Egy görög-török konfliktus története a 19. századból az es krétai válság az osztrák-magyar diplomáciai iratok tükrében 1

o

ÖT KONTINENS, az Új- és Jele ko i Eg ete es Tö té eti Ta szék tudo á os közle é ei, N 2013/1. ELTE, BUDAPEST, 2014.

Goreczky Tamás

Egy görög-török konfliktus története a 19. századból – az 1896-97-es krétai válság az osztrák-magyar diplomáciai iratok tükrében1 Abstract The island of Crete, an Ottoman possession since the end of the 1645-69 Ottoman-Venetian war, was established by the 1878 Pact of Halepa as an autonomous state under Ottoman rule. However, political and ethnic tensions led to a rebellion in 1895, which greatly expanded throughout 1896-97 to cover most of the island. The Greek government sent military forces to the island, provoking a war with the Ottoman Empire. The war was ended by the intervention of the European great powers, and an autonomous Cretan State, still being under nominal Ottoman sovereignty, was founded. This paper is concerned with the pivotal turns of the 1896-97 Cretan crisis as well as it aims at presenting a survey of the Eu opea g eat po e s’ political conduct during the crisis, predominantly based on Austro-Hungarian diplomatic documents. Keywords: Cretan crisis, European great powers, Greece, Ottoman Empire, Greco-Turkish, Pact of Halepa, Treaty of Constantinople, Cretan State, Ist á Bu iá , Hei i h Cali e

1897. augusztus 19-é új oszt ák- ag a kö et é kezett Athé e, Bu iá Ist á sze él é e . Elődje, Gusta Kosjek á ó fe uá -jé elhu t, és hel é e Fe e József Bu iá t e ezte ki a gö ög fő á os a. Bu iá Ist á tapasztalt diplo atá ak szá ított; tö é tizedes ko zuli és diplo á iai szolgálatot tudhatott aga ögött, fig ele e éltó keleti és alká i hel is e ettel e delkezett, a el e szüksége is olt új állo áshel é .2 Bő eg eszte dő el egé kezése utá íg í t a átjá ak, Thalló z Lajosnak, a közös Pé züg i iszté iu osztál fő öké ek Bé s e: „Athé e e i de ózsás, főképp az illatok e . De égis szí ese agyok ost itt. Az o szág s épe é dekel. É dekel a últja is. Azo kí ül egyike ez a sekély szá ú kö etségek ek, elyek aktuális politikai jele tőséggel í ak. Tehát addig, íg fo tosa állás a hí ak, szí ese itt a adok…”3 Az „aktuális politikai jele tőség”, a el e Bu iá le elé e utalt, az i á o tö i t eg é e ta tó k étai álság olt. Jele ta ul á 1 Jelen tanul á a azo osító szá ú, A dualista Mo a hia ko á yzati e dsze e és hatal i appa átusa í ű OTKA-projekt tá ogatásá al készült. 2 Bu iá Ist á ta ul á ait az Oszt ák-Mag a Mo a hia diplo ataképző i tézeté e , a Keleti Akadé iá égezte. Külföldi állo áshel ei athé i eg ízatása előtt: 1872-74: konzuli gyakornok Ale a d iá a , 75-78: alkonzul Bukarestben, 1878- : elg ádi alko zul, 1880: szófiai alko zul, 1882: főko zul Moszk á a , - : szófiai főko zul és diplo á iai üg i ő, 1896-97: stuttgarti kö et. Athé e -ig olt oszt ák- ag a kö et, a iko is közös pé züg i iszte é e ezték ki. 3 Bu iá Ist á le ele Thalló zy Lajoshoz. Athé , . szepte e . O szágos Szé hé i Kö tá Natio al Szé hé i Li a , OSZK) Kézi attá , Fo d XI/ .

163

Go e zk Ta ás: Egy gö ög-tö ök ko fliktus tö té ete a 9. század ól – az 1896-97-es k étai álság az oszt ák-magyar diplo á iai i atok tük é e

a gö ög-tö ök ko fliktusok tö té eté ek e . század égi epizódjá ól, az 1896-97-es k étai álság ól kí á átteki tést újta i, elsőso a a é si Haus-, Hof- und Staatsa hi a fellelhető oszt ák- ag a diplo á iai i atok alapjá . Kréta a 19. századba Miutá Gö ögo szág 1830- a el e te függetle ségét, a k étai gö ögök a század fol a á felkelések so ozatá al p ó áltak egsza adul i az osz á u alo tól. Az -es és -as felkelések e ed é eké t jogot kaptak a feg e iselés e, eg alósult a ke eszté és a uzul á eg ház jogeg e lősége, e ellett a ke eszté ek ta á sokat álaszthattak, a el ek a ke eszté oktatást felüg elték és í áskodhattak is a helyi szokásjog alapjá . E ked ez é ek elle é e a k étai gö ögök e tettek le égső éljuk ól, ami nem olt ás, i t a sziget eg esítése Gö ögo szággal. A feszültség ke eszté ek és uzul á ok között eg e őtt, íg - a ki e tö t a leg ag o addigi felkelés K étá . Bá a há o é ig ta tó ha ok a gö ögo szági és ás eu ópai o szágok ól é kező ö ké tesek is ekap solódtak, a felkelés kuda al égződött. E ek elle é e e olt egésze e ed é tele , i el égis hozott éhá úja politikai e ged é t, íg például a k étai ke eszté ek ettől kezd e észt ehettek a hel i közigazgatás a , a i a g ako lat a szá a á uk ál fog a ke eszté tö ségű közigazgatást jele tett. 4 A e li i ko g esszus idejé , a á úja felkelés tö t ki, a el a it ea atkozás iatt ha a éget é t, de a halepai aleppói paktummal K éta alkot á t kapott. A sziget auto ó álla lett az Osz á Bi odalo észeké t, élé a Po ta által ki e ezett ko á zó al, aki ek i dig ke eszté ek kellett le ie. Il e ke eszté „pasák” ko á ozták a szigetet az -as é ek e , ők el ököltek a hel i pa la e t e , ahol ko ze atí ok és li e álisok küzdöttek a hatalo é t. A politikai elle tétek - e úja felkeléshez és az 1878-as halepai paktummal lét ejött e dsze összeo lásához ezettek. Az eu ópai hatal ak hozzájá ultak ahhoz, hog a Po ta kato ai e ő el teg e e det a szigete , de ahhoz má e , hog a hel zetet kihasz ál a felfüggessze K éta alkot á os külö állását, és köz etle osz á közigazgatást ezesse e a szigete . II. A dul Ha id szultá ak ez a lépése általá os szi pátiát é esztett a k étai ke eszté ek i á t és egg őzte a ag hatal akat az osz á u alo ta thatatla ságá ól. 5 A krétai válság kezdeti időszaka szepte e é e is ét kise felkelés tö t ki a szigete , a el elejétől iha os g o sasággal kezdett te jed i. A felkelők elsődleges kö etelése az EKINCI, Meh et Uğu : The Origins of the 1897 Ottoman-Greek War - A Diplomatic History, Ankara, 2006. 16-17. 5 Uo. 17-18. MOUTAFIDOU, Ariadni: Die Politik Öste ei h-Ungarns gege ü e de os a ischgriechischen Krieg von 1897, Wien, 1999. 21. 4

