CSEPELI SZOCIÁLIS KISOKOS

CSEPELI SZOCIÁLIS KISOKOS

Készült: a HEFOP 2.2.1.-„A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésében” címő intézkedés „Hátrányos helyzető fiatalokkal foglalkozó szakemberek humánerıforrás fejlesztése” projekt keretében

CSEPELI SZOCIÁLIS KISOKOS

MIT KELL TUDNI A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL?

Budapest, 2007.

2

Szerkesztette: Gáborné Aczél Ágnes A kiadvány elkészítésében közremőködötek: Csepeli Szociális Szolgálat munkatársai

3

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés ............................................................................................................................................. 5 II. Létbiztonságot adó ellátások............................................................................................................... 6 Gyermekek után járó ellátások............................................................................................................ 6 Anyasági támogatás ........................................................................................................................ 6 Fiatalok életkezdési támogatása - Babakötvény ............................................................................. 6 Biztosított szülıt megilletı ellátások.............................................................................................. 7 Gyermekgondozási támogatások .................................................................................................... 8 Családi pótlék ................................................................................................................................. 9 Gyermekneveléshez kapcsolódó egyéb ellátások ......................................................................... 10 Szociális rászorultságtól függı ellátások .......................................................................................... 14 Pénzbeli ellátások ......................................................................................................................... 14 Természetben nyújtott ellátások ................................................................................................... 21 Egyéb szociális ellátások .................................................................................................................. 24 Nyugdíj és hozzátartozói ellátások ................................................................................................... 25 III. Gyermekvédelmi szolgáltatások...................................................................................................... 29 Mikor beszélünk egy gyermek veszélyeztetettségérıl?................................................................ 29 A gyermekvédelmi gondoskodás formái (alap- és szakellátások) .................................................... 29 Gyermekjóléti alapellátások: ........................................................................................................ 29 Gyermekvédelmi szakellátások: .................................................................................................... 30 Hatósági intézkedések:...................................................................................................................... 30 IV. Idıs és fogyatékos emberek segítése............................................................................................... 33 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások idıseknek ....................................................................... 33 Alapellátási formák....................................................................................................................... 33 Szakosított ellátási formák............................................................................................................ 36 Fogyatékos embereket segítı - támogató ellátások, igényelhetı szolgáltatások............................... 37 Fogyatékos embereket segítı egyéb támogatások ............................................................................ 39 V. A munka világa - munkanélküliség, álláskeresés ............................................................................. 42 Hasznos tudnivalók........................................................................................................................... 42 Munkanélküliség............................................................................................................................... 44 Szakképesítés megszerzése........................................................................................................... 45 Munkanélkülieket segítı intézmények ......................................................................................... 45 Álláskeresés ...................................................................................................................................... 46 Álláskeresık részére nyújtható ellátások és támogatási lehetıségek ........................................... 47 VI. Lakhatás és adósságkezelés............................................................................................................. 49 Lakásfenntartás körébe tartózó támogatások és az ezekhez való hozzájutás feltételei ..................... 49 Lakásfenntartási támogatások....................................................................................................... 49 Hátralékkal rendelkezı családok részére fizetett támogatások..................................................... 50 Hajléktalanok támogatása ................................................................................................................. 52 Alapellátási formák....................................................................................................................... 52 Szakosított ellátási formák............................................................................................................ 53 VII. Életvezetési útmutató..................................................................................................................... 54 Alapszolgáltatások ............................................................................................................................ 54 Életvezetési tanácsadás ..................................................................................................................... 56 A szolgáltatás fıbb területei ......................................................................................................... 56 VIII. Hasznos tanácsok.......................................................................................................................... 59 IX. Csepeli segítı és szociális intézmények.......................................................................................... 64 Kórház.............................................................................................................................................. 65 Államigazgatás ............................................................................................................................... 65 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, ÁNTSZ Kerületi Intézete ..................... 65 X. Jogszabálygyőjtemény...................................................................................................................... 66 XI. Utószó ............................................................................................................................................. 69 XII. Melléklet – 2006. évi támogatási táblázatok.................................................................................. 70

