LEADER+ „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” „Mivel oly sok, az AGENDA XXI által megfoglamazott probléma és megoldás helyi tevékenységekben gyökerezik, a helyi partnerség és együttműködés meghatározó tényezője lesz a kijelölt célok teljesítésének.” (az Agenda XXI, az 1992. Rio de Janeiroban megtartott „ Föld Konferencia” záródokumentumának 25. fejezete: a „Local Agenda XXI”)
Bevezető Ez a tájékoztató azzal a céllal készült, hogy a konkrét pályázati felhívások megjelenését megelőzően tájékoztatást nyújtson a potenciális pályázók részére az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (továbbiakban AVOP) LEADER+ intézkedése működéséről, a LEADER megközelítés lényegéről és a sikeres pályázathoz teljesítendő kritériumokról. A kiadványban tájékozódhat a LEADER története, működési keretei, hazai lehetőségei felől, és megismerheti néhány hazai1 és külföldi LEADER típusú helyi akciócsoport működését és egy-egy sikeres projektjét. A kiadványban szereplő információk nem teljeskörűek és nem kizárólagosak, mindössze a tájékoztatás célját szolgálják. A hivatalos pályázati kiírás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM) honlapján (www.fvm.hu) jelenik meg, továbbá az FVM Regionális Vidékfejlesztési Irodáinak (továbbiakban REVI) munkatársai nyújtanak részletes tájékoztatás ebben a témában. FVM támogatással 2000-2004 között ún. LEADER típusú Kísérleti Program zajlott az EU-s LEADER elveknek megfelelően 1
A LEADER program A LEADER az Európai Unió által kezdeményezett programok (ún. közösségi kezdeményezések) közé tartozik. A közösségi kezdeményezések gondolata a Strukturális Alapok 1989-es reformjának kapcsán merült föl. Valamennyi Közösségi kezdeményezés legfőbb célja éppen az, hogy új elképzeléseket és új módszereket kísérletezzen ki az Európai Unió országait érintő kulcsfontosságú témákat illetően annak érdekében, hogy ezt követően kiigazítsa, vagy gazdagítsa az általános politikákat. Olyan területeket támogat, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. A kezdeményezések lehetőséget nyújtanak a Bizottságnak arra, hogy speciális eszközöket mozgósítsanak a Közösség számára rendkívüli jelentőségű tevékenységek megvalósításához. A Közösségi kezdeményezések kapcsán a fejlesztések olyan hozzáadott értékekkel lesznek gazdagabbak, mint: -
nemzetek közötti, határokon átnyúló és régiók közötti együttműködések fejlesztése, az innováció erősítése, a fejlesztések alulról jövő kezdeményezése és végrehajtása.
LEADER Hírlevél, 1. szám 2004. szeptember 20.
Az Európai Unióban jelenleg négy Közösségi kezdeményezés működik: az URBAN (célja: a válságban lévő városok és a városi agglomerációk gazdasági és szociális regenerációja), az EQUAL (célja: transznacionális együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerőpiacon előforduló diszkrimináció és az egyenlőtlenség ellen vívott harcban), az INTERREG (célja: a határon átnyúló, transznacionális és inter-regionális együttműködések támogatása, az Európai Unió egész területének kiegyensúlyozott és tartós fejlődése érdekében) és a LEADER+. A LEADER+ Közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. Az európai mezőgazdasági modell kialakításával összhangban a LEADER (Liason Entre de Development de l’Economie Rurale) Közösségi kezdeményezés célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú lehetőségeiről történő együttgondolkodásban és a térség fenntartható fejlődésének integrált, innovatív stratégiák mentén történő megvalósításában, amely új utakat tár fel az alábbi kulcsterületeken: -
a természeti és a kulturális adottságok gazdagítása, a gazdasági környezet megerősítése, a közösségek önszervező képességének javítása és az együttműködések ösztönzése.
A LEADER a helyi akciócsoportok – helyi szinten működő aktív partnerség – által kidolgozott integrált vidékfejlesztési programokat támogatja. A helyi akciócsoportok felelősek a helyi vidékfejlesztési terv elkészítéséért, a helyi pályázati rendszer működtetéséért a terv megvalósítása érdekében. Valamennyi projektnek hozzá kell járulnia a csoport átfogó stratégiai céljainak eléréséhez, úgy, ahogy azt a helyi vidékfejlesztési tervben közösen rögzítették. A projektek kisméretűek, innovatívak és pozitív hatással vannak a térségre a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság jegyében. A LEADER nagy hangsúlyt fektet a partnerségre és a helyi akciócsoportokat összekapcsoló hálózat működtetésére, melynek célja a tapasztalatcsere és a gyakorlati tudás minél szélesebb körben történő megosztása. A LEADER az Európai Unióban jelenleg a harmadik generációját éli.
LEADER I (1991-1994) 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa. A következők voltak a LEADER I program prioritásai: 2
-
az innováció támogatása válaszként a vidékfejlesztés problémáira, a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése, projekt-tapasztalatok és know-how átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózaton keresztül.
A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot (Local Action Group, helyi akciócsoport) aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely és szolgáltatás bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.
LEADER II (1995-1999) A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét juttatták (1,7 milliárd €). A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció: -
helyi modell értékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása, innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát, tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása.
A LEADER II elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1998-ra 850 helyi csoport (LAG) és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül.
LEADER+ (2000-2006) A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgál az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A LEADER egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széleskörű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés ezen új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhető.
A LEADER+ három fő célja: 1. horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére, 2. vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl, 3. a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése. A LEADER+ megtartotta a két előző sikeres program fő jellemzőit, amelyek a következők: -
-
térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégiákkal a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása, az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba, kapcsolatteremtés, élő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakítása a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása céljából, az innováció előmozdítása, a helyi partnerség erősítése.
A változás az előző LEADER programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult a támogatásra.
Globális célok: • • • •
vidéki élet és –munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása, új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés és –megőrzés.
Specifikus célok: • • •
•
•
gazdasági tevékenységek diverzifikációja, helyi termékek kifejlesztése és versenyképességének javítása, új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez, megfelelő módszerek és lehetőségek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében, a helyi szereplők fejlesztésekben történő részvételének ösztönzése az alulról jövő kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében.
Operatív célok: •
•
•
•
térségi közösségi együttműködések felkészítése helyi akciócsoportok kialakítására és a LEADER+ megközelítésnek megfelelő működtetésére, a LEADER+ intézkedésbe történő aktív és hatékony bekapcsolódásra, korlátozott számú, megfelelően felkészült kísérleti helyi akciócsoport helyi vidékfejlesztési terveinek elkészítése és megvalósítása, vidéki térségek egymás közötti hazai és más Tagállamok vidéki térségei közötti együttműködésének fejlesztése, az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével.
A LEADER program Magyarországon Magyarországon a LEADER+ az AVOP intézkedéseként kerül bevezetésre, így a LEADER+ kereteit a Bizottság azzal együtt hagyta jóvá. A magyarországi LEADER+ intézkedés céljai a fentiekkel összhangban a következők: 3
Támogatható tevékenységek A LEADER+ keretében az EU 15 régebbi tagállamában végrehajtandó tevékenységek a következők: 1. integrált, térségi alapú, kísérleti jellegű fejlesztési stratégiák megvalósítása alulról jövő kezdeményezésként, 2. vidéki térségek közötti együttműködés támogatása, 3. hálózatépítés és –működtetés.
vidékfejlesztési tervek pályáztatás útján.
