Tájékoztató a megújuló Magyarországért
Egészségbiztosítás: Egy biztosító, több pénztár
A választás szabadsága + a közösség biztonsága
Januári változások Kedvező változások a munkavállalók adózásában Nyugdíjemelés A nyugdíjreform új lépései Gázártámogatás
Határtalan Európa Hazánk schengeni csatlakozása
Ingyenes kiadvány
20
www.magyarorszag.hu ÁPRILIS
JANUÁR h
k sz cs
p sz
v
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
h
7 14 21 28
k sz cs
p sz
v
1 2 3 4 5 6 8 9 10 11 12 13 15 16 17 18 19 20 22 23 24 25 26 27 29 30
1. A béke világnapja 6. A farsang kezdete 8. Az írás-olvasás világnapja 22. A magyar kultúra napja
6. A roma kultúra napja 7. Egészségügyi világnap 10. Nemzeti rákellenes nap 11. A költészet napja 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja 18. Nemzetközi műemlékvédelmi nap 22. A Föld napja 26. Munkanap
FEBRUÁR
MÁJUS
h
k sz cs
p sz
v
h
k sz cs
p sz
v
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
1. A köztársaság napja 11. Betegek világnapja 15. Felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő 21. Az anyanyelv napja 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja
2. Munkaszüneti nap 4. Anyák napja 5. Az érettségi első vizsganapja 10. Madarak és fák napja 15. A család nemzetközi napja 18. Az internet világnapja 20. 1+1% szja-felajánlás határideje 25. Gyermeknap 30. Dohányzásmentes világnap
MÁRCIUS
JÚNIUS
h
k sz cs
p sz
3 4 5 6 7 10 11 12 13 14 17 18 19 20 21 24 25 26 27 28 31
v
1 2 8 9 15 16 22 23 29 30
8. Nemzetközi nőnap 15. A magyar sajtó napja 21. Rasszizmus elleni világnap 21-25. Iskolai tavaszi szünet 22. A víz világnapja 27. Színházi világnap 30. A nyári időszámítás kezdete
h
k sz cs
p sz
2 3 4 5 6 7 9 10 11 12 13 14 16 17 18 19 20 21 23 24 25 26 27 28 30
v
1 8 15 22 29
1. Pedagógusnap 5. Környezetvédelmi világnap 13. Az utolsó iskolai tanítási nap 15. Apák napja 16. Az ’56-os vértanúk emléknapja 21. Múzeumok éjszakája 26. Nemzetközi kábítószer-ellenes nap 27. Az érettségi utolsó vizsganapja
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Köszöntô
Határtalan Európa
1 1
Közös kassza
2
Családi kör
Határtalan Európa Pestről Lisszabonba – megállás és határok nélkül
Több jut a családok kosarába 17
Fair Play A fehéredő gazdaság vezet a vastagabb pénztárca felé
Egészségünkre! 4
Tanár úr kérem A diploma érték – „Érdemes befektetni”
6
Üzletre hangolva
Középpontban a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése 12 Januári változások 14
Mindenkinek jár a jobb! Olcsóbban – egészségesen! Mire költik a vizitdíjunkat és a kórházi napidíjunkat? Egy biztosító, több pénztár – A választás szabadsága + az összetartozás biztonsága
18 19 20 22
Hírek 10
Modern Képmesék – Igazi csapatmunka
24
Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal. 2008. január. Nyomda: a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.
Köszöntô
„Köszöntjük Magyarországot a határok nélküli Európában!”
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke hazánk schengeni csatlakozása alkalmából köszönti olvasóinkat.
1
Határtalan Európa Pestrôl Lisszabonba – megállás és határok nélkül Karácsonyra régi álmunk teljesült: ellenőrzés nélkül utazhatunk Európába, le sem kell lassítanunk az osztrák határnál, s végre sorban állás nélkül léphetjük át. Kis iróniával mondhatnánk azt is, hogy a tőke, a szolgáltatások és a termékek szabad mozgása után végre a miénk is megvalósult, s ezzel újabb jelentős lépést tettünk az európai integrációs folyamatunkban. Húsz év alatt sokat változott a világ. Ki emlékszik már a Daciákra és Ladákra kötözött fagyasztókra és a hátsó ülés alatt becsempészett videomagnókra? Pedig annak idején még a sógorok is elismerték, hogy a magyarok mesterien pakolnak. Senki nem tudott úgy hűtőládát rögzíteni a Dacia tetőcsomagtartóján, mint mi, de valószínűleg még az oroszoknál is jobban ismertük a Zsigulikban megbúvó fachokat, ahová mindenféle földi jót lehet bepakolni, amit az emberek nem szerettek volna a vámos elé tárni. Ismerek olyan embert, aki a nyolcvanas évek végén, egészen pici gyerekként volt először Ausztriában, ám a kirándulás egy csöppet sem volt kellemes élmény számára. Ugyan kapott egyet a sokféle, lila csoki közül, cserébe végig kellett asszisztálnia szülei egész napos vásárlását, ami igen fárasztó volt neki, ráadásul unalmas is. Csak később tudta meg, hogy a család nem akart vele kibabrálni, de szükség volt a jelenlétére, mert a család tévét, hűtőt és sok egyebet vásárolt, ezért minden fejre szükség volt ahhoz, hogy az egy főre jutó érték a fizetős határ alatt maradjon.
Határtalan szabadság A schengeni csatlakozás azonban egyben igen komoly, nemzetközi sikertörténet is. Keményen meg kellett dolgozni érte, gyakorlatilag 18 éve folyamatosan, leginkább attól kezdve, hogy hazánk elkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Öt, egymást követő kormány, valamennyi magyar közös sikeréről beszélhetünk. Tény, hogy a belső határok akadálymentessé tétele növeli a lakosság komfortérzetét, de a gazdaság hatékonyságát is. Gyorsabb a közlekedés, gyorsabb a szállítmányozás, márpedig ott, ahol folyamatos a haladás, gyorsabban fialnak az eurók. Sikerélmény azért is, mert a rendszer jól vette az akadályt, és úgy „szüntette meg” a belső határokat, hogy azt nem használják ki tömegesen a bűnözők és a menekültek: az illegalitásban élők nem tudnak folyamatosan utazva bujkálni a hatóságok elől, mint ahogyan azt a schengeni rendszer sok kritikusa megfogalmazta. Azért nem, mert a határok körül azért folyamatos és intenzív maradt a rendőrségi – úgynevezett mélységi – ellenőrzés, valamint az övezet külső határait még intenzívebben védik, mint korábban. Magyarországnak is sikerült bebizonyítania, hogy ezt megfelelően teszi, elvégre jelenleg hazánk a Schengen-zóna egyik bástyája. A pontosság kedvéért: Schengen annyit jelent, hogy Szlovénia, Szlovákia és Ausztria felé megszűnik a határellenőrzés, míg az összes többi határszakaszunkon megmarad. A nem EU-tagországokból érkezőknek ezentúl egységes, schengeni vízumot kell kiváltaniuk.
Nem véletlen tehát, hogy EU-csatlakozásunk ellenére a határátlépés sok magyarnak még mindig felgyorsította a szívverését, a kellemetlen emlékek vagy egyszerűen csak a rossz reflexek miatt. Az utóbbi, bő három évben már csak elvétve kérdezték meg az osztrák Az EU tagországai jelenleg nem mind tagjai a schengeni egyezménynek. vagy épp a szlovák határon, hogy merre A schengeni övezet 2007. december 21-től 24 tagot foglal magában: tartunk, mit csinálunk, sőt a csomagtartót az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehis csak a legritkább esetben ellenőrizték. országot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, GörögorAkkor és oda mentünk, ahová jónak látszágot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburtuk, ráadásul útlevél nélkül. Mégis, ha az got, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, ember belefutott egy reggeli csúcsba, Spanyolországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Svédországot), valamint Norelőfordult, hogy két órát kellett várni a havégiát és Izlandot, annak ellenére, hogy nem EU-tagok, és Svájc csatlakotáron, az egyébként puszta formalitásnak zása is folyamatban van. tekinthető határátlépés miatt. Ez a furcsa helyzet szűnt meg december 21-én, és Így nem változtak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmaradt a havégre teljes jogú európai polgárként, határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, tárellenőrzés nélkül utazhatunk egészen Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába), valamint a Portugáliáig. schengeni tagjelölt Svájcba történő be- és kiutazás esetén.
EU és Schengen: nem ugyanaz!
2
Határtalan Európa
Megújuló rendôrség
Schengen-szótár
A változások eredménye az is, hogy már nincs szükség külön határőrségre és rendőrségre, a két szervezet egymásba integrálódott, a határőrizeti feladatokat pedig a rendőrség vette át.
Belső határok A schengeni államok közös, szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, a schengeni államok belső légi járatok indítására és fogadására szolgáló repülőterei, valamint a tagállamok tengeri, folyami és tavi kikötői, melyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak. Magyarország teljes jogú schengeni taggá válásával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol – tehát nemcsak a korábbi, kijelölt határátkelőhelyeken – átléphetik a belső határokat a magyar–osztrák, a magyar–szlovák és a magyar–szlovén határszakaszon.
A felkészülés azt jelentette, hogy a határátkelőhelyeket felszerelték a legmodernebb elektronikus ellenőrző rendszerekkel, ezek használatára kiképezték az ott dolgozókat, és felkészítették őket a várható akadályokra. A technológia telepítése azért volt hosszadalmas és drága – a felkészülés 42 milliárd forintba került –, mert a határátkelőket rá kellett kötni az egységes Schengen-adatbázisra, a Schengeni Információs Rendszerre (SIS), melynek eredményeképp, ha valakit Portugáliában köröznek, az biztosan lebukik, ha át akarja lépni a magyar határt. Az adatok a rendszerben mindig frissek, tehát senki nem tud átcsúszni az ellenőrzésen. Erre a rendszerre már csak azért is szükség van, mert immár nem 10 millió, hanem félmilliárd ember biztonságáért felelnek a határőrizeti szervek.
Külső határok A schengeni államok szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, tengeri határokat és repülőtereket, folyami, tengeri és tavi kikötőket, amennyiben ezek nem belső határok. Ha kívülről utazunk be a schengeni övezet területére (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), akkor a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor. Magyarország határszakaszai közül „külső” határnak minősül a magyar– ukrán, a magyar–román, a magyar–szerb és a magyar–horvát szakasz. Légi közlekedés A repülőtereken is lesznek ún. külső és belső határok, ezek megkülönböztetésére azonban csak 2008. március 29-től kerül sor. A repülőtéri, belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más, schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (checkin) kerül sor az ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor – vagy onnét történő hazatéréskor – a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani. Utazási okmányok Az utazáshoz az új típusú, kártya formájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály. A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre! További információk: www.hatartalaneuropa.hu
Fair Play Fair Play
A fehéredô gazdaság vezet a vastagabb pénztárca felé A feketegazdaság visszaszorítása, az adómorál javítása egyenes út az állampolgárok terheinek csökkenése felé. A „megtisztított” pénzekből az adófizetők kapnak vissza. A bonyolult jogszabályok útvesztőiben sokan nehezen igazodnak el, ezért arra kértük Karácsony Imrénét, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárát, néhány példával illusztrálja, mire is gondoltak a jogalkotók, amikor a szigorítások mellett döntöttek. A hazai feketegazdaság nagy része abból a tényből ered, hogy a cégek, vállalkozások az alkalmazottak rovására akarják megspórolni a közterheket, és nem vagy csak a tényleges jövedelem egy kis része után fizetik be az adókat és járulékokat. Az idén januártól érvényes új szabályok meghozzák majd a vállalkozások adó- és járulékfizetési kedvét? − Meghozzák, mert minden vállalkozóra igaz lesz ezután, hogy ha feketén foglalkoztat valakit, akkor az adóhatóság három hónapra visszamenőleg megbecsülheti az adót és a járulékot, és ezt a vállalkozónak ki kell fizetnie. Ha egy következő alkalommal is ellenőrzik, és megint találnak egy feketemunkást, akkor a két látogatás közötti időre fogják megbecsülni a járulékot. Ha az illető nem dolgozik ott még ennyi ideje, akkor a vállalkozónak kell bebizonyítania ezt a tényt, azaz az APEH automatikusan feltételezi, hogy legalább három hónapja ott van. Ha kisvállalkozó vagyok, hogyan lehet arról meggyőzni engem, hogy jobb, ha befizetem a munkavállaló után az esedékes terheket, miközben így kevesebb pénzem marad? − Elsősorban azzal, hogy az adóhatóság megbírságolja Önt… De mi általában inkább a munkavállaló oldaláról közelítünk. Gondolja el, hogy az alkalmazottja megbetegszik, valamilyen balesetet szenved, utóbb erre fény derül, és akkor visszamenőleg kell megfizetni a járulékokat, mindenféle szankciókkal együtt. Önmagáért, az alkalmazottaiért felelős cég nem tesz ilyet.