164

o


1878-as halepai paktum isszaállítása olt, és a tö ök sapatok aáa a sziget leg ag o észe felett el eszítették az elle ő zést. Gö ög e zeti sze ezetek, elsőso a az Eth iki Etai eia („Ne zeti Tá saság” és a k étai közpo ti izottság ozgósították a köz éle é t, ajd a felkelők az a ao szág ko á ához fo dultak segítségé t. A Teodorosz Deligia isz ezette gö ög ko á az o szág ossz pé züg i hel zete és a hadse eg g e gesége iatt e kí á t ea atkoz i a ko fliktus a, ezé t ig ekezett egfékez i a k étai gö ögöket tá ogató e zeti sze ezeteket – sike tele ül. A Ne zeti Tá saság, a el i t titkos gö ög e zeti sze ezet ala e i gö ög osz á u alo alóli felsza adítását teki tette éljá ak, to á a is hadia aggal és a gö ög hadse eg ől deze tált tisztek K étá a küldésé el tá ogatta a felkelőket. Mi dez Gö ögo szág a elpolitikai álsággal fe egetett, ezé t a gö ög ko á az eg e súl os odó hel zet e a ag hatal akhoz fo dult segítségé t: já ja ak köz e a tö ök Po tá ál a k étai álság ielő i e dezése é deké e . A ag hatal ak – elsőso a O oszo szág, A glia és az Oszt ák-Magyar Monarchia – hajla dó ak utatkoztak a köz etítés e.6 A szultá azonban a felkelők i de kö etelését elutasította, és ájusá a sapatokat küldött K étá a. Gö ögo szág a a Ne zeti Tá saság kö etelte, hog álaszlépéské t a gö ög ko á is küldjö sapatokat a sziget e. E ké dés e Deligia isz i iszte el ök e sak a Ne zeti Tá sasággal és a köz éle é el, ha e saját ko á á al is sze eke ült. A kormá egp ó ált o ást g ako ol i saját i iszte el öké e azzal, hog felhí ta a fig el et első za a gások és eg , a ko á és a ki ál elle i á uló felkelés eszél é e. jú iusá a a i iszte el ök égül e gedett a o ás ak, és segítséget ajá lott a felkelők ek, aki ost á a Gö ögo szággal aló eg esülést kö etelték. Age o Gołu ho ski oszt ák- ag a külüg i iszte azt ja asolta, hog a hel zet ko szolidálása é deké e a ag hatal ak küldje ek hadihajókat a szigethez. Jú ius -é Gołu ho ski o osz kollégájá al, Alekszej Lo a o Roszto szkij o osz külüg i iszte el közöse a Po ta elé te jesztett eg tize há o po t ól álló te ezetet, el e a ag hatal ak ögzítik a két fél közötti köz etítés feltételeit. Ez a te ezet K étá ak ke eszté ko á zó ki e ezését, a halepai paktum azo ali isszaállítását és a k étai e zetg űlés eg ehí ását i á ozta elő. A Po ta a te ezetet elfogadta, a felkelők iszo t i daddig elutasították, a íg a ag hatal ak e állaltak ga a iát a te ezet e állaltak eta tatásá a.7 A álság elejétől kezd e úg tű t, hog a ag hatal ak e lesz ek hajla dók ko ol a eg ol gat i a keleti ké dést, e hag ják eszél e sodo i a status uot, i el tisztá a oltak azzal, hog ez ég súl osa ko fliktusokat o hat aga utá . E ek elle é e a álság g o s e dezésé e i á uló közös ea atkozást köl sö ös izal atla ság kísé te. O oszo szág és Né eto szág A glia i de 6

EKINCI:11-15.; MOUTAFIDOU: 21-22. EKINCI: 19-21. SOSNOSKY, Theodor von: Die Balkanpolitik Öste ei h-Ungarns seit 1866, Bd. II, Stuttgart-Berlin, 1914. 113-118. 7

165


közel-keleti lépését g a ak ással fig elte, a i a álság fol a á e őse ko látozta a ag hatal ak hatéko eg ütt űködését. A é et ko á , el kelete elkötelezett tö ök- a át politikát fol tatott, sike tele ül ig ekezett eg ko ti e tális szö etséget lét ehoz i A glia elszigetelésé e: e e se az oszt ákag a , se az olasz külüg i iszte e olt pa t e . A há as szö etség ől se Olaszo szág, se a Mo a hia e olt hajla dó a é etek A glia elle i á uló politikáját tá ogat i. Gołu ho ski A glia e o ásá al a Földközi-tengeri a ta t felújításá fá adozott, E ilio Vis o ti-Venosta olasz külüg i iszte iszo t F a iao szág és A glia felé p ó ált közeled i. Ugyanakkor F a iao szág a Né eto szággal sze e i izal atla sága iatt e tudta tá ogat i o osz szö etségesé ek itelle es politikáját. Íg eghiúsultak a K éta lokádjá ól szóló, az a golokat ellőző é et-orosz tervek.8 Mi de eset e a ag hatal ak ag kö etei augusztusá a , Ko sta ti ápol a előte jesztettek eg tize ég po t ól álló te ezetet, a el et szepte e elejé i dkét fél, a tö ök Po ta és a gö ög felkelők is elfogadtak. Ez a tervezet – á to á a is osz á fe hatóság alatt, de – széles kö ű auto ó iát iztosított K éta szá á a, és a ag hatal ak ga a iát állaltak az i tézkedések ég ehajtásá a. E ellett a ól is dö tés született, hogy K étá a e zetközi sapatokat külde ek a e d hel eállítása é deké e , és ideigle ese eg ég ad i ális ól álló izottság – eg it, eg f a ia, eg olasz és eg o osz tengernagy – fogja igazgat i a szigetet egésze addig, a íg eg e é kezik az auto ó K éta Gö ögo szág által ja asolt főko á zója. Az eg ez é elfogadásá al a k étai álság lezá ul i látszott.9 ja uá já a azo a úja k étai za a gások ól é keztek hí ek. Fe uá elejé a felkelők kikiáltották az u iót Gö ögo szággal, és felszólították I. G ö g ki ál t a dö tés elfogadásá a. A gö ög ko á a köz éle é és a Ne zeti Tá saság o ásá a – el a észleges k étai sike ek és a sajtó a g ako olt efol ása által to á i épsze űség e tett sze t – ja uá 25-é hadihajókat küldött K éta szigetéhez. A ag hatal ak felé i dezt azzal p ó álták ag a áz i, hog a sziget ke eszté lakosságát aka ják eg éde i és to á i tö ök kato aság pa t aszállását egakadál oz i. Ezzel sze e Ti oleo Vasszosz ez edes pa a s oksága alatt gö ög sapatok szálltak pa t a K étá . Vasszosz fe uá -á G ö g ki ál e é e i tok a ette a szigetet és kikiáltotta K éta eg esülését Gö ögo szággal. Az első feg e es össze sapás a a gö ög e pedí iós e ők és eg 4. fős hel i tö ök alakulat között fe uá -é ke ült so Li adeiá ál, a el a gö ögök g őzel é el égződött. Ez az ese é úja ko fliktust e ed é ezett Gö ögo szág és a szu e e itásá a egsé tett Osz á Bi odalo között, e ellesleg Gö ögo szág – egsé t e az . augusztusi eg ez é t – a 10 ag hatal akkal is sze eke ült. 8