2. Kísérleti, integrált vidékfejlesztési stratégiák Ez a tevékenység tartalmát és a megvalósítás módszertanát tekintve az Európai Unió gyakorlatával azonos módon kerül megvalósításra. A tevékenység tartalma tehát 1) a helyi akciócsoportok létrehozásának és működésének támogatása a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósítására rendelkezésre álló támogatás maximum 15%-ig, illetve 2) a helyi akciócsoportok által elkészített jóváhagyott helyi térségi alapú, kísérleti jellegű integrált 4
szintű
•
élénkítenie kell az együttműködést a helyi szereplők, a gazdaság különböző ágai, valamint a projektek között, amelyek alapja az adott térség jellegzetességei, adottságai, problémái, erőforrásai és speciális know-howja. A témák, amelyek köré a tervek épülhetnek adottak (lásd „A LEADER+ fejlesztési témái”). A felsorolt témákon kívül figyelembeveendő az a közösségi prioritás, amely a nők és fiatalok számára történő munkahelyteremtést és -megőrzést célozza. A megadott, meglehetősen tág témakörökön belül előnyös, ha a tervek egy vagy több speciális célterületre fókuszálnak. Ez történhet célcsoportok mentén (helyi fiatalok, kisebbség), vagy témák alapján (környezettudatos térségfejlesztés, fenntartható turizmus, stb.), de mindenképp a térség és a helyi szereplők adottságainak és igényeinek figyelembevételével.
•
A vidékfejlesztési terveknek be kell mutatnia a térség jellemzőit (erősségek, problémák, lehetőségek stb.) és a terv kapcsolódását az adott térséghez, annak szükségességét és relevanciáját, különös tekintettel a társadalmi és gazdasági életképességre és fenntarthatóságra (beleértve a környezeti szempontú fenntarthatóságot is).
•
A tervnek innovatívnak és a térség, valamint a LEADER szempontjából újszerűnek kell lennie. A vidékfejlesztés eredeti és ambiciózus megközelítéseinek kipróbálása révén folytatódhat a LEADER I és LEADER II kísérleti jellege. Az innovativitás és a kísérleti jelleg több módon is megvalósulhat: a térség szempontjából új termék,
1. Készségek elsajátítása
A kiválasztott helyi akciócsoportok integrált fejlesztési stratégiájának közösségi részvételen és partnerségen alapuló kidolgozása a képzések egyik fő elvárt eredménye. A másik megkívánt eredmény a helyi együttműködések módszertani és adminisztrációs felkészítése LEADER+ típusú intézkedések tervezésére és végrehajtására. Helyi közösségek, közösségi vezetők, potenciális helyi akciócsoport-tagok és szakértők kapacitásfejlesztése.
helyi
A tevékenység keretein belül azok a vidéki térségek támogathatók, amelyek elkészítik és végrehajtják integrált, fenntartható helyi vidékfejlesztési tervüket. A terveket a helyi szereplők bevonásával, a partnerség elveit figyelembe véve kell elkészíteni, és ezt dokumentálni is kell. Témáját tekintve a terveknek az adott térség specifikus adottságaira, problémáira és jellegzetességeire kell épülnie. A helyi vidékfejlesztési tervnek a következőket kell figyelembe vennie:
Az újonnan csatlakozó országokban, így Magyarországon is e három tevékenység kiegészül egy mindhárom tevékenységet megalapozó képzési komponenssel. Így Magyarországon a LEADER+ intézkedés keretén belül támogatható tevékenységek a következők:
A LEADER+ intézkedés első lépéseként központi nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül kiválasztott képző konzorcium tart országszerte régiónként képzéseket, műhelymunkákat és konzultációkat, amelyen minden potenciális helyi akciócsoport legfeljebb két képviselőjének lehetősége nyílik részt venni. A rendezvények az országos napilapokban és az FVM honlapján kerülnek meghirdetésre. Jelentkezni a meghirdetést követően a közzétett adatlapon a területileg illetékes REVI-nél lehet. A képzések pontos helyéről és időpontjáról a REVI munkatársai postai úton értesítik a jelentkezőket. A többfordulós képzés során a résztvevőknek alkalmuk nyílik megszerezni mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek a helyi vidékfejlesztési tervek megírásához és a terv sikeres, LEADER-szerű megvalósításához.
megvalósítása
vagy szolgáltatás létrehozásával; a rendelkezésre álló erőforrások innovatív módon történő kezelésével és hasznosításával; a hagyományosan egymástól elkülönülten működő gazdasági ágak összekapcsolásával; újszerű szervezeti forma létrehozásával, melynek célja a helyi emberek saját térségük fejlesztési folyamataiba történő bekapcsolása. •
•
A helyi vidékfejlesztési tervek keretén belül támogatható tevékenységek a többi ún. „fősodorvonalbeli” (AVOP többi intézkedése, ROP, HEFOP, GVOP, KIOP) intézkedéseket tekintve kiegészítő jellegűnek kell lenni. Ennek értelmében az a fejlesztés, amely a többi operatív programból, vagy az AVOP többi intézkedéséből hatékonyan támogatható, ne képezze részét a helyi vidékfejlesztési terv tevékenységeinek. Élénkítenie kell a hagyományosan elkülönült gazdasági ágak közötti együttműködést, vagyis a gazdaság, a környezet és a helyi közösségek érdekeit egyaránt figyelembe vevő integrált fejlesztést kell megvalósítania.
A 2. tevékenység kedvezményezettjei a kiválasztott helyi akciócsoportok. A helyi akciócsoportok kiválasztásának szempontrendszerét az AVOP Programkiegészítő Dokumentuma tartalmazza. A helyi akciócsoportok működésének alapja a partnerség, amelynek keretén belül az egyes partnerek között egyértelműen meghatározottak a jogkörök, feladatok és felelősségi körök.
végrehajtását megelőző technikai segítségnyújtás költségei jogosultak támogatásra. Az együttműködés leggyakrabban az életképes projektek sikeres végrehajtásához szükséges kritikus tömeg elérésében segíti a vidéki térségeket, valamint elősegíti a partnerek közötti egymást kiegészítő, egymásra építő fejlesztések megvalósítását. Hozzájárul a térségek között általában szétszórtan fellelhető know-how, a humán és pénzügyi erőforrások egyesítéséhez. Kétféle együttműködés lehetséges: •
Térségek közötti együttműködés tagországon belül Az együttműködő térségek közül legalább az egyiknek LEADER+ kedvezményezettnek kell lennie, de az együttműködésben részt vehetnek LEADER elvek alapján működő egyéb helyi szervezetek is. Az együttműködési témák elsősorban olyanok lehetnek, amelyeket a LEADER+ kedvezményezett térség a helyi fejlesztési tervében rögzített. Csak LEADER+ kedvezményezett térség lehet a projekt vezetője és övé a végrehajtás pénzügyi felelőssége is. Csakis a LEADER+ kedvezményezett térségek költségei támogathatóak, kivételt képeznek ez alól a projekt közös promóciós költségei (találkozók, közös szervezetek működési költségei stb.).
•
Nemzetközi együttműködés több tagállam térségei között Az együttműködő térségek közül legalább az egyiknek LEADER+ kedvezményezettek kell lennie. A LEADER+ alá tartozó térségek mellett a nemzetközi együttműködési lehetőség nyitott a LEADER I-ben és LEADER II-ben részt vett, vagy egyéb, a LEADER megközelítés szerint működő tagországbeli térségek számára is. Míg közösségi rész-finanszírozásra csak a LEADER+ térségek jogosultak, promóciós költségek támogatására valamennyi bevont térség igényt tarthat. Ha egy LEADER+ térség nemzetközi kapcsolaton alapuló projektet dolgoz ki egy, a LEADER megközelítés szerint szerveződő, de nem tagországban lévő térséggel, ennek a térségnek a vonatkozó költségei nem jogosultak LEADER+ támogatásra.
A helyi akciócsoport a térség különböző társadalmi és gazdasági szereplőinek kiegyensúlyozott és reprezentatív szelekciója. Tagjai a térségben élők, a térségben működő vállalkozások, társadalmi szervezetek és önkormányzatok.
