Egy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről

KULTURÁLIS HÍRLEVÉL, 121. szám

2013. ÁPRILIS

Cinege, virág, Nap Tizenkét lépés a bölcsesség felé Keleti és nyugati tanítások a gyakorlatban – tanfolyam PÉCS 2013. április 4. csütörtök, 18.30 További időpont: ápr. 11. Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz utca 1. Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével! Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén! Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve! Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve! Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal! Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit! Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal! Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve! Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait! Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével! Lelj a halhatatlanságod nyomára kelet és nyugat bölcseinek tanaiban! Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében! A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el. Belépődíj: Az első alkalom díjtalan. Az egyes helyszínekre vonatkozó információkért, kérjük, látogass el honlapunkra: www.ujakropolisz.hu/minden_ program

Egy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről volt szó. Az egyik telefonáló panaszkodott, hogy levertnek érzi magát, mert senki sem szól hozzá kedvesen. Amikor bemegy a munkahelyére, egy morcos titkárnőt lát, senki sem mosolyog rá, és senki sem kérdezi meg, hogy van. Eszembe jutott az a kis cinege, aki az egyik kora tavaszi hideg reggelen vidáman és bátran szólt, és azt kiabálta – legalábbis úgy értettem –, hogy „nincs több tél, nincs több tél”. Igen, a még alig felengedett márciusi földben mennyi kibontakozni kész erő bujkál, hány csíra várja, hogy keresztülvágja magát a talajon, és megmutassa apró, zöld testét a világnak! A halottnak látszó fában áramlani kezdenek a nedvek, és a csodálatos törvénynek engedelmeskedve rügyek nyújtják ki fejüket a tavaszi levegőbe. És ott az a kis őszapó, remeg a szárnya, de egy nálánál nagyobb tollal a csőrében igyekszik ahhoz a faághoz, ahol meg-

kezdte fészke építését. Visszajöttek már régi helyükre a gólyák is, bár nem meszsze tőlük hatalmas vonatszerelvények robognak. És tudom, hogy van egy hely egy betonjárdán, ahol a kő repedése alatt – mint már évek óta – készülődik egy mag, hogy majd kiemelkedjen. Neki kevesebb táplálás és nedvesség jut, és nincsenek közelében testvérei sem, mégis keresztültör a kőtörmeléken és a poron. És nem fél, hogy majd rátapos valaki a járdán lépdelve.

Ajánljuk „Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy…” A természettel csak akkor találkozhatunk, érezhetjük testközelből, csodálhatjuk közvetlenül erejét és szépségét, ha felkerekedünk és kimegyünk a zöldbe. Ez az igény pedig talán ilyenkor a legerősebb, amikor a hosszú téli hónapok után tavaszodóra fordul az idő. Ha nemcsak élvezni szeretnénk mindazt, amit a természet nyújthat, hanem eltöltenénk a szabadban néhány tevékeny és hasznos órát, mert szeretnénk megóvni, akkor aligha adódhat erre a közeljövőben jobb alkalom, mint A Föld napja alkalmából szervezett számtalan környezetvédelmi akció, természetbe szervezett aktivitás. Az Új Akropolisz Ökológiai Csoportjának korábbi és aktuális természetvédelmi akcióinkról itt találsz részletes információkat: http://www.ujakropolisz.hu/termeszetvedelem Cikkajánló honlapunkról: Delia Steinberg Guzmán: A filozófia, az ember és a természet

ÚJ AKROPOLISZ HÍRLEVÉL 121. SZÁM, 2013. ÁPRILIS

BUDAPEST Főnix Kultúrműhely Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8. Élet a halál után Platón mítoszaiban 2013. április 6. szombat, 16.00 Előadásunkban Platón kalauzolásával végigkísérjük a lelkek útját a haláltól az újbóli születésig.

Az őszapó és a gólya sem kérdezik a Naptól, mikor mosolyog rájuk, nem kérik a széltől, hogy szárítsa fel a hó nyomait, és nem félnek a morcosabb, didergősebb reggeltől sem. A magok nem várják a földtől, hogy adjon utat nekik, hanem merészen elindulnak, szinte hihetetlen erőt kifejtve keresik meg a napfényt. És maga a Nap nem válogatja meg, hogy

2 kire ontsa a melegét, hiszen mindenkinek ugyanannyit juttat sugaraiból. A természet nem vár el, hanem teszi, amit belülről jövő törvénye mond. Mennyit tanulhatnánk tőle… És miért ne lehetnénk egy-egy rosszkedvű reggelen a környezetünk cinegéje, virágja, Napja? Takács Mária

Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft. Szophia Filmklub Invictus – a legyőzhetetlen 2013. április 13. szombat, 16.00 Nelson Mandela huszonhét évet töltött börtönben, mert szembeszállt az apartheiddel. Vajon mit tesz, amikor megválasztják a Dél-afrikai Köztársaság elnökének? Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft. Mesék szárnyán a Föld körül – Japán Füvészkert, VIII., Illés u. 25. 2013. április 14. vasárnap, 10.00 Az Új Akropolisz Gyerekköre képzeletbeli Föld körüli útra hívja a 3–12 éves gyerekeket, ahol alkalmuk lesz megismerkedni távoli népek kultúrájával és az ott élő gyerekek meséivel, játékaival, dalaival, táncaival. Belépődíj: Gyerekeknek 400 Ft, felnőtteknek 850 Ft (a füvészkerti belépő ára). Igazságos kormányzás? – Platón jól megmondja 2013. április 20. szombat, 16.00 – Mi a baj a különböző államformákkal? – Miért szeretik az emberek az egyiket vagy a másikat? – Miért nem oldja meg a közösség gondját egyik államforma sem? Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft. Az elveszett csillagok nyomában Gyerekprogram 2013. április 20. szombat, 10.00 Népmesei motívumokra épülő játszómesével várjuk a 4 és 10 év közötti gyerekeket. Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft. Városnézés női szemmel 2013. április 27. szombat, 16.00 Találkozó: V. kerület, Ferenciek tere – Néreidák kútja Fedezd fel velünk a belvárosban található istennők és mitikus női alakok szobrait, ábrázolásait! Felidézzük az ókori istennők történeteit és a hozzájuk kapcsoló hagyományokat. Részvételi díj: 500 Ft, kedvezménnyel 300 Ft.

A Föld, az állatok, az ember… „Kényszert érzünk, hogy egészségesnek és szépnek kell maradnunk. Ha pedig még arra is futja, akkor divatosan is kell öltözködnünk. Ezalatt pedig a Föld, amelytől otthonunk, testünk és egészségünk függ, a betegség nyilvánvaló jeleit mutatja.” „Ha az erdőket tényleg a kipusztulás fenyegeti, ha a növény- és állatvilág, egyaránt haldoklik, akkor nagy baj van a világban. Lehet, hogy a Föld panasza szól az emberekhez, akik nemigen bánnak vele élőlényként. Lehetséges, hogy növekvő elsivatagosodása figyelmeztetés azoknak, akik nem gondolnak bele, mit is jelentene a sivár és puszta Föld… ahol a megmaradt kevés ember képtelen lenne visszaállítani mindazt, ami elpusztult.” „Sokan szólalnak fel világszerte, kiemelve, hogy hányféle emberi tevékenység árt a bolygónak. De mintha mégsem változna semmi. Csúcstalálkozókat tartanak a világ nagyvárosaiban, hogy értekezzenek a Föld helyzetéről, majd miután érdekes végkövetkeztetéseket hangoztatnak és adnak ki, mindenki hazamegy a saját országába, és ugyanazt teszi, amit addig. A gazdasági érdekek – legyenek azok egyéni, kereskedelmi, ipari, vállalati, tőzsdei, állami vagy olyan érdekek, amelyekről nem is tudunk –, úgy tűnik, fontosabbak a válságos állapotban lévő Föld érdekénél.” „A Föld öreg és beteg – ezt tanítják az ősi hagyományok. A tünetek egyre jobban láthatók, és amit mi elemi csapásnak minősítünk, csupán a bolygó nyöszörgése. Ehhez jönnek még a tu-

datlanság és a mértéktelen vágyak káros következményei, mert az emberek azt hiszik, hogy érzéketlen és elmozdíthatatlan kőtömbön laknak.” „Elveszítettük a szent földrajz iránti érzékenységünket. Ma bárhol építkezhetünk, és bárhogy élhetünk. Nem ismerjük el azokat a helyeket, ahol sokkal jobb letelepedni, mert ott jótékony energiák működnek. A divat diktálja az építészeti stílusokat, amelyek biztonságos megoldásaik ellenére mégsem szilárdak, a szépségről nem is beszélve. Miért panaszkodunk, ha tudatlanul éppen egy hangyaboly vagy skorpiófészek fölött állítottuk fel sátrunkat?” „A természet nem csupán »környezet«, díszlet, amelyből kivonjuk az életünkhöz szükséges anyagokat. A természet élőlény, hatalmas lény, akit nehéz felfogni nagysága és sokszínűsége miatt, amelyben a létezés számtalan formája kap helyet, s mi is egyike vagyunk ezeknek. Lehetetlen tisztelni a természetet,