MOUTAFIDOU: 22-23. LOULOS, Konstantin: Die deutsche Griechenlandpolitik von der Jahrhundertwende bis zum Ausbruch des Ersten Weltkrieges, Frankfurt am Main – Bern, 1986. 42-60. 9 EKINCI: 19-21. MOUTAFIDOU: 23. 10 EKINCI: 22-26. MOUTAFIDOU: 23-24. SUTTER, Berthold: Die G oß ä hte u d die

166

o


A agyhatal ak kísérletei a válság kezelésére Né eto szág a k étai ké dés e hatá ozott tö ök- a át álláspo t a hel ezkedett. A ko ti e tális hatal ak közös fellépésé ek kialakításá kezdett u kálkod i, és ez üg e O oszo szághoz fo dult. A é et ko á tö ek ése azonban Ausztria-Mag a o szág észé ől elutasítás a talált. A iko Vasszosz ez edes a gö ög ki ál e é e ki il á ította a sziget i tok a ételét, Né eto szág Pi eusz lokádját ja asolta. Gołu ho ski külüg i iszte a gö ög ki ál a aló teki tettel sak azzal a feltétellel eg ezett ele á iféle lokád a, ha azt a tö i ag hatalo is tá ogatja. Ro e t Salis u it i iszte el ök előszö elutasította a ja aslatot, ajd fe uá égé az a gol köz éle é és a ka i et i de gö ög szi pátiája elle é e eleg ezését adta. 11 Má ius -á a ag hatal ak közös diplo á iai jeg zékkel fo dultak i dkét félhez, a el e ki o dták K éta Osz á Bi odal o elüli auto ó iáját, eg úttal felszólították Gö ögo szágot, hog hat apo elül o ja ki sapatait K étá ól. Elle kező eset e a ag hatal ak lokád alá vonják Pi euszt és a szigetet. A Po ta a jeg zéket elfogadta, a gö ög ko á azo a o szágos tiltakozó eg ozdulásoktól és a ko á eg uktatásától ta t a elutasította. A Ne zeti Tá saság azzal fe egetőzött, hog az összetűzést Ma edó iá a is kite jeszti, ezé t a gö ög ko á úg dö tött, elfogadja a sze ezet kö etelését és elle áll a ag hatal i o ás ak. Gö ögo szág és az Osz á Bi odalo is sapatössze o ások a kezdett a thesszáliai hatá o . A gö ög ki ál és Deligia isz i iszte el ök a a e é kedett, hogy a nagyhatalmak – i el e ko káztat á ak eg úja általá os keleti álságot ag eg összeu ópai há o út – úja e ged é ek é deké e o ást fog ak g ako ol i a Po tá a. 12 A gö ög i iszte el ök azo a alaposa elszá ította agát. A ag hatalmak sike el akadál ozták eg, hog a gö ög-tö ök ko fliktus ól általá os keleti álság leg e , íg például Bulgá ia hiá a fá adozott ja uá já a azo , hog Gö ögo szággal és Sze iá al eg ütt lépje fel az Osz á Bi odalo elle . A közös nagyhatalmi jeg zéket a gö ögök elutasították, íg dö tés született Pi eusz és K éta lokádjá ól: ezt az é i tettekkel á ius -á és -é közölték. A e zetközi lokád hi atalosa á ius -é lépett élet e, de a ki itelezésé ől előzetese fol tatott tá g alások túlságosa elhúzódtak ahhoz, hog a gö ög-tö ök ko fliktus to á te jedését egakadál ozhatta ol a. Má ius -é eg . főt szá láló i egulá is gö ög sapat tö t e Ma edó iá a, hog ott felkelést szítso a tö ökök elle . Válaszul a Po ta áp ilis -á hi atalosa hadat üze t Gö ögo szág ak.13 E haltu g des eu opäis he F iede s zu Beginn der Kreta-Krise von 1897, Südost-Forschungen 1962/21, Mü he , . . 11 SOSNOSKY: 113-118. LOULOS: 53. SUTTER: 254. 12 EKINCI: 42-53. MOUTAFIDOU: 24. 13 EKINCI: 54-74. MOUTAFIDOU: 25.

