XIX. évfolyam 5. (165.)
2014. augusztus
ALap EGERÁG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ EGERÁG KULTURÁLIS KÖZPONT EGYESÜLET KIADVÁNYA
Polgármester Úrtól tudjuk Tombol a nyár, legalábbis tombolnia kéne. Az utóbbi években nem tapasztaltunk ilyen csapadékos nyarat. Ennek következtében komoly gondot kell fordítanunk a kertészeti kultúrák ápolására, hisz a rengeteg csapadék, a meleg számtalan betegség melegágya. Szerencsénkre Egerágot elkerülték a komolyabb felhőszakadások, viharok és jeget is csak egyszer kaptunk. Ugyanakkor a gyom, a köztereken a fű hihetetlen gyorsasággal nő. Szinte hetente lehetne vágni, irtani a parlagfüvet. A közterületeken, elhagyott, gondozatlan részeken rendszeresen végzünk parlagfű irtást, mely rengeteg üzemanyagot emészt fel. A zöldségbolt jó részt saját ter-
mesztésű áruval áll a lakosság szolgálatába. A gyümölcsöt kivéve, mely szintén többségében helyi árut kínál, mi magunk termeltünk meg mindent. Az évek alatt kialakított vásárlói hálózatunk idén is igényt tart az általunk termelt áruféleségekre, így nincs értékesítési gondunk. A konyha szintén rengeteg alapanyagot tárol be télire. Hónapokkal ezelőtt megkezdtük az étel kiszállítását a környező településekre is. Az igény ugyan nem rohamos léptekben, de szépen növekszik. A rászoruló fiatalok ingyenes étellel történő ellátásának és a folyamatosan bővülő vendégétkeztetésnek köszönhetően a konyha szinte teljes kapa-
citásával dolgozik egész nyáron keresztül. Szóval közfoglalkoztatás terén megy minden szépen, a maga útján. Az önkormányzati vonalon már nem ilyen tiszta a kép, hisz mint a múltkor már jeleztem az adóbevételeink nagymértékben elmaradnak az elmúlt évihez képest. Folyamatos jelzést küld minden önkormányzati szövetség a kormányzat felé, hogy a feladat alapú finanszírozás nem elegendő az alapfeladatok ellátására. Így önkormányzati vonalon csak a szükséges és nagyon az alapfeladatok ellátására van pénz. Hegyi Győző
Start munkaprogram Július a betakarítás hónapja. Az idei esős időjárást bő terméssel hálálják meg a zöldségek. Az uborka igen szép termést ad. A paprika és a paradicsom szedése is megkezdődött. A karalábék és a káposzták óriásira fejlődtek. Igen finom és nagy mennyiségben terem a csemegekukorica. A zöldbab és a fejteni-való bab is szépen mutatkozik. A zöldségekből a konyha és a zöldségbolt ellátásán felül bőven jut piaci értékesítésre. A betakarítási munkák mellett folyamatosan végezzük a növényápolási és növényvédelmi munkákat is.
Kistóthné Hujber Éva
2. ALap
Babonák
2014. augusztus
Augusztusi hiedelmek, népszokások
A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet. Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban azonban leggyakrabban a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. Augusztust bár a kánikula havának tartják, a népszokások már előre, őszre mutatnak. A gólyák elköltözése, a szüret is megjelenik hiedelmeinkben, és az őszkezdő napot is sok helyen ebben a hónapban ünneplik. Az alábbiakban e hónap jeles napjairól szeretnék egy kis ismertetőt adni olvasóinknak: Augusztus 1. Szent Péter napja. E napon szabadította ki egy angyal Heródes börtönéből Pétert, ahol láncra verve őrizték. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni. A Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken ez a nap patkányűző napként is ismert. Augusztus 10. Lőrinc napja. E napon a keresztény vértanúra emlékezünk, akit a legenda szerint 258ban rostélyon égettek halálra. Szörnyű halálára emlékezve, DélEurópában ezen a napon csak hideg húst fogyasztanak. A hiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja. E napon Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg
a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Úgy tartják, hogy a
Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 szeptember 8) között ültetett tyúkok sok tojást keltenek. Augusztus 16. Rókus napja. Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Az íreknél másnap, 17-én kezdődnek a hangos vernyákolással jellemzett „Macska éjszakák" (Cat nights). A régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Erre összesen kilenc alkalommal képesek, az utolsó átváltozás után végleg macskák maradnak. Egyes magyarázatok szerint ebből ered a „macskának kilenc élete van" szólás-mondás. Augusztus 20. István napja. 1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni. Ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák. Augusztus 24. Bertalan napja. Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A hónap utolsó harmadában (augusztus 23-án) a Nap az oroszlán jegyéből a Szűz havába lép.
Horváth Bettina
2014. augusztus
V. Keleti Népek Fesztiválja és Megyenapok
Alap 3.
ÖSSZEFOGLALÓ Július 11. Péntek A folyamatos esőzések ellenére szép számban megérkeztek már a vásárosok, kézművesek közül az első napon is, és megkezdték sátraik, asztalaik előkészítését, portékáik kipakolását. Szervezők, látogatók közösen bizakodtak velük az idő jobbra fordulásáért, azonban az egyre rosszabb lett, így nem csak a várt látogatottság maradt el, sajnos néhány kézműves is úgy döntött, másnap próbálkozik újra. A fesztiválsátor és egy-két jurta is felállításra került aznap, illetve kialakították az állatsimogató területét is. A bátor érdeklődők így nem maradtak fedett hely és látványosság nélkül. A tervezett színes programok közül az időjárás sajnos keveset engedett megtartani; ilyen volt például a történelmi zászlók felvonása, melyet családias hangulatban vezényeltek le a Magyarok Szövetségének tagjai. A programon Himnuszainkat és a Szózatot énekelték el közösen, valamint elhangzott egy-egy rövid köszöntő a szervezők és a Szövetség tagjai részéről is. A fesztiválsátorban már aznap este jó hangulat uralkodott, a vendégek osztozhattak Tamás Imre örömében, Levente kisfia születésének alkalmából. A rögtönzött mulatságot fiatal prímások ügyes zenei játéka alapozta meg, ezt pedig a Kissler sörfőzde páratlan italai és a helyi konyha változatos kínálata egészített ki. Estére kissé kitisztult az idő, így mindenki reményekkel fordult a szombati nap felé, mely a fesztivál gerincét adta. Július 12. Szombat A különbség a pénteki naphoz képest már kora reggel látható volt, hisz derültebb idő és bizakodó arcok köszöntötték a látogatókat. Lassanként minden a helyére került, formát öltöttek a kézműves utcák és kiállítói standok, szaporodtak a vásárosok, gyógyító jurtákkal és társszervezetek pavilonjaival bővült a Magyarok Szövetségének az Életfa körül kialakított tábora. A magyarok vásárában a vendégek nemcsak vásárolhattak, hanem több helyszínen megismerhették a hagyományos kézműves mesterségek alapjait is, interaktív bemutatókon keresztül. Az egészségre vagy nyugalomra vágyók pedig felkereshették a szakértő természetgyógyászokat, csontkovácsokat, akik képviseltették magukat.
A pénteki időjárási körülmények miatt a tervezett színpadi elemek és előadások a szombati programba lettek beépítve, mely a szervezők áldozatos munkáját dicséri. Késő délelőttől a feldíszített színpad is megtelt élettel, remek, hangulatos hastáncbemutatókat láthattak a vendégek, majd autentikus kardvívás következett. Eközben a fesztiválsátorban fotó kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a kazah attasé és a Jógaház jóvoltából. Az ínyencek pedig különböző ízesítésű sushikat kóstolhattak meg. Ez alatt az előadói sátrak is lassanként megteltek, s ezután folyamatosan kezdődtek a változatos témák köré épülő beszámolók, egészen délutánig. Már ekkor látható volt a nagy érdeklődés mind a környékbeliek, mind a messzebbről érkezők részéről. A délután a Szent Korona Szentségének bevonulásával kezdődött; díszkíséretet a Magyarok Szövetségének tagjai, a Megyer Törzs Déli Gyepüvédői Lovas Hagyományőrző Egyesület tagjai, az egerági Nemzetőr Kör tagjai és nemzeti érzelmű motorosok adtak, de az őket körülölelő sorfalba rengeteg látogató is beállt. Az eseményen felvonásra kerültek a történelmi zászlók és a trikolór, közösen énekelték el a Himnuszt s a Szózatot az egybegyűltek, végül elfoglalták helyüket a koronaőrök is. Kora délután megkezdődött a fesztivál hivatalos megnyitója, melyen köszöntőt mondott a díszvendégként meghívott Kazahsztán attaséja, a Magyarok Szövetsége képviseletében Hegedűs Attila, Farkas Bertalan, valamint a helyiek részéről Hegyi Győző, a község polgármestere és Kerner István a fesztivált szervező egyesület elnöke is. Kis szünet után folytatódtak a színpadi programok és az előadások, töretlen lendülettel és egyre gyarapodó látogatói számmal. Hastánc-, majd izgalmas shaolin kung-fu bemutató következett a színpadon, a délután folyamán, az est közeledtével pedig helyi és határon túli néptáncosok léptek fel. A nézőtér végig telve volt, ugyanígy az előadói sátrak is, ahol párhuzamosan, két helyszínen folytatódtak a prezentációk. Nagyon sokan voltak kíváncsiak az árpád kori lovas harci bemutatóra is, melyen több lovas sportot akár ki is próbálhattak a kíváncsiak és nem maradt el a lovagoltatás sem.
Délelőttől kezdve a község művelődési házában véradást szerveztek, valamint állandó programelem volt még egy hagyományos mezőgazdasági gépekből álló kiállítás és a gyermekek nagy örömére szalmaugráló vár is. A vásárterületen egész nap zsúfoltak voltak az utcák, a kézművesek nagy örömére; kürtőskalács és hagyományos magyar ételek illata lengte be a fesztiválterületet, a fesztiválsátorban egész nap változatos menüket kínált a helyi konyha. Ahogy eltelt a nap, lassan nyugalom s egyfajta meghittség szállta meg fesztiválnak otthont adó parkot, melyhez a szertűz meggyújtása s a sámánok ájtatos éneke nagyban hozzájárult. A tüzet védő szentek kiengesztelése és a vállalkozó szelleműek ráhangolódása után következhetett a parázson járás, mely szövetséget kötött ember és a tűz elem között. A lassan felkelő s az elvonuló felhők mögül előbukkanó telihold fénye kitűnően kiemelte ezt a szakrális eseményt. Ellenpontjaként a színpadon a HMDK Csúzai „Csárdás” Ifjúsági Tánccsoport, közvetlenül utánuk a Tenkes Csárda tehetséges cigányzenekara, végül a helyi, nagy népszerűségnek örvendő KEX zenekar teremtett remek báli hangulatot, a mulatni vágyóknak. A kötetlen programok zenével és beszélgetésekkel egészen hajnalig folytatódtak. A nap sikerét a folyamatosan gyarapodó látogatók és kézművesek száma mutatta. Július 13. Vasárnap A fesztivál zárónapjának programjai délelőttől ökomenikus Istentisztelettel kezdődtek, mely a nagy meleg ellenére sok látogatót vonzott. Az előző nap sikerén felbuzdulva még ezen a napon is érkeztek árusok, illetve kiállítók, bár már csak szerény számban. Folyamatosan zajlottak a beszámolók, előadások mindkét helyszínen, valamint a vásár terület is szépen benépesült kora délutánra. A később érkező zápor sokak kedvét szegte, így lassan megkezdődött a fesztivál záróakkordjaként a táborok és kézműves standok elbontása, mely kora este már szinte befejeződött. Akik maradtak, azok fesztiválsátorban továbbra is jó hangulatot és sok kikapcsolódni vágyót találhattak, ahol az előadások után közös beszélgetés és vetítés zárta a fesztivált, mely nem hivatalosan egészen késő estig tartott
Pataki Tamás
Képeskrónika
4. ALap Ezúton szeretnénk megköszönni minden érdeklődőnek hogy kilátogatott, minden kézművesnek, árusnak, hogy megtisztelt jelenlétével, minden fellépőnek, előadónak a színvonalas műsorokat és minden segítőnek, szervezőnek hogy közösen dolgozott velünk a Fesztivál előtt, közben és utána is! Reméljük mindenki talált érdeklődésének megfelelő programot, kikapcsolódási lehetőséget és jövőre, július második hetében ismét együtt üdvözölhetjük a Keletet Egerágon! Kerner István
2014. augusztus
Köszönet a Kézműves Vásárért,
az előadásokért és a diplomáciai jelenlétért,
a gyógyításokért,
2014. augusztus
Képeskrónika
a programelemekért,
a vendégeknek és segítőknek!
Alap 5.
Csúzai hírek
6. ALap
2014. augusztus
Rólunk írták „Csúzaiak a keleti népek fesztiválján” A magyarországi Egerágon múlt hét végén került sor a keleti népek 5. fesztiváljára, amelyen a csúzaiak is részt vettek. A csúzai nőegylet tagjainak és a hegyaljai település borászainak külön standjaik voltak a rendezvényen, a csúzai tánccsoportok és színjátszók pedig egyórás kultúrműsorral színesítették a programot. A Csúzától nyolcvan kilométerre fekvő, Pécs közeli település mindig is központi szerepet töltött be a vidék falvainak kulturális életében. Számos civil és művelődési szervezet működik a községben. Minden évben be-
kapcsolódik a Határon Túli Magyarok Fesztiváljába, és itt rendezik a Keleti Népek Fesztiválját is. Egerág és Csúza között 2004-ben jött létre testvértelepülési kapcsolat. Pinkert Ida, a csúzai Nőegylet elnö-
ke lapunknak elmondta, a két falu egyesületei a szerződés megkötése után aktív kapcsolatban álltak egymással, rendszeresen részt vettek egymást rendezvényein. A kapcsolat elsősorban kulturális téren működik, melyet ma is fenntartanak. - Nőegyletünk, borászaink, tánccsoportjaink és színjátszó csoportunk gazdag programmal érkezett az egerági fesztiválra, amit vendéglátóink is örömmel fogadtak, mi pedig annak örülünk, hogy részt vehettünk az eseményen – mondta Pinkert Ida, a Nőegylet elnöke.