4

I. Bevezetés Az Európai Unió, amelynek immár 25 ország – köztük hazánk is – tagja, 2000-ben együttmőködési irányelveket fogadott el a társadalmi kirekesztés káros hatásainak csökkentése céljából, hogy így elısegítse – többek között – a forrásokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, lehetıleg mindenki számára. Az együttmőködés sok más területtel ellentétben, nem jogharmonizáción- azaz szabványosításon alapul, hanem a tagállamok szuverenítására való tekintettel a kölcsönös tanulást és tapasztalatcserét helyezi a középpontba. Ennek keretében hazánk a 2004-2006 évekre kidolgoztatta a „Nemzeti Cselekvési Terv a Társadalmi Összetartozásért” címő munkát, amely útmutatást tartalmaz a szociális kiadások célszerő és a lehetıségekhez mérten igazságos felhasználására. Óriási összegekrıl van szó. A nemzeti össztermék GDP szociális célra fordított része az egész érték 20%-át teszi ki (2001-es adat). Ez a népgazdasági szintő adat az egyszerő állampolgár számára aligha felfogható, de azonnal érzékelhetıvé válik, ha tudjuk, hogy országos átlagban a munkajövedelmek 71%-ot, a társadalmi jövedelmek 28%-át tették ki a lakosság összes jövedelmének 2002-ben (a tıkejövedelmek értéke elhanyagolhatóan csekély). A társadalmi jövedelmek meghatározó hányada pedig szociális célra kerül elosztásra. Az egy fıre jutó jóléti kiadások nagysága természetesen elsırendő fontosságú. Ez hazánkban az Európai Unió régebbi tagjainál felhasznált érték alig egyharmada (2001-es adat). Egy tájékoztató füzet ezt aligha növelheti meg. Az sem lehet feladata, hogy az elosztás- állami intézkedésekben rögzített – arányait módosítsa. Szerény célkitőzése csak annyi lehet, hogy a meglévı forrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést megkönnyítse, kényelmesebbé, elterjedt kifejezéssel élve egy kicsit kevésbé „macerássá” tegye. Ha valaki a füzetet forgatva megtalálja a szociális kiadások általa felhasználható kis szeletét, akkor a kiadványra fordított nyomdaköltség nem volt hiábavaló.

5

II. Létbiztonságot adó ellátások Ebben a fejezetben azokat az anyagi javakat nyújtó családi és egyéni támogatásokat mutatjuk be, melyek már a születéstıl igénybe vehetık, életünk során, annak bármely szakaszában segítséget nyújthatnak, pl. betegség, öregség, váratlanul bekövetkezett veszélyeztetı helyzetek esetén. A családtámogatási rendszer jelentısen változott. Segítséget kívánunk adni, hogy az új rendszer minél átláthatóbb, megismerhetıbb lehessen.

Gyermekek után járó ellátások Anyasági támogatás A támogatást az a nı veheti igénybe, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal (kivéve koraszülésnél) terhesgondozáson vett részt. Örökbefogadó szülı és gyám esetén más szabályozás az irányadó. Igénylés menete: „Igénybejelentés anyasági támogatásra” címő formanyomtatványt kitöltve kell eljuttatni a szülést követı 180 napon belül a munkáltató kifizetıhelyéhez, vagy ha az nincs, a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Családtámogatási Irodájának Budapesti Kirendeltségéhez (1134 Budapest, Lıportár u. 3/b. Telefon: 349-9384). Orvosi igazolást mellékelni kell, hogy a terhesgondozáson milyen rendszerességgel vett részt, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is be kell nyújtani. Összege: a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával (2008-ban 64.035.-Ft), ikergyermekeknél 300 %-ával (2008-ban 85.380.-Ft) (1998. évi LXXXIV. törvény)

Fiatalok életkezdési támogatása - Babakötvény 2006. január 1-jétıl minden újszülött magyar polgárnak jár. Azzal a céllal jött létre a támogatás, hogy a nagykorúság kezdetén (18. életév) könnyebb legyen a fiatalok életkezdése, továbbtanulás, pályaválasztás, otthonteremtés, vagy családalapítás esetén. Igénylés menete: a Magyar Államkincstár a születést követı hónap 18. munkanapja elıtt a gyermek nevére kincstári számlát nyit, melyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A szülık értesítést kapnak levélben a számla megnyitásáról. A szülı Start-számlát nyithat a gyermeknek valamelyik banknál, vagy befektetési szolgáltatónál. A választott intézmény értesíti a Kincstárat, mely ezután a megnyitott számlára utalja az állami támogatást. A Start-számla elınye, hogy évente be lehet fizetni egy meghatározott összeget (összesen legfeljebb 120.000.-Ft), mely után további állami támogatás jár. Általános esetben a befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6.000.-Ft. A Budapest-Csepel Önkormányzata 20.000.-Ft-tal egészíti ki az állami támogatást csepeli állandó bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában, a kerületben bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgárságú gyermek esetében, feltéve, hogy
2006. január 1. napján, illetıleg azt követıen született,