167


Az 1897-es görög-török háború és az előzetes béke K étá a gö ög i te e ió sike el já t, Vasszosz ez edes sapatai a sziget leg ag o észét elle ő zésük alá o ták, a thesszáliai f o to azo a a tö ökök ke ültek fölé e. Áp ilis égé és ájus elejé ke é ha ok á á isszaszo ították a gö ögöket, ajd ájus -á Do okosz ál dö tő e eséget é tek ájuk. A gö ögök ké tele ek oltak tűzszü etet ké i, és a ha ok ájus 20-á éget é tek. Deligia isz i iszte el ök á ko á a , áp ilis -á e újtotta le o dását az el eszített e zetközi tá ogatás és a te ge i lokád iatt, utódja Di it iosz Rallisz lett. A ag hatal ak o ásá a született tűzszü et é tel é e a gö ögök ké tele ek oltak ki o ul i K étá ól, se é e a tö ök hadse eg leállította elő e o ulását észako . A ha ok a gö ög és tö ök kato a esett el.14 A iko Bu iá Ist á oszt ák- ag a kö et 1897. augusztus 19-é Athé e é kezett, az eu ópai hatal ak á ja á a dolgoztak eg előzetes ékeegállapodás te ezeté . A ko sta ti ápol i ag kö eti ko fe e iá egfogal azott előzetes ékefeltételeket a Po ta ko ol a kifogások élkül elfogadta, íg szepte e -á so ke ülhetett az előzetes éke- egállapodás po tos egszö egezésé e. A éke- egállapodáshoz há o ilatkozatot is satoltak. Az első az Osz á Bi odalo kí á sága sze i t eg függetle dö tő í óság felállításá ól szólt, el ek kép iselőit a IX. ikkel é tel é e a ag hatal ak delegálják. A ásodik ki o dta a thesszáliai lakosság epat iálását, a ha adik pedig eg általá os, i dkét fél szá á a kötelező a esztiá ól szólt. Szeptember 22-é a szultá atifikálta az előzetes ékesze ződést és az első két ilatkozatot, íg az a esztiá ól szóló ha adikkal ki á t a égleges 15 ékesze ződés ől szóló tá g alások egkezdéséig. Gö ögo szág a az előzetes éke i de kit leha golt: az o szág súl os sapáské t élte eg.16 Mi de ki a köz etítő ag hatal akat ádolta azzal, hog „a ko sta ti ápolyi előzetes ékesze ződés a legyőzött Gö ögo szágot ég eg is alázta”.17 A gö ög ki ál és a i iszte el ök le o dással fe egetőzött. Di it iosz Rallisz, aki áp ilis -á áltotta Deligia iszt a i iszte el öki szék e , íg pa aszkodott Bu iá ak az előzetes ékefeltételek iatt: „Ne olt elég Gö ögo szág hatá ait te észetelle ese eghúz i, ég yo asztó há o ús jó átétel és elle ő zés is sújtja. Ezeket az áldozatokat úgy á ják el az o szágtól, hogy ég sak ilágos fo á a se ö tötték őket, a i pedig lehető é te é a helyzet gyo s egszü tetését. Jele leg Thesszália kiü ítése alójá a Gö ögo szág égi hitelezőitől függ.”18

14

EKINCI: 78-88. MOUTAFIDOU: 211. 16 Bu iá a das Mi iste iu , Telegramm aus Athen, 22. September 1897. Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA), Politisches Archiv (PA), Griechenland (XVI), Kart. 49. Bu iá a Gołu ho ski, Bericht aus Athen, 23. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 17 Bu iá a Gołu ho ski, Be i ht aus Athen, 23. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 18 Uo. 15

168

o


A gö ög sajtó i de kese űségét a ag hatal ak a zúdította, ádol a őket a köz etítés és a szigo ú ékefeltételek iatt, eg úttal a ealitásoktól teljese el ugaszkodott ja aslatokkal állt elő. Íg például a gö ög lapok ja asolták, hog az o szág kezdje köz etle tá g alásokat a szultá al, fol tassa a há o út, ag eg sze űe utasítsa el az előzetes ékefeltételeket. E ellett az újságok a naponta jelentek meg miniszteri nyilatkozatok az „eu ópai politika szégye foltjá ól” vagy a „ agyhatal ak köz etítő sze epükkel aló ö élú isszaélésé ől”. Csak éhá lap hí ta fel a fig el et az o szág alós hel zeté e, illetve arra, hogy „Gö ögo szág ak i s ás álasztása, i t át a el isel i sze e sétle sége kö etkez é yeit.”19 Athé e eg e tö e g a ították, hog az előzetes éke elle i tü tetéseket alójá a e ás, mint maga a gö ög ko á sze ezi. Bu iá sze i t a ól lehetett szó, hog Rallisz i iszte el ök e aka ja politikai ka ie jét a épsze űtle ékesze ződés aláí ásá al feláldoz i, ha e ki aka ja ké sze íte i saját le o dását, és a ékefeltételek teljesítésé ek ódiu át a kö etkező ko á a aka ja há íta i.20 1897. szeptember 27-é a gö ög ko á egkapta az előzetes ékesze ződést és a ag hatal ak közös jeg zékét. A pa la e t is összeült, hog át eg e a ékefeltételeket. A i t azt Bu iá hel ese egállapította, az egész sokkal i ká a ko á és a pá t ezé ek taktikázásá ól szólt, i t agá ól az előzetes éké ől, i el a sze ződés atifikálása az általá os apátia és ezig áltság közepette e ütközött ko ol a elle állás a. Mi da ellett a pa la e t eg o ta a izal at ko á tól, és Rallisz i iszte el ök e újtotta le o dását.21 Az új i iszte el ök Ale androsz Zaimisz lett, aki a parlament feltétle tá ogatását él ezte. Az új ko á átadta a ag hatal ak kép iselői ek a szeptember 27-i közös jeg zék át ételi elis e é ét. Ezzel az előzetes ékesze ződés Gö ögo szág által is elfogadott ak i ősült. 22 Az előzetes békétől a végleges békeszerződésig A köz etle éketá g alások októ e -é kezdődtek Ko sta ti ápol a . E tá g alások so á e e ültek fel ko ol a ézetelté ések Gö ögo szág és az Osz á Bi odalo között. A gö ög-tö ök ékesze ződést . de e e -é í ták alá Ko sta ti ápol a , és de e e -á a gö ög pa la e t is atifikálta.23 Bu iá a Gołu ho ski, Be i ht aus Athe , 30. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a Gołu ho ski, Be i ht aus Athe , 23. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a Gołu howski, Bericht aus Athen, 30. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 21 Bu iá a das Mi iste iu , Teleg a aus Athe , 27. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a das Mi iste iu , Teleg a aus Athe , 28. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a Gołu ho ski, Be i ht aus Athe , 30. September 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 22 Bu iá a das Mi iste iu , Teleg a aus Athe , 6. Oktober 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a Gołu ho ski, Be i ht aus Athe , 7. Oktober 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a das Ministerium, Telegramm aus Athen, 10. Oktober 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 23 Bu iá a Gołu ho ski, Be i ht aus Athe , 9. Dezember 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. Bu iá a 19 20