3 ha azt hisszük, hogy mi és még néhány élőlény »különleges esetek« vagyunk: hogy a természet az egyik oldalon áll, mi és még egy-két teremtmény pedig a másikon. Vagy talán részének tekintjük az ásványokat, a növényeket és az állatokat – netán a számtalan csillag is beleférne? –, s magunkat az embereket ezek szemlélőinek és használóinak?” „Szeretnénk felébreszteni a természet iránti tiszteletet, életereje miatt, megköszönve neki mindazt, amivel egyrészt fizikai fenntartásunkat segíti, másrészt pedig állandóan bölcsességre biztató tanításaival kötelez le.” „A kivételektől eltekintve, az ökológiai megmozdulások valódi mozgatórugója az, hogy az emberi szükségletek kielégítéséhez őrizzék meg jó állapotban a természetet – hiszen környezetünk hanyatlása előbb vagy utóbb az emberiség hanyatlását eredményezné. Ez igaz, de nem lehet csupán ez az egyetlen indíté-

kunk arra, hogy szeressük a természetet. Önzés lenne csak saját fenntartásunk miatt gondoskodni róla.”

BUDAPEST Hunyadi Kultúrműhely Budapest II., Margit krt. 64/b fszt. 6.

„Oldalak százait lehetne megtölteni azzal, amit az állatokról el lehet mondani, és amit tőlük tanulhatnánk. Vannak állatok, amelyekről alig tudunk valamit. Mások viszont barátaink lettek, megtanultak velünk élni, és szüntelenül igyekeznek, hogy megértsék vágyainkat és megragadják figyelmünket. Mi képesek vagyunk hasonló nagylelkűséget és odaadást tanúsítani irántuk? Vagy megelégszünk azzal, hogy »felsőbbrendűnek« érezzük magunkat? Ma láttam egy sárga szemű, fekete kandúrt, amint mozdulatlanul feküdt egy napos sziklán. Ügyetlenül megpróbáltam utánozni a nyávogását. Rám pillantott, és azonnal válaszolt. Ugyanezt nem tapasztaltam egy élelmiszerbolt alkalmazottjánál…”

Hermetikus hagyományok: a Lélek alkímiája 2013. április 6. szombat, 16.00 „Egy lélekből, a Minden-lélekből jönnek elő a lelkek, akik szétszóródnak az egész világon, mintha szándékosan elrendezték volna. Ezek a lelkek sok átalakuláson mennek keresztül...” (Hermetikus töredék) Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft. Szophia Filmklub – A nap birodalma 2013. április 8. hétfő, 18.30 Steven Spielberg háborús drámája J. G. Ballard azonos című novellája alapján készült. Az író 1942 és 1945 között a lunghuai Polgári Személyek Gyűjtőtáborában volt fogságban, melyet talpraesettsége és találékonysága révén sikerült túlélnie. Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft.

Delia Steinberg Guzmán Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

Filozófia mint életmód Színváltó kaméleonok A kaméleonok legjobban talán bámulatos színváltoztató képességükről ismertek. Ez a „sokszínűség” nem csupán a rejtőzködést szolgálja, hanem ennek segítségével képesek kifejezni hangulatukat, valamint kommunikálni más kaméleonokkal. Magát a szín változását a bőrükben található úgynevezett pigmentsejtek vándoroltatásával idézik elő, de az egyes egyedek nem képesek bármilyen szín elérésére: megvan a maguk színskálája, amely egyébként az egyes kaméleonfajokra is jellemző. Az embereket is jellemzi egyfajta sokszínűség, amit előnyös tulajdonságnak tartunk, azonban létezik egy másik kifejezés is a színváltoztatással kapcsolatban: a kétszínűség. A kétszínű emberek annyiban hasonlíthatók a kaméleonokhoz, hogy úgy változtatják „színűket”, álláspontjukat, véleményüket, ahogyan az legjobban szolgálja saját érdekeiket. Példaként szolgálhatnak erre az ókori görög szofista filozófusok, akik igen jó szónoki képességekkel és többnyire nagy tudással rendelkeztek, az igazságot és a tényeket azonban mindig jól fizető ügyfeleik javára, az aktuális széljárásnak megfelelően alakították. Az ilyen hüllőszerű viselkedés azonban évszázadokkal ezelőtt is megváltoztatta embertársaink arcszínét, azaz a szín váltogatása ma is csak a kaméleonoknak elég jó stratégia. Bakos Bettina

A Labirintus közepén 2013. április 27. szombat, 17.00 „Fa vagyok, a lábam sárban áll, ezer álmom vétkes kört csinál s lelkemben úgy eltéved a fény, mint egy labirintus ösvenyén...” Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft. Reneszánsz táncház 2013. április 28. vasárnap, 17.00 XVI–XVII. századi táncok Franciaországból és Angliából Belépődíj: 900 Ft, kedvezménnyel 700 Ft.