3. Térségek egymás közötti és nemzetközi együttműködésének támogatása Ez a tevékenység úgyszintén az EU gyakorlatát követve valósul meg. Tartalmát tekintve kettő vagy több térség együttműködésével kialakított és megvalósított fejlesztések támogatására kerül sor, amely együttműködés létrejöhet Magyarországon belüli és különböző EU tagállamok vidéki térségei között. Saját finanszírozásban olyan vidéki térségek is partnerek lehetnek, amelyek nem kedvezményezettjei a 2. tevékenységnek. Támogatás adható a térségek közösen megtervezett, mindkét (esetleg több) vidéki térségre ható konkrét közös projektek megtervezésére és megvalósítására. Nem támogatható egyszerű információ vagy tapasztalatcsere. Támogathatók az együttműködés létrehozásának, valamint a közös projekt végrehajtásának költségei. Csak közös szervezeti formában végrehajtott együttes akciók, valamint a projekt
5
4. Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten
A program végrehajtása
A tevékenység keretén belül egy nemzeti koordinációs iroda létrehozására kerül sor. Az irodát nyílt közbeszerzéses pályáztatás útján az FVM Irányító Hatósága választja ki. A tevékenység célja a vidéki térségek hálózatba kapcsolása és a hálózat folyamatos és hatékony működtetésének biztosítása. Az egység biztosítja a nemzeti szint és a helyi akciócsoportok, valamint a helyi akciócsoportok egymás közötti információ-, tapasztalatés tudáscseréjét. Ennek az irodának a feladata a hálózat koordinálása, a jó gyakorlati tapasztalatok azonosítása, elemzése és terjesztése, megszervezi a tapasztalat- és tudáscserét a kevésbé fejlett térségek segítése érdekében, valamint technikai segítséget nyújt a helyi és nemzetközi együttműködések számára.
Az újonnan csatlakozott országok esetében az operatív programok tartalmazzák a LEADER+ intézkedést. Ez azt jelenti, hogy amikor a Bizottság jóváhagyta Magyarország esetén az AVOP-ot, akkor a LEADER+ intézkedés tartalmát, végrehajtási mechanizmusát és az intézkedés megvalósítására tervezett forrást is elfogadta.
A vidékfejlesztési sikerekkel kapcsolatos tapasztalatok, információk és know-how átadása a LEADER+ egyik prioritása. A hálózatban való aktív közreműködés ezért kötelező a LEADER+ valamennyi kedvezményezettje számára. A Bizottság is létrehozott egy európai szintű, a vidéki térségekre irányuló hálózati egységet (Contact Point, régebben: Obszervatórium). Az egység felelőssége a vidéki térségek hálózatának megszervezése közösségi szinten, az alábbi célokkal: -
Európa vidéki térségeiben a közösségi vidékfejlesztési intézkedésekkel és trendekkel kapcsolatos információk összegyűjtése és terjesztése, jó gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése és terjesztése közösségi szinten, a LEADER+ kedvezményezettjei számára találkozók szervezése közösségi szinten és a nemzetközi kapcsolatok élénkítése, a nemzeti hatóságok segítése a koordinációs feladatokban és az együttműködések támogatásában, beszámolók készítése a LEADER+ megvalósításáról és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. A holland Hoogeland LEADER térség tapasztalatcserén a Kiskőrösi kistérségben, 2004 január
A négy tevékenységnek egymást kiegészítve és alátámasztva párhuzamosan kell megvalósulnia. A pályázati felhívások közzététele nemzeti szinten történik. Első lépésként a 1. tevékenység kerül megvalósításra. A képzést végző szakértők több átfogó képzési programot biztosítanak 2005 első felében. A felkészítés magában foglalja az általános tájékoztatást a LEADER programról, annak specifikumairól, megközelítési módjáról, szabályozásáról, a partnerség elve alapján történő stratégiakészítésről és programozásról. Az általános felkészítés alapján a helyi együttműködési kezdeményezések akciócsoportokat hozhatnak létre, amelyek vázolják a helyi vidékfejlesztési tervüket, amelyet elő-szelekcióra nyújtanak be. A helyi akciócsoportok elő-szelekciójára 2005 első felében kerül sor. A pályázatokat, melyeknek része a helyi vidékfejlesztési terv, az FVM Vidékfejlesztési Főosztály regionális egységeihez, az illetékes REVI-hez kell benyújtani a pályázati felhívásban közölt határidőig. A helyi akciócsoportok kiválasztása két szinten (regionális és nemzeti) történik. A pályázatok értékelését a REVI-k végzik. A kiválasztott helyi akciócsoportokról a REVI-k és a Döntés-előkészítő Bizottság javaslata alapján az FVM Irányító Hatóságának vezetője dönt. Az előszelekció során kiválasztott helyi akciócsoportok további képzésekben és segítségnyújtásban részesülnek regionális és helyi szinten. A felkészítés tartalmazza továbbra is a tervkészítést, közösség-építés, partnerségés hálózatfejlesztés ismereteit, valamint konkrétan a programmenedzsment és adminisztráció szabályairól ad elméleti és gyakorlati képzést. A felkészítésnek szerves része a helyi vidékfejlesztési terv véglegesítése, melyet egy újabb kiválasztás követ. A kiválasztott maximum 40 – 50 helyi akciócsoport 2005. és 2008. között valósítja meg a helyi vidékfejlesztési tervben foglaltakat. A megvalósítás részletes szabályozását a LEADER+ intézkedés Működési Kézikönyve tartalmazza. A 2. tevékenységen belül a helyi akciócsoportok feladata a tájékoztatás, a pályázati felhívások elkészítése, a program bonyolításának adminisztrációja, a pályázatok értékelése és kiválasztása, a helyi Bíráló Bizottság döntése a kiválasztott projektekről
6
és javaslat készítése a Döntés-előkészítő Bizottság (DEB) számára a végleges jóváhagyáshoz. Az Irányító Hatóság vezetője hozza a végső döntést a támogatásra javasolt projektek elfogadásáról. A helyi akciócsoportok tevékenységeiket a REVI-k szakértői segítségével és törvényességi felügyelete mellett látják el. A nyertes pályázókkal a támogatási szerződés megkötését, a kifizetést és a végső kedvezményezettek ellenőrzését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban MVH) végzi. A támogatás összege összhangban a helyi vidékfejlesztési terv indikatív pénzügyi táblázatával: 1) maximum 100 millió Ft abban az esetben, ha a helyi akciócsoport által lefedett terület lakosságának több, mint 60%-a a 64/2004 (IV. 15.) sz. Kormányrendelet 1-2. és 4. mellékletének harmadik oszlopában szereplő kistérségben található települések állandó lakosa.1 2) maximum 90 millió Ft minden más esetben.
A 3. tevékenységre a 2. tevékenység keretében működő helyi akciócsoportok 2005. és 2006-ban pályázhatnak olyan projektek benyújtásával, amelyeket más vidéki térségekkel (nem feltétel a LEADER-ben való részvétel) közösen dolgoznak ki és valósítanak meg. A támogatás mértéke a 2. és 3. tevékenységen belül: -
jövedelemtermelő beruházás esetén: 50-65% nem jövedelemtermelő beruházás esetén: 85% nem beruházás jellegű projektek esetén (képzés, hálózatépítés, -működtetés): 95% a helyi akciócsoportok működési költsége (a teljes „boríték” legfeljebb15%-a): 100%
A 4. tevékenység megvalósítása 2004-ben kiírandó közbeszerzési pályázat alapján történik. A hálózat kiépítése és működtetése folyamatos.
Nevezett rendelet mellékletei három szempontból különböztetnek meg kedvezményezett térséget: 1) társadalmigazdasági szempontból elmaradott, 2) ipari szerkezetváltás területei, 3) vidékfejlesztés. Az AVOP ebben az esetben a rendelet mellékleteinek 3. oszlopában található kistérségekhez tartozó településeket részesíti előnyben. 1
A LEADER+ fejlesztési témái A helyi vidékfejlesztési tervek a következő témákra épülhetnek: -
a természeti és kulturális értékek optimális hasznosítása, beleértve a helyszínek értékének növelését, a vidéki életkörülmények javítása, a helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különös tekintettel a kisméretű termelő egységek termékeinek piacra jutási esélyeit kollektív akciók révén javító intézkedésekre, új eljárások és technológiák használata, a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása.
