A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
I. Évfolyam 5. szám, 2004. Május
Megjelenik havonta
„Csiprosok” A makfalvi fazekasság rövid története
Székelyföldön a szabad székely földművesek a katonai övezeten kívül maradt, tehát határőrségre nem kötelezett tömegei Udvarhelyszéken, Marosszéken, és Aranyosszéken éltek. Ők a korábbi lófői és gyalogrendi családok leszármazottai voltak. Így tehát a Marosszékhez tartozó Makfalva lakói is szabad székely földművesek voltak évszázadokon át. A Nemzeti Társalkodó 1847. júniusi száma beszámol a szabad székelyek tömeges elszegényedéséről, aminek okait a közterhek emelkedésében és a viszonylagos túlnépesedésben látja. Ez a helyzet főleg a Küküllők felső vidékein, a Homoród- és a Nyárádmentén szembetűnő, ahol szinte falu falut ér. Szülőfalunkra, Makfalvára is ez volt a jellemző. Orbán Balázs felmérése alapján, 1867ben falunk határának összterülete 3676 hold volt. Ebből szántó 1071 hold, kaszáló 429 hold, erdő 1680 hold, a többi legelő és terméketlen terület. Lakóinak száma akkor 1588 fő volt, de 1910-ben már 1821 fő, és a legmagasabb számarányt 1941ben érte el, amikor a lakosság száma 1956-ra emelkedett. A fenti adatok alapján látható, hogy ez a terület kevésnek bizonyult a lakosság eltartásához. Jövedelempótló foglalkozásra volt szükség. Így vált falunk életében jelentős
foglalkozássá a fazekasság. A falu határa gazdag volt jó minőségű sárga agyagban. A makfalvi fazekasság már akkor többszázéves múltra tekintett vissza. Imre Barna és dr. Kós Károly kutatók falunk helyneveivel is igazolják ezen állításukat. Így például: Nagyhegy, Fazékverem, Agyagos, Agyagosmege, Agyagos útja, amelyek a XVIII. szd.-i okiratokban már előfordulnak. (Fülöp Dénes: Makfalva helynevei, Bp. ELTE, 1997). Ugyancsak tőlük tudjuk, hogy a XIX. szd. második felében felvirágzott a makfalvi fazekasság, hiszen 1880 táján falunkban már 120 fazekas dolgozott. A jó tűzálló, szabad tüzön használható, vastag zöldmázas vagy füstöléssel feketemázas parasztedényeket a makfalviak messze földön értékesítették. Az 1920-as évektől a háztartási kerámia mellett dísztárgyakat is készítettek: bokályokat, dísztányérokat, vázákat, amelyeket virág, szőlő, madár, szarvas és stilizált díszítéssel látták el. Ritkán domborműves díszítést is alkalmaztak pl. Molnár Dani. Típikus makfalvi díszítő elem volt a „cserelapis” motívum. Ezen felül készítettek még zöldmázas cserépkályhákat, „cserepeseket”. Ezeket megrendelésre. Az okíratok 1700-ban már említik a makfalvi cserépkályhát. A fazekas termékek értékesítésére kialakult falunkban egy másik önálló foglalkozás: a szekeresség. A fazekasság felvirágzása miatt kaptuk a „csiprosok” ragadványnevet a szomszédos falvaktól. Az agyagművelés külön érdekessége fa lu nk ba n, ho g y k ia laku lt a nép i agyagszobrászat, amelynek kiemelkedó képviselői Molnár Dani, Vass Áron, Suba Dénes és mások v o l t a k . Munkásságukra majd a későbbiekben még
Makfalvi Tekintő
2. oldal