Lesz kézzelfogható eredménye ennek a szigornak? − A korábbi tapasztalatok alapján igen. Amikor 2006 szeptemberében életbe lépett a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség, egyik hónapról a másikra 140 ezer embernek nőtt meg a fizetése. Azt tapasztaltuk – statisztikailag –, hogy hirtelen emelkedik a bér és a létszám. Nem lenne egyszerűbb csökkenteni a vállalkozásokra és munkavállalókra nehezedő adóterheket? Ennek révén talán többen éreznének késztetést arra, hogy „fehéren”, kockázatok nélkül alkalmazzanak és dolgozzanak. − Ahhoz, hogy csökkenhessen a vállalkozások terhe, és egyáltalán: mindenki terhei, minél több embertől be kell szedni az adót. Akik nem fizetnek, azok helyett a rendesen adózók fizetik meg ezt. Mert – hogy egy példát említsek, amire ezek a befizetések fordítódnak – ugyanúgy jár iskolába annak a gyermeke is, aki nem járul hozzá az iskola fenntartásához, mint az enyém – aki hozzájárulok. De nekem az ő gyerekének a helyét is meg kell fizetnem.
A feketegazdaság ellen megvalósult és tervezett kormányzati intézkedések megítélése a tb-jogviszony ellenôrzése a számlaadás fokozott ellenôrzése a feketejövedelmek kifehérítése a számlakérés fokozott ellenôrzése a hálapénz elleni fellépés a járulékfizetôk számának növelése 0%
50%
100%
nem tudja vagy nem válaszol (Szonda Ipsos, 2007. augusztus, összes megkérdezett, %)
4
Fair Play Amit Ön mond, az valamennyi közszolgáltatásra igaz. − Ha 100 forintba kerül egy szolgáltatás, és ketten fizetjük, akkor fejenként 50-50 forintot szánunk rá, ha egyedül fizetem, akkor 100 forintot. De Ön is igénybe veszi. Egyébként pedig nemcsak a szigorodó szabályok miatt lesz jó mindenkinek, ha legálisan be van jelentve, hanem akkor is, amikor elmegy nyugdíjba. Aki minimálbéren van bejelentve, az legföljebb az öregségi nyugdíj minimumát kaphatja meg, vagy ha egyáltalán nincs bejelentve, időskorában bekerül a szociális ellátórendszerbe. Vagy kikerül belőle, mert ha marad minden a régiben, addigra már olyan kevés lesz az adó- és járulékfizető, hogy nem jut rá pénz. A feketemunka, sőt a számla nélkül beszerzett anyagok elsősorban az építkezéseken elterjedtek. Ezeket hogyan lehet ellenőrizni, rábírni a szabálykövetésre? − Az idei évtől, ha kimegy egy építkezésre az APEH, kidolgozott szakmai standardokat visz magával. Ez azt jelenti például, hogy egy-egy négyzetméter fal megépítéséhez mennyi élőmunka és anyagköltség tartozik. Ha a vállalkozó nem tudja felmutatni azt a számlamennyiséget, alkalmazottat, munkavállalót, egyebeket, ami mindezt fedezi, akkor az APEH megbecsüli az áfát, és megbecsüli a járulékokat. Az építési vállalkozónak pedig ezt meg kell fizetnie.
Egy példabeli kocsmáros esetében: megrendeli a bort vagy a pálinkát. Kihozzák, számla, papír, minden rendben lévőnek tűnik. Azután jön a pénzügyőr, és azt mondja, hogy kérem szépen, ez hamis. Ezt kerülheti el kocsmárosunk az előzetes ellenőrzéssel? − Ez a példa inkább fordítva életszerű: a kocsmáros megrendeli a pálinkát, de előtte a pálinkaüzem megnézi, hogy van-e adótartozása, nincs-e végelszámolás alatt, nincs-e felfüggesztve az adószáma. Érdemes-e egyáltalán kiszállítani az árut, hiszen ha a kocsmáros az adóhivatalnak is tartozik, az is előfordulhat, hogy a pálinkaüzemnek sem fizet majd. Az új szabályozás szerint a partnerek ellenőrzésében, elővigyázatos megválasztásában az állam is élen jár. Közbeszerzéshez kapcsolódó állami pénzhez addig nem juthat a vállalkozás, amíg köztartozása van. Ez eddig is így volt, de kizárólag a fővállalkozóra vonatkozott, míg mostantól minden alvállalkozóra a láncban. Csak akkor fizet a megrendelő, ha a vállalkozók kapcsolatai rendezettek. Ha nem rendezettek, akkor az adott cég csak a tartozásával csökkentett összeghez juthat hozzá.
Mennyire ítéli el, ha valaki…
az elítélés mértéke
...ittasan autót vezet?
3,85
...kenôpénzt ad egy állami vagy önkormányzati tisztviselônek azért, hogy az ô javára döntsön? ...hamis adatokat ad meg magáról azért, hogy megkapjon olyan segélyt vagy állami támogatást, ami nem illetné meg? ...közterületen szemetel?
3,57
...autóvezetéskor a sebességkorlátozást lakott területen túllépi?
3,45
...nem vallja be a teljes jövedelmét azért, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie?
3,27
Gyakori gond a cégeknél, hogy a partnerek adótartozásai, -hiánya miatt nem jut hozzá végül az őt megillető szolgáltatáshoz vagy ellenértékhez. Nehéz megbízható üzleti partnert találni, vagy a kínálkozó céget akár csak ellenőrizni. Hogyan lehet egy vállalkozás vagy akár egy magánszemély biztos abban, hogy az általa választott cég rendes adófizető, nem alkalmaz feketemunkát, nem fog megszűnni néhány hónapon belül stb.? − Az APEH honlapján idén januártól közzéteszik, mely cégek azok, amelyeknek nagy adótartozásuk, adóhiányuk van, melyek azok, amelyek ellen végelszámolást indítottak. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is ellenőrizzék a beszállítóikat, mielőtt üzletet kötnek velük.
3,54 3,48
0
1
2
3
(Tárki, 2007. június, érdemben válaszolók, átlagok egytől négyig terjedő skálán; 1: egyáltalán nem ítéli el; 4: teljes mértékben elítéli)
A frissen megalakult, új cégek esetében hogyan ellenőrizhető a vállalat háttere? − A vállalkozásokat a jövőben már indulásukkor igyekszik szűrni az APEH. Idén januártól fél óra alatt lehet céget alapítani, ami reményeink szerint elsősorban a befektetőket ösztönzi majd, hogy jöjjenek Magyarországra. Emellett viszont ellenőrizni is kell ezeket az újonnan alakuló cégeket, megvizsgálni, hogy valóban léteznek-e, azaz elvégzik-e a megadott tevékenységet, kik az alapítók, valós-e a bejelentett székhely, az ügyvezetők személye, és befizetik-e a szükséges adókat. Az APEH ezért a jövőben kockázatelemzés alapján ellenőrzi az induló vállalkozások 20 százalékát. Módosul ráadásul a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusa, s eztán a súlyos gazdasági bűncselekmények elkövetője eltiltható lesz a gazdasági tevékenységektől.
5
Tanár úr kérem Tanár úr kérem
A diploma érték - „Érdemes befektetni” 2008-tól az államilag finanszírozott alapképzésben a hallgatóknak évi 105 ezer forintot, a mesterképzésben évi 150 ezer forintot kell majd fizetniük képzési hozzájárulásként. A képzés tényleges költségeinek a tandíj az alapképzésben csupán 10%-át, a mesterképzésben 15%-át teszi ki. Mindenkinek kell majd fizetnie? • Nem kell fizetni az első évfolyamon. Így először 2008 szeptemberében kerül sor a képzésért való fizetésre.
Nemzetközi összehasonlításban
Magyarországon alacsony
a mûszaki, a természettudományos és az informatikai képzés aránya
Matematika és informatika Tudomány és agrár Mûszaki Egészségügy, szociális Mûvészet és oktatás Társadalomtudomány, jog, közgazdaság
Az egyetemeken, fôiskolákon 2005-ben diplomát szerzett hallgatók megoszlása szakképzési irányok szerint az OECD-országokban és Magyarországon (%). (Forrás: a legfejlettebb 30 ország Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD))
6
• Tanulmányi eredményük alapján a felsőoktatási intézményben a tanulók 15%-a, tehát a legjobbak mentesülnek a fizetés alól. • Nem kell képzési hozzájárulást fizetni a terhességi, gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban és a gyermekgondozási díjban részesülőknek. • A hátrányos helyzetű diákoknak sem kell fizetniük, ráadásul egyre növekvő arányban kapnak szociális ösztöndíjat. Mivel általában ők azok, akik már a felvételinél nehezebben szerzik meg a többletpontokat – hiszen ha nem olyan középiskolából jöttek, esetleg nem volt esélyük nyelvvizsgát tenni, vagy tanulmányi versenyen részt venni –, eztán szociális alapon is kaphatnak többletpontokat, így esélyt, hogy bejussanak az egyetemre, főiskolára. Miért kell most olyasmiért fizetni, ami eddig ingyen volt? • A felsőoktatás drága dolog, aminek egyre növekvő költségét befizetett adóiból 10 millió magyar állampolgár fizeti meg. 1991-ben a felsőoktatásban tanuló hallgatók létszáma alig volt több 108 ezernél, most pedig 420 ezren vannak. A felsőoktatásra a közpénzekből 2008-ban már évi 418 milliárd forintot fordítunk, hallgatónként évi 1 millió forintot. Igaz, a közel 420 ezer nappali, esti, levelező tagozatra járó diák majdnem fele már ma is fizet költségtérítést, ám a többiek tanulmányait teljes egészében valamennyi magyar adófizető állja. Azaz minden, államilag finanszírozott oktatatásban részesülő hallgató átlagosan 1 millió forintjába kerül az adófizetőknek évente – tanulmányi eredménytől, szorgalomtól, teljesítménytől függetlenül. • „Állampolgárként, adófizetőként egy műegyetemi tanulóra – mert ez egyetemenként változik – évente 1 millió 200 ezret költünk. Itt nálunk, a Műszaki Egyetemen az 5 éves képzést átlagosan 6 és fél év alatt teljesítik a hallgatók, ám van 8-9 éve ide járó diákunk is. Utóbbiakból már nem lesz jó szakember, hiszen nem tudják teljesíteni a követelményeket. Egy mérnöktől a társadalom azt várja el, jogosan, hogy a híd ne szakadjon a fejünkre. Sokan meg azért járnak ide, mert családi hagyomány, apu is mérnök, hát legyen a gyerekből is mérnök… Nem hiszem, hogy ez a cél. Nem hiszem, hogy az adófizetőknek 8-9 évig kell támogatniuk valakit évi 1,2 millióval, valakit, aki trehány, hanyag, nem tanul, és nem akar a saját és a társadalom számára értéket teremteni.” (Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora)
Tanár úr kérem • „Valószínűleg senki nem akar fizetni. Valószínűleg senki nem akar egy szerzett jogot feladni, márpedig az ingyenes felsőoktatás egy ilyen szerzett jog. Pedig az ingyenesség relatív dolog, mert azt is ki kell fizetni, és ki fizeti és honnan? Az adófizetők. És itt kérdés, hogy vajon kell-e az ország egyik felének adóznia azért, hogy a másik felének gyerekei oda bekerüljenek, mármint a felsőoktatásba? A tényleges teherviselő az egész magyar adózó társadalom, az ingyenesség csak látszat.” (Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora)
A felsôfokú végzettség nemzetközi szinten is kiugróan magas jövedelmet biztosít
„A tényleges teherviselő az egész magyar adózó társadalom, az ingyenesség csak látszat.”
Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora Ez, bárhogy is hívjuk, tandíj? • Klasszikus értelemben a tandíj a tanítás díja, annak teljes költsége. A most bevezetésre került képzési hozzájárulás azonban az átlagos taníttatási költségnek, ami átlagosan évi 1 millió forint, csak a töredékét, 10%-át fedezi. Célja, hogy a hallgatókat is felelőssé tegye egyéni teljesítményükért, képzési irányuk helyes megválasztásáért. Hiszen a diploma közvetlenül számukra fog forintra váltható közvetlen előnyöket biztosítani a jövőben. • Egy diplomás ember jóval nagyobb eséllyel kap munkát, jelentősen többet kereshet, mint az, akinek nincsen. A diplomások átlagos havi keresete pontosan a kétszerese az érettségivel rendelkezőkének, a kereseti előnyük a legnagyobb egész Európában. A hallgatók képzését az állam ezentúl nem terheli teljes egészében az adózókra, köztük azokra, akik soha nem is jártak egyetemre, hanem kisebb részben magát a hallgatót is bevonja a saját jövője finanszírozásába.
0%
Magyarország
215%
Csehország
181%
Portugália
179%
Egyesült Államok
175%
Írország
164%
Lengyelország
163%
Olaszország
160%
Németország
156%
Svájc
156%
Egyesült Királyság
155%
Ausztria
152%
Finnország
149%
Franciaország
144%
Belgium
134%
Spanyolország
132%
Svédország
127%
Dánia
126%
50%
100%
150%
200%
A felsôfokú végzettségûek keresete a középfokú végzettségûek keresetének %-ában (2005). (Forrás: a legfejlettebb 30 ország Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD))
• „A képzési hozzájárulás azt jelenti, hogy a hallgató részben hozzájárul a tanítás költségeihez. Egy műegyetemi tanulóra 1 millió 200 ezret költünk. A képzési hozzájárulás 105 ezer forint, tehát még a 10%-át sem éri el a ráfordításnak, ez így, ugye, csak hozzájárulás a tanulmányokhoz.” (Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora) • „A tandíj jó befektetés, mert a diákok diplomájának értéke növekszik. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázni, az már jelent valamit: ma már minden munkáltatónál kialakult, hogy megnézik, hogy honnan, melyik egyetemről vesznek fel és mennyiért munkatársakat. A világon ez mindenhol így működik. A tandíj olyan kis rész lesz a majdani diplomás fizetéséből, hogy az elenyésző. Érdemes tehát befektetni!” (Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora)
7
Tanár úr kérem Kié lesz a tandíjként befizetett pénz?
Miért motiválná a diákokat az, hogy fizetniük kell?
• A pénzt nem teszi zsebre az állam: a teljes összeg az intézményeknél marad. A pénznek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell fizetni a hallgatóknak ösztöndíjként, a fennmaradó részt pedig intézményfejlesztésre fordíthatják az iskolák.
• A képzési hozzájárulás bevezetése után a hallgatók legjobban tanuló 15%-a nemcsak mentesül a fizetési kötelezettség alól, de az emelkedő ösztöndíjaknak köszönhetően kétszeresen is jobban jár. Ráadásul a jövőben a költségtérítéses képzésben részt vevő legjobb tanulók előtt is megnyílik az út az államilag finanszírozott képzés felé, míg a legrosszabbul teljesítő tanulók elveszítik a jogosultságukat az állami finanszírozásra, mert igazságtalan, hogy valakinek egy pillanatban – a felvételinél – dőljön el 3–5 évre a sorsa, a tényleges teljesítményétől függetlenül.
• „2008-ban lényegesen kevesebb, de ha a teljes éveket nézzük, a képzési hozzájárulás a tandíj egy–másfél milliárdos bevételt fog jelenteni a Corvinus Egyetemnek, aminek a felét, azaz minimum félmilliárd forintot megkaphatnak a diákok ösztöndíjként. A másik 50%-ot mi az egyetemen már eldöntöttük, hogy a nemzetköziesítésére szeretnénk felhasználni: külföldi, neves professzorok megszerzésére, idegen nyelvű szakok és azok tananyagainak kifejlesztésére. Fontos tudni, hogy a nemzetközi minősítésekben lényeges mutató például a külföldi profes�szorok és diákok aránya. Ha ez a mutató jó, akkor az növeli a diploma értékét.” (Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora) • „A pénz fejlesztésre fordítható, mi műszereket, oktatóeszközöket fogunk beszerezni, célunk az egyetemi laborok világszínvonalúvá fejlesztése.” (Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora) • „A főiskolának durván 400 millió forint bevétele lesz ebből, ennek a fele a diákoké, és 200 millió marad fejlesztésre. Elsődleges tervünk az eszközpark bővítése, cseréje, műszaki beruházás, laborfelújítások. A munkaerőpiacon egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hallgatók végeznek az iskolákban. Nálunk a visszajelzések pozitívak, a mi diákjainknak nincs elhelyezkedési problémája. Ehhez az kell, hogy naprakész tudású és felkészültségű diákok végezzenek nálunk, ehhez pedig elengedhetetlen a gyakorlati képzés fejlesztése.” (Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora)
„Tudni fogja mindenki és érezni is, hogy a saját teljesítményétől függ a sorsa.”
Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora • „A képzési hozzájárulásnak az igazságosság mellett meglesz az a hatása is, hogy ösztönzi a hallgatókat a magasabb teljesítményre, hiszen a 15%-uk, a jól tanulók, tandíjmentesek lehetnek, ám a rosszul tanulók átcsúsznak a költségtérítéses státuszba. Azaz: nem ülhet valaki 5 vagy több évig a felvételivel elért helyén, hanem év közben is dolgoznia kell. A képzési hozzájárulás egy jól tanuló és egy rosszul tanuló között több százezer forintos befizetési különbséget is eredményezhet, míg elvégzik az egyetemet, ami, én úgy érzem, elgondolkodásra készteti a hallgatókat, és teljesítményre ösztönöz.” (Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora) • „Amikor vendégprofesszor voltam Floridában, nagy meglepetéssel láttam, hogy nincs felügyelő tanár a vizsgákon. Azért, mert a hallgató tudja, hogyha hagyja lemásolni a dolgozatát, vagy súg, akkor a másik kerül az ingyen tanuló diákok közé. Amerikában már nyilvánvaló, hogy mindenki helyzete, sorsa attól függ, hogy milyen eredményt produkál. A képzési hozzájárulás azt fogja elérni, hogy a diák tudni fogja, hogy ha tisztességgel és szorgalommal tanul, akkor ő az ösztöndíjaknak köszönhetően több pénzt fog keresni, mint amennyit be kell fizetnie. Így már nemcsak a vizsgára tanulnak majd a hallgatók, hanem egész évben, így a szorgalmi időszak valóban azzá válhat, ami, a tanulás időszakává. Tudni fogja mindenki, és érezni is, hogy a saját teljesítményétől függ a sorsa.” (Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora)
8
Tanár úr kérem • „A Budapesti Műszaki Főiskolán például gazdasági management szakon államilag finanszírozott képzésre 124 ponttal lehetett bekerülni, 123-mal pedig költségtérítésesre. Átjárás szinte nem volt, aki egyszer elcsípett államilag finanszírozott helyett, akkor évekig, a kreditrendszer eredményeként, teljesítmény nélkül akár bent üldögélhetett, minimális erőfeszítéssel. Ha van tandíj, akkor itt a lehetőség, hogy a hallgatók komolyan vegyék a felsőoktatást, mert az ingyenességért teljesíteni kell majd, és ez a cél, a teljesítmény. Nem pedig az, hogy beiratkozzanak a diákok, és itt 7-8 év alatt járjanak ki egy egyetemet vagy főiskolát, vagy be se járjanak, csak eltűnjenek a beiratkozás után. Ez senkinek nem az érdeke, sem az intézményeknek, sem a munkáltatóknak, sem a diákoknak. És az adófizetőknek sem.” (Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora) A képzési hozzájárulás miatt csökkenni fog az egyetemek állami támogatása? • A képzési hozzájárulásból befolyt ös�szeg pluszbevétel. Ez 100%-ban az egyetemeknél marad, ezért az semmilyen módon nem módosítja a megállapított állami támogatást. Itt két külön csatornáról van szó, két különböző anyagi forrásról, és a kettőből együtt valósul meg a felsőoktatás finanszírozása. A fő célkitűzés a felsőoktatás színvonalának emelése, így az állam nemhogy kivonulni nem kívánna a felsőoktatásból, épp ellenkezőleg. A kormány a 2007. évhez képest az elkövetkező években is növeli a támogatást, ami 2010-re meghaladja a 240 milliárd forintot. Ezt egészíti majd ki a képzési hozzájárulás, aminek összege, ha már minden évfolyamon bevezetésre kerül, mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelent az egyetemeknek, főiskoláknak.
az utakat, az oktatást, az intézményeket? Ám ha valaki mögé lát, az tudja, hogy ma az a néni, aki azt mondja a népszavazáson, hogy eltörli a tandíjat, az is fizet, ugyanúgy a pénzéből költünk diákonként 1,2 milliót, az ő adófizetői pénzéből, akár arra a tanulóra is, aki itt van már 9 éve.” (Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora) • „Meggyőződésem, hogy a képzési hozzájárulás jó. Én maximálisan támogatom, hiszen a tandíjjal a tanulás minősége, az oktatás minősége javulhat, és motiváltak lesznek a diákok. Hiba lenne a népszavazással megszüntetni.” (Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora)
A TANDÍJ a felsôoktatási intézmények TÖBBLETBEVÉTELE Az egyetemek várható tandíjbevétele:
2008
2,4 milliárd forint
2009
7,5 milliárd forint
2010
12,3 milliárd forint
2013
20 milliárd forint
Most akkor a népszavazáson NEM-mel kell szavazni a képzési hozzájárulás, a tandíj eltörlésére? • „A legkönnyebb népszavazásra bocsátani, hogy akarunk-e fizetni az oktatásért – hiszen ki akarna fizetni?! Azt is könnyű lenne megkérdezni, hogy kelljen-e adót fizetni, mindenki azt mondja majd, hogy nem, hiszen ki akar? Ezt így megfogalmazni a legkönnyebb. De akkor miből tartjuk fenn ezt az országot,
(Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium)
• „Nekünk erősen kell törekednünk arra, hogy a hallgatók és szüleik világosan érezzék, hogy mire megy a pénz. Fontos, hogy érezzék, tudják, hogy az egyik felét visszakapják ösztöndíjban. A másik 50%-ot pedig úgy kell felhasználni, hogy a tanuló belássa, hogy az ő körülményei javulnak, és a tandíj, az oktatás színvonalát és a diplomája értékét növeli. Ha ezt a kettőt be tudjuk bizonyítani, akkor én biztos vagyok benne, hogy nem lesz vita köztünk a képzési hozzájárulás kérdésében.” (Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora)
Mit teszünk a felsőoktatás felzárkóztatásáért? Azon dolgozunk, hogy a magyar diploma többet érjen. Részletek: www.tegyunkerte.hu Készült a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából
9
Üzletre hangolva Középpontban a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése Az ország fejlődésének kulcsa most a vállalkozók kezében van. Magyarország uniós csatlakozása történelmi jelentőségű, melynek előnyeit a kis- és közepes vállalatok ragadhatják meg. A kormány vállalkozásösztönző intézkedései és az uniós fejlesztési források növelik a magyarországi cégek mozgásterét és így – közvetve – a magyar gazdaság versenyképességét is. Hazánk történetének most induló, eddigi legnagyobb és legátfogóbb vállalkozásfejlesztési programja, az Új Magyarország Vállalkozói Program több mint 100 ezer vállalkozás és az alkalmazottakon, családtagjaikon keresztül több millió ember boldogulását segíti majd elő. Magyarország a második gazdasági szerkezetváltás előtt áll. Most dől el, hogy képesek leszünk-e kiemelkedni Európa átlagából és gyökeresen megújítani gazdaságunk egészét.
Hogyan érjük el mindezt? Az Új Magyarország Vállalkozói Program 4 fő célkitűzése: a szabályozási környezet javítása, a finanszírozási források bővítése, illetve a vállalati tudás és az infrastruktúra fejlesztése. Mit is jelent ez? • csökken a bürokrácia • több pénzhez juthatnak hozzá a vállalkozók, szélesebb körben • nemcsak a cégek számára létfontosságú technikai eszközök beszerzésére jut forrás, hanem munkahelyteremtésre, kapacitásbővítésre, a dolgozók továbbképzésére, technológiai fejlesztésekre, szinte mindenre • a támogatások sokrétűségének köszönhetően egy tehetséges vállalkozó ügyesen megfogalmazott pályázattal eddig nem látott fejlesztési pénzhez juttathatja családi vállalkozását • a hazai vállalatok lehetőséghez jutnak, hogy ne csak Magyarországon, hanem akár az egész világon tudják értékesíteni termékeiket
Mit tesz a kormány a kisvállalkozások fejlesztéséért?
