A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
III. évfolyam, 2006. július, 7. szám
Megjelenik havonta
„Georgius Dosa siculus de Makfalwa” \makfalvi Dósa (Dózsa) György\ Makfalva leghíresebb embere, aki nevét mint az 1514-es parasztháború vezére beírta a világtörténelembe is, Dósa (Dózsa) György volt. 1474-ben született Dálnokon (Háromszék). Apja Tamás, erdélyi vajda volt. Testvérei Gergely és Katalin. Apja halála után pereskedés útján elvesztették dálnoki birtokukat, és a makfalvi birtokra költöztek. Szabó Károly, kolozsvári egyetemi tanár 1876-ban rábukkant héderfáji Barlabási Lénárt, erdélyi alvajda 1507-ben kelt, latin nyelvű levelére, amit a szebeni szász tanácsnak küldött. A levél felpanaszolja „Georgius Dosa siculus de Makfalva in sede Maros existente”, azaz a marosszéki makfalvi székely Dósa György viselt dolgait a medgyesi vásáron. Ott ugyanis állítólag erőszakkal elvette több szebeni kereskedő árúját, és megölte az őt megalázó szászvárosi bírót. Történt ugyanis, hogy a hazafelé tartó Dósa szekere a szűk úton összeakadt a vele szembejövő Dósa (Dózsa) György szobra Makfalván bíró szeke-rével, aki gőgjében leparasztozta, és Suba László alkotása korbáccsal durván arcul csapta Dósa Györgyöt. Nem is sejtette, hogy ezt büntetlenül nem teheti meg. Dósa György kikapta szekeréből a lőcsöt, és egyetlen ütéssel agyonvágta a vele komiszkodó bírót. Bűnlajstromát még tovább tetézte az 1506-os évben. Ekkor ugyanis Jagello II. Ulászló király fiának születése alkalmával a székelyek megtagadták az ököradót (ökörsütést), és Dósa György az elégedetlenek élére állt, mondván, hogy a nemesség nem köteles adózni. Az ellene kiadott elfogató parancs elől Dósa elmenekült Makfalváról. Végvári vitéznek szegődött. Először Fogarasban, majd Temesváron harcolt a törökök ellen. Barlabási alvajda a levélben kéri a tanácsot, hogy forduljon a székely előkelőkhöz Dósa megbüntetése végett, hogy a szászok és székelyek jó viszonya fennmaradjon. A köztudatba Dósa György neve Dózsa néven került be. Ez a magyaros írásmódja ennek a híres családnévnek. A család egyik leszármazottja, makfalvi Dósa Elek, nyugalmazott alispán 1913-ban az Újság című lapban nyílt levélben tisztázta a családnév helyes írását, és kijelentette, hogy a több száz éves dokumentumok azt igazolják, hogy a helyes a Dósa, s a Dózsa elnevezést Jókai Mór, híres magyar író honosította meg a köztudatban Dózsa György című drámájával. Az 1507-ben kelt levél az első írásos említése falunk nevének, bár Makfalva már évszázadokkal korábban létezett. Tehát jövőben ünnepeljük az 500. évfordulót. Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
2. oldal
KÁRPÁT-MEDENCEI, MOLDVAI ÉS SZÉTSZÓRATOTTSÁGBAN ÉLŐ MAGYAR KÖZÖSSÉGEK Kárpátalja: Nagyszőlős, Huszt, Técső 14. Induljunk el szálláshelyünkről, a beregszászi kollégiumból ismét keletre. Legközelebbi város Mezővári, amelyről már írtam. Utána, a kátyús úton következik Nagyszőlős, amely Beregszásztól 100 kilométerre van. Első említése 1262-ből való. A város az egykori Ugocsa megye székhelye, neve a szőlőművelésből ered. Közel harmincezer lakosából négyezer magyar. E szép vidék a királyok gyakran látogatott vadászterülete volt. Itt állt Szőlős vára, amelyet 1399-ben Perényi Péter báró újjáépít, mellette a ferenceseknek kolostort alapít. Meglátogatjuk az épen álló barokk Perényi kastélyt, amelyet napjainkban újítanak. Leghíresebb családtagjuk Perényi Zsigmond, aki a 14. aradi vértanú. Itt volt 1580-ban iskolamester Ilosvai Selymes Péter. A család könyvtárában akadt rá a Toldi-históriára, amelyet elbeszélő költeményben ír meg, s amely hatására Arany János balladája is született. A szemközti házban lakott gyermekkorában Bartók Béla, aki sok népdalt gyűjtött e vidéken. Innen 11 kilométerre van Huszt. A Tisza partján terül el, ahol a Husztka patak beleömlik. A Szent László korában épített vár körül kialakult város ma járásközpont, közel 40 000 lakosából, több mint 2000 magyar. 