Egy európai eszme és hazai megvalósítása. LEADER Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

„Egy európai eszme és hazai megvalósítása” LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

Írta: Krolopp András Marticsek József Petri Márta Szuda Zoltán Francia Rita

Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat – KÖVICE támogatásával

Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért

Budapest, 2005

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ........................................................................................ 5 1. AZ ELŐZMÉNYEK .............................................................................................. 5 2. MI IS A LEADER?............................................................................................ 6 3. MI A LEADER LÉNYEGE?................................................................................ 7 4. HOGYAN MŰKÖDIK A LEADER PROGRAM?................................................... 11 4.1. HOGYAN JÖNNEK LÉTRE A LEADER KISTÉRSÉGEK?................................... 11 4.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ................................................................................ 13 4.3. A PÁLYÁZATÍRÁSTÓL A BENYÚJTÁSIG ......................................................... 16

II. Szabályozás................................................................................. 18 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS .............................................................................. 18 2. MI VÁLTOZIK 2007-TŐL?................................................................................ 19

III. LEADER típusú kísérleti program Magyarországon........... 21 IV. AVOP - LEADER + Program – Magyarország .................... 23 V. Magyarországi LEADER - tapasztalatok kritikus szemmel . 25 VI. Esettanulmányok...................................................................... 34 1. KÜLFÖLDI PÉLDATÁR ..................................................................................... 34 AMVRAKIKOS-ÖBÖL – GÖRÖGORSZÁG ................................................. 34 BREGENZERWALD (AUSZTRIA)................................................................ 37 GAELTACHT CORK - Írország ................................................................... 39 2. KÍSÉRLETI PROGRAM MAGYARORSZÁG – ZALA-KAR................................... 41 3. NÉHÁNY PÁLYÁZÓ ÉS PROJEKT BEMUTATÁSA ................................................ 43

VII. További információ ................................................................ 49

Kedves Olvasó! Kiadványunk célja, hogy átfogó képet adjon az Európai Unió egyik legsikeresebb vidékfejlesztési programjáról, a LEADER-ről. E kiadvány elsősorban a hazai civil szervezetek számára készült, de reméljük, hogy középés kelet európai tagszervezeteink is haszonnal forgatják majd. E sorok aktualitását az adja, hogy Magyarország Unióhoz való csatlakozásával lehetőség nyílt a hazai helyi közösségek számára is, hogy csatlakozzanak az egyre népesebb LEADER hálózathoz. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért foglalkozik egy elsősorban természetvédelem mellett elkötelezett szervezet az Európai Unió vidékfejlesztési programjával. Nos, egyre több környezet- és természetvédő szervezet – köztük a CEEWEB is – felismerte, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati megvalósításához nem elegendő kizárólag a faj- és élőhelyvédelemmel foglalkozni. A természetvédelmet integrálni kell a lehető legtöbb szektorba, a politikába, a mindennapokba. A hazai és az EU-s agrár- és vidékpolitika is nagy hatást gyakorol az élővilágra, ezért érdemes követni alakulását, elemezni várható hatásait. A LEADER már megmutatta, hogy képes becsempészni a természet védelmét és szeretetét az emberek életébe. A természettel összhangban élő emberek számára a természet erőforrás, melynek ésszerű használata mindenkinek érdeke, hiszen ez az erőforrás biztosítja hosszú távon a magas életminőséget. A kiadvány első fejezetében általános információkat találnak a programról. A bevezetést a jelenlegi (2000-2006) és következő (2007-2013) tervezési időszakra vonatkozó szabályozás ismertetése követi. Ezután a magyar tapasztalatok kritikai elemzését találják. Majd – szemléltetésképpen - gyakorlati példákat, megvalósult projekteket, külföldi esettanulmányokat mutatunk be. Bízunk benne, hogy a LEADER program hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vidék fejlesztése valóban fejlődést eredményezzen és a vidéken élők életminőségének javulását vonja maga után!

4

I. BEVEZETÉS Amint azt már említettük, a LEADER program az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi programja. Miben sikeres és mi ennek a sikernek a titka? Ebben a fejezetben megpróbálunk erre a kérdésre választ adni.

1. Az előzmények

A LEADER három generációja 2006 2000

LEADER+

1994

LEADER II

1991

LEADER I

217 projekt •Tapasztalatszerzés •Innováció támogatása

Megszilárdítás

1,7 milliárd ECU

Elterjesztés

400 millió ECU

Bevezetés

2,2 milliárd EUR

850 projekt

< 1200 projekt •Horizontális partnerség •Vidéki térségek közti együttműködés • szereplők közti kapcsolat fejlesztése

•Modell kezdeményezések •Helyiek aktivizálása •Tapasztalatok cseréjének támogatása

•Nemzetközi együttműködés

Az Európai Unió mezőgazdasági politikája (Közös Agrárpolitika) 1957 óta folyamatosan változik. A különböző fejlesztési programok a ’80-as évek végéig az ágazatokban jelentek meg és hiányzott az ágazatok közti összehangolás kistérségi szinten. E programok keretein belül a helyi támogatottak kiválasztása egy felülről lefelé irányuló (top down) rendszerben, az adott elképzelés integrált környezetéből kiszakítva történt. Magyarán szólva ún. „mákszem-effektus” alakult ki. A helyi támogatottak kiválasztása során nem vizsgálta senki, vajon a kiválasztott fejlesztések között van-e kapcsolat és az a kapcsolat milyen jellegű: Egymást erősítő, semleges, avagy egymást gyengítő kapcsolatról van szó. Így a nagy számok törvénye 5

szerint – a sok-sok támogatás felhasználása ellenére – nem történt valóban pozitív előjelű változás egy-egy térségben, mert a fejlesztések gyakorta kioltották egymást. A 90-es évektől kezdve felismerték a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, mely figyelembe veszi a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit is. Új és újszerű fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe (buttom up). Így született meg az Európai Unió LEADER programja. A LEADER az Európai Unióban jelenleg a harmadik generációját éli. A fenti ábrában röviden összefoglaltuk az eddigieket:

2. Mi is a LEADER? A LEADER egy francia mozaikszó: Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale, melynek jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Az ún. közösségi kezdeményezések célja az, hogy új elképzeléseket és módszereket kísérletezzen ki olyan kulcsfontosságú témákban, melyek a legtöbb EU tagállamot érintik. A közösségi kezdeményezések eredményei pedig gazdagíthatják a szakpolitikákat, beépülve hatékonyabbá tehetik az addigi intézkedéseket. Az 1991-ben indult program eredeti célja az EU-15-ben az volt, hogy megállj-t parancsoljon az egyre jobban elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának. Azóta több mint 1200 európai kistérségben valósultak meg alulról jövő, vidékfejlesztési projektek a LEADER segítségével. Röviden összefoglalva a LEADER program a helyi szinten működő aktív társulások, együttműködések által kialakított és végrehajtott integrált terveket támogatja. A program célja, hogy segítse és támogassa a helyieket abban, hogy a környezetükben rejlő lehetőségeket felfedezzék, és azokat fenntartható módon kihasználják. A program keretein belül integrált, magas színvonalú, eredeti vidékfejlesztési stratégiák születnek a következő területeken: •

A természeti és kulturális örökség védelme, ezen adottságok gazdagítása; 6

•

a helyi gazdaság megerősítése munkahelyteremtés céljából;

•

a közösségek önszerveződő képességeinek javítása,

•

az együttműködés ösztönzése.

A program újszerűsége abban áll, hogy a térség fejlesztési stratégiáját az önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM), a helyiek aktív bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg a munkacsoport számára, melyet helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében.

3. Mi a LEADER lényege? A legfontosabb kulcsszó, hogy alulról jövő (buttom-up) kezdeményezéseket támogat a program. Ennek az az előnye, hogy a projektek a helyi lakosok tudásán és helyismeretén alapulnak, ebből következően az ő igényeiknek és a táj adottságainak megfelelő ötletek valósulhatnak meg. A másik fontos kulcsszó az összefogás. A LEADER a kistérségben élő emberek kreativitására, leleményességére, ötletességére alapoz, és ösztönzi a helyi civil szervezetek, intézmények valamint vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. A továbbiakban a LEADER hét alappillérét ismertetjük, melyek a LEADER-filozófia alapját és a módszer sikerének titkát is jelentik:

7

A LEADER hét alappillére Ë Terület-alapú Helyi irányítási és megközelítés finanszírozási rendszerek

Az alulról építkező megközelítés Háromoldalú partnerség

Hálózatépítés és együttműködés

Innováció

Integrált, ágazatközi megközelítés

3.1. A terület-alapú megközelítés A LEADER-térség olyan terület, amelynek lakói a „helyi identitást” otthon-érzetet - közösen élik meg, szívükön viselik településük sorsát, érzelmileg kötődnek a tájhoz és azzal összhangban igyekeznek a fejlesztéseket megvalósítani. Ahhoz, hogy a fejlesztés hosszú távon életképes legyen (megfelelő emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások álljanak rendelkezésre), a területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie. A területalapú megközelítés révén azok az emberek dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez az érzés biztosítja a motivációt, mely lendületben tartja a projekteket.

8

3.2. Az alulról építkező megközelítés A helyiek részt vesznek a döntéshozatalban a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén. A helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba. Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága.

3.3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek A jól összeállított, helyi vidékfejlesztési munkacsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A finanszírozásban a helyi bankok és hitelintézmények is részt vesznek. Az irányítási és finanszírozási módszerek lényege, hogy kiegyenlítsék a megszilárdult hatalmi pozíciókat, és erősítsék a kiegyensúlyozott hatalomelosztást.

3.4. Háromoldalú partnerség

Közszféra

Magán szektor

Nonprofit szektor

A fejlesztésben megvalósuló partnerség azt jelenti, hogy a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom között önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöző, innovatív kapcsolatok vannak, és szinergia, ezek révén együtt együttműködés, partnerség dolgoznak a közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében.

9

3.5. A tevékenységek újító jellege Az újító jellegre, az új tevékenységekre azért van szükség, mert a vidéki emberek ma már nem tudnak pusztán a mezőgazdaságból megélni, ezért létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy legalább kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak. Fontos, hogy az innovatív tevékenység helyi erőforrásokon alapuljon, eredeti ötlet legyen és illeszkedjék a térség jellegéhez. Az újításra azért is van szükség, mert vidéken is adódhatnak olyan problémás élethelyzetek, amelyeket a városokra, agglomerációkra kidolgozott eljárásokkal nem lehet kezelni, megoldani.

