EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP EMLÉKEZTETŐ Dátum és időpont:
2013. június 25. 10:00
Helyszín:
NFÜ tárgyalója
RÉSZTVEVŐK Meghívott vendégek és a honlapon, nyílt jelentkezés keretében regisztrált résztvevők (ld. 2. sz. melléklet):
energiamenedzsment rendszerek telepítésével és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások képviselői
épületenergetikai (energiahatékonyság és megújuló kivitelezésével foglalkozó vállalkozások képviselői
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ üzemeltetéssel foglalkozó munkatársai
a Végrehajtó Ügynökség (Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.) munkatársa
a Program Operátor (továbbiakban PO, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága) munkatársai és külső szakértői
energia)
fejlesztések
A MEGBESZÉLÉSEN ELHANGZOTTAK ÖSSZEFOGLALÁSA Energiamenedzsment rendszerek: o
A telepítendő energiamenedzsment rendszerekre javasolt előírni az MSZ EN 15232 szabvány alkalmazását. A szabvány meghatározza az energiamenedzsment rendszerekkel szemben támasztott követelményeket. Ezzel együtt javasolt a pályázati felhívás tervezetben szereplő műszaki specifikáció megtartása. A szabvány különböző szinteket határoz meg a rendszerekkel szemben támasztott követelmények tekintetében. Javasolt a B szint előírása jelen pályázati felhívás keretében. Ennél bonyolultabb rendszert költséghatékonysági okokból, illetve a kapacitásfejlesztési cél teljesülését elősegítendő, nem érdemes jelen pályázat keretében előírni.
o
Energiamenedzsment rendszer üzemeltetése, felügyelete: a) Már a B szint előírása kapcsán felmerült, hogy a rendszer működtetésére egy lehetséges megoldásként kínálkozik, hogy az energiamenedzsment rendszer a rendszer kiépítőjének egy központi diszpécser szolgálatához kapcsolódna, ahol megfelelő végzetséggel rendelkező szakemberek (épületgépész vagy
szakirányú felsőfokú végzettség) végzik a nyomon követést (üzemeltetési szerződés keretében). Ez esetben az iskolában csak egy egyszerű automatika lenne elhelyezve, és amennyiben a rendszer riasztást ad, értesítik az iskolában lévő gondnokot, műszaki személyzetet (aki részt vett a pályázatból megvalósuló képzésben), de a felügyeletet a központ megfelelő képzettséggel rendelkező szakembere látná el. b) Másik lehetséges megoldásként kínálkozik a kapacitásfejlesztést követően az iskola gondnokára, műszaki személyzetére bízni az üzemeltetést. A megjelent beszállítók véleménye alapján már a B szintű rendszer üzemeltetéséhez – különösen az elemzések elkészítéséhez és a beavatkozási pontok megállapításához – szakirányú végzettségű szakember szükséges. o
Felmerült az MSZ EN 50090 szabványsorozat alkalmazása, amely a telepített eszközök platform független kommunikációját teszi lehetővé. Résztvevők között nem volt egyetértés a szabvány előírásának szükségességét illetően, mivel az egyes felügyeleti rendszerek között kommunikáció nem történik, és nem tervezett a pályázatban nyertes projektek épületfelügyeltét közös távfelügyeletre tenni. PO megvizsgálja a szabvány előírásának szükségességét. Kérdésre válaszolva PO felvázolta az elképzelését a telepítendő rendszerek által egy szemléletformáló közös honlapra vonatkozó adatok kommunikációja tárgyában. Ebből a szempontból az energiamenedzsment rendszereknek mindössze néhány alapinformáció továbbítását kell biztosítaniuk – célszerűen pl. Excel táblázatba exportált adatok formájában. Résztvevők egyetértettek a felvázolt megoldással.
o
Az elszámolható költségekben az energiamenedzsment rendszerekre vonatkozó 10%-os belső korlát szűk (különösen abban az esetben, ha pl. faapríték kazán is kapcsolódik a rendszerhez), illetve nem indokolt a korlát megtartása. PO megvizsgálja a korlát változtatását, szükségességét, illetve a megvalósítandó tartalomra (telepítés, üzemeltetés) vonatkozó elvárásokat. Felmerült továbbá, hogy %-os korlát megállapítása esetén pontos határvonal megadása szükséges, hogy az egyes gépészeti elemek (pl. szelepek) gépészet vagy energiamenedzsment rendszer költségeihez sorolandók.
