Ébresztő! Kopogtat a jövőd! - Kistérségi Gyerekesély Stratégia Forrástérkép

„Ébresztő! Kopogtat a jövőd!” - Kistérségi Gyerekesély Stratégia – Forrástérkép

______________________________ _______ Tartalomjegyzék ________________________________________________ Bevezető, avagy a forrásfejlesztésről Honnan tehetünk szert forrásokra? Állami források Magánszemélyek Egyházak

A kistérség belső erőforrásainak számbavétele A kistérség elhelyezkedése és települései Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Egészségügyi szolgáltatások Közoktatási intézmények és szolgáltatások

2014-2020-as operatív programok Gyermekszegénység csökkentése Mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel A 2013-2020 közötti időszakban az EFOP gyerekesélyeket érintő beavatkozásai

Egyéb támogatások a kistérség erőforrásainak növelésére Adományozó szervezetek

Egyéni forrástérkép Általános iskolás tanulmányi ösztöndíjak Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjak Szakközépiskolai – érettségit adó tanulmányi ösztöndíjak Felsőfokú tanulmányi ösztöndíjak Mentorprogram

2

3 5 5 6 9

10 10 15 19 22

31 31 35 37 44

46 46

52 52 53 54 55 56


______________________________ _______ Bevezető, avagy a forrásfejlesztésről ________________________________________________ A forrásfejlesztésről leggyakrabban a külső, elsősorban pénzbeli és pályázati források megszerzése jut mindannyiunk eszébe. Ugyanakkor egy-egy szervezeten, vagy helyi közösségen belül is találhatók és mozgósíthatók erőforrások valamely cél érdekében, amelyek vagy kihasználatlanok, vagy éppen pazarlók. A forrásfejlesztés (más szóhasználatban forrásteremtés, angolul fundraising) a nonprofit szervezetek működéséhez és programjaik megvalósításához szükséges anyagi (pénzbeli és természetbeni) javak megszerzésére irányuló tevékenységek összességét jelenti. A forrásfejlesztés sikerességét nagyban elősegíti, ha átgondolt stratégia alapján végzik, illetve ha minél mélyebben beágyazódik a szervezet egyéb tevékenységeibe. A forrásfejlesztés ugyan költségekkel jár, de a vele járó haszon középtávon is meghaladja a ráfordításokat. Ma már minden szervezet számára fontos, hogy működése, fenntartása több forrásból legyen biztosítható. Ebben jelen van a kényszer is, hiszen az intézmények, szolgáltatások állami normatívái egyre inkább csökkennek, szinte lehetetlenné teszik a fejlesztést, amelyre a gyerekstratégia megvalósításához elengedhetetlenül szükség van. A forrásfejlesztés nem egyszerűen pénzgyűjtés, hanem minden olyan erőforrás megszerzésére irányulhat, amelyekre egy szervezetnek, esetünkben a kistérségnek, intézményeinek, településeinek szüksége van. Erőforráson értjük a pénzt, az időt, az emberi erőforrásokat és az eszközöket, tárgyakat egyaránt. Amikor tehát anyagi helyzetünkön szeretnénk javítani, akkor először magunkon kezdjük! Mérjük fel, mi az, amivel mi magunk gazdagíthatjuk a céljaink elérését szolgáló forrásainkat. Ez nem csak adomány, vagy éppen az adó 1%-áról történő rendelkezés lehet, hanem számos olyan ingatlan, ingóság, tudás, tárgy, stb., amivel a kistérség lakói, az egyes intézmények, szervezetek rendelkeznek. A belső erőforrások kutatásához jó eszköz lehet az un. SWOT-elemzés is, amelyet a kistérség – többek között – az LHH program tervezése során használt. A külső források megszerzése rendszeres, szervezett tevékenységet kíván, amelynek felelőseit ki kell jelölni, mégpedig a stratégia és a cselekvési terv által kijelölt szintek mindegyikén. Azaz, emberek kellenek, akik ezzel rendszeresen és tartósan foglalkoznak kistérségi, települési, szervezeti szinten, és egymással együtt is működnek. Hosszú távon a kistérségnek feltétlenül szüksége lesz olyan szakemberekre, akik az erőforrások növeléséért felelősek. A Nyírbátori Kistérség eddig is viszonylag jól teljesített ezen a területen, de a jövő érdekében szükséges a fejlesztésen gondolkodni. Akár már ma érdemes létrehozni egy önálló szervezetet (pl. nonprofit kft-t), amelynek feladata nem csak a pályázatírás, a pályázati munka koordinálása, hanem általában a stratégia és a cselekvési terv által meghatározott célokhoz szükséges feltételek megteremtése. Sőt, még a pályázati időszakban fordíthatják erre munkaidejük egy részét a munkatársak, a jövő biztosítása érdekében. A forrástérkép célja, hogy egy-egy témában átfogó, áttekinthető képet adjon a rendelkezésre álló vissza nem térítendő vagy visszatérítendő finanszírozási forrásokról.

3


______________________________ _______ Mindez nem utópia. Ha a kistérség valamennyi települése csak havi 15-20.000 Ft-ot áldozna erre, legalább két személy tartós foglalkoztatását fedezhetnék, akik munkabérük mellett érdekeltségi rendszerben foglalkozhatnának a szükséges bevételek megszerzésével. Egy ilyen beruházás rövid időn belül nemhogy önfenntartó tudna lenni, de jelentős bevételeket is hozhat a térség, a települések és intézmények számára. A nagyszámú szereplő, amely a kistérségben külső források segítségével fejlesztéseket valósított meg, potenciális erőforrás, ha együttműködésüket, tapasztalat-átadásukat sikerül felhasználni a gyermekek esélyeinek növelése érdekében. Eredményeket hozhat fórumok, klubok működtetése, a pályázati tevékenységet segítő háttértámogatások megszervezése, az információk kölcsönös megosztása.

4


______________________________ _______ Honnan tehetünk szert forrásokra? ________________________________________________ Állami források: Normatív finanszírozás, támogatások: intézmények működése, egyes szolgáltatások, foglalkoztatás, pályázati források. Formái: normatív finanszírozás, támogatások (pl. foglalkoztatás esetén), pályázati források (pl. egyes szolgáltatások esetén). Az állami forrásokhoz – a meghatározott cél és eredmények elérésén túl – minden esetben jelentős adminisztratív kötelezettség járul. A források felhasználását és elszámolását jogszabályok szorítják korlátok közé. A kistérség szereplői talán ezekkel a forrásokkal vannak a leginkább tisztában, ugyanakkor a nem rendszeres, eseti állami pályázati források figyelemmel kísérése is jelentős erőfeszítést kíván, amelyet a települések jegyzői közös megegyezéssel létrejött munkamegosztás alapján végezhetnek. Magán források: Adományok: A Civil törvény fogalmakra vonatkozó rendelkezései [2. §] szerint adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás. Adomány ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli, nem pénzbeli támogatás, térítés nélküli átadása. Nem pénzbeli támogatás: Vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészben, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása. (1997. évi CLVI. a Közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. § h pontja) Támogatás: Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, visszterhes szolgáltatás nélkül. (1997. évi CLVI tv. 26 § j pontja) Tartós adományozás: Magánszemély támogató által közhasznú szervezet javára legalább négyéves szerződés alapján, évente rendszeresen, azonos vagy növekvő összegben, illetőleg nem magánszemély támogató esetében az adózás előtti eredménye arányában rögzített mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. E rendelkezés alkalmazásában nem számít ellenértéknek, ha a közhasznú szervezet a szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére, feltéve, hogy az adomány 5%-kal csökkentett összegéről a 6. § (adókedvezmények igazolása - SZJA-Tao tv.) rendelkezésének alkalmazásához előírt igazolást ad támogató részére. Nem minősül tartós adományozásnak, ha a szerződés időtartama alatt bármelyik évben az adományozás szünetel. /Cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás. Cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, mely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja./ (1997. évi CLVI. tv. 26. § )

5


______________________________ _______ Magánszemélyek Önkéntesség: Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. A tevékenység megvalósulhat nonprofit, civil szervezet, állami intézmény, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Milyen társadalmi haszonnal jár az önkéntesség? Az önkéntesség a kutatások és a nemzetközi tapasztalatok szerint széles korosztályokat és társadalmi rétegeket érint. A gyerekek szocializációja, nevelése során például fontos cél, hogy később közösségük aktív tagjaivá legyenek. A fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve még nagyobb a társadalmi felelősség, sokan karrierjük első állomásaként passzivitásba kényszerülnek. Különösen fontos a nők munkaerőpiacra való visszaés bekerülésének elősegítése. A nyugdíjas önkéntesek számára a magány, a passzivitás, a betegségekbe menekülés és az elszegényedés elkerülésének lehetősége jelenthet vonzást. Emellett egyre több piaci szervezet figyel fel arra, hogy szakembereinek önkéntes munkára való ösztönzése elősegíti az alkalmazottak kreativitásának, munkakedvének növekedését. Ma már az önkéntes munkát jogszabály is rendezi Magyarországon, így az szabályozott keretek között folyhat. Az érettségihez a középiskolások számára a köznevelési törvény 50 óra önkéntes tevékenységet ír elő, amelyet szintén érdemes okosan kihasználni a kistérségi gyerekesély programban. Formái: önkéntes munka, adó 1%-a, adomány „Az önkéntesség olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. Az önkéntes nem elsősorban saját családjának segít, munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg a fogadó szervezet életében. A tevékenység megvalósulhat nonprofit, civil szervezet, vagy állami intézmény, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Előnye, hogy elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz.” Ma már az önkéntes munkát jogszabály is rendezi Magyarországon, így az szabályozott keretek között folyhat. Az érettségihez a középiskolások számára a közoktatási törvény 50 óra önkéntes tevékenységet ír elő, amelyet szinten érdemes okosan kihasználni. „A gyerekek szocializációja, oktatása, nevelése során például fontos cél, hogy később közösségük aktív tagjaivá legyenek. A fiatalok, pályakezdők szempontjából előnyös, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget még mások viselik helyettük. A fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve még nagyobb a társadalmi felelősség: sokan karrierjük első állomásaként passzivitásba kényszerülnek. Különösen fontos a nők munkaerőpiacra való vissza- es bekerülésének elősegítése. A nyugdíjas önkéntesek számára a magány, a passzivitás, a betegségekbe menekülés és az elszegényedés elkerülésének

6


______________________________ _______ lehetősége jelenthet vonzást. Emellett egyre több piaci szervezet figyel fel arra, hogy szakembereinek önkéntes munkára való ösztönzése elősegíti az alkalmazottak kreativitásának, munkakedvének növekedését, felfogható az alkalmazottak sokoldalúvá tételének egyik állomásaként, javítja a cég közösségen belüli reputációját, növeli a vállalaton belüli munkamorált”. A http://www.onkentes.hu/ weboldalon az önkéntességgel kapcsolatos valamennyi fontos információ elérhető. Az önkéntességben kiemelkedő szerepet szánhatunk a kistérségből elszármazottaknak. A legkisebb falvaknak is vannak olyan fiai, lányai, akik valahol máshol élnek és örömmel gondolnak vissza gyermekéveik helyszínére. Az elszármazottak felderítéséből, a rendszeres kapcsolattartásból számos előnye származhat a forrásokon kívül is egy településnek, vagy térségnek. A sikeres emberek példát mutathatnak a mai gyermekeknek, növelhetik a befektetési kedvet, és sorolhatnánk a példákat. Az önkéntes tevékenység a társadalmi szolidaritás egyik legnemesebb megnyilvánulási formája, amely szorosan összeforrt az aktív civil társadalom eszméjével. Komoly kohéziós erőt biztosít az összetartó társadalom kialakításához is. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény elsődleges célja az volt, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységet – mint jogviszonyt – szabályozza, intézményesítse. Továbbá kedvezmények, garanciák biztosításával ösztönzi, népszerűsíti a szervezetek és az állampolgárok részvételét az önkéntes tevékenységben. Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába. „A közérdekű önkéntes foglalkoztatása révén járó kedvezmények igénybe vételéhez a fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) nyilvántartásába. Ennek első lépése a bejelentkezési lap kitöltése, amely erről az oldalról letölthető, illetve a törvény mellékleteként is megtalálható. (A fogadó szervezet a későbbiekben azt is köteles jelezni, ha a bejelentkezési lapon feltüntetett adatok megváltoztak.) A bejelentkezési laphoz csatolandó kötelező mellékletek felsorolását a törvény 11. §-a tartalmazza. Ezek a következők: 1. helyi önkormányzatok társulása eseten a társulási megállapodás másolata, 2. közhasznú, kiemelkedően közhasznú civil szervezet esetében - a hatályos létesítő okirat másolata, - a nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása, amelyet az illetékes bíróság állit ki, 3. egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vétel igazolása az egyházi jogi személy adatairól, amelyet az illetékes bíróság állít ki. Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy szervezeti egysége, akkor mellékelni kell az egyházi jogi személy erre vonatkozó nyilatkozatát, 4. intézmény, illetve annak fenntartója eseten a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy az intézmény jogszerűen működik. Ha az intézmény fenntartója társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, közhasznú vagy gazdasági társaság, mellékelni kell a szervezet adatairól szóló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolást. Ha az

7


______________________________ _______ intézmény fenntartója egyéni vállalkozó, akkor kötelező a vállalkozói engedély másolatát mellékelni. A bejelentkezési lapot és a mellékleteket a következő címre kell beküldeni: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály 1054 Budapest, Akadémia u. 3.” Adó 1%: A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adójuk meghatározott részének felhasználásáról rendelkezzenek. Ki ajánlhatja fel személyi jövedelemadója 1%-át? Erre csak annak a magánszemélynek van lehetősége, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidőre maradéktalanul befizeti az adóhatóságnak vagy attól részletfizetési, illetve fizetési halasztási engedélye van. Kik lehetnek kedvezményezettek? Az adó 1%-át nonprofit szervezetek részére, a további 1%-ot pedig az egyházak vagy az adott évben az Országgyűlés által meghatározott legfeljebb két kiemelt közhasznú cél javára lehet felajánlani. A nonprofit szervezetek közül az 1%-os felajánlás kedvezményezettje lehet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint: egyesület, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt bejegyzett. Amennyiben jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil tv.-ben meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik. Kedvezményezett lehet továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), egyes országos közgyűjtemények és a pontosan meghatározott egyéb kulturális intézmények, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, felsőoktatási intézmények. Az 1%-ra való jogosultsághoz további feltétel az adott nonprofit szervezettel szemben, hogy belföldi székhelyű legyen, magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működjön, folyamatosan közhasznú tevékenységet folytasson és közvetlen politikai tevékenységet ne végezzen, szervezete legyen a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson. A magánszemélyek személyi jövedelemadójuk 1%-at alapítvány, társadalmi szervezet (pl. egyesület) vagy külön nevesített intézmény javára ajánlhatják fel. Az adófizetők kb. fele ma sem el ezzel a lehetőséggel. Számos szervezet foglalkozik az adó 1% közvetítésével, érdemes ezekből információt meríteni. A magánszemélyek jó része szívesen adományoz jótékony célokra. Adományaik jellemzően eseti jellegűek, és egy-egy konkrét célhoz vagy ünnephez kapcsolódnak. (Pl. karácsony). Magyarországon még nem elterjedtek a külföldön már hosszú ideje bevált jótékonysági formák, pl.

8


______________________________ _______ vásárok, tombola, kiállítások, stb. Az adomány sokszor nem pénzben, hanem természetbeni hozzájárulásban jelenik meg. Így a településeken élők süthetnek, főzhetnek a gyermekek számára szünidőben. Jelentős erőforrást biztosíthatnak a kistérség számára a felsőoktatásban tanuló fiatalok. Szakdolgozati témák ajánlhatók többek között számukra, amelyek eredményei a kistérségben hasznosíthatók. Ösztöndíjak, pályadíjak létesítésével nagyobb esély kínálkozik arra, hogy megszerzett szaktudásukat a kistérségben hasznosítsák. A magánszemélyek civil szervezetekben való aktív részvétellel is jelentősen hozzájárulhatnak a térség fejlődéséhez, a stratégiában és a cselekvési tervben foglalt célok eléréséhez. Egyházak: Az egyházak évszázados hagyománya a jószolgálati tevékenység az élet valamennyi területén. Az egyházakkal való kapcsolat a kistérségi gyerekesély program hiányossága. Fontos volna az együttműködés kereteinek kidolgozása, hisz az egyházak sokat tesznek a gyerekekért, a fiatalokért és az idősekért. Települési és egyházi ünnepek rendezvényeit ki kellene használni a gyerekesély program kiterjesztésére. Formái: önkéntes, jószolgálati munka, adomány, szolgáltatások Az egyházak évszázadok óta végeznek jószolgálati tevékenységet az élet szinte minden területén. A velük való kapcsolatépítés, az általuk kínált lehetőségek becsatornázása a gyerekprogramba kulcskérdés. Támogatásuk alapvetően nem pénzbeli, inkább szolgáltatásokban, gondozási munkában, adománygyűjtésben jelenik meg. A kistérségben láthatjuk jelét ennek az együttműködésnek, a továbbfejlesztés irányait is érdemes kidolgozni.