visszatérünk. Az agyag megmunkálásának mozzanatai: az agyag kitermelése, verés, szelés, áztatás, taposás, gyúrás, korongolás, szárítás, alapmintázás, első égetés, mázolás, második égetés. A fazekas műhely felszerelése: korong, agyagtároló pad vagy tőke, víztároló edény, csíkozó szaru, szárító polcok, fakések, fenékszegvágó rézdrót, lábaslevevő lapát, lyukasztó, máztároló bögre, símító bőr, máztörő, mázórlő, stb… A makfalvi korong eltérően a koronditól üllőkével ellátott munkapad volt és lábbal hajtották meg. A máz készítéséhez kőport, ólomsalakot, rézoxidot használtak többek között. Az égetést a katlanházban épített 150 – 200 cm. magas katlanban végezték. Kétszer égették ki az edényt. Az első égetés 10 – 12 órát tartott, ezt követte a mázolás és a 6 – 7 órát tartó második égetés. Ez a munka nagy hozzáértést igénnyelt, itt dőlt el ugyanis, hogy keletkezik-e selejt, hibás mázú edény, amit nem tudtak eladni. A fazekasok kb. felének nem volt katlanja, így kaláka fejében másnál égették ki termékeiket. Fazekasaink legkeresettebb termékei a káposztafőző-fazék, vizeskorsó, boroskancsó tejforraló lábas, tejesfazék, fennfüles ételhordozó, szilvaízes fazék, puliszkafőző fazék, ivócsuprok, pergelőlábas, zörgős korsó, tésztaszúró, tál, tányér, kalácsforma, virágcserép, bokály, dísztányér, gyermekjátékok voltak. A rendelésre készített zöldmázas cserépkályhák „cserepesek” csempéi nagyméretűek (25x40 cm.), stilizált virág- és állatmotívumokkal díszítették. A fazekas termékek értékesítése helyben történt a heti piac valamint a hagyományos vásár alkalmával. Makfalva 1827-ben nyerte el a 4 országos vásártartási jogot. Távolabbi vidékekre szekeresek juttaták el az edényt. Egy szekérre, annak nagyságától függően, egy katlan edény (600 – 1000 drb.) került gondos csomagolással. A szekeres megegyezés szerint az edényt
gabonáért vagy pénzért adta. „Eccer tőtve búzáért, kéccer tőtve törökbúzáért” Az út után (kb. 2 hét) elszámolt a fazekassal. Az edény mellett időnként gyapjút, posztót és gyümölcsöt is szálítottak. A gyékény-kóberes szekéren a szekerest egy kisegítő (8 – 10 éves) fiú kísérte. Szekereseink e ljutottak Régen, Gyergyószentmiklós, Enyed, Gyulafehérvár, Szászváros, Avrig, Fogaras, Medgyes, Betlhen, Beszterce, Naszód, Munkács városokig és azok környékére. Sőt néhányan a Kárpátokon túli Regátba is. Portékáik ismertek és keresettek voltak a magyarok, szászok és románok körében egyaránt. Aztán a többévszázados hagyomány megszakadt, a fazekasság kihalt. Okai sokfélék: a Bécsi Döntéssel lezárult a közeli határ, elveszett a legbiztosabb piac, a dél-erdélyi, a II. világháború a fazekasokat sem kímélte. 1945ben fellendült rövid időre, de az erdők államosításával 1948-ban nehézkessé vált a fa beszerzése. 1950-ben megalakult a lenüzem, ami állandó és nyugdíjas állást kínált. 1962-ben megalakult a kollektív-gazdaság, ezzel bezárult a kör. Eltűnt egy régi, szép, értékes foglalkozás. Nagy kár, hogy nem szerettük eléggé és nem ragaszkodtunk jobban hozzá. A körülmények szorításában lemondtunk róla. Így teljesedett be rajtunk, valamikori „csiprosokon” Deák Ferenc gondolata, miszerint, ha egy néptől elvesznek erőszakkal valamit, az idővel visszaszerezhető. De amiről önmaga, önszántából lemond, az számára mindörökre elveszett. Így lettünk mi szegényebbek. Marad az emlékezés és a még meglévő tárgyak gondos megőrzése. Néprajzi múzeumunkban őrizzük a hajdani fazekasság munkaeszközeit, termékeit. Ezekből láthatjuk a m a k f a l v i f a z e k a s o k k é z ü g ye s s é g é t , leleményességét, szépérzékét, ahogyan a halott agyagot életre keltették sok időn át sok ember és szülőfalunk hasznára. Fülöp Irén
