A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
II. Évfolyam, 1. szám, 2005. Január
Megjelenik havonta
Egy éves a Makfalvi Tekintő ! Magunk köszöntése is lehetne a címe ezen írásnak. Talán furának tűnik a születésnapi írás magunkról, de mégis szükséges, hiszen egy éve merész, előzmények nélküli vállalkozásként indult. Jószándékkal persze, de anélkül, hogy tudhattuk volna, hogy egyáltalán van-e rá igény. Örömünkre kiderült, hogy van. Kih í vá st j el en t et t a h ely i lap megjelenéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtésén túl, tartalommal megtölteni Az első tizenkettő azt, hiszen a lap szerkesztői, munkatársai nem hivatásos újságírók, inkább jószándékú, Makfalva iránt elkötelezett, érte tennikívánó csapat. Arról, hogy milyen a csapatmunka hadd meséljen egy tanítómese: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember. Név szerint Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.” Hát ilyen ilyen a csapatmunka! Szerencsére nem nálunk! Hiszen az elmúlt egy év alatt időben, szerény képességeink szerint megfelelő tartalommal megjelent újságunk. Megköszönjük olvasóink szeretetét, a Pogármesteri Hivatal támogatását, szerkesztőink, munkatársaink önzetlen munkáját. Külön köszönet Dósa Lászlónénak, mindannyiunk Rózsikájának a lapterjesztésért tett nagyszerű munkájáért. Lapunknak még sok–sok születésnapot kívánva, közös mindnyájunkat köszöntsék a költő sorai: „Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten!”
Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Népfőiskola Makfalván „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Áldassék: a Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra.” /Ady Endre: A Tűz csiholója/ A makfalvi Wesselényi Népiskola (kollégium) és a Református Egyház által működtetett Református Ifjúsági Egyesület nevéhez fűződik a népfőiskola megszervezése és működtetése is. Ha figyelembe vesszük, hogy Erdély területén a szakemberek szerint (Tonk Emil, Jancsó Béla, Bakk Elek, Dáné Tibor, Kovács Bálint, stb...) mindössze 10 protestáns népfőiskola működött és köztük első helyen említik a makfalvit, ez nagy dolognak számított, a maga idejében. A protestáns népfőiskolák működésének helyei: Makfalva, Székelyudvarhely, Ákosfalva, Magyarkapus, Barátka, Gyalu, Holtmaros, Kőrösfő, Sepsziszentgyörgy, Szilágycseh, voltak. Természetesen bennünket a makfalvi érdekel leginkább. De ahhoz, hogy megértsük jelentőségét falunk életében szükséges egy rövid történelmi áttekintés. Annál is inkább, mert a makfalviak tudatában jelen van a népfőiskola létezésének ismerete, de gyakran összetévesztik a Wesselényi kollégiummal, de még inkább a polgári iskolával. A népfőiskolai mozgalom forrása az ún. szabadoktatás, amely a fiatal felnőtteknek adott alkalmat a művelődésre. Szabad, mert nincsen kötve előre megállapított tantervekhez. A részvétel nem kötődik semmiféle minősítéshez és nem kötelező. Viszont lehetőséget biztosít a széles néptömegeknek az elemi iskolában szerzett ismeretek bővítéséhez. Olyanoknak elsősorban, akik anyagi, társadalmi helyzetüknél fogva nem tanulhattak tovább. De ugyanúgy alkalom a középfokú sőt egyetemi végzettséggel rendelkezőknek is ismereteik felújítására, korszerűsítésére és bővítésére. A s z a ba do kt at á s fa lu s i fo r má já t