9


______________________________ _______ A kistérség belső erőforrásainak számbavétele ________________________________________________

A kistérség elhelyezkedése és települései A Nyírbátori kistérség az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11 kistérsége közül a második legnagyobb területű (696 km2), népessége szerint (42.011 fő) viszont csak hatodik a rangsorban. A Nyírbátori kistérség négy másik szabolcsi kistérség közé ékelődik be, keleti - dél-keleti részén Romániával határos, délről Hajdú-Bihar megye határolja. A kistérségbe 20 település tartozik, ezek: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri és Terem. Közülük 3 rendelkezik városi ranggal, melyek: Nyírbátor (12 551 fő), Nyírlugos (2675 fő) és Máriapócs (2042 fő). A tizenhét község majdnem harmada (6 település) 1000 főnél kisebb lélekszámú (Bátorliget, Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly, Penészlek, Terem), két nagyközség (Nyírbéltek, Nyírbogát) népessége 3000 fő körüli, a többi 9falu (Encsencs, Kisléta, Nyírcsászári, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Nyírvasvári, Piricse, Pócspetri) lakosságszáma 1000-2000 fő között változik. A kistérség össznépessége a megyéhez és a régióhoz képest is jelentős mértékben fogy. 13 településen a lakosság száma csökkent 2011-ről 2012-re.

10


______________________________ _______ Népességi adatok a kistérségben Forrás: jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

Neve Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

ÖNKORMÁNYZAT Település lakó néTelepülés lakó né18 év alattiak pességének pességének száma száma száma 2005. január 1. 2005. január 1. 2006. január 1. 762 145 751 2070 652 2 059 1818 489 1 815 2255 583 2 251 13534 3110 13 401 3030 759 3 048 3345 774 3 303 1319 319 1 312 673 165 668 1224 300 1 240 2123 520 2 159 3024 740 3 044 2022 647 2 012 773 322 799 2043 518 2 034 455 94 463 1076 208 1 054 1892 595 1 898 1801 433 1 799 701 164 708

Település lakó 18 év alattiak né-pességének száma száma 2014. január 1. 2014. január 1. 645 98 2 062 588 1 829 na na na 12 551 2 527 2 991 674 3 171 588 1 180 278 640 136 1 151 na 2 042 422 2 675 132 2171 750 911 406 2 063 446 420 79 na na 1 876 584 1 757 333 648 103

Forrás: KSH (2012), *KSH adat 2012.január 1., Jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

A települések 90 százaléka (18 település) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. A településeken mért munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot. Nem véletlen, hogy a Nyírbátori kistérség az ország 174 kistérsége közül a 18. legelmaradottabb, a hátrányos helyzetet jelző komplex mutatójának értéke 2,03 (az országos átlag 2,90).1 A kistérség településeinek száma jogállás és társadalmi-gazdasági helyzet szerint Települések száma, db. aránya, % Város 3 15 Jogállás szerint Község 17 85 Kedvezményezett települések száma aránya Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 18 90 Típus szerint Országos átlagot jelentősen 18 90 meghaladó munkanélküliséggel sújtott Forrás: TEIR, REMEK adatbázis

Húsz települése közül 18 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, és az országos átlagnál jóval nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező. A települések 70 százalékának szegénységi

1

KSH (2008) Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről.

11


______________________________ _______ kockázata2 a legmagasabb kategóriába tartozik (10-es fokozatú); ez 14 települést jelent, köztük van Nyírlugos város is. További négy község (Bátorliget, Nyírbogát, Pócspetri, Terem) és egy város (Máriapócs) szegénységi kockázata 9-es fokozatú. Egyedül a kistérségi központ, Nyírbátor van valamivel kedvezőbb helyzetben (7-es fokozatú) (2. ábra)

A kistérség településeinek szegénység kockázati kódja (2005) Nyírbátor

7

Terem

9

Pócspetri

9

Nyírbogát

9

Máriapócs

9

Bátorliget

9

Piricse

10

Penészlek

10

Ömböly

10

Nyírvasvári

10

Nyírpilis

10

Nyírmihálydi

10

Nyírlugos

10

Nyírgyulaj

10

Nyírgelse

10

Nyírderzs

10

Nyírcsászári

10

Nyírbéltek

10

Kisléta

10

Encsencs

10

0

2

4

6

Forrás: MTA RKK

2

12

Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték.

8

10

12


______________________________ _______ Szociális intézmények a kistérségben Nappali ellátást nyújtó Az időskorúak otthonai idősek klubja Megnevezés

Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem A Nyírbátori kistérség SZ-SZ-B MEGYE

Gondozottak száma

Száma

Férőhelyeinek száma

2 1 2

34 36 60

32 35 62

1

26

26

1

30

31

1 1

25 20

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok

Gondozottak száma

Száma

Férőhelyei nek száma

1

20

16

1 1 1

20 30 50

12 33 45

2

40

46

1

20

17

25 20

Szám a

Férőhelyeinek száma

Gondozottak száma

3 1 2 1 1

254 36 60 130 26

242 35 62 128 26

1

30

31

1

25

25

1

20

20

1

40

17

1

10

5

1

11

14

1

20

18

1

11

14

10

242

245

9

240

204

13

602

588

90

4252

4255

61

2355 2362 6 85 81 Forrás: KSH adatok, T-Star adatbázis, 2002

A településeken működő vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma szerint és összesen, 2012. január 1., db.,2014. január 1. Vállalkozások száma 2012. január 1. Vállalkozások 0 1-9 10-49 50-249 250 fő ismeretlen Település száma Összese fő fő fő fő feletti számú 2014. január 1. n Foglalkoztatottal Bátorliget 4 5 1 0 0 0 10 na Encsencs 34 7 2 0 0 0 43 51 Kisléta 5 4 0 0 0 14 23 na Máriapócs* na 313 1 0 0 41 355 na Nyírbátor 374 1526 21 16 0 0 1937 1 954 Nyírbéltek 27 24 6 0 0 1 58 55 Nyírbogát 24 28 7 0 0 0 59 102 Nyírcsászári 10 10 0 0 0 0 20 6 Nyírderzs 2 4 0 0 0 0 6 12 Nyírgelse* na 137 0 1 0 21 159 95 Nyírgyulaj 38 7 0 0 0 0 45 18 Nyírlugos 0 82 4 1 0 0 87 148 Nyírmihálydi* 6 4 1 0 0 39 207 11 Nyírpilis* na 34 0 0 0 9 43 na Nyírvasvári 15 6 0 0 0 0 21 63 Ömböly 0 3 0 0 0 0 3 na Penészlek 6 3 2 0 0 0 11 na Piricse 0 6 0 0 0 0 6 10 Pócspetri 5 7 15 0 0 0 27 61 Terem 17 3 0 0 0 0 20 5 Nyírbátori 551 2557 61 18 0 125 3140 kistérség Forrás: jegyzői adatlapok. * TEIR adatbázis, jegyző adatszolgáltatás 2014. január 1.

13


______________________________ _______

Település

Házi segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Étkeztetés

Tanya- vagy falugondnoki szolgálat

Adósságkezelési szolgáltatás

Bölcsőde

Óvoda

Családi napközi

Nyári napközi

Nyári étkeztetés

Ifjúsági klub

Gyerekház

Közösségi ház

Játszótér

Sportpálya

Szélessávú internet

Nyilvános internet hozzáférés

Szolgáltatások elérthetősége a településeken, 2012.

Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + +

+ -

+ + + -

+ + + + + + + + + + + + + + + -

+ -

+ + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + -

+ -

+ + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + +

Forrás: jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

14


______________________________ _______ Családsegítés, gyermekjóléti szolgálat A családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat jellemző tevékenységeinek jelenetős területét a Kistérségi Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ (4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 7.) látja el, fenntartója a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás (4300 Nyírbátor, Édesanyák útja 4.). Feladatait a kistérség 16, illetve 17 településén látja el. Önkormányzati fenntartású a szolgáltatás (vagy annak egy része) Nyírbélteken, Nyírlugoson, Kislétán és Nyírbogáton, amely településeken a lakosság száma 1700-3200 közötti. Nyírbogáton a családsegítést a kistérségi társulás biztosítja, a gyermekjóléti szolgálatot látja el az önkormányzat.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás családsegítő és / vagy gyermekjóléti szolgáltatás telephelyei / kihelyezett részlegei 4300 Nyírbátor Édesanyák útja 7. sz. 4343 Bátorliget,Rákóczi út 18. sz. 4374 Encsencs, Fő út 31. sz. 4361 Nyírbogát,Béke tér 8 sz. 4331 Nyírcsászári, Rákóczi út 6 sz. 4332 Nyírderzs, Kántorjánosi út 4 sz. 4362 Nyírgelse,Kossuth út 1 sz. 4311 Nyírgyulaj, Rákóczi út 1 sz. 4363 Nyírmihálydi,Postakör út 6 sz. 4376 Nyírpilis, Fő út 22 sz. 4341 Nyírvasvári, Kossuth út 8 sz. 4373 Ömböly, Lenin út 4 sz. 4367 Penészlek, Petőfi út 13 sz. 4375 Piricse, Táncsics M.25 sz. 4327 Pócspetri,Iskola út 11/b 4342 Terem, Fő út 12 sz. 4326 Máriapócs, Kossuth út 32-44 sz.

A kistérségi szolgáltató adatlapja szerint összesen megfelelő létszámú főállású családgondozó, szociális segítő, adósságkezelési tanácsadó, és vezető családgondozó, és egységvezető látja el a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. A szakképzettség majdnem 100 százalékos.

A családsegítő szolgáltatásnál dolgozó munkatársak száma a. b. c. d. e. f. g.

intézményvezető / vezető családgondozó családgondozó szociális segítő tanácsadó adósságkezelési tanácsadó egyéb, éspedig: ÖSSZESEN

teljes állású 1 fő 13 fő fő fő 1 fő fő 15 fő

részállású és egyéb összes jogviszonyban munkatárs közül foglalkoztatott szakképzett 1 fő 2 fő 1 fő 10 fő fő fő 1 fő 1 fő fő 1 fő fő fő 3 fő 14 fő

15


______________________________ _______ A gyermekjóléti szolgálatnál dolgozó munkatársak száma a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

vezető családgondozó módszertani szaktanácsadó pszichológiai tanácsadó jogász gyógypedagógus fejlesztő pedagógus családgondozó asszisztens egyéb, éspedig: ÖSSZESEN

teljes állású 1 fő 16 fő fő fő fő fő fő fő fő 17 fő

részállású és egyéb összes jogviszonyban munkatárs közül foglalkoztatott szakképzett fő 1 fő fő 13 fő fő fő 1 fő 1 fő fő fő fő fő 1 fő 1 fő fő fő fő fő 2 fő 16 fő

Az integrált intézményben a teljes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását a családsegítő szolgáltatást 2011-ben már 4382 fő vette igénybe, ez a 14 családgondozóval számolva átlagosan 345 esetet jelentett szakemberenként, amely erős túlterheltséget jelentett még akkor is, ha nem feltétlenül „esetkezelésről” volt szó. Akkor a statisztika szerint összesen 7435 esetben fordultak különböző problémákkal a családsegítő munkatársaihoz, a forgalom 14.302 volt, tehát ennyi alkalommal nyújtottak segítséget. Az esetek több mint harmadában (37%) anyagi gondok, 33 százalékában ügyintézés miatt keresték fel a Központot, és mintegy 5-7 százalék volt a foglalkoztatással, az egészségkárosodással és az információkéréssel kapcsolatos esetek aránya. Nyírbátor és vonzáskörzete kistérségének környezeti közössége 2013 –ban már:

a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k.

2013. évben előforduló esetek a családsegítő szolgáltatásban. Az alábbi problémákkal fordultak az intézményhez (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is megjelenhetett) életviteli 127 esetben családi-kapcsolati 112 esetben családon belüli bántalmazás 3 esetben lelki-mentális 187 esetben gyermeknevelési 58 esetben anyagi 3379 esetben foglalkoztatással kapcsolatos 420 esetben egészségkárosodással kapcsolatos 616 esetben ügyintézéshez segítségkérés 3125 esetben információkérés 712 esetben egyéb 142 esetben 2013. évben összesen a családsegítő szolgáltatásait igénybe vevők száma

5983 fő

Gyermekjóléti szolgáltatást a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ 16 településen biztosít a fentebb leírt szakember-ellátottsággal. Már 2011-ben összesen 1820 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást. Nem volt véletlen, hogy az igénybevétel elsődleges oka itt is anyagi jellegű volt; a korábbi évre eső 4553 eset negyede (23%) ilyen típusú problémából adódott. Jelentős még az életviteli (19,4%), a gyereknevelési (16,3%) és a szülői elhanyagolás (16,6%) miatti esetek aránya. 2011-ben már összesen 900 gyereket gondoztak a szolgálatnál, akinek felét (50,2%) alapellátás

16


______________________________ _______ keretében látták el, másik felük (48,8%) viszont védelembe vett gyerek volt (1 százalék az utógondozás keretében ellátott gyerekek aránya). Nyírbátor és vonzáskörzete kistérségének környezeti közössége 2013 –ban már:

a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

2013. évben előforduló esetek a gyermekjóléti szolgálatnál. Az alábbi problémákkal fordultak az intézményhez (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is megjelenhetett) anyagi 570 esetben gyermeknevelési 555 esetben beilleszkedési 240 esetben magatartászavar 117 esetben családi konfliktus 167 esetben életviteli 324 esetben szülői elhanyagolás 319 esetben családon belüli bántalmazás 71 esetben fogyatékosság, retardáció 24 esetben szenvedélybetegség 96 esetben 2013. évben összesen a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma

3526 fő

A nyírbélteki Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat mellett étkeztetést, házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását végzi 2011 óta – az adatlap szerint – egyetlen családgondozóval. Ehhez képest igen magasak az igénybevételi számok: 2011-ben már a családsegítő szolgáltatásokat 920 fő, a gyermekjóléti szolgáltatást 133 fő vette igénybe. A családsegítőt érintő esetek majdnem fele (44,3%) anyagi jellegű volt, de jelentős az ügyintézéshez kért segítségek aránya is (35,7%). A település gyermekjóléti szolgálata 2011ben már 45 gyereket gondozott alapellátásban, 41 fő volt védelembe véve és egy gyereket utógondoztak, így ebben az évben összesen 87 gondozott gyereke volt a szolgálatnak. A nyírbélteki környezeti közösség 2013 –ban már:

a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k.