A LEADER+ fő alkotóeleme az együttműködés. Együttműködés a térségen belül, az egy tagállamon belüli térségek között, valamint különböző tagállamok helyi akciócsoportjai között. Az új, sikeres vidékfejlesztési modellek széles körű terjesztését a helyi akciócsoportok közötti kapcsolatot fenntartó hálózat biztosítja. A LEADER+ keretén belül minden olyan innovatív, partnerségen alapuló tevékenység támogatható, amely egyébként az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által jogosult a támogatásra. Kivételt képeznek ez alól az infrastrukturális beruházások, amelyek esetén csak a kisléptékű fejlesztések támogathatók. A magyarországi LEADER+ intézkedés elismerhető költségeinek listáját az AVOP Programkiegészítő Dokumentum tartalmazza.
7
A térségre vonatkozó követelmények
A helyi akciócsoport tagjai csak olyan települések lehetnek, ahol az ott élők száma 10 000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km2 alatti. A kedvezményezett települések listáját az AVOP Programkiegészítő Dokumentum tartalmazza.
A helyi akciócsoportok földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések összefogásaként alakulhatnak meg, azzal a feltétellel, hogy gazdaságilag és szociálisan homogén egységet alkotnak. Azonos KSH kistérséghez, megyéhez vagy régióhoz tartozás nem szükségszerű. A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem tagszervezeti, sem személyi, sem területi (települési szinten) szinten. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat.
A helyi akciócsoport összetételére vonatkozó követelmények
Az egy akciócsoport célterületét alkotó településeken élő lakosság száma 10.000–100.000 főig terjedhet. Kivételt képez ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, GyőrMoson-Soporon, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó minimális lakosok számának legalább az 5.000 főt el kell érnie.
Milyen projektek támogathatók a helyi vidékfejlesztési tervek keretén belül? A helyi vidékfejlesztési terveket a helyi akciócsoportok helyben kiírt pályázatok útján a megfelelő projektek kiválasztásával valósítják meg. A projektek alapvető jogosultsági kritériumai, amelyeket az AVOP Programkiegészítő Dokumentum és a LEADER Működési Kézikönyv részletez a helyi akciócsoportok számára kötelezően figyelembeveendő szempontok. A pályázati jogcímeket, azok részletes feltételeit és a projektek kiválasztásának speciális kritériumait a helyi vidékfejlesztési terv-elemek céljainak megfelelően a helyi akciócsoportok határozzák meg. A projekteknek összhangban kell állniuk a helyi vidékfejlesztési terv céljaival és tartalmával, és a helyi akciócsoport működési területén belül kell megvalósulniuk (kivéve a térségek közötti együttműködéseket). A LEADER+ elveinek érvényesítése végett az alább felsorolt kiválasztási kritériumok minden helyi akciócsoport által egységesen alkalmazandók. Az egyik legalapvetőbb jogosultsági kritérium a fejlesztés innovativitása, amely a következőkben nyilvánulhat meg: 1. a térség egyediségét tükröző új terméket/ szolgáltatást hoz létre, 8
A döntéshozói szint legalább 50%-a gazdasági és szociális partnerekből és azok szövetségeiből tevődjön össze. Rendelkezésre áll megfelelő helyi vezetői kapacitás, valamint egy olyan technikai felkészültséggel és képzett munkatársakkal rendelkező szervezet, amely az akciócsoport munkaszervezetének (gesztor) állandó feladatait képes ellátni.
2. új eljárásokat alkalmaz a térségi adottságok jobb kihasználására, 3. erőforrások kombinálása, újszerű összekapcsolása, 4. új – közösségi részvételen alapuló – szervezeti formát hoz létre, 5. kihasználatlan belső erőforrásokra épít. A fentieken kívül a projektekre is érvényesnek kell lennie az egész helyi vidékfejlesztési tervre érvényesítendő kritériumoknak, nevezetesen: -
gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság, térségi szemlélet, térség-specifikusság, partnerség, együttműködés, kapcsolatok (nem csak egy pályázó érdekét szolgálja a fejlesztés), alulról jövő kezdeményezés, helyi igények alapján történő tervezés és megvalósítás, kísérleti jelleg (átültethető modellek), kiegészítő jelleg (a többi OP-ból és az AVOP többi intézkedéséből nem támogatható fejlesztések), kisléptékű projektek (a maximális projektméreteket a pályázati felhívások rögzítik).
Az értékelési szempontoknak figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben kapcsolódik a projekt a helyi vidékfejlesztési terv témájához, és milyen értékben javít a terv által megjelölt célcsoportok helyzetén. Egyensúlyban van-e az igényelt mennyiség azzal, hogy milyen mértékben járul hozzá a projekt a terv céljainak megvalósulásához, valamint a kitűzött mutatók eléréséhez. Ezen felül számtalan olyan szempontot kell még mérlegelni, amely a projekt minőségét mutatja (pl. szükségesség alátámasztottsága, logikus felépítése, realitása, megvalósíthatósága, a projekt vezetésének szakmai minősége, kockázatok stb.).
A helyi akciócsoport működése és feladatai Együttműködés A helyi akciócsoportok szerkezetének és működésének nincs nemzeti vagy Uniós szinten meghatározott merev szabályzata. Van azonban néhány fontos, kötelezően követendő szabály, amelyet minden struktúrának követnie kell. A helyi akciócsoportok alapja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnersége, amely együttműködésének célja a térség számára LEADER+ források megszerzése. Ez az együttműködés kell, hogy felügyelje a helyi vidékfejlesztési terv elkészítésének és megvalósításának folyamatát. A helyi akciócsoportok nagy létszámú együttműködések (9-25 személy/szervezet), amelyek a térség összetételét kell, hogy reprezentálják. A helyi akciócsoport tagjai cégbíróságon vagy bíróságon bejegyzett gazdasági vagy társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, egyházak, települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező települési önkormányzati társulások, önkormányzati működtetésű intézmények, továbbá a helyi gazdasági élet szereplőiként elismert vagy köztiszteletben álló (természetes) személy(ek). A helyi akciócsoportot alkotó szereplők egymás közötti konzorciumi szerződés aláírásával deklarálják elkötelezettségüket a Terv együttes, szabályos és lehető leghatékonyabb végrehajtására. Az együttműködés minősége alapvető fontosságú a helyi akciócsoport működése szempontjából. A helyi akciócsoport működését veszélyezteti, ha bármely szektorvagy bármely érdek túlsúlyban van a többihez képest. A felépítésnek biztosítania kell a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő hatékony
ek
képviseletét. Az önkormányzatok szerepe meghatározó lehet a helyi akciócsoportok működése szempontjából, ugyanakkor be kell mutatni azt is, hogy a többi helyi szereplő bekapcsolódását és hatékony részvételét hogyan biztosítja a terv és annak megvalósítási mechanizmusai. Az együttműködés minősége és kiegyensúlyozott, a térséget megfelelő módon reprezentáló összetétele a helyi akciócsoportok kiválasztásánál fontos szempont. A helyi akciócsoportok tagjai helyben lakó vagy tevékenységüket végző személyek és szervezetek lehetnek.
Döntéshozás A helyi akciócsoportnak a pályázatában meg kell határoznia azt a szervezetet, amely a projektek kiválasztása, a költségvetés felosztása stb. témában a döntéseket meghozza. Ez magába foglalhatja a helyi akciócsoport teljes létszámát (kivéve a gesztor) is, de ha ez túl nagy, nehezen kezelhető, akkor érdemes egy kisebb csoportot létrehozni a döntéshozásra. A helyi akciócsoportokra vonatkozó kötelező kritériumok meghatározzák, hogy a döntéshozó testületnek legalább 50%-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk. Ez annyit jelent, hogy a közszféra (pl. települési önkormányzatok, megyei vagy regionális tanácsok, ügynökségek választott tagjai/képviselői) képviselői maximum 50%-ot tehetnek ki a döntéshozó testületben. A pályázatban be kell mutatni, hogy rendelkezésre áll egy jól felkészült, kompetens döntéshozó testület és a működéshez szükséges adminisztratív kapacitás. Ez többek között azt jelenti, hogy a helyi akciócsoport és a döntéshozó testület tagjai között megfelelően, egyértelműen és világosan meghatározottak a feladatok és felelősségi körök.
