96/82/EC TANÁCSI IRÁNYELV (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről (SEVESO II.) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Egyezményre és különösen annak 130s (1) Cikkelyére, Tekintettel a Bizottság javaslatára(1), Tekintettel a Gazdasági és a Szociális Bizottság véleményére(2), Eljárva a Szerződés 189c Cikkelyében lefektetett eljárás szerint(3), (1) Jóllehet az egyes ipari tevékenységek súlyos baleseti veszélyéről szóló 82/501/EEC (1982 június 24) Tanácsi Irányelv(4) az egyes ipari tevékenységekből származó súlyos balesetek megelőzésével és azok következményeinek az emberre és a környezetre ható csökkentésével foglalkozik; (2) Jóllehet a Közösség környezeti politikájának céljai és alapelvei, amelyek az Egyezmény 130r (1) és (2) Cikkelyében vannak lefektetve és részletezve az Európai Közösség környezeti akció programjaiban(5), első sorban megelőző tevékenységen keresztül a környezet minőségének megőrzésére és megóvására, valamint az emberi egészség megóvására irányulnak; (3) Jóllehet a Tanács és Tagállamok kormányainak, a Tanácsban ülésező képviselői a Negyedik Környezeti Akcióprogramra vonatkozó határozatukban(6) kiemelték a 82/501/EEC Irányelv hatékonyabb megvalósításának szükségességét, és szorgalmazták az Irányelv módosítását arra vonatkozóan, hogy tegye lehetővé, szükség szerint, hatókörének kiszélesítését és a Tagállamok közötti nagyobb információ cserét; jóllehet az Ötödik Akcióprogram, melynek általános szemléletét a Tanács és a Tagállamok kormányainak, a Tanácsban ülésező képviselői az 1993 február 1-i határozatukban(7) jóváhagyták, szintén hangsúlyozza a jobb kockázat-baleset irányítást; (4) Jóllehet a Bhopali és a Mexico City balesetek fényében, amelyek rámutattak, milyen veszélyek keletkeznek, amikor a veszélyes telepek és a lakó területek közel vannak egymáshoz, az 1989 október 16-i Tanácsi Határozat felszólította a Bizottságot, hogy a 82/501/EEC Irányelvbe foglaljon a telepítéstervezés ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, amikor új üzemet engedélyeznek és amikor a meglevő üzem környezetében település fejlesztés történik; (5) Jóllehet az említett Tanácsi határozat felszólítja a Bizottságot, hogy a Tagállamokkal működjön együtt a biztonsági jelentéseket illetően a nemzeti alapelvek és gyakorlatok jobb kölcsönös megismerése és egységesítése irányában; (6) Jóllehet kívánatos, hogy a súlyos baleseti veszélyek ellenőrzésének különböző felfogásában szerzett tapasztalatokat gyűjtsék; jóllehet a Bizottság és a Tagállamok fejlesszék kapcsolataikat a illetékes nemzetközi szervezetekkel és törekedjenek a jelen Irányelvben lefektetett intézkedésekkel egyenértékű intézkedések alkalmazására harmadik országokban; (7) Jóllehet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Egyezménye intézkedik az olyan ipari balesetek megelőzéséről, azokra való ( 1) O J N o C 1 0 6 , 1 4 . 4 . 1 9 9 4 , p . 4 a n d O J N o C 2 3 8 , 1 3 . 9 . 1 9 9 5 , p . 4 ( 2) O J N o C 2 9 5 , 2 2 . 1 0 . 1 9 9 4 , p . 8 3 ( 3) O p i n i o n o f t h e E u r o p i a n P a r l i a m e n t o f 1 6 F e b r u a r y 1 9 9 5 ( O J N o C 5 6 , 6 . 3 . 1 9 9 5 , p.80), Council common position of 19 March 1996 (OJ No C 120, 24.4. 1996, p.20) and Decision of the Europian Parliament of 15 July 1996 (OJ No C 261, 9.9. 1996, p.24) ( 4) O J N o L 2 3 0 , 5 . 8 . 1 9 8 2 , p . 1 . D i r e c t i v e a s l a s t a m e n d e d b y D i r e c t i v e 9 1 / 6 9 2 / E E C (OJ No L 377, 31.12. 1991, p.48) ( 5) O J N o C 1 1 2 , 2 0 . 1 2 . 1 9 7 3 , p . 1 OJ No C 139, 13. 6. 1977, p.1 OJ No C 46, 17. 2. 1983, p.1 OJ No C 70, 18. 3. 1987, p.1 OJ No C 138, 17. 5. 1993. p.1 ( 6) O J N o C 3 2 8 , 7 . 1 2 . 1 9 8 7 , p . 3 ( 7) O J N o C 1 3 8 , 1 7 . 5 . 1 9 9 3
felkészülésről és válaszadásról, amelyek országhatáron átterjedő hatásokat képesek okozni, valamint az ezen a területen kialakított nemzetközi kapcsolatokról; (8) Jóllehet a 82/501/EEC Irányelv alkotja az első lépést az egységesítés folyamatában; jóllehet az említett Irányelvet felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni, hogy magas szintű védelmet biztosítsanak a teljes Közösségben következetes és hatékony módon; jóllehet a jelen egységesítést korlátozzák azok az intézkedések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hatékonyabb rendszereket vezessenek be a súlyos balesetek megelőzésére széleskörű hatékonysággal és következményeik csökkentésére; (9) Jóllehet a súlyos balesetek országhatáron túli következményekkel járhatnak; jóllehet egy baleset költségeit nem csak a kárt szenvedett létesítmény, hanem az érintett tagállam is viseli; jóllehet ezért az egész Közösséget érintő magas szintű védelmet biztosító intézkedések meghozatala szükséges; (10) Jóllehet a jelen Irányelv rendelkezései a Közösség munkaegészségügyi és biztonsági rendelkezéseinek korlátozása nélkül alkalmazandóak; (11) Jóllehet egyes üzemeket meghatározó, míg másokat azonos veszéllyel kizáró felsorolás alkalmazása nem megfelelő gyakorlat, és lehetővé teszi, hogy súlyos baleseti potenciális források elkerüljék a szabályozást; jóllehet a 82/501/EEC Irányelv hatókörét oly módon kell megváltoztatni, hogy az előírások minden létesítményre alkalmazhatóak legyenek, ahol veszélyes anyagok elegendő nagy mennyiségben vannak jelen súlyos baleseti veszély létrehozására; (12) Jóllehet a Szerződés szem előtt tartásával és a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően, a Tagállamok ezen Irányelv hatálya alá nem tartozó dokkokban, rakpartokon és rendező-pályaudvarokon a szállítással kapcsolatos tevékenységekre fenntarthatnak és bevezethetnek megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsák ezen Irányelv által felállított azonos biztonsági szintet; (13) Jóllehet a veszélyes anyagok csővezetéken történő szállításának szintén megvan a lehetősége, hogy súlyos balesetet okozzon; jóllehet az ilyen tevékenységek szabályozására és az idevonatkozó események bekövetkezésére, a Közösségen belül a létező mechanizmusokról az információk összegyűjtése és értékelése után a Bizottság készítsen elő egy közleményt felhasználva a legmegfelelőbb eszközt és lehetőséget az ezen a területen történő tevékenységre, ha szükséges; (14) Jóllehet a Szerződés szem előtt tartásával és a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően, az egyes Tagállamoknak jogában áll megfelelő rendszabályok fenntartása vagy bevezetése olyan hulladéklerakókra, amelyek nem tartoznak a jelen Irányelv hatálya alá; (15) Jóllehet a Közösségben jelentett súlyos balesetek vizsgálata azt jelzik, hogy a többségük vezetési és/vagy szervezési hiányosságok eredménye; jóllehet ezért Közösségi szinten szükséges a vezetési rendszerekre alapelveket lefektetni, amelyek megfelelőek a súlyos baleseti veszélyek megelőzésére, ellenőrzésére és következményeik csökkentésére; (16) Jóllehet az illetékes hatóságok által történő létesítmény ellenőrzési intézkedésekben meglevő különbségek a védelemben eltérő szinteket hozhatnak létre; jóllehet szüksége, hogy Közösségi szinte alapvető követelményeket fektessenek le, amelyekkel a Tagállamok által felállított ellenőrzési rendszerek összhangban kell legyenek; (17) Jóllehet annak igazolására, hogy a súlyos balesetek megelőzésére, a kárelhárítási és beavatkozási tervek elkészítésére a szükséges intézkedések megtörténtek, a veszélyes anyagokat jelentős mennyiségben alkalmazó létesítmények üzemeltetői az illetékes hatóságokat kötelesek tájékoztatni biztonsági jelentésben, amely tartalmazza a létesítmény, a jelenlevő veszélyes anyagok, az üzemek vagy tároló lehetőségek részletes leírását, a lehetséges súlyos baleseteket és az ezek megelőzését és kockázatuk csökkenését, valamint következményeik csökkentéséhez szükséges intézkedések foganatosításához létrehozott vezetési rendszereket; (18) Jóllehet a dominó hatás kockázatának csökkentése érdekében, ahol a létesítményeket oly módon telepítették, vagy olyan közel vannak egymáshoz, hogy a súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnövelik, vagy súlyosbítják következményeiket, a megfelelő információcserére és a közösség tájékoztatására szolgáló együttműködésre előírásokat kell kidolgozni; (19) Jóllehet a környezetvédelmi információ hozzáférhetőségének elősegítése érdekében biztosítani kell az üzemeltetők által készített biztonsági jelentések betekinthetőségét, továbbá