3.6. A tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés A LEADER ágazatközi megközelítése a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Ahhoz, hogy sikeresen összekapcsoljuk a különböző ágazatokat, legalább két feltételnek kell teljesülnie, az erős szándékon, elhatározáson túl: – helyi szinten: az integrált megközelítést értő irányítás – nemzeti szinten: a különböző ágazatok közötti horizontális, szakmapolitikai egybehangolás

3.7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés A LEADER csoportok közötti hálózatépítés célja, hogy a helyben szerzett tapasztalatokat és erederedményeket terjessze, így segítve a többi vidékfejlesztési munkacsoportot. A jól működő hálózatok révén a csoportok ötleteket meríthetnek egymás programjaiból, és a munkamódszereket illetően is jelentős segítséget 10

kaphatnak egymástól. A nemzeti hálózatok listáját a kiadvány végén találják. A LEADER csoportok nemcsak egymással, de más hálózatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködhetnek. A LEADER sikertörténetében nagy szerepet játszanak ezek a többoldalú együttműködési kapcsolatok. Röviden összefoglalva a LEADER program igen hatékony a vidékfejlesztésben, mert: • • • • • • •

térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégián alapul, igyekszik a helyi gazdasági potenciál egészét hasznosítani, felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, aktivizálja a helyi lakosságot és bevonja a közösséget a fejlesztési folyamatokba, élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki a vidéki térségek között - tapasztalatcsere céljából, támogatja az innovációt, megteremti és erősíti a helyi partnerséget.

4. Hogyan működik a LEADER program? 4.1. Hogyan jönnek létre a LEADER kistérségek? Az együttműködésben résztvevő települések kiválasztása a LEADER programban résztvevő településeken élők szabad elhatározásán alapul. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok csak földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten, tehát minden település csak egy helyi vidékfejlesztési munkacsoporthoz tartozhat. A LEADER térségek határa nem feltétlen esik egybe a statisztikai kistérségek határával, hiszen gazdaságilag és szociálisan homogén térségnek kell lennie. Jelenlegi közigazgatási határaink nem tükrözik történelmi tájaink egységét, gondoljunk csak a Berettyó vidékére, a bihari tájra.

11

A LEADER térség kritériumai Ë Kis lépték Helyi identitás Alacsony népsűrűség 10,000 és 100,000 közötti lélekszám

Vidéki jelleg

LEADER térség

Nincs előre meghatározott határa

Homogén egység Koherecia és kritikus tömeg

Kritériumok: 1. Az együttműködő településeken élő lakosság összlétszáma 10.000 –100.000 főig terjedhet. (Hazánkban kivétel ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, GyőrMoson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy helyi vidékfejlesztési munkacsoporthoz tartozó lakosok száma 5.000 lehet) 2. A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10 000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km2 alatti Kistérségi városok, központok így kimaradnak valóban a forrás felhasználásából, de nem célszerű kihagyni ezeket e településeket az együttgondolkodásból.

12

4.2. Szervezeti felépítés 4.2.1. Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM) A LEADER+ kedvezményezettjei a HVM-ok, amelyeknek tagjai a helyi gazdasági, önkormányzati és egyesületi élet képviselői. Fontos, hogy a munkacsoportokban a gazdasági és a civil szféra tegye ki a többséget, s ne az önkormányzat képviselői legyenek túlsúlyban. A programban a formális együttműködés megtestesítője a helyi vidékfejlesztési munkacsoport, amely döntési jogosítvánnyal rendelkezik, és meghatározott keret-költségvetéssel gazdálkodhat. E szervezet decentralizált alappal és önálló managementtel rendelkezik. A LEADER programnak ez az egyik legeredetibb jellemzője. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok összeállítása jelentősen hozzájárul a helyi fejlesztés sikeréhez, a következők miatt: • Decentralizált, ágazatokat egyesítő, alulról építkező, területalapú fejlesztést tudnak megvalósítani, amely az adott vidéki térség előnyeire és lehetőségeire koncentrál. • Megjelenik a közösségi elkötelezettség, • Mivel a LEADER új együttműködések kialakítására ösztönzi a helyi vezetőket, a fejlesztés szereplői között helyi szinten intenzívebb párbeszéd alakul ki. • A program felszínre hozza a „szunnyadó” fejlesztési elképzeléseket is, amelyeket a hagyományos adminisztratív rendszer esetleg nem tudott volna befogadni. Mivel a helyi program megvalósításának minden szakaszában más és más szakértelemre van szükség, a helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak kiterjedt szakértői kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. Működése során folyamatosan elő kell segítenie a helyi együttműködést a program sikeres megvalósítása érdekében, s ezért a következő tevékenységeket kell ellátnia: • „animáció”, azaz a helyi szereplők folyamatos tájékoztatása, figyelmük ébren tartása, és más közösségi tevékenységek; • információnyújtás és tanácsadás a program résztvevői számára; • az adott térség helyi vidékfejlesztési stratégiája elkészítésének segítése; 13

•

tájékoztatás a helyi programról, annak megvalósítási lehetőségeiről;

4.2.2. A HVM működése és feladatai – Együttműködés A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok szerkezetének és működésének nincsenek meghatározott merev szabályai, van azonban néhány kötelezően követendő szabály, amelyet minden akciócsoportnak be kell tartania: • alapja a partnerség (helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek) • nagy létszámú együttműködés, amely a térség valós összetételét reprezentálja • egy szervezet/személy csak egy akciócsoportban vállalhat tagságot • egy személy csak egy szervezetet képviselhet az akciócsoporton belül, hiszen Magyarországon nincs összeférhetetlenségi törvény, így egy-egy személy politikai, választott tisztségviselőként, akár vállalkozóként, vagy civil szervezet vezetőjeként egyszerre lehetne képviselő az akciócsoport mindhárom szektorában. • felépítésének biztosítania kell a térségi közösségek és gazdasági szerveződések érdekeinek megfelelő, hatékony képviseletet

4.2.3. Gesztor szervezet A helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak a napi szintű működéshez megfelelő, állandó adminisztratív kapacitásra van szüksége. A Gesztor szervezet a helyi vidékfejlesztési munkacsoport munkaszervezeteként működik. A működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza. A Gesztor szervezet látja el • a pályázatok kezelését (befogadás, értékelés stb.) • a költségvetés figyelemmel kísérését A Gesztor szervezet a helyi vidékfejlesztési munkacsoport egy tagszervezete, amely a döntéshozatalban nem vesz részt. Röviden fogalmazva; ha a Gesztor szervezet jól működik, akkor biztos a siker, ha nem, biztos a kudarc. Ennek a szervezetnek legfontosabb feladata a helyi akcióterv gyakor14

lati megvalósítása a helyi pályázati rendszer fenntartásán keresztül. A LEADER hazai megvalósítása több éves folyamat, ezért különösen fontos, hogy a Gesztor szervezet biztos anyagi, tárgyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzen.

4.2.4. Helyi bíráló és monitoring bizottság A helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak a pályázatában meg kell határoznia azt a testületet, amely a projektek kiválasztása, a költségvetés felosztása stb. témában a döntéseket meghozza. A testület magába foglalhatja a helyi vidékfejlesztési munkacsoport teljes létszámát (kivéve a gesztor) is, de érdemes egy kisebb csoportot létrehozni a döntéshozásra. A döntéshozó testületnek legalább 50 %-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk, és a közszféra képviselői maximum 50 %-ot tehetnek ki a döntéshozó testületben.

15

4.3. A pályázatírástól a benyújtásig Három fontos területe van a LEADER előkészületeknek, amelyekről mielőbb döntést kell hozniuk a kezdeményezőknek kistérségi szinten: • A terület lehatárolása (hol?): mely települések együttműködése felel meg a „kistáji”, kulturális-gazdasági megközelítésnek. • A HVM felállítása (kikkel?): kik azok a kezdeményező személyek, szervezetek, akiknek az együttműködése megalapozhatja a programot. • A vidékfejlesztési terv fő irányainak meghatározása (mit?): melyek azok a legfontosabb helyi fejlesztési célok, amelyek megfelelnek a LEADER alapelveknek, a LEADER lehetséges fejlesztési témáiba illenek és reálisan megvalósíthatók az adott időszakban. A helyi vidékfejlesztési tervek a következő témákra épülhetnek: • A helyi természeti és kulturális örökség értéknövelő hasznosítása. • A vidéki életminőség javítása. • Helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különös tekintettel a kisméretű termelő egységek termékeinek piacra jutási esélyeit közösségi akciók révén javító intézkedésekre. • Új eljárások és technológiák használata, a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása. • Együttműködés a térségen belül, az egy tagállamon belüli térségek között, valamint különböző tagállamok helyi vidékfejlesztési munkacsoportjai között.

A helyi vidékfejlesztési munkacsoport által elkészítendő LEADER akciótervnek a következő szempontoknak kell megfelelniük: • Az együttműködés fejlesztése a helyi szereplők, a gazdaság különböző ágai, valamint az egyes projektek között. • A terv az adott térség jellegzetességein alapuljon. • A megadott LEADER témakörökön belül előnyös, ha a tervek egy vagy több speciális célterületre fókuszálnak (célcsoportok vagy témák alapján). 16

• Figyelembe kell venni a nők és fiatalok számára történő munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. • A tervnek be kell mutatnia a térség jellemzőit, a tervben foglaltak szükségességét. • A tervnek újszerű, egyedi megoldásokat kell tartalmaznia. • A terv teremtse meg a hagyományosan elkülönült gazdasági ágak közötti együttműködést.

A helyi vidékfejlesztési terveket a HVM-ok helyben kiírt pályázatok útján a megfelelő projektek kiválasztásával valósítják meg. • A pályázati jogcímeket, azok részletes feltételeit, a projektek kiválasztásának kritériumait a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok határozzák meg. • A projekteknek összhangban kell állniuk a helyi vidékfejlesztési terv céljaival és tartalmával. • Az alábbi kritériumok minden helyi vidékfejlesztési munkacsoportnál alkalmazandók: – Újszerűség, amely megnyilvánulhat a térség egyediségét tükröző új termék/szolgáltatás létrehozásában – Gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság – Térségi szemlélet, a térségi sajátosságok figyelembe vétele – Partnerség, együttműködés, kapcsolatok – Alulról jövő kezdeményezés, helyi igények alapján történő tervezés és megvalósítás – Kiegészítő jelleg – Kisléptékűség

A pályázatot az akciócsoport nevében a Vezető szervezet nyújtja be. • Ki kell választani a megalakítandó helyi vidékfejlesztési munkacsoport képviseletében pályázó szervezetet (az akciócsoport vezető szervezete) • A Vezető szervezet – eljár az akciócsoport nevében – az akciócsoport elnökét adja

17

II. SZABÁLYOZÁS 1. Jelenlegi szabályozás 2000 és 2006 között a LEADER harmadik generációja, a LEADER+ program fut. Az újonnan csatlakozott országok esetében az operatív programok tartalmazzák a LEADER+ intézkedéseket. A Csatlakozási Szerződés IX. a fejezet I. alfejezet 33. f cikke alapján az Európai Unió Bizottsága a csatlakozó országok számára megteremtette a LEADER+ Közösségi Kezdeményezés megvalósításának lehetőségét, amelynek a szerződés szerinti kerete az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program.

