nélkül, külsõ vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel stb.) elvégezhetõ. Aki a helyszíni ellenõrzést akadályozza, eljárási bírsággal sújtható.

Helyszíni ellenõrzés fõszabály szerint az ellenõrizni kívánt tevékenység folytatása idején, magánlakásban pedig munkanapon 8 és 20 óra között végezhetõ. Életveszéllyel, súlyos kárral fenyegetõ helyzetben, közrendvédelmi, közbiztonsági vagy törvényben meghatározott más okból azonban bármely idõpontban azonnali ellenõrzést lehet tartani. Az ellenõrzés sikere érdekében a fenti korlátozásoktól ugyancsak el lehet tekinteni. Törekedni kell arra, hogy az ellenõrzés az ügyfél munkáját, a szerv rendeltetésszerû tevékenységét lehetõleg ne akadályozza. Bár az ügyfél távolléte általában nem gátolja meg a hatóságot az eljárásban, jogszabály elõírhatja, hogy a helyszíni ellenõrzést csak az ügyfél – távollétében annak alkalmazottja vagy meghatalmazottja – jelenlétében, ha pedig ez nem lehetséges, akkor hatósági tanú igénybevételével lehet megkezdeni.

71. Mit tehet a hatóság helyszíni ellenõrzés keretében?

º

92. §

Aki helyszíni ellenõrzést végez, • meghatározott területre, építménybe, egyéb létesítménybe beléphet, • ott az ellenõrzés tárgyával összefüggõ bármely iratot (üzleti könyvet, nyilvántartást, szerzõdést, bizonylatot, mûszaki dokumentációt stb.), hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, továbbá tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, • az ügyféltõl, képviselõjétõl valamint az ellenõrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytõl adatot és tájékoztatást kérhet, • az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel, • a helyszínrõl, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, • mintát vehet, • más bizonyítást folytathat le, • iratokat, tárgyi bizonyítékokat lefoglalhat. A hatóság a helyszíni ellenõrzést, annak megállapításait, az irat vagy tárgy lefoglalását és az ügyfél nyilatkozatát jegyzõkönyvben rögzíti.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

53

?

Dr. Józsa Fábián

54

72. Mit kell tennie a hatóságnak, ha ellenõrzése során jogszabálysértést vagy hatósági határozat elõírásának megsértését állapítja meg? º 94. § Ha a hatóság az ellenõrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, hatósági határozatban foglalt elõírásokat megsértette • felhívja az ügyfél figyelmét az elõírások megsértésére, és határidõ tûzésével, valamint a jogkövetkezményekre történõ figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére, • hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, • megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkezõ hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntetõ-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

JOGORVOSLATOK ?

73. Milyen jogorvoslati formákat ismerünk?

º

97. §

A Ket. különbséget tesz az ügyfél (valamint bizonyos esetekben az eljárás egyéb résztvevõje) kérelmére megindítandó, illetve az ügyfél akaratától függetlenül valamely hatóság döntése alapján meginduló jogorvoslati eljárások között. a) Az ügyfél kérelmére megindítandó jogorvoslati eljárások az alábbiak: • a fellebbezési eljárás, • a döntés módosítása vagy visszavonása a fellebbezés alapján, • a bírósági felülvizsgálat, • az újrafelvételi eljárás, • a méltányossági eljárás. b) A hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások az alábbiak: • a döntés módosítása vagy visszavonása, • a felügyeleti eljárás, • a döntés felülvizsgálata az alkotmánybíróság határozata alapján, • az ügyészi óvás, c) Mind az ügyfél kérelmére, mind hivatalból elvégezhetõ: • a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése. • a határozat semmisségi ok lapján történõ megsemmisítése. ä Meg kell jegyezni, hogy míg a b) pontban felsorolt eljárások megindulása az elsõ vagy a másodfokú hatóság, illetve az ügyész döntésétõl függ, ezeknek

?

a döntéseknek a meghozatalát az ügyfél vagy más személy (pl. a bejelentõ) is kezdeményezheti, akár az érintett közigazgatási hatóságoknál, akár az illetékes ügyészségnél. Az alkotmánybírósági határozat nyomán kötelezõen megindítandó döntés-felülvizsgálat pedig eleve elõzetes ügyféli aktivitást feltételez az alkotmányjogi panasz benyújtásának formájában. A hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások közös jellemzõje, hogy kizárólag jogszabálysértõ vagy jogszabálysértés útján keletkezett döntésekkel szemben indíthatók meg. Más törvényi feltételek egyidejû fennállása mellett a hivatalból történõ döntés-felülvizsgálatnak általában korlátját jelentik a jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogok, s az ügyfél jogainak mindenkori érvényesülését garantálandó a törvény a hatóság kötelezettségévé teszi, hogy az ilyen eljárás megindításáról az ügyfelet öt napon belül értesítse.

74. Milyen esetekben nincs helye fellebbezésnek?

º

100. §

A fellebbezés az elsõfokú közigazgatási hatósági döntésekkel szembeni általános és alapvetõ jogorvoslati forma, amely mind az ügyfelet, mind – a döntés rá vonatkozó része tekintetében – az eljárás egyéb résztvevõjét megilleti. Vannak azonban esetek, amikor a hatóság döntésével szemben nem lehet fellebbezni. Nincs helye fellebbezésnek: • ha törvény az elsõfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetõvé, • az ügyfelek részérõl, ha a határozat a közöttük létrejött egyezség jóváhagyásáról rendelkezik, • a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. Rögzíteni szükséges, hogy ha a fellebbezésre jogosult (ügyfél, az eljárás más résztvevõje) a fellebbezési jogáról lemondott, utóbb ez a nyilatkozata nem vonható vissza, tehát a fellebbezés lehetõségét úgyszintén kizárja. Meg kell jegyezni, hogy a Ket. a fenti felsorolásban szerepelteti a másodfokon eljáró szerv által hozott végzést is, amellyel szemben tehát a ugyancsak nem lehet fellebbezni, ez a rendelkezés azonban illogikus, tekintettel arra, hogy a fellebbezést az elsõfokú szerv döntése elleni jogorvoslati formaként intézményesíti [98. § (1) bek.]. ä

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

55

?

Dr. Józsa Fábián

56

?

76. Mikor nyilváníthatja az elsõfokú hatóság a határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak? º 101. § (3)

75. Mely esetekben van helye végzéssel szemben is fellebbezés benyújtásának? º 93 § (3) Fõszabály szerint végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Az elsõfokú eljárásban a kivételek az alábbiak: • a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, • az eljárást megszüntetõ, • az eljárást felfüggesztõ, • az eljárási bírságot kiszabó, • a fellebbezési határidõ elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, • az eljárási költség összegének megállapítása és a költség viselésének kérdésében hozott elsõfokú végzés. Ugyancsak önállóan, fellebbezéssel támadható meg az eljárás egyéb résztvevõje által a rá vonatkozó, elsõfokú szerv által hozott végzés. Ezen kívül az önálló fellebbezést törvény egyéb esetekben is lehetõvé teheti.

Fõszabály szerint végrehajtani csak jogerõs határozatot lehet. A fellebbezés a még nem jogerõs elsõfokú közigazgatási határozat megtámadásának eszköze, amelynek az abban foglalt jogok gyakorlásának megkezdésére, illetve természetesen a végrehatás esetleges foganatosítására is halasztó hatálya van. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a hatóság – nyomós érdekek érvényesítésére tekintettel – úgy dönthet, hogy bár határozata ellen a fellebbezés lehetõsége nyitva áll, elrendeli a végrehajtást. A Ket. szerint határozat akkor nyilvánítható a fellebbezési jogra való tekintet nélkül végrehajthatónak, ha • életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet megelõzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, • a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges, • a végrehajtás késedelme jelentõs vagy helyrehozhatatlan kárral járna, • a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik • azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy

?

természetvédelmi okból, továbbá közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetõvé teszi.

?

77. Milyen esetekben áll be részjogerõ a fellebbezési jog fennállásától függetlenül? – 98. § (5), 101. § (2), 104. § (4), 158. § (3) Miközben a törvény a fellebbezés jogát a lehetõ legszélesebb körben igyekszik biztosítani a jogorvosláshoz fûzõdõ alkotmányos alapjog csorbítatlan érvényesülése érdekében, a részjogerõ intézményével lehetõséget kíván teremteni az ügyfél érdekei, illetve a közérdek gyors és hathatós érvényesítésére is. Ezért a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy amennyiben a fellebbezés nem az ügyféltõl, hanem az eljárás egyéb résztvevõjétõl (tanú, szakértõ, tolmács stb.) származik – akit a döntés rá vonatkozó része tekintetében önállóan is megillet ez a jog –, az ilyen résztvevõ fellebbezése nem gátolja az érdemi döntés ügyfélre vonatkozó lényegi tartalmának jogerõre emelkedését. A részjogerõ nyilvánvalóan abban az esetben állhat be, ha az ügyfél nem él jogorvoslati jogával. A részjogerõ akkor is bekövetkezik, ha az ügyfél a hatóság döntésének csak az eljárási költség viselésére vonatkozó rendelkezését támadja meg fellebbezéssel. Speciálisnak tekinthetõ az az eset, amikor a hatóság döntése egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást (szociális segély, nyugdíj stb.) állapít meg az ügyfél javára, és az ügyfél fellebbezésében „csak” a határozatban szereplõ összeg megemelését kéri. Ilyenkor a határozatban foglaltakat a fellebbezés benyújtásától függetlenül (tehát jogerõ hiányában is) teljesíteni kell az esedékesség idõpontjában. Mindebbõl arra következtethetnénk, hogy az elsõ fokon odaítélt pénzösszeg tekintetében beáll a részjogerõ, és a fellebbezést elbíráló hatóságot súlyosítási tilalom terheli, azonban ezt a törvény így nem mondja ki. Törvény vagy kormányrendelet más esetekben is elõírhatja a részjogerõ beállását, ha a döntésnek csak egyes rendelkezései ellen nyújtanak be fellebbezést, és az ügy jellegébõl adódóan annak elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

57

Dr. Józsa Fábián

58

?

79. Mit kell vizsgálnia a fellebbezést elbíráló másodfokú hatóságnak? º 104. §

78. Milyen döntést hozhat a fellebbezés nyomán az elsõfokú hatóság? º 103. §

?

A fellebbezést az elsõfokú döntést meghozó hatóságnál kell elõterjeszteni. Ha a fellebbezés elõterjesztése nyomán az elsõfokú hatóság azt állapítja meg, hogy határozata jogszabályt sért, azt módosítania kell, vagy vissza kell vonnia. A hatóságnak lehetõsége van arra is, hogy a nem jogszabálysértõ határozatát módosítsa vagy visszavonja, ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, ennek azonban további feltétele, hogy az ügyben ne legyen ellenérdekû ügyfél. Minden más esetben a fellebbezést és az alapeljárás iratanyagát a fellebbezésre nyitva álló határidõ lejártától (és nem annak elõterjesztésétõl!) számított nyolc napon belül fel kell terjesztenie a másodfokú hatósághoz.

Ha a fellebbezés a határozat egésze ellen irányul (azaz a döntés egyes rendelkezései tekintetében nem állt be a törvény erejénél fogva részjogerõ), a másodfokú hatóság a sérelmezett döntést, valamint az elsõfokú hatóságnak a döntés meghozatalát megelõzõ teljes eljárását megvizsgálja. A másodfokú hatóság felülvizsgálata során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Az ügyfél kérelmében foglaltakon tehát túlterjeszkedhet, jog- és ténykérdéseket egyaránt vizsgálhat, ha szükségesnek tartja kiegészítõ bizonyítást végezhet, más eljárási cselekményeket foganatosíthat. Ugyancsak – erre irányuló kérelem hiányában is – megvizsgálja, hogy a fellebbezési eljárás miatt indokolt-e új határidõt megállapítani a teljesítésre. Eljárására az alapeljárásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, döntése meghozatalának határideje az iratok hozzá való megérkezésétõl számított harminc nap.

?

80. Milyen döntéseket hozhat a másodfokú hatóság?

º

105. §

A fellebbezés nyomán a másodfokú hatóság az alábbi döntéseket hozhatja: • az elsõfokú döntést helybenhagyja, a fellebbezési kérelmet elutasítja, • az elsõfokú döntést megsemmisíti (kasszáció), • a döntés megsemmisítése mellett az elsõfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja,

• az elsõfokú döntést megváltoztatja (reformáció). Fõszabály szerint a másodfokú hatóság nincs korlátozva abban, hogy eljárása során az alaphatározatban foglaltaknál akár enyhébb, akár súlyosabb döntést hozzon az ügyfélre nézve. ä Meg kell említeni a reformatórius (megváltoztató) jogkörrel kapcsolatban, hogy jogszabály súlyosítási tilalmat mondhat ki az elsõfokú hatóság mérlegelési jogkörben hozott, kötelezettséget megállapító döntésével kapcsolatban – az ilyen rendelkezések azonban csak szabályt erõsítõ kivételnek tekinthetõk. Ha a fellebbezéssel megtámadott elsõfokú döntés határozat volt, a másodfokú hatóság is határozatot hoz az ügyben, ha végzés volt, akkor végzést. Megismételt eljárásban az elsõfokú szerv az eredeti döntését megsemmisítõ másodfokú döntés rendelkezõ részéhez és indokolásához is kötve van.

