Egészségügyünk helyzete a népszavazás után Az egészségbiztosítás alakulása
A háziorvosi finanszírozásban történt változások 2008. április 1. után
a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlését követően a háziorvosi, valamint a fogorvosi szakmai szervezetekkel egyeztetések zajlottak a megállapodás értelmében a finanszírozási módosítások történtek, amelyeket az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 151/2008. (V. 30.) Korm. rendelet hirdetett ki
megemelésre kerültek a szakmai szorzók,
alapszakvizsga nélkül 25 év körzetben eltöltött is beszámításra került
a fix összegű díjazás 65-75 ezer forinttal emelkedett további szakdolgozó alkalmazása esetén a háziorvosi praxis degressziós határa megemelésre került.
A szolgáltató ellátási esetenként 50 Ft jogviszony ellenőrzési díjra jogosult 2008. október 1-jétől a házi gyermekorvosok fix díja további 25 ezer forinttal, a vegyes praxisok fix díja pedig további 10 ezer forinttal került megemelésre A két év alatti gyermekek esetében bevezetésre került a pneumococcus védőoltás ingyenes igénybevételének lehetősége, ezért ezen többletfeladat finanszírozására szolgál a fix díj emelés
A vizitdíj eltörlését követően a háziorvosi ellátás finanszírozása a módosítás következtében nagyobb mértékben nőtt, mint amekkora a vizitdíj bevétel volt. A háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás biztosítására a 2009. évi költségvetési törvény az E. Alapban 77,6 md Ft-ot irányoz elő, mely 14,3 mdFt-tal több, mint a 2006 évi előirányzat.
A háziorvosi (ügyeleti is) éves vizitdíj bevétele 10,1 md Ft volt. A háziorvosi, valamint a háziorvosi ügyeleti ellátásra 2007-ben vizitdíj nélkül 66,2 md Ft került kifizetésre az E. Alapból. 2007-hez viszonyítva a 2009. évi előirányzat közel 1,3 md Ft-tal biztosít többet ezen ellátásra a vizitdíjból származó éves bevételen túl.
A fogorvosi ellátás a megállapodás alapján a fix összegű díjazás alapegysége 31 Ft/pontról 34,4 Ft/pont értékre emelkedett a fogászati szolgáltató is jogosulttá vált esetenként 50 forint jogviszony ellenőrzési díjra. Mindezen módosítások fedezetéül közel 1 md Ft került átcsoportosításra a fogászati ellátás kasszájába az elmúlt évben
Vizitdíj után
2007. február 15. és 2008. március 31. között, azaz 13,5 hónap alatt a vizitdíjból és a kórházi napidíjból összesen 24 milliárd 277 millió forint került befizetésre az egészségügyi szolgáltatókhoz, amely összeg teljes egészében ezen szolgáltatók bevételét képezte. Mindebből a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti szolgáltatókhoz 11,4 md Ft, a fogászati szolgáltatókhoz 1,4 md Ft, míg a szakellátókhoz 11,5 md Ft került.
További célkitűzések Az egészségügyi ágazat kiemelt feladatai
Az egészségbiztosítás fejlesztése hogy az egészségügy jobban működjön, hogy több és magasabb minőségű, az igényeinknek jobban megfelelő ellátást kapjunk a befizetett járulékunkért cserébe,
folytatni kell a kötelező egészségbiztosítás átalakítását.
Cél: a kötelező egészségbiztosítás biztosítói szerepének megerősítése Előfeltétele: az egészségbiztosítási forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatás-vásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztése A hatékony, ügyfélközpontú működés érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét: decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség –a regionális pénztárak kialakítása megtörtént
A biztosítási jogviszony ellenőrzése
2007. április 1-jétől a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy a beteg rendelkezik-e jogviszonnyal. Feltétele az OEP jogviszony-nyilvántartási adatbázisának naprakésszé tétele, továbbá
a jogviszony-igazolást megalapozó, ágazaton kívüli adatbázisok (APEH, MÁK stb.) naprakészségének javítása, a háttér-adatbázisok és az OEP adatbázisok együttműködésének javítása, a jogviszony szolgáltatói szintű ellenőrzésének korszerűsítése .