Moldován Gyula grafikája népfőiskolának, városi formáját szabad egyetemnek szokták nevezni. Ez az oktatási forma a francia forradalomig (1789) vezethető vissza. Majd elterjedt a nyugati államokban és az Amerikai Egyesült Államokban is. De az igazi hazája Skandinávia volt. Dániában Gruntwig Nicolai Frederic Severin a szabadoktatás apostola, elindítója a XIX. szd. első felében. Mozgalmának vezérlő eszméje a nemzeti gondolat, azaz a dán nyelv, történelem, hitvilág védelme a fenyegető német áradattal szemben. Így hétvégeken, nyáron tanfolyamokat szervezett, bentlakással, gyakorló területekkel, fiatal felnőtteknek (18 – 30 év között). A nyelv, történelem, állampolgári ismeretek mellett szakoktatást, főleg mezőgazdaságit kaptak a résztvevők, gyakorlati képzéssel, testneveléssel és művelődési programokkal. Szakemberek szerint a nyugati államok gazdasági felemelkedésének egyik eszköze éppen ez az oktatási forma, amely ma is sikerrel működik. Lehetőséget biztosít a piacgazdaság körülményei között a munkavállalóknak az állandó szakképesítés mellett a profilváltásra, ha erre van szükség. A hazai szabadoktatás a francia és dán mintát követve indult el az 1867-es kiegyezést követően. Kezdeményezője báró Eötvös József
Makfalvi Tekintő
3. oldal
vallási és közoktatási miniszter, aki Türr Istvan majd Irányi Dániel közreműködésével felvállalta a szabadoktatás megszervezését. De jó magyar szokás szerint a kezdeti lelkesítő ötlettől a megvalósításig hosszú volt az út, közel három évtized. A kormány kezdetben támogatta elsősorban az analfabetizmus felszámolására irányuló törekvéseket, majd megvonta támogatását sőt betiltotta azokat. Országszerte olvasókörök, könyvtárak, énekkarok, népmívelő körök alakultak. 1880-ban megalakult az Országos Közművelődési Tanács. 1893-ban megalakult a Szabad Lyiceum tudományt és ismeretet terjesztő társaság. Ezek úgymond intézményesítétették a szabadoktatást. A városi intézmények előretörése miatt azonban a falusi kezdeményezések rendre megszüntek. Nem úgy Makfalván! Falunk népének, mindenkori lelkészének, és presbitériumának, tanítóinak és az „udvarnak”, hogy a nép a Dósa-házat nevezte, köszönhetően már korát megelőzve működött az Ifjúsági Egyesület, „Advent Iskola”, Olvasó-kör és könyvtár. A Makfalvára jellemző fogadókézség jegyében fellendült, gazdagodott a XIX-szd. második felében a művelődési, népfőiskolai mozgalom. Így 1870-ben
megalakult a dalárda, azaz a „Makfalvi dalkör”. Célja egyházi és világi dalok, zenei darabok betanulásával emelni az egyházi és világi ünnepek színvonalát. Karnagya a kántortanító. Az egyház és közösség támogatása érdekében gazdasági tevékenységet is folytatott. 1885-ben magtárat létesített 35 dalárdista adományából. Innen alacsony kamat ellenében gabonát kölcsönözhettek a rászorulók, vagy pénzt is esetenként. Jövedelmüket 1881-ben a szószék elkészítésére fordították. A négyszólamú férfikar ősztől tavaszig heti 2 próbát tartott. Legsikeresebb karnagyok: Pálosi Sándor, Benedek Gyula és Gálfalvi Pál tanítók voltak. A dalárda tevékenységének csúcspontja 1937, amikor Makfalván tartották a marosmegyei dalárdaversenyt 30 résztvevővel és falunk II-ik helyezést ért el. Az 1948-ban megszüntett dalkörhöz méltó folytatást jelentett az 1960-70-es években Gáll László tanító által szervezett és vezetett országos hírű száz tagú gyermekegyüttes, amely több megyei és országos díjjal gazdagította faluk hírnevét. Fülöp Irén
Virágkertészet Makfalva és Hármasfalu között