Szellemi táplálékunk a KÖNYV, avagy TÉVÉKÓR Elgondolkodtató, hogy napjainkra már mindannyiunkból kiveszett a könyv szeretete, az olvasás utáni vágyakozás. Azt a színes fantáziavilágot, melyet a könyvek lapjai varázsolnak elénk, a villogó képernyő nem tolmácsolja, nem gondolkodtat el, csak önti elénk az abrakot, s nem is érdekel, hogy izlik-e vagy sem, faljuk, falunk mindent válogatás nélkül. Rohanó világunkban leülünk a TV elé, s a könyveinkre időt nem szentelünk. Ha gyerekeink nem látnak minket olvasni, ők rájönnek-e maguktól, hogy olvasni milyen jó? Könyvtárunk állományát a múlt év folyamán Püspökladány testvérvárosunk és Varró Gyula tanító közbejárásával a Bernády György Alapítvány jóvoltából közel 300 kötettel sikerült bővíteni. Szintén
Makfalvi Tekintő
3. oldal
jó hír, hogy a Polgármesteri Hivatal egy nagy konvektort vásárolt, így a belépő olvasókat jó meleg fogadja. A 2004-es évre tekintélyes összeget irányoztak a költségvetésből könyvvásárlásra, melyből mind felnőtt-, gyermekolvasóinknak szeretnék újat, érdekeset nyújtani. Az újonnan iskolába lépőket szeretném bátorítani, hogy bizalommal jöjjenek, a már beiratkozott olvasókat továbbra is örömmel várom, még gyakrabban lépjék át a könyvtár küszöbét! Jó lenne, ha gyerekeink belekóstolnának az olvasás birodalmának csodáiba, talán kis ösztönzéssel, összefogással elérhető lenne. Elődeink e birodalomból hozták el a tudás, a bölcsesség koronáját. Bányai Éva
Nem félve jönnek ! Beszélgetés Dr. Simó Ráduly Juliánna szakfogorvossal. Riporter: Egy pár mondatot önmagáról, pályaválasztásáról, és hogyan került Makfalvára? Dr. Simó Ráduly Juliánna: 1979-ben végeztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogászati karán. Makfalva az 5-ik munkahelyem: először Marosvásárhely 3 évi gyakornoki munka, utána Moldovában 4 év, majd Bonyhán 1 év, Nádason 6 év, és végül Makfalván vagyok immár a 10-ik éve. Nádason a 2 posztból egy megszűnt, így szándékosan választottam Makfalvát, ahol 4-ik éve magánpraxist folytatok. Mit jelent ez a 25 év? Elsősorban gyakorlatot, majd azt a felismerést, hogy a betegek nemcsak páciensek, szigorúan behatárolható szakmai esetek, hanem elsősorban emberek, akiknek fájdalmuk van, és az én hivatásom megszűntetni azt. R: Hogyan, és mikor lehet Önhöz felíratkozni? Dr.S.J. Bárki bármikor a program alatt (Makfalva: hétfő, szerda, péntek 9-16 óra között, Gyulakuta: kedd, csütörtök 12-18 óra között.) Ingyenes fogászati beavatkozást a program keretén belül elvégzek sürgösségi esetekben, valamint általános konzultációt is. (Sajnos a megyénkben állandó fogászati sürgösségi ügyelet nem létezik, csak a marosvásárhelyi szájsebészeti klinikán.) A gyerekeknek – óvodásoknak, iskolásoknak - 6 hónaponként ingyenes konzultációt végzek, ez úgymond megelőzési kezelés (profilaxia), és ezt a tevékenységet sikerült összehangolni az óvodával, iskolával. Ilyenkor megelőző beavatkozást végzek: helyi fluorozást (védőréteg felvivése a fogzománcra), valamint felkészítést a helyes fogmosásról, szájhigiéniáról. Jó lenne akár felnőtteknek is 6 hónaponként akár tünetmentesen is vizsgálatra jelentkezniük.
