EDWARD GORDON CRAIG ÉS HEVESI SÁNDOR LEVELEZÉSE ( ) THE CORRESPONDENCE OF EDWARD GORDON CRAIG AND SÁNDOR HEVESI ( )

EDWARD GORDON CRAIG ÉS HEVESI SÁNDOR LEVELEZÉSE (1908 - 1933)

THE CORRESPONDENCE OF EDWARD GORDON CRAIG AND SÁNDOR HEVESI (1908 - 1933)

EDWARD GORDON CRAIG ÉS HEVESI SÁNDOR LEVELEZÉSE (1908-1933)

Edward Gordon Craig, az európai színházművészet világhírű megújítója és Hevesi Sándor a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége 1908-1933-ig levelezett egymással. Most kerül először a nyilvánosság elé levelezésük. A színházról, a rendezésről megfogalmazott gondolataik ma is újszerűek és aktuálisak, mert művészi hitvallásuk példája Nyugat- és Közép Európa gondolati találkozásának. A két merőben ellentétes személyiségű művész barátsága példamutató, bár személyesen soha nem találkozhattak. Levelezésük német és angol nyelven folyt. Az eredeti leveleket angol nyelvű jegyzetek egészítik ki. A kötetet angolmagyar nyelvű tanulmány záija le. A könyvet ajánljuk azoknak, akik szeretik a színházat, és érdeklődnek a színházi világ jeles személyiségei iránt.

Ára: 180 Ft

EDWARD GORDON CRAIG ÉS HEVESI SÁNDOR LEVELEZÉSE (1908-1933) * THE CORRESPONDENCE OF EDWARD GORDON CRAIG AND SÁNDOR HEVESI (1908-1933)

EDWARD GORDON CRAIG ÉS HEVESI SÁNDOR LEVELEZÉSE (1908-1933) * THE CORRESPONDENCE OF EDWARD GORDON CRAIG AND SÁNDOR HEVESI (1908-1933)

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Hungarian Theatre Institute and Museum

Szerkesztette, a leveleket fordította, a jegyzeteket készítette és a zárótanulmányt írta Székely György Lektorálta Sarlós Róbert

Megjelent a „Kulturális és történelmi emlékeink kiadása kutatási program" támogatásával.

feltárása, nyilvántartása

és

ISBN 9 6 3 7 6 0 2 55 0 Kiadja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Felelős kiadó Soóky Andrea mb. igazgató Felelős szerkesztő Török Margit Készült az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Nyomdájában Felelős vezető Orbán György Hungarian translation © Székely György, 1991-

m

*

X

Edited by György Székely. Translation, introduction and epilogue by György Székely. Supervised by Robert Sarlós.

Published with the support of the research project "The revealing, registration and publication of our cultural and historical heritage." ISBN 9 6 3 7 6 0 2 55 0 Published by the Hungarian Theatre Institute and Museum. Responsible publisher: Andrea Soóky, Deputy Director. Responsible editor: Margit Török. Printed in the Printing House of the Hungarian Theatre Institute and Museum. Responsible manager: György Orbán.

Rozikám

emlékére

the memory of Rose

TARTALOM / CONTENTS ELŐSZÓ / PREFACE 9 A LEVELEK/THE CORRESPONDENCE 13 FÜGGELÉK / APPENDIX 169 A: Hevesi Sándor német nyelvű leveleinek angol fordítása / The English version of Hevesi's letters written originally in German 169 B: Hevesi válaszai a The Mask körkérdéseire / The answers of Sándor Hevesi to the questions put by The Mask 176 a) A realizmus és a színész / Realism and the actor 176 b) Nemzeti színház előnyei és hátrányai / A national theatre: its advantages and disadvantages 178 C: A két levelező élet- és pályaképének adatai / Biographical dates 181 Székely György: Az elmaradt találkozás / The missed encounter 185 Felhasznált irodalom / Bibliography 202

ELŐSZÓ A huszadik század két jelentős színházművészének levelezését veheti kézbe az olvasó. Edward Gordon Craig (1872-1966) az európai, sőt a világ színházi életének kiemelkedő megújítója; néhány fontos írása magyar nyelven is megjelent. Hevesi Sándor (1873-1939) színházi kritikus, rendező és a Nemzeti Színház igazgatója a magyar művészet történetében töltött be fontos szerepet. Kettejük kapcsolata - amely e kötetben először közölt levelezésükben dokumentálódott - a korszak, tehát a század első felének érdekes összefüggéseire hívja fel a figyelmet. A kötet zárótanulmánya ezekről az összefüggésekről és a belőlük levonható tanulságokról szól. 1962-ben a Magyar Színházi Intézet birtokába került a Hevesi-hagyaték, és Gordon Craig hozzá intézett 43 levele.* Az anyagot dr. Staud Géza vette leltárba, majd nem sokkal később dr. Cenner Mihály, szintén az intézet munkatársa, próbálta a borítékokon lévő postabélyegzők adatainak felhasználásával kronológiai rendbe szedni. Hiányoztak azonban azok a levelek, amelyeket Hevesi Sándor írt válaszképpen Craig írásaira. 1976-ban a University of Lancaster könyvtárosa, L. M. Newman adta ki Gordon Craig Archives című bibliográfiai művét (London: The Maikin Press), amelyben közzétette a világ összes teátrális jellegű gyűjteményeiben fellelhető, Craiggel kapcsolatos anyagok lelőhelyét. így derült ki, hogy a Craignek írott Hevesi-levelek Párizsban, a Bibliothéque de l'Arsenal „Collection Craig"-jében találhatók. E kötet szerkesztőjének 1981-ben sikerült a magyar és a francia intézmény közti cseremegállapodás alapján megszerezni a Hevesi-levelek fénymásolatát. így már vállalkozni lehetett a levelezés kiadásának előkészítésére. Azt természetesen lehetetlen megállapítani, hogy a kettejük levélváltásában született minden levél a birtokunkban van-e. Elképzelhető, hogy valamikor még felbukkan egy-egy lappangó tétel. A most leközölt 83 levél azonban lényegében teljes képet nyújt erről az írásos kapcsolatról, amely 1908. február 5-től, nagyobb megszakítással (az első világháború időszakában) 1933 februárjáig tartott, őszinte, baráti hangja ma is lenyűgöző. A Hevesi-levelek borítékai nem maradtak fönn; a Craig-leveleké részben igen. A levelek belső dátumozása szeszélyes: legalább annyié * Az intézmény neve 1991-ben megváltozott: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. A jelen kötetben mindvégig a régi elnevezés, illetve rövidítése, MSZI szerepel.

* 9 *

hiányzik, mint amennyié megvan. így óhatatlanul felmerült a sorrendiség, a kronológia kérdése, hiszen e vállalkozás célja az, hogy a levelezést folyamatos összefonódottságában adja közzé. Két közvetlen és egy közvetett módszert lehetett igénybe venni. Legbiztosabb adatforrás a levél írója által felírt dátum. Hasonlóképpen megbízható a Craig-levélborítékok postabélyegzője (bár néha nehezen olvasható, vagy elmosódott). Végül igen sok esetben belső bizonyítékokra kellett támaszkodnunk: datálatlan levelek „felelnek" egymásnak. A folyamatos olvasás remélhetőleg igazolja ennek az eljárásnak a jogosságát. Megnehezítette a feldolgozást Craig sajátos írásmódja. Szenvedélyes-kalligrafikus írás, amelyben a szavak sokszor egybeíródnak; szinte minden levélnek külön „tipográfiája" van. Ez a tipográfia sok esetben szinte „hallhatóvá" teszi a szöveget: új bekezdései, központozásának egyéni, már-már egyénieskedő jellege, a változatos „aláhúzás-technika" mind ezt a hangulat-tolmácsoló feladatot látja el. Ezért a közlés igyekezett (a magyar fordítás esetében is) lehetőség szerint formahü lenni, bár ez kétségtelenül megnövelte a közlés terjedelmét. Hevesi egy ideig német nyelven válaszolt Craignek, de egy év után áttért az angolra, és ha több-kevesebb hibával is, de ezután már ennél a nyelvnél maradt. (A nyilvánvaló tévedésekre a szerkesztő külön utal.) A levelek közlése az alábbi rendszerben történik: a folyamatos sorszámozáson belül minden levél először a megírás nyelvén kerül közlésre (angol, német), ezt angol nyelvű jegyzetek követik, majd az adott levél magyar fordítása és jegyzetei, eltérő betűtípussal. Benne a levelekre vonatkozó legfontosabb adatok: autográf vagy nem, az oldalak száma, illetve a lelőhely. Ez a Craig-levelek esetében egyetlen kivétellel a Magyar Színházi Intézet Kézirattára (megadva a leltári számot); az Arsenal-másolatoknak csak a Színházi Intézet adott számot. A kötetet Függelékek egészítik ki. Az angol kutatók számára készültek Hevesi németül írt leveleinek angol fordításai. Ezt követik Hevesi Craig folyóiratában, a The Maskban megjelent angol nyelvű írásai magyar fordításban is. A szövegben található zárójelek ( ) az eredeti levélírók jelei. A szögletes zárójeleket [] a szerkesztő használta. A zárójelek közti pontsor (...) a szöveg olvashatatlanságára utal. Még csak nem is sejtjük, hogy ez a két művész találkozott-e valaha is egymással. Nincs nyoma Craig-művek magyarországi kiállításának sem. De öt rajza: két jelmezterv az Acis és Galathea első felvonásához, valamint két metszete és egy háttérvázlata megjelent a Magyar Iparművészet című folyóirat 1914. 1., úgynevezett „színházi" számában.

*

10 *

PREFACE The second book written by Edward Gordon Craig (1872-1966), On the Art of the Theatre (London: Heinemann, 1911), has an Introduction by Sándor (Alexander) Hevesi (1873-1939), director of the Hungarian National Theatre, Budapest (1922-1933), conceived originally as a letter to be read at the banquet given in honor of Mr. Craig in London, July 16th 1911. It was not the first nor the last item of a long correspondence lasting from 1908 to 1933, interrupted only during the First World War. The Hungarian Theatre Institute, Budapest, has acquired 43 letters written, by E. G. Craig from the legacy of Sándor Hevesi in 1962.* Nobody had known at that time where the counterpart of this correspondence could be found. Then, in 1976, L. M. Newman, librarian at the University of Lancaster, has published a volume, the Gordon Craig Archives (London, the Malkin Press), listing all theatrical collections where materials by and about E. G. Craig are to be found. This highly useful survey made it possible to find the missing letters in Paris, in the "Collection Craig" of the Bibliothéque de l'Arsenal. In 1981 we succeeded by way of exchange to complete the correspondence, making it possible to prepare an edition of this valuable material. We cannot be sure, however, if every letter sent by these two men to each other is now in our possession. Some could have gotten lost, others, perhaps, may hide in another collection. Yet, these existing 83 letters give an approximately true picture of this special connection between two outstanding personalities of the theatrical world during the first half of our century. Most envelopes of the letters written by Craig (with postmark) are extant; not a single one of those written by Hevesi. A fact which has made it quite difficult to arrange the letters into their original chronological order. Accordingly, we had to use direct and indirect methods to establish the place of the letters. It was easy enough when the author of the letter has put the date himself, or when the stamps were clearly readable. In all other cases w e had to insert the letters according to their contents, especially if questions and answers have followed each other. * The name of the Institute has been changed in 1991 to Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (The Hungarian Theatre Institute and Museum). In this edition we use only the old name and its abbreviation (MSZI).

*

11 *

In this edition we try to follow the peculiarities of the original manuscripts: new paragraphs, punctuation marks, special accents, emphatical underlinings. This is especially important concerning letters of Mr. Craig: they are very much part of his personal style, conveying the "acoustical" image of his sentences. During the first year of their correspondence, Sándor Hevesi has used German. The reader will find the translations into English in Appendix A. Later, Hevesi chose to write in English. We have not changed or corrected his faults, marking only some places where the meaning was not clear enough. The text of each letter is given first in its original language, followed by Notes, then its Hungarian translation and Notes, containing the most important dates: form, provenance, the inventory numbers etc. - All but one of Craig's letters are in the collection of the Hungarian Theatre Institute. Those of Hevesi have no individual identification numbers given by the library of the Arsenal; their numeration was given, too, by the Hungarian Theatre Institute. There are Appendices at the end of the volume: the English and Hungarian version of Hevesi's letters written originally in German, and his articles for The Mask. There are two kinds of parentheses used in this edition. The regular ones: ( ) are those u s e d by the correspondent; the square brackets 11 were used by the Editor. The dots between the brackets [...] refer to unreadable places. We have no hints whatever that these two artists have met each other personally. There is no trace of a Hungarian exhibition of Craig's designs; but five pieces, - two costume-designs for the first act of Acis and Galathea, two etchings and a draft for a backdrop were published in the "theatre-issue" of the periodical Magyar Iparművészet, in No. 1., 1914.

*

12 *

A LEVELEK/THE CORRESPONDENCE

1. E. G. CRAIG TO S. HEVESI / E. G. CRAIG HEVESI SÁNDORHOZ [ F i r e n z e ] 1 9 0 8 . II. 5. [Stamp o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Please listen to a stranger - wellknow [!] to you. Fülep, your countryman, tells me you are a wonderful theatre artist. 1 - And, that as I am a wonderful theatre artist as well, you will not mind if I write to you. Fülep, then is responsible if there is a fight. And now, seriously - I send you news of a journal which is due to appear quite soon. 2 Will you tell us of all that is most alive in the art, in Hungary. We will print what you send. I believe you are always very busy - then you are one of the few men w h o really will have time at your disposal - is it not so? Cordial and sincere greetings E Gordon Craig NOTES: On the heading of the first page there is a pen-and-ink drawing: two theatrical figures and a giant mask (1.0'), crowned with the words: The Mask. 1. Fülep, Lajos (1885-1970), Hungarian art historian, aesthetician, residing in Florence from 1907 to 1913. 2. Vol. One, No 1. of The Mask was published in March 1908. Craig was very busy organizing international personalities of the theatre around this new periodical. Already in the first number he mentions LOUIS FULIP [!] and ALEXANDER HEVESI among the "writers and artists contributing to the journal". 3. Népszínház-Vígopera. Opened in 1875, it was a theatre dedicated to folk-drama with music, and, later, to operetta. From 1. Oct. 1907, its profile was enriched by light operas, and, thanks to Hevesi, with important dramas as well.

Kérem hallgasson meg egy idegent - akit jól ismer. Fülep, a maga honfitársa azt mondja, hogy maga egy csodálatos színházművész. *

13 *

- És, mivel én is egy csodálatos színházművész vagyok, nem veszi majd rossznéven, ha írok magának. Tehát Fülep lesz a felelős, ha összeveszünk. Most pedig, komolyan - egy folyóiratról küldök híreket, amelynek nemsokára meg kell jelennie. írjon meg nekünk mindent, ami legelevenebb a művészet terén Magyarországon. Amit küld, azt kinyomtatjuk. Gondolom, mindig nagyon el van foglalva - tehát egyike azoknak az embereknek, akik valóban rendelkezni tudnak az idejükkel - hát nem így van? Szívélyes és őszinte üdvözlettel E. Gordon Craig. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3157 Címzés a borítékon:

To Alexander Hevesi Budapest Népszínház-Vigopera 3 Hungary Az első oldal fejlécén tollrajz: két színpadi figura és egy óriásmaszk (3 cm); föléírva: The Mask. 1. Fülep Lajos (1885-1970), művészettörténész, esztéta; 1907-től 1913-ig Firenzében élt. 2. A The Mask első száma (Vol. One, No. 1.) 1908 márciusában jelent meg. Craig széles körű szervezőmunkát fejtett ki, hogy jelentős külföldi színházi személyiségeket toborozzon a lap köré. Már ebben az első számban „a közreműködő írók és művészek" között említi meg LOUIS FULIP [!] és ALEXANDER HEVESI nevét. 3. Hevesi Sándor ekkor még a Népszínház-Vigopera rendezője.

2. HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Lieber Meister, eine fremde Sprache ist ein sprödes Material. Gedanken lassen sich nur im weichen Thon der Muttersprache herausmodellieren. Doch wäre sehr schön, wenn wir uns auch auf diesem Umwege verständigen könnten. Für mich sind sie ein alter Bekannter - durch ihre neuen Gedanken. 1 Meine Wünsche fliegen auch von der heutigen Bühne, von dem öden und flachen Realismus der modernen Bühne weit in ferne Vergangenheiten zurück wo die Bühnenkunst ihre Heiligkeit und Herrlichkeit noch nicht eingebüsst hatte. In stillen Nächten, nach ernüchternden Theatervorstellungen habe ich in alten Büchern geblättert um die Wandlungen und Offenbarungen der schauspielerischen Seele * 14 *

zu erforschen, habe die alte griechische Kunst studiert, welche auf der grossen nationalen Bühne plastisch und auf den kleinen Bühnen der Städte mimisch war, die grosse und die intime Kunst. Die alten Griechen hatten das, was wir „mit der Seele suchen", den Stil und ohne Stil giebt es keine Kunst. Stil ist Zusammenfassung des Lebens zur Kunst. Und glauben sie nicht, dass Stil geWissermassen Tradition ist, insoferne nämlich Tradition Ausbildung heisst, Ausbildung des Kunstgefühls und des künstlerischen Ausdrucks. Ich sage das alles deshalb, weil in Ungarn noch keine richtige Bühnenkunst existiert infolge des Mangels an Stil und Tradition. Ungarn hat eine ganz gute realistische Schauspielkunst - und das ist aber auch alles. Eine Tragödie von Sophokles wird in demselben Stil aufgeführt wie etwa die „Patrie" von Sardou. 3 Der Zusammenhang der Schauspielkunst mit allen bildenden Künsten - ist fast unbekannt. Ich selbst habe einige sehr bescheidenen Versuche gemacht - zuletzt mit „La cittä morta" von DAnnunzio, - mit einer Einrichtung und Dekorationen und Bewegungen, ungefähr wie Sie sich das vorstellen würden. 4 Aber unsere ganze Theaterkunst ist heute noch ein Abklatsch, eine Nachahmung und keine Beseelung des Lebens. Vielleicht in ein paar Jahren! Also von der Kunst Ungarns Hesse sich nicht viel schreiben. Wollen sie nicht lieber einen kleinen Aufsatz über den ersten Theoretiker der Schauspielkunst? Das ist nämlich der Grieche Lukianos. Er hat sehr viel interessantes geschrieben, was heute schon in Vergessenheit geraten ist. 5 „The Mask" hat mich sehr erfreut.^ Es ist wie Luft und Licht in dieser drückenden Atmosphäre. Mit einem aufrichtigen, freundschaftlichen Händedruck. Alexander Hevesi. NOTES: 1. The first book published by E, G. Craig, The Art of the Theatre (1905) was well known by Hungarian theatre people, mostly in the German version, Die Kunst des Theaters (1905). Already in 1906 Craig was mentioned by Hevesi in an essay; Lajos Fiilep has seen the book on the table of a leading Hungarian actor; and there was a review of the German version in a book on the art of dramatic direction, - all in the same year. 2. Hevesi has dealt with these problems during those years when he headed the school of the Thalia Society (1904-1908). In 1908 he published a book, A színjátszás művészete (The Art of Acting), in which a whole chapter has been dedicated to the problems of "Style and the art of acting". 3. La Patrie by E. Sardou was in the repertory of the National Theatre since 1870, and was revived in 1890.

*

15 *

4.

5. 6.

La cittä morta by D'Annunzio was first performed in Hungary under the direction of Hevesi with the company of the Thalia Society o n the 31st March 1907. The sets were designed by Ödön Márffy (1878-1959). Hevesi is referring to Lucian from Samosata (c. A. D. 115 - c. 200), and to his essay "On the dance". Hevesi is referring here not to the periodical itself, but to the "news" which were sent by Craig in his first letter.

Kedves Mester, rideg anyag egy idegen nyelv. A gondolatokat csak az anyanyelv puha agyagjából lehet megmintázni. De azért szép volna, ha ilyen kerülő úton is meg tudnánk értetni magunkat. Az én számomra Ön már régi ismerős - új gondolatai által1 A mai színpadtól, a modern színpad üres és lapos realizmusának színpadától az én vágyaim is a messzi múltakba szállnak, ahol a színpadmüvészet még nem veszítette el szentségét és nagyszerűségét. Csendes éjszakákon, józanító színielőadások után régi könyvekben lapoztam, hogy felkutassam a színészi lélek változásait és megnyilatkozásait, tanulmányoztam a régi görög művészetet, amely a nagy nemzeti színpadokon plasztikus, a városok kis színpadain pedig mimikus volt, a nagy és az intim művészetet. A görögök még ismerték azt, amit mi „a lelkünkkel keresünk", a stílust, és stílus nélkül nincs művészet. A stílus összegzi az életet művészetté. Nem gondolja, hogy bizonyos mértékben a hagyomány a stílus, amennyiben a hagyomány műveltséget jelent, a művészi érzék és a művészi kifejezés műveltségét 2 Mindezt azért mondom el, mert Magyarországon a stílus és hagyomány hiánya miatt még nincs igazi színpadművészet. Magyarországon van egy egészen jó realisztikus színművészet - de ennyi az egész. Egy Szophoklész-tragédiát ugyanabban a stílusban adnak elő, mint mondjuk A hazát Sardoutól.^ A színművészet összefüggése a képzőművészetekkel - szinte ismeretlen. Én magam végeztem néhány szerény kísérletet — utoljára D'Annunzio Holt városával - körülbelül olyan rendezésben, díszletekkel és mozgatással, ahogy azt Ön képzelte el4 De ma még egész színházművészetünk csak másolás, utánzat és nem az élet átlelkesítése. Talán majd néhány év múlva! így hát a magyar művészetről nem sokat lehet írni. Nem érdekelné inkább egy kis tanulmány a színművészet első teoretikusáról? Mármint a görög Lukianoszról. Sok olyan érdekes dolgot írt, ami mára már feledésbe merült5 *

16 *

„A Mask" nagyon megörvendeztetett6 Mint a friss levegő és a fény ebben a nyomasztó légkörben. őszinte baráti kézfogással Hevesi Sándor JEGYZETEK; K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI 81.42.5 Boríték nélkül. Tartalmából következtetve a levelet 1908. február 5. és 18. között írta Hevesi. 1. E. G. Craig első könyvét The Art of the Theatre (1905) jól ismerték a magyar színházi élet vezetői, valószínűleg a német fordítás - Die Kunst des Theaters (1905) - alapján. Hevesi már egy 1906-os tanulmányában említi Craig nevét ( A festő a színpadon, Magyar Szemle, 1906. 28. sz.); Fülep Lajos viszont Ivánfi Jenő asztalán látta a könyvet (Színészek a színészetről, Magyar Szemle, 1906. 10. sz.); Vidor Dezső pedig A színpadi rendező és munkája című könyvében (1906) ismertette a Magnus-féle német fordítást. Mindezt egyetlen év alatt. 2. Hevesi a Thália Társaság iskolájában foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. 1908-ban publikált könyvében (A színjátszás művészete) külön fejezetet alkot „A stílus és színjátszás". 3. Sardou drámája, A haza, 1870 óta volt a Nemzeti Színház műsorán; 1890-ben is felújították. 4. A Holt város bemutatója 1907. március 31-én volt a Thália Társaságban, Hevesi rendezésében. A díszleteket Márffy Ödön (1878-1959) tervezte. 5. Hevesi itt szamoszatai Lukianoszra utal (i. sz. 115 k.-200 k.), illetve Beszélgetés a táncról című értekezésére. 6. Természetesen itt még nemcsak a megjelenő első számra utal, hanem az előző levéllel mellékletként neki küldött előzetes hírekre is.

3. CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ F i r e n z e , 1 9 0 8 . f e b r . 18.] [ U n d a t e d ; s t a m p o n t h e c o v e r / D á t u m n é l k ü l ; bélyegző a borítékon.]

A very pompash letter. 1 Giving me a great kind of spring like pleasure. I have heard all about your work, your play, 2 ...for you are all children - its [!] only the English and the Germans who are so damnably grown up And I believe the theatre will not find itself heavenwards through these two nicely combed lands Hungary!!! Russia!!! Italy!! Ireland! I come from Ireland! 3 Holland even [!] The Irish are children still. * 17 *

All you write about is to me very deeply interesting and more than that - interesting as spring is interesting ? to a man who has been in prison quite a long time. Just now I am hearing the noise of many lovely buds breaking snapbursting all around Europe's fields Up north are the sounds - and west - and south and east - and soon comes the full spring. Your letter is like a piece of green grass - waving. All is going to be well - Even God cannot delay the spring indefinitely. Yes please write about Lukianos. That is write about what you like And if you can find us a sharp cutting writer who can from time to time send us news from Budapest - please d o so. Let him be able to speak with the voice of the serpent and the dove. 4 I greet you a hundred times. Gordon Craig Write me when you will. NOTES: 1. 2. 3.

4.

"pompash" - is a distorted version of the Hungarian "pompás", meaning "splendid": taken perhaps from Lajos Fülep, close acquaintance of Craig at that time. Till 1908 five short plays by Hevesi have been published. "I come from Ireland!" - A confusing sentence. Craig had no direct connection to Ireland whatever. He was not visiting the island at that time, either. The word "Craig", however, used by him as a pen-name, is of Irish origin (his "legal" name being Henry Edward Gordon Wardell). Cruising in the Irish channel, years earlier, he has learnt that the Irish word for "rock" is "creag", so he decided to take it on. A reference to Matthew 10:16 - "...be wary as serpents, innocent as doves".

Nagyon pompash levél1 Valamiféle nagy tavaszi élvezetet szerzett nekem. Mindent hallottam a munkájáról, a darabjárót2 - hiszen ti mind gyermekek vagytok - csak az angolok és a németek olyan átkozottul felnőttek És azt hiszem, hogy a színház nem jut az égbe ezen a két jólfésült országon át Magyarország!!! Oroszország!!! Olaszország!! Írország! Én Írországból jövökP Még Hollandia is...Az írek még most is gyermekek. Mindaz, amit ír, mélységesen érdekel, sót mi több - úgy érdekel, mint ahogy a tavasz érdekes ? olyan ember számára, aki hosszú időt töltött börtönben. *

18 *

Mostanság sok kedves rügy feslésének zörejeit hallom - most pattannak ki Európa földjein Északról hallani hangokat - nyugatról - délről és keletről - és hirtelen megérkezik a teljes tavasz. A maga levele olyan, mint egy kis zöld füvecske - integet. Minden jól fog menni - Még Isten se halogathatja a tavaszt a végtelenségig. Igen, írjon csak Lukianoszról. Azaz írjon, amiről csak akar És ha találna számunkra egy éles, metsző írót, aki időről időre híreket küldene Budapestről - tegye meg. Képesnek kell lennie, hogy a kígyó és a galamb nyelvén szóljon.4 Százszor is köszöntöm. Gordon Craig írjon, amikor

csak

akar.

JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal; a levél első oldala elveszett. L: MSZI 62.3155 Borítékon bélyegző: Firenze, 1908.11.18. Borítékon címzés: Alesander [!] Hevesi Népszínház - Vigopera Budapest Ungheria Boríték hátlapján: Send me a picture of yourself. G.C. [Küldjön magáról egy képet. G.C.] 1. pompásh - A „pompás" szó „angolos" alakja. Craig valószínűleg Füleptól hallhatta, akivel ekkoriban Firenzében rendszeresen találkozott. 2. Hevesinek eddig az ideig nyomtatásban három jelenetét és két egyfelvonásos vígjátékát közölték. 3. Én Írországból jövök! - Bizonytalan jelentésű mondat. Vér szerint Craignek semmi köze Írországhoz, és ez idő tájt semmiképpen sem járt arrafelé. Közismert neve azonban művésznév (eredetileg Henry Edward Gordon Wardellnek hívták), amelyet egy családi hajóút alkalmával egy sziget nevéről vett fel. A „creag" kelta-Ír szó „sziklát" jelent. 4. Utalás Máté ev. 10:l6-ra: „...legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelídek mint a galambok."

*

19 *

4 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / D á t u m nélkül]

31 Bedford Street. Strand. My dear Friend Hevesi. I am not in my own house and so I loose [!] things now and then. I am not sure if I have answered your post card. 1 I think you said in that card that you were writing me a letter. But no letter has come. Only a kind post card. I am having a small fight here. The two sides are I versus 30,000. It seems fair enough for me. I make use of the knowledge that in Europe there are a few more of us who care about lovely things and I tell the Public here that there are thousands of us in Russia, Hungary, Paris, Berlin and the poor fools begin to get nervous. Did you write me a letter? Where to? Please write again and always - I need a w o r d or two now and then. It helps me much.. And tell me what you are doing - and how you are - and send me pictures or something to see Remember me in this Gordon Craig P. S. Can you send me soon any news of your theatre school in Budapest? I have read a page or two in a prospectus. But is there some larger book on it? I must come and see you some day that we can exchange some of the things we have, and besides I want to see you at work! G C NOTES: 1. That card is lost. 2. The request of Craig to get pictures of Hevesi, and the wish to know more about his theatre-school suggests an early date for this letter, somewhere in the middle of 1908.

Kedves Barátom Hevesi. Nem a saját házamban dolgokat.

vagyok

és így néhanapján

* 20 *

elveszítek

egyes

Nem vagyok biztos benne, hogy válaszoltam-e a levelezőlapjára1 Ügy emlékszem, azt írta azon a lapon, hogy levelet fog írni. De nem jött levél. Csak a kedves levelezőlap. Van itt egy kis csatám. A két fél: Én versus 30.000. Nekem úgy tűnik, tisztességes [felállás]. Hasznos számomra az a tudat, hogy Európában vagyunk néhányan, akik szeretik a szép dolgokat, és el is mondom a Közönségnek, hogy ezrek vannak hozzánk hasonlók Oroszországban, Magyarországon, Párizsban, Berlinben és erre a szegény bolondok idegesek lesznek, írt nekem levelet? Hova? írjon újra és mindig - néha-néha szükségem van egy-két szóra. Nagyon sokat segít nekem. És mondja el, mit csinál - és hogy van - és küldjön képeket, vagy valami láthatót. Ez ügyben gondoljon rám Gordon Craig Utóirat. Tudna sürgősen bármiféle hírt küldeni budapesti színiiskolájáról?2 Egykét oldalt olvastam róla egy prospektusban. Nincs-e róla valami nagyobb könyv? El kellene mennem egyszer, hogy találkozzunk és kicseréljük, amink van, meg látni is szeretném magát munka közben! G C JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI 62.3187 Boríték nélkül. 1. Az említett levelezőlap elveszett. 2. A Thália iskolája 1905-ben Indult és három éven át működött. Craighez ennek a prospektusa juthatott el. Az elméleti oktatás anyagát Hevesi A színjátszás művészete (1908) című könyvében rögzítette. Craig erről is hallhatott Füleptől. Mindezeknek az említése és a képkérés korai, 1908-as levélre utal (bár a boríték elveszett és a levél dátumozatlan).

5. HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ B u d a p e s t , a m 7. M ä r z 9 0 8 [!]

Sie wünschen eine Photographie von mir? Photographien sind die nüchternsten Augenblicke eines Gesichtes und ich meine, ich sehe ganz anders aus, wie auf diesem Bilde. Vielleicht giebt der kleine Artikel * 21 *

über Shakespeare ein besseres Bild von mir. Ich sende Ihnen auch einige Aphorismen, vielleicht sind sie zu brauchen. „The Mask" ist noch nicht erschienen, ich meine, die erste Nummer? Ich hoffe, dass Ich bis zum Sommer mit Ihnen englisch werde korrespondieren können. Mit freundschaftlichem Grusse Ihr Sándor Hevesi Fotográfiát kér tőlem? A fotók az arc legjózanabb pillanatát rögzítik és azt hiszem, egészen másképp nézek ki, mint ezen a képen. Kis cikkem Shakespeare-ről talán jobb képet ad rólam. Küldök néhány aforizmát is, talán használni tudja őket. A „The Mask" még nem jelent meg, tudniillik az első száma? Remélem, nyárra már angolul tudok levelezni Önnel. Baráti üdvözlettel az Ön Hevesi Sándora JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI 81.42.1. Boríték nélkül.

6 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [FIRENZE, 1 9 0 8 . m á r c . 1 0 . ]

Dear friend Hevesi "The Mask" should reach you in a day or two. The photograph has arrived and the little article on Shakespeare and the aphorisms. 1 The head of the photograph is very living - one can even like photographs How clever if you can learn English by the summer. I can learn nothing or I would be a wise man in two months. I am sending you a copy of an old programme, an opera and a "masque" produced in 1902. 2 Will you make some one send The Mask some news about your work - or can Fülep write something. The English and even others know so little about the work of the few theatre artists w h o hás heard even the name of Wyspianski Myself had never heard of it till last week. He was an adorable being I believe What a nice dress suit you have on. Gordon Craig * 22 *

NOTES: 1. Hevesi's essay on "Shakespeare as Scenographer" came only in Vol. 2. No. 1-3. July 1909. p. 6-8. 2. Craig refers to the "Souvenir" published on the occasion of his production of Acts and Galalhea by G. F. Händel and The Masque of Love in the Coronet Theatre, London on the 10th of March 1902. 3. It must have been the Polish stage-director Leon Schiller (1887-1954), who mentioned Stanislaw Wyspianski (1869-1907) in an early, probably lost, letter. Their correspondence was published by Irena Schiller in Pamietnyk Teatralny, XVII. (4) 1968, pp. 443-613; but it begrns only in June 1908. Craig should have got the facts from Schiller already before the beginning of March.

Kedves barátom Hevesi A „The Mask" egy-két nap múlva odaér magához. A fénykép megérkezett és a kis cikk Shakespeare-ről és az aforizmák.1 A fényképen a fej nagyon élő - az ember még a fotókat is megkedvelheti. Milyen remek, ha nyárig meg tud tanulni angolul. Én semmit se tudok megtanulni, különben bölcs lehetnék két hónap alatt. Egy régi műsorlapot küldök, egy 1902-ben előadott operáról és egy „ masque "-ról.2 Elintézné, hogy valaki küldjön a The Mask számára híreket a maga munkájáról - esetleg Fülep tudna írni valamit. Az angolok és még mások is olyan keveset tudnak arról a néhány színházművészről ki hallotta valaha is Wyspianski nevét - Én sem hallottam róla a múlt hétig. Ügy hiszem, imádni való lény lehetett Milyen remek öltöny van magán. Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: MSZI 62.3158 Címzés a borítékon:

To Alexander Hevesi Budapest Népszínház-Vigopera Hungary Bélyegző: Firenze, 1908. III. 10. Boríték hátoldalán: I will read Article and Aphorisms when I had made them translated - Majd akkor olvasom el a Cikket és az Aforizmákat, ha lefordíttattam őket 1. Hevesi esszéje Shakespeare as Scenographer (Sh. mint szcenográfus) címen a The Mask 2. kötete 1-3. számában, 1909 júliusában jelent meg a 6-8. oldalon.

* 23 *

2.

3.

Craig itt arra a Souvenir-ra utal, amelyet G. F. Händel Acis and Galathea című operájának, illetve a The Masque of Love (A szerelem álcajátéka) című alkotásnak az előadásához készített, s melyek bemutatója a londoni Coronet Theatre-ben 1902. március 10-én volt. Valószínűleg Leon Schiller (1887-1954), a lengyel rendező említette Craignek Stanislaw Wyspianskit (1869-1907) egy korai, valószínűleg elveszett levelében. Kettejük levelezését Irena Schiller a Pamietnyk Teatralny XVII. (4.) 1968. számában közölte.

7 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / D á t u m nélkül]

Lieber Freund, Träume werden also zur Wirklichkeit? The Mask is der schönste Traum! Eine Wiedergeburt der alten Bühnen! Dramaturgie als Kunst des Theaters! Die Dramaturgie von gestern und vorgestern sah im Drama nur das Buch. Sie sagten mit der Bibel: und zuerst war das Wort. Und das Wort war ihnen alles. Die alten Dramaturgen waren Litteraten, das Drama war ihnen Litteratur [!]. Sie haben das Drama losgerissen von der Mimik, von der Malerei, von der Musik und vom Dekorativen u n d wussten nichts vom Stil. Und jetzt! Alte vergrabene Künste steigen aus ihrem Grabe. Die Mystik der Schauspielkunst lebt wieder auf! Glauben Sie, dass die Menge vom alltäglichen, platten Realismus und von der lügenhaften Romantik - there is a poetical Drama of the Philisters [!] loskommen kann??? Seit einem halben Jahre habe ich eine n e u e Theaterschule 1 und vorgestern habe ich dort diese Frage gestellt: Halten sie die Marionetten für natürlich? 2 Nein - sagten sie alle einstimmig. Was! - rief ich entrüstet aus! Marionetten sollten nicht natürlich sein. Alle ihre Bewegungen entsprechen völlig ihrer Natur. Eine Maschine, die sich nach menschlicher Art b e w e g e n will ist unnatürlich. Noch mehr: Die Marionetten sind mehr als natürlich, sie haben auch Stil, dass heisst: die Einheit des Ausdruckes u n d darum ist das Marionettentheater wahr! Die Leute verstehen die Natur nicht. Natur ist ihnen nicht die Notwendigkeit, das Gesetz der Dinge, sondern d a s alltägliche, das platte, das Gemeine. * 24 *

Man sagt immer, dass (!) Publikum sei ein grosses Kind. Oh, wenn das wahr wäre! Kinder sind naive Künstler. Sie sind empfänglich für den Stil. Sie haben Phantasie und reissen sich los von der Wirklichkeit, Das Publikum des Theaters ist kein Kind. Heute nicht. Vielleicht morgen??? Vielen, vielen Dank für „Souvenir". 3 Es ist „like a message from another world". Ein Traum! Wir leben hier mit einem „soul of compromise" wie Sie schreiben. „The Mask" ist mehr als ein Traum! Eine Hoffnung! Eine Hoffnung auf Erziehung! Mit Freundschaft und Verehrung Ihr Hevesi S. NOTES: 1. Hevesi has taken some members of the Thalia Society to Népszínház-Vígopera. He probably tried to revive his school with these young actors. 2. As a paragraph of this letter was published in Vol. I. No. 2. April 1908 of The Mask, it should have been mailed around the 20th of March. 3. See Note 2. for the letter 6.

Kedves barátom, hát megvalósulnak az álmok? The Mask a legszebb álom! A régi színpadok újjászületése! A dramaturgia mint a színház művészete! A tegnap és tegnapelőtt dramaturgiája a drámában csak a könyvet látta. A biblia szavával mondták: kezdetben volt a szó. És számukra a szó jelentett mindent. A régi dramaturgok irodalmárok voltak, a dráma az ő számukra irodalom volt. Leszakították a drámát a mimikáról, a festészetről, a muzsikáról és a dekorativitásról és mit sem tudtak a stílusról. De most! Rég eltemetett művészetek kelnek fel sírjukból. A színművészet misztikuma újjáéled! Hisz abban, hogy a tömeg a mindennapi lapos realizmustól és a hazug romantikától - van költői drámája a filiszternek is - el tud szakadni??? Fél esztendeje van egy új színiiskolám1 és ott tegnapelőtt ezt a kérdést tettem fel: Természetesnek tartják a marionetteket?2 Nem - mondták egyöntetűen mindnyájan. Hogy! - kiáltottam fel megbotránkozva! A marionettek ne lennének természetesek. Minden mozdulatuk tökéletesen megfelel a saját természetüknek. Az a gép, amely ember módra akar mozogni, természetellenes. * 25 *

Sőt: a marionettek több mint természetesek, nekik stílusuk is van, azaz: egységes kifejezőeszközük és ezért a marionettszínház igaz! Az emberek nem értik meg a természetet. A természet az ő számukra nem a dolgok szükségszerűsége, törvénye, hanem a hétköznapi, a lapos, a közönséges. Mindig azt mondják, hogy a közönség egy nagy gyermek. Ó, bárcsak ez igaz lenne! A gyermekek naiv művészek. Fogékonyak a stílusra. Fantáziájuk van és elszakítják magukat a valóságtól. A színház közönsége nem gyermek. Ma nem. Talán holnap?? Nagyon, nagyon köszönöm a „Souvenir"-t? Olyan, mint „egy üzenet egy másik világból". Álom! Itt mi „megalkuvó lélekkel" élünk, mint ahogy írja. A „The Mask" több mint egy álom! Remény! A nevelés [művelődés] reménye! Barátsággal és tisztelettel. Az Ön Hevesi S. JEGYZETEK; K: autográf, 4 oldal L: Arsenal; MSZI 81.42.4. Boríték nélkül. Mellékelve: 4 oldalon idegen kézírással egy angol nyelvű nyersfordítás. A levél egy részlete megjelent a The Mask I. kötet 2. számában, 1908. áprilisában. 1. Hevesi átvitte magával a Thália Társaság néhány fiatal színészét a Népszínház-Vígoperához; talán velük újította fel a régi Thália-iskolái. 2. Ennek a levélnek a marionettekre vonatkozó részét Craig kiemelte és - némileg átírva - megjelentette a The Mask I. kötetének 2. számában, 1908 áprilisában a 21. oldalon A[lexander] H[evesi] szignóval. 3. „Souvenir". Lásd a 6. sz. levél 2. jegyzetét!

8 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Lieber Freund, einige Tage war ich in der Provinz und seit vierzehn Tagen bin ich an einer Erkältung krank. Ich konnte garnichts tun. Binnen kurzer Zeit werde ich über Sie u n d über „The Mask" einen Artikel in einer vornehmen ungarischen Zeitung schreiben. 1 Vielleicht wird das der Sache etwas nützen. Kennen Sie „A Midsummer Nights' dream" in der Reinhardt'schen Inszenierung. 2 Darüber hätte ich auch etwas zu schreiben. Die Deutschen haben daraus ein realistisches Märchen gemacht mit plastischen Bäumen, X 26 *

echtem Wasser etc. mit griechischen Arbeitern etc. Und das ist unrichtig. Die Bühne soll den Traum verwirklichen und das ganze Stück muss auf den Traum stiliziert werden. Und wie das zu machen ist, darüber möchte ich etwas schreiben, wenn es Ihnen geziemt. Reinhardt kommt nächsten Monat nach Budapest, und ein hiesiges Theater wird L'Aiglon aufführen, 3 das Nationaltheater Antony and Cleopatra von Shakespeare. 4 Darüber werde ich auch etwas berichten. Es werden sehr ekelhafte Vorstellungen sein. Oh wie unartistisch das Alles ist. Alles was wir machen müssen ist so ekelhaft. Ein ungarisches Blatt hat für die Osternummer einen Artikel von mir verlangt y&fi [!] über den heutigen Regisseur. Ich schrieb: Der Regisseur von heute träumt von der Bühne des kommenden Tages. 5 Alexander Hevesi NOTES: 1.and 5. No trace whatever of these articles. 2. Hevesi may refer to the revival of Reinhardts production at the Deutsches Theater, Berlin, in 1907. 3. L'Aiglon was performed at the Magyar Színház (Hungarian Theatre), Budapest on the 24th of April, 1908. 4. The new production of Antony and Cleopatra has been postponed at the National Theatre till the 12th of February 1909-

Kedves Barátom, néhány napig vidéken voltam és tizennégy napja beteg vagyok, megfáztam. Semmit nem tudtam csinálni. Rövid időn belül egy előkelő magyar újságban írok Önről és a „The számára. Mask"-ról egy cikket.1 Talán hasznos lesz az ügy Ismeri Reinhardt „Szentivánéji álom "-rendezését. Arról is volna mit írnom. A németek realisztikus mesét csináltak belőle, plasztikus fákkal, valódi vízzel stb., görög munkásokkal stb. És ez helytelen. A színpadnak az álmot kell megvalósítania és az egész darabot az álom irányában kell stilizálni. És hogy ezt hogy lehet elérni, erről szeretnék írni valamit, ha egyetért vele. A jövő hónapban Reinhardt Budapestre jön, egy itteni színház a Sasfiók bemutatójára készüla Nemzeti Színház pedig Shakespeare Antonius és Cleopatrájára4 Ezekről is tudósítom majd. Undok előadások lesznek. Ó, hogy ez mind milyen művészietlen. . Mindaz, amit csinálnunk kell, * 27 *

utálatos. Egy magyar lap cikket kért tőlem a húsvéti számba a mai rendezőről. Ezt írtam: Ma a rendező az eljövendő nap színpadáról álmodik5 Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI 81.42.2. Boríték nélkül 1. és 5-Ezeknek a cikkeknek nincs nyoma. 2. Hevesi nyilván a darab 1907-es felújítására utal Reinhardt rendezésében a Deutsches Theater, Berlin produkciójában. 3. A Sasfiókot Budapesten a Magyar Színház mutatta be 1908. április 24-én. 4. Az Antonius és Cleopatra új bemutatóját a Nemzeti Színház 1909- február 12-re halasztotta.

9- CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ F i r e n z e ] 1 9 0 8 . IV. 2 1 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Lungarno Acciaiuioli. Firenze That was a good thing for you Friend Hevesi that you fell ill, and had to go away and rest. Yes I know something of R's [!] Midsummer Nights Dream. It is not Shakespeares! t!] It is very bad - but it is to my mind better than the other attempts which I have seen to stage the play. It is impossible to stage (Inscenierung) 1 it so as to please a poet or an artist. I have often thought about putting this play o n the stage, but I have never made designs. I should like to. But they would be very simple, and would d e m a n d a like simplicity in the movements and speech. Could that be obtained... Reinhart [!] is energetic. It is the curse of the theatre that the energetic arms are always making love to it. Send me a copy of your article on the Regisseur. I shall get J t ( [!] someone to read it to me into English. Did you receive one of the enclosed papers? I told the "Mask" to send you one. Will you answer the questions. The second question in my opinion demands a NO as answer. But what do you think. * 28 *

Best wishes to you Always Gordon Craig. [Enclosed: a printed leaf.] QUESTIONS. I. Do you consider Realism in acting to be a frank representation of human nature? II. In your opinion should the Actor be allowed the same liberty in his expression of the Passions, as is permitted to the Writer or the Painter? III. Do you think that Realism appeals to the General Public or only to a limited section of Playgoers? 2 NOTES: 1. "Inscenierung". A wrong spelling; it should be "Inszenierung". This is the German definition meaning the complex unity of a whole theatrical production as a work of art. The word "Regisseur" has meant mostly the work done with the actors. 2. Hevesi's answers to these questions were published in Vol. I. No. 5. July 1908. of The Mask (pp. 97-98.). See: Appendix, B/a.

Jó magának Hevesi Barátom, hogy megbetegedett és el kellett mennie pihenni. Igen hallottam valamit, R. [!] Szentivánéji álomjáról. Az nem a Shakespearé! Nagyon rossz - de én még mindig jobbnak ítélem, mint más általam látott kísérleteket, hogy színpadra vigyék a darabot. Lehetetlen úgy színpadra vinni (Inscenierung)1, hogy tetszhessen egy költőnek vagy egy művésznek. Én is sokszor gondoltam arra, hogy színpadra viszem ezt a darabot, de sohase készítettem hozzá terveket. Pedig szeretnék. Nagyon egyszerűek lennének, és így a mozdulatok és beszédmód hasonló egyszerűségét követelnék meg. Ha ezt el lehetne érni... Reinhardt energikus. A színház átka, hogy mindig energikus karokkal teszik neki a szépet. Küldje el nekem a rendezőről szóló cikke másolatát. Majd szerzek valakit, aki „angolra olvassa" nekem. Megkapta a csatolt papírokat? Szóltam a Masknak, hogy küldjék el magának. Válaszoljon a kérdésekre. A második kérdés véleményem szerint NEM-leges választ követel. * 29 *

De Ön hogy

gondolja. A legjobbakat Mindig -

kívánva

-

Gordon Craig [Nyomtatott melléklet.] I. Gondolja, hogy a színészi Realizmus híven reprezentálja az ember természetét? II. Véleménye szerint megengedhető-e, hogy a Színész ugyanolyan szabadon fejezze ki a Szenvedélyeket, mint ahogy azt az író vagy Festő megteheti? III. Gondolja, hogy a Realizmus a Nagyközönségre hat, vagy a Színházbajáróknak csak egy korlátozott részére?2 JEGYZETEK; K: autográf, 4 oldal L: MSZI 62.3161 Címzés a borítékon:

1.

2.

