Égi Béke a Földön közösség lapja
“Megáldalak a HIT, REMÉNY, SZERETET LELKÉVEL” H 20/1967
2012. június 24.
Kérdés-felelet Dombi Feri bácsi válaszai feltett kérdéseinkre az inárcsi utolsó vasárnapi összejöveteleink (szentmise, meditáció, kérdés - felelet) alkalmával. Az 1998. májusától rendelkezésünkre álló hangfelvételek alapján szerkesztett változat. 2001.06.24. Kérdés: Körülményeink, mint tükrök. Válasz: Testvérek a körülményed tükör, abban ismered meg, hogy milyen vagy. A házasságban is te milyen vagy, a házastársad viszonyulása mutatja meg, hol tartasz a türelemben, megbocsátásban, elviselésben, hol tartasz a vigasztalásban, sok mindenben – ha Õ nem volna, ezeket nem látnád meg, ugyanígy a családban, közösségben… A magány önmagában az ördög világa. A teljes elmagányosodás maga a pokol. A Mennyek országa két örömnek a forrásából jön össze. Közvetlenül Isten színrõl-színre látása és azokkal való kapcsolat, akik Õvele színrõl-színre élnek. Ott is találkozunk egymással és nagyon fogjuk szeretni egymást, még annál is jobban, mint itt a Földön, pedig itt is olyan jó megélni, megérezni, hogyan tudjuk egymást szeretni. Kérdés: Hogyan lehet egy lelki beteg embert Jézushoz segíteni? Mi a társa feladata? Válasz: Ez egy nagyon jézusi feladat. Nekünk tényleg ugyanaz a küldetésünk, mint Neki. – Jézus mondta: úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé és ennek hangot is kell tudnunk adni. Azonban igaz, hogy felnõttnek csak akkor tudsz termékeny módon tanácsot adni, ha kéri. Mikor kéri? – ha a te igazlátásoddal a szeretet házasságban van. Csak az az igazság termékeny, amelyiknek a házastársa a szeretet és csak az a szeretet termékeny, amelyiknek házastársa az igazság. A szeretetet igazságban, az igazságot szeretetben kell elmondani. Szoktunk olyan tanácsokat adni házaspároknak, hogy legyen minden héten egy óra, amikor az egyik elmondja a másiknak, hogy milyen hibát látott pillanatnyilag benne, min kellene változtatni. A másiknak csak azt szabad mondania: köszönöm, majd gondolkodom róla. Azután várni legalább egy hétig – nem a következõ órában, köpve a markom – most én következem! Nem, egy hét múlva jön a csere, amikor a másik fél beszél és a válasz: köszönöm, gondolkodom róla és csinálom is! Ez persze csak akkor lehetséges, ha ketten ebben megegyeznek… Senkit nem lehet boldoggá csinálni testvérek. Ezt még csak el tudjuk fogadni, de az ellenkezõjét nem, pedig az is így van: senkit nem lehet boldogtalanná csinálni. Soha, semmilyen körülményben. Ilyen értelemben igaz, hogy mindenki csak önmagáért felel, de mindenkivel kapcsolatban! – ’Úgy aggódom a gyerekemért!’ – és akkor neked jobb, vagy a gyerekednek jobb? Nem! Neked vannak álmatlan éjszakáid. Megtetted a gyerekedért amit a szíved diktált? – Meg. Akkor ostobaság, ha ennek ellenére aggódsz és nyugtalanul alszol, az a csibész, haszontalan meg nyugodtan horkol…Ha a falnak akar menni, ne tedd oda neki a párnát!…Neki kell rájönnie, hogy tévedett, rosszat tett. 2
’De fáj, ha látom, hogy rosszat tesz.’ Igen, ez akkor az Isten fájdalma benned. Az Istennek nagyon fáj, hogy a gyermekei nem akarnak boldogok lenni, inkább bódultak. Csak gondoljatok bele, mit szenvedhet ezért az Isten. Az emberekben Õ szenved ilyenkor és ez kitüntetés. A jó Isten még a szenvedését is megosztja velem. Amikor a gyerekem vagy unokám narkózik, iszik vagy olyat csinál, amiért börtönbe kerül és sorolhatnám – de a jó szándékú emberre biztosan hat az ima ereje! Tehát imádkozni lehet bármikor bármiért, bármilyen körülményben. Itt is áll az, hogy börtönben meg kis putriban is lehet valaki boldog és kacsalábon forgó kastélyban is lehet valaki boldogtalan. Mindegyikünket a bennünk élõ Isten boldogít és Vele kell mindig minden körülményben jóban lenni. Itt jön az a nagyszerû filozófiai meghatározása a boldogságnak: a jó birtoklása az elvesztés félelme nélkül. Ez a boldogság. Egyetlen egy ilyen jó van csak! Nincs több. Úgy vagyunk, mint Ádám, mikor Évát oda vezette Isten: ’válassz magadnak feleséget’ – abból az egybõl… Egyetlen ilyen jó van és ez a szeretés. Szeretni annyi, mint jót akarni. Nincs több olyan jó, amit nem veszítek el, csak ez az egy. A többit elõbb-utóbb elvesztem. A földi értelemben meghalok és csak az az érték marad meg, ami a szeretettel van összegyúrva. Fát vághatnak a hátadon, ha te jót akarsz a másiknak, megteszed. Ilyen értelemben a börtönben lévõ papokkal sok bajuk volt a smasszeroknak: ’ha egy zárkába tesszük õket, erõsítik egymást, ha meg más zárkákba, fertõzik a többit’ – mert jót akartak minden körülményben… Valakit Jézushoz segíteni – egy nagy aszketikus tanácsot szoktam mondani: ahhoz hogy valakinek tanácsot tudj adni, Istenrõl tudj beszélni, legalább még egyszer annyit beszélj arról a valakirõl Istennel – mint annak az embernek az Istenrõl. Legalább egy órát beszélj az Istennel, hogy fél órát beszélj utána az