A szépre mindig van igény Beszélgetés Farkas Ibolyával a makfalvi Faribo cég keretén belül működő virágkertészet vezetőjével. Riporter: Hogyan kezdődött? Farkas Ibolya: 1996 – ban Erdőszentgyörgyön sikerült kibérelni egy működő kertészetet, amit 3 évig üzemeltettünk - meglehetős sikerrel. Ebben az időben főleg zöldségtermesztéssel foglalkoztunk. 1999 –ben sikerült beindítani egy saját kertészetet, részben önerőből részben kölcsönökből, szerény keretek között 2 ha területen Makfalva és Hármasfalu között a főút mellett. 2 évig 4 fólia (8 ár területen) volt beindítva amikben zöldségféléket termesztettünk, majd átálltunk részleges virágtermesztésre, és felépítettünk egy 400 m²-es üvegházat. Elértük, hogy ezek egy része fűtve is legyen, így télen, nyáron tudjuk működtetni. Ezeken kívül a szabadban takarmánynövényeket, gabonaféléket stb... termesztettünk. R: Híresek az itt termesztett virágok. Miért? F.I.: A válasz lehetne cinikus is: Nincs más. (?) Félretéve a tréfát – igyekszünk a jobb minőség felé haladni, minden szaporítóanyagot a legjobb minőségben külföldről beszerezni, A virágkertészet udvarán
Makfalvi Tekintő
4. oldal
ami rendkívül pénz és időigényes és körülményes. Mindezek ellenére sikerült jó minőségű növény és szaporítóállományt létrehozni, ami biztosítja a folyamatosságot. R: Van-e kereslet a virágra, és hogyan értékesítik? F.I.: A szépre mindig van igény. Tulajdonképpen a fogyasztói igény terelt bennünket ebbe az irányba ezért tértünk át a zöldségtermesztésről a virágkertészetre, úgy látszik nagyobb igényük van a szépre mint a jóra. Igyekszünk különleges kerti növényeket termeszteni amik részben elfelejtődtek vagy nem Az üvegház belülről januárban divatosak, de szépek, vagy éppen ellenkezőleg nagyon is divatosak. Ezek a növények bemutatásra kerülnek a saját kertészetünkben, amely egy szerencsés véletlen folytán az út mellett helyezkedik el és így sok átutazó láthatja azokat. Ezek nagy része puszta kíváncsiságból áll meg, aztán legtöbbjük vásárol is. Sokan nem is vásárolni állnak meg hanem felüdülni, pihenni, sétálni a virágok között. Ami az értékesítést illeti itt helyben is a virágkertészetnél megvalósul. Rengeteg átutazó tudja, hogy létezünk, így eleve úgy készül, hogy nálunk vásárol. Ez egy önmagát kialakító vásárlókör. Vannak Makfalván és Hármasfaluban üzlethelységeink itt is forgalmazunk virágot és zöldséget is. Természetesen kapcsolataink vannak nagykereskedőkkel is, ezek általában nagyobb tételben vásárolnak. Így nemigen marad eladatlan termékünk. R: Reklámozzák-e valamilyen formában a termékeiket? F.I.: A legjobb reklám az egész nyáron kiállított sok színes virág. Átutazók, vásárlók, turistabuszok állnak meg és így terjed a hír. Emellett a reklámozók kerestek meg, szerepeltünk már TV – ben is, így már külföldön is tudnak rólunk, most meg az Önök újságjában is szerepelni fogunk. R: Fejlesztések az elmúlt időben, és tervek a jövőre nézve? F.I.: Folytonosan csinosítunk szépítünk hiszen csak így lehet „becsábítani” az átutazókat. Melléképületeket építettünk, amelyek nagyon vonzóan hatnak a vásárlókra. Ami a terveket illeti szeretnénk különlegesek és divatosak maradni de leginkább megmaradni. Lehetőség van emelkedni de bukni is. Az emelkedéshez fejlesztés, pénz és rengeteg munka szükséges, de szívesen vállaljuk, mert itthon tudtam maradni, itthoniaknak tudok munkát és megélhetést biztosítani, itthon tudok dolgozni