o
A megvalósítást követő utánkövetés érdekében javasolt az üzemeltetés költségek elszámolása is bizonyos ideig. Megoldást jelenthet, hogy a telepítést követő végszámla tartalmaz meghatározott időszakra vonatkozó üzemeltetési kötelezettséget a garanciális kötelezettségekkel összefüggésben. Az utánkövetés időszaka műszaki szempontból 2 év, de legalább 1 teljes fűtési szezon. PO megvizsgálja, hogy ezt milyen módon tudja figyelembe venni az elszámolható költségek tekintetében.
o
PO felvetésre résztvevők elmondták, hogy az energiamenedzsmenttel foglalkozó cégeknek célszerű már a tervezésnél bekapcsolódniuk az energiahatékonysági felújítást célzó projektbe. PO megvizsgálja, hogy ezt hogyan lehet megfelelően lekövetni vagy előírni a pályázati felhívásban.
Kivitelezés: o
o
A támogatható tevékenységek kapcsolódó észrevételek:
világítástechnikai az
részéhez
szükséges kiegészíteni a felhívás szövegét szabványokkal (MSZ EN 12464-1:2012),
idevonatkozó
amennyiben esti oktatást is folytat a kedvezményezett eltérő lux előírás vonatkozik a megvilágításra (500 lux versus 300 lux)
A fényforrások és előtétek cseréje nem indokolt, mert ebben az esetben elveszik a gyártói garancia és rendezetlen lesz a felelősség kérdése. Csak komplett lámpatest cseréjére legyen lehetőség.
Épületfelügyeleti rendszerben lehessen bekapcsolni a világítást.
Mozgásérzékelő helyett jelenlét érzékelő támogatása indokolt.
A felhívás szövegben szereplő szakaszolás jó gondolat, de precízebb, ha egyértelműen megfogalmazásra kerül a soronkénti kapcsolhatóság biztosítására vonatkozó követelmény.
Viszonylag sok az engedélyköteles tevékenység a támogatható tevékenységek között. Emiatt PO megvizsgálja a támogató döntés és a szerződéskötés közötti időszakra szabott határidő (60 nap) változtatását illetve javaslatként merült fel, hogy a támogatási szerződés megkötéséhez legyen elegendő az engedély iránti kérelem benyújtásáról szóló (szak)hatósági igazolás. Tekintettel arra, hogy a pályázatban a jelenlegi előírásoknál szigorúbb követelmények teljesítése lesz kötelező, várhatóan ez 10 cm-t meghaladó külső szigetelés alkalmazását eredményezi, mely szintén engedélyköteles tevékenység, habár ez gyorsított eljárásban történik (tapasztalat szerint min. 2 hét így is).
o
Támogatható tevékenységek kapcsolódó észrevételek:
és
elszámolható
költségekhez
Csapadékvíz szigetelés indokolt lehet lapos tető esetén, ennek elszámolhatósága javasolt.
Amennyiben lapos tetőre kerül telepítésre napkollektor, akkor a tető felújítását is támogatni célszerű.
A napkollektor használatát javasolt korlátozni a használati melegvíz előállítására szemben a most megfogalmazott melegvíz készítés és fűtésrásegítés lehetőségével. A felhívásban szereplő jelenlegi előírást: napkollektorral kiváltandó fűtési teljesítmény 45%-os értékét elfogadhatónak tartják.
A pályázati felhívás rendelkezzen arról, hogy mérhető legyen a napkollektor által elért megtakarítás.
A napkollektorra vonatkozó gyártói garancia (20 év) helyett teljesítmény garanciát javasolt megkövetelni.
Napelemek esetében a szigetüzem támogatását javasolt kivenni, mert nincs értelme.
Hőszivattyús projektek esetében javasolt szondateszt kötelező előírása, ez kb. 200.000 Ft költséggel jár, és 48 órát vesz igénybe.