Magyarországon is az AVOP vagyis az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program költségvetésében szerepel az intézkedés. A LEADER intézkedés részesedése az AVOP költségvetéséből: 4,5 % Pénzügyi terv, 2004-2006. Megnevezés Strukturális alapok - EMOGA Központi költségvetési forrás, FVM Tervezett magánforrás Összes költség

milliárd forint 3,6 1,2 1,2 6,1

Millió euro 14,4 4,8 4,8 23,9

*A forint összegek indikatívak. A Nemzeti Fejlesztési Tervben, illetve az Operatív Programban 1999. évi áron szereplő euro-összegek 255 forint/euró szorzóval kerültek átszámításra 2004. évi áron szereplő forint összegekre

Az AVOP intézkedéseinek célja a foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetőségek, a lakókörnyezet és részben az infrastrukturális ellátottság javítása. A LEADER+ intézkedés a fenti folyamatokat a helyi közösségek és belső erőforrásaik aktivizálásával katalizálja, és így már társadalmi, szociális aspektusokat is érint.

18

A 2000/C 139/05 Bizottsági Közlemény 36. bekezdése alapján a LEADER+ intézkedésből minden olyan tevékenység támogatható, amely az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) Orientációs-részleg, az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és az ESZA (Európai Szociális Alap) keretein belül jogosult támogatásra. Mivel a LEADER+ intézkedés elsődleges célja a kísérleti jellegű stratégiák támogatása által a vidéki térségek belső erőforrásainak fejlesztése, ezért az intézkedésből nem jogosultak támogatásra az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások, amely alól kivételt képeznek a kis léptékű és partnerségen alapuló infrastruktúra-fejlesztések.

Az EMOGA aránya a közpénzeken belül: 75 %, a támogatás maximális összege egy helyi fejlesztési programra: 100 millió Ft (400 000 €), melynek 10-15 %-a a helyi menedzsmentre fordítható (Gesztor szervezet). A hazai LEADER+ részletes szabályozásáról a www.nfh.hu oldalon olvashatnak bővebben.

2. Mi változik 2007-től? EU szinten: A LEADER-megközelítés 2007-től egyenrangú tengelyként beépítve működik majd az EU vidékfejlesztési politikájában.

Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARP) 2007‐2013

LEADER tengely (4. tengely) Agrártermelők és az erdészet versenyké‐ pessége (1. tengely)

Környezetvéde‐ lem és a termő‐ föld (2. tengely)

Tevékenységek diverzifikálása és életminőség vidéken (3. tengely)

Közös finanszírozási, programozási, monitoring és ellenőr‐ zési jogszabályok Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

Forrás: Európai Unió Bizottsága, 2004 december 19

A 2007-2013-as időszakban a vidékfejlesztési források minimum 7 %-át fordítják majd a programra. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok helyi fejlesztési stratégiájának a végrehajtásához minden programnak tartalmaznia kell egy LEADER elemet (lásd. LEADER 7 alappillére). A nemzeti finanszírozási programnak minimum 7 %-a a LEADER-nek van fenntartva. Az adott időszakra vonatkozó teljes támogatás 3 %-át tartalékolják, és 2012/13-ban a legjobb eredményekkel rendelkező tagállamok között osztják fel. Ennél azonban lényegesebb, hogy a Bizottság kiszélesítette a helyi szintű programkészítés és döntéshozatal rendszerét az ún. „fősodor”-ba tartozó intézkedésekre is, ami azt jelenti, hogy a korábbi vidékfejlesztési intézkedéseket a helyi vidékfejlesztési tervek keretén belül kell alkalmazni. Ennek értelmében azok a térségek fognak jelentős fejlesztési forrásokhoz jutni, melyek rendelkeznek megfelelő humán erőforrással és van gyakorlati tapasztalatuk a programírásban, ill. a vidékfejlesztési tervek megvalósításában. Magyarországon: Magyarország új vidékfejlesztési rendelettervezetében, mely a 2007-2013as tervezési időszakra szól, szintén külön tengelyként szerepel a LEADER. A tervezet szerint a támogatási lehetőségek - ezen tengely mentén - a következők: • meghatározott szubregionális vidéki területekre szánt terület-alapú stratégiák • helyi állami és magánszervezetek partnerségével létrejövő, helyi vidékfejlesztési munkacsoportok támogatása (a továbbiakban "helyi vidékfejlesztési munkacsoportok") • a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok által, alulról építkező módon történő, helyi fejlesztési stratégia kidolgozása és megvalósítása döntéshozói jogkörrel • a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapuló, többágazatú globális célok kitűzése és megvalósítása • a végrehajtás során innovatív megközelítés és együttműködés biztosítása • a helyi partnerségek (helyi vidékfejlesztési munkacsoportok) hálózatának kiépítése 20

III. LEADER TÍPUSÚ KÍSÉRLETI PROGRAM MAGYARORSZÁGON A LEADER típusú kísérleti program 2001-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy előkészítse a LEADER program bevezetését és megvalósítását. Az előkészületek célja az volt, hogy a megfelelő dokumentumokat és eljárásrendet kidolgozzák, valamint hogy a kiválasztott LEADER térségek gyakorlati tapasztalataikat átadva segítsék a többi térség felkészülését. A kísérleti program két tevékenységre fektette a hangsúlyt: 1. felkészítő képzések 2. korlátozott számú, helyi vidékfejlesztési terv megvalósítása. A kísérleti programot meghívásos pályázatként hirdette meg az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya. Meghívásos alapon, országos „ernyőszervezetek” javaslatára 40 potenciális helyi kezdeményezést választott ki az együttműködésre, amelyből tárcaközi bizottság választotta ki azt a 13 helyi kezdeményezést (Lásd táblázat), amelyek a program megvalósításában végül részt vettek. A kísérleti programok finanszírozására csoportonként 25 millió Ft állt rendelkezésre.

Alsógalgamenti Baranyai hegyhát Belső Cserhát Bükki hegyhát Dél-Zala Ménes-patak menti települések

Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl

Kedvezményezett falvak száma 5 27 5 9 8

Észak-Magyarország

6

24

Göcsej és térsége

Nyugat-Dunántúl

18

12

Ipolymente Közép Hegyháti Ózd-Putnok Sárrét

Közép-magyarország Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld

13 10 6 4

29 23 15 11

Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport

Régió

21

Nyertes projektek száma 6 28 18 15 23

Sokoró és térsége

Nyugat-Dunántúl

29

19

ZalA-KAR Zselici

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

23 23

21 27

Fő eredmények: • 12 helyi vidékfejlesztési program végrehajtásával mintegy 270 projekt kapott támogatást, • hasznosítható és átadható tapasztalatok kistérségi, regionális és nemzeti szinten, • Működési Kézikönyv és kapcsolódó dokumentumok összeállítása, • gyorsan növekvő érdeklődés a vidéki térségekben az AVOP LEADER - intézkedésben való részvételre.

Fő problémák és nehézségek: • elégtelen emberi erőforrások valamennyi szinten, • tapasztalatlanság helyi szinten a közpénzek adminisztrációjával kapcsolatban, • szkepticizmus, alacsony motiváltság és kezdeményező készség, • alacsony projekt-generálási, közösségfejlesztési aktivitás, • egyes projekt-gazdák megvalósítási és pénzügyi fegyelmezetlensége, • a fejlesztések nem minden esetben feleltek meg a LEADER elveinek. A hatodik fejezetben olvashatnak egy esettanulmányt a LEADER típusú kísérleti programról, melyben a Zala megyei ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás „Helyi Értéket!” nevű programjának példáját ismerhetik meg.

22

IV. AVOP - LEADER + PROGRAM – MAGYARORSZÁG Melyek a program átfogó céljai? • Az együttműködési képesség (partnerség) és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása illetve támogatása. • Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, a munkalehetőségek javítása, munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben. • A vidéken élők életminőségének javítása, a jólét növelése.

Melyek a konkrét célok? • A vidéki gazdaság sokszínűségének, „több lábon állásának” megteremtése. • Sajátos helyi termékek kifejlesztése, illetve a helyi termékek piacképességének javítása. • A vidéken élők igényeihez igazodó, új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. • A helyiek részvételének ösztönzése a fejlesztési folyamatokban, a helyi kezdeményezések feltárása, kialakítása és megvalósítása érdekében. • Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására.

Melyek a támogatható tevékenységek az AVOP+ LEADER Program keretében? 1. „Készségek elsajátítása” – képesség a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok létrehozására – a LEADER program lebonyolítására 2. „Helyi vidékfejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása” – a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok támogatása 23

–

a pályáztatás lebonyolítása

3. „Térségek egymás közötti és nemzetközi együttműködésének támogatása” – együttműködések létrehozása – közös projekt végrehajtása 4. „Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten” – nemzeti koordinációs iroda létrehozása – vidéki térségek hálózatba kapcsolása

Az AVOP – LEADER+ Program megvalósításának főbb lépései: • A négy tevékenység egymást kiegészítve és alátámasztva, párhuzamosan valósul meg. • Első lépésként az 1. tevékenység kerül megvalósításra 2005 májusától. Ezt a tevékenységet közbeszerzés során kiválasztott nyertes ajánlattevő konzorcium látja el. • Az első magyarországi helyi vidékfejlesztési munkacsoportok előszelekciójára 2005 nyarán került sor. • A kiválasztott helyi vidékfejlesztési munkacsoportok további képzésekben és segítségnyújtásban részesülnek, majd benyújtják végleges pályázatukat 2005 októberében. • A képzési folyamat teljes egészében kétszer ismétlődik, és mindkét körben 20-25 helyi vidékfejlesztési munkacsoportot választanak ki. • A kiválasztott, összesen maximum 40–50 helyi vidékfejlesztési munkacsoport 2005 és 2008 között valósítja meg programját. • A 3. tevékenységre a 2. tevékenység keretében működő, helyi vidékfejlesztési munkacsoportok 2005 - 2006-ban pályázhatnak olyan projektek benyújtásával, amelyeket más vidéki térségekkel (nem feltétel a LEADER-ben való részvétel) közösen dolgoznak ki és valósítanak meg. • A 4. tevékenység megvalósítása közbeszerzési pályázat alapján történik. • A hálózat kiépítése és működtetése folyamatos.