EGER Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30. A Föld napja Egerben 2013. április 22. hétfő, 9.00–16.00 Idén is, április 22-én A Föld napján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata felkérésére az egri civil szervezetek és városi intézmények környezetvédelmi, természetvédelmi és szemléletformáló programokkal várják az érdeklődőket.


GYŐR FILO-PONT, Kálóczy tér 15. Ariadné fonala kiállítás 2013. április 9. kedd, 17.00 Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, I. sz. ép. I. em. Liszt Ferenc utca 42. Kiállítás neves filozófusok életéről, munkásságáról, világképéről. A belépés díjtalan. Zenekuckó 2013. április 14. vasárnap, 10.00 Gyerekprogram Belépődíj: gyermekeknek 800 Ft, testvéreknek kedvezmény. A Víz Kígyó éve 2013. április 23. kedd, 18.00 - A Kígyó mint jelkép - Az Öt Elem egyensúlya az évben - A 12 jegy kapcsolata a Kígyóval Belépődíj: 600 Ft, kedvezménnyel 500 Ft.

PÉCS Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1. A Tűzkígyó visszatér 2013. április 9. kedd, 19.00 Nappali Bár, Pécs, Király u. 23–25. - A tavaszi napéjegyenlőség szimbóluma a majáknál. - Chichén Itza szakrális központja A belépés díjtalan. Gyakorlati szimbolizmus – festéskurzus 2013. április 13. szombat, 9.30 Egy rövid előadás erejéig bepillantunk a szimbólumok világába, hogy majd mi is részesévé válhassunk a civilizációkon átívelő „művészetnek”. Belépődíj: A kurzus díja a választott plakett alapján 1900 vagy 2900 Ft.

SZEGED Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a Humor és derű: a boldog pár 2013. április 16. kedd, 18.30 A lelki feszültség humorban oldódik. Belépődíj: 700 Ft, diákoknak 550 Ft. A mesék lélektana, a varázsmesék világa 2013. április 27. szombat, 16.30 - Hogyan ismerhetjük fel a jó mesét? - Milyen szimbólumokat rejt a mese? Belépődíj: 700 Ft, diákoknak 550 Ft.

4

Azt mondták… a hősiességről „Könnyebb egyszer s mindenkorra odadobni életünket, mint apránként áldozni fel a mindennapi harcban. Ha megkérdeznék tőlem, melyik út vezet az égbe, azt felelném: a legfáradságosabb.” (Nikosz Kazantzakisz) „Az ember nagyságát az mutatja meg, hogy mit mer megtenni.” (Jorge Angel Livraga ) „Ha hősi életet élünk, akkor szeretjük a kihívásokat, és lehetőségeket keresünk, hogy megmutathassuk legjobb tulajdonságainkat. Nem félünk a próbáktól, mivel mindegyikük segít felülmúlni a korlátainkat.” (Delia Steinberg Guzmán) „A bátorság az a lélekhangulat, a belsőnek az az energiája, mely a fenyegető veszélyektől meg nem ijed, hanem azokkal szembeszáll. A bátor a vakmerőtől abban különbözik, hogy ok nélkül nem keresi a veszélyt, míg a vakmerő a veszélyt magáért a veszélyért szerzi. […] Az erkölcsi bátorság meggyőződéseink őszinte kinyilvánítására vonatkozik, ha olyankor történik, mikor abból ránk veszély, kellemetlenség, üldözés hárulhat.” (Pallas Nagylexikon) „Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani.” (Maire Curie) „Ez az emberek egyik legnagyobb hibája: tudják, hogyan kellene cselekedniük, de amikor elérkezik az idő, mégis úgy viselkednek, mintha nem tudnák. Amint látod, nem az a nehéz, hogy sokat tudjunk, hanem élni azt, amit tudunk.” (Delia Steinberg Guzmán) „A különbség aközött, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.” (Mahatma Gandhi) „A puszta szándék még nem tesz hőssé senkit; a bátorság és a tehetség sem