1329-ben Károly Róbert a városnak koronajogokat ad. A máramarosi só útvonala miatt fontos volt a vár. Hírhedt volt a történelemben, mint bevehetetlen. A históriás énekekben szereplő vár romja egy 150 méter magas sziklán fekszik. A várhegy oldalán a trianoni idők előtt fenyőfákból kialakították a Szent Koronát. A cseh időben a fákat kivágták, a közeli Rákóczi-házat lebontották. Huszt ma fejlődő város. Sok ipari létesítménye, iskolája (köztük magyar) van. A környék legszebb református vártemplomát láthatjuk itt. A tiszteletes úr kinyitja a várkaput, bekísér a templomba, magyaráz, mesél a múltról. Egykor itt is katolikusok imádkoztak először, Szent Erzsébet tiszteletére építették a XIV. században. A templomhajó falain freskómaradványok. A Szent László képsorokat különös értékűnek tartják a magyarországi művészettörténészek. A gyülekezet az egyik legrégebbi, Luther után hat évvel, 1524-ben már az új hitre tért. A szovjet rendszer lebontatta az eredeti várfalakat, egy kis területet hagytak meg templomkertnek, és jelentéktelen fallal vették körül. A város szülötte Szép Ernő.
Kárpátalján is, técsői kapusasfán székely motívumok
Következő állomásunk Máramaros egyik, az ukrán-román határ által kettévágott városkája, Técső. Szépen gondozott központja van. Itt élt a híres festő, Hollósy Simon, a nagybányai művésztelep egyik alapítója. Szobra a templom mellett áll. A kazettás mennyezetű templomban beszélgetek a 84 éves harangozóval, Fényes Lajos bácsival, aki a magyar népi gyógyászat alapfilozófiáját adja át édesanyja szavain keresztül: “ami elrontja, meggyógyítja”. A mai természetes orvoslás is ezen alapul, s legmodernebb ága, a homeopátia, ugyancsak a hasonelvűség elvén. És mi a helyzet a magyar emberekkel, a közérzetükkel? Így meséli el egy Ukrajnában élő testvérünk: “Bemejünk Ungvárra a járási hivatalba, ott már semmi. Ott már csak ukránul vagy oroszul kell beszélni. A magyar nyelv teljességgel meg van halva. Sajnos nem látok semmi előremenetelt, csak mindig rosszabb és rosszabb a magyarság helyzete. Ez az igazság. Nem látunk semmi reményt. Igyekeznek mindent elkövetni, nem csak most, mióta ukránok lettünk, még a Szovjetunió idején, hogy mennél több ukránt vagy ruszint betelepíteni. A mi falunkban a magyarok alatt egyetlenegy ruszin család nem volt. Én itt nőttem fel, tudom a régi időt, s a jelenleget is. Egyetlenegy nem volt. Máma meg mán lehet mondani, hogy kétharmada van magyar csak, egyharmada ruszin.” (Kiss Sándor) A legtöbb vidéken, a mai szórványokban az utódállamokban, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában mindenhol ehhez hasonló a helyzet. Mi, makfalviak szerencsések vagyunk. Anyanyelvünkkel körbevéve anyanyelvi környezetben élhetünk, s rendezhetjük ügyes-bajos dolgainkat a hivatalokban. A következőkben Őrvidékre megyünk… Bernád Ilona
Makfalvi Tekintő
3. oldal