24

V. MAGYARORSZÁGI LEADER - TAPASZTALATOK KRITIKUS SZEMMEL (PETRI MÁRTA - SZUDA ZOLTÁN)

Miért döcög a Leader-szekér a magyar ugaron? Valljuk meg őszintén, az ország vidéki népessége nagy várakozással volt a LEADER iránt. Igen, múlt idő, és bizony a várakozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kiírás sokat váratott magára, s mire napvilágot látott, egészen másként festett, mint amilyennek sokan szerették volna ebben az országban. Mi lehet a magyarázat? Az okok számosak, vegyük sorra mindet! A történet sok-sok évvel ezelőtt kezdődött, amikor még más koalíció kormányzott az országban. Az akkori miniszter fontosnak tartotta a vidék ügyét, akkor lett az általa irányított egység neve „… és Vidékfejlesztési Minisztérium”. A korabeli főosztályvezető és munkatársai kellő alapossággal tanulmányozták a tizenötök LEADER – tapasztalatait, és javaslatot tettek a kísérleti program hazai kipróbálására. Az elképzelés zöld utat kapott, és meghívásos, az „ernyőszervezeti” ajánláson alapuló kiválasztás módszerével tízegynéhány szerencsés - szerintem jobban illő kifejezés „kísérleti alany” – próbált szerencsét a programban. Az első intő jelek a kiválasztás során már felhívták magukra a figyelmet: szakmai kérdésekben a politika nem jó tanácsadó. Közben kormányváltás történt, ami jelentős személyi változásokkal járt, mind a minisztérium, mind a főosztály, sőt a program felelős ügyintézője személyét tekintve is. Így aztán a végeken munkálkodó regionális vidékfejlesztési irodák munkatársai hiába fáradoztak a program sikerén, ha az elképzelések, célok, eszközök és utasítások menet közben változtak. Sajnos így történt, hogy a kísérlet lényege, miszerint az eredmények értékelését követően lehet leszűrni a tanulságot, elmaradt. Úgy kellett rohammunkában előkészíteni az AVOP-LEADER- intézkedést, hogy nem maradt idő és energia a tanulságok leszűrésére, a tapasztalatok összegzésére. A monitoring elmaradt. Az idő haladt tovább, s az intézkedés hazai bevezetésére sok-sok milliónyi adófizetői forintból - bel- és külföldön - kiképzett személyi állományt éppen az intézkedés első elemének közbeszerzési pályázati kiírásakor szélnek eresztették. A kidolgozott eljárásrend pillanatok alatt tarthatatlanná vált, és azóta – mondhatni - hadiállapotok uralkodnak a LEADER - fronton. Az eredeti ütemezés, a logikusan egymásra épülő közbeszerzések, pályázta25

tások helyi rendje, mind-mind felborult. Mindennek a levét nemcsak az utcára került köztisztviselők itták meg, hanem sokkal inkább azok a vidékiek, akik hittek a LEADER hazai diadalában. Idő híján, szakmai segítség és felkészítés híján, a nyári szünidő derekán kellett első fordulós pályázatot készíteniük. Mindeközben úton-útfélen azt csiripelték a verebek; „kicsit-ér” a fáradozás, a döntés már régen kész, minden forintnak megvan a helye. Ezt megelőzően, majd ezzel a programozással párhuzamosan a felkészítésre kiírt közbeszerzés botránya visszhangzott telefonon, drótpostán, és minden médiumon át országszerte. Legutóbb arról szólt a vita, vajon miért nem fizeti ki az elvégzett munkát szakértőinek a közbeszerzésen nyertes konzorcium, s vajon neki miért nem fizet a minisztérium. A pályázók mindeközben várják birkatürelemmel a döntést, továbbléphetnek-e a második fordulóba, avagy nem. Ha a szerencsések közé tartoznak majd, ismét rohammunkában kell akciótervüket továbbfejleszteni, s ha majd végül nyernek, szintén rohammunkában szerződni és nekilátni a helyi akcióterv gyakorlati megvalósításának. S a rohanás csak fokozódik a program lezárásáig. A sok viszály és torzsalkodás, mely az értékes időt elpazarolta, és elvette a nyugodt megvalósítás lehetőségét a leendő kedvezményezettektől - „nem volt hiábavaló”. A vidékiek ismét úgy érezhetik: nem rajtuk, hanem rajtuk keresztül egyesek magukon akartak segíteni. Holott mind a kísérleti program, mind az AVOP-LEADER+ - program számos olyan tapasztalatot hozhatott volna, hozhatna, mely nemcsak hazánk, hanem valamennyi tagország számára jól hasznosítható lenne az új költségvetési tervezési időszak során.

Tanulságok a nemzetközi tapasztalatok és a hazai kísérleti, LEADER-típusú program megvalósítása kapcsán Hogyan és mire használható fel a mintegy 80-90 millió forintnyi támogatás? A kérdés az, hogy ez a támogatás soknak vagy kevésnek számít-e? Az Európai Unióban korábban megvalósult programok fejlesztéseit, példáit vizsgálva az ember elámul, hogy mi mindent létrehoztak a LEADER keretében. Azt viszont tudnunk kell, hogy ezekben az országokban nagyságrenddel nagyobb összeg és sokkal több idő, és persze tapasztalat állt rendelkezésre az akciócsoportok számára. Ezért is nagy a magyar akciócsoportok felelőssége, hiszen nekik sokkal kevesebb idő alatt, kevesebb pénzből 26

kell életképes, helyi vidékfejlesztési tervet megvalósítaniuk, úgy, hogy működésük során a LEADER-alapelveket maradéktalanul be kell tartaniuk. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy az újonnan csatlakozott országok közül csak Magyarországon lehet a LEADER keretén belül komplex vidékfejlesztési programokat megvalósítani. Ezt tekinthetjük azon munka elismerésének is, amit az előkészítés során végeztek el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai. Az idő és a forrás szorításában kell nagyon jól átgondolt és megvalósítható programokat létrehozni. Azt a megközelítést mindenképpen el kell felejteni, hogy ebből a programból majd szép nagy beruházásokat fogunk megvalósítani. Olyanokat, amelyekre más pályázati forrásból nem tudtunk pénzt szerezni. Ezt sem a forrás nagysága, sem a LEADER filozófiája nem teszi lehetővé. A legtöbb akciócsoport számára saját vidékfejlesztési terve kidolgozásakor problémát jelent az innováció vagy újszerűség elvének érvényesítése. Mit is jelent ez pontosan? Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valami „korszakalkotó” ötletet kell kitalálni, hisz így a „később érkezőknek” egyre nehezebb dolga lesz. Az újszerűség kívánalma azt jelenti, hogy a meglévő problémákat olyan módon orvosoljuk, ahogy ezt ezidáig nem tettük meg. Az újszerűség helyben még nem ismert, nem alkalmazott problémamegoldást jelent. Jó példa erre a tőkeszegénység általános esete, amikor is a pályázók tőkeszegénységét úgy hidaljuk át, hogy a helyi takarékszövetkezettel megállapodást kötünk kedvező kamatozású és hosszú futamidejű hitelek nyújtására. Ezzel a lépéssel bevonjuk, érdekeltté tesszük a fejlesztések sikerében a helyi pénzintézetet. Sőt, már a kiválasztás során is építhetünk a hitelkihelyezés során szerzett tapasztalataira. Az eddigi tapasztalatok szerint a LEADER elsősorban olyan helyi akciótervet és a benne foglalt projekthalmazt támogat, amely nem az egyes szereplők érdekeit szolgálja, hanem inkább a helyi közösségét, de minden esetben bizonyíthatóan többek javát szolgálja. Persze nem minden esetben lehet ezt a különbséget egyértelműen megtenni. Az egyedi projektek esetén is fontos, hogy azok egymást erősítsék. A projekthalmaz nem véletlenszerűen áll projektekből, hanem rendszerelvűen épül fel, a benne lévő elképzelések egymást erősítik, egymásra épülnek. Például egy tematikus turisztikai útvonal egyes állomásainak kialakítása során az egyes állomások tekintettel vannak egymásra, együtt képesek színes, tartalmas élményt nyújtani, megosztják a tevékenységeket egymás között. Az egyik helyen a szőlőművelés különböző változatai és a -fajták sokasága nyújt élményt. A másik állomáson a pince a különleges látnivaló. A harmadik állomáson a szüretbe lehet 27

bekapcsolódni, a negyedik állomás helyi, jellegzetes termékeket árusít a bor mellett. Az ötödik ökológiai módon állít elő szőlőt és bort, a hatodik szállást is tud az egyéb látványosságok mellett nyújtani. A hat együtt tartalmas rendezvényeket képes szervezni a szőlőművelés jeles napjaihoz igazodva. Minderre egyenként nehezen lennének képesek, együtt viszont egymást erősítve versengenek, és nem egymás rovására, sőt valamennyien eredményesebbek. A LEADER-projektek általános jellemzője, hogy viszonylag kis beruházást igényelnek, inkább egy „nagy ötletre” alapozva sok-sok munkával és szervezéssel érnek el eredményt. Nagyon jó példa erre, amikor egy kistérségben a helyi termékek csomagolásának sajátos arculatot adnak és a turisztikailag frekventált helyeken vagy éppen az élelmiszerboltokban egyegy kirakatot, polcot helyeznek el, ahol ezeket a termékeket meg lehet vásárolni. Általános elvárás a helyi vidékfejlesztési tervvel szemben, hogy olyan fejlesztéseket, tevékenységeket támogasson, amelyek más Operatív Programokból nem finanszírozhatók. E feltétel teljesítése és ellenőrzése nehéz feladat elé állítja mind az akciócsoportokat, mind a döntéshozó szerveket. Különösen nehéz teljesíteni ezt a feltételt, amikor az erre a tervezési időszakra szóló pályázati források igencsak megcsappantak. Okosan és előrelátóan tervez az az akciócsoport, amely olyan tevékenységeket épít bele programjába, amelyek a következő, 2007-2013 közti tervezési időszakra, annak támogatási forrásaira felkészülve projekteket készít elő. Gondoljunk csak bele: egy-egy nagyobb beruházás műszaki tervdokumentációjának elkészítése több milliós nagyságrendű lehet, melyet a LEADER-ből is finanszírozhatunk! A LEADER programok jelentős része szerencsés esetben a kistérség egyedi arculatának megteremtésére irányul. Ennek részeként célszerű közösségfejlesztő programokat szerveznünk, melynek eredményeit remekül fel lehet használni a térség népszerűsítése kapcsán. A különböző kiadványok elkészítésekor mindig problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre megfelelő színvonalú dokumentáció, amely híven bemutatná vidékünket. Ennek megelőzésére nagyon jó módszer, ha fotópályázatokat írunk ki vagy alkotótáborokat szervezünk. Ezeknek a közösségformáló rendezvényeknek az is pozitív hozadéka lehet, hogy nő a helyiek identitástudata és „értékesebbnek” látják településüket, ha egy „messziről jött ember” érdeklődését is felkelti. Az egész falu lakosságát megmozgatja egy receptpályázat kiírása is. Az így összegyűjtött anyagok nagyon jól hasznosíthatók lesznek a marketing eszközök elkészítésekor. 28