169


A ékesze ződés ki o dta, hog a tö ök sapatok kise hatá kiigazításoktól elteki t e egész Thesszáliát kiü ítik, Gö ögo szág pedig ag összegű há o ús jó átételt fizet, a i a kiü ítés előfeltétele, és a el ek teljesítését a ag hatal ak kép iselői ől álló pé züg i elle ő ző izottság felüg eli. A i K étát illeti, a ko sta ti ápol i sze ződés e a Po ta állalta a halepai paktum ég ehajtását. A kö etkező é e aztá so ozatos i ide seket kö etőe – ag hatal i o ás a – az utolsó tö ök sapatok is elhag ták a szigetet, és . de e e -é egalakult az auto ó k étai álla . De e e -á egé kezett Gö ögo szág ól G ö g ki ál i herceg, I. G ö g ki ál ásodik fia, és át ette K éta ko á zását. A sziget tehát fo álisa to á a is a szultá fe hatósága alatt a adt, de széles kö ű auto ó iát él ezett, és a e d fe ta tásá ól e zetközi hade ő go doskodott. Az e ed é teljes é tékben az eu ópai nagyhatalmak kí á ságá ak egfelelőe alakult: az e őeg e súl a e tö té t áltozás és lé egé e i de a adt a égi e .24 Az előzetes és a égleges ékesze ződés aláí ása közötti időszak a az oszt ákag a külüg i ezetést két ké dés foglalkoztatta elsőso a : a osz iai ö ké tesek üg e és a Keleti Vasutak kö etelései a Po tá al sze e . Má augusztus elejé olasz újságok é é ugtala ító hí ek é keztek a Ballhausplatz- a a tö ök hadse eg e ha oló os ák ö ké tesek ől. A hi atalos olasz ko á lap, az Italie augusztus 1-jé „Les Bos ia ues et l' Aut i he” í el közölt ikket, a el e azt állította: azok a osz iai uzul á ok, akik a gö ögtö ök há o ú idejé elhag ták Bosz ia-He ego i át, hog ö ké teské t a tö ök hadseregben ha olja ak, a há o ú utá se hajla dók isszaté i Bosz iá a. Az olasz újság sze i t i ká feladták ottho i i tokaikat, és sze é , új életet kezdtek Tö öko szág a , i thog isszaté je ek az oszt ák- ag a u alo alá. A osz iai ö ké tesek agata tása az Italie sze i t a ko sta ti ápol i ag kö etek között és általá a diplo á iai kö ök e ked ezőtle szí e tű tette fel a Kálla Bé i közös pé züg i iszte ezette osz iai oszt ák- ag a igazgatást.25 Szepte e égé ol a hí jutott el a közös pé zügyminiszterhez, hogy izo os ko sta ti ápol i kö ök a tö ök g őzel et kihasz ál a a oha edá eg séggo dolat te jesztésé u kálkod ak, és szo osa a kí á ják fűz i az Osz á Bi odalo kap solatait a hatá oko kí ül élő oha edá okkal. A hí ek ől kitű t, hogy mindez a é leg osz á fe hatóság alatt álló, de az -as berlini ko g esszus óta oszt ák- ag a igazgatás alatt álló Bosznia-He ego i a eseté e si s áské t, és á eg is született a dö tés, hog üg ököket külde ek a te ület e. Kálla a külüg höz fo dult. A ko sta ti ápol i oszt ák-magyar ag kö et, Hei i h Calice g óf26 azt az utasítást kapta: já jo utá a a hí ek ek, és ha aló a üg ököket készül ek külde i Bosz iá a, de ítse ki, kiket és iko . 27 Gołu ho ski, Be i ht aus Athe , 23. Dezember 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 24 EKINCI: 88-89. 25 MOUTAFIDOU: 230. 26 Heinrich Joseph Aloys Graf von Calice (1831-1912) 1880-tól -ig olt az Oszt ák-Magyar Mo a hia ko sta ti ápol i ag kö ete. 27 MOUTAFIDOU: 230-231.

170

o


Cali e e tudta ege ősíte i a osz iai uzul á ok által te ezett és a egszállt ta to á ok a i á uló agitá ió ól szóló hí eket. I fo áto a úg é tesült, hog a szultá fig el ét túlságosa lekötik ás, fo tosa politikai ké dések, i thog Bosz iá al foglalkozzon. A ko sta ti ápol i os ák e ig á sok ozgal á ak ezetői ől, akik ko á a á egp ó áltak agitáto okat külde i Bosz iá a, Cali e egtudta, hog eg ikük etege fekszik eg Ko sta ti ápol elletti kis á os a , íg eg ásik ezető éppe telek ásá lás a készül. Cali e i de ől a a kö etkeztetett, hog á a szultá i palotá a foglalkoztatott os ákok i d a osz iai e ig á sokkal, i d az oszt ák-magyar u alo al elégedetle osz iai uzul á okkal jó iszo t ápol ak, e ek elle é e az agitáto ok ól szóló hí ek ek e kell külö öse jele tőséget tulajdo íta i. É tesülései sze i t a szó a fo gó osz iai uzul á kö ök i ká ezig áltak és az osz á hatá idékeke eg e ö ek ő sze agitá ió eszél é el vannak elfoglalva. 28 A konstanti ápol i oszt ák- ag a ag kö et fig el ét októ e étől á eg ásik üg , a Keleti Vasutak ké dése kötötte le. Az oszt ák- ag a é dekeltségű asúttá saság ug a is ko ol kö etelésekkel lépett fel a Po tá al sze e a há o ú és Thesszália tö ök egszállása iatt keletkezett eszteségeié t. Októ e 15-iké a szultá audie iá fogadta Cali e-t, ahol a ag kö et ig ekezett egg őz i őt a kö etelések jogosságá ól. E lékeztette az Oszt ák-Magyar Mo a hiá ak a legutó i keleti álság és a éketá g alások so á ta úsított jói dulatá a, és ha gsúl ozta, hog ez a politika e sak ko ze atí el eke , ha e a szultá és i odal a i á ti a áti iszo o alapszik. Cali e ege lítette, hog íg az oszt ák- ag a ko á alapjá a é e tö ök a át politikája a szultá és a Po ta ja á a ált, addig a Keleti Vasúti Tá saság kö etelései e d e fig el e kí ül a adtak. Az oszt ák ag kö et felhí ta a fig el et a a, hog eg oszt ák- ag a tá saság kö etelései ek fig el e kí ül hag ása ol a hatással lehet a hazai köz éle é e, és a pa la e t e is ol a eak iókat álthat ki, a el ek alaposa eg ehezíthetik a Po tá al sze e i jói dulatú politika fe ta tását. Végül hatá ozotta kijele tette, hog eg edül a té ek fogják eldö te i, il e é ték e tudja a é si ko á a jö ő e teki tet e e i a Po ta é dekeit és kí á ságait.29 Az októ e -i tö ök i iszte ta á so Mah ud Dzselaladdin pasa ege ősítette, hog a tá sasággal sze e fe álló ta tozás a ak a sze ződés ek a kö etkez é e, a el et )ih i pasa i iszte ké t a tá sasággal kötött, ezé t a tá saság kö etelései kétségkí ül jogosak. A Keleti Vasút hi atalosa elis e t kö etelései elé ték a illió f a kot. A szultá Cali e-al fol tatott eg eszélése utá a palotá a hí atta i iszte eit, hog egtá g alják 30 az üg et. A tá g alás ak azo a e olt kézzelfogható e ed é e. Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Bujukdere, 21. Oktober 1897. HHStA, PA, Tü kei XII), Kart. 168. 29 Uo. 30 Uo. Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta ti opel, 11. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. 28

171


No e e elejé a Po ta azzal a ké éssel fo dult a ko sta ti ápol i székhel ű Otto án Bankhoz31, hog a há o ús jó átétel te hé e o sásso e delkezésé e 800. fo tot. A a k azt sza ta a köl sö fol ósítás feltételéül, hog az üg letet a ag hatal ak hi atalosa is hag ják jó á azzal, hog i dez Thesszália g o sa kiü ítését fogja szolgál i. Cali e azt ja asolta Gołu ho ski ak, hog az Oszt ákMag a Mo a hia a tö ök ag kö et i de ké ését az üze eltető tá saság kö etelései e hi atkoz a ideigle ese utasítsa el. Cali e a tö ökök ossz pé züg i hel zetét is e e a a szá ított, hog ez a lépés hatásos lesz. Az oszt ák-magyar ag kö et eg olt g őződ e: e sza ad to á tű i, hog a Po ta se i e eg e a tá sasággal és a felette éd ökséget állaló ag hatalo al sze en fe álló kötelezettségeit. Ezé t to á i o ásg ako láské t azt a lehetőséget is eg itatta a tá saság főigazgatójá al, hog leállítják a asútközlekedést, és e e a tá saságot az oszt ák- ag a ko á tá ogat i fogja. A főigazgató is úg élte, hogy i dez hatéko i tézkedés ek izo ulhat, i el a Po tá ak ö állóa se iképp e áll a ódjá a új ól üze e hel ez i a asutat.32 Calice meg olt g őződ e, egé ett az idő a a, hog ke é e ha got üssö eg a Po tá al sze e . És Gołu ho ski külüg i iszte jó áhag ta ezt a taktikát.33 A Keleti Vasutak üg é e Né eto szág is tá ogatta az Oszt ák-Magyar Mo a hiát. A Wilhel st asse utasította ko sta ti ápol i ag kö etét, hog Cali e lépéseit i de eset e tá ogassa. A keleti asút üg é e ug a is é et é dekek is sé ültek, íg a é et ko á ak kapó a jött, hog az Oszt ák-Magyar Mo a hia kifejezett ké ésük élkül is kép iseli é dekeiket.34 Cali e taktikája ha a eghozta a sike t. . o e e -á az oszt ákag a ag kö et át ehette a Po ta és a asúttá saság közti új egállapodás szö egét.35 Köz e a Po ta az Otto án Bankkal kötött . fo t a szóló köl sö üg let e ed é eké t . fo t i előleghez jutott. De e e elejé a Keleti Vasút igazgatója jele tette, hog a Po ta – ígé etéhez híven – átutalt 100. fo tot, és e ől az üze eltető tá saságot é tesítette.36 Az Otto án Ba k azo a addig e olt hajla dó to á i összegeket fol ósíta i a tö ök ko á észé e, a íg a ag hatal ak ko sta ti ápol i ag kö etei az üg letet jó á e hag ják. Az o osz és f a ia ag kö et hajthatatla sága iatt azo a lehetetle ek látszott a egeg ezés. O oszo szág és F a iao szág agaszkodott ahhoz, hog a hitelezési üg letet Thesszália Az Otto á Ba kot - a alapították közös állalkozáské t it efektetők, a francia Banque de Paris et des Pays-Bas, illet e a tö ök ko á . 32 Calice an das Ministerium, Telegramm aus Konstantinopel, 8. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Pe a, 10. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. Calice an das Ministerium, Telegramm aus Pera, 14. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. Calice an Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta ti opel, 11. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. 33 Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta ti opel, 25. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. 34 MOUTAFIDOU: 234. 35 Calice an das Ministerium, Telegramm aus Konstantinopel, 20. November 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. 36 Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta ti opel, 9. Dezember 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. 31

172

o


kiü ítéséhez kössék, ezt azo a a Po ta elutasította. Csak ja uá já a sike ült egeg ezés e jut i, a i égül lehető é tette a Po ta és az Otto á Bank közti üg let le o olítását.37 Görögország pé zügyi helyzeté ek re dezése A gö ög há o ús jó átétel és az álla pé züg i hel zeté ek e dezése üg é e azo a á e olt il e összha g az eu ópai ag hatal ak között. Miutá az ideigle es pé züg i elle ő ző izottság – amelynek feladata az volt, hogy kidolgozza a Ne zetközi Pé züg i Elle ő ző Bizottság u kájá ak ke eteit és ódsze eit – el égezte u káját, Athé e összeült a hat ag hatalo kép iselői ől álló Ne zetközi Pé züg i Elle ő ző Bizottság. 1897. december 15-é Be ha d Bülo é et külüg i álla titká a a ké te Gołu ho ski külüg i iszte t, hog az Oszt ák-Mag a Mo a hia tá ogassa a gö ög pé züg ek elle ő zésé el kap solatos é et p og a ot. A é et álla titká ha gsúl ozta, hog sze él ese Vil os sászá is fig ele el kísé i az üg et, i el szá os é et kis efektető – főleg kato ák, álla i alkal azottak, ala i t ezek öz eg ei – sze é egtaka ításaikat gö ög köt é ek e fektették. Gołu ho ski a ké és ek eleget tett, és utasította az oszt ák- ag a küldöttet, hog tá ogassa é et kollégáját a pé züg i elle ő ző izottság a . 38 Időköz e azo a a pé züg i elle ő ző izottság : a á a lesza azta a é et küldöttet, és a é et elképzelésekhez képest e őse á fol a ot állapított eg az a a d a h a szá á a. A gö ög fizetőeszköz e ősödésé ől szá azó hasz o pedig a hitelezők ek osztoz iuk kellett a gö ög ko á al. Az öt küldött eg eté tett a a , hog a agasa d a h aá fol a a o atkozó é et ja aslat ol a te heket ó a a eg e dült pé züg i hel zet e lé ő Gö ögo szág a, a iket az e í a el. Azzal é eltek, hog új hitel eseté az százalékos ka at ól kii dul a a gö ög álla ak ég a a se a ad a elég tőkéje, hog aká a legszükségese kiadásait fedez i tudja. Ez olt eg é ké t az eg etle itapo t, a el et a izottság te éke sége so á e eg ha gúa fogadott el. 39 Bülo azzal szá olt, hog az elle ő ző izottság a a há as szö etség ásik két tagja tá ogat i fogja a é et elképzeléseket, ezé t a fejle é ek alaposa eglepték, és aggodalo al töltötték el. Ragaszkodott ahhoz, hog eg dö tés sak akko lépje hatál a, ha az a küldöttek eg ha gú hatá ozatá alapul, és elszá ta agát, hog e e a ké dés e e e ged. Az olasz küldött által okozott o odal akat Bülo úg p ó álta egolda i, hog eg e ese Vis o ti-Venosta olasz külüg i iszte hez fo dult, egg őz ie azo a e sike ült. Vis o tiVe osta i dössze a it ígé t, utasítja az olasz küldöttet, hog p ó áljo é sékelt 37 Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta ti opel, 23. Dezember 1897. HHStA, PA, XII, Kart. 168. Cali e a Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta tinopel, 6. Januar 1898. HHStA, PA, XII, Kart. 169. Calice an Gołu ho ski, Be i ht aus Ko sta ti opel, 20. Januar 1898. HHStA, PA, XII, Kart. 169. 38 MOUTAFIDOU: 226. 39 Bu iá a das Mi iste iu , Teleg a aus Athe , 16. Dezember 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49.