Útinapló és még néhány gondolat (a június 18-ai ditrói Székely Nemzetgyűlés kapcsán) Nos, Makfalváról egy teljes busz indult, de volt rajta hármasfalusi, abodi, szolokmai, sőt cséjei is. Négy busz haladt egymás után, kettő Vásárhelyről, egy Szovátáról, és a miénk. Már Szovátától feltünedeztek a rendőrök, aztán Parajdon meg is állítottak. Minket gyorsan tovább engedtek, de a vásárhelyiekkel elég sokáig kekeckedtek. Lényeg a lényeg: végül is tovább haladhattunk. Én már rég nem jártam Gyergyó felé, így végtelen büszkeség elegyedett bennem valamilyen feloldhatatlan fájdalommal és szomorúsággal, ami az erdélyi magyar sors kettősségéből fakad: birtokosai és elnyomottai vagyunk e tájnak. Kicsit meg is értem a fölöttünk jogot gyakorlókat: ezt a természeti kincset, ezt az isteni jókedvben teremtett kiválasztott földet meg akarják tartani, és horribile dictu: minden áron meg akarják tartani. (Kikívánkozik a kérdés: egyáltalán el akarja-e venni bárki tőlük? Ha valaki tud ilyent, nyújtsa fel a kezét!) Aztán megérkeztünk Ditróba. Már a busszal magyar- és székely zászlókat lobogtató emberekkel mentünk szembe. „Szó bennszakad, hang fennakad”, mert az érzés leírhatatlan. Leparkolás után nálunk is előkerült a magyar zászló, a MAROSSZÉK, MAKFALVA feliratú tábla. Így vonultunk a helyszínre. Két oldalon az út mentén rendőrök tömege. Állítólag meg akartak védeni. Vajon kitől? Vajon mitől? Engem nem, de úgy hiszem mást sem ijesztett meg a jelenlétük. Az viszont valóban felháborított, mikor észrevettem, hogy az egyik rendőr lefilmezi a vonuló embereket. Édes jó anyám a háta mögé akart parancsolni, mondván, hogy neki már nem eshet baja. Persze, erre nem voltam hajlandó, de bevallom, megdöbbentett, és elgondolkodtatott a dolog: képanyag vagyok, bármikor elővehető és felhasználható. A helyszínen, azaz a pályán kb. 3000-4000 ember verődött össze. Nem sok, sajnos nem voltunk elegen. Mégis úgy vélem, hogy jelzés értékű volt az akció, s akinek kellett, talán megértette az üzenetet. Én lelkileg feltöltődve jöttem haza, úgy érzem, puszta jelenlétemmel letettem a voksomat az autonómia mellett. Meggyőződésem, hogy ilyen tömegmegmozdulások is kellenek ahhoz, hogy célt érjünk. Működő autonómiák képviselői mondják azt, hogy az elengedhetetlen politikai eszközök mellett szükséges, hogy tömegek szintjén, demonstrációk, nagygyűlések, és főleg népszavazás alkalmával fejezzük ki jogos igényünket az önrendelkezésre. Senki nem fogja utánunk dobni az autonómiát, az eldorádói EU sem, azt nekünk kell kiharcolni. A ditrói nemzetgyűlés után igen fájdalmasan érintett viszont a szűkebb és tágabb környezet reakciója, a lekezelő, elutasító, ironizáló, parodizáló hangnem, a cimkézés, ahogy az embert rögtön besorolják ide, de inkább oda. Pedig a minden székelyföldi embert érintő kérdés nem RMDSZ-es és MPSZ-es kérdés, és az akciót jelenlétével támogató egyén nem feltétlenül pártkatona. Hogy ne köntörfalazzak, én nem vagyok párttag, szándékomban sem áll az lenni, csak van véleményem, utána olvasok dolgoknak, és igyekszem nyitott szemmel járni. Az autonómia meggyőződésem szerint mindenkinek jó lenne, még az itt élő többségi nemzetbélieknek is. Elsősorban gazdaságilag lendítene nagyot a régión, s a vastag(abb) pénztárca nem jellemző módon a sovinizmus melegágya, tehát a sokat hangoztatott békés egymás mellett élés is vélhetően jobban működne. Össze kell fognunk, egymás eszközeit nem szabad lekezelnünk, hanem mindenkinek a maga területén, a maga eszközeivel mindent és annál is többet muszáj megtennie! Merjünk autonómiában gondolkodni, ő a mi gyermekünk, a még meg nem született. Nekünk kell őt világra segítenünk, felnevelnünk, gondoznunk, ápolnunk, mert ő az egyetlen lehetőség a megmaradásra, a szülőföld igazi hazává tételére! VaSS