6




a támogatás igénylésére jogosult személy, a gyermek születésének idıpontjában, a kerületben állandó bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában, a kerületben bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezett. A gyermek számlájára befizetett összegek és azok hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltésétıl vehetık fel. Összege: 2008-ban 40.000.-Ft állami támogatás. Az igazoltan hátrányos helyetben lévı gyermekek 7. és 14. életévükben kiegészítı támogatást kapnak. (2005. évi CLXXIV. törvény)

Biztosított szülıt megilletı ellátások 1. Terhességi-gyermekágyi segély Az a nı igényelheti, aki a szülést megelızı két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a szülés napján is az. Összege és idıtartama: a szülési szabadság idıtartamára jár (168 nap), összege a napi átlagkereset 70 %-a, melybıl csak személyi jövedelemadó elıleget vonnak le. Igénylése: az igényt be kell jelenteni a munkáltatónak, az összeget az illetékes kifizetıhely folyósítja. (1997. évi LXXXIII. törvény)

2. Gyermekgondozási díj (GYED) Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthetı szülı - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig veheti igénybe az ellátást. A terhességi-gyermekágyi segély igénybevételét, vagy az annak megfelelı idıtartamot követıen folyósítható az egyik szülı részére. A szülési szabadság lejárta, vagy a szüléstıl számított 24 hét eltelte után folyósítható. Igénybevételének feltétele, hogy csak az a szülı veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét, a biztosított szülınek a GYED igénylését (a szülıanya esetében a szülést) megelızı két évben legalább 180 napon át, biztosítottnak kellett lennie. Az ellátás igénylésekor figyelni kell, hogy ha ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejőleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra is jogosult az igénylı, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Nem jár az ellátás azoknak, akik többek között
bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzıi jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresıtevékenységet személyesen folytatnak;
munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket,
a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el. Összege: a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. (2008. január 1-étıl 96.600.- forint.) Megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

7

Igénylése: írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezéső nyomtatványon kell igényelni a biztosítás fennállása alatt a foglalkoztatónál. Ezzel egyidejőleg be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, melynek hátoldalán rögzítik az igénylés tényét. A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, csak nyugdíjjárulékot. Folyósításának idejét figyelembe kell venni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idıként. Kapcsolódó kedvezmény: aki az állami felsıoktatási intézményekben az adott félév (oktatási idıszak) elsı napján gyermekgondozási díjban részesül, és alapképzésben, kiegészítı alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzésben vesz részt, nem köteles költségtérítést fizetni. (1997. évi LXXXIII. törvény)

3. Gyermekápolási táppénz Igénybevehetı lehet az anya, illetve az apa is az alábbiak szerint:
egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig korlátlan idıtartamban,
1 és 3 év közötti beteg gyermeknél éventként és gyermekenként 84 naptári napig,
3 és 6 év között éventként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át,
6 és 12 év közötti gyermek esetén éventként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át. Amenniyben más ellátásra is (pl. GYED) jogosult a szülı, választása alapján csak az egyiket veheti igénybe. (1997. évi LXXXIII. törvény)

Gyermekgondozási támogatások A megélhetést segítı havi rendszerességő ellátások. 1. Gyermekgondozási segély (GYES) A gyermek 3 éves koráig igényelheti a szülı (anya, vagy apa), ikergyermekeknél, illetve tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek esetében a korhatár emelkedik. A nagyszülı is igényelheti, ha a gyermek betöltötte az egyéves kort, a nagyszülı megfelel a szülıvel együtt a jogosultsági feltételeknek, a gyermek a szülık gondozásában van, valamint a szülık lemondanak a GYES-rıl. Összege: a gyermekszámtól függyetlenül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyezı (2008-ban 28.460.-Ft havonta). Ikergyermekek esetén a nyugdíjminimum 200%-a (2008-ban 56.920.-Ft). Az összegbıl 8.5% nyugdíjjárulékot vonnak le, így folyosításának idıtartama szolgálati idınek számít. 2006-tól változott a GYES melletti munkavégzés szabályozása, e szerint a szülı a gyermek egy éves korától (kivéve gyám) idıbeli korlátozás nélkül folytathat keresı tevékenységet. Nagyszülı nem vállalhat keresı tevékenységet a gyermek 3 éves koráig. Igénylése: „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” címő formanyomtatványon a munkáltató kifizetıhelyén, vagy ennek hiányában a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Családtámogatási Irodájának Budapesti Kirendeltségén (1134 Budapest, Lıportár u. 3/b. Telefon: 349-9384). Az ellátás iránti igényt minden esetben írásban kell benyújtani. (1998. évi LXXXIV. törvény)