Adminisztrációs kapacitás – gesztor szervezet A helyi akciócsoportnak a napi szintű működéshez megfelelő,állandó adminisztratív kapacitásra van szüksége. A gesztor a helyi akciócsoport munkaszervezeteként működik, a működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza. Ez a szervezet (gesztor szervezet) látja el a pályázatok kezelését (befogadás, értékelés stb.), a költségvetés figyelemmel kísérését és a a program teljes ideje alatt (2005 – 2008) a működési költségre fordítható 15%-ának menedzsmentjét. Ezt az adminisztrációs feladatot a helyi akciócsoport egy tagszervezete látja el, amely a döntéshozatalban nem vesz részt.. A helyi akciócsoportok kiválasztásánál hangsúlyos szelekciós szempontként szerepel a helyi akciócsoport, a döntéshozó testület és az adminisztrációs kapacitás rendelkezésre állása, minősége, a szereplők közötti feladat- és felelősségmegosztás egyértelműsége és hatékonysága. 9
Az alábbi ábra egy lehetséges helyi akciócsoport-sémát vázol föl, ahol a helyi akciócsoport kapcsolatban áll a helyi hatóságokkal, egyéb szervezetekkel a közszférából és a magán szférából, társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és a célcsoportok képviselőivel. A helyi akciócsoport, mint együttműködés tartalmazza a fenti szervezetek képviselőit. A helyi akciócsoportból létrehoznak egy kisebb reprezentatív csoportot, amely a döntéshozó testületet alkotja.
Működtetés A helyi akciócsoport hatékony működése érdekében meg kell határozni a működés szabályait.. Az egységesen alkalmazandó szabályokat a LEADER+ Működési Kézikönyv tartalmazza. A potenciális helyi akciócsoport első ülésén az alábbiakat érdemes megfontolni: -
-
hogy milyen legyen a helyi akciócsoport szerkezete, a működtetés módja, hogyan zajlik majd a döntéshozás, vagyis kik lesznek a tagjai a döntéshozó testületnek (kisebb döntéshozó testület létrehozása esetén a felelősségi köröket világosan meg kell határozni), az összejövetelek / ülések gyakorisága, a helyi pályázatos eljárásban a projektek azonosításának és értékelésének nyílt és átlátható folyamata és eljárásrendje, a helyi akciócsoport valamennyi partnerének felelősségi köre, az összeférhetetlenség kezelésének módja (tagok pályázatainak kezelése).
Valamennyi helyi akciócsoport számára alapvető kihívás, hogy miként vonják be a helyi közösségeket a helyi akciócsoportba, illetve annak munkájába. A helyi
Külföldi és hazai példák LEADER+ Észak-Hollandiában A LEADER program a hágai Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium feladata a Brüsszellel fenntartott kommunikációra, Brüsszel és a provinciák közötti közvetítésre korlátozódik. Ezen kívül, mivel a LEADER támogatás EU-s finanszírozású, a minisztérium egyben végső felelőse a programnak. Hollandiában a régió (provincia-) szint jóval hangsúlyosabb, mint Magyarországon, így a támogatás felhasználásának valamennyi gyakorlati kérdésével a provincia foglalkozik. 10
közösségek bevonása és ezek támogatásának fenntartása alapvető sikerfeltétel a LEADER+ teljes folyamatában. Meg kell teremteni a javaslatok helyi közösségi véleményeztetésének lehetőségét és elmagyarázni a helyi fejlesztési terv folyamatát. Ezekről a kérdésekről meg kell egyezni a helyi akciócsoport tagjaival, és ezeket világosan le kell írni a helyi vidékfejlesztési tervben. A helyi akciócsoport felelőssége a projektek folyamatos figyelemmel kísérése: pl. a projekt megvalósulása rendben halad-e és megfelel-e a céloknak. A helyi fejlesztési tervben meg kell határozni a monitoring folyamatát és a használni kívánt mutatókat is. A végső felelősséget a projekt fizikai és pénzügyi megvalósításáért a projektgazda viseli az MVH-val kötött támogatási szerződésnek megfelelően. Az a szervezet, amely kedvezményezettje bármely pályázatnak, nem vehet részt a pályázat értékelésében, bírálatában és ellenőrzésében. A LEADER+ Működési Kézikönyv tartalmazza az egységesen alkalmazandó részletes szabályokat az érdekek összeférhetetlensége esetén.
Pénzügyi lebonyolítás A helyi akciócsoport (a konzorcium) az MVH-val kötött keretszerződésben rögzíti a helyi vidékfejlesztési terv megvalósítására rendelkezésre álló keretösszeget. Ennek az összegnek a 15%-a a teljesítés függvényében a gesztor szervezettel megkötött szerződés alapján kerül kifizetésre. A keretösszeg többi része az MVH számlájáról a kiválasztott projektek kedvezményezettjei és az MVH között kötött egyedi támogatási szerződés alapján kerül kifizetésre közvetlenül a pályázónak utófinanszírozással.
A holland LEADER projekt-tapasztalatok a Groeningen tartományhoz tartozó Hoogeland LEADER térségből származnak. Hoogeland térségben a 60.000 fő lakosság 113 fő/km2-es népsűrűségben él (ami a köztudottan magas népsűrűségű Hollandiában meglehetősen alacsonynak számít!). Hoogeland az elsők között, még a LEADER I alatt megalakult LEADER térségek közé tartozik. Az akciócsoport 14 tagú, ebből hatan polgármesterek, heten a vállalkozási és a civil szférát képviseli, egy személy pedig az elnöki funkciót tölti be. Programjának fő területei: 1. Az önszervező készség elősegítése 2. A lakó és a munkakörnyezet minőségének javítása 3. A turisztikai-rekreációs kínálat bővítése és erősítése 4. Új, több települést kiszolgáló létesítmények kialakítása 5. A kisléptékű gazdasági tevékenységek erősítése 6. Új kezdeményezések ösztönzése a mezőgazdaságban
7. A társadalmi vitalitás erősítése 8. A helyi identitás megtartásának és erősítésének elősegítése A 2001-2006-ig tartó időszakra szóló helyi vidékfejlesztési tervben mintegy 40 projektötlet szerepel. A ténylegesen megvalósítás alatt álló projektek száma 17. A projektek költségvetése 20-400 € között mozog. A Hoogeland LEADER-térség akciócsoportjának irodájában egy fő dolgozik főállásban, néhány részmunkaidős segítővel. Az iroda fenntartása LEADER pénzből történik, a menedzser fizetését viszont a provincia biztosítja. A szomszédos Lauwersland térségben az iroda egy, a vidékfejlesztési kistérségi menedzserekhez hasonló munkakörű személynek, illetve szervezetnek is otthont ad. A térség programjának megvalósítása során az iroda feladata, hogy a projektgazdákat segítse a projektek kialakításában és kivitelezésében. A programra nyert támogatást a helyi akciócsoport „osztja fel” a projektek között. A konkrét kifizetéseket és az ellenőrzéseket a provincia szintjén működő szervezet intézi.
mutatott hajlandóságot a gazdaságok felkeresésére. A buszon történő árusítás megoldotta a termékek terítését a térség valamennyi jelentősebb településén, és lehetőséget adott egyfajta piackutatásra is, hiszen az árusítás helyét gyakran és könnyedén változtathatják. A termelők a bevétel egyharmadát a busz fenntartására fordítják, ami a fizetett árusító személyzetet is magában foglalja. Az elmondások szerint az elárusító helyként működő busz sikere a szövetkezésben résztvevő termelőket jelentősen motiválta a termékfejlesztésre. A gazdálkodók nagy része nem csak termelésének volumenét, de termékeinek feldolgozottsági fokát és a termékválasztékot is növelte. Jelenleg már két busz és egy áruszállító személygépkocsi működik a szövetkezés tulajdonában, és hasonló kezdeményezések megjelentek a szomszédos térségekben is.
