Egy Európa faunájára új szilkártevő, a kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda) hazai elterjedése, biológiája és jelentősége Lovas Melinda - okleveles növényorvos Fehér Adrienn - okleveles növényorvos Papp Veronika - okleveles növényorvos, PhD hallgató Konzulens: Dr. Vétek Gábor
Növényvédelmi Klub Budapest, 2014. november 3.
A kanyargós szillevéldarázs elterjedési területe Európában
2012 2008 2009 2011 2009
Életmódja • Holometamorfózis (Teljes átalakulás) • Parthenogenesis (Szűznemzés)
Kutatási célok •
Az Aproceros leucopoda országos elterjedésének felvételezése
•
A kártevő életmódjának vizsgálata
•
Rajzásmegfigyelés
• Természetes ellenségek körének vizsgálata • Potenciális tápnövények azonosítása
Anyag és módszer 1. Az országos felvételezés módszere • • •
Gyűjtő utak: arborétumok, botanikus kertek (17 helyszín) Szakmai együttműködések: NAIK - ERTI, NTI, MRT Felhívás közzététele a Forestpress honlapján
Anyag és módszer 2. A fejlődési alakok felvételezése
Kecskeméti Arborétum
Martonvásári kastélypark
• 2011. ápr. 20 – aug. 10.
• 2011. ápr. 20 – szept. 14.
• Ulmus pumila var. arborea
• Ulmus minor subsp. vulgaris var. pubescens
• Heti rendszerességgel
• Heti rendszerességgel
• 500 levél vizsgálata (fejlődési alakok)
• 500 levél vizsgálata (fejlődési alakok)
Anyag és módszer 3. A rajzásmegfigyelés módszere
• Kecskemét, Martonvásár • CSALOMON® típusú ragacsos színcsapdák (PALf, PALs, PALz) • Csapdák leolvasása hetente
Anyag és módszer 4. A természetes ellenségek vizsgálata Megfigyelés a hajtások felvételezésével párhuzamosan
Anyag és módszer 5. A tápnövénykör vizsgálata
•
Gyűjtőutak során begyűjtött károsított hajtások préselése
•
Herbáriumi lapok készítése
•
Taxonok azonosítása szilspecialista segítségével
Eredmények Az A. leucopoda hazai elterjedése 2003-2010-ig
Eredmények Az A. leucopoda hazai elterjedése 2011-ben Előfordulás 2003-2010-ig Észlelés gyűjt. kertekben (2011) Észlelt előfordulás 2011-ben
Fejlődési alakok előfordulása 0%
Felvételezési időpontok aug.. 31.
aug.. 24.
aug.. 17.
aug.. 10.
aug.. 3.
júl.. 26.
júl.. 19.
júl.. 13.
júl.. 6.
jún.. 30.
jún.. 22.
jún.. 15.
jún.. 8.
máj..30.
máj..25.
máj..18.
máj.. 11.
máj.. 4.
ápr.. 27.
Az A. leucopoda fejlődési alakjainak alakulása (Martonvásár, 2011) 100%
90%
80%
70%
60% Báb
50% Lárva
40% Tojás
30% Imágó
20%
10%
Fogások száma (db/csapda) 420 390 360 330 300 270 240 210 180 150 120 90 60 30 0 ápr.. 20. ápr.. 27. máj.. 4. máj.. 11. máj.. 18. máj.. 25. jún.. 1. jún.. 8. jún.. 15. jún.. 22. jún.. 29. júli..6. júli..13. júli..19. júl.. 26. aug.. 3. aug.. 10. aug.. 17. aug.. 24. aug.. 31. szept.. 7. szept.. 14.