81. Melyek a fellebbezés elbírálására jogosult szervek? º 107–108. § Önkormányzati hatósági ügyben az átruházott hatáskörben hozott elsõfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselõ-testület (közgyûlés) hatáskörébe tartozik. ä Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a képviselõ-testület nem ruházza át a hatósági hatáskörét, akkor az általa hozott elsõfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, döntése felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni. A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje jogosult a fellebbezés elbírálására, ha elsõ fokon • államigazgatási hatósági ügyben a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, a jegyzõ, a fõjegyzõ, a hatósági igazgatási társulás, a képviselõ-testület hivatalának ügyintézõje, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetõje, • nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet vagy hatósági jogkört gyakorló személy járt el. (Ettõl jogszabály eltérõen rendelkezhet.) A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben vagy a köztestület alapszabályában (szervezeti szabályzatában) meghatározott köztestületi szerv bírálja el. Ilyen szerv hiányában fellebbezésre nincs lehetõség, hanem az elsõ fokon eljáró szerv határozatával szemben bírósági megtámadásnak van helye, az erre vonatkozó általános szabályok szerint.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

59

?

Dr. Józsa Fábián

?

60

Más államigazgatási hatóságok elsõfokú döntésével szembeni fellebbezést a közvetlen felettes szerv bírálja el. Ha az elsõ fokon eljáró államigazgatási hatóságnak nincs felettes szerve, akkor fellebbezésre nincs lehetõség, a döntés bírósági felülvizsgálata kérhetõ (hatósági fórumrendszer hiánya). A fellebbezési fórumrendszer fentebb ismertetett általános szabályaitól törvényben vagy kormányrendeletben el lehet térni, ilyen esetben azonban a hatáskört telepítõ rendelkezések között (ä mint ahogy ezt már a 12. számú kérdésnél is jeleztük) nem csak az elsõfokú hatóságot, hanem a fellebbezést elbíráló felettes szervet is konkrétan meg kell jelölni.

82. Melyek a közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának fõbb szabályai? º 109–110. § Bírósági felülvizsgálat csak jogerõs közigazgatási határozattal szemben kezdeményezhetõ, és csak jogszabálysértésre való hivatkozással. Abban az esetben, ha a közigazgatási határozattal szemben fellebbezésnek volt helye, a keresetindításnak további feltétele, hogy az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítse. A keresetet a határozat közlésétõl számított 30 napon belül – ettõl a határidõtõl törvény eltérhet – az ügyben eljárt elsõfokú hatóságnál kell elõterjeszteni, amely az ügy iratait 3 napon belül továbbítja a másodfokú hatósághoz. A másodfokú hatóság az iratokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – nyolc napon belül továbbítja a székhelye szerinti megyei bírósághoz. Munkaügyi és társadalombiztosítási ügyekben a székhely szerint illetékes megyei munkaügyi bíróság jogosult eljárni. A bírósági eljárásban a keresetlevelet benyújtó ügyfél a felperes, a megtámadott határozatot hozó hatóság az alperes pozíciójában foglal helyet. A bíróság eljárására a Polgári Perrendtartás XX. fejezete az irányadó. A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha tehát az ügyfél a végrehajtás felfüggesztését kívánja, azt a keresetlevélben külön kell kérnie. Ilyen esetben a közigazgatási hatóságok a keresetlevelet három napon belül továbbítják a bírósághoz, amely a végrehajtás felfüggesztése tárgyában nyolc napon belül határoz. A végzések bírósági megtámadására irányadó szabályok a határozatokra vonatkozó rendelkezéseket követik. Így az önálló fellebbezéssel megtámadható végzésfajták esetében jogszabálysértésre hivatkozással a jogerõs végzés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti az ügyfél és – ha az kifejezetten rá vo-

natkozik – az eljárás egyéb résztvevõje is. További feltétel értelemszerûen a fellebbezési jog elõzetes kimerítése. Elsõfokú hatóság által hozott végzés akkor támadható meg közvetlenül bíróság elõtt, ha azt olyan hatóság hozta, amelynek – a kormányt ide nem értve – nincs felügyeleti szerve, vagy ha törvény az ügyben az elsõfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, így annak közvetlen bírósági felülvizsgálata válik lehetõvé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül.

?

83. Milyen döntést hozhat a bíróság, és mi lesz a jogkövetkezménye? º 111. § Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a közigazgatási döntés jogszerû, a keresetlevelet elutasítja. Ha azonban a döntést jogsértõnek találja, azt • hatályon kívül helyezi, • hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi. Fõszabály szerint a bíróság a közigazgatási hatóság döntését nem változtathatja meg. Ez alól azonban vannak kivételek. A Polgári Perrendtartás tizenöt

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

61

Dr. Józsa Fábián

62

?

84. Mi az az újrafelvételi eljárás, és milyen szabályok vonatkoznak rá? º 112. §

ügycsoportot (egyes gyámhatósági, anyakönyvvezetéssel, népesség-nyilvántartással, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos bejegyzési és törlési, adó-, illetékkötelezettség és ezekkel egy tekintet alá esõ más fizetési kötelezettségekkel és befizetésekkel kapcsolatos, levéltári anyag elhelyezését elrendelõ, kisajátítási ügyben hozott, családi pótlékról rendelkezõ, társadalombiztosítási stb. döntések) nevesít, míg más törvény további ügyfajták tekintetében rendelkezhet így. Ha a közigazgatási ügyben bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben, azonos tényállás mellett – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye megismételt eljárásnak. Ugyancsak kizárt a hivatalból indítható döntés-felülvizsgálatok közül a határozat módosítása és visszavonása, a felügyeleti eljárás, valamint az ügyész sem élhet az óvás lehetõségével. A hatóságot a bíróság döntésének rendelkezõ része és indokolása köti, az új eljárás és a határozathozatal során annak megfelelõen köteles eljárni.

Az újrafelvételi eljárás a bírósági eljárásokból ismert perújítás intézményének a közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerében való intézményesítését jelenti. Újrafelvétel csak és kizárólag jogerõs határozattal lezárt ügyben kérhetõ. Feltétele, hogy az ügyfélnek a határozat jogerõre emelkedését követõen jusson a tudomására a határozat meghozatala elõtt már meglévõ, ám az eljárásban el nem bírált lényeges tény, adat, bizonyíték, amely elbírálása esetén ránézve kedvezõbb határozatot eredményezett volna. Az újrafelvételi kérelmet az ügyfél azt követõen tizenöt napig terjesztheti elõ, hogy arról tudomást szerzett, legkésõbb azonban a határozat jogerõre emelkedésétõl számított hatodik hónap elteltéig nyújthatja be az elsõfokú hatósághoz. Törvény kivételesen, az ügyfél különös méltánylást érdemlõ érdekére tekintettel hat hónapnál hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztõ határidõt is elõírhat a kérelem benyújtására, feltéve, hogy az újrafelvételi eljárásban hozott döntés mások jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét nem érinti. Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem • a jogerõs határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve jogszabályváltozásra alapozva,

• ha az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bíróság már döntött (ez utóbbi esetben perújításnak van helye), • a kérelem elõterjesztésére vonatkozó jogvesztõ határidõ eltelt, • ha azt jogszabály kizárja. Az újrafelvételi kérelmet az elsõfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerõs határozatát módosíthatja, visszavonhatja vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelõ új döntést hozhat. Ez ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. Az újrafelvételi eljárásban hozott döntés a korábban jogerõre emelkedett határozat alapján jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokra csak akkor hat ki, ha az újonnan ismertté vált tények és bizonyítékok ismeretében a határozat megsemmisítésének van helye. Az újrafelvételi eljárás során a hatóság a kötelezettséget megállapító jogerõs határozat végrehajtását felfüggesztheti.

85. Milyen esetben kezdeményezhetõ méltányossági eljárás? º 113. § Ha az ügyfél számára a határozat végrehajtása az annak meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható, a határozatot hozó hatóságtól a döntés visszavonását vagy módosítását kérheti. A határozat méltányosságból csak kivételesen, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén módosítható vagy vonható vissza: • az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárja ki, • az ügyben nincs ellenérdekû fél, vagy az ellenérdekû fél ahhoz hozzájárul, • a módosítás, visszavonás nem sért közérdeket, • a döntés jogerõre emelkedése óta egy év – ennél hosszabb teljesítési határidõ esetén – a teljesítési határidõ még nem telt el. Nem lehet méltányossági eljárást kezdeményezni arra hivatkozással, hogy a jogi szabályozás a határozat meghozatala után megváltozott. A méltányossági kérelmet elbíráló hatósági határozat ellen nem lehet fellebbezni.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

63

?

Dr. Józsa Fábián

64

86. Milyen feltételekkel módosítható vagy vonható vissza a hatóság döntése? º 114. § Ha a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntést módosíthatja, vagy visszavonhatja. Meg kell jegyezni, hogy a Ket.-nek ez a rendelkezése [114. § (1) bek.] mielõbbi korrekcióra szorul, álláspontom szerint ugyanis ilyen esetben a hatóságnak nem szabad mérlegelési lehetõséget biztosítani, hanem elõ kell írni a számára azt, hogy haladéktalanul intézkedjen a jogsértés megszüntetésére! ä

A döntés ilyen okból történõ módosítására vagy visszavonására mind a jogerõre emelkedést megelõzõen, mind azt követõen sor kerülhet. A jogerõs határozat jogszabálysértésre tekintettel történõ visszavonásának, vagy módosításának feltételei a következõk: • fellebbezés elbírálására jogosult hatóság még nem bírálta el, • közigazgatási ügyekben eljáró bíróság még nem bírálta el, • a módosítás vagy visszavonás nem sért jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat (a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével), • csak egy ízben kerülhet rá sor, törvény eltérõ rendelkezése hiányában a határozat közlésétõl számított egy éven belül. A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti. A fentebb ismertetett eseteken kívül az ügyész óvása nyomán ugyancsak sor kerülhet a jogszabálysértõ jogerõs közigazgatási határozat módosítására vagy visszavonására, ebben az egy éves idõkorlát nem érvényesül. Meg kell jegyezni, hogy 114. § (6) bekezdése szerint a hatóság döntésének semmisségi ok alapján történõ visszavonására a 121. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy ilyen megoldás, amely szerint a semmisségi ok észlelésekor a döntést kibocsátó elsõfokú hatóság visszavonhatná a határozatát, logikus lehetne, azonban a törvényben nincs kimunkálva. A hivatkozott § (1) bekezdése szerint ugyanis semmisségi ok esetén a döntést meg kell semmisíteni. Ilyen határozatot pedig csak a felügyeleti hatóság hozhat. Ezt támasztja alá a 121. § (6) bekezdése, amely a „hatóság ä

?

határozatát megsemmisítõ hatósági határozat”-ról tesz említést, továbbá ugyanennek a szakasznak a (7) bekezdése is, amely a felügyeleti eljárás keretében hozott megsemmisítõ döntés nyomán az elsõfokú hatóság által követendõ eljárásra utal vissza.

?

87. Milyen esetekben léphet fel a felügyeleti hatóság a törvényesség védelme érdekében? º 115. § A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az elsõfokú hatóság hatáskörgyakorlását, illetve döntését, és ennek alapján • megteszi a szükséges intézkedést a hatóság jogszabálysértõ mulasztásának felszámolására, • jogszabálysértõ döntés esetén azt megváltoztathatja, megsemmisítheti és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja [115. § (1)–(2) bek.]. ä Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a törvény e helyütt is feltételes módban fogalmaz. Álláspontom ugyanaz, mint amit már a 114. § (1) bekezdése tekintetében is leírtam. Jogszabálysértõ hatósági döntés észlelése esetén a felügyeleti hatóság nem hezitálhat, nem mérlegelhet, ha az a törvényben szereplõ egyéb korlátozó rendelkezésekbe nem ütközik (lásd alább), az ilyen döntést meg kell változtatnia vagy – szükség esetén az elsõfokú hatóság új eljárásra kötelezése mellett – meg kell semmisítenie!