173


álláspo tot kép isel i. Az olasz külüg i iszte álaszá a felhí ta a fig el et a a, hog íg a e li i ko á ak az elégedetle hitelezők felhá o odásá al, addig az olasz ko á ak a köz éle é gö ög- a át ha gulatá al kell szá ol ia. Vis o tiVe osta sze i t a é et ko á elle állása egza a hatja az általá os eg eté tést és íg aká a há o ús ká ok felszá olásá a szá t hitel fol ósítását is. Az olasz külüg i iszte ha gsúl ozta, hog a egeg ezés i de fél ek eg fo á é deke. A é et ag kö et ek, aki i de é t az olasz ko á t okolta, Vis o ti-Venosta úg álaszolt, hog az olasz küldöttet á e utasíthatja a a, hog áské t sza azzo , iszo t hajla dó i de ol a köz etítési ja aslatot tá ogatni, amellyel a tö i hatalo is eg eté t.40 Bülo Gołu ho ski ál se já t tö sike el. Az oszt ák-magyar külüg i iszte álaszá a ha goztatta, hog az oszt ák- ag a küldött to á a is eg ütt űködik é et kollégájá al, iszo t azo ké dések e , el ek en a küldöttek a é et előte jesztésekkel sze ehel ezked ek, az oszt ák-magyar küldött is sak köz etítő sze ep e állalkozhat. Gołu ho ski ost Bülo ko á i é elését hasz álta fel: i el a é et ko á is azo a éle é e olt, hog a ész e ő ag hatal ak közül á el ik ek jogá a áll egakadál oz i a izottság dö téseit, ezé t sak ko p o isszu al lehet az elté ő é dekeket összeeg eztet i. E ek szelle é e utasította Gołu ho ski az oszt ák-magyar küldöttet a a, hog köz etítse a é et és a tö i küldött között.41 Ne sokkal ez utá egszületett a ko p o isszu os dö tés: a ad az ala so a d a h aá fol a , iszo t az á fol a felja ításá ól szá azó e eséget úg osztják fel, hog a ól százalék a gö ög ko á t illeti, százalék pedig a hitelezőket. Az oszt ák- ag a küldött a a ké te Gołu ho skit, hog e feltételeket ajá lja elfogadás a a é et ko á ak. Hozzáfűzte, hog az o osz ko á Gö ögo szágot lehetőség sze i t kí él i sze et é. Ha gsúl ozta, hog a ké dés to á i feszegetése eláthatatla o odal akhoz ezet e. Teki tettel a a, hog az Oszt ák-Mag a Mo a hia és Olaszo szág e adta feltétle tá ogatását, sak köz etítői sze ep e állalkozott, e olt eglepő, hog Bülo kész ek utatkozott az e ged é ek e, íg a ja aslatot égül a é et ko á is elfogadta.42 Egy keleti válság ta ulságai A k étai álság és a o á a ki o a t gö ög-tö ök há o ú eg ik ta ulsága a a állt, hog Gö ögo szág – p o okatí külpolitikája és súl os e esége elle é e – a nagyhatalmak status quo fe ta tásá a i á uló politikájá ak köszö hetőe ag o eszteségek élkül tudott kike e ed i a ko fliktus ól. A gö ög ezetés osszul é te fel saját ozgáste ét, és ehhez igazította elhi ázott külpolitikáját. A thesszáliai hatá sekél ódosítása és a há o ús jó átétel ellett azo a az 40

MOUTAFIDOU: 227-228. Gołu ho ski a Bu iá , Teleg a , Wie , 24. Dezember 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 42 Bu iá a das Mi iste iu , Teleg a aus Athe , 28. Dezember 1897. HHStA, PA, XVI, Kart. 49. 41

174

o


o szág pé züg ei e zetközi elle ő zés alá ke ültek, a i aligha eg eztethető össze az álla i szu e e itással. A Ne zetközi Pé züg i Elle ő ző Bizottság te éke sége iszo t sajátos ódo a gö ög álla pé züg i hel zeté ek hosszú tá ú e deződését hozta. E ellett G ö g he eg k étai ko á zó á aló ki e ezése előkészítette a sziget Gö ögo szághoz aló satlakozását. A ag hatal ak Osz á Bi odalo feletti g á kodása a osta i álság so á a a il á ult eg legsze etű ő e , hog a há o úzó felek e áe őltetett tűzszü ettel és az előzetes éké el alójá a ők sza ták eg a tö ök g őzele é tékét. A tö ök hadse eg, a i iszte ta á s és a köz éle é is hatá ozotta fellépést á t ol a el az o szág észé ől, de a szultá t a g őzele e él ag o é é esítésé e e tudták á e i. Ug a akko a hatá o al sze é ódosítása és a jele tős há o ús jó átétel ellett az Osz á Bi odalo e sak hatá ai elül és a uzul á ilág a , ha e egész Eu ópá a ö elte teki tél ét. A i odalo e izo ította, hog külső tá adás eseté képes eg éde i agát, ezzel pedig – eg idő e legalá is – el últ a i odalo szétesésé ek és a keleti ké dés eszkalálódásá ak eszél e.43 Az 1897-es gö ög-tö ök há o ú Gołu ho ski oszt ák-magya külüg i iszte sze i t agá a ho dozta a eszél t, hog a álság az egész alká i té ség e kite jed, és a keleti ké dés új a aktuálissá álik. Elei te az eu ópai hatal ak – ta t a attól, hog az Osz á Bi odalo teljese szétesik – szolidá isak oltak eg ással, és il á aló elle téteik da á a képesek oltak a közös fellépés e. Az oszt ák- ag a külpolitika a álság so á égig a a tö ekedett, hog a ko fliktust a e i e sak lehet, ko látozza, az eu ópai hatal ak eg ütt űködését fe ta tsa és ezzel eg ütt az eg es ag hatal ak ö álló ak ióit egakadál ozza. 44 A gö ög-tö ök ko fliktus is ét felszí e hozta az Oszt ák-Magyar Monarchia égi félel ét, hog az esetleges gö ög g őzele kö ete dő példaké t szolgálhat a alká i szlá álla ok szá á a, és fel áto ítja a Mo a hiá elül élő – elsőso a szlá – e zetiségeket. A gö ögök e esége il e é tele e kapó a jött a Mo a hiá ak. Gö ögo szág iszo t e g e gült eg a i a, hog e szlá e zeti álla ké t e ta thatta ol a eg fo tos alká i sze epét Gołu ho ski külpolitikai e dsze é e .45 Az 1897-es sze tpéte á i Balká -eg ez é el új időszak kezdődött az oszt ák-magyar-o osz kap solatok a , eg úttal az Oszt ák-Magyar Monarchia külpolitikai i á áltását is jelezte. A sze tpéte á i oszt ák-mag a és o osz közeledés eg utatta, hog a két álla i á áské t iszo ul az idő ől idő e isszaté ő alká i álságokhoz, illet e jele eset e a gö ög-tö ök ko fliktushoz. A status uo fe ta tásá a ag esetleg közös eg áltoztatásá a i á uló konzervatí eg ütt űködés jeg é e a két külüg i iszte az o osz fő á os ól ó a i tette a alká i álla okat á il e ea atkozástól. A gö ög e eség utá pedig sike el állapodtak eg a to á i eg ütt űködés ől. A sze tpéte á i 43