emberrel, tehát legalább egy órát imádkozd meg õt, könyörögj az Úrnál, hogy tudd megtalálni a hangot, olyan körülményt látni, észre venni, megérezni a megfelelõ lehetõségeket. – Tudjuk a talentumok nem képességek, lehetõségek. Lássak tehát rá azokra a lehetõségekre, amiket fel tudok használni, hogy azután az illetõnek akkor és ott jól tudjam elmondani. Azt is szoktuk mondani, soha nem szabad megmondani az igazat, amikor könnyû. Mikor könnyû? - amikor dühös vagy. Akkor nehéz megmondani az igazat, amikor nagyon jóban vagytok. Akkor rontsuk el azt a jó hangulatot? - hát igen, ott jön a nehézség: ’úgy szeretnék neked valamit mondani, de nem merem…szeretném sztaniolba csomagolni, de nincs itthon sztaniol, csak smirgli…annyiszor kell körüljárni, mire aztán kimondom: olyan hülye vagy…’ A gyakorlatban tehát nem könnyû dolog ezek véghez vitele, de mindenképpen nagyon fontos, hogy akinek tanácsot akarok adni, az legyen arról meggyõzõdve, hogy én õt tényleg nagyon szeretem. Ez nem abból áll csak, hogy mit mondok neki, hanem mennyire tudok érte élni… Szerk. Budainé Marika
Kedves Olvasó! Két eseményrõl szeretnék most írni, melyek összefonódnak életemben. Az elsõ irányított meditációban való részvételem és a közelmúltban vezettem életem elsõ irányított meditációját. A 90-es évek közepe táján lehetett, akkor nyílt ki érdeklõdésem a másik világ felé. Akkor egy helybeli természetgyógyász kazettáját hallgatva nyitottam ki a csakráimat és utaztam az Életfa meditációban egy nagyon szép világba. Színek, fények, képek, ellazulás, erõvel való feltöltõdés voltak az eredményei. Úgy annyira, hogy még napokig éreztem hatását. A következõ állomás az volt, amikor Feri bácsi vezetett „Mí Atyánk” meditációkat. Ez már minõségi ugrás volt számomra. Egy imádságra nyitottam ki magam és töltõdtem fel égi Atyánk szeretetével. Feri bácsi után, Vanylia, Gizike, és Sanyi következtek, akik vezettek engem is a meditálás világába. Elérkeztünk az elsõ általam vezetett meditációig. A leglényegesebb számomra ezzel kapcsolatban, hogy én nem készültem erre. Nem volt bennem vágy, gondolat sem, hogy én is ilyet vezessek. Egészen más volt, mikor elkezdtem az újságunkba írogatni és néhány év után azt tervezgettem, hogyan lehetne még jobbá tenni, én hogyan vezetném az újság dolgait… A meditációval kapcsolatban egészen másként történt. A csongrádi kisközösségben voltam, amikor egy gondolat jött a tudatomba és megkérdeztem a többieket, hogy szeretnének -e a következõ alkalommal meditálni velem. Szerettek volna. Egy meditáció levezetésére igazán imával lehet felkészülni, kérve mindannyiunkra Isten Szentlelkének védelmét. A Mi Atyánk meditáció alatt olyan erõ kiáradás történt, amit csak nagyon gyengén tudok leírni. Azt éltem meg, hogy a Teremtõnk elõtt állok és valahogyan benne is, mindenütt Õ van. A szavakat nem kerestem, ami a szívembõl áradt Felé, azt mondtam. Képet, fényt láttam, amint a szobában áradva betölti fényével a jelenlévõket. Béke, nyugalom, odasimulás, az Istenben maradás erõs vágya - milyen jó így! Volt aki Feri bácsi szavait hallotta ki mondataimból, volt aki ugyan nem hallotta a szavakat amiket mondtam, mert halkan beszéltem számára, de más mindenben része volt. Többen elbeszélték a képet amit láttak, ami megegyezett az enyémmel, amit én nem mondtam el elõre. Napokig hatása alatt voltam az átélt eseménynek. Egy olyan megtapasztalásom volt, ami kapukat nyitott számomra. E résnyire nyitott kapun bepillanthattam, hogy a Mi Atyánk ima sokkal, de sokkal több, mint amit én eddig tudtam róla. Ilyen meglátásokkal gazdagodtam, hogy univerzális ima. Korra, nemre, vallástól, felekezettõl, fajtól függetlenül bárki elmondhatja, és képviselheti a benne foglaltakat. Ez az imádság erõvel tölti fel az imádkozót, ha nem eldarálja, hanem idõt és figyelmet szán rá. Ebben az imádságban a Teremtõ és teremtmény közötti kapcsolat bensõséges, élõ. Ebben az ég felé nyit az imádkozó és az ég nyit az imádkozó felé. Hiszem, hogy még további meglátásokkal fogok gazdagodni a jövõben. Két szálról indítottam soraimat. Az elsõ meditálásom és az elsõ általam vezetett meditáció. E két szál összefonódott - egy lett. Deák Zoltán
Evangéliumi Jézus Jézus követése Lukács 9.23. így szólt pedig mindenkihez: ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, és naponként vegye vállára a keresztjét (kínkaróját), és kövessen engem, 3