elegendő hozzá, még szörnyek és sárkányok is kellenek.” (Jean-Paul Sartre) „A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk.” (Arthur Golden) „A hős csatája a szörnyekkel nem más, mint harca saját tökéletlenségei, gyengeségei, az olyan túlságosan hétköznapi tulajdonságai ellen, amelyek megakadályozzák abban, hogy felébressze önmagában a jövő felé haladó embert.” (Delia Steinberg Guzmán) „A lehetetlen nem tény, hanem vélemény.” (Muhammad Ali) „Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, azután harcolnak ellened, majd győzöl.” (Mahatma Gandhi) „Tegyünk valami olyant minden nap, amitől félünk.” (Eleanor Roosevelt) „A hős tudja, hogy javait neki kell megszereznie, tudja, hogy érdemeinek köszönhetően fog győzni, és nem csupán azért, mert elment a csatába. A hős nem vár ajándékokra, mindenért megharcol, amire szüksége van.” (Delia Steinberg Guzmán) „Férfi vagy nő sohasem küzd oly keményen, mint amikor egyedül küzd, tanúk, tanácsadók és bizalmasok nélkül, bátorítás, útmutatás és szánalom nélkül.” (Charlotte Brontë) „Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.” (Assisi Szent Ferenc) „Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.” (Albert Schweitzer)


5

FILOZÓFIAI KVÍZ Áprilisi feladványunk: 1. „Tudom, hogy nem tudok semmit” – mit jelent Szókratész sokat idézett mondása? a) Ezt a szerénynek tűnő kijelentést csupán álcának használta. Szókratész a tudatlanság látszatát keltette és megválaszolhatatlan kérdéseivel korának neves személyiségeit tette nevetségessé. b) Ebben foglalta össze azt az éber és friss viszonyulást, amely a valódi filozófust jellemzi. Az ember csak akkor tehet szert új tudásra, ha képes szerény maradni és meglévő nézetein alakítani. c) Valójában Szókratész ezzel a felelősséget hárította. Az ókorban ugyanis számon kérhették a filozófusokon az elméleti és gyakorlati tudás összhangját. Szókratész ügyes húzásával korának első ünnepelt szofistájává vált. 2. Szókratészról azt mondta a delphoi jósda, hogy ő a legbölcsebb athéni. Amikor ennek utána akart járni, azt tapasztalta, hogy aki egyetlen dologhoz jól ért, azt hiszi, hogy bármi másról is véleményt formálhat. Mi a baj azzal, ha mindenki hangoztatja a véleményét? a) Az, hogy tanulás helyett inkább az érzéseink, a felszínes gondolataink fogják meghatározni a szavainkat, ezért esetleg fontosabb lesz a hangerő, és az, hogy ki mondja, mint az, hogy mi is az igazság. b) Semmi. Mindenkinek egyformán megvan az esélye arra, hogy vak tyúk is talál szemet alapon rátapintson az igazságra. Minél többen próbálkoznak, annál nagyobb százalékban akadnak rá valamire. c) A véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia alapvetése. Szókratész sajnálatos módon nem értette meg a demokrácia lényegét, ezért szerzett sok ellenséget és maradt neki csupán a nyelvelés, csipkelődés. 3. Miért nevezték Szókratészt bögölynek? a) Azt tanította, hogy a gondolatok frissítéséhez a test pezsdítésére is szükség van, ezért előszeretettel csipkedte tanítványait. b) A görögben a bögöly szót olyan emberre mondták, aki kellemetlenkedő, csípős vérszívó, ma úgy mondanánk, kullancs. Szókratész állandóan ráakaszkodott az emberekre, faggatta, macerálta a járókelőket, ezért kapta gúnynevét. c) Kérdései a bögöly csípéséhez hasonló fájdalmat okoztak azoknak, akikben akkor született meg a felismerés, hogy megingathatatlannak hitt gondolataik tévesek voltak. 4. Szókratész szerint hogyan érhető el a valódi jó? a) A valódi jót a nemcselekvés révén, az ősi bölcsességek tanulmányozása által érhetjük el. b) Szókratész szerint nincs valódi jó, mert a jó fogalma mindig relatív, hiszen amit az egyik ember jónak tart, az a másiknak rossz lehet. Ez volt a híres aigioppia tana. c) A valódi jó a jóra való törekvésből származik, ami mentes a körülményektől, hiszen az ember tettei belátásától és szabad, belső elhatározásától függenek. Írd meg nekünk tippjeidet az [email protected] e-mail címre! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.

MÁRCIUSI KVÍZÜNK HELYES VÁLASZAI A KÖVETKEZŐK: 1. A, 2. C, 3. B, 4. A

Egy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről

Recommend Documents