R: Miként előzzük meg, vagy hogyan kezeltessük a fogbetegségeket és főként mikor? Dr.S.J. A szájhigiénia nálunk eléggé elhanyagolt volt régen és sajnos most is az. Általában a fogellenállás, szuvasodásra való hajlam, örökletes, de megelőzhető a reggeli és esti rendszeres fogmosással, amit sajnos sokan elhanyagolnak. Nem a fogkrém minősége, hanem a mechanikai tisztítás a legfontosabb. Éjszaka a savkeltő baktériumok a szájban fogínysorvadást és fogszuvasodást idéznek elő. Nem köztudott, hogy a kemény, rágós étel többet tisztít mint egy szabálytalan fogmosás. A desszertet ne a végén, hanem a főfogások közt együk meg, a végére hagyjunk például egy almát. A cigaretta és az alkohol érösszehúzódást idéz elő a nyálkahártya színtjén, így a foghús vérellátása zavart, f o g í n y g yu l a d á s , k i h a n g s ú l yo z o t t a b b fogszuvasodás állhat elő. Van egy jó tanács az étkezésre: „úgy igyunk mintha ennénk, úgy együnk mintha innánk.” (az ételt jól meg kell rágni) R: Milyen az emberek hozzáállása a fogászathoz? Dr.S.J.: Köztudott, hogy a betegek, főleg a felnőttek bizonyos fenntartással indulnak a fogászatra. Nevezzük ezt egyszerűen félelemnek. Úgy érzem sikerült kialakítanom egy orvos-beteg közti viszonyt, ami bizalmon alapszik, mondhatom: megszerettek, megkedveltek, bíznak bennem, nem félve jönnek hozzám, de sajnos akkor csak amikor fájdalmaik vannak (általános orvosi vizsgálatra nem – pedig ingyenes). Milyen könnyen megelőzhetnénk egy költséges és fájdalmas beavatkozást egy rendszeres fogászati ellenőrzéssel. R: Rövid és hosszú távú tervei? Dr.S.J.: Maradni szeretnék. Erkölcsi, szellemi, fizikai, anyagi energiát fektettem ebbe a körzetbe. Elmehettem volna városra, nyugatra, de egy megkezdett munkát be kell fejezni. Sohasem voltak elsődlegesek az anyagiak: a beteg – bárki legyen az – a legfontosabb. Mindent megér az mikor egy fájdalomtól eltorzult arcú ember tíz
Makfalvi Tekintő
4. oldal
perc múlva hálásan rám mosolyog. A Polgármesteri hivatal támogatást nyújtott az elhelyezkedési nehézségek leküzdésére. (gázt bevezetett, az épületet rendbeszedette) Így is nagyok a fenntartási költségek: közköltségek,
fogyóanyagok, felszerelések, fogászati anyagok, stb… Ráadásul ingáznom is kell. Mégis ismétlem, maradni szeretnék. Seprődi István
Az olvasó írja... Elgondolkoztató Napjaink betegsége az egymástól való elidegenedés, az egymás iránti törődés hiánya, az egymás iránti szeretet és tisztelet megszűnése, és nem utolsó sorban az összefogás hiánya. Nemcsak a minket körülvevő környezetben, hanem az egész emberi társadalmat szemlélve, észlelhető ez a nagyfokú hiányosság, amelynek szerintem a sok apró okozói mellett, legfőbb okozójaaz Istentől való távollét, eltávolódás - magyarán kimondva, az Isten háza látogatásának hiánya. (Véleményem szerint egy átlagpolgárnak itt is mutatkoznia kellene.) Távol áll tőlem, hogy a kedves olvasókat vallási oktatásban részesítsem, de hiteles meggyőződésem, hogy az elkövetkező idők folyamán lesznek majd utódok, akik levonják ezen hiányosságok konzekvenciáit. Adja Isten, hogy beigazolódjon eme érvelésem, hiszen tudom, hogy vannak és nem is kis számban, településünkön olyan utódok, akik az elkövetkező időkben arra fognak törekedni, hogy ezt a történelmi tendenciát megszűntessék, természetesen a mi településünk környezetében. A Makfalvi Tekintő által is remélem minden lehetőség adott, hogy a tisztelt szerkesztőség ebben az ügyben is fáradozhasson, hogy közösségünk egy nagy és összeforrott család legyen. A helyes, egyenes irányba gondolkodók számára nagy történelmi elégtételt jelentene, valamint nagyban befolyásolná községünk fejlődését a jövőben. Kiss Albert-nyugdijas