A mérőórák cseréje, illetve bővítése legyen elszámolható költség, mert a hagyományos mérőórák nem teszik lehetővé az energiamenedzsment rendszerek hatékony alkalmazását.
o
A KLIK résztvevője jelezte, hogy komoly gondot jelent a fogyasztási számlák beszerzése az elmúlt 3 évre a fenntartó változás miatt.
o
KLIK résztvevőjének tapasztalata szerint egy mérőórához tipikusan olyan épületek, illetve épületrészek is tartoznak, amelyek nem oktatási funkciót látnak el, emellett nagyon gyakori a megosztott vagyoni helyzet.
o
Továbbá a KLIK résztvevője javasolta, hogy a felújítandó épület maga az oktatási funkciót ellátó épület legyen, ne a tornaterem, raktár, stb. Fenti pontok vonatkozásában PO tovább vizsgálja, hogy milyen módon lesz elvárás az elmúlt 3 év fogyasztási adatainak egyértelmű számlaalapú kimutatása, illetve, hogy egy vagy több épület felújítására lesz-e lehetőség, továbbá, hogy milyen módon lehet a kizárólag oktatási célú épületre/épületrészre korlátozni a felújítás lehetőségét.
o
Felmerült, hogy a környezeti-nevelési szakemberrel szemben a munkák jellege miatt túlzó a 3 év szakmai tapasztalat elvárás. PO megvizsgálja egyéb minimum korlát alkalmazását (pl. referencia, projektszám, előkészítésben szerzett tapasztalat, stb.)
o
Javasolt az Eco-Design követelményrendszernek való megfelelt gyártók termékeinek támogatása – PO megvizsgálja a követelményrendszert és hogy ez nem jelent-e versenykorlátozást.
o
PO felvetette, hogy lehetőség van EUR alapú elszámolásra a kiírás keretében. Résztvevők különböző állásponton voltak az EUR vs. HUF elszámolás előnyeit, ill. hátrányait illetően.
Készítette: PO (NFÜ, KEOP IH)
Mellékletek: 1. Napirend 2. Résztvevők listája
1. sz. melléklet
EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP, 2013. JÚNIUS 25. NAPIREND Délelőtti szekció: Energiamenedzsment 10:00-10:30 Köszöntő és bevezető előadás Kasza György a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának Divízió vezetője ismerteti az Energiahatékonysági programot, illetve a tervezett Pályázati kiírás megvitatandó elemeinek főbb ismérveit
10:30-10:45 A tervezett Pályázati felhívás főbb elemeinek ismertetése Támogatható tevékenységek, előírt követelmények, elszámolható költségek és azok mértéke
10:45-11:00 Egy elképzelt mintaprojekt bemutatása Néhány szó általában a pályázatok sajátosságairól (projektmenedzsment, közbeszerzés, stb.), egy elképzelt mintaprojekt bemutatása a pályázat előkészítésétől a projekt lezárásáig
11:00-13:00 Vita a tervezettekről Délutáni szekció: Kivitelezés 14:00-14:30 Köszöntő és bevezető előadás Kasza György a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóságának Divízió vezetője ismerteti az Energiahatékonysági programot, illetve a tervezett Pályázati kiírás megvitatandó elemeinek főbb ismérveit
14:30-14:45 A tervezett Pályázati felhívás főbb elemeinek ismertetése Támogatható tevékenységek, előírt követelmények, elszámolható költségek és azok mértéke
14:45-15:00 Egy elképzelt mintaprojekt bemutatása Néhány szó általában a pályázatok sajátosságairól (projektmenedzsment, közbeszerzés, stb.), egy elképzelt mintaprojekt bemutatása a pályázat előkészítésétől a projekt lezárásáig
15:00-17:00 Vita a tervezettekről
Megvitatandó kérdések: Délelőtti szekció: Energiamenedzsment
Rendszer leírás bonyolultsága – A támogatható tevékenységek „B” részében ismertetett Energiamenedzsment rendszer megfelelősége: szükséges-e ilyen részletes leírás és ilyen bonyolult rendszer vagy jelen mintaprojektek esetén egyszerűbb rendszerek célszerűek?
Honlap – Az összes kiépítésre kerülő rendszernek alkalmasnak kell lennie a mért megtakarítások adatainak egy honlapra történő közlésére, ehhez milyen előzetes követelmények meghatározása szükséges?
Utánkövetés – (a rendszer beüzemelését követő 0,5-1,5 év) szükségessége, lehetőségei, módjai (teljes távfelügyelet, üzemeltetőnek történő átadás, vegyes üzemeltetés?), költségei
Szükséges tevékenységek és költségek – melyik fázisban tevékenységek és ahhoz kapcsolódóan milyen költségek merülhetnek fel?