Mintaértékű projektek A bemutatott projektekről általánosan elmondható, hogy minden tekintetben innovatívak, kísérleti jellegűek, munkahelyteremtők, együttműködést segítők, alulról jövők, térségi szemléletűek, valamint motiváló, multiplikátor hatásúak és példaértékűek más térségek számára is, vagyis gyakorlatilag valamennyi LEADER alapelvnek megfelelnek.
Skanzen
Mozgó bolt A projekt a LEADER megközelítés valamennyi jegyét magán hordja. Szövetkezésbe tömörült termelők létrehoztak egy mozgó üzlethelyiséggé alakított buszt, amely meghatározott időbeosztás szerint tart nyitva a térség különböző településein. A boltban elsősorban a szövetkezeti tagok termékei vásárolhatók meg: zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, tésztafélék, feldolgozott helyi termékek, köztük biominősítésű árucikkek is. A busz kialakítása előtt a termelők egy része saját portáján árulta termékeit, a vevők jelentős része azonban nem
A Hoogeland LEADER térségben található egy skanzen, amely eredeti helyén álló, felújított épületeket fog össze a település területén, gyakorlatilag a lakott épületek közvetlen szomszédságában illetve részben azokkal keveredve. A falumúzeum alapvető célja természetesen a hagyományos életforma bemutatása, régi használati tárgyak megőrzése, ugyanakkor mindkettő rendelkezik ezen túlmutató funkciókkal is. A skanzen a következő tevékenységeknek ad teret: turisztikai információs iroda, turisztikai termékek elárusító helye, ideiglenes kiállítások helyszíne, előadások, kisebb találkozók megrendezésére alkalmas helyszín, turisztikai szálláshely, kávézó, közösségi tér. A skanzen alapját képezi az amúgy periférikusnak és vidékinek számító tartomány idegenforgalmi vonzerejének, hozzájárulva ezzel más turisztikai kezdemények sikeréhez. 11
LEADER típusú Kísérleti Program Magyarországon A LEADER típusú kísérleti program 2001-ben indult azzal a céllal, hogy előkészítse Magyarországon a LEADER+ Közösségi kezdeményezés bevezetését és megvalósítását a megfelelő dokumentumok és eljárásrend létrehozásával, valamint a helyi, regionális és nemzeti szinten nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatok megszerzésével. A kísérleti programot meghívásos pályázatként hirdette meg az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya a vidékfejlesztési célelőirányzat terhére. A Kísérleti Program két tevékenységre koncentrált: felkészítő képzések, korlátozott számú helyi vidékfejlesztési terv megvalósítása. A program meghívásos alapon, több, országos szintű szakmai és civil szervezet ajánlását figyelembe véve 40 potenciális helyi kezdeményezést választott ki az együttműködésre, amelyből Tárcaközi Bizottság választotta ki azt a 14 helyi kezdeményezést, amelyek – a különféle szempontoknak megfelelve – a program megvalósításában végül részt vettek. A programot 12 csoport valósította meg sikeresen. Értékelés, összegzés, publikálás A kísérleti programok finanszírozására csoportonként 25 millió Ft állt rendelkezésre. Fő eredmények: -
12 helyi vidékfejlesztési program végrehajtásával mintegy 270 projekt kapott támogatást, hasznosítható és átadható tapasztalatok kistérségi, regionális és nemzeti szinten, Működési Kézikönyv és kapcsolódó dokumentumok összeállítása, gyorsan növekvő érdeklődés a vidéki térségekben az AVOP LEADER+ intézkedésben való részvételre.
Fő problémák és nehézségek: -
12
elégtelen emberi erőforrások valamennyi szinten, tapasztalatlanság helyi szinten a közpénzek adminisztrációjával kapcsolatban, szkepticizmus,alacsony motiváltság és kezdeményező készség, alacsony projekt-generálási, közösség fejlesztési aktivitás, egyes projekt gazdák megvalósítási és pénzügyi fegyelmezetlensége, a fejlesztések nem minden esetben voltak LEADER szerűek.
Példaértékű programok Életmód-rehabilitáció a Ménes-patak menti településeken A Ménes-patak Menti Települések Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoportja (pályázatkezelő szervezet: Ménes-patak Menti Települések Térségfejlesztő Egyesülete) Nógrád megyében működik. Hat települést fog össze: Endrefalva, Karancsság, Ludányhalászi, Piliny, Szalmatercs, Szécsényfelfalu. A térség halmozottan hátrányos helyzetű. Ennek egyik tényezője az elnéptelenedés, illetve a lakosságcserélődés, melynek során az egykori, jellegzetes palóc falvakban az elmúlt két évtizedben fokozatosan növekedett a roma népesség aránya (ma Endrefalva lakosainak 75 %-a roma származású, Karancsságé 5055%, a másik négy településé megközelítően 20-30 %). Másik tényezője, hogy a közeli nagyvárosokban megszűntek vagy szerkezetet váltottak a szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató vállalatok, üzemek, mely egyrészt munkanélküliséget, másrészt elvándorlást okoz. Harmadik tényezőként a térség gazdaságára a kihaló szakmák, kézműipari tevékenységek, a mezőgazdaságban az állattartás visszaszorulása, illetve a szolgáltatóipar hanyatlása jellemzők. Ugyanakkor a térség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik; a természeti környezet, az építészeti, tárgyi és szellemi örökség rendkívül gazdag; s adott az egykori hagyományos gazdálkodás felelevenítésének lehetősége. A lakosság kettős kulturális identitás-tudattal (roma, palóc) rendelkezik. Az „Életmód-rehabilitáció a Ménes–patak menti településeken” című Helyi Vidékfejlesztési Program három átfogó célkitűzésre épült: -
a hátrányos helyzetű térség integrációjának elősegítése,
roma
lakossága
-
új vállalkozások indulásának elősegítése a térségben, a térség szellemi, építészeti és tárgyi örökségének megóvása, értékeinek piacosítása.
A kísérleti program középpontjában a roma, illetve roma – nem roma együttműködés áll, elsősorban konkrét, valós fejlesztéseket megvalósító, munkahelyteremtő célzattal. Öt pályázati jogcímet tartalmaz: 1. Családi mintagazdaságok I-II.-III.; 2. Roma Mesteremberek Inkubációs Műhelye; 3. Mesterfalvak - Helyi vállalkozások támogatása, hagyományos mesterségek újjáélesztése; 4. A térség vonzereje – két kultúra kínálata; 5. Iskola a határban és a műhelyben.
Endrefalva
A két egymás melletti, faluközpontban elhelyezkedő telek egyikén mintagazdaságot hoztak létre, a másikon többfunkciós tájházat. A mintagazdaság és a tájház azonos eleme az építészeti örökség megmentése, az eredeti állapotoknak megfelelő helyreállítás, a környezeti állapot jelentős javítása, a faluközpont megújulása. A tájház az 1920-30-as évekből származó bútorzattal lesz berendezve; a mintagazdaság épületében vendégház lesz kialakítva; a helyrehozott gazdasági épületben mezőgazdasági eszközök lesznek kiállítva; a közös földterületen honos gyümölcsfák nevelése folyik, a nagy méretű kertekben – roma család foglalkoztatásával – az iskolai étkeztetést javítják fel a termesztett zöldségfélékkel. A két projekt együttesen közel 6 millió Ft támogatást kapott, az önrészt az önkormányzat biztosította a kötelező 25%ot meghaladó mértékben. A projektek megvalósítása mintaszerű, az épületegyüttes a térség legszebb palóc építészeti egységévé vált. Roma Mesteremberek Inkubációs Műhelye Endrefalva Önkormányzatának célja egy olyan innovációs-inkubációs központ létrehozása, amely széleskörű összefogással a hat település leendő új kisvállalkozásainak beindítását segíti elő, továbbá gazdasági és szellemi központot képez a leendő
Eddig 17 pályázó 24 projektet valósított meg, összesen 25,5 millió Ft támogatással. A program nagyon egészséges folyamatokat indított el a térségben: identitástudat erősödése, párbeszéd és együttműködési készség kialakulása a helyi szereplők között, vállalkozói kedv jelentős erősödése, a települések értéknövekedése, új társadalmi szerveződések, a régi civil szerveződések funkcióhoz jutása. A program révén új földrajzi, közösségi fogalom született (Ménes-patak mente). Az érintett településeken e program keretében valósult meg eddig a legnagyobb fejlesztés. A program arra világít rá, hogy nem elsősorban a roma programokat, hanem a roma – nem roma együttműködéseket szükséges erősíteni (az önkormányzat és a magyar lakosság viszonylatában), illetve a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben inkább a konkrét, tárgyiasult programokat kell előnyben részesíteni. Mintaértékű projektek Családi mintagazdaságok A cél olyan, egykori palóc gazdaságok rehabilitációja, amelyek révén egyrészt felújítják az építészeti örökséget képező házakat és gazdasági épületeket, másrészt a gazdálkodás módjának visszaállításával biztosítják, hogy legalább önfenntartó tevékenységet tudjanak folytatni a bennük élő, munkanélküli lakosok. Kiemelten jól sikerült projektet hajtott végre Piliny község önkormányzata.
fejlesztésekhez, képzésekhez. E műhely lesz a térség oktatóbázisa is, ahol különféle szakmák, középfokú végzettségek megszerzésére nyílik majd lehetőség (elsősorban távoktatás keretében), továbbá itt kap helyet a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport munkaszervezete, a Ménes-patak Menti Települések Térségfejlesztő Egyesülete. Az önkormányzat a projekt sikere érdekében a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport rendelkezésére bocsátott egy a faluközpontban lévő, közel 350 m2 alapterületű használaton kívüli építményt. A fejlesztés első ütemében, a Kísérleti Vidékfejlesztési Program keretében a lapos tetőzetű építményre tetőszerkezetet építettek. Ennek eredményeként az alsó területen 8-9 új, elsősorban kézműipari és hiányzó szolgáltató jellegű vállalkozás kaphat helyet, 5 évre szólóan, ingyenes bérleti használattal, gazdasági tanácsadással, korszerű számítástechnikai és irodatechnikai eszközökkel nyújtott szolgáltatással. A fejlesztés értéke 4 millió Ft (+ áfa) volt önrésszel. A fejlesztés további feladata az új
13
tetőtér belső terének kialakítása (ahol így megközelítően 200m2 hasznosítható terület lesz), továbbá az építmény korszerű fűtéssel történő ellátása, illetve környezetének rendbetétele. A fejlesztés egyik újszerűsége abban áll, hogy eddig kistelepüléseken nem, csak nagyvárosokban, illetve ipari parkokban létesültek inkubációs műhelyek. A másik újszerűség, hogy a műhely elsősorban a roma, és a roma – nem roma együttműködésben megvalósuló vállalkozások számára nyitott; a helyi hagyományokra épülő kézműipari vállalkozások kapnak benne helyet. Gazdasági tanácsadás, szakmák oktatása, információs párbeszéd, kezdő vállalkozások szakmai alapú támogatása, internetes kereskedés valósul meg. (A megvalósítás feltétele egy második ütemű fejlesztés.) Két kultúra találkozása A cél tájházak létrehozása, fesztiválszervezés, befektetői ajánlatokat tartalmazó CD és színes kiadvány készítése („Ménes-parti randevú”), fotóművészeti alkotótábor támogatása. A Fotóművészeti alkotótábor kimagaslóan jól sikerült projekt. Célja: a helyi identitás-tudat kialakulásának elősegítése, a Ménes-patak mentiség elismertetése, a helyi társadalom mozgósítása, a térség országos népszerűsítése, a kulturális és építészeti örökség feltárása, a vidékfejlesztés eszköztárának bővítése a vizuális művészet területén. 18 neves, nemzetközileg is elismert magyar és egy holland magyar származású fotóművész vett részt az alkotótáborban, fotózva a Ménes-patak mentét, a hétköznapi életet, az épített környezetet, a természetet. A tábor 400 ezer Ft támogatással és 132 ezer Ft önrésszel (6 önkormányzat hozzájárulása) valósult meg. A projekt eredményeként megjelentettek egy több ezer felvételt tartalmazó CD-t, és „Egy talált táj felmutatása” címmel egy, a hat települést bemutató, 220 oldalas, keménytábla-kivitelű, bolti forgalomba kerülő fotóművészeti albumot. 2004. június 2-án Budapesten, a Néprajzi Múzeumban országos kiállítás nyílt a fotóművészek képeiből. (A költségeket a Néprajzi Múzeum állta. Több napilap, Zselic rádió és a magyar televízió is foglalkozott a kiállítással, a Ménes-patak mentével, és a Kísérleti Programmal.) A kiállítás vándorjellegű, így Szécsényben és Salgótarjánban, valamint a helyi településeken is kiállításra kerül. 14
Fiatalokkal a Zselicért A Zselica Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (pályázatkezelő szervezet: Bányai Panoráma Egyesület) Somogy megyében működik. 23 települést fog össze: Bánya, Bárdudvarnok, Bőszénfa, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Kadarkút, Kaposgyarmat, Kaposszerdahely, Kaposvár, Mike, Patca, Sántos, Simonfa, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál. Létrehozásának indoka, hogy a zselici falvak elöregedőben vannak, szegények, szolgáltatás- és közösséghiányosak, a legtöbb településen nincsenek tudatosult reményt keltő célok, célrendszerek, jövőképek, követhető minták. Az értelmiségiek számára a kistelepülések nem nyújtanak kihívást, és nem teremtenek egzisztenciát. Az uralkodó magatartási forma a mindennapokban a megszokás. A meglévő gerjesztő erők, szövetkezések számottevő eredményeik ellenére egyelőre még erőtlenek. Következésképpen a hátrányos helyzetben lévők még hátrányosabbak. A program közvetlen előzménye a Bányai Panoráma Egyesület és a Somogy Megyei Munkaügyi Központ által 2001-ben indított „Falusi bemutatóhelyekkel, mintaportákkal a Zselic falvainak fejlesztéséért” („Élményporták a Zselicben”) című családi program, melyre a „Fiatalokkal a Zselicért” program nagyban építkezett. Utóbbi célkitűzései: -
a fiatalok vonzása és megtartása, a fiatalos térségkép kialakítása, működő családi gazdaságok kialakítása, a helyi gazdaság élénkítése,a családi porták melléképületeinek funkcióváltással történő hasznosítása, a zselici kistérség környezetépítése, vonzó települési környezet kialakítása, arculatformálás, a környezeti tudatosság fokozása, a családok, a fiatalok, a nők részvételének erősítése a fejlesztési programok előkészítésében és megvalósításában, a térségi és falusi közösségek erősítése, a helyi és térségi érdekkörös közösségek hálózatépítése.