Az egészségügyi ágazat lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Tervben
2007-2013 között mintegy 452,7 md Ft támogatás kerül felhasználásra. Ebből mintegy 347,4 md Ft az ágazati operatív programokból, mintegy 75 md Ft a konvergencia régiók regionális programjainak forrásaiból, 30,3 md Ft a Közép–Magyarországi regionális operatív program forrásából.
Nemzeti Szakmai Programok megvalósítása Az egészségügy fejlesztésében az eredményesség, a lakosság egészségi állapotának gyors javulása érdekében a legfontosabb problémákat lefedő, az egyének és a társadalom számára legnagyobb terhet jelentő problémák leküzdésére szervezett nemzeti programok megvalósítására kell koncentrálni. A kiemelt szakmai programok az alábbiak: a „Közös kincsünk a gyermek” - Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program;
a Nemzeti Rákellenes Program;
a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja;
a Sürgősségi ellátás Nemzeti Programja
Az idősügy szempontjából kiemelt jelentőségű
Nemzeti Rákellenes Program Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja
A két legnagyobb életév életminőség veszteséget okozó betegségcsoport területén egységes szemléletben kezeli a megelőzést, az ellátórendszer
egyes szintjeinek, feladatának, együttműködésének
meghatározását a kiemelt centrumok fejlesztését.
Nemzeti Rákellenes Program
A kiemelt centrumok fejlesztése, szűrések, életmódjavító programok, korai diagnosztika lehetőségének megteremtése.
TIOP 2.2.5-ös intézkedés: összesen 14 md Ft támogatás szolgálja a korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítását.
az onkológiai területén megtörtént a centrumok kijelölése, ma már csak erre alkalmas intézmények végezhetik a daganatos betegségek kezelését. Az elfogadott programokat a szakmai szervezetekkel közösen át kell tekinteni, meg kell teremteni a szakmai és fejlesztési programok összhangját.
Szív- és Érrendszeri Betegségek
Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja: kiemelt centrumok fejlesztése, szűrések, életmódjavító programok, korai diagnosztika lehetőségének megteremtése.
A népegészségügyi program folytatása
Az egészségmegőrzés támogatása. Aktív kommunikáció. Iskolai egészségnevelés - „Egészségérettségi” Szűrővizsgálatok fejlesztése
Célcsoportok meghatározása. Szűréseken való megjelenés arányának javítása. Mobil szűrő buszok. Új szűrési protokollok kidolgozása.
Új szűrések bevezetése (bőrfelszín, szájüreg, vastagbélrák stb.)
ÁNTSZ helyzetének, működésének stabilizálása, fejlesztése
Közös kincsünk a gyermek
szűrővizsgálatok fejlesztése, védőoltási rendszer felülvizsgálata, szociális és oktatási ágazattal való jobb együttműködés, alapellátás erősítése. Pneumococcus védőoltás: 2 év alatt ingyenes.
Sürgősségi ellátás Nemzeti Programja
A laikus elsősegélynyújtástól a légimentésen keresztül a sürgősségi osztályok fejlesztéséig terjed. TIOP 2.2.1: 11,5 md Ft a sürgőségi ellátás, ezen belül a mentés, légimentés korszerűsítésére, TIOP 2.3.4:ezen felül még 3.5 md Ft a mentésirányítási rendszer korszerűsítésére, KMOP 4.3.3. forrásból további 600 millió Ft
Tovább folyik a mentés megkezdett fejlesztése új mentőállomások és mentő-gépkocsik belépése, a „mozgó intenzív osztályok” (MICU) és a légimentés fejlesztése, a mentés irányítási rendszer hatékonyabbá tétele, az informatikai rendszer fejlesztése.
Az ellátórendszer folyamatos fejlesztése
A radikális beavatkozások helyett a folyamatos, fenntartható fejlődés, a változó körülményekhez történő alkalmazkodás a cél. A fejlesztések során a meglevő igazságtalanságok, szakmailag nem indokolható egyenlőtlenségek folyamatos kiegyenlítése szükséges.