Ha készülne statisztika arról, mi a legkedveltebb témája a helyi akcióterveknek, valószínűleg azt az eredményt kapnánk, hogy a helyi vidékfejlesztési tervek slágertémája a turisztika. Én azonban óva intenék mindenkit attól, hogy csodát várjanak a falusi turizmustól. Alternatív jövedelemforrásként funkcionálhat ugyan egy-egy család esetében a falusi turizmus, de nem fogja megoldani minden település vagy térség gazdasági problémáit. A turisztikai szempontból igencsak frekventált Toszkánában is a lakosság 30 %-a szerzi jövedelmét az idegenforgalomból. A turisztikai projektekre különösen igaz, hogy azok felelnek meg leginkább a LEADER-alapelveknek, amelyek több szolgáltató összefogásával és érdekében valósulnak meg. Nagyon jó példa lehet erre garantált szolgáltatási csomagok összeállítása és működtetése. Pálinka bemutató terem Burgenlandban

A németországi Brandenburg tartomány egyik falvában igen szép eredményeket értek el a falusi turizmus terén. Sok szálláshely létezett, de ezek egyike sem volt alkalmas egy egész autóbusznyi turista elhelyezésére, ezért csak egyéni turistákat tudtak fogadni. Ekkor jött az ötlet, hogy a falu központjában levő, használaton kívüli tájjellegű építészeti jegyekkel rendelkező épületet felújítják, és egy turisztikai fogadóbázist alakítanak ki benne. Most ideérkeznek az autóbuszok: a vendégek itt tudják meg, melyik szállásadóhoz kerülnek, lehetőségük nyílik felfrissíteni magukat, de a közös vacsorákat is itt szokták megrendezni. Amikor éppen nincsenek vendégek, családi és közösségi rendezvényeket tartanak az épületben. Sok esetben gondot okoz, hogy a látnivalók nem alkalmasak a turisták fogadására. A helyzet javítására egységes stílusban készítettek útbaigazító és információs táblákat. Piknikező helyeket, parkolókat és szociális helységeket alakítottak ki a turisztikai látnivalók közelében. A franchise-rendszer említésekor mindenkinek a McDonald’s és a benzinkutak jutnak eszébe, pedig ez a rendszer a falusi turizmusban is nagyon jól alkalmazható. Ilyet alakított ki a CSER-KÉK Falusi Vendégfogadó Há29

lózat is. Ennek lényege, hogy a falusi turisztikai kínálat és a termékértékesítés minden lényeges elemét egységes arculattal jelenítik meg és az egyéni szolgáltatókat hálózatba szervezik. Így az odalátogató turista biztos lehet abban, hogy a pénzéért tájjellegű, egyedi és minőségi szolgáltatást kap. A franchise ebben az esetben azt jelenti, hogy az épület tájba illő, építészeti hagyományoknak megfelelő, a bútorok fabútorok és helyi kézművesek keze nyomát viselik magukon, ugyancsak tájjellegűek, hagyományosak a lakástextilek, az étkezés során használt kerámiák. Szép példa a turizmus fejlesztésére a Kísérleti Programban részt vevő Zselica akciócsoport kezdeményezése is. Ők abból a felismerésből indultak ki, hogy a Zselicben már elegendő színvonalas szálláshely létezik, de a programkínálat még szegényes, viszont a térségben sok olyan érték rejtőzik, amely jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a vendégeknek bemutassák. Élményporta Kadarkúton: Magánarborétum

Programjuk részét képezte az ún. élményporták hálózatának létrehozása. Mindenképpen érdemes ellátogatni Kadarkúton Szabadkai Tibor arborétumába. Nagyon szép és értékes gyűjteményt hozott létre örökzöldekből, kaktuszokból, jukkákból, borostyánokból és sok egyéb növényből a saját kedvtelésére az elmúlt évtizedekben. A LEADER-program keretében az udvaron álló romos gazdasági épületet felújította, ahol rossz időben is tudja fogadni a látogatókat, akár az iskolás csoportokat is kötetlen biológiaóra keretében. Szinte minden LEADER – akciócsoport programjában szerepel a helyi élelmiszer- és agrártermékek közösségi marketingje. Ennek keretében bemutató- és értékesítőhelyeket, mozgóboltokat alakítanak ki a turisztikailag frekventált helyszíneken. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy ezek a termékek a térségnek megfelelő arculattal legyenek ellátva, amely megvalósulhat egységes csomagolás megtervezésével vagy védjegyek kidolgozásával is. Az egyes termelőknek általában nincs lehetősége egy-egy nagyobb nemzetközi vásáron megjelenni, de a térség termelőinek közös részvétele ebből a programból finanszírozható. 30

Berghofer malom Stájerország, Vulkanland akciócsoport

Számos akciócsoport arra a felismerésre épít, hogy az emberek körében fokozott igény jelentkezik az egészséges, garantált eredetű termékek iránt. Sokszor azonban a kereslet és a kínálat nem talál egymásra, hiszen a gazdálkodók a várostól távolabb, szétszórtan élnek, ezért a portáról történő közvetlen értékesítés kevéssé vált be. Ennek a problémának a kiküszöbölésére született meg az az ötlet, hogy a nagyvárosok közvetlen közelében, de már vidéki környezetben emberi léptékű „bevásárlóközpontokat” alakítanak ki. Egy-egy gazdálkodó felvállalja az értékesítési tevékenységet is és a többi gazda ideszállítja termékét. A bevásárlási lehetőség mellett a gyermekek számára különböző programlehetőségeket, alternatív játszóházat is biztosítanak. Így válhat a bevásárlás egész napos, értelmes és tartalmas családi programmá. Néhány kifejezést azonban mindenképpen érdemes megjegyezni a LEADER kapcsán: összefogás, rendszerelvűség, egymást erősítő elképzelések, hálózat, nyilvánosság.

31

Mire készüljön fel, és hogyan működjön az akciócsoport? A LEADER-program a vidéki társadalom öngyógyító képességére alapoz. Azoknak a helyi közösségeknek ad eszközt a kezébe, amelyek meg akarnak és képesek is megmaradni, és tudják, hogyan akarják céljukat elérni. Ez a képesség hazánkban a vidéki középrétegek megsemmisítésére törekvő politikák, a szovjet rendszer centralizáló és utasításos politikájának, ill. a gengszterváltásnak „köszönhetően” sokkal gyengébb, mint NyugatEurópában. Amikor az Európai Unió a szubszidiaritás elvéről beszél, akkor a települések és a helyi közösségek helyi, felelősségteljes problémamegoldó képességét kívánja ösztönözni. Ez a gyengébb öngyógyító, önszabályozó képesség - sok más egyéb tényező mellett - idézheti elő azt, hogy nálunk a LEADER nem összehozza az embereket, hanem összeugrasztja, mint arra, sajnos, már láttunk példákat. Egy LEADER-programot végre lehet hajtani, a pénzt el lehet költeni a LEADER alapelvek mellőzésével is, de értelme nem sok van. Hiszen a LEADER igazi jelentősége, eredménye abban a közös tervezésben, munkában van, amely révén a helyi társadalom „többé” válik. Akárhogyan is nézzük a LEADER a helyi demokrácia próbája. A LEADER abban is újat jelent, hogy a döntéshozatal a helyi ügyekben helyi szinten történik. A hagyományos pályázati rendszerekben, ha a pályázati feltételek vagy a támogatási döntések nem voltak számunkra megfelelőek, lehetett mutogatni, hogy a központban (Budapesten) nincsenek tisztában a vidék problémáival stb. A LEADER esetében a döntés, döntéselőkészítés, a pályáztatás minden szakasza helyi szinten történik. A támogatási keretösszeget az akciócsoportok ugyan nem kapják kézbe, de nekik van joguk javaslatot tenni a felhasználására. Tapasztalataim szerint, ha az akciócsoportok fizikailag is megkapnák ezt az összeget, az aránytalanul bonyolultabbá tenné az adminisztrációt és sokkal nagyobb felelősség nyomná a vállukat. A helyi pályáztatásból, döntéshozatalból következik az is, hogy bizonyos konfliktus-helyzetekre fel kell készülnünk. Fel kell vállalni a felelősséget döntéseinkért. Ha egy helyi akcióterv azt tartalmazza, hogy a helyi szállásférőhelyek számát nem kell bővíteni a településen, viszont a szolgáltatások színvonalát emelni kell, és ezt a helyi pályáztatás során is érvényesítik, akkor azok, akik szálláshelyet szeretnének bővíteni, nemtetszésüknek fognak hangot adni. Holott a cél az volt, hogy először legyen program, szolgáltatás, majd ezáltal nő a kihasználtság, és esetleg eljut odáig a dolog, hogy nem lesz elég a meglévő férőhely. No, majd akkor lesz értelme újra férő32

helybővítésre pályázatot kiírni Ezeket a döntéseket fel kell vállalni, fel kell készülni a konfliktusokra és megfelelően kell kommunikálni a teljes folyamat menedzselése során. A helyi döntéshozók sok esetben ahhoz szoktak hozzá, hogy egy kézben összpontosul a döntés és a felelősség is. Gyakori ma az országban az álláshalmozó politikus. A LEADER megköveteli, hogy a helyi közösség együttesen, egyetértésben döntsön, ezért a helyi „erős embereket” megfelelően kell tudni kezelni és nem szabad hagyni, hogy túlzott mértékben rátelepedjenek az akciócsoportra. Ennek érdekében számos összeférhetetlenségi szabály is beépült a hazai megvalósítás gyakorlatába. Egyszerű dolognak tűnik, az eddigi tapasztalatok szerint mégis sok esetben okozott problémát a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya. A program megvalósítása kapcsán úgy kell terveznünk, hogy legalább egy, de előnyösebb, ha több ember foglalkozik teljes munkaidőben a programmal. A megvalósítás időszakában pedig legalább 3 évvel kell számolnunk, hiszen ez a munka tervezéssel kezdődik és a pályázati szakaszon kívül az ellenőrzést és a monitoringot is magában foglalja. Ezért érdemes végiggondolnunk, hogy mire elegendő lesz a Gesztor szervezetnek a program lebonyolításáért folyósított támogatás. Arra semmiképpen sem, hogy abból egy újonnan felálló szervezetet hozzunk létre, de egy már meglévőt néhány új munkatárs alkalmazásával és a technikai feltételek javításával alkalmassá tehetünk a sikeres megvalósításra. S végül le kell szögeznünk, hogy a LEADER kapcsán mindannyian egy tanulási folyamat részesei vagyunk. Ez szintúgy igaz a helyi szereplőkre és a közigazgatásban dolgozókra. Ezért legyünk türelmesek és megértőek egymással!