Köszönet!!! Ha a kedves olvasó volt olyan kedves és olvasta eddigi írásaimat, tudhatja, hogy azok inkább kritikus hangnemben íródtak. De most egy (illetve két) olyan dologról szeretnék említést tenni, ami, habár hála Istenek, nem sok embert érint, mégis megkönnyíti mindennapi életünket, és hozzájárul majd Makfalva pozitív megítéléséhez az erre járó idegenek szemében. (Legalábbis szerintem). Tehát az elmúlt héten megépült az első két középületnél a mozgássérültek bejárását lehetővé tevő felhajtó. Elsőnek az ifj: Orbán Balázs által üzemeltettet COBICOM SRL végezte el ezt a munkát (kocsmánál), aztán rá két napra a Farkas Zoltán vezette FARIBO-4 (felső bárnál) is kővette példáját. És ezt szeretném megköszöni nekik a magam és a többi mozgássérült embertársam nevében. KÖSZÖNJŰK SZÉPEN!!! Most már sokkal könnyebben tudunk berúgni
(már aki akar). Most már csak az a kérdés, hogy mikor fogják majd ezt megcsinálni a többi közintézményben is. És itt nem kizárólag magán jelegű intézményekre gondolok, hanem olyanokra, mint például a templom vagy a kultúr-otthon. Tudom, hogy itt magamat ismétlem, de mi is szeretnénk elmenni és meghallgatni egy istentiszteletet, vagy megnézni egy előadást, mindentől és mindenkitől függetlenül. Nem mintha nem értékelnénk a mások segítségét, de azért mégis jobban szeretünk önállóak lenni, mint minden más ember. Na de nem akartam kritizálni! Ellenben szeretném megköszönni mindenkinek az irántunk tanúsított előzékenységet és segítő késséget. És tudom, hogy mindenki igyekszik segítségűnkre lenni, lehetőségük szerint. Ennek tudatában kívánok minden Makfalvinak minden jót, akárhol éljen is. Mély tisztelettel.
Makfalvi Tekintő
4. oldal
Szórakozás vagy csak pusztítási vágy?!! Ez a kérdés jut minden vasárnap az eszembe, amikor megpillantom a szombat esti diszkó maradványait. (Amikből sajnos van elég, és egyre cifrábbak). És itt nem a diszkó létezése ellen akarok szólni, mert aki ismer engem, az tanúsíthatja, hogy mindig kiálltam a mellett, hogy kell egy hely a fiatalok számára, ahol nem csak kizárólag ivászatból áll a szórakozás. Ám az elmúlt hét végén még az eddigieknél is megdöbbentőbb dolgot kellet lássak, amit már nem hagyhatok szó nélkül. Hadd ne részletezem, hogy mi volt, amit látnunk kellet minden arra járónak, mert az nem tűr nyomdafestéket. Aki az elmúlt héten arra járt, úgyis tudja, mire gondolok. (A pontosság kedvéért megjegyzem, hogy eme cikkemet 2006. 06. 23-án. írom). És szeretnék gratulálni annak a valakinek, aki ezt művelte. Sikerült meglepnie még engem is. Nem hittem volna, hogy ez sikerül valaha valakinek. Még ha ez nem is volt kimondottan kellemes meglepetés. Hogy a többi szennyes dolgokról ne is beszéljek, most csak egy pár dolgot szeretnék szóvá tenni. A Wesselényi Kollégium bejáratánál levő kerítést, amit csak egy néhány éve javítatott ki a Makfalvi polgármesteri hivatal. Nem kis munkával és gondolom nem is kevés anyagi ráfordítással. Tehát annyira megtizedelték a kerítéshez tartozó faléceket, siralom ránézni. Megemlíteném még az éjszakai autós randalírozásokat is, amik a környékbeli lakósok idegeit teszi próbára, és éjszakai nyugalmukat zavarja. Állítólag ezek a cselekedetek a kábítószer fogyasztásnak is köszönhetőek. Ezután kellene következnie ama mára már közhelynek tűnő mondatnak, hogy „Megkérem az ifjúságot, hogy ne fogyasszanak drogokat, mert azokkal csak ártanak maguknak”. Én e helyet csak arra biztatnám őket, hogy próbáljanak meg drogok nélkül szórakozni, mert mi értelme a szórakozásnak, hogyha másnap úgysem emlékezünk semmire?!!! Az illetékeseket (a diszkó üzemeltetőjét és a rendőrséget) meg arra kérem, hogy tartsák, tartassák be a szabályokat (törvényt). Mert nem elég ha csak kiírjuk, hogy „Tizennyolc éven aluliakat nem szolgálunk ki alkoholos itallal meg dohány áruval”, azt be is kellene tartani. Egy sokkal józanabb jövő reményében kívánok további jó szórakozást az ifjúságnak és kívánom, hogy emlékezzenek is rá. Kívánok minden Makfalvinak minden jót, akárhol éljen is. Ifj: Kovács Árpád. BraveHeart.
ÁCIÓ, KÁCIÓ, VAKÁCIÓ
Angol nyelv-napok és játékos-intenzív angol nyelvtanfolyam Makfalván A Dévai Szent Ferenc Alapítvány keretében működő, úgynevezett felzárkóztató napközi otthon III. IV. és V. osztályos tanulói számára, 2006. július 20-tól (délelőtt 10 órai kezdettel) angol nyelv-napokat és ezek keretében egy, 30 órás játékos -intenzív angol nyelvtanfolyamot szerveznek az Alapítvány munkatársai, Sebesi Ildikó lelkész-tanár vetetésével. Ez alkalommal is köszönjük Böjte atyának, hogy az egyre terebélyesedőbb Szent Ferenc Alapítvány szeretet fájának egy ágacskája lehetünk, és, hogy ilyen merész almaink válhatnak valóra. A tevékenységet Máté Erika marosvásárhelyi angol nyelvtanárnő fogja vezetni. Erika tanárnő a hangsúlyt a beszélt angol nyelvre és természetesen az alapvető nyelvtani ismeretekre fogja helyezni, Step bei Step módszert alkalmazván. Ezen angol-napokra illetve órákra szeretettel várjuk a Kis-Küküllő menti testvér napköziseket is, és a helyi iskola nem napközis tanulóit is. A nagy nyelvtanulási munkánkat hálaadó Istentisztelettel kezdjük és ugyancsak hálaadó Istentisztelettel zárjuk, amelyeket Sebesi Ildikó lelkész-tanár és Tőkés Brigitta szovátai vallástanárnő fogják tartani. A záró gyermek-Istentisztelet két nyelven – magyarul ás angolul – fog elhangzani. Reméljük, hogy ekkor mindannyian angolul is fogjuk tudni az Úr imádságát. A makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola igazgatója üdvözli a tervünket. Mint mondta a 2006-2007-es tanév során Románia is az EU (Európai Unió) tagja lesz, amikor is minden egyes ismert angol szó még értékesebb kincset fog jelenteni számunkra. Megígérte, hogy jutalmazni fogja azon tanulókat, akik jó eredményt értek el. „Csak semmi félelem” (Ady) Hozzatok magatokkal füzetet, írószert ,és ha van, angol szótárt! Bővebb információkat a 0265-717784-es telefonon, Sebesi Ildikó tiszteletes asszonytól kaphattok.
Prokop Irén
Makfalvi Tekintő
5. oldal
S
P
O
R
T
-
o l d a l
Másodszor már hatodikok!