Felügyeleti eljárás során az elsõfokú hatóság döntése nem változtatható, illetve nem semmisíthetõ meg, ha • azt közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta, • ha az ügyfél jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogát sértené • semmisségi ok esetén, a jogerõre emelkedéstõl számított három év elteltével, ha az az ügyfél jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogát sértené, • kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerõre emelkedésétõl vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidõ utolsó napjától – folyamatos teljesítés esetén az utolsó teljesítéstõl – számítva öt év eltelt (semmisségi ok alapján vagy annak hiányában is), • azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

65

Dr. Józsa Fábián

66

?

88. Mit kell tennie az elsõfokú hatóságnak, ha döntését a felügyeleti szerv megsemmisíti? º 116. §

Meg kell jegyezni, hogy semmisségi ok esetén nincs lehetõség a döntés megváltoztatására, az ily módon keletkezett döntést – ha az ismertetett korlátozó rendelkezések nem állnak fenn – meg kell semmisíteni. ä

A jogszabálysértõ döntés megsemmisítése esetén a megsemmisített döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkednie az esetleges teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezésérõl, és a szükségtelenül okozott költségek megtérítésérõl. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. Kár lenne véka alá rejteni, hogy a restitúcióra vonatkozó fenti rendelkezést nem tartom kielégítõnek. Különösen akkor, ha a már jogerõs – és részben vagy egészben teljesített, illetve végrehajtott – döntés súlyosan jogsértõ volta vagy valamely semmisségi ok vezetett el a megsemmisítéshez. Annak a megválaszolásával ugyanis, hogy mit jelent a „teljesítéssel kialakult helyzet rendezése”, a jogalkotó adósunk marad. Nem szükséges ecsetelni, hogy a jogsértõ, netán bûncselekmény útján keletkezett, de közhatalmi jogosítványok birtokában kikényszeríthetõ hatósági döntésnek súlyos kihatásai lehetnek, az vagyoni és személyiségi jogok érvényesülését gátolhatja, károkat keletkeztethet, amelyek messze túlmutatnak a „szükségtelenül okozott költség” fogalmán. Ebben a kérdésben tehát átgondolt és részletesen kimunkált szabályozásra volna szükség, összhangban a törvény alapelvi rendelkezésével, amely szerint „a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerû eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti”. ä

?

89. Milyen esetben kerülhet sor az Alkotmánybíróság határozata alapján a közigazgatási szerv döntésének felülvizsgálatára? º 117. § Az állampolgárok alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ha ügyükben olyan jogszabály alkalmazásával hoztak döntést, amely alkotmányellenes. Ilyen esetben a közigazgatási szerv döntése nem valósít meg közvetlen jogszabálysértést, mégis lehetõség van erre a speciális jogorvoslat-

ra, az alkalmazott jogszabály tartalmának kifogásolásával. Az alkotmányjogi panasz elõterjesztésének további feltétele, hogy a rendes jogorvoslati lehetõségüket az ügyfelek elõzetesen kimerítsék. Az ilyen formában megtámadott közigazgatási döntés tehát jogerõs. Ha az Alkotmánybíróság úgy ad helyt az alkotmányjogi panasznak, hogy az alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben való alkalmazhatóságát visszamenõleges hatállyal kizárja – és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor –, a megtámadott határozatot hozott hatóság felügyeleti szerve a határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén új eljárást rendel el. Az Alkotmánybíróság úgy is határozhat, hogy az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem, csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. Ha a megtámadott határozatot alkotmányellenes jogszabály-értelmezés eredményeként hozták meg, a felügyeleti hatóságnak ugyancsak a fentebb rögzített módon kell eljárnia. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történõ kézbesítésétõl számított harminc napon belül hozza meg döntését.

90. Milyen esetben támadhatja meg a hatóság határozatát óvással az ügyész? º 118. §

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

67

?

Ha a jogerõs (végrehajtható) és bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozat jogszabálysértõ, az ügyész a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban az ügyész a határozat végrehajtásának felfüggesztését is kezdeményezheti, amit a hatóság teljesíteni köteles. Az óvást a megtámadott határozatot hozó hatóság a benyújtástól számított nyolc napon belül, testületi szerv a legközelebbi ülésén, ha pedig az ügyész az óvást a felügyeleti szervhez nyújtotta be, ez utóbbi harminc napon belül köteles elbírálni.

91. Milyen esetekben semmis a közigazgatási szerv döntése? º 121. §(1)–(2) Semmis a döntés, ha • az ügyben magyar hatóságnak nincs joghatósága, • az ügy nem tartozik a döntést hozó hatóság hatáskörébe,

?

Dr. Józsa Fábián

68

?

92. Mi a teendõ a döntés semmisségének megállapítása után? º 121. § (3)–(5)

az eljárásra a hatóságnak nincs illetékessége, a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg olyan ügyben, amelyben a szakhatóság állásfoglalása kötelezõ, • tartalmát bûncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bûncselekmény elkövetését jogerõs bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, • a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy az elõterjesztés nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatmennyiséget, • olyan tényálláson alapul, amelynek tekintetében közigazgatási ügyekben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozott, feltéve, hogy az új eljárást nem a bíróság rendelte el, • azt a megismételt eljárás során hozták, és tartalmában eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletének rendelkezõ részében, valamint indokolásában foglaltaktól. Törvény a fentieken kívül elõírt forma mellõzését, illetve más eljárási rendelkezés súlyos megsértését is semmisségi okká minõsítheti. • •

A semmis közigazgatási döntést meg kell semmisíteni. Semmisségi ok fennállása esetén sem semmisíthetõ meg a döntés, ha a jogerõre emelkedésétõl számítva három év eltelt, és az ügyfél jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogát sértené. A kötelezettséget (joghátrányt) elõíró döntés esetén – a jogerõre emelkedéstõl, vagy ha ez hosszabb, a teljesítési határidõ lejártától, ha pedig a kötelezettséget folyamatosan kellett teljesíteni, az utolsó teljesítés idõpontjától számított – öt év eltelte után már nincs helye megsemmisítésnek. Bûncselekmény útján létrejött döntést idõkorlátozás nélkül meg kell semmisíteni, ám a jogerõre emelkedéstõl számított három év eltelte után csak akkor, ha a megsemmisítés nem sért jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat.

?

93. Milyen esetekben kerülhet sor a határozat kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére? º 122. § Ha a döntésben elírási vagy számítási hiba van, a hatóság a hibát – kérelemre vagy hivatalból – kijavíthatja, vagy az azt tartalmazó okiratot kicserélheti. Számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására, kicserélésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére, illetve a költségviselési kötelezésre. (Ilyen esetben ugyanis a határozat módosításának, visszavonásának, és szükség esetén új döntés meghozatalának lehet helye.) A kijavítást a döntés eredeti példányára és lehetõség szerint kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az ügyféllel közölni kell. Ez ellen jogorvoslatnak helye nincs. A hatóság – ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a jogerõre emelkedéstõl számított egy éven belül – mind kérelemre, mind hivatalból kiegészítheti a döntését, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, illetve ha jogszabályban kötelezõen elõírt tartalmi elem hiányzik a döntésbõl. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha az ügyfél jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogát sértené. A kicserélt, illetve kiegészített döntés ellen jogorvoslatnak van helye [123. § (2) bek.].

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

69

Megjegyzendõ, hogy a fenti rendelkezés ellentmondásban van a 122. § (3) bekezdésének második mondatával, amely szó szerint így rendelkezik: „A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye.” A fenti kollízió alapján a szabályozás jellegébõl legföljebb csak következtethetünk arra, hogy kijavítás, és az ezzel egy tekintet alá esõ kicserélés esetében nincs, kiegészítés esetében azonban van helye jogorvoslásnak. ä

94. Mikor emelkedik jogerõre a hatóság döntése?

º

123. §

Az elsõfokú hatóság döntése jogerõssé válik, ha • ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidõ letelt, • a fellebbezésrõl lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, • a fellebbezés a Ket. rendelkezései szerint kizárt. Az elsõfokú döntés közlésekor áll be a jogerõ, ha az ügyfél, kérelmének teljesítése esetén már a döntés közlése elõtt lemondott a fellebbezésrõl és az ügyben ellenérdekû ügyfél nem szerepel.

?

Dr. Józsa Fábián

70

A lemondás vagy a visszavonás napján áll be a jogerõ, ha az ügyfél a fellebbezésre nyitva álló idõ alatt mondott le fellebbezési jogáról, vagy vonta vissza a fellebbezését. Az elsõfokú döntés egyes rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ a fellebbezési határidõ elteltével, ha az ügyféltõl nem érkezett fellebbezés, csupán az eljárás egyéb résztvevõje fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, illetve ha az ügyfél a határozatnak csak az eljárási költség megállapítására vonatkozó rendelkezését támadta meg fellebbezéssel (részjogerõ). A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerõssé.

VÉGREHAJTÁS ?

95. Mely hatósági döntéseket lehet végrehajtani?

º

127. §

A hatóság döntése végrehajtható, ha • pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg, jogerõre emelkedett, és a teljesítésére irányadó határidõ vagy határnap eredménytelenül telt el, • kötelezettséget állapít meg, és a döntés fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el. A fenti rendelkezések irányadók a hatóság által jóváhagyott egyezségben, továbbá a hatósági szerzõdésben vállalt kötelezettségek teljesítésének elmaradásakor, illetve a hatósági szerzõdés megszegésekor a szerzõdés alapján az ügyfél által igénybe vett támogatás és egyéb kedvezmény visszatérítése tekintetében is.

?

96. Hogyan szerez a hatóság tudomást a végrehajtás szükségességérõl? º 129. § Ha az eljárás hivatalból indult, a hatóság figyelemmel kíséri a jogerõs, illetve végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítésre vonatkozóan nem rendelkezik megfelelõ információkkal – szükség esetén – a teljesítési határidõ elteltét (határnap elmúltát) követõ tizenöt napon belül hatósági ellenõrzést tart. A végrehajtás akkor rendelhetõ el, ha az ellenõrzés

során megállapították, hogy a kötelezettség teljesítése határidõre nem vagy csak részben, illetve nem az elõírásoknak megfelelõen történt meg. Kérelemre indult eljárásban a teljesítési határidõ eredménytelen eltelte után, továbbá ha a kötelezett csak részben vagy nem a döntésben elõírtaknak megfelelõen teljesített, a jogosult a hatósághoz fordulhat, és kérheti a végrehajtás elrendelését.

?

97. Hogyan rendeli el a hatóság a végrehajtást?

º

130. §

A végrehajtást az elsõ fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el hivatalból, vagy ha az eljárás kérelemre indult, akkor a jogosult kérelmére. Ha a hatóság döntésének fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendeli el, a végrehajtásról és annak módjáról az érdemi határozatban vagy az errõl szóló végzésben kell rendelkezni. A végrehajtást a döntés végrehajthatóvá válásától (ä lásd a 94. számú kérdést), illetve – ha annak feltételei fennállnak – az erre irányuló kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül kell elrendelni. Amennyiben a hatóság a teljesítéssel, illetve annak elmaradásával összefüggésben hatósági ellenõrzést végzett, a végrehajtás elrendelésére nyitva álló ötnapos határidõt értelemszerûen az ellenõrzés idõpontjától kell számítani. (A végrehajtás elrendelése tekintetében törvény vagy kormányrendelet egyes eljárásfajtákban a fentiektõl eltérõ szabályokat állapíthat meg.) A végrehajtást elrendelõ végzésben • meg kell határozni az érvényesítendõ kötelezettség pontos tartalmát (különösen, ha a teljesítés csak részben vagy nem az elõírásoknak megfelelõen történt meg), • fel kell tüntetni a hatóság nyilvántartásában, illetve az ügy iratanyagában rendelkezésre álló, a végrehajtás szempontjából releváns adatokat, • pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén meg kell jelölni a végrehajtás elrendeléséig felmerült késedelmi pótlék összegét, • pénzfizetési kötelezettség végrehajtása körében rendelkezni lehet arról, hogy a jogosult pénzkövetelését azonnali beszedési megbízás útján közvetlenül érvényesíthesse, ha mind a jogosult, mind a kötelezett pénzforgalmi bankszámla vezetésére köteles. A végrehajtást elrendelõ végzéshez csatolni kell az annak alapját képezõ döntést tartalmazó határozatot (végzést), valamint azokat a dokumentumokat, amelyek a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek (tervdo-

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

71

Dr. Józsa Fábián

72

?