falum, környezetem és a magam javára. R: Köszönjük a ránk szánt időt, munkájukhoz, terveik megvalósításához pedig erőt, egészséget kívánok magam és a Makfalvi Tekintő nevében. Seprődi István Történik karácsony körül-környékén és mindig, nálunk és mindenhol Így karácsony előtt, után azaz körülkörnyékén voltak, lelkük csordultig tele az ünnep fenséges, felemelő, felindító ésatöbbi, ésatöbbi voltának nagyszerűségét mondhatni 100%-ban átható érzéskomplexumával. Klasszikusnak nevezhető család voltak: apa, anya, gyerekek (max. kettő, mert tekintettel kell lenni a túlnépesedésre, aztán meg felelősen gondolkodó szülők a mai világban nem gyermeksorozatgyártók). Boldog család voltak: káros szenvedélyektől mentes, dolgos apuka, áldozatkész, a családom a mindenem jelszót a zászlajára tűző anyuka. A
gyermekek jól tanulnak, igaz, ehhez minden feltétel adott volt: a legkorszerűbb számítógép, nyelvleckék, külön órák stb., stb. Ebben a családban is, mint minden más tisztességes családban a karácsony a szeretet, az egymás iránti tisztelet, a tolerancia akarom mondani, a mások szenvedése iránti fogékonyság, azaz empátia, meg minden efféle könnyfakasztó fogalmak bűvös gyűrűjében kapott helyet. Mindehhez kiváló, már-már ideális illusztrációt szolgáltatott a televízió, dicsőséges XX. századunk még dicsőségesebb találmánya. A televízió a nagyszobában volt egy
Makfalvi Tekintő
5. oldal
kis emelvényen, minden kétséget kizáróan tekintélyéhez méltó környezetet biztosítottak számára a ház lakói. Ez a remek szerkezet nagyszerűen erősítette a család más emberek iránti érzékenységét: hátrányos helyzetűek, fokozottan veszélyeztetettek, hajléktalanok, diszkrimináltak sorsát ecsetelgette számos tévécsatorna. Miután napi szánalomadagját lerótta a család, sajnálkozások, megbotránkozások, fogadkozások, a segítségnyújtás iránti eltökélt szándékfelcsillantások segítségével, jöhettek a könnyedebb, noha nem kevésbé hasznos műfajok: filmek, szórakoztató műsorok, beszélgető showk, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek stb. Be kell látni, érzelmileg, intellektuálisan, fizikálisan sokoldalúan fejlesztő hatások érték a családot. Mert micsoda remek jellemek, minő jellemző élethelyzetek sorozata cikázik a tévéadások sorozatában! Virtuális garancia, hogy a család életvezetése semmiképpen se legyen destruktív, azaz mindenképpen konstruktív legyen. Multimédiális életmódtréning, mely még interaktív is lehet, ha betelefonálós az adott műsor. Azon a tragikus estén számos vészjósló elem szíven ütötte a jelekre érzékeny család tagjait: a
Év eleji gondolatok Újesztendő, vigságszerző, most kezd újulni, újulása víg örömet most kezd hirdetni. Január - Boldogasszony havaaz év kezdete. Ehhez a naphoz fűződő köszöntés, ajándékozás régi hagyományátvétel. Galeotto Marzio leírásából tudjuk, hogy Mátyás udvarában „Január elsején a magyarok sztrénát vagyis ajándékokat szoktak adni, hogy jól kezdődjék az év”. Az új kezdet régi babonás szokásokat őrző, időjósló, jövőt kutató nap. A kö szö nt ő le gé nye k csoportosan járták a falut, és versekkel, énekkel kívántak szerencsét, egészséget , boldogságot a ház lakóinak. Vidékenként hagyományos ételeket ettek: lencsét, hogy sok