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a tartós növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése és a szegénység csökkentése. Ennek érdekében 6 kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket, köztük a gazdaságban. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztése Magyarország legnagyobb lehetősége, hiszen ezek a vállalkozások foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, illetve ők állítják elő a GDP felét. 2007-től új korszak kezdődött a vállalkozások életében, és nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország történetében még nem zajlott ilyen nagyszabású és átfogó vállalkozásfejlesztési program.
18 10
Képek: Nyírbátori Csekő Kávéház és Pizzéria
A 2007–2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv fogja meghatározni hazánk fejlődését. Néhány éven belül soha nem látott növekedésnek indulhat a gazdaság, ha versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tudnak a hazai vállalkozók előállítani, hiszen a legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele.
Üzletre hangolva
Akiknek sikerült
Ha egy üzlet egyszer beindul…
Azért, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben működő vállalkozások is fejlődjenek, és lehetőséghez jussanak, részükre külön pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Így jutott 7 millió 100 ezer forinthoz a Nyírbátori Csekő Kávéház is.
„Ez most egy 17 milliós projekt. Ebből a 7 millió nagy segítség, hiszen van, amit meggondolna az ember, hogy például mondjuk egy ilyen költséghatékony gazdálkodás-tanfolyamon részt vesz-e, mint mi – ez luxusnak számítana. Csak saját pénzből kisebb lépésekkel tudnánk fejleszteni, most pedig gépberuházást hajtunk végre, építünk új hűtőkamrát, és átalakítjuk a vendégteret. Ez a pénz igen nagy segítség. És majd egy új saját üzlet, a Csekő Kávéház – Nyíregyházát szeretnénk megalapítani. Ez a rövid távú tervünk.” (Csekő Balázs) …nincs megállás.
És hogy hogyan? „Nagyon egyszerű. Régóta gondolkodtunk rajta, soha nem vettünk igénybe semmilyen segítséget a vállalkozásunk fejlesztésére, mindig önerőből csináltunk mindent. Ám most úgy gondoltuk, ha van ez az uniós pénz, miért ne próbáljuk meg mi is?!” – meséli Csekő Melinda, a családi vállalkozás pályázatírója.
Vállalkozásösztönzés
A Csekő Kávéház története több mint 25 éve, 1981 tavaszán kezdődött. Csekő Sándor és felesége, Valika ekkor nyitotta meg családi házuk garázsában fagylaltozóját, ami azóta nemcsak a nyírbátoriak, de a környéken élők mindennapjainak részévé vált. A mindössze 20 négyzetméteres helyiségben az akkoriban még újdonságnak számító saját recept alapján főzött csavaros fagylaltot árulták – gofri, üdítő, hot dog és palacsinta társaságában. Az új helynek és a finom fagylaltnak hamar híre ment, ezért máris beindult a fejlesztés – első lépésként a gombócos fagyival. A rendszerváltozás hozta az első nagy átalakítást a családi vállalkozás életében. A kilencvenes évek közepére, már az addigi 9 helyett 30 ülővendég fogyaszthatta el kényelmesen a ház édességeit, a fagylalt mellett már különféle süteményeket is, sőt a kínálat kiegészült pizzával. A vállalkozással együtt a Csekő család is bővült.
A vállalkozók mellett a kormány is kiveszi a részét a teendőkből. A következő 7 évben szisztematikusan javítani kívánja a vállalkozások üzleti környezetét – az Üzletre Hangolva és a Bürostop programokkal. Ezek célja a vállalkozások életének megkönnyítése, hiszen ez az, amit egy vállalkozó, üzletvezető joggal elvár az államtól. Mert az, hogy milyen az ügyintézés gyorsasága és minősége, mekkora terhet jelent az adminisztráció, mennyi időt és energiát visz el a bürokrácia, az a vállalkozások számára forintmilliárdokban mérhető költség és olykor üzleti veszteség. Ezért: • 2008 végéig jelentősen csökkennek az államigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó, vállalkozókat terhelő adminisztratív ráfordítások (időben és költségben egyaránt); • 2008. július 1-jétől egy órán belül lehet vállalkozást alapítani; • bővül az e-ügyintézés az elektronikus fizetéssel, valamint szélesedik az Ügyfélkapun – a kormány elektronikus hivatalán keresztül – intézhető ügyek köre; • egyszerűsödik az adórendszer is, hiszen az egyszerűbb adózás is kevesebb terhet és több lehetőséget jelent a gazdaság számára; • változtak a vállalkozások alapításának feltételei, gyorsult a cégbejegyzési ellátás, és csökkent az illeték összege.
„Anyósom, Vali a cukrászatot irányítja, ő a cukrász végzettségű. Apósom a fagylaltrészleget vezeti és árubeszerező. Férjem, Balázs a kapcsolattartó, az üzleti lehetőséget kutatja, a meglévőket ápolja, valamint ő készíti a dolgozók beosztását. Sógorom az informatikai részért és még az árubeszerzésért felel. Én adminisztrációs területen vagyok, de amiben tudok, segítek, ugye a családi vállalkozásban mindenki csinál mindent.” (Csekő Melinda) A családtagok munkájával született meg a mai Csekő Kávéház és Pizzéria. A vállalkozás az Új Magyarország Fejlesztési Terv első nyertesei között van.
11
Közös kassza
A Magyar Köztársaság 2008. évi
A költségvetés összes bevétele: 102 808 Ft/fő/hó
Hiány: 10 182 Ft
Vagyoni típusú adók
2283 Ft
Egyéb adók és adójellegű bevételek 4183 Ft Társasági adó Személyi jövedelemadó
4550 Ft 16 025 Ft
Adóbevétel: 87 608 Ft
Társadalombiztosítási járulékok és foglalkoztatáshoz kapcsolt adók 30 192 Ft
Forgalmi típusú adók (áfa, jövedéki adó)
Nem adóból származó állami bevételek
30 375 Ft
15 200 Ft
Próbálja ki, milyen pénzügyminiszternek lenni, készítse el
www.koltsegve 8
Közös kassza
Költségvetés 2008
költségvetése A költségvetés összes kiadása: 112 990 Ft/fő/hó
Tartalék, EU-befizetés
4589 Ft
Államadósság-kezelés
9258 Ft
Az állam működése, védelem, közbiztonság
14 712 Ft
Gazdasági kiadások, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem, egyéb
15 929 Ft
Kultúra, sport, vallás
Jóléti kiadások: 68 502 Ft
3010 Ft
Egészségügy
10 113 Ft
Oktatás
12 481 Ft
Szociálpolitika és családtámogatás
20 570 Ft
Nyugdíj
22 328 Ft
Az államháztartás több ezer milliárdos bevételei és kiadásai nehezen fordíthatóak le a mindennapokra. Máris jobban értjük, ha mindezt egy magyar állampolgár egyhavi bevételeként és kiadásaként vizsgáljuk meg. Az államnak nincsen pénze és sohasem volt. Csak az adófizető magyaroknak és a vállalatoknak van pénzük. Ők azok, akik minden évben befizetik az adókat, járulékokat és a különböző illetékeket. Az állam 2008-as bevételének többsége a polgáraitól és a vállalkozásoktól beszedett adókból származik. A költségvetési vitában dőlt el, hogy az állam hogyan és mire költi bevételeit 2008-ban. Men�nyit fordítunk a gyermeket nevelő családok támogatására, a nyugdíjak emelésére, a munkanélküliek ellátásaira, vagy éppen autópályák, utak építésére, és olyan nélkülözhetetlen közszolgáltatásokat nyújtó intézmények működésére, mint a rendőrség, az oktatás vagy éppen az egészségügy. 2008-ban a 113 ezer forintos havi kiadásunkból 103 ezer forintot fedezünk saját bevételeinkből, és havonta 10 ezer forintot pedig hitelből. Az elmúlt másfél év kiigazítási programjának köszönhetően a hiány mértéke már csak közel fele a 2006. évinek.
saját költségvetését internetes játékunkkal!
tes 2 0 0 8 . h u
13
Közös kassza
Közös kassza Januári változások 2008-ban tovább nônek a nyugdíjak Januárban 5%-kal emelkedik valamennyi nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátás A fogyasztói árak tervezett 2008-as 4,8%-os, a nettó keresetek 5,2%-os növekedése alapján – a svájci indexálás szabálya szerint a nyugdíjemelést e két tényező határozza meg 50-50%ban – a nyugdíjak januárban 5%-kal emelkednek.
2001-hez képest 2008-ban több mint
41 ezer Ft-tal lesz több a nyugdíj
Természetesen amennyiben akár a nettó keresetek, akár a nyugdíjasokat terhelő árak alakulása eltérne a tervezettől, úgy 2008. novemberben is sor kerül majd kiegészítő nyugdíjemelésre.
és a nyugdíjszerû ellátások átlagos összege 80 000 Ft
1000Ft 1000Ft
70 000 Ft
1000Ft 1000Ft
60 000 Ft
2008. január 1-jétől a szolgálati idő hossza szerint differenciáltan emelkedik az 1991–1996 között megállapított, saját jogú nyugdíjak összege. A mindenkit megillető 4%-os emelésen felül, akinek 29 évnél több szolgálati ideje van, az többletévenként további 0,5%-os, legfeljebb 10%-os emelésben részesül.
1000Ft 1000Ft 1000Ft
30 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 0
Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program végrehajtása, ami további 1,5%-kal növeli januártól a nyugdíjak átlagos ös�szegét.
1000Ft
50 000 Ft 40 000 Ft
2,8 millió nyugdíjas kap átlagosan 3600 forint emelést, ezen belül az öregségi nyugdíjak átlagosan 3900 forinttal, a rokkantsági nyugdíjak 2 900 forinttal, a főellátásként folyósított özvegyi nyugdíjak 2600 forinttal emelkednek. 450 ezren részesülnek különböző nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban (rendszeres szociális járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék), az ő ellátásuk is 5%-kal, átlagosan 1550 forinttal emelkedik. Az öregségi nyugdíj minimuma a 2007. évi 27 130 forintról 28 500 forintra emelkedik. Ezzel együtt emelkedik valamennyi, a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátás összege is, így a gyes, a gyet, az ápolási díj és az időskorúak járadéka.
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
várható tervezett
A nyugdíj és a nyugdíjszerû ellátások átlagos összege
Az intézkedés 700 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjasnak biztosít átlagosan 7%-os, a szolgálati idő hosszától függően 4–14% közötti, átlagosan havi 4600 forintos emelést.
(Forrás: KSH, 2007�2008, prognózis)
A munkavállalók számára kedvezô változások az adózásban Az adójóváírás változásával 2008 januárjától másfél millió munkavállaló nettó keresete emelkedik változatlan bérek mellett is. A munkavállalóknak eddig két címen járó adójóváírás – ami a fizetendő adó összegét csökkenti – egységessé válik, és a korábbiaknál több ember veheti igénybe. A változatás, aminek alapvető célja, hogy a béremelések adóterhének mérséklésével csökkentse a fekete-szürke foglalkoztatásban való érdekeltséget, egyúttal emeli 1,5 millió, havi 85–220 ezer forint közötti keresetű dolgozó borítékába kerülő összeget. Ennek révén egy havonta bruttó 175 ezer forintot kereső ember nettó keresete 4965 forinttal (4,6%-kal) nő. A változtatással 2008-ban a 2007. évihez képest összesen 30 milliárd forinttal több marad a munkavállalók pénztárcájában.
14
Nőnek a munkáltató által adómentesen adható juttatások. Az Országos Érdekegyeztető Tanácson elfogadottak szerint emelkedik a munkáltató által a munkavállalónak adott étkezési juttatások adómentes határa. Melegétel-utalvány esetében ez az összeg havi 10 ezerről 12 ezer forintra, hideg étel esetében 5 ezerről 6 ezer forintra nő. Változik az iskolakezdési támogatás adómentes felső határa is: a munkáltatók által az iskolás gyermeket nevelőknek adható iskolakezdési támogatás adómentes határa a jelenlegi 20 000 forintról a mindenkori minimálbér 30%-ára emelkedik – így ennek összege idén 20 700 forint lesz. Az önkéntes kölcsönös egészség- és/vagy önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás havi adómentes összege a minimálbér 20%-áról 30%-ra emelkedik, azaz a mai 13 ezer forintról 20 700 forintra nő.