98. Mely szervek foganatosítják a végrehajtást?

kumentáció, tulajdoni lap másolatok, bankszámlaszámok stb.). Ha a teljesítéssel, illetve annak elmaradásával összefüggésben hatósági ellenõrzést tartottak, a végrehajtást elrendelõ végzéshez az ellenõrzés jegyzõkönyvét ugyancsak csatolni kell. A végrehajtás elrendelését az errõl szóló végzés megküldésével közölni kell a kötelezettel és a végrehajtást kérõvel. A végzés ellen a kötelezett kifogással élhet, ha igazolja, hogy kötelezettségét a végzés közlésének idõpontjáig már teljesítette. Ebben az esetben a kifogásnak a végrehajtás foganatosítására halasztó hatálya van. Hatósági szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelõ végzéssel szemben az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, az ilyen kereset ugyancsak halasztó hatályú.

º

131. §

Közigazgatási hatósági ügyekben a végrehajtás foganatosítását 2008. január 1jétõl a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének irányítása alatt mûködõ, törvényben kijelölendõ kistérségi székhelytelepüléseken, a fõvárosban és egyes kerületekben felállítandó, önálló feladatkörû közigazgatási végrehajtó szolgálat fogja végezni. Itt kell megemlíteni, hogy az elõzetes tervek Budapest közigazgatási területén nyolc ilyen végrehajtó szolgálat felállításáról szólnak. A végrehajtó szolgálat illetékességét a kötelezett lakóhelye, a végrehajtással érintett ingatlan fekvése, más esetekben pedig az elsõ fokon eljárt hatóság székhelye alapozza meg. A fenti idõpontig az államigazgatási eljárási törvény (Áe.) rendelkezései maradnak hatályban, amelyek szerint a végrehajtást az ügyben elsõ fokon eljáró (illetve a legalsóbb fokú) közigazgatási hatóság foganatosítja. A közigazgatási végrehajtó szolgálatokról szóló fenti rendelkezés általános érvénye alól a Ket. az alábbi kivételeket teszi: ä Felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy a hatáskörükbe tartozó hatósági ügyekben a végrehajtás foganatosítására hatósági igazgatási társulást hozzanak létre, továbbá arra, hogy pénzkövetelés végrehajtására önálló bírósági végrehajtóval egyénileg szerzõdést kössenek. ä Egyes eljárástípusokra nézve lehetõvé teszi, hogy a döntés végrehajtását az elsõ fokon eljáró hatóság, illetve bár a végrehajtó szolgálat, de az elsõfokú hatóság bevonásával foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb

feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtó szolgálat nem rendelkezik. Mindezt törvényben vagy kormányrendeletben lehet elrendelni. ä Kimondja, hogy ha a hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelték el, a halaszthatatlan végrehajtási cselekményt az elsõfokú hatóság köteles foganatosítani.

?

99. Hogyan történik a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása? º 132–134. § Pénzfizetési kötelezettség esetén elsõsorban a kötelezett szabad rendelkezésére álló, pénzügyi intézménynél kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. A végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett pénzforgalmi bankszámláján rendelkezésre álló összeget azonnali beszedési megbízással vonja végrehajtás alá. Ha a kötelezettnek több pénzforgalmi számlája van, a beszedési megbízás bármely bankszámla ellen benyújtható. Ha a pénzkövetelés jogosultja különbözik attól a szervtõl, amely a végrehajtást foganatosítja, az azonnali beszedési megbízást a végrehajtás foganatosítójának e célra elkülönített letéti számlájára kell a számlavezetõ pénzintézetnek átutalással teljesítenie. A teljesítés megtörténtét követõen a végrehajtást foganatosító szerv öt napon belül gondoskodik – a kezelési költségek levonása mellett – a letéti számlára befolyt összegnek és kamatainak a jogosult számlájára történõ átutalásáról vagy (ha a jogosult nem rendelkezik bankszámlával) részére más módon történõ kifizetésérõl. Ha mind a jogosult, mind a kötelezett pénzforgalmi bankszámla vezetésére köteles, a jogosult a végrehajtható határozat alapján õt megilletõ összeget a kötelezett bankszámláját vezetõ pénzintézetnél azonnali beszedési megbízással közvetlenül érvényesítheti. Erre a végrehajtást elrendelõ végzésben hatalmazható fel. Ha ilyen esetben az azonnali beszedési megbízás nem vezet eredményre, a végrehajtást foganatosító szerv – a jogosult kérelmére – köteles az eljárást átvenni és folytatni. Ha a kötelezett pénzforgalmi bankszámlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtást foganatosító szerv az állami (önkormányzati) adóhatóságot keresi meg a szükséges adatok megszerzése érdekében. A kötelezett pénzforgalmi bankszámláját vezetõ pénzügyi intézmény az

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

73

Dr. Józsa Fábián

74

azonnali beszedési megbízásnak haladéktalanul köteles eleget tenni. Ha a megbízást fedezet hiánya miatt nem tudja teljesíteni, akkor errõl az eljáró hatóságot – ha pedig a megbízás a jogosulttól származik, akkor a jogosultat – haladéktalanul értesíti. A pénzügyi intézmény a végrehajtást foganatosító hatóság felhívására ugyancsak köteles tájékoztatást adni arról, hogy a kötelezett bankszámlájáról a megjelölt idõszakban milyen fizetési megbízásokat teljesített. Amennyiben a pénzügyi intézmény annak ellenére nem teljesíti az azonnali fizetési megbízást, hogy az ahhoz szükséges pénzmennyiség a kötelezett bankszámláján rendelkezésre áll, a végrehajtás foganatosítója végzéssel a pénzügyi intézményt kötelezheti a megbízásban feltüntetett összeg megfizetésére. (Ilyen esetben tehát a kötelezett helyett a banknak, takarékszövetkezetnek stb. kell helytállnia.) A végzésben az intézmény mulasztásért felelõs munkatársa, ha pedig annak kiléte nem állapítható meg, akkor a vezetõje eljárási bírsággal sújtható. Ha a kötelezett munkabérére kell végrehajtást vezetni, a végrehajtás foganatosítója végzésben rendeli el a munkáltatónál a kötelezettség összegének munkabérbõl történõ letiltását. A munkáltató köteles eleget tenni a végzésben foglaltaknak. A munkáltató legkésõbb a letiltás átvételét követõ munkanapon • értesíti a kötelezettet a letiltásról, • intézkedik, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetés napján) a letiltott összeget a kötelezett munkabérébõl vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérõnek, illetve utalják át a végzésben megjelölt számlára, • ha a letiltást bármely okból nem tudja teljesíteni, értesíti az azt kibocsátó szervet, illetve – ha van ilyen adata – tájékoztatást ad a kötelezett új munkáltatójáról. Törvény indokolt esetben a munkáltatói kötelezettségek teljesítésére a fentinél hosszabb határidõt is megállapíthat. Amennyiben a munkáltató megszegi a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességét, vele szemben a pénzügyi intézménynél ismertetett szabályok szerint járhat el a letiltást elrendelõ hatóság.

?

100. Mikor részesíthetõ a kötelezett a végrehajtás során fizetési kedvezményben? º 135. § Ha a kötelezett bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és az egy összegben történõ teljesítésre nem képes, illetve az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv fizetési halasztást vagy részletfizetést (fizetési kedvezmény) engedélyezhet. A fizetési kedvezmény nyújtását jogszabály megtilthatja, továbbá a végrehajtást elrendelõ hatóság is – szükség esetén a jogosult meghallgatása után – megtagadhatja az ahhoz történõ elõzetes hozzájárulást. A fizetési kedvezmény leghosszabb idõtartama az engedélyezéstõl számított egy év. A végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettség teljesítésének elõmozdítása érdekében feltételhez kötheti a fizetési kedvezmény megadását. Ha a kötelezett a feltételt nem teljesíti, a végrehajtást a továbbiakban a hátralék teljes összegére kell folytatni, teljes összegû késedelmi pótlék felszámításával. Törvény a fizetési kedvezmény engedélyezésének feltételeit a fentieknél a kötelezettre nézve kedvezõbben állapíthatja meg, továbbá lehetõvé teheti a tartozás mérséklését vagy elengedését is.

101. Hogyan terjeszthetõ ki a pénzkövetelés végrehajtása egyéb vagyontárgyakra? º 136. § Ha a kötelezett pénzforgalmi bankszámlájára, illetve a munkabérére történt végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy ettõl tényleges eredmény csak aránytalanul hosszú idõ múlva várható, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Vállalkozás fióktelepének tevékenységével összefüggésben elrendelt kötelezettség végrehajtása során a vállalkozás valamennyi belföldön található vagyontárgya végrehajtás tárgyát képezheti. Pénzfizetési kötelezettség teljesítése céljából ingatlan-végrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a kötelezett egyéb vagyonára irányuló végrehajtás nem, vagy csak aránytalanul hosszú idõ múlva nyújtana fedezetet, és a kötelezettség összege legalább százezer forint, ha pedig az ingatlan a kötelezett állandó lakóhelye, akkor legalább egymillió forint. Ha ingatlan-végrehajtásnak a fentiek értelmében nincs helye, és az egyéb vagyontárgyakra vezetett végrehajtás is eredménytelen, a kötelezett ingatlanát a behajthatatlan pénzkövetelés erejéig a jogosult javára bejegyzett jelzálogjoggal lehet megterhelni. Ezt a végrehajtás foganatosítója végzésben rendeli el,

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

75

?

Dr. Józsa Fábián

76

?

102. Milyen esetekben és milyen mértékben kell a késedelmi pótlékot felszámítani? º 138. §

amely a kézbesítéssel jogerõre emelkedik, de ellene végrehajtási kifogással lehet élni. A földhivatal a jelzálogjogot soron kívül jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Amennyiben a kötelezett az elévülési idõn belül értékesíti az ingatlanát, a végrehajtás foganatosítója gondoskodik a pénzfizetési kötelezettség érvényesítésérõl.

A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidõben nem tett eleget, továbbá, ha hatósági szerzõdés alapján igénybe vett támogatást (kedvezményt) kell visszafizetnie, illetve ha törvény azt kimondja. A fizetési kötelezettséget elõíró határozatban figyelmeztetni kell az ügyfelet arra, hogy a hatóság késedelmi pótlékot számíthat fel, és tájékoztatni kell a pótlék mértékrõl. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a jegybanki alapkamat kétszeres összegének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett pótlék után újabb késedelmi pótlék már nem számítható fel. A késedelmi pótlékot pénzfizetési köztelezettség esetén a teljesítési határidõ utolsó napját követõ naptól a fizetés napjáig, hatósági szerzõdés alapján igénybe vett támogatás (kedvezmény) visszatérítésekor az igénybevétel elsõ napjától a teljesítés (visszatérítés) napjáig terjedõ idõszakra, részleges teljesítés esetén pedig a hátralékra kell felszámítani. Természetes személy kérelmére – kivételes méltánylást érdemlõ esetben – a késedelmi pótlék mérsékelhetõ vagy felszámítása mellõzhetõ. Nem természetes személy ügyfél erre csak akkor tarthat igényt, ha bizonyítja, hogy a tõle elvárható mértékben és módon mindent megtett a határidõben történõ teljesítés érdekében, és az nem neki felróható okból hiúsult meg. Ugyancsak késedelmi pótlékot kell felszámítani a végrehajtási eljárás során felmerült költségek, a pénzegyenérték, illetve az eljárási bírság késedelmes teljesítése esetén, továbbá az állam által megelõlegezett költség után a megelõlegezés idõtartamára.

?

103. Milyen eszközökkel lehet a hatósági döntésben meghatározott cselekmény elvégzését, illetve magatartás tanúsítását végrehajtás útján kikényszeríteni? º 140–142. § Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy magatartás tanúsítására irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv • a cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, • feljogosíthatja a jogosultat arra, hogy a cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, • a jogosult kérelmére a kötelezettet szolgáltatása pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, • ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, terhére eljárási bírságot szabhat ki, • a rendõrség közremûködésével kényszerítheti ki a cselekményt (magatartást). Ha a meghatározott cselekményt a kötelezett helyett, annak költségére és kockázatára a hatóság vagy a jogosult végzi (végezteti) el, a végrehajtás foganatosítója a kötelezett terhére elõírja az ezzel összefüggésben elõreláthatólag felmerülõ költség megelõlegezését. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a költséget maga elõlegezi meg. Az eljárási bírság felsõ határa ilyen esetben meghaladhatja az általános szabályok szerint kiszabható bírság legnagyobb összegét, és a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet. Az eljárási bírság ismételten is kiszabható, behajtásáról a végrehajtást foganatosító szerv gondoskodik. A végrehajtás módjáról az azt foganatosító szerv – szükség esetén a jogosult és a kötelezett meghallgatása után – végzésben határoz. A fentebb ismertetett lehetséges intézkedések közül azt kell megtennie, amely a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A költség viselésére, a pénzegyenérték és az eljárási bírság megfizetésére kötelezõ végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.