a súlyos balesetek által veszélyeztetett lakosságot megfelelően tájékoztatni kell az ilyen esetekben követendő helyes magatartás felöl; (20) Jóllehet a Veszélyhelyzetek elkerülése érdekében, veszélyes anyagokat jelentős mennyiségben alkalmazó létesítmények esetében szükségessé teszi külső és belső Veszélyhelyzeti tervek kidolgozását, valamint olyan rendszerek felállítását, amelyek biztosítják az ilyen tervek kipróbálását, felülvizsgálatát, ha szükséges, és alkalmazását súlyos baleset bekövetkezésekor vagy annak valószínűsége esetén; (21) Jóllehet a belső Veszélyhelyzeti tervről a létesítmény vezetésének, a külső Veszélyhelyzeti tervről a közösség véleményét ki kell kérni; (22) Jóllehet a lakóterületek, jelentős látogatottságú közterületek, továbbá kiemelt természeti értékű, vagy sérülékeny területek fokozott védelme érdekében a Tagállamok vezessenek be és alkalmazzanak olyan területhasználati elveket és/vagy megfelelő politikát, amelyek hosszú távon megfelelő távolságot biztosítanak az ilyen területek és az azokat veszélyeztető létesítmények között, míg a meglevő létesítmények esetén előirányoznak az emberek veszélyeztetettségét nem növelő további műszaki megoldásokat; (23) Jóllehet súlyos balesetek esetében, a megfelelő válaszintézkedések biztosítása érdekében, a üzemeltetőnek azonnal tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat, és át kell adniuk számukra a szükséges információkat, hogy a baleset hatásait értékeljék; (24) Jóllehet az információcsere biztosítása és a jövőben hasonló jellegű balesetek megelőzése érdekében a Tagállamok a területükön bekövetkezett súlyos balesetek felől tájékoztassák a Bizottságot azért, hogy a Bizottság elemezni tudja a felmerülő veszélyeket és a súlyos balesteket, valamint az azokból leszűrt tapasztalatokra vonatkozóan információs rendszert működtessen,
ELFOGADTA A JELEN IRÁNYELVET: 1. Cikkely Célkitűzés Jelen Irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzése, továbbá az emberre és a környezetre való hatásaik csökkentése, abból a célból, hogy a Közösség teljes területén biztosítsák a magas fokú védelmet következetes és hatékony módon. 2. Cikkely Joghatály 1. Az Irányelvet azoknál a létesítményeknél kell alkalmazni, ahol a veszélyes anyagok az I. Melléklet 1. és 2. Rész 2. oszlopában felsorolt mennyiségben vagy annál nagyobb mennyiségben vannak jelen, kivéve a 9., 11., és 13. Cikkelyeket, amelyeket bármely olyan létesítménynél kell alkalmazni, ahol a veszélyes anyagok az I. Melléklet 1. és 2. Rész 3. oszlopában felsorolt mennyiségben vagy annál nagyobb mennyiségben vannak jelen. Az Irányelv szempontjából a "veszélyes anyagok jelenléte" jelenti ilyen anyagoknak a tényleges vagy várható meglétét a létesítményben, vagy azoknak a jelenlétét, amelyek az I. Melléklet 1. és 2. Részben felsoroltak küszöbértékében vagy azt meghaladó mennyiségben vélélmezhetően egy vegyi folyamat irányíthatatlansága következtében keletkeznek. 2. Jelen Irányelv előírásait korlátozás nélkül kell alkalmazni a munkahelyi környezetre vonatkozó Közösségi előírásokra, és első sorban, korlátozás nélkül a munkahelyi dolgozók biztonságának és egészségvédelmének javítását erősítő rendszabályok bevezetéséről szóló 89/391/EEC (1989 június 12) Tanácsi Irányelv(1)-t. 3. Cikkely Meghatározások Jelen Irányelv szempontjából: 1. "létesítmény" a müködtető irányítása alatt álló teljes terület, ahol veszélyes anyagok vannak jelen egy vagy több üzemben, beleértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrákat vagy tevékenységeket; 2. "üzem" a létesítményen belüli technikai egység, amelyben a veszélyes anyagokat termelik, használják, kezelik vagy tárolják. Ebbe beleértendő az üzemet kiszolgáló összes berendezés, szerkezet, csővezeték, gépezet, szerszámok, ipari vágány, dokk, kirakodó rakpart, valamint az
( 1) O J N o L . 1 8 3 , 2 9 . 6 . 1 9 8 9 , p . 1
üzem működtetéséhez szükséges úszó vagy egyéb kikötők, raktárak vagy hasonló szerkezetek; 3. "üzemeltető" bármely természetes vagy jogi személy, aki létesítményt vagy üzemet működtet, illetve fenntart, vagy a nemzeti jogszabályok által döntő gazdasági hatalommal van felruházva a technikai működtetésben; 4. "veszélyes anyag" az I. Melléklet 1. Részben felsorolt vagy az I. Melléklet 2. Részben lefektetett kritériumoknak megfelelő anyag, keverék vagy készítmény és amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy intermedierként van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létre jöhetnek; 5. "súlyos baleset" olyan esemény, mint súlyos kibocsátás, tűz vagy robbanás, amely a jelen Irányelv hatálya alá tartozó létesítmény működtetése során szabályozatlan események következtében jön létre, és amely az emberi egészséget és/vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti azonnal, késleltetve, a létesítményen belül vagy kívül, egy vagy több veszélyes anyag bevonásával; 6. "veszély" valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre és/vagy a környezetre; 7. "kockázat" egy meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott körülmények között bekövetkező meghatározott hatás valószínűsége; 8. "tárolás" veszélyes anyagok jelenléte raktározás, megőrzés vagy készletezés céljából. 4. Cikkely Kivételek Jelen Irányelv nem vonatkozik az alábbiakra: (a) katonai létesítmények, üzemek vagy tárolók; (b) ionizáló sugárzás keltette veszélyek; (c) veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, folyókon, csatornákon vagy állóvizeken, azok közbenső tárolása a jelen Irányelv hatálya alá tartozó létesítményen kívül, beleértve azok beés kirakodását, átrakását egyik szállító eszközről egy másikra dokkokban, rakpartokon vagy rendező-pályaudvarokon; (d) veszélyes anyagok szállítása csővezetéken, beértve a szivattyúállomásokat, a jelen Irányelv hatálya alá tartozó létesítményen kívül; (e) a kitermelő ipar ásványok feltárására és hasznosítására irányuló tevékenységei bányákban, kőfejtőkben furatok segítségével; (f) hulladék lerakók. 5. Cikkely Az üzemeltető általános kötelességei 1. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy az üzemeltető köteles legyen megtenni minden szükséges intézkedést a súlyos balesetek megelőzésére és következményeinek az emberre, valamint a környezetre való hatásainak csökkentésére. 2. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy az üzemeltető köteles legyen a 16. Cikkelyben hivatkozott illetékes hatóságoknak, (továbbiakban illetékes hatóság), bármely időben, de különösen a 18. Cikkelyben hivatkozott szemlék és ellenőrzések céljából bizonyítani, hogy a jelen Irányelvben meghatározott, minden szükséges intézkedést megtett. 6. Cikkely Értesítési kötelezettség 1. A Tagállamoknak arra kell kötelezni az üzemeltetőt, hogy az alábbi időhatárokon belül értesítse az illetékes hatóságot: − új létesítmény esetén elfogadható időben az építkezés vagy a működtetés megkezdése előtt, − működő létesítmény esetén egy éven belül a 24. Cikkelyben meghatározott időponttól számítva. 2. Az 1. bekezdésben meghatározott értesítésnek az alábbi részleteket kell tartalmaznia: (a) az üzemeltető neve vagy kereskedelmi neve és a vonatkozó létesítmény teljes címe; (b) az üzemeltető bejegyzett székhelye teljes címmel; (c) a létesítmény felelős személyének neve, beosztása, ha különbözik az (a)-tól; (d) elegendő információ a veszélyes anyagok vagy anyag kategóriák azonosításához; (e) veszélyes anyag vagy anyagok mennyisége és halmazállapota; (f) az üzemben vagy a tároló helyen a tevékenység vagy a tervezett tevékenység;
(g) a létesítmény közvetlen környezete ( a súlyos balesetek veszélyét előidéző vagy azok következményeit súlyosbító elemek felsorolása). 3. Ha a meglevő létesítmények üzemeltetője a 2. pont szerinti értesítési kötelezettségét az illetékes hatóságok felé a nemzeti jogszabályok szerint a Jelen Irányelv hatályba lépésének idejére már megtette, az 1. pont szerinti értesítés nem szükséges. 4. Az üzemeltető azonnal köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot az alábbi változásokról: − a jelenlevő veszélyes anyag mennyiségében vagy a természetében illetve halmazállapotában történő jelentős változás az üzemeltető 2. pont szerinti adatszolgáltatásához képest, vagy az azt alkalmazó folyamat megváltozása, vagy − az üzem állandó bezárása. 7. Cikkely Súlyos baleset megelőzési irányelvek 1. A Tagállamoknak kötelezniük kell az üzemeltetőt arra, hogy dolgozzon ki tervet a súlyos baleset megelőzési irányelvek, és azt megfelelően alkalmazza is. Az üzemeltető által kialakított súlyos baleset megelőzési irányelveket úgy kell kifejleszteni, hogy megfelelő eszközök, szerkezet és vezetési rendszerek által garantálja az ember és a környezet magas fokú védelmét. 2. A terv vegye figyelembe a III. Mellékletben szereplő elveket és azt az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani többek között az 5 (2) és a 18. Cikkelyek megvalósítása céljából. 3. A jelen Cikkely nem vonatkozik a 9. Cikkelyben említett létesítményekre.
