www.csepeli.hu
Benda Klára – Csepeli György
e-universitas
A magyar felsőoktatás hatósugara a rendszerváltást követő évtizedben lélegzetelállító módon kibővült. Ma már az egyetemista korosztályok 50-60 százaléka számít arra, hogy nappali felsőfokú képzésben vesz részt, s az élethosszig tanulás újra és újra visszaűzi a végzetteket az egyetemi padsorokba. Az egyszer megszerzett tudás négy-öt évente elavul. A felsőoktatás expanziója felkészületlenül érte a változásokra amúgy sem igen rugalmasan reagáló magyar felsőoktatási intézményeket. Az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása távolról sem csodaszer, de az expanzió által létrehozott problémák megoldásának egyik módja. Az információs társadalom eszköztára, filozófiája és antropológiája át kell, hogy hassa magyarországi felsőoktatási rendszer egészét. Hálózatfejlesztés A magyar felsőoktatási intézmények minden egységében biztosítani kell a széles sávú hozzáférést, kellő számban kell legyenek PC-k, amelyek révén a hallgatók kapcsolatba léphetnek egymással és az egyetem szerveivel, oktatóival. A hálózat révén a hallgatók kérdezhetnek az oktatóktól, válaszolhatnak az oktatók kérdéseire. A széles körű hálózati hozzáférés a garanciája annak, hogy a hallgatók számára az oktatási felületen túli tudás végtelen birodalma is felfedezhetővé és kiaknázhatóvá váljon. Az elektronikus kommunikációs hálózat kiépítése és kiterjesztése révén az egyetem túllép léte térbeli korlátain, s szükségtelenné válik a hatalmas anyagi eszközöket felemésztő fizikai építkezés. A könyvtárak, a kollégiumok, az otthonok egyenjogú tanulási színtérré válhatnak. Ami természetesen nem váltja ki azt a feladatot, hogy meglévő egyetemi tereket fel kell szerelni a lehető legtöbb és lehető legjobban működő korszerű kommunikációs eszközökkel. A helyben oktatás és a távoktatás közötti különbség értelmét veszti. A diákhitelbe be kell építeni olyan elemeket, amelyek révén a diákok laptopokat vásárolhatnak. Az egyetem vezetésének el kell érnie, hogy az egyetemi és főiskolai oktatók körében 100 százalékos legyen a háztartások szintjén a számítástechnikai ellátottság és a széles sávú internetpenetráció. Tartalomfejlesztés Az oktatókat rá kell ébreszteni arra, hogy a hagyományos off-line technikákkal képtelenek ellátni a felsőoktatásba évről évre nagy számban beáramló fiatalok oktatását, nem is beszélve a tömegesen felmerülő továbbképzési igények kielégítéséről. A tanítás színvonala csak akkor lesz megoldható, ha a nagy létszámú évfolyamok tagjai on-line férhetnek hozzá az előadá-
1
www.csepeli.hu sokhoz. A korábban szóban előadott tartalmakat az előadóknak át kell alakítaniuk on-line kurzusokká. Az átalakítás korántsem lehet sikeres, ha pusztán kinyomtatható szövegek kerülnek rá az oktatási felületre. Az egyetemi oktatásnak a maga intézményi jellegében és intézményes sajátosságaival kell fokozatosan a netre átköltöznie. Az on-line technika lehetővé teszi a hallgatók számára a szövegekkel való alkotó találkozást, mely akkor sikeres, ha egyben kinyitja a kurzus által tárgyalt tárgyakat az interneten hozzáférhető teljes tudás irányába. A nyitás azonban zavaró és félelmetes is lehet, és ez csak akkor kerülhető el, ha a kurzus készítője, illetve az oktató terelni képes a barangolást, és sorozatos számonkérési pontot iktat be a tanmenetbe, miáltal a hallgató – az oktató visszajelzései vagy az előkészített megoldások alapján – önmagát is ellenőrizni képes. Időről időre off-line konzultációs időpontokat