8

2. Gyermeknevelési támogatás (GYET) Az a szülı (anya, vagy apa), nevelıszülı, vagy yám igényelheti, aki saját háztartásában három, vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétıl 8. életévéig jár. Összege: a gyermekszámtól függyetlenül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyezı (2008-ban 28.460.-Ft havonta). Az összegbıl 8.5% nyugdíjjárulékot vonnak le, így folyosításának idıtartama szolgálati idınek számít. Igénylése: „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” címő formanyomtatványon a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Családtámogatási Irodájának Budapesti Kirendeltségén (1134 Budapest, Lıportár u. 3/b. Telefon: 349-9384). Az igényt írásban kell benyújtani a születési anyakönyvi kivonattal és egyéb szükséges dokumentummalm, (pl. gyámkirendelı határozat) együtt. A támogatás folyósítása mellett a gyermeket napi 5 órán túl nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni. A támogatásban részesülı szülı napi 4 órán túl munkát nem vállalhat, kivéve, ha a munkavégzés othonában történik. Ekkor idıbeli korlát nincs. (1998. évi LXXXIV. törvény)

Családi pótlék Családi pótlék igénylésére jogosult a saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel
a vér szerinti, örökbe fogadó szülı (anya, vagy apa), a szülıvel együtt élı házastárs,
aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
a nevelıszülı, hivatásos nevelıszülı, gyám,
akihez gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte,
a sociáis intézmény vezetıje az intézményben elhelyezett gyermek után. Az után a gyermek után folyósítható, aki
még nem tanköteles,
tankötelezettsége még nem szőnt meg,
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek idıtartama alatt betölti a 23. életévét. Összege: emelésérıl az országgyőlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell. 2008. január 1-tıl havonta
egygyermekes család esetén 12.200.-Ft
egy gyermeket nevelı egyedülálló esetén 13.700.-Ft
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300.-Ft
két gyermeket nevelı egyedülálló esetén gyermekenként 14.800.-Ft
három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000.-Ft
három vagy több gyermeket nevelı egyedülálló esetén gyermekenként 17.000.-Ft
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelı család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élı, továbbá nevelıszülınél, hivatásos nevelıszülınél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300.-Ft
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelı egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900.-Ft
tarósan beteg, iletve súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300.-Ft
gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élı, továbbá nevelıszülınél, hivatásos nevelıszülınél elhelyezett nem

9

tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 14.800.-Ft
az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek idıtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülıje elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élı hajadon, nıtlen, elvált vagy házastársától különélı szülıje elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbıl, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szőnt meg) 14.800.-Ft Az ellátást teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Igénylése: „Igénybejelentés családi pótlékra” címő formanyomtatványon a munkáltató kifizetıhelyén, vagy ennek hiányában a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Családtámogatási Irodájának Budapesti Kirendeltségén (1134 Budapest, Lıportár u. 3/b. Telefon: 349-9384). Az ellátás iránti igényt minden esetben írásban kell benyújtani. Ha a benyújtást követıen változik a gyerekszám, azt közölni kell a „Bejelentés a gyerkszám változásáról” címő formanyomtatványon. Magasabb öszegő családi pótlék igényelhetı tartósanbeteg, illetve fogyatékos személy esetén külön feltételek megléte mellett, valamint orvosi igazolással. (1998. évi LXXXIV. törvény)

Gyermekneveléshez kapcsolódó egyéb ellátások 1. Családi adókedvezmény Az a három-, vagy többgyermekes szülı jogosult a kedvezményre, akinek jövedelme nem éri el három gyermek esetén az évi 6 millió forintot, mely összeghatár gyermekenként 500.000.Ft-tal nı. Összege: gyermekenként 4000.-Ft havonta. A terhesség 91. napjától is beleszámít a gyermek a kedvezmény megállapításánál. (1995. évi CXVII. törvény)