To Alexander Hevesi Nepszinhaz-Vigopera Budapest Ungheria Inscenierung (helyesen: Inszenierung). A német színházi szaknyelv megjelölése a befejezett, teljes színpadi előadás művészi egységére. Mellette a Regisseur sok esetben csak a színészekkel való munkát jelentette. Hevesi válasza a feltett kérdésekre a The Mask I. köt. No. 5-, júliusi számában jelent meg. Lásd: Függelék B/a!

1 0 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ F i r e n z e ] 1 9 0 8 . IV. 1 6 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

2 Lungarno. Acciaiuoli. Firenze. Dear Friend Hevesi. Your "Aphorism's" [!] a n d "Article" are being translated and one or the other will be in the May number of the Mask. I wish I could come to Budapest to see you and your work. It would interest me more than I can tell you. Yet I cannot get away from the work here as I am too poor to employ a large staff. Who makes your scenes for you. Have you a designing faculty yourself - if not I could show you how to get it! Doesn't that sound interesting. I wish I could give more time to designing more scenes and things. Shall I come to Budapest and d o a play. What fun that would be!!!!! * 30 *

I mean only the scenes and movements for the play. Can you tell me the name of a Journal (monthly) when [!] I could send an article upon the Theatre. An article entitled "Some Evil Tendencies in the Modern Theatre" is being published in the "Nasz Kraj" Austria Galizia Lemberg. 1 I suppose you will see it. I do not attempt to cover a large field, nor to go far. It touches upon the borrowing fever ... and the hasty work.... and the disunited attempts made to advance. And tell me friend Hevesi. Have you not one or two pupils who could perhaps like to join me here! Not to pay me - not to pay them; but to work at what I am doing and to learn Perhaps you have an unruly student who is restless because he has really no desire to ^ e r [!] be actor but who wants and wants and doesn't know what he wants Such a one (if he has character) would be a blessing to me as I have very few assistants. (One fell ill last month and had to go away) and it would also be a blessing to the young fellow who you might send. Think this over carefully. I hope for a student from Holland and one from Krakow soon. I have more work here than I can do sigle [!] or even double handed Your Gordon Craig NOTES: 1. This article originally was published in Vol. I. No. 8. October 1908 in The Mask. - I could not find the Lemberg publication. (The Ed.)

Kedves Barátom Hevesi. „Aforizmáit" és „Cikkét" már fordítják és vagy az egyik, vagy a másik bekerül a Mask májusi számába. Bárcsak Budapestre mehetnék, hogy lássam magát és a munkáját, fobban érdekelne, mint azt elmondhatom. De nem tudom itt hagyni a munkámat, mert túl szegény vagyok ahhoz, hogy nagy létszámú munkatársat alkalmazzak. Ki tervezi magának a díszleteket. Vagy talán magának is van tehetsége a tervezéshez, ha nem, megmutatnám, hogyan szerezheti meg! Ugye érdekesen hangzik. Bárcsak több időt szánhatnék a tervezésre és egyebekre. Utazzak Budapestre és csináljak meg egy darabot. Micsoda pazar dolog volna!!!!! De csak az előadás díszleteire és a mozgásokra gondolok. Meg tudná adni egy (havi) folyóirat nevét, ahová küldhetnék egy cikket a Színházról. * 31 *

Egy cikk fog megjelenni a „Nasz Kraj"-ban, Ausztria, Galícia, Lemberg, amelynek a címe „Néhány gaz törekvés a modern színházban" 1 Majd meglátja. Nem markol sokat és nem megy túl messzire. A kölcsönzési lázat érinti... és az elhamarkodott munkát... és a haladás nem egységes kísérleteit. És mondja csak Hevesi barátom, nincs egy-két olyan növendéke, aki esetleg szívesen csatlakoznék itt hozzám! Nem fizetnének nekem — én sem fizetnék nekik; de velem együtt dolgoznának és tanulnának Talán van egy nyugtalan tanítványa, aki nem nyugszik, mert igazán nem akar színész lenni, de aki akar és akar, de nem tudja mit akar Egy ilyen ember (ha jellemes) áldás volna nekem, mert csak kevés asszisztensem van. (Az egyik a múlt hónapban megbetegedett és el kellett mennie) és áldás lenne annak a fiatalembernek is, akit hozzám küldene. Jól fontolja meg. Remélem, hamarosan érkezik egy növendék Hollandiából, egy pedig Krakkóból Több a munkám, mint amit egy kézzel vagy akár kettővel el tudnék végezni az Ön Gordon Craigje JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI KT 62.3160.1 Címzés a borítékon:

1.

To Alexander Hevesi Nepszinhaz-Vigopera Budapest Ungheria Az említett cikk a The Mask Vol. I. No. 8. 1908 októberi számában jelent meg. A lembergi publikációnak nem sikerült nyomára akadni.

1 1 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ F i r e n z e ] 1 9 0 8 . IV. 2 7 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

My dear man - of course - of course about Midsummers. N.D. 1 You write and say „Sie haben Recht - es muss einfach sein, in the movements and speech but that is not all. What Reinhard [!] produced is a tale and not a * 32 *

Dream... Dream has its own logic Dream simplifies all and Shakespeares word cannot be plastisch [!] as R. has made it." Of course not. You are right. Art my dear man did you think I only meant simple speaking and simple actions Nonononono I meant and ever mean simple in its essence - in its heart - soul body - clothes - all Yes I know a couple of designs by Appia 2 but hav [!] seen nothing on a stage - and read nothing about him or by him. I know Miss Lawrence Alma Tadema. 3 I dont [!] like the idea of "in der Manier von Burne-Jones 4 mit wenig Farben und Linien" I never care one penny about Historical Athens or Historical woods and even for a Shakespearian wood, or the Handwerkers [!] being "gute Kerle aus London" I forget all that. I think only of this great round world and the greater firmament round that. I must meet you soon and I will show you how to be a designer for your plays in line and colour - etc I will do a piece for you on your stage and show you step by step! Its [!] very easy dear friend. Reinhardt wants me to do "King Lear" for him. 5 I have much excitement thinking about it - but whether he will understand I cannot say. I have to make money for The Mask (my lieblings Kind) [!] or I would never stage another "stuck" [!] in any modern theatre. Gruss, gruss and gruss [!] from Craig G. NOTES: 1. Craig is referring to letter 8. 2. Craig has met Adolphe Appia (1862-1928) personally only in February 1914 in Zurich, where both were taking part in the Theatre Exhibition at the Kunstgewerbemuseum. 3Tadema, Sir Lawrence Alma - (1836-1912), English artist, designer, who has worked for Henry Irving and, later, for Beerbohm-Tree. 4. The quotation comes from a lost letter written by Hevesi. - Bume-Jones, Sir Edward Coley (1833-1898), painter and designer, one of the Pre-Raphaelites. 5. Craig has received an offer from Max Reinhardt to come to Berlin and stage King Lear, with the proviso that the sketches be ready by the year's end.

* 33 *

Drága uram - hát persze - hogyne - a Szentivánéji álomról1 Az alábbiakat írja „Önnek igaza van - egyszerűnek kell lennie, mozdulatokban és beszédmodorban, de ez még nem minden. Reinhardt egy mesét és nem egy álmot jelenített meg... az Álomnak saját logikája van, az Álom mindent leegyszerűsít, és Shakespeare szavai nem lehetnek plasztikusak, mint amilyenné Reinhardt formálta őket." Hát persze hogy nem. Igaza van. Drága uram, úgy gondolta, hogy a Művészetet én egyszerű beszédnek és egyszerű cselekvésnek vélem Nemnemnemnemnem Én egyszerűségen mindig is a lényeget értettem és fogom érteni - a szívét - lelkét - testét - a ruhát mindent 2

Igen, ismerem Appia néhány tervét, de egyiket sem láttam színpadon - és semmit sem olvastam róla vagy tőle. Ismerem Miss Lawrence Alma Tademáfí Nekem nem tetszik az a gondolat, hogy „Burne-Jones modorában kevés színnel és vonallal Egy fabatkát sem adok a Történelmi Athénért vagy a Történelmi erdőkért sőt még a shakespeare-i erdőért sem, vagy a Kézművesekért, akik „kedves londoni fickók". Ezt mind elfelejtem. Én csak erre a nagy kerek világra gondolok, s körülötte a még nagyobb firmamentumra. Nekünk sürgősen találkoznunk kell, és én megmutatom magának, hogyan válhatik vonalban és színben a darabjai tervezőjévé - stb. Elkészítek egy darabot a maga színpadán, és lépésről-lépésre megmutatom a mikéntjét! Nagyon könnyű dolog ez drága barátom. Reinhardt azt szeretné, ha megcsinálnám neki „Lear királyt".5 Nagyon izgat, amikor erről gondolkodom - de hogy ő megérti-e, azt nem tudom. Pénzt kell előteremtenem a Mask számára (ez az én kedvenc gyermekem), vagy sose viszek színre egyetlen darabot egyetlen modem színházban sem. Üdvözlet, üdvözlet és üdvözlet Craig G.-től JEGYZETEK: K: autográf, 6 oldal L: MSZI KT 62.3162.1

* 34 *

Címzés a borítékon:

1. 2. 3.

4. 5.

To Alexander Hevesi Budapest Nepszinha z-Vigopera UNGHERIA Craig itt a 8. számú levélre utal. Craig csak 1914 februárjában találkozott Adolphe Appiával (1862-1928) Zürichben; mindketten részt vettek a Kunstgewerbemuseum által rendezett színházi kiállításon. Miss Tadema - Sir Lawrence Alma-Tadema lánya lehet. Az apa, aki 1836-1912 között élt, képzőművész-tervező volt, aki Henry Irving színháza számára is dolgozott. Craig innen ismerhette a családot. Craig itt Hevesi egy elveszett leveléből idéz. Sir Edward Coley Burne-Jones (18331898) a preraffaelita képzőművészek közé tartozott. Max Reinhardt azzal a feltétellel szerződtette volna Craiget a Lear király színrevitelére, ha a díszletterveket az év végéig leszállítja.

1 2 . CRAIG TO H E V E S I / C R A I G HEVESIHEZ [ F i r e n z e ] , 1 9 0 8 . V. 15- [Stamp o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Dear Hevesi! I expect you are giving valuable energy to the formation of your "Thalia" upon a new basis. While you are doing so I do think of a much greater and wider Society which needs being founded. A Thalia Society for all Europe. I believe you are the man to do this - and if you consider it I will always support you - you know. Gordon Craig. Kedves Hevesi! Úgy vélem, értékes energiát fordít arra, hogy „ Tháliáját" új alapon alakítsa ki. Amíg maga ezzel foglalkozik, addig én egy nagyobb és tágasabb Társaságra gondolok, amelyet meg kell alapítani. Egy összeurópai Thália Társaságot. Hitem szerint maga az erre való ember - és ha rászánja magát én mindig támogatni fogom - hiszen tudja. Gordon Craig. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI 62.3163.1

* 35 *

Címzés a borítékon:

Dr. Alexander Hevesi Nepszinhaz-Vigopera Budapest. Hungary. Ungheria.

1 3 . HEVESI TO C R A I G / H E V E S I CRAIGHEZ

Bpest, am 16 Mai Lieber Freund, Sie sind über gar zu gütig und liebevoll. Die letzte Zeit bin ich ekelhaft beschäftigt, das Alltägliche drückt mich ganz zu Boden. Ich konnte auch Ihren Brief bisher nicht beantworten. Die Antworten auf die Fragen sende ich mit diesem Briefe. Ich glaube, sie sind etwas zu lang, aber es geht nicht, man muss doch etwas sagen, nicht war. Ein „no" ist natürlich das Kürzeste, aber wir wollen doch die Frage etwas aufklären, nicht wahr? 1 Ein Budapester Theater, das Magyar Szinház hat Rostands „L'Aiglon" aufgeführt, einen Aiglon ohne Flügel, realistisch, alle Verse zerhackt. Die Wiesenthal-Schwester, 3 Tänzerinnen 2 treten heute zum erstenmal auf, ich glaube sie haben bei Miss Duncan studiert, es ist reiner Tanz, was sie produzieren, die Hanako, 3 eine japanische Künstlerin ist hier auch aufgetreten; ein interessantes Dokument zum Stil und Realismus. Sie wirkt realistisch und doch zeichnerisch. Reinhardt mit seiner Truppe beginnt in einigen Tagen ein Gastspiel. 4 Wollen Sie über ihn etwas haben? Eine Hevesi-Nummer? Aber, lieber Freund, wo denken Sie hin. Was ich bisher gemacht habe: ist ein bescheidenes Wollen, bescheidene Anfänge - ach! Auf Ihren letzten Brief werde ich in kurzer Zeit antworten. Sie denken nur auf diesen „great round world"? Dann sind Sie schon mehr als Künstler. Das ist schon Poesie, mehr als Bühne und Kunst. Ich glaube, wir dürfen nie den Boden unter u n s verlieren, höchstens den Schnurboden. Sie wollen vielleicht viel mehr von der Kunst, wie die Kunst selbst geben kann. Glauben Sie nicht? Mit freundschaftlichem Händedruck Ihr Hevesi NOTES: 1. Hevesi refers to the questions on "Realism". (See: Appendix B/a) 2. The Wiesenthal-sisters (Grete, Elsa and Bertha) have been on tour through Europe, performing dance compositions to Viennese waltzes.

* 36 *

3-

4.

Hanako, Ohta (1882-?) a Japanese actress first appeared in Europe in 1905, and, after performing at the Théátre Réjane in Paris she has visited Germany, Italy and several other countries, till 1915The Deutsches Theater, Berlin, under the direction of Reinhardt, gave guest performances in Budapest between the 22nd of May and the 4th of June, 1908.

Kedves Barátom, Maga túlságosan is jóindulatú és kedves. Az utóbbi időben utálatosan el voltam foglalva, a mindennapi [tennivaló] egészen a földre nyom. Eddig még levelére sem tudtam válaszolni. A kérdésekre adott feleleteket evvel a levéllel küldöm. Azt hiszem, egy kicsit hosszúak, de nem megy másképp, mégiscsak kell mondani valamit, ugye. Persze egy „nem" a legrövidebb, de mégiscsak fényt akarunk deríteni a kérdésre, nem igazP1 Egy budapesti színház, a Magyar Színház bemutatta Rostand Sasfiókját, egy szárnyaszegett Sasfiókot, realisztikusan, a verssorokat darabokra tördelve. A Wiesenthal-nővérek 3 táncosnő,2 ma lépnek föl először, úgy hiszem, hogy Miss Duncan tanítványai voltak, tiszta tánc, amit bemutatnak; Hanako,3 egy japán művésznő is fellépett nálunk; a Stílus és a Realizmus érdekes dokumentuma. Realisztikusnak és mégis megrajzoltnak hat. Reinhardt együttese néhány nap múlva kezd vendégjátékot 4 Akar róla valamit kapni [tőlem]? Egy Hevesi-szám? De, kedves Barátom, hova gondol. Amit eddig tettem: szerény törekvés, szerény kezdetek - ó! Legutóbbi levelére nemsokára válaszolok. Csak erre „a nagy kerek világra" gondol? Akkor maga több is már, mint művész. Ez már költészet, több, mint a színpad és a művészet. Azt hiszem, sosem szabad elveszíteni a padlatot a lábunk alól, legfeljebb a zsinórpadot [Szójáték: „Boden" - „Schnurboden". Szerk.J Maga talán sokkal többet kíván a művészettől, mint amit a művészet adni tud. Nem gondolja? Barátságos kézszorítással Az Ön Hevesije JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: Arsenal; MSZI 81.42.3 Boríték nélkül. 1. Hevesi itt a Brealizmus"-kérdóívre felel. Lásd: Függelék B/a! 2. A Wiesenthal-nővérek (Grete, Elsa és Bertha) európai turnéikon bécsi valcerre készült tánckompozíciókat mutattak be.

* 37 *

3.

4.

Hanako, Ohta (1882-?) - japán színésznő, 1905 óta szerepelt Európában; fellépett a párizsi Théatre Réjane-ban, majd 1915-ig Német-, Francia- és Olaszországban adott műsorokat. A Deutsches Theater, Berlin, Reinhardt igazgatása alatt 1908. május 22-e és június 4-e között lépett fel a Vígszínház színpadán.

1 4 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Firenze], 1 9 0 8 . V. 2 6 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Dear Hevesi Write to me - in English if you can and will I want to receive an answer about the larger European "Society" which ought to be formed (in my opinion) without delay and which could have no possible better head than you. I think such a Society "European Art Theatre Society" a European Thalia Society could be set going at once. I am shortly going on a tour to Berlin Moscow. 1 St. Petersburg London and Warshau [!] I believe I could then actively assist you in ystf [!] winning many to such a cause. I could work so very well for - ^qhiíí [!] such a thing under the direction of another - especially you. I believe you are a far better organizer than I am. Say the word and I'll get things going in my head to serve you and through you our theatre. I am going to try to arrange to get to Budapest to see you.... but not just yet as soon as possible. Gordon Craig NOTE: 1. Craig arrived to Moscow only during the second half of October.

Kedves Hevesi írjon nekem - angolul, ha tud és akar Választ szeretnék kapni arról a nagyobb európai „ Társaságról", amelyet meg kellene alapítani (véleményem szerint) haladék nélkül, és amelynek nem is lehetne jobb feje, mint Ön. * 38 *

Azt hiszem, egy ilyen Társaság „Európai Művész Színház Társaság", egy Európai Thália Társaság azonnal működésbe léphetne. Rövidesen turnéra indulok Berlinbe Moszkvába1 Szent Pétervárra Londonba és Varsóba. Azt hiszem, azután aktívan segíthetnék magának, hogy sokakat megnyerjek egy ilyen ügynek. Olyan nagyon jól tudnék dolgozni egy ilyen ügyért másvalakinek az irányítása alatt - különösen ha az maga. Azt hiszem, maga sokkal jobb szervező, mint én vagyok. Mondja ki a szót, és én mozgásba hozom a dolgokat a fejemben, hogy szolgáljanak magának és magán keresztül a mi színházunknak. Megpróbálom úgy intézni, hogy Budapestre menjek találkozni magával - de még most nem amilyen hamar csak lehet. Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI 62.3164.2 Címzés a borítékon:

1.

To Alexander Hevesi Nepszinha z-Vigopera Budapest Ungheria

Craig csak október végén érkezett Moszkvába.

1 5 . CRAIG TO H E V E S I / C R A I G HEVESIHEZ [Forte d e i M a r m i ] , 1 9 0 8 . VII. 13- [ S t a m p o n t h e p o s t - c a r d / B é l y e g z ő

a

l e v e l e ziső l your a p o n ] Thalia How ?

? Are you not in need of a Holiday ? ?

In Florence or by the sea here an hour from Pisa. I have much to tell you. Gordon Craig [Note on the margin:] and to Moscow soon after: I go to produce Lear. 1 Autumn. Berlin Also to but it is not safe to write the rest. NOTE: 1. This plan was not realized.

* 39 *

Hogy van a maga Tháliája ? ? Nincs szüksége ?

vakációra

?

Firenzében vagy a tengerparton itt egy órányira Sok mondanivalóm van a maga számára.

Pisától.

Gordon Craig [Megjegyzés a levelezőlap szélén:] Megyek megrendezni a Leart.1 ősszel. Berlinbe... és nem sokkal azután Moszkvába: és... de nem biztonságos írni a többiről. JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: MSZI KT 62.3165 Levelezőlap. Kézírással:

1.

Villa Frederigi Forte dei Marmi Province de Lucca Italy. Ez a terv nem valósult meg.

1 6 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Lieber Freund, Sie sind wirklich ein reizender Mensch. Ich habe Ihre Aufmerksamkeit ja garnicht verdient. Es ist wahr, gestern und heute wollte ich Ihnen schreiben aber Ich habe zwei schreckliche Monate gehabt. In sechs Wochen musste ich ein grosses dramatisches Gedicht inszenieren. „Die Tragödie des Menschen." Es war ekelhaft. Ein Kampf. Und jetzt hat man unser Theater 2 - verkauft. An die Regierung. Der Minister hat gefunden, dass das alte Nationaltheater unbrauchbar ist. Ein neues zu bauen sind 4-5 Jahre nötig. Er hat also das „Volkstheater" einfach genommen. Die Pächter aber waren froh dass sie loskommen können. Denn mit der Regierung kann man gute Geschäfte machen und wenn auch in Ungarn Art is not Art, but business is business. Dadurch ist in meinen Verhältnissen eine gründliche Änderung eingetreten. Ich weiss nicht, was ich thun [!] werde. Für die „Thalia" sind vorläufig nicht günstige Aussichten. Vor 2 Jahren war alles gut, und wenn wir damals d a s nötige Capital hätten auftreiben können, wäre es sehr gut gewesen, d e n n alle junge Talente * 40 *

waren frei. Die „Thalia" hat alle jungen Kräfte entwickelt und jetzt sind sie alle in festen Engagements. Die Sache ist jetzt sehr schwer Wenn ich im nächsten Monat meine Angelegenheiten ordnen kann, komme ich nach Forte dei Marmi. 3 Ich möchte Sie gerne sehen und sprechen. Wenn das nicht möglich wäre, komme ich unbedingt im Herbst nach Berlin. Inszenieren Sie „Lear" für die Drehbühne? Denn Reinhardt macht jetzt alles mit der Drehbühne. Das ist etwas für das gute Volk. Hier werden die Zustände immer schlimmer. Es ist wie mit der Musik. Man hat hier keine Ohren und keine Augen. Man lässt sich das Ärgste gefallen und findet kein Gefallen am Künstlerischen. Ich glaube, wir gehen zurück. „The Mask" ist sehr interessant, aber ich glaube, mit der Rundfrage ist nicht vieles gelöst worden. Jeder schreibt über etwas anderes und das ist ja sehr natürlich. Man müsste eine ganze Aesthetik der neuen Bühnenkunst schreiben. Was Sie schreiben, ist sicher das Interessanteste, und daraus muss etwas werden. Ist unser gemeinsamer Freund Fülep noch in Firenze. Kein Sterbenswörtchen höre ich von Ihm. Mit den freundschaftlichsten Gefühlen. Aufs Wiedersehen Hevesi S. NOTES: 1. The Tragedy of Man by Imre Madách (1823-1864) was published in 1861, and first performed in the National Theatre, Budapest, in 1883. It was translated into more than twenty different languages. 2. "Népszínház" (Folk Theatre) was opened in 1875, mainly for the light musical genre. Hevesi has entered into engagement with the National Theatre (it was the second time) on the 4th of August, 1908. 3. Forte dei Marmi, a little seaside resort northwards from Viareggio.

Kedves Barátom, maga igazán elragadó ember. Igazán meg sem érdemeltem a figyelmességét. Akartam írni magának, tényleg, tegnap és ma is, de Két rettenetes hónapom volt. Hat hét alatt kellett színpadra vinnem egy nagy drámai költeményt. „Az ember tragédiája".1 Utálatos volt. Egy harc. Most pedig a színházunkat - eladták.2 A kormányzatnak. A miniszter úgy találta, hogy a régi Nemzeti Színház használhatatlan. Egy új megépítéséhez 4-5 év kell. Tehát egyszerűen elvette a „Népszínházat".

* 41 *

A bérlők boldogok voltak, hogy megszabadulhattak tőle... Mert a kormánnyal lehet jó üzletet csinálni, és ha Magyarországon a Művészet nem is Művészet, de a biznisz az biznisz. így az én helyzetemben alapvető változás történt. Nem tudom, mit fogok csinálni. A Thália számára egyelőre nem jók a kilátások. 2 évvel ezelőtt minden jó volt, és ha akkor fel tudtuk volna hajtani a szükséges tőkét, nagyon jó lett volna, mert minden fiatal tehetség szabad volt. A Thália fejlesztette ki mindezeket a fiatal tehetségeket, és most mindegyiküket erős szerződések kötik. így most nagyon nehéz a helyzet Ha a jövő hónapban rendezni tudom az ügyeimet, Forte dei Marmiba megyekP Szeretnék találkozni és beszélgetni magával. Ha ez nem volna lehetséges, ősszel feltétlenül Berlinbe utazom. Forgószínpadra tervezi a Leart? Mert Reinhardt most mindent forgószínpadra csinál. Valami a jó népnek. Itt egyre rosszabbak a viszonyok. Ugyanúgy, mint a muzsikával. Ltt nincs fülük és nincs szemük. A legrosszabb arat tetszést, és nem tetszik, ami művészi. Azt hiszem, visszafelé megyünk. A „The Mask" nagyon érdekes, de azt hiszem, a körkérdéssel nem sok oldódott meg. Mindenki másról ír, és ez nagyon is természetes. Az új színházművészet teljes esztétikáját kellene megírni. Biztos, hogy az a legérdekesebb, amit Maga ír, és abból kell, hogy legyen valami. Ott van még közös barátunk Fülep Firenzében. Egy árva kukkot sem hallok felőle. A legbarátibb érzésekkel. Viszontlátásra Hevesi S. JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: Arsenal; MSZI 81.42.4 Boríték nélkül. 1. A Népszínház-Vígoperában 1908. június l6-án mutatták be Az ember tragédiáján. Az épületet augusztus 25-én adták át a Nemzeti Színház együttesének. 2. Hevesi 1907-1908-ban a Népszínház főrendezője volt. 3. Forte dei Marmi, tengeri üdülőhely, Viareggiótól északra.

1 7 . CRAIG TO H E V E S I / C R A I G HEVESIHEZ [ F i r e n z e ] , 1 9 0 8 . VII. 2 2 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

My dear Friend. If you come to Berlin in the automne [!] rememoer to come to see me. * 42 *

My studio is Siegmundshof. 11. Atelier. 33. It is near the Thiergartenbahnhof. Yes - I go to Berlin to do "Lear" - but whether on a Drehbühne or on a dozen loose planks does not matter to me. I have also been invited to Amsterdam. 1 And to Russia - perhaps I go to both to produce 2 pieces - Also to London - I produce "Macbeth" in London 2 - perhaps not. I should much like to see you to speak about what I wrote you in respect to our work. I have returned to Florence - the sea made me well. The foolish "Rundfrage" of Mask has served its purpose Which was to get mental pictures of each individual. They do not care for truth and so cannot write it they care for details This is to be a dwarf. Aubrey Beardsley 3 makes his dwarfs spend their time playing spelekins 4 [!] under a table (you remember the picture ?) I greet you as before and I hope we shall soon commence to move forward in some place. Gordon Craig NOTES: 1. Craig was invited to direct a production of Everyman. But that, too, came to nothing. 2. Craig has already announced the possibility of producing Hamlet in Moscow in Vol. 1. No. 1. of The Mask (published on the 6th of April). - Approximately at the same time he has got offers from Reinhardt to do Lear in Berlin, and from Herbert Beerbohm-Tree to stage Macbeth at His Majesty's in London. Of all these plans only the Moscow Hamlet was realized. 3. Beardsley, Aubrey (1872-1898), black-and-white illustrator, well-known representative of the "art nouveau". 4. spelekins ("spillikin"). Splinter of wood, bone, etc., used in some games.

Kedves Barátom. Ha ősszel Berlinbe jön, A stúdióm [címe] Siegmundshof 11. Atelier. 33.

* 43 *

el ne felejtsen

meglátogatni.

A Thiergartenbahnhof közelében van. Igen - megyek Berlinbe Leart csinálni. De hogy forgószínpadon-e vagy egy tucat lengő deszkán, az nekem mindegy. Meghívtak Amszterdamba is.1 És Oroszországba - talán mind a két [helyre] elmegyek 2 darab rendezésére - és Londonba is Londonban a Macbethet viszem színre - vagy nem. Nagyon szeretnék találkozni magával, hogy megbeszéljük, amit a munkánkról írtam. Visszatértem Firenzébe - a tenger jót tett nekem. A Mask bolondos „körkérdése" elérte célját. Vagyis hogy megkapjam az egyes emberek szellemi képét. Nem érdekli őket az igazság és így nem is tudnak írni róla a részletekre figyelnek Ez annyit tesz, hogy törpék. [Ez törpeséget jelent.] Aubrey Beardsley? törpéi azzal töltik az időt, hogy spillikint4 játszanak az asztal alatt (emlékszik a képre ?) Üdvözlöm, mint eddig is — és remélem, valahol hamarosan előbbre mozdulunk. Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3166.2 Címzés a borítékon:

Mr. Alexander Hevesi Nepszinhaz-Vigopera Budapest Ungheria Levélpapír nyomtatott fejléce: "The Mask" 2 Lung'arno Acciaiouli, Florence, Italy 1. Craiget az Everyman rendezésére hívták meg, de a terv nem valósult meg. 2. Craig már a The Mask I. kötetének 1. számában jelezte, hogy esetleg megrendezi a Hamletet Moszkvában. - Nagyjából ekkortájt kapta Reinhardt ajánlatát a Lear berlini megrendezésére, Sir Herbert Beerbohm-Tree felkérését pedig a Macbeth színrevitelére a londoni His Majesty's színpadán. 3. Beardsley, Aubrey (1872-1898), az angol szecesszió kiváló fametsző illusztrátora. 4. spelekins („spillikin"), fa- vagy csontpálcikával űzött játék (marokkó).

* 44 *

1 8 . CRAIG T O HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Firenze], 1 9 0 9 - I. 1 3 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

My dear Friend. You send me a very kind letter as ever - and if the Beaux Arts of Budapest 1 will invite me to exhibit alone (or with a few other artists of the THEATRE) I will do so. I will write you again when I hear from them. I had hoped to come to Budapest to see you on my journey back from Moscow 2 - but I was unable to go. I am not very rich and all my few francs go towards keeping my little theatre here, 3 and helping the "Mask" along... but perhaps some theatre in Budapest will one day invite me to their city as the Moscow Art Theatre has done - Did I tell you that the Moscow Art Theatre (Stanislavski) have asked me to act as artistic adviser to their theatre.... I do not have to direct a whole piece, but I advise them on all points upon which I am asked. This is what I would like to do in some theatre in Budapest where you would be the reggiseur [!]. We should then (acting in harmony) be able to produce a series of lovely things - I could not do it alone. Yes, do write an article on "Hamlet" with its immitations [!] of my style and its "fängt mit Hamlets Monolog an". I have never yet seen a good immitation [!] of my style of producing a play. They generally only immitate [!] my scene designs of 5 years ago and forget that that is only a part of the whole - nicht wahr - that is what you mean too? All the best greetings you can think of Gordon Craig [On the margin:] Last night I read late - past 12 - past 1 in the morning - past 2 when suddenly the whole house began to move it was awful: An earthquake of 3 seconds - but the vast movement feeling made it seem much longer.... January, 13. 1909. NOTES: 1. This is an answer by Craig to a lost letter of Hevesi. - Beaux Arts of Budapest could be the "Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" (National Hungarian Association for the Fine Arts), established in 1859, organizing exhibitions since 18632. Craig has returned from Moscow at the end of November, 1908.

* 45 *

3.

Craig is referring to the Arena Goldoni, Florence, rented by him since December 1908.

Kedves Barátom. Mint mindig, most is nagyon szívélyes levelet küldött - és ha a Budapesti Képzőművészeti Társulat1 egyedi kiállításra hív meg (vagy a SZÍNHÁZ néhány más művészével együtt) elmegyek. Akkor» írok újra magának, ha hallok felőlük. Azt reméltem, hogy Moszkvából hazafelé utam során Budapesten találkozhatom magával, de lehetetlen volt2 Én nem vagyok nagyon gazdag és az a néhány frankom arra kell, hogy fenntartsam itteni kis színházamat,3 és tovább folytassam a Maskot... de talán egy napon valamelyik budapesti színház meghív a városukba, mint ahogy azt a Moszkvai Művész Színház tette - Mondtam már Magának, hogy a Moszkvai Művész Színház (Sztanyiszlavszkij) felkért, hogy legyek a színházuk művészi tanácsadója... Nem kell megrendeznem egy teljes darabot, de tanácsot adok minden olyan ügyben, amelyben megkérdeznek. Ezt szeretném én csinálni valamelyik budapesti színházban is, ahol maga lenne a rendező. Akkor mi (harmonikusan együttműködve) egy sor csinos dolgot hoznánk létre - egyedül nem tudnám megcsinálni. Igen, írjon csak egy cikket a Hamletről, hogy hogyan utánozzák a stílusomat, és hogyan „kezdődik Hamlet monológjával". Eddig még nem láttam olyan produkciót, amelyik jól utánozná az én rendezői stílusomat. Általában az 5 évvel ezelőtti díszletterveimet utánozzák, és elfelejtik, hogy az csak része az egésznek - igaz? - ugye maga is így gondolja? A lehető legjobbakat [kívánom] amiket csak el tud képzelni — Gordon Craig [A lap margóján:] Múlt éjjel soká olvastam - 12 utánig - 1 utánig - 2 utánig - amikor hirtelen az egész ház mozogni kezdett iszonyú volt: 3 másodperces földrengés - de a hatalmas mozgás sokkal hosszabbnak éreztette... 1909. január 13. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3153.2 Címzés a borítékon:

M. Alexander Hevesi Nepszinhaz Vigopera Budapest Ungheria

* 46 *

A levélpapír nyomtatott fejléce: THE MASK An illustrated journal of the art of the theatre. Editorial office The Arena Goldoni Florence - Italy 1.

2. 3.

Hevesi levele, amelyre ez a válasz érkezett, nincsen meg. A Beaux Arts of Budapest valószínűleg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, amelyet 1859-ben alapítottak és 1863 óta rendezett kiállításokat. Craig 1908 november végén tért vissza Moszkvából. Craig az Arena Goldoni épületére céloz, amelyet Firenzében 1908 decembere óta bérelt.

1 9 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Lieber Freund, erst jetzt konnte ich Ihren Artikel in der September Nummer über Shakespeares Stücke lesen. 1 Es ist vieles sehr wahr, aber nicht alles. Shakespeares Stücke sind keine Buchdramas, aber auf der heutigen Bühne sind sie unmöglich. Das ist ein altes Unglück. Das Malheur fieng [!] dort an, wo die Bühne realistisch wurde. Shakespeares Bühne war eine Bühne symbolischer Natur, wo der einzelne Schauspieler die grösste Rolle spielte, die Menge war nur als Staffage gedacht. Also: das Shakespearesche drama [!] ist ein Drama der Individuen und das ist sein Gegensatz zum modernen Drama. Das heutige Drama ist ein Milieu-Drama. Nun ereignete sich dass die Bühne im Zeichen des Milieudramas sich entwickelte, das Bühnenbild wurde immer realistischer, es wollte das Leben, die Wirklichkeit nachahmen und die Bühne entwickelte sich im vollkommenen Wiederspruch mit dem Shakespeareschen Drama. Wenn im Shakespeareschen Drama steht: eine Gasse, das bedeutet keine Gasse im heutigen Sinne. Aber schon Goethe missverstand Shakespeare. Schon Goethe und Schiller sahen eine wirkliche Gasse. Alles übrige kam von selbst. Sobald die Leute im 19Jahrhundert in Shakespeare eine wirkliche Gasse sahen, mussten sie im Laufe der Entwicklung - alles thun [!] um eine wirkliche Gasse auf der Bühne hervorzaubern. Sie machten in England und in Deutschland in The Merchant of Venice eine echte Gasse mit Gondeln, Leuten, Kindern, usw. Kurz: sie machten ein Milieu-stück aus Shakespeare. Und das ist eine Barbarei, selbst wenn es mit so viel Geschmack u n d * 47 *

Geschicklichkeit gemacht wird, wie es Reinhardt in Berlin macht. Das ist Überregie. Dadurch sind auch die Stücke zu lang geworden. Viel Beiwerk und nichts Wesentliches. Shakespeare kann und darf nur auf seiner eigenen Bühne gespielt werden, in der Szenenfolge, wie er seine Stücke geschrieben hat. Die Lösung des Problems Shakespeare kann nur auf Grund der ShakespeareBühne ermöglicht werden. Diese Bühne ist aber veraltet. Sie spricht nicht zu uns. Ihre Symbolik ist uns nicht verständlich!! Ich habe es zu Stande gebracht eine Verbindung der alten Shakespeareschen Bühnen mit Ihren Ideen lieber Freund, zu verwirklichen und habe Romeo und Julie auf einer neukonstruierten Shakespeareschen Bühne eingerichtet. Die Skizzen werden Sie bald erhalten, vielleicht wird es Ihnen gefallen. Es kommen ganz kurioze [!] Dinge daraus hervor. Ganz neue Effekte. Man kann Romeo und Julie unverkürzt in 2 1/2 Stunde [!] abspielen. Es sind Dekorationen und doch kein Dekorationswechsel. Eine ganz eigenthümliche Ausnützung des Bühnenraumes. 2 Leben Sie wohl. Ihre ganz ergebener Sándor Hevesi Diesen Sommer komme ich unbedingt nach Firenze. Italien. [Enclosed to the letters:] 3 This was addressed GC. Editor of Mask and so opened. Sorry if this was wrong. You said everything to You as Ed or Publisher I was to open. NOTES: 1. Hevesi is referring here to Craig's article in Vol. 1. No. 7. September 1908. of The Mask: "Shakespeare's Plays". 2. For the time being these plans remained on paper. Hevesi has put Romeo and Juliet on the stage only in 19313. This note has been written probably by Dorothy Nevile Lees, working for Craig as editorial assistant.

Kedves Barátom, még csak most tudtam elolvasni Shakespeare darabjairól írott cikkét a szeptemberi számban1 Sok igazság van benne, de nem minden. Shakespeare darabjai nem könyvdrámák, viszont a mai színpadon lehetetlenek. Ez régi balsors. A baj akkor kezdődött, amikor a színpad realistává lett. Shakespeare színpada szimbolikus jellegű volt, amelyen az egyes színész játszotta a legnagyobb szerepet, a tömeg csak staffázsnak száX 48 *

mit ott. Vagyis: a shakespeare-i dráma az egyének drámája, és ezzel ellentétben áll a modern drámával. A mai dráma miliő-dráma. Mármost az történt, hogy a színpad a miliő-dráma jegyében fejlődött, a színpadkép egyre realisztikusabb lett, az életet, a valóságot akarta utánozni, és a színpad tökéletes ellentétben fejlődött a shakespeare-i drámával. Ha egy Shakespeare-drámában az áll, hogy: egy utca, az nem egy mai értelemben vett utca. De már Goethe is félreértette Shakespeare-t. Már Goethe és Schiller is valóságos utcát látott. A többi már magától következett. Mihelyt a 19. századi emberek valóságos utcát láttak Shakespeare-ben, mindent meg kellett tenniök - a fejlődés során -, hogy valóságos utcát varázsoljanak a színpadra. Angliában és Németországban A velencei kalmár [előadásán] valóságos utcát hoztak létre gondolákkal, emberekkel, gyerekekkel stb. Röviden: Shakespeare-ből miliődarabot csináltak. Ez pedig barbárság, még ha olyan ízléssel és ügyességgel teszik is, mint Reinhardt Berlinben. Ez túlrendezés. Ettől lettek azután túl hosszúak az előadások. Sok mellékes és semmi lényeges. Shakespeare-t csak a saját színpadán lehet és szabad játszani, abban a jelenetsorrendben, ahogy ő a darabjait megírta. A Shakespeare-probléma megoldása csak a Shakespeare-színpad alapján lehetséges. Ez a színpad azonban elavult. Nem szól hozzánk. Számunkra érthetetlen a szimbolikája!! Nekem sikerült a régi Shakespeare-színpadokat és az Ön eszméit, kedves Barátom, összekötni, és a Romeo és fúliát egy újonnan konstruált színpadra alkalmazni. A vázlatrajzokat hamarosan megkapja, talán tetszenek majd. Egész furcsa dolgok jönnek ki belőle. Egészen új hatások, a Romeo és fúliát húzatlanul 2 1/2 óra alatt el lehet játszani. Vannak díszletek, de még sincs díszletváltozás. A színpadtér egészen sajátos felhasználása.2 Minden jót kíván mélységes tisztelője Hevesi Sándor Ezen a nyáron feltétlenül elutazom Firenzébe, Itáliába. [A levélhez csatolva A címzés GC-nek, a Mask szerkesztőjének szólt, és ezért felbontottam. Ha helytelen volt, bocsánat. Azt mondta, hogy mindent, amit a Kiadónak vagy a Szerkesztőnek címeznek, nyissak fel. JEGYZETEK: K: autográf, 5 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.43

* 49 *

Boríték nélkül. 1. Craig itt említett cikke a The Mask 1908. szeptemberi, 7. számában jelent meg Shakespeare's Plays címen. 2. Ez a rendezői terv papíron maradt. Viszont ez a darab volt Hevesi utolsó Shakespeare-rendezése; nyilván merőben más elképzelés alapján. Bemutató: Nemzeti Színház, 1931. V. 23. 3. A levélhez csatolt angol nyelvű feljegyzést valószínűleg Dorothy Nevile Lees készítette, mint a folyóirat kiadói asszisztense.

2 0 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, am 26. März 1909 Lieber Freund, natürlich gehören meine Artikel nur Ihnen, Sie können verfügen, wie Sie wollen. Es wäre aber schade sie drucken zu lassen, denn sie sind schon veraltet. Für The Mask wäre es schade gewesen. Die letzte Nummer (February) habe ich garnicht gesehen. Ist sie vielleicht nicht erschienen? Ihre Zweifel über Shakespeares Aufführbarkeit teile ich auch. Ich habe darüber hier mehreres geschrieben. Über Fülep weiss ich garnichts. Er war in Budapest und ist nach Paris. Von dort hat er garnichts geschrieben. Er ist einer der grössten Talente hier in Ungarn und hat ungemein viel Bildung. Nach Berlin kann ich jetzt nicht. Aber Ende Juni bin ich frei bis ende [!] August. Könnten wir uns nicht irgendwo sehen. Ich möchte auch nach München, den Faust von Reinhardt sehen. 1 Wenn Sie im Sommer in Italien wären, da wäre mir leicht dahin zu kommen. Schreiben Sie mir darüber unbedingt. Also auf Wiedersehen Ihr ganz ergebener Sándor Hevesi NOTES: 1. Goethe's Faust, Part One was produced by Reinhardt at the Deutsches Theater, Berlin on the 25th of March, 1909. He probably took the production to other cities as well.

Kedves Barátom, a cikkeim természetesen csak az Önéi, úgy dönthet felőlük, ahogy akar. Mégis kár volna kinyomtatni őket, mert már elavultak. A The Masknak lett volna káros. Az utolsó (februári) számot még nem láttam. Talán meg sem jelent? - - — Kétségeit Shakespeare előadhatóságát illetően én is osztom. Erről ittfhonj már sokat írtam. Fülepről nem tudok semmit. Budapesten volt, és Párizsba ment. Onnan

* 50 *

nem írt semmit sem. ő egyike a legnagyobb magyar tehetségeknek és hallatlanul művelt. Most nem tudok Berlinbe menni. De június végétói augusztus végéig szabad leszek. Nem láthatnánk egymást valahol. Münchenbe is el szeretnék menni, hogy megnézzem Reinhardt Faustját.1 Ha maga nyáron Olaszországban tartózkodik, oda én is könnyen el tudok menni. Feltétlenül írjon erről nekem. Tehát a viszontlátásra. Az Önt mélységesen tisztelő Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.43.4 Boríték nélkül 1. Goethe Fausf\zmk első részét Reinhardt 1909- március 25-én mutatta be a berlini Deutsches Theater színpadán. Valószínű, hogy ezt a produkciót más német városokba is turnéra vitte.

2 1 . CRAIG TO H E V E S I / C R A I G HEVESIHEZ 1

[a] Dear Friend. I was yesterday in the offices of The Mask and seeing your "Gedanken über Drama und Schauspielkunst" in English I picked them u p saying I would send them to you to hear if the translation is quite as you wish. 2 These Gedanken have be [!] twice translated. I do not believe the English is quite as you would like. I cannot translate a word of German or I could help you. Can you correct and return. The printer would like them at once so please remember the poor printer who gets all the hard work and none of the praise. [bl These picture [!] show you in what a far too beautiful place I am living just now - It is almost too hot also. Are you never coming to Florence. I leave for Moscow once more about the end of October, 3 to finish producing "Hamlet" - - an impossible task to undertake for the play is beyond "producing". I only d o it because I am very fond of that excellent man Stanislavsky who is also one of the most remarkable men I have had the good fortune to meet. Has he been to Budapest yet? I dont [!] know. Your friend Craig. NOTES: 1. The letters No 20 and 21, - though undated - should have been written during the middle of the year 1909. In July Craig was already in Italy again and could have planned his next trip to Moscow following October.

* 51 *

2. 3.

There is no trace of this article. The difficulties of translation could have prevented its publication. Craig, after all, did not visit the Moscow Art Theatre in October. His arrival was postponed to February, 1910.

[a] Kedves Barátom. Tegnap benn jártam a The Mask szerkesztőségében, és meglátva a maga [cikkét] „Gondolatok a drámáról és a színművészetről" angolul, azzal vettem kézbe, hogy elküldöm magának, megtudni, vajon olyan-e a fordítás, amilyennek szeretné.2 Ezeket a Gondolatokat kétszer is lefordították. Nem hinném, hogy az angol [szöveg] olyan lenne, ahogy azt maga kívánná. Én egy szót se tudok németből lefordítani, különben segítenék magának. Kijavítaná és visszaküldené. A nyomdász rögtön akarja, így hát kérem, ne feledkezzék meg a szegény nyomdászról, aki csak a munka nehezét kapja, dicséretet soha. [b]

Ezeken a képeken láthatja, milyen végtelenül szép helyen élek most Szinte túl meleg is. Hát sose jön Firenzébe. Október végén újra Moszkvába megyekhogy befejezzem a Hamlet rendezését lehetetlen vállalkozás, mert ez a darab túl van a „színpadravitel" [lehetőségén]. Csak azért csinálom, mert nagyon kedvelem azt a kitűnő embert, Sztanyiszlavszkijt, aki egyben az egyik legfigyelemreméltóbb ember is, akivel jó szerencsém eddig összehozott. Volt ő már Budapesten? Nem tudom. Barátja Craig. JEGYZETEKs K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3156.2 Két képeslap, valószínűleg elvesztett borítékban postázva: (A) Fiesole Panorama dal Poggio di San Francesco (B) Fiesole - Convento di S. Gerolamo 1. Az elózó és ez a levél datálatlan. Valószínűleg 1909 közepén íródhattak. Craig júliusban ismét Olaszországban volt, és már tervezgethette soron következő, októberi moszkvai látogatását. 2. Az itt tárgyalt cikknek nincsen nyoma. Valószínű, hogy a fordítási nehézségek gátolták meg a publikációt. 3. Craig végül is nem ment októberben Moszkvába, mert látogatását 1910 februárjára halasztották.

* 52 *

2 2 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ 1 [Undated / Dátum nélkül]

Dear Friend, I was passing two months on the Hungarian Seaside, far fom all business, and having been returned the day before yesterday, I found a great deal of interesting things on my table. At first for all [!] your kind letter, missed during several months. (From Berlin I received no answer to my letter and knew nothing about you), then the New Volume of "The Mask", I regarded to be finished for ever, and finally a letter from the Editor, with the questions about the National Theatre in England in it. 2 You are quite right what 3 about the translation of the Gedanken. The [!] are not exactly the original. I will make myself corrections in it in a few days and also add some new Aphorisma in English, though I know very well that my English will not suit to you, but probably grammatical faults are easier to be controlled than mistakes of sense and of interpretation, for instance when the Translator says an "organic picture" für "organisches Gebilde". The German expression is nothing more or less than "living organism", as I say French drama being an architectonical work of art an artistical building and German Drama a living organisme [!]. The first principle of the French type is order and regularity, the point of view from which German Drama started: is richness and trueness [!] of Life. I like to answer to the questions about the English National Theatre for ourselves in Hungary have a National Theatre eighty years ago, 4 consequently we are very well knowing all about this matter. I want a little time to finish all these tasks. When shall the next Number of the Mask appear? I am very eager to see or to hear from your Hamlet. I also mean "Hamlet" is not to be done completely on our stage, nevertheless it may be d o n e when a theatre has a special actor for it. Stanislavsky was not yet in Budapest, what he might to do, for he was solemnized [!] in Hungarian papers as one of the greatest actors now in Europe. I am sure you found out how to d o Hamlet on the stage. It is a matter for you and no other. Mr Reinhardt produced a Hamlet in Budapest, which was quite deplorable [!] monotonous in point of view of decorative Art and insignificant 5 as Actors' art You get here scenes from Romeo and Juliet on a new base of scenery. 6 That is the very Shakespearean stage, remaining the same during the whole piece. It is a mixtion [!] of modern views about illusion and the fix [!] stage of Shakespeare which does not vary.