kell biztosítani a hallgatók számára. Az on-line kurzus teljes idejére biztosítani kell a tanárral való interaktív kommunikációt, valamint lehetőséget kell adni a tárggyal kapcsolatosan felmerülő egyes problémák iránt érdeklődő hallgatók internetes fórumainak és klubjainak működtetésére. Az on-line technika lehetővé teszi a tanár számára a diákok tanulási metódusainak rekonstrukcióját, adatbázis készítését, és végső soron a kurzus testre szabását. Az on-line kurzus akkor lesz sikeres, ha képes kilendíteni a hallgatót a passzív befogadó szerepéből, s az interneten hozzáférhető tudás aktív felhasználását, a kurzus szellemének megfelelő önálló produkciót kényszeríti ki. A tanárnak el kell döntenie, hogy maga fejleszt-e tananyagot, vagy már meglévő fejlesztést vesz át, illetve azt módosítja. Az on-line kurzusok mellett a felsőoktatási intézménynek gondot kell fordítania arra, hogy a kötelező és ajánlott irodalom szövegei a lehető legteljesebb körben rajta legyenek az interneten. Ugyancsak ott kell legyenek a korábban és aktuálisan elkészült évfolyamdolgozatok, tesztkulcsok, disszertációk. Az egyetemnek létre kell hoznia a maga virtuális mását. e-adminisztráció A digitális egyetem nemcsak hálózatból és tartalomból áll. Meg kell teremteni a hallgatók nyilvántartását, hitelesítését. Minden hallgatónak rendelkeznie kell egy elektronikus indexszel, amely lehetővé teszi, hogy pályafutása nyomon követhetővé és ellenőrizhetővé váljon, mind saját maga, mind az egyetem adminisztrációja szempontjából. A digitálisegyetem-portál, ahol minden egyetemi adminisztratív és képzési egység elérhető, kérdezhető és válaszra kötelezett. A portálon helyet kell biztosítani az éves tanrendeknek, tantárgyismertetéseknek, tanítási követelményeknek. Minden oktatónak kell, hogy legyen honlapja, mely mutatja akadémiai és oktatói teljesítményeit. Az egyetem vezetésének olyan szabályokat kell alkotnia, amelyek az oktatók alkalmazási követelményei közé iktatják az információs társadalom eszközeinek alkalmazását az oktatási folyamatban. Digitális akkulturáció Az információs társadalom infrastruktúrája, a digitális tartalomszolgáltatás, az elektronikus egyetemi adminisztráció, valamint az on-line tanítási felületek kialakítása viszonylag gyorsan megvalósítható. Nem is kerül sokkal több pénzbe, ha az egyetem vezetése egyértelműen a biteket preferálja az atomokkal szemben. 2
www.csepeli.hu A legnehezebb feladat a lelkek áthangolása. A digitális egyetem csak akkor működésképes, ha az adminisztrációért felelős személyek, az oktatók, valamint a hallgatók egyaránt ráhangolódtak az új kommunikációs kultúrára, s interiorizálják az információs korszak elvárásait. A hallgatók életkoruknál és szocializációs előzményeiknél fogva a leginkább alkalmasak arra, hogy digitális egyetemi polgárokká váljanak. A Sulinet-program, a korábbi otthoni és közösségi internethasználat tapasztalati birtokában a hallgatók könnyen rávehetők az on-line tanulásra, az internet adta lehetőségek felhasználására a képzésben. Sok kísérletező kedvű, kreatív oktató van, akik már most alkalmazzák az on-line technikákat, használják és használtatják az internetet az oktatásban. Az igazi feladat az elöregedett, off-line rutinba merevedett oktatói kar áthangolása. A sokat emlegetett digitális szakadék, a digital divide az oktatói kart sújtja leginkább. Még nehezebb feladat az egyetemi adminisztráció digitális átalakítása, melynek akadályai sorában nemcsak a lélektani gátlások említhetők