Lukács 9.24. mert aki meg akarja a lelkét menteni, elveszti azt, aki pedig elveszti a lelkét énérettem, megmenti, Lukács 9.25. mert mit használ az embernek, ha megnyeri az egész világrendszert, de magát pedig elpusztítja vagy kárt szenved ? Lukács 9.26. mert aki szégyell engem, vagy az én szavaimat (Igéimet), azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön a maga és az Atya és a szent angyalok dicsõségében. Lukács evangéliuma 9. fejezetének, 23-26. verseiben olvashatjuk Jézus követésérõl szóló tanítást. Jézus fogalmazza meg nekünk (mindenki számára), hogy mit kell tennünk, mire kell figyelnünk, ha követni akarjuk Õt. A négy versben leírtak nagyon komoly tevékenységeket jelentenek a Jézust követõknek. A 23. versszakban olvashatjuk azt, hogy mit tegyünk, a következõ három versszakban, pedig azt olvashatjuk miért jó, ha úgy cselekszünk. Az elsõ dolog, amit meg kell tennünk önmagunk megtagadása. Mit értek ez alatt, biológiai testem kívánságaiból, ami túlnõ a Jézusi erkölcsön visszaterelem azt, világi vágyaim (gazdagság, hatalom) leépítem. A világban élek továbbra is, de nem világi módon gondolkodom, életem minden részletét átjárja a Szeretet, amiben megszületik az új, jézusi módon gondolkodó ember. Rájövök arra, hogy hiába vagyok sikeres, irigyelt a világban, a világi életem múlandó, fizikai életem végén semmi nem marad belõle, amit magammal vihetnék. Naponként vállamra kell vennem keresztem, jó és rossz természetem, körülményeim által meghatározottan mindennap szeretnem kell. Oda figyelek másokra, együtt érzek másokkal, segítek, ha tudok. Tetteimet nem az emberek véleménye irányítja, hanem Jézus iránti hûségem. Ezen a naponta felvett kereszten feszítem ki fizikai, világi vágyaimat, hogy Jézus élhessen bennem. Ha nem feszítem ki fizikai, világi vágyaimat, Jézust feszítem magamban keresztre, mert nem tud bennem élni, a vágyaim uralnak. Jézus követéséhez, szeretet egységben kell lennem Vele. Ebbe a szeretet kapcsolatba nem fér bele az, hogy szégyellem Jézust, vagy az Õ szavait embertársaim elõtt, a világ nem erõsebb a Szeretetnél. Nem könnyû naponta szeretni, még az ellenségeinket is, vinni keresztünket, de hasznos. Kedves Jézust követõk jusson eszünkbe naponta, hogy a kereszt gyõzelmi jelvény is, Jézus gyõzelmének jelképe, amit a világ felett aratott. Kecskeméti Sándor
4
Versek Ne ítélj S végül ne legyek más mint egy szelíd igen vagy nem, De egyre inkább csak igen. Mindenre ámen és igen. Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül. Ámen. Igen. És a gonosztól van Minden azon felül. Reményik Sándor verse a Csendes csodák kötetbõl
Istenem, add, hogy ne ítéljek – Mit tudom én, honnan ered, Micsoda mélységbõl a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké-. Istenem, add, hogy ne ítéljek. Istenem add, hogy ne bíráljak: Erényt, hibát és tévedést Egy óriás összhangnak lássak – A dolgok olyan bonyolultak És végül mégis mindenek Elhalkulnak és kisimulnak És lábaidhoz együtt hullnak. Mi olyan együgyûen ítélünk S a dolgok olyan bonyolultak.
Barátság A lelkünk mélyén egy gondolat összefûz, Mely életünkbõl, minden rosszat messze ûz! Szívünkben ég a tiszta szeretet lángja, De lábunk még, kijelölt utunkat járja! Kijelölt utunk az Jézus felé vezet, Nyújtsunk hát egymásnak segítõ jobb kezet! Gondolattal szóval és cselekedettel, Így találkozunk az égi szeretettel!
Istenem, add hogy mind halkabb legyek – Versben s mindennapi beszédben Csak a szükségeset beszéljem. De akkor szómban súly legyen s erõ, Ezer kardos szónál többet tevõ
Égjen hát lelkünkben az örök tiszta tûz, Mely testvért a testvérrel, mindig összefûz! E nehéz úton, Jézus fogja majd kezünk, Míg boldog égi hazánkba megérkezünk! Kalina Valéria
Jézusi Szentek Kedves Testvérek! Ebben a hónapban is egy csodálatos szent emberrel szeretnélek meglepni benneteket. Padre Pio-val, akirõl a Hang-ban Jézus ezt mondja: "Ez a volt kapucinus, franciskánus barát ma is sokat segít azoknak, akik lelki vezetést kérnek tõle. Köszönjétek meg õt Istennek, mert a ti korotok egyik legnagyobb kétlábon járó kegyelme volt õ közöttetek. A könyv, mely róla szól, megszerezhetõ." Pio atyát nagyon szeretjük a családunkban is. Emesének (kislányunknak) õ a "kedvenc szentje". Ugyanis mindketten május 25-én születtek. (De nem ugyanabban az évben) Én viszont ugyanabban az évben születtem, amelyikben Pio atya meghalt, 1968-ban. (Három hónapos voltam a halálakor, így sajnos nem találkozhattunk.) De ezek a dátum-összecsengések is hozzájárulnak a lelki szorossághoz minden bizonnyal. Ha a nyáron szeretnétek valami igazán szépet, tartalmasat olvasni és nézni, akkor éppen ajánlani tudom az õróla írt könyvet Maria Winovska-tól. Valamint a Sugárzó Életek sorozatban kétrészes dvd-film mutatja be egyedülálló életét. Rám nagy hatással volt. Akkor következzen az összeállítás, amit ezúttal az Internetrõl ollóztam, mivel a Szentek életében sajnos nincs benne, legalább is abban a kiadásban, mellyel rendelkezem. A Pio nevet a szerzetesrendben kapta. Pappá szentelése után Padre Pio (Pio atya) néven vált ismertté. Számos külön5