Közös kassza
A nyugdíjreform idén életbe lépô új intézkedései Annak érdekében, hogy a jövőben nyugdíjba menők is kiszámítható és biztonságos időskorra számíthassanak, elkerülhetetlenné vált az eddig túlságosan kedvező, az embereket a minél korábbi nyugdíjazásban érdekeltté tevő szabályok korrekciója. A nyugdíjreform részeként januártól hatályba lépő szabályokat nem a mai költségvetési gondok diktálták, ezeknek rövid távon nincs érdemi hatása a nyugdíjalap kiadásaira. Céljuk, hogy azok, akik idén és az azt követő években mennek nyugdíjba, 10–20 év múlva is értékét megőrző nyugdíjból, biztonságban élhessenek. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága elkerülhetetlenné tette a nyugdíj-megállapítás szabályainak korrekcióját, melyek együttes hatására a korábbi szabályhoz képest 6–8%-kal mérséklődik az induló nyugdíjak szintje. • Az induló nyugdíj szintjét csökkenti, hogy kiszámítására 2008tól a tényleges nettó keresetek alapján kerül sor, vagyis a nyugdíjat már nem csupán a személyi jövedelemadóval, hanem a járulékokkal is csökkentett kereset alapján számolják ki. • Növeli viszont a nyugdíj összegét, hogy míg eddig a korábbi évek keresetét csak a nyugdíjazást megelőző második év szintjére számolták át (az éves nettó kereset-növekedéssel valorizálva), addig a jövőben ezt a nyugdíjazást közvetlenül megelőző évig végzik el. Ez a szabály a korábbiakhoz képest a nyugdíjazást megelőző év nettókereset-növekedésének mértékével növeli a nyugdíj alapját. A hosszú szolgálati idővel rendelkezők és különösen a korhatár betöltését követően is munkában maradók nyugdíját az új szabályok csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem mérséklik. 2008-tól 1,5%-ról 2%-ra emelkedik a 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők esetén a nyugdíjnál figyelembe vehető százalékos mérték. Azoknak pedig, akik a nyugdíjkorhatár betöltése, azaz 62 éves koruk után – nyugdíjuk megállapítása nélkül – tovább dolgoznak a 2004 óta érvényes szabály szerint, nyugdíjuk havonta 0,5%-kal, évente 6%-kal emelkedik. 2008-tól szigorodnak az előrehozott nyugdíj melletti munkavégzés feltételei. Ma, miközben a nyugdíjkorhatár 62 év, az öregségi nyugdíjba vonulók – férfiak és nők – átlagos életkora 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjasok figyelembevételével pedig csupán 55 év. Ennek oka, hogy lényegében mindenki, az érintett korosztályok 94%-a él a különböző korai nyugdíjazás rendkívül kedvező lehetőségével, azok is, akik amúgy tovább folytatják kereső tevékenységüket. A változtatás célja, hogy mindazok, akiknek egészségi állapota ezt lehetővé teszi, lehetőleg a nyugdíjkorhatár tényleges betöltésekor vegyék csak igénybe a nyugdíjukat. Az új szabályok nem vonatkoznak azokra, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, elmúltak 62 évesek, ők továbbra is munkajövedelmük korlátozása nélkül megkapják a nyugdíjukat.
• Ma több tízezerre tehető azok száma, akik korábbi munkakörüket változatlanul betöltve élnek, vagy inkább visszaélnek az előrehozott nyugdíjazás lehetőségével, és a munkabérük mellett a nyugdíjukat is felveszik. A 2008-tól előrehozott nyugdíjba menők már csak korábbi munkaviszonyuk megszüntetése után lesznek jogosultak a korai nyugdíjazásra. • A 2008-ban korhatár alatt nyugdíjba menők a nyugdíjuk folyósítása mellett legfeljebb az éves minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelmet szerezhetnek. Az éves keretösszeg elérését követő hónaptól nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését kell kérniük. • Az azonos feltételek megteremtése érdekében, kellő felkészülési időt biztosítva, a korlátozás 2010-től valamennyi, korábban korhatár alatt nyugdíjba menő személyre kiterjed, mindaddig, amíg nem töltik be 62. évüket.
2008-ban is jelentôs, a szociális helyzetüktôl függô támogatást kapnak a családok a gázés távhôszámláik kifizetéséhez Az elmúlt években a gáz és a távhő hazai fogyasztói ára teljesen elszakadt a világpiaci árak változásától, miközben a hazai fogyasztás 80%-át importból kell fedeznünk. Így jött létre az a helyzet, hogy 2006 júliusában a gáz ténylegesen fizetett fogyasztói ára az Európai Unió 25 országa között Magyarországon volt a legalacsonyabb. Pontosan a fele a hozzánk hasonló fejlettségű Szlovákia, Lengyelország vagy Csehország árainak, és csupán 30%-a a szomszédos Ausztriáénak, miközben a világpiacon valamennyi ország ugyanazon az áron tudja megvenni a gázt.
A kôolaj világpiaci ára és a lakosság által fizetett gáz árának
változása 2002 és 2006 elsô féléve között
A LAKOSSÁGI
GÁZÁRAK NEM
KÖVETTÉK A VILÁGPIACI ÁRAK NÖVEKEDÉSÉT, miközben a hazai gázfogyasztás 80%-a
IMPORT
(a 2002. évi %-ában) 300%
A kôolaj világpiaci ára
250% 200%
A gáz fogyasztói ára
150% 100% 0%
2002
2003
2004
2005
2006. I. félév
(Forrás: KSH, GKM)
15
Közös kassza A támogatás korábbi, a fogyasztás mennyiségéhez igazodó, a világpiaci árakat egyre nagyobb összeggel mérséklő rendszere nem csupán pazarló volt, de egyúttal igazságtalan is. Ugyanis nem csupán a szociálisan rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától. Nagyobb fogyasztásuk alapján több támogatást adott a tehetősebb családoknak, mint a nehéz helyzetben, kis lakásban élőknek. A gáz árának 2006. augusztusi 30%-os emelését követően 2007 januárjában került sor a korábbi, valamennyi fogyasztónak támogatást adó, az elfogyasztott gáz mennyisége alapján járó árkiegészítés megszüntetésére. Helyét a családok jövedelmi helyzetétől függő új, szociális támogatási rendszer vette át, ami azonban már nem csupán a gázzal, hanem a távhővel fűtött lakásokban élőket is támogatja. Az új támogatási rendszer indulásakor a kormány a valóban rászorulóknak tekinthető családoknál szélesebb kör – az érintett családok kétharmada – számára biztosította a terheik mérséklését, annak érdekében, hogy az átlagos jövedelműeknek se egyszerre kelljen fűtési költségeik 50–65%-os növekedésével szembesülni. A családok legmagasabb jövedelmű egyharmadának azonban már tavaly és idén is a gáz és a távhő tényleges, támogatás nélküli árát kell megfizetnie. A gáz- és távhőtámogatásra 2007-ben összesen 112 milliárd forintot fordít a költségvetés, ennek összege 2008-ban – a magasabb jövedelműek támogatási mértékének csökkentésével – 82 milliárd forint lesz. 2008-ban a gáz árának 5%-os növekedése mellett a magasabb jövedelmű felső két kategória támogatása csökken, miközben a legalacsonyabb jövedelműeké, az alsó két támogatotti csoportba tartozóké továbbra is a 2007. évi szinten marad.
2006 nyarán az Európai Unióban Magyarországon volt a legolcsóbb a gáz fogyasztói ára Egy gigajoule gáz ára egy átlagos fogyasztású háztartásban 2006 II. félévében az Európai Unióban (euróban, adóval). 4,77 € 4,87 € 6,36 € 7,04 € 9,69 € 9,79 € 9,92 € 10,27 € 10,78 € 12,51 € 13,46 € 13,60 € 13,80 € 14,09 € 14,11 € 15,65 € 17,10 € 17,24 € 17,57 €
Magyarország Észtország Lettország Litvánia Szlovákia Lengyelország Egyesült Királyság Csehország Luxemburg Írország Franciaország Spanyolország Szlovénia Portugália Belgium Ausztria Hollandia Németország Olaszország Svédország Dánia
26,99 € 36,59 € 0
5
10 15 20 25 30 35 40 (Forrás: Eurostat)
A lakosság által ténylegesen fizetett gázárak változása 2008-ban 5%-os gázáremelés mellett Ha a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme
2007 A gáz ára (Ft/m3)
2008
Támogatás Támogatott (Ft/m3) ár (Ft/m3)
A gáz ára (Ft/m3)
Lakossági Támogatás Támogatott árváltozás (Ft/m3) ár (Ft/m3) 2008-ban, %
kevesebb, mint a nyugdíjminimum 2-szerese
100,9
40,1
60,8
106
40,1
65,9
8,4%
a nyugdíjminimum 2–2,5-szöröse
100,9
32,8
68,1
106
32,8
73,2
7,5%
a nyugdíjminimum 2,5–3-szorosa
100,9
25,5
75,4
106
22
84
11,4%
a nyugdíjminimum 3–3,5-szöröse
100,9
18,2
82,7
106
14,5
91,5
10,6%
a nyugdíjminimum 3,5-szöröse felett
100,9
0
100,9
106
0
106
5,0%
Egy köbméter gáz után 2008 januárjától is azok fizetnek többet, akiknek magas a jövedelme, és azok fizetnek lényegesen kevesebbet, akik megélhetési gondokkal küzdenek.
16
Családi kör
Egészségünkre!
Több jut a családok kosarába Nemcsak a támogatás mértéke bôvül, nô a támogatottak köre is A kormány 2008-ban növeli a családok támogatását. Nő a családi pótlék, a gyes, a gyed és a gyet összege, és több gyerek kap majd rendszeres támogatást.
• 2008-ban emelkedik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményére jogosító jövedelemhatár, és bővülnek az ezzel járó támogatások
A családi támogatások együttes összege a 2007. évi 495 milliárd forintról 2008-ban 536 milliárd forintra emelkedik. A fogyasztói árak várhatóan 4,8%-os növekedése mellett ez a családi támogatások reálértékének közel 3,5%-os emelkedését eredményezi.
» 2008-ban már minden olyan gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 125%-át, tartósan beteg, fogyatékos gyermek, vagy egyedülálló szülő esetén pedig a 135%-át. (2007ben ez a határ 120, illetve 130% volt.)
• Az inflációnál gyorsabban emelkedik a családi pótlék összege, de úgy, hogy a legnehezebb helyzetben lévők – a nagycsaládosok, a gyermekeiket egyedül nevelők – az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. • A kisgyermeket nevelő szülők támogatásai 2008-ban megőrzik reálértéküket. Emelkedik a gyes, valamint a gyet ös�szege. Előbbi a 2007. évi havi 27 130 forintról 28 500 forintra nő. A 2007. évi bruttó kereset-növekedésnek megfelelően átlagosan mintegy 8%-kal emelkedik a gyed összege.
Jövőre tehát nemcsak a nyugdíjminimum növekedése, hanem a jogosultsági határ emelkedése miatt is szélesedik a kedvezményre jogosultak köre. » A kedvezmények köre is bővül jövőre. · Már nem csupán a bölcsődében, az óvodában és az általános iskola 1–4. osztályában, hanem az 5. osztályban is ingyen kapják az étkezést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak (a közoktatás többi évfolyamán 50%-os a kedvezmény). Természetesen továbbra is megilleti őket a közoktatás mind a 13 évfolyamán az ingyenes tankönyvellátás.
Egy kétgyermekes család családi pótlékának havi összege (2001–2008) 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5000 0
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
(Forrás: LXXXIV. törvény a családok támogatásáról)
· A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetését eddig évről évre külön döntéssel biztosította a kormány. Most először a költségvetés külön címen, előre tartalmazza, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek a nyári iskolai szünetben való étkezését megszervező önkormányzatok összesen 1,2 milliárd forintos támogatásban részesülhetnek. · Az évente kétszer járó pénzbeli támogatás eddigi 5000 forintos ös�szege jövőre 5500 forintra emelkedik.
17
Egészségünkre!