A Fesztivál Egerág önkormányzata a Magyarok Szövetségével és más civil szervezettel partnerségben idén rendezte meg ötödször a Keleti Népek Fesztiválját. A Fesztivál nem csak egy rendezvény. Igyekszik magába foglalni azokat a sajátos kulturális értékeket, melyek egyedülállóan a magyarságra, és a magyarok hagyományaira épülnek, ugyanakkor nyit keleti szomszédai és a keleti nemzetek hagyományai, kulturális értékei felé. A július 11-13. között zajló rendezvény minden korosztálynak kínált programokat. A fesztivál egész területén kézműves vásárt tartottak, amelyen a vendégek nemcsak vásárolhattak, hanem megismerhették a hagyományos kézműves mesterségek alapjait is. Száznál is több kézműves kiállító volt jelen a fesztiválon. A szervezők arra törekedtek a program összeállításakor, hogy a keleti gyökereket és a magyar hagyományokra épülő sajátos kulturális értékeket ismertessék meg a résztvevőkkel, emellett nyitottak a keleti nemze-
tek hagyományai és kulturális értékei felé is. Néptáncbemutatók, gazdag gasztronómiai kínálat, harcművészeti előadások, parázson járás, lovas bemutatók és játékok, a Szent Korona másolatának felvonultatása és koncertek képezték a háromnapos fesztivál programját. A csúzaiak is tartalmas programmal készültek erre az alkalomra. A Nő-
egylet tagjai kézimunkákat, kiadványokat és mézeskalácsokat állítottak ki, a Kováts, valamint a Pinkert pincészet pedig legfinomabb borait kínálta a rendezvényen. A Csárdás népi tánccsoport, a Hajnalcsillag gyermektánccsoport, valamint a Pódium Amatőr Színjátszó Csoport pedig egy egyórás kultúrműsort „ajándékozott” testvértelepülése közönségének. Új Magyar Képes Újság
Judo hírek, közélet
2014. augusztus
ALap 7.
Kevesebb kilogramm, több érem? Aranyéremmel „debütált” az 52 kilogrammosok mezőnyében Szabó Katinka a paksi junior Európa-kupán. A Százhalombatta Judo SE versenyzője egyelőre a korosztályos versenyekre koncentrál, de már a felnőtt mezőnyre is készül. A június végi felnőtt Budapest Grand Prix-n indult utoljára 57 kilogrammban Szabó Katinka. Utána édesapjával és edzőjével, Szabó Ferenccel meghozták a súlycsoportváltásról szóló döntésüket. „Addig semmiképp sem akartam, hogy elkezdje a fogyasztást, amíg fejlődésben van a szervezete – mondta Szabó Ferenc. – Az orvos viszont zöld utat adott, így elkezdhettünk ezen dolgozni. Az új szabályok indokolták, hogy lejjebb próbálkozzunk. A verseny előtti napon tartják ugyanis a mérlegelést, amin Katinkát rendszeresen ötvenhat kilogrammra mérték, amit másnap is tartott. Az ellenfelek viszont egy kiadós vacsorával és regenerálódással simán felszedtek három-négy kilókat, ami már közel egy súlycsoportnyi különbség.” Katinkának így is szép volt az „57-es” karrierje. Ifjúsági és junior korosztályban is Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, márciusban pedig a tbiliszi felnőtt Grand Prix-n a hetedik helyen végzett. A váltás viszont neki sem volt ellenére, az Atom-kupa pedig igazolta, hogy megérte a fogyasztás, ami nem volt egyszerű. „A Budapest GP után Újpesten, Csák József edzővel készültem – mesélte Katinka. – Elkezdtem a fogyasztást, aminek részeként anorákban, meg búvárruhában edzettem, kemény volt. Azt is nehezen viseltem, hogy nem ehetekihatok annyit, mint korábban, szerencsére a párom mindenben támogatott, nem is hisztiztem annyit, mint gondoltam volna.