Az egészségügyi ellátórendszer a világon mindenütt átalakulóban van. a technológiai fejlődés lehetővé teszi a kórházon kívüli ellátások terjedését növekszik az ápolási, gondozási igény gyógyítás eszköztára gyorsabban növekszik, mint a közösségi források új ellátás-szervezési, finanszírozási módszerek szükségesek a szolgáltatások minőségének javítására, az ellátás biztonságára és a hozzáférés esélyegyenlőségére kell koncentrálni
Nagyobb hangsúlyt kapnak a lakóhely-közeli ellátások, vagyis
az alapellátás, a korszerű járóbeteg szakellátás, az egynapos sebészet , a nappali kórházak.
Közelebb kerül a betegekhez a gyógyulás lehetősége úgy, hogy közben emelkedik .a szolgáltatások színvonala, minősége. Az egynapos sebészet például költséghatékonyabb ellátási forma, mint a kórházi ellátás, de támogatásának célja mégsem a takarékosság, hanem az, hogy a betegek kevesebb utazással, korszerű módszerekkel minél hamarabb meggyógyuljanak.
Háziorvosi ellátás fejlesztése
a szakmai tevékenység folyamatosan erősödik a szakrendelői ellátások az alapellátásban is elérhetőek orvosok együttműködése a műszer-, és informatikai fejlesztések támogatása a gyógyító munka mellett az egészségmegőrzés kiemelt szerepet kap – „egészségmenedzser”
Az alapellátás működésének javítása feltételezi a finanszírozási rendszer átalakítását is. El kell ismerni a szakorvosi többlettevékenységeket, biztosítani kell a tevékenység-alapú díjazást, elsősorban a szűrésben, gondozásban. Támogatni kell a tartósan ellátatlan területek háziorvosi ellátottságának javítását.
Járóbeteg szakellátás fejlesztése
A 2006–2010 közötti időszak egyik kihívása a járóbeteg szakrendelői hálózat fejlesztése a rendelőintézetek átalakítása, felújítása, építése az egyenletes hozzáférés biztosítása
Az UMFT keretében a különböző támogatási forrásokból 8 olyan kórházban zajlik komoly járóbetegellátási fejlesztés, amelyben megszűnt, vagy minimálisra csökkent az aktív kórházi ellátás. 23 új, „zöldmezős” kistérségi járóbeteg-szakellátási központ épül, a regionális operatív programok keretében minimum 36 és maximum 61 rendelőintézet felújítása, bővítése korszerűsítése készül el.
Ezáltal minden kistérségben azonos eséllyel, azonos szakmai feltételek mellett lesznek elérhetők a szakorvosi szolgáltatások.
A megnövekedő kapacitások működéséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat
a jelenlegi tisztán tevékenység alapú finanszírozás mellett meg kell jelennie a feladat-, eredmény-, minőségorientált elemeknek is amelyek a szakrendelőket is a hatékony, eredményes gyógyításban teszik érdekeltté
A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése
progresszivitási szintek meghatározása, súlyponti kórházi rendszer megerősítése (24 órás sokszakmás ügyeleti működés). Betegközpontú gondolkodás. Finanszírozási rendszer felülvizsgálata, hatékony egészségbiztosítói tevékenység.
A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése
A speciális betegségek korszerű, biztonságos kezelése csak erre szakosodott centrumokban végezhető. Itt társul a korszerű technológiához a megfelelő tudás és gyakorlat, nagyobbak a gyógyulás esélyei. A szakmai fejlesztéseket az igazságos és egyenletes hozzáférés, a minőségi garanciák miatt elsősorban a kiemelt kórházakra kell koncentrálni.