2013. évben előforduló esetek a családsegítő szolgáltatásban. Az alábbi problémákkal fordultak az intézményhez (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is megjelenhetett) életviteli 69 esetben családi-kapcsolati 54 esetben családon belüli bántalmazás - esetben lelki-mentális 45 esetben gyermeknevelési 125 esetben anyagi 342 esetben foglalkoztatással kapcsolatos 101 esetben egészségkárosodással kapcsolatos 68 esetben ügyintézéshez segítségkérés 908 esetben információkérés 146 esetben egyéb - esetben 2013. évben összesen a családsegítő szolgáltatásait igénybe vevők száma

1041 fő

17


______________________________ _______ A nyírbélteki környezeti közösség 2013 -ban már:

a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

2013. évben előforduló esetek a gyermekjóléti szolgálatnál. Az alábbi problémákkal fordultak az intézményhez (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is megjelenhetett) anyagi 28 esetben gyermeknevelési 16 esetben beilleszkedési 46 esetben magatartászavar 17 esetben családi konfliktus 18 esetben életviteli 64 esetben szülői elhanyagolás - esetben családon belüli bántalmazás 1 esetben fogyatékosság, retardáció 4 esetben szenvedélybetegség - esetben 2013. évben összesen a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma

55 fő

A nyírlugosi önkormányzat gyermekjóléti szolgáltatást biztosít helyben egy családgondozóval, akire már 2011-ben 80 gondozott gyerek jutott amellett, hogy összesen akkor is már 183 fő kereste fel a szolgáltatást, többnyire gyereknevelési, anyagi és életviteli nehézségek miatt, ezek az arányok azóta tovább növekedtek. A kislétai Egyesített Szociális Intézmény gyermekjóléti szolgáltatást és családsegítést is biztosít a településen a következő humánerőforrással: teljes állású intézményvezető - 1fő, családgondozó 1fő, azaz egy-egy szakemberrel. Előbbit 2011-ben már 39 fő, utóbbit 60 fő vette igénybe. A gondozott gyerekek száma itt 34 fő volt akkor, akik közül 29-et alapellátásban gondoztak, 5 főt pedig védelembe vettek, ezek az arányok azóta tovább növekedtek. Nyírbogát önálló gyermekjóléti szolgálatot tart fenn egy családgondozóval, akire 2011-ben már 48 gondozott gyerek (36 fő alapellátásban, 12 fő védelembe vett) jutott. Az akkori leggyakoribb gondok – a gyermekjóléti szolgálat statisztikája szerint – a községben az életviteli problémák, az anyagi nehézségek és a szülői elhanyagolás volt, ezek az arányok azóta tovább növekedtek. A nyírbogáti környezeti közösség 2013 –ban már:

a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

18

2013. évben előforduló esetek a gyermekjóléti szolgálatnál. Az alábbi problémákkal fordultak az intézményhez (egy konkrét eset értelemszerűen több helyen is megjelenhetett) anyagi 40 esetben gyermeknevelési 33 esetben beilleszkedési 6 esetben magatartászavar 42 esetben családi konfliktus 25 esetben életviteli 33 esetben szülői elhanyagolás 15 esetben családon belüli bántalmazás 0 esetben fogyatékosság, retardáció 0 esetben szenvedélybetegség 17 esetben


______________________________ _______ 2013. évben összesen a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők száma

902 fő

A jegyzők és a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatok heti óraszámokra vonatkozó adatai több esetben nem egyeznek meg. Itt alapvetően a szociális szakemberek adatlapjait használjuk, amelyek – a kistérségi működés miatt – a hiányzó településekről is nyújtanak információkat. Az önkormányzati fenntartású szolgálatok esetében sem a jegyzői adatlapot összesítettük. (Nyírbéltek, Nyírlugos, Kisléta saját családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot, Nyírbogát csak gyermekjóléti szolgálatot tart fenn.) A kistérségi alapszolgáltatási központ Nyírbátorban, Nyírbogáton és Máriapócson heti 40 órában biztosítja a családsegítést. Nyírbátorban, Máriapócson, Nyírmihálydiban és Nyírpilisen pedig a gyermekjóléti szolgáltatást. A kistérségi intézmény nyújtotta családsegítés a többi 14 településen jellemzően 10-15 órában érhető el a legkisebb lélekszámú községekben is. Kivétel ez alól Nyírderzs (643 fő) és Nyírcsászári, ahol ráadásul több mint ezren élnek. Nyírbátorban 4-5, máshol egy-egy szakember látja el a családsegítést, illetve a gyermekjóléti szolgálat feladatait. A városban működik négy lakásotthon (részben megyei, részben egyházi fenntartásban), ami a gyermekvédelmi gondozásban lévő gyerekeknek nyújt ellátást.

Egészségügyi szolgáltatások A jegyzői adatlapok adatai viszonylag kedvező helyzetet jeleznek, mert még a legkisebb lélekszámú településeken is (Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly, Terem, Nyírpilis) is heti 6-10 órában rendel az orvos. A lakosságszám alapján viszonylag rossz az ellátottság Encsencsen (2057 fő) és Nyírvasváriban (2008 fő), amely községekben mindössze heti 8 órában van házi orvos. A kistérség három városa közül Máriapócson (2169 fő) heti 40, Nyírlugoson (2750 fő) heti 20, a 12 700 fős Nyírbátorban pedig csak heti 30 órában érhető el orvos. Házi gyermekorvos a kistérségben csak négy településen működik, és ezek közül csak kettő város. Nyírbátorban heti 30, Nyírlugoson heti 20 órában rendel, a 0-17 éves gyerekek száma ezeken a településeken 2790, illetve 657 fő. Érdekes, hogy két olyan kistelepülésen (Bátorliget, Terem) van még házi gyermekorvos (heti 12 és 10 órában), ahol 100-130 gyerek él. A jegyzői adatlapokból látszik, hogy védőnői szolgáltatás miden településen elérhető. Nyírgelse és Nyírpilis településekről a védőnői adatlapból tudjuk, hogy helyettesítésben, de dolgozik védőnő, viszont a heti óraszámról nincs információ. Hasonló a helyzet Ömbölyön, ahol a nyírbélteki védőnői adatlap szerint a 470 fős kistelepülésen (Nyírbéltekhez tartozó körzetként) van védőnő. A szolgáltatások elérhetősége viszont igen egyenlőtlen: Encsencsen és Nyírvasváriban, ahol a 0-17 évesek száma 460600 fő, heti 8 órában dolgozik védőnő. Ugyanúgy, mint Penészleken és Teremben, ahol jóval alacsonyabb a korcsoport száma (120-130 fő). A jegyzői adatlap szerint Nyírderzsen heti egy óra védőnői szolgálat jut 156 gyerekre.

19


______________________________ _______ A helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a védőnők által nyújtott tanácsadás, segítőmunka sok esetben nem kellően hatékony az adott településen biztosított kevés óraszám miatt. Az Ébresztő! Kopogtat a jövőd! kistérségi Gyerekesély pályázatban foglalkoztatott családi mentorok a szolgáltatást kevés óraszámban biztosító településeken segítik a védőnők munkáját. A visszajelzések alapján a családi mentorok munkája hatékony: nagyon nagy segítség a családok elérésében, a kötelező védőoltások, státuszvizsgálatok, szűrővizsgálatok szervezésében, lebonyolításában, stb.

Humán szolgáltatások elérhetősége heti óraszám szerint, 2012., 2014. 2012. Település

Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

Családsegítő szolgáltatás

10 15 20 40 40 40 40 7,5 7,5 10 15 na 10 10 10 10 10 15 15 10

Gyermekjóléti szolgáltatás

10 25 36 40 40 40 40 12,5 12,5 20 25 40 40 40 20 10 10 25 25 10

Védőnői szolgálat

Házi gyermek -orvos

12 8 40 40 40 40 40 16 1 van 40 40 40 van 8 van 8 40 40 8

12 30 40 0 na 20 10

2014. Háziorvos

12 8 20 40 30 40 20 24 6 na 40 20 40 8 8 8 30 40 40 10

Lakossá g száma, fő

680 2057 1746 2169 12699 2952 3203 1230 643 1030 2037 2750 2109 862 2008 472 982 1880 1757 661

0-17 évesek száma, fő

102 604 446 447 2790 632 628 255 156 261 451 657 860 373 464 102 124 599 365 133

Lakossá g száma, fő

645 2 062 1 829 na 12 551 2 991 3 171 1 180 640 1 151 2 042 2 675 na 911 2 063 420 na 1 876 1 757 648

0-18 évesek száma, fő

98 588 na na 2 527 674 588 278 136 na 422 132 750 406 446 79 na 584 333 103

Forrás: jegyzői adatlapok, családsegítők, gyermekjóléti szolgálatok adatlapjai, jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

20


______________________________ _______ Humán szolgáltatás még a kistérségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Nyírbátori Kirendeltsége, amelyet szintén adatlapban kérdeztünk tevékenységeinek, szolgáltatásaink jellemzőiről. A kirendeltség munkaközvetítést és munkaerőigény bejelentést és nyilvántartást végez. 2011-es statisztikájuk szerint a regisztrált munkanélküliek tizede (9,2%) álláskeresési járadékot, több mint fele (52,5%) bérpótló juttatást kapott. A munkanélküliek mindössze 0,4 százaléka részesült rendszeres szociális segélyben, miközben több mint harmaduk (37,9%) ellátatlan volt. 2013-ban a modern foglalkoztatási eszközökben résztvevők:

Települések Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

Település lakó népességének száma (fő) 2013 645 2 062 1 829 na 12 551 2 991 3 171 1 180 640 1 151 2 042 2 675 2171 911 2 063 420 na 1 876 1 757 648

2013-ban hány fő közfoglalkoztatott 81 297 103 na 2 548 298 232 116 100 75 125 350 148 160 115 63 na 235 79 59

Átlagosan hány hónapig foglalkoztatták na 3 hónap 6 hónap na 3,5 hónap 8,1 hónap 5 hónap 4 hónap 3 hónap 5 hónap 4,5 hónap 12 hónap 6 hónap 7 hónap 8 hónap 10 hónap na 5 hónap 5 hónap 10 hónap

Hogyan változott nőtt 30%-al nőtt 21%-al na na nőtt 8 %-al na nőtt nőtt 50%-al na na nőtt 6,5%-al nőtt 40%-al nőtt 60 % al nőtt 50%-al nőtt 50%-al nőtt na nőtt nőtt 15%-al nőtt 50%-al

Jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

21


______________________________ _______ Közoktatási intézmények és szolgáltatások Közoktatási intézmények tekintetében viszonylag jól áll a Nyírbátori kistérség. Óvoda minden településen elérhető helyben (önálló vagy tagintézményként). Nyírderzsen nincs általános iskola, Bátorligeten 5-6. osztály, a többi településen legalább alsó tagozat működik. Felső tagozat – a két említett település mellett – Ömbölyön és Terem községben nincs. Napközit csak Nyírderzsen és Ömbölyön nem biztosítanak az iskolások számára. Nyírcsászári, Bátorliget és Terem, valamint Encsencs, Penészlek és Nyírvasvári intézményfenntartó társulás formájában működteti óvodáját és iskoláját. Nyírderzstől 10 kilométerre van közoktatási intézmény (Nyírbátor), az ömbölyi felsősöknek és napköziseknek 7, a teremi felsősöknek 10 kilométert kell utazniuk. Ezeken a településeken olyan alacsony a gyerekszám, hogy az intézmények működtetése, fenntartása nem is lenne reális. Óvoda, iskola, napközi elérhetősége és a korcsoportok létszáma a településeken 2012. január 1., 2014. január 1.

Település Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

22

0-18 évesek Csak alsó Óvoda száma, fő tagozat 2014. 22 + 45 98 89 + 290 588 70 + 157 na 66 + 149 na 450 + 1147 2 527 98 + 287 674 90 + 285 588 38 + 128 278 19 + 54 136 37 + 116 na 52 + 201 422 89 + 268 132 213 + 332 na 56 + 177 406 67 + 215 446 17 + 43 79 20 + 75 na 111 + 243 584 42 + 175 333 14 + 61 103 Forrás: jegyzői adatlapok 2012. január 1., 2014. január 1.

3-5 évesek száma, fő 2012.

6-13 évesek száma, fő 2012.

1-8. osztály

Napközi

5-8. oszt. + + + + + + + + + + + + + 2013 óta + + + 2013 óta

+ + + + + + + + + + + + + + + + +


______________________________ _______ Óvodák A Nyírbátori kistérségben összesen 23 óvoda működik különböző fenntartási formákban. Minden településen van helyben óvoda, Nyírbátorban négy tagintézmény működik, utóbbiakról azonban nem állnak rendelkezésre a részletes óvodai adatlapok. A többi intézményről ezen óvodai adatlapok alapján vannak információink. Összesítésük szerint a kistérség óvodáiba összesen 1790 gyerek jár, akiknek közel fele (45,2%) halmozottan hátrányos helyzetű (Nyírbátor egy óvodája nélkül). Az említett négy óvoda adatai nélkül – az óvodák jelzései alapján – a kistérségben összesen 49 olyan gyerek van, aki rendszertelenül jár az intézménybe. A korai fejlesztést igénylők száma meglepően alacsony, mindössze 8 fő, a kistérségen belül más településre eljárók száma 37 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányáról három nyírbátori intézményről is vannak adatok, amelyek szerint a József Attila úti óvodában a gyerekek háromnegyede (76,6%), a Vásártériben fele (46,9%) HHH-s, miközben egy másik óvodában a gyerekeknek csak 5,6 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezek az intézmények közötti megoszlások erős szegregációra utalnak a kistérségi központban. Nyírmihálydiban szinte az összes óvodás halmozottan hátrányos helyzetű (98,3%), de arányuk nagyon magas Nyírpilisen (86,9%), Piricsén (74,2%) és Bátorligeten (70,6%). További öt településen (Encsencs, Kisléta, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek) a gyerekek 50-60 százaléka HHH-s. Viszonylag kedvezőnek mondható a helyzet azon a hat településen, ahol mintegy 24-27 százalékos ezeknek a gyerekeknek az aránya. A kistérségi óvodákban – az egyik nyírbátori óvoda kivételével – a legalacsonyabb HHH-s arány is 24 százalék (Pócspetri). A cigány óvodások aránya (a 4 nyírbátori és a nyírvasvári óvoda adatait nem ismerve) 80-90 százalék Nyírmihálydiban, Nyírpilisen és Piricsén; ez nem meglepő a HHH-s arányok ismeretében. Ugyanakkor Bátorligeten 30 százalék a cigány óvodások aránya, miközben ennek több mint kétszerese a HHH-s gyerekek aránya. Mindenestre a cigány gyerekek óvodai aránya Encsencsen és Penészleken 60-65 százalék, Kislétán 45 százalék, míg további hét településen az óvodások negyede-harmada roma. Az óvodai adatlap szerint nincs cigány óvodás Nyírgelsén és Terem községben. A rendszertelen óvodába járás a statisztikák alapján probléma Encsencsen, Nyírbélteken, Nyírcsászáriban, Nyírpilisen és Piricsén, amely falvakban 5-11 ilyen gyerek van. Ez kistérségi szinten összesen 49 főt jelent. Az óvodai adatlapok szerint mind a sajátos nevelési igényű, mind a korai fejlesztést igénylő gyerekek száma meglepően alacsony a kistérségben: 11 óvodából jelezték, hogy vannak ilyen gyerekek (intézményenként 1-6 fő).

23


______________________________ _______ Óvodás gyerekek jellemzői a településeken

Forrás: óvodai adatlapok- *(MTA-adatbázisból)

24


______________________________ _______ Az adatlapok hiánya miatt a nyírbátori óvodák kapacitását nem ismerjük. A többi intézményi statisztika összesítése szerint a kistérségben 1358 férőhely van, amely a beíratott óvodások számához viszonyítva 95,3 százalékos férőhely-kihasználtságot jelent. Kistérségi szinten az átlagos csoportlétszám 26 fő, a be nem íratott óvodás korú gyerekek száma 95 fő. A férőhelykihasználtság Nyírmihálydiban, Nyírpilisen és Piricsén haladja meg a 100 százalékot, de zsúfolt (92-98 %-os kihasználtság) az óvoda másik hat településen is, miközben Kislétán 52, Penészleken 64, Pócspetriben 67, Nyírgelsén 68 százalékos a férőhelyek kihasználtsága. Bátorligeten és Terem községben az óvodai helyek mindössze harmada „foglalt”. Az átlagos csoportlétszám Nyírvasváriban a legmagasabb (36 fő), de másik három településen (Máriapócs, Nyírpilis, Penészlek) is átlagosan legalább harmincan vannak egy csoportban. Zsúfolt (20-29 fő) csoportok vannak további 13 óvodában, miközben az átlagos csoportlétszám Bátorligeten 17, Terem községben 16 fő. Jelentős számú olyan óvodás korú gyerek él Encsencsen (16 fő), Nyírgelsén (15 fő), Nyírgyulajon (8 fő), Nyírpilisen (10 fő), Penészleken (13 fő) és Piricsén (15), akik nincsenek beíratva az intézménybe.

Település Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Nyírbátori kistérség

Óvodások száma, fő 17 88 49 89 123 93 48 20 41 70 122 115 61 71 23 32 132 50 16 (1294)*

Óvodák jellemzői a településeken, 2012. január 1. FérőhelyCsoporto Átlagos Férőhelyek kihasználtság, k száma, csoport száma, fő % db létszám, fő 50 34 1 17 90 98 3 29 94 52 2 25 90 99 3 30 125 98 5 25 100 93 4 23 50 96 2 24 25 80 1 20 60 68 2 21 75 93 3 23 150 81 5 24 100 115 4 29 50 122 2 31 74 96 2 36 25 92 1 23 50 64 1 32 125 106 5 26 75 67 2 25 50 32 1 16 1358

95,3

(50)

25,9

Be nem íratott óvodás korúak száma, fő 1 16 7 0 4 0 0 0 15 8 0 0 10 4 0 13 15 2 0 95

Forrás: óvodai adatlapok. * Csak a kistérségi arányok miatt számolt érték.