A kísérleti program középpontjában a portamenedzserekkel segített családi (falusi) porták és az azokra épített iúsági turizmus célcsoportjaként a fiatalok álltak. A program 4 témakört tartalmazott: 1. Élményporták szolgáltatási és fogadó feltételeinek fejlesztése; 2. Élményporták és diákturizmus fogadóhelyeinek megvalósítási terve; 3. „Felkészítések, tapasztalatcserék, promóciós tevékenységek”; 4. Diák-bázishelyek korszerűsítése, fejlesztése. A Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport által meghirdetett pályázatra 27 jó színvonalú pályázat érkezett, melyek együttesen a rendelkezésre álló 25,5 millió Ft támogatási keretet 21 ezer Ft maradvánnyal használták fel, tehát a pályáztatás pénzügyileg is eredményes volt. A támogatás eredményeként 15 portán a csoportok fogadásához
nélkülözhetetlen közösségi helyet és/vagy szociális blokkot alakítottak ki, 12 porta-szolgáltatást bemutató igényes kiadvány jelent meg, az iúsági turizmus megteremtését elősegítve 5 diák-bázishely fejlesztése, korszerűsítése valósult meg, érdekkörös hálózati együttműködések jöttek létre a pályázó személyek részvételével, promóciós rendezvényeket, tapasztalatcsere programokat szerveztek. Mintaértékű projektek Élményporták szolgáltatási és fogadó feltételeinek fejlesztése A támogatás célja a falusi életmód értékeit bemutató szolgáltatások kifejlesztése, alternatív és kiegészítő jövedelem biztosítása, mintaporták létrehozatala, a melléképületek funkcióváltásának elősegítése, a portakép javítása és az épített környezet megóvása. A témakörre megállapított keretösszeg 10,5 millió Ft volt, a támogatás mértéke az elismerhető költségek 65%-a, az igényelt támogatási összeg legalább 255 ezer Ft, legfeljebb 500 ezer Ft lehetett. Az „Élményporták kialakítása a Zselicben” projekt keretében munkanélküli fiatalokból megszervezett portamenedzseri team (szociálpolitikus, állattenyésztő, közlekedési mérnök, lakberendező, tanítónő, népművelő, agrármérnök, építőmérnök, környezetmérnök) munkájának köszönhetően 20 magas színvonalú pályázat érkezett, s mindegyik támogatást kapott. A projektek az élményporták kialakítására (szolgáltatás, mint például: pedagógiai gazdaságok; alkotó udvarok; állatbemutató és simogató helyek, gasztronómiai porták; történetmesélő pajták; helytörténeti múzeumok; játszóudvarok; látványkertek; illetve fogadó feltételek) irányultak. Emögött az a filozófia áll, hogy a falu alapköveit a családok és a családokhoz tartozó porták jelentik, ezért erre kell épülnie a jövőt hozó elképzeléseknek. Ha szépek a porták, akkor szépek a falvak is, ha portákon családi vállalkozások jönnek létre, akkor nem lesznek szolgáltatáshiányosak a falvak. Ha porták nyitott portaként a turizmust szolgálják, piacképesek, és kulturális erőt is hordoznak, akkor mindez fenntarthatóságot eredményez; a mezőgazdaságra, a kultúra értékeire, a családokra és azok portáira épülő falusi bemutatóhelyek, vendégporták pedig érdekkörös együttműködésbe szerveződve, a rendszerszerű szolgáltatások kiépülését teszik lehetővé.
A LEADER+ jövőbeni jelentősége – Mire számíthatunk 2006 után? Minden kísérlet fő célja, hogy eredményei, a végrehajtása során szerzett tapasztalatok minél szélesebb körben hasznosuljanak. Ez a szándéka az Európai Bizottságnak is a LEADER közösségi kezdeményezés, mint vidékfejlesztési módszertani kísérlet eredményeivel. A LEADER program működésének három generációja során bebizonyította, hogy tartalmában és módszerében alkalmas a vidékfejlesztés alapvető céljainak megvalósítására, ezért a Bizottság új vidékfejlesztési rendelettervezetében kiszélesíti a helyi szintű programkészítés és döntéshozás rendszerét az úgynevezett „fősodorba” tartozó további intézkedésekre is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi vidékfejlesztési intézkedéseket (pl. diverzifikáció, falumegújítás, alapvető vidéki szolgáltatások fejlesztése) lehetőség szerint a helyi vidékfejlesztési tervek keretén belül kell alkalmazni. Egy-egy térség forrásteremtő képességét jelentősen befolyásolja majd, hogy rendelkezik-e a programírás és -megvalósítás gyakorlati tapasztalataival, illetve a végrehajtáshoz szükséges humán kapacitással. A Bizottság megtartja a LEADER program kísérleti jellegét is. A vidékfejlesztési források minimum 7%ának garantálásával biztosítja a rendszer további működését a 2007 – 20013-as időszakban.
Diák-bázishelyek korszerűsítése, fejlesztése A támogatás célja a fiatalok vonzása, a fiatalos zselici térségkép kialakításának elősegítése, a fogadó-bázishelyek összehangolt rendszerszerű fejlesztése, a zselici diáktérség kialakítása volt. A rendelkezésre álló keretösszeg 9,6 millió Ft, a támogatás mértéke az elismerhető költségek 75 %-a lehetett. A témakörben 5 projekt kapott támogatást.
15
Ajánlások a felkészüléshez – amin érdemes előre gondolkodni
Hasznos információforrások
A térség lehatárolása – mely településekkel lehet, érdemes együttműködni a társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságok, valamint az együttműködés hagyományai alapján?
-
Kiket lehet és kiket kell bekapcsolni a helyi akciócsoport munkájába és hogyan? (érintettek elemzése) Ki legyen a helyi akciócsoport adminisztrációs szervezete (tapasztalat, felkészültség, kapacitás, állandóság)? Az akciócsoportnak, de legfőképpen a gesztor szervezetnek két különböző típusú funkciót kell ellátnia: 1. koordinációs, adminisztrációs és fejlesztési ügynökség típusú funkció, 2. az új eljárások, kísérleti megoldások ösztönzése, fejlesztési elképzelések feltárása, pályázat formába öntése, animáció, segítségnyújtás, együtt gondolkodás. Egy átlagos helyi vidékfejlesztési terv (30-70.000 fős területre vonatkozó) megvalósításához mind az animációra, mind az adminisztrációra 2-3 személyt célszerű foglalkoztatni.
www.rural-europe.aeidl.be Más, érdeklődésre számot tartó uniós honlapok:
-
ERFA és Kohéziós Alap (Regionális Politikai Főigazgatóság): www.europa.eu.int/comm/regional_ policy/index_en.htm ESzA (Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága): www.europa.eu.int/comm/ empolyment-_social/index_en.htm EMOGA (Mezőgazdasági Főigazgatóság): www.europa.eu.int/comm/agriculture/index_en.htm HOPE (Halászati Főigazgatóság): www.europa.eu.int/comm/fisheries/index_en.htm
Hazai honlapok
A LEADER-jellegű Kísérleti Programról tájékoztató olvasható a www.fvm.hu honlapon. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és program-kiegészítő dokumentumai az www.n.hu címről letölthetők. Az operatív programok irányító hatóságai: -
Kapcsolatok
-
Az FVM Vidékfejlesztési Főosztály Regionális Vidékfejlesztési Irodái
-
Közép-magyarországi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 1054 Budapest, Alkotmány u. 19. tel.: 1/354-1381, 1/354-1382; fax: 354-1381 Észak-alföldi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. tel.: 52/534-963, 534-960; fax: 52/534-962 Észak-magyarországi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. tel.: 46/509-050, 509-051; fax: 46/509-052 Dél-alföldi Regionális Vidékfejlesztési Iroda 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 41. (IV. emelet) tel.: 62/622-255; fax: 62/622-256 Közép-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 20/3 tel.: 22/501-335, 501-336, fax: 22/501-335 Nyugat-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. tel.: 92/596-690, 596-691; fax: 92/596-692 Dél-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda 7400 Kaposvár; Ady E. u. 2. (3. emelet) tel.: 82/512-423, fax: 82/512-422 16
A LEADER Közösségi kezdeményezésről :
-
Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: www.fvm.hu Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium: www.fmm.gov.hu Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság: Nemzeti Területfejlesztési Hivatal: www.nth.hu
Az FVM Vidékfejlesztési Főosztály LEADER+ felelősei Kocsondi Tamás: tel.: 1/301-5925; fax: 1/301-4630 drótposta:
[email protected] Nagy Gabriella: tel.: 82/512-423; fax: 82/512-422 drótposta:
[email protected] Porkoláb Judit: tel.: 92/596-690; fax: 92/596-692 drótposta:
[email protected]