2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A kedvezmény célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a normatív étkezési térítési díjkedvezmény, az egyszeri támogatás, valamint normatív alapon az ingyenes tankönyv igénybevételére. Az a gyermek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják,
bölcsıdében, óvodában és iskolában (1-4. osztály) az étkezési normatív kedvezményt,
évi kétszeri (július és november hónapban) 5.000-5.000.-Ft támogatást,
ingyenes tankönyvet (1-13. osztályosok számára) igényelhet. Igényelhetı: a jogosultság megállapítását a szülı, vagy már nagykorú személy a BudapestCsepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál kérheti. A jogoslutságot a jegyzı állapíthatja meg 1 évre. A kedvezményre való jogosultság feltételei:
a családban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át (2008-ban 34.152.-Ft).
ha a gyermeket egyedülálló szülı, vagy más törvényes képviselı gondozza, vagy
ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

10




ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét nem töltötte be, vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
minden más esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át (2008-ban 31.306.-Ft). Egyes esetekben a vagyoni helyzet vizsgálatára is sor kerülhet. (1997. évi XXXI. törvény)

Annak a gyermeknek, illetve fiatal felnıttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév július 1-jén, illetve november 1-jén fennáll, a Budapest-Csepel Önkormányzatának jegyzıje még júliusban, illetve novemberben egyszeri támogatást folyósít. A támogatás összege 2007-ben gyermekenként 5.000,- Ft. 3. Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás A támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámja jogosult, aki
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül. A jogosultságot a Budapest-Csepel Önkormányzatának jegyzıje állapítja meg határozatlan idıre, ha a gyám csepeli lakos. A jogosultság feltételeit a jegyzı évente legalább egyszer felülvizsgálja. Összege: havonta és gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (2008-ban 6.261.-Ft) (6/2006. (I.13.) kormányrendelet)

4. Apa mukaidı-kedvezménye A Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidı-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésıbb a születést követı második hónap végéig kérésének megfelelı idıpontban köteles a munkáltató kiadni. (Akkor is, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.) A munkaidı-kedvezmény idejére távolléti díj jár. (Apa alatt a szülıi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti, vagy örökbe fogadó apát kell érteni.) (1992. évi XII. törvény)

5. Gyermekek után járó pótszabadság A családban lévı 16 évesnél fiatalabb gyermekek (beleértve az örökbefogadott, nevelt, vagy gondozott gyermekeket is) számától függıen - a szülık döntése alapján, az érintett gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelı szülıt - pótszabadságilleti meg, amely
egy gyermek után évente 2,
két gyermek után évente 4,
kettınél több gyermek után összesen 7 munkanap. A gyermekek után járó pótszabadság idejére az azt igénybe vevı munkavállaló (anya, vagy apa) részére távolléti díjat kell fizetni. (1992. évi XII. törvény)

11

6. Renkívüli gyermekvédelmi támogatás Ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli helyzetbe került, igényelheti. A jogosultságot a Budapest-Csepel Önkormányzatának Képviselı Testülete bírálja el. A támogatásban az a gyermek részesíthetı, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét (2008-ban, 42.690.-Ft) gyermekét egyedül nevelı szülı esetén kétszeresét (2008-ban 56.920.-Ft) nem haladja meg. Összege: egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Kivételes esetben a Polgármester az értékhatároktól egyedi mérlegelés alapján eltekinthet, különösen a támogatással érintett gyermek egészségi állapotára, a család létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetre tekintettel. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az adott helyzetben legindokoltabb formában (pénzben, természetben) kell nyújtani. A támogatás megállapítása kérelemre, valamint hivatalból is történhet. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
18. évüket betöltött oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók esetében az intézmény által kiállított tanulói/hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,
az óvodai nevelésben, általános iskolai- és középfokú oktatásban részt vevı kiskorúak esetében a gyermekvédelmi felelıs és az óvonı/osztályfınök javaslatát, véleményét,
tartósan beteg gyermek esetében a magasabb emelt összegő családi pótlék igényléséhez szükséges szakorvos által kiállított igazolás másolatát,
minden olyan egyéb igazolás másolatát, mely a támogatási jogosultságot megalapozhatja (különösen: kórházi zárójelentés, orvosi szakvélemény, stb) (1997. évi XXXI. törvény, 26/2003. (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete)

7. Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás az átmeneti vagy a tartós nevelésbıl kikerült, 24. évüket még be nem töltött nagykorú fiataloknak (a továbbiakban: fiatal felnıtt) nyújt segítséget a lakáshoz jutásban, illetve tartós lakhatásuk megoldásában. Jogosult az a fiatal felnıtt, akinek legalább kétéves idıtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szőnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét. Akkor is jogosult a fiatal felnıtt a támogatásra, ha a két évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vételére azért került sor, mert
a szülı, vagy mindkét szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
a szülı, vagy mindkét szülı elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülıje,
a gyermek ismeretlen szülıktıl származik, feltéve, mindhárom esetben, hogy a gyermek nevelésérıl kirendelt gyám útján nem lehetett gondoskodni Igényelhetı: a kerületi gyámhivatalnál. A gyámhivatal köteles a gyermeket nagykorúságának elérése elıtt 6 hónappal írásban tájékoztatni az otthonteremtési támogatás lehetıségérıl. Összege:
a három évnél rövidebb idıtartalmú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20-szorosa,
a három évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30-szorosa,
a négy évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40-szerese,

12




az öt évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szerese. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008-ban 28.460.-Ft A fiatal felnıtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által elfogadott célra történı - felhasználásáról a szerzıdés (pl. adásvételi vagy bérleti szerzıdés) megkötésétıl számított 30 napon belül, de legkésıbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül elszámolni. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról történı elszámolásig, de legfeljebb egy évig köteles segítséget nyújtani Az utógondozó - a Szociális Szolgálattal együttmőködve - az élet minden területén támogatja a fiatalt. (1997. évi XXXI. törvény)

8. Gyermektartásdíj megelılegezése Amennyiben a bíróság által már megállapított tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a részére szükséges tartást biztosítani, lehetıség van annak megelılegezésére. Ebben az esetben a szülı akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a fizetésére kötelezett személy azt nem fizeti meg idıben. A kötelezett visszafizetési kötelezettségével az állam folyósítja a megállapított összeget, feltéve, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.(2008-ban 56.920.-Ft) Igényelhetı: a kerületi gyámhivatalnál, mely a bírósági határozat alapján állapítja meg a támogatást. (1997. évi XXXI. törvény)

9. Gyermekétkeztetés térítési díjának kedvezménye A gyermekétkeztetés esetén biztosítják
a bölcsıdés, az óvodás, az 1-4 évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
az oktatási intézményben 5. évfolyamtól tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%át,
a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át. A kedvezmény csak egy kritérium alapján vehetı igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény, ha arra tanulói szerzıdése alapján már jogosult, illetve nem Budapest-Csepel Önkormányzata által mőködtetett nevelési-oktatási intézmény nappali jellegő szolgáltatásait veszi igénybe. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı – nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedı – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehetı igénybe a normatív kedvezmény. A térítési díj kedvezmény iránti kérelmek beadása folyamatos, a kedvezményekre való jogosultság a kérelmek elıterjesztését követı hónap elsı napjával keletkezik. A kérelem méltányosságból is benyújtható. A kedvezményre való kérelmet az Intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. (26/2003. (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete)

13

10. Ingyenes tankönyvellátás Jogosult normatív alapon tankönyvre a nappali rendszerő oktatásban résztvevı
tartósan beteg,
három vagy többgyermekes családban élı, továbbá egyedül álló szülı által nevelt,
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı tanuló. A normatív kedvezményre való jogosultságot a folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetıhely által – kiállított igazolással, illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszőnt, szakorvosi igazolással, egyedülálló szülı esetén a szülı által tett nyilatkozattal,
fogyatékosság esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével,
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az errıl szóló határozattal kell igazolni. Igénybevétel: az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése elıtt, az iskola által meghatározott idıben kell bejelenteni. Ha a bejelentés késıbbi idıpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

Szociális rászorultságtól függı ellátások A kérelem elbírálására – ha a szociális törvény, vagy a 63/2006. (III.27.) Kormány rendelete másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv köteles, amelynek a területén a kérelmerı lakik. Az igénylı lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerüen lakik.