Az A. leucopoda rajzásmenete színcsapdák fogásai alapján (Martonvásár, 2011)
PALf
PALs PALz
Felvételezési időpontok
Megfigyelt természetes ellenségek
Chrysoperla carnea fajkomplex egy egyedének lárvája
Harmonia axyridis lárva
Károsított sziltaxonok 1. U. glabra 2. U. laevis 3. U. pumila var. arborea 4. U. x hollandica -> U. glabra x U. minor 5. U. minor var. minor 6. U. minor var. vulgaris 7. U. minor subsp. vulgaris var. pubescens 8. U. minor ‘Jacqueline Hillier’ 9. U. minor ‘Dampieri Aurea’ 10. U. minor ‘Umbraculifera’ 11. U. minor ‘Variegata’ 12. U. glabra ‘Horizontalis’ 13. U. glabra ‘Camperdownii’
Következtetések • Az A. leucopoda hazánkban általánosan elterjedt • A faj Magyarországon, hazájához hasonló módon fejlődik a közel azonos klimatikus adottságoknak köszönhetően • Évente 4 nemzedéke kialakulhat • Csapdázására a PALs és PALz ragacsos csapdák a legalkalmasabbak • Természetes ellenségek köre egy újabb fajjal bővült • Kártételét 13 sziltaxonon mutattuk ki
Eddig ismert tápnövényei • • • • • •
Ulmus minor Ulmus glabra Ulmus laevis Ulmus pumila Ulmus davidiana Ulmus lamellosa
• Ulmus minor var. minor • Ulmus minor var. vulgaris • Ulmus minor subsp. vulgaris var. pubescens • Ulmus pumila var. arborea • Ulmus x hollandica
További 5 Ulmus minor, és 2 Ulmus glabra fajta
Célkitűzések • Szilfafélék rokonsági körébe tartozó egyéb potenciális tápnövények • Ulmus pumila, Ulmus laevis, Ulmus parvifolia, Ulmus crassifolia, Zelkova serrata, Hemiptelea davidii, Celtis occidentalis, Celtis australis, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica • Növényvédelmi kockázatok
Anyag és módszer A kanyargós szillevéldarázs egyedek gyűjtésének helyszíne: Kecskemét térségében lévő telepített szil-akácerdő
Laboratóriumi vizsgálatok • Nem választásos (non-choice) teszt • Választásos (choice) teszt • 20 lárva vizsgálata növényfajonként Vizsgálat során felhasznált növényfajok: U. pumila
U. laevis
Z. serrata
C. occidentalis
C. australis
F. angustifolia subsp. pannonica
Szabadföldi vizsgálatok
• Aproceros leucopoda nőstény tápnövény-választása • Megfigyelések helyszínei: vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Budai Arborétum Vizsgálat során felhasznált növényfajok: • Izolátorok kihelyezése U. pumila
U. laevis
U. parvifolia
U. crassifolia
Z. serrata
H. davidii
C. occidentalis
C. australis
F. angustifolia subsp. pannonica
Eredmények • Laboratóriumi vizsgálatok, nem választásos teszt eredményei:
A. leucopodaA. lárvák táplálkozásának értékelése a kísérlet beállítását harmadik napon leucopoda lárvák táplálkozásának értékelése az követő első napon
Két hét elteltével kifejlődött A. leucopoda imágók száma
• Laboratóriumi vizsgálatok, választásos teszt eredményei:
A. leucopoda lárvák táplálkozásának értékelése az első napon
• Szabadföldi vizsgálatok eredményei: A. leucopoda nőstény tápnövény választása: A vizsgálatban szereplő nőstények száma
tojásrakás
rágásnyomok
tarrágás
Ulmus pumila
7
igen
igen
igen
Ulmus laevis
12
igen
igen
nem
Ulmus parvifolia
7
nem
nem
nem
Ulmus crassifolia
6
nem
nem
nem
Zelkova serrata
9
igen
igen
nem
Hemiptelea davidii
9
igen
igen
nem
Celtis occidentalis
4
nem
nem
nem
Celtis australis
3
nem
nem
nem
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica
6
nem
nem
nem
Következtetések • Ulmus taxonokat, különösen az Ulmus pumila fajt részesíti előnyben a többi vizsgált növényfajjal szemben • Természetes körülmények között a Celtis fajokat nem károsítja • Tölgy-kőris-szil elegyes erdőkben a vizsgált Fraxinus fajt nem fogja veszélyeztetni • Tarrágással jelentős gazdasági károkat okozhat • A tápnövény-preferenciával kapcsolatos további vizsgálatok szükségesek
Jelen és jövő
Csapdázási módszer fejlesztése
Fogások Fogásokátlagos átlagosszáma(db) száma (db)
300700 250600
500
200
400 150
300 100
200
50100 0 0
0,5m 0,5m
2m2m
8m8m
Hideghatás vizsgálatok Budai arborétum 2013/2014 100
• Telelő gubók gyűjtése: 2013. október 14. Kecskemét 90 20,0 80 •
25,0
32,4
0,0
4,9
27,9
36,6 22-én Budai Arborétum Kísérlet beállítása: 2013.38,3 október
70
• 2 hetente 60 db gubót 70,6 fitotronba helyeztünk 23°C-ra, hosszú
60 50
86,4
nappalos körülmények közé 100,0
40 67,6
30
61,7
63,4
10
12
75,0
72,1
14
16
100,0
95,1
20
22
80,0
20 29,4
10 0
13,6 0,0 2
4
6
imágók %
8
18
kibontáskor élő, de nem kifejlődő egyedek %
Supercooling pont meghatározása 30
Kísérletek helyszíne: Bécs, BOKU20 Universität für Bodenkultur Wien
Hőmérséklet (°C)
Időpontok: 10 2013. október 17. 2013. november 27. 0 2014. január 20. 2014. március 5. -10 ≈ -18°C -20
-30
Új, eddig ismeretlen parazitoid
Ichneumonidae család - Aptesis sp.
További tervek • Tápnövény-preferenia vizsgálatok labor körülmények között • Hőösszeg számítási modell kifejlesztése • A faj szaporodásbiológiájának megismerése
Köszönetnyilvánítás Dr. Vétek Gábornak Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszék munkatársainak
Köszönjük a figyelmet!