104. Hogyan jár el a végrehajtást végzõ hatóság meghatározott ingóság kiadása érdekében? º 143. § Ha a végrehajtható döntés meghatározott ingóság kiadására irányul, az ingóság elhelyezése szerint illetékes végrehajtó szerv azt a helyszínen lefoglalja és a jelen lévõ jogosultnak átadja. Ha a kötelezett az ingóság kiadását megtagadja, a végrehajtást a rendõrség közremûködésével kell azonnal foganatosítani.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

77

?

Dr. Józsa Fábián

78

?

105. Milyen szabályok szerint lehet külföldi hatóság határozatát Magyarországon végrehajtani, és hogyan lehet a magyar hatóság döntésének külföldi végrehajtását kérni? º 144–147. §

Ha a kötelezett a helyszíni eljárás során nincs jelen, a végrehajtás foganatosítója a lefoglalást szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával, hatósági tanú jelenlétében végzi el. Amennyiben a meghatározott ingóság nincs meg, annak valószínû értéke erejéig a kötelezett más vagyontárgya is lefoglalható. Az ingóság értékét a végrehajtást végzõ állapítja meg. A továbbiakban a végrehajtás az ingóság értékének megfelelõ összeg behajtásáért folyik. A kötelezett más ingóságának lefoglalása helyett a jogosult az eljárás tárgyát képezõ ingóság pénzegyenértékének megállapítását kérheti, errõl a végrehajtó szerv végzésben rendelkezik.

Külföldi hatóság határozatát az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján lehet Magyarországon végrehajtani. A végrehajtás a határozatot kibocsátó külföldi hatóság, illetve a külföldi jog szerint végrehajtásra hatáskörrel rendelkezõ szerv megkeresésére rendelhetõ el. A végrehajtás elrendelésének feltétele, hogy a megkereséshez csatolják • a kötelezettséget megállapító jogerõs határozatot, • a végrehajtást elrendelõ végzést, • az erre irányuló kérelmet, ha a végrehajtás elrendelésének ez a feltétele, • a fenti dokumentumok hivatalos magyar nyelvû fordítását. Külföldi határozat Magyarországon akkor hajtható végre, ha kötelezettséget állapít meg, jogerõre emelkedett, és a teljesítésére nyitva álló határidõ eltelt, illetve ha a jogorvoslati lehetõségre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánították vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el. További feltétel, hogy az elõírt kötelezettség teljesítése ne ütközzön magyar jogszabályba. A külföldi határozat végrehajtására irányuló megkeresést a fõvárosi végrehajtó szolgálatnak kell megküldeni, aki megvizsgálja, hogy a megkeresés megfelel-e az Unió jogi aktusában, illetve a vonatkozó nemzetközi szerzõdésben megállapított feltételeknek, ezek hiányában a viszonossági gyakorlatnak, továbbá a fentebb ismertetett elõírásoknak. Ha a megkeresés hiányos vagy a Ket. alapján nem hajtható végre, a fõvárosi végrehajtó szolgálat az ok megjelölésével visszaküldi azt a külföldi hatóságnak. Ha a megkeresés a magyar jog szerint bírósági hatáskörbe tartozó kötele-

zettség végrehajtására irányul, a megkeresést a hatáskörrel rendelkezõ illetékes bírósághoz kell áttenni. Ha a külföldi határozat végrehajtható, a megkeresést a végrehajtás foganatosítása céljából öt napon belül meg kell küldeni az illetékes végrehajtó szolgálathoz. Ha a magyar jog szerint az ügyben nincs hatáskörrel rendelkezõ hatóság, és bíróság hatásköre sem állapítható meg, a fõvárosi végrehajtó szolgálat haladéktalanul a Belügyminisztérium állásfoglalását kéri, amely a tárgy szerint érintett minisztériummal (fõhatósággal) egyezetett állásfoglalást alakít ki, és azt tizenöt napon belül megküldi a fõvárosi végrehajtó szolgálatnak. Ezt követõen öt napon belül kell a megkeresést áttenni az állásfoglalásban meghatározott hatósághoz. A magyar hatóság döntésének külföldi végrehajtására ugyancsak az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján kerülhet sor. Mindezek alapján a végrehajtás elrendelésére jogosult magyar hatóság közvetlenül keresi meg a külföldi jog szerint hatáskörrel rendelkezõ hatóságot, ha pedig annak kilétét nem tudja megállapítani, akkor a Külügyminisztériumhoz fordul. A Külügyminisztérium tizenöt napon belül gondoskodik a megkeresésnek a külföldi állam külügyekben illetékes minisztériumához történõ továbbításáról.

106. Milyen esetekben függeszthetõ fel a végrehajtás?

º

148. §

A végrehajtás felfüggesztésérõl az azt elrendelõ szerv végzéssel dönthet. Kérelemre rendelhetõ el a végrehajtás felfüggesztése, ha • a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja, vagy • a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a felfüggesztést a jogosult kezdeményezi, • a felfüggesztést különös méltánylást érdemlõ körülmény indokolja. Különös méltánylást érdemlõ körülménynek kell tekinteni azt, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre – az összes tényezõ mérlegelése alapján – aránytalanul súlyos következménnyel járna, így különösen, ha a kötelezettet rendkívüli esemény (természeti csapás, baleset, betegség stb.) sújtja, vagy a végrehajtás a kötelezett és az eltartottak létfenntartását, illetve foglalkozás gyakorlását gátolja. E címen azonban nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a halasztás az ellenérdekû ügyfelet sérti, vagy a közérdekbe ütközik. Ha a különös méltánylást érdemlõ körülményt a végrehajtást foganatosító

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

79

?

Dr. Józsa Fábián

80

?

107. Mikor kerülhet sor a végrehajtás megszüntetésére, és mikor évül el a végrehajtáshoz való jog? º 149–150. §

szerv észleli, azt az eljárás felfüggesztése céljából haladéktalanul közli a végrehajtást elrendelõ szervvel. Kérelemre és hivatalból is felfüggeszthetõ a végrehajtás, ha • a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a vagyontárgyat bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében elõbb lefoglalta, • a kötelezett bármely jogcímen esedékes bevételére vagy a vagyoni helyzetében várható – igazolható – változásra tekintettel a végrehajtás szempontjából az eljárást célszerû felfüggeszteni, • a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság – változatlan tényállás mellett – új eljárás lefolytatását rendeli el, • ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elõ, és a kérelemben elõadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínûsítik. Kötelezõ a végrehajtás felfüggesztése, ha • jogorvoslás keretében a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azt elrendeli, • az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza, • a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, illetve a közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, • jogszabály így rendelkezik. A felfüggesztést elrendelõ végzéssel szemben – kivéve a kötelezõ felfüggesztés eseteit – fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni (és folytatni kell az eljárást), ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszûnt. Errõl a kötelezettet és a jogosultat értesíteni kell.

A végrehajtást elrendelõ szerv vagy felügyeleti hatósága a végrehajtást megszünteti, ha • a végrehajtható döntést visszavonták vagy megsemmisítették, • kötelezetti jogutódlás hiányában a végrehajtás nem folytatható, • a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, • további végrehajtási cselekményektõl eredmény nem várható, • a végrehajtáshoz való jog elévült,

• a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a kötelezett számláját vezetõ pénzügyi intézménnyel, illetve a kötelezett munkáltatójával szemben, a rájuk vonatkozó felelõsségi szabályok alapján érvényesítette, vagy a végrehajtás alá vont tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezett más személytõl (szervtõl) beszedte, • ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el. A végrehajtást megszüntetõ végzést haladéktalanul közölni kell a foganatosító szervvel, a jogosulttal és a kötelezettel. Az ilyen végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Elévül a végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerõre emelkedésétõl, illetve a teljesítési határidõ lejártától (határnaptól) számított öt év elteltével. Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidõt is megállapíthat. Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének, a végrehajtási cselekmények foganatosításának, továbbá a végrehajtás során engedélyezett fizetési kedvezmény, valamint a jelzálogjog bejegyzésének az idõtartama alatt. Az elévülés nyugvása azt jelenti, hogy az elévülési idõ folyása szünetel, tehát a nyugvás idõtartamát az elévülési idõ számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával a végrehajtásra rendelkezésre álló idõ újra számítódik, azonban az elévülés kezdõ idõpontjától (a határozat jogerõre emelkedése, illetve a teljesítési határidõ utolsó napja) számított tíz év elteltével már nincs helye végrehajtásnak.

108. Milyen célt szolgálnak a biztosítási intézkedések?

º

151. §

Ha a végrehajtás elrendelésére jogosult hatóság a kötelezett majdani teljesítését veszélyeztetve látja, végzést hozhat a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára, akkor is, ha döntése még nem jogerõs, illetve a teljesítési határidõ még nem járt le. A biztosítási intézkedés célja tehát az, hogy a hatóság még idõben elõ tudja segíteni a majdani végrehajtás eredményességét, illetve a kötelezett teljesítését azáltal, hogy megakadályozza a kötelezettség fedezetéül szolgáló pénzösszeg, illetve vagyontárgy végrehajtás elõli elvonását, ha ennek a veszélye fennáll. Ha a biztosítási intézkedés a kötelezett pénzforgalmi bankszámláján lévõ pénzösszegre irányul, a hatóság arra hívja fel az azt vezetõ pénzügyi intézményt,

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

81

?

Dr. Józsa Fábián

82

?

109. Mit kell tudni a végrehajtási kifogásról?

hogy a biztosítandó összeget (a pénzfizetési kötelezettség és az eljárási költségek együttes összege) sem a kötelezett, sem más javára ne fizesse ki. Ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítani kívánt pénzeszköz nagyságát, akkor – a biztosítandó összeg erejéig – a jövõbeni befizetésekbõl se teljesítsen kifizetést. Biztosítási intézkedésként munkabér visszatartását csak akkor lehet elrendelni, ha a kötelezettnek nincs végrehajtás alá vonható vagyontárgya. Ingó dolog zárlata foglalással és szükség szerint zár alá vétellel, ingatlané a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével történik. A lefoglalt romlandó dolgot zár alá vétel esetén is értékesíteni kell.

º

152. §

A végrehajtási kifogás a végrehajtási eljárásnak általános – a jogosult, a kötelezett, továbbá a végrehajtással jogaiban vagy jogos érdekeiben sértett bármely személy által igénybe vehetõ – jogorvoslati eszköze. Már a megelõzõ kérdések taglalása során is ismertettük, hogy a végrehajtási eljárásban hozott végzések közül melyek azok, amelyeket fellebbezéssel meg lehet támadni (a végrehajtás költségeinek viselésére vonatkozó, a kötelezett által teljesítendõ szolgáltatás, illetve az ingóság pénzegyenértékét megállapító, a végrehajtási bírságot kiszabó, a végrehajtási eljárást felfüggesztõ és megszüntetõ végzések). Ezekkel szemben nem lehet végrehajtási kifogással élni. Végrehajtási kifogással tehát csak azok a végzések támadhatók meg, amelyekkel szemben nincs helye fellebbezésnek. A megtámadásra a közléstõl számított nyolc nap áll rendelkezésre. Ugyancsak végrehajtási kifogás alapjául szolgálhat azonban a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértõ intézkedése vagy indokolt intézkedésének elmulasztása. A végrehajtási kifogás ugyanakkor nem irányulhat az érdemi határozatnak, vagy magának a végrehajtási eljárásnak a megtámadására. Általános szabály szerint a végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító szerv dönt végzéssel, lehetõség szerint azonnal (a kifogás benyújtásakor, szóban történõ elõterjesztésekor) de legkésõbb öt napon belül. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, melyet a végrehajtás foganatosítójának felügyeleti hatósága bírál el. A közigazgatási végrehajtó szolgálatnak a végrehajtási kifogásról hozandó végzése

elleni fellebbezést felügyeleti szervként az illetékes közigazgatási hivatal vezetõje fogja elbírálni. Végrehajtási kifogást elutasító hatósági döntés bírósági felülvizsgálatára nincs lehetõség.

ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK ?