* 53 *

Variable and unvaried - that is the motto. Please to send them back as soon as possible for the [!] shall appear in a Hungarian Review. Yours ever truly Alexander Hevesi NOTES: 1. "the Hungarian seaside" is Lake Balaton in the Western part of the country. This is the first long letter of Hevesi written in English, a fact which is responsible for the errors of grammar and the general clumsiness of its style. - A note in the margin: "1912" is by an unknown hand. 2. The question of a National Theatre was launched in Vol. 1. No. 11., Jan. 1909of The Mask, in a short article signed by "Allen Carrie" - one of the many pseudonyms of Craig. The circular of the Editor reached Hevesi probably during the summer months. His answer has been sent between the mailing of this letter and September 1909, because it was already published in Vol. 2. No. 4 - 6 . October 1909 of The Mask. See: App. B/b! 3. This is again an allusion to a previous letter. 4. The Hungarian National Theatre in Budapest was opened on August 22nd, 1837. 5. The Hamlet-production of Reinhardt was shown at the Vígszínház, Budapest during the guest performances of the Deutsches Theater, Berlin, between May 22nd and the 4th of June. 6. The basic idea of this solution can be seen on a design by Ignác Ujváry (1860-1927) to Hamlet (1911); it was reproduced in a book by Anna László on "Sándor Hevesi" (Budapest, 1973- Ed. Gondolat, p. 88.)

Kedves barátom, két hetet töltöttem a Magyar Tengerparton, távol minden ügyködéstől, s amikor tegnapelőtt visszaérkeztem, egész sor érdekes dolgot találtam az asztalomon. Mindenekelőtt kedves levelét, amelyet már hónapok óta hiányoltam. (Berlinből nem kaptam választ a levelemre, és semmit sem tudtam Magáról), aztán a The Mask új számát, már azt hittem, végleg megszűnt, s végül a Szerkesztő levelét, amelyben az Angol Nemzeti Színházról tesz fel kérdéseket.2 - - - Igaza van a Gedanken fordításával kapcsolatban? Nem egészen hű az eredetihez. Néhány napon belül magam végzem el rajta a javításokat, és még néhány angol nyelvű Aforizmával egészítem ki, bár jól tudom, hogy az én angolságom nem felel majd meg Önnek, de a nyelvtani hibákat talán könnyebb kijavítani, mint az értelmi és tolmácsolási hibákat, ír [„szerves kép"; ford.] például, amikor a fordító „organic picture"-t az „organisches Gebilde" [„szerves alakzat"; ford.] helyett. A német kifejezés se több, se kevesebb, mint „living organism" [„élő szervezet; ford.], amikor azt mondom, hogy a francia dráma architektonikus műalkotás, művészi építmény, a német dráma pedig élő szervezet. * 54 *

A francia típus alapelve a rend és szabály. [Az a] szemlélet, amelyből a német dráma indult ki: az élet gazdagsága és igazsága. - - Szívesen válaszolok az Angol Nemzeti Színházra vonatkozó kérdésekre, mert nekünk Magyarországon már nyolcvan éve van Nemzeti Színházunk,4 következésképpen sok mindent tudunk erről a dologról. Egy kis időre van szükségem ahhoz, hogy végezzek mindezekkel a feladatokkal. Mikor jelenik meg a The Mask következő száma? Mohón várom, hogy lássak vagy halljak valamit az Ön Hamletjéről. Én is úgy gondolom, hogy Hamletet nem lehet tökéletesen bemutatni a mi színpadunkon, de azért elő lehet adni, ha a színháznak van egy megfelelő színésze. Sztanyiszlavszkij még nem járt Budapesten, amit pedig megtehetne, mert a magyar lapokban úgy ünnepelték, mint Európa egyik legnagyobb mai színészét. Biztos vagyok, hogy maga kitalálta, hogyan vigye színpadra a Hamletet. Magának és senki másnak való feladat. Reinhardt úr bemutatott egy Hamletet Budapesten, amely szánalmasan egyhangú volt képzőművészeti szempontból és jelentéktelen a színészi művészet szempontjából.5 - - Mellékelten küldöm az új alapon elkészített jelenetképeket a Romeo és Júliához.6 Ez az igazi Shakespeare-színpad, amely változatlan marad az egész darab során. Ez az illúzió modern felfogásának és Shakespeare kötött, nem változó színpadának az ötvözete. Változtatható és változatlan - ez a mottó. Kérem, a lehető legkorábban küldje vissza őket, mert meg fognak jelenni egy magyar folyóiratban. őszinte híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.45.3 Boríték nélkül. A levél második oldalán lévő „1912?" idegen kéz írása. Nyomtatott fejléc a levélpapíron: Dr Hevesi Sándor VIII., Lónyay-utca 20. 1. Ez Hevesi Sándor első angol nyelvű levele. Ez magyarázza a nyelvtani hibákat és a helyenként ügyetlen fogalmazást. 2. A Nemzeti Színházra vonatkozó kérdések a The Mask 1909- januári, I. kötet 11. számában jelentek meg „Allen Carrie" (alias Gordon Craig) szignóval. A szerkesztői körlevél valószínűleg a nyári hónapokban érkezett Budapestre. Válaszai e levél és 1909 szeptembere között készültek el, mert a The Mask II. kötet 4-6. számában, 1909 októberében meg is jelentek. Lásd Függelék B/b! 3. Utalás a már említett, előző levélre. 4. A magyar Nemzeti Színház „Pesti Magyar Színház" névvel 1837. augusztus 22-én nyílt meg.

* 55 *

5. 6.

Reinhardt Hamletéi a pesti közönség a Vígszínházban láthatta az 1909- május 22június 4. között lebonyolított vendégjáték alkalmával. A hivatkozott Romeo-tervek egy alapformáját László Anna közli Hevesiről szóló könyvében (Bp., 1973- 88. o.). A terv ottani keltezése: 19H-; készítője Ujváry Ignác (1860-1927).

23. CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Firenze], 1909- IX. 5. [Stamp o n the cover / Bélyegző a borítékon]

Florence Dear Friend Hevesi. I send you back your very interesting "Romeo" scenes. I like them for many things. They are like Childs [!] drawing and thought and that is the best. But I fail to see the advantage of variety, achieved in such a way. Variable and unvaried. = = That is quite just - but this is very varied. It changes entirely it does not force our imagination to move. I like so much scene VI. It is very happy and delicious and there is a touch of real Fra Angelico in scene 1. But Theatre no - only the shade of the old Theatre over all ... which has crept unconsciously there No - no - no - no - no You must leave the theatre - join me here with 10 others and then begin by digging and labouring to find - begin to find - the right eyes to see with We cannot yet see we could manage just that after 10 years more study and experiment here in silence with 8 or 18 others if such hero's [!] exist My Reason for being with Stanislavsky is to found the college for us all here. 1 So that 10 of us or 100! (see how I fly up) may have Place Time Material Food so as to give up all to the study.

* 56 *

Keep this to your own self - and remember it - do not tell others they are fools and will not understand Give me all the thoughts you can spare I do not ever forget you. Craig NOTES: 1. This is a very early - and utopistic - form of the later "International Committee for Establishment of the School for the Art of the Theatre" (1912), and of "The Society of the Theatre", mentioned in the "Prelude" for Vol. 5- No. 3. January 1913 of The Mask.

Kedves Barátom Hevesi. Visszaküldöm a nagyon érdekes „Romeo"-jeleneteit. Több okból is tetszenek nekem. Olyanok, mint a gyermekrajzok és gondolatok és ez a legjobb. De nem tudom felfedezni benne az ily módon elért változatosság előnyét. - Változó és változatlan. z z = = így igaz - de ez nagyon is változó. Teljesen átváltozik, nem kényszeríti mozgásra a fantáziánkat. Nagyon tetszik a VI. jelenet. Nagyon boldogító és élvezetes, és az 1. jelenetben van egy csipetnyi igazi Fra Angelico. De Színház... nincs - csak mindenütt a régi Színház árnyéka... amely öntudatlanul vetődött rá... Nem - nem - nem - nem - nem Ott kell hagynia a színházat - csatlakozzék hozzám tíz másikkal, és akkor kezdje el az ásást, a fáradozást, hogy meglelje - kezdje fellelni a helyesen látó szemeket Még beláthatatlan, épp ezt tudnánk itt elérni még 10 év kutatással és kísérlettel csendben 8 vagy 18 másikkal ha vannak ilyen hősök Annak, hogy Sztanyiszlavszkijjal vagyok, az az értelme, hogy itt alapozhassam meg a kollégiumot mindnyájunknak.1 Azért, hogy tízünknek vagy gázunknak ! (figyeli, hogy röpülök) legyen Helye Ideje Anyaga Élelme * 57 *

hogy mindent feladhassanak a tanulmányozás kedvéért. Tartsa ezt meg magának - emlékezzék rá - ne mondja el - azok bolondok és nem fogják megérteni. Adja át nekem minden fölös gondolatát Én sohasem felejtem el magát.

másoknak

Craig JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI KT 62.3152 Címzés a borítékon:

1.

Dr Hevesi Sándor [!] VIII., Lonyay-utca 20 Budapest HUNGARY Ez egy nagyon korai, utópisztikus megfogalmazása a későbbi „International Committee for Establishment of the School for the Art of the Theatre" („Nemzetközi Bizottság a Színházművészet Iskolájának Megalapítására; Színházi Társaság") (1912), illetve a The Mask 1913. januári, 5- kötet 3. számában közölt Prelude-nak.

2 4 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / D á t u m nélkül]

My Dear Friend, these days I am like a slave here, without a f r e e hour for myself. But I would answer to your draft and I send you the answers in English though I know very well that I would have been much better (for me) to write them in German. 1 English writing is still a very hard work for me. I am sure in six months it will be quite different. If I had any time, it would have been composed much better, but at this moment that is all I can give. Your least [!] has reached me, it [is] the most interesting thing I can imagine and about the scenes of Romeo and Juliet you are positively in the right, but w e should then say: Old drama is not for the new stage. Must we not renounce the Shakespeare Drama for ever? Yours truly Alexander Hevesi 2 NOTES: 1. These "answers" could not be found. - The reference to Romeo and Juliet establishes the chronological place of this letter within the correspondence. 2. There are three abstract pencil-drawn scenic plans to be found on the upper and > lower margin of the page.

* 58 *

Kedves Barátom, ezekben a napokban olyan vagyok, mint egy rabszolga, nincs egyetlen órám a magam számára. De válaszolnék a vázlatára és küldöm a válaszokat angol nyelven, bár nagyon jól tudom, hogy sokkal jobb lenne (nekem), ha németül írnék. Angolul írni még mindig nagyon nehéz munka a számomra. Biztos, hogy hat hónap múlva egészen másképpen lesz. Ha lenne egy kis időm, sokkal jobban fogalmaztam volna meg, de e pillanatban csak ennyit tudok adni. Utolsó [?levelét?] megkaptam, az elképzelhető legérdekesebb dolog és a Romeo és Júlia jeleneteit illetően feltétlenül igaza van, de akkor azt kellene mondanunk: a Régi dráma nem való az új színpadra. Nem kell-e örökre lemondanunk a shakespeare-i Drámáról? őszinte híve Hevesi Sándor^ JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.43.2 Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén: Dr. Hevesi Sándor VIII. Lónyay-utca 20. 1. A válaszok nincsenek meg. A Rómeóra tett utalás segített meghatározni ennek a levélnek a kronológiai helyét a levelezésben. 2. A levélpapíron fent két, alul egy elvont-általános (ceruzás?) színpadi alaprajzvázlat látható.

2 5 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, am 22 Nov. 1909 Lieber Freund, ich habe Ihren gestrigen Brief erhalten. Das Manuscript werde ich bald zurücksenden and [!] Mask. Ich bin sehr neugierig, wie Hamlet in Moskau aufgeführt wird. Ich habe im vorigen Monat Midsummernightsdream [!] aufgeführt, mit grossem Erfolge und - natürlich - grossen C o n c e s s i o n e r 1 Die Feen habe ich alle mit Kindern spielen lassen. Leider bin ich sehr beschäftigt. La vie est misérable. Werden Sie von Moskau schreiben. Ihr ergebener Hevesi NOTES: 1. Midsummer Night's Dream, directed by Hevesi, was first performed on the 30th of October, 1909, in the National Theatre, Budapest.

* 59 *

Kedves Barátom, megkaptam tegnapi levelét. A kéziratot nemsokára visszaküldöm a Masknak. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan adják elő Moszkvában a Hamletet. A múlt hónapban rendeztem meg a Szentivánéji álmot, nagy sikerrel és - természetesen - nagy megalkuvásokkal.1 Az összes tündért gyermekekkel játszattam. Sajnos, nagyon el vagyok foglalva. Keserves élet. Ugye ír Moszkvából. Elkötelezettje Hevesi JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.43-3 Boríték nélkül. 1. A Szentivánéji álmot 1909- október 30-án mutatták be a Nemzeti Színházban Hevesi rendezésében.

2 6 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / D á t u m nélkül]

Lieber Freund, vor acht oder zehn Tagen schrieb ich Ihnen nach Firenze. Es wird sehr schön sein wenn Sie kommen. Sehen werden Sie wahrscheinlich nichts, denn dieses Jahr arbeite ich im Nationaltheater nach der schlechtesten Schablone. Vielleicht in Februar die Orestie von Aeschylos oder What you will von Shakespeare. 1 Jetzt ist bei uns nichts zu machen. Sie haben in Moskau wahrscheinlich etwas schönes produziert. 2 Nächsten Sommer will ich unbedingt nach Italien kommen. Also auf baldiges Wiedersehen. Schreiben Sie mir pünktlich wenn Sie kommen. Auf Wiedersehen Ihr Sándor Hevesi NOTES: 1. Twelfth Night or What You Will, directed by Hevesi was performed in the National Theatre on March 31st, 1911. 2. This was written in the belief that Craig has spent the autumn months in Moscow.

Kedves Barátom, nyolc vagy tíz napja írtam magának Firenzébe. Nagyon szép lesz, ha idejön. Valószínűleg semmit sem fog látni, mert ebben az évben a legrosszabb sablonmunkát végzem a Nemzeti Színházban. * 60 *

Talán februárban az Oreszteia Aiszkhülosztól vagy Shakespeare-töl az Amit akartok1 Nálunk most nincs mit tenni. Maga valószínűleg valami szépet produkált Moszkvában. A jövő nyáron feltétlenül elmegyek Itáliába. Tehát a mielőbbi viszontlátásra. Pontosan írja meg, mikor érkezik. Viszontlátásra. Az Ön Hevesi Sándora JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.44.1 Boríték nélkül. 1. A Vízkereszt vagy amit akartok Hevesi rendezésében 1911. március 31-én került színre a Nemzeti Színházban. 2. Hevesi ezt abban a hiszemben írta, hogy Craig Moszkvában töltötte az ószi hónapokat.

2 7 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Dear Friend. "The Society of 12" 1 of which I am a member is holding an exhibition shortly in Budapest. The Exhibition is arranged by the Society of Arts. "Beaux Arts" Today I received a telegram from this Society of Arts asking me to send my designs to Budapest. A very courteous telegram altogether. Now I dont want only to exhibit 6 or 12 designs (the number stipulated) for I have 200 I want to exhibit. And I am writing to this Society of Arts to say I should be very glad to do this. So if you can assist towards the realization of a good and important carefully arranged exhibition of my theatre designs I shall be most happy. ^ It is only theatre people who understand that we dont like our idea of Theatre being mixed u p with [the] idea of sketches and paintings. I was elected a member of the Society of 12 without being consulted, and of course I feel greatly flattered. but I.AM.NOT.A PAINTER. AND. I. WANT TO. BE. ACCEPTED.IN. BUDAPEST.

* 61 *

ON. MY. MERITS. AS. THEATRE. MAN. NOT. AS. PAINTER. I am jealous of the Theatre as we all are a n d dont want it belittled. If I arrange an exhibition of 200 designs in Budapest will you give a speech for me on the opening day? I would try to come to the city for that Your Gordon Craig NOTES: 1. Craig became the member of the Society of Illustrators in 1904.

Kedves Barátom. A „Tizenkettek Társasága", amelynek tagja vagyok, rövidesen kiállítást rendez Budapesten. Ezt a kiállítást a Szépművészeti Társaság rendezi. „Beaux Arts". Ma táviratot kaptam ettől a Képzőművészeti Társaságtól, amelyben kémek, küldjem el a rajzaimat Budapestre. Egészében véve nagyon udvarias távirat. Mármost én nem csak 6 vagy 12 tervet akarok kiállítani (ez a kikötött szám), mert van 200, amit ki akarok állítani. És én abban az értelemben fogok írni ennek a Képzőművészeti Társaságnak, hogy boldog volnék, ha ezt megtehetném. Tehát, ha segíteni tud nekem abban, hogy létrejöjjön egy jó és fontos, gondosan megrendezett kiállítása az én színházi terveimnek, akkor nagyon boldog lennék. Csak színházi emberek érthetik meg, hogy nem szeretjük, ha a mi Színházunk eszméjét vázlatok és festmények elképzelésével keverik össze. Megkérdezésem nélkül választottak meg a Tizenkettek Társasága tagjává, és ez természetesen nagyon hízelgő a számomra, de NEM. VAGYOK. FESTŐ: ÉS. AKAROM. BUDAPESTEN. FOGADJANAK. EL. ÉRDEMEIMÉRT. MINT. SZÍNHÁZI. EMBERT. NEM. MINT. FESTŐT. Féltve óvom a Színházat, mint mi mindnyájan, és nem szeretném, ha lekicsinyelnék.

% 62 X

Ha 200 tervemet bemutatnám a Budapesten rendezendő kiállításon, tartana rólam egy beszédet a megnyitás napján? Megkísérelném, hogy ezért elmenjek a városba az Ön Gordon Craigje. JEGYZETEK; K: autográf, 4 oldal L: MSZI KT 62.3167 Boríték nélkül. A levélpapírok fejléce nyomtatott: Siegmundshof 11. Atelier 33. Berlin N. W. Telegraphic Address: FOOTLIGHTS Date... 190.. Ez az első oldalon át van húzva, s helyébe írva: Arena Goldoni. Florence. 1. Craig 1904-ben lett a Society of Illustrators tagja.

2 8 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Dear Friend Hevesi Have you forgotten me? you must not forget me or forget to write to me regularly - if you will because your name is continually on my lips. Your existence and the work you are doing is of importance to me. You seem to me to be one of those few who will soon gather together. Somehow, by some miracle at the psychological moment, and [...] do something vital towards the liberation of the Theatre. I do not know if I am right to think so but so it is - and when They say to me "Mirage.... there is no one in the modern theatre ready to fight for an ideal" I answer "There are 10 or 15 men and all are first class men - there is Stanislavsky - Schiller - Soulerzitsky - Hevesi - De Vos - Mackaye - Starke - and the fellows on the "Mask" and myself" and there are others. 1 [On the side of the paper:] These men you dont know - nor they you - but we should all meet soon. Think how it can be arranged. [Within the main text again:]

* 63 *

We all are working towards the same light - b u t our actions are weak and we are broken one by one because like the sticks in the fable we are apart instead of in a

11

bundle 2 I asked ater you last night for I saw your friend - the sculptor friend of Füleps [!] I forgot his name - he h a s a black beard and a good eye. I have thought for a long time of some means of bringing us all together. How lovely that would be and how fruitful that would be. Can you not think of and find some means of doing this. We ought to meet regularly twice a year at least - and I am sure if we did meet we should begin to act It seems to me so great a pity that year should pass and nothing be done towards uniting so as to speak of important questions which need answering. I have been invited to Paris. 3 Perhaps to produce a play perhaps to manage a theatre. Tell me what your movements are - and whether you would come with me to Paris if - and if Those if's [!] being practical ones. I got to move on (all being well) in about 2 months to finish the production of "Hamlet" which has taken us t w o years to prepare too long in my opinion - Stanislawsky [!] is just one of the best men I have ever come across. He is also a first class worker - practical - a n d a fine actor. But I want him to come out of his theatre. He is fit to do so - and a large enough nature. We shall see. With the warmest hand shake and a request that you write to me and dont be afraid to talk - we meet so rarely Yours Gordon Craig NOTES: 1. Stanislavsky - Konstantin Sergeievich Stanislavsky (1863-1938) Russian actor, producer, co-founder and director of the Moscow Art Theatre;

* 64 *

Schiller - Leon Schiller (See Note 3. to letter 5.); Soulerzitsky - Leopold Antonovich Soulerzhitskij (1872-1916), Stanislavsky's assistant and close working partner of Craig during the rehearsal-period of the Moscow Hamlet- production; De Vos - Jan de Vos (?—?), Dutch actor, corresponding partner of Craig during the year 1908; Mackaye - Percy Wallace MacKaye (1875-1956), American playwright, champion of the so-called "free theatre"; Starke- Starke, Ottomar (1886-?), German scenographer, painter, graphic artist. Craig probably made his acquaintance in connection with the Theaterausstellung (Th-exhibition) in Zurich, 1914. the sculptor - is in all probability Márk Vedres (1870-1961), a highly esteemed Hungarian artist, staying in Florence between the years 1902-1914, and, from 1925 till 1934. Jacques Rouché (1862-1957), French director, having founded the Théátre des Arts in Paris, wanted to secure the collaboration of Craig. Contact was established in 1910, and Craig has worked out plans for a special repertory. Finally, no agreement was reached.

Kedves Barátom, Hevesi Megfeledkezett rólam? nem szabad engem elfelejtenie és ne felejtse el, hogy rendszeresen írjon nekem - legyen szíves, mert a maga neve folyton itt van a számon. A maga léte és munkája fontos nekem. Ügy tűnik, maga egyike azoknak a keveseknek, akik nemsokára összegyűlnek majd. Valamiképpen, valami csoda által egy pszichológiai pillanatban, és [...] valami életbevágót cselekszenek a Színház felszabadításáért. Nem tudom, igazam van-e, hogy így gondolkodom, de így van, — és ha Azok azt mondják nekem, „Délibáb... senki sincs a modern színházban, aki harcolna egy eszméért", én azt válaszolom, hogy „ Van 10 vagy 15 ember és mind elsőrangúak - ott van Sztanyiszlavszkij - Schiller - Szulerzsickij - Hevesi - De Vos - Mackaye - Starke - a „Mask" munkatársai és jómagam" és vannak mások is.1 [A lap szélén:] Maga nem ismeri ezeket az embereket - és ők sem magát de hamarosan találkoznunk kellene. Gondolkozzék rajta, hogy lehetne elintézni. [Üjra a levélpapíron:] Mi mindnyájan ugyanaffelé a fény felé törekszünk - de a tetteink gyengék és egyenként törnek meg minket, mert mint a mese vesszői mi így

* 65 *

külön ahelyett,

vagyunk

hogy kötegben

[lennénk].

Kérdezősködtem maga felől, mert tegnap este találkoztam a barátjával - a szobrásszal2 - Fülep barátja is, elfelejtettem a nevét - fekete szakálla és jó szeme van. Már régóta gondolkodom azon, hogy lehetne összehozni minket. Milyen szép is lenne és milyen gyümölcsöző. Nincs valami ötlete, hogy milyen módon lehetne ezt elérni. Évente legalább kétszer rendszeresen kellene találkoznunk - és biztos vagyok benne, ha találkoznánk, elkezdenénk cselekedni is. Annyira sajnálatosnak tűnik, hogy csak múlik az év és semmit sem teszünk az egyesülésünkért, hogy olyan fontos kérdéseket beszéljünk meg, amelyek válaszra várnak. Meghívtak Párizsba? Talán, hogy megrendezzek egy darabot, talán hogy vezessek egy színházat. Értesítsen a tevékenységeiről - és hogy velem jönne-e Párizsba ha - és ha Ezek a „ha"-k praktikus dolgok. Körülbelül 2 hónap múlva mozdulnom kell (ha minden rendben lesz), hogy befejezzem a „Hamlet"-produkciót, amelynek az előkészítése két évet vett igénybe - véleményem szerint túl sok időt Sztanyiszlavszkij egyszerűen egyike a legkitűnőbb embereknek, akikkel valaha is találkoztam. Amellett első osztályúan dolgozik - praktikus - és remek színész. De azt szeretném, ha otthagyná a színházát. Alkalmas rá, hogy megtegye - és elég nagyvonalú is. Majd meglátjuk. A legforróbb kézszorítással, és azzal a kéréssel, hogy írjon nekem és ne féljen beszélni - oly ritkán találkozunk — az Ön Gordon Craig-je JEGYZETEK: K: autográf, 6 oldal L: MSZI KT 62.3168

* 66 *

Boríték nélkül. [A levélpapír fejlécén olasz városka grafikus ábrázolása.] 1. A felsorolt színházi kiválóságok: Schiller - Leon Schiller (1. az 5. levél 3. jegyzetét); Soulerzitsky - Szulerzsickij, Leopold Antonovics (1872-1916), a Művész Színház rendezője; De Vos - Jan de Vos (?-?), holland színész, Craig 1908-ban levelezett vele; Mackaye - MacKaye, Percy Wallace (1875-1956), amerikai drámaíró, a „szabad színház" hirdetője; Starke - Ottomar Starke (1886-?), német díszlettervező, festő, grafikus. Craig valószínűleg az 1914-ben Zürichben tartott színházi kiállítással kapcsolatban ismerte meg. 2. a szobrász - valószínűleg Vedres Márk (1870-1961), aki 1902 és 1914 között, majd 1925 és 1934 között Firenzében élt. 3. Párizsban Jacques Rouché (1862-1957) megalapította a Théatre des Arts-ot, és szerette volna munkatársul megnyerni Craiget. 1910-ben teremtett vele kapcsolatot, és Craig műsortervet dolgozott ki számára. Végül azonban nem született megegyezés.

2 9 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated; t h e initial p a g e s are m i s s i n g / D á t u m nélkül; kezdő hiányoznak]

oldalak

WE - all of us over Europe - we are at least 10 possibly more - but 10 for sure how superb. I swear I will not rest until we meet all together to achieve together that which we are born for the liberty of our loveliest work - its liberty as creative art - and MORE. What would release you from the post to which you are tied? I am searching now for the means whereby the whole 10 of us can be released - so that we can take 10 years as our own and regain our breath. Tired, and out of breath, what can we do. Rested - our breath regained - what cant we do!! Every good wish to you from Gordon Craig

MI - mindnyájan Európa-szerte - legalább 10-en, talán még többen is vagyunk - de 10 biztosan van, milyen nagyszerű. Esküszöm, nem nyugszom, amíg nem találkozunk össze, hogy közösen érjük el, amire születtünk * 67 *

Legkedvesebb munkánk szabadságát - mint alkotó művészet szabadságát de TÖBBET is. Mi szabadíthatná meg magát attól a hivataltól, amihez kötve van? Most kutatom azokat az eszközöket, amelyekkel 10-ünket meg lehetne szabadítani - hogy 10 évet biztosíthassunk magunknak és fellélegezhessünk. Fáradtan, lélegzetvesztve, mit tehetünk. Kipihenten, lélegzethez jutva, mit meg nem tudnánk tenni!! Minden lehető jót kíván Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: MSZI KT 62.3154 Boríték nélkül.

3 0 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated; s t a m p o n the c o v e r / D á t u m nélkül; b é l y e g z ő a borítékon] [The first a n d last p a g e o f t h e l e t t e r is m i s s i n g / A l e v é l e l s ő é s u t o l s ó oldala hiányzik]

I have nothing against it. Except I dont want my ideas to be stolen as they were in Berlin by Reinhardt - Dumont 1 in Dussledorf [!] - and so on How could that be guarded against. And would you find some words in your heart (not your head) with which to preface my catalogue? I am to have an exhibition in the Art Theatre in Moscow - after "Hamlet" is produced - Stanislavsky thought it would be unwise to have exhibition before producing a whole play - and I must say I think he is quite right/ What I should best like, would be to produce a play with you in Budapest and after that to hold an exhibition. Can that be arranged. I have been invited to Paris to produce a Shakespearean play at a new theatre which is to open soon and I am not keen for that. But to work with you I should be keen. We could prepare it scene by scene together with models of the scenes before us 4 - writing down each movement - each phase of the play * 68 *

- and bringing fresh life into it - you as regisseur and I as your assistant? How does that strike you? As I work very practically you would find me quite a useful person to work with - not very inspired you know for only poets are t h a t My friend Stanislawsky is ill just now - he has typhus - and will be in bed for a long time - so "Hamlet" is postponed for two or three months longer and I may only have to go up to Moscow at the end of November. 5 So that I have some free time now and if it could be arranged I might be able to come over now only the Theatre would have to invite me the same as the Moscow Theatre did.... for I am always poor and give all the money I earn to help the "Mask". I am sending you a new copy of The Mask this week. The next number will contain very much about the Commedia dell Arte that brave attempt to recreate our art. 6 Can you send me any information from Budapest of the visits of the Italians to Hungary 1570-1700 Or did they never come? Have you ever had actors who worked solely from "scenarios"? If so - and if you have time - do let me have a few dates and facts on a small sheet of paper - I am at present occupied in tracing their influence upon that vast mystery the Shakespearean Drama. One man never created those plays. 2 men never created that world. But I am sure that a poet and many actors - the Italian commedians [!] created the thing together.

NOTES: 1. Louise Dumont (1862-1932), German actress, founder and leader of the Schauspielhaus, Düsseldorf. She also established a periodical with the title: "MASKEN". 2. This opinion was forwarded to Craig by Nemirovich-Danchenko in a letter written on the 19th of November, 1909. 3. The reference is made again to Jacques Rouché's Théatre des Arts, Paris. 4. Craig, in all probability, wanted to try out his "SCREENS", the patent of which was taken out under the number 1771. in London. 5. Stanislavsky came down with typhoid fever at the beginning of August 1910. 6. It was Vol. 3- No. 7-9- January, 1911 of The Mask, which has begun to deal extensively with the Commedia dell' Arte.

Nincs semmi kifogásom ellene. Kivéve nem akarom, hogy ellopják a gondolataimat, mint ahogy azt Berlinben, Dumont1 Düsseldorfban tette - és így tovább * 69 *

Reinhardt

Hogyan lehetne ez ellen védekezni. És lelne néhány szóra a szívében (nem a fejében), amely bevezetné az én katalógusomat? Kiállításom lesz a moszkvai Művész Színházban - a „Hamlet" bemuvéleménye szerint nem lenne okos dolog tatója után - Sztanyiszlavszkij az egész darab bemutatója előtt nyitni a kiállítást - és meg kell hogy mondjam, úgy vélem, igaza van.2 Leginkább azt szeretném, hogy magával együtt vigyek színre egy darabot s hogy utána kiállítást rendezzek. El lehet ezt intézni. Meghívtak Párizsba, hogy megrendezzek egy Shakespeare-művet egy új színházban, mely nemsokára megnyílik de ez nem érdekel igazán. Az viszont érdekelne, ha magával dolgozhatnék. Jelenetről jelenetre együtt készíthetnénk elő a jelenetek makettjével a szemünk előtt4 - minden mozdulatot rögzítve — a darab minden mozzanatát - friss életet víve belé - maga rendezné és én lennék az aszszisztense? Mi a véleménye erről? Mivel én nagyon gyakorlatiasan dolgozom, igazán hasznos munkatársat találna bennem, aki, tudja, nem igazán ihletett, mert csak a költök azok^ Barátom, Sztanyiszlavszkij megbetegedett - tífuszban - hosszú ideig feküdnie kell - így hát a „Hamlet"-et két-három hónappal későbbre halasztották s így majd csak november végén kell felmennem Moszkvába.5 így aztán van egy kis szabadidőm és ha el lehet intézni, most át tudnék menni - - csak a Színháznak kellene úgy meghívni engem, mint a moszkvai színház tette... mert én egyfolytában szegény vagyok, és minden megkeresett pénzemet a „Mask" megsegítésére költöm. E héten elküldöm a The Mask legújabb számát. A következő számban bőven lesz szó a commedia dell'arteról, arról a bátor próbálkozásról, amely megkísérelte újjáéleszteni a művészetünket6 Tudna-e valamilyen felvilágosítást küldeni Budapestről, az olaszok 15701700 közötti látogatásairól? Vagy oda talán sose mentek el? Volt magának olyan színésze, aki csak „scenario"-k alapján dolgozott? Ha volt - és ha volna ideje - küldjön nekem néhány adatot és tényt egy szeletke papíron - most azzal foglalkozom, hogy kinyomozzam a hatásukat arra az irdatlan misztériumra, a shakespeare-i drámára. Azokat a darabokat nem alkotta egyetlen ember. 2 ember nem alkotta meg azt a világot. De biztos vagyok benne, hogy egy költő és egy csomó színész - az olasz komédiások - közösen hozták létre az egészet. [...]

X 70 *

JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: MSZI KT 62.3170.2 A borítékon bélyegző: Firenze. Címzés a borítékon: Mr Alexander Hevesi VIII Lónyay-utca 20. Budapest Hungary 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Louise Dumont (1862-1932), német színésznő, a Schauspielhaus, Düsseldorf alapítója. Azonkívül folyóiratot is jelentetett meg Masken címmel. Erről a kérdésről Nyemirovics-Dancsenko írt Craignek 1909- november 19-i levelében. A jelzett színház Jacques Rouché Théátre des Arts-ja. Craig valószínűleg itt is ki akarta próbálni SCREEN-jeit, amelynek szabadalmát ekkoriban jelentette be az „1771"-es szám alatt, Londonban. Sztanyiszlavszkij 1910 augusztus elején betegedett meg lázas tífuszban. A commedia dell'artéval a The Mask 1911 januárjában, a 3. kötet 7-9. számában kezdett el rendszeresen foglalkozni.

3 1 . HEVESI TO C R A I G / H E V E S I CRAIGHEZ

Dear Friend, you are very kind and your letter was a great joy for me. How could I forget you? But I thought you being in Russia, in Moscow. I didn't hear anything neither from you, nor from the Mask, I think your last letter or card was from Berlin and since that time you gave no one sign from you. In Budapest there exist [!] a weekly paper like the German Schaubühne, a group of young men, who are very ambitious. 1 I would like to prepare with them an exhibition of your drawings and sceneries. Could that be made. That would be an opportunity too, to meet here and I hope the best from it. What do you think about? [!] In Budapest people never saw your works, only gathered here and there, a few copies etc. I spent in the last summer seven weeks in England. I saw Mr Shaw too, (I am his Hungarian translator) 2 and he spoke about you and your new invention, a new scene - machinery or what, I don't know exactly. With the kindest regards and warmest handshakes Your [!] faithfully Budapest, the lOd [!] Oct. 910. Alexander Hevesi

* 71 *

NOTES: 1. Hevesi is here referring to "Színházi Élet" (Theatre Life), which was established in 1910 by Sándor Incze (1889-1966). 2. The first translation by Hevesi of a play written by G. B. Shaw was Captain Brassbound's Conversion in 1910. From then on Hevesi has secured himself the Hungarian copyrights of Shaw's plays.

Drága Barátom, ön igazán nagyon kedves és levele nagy örömet okozott. Hogy is felejthetném el önt? De azt hittem, hogy Oroszországban, Moszkvában van. Nem hallottam se magáról, se a Maskról, gondolom, utolsó levelét vagy lapját Berlinből írta, s azóta nem adott jelt magáról. Budapesten van egy olyasfajta hetilap, mint a német Schaubühne, fiatal emberek csoportja, akik nagyon ambiciózusak1 Velük együtt szeretném előkészíteni a maga rajzainak és díszletterveinek egy kiállítását. Meg lehetne csinálni. Lehetőséget nyújtana arra is, hogy itt találkozzunk, és én a legjobbakat remélem ettől [az alkalomtól]. Mi a véleménye róla? A budapestiek még sosem látták a maga műveit, csak innen-onnan szedtek össze egy-egy kópiát stb. A múlt nyáron hét hetet töltöttem Angliában. Találkoztam Shaw-val is (én vagyok az ő magyar fordítója),2 ő beszélt magáról és új találmányáról, egy új díszletről - szerkezetről - nem tudom pontosan miről. Mély tisztelettel és meleg kézszorítással az Ön híve Budapest, 1910. okt. 10. Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.44.2 Boríték nélkül. 1. Hevesi nyilván az Incze Sándor által 1910-ben alapított Színházi Életre gondol. 2. Hevesi első Shaw-fordítását, a Brassbound kapitány megtérésé, a Nemzeti Színház 1910. január 14-én mutatta be.

3 2 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

Arena Goldoni - Oct. 4. 1910. My dear Friend Hevesi - Ah I

Great sigh of relief on hearing from you. Why? * 72 *

Because friends fall away from a man who fights as much as I do. You speak of Shaw. You say he spoke to you of my new scene. But my dear Hevesi he has never seen it - if he had seen it he would not understand it, if he understood it he would not like it - if he liked it he would not be Shaw. I admire Shaw because I dont know him. When I go to London I never go to see him - he is very popular in Europe it seems - and that is only natural - but he is in my opinion the worst enemy of the Theatre of the young 20 th century. I am greatly grieved to think that you, YOU of all people, should be chosen to translate his plays, but I understand that Budapest wants today (1910) to hear and see these plays and that they are lucky to have been able to get you to translate them. About an exhibition! What can I say?? First "thank you" Secondly - it might be possible if made possible by your group of ambitious young men. A few writers have already shewn [!] that Shakespeare was influence [!] by these Italian commedians but I believe it can be shewn more clearly that without their share of the creating the plays would have been mere poems - beautiful but not living with the dramatic soul in them. I am impelled to work at this chiefly because the chief glory of Shakespeare is claimed by the literary folk to be theirs whereas it is ours. And though Shakespeare could not have created dramas without US WE could (and did) create dramas without him. If this was understood there would be no need for me to prove it afresh. I hope you are all well. Your photograph always makes me think you must have wonderful health. I am not too well just now. I have had to work too much and to eat too little. Well - let me hear from you, Your friend Gordon Craig [On the side of the paper-.] By the way The Mask has written to you several times and received no answer - probably they wrote to the old address or you did not receive the letters.

* 73 *

Kedves Barátom Hevesi - Ó f .... [Ez] a megkönnyebbülés sóhaja, hogy hallok magáról. Miért? Mert a barátok elhagyják azt az embert, aki annyit csatázik, mint én. Shaw-t említi. Azt mondja, hogy ó beszélt magának az én új szcenikámról. De kedves Hevesi, azt ő sose látta - ha látta volna, nem értené, ha megértené, nem tetszene neki - ha tetszenék, nem lenne Shaw. Csodálom Shaw-t mert nem ismerem. Ha Londonba megyek, sose keresem fel - úgy látszik, Európában nagyon népszerű - és ez csak természetes -, de az én véleményem szerint ó a Színház leggonoszabb ellensége az ifjú 20. században. Nagyon fájlalom, ha arra gondolok, hogy magát, éppen MAGÁT választották a darabjai fordítójának, de megértem, hogy manapság (1910) Budapest ezeket a darabokat akarja hallani és látni és szerencsések, hogy magát tudták megszerezni fordítónak. Ami a kiállítást illeti! Mit mondhatok?? Először is „ köszönöm" Másodszor - valószínűleg lehetséges, ha a maga ambiciózus ifjainak csapata lehetővé teszi. Néhány író már bebizonyította, hogy Shakespeare-re hatottak ezek az olasz komédiások, de azt hiszem, még ennél is világosabban ki lehetne mutatni, hogy az ő alkotó munkájuk nélkül a darabok csak költemények lettek volna - szépek, de nem elevenítené meg őket a bennük lévő drámai lélek. Főképp az ösztönöz arra, hogy ezt kidolgozzam, mert az irodalmárok Shakespeare fő-fő dicsőségét maguknak igénylik pedig a miénk. És bár Shakespeare nem tudott volna drámát írni MI nélkülünk, MI tudnánk (és tudtunk) drámákat létrehozni nélküle. Ha ez magától értetődő lenne, nem volna rá szükség, hogy újra bebizonyítsam. Remélem, mindnyájan jól vannak. A fotója alapján mindig úgy vélem, hogy magának csuda jó az egészsége. Én most nem vagyok valami jól. Túl sokat kellett dolgoznom és túl keveset ennem. Hát - aztán halljak magáról. Barátja Gordon Craig [A levélpapír oldalán:] Mellesleg a The Mask többször is írt magának, és nem kapott választ - valószínűleg a régi címre írtak, vagy nem kapta meg a leveleket. * 74 *

JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI KT 62.3169 Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén olasz városka grafikus ábrázolása.

33. HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / ]Dátum nélkül

Dearest Friend, what do you think of me? You could think I am an ingrateful [!] dog, but I am more less [!] than that: a tortured man. We had a serie [!] of 13 Shakespearean plays in our theatre, an inhuman work, within three weeks. 1 Many thanks for the press cutting you sent for me about Sumurun of Reinhardt. 2 It was not new for me. I was always sure [!] it was you who initiated the new art of the theatre, that is what I wrought [!] in a lot of different articles in Hungarian papers. 3 It is the eternal evolution of history. England, France and Italy produced the ideas and it was always Germany which made the business of it. But the art of Germany - especially in theatrical matters - was and is in its best productions realistical, naturalistical and never ideal. The problem of the form - [...] and artistical - cannot be resolved in Germany. I saw the Sumurun of Reinhardt. The night before he gave us here in Budapest the Comedy of Errors and it was interesting to see how he felt the problem of the style in the two plays. 4 The comedy of Shakespeare was done on a very poor and insignificant stage, almost without any decoration. All persons of the comedy moved on a very narrow bridge, which was built in the middle of the stage to produce "pictures". The actors behaved themselves like marionettes - except the comic actors - [!]. But tjjé' [!] on the following evening, when they were performing Sumurun with music (a very poor and trivial one) the [!] were naturalistic, in all their movements and gestures. I was amazed. That was on the contrary. They performed the pantomime in the style of a naturalistic play, in the Hauptmannian manner. The scenes were very nice in form and colour, costumes very splendid, too splendid as I think. Please, let me know, where you will be between the 16th and 30th June. Probably I shall make a trip to Venice and I should visit you in Florence, if possible.

% 75 X

I have so-much* [!] heard so much about your new stage. I am very interested in it. With the best and heartiest compliments yours truly Alexander Hevesi "Hamlet" was done on Elisabethean [!] stage, in a very curious manner and had a quite exceptional success. 5 ^"[!] The press** [!] newspapers wrote it was the most important theatrical event during the whole season. *, ** Deleted by Hevesi. Ed. NOTES: 1. The National Theatre, Budapest, was working on the basis of a very large repertoire. From the 1901/02 season upwards it has shown the following plays by Shakespeare: Troilus and Cressida, Julius Caesar, Coriolan, The Winter's Tale, Much Ado about Nothing, Macbeth, Romeo and Juliet, King John, The Merchant of Venice, The Taming of the Shrew, Antony and Cleopatra, The Midsummer Night's Dream, Richard III., Twelfth Night and Hamlet. The last five plays have been produced by Hevesi. Those 13 pieces mentioned by him were mostly revivals. 2. The gigantic production of Sumurun staged by Reinhardt was shown at the London Coliseum, February, 1911. 3. There is no trace of these articles in the "Hevesi-bibliography" prepared by Géza Staud and published as an Appendix to the biography on Hevesi, written by Anna László (see Note 6., letter 22.). 4. The guest performances of the Deutsches Theater, Berlin, - Sumurun and The Comedy of Errors, among others - at the Vígszínház, Budapest, under the direction of Reinhardt were held between the 21st and the 30th of April, 19115. Hamlet, directed by Hevesi at the National Theatre, was first performed o n May 5th, 1911. As to the scenic solution, see Note 6. to letter 21.

Legkedvesebb Barátom, mit gondol rólam? Azt hihetné, hogy egy hálátlan kutya vagyok, de én még annál is rosszabb vagyok: egy megkínzott ember. Egy 13 darabból álló Shakespeare-ciklus ment a színházunkban, embertelen Sumurunmunka, három héten belül.1 Nagyon köszönöm a Reinhardt járól szóló nekem küldött sajtókivágásokat.2 Nem jelentett számomra újdonságot. Én mindig biztos voltam benne, hogy maga kezdeményezte a színház új művészetét, és ezt meg is írtam egy csomó cikkben a magyar lapokban? Ez a történelem örök fejlődésmenete. Anglia, Franciaország és Olaszország teremtette meg az új eszméket, és mindig Németország csinált belőlük üzletet. De a német művészet különösen * 76 *

a színház területén - a legjobb produkcióiban mindig realisztikus, naturalisztikus és sohasem eszményítő volt és maradt. A forma problémáját [...] és művészileg - nem lehet Németországban megoldani. Láttam Reinhardt Sumurunját. Előző este, itt Budapesten a Tévedések vígjátékát adták, és érdekes volt megfigyelni, milyennek érezte [Reinhardt] ebben a két darabban a stílus problémáját4 Shakespeare Tévedésekjét szegényes, jelentéktelen színpadon játszották, majdhogynem díszlet nélkül. A vígjáték minden szereplője egy nagyon keskeny hídon mozgott, amelyet a színpad közepére építettek, hogy „képeket" lehessen kialakítani. A színészek marionettek módjára viselkedtek - a komikusokat kivéve [!]. Másnap este viszont, amikor (szegényes és triviális) muzsikával játszották a Sumurunt, minden mozdulatuk és gesztusuk naturalisztikus volt. Csodálkoztam rajta. Ez épp ellenkezőleg van. A pantomimet egy naturalisztikus darab stílusában adták elő, Hauptmann modorában. A díszletek formája és színezése nagyon szép volt, a jelmezek ragyogóak, gondolom, túlságosan is ragyogóak. Kérem, tudassa velem, hol lesz június 16. és 30. között. Talán kiruccanok Velencébe, és ha lehet, meglátogatnám Firenzében. Nagyon sokat hallottam a maga új színpadáról. Engem nagyon érdekel. A legjobb és legszívélyesebb üdvözlettel őszinte híve Hevesi Sándor „Hamlet"-et Erzsébet-kori színpadon adták, furcsa megoldással és kivételes sikerrel5 A lapok azt írták, hogy ez volt az egész évad legfontosabb színházi eseménye. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.45.2 Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén: Dr. Hevesi Sándor VIII., Lónyay-utca 20. Az első oldal jobb felső sarkában Craig kézírásával, elmosódva, rosszul olvashatóan: I have something to give you for your theatre. [Van valamim, amit a maga színházának adhatnék]. 1. A Nemzeti Színháznak igen széles repertoárja volt. Az 1901/02-es évadtól kezdve az alábbi Shakespeare-művek szerepeltek műsorán: Troilus és Cressida, Julius Caesar, Coriolanus, Téli rege, Sok hűhó semmiért, Macbeth, Romeo és Júlia, János király, A velencei kalmár, A makrancos hölgy, Antonius és Cleopatra, A szentivánéji álom, III. Richard, Vízkereszt és a Hamlet. - Az utóbbi ötöt Hevesi rendezte. A 13 előadás nagy része műsordarab lehetett.

* 77 *

2. 3. 4. 5.

A nagyszabású és látványos Sumurun Reinhardt-rendezte bemutatója Londonban volt, 1911 februárjában. Ezeknek a cikkeknek nincs nyoma a Staud Géza által készített Hevesi-bibliográfiában, amely László Anna: Hevesi Sándor c. könyve Függelékeként jelent meg. A Deutsches Theater, Berlin 1911. április 21-e és 30-a táján mutatta be Budapesten vendégjátéka alkalmából a két említett produkciót. A Hevesi által rendezett Hamletet a Nemzeti Színház 1911. május 5-én mutatta be.

3 4 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ A l a s s i o ] , 1 9 1 1 . V. 2 6 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Caro amico. What do I think of you - why as an excellent kind creature to remember my existence, I am so happy to be remembered. - What you write to me about your difficult work at the theatre all those Shakespearean productions is suggestive. I imagine grand performances - ideal work - things which can never exist - and I am so happy. But I also remember the designs you sent me of Romeo and Juliet and how many good thoughts were in them and so I feel sure that I should enjoy watching your productions. It interests me - flattery is always enjoyable w h e n there is enough of it! - to hear you say that you wrote in Hungarian papers about me. I wonder why you wont put into English what you wrote - or some of it and let it be published in The Mask. Will you do so please? The Mask is changing its size - it will be easier to read and hold. What you say of Reinhardt is what all of us feel I am sure - all of us except the Berlin folk. I think that München is not happy that Reinhardt gives birth to so much realism and so many immitations [!] of the latest u p to date But I cannot speak about them - this company — they are an unhappy event. Where shall I be betwixt June 16 th and 30. That is very difficult to say - but I will let you know later. It would be a real pleasure to see you. I should be very happy to hear of your "Hamlet". Would you care to send me some word about it, - or could some friend of yours it would go into "Mask". [!] I should have much pleasure in showing you my new scene and stage. My friend W B Yeats the lovely Irish poet uses it in his poetic drama. 1 I have a small model of it here - which is always on my table - it is the size of a small trunk and packs easily. 2 * 78 *

It is my great happiness: without it I should be lonely with it I can produce every play God ever ordered to be written and none which he did'nt [!] order. I am here at Alassio - Riviera - look at me on the map - The sea is too noble for me to die just yet - it says so many things that one must linger to hear them. But what it mostly repeats is to be found in that wonderful poem by Walt Whitman which begins "Out of the cradle - endlessly rocking" a great poem. 3 I greet you cordially Come and see me - I have something I want to give you for your theatre - so come and get it. Yours Gordon Craig. NOTES: 1. On 12th of January 1911, the SCREENS made their first appearance on any stage, at the Abbey Theatre, Dublin, for the first performance of The Deliverer, a play by Augusta Lady Gregory (1852-1932), and a revival of The Hour Glass by W. B. Yeats (1865-1939). 2. In September-October of the year 1907 Craig has built his first Model Stage; in 1909 he built another one. Two years later, in 1911, he designed a third stage probably he refers to that one in this letter - , which was easily portable and which he used later during this year, on the 18th of September, in his London studio, (see: Bablet, pp. 123-, 131.) 3The poem beginning with the line "Out of the Cradle Endlessly Rocking" was first published in the third edition of his Leaves of Grass, in I860. The English literary public was acquainted with this poem through A. Ch. Swinburne and J. Arthur Symons; Craig as a young man has been in touch with the latter.

Kedves barátom. Mit gondolok magáról - hát hogy egy olyan kiválóan kedves teremtés, aki emlékszik rá, hogy vagyok. Igazán boldog vagyok, ha emlékeznek rám. Amit a színházban végzett nehéz munkájáról a Shakespeare-produkciókkal kapcsolatban ír, elgondolkoztató. Nagyszabású előadásokat látok magam előtt - eszményi munkálkodást - olyasmiket, amik sosem létezhetnek - és nagyon boldog vagyok. De emlékszem a Romeo és Júliához készült, nekem elküldött tervekre, és hogy mennyi jó ötlet van bennük, így hát biztos vagyok, hogy ha látnám, élvezném a maga produkcióit. Érdekel - a hízelgés mindig jólesik, ha elég van belőle! - amikor azt hallom magától, hogy írt rólam a magyar lapokban. X 79 *

Nem tudom miért ne fordítaná le angolra, amit írt - vagy egy részét és leközöltethetné a The Maskban. Volna olyan szíves és megtenné? A The Mask megváltoztatja méretét - könnyebb lesz olvasni és kézben tartani. Biztos, hogy mindnyájan úgy érzünk Reinhardttal kapcsolatban, mint azt maga megállapította - mindnyájan, kivéve a berlini népséget. Azt szüleményt hiszem, München nem boldog, hogy Reinhardt annyi realista termel és annyi kópiát a legfrissebb, korszerű De nem szólhatok róluk - az a társulat - boldogtalan ügy. Hogy hol leszek június 16. és 30. között. Nehéz megmondani - de majd tudatni fogom magával. Nagyon élvezném, ha találkozhatnánk. Boldog lennék, ha a „Hamlet"-jérői hallhatnék valamit. Megtenné, hogy ír róla nekem egy pár szót - esetleg egy barátja megjelennék a Maskban. Nagy örömöt okozna nekem, ha megmutathatnám magának újfajta szcenikámat és színpadomat. Barátom W B Yeats, ez a kedves ír poéta használja fel ezeket az új költői drámájához.1 Van itt nálam egy kis makett - mindig ott áll az asztalomon — akkora, mint egy kis bőrönd és könnyen becsomagolható.2 Ez az én nagy boldogságom: nélküle magányos lennék viszont lejátszhatok benne minden Isten által valaha rendelt darabot de olyat nem, amit nem rendelt el. Itt vagyok Alassióban - a Riviérán - nézzen meg engem a térképen A tenger túl nemes nekem ahhoz, hogy most meghaljak - annyi mondanivalója van, hogy sóvárogva kell figyelni rá. De az, amit állandóan ismétel, megtalálható Walt Whitmannak abban a csodálatos költeményében, amely így kezdődik „A végtelen ringású bölcsőből... Szívélyesen üdvözlöm Jöjjön és látogasson meg - van valamim, amit a maga színházának szántam - hát jöjjön és vegye át. Az Ön Gordon Craigje. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3171

* 80 *

A borítékon:

To Dr Alexander Hevesi VIII., Lonyay.utca 20. Budapest Hungary

A boríték hátán lévő pecsét szövege: Hotel Savoia Alassio (Riviera di Ponente) Sinodico Giacomo Proprietario 1.

2.

3.

A SCREENS, - Craig szabadalmazott díszletezési eljárása legelőször az Abbey Theatre, Dublin színpadán volt látható 1911. január 12-én, Lady Augusta Gregory (1852-1932) egyfelvonásosánál, illetve W. B. Yeats The Hour Glass című, 1903-ban írt darabjának felújítása alkalmából. Craig 1907 szeptember-októberében építette meg első próbamakettjét; 1909-ben a másodikat. 1911-ben ismét készített egyet, s ebben a levelében nyilván erről ad hírt. Ez szállítható volt; így például ez év szeptember 18-án londoni stúdiójában is bemutatta. Walt Whitman (1819-1892) Leaves of Grass (Fűszálak) című versgyűjteményének harmadik, 1860-ban megjelent kiadásában közölte először az „Out of the Cradle Endlessly Rocking" című és kezdősorú versét („A végtelen ringású bölcsőből"). Az angol irodalmi közvélemény főként Swinburne, majd J. Arthur Symons révén ismerte meg; Craig ez utóbbi körével állt kapcsolatban fiatal korában.

35. HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [ B u d a p e s t ] , 1 9 1 1 . V. 3 0 . [ S t a m p o n t h e p o s t - c a r d / B é l y e g z ő a l e v e l e z ő l a p o n ]

Dearest Friend, before answering your very kind letter, there is a matter of business to be regulated. I want some biographical notes from you, for the Great Hungarian Encyclopedia. 1 Neither in the German nor in the French new Encyclopedias I did not find your biography, so be so kind and let me know these dates. I wish to put you and your work in this Encyclopedia. The answer to your letter is following in one or two days. Yours truly Alexander Hevesi NOTES: 1. The publishing of "Révai's Great Lexikon" began in 1911; a short article on Craig ("...one of the reformers of the modern stage"...) appeared in Vol. IV., 1912.

Legkedvesebb Barátom, mielőtt nagyon szívélyes levelére válaszolnék, egy üzleti ügyet kell elintézni. Szükségem lenne az ön néhány életrajzi adatára, a Nagy Magyar Enciklopédia számára.1 Sem az új német, X 81 *

sem a francia enciklopédiákban nem találtam meg az életrajzát, így hát legyen szíves, tudassa velem ezeket az adatokat. Szeretném magát és a munkáját ismertetni ebben az enciklopédiában. Levelére egy-két napon belül válaszolok. Híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, levelezőlap L: Arsenal; MSZI KT 81.45.4 Mr Gordon Craig A levelezőlap címzése: Alassio Riviera di Ponente Hotel Savoia A levelezőlap címzés-oldalán; elmosódott, rosszul olvasható, idegen kéz: Poland Museum? Drama? Encyclopedia? Books Heirs (?) How know with H're Dumas (?) and Biography - and a message 1. A Révai Nagy Lexikon kiadása 1911-ben indult; 1912-ben megjelent IV. kötetében rövid szócikk ismerteti Craiget (a modern színpad egyik reformere).

3 6 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / Dátum nélkül]

My dear Friend - I think I've got it all d o w n for you here. It is a most kind thought of yours to want to put m e in your Encyclopedia - a most kind thought. You will see in my notes that I have since last writing to you been chosen for a high honour by my countrymen. It has touched me very much - it is very kind of them. I wish I had m^ school, that I might repay them by producing a heap of good things. I have little desire to have a Theatre That means RUSH - hurry! and Art may not, dare not, RUSH - It must stroll/^-^loll~^sprawl'-^ but never rush. Let the American spirit try that way of interviewing the Holy Ghost. We must not. * 82 *

So I must have my school. I suppose you cannot come over and be at the Banquet - (early in July). I should like that. If you cannot come may I ask you whether you will send some word which can be read at the feast Some word about the WORK not about me. This school I have written about and asked for must be given me or I shall never have it and I want all my fellow artist [!] on the continent to shout at once "Give him the school he knows is necessary - and so give yourselves the key to open a mysterious door leading to the presence of art." I suppose I shall now have to go to London about June 20 th but nothing is certain. Please write me Your Gordon Craig NOTES: 1. The Banquet took place on the 16th of July, 1911 at the Café Royal, Regent Street, London; a long letter written by Hevesi and read at the banquet, appeared in Vol. 4. No. 2. pp. 87-88. of The Mask. - Later the first lines of the letter were cut and the remaining text has been used by Craig - with the approval of Hevesi - , as the Introduction to On the Art of the Theatre. (London, 1911).

Drága Barátom - azt hiszem, itt van minden leírva magának. Igazán nagyon kedves az a gondolat, hogy be akar tenni a maguk enciklopédiájába - nagyon kedves gondolat. A bejegyzéseimből látni fogja, hogy mióta utoljára írtam magának, honfitársaim magas megtiszteltetésében volt részem. Mélységesen meghatott - nagyon kedves volt tőlük. Szeretném, ha meglenne az iskolám, hogy sok jó dologgal fizethessek nekik érte. Nem nagyon szeretném, hogy Színházam legyen Az csak ROHANÁST - sietséget jelent! a Művészetnek pedig nem szabad ROHANNIA - Kószálnia kell•—lustálkodnia elnyúlnia'•w de rohanni soha. Hagyjuk rá az amerikai szellemre, hogy interjút készítsen a Szentlélekkel. * 83 *

Nekünk nem szabad. Tehát meg kell lennie az iskolámnak. Gondolom, nem tud ideutazni, hogy (július elején) részt vegyen a Banketten.1 Pedig szeretném. Ha nem tud jönni, megkérdezem, küldene-e pár szót, amit az ünneplésen fel lehetne olvasni Néhány szót a MUNKÁRÓL, nem rólam. Azt az iskolát pedig, amiről írtam, amit kértem, meg kell, hogy adják nekem, mert különben sosem lesz meg, és én szeretném, hogy ha a kontinensen minden művésztársam egyszerre kiáltaná „Adjátok meg neki az iskolát ő tudja, milyen szükség van rá ezért adjatok magatoknak kulcsot, hogy az megnyisson egy misztikus ajtót, amely a művészet jelenvalóságához vezet." Gondolom, most, úgy június 20-a körül Londonba kell mennem, de semmi sem biztos. Kérem, írjon nekem az Ön Gordon Craigje. JEGYZETEK: K: autográf és nyomtatott szöveg, 4 oldal L: MSZI KT 62.3186 Mellékelve nyomtatott angol lexikoncikk levonata, javításokkal. 1. A jelzett bankettot 1911. július l6-án adták Craig tiszteletére Londonban a Café Royalban, a Regent Streeten. Hevesi hosszú levelet írt - lásd a „37." és „38." sz. levelet! - , amely először a The Mask 4. kötetének 2. számában, a 87-88. oldalon jelent meg. Bevezető bekezdésének elhagyásával ez a levél lett Gordon Craig második leghíresebb könyvének, az. 1911-ben megjelent On the Art of the Theatre-nek a Bevezetése.

3 7 . HEVESI TO CRAIG /HEVESI CRAIGHEZ [ F i r e n z e ] , 1 9 1 1 . VI. 2 4 . [ S t a m p o n t h e p o s t - c a r d / B é l y e g z ő a l e v e l e z ő l a p o n ]

My dear Friend; your biography received. I departed in such a hurry and haste that I could not answer your letter. Infortunately [!] I cannot go to England this year, but I should like to write something in bad English on your influence in Hungary, if that would do. Let me know on the address you find on the other side w h e n and where I have to send these lines as a true expression of your great artistic value and my true and sincere feelings. Yours truly Hevesi * 84 *

Drága Barátom; életrajzát megkaptam. Olyan sietős rohanásban utaztam el, hogy nem tudtam válaszolni a levelére. Szerencsétlenségemre ebben az évben nem tudok Angliába menni, de rossz angolságommal szeretnék valamit írni a maga magyarországi hatásáról, ha ez megfelel. Tudassa velem a másik oldalon lévő címen, hogy mikor és hova juttassam el ezeket a sorokat, amelyek világosan fejezik ki a maga nagy művészi értékét és az én igaz és őszinte érzéseimet. Híve Hevesi JEGYZETEK: K: autográf, levelezőlap egyik oldala L: Arsenal; MSZI KT 81.45.5 Címzés a levelezőlapon: E. Gordon Craig Fifongc Arcno Goldoni * 226 Rue de Rivoli Paris Francia Az első postabélyegző osztrák; a további kettő és egy „ajánlő"-jelzés firenzei. "[Kézzel áthúzva; szerk.]

3 8 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [This i s a r e c o n s t r u c t e d l e t t e r ! See: N o t e s ! / R e k o n s t r u á l t l e v é l ! Lásd a jegyzeteket!]

Dear Sir, I lose no time in replying to your kind invitation (which reached me in the country), and which gave me at once pleasure and pain as I am prevented from paying visit to London this year, though I have always been very fond of England (where I had passed perhaps the most pleasant days of my life), and though I am one of the honest admirers of our mutual friend, and so I would have been very happy indeed to see him at the dinner given in his honour by such a splendid and excellent assembly. I think, Mr Craig is the truest revolutionist I ever saw in my life, because he is requiring the oldest things we can ever fancy. Revolution and revelation are not far from another and he gives us both. His torch destined to set on fire our pseudo-Theatres, our monstrous and barbarous play-houses, has been kindled at the sacred fires of the most ancient arts. He discovered for us that in a rope-dancer there may be more theatrical art than in an up-to-date actor reciting from his memory and depending on his prompter. * 85 *

I am sure all who are working on the stage throughout Europe, creative minds or stage managers, priding themselves on their being creative minds: ....cannot be but most grateful to Mr Craig and must regard all that is and shall be done in his honour, to be done in the vital interest of the very art of the theatre. For more than a hundred years there have been two men working on the stage, spoiling almost all that is to be called theatrical art. These two men are: the Realist and the Machinist. The Realist offers imitation for life, and the Machinist tricks in place of marvels. So we have lost the main thing possessed by the art. The Art of the Theatre as pure imitation is nothing but an alarming demonstration of the abundance of life and the narrowness of Art. It is like the ancient example of the child who was trying to empty the sea with a shell, and as for the wonderful tricks of the machinist, they can be marvellous but they can never be a marvel. A flying machine is marvellous but a bird is a marvel. To the true Artist common life is a marvel and Art more abundant, more intense and more living than life itself. True Art is always discovering the marvel in all that does not seem to be marvellous at all, because Art is not imitation but vision. That is the great discovery of Mr Craig on the stage. He found the forgotten wonder-land with the sleeping beauty; the land of our dreams and wishes, and has fought for it with the gestures of an artist, with the soul of a child, with the knowledge of a student and with the constancy of a lover. He has d o n e the greatest service to the Art in which we are so profoundly interested and it is a great happiness for us all that he comes off with flying colours. He has his admirers and followers in our little Hungary, the whole of the new generation being under his influence, and without any disparagement to the great merit and good luck of Professor Reinhardt, we Hungarians, as close neighbours and good observers dare say, that almost all that has been done in Berlin or Dusseldorf, in Munich or in Mannheim for the last ten years is to be called the success of Mr Craig. I am very sorry, my dear Sir, that I am not able to express all that I feel in a better style. But I am writing in a language which is not mine and living in a country cottage far even from my English dictionaries. I am obliged to write it as I can and not as I would. Dr Alexander Hevesi. Dramaturg. Regisseur of the State Theatre, Budapest.

* 86 *

NOTES: There is no extant manuscript in the correspondence. The text of the letter was published in The Mask, Vol. 4. No. 2. October 1911. pp. 87-88.

Kedves Uram, időt nem vesztegetve azonnal válaszolok szíves meghívására (amely vidéken ért el hozzám), s amely egyszerre okozott örömet és fájdalmat, mert akadályoztatva vagyok, hogy az idén Londonba mehessek, bár mindig nagyon szerettem Angliát (hiszen talán ott töltöttem életem legkellemesebb napjait), és bár egyike vagyok közös barátunk igaz csodálöinak, valóban nagyon boldog lettem volna, ha találkozhattam volna vele a tiszteletére oly ragyogó és kiváló társaság által rendezett vacsorán. Azt hiszem, Mr. Craig a legigazibb forradalmár, akit valaha is láttam, mert a legrégibb dolgokat követeli meg tőlünk, amikről csak álmodhattunk. A revolúció és a reveláció nincs messze egymástól, és ő mind a kettőt megadja nekünk. Fáklyáját, amelyet arra szánt, hogy felgyújtsa vele pszeudo-Színházainkat, szörnyű és barbár játékszíneinket, a legősibb művészetek szent tüzével lobbantotta lángra. Felfedezte számunkra, hogy egy kötéltáncosban több színházi művészet lehet, mint egy mai színészben, aki emlékezetből mondja a szöveget és a súgótól függ. Biztos vagyok benne, hogy aki csak szerte az európai színpadon működik, alkotó lelkek és színházi rendezők, akik büszkék arra, hogy teremtő művészek: ... csak hálásak lehetnek Mr. Craignek és úgy tekintenek mindent, ami eddig történt vagy történik az ő tiszteletére, mint valamit, ami a színház igaz művészetének életbevágó érdekében történik. Több mint száz év óta kétféle ember működött a színpadon, majdnem mindent tönkretéve, amit színházművészetnek lehet nevezni. Ez a két ember: a Realista és a Gépész. A Realista utánzást kínál az élet helyett, a Gépész pedig trükköket csodák helyett. így hát elvesztettük az élet igazságát és csodáját, vagyis elvesztettük azt, ami a művészet legfontosabb sajátossága. Ha a Színház Művészete csak puszta utánzás, akkor az semmi más, mint az élet bőségének és a Művészet szűkösségének riasztó bizonysága. Olyan ez, mint a gyermekről szóló ősi példa, aki egy kagylóval akarta kimeríteni a tengert, ami pedig a gépész csodálatos trükkjeit illeti, lehet, hogy csodálatosak, de sohasem lehetnek csodák. Egy repülő gépezet csodálatos, de egy madár maga a csoda. Az igazi Művész * 87 *

számára a hétköznapi élet maga is csoda, a Művészet pedig még bőségesebb, intenzívebb és élőbb, mint maga az élet. Az igazi Művészet mindabban felfedezi a csodát, ami egyáltalában nem látszik csodálatosnak, mert a Művészet nem utánzás, hanem látomás. Ez Mr. Craig nagy színpadi felfedezése. Megtalálta a csodák elfelejtett országát, benne Csipkerózsikát; álmaink és vágyaink világát, egy művész gesztusával küzdött meg érte, egy gyermek lelkével, egy kutató tudásával és egy szerelmes állhatatosságával. A legnagyobb szolgálatot tette annak a Művészetnek, amelyben mi oly mélységesen érdekeltek vagyunk, és mindnyájunk nagy boldogsága, hogy zászlaja győztesen leng. Csodálói és követői vannak a mi kis Magyarországunkban is, hiszen az egész új nemzedék az ő befolyása alatt áll, és anélkül, hogy le akarnánk szólni Reinhardt professzor nagy érdemeit és jószerencséjét, mi magyarok, mint közeli szomszédok és jó megfigyelők, el merjük mondani, hogy majdnem mindaz, ami Berlinben és Düsseldorfban, az elmúlt tíz évben történt, Mr. Craig Münchenben vagy Mannheimben sikerének nevezhető. Nagyon sajnálom, tisztelt Uram, hogy mindazt, amit érzek, nem tudom jobb stílusban kifejezni. De nem az anyanyelvemen írok, és egy kis vidéki házban tartózkodva, még angol szótáraimtól is távol, arra kényszerülök, hogy csak úgy írjak, ahogy tudok, és nem úgy, ahogy szeretnék. Dr. Hevesi Sándor Dramaturg. Az Állami Színház rendezője. Budapest. JEGYZETEK: K: A The Mask nyomtatott közlése. L: The Mask, Vol. 4. No. 2. October 1911- pp. 87-88. Kéziratos formája nem került eló.

3 9 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ L o n d o n W.] 1 9 1 1 . VII. 1 7 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

My dear Hevesi.. Your lovely letter was read at the dinner given to me last night and every one was charmed. I was the most charmed. And with your permission I shall reprint it in full in the Mask. * 88 *

Now please send me your full title so that I put it correctly. Is it Director, Reggiseur [!], Dramaturg. To me you are artist - and the rest doesnt [!] count, but to the public you must appear in all your state trappings. Write to me please We shall meet soon I feel very sure of this. Affectionately Gordon Craig

Kedves Hevesi. Szeretetteljes levelét felolvasták azon a vacsorán, amit a múlt estén nekem rendeztek, és mindenki el volt bűvölve. Én voltam a legjobban elbűvölve. És engedélyével teljes egészében kinyomatom a Maskban. Mármost, legyen szíves, adja meg nekem a teljes megszólítását, hogy pontosan használhassam. Igazgató, rendező, dramaturg. Az én számomra maga művész - és a többi nem számít, de a nagy nyilvánosság előtt teljes hivatalos díszében kell megjelennie. Kérem, írjon nekem Nemsokára találkozunk Egészen biztosan érzem. Szeretettel Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3172.2 Címzés a borítékon:

To Alexander Hevesi VIII —Lónyny utcű*-20. Budapest Hungary (Idegen kézzel: Felső Balatoniele [!] 202)

* [Kézzel áthúzva; szerk.]

* 89 *

4 0 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Kent] 1 9 1 1 . VHI. 1 7 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

The Farm. Smallhythe. Fentén [!] den. Kent. England. My dear Friend. I have a book of essays and designs coming out in London as a kind of Londonprotest [!] against the foolish theatre here. 1 May I put your letter sent to me on the dinner evening as preface to the work? I would touch u p a sentence or two where the wording or grammar was faulty but I would leave the nice Hungarian accent in It adds a charm. If you wont allow to have it in my work - wire me but if you will then write me at your leisure - and tell me if you have had a good holiday. I do so want to see your work - my offering still waits for you. Gordon Craig NOTES: 1. This book could have been the On the Art of the Theatre. Heinemann, London, 1911.

Kedves Barátom. Egy esszéket és tervrajzokat tartalmazó könyvet készülök megjelentetni Londonban „Londonitiltakozás"-képpen az itteni bolondos színház ellen.1 Megengedné, hogy előszóként használjam fel azt a levelét, amit a díszvacsorára küldött? Egy-két mondaton javítanék, ahol a szóhasználat vagy a nyelvtani megoldás téves, de meghagynám kedves magyaros fordulatait [akcentusát]. Csak fokozza a báját. Táviratozzék, ha nem akarná megengedni, hogy leközöljem a könyvemben, de ha megengedi, akkor csak írjon tetszése szerintii időben] - és mesélje el, jól telt-e a szabadsága. fennáll. Úgy szeretném látni a munkáját — ajánlatom még mindig Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3173 1. Ez a könyv lett az On the Art of the Theatre, Heinemann, London, 1911.

* 90 *

4 1 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [ B u d a p e s t ] 1 9 1 1 . VIII. 2 2 . [ S t a m p o n t h e p o s t - c a r d / B é l y e g z ő a l e v e l e z ő l a pon]

My dear friend, just returned to town, I dared not to wire, I [!] as could not read correctly your address. Do what you will with my letter and as you will. Only I have some doubt about its value. Letter follows immediately. My last letter did you reach? [!] I sent it to Florence. Yours truly Hevesi Kedves barátom, most érkeztem vissza a városba, nem mertem táviratozni, mert nem tudtam pontosan elolvasni a címét. Tegyen levelemmel, amit és ahogy akar. Bár vannak némi kétségeim az értéke felől. Nemsokára levelet írok. Vajon elérte-e az utolsó levelem? Firenzébe küldtem. Igaz híve Hevesi JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.45.6 Címzés a levelezőlapon: Mr Gordon Craig The Farm Smallhythe Tenten den Kent England

4 2 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ L o n d o n ] 1 9 1 1 . X. 1 8 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

I wrote you this letter over a week ago and sent it - but put a wrong address so it came back to me I now send it again and add some press cuttings. 1 Yours EGC NOTES: 1. The above-mentioned press-cuttings were not found in the legacy.

* 91 *

Több mint egy hete írtam ezt a levelet, és el is küldtem - de rosszul címeztem meg és visszajött Most újra elküldöm és néhány sajtókivágást is mellékelek.1 Üdvözli EGC JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3189 Címzés a borítékon:

1.

To Doctor Alexander Hevesi VIII Lonyay-utca 20. Budapest Hungary Sem a jelzett levél, sem a sajtókivágások nem találhatók a Hevesi-hagyatékban.

4 3 . HEVESI T O CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [Undated / Dátum nélkül]

My dear Friend, your letter duly received and the press cuttings too. I sent you a letter - fourteen days ago - to England, but I am not sure whether I had sent it for [!] the right address. We are beginning here something in the interest of the Theatre, of the future, naturally in your name. I hope an exhibition will be arranged here next spring, where I will have some lectures about your aims and work and I hope it will be possible for you to send some drawings. The Museum of Industrial Arts will probably undertake the whole exhibition. 1 There are a lot of men of great influence and it may be very useful for us. Perhaps it is a step forward. What is about "The Mask"? When will it appear in its new form? Are you returning to Florence or will you go to Moscow? I am very occupied this year. The "Magyar Színház" (Hungarian Theatre) will perform next November my first comedy. 2 It is a very special thing (nothing for England) about the mystery of the fatherhood. A very foolish comedy, in certain view old fashioned, because I am always working with comic situations as the oldest masters did. With the best compliments and with the warmest feelings yours truly Alexander Hevesi NOTES: 1. The Museum for Industrial Arts, Budapest, opened its gates in 1896.

* 92 *

2.

The Magyar Színház (Hungarian Theatre) was established in 1897. - Hevesi's play, Az apja fia (The Son of His Father), a "family comedy" had its premiere on the 22nd of November, 1911.

Kedves Barátom, levelét rendben megkaptam és a sajtókivágásokat is. Elküldtem magának egy levelet - tizennégy napja - Angliába, de nem vagyok biztos benne, hogy jó címre küldtem-e. Belekezdünk itt valamibe a Színház érdekében, a jövőért, természetesen a maga nevével. Remélem, jövő tavasszal kiállítást rendezünk, ahol néhány előadást tartok a maga céljairól és munkájáról, és remélem, módjában lesz néhány [terv]rajzot küldeni. Valószínűleg az Iparművészeti Múzeum rendezi az egész kiállítást1 Sok befolyásos ember van [ott] és ez nagyon hasznos lehet a számunkra. Talán lépünk egyet előre. Mi újság a „The Mask" körül? Mikor jelenik meg új formában? Maga visszamegy Firenzébe, vagy Moszkvába indul? Ebben az évben nagyon el vagyok foglalva, fövő novemberben a Magyar Színház mutatja majd be az első vígjátékomat2 Különleges darab (nem Anglia számára), az apaság misztériumáról. Nagyon bolondos komédia, bizonyos szempontból régimódi, mert én mindvégig olyan komikus helyzetekkel dolgozom, mint a legrégibb mesterek. A legjobbakat kívánja a legmelegebb érzésekkel híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.45.1 Boríték nélkül. 1. A budapesti Iparművészeti Múzeumot 1896-ban nyitották meg. 2. A Magyar Színház 1897-ben nyílt meg. Hevesi darabját - Az apja fia - 1911. november 22-én mutatták be.

4 4 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / Dátum nélkül]

7 Smith Square. Westminster. London. Dear Friend Hevesi. . You know how often I have asked for news about your work and development. * 93 *

Well you never sent me enough news and I wrote to Fülep to tell me who could send me news of your theatre w o r k etc. He writes me that your friend Mr Odry is the man. 1 Now - can he and will he. There has been some mention of yours here in London and there must and shall be more. So please either send me a n essay about yourself!! Ha ha or ask your friend to do me that service. What I want to know is about your work in your school and your theatre - and a sketch of your career and a sketch of you. Please do as I ask. I hope your first comedy will be a success and that you will enjoy its performance. I shall be with you in spirit. Yours Gordon Craig I am sorry to hear that Fülep now indulges in philosophy - How absurd a thing it is to study no one but an artist can really know. And of all the philosophies the Italian group are the funniest. NOTES: 1. Árpád Ódry (1876-1937), actor, member of the Hungarian National Theatre was the representative of an at that time quite new acting style, free from the outmoded pathos. 2. Lajos Fülep was living in these years at 6 Piazza Donatello, Florence. Craig took quarters at 5 Piazza Donatello, before acquiring the Arena Goldoni. They certainly met each other frequently.

Kedves Barátom, Hevesi. Tudja, hányszor érdeklődtem, mi újság a munkája és a fejlemények ügyében. Hát maga sose küldött elég sok hírt és [ezért] én írtam Fülepnek, mondja meg, ki tudósíthatna engem a maga színházi munkájáról stb. ö azt írja nekem, hogy a maga barátja, Ódry úr az az ember1 Mármost - tudja-e és akarja-e. Emlegették magát itt Londonban, de ennél több kell és lesz is. Tehát legyen szíves küldjön nekem egy tanulmányt önmagáról!! Ha ha vagy kérje meg a barátját, hogy tegye meg nekem ezt a szívességet. Az iskolájában és a színházában végzett munkájáról szeretnék hallani és egy vázlatot a pályájáról és a személyéről. m 94 *

Kérem, teljesítse a kérésemet. Remélem, hogy első vígjátéka fogja az előadást. Lélekben magával leszek.

sikert fog

aratni

és hogy

élvezni

Híve Gordon Craig Szomorúan hallom, hogy Fülep mostanában a filozófiába vetette bele magát2 - Micsoda abszurd dolog studírozni, ezt senki sem tudja jobban, mint egy művész. S még hozzá minden filozófia közül az itáliai csoporté a legfurább. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3188 Boríték nélkül. 1. Ódry Árpád (1876-1937), színész, rendező, a budapesti Nemzeti Színház tagja; abban az időben a pátosztól mentes új színészi stílus kimagasló képviselője. Esetleges leveléről a nemzetközi Craig-repertórium nem tud. 2. Fülep Lajos ezekben az években Firenzében a Piazza Donatello 6. sz. alatt lakott; Craig viszont, egészen az Arena Goldoni megszerzéséig a Piazza Donatello 5. sz. alatt. Nyilván ez is megkönnyítette rendszeres találkozásukat.

4 5 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / D á t u m nélkül]

By the way one of your letters it seems has not reached me - repeat it, I beg! 7 Smith Square. Westminster. London. My dear Friend - I had a letter from you about 10 days ago - but as I was in the country and as I also like to think a long time about letters - I kept it to answer later. So here is the late answer. What you say about your exhibition interests me very much. I hope that what I shall tell you in a few weeks about my "school" - the word is a wrong one - will not be uninteresting. Tell me, if you can think of it, what word gives the right impression. School. bad Lyceum. bad College worse Experiment Theatre awful.

* 95 *

Exhibition: You will hear all about it, wont you. And also send any printed matter you can spare. OF COURSE I WILL SEND I might even send myself!!! I am eager to come to your city to feel at h o m e - for I do believe your little country is greater than all the great ones. Even as a little home is so noble - so clear cut and alive - by the side of a millionaires [!] "home". I am now expecting a terrible big success - this school. And I am taking care first of all to lay down laws for myself so that I avoid falling into the pit. How simple and how moneyless an artists life ought to be... how much a servant he should always remain and how he should always be blamed when he forgets that. For Blake's "Dam" and "Bless" are exactly what he estimates them at. 1 So I wish you and your exhibition the deep d o w n "success"?? it must give birth to. If you want me to d o anything for it - for you - do say so. Mask: You ask when it will appear in its new form. It has appeared. How is it you have not received it. ???? I'm cross that it's not reached you and I will write today to Florence. I have just stopped this letter and written to Florence to say that I will always send you your copies for I w o u l d [not] have it miss you. I send you now 2 numbers - and I shall send you the others as they come out. Poor Mask - they only forget to send to you, I am sure, because they may have little money - not through ill-will or forgetfullness so you must forgive them!! And write them a line and tell them they are working well, learning* What I mean by that is, that a word or encouragement to the workers from you (leaving all question of art aside) would give courage and strength to the very small band of men and w o m e n who form the staff of the Mask. * [Crossed out by Craig; ed.] * 96 *

I have not been able to do much work or give help lately for I have been here in Paris some time - so the work has been difficult for them - and the mistakes they've made have frightened them a little. Do you know where Fülep is now and his address. And do you know where the Hungarian sculptor (?) is who spoke so much to me in Florence about you and Budapest. His name is Vedres Mark I think. 2 Yesterday a little Japanese artist of theatre called on me and told me my little 1 st book is translated into Japanese. How pleased I was to hear it. He will probably be with me in my "school". I shall come and see you for certain before I begin my school. It is necessary that I do so. You will understand why when you see me. And now tell me more when you have time about your Comedy. I want to hear much about it. I wish you all success with it. I shall send you in a few days some pictures of my little family who love me. Such pretty pictures My boy will carry on the work we are doing now - he has talent and he has character. 4 Affectionate greetings to you Gordon Craig. NOTES: 1. William Blake (1757-1827), painter, poet and mystic, one of Craig's idols. 2. See Note 2. of letter 28. 3. Craig was on friendly terms with Sheko Tsubouchi (regularly meeting and corresponding with him). He was the son of Dr. Yuzo Tsubouchi, founder of the Waseda Theatre Museum, Tokyo, and one of the patrons of Craig's School at the Arena Goldoni. (see: Newman, 24. note 13.) - Sheko has published an article on "The Drama in Japan", in Vol. 4., No. 4. April 1912 of The Mask. 4. Craig is referring to his son, Edward Anthony Craig (Ted)), who gave contributions to The Mask under the pseudonym "Carrick". He has published a biography of his father in 1968.

* 97 *

Mellesleg úgy látszik, az egyik levele nem jutott el hozzám - kérem, ismételje meg! Kedves Barátom - körülbelül 10 napja kaptam magától egy levelet de mivel vidéken voltam, meg különben is szeretek hosszan elgondolkodni a levelekről - későbbre halogattam a választ. íme, a kései válasz. Nagyon érdekel, amit a kiállításukról ír. Remélem, hogy amit néhány hét múlva én írok majd magának az „iskolámról" - rossz a szó - az nem lesz érdektelen. Mondja, ha elgondolkodnék rajta, melyik szó tenné a legjobb benyomást. Iskola. rossz Liceum. rossz Kollégium. még rosszabb Kísérlet Színház rettenetes. Kiállítás: Mindent meg fog tudni róla, igaz. És küldjön annyi nyomtatott anyagot, amennyit csak tud. HÁT PERSZE HOGY KÜLDÖK Lehet, hogy még magamat is elküldöm!!! Roppant szeretnék elmenni a maga városába, hogy otthon érezhessem magam - mert [erősen] hiszem, hogy a maguk kis országa nagyobb, mint az összes többi nagyok. Mint ahogy egy kis otthon is valóban oly nemes - olyan tiszta és eleven - egy milliomos „otthona" mellett. Most valami rettentő nagy sikert remélek - ezt az „iskolát". És nagyon vigyázok, hogy először a magam számára fektessem le a szabályokat, hogy csapdába ne essek. Egy művész életének egyszerűen és pénz nélkül kellene folynia ... mennyire csak szolgálónak kellene maradnia - - és hogy le kellene szidni, ahányszor és amikor erről megfeledkezik. Mert Blake „átka" és „áldása" is éppen ezt minősíti bennük.1 így hát kiállításának mélységesen mély „sikert" ?? kívánok, amilyet kell hogy szüljön. Ha azt kívánja, hogy bármit tegyek meg érte - magáért - feltétlenül mondja meg. A Mask: Kérdi, mikor jelenik meg új formájában? Már megjelent. Hogyhogy még nem kapta meg.

* 98 *

Én dühös vagyok hogy nem jutott el magához és még ma írok Firenzébe. Itt most abbahagytam ezt a levelet és írtam Firenzébe, közöltem, hogy ezután mindig én küldöm el a maga példányait mert [nem] szeretném, ha nem érnék el magát. Most 2 számot küldök - és sorra elküldöm a többit is, mihelyt megjelennek. Szegény Mask - biztos vagyok benne, hogy csak azért felejtik el feladni magának őket, mert kevés lehet a pénzük - nem rosszakaratból vagy feledékenységből, így hát meg kell bocsátania nekik!! És írjon nekik egy pár sort és mondja meg nekik, hogy jól dolgoznak, tanulnak [Craig húzása; szerkj Ezt úgy értem, hogy ha maga bátorítólag ír a munkatársaknak (szót sem szólva művészetről), akkor abból bátorságot és erőt meríthetne a férfiak és nők nagyon kicsiny csapata, akik a Mask gárdáját alkotják. Az utóbbi időben nem sokat tudtam dolgozni és segíteni nekik, mert egy ideje itt vagyok Párizsban - így aztán nehéz dolguk volt és kicsit megrémültek, amikor hibákat követtek el. Tudja,

hol van most Fülep és a címét. És tudja, hol van az a magyar szobrász (?), aki annyit beszélt nekem magáról és Budapestről Firenzében. Azt hiszem úgy hívják, hogy Vedres Márk 2 Tegnap egy kis japán színházi művész keresett fel, és elmondta, hogy első kis könyvemet lefordítják japánra. Mennyire megörültem ennek a hírnek. ő valószínűleg csatlakozik az „iskolámhoz"ß Egészen biztos, hogy az iskolám megnyitása előtt meglátogatom magát. Feltétlenül szükséges megtennem. Majd megérti, miért, ha találkozunk. És most beszéljen nekem bővebben, ha van rá ideje, a Vígjátékáról. Sokat szeretnék hallani róla. A lehető legnagyobb sikert kívánom hozzá. Pár nap múlva

küldök

egy-két fényképet * 99 *

szerető kis

családomról.

Nagyon kedves képek A fiam folytatja majd ember4

mostani

munkánkat

-

Melegen

tehetséges üdvözli Gordon

és

jellemes

Craig

JEGYZETEK: K: autográf, 7 oldal L: MSZI KT 62.3190 Címzés a borítékon:

1. 2. 3.

4.

To Alexander Hevesi VIII Lonyay-utca 20. Budapest Hungary Blake, Willliam (1757-1827), angol költő, esszéíró és grafikus. Craig egyik eszményképe. Vedres Márk (1870-1961), szobrász, Kossuth-díjas, kiváló művész. 1902-14, majd 1925-34 között Firenzében élt. (Lásd a 28. levél 2. sz. jegyzetét!) Craig jó barátságba került Tsubouchi Shikóval, Dr. Tsubouchi Yuzo fiával. Utóbbi alapította Tokióban a Waseda Színházi Múzeumot, és támogatója lett Craig vállalkozásának az Arena Goldoniban. - Craig a The Mask 1912. áprilisi, 4. számában leközölte Tsubouchi Shiko cikkét A japán drámáról. A fiára való utalás Edward Anthony Craigre (Ted) vonatkozik, aki Carrick néven is írt, s apja életrajzát 1968-ban adta ki.

4 6 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 4th Nov 1911 My dear Friend, you are very kind indeed, and many many thanks for the splendid numbers of the Mask etc. etc. It was a great joy for me. But unfortunately actually I am like a slave or worse. The 17th of November I have to do an original comedy with more than hundred performers, 1 and the 18th my own comedy will be done in another theatre. You can imagine I am a little nervous about it, especially as I can not be present at the rehearsals of my own play. I had so much to say to you but I must postpone it till the end of this month. Nevertheless there is one matter I would like to hear your opinion [!]. We have in Hungarian a masterwork, called "The tragedy of Man". This play (it is a dramatic poem) is the most popular play in Hungary and I have got it in an English version, made in America. Three years ago, when I worked at a private theatre I myself had a great success with it but I think you would be interested in it as in a scenic task. * 100 *

I would sent [!] it to you, the English version if you had an interest in it. 2 After my "premiere" the first thing I will write, is an essay on you and your work and I will also make a lecture on this very theme. The newest thing we have got in Budapest is the British American Club 3 and so we have all hope to see you here in a short time for an exhibition etc. All particulars follow shortly. With many many thanks yours truly A. Hevesi NOTES: 1. Hevesi is referring to Ludas Matyi (Matyi Ludas), a satirical comedy written by Ernő Vajda (1889-1964), who in his later years became a successful script-writer in Hollywood (e. g. Love Parade, 1930: The Barrets of Wimpole Street, 1934; Stars and Stripes Forever, 1952. etc.). 2. The Tragedy of Man, by Imre Madách (1823-1864), was written in 1859-61; it was first performed in the National Theatre, Budapest on 21. Sept. 1883. The first English translation of the work was done by William N. Loew, and was published in New York, N. Y. in 1909. 3. This Club has been organized with the help of Arthur Yolland, lecturer, later professor and chairman of English at the Pázmány Péter University, Budapest. During 1913/14 they have been publishing a periodical, "The Spectator. Journal of the British-American Society".

Kedves Barátom, maga igazán nagyon kedves, és sok-sok köszönet a Mask ragyogó példányaiért stb. stb. Nagy örömöt szereztek nekem. De szerencsétlenségemre igazán úgy élek, mint egy rabszolga, vagy roszszabbul. November 17-re egy vígjáték bemutatójával kell elkészülnöm, több mint száz szereplővel,1 18-án pedig a saját vígjátékom kerül színre egy másik színházban. Képzelheti, hogy egy kicsit ideges vagyok, minthogy nem lehetek jelen a saját darabom próbáin. Annyi mondanivalóm lenne magának, de halasztanom kell e hó végéig. Azért mégis van egy ügy, amelyről szeretném tudni a véleményét. Van egy magyar mestermű, „Az ember tragédiája" a címe. Ez a darab (drámai költemény) a legnépszerűbb Magyarországon és rendelkezésemre áll egy Amerikában készült angol nyelvű változat. Három éve, amikor egy magánszínháznál dolgoztam, nagy sikerem volt vele, de azt hiszem, hogy szcenikai feladatként érdekelhetné magát. Elküldeném magának az angol változatot, ha érdekelné.2 „Bemutatóm" után az lesz az első dolgom, hogy egy tanulmányt írjak magáról és a munkájáról, és egy előadást is tartok ugyanerről a * 101 *

témáról. Budapesten most egy Brit-Amerikai Club? jelent újdonságot, így azután mind reménykedünk, hogy hamarosan itt láthatjuk majd magát a kiállításon stb. A részletekről rövidesen írok. Sok-sok köszönettel igaz híve Hevesi S. JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.45.7 Boríték nélkül. 1. Hevesi itt Vajda Ernő (1889-1964) szatirikus komédiájára, a Ludas Matyáa utal. 2. Az ember tragédiáján Hevesi a Népszínház-Vígoperában rendezte először (és „színre alkalmazta"); a bemutatót 1908. június 16-án tartották. Első angol nyelvű fordítása, William N. Loew munkája, 1909-ben, New Yorkban jelent meg. 3. Ezt a Clubot Yolland Arthur, lektor majd az angol tanszék vezető professzora (Pázmány Péter Tudományegyetem) segítségével szervezték meg. 1913/14-ben folyóiratot indítottak „The Spectator. Journal of the British-American Society" címmel.

4 7 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ L o n d o n ; B u d a p e s t ] 1 9 1 1 . XII. 1 2 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í tékon]

120 Longacre. WC. London Dear Hevesi I leave for Munich on Wednesday. After a week in Munich I go to Moscow. Perhaps via Budapest. I wonder shall I see you!!! You will write me about your play some day wont you. I want you please to let me add your name to the International Committee of my school. May I. The old giant Salvini has written me such a lovely letter. 1 After Friday next my address will be Continental Hotel München c/o Terence Philip Esquire I am sending you a copy of my book Yours E. Gordon Craig NOTES: 1. Tommaso Salvini (1829-1916), Italian actor, known all over Europe and America, visiting England frequently.

* 102 *

Kedves Hevesi Szerdán indulok Münchenbe. Egy hetet töltve Münchenben továbbindulok Moszkvába. Talán via Budapest. Talán találkozunk, nem tudom!!! Egy napon majd ír a darabjáról, ugye. Nagyon szeretném és kérem, hogy csatolhassam a nevét iskolám Nemzetközi Bizottságához. Megtehetem. Salvini a vén óriás olyan kedves levelet írt nekem.1 Jövő péntektől ez lesz a címem Continental Hotel München c/o Terence Philip Esquire Elküldöm magának a könyvem egy példányát. Híve E. Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI KT 62.3174 Borítékon címzés:

to Doctor Alexander Hevesi VIII Lónyay utca 20 Budapest Hungary.

Levélpapír fejlécén áthúzva: 7 Smith Square Westminster Telephone: 1814 Victoria 1. Tommaso Salvini (1829-1916), olasz színész, vendégjátékain bejárta Európát, Amerikát és gyakran lépett fel Angliában.

4 8 . HEVESI T O CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 11 April 912 Dear Friend From "the Mask" I have got the information of your being in Paris while I thought you in Russia or in Moscow. I am now dreadfully busy as on the 19th we are to begin a serie [!] of comedies on [!] the National Theatre (The Clouds of Aristophanes, Maítre Pathelin, the old French comedie, a Commedia dell'arte in two acts from the repertory of Les comédiens italiens ä Paris etc. etc.) a lot of experiments as you see. 1 We have very good actors for the Commedia dell'arte and though * 103 *

I was obliged myself to prepare the scenario and some dialogues, the improvisations are very successful and I wonder what the audience shall [!] say at these experiments. The canevas is from the book of Riccoboni, 2 the title Le défiant. Originally it h a d three acts. What are you doing and what are your plans? What do you say of the Nun, produced in London by Reinhardt. 3 And last but not least what will you do in the summer. In the middle of June my holidays are to begin and I should like to see you this summer, nevermind [!] where you shall be, excepted England, which is too far for me this year. But as you wrote two months ago, if you will be in Switzerland I should like to see you at all events. With my best feelings and wishes Yours truly Alexander Hevesi NOTES: 1. The Clouds by Aristophanes was given on 19- April 1912; Maitre Pathelin and The Distrustful Man on 1. May 1912. 2. Ludovico (Luigi) Riccoboni (c. 1675-1753), known as Lelio, was directing the Italian company in Paris from 1716 to 1729. His work, "L'Histoire du théátre italien", appeared in 1728. 3. Karl Gustav Vollmoeller (1878-1948) was the author of the modern mystery-play, Das Mirakel, put on the stage of the Olympia Hall, London on 23. December 1911. The production became known in the Anglo-Saxon world under the title The Nun.

Kedves Barátom a The Masktól tudtam meg, hogy maga Párizsban van, én meg azt hittem, hogy Oroszországban vagy Moszkvában. Mostanában ijesztően el vagyok foglalva, mivelhogy 19-én kezdünk egy vígjáték-sorozatot a Nemzeti Színházban (A felhőket Arisztophanésztól, Pathelin mestert, ezt a régi francia komédiát, egy kétfelvonásos commedia dell'artét a párizsi olasz komédiásoktól stb. stb.), mint látja, egy csomó kísérletet.1 Nagyon jó színészeink vannak a commedia dell'arte számára, és bár nekem magamnak kellett előkészítenem a szcenáriumot és néhány dialógust, de a rögtönzések nagyon sikeresek, és kíváncsi vagyok, hogy a közönség mit fog szólni ezekhez a kísérletekhez. A canavaccio Riccoboni2 könyvéből származik, a címe pedig A bizalmatlan. Eredetileg háromfelvonásos volt. Mit csinál és mik a tervei? Mi a véleménye Az apácáról, amit Reinhardt mutatott be Londonban. És végül, de nem utoljára, mit *

104 *

csinál a nyáron. Az én szabadságom június közepén kezdődik és szeretnék találkozni magával ezen a nyáron, mindegy hogy hol van, Angliát kivéve, ami az idén túl messze van a számomra. De ha, mint két hónapja írta, Svájcban lesz, mindenképpen szeretnék találkozni magával. A legjobbakat kívánva melegen üdvözli híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.46.1 Boríték nélkül. 1. Arisztophanész Felhókjét 1912. április 19-én mutatta be a Nemzeti Színház; Pathelin mestert, illetve A bizalmatlant május elsején. 2. Luigi Riccoboni (l675?-1753), aki Lelio szerepkörét töltötte be, 1716 és 1729 között igazgatta az Olasz Komédiások Társulatát. Műve, a L'Histoire du théátre Italien (Az olasz színház története) 1728-ban jelent meg. 3. A Das Mirakel című látványos darabot Karl Gustav Vollmoeller (1878-1948) írta. A londoni Olympia Hall színpadán Reinhardt 1911. december 23-án mutatta be The Nun címmel.

4 9 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Párizs] 1 9 1 2 . IV. 1 5 . [Stamp o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

220 Rue de Rivoli, Paris April. 14. 1912. My dear friend. What good news you write me. How happy I am. How you move. Its really quite splendid. If only there was some intelligent creature here in Paris would would [!] come in and talk to me more in detail of your progress and work. I have been here for over 2 months. I was in Moscow. Hamlet great firework success, great emotional feeling twixt Theatre and your friend EGC. - great excitement in Moscow - papers - people - grand Dukes and grander prostitutes. Terrific anxiety about what the Mountain - the noble little Art Theatre - would give birth to - and art pops a mouse! *

105 *

- Greater excitement on perceiving mouse wags his tail, instant alertness of several cats in the neighbourhood - all this and much much more too long to tell - and all of it. Proof positive that my [TTour belief is not false - and that Shakespeare is not for the stage and is for the reader. I had some_doubts 3 years ago on this particular point. I have none now. Stanislavsky is as I have always felt and said an ideal figure of a man - full of talents - but fuller of fine natural qualities of character, we speak of character much in England - and admire the "straight" man - and the man of patience and quiet just temperament. S. is all this, and he is surrounded by a number of apes and devils and some good fellows. They gave me a great ovation, and I fear that I value it at its exact worth. (am I getting old? horrible thought!!) Anyhow the ovation is worth very little to me. In the summer I will tell you much - and I do hope we shall meet. I shall be here. London and perhaps Italy, or Switzerland. I would be able to say which now. But money money money makes it impossible. I seem never to be able to move through lack of money - it is amusing. Yet I make enough I suppose. But tell me your address for the next few months and then I will let you know where and how we can meet. You would be surprized if you knew how stern the Moscow experience has made me. I have refused to produce 8 plays and operas since January.... and I could have become rich by doing them. Here in Paris I have been asked to do two plays... one at Theatre des Arts 1 where they make attempts to achieve a work of art by the old methods Oh oh oh They have also asked me to exhibit my designs in a room kept for me at Salon d A u t o m n e 2 and I suppose I should feel flattered. But I shall not d o so unless the French Theatre comes forward and supports the Salon. * 106 *

For what can Painters stand for (lovely as they are), Its [!] the Theatre I want Its full support its entire recognition of our principles. Your work at a Scenario is entrancing to dream about and I cannot express to you how much I honour you for your boldness and your love for the true Theatre expressed clearly by this act. If you know anyone here you can trust send them to me to tell me more. I wish I could afford to come to see the first performance. I would certainly come. I hope you will see that my careful news is sent out to all the European and American papers concerning this very important event. With a [!] few more facts I could and would write to London to a few journalistic friends and tell them to write about it. Can you have these few facts sent to me. I often wonder whether you have to do all your writing yourself or whether you have a secretary who speaks foreign languages and who can save you trouble. If you have please ask him or her to send me the news I ask. Maitre Pathelin should also been truly interesting - and the "Clouds" also. Do you bring the "Clouds" u p to date? I did not see "The Nun" - Reinhardts [!1 thing. It was large and was saved from failure by a big London Journal, "The Daily Mail". Such things are possible in London and America - alas!! With every good wish Gordon Craig NOTES: 1. The Théátre des Arts was founded by Jacques Rouché in 1910. 2. The Salon d'Automne was opened 1903 in Paris and has shown works by Van Gogh, Seurat, Gauguin and Cézanne. The plan to exhibit works by Craig was never realized. 3. The Clouds by Aristophanes was put on the stage of the National Theatre, Budapest by Hevesi on the 19th April, 1912.

Kedves barátom. Milyen jó dolgokról Hogy megy előre. Igazán ragyogó. *

ad hírt. Nagyon

107 *

boldog

vagyok.

Csak volna egy némiképp intelligens valaki itt Párizsban, aki részletesen beszámolna a maga eredményeiről és munkájáról. Több mint 2 hónapot töltöttem itt. Moszkvában voltam. Hamlet nagy sziporkázó siker nagy áradó érzelmek a Színház és az ön barátja EGC között. - nagy izgalom Moszkvában - az újságok - az emberek - Nagyhercegek és még nagyobb prostituáltak. Iszonyú aggodalom, hogy vajon a Hegy - a nemes kis Művész Színház - mit szül majd - és a művészet egy egeret pottyant ki! - Még nagyobb izgalom, amikor felfedezik, hogy az egér meglengeti a farkincáját, a szomszédság több macskája azonnal felriad mindez és még sokkal több elmondani is hosszú méghozzá az egészet. Pozitív bizonyíték, hogy nem tévhit a miénk — és hogy Shakespeare nem színpadra való, hanem az olvasó számára való. 3 évvel ezelőtt még volt némi kétségem efelől a dolog felől. Most már egyáltalában nincsen. Sztanyiszlavszkij, mint ahogy mindig éreztem és mondtam, maga az eszményi ember - teli tehetséggel de még gazdagabbak jellemének természetes kvalitásai, - mi Angliában sokat beszélünk a jellemről - csodáljuk az „egyenes" embert - és a türelmes és nyugodt, kiegyensúlyozott temperamentumot. Sz-ben mindez megvan, de körül van véve egy csomó majommal és ördöggel és néhány rendes fickóval. Nagy ünneplésben részesítettek, és félek, hogy ezt annyira értékelem, amennyit ér. (öregednék? rémes gondolat!!) Szóval az ünneplést nem sokra becsülöm. Nyáron majd sokat mesélek magának - és nagyon remélem hogy találkozunk. Én itt leszek. Londonban, és talán Olaszországban, vagy Svájcban. Most is meg tudnám mondani, hogy hol. De a pénz, pénz, pénz nem teszi lehetővé. Úgy látszik, pénz híján sohasem tudok igazán továbbhaladni mulatságos dolog. De azért, gondolom, eleget keresek. *

108 *

Viszont adja meg a címét a következő néhány hónapra, akkor majd tudatom magával, hol és hogyan találkozhatunk. Elcsodálkoznék, ha megtudná, mennyire komorrá tett a moszkvai élmény. Január óta 8 darab és opera rendezését utasítottam el... pedig meggazdagodhattam volna, ha elvállalom őket. Itt Párizsban két darab rendezésére kértek fel..., egyet a Théátre des Arts-ban,1 ahol a régi módszerekkel akarnak művészetet csinálni Ó ó ó Arra is felkértek, hogy a Salon d'Automne -ban számomra fenntartott teremben állítsam ki a terveimet, és azt hiszem, ezt hízelgőnek vélhetem. De addig nem teszem meg, míg a Francia Színház nem vall színt hogy támogassa a Salont. Mert mit képviselhetnek a Festők (ha nagyon kedvesek is). Én a Színházat akarom Teljes támogatását, és elveink teljes elismerését. Elbűvölő álmodni arról, amit maga a Scenarióval tesz, és ki se tudom fejezni, mennyire tisztelem a merészségét és az igaz Színház iránti szeretetét, amelyet ezzel a tettével világosan kifejez. Ha ismer errefelé valakit, akiben megbízhat, küldje hozzám, hogy többet meséljen. Bárcsak megengedhetném magamnak, hogy odamenjek és lássam a bemutatót. Biztos, hogy elmennék. Remélem, tapasztalni fogja, hogy gondosfan megfogalmazott] híreimet minden európai és amerikai újságnak szétküldöm erről a hallatlanul fontos eseményről. Még néhány adat birtokában képes volnék és írnék is Londonba néhány újságíró barátomnak, és megmondanám nekik, hogy írjanak róla. El tudná nekem küldeni ezeket az adatokat. Gyakran elgondolkodom azon, hogy vajon minden írnivalóját magának kell elvégeznie, vagy van egy olyan titkára, aki tud idegen nyelveken és aki megkíméli a fáradságtól. Ha van ilyen, kérje meg, hogy küldje el nekem a kért adatokat. Pathelin mester is nagyon érdekes lehet - és a „Felhőkis. Felfrissíti kicsit a „Felhőket"?

* 109 *

Nem láttam „Az apácát" - Reinhardt produktumát. Nagyméretű volt és a bukástól a Daily Mail, ez a nagy londoni újság mentette meg. Ilyen dolgok lehetségesek Londonban és Amerikában - sajna!! A legjobbakat kívánja Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 8 oldal L: MSZI KT 62.3175 Címzés a borítékon:

1. 2. 3-

To Dr Alexander Hevesi VIII Lónyay-utca 20. Budapest. Hungary A Théátre des Arts-ot Jacques Rouché (1862-1957) 1910-ben alapította. A Salon d'Automne-t 1903-ban nyitották meg Párizsban Van Gogh, Seurat, Gauguin és Cézanne műveivel. A Craig-kiállítás csak terv maradt. A felhők Hevesi Sándor rendezésében 1912. április 19-én került színre a Nemzeti Színházban.

5 0 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [ B u d a p e s t ] 1 9 1 2 . V. 4 . [ S t a m p o n t h e p o s t - c a r d / B é l y e g z ő a l e v e l e z ő l a p o n ]

Dear Friend, only two words for the moment. The "commedia dell'arte" is a very big success. 1 The audience was charmed, and the whole performance was appreciated. The actors were admirable. I shall send you some translations of criticisms. 2 There is o n e (of a very well known poet) which begins: There was a feast in the National Theatre. In our series of comedies it is the biggest success. Yours truly Hevesi [On the other side of the postcard:] Als[o] [!] Maitre Pathelin was exquisite in a middle ages manner. I myself had a conference "about the commedia dell'arte". NOTES: 1. Hevesi is referring to his production of Maitre Pathelin, and to one of the pieces of the Comédie Italienne, Le defiant, in the National Theatre on the 1st of May, 1912. The "conference" was a short lecture read by Hevesi at the beginning of the performance.

*

110 *

2.

The reviews were sent to The Mask and were published in Vol. 5. No. 1. July 1912, p. 84-87. The "very well known poet" should have been Dezső Kosztolányi (1885-1936), writing reviews regularly to different dailies.

Kedves Barátom, pillanatnyilag csak két szót. A „commedia dell'arte" nagyon nagy siker1 A közönség el volt bűvölve, és az egész előadást méltányolták. A színészek csodálatosak voltak. Majd elküldöm a kritikák fordításait2 Az egyik (egy jól ismert költőé) így kezdődik: Ünnepe volt a Nemzeti Színháznak. A vígjáték-sorozatunknak ez a legnagyobb sikere. Igaz híve Hevesi [A levelezőlap címoldalán:] Maitre Pathelin is kiváló volt a maga középkoriságában. Én pedig egy előadást tartottam „a commedia dell'arte"-ról. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.46 A levelezőlap címzése: Mr E. Gordon Craig Paris 226 Rue de Rivoli A levelezőlap recto oldalán Major Henrik (1895-1948) Ignác Paderewskiről, a híres lengyel zongoraművészről, később miniszterelnökről készített grafikája látható. A levelezőlap a Kner nyomdában készült. 1. Az említett produkciókat 1912. május l-jén mutatta be a Nemzeti Színház. Hevesi Sándor az előadás kezdete előtt tartott bevezetőt. 2. A jelzett kritikákat a The Mask az 1912. júliusi, 5. kötet 1. számában leközölte (84-87. o.). A jól ismert költő valószínűleg Kosztolányi Dezső, aki később is írt kritikát az előadás felújításáról.

5 1 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [ B u d a p e s t ] 1 9 1 2 . VI. 1 9 . [ S t a m p o n t h e p o s t - c a r d / B é l y e g z ő a l e v e l e z ő l a p o n ]

My dear Friend. I shall be in Paris the 10th August and pass there two or three weeks. The end of July I must go to Bayreuth and then to Munich. Where could I meet you? With the best compliments yours ever truly Hevesi

*

111 *

Kedves Barátom. Augusztus 10-én Párizsban leszek, és két vagy három hetet töltök ott. Július végén Bayreuth-ba kell mennem, aztán Münchenbe. Hol találkozhatnánk? Üdvözlettel mindig igaz híve Hevesi JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.46. Címzés a levelezőlapon: Mr Gordon Craig Paris Rue Rivoli 226.

5 2 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

June 19. 1912. My dear Friend. I have been (like you) very busy and you must forgive me for having written so seldom. I never forget you and your work and often speak of you. I hope I shall be there on August 10 th or anyhow a few days later. I am beginning an important work here, though I beg you not to speak of this to anybody. When you come - when we meet - I will tell you about it. Paris seems to be a great place - and very serious. I have read with great delight (and pride for the power of the Theatre) of your venture into improvisation. Can you hear me applauding and laughing??? Bravo Punchinello. Puncinella [!] non é mortoü Viva Hevesi. Your Gordon Craig

Kedves Barátom. Én is (mint maga) nagyon el voltam foglalva, meg kell bocsátania, hogy csak ritkán írtam. Sosem feledkezem el magáról és a munkájáról, és gyakran emlegetem magát.

*

112 *

és így

Remélem, ott lehetek augusztus 10-én, vagy legalább néhány nappal később. Itt most komoly munkába kezdek, de kérem, hogy senkinek se beszéljen róla. Amikor idejön - amikor találkozunk - mindent elmondok róla magának. Párizs remek helynek tűnik - és nagyon komoly. Nagy élvezettel (és a Színház erejére büszkén) olvastam a rögtönzés terén végzett vállalkozásáról. Ugye hallja, hogyan tapsolok és nevetek??? Bravo Punchinello. Puncinella [!] nem halt meg!! Éljen Hevesi. Az ön Gordon Craigje JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3176 Boríték nélkül. Levélpapír fejlécén: 226 Rue de Rivoli Paris

5 3 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Paris, the 9th August 912 Dear Friend, I am in Paris and now you are in England. What to do? The landlady at 226 or what she was, told me, you were returning in two weeks to Paris. Is that indeed so? As someone is always coming for your letters I hope you shall receive this one too and be so kind to write me, when shall you return. If possible, I shall be here to meet you. That would be the "clou" of my travelling. With the best feelings and compliments and hopes yours very truly Hevesi Kedves Barátom, én Párizsban vagyok, maga meg most Angliában van. Mit lehet tenni? A 226 ft. i. számú ház; szerkj háziasszonya vagy mije, azt mondta, hogy maga két hét múlva tér vissza Párizsba. Tényleg így van? Mivel mindig jön valaki a maga leveleiért, remélem, ezt is megkapja, és lesz olyan kedves, megírja nekem, mikorra jön vissza. Ha csak lehet, * 113 *

itt leszek, érzésekkel,

hogy találkozzunk. üdvözletekkel és

Ez lenne reményekkel

az utam

„csúcsa".

Igazi

jó

az ön híve Hevesi JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.46. Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén: 75, Rue de la Victoire Hélios Hotel

5 4 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Celerina] 1 9 1 2 . aug. 12. [Stamp o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Celerina. Engadin 1 My dear Friend. You will have seen M. Marriott 2 and he will have explained how and where I am. I shall shorten my holiday and come back on wings. I shall be so really glad to see you - I could not tell you. I h o p e you will see all you want to see in Paris at my room. When I come back I will show you my best thing - my screens. I want to hear about the C dell Arte - !! It is not true as papers say, that I am intending to design scenes and costumes for a new theatre to be built for Miss Duncan. Not only is it not true it is moreover untrue - Eccola. I was asked to design a theatre for her and offered 2000 pounds, 50 000 francs Sir!! to make me cleverer. I have refused - and I want that 2000 so much Ohoh! Yours Gordon Craig NOTES: 1. Craig at that time has spent three weeks with his wife, Elena, in Switzerland. 2. Ernest Marriott became one of the first student assistants of the "School" in Florence, and published several articles in The Mask. He has fallen during the first weeks of World War I.

Kedves Barátom. Biztosan találkozott miért és hol vagyok.

2 M. Marriottal,

*

114 *

és ö nyilván

megmagyarázta,

Lerövidítem a pihenőmet, és szárnyakon érkezem vissza. Igazán olyan boldog leszek, ha láthatom - el sem tudom mondani. Remélem, hogy mindent, amit csak akar, megnézett a párizsi szobámban. Amikor visszaérkezem, megmutatom magának a legjobb dolgaimat - a paravánjaimat. Hallani szeretnék a C deli Artérólü Nem igaz, amit az újságok mondanak, hogy díszleteket és jelmezeket stb. szándékozom tervezni a Miss Duncannek építendő színház számára. Nemcsak, hogy nem igaz, de még hazug is - Eccola. Felkértek, hogy tervezzek neki egy színházat, és 2000 fontot, 50. 000 frankot ajánlottak föl, Uram! hogy jobb belátásra bírjanak. Visszautasítottam - pedig annyira szükségem lenne arra a 2000-re Óóf Híve Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3177 Címzés a borítékon: 46.

1. 2.

To Alexander Hevesi Hélios Hotel 75 Rue de la Victorie [!] Paris France Craig ekkor három hetet töltött feleségével, Elenával Svájcban. Ernest Marriott volt az egyik legkorábbi tanítvány-asszisztens Craig firenzei iskolájában. Több cikke jelent meg a The Maskban. Az első világháborúban esett el.

5 5 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Paris, the 14th August 912 Dear Friend, I learned from Mr Marriott that you are travelling to restore your health. I came to Paris especially to see you and though I intended to stay some days in Vienna, I can alter that and stay in Paris till the 26th August. Why to shorten your holiday which is so necessary for you. I will stay here and wait for you a fortnight. I saw the screens. 1 That is splendid indeed. I have so much to ask you and to say you [!]. We must make an exhibition in Budapest from your works, next year. The circumstances are very favourable. Au revoir Yours ever truly A Hevesi *

115 *

NOTES: 1. The patent on the SCREENS was taken out in 1910 (see earlier notes), and not only in England, but in the USA, France, Italy and Germany as well. The portable modell was taken from London to Paris, where, during the months of March and April Craig was beginning to work on his Hamlet-woodcuts.

Kedves Barátom, megtudtam Mr. Marriottól, hogy az egészsége Helyreállítására utazott el. Én külön azért jöttem Párizsba, hogy találkozzam magával, és bár néhány napot Bécsben akartam tölteni, ezt megváltoztathatom, és augusztus 26-ig Párizsban maradok. Miért rövidítené meg a pihenését, amelyre olyan nagy szüksége van. Itt maradok és két hetet még várok magára. Láttam a paravánokat1 Igazán ragyogöak. Annyi kérdezni és mondanivalóm van. A jövő évben kiállítást kell rendeznünk a müveiből Budapesten. A körülmények rendkívül kedvezőek. Viszontlátásra. Mindig is híve Hevesi S JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.46 Boríték nélkül. 1. A Paravánok (Screens) szabadalmát E. G. Craig 1910-ben jegyeztette be Londonban, majd később az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban és Németországban is. A hordozható modellt Londonból vitette át Párizsba, ahol még 1912. március-április folyamán elkezdte készíteni a //am/eí-fametszeteket.

5 6 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

64 Cheynewalk. Chelsea. 11. Oct. 1912. My dear Hevesi. What has this lady written about me, or you - or the art - or the theatre. 1 Who can she be? Whose friend. Your letter reached Marriott to day - or I would have written to you about it before now. I hope you will put the lady right. And please let me know - and if necessary I will contradict. I am working hard at the foundations of my school. 2

* 116 *

And doing no work that I enjoy - alas. I hope I see you soon. Ever Gordon Craig NOTES: 1. Craig is referring to a lost letter written by Hevesi. 2. One of his patrons, Lord Howard de Waiden, - later president of the British Drama League - helped Craig to get the necessary money, a subsidy of £ 500, to open his school.

Kedves Hevesi. Mit írt az a hölgy rólam, vagy magáról, vagy a művészetről - vagy a színházról.1 Ki lehet ő? Kinek a barátja. A maga levele ma érkezett meg Marriotthoz - egyébként már előbb írtam volna magának. Remélem helyreteszi a hölgyet. Kérem, tudasson róla - és ha kell, cáfolatot írok. Keményen dolgozom, hogy megteremtsem az iskolám alapjait.2 És nem olyan munkát végzek, amit élveznék - sajnos. Remélem, hamarosan találkozunk. Mindig [híve] Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3178 Boríték nélkül. 1. 1912 augusztusa és októbere közötti levelek nincsenek a gyűjteményekben, így Hevesinek a hölgyre vonatkozó levele sem. 2. Lord Howard de Waiden, később a British Drama League elnöke, Craig lelkes patrónusa, ez idő tájt segített megszerezni azt az 500 £-ot, ami a firenzei iskola megnyitásához kellett.

5 7 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

Dear Friend Hevesi. This is to introduce Miss Frida Sutton an American lady who has left the stage - to search for the Theatre.

*

117 *

And as so much of the Theatre is in your hands let her see all you can. I have not heard from you since - how long. I am here - why not come over for a few days. I have a tower 1 and a cook - and I never talk of the stage so what could be more ideal. My Arena is a pleasant place too - at night I sometimes dine there alone with many candles lit. Come and dine with me. White wine of Tuscany Olives - anchovies A dish of risotto A couple of pigeons A salade from Turin A Zabbioni from the brain of my Cook. Music from 6 drunken Florentines. Shall we say Thursday next? Your EGC.2 NOTES: 1. During the first months of 1913 Craig has rent rooms in the so called "James Gibbons Tower", Fiesole. 2. On the heading of his stationery one finds the following printed lines: School for the Art of the Theatre Arena Goldoni, Florence, Italy International Committee Craig has begun to organize such a committee for the establishment of his School shortly after returning from Moscow, during the spring months of 1912. At the end of the same year he had got help for the already mentioned Lord Howard de Waiden, and has taken the first steps to realize his plans. On 27 February 1913 (the birthday of his mother, Ellen Terry) THE GORDON CRAIG SCHOOL was opened. These facts put the date of this letter somewhere around the turn of the year 1912/13.

Kedves Barátom Hevesi. Ezennel bemutatom Miss Frida Suttont, egy amerikai hölgyet, aki elhagyta a színpadot - hogy megkeresse a Színházat. És mivel magának a kisujjában is oly sok a Színház, mutasson meg neki mindent, amit tud. Nem hallottam magáról már - nem tudom mióta. *

118 *

Itt vagyok - miért nem ugrik át ide egy pár napra. Van egy tornyom1 és egy szakácsom - sohasem beszélek a színpadról - mi lehetne ennél eszményibb. Az Arénám is kellemes hely - esténként néha itt vacsorázom magamban sok gyertya fényénél. Jöjjön és vacsorázzék velem. Fehér toszkánai bor Olajbogyók - szardiniák Egy tál rizottó Néhány galamb Torinói saláta Zabbioni, ahogy a szakácsom elképzeli 6 részeg firenzei muzsikál. Legyen a jövő csütörtök? Híve EGC 2 JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3159. Boríték nélkül. A nyomtatott levélpapír fejlécén: School for the Art of the Theatre Arena Goldoni, Florence, Italy International Committee (névsor, illetve az intézmények címei) 1. 1913 elején Craig Fiesoleban, a James Gibbons Towerban lakott. Ez a tény is segített datálni a levelet. 2. Craig már 1912 tavaszán, Moszkvából hazatérve, elkezdte szervezni színházművészeti iskolájának a „nemzetközi bizottságát". Az év végén kapott anyagi segítséget az egy előbbi levélben említett Lord Howard de Waiden közbenjárására és megkezdte tervei megvalósítását. Végül 1913. február 27-én, édesanyja, Ellen Terry születésnapján nyílt meg a THE GORDON CRAIG SCHOOL. A levélpapír nyomtatott fejlécén az általánosabb elnevezés szerepel: „School for the Art of the Theatre".

5 8 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

July. 20. 1920. Villa Raggio. Rapallo. Ligure. Italy. 1 Dear Friend. I dont know whether you live - where - or whether you will remember me. I was speaking of you last month in London: I was telling a gathering that in the Advancing Theatre we are all united

* 119 *

- the leaders true to each other and to the men and the men to the leaders. Its [!] still before us I think. Yours always Gordon Craig NOTES: 1. On 5 August, 1914, the Arena Goldoni has been taken over by the Italian Army. - Craig has spent the first three years of the War in Rome; then, at the end of 1917 he moved to the Villa Raggio in Rapallo. 2. Craig's next book, "The Theatre Advancing" was published 1919 in the USA, by the publishers Little and Brown, Boston.

Kedves Barátom. Nem tudom, él-e - hol - vagy még kíván-e emlékezni rám. A múlt hónapban beszéltem magáról Londonban: egy összejövetelen elmondtam, hogy az Előrehaladó Színházban mindnyájan egyek vagyunk - a vezetők hívek egymáshoz és az emberekhez, az emberek pedig a vezetőkhöz2 De gondolom, ez még előttünk áll. Most is híve Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: MSZI KT - jelzet nélkül Boríték nélkül. 1. Az Arena Goldonit 1914. augusztus 5-én bezárták, és az olasz hadsereg tulajdonába került. A háború első három évében Craig Rómában élt; majd 1917 végén átköltözött a Villa Raggióba, Rapallóba. 2. Craig legújabb könyvének a címéül ezt adta: The Theatre Advancing; 1919-ben az Egyesült Államokban, a bostoni Little and Brown Kiadónál jelent meg.

5 9 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 12th September 1920 Dear Friend, Yes, yes, I am living, though at this moment in a miserable state, being after a very painful medical operation. The whole summer was occupied with my illness. I am still weak and weary but your letter was a joyful message from a better world, a sunbeam after the clouds of horrible years, and thousand thanks for it. As to the chronic [!] of this six years? In few words: 1914 I went in the war (Galicia), 1 returned with an illness, in 1915 I married a *

120 *

2

charming widow (the happiest thought of my life), 1917 and 1919 were performed two of my plays in the National Theatre with a remarkable success. 1917 it was The prisoner of war, a historical comedy, dealing with the rivalry of Francis I. and Charles-Quint. The other play was a serious one, Emperor and Comedian, 4 the history of Genesius, Christian martyr. My last work was a book: The true Shakespeare and other questions - and as it is very easy to be imagined - your name is to be found there. 5 That is all - not what is to be said but what can be said at this moment. The rest is silence. 6 I could only say what Aeneas said to Dido about the infundam dolorem. 7 You think all is reformable - this is a beautiful dream. Yours always Alexander Hevesi NOTES: 1. Galicia (Poland) belonged to the Hapsburg-monarchy between 1872 and 1918. Then it was returned to the sovereignty of Poland. 2. Hevesi married Mrs. Magda Székely-Oesterreicher. 3. The Prisoner of War was first performed in the National Theatre, Budapest on 9 February 1917. 4. Emperor and Comedian, a "drama in 4 acts" was put on the same stage on 21 February 19195. This was an anthology of essays written by Hevesi around 1910 and published in 1919. 6. This is, of course, a quotation from Hamlet. 7. An inaccurate quotation from Vergil's Aeneis, II. 3.

Kedves Barátom, Igen, igen, élek, bár ebben a pillanatban nyomorúságos állapotban, egy fájdalmas operáció után. A betegségem töltötte be az egész nyarat. Még most is nagyon gyönge és kedvetlen vagyok, de a maga levele örömteli üzenetként érkezett egy jobb világból, napsugár a rettentő évek fellegei után, és ezer hála érte. Ami a hat év krónikáját illeti? Néhány szóban: 1914-ben részt vettem a háborúban (Galíciában),1 betegen tértem vissza, 1915-ben egy bájos özvegyet vettem el feleségül (életem legszerencsésebb gondolata),2 1917-ben és 1919-ben két darabomat mutatták be a Nemzeti Színházban, jelentős sikerrel. 1917-ben A hadifogolyt, egy történelmi vígjátékot, amely I. Ferenc és Charles-Quint rivalizálásáról szól? A másik darab komoly volt, a * 121 *

Császár és Komédiás, Genesiusnak, egy keresztyén mártírnak a története. Utolsó munkám egy könyv: Az igazi Shakespeare és egyéb kérdésekr5 - és nagyon könnyű elképzelni -, a maga nevét is meg lehet benne találni. Ennyi az egész - nem, amit el kellene mondani, hanem amit ebben a pillanatban el lehet mondani. A többi néma csend.6 Csak azt mondhatnám, amit Aeneas mondott Didónak az áradó fájdalomról.7 Maga úgy véli, minden megreformálható - ez egy gyönyörű álom. Mindig híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.47 Boríték nélkül. A levélpapír bal felső sarkában Craig kézírásával: Ad Oct. 1920 Also July 9. 1921 1. Galícia a Habsburg-monarchia része volt 1772 és 1918 között. Ekkor lengyel felséguralom alá került. 2. Hevesi Székely-Oesterreicher Magdát vette feleségül. (Dr. Cenner Mihály adata.) 3. A hadifogoly bemutatója 1917. február 9-én volt a Nemzeti Színházban. 4. A Császár és komédiás című négyfelvonásos drámát 1919- február 21-én mutatta be a Nemzeti. 5. Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések című kötet tanulmányait Hevesi 1910 körül írta, de a kiadásukra csak 1919-ben kerülhetett sor. 6. A Hamlet utolsó sora. 7. Vergilius Aeneis, II. 3.

6 0 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / D á t u m nélkül]

Dear Hevesi I had a glimpse of your new essay on my work 1 and I doubt whether I can live u p to it - but then can I live at all much longer. When you go to London you will see WHY I'm not in possession of a theatre. Mr Cochran has 5 or 6 theatres he is a business man who really believes he is an artist Sir Alfred Butt 3 has 3 or 4 theatres he is a shop assistant and really believes he is artist Mr. Maurice Browne 4 * 122 *

Mr Basil Dean 5 „ a11 d l Sir Nigil [!] Playfair 6 "°Sir Barry Jackson 7 But I have only just discovered that these business men believe (like little children who ask for the moon and accept a Cardboard one and are happy) that they really are artists and they are really rather sorry for me that I am not sufficiently an artist. Ho Capito! 8 My dear Hevesi, when shall or can we meet this side of Eternity? You are a brick! EGC NOTES: 1. An article by Hevesi, "The Ueberregisseur" was published in the morning edition of Pester Lloyd, No. 120., 1928. 2. Sir Charles Blake Cochran (1872-1951), theatre manager working mostly in the field of entertainment. 3. Sir Alfred Butt (1878-1962), theatre manager, active in 8-10 different theatres. 4. Maurice Browne (1881-1955), playwright, manager and actor. He has promoted many important theatrical events, e. g. producing Sherriffs Journey's End, an Othello with Paul Robeson, and Gielgud's Hamlet. 5. Basil Dean (1888-1978) actor and theatre director, first leader of the Liverpool Repertory Theatre. During the second World War he became director of the Entertainments National Service Association. 6. Sir Nigel Playfair (1874-1934), actor, producer and manager, director of the Lyric Theatre, Hammersmith between 1918 and 1932. 7. Sir Barry Vincent Jackson (1879-1961), founder of the Birmingham Repertory Theatre and of the Malvern Festival. From 1945 to 1948 he was director of the Memorial Theatre at Stratford-upon-Avon. 8. "Do you understand?" - "You get it!"

Kedves Hevesi futólag olvastam tanulmányát1 a munkámról, és kétlem, hogy méltó lehetek-e hozzá ebben az életben - de élhetek-e még soká egyáltalán. Ha Londonba jön, megfogja látni, MIÉRT nincs nekem színházam. Cochran úrnak2 5 vagy 6 színháza van ő üzletember, és szentül hiszi, hogy művész Sir Alfred Butinak^ 3 vagy 4 színháza van ő egy kereskedősegéd, és szentül hiszi, hogy művész Mr. Maurice Browne4

*

123 *

Mr. Basil Dean5 dettó Sir Nigel Play fair6 Sir Barry Jackson7 De én még csak most jöttem rá, hogy ezek az üzletemberek elhiszik (mint a kisgyerekek, akik a holdat szeretnék, de elfogadják Kartonból is és boldogok), hogy ők igazán művészek és igazán sajnálnak, hogy én nem vagyok eléggé művész. Ho capito!8 Kedves Hevesim, mikor fogunk és találkozhatunk-e az Örökkévalóság innenső oldalán? Remek fickó maga! EGC JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3192 Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén:

Via della Costa di Serretto 17 Genova (10) Italy [Craig 1926-ban költözött Genova mellé, majd később Genovába. A fejléc segített datálni a levelet.] 1. Hevesi Sándor cikke, Der Ueberregisseur, a Pester Lloyd 1928. 120. számának reggeli kiadásában jelent meg. 2. Sir Charles Blake Cochran (1872-1951) színházai főleg a szórakoztatóipar szolgálatában álltak. 3. Sir Alfred Butt (1878-1962), színházi vállalkozó, felváltva 8-10 különböző színházat igazgatott. 4. Maurice Browne (1878-1955), színész, drámaíró és igazgató. Kiemelkedő produkciók is fűződnek nevéhez, mint R. C. Sherriff világháborús témájú drámája, a Journey's End ősbemutatója (a Vígszínház 1930. február 28-án vitte színpadra Az út vége címmel); nála játszotta az Othello címszerepét Paul Robeson, és nála került színre John Gielgud hírhedt „frakkos Hamlet"-je. 5. Basil Dean (1888-1978), színész és igazgató; a Liverpool Repertory Theatre egyik alapítója. A II. világháború alatt 6 irányította a Nemzeti Szórakoztató Szolgálat Egyesületét. 6. Sir Nigel Playfair (1874-1934), színész, igazgató, 1918 és 1932 között a Lyric Theatre, Hammersmith igazgatója. 7. Sir Barry V. Jackson (1879-1961) alapította a Birmingham Repertory Theatre-t és a Malvern Festivalt. 1945 és 1948 között 6 volt a Stratford-upon-Avon-ben lévő Shakespeare Memorial Theatre igazgatója. 8. Ho capito! (olasz: Érti már!)

*

124 *

6 1 . HEVESI TO C R A I G / H E V E S I CRAIGHEZ

Budapest, the 23th [!] August 1929 Dear Friend, in the last scene of the famous German drama the principal person summarizes his life-long experience in one utterance: "I don't understand the world." 1 After an experience of nearly fifty years I can but say: I don't understand the theatrical world, - even I don't understand myself how I managed for such a long time to put u p with all the shame connected with actual theatres. Even an intrepid fellow like I, now and then, must break down when dealing with up-to-date audiences of a modern metropolis, and I must confess in pre-war times matters had been rather more comforting than now-a-days when in nine cases out of ten one is obliged to do what he dislikes in his very heart. Since the war I have written a lot of essays and plays, and most of them succeeded in such a satisfactory way that I hope I shall get at length the opportunity of parting with the theatre as an everyday field to work in, and to ponder over more serious and less painful matters. To sit at your desk and cultivate your little garden, to read books of importance instead of the stuff called a successful play, that is all what I am longing for. Two years ago I was staying in London for two weeks or so and I assisted at some successful performances. 2 Believe me it is all the same everywhere around the world. Amerika [!] has given us the finishing blow, indeed. I hope to see you before long, and if it is not to be managed otherwise, I shall travel to Italy. But would it be so quite impossible as to arrange an exhibition of yours in Budapest, - the very exhibition which has been planned long ago, and was hindered by the out-break of the war. I think it is a matter to be considered, and it is a hopeful thought. In our theatrical world you have but friends and sincere admirers and if you agree I shall make all the necessary steps to attain a favourable result. Believe me now as ever yours very truly Alexander Hevesi With the kindest regards to Miss Rose. 3 A. H NOTES: 1. These are the closing words of the tragedy, Maria Magdalene (1844) by Chr. Friedrich Hebbel (1813-1863), - translated and put on stage by Hevesi in May 1917. 2. In 1927 Hevesi has held several lectures in London on Hungarian literature as guest of the Pen Club of Great-Britain.

*

125 *

3.

Enid Rose, one of the personal contacts of Craig in London, author of the book, Gordon Craig and the Theatre (1931).

Kedves Barátom, a híres német dráma utolsó jelenetében a főszereplő egyetlen kijelentésben összegzi egy egész élet tapasztalatát: „Nem értem ezt a világot."1 Közel ötven év tapasztalatai alapján én is csak azt mondhatom: nem értem a színházi világot - még azt sem értem, hogyan bírtam ilyen hosszú ideig elviselni azt a szégyent, ami a tényleges színházi élettel jár. Még egy magamfajta rettenthetetlen fickónak is össze kell roppannia, amikor egy modern nagyváros közönségével találkozik, és be kell vallanom, a háború előtti időkben megnyugtatóbban álltak a dolgok, mint manapság, amikor tíz közül kilenc esetben olyasmit kell tennie az embernek, amit a szíve mélyén megvet. A háború óta írtam egy sor tanulmányt és színdarabot, és a legtöbbel olyan kielégítő sikert arattam, hogy abban reménykedem, végre lehetőségem lesz elhagyni a színházat, mint mindennapos munkahelyet, és elmélkednem lehet komolyabb és kevésbé kínos dolgokról. Ülni az íróasztalnál, művelni a kis kertet, fontos könyveket olvasni úgynevezett sikeres darabok helyett — már csak erre vágyom. Két évvel ezelőtt körülbelül két hetet töltöttem Londonban és részt vettem néhány sikeres rendezvényen2 Higgye el nekem, mindenütt ugyanaz van az egész világon. Amerika adta a kegyelemdöfést, bizony. Remélem, nemsokára találkozhatunk, és ha nem lehet másképp, hát Olaszországba utazom. De olyan lehetetlen volna rendezni Budapesten magának egy kiállítást - azt a kiállítást, amit olyan régen tervezünk, és amit a háború kitörése akadályozott meg. Megfontolásra érdemes a dolog, és reményteljes a gondolat. A mi színházi világunkban magának csak barátai vannak és őszinte csodálói, és ha beleegyezik, én megteszem az összes szükséges lépést, hogy kedvező eredményt érjek el. Higgyen nekem, most és mindig igaz híve Hevesi Sándor Szívélyes üdvözletem Miss Rose-nak? H. S. JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.48 Boríték nélkül.

*

126 *

1.

2. 3.

Az idézet Chr. Friedrich Hebbel Maria Magdalene (1844) című drámájából való. Második fordítását Hevesi Sándor készítette, és 6 rendezte a Nemzeti Színházban az 1917. májusi bemutatót. Hevesi 1927 folyamán tartott előadásokat a magyar irodalomról Londonban, a Pen Club meghívottjaként. Miss Enid Rose, Craig személyes összekötője volt Londonban, ó írta az 1931-ben megjelent első monográfiát Craigről: Gordon Craig and the Theatre címmel.

6 2 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

Poste Restante Grenoble. France 26. August. 1929 Dear Hevesi. I hear from Miss Enid Rose that you have written a splendid thing for the book she is having prepared on my work. 1 How good of you: when I have read it in the book I will write you about it. They are inviting you to lecture, I am told, in London. Excellent: London is big and good in parts but it needs to hear all you have to say: and I wish I could be there to hear you. If by luck, I am there I shall come to all the lectures. They are trying to get me to go to America to lecture - and I am trying to prevent it! I ONLY WANT TO PRODUCE. Am I not to come some day before long to your city to produce something - ??? Something small - or something with you and stay 3 months in Budapest. I dont want pay I only want comfortable rooms and some food Oh! to play Hamlet once more before I die - with you as my stage manager! What might'nt [!] we make of it together? Yes, I have a very real wish to play this Reality versus Artifice Capito ? Even if it shattered illusions of "the — noble — —prince" — — — 2 "the gentleman" - the glass of fashion and the "mould of form". Poor dear Ophelia how lovely blind was her love. Shall we? Shall we make the first real Hamlet that ever was seen?? *

127 *

I am in Grenoble (France) address Poste Restante and am just finishing a book on my beloved maestro Irving. 3 It wont do any harm and it may strike a blow against the fatuous notion (which thrives in England) of the white-winged gentleman Irving - and the great producer - and the scholar and intellect. HE WAS ONE THING ONLY - actor. Did you ever see him - see him before 1897?? Then he was supreme - but think!! Each movement (soul and body) with its 18 or 19 parts perfect all of a piece like a dance or an Etude by Chopin - a note here which was lingered on - one there passed swiftly but with perfect precision. A real actor as we look to find an actor - you and I. Well - all fortune attend you. Yours E. G. C. NOTES: 1. Apparently the above-mentioned article by Hevesi was never used by Miss Rose; she does not mention Hevesi's name at all. 2. These are Ophelia's words in Act III, Sc. 1. in Hamlet. 3. Craig's book on Henry Irving was published in 1930 by Dent, London.

Kedves Hevesi. Miss Enid Rose-tól hallom, hogy egy remek cikket írt ahhoz a könyvhöz, amit 6 rólam készít elő. Milyen kedves magától: ha elolvastam majd a könyvben, megírom magának. Úgy hallottam, előadást tartani hívják Londonba. Nagyszerű: London nagy és részben jó, de mindent meg kell hallania, amit maga el akar mondani: szeretnék ott lenni, hogy én is meghallgassam. Ha szerencsémre ott lennék, elmennék minden előadására! Rá akarnak venni, hogy menjek Amerikába előadásokat tartani és én megpróbálok kitérni előle! ÉN CSAK RENDEZNI AKAROK. Nem mehetnék, valamikor nem túl sokára, a maguk városába, hogy megrendezzek valamit - ??? Valami kisebb dolgot - vagy valamit magával együtt és 3 hónapot Budapesten tölteni Nem kérek fizetséget. Kényelmes szobakat kérnék és némi ételt Óh! ha még egyszer eljátszhatnám Hamletet, mielőtt meghalok és maga lenne a rendezőm! Mit nem tudnánk csinálni belőle mi ketten? * 128 *

Igen, nagyon is valóságos a vágyam, hogy eljátsszam a Valóságot a Mesterkéltség ellen. Érti? Még ha meg is rendítené „a nemes herceg"-ról táplált illúziókat - az „udvarfiról", aki „az ízlés tükre, minta egy szoborhoz"2 [Arany János ford; Sz. Gy.J Szegény drága Ophélia milyen bájosan vak volt a szerelme. Megtegyük? Megcsináljuk az első valóságos Hamletet, amelyet valaha is láttak?? Én most Grenoble-ban (Franciaország) vagyok, a címem Poste Restante és éppen befejezni készülök egy könyvet szeretett mesteremről, Irvingről? Nem lesz ártalmas és jól odasóz majd az ostoba elképzelésnek (amely virágzik Angliában) - Irvingről, a fehérszárnyú úriemberről - a nagy rendezőről - a tudósról és észemberről. Ő EGYVALAMI VOLT CSAK - színész. Látta őt valaha - látta 1897 előtt?? Akkoriban volt a legtökéletesebb - de gondoljon csak utána!! Minden mozdulata (lélekben és testben) 18 vagy 19 szerepében tökéletes - annyira egy anyagból, mint egy tánc vagy egy Chopin-etüd - emitt egy továbbcsengő hang - amott egy gyorsan tovatűnő, de tökéletesen precíz. Igazi színész, amilyent mi szeretnénk találni - maga meg én. Hát - mindenben kísérje szerencse. Híve E. G. C. JEGYZETEK: K: autográf, 4 oldal L: MSZI KT 62.3179 Boríték nélkül. 1. Az említett Hevesi-cikket Enid Rose nyilván nem használta föl. Könyvében nem említi Hevesi nevét. 2. Az idézett szöveget Ophelia mondja a III. felv. 1. jelenetében. 3. Craig könyve, a Henry Irving, 1930-ban Londonban, a Dent Kiadónál jelent meg.

6 3 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

Via della Costa di Serretto San Martino d'Albaro Genova (10) Italy 31st August, 1929. *

129 *

Dear Hevesi, Yes please: if you think that an exhibition of mine in Budapest would be of any interest, I would very willingly do all I can to make it a success - but I think that you may, perhaps, be rather rash in supposing that others will be as keen about it as you are. First look into the matter to see what chances of success - what do you say? Don't tell me that you have had nearly 50 years of experience in the Theatre, but do tell me when the 50th year is due, so that I may be one to assist in celebrating the jubilee. I quite understand your wish to retire. Yes, I understand I forget which month it is you are going to London, but I hope you will let Miss Rose know as soon as you arrive: I am sure she will be happy if you will let her be of some service to you. Let me know what time you think the exhibition could take place, for I suppose it would take a month or t w o to get things together; and I think that you should ask Miss Rose to act as London secretary in the matter, for a great deal of my work is in London. Yours sincerely Gordon Craig Dr. Alexander Hevesi, Nemzeti Színház, . , . . , . í " is this right T Budsfpat st ' Hungary.

" s o u n d s like Greek to me!

Kedves Hevesi, Igen, hogyne: ha úgy gondolja, hogy érdekes lenne, ha kiállítanék Budapesten, szívesen megtennék mindent, hogy sikere legyen - de azt hiszem, hogy maga talán egy kicsit elhamarkodottan feltételezi, hogy másoknak is olyan fontos lenne, mint magának. Először meg kellene vizsgálni a siker eshetőségeit - nem gondolja? Ne azt mondja nekem, hogy már majdnem 50 esztendei tapasztalatot szerzett a Színházban, hanem azt írja meg, hogy mikor esedékes az 50. év, hogy én is részt vehessek a jubileumi ünnepségen. Nagyon megértem, hogy vissza akar vonulni. Igen, megértem Elfelejtettem, melyik hónapban lesz Londonban, de remélem, hogy mihelyt megérkezik, értesíti majd Miss Rose-t: biztos vagyok benne, hogy boldog lesz, ha megengedi neki, hogy szolgálatára állhasson.

*

130 *

Tudassa velem, mikorra gondolja, hogy a kiállítást meg lehetne rendezni, mert feltételezem, hogy kell egy vagy két hónap, hogy össze lehessen hozni a dolgokat; fel kellene kérnie Miss Rose-t, legyen az ügy londoni titkára, mert a munkám nagy része Londonban van. őszinte híve Gordon Craig Dr. Alexander Hevesi, Nemzeti Színház, jól van ez így Igazgatósága, ez nekem Budapest, görögül van! Hungary. JEGYZETEK: K: gépirat, 1 oldal [kézírásos javítás és aláírás] L: MSZI KT 62.3180 Boríték nélkül.

6 4 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

London, Chelsea Glebe Place Glebe House 1 Dear Friend, I think, in three weeks, shortly after my returning to Budapest, your exhibition there will be assured. We have been preparing for these two years an historical exhibition of the National Theatre, and after many troubles and worries, it seems to be now secured. Thus some days ago I went to the Secretary of State in the Ministry of Instruction 2 [!], who is ahead [!] of our theatres and proposed to him to connect our exhibition with that of the greatest artist of our time, who is very well known in Budapest and whose exhibition would arouse a very great interest with the public. The State Secretary found that my idea is to be realised and everybody whom I asked about it, was very satisfied. In April or May there will be great festivals in Budapest, and this is generally the best season for such exhibitions. I am full of hope that it is to be managed. As to my 50 years, 3 there will be only 30, thirty - but is that not enough? Theatre, the world of illusion - is the world of desillusion for anybody who wishes to go against the current of the times, and against the bad taste of the Metropolis [!] audiences.

*

131 *

With the best sentiments yours ever truly Alexander Hevesi NOTES: 1. Hevesi has delivered four lectures at the London University, King's College in October 1929, on "Great figures in Hungarian literature". 2. This was the Ministry of Education. 3See Hevesi's letter from 23. August 1929. There h e mentions these "nearly fifty years".

Kedves Barátom, gondolom, három hét múlva, nem sokkal azután, hogy visszaérkezem Budapestre,1 biztosítani lehet a maga kiállítását. Az elmúlt két évben előkészítettük a Nemzeti Színház történetét bemutató kiállítást, és sok zűrzavar után most már biztosítottnak látszik, így pár nappal ezelőtt felkerestem az Oktatásügyi Minisztérium államtitkárát,2 aki a színházaink élén áll, és arra tettem neki javaslatot, hogy a mi kiállításunkat kapcsoljuk össze korunk legnagyobb művészének [bemutatásával; szerk.], akit jól ismernek Budapesten és akinek a kiállítása nagyon nagy érdeklődést keltene a közönség előtt. Az Államtitkár úgy vélte, hogy az ötletem megvalósítható, és akit csak megkérdeztem, mind nagyon meg volt elégedve. Áprilisban vagy májusban nagy ünnepségek lesznek Budapesten, és általában ez a legkedvezőbb időszak az ilyen kiállítások számára. Erősen reménykedem, hogy ezt el lehet intézni. 2 Ami az 50 évemet illeti, az csak 30 lesz, harminc - de nem éppen elég az is? A Színház, az illúzió világa - az illúzió elvesztésének a világa mindenkinek, aki szembe akar szállni az idők áramlatával és a nagyvárosi közönség rossz ízlésével. A legmelegebb érzésekkel őszinte híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.51 Boríték nélkül. 1. 1929 októberében Hevesi négy előadást tartott a London University, King's College hallgatósága előtt „A magyar irodalom nagy alakjai"-ról. 2. A hivatkozott államtitkár abban az időben Petri Pál volt. 3. Hevesi az 1929. augusztus 23-i levelében említette az 50 évet.

*

132 *

6 5 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [ B o u l o g n e - s u r - M e r ] 1 9 3 1 . VII. 8 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Hotel de Bourgogne Boulogne sur Mer France Dear Alexander Hevesi. I hear the intention to make a little tour inspecting (if I am allowed to) some of the European theatres, with a view to writing about them in a London journal. * Is your theatre open? * When does it close? * Are you in Budapest? * Will you be in Austria all July? - if so where could I find you? These four questions I should be glad to have answered. I expect to go to Vienna about the end of the month. Your ever sincerely Gordon Craig July. 8. 1931 Kedves Hevesi Sándor. Olyan szándékról hallottam, amely szerint egy kis körutat tennék, hogy megtekintsek (ha megengedik) néhány európai színházat, hogy aztán írjak róluk az egyik londoni újságban. * Nyitva lesz a színháza? * Mikor zárnak? * Maga Budapesten lesz? * Egész júliusban Bécsben fog tartózkodni? - ha igen, hol találom meg magát? Szeretném, ha válaszolna erre a négy kérdésre. Én a hónap végén készülök Bécsbe menni. Mindig őszinte híve Gordon Craig JEGYZETEK; K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3181 Címzés a borítékon:

To Alexander Hevesi. Theater [!] Budapest Hungary.

*

133 *

6 6 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 10th July 1931 Dear Friend, how good of you to write me, - I am such an unfortunate slave of our theatres, that more than three weeks after having closed, I am obliged to sit here in my bureau! You can't imagine what a thing a theatre is (even or because subsidized) in these days of ruin and misery. But - to your questions. The National Theatre will open the 1st September. It is closed since the 18th June. We had in Szeged, a great town in the province three open air performances of a Hungarian Passion Play, in the night [!] with a tremendous success. 15.000 people attended the three performances, which have been not unlike to Oberammergau. 1 I am leaving to-night for Joachimsthal, (near Karlsbad, Czechoslovakei [!]) Palace Hotel where I shall be till 1st or 2th [!] August. It is not far from Vienna and if there is any chance, I would desire to see you. About the 10th August I must return to Budapest. It would be quite easy - I think so - to meet at Vienna, after an interval of 19 years. 2 With my best love, also to Mrs and Miss Craig I remain your old A Hevesi NOTES: 1. Hevesi is referring to the Hungarian Passion Play written by Géza Voinovich (1877-1952), historian of literature. The play was directed by Hevesi on the open-air theatre of Szeged (a town in South-Hungary), built in front of the Votive Church on the huge Cathedral Square. The first performance of the Passion Play was on 13. June, 1931. 2. This sentence could suggest a personal meeting between Craig and Hevesi in 1912. There are, however no traces whatever of this in their correspondence.

Kedves Barátom, milyen kedves Öntől, hogy írt nekem, - olyan szerencsétlen rabszolgája vagyok a színházainknak, hogy bár már három hete bezártunk, nekem még mindig itt kell ülnöm az irodámban! El sem tudja képzelni, miféle hely egy színház (még ha szubvencionált is, vagy épp azért) a romlás és nyomorúság mostani napjaiban. De - a kérdéseire visszatérve. *

134 *

milyen kedves Öntől, hogy írt nekem, - olyan szerencsétlen rabszolgája vagyok a színházainknak, hogy bár már három hete bezártunk, nekem még mindig itt kell ülnöm az irodámban! El sem tudja képzelni, miféle hely egy színház (még ha szubvencionált is, vagy épp azért) a romlás és nyomorúság mostani napjaiban. De - a kérdéseire visszatérve. A Nemzeti Színház szeptember elsején nyílik meg. Június 18-a óta van zárva. Szegeden, egy nagy vidéki városban háromszor adtunk elő egy Magyar Passiót, esténként, hallatlan sikerrel. A három előadást, amely bizonyos mértékben hasonlít Oberammergauhoz, 15.000-en nézték meg.1 Ma este indulok Joachimsthalba (a csehszlovákiai Karlsbad közelében) a Palace Hotelbe, és ott leszek augusztus elsejéig vagy másodikáig. Nincs messze Bécstől, és ha egy mód van rá, szeretnék találkozni magával. Augusztus 10-e körül vissza kell térnem Budapestre. Úgy gondolom, elég könnyen találkozhatnánk a közben eltelt 19 év után.2 Igaz szeretettel üdvözlöm, Mrs. és Miss Craiget is, maradva az ön öreg Hevesi SfjaJ JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49 Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén: Nemzeti Színház Igazgatósága Megnyílt 1837 1. A Magyar Passiót Voinovich Géza (1877-1952) írta. Hevesi a szegedi Dóm téren rendezte meg a darabot, amelynek bemutatója 1931. június 13-án volt. - Az oberammergaui fogadalmi passiójátékokat 1634 óta tartják, tízévenként. 2. Ez a mondat egy olyan személyes találkozásra utal Craig és Hevesi között, amelynek egyébként, az eddigi kutatás szerint, nincsen semmi nyoma.

6 7 . HEVESI TO MISS ENID ROSE / HEVESI MISS ENID ROSE-HOZ

Joachimsthal, 1931 July 29. Dear Miss Rose, about three weeks ago I received a letter from Mr. Craig, with several different questions. It came from Boulogne-sur-Mer. I answered it immediately the more so as it dealed [!] with his arrival to Vienna or

* 135 *

Budapest. Then I left Budapest for a summer holiday. Joachimsthal is a bathing place in Tchekoslovaque [!] but since no sign from Mr Craig, though I gave him my exact address in Joachimsthal. So I don't know whether he has received my letter or what I do, as I don't believe him to be still in France. Do you know anything about him or his plans. He intended to come to Vienna by the e n d of July and there we could have had a meeting. We are leaving Joachimsthal the 2 of August and shall enter [!] Budapest the 8th or 9th. With our best love yours very truly Alexander Hevesi

Kedves Miss Rose, körülbelül három hete levelet kaptam Mr. Craigtől, különböző kérdésekkel. Boulogne-sur-Mer-böl érkezett. Én azonnal válaszoltam, mivel Bécsbe vagy Budapestre érkezéséről volt benne szó. Akkor én nyári üdülésre mentem Budapestről. Joachimsthal egy csehszlovákiai fürdőhely, de azóta semmi jel Mr. Craigtől, pedig én megadtam neki a pontos joachimsthali címemet. így hát nem tudom, megkapta-e a levelemet, vagy hogy mit csináljak, mert nem hiszem, hogy még mindig Franciaországban volna. Tud róla valamit, vagy a terveiről. Ügy tervezte, hogy július végén érkezik Bécsbe, és hogy ott találkozhatunk. Mi augusztus másodikán indulunk Joachimsthalból és 8-án vagy 9-én érkezünk Budapestre. Igaz szeretettel őszinte híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf; levelezőlap, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49 A levelezőlap címzése: Mioo Enid Rooc 32 Homoteod Way N. W. 11. London England * Möns. Gordon Craig Hotel de Bourgogne Boulogne-sur-Mer France * Kézzel áthúzva; szerk.

* 136 *

6 8 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

Hotel Meurice, Boulogne-sur-Mer, France 19th August, 1931.1 Dear Friend Hevesi I had supposed that I should by this time have arrived in Austria. Miss Rose writes me that you have enquired of me and my whereabouts. As you see, I am still here. My work on my book, "Ellen Terry" still continues - it is nearly finished - I suppose that in 3 weeks it will be quite finished. I sometimes work very slowly. I have also to write each week something to gain enough money so as to live - it is a continual annoyance - and only artists can quite appreciate how great an annoyance. You wrote me of "these days of ruin and misery", July 10th. I am glad to see by Hungary's friendly paper, The Daily Mail, that the ruin and misery are past, and that Budapest Banks have resumed normal business, and that "the Hungarian banking system has entirely recovered from the effects of the German financial crisis." I still hope to be in Austria and Hungary before long... but I have not a penny in my pocket, so I am not sure which day I shall move towards Wien and Budapest. I wrote asking you which day your Theatre opened, for this reason: I thought I would arrange with American and London newspapers to write some 8 or 10 articles about Wien and Budapest theatres, and thus gain enough money to visit you both, and discuss a few questions. The American and London papers offered me such poor terms that I was offended and rejected them. After all, I suppose I am E.G.C. and can (if it's time) die - but I can't suffer impudence - nor can I travel 3rd class to Wien and Budapest. The New York Times offers me £ 120, for six articles, to cover 6 months (I refused this playful offer). The London "Times" offers me <£ 50 for 5 articles: it is not a rich paper, so I have not refused it; and if I come to Wien and Budapest I will write 5 articles for this noble (but stiff) old newspaper. But <£ 50 will not bring me and my luggage to Austria, and pay for my 2 months' stay.

* 137 *

I tell you these things because I daresay you sometimes wonder what it is that so often makes me act so curiously. Dear old Hevesi, it is because I am always without money. Again, this is not the fault of anyone but myself - because I ought to know how to kiss the dirty feet of the 300 Popes of London, Paris and New York, and I do not know how to. If I knew h o w to, I would: I would kiss each toe 5 times, and then bite off the heel as a bonne bouche. PRIVATE si vous plait [!1 I may tell you that I have received an invitation to produce a play in Wien. I do not think that I could d o anything so important or so large as to produce a whole play in Wien, or in Warsaw, or in Krakau, or in any intelligent centre - because as you know, I have some ideals (one or two) and I should wish to realize these ideals before a city of intelligent people - and to do so, as you well know, needs lots of time. BUT I would be proud to do a small piece of work in one or two or three of these cities - in 1 or 2 or 3 cities - and if I could find my way to this, I could discuss and discover WHAT EXACTLY it is I could do. I have, I suppose, some solid material assistance to offer to an intelligent Theatre - but I must first be IN the city of Wien, Budapest, Warsaw or Krakau, so as to feel my way carefully, tactfully and practically, so as to offer the right thing - then we should all be quite happy. Write to me some practical advice, if any idea occurs to you. Your old friend EGC. Did you receive a book by Enid Rose on a certain grey beard who wears a big black hat. [A self-portrait: Craig as Sir John Falstaff.] prepared to play Sir John F 2 any day now.

*

138 *

NOTES: 1. There are two extant versions Of this letter. The first is a manuscript on four pages, which was then typed (with some unimportant corrections) and mailed to Hevesi. On the second page of the type-written version there is a self-caricature drawn by Craig. 2. "F" is, of course, "Falstaff".

Kedves Barátom Hevesi1 Feltételeztem, hogy ez idő tájt már megérkezem Ausztriába. Miss Rose megírta nekem, hogy maga érdeklődött a hollétem felől. Mint látja, még mindig itt vagyok. Az „Ellen Terry"-ről szóló könyvem munkálatai még folynak - már majdnem be van fejezve, - feltételezem, hogy 3 hét múlva teljesen elkészül. Néha nagyon lassan dolgozom. Azonkívül minden héten kell valamit írnom, hogy elég pénzem legyen a megélhetéshez - állandó nyűg - és csak a művészek érthetik igazán, milyen nagy nyűg. Július 10-én írt nekem „a romlás és nyomorúság mostani napjai"ról. Örömmel látom a magyarbarát The Daily Mailben, hogy a romlás és nyomorúság elmúlt, hogy a budapesti bankok újra rendesen működnek, és hogy „a magyar bankrendszer teljesen kigyógyult a német pénzügyi válság hatása alól". Még mindig remélem, hogy nemsokára Ausztriában és Magyarországon lehetek..., de nincs egy fillér sem a zsebemben, így hát nem tudom, mely napon indulhatok el Bécs és Budapest irányába. Az alábbi okból kértem, hogy írja meg nekem, melyik napon nyit a színháza: úgy gondoltam, elintézem amerikai és londoni lapokkal, hogy 8 vagy 10 cikket írok a bécsi és budapesti színházakról, így elég pénzhez jutok, hogy mind a kettőt meglátogassam, és megbeszélhessünk néhány kérdést. Az amerikai és londoni lapok olyan gyatra ajánlatokat tettek, hogy megsértődtem és visszautasítottam őket. Végül is úgy hiszem, én E.G.C. vagyok és (ha itt az ideje) meghalhatok - de a pimaszságot nem tudom elviselni, és nem utazhatok harmadosztályon Bécsbe és Budapestre. A New York Times 120 fontot ajánlott föl 6 cikkért, 6 hónapi költségre (ezt a játszi ajánlatot nem fogadtam el). A londoni „Times" 50 fontot ajánl fel 5 cikkért; ez nem egy gazdag lap, tehát nem utasítottam el; és ha elmegyek Bécsbe és Budapestre, megírom az 5 cikket ennek a nemes (bár merev) vén újságnak. *

139 *

De 50 font nem juttat el engem és a poggyászomat Ausztriába és nem fedezi két havi ott-tartózkodásomat. Azért mondom el magának ezeket a dolgokat, mert minden bizonnyal csodálkozik néha, hogy miért viselkedem sokszor olyan furcsán. Kedves öreg Hevesi, azért, mert soha sincs pénzem. Persze, ez senki másnak a hibája, csak az enyém - mert tudnom kellene, hogyan csókoljam meg London, Párizs és New York 300 Pápájának a koszos lábát, de nem tudom, hogyan. Ha tudnám, hogyan kell, megtenném: minden lábujjukat 5-ször megcsókolnám, aztán leharapnám a sarkukat, mint egy valódi ínyenc. MAGÁNÜGY kérem. Elmondhatom, hogy kaptam egy meghívást, rendezzek meg egy darabot Bécsben. Nem hiszem, hogy véghez tudnék vinni egy olyan fontos vagy nagy dolgot, hogy egy egész darabot megrendezzek Bécsben, vagy Varsóban, vagy Krakkóban, vagy bármilyen intelligens központban mert, mint tudja, vannak eszményeim (egy-kettő), és ezeket az eszményeket szeretném intelligens emberek városában megvalósítani - de ehhez, mint jól tudja - sok idő kell. DE büszke volnék rá, ha megcsinálhatnék egy kisméretű művet egyik, másik, harmadik városban - 1 vagy 2 vagy 3 városban - és ha ennek meglelném a módját, megbeszélném és kitalálnám, hogy PONTOSAN MIT tudnék csinálni. Azt hiszem, szolid lényeges támogatást tudnék nyújtani egy intelligens Színháznak - de először BENN kell lennem Bécs, Budapest, Varsó vagy Krakkó városában, hogy óvatosan kitapogassam az utamat, tapintatosan és gyakorlati módon, hogy az igazit tudjam felajánlani és akkor mindnyájan boldogok lehetünk. írjon nekem valami praktikus tanácsot, ha eszébe jut valami. Öreg barátja EGC. Megkapta Enid Rose könyvét egy bizonyos szürke szakállról, aki egy nagy fekete kalapot hord. [Grafikus önarckép-karikatúra.] Készen arra, hogy mostantól bármely napon eljátssza Sir John F-et2

*

140 *

JEGYZETEK; 1. Ennek a levélnek két változata van. Az egyik egy négyoldalas, kézzel írott példány, amelyet nem postáztak. Legépelték; ezen a példányon, amely két oldal, Craig sajátkezű apróbb javításai vannak. A grafikus önarckép-karikatúra a gépelt példány második oldalán található. a) K: autográf, 4 oldal L: Arsenal; MSZI KT (leltári sz. nélkül) b) K: gépirat, 2 oldal, autográf bejegyzésekkel L: MSZI KT 62.3182 Boríték nélkül. 2. F - Falstaff.

6 9 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

12th September 1931 Dear, dear friend, I beg your pardon for my not answering till to-day. But since my return to Budapest we have been living in such an acute crisis (general and theatrical), that I could not manage to sit down and write a letter. It was the purgatory and it is still. 1 In Austria this evening the civil war broke out. We don't know what will happen here. The normal business you mention in your letter exists only on paper not in reality.... My greatest experience in the last weeks was the book about you by Miss Rose. I read it in one night, during the day I am so busy with matters exceedingly annoyant [!] that this was the only possibility to go through this very interesting book. In another night I wrote a big article about you and the book, on 15th September it will be published in the first Hungarian periodical, called Nyugat (The West); 3 and I shall write another one in a more popular and illustrated periodical, and if possible, deliver a lecture about you in the Radio. I think all that I can and I must do in this respect is a very small sign of the thankfulness we are indebted to you - as without you the whole stage of today would be still more poor and miserable. May be that in one or two years (if matters grow not worse generally) I shall have a theatre for myself and independent from all forces and calamities, that are at work in the theatre today. 4 Then you must and you will come her«t - and we shall open the theatre with your work. Is this not a dream? Since three years I have been in the position to get the money for such an entertainment [!]5 but the general *

141 *

economical situation prevented me from accepting it. I was afraid not to succeed and so I remained at the State Theatres with hands and legs bound up. As Napoleon said more than hundred years ago: The fate of modern peoples are politics. I read also your book about Irving and I am waiting for your new work. 6 I shall write on them in different papers. Life is a mistery but very often a quite stupid mystery. You are to be found in all theatres of the world and you are not to be found in the only one that you should own. It is more stupid than misterious. I would like to meet you some day, here or elsewhere if possible. But I see now a big wall and I don't know what may be behind it. And may be that is the cause why theatres in Middle Europe with the exception of Reinhardt (who always finds a Mecene) [!] are in a horrible crisis. Next month - if possible - I go to Vienna where I shall see some directors and where I shall see what could be done in your interest - under the actual circumstances. Sincerely yours Alexander Hevesi [a P.S. in the upper left corner of the first page:] Letter to Miss Rose, 13th Sept 1931 " It is very possible that next year I shall have a theatre for my own, then I would it open only with Mr Craig's production. Unfortunately in the National Theatre, subsidized by the State, productions of a foreign artist are not allowed..." 7 NOTES: 1. Attacks from the press have been launched against Hevesi throughout the whole period. At the end of the twenties they took on a political character aimed at him mostly from right-wing quarters. 2. The right-wing "Heimwehr" organisation in Austria tried an unsuccessful coup d'état in Styria. 3. This article has been published in Vol. II. No. 18. of the Hungarian periodical "Nyugat" ("West") under the title: "The unsuccessful greatness and glory of Gordon Craig". 4. Hevesi came into contact with the so-called "Wertheimer Group", which owned several theatre buildings, already in 1925 during the organization of a second house for the National Theatre. 5. Hevesi's mistake. He apparently wanted to write "enterprise". 6. The book on Henry Irving was published by Dent, London, 1930. 7. Since its beginnings in 1837 it has been understood that the Hungarian National Theatre was part of national identity. The idea of not allowing the presence of foreign artists on its stage (operatic performances excepted) was put down in a report to the Parliament in 1861.

*

142 *

Drága, drága barátom, Kérem, bocsássa meg, hogy a mai napig nem válaszoltam. De amióta csak hazaértünk Budapestre, olyan akut válságban éltünk (általában és a színházban), hogy képtelen voltam leülni és levelet írni. Ez maga volt a purgatórium és most is az.1 Ma este polgárháború tört ki 2 Ausztriában. Nem tudhatjuk, hogy itt mi fog történni. A rendes működés, amit a levelében említ, csak papíron létezik, nem a valóságban.... A legnagyobb élményem az elmúlt hetekben Miss Rose magáról írt könyve volt. Egyetlen éjszaka alatt elolvastam, nappal annyira el vagyok foglalva végtelenül bosszantó dolgokkal, hogy ez volt az egyetlen lehetőség, hogy végigmenjek ezen a nagyon érdekes könyvön. Egy másik éjszakán nagy cikket írtam magáról és a könyvről, szeptember 15-én jelenik majd meg a legjobb magyar folyóiratban, a Nyugatbanés majd írok egy másikat is egy népszerűbb, illusztrált folyóiratban, és ha lehet, előadást tartok magáról a Rádióban. Úgy vélem, hogy mindaz, amit meg tudok és meg kell tennem ebben a viszonylatban, csak igen csekély jele annak a hálának, amellyel mi magának tartozunk - hiszen maga nélkül az egész mai színpad még sokkal szegényebb és nyomorúságosabb lenne. Lehet, hogy egy vagy két éven belül (ha a dolgok általában nem romlanak tovább) saját színházam lesz és független mindazoktól az erőktől és csapásoktól, amelyek most érvényesülnek a színházban.4 Akkor aztán el kell jönnie és el is fog jönni - és a maga alkotásával nyitjuk majd meg a színházat. Nem álom ez? Három éve vagyok abban a helyzetben, hogy pénzt kapjak egy ilyen szórakozásra [?], de az általános gazdasági helyzet nem engedte meg, hogy elfogadjam. Féltem, hogy nem sikerül, és így aztán az Állami Színházaknál maradtam, kezem-lábam megkötve. Mint Napóleon mondta több mint száz éve: A modern népek sorsa a politika. Olvastam Irvingről szóló könyvét is és már várom az űj művét . Majd különböző lapokban írok róluk. Rejtélyes dolog az élet, de néha nagyon ostoba rejtély. Maga fellelhető a világ minden színházában, de nem található az egyetlen olyan színházban, amelyik a magáé kellene, hogy legyen. Inkább ostoba, mint rejtélyes dolog. Egy napon szeretnék találkozni magával, itt vagy bárhol, ha lehet. De most egy nagy falat látok, és nem tudom, mi lehet mögötte. És talán ez az oka, hogy a színházak Közép-Európában, az egyetlen Reinhardt kivételével (aki mindig talál Mecénást), rettentő válságban vannak. A jövő hónapban - ha lehet - Bécsbe megyek, találkozom

*

143 *

néhány igazgatóval, és talán kiderül, a jelenlegi körülmények között.

mit tehetek a maga érdekében őszinte

-

híve Hevesi

Sándor (Utóirat) Levél Miss Rose-nak, 1931• szept. 13. „... Nagyon lehetséges, hogy a jövő évben saját színházam lesz, amit akkor csakis Mr. Craig produkciójával nyitnék meg. A Nemzeti Színházban, amely állami szubvenciót kap, sajnos nem engedélyezik külföldi művész produkcióit..." JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49 Boríték nélkül. 1. Hevesi ellen évek óta erősödtek a jobboldali sajtó támadásai. 2. A jobboldali „Heimwehr" Stájerországban kísérelt meg puccsot. 3. Az a cikk, amelyre Hevesi utal, a Nyugat 1931. II. kötet 18. számában jelent meg Gordon Craig sikertelen nagysága és dicsősége címmel. 4. Hevesi már 1925-ben kapcsolatba került az ún. Wertheimer-ügynökséggel, amelynek több pesti színházépület volt a birtokában, mert a Magyar Színházat szerette volna megszerezni a Nemzeti Színház kamaraszínházaként. 5. Hevesi szótévesztése. Nyilván „vállalkozást" akart írni („enterprise"). 6. Craig Henry Irving című könyvét 1930-ban jelentette meg a londoni Den Kiadóvállalat. 7. Az a gondolat, hogy a Nemzetiben ne engedélyezzék idegen nyelvű művészek foglalkoztatását (az operákat kivéve), Jókai Mór 186l-es országgyűlési jelentésében fogalmazódott meg.

7 0 . HEVESI TO MISS ENID ROSE / HEVESI MISS E N I D ROSE-HOZ

13 September 1931 Dear Miss Rose, I beg your pardon for my not writing till to-day, but since my return to town we are living in an acute crisis (general and theatrical), the whole life has been so topsy-turvy that I could not manage to sit down and write a letter. Since the end of the war our life has never been so difficult and worried. Many thanks for your beautiful book. I passed a night to read it (my days are so full and so busy), and another night to write about it a big article for our first literary periodical "Nyugat" (The West). It will be published on 15th September and immediately a copy shall be *

144 *

sent for you. I hope to write another article for a popular and illustrated paper with some illustrations. Matters here are growing worse and I doubt whether Mr Craig could visit Austria and Hungary till political circumstances will not be settled in a way. It is very possible that next year I shall have a theatre for my own, then I would it open only with Mr Craig's production. Unfortunately in the National Theatre subsidized by the State productions of a foreign artist are not allowed. I wrote a letter to Mr Craig where I explained him h o w matters are nowadays in Austria and Hungary. Next month, if nothing interferes, I shall visit Vienna and see some directors whether something could be made in his interest. But theatrical conditions are so disastrous now that there is no [!] much hope for anything. With our best love and best compliments also to Mrs Rose and your sister. I remain sincerely yours Alexander Hevesi

Kedves Miss Rose, kérem, bocsássa meg, hogy a mai napig nem írtam, de mióta visszatértem a városba, akut válságban élünk (általában és színháziban), az egész élet úgy a feje tetejére állt, hogy képtelen voltam leülni levelet írni. A háború vége óta nem volt az életünk ilyen nehéz és zavaros. Szép könyvét nagyon köszönöm. Egy éjszakát töltöttem az elolvasásával (a nappalaim munkával zsúfoltak), egy másik éjszakát pedig azzal, hogy egy nagy cikket írtam róla a legjobb irodalmi folyóiratunk, a „Nyugat" számára. Szeptember 15-én jelenik meg, és azonnal küldök magának belőle egy példányt. Remélem, hogy írok egy másik cikket is egy népszerű és képes lapnak, illusztrációkkal. Itt egyre rosszabbodik a helyzet, és kétlem, hogy Mr. Craig ellátogathat-e Ausztriába és Magyarországra, amíg a politikai körülmények valahogy meg nem állapodnak. Nagyon is lehetséges, hogy a jövő évben saját színházam lesz, amit én akkor kizárólag Mr. Craig produkciójával nyitnék meg. Sajnos, a Nemzeti Színházban, amit az állam szubvencionál, idegen művész produkcióit nem engedélyezik. A Mr. Craignek írott levelemben ismertettem vele, hogy állnak manapság a dolgok Ausztriában és Magyarországon. Ha semmi sem jön közbe, akkor a jövő hónapban Bécsbe látogatok, és felkeresek néhány igazgatót, hogy nem lehetne-e az ő [ti. Craig; szerk.J érdekében tenni valamit. De a *

145 *

színházi állapotok most olyan szörnyűek, is. Igaz szeretetünket, jókívánságainkat ön nővérének is.

hogy alig van remény küldjük Maradok

Mrs. Rose-nak

bármire és az

őszinte híve Hevesi Sándor

JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49 Lásd az elózó levél jegyzeteit! Boríték nélkül.

7 1 . "SECRETARY" TO HEVESI / „SECRETARY" HEVESIHEZ

14th September, 19M Dear Dr. Hevesi Mr. Gordon Craig sent you a letter, on August 19th, which we hope you have received. It was registered. He knows that he did not answer your letter for six weeks, and he says that he hopes you are not going to take your revenge by keeping him without an answer for six weeks, too! He is very sorry he was late in replying your letter, and begs you to forgive him, now and in future and wishes me to say that he remains, with best wishes, very sincerely yours. Yours faithfully, Secretary. [This is only an unmailed draft.] Kedves Dr. Hevesi, Mr. Gordon Craig augusztus 19-én írt önnek egy levelet, remélve, hogy megkapja. Ajánlott levél volt. ő tudja, hogy hat hétig nem válaszolt a maga levelére és azt mondja, reméli, hogy ön nem áll majd rajta bosszút, hogy szintén hat hétig várat a válaszára! Nagyon sajnálja, hogy késett az ön levelére adott válasszal, és kéri, bocsásson meg neki most és a jövőben is, és szeretné, ha közölném önnel, hogy hűséges marad önhöz, a legjobbakat kívánva. őszinte híve Titkár. *

146 *

JEGYZETEK: K: gépirat, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT jelzet nélkül Ez csak egy levélfogalmazvány; nincs aláírva, nem postázták.

7 2 . HEVESI TO AN UNKNOWN PARTNER / HEVESI ISMERETLENHEZ

Dear Sir, Five or six days ago I sent Mr Craig an answer though not registered. I don't know what happened, but unfortunately letters are now examined before going abroad and so it is possible that this delay is an official one. My letter was very long and covering all particulars and I myself have been very desperated [!], by being so late in answering Mr Craigs [!] letter. But meanwhile everything was here topsy-turvy and still is, and this was the reason why I could not write as I wished. I hope, that my letter arrived meanwhile. With my love to Mr Craig sincerely yours 18th Sept. Alexander Hevesi

Kedves Uram, Öt vagy hat napja írtam válaszlevelet, igaz, nem ajánlottat. Nem tudom, mi történt, de sajnos a leveleket mostanában átvizsgálják, mielőtt külföldre engedik, és így lehetséges, hogy a késedelem hivatalos. Nagyon hosszú levelet írtam, mindenről részletesen, és én magam is el voltam keseredve, hogy ennyire késve válaszolom meg Mr. Craig levelét. De közben itt minden a feje tetejére állt, még most is ott van, és ez az oka, amiért nem úgy írhattam, mint ahogy szerettem volna. Remélem, hogy levelem közben megérkezett. Szeretettel üdvözlöm Mr. Craiget. Őszinte híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49 Boríték nélkül.

*

147 *

7 3 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 19 September 1931 Dear Friend, from the letter of your secretary I learned that my exhaustive communication did not reach you, and now I am afraid of its having been lost or detained, which is n o t improbable under the circumstances of to-day. Therein I advised you that I wrote a very big article about the book of Miss Rose on you, for the first Hungarian periodical, which was to be published on 15 Sept. But in consequence of different government-regulations concerning the lack of paper, the article will only appear on 1. October. The theatres have never encountered such difficulties as they do now, and perhaps you read about the closing of the State Theatres in Vienna, which were always much better off than our theatres in Hungary. I wish to write no more about it. I read with great delight your b o o k about Irving and I am awaiting with still greater interest your new book. I have some plans which I touched u p o n in my letter. Perhaps meanwhile you have still received it. If not — I shall write you again - when matters will clear up. With my best wishes yours Alexander H.

Kedves Barátom, a titkára leveléből értesültem, hogy kimerítő válaszaim nem jutottak el magához, és most attól félek, hogy elvesztek vagy visszatartották őket, ami a mostani körülmények között nem elképzelhetetlen. Értesítettem bennük magát, hogy egy nagy cikket írtam Miss Rose-nak a magáról szóló könyvéről, a vezető magyar folyóirat számára, amelynek szept. 15-én kellett volna megjelennie. De a papírhiány miatti különböző kormányintézkedések következtében ez a cikk csak október l-jén jelenik meg. A színházak még sosem küzdöttek olyan nehézségekkel, mint most, és talán olvasta, hogy Bécsben bezárták az Állami Színházakat, amelyek pedig mindig jobb helyzetben voltak, mint a mi magyarországi színházaink. Erről nem is akarok többet írni. Nagy élvezettel olvastam Irvingről szóló könyvét és még ennél is nagyobb érdeklődéssel várom az új könyvét. Vannak bizonyos terveim, amelyeket érintettem a levelemben. Talán közben mégis eljutott magához. Ha nem — újra írok magának - ha tisztázódnak a dolgok. A legjobbakat kívánva híve H. Sándor * 148 *

JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49.6 A levelezőlap címzése: Mr Gordon Craig Hotel Meurice Boulogne-sur-Mer France A levelezőlap fejlécén: Nemzeti Színház Igazgatósága

7 4 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Pas d e Calais] 1 9 3 1 - s z e p t . 2 3 . [ S t a m p o n t h e c o v e r / B é l y e g z ő a b o r í t é k o n ]

Hotel Meurice, Boulogne-sur-Mer, France. 23rd September, 1931. Dear Hevesi, Your letter came yesterday, and now your card. Theatres in Wien closing - Dio Mio! and all the rest of it. I am not so dreadfully astonished. It would not surprise me if the world closed before long. Still I'm rather happy that I didn't help the theatres to close. Even now I could help to keep one or two open - but whether anyone will want me to prove that, is another matter. Paul Gauguin, in 1900, tried to sell his canvases (painted so well in the Marquesas Islands) to people in Paris: no one would buy them - "things were so bad" Van Gogh sold one picture of his own, called "The pink shrimps", in 1886 - for 5 francs - i. e., 100 sous. Gauguin writes about this transaction. 1 It seems to me when mankind can behave like such asses as did these enemies of Gauguin and Van Gogh in 1886 and in 1900, we could, without any great knowledge of the stars, have foretold that by 1930-31, Europe would be very sick - as she is. But there again in 1807, William Blake tried to sell 8 pictures for £ 8: he got £ 6 - and in 1906 the same 8 pictures were sold for & 3000. 2 Nations must not do these things and expect to escape ultimate payment. For 13 years a certain E. G. Craig has tried to get one theatre on earth to behave like a theatre (i. e. like a man) and to be a friend of him. *

149 *

For JL month he found one theatre to do so ... in Copenhagen. 3 Like crocodiles, everyone will be at the funeral, and weep! The cocodrillo is a strange bird - he has, since 1800, grown a long tail and 2 fine ears. When he speaks, p e o p l e instinctively turn to their bibles and read aloud the fine words: "And Balaam rose up, and going down unto his stable, he saddled..." 4 and there we are... Mais oui, alors! Why not pass a new law in Budapest which allows me (a friend who has acted like a friend to all theatres) to come to Teatro Budapest and produce all sorts of things with you? Or why not take your new theatre now? It's wisest sometimes to d o the unexpected instead of the usual - and it's the moment to do it when all people are agitated, as they are in Europe now. For in two years I shall surely be dead.... and dead Craig is of no more use to anyone but himself. Miss Rose will be pleased to see your article on her book, when it appears. I hope too may have a copy to look at. Attention! I have a remarkable danceuse coming to see me - she says she wishes to work with me. Shall we work in Budapest, I wonder - s h e and you and I - for a year - and shall we take the result to Berlin, Paris, London, New York? I have also the piece and the music - b o t h MASTERPIECES. No? Your friend Gordon Craig My handwriting grows more and more difficult - so I have had this copied for you to read easily. EGC. NOTES: 1. Paul Gauguin (1848-1903), French painter; Vincent van Gogh (1853-1890), Dutch painter. 2. William Blake (1757-1827), English poet and painter. 3. Craig has been invited to Copenhagen, Denmark, by the actors Johannes and Adam Poulsen to design the sets for Ibsen's Pretenders in the Royal Theatre. In 1930 King Christian of Denmark conferred on Craig the Order of the Knights of the Danneborg for his services to the Danish National Theatre. 4. The quoatation comes from the Old Testament: Num. XXII. verse 21.

Kedves Hevesi A levele tegnap jött meg, a levelezőlapja Bécsben bezárnak - Dio Mio! és a többi.

*

150 *

pedig

most. A

színházak

Nem is csodálkozom olyan rettenetesen. Az sem lepne meg, ha előbb-utóbb az egész világ bezárna. De az meglehetősen boldoggá tesz, hogy nem én segítettem bezárni a színházakat. Még most is segíteni tudnék, hogy egyet-kettőt nyitva tartsak - de hogy bárki is igényelné, hogy ezt bebizonyítsam, az más dolog. Paul Gauguin, 1900-ban, párizsiaknak akarta eladni azokat a vásznait (amelyeket olyan jól festett meg a Marquesas Szigeteken): senki sem akarta megvenni őket - „a dolgok olyan rosszul álltak"... Van Gogh, 1886-ban 5 frankért - azaz 100 souért adott el egy képet, a sajátját, „A rózsaszín rákok"-at. Gauguin írja le ezt a tranzakciót.1 Úgy tűnik nekem, hogy ha az emberiség ilyen szamár módon viselkedik, mint Gauguinnek és Van Goghnak ezek az ellenségei 1886ban és 1900-ban, megjósolhattuk volna, a csillagállások különösebb ismerete nélkül, hogy 1930-31 körül Európa olyan nagyon beteg lesz, mint amilyen. De ugyanígy 1807-ben, William Blake 8 képet akart eladni 8 fontért: 6 fontot kapott értük - és 1906-ban ugyanazt a 8 képet 3000fontért adták el2 A nemzeteknek nem szabadna így cselekedniök, és azt remélni, hogy megússzák a végleges leszámolást. 13 éven át egy bizonyos E. G. Craig szeretett volna megszerezni egy olyan színházat ezen a földön, amely színház módjára viselkedik (azaz emberi módon), és amely barátságos vele szemben. 1 hónapra talált egy színházat, amely hajlandó volt így tenni... Koppenhágában. Mint a krokodilusok mind, úgy jelennek meg majd a temetésen és sírni fognak! A cocodrillo furcsa madár - 1800 óta hosszú farkat és 2 érzékeny fület növesztett. Amikor megszólal, az emberek ösztönösen kézbe veszik a bibliájukat és hangosan olvassák a szép szavakat: „Felkele azért Bálám reggel és megnyergelé az ő szamarát... és itt tartunk... Hát igen, ez az! Miért nem hoznak egy új törvényt Budapesten, amely megengedné nekem (egy olyan barátnak, aki minden színházzal szemben baráti módon viselkedett), hogy elmenjek a Teatro Budapestbe, és ott mindenfélét csináljak magával együtt? Vagy miért nem veszi át az új színházát most? Néha legbölcsebb, ha az ember a megszokott helyett a váratlant cselekszi - és ez a pillanat az, hogy megtegye, amikor az emberek úgy föl vannak izgatva, mint most Európában. * 151 *

Mivelhogy én két éven belül biztosan meghalok - a halott Craig már senki másnak nem használhat, csak önmagának. Miss Rose biztosan nagyon örül majd, ha elolvashatja a maga cikkét a könyvéről, ha megjelenik. Remélem, én is kapok majd belőle egy példányt, hogy átnézzem. Vigyázat! Egy figyelemre méltó táncosnő látogatását várom - azt mondja, szeretne velem dolgozni. Mit gondol, dolgozzunk Budapesten - ö, maga meg én - egy évig - és a végeredményt vigyük el Berlinbe, Párizsba, Londonba, New Yorkba? A darab és a zene nálam van - mind a kettő MESTERMÜ. Nem? Barátja Gordon Craig A kézírásom egyre nehézkesebb - ezért másoltattam le a maga számára, hogy könnyen el tudja olvasni. E. G. C. JEGYZETEK: K: gépirat, 1 oldal L: MSZI KT 62.3183 Címzés a borítékon:

Dr. Alexander Hevesi Theater Budapest Hongrie [Ceruzával ráírva: X Szapari u.] A levél eredetije egy 4 oldalas autográf, amely az Arsenal gyűjteményében található. Másolata az MSZI KT-ban, jelzet nélkül. 1. Paul Gauguin (1848-1903), francia festő; Vincent van Gogh (1853-1890), holland festő. 2. William Blake (1757-1827), angol költő és festő, stílusa nagy hatással volt Craigre. 3Craiget a dán Poulsen színész-testvérpár hívta meg Koppenhágába, hogy megtervezze Ibsen Trónkővetelók\ériek díszleteit. A bemutató 1926. november 17-én volt. - 1930ban Christian dán király a Danneborg Lovagjai Rendjét adományozta Craignek a Dán Nemzeti Színháznak tett szolgálataiért. 4. Az idézet Mózes IV. könyve, 22. fej. 21. verse.

7 5 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ [The n u m b e r o f dots i n t h e s q u a r e b r a c k e t s r e f e r s to the l e n g t h o f the unreadable text.]

Budapest 10 October 931 Dear Friend, when revolution broke out in Spain (a few months ago), 1 The Graphic 2 brought [ ] advertisments like this: This is the moment *

152 *

to visit beautiful Spain. We also write this in the [ ] to open a new theatre in Budapest. [ 1 fifty years working [ ] but the situation was never even approximately as catastrophal as now. If conditions were a little more [ 1 I [....] capital [ 1 I wished for the last two years to begin with a new sort of theatre. The public 1 ] mentally disposed toward such an institution. In [ 1 the present circumstances [ 1 it a courage to [ 1 in this period of uncertainty it is not possible [ 1 with anything. I myself am so tired with old and conventional matters, with concessions and compromises that surely it would be my second youth to find out the way to the right method - , but, unfortunately we are now in the situation of beautiful Spain. There are some economical signs which foretell a turn to better for the next spring. On which basis, I do not realise? My experience on this line has been for the last years, that only the pessimists are right, - they [ 1 be correct! The new theatre in Budapest depends only and exclusively on this change in economical conditions. I am sure you are truly aware that mutual work with you would be the greatest experience for me and I am convinced that 1 ] we would be able to accomplish such a result, that a tour through Europe - could easily be carried out - provided Europe would not close in the meantime. I sent to Miss Rose a copy of my article entitled: The unsuccessful glory and greatness of Gordon Craig. It aroused a great effect. I sent also a copy to your address, Hotel Jacob, Rue Jacob, 3 - in 1907 I spent there three weeks, then it was much less elegant, a lodging only for students. Since that time I saw it often, but only from outside and I observed that it has undergone very [ 1 alteration With my best love your old Alexander Hevesi NOTES: (This is a very badly damaged manuscript. The dots within the brackets try to suggest the proportion of losses.) 1. During April, 1931, the Spanish Republicans have won the general election, and King Alfons XIII. has left the country. 2. "The Graphic" - could be the "National Geographic" magazine. 3. Rue Jacob, Paris, on the left side of the Seine, a street parallel to the Rue St Germaine.

* 153 *

[A s z ö g l e t e s z á r ó j e l e k b e n l é v ő p o n t o k m e n n y i s é g e a z o l v a s h a t a t l a n s z ö v e g h o s s z á r a utal.]

Kedves Barátom, amikor (pár hónapja) Spanyolországban kitört a forradalom,1 a 2 ilyen [. ] hirdetéseket közölt: Itt a pillanat, hogy The Graphic meglátogassa a gyönyörű Spanyolországot. Most mi is azt írjuk a [. ] egy új színházat nyitni Budapesten. [. ] ötven éve dolgozom f. ] de a helyzet még csak megközelítőleg sem volt ilyen katasztrofális, mint most. Ha a viszonyok egy kicsit [. ] én [.....] tőkét [. ] az utóbbi két évben egy újfajta színházat szerettem volna elindítani. A közönség [.....] lelkileg felkészülve egy ilyen intézményre. Mivel [....] a jelen körülmények között [. ] bátorság kell, hogy [. ] ebben a bizonytalan periódusban lehetetlen bármivel is. Én már annyira belefáradtam a régi, konvencionális dolgokba, engedményekkel és kompromisszumokkal, hogy igazán a második fiatalságomat hozná el, ha megtalálnám a helyes módszerhez vezető utat - de, sajnos, mi is a gyönyörű Spanyolország állapotában vagyunk. Vannak olyan közgazdasági jelek, amelyek a következő tavaszra kedvező fordulatot jósolnak. Hogy milyen alapon, fogalmam sincs róla? Ezen a téren az én tapasztalataim szerint az utóbbi években csak a pesszimistáknak van igazuk, - ők [. ] helyesen! A budapesti új színház kizárólag és csakis a gazdasági viszonyok ilyenfajta változásától függ. Biztos vagyok benne, hogy maga tudja, hogy a magával együtt végzett munka a legnagyobb élményt jelentené a számomra és meg vagyok róla győződve, hogy [. ] olyan eredményt mutathatnánk fel, hogy egy európai turnét könnyen meg lehetne szervezni - hacsak Európa addig nem zár be. Küldtem egy példányt Miss Rose-nak a cikkemből, amelynek az a címe, hogy: Gordon Craig sikertelen nagysága és dicsősége. Nagy hatást tett. Küldtem egy példányt a maga címére is - Hotel Jacob, Rue Jacob? - 1907-ben három hetet töltöttem ott, akkor még nem volt ilyen elegáns, inkább csak diákszálló. Azóta többször is láttam, de csak kívülről és észrevettem, hogy [. ] változtatásokat hajtottak végre rajta. Igaz szeretettel az ön öreg Hevesi Sándora. JEGYZETEK: K: autográf, 3 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49 A „Nemzeti Színház Igazgatóság" levélpapírján. Igen rosszul olvasható, elmosódott írás.

*

154 *

1. 2. 3.

1931 áprilisában a spanyol republikánusok nyerték meg a választásokat; XIII. Alfonz király pedig elhagyta az országot. A The Graphic lehet a National Geographic c. folyóirat is. A Rue Jacob a Szajna bal partján, a Rue St Germaine-nel párhuzamos utca.

7 6 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ [Undated / Dátum nélkül]

Dear Hevesi. So sorry to hear you are again laid u p - but hope you will be out and about before long. Let me hear of your successes - and dont be rash about your new theatre. No CRAIG experiments - that would sink the ship. Give them only what they want and like best and make money - thats [!] your programme for the future. For you know the future of many things today is more uncertain than it ever was - and the folly of the world growing stronger every day. Why not give them a Shaw play in Elizabethan costume and Greek setting. Its so damn silly it would probably please the 200.000 idiots. Gordon Craig Via della Costa di Serretto 17 Genoa (10) Italie [!]

Kedves Hevesi. Sajnálattal hallom, hogy megint betegen fekszik - de remélem, nemsokára ismét gyógyultan járkál majd. Hallani szeretnék a sikereiről - és ne hamarkodja el az új színházát. Csak semmi CRAIG-kísérlet - attól elsüllyed a hajó. Csak azt adja nekik, amit a legjobban szeretnek és kívánnak és keressen pénzt - ez a maga programja a jövőt illetően. Mert hiszen tudja, hogy manapság sok ügy jövője bizonytalanabb, mint valaha is volt - a világ balgasága pedig napról napra nő. Adjon nekik egy Shaw-darabot erzsébetkori jelmezben és görög díszletben. Ez olyan átok hülye dolog, hogy biztosan tetszenék a 200.000 idiótának. Gordon Craig

*

155 *

JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3191 Boríték nélkül.

7 7 . C R A I G T O HEVESI / CRAIG H E V E S I H E Z

17. October. 1931. Paris Dear Hevesi, The Hotel Jacob is not at all changed - some cleaning up but otherwise remains as it was - and almost as cheap as it was. I like the tone of your pessimistic letter, and I shall hope to be able to get to Wien or Budapest before long. Yes "only the pessimists are right" as you say - but it is a rather optimistic statement. I am thinking of bringing out "The Mask" once more, - soon as possible. 1 I have not yet received your article on my unsuccessful existence - you call it "The unsuccessful EGC" I think. A copy of my book on my mother will reach you soon. It is beginning to awaken interest because I have been obliged to defend her from the offensive familiarity of Bernard Shaw - a literary man who thinks it the sign of affectionate courtesy to part with or publish a womans letters. 2 Do you do these things in Hungary - did any man ever do so in your old land? Yours Gordon Craig NOTES: 1. The last issue of The Mask, Vol. 15- was published in 1929. 2. G. B. Shaw has published a collection, entitled Ellen Terry and Bernard Shaw: A Correspondence, in 1931. He has written a letter to Hevesi (his authorized Hungarian translator) dated 2nd March 1931., in which he notifies his partner, "that the translation rights for your country are in the market". Hevesi did not react to the offer and the book was never published in Hungary.

Kedves Hevesi, A Hotel Jacob egyáltalában nem változott meg - kicsit kitakarították, de egyébként úgy maradt, amilyen volt, és majdnem olyan olcsó, mint valaha. * 156 *

Tetszik nekem a pesszimista levelének hangvétele, és remélem, nemsokára lehetőségem nyílik, hogy eljussak Bécsbe vagy Budapestre. Igen „csak a pesszimistáknak van igazuk", mint ahogy mondja de ez egy meglehetősen optimista megállapítás. Azon gondolkodom, hogy még egyszer megjelentetem a „The Mask"-ot, mihelyt csak lehet. 1 Még nem kaptam meg a cikkét, amely az én sikertelen létezésemről szól - úgy tudom az a címe, hogy „A sikertelen EGC." Az édesanyámról írott könyvem egy példányát hamarosan megkapja. Érdeklődést kezd kelteni, mert úgy éreztem, meg kell őt egy kicsit védenem Bemard Shaw sértő bizalmaskodásától - egy olyan irodalmárétól, aki szeretetteljes udvariasság jelének tekinti, hogy kiadja és nyilvánosságra hozza egy asszony leveleit. 2 Csinálnak ilyesmit maguk Magyarországon - volt ember, aki ilyet tett volna a maguk vén hazájában? Híve Gordon Craig JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: MSZI KT 62.3184 Boríték nélkül. 1. A The Mask utolsó száma, a 15. kötet, 1929-ben jelent meg; tehát Craignek az ebben a levélben közölt terve nem valósult meg. 2. G. B. Shaw 1931-ben jelentette meg Ellen Terry and Bemard Shaw. A Correspondence. című könyvét. írt egy levelet Hevesinek, kizárólagos jogú magyarországi fordítójának 1931. március 2-án, amelyben értesíti, hogy „a fordítói jogok a maga országára nézve is piacra kerültek". Hevesi nem felelt az ajánlatra, és a könyv nem is jelent meg Magyarországon.

78.

HEVESI T O C R A I G / HEVESI C R A I G H E Z

Budapest the 1st Nov 1931 Dear Friend, how pleasant it would be if you realised your intended trip to Wien and Budapest! I spent four days lately there and ascertained that these two cities are about almost as alike as they were before the Great War. The State Theatres bring out every fortnight one or two new plays (as everyone owns two houses), quite as theatres in the province used to do before 1914. It is a hopeless struggle against cinema, talkie, bridge, five-o'clock tea, dancing, sports and week-end, all which share

*

157 *

in the pockets of the public. The crisis in Wien is still more far-reaching, than with us, as subsidies are much more great [!] in Austria... Austria will be the beggar, and Hungary her peasant, who will have enough to eat and drink but it will not have the wherewithal for anything else. This is not pessimism, it is statistics. The matter of the correspondance E. T. and G. B. S. is quite incomprehensible for me. Of course, such a thing is not possible in Hungary. Our greatest tragédienne died in 1926, I have very interesting letters from her (not destined for me), but I think they could not be published before ten more years. 1 But I don't understand either the matter from the standpoint of Mr Shaw. What did he intend with the publication? He is a very rich man, he is a world-famous man, there can't be a question of money or vanity! And if he intended to do so, why did not he tell frankly. Even I fail to recognize him in this gesture. I don't quite see that you failed to receive the copy of the Nyugat which I had let sent you. I shall had [!] another copy forwarded to you. The title of the article is: The unsuccessful glory and greatness of Gordon Craig. The accent is to be understood on the latter part of the title. The article enjoyed a very great success here. Then - when will you come to Budapest, which was never so empty of happiness and art as now. Dismembered Hungary is now torn to pieces also spiritually. 2 But if you come, - there will be some happiness and much art. I myself would very much more willing to be in Hotel Jacob than here in the National Theatre. But I stop because you shall think once more that I am a pessimist. Really yours Alexander Hevesi P. S. I have just now received your fine b o o k from the Publishers. Many thanks for your dedication. It is a g o o d opportunity to write again about you, your work and let the public know of some interesting data about the great artiste w h o was Ellen Terry. A. H. NOTES: 1. Hevesi speaks about Mari Jászai (1850-1926), one of the greatest personalities of the Hungarian stage. 2. According to the peace-treaty signed in the Palace Trianon, Versailles, France, on 4. June 1919-, Hungary had to give up almost two-third of its historical territory to neighbour-countries. 3. Ellen Terry and her Secret Self, written by E. G. Craig was published in 1931 by Sampson, Low and Marston et. Comp. Ltd., London.

*

158 *

Kedves Barátom, milyen remek volna, ha megvalósítaná Bécsbe és Budapestre tervezett útját! Nemrég négy napot töltöttem ott, és megbizonyosodtam felőle, hogy ez a két város majdnem pontosan annyira hasonlít egymásra, mint a Nagy Háború előtt. Az Állami Színházak minden két hétben bemutatnak egy vagy két új darabot (mert mindegyik két épületben működik), mint ahogy azt a vidéki színházak 1914 előtt tették. Reménytelen küzdelem a mozi, a hangosfilm, a bridzselés, az ötórai tea, a táncolás, sportolás és weekendek ellen, amelyek mind osztoznak a közönség pénztárcáján. A válság Bécsben még mélyebb, mint nálunk, mert a szubvenciók Ausztriában sokkal nagyobbak... Ausztria koldus lesz, Magyarország pedig a parasztja, akinek lesz mit ennie és innia, de egy vasa sem lesz semmi másra. Ez nem pesszimizmus, ez statisztika. E. T. és G. B. S. levelezésének az ügye teljesen érthetetlen a számomra. Magyarországon ilyesmi persze hogy lehetetlen. A mi legnagyobb tragikánk 1926-ban halt meg, nagyon érdekes levelei vannak a birtokomban (nem nekem írta őket), de azt hiszem, hogy ezeket még legalább tíz évig nem lehetne publikálni.1 De Mr. Shaw szemszögéből nézve sem értem ezt az ügyet. Mi volt a célja a kiadással? ó nagyon gazdag, világhíres ember, ez nem lehet sem pénz, sem hiúság kérdése! És ha ez volt a szándéka, miért nem mondta meg őszintén. Még én sem ismerek rá ebben a gesztusában. Nem értem, hogy nem kapta meg a Nyugatnak azt a számát, amelyet elküldettem magának. Küldetek egy másik példányt. A cikk címe: Gordon Craig sikertelen nagysága és dicsősége. A hangsúly mindenképpen a cím második felén van. A cikknek nálunk nagyon nagy sikere volt. Aztán mikor jön Budapestre, amelyből még sosem hiányzott annyira a boldogság és a művészet, mint most. A feldarabolt Magyarország szellemileg is darabokra szakadt.2 De ha maga eljön - lesz egy kis boldogság és sok művészet. Jómagam szívesebben lennék a Hotel Jacobban, mint a Nemzeti Színházban. De abbahagyom, mert megint azt gondolja majd rólam, hogy pesszimista vagyok. Igaz híve Hevesi Sándor P. S. Éppen most kaptam meg a Kiadótól a maga nagyszerű könyvét. Nagyon köszönöm a dedikációt. Jó alkalmat ad, hogy ismét írjak magáról, a munkájáról és néhány adattal ismertessem meg a közönséget arról a nagy művésznőről, aki Ellen Terry volt? H. S.

* 159 *

JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49.8 Boríték nélkül. 1. Hevesi itt Jászai Marira (1850-1926) utal. 2. A trianoni béke következményeiről van szó. 3. Craig új könyve, az Ellen Terry and her Secret Self (E. T. és az 6 titkos énje) Londonban 1931-ben, a Sampson, Low, Marston and Comp.-nál jelent meg.

79- CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

6th November, 1931.1

Hotel Jacob, 44 Rue Jacob PARIS (6 m e ) I am glad that you would like me to realize my trip to Wien and Budapest, and I am now trying to do so; but it is taking me a little time. It would hasten matters if you could answer the following: 1. Would you allow me to come to your Budapest Theatre, visit the building, speak with the Director (!), gather some correct statistics, see a performance, meet one or two artists, and afterwards write an article for a London paper and for an American paper, and for a paper in Budapest and in Wien? 2. The London and American papers I can arrange; u p to this point I can realize the plan myself. Can you help me with the rest - about the journal in Budapest and one in Wien? By writing these articles, I can pay for my journey and my hotels (excuse me speaking of these practical matters). I shall bring with me my private secretary and my private danseuse, and possibly my impresario. You will ask me, and yourself, and Budapest, why I need this entourage. I can only answer you that they will not leave me! This letter is only to ask you whether you would be offended to see our faces arriving... happy faces, if I may find a journal in Wien and in Budapest to take my articles... but with slightly sceptical expressions if I cannot. BUT I AM COMING, WHETHER YOU WANT IT OR NOT! Poor Hevesi! I shall bring a number of my drawings, and I shall hope to find in some Gasse in Budapest a hotel where I may be able to exhibit *

160 *

these supreme masterpieces that the world has ever seen, to the best of their advantage. P.S. If you could find a soap-box on which I might stand to deliver an oration about my pictures, I would, even if it 1 1 that I should find in the Gasse. NOTES: 1. This is an unmailed draft.

Örülök, hogy szeretné, ha megvalósíthatnám Bécsbe és Budapestre tervezett utazásomat és most éppen ezt szeretném elintézni; de ez egy kis időt vesz igénybe. Gyorsítaná az ügyet, ha válaszolni tudna az alábbiakra: 1. Megengedné-e nekem, hogy meglátogassam a maguk budapesti színházát, megnézzem az épületet, tárgyaljak az Igazgatóval (!), pontos statisztikai adatokat gyűjthessek, láthassak egy előadást, találkozhassam egy-két művésszel, és azután cikket írjak egy londoni újságnak, és egy amerikai újságnak, és egy budapesti és bécsi újságnak? 2. A londoni és amerikai lapokat el tudom intézni; eddig a pontig a tervet én tudom megvalósítani. Tud segíteni a többiben - a budapesti és egy bécsi lapnál? Ha megírom ezeket a cikkeket, fedezni tudom az útiköltségemet és a hotelszámlákat (bocsássa meg, hogy ilyen gyakorlati dolgokról is beszélek). Magammal viszem a magántitkáromat és a magántáncosnőmet, és valószínűleg az impresszáriómat is. Nyilván megkérdezi tőlem, önmagától és Budapesttől is, miért van szükségem ekkora kíséretre. Csak azt felelhetem, hogy nem akarnak elhagyni engem! Ez a levél csak arra szolgál, hogy megkérdezzem, nem sértené-e magát, ha arcaink felbukkannának... boldog arcok, ha találok olyan lapokat Bécsben és Budapesten, amelyek átveszik a cikkeimet... ám némileg szkeptikus arcok, ha nem lesznek ilyenek. DE ELMEGYEK, AKÁR AKARJA AKÁR NEM! Szegény Hevesi! Magammal viszem egy csomó rajzomat, abban a reményben, hogy Budapest valamelyik Gassé-jában találok egy szállodát, ahol kiállíthatom ezeket a fölséges remekműveket, amilyeneket a világ még nem látott, a lehető leghatásosabb módon.

* l6l

*

P.S. Ha talál egy szappanosládát, amelyen a képeimről, még akkor is, ha [. találhatók.

állva szónoklatot ], akik a

tarthatok Gassé-ban

JEGYZETEK: K: gépiratos fogalmazvány, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT száma nincs Ezt a gépiratot nem postázták. Az eredetijét, vagy egy szignált másolatát azonban Hevesi megkapta, mert a következő, 1931. november 17-i levelében válaszol a benne foglaltakra.

8 0 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 17th November 931 My dear Craig, I am replying your very kind letter from my bed where I have been confined these two weeks, and which I hope to leave in a day or two. Personally I am more than satisfied with your visit to Budapest, I think, an article for a Budapest paper could be arranged - only I am afraid that under the present circumstances, as newspapers go in Hungary the royalty would not amount to much and could not be of importance to you. Personally, for you, I have in mind another solution: You are not the man to appear here as a critic or reporter, and I think it would be possible within a few weeks to arrange a n exhibition of some of your works - not on such a great scale as I wanted it before the war, 1 but even a small exhibition, and a f e w of your latest and so admirable scetches would be the right way of your appearance before the Hungarian public. I should be able to manage this exhibition in the most fortunate manner, - it would be the real opportunity for the papers to write upon you and also for me t o deliver a lecture about you and anything else would follow thereafter. Your exhibition does not depend on the number but on the quality of the drawings. In two or three days I shall see the man I wish to make this with and I entertain the best of h o p e s as to the success. As to the present circumstances in Budapest please, take the November 12th number of the London Edition of Daily Mail. There you shall find an article from the pen of Mr Charles Henry Meitzer^ an old Englishman, who is living now here and knows about everything.

*

162 *

We are in the casamata of a blind alley. Theatres are struggling for mere existence, the level is on the sinking for years, and now one does not dare to utter. But who » [!] can be responsible for that and who could help? I expect your reply - as to the exhibition. I intend to do my very best - and more. With best love your Alexander Hevesi NOTES: 1. See letters No. 27. and 31. 2. It was Charles H. Meitzer who, in 1933, in partnership with Paul Vajda has made the third English translation of The Tragedy of Man by Imre Madách.

Kedves Craigem, ágyban fekve, ahol már a második hetet kényszerülök tölteni, de amit egy-két nap múlva remélhetőleg elhagyhatok, küldöm válaszomat igazán kedves levelére. Személy szerint több mint elégedett vagyok a maga budapesti látogatásával, gondolom, a cikk megjelentetését egy budapesti lapban el lehet intézni - csak félek, hogy a jelen körülmények között, ami a magyarországi újságokat illeti, a tiszteletdíj nem lenne valami sok és jelentéktelen lenne a maga számára. Ami a maga személyét illeti, más megoldás forog a fejemben: Magának itt nem a kritikus vagy a riporter szerepkörében kellene megjelennie, és úgy vélem, lehetséges volna néhány hét alatt előkészíteni a maga néhány művének a kiállítását - nem olyan nagy méretekben, mint ahogy azt a háború előtt szerettem volna,1 de még egy kis kiállítás is, a maga legújabb és oly csodálatos vázlataiból lenne az igazi módja, hogy a magyar közönség előtt bemutatkozzék. Szerencsés módon tudnám létrehozni ezt a kiállítást - ez adna igazi lehetőséget a lapoknak, hogy írjanak magáról, nekem meg arra, hogy előadást tartsak magáról, és minden más ebből következnék. A maga kiállítása nem a rajzok számától, hanem a minőségétől függ. Két-három napon belül találkozom azzal az emberrel, akivel ezt össze szeretném hozni, és a legszebb reményekkel nézek a dolgok elébe. Ami a jelenlegi budapesti viszonyokat illeti, kérem vegye elő a Daily Mail londoni kiadásának november 12-i számát. Talál benne egy cikket Mr. Charles Henry Meitzer, egy idős angol úr tollából, aki most itt él és mindenről mindent tud2 * 163 *

Egy zsákutca kazamatájában járunk. A színházak a puszta létükért küzdenek, a színvonal évek óta süllyed, most pedig - az ember ki se meri mondani. De ki lehet ezért felelős és ki tudna segíteni. Várom a válaszát - a kiállításra nézve. Igyekszem megtenni, ami tőlem telik - még annál is többet. Igaz szeretettel az Öné Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49.10 Boríték nélkül. 1. Lásd a 27. és 31. sz. leveleket! 2. Charles Henry Meitzer Vajda Pállal együtt 1933-ban készítette el Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének harmadik angol nyelvű fordítását.

8 1 . CRAIG TO HEVESI / CRAIG HEVESIHEZ

6 Place de l'Odeon. Paris. (VI e ) 30. Nov. 1931 Dear Hevesi! Thank you so much - an Exhibition if not large would be a pleasure if it is possible. At present I am moving around with lots of books but no drawings. But before long perhaps I shall be able to get some of my designs - if your suggestion takes definite shape and you really want to exhibit them. You would then write and tell me - WHEN. WHERE. HOW. I still hope (hope) [!] to come to Budapest. Today it is impossible - tomorrow I hope it can be arranged - but by tomorrow I mean "in a few weeks" Yours EGS [on the post-card: Macbeth ]

Kedves Hevesi! Nagyon köszönöm - egy lenne, ha lehetséges. Jelenleg egy rakás de nem rajzokkal. De talán nemsokára zomhoz - ha ajánlata határozott formát állítani őket. Akkor írja meg nekem és

*

164 *

Kiállítás, ha nem nagy, pazar könyvvel mászkálok erre-arra, hozzájuthatok néhány tervrajölt, és maga tényleg ki akarja mondja meg - MIKOR.

HOL. HOGYAN. Még mindig reménykedem (remélem), hogy Budapestre mehetek. Ez ma lehetetlen - talán holnap meg lehet szervezni - a holnap nekem azt jelenti „néhány hét múlva" Híve EGC JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal; levelezőlap L: MSZI KT 62.3185

8 2 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

Budapest, the 5th December, 1931 My dear Craig, your card reached me in due time, and this letter could be a definite answer to your question about your exhibition if I would not have been lying a-bed for three weeks in consequence of a phlegmone. But in a few days I shall know certainly where, how, and when this exhibition - not on a large, but a smaller scale - is to be realised. It is not the quantity but your personality that counts here and in my opinion, it should be only a very good pretexte [!] to assure for you every attention you are worthy of, and which is quite certain with the press and the public. I have different plans, and I hope that at last one of them will succeed. So I shall write you again real soon. Life and existence - here - continue to decay. The theatres bring out new plays almost every ten days. It is not an artistic competition, only a material struggle for life. What will happen, nobody knows. The open life of yore becomes a puzzling riddle - as it seems - not to be solved. Au revoir your old Alexander Hevesi Kedves Craigem, levelezőlapja időben érkezett hozzám, és ez a levél volna a határozott felelet a maga kiállításával kapcsolatos kérdésre, ha nem lettem volna három héten át ágyhoz kötve egy mellhártyagyulladás miatt. De néhány napon belül pontosan tudni fogom, hol, hogyan és mikor lehet ezt a kiállítást - nem olyan nagy, inkább kisebb méretben - megvalósítani. Nem a mennyiség számít itt, hanem a maga egyénisége és véleményem szerint csak kiváló ürügy lehet arra, hogy általános figyelmet *

165 *

keltsen maga iránt, amit megérdemel, és amit biztos, hogy a sajtótól és a közönségtől megkap. Különféle terveim vannak, és remélem, hogy végül is egyikük sikerrel jár. így hát tényleg hamarosan írni fogok magának. Az élet és a lét - itt — továbbra is hanyatlik. A színházak majdnem minden tíz napban hoznak ki új darabokat. Ez nem művészi vetélkedés, csak anyagi küzdelem a létért. Hogy mi lesz, senki sem tudja. A hajdani nyílt [„nyilvános" ?; szerk.] élet bonyolult rejtéllyé vált - úgy látszik -, amit nem lehet megoldani. Au revoir az ön öreg Hevesi Sándor a JEGYZETEK: K: autográf, 1 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.49-9 Boríték nélkül. 8 3 . HEVESI TO CRAIG / HEVESI CRAIGHEZ

[...] February 14. Dear Friend, Miss Enid Rose wrote me that you are in Paris but her letter reached me in the bed of a sanatorium where I have been laying several weeks with a broken leg, and I am still laying there with the heavy consequence of an unfortunate accident. Last October I left the National Theatre 1 - a matter of politics and I shall have a private one next year in Budapest. If it will be a general turn for better, I hope we shall make something together for this public, which is now very spoilt and ruined by the talkies. Shall I have a word from you? Yours ever truly Alexander Hevesi NOTE: 1. This is the last known item of their correspondence. Hevesi had to leave the National Theatre in October 1932. Accordingly this letter has been written during February, 1933. - He became the leading director of the Magyar Színház (Hungarian Theatre) and remained there until his death on the 8th of October 1939.

Kedves Barátom, Miss Enid Rose megírta nekem, hogy maga Párizsban van, de a levele egy szanatóriumi ágyon talált, ahol heteket töltöttem törött lábbal egy szerencsétlen baleset súlyos következményével. *

166 *

Múlt októberben otthagytam a Nemzeti Színházat1 - politikai okokból - és a jövő évben saját színházam lesz Budapesten. Ha általában jobbra fordulnak a dolgok, remélem, közösen hozhatunk valamit létre ennek a közönségnek, amelyet a hangosfilmek most nagyon elkényeztettek és elrontottak. Várhatok néhány szót magától? Mindig igaz híve Hevesi Sándor JEGYZETEK: K: autográf, 2 oldal L: Arsenal; MSZI KT 81.50 Boríték nélkül. A levélpapír fejlécén nyomtatva:

Hevesi Sándor X. Szapáry-u. 3. Telefon: 355-91 Ez a rendelkezésünkre álló levelezés utolsó tétele. 1. Hevesi Sándornak felmondtak. 1932 októberében vált meg a Nemzeti Színháztól. Ez a levél tehát 1933 februárjában Íródott. Az 1933-34-es évadtól kezdve a Magyar Színház művészeti vezetője-fórendezője lett, és maradt 1939- október 8-án bekövetkezett haláláig.

* 167 *

FÜGGELÉK / APPENDIX A. THE ENGLISH VERSION OF HEVESI'S LETTERS WRITTEN ORIGINALLY IN GERMAN. (The numeration refers to the serial number of the letters. The Notes are to be found at the end of the original letters.) 2. Dear Master, a foreign language is a brittle material. Thoughts let themselves be moulded only through the soft tones of one's mothertongue. Yet it would be beautiful if we could make ourselves understood in this roundabout way. You are an old acquaintance to me - through your new ideas. 1 My desires, too, fly away from the stage of our days, from the dreary and flat realism of the modern stage, to the distant past when the art of the theatre has not yet lost its sanctity and magnificence. I have, during silent nights, after sobering theatrical performances, turned over the leaves of old books to explore the changes and revelations of the actors' soul, I have studied the art of the old Greeks, which was a plastic art in the big national stages, and a mimic art on the little stages of the towns, the monumental and the intimate art. The old Greeks were in the possession of something, which we are "in search of with our souls", i. e. style, because no art can exist without style. Style is the summing u p of life through art. And, don't you think, style is tradition itself, namely, as far as tradition is equal with erudition, erudition of artistic taste and of artistic expression. 2 I am telling you this, because there exists as yet no true art of the theatre in Hungary on account of the absence of style and tradition. There is a good enough realistic art of acting in Hungary but that is all. A tragedy by Sophocles will be performed in the same style as e. g. "La Patrie" by Sardou. 3 Almost nobody knows about the connection of acting with all the fine arts. I myself have made some modest experiments - lately with "La cittä morta" by D'Annunzio, using decorations and movements approximately in a way as you would

*

169 *

have imagined. 4 Our whole art of the theatre, however, is only a copy, an imitation, and not the animation of life. In a few years, perhaps! Which means, that there is not too much to write about the state of arts in Hungary. Wouldn't you have rather a short essay about the first theoretician of the art of acting? That is, about Lukianos, the Greek. He has written lots of interesting things, forgotten today. 5 "The Mask" has given me a lot of pleasure. 6 It is like light and air in this depressing atmosphere. With sincere and friendly hand-shake. Alexander Hevesi 5. Do you want a photograph from me? Photos represent the most sober moments of a face and I think that I look quite different than in this picture. Perhaps you get a better picture of me through this little article on Shakespeare. I am sending some Aphorisms as well, perhaps they can be of use. Has not "The Mask" appeared yet, I mean, the first issue? I hope that I shalll be able to correspond with you in English by this summer. With friendly greetings Alexander Hevesi 7.

[An English translation written by an unknown hand was enclosed with the original letter. That contemporary translation follows.] Dear Friend So dreams become realities? The Mask is the most beautiful dream! The old theatres reborn! The Science of Drama as the Art of the Theatre! The science of Drama from yesterday and the day before only saw the Book in the Drama. Speaking with the Bible: and first there was the Word. And the Word meant everything to them. The old Dramatists were men of Litterature [!], the Drama was litterature [!] to them. You [! - a misunderstanding: this should read "They"] have torn the Drama away from mimical art, from painting, from music, and from the decorative, and did not know anything of Style. And now all the buried Arts rise from their grave. And the Mysticism of the theatrical Art is resuscitated. Do you believe, that the Public will be able to tare [!] itself away from the ordinary vulgar Realism and the lying Romance? - there is a poetical Drama of the Philistines.

*

170 *

Since half a year I have a new theatre-school, 1 and the day before yesterday I put the question: Do you consider the Marionette natural?2 No - they answered with one voice. What - I exclaimed indignantly not natural, the Marionette. Every one of her g m t [!] movements are according to her Nature. A machine trying to make human movements is unnatural. More: the marionette ist [!] more than natural, she also has Style - I mean the unity of expression and therefore the marionette-theatre is true! Those people don't understand Nature, Nature is to them not the necessity, the law of things, but the ordinary, the vulgar, the low. It is said, that the Public is like a big child. If only that were true! Children are artists full of naivety, they are sensitive to Style. They have imagination and tare [!] themselves away from the [!l reality. But the public of the theatre is no child. Not to-day. Perhaps to-morrow? Many-many thanks for the "Souvenir".3 It is like a message from another world. A Dream! We live here with a soul of compromise, as you write. The Mask is more than a dream. It is a hope! A hope of education. With friendship and veneration Yours A. Hevesi

8. Dear Friend, I have spent some days in the country and since two weeks I am d o w n with a cold. I was unable to do anything. Within a short time I shall write an article about You and "The Mask" in a distinguished Hungarian newspaper. 1 It will perhaps help a little to the cause. Do you know "A Midsummer Night's Dream" produced by Reinhardt. 2 I could write about that, too. The Germans have made a realistic fairy-tale out of it with plastic trees, real water etc. with Greek workers etc. Which is wrong. The stage should realise a dream and the whole play should be stylized as a dream. How to d o it, that is what I would write about, if you agree. Reinhardt comes to Budapest next month, and one of our theatres will produce "L'Aiglon"3, and the National Theatre [prepares] "Antony and Cleopatra" by Shakespeare. 4 I shall report on these too. All these performances will be disgusting. Oh, how unartistic these things are. Everything we are forced to do is disgusting. A Hungarian newspaper has asked me for an article for their Easter-issue on the stage-director of today. This is what I have written: The stage-director of today dreams of the stage of days to come. 5 Alexander Hevesi *

171 *

13. Dear Friend, You are too good and kind. Recently I was disgustingly busy, everyday matters are pressing me down. I was also unable to answer your letter. I am sending my responses to the questions enclosed in this letten I believe them to be a little too long, but there is no other way, one has to say something, isn't that so. To say "no" would be short enough, but we want to clarify this question somewhat, don't we? 1 A theatre in Budapest, the Magyar Színház (Hungarian Theatre) has performed "L'Aiglon" by Rostand, an eagle without wings, realistic, all the verses chopped up. The Wiesenthal Sisters, three dancers, appear for the first time here, I suppose they have studied with Miss Duncan, they produce a kind of pure dance, the [girl] Hanako, 3 a Japanese artist performed here as well; an interesting document of style and realism. She seems to be realistic yet graphic. Reinhardt and his ensemble are going to give guest-performances in a few days. 4 Do you want something about them? A whole Hevesi-issue? But, dear Friend, how can you think of such a thing. All my work u p to now is n o more: modest efforts, modest beginnings... oh! I shall send a reply to your last letter in a short time. Are you thinking only about this "great round world"? Then you are already more than an artist. That sounds like poetry, much more than stage and art. I believe we must never lose the ground-floor from under us, at most the fly-floor [this is a pun o n "Boden" and "Schnürboden"; Ed.] Your are demanding perhaps much more from Art than Art itself is able to give. Don't you think so? With friendly handshake Your Hevesi 16. Dear Friend, You are really a charming man. I have not deserved your attention, not at all. True, I wanted to write you yesterday and today, but I have had two dreadful months. I was forced to stage a great dramatic poem, "The Tragedy of Man" in six weeks. 1 It was disgusting. A fight. And now our theatre is - sold. 2 To the government. The Minister has discovered that our old National Theatre was unsatisfactory. It would take 4-5 years to build a new one. He, accordingly, has taken * 172 *

over the "People's Theatre". The tenants of which were glad to get rid of it. For you can make a deal with the government, and if Art is not Art in Hungary, business is business. Accordingly, there is a basic change in my situation. I don't know what I am going to do. No good expectations for the "Thalia", as things are going. Everything looked fine two years ago, and if we would have been able to gather the necessary capital, it would have been excellent, because all the young talents were available. The "Thalia" has developed these young scions, and now they all have accepted permanent engagements. This is a difficult situation... If, during the next month, I shall be able to settle my affairs, I will come to Forte dei Marmi. I should like to see you and talk to you. If that would not become possible, I should come to Berlin in the fall, by all means. Are you doing "Lear" on a revolving stage? For Reinhardt is doing now everything on the revolving stage. That is something for the good guys. The situation here becomes worse and worse. Just as in the case of music. People hereabouts have no ears and no eyes. They are enjoying the worst and they do not like works of art. I think we are going backwards. "The Mask" is very interesting, but I believe that the Symposium has not achieved too much. Everybody has written about something else, which is, of course, natural. There should be written a complete Aesthetics of the new Art of the Theatre. Your writings are certainly the most interesting and they shall lead somewhere. Is our mutual friend, Fülep, still in Florence. I have no earthly sign from him. With the friendliest feelings. See you soon A Hevesi 19. Dear Friend, only recently could I read your article in the September issue about the plays of Shakespeare. Many things are true enough in it, but not everything. The plays of Shakespeare were not written to be read, they are, however, impossible on the stage of today. This is a misfortune of old standing. The trouble has begun at the moment when the stage has turned realistic. Shakespeare's stage was of a symbolic nature, the individual actor had the biggest role, the masses, on the

*

173 *

other hand, had been thought of only as the background. That is: the Shakespearean drama is the drama of individuals and in this it is the opposite of modern drama. The drama of today is a "Milieu-Drama" [a drama of surroundings; Ed.]. Now, it h a p p e n e d that the stage has developed in terms of the milieu-drama, the scene became more and more realistic, it tried to imitate life and reality, accordingly the stage developed into a total contradiction with Shakespearean drama. If it is written in a play by Shakespeare: a street, that does not mean a street as we think of it. Goethe has already misunderstood Shakespeare. He and Schiller have imagined an actual street. Everything else followed from this. As soon as people in the 19th c. have seen an actual street in Shakespeare - in the course of development - they had to do their utmost to conjure u p a real street on the stage. They have done this in England, in Germany, in the Merchant of Venice they have put a real street on the stage with gondolas, people, children etc. In short: they have changed Shakespeare into a milieu-drama. This is barbarism, even when done in the best taste and with cleverness, as by Reinhardt in Berlin. That is Über-regie. The performances, thereby, became too long. Lots of accessories and nothing essential. Shakespeare can and should be performed only on his own stage; in the original order of the scenes. The problem, - Shakespeare-, can be solved only through the use of Shakespeare's stage. That kind of stage, however, is obsolete. It has nothing to tell us. Its symbolism is incomprehensible to us!! I have succeeded to combine the old Shakespearean stage with your ideas, dear friend, and I have arranged Romeo and Juliet for a new version of Shakespeare's stage. You will get the sketches soon, you will perhaps like them. Interesting things come out of it. Some brand-new effects. You can perform Romeo and Juliet without cuts in 2 1/2 hours. There are scenic elements, but no changes of scene. It is a very special use of the scenic space. Farewell Yours sincerely Alexander Hevesi I shall make a trip to Florence, Italy, this summer, by all means.

20. Dear Friend, my articles naturally belong only to you, You may dispose as you wish. It would be a pity, however, to have them printed, because they are already antiquated. It would have been a pity for

*

174 *

The Mask. I have not yet seen the last (February) issue. Wasn't it perhaps published at all? - - - I also share your doubts about the possibility to produce Shakespeare's plays. I have written several times about that. I don't know anything about Fülep. He has been in Budapest and has left for Paris. He has not written anything from there. He is one of the greatest talents here in Hungary, uncommonly cultured. I am unable to come to Berlin just now. But I am free from the end of June to the end of August. Couldn't we see each other somewhere. I should also like to go to Munich to see Faust, produced by Reinhardt. If you would stay in Italy during this summer, it would be easy for me to get there. Please write about this by all means. And so see you later sincerely yours Alexander Hevesi 25. Dear Friend, I have got your letter from yesterday. I shall return the manuscript to the Mask soon. I am very curious how Hamlet will be produced in Moscow. I have staged Midsummer Night's Dream last month with a big success - and - naturally - with big concessions. 1 I have cast children as fairies. Alas, I am too busy. La vie est misérable. Would you please write to me from Moscow. Very truly yours Hevesi

26. Dear Friend, eight or ten days ago I have written to you to Florence. It will be fine when you come here. In all probability you won't see anything, because in this year I am working in the National Theatre according to the worst routine. In February perhaps the Oresteia by Aischylos or What You Will by Shakespeare. Just now there is nothing to do here. You have probably produced something beautiful in Moscow. I will go next summer to Italy by all means. So - see you soon. Please write to me the exact date of your arrival. See you later your Alexander Hevesi

*

175 *

B. THE ANSWERS OF SÁNDOR HEVESI TO THE QUESTIONS PUT BY THE MASK. (In English and in Hungarian translation.)

a.

REALISM AND THE ACTOR. An International Symposium. The Questions. I. Do you consider Realism in acting to be a frank representation of human nature? II. In your opinion should the Actor be allowed the same liberty in his expressions of the Passions, as is permitted to the Writer or the Painter? III. Do you think that Realism appeals to the General Public or only to a limited section of Playgoers? [The Mask, Vol. I. No. 3-4. 1908.1 A REALIZMUS ÉS A SZÍNÉSZ szimpózium.

Nemzetközi A kérdések. I. Véleménye szerint a színészi játék Realizmusa hitelesen ábrázolja az emberi természetet? II. Adható-e, véleménye szerint, ugyanolyan szabadság a Színésznek a Szenvedélyek kifejezésére, mint az írónak vagy a Festőnek? III. Mit gondol, vajon a Realizmus a Nagyközönségnek szól, vagy csak a Színházbajárók behatárolt részének? Alexander Hevesi: I. Realism is also an Art for the representation of human nature. This art consists in laying stress on what is special in the human. That is why Realism always appears when Art has become fossilised into formalism. Realism is to regain a hold on life for Art, but after it has refilled itself with life it then strives to overcome the specialisation, that is to say, details (for every true Art is symbolic),

*

176 *

II.

III.

I.

II.

III.

and endeavours to form patterns; that is to say, it wishes to return to "style". The modern tendency in Art, and what we are all striving at, is to conquer Life through Art. Poets and Painters are limited by their materials. The same law pertains for the Actor. In the first place his limitation is through material, that is to say, through speech. Further there is another limitation for him. The Actor does not stand alone upon the stage. He is a part of the whole and this whole is represented by the Stage Manager. An Actor must become great through renunciation. I believe that Realism is the Art of the Philistine. The naive public is a child, susceptible to style. The true amateur desires style. The Philistine wants everything to be real... real trees, real walls and so on. These real things are always unreal things in Art... alien and hostile to Art: but the Philistine is no Artist: he has only senses and no fantasy. A Realizmus is az emberi természet ábrázolásának a Művészete. Ez a művészet arra helyezi a hangsúlyt, ami különös az emberiben. Ezért van az, hogy a Realizmus mindig akkor jelenik meg, amikor a Művészet formalizmussá kövült. A Realizmus arra szolgál, hogy visszaszerezze a Művészet számára az életet, de miután élettel töltötte föl magát, arra törekszik, hogy meghaladja a specializálást, azaz a részletezést (hiszen minden igaz Művészet szimbolikus), és sematikus formákat alakít ki; azaz vissza kíván térni a „stílushoz". A Művészet modem iránya, ami felé mindnyájan törekszünk, a Művészet segítségével hódítani meg az Életet. A Költőket és a Festőket anyagaik korlátok közé szorítják. Ugyanez a szabály érvényes a Színészre nézve is. Az ő legelső korlátja is az anyag, vagyis a beszéd. De van más korlátja is. Része egy egésznek és ezt az egészt a Rendező képviseli. A Színészt csak a lemondás teheti naggyá. Azt hiszem, hogy a Realizmus a Filisztetek művészete. A naiv közönség olyan, mint a gyermek, fogékony a stílus iránt. A művészet igazi kedvelője a stílust igényli. A Filiszter azt szeretné, hogy minden valóságos legyen... valódi fák, valódi falak, és így tovább. Ezek a valóságos dolgok azonban a Művészetben mindig valótlanok. .. idegenek és ellenségesek a Művészettel szemben: de a Filiszter nem Művész, csak érzékei vannak, fantáziája nincs. [The Mask, Vol. I. No. 5. 1908.]

*

177 *

b.

A NATIONAL THEATRE: ITS ADVANTAGES AND DISADVANTAGES An International Symposium. The Questions. I. Do you believe a National Theatre, directed by a Committee, is advantageous to the development of our Artists? II. Has your experience shown you that the greatest talent is to be found in the National Theatres of Europe, or in the Theatres of private enterprise? III. Do you think greater advantage would accrue to the State if it supported the independent efforts of individual artists of great talent, rather than a collective and less talented body of artists under the controll of a Committee? IV. If you had been asked the question thirty years ago would you have voted in favour of the State supporting Madame Bernhardt, Madame Duse, Tommaso Salvini and Henry Irving, or would you have been in favour of the Nation supporting the National Theatre of France, and the proposed National Theatres in England and Italy? [The Mask, Vol. II. No. 4-6. 1909-1 EGY NEMZETI SZÍNHÁZ: ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI Nemzetközi szimpóziu m. A kérdések. I. Hisz-e abban, hogy egy Bizottság által igazgatott Nemzeti Színház előnyös lenne Művészeink fejlődése szempontjából? II. Tapasztalata szerint a legnagyobb tehetségek Európa Nemzeti Színházaiban találhatók, vagy a magánvállalkozókéban? III. Mit gondol, nagyobb előnye származnék-e az Államnak abból, ha nagy tehetségű egyes művészek független törekvéseit támogatná, mint hogyha egy Bizottság ellenőrzése alatt működő kevésbé tehetséges művészek együttesét? TV. Ha ezt a kérdést harminc éiwel ezelőtt tették volna föl, arra szavazott volna-e, hogy az Állam támogassa Madame Bernhardtot, Madame Dúsét, Tommaso Salvinit és Henry Irvinget, vagy előnyben részesítette volna azt, hogy a Nemzet a Francia Nemzeti Színházat, vagy az Angliában és Olaszországban javasolt Nemzeti Színházat támogassa?

*

178 *

ALEXANDER HEVESI - BUDAPEST I.

II.

III.

IV.

If starting from the point of view of the individual artist, few will be found to regard the system of the official theatre as a sympathetic or desirable one. National Theatres have everywhere their inherent limits in tradition and convention and in this way they are handicapped. But on the other hand (and this must be distinctly understood) great artists such as Rachel always break down even traditions, and a National Theatre can always renew itself by the very talent of its great artists. The practise of the last thirty years differs materially from that of earlier times. Formerly in France or Germany* the most prominent actors and actresses were intent on obtaining an engagement in the National Theatre. The change noticed in our days must be attributed to both artistic and material reasons. Theatres of private enterprise of our time are intent on securing the greatest artists, and at prices beyond the power of National Theatres. Nevertheless Mr. Kainz, the greatest of German actors, is in Vienna at the Bourgtheater [!]. I have no doubt whatever that independent efforts of individual actors of great talent are always successful, materially and artistically, without any support from the State or Nation. I find a Committee as in France unnecessary; a manager, a man of artistic sense and experience, will suffice and there is no reason to talk about a "less talented" body when the Comédie Frangaise can boast of the advantage of retaining Mounet Sully, Frandy and Mme Bartet after having lost Madame Bernhardt and Coquelin. Independent artistic efforts (I d o not mean actors here) should be supported by the State. As far as I know Mme. Duse and Signor Salvini never did consider support of that kind, because their individual efforts had been very successful. I believe a National Theatre according to the ideas of Heinrich Laube, the ancient HI manager of the Burgtheater in Vienna, is a thing to be desired in every land with all one's heart. Laube's proposal was to create a classical repertory of international character, ... a school for dramatic literature and good taste, a house of culture and not of business. Perhaps I am very partial to the idea of the National Theatre, for in Hungary, for instance, our National Theatre was for the space of forty years the one [!] only stage devoted to the purposes of art, and it holds at this moment, with some few exceptions, the greatest artists to be found on the entire Hungarian stage. [The Mask, Vol. II. No. 4-6. 1909-1 *

179 *

I.

II.

III.

IV.

Ha az egyéni művész szemszögét vesszük kiinduló pontnak, kevés olyant fogunk találni, akik a hivatalos színházak rendszerét vélnék szimpatikusnak vagy kívánatosnak. A Nemzeti Színházaknak a velük járó korlátja a hagyomány és a konvenció, és ez számukra hátrányt jelent. Másrészt azonban (és ezt nagyon világosan meg kell érteni) az olyan nagy művészek, mint Rachel, mindig áttörik a hagyományokat is, és a Nemzeti Színház éppen nagy művészeinek tehetségével tudja megújítani magát. Az utóbbi harminc év gyakorlata merőben különbözik az előbbi időszakétól. Azelőtt Franciaországban és Németországban a legkiválóbb színészek és színésznők arra törekedtek, hogy a Nemzeti Színházba szerződhessenek. A napjainkban észlelhető változást művészi és anyagi okoknak kell tulajdonítanunk. Korunk magánvállalkozásai arra törekszenek, hogy a legnagyobb művészeket biztosítsák a maguk számára, olyan bérekkel, melyek meghaladják a Nemzeti Színházak lehetőségeit. Ennek ellenére Kainz, a legnagyobb tagja. német színész, a bécsi Burgtheater Semmi kétségem afelől, hogy a nagy tehetségű egyes színészek erőfeszítései az Állam vagy a Nemzet támogatása nélkül is mindig sikert aratnak. Egy francia mintára működő Bizottságot fölöslegesnek tartok; egy menedzsert, egy tapasztalt és művészi érzékkel megáldott embert elegendőnek tartok, és nincs értelme „kevésbé tehetséges" együttesről beszélni, amikor a Comédie Frangaise még mindig egy Mounet-Sully, Frandy és Mme Bartet személyével büszkélkedhet, miután elveszítette Madame Bernhardtot és Coquelint. Az egyéni művészi kezdeményezéseket (nem színészekre gondolok) az Államnak támogatnia kellene. Ahogy én tudom, Mme Duse és Salvini úr sohasem gondolt ilyen támogatásra, mivel egyéni eredményeik igen sikeresek voltak. Úgy hiszem, hogy egy Nemzeti Színházat, amely Heinrich Laube, a bécsi Burgtheater régi igazgatójának eszményei szerint működne, minden országban szívvel-lélekkel kívánnának. Laube javaslata szerint nemzetközi jellegű klasszikus műsort kellene kialakítani, - amely a drámairodalom és a jó ízlés iskolája lenne, a kultúra és nem az üzlet háza. Lehet, hogy én nagyon elfogult vagyok a Nemzeti Színház eszménye iránt, mert például Magyarországon a mi Nemzeti Színházunk negyven éven át az egyetlen olyan színpad volt, amely a művészetet szolgálta, és jelenleg is, néhány kivétellel, a magyar színpadok legnagyobb művészeit mondhatja a magáénak. [The Mask, Vol. II. No. 4-6. 1909-1

*

180 *

c. A KÉT LEVELEZŐ ÉLET- ÉS PÁLYAKÉPÉNEK ADATAI BIOGRAPHICAL DATES HEVESI

CRAIG 1872 sz. Angliában, Steve na ge-Hertfordshire-ben

1873 sz. Nagykanizsán 1885 első fellépése 1889 első fellépése Londonban, a Lyceum Sz.-ban 1890 színikritikát kezd írni a Magyar Szemlébe 1897 Hamlet szerepét játssza a londoni Olympic Sz.-ban 1900 először rendez és tervez díszletet (Purcell: Dido és Aeneas)

1904 Berlinben működik, mint díszlettervező; találkozik Isadora Duncannel 1905 megjelenik első könyve, A színház művészete 1906 díszletet tervez Eleonora Duse Rosmers/io/m-produkciójához 1908 Firenzében telepszik le; elindítja lapját The Mask címen; megszerzi az Arena Goldonit; Moszkvába utazik egy Hamlet-produkció előkészítésére

1901 rendezőnek szerződtetik a Nemzeti Színházba 1904 a Thália Társaság egyik alapítója és rendezője; színművészeti iskolát szervez

1907-08 a Népszínház-Vígopera rendezője 1908 a Thália Társaság megszünteti működését; Hevesi ismét a Nemzetihez szerződik

1908 MEGKEZDŐDIK CRAIG ÉS HEVESI LEVELEZÉSE 1910 Craig szabadalmaztatja új díszlettechnikáját SCREENS néven 1911 Londonban bankettet rendeznek Craig tiszteletére; megjelenik második könyve, A színház művészetéről 1912 január 8. - a moszkvai Hamlet nagysikerű bemutatója a Művész Színházban 1914 Színházművészeti Kiállítás Zürichben; Craig itt találkozik először Adolphe Appiával 1916 Craig művészi bázisát, az Arena Goldonit az olasz katonaság rekvirálja

*

Előszóként Hevesi egy levelét használja fel. 1912 május l-jén két commedia deH'artét mutat be a Nemzetiben; ősztől az Operaház főrendezője 1914 Hevesi megbetegszik az orosz fronton; utána visszatér a Nemzeti Színházba, mint rendező

181 *

1917 Rapallóba költözik át 1918 a háborús szünet után újra megjelenik a The Mask

1922 Craig terveinek kiállításai: Amsterdam, Manchester, Glasgow, Bradford

1919 megjelenik Hevesi nagy tanulmánya Az igazi Shakespeare-röl 1922 Hevesit kinevezik a Nemzeti Színház igazgatójává 1924 megnyitja a Nemzeti Kamaraszínházát

1925 Craig egy Genova melletti faluba, Sturlába költözik 1926 a koppenhágai Nemzeti Színház számára megtervezi Ibsen A trónkövetelőbe díszleteit 1929 kiadják Craig Hamlet-fametszeteit 1931 Szegeden szabadtéren rendezi meg a Magyar Passiót; cikke jelenik meg Gordon Craig sikertelen nagysága és dicsősége címen 1932 politikai okokból el kell hagynia a Nemzeti Színházat; átveszi a Magyar Színház művészi vezetését 1933 MEGSZŰNIK A LEVELEZÉS CRAIG ÉS HEVESI KÖZÖTT 1936 Craig Párizs környékére költözik 1939 hosszas betegeskedés meghal. 1942 Craig utolsó lakhelyére, költözik 1966 Craig meghal.

után

Hevesi

Vence-ba

HEVESI

CRAIG 1872 b. in Stevenage (Hertfordshire)

1873 b. in Nagykanizsa, Hungary 1885 first appearance on the stage 1889 first appearance at the Lyceum Th., London 1890 begins t o write theatre criticism into the periodical Magyar Szemle (Hungarian Review) 1897 appears in the role of Hamlet at the Olympic Th., London 1900 his first work as a designer and director of Purcell's Dido and Aeneas 1901 Hevesi's first contract as a stage-director at the National Theatre, Budapest

*

182 *

1904 working in Berlin as a scenic designer; he meets Isadora Duncan 1905 The Art of the Theatre, his first book is published in English and German 1906 he is designing the sets to Eleonora Duse's Rosmersholm

1908 Craig goes to Firenze, Italy; publishes the first number of The Mask; acquires the Arena Goldoni; makes a short trip to Moscow to prepare the production of Hamlet in the Moscow Art Th.

1904 Hevesi becomes co-founder of the Thalia Society; there he establishes a School

1907-08 Hevesi is going over to direct at the Népszínház-Vígopera 1908 as a consequence of political and economic difficulties, the Thalia Society is forced to finish its productions; Hevesi returns to the National Theatre

1908 CRAIG AND HEVESI BEGIN TO CHANGE LETTERS 1910 Craig takes out the patent for his SCREENS 1911 a banquet in London to honor Craig's contribution to the art of the theatre; his second book, On the Art of the Theatre is published 1912 successful first night of Hamlet in Moscow

1914 an International Theatre Exhibition in Zurich; the first personal meeting between Craig and Adolphe Appia 1916 the Arena Goldoni is taken over by the Italian troops 1917 Craig moves over to Rapallo 1918 after a few years of suspension, Craig begins to publish The Mask again

1922 a series of exhibitions of Craig's drawings: Amsterdam, Manchester, Glasgow, Bradford

1925 he moves over to Sturla, a little place close to Genova 1926 he designs the sets for Ibsen's The Pretenders in Copenhagen, Denmark 1929 a volume of wood-cuts by Craig to Hamlet is published by the Cranach Press

*

1912 1 May, Hevesi produces two plays in the style of the commedia dell'arte; becomes director-in-chief in the Opera House 1914 at the beginning of World War I. Hevesi is called up and became ill, returns again to the National Th. as director

1919 a great essay on The true Shakespeare is published 1922 Hevesi becomes managing director of the National Theatre; there he creates highly estimated cycles from the works of Shakespeare and Moliére 1924 he opens the Little Theatre of the National Th.

183 *

1931 Hevesi produces a Hungarian Passion Play on a grand scale at the open-air theatre in Szeged; he publishes an essay on The unsuccessful greatness and glory of Gordon Craig. 1932 he has to leave the National Theatre for political reasons and becomes the artistic leader of the Magyar Színház, a private enterprise NO EXTANT LETTERS BY CRAIG OR HEVESI FROM 1933 ONWARDS 1936 Craig moves to Paris 1939 after a period of ill health, Hevesi dies 1942 Craig is taking up his last quarters at Vence, France 1966 the death of E. G. Craig

*

184 *

AZ ELMARADT TALÁLKOZÁS Edward Gordon Craig 1907 márciusában telepedett le Firenzében. Több mint egy évtized telt el azóta, hogy félbehagyta édesanyja, Ellen Terry, a hírneves színésznő mellett, Henry Irving színházában már gyermekkorában megkezdett és sikeresen induló színészi pályafutását. Egyre jobban kezdték érdekelni a színpad művészetének lehetőségei. Homályos elképzeléseit új stílust keresve félamatőr produkciókhoz kapcsolódó díszlet- és jelmeztervezéssel, rendezésekkel kezdte el megvalósítani. Tapasztalatait, eredményeit 1905-ben megjelent The Art of the Theatre című rövid könyvében, nagyrészt párbeszédes formában, rendkívül vonzó, színes nyelven megfogalmazott szövegben közvetítette, először körvonalazva egy autonóm alkotó színházművész megjelenésének szükségszerűségét, akinek az eljöveteléhez a rendezői művészet határainak kiszélesítését nélkülözhetetlennek tartotta. A gyakorlati színházi életben ezeknek az elveknek a megvalósításához nem kapott, nem kaphatott társat. Úgy határozott, hogy kilép a meglévő szakmai keretekből és kortársai közül keres olyan művészeket, bárhol éljenek is, akiket megnyerhet ügye szolgálatának. Ezért írta meg könyvét, és ezért kezdte el már 1907 végén egy saját szerkesztésében és kiadásában megjelentetendő folyóirat, a The Mask első számainak előkészítését. A firenzei Café Giubbe Rosse ifjú művészek kedvelt találkozóhelye volt; Craig azóta járt oda, amióta 1906-ban Eleonora Duse Rosmers/zo/ra-produkciójának díszlettervezőjeként először látogatott el az Arnoparti városba. Itt találkozott a fiatal Fülep Lajossal, aki huszonkét évesen már elismert, modern szemléletű művészettörténésznek számított, és aki, mielőtt 1907-ben Firenzébe érkezett, hogy hat éven át ott éljen és tanuljon, már jelentős tanulmányokat publikált, az előző év folyamán pedig Kosztolányi Dezső, Márkus László és Hevesi Sándor társaságában egy ideig a Magyar Szemléi szerkesztette. így hát, amikor Craig folyóirata lehetséges magyar munkatársai iránt érdeklődött, Fülep nyugodt lélekkel ajánlhatta volt szerkesztőtársát, Hevesit, aki az idő tájt a Nemzeti Színház keveset foglalkoztatott ifjú rendezője volt, 1904 óta pedig az új művészi törekvéseket Magyarországon is meghonosítani kívánó kis csoport egyik vezetőjeként egy általa alapított színházi iskola irányítója lett. Mindkettő keretét a Thália Társaság biztosította. Fülep Lajos 1966-ban Keresztúry Dezsőhöz írt levelében úgy emlékezett, hogy „1907 és 1913 között nagyon barátok voltunk [Craiggel], két szomszéd házban egymás mellett *

185 *

laktunk egy ideig, ... Hevesivel én ismertettem meg..." Craig elveit és célkitűzéseit a magyar színházi szakma, a század első éveinek fiatal művésznemzedéke, széles körű tájékozódási igényeit igazolva, szinte megjelenésükkel egyidejűleg megismerte. Első könyvének párbeszédes részeit a Színház és Élet című hetilap már 1905-ben közölte. Fülep Lajos a Magyar Szemléden 1906 február-márciusában megjelentetett, Ivánfi Jenőről, a Nemzeti Színház vezető színészéről és rendezőjéről szóló kis interjújában arról számolt be, hogy a művész asztalán Craig könyvét látta a „színházi dekorációról". 1906-ban jelent meg Vidor Dezsőnek, az Operaház rendezőjének könyve, A színpadi rendező és munkája, amelynek több fejezete foglalkozott külföldi szakkönyvek ismertetésével. Az egyikben Craig művéről számolt be „Magnus Móric" német fordítása nyomán, három oldalon, mint „a jelenkor művészet-irodalmi munkáinak egyik legnagyobb szenzációjáról". Elismerése mellett azonban fő kifogásként azt állapította meg - sok későbbi érvelést megelőlegezve - , hogy Craig elveinek érvényesítése esetén „a színpadi előadás többi személyi tényezői s elsősorban az alakító színészek is csak végrehajtó közegeivé válnak a rendező - még oly hivatásos, de mégiscsak egyéni - önkényének". A kötet egy másik helyén, Georg Fuchs német színpadi reformer könyvét ismertetve abban is Craig hatását véli felfedezni. Fülep Lajos .pedig, amikor 1908 első heteiben tanulmánysorozatot jelentetett meg az Új Szemléden az Új művészeti stílusról, immár részletesen elemezhette Craig elképzeléseit. Mintha csak róla mintázta volna azt az általános arcképet, amelyet az új művészi törekvések hőseiről rajzolt: „Emberek, legjobbjaink, szemünk láttára vonulnak föl, a csak magukba vetett bizalom szent vallásával, mindenikük először megteremti maga körül a nihilt, hogy utána egyedül építse föl a maga világát - mindenki külön a maga világát - , pusztítva és építve, tagadva és állítva egyszerre, indulnak csak magukban bízva, mégis - már első lépésükben ott a reménytelenség (...) Egyedül megteremteni magukban azt, amit azelőtt sok ember és sok esztendő, tán több száz esztendő teremtett - stílust (...) A színházban is be kellett következnie a stílus felé törekvésnek; a színházban, ebben a szörnyen komplikált, rengeteg különböző, gyakran ellentétes elemből összeszőtt művészetben. író, rendező, színész, festő, szcéna, hang, mozgás, zene (...), minden együtt van benne, anélkül, hogy ez a sok elem egy szerves egésszé tudna összeforrni." Ezután leírja az elavult, idejét múlt színházi gyakorlatot és Craig nyomán idézi Duse híres mondását, amely szerint ahhoz, hogy meg lehessen menteni a színházat, el kell pusztítani, a színészeket és színésznőket pedig a pestisnek kellene kiirtania. Ezzel szemben, írja *

186 *

Fülep, Craig „fantáziájában úgy él a színház - maga a színház - mint egy differenciált alkotó művészet (...) Víziókban nyújtsa az életet, látásokban a szépségeket (...) akcióval, mozgással, mert a mozgás a színház teremtő művészi eszköze, az, ami az írónak a nyelv, az építésznek a proporció és egyensúly, a szobrásznak a forma, a festőnek a szín." Végül levonja a következtetést: „Ha az Ő vállalkozásának egyéb eredménye nem volna, mint hogy sikerülne a színházat zsibvásárból művészi hellyé formálnia, melyben egy és organikus életet él minden, stílusos hellyé ... ah, ez már sok is. Egyelőre elég annyi, hogy az általános stílustörekvésben a színház is ki akarja venni a részét." Ehhez a munkához ajánlotta Fülep társul Craignek Hevesit, aki ez idő tájt már szintén elég alapos tájékozottsággal bírt Craig művészi elképzeléseit illetően. Már a Magyar Szemle 1906. szeptember 16-i számában más európai művészeket is felsorolva Craiget, mint a modern művészeti irányzatok olyan képviselőjét említette, akiknek a próbálkozásai „már nem kísérletek többé, hanem valóságos, nagy művészi eredmények". 1907. december 9én Fülep Lajosnak írt levelében pedig az alábbiakban vázolja föl álláspontját: „Nagyon érdekes, amit Gordon Craigről ír. Ismerem a könyvét s bécsi kiállításának reprodukcióit. (...) Nem hiszem azonban, hogy Ő annyira magában álló, mint ön írja. Mihelyt a könyve németül megjelent, sőt még a könyvének megjelenése előtt is, tisztán londoni működése erősen impresszionálta a németeket és Reinhardt legalább is annyit köszönhet neki, mint én. S annak a könyvnek a jelentősége nem annyira a pozitívumaiban áll, mint inkább termékenyítő erejében, ez pedig annyira evidens, hogy minden színházi emberre hatott. (...) engem is impresszionált s csak egy lényeges eltérésem van könyvétől, s ez az a félelmem, hogy ő alapjában véve mindent egy - bár magában véve absolut művészi - stílusra akar visszavinni. Én a stílek sokfélesége mellett vagyok (...) A törekvéseivel teljesen egyetértek, mert hiszen a legnagyobb dolgot akarja: kiemelni a színpadot a közönséges valóság rendjéből. Kevesen vannak ma Európában színházi emberek, akik ezt akarják, s képzelheti, milyen örömmel lépnék vele kontaktusba, ha csak írásban is. (...) Ha írhatnék Gordon Craignek németül, tudassa velem, sokkal hamarabb menne, ő felelhet aztán angolul." Ilyen külső és belső előzmények után kezdődött el egy 1908. február 5-én keltezett levéllel Craig és Hevesi évtizedeken át, kisebbnagyobb megszakításokkal tarkított levélváltása. Aki végiglapozza a fennmaradt anyagot, hamarosan tisztába jön azzal, hogy a kezdeményező mindvégig Craig volt. ő indította el a kapcsolatot, ő újította föl a világháborús évek után, majd 1928-tól ismét a levelezést. A dátumsorból az is kitűnik, hogy két időszakban vált levelezésük intenzívvé: rögtön *

187 *

az elején, 1908 és 1912 között; illetve a végén, 1931 második felében. A két korszak leveleinek hangvétele különbözik: az európai politikai helyzet változásai érezhetően sötét árnyakat borítanak a korábbi derűs, vagy annak vélt állapotokra. Bizonyos motívumok azonban mindvégig felbukkannak, s ezek között is legerősebben a személyes találkozás igénye, szükségessége, lehetősége, akadályai. 1908 februárja és augusztusa között Craig hat levelében is kívánja, javasolja, szinte erőszakolja kettejük találkozását. Hol csak egyszerű beszélgetésre invitálná Hevesit, hol díszlet- és mozgástervezést ajánl fel, hol az újfajta színpadtervezést tanítaná meg neki, hol egy „összeurópai Thália Társaság" szervezésére agitálja, illetve vezetőjéül jelöli. Egy elveszett levelében „Hevesi különszámot" javasol a The Maskban; többszöri moszkvai útjával kapcsolatban tervezi és ígéri, hogy útba ejti Budapestet; addigi tapasztalatai alapján arra próbálja rávenni Hevesit, hogy más hasonló színházi emberekkel együtt hagyja ott színházát, csatlakozzék hozzá Firenzében, és dolgozzák ki az új színházművészet terveit. Közös rendezést vállalna vele, de évente legalább kétszer össze kellene jönniük. Hevesi viszont, nem is egyszer, kiállítást szeretne rendezni-rendeztetni Craig műveiből Pesten és azt reméli, hogy ez alkalommal Craig végre Magyarországra látogathatna, Ő meg cikkekkel, előadásokkal igyekeznék még csillogóbbá tenni a nagy angol színházművész Pesten amúgy is meglévő hírnevét. Mindezekből annyi valósul meg, hogy a Magyar Iparművészet című folyóirat 1914-es 1. száma, amely a modern színház- és szcenikamúvészeti irányzatokkal foglalkozik, leközli Craig jó néhány, nemrégen publikált tervét. Hevesinek nyilvánvaló módon ott kellene lennie Londonban Craig ünneplésekor, 1911 nyarán, ó azonban nem tud elmenni, csak egy nagyon szép köszöntó-méltató levelet ír, - igaz, hogy Craig következő legfrissebb könyvének Bevezetése lesz belőle. Végre, 1912-ben, minden jel arra mutat, hogy Párizsban összetalálkozhatnak. Hevesi meg is érkezik a jelzett időpontban, de nem találja ott, és majd tíz napon át hiába is várja Craiget, aki ezalatt - életének ritka eseményeként - , három hetet a feleségével tölt Svájcban. Hevesi kénytelen hazautazni. Craig legközelebbi fennmaradt levele Londonból érkezik, újabb baráti hívogatása pedig valamikor 1913 elejéről, ismét Firenzéből. Azután: a világháború. Mindegyikük veszteséget szenved: Hevesi megbetegszik. Craig művészi bázisát, a firenzei Arena Goldonit az olasz katonaság rekvirálja és dúlja fel, könyvtárát szétdobálják, híres színpadmakettjeit összetörik. Craig 1920-ban szólal meg újra, bánatosan kérdezve, hogy „az Örökkévalóság innenső partján" egyáltalán találkozhatnak-e még? Újabb szünet után, 1929-ben Hevesi megint csak Craig-kiállítást tervezget, de a megvalósításig ezúttal sem jutnak el. 1931-ben felvillan egy bécsi *

188 *

találkozás lehetősége, de Craig utazását ezúttal (nyilván máskor is) rossz anyagi helyzete gátolja meg. Úgy véli, riportok írásából biztosíthatná pesti útja fedezetét, Hevesi azonban a helyzet ismeretében lebeszéli erről a megoldásról. Craig szívesen rendezne a Nemzetiben, ezt viszont a magyar törvények nem engedik. Azután Hevesi betegeskedni kezd, kíméletlen politikai támadások érik és el kell hagynia a Nemzeti Színházat. A saját magánszínházát Craig jegyében akarná megnyitni, aki azonban gyilkos iróniával hárítja el a tervet, és óva inti Hevesit az ilyen művészi kalandtól: „Adjon nekik egy Shaw-darabot erzsébetkori jelmezben és görög díszletben. Ez olyan átok hülye dolog, hogy biztosan tetszenék 200.000 idiótának". 1933-ban Hevesi átveszi a Magyar Színházat. Kettejük levelezése megszakad - legalábbis sehol a világon semmi nyoma. Az oly sokat tervezett találkozás elmaradt. •

A levelek olvastán, de a két művész életrajzát, működését, egyéb írásait is szem előtt tartva óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon a személyes találkozás valódi alkotói kapcsolathoz vezetett volna-e? Létrejöhetett volna-e olyan eszményi együttműködés e között a két ember között, amit - elsősorban Craig, és ezt hangsúlyoznunk kell - annyit emlegettek? A kutató arra a következtetésre jut, hogy a sors, amely látszólag értelmetlenül akadályozta meg ezt a kézenfekvő, kínálkozó együttműködést, ez a sors végül is kíméletes volt velük szemben és nem engedte meg, hogy csalódjanak egymásban, vagy éppen szembekerüljenek egymással. Ezt a meglehetősen súlyos következtetést bizonyítani illik, a feltételezést indokolni kell. Szinte plutarchoszi „párhuzamos életrajzot" lehetne írni kettőjükről. Craig 1872-ben, Hevesi 1873-ban született - abszolút értelemben is kortársak voltak. Mind a ketten a színház művészetének szentelték életüket. Mind a ketten a legmagasabb igényességgel választották, élték hivatásukat. Mind a ketten jelentős szakmai hírnevet szereztek maguknak: Hevesi Londonban hirdethette a magyar irodalom értékeit, Craig pedig Sztanyiszlavszkij Művész Színházában rendezhette meg élete nagy álmát, a Hamletet. Mindketten könyvtárnyi művet írtak arról, amit a világban a legfontosabbnak tartottak: a színház mesterségéről és művészetéről. Hát miért ne tudtak volna közös erővel küzdeni az új, nemes, tiszta színházművészetért? Az a bizonyos párhuzamos életrajz azonban jelentős különbségekre is utalna. Craig egy világvárosban, sőt, a színházművészetnek Párizs és Berlin mellett legkiemelkedőbb világvárosában, a kor legnagyobb angol színészpárosa, Ellen Terry gyermeke és Henry Irving tanítványaként kezdhette életét. Hevesi (Hoffmann) Sándor egy magyar kisvárosban, * 189 *

Nagykanizsán, egy polgári iskolai tanár családjában. Az ifjú Craig nem csak Angliát ismeri meg, de jár Amerikában is, és Heidelbergben tanul egy ideig. Hevesi, zenei tehetsége ellenére anyagi nehézségek miatt nem kerülhet be a Zeneakadémiára, de nyelveket tanul és elvégzi az egyetemet, majd kritikus lesz. Craig a gyakorlati színházban csalódva a század vége elótt abbahagyja a színészmesterséget, és más utakon keresi a művész-lét lehetőségeit: grafikát tanul, színpadot tervez, rendez. Hevesi csak 1901-ben lép be a színészbejárón, igaz, mindjárt a Nemzeti Színházba. Craig „alapképzettsége" a sokoldalú színházi emberé; Hevesi az irodalmár és a történész képzettségével indul. Craig, attól kezdve, hogy kilépett a mindennapos színházi üzemből, az intézményrendszeren kívül éli le egész életét; Hevesi viszont mindvégig a magyar színházi intézményrendszeren belül működik, sőt - mindössze két kivétellel - , állami színházban. Craig szinte anarchisztikusan „szabad" életet él legfeljebb néha szegényen; Hevesi kötelességhálókba fogva robotol. Craig mindvégig „európainak" tudhatja magát; Hevesi a két világháború közti anyagi és szellemi nyomorban tengő s m é g ezen belül is hanyatló magyar életben küzd és veszíti el csatáit. Lehet, hogy Craig egész életében utópiákat alkotott, de kétségtelenül óriási hatással volt a huszadik század színházelméletére és szcenikai művészetére szerte a világon; Hevesi értékekkel teli életművét viszont szinte archeológiai-filológiai munkával kell időről időre visszaemelni a magyar színházművészeti köztudatba. Mit kezdett volna egymással egy szobában, egy színpadon ez a két ember? Ha a kézzel írott leveleket egy grafológus vizsgálná, hasonló különbségeket mutatna ki. De az egyszerű, elfogulatlan olvasó már ránézvést is tudhatja, milyen impulzív-vizuális erővel „alkotta meg", tipografizálta leveleit Craig, és milyen hűvös ökonómiával vetette papírra érdekes és tartalmas közlendőit Hevesi. Craig írásképe szinte hallhatóvá teszi a szöveget, levelei sokszor valóban olyanok, mint amikor egy színész előadási-, hangsúly-jeleket vezet be szerepszövegei mellé. Hevesi viszont nyomdakészen írja sorait. Emögött a külső kép mögött belső különbségek is rejlenek. Az persze nyilvánvaló, hogy Hevesinek gondot jelent idegen nyelven megfogalmazni mondanivalóját és így sokkal nehezebb helyzetben van, mint Craig, aki anyanyelvén, spontán lendülettel rögzítheti gondolatait, túláradó érzelmeit, indulatait. De még így is azt kell mondanunk, hogy Hevesit, a magánembert eddig még sohasem közelíthettük meg annyira, mint éppen ezeken a leveleken keresztül. Magyar nyelven jórészt csak hivatalos levelei maradtak ránk. Örömeiről, nehézségeiről, betegségeiről, panaszairól csak most, ezekből az idegennek bizalommal elmondott, leírt soraiból értesülhetünk. És talán viszo*

190 *

nozni is akarta, próbálta Craig gátlástalan őszinteségét - már amennyire ez tőle tellett. De ezt a két, egymástól olyannyira különböző művészt bizonyos eszmék és eszmények mégis évtizedeken át összefűzték. Már említettük az igényességet, mint közös nevezőt, kölcsönös jellemvonást. Ez azonban így túlságosan általános megállapítás. Sajátos szakmai tartalmát is érdemes megvizsgálni. Három pontja van ennek a közös problémakörnek, amelyből kiindulva talán meg lehet találni a feleletet erre a kérdésre is. Az első: a színész helye a színpadi alkotásban. A második: Shakespeare műveinek „mai" előadhatósága és „előadhatatlansága". A harmadik: Craig „sikertelen nagysága és dicsősége". A levelek, márcsak hiányosságuk miatt is, nem adhatnak kellő magyarázatot, bár mind a három probléma érdemben is felmerül bennük. Ezért néhány ponton a két művész más megnyilatkozásait is segítségül kell hívnunk. Craiget, a volt színészt és Hevesit, a kritikust, rendezőt, tanárt és színészettörténészt egyaránt mélységesen érdekelte a színművész helye a modern színházművészetben. A gyakorlatibb Craig - Dúséval egyetértésben - megtagadta az adott kor színészének művészi lehetőségeit. Hevesi viszont újfajta színészeket kívánt nevelni - a Tháliában és Iskolájában, a megújulásban lévő, századeleji új színház számára. Mindketten a hagyományokban keresték az új kiindulópontot. Craig a The Mastíoan Hevesinek dedikálja dühödten támadott „Über-Marionett"-elméletét az eszményi színészről. Körkérdést intéz vezető színházi művészekhez a színészi realizmus ügyében. 1909-ben könyvismertetést közöl a Pathelin mester modern kiadásáról. 1911 januárjától cikksorozatot indít a commedia dell-artéról, amelyben szerinte utoljára volt alkotó művész a színész, nem kötődve irodalmi alapanyagokhoz. Leközli Riccoboni tanácsait a színészeknek. Hevesi viszont 1912 májusában a Nemzetiben színre viszi a Pathelint, illetve rögtönző próbatechnikát alkalmazva feléleszt egy Riccoboni-szcenáriumot, Európában először vive át a gyakorlatba egy elméletileg előkészített, kísérleti jellegű megoldást. Craig és lapja azonnal lelkesen reagál: június 12-i levelében személyes gratulációként írja le, vastagon aláhúzva: „Bravó Punchinello!", a The Mask pedig júliusban fordításban közli a pesti lapok meleg hangú méltató kritikáit. Az októberi számban Craig Hevesi előadására hivatkozva ír cikket a „feltámadó" commedia dell'artéról. Együttműködésük ezen a ponton példás és hibátlan. Mindkettőjüket egész alkotói munkásságuk során végigkísérő kérdés Shakespeare korszerű megszólaltatása. Külön kötetet lehetne összeállítani azokból a kritikákból, kisebb-nagyobb tanulmányokból, a hagyatékban található regiszteres napló Shakespeare-re vonatkozó bekezdéseiből, Az * 191 *

igazi Shakespeare című könyv anyagát is hozzászámítva, amit Hevesi, ehhez a témához vissza-visszatérve leírt. Sőt: a The Maskba írt első hozzájárulásában is erről szól: Shakespeare the Scenographer (Sh., a szcenikus művész) címmel, 1909 júliusában. Craig szinte önvallomásszerű rajongással csügg egy életen át Hamlet alakján; bizonyító anyaga könyveiben újra meg újra Shakespeare és művei - gondoljunk csak látomásos erejű Macbeth-terveire és rendezői koncepciójára. Fantasztikus kontrasztot jelent életében a Hevesinek írott levelében is megfogalmazott felismerés, amire a Hamlet világsikerű moszkvai bemutatója után döbben rá: „Shakespeare előadhatatlan". Hevesi meg egy nagy levél-tanulmányban fejti ki ennek a dilemmának a színháztörténeti kialakulását. Ez is olyan pont, ahol kettőjük diagnózisa megegyezik. Az is igaz viszont, hogy különböző módon reagálnak rá: Craig soha többet nem rendez Shakespeare-t; Hevesi óriási energiával próbál a húszas években egy nemzeti-színházi ciklus keretében gyakorlati megoldást találni. Erkölcsi sikere kétségtelen, művészi tartósságában ma már kételkednünk kell. Maradna még a harmadik probléma: Craig „sikertelen nagysága és dicsősége", az a tény tudniillik, hogy neki, akinek a művészi hatása a világ összes jelentós színházaiban kézzelfoghatóan jelen van, sohasem volt saját színháza. 1928 körül Hevesinek írt levelében Craig a londoni - részben amerikai jellegű - üzletszínházi trösztrendszert, s e színházak magukat művésznek tartó vezetőit marasztalja el. Hevesi végiggondolja a helyzetet és a Nyugat 1931. 18-19- számában írt tanulmányában próbál önmagának is válaszolni, az európai színháztörténet múltjában és alakulásában felfedezhető mélyebb okok feltárásával. Ennek az értékelő gondolatmenetnek Hevesinél vannak előzményei is. Már levelezésük legelején, 1908. május közepén ezt kérdezi Craigtől: „Maga talán sokkal többet kíván a művészettől, mint amit a művészet adni tud. Nem gondolja?" 1911-ben, amikor mindketten alkotó pályájuk csúcsán járnak, a hódoló bankettra írott levélben is a Craig-jelenség csodaszerűségére, kivételességére utal: „Megtalálta a csodák országát, benne Csipkerózsikát, álmaink és vágyaink világát, és megküzdött érte a művész állásfoglalásával, egy gyermek lelkével, egy kutató tudásával és egy szerelmes állhatatosságával." Az 1931-es, a Craig pályáját összefoglalva áttekintő, „oknyomozó" tanulmányában egy irodalomtörténeti-irodalmi alakban látja meghatározhatónak Craig életét. Enid Rose könyve ismertetésének ürügyén így ír: „...akiről a könyv szól, a modern színpadnak sikertelen és dicsőséges Cyrano de Bergeracja, az a művész, aki a legtöbbet adta a mai színpadnak és a legkevesebbet kapta tőle vissza", ó a kezdeményező, kitaláló, küszködő, „aki mindig súg és hátul marad". Az okot Hevesi *

192 *

abban a reneszánszkori színháztörténeti fordulatban véli fölfedezni, amikor „az antik irodalom beáramlott a népies játékokba s az akkori élet beágyazódott az antik irodalom formáiba ... s ezt a fejlődést az európai színház ... soha vissza nem csinálhatja". És megállapítja: „Gordon Craignek egészen sajátos balvégzete az volt, hogy az ő merőben és tisztán színházi és színpadi szándékait mindig olyan művekkel szemben és olyan színpadokon próbálta megvalósítani, amelyek bevallottan benne állottak az irodalmi vizekben". Ennek pedig az lett a következménye, a huszadik századi színházművészet helyzetét tekintve, hogy „minden színház és minden igazgató kezdettől fogva érezte, hogy Gordon Craigben a színpad legigazibb művésze és újítója jelent meg, s két kézzel kaptak fel mindent, amit a munkájából fölszedhettek. De nem tudtak, és ezért nem is akartak szőröstől-bőröstől átalakulni az 6 programja szerinf (aláhúzás tőlem, Sz. Gy.). Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ez a mondat Hevesi akaratlan önvallomása, önkritikája is. A végső, bensőséges találkozás kettejük között valószínűleg ezért nem jöhetett létre, ezért maradt el. Craig fáradhatatlanul kínálta föl magát és eszményeit egy esetleges együttműködés reményében. Hevesi ezeket a kezdeményezéseket finoman elhárította, nem reagált rájuk. Hevesi nyilván megérzett valamit, amit a fent idézett tanulmány záró soraiban fogalmaz meg nyíltan: „Ki a megmondhatója, ha véletlenül mégis akad angol vagy amerikai vállalkozó, aki megépíti és berendezi számára az ő álmainak a színházát; nem jelentek volna-e meg ott is a megalkuvásnak és a kiábrándulásnak fakó szellemei, nem derült volna-e ki, hogy Gordon Craig a legsajátabb színházában sem valósíthatja meg száz százalékosan az ő álmát, mert itt a hagyománynak és élő jelennek pozitív akadályai merednek föl mint a kőfalak, s a színház minden szépsége és szenzációja mellett is mindenkor a konvencióknak és koncesszióknak is hajléka volt, s bizonyos tekintetben mindig megmarad a Hjalmar Ekdalék házának, ahol az ideális követelményeket nem sikerül behajtani." Levelezésük, mint már említettük, ma már kideríthetetlen okokon kívül, talán ezért is szakadt meg. Tisztába jöttek azzal, hogy már nem segíthetnek egymáson. Székely György

*

193 *

THE MISSED ENCOUNTER Edward Gordon Craig took up residence in Florence March 1907. More than a decade has passed since he gave up his career as an actor in the company of Henry Irving. He has been on the stage since his early childhood, a fact quite natural for him, being the son of the best English actress of those years, Ellen Terry. He, however, wanted more than to act on the stage. He was well aware of working conditions in the theatres and during experimentation with scene and costume designs for semi-amateur productions, he wanted to change them into something which soon became known as his dream about The Art of the Theatre. His ideas on this subject were first published in 1905 on the pages of a book with the same title. He wanted to prepare the advent of a special genius with the will a n d talent to use several elements of a theatrical production in order to create something original, independent and, at the same time, on the highest artistical level. Like many other contemporaries, - as for instance Eleonora Duse - he too wanted to free himself from theatrical conventions. Accordingly he could not find collaborators and therefore decided to leave not only his theatre but his homeland as well to seek and to find partners in other European countries. That was why, at the end of the year 1907 he began to prepare the publication of a periodical called The Mask. The material of the first four issues (most articles were written by himself using different pen-names) was ready in March 1908. The Florentine Café Giubbe Rosse was a much frequented meeting place of young artists from all over the world. Craig, too, was an everyday guest from 1906 onwards when, as the scene-designer of Eleonora Duse's production of Rosmersholm, he first visited the town. Here he met Lajos Fülep, a Hungarian historian of art. Fülep has also come to Florence in 1907 to spend his next six years there studying old and modern art. At home, in Budapest, he had co-edited the cultural periodical Magyar Szemle (Hungarian Review), the theatrical columns of which have been written mostly by a young stage-director, a certain Sándor Hevesi, known at that time as one of the leaders of a special theatrical venture, the so-called Thalia Society. They wanted to work out new theatrical trends without binding themselves exclusively to any one of these styles. Hevesi had also organized a School for young actors. When Fülep was asked by Craig to mention some possible * 194 *

correspondents for The Mask, he gave the name of Hevesi. The aims and ideas of E. G. Craig were at that time already known in Hungarian theatrical circles. Dialogues from his first book had been quoted in 1905 in the weekly Színház és Élet (Theatre and Life). Fülep, in an interview made with one of the leading actors of the Hungarian National Theatre, Jenő Ivánfi, told his readers that he has seen Craig's works on the table of the artist. - Dezső Vidor, one of the stage-directors of the Royal Hungarian Opera House, has published a book in 1906 on The Stage-Director and his Work, in which he called attention to Craig's projects (using the German version prepared by Moritz Magnus), judging it as "one of the greatest sensations among contemporary publications in Art and Literature". He also gave voice to some critical remarks, being afraid that if Craig's ideas would be realized, then "the personal aspects of a production, i.e. the actors themselves would become no more than executing figures of the professional yet autocratic and egotistic director". In another chapter he believed to have found Craig's influence in the reform-ideas of Georg Fuchs. Fülep himself, in a series of articles on "The New Style" (Magyar Szemle, 1908) went into details concerning the ideas of Craig. It seems as if he had drawn the portrait of "the hero of contemporary aspirations" referring to Craig himself: "Here they march, the best people of our times, religiously trusting only themselves, creating first of all the Nihil around themselves to build up their own world - everybody his own world - , destroying and building, denying and asserting at the same time, starting, trusting only themselves, and yet - even in their first steps there is a hint of hopelessness (...) They want to create something alone, something, which in bygone times was produced by many, through many years, perhaps through centuries - i.e. style (...) The same had to happen in the world of the theatre as well, in this very special, dreadfully complex art, put together from many, often conflicting elements. Playwright, director, actor, painter, scenic artist, voice, movement, music (...), all these you may find in it without becoming an organic unity". And Fülep, drawing the consequences, finished his article: "If the effort of Craig would not have any other result than to change the theatre from a rag-fair to a place of art, where every part would live an organic life, which would become a place of style,...oh, that would be too much. For the time being let us be satisfied with the fact that the theatre, too, wants to be a part of the general effort to find a style". Accordingly Fülep recommended his Hungarian friend Hevesi, to Craig. Hevesi at that time was also informed about the activities of Craig. In the September issue, 1906, of Magyar Szemle, writing about recent * 195 *

artistic tendencies in European theatres, he has referred to Craig as somebody who has already "passed the phase of experiments, reaching remarkable results". In a letter to Lajos Fülep, written on 12. 9- 1907, Hevesi mentions that he has read Craig's first book and has also seen reproductions of his drawings exhibited in Vienna. Hevesi acknowledges the suggestive power of Craig's contribution to the art of the theatre. According to his opinion, however, Craig wants to build u p everything within a single, though artistically elevated, style. Hevesi himself accepts every possible style. But he sees the importance of Craig's endeavours to move the stage away from everyday reality. He would gladly come into contact with him, especially if it would be possible to conduct their correspondence in German. Craig's first letter to Hevesi was written on February 5. 1908. Their correspondence lasted till 1933- Going through the pages of these letters one easily becomes aware of the fact that the initiative was always taken by Craig. He was the first to write; it was he who has taken up the connection after World War I., and then again, from 1928 onwards. The intensity of their correspondence was highest between 1908 and 1912, respectively during the second half of the year 1931. The prevailing tone of these two periods differs characteristically from each other: changes in the political situation throughout Europe cast their shadows on the earlier optimistic, creative state of mind. There are, of course, returning elements: especially the wish to meet personally. Between February and August 1908 Craig insists in six consecutive letters on their meeting as soon as possible. He invites Hevesi simply to get acquainted with him; then he proposes to make designs for Hevesi's productions; he wants to teach him how to make scenic designs in the new way; then he wants him to become the leader of a "European Thalia Society". In a lost letter Craig would offer a special issue of The Mask to articles written by Hevesi; he dreams of visiting his friend on the way to or from Moscow; he wants to persuade Hevesi to leave the National Theatre and become one of his partners in developing the new Art of the Theatre at Florence. He offers to direct a production in Hevesi's theatre. Hevesi, on the other hand, wants to organize exhibitions from the drawings of Craig and to use this opportunity lé bring him to Budapest. He would give lectures on the art of his friend to exalt his already established reputation. All these plans come to nothing. The only result was that a series of Craig's drawings were published in No.l. 1914 of the periodical Magyar Iparművészet (Applied Arts in Hungary), an issue dealing with recent trends in theatrical decoration. *

196 *

Hevesi, of course, should like to be present at the banquet honoring Craig in London, during the summer of 1911. He, however, cannot leave Budapest, and sends a laudatory address. It will be printed as the Introduction to Craig's next book, On the Art of the Theatre. At long last it looks as if, in 1912, they could meet in Paris. Hevesi arrives in time, but Craig has already left to spend three weeks in the Swiss Alps with his wife, - a rare occasion. Hevesi cannot wait more than ten days and leaves for home. Letters come and go. The war begins. Hevesi becomes ill; Arena Goldoni, the artistic base of Craig is requisitioned by the Italian military, his library is dispersed, his famous model-theatre is broken into pieces. It was Craig again who, after the - war, in 1920, revived their correspondence. His first question was sad enough: "My dear Hevesi, when shall or can we meet this side of Eternity?" After a long intermission Hevesi tries again to prepare an exhibition of Craig's drawings in Budapest, - in vain. It looks as if they could meet personally in Vienna, but Craig, - having financial difficulties (not the first and not the last time) - is unable to come. He offers to write reviews into Hungarian newspapers and earn some money; Hevesi, however, well aware of the situation, argues against it. Craig wants to produce a play at the Hungarian National Theatre, - but that would be against an unwritten law, which does not allow foreigners to work on the national stage. At the end of the twenties Hevesi, probably under the continuous stress of political attacks, becomes chronically ill. He has to leave the National Theatre. He would like to go over to a private enterprise and open it with a production led by Craig, who, however, ironically warns him against such a step: "Why not give them a Shaw-play in Elizabethan costume and Greek setting. Its so damn silly it would probably please the 200.000 idiots". - In 1933 Hevesi becomes the artistic leader of Magyar Színház (Hungarian Theatre) in Budapest. Their correspondence breaks up, - at least there is no trace of it. Their personal meeting, planned through all these years, has been never realized.

Leafing through the pages of their correspondence one has to ask himself: had their personal encounter brought any results? Would it have been possible to work out some kind of working condition for an ideal co-production? Thinking it over one has to admit that "Fate", denying them their personal meeting was seemingly cruel, actually however, kind to them. Very probably it has prevented their mutual * 197 *

disappointment, indeed an eventual open clash. This statement, of course, has to be supported. It would be possible to write a kind of Plutarchian "Parallel Lives" of these two artists. Craig was born in 1872, Hevesi in 1873, - becoming absolute contemporaries. Both of them dedicated their lives to the art of the theatre. Both have acquired highest acknowledgement within their own world. Hevesi was even accepted in English literary circles and was lecturing on Hungarian poets and novelists in London. Craig has got world-wide publicity producing Hamlet at the Moscow Art Theatre. They have both written volumes about the art of the theatre, which they both looked upon as the most important thing in the world. Should they be unable to lead a common fight for the renewal of this art? Their biographers, however, would point out important differences as well. Craig could start his professional career in one of the centers of the civilized world, London, son of a famous actress and pupil of the greatest English actor of that time, Henry Irving. Sándor Hevesi (Hoffmann) was born in a little provincial town of the Austro-Hungarian Monarchy, in a middle-class family. Craig had the opportunity to see the world, - visiting the USA and spending some time as a student in Heidelberg, Germany. Craig has already left the theatre, when, in 1901, Hevesi can get within the walls of a theatrical institution. Craig, from the day when he has given u p his contract with the Lyceum Theatre, was never again a regular member of any company. Hevesi, on the other hand, has spent his whole creative life within well established theatres. Craig is "free", if sometimes poor, throughout his whole life; Hevesi is working hard within a depressing repertory system. Craig had no problem whatever to feel himself a "European" artist; Hevesi was bound to the deteriorating conditions of Hungary, a defeated and truncated country. Many people consider the ideas of Craig unrealistic, Utopian, - yet, he had an immense influence o n the theory and practice of 20th century theatre all over the world. Hevesi's ideas, though not inferior to any contemporary theories, have to be rediscovered from time to time, even in Hungary and, except through a German monograph by Eva Kun, Die Theaterarbeit von Sándor Hevesi; Ungarns Beitrag zur Reform des europäischen Theaters im 20. Jahrhundert (Munich, 1978), he is practically unknown in international circles. Would it have been really possible for these two men to co-operate in a production on the same stage? A handwriting-expert, looking at the letters, would probably come to the same doubts. Even an amateur would be able to recognize at *

198 *

first sight the impulsive-visual typography of Craig and the cool, scholarlike lines of Hevesi. One sometimes has the impression of "hearing" the sentences of Craig, seeing those emphatic signs of expression which remind one of actors' roles, underlining single words, even syllables, putting accents, question marks etc.! Hevesi, on the other hand, offers a script ready to go to press. Behind these external characteristics one may find deeper differences as well. It is of course only natural that Hevesi, using foreign languages, takes "time" to write, thinking it over how to make himself comprehensible. Craig has no such problems: he may write spontaneously, dinamically, showing his temper or distemper. Even so, one has to admit, that through these letters that one can for the first time come closer to the intimate feelings and sometimes desperation of Hevesi, letters sent to a "neutral" person. In spite of these differences, some ideas and ideals concerning the art of the theatre show the inner kinship of these two men. First of all, their claim for high-level artistic creation. This general aim has realized itself in three very definite problems. The first refers to their opinion about the "place" of the actor in a production. The second: the sheer possibility or impossibility of producing Shakespeare on a contemporary stage. The third: "the unsuccessful greatness and glory" of Craig. These problems can not be illuminated exclusively through the text of the letters, - taken into consideration, by the way, that we do not have every single letter written by them. As a consequence we have to use other sources too. Craig as a one-time actor and Hevesi, a reviewer, stage director, teacher and historian were both deeply interested in the function of acting within the reformed art of the theatre. Craig, in absolute agreement with Eleonora Duse, denied the creative possibilities of contemporary acting. Hevesi, going the other way, began to bring u p a new generation working through the Thalia Society and in his Schools. Both men have been looking for a starting point somewhere in history, in tradition. Craig creating the much attacked concept of the "Über-Marionett", of an idol ("...the body in trance, it will aim to cloth itself with a death-like beauty while exhaling a living spirit..."), dedicated his article in The Mask to Hevesi. Later he was asking questions and publishing the answers concerning the problem of "realism" in the theatres. In 1909 he has called attention to a modern publication of Maitre Pathelin. From January 1911 he launched a series of articles on the Commedia dell'Arte, looking at this genre as to the last one in which the actor had the chance to become artistically creative. Hevesi tried to put these ideas into practice: in May 1912 he took Pathelin into the repertory of the National Theatre and, with the help of an improvising technique has revived a scenario by Riccoboni. Craig's reaction was en*

199 *

thusiastic: in a letter from the 12th of June he has sent his personal congratulations - "Bravo Punchinello!". Later The Mask has published the reviews from the Budapest papers expressing their appreciation. In the October issue Craig himself made a statement referring to Hevesi's work, greeting the rebirth of the Commedia dell'Arte. All these events offer excellent proof of their spiritual cooperation. Throughout their artistic career they both were haunted by the problem of the authentic staging of Shakespeare's plays on the modern stage. It would make a bulky volume to gather all these reviews, articles, notes taken from the handwritten diary of Hevesi, not to mention his book on The Real Shakespeare, which proves his never-weakening interest concerning this problem. In fact, his first sizeable contribution to The Mask was titled Shakespeare the Scenographer, in July 1909- Craig repeatedly returned to Shakespeare's plays. We may recall his clever approach and his designs to Macbeth. These were, however, only a kind of abstraction. Meeting with everyday reality, after the far-sounding success of his Moscow Hamlet, he asserted in a letter to Hevesi: "Proof positive that our belief is not false and that Shakespeare is not for the stage and is for the reader. I had some doubts 3 years ago on this particular point. I have none now". Hevesi tried to give a historical explanation. They agree in their diagnosis but they react differently in their daily practice. Craig does not stage Shakespeare's plays any more. Hevesi, on the other hand, mobilizes unknown energies to create a Shakespeare-cycle during the twenties in the National Theatre. The "succés d'estime" of these productions was incontestible. Yet we can not be certain as to their artistic-stylistic results. The third problem, appearing at the end of the twenties, was the "unsuccessful greatness and glory" of Craig, i.e. the fact that he who perhaps had the greatest possible impact on contemporary European and American theatre, never was able to own a house in which he could have realized his theories. In a letter written to Hevesi in 1928 Craig puts the blame on the "trust-system" taken over from the USA, and on those people, leaders of the fashionable theatres, who have adopted this system. This was a living problem for Hevesi too. He tried to form an acceptable answer in an essay, - published in Nos. 18-19 of the literary periodical called Nyugat (The West), explaining the historical process. He painted a more realistic picture than his friend, proving thereby the basic difference between the two of them. We may return to an earlier statement of his, concerning the Utopian character of Craig's ideas: "You demand perhaps much more from Art than Art itself is able to give you. Don't you think so?" In 1911, sending his congratulations to Craig, he refers to the miracle-like, exceptional person of his friend. In a later article, in 1931, summarizing his opinion he * 200 *

makes an interesting identification of Craig with the extravagant literary figure of Cyrano de Bergerac. Reviewing the biography of Craig written by Miss Enid Rose he declares: "...this book is dealing with the unsuccessful and glorious Cyrano de Bergerac of the modern stage, with an artist who has given the most to the theatre and has received the least". Hevesi considers Craig to be the initiator, the fighter, "the prompter in the background". He points out that there has been a turning point during the Renaissance when "classical literature has met plebeian players and everyday life has invaded the forms of ancient poetry (...) a process to which European theatre is unable to revert". He then asserts that "the special adverse fate of Craig was that he wanted to realize his exclusively theatrical and scenic ideas using these kinds of plays and in such theatre-buildings which admittedly belonged to the world of literature". As a consequence, considering the actual circumstances of the theatres in our century, "all and every stage-director has felt that Craig was the true artist and reformer of the stage and they were not slow to take with both hands everything from him which they thought to be useful. They were unable, however, to transform themselves, lock, stock and barrel, according to his program". Perhaps it is not a mistake to take this last sentence written by Hevesi as a confession and a kind of self-criticism at the same time. This was perhaps the main cause why the personal encounter between Craig and Hevesi did not take place at all. Craig continuously has offered himself and his ideas, hoping some kind of cooperation. Hevesi either subtly declined these offers or simply did not react to them. Very probably he has felt something which he defined in the article just quoted: "Who could tell what would have happened if, by chance, there would have emerged an English or American businessman to build and to fit out the theatre of his dreams; had there not appeared the pale ghosts of compromise and disappointment, would it not become clear that Gordon Craig was unable to realize fully his dream, not even in his own theatre, because very solid walls of tradition and present practice would mount up, the theatre being always the home not only of beauty and of sensations, but that of conventions and concessions as well, in a sense remaining always the house of Hjalmar Ekdal, where no ideal demands could be called in". With no positive clues in hand as to the cause of the breaking off their correspondence, we are bound to think of this deeper contradiction. The simple recognition that from then on they were unable to help each other. György Székely * 201 *

FELHASZNÁLT IRODALOM / BIBLIOGRAPHY Bablet, Denis: The Theatre of Edward Gordon Craig. London, 1981 2 . Bárdos Artúr: Az új színpad. Bp., 1911. Craig, Edward: Gordon Craig, The story of his life. London, 1968. Craig, Edward Gordon: The Art of the theatre. London, 1905. Craig, E. G.: Books and theatres. London, 1925. Craig, E. G.: Ellen Terry and her secret self. London, 1931Craig, E. G.: Henry Irving. London, 1930. Craig, E. G.: Hitvallás a színházról. Bp., 1963Craig, E. G.: Index to the story of my days. London, 1957. Craig, E. G.: On the art of the theatre. Boston, 1911. Craig, E. G.: Towards a new theatre. London, 1913. Craig, E. G.: Új színház felé. Bp., 1963. Fülep Lajos: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Bp., 1976. Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. I—II. kötet, Bp., 1974. Fülep Lajos levelezése I. 1904-1919- Szerkesztette és a mutatókat öszszeállította F. Csanak Dóra. Bp., 1990. Galamb Sándor: Hevesi Sándor. Bp. 1930. Guidry, Lorelei: Introduction and index. New York, London, 1968. Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája. Bp., 1961. Hevesi Sándor: Az elóadás, a színjátszás, a rendezés művészete. Bp., 1965. Hevesi Sándor: Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. Bp., 1919Innes, Christopher: Edward Gordon Craig. New York, 1983Ivánfi Jenő: A színpad művészete. Bp., 1919. Kun, Eva: Die Theaterarbeit von Sándor Hevesi. München, 1978. László Anna: Hevesi Sándor. Bp., 19732. Marotti, Ferruccio: Appia e Craig. Venezia, 1963Némedy Gyula: A színháztudomány kis lexikona. Szeged, 1911. Newman, L. M.: Gordon "Craig Archives. London, 1976. Rose, Enid: Gordon Craig and the theatre. London, 1931. Senelick, Laurence: Gordon Craig's Moscow Hamlet. Westport (Conn.), London, 1982. Staud Géza: Bemard Shaw és Hevesi Sándor levelezése. Világirodalmi Figyelő, I960. 2. sz., 169-180.

* 202 *

Steen, Marguerite: A Pride of Terrys. London, 1962. Székely György: Craig - szemtől szemben. Bp., 1975. Thália Társaság, A... (1904-1908). Levelek és dokumentumok. Válogatta, a jegyzeteket és az előszót írta Gábor Éva. Bp., 1988. Vidor Dezső: A színpadi rendező munkája. Bp., 1906. THE MASK, I-XV. (ed. E. G. Craig) Florence, 1908-1929-

* 203 *

68TH LETTER / 68. LEVÉL

l6TH LETTER / 16. LEVÉL

SÁNDOR HEVESI / HEVESI SÁNDOR

EDWARD GORDON CRAIG

THE CORRESPONDENCE OF EDWARD GORDON CRAIG AND SÁNDOR HEVESI (1908-1933)

Edward Gordon Craig, the world-famous reformer of the theatric art, and Sándor Hevesi, an outstanding personality of the Hungarian theatre changed letters between 1908-1933. This correspondence is published in this volume for the first time. Their ideas on theatre and directing seem modern and timely even nowadays, as their artistic creeds offer a good example of the intellectual meeting of British and Middle European thinking. The friendship of these two artists, so unlike in their characters, is also exemplary, though in fact they never could meet each other personally. The letters were written in English and in German. They are completed by their Hungarian translation, by extensive notes in English and Hungarian, and by an epilogue written in English and Hungarian too. This book is highly recommended not only for theatre professionals but for everyone who is interested in theatric art.

Price: L 4, $ 6

ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET BUDAPEST, 1991