8. Cikkely Dominó hatás 1. A Tagállamok feladata annak biztosítása, hogy az illetékes hatóság az üzemeltetőktől a 6. és 9. Cikkelyek rendelkezéseinek megfelelően szolgáltatott információk alapján meghatározzák azokat a létesítményeket vagy létesítmény-csoportokat, ahol a súlyos balesetek lehetőségét, valószínűségét vagy következményeit fokozhatja az ilyen létesítmények közelsége, vagy helyzete, valamint az azokban jelenlevő veszélyes anyagok jellege és/vagy mennyisége. 2. A Tagállamoknak biztosítani kell, hogy az így meghatározott létesítmények esetében: (a) sor kerüljön a szükséges információ cseréjére, ami képessé teszi ezeket a létesítményeket egy súlyos baleset kiterjedésének és természetének figyelembevételére a baleset-megelőzési tervükben, biztonsági szervezetükben, biztonsági jelentésükben és a belső védekezési tervükben; (b) a külső kárelhárítási tervek összeállításához együttműködés alakuljon ki a lakosság és az illetékes hatóság tájékoztatása területén. 9. Cikkely Biztonsági jelentés 1. A Tagállamoknak meg kell követelni a üzemeltetőtől, hogy az alábbi célok érdekében a biztonsági jelentést készítsen: (a) a súlyos baleseti terv és az azt megvalósító biztonsági irányítási rendszer érvényben van a III. Mellékletben felsorolt tájékoztató szerint; (b) a súlyos baleseti veszélyeket meghatározták, és a szükséges intézkedéseket megtették az ilyen balesetek megelőzésére, valamint az emberre és a környezetre való hatásaik csökkentésére; (c) megfelelő biztonságot és megbízhatóságot valósítottak meg minden olyan üzem, tároló, berendezés és az azokat kiszolgáló infrastruktúra tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és karbantartása során, amelyek a létesítményeken belül súlyos balesetek veszélyével összefüggnek; (d) a belső terveket kidolgozták, és adatokat szolgáltatnak a külső tervek kidolgozásához, hogy a szükséges intézkedéseket megtegyék a súlyos balesetek létrejötte esetén. (e) megfelelő információt nyújtanak az illetékes hatóságoknak a meglelő létesítmények körzetében új tevékenységekre vagy fejlesztésekre vonatkozó döntések meghozatalakor. 2. A biztonsági jelentésnek legalább a II. Mellékletben felsorolt adatokat és információkat kell tartalmaznia. Továbbá tartalmaznia kell egy napra kész leltárt a létesítményben található a veszélyes anyagokról. A biztonsági jelentések, jelentés részletek vagy bármely egyéb, más jogszabálynak megfelelő egyenértékű jelentés összevonható a jelen Cikkely céljaira megfelelő egy biztonsági jelentéssé,
ahol elkerülhető az információk szükségtelen átfedése és az üzemeltető vagy az illetékes hatóság munkájának ismétlése, azzal a feltétellel, hogy ennek a Cikkelynek minden követelményét kielégíti. 3. Az 1. pontban meghatározott biztonsági jelentést a illetékes hatóságnak az alábbi határidővel kell megküldeni: − új létesítményre elfogadható idővel az építés megkezdése vagy a működtetés előtt; − a 82/501/EEC Irányelvben eddig nem szereplő létező létesítményekre három év a 24 (1) Cikkelyben lefektetett időponttól számítva; − más létesítményekre két év a 24 (1) Cikkelyben lefektetett időponttól számítva; − az 5. pontban előírt közbenső felülvizsgálatok esetén haladék nélkül. 4. A létesítmény kivitelezésének megkezdése vagy üzemeltetése előtt, vagy a 3. pont második, harmadik, és negyedik bekezdéseiben említett esetekben az illetékes hatóság a jelentés kézhezvételétől számított észszerű időhatáron belül köteles: − közölnie a biztonsági jelentés vizsgálatának eredményét az üzemeltetővel, ha szükséges további adatokat kérni, vagy − megtiltania a szóban forgó létesítmény használatba vételét, vagy a folyamatos működtetését a 17. Cikkely hatalmának és előírásainak megfelelően. 5. A biztonsági jelentést rendszeresen felül kell vizsgálni és ahol szükséges naprakésszé tenni: − legalább öt évenként, − bármely időben a üzemeltető kezdeményezésére vagy az illetékes hatóság kérésére, amikor új tények által indokolt, vagy a biztonsági kérdésekben új technikai ismeterek merültek fel, például balesetek értékeléséből vagy "majdnem balesetekből" és a veszélyértékelés ismeretének fejlődéséből. 6.(a)Amennyiben az illetékes hatóság számára meggyőzően igazolást nyert, hogy a létesítményben vagy annak bármely részében jelenlevő egyes anyagok állapotuk folytán nem képesek súlyos balesetet okozni, a Tagállam a (b) alpontban említett feltételek figyelembe vételével korlátozhatja a biztonsági jelentésben megkövetelt tájékoztatást azokra a kérdésekre, amelyek a súlyos balesetek fennmaradó veszélyének megelőzésével és azok emberre és a környezetre kifejtett következményeinek korlátozásával kapcsolatosak. (b)A jelen Irányelv érvénybe lépése előtt a Bizottságnak, a 82/501/EEC Irányelv 16. Cikkelyben lefektetett eljárás szerint ténykedve, az illetékes hatóság számára egységes kritériumokat kell felállítani annak eldöntésére, hogy egy létesítmény az (a) alpont értelmében nem képes súlyos balesetet okozni. Az (a) alpontot addig nem lehet alkalmazni, amíg ezek a kritériumok nincsenek felállítva. (c)A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy az illetékes hatóság közli az érintett létesítmények jegyzékét a Bizottsággal, indoklást mellékelve hozzá. A Bizottságnak évente be kell terjeszteni a listát a 22. Cikkelyben meghatározott Választmánynak. 10. Cikkely Üzem, létesítmény vagy tárolóhely átalakítása Az üzem, létesítmény, tároló hely vagy a folyamat, illetőleg a veszélyes anyagok természetének vagy mennyiségének megváltoztatása, amelyek a súlyos baleseti veszélyeket jelentős mértékben befolyásolják, a Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy az üzemeltető: − vizsgálja felük és ahol szükséges dolgozza át a 7. és 9. Cikkelyekben meghatározott súlyos baleseti megelőző intézkedéseit és irányítási rendszerét, − vizsgálja felül és ahol szükséges dolgozza át a biztonsági jelentést, és a 16. Cikkely szerint tájékoztassa az illetékes hatóságot az ilyen átdolgozás részleteiről a módosítás előtt.
11. Cikkely Veszélyhelyzeti tervek 1. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy minden létesítmény számára, amelyekre a 9. Cikkely vonatkozik: (a) az üzemeltető a létesítményen belül megteendő intézkedésekre egy belső Veszélyhelyzeti tervet dolgozzon ki, – új létesítményre az üzembe állítás előtt,– a 82/501/EEC Irányelv által nem szabályozott meglevő létesítményre a 24 (1) Cikkelyben lefektetett időponttól számított három éven belül,– más létesítményekre a 24 (1) Cikkelyben lefektetett időponttól számított két éven belül.
(b) az üzemeltető, az alábbi határidőn belül adatokat szolgáltat az illetékes hatóságok számára, hogy azok képesek legyenek a külső Veszélyhelyzeti tervek elkészítésére: új létesítményre az üzembe állítás előtt,– a 82/501/EEC Irányelv által nem szabályozott meglevő létesítményre a 24 (1) Cikkelyben lefektetett időponttól számított három éven belül,– más létesítményekre a 24 (1) Cikkelyben lefektetett időponttól számított két éven belül. (c) a Tagállam által erre a célra kijelölt hatóságok a létesítményen kívül foganatosítandó intézkedéseket külső Veszélyhelyzeti tervben rögzítsék. 2. A Veszélyhelyzeti tervek célja: − az események leírása és szabályozása a hatások minimálisra csökkentésére, és az emberi, környezeti valamint az anyagi javak kárainak csökkentésére, − az emberek és a környezet súlyos balesetek hatásai elleni védelmére szükséges beavatkozások megvalósítása, − a szükséges információk közlése a lakossággal és a területileg érintett szolgálatokkal és hatóságokkal, − a súlyos balesetek követően a környezet helyreállításának és megtisztításának előkészítése. A Veszélyhelyzeti tervek tartalmát a IV. Melléklet írja elő. 3. Az illetékes hatóságok kötelességeinek korlátozása nélkül, a Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a jelen Irányelvben előírt belső Veszélyhelyzeti terveket az alkalmazott személyzettel egyeztetve dolgozzák ki, a külső Veszélyhelyzeti terveket a lakossággal ismertessék. 4. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy az üzemeltető és a kijelölt hatóságok a belső és külső Veszélyhelyzeti terveket felülvizsgálják, kipróbálják és napra késszé tegyék nem hosszabb, mint három éves időszakonként. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie az érintett létesítményben, vagy a Veszélyhelyzeti szolgálatokban történt változásokat, az új technikai ismereteket, illetve a súlyos baleseteket érintő ismereteket. 5. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a Veszélyhelyzeti terveket az üzemeltető és szükség esetén, az illetékes hatóság haladéktalanul érvényesítse: − súlyos baleset bekövetkezésekor, vagy − olyan irányíthatatlanná vált esemény bekövetkezésekor, amelyről jellegénél fogva észszerűen feltételezhető, hogy súlyos balesethez vezet. 6. Az illetékes hatóság a biztonsági jelentésben közölt információk alapján és megfelelő indoklással olyan döntést hozhat, hogy az 1. pontban említett külső Veszélyhelyzeti tervet nem kell kidolgozni.