110. Mi minõsül eljárási költségnek?

º

153. §

Eljárási költségnek minõsül mindaz az igazolt költség, amelyet • az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj), továbbá • az ügyfél és az eljárásban közremûködõ más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben (egyéb eljárási költségek) fizet meg. ä Meg kell jegyezni, hogy míg az eljárási illeték és az igazgatási szolgáltatási díj jellemzõen az ügyfél kérelmére indított eljárás velejárói (hivatalból indult eljárásban pl. az ügyfelet illetékfizetési kötelezettség nem terhelheti), addig az egyéb eljárási költségek (ä lásd alább 3–13. pont) mind a kérelemre, mind pedig a hivatalból indult eljárásban felmerülhetnek. Míg az eljárási illeték és az igazgatási szolgáltatási díj mértékét összegszerûen is jogszabály határozza meg, tehát az ügyfél kérelmének benyújtásakor már számolhat velük, addig az egyéb eljárási költségek jórészt elõre nem láthatók, mértékük az eljárás megindulásakor nem ismert, hiszen legtöbbször az eljárás folyamán merülnek fel, pl. a tényállás tisztázása során keletkezett kiadások. Az eljárási költségfajták az alábbiak: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj, 3. az ügyfél, a tanú megjelenésével kapcsolatos költség (utazás költsége, kiesett jövedelem megtérítése stb.), 4. az anyanyelv használatával kapcsolatos költség (tolmács díja, határozat lefordításának díja stb.), és az egyéb dokumentumok lefordításával kapcsolatos költségek, 5. az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatos költség (másolás, nyomtatás, postázás költsége),

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

83

Dr. Józsa Fábián

84

?

111. Kinek kell viselnie az eljárási költséget?

6. az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége, 7. a hatósági közvetítõ díja, költsége, és a tevékenységével összefüggésben felmerülõ egyéb kiadások, 8. a szakértõi díj és a szakértõ költsége, 9. az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevõjének az eljárással összefüggésben felmerült egyéb költségei (levelezés, telefonálás költsége stb.), 10. a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány, 11. a rendõrségi közremûködés költsége, 12. a hatóság ügyintézésével kapcsolatosan felmerült igazolt utazási költség, 13. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség. Az eljárási illetéket és annak mértékét törvény határozza meg. Az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a szakértõi költség megállapításának és befizetésének, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj felhasználásának szabályait külön jogszabályok tartalmazzák. Az egyéb eljárási költség összegét általában az érintett által bemutatott bizonyíték alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani.

º

154–157.; 159. §

Az egyedi hatósági ügyekben az eljárási költség viselésére irányadó szabályok az eljárás jellegébõl adódóan eltérõen alakulhatnak. 1. Ha az ellenérdekû ügyfelek részvételével folyó eljárás azért indult, mert a kérelmezõ a másik ügyfél jogellenes magatartását sérelmezte, a hatóság a jogszabályban elõírt és a ténylegesen felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelemnek megfelelõ döntés esetén az ellenérdekû ügyfelet, b) a kérelem elutasítása esetén a kérelmezõ ügyfelet, c) a kérelem részbeni teljesítése esetén pedig az eljárási illetéket az általa megállapított arányban megosztja a kérelmezõ és az ellenérdekû ügyfél között. (Az egyéb eljárási költségek tekintetében ilyenkor az a fél lesz a költségviselõ, akinek érdekkörében a költség felmerült.) 2. Az eljárás során mind a hatóság, mind az ügyfél és az eljárásban résztvevõ más személy (szerv) kötelesek költségkímélõ módon, a célszerûség követel-

ményeinek figyelembevételével eljárni. Amennyiben a hatósági eljárás során többletköltségek merülnek fel annak következtében, hogy az ügyfél vagy az eljárásban részt vevõ más személy a célszerûség követelményeit megsérti, a hatóság kötelezi az így elõállt többletköltség viselésére. 3. Kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a kérelmezõ ügyfél elõlegezi meg, illetve viseli. Több azonos érdekû ügyfél esetén az ügyfelek az egyéb költségek viselésének mértékében egymás között megállapodhatnak. Ennek hiányában azokat egyenlõ arányban viselik. 4. Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költségeket – közöttük a rendõrség igénybevételével járó kiadásokat – a hatóság elõlegezi meg. Ha az ügyben hozott döntés kötelezettséget állapít meg, a felmerült költségek viselésére az ügyfelet kell kötelezni, más esetben a költségek a hatóságot terhelik. 5. Ha valamely bizonyítási eszköz igénybevételét kérelemre indult eljárásban a hatóság, hivatalból indult eljárásban pedig az ügyfél indítványozza, annak költségét az indítványozónak kell megelõlegeznie. A költségviselés attól függ, hogy a döntés az indítványnak megfelelõ bizonyítási eszközön alapul-e. Ha a döntés a hatóság által indítványozott bizonyítási eszközön alapul, a költséget az ügyfél viseli, ha nem, akkor pedig a hatóság. Ugyanez a szabály érvényesül a másik esetben is – amikor hivatalból indult eljárásban az ügyfél kezdeményezi a bizonyítási eszköz igénybevételét – ha az igénybevétel sikeres, a hivatal lesz a költségviselõ, ellenkezõ esetben az ügyfél. 6. Ha az ügyfél vagy az eljárásban részt vevõ más személy jogellenes magatartása miatt kell valamely eljárási cselekményt megismételni, az így keletkezõ többletköltséget a jogellenes magatartást tanúsító személynek kell viselnie. 7. A végrehajtási eljárás során felmerülõ költséget az viseli, aki a végrehajtás elrendelésére (foganatosítására) okot adott. 8. Ha a hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatóság nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, és emiatt a felügyeleti hatóság más szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására, a mulasztó szerv köteles megtéríteni a kijelölt hatóságnak az eljárás során felmerült és õt terhelõ egyéb eljárási költséget. 9. Belföldi jogsegély keretében a megkeresett hatóság eljárása során felmerült egyéb eljárási költséget a megkeresõ hatóságnak meg kell térítenie. Az egyéb eljárási költséget a hatóság összegszerûen határozza meg, és határozatban vagy végzésben dönt annak viselésérõl, illetve a megelõlegezett költség esetleges visszatérítésérõl. A költség viselésével kapcsolatos döntés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek azonban, ha azt az érdemi határozatba

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

85

foglalták, nincs halasztó hatálya a döntés többi – fellebbezéssel meg nem támadott – rendelkezésére, és nem akadályozza meg azok jogerõre emelkedését (részjogerõ). A hatóság a természetes személy ügyfél számára, ha jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján megállapítható, hogy az eljárási költséget nem vagy csak részben képes viselni, költségmentességet engedélyezhet. A költségmentesség az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentesítést jelenti.

Függelék IDÕTÛZÉSEK A közigazgatási hatósági eljárásokra és az egyes eljárási cselekményekre, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére irányadó határidõk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben.

Azonnal ä Azonnal foganatosítja a végrehajtó szolgálat a rendõrség közremûködésével az ingó dolog végrehajtását, ha a kötelezett annak kiadását megtagadja – 143. § (2) bek. ä Azonnal, de legkésõbb öt napon belül dönt a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtási kifogásról – 152. § (2) bek.

Haladéktalanul ä Haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörû másik hatóságot jelöl ki az eljárás lefolytatására – eljárási kötelezettség elmulasztása esetén – a felügyeleti szerv, ha az általa az eljárás lefolytatására megállapított újabb határidõ is eredménytelenül telt el – 20. § (3) bek. ä Haladéktalanul, de legkésõbb a kérelem megérkezésétõl, folyamatban lévõ ügyben a hatáskör, illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz – 22. § (2) bek. ä Haladéktalanul, de legkésõbb öt napon belül végzése megküldésével értesíti a hatóság az általa megtett ideiglenes intézkedésrõl az ügyfelet, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatóságot – 22. § (4) bek. ä Haladéktalanul, de legkésõbb az eljárás megindítására vonatkozó kérelem megérkezésétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül kötelesek az érdekelt hatóságok megkísérelni a hatásköri, illetékességi vita eldöntését – 23. § (1) bek.

Dr. Józsa Fábián

88 ä Haladéktalanul, de legkésõbb a megkeresés megérkezésétõl számított öt napon belül továbbítja a jogsegély kérelmet a megkeresett hatóság a jogsegély nyújtására jogosult szervhez, a megkeresõ hatóság egyidejû értesítése mellett – 26. § (4) bek. ä Haladéktalanul, de legkésõbb az érkezéstõl számított öt napon belül átteszi a külföldrõl érkezett jogsegélykérelmet az eljárásra nem jogosult hatóság a hatáskörrel rendelkezõ illetékes hatósághoz, a megkeresõ fél egyidejû értesítésével – 27. § (4) bek. ä Haladéktalanul ellenõrzi az eljáró hatóság, hogy az eljárás megindítására vonatkozó kérelem megfelel-e a törvényben elõírt követelményeknek – 37. § (1) bek. ä Haladéktalanul, de legkésõbb az ok felmerülésétõl számított három napon belül köteles bejelenteni az ügyintézõ és a kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ vezetõ a vele szemben fennálló kizárási okot a hatóság vezetõjének – 43. § (1) bek. ä Haladéktalanul intézkedik az elsõfokú hatóság a fellebbezést elbíráló hatóság döntésének kézhezvételekor a döntés kézbesítése iránt – 105. § (7) bek. ä Haladéktalanul köteles a végrehajtást foganatosító szerv felhívására az adóhatóság a kötelezett pénzforgalmi számlaszámát közölni, a pénzügyi intézmény pedig a kötelezett nála kezelt pénzösszegének végrehajtás alá vonásához szükséges adatokat megadni – 133. § (3) bek. ä Haladéktalanul köteles a kötelezett pénzforgalmi bankszámláját vezetõ pénzügyi intézmény az azonnali beszedési megbízásnak eleget tenni – 133. § (4) bek. ä Haladéktalanul értesíti a végrehajtás foganatosítóját, illetve a jogosultat a pénzügyi intézmény, ha az azonnali beszedési megbízást fedezethiány miatt nem tudja teljesíteni – 133. § (4) bek. ä Haladéktalanul a Belügyminisztérium állásfoglalását kéri a fõvárosi végrehajtó szolgálat a külföldi megkeresés ügyében, ha a magyar jog szerint hatáskörrel rendelkezõ hatóság nincs, és bíróság hatásköre sem állapítható meg – 146. § (5) bek. ä Haladéktalanul közli a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelõ hatósággal, ha a végrehajtás felfüggesztésére okot adó körülményt észlel – 148. § (3) bek. ä Haladéktalanul meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését, ha az arra okot adó körülmény megszûnt – 148. § (7) bek. ä Haladéktalanul közölni kell a végrehajtást foganatosító szervvel, valamint a jogosulttal és a kötelezettel a végrehajtást megszüntetõ végzést – 149. § (3) bek.

ä Haladéktalanul törölni kell az ügyfél nevét és más természetes személyazonosító adatait, elektronikus levélcímét, egyedi azonosítóját az ügyfélkapu megszüntetésekor, a kapcsolatfelvételkor képezett tranzakciós azonosítót pedig a kapcsolat bontása után – 160. § (10) bek.

Soron kívül ä Soron kívül, de legkésõbb a tudomásszerzéstõl számított öt napon belül a felügyeleti szerv kivizsgálja a mulasztás okát, ha a hatóság nem tesz eleget eljárási kötelezettségének – 20. § (1) bek. ä Soron kívül, a testület legközelebbi ülésén, de legkésõbb harminc napon belül kell döntést hoznia az önkormányzati hatósági ügyben eljáró hatóságnak, ha határozathozatali kötelezettségének elmulasztása miatt erre a közigazgatási hivatal vezetõje felhívja – 20. § (5) bek. ä Soron kívül kell meghozni az érdemi határozatot, ha az ügyfél kiskorú, továbbá életveszély, illetve súlyos kárral fenyegetõ veszély esetén, vagy ha az a közbiztonság érdekében szükséges – 33. § (3) bek. ä Soron kívül jegyzi be a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban a kötelezett ingatlanára a végrehajtást foganatosító szerv (végrehajtó szolgálat) által elrendelt jelzálogjog bejegyzést – 136. § (4) bek.