Hasznos címek a téma tanulmányozásához: http://europa.eu.int/comm/agriculture/rur/leaderplus/index_en.htm www.vulkanland.at www.vulkanmarkt.at http://www.leaderii.ie/ http://www.defra.gov.uk/rural/leader http://www.leader-northumberland.org.uk/ http://www.wisl.org.uk/ http://www.westcorkleader.ie/

33

VI. ESETTANULMÁNYOK 1. Külföldi példatár Ebben a fejezetben olyan megvalósult LEADER-projekteket mutatunk be, melyek a természet-, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések terén tanulságosak.

AMVRAKIKOS-ÖBÖL – GÖRÖGORSZÁG Ökoturizmus A projekt leírása Görögország ezen részén az ökoturizmus életképes alternatívának bizonyult az intenzív halászattal szemben, ami egyébként veszélyeztetné a helyi ökológiai egyensúlyt. A vizes élőhelyek (lagúnák, tavak, lápok) ökoszisztémáinak érzékeny egyensúlya az 1980-as évekig viszonylagos védelem alatt állt, és a területen élő veszélyeztetett madárfajok is biztonságban élhettek. A 80-as évektől azonban a zavaró hatások felerősödtek, különösen az intenzív halászatból fakadóan. Mivel a halászatnak komoly anyagi vonzata van, továbbra is potenciális veszélyforrás az élővilágra nézve. Emiatt volt szükség egy olyan új tevékenység bevezetésére a térségben, mely segíti a természet állapotának javítását, ugyanakkor felrázza a helyi gazdaságot.

Főbb elemek • •

A fenntarthatóság elveinek alkalmazása a természetvédelmi szempontból értékes vidéki területeken Az érzékeny természeti területek védelme és a gazdasági növekedés közötti egyensúly keresése 34

•

A környezet állapotának javítása, hiszen így természeti erőforrásainkat gyarapítjuk, ez pedig a fejlődés alapfeltétele

Először a tudósok és a regionális fejlesztési szakemberek figyeltek fel a terület természeti kincseire. Megszületett az ötlet, hogy néhány „ökoturista” megjelenése felhívhatná a helyiek figyelmét a terület páratlan értékére, és még extra bevételt is jelentene a helyi gazdák számára. Az ügyet hamarosan felkarolták a helyi hatóságok, akik olyan intézkedések bevezetésén dolgoztak, melyek az intenzív állattartás és halászat visszaszorítását sürgették a legérzékenyebb területeken. Ezen intézkedések hibája az volt, a környezetvédelemre hivatkozva szigorították, illetve be is tiltották az intenzív gazdálkodást, de nem kínáltak alternatív megélhetési lehetőséget, így a közösség méltán fogadta negatívan a kezdeményezést. Ebből a tapasztalatból kiindulva, a LEADER-projekt több figyelmet szentelt a lakosság tájékoztatásának, a tervezésbe való bevonásának, valamint nemzeti és EU-s támogatásokból forrásokat különített el az érintettek átmeneti kompenzációjára. Ezzel a hozzáállással sok helyi támogatta az ökoturizmus bevezetésének ötletét. Az Amvrakikos fejlesztési ügynökség (ETANAM) készített egy fejlesztési tervet, különös tekintettel az ökoturizmusra. Az alapötlet az volt, hogy védelmi zónákat jelölnek ki, ugyanakkor a többi területen más fejlesztéseknek is teret engednek. Erre tökéletesen alkalmas volt az ökoturizmus, mely egész évben hasznosítja a természet erőforrásait, mégpedig oly módon, hogy megőrzi és a helyi lakosok javát szolgálja. A tervben a terület speciális adottságaihoz illeszkedő kikapcsolódási lehetőségeket vázoltak (a lagúnákhoz és tavakhoz kirándulás, madarászás, horgászat, falusi fesztiválok és népünnepélyek stb.) Szerepelt a tervben általános vagy speciális érdeklődési körnek megfelelő ökotúra, mely során a látogató megismerheti a térség mikroélőhelyeit, geológiáját, biodiverzitását, illetve felfedezheti a történelmi és kulturális hagyományokat. A program szempontjából fontos volt, hogy a közösség támogassa, és aktívan részt vegyen a tervezési folyamatban (alulról jövő kezdeményezés és szubszidiaritás elve) ezért az ETANAM különböző tájékoztató előadásokat szervezett a helyiek részére, ahol nekik is alkalmuk nyílt arra, hogy véleményüket elmondják, és a döntéseket befolyásolják.

35

Az első tevékenységek a LEADER I. támogatásával a következők voltak: • • • • • • •

Potenciális piacok kutatása Falvak részére ökoturizmus-képzések szervezése Túravezetők képzése Vendégszobák, táborhelyek létesítése, információs táblák kihelyezése Eligazító pontok turisták számára Madárvárták építése Múzeumok: természettörténeti és hagyományos gazdálkodást bemutató; tájház

Miért innovatív a projekt? A térség felhívta magára a nemzetközi közönség figyelmét, a helyi lakosok tudatára ébredtek annak, hogy milyen értékes lakóhelyük, és mivel kezdettől fogva be voltak vonva a projekt tervezésébe, magukénak érzik és büszkék rá. A vállalkozó szellem kialakult a helyiekben, és ez arra ösztönzi őket, hogy további potenciális lehetőségeket mérlegeljenek a térség fejlesztése érdekében. A helyiek szemében a projekt előtt a környezet- és természetvédelem egyenlő volt a madarászással, a projekt hatására ez a beszűkült látásmód átalakult, és pozitív hozzállással, valamint tenniakarással párosult.

36

BREGENZERWALD (AUSZTRIA) A mezőgazdaság, a vendéglátás és a turizmus kombinálása EGYÜTTMŰKÖDÉS, INNOVÁCIÓ A projekt leírása Az élelmiszer-termelésben uralkodó erős verseny csak súlyosbodott Ausztria EU-csatlakozásával. A vendéglő-tulajdonosok felismerték, hogy egyre nagyobb az igény az olyan élelmiszerek és ételek iránt, melyek közvetlenül a gazdaságokból kerülnek az asztalra. Az együttműködési projekt lényege, hogy a termelőket, étteremtulajdonosokat, utazási irodákat és a helyi hatóságokat egy asztalhoz ülteti annak érdekében, hogy közösen tegyenek a helyben termelt élelmiszerek helyben történő eladásáért, mely egyrészt csökkenti a szállítási költséget, másrészt csalogatja a turistákat. Főbb elemek • Informális kapcsolat, partnerség és együttműködés kialakítása a magáncégek és közintézmények között • A termékek helyben történő értékesítése, mely garantálja a jó minőséget és az élelmiszerek eredetét • A helyi élelmiszerek közös reklámozása • Tanácsadás és képzések szervezése különböző témákban • A projekt során frappáns elnevezések a kreatív ötletekre, pl. “A Bregenzerwald-i Sajtút”. A 90-es évek elején a helyi civil szervezetek próbálták megállítani azt a szomorú tendenciát, miszerint a gazdák száma egyre csökkent. A helyi üzlettulajdonosokon (hentesek, tejfeldolgozók) is szerettek volna segíteni, akik a szupermarketek akcióival nehezen tudtak versenyezni. Céljuk volt továbbá, hogy a fiatalok körében népeszerűsítsék ezeket a szakmákat.

37

A projekt megvalósítása Két év leforgása alatt tíz találkozót szerveztek meg a helyi civilek, cégek és mindazok között, akik a helyi élelmiszeripar különböző ágazatai közötti együttműködésben érdekeltek voltak. Ezeken a találkozókon szövetségek jöttek létre a gazdák, hentesek, étterem-tulajdonosok, turizmussal foglalkozók, valamint a helyi hatóságok között. Az együttműködés fényében gyümölcsöző eszmecserékre került sor a résztvevők között, a bevezetésre kerülő három tengelyről: • helyi termékek előnybe részesítése annak érdekében, hogy minél frissebb élelmiszereket fogyasszanak, és csökkentsék a szállítás okozta szennyezéseket • rendezvények szervezése (pl. kiállítások, péknapok) • közös szétosztó rendszer kialakítása a gyors és olcsó élelmiszerellátás biztosítása érdekében Ezt a nagyszabású eszmecserét követő egy éven belül kezdték el megvalósítani a projektet. A projekt során 20, „Ínyencek hete” elnevezésű rendezvényre került sor olyan éttermek közreműködésével, akik csak helyi és szezonális alapanyagok felhasználásával készítették el a finom fogásokat. Az étlapon feltüntették a termelő nevét is, ezzel bizonyítva a minőséget és az eredetet. Ezek a különleges termékek különböző mezőgazdasági és szakács-rendezvényeken, fesztiválokon is szerepeltek, jó hírét keltve a térségnek. A helyi civil szervezetek rendeztek „Reggeli a tanyán” elnevezésű versenyt, ahol minden évben a legkreatívabb, leginnovatívabb mezőgazdasági termék előállítója kapta a díjat. Az ilyen rendezvények elősegítették a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztását. Miért innovatív a projekt? Társadalmi kohézió: Együttműködés alakult ki azon szereplők közt, akik korábban versenytársak voltak. Annak ellenére, hogy ez lassú és nehéz folyamat, hamar felpezsdíti a helyi életet. A közvetlen értékesítés lehetővé tette, hogy a gazdák fennmaradjanak és folytassák a mezőgazdálkodást. Az ínyenc helyi termék, mely turistacsalogató is (Sajtút) egyben, arra készteti a gazdákat, hogy környezetbarátabb gazdálkodást folytassanak. 38

GAELTACHT CORK - Írország Használt komposztból újra komposzt INNOVÁCIÓ

A projekt leírása Egy fiatal vállalkozó County Cork kelta nyelvű részében kifejlesztett egy újfajta komposzt-keveréket, a közeli gombatermesztő üzem melléktermékeként keletkezett hulladék-komposzt felhasználásával. A helyi vidékfejlesztési munkacsoport segítségével beindította új vállalkozását: a terméket „Earthcare Organic Compost” néven kezdte forgalmazni. A rákövetkező öt évben az üzlet felvirágzott, részben azért, mert megnőtt az érdeklődés a biotermékek iránt a mezőgazdaságban, de legfőképpen azért, mert a vállalkozó igyekezett üzletét fejlesztésekkel bővíteni. A fiatalember tisztában volt azzal, hogy ha csak egy termékkel látja el vásárlóit (különösen, ha „kisfogyasztókról” van szó), korlátozottak a lehetőségei. Ezért bővítésként egy másik, kerti termékeket forgalmazó vállalkozó terjesztőjeként is dolgozni kezdett. Ennek köszönhetően saját fogyasztóinak szélesebb körű igényeit tudta kielégíteni, és ami legalább ilyen fontos, a kölcsönös együttműködés eredményeként termékei távoli területekre is eljutottak. Főbb elemek: • Egy olyan eljárás kifejlesztése, amely egy ipari melléktermékből szerves komposztot állít elő • Egy másik terjesztővel való kölcsönös együttműködés eredményeként szélesebb termékskála és piac • Tetszetős csomagolás és az ír nyelv használata különbözteti meg az „Earthcare Organic Compost”-ot hasonló termékektől.

39

A projekt megvalósítása A gombatermesztés ipara intenzív és nagy hozamú, és a gombák talajaként szolgáló komposztot csak rövid ideig lehet használni, ameddig az lehetővé teszi az optimális növekedést. Így a gombatermesztők hatalmas menynyiségű használt komposztot dobnak ki (csak Írországban évente 200 000 tonnát). Egy fiatal vállalkozó felismerte, hogy a helyi gombaüzem összes használt komposztja hasznosítatlanul a szemétbe kerül. Kifejlesztett egy eljárást, melynek során a szerves anyagban gazdag komposzt dekompozíciós folyamatokkal finom kerti komposzttá alakítható át. Természetes trágyák és talajjavítók különféle keverékeit próbálta ki, míg végül kifejlesztette az „Earthcare”-t: használt gombakomposzt, szerves trágya és tőzeg keverékét. Párhuzamosan piackutatást végzett, hogy felmérje az igényeket és a versenytársakat. Úgy találta, hogy kevés hasonló komposzt-keverék van a piacon, és a biogazdálkodás növekvő népszerűsége miatt megnőtt a komposzt iránti kereslet. A kelta LEADER-csoport pénzügyi támogatásával, saját tőkéjének befektetésével és némi hitel segítségével 1993-ban beindult az Earthcare vállalkozás. A vállalkozó felismerte, hogy a kerti termékek forgalmazása igen fejlett üzlet, és a minőségen kívül a csomagolás is nagymértékben meghatározza a termék sikerét. Ezért termékének egyéni arcot adott: az ír nyelvet használta, és a szokásos reklám-design helyett egy helyi festőművészt kért fel a grafikai munkákra.

Miért innovatív a projekt? A komposzt jó hírét kelti a térségnek, mind környezeti, mind kulturális szempontból. Versenyképesség: A komposzt előnye, hogy olcsó az előállítása, és szervesanyag-tartalma miatt biztos termést biztosít. Írországban egyre nő a kereslet a komposzt iránt. Környezet: A gombagyártás melléktermékeként keletkező természetes hulladékból állítják elő a komposztot, ami amúgy a hulladéklerakóba kerülne. A verseny kikényszerítette, hogy új termékeket kísérletezzen ki a komposzttal.

40

2. Kísérleti program Magyarország – ZalA-KAR A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya nemzeti forrásból – vidékfejlesztési célelőirányzatból – finanszírozta a LEADER - programra való felkészülést. 13 szervezetet választottak ki a kísérleti programok végrehajtására. Ezek közül egyet mutatunk be, a zala megyei ZalA-KAR LEADER - térséget. ZalA-KAR logója

A térség (zalaszentgróti statisztikai körzet) 24 települést számlál, és 18 000-ren lakják. Általánosságban elmondható, hogy a falvak átlaglélekszáma nem éri el az 500-at, és a lakosok száma csökkenő tendenciát mutat. A falvak nem vonzóak a fiatalok számára, az ott maradók többnyire idősek. Jellemző a munkanélküliség, a dolgozók körében pedig az ingázás. Ezen problémákból kiindulva a ZalA-KAR „Helyi Értéket!” vidékfejlesztési program átfogó célkitűzései a következők voltak: • A helyi lakosság életminőségének, jövedelemszerző képességének javítása • A térség népességmegtartó erejének javítása

Konkrét célkitűzések: • • • • •

A fiatalok megélhetési lehetőségeinek javítása Helyi termékek fejlesztése A termékek piacra jutásának segítése A térség image-nek javítása Vidékfejlesztési tudás kialakítása

A program teljes költségvetése 33 millió Ft volt, ebből 25 millió Ft támogatást biztosított az FVM a vidékfejlesztési célelőirányzat terhére. 41

A szervezeti felépítés röviden: • • •

Gesztor - ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport - HVM Külső mentor, segítő - REVI (Regionális Vidékfejlesztési Iroda)

A tervezés és a megvalósítás elvei: A kísérleti program törekedett arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a LEADER elveinek megvalósítását. Ezért a támogatott helyi vidékfejlesztési programok az alábbi szempontok alapján születtek: • új termékeket és/vagy új szolgáltatásokat hoz létre, amelyek a térség egyedi vonásait tükrözik • új eljárásokat alkalmaz, amelyek a térség humán-, természeti- és gazdasági-pénzügyi erőforrásainak újszerű kombinációját teszik lehetővé a térségi potenciál jobb hasznosulása érdekében; • a gyakorlatban rendszerint elkülönülő gazdasági szektorok között lévő kapcsolatteremtést szolgálja; • új szervezeti formákat hoz létre, ill. biztosítja a helyi közösség számára a döntéshozatalban és végrehajtásban való részvétel új formáit. A kísérleti program célcsoportjai: • nagycsaládosok • romák • vidéken élő fiatalok A kísérleti program prioritásai a következők voltak: • új technológiák, eljárások alkalmazása a térségi termékek versenyképességének javítása érdekében; • a vidéki térségben élők életminőségének javítása; • helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különösen a kiskapacitású üzemekben előállított termékek piacra juttatásának segítése; • az adott térség természeti és kulturális értékeinek optimális kihasználása, lehetőségeinek javítása.

42

A kísérleti program lépései időrendi sorrendben: - FVM pályázati meghirdetése: 2002 január - Térségek kiválasztása 2002.február - Térségi Cselekvési terv elkészítése 2002.március - Végleges kedvezményezettek kiválasztása 2002.május - HVM kialakítása - Szerződéskötés (FVM-HVM között) - HVM kiírja a pályázatot - Pályázatok formai, tartalmi értékelése - Döntés a nyertes pályázatokról (HVM) - A HVM javaslatának jóváhagyása az FVM miniszter által - Szerződéskötés a kedvezményezettekkel - Finanszírozás Pályázati témakörök: 1. Térségi marketing erősítése 2. Helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek, és az ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás elősegítése 3. A kézműves mesterség fejlesztése és a mesterségbeli tudás átadása 4. A térségi termékek értékesítési feltételeinek kialakítása

3. Néhány pályázó és projekt bemutatása Térségi Védjegy megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmány Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyre több importtermék jelenik meg Magyarországon. Az ezáltal kialakult versenyben fontos, hogy a magyar fogyasztók biztosan tudják, hogy mely termékek készültek Magyarországon, pontosabban saját térségükben. Emiatt célozta meg a pályázat egy olyan térségi védjegy kialakításának tanulmánytervét, mely egyrészről kiváló reklámeszköz, másrészről pedig jelentős előrelépést jelenthet a térségben előállított termékek és szolgáltatások piacra történő bevezetésében. A projekt tartalma: Térségi védjegy bevezetésének tanulmánya

43

A zalabéri borászat fejlesztése Nem elég csupán a szőlők felújítása, hanem a borászati technológia modernizálása és fejlesztése is szükséges. A megvalósított projekt éppen ezekre a szükségletekre támaszkodik és pincebővítéssel, borpalackozó és borlaborhelyiség kialakításával a borászati feldolgozást fejleszti. A technológia során a követelményeknek megfelelően a HACCP-rendszer is kiépült. A projekt tartalma: - Pinceág – a növekvő bormennyiség elhelyezésére (18 m2) - Borkóstoló helyiség – borturizmus kiszolgálására (17 m2) - Borpalackozó helyiség – HACCP-rendszernek megfelelően (14 m2) - Borlabor, üvegtároló és szociális helyiség (14 m2) - 5 db bortároló edény beszerzése

Zalavölgye kincse Az országban egyre nagyobb az igény a fajtamézek iránt, ezért a pályázat olyan gépek és berendezések megvásárlását célozta meg, melyek segítségével tisztább fajtamézek előállítása válik lehetségessé. A pályázó már korábban kialakított egy méhészházat a mézelvétel meggyorsítása érdekében. A fejlesztés célja, hogy a keretek elvétele a méhektől gyorsabban történjen meg, mint azokból a méz kipergetése a jelenleg meglévő eszközökkel. Mindez azért fontos, mert az egymást gyorsan követő virágzásoknál nem mindig lehet biztosítani a méznél a fajtaazonosságot, és ezzel a méz ára alacsonyabb lesz.