Az óvodák szakember-ellátottságában jelentősek a hiányok. A válaszadó óvodákban összesen 90 óvodapedagógus, 53 dajka, illetve mindössze 2 fejlesztőpedagógus, 1 pszichológus, 1 gyógypedagógus és 1 gyógypedagógiai asszisztens dolgozik. (Összesen 5 óvodában dolgoznak fejlesztő szakemberek; Nyírbátor nélkül). A létszámok alapján a nyírpilisi óvónők a legleterheltebbek: 61 gyerekre 2 pedagógus jut (30,5 fő/óvónő). Bátorligeten, Nyírvasváriban és Piricsén egy óvodapedagógusra 17-19 gyerek jut, a többi óvodában kedvezőbb a helyzet (10-16

25


______________________________ _______ óvodás/óvónő). A 18 település óvodája közül tízben van fejlesztő szoba, tornaszoba, 9 óvodában érhető el szélessávú internet. Fontos, hogy 11 óvodában néhány éve integrációs programot valósítanak meg. Megjegyzendő még, hogy az egyetlen bátorligeti óvodai csoport – az adatlap szerint – eltérő tantervű. A helyi szakemberekkel és vezetőkkel készült interjúk alapján Nyírpilisen az egyik legnagyobb problémát az óvodában a férőhely hiány okozza. Ha 3 éves korban be kell majd íratni a gyerekeket, nem lesz hova elhelyezni őket. Az óvodában két csoport működik, ez nem elég a település igényeinek kielégítésére. A gyerekek zöme így ötévesen kerül az óvodába, és egy év alatt sokuk nem sajátítja el az iskolához „szükséges” ismereteket, készségeket. Piricsén az óvodában van gyógypedagógiai asszisztens és két fejlesztő pedagógus. Az óvodai férőhelyek száma most lett bővítve, egy új csoport lett. Logopédiai ellátás van, de szükséges lenne a fejlesztés. Hetenként jár ki gyógytornász, de jó lenne egy állandó, mert így nem annyira hatékony. 132-en járnak az óvodába, ebből kb. 120 hátrányos helyzetű, 101-102 HHH. 75-80 % roma. Gyakoriak a vegyes házasságok, a legutóbbi beiratkozáskor nem volt olyan gyerek, akinek mind a két szülője magyar volt. Az óvodába több képesség zavarral élő gyerek jár: autista, mozgáskorlátozott, látássérült, korai fejlesztést igénylők. Az óvodába hetenként jár egy gyógypedagógus, aki az ilyen problémákkal küszködő gyerekeket figyeli, illetve elküldi szakértői vizsgálatra. Az intézményben egy gyógypedagógiai asszisztens is van állandó státuszban. A vizsgálat alapján egyedi fejlesztési tervet dolgoznak ki. E fenti arányok és az ellátottság minősége 2014-re jelentősen fejlődött. Teljes állású óvópedagógusok fő 9 3 5 7 5 6

Óvodás gyerek 2014-ben fő 118 56 50 83 53 83

9

107

2

14

9

93

7

104

1

12

8 10

132 121

Nyírbátor Város Önkormányzata

7

100

Intézményfenntartó Társulás Nyírcsászári Önkormányzat

1

17

Nyírgyulaj Község Önkormányzata

6

71

3

33

Intézmény megnevezése, telephelye

Fenntartójának megnevezése

Napköziotthonos Óvoda Nyírlugos Nyírpilis Menő Manó Óvoda Nyírvasvári Óvoda Encsencsi Százszorszép Óvoda Kilétai Napköziotthonos Óvoda Máriapócs Napköziotthonos Óvoda

Nyírlugos Város Önkormányzata Nyírpilis Község Önkormányzata Nyírvasvári Község Önkormányzata Encsencs Község Önkormányzata Kislétai Napköziotthonos Óvoda Máriapócs Város Önkormányzata Nyírbéltek-Ömböly Intézményfenntartó Társulás Nyírderzs Önkormányzat Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Nyírmihálydi Község Önkormányzata Nyírcsászári-Bátorliget-Terem Községek Közös Intézményfenntartó Társulási Tanács Piricse Község Önkormányzata Nyírbátor Város Önkormányzata

Nyírbéltek Gyöngyszem Óvoda Szivárvány Óvoda Nyírderzs Nyírbogáti Mesekert Óvoda Nyírmihálydi Eszterlánc Óvoda Nyírcsászári-Bátorliget-Terem Községek Közös Óvoda Teremi Tagintézménye Piricse Mesevár Óvoda Nyírbátor Százszorszép Óvoda Nyírbátori Óvoda,Bölcsöde,Nyitnikék tagóvoda Nyírcsászári-Bátorliget -Terem Községek Közös Óvoda Bátorligeti Tagintézménye Nyírgyulaj Gesztenye Óvoda és Bőlcsöde Petőfi út.6. Nyírgyulaj Gesztenye Óvoda és Bőlcsöde Rákóczi u.2. Nyírgelsei Nyitnikék Óvoda

Nyírgyulaj Község Önkormányzata Nyírgelse Község Önkormányzata

Nyírbátori kistérségben működő Óvodák (Forrás: jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.)

26


______________________________ _______ A statisztika összesítése szerint a kistérségben a beíratott óvodások számához viszonyítva nincs férőhely-kihasználtság miatti probléma. Jelentős a fejlődés a 2012-es helyzethez képest a beóvodázás terültén, hiszen alig él olyan óvodás korú gyerek - Encsencsen (2 fő), Nyírpilisen (4 fő), Kisléta (1 fő), Máriapócs (1 fő), Nyírbéltek (4 fő), Piricsén (3) -, aki nincs beíratva az intézménybe.

Iskolák A Nyírbátori kistérség 19 településén 21 általános iskola működik, ezek közül három Nyírbátorban. A 2012-es iskolai adatlapok összesítése szerint (az ömbölyi alsó tagozat adatai nélkül) 4 331 tanuló járt a kistérségi iskolákba. Az iskolai statisztikák alapján 43,8 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű (1898 fő), 6,5 százalékuk sajátos nevelési igényű (281 fő) volt, utóbbiak fele integráltan oktatott. A kistérségi diákok több mint tizede (12,7%) nem a lakóhelyén járt iskolába. Összesen 269 olyan tanulót jeleztek az iskolák, akik nevezett tanévben már 10 óránál többet hiányoztak, a magántanulók száma 58 fő volt. 2012-ben a kistérség legnépesebb iskolája az egyik nyírbátori intézmény (Zrínyi u.), ahová 786 tanuló járt, harmaduk halmozottan hátrányos helyzetű (33,3%), és hasonló a roma tanulók aránya is (33%). A Fáy utcai iskola létszáma 474 fő volt, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 34,8 százalék, a cigány tanulóké 34 százalék volt. (Mindkét iskola a Nyírbátori Magyar- Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez tartozik.) A harmadik nyírbátori iskola a megyei fenntartású Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium. Itt 139 sajátos nevelési igényű gyerek tanul, akiknek harmada (36,7%) halmozottan hátrányos helyzetű volt, a cigány gyerekek arányáról nem volt adat. 2012-ben a kistérségi iskolák közül a nyírpilisiben 90,8 százalék a HHH-s tanulók arány, itt a roma gyerekek aránya is nagyon magas (95%). Nyírmihálydiban a diákok háromnegyede (74%), a penészleki, a piricsei és a teremi iskolákban a tanulók mintegy kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű (63-64%), és másik négy intézményben (Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Nyírlugos) is a tanulók legalább fele tartozik ebbe a kategóriába. A cigány gyerekek aránya ezekben az intézményekben 60-70 százalékos, illetve Nyírpilisen és Nyírmihálydiban 90-95 százalék. Az iskolai adatlap szerint Nyírcsászáriban nem tanultak HHH-s gyerekek, és kedvező volt a helyzet Pócspetriben is (6,1%). (A sorrendben a következő arány 20,4 százalék a nyírgelsei iskolában.) A sajátos nevelési igényű diákok aránya Nyírmihálydiban 10, Nyírpilisen 7,6, Piricsén 8,7 százalék. Ez a három intézményben összesen 55 ilyen tanulót jelentett, akik közül mindenki integráltan oktatott. 2012-ben, rajtuk és az Éltes Mátyás iskolán kívül még 15 iskola jelezte, hogy vannak sajátos nevelési igényű tanulói, akik közül mindenki integráltan oktatott. A bejáró diákok aránya Bátorligeten volt a legmagasabb (63,2%), ahol csak 5-6. évfolyam működik, de a helyi általános iskolás korúak (6-13 évesek) száma mindössze 45 fő. A tanulók több mint fele (52,3%) bejáró Terem községben, a nyírbátori speciális iskolában (59%). Máriapócson, Nyírcsászáriban és a Fáy utcai intézményben (Nyírbátor) az iskolások mintegy harmada (27,6-32,6%) járt be más településről.

27


______________________________ _______ Az összesen 58 magántanuló 13 iskola között oszlott el: a két legnagyobb nyírbátori iskolában számuk 10-13 fő, Piricsén 9, Nyírmihálydiban 8, Máriapócson és Nyírbélteken egyaránt 5 magántanulói státuszba került diák tanult. A 10 óránál igazolatlanul többet hiányzó tanulók aránya kiugróan magas volt a nyírbátori speciális iskolában (31%), Nyírmihálydiban (20%) és Piricsén (17%), de nem volt elhanyagolható a probléma Encsencsen (8%), Nyírpilisen (8%) és a másik két nyírbátori iskolában (7-8%) sem. Az általános iskolás tanulók jellemzői

28


______________________________ _______ Forrás: iskolai adatlapok. Nyírbátori kistérségben működő Általános Iskolák Gyerek Teljes Fenntartójának jár Intézmény neve állású megnevezése iskolába pedagógus 2014-ben Vántus István Általános Iskola KLIK 19 249 KOSZISZ Királyfalvi Miklós Kolping Oktatási és Szociális 16 151 Általános Iskola Intézményfenntartó Szervezet Nyírmihálydi Petőfi Sándor KLIK 16 211 Általános Iskola Nyírpilisi Általános Iskola KLIK 12 171 Máriapócsi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola KLIK 26 216 és Alapfokú Művészeti Iskola Dr. Jósa István Általános Iskola KLIK 15 137 Nyírgyulaji Kossuth Lajos KLIK 15 170 Általános Iskola Nyírlugosi Általános Iskola KLIK 30 309 Nyírbátori Református Általános Nyírbátori Református 39 462 Iskola Egyházközség Nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, KLIK 30 156 Gyermekotthon és Kollégium Nyírbátori Magyar-Angol KéttanKlebelsberg 69 788 nyelvű Általános Iskola és AMI Intézményfenntartó Központ Nyírcsászári-Bátorliget-TeremNyírderzs Általános Iskola KLIK 6 40 Bátorligei Telephelye Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola Penészleki KLIK 10 90 Tagintézmény Nyírgelsei Kölcsey Ferenc KLIK 12 101 Általános Iskola Piricsei Eötvös József Általános KLIK 16 212 Iskola Jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

Nyírbátori kistérségben működő Középiskolák Teljes állású Iskola Fenntartójának megnevezése pedagógus Báthory István Katolikus Gimnázium és Debrecen-Nyíregyházi 44fő Szakközépiskola Egyházmegye Nyírbátori Bethlen Gábor Klebelsberg Intézményfenntartó Középiskola,Szakképző Iskola és 67fő Központ-Nyíregyháza Kollégium Jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

Bejáró tanulók

IPR működik

3

8 éve

na

15 éve

0

8 éve

3

6 éve

77

6 éve

1

5 éve

2

6 éve

52

10 éve

93

11 éve

63

nem

95

nem

20

nem

4

nem

5

nem

0

4 éve

Tanuló létszám

Bejáró tanulók

601fő

229fő

705fő

419fő

29


______________________________ _______ Közoktatási intézmények tekintetében a célcsoporthoz tartozó gyerekek szociális státusza a Nyírbátori kistérségben. 2013. december 31-én a 18 év alatti gyermekek az alábbi csoportokba tartoztak gyerekek szociális státuszukat tekintve száma a. veszélyeztetett helyzetű gyerekek 995 fő b. védelembe vett gyerekek 310 fő c. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek 5831 fő d. ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerekek 43 fő e. átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekek 193 fő f. hátrányos helyzetű gyerekek (HH) 4811 fő g. ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH) 3100 fő h. óvodáztatási támogatásban részesülő gyerekek 570 fő i. szegregátumban* élő gyerekek 2200 fő j. állami gondoskodás keretében, szakellátásban nevelkedő gyerekek 231 fő

30


______________________________ _______ 2014-2020-as operatív programok ________________________________________________ Gyermekszegénység csökkentése Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célja a szegénységben élők számának csökkentése. Magyarországon 2011-ben a gyermekek szegénységi kockázata az országos átlag 1,67szerese volt, 10 szegénységben élő ember közül 4 gyermekkorú vagy fiatal. Különösen magas a gyerekszegénység a romák körében. Ezért a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia egyik kiemelt célcsoportja a gyermekek, a gyerekszegénység, továbbá a települési önkormányzatok által tervezett helyi esélyegyenlőségi programok egyik kiemelt célja a gyerekszegénység kezelése. Az intézkedés a gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozását, a gyerekek esélyeinek növelését célozza. Az intézkedés olyan beavatkozásokat támogat, amelyek a legkorábbi életkortól kezdve a szülők bevonásával segítik a lakókörnyezeti és szociokulturális hátrányokkal induló gyermekek sikeres felzárkózását a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, valamint a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos településeken, településrészeken. Ezen belül három alprogram megvalósítását tervezzük: 1. alintézkedés: Integrált térségi gyerekprogramok kiterjesztése. A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére 2007-2013 között elindított kistérségi komplex gyerekesély programok továbbfejlesztése, bővítése, további térségekre való kiterjesztése. Az intézkedés biztosítja a fejlesztést megalapozó szükségletfelmérések és középtávú helyi stratégiai, valamint gyerekesély cselekvési program és forrástérkép készítését, ezek érdekében szakmai fórumok, szakmaközi hálózatok kialakítását. Támogatja a cselekvési program végrehajtását, helyi szolgáltatások és programok koordinációját, kistérségi szintű összehangolását, kapacitásfejlesztését. Segíti a hiányzó szolgáltatásokhoz való hozzáférést és/vagy elérhetőségük javítását. Támogatják a szegregátumokban élő gyermekek és szüleik bevonásához szükséges szakmai, közösségi háttér és programok biztosítását. 2. alintézkedés: Kistelepülési gyerekprogramok indítása. Szolgáltatáshiányos 1.000 fő alatti kistelepüléseken, ahol nem csökken a gyerekszám, koragyerekkortól kezdve a teljes gyerek- és ifjúsági korosztály számára olyan egyszerű és fenntartható szolgáltatásokat biztosítunk a szülők bevonása mellett, melyek igazodnak a helyi igényekhez, s egyházi és civil szervezetek együttműködésével felzárkózást segítő funkciókat látnak el. Ez egyúttal hozzájárul a település közösségi és kulturális életének fejlesztéséhez, hagyományainak, kulturális értékeinek életben tartásához, továbbá támogatja a programok megvalósítása során a helyi közösségek, egyházi és civil szervezetek együttműködését.