Három napon belül ä Három napon belül (megfelelõ határidõ tûzésével) az eljárás lefolytatására utasítja a felügyeleti szerv az eljárási kötelezettségét elmulasztó hatóságot, ha a mulasztás tényét megállapította – 20. § (2) bek. ä Három napon belül értesíti az ügyfelet a felügyeleti szerv, ha az eljárási kötelezettségét elmulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasította, vagy ha az ismételten mulasztó hatóság helyett más, azonos hatáskörû hatóságot jelöl ki az eljárás lefolytatására – 20. § (8) bek. ä Három napon belül elektronikus úton értesíti a hatóság a kérelmezõ ügyfelet az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, az ügyintézõ személyérõl és hivatali elérhetõségérõl, valamint a kapcsolattartás elektronikus levélcímérõl, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, és az értesítést az ügyfél kérte – 29. § (9) bek. ä Három napon belül meg kell küldeni a helyszíni szemle jegyzõkönyvét az ügyésznek, ha azt életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetben,

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

89

3

Dr. Józsa Fábián

90

5

Öt napon belül

rendõrség és hatósági tanú közremûködésével, lezárt terület, épület vagy helyiség felnyitásával – adott esetben az ott tartózkodók akarata ellenére – tartották meg, amelyhez elõzetes ügyészi jóváhagyásra lett volna szükség, de az annak beszerzésével járó idõveszteség veszélyeztette volna az intézkedés eredményességét – 57. § (2) bek. ä Három napon belül (döntése meghozatalát követõen) küldi vissza a fellebbezést elbíráló hatóság az iratanyagot saját döntésével együtt az ügyben elsõ fokon eljárt szervhez – 105. (7) bek. ä Három napon belül megvizsgálja a közigazgatási hatóság azt, hogy a hozzá érkezett elektronikus dokumentum (kérelem) megfelel-e a jogszabályi elõírásoknak – 161. § (1) bek. ä Három napon belül (az elektronikus dokumentum formájában elõterjesztett kérelem megérkezésétõl számítva) felhívja a hatóság az ügyfelet, hogy nyolc napos határidõvel fizesse meg az adott eljárástípusra irányadó eljárási illetéket, illetve a tõle kért hatósági szolgáltatáshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat – 161. § (3) bek. ä Három napon belül kérheti elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél az általa elektronikus formában megadott, és a hatóság által ugyanilyen módon visszaigazolt információk korrekcióját, ha ezek között eltérés mutatkozik – 166. § (3) bek.

ä Öt napon belül értesíti az önkormányzati hatóság az ügyfelet döntésének várható idõpontjáról, ha az ügyben való döntéshozatalra – határozathozatali kötelezettségének elmulasztása miatt – a közigazgatási hivatal vezetõje felhívta – 20. § (5) bek. ä Öt napon belül értesítenie kell a hatóságnak az eljárás – hivatalból történt – megindításáról az ügyfelet, a kérelemre indult eljárásban pedig az ismert ellenérdekû, illetve érintett ügyfelet (ez utóbbi esetben az ötnapos határidõt az eljárás megindítására irányuló kérelemnek a hatáskörrel rendelkezõ, illetékes hatósághoz történt beérkezésétõl kell számítani) – 29. § (3) bek. ä A kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül értesíti a hatóság a kérelmezõ ügyfelet az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, az ügyintézõ személyérõl és hivatali elérhetõségérõl, ha ezt az ügyfél kérte – 29. § (9) bek.

ä Öt napon belül értesíti a hatóság az érintetteket – végzésének megküldésével – arról, hogy megszüntette az eljárást – 31. § (4) bek. ä Öt napon belül köteles a közigazgatási hatóság az ügy iratait felterjeszteni, ha erre a felügyeleti szerve felhívja – 33. § (6) bek. ä Öt napon belül teszi át az azt átvevõ hatóság a természetes személy kérelmét az ügyben hatáskörrel rendelkezõ, illetékes hatósághoz (a határidõ az írásban elõterjesztett kérelem beérkezésétõl, átadásától, ha pedig azt szóban terjesztették elõ, akkor annak jegyzõkönyvbe foglalásától számítódik) – 38. § (1) bek. ä Öt napon belül értesíti a szakhatóság a megkeresõ hatóságot, ha az ügyfél részérõl hiánypótlásra van szükség, vagy ha az ügyfél a hiánypótlást elmulasztotta – 44. § (7) bek. ä Öt napon belül közli a hatósággal a szakértõ, ha nem vállalja a kirendelést – 58. § (7) bek. ä A kirendelés kézhezvételétõl számított öt napon belül kérheti a szakértõ a rá irányadó határidõ meghosszabbítását, ha pedig a szakvélemény elkészítésében akadályoztatva van, az akadály felmerülésétõl számított ugyancsak öt napon belül akadályközléssel élhet – 58. § (8) bek. ä Öt napon belül végzésben rendelkezik a hatóság harmadik személy tekintetében az iratbetekintés korlátozásáról vagy kizárásáról, illetve korábbi ilyen döntésének feloldásáról, ha az illetõ a korlátozást (kizárást) nem veszi tudomásul, vagy vitatja – 69. § (4) bek. ä A bizonyítási eljárás befejezését követõ öt napon belül értesíti a hatóság az ügyfelet arról, hogy – az iratokba való betekintés szabályainak figyelembevételével – megismerheti az ügyben keletkezett bizonyítékokat, és azokra öt napon belül észrevételt tehet, élhet a nyilatkozattétel jogával, illetve kiegészítõ bizonyítást kezdeményezhet – 70. § (1) bek. ä A döntés meghozatalát követõ öt napon belül meg kell küldeni az ügyfélnek a határozat indokolását, ha annak elkészítését azért halasztották késõbbre, mert a döntés kiadásának késlekedése életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet kialakulásához vezethetett volna – 72. § (6) bek. ä Öt napon belül meg kell küldeni az ügyfélnek a helyszíni ellenõrzésrõl készült jegyzõkönyvet, ha a helyszínen arról nem kapott másolatot – 92. § (4) bek. ä A végrehajthatóság beálltától, illetve a végrehajtásra irányuló kérelem beérkezésétõl számított öt napon belül az elsõ fokon eljáró hatóság végzésben elrendeli a végrehajtást – 130. § (2) bek.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

91

Dr. Józsa Fábián

92

8

Nyolc napon belül

ä A végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett pénzforgalmi számláját vezetõ pénzügyi intézménynek a letéti számlára történt teljesítését követõ öt napon belül gondoskodik a befolyt összeg jogosult számára történõ átutalásáról vagy más módon való kifizetésérõl – 133. § (1) bek. ä A külföldi hatóság végrehajtásra irányuló megkeresését a fõvárosi végrehajtó szolgálat öt napon belül küldi meg az illetékes végrehajtó szolgálathoz – 146. § (4) bek. ä Öt napon belül teszi át a fõvárosi végrehajtó szolgálat a külföldi megkeresést a Belügyminisztérium állásfoglalásában megjelölt magyar hatósághoz – 146. § (5) bek. ä Öt napon belül értesíti a végrehajtást foganatosító szerv az azt elrendelõ hatóságot, ha jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, ha a végrehajtáshoz való jog elévült, ha a jogosult a végrehajtás megszüntetését kérte, ha további végrehajtási cselekménytõl eredmény nem várható, illetve ha mindezen okok valamelyike folytán a végrehajtást már befejezte – 149. § (2) bek. ä Öt napon belül meg kell szüntetni a biztosítási intézkedést, ha annak feltételei már nem állnak fenn – 151. § (7) bek. ä Öt napon belül kell az ügyfélnek a részére elektronikus úton megküldött dokumentum vételét visszaigazolnia. Ha ezt nem teszi meg, a hatóság postai úton küldi meg számára az iratot – 161. § (4) bek.

ä Nyolc napon belül köteles eleget tenni a megkeresett hatóság a belföldi jogsegélykérelemnek, ha az nála fellelhetõ irat, dolog, más bizonyíték szolgáltatására, illetve saját nyilvántartásából való adatszolgáltatásra irányul – 26. § (5) bek. ä Az eljárás megindítására irányuló kérelmet annak beérkezésétõl számított nyolc napon belül utasíthatja el érdemi vizsgálat nélkül végzéssel a hatóság – 30. § ä A hiányos kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet – 37. § (2) bek. ä Az eljárás megindulásától, illetve a tudomásszerzéstõl számított nyolc napon belül az ügyfél kizárási okot jelenthet be az ügyintézõvel, kiadmányozási jogkörû vezetõvel szemben – 43. § (1) bek. ä Nyolc napon belül egyeztetnie kell a megkeresõ hatóságnak és a szakhatóságoknak az álláspontjukat, ha az eljáró hatóság és a szakhatóság, illetve

két vagy több szakhatóság egymással ellentétes egyedi elõírásokat állapít meg, vagy ellentmondó feltételeket támaszt – 44. § (5) bek. ä Nyolc napon belül ki kell adni a lefoglalt iratot és tárgyi bizonyítékot annak, akitõl lefoglalták, ha az a tényállás tisztázásához már nem szükséges – 50. § (8) bek. Ugyanez a rendelkezés érvényes a szemletárgyra – 56. § (5) bek. – és a hatósági ellenõrzés keretében tartott helyszíni ellenõrzés során lefoglalt iratokra és tárgyi bizonyítékokra – 93. § (1) bek. ä Nyolc napon belül terjeszthetõ elõ igazolási kérelem (a nyolcnapos határidõ az elmulasztott határnaptól, határidõ utolsó napjától, illetve a mulasztásról való tudomásszerzéstõl számít) – 66. § (3) bek. ä Ha a kézbesítési vélelem beállt, errõl a hatóság hivatalos iratban nyolc napon belül értesíti az ügyfelet – 79. § (3) bek. ä A közléstõl számított nyolc napon belül megküldeni írásban az ügyfél kérésére a vele szóban közölt hatósági döntést – 81. § (5) bek. ä Nyolc napon belül írásban meg kell küldeni az ügyfél részére a határozatot, ha azt életveszély vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet miatt a törvényben nem szabályozott módon közölték – 81. § (6)bek. ä Az arra irányuló kérelem elõterjesztésétõl számított nyolc napon belül kell kiadni a hatósági bizonyítványt – 83. § (3) bek. ä A fellebbezési határidõ leteltétõl számított nyolc napon belül kell a fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszteni az annak elbírálására jogosult szervhez – 102. § (3) bek. ä Az ügyészi óvást a megtámadott döntést kibocsátó hatóság nyolc napon belül, testületi szerv a legközelebbi ülésén köteles elbírálni – 118. § (2) bek. ä A közléstõl számított nyolc napon belül élhet végrehajtási kifogással a jogosult, a kötelezett, és mindaz, akinek jogát vagy jogos érdekét érinti, a végrehajtási eljárásban hozott – fellebbezéssel meg nem támadható – végzéssel szemben – 152. § (1) bek.

Tizenöt napon belül ä Tizenöt napon belül köteles eleget tenni a felügyeleti szerv eljárás lefolytatására történõ felszólításának az eljárási kötelezettségét ismételten elmulasztó hatóság, a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal (adatigazolással), hatósági nyilvántartás-vezetéssel és hatósági ellenõrzéssel kapcsolatos ügyekben – 20. § (4) bek. ä Tizenöt napon belül köteles eleget tenni a megkeresett hatóság a belföl-

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

93

15

Dr. Józsa Fábián

30

94

di jogsegélykérelemnek, ha az valamely eljárási cselekménynek az illetékességi területén való elvégzésére irányul – 26. § (5) bek. ä Tizenöt napon belül jegyzõkönyvet kell készíteni a hangfelvételrõl, amennyiben annak adathordozóját nem csatolják az iratokhoz – 39. § (3) bek. ä A kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül, de legkésõbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthetõ elõ kérelem a kézbesítési vélelem megdöntésére – 79. § (4) bek. ä A végrehajtási eljárásról való tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül akkor is elõterjeszthetõ kérelem a kézbesítési vélelem megdöntésére, ha annak beálltától számítva hat hónap már eltelt – 79. § (4) bek. ä A döntés közlésétõl számított tizenöt napon belül lehet a fellebbezést elõterjeszteni – 99. § (1) bek. ä A fellebbezési határidõn belül a fellebbezésre jogosult fellebbezési jogáról lemondhat – 99. § (2) bek. ä Az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat, bizonyíték utólagos felmerülése esetén a tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül nyújtható be újrafelvételi kérelem a jogerõs határozat ellen – 112. § (1) bek. ä A teljesítési határnap elmúltát (határidõ leteltét) követõen a hatóság a hivatalból indult eljárásban tizenöt napon belül hatósági ellenõrzést tart, hogy ellenõrizze a döntésében elõírt kötelezettség teljesítését – 129. §. ä Tizenöt napon belül küldi meg a fõvárosi végrehajtó szolgálatnak a Belügyminisztérium a végrehajtásra irányuló külföldi megkeresés tekintetében az érintett minisztériummal, országos fõhatósággal egyeztetett álláspontját arról, hogy van-e magyar hatóságnak hatásköre az ügyben – 146. § (5) bek. ä Tizenöt napon belül intézkedik a Külügyminisztérium a magyar hatóság határozata külföldön történõ végrehajtására irányuló megkeresésének az illetõ külföldi állam külügyekben illetékes minisztériumához történõ továbbításáról – 147. § (2) bek.

Harminc napon belül ä Harminc napon belül kell az érdemi határozatot meghozni az eljárás megindítására irányuló kérelem megérkezésétõl, illetve az eljárás hivatalból történõ megindításától számítva (általános ügyintézési határidõ) – 33. § (1), (5) bek.

ä Harminc napon belül, ha ez nem lehetséges, a határidõ letelte utáni elsõ testületi ülésen, legkésõbb azonban hatvan napon belül határoz a hatóság, ha testületi szerv – 33. § (4) bek. ä Ha a hatósági szerzõdést a hatóság szegi meg, az ügyfél annak tudomására jutásától számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat – 77. § (3) bek. ä A határozat közlésétõl számított harminc napon belül lehet a bírósághoz törvénysértésre való hivatkozással keresetet benyújtani a hatóság jogerõs döntésének felülvizsgálatára – 109. § (1) bek. ä A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történõ kézbesítésétõl számított harminc napon belül az alkotmányellenes jogszabály alapján, vagy jogszabály alkotmányellenes értelmezése alapján kiadott elsõfokú határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti és szükség esetén az elsõfokú döntést hozó szervet új eljárás lefolytatására kötelezi – 117. § (3) bek. ä A felügyeleti szerv, amennyiben az elsõfokú döntés ellen irányuló óvást az ügyész hozzá nyújtja be, harminc napon belül köteles azt elbírálni – 118. § (2) bek. ä A hatóság harminc napon belül, testületi szerv pedig a legközelebbi ülésén, köteles elbírálni az ügyészi felszólalást vagy figyelmeztetést – 119. § (2) bek.

Egyedi idõtûzések ä Indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja az ügyintézési határidõt az eljáró hatóság vezetõje – 33. § (7) bek. ä Indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja az ügyintézési határidõt az eljáró hatóság vezetõje kiskorú ügyében – 33. § (7) bek. ä Tizenöt nap a szakhatóságra irányadó ügyintézési határidõ, amelyet a szakhatóság vezetõje indokolt esetben további tizenöt nappal meghosszabbíthat – 33. § (8) bek. ä A határozat jogerõre emelkedéséig visszavonhatja az ügyfél az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét – 34. § (4) bek. ä A meghallgatást megelõzõen legalább öt nappal meg kell kapnia az idézést a megidézett személynek – 46. § (3) bek. ä Az eljárási cselekmény idõpontja elõtt legalább öt nappal meg kell

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

95

Dr. Józsa Fábián

96

érkeznie az ügyfélhez az értesítésnek a tanú, szakértõ meghallgatásáról, a szemlérõl és a tárgyalásról, ha az ügyfél nem idézhetõ vagy idézését a hatóság nem tartja szükségesnek – 49. § ä Nyolc nappal korábban értesíti a hatóság az érintetteket (hirdetményi úton, közhírré tétel útján) a közmeghallgatásról – 63. § (2) bek. ä A döntés elõtt meg kell kísérelni a hatóságnak egyezség létrehozását az ellenérdekû felek között, ha azt jogszabály elrendeli – 64. § (1) bek. ä Hat hónapon túl (a határnap elmúltától, határidõ utolsó napjától számítva) már nem lehet igazolási kérelmet elõterjeszteni – 66. § (4) bek. ä Az ügyfél a teljesítési határidõ lejárta elõtt kérheti a jogerõs döntést meghozó hatóságtól – tekintet nélkül arra, hogy fellebbezésében azt megtámadta-e – a teljesítésre irányadó határidõ megváltoztatását, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidõben történõ teljesítést – 74. § (3) bek. ä Az ügyfél a teljesítési határidõ lejárta után, de még a végrehajtás elrendelése elõtt igazolási kérelem benyújtása mellett kérheti új határidõ kitûzését – 74. § (4) bek. ä A hatósági szerzõdés megkötése elõtt meg kell szerezni mindazoknak az írásban adott hozzájárulását, akiknek a szerzõdés jogát vagy jogos érdekét érinti (ez a szerzõdés érvényességi feltétele) – 76. § (5) bek. ä Azonos napon kell megtörténnie a döntés kifüggesztésének és az internetes honlapon való megjelentetésének, ha a döntés közlése hirdetmény útján történik – 80. § (4) bek. ä Az eljárás tartama alatt bármikor kérheti a hatóságtól a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel, telephellyel) nem rendelkezõ külföldi ügyfél, hogy a továbbiakban a kézbesítés részére az általa megnevezett (magyarországi lakóhellyel stb. rendelkezõ) kézbesítési meghatalmazott útján történjen – 81. § (1) bek. ä Elõzetesen értesíteni kell az ügyfelet a szemlérõl – 56. § (3) bek. és a hatósági ellenõrzés keretében megtartani kívánt helyszíni ellenõrzésrõl – 90. § (1) bek. ä Az ellenõrzés megkezdésekor kell szóban tájékoztatni az ügyfelet, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné, vagy ha az ellenõrzés elõre nem ismert ügyfelet érint – 90. § (2) bek. (Ezt a szabályt a szemlére is alkalmazni kell.) ä Az ellenõrzés befejezésekor tájékoztatja a hatóság az ügyfelet arról, hogy helyszíni ellenõrzést folytatott, ha az ellenõrzés megkezdésekor adott tájékoztatás veszélyeztetné annak eredményességét – 90. § (3) bek. ä Általános szabály szerint, ha a hatóság engedélyhez kötött tevékenység

gyakorlását kívánja ellenõrizni, helyszíni ellenõrzést a tevékenység végzése idején tarthat – 91. § (1) bek. ä Nem vállalkozói székhelyként, telephelyként bejelentett magánlakásban munkanapokon 8 és 20 óra között lehet helyszíni ellenõrzést tartani, kivéve, ha az ellenõrzés sikeres lefolytatása más idõpont választását teszi szükségessé – 91. § (1) bek. ä Ha a hatóság határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, és a teljesítésre határidõt szabott, végrehajtásra csak a teljesítési határidõ eredménytelen eltelte után kerülhet sor – 101. § (4) bek. ä Mindaddig, amíg az ügyfélnek a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmét a bíróság nem bírálja el, végrehajtási cselekmény nem foganatosítható – 110. § (1) bek. ä A határozat jogerõre emelkedése után hat hónap elteltével már nem nyújtható be újrafelvételi kérelem – 112. § (2) bek. Jogszabályban meghatározott esetben ez a jogvesztõ határidõ hat hónapnál hosszabb lehet, de a három évet nem haladhatja meg – 112. § (3) bek. ä A határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül, vagy ha a teljesítési határidõ ennél hosszabb, akkor a teljesítési határidõ lejártáig nyújtható be méltányossági kérelem – 113. § (2) bek. d) pont. ä A közléstõl számított egy éven belül vonhatja vissza vagy módosíthatja a hatóság a jogszabálysértõ határozatát – 114. § (2) bek. ä A döntés jogerõre emelkedésétõl, illetve ha ez hosszabb a teljesítési határidõ lejártától számított öt év elteltével már nincs lehetõség felügyeleti eljárás lefolytatására – 115. § (4) bek. d) ä Alkotmányjogi panasznak helyt adó alkotmánybírósági döntés kihirdetésétõl számított harminc napra ismét megnyílik a perindítási határidõ, ha a megtámadott határozatot kibocsátó hatóságnak nincs felügyeleti szerve, és a határozat bírósági felülvizsgálatát korábban nem kérték – 117. § (5) bek. ä Három év elteltével semmisségi ok fennállása esetén sem semmisíthetõ meg a hatóság döntése – kivéve ha azt bûncselekmény befolyásolta – ha a megsemmisítés az ügyfél jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogait sértené 121. § (4) bek. a) pont. ä A kötelezettséget megállapító döntést az azt tartalmazó határozat jogerõre emelkedésétõl, vagy ha a teljesítési határidõ hosszabb volt, annak utolsó napjától, folyamatos kötelezettség elõírása esetén pedig az utolsó teljesítéstõl számított öt év elteltével semmisségi ok fennállása esetén sem lehet megsemmisíteni – 121. § (4) bek. b) pont. ä Idõkorlátozás nélkül megsemmisíthetõ a döntés, ha azt bûncselek-

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

97

Dr. Józsa Fábián

98

mény befolyásolta és a megsemmisítés nem sért jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat – 121. § (5) bek. ä A döntés jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül a hatóság mind kérelemre, mind hivatalból kiegészítheti a döntését, ha ezzel nem sért jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat – 123. § (1) bek. ä Legkésõbb a letiltás átvételét követõ munkanapon köteles a munkáltató a kötelezett munkabérére vezetett végrehajtás esetén értesíteni a kötelezettet a letiltásról, intézkedni a letiltott összegnek az esedékes munkabérbõl történõ levonására és a végrehajtást kérõ részére történõ kifizetésére, illetve értesítenie kell a letiltást kibocsátó szervet, ha a letiltásnak akadálya van – 134. § (1) bek. ä Az engedélyezéstõl számítva legfeljebb egy évig részesíthetõ fizetési kedvezményben (fizetési halasztásban, részletfizetésben) a kötelezett a végrehajtás során – 135. § (1) bek. ä A késedelmi pótlékot a teljesítési határidõ utolsó napjától a tényleges teljesítés napjáig, hatósági szerzõdés ügyfél általi megsértése esetén pedig a szerzõdés alapján igénybe vett támogatás, kedvezmény igénybevételének napjától a visszatérítés napjáig terjedõ idõszakra kell felszámítani – 138. § (4) bek. ä A kötelezettséget megállapító hatósági döntés jogerõre emelkedésétõl, illetve ha a teljesítésre szabott határidõ ennél hosszabb, a teljesítés lejártától (határnap elmúltától) számított öt év elteltével elévül a végrehajtási jog – 150. § (1) bek. ä A kötelezettséget megállapító döntés jogerõre emelkedésétõl, illetve a teljesítési határidõ lejártától számított tíz év elteltével az elévülési határidõnek akár többszöri nyugvása, megszakadása esetén sem hajtható már végre a hatósági határozat – 150. § (3) bek. ä A kötelezettség teljesítésére irányadó határidõ lejárta elõtt rendelhetõ el biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása, dolog zárlata – 151. § (1) bek. ä A kielégítési végrehajtás elrendeléséig a biztosítási intézkedésként biztosított pénzösszeget elkülönítve kell kezelni, a lefoglalt ingóságot pedig – romló dolog kivételével – nem lehet értékesíteni – 151. § (6) bek. ä Ügyfélkapu létesítéséhez a személyazonosság igazolásával és a természetes személyazonosító adatok megadásával egyidejûleg kell az ügyfélnek közölnie az elektronikus ügyintézéshez hivatalos célra használható elektronikus levélcímét is – 160. § (6) bek. ä A központi rendszer az ügyfél adatait az ügyfélkapu ügyfél által tör-

ténõ megszüntetéséig használhatja fel, illetve kezelheti és ellenõrizheti – 160. § (9) bek. ä Ha az ügyintézés elektronikus formában történik, átmeneti üzemzavar esetén a hatóság elektronikus levélben tájékoztatja az ügyfelet a bekövetkezett üzemzavar elhárítását követõ 24 órán belül az üzemzavarról – 163. § (1) a) pont. ä A tartós üzemzavarról és annak kezdõ idõpontjáról az üzemzavar ötödik munkanapját követõ elsõ munkanapon könyvelt postai küldeményben értesíti a hatóság az ügyfelet és közli, hogy az ügyintézés hagyományos (írásbeli) eljárási formában folytatódhat – 163. § (1) b) pont. ä Az ügyfél az elektronikus idõpont foglalásnak a megjelölt idõpont elõtt legkésõbb három órával, a hatóság pedig legkésõbb egy munkanappal korábban kezdeményezheti a megváltoztatását – 165. § (3) bek. ä Az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni, ha a postai úton történõ kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át (kézbesítési vélelem) – 79. § (1) bek. ä A postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni az iratot, ha az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a hatósághoz (kézbesítési vélelem) – 79. § (2) bek. ä A határozatot azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor annak sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az õt kirendelõ hatóságnak bejelenti, de legkésõbb a kirendeléstõl számított harmincadik napon, ha a kézbesítési ügygondnok eljárása nem járt sikerrel – 81. § (3) bek. ä A jogerõ a közléssel áll be – elsõfokú határozat esetén – ha a fellebbezés kizárt, vagy ha az ügyfél a fellebbezési jogáról még a döntés közlése elõtt lemondott, a fellebbezési határidõ elteltével, ha fellebbezéssel megtámadható a döntés, és ilyen kérelmet nem terjesztettek elõ, a lemondás vagy visszavonás napján, ha az ügyfél a fellebbezési jogáról a döntés közlése után mond le, vagy a fellebbezését visszavonja – 128. § (1)–(2) bek. ä A másodfokú határozat a közléssel válik jogerõssé – 128. § (4) bek. ä Végrehajthatóvá válik a hatóság jogerõs döntése, amikor a teljesítésre megállapított határidõ (határnap) eredménytelenül telt (múlt) el, jogerõ hiányában pedig attól az idõponttól kezdve, amikor fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását.

111 kérdés az új eljárási törvényrõl

99