csillagok valahogy hamis, kopott fénnyel csillogtak, a hópelyhek furcsamód félúton megálltak, és ott várakoztak, mintha nem tudták volna eldönteni, hogy lehulljanak-e vagy sem. Később minden jel értelmet nyert, ugyanis mikor a család bevonult a nappaliba, mindenki elfoglalta szokásos, számára a legkényelmesebb helyet, a családfő kezébe vette a mindennapi szertartás kezdetére mintegy varázsszóra engedélyt adó távirányítót, a képernyő kegyetlenül sötét, irgalmatlanul néma maradt. Értetlenkedő, döbbent tekintetek meredtek egymásra. A levegőben ott lógott a kimondatlan, rémült kérdés: most mi lesz, mit kezdjen négy ember magával, egymással egy végtelenül hosszú téli estén? Karácsony előtt, után azaz körül-környékén volt, van. Lelkük csordultig tele az ünnep fenséges, felemelő, felindító, ésatöbbi, ésatöbbi voltának nagyszerűségét mondhatni 100%-ban átható érzéskoplexumával. Klasszikusnak nevezhető család: apa, anya, két gyerek. Klasszikusnak nevezhető család: apa, anya, két gyerek. Klasszikusnak nevezhető négy magány, a világ számos, számt alan magányának prototípusa. VaSS
pénzük legyen, bárányhúst, hogy békesség lakozzék közöttük, élesztős kőtt kalácsot, hogy nagyra nőjön a jó. Fontos, hogy a fazékba ezen a napon ne csirke -, hanem disznóhús kerüljön, mert az aprójószág kifötri, a disznó betúrja a szerencsét. Év elején nemcsak másnak mo nd u nk jó k iván ság o t . Magunknak is megfogalmazzuk a jókivánságokat, mit várunk el az új évtől. Én is feltettem néhány ismerősömnek a kérdést: - Mit vársz el a 2005-ös évtől? D.E. Z.: - Igaz hit et , beteljesedést és reményteli álomvilágot. B.M.M.T.: - Sok jó változást és haladást. D.S.S.R.: - Egy lakást. B.M.: - Egészséget, békessé-
get F.M.: - Egészséget, egyetértést, kicsi szerencsét is. Gy.J.: - Egészséget, az országban javulást és sok szerencsét mindenkinek. S z. A. : - Ug ya nazt a m u nk a he l ye t , e g é s z s é g e t mindenkinek és legyen mindenki boldog. Gy.B.N.: Jobb eredményeket az iskolában. Azt hiszem csak az én feleletem hiányzik. Mit várok el? Minden dolgom szeretetben menjen végbe, a megkezdett „munká mat ” szer encsésen tudjam befejezni. Kedves olvasó, Nagy László gondolatai legyenek Számodra az én új évi kivánságaim. Adjon az Isten szerencsét,
Makfalvi Tekintő
szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot,
6. oldal
ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ ő küldjön, hogy hitem széjjel ne düljön,
Tisztelt olvasó ! Eltelt egy év amióta megjelent községünk folyóirata, a MAKFALVI TEKINTŐ. Egy évvel idősebbek lettünk, de tapasztaltabbak is! Nem szeretném ismételni magamat a havonta megjelenő cikkeimben, de az új esztendőben is a legújabb technológiákról, a legújabb vegyszerekről, árakról és alkalmazási módszerekről szeretném tájékoztatni Önöket! Szívesen válaszolok bármely olvasónk kérdésére, írásban vagy szóban, amelyben hasznos tanácsot tudok adni Önöknek. A gyümölcsösökben kihasználhatjuk az enyhe téli napokat, megkezdhetjük a gyümölcsfák metszését és elvégezhetjük a téli lemosó permetezéseket a kaliforniai pajzstetű, sodrómolyok, levéltetvek, takácsatkák ellen. Erre a célra a következő vegyszerek egyikét használhatjuk: Oleocarbetox 12 CE vagy Oleoekalux 25 CE . Mindkét vegyszert 1,5%-os oldatban (1,5 deciliter + 10 liter víz) használjuk. A permetezést csak fagymentes időben végezzük, áztatásszerűen, lemosólag, hogy az ásványi olaj, amelyet a vegyszer tartalmaz egy vékony réteget képezzen az ágakon, megakadályozva ez által a kórokozók oxigénnel való ellátását. Néhány szót a fagykárokról. Valóban nem panaszkodhatunk idáig