31


______________________________ _______ 3. alintézkedés: Biztos Kezdet szolgáltatások fejlesztésének célja az 1.000 fő feletti hátrányos helyzetű, nem csökkenő gyerekszámú településeken, településrészeken koragyerekkori felzárkózást segítő programok a gyermek legkorábbi életkorától a szülő bevonásával zajló szolgáltatások biztosításával, kapcsolódva az egészségügyi prevencióhoz. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik felkészítése a gyermek köznevelésbe lépésére, a szülői kompetenciák növelése. Cél hogy a programok az intézményrendszerbe épült alapvető szolgáltatásként, folyamatosan elérhető módon valósuljanak meg. A Biztos Kezdet Gyerekházak jogszabályi háttere kialakításra került, fenntartásuk 2012-től központi költségvetési támogatással történik. Területi kihatás: első alprogram esetében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, másodiknál az 1.000 fő alatti kistelepülések, harmadiknál pedig az 1.000 fő feletti települések, illetve magas gyerekszámú szegény településrészek Beavatkozások célcsoportja: hátrányos helyzetű térségekben, településeken, településrészeken élő gyermekek, fiatalok és szüleik, valamint a velük foglalkozó szakemberek Lehetséges kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati intézmények, költségvetési szervek, civil és egyházi szervezetek, egyházak Kapcsolódó 2007-2013-as tapasztalatok:  2011 végéig 48 Biztos Kezdet Gyerekház létesült (TÁMOP 5.2.2., TÁMOP 5.1.1., TÁMOP 5.2.3.), 2012-től az állam hozzájárul a gyerekházak fenntartásához;  integrált térségi gyerekszegénység elleni programok indultak a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség közel kétharmadában (TÁMOP 5.2.3.);  a gyerekszegénység elleni programok szakmai, módszertani megalapozását, folyamatkísérését kiemelt projekt végzi (TÁMOP 5.2.1.);

Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia területi hátrányokkal foglalkozó része megállapítja, hogy „a társadalmi-gazdasági problémák területi koncentrálódásának kezeléséhez szakterületeken átívelő, átfogó megközelítésű programokra van szükség.” Ez az intézkedés támogatja a leghátrányosabb helyzetű térségekre célzó integrált területi beruházás megvalósítását. Az integrált program eredményessége területileg, tartalmilag, időben, eszközrendszerben és erőforrásokban összehangolt, egymást kiegészítő beavatkozások együttesétől várható, amely diagnózis alapú fejlesztéssel, a különféle tematikus célok és operatív programok összehangolt együttműködésével, rugalmas és átlátható végrehajtással, folyamattámogatást és nyomon követést biztosító hosszabb időtávú programokkal érhető el. Az integrált programmal elért térségek mellett támogatni kell a települési leszakadási lejtő elején, illetve a legmélyén lévő településeket a gazdasági, társadalmi hátrányaik enyhítésében. Az intézkedés célja ennek megfelelően az integrált program megvalósításának támogatása, másrészt a program hatókörén túli hátrányos helyzetű, a leszakadás szélén álló települések komplex fejlesztése.

32


______________________________ _______ 1. alintézkedés: Az integrált program megvalósításának támogatása Az intézkedés támogatja a leghátrányosabb helyzetű térségekben a komplex beavatkozások kereteinek és a helyi folyamatokba való beépülési feltételeinek kialakítását.  Területi szintnek megfelelő egységes tervezési, szakmai-módszertani és koordinációs háttér és nyomon követés kiépítése, szakemberek biztosítása, közösségi fejlesztési hálózat létrehozása.  Helyi fejlesztői kapacitások fejlesztése, a helyi közösségek aktivizálása, komplex fejlesztésekhez szükséges szervezeti együttműködések kialakítása.  Folyamatos ágazatközi együttműködések, partnerségek biztosítása.  Területi szintű specifikumok feltárása, területi szintnek megfelelő fejlesztési stratégia kidolgozása a meglévő stratégiai és programdokumentumok (beleértve helyi esélyegyenlőségi programok) összehangolásával.  Fejlesztéseket végrehajtani hivatott állami és nem állami szervezetek felkészítése, kapacitásaik fejlesztése.  Tanácsadás, pályázatgeneráló tevékenység, különösen a kisebb települések és kapacitáshiányos önkormányzatok esetében.  A területen működő programok végrehajtását segítő folyamattámogatás biztosítása, a fejlesztések szakmai monitoringja, visszacsatolások a szakpolitikák felé. 2. alintézkedés: Települési leszakadási folyamatok megfordítása A 2007-2013-as időszakban indított modellprogram kiterjesztése további olyan településekre, amelyek a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következtében az elszigetelődés, az egzisztenciális ellehetetlenülés első tüneteit már mutatják, de még – katalizáló támogatással, a közösség erejét kihasználva – alkalmasak arra, hogy a folyamatok visszafordíthatóak legyenek. Ennek érdekében támogatja a humánerőforrás fejlesztését, a helyi közösség aktivizálását, a különféle nemzetiségek összefogását; a gazdasági aktivitás fokozását elősegítő tevékenységeket. A programok tervezéséhez, megvalósításához és nyomon követéséhez szükséges egységes szakmai támogatást is biztosítja.

33


______________________________ _______ 3. alintézkedés: Nyomorban lévő települések felzárkózásának elindítása Folyamatos szakmai jelenlét indítása a nyomortól sújtott településeken, ahol a hátrányok olyan mértékben halmozódtak fel, hogy a helyi közösségek önerő, szaktudás és információ hiányában csak kívülről bevitt fejlesztő munkával, komplex programokkal mozdíthatóak meg. Erre a jelenlétre építhető a későbbiekben nem csak a szociális szolgáltatások, hanem akár a helyi gazdaságfejlesztés, a közösségi gazdálkodás keretei. Az intézkedésben lehetőség van a beavatkozásokat megalapozó kutatások, tudományos elemzések elvégzésére, valamint a kapcsolódó képzések kidolgozására és lebonyolítására. Területi kihatás: első és harmadik alprogram esetében a leghátrányosabb helyzetű térségek, illetve települések, a másodiknál a leszakadó települések Beavatkozások célcsoportja: a leghátrányosabb helyzetű térségekben és településeken élők és a velük foglalkozó szervezetek, leszakadó településeken élők Lehetséges kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati szövetségek, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények, egyházak, egyházi és civil szervezetek, szociális szövetkezetek, gazdasági szereplők Kapcsolódó 2007-2013-as tapasztalatok: 

  

34

TÁMOP 5.1.1. leghátrányosabb helyzetű kistérségek projektjei, amelyek jól mutatják, hogy hátrányos helyzetű térségek felzárkózását segítő komplex programok érdemi eredményt csak a foglalkoztatás bővítését segítő programokkal együtt és a helyi szereplők bevonásával érnek el; ROP szociális városrehabilitációs programok; TÁMOP 5.1.3. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért; TÁMOP 5.3.11. Leszakadó településekre irányuló modellprogram.


______________________________ _______ Mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése A Szociális Platform az EU 2020 Stratégia végrehajtásának keretein belül egyik kiemelt fellépési területnek tekinti a források hatékonyabb, intelligensebb elköltését szolgáló, tényeken alapuló szociális innovációt, amely mellett jelen kell lennie a szakpolitikai intézkedések széles körének is. Ezek mellett hangsúlyt fektet a lakhatáshoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint romák sokszoros deprivációjának megszüntetésére. Az NTFS is a széles szakpolitikai megközelítés mellett egyik beavatkozási területként a lakhatási hátrányok csökkentését a komplex telepprogramok6 folytatását jelöli ki. Az intézkedés célja a mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációjának támogatása. Az intézkedés által támogatott programok csak a bevont település teljes közösségével, az egyházi és civil szervezetekkel való együttműködésben, érdekközösség létrehozásával, közösségfejlesztés talaján a társadalmi igazságosság elveinek alkalmazásával, hosszabb időtávon és folyamatos szakmai jelenlétre alapozva lehetnek eredményesek.

Települések Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

2014-ben a cigány / roma lakosság a kistérségben Település Cigány / 18 év alatti lakónépességén roma cigány / ek száma fő népesség fő romagyerek fő 2014 2014 2014 645 13 10 2 062 800 320 1 829 360 na na na na 12 551 na 225 2 991 700 225 3 171 156 72 1 180 112 72 640 na na 1 151 na na 2 042 255 78 2 675 68 132 na na na 911 710 385 2 063 531 187 420 50 17 na na na 1 876 93 438 1 757 na na 648 na na

Településen cigány kisebbségi önkormányzat működik nem nem na igen igen nem nem nem nem nem igen na nem igen nem na igen na na

Jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

35


______________________________ _______ 1. alintézkedés: Mélyszegénységben élők, romák felzárkózása A közösségi felzárkózást, a mélyszegénységben élők és romák integrációját és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait segítő fejlesztések, innovatív megoldások, együttműködési modellek támogatása, a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztése. A közösségek egymás segítésére irányuló programjai és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását szolgáló beavatkozások, beleértve lakhatási elbizonytalanodáshoz, adósságkezeléshez, uzsora elleni fellépéshez kapcsolódó képzéseket, szolgáltatásokat, pénzügyi integrációt segítő megoldásokat. További tevékenységek a funkcionális analfabetizmus felszámolása és enyhítése, családi életvitelre nevelés, közösségi integrációt elősegítő programok, állampolgári és közösségi megerősítést támogató programok, illetve mediátori szolgálat, mentori hálózat. 2. alintézkedés: Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal A szegregált élethelyzetek felszámolása a generációkon át mélyülő foglalkoztatási, megélhetési, iskolázottsági, egészségügyi, lakhatási, közösségi, szociokulturális és diszkriminációs természetű hátrányoknak felszámolását jelenti az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek aktív részvételével. A fejlesztések alapja a célterületen zajló folyamatos szakmai jelenlét (settlement típusú szociális munka). Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos léptékű programok esetén a Középmagyarországi Régió is, többségében szegénységben élők, romák lakta települések, településcsoportok és szegregátumok, telepszerű lakhatási körülmények között élők elsősorban azon régiókban, ahol a jelenleg ismert szegregátumok 70%-a található (Dél-Alföld, DélDunántúl, Észak-Alföld, és Észak-Magyarország) Beavatkozások célcsoportja: mélyszegénységben, szegénységben élők, romák és az a helyi közösség, ahol élnek, valamint a szegregátumokban, telepeken élő családok és a telep környezetében élő lakosság, továbbá a velük foglalkozó szervezetek Lehetséges kedvezményezettek: önkormányzatok és intézményeik, roma nemzetiségi önkormányzatok, költségvetési szervek, civil szervezetek és egyházak, egyházi szervezetek, szociális szövetkezetek Kapcsolódó 2007-2013-as tapasztalatok:  TÁMOP 5.1.3. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért  TÁMOP 5.3.6. Komplex telep-program  TÁMOP 5.3.6. B. Módszertani támogatást nyújtó kiemelt projekt Tervezett kiválasztási kritériumok A beruházási prioritás keretében tervezett beruházásoknak minden esetben meg kell felelniük az általános kritériumoknak:  költséghatékonynak kell lenniük,  jövőbeni működtetésüknek pénzügyi és funkcionális tekintetben fenntarthatónak kell lennie, illetve  biztosítaniuk kell a fejlesztés illeszkedését a szolgáltatásnyújtás komplex rendszerébe.

36


______________________________ _______ Előnyben részesülnek azok a projektek, melyek  elmaradott térségekben valósulnak meg és  a célcsoport tagjaiból a lehető legtöbb embert vonják be. Társadalmi felzárkózási célú fejlesztéseknél az önkormányzatok csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, ha a fejlesztésük illeszkedik a helyi esélyegyenlőségi programjuk intézkedési tervében foglaltak megvalósításához.

Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel A munka világából tartósan kiszorultak egy része számára a nyílt munkaerő-piac első körben nem tud megfelelő munkát biztosítani, ezért fejleszteni kell a számukra munkahelyet teremtő szociális vállalkozásokat. A beavatkozásnak mindazonáltal hosszabb távon a nyílt munkaerőpiacra kell vezetnie. A szociális gazdaság koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve (EC, 1994) vázolta fel. Lényege a háztartások és egyének által igénybe vehető olyan helyi szolgáltatásoknak a piaccá szervezése, amelyek a magáncégek és az állami intézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak. Jövedelmet generálnak olyan célcsoportoknak, mint a tartós munkanélküliek, elhelyezkedési nehézségekkel küzdők, romák és más átmenetileg, vagy tartósan hátrányos helyzetű csoportok. A foglalkoztatottsági szint növelésével a vásárlóerő növekszik, így gazdasági élénkítés következhet be. Az intézkedés célja a nehezen elhelyezkedő, hátrányos helyzetű roma emberek munkalehetőségeinek bővítése a szociális gazdaság eszközein keresztül, foglalkoztatást, önfoglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és folyamatos tanácsadást, valamint egyénre szabott szociális és mentális segítséget kínálva számukra. Cél, hogy egy átmeneti időt követően fokozatosan képessé váljanak a munkaerő-piacon való megkapaszkodásra, illetve a különböző pályázati lehetőségeken való versenyképes részvételre. Az intézkedés keretében olyan beavatkozásokra kerül sor, mint a szociális vállalkozások előmozdítására szolgáló kapacitásépítés, a szociális és üzleti vállalkozói készséget fejlesztő képzés és hálózatépítés. A szociális gazdasági lánc megteremtése, piacra jutás segítése, a hátrányos helyzetű roma embereknek humán és ügyviteli, gazdasági-gazdálkodási szolgáltatások nyújtása, önfenntartóvá válásuk elősegítése, a hátrányos helyzetű roma emberek szociális vállalkozásait segítő szolgáltatások és folyamat, valamint pénzügyigazdálkodási tanácsadás biztosítása, illetve a roma kisvállalkozások és szociális szövetkezetek részére szolgáltatást nyújtó roma vállalkozás fejlesztő, segítő központ kialakítása és ezek együttműködése különféle gazdasági szereplőkkel. A kistelepüléseken élők számára kitörést biztosító programok indulnak, amelyek a helyi adottságokra épülő, a helyben megtermelhető, vagy ingyenesen átvehető (pl. más vállalkozások mellékterméke, másodnyersanyag) alapanyagok felhasználásával előállítható termékek feldolgozását támogatják, segítik a termelési láncba való bekapcsolódást, illetve más (pl. visszatérítendő támogatással) megoldásokkal segítik az öngondoskodás kialakulását. A hátrányenyhítést szolgálja a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül a helyi adottságokra épülő újszerű modellek bevezetése és innovatív megoldások kialakítása is (szociális boltok, adományboltok, stb.).

37


______________________________ _______ Területi kihatás: hátrányos helyzetű települések, térségek Beavatkozások célcsoportja: a munka világában nehezen elhelyezhető, hátrányos helyzetű, elsősorban roma emberek Lehetséges kedvezményezettek: települési önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati szövetségek, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati intézmények, költségvetési szervek, szociális szövetkezetek, gazdasági szervezetek, egyházak, egyházi és civil szervezetek Kapcsolódó 2007-2013-as tapasztalatok:  A Társadalmi Megújulás Operatív Program több pályázati felhívása nyújtott támogatást a szociális gazdaságban létrejövő kísérleti projekteknek és a szociális szövetkezetek felállítására. Tervezett kiválasztási kritériumok A beruházási prioritás keretében tervezett beruházásoknak minden esetben meg kell felelniük az általános kritériumoknak:  költséghatékonynak kell lenniük,  jövőbeni működtetésüknek pénzügyi és funkcionális tekintetben fenntarthatónak kell lennie, illetve  biztosítaniuk kell a fejlesztés illeszkedését a szolgáltatásnyújtás komplex rendszerébe. Előnyben részesülnek azok a projektek, melyek  elmaradott térségekben valósulnak meg és  a célcsoport tagjaiból a lehető legtöbb embert vonják be. Társadalmi felzárkózási célú fejlesztéseknél az önkormányzatok csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, ha a fejlesztésük illeszkedik a helyi esélyegyenlőségi programjuk intézkedési tervében foglaltak megvalósításához. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése Cél a minőségi és méltányos köznevelés megteremtése. A nemzetközi tanulói teljesítménymérések és a hazai kompetenciamérések adatai alapján iskolák és iskolatípusok közötti különbségek Magyarországon igen nagyok. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulók közötti különbségek már az iskola kezdő szakaszában jelentkeznek, és a különbség minden iskolafokozatban tovább nő. A szülők iskolai végzettsége nagyobb arányban befolyásolja a gyermek tanulmányi eredményeit, mint az OECD-országokban általában, és a szülők foglalkozása – az OECD-országok közül – nálunk határozza meg legerőteljesebben az iskolai teljesítményt, vagyis az oktatási rendszer nem képes csökkenteni a tanulók hátrányait, illetve minden tanuló számára a családi háttértől függetlenül biztosítani a színvonalas oktatáshoz való hozzáférést. A köznevelés alsó tagozatának végére kialakuló tanulók közötti teljesítménykülönbségek az alapkészségek tekintetében a felső tagozat végére is megmaradnak, tovább mélyülnek a középfokú oktatás végéig. Az oktatás nem biztosítja eléggé a munkaerő-piaci részvételhez szükséges alapvető készségeket, az egészségkultúrát, nem alapozza meg kellő mértékben az egész életen át tartó tanulást. A köznevelés intézményei nem csökkentik eléggé a családi