Egészségünkre! Mindenkinek jár a jobb! A kormány a betegközpontú egészségügy mellett tette le a voksát: pályázatai segítségével több tízmilliárd forintos kórházfejlesztési programokat hajtanak végre országszerte, de külön rendeletben szabályozták a betegek ellátásának minimális színvonalát, aminek értelmében egyes kórházakban a korábbi összeg háromszorosát költik a betegek napi étkeztetésére. A magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabbak közé tartozik Európában. Rövidebb ideig és egészségtelenebbül élünk az Európai Unió más tagállamainak polgárainál. A születéskor várható élettartam a férfiak esetében hét, a nőknél pedig négy évvel marad el az uniós átlagtól. Az egészségben eltöltött évek számát tekintve pedig mindössze 23.-ak vagyunk a 27 tagú Európai Unióban. Jelentősek az országon belüli különbségek az egészséges élet esélye szempontjából is. A roma népesség születéskor várható élettartama több mint egy évtizeddel alacsonyabb az európai összehasonlításban amúgy is alacsony magyar átlagnál. A kedvezőtlen statisztikák egyik fő okozója a lakosság nagy részének egészségtelen életmódja, ám hozzájárul még valami: túl sokat vagyunk kórházban, pedig gyógyulhatnánk járóbetegként is, sokkal kényelmesebb körülmények között. Az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban gyógyított betegek száma és aránya még mindig nagyon alacsony. Míg 2004-ben Magyarországon az összes eset 13%-át kezelték egynapos sebészet keretében, addig ez az arány az Egyesült Államokban 75%, de Ausztriában is 55%.
18
A kedvezőtlen magyarországi tendenciák megállítása érdekében már 2004 és 2006 között is milliárdos fejlesztések valósultak meg az elmaradott régiókban kórházak és klinikák korszerűsítésére. A Debreceni Egyetem 12 milliárd forintos, modellértékű regionális egészségcentrumához fogható egészségügyi beruházásra nem volt példa a rendszerváltás óta Magyarországon. Emellett egymilliárd forintot meghaladó egészségügyi fejlesztések történtek például Pécsett, Nyíregyházán és Mezőkövesden is.
„A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma a több mint 12 milliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően a legmodernebb eszközökkel felszerelt regionális egészségcentrum lett.”
A debreceni kórház regionális központtá fejlesztésének célja a térség lakossága egészségügyi állapotának javítása, ennek következményeként pedig a lakosság munkaerő-piaci versenyképességének növelése az észak-alföldi és északmagyarországi régiókban. A 12 milliárd 100 millió forintos beruházással létrehozott egészségkomplexum működése a szív- és keringési, daganatos megbetegedések gyógyítására irányul, és az egyes betegségcsoportok kezelésének minden fázisát felöleli (szűrés, diagnosztika, konzervatív, illetve műtéti terápia, rehabilitáció, gondozás). Az új, debreceni klinika, a szolgáltatások hatósugarát tekintve két régió (Észak-Alföld és Észak-Magyarország) teljes lakosságát éri el. Pécsett a helyi egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrumát fejlesztették több mint kétmilliárd forintból. Ennek keretében teljesen felújították az 1. számú klinika tömbjében működő, építészetileg és műszerparkját tekintve is elavult szakambulanciáját, így az ország egyik legmodernebb szűrő- és diagnosztikai központja jött létre. A pécsi klinika a fejlesztésnek köszönhetően a mobil szűrés bevezetésével képessé válik arra, hogy segítse a hátrányos helyzetű kistérségek egészségügyi felzárkóztatását.
Egészségünkre! Nyíregyházán szintén szűrő- és diagnosztikai központot hoztak létre a Jósa András Kórház használaton kívüli szárnyának teljes rekonstrukciójával. A több mint egymilliárd forintos fejlesztés magában foglalta a szerkezeti felújítást, az eszközpark cseréjét és új berendezések megvásárlását. A projekt keretében elkészült egy Módszertani Központ is, mely az országban jelenleg egyedülállóan a betegek egészségügyi adatait kívánja feldolgozni. Szintén több mint egymilliárd forintos fejlesztéssel alakítottak ki Regionális Rehabilitációs Központot Mezőkövesden. A városban lévő Megyei Reumakórház kapacitása 80 ággyal bővült, így most összesen 184 ággyal várja a betegeket. A pályázaton elnyert pénzből az ágyszám növelésén túl felújították az épületet, és korszerűsítették a fizikoterápiás eszközparkot is. A 2007 végén indult pályázatok eredményeként az ország további 60–80 településén és azok környékén javul látványosan az egészségügyi ellátás. A megújuló háziorvosi rendelők, kibővülő szakrendelők olyan, fél órán belül elérhető szolgáltatásokat nyújtanak majd, amelyekért eddig leggyakrabban egy távolabbi kórházba kellett elmenni. A jellemzően hátrányos helyzetű kistérségekben élő egymillió ember így a mainál lényegesen több esélyt kap a gyors gyógyulásra. A 2007 és 2013 közötti időszak európai uniós fejlesztéseit megalapozó Új Magyarország Fejlesztési Tervnek kiemelt célja az egészségügyi rendszer korszerűsítése, a lakosság egészségi állapotának javítása. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére ebben a hétéves időszakban több mint 311 milliárd forint uniós forrást fordít a kormányzat, míg egészségmegőrzésre és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztésre majdnem 60 milliárd forint jut. A központi források mellett a regionális operatív programokból további, csaknem 115 milliárd forint jut az egészségügy korszerűsítésére, ami azt jelenti, hogy a kormány 2013-ig összesen 481 milliárd forintot fordít a magyar egészségügy fejlesztésére.
Olcsóbban – egészségesen! Helyszínenként átlagosan kilencezren vettek részt 2007 novemberében és decemberében a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére indult SZ.É.P. – Szűréssel az Életért Program rendezvényein. A hét helyszínen a látogatók összesen több mint 150 ezer vizsgálatot, szűrést végeztettek el ingyenesen. Indokolatlanul sokat vagyunk betegek. Életünk 13 százalékát betegen éljük le, ami azt jelenti, hogy egy 70 éves ember az életéből 9 évet él betegen. Olyan betegségek rabságában, amelyek nagy része megelőzhető, időben felismerve pedig hamar és fájdalommentesen gyógyítható lenne. Mindehhez egyedül arra van szükség, hogy felismerjük: az egészségünket nem az orvosi rendelők vagy a kórházi szobák őrzik, hanem saját magunk. A Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére 2007 őszén zajlott SZ.É.P. – Szűréssel az Életért Program az egészséges életmóddal, a megelőzés eszközeivel, valamint a sokszor rettegett, ám a valóságban gyors és fájdalommentes szűrővizsgálatokkal ismertette meg az ország hét nagyvárosában a SZ.É.P.-szombatok résztvevőit. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és a környező települések lakosai összesen több mint 150 ezer vizsgálatot, szűrést végeztettek el ingyenesen, többek között melanómaszűrést, vércukor-, koleszterin- és testzsírszázalék-mérést, fül-, orr-, gégészeti és hallásvizsgálatokat, gerincvizsgálatot vagy mammográfiás szűrést. A hét SZ.É.P.-szombat keretében sok, régóta halogatott betegségre derült fény, többen pedig a szó szoros értelmében véve új esélyt kaptak: még idejében ismertek fel a kezdődő melanómát vagy daganatos betegséget. A SZ.É.P. – Szűréssel az Életért Program rendezvényei bebizonyították, hogy érdemes időt áldozni a vizsgálatokra: hosszú és fájdalmas betegségek előzhetőek meg néhány, a háziorvosnál eltöltött látogatással. Ellenőrizze, milyen szűrővizsgálatokra van szüksége félévente, évente, kétévente! Keresse fel háziorvosát! Spóroljon a gyógykezelésen, a gyógyszereken – előzze meg a betegséget!
19
Egészségünkre!
Mire költik a vizitdíjunkat és a kórházi napidíjunkat? Lassan már egy éve, 2007. február 15-e óta fizetjük. A politika és a pártok nem hagyják, hogy megszokjuk, többen meg is szüntetnék ezt az orvosoknak és a kórházaknak fizetendő, 300 forintos díjat. De foglaljuk most össze, hogy mi is ez az egész: járóbeteg-szakellátás után vizitdíjat, fekvőbetegellátás után pedig kórházi napidíjat kell fizetni, egységesen 300 forintot. A vizitdíj és a kórházi napidíj kifejezi azt a közös felelősséget, amely a közpénzből fenntartott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban az állampolgárokra hárul. A 300 forintos vizitdíj és a napidíj a tényleges költségek átlagosan 3%-át, kórházi ellátás esetén pedig kevesebb mint 1%-át fedezi, mégis nagyon fontos többletbevételt jelent a háziorvosi és járóbetegellátásban, csakúgy, mint a kórházak gazdálkodásában.
„A vizitdíjból befolyt pénzből meg tudtam emelni a velem együtt dolgozó asszisztens bérét.”
Dr. Sznyejka Dravkova, háziorvos Bevezetésére azonban nem csupán a költségekhez való hozzájárulás miatt volt szükség, hanem azért is, hogy végre az egészségügy valamennyi szereplője számára világos legyen, hogy amikor a beteg orvoshoz fordul, nem szívességet kér, hanem szolgáltatást vásárol. És ha szolgáltatást vásárol, akkor jogosan várja el a jobb minőséget. A vizitdíj és a napidíj azt jelenti: mindenkinek jár a jobb ellátás. A vizitdíj és a kórházi napidíj szerepe az is, hogy a betegben tudatosítsa: az orvosi ellátás nem ingyen van, a vizsgálatok, a gyógyszerek, a kórházban fekvés után a társadalombiztosításnak jelentős kiadásai vannak. Mivel az egészségügy a legdrágább közszolgáltatás, mindannyiunknak az az érdeke, hogy az igénybevétele ésszerűen történjen. A vizitdíj és a napidíj csökkenti az indokolatlan orvoshoz járást és kórházban fekvést, így a rendelők túlterheltségét és a társadalombiztosítás felesleges kiadásait is. A vizitdíj még valamit csökkentett: a hálapénz nagyságát az ellátás egyes területein. Egyre többen gondolják úgy, hogy jobb fizetni a vizitdíj viszonylag kis összegét legálisan, mint a hálapénzt illegálisan.
20
Így látják a háziorvosok Dr. Sznyejka Dravkova háziorvos körzetébe 1500-an tartoznak, a befizetett vizitdíj összege havonta mintegy 200 ezer forint. A doktornő szerencsés abból a szempontból, hogy friss a praxisa, mindössze 5 éve rendel körzetében, ezért az orvosi műszerek felújítására nem kell költenie. Elmondása szerint több szempontból is örül a vizitdíjnak. Ebből a pénzből meg tudta emelni a vele együtt dolgozó asszisztens bérét, amire a vizitdíj nélkül nem lenne lehetősége. A háziorvos elmondta: a vizitdíj bevezetése előtt folyamatosan nőtt a betegszám a rendelőjében, közvetlenül előtte pedig hirtelen megugrott, február elején elérte a napi 120 főt. A vizitdíj bevezetése óta viszont ismét napi 40–50 betege van, éppen annyi, mint a díj bevezetése előtt egy évvel. Sznyejka Dravkova doktornő szerint ez azért is jó, mert így több ideje jut egy-egy betegre, tehát többet tud foglalkozni a hozzá forduló emberekkel. Dr. Buda Éva a praxisát fejlesztette a neki befizetett vizitdíjakból. A doktornő egy modern fizikoterápiás fájdalomcsillapító eszközt vásárolt, mellyel hatékonyabban kezelheti pácienseit, ezenkívül új monitorokat is vett. A házorvos saját pluszbevétele mellett fontosnak tartotta elmondani, hogy úgy látja, racionálisabb lett a betegek orvoshoz járása. Kiemelte ugyanakkor, hogy nincs olyan betege, aki azért maradna el, mert nem tudja kifizetni a vizitdíjat. Hozzátette: mint orvosnak, neki több szempontból is pontosan tisztában kell lennie betegei helyzetével, így megteheti, hogy elnéző legyen azokkal, akiknek tényleg gondot okozna az alkalmankénti 300 forint kifizetése. Dr. Buda Éva tapasztalata szerint páciensei 98%-a elfogadja a vizitdíj intézményét.
„Fejleszteni tudtam a praxisomat új, modern eszközökkel.”