az idei télről, enyhe és fagymentes volt, de egy régi szólással élve a farkas nem eszi meg a telet. Az előrejelzés szerint talán februárban fog megjönni a tél. Jó, ha nem ér váratlanul a gyümölcsöseinkben sem. A nálunk honos gyümöcsfajok a szokásos téli hidegekkel szemben nem érzékenyek (kivételt képeznek a csonthéjasok, barack, kajszin). Előfordultak azonban már szélsőségesen hideg és tartós telek, amikor a gyümöcsfák súlyos fagykárt szenvedtek. Az idősebb gyümölcsfák sokkal jobban viselik el a tél viszontagságait, mint a fiatal, még gyenge gyökérzettel rendelkezők. Télen a gyümölcsfák teljes nyugalomban vannak. Gyökerük nem vesz fel tápanyagot, a fák szervesanyagfelhasználása és légzése minimális. Ha azonban a tél vége felé néhány napig enyhébb időjárás uralkodik, akkor a fák mély nyugalmi szakasza befejeződik és megindulnak az élettevékenységek. Ha az átmeneti
Kosaras bál Makfalván ! 2005 február 5-én a kultúrotthonban Minden érdeklődöt szívesen várunk! - a rendezőség
adjon az Isten fényeket, temetők helyett életet – nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha
nem kérem. (Nagy László) Békés új esztendőt!
Fábián Kinga
felmelegedés után ismét hideg idő következik be, akkor a termőrügyek nagymértékben károsodhatnak. A téli fagykárok ellen kizárólag közvetett módszerekkel tudunk védekezni: úgy irányítjuk a gyümölcsfák életét, hogy a vesszők és rügyek jól beérjenek, tápanyagokban gazdagon jussanak nyugalmi állapotba és így károsodás nélkül vészelhetik át a téli fagyokat. Az aktív fagyvédelem egyik legegyszerűbb módszere a füstölés. Erre a célra a kertekben és gyümölcsösökben nyirkos szalmát, istállótrágyát rakunk kis kupacokban és ezeket meggyújtva sűrű füstöt keltünk. Gyakran előfordulhat, hogy egy enyhe hajnali szellő elsodorja a füstöt és a gyümölcsfák elfagynak. Sokkal jobb és biztosabb védelmet nyújt a gyümölcsfák számára a tiszta vízzel való permetezés ott, ahol ez lehetséges. Az öntözőberendezésen keresztül minél apróbb cseppek formájában a növények felületére juttassuk a vizet. A fagy bekövetkezésekor a víz vékony jégréteget von a növények felületére és ezalatt nagymennyiségű hő szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegő hőmérsékletének csökkenését, másrészt pedig a jégréteg megakadályozza a növény belső szöveteinek további lehűlését. Amikor az első reggeli napsugarak elérik a jéggel bevont gyümölcsfák felületét, akkor a jégréteg elolvad és a növény sértetlenül vegetál tovább. Ezt a módszert ajánlom áprilisban a házunk mellett levő virágzó barackfáink megmentésére, hisz sok háztartásban a nyomás alatti vízvezeték már be van szerelve, amelyre csak egy finoman porlasztó öntözőt kell szerelnünk. Szántóföldi növénytermesztésnél a bevetett területeken javasolom az esetleges pangó vizek levezetését. Ha ősszel nem volt lehetőségünk a trágyázásra, akkor most elvégezhetjük, lehetőleg komplex műtrágyával (amely mindhárom legfontosabb tápanyagot tartalmazza – NPK - nitrogén, foszfor és kálium) és ne sajnáljunk egy zsák műtrágyát (50 kg.) 10 ár területenként! Garantálom, hogy többszörösen hozza vissza a befektetett összeget, főleg, ha az illető parcellát az elmúlt 3-4 évben csak az ég madarai trágyázták.
Péter Ödön Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Seprődi István, Zsigmond Zsuzsánna Munkatársak: Péter Ödön, Vass Katalin Támogatónk: A Makfalvi Polgármesteri Hivatal