12. Cikkely Terület felhasználási tervek 1. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a súlyos balesetek megelőzését és az ilyen balesetek következményeinek csökkentését a saját terület felhasználási terveikben és/vagy más vonatkozó terveiben figyelembe veszik. A szempontok érvényesítése érdekében szabályozni kell: (a) új létesítmény hely kiválasztását, (b) a 10. Cikkely által meghatározott meglevő létesítmények módosítását, (c) meglevő létesítmények közelében új fejlesztéseket, mint közlekedési kapcsolatokat, a lakosság által látogatott helyeket és lakóterületeket, amennyiben helyének kiválasztása vagy a fejlesztés fokozza a súlyos balesetek kockázatát vagy következményeit. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a terület felhasználási tervek és/vagy egyéb vonatkozó tervek, valamint az azok megvalósítását szolgáló eljárások vegyék figyelembe azt a hosszú távú igényt, hogy megfelelő távolságot tartsanak fenn a jelen Irányelv hatálya alá eső létesítmények és a lakott területek, közterületek, továbbá kiemelt természeti értékű vagy sérülékeny területek között, míg meglevő létesítmények esetén az 5. Cikkely szerint a lakosság veszélyeztetettségét nem növelő további beavatkozások igényét. 2. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a minden illetékes hatóság és az ezen a területen hozott döntésekért felelős tervező hatóságok alakítsanak ki megfelelő egyeztetési eljárásokat az 1. pont szerinti politika megvalósításának elősegítésére. Az eljárás biztosítsa, hogy a döntések megalapozásához esetenkénti vagy általános érvényű műszaki szakvélemény álljon rendelkezésre a létesítmény potenciális kockázatait illetően. 13. Cikkely
Tájékoztatás a biztonsági intézkedésekről 1. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a az információk a biztonsági intézkedésekről, és baleset esetén követendő magatartás, külön kérés nélkül, azon személyek részére rendelkezésre álljon, akik a 9. Cikkelyben említett létesítményből eredő súlyos baleset hatása alá kerülhetnek. A tájékoztatót minden három évben át kell tekinteni, és ahol szükséges, meg kell ismételni, valamint napra késszé kell tenni, legalább is, ha a 10. Cikkely szerint bármilyen módosítás történt. Azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A maximális időtartam a lakossági tájékoztatás ismétlésében, bármely esetben nem lehet hosszabb, mint öt év. Az ilyen tájékoztatónak legalább az V. Mellékletben felsoroltakat tartalmaznia kell. 2. A 9. Cikkelyben említett létesítményből származó, országhatáron túli hatást okozó súlyos baleseteket tekintve, a Tagállamoknak tájékoztatást kell adni a potenciálisan veszélyeztetett Tagállamoknak azért, hogy a 11., 12. és az ebben a Cikkelyben található összes megfelelő előírás alkalmazható legyen a veszélyeztetett Tagállam által, ahol ez alkalmazható. 3. Ahol az érintett Tagállam úgy ítéli meg, hogy egy másik Tagállam területéhez közel fekvő létesítmény nem okozhat súlyos baleseti veszélyt a saját területén túl a 11 (6) Cikkely szerint és ezért nem szükséges a 11 (1) Cikkely alapján külső Veszélyhelyzeti tervet készíteni, ezt közölnie kell a másik Tagállammal. 4. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a biztonsági jelentés a nyilvánosság részére rendelkezésre álljon. Az üzemeltető felkérheti az illetékes hatóságot, hogy a nyilvánosság számára ne tátja fel a jelentés bizonyos részeit ipari, kereskedelmi, személyes titokra, közbiztonsági vagy nemzetvédelmi okokra hivatkozva. Ilyen esetekben az illetékes hatóság jóváhagyásával az üzemeltető a nyilvánosság számára egy módosított jelentést kell készítsen, kizárva a fenti adatokat. 5. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a nyilvánosság véleményt adjon az alábbi esetekben: − a 9. Cikkely hatálya alá eső új létesítmények tervezésekor, − a 10. Cikkely hatálya alá eső meglevő létesítmények módosításakor, ahol az ilyen módosítások a jelen Irányelvnek a tervezésre vonatkozó kötelezettségei körébe tartoznak. 6. A 9. Cikkely előírásai körébe tartozó létesítmények esetében a Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy a 9 (2) Cikkely szerint a veszélyes anyagok leltára a nyilvánosság rendelkezésére álljon. 14. Cikkely A üzemeltető által szolgáltatott tájékoztató a súlyos balesetet követően 1. A Tagállamoknak kötelezniük kell a üzemeltetőt, a súlyos balesetet követően, gyakorlatilag, amint lehetséges, hogy a legmegfelelőbb eszközöket alkalmazva: (a) tájékoztassa az illetékes hatóságokat; (b) adjon számukra tájékoztatást, amint az lehetővé válik: − a baleset körülményiről, − a balesetben szereplő veszélyes anyagokról, − az emberi és a környezeti hatások értékelésére adatokat, és − a tett Veszélyhelyzeti intézkedéseket; (c) tájékoztassa azokat az előre tervezett lépésekről: − hogy mérsékeljék a baleset közép és hosszú távú hatásait, − megelőzzék az ilyen balesetek megismétlődését; (d) egészítse ki a szolgáltatott tájékoztatást, ha a vizsgálatok további adatokat tárnak fel, melyek módosítják az információt vagy a levont következtetéseket. 2. A Tagállamoknak kötelezni kell az illetékes hatóságot, hogy: (a) biztosítsák minden szükségesek sürgős, közép és hosszú távú intézkedés megtételét; (b) összegyűjtsék szemle, vizsgálat vagy más megfelelő módon a súlyos baleset műszaki, szervezeti és vezetési szempontjainak teljes körű értékelésére vonatkozó információkat; (c) megtegyék a megfelelő lépéseket arra, hogy a üzemeltető tegye meg a szükséges helyreállító intézkedéseket; (d) tegyenek javaslatokat a jövő megelőző intézkedéseire. 15. Cikkely A Tagállamok által szolgáltatott tájékoztatók a Bizottság számára
1. A súlyos balesetek megelőzése és csökkentése érdekében a területükön történt súlyos balesetekről, amelyek megfelelnek a VI. Melléklet kritériumoknak, a Tagállamok tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amint az gyakorlatilag lehetséges. A tájékoztató az alábbi részleteket tartalmazza: (a) a Tagállamot, a jelentésért felelős hatóság nevét és címét; (b) a súlyos baleset helyét, dátumát és idejét, beleértve a üzemeltető teljes nevét és az érintett létesítmény címét; (c) a baleset körülményeinek rövid leírását, beleértve a vonatkozó veszélyes anyagot, valamint az emberre és a környezetre gyakorolt azonnali hatásokat; (d) a tett Veszélyhelyzeti intézkedések rövid leírását és az azonnali elővigyázatossági intézkedést az ismétlődés megelőzésére. 2. A Tagállamoknak, amint a 14. Cikkely szerint az információkat összegyűjtötték, a saját értékelésük és javaslataik eredményéről a Bizottságot tájékoztatniuk kell, a kialakított jelentési formát alkalmazva, amelyet a 22. Cikkely vonatkozó előírásai szerint felülvizsgálnak. A Tagállamok által adott információs jelentés csak a bírósági folyamatok befejezéséig szenvedhetnek késedelmet, amennyiben a jelentés az ilyen folyamatot befolyásolja. 3. A Tagállamoknak meg kell adniuk a Bizottság számára bármely olyan testület nevét és címét, amely a súlyos balesetekről megfelelő tájékoztatást adhat, és amely más Tagállamok illetékes hatóságainak tanácsot adhat, amelyek nem avatkoznak be az ilyen balesetek eseményeibe. 16. Cikkely Az illetékes hatóság A üzemeltető felelőségének korlátozása nélkül, a Tagállamoknak létre kell hozni, vagy ki kell jelölni illetékes hatóságot vagy hatóságokat, amelyek felelősek a jelen Irányelvben lefektetett feladatok végrehajtására és amennyiben szükséges, testületeket az illetékes hatóság vagy hatóságok műszaki szinten történő segítésére. 17. Cikkely Használati tilalom 1. A Tagállamoknak meg kell tiltani bármely létesítmény, üzem vagy tároló kapacitás, illetve ezek bármely részének használatát vagy használatba vételét, ahol a súlyos balesetek megelőzésére és csökkentésére a üzemeltető által tett intézkedések súlyos hiányosságokat szenvednek. A Tagállamoknak meg kell tiltani bármely létesítmény, üzem vagy tároló kapacitás, illetve ezek bármely részének használatát vagy használatba vételét, ahol a üzemeltető a jelen Irányelv által megkövetelt tájékoztatást, jelentést vagy más információt nem terjeszt be a meghatározott időn belül. 2. A Tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget a üzemeltető számára, hogy az illetékes hatóság 1. pont szerinti tiltó határozata ellen a nemzeti törvény és eljárások alapján kijelölt testületnél fellebbezéssel éljen. 18. Cikkely Felügyelet 1. A Tagállamoknak gondoskodniuk kell, hogy az illetékes hatóságok felügyeleti rendszert szervezzenek vagy egyéb, az érintett létesítmény jellegének megfelelő ellenőrzési módszereket vezessenek be. Ez a felügyelet vagy ellenőrzési módszer nem függ a biztonsági, vagy egyéb beterjesztett jelentés kézhezvételétől. A felügyelet vagy egyéb ellenőrzési módszer legyen elegendő a létesítményben alkalmazott műszaki, szervezeti vagy vezetési rendszerek tervezett és módszeres vizsgálatára, első sorban a következők biztosítására: − igazolása az üzemeltető részéről annak, hogy a létesítményben folytatott valamennyi tevékenységgel kapcsolatban megtette az összes megfelelő intézkedést a súlyos balesetek megelőzésére, − igazolása az üzemeltető részéről annak, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezik a súlyos balesetek következményeinek korlátozására a telephelyen belül és kívül, − igazolása az üzemeltető részéről annak, hogy a biztonsági jelentésben vagy egyéb beterjesztett jelentésben feltüntetett adatok és információk megfelelően tükrözik a létesítmény állapotát, − a nyilvánosság részére nyújtott tájékoztatás megfelel a 13 (1) Cikkely követelményeinek. 2. Az 1. pontban meghatározott felügyeleti rendszernek meg kell felelni az alábbi feltételeknek:
(a) minden létesítmény számára lenni kell felügyeleti programnak. Kivéve ha az illetékes hatóság az érintett rész létesítmény súlyos baleseti veszélyének szisztematikus felbecsülésén alapuló felügyeleti programot nem hoz létre, a 9. Cikkelyben említett minden létesítményre az illetékes hatóság által tizenkét havonta legalább egy helyszíni ellenőrzést kell a programnak tartalmaznia; (b) minden ellenőrzés után az illetékes hatóságnak jelentést kell készíteni; (c) ahol szükséges az illetékes hatóság által végrehajtott ellenőrzést a létesítmény vezetésének meg kell ismételi az ellenőrzést követő észszerű időn belül. 3. Az illetékes hatóság megkövetelheti az üzemeltetőtől bármely további információ szolgáltatását, amelyet a súlyos balesetek lehetőségének megbízható értékeléséhez, továbbá a súlyos balesetek esetleg megnövekedett valószínűsége mértékének és/vagy azok megnövekedett súlyosságának meghatározásához a hatóság szükségesnek tart a külső Veszélyhelyzeti terv elkészítése és olyan anyagok figyelembe vétele érdekében, amelyek halmazállapotuk, sajátos körülményeik vagy elhelyezkedésük következtében további intézkedéseket igényelhetnek.
19. Cikkely Információs rendszer és információcsere 1. A Tagállamoknak és a Bizottságnak a súlyos balesetek valamint azok következményeinek csökkentése terén szerzett tapasztalatokról az információikat ki kell cserélni. Ez az információ első sorban a jelen Irányelv által nyújtott rendszabályok hatékonyságára vonatkozzon. 2. A Bizottságnak létre kell hozni és a Tagállamok számára hozzáférhetővé kell tenni egy nyilvántartást és információs rendszert, amely elsősorban a Tagállamok területén történt súlyos balesetek részleteit tartalmazza, az alábbi célok érdekében: (a) a 15 (1) Cikkelynek megfelelően a Tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk gyors terítésére az illetékes hatóság között; (b) a súlyos balesetek esteinek és a belőlük levonható tanúságok elemzésének terítése az illetékes hatóságok körében; (c) az illetékes hatóságok ellátása a megelőző intézkedése terén tett információkkal; (d) információ nyújtás olyan szervezetek számára, amelyek szaktanácsot vagy lényeges információkat képesek adni a súlyos balesetek előfordulása, megelőzése vagy hatásaik csökkentését illetően. A nyilvántartás és információs rendszer, minimálisas tartalmazza az alábbiakat: (a) a 15 (1) Cikkellyel egyetértésben a Tagállamok által szolgáltatott információkat; (b) a balesetek okainak elemzését; (c) a balesetekből levonható tanúságokat; (d) az ismétlődés megakadályozást elősegítő megelőző intézkedéseket. 3. A 20. Cikkely rendelkezéseinek korlátozása nélkül a nyilvántartáshoz és az információs rendszerhez való hozzáférést meg kell nyitni a környezetvédelem területén működő Tagállamok kormány hivatalai, ipari és kereskedelmi egyesületek, szakszervezetek, nem-kormányzati szervezetek, és más az ezen a területen dolgozó nemzetközi vagy kutató szervezetek részére. 4. A 6. és 9. Cikkelyek hatálya alá tartozó létesítmények számára a környezettel összefüggő egyes Irányelvek megvalósításáról szóló jelentésekkel kapcsolatos egységesítő és ésszerűsítő 91/692/EEC (1991 december 23) Tanácsi Irányelvben(1) lefektetett eljárása szerint Tagállamoknak három évenként a Bizottság számára jelentést kell benyújtani. A Bizottságnak ezen információk összegzését minden három évben ki kell adnia. 20. Cikkely Bizalmas információk 1. A Tagállamoknak, a nyilvánosság érdekében, meg kell követelni az illetékes hatóságoktól, hogy a jelen Irányelv szerint kapott információkat tegyék hozzáférhetővé bármely azt kérő természetes és jogi személy részére. Az illetékes hatóságok vagy a Bizottság által szerzett információk, amennyiben nemzeti előírások megkövetelik, bizalmasként kezelendőek, ha a következő kérdéseket érinti: − az illetékes hatóságok és a Bizottság megfontolásainak bizalmas jellege, − nemzetközi kapcsolatok és nemzetvédelmi bizalmas információk, ( 1) O J N o . L . 3 7 7 , 3 1 . 1 2 . 1 9 9 1 , p . 4 8
− közbiztonság, − előzetes vizsgálati folyamatok, vagy folyamatban levő bírósági eljárások bizalmas jellege, − kereskedelmi és ipari titkok, beleértve a szellemi terméket, − személyes adatok és/vagy adatállományok, − harmadik fél által szolgáltatott adatok, ha ezt a harmadik fél bizalmas jellegűnek kéri. 2. Jelen Irányelv nem tilthat meg Tagállamot és harmadik ország közötti egyezményeket olyan információk cseréjéről, amelyeknek hazai szinten jutott birtokába. 21. Cikkely A Választmány feladatköre A 9. (6) (b) Cikkelyben és a II-VI Mellékletekben említett feltételeknek a műszaki haladást figyelembe vevő módosításaihoz és a 15. (2) Cikkelyben említett jelentési űrlap megszerkesztéséhez szükséges intézkedéseket a 22. Cikkelyben rögzített eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni.
22. Cikkely A Választmány A Bizottságot a Tagállamok képviselőiből alakult választmány segíti, és elnökét a Bizottság tagjaiból választják. A bizottság képviselője a választmánynak beterjeszti a végrehajtandó intézkedési tervezetet. A választmánynak a tervezetről állást kell foglalnia bizonyos időn belül, amelyet az elnök határoz meg az ügy sürgősségére való tekintettel. Az állásfoglalást a Szerződés 148 (2) Cikkely szerint többségi szavazattal kell elfogadni olyan döntések esetében, amikor a Tanács a Bizottságtól érkező javaslatok elfogadásáról kell határoznia. A Tagállamok képviselőinek szavazatát a választmányban az említett Cikkelyben előírt módon kell súlyozni. Az elnök szavazati joggal nem rendelkezik. A Bizottságnaknak el kell fogadnia az előterjesztett intézkedéseket, ha azok a választmány véleményével összhangban vannak. Ha az intézkedések nem egyeznek a választmány véleményével, vagy ha nincs állásfoglalás, a Bizottságnak, késedelem nélkül, javaslatot kell beterjeszteni a Tanácshoz a megteendő intézkedésekkel kapcsolatban. A Tanács minősített többséggel hoz határozatot. Ha a javaslatnak a Tanácshoz való előterjesztésétől számított három hónapon belül a tanács nem hoz döntést a Bizottságnak a javasolt intézkedéseket el kell fogadnia. 23. Cikkely A 82/501/EEC Irányelv hatálytalanítása 1. A 82/501/EEC Irányelv hatályát veszti a jelen Irányelv életbe lépést követő 24 hónap múlva. 2. A 82/501/EEC Irányelvnek megfelelően, a nyilvánosság számára elkészített és kidolgozott tájékoztatók, Veszélyhelyzeti tervek, és információk mindaddig érvényben maradnak, amíg a jelen Irányelv előírásai szerint nem helyettesítik azokat. 24. Cikkely Végrehajtás 1. A Tagállamoknak meg kell hozniuk azokat a törvényeket, jogszabályokat, és államigazgatási intézkedéseket, amelyek összhangban vannak a jelen Irányelvvel annak életbe lépét követően 24 hónapon belül. Erről azonnal tájékoztatniuk kell a Bizottságot. Amikor a Tagállamok ezeket a rendszabályokat elfogadják vagy amikor ezeket hivatalosan kihirdetik, utalást kell tenniük a jelen Irányelvre. Az ilyen utalás módját a Tagállamok határozzák meg. 2. A Tagállamok közöljék a Bizottsággal a nemzeti törvény főbb rendelkezéseit, amelyeket a jelen Irányelv által szabályozott területen fogadtak el. 25. Cikkely Hatályba lépés Jelen Irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Közlönyében (Official Journal of the European Communities) történt kihirdetést követő 20. napon lép hatályba. 26. Cikkely Jelen Irányelv a Tagállamokra vonatkozik. Kelt Brüsszelben, 1996. december 9-én A Tanács nevében B. HOWLIN elnök
I. MELLÉKLET AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSA BEVEZETÉS 1. Ez a Melléklet a jelen Irányelv 3. Cikkely értelmében bármely létesítményben jelenlevő veszélyes anyagokra vonatkozik, és meghatározza a vonatkozó Cikkelyek alkalmazását. 2. Keverékeket és készítményeket a tiszta anyagokhoz hasonlóan kell kezelni, feltéve, hogy azok koncentrációja nem lépi túl a tulajdonságaiknak megfelelően a 2. Rész 1. Megjegyzésben felsorolt vonatkozó Irányelvekben megadottakat, vagy a műszaki haladásnak megfelelő legújabb értékeket, amennyiben százalékos összetétel vagy más előírás külön nincs megadva. 3. Az alább megadott mértékadó mennyiségek minden létesítményre vonatkoznak. 4. A vonatkozó Cikkelyek alkalmazása szempontjából a figyelembe veendő mennyiségek a jelenlevő, vagy a valószínűsíthetően bármely időben jelenlevő maximális mennyiséget jelentik. A létesítményben a vonatkozó mértékadó mennyiség legfeljebb 2%-ának megfelelő mennyiségben jelenlevő veszélyes anyagokat a jelenlevő teljes mennyiség számítása során nem kell figyelembe venni, ha elhelyezkedésük létesítményben belül olyan, hogy a telephely más pontjain nem válthatnak ki súlyos balesetet. 5. A 2. Rész 4. Megjegyzésben a veszélyes anyagok összegzésére vagy a veszélyes anyagok kategorizálására vonatkozóan a megadott szabályokat a megfelelő esetekben kell alkalmazni.