leges esemény fûzõdik nevéhez. 1999-ben boldoggá, 2002-ben pedig szentté avatták. Pio atya (Francesco Forgione) - Stigmatizált olasz római katolikus pap, kapucinus szerzetes (*1887. május 25. Pietrelcina - +1968. szeptember 23. San Giovanni Rotondo) Francesco Forgione 1887. május 25-én született a dél-olasz, Sanvio tartománybeli kisvárosban, Pietrelcinában. Szülei állatokkal foglalkoztak, pásztorkodással keresték meg a betevõre valót. A közeli Szent Anna kápolnában keresztelték meg, ahol késõbb ministrált is. 10 éves koráig állatõrzéssel foglalkozott, ami késleltette tanulmányai megkezdésének idejét. Egyszerû életet éltek, de késõbbi visszaemlékezéseiben ezt írta: "Családunkban nehéz lett volna tíz lírát találni, de sohasem hiányzott semmink se." Gyermekkorában inkább magányos, hallgatag és félénk természetû fiúcska volt, aki már fiatalon is állandóan imádkozott, és keserves könnyekre fakadt, ha valaki a jelenlétében káromkodott. Valószínûnek látszik, hogy Isten már e korai idõktõl kezdve is mûködött benne, és késõbbi hivatásának gyönge csírái már ekkor bontakozni kezdtek lelkében - mindez megmagyarázhatja tartózkodó magatartását. Szülei hamar felismerték fiukban ezt az isteni csírát, ezért 1902-ben - egy szép októberi napon - a fiatal Francesco egész egyszerûen elindult az apjával Morconéba, ahol felvételt kért az ottani kapucinus kolostorba. Amikor 1903ban elindult a morconei noviciátusba, édesanyja örömkönnyeket hullajtva így búcsúzott tõle: "A szívem megszakad, de ne gondolj most édesanyád fájdalmára. Szent Ferenc hívott, hát menj!" Az ifjú kapucinus 23 éves volt, amikor pappá szentelték, és megkapta a Padre Pio nevet. Hogy mit jelentett számára ez a nagy esemény és elsõ szentmiséje, azt jól jellemzik a rend provinciálisához írt levelének Jézus Krisztusról szóló sorai: "Amikor ma a szeretet misztériumában remegõ kézzel felemellek, hadd legyek Veled együtt és Teérted, a világ számára út, igazság, élet és tökéletes engesztelõ áldozat." Pio atya azonban nem sokáig élvezhette szerzetesi szolgálatait - a háború kitörésekor, hadköteles lévén, kénytelen volt bevonulni a seregbe. Felettesei, látván rátermettségének és gyakorlatlanságának hiányát, a legkevésbé kívánatos munkára osztották be õt - így lett belõle küldönc és laktanya-takarító. Ekkor volt alkalma elõször megismerkedni a bûnnel; itt tanulta meg, hogyan szeresse a bûnösöket. Késõbbi tanításaiban minderrõl a következõket vallotta: "A bûnt el kell választani a bûnöstõl. A bûnt lehet gyûlölni, de a bûnöst szeretni kell!" Fél évvel behívása után megbetegedett, ezért katonai engedéllyel elbocsátották. 1918. szeptember 20-án feltûntek rajta Krisztus sebei, stigmái. "Keresztre feszítése" azonban már augusztus 5-én megkezdõdött, amikor is kezein egyre növekvõ szúró, égetõ fájdalom jelentkezett. Egyik gyóntatása alkalmával látomása támadt: egy mennyei személyiség jelent meg elõtte, aki kezében egy hegyes szerszámot tartott, s ezzel pillanatok alatt behatolt Pio atya szívébe. Úgy érezte, rögtön kettéhasad a szíve! Ez a kínzó állapot egészen augusztus 7-e reggeléig tartott. Pio atya a gyötrelmes napokra késõbb így emlékezett vissza: "El sem tudom mondani, milyen gyászosan szenvedtem! Azt gondoltam, egész belsõm kiszakad, és szétzúzódik mindenem. A testem égett, minden porcikám sajgott. Attól a naptól fogva lettem halálra sebzett." Keresztre feszített Ura iránt szeretettõl lángra lobbant szíve azonban még nem volt elegendõ. Ez a hatalmas szeretet szükségszerûen ki kellett hogy virágozzék a testén is: belsõ sebei szeptember 20-án külsõleg is láthatóvá váltak. Kezein, lábain és jobb oldalán a stigmák erõsen véreztek, de a vér sosem alvadt meg, s ugyanakkor kellemes jázminillatot árasztott. Maga Pio atya így nyilatkozott a sebeirõl: "Nagy szerencsétlenség a számomra, hogy nem tudom kifejezni annak az állandóan mûködõ, égetõ vulkánnak a tüzét, amelyet Krisztus helyezett a bennem dobogó kicsi szívbe. Elemészt a felebaráti és az Istenszeretet - Isten jelenléte szilárd a lelkemben, szívemben pecsétként hordozom Õt!" 6
Padre Pióból igazi lelki vezetõ vált; átérezte hivatását arra, hogy Krisztussal együtt az emberiség megváltója legyen. Nem õ élt többé, hanem az Úr élt benne a maga teljességében, olyannyira, hogy Pio atya megfeszítettnek érezte magát. A következõket mondta errõl: "Amikor Jézus tudtomra akarja hozni, hogy Õ vezet engem, megérezteti velem sebeit, töviseit." Innentõl kezdve egész élete szakadatlan áldozatbemutatássá változott: minden nap megtapasztalhatta, mibõl is áll igazi lelkiatyának lenni. Egyre nagyobb tömegek kezdték ostromolni, mohón csipegetve õt - Padre Pio a szó igazi értelmében "felfalt ember" lett. Az atya szerint a testvéri szeretet legnagyobb jótette a bûntõl való megszabadítás. Ennek jegyében minden gyónása a megváltás véres misztériumaként áll elõttünk, amibe belevetette szívének és ereinek minden csepp vérét. A bélyegek azonban csak külsõ jelei annak a belsõ önkéntes áldozatnak, amely õt teljes egészében az emberi lelkek szolgálatára szentelte. A misék Pio atya számára külön meditációk voltak. Mozdulatai egyszerûek, hangja tisztán csengõ; alig ért az oltár lábához, arca máris átszellemült. Nem kellett hozzá nagy hittudomány, hogy aki látta õt, rájöjjön: olyan világban mozog, amely számunkra áthatolhatatlan. Pio atya elõtt az emberi lelkek egy pillanat alatt leleplezõdtek. Megkülönböztetõ-képessége, páratlanul finom intuíciója, érzékenysége, felelõsségérzete, valamint a szent gyengédségnek egy-egy cseppje szinte minden szavában, írott soraiban elõbukkant. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek Padre Piónak a lelkek fölötti rendkívüli hatalmát jelzik. A nála gyónókat minden egyes alkalommal Krisztus vérébe merítette, melytõl az illetõk egészen átalakulva, mintegy újjászületve éledtek fel - arcukon meglepõ béke, s olykor nem titkolható öröm sugárzott. Pio atya sokat tanított az erényekrõl, melyek közül külön kiemelte a hitet, a reményt és a szeretetet, de elengedhetetlenül fontosnak tartotta a bizalmat, a hálát és a mértékletességet is. A legfontosabb erények szerinte a szeretet és az alázatosság: " Mindig arra törekedjünk, hogy szerények legyünk a szeretet és az alázatosság erényeiben, mert ezek annak az épületnek a fõ gerendái, amikre a többi erény épülhet. Nagy szeretettel alázzuk meg magunkat Isten és embertársaink elõtt, mert Isten csak azokhoz szól, akik nagy alázattal viseltetnek Vele szemben." A másik fõ erény a szeretet - amint rendjének alapítója, Assisi Szent Ferenc, úgy Pio atya is mindent az isteni szeretetre vezetett vissza, hiszen "a Szeretet Isten, és aki szeretetben él, az Istenben él!". "Ha szeretni akarunk, az már szeretetünk jele. A szeretet ellen vétkezni annyi, mint bûnt elkövetni Isten és a természet ellen. Isten nap mint nap próbára tesz minket, hogy bebizonyítsuk iránta érzett imádatunkat. A szeretet az a csodálatos mágnes, amely a lelkeket kirántja a tompultságból és a középszerûségbõl, hogy magához vonzza õket. Ámde ez a szeretet keresztre van feszítve; csak a keresztfán találhatjuk meg. Ha a szeretetet akarjuk, de a szenvedést visszautasítjuk, akkor nincs esélyünk! Jézus felénk nyújtja karjait, de kezei át vannak szegezve. Ahhoz, hogy megölelhessük Õt, hogy szívünk mesterévé válhasson, és mindaddig folytassa bennünk mûvét, míg a szeretetben teljesen tökéletesen át nem alakulunk, át kell karolnunk keresztjét is, s részt kell vennünk haláltusájában!" Padre Pio példaadó módon vállalta a szenvedést - még idõs korában is éjszakákon át gyóntatta a lelkeket, pedig egészségi állapota egyre romlott, úgyhogy végül már csak tolószékben tudott közlekedni. 1968. szeptember 20-án csendesen megünnepelte sebei megjelenésének 50. évfordulóját. Másnap asztmarohamot kapott, és szeptember 22-én, a hajnali órákban örökre lehunyta szemét. Örökségül azonban ránk hagyta imacsoportjait, melyek hosszú idõ óta terjednek világszerte, s Földünket behálózva töretlenül hirdetik a szeretetet. Pio atya ünnepe minden év szeptember 23-án van. Szenteljük meg ezt a napot böjttel és imádsággal az Õ tiszteletére. Nyíriné Kiss Mónika
Lélektõl – lélekig Meditáció Szeretettel köszöntelek mindannyiótokat Testvéreim. Tegyük most le vállainkról a gondot, bánatot, testi fájdalmaink oldódnak. – Kijövünk a probléma sötét erdejébõl a napfényes rétre. Nyugalom, béke, harmónia van bennünk… Figyelünk befelé – fölfelé… Drága jó Atyánk! Lelkünket Hozzád emeljük végtelen hálával, örömmel. Ölelj át bennünket – Szentlelked áraszd ránk – megtapasztaljuk a Veled és egymással eggyé levés csodáját. Mi mindannyian bele akarunk simulni a Te akaratodba. Köszönjük irgalmad. Elküldted közénk Szent Fiad és Õ a tékozló fiú atyjaként bemutatott Téged, a szeretõ Atyát – a szeretõ, átölelõ, mindent adó Istent. Jézus bemutatta, elénk élte az élet-odaadásig elmenõ szeretést. – Nekünk adatott megismerni Általa Országodat. Jó Atyánk! A Te Szent Fiadtól tudjuk, Õ maga az Út – Igazság – Élet. 7
Szándékunkban élni akarjuk az agapét a mindent oda-adásig… Atyánk! - sokszor tévedünk, elesünk a keskeny úton a metanoiát gyakorolva. Kérjük bocsánatodat – és Te megbocsátasz szeretõ Atyánk! Hála, hála és köszönet Neked. A Te Igazságod a Szeretet – Életre visz… Drága Gyermekeim! Szeretetem tart létben titeket boldogító módon. Tudjátok, hogy az Én akaratom egyszerû és egyértelmû. Szeressetek, ahogyan Szent Fiamtól tanuljátok. A mindent adásból lesz a mindent birtoklás. Mindannyiótokat várlak és a keblemre ölellek titeket… Drága Jézusom, Barátom! Azt mondtad: - jobb lesz nektek, ha elmegyek, de elküldöm ama Vigasztalót… Mennybe meneteled után elküldted tanítványaidnak Pünkösd Szent Tüzét. Szentlelkeddel meg akarsz ajándékozni bennünket és mi híven, hûséggel kérjük Tõled… Drága Testvéreim, örülök nektek. Ti mindannyian az Égi Béke vagytok a Földön, az Én békém hordozói. Mindig kaptok rá lehetõséget, hogy Engem követve tanúságot tegyetek Rólam. Lelkem vezet. – Bízz Bennem, higgy, remélj, szeress azzal a bölcs, cselekvõ szeretettel, ahogyan Tõlem tanulod – szelíd, alázatos szívvel… Drága Jézusom, Mesterem Gyógyítóm! Hála, köszönet mindenért Neked. A rákbetegségem, mûtét, kemotherápia, sugárkezelés engem is elvitt a via Dolorozára – a fájdalmak útjára… Köszönöm az erõdet az erõtlenségemben – a könnyeket és mosolyt a szenvedés, szorongás oldására – a békédet a megpróbáltatások közepette… Hála, köszönet szeretõ családomért, testvéreimért, közösségemért – akik mind mellettem álltak. Segítettek kenyérrel – Igével – kézfogással – bölcs szeretettel. Megtapasztaltuk újra -és újra az ima erejét. Kérjük Szentlelked, tégy eggyé bennünket egymással, egyek akarunk lenni Veled… Most elnémul a száj – csak a Lélek beszél… Megérinti lelkem és lágy, szeretõ csókját érzem remegõ szívemen… Atyám áldottai, Barátaim! Tápláljátok a szeretet tüzét együtt. Megáldalak Titeket a hûség, nyitottság Lelkével. Béke veletek… Amen Budainé Marika
Hirdetések A Hang Szociális Alapítványunk gondozásában újra kiadásra kerültek a Hang könyvek 1-20-ig példányai. Egy kicsit kisebb méretben, mint az eddigiek. A külsõ borító lap az elsõ Hang könyv színe és forma világa, benne az Égi Béke a Földön közösség zászlajával. A hátlapján pedig olvasható Feri bácsi rövid életrajza, mint az eddigi könyveken is. A belsõ oldalak elején az Alapítványról és a közösségrõl található rövid leírás, majd változatlan tartalommal következnek a Hang levelek. Ismételt magyarnyelvi és számszerinti ellenõrzés után. Az Alapítvány kiadta „Dombi Ferenc Csütörtöki tanításai” címû könyveket is. Az 1,2,és 3-as kötetek kerültek ismételt kiadásra. Itt is kisebb méretûek lettek a könyvek és rövid tájékoztató után, változatlan tartalommal következnek a beszélgetések Feri bácsi és az õt hallgató testvérek között. A könyvek megrendelhetõek, megvásárolhatóak: Kundra István T: +3630/324-0304, vagy személyesen Inárcson az összejövetelen. Deák Zoltán
Kedves Testvérek! Püspökszentlászlón július 9-14-ig megrendezésre kerülõ Hangtáborunkba még 3 testvér jelentkezését várjuk. Kérünk benneteket, szóljatok barátaitoknak, testvéreiteknek, ismerõseiteknek errõl a lehetõségrõl. Várjuk jelzéseteket! Kecskemétiné Kohlmann Eszter tel: + 36/70/337-3274; 06/78/950-309
Kedves Olvasók! Örömmel olvastam a Hang újság májusi számában megjelent „Kedves Olvasók!” címû írást. Nagyon jó lenne, ha egyre több ilyen írást olvashatnánk. Az ilyen tartalmú beszámolók építõk, buzdítók, és vigasztalók az egész Közösség számára. Nagy szeretettel várom a következõ beszámolót. Üdvözlettel Mlecsenkov Angel /Öcsi b./ 8
ÉGI ÉDESANYÁNK, A BÉKE KIRÁLYNÕJÉNEK ÜZENETE Meðugorje, 2012. május 25. “Drága Gyermekek, Ma is megtérésre és életszentségre hívlak benneteket. Isten az imádság révén örömöt és békét szeretne adni, de ti kicsinyeim még messze vagytok és a világi és földi dolgokhoz kötõdtök. Ezért hívlak benneteket újra: Isten és Isten ügyei felé emeljétek föl szíveteket és látásotokat, akkor az öröm és a béke eluralkodik szívetekben. Köszönöm, hogy elfogadjátok meghívásom.” 05/2012 (Medjugorje-i hivatalos fordítás.) Forrás:www.medjugorje.org/olmmsghu.htm Mlecsenkov Angel
Vasárnapi gondolatok 2012. július hónapra. 2012. július 01. Évközi 13. vasárnap Mk. 5,21-43. „De a Szabadító meghallva a szöveget amit mondtak, így szólt a zsinagóga fõnökhöz: „Ne félj csak bízzál.” /Mk.5,36/ Milyen biztatásokkal szoktam kedveskedni? Mennyire vagyok tudatában, hogy mi történik velem? Mitõl, kitõl szoktam félni? 2012. július 08. Évközi 14. vasárnap Mk.6,1-6. „Csodálkozott is bizalmatlanságukon. Majd körbejárta a falvakat, tanítván.” /Mk.6,6/ Min szoktam megütközni? Mivel szoktam megütközést kelteni? Mennyire bénít meg a bizalmatlanság?
2012. július 15. Évközi 15. vasárnap. Mk.6,7-13. „Aztán kijõve meghirdették, hogy térjenek meg.” /Mk.6,12/ A megtérést másoktól várom, vagy magamon gyakorolom? Mit várok el másoktól? Mit nyújtok másoknak? 2012. július 22. Évközi 16. vasárnap. Mk.6,30-34. „Aztán összegyûltek az apostolok a Szabadítónál és feltárták elõtte mindazt amit csináltak és amit tanítottak.” /Mk.6,30/ Hol szoktam összejönni? Kikkel? Miért? Mennyire szoktam kivárni, míg megszólalhatok? Mennyire tartozom a hangadók közé? 2012. július 29. Évközi 17. vasárnap. Jn.6,1-21. „be akarták tehát Õt venni a Hajóba, de a hajó mindjárt ott lett, a szárazföldnél, ahova tartottak. (Jn.6,21.) Mennyire menekülök a balsikerek helyszínérõl? Mennyire tódulok a látványosság után? Mennyire érdekel a betegek sorsa?