Kiépítés és üzemeltetés – hogyan kötnek szerződést, milyen elszámolható költség kategóriákra van szükség
Időzítés, ütemezés – az elképzelt ideális becsatlakozniuk és ezek energiamenedzsment rendszert kiépítő a TSZ megkötését követően, vagy csak
Megtakarítás – hozzávetőleg az ismertetett paraméterekkel rendelkező épületek esetén milyen megtakarítás érhető el az épületfelügyeleti rendszer kiépítésének köszönhetően?
Több épület vagy egy – amennyiben az előírt követelményeket több épület együttesen teljesíti, így a felújítás több épületre is kiterjed, hogyan valósítható meg az energiamenedzsment rendszer kiépítése több épület esetén (minden épületet külön rendszerrel látnak el vagy összehangolt rendszer kerül kiépítésre? Továbbá fajlagosan melyik hatékonyabb, melyikkel érhető el nagyobb megtakarítás: egy nagyobb épület vagy több kisebb épület felújítása és épületfelügyeleti rendszerrel történő ellátása?
Kapacitásfejlesztés, szemléletformálás – a támogatható tevékenységek „C” és „D” pontjában ismertetett tevékenységek és az energiamenedzsment rendszer által elérhető szinergiák megvitatása: a rendszer kiépítését követő képzés és kézikönyv; a rendszer hozzáadott értéke a szemléletformálási célhoz, továbbá az ebből következő esetleges sajátosságok, követelmények specifikálása
Kockázatok – pénzügyi, felhasználói, fenntarthatósági, működtetői szempontból
Létesítéssel kapcsolatban felmerülő korlátok, nehézségek
milyen
mintaprojektbe milyen szakértőknek hol hogyan épülnek egymásra (auditor, cég, kivitelező már az előkészítésbe, csak a kivitelezés lezárulását követően.
Milyen engedélyezési eljárással érintettek az egyes rendszerek, kik az engedélyezők, milyen átfutási ideje van az engedélyezésnek
Milyen szolgáltatási szerződés módosítások szükségesek, a szerződések milyen kötelmekkel járnak (pl: villamos energia rendszerbe táplálása esetén)
Garanciális idők tisztázása (telepített egyedi rendszerek: hőszivattyú, kollektormező, szonda stb.) karbantartása.
napelem,
Üzemeltetéssel kapcsolatos lehetőségek, tapasztalatok
Milyen üzemeltetési formák jellemzőek oktatási intézményekben, ezek előnyeihátrányai
Célszerű-e a pályázatban az üzemeltetés formáját, szerződését tisztázni?
Milyen költségek terhelik a Fenntartót az üzemeltetés egyes időszakában ( 15- 15 év)?
Milyen energia-megtakarítási lehetőségek léteznek az intézményekben? hol tapasztalható felesleges energia-felhasználás? melyek azok, amit beruházással, szabályozással vagy tudatosabb magatartással lehet befolyásolni?
Hogyan lehet energia-megtakarítást elérni a fogyasztói megatartás változtatásával? milyen eszközei, lehetőségei vannak ennek az intézményben? milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a dolgozók és az ügyfelek vonatkozásában? (ötlet-börze)
Hogyan lehet energia-takarékos magatartásra ösztönözni az ügyfeleket? (az intézményen kívüli – például otthoni – energiatakarékos magatartás érdekében). Milyen disszeminációs, vizualizációs eszközök lehetnek eredményesek?
Jó gyakorlatok bemutatása felkutatása
Egyéb tapasztalatok összegyűjtése a fenntartással, üzemeltetéssel, felújítási költségekkel, korábbi fejlesztésekkel kapcsolatban
Délutáni szekció: Kivitelezés
Követelmények – kivitelezésre/kivitelezőre vonatkozó szükséges követelmények, megkötések
Támogatható tevékenységek – a támogatható tevékenységek „A” részében ismertetett tevékenységek leírásának megfelelősége
Időzítés, ütemezés – az elképzelt mintaprojektbe milyen szakértőknek hol ideális becsatlakozniuk és ezek hogyan épülnek egymásra (auditor, energiamenedzsment rendszert kiépítő cég, kivitelező már az előkészítésbe, csak a TSZ megkötését követően).
Több épület vagy egy – amennyiben az előírt követelményeket több épület együttesen teljesíti, így a felújítás több épületre is kiterjed, fajlagosan melyik hatékonyabb, melyikkel érhető el nagyobb megtakarítás: egy nagyobb épület vagy több kisebb épület felújítása és épületfelügyeleti rendszerrel történő ellátása?