Pénzbeli ellátások 1. Szociális ösztöndíj Az ösztöndíj célja, hogy támogatást nyújtson a tanulmányokat folytató gyermekek, illetve fiatal felnıttek részére, biztosítva ezzel kiemelkedınek számító tanulmányi eredményük folyamatos megtartását, egyben részlegesen tehermentesítse az érintett családok anyagi megterheléseit az iskoláztatás költségei tekintetében. Jogosult azok a 25 év alatti gyermekek, fiatal felnıttek és törvényes képviselıik, akik a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek. A jogosultság tanulmányi átlaghoz van kötve (4,5), valamint meg van határozva az iskola típusa, osztályai, amelyet a gyermek, vagy fiatal felnıtt folyamatosan látogat, ezen kívül vizsgálják a család jövedelmi helyzetét is.. Igényelhetı: a támogatás iránti igényt Budapest-Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyfélszolgálatán, valamint postai úton lehet benyújtani a meghatározott igénylılapot kitöltve az azon felsorolt mellékletek/igazolások csatolásával. A támogatás iránti kérelmek minden naptári év augusztus 1. és szeptember 15. napja között nyújthatók be. A támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezınek igazolnia kell saját, valamint családja jövedelmi viszonyait. A Polgármester a jogosultsági feltételek megléte, ellenırzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készíthet. A támogatási jogosultság idıtartama a kérelem benyújtásának évében kezdıdı tanév végéig tart, idıtartama maximálisan 10 hónap. Összege: a Polgármester az ösztöndíjról határozatban dönt. A megállapított támogatás postai úton kerül átutalásra a jogosult lakcímére három egyenlı részletben, minden év október, január, valamint április hónapjának utolsó napjáig. A támogatás az öregségi nyugdíj

14

mindenkori legkisebb összegének (2008-ban 28.460.-Ft) 210%-a vagy, 240 %-a, attól függıen, milyen típusú oktatási intézményben tanul a jogosult. 2. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı, hátrányos munkaerı-piaci helyzető, aktívkorú személyek részére nyújtott támogatás. Szociális rászorultságtól függı ellátás, ezért az igénylı és családja jövedelmi, vagyoni helyzetét a kérelem benyújtásakor megvizsgálják. A Budapest-Csepel Önkormányzata rendszeres szociális segélyt állapít meg, annak az aktívkorú személynek, aki
egészségkárosodott, vagy
nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított, és a nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként vállalja a beilleszkedését segítı programban való részvételt. Jogosultsági feltételek: Egészségkárosodott személy esetén a segély akkor állapítható meg, ha a kérelmezı
munkaképességét legaláb 67 %-ában elvesztette, de a rokkantosításhoz szükséges szolgálati idıvel nem rendelkezik,
vagy, vakok személyi járadékában részesül,
fogyatékossági támogatásban részesül. Aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén a segély akkor állapítható meg, ha : -

-

-

-

álláskeresı segélyezése megszőnt, vagy, ha munkanélküli ellátásban nem részesült, de a segély iránti kérelem benyújtása elıtti két évben legalább egy év idıtartamban (365 nap) együttmőkıdıtt a területileg illetékes munkaügyi szervezettel, vagy, a kérelem benyújtását megelızı idıszakban legalább egy éve rendszeresen együttmőködött az önkormányzat által kijelılt intézménnyel (kerületünkben kijelılt intézmény a Csepeli Szociális Szolgálat), vagy, ha az igény benyújtását megelızı idıszakben pénzbeni ellátásban részesült (ápolási díj, GyES, egészségkárosodási járadék, átmeneti járadék, rokkantsági nyugdíj), folyósítása megszőnt, és a benyújtást megelızıen a területileg illetékes Munkaügyi Központtal, vagy a kijelılt intézménnyel (CSSZSZ) legalább három hónapig együtt mőködött, vagyona sem neki, sem családjának nincs, keresı tevékenységet nem folytat.

Jó tudni- a segély megállapítása szempontjából: A segély megállapítása iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetıleg a munkanélküli járadék folyósítási idıtartamának kimerítésétıl számított 12 hónapon belül nyújtható be. A keresı tevékenység megszőnését követı 12 hónapon belül nyújthatja be az a személy is az igényét, akinek az álláskeresı járadék folyósítását keresı tevékenység folyósítása miatt szőntették meg. Nem állapítható meg többek között, illetve meg kell szüntetni a segély folyósítását annak a személynek, aki

15








egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át egészségkárosodott személy esetében, nem foglalkoztatott személy esetében 70%-át, a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen folyósított jövedelempótló támogatásának idıtartama alatt nem mőködött együtt; a rendszeres szociális segély megállapítását követıen, a segély folyósításának idıtartama alatt, folyósítás határozattal, együtt nem mőködés miatt szőnt meg, 36 hónapig ismételten nem állapítható meg részére juttatás, keresı tevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történı munkavégzést; közoktatási, illetıleg felsıoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy képzési támogatásként keretpótló juttatásban részesül.