Dr. Buda Éva, háziorvos
Dr. Tolnai Ágnes háziorvosként dolgozik, körzetébe 1400 ember tartozik, zömmel idősek. Tapasztalatai szerint valamelyest csökkent a beteglátogatások száma a vizitdíj februári bevezetése óta. Mint elmondta, ebben leginkább neki volt szerepe: meggyőzte például azokat a betegeit, akik az egyhavi gyógyszeradagjukat több részletben, akár hetenkénti látogatások
Egészségünkre! során íratták fel, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerekért minden hónapban csak egyszer jöjjenek. A doktornő ugyanakkor nem tapasztalta azt, hogy betegei közül valaki is azért kerülné, mert nem tudja megfizetni a vizitdíjat. Ekkora és ilyen összetételű betegkörnél mintegy 150–170 ezer forint pluszbevételhez jut a praxis – mondta el Dr. Tolnai Ágnes. Az így befolyt összegből praxisát fejleszti a doktornő: asszisztensének számítógépet vásárolt a rendelőbe, és új EKG-készülék megvételét is tervezi. Mivel a szívritmust és egyéb keringési adatokat mérő műszer ára 800 ezer forint körül van, ennek beszerzésére idén kerülhet sor. Tolnai doktornő elmondása szerint a vizitdíjjal kapcsolatos adminisztráció nem növelte munkáját, hiszen ezt egy számítógépes program végzi, így betegenként maximum egy percet fordít ezzel kapcsolatban a „papírmunkára”. „Jó, hogy van vizitdíj, ha elvennék, azt egész biztosan megéreznék a praxisok” – összegezte véleményét a doktornő.
A kórház teljes működési költségének mintegy 1%-át fedezi a napidíj – mondta el Dr. László Imre, a budapesti Szent Imre Kórház főigazgatója. Az intézmény körzetében 200 ezren laknak, a kórházat felkereső páciensek pedig februártól október végéig 47 millió 347 ezer forintot fizettek be napidíj és vizitdíj formájában. A befizetések és a beteglátogatások száma ugyanakkor érdekes arányt mutat. Dr. László Imre elmondása szerint az összes páciens mintegy 29%-a fizet csupán díjat, ugyanis a betegek 30%-a egy nap alatt az intézmény több osztályát is felkeresi, amiért nem fizet ismételt vizitdíjat, a betegek 41%-a pedig teljesen díjmentes. A kórházat felkereső betegeknek az elvégzett vizsgálatok 71%áért egyáltalán nem kell fizetniük. A Szent Imre Kórház gazdasági igazgatója, Karácsony Annamária azt is elmondta, hogy a befizetett díjak egyharmadát a rendszer működésére fordítják, az összeg kétharmadából pedig létrehoztak egy alapot, amelyből a kórházi dolgozók vizitdíját és napidíját fizetik, illetve azoknak a pácienseknek a díjait, akik nem engedhetik meg, hogy befizessék a kötelezően fizetendő összeget.
Így látják a kórházvezetôk Jól jött a napidíj a kórházaknak is – állítja Dr. Sásdi Antal, a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet orvos-igazgatója. Az évente 600 ezer járóbeteget és 40 ezer fekvőbeteget ellátó intézményhez 2007. november 19-ig 80 millió 442 ezer forint folyt be vizitdíjból és napidíjból összesen, a február 15-i bevezetés óta. A napidíjjal kapcsolatos adminisztrációra és személyzetre az összeg 10%-át, vagyis mintegy 8 millió forintot költöttek, a fennmaradó 70 millió forintot pedig a kórház stabil gazdálkodására fordítják, azaz a költségvetési lyukakat tömködik. A professzor szerint ezért mindenképpen hasznos megoldás volt a napidíj bevezetése, mert most semmilyen adóssága nincs a kórháznak. Dr. Sásdi Antal ugyanakkor hozzátette, egyelőre nem tapasztalják, hogy racionálisabban keresnék fel a rendelőintézetet a páciensek. A szegényebbek valóban indokolt esetekben fordulnak hozzájuk, de az a réteg, amelyet nem terhel meg a díj kifizetése, továbbra is az indokoltnál többet jár a rendelőbe.
„Éves szinten 160–180 millió forintos bevételhez jut a kórház, amelyet legnagyobb részben az évek óta tervezett kórházi ágycserére fordítunk.”
Dr. Papp László, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója
„A kórházat felkereső betegeknek az elvégzett vizsgálatok 71%-áért egyáltalán nem kell fizetniük.”
Dr. László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója
A hasonló térséget ellátó, vagyis mintegy 200 ezer fős körzettel bíró budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója, Dr. Papp László örül annak, hogy a díjak hatására kevesebb lett a feleslegesen lefoglalt orvosidő, így az ezzel járó költség is. Ráadásul éves szinten 160–180 millió forintos bevételhez juthat a kórház a napi- és vizitdíjakból, ami ugyan töredéke a teljes, 6 és fél milliárdos működési költségnek, de olyan beruházásokra tudják fordítani, amelyeket már évek óta halasztanak. Dr. Papp László legfontosabb fejlesztésnek a kórházi ágyak cseréjét nevezte, mert a fekvőhelyek átlagéletkora 40 év felett van. 467 kórházi ággyal és új áron mintegy félmillió forintos költséggel számolva a teljes ágycserét mintegy két év alatt meg is valósíthatják. A főigazgató a díjakkal kapcsolatban mindössze azt kifogásolta, hogy túl sok az előre megszabott mentesség, amit szerinte azzal lehetne kiváltani, hogy ha egyrészt az orvos mérlegelési körébe utalnák, aki a betegség alapján döntene a díj elengedéséről, a szociális mentességet pedig az önkormányzatokra bízná, melyek a kezelések után visszatérítenék a pénzt a rászorulóknak.
21
Egészségünkre!
A választás szabadsága az összetartozás biztonsága. EGY BIZTOSÍTÓ, TÖBB PÉNZTÁR – EBBEN A MONDATBAN FOGLALHATÓ ÖSSZE AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÜNK ÚJ MODELLJE. AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA A JÖVŐBEN IS AZ EGYSÉGES NEMZETI KOCKÁZATKÖZÖSSÉGEN ALAPULÓ, SZOLIDARITÁSELVŰ, KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN TÖRTÉNIK. MIT IS JELENTENEK EZEK A SOKAT EMLEGETETT KIFEJEZÉSEK, ILLETVE ALAPELVEK A GYAKORLATBAN? Azt, hogy a jövőben is biztosított lesz mindenki, aki eddig az volt – vagy azért, mert járulékot fizet, vagy azért, mert az állam fizeti a járulékot helyette (gyerekek, öregek, munkanélküliek stb.).
Marad az egységes, nemzeti egészségbiztosítás, amelynek mindannyian, kötelezően a tagjai leszünk, de a magántőke bevonásával megalakulhatnak egészségbiztosítási pénztárak, amelyek versenyeznek majd értünk.
A biztosítás – mint eddig, a jövőben is – kötelező lesz, a biztosításból kizárni, a jövedelemarányos járulékát egyénileg emelni senkinek nem lehet. Az egyén kora, neme, lakóhelye vagy egészségi állapota alapján a biztosítottak között nem lehet különbséget tenni, mindez nem befolyásolhatja a járulék mértékét.
Mi akár évente válthatunk pénztárat, ha úgy látjuk jónak, de a pénztárak soha, semmilyen indokkal nem utasíthatnak el, vagy zárhatnak ki egyetlen biztosítottat sem.
GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Az új rendszerben egyetlen magyar állampolgár sem maradhat a másikéval egyenértékű biztosítás nélkül.
Miért van szükség területi felelősséget vállaló, a biztosítottakért versengő pénztárakra? Azért, mert a rendszerváltás óta eltelt 17 évben a működési formájától függetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem volt képes az egészségügyre szánt közpénz hatékony felhasználására. Az új szereplők, a pénztárak vegyes tulajdonú szervezetek, amelyekbe a magánszereplők szolgáltatást szervező, ügyfélbarát kultúrát hoznak az ellátás szervezettségének, színvonalának javítása érdekében. És miért lesz ez jó nekünk? Ma hiába vagyunk elégedetlenek, nem választhatunk mást. Most ezt a választási lehetőséget teremtjük meg: a létrejövő pénztárak új szemléletet hoznak, a köztük lévő szabályozott verseny pedig folyamatosan javuló minőséget eredményez. Nyilvánvaló: mindenki olyan pénztárat választ majd, amelytől több és jobb szolgáltatást kap. Azért, hogy őket válasszuk, a pénztárak kikényszerítik a velük szerződött kórházaktól a betegeknek nyújtott jó minőségű ellátást. Mit fognak ezek a pénztárak kínálni? Olyan kórházakba küldik a betegeket, ahol a gyógyítás színvonala jobb. Ügyfélközpontot működtetnek, hogy a beteg gyorsan megkapja a megfelelő ellátást, felesleges vizsgálatok és sorban állás nélkül. Előbb-utóbb azt is garantálni fogják, hogy a velük szerződött szolgáltatóknál a kezelés után nem kell hálapénzt fizetni. Annak is megvan a lehetősége, hogy a pénztárak vállalják: visszafizetik a vizitdíjakat, ha az ügyfeleik rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon.
Az új modellel így minden biztosított nyer: megkapjuk a választás szabadságát, de mindannyiunk számára megmarad a közösség nyújtotta biztonság is.
Mit jelent a „biztosítás” az egészségügyben? A biztosítás arról szól, hogy különböző, a jövőben esetlegesen bekövetkező kockázatok ellen védekezünk. Ez a kockázat általában valamilyen káreseményt jelent. Anyagi javakban vagy éppen egészségben. A kockázat éppen abból származik, hogy nem lehetünk biztosak benne: valami bekövetkezik, de abban sem, hogy elmarad. Egy nagyobb közösségnek lesznek olyan tagjai, akiknél elő fog fordulni a káresemény, másoknál pedig nem fog bekövetkezni. Lesznek, akiknél súlyos káresemény következik be, másoknál pedig enyhék. Annak érdekében, hogy egy ilyen káresemény ne döntsön romba senkit, az emberek közös kockázati alapot képeznek, és azt mondják, hogy ebből a kockázati alapból azt fogják majd kisegíteni, akit a káresemény elért. Természetesen, akit nem ér kár, utólag azt gondolhatja, hiába fizetett, akit pedig káresemény ér, úgy látja, jól járt, többet kapott vissza, mint amennyit befizetett. Ez így azonban nem pontos megfogalmazás, mert mindenki kap valamit a biztosítással: saját kockázatának csökkenését. De akkor miért nem beszélhetünk több-biztosítós modellről? Azért, mert az egészségbiztosítási pénztár nem biztosító, így nem is teheti meg azt, amit egy biztosító megtehet. Gondoljunk akár a személygépkocsi- vagy a lakásbiztosításokra! Ezekben az esetekben a biztosítási díj mértékét kockázatelemzés után számolják ki: akinek több érték van a lakásában, és még egy biztonsági zárra sem költ, vagy rendszeresen karambolozik az autójával, annak nagyobb lesz a biztosítási díja; aki viszont riasztóval látja el a lakását, és balesetmentesen közlekedik, annak kisebb.
Egészségünkre! Az egészségügy területén azonban az állam ilyen különbségtételt nem enged meg. A járulékfizetés az új modellben is változatlanul jövedelemarányos lesz és nem kockázatarányos. Az egészségügyi ellátást a jövőben is a szükségletnek megfelelően kapjuk, függetlenül attól, hogy a jövedelme alapján ki mennyi járulékot fizet. Nem jöhet létre gazdagok és szegények, segítségre szorulók és erejük teljében lévők biztosítója. Egy biztosító marad, és az mindannyiunké lesz. Akkor tehát hány egészségbiztosító lesz Magyarországon? Egyetlenegy: a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ, amelynek mindannyian, kötelezően a tagjai leszünk. Csupán egészségbiztosítási pénztárból lehet több, ezek azonban nem biztosítók, csak ellátásszervezők. A magyar modell keretében így összesen 22 területi pénztár jön létre, ebből 4 a közép-magyarországi régióban (Budapest + Pest megye), illetve minden megyében egy-egy. Mit jelent pontosan a szolidaritáselvű, nemzeti kockázatközösség? Azt jelenti, hogy mindenki kötelezően és jövedelemarányosan fizet járulékot, a nagyobb jövedelmű többet, a kisebb jövedelmű – értelemszerűen – kevesebbet, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésük mégis egyforma: egyik sem kap többet vagy kevesebbet a pénzéért. A lényeg csak annyi, hogy biztosítva legyenek – biztosítás és biztosítás között ugyanis nincs különbség, az orvos, a rendelő, a kórház csak azt látja, hogy valakinek rendben van-e a biztosítása vagy nincs. Azt, hogy mióta fizet és mennyi járulékot fizetett, az egészségügyi szakemberek, ha akarnák, se tudnák: nem lehet (és nem is lehetséges) különbséget tenni a páciensek között. Ezt maguk a páciensek sem tehetik meg: a kockázatközösség tagjai kötelezően, az állam által kikényszerített módon szolidárisak egymással – pl. a gazdag a szegénnyel, a fiatal pedig az öreggel, aki már nem dolgozik. Nem alkothatnak önálló biztosítási közösséget, mondjuk, a gazdagok, a városiak, vagy valamilyen szakmához tartozók. Nem lehet elkülönült közösséget létrehozni. Ez az egységes kockázatközösség teremti meg a hátteret valamennyiünk számára, hogy amikor elmegyünk orvoshoz, a biztosító ennek az orvosnak vagy intézménynek kifizesse a számlát. Mi a garancia arra, hogy a magánbefektetők nem alakítják át rövid idő alatt a saját érdekeiknek megfelelően az új rendszert? Az állam jelenléte, sőt döntő szerepe a garancia. Nem jöhet létre olyan pénztár, amelyikben az államnak ne lenne többségi tulajdona. A járulék mértékét és a kötelezően nyújtandó szolgáltatások tartalmát pedig a jövőben is az Országgyűlés határozza meg. Hogyan működik majd a pénztárválasztás? Bárki választhatja bármelyik pénztárat, de ha nem választ mást, mindenki automatikusan a lakóhelye szerinti pénztárhoz tartozik, vagyis még önhibájából, vagy „készakarva” sem eshet ki senki a rendszerből. A pénztár a belépőnek nem szabhat semmilyen feltételt: nem kérhet biztosítási díjat, nem zárhatja ki azokból az ellátásokból, amelyeket ma is megkap, nem kérhet pluszpénzt az ellátásért, nem kötelezetheti egyéb biztosítás, kiegészítő egészségbiztosítás „megvásárlására”.