Befejeződött a falusi labdarúgó-bajnokság Miközben Németországban megkezdődött a labdarúgó világbajnokság június 9-én, addig nálunk június 10-én befejeződött a falusi labdarúgó-bajnokság is a felsőbb bajnoki csoportok után. A bajnokságot Kibéd község labdarúgó csapata nyerte, mely az utolsó fordulóban harcolta ki a bajnoki címet. Idegen pályán Harcón sikerült győznie 2-1 arányban a hazai csapat ellen. Gratulálunk eredményes Harc a kapu előtt. De hol a labda? szereplésükhöz! Makfalva csapata az utolsó fordulóban ugyancsak idegen pályán, Panitban lépett fel. Az ellenfél ezúttal Székelykövesd csapata volt, a tét pedig akár a 6. hely megszerzése a körülményektől függően. Mindehhez az kellett, hogy elsősorban Makfalva győzzön, ami be is jött 4-2 arányban. Ezenkivül Kibédnek legalább egy döntetlent kellett elérnie Harcón, míg Nyárádremete idegenben, Cikmántor pedig otthon kellett volna veszítsen. Végül csak Cikmántor húzta át számításainkat, aki hazai pályán 4-3 arányban legyőzte Csíkfalva csapatát, megszerezve ezzel az általunk is titkon remélt 6. helyet. Mivel azonben Cikmántort három ponttal büntették, végül az utolsó fordulóban kiharcolt győzelemnek köszönhetően a 9. helyről a 6. helyre ugrott előre a csapat. Így Makfalva csapata egy helyezéssel előbbre végzett, mint a tavalyi bajnokságban. Akár biztatás is lehet a jövőre nézve, hogy kettővel több győzelmet, 3-mal kevesebb döntetlent tudott kiharcolni a csapat, eggyel több vereség mellett. Mindez hárommal több pontot jelentett a tavalyi bajnoksághoz képest. (akkor 27 pontot szerzett a csapat) Egy másik érdekessége a bajnokságnak, hogy két góllal sikerült többet rúgnia a csapatnak, de kettővel többet is kapnia, mint a tavaly. Akkor 46 gólt rúgtak a fiúk, az idei bajnokságban 48-at, kapusaink akkor 63-szor keresgélték a labdát a hálóban fennakadva, az idén már 65-ször. Ha ezen a téren sikerülne változtatni, no meg egy kicsit a hozzáálláson is, akkor talán az első öt hely valamelyikét is meg lehetne pályázni. Reméljük a következő bajnokságban is lesz akiknek szurkoljunk, tapsoljunk. Támogatóinknak ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatást, és azt az anyagi áldozatot, amit a csapatért hoztak, kitartó szurkolóinknak köszönjük a hangos biztatást, ami pedig a jővöt illeti, reménykedjünk, hogy a következő bajnoki idényben is lesz akiknek tapsoljunk, lesz akiket biztassunk, lesz csapatunk! Az eredményhez a következő játékosok járultak hozzá: Zsigmond Domokos, Dénes Csaba (kapusok), Orbán Károly, László Attila, Suba Hunor, Suba A bajnokság végső állása: Imre, Suba Barna, Ozsváth Zsolt, Ozsváth Levente, Jónás Szabolcs, Jónás Levente, Faluvégi 1 Kibéd 22 15 3 4 64-34 48 Szabolcs, Soó Károly, Fazakas Mihály, Fazakas Károly, Péterfi Zsolt, Péterfi Levente, Torjai 2 Somosd 22 15 2 5 88-36 47 Miklós, Demény Csaba, Dósa Medárd, Farkas 3 Teremiújfalu 22 15 1 6 70-38 46 Zoltán, Huszár Dénes, Farkas Kálmán, Barabás László, Ponyori József, Arcz Lajos, Bernád 4 Egrestő 22 13 3 6 67-40 42 Barna, Dósa András. *-3 ponttal büntetve 5 Csíkfalva 22 12 3 7 80-49 39 6 Makfalva
22
9
3 10
48-65
30
7 Cikmántor*
22
9
3 10
56-61
27
8 Harcó*
22
8
4 10
36-65
25
9 Nyárádremete*
22
8
3 11
49-54
24
10 Nyárádmagyarós
22
4
3 15
40-63
15
11 Szentgerice
22
4
1 17
29-73
13
12 Székelykövesd*
22
4
3 15
30-79
12
Az utolsó forduló eredményei: Harcó - Kibéd 1 - 2 Szentgerice - Nyárádremete 3 - 0 Cikmántor - Csíkfalva 4 - 3 Teremiújfalu - Egrestő 5 - 0 Somosd - Nyárádmagyarós 2 - 2 Székelykövesd - Makfalva 2 - 4 (0 - 2) Péterfi Levente
Makfalvi Tekintő
6. oldal
Tennivalók a ház körül
Hasznos tanácsok!
A gyümölcsösökben augusztus hónap folyamán folytathatjuk a kezeléseket lisztharmat, varasodás, almamoly, pajzstetvek, levéltetvek és tűzelhalás ellen. Ez utóbbi ellen, ha szükséges, akkor Champion 50 WP 0,04%-os oldatát vagy Aliette 80 WP 0,3%-os oldatát használjuk. A többi betegségek ellen a következő vegyszerek egyikét használjuk : Dithan M-45 vagy, Shavit F 71,5 WP, vagy Curzate, vagy Folpan 50 WP, vagy Galben M, vagy Mikal M amelyekhez valamilyen rovar vagy atkaölő szert keverünk. (Mospilan,Actara stb.) Ezen vegyszerek nagyrésze már nálunk is kaphatók kisszerelésben, ezért a oldatok töménységére nem térek ki, mert egy tasak tartalmát általában 10 liter vízben kell feloldani. Ajánlatos azonban ezeket a szereket váltakozva alkal -mazni, vagyis ugyanabból a hatóanyag csoportból való szert ne alkalmazzunk háromnál több alkalommal egy tenyészidő alatt. Érés előtt levő gyümölcsöket nem permetezünk, és vegyük figyelembe a vegyszerek egészségügyi várakozási idejét, amely min. 12-14 nap! A zöldségesekben a paradicsom és a burgonyavész (peronoszpora vagy ragya) ellen öszpontosítjuk a figyelmünket, mert a csapadékos és meleg időjárás nagyon kedvezett ezen betegségek kialakulásának. A fent említett vegyszerek mindenike hatásos ezen betegségek leküzdésére.
Globalizálodó világunkban nagyon sok környezetromboló anyagot és költséges háztartási eszközöket vásárolunk, mert elfelejtettük nagyanyáink vagy dédnagyapáink egyszerű, környezetbarát és olcsó módszereit alkalmazni egyes kellemetlen jelenségek leküzdésére. Az elkövetke-zőkben egy csokorra valót szeretnék átadni önöknek az el nem felejtettekből és aktuálisokból . Hogyan védekezzünk a hangyainvázió ellen? - a vörös hangyákat távol tarthatjuk a kamrától, ha a polcokra néhány szál friss zsályát teszünk. - a paradicsomvirág, illetve a a paradicsom szára és levele is hangyariasztó. Lehetőleg a vonulás elejére helyezzük, és időnként cseréljük friss növénnyel. - ha a ház körül egész hangyasereg bukkan fel, keressük meg a járat nyílását, és közvetlenül melléje vagy a lyukba tegyünk egy gerezd megtisztított fokhagymát. Hogyan pusztíthatjuk el a lakásba tévedt darazsat? - ha hajlakkot szórunk rá. A legtöbb írtószer csak feldühiti a rovarokat, a hajlakk viszont megmerevíti a szárnyakat és azonnal mozgásképtelenné teszi azokat. Ez minden rovarnál alkalmazható. Hogyan kezeljük a rovarcsípéseket? - a csípésre borogatást helyezünk, mely ecetből vagy citromból és vizes oldatból áll, amibe keményitő lisztet vagy szódabikarbonátot keverünk. - a csípést dörzsöljük be szappannal vagy petrezselyem zölddel mert a fájást enyhíti. - rakjunk rá jégkockát.
M e t e o r o l ó g i a i
a d a t o k
Péter Ödön
j ú n i u s
Lehulott Év
2004
2005
2006
csapadék
h ó n a p r a
- adatközlő: Péter Ödön -
Hőmérséklet C° A legmelegebb nap
A leghidegebb nap
liter/m2
7 órakor
19 órakor
7 órakor
19 órakor
42,2
+20 C°
+28 C°
+12 C°
+18 C°
Június 14.
június 28.
június 1.
június 16.
+17 C°
+25 C°
+9 C°
+14 C°
június 26.
június 26.
június 2.
június 11.
+20 C°
+30 C°
+7 C°
+14 C°
június 28.
június 30.
június 1.
június 1.
116
96,3
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