Egy kis névesztétika A név az, amely egész életünkben elkísér, velünk marad, a nevünk nem lesz hűtlen hozzánk, mily megkönnyebbülés, hogy egyáltalán létezik még hűség ebben az életben. Persze ez is, mint minden hűség, csupán egyoldalú, hiszen a név viselője viszont elpártolhat, elfordulhat, más, tetszetősebb, divatosabb, jobban hangzó nevet választhat magának. Bizonyos értelemben a nők mind hűtlenek lesznek a családnevükhöz, hiszen mialatt igent mondanak a férjecskének, azalatt mintegy nemet mondanak a családnevüknek. Persze vannak kivételek, de a kivétel, mint tudjuk a szabályt erősíti, egyébként is engedjük meg a nőknek, hogy legalább a nevükhöz legyenek hűtlenek. Gondolom, nincs vita köztünk, ha azt mondom, hogy a családnevünk többnyire megváltoztathatatlan, hisz köt a hagyomány, aztán meg az ősöknek sem tetszene, ha nekünk nem lenne jó az, ami nekik, meg előttük még annyi nyakas székelynek jó volt. Egészen más a helyzet a keresztnevekkel. Ebben az esetben
egyetlen vagy már nem egyetlen csemeténknek tetszés szerint választhatunk a szép és gazdag keresztnévállományból. Ha eléggé talpraesettek, és családos emberhez méltóan bátrak vagyunk, akkor nem hallgatunk xy nénire, sem xy bácsira, aki éppen a mi gyerekünk nevében szeretné konzerválni a kedvenc szappanopera, illetve brazil meccs nyújtotta élményt. Mielőtt a KEDVES OLVASÓ végképp a gázáremelések óta ismét divatba jött tűzgyújtásra ítélné a Tekintőt, belevágok a lényegbe, amiért ez az iromány megszületett. Én, a tanácsadásra méltatlan emberke, méltó javaslatokat teszek névadás ügyben. Mire figyelj mélyen tisztelt makfalvi szülő, és mire figyeljek kevésbé tisztelt önmagam, ha gyermekemnek, a(még) nem létezőnek nevet választok a családnév mellé: A vezeték- és keresztnév együttes esztétikai hatása érdekében kerülni kell az egyhangúságot, a túl hosszú nevek, valamint a túl rövid nevek egymásutánját (pl. Farkasházi Adalbert helyett Farkasházi Pál). A jóhangzás érdekében figyelni kell arra, hogy egy néven belül ne azonos magánhangzók torlódjanak egymásra. A név mélyhangúsága (a, á, o, ó, u, ú hangok) egyensú-
Makfalvi Tekintő
5. oldal
lyozhatja a családi név monoton magashangúságát (e, é, i, í, ö, ó, ü, ú hangok), és fordítva (pl. Kiss Ildi helyett Kiss Mária). Szépséghibának minősül továbbá az ún. hiátus, azaz az azonos magánhangzóval kezdődő és végződő nevek (pl. Forró Ottó) kombinációja. Szintén kellemetlen hatású, ha egyik név feltűnően idegenes hangzású, a másik név meg legalább ennyire magyaros (pl. Magyarosi Richard). Továbbá érdemes odafigyelni arra, hogy a családnév és keresztnév együtteséből nehogy valamilyen értelmes közszói kapcsolat
jöjjön létre, mert ez általában komikus, groteszk hatást kelt (pl. Fekete Piroska). Végezetül bátortalanul bátorítok mindenkit arra, hogy gyermeke magyarságát eredeti magyar nevek választásával tegye formailag is hangsúlyozottabbá. Így járt el kiváló szerkesztőségünk nagyszerű szüleinek nagyrésze. Pillantsunk csak a szerkesztők nevére: Zoltán, Attila, Barna, Kinga és persze Levente. Hát, az ember lelke táncot jár örömében, komolyan.