38


______________________________ _______ háttérből és szocio-kulturális környezetből adódó hátrányokat, ezzel hozzájárulnak a hátrányos társadalmi helyzet továbbörökítéséhez. A beavatkozások kiemelt célja ezért a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása, a képzettségi szint növelése és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése. A különböző társadalmi hátrányok kompenzálásának legkorábbi, ezért leghatékonyabb terepe a kora kisgyermekkori nevelés. A hátrányos helyzetű gyermekek iskoláskor előtti kognitív lemaradása már 3-4 éves korukban elkezdődik, mely az óvodáztatás kiterjesztése révén hatékonyan csökkenthető. Az európai összehasonlításban is magas óvodáztatási arány mellett azonban nagyok a hozzáférésben a területi egyenlőtlenségek, és a hátrányos helyzetű térségekben, a romák által sűrűbben lakott régiókban az óvodáztatás alacsonyabb arányú. A tartalmi fejlesztések egyik hangsúlyos eleme a korai szelekció és a szabad iskolaválasztás oktatási esélyegyenlőségre gyakorolt negatív hatásainak elkerülése. A befogadó oktatás megteremtése, olyan oktatás-szervezési gyakorlatok támogatása, amelyek heterogén összetételű tanulói csoportok pedagógiai differenciálás mellett történő oktatását segítik, az egyéni sajátosságokhoz és szükségletekhez alkalmazkodó korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése; a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók iskolai sikerességének támogatása szakmai-tartalmi fejlesztéssel; oktatási esélyegyenlőséget javító, antidiszkriminációs – a jogellenes elkülönítés megelőzését, megakadályozását és felszámolását szolgáló – intézkedések megvalósítása. A tartalmi fejlesztések esélyegyenlőséget javító célkitűzéseit a beruházásoknak is elő kell segíteniük, összehangolt módon kell támogatniuk. A hátrányok kompenzálásában, a korai iskolaelhagyás megelőzésében a köznevelési szolgáltatások mellett fontos szerepet játszik a köznevelés rendszerén kívüli nem formális és informális tanulási lehetőségekhez és formákhoz való hozzáférés javítása és bővítése, melyeknek egyúttal felkészítő és átmeneti szerepük van a formális oktatásban, szakképzésben való nagyobb részvétel iránti motivációk felkeltésében. Az oktatásba való visszatérést vagy a munkaerő-piacra való belépést segítik továbbá a köznevelési intézmények, szakmai szolgáltatók, kulturális és egyéb szervezetek együttműködésében megvalósuló nem formális és informális tanulási lehetőségek, a „második esély” programok (pl.: Híd program, , második esély gimnázium stb.) valamint a tanodák. A motiváció felkeltése és fenntartása és a szocio-kulturális hátrányok csökkentése érdekében egyéni ösztönzők rendszerére is szükség van. A beruházási prioritásban tervezett intézkedések hatékony végrehajtásával javulnak a köznevelési rendszerből kikerülő tanulók alapkészségei és kompetenciái, továbbá megfelelő kompetenciákkal és versenyképes ismeretekkel, végzettséggel rendelkeznek majd. Továbbá csökken a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében az iskolai fokozatokon belüli lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás, a továbbtanulási eredmények javulnak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintje emelkedik, azon belül kiemelten nő az érettségit adó képzésbe bekerülők és érettségi vizsgát szerzők, felsőoktatásban továbbtanulók száma. Az Európai Bizottság pozíciós papírjában javasolt területek fejlesztése részét képezi ezen beruházási prioritásnak, s többek között ide tartozik az idegen nyelvtudás fejlesztése, a vállalkozási ismeretek és a műszaki ismeretek oktatása. A pedagógusok szakmai felkészültségén és hozzáállásán, teljesítményén keresztül lehet nagyrészt a gyerekek eredményeit is javítani, melyhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő tudással, kompetenciával, ambícióval, motivációval rendelkezzenek. Ezért a képzési tartalmak és a nevelés, oktatás minőségének javítása mellett fontos a pedagógusok folyamatos szakmai

39


______________________________ _______ fejlesztése, felkészítésük a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására, az intézmények közötti együttműködések erősítése, valamint a jó intézményi gyakorlatok elterjesztése. További alcél a köznevelési intézmények teljesítményét mérő, és a tartósan alul teljesítő intézmények és a lemorzsolódáshoz vezető tényezők azonosítására alkalmas objektív rendszer bevezetése, valamint a köznevelési rendszer megkezdett átalakításának befejezése. A potenciális beavatkozások magukban foglalják a pedagógusok képzését és folyamatos szakmai fejlesztését, újfajta pedagógiai módszertanok, jó gyakorlatok alkalmazását, a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó speciális programok megvalósítását, a tanulók számára a felzárkóztatást, tehetséggondozást, készségfejlesztést segítő programok megvalósítását, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatások és szakszolgálatok fejlesztését. A fejlesztéspolitikai értékelések tapasztalatai szerint a köznevelésen belüli humán fejlesztések esetében alapvetően a pályázói szándék és a kapacitás befolyásolta, hogy hol, melyik intézmény valósított meg programot, ami nem kedvezett a stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű, de általában gyengébb pályázási kapacitással bíró nehéz helyzetben lévő intézményeknek. Ennek elkerülése érdekében 2014-től szakmailag egységes fejlesztési program kerül végrehajtásra. A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül Az intézkedés a kora-gyermekkortól a felnőttkorig biztosítja a nem formális és informális tanulási alkalmakat, nagy hangsúlyt fektetve azon hátrányok mérséklésére, amelyeket a köznevelés vagy a formális felnőttképzés önmagában nem tud kompenzálni (pl. a szociokulturális hátrányok kompenzálását), továbbá esélyt kínál a formális oktatásba való visszatéréshez szükséges tudás, készségek és képességek elsajátításához. Az intézkedés az alábbi alintézkedéseken keresztül valósul meg azzal, hogy minden alintézkedést a következők betartásával szükséges előkészíteni és végrehajtani:  illeszkedniük kell a Nemzeti Alaptanterv alapján készülő pedagógiai programokhoz, elvárásokhoz;  a foglalkozásokat, programsorozatokat az oktatási, egyházi és kulturális intézmények, továbbá az egészségfejlesztés, a tehetséggondozás, a felzárkózás, a mindennapos testmozgás, ismeretterjesztés területén tevékenykedő civil szervezetek szoros együttműködésére kell alapozni;  a köznevelésen kívüli eszközök a köznevelésen kívüli kedvezményezettek bevonásával a köznevelésnek szóló programok fejlesztésére és támogatására irányulnak a kulturális intézményekben és szervezetekben felhalmozott tudás speciális módszereivel;  a társadalmi felelősségvállalás keretében biztosítani kell a programba bevont tanulók szülei motiváltságát;  elő kell segíteni a minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma tanulók – befogadó oktatásának, nevelésének elősegítésével;  hangsúlyt kap az általános iskolai és középiskolai végzettség megszerzéséhez, a felnőttképzésben való részvételhez, a munkaerő-piacra történő belépéshez szükséges alapkompetenciák fejlesztése, az innovatív tanulási módszerek alkalmazása; illetve  a köznevelés intézményrendszerén kívül második esélyt biztosít az alapfokú vagy középfokú oktatásba vagy a szakképzés rendszerébe való visszatérésre.

40


______________________________ _______ 3. alintézkedés: Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel Továbbtanulási és képzési utak támogatása az általános iskolától az érettségi megszerzéséig, nem formális és informális képzési formák és szolgáltatások (pl. távoktatás, e-learning, termelő iskola) kiterjesztése. A munkaerő-piaci be- illetve visszalépést segítő alapkompetenciák fejlesztésére, a formális oktatásba való bekapcsolódást megalapozó képzések, funkcionális analfabetizmus visszaszorítására, nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányuló tematikus nevelő és fejlesztő programok indítása, anyanyelvi kommunikáció, tanulás tanulása, állampolgári kompetencia, kulturális kifejezőkészség és természettudományi magyarázatok alkalmazásának képessége, új innovatív tanulási lehetőségek és formák elterjesztése a felnőttek számára is. További cél az egész életen át tartó tanulást támogató, részvételt ösztönző rendszerépítő intézkedések megvalósítása, úgymint nem formális, informális tanulás elismerése és validáció. A fenti alintézkedések hatékony megvalósítása érdekében a kulturális intézményekben a szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, minőségének fejlesztése képzéssel, át- és továbbképzéssel. Szükség van a szakemberek számára hagyományos és elektronikus tananyagok fejlesztésére (e-learning), továbbá a hatékony feladatellátás érdekében a képzési programok tartalmi megújítására. A belföldi szakemberek mobilitásának támogatása és elősegítése érdekében ösztöndíj-rendszer bevezetése szükséges. Területi kihatás: konvergencia régiók. Beavatkozások célcsoportja: alap- és középfokú oktatásban részt vevők, korai iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek és korai iskolaelhagyók, lemorzsolódásban nem veszélyeztetett, de minőségi oktatási programokhoz jelenleg hozzá nem férő gyermekek, alapkompetenciák megszerzésében érdekelt felnőttek, kultúra területén működő szakemberek Lehetséges kedvezményezettek: kulturális intézmények és azok fenntartói, köznevelési intézmények, önkormányzatok, kulturális, sport és ismeretterjesztő civil szervezetek, egyházi szervezetek, felsőoktatási intézmények A SZEGÉNYSÉG, VALAMINT A DISZKRIMINÁCIÓ KOCKÁZATÁNAK LEGINKÁBB KITETT CSOPORTOK ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARGINALIZÁLT KÖZÖSSÉGEKRE ÉS A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKRE Szegénység/diszkrimináció kockázatának leginkább kitett csoportok által érintett földrajzi területek Szegénység térkép A Központi Statisztikai Hivatal a Világbank szakértőinek közreműködésével elkészítette a LAU1 szintre (Magyarországon e szint a járásoknak felel meg) vonatkozó, a 2005. évi SILC felvétel (a jövedelmekre fókuszáló társadalomstatisztikai felvétel) és a 2005-ös mikro cenzus adatain nyugvó jövedelmi szegénységi arányok kistérségi becslésén alapuló szegénységi térképet. Várhatóan 2013 végére a 2011. évi népszámlálási adatok és a 2011. évi SILC felvétel alapján elkészül a frissített LAU1 szintű szegénységi térkép.

41


______________________________ _______ Szegregátum térkép A szegénységi térkép mellett a Központi Statisztikai Hivatal 2014 elejére elkészíti a szegregált településrészeket tartalmazó térképet is. Az alacsony státuszú népességet koncentráló szegregátumok lehatárolása különféle társadalmi mutatók segítségével történik.

2014-ben szegregátumok a kistérségben

Bátorliget

Település Településen lakónépessé háztartások g száma fő száma 2014. 2014. 645 225 háztartás

igen 3db

Encsencs

2 062

680 háztartás

igen 5db

Kisléta Máriapócs

1 829 na

492 háztartás na

igen 3db na

Nyírbátor

12 551

4.480 háztartás

igen 190db

Nyírbéltek

2 991

1074 háztartás

igen 14db

Nyírbogát

3 171

1250 háztartás

igen3db

Nyírcsászári

1 180

400háztartás

Nyírderzs

640

203háztartás

Nyírgelse

1 151

375háztartás

nem igen 3db bérlakás igen3db

Nyírgyulaj

2 042

680háztartás

igen 3db

35háztartás

Nyírlugos

2 675

1100háztartás

igen30db

46háztartás

Nyírmihálydi

2171

540 háztartás

igen 4 db

n.a.

Nyírpilis

911

262háztartás

Nyírvasvári

2 063

Ömböly

420

Penészlek Piricse Pócspetri Terem

na 1 876 1 757 648

Települések

Bérlakás a településen 2014.

Cigány / roma Szegregátum a háztartások településen – hány, hol számát 2014. 2014. 3 háztartás nincs Igen-2 db- Bagolyvár, 250 háztartás Újfalu, n.a nincs na 2: Jókai u, Dózsa u Igen-2db- Északi n.a. városrész, Tavasz Nyírfa utca 2, patak – településhatár, 240 háztartás Kossuth L. u. Táncsics M u Igen-2db- Mező Imre 28háztartás utca, Hajnal utca 38háztartás Igen- Kátai u na

2 Gebei u , Kátai u

na

nincs Igen-3db- Bercsényi utca, Pipacs utca és környéke, kerekhalmi utca és környéke Szabadságtelep Rákóczi, Gelsi, József Attila, Úttörő, Temető utca gettótelepülés Igen-1db- Vasvári Pál – Új u.

igen3db 193háztartás igen:9db 709 háztartás 197 háztartás bérlakás igen: 3db 157háztartás 13háztartás bérlakás na na na 701háztartás igen 1db 413háztartás igen3db 252háztartás igen 2db na Jegyzői adatszolgáltatás 2014. január 1.

nem na 2 db C telep nem nem

Az elmúlt 5 évben nem volt telep-felszámolási program a kistérség egyik településén sem.

42


______________________________ _______ Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a 2010-es állapot szerint a kistérségek hány százaléka tartozik a felzárkóztatási céllal kedvezményezett kistérség közé. Mint látható, a kistérségek 61,5%-a tartozik ide, ami az ország népességének 36%-át, területének pedig 65%-át fedi le. E kistérségek közül az EFOP részint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, részint azon kistérségekre fókuszál, amelyek leszakadónak tekinthetők, tehát az elmúlt évtized alatt tovább romlott relatív társadalmi-gazdasági helyzetük.

Kistérségek száma, népességi és területi súlya kedvezményezési kategória és dinamikatípus szerint, 2010: Kistérségek hátrányos helyzetű kistérségek ebből komplex programmal támogatandó leghátrányosabb helyzetű (LHH 33) kedvezményezett kategóriába tartozik egyéb leghátrányosabb helyzetű (LHH 14) egyéb hátrányos helyzetű (HH 47) regionális szempontból (RHH13) kedvezőtlen dinamika kategóriába tartozik (2000-2010) átlagos kedvező nem hátrányos helyzetű kistérségek Összesen

elemszám db %

népesség fő %

terület km2 %

107 33

61,5% 19,0%

3 682 754 955 498

36,5% 9,5%

60 347 18 042

64,9% 19,4%

14

8,0%

529 834

5,3%

8 274

8,9%

47 13

27,0% 7,5%

1 632 559 564 863

16,2% 5,6%

26 855 7 175

28,9% 7,7%

24

13,8%

789 064

7,8%

12 735

13,7%

66 17 67 174

37,9% 9,8% 38,5% 100,0%

2 402 874 490 816 6 408 966 10 091 720

23,8% 4,9% 63,5% 100,0%

39 401 8 211 32 677 93 024

42,4% 8,8% 35,1% 100,0%

Az operatív program szegénység, valamint a diszkrimináció kockázatának leginkább kitett csoportok által érintett területek speciális szükségleteit megcélzó stratégiája Az EFOP kiemelkedően fontos célja a területi leszakadási folyamatok és a hátrányos helyzet mérséklése, aminek érdekében területi bontásban az alábbi megközelítéseket fogja alkalmazni:  a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben hozzájárul a 4.3. pontban jelzettek mentén a Területi és lakhatási hátrányok felszámolása elnevezésű integrált területi beruházás megvalósításához;  ugyancsak a leghátrányosabb kistérségekre és a leszakadó térségekre összpontosítva komplex beavatkozásokat valósít meg a gyermekszegénység csökkentése és a mélyszegénységben élők felzárkóztatása érdekében;  az elmaradott kistérségekben javítja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést;  országos megkülönböztetés elleni programokat indít és közösségfejlesztési eszközökkel járul hozzá a társadalmi kohézió növeléséhez; valamint  az iskolák hátránykompenzációs szerepének a növelése adja a közoktatási rendszer fejlesztésének az egyik prioritását, továbbá célja a korai iskolaelhagyás megelőzése és az iskolát már elhagyók végzettséghez juttatása. A jelzett beavatkozások eredményeként érezhetően javul a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztathatósága, a korai gyerekkortól kezdve nőnek a szegény gyermekek esélyei, s

43


______________________________ _______ ezáltal megtörik a szegénységi ciklus; s összességében megtörik a területi leszakadási folyamat. A szegénység elleni küzdelmet szolgáló beavatkozások végrehajtása során az alábbiak kerülnek érvényesítésre:  hosszabb időtávban kell gondolkodni;  folyamatos szakmai jelenlétet kell biztosítani;  a gyenge kapacitású szervezetek megerősítése;  szoros koordináció, folyamatos szakmai támogatás, nyomon követés;  átlátható végrehajtási struktúra, folyamattámogatás lehetőségének biztosítása;  közvetlen állami támogatás, szerepvállalás azon fejlesztéstípusoknál, ahol nagyon erős érdekkonfliktusok állnak fenn a helyi társadalmakban (pl. a szegregált telepek felszámolása), vagy ahol a fejlesztések összehangolása meghaladhatja a helyben elérhető kapacitásokat (pl. egy-egy nagyobb foglalkoztató letelepedésének megszervezése), illetve ahol a helyi kapacitások gyengesége ezt szükségessé teszi.