Melléklet ISMERJÜK MEG ISTEN AKARATÁT! (I.Rész) 2/86. Soha nem tehetem meg, hogy bárkinek is átadjam a helyemet. Soha nem tehetem meg, hogy ne az legyen a legjobb, amit Én akarok. Az Én legjobb akaratom helyébe ti tehetitek a saját jóakaratotokat, de azt ti teszitek, és nem Én. Sohasem lehet jobb a ti akaratotok, mint az Enyém! Ilyesmit megtenni képtelen vagyok. 25/2518. ISTEN MEGENGEDÕ AKARATÁRÓL Az Isteni akarat és az Isteni szeretet egy és ugyanaz. Amit az Isten akar, azt teszi is. A szereteten kívül viszont mást 9
nem akar. Így tehát az Isten mindent akar, ami Önmagával, vagyis a szeretettel azonos. Ami pedig nem a szeretet hatáskörébe tartozik, ott az Isten is tehetetlen. Természetesen nem arról van szó, hogy Isten karba tett kézzel nézi azt, hogy hogyan gyötrõdtök szeretetlenségeitekben, hiszen Õ Általam, Jézus által, mindenét odaadta nektek, hanem arról van szó, hogy helyettetek nem tud szeretni! Ezt nektek meg kell tanulnotok! Erre vagytok teremtve! Gyakorlatilag ott, ahol a ti szeretetlenségetek kezdõdik, ott az Isten mindenhatósága véget ér. Mert nem bábuknak teremtett benneteket az Isten, hanem szabad szellemi lényeknek, akikben Szentlelkem csak annyiban tud mûködni, amennyiben szabaddá tudtok válni a bûntõl. Tehát nem mondhatjátok azt, hogy valami azért történhetett meg életetekben, mert azt az Isten szeretete megengedte. Az, ami szinkronban van Velem, Jézussal, a ti életetekben, az feltétlenül meg fog történni, ha ti is akarjátok. Annak meg kell történnie! Ha nem történik meg, akkor azért nem történik meg, mert Én hiába akarom, ha ti nem akarjátok! Ilyenkor emögött a Sátán áll, és vele vagytok szinkronban. Két úrnak nem szolgálhattok! Az Istent szeretõknek minden a javára válik. Az Istent nem szeretõknek pedig minden a kárára válik. 38/4113. Istennek megengedõ akarata határt nem ismer. Mindent megenged, de az övéi számára, bármit tesz bárki, csak javára válik minden! 27/2737. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy Isten akarata maga az Isten! Tehát nincs Tõle független akarata. Amikor tehát úgy gondolod, hogy az Isten akaratát teszed, akkor Isten jelenül meg általad ott, ahol az Õ akarata valósul meg. Isten megjelenülése pedig valamiképpen a Mennyország megjelenülése! Amilyen mértékben azonosulni tudsz ezzel a ténnyel, olyan mértékben éled az Én, a te Jézusod szívbékéjét! Ezért mondhatom, hogy számodra a legfontosabb az, amit szakszerûen tenned kell, s minden más akkor azonos Isten akaratával, ha a legnagyobb mértékben nem a te törekvésednek a következménye, hanem a körülményeid hatására vállalod. 6/433. Mint tudod, Istennek van egy szándéka szerinti akarata, és van egy megengedõ akarata. A szándéka szerinti mindig jóra irányul. A megengedõ pedig a ti szabadságotok irányában van. Isten megengedi, hogy bármit tegyetek, mert szándéka az, hogy szabadon tegyétek azt, amit tesztek. E nélkül nem is lenne komoly Istennek az a kívánsága, hogy szeretetben éljetek. Szeretni csak ott lehet, ahol lehet nem szeretni is. 40/4274. Bizony minden szellemi teremtménynek arra kell törekednie, hogy eledele az Isten akaratának teljesítése legyen, amint Én, Jézus, erre példát adva be is jelentettem nektek (Jn 4;34). Ennek pedig belülrõl kifelé kell megtörténnie! Tehát arra kell törekedned, hogy okosan foglald el magadat. Abban biztos lehetsz, hogy Istenen nem múlik semmi! 40/4327. Isten mindig olyat kíván tõled, amire képes vagy! Ahhoz, hogy valaki Isten által békét hordjon a szívében, szerénynek kell lennie. A szerény ember egészséges módon tud törekedni az egyre jobb irányában. Ha képességeidet túlméretezed vagy kicsinyíted, akkor soha nem lesz béke a szívedben. Ezért olyan fontos, hogy Isten akaratát helyesen felismerd és felvállald. 36/3776. Isten akarata csak erkölcsi bizonyossággal ismerhetõ fel. Az, aki a reggeli imájában Velem gondolja át az elinduló napot, aki az esti imájában Velem, az Én jelenlétem tudatában ad számot magának az elmúlt napról, erkölcsileg teljes bizonyossággal tudni fogja, hogy Isten jelenléte, Aki az akaratával azonos, békét vagy békétlenséget jelent számára. 40/4350. Az mindenképpen biztos, hogy olyan terved megvalósításához, amely az Isten akaratával szinkronban van, lesz idõd. Nagyon fontos, hogy soha ne tedd terveid megvalósítását Isten akaratának megvalósítása elé! Neked naponta meg kell tenned azt, amit jónak látsz! A többit bízd Rám! Ha ezt teszed, akkor béke lesz a szívedben, függetlenül a következményektõl, függetlenül az eredménytõl. Ha nem ezt teszed, akkor mindenképpen tele leszel feszültséggel, szorongással, félelemmel. Hidd el, hogy Isten akaratának pillanatnyi megvalósítása az, ami a legfontosabb! Senki nem lehet a jövõjét illetõen boldog anélkül, hogy a jelenét illetõen boldog ne legyen! 36/3815. Szeretni annyit jelent, mint jót akarni. Egyedül Isten az, Akit akkor szeret valaki, ha az Õ akaratát teljesíti. Teremtmény teremtményt akkor szeret helyesen, ha Isten akaratát teljesíti a szeretett teremtménnyel kapcsolatban. 3/174. Ésszel nehezen vállaljátok, hogy szállóigévé váljék mondásom, melyet a Jézus Társaság alapítója által tettem 10