VaSS
T e n n i v a l ó k a h á z k ö r ü l ... Májusi teendők Április első felében lehullott bőséges csapadék, (közel 70 litert mértem, itt M a k f a l v á n négyzetméterenként) valóban megkésleltette a munkálatokat minden területen. Nem maradt más hátra, mint pótolni ebben a hónapban az elmaradottakat. A gyümölcsösökben virágzás után, amikor a sziromlevelek 15-20 %-a lehullott ajánlatos elvégezni egy per met ezé st lis zt har mat , varasodás, tűzelhalás, alma gyümölcsdarázs ellen (hogy ne legyenek „kukacos gyümölcseink”) az ajánlott vegyszerekkel: Champion 50 WP 0,04 %, vagy Chorus 75 WG 0,03 % vagy Score 0,01 %, vagy Shavit F 71,5 WP 0,2 %-os oldatát valamint a rovarkártevők ellen: Carbetox 37 CE 0,4 %-os oldat (40 ml + 10 l víz), vagy Karate 5 EC 0,03 %, vagy Zolone 35 EC 0,2 % melyeket az előbb felsorolt go mbaö lő veg ys zer ekk e l együtt alkalmazzuk. E hónap során 10-15 nap ut án megis mét eljük a permetezést a fent említett vegyszerek valamelyikével, lehetőleg váltva azokat! A csonthéjasoknál, főleg a
baracknál községünk területén nagyon elterjedt a tafrinás levélfodrosodás, amely a gyümölcsbetakarítás illetve a lombhullás után elmaradt kezelésnek a következménye! Most már csak lokalizálni tudjuk a betegséget réztartalmú vegyületekkel (rézgálic 0,81,0 %-os oldatával, vagy Fundazol, vagy Topsin 0,1 %os oldatával. A levéltetvek, ellen ami szintén gyakori, Sinoratox 35 EC 0,1 %-os oldatával, vagy más előbb említ ett rovarölő szerrel védekezhetünk. A szőlősökben is elkezdhetjük e hónap folyamán az első permetezést, amelyet ajánlatos réztartalmú vegyületekkel végezni : Bordói lé 0,75 %, vagy Turdacupral 50 PU 0,5 % -os oldatával. A szisztémikus vegyszereket (amelyek gyökéren, száron, levélen szívódnak fel) amilyen a Rido mil is, hag yjuk k é s ő b br e ! S a j no s , má r megjelent a direkt termő szőlőkön is a szőlőgubacsatka, amely a levél színén képez dudorokat, amelyek később k ilyu k a d na k. E z e lle n eredményesen védekezhetünk a Mospilán 20 SP rovarölő szerrel, amelyet, ha 1,5 grammos kivit elezésben
található 5 liter vízben oldjunk fel. Még használhatunk ez ellen bármilyen rovarölő szert. A szántóföldi növényeknél, a szalmásgabo nákná l megjelentek a vetésfehérítő bogarak. A kifejlett, felnőtt e g ye d e k n e m o k o z n a k közvetlen módon károkat, de védekezni kell ellenük, mert a lárváik veszélyes kórokozók . A növényvédelmi munkálatokat a petézés előtti időszakban ajánlatos elvégezni a következő vegyszerek egyikével: Sinoratox 35 és 40 EC - 3,5 l/ ha , Fastac 10 EC - 0,1 l/ha , Fury 10 EC 0,1 l/ha, Sumialfa 2,5 CE - 0,4 l/ha, Sinoratox Plus - 1,6 l/ha, vagy Reldan 40 EC - 1,25 l/ha dózisokban. Ahol még nem végeztük el a vegyszeres gyomirtást, összetett kezelést is alkalmazhatunk egy vegyszerpróba elvégzése után. A k u k o r ic á ná l, a k i k valamilyen okból nem tudták elvégezni kikelés előtt a gyomirtást, (a múlt számban említett szerekkel) azok még most is elvégezhetik a következő vegyszerek egyikével : Onezin, Pitezin 1,5-2 kg/ha, Sanolt vagy Sanrom 2-2,5 l/ha, Icedin Super vagy Oltisan Extra 1-1,5 l/ha vagy Titus 75 DF 50-60 gramm/ha vagy Tell 75 WG 40-50 gramm/ha. A
Makfalvi Tekintő
6. oldal
post emergens (veget ációs időszakban történő) kezeléseket kevésbé befolyásolják az időjárási tényezők, a kukorica 4-6 leveles állapotában alkalmazzuk. A zöldségesekben a
„fagyos szentek” elmúltával már minden palántot ki lehet ültetni. Palántaültetés után a legtöbb gondot a lótetű támadás okoz. Ellenük Sintogrillal védekezhetünk. A kukorica, vagy búza darából
készült csaléteket a palánták köré helyezzük és enyhén be do lgo z zu k a t a la jb a (bekapáljuk). Péter Ödön
Közérdekű tudnivalók ... 2004 VÁLASZTÁSOK ÉVE 1990 óta ötödik alkalommal hívják a lakosságot a szavazó urnák elé. Ezek azok a pillanatok, amikor minden 18-ik életévét betöltött román állampolgár él az Alkotmány által biztosított lehetősséggel, hogy többé vagy kevésbé hozzájáruljon a helyi és az országunk vezetőinek megválasztásához. Az eltelt 14 évben sokszor gondolkoztunk, hogy érdemes-e elmenni szavazni, vajon tudunk egyáltalán változtatni azokon a dolgokon, amelyek a mindennapi életünket befolyásolják. A válasz egyszerű. Igen. Nem mindegy a romániai, az erdélyi magyarság számára, hogy kik a vezetői és kik azok a kormánypártiak, akikkel az újabb négy évben egy asztalhoz kell ülni mint tárgyaló féllel. 2004-ben a makfalvi tanácsban is változások történnek. Elsősorban a 15 tanácsos helyett csak 13 tanácsos foglal, kap helyet az új tanácsban és ez az első alkalom, amikor a roma párt is indít tanácsosjelöltet, ami remélhetőleg nem fog komoly gondokat okozni a helyi RMDSZ számára. Makfalván és a községünkhöz tartozó falvaiban éppen, ezért az RMDSZ választmány b i z a lo m m a l h it e l e z t e me g a z ú j tanácsosjelölteket és közös döntés alapján a polgármester-jelöltet is. Mint polgármesterjelöltet az újjab négy éves időszakra dr.Zsigmond Venczel, jelenlegi polgármestert kérte fel a községi RMDSZ. Ami a tanácsosok
névsorát illeti a következőképpen alakult ki a jelölőlista: MAKFALVÁN: ifj. György József vállalkozó, dr.Zsigmond Zsuzsánna helyi állatorvos, Kálmán László banki inspektor, Varga Erzsébet vállalkozó, Péterfi György iskolaigazgató és Vass Gabriella egészségügyi asszisztens. ABOD: Biró Vencel-György gázkút operatőr. SZOLOKMA: Szép Zsigmond-Mihály mezőgazdasági termelő. HÁRMASFALU: Nemes András villanyszerelő, Csont Gyula vállalkozó, Szoboszlai Kálmán gépkocsivezető és Kendi András múszakvezető. CSÉJE: Dániel Árpád mezőgazdasági termelő. Póttagok: Makfalváról Péter Ödön mérnöktanár, Szolokmából ifj. Jakab Zsigmond mezőgazdasági termelő és Hármasfaluból Bartha Árpád gázkút operatőr tagok szerepelnek a jelölőlistán. Az új tanácsnak kívánunk sok erőt és kitartást az elkövetkező négy éves időszakban, hogy munkájuk minél több gyümölcsöt teremjen számunkra, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a régi tanácstagokról sem, akik megpróbáltak az adott lehetőségek szerint minél jobb döntéseket hozni közösségünk számára, amiért köszönetet mondunk. Megkérjük, tehát szíves olvasóinkat, hogy 2004. június 6-án ugyanúgy, talán még jobban, mint az elmúlt években, járuljanak az urnák elé, és szavazatukkal bizonyítsák be, hogy a magyarság épít a jövőre. Bányai József
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961
Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
Szerkesztették: György József, Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Seprődi István, Zsigmond Zsuzsánna