A 2014-2020 közötti időszakban az EFOP gyerekesélyeket érintő beavatkozásai Általános célkitűzések 1. Minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és költséghatékony köznevelés kialakítása. 2. Minden gyermek sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos környezet kialakítása A gyerekesélyek megvalósítása szempontjából előnyös, hogy a köznevelés minőségének fejlesztésén belül kiemelt cél a korai iskolaelhagyás csökkentése. A korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ig Megfogalmazza: „Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer, és a gyermek fejlődési környezete minden fiatalnak biztosítsa a kiteljesedést, és a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket.” Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritás 1. Az oktatás, nevelés eredményességének javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlőtlenségek mérséklése) 2. A köznevelés minőségének (hatékony és befogadó köznevelési rendszer) és struktúrájának megújítása 3. A minőségi közneveléshez való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 4. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével 5. A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 1. A Nyírbátori Kistérségben a legtöbb problémával küzdő, legalacsonyabb teljesítményt nyújtó intézmények felzárkóztatása érdekében azok infrastrukturális feltételeinek javítása

44


______________________________ _______ 2. A Nyírbátori Kistérségben a gyerekesélyek fejlesztése érdekében a nevelést segítő szolgáltatások lebonyolításához szükséges infrastrukturális fejlesztések  egész napos iskolai nevelés és a mindennapi testnevelés feltételeinek megteremtése  minőségi oktatási környezet kialakítása (elsősorban a természettudományi, nyelvi és a műszaki területen)  a nem formális és informális képzések, szolgáltatások lebonyolításához szükséges eszközök beszerzése, infrastrukturális fejlesztése.  A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai iskolaelhagyás csökkentése. Alintézkedések 1. Korai iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése a köznevelés eszközeivel, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása 2. A pedagógusi életpálya és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése 3. Tartalmi, módszertani fejlesztések 4. A köznevelés ágazati és intézményi irányításának fejlesztése az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül Alintézkedések 1. A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal 2. A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal 3. Alapkompetenciák fejlesztése érdekében az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése a nem formális és informális tanulás eszközeivel A 2014-2020 közötti időszakban az EFOP gyerekesélyeket érintő rendelkezésre álló forrásai. 1. Minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és költséghatékony köznevelés 2. Minden gyermek sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos köznevelés 3. intézménykorszerűsítés, és új intézmények (tornatermek, sportpályák, uszodák) építése Köznevelési Stratégia 7 évre 134, 7 md Ft a teljes prioritásra 1. A korai iskolaelhagyás problémájának kezelése c. tanulmány - Stratégia (elkészülése várható 2014. november) 2. A szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatások fejlesztése, komplex intézményi programok támogatása A korai iskolaelhagyás csökkentésére és gyerekesélyre vonatkozó stratégia 7 évre 191 milliárd Ft a teljes prioritásra Az Európai Bizottság teljes jóváhagyásáig, jelenleg 2014-ben un. átmeneti időszakként a korábban hatályos rendeletek alapján történik az intézkedések megvalósítása.

45


______________________________ _______ Egyéb támogatások a kistérség erőforrásainak növelésére ________________________________________________ Adományozó szervezetek Vodafone Magyarország Alapítvány - „Főállású Angyal” A Vodafone Magyarország Alapítvány lehetőséget kíván biztosítani olyan magánszemélyeknek, akik vállalják, hogy szaktudásukkal egy éven keresztül segítik az altaluk kiválasztott nonprofit szervezet munkáját, es elhivatottságot ereznek az iránt, hogy 12 hónap alatt megvalósítsanak egy konkrét projektet a kiválasztott szervezetnél. Telenor Magyarország Zrt. - „Segíts másokon és magadon is!” / Pályázat társadalmi vállalkozást működtető vagy tervező nőknek A pályázó feladata a társadalmi vállalkozás vagy – amennyiben meg csak tervről van szó – a koncepció bemutatása. A társadalmi vállalkozás definíciója Olyan vállalkozás, amely  Termékei előállítása, értékesítése, illetve szolgáltatásai nyújtása során valamely égető társadalmi probléma megoldását is célozza, és üzleti tevékenységet az adott társadalmi céllal összhangban végzi.  Helyi közösségek fejlesztéséhez járul hozzá munkahelyteremtés, egészségügyi es oktatási szolgáltatásokhoz való hozzásegítés, csökkentett energia- es erőforrásfelhasználás, természetvédelmi tevékenység, illetve a víz vagy a levegő minőségének javítása révén.  Az üzleti szektorban tevékenykedik; a profitcél es társadalmi cél közti egyensúly megteremtésére törekszik, szem előtt tartva mind a pénzügyi fenntarthatóságot, mind a társadalmi hatást. Ökopolisz Alapítvány - Ökopolisz Alapítvány pályázati felhívása Helyi közösségek életminőségének es közérzetének javítása; Ökopolitikai témájú fórumok, klubok, vitaestek, konferenciák, tanácskozások, a helyi nyilvánosság erősítése; Helyi érdekérvényesítés es szemléletformálás kreatív eszközökkel, akciókkal. Tempus Közalapítvány - A Pestalozzi program tanár-továbbképzési szemináriumai A programban Magyarország 1994 óta vesz reszt. A program hálózati rendszerkent működik, a tagországok az Európa Tanács projektjeihez kapcsoló témákban maximum 7 napos

46


______________________________ _______ szemináriumokat szerveznek, amelyeken a pedagógusok valamennyi tagországból pályázat útján vesznek részt. Ezek a szemináriumok a szakmai tapasztalatszerzés mellett lehetőséget nyújtanak idegen nyelven folyó szakmai munkavégzésre, kapcsolatok kiépítésére, valamint további együttműködések megalapozására is. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő- Civil szervezetek szakmai programjának támogatása - Új nemzedékek jövőjéért kollégium A pályázat célja a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- es ifjúsági érdekképviselet, gyermek- es ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- es környezetvédelem területén működő civil szervezetek szakmai programjának támogatása, amely az alábbi célok közül legalább egyet valósít meg: a) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai es határon túli rendezvények támogatása; b) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység es nyilvántartási feladatok támogatása; c) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység es intézmények támogatása. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő- Szociális tevékenység, hátrányos helyzetű rétegek segítése, rehabilitációs foglakoztatás, civil együttműködések, közösségi kezdeményezések, valamint civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása – Társadalmi felelősségvállalás kollégium Szociális tevékenység es hátrányos helyzetű rétegek segítése: a) önellátást, önfenntartást biztosító programok támogatása; b) a foglalkoztathatóság, munkavállalás elősegítése, munkaközvetítési tevékenység végzése; c) tanulási es mobilitási készségek javítása, oktatási, nevelési intézményhez való hozzájutás segítése, tehetséggondozás; d) adósságkezeléssel kapcsolatos tanácsadás; e) szociális es egészségügyi szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz es egyéb humán szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése Rehabilitációs foglalkoztatás: a) állásbörzék szervezése megváltozott munkaképességű személyek számára b) megváltozott munkaképességű személyek önfoglalkoztatást elősegítő programok támogatása c) megváltozott munkaképességű személyek által elkészített termékek népszerűsítését elősegítő rendezvények, bemutatók, kiállítások szervezése d) megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására lehetőséget biztosító munkáltatók feltérképezése, erről nyilvános adatbázis készítése e) munkába álláshoz szükséges képességek es készségek fejlesztése: álláskeresési tréning, tanácsadás, személyiség fejlesztő tréningek

47


______________________________ _______ f) helyi szintű munkaerő-piaci stratégia kidolgozása g) a helyi szinten együttműködő munkaerő-piaci szolgáltatások együttműködésének erősítése, közös munkaadói es munkakereső adatbázis, a munkaerő-piaci integráció eredményeinek közös értékelése Önkéntes Központ Alapítvány ÖNKÉNTESSÉG Az OKA segítséget nyújt abban, hogy különböző szervezetek önkénteseket fogadjanak. Továbbá segíti az önkénteseket foglalkoztató szervezetek munkáját. Lehetőség van a http://www.önkéntes.hu/regisztracio/szervezet honlapon önkénteseket fogadó szervezetként regisztrálni, valamint már futó programokhoz kapcsolódni. Szinte bármely célra találhatunk önkénteseket különféle szakértelemmel. FSF.hu Alapítvány INGYENES SZOFTVEREK Az FSF.hu Alapítvány által életre elindított Szabad Út projekt azért jött létre, hogy segítse a hazai közoktatási intézmények szabad szoftverekre történő átallását. A céljuk, hogy a Tisztaszoftver Program esetleges későbbi kivezetése, vagy feltételeinek jelentős módosítása esetén is szabadon és ingyenesen elérhető alternatívát biztosítsanak a diákok, a tanárok és az intézmények számára. A projekt számít a szabad szoftverekhez értő önkéntesek segítségére is. Ha szeretne bekapcsolódni a munkába, az Oktatás és az Infrastruktúra csapatok aloldalain megtalálja a részvétellel kapcsolatos információkat is. A fórumon pedig várják a konstruktív hozzászólásokat és kérdéseket. http://szabadut.fsf.hu/ Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Microsoft KEDVEZMÉNYES SZOFTVEREK A Tisztaszoftver Program keretein belül a Microsoft Magyarország fontosnak tartja, hogy az iskolában tanító pedagógusok és a megfelelő tudásra vágyó diákok minél szélesebb köre szamara elérhető, es megtanulható legyen napjaink legmodernebb operációs rendszere. http://www.msitacademy.hu/default.aspx A portál oldalain az érdeklődők megismerhetik a programot, a tagsággal együtt járó előnyöket és szolgáltatásokat, valamint segítséget kapnak a csatlakozási folyamat lépéseihez is. A már regisztrált akadémiák a mindennapi munka során kiindulópontként használhatják a portál nekik szánt oldalait. Összegyűjtötték azokat a web helyeket, amiket az oktatási munka során rendszeresen használhatnak a tanárok es diákok. Az eligazodást mindezeknél navigációs segédletekkel segítik. A magyar állam és a Novell INGYENES SZOFTVEREK A Tisztaszoftver Program keretein belül: a magyar állam és a Novell között megkötött licencmegállapodás alapján a Magyarországi általános-, és középiskolai, illetve felsőoktatási képzést nyújtó intézmények költségek nélkül jogtisztán vehetik igénybe a Novell szoftver termékportfólió szinte minden elemét, akár az intézmény saját hálózatában, akár az oktatásban használatra.

48


______________________________ _______ A programhoz csatlakozó intézmények kiszolgáló és kliens oldalon egyaránt bevezethetik a termékek legfrissebb verzióit, vagy az igényelt licencek felhasználhatóak a jelenleg használt termékek legalizálására, követésére, frissítésére. A használatba vételt a Novell hazai terméktámogatása segíti. A programhoz való csatlakozás regisztrációt követően ingyenes. A magyar állam és az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó es Disztribúciós Kft. INGYENES SZOFTVEREK Az OpenEDU program feladata, hogy a programhoz csatlakozott oktatási intézmények számára díjmentesen biztosítsa az oktatáshoz kötődő nyílt forráskódú szoftverekhez való egyszerű, megbízható hozzájutást, azok hatékony használatát, a folyamatos felhasználói és üzemeltetési segítségnyújtást, oktatást. Csatlakozni lehet ahhoz a több mint 50.000 felhasználóhoz, akik már most is részt vesznek az OpenEDU programban, és ingyenesen használják sikerrel iskolájukban azokat a szerver- es desktop-oldali szoftvermegoldásokat, amiket kimondottan iskolák, közoktatási intézmények számára fejlesztettek ki. www.sulix.hu, www.openedu.hu Az ösztöndíj forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze. ÖSZTÖNDÍJ SZAKMUNKÁSTANULÓK SZÁMÁRA 2010 februárjától szakiskolákban a hiányszakmát választó tanulóknak ösztöndíj fizethető. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj összege az első félévben egységesen havi 10 ezer forint, azt követően pedig a tanulmányi eredményektől függően differenciálható, maximum összege pedig havi 30 ezer forint lehet. A hiányszakmákat minden évben a regionális fejlesztési és képzési bizottságok állapítják meg régiónként, minden év szeptember 30-ig, a következő tanévre vonatkozóan. Az ösztöndíj iránti igénybejelentést az iskoláknak kell benyújtaniuk a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak. Az igénybejelentés a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet I. mellékletének kitöltésével történik. Az ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola végzi. Az iskolát az ösztöndíj folyósításából eredő többletfeladataiért az általa kifizetett ösztöndíj 2 százalékának megfelelő lebonyolítási költségtérítés illeti meg. UWC Magyarországi Egyesülete ÖSZTÖNDÍJ KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Az UWC Magyarországi Egyesülete meghirdeti a 2012-2014-es tanévekre szóló ösztöndíjpályázatát. A pályázat keretében a United World Colleges tagiskolainak kétéves nemzetközi ösztöndíjaira lehet jelentkezni. A diákok két év alatt a Nemzetközi Érettségi (International Baccalaureate, IB) programját végzik el. Pályázásra jogosultak azok a 16-18 éves szakközépiskolai vagy gimnáziumi képzésben resztvevő személyek, akik a pályázat benyújtásakor 10. vagy 11. évfolyamos (öt évfolyamos képzés esetén 11. es 12. évfolyamokat értendő) tanulmányaikat végzik, és: 1) magyar állampolgársággal rendelkeznek es középiskolai tanulmányaikat Magyarországi oktatási intézményben folytatják, vagy korábban legalább 5 iskolai tanevet Magyarországi oktatási intézményben végeztek; 2) nem magyar állampolgárok, de az ösztöndíj beadásakor legalább három megkezdett tanéve Magyarországi oktatási intézményben tanulnak es magyarul beszelnek. Az ösztöndíjra középiskolások pályázhatnak: http://www.uwc.hu/hu/index.html

49


______________________________ _______ Nemzeti Erőforrás Minisztérium A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűztek ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. A sikeresen teljesítő tanulók megyéjük Arany János Tehetséggondozó Programot működtető középiskolájába, illetve kollégiumába nyerhetnek felvételt, és speciális program alapján készülhetnek fel a felsőfokú továbbtanulásra. Az előkészítő évfolyamon a diákok emelt szintű anyanyelvi es idegen nyelvi oktatásban, matematika- es informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt. A programban tanuló diákok felkészülhetnek az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára angol nyelvből, és a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgával egyenértékű tudást szerezhetnek informatikából, mindemellett térítésmentesen szerezhetnek gépjármű-vezetői jogosítványt. A program resztvevői valamennyien kollégisták lesznek. Pályázni a pályázati felhívás higanytalanul kitöltött űrlapjainak beküldésével lehet, amelyek a programban már részt vevő középiskolákban szerezhetők be, vagy letölthetők a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság honlapjáról. A pályázatot minden évben meghirdetik. Nemzeti Tehetségsegítő Tanács TEHETSÉGGONDOZÁS A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik legfontosabb célkitűzése, hogy széleskörű kapcsolatrendszert építsen ki a tehetséges fiatalok, a tehetségeknek segítséget ajánlók és szervezeteik között. A Tanács különös hangsúllyal támogatja, segíti a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, segítésének, ők és mestereik elismerésének különböző formáit, az ezeket oktató programokat, valamint a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését, es társadalmi felelősségvállalását. Tehetséggondozással foglalkozó, a tehetségügy iránt elkötelezett szervezetek Tehetségpontként, vagy a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács partnerszervezeteként vehetnek részt a hálózat munkájában. A Tehetségpontok regisztrációja itt érhető el: http://geniuszportal.hu/content/tehetsegpont-regisztracioja Leendő mentorok jelentkezését is várják: http://www.tehetsegpont.hu/96-11475.php

Magyar Élelmiszerbank Egyesület A Magyar Élelmiszerbank Egyesület egy nonprofit szervezet, melynek célja, hogy az információgyűjtés és publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység és az éhezés csökkenését. Önkéntesek segítségével összegyűjtik a hipermarketekben, gyárakban es feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket, majd adomány formájában eljuttatják a hozzáértő karitatív szervezetekhez és önkormányzati intézményekhez, akik ingyenesen szétosztják ezen a termékeket a rászoruló emberek között. Az Élelmiszerbank magánszemélyeket közvetlenül nem segélyez. http://www.elelmiszerbank.hu/kik.html