meg. Hiányzik a jogi környezet, mely státust adna a digitális egyetemi polgárnak, tisztázná a technológiával való együttélésben elvárható kötelezettségeket, s nincsenek megfelelő jogi biztosítékok, amelyek egyértelművé tennék az új digitális egyetemi világban a szerzői jogokat, licenceket, dedikált kurzushozzáféréseket. Az on-line oktatás elemei A következőkben egy már megvalósult felsőfokú, kiegészítő képzés példáján mutatjuk be az e-universitas adta lehetőségeket. A képzés a Matáv Oktatási Igazgatóságának keretében indult el 2000-ben. A képzés célja a már diplomával rendelkező hallgatók felkészítése az új média és az információs társadalom kihívásaira. Az elektronikus térben történő oktatás éppen úgy a megérkezéssel kezdődik, mint amikor egy fizikai térben létező egyetemi helyiségbe érkezünk. Az elektronikus egyetemmel való találkozás azonban már az első pillanattól kezdve nagyobb rugalmasságot, plaszticitást biztosít, s az egyetemmel, az oktatási anyaggal és az oktatás menetével való ismerkedés is jóval könnyebb. Az on-line oktatási környezet étlapként kínálja föl az egyes tárgyakat, melyek mindegyike azonnal megnézhető, tananyaga áttekinthető. Ha az egyes tárgyaknak van demováltozata, akkor a leendő hallgató nagyon sok időt és energiát takaríthat meg, hiszen azonnal tapasztalatok révén döntheti el, hogy szüksége van-e vagy nincs arra, amit a tantárgy kínál.
Belépés az on-line oktatási környezetbe 3
www.csepeli.hu
A választott kurzus Amikor a diák végül is kiválasztja, hogy milyen tárgyakat akar tanulni az adott félévben, a tanulás menetrendje hasonlóan fog alakulni, mint a falak között létező egyetem esetében. A különbség annyi, hogy a diáknak jóval nagyobb lehetősége van rá, hogy az egyes tanórák anyagát aktív módon feldolgozza. A tananyag szöveg nem csupán szöveg, hanem multimédiás elemeket tartalmaz, s a diák ráadásul korántsem csak a szöveggel szembesül. A szakszavak esetében lehetősége van arra, hogy a tezauruszból előkeresse a definíciókat. A szövegbe beépített internetkapcsolatok révén egy kattintással megismerkedhet a tananyag egyes részleteit mélyebben megvilágító összefüggésekkel. Lehetősége van arra is, hogy strukturálja a szöveget, kiemelve a lényeget, s mellőzve a lényegtelen elemeket. A tanulást megkönnyíti, hogy a szöveg egészében is lehetséges a keresés, miáltal a hallgató újra meg újra visszatérhet az egyes részekhez, s a szöveget újraolvasva ellenőrizheti saját tudását. Tananyag szöveg a képernyőn
4
www.csepeli.hu
Fogalomtár, áttekinthető nézetek Az új médium nemcsak közvetíti, hanem teremti is a tudást, mely az emberi tapasztalatszerzés sokféle modalitását hozza vissza. Az új médium multimédia, ami egyidejűleg lehetővé teszi a zene, az emberi hang, a mozgókép és írott szöveg együttes megjelenését, kezelését, az egyes modalitások egymásba játszását. A társadalomtudomány on-line oktatása felerősíti az empirikus társadalomismeretet, hiszen a kapcsolódások révén a diák hozzáférhet már meglévő adatbázisokhoz, de maga is építhet ilyeneket. A digitális adatkezelés tömeges és főleg változatos technikákkal operáló
5