Aktív fekvőbeteg szakellátás 2006 Éves átlagos ágyszám Az év folyamán működött osztályok száma Súlyszám összeg Hosszú nap Intenzív hosszú nap Finanszíroz ásióesetsz Meghalt (patol gia ám nélkül) Halálozási arány Ápolási nap Egy esetre jutó nap Egy ágyra jutó havi átlagos súlyszám összeg Egy ágyra jutó esetszám / hó CMI Ágykihasználtság Elszámolt teljesítménydíj (eFt) Egy ágyra jutó finanszírozási díj (eFt)
2007
2008
59 923
52 084
44 411
1 750 2 655 571 235 429 14 149 2 552 133 88 876 3,48% 16 405 457 6,43
1 643 2 328 547 187 313 13 667 2 221 020 55 942 2,52% 13 314 226 5,99
1 644 2 369 827 178 383 13 709 2 187 422 53 329 2,44% 12 579 036 5,75
3,69
3,7
4,45
3,55 1,04 75,0%
3,6 1,05 70,0%
4,10 1,08 77,4%
347 324 506
314 990 925
334 839 732
5 796
6 048
7 540
A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése Rehabilitáció
A lakosság élettartamának örvendetes hosszabbodása, a jobb gyógyítás miatt Magyarországon is nő a krónikus megbetegedéssel, tartós egészség-károsodással élők, a rehabilitációra, tartós ápolásra szorulók száma. Szükséges a rehabilitáció és az ápolás szakmai feltételeinek, eszköz és szakember-ellátottságának javítása. A rehabilitáció szakmai elvárásainak megfelelően szükséges a szakképzés és továbbképzés átalakítása, a minimumfeltételek és a finanszírozás meghatározása. meghatározása
Krónikus-rehabilitációs ellátás 2006 Ágyak száma (átlag)
2007
2008
20 244
23 802
27 070
530
585
644
Súlyozott krónikus nap
9 593 906
8 226 356
9 893 629
Ápolási nap
6 085 178
6 454 582
7 535 109
182 892
224 299
268 819
Meghalt
17 513
20 844
24 166
Halálozási arány Elszámolt teljesítménydíj (eFt) DMI (súlyozott ápolási nap / ápolási nap) Egy ágyra jutó finanszírozási díj (eFt)
9,58%
9,29%
8,99%
40 985 534
42 526 783
54 709 387
1,58
1,27
1,31
2 025
1 787
2 021
82,35%
74,30%
76,05%
Osztályok száma
Finanszírozási esetszám
Ágykihasználtság
Az egészségügyi ellátás rehabilitációs szemléletét erősíteni kell. Az orvosi rehabilitációt, mint önálló szakterületet elkülönítve szükséges művelni és fejleszteni. Növekedő feladatköreit és komplexitását a lakosság öregedésével, és a munkaképesség helyreállításával kapcsolatban. Szükséges a foglalkoztatási, pedagógiai és a szociális rehabilitáció összehangolni, Az aktív rehabilitáció a területi centrumokba, A programozható rehabilitációs ellátás a kisebb kórházakba telepítendő. A rehabilitáció területén az ellátási egyenetlenség csökkentése kívánatos. Feltétlenül indokolt a járóbeteg kapacitás fejlesztése. Az orvosi rehabilitációs ellátó rendszer fejlesztésével egyidejűleg a hiányzó szakemberek – orvosok, és más diplomás és szakdolgozók – képzését folytatni szükséges.
REHABILITÁCIÓS MINŐSÍTŐ KRITÉRIUMOK
Megnevezés
"A" minősítésű rehabilitáció kritériuma
"B" minősítésű rehabilitáció kritériuma
Minősítés nélküli rehabilitáció kritériuma
0,6 létszám/ 50 ágy vagy több
0,4-0,59 létszám /50 ágy
kevesebb, mint 0,29 létszám/ 50 ágy
>0,4 gyógytornász / 5 ágy vagy >0,7 összes terapeuta gyógytornásszal együtt / 5 ágy
0,2-0,39 gyógytornász / 5ágy vagy 0,4-0,69 összes terapeuta gyógytornásszal együtt / 5 ágy
kevesebb gyógytornász, mint 0,2/ 5 ágy vagy kevesebb összes terapeuta, mint 0,4 / 5 ágy
átlagos ápolási idő
Az ellátott esetek 66%ában több, mint 10 nap
Az ellátott esetek 66%-ában több, mint 10 nap
halálozás átlaga
10% alatt
10% alatt
10% felett
ágyszám
15 vagy több
15 vagy több
15 vagy több
rehabilitációs szakorvos létszám
terapeuta létszám gyógytornász / összes terapeuta gyógytornásszal együtt
TIOP 2.2.4. intézkedésében a struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztésre a fekvőbeteg szakellátásban 112 mdFt áll rendelkezésre, a centrumok fejlesztését szolgálja a 2.2.7-es intézkedés, amely 75+10,2 md Ft értékben az egészségpólusokban támogatja az infrastruktúrafejlesztést.
Informatika fejlesztése
A lakosság informáltságának javítása, az ügyfélbarát megoldások kiterjesztése A lakosság számára lehetővé kell tenni az ellátásoknál az internetes időpontkérést az ágazati portálon keresztül egyre több szolgáltatást kell elérhetővé tenni.
A TIOP 2.3.3. intézkedésében a térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra mintarendszerek kiépítésére 2010-ig 3 milliárd Ft áll rendelkezésre, a TÁMOP 6.2.7-es intézkedésében a betegazonosítási rendszerek, valamint nemzeti eHealth rendszer használatának előkészítésére 4 milliárd Ft támogatás van betervezve. TIOP 2.3.2 intézkedésében az elektronikus közhiteles nyilvántartások és az ágazati portál fejlesztésére elkülönített 1,6 milliárd Ft biztosít fedezetet.
Finanszírozás áttekintése
A teljesítmény-volumenkorlát rendszer felülvizsgálatra szorul Az intézmény funkcióját, az ellátandó lakosság valós szükségleteit, a progresszivitás szintjét, a sürgősségi rendszerben betöltött szerepét is . figyelembe kell venni. a szakellátásban a szolgáltatások térítési díját a tényleges ráfordítással arányosan kell megállapítani Az ellátás minőségét javítja, ha erősödik az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szerepe Szükséges a szolgáltatói verseny erősítése és az ellenőrzés hatékonyságának erősítése
Az Eftv. módosítása • Okai:
járóbeteg szakellátási kapacitások 2006. december 31-ei állapotának rögzítettsége, járóbeteg szakellátási kapacitások ellátási területének átfedés és hézagmentes kialakításának hiánya, 109/2008. IX. 26.) AB határozat és következményei Nem volt lehetőség a kialakult szakellátási kapacitás szerkezet módosítására.
• Módosító jogszabály: Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény • Új Vhr.: a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
Aktív fekvőbeteg szakellátás 100 ezer lakosra jutó aktív ágyszám Magyarország és az EU tekintetében
Magyarország - 2007.04.01
430
Magyarország - 2007.03.31
576
Magyarország - 2005.*
552
EU 27- 2005. *
406
389
EU 15 - 2005.*
*Forrás: Eurostat OEP
0
100
200
300
400
500
600
Az Eftv. módosítása Súlyponti kórházak és országos feladatkörű speciális intézetek köre, és a garantált kapacitás
VÁLTOZATLAN Fekvőbeteg-szakellátásban a szerződött kapacitásokon belül évente újraosztható aktív és krónikus kapacitások mennyisége változatlan
Kapacitás szabályozás menete, szempontjai Járóbeteg-szakellátásban a szerződéssel leköthető szakmák köre Kapacitás szabályozásban résztvevő szereplők hatásköre, feladata (ÁNTSZ!)
ÚJ
Kapacitás szabályozás 1. Éves felülvizsgálat és újraosztás régiónként 2. Tartós kihasználatlanság (önkéntes csökkentés/ szakmai összetétel módosítása, ellenkező esetben más szolgáltatónak kiosztható) 3. Kapacitásátadás szomszédos régiók között 4. Kapacitásátcsoportosítás (intézményen belül, illetve saját fenntartású intézmények között) 5. Feladatátadás (intézmények között – megállapodnak a fenntartók) Kiinduló kapacitás: a 2008. december 22-én érvényes finanszírozási szerződésben meghatározott kapacitásmennyiség
Időskor az egészségügyben
A geriátria önálló tudományággá vált, saját szakmai kollégiummal és képzéssel rendelkezik, ami az időskorúakkal való foglalkozásra fordított fokozott figyelmet támasztja alá. Az egészségügyi ellátórendszer jelentős része is kiemelten foglalkozik az időskorúak betegségeivel és ellátásával: az egészségügyi szolgáltatások közel 70%-át ez a korosztály veszi igénybe. Számos közelmúltbeli, a betegellátás javítását, korszerűsítését szolgáló intézkedésünk döntő mértékben az idős betegek helyzetét is javította: a rehabilitációs ellátás, a háziorvosi ellátás finanszírozásának módosítása, a kórházi étkeztetés javítása, a struktúra-átalakítás során a krónikus ágyszámok növelése, valamint az ápolási osztályok számának növelése Időskori, súlyos látásromlás kezelésére szolgáló gyógyszer (Lucentis) HBCs-ben történő finanszírozása