Katinka állítja, fejben dőlnek el a dolgok. A diéta nehéz pillanatai során sokszor gondolt arra, hogy mindenképpen nyerni akar Pakson. Eltökéltsége azért is párosulhatott önbizalommal, mert az 52 kilogrammos súly 57 -es erővel párosul nála. Ez a fizikai fölény jól kirajzolódott a versenyen, mivel öt küzdelméből négyet is ipponnal nyert. A váltás tehát bejött, és ennek előnyeit nemcsak a junior korosztályban élvezheti a húszéves judoka. „A végcél az olimpiai érem. A váltást ennek érdekében is hoztuk meg, ebben a súlycsoportban ugyanis több esélyt látunk a sikeres szereplésre. Az 57 kilogrammos mezőnyben Karakas Hedvig kiemelkedik, az 52 kicsit kiegyenlítettebb. Mindenesetre most a korosztályos versenyekre készülök, a prágai és berlini junior Európa Kupákra, amiken legalább egy érmet vagy pontszerző helyet kell szereznem a junior Eb-kvalifikációhoz.”
Újabb hírek Prágából a junior Európa Kupáról
Szabó Katinka (-52 kg ban) ezüst érmet szerzett. Norvég, örmény, horvát ellenfelét egyaránt ipponnal győzte le Katinka, majd döntőbe jutásért a román ellenfelénél yukoval bizonyult jobbnak. A döntőben brazil ellenfele az utolsó fél percben leszorította az egerági judóst, így ezüst érmet szerzett. Katinka a paksi aranyéremmel és a prágai ezüst éremmel kvalifikálta magát a junior Európa bajnokságra és a világbajnokságra.
A viadal szeptember 19-én kezdődik Bukarestben, rá szűk egy hónapra pedig Miamiben rendezik a világbajnokságot. Az, hogy Katinka már novembertől részt vesz-e a felnőtt European Open-viadalokon még eldől, de ő maga 2015-től már beszállna a riói kvalifikációért zajló küzdelembe. „Sokat beszélgettem a londoni érmesekkel, Csernoviczki Évával és Ungvári Miklóssal az olimpia hangulatáról. Azt mondták, ha először jár az ember a játékokon a környezet kicsit elvonja a figyelmét, ezért másodjára már jobban képes magára a versenyre koncentrálni az ember. Bárhogy is legyen, akár Rióba, akár Tokióba jutok ki, éremmel akarok hazajönni onnan.”
Szabó Panka
Anyakönyvi hírek Haláleset: Decsi Sándorné – Németh Rozália Születés: Bizse Réka Kovács Martin Házasságkötés: nem volt
És a dolgok ugye fejben dőlnek el… www.judoinfo.hu
„Zsu - Duó” Otthonápolási szolgálat! OEP által finanszírozott szolgáltatás! Keresse háziorvosát, vagy az alábbi telefonszámokat: Zsu Duo:0620/3669839
Tevékenységünk sebkezelésekre és speciális tornákra irányul. Lőrinczné Mikó Gabriella:0620/4118597 www.dzsuduo.hu
8. ALap
Mese
2014. augusztus
A kóró és a kis madár
Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy kis madár. Ez a kis madár egyszer nagyon megunta magát, rászállt egy kóróra. - Kis kóró, ringass engemet! - Nem ringatom biz én senki kis madarát! A kis madár megharagudott, elrepült onnan. Amint ment, mendegélt, talált egy kecskét. - Kecske, rágd el a kórót! Kecske nem ment kóró-rágni, a kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy farkast. - Farkas, edd meg a kecskét! Farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy falut. - Falu, kergesd el a farkast! Falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy tüzet. - Tűz, égesd meg a falut! Tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy vizet. - Víz, oltsd el a tüzet! Víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy bikát. - Bika, idd fel a vizet!
Bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy furkót. - Furkó, üsd agyon a bikát! Furkó nem ment bika-ütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy férget. - Féreg, fúrd ki a furkót! Féreg nem ment furkót fúrni, furkó nem ment bika-ütni, bika nem
ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált egy kakast. - Kakas, kapd fel a férget! Szalad a kakas, kapja a férget; szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó, üti a bikát; szalad a bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; szalad a tűz, égeti a falut; szalad a falu, kergeti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske, rágja a kórót; a kóró bezzeg ringatta a kis madarat. Ha még akkor se ringatta volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Arany János meséje
ALap Kiadja és a kiadásért felel: Egerág Kulturális Központ Egyesület. Szerkesztette és tördelte: Berki Szilvia. E-mail:
[email protected] Nagykorú szerzőink írásaikért maguk vállalják a felelősséget!