MOUTAFIDOU: 244. SOSNOSKY: 113-118. 45 DIÓSZEGI Ist á : Az Oszt ák-Magya Mo a hia külpolitikája, Budapest, 2001. 97-101.

44

175


egeg ezés óta ez olt az első ko k ét oszt ák-magyar-o osz eg ütt űködés a Balká o , a el ek so á közöse g ako oltak o ást Né eto szág a.46 A hatá ké dés e Be li Sze tpéte á t észesítette elő e , iszo t se é e el á ta, hog a há o ús jó átétel és a gö ög pé züg ek e zetközi elle ő zése üg é e a é et é dekek é é esülje ek, és e e O oszo szág tá ogassa. Né eto szág ak a álság fol a á a pé züg i sze po t, a hitelezők é dekei ek édel e olt a legfo tosa . Né eto szágot aggodalo al töltötte el, hog azok az o szágok, a el ek e i tokoltak gö ög é tékpapí okat – az Oszt ák-Magyar Mo a hia, Olaszo szág és O oszo szág – e edetileg e szá dékoztak észt e i az athé i Ne zetközi Pé züg i Elle ő ző Bizottság a . Be li á olt utal a a szö etségesek e, e t sak íg olt képes elhá íta i a izottságo elüli elszigetelődést. Ezé t p ó álta i de á o egg őz i az Oszt ák-Magyar Mo a hiát és Olaszo szágot a ész étel fo tosságá ól, de a i t azt az athé i NPEB te éke ségé ek kezdeti szakasza utatta, Be li e tudta Bé s és Ró a ko látla tá ogatását egsze ez i.47 Az Oszt ák-Mag a Mo a hia élja az olt, hog az új egeg ezés jeg é e O oszo szág politikáját tá ogassa, és hog a é et-o osz itá a – á elei te i ká az o oszokat pá tol a – köz etítse a két ag hatalo között. Gołu ho ski a ak elle é e első ség e észesítette az Oszt ák-Mag a Mo a hia és O oszo szág közötti kap solatokat, hog a Mo a hia szá á a e sökke t a kettős és a há as szö etség fo tossága. Az o oszokhoz aló közeledés Gołu ho ski ak ag o ozgáste et iztosított, de ezt Né eto szág nem mindig ézte jó sze el. Viszo t se O oszo szág ak, se Né eto szág ak e sike ült a Mo a hiát A glia elle fo díta i. 48 Ol a kise ho de ejű ké dések, i t például a os ák ö ké tesek üg e, megmutatták, hog az álla ok között lappa gó elle tétek álsághel zetek e új a idősze ű é álhat ak. A Keleti Vasút üg e pedig jó példa a a, hog a ag hatal akat, illet e az Oszt ák-Mag a Mo a hiát az eg ás elle hadakozó gö ög és tö ök álla hoz is ko ol pé züg i é dekek fűzik, és hog eze é dekek aká ke é e politikai fellépés e is ösztö özhetik őket. Ami a thesszáliai és k étai uzul á ok to á i hel zetét illeti, e ől íg í t Bu iá Ist á a átjá ak, Thalló z Lajos ak Bé s e: „A gö ögök a mohamedá okkal a ki ályság a , azaz Thesszáliá a , sehogy se á ak, ig o álják őket. Va ég jó szá ú tö ök föld i tokos ott. Ne á tják őket, de a te de ia a i tokeladás a és a ki á do lás a eg a . Lassítja a p o esszust a e ők hiá ya. A akufokkal gö ög ész ől e tö ődik se ki. Sok, úgy látszik, i s. A i a , tö ök kéze a , s alószí űleg se dese elsajátíttatik”.49 K étá al kap solat a Bu iá ak e oltak köz etle i fo á iói, ezé t a hel i oszt ák- ag a ko zul segítségét ké te: „K étá a , ottani konzulunk 46

Uo. 101-103. MOUTAFIDOU: 243. 48 Uo. 49 Bu iá Ist á le ele Thalló zy Lajoshoz. Athé ,

47

176

. július

. OS)K Kézi attá , Fo d XI/

.

o


éle é ye sze i t, a oha edá ok so sa eg a pe sétel e. 5 000 vannak, ke ek szá a , ég, i da yia há o á os a összezsúfol a. Föld i tokukat elfoglal i e e ik, ha á hi atalosa eg a ekik e ged e. De tudják, hogy a ke eszté y ép tö é őket közepé e eg e tű i. Vá do ol ak ki folya atosa , ta thatatla ul, ost ke és é oha osa , i t kezdet e . Gyö gy he eg i de t egtett, hogy isszata tsa őket, é zi, ily agy eszteség a sziget e éz e gyé épessége egy egyed észé ek el esztése, de i d hiá a. E őse az é százados egfé hetetle ség. Moha edá ak átté i tö é yese lehet, de go dolo , i s példa á, hogy alaki élt ol a e joggal” – í ta Athé ól a á .50

50

Uo.

177


178

Egy görög-török konfliktus története a 19. századból az es krétai válság az osztrák-magyar diplomáciai iratok tükrében 1

Recommend Documents