1. RÉSZ Megnevezett anyagok Ha az 1. Részben felsorolt anyag vagy anyagcsoport a 2. Rész valamely kategóriájába is tartozik, az 1. Rész mértékadó mennyiségeit kell alkalmazni. 1. Oszlop 2. Oszlop 3. Oszlop Veszélyes anyagok
Mértékadó mennyiségek (tonna) 6. és 7. Cikkely
Ammóniummitrát Ammónium nitrát Arzénpentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói Arzén trioxid, arzénes (III) sav és/vagy sói Bróm Klór Nikkel vegyületek belélegezhető por alakban (nikkel monoxid, nikkeldioxod, nikkelszulfát, trinikkeldiszulfid, dinikkel-trioxid Etilénimin Fluor Formaldehid (koncentráció ≥ 90%) Hidrogén Hidrogénklorid (folyékony gáz) Ólomalkilok 1. Oszlop Veszélyes anyagok Rendkívül gyúlékony, folyékony gázok (beleértve az LPG-t) és természetes gáz Acetilén Etilénoxid Propilénoxid
350 1250 1 20 10
9. Cikkely 2500 5000 2 0,1 100 25 1
10 10 5 5 25 5
20 20 50 50 250 50
2. Oszlop 3. Oszlop Mértékadó mennyiségek (tonna) 6. és 7. Cikkely 9. Cikkely 50 5 5 5
200 50 50 50
Metanol 4,4-Metilén-bis (2-klóranilin) és/vagy sói por alakban Metilizocianát Oxigén Toluol-diizocianát Karbonil-diklorid (foszgén) Arzén-trihidrin (arzin) Foszfor-trihidrin (foszfin) Kéndiklorid Kéntrioxid Poliklór-dibenzofuránok és poliklór-dibenzodioxinok (beleértve TCDD-t) TCDD egyenértékben számítva Az alábbi KARCINOGÉNEK: 4-Aminobifenil és/vagy sói, Benzidin és/vagy sói, Bis(klórmetil)-éter, Klórmetil-metiléter, Dimetilkarbamoil-klorid, Dimetilnitrozomine, Hexametil-foszfor-triamid, 2Naftilamin és/vagy sói, és 1,3-Pro-pánszulton 4nitrodifenil Automotiv benzin és más benzin készítmények
500 200 10 0,3 0,2 0,2 1 15
5000 0,01 0,15 2000 100 0,75 1 1 1 75 0,001
0,001 5000
0,001 50000
MEGJEGYZÉSEK 1.
2.
1.
Ammóniumnitrát (350/2500) Ez azokra az ammóniumnitrátra és ammóniumnitrát vegyületekre vonatkozik, amelyeknek ammóniumnitrátból eredő nitrogéntartalma nagyobb, mint 28 súly% (a 2. mellékletben említett vegyületeket kivéve), továbbá az ammóniumnitrát vizes oldataira, melyekben az ammóniumnitrát koncentráció a 90 súly%-t meghaladja. Ammóniumnitrát (1250/5000) Ez azokra az egyszerű ammóniumnitrát hatóanyagú műtrágyákra vonatkozik, amelyek megfelelnek a 80/876/EEC Irányelvnek, továbbá azokra a kevert műtrágyákra, amelyek ammóniumnitrátból eredő nitrogén tartalma nagyobb 28 súly%-nál (kevert műtrágyák ammóniumnitrát mellett foszfátot és/vagy káliumkarbonátot tartalmaznak. Poliklór-dibenzofuránok és poliklór-benzodioxinok A poliklór-dibenzofuránok és poliklór-benzodioxinok mennyiségét az alábbi tényezők alkalmazásával lehet számítani: A veszélyes rokon vegyületek NATO/CCMS Nemzetközi Toxicitás Egyenérték Tényezői (ITEF) 2,3,7,8-TCDD 1 2,3,7,8-TCDF 0,1 1,2,3,7,8-PeDD 0,5 2,3,4,7,8-PeCDF 0,5 1,2,3,7,8-PeCDF 0,05 1,2,3,4,7,8-HxCDD 1,2,3,4,7,8-HxCDF 1,2,3,6,7,8-HxCDD 0,1 1,2,3,7,8,9-HxCDF 1,2,3,7,8,9-HxCDD 1,2,3,6,7,8-HxCDF 0,1 2,3,4,6,7,8-HxCDF 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD 0,01 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF 0,01 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF OCDD OCDF 0,001 0,001 T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta,
O=okta
2. RÉSZ Az 1. Részben név szerint nem említett anyagok és készítmények kategóriái 1. Oszlop Veszélyes anyagok kategóriái
1. 2. 3. 4.
NAGYON MÉRGEZŐ MÉRGEZŐ OXIDÁLÓ ROBBANÓ (ha az anyag vagy készítmény a 2. (a) Megjegyzés meghatározás alá esik) 5. ROBBANÓ (ha az anyag vagy készítmény a 2. (b) Megjegyzés meghatározása alá esik) 6. GYÚLÉKONY (ha az anyag vagy készítmény a 3. (a) Megjegyzés meghatározása alá esik) 7a. NAGYON GYÚLÉKONY (ha az anyag vagy készítmény a 3. (b) (1) Megjegyzés meghatározása alá esik) 7b. NAGYON GYÚLÉKONY folyadékok (ha az anyag vagy készítmény a 3. (b) (2) Megjegyzés meghatározása alá esik) 1. Oszlop Veszélyes anyagok kategóriái
2. Oszlop 3. oszlop A veszélyes anyagok mértékadó mennyiségei (t-ban) a 3. (4) Cikkely szerint a 6. és 7. Cikkelyre 9. Cikkelyre vonatkozóan vonatkozóan 5 20 50 200 50 200 50
200
10
50
5000
50000
50
200
5000 50000 2. Oszlop 3. oszlop A veszélyes anyagok mértékadó mennyiségei (t-ban) a 3. (4) Cikkely szerint a 6. és 7. Cikkelyre 9. Cikkelyre vonatkozóan vonatkozóan
8.
RENDKÍVÜL GYÚLÉKONY (ha az anyag vagy készítmény a 3. (c) Megjegyzés meghatározása alá esik) 9. KÖRNYEZETRE VESZÉLYES kombinálva a következő kockázati kifejezésekkel: (i) R50: "Vízi szervezetekre nagyon mérgező" (ii) R51: "Vízi szervezetekre mérgező" és R53: "Vízi környezetben hosszú időtartamra ártalmas hatást okozhat" 10. EGYÉB OSZTÁLYOZÁS, amelyek nem tartoznak a fenti kombinációkba, az alábbi kockázati kifejezésekkel: (i) R14: "Vízzel hevesen reagál" (beleértve R14/15) (ii) R29: "Vízzel érintkezve mérgező gáz szabadul fel"
10
50
200
500
500
2000
100
500
50
200
MEGJEGYZÉSEK 1.
Az anyagok és készítmények osztályba sorolása a következő (módosított) Irányelvek és azok műszaki haladásnak megfelelő mindenkori változatai alapján történik:
– A Tanács 67/548/EEC (1967. június 27) Irányelve a veszélyes anyagok minősítéséről, csomagolásáról és cimkézéséről szóló törvények, rendeletek és igazgatási előírások egységesítéséről(1), – A Tanács 88/379/EEC (1988. június 7) Irányelve a veszélyes anyagok minősítéséről, csomagolásáról és cimkézéséről szóló törvények, rendeletek és igazgatási előírások egységesítéséről(2), – A Tanács 78/63/EEC (1978. június 26) Irányelve a Tagállamok veszélyes készítmények (növény védőszerek), minősítéséről, csomagolásáról és címkézéséről szóló törvényeinek, egységesítéséről(3). Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket a fenti, bármely Irányelvek szerint nem minősítenek veszélyesnek, de amelyek ennek ellenére jelen vannak vagy valószínűleg jelen lehetnek a létesítményben és amelyek a létesítményben található körülmények között rendelkeznek vagy valószínűleg rendelkezhetnek a súlyos baleseti lehetőség szempontjából azonos tulajdonságokkal, a minősítő eljárás folyamatait a megfelelő Irányelvek vonatkozó Cikkelyei szerint kell elvégezni. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket egynél több osztályozás szerint kell minősíteni, jelen Irányelv céljaira a legalacsonyabb küszöbértéket kell alkalmazni. A jelen Irányelv céljaira a 22. Cikkelyben meghatározott eljárás szerint össze kell állítani, napra kész állapotban kell tartani és jóvá kell hagyni az anyagokról és készítményekről információt nyújtó jegyzéket. 2. "Robbanás veszélyes anyag": (a) (i) olyan anyag vagy készítmény, amely ütés , súrlódás, tűz vagy más gyújtó forrás hatására robbanás veszély teremt, (ii) pirotechnikai anyag (vagy keverék), amelyet hő, fény, hang, gáz vagy füst vagy ilyen hatások együttes előállítására terveztek nem robbanó, önfenntartó exoterm kémiai reakciók révén, (iii) tárgyakba töltött robbanó vagy pirotechnikai anyag vagy készítmény; (b) olyan anyag vagy készítmény, amely ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás által súlyos robbanás veszélyt teremt (kockázati kifejezés R 3). 3. A 6., 7. és 8. kategóriákban található "gyúlékony", "nagyon gyúlékony" és "rendkívül gyúlékony" alatt értendő: (a) gyúlékony folyadékok: olyan éghető anyag, amelynek a lobbanáspontja 21 °C és 55 °C közé esik (kockázati kifejezés R 10); (b) nagyon gyúlékony folyadékok: 1. – olyan anyagok vagy készítmények, amelyek felmelegszenek és külső energia közlés nélkül a külső hőmérsékleten a levegővel érintkezve lángra lobbannak (kockázati kifejezés R17), – olyan anyagok, amelyeknek a lobbanáspontja 55 °C alatt van, és nyomás alatt folyadék marad, ahol különleges feldolgozási folyamatok, mint nagy nyomás vagy hőmérséklet súlyos baleseti veszély teremthet; 2. anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja 21 °C alatt van és amelyek nem rendkívül gyúlékonyak (c) rendkívül gyúlékony gázok és folyadékok: 1. folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontjuk 0 °C alatt van és amelyeknek a forráspontjuk (vagy forrás tartomány esetében a kezdeti forráspont) normál nyomás alatt 35 °C alatt van. 2. gáz halmazállapotú anyagok vagy készítmények, amelyek levegővel érintkezve gyúlékonyak külső hőmérsékleten és nyomáson (kockázati ( 1) O J N o 1 9 6 , 1 6 . 8 . 1 9 6 7 , p . 1 . D i r e c t i v e a s l a s t a m e n d e d b y D i r e c t i v e 9 3 / 1 0 5 / E C (OJ No L 294, 30. 11. 1993, p.21) ( 2) O J N o L 1 8 7 , 1 6 . 7 . 1 9 8 8 . p . 1 4 . ( 3) O J N o L 2 0 6 , 2 9 . 7 . 1 9 7 8 , p . 1 3 . D i r e c t i v e a s l a s t a m e n d e d b y D i r e c t i v e 9 2 / 3 2 / E E C (OJ No L 154, 5.6. 1992, p.1)
kifejezés R 12, második bekezdés) függetlenül attól, hogy gáz vagy folyadék állapotban van nyomás alatt, kivéve az 1. Részre vonatkozó folyékony rendkívül gyúlékony gázokat (beértve az LPG-t) és a természetes gázokat, valamint 3. folyékony anyagok és készítmények, amelyeket forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartanak. 4. A veszélyes anyagok összegét, a létesítményben jelen levő mennyiségük megállapítására az alábbi szabály szerint kell alkalmazni: ha az összeg: q1/Q + q2/Q + q3/Q + q4/Q + q5/Q + ...> 1 ahol qx = a x-ik veszélyes anyag (vagy veszélyes anyagok kategóriájának) mennyisége, amely(ek) a jelen Melléklet 1. és 2. Rész hatálya alá esik. Q = az 1. vagy 2. Részben található megfelelő küszöb mennyiség akkor a létesítmény kielégíti a jelen Irányelv megfelelő követelményeit. Ezt a szabály a következő körülmények között alkalmazható: (a) az 1. Részben említett anyagok és készítmények, amelyek egyedi mértékadó mennyiségeinél kisebb mennyiségben, a 2. Részben azonos minősítésű anyagokkal és a 2. Részben azonos minősítésű anyagok és készítmények összegzett mennyiségével együtt vannak jelen. (b) az 1., 2. és 9. kategóriák összegével együtt vannak a létesítményben jelen (c) a 3., 4., 5., 7a., 7b. és 8. kategóriák összegével együtt vannak a létesítményben jelen.
II. MELLÉKLET A 9. CIKKELYBEN MEGHATÁROZOTT BIZTONSÁGI JELENTÉSBEN SZEREPLŐ MINIMÁLIS ADAT ÉS INFORMÁCIÓ I. A vezetési rendszer és a létesítmény szervezetéről adott információk a súlyos baleset megelőzése érdekében Ez az információ a III. Mellékletben megadott elemeket kell tartalmazza. II. A létesítmény környezetének bemutatása 1. a telephely és a környezet leírása, belefoglalva a földrajzi elhelyezkedést, a meteorológiai, geológiai, hidrológiai körülményeket és a szükséges a létesítmény történetét; 2. a létesítmény üzemeinek és más tevékenységeinek meghatározása, amelyek súlyos baleseti veszélyt jelenthetnek; 3. azon területek leírása, ahol súlyos baleset történhet. III. Az üzem leírása 1. a létesítmény azon részeinek fő tevékenysége és termékeinek leírása, amelyek a biztonság szempontjából fontosak, a súlyos baleseti kockázat forrásai, és azon körülmények, amelyek alatt súlyos baleset megtörténhet, a javasolt megelőző intézkedések leírásával együtt; 2. a folyamatok leírása, elsősorban a technológiai folyamatok; 3. a veszélyes anyagok leírása: − a veszélyes anyagok leltára, belefoglalva: − a veszélyes anyagok meghatározása: kémiai elnevezés, CAS szám, IUPAC elnevezés, − a veszélyes anyagok jelen levő vagy valószínűleg jelen lehető maximális mennyisége; − fizikai, kémiai, toxikológiai jellemzők, az emberre és a környezetre hatást gyakorló rövid távú és hosszú távú veszélyek jelzése; − fizikai és kémiai viselkedés normál alkalmazás, vagy az előre látható baleset körülményei között. IV. Baleseti kockázati meghatározások és elemzések, valamint megelőzési módszerek 1. a súlyos balesetek lehetséges lefolyása, azok valószínűségének vagy előfordulásuk körülményeinek részletes ismertetése, beleértve azokat az eseményeket, amelyek az egyes lefolyási folyamatokat kiválthatják, azok létesítményen belüli és kivüli okai; 2. az azonosított súlyos balesetek következményeinek súlyossága és kiterjedésének értékelése; 3. az üzem biztonsága szempontjából alkalmazott műszaki paraméterek és eszközök leírása. V. Védelmi intézkedések, valamint a baleset következményei csökkentésére szolgáló beavatkozó elemek 1. az üzem területén a súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszerelések leírása; 2. riasztó és beavatkozó szervezet; 3. külső és belső mozgatható források leírása; 4. a fenti A, B, C pontokban ismertetett elemek összefoglalása a 11. Cikkelyben előírt belső Veszélyhelyzeti terv elkészítéséhez.
III. MELLÉKLET A 7. CIKKELYBEN LEFEKTETETT ALAPELVEK ÉS A 9, CIKKELYBEN LEFEKTETETT INFORMÁCIÓK A LÉTESÍTMÉNY VEZETÉSI RENDSZERÉT, VALAMINT SZERVEZETÉT ILLETŐEN A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN Az üzemeltető súlyos baleseti megelőzési tervének és biztonsági vezetői rendszerének megvalósítása érdekében a következő tényezőket kell figyelembe venni. A 7. Cikkelyben említett dokumentumban rögzített követelmények arányban kell álljanak a létesítmény által jelentett súlyos balesetek veszélyével: I. a súlyos baleseti megelőzési tervet írásban kell elkészíteni és ennek tartalmaznia kell az üzemeltető súlyos balesetek veszélyének csökkentésével kapcsolatos általános céljait és a beavatkozás elveit; II. a biztonsági vezetési rendszert be kell építeni az általános vezetési rendszerbe, amely tartalmazza a súlyos baleset megelőzési tervének elkészítéséhez és végrehajtásához a szervezeti felépítést, felelősségi köröket, a feladatokat, a megvalósítást, az eljárásokat, a folyamatokat és erőforrásokat; III. a biztonsági vezetői rendszer a következő elemekre irányuljon: 1. szervezet és személyzet – a súlyos balesetek kezelésében bevont személyzet szerepe és felelőssége a szervezet minden szintjén. Ennek a személyzetnek a képzési igényei és az így meghatározott képzés biztosítása. Az alkalmazottak és ahol szükséges az alvállalkozók bevonása; 2. a súlyos baleset meghatározása és értékelése – a normális és rendkívüli üzem során fellépő főbb veszélyek módszeres felderítésére szolgáló eljárások kialakítása és megvalósítása, azok lehetőségének és súlyosságának értékelése; 3. üzemirányítás – a biztonságos üzemre vonatkozó eljárások és utasítások kidolgozása és megvalósítása, beleértve a gépegységek, folyamatok, berendezések karbantartását és a időleges leállítások kezelését; 4. változások kezelése – üzemek, technológiák vagy tárolóhelyek módosításának vagy újak tervezésére szolgáló eljárások kidolgozása és megvalósítása; 5. Veszélyhelyzetek tervezése – a lehetséges Veszélyhelyzetek módszeres elemzéssel történő feltárása és az ilyen Veszélyhelyzetekben alkalmazandó tervek elkészítése kipróbálása és felülvizsgálata; 6. monitoring rendszerek – eljárások kialakítása és megvalósítása az üzemeltető súlyos baleset megelőzési tervében és a biztonsági vezetői rendszerében kitűzött célok megvalósulásának folyamatos értékelésére, hiányosságok esetén a vizsgálat és korrekciós beavatkozások mechanizmusának létrehozására. Az eljárások terjedjenek ki az üzemeltető súlyos baleseti, vagy "majdnem baleseti" jelentési rendszerére, különös tekintettel a védelmi rendszabályok zavaraival járókra, azok vizsgálatára és azok nyomán a tapasztalatok alapján tett intézkedésekre; 7. felülvizsgálat – eljárások kialakítása és megvalósítása a súlyos balesetek megelőzési tervének, valamint a biztonsági vezetői rendszer hatékonyságának és alkalmasságának időszakos, módszeres értékelésére; a terv és a biztonsági vezetési rendszer felülvizsgálatának és a felső vezetés által történő korszerűsítésének dokumentálására.
IV. MELLÉKLET A 11. CIKKELYBEN MEGJELÖLT VESZÉLYHELYZETI TERVEKBEN ELŐÍRT ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK 1. Belső Veszélyhelyzeti tervek (a) A felhatalmazott személyek neve és beosztása a Veszélyhelyzeti eljárások beindítására, valamint az irányító személy. aki a helyszíni kárcsökkentő tevékenységet koordinálja. (b) A külső Veszélyhelyzeti tervért felelős hatóságokkal való kapcsolattartásért felelős személy neve és beosztása. (c) A súlyos balesetek bekövetkezésében jelentős szerepet játszó előrelátható feltételek vagy események esetén azok elhárítására vagy következményeinek mérséklésére teendő beavatkozások ismertetése a rendelkezésre álló biztonsági felszerelések és erőforrások leírásával. (d) A telephelyen levő személyzet kockázatának csökkentésére hozott intézkedések, beleértve a riasztásukat és a személyes ténykedést a riasztás vételekor. (e) A külső Veszélyhelyzeti terv beindításáért felelős hatóság korai riasztásának módja, az első riasztásban közlendő információ tartalma, valamint az időközben ismertté váló részletesebb információ közlésének módja. (f) A felelős szolgálatban levők képzésének feladatai, a végrehajtás módja, és ahol szükséges a telephelyen kívüli szolgálatokkal való koordinálása. (g) Külső kárcsökkentő segítségnyújtás módjai. 2. Külső Veszélyhelyzeti tervek (a) A felhatalmazott személyek neve és beosztása a Veszélyhelyzeti eljárások beindítására, valamint az irányító személy. aki a külső kárcsökkentő tevékenységet koordinálja. (b) A korai riasztás fogadásának módja, a riasztás és a kihirdetési eljárás. (c) A külső Veszélyhelyzeti terv megvalósításához szükséges források koordinálásának módjai (d) Együttműködés a belső kárelhárítási tevékenységben (e) A telephelyen kívüli kárcsökkentő tevékenység módjai (f) A nyilvánosság tájékoztatásának módja a balesetre vonatkozó részletek és a követendő magatartást illetően. (g) Más Tagállamok Veszélyhelyzeti szolgálatai informálásának módjai, amennyiben a súlyos baleset országhatáron túli következményeket okozhat.
V. MELLÉKLET A NYILVÁNOSSÁG TUDOMÁSÁRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK A 13 (1) CIKKELY SZERINT 1. Az üzemeltető neve és a létesítmény címe. 2. Az információt adó személy meghatározása, beosztásával együtt. 3. Megerősítése azoknak, hogy a létesítmény a szabályozás és/vagy a jelen Irányelvet megvalósító adminisztratív előírások hatálya alá esik, továbbá, hogy a 6. (3) Cikkely szerinti értesítés és a 9.(1) Cikkely szerinti biztonsági jelentés az illetékes hatóságnak be lett terjesztve. 4. A létesítményben végrehajtott tevékenység vagy tevékenységek magyarázata egyszerű kifejezésekkel. 5. A létesítményben megtalálható anyagok és készítmények közönséges neve, vagy a I. Melléklet 2. Részében felsorolt veszélyes anyagok esetében a gyűjtő nevük, vagy az általános veszély osztályozásuk, amelyek súlyos balesetet idézhetnek elő, az alapvetően veszélyes jellemzőik meghatározásával. 6. Általános információk a súlyos baleseti veszély természetét illetően, beleértve a lakosságra és a természetre gyakorolt potenciális hatásaikat. 7. Megfelelő információk az érintett lakosság számára a riasztást és a folyamatos tájékoztatást illetően súlyos baleset esetében. 8. Megfelelő információk az érintett lakosság által végrehajtandó teendőket és a magatartási szabályokat illetően súlyos baleset esetében. 9. Megerősítése annak, hogy az üzemeltető köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a telephelyen, különösen a Veszélyhelyzeti szolgálatokkal való kapcsolattartásban, a súlyos balesetek kezelésére és azok hatásainak csökkentésére vonatkozóan. 10.Utalás a baleset telephelyen kívüli hatásainak csökkentésére készített Veszélyhelyzeti tervekre. Ennek tartalmaznia kell a Veszélyhelyzeti szolgálatok utasításainak és kéréseinek követését súlyos baleset idején. 11.Részletek arra vonatkozóan, hol lehet további megfelelő információkat kapni a nemzeti jogszabályokban lefektetett bizalmas információk követelményeit kielégítve.
VI. MELLÉKLET A BIZOTTSÁGNAK KÜLDENDŐ BALESETI ÉRTESÍTÉSI KRITÉRIUMOK A 15. (1) CIKKELY ELŐÍRÁSAI SZERINT I. A 1. bekezdés hatálya alá eső bármely balesetet, vagy a 2., 3., 4. ás 5. bekezdésekben leírt következmények közül legalább egy megvalósul, a Bizottságnak be kell jelenteni. 1. Balesetben szereplő anyagok Bármely tűz vagy robbanás, a veszélyes anyag véletlenszerű szabadba kerülése, az I. Melléklet 3. oszlopában megállapított mértékadó mennyiség legalább 5 %-nak esetében. Személyi sérülés vagy ingatlan kár Veszélyes anyagot közvetlenül érintő és az alábbi események közül egyet előidéző baleset: − halál, − hat személy sérülése a létesítményen belül és kórházi ellátásuk legalább 24 órán keresztül, − egy személy a létesítményen kívül kórházi ellátásban részesül legalább 24 órán keresztül, − lakóház(ak) a létesítményen kívül megsérül(nek) és a baleset következtében használhatatlanná válik(nak), − személyek kitelepítése vagy elzárkózása több, mint 2 órán keresztül (személy × óra): az érték legalább 500, − ivóvíz, elektromosság, gáz vagy telefon szolgáltatás megszakadása több, mint 2 órán keresztül (személy × óra): az érték legalább 1000, 2. A környezet azonnali károsodása − földi élőhelyek állandó vagy tartós károsodása: − 0,5 ha vagy nagyobb, védetté nyilvánított környezet-, vagy természetvédelmi szempontból fontos élőhely, − 10 ha vagy nagyobb kiterjedésű élőhely, beleértve mezőgazdasági területeket is, − édesvízi vagy tengeri élőhelyek állandó vagy tartós károsodása(∗) − folyó vagy csatorna 10 km vagy hosszabb szakasza, − tavak vagy kisebb állóvizek 1 ha területe, − folyó delta 2 ha vagy nagyobb területe, − parti terület vagy nyílt tenger 2 ha vagy nagyobb területe, − vízadó réteg vagy talajvíz jelentős károsodása(∗) − 1 ha vagy több, 3. Vagyoni károsodás − a létesítményben bekövetkezett vagyoni kár: legalább 2 millió ECU, − a létesítményen kívül bekövetkezett vagyoni kár: legalább 0,5 millió ECU. 4. Országhatáron átterjedő kár Veszélyes anyagot érintő bármely baleset, amely az érintett Tagállam területén kivüli hatást okoz. II. Balesetek és "majdnem balesetek", amelyeket a Tagállamok különösen műszakilag érdekesnek tartanak a súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése érdekében, és amelyek nem elégítik ki a Bizottsághoz küldendő minőségi kritérium követelményeit.
(∗)A károk értékelése során célszerű utalni, adott esetben a 75/440/EEC, 76/464/EEC Irányelvekre, valamint az egyes anyagokkal kapcsolatos alkalmazásukra vonatkozóan elfogadott Irányelvekre, mint a 76/160/EEC, 78/659/EEC, 79/923/EEC Irányelvekre, vagy a károsodott környezetben jellemző 50 %-áraHalálos koncentrációra (LC) a "környezetre veszélyes" feltétel a 92/32/EEC Irányelv definiciója szerint