www.csepeli.hu adatfeldolgozásra nyújt lehetőségeket. Kísérletek, demonstrációk, modellek épülnek a tananyagba. Az internetes tartalmak azonnali hozzáférhetősége a virtuális köntösben jelentkező társas valóságból vesz széles merítést. A tananyagot szemléltető virtuális tartalmak változatos kutatási módszertanok mentén rendszerezhetők és elemezhetők. Ezáltal a hipotézisek és azok bizonyítása kilép a szokásos tankönyvi narratíva sodrából, s a diákszerep egyben kutatói szereppé is válik. A diákok kutatói-elemzői kontribúcióiból tudásbázis jön létre, ami az aktuális és jövőbeli tanulócsoportok számára strukturált, feladatorientált formában mutatja meg a hozzájuk hasonló tanuló társak produktumait, objektiválja, megismerhetővé teszi a tanulás folyamatait, nehézségeit, vagyis láthatóvá, megtapasztalhatóvá teszi a tanuló közösséget. Az on-line oktatás hatékonyságát fokozza, hogy a hallgató nyomon követheti teljesítménye alakulását. Minden egyes leckét lezár egy kiértékelés, s ez a továbblépésnek is előfeltétele lehet. Az automatikusan javított feladatok esetében a hibák nyomban látszanak, s a téves vagy pontatlan tudások kiigazíthatók. Ily módon a diák úgy tanul, hogy önmagát tanítja. A kreatív feladatok esetében nincs jó vagy rossz megoldás, ott arra van lehetőség, hogy a diák saját teljesítményét összehasonlítsa a többiek teljesítményével. A tanulás nyomon követése Az on-line oktatás során semmi sem marad nyom nélkül. Minden diák minden rákapcsolódása adatot képez. Az adatok az idő múlásával sokasodnak, s összesítésük, csoportosításuk, különböző szempontok alapján történő bontásuk páratlan elemzési lehetőséget biztosít a tanárok számára, akik valóságos idejű, valóságos viselkedésre vonatkozó adatbázis segítségével ellenőrizhetik a leghatékonyabb tanításra vonatkozóan felállított saját hipotéziseiket, s a diákok tényleges szükségleteihez igazodva folyamatosan fejleszthetik tovább kurzusaikat.
Demonstráció az énképről melyben…
6
www.csepeli.hu
A demonstrációban egyszerű szimpátiaválasztásokra kérjük a résztvevőket, a választások alapján pozitív és negatív személyiségprofilokat adunk visszajelzésképpen, majd rákérdezünk a visszajelzések énképre gyakorolt hatására, és a csoportos eredményeket összesítve bemutatjuk.
7
www.csepeli.hu Az atomoktól a bitekig Az egyetemek és akadémiák, mióta csak létrejöttek, mindig is kapuk voltak, amelyeken az egyetemi polgárok a fizikai világból a spirituális világba léphettek át. Az információs társadalom által biztosított eszközök ezt az átlépést hallatlan megkönnyítik, s valóra váltják az egyetem igazi hivatását. Történelmileg és szociológiailag még hosszú ideig egymás mellett fog élni a fizikai valóságban létező egyetem és virtuális mása. A felsőoktatás intézményeinek jövőjéért felelős egyetemi és kormányzati vezetőknek arra kell törekedniük, hogy a virtuális egyetem egyre jobban fejlődjön, egyre több funkciót vegyen át a fizikai valóságban létező egyetemtől, miközben a kettő párhuzamosan él egymás mellett. A digitális egyetem sosem fogja kiszorítani fizikai valóját. Játék
Feladatmegoldások tudásbázisa
8
www.csepeli.hu
Kísérlet Magyar egyetemek Európában Csak azok az egyetemek maradnak meg, amelyek képesek lesznek kilépni a világhálóra, s szolgáltatásaikat a globális felsőoktatási piacra viszik. Ez felveti a képzés nyelvének kérdését. A nemzetközi megmaradást szem előtt tartó egyetemeknek többnyelvű képzést kell felajánlaniuk. A nyelvi sokféleség nem zárja ki, hogy egyes egyetemek hivatásuknak tekintsék egy-egy nemzet kulturális és nyelvi szolgálatát. A magyar egyetem nyelvében kell éljen, miközben európai egyetemként képzéseit hozzáférhetővé kell tenni más nyelveken is. Az egyetemi portálok alapinformációit a fontosabb európai nyelveken közzé kell tenni. Az egyetemeknek Magyarországon sincs más választásuk, mint az, hogy kilépjenek a digitális világba.
9