44

A projekt tartalma: - Sugaras önfordító pergető - 30 keretes forgatható csepegtető - Fedelező állvány - Tápegység – Áramfejlesztő

„Apáról Fiúra” Hagyományos kézműves mesterség oktatása felnőtteknek (szövő, hímző, tojásfestő, csuhéfonó, kosárfonó, fafaragó, csipkeverő) Az önkormányzatok tevékenységének a helyi adottságok szabnak nagyon szűk határt, amelyek a falu méretéből (60 fő) és lakosságának összetételéből (sok nyugdíjas mellett kevés fiatal) adódik. A lehetőséget a „túlélésre” a faluban élő fiatalok képzésében, munkahelyteremtésében, és egy kézműves üdülőfalu létrehozásában látják a helyiek. Ezt a célt tűzte ki az önkormányzat a faluban élők egyetértésével. A pályázaton keresztül segíti a pályázó a faluban maradni szándékozó fiatalokat, és mindemellett mindent megtesz, hogy más fiatal családokat csábítson a településre. A projekt tartalma: - hagyományos kézműves mesterségek oktatása felnőtteknek (szövő, hímző, tojásfestő, csuhéfonó, kosárfonó, fafaragó, csipkeverő)

Kovácsműhely felújítása A kézi kovács szakemberként dolgozó pályázó kitartó munkájának eredményeként az elkészült alkotások már nemcsak a magánszféra számára ismertek, hanem több műemlék, vagy műemlék jellegű épület különböző elemeit is díszítik. Ahhoz azonban, hogy ez a tendencia tovább folytatódjon, és újabb

45

generációk is megismerkedhessenek a szakma rejtelmeivel, elengedhetetlen egy korszerű, a mai kor követelményének megfelelő kovácsműhely létrehozása. A projekt tartalma: - Villanyszerelés - Tetőfelújítás - Padozat burkolási munkái

Technológiai fejlesztés tájspecifikus – zalai sós és édes szárazsütemények gyártására A projekt megvalósítása új termékek előállítását jelenti a társaság működése során. A termékek sajátossága, hogy a hagyományos észak-zalai népi recepteknek megfelelően készülnek. Az ettől való eltérés mindössze a csomagolás által biztosított féltartós jelleg biztosítása, ahhoz hogy a termék a megfelelő módon értékesíthető legyen. A termékek előállítása egész évben folyamatosan történik a társaság által bérelt zalavégi konyha felújított helyiségében. A további működéshez különböző gépi eszközök beszerzésére volt szükség. A projekt tartalma: - Elektromos 3 aknás sütő - Burgonyakoptató - Alapgép univerzális robotgéphez - Gördíthető állvány univerzális robotgéphez - Habverő, keverő, dagasztó segédgép - Passzírozó, szeletelő, kockázó reszelő segédgép - Polcos tároló-asztalok, faliszekrények - Gáz főzőzsámoly - Csomagológép - Digitális asztali tömegellenőrző gép – Munkaasztalok

46

Fazekasműhely kialakítása meglévő családi ház utcai frontján

A műhely céljául szolgáló helyiség sem méreténél, sem elhelyezkedésénél fogva nem alkalmas az érdeklődők, vásárlók optimális fogadására. Az utcaszintre néző műhely esetében viszont könnyebben megvalósítható ez a típusú marketing-elem, ez Kehidakustány vonatkozásában – átmenő forgalom, a magyar és külföldi vendégek számszerű növekedése – fokozottan érvényes követelmény lenne az üzleti tevékenység szempontjából. Jelenleg a műhely egy helyiségből áll, minden munkafolyamat itt zajlik, s ez sokszor a minőség rovására megy. Az égetőkemencéből kiáramló gőzök, gázok közvetlen belégzése egészségre káros. Ezért szükséges a munkafázisok szétválasztása egy korszerűbb, az előírt követelményeknek megfelelő műhelyben. Így a létrehozott termékek minősége is javul, és alkalmassá válik a látogató csoportoknak a munkafolyamatokba történő tevékeny beavatására. A projekt tartalma: - Terasz, a figyelemfelkeltő reklámcélú kerámiák kihelyezésére (4,5 m2)) - Készáruraktár (12,55 m2) - Műhely, a korongozás, agyagozás tényleges helyszíne (19,7 m2) - Két égetőkemence, mázazó, a cserépedények mázazásának, festésének helyszíne (25,3 m2) - Személyzeti zuhanyzó, vendég- és személyzeti WC kialakítása A program során a következő nehézségek jelentkeztek: • • • •

A LEADER-típusú gondolkodás alkalmazása a gyakorlatban A pályázók tapasztalatlansága A pályázókat és a gesztor szervezetet sújtó bürokrácia A forráshiány sokszor nehezítette a megvalósítást

47

A program eredményei és tanulságai A program maximálisan érvényesítette a partnerség elvét, szoros együttműködés volt jellemző a tervezéstől a megvalósításig. Fontos tapasztalat volt a szubszidiaritás elvének gyakorlati megismerése. A LEADER kísérleti program olyan forrást biztosított a pályázóknak, melyet más pályázatok révén nem kaphattak volna meg. A LEADER-elvek alkalmazása révén kis összegű támogatással jelentős eredmények érhetők el, melyeket a helyi szereplők méltán érezhetnek magukénak. A közös sikerélmény lefekteti a további sikeres együttműködés alapjait. A program eredménye az is, hogy a „helyi érték” fogalma nemcsak bekerült a köztudatba, de fel is értékelődött az emberek szemében. Összefoglalva elmondható, hogy a kísérleti program megalapozta a LEADER-elvek elsajátítását, mely nagyszerű alap a további alulról építkező, együttműködésen alapuló vidékfejlesztési programok megvalósításához.

48

VII. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Fontosabb jogszabályok • • • •

Bizottsági értesítés a tagállamoknak a Vidékfejlesztésről Szóló Közösségi Kezdeményezés irányelveiről (LEADER+), OJ C 139, 2000. május 18. 1260/ 1999 számú Európa Tanácsi (EC) határozat (1999. június 21.) 20. Cikkelyének (1)(c) bekezdése, amely a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza. OJ L 161, 1999. június 26., p.1. 1257/1999. számú Európa Tanácsi (EC) határozat az Európai Mezőgazdasági Útmutatás és Garancia Alapból (EAGGF) vidékfejlesztésre nyújtandó támogatásokról OJ L 160, 1999. június. 26. p. 80. A Magyar Köztársaság Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja, 2004– 2006.

LEADER az Interneten www.rural-europe.aeidl.be (LEADER European Association for Information on Local Development) www.europa.eu.int/comm/leaderplus www.fvm.hu www.promei.hu www.leadernet.hu http://europa.eu.int/comm/archives/leader2/rural-en/coop/etudes.htm

Európai nemzeti hálózatok Svédország: Hollandia: Egyesült Királyság Írország Ausztria: Németország: Finnország: Dánia: Belgium: Franciaország

http://www.leaderplus.se/sv/index.asp http://www.leaderplus.nl http://www.ukleader.org.uk http://www.irishleadernetwork.org http://www.leader-austria.at http://www.leaderplus.de http://www.maaseutuplus.net http://www.leaderplus.dk http://www.leaderplus.be http://www.reseauleader.com 49

Olaszország Görögország Portugália Spanyolország

http://www.reteleader.it http://www.leaderplus.gr http://www.leader.pt http://redrural.mapya.es

Az AVOP - LEADER szakértői, képzői és FM hivatali munkatársak jegyzéke Dr. Sarudi Csaba [email protected]

Baranya

szakértő és képző

Bodnár Erika

[email protected]

Baranya


Deutsch Péter

[email protected]

Baranya

Megyei FM Hiv.

Varga Péter

[email protected]

Bács-kiskun


Sipos Zsolt

[email protected]

Bács-kiskun


Kecskés László

[email protected]

Bács-kiskun


Labancz Antalné

[email protected]

Bács-kiskun

Megyei FM Hiv.

Márczis Márta

[email protected]

Békés


Tőkésné Gali Mónika

[email protected]

Békés


Bellér Zoltán

[email protected]

Békés

Megyei FM Hiv.

Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén Borsod-AbaújZemplén

Dr. Dankó László [email protected]


Balabán Gábor

[email protected]

Dr. Madarász György

[email protected]

Barcsák Attila

[email protected]

Szuda Zoltán

[email protected]

Csongrád


Schilsong Anikó

[email protected]

Csongrád


Molnár Irén

[email protected]

Csongrád


Szabó Csilla

[email protected]

Csongrád

Megyei FM Hiv.

István Katalin

[email protected]

Fejér


Hegedűs Viktor

[email protected]

Fejér


50

szakértő és képző szakértő és képző Megyei FM Hiv.

Czetnerné Kócsa [email protected] Márta

Fejér Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron Győr-MosonSopron

Megyei FM Hivatal

Dr. Kunos József

[email protected]

Pollreisz Balázs

[email protected]

Dr. Neupor Zsolt

[email protected]

Nagy Ildikó

[email protected]

Bak Tibor

[email protected]

Hajdú-Bihar


Körösiné Bódi Judit

[email protected]

Hajdú-Bihar


Vámosi Róbert

[email protected]

Hajdú-Bihar


Bartalisné Surányi Mariann

[email protected]

Hajdú-Bihar

Megyei FM Hiv.

Lamos István

[email protected]

Heves


Dr. Vincze Ferenc

[email protected]

Heves


Karacs Rudolf

[email protected]

Heves


Hajdú Mihály

[email protected]

Heves

Megyei FM Hiv.

Dr. Becskeházi Attila

[email protected]

Bottlik Illés

[email protected]

Lengyel Tamás

[email protected]

Nemes Kálmán

[email protected]

Wiedmann Károly [email protected]

Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom KomáromEsztergom KomáromEsztergom

szakértő és képző szakértő és képző szakértő és képző Megyei FM Hiv.

szakértő és képző szakértő és képző Megyei FM szakértő és képző szakértő és képző

Bokodi Mária

[email protected]

Végh Gyula

[email protected]

Nógrád megye


Ott Éva

[email protected]

Nógrád megye


Fenes Attila

[email protected]

Nógrád megye

Megyei FM Hiv.

Dr. Vörös Mihály

[email protected]

Pest


Márta Attila

[email protected]

Pest


Bartus László

[email protected]

Pest


51

Megyei FM Hiv.

Bukodi Csaba

[email protected]

Pest

Megyei FM Hiv.

Nagy Krisztina

[email protected]

Pest

Megyei FM Hiv.

Sáriné Csajka Edina

[email protected]

Somogy


Dr. Piros Márta

[email protected]

Somogy


Hollósi László

[email protected]

Somogy

Megyei FM Hiv.

Bodnár Dénes

[email protected]

SzabolcsSzatmár-Bereg SzabolcsSzatmár-Bereg SzabolcsSzatmár-Bereg SzabolcsSzatmár-Bereg

Szakasits György [email protected]

szakértő és képző szakértő és képző

Jászai Menyhért

[email protected]

Varga György

[email protected]

Lévai Zoltán

[email protected]

Tolna


Meixner Gábor

[email protected]

Tolna


Rutkai Géza

[email protected]

Tolna

Megyei FM Hiv.

Számadó Róza

[email protected]

Vas


Őri Alíz

[email protected]

Vas


Imre János

[email protected]

Vas


Czotter Ferenc

[email protected]

Vas

Megyei FM Hiv.

Mészáros László

[email protected]

Veszprém


Rotyis József

[email protected]

Veszprém


Horváth Ilona

[email protected]

Veszprém


Szücs Ferenc

[email protected]

Veszprém

Megyei FM Hiv.

[email protected]

Zala


[email protected]

Zala


Fodor Dóra

[email protected]

Zala


Korompainé Szabó Judit

[email protected]

Zala

Megyei FM Hiv.

Dr. Kárpáti László Szederné Kummer Mária

52

szakértő és képző szakértő és képző

Egy európai eszme és hazai megvalósítása. LEADER Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

Recommend Documents