Kapacitásfejlesztés, szemléletformálás – a támogatható tevékenységek C és D pontjában ismertetett tevékenységek által elérhető szinergiák megvitatása: a kivitelezés során az ebből következő esetleges sajátosságok, követelmények specifikálása
Szükséges tevékenységek és költségek – melyik fázisban tevékenységek és ahhoz kapcsolódóan milyen költségek merülhetnek fel?
Kockázatok – pénzügyi, felhasználói, fenntarthatósági, működtetői szempontból
Kivitelezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdések tisztázása
milyen
az egyes rendszerek engedélyezésének menetéről, felmerülő költségek az előkészítési szakaszban, finanszírozási lehetőség (külső partner bevonása);
Létesítéssel kapcsolatban felmerülő korlátok, nehézségek
Milyen engedélyezési eljárással érintettek az egyes rendszerek, kik az engedélyezők, milyen átfutási ideje van az engedélyezésnek
Milyen szolgáltatási szerződés módosítások szükségesek, a szerződések milyen kötelmekkel járnak (pl: villamos energia rendszerbe táplálása esetén)
Garanciális idők tisztázása (telepített egyedi rendszerek: hőszivattyú, kollektormező, szonda stb.) karbantartása.
napelem,
Üzemeltetéssel kapcsolatos lehetőségek, tapasztalatok
Milyen üzemeltetési formák jellemzőek oktatási intézményekben, ezek előnyeihátrányai
Célszerű-e a pályázatban az üzemeltetés formáját, szerződését tisztázni?
Milyen költségek terhelik a Fenntartót az üzemeltetés egyes időszakában ( 15- 15 év)?
Milyen energia-megtakarítási lehetőségek léteznek az intézményekben? hol tapasztalható felesleges energia-felhasználás? melyek azok, amit beruházással, szabályozással vagy tudatosabb magatartással lehet befolyásolni?
Hogyan lehet energia-megtakarítást elérni a fogyasztói megatartás változtatásával? milyen eszközei, lehetőségei vannak ennek az intézményben? milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a dolgozók és az ügyfelek vonatkozásában? (ötlet-börze)
Hogyan lehet energia-takarékos magatartásra ösztönözni az ügyfeleket? (az intézményen kívüli – például otthoni – energiatakarékos magatartás érdekében). Milyen disszeminációs, vizualizációs eszközök lehetnek eredményesek?
Jó gyakorlatok bemutatása felkutatása
Egyéb tapasztalatok összegyűjtése a fenntartással, üzemeltetéssel, felújítási költségekkel, korábbi fejlesztésekkel kapcsolatban
2. sz. melléklet
EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP, 2013. JÚNIUS 25. RÉSZTVEVŐK LISTÁJA Név
Szervezet
Ari László
KLIK
Balogh Zoltán
Elektro- Kamleithner Kft.
Bendó Zoltán
Tenderix Kft.
Boza Pál
Tenderix Kft.
Fazekas Balázs
KLIK
György-Gombos Lóránd
ElectroSun Kft.
István Erdei
Grundfos Hungária Kft.
Hering András
Sauter Kft.
Jászberényi István
Kraft FM
Kasza György
NFÜ, KEOP IH
Kálmán Norbert
Remeha kazánok – Marketbau Kereskedelmi és szolgáltató Kft
Kelemen-Varga Ildikó
NFÜ, KEOP IH
Kummer Zoltán
Legrand Magyarország Zrt
Major László
Interkomfort Kft
Makk Árpád
Viessmann Fűtéstechnika Kft.
Méhész György
Remeha kazánok – Marketbau Kereskedelmi és szolgáltató Kft
Remeha
Remeha
Név
Szervezet
Mizák József
NFÜ, KEOP IH
Nagy János
Prolux Kft.
Németh Roland
KSB Szivattyú és Armatúra Kft.
Szabó- Madarasi Edit
HungaroSun Bt.
Szendrei Anna
NFFKÜ Zrt.
Székely Levente
KLIK
Pánfi Szilárd
Tenderix Kft.
Szakos Péter
Siemens Zrt. Building Technologies Ágazat BAU üzletág
Volford László
Öthalmi Beruházó és Ingatlanhasznosító Kft.