közismertté. Ez így hangzik: MI EZ AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGHOZ KÉPEST?- Földi életed problémái egyszerûen elvesztik erejüket, ha ezt gyakran elmondod magadban. Igen, mert hívõ ember, ha értelmes, e szállóige gyakori mondása által úgy jár a mulandó élet értékeivel, mint az, aki a hólabdát a Napra teszi. Rájön, hogy az nem más, mint fontoskodónak mutatkozó piszkos víz. Még nagyobb problémát jelent az, ami szívedet, szíveteket teszi próbára. Ez pedig az, hogy meg kell tanítanom minden boldogságra teremtett gyermekemmel, hogy tudjon különbséget tenni az Adományozó és az adomány között. 3/244. Számotokra jelenleg az látszik az Én szándékommal megegyezõnek, ha nem a nagy vagy bármilyen család vállalását, hanem a tanítvány-gyûjtés feladatát érzitek magatokra nézve legfontosabbnak. 5/374. Az egyik és szinte legfontosabb feladat az, hogy megismerjétek vállalt tetteitek tükrében önmagatokat. Önismeretre nem lehet eljutni semmittevéssel. Sem az, aki csak cselekszik, de nem gondolkodik, sem az, aki csak gondolkodik, de nem cselekszik, nem juthat helyes önismeretre, s nem láthatja meg azt a földi feladatát, mely egyben Isten akarata is számára. Amikor valaki azt imádkozza, hogy legyen meg a Te akaratod, akkor nem lehet az a szándéka, önmagára gondolva, hogy ehhez nekem semmi közöm. Csak az mondja ki õszintén, hogy kívánja Isten akaratának teljesítését igaz szívvel, aki tudja, hogy ehhez neki valamit vállalnia kell. Ez a valami pedig nem lehet ismeretlen az elõtt, akinek vállalnia kell Isten akaratát. Mikor Én ezt imádkoztam a Getszemániban, akkor nagyon is tudtam, hogy ez Számomra mit jelent. Nagyon is tudtam, hogy mit kell ezért vállalnom. Éppen ezért verejtékeztem akkor vérrel. 6/462. Életed folyamán neked is és mindenkinek az a feladata, hogy keresse és használja azokat az eszközöket, embereket, akik Hozzám közelebb juttatják az illetõt. 6/484. Mindenkivel azt akarom, hogy benne éljek. Ehhez nem kell más, mint az, hogy tudjon ellene mondani mindannak, amit nem tud Velem összhangba hozni, s mondjon IGEN-t arra, amit úgy ítél, hogy az Nekem kedves. Ellene mondani tehát annak, amit valaki nem tud azonosítani az Én tanításommal, és dönteni az Én tanításom mellett. 42/4664. Engem megismerni legtisztábban a négy evangéliumból lehet, amelyekben saját szavaimmal és cselekedeteimmel teszek tanúságot arról a szeretetrõl, amely a Mennyei Atya akaratával azonos. 36/3863. Nektek kell megteremtenetek az Isten boldogságával történõ kapcsolatotokat. Boldoggá kell teremtenetek magatokat! 6/454. A szándékom szerinti feladat lényege a következõ: Boldognak akarlak látni! E boldogságnak a másik neve: bensõ béke. 28/2828. Mindenki attól lesz boldog, ha engedi, hogy Én, Jézus, boldogítsam, tehát vállalja, hogy ne csak Én, Jézus, öleljem õt át, hanem õ is át akarjon ölelni Engem! A boldogság mindig kettõs ölelés élménye! 28/2833. Az Isten csak boldogítani tud! Isten tehetetlen azzal szemben, aki nem úgy akar boldog lenni, ahogy Isten gondolta róla. Természetellenesen senki sem lehet boldog. Minden olyan magatartás, amely nem egyezik meg Isten akaratával, természetellenes. Azt pedig, hogy melyik magatartás egyezik meg Isten elgondolásával rólad és minden emberrõl, azt mindenkinek a lelkiismerete megmondja. Óriási tévedésben van az, aki úgy gondolja, hogy hozzá nem szól az Isten! Aki meg akarja hallani lelkiismerete szavát, az a benne élõ, boldogító módon benne élõ (másképpen nem is tud!) Isten szavát feltétlenül meghallja. 27/2689. Isten rólad is azt tervezte el, hogy lakást fog venni benned (János 14;23). Jól értetted: A boldog Isten akar benned lakást venni, vagyis boldoggá akar téged tenni! Vagyis meg akarja láttatni veled, hogy boldog vagy Õáltala! Az egészen biztos, hogy Én, Jézus, soha senkit el nem hagyok! Veletek vagyok mindennap a világ végezetéig, és utána is! Isten ezt tervezte el veled kapcsolatban is. Isten tervez, ember végez! Te is és Én is annak örülnénk, ha úgy végeznél, ahogy Isten tervezte rólad Velem kapcsolatban. Minden azon múlik tehát, hogy vállalod vagy nem vállalod a gondolkodásod átalakítását. 8/622. Nekem veled mindig a jelenben van tervem. Ez pedig az, hogy boldog légy! Azt akarom, hogy megtaláld Nálam szívednek azt a békéjét, amelyet már kétezer éve elhoztam közétek, és itt tartogatok számodra az Én szívemben. Az a tervem, hogy egészen az Enyém légy! Az a tervem, hogy ne akarj szolgálni két úrnak, mert úgysem fog sik11
erülni. Az a tervem, hogy ne akadj fenn mások búján, baján, gyarlóságán, hanem Engem akarj megismerni egyre jobban. Az a tervem veled, hogy mindennap tedd fel magadnak a kérdést, ki is vagyok Én neked!? Tedd fel a kérdést, hogy neked mi a terved Velem!? Ez az Én tervem veled. Folytatás szeptemberben következik
Összeállította: Tormáné Erzsike
Kedves Olvasóink! Két hónapra elköszönünk. Kívánunk minden Testvérünknek gyümölcstermõ szép nyarat, jó pihenést, kellemes kikapcsolódást, feltöltõdést. Legközelebb újsággal a szeptemberi inárcsi szentmisén jelentkezünk. Szerkesztõség
A SZENTMISE IDÕPONTJA JÚLIUS 29. Inárcs
Zrumeczky Dezsõ Mûvelõdési Ház és Könyvtár 1./ Mise: Mlecsenkov Angel 2./ A délután házigazdája: Bíró Lajos Téma: Mese. Elõadja : Bozó Edit
Idõpont:12h-15,30h
Társ web - oldalak: - web-hang.hu - ahangtanítvany.hu - szeretethang.hu A Hang-könyvek, Feri bácsi csütörtöki tanításai 4. kötetek megrendelhetõk: Szabó Jánosné 2011 Budakalász, Hegyalja u. 10. Tel.: 06/26/341-468 Az újra kiadott Hang könyvek 1-20-ig Feri bácsi csütörtöki tanításai 1,2,3 kötetek Kundra István 1026 BP. Törökvész lejtõ 18/a T: +36/30/324-0304
Hang Szociális Alapítvány 1026 Budapest Törökvész Lejtõ 18/a Adószáma: 18683648-1-41 S zámlaszáma: 11707024-20450184 OTP Bank RT
Fõszerkesztõ - tördelõ: Deák Zoltán, korrektor - szerkesztõ: Budainé Marika, rovatvezetõk: Kecskeméti Sándor, Mlecsenkov Angel A szerkesztõség címe: 6600 Szentes, Klauzál Gábor u. 40. T: 06/30-692-9274 E-mail:
[email protected] Közösségünk internetes oldala: www.egibeke.hu Az újság postai úton megrendelhetõ: Kecskemétiné Kohlmann Eszter 6200 Kiskõrös Budai Nagy Antal u. 9. Tel.: +36/70/337-3274; 06/78/950-309 150,-Ft 12