50


______________________________ _______ „ADHAT” Nonprofit Információs Központ adományozó szervezetekről gyűjt és továbbít információt http://adhat.hu/?q=cimk%C3%A9k/adóm%C3%A1nyoz%C3%A1s Magyar Vöröskereszt Karitatív segítségnyújtás, intézmények, szolgáltatások működtetése www.vorokereszt.hu Magyar Máltai Szeretetszolgálat Karitatív segítségnyújtás, intézmények, szolgáltatások működtetése www.maltai.hu Gyermekétkeztetési Alapítvány Karitatív segítségnyújtás, intézmények, szolgáltatások működtetése www.gyea.hu Magyar Ökumenikus Segélyszervezet A bajba jutott családok es gyermekek támogatása, valamint a társadalmi szolidaritásra való ösztönzés http://www.segelyszervezet.hu/ Baptista Szeretetszolgálat Karitatív segítségnyújtás, intézmények, szolgáltatások működtetése http://baptistasegely.hu/ Magyar Református Szeretetszolgálat Karitatív segítségnyújtás, intézmények, szolgáltatások működtetése http://www.jobbadni.hu/ Magyar Karitasz Szociális-karitatív feladatok; a rászorulók támogatása, ingyenes szolgáltatásokkal és adományok nyújtásával. http://www.karitasz.hu/ DORCAS Segélyszervezet - Magyarország Közhasznú Alapítvány egy keresztyén értékeket valló ökumenikus segélyszervezet. Holland segélyszervezet, családok, idősek, romák támogatása http://dah.dorcas.net/ United Way Magyarország Erőforrás Alapítvány Az Alapítvány célja, hogy a magyarországi helyi közösségek szükségleteinek megfelelően hozzájáruljon az életminőség és a szociális ellátás javításához, valamint a környezetvédelem és az oktatás fejlesztéséhez. http://www.unitedway.hu/hu/

51


______________________________ _______ Egyéni forrástérkép ________________________________________________ Egyedi – Eseti – Esélyegyenlőség, Egyéni pályázatok 1. Általános iskolás tanulmányi ösztöndíjak 1.1. Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő ösztöndíjak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet, alapján évről évre pályázatot hirdet az Útravaló - Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő Út a középiskolába és Út az érettségihez alprogramjaiban való részvételre. Az esélyteremtő alprogramok keretében a tanuló ösztöndíjban és - nem pénzügyi mentori támogatásban részesül. A tanuló- a pályázat benyújtásával - vállalja, hogy amennyiben a pályázaton nyer, az alábbi feladatokat látja el:  Együttműködik a mentorral;  Közreműködik az egyéni fejlesztési terv elkészítésében, és aktívan részt vesz a háromhavonkénti értékeléseken, ahol saját munkájának, eredményeinek értékelésén túl a mentorral közös munkájukat érintő észrevételeket és javaslatokat tesz;  Eleget tesz iskolalátogatási kötelezettségének, és az ösztöndíjas időszak alatt igazolatlanul 10 óránál többet nem mulaszt.  A mentor - a pályázat benyújtásával - vállalja, hogy amennyiben a pályázaton nyer, különösen az alábbi feladatokat látja el:  Az általa mentorált tanulóval kapcsolatosan vele és szüleivel egyeztetve egyéni fejlesztési tervet készít, ez alapján az osztályfőnök az érintett pedagógusok bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. Az értékelés eredményét - kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is - az egyéni előrehaladási naplóban írásban is rögzíti.  Az ösztöndíjas időszak alatt a mentorált tanuló tanulmányi előmenetelének nyomon követését, valamint a mentorálás során alkalmazott pedagógiai eszközök hatékonyságának vizsgálatát lehetővé tevő - tanulónként eltérő tartalmú - egyéni előrehaladási naplót vezet. Az egyéni előrehaladási naplót a Támogatáskezelő által előre megadott formátumban és tartalmi elemekkel készíti el.  A vonatkozó tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott tanítási szünetek kivételével rendszeresen és személyesen kapcsolatot tart az általa mentorált tanulóval, ezen belül legalább heti 3 órában - önállóan vagy több tanuló esetén csoportosan - a mentorált tanuló felkészítésével foglalkozik, amely foglalkozásokat folyamatosan dokumentálja a tanulóról vezetett egyéni előrehaladási naplóban.

52


______________________________ _______   

Rendszeresen személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, illetve szükség esetén a szaktanárokkal. Családlátogatáson vesz részt a tanév során minimum egy alkalommal. Részt vesz azokon a találkozókon, szemináriumokon és egyéb rendezvényeken, amelyeket a pályázat kiírói a program sikeres lebonyolítása érdekében szerveznek.

2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjak 2.1. Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő ösztöndíjak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet, alapján évről évre pályázatot hirdet az Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő Út a Szakmához alprogramjaiban való részvételre.

2. 2 Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések voltak SzabolcsSzatmár-Bereg megyében: Szakképesítés Szakképesítés OKJ száma Ács 34 582 01 Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 Gépi forgácsoló 34 521 03 Hegesztő 34 521 06 Húsipari termékgyártó 34 541 03 Ipari gépész 34 521 04 Mezőgazdasági gépész 34 521 08 Pék 34 541 04 Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Villanyszerelő 34 522 04 Forrás: Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. A 2010-től adható ösztöndíjjal kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, ettől az évtől kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát.

53


______________________________ _______ 2.3. Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanév rendjéről szóló rendelete alapján évről évre pályázatot hirdet 8. évfolyamos tanulók számára az Arany János KollégiumiSzakiskolai Programban való részvételére. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményesen tanulhassanak a szakiskolában, és piacképes szakképesítést szerezzenek. A programban a tanulók komplex (szociális, kulturális, képességbeli és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérésére irányuló tevékenységek zajlanak a programban résztvevő kollégiumok által biztosított befogadó pedagógiai környezetben: egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, differenciált tanulásszervezés, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról, mérés-értékelés, tantárgyi képességfejlesztő programok, a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését, pályaorientációt szolgáló tevékenységek, szociális támogatás, kulturális, sport és szabadidős programok szervezése.

3. Szakközépiskolai – érettségit adó tanulmányi ösztöndíjak 3.1. Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő ösztöndíjak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet, alapján évről évre pályázatot hirdet az Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő Út az Érettségihez alprogramjaiban való részvételre. 3.2. Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanév rendjéről szóló rendeletének alapján évről évre pályázatot hirdet 8. évfolyamos tanulók számára az Arany János Tehetséggondozó Programban, az Arany János Kollégiumi Programban való részvételére. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. A programban tanuló diákok emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematikaés informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt, mindemellett gépjármű-vezetői jogosítványt is szerezhetnek. Az Arany János Kollégiumi Program célja, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú szülők gyermekei eredményesen tanulhassanak, és érettségi bizonyítványt szerezzenek nappali tagozatos középiskolai osztályokban, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az 5 éves program során a kollégiumok pedagógiai és szociális segítséget nyújtanak: egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, differenciált tanulásszervezés, mérés-értékelés, pályaorientáció zajlik, a programot továbbá a családdal történő szoros kapcsolattartás jellemzi. A program hozzájárul a tanulók étkezéséhez, utazási költségeihez; kulturális és sport programokon való ingyenes részvételt biztosít.

54


______________________________ _______ 4. Felsőfokú tanulmányi ösztöndíjak 4.1. Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő ösztöndíjak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet, alapján évről évre pályázatot hirdet az Útravaló Macika Ösztöndíjprogram esélyteremtő Út a Diplomához alprogramjaiban való részvételre. 4.2. Nyírbátor Kistérségi Önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007. (III.26) Kormányrendelet alapján évről évre kiírhatja Az „B” Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára Pályázók köre A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.] Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok jelentkezhetnek, akik: a) adott jelenlegi tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások; vagy b) felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek; és a következő tanévtől kezdődően felsőoktatási intézmény keretében teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni.

4.3 Nyírbátor Kistérségi Önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007. (III.26) Kormányrendelet alapján évről évre kiírhatja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára A pályázók köre A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.] Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali

55


______________________________ _______ tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Mentorprogram A mindenkori oktatási tárca esélyegyenlőségi stratégiájának részeként működik a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő esélyegyenlőségi program. A program célja az érintett fiatalok felsőfokú tanintézménybe való bekerülési esélyeinek növelése, a követelmények sikeres teljesítése és a későbbiekben a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségének bővítése. A program több elemet tartalmaz:  a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanintézményekbe a felvételi eljárás során kedvezményekkel való bejutásának biztosítása  az érintettek számára a Mentorprogram segítségével a felsőoktatási intézménybe történő beilleszkedés megkönnyítése, a lemorzsolódás lehetőségének csökkentése A Mentorprogram szakmai szolgáltatásai (feladatai):  a programban részt venni szándékozók teljes körű tájékoztatása az előnyben részesítés lehetőségéről, annak feltételeiről  a felvett fiatalok felsőoktatásba történő beilleszkedésének megkönnyítése a mentorhálózat (mentorok) segítségével A programba bekerült első éves fiatalokat - a lemorzsolódás veszélyének elkerülése érdekében - a hátrányos helyzetű fiatallal azonos szakon és karon tanuló felsőbbéves hallgató segíti, aki két fél éven keresztül végzi munkáját. Mentorként az a feladata, hogy a mentorált hallgatót tanulmányi, adminisztrációs ügyeiben segítse, naprakészen informálja az igénybe vehető szakmai és ösztöndíj-lehetőségekről, felkészítse az önálló egyetemi/főiskolai létre.  a munkaerőpiaci esélyek növelése a programban igénybe vehető képzések által. Ki jogosult az előnyben részesítésre? A felvételi eljárás során alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre történő jelentkezésedkor "előnyben részesítéssel" többletpontokban részesülhet a felvételiző fiatal, ha:  hátrányos helyzetű felvételiző (25 pont);  halmozottan hátrányos helyzetű felvételiző (50 pont);  fogyatékkal élő felvételiző (50 pont);  illetve gyermekgondozás esetén (50 pont) Hátrányos helyzet: A felvételi eljárás során hátrányos helyzetűnek minősül az, aki a - felvétel esetén, a beiratkozás időpontjában - még nem töltötte be 25. életévedet és középfokú tanulmányai alatt, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt

56


______________________________ _______ jogosult, illetve szociális és anyagi körülményei figyelembevételével a jegyző védelembe vett, vagy állami gondozott volt azaz a gyámhatóság ideiglenes hatállyal családba, intézetbe utalt, illetve akit a gyámhatóság átmeneti nevelésbe vett. Halmozottan hátrányos helyzet: A felvételi eljárás során halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül az, akinél a hátrányos helyzet valamely tényezője fennáll, továbbá a törvényes felügyeletet ellátó szülő(k) a beiskolázáskor, azaz általános iskolai tanulmányok megkezdésekor legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai(ka)t fejezte/fejezték be sikeresen, illetve, akit tartós nevelésbe vettek. Fogyatékosság: A lentebb felsorolt fogyatékossággal élő felvételizők minden esetben 50 többletpontra jogosultak. Hallássérültek: Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek. A féloldali halláscsökkenéssel rendelkezők nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Féloldali halláscsökkenésük az irányhallás terén okozhat problémát, de ettől eltekintve ép hallók, nem minősülnek érzékszervi fogyatékosnak. Látássérültek: Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás. A meghatározás minden esetben a kétszemes látásteljesítményre vonatkozik, tehát ha a vizsgált egyén egyik szeme teljesen ép, akkor nem számít látássérültnek. Mozgássérültek: A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek. Beszédfogyatékosság: A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogás-hadarást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. Ugyancsak súlyos beszédfogyatékosság a motoros diszfázia, szenzoros diszfázia.

57


______________________________ _______ Autizmus: Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg Megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességgel élők: A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb és ismertebb részterület kiemelhető: olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkúlia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok stb.). (forrás: www.felvi.hu) Gyermekgondozás: Aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben-, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult. A kedvezményre való jogosultságot igazolni kell. Mesterképzés: Aki az előnyben részesítés alapján plusz pontra jogosult, az adott felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, de ezen a jogcímen legfeljebb 10 többletpontot kaphat. A mesterképzésen és kiegészítő alapképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül a többlet-teljesítményekért adható, illetve az előnyben részesítés okán adott pontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmények határozzák meg. A jelentkezés menete: 1. Tájékoztatóhoz csatoltan, az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálatain lehet beszerezni a jelentkezési lapot. 2. Be kell jelölni az egyetemi/főiskolai kar (az intézmény, kar betűkódja) és szak megnevezése után, ha államilag támogatott képzésre kíván a felvételiző jelentkezni. 3. Be kell jelölni az egyetem/főiskola karának és szakának megnevezése után, ha ugyanitt költségtérítéses képzésre is kíván jelentkezni. 4. Amennyiben mindkét képzési formát megjelöli, figyelembe kell venni, hogy ezeknek nem feltétlenül kell egymást követő sorrendben szerepelniük! A felvételiző döntésétől függ, hogy hogyan rangsorolja azokat 5. A többletpontokra (jelentkezési lap 11/b.pont) vonatkozó résznél be kell jelölni az előnyben részesítési kötelezettség alcím alatt, hogy melyik kritérium áll fenn a felvételizőnél, illetve családja esetében. 6. A csatolt dokumentumokra (jelentkezési lap 11/b pont) vonatkozó fejezetben be kell jelölni, hogy mely kritérium alapján jogosult a felvételiző többletpontra (hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzet, fogyatékosság, illetve gyermekgondozás esetén különkülön mezőben).

58


______________________________ _______ 7. A jelentkezési lap mellé csatolni szükséges a többletpontra való jogosultságot igazoló, A4-es formátumú dokumentumok másolatát, illetve a szükséges nyilatkozatokat is. Csatolandó dokumentumok: Hátrányos helyzet esetén:  a védelembe vétel elrendelése a lakóhely szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozik, azt igazolni kizárólag a jegyző határozatával, vagy az általa kiállított igazolással  a rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megítélése a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik, amelyről - kérelemre - a települési önkormányzat jegyzője dönt;  állami gondozottság igazolására az illetékes gyámhatóság határozata, illetve az általuk erre vonatkozóan kiállított igazolás fogadható el. A jegyző által kiállított határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza:  a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait ( anyja neve, születési hely-idő, lakcím)  a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát. Halmozottan hátrányos helyzet esetén:  amennyiben a törvényes felügyeletet ellátó szülő(k) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte(ék) be sikeresen, akkor a fent leírtakon kívül, csatolni kell még a szülő(k), törvényes képviselő(k) 2 tanú előtt megtett írásbeli nyilatkozatát is.  Önmagában a szülői nyilatkozat nem jogosít többletpontra, szükséges hozzá a hátrányos helyzet fennállásának igazolása is!  akit tartós nevelésbe vettek, arról a területileg illetékes gyámhivatal ad igazolást. Fogyatékosság esetén csatolandó dokumentum:  Közoktatási tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolása  Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, abban az esetben, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására: Az a szakértői vélemény fogadható el a felvételi eljárás során, melyben ismertetik az előzményeket, a vizsgálati eredményeket, BNO kóddal jelölik a fogyatékosság típusát és fokát. Az összegzésben szövegesen leírják a fogyatékosság megállapítását, típusának és fokának megnevezésével. Szerepeltetni kell továbbá személyes adataidat (születési név, születési hely, dátum, anyja születési neve, lakcím), a kiállító szakértői bizottság adatait (megnevezés, cím valamint aláírással és bélyegzővel kell ellátni. A középiskolai tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolható azzal is, ha a jelentkező rendelkezik a középiskola határozatával, amely bizonyítja, hogy az érettségi vizsga során kedvezményekben részesülhet/részesült.

59


______________________________ _______ Gyermekgondozás esetén csatolandó dokumentum: Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott gyermeknevelési segély (GYES), gyermeknevelési díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) esetén a támogatást folyósító szerv (munkáltató, Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségei, Magyar Államkincstár kirendeltségei) által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni.

____________________________________________________________________________

Készítette: Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából az Innoline Consulting Kft

Nyírbátor 2014. június 25.

60

Ébresztő! Kopogtat a jövőd! - Kistérségi Gyerekesély Stratégia Forrástérkép

Recommend Documents