Szüneteltetik a rendszeres szociális segély folyósítását, ha az aktiv korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban (közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka) vesz részt, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatást. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább harminc munkanap. Az rendszeres szociális segély iránti igénylést a Budapest-Csepel Önkormányzata Szociális Ügyek Ügyfélszolgálatánál (XXI. Szent Imre tér 3.) nyújthatja be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványok kitöltésével. Ügyében a Szociális Iroda határozattal dönt. A nem foglalkoztatott személy a határozatban megfogalmazottak értelmében, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttmőködésre köteles, amelynek keretében
a Csepeli Szociális Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, és
a beilleszkedését segítı programról a nyilvántatrtásba vételt követıen 60 napon belül írásban megállapodik az együttmőködésre kijelölt szervvel, és teljesíti a beilleszkedését segítı programban foglaltakat. A beilleszkedést segítı program a rendszeres szociális segélyben részesülı élethelyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következıkre terjedhet ki:
a Csepeli Szociális Szolgálattal való kapcsolattartásra,
a nem foglalkoztatott személy számára elıírt egyéni képességeket fejlesztı vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetıleg a munkavégzésre történı felkészülési programban való részvételre,
a felajánlott és számára megfelelı munkalehetıség elfogadására,
a munkaügyi központnál álláskeresıként történı nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmőködésre. 2007. február 15-tıl, azoknak az egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott személyeknek lehet a rendszeres szociális segélyt megállapítani, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át (2008-ban 25.614.-Ft) és vagyonuk nincs. A családi jövedelem számítása során új fogalom, a fogyasztási egység került bevezetésre. A fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik a jogosultság megállapítása, és a segély összeg meghatározásánál is ez kerül figyelembevételre.

16

A törvény alkalmazásában fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejezı arányszáma, ahol
az elsı nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelı szülı arányszáma 0,2-vel növekszik;
a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; *
az elsı és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; *
minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0. *ez az arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 2006. július elsejétıl a rendszeres szociális segély havi összege: a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár: a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzata. A szociális segélyben részesülı személy munkaviszonyt létesít – ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történı munkavégzést –, a megkötött munkaszerzıdését bemutatja
a keresıtevékenység kezdı napjától számított három hónapig 50%-os összegben,
a fenti idıtartam lejártát követı naptól számított három hónapig 25%-os összegben a részére megállapított RSZS-t tovább kell folyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülı személy keresıtevékenysége folyamatosan fennáll, és ezt havi rendszerességgel igazolja. Összegét felülvizsgálni nem kell. (1993. évi III. törvény, 25/2003 (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete, 63/2006.(III. 27)Korm. Rendelet)

3. Idıskorúak járadéka Olyan idıs személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idı hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegő ellátással rendelkeznek, így a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat idıskorúak járadékában részesíti azt
a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2008-ban 22.768.-Ft), ekkor a járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.768.- Ft),
az egyedülálló, 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (2008-ban 27.037.- Ft), ekkor a járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.037,-Ft),
az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2008-ban 36.998.-Ft) ekkor a járadék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (36.998.,-Ft). A jövedelemmel rendelkezı jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete (1993. évi III. törvény)

17

4. Lakásfenntartási támogatás (pénzbeni és természetbeni támogatás) A szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Megállapítható alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból egy évi idıtartamra.
Alanyi jogon jogosult az a személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül. A támogatást az adósságkezelés idıtartamára állapítják meg.
Normatív alapon jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2008-ban 42.690.- Ft) feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A lakásfenntartás elismert havi költsége: az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata (pl.: egy személy esetén 35 m2 X 450,- Ft). Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2007. évben 450 Ft. Az elismert lakásnagyság:ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2, ha két személy lakik, 45 m2, ha három személy lakik, 55 m2, ha négy személy lakik 65 m2, ha négy személynél több lakik és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága (ha, az kisebb területő, mint az elismert lakásnagyság).
Méltányosságból az önkormányzat rendeletében meghatