1. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Épületgépész-fémes Munkaközösség

Általános Gépészeti Munka-, Baleset- és Tűzvédelmi ismeretek Belső használatú jegyzet

12. Korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek tevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, ismertesse a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának módosításában is! Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira gázmérgezés esetén! Információtartalom vázlata -

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek (biztonsági adatlap, használati előírások, egyéni védőeszközök, oktatás)

-

Tűzveszélyes készítménnyel végzett munka alapvető szabályai

-

Veszélyes hulladékok kezelése

-

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása

-

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén

1. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek: Mozgatás: Nagyon mérgező és mérgező hatású anyagokat csak olyan csomagolóanyagban szabad szállítani, amelyből a szállítás közben szét nem szóródhatnak, ki nem ömölhetnek és el nem párologhatnak. A szállítmányt kísérő személy köteles gondoskodni arról, hogy szállítás közben az anyag ne párologjon, ki ne szóródjon és illetéktelenek kezébe ne juthasson. Ha a szállítás során mégis bekövetkezne rongálódás, azt a szállítónak kötelessége megszüntetni. A szállítóeszközön és a csomagoló burkolaton el nem távolítható módon szimbólumokkal és felirattal jelezni kell a mérgező hatást és a veszélyességet. Ártalmas hatású veszélyes anyagok. Meg kell akadályozni a kigőzölgésüket, porzásukat, csepegésüket. A veszélyes anyagok szállítása során betartandó szabályok: A szállítás előtt ellenőrizzük a veszélyes anyag csomagolását Gondoskodjunk a személyi védőfelszerelésekről, mivel szállítás közben előfordulhat sérülés A munkavállalókat ki kell oktatni A szállítóeszközön az elmozdulás ellen biztosítani kell veszélyes anyagot. A szállítóeszközön tűzoltó berendezést kell elhelyezni. Tárolás: A nagyon mérgező hatású veszélyes anyagokat erős falú és biztonsági zárral ellátott méregszekrényben, az erre a célra szolgáló helyiségben vagy elzárhatóan körülkerített rakterületen (pl. föld alatti tárolókban, tartálykocsiban) anyagonként elkülönítve és jelölve kell tárolni. A mérgező hatású veszélyes anyagokon kívül a méregtárolóban más árut elhelyezni, illetve tárolni tilos! A méregtároló közvetlen közelében élelmiszert, italt, takarmányt, gyógyszert stb. elhelyezni nem szabad!



A károsító és veszélyes hatásukat jelezni kell. A munkafolyamatban biztosítani kell a biztonságos munkavégzést a megfelelő egyéni védő felszerelés használatával. A biztonsági adatlap olyan írásos dokumentum, amelyet a veszélyes anyaghoz mellékelni kell. Ilyen pl. a gyógyszerek esetén a mellékelt tájékoztató a dobozban. Ebbe le van írva, mi a teendő, ha szembe kerül, ha bőrrel érintkezik, stb. Ezt az anyag gyártója, valamint a szállítója mellékeli. Gázzal töltött palackok esetén annak felületén tünteti fel a gyártó. Használati előírások: Ezek szigorúan betartandó utasítások! Tartalmazzák az anyag helyes alkalmazásának feltételeit (csak fémek tisztítására használható, felületkezelés előtt), előírt követelményeit (permetszerek esetén: ne használjuk élővíz mellett), a megfelelő környezet biztosítását (festékeknél: megfelelően szellőztetett hely). Az egyéni védőfelszerelések azok az eszközök, amelyek megakadályozzák, illetve mérséklik a veszélyes anyagok és berendezések által okozott kárt, amely kár lehet egészségileg ártalmas, életveszélyes, maró hatású, látáskárosító, stb. Ilyen eszköz pl. a fülvédő zajhatás ellen, hegesztőpajzs erős UV fény ellen, védőszemüveg idegen test szembe kerülése ellen, arcvédő maszk veszélyes gázok és gőzök belélegzése ellen, védőruha, védőkesztyű a maró hatású anyagok ellen, stb. A dolgozót a veszélyes anyag használata előtt ki kell oktatni az anyag használata során fennálló veszélyek ellen, csak akkor kezdheti el a veszélyes anyaggal végzendő feladatát, ha a használattal, szállítással és tárolással kapcsolatos tudnivalókat megértette, tudomásul vette, és a saját részéről azt kötelező érvényűnek tekinti.

2. Tűzveszélyes készítménnyel végzett munka alapvető szabályai: A tűzveszélyes anyagokat kizárólag olyan helyiségekben szabad alkalmazni, amelynek légtere természetes és mesterséges úton szellőztethető, a helységben robbanási koncentráció nem alakulhat ki. A készítmények (festékszórók, gázpalackok, lakkok, stb.) alkalmazásakor a használója (a munkavállaló) köteles az egyéni védőeszközöket használni, valamint a munkáltató ezeket a felszereléseket a dolgozója részére biztosítani. Az ilyen tevékenységet végző helyeken mindenkor Tilos a nyílt láng használata és a dohányzás. Tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, lángvágás) csak olyan helyen végezhető el, amelynek padlója, padozata nem éghető anyagból készült. A dolgozókat a munka megkezdése előtt ki kell oktatni a tűzoltó készülékek és a tűzjelző berendezés használatával kapcsolatosan. Nem végezhető el a tevékenység: - ha a dolgozó szeszesital, kábítószer, erős gyógyszer hatása alatt áll, - ha tűzoltó felszerelés nem biztosított, - ha az a személyi és vagyonbiztonságot veszélyezteti, - ha a menekülési útvonal el van torlaszolva, - ha a létesítmény tűzvédelmi szabályzata bármely pontjának nem tesz eleget, - ha a helyiségben robbanásveszélyes anyag található, - bármely olyan esetben, amelyet helyiség vagy terület tűzvédelmi szabályzata ugyan nem tartalmazza, de az a dolgozóra, másokra közvetlen veszélyt jelent.



3. Veszélyes hulladékok kezelése: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Kivonat a veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályairól 5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. (2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze, vagy károsítsa a környezetet. (3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. (4) A veszélyes hulladékot kezelő tevékenységek végzése során a leghatékonyabb megoldást, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A külön jogszabályban meghatározottak szerint az elérhető legjobb technika bevezetéséhez a szükséges és elégséges felkészülési időt biztosítani kell. (5) Az elérhető legjobb technikáról kétség esetén a 3. §-ban meghatározott Bizottság véleménye az irányadó. (6) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és a (2) bekezdésben meghatározott követelmények a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében a veszélyes hulladék átvételére jogosultnak történő átadással, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyek (speciális gyűjtőhely, hulladékgyűjtő udvar) igénybevételével teljesíthetők. (7) A hulladékkezelőnek a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia. 6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles: a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -, b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint. 7. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat az általános hulladékgazdálkodási terveken belül kell érvényesíteni. (2) A települési hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit (speciális gyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvar stb.). 8. § A veszélyes hulladékok kezelése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető, kivéve: a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtését (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen) és mozgatását, valamint a termelő által végzett előkezelését, b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek, az előírásoknak megfelelő járművével saját veszélyes hulladékának saját telephelyei közötti vagy a kezelőhöz átadásra történő szállítását, c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítását, d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken [2. § e) pont; lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében gyógyszertárakban, elemek és akkumulátorok esetében elárusítóhelyeken, hulladékká vált kenőolajok esetében üzemanyagtöltő állomásoknál stb.] történő gyűjtését. 9. § (1) Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul. (2) A veszélyes hulladék hígítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak engedélyezett kezelési művelet részeként végezhető. (3) A veszélyes hulladéknak más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal való kezelés céljából történő keverése csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetében engedélyezhető:



a) a keverés következtében a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás nagyobb hatásfokkal végezhető el, mintha a hulladékot önmagában kezelnék; b) a keverés következtében a környezet veszélyeztetésének mértéke az előző állapothoz képest nem növekszik; c) a keverés nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, az élővilágra; d) a keverés nem okoz kellemetlen környezeti hatásokat zaj- vagy bűzhatás révén; e) a keverés végzése során vagy következményeként nem szennyeződik a környezet. (4) A környezetet, illetve az emberi életet, egészséget fenyegető veszélyhelyzet esetén a hígítás külön engedély nélkül elvégezhető, ha ezzel a veszélyeztetés mértéke csökkenthető.

4. Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést annak a munkavállalónak kell biztosítani – meghatározott időtartamra – aki műszaki megoldással ki nem küszöbölhető veszéllyel, ártalommal járó munkát végez. A munkakörülmények, a munkaeszközök és technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt biztosítani a dolgozóknak. A szükséges védőeszközök juttatási rendjét írásban kell meghatározni, amely munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A dolgozó köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, amelynek ellenőrzése, beszerzése a munkáltató feladata és kötelessége. A munkahelyi vezető kötelessége továbbá az egyéni védőeszközök helyes használatáról a dolgozót kioktatni. Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett anyagi – pénzbeli megváltás nem adható. Uniós előírás: Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Védőruha, védőeszköz, egyéni védőfelszerelés: 1.1. Az XY Üzem védőöltözettel és egyéni védőfelszereléssel köteles ellátni a dolgozót, ha munkakörében, illetőleg munkahelyén egészségi vagy testi épségét károsító hatás áll fenn, illetőleg léphet fel, ha az egyéni védőfelszerelés biztosítását közegészségügyi érdek indokolja. Ha valamely munkafolyamatnál a dolgozót többféle ártalom érheti, minden egyes ártalomtól, illetőleg ártalmaktól együttesen védő, kombinált egyéni védőfelszerelésről kell gondoskodni. 1.2. A szükséges védőeszköz meghatározás a megbízott külső munkavédelmi szakember feladata. 1.3. Csak minősítő bizonyítvánnyal (munkavédelmi megfelelőségi bizonyítvánnyal) rendelkező védőeszközt, védőfelszerelést szabad beszerezni, illetőleg használni. 1.4. Egyéni védőfelszerelés helyett, pénzbeli megváltás nem adható. 1.5. A védőruha: egyéni védőfelszerelés, személyhez kötött, kihordási ideje nincs. 1.6. A vezető dönt abban a kérdésben, hogy a dolgozó által használt védőruha, egyéni védőeszköz további használatra alkalmas-e. 1.7. A védőeszköz elhasználódásának vizsgálatánál azt is meg kell állapítani, hogy (az elhasználódás mértékét figyelembe véve) az elhasználódás természetes mértékű, vagy szándékos rongálás eredménye. Amennyiben szándékos rongálást állapítanak meg, a dolgozóval szemben kártérítési eljárást kell kezdeményezni. 1.8. A dolgozók kötelesek a részükre kiadott védőfelszereléseket munkavégzés közben rendeltetésszerűen használni. 1.9. Amennyiben a dolgozó figyelmeztetés ellenére sem hajlandó a kötelezően előírt védőfelszerelést használni, a további munkavégzéstől el kell tiltani. 1.10. A dolgozók kötelesek jelenteni a vezetőnek vagy távollétében a helyi Gondnokságvezetőnek, ha a részükre kiadott védőeszköz használatra alkalmatlan és ezáltal védőhatást nem nyújt.



1.11. A személyi használatra általános jelleggel kiadott védőeszközöket a munkavállalók kötelesek tárolni, a speciális tevékenységek elvégzéséhez beszerzett, valamint a készletet képező védőeszközöket raktárban kell tárolni. 1.12. A védőeszközök napi tisztításáról, tárolásáról a dolgozó köteles gondoskodni. 1.13. Egyéni védőfelszerelést hazavinni nem lehet.

5. Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén: Szénmonoxid-mérgezés A mérgezésre utaló panaszok: szaggató fejfájás, hányinger. Később izomgyengeség (a mérgezett emiatt nem tud kimenekülni a gáztérből), eszméletvesztés, légzésbénulás. Elsősegélynyújtás: Tiszta levegőre juttatás, az eszméletlen jól lélegző beteget stabil oldalfektetésben kell elhelyezni. Elégtelen légzés esetén befúvásos lélegeztetést kell alkalmazni. Mentőt hívni. Ha a beteg mozgásképtelen, el kell távolítanunk a veszélyes helyről, lehetőleg friss levegőre. Gázmérgezés esetén azonban ugyanolyan fontos a saját magunk védelme is, mint az áldozat kimentése. Az újraélesztést se kezdjük el a mérgezés helyszínén, mert ezzel a betegen sem segítünk, és saját magunkat is veszélybe sodorjuk. Gázzal telt helyiségben semmiképpen se vegyünk levegőt! Lehetőleg csak megfelelő védőfelszereléssel lépjünk be, ha ez nem megoldható, akkor csak egy lélegzetvétellel kibírható ideig tartózkodjunk a zárt térben, utána haladéktalanul menjünk szabad levegőre. Ebben az esetben a mentőket és a tűzoltókat is értesítsük.

1. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:

Recommend Documents