Mi történik akkor, ha elégedetlen vagyok a pénztárammal? Két dolog történhet: vagy kikényszerítem, hogy változtasson a működésén, vagy otthagyom, és átmegyek egy másik pénztárhoz. Mindkettőre meglesz a lehetőség: a pénztáraknak törvény írja elő, hogy ügyfélszolgálati irodákat üzemeltessenek, de ha ott sem tudják kezelni a panaszainkat, fordulhatunk az Egészségbiztosítási Felügyelethez, amelynek erős jogosítványai lesznek a pénztárakkal szemben. Ha pedig ez sem használna, akár évente is jogunk lesz pénztárat váltani, és bármelyik kiszemelt pénztár köteles minket feltétel nélkül fogadni. A választás szabadsága ugyanis csak a miénk, biztosítottaké. Emelkedik-e majd a kötelezően fizetendő járulék mértéke? Az új rendszerre való áttérés nem okoz járulékemelést. A járulékok mértékéről ezután is az Országgyűlés dönt, azaz a pénztárak nem szólhatnak bele, hogy mekkora a járulék mértéke, így az új rendszer ebből a szempontból nem hoz változást. Ha a pénztárak nem is tudják emelni a járulékot, majd biztosan azzal „trükköznek”, hogy az eddigi járulékért cserébe egyre kevesebb szolgáltatást adnak… Nem, erre sincs lehetőségük. Az sem változik ugyanis, hogy mit kell nyújtania a pénztáraknak: a sürgősségi ellátás minden embernek jár, a biztosítottak pedig ugyanazt az ellátási csomagot kapják a járulékaikért, mint ma. A pénztárak ennél többet nyújthatnak, kevesebbet nem. Az Egészségbiztosítási Felügyelet pedig szigorúan ellenőrzi azt, hogy a megfelelő ellátást mindenki megkapja-e. A működési engedélyét kockáztatja az a pénztár, amely a szigorú szabályokat megszegi. A pénztáraknak lesz beleszólása abba, hogy az orvosok milyen vizsgálatokat végeznek el? Nem. A szakmai irányelvek, eljárásmódok (protokollok) elkészítése a szakmai kollégiumok hatásköre lesz a továbbiakban is. Arról, hogy a betegnek milyen gyógymódra vagy milyen kezelésre van szüksége, kizárólag az orvos dönt. Ha tehát egy betegnek a szakemberek szerint például CT-vizsgálatra van szüksége, akkor azt a pénztár, ha akarná, sem tudná megtagadni, kötelezően állnia kell a vizsgálat díját. Igaz az, hogy a pénztárak mentesíthetnek a vizitdíj alól? Igen, a pénztárak átvállalhatják a biztosítottaktól a vizit-, illetve a kórházi napidíj megtérítését, de ezt bizonyos feltételekhez kötve tehetik meg, például, ha a kötelező szűréseken részt vesz a biztosított. Miért éri meg magántőkét befektetni az egészségügybe, hogyan térül ez meg? A pénztárak fő tevékenysége az ellátás szervezése lesz, illetve az ehhez szükséges szolgáltatásvásárlás, amelyet az egészségbiztosítási alapból rájuk jutó fejkvótából finanszíroznak. A pénztárak tevékenységüket saját forrásaik kockázatával végzik. Ha a pénztárak eredményesen működnek, akkor a tulajdonosok 3 év után legfeljebb 2% osztalékra jogosultak. Az állam a saját osztalékrészét az egészségügy fejlesztésére fogja fordítani. Fontos tudni, hogy ha a pénztárnak haszna van, akkor az államnak is és a magánbefektetőnek is haszna van, nemcsak az utóbbinak.
23
Hírek Modern Képmesék – Igazi csapatmunka M. Tóth Géza nevét a széles nagyközönség akkor ismerte meg, amikor Maestro című alkotását Oscar-díjra jelölték. A szakmának persze nem kellett bemutatni. A tehetséges, fiatal rendező vezetésével, irányításával jelenleg egy 80 részesre tervezett animációs sorozat készül a Magyar Televízió részére, Modern Képmesék címmel. Kinek az ötlete volt a Képmesék? − Tavaly nyáron, a Magyar Televízió elnöke keresett meg azzal, hogy a csatorna szívesen készítene és sugározna egy közéleti témájú animációs sorozatot. Ő bízott meg ennek a munkának a szakmai irányításával. A középkorúak és az idősebbek még emlékezhetnek a ’60-as évek végén az új gazdasági mechanizmust népszerűsítő Magyarázom a mechanizmust – Dr. Agy sorozatra. Ilyen lesz a Képmesék is? − Egyáltalán nem. Felmerült ugyan, hogy Szabó Sipos Tamás emlékezetes karakteréhez hasonlóan mi is a „beszélő fej” megoldással éljünk. Jól bevált módszerről van szó, ami ma is alkalmazható reklámokban és tájékoztató műsorokban. Egy közéleti témájú sorozat esetében viszont túlságosan didaktikus, kioktató hatású lehet, ezért nem ezt a megoldást javasoltam. Inkább azt a módszert választottuk, hogy a sorozat minden epizódjára érvényes, egységes dramaturgiát alakítottunk ki. Az epizódok alapja egy-egy közéleti témájú, stílusában leginkább a sajtóból ismert tárca, publicisztikai jellegű, kétperces, felolvasott szöveg. A szöveghez kapcsolódó animáció meghatározó elemei olyan jelek, jelrendszerek, amelyek minden, mai városlakó számára ismerősek, a KRESZ-jelzésektől a Grimm-mesék karakterein át a számítógépes játékok jelrendszeréig. A képek egymásból épülnek vagy kameramozgással alakulnak, vágást alig alkalmazunk. A sorozat egészére jellemző formai állandóságon belül a látvány, az animáció és a hangi világ stílusa viszont minden epizódban más és más.
Minden epizódnak önálló rendezője van, aki döntő módon meghatározza az adott rész animációs és látványvilágát. Lényegében minden epizódot egy-egy önálló kis csapat hoz létre. Ezzel a megoldással olyan, egységes formai szerkezetű, mégis változatos eredményt kapunk, amely nemcsak sokszínűségével hat, hanem – reményeim szerint – a közélet kérdéseire adható válaszok sokféleségét is sugallja. Lényegében ez volna a sorozat legfontosabb célja. Kik vesznek részt a munkában, és mi az ön feladata? − Rajtam kívül még körülbelül ötvenen dolgoznak a sorozaton, rendezők, animátorok, grafikusok, gyártásvezetők. Külön szakembercsapat foglalkozik a hanggal és a technikai kérdések megoldásával. A rendezők többsége hallgatóm volt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animációs Tanszékén. Olyan, tehetséges alkotók, akik közül még csak kevesen mutatkozhattak be rendezőként a magyar nagyközönség előtt. Az én feladatom az egész gyártás szervezésén és irányításán túl az, hogy a társalkotókkal együtt gondolkodva segítsem a minél eredetibb epizódok létrehozását. Ez a munka nagyon hasonlít a tanításhoz. Valószínűleg egyszerűbb lenne egy kisebb, feszesebb hierarchiájú csapattal elkészíteni a sorozatot, de így sokkal izgalmasabb a munka is, és a végeredmény is. A köztévé további 120 epizódot is tervez. Részt vesz a későbbiekben is a munkában? − Eredetileg valóban 200 részes sorozatra gondolt a televízió vezetése. Ez hatalmas munkát, körülbelül öt, egész estét betöltő film hosszúságú rajzfilm elkészítését jelenti. Ezért azt javasoltam, hogy először 80 résszel készüljünk el, és akkor gondolkodjunk a folytatásról, ha mind a televízió vezetése, mind a közönség elégedett az eredménnyel. Ha ez így lesz, és még a közéletben is értelmes vitát vált ki a sorozat, akkor nagyon szívesen részt veszek a folytatásban is. www.modernkepmesek.hu
MODERN KÉP MESÉK Hétköznaponké nt a Híradó elôtt, az m1 mûsorán , 19:25
18 24
08
www.tegyunkerte.hu OKTÓBER
JÚLIUS h
k sz cs
p sz
v
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
h
k sz cs
6 7 13 14 20 21 27 28
p sz
v
1 2 3 4 5 8 9 10 11 12 15 16 17 18 19 22 23 24 25 26 29 30 31
1. Köztisztviselők napja; A magyar egészségügy napja 11. Népesedési világnap 25. A felsőoktatási felvételi ponthatárok meghatározásának időpontja
1. Idősek napja; Zenei világnap 4. Az állatok világnapja 6. Az aradi vértanúk emléknapja 16. Élelmezési világnap 17. A szegénység elleni küzdelem világnapja 18. Munkanap 24. Munkaszüneti nap 26. A nyári időszámítás vége 31. Takarékossági világnap
AUGUSZTUS
NOVEMBER
h
k sz cs
4 5 6 7 11 12 13 14 18 19 20 21 25 26 27 28
p sz
v
1 2 3 8 9 10 15 16 17 22 23 24 29 30 31
h
k sz cs
p sz
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
1. Az anyatejes táplálás napja 6. A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja
3. A magyar tudomány napja 7. Nemzetközi rákellenes világnap 14. Cukorbetegek világnapja 20. A gyermekek jogainak világnapja 27. Véradók napja 28. Nemzetközi vásárlásmentes nap
SZEPTEMBER
DECEMBER
h
k sz cs
p sz
v
v
h
k sz cs
p sz
v
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
1. Az első tanítási nap 22. Európai autómentes nap 27. A turizmus világnapja 28. A szív világnapja
1. AIDS-ellenes világnap 3. A fogyatékkal élők nemzetközi napja 6. A magyar pálinka napja 10. Az emberi jogok napja 18. Kisebbségek napja 20. Munkanap 27. Pihenőnap
Jár Önnek a jobb!
Az Egészségügyi Minisztérium meghatározta, hogy mostantól milyen étkezési ellátást kötelező nyújtani a kórházi betegeknek: Kétféle választható menü ebédre. Naponta legalább egy alkalommal friss gyümölcs vagy zöldség. Napközbeni kisétkeztetés (müzli-szelet, túrókrém, joghurt stb.). Igény szerinti folyadékfogyasztás ásványvíz, tea, gyümölcslé formájában. Minden beteg tápláltsági állapotának felmérése dietetikus szakértővel.
WWW.TERAPIA2008.HU
A vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak köszönhetően 2007 novemberétől kétszeresére emeltük azt az összeget, amit a kórházak eddig a napi étkeztetésre tudtak fordítani. A vizitdíj és a kórházi napidíj azt jelenti: mindenkinek jár a jobb ellátás. Amennyiben úgy érzi, hogy a kórházi étkeztetés nem felel meg a felsorolt követelményeknek, kérjük, forduljon az Egészségbiztosítási Felügyelethez (06 1 237 2222), amely minden ilyen esetben vizsgálatot indít. További információ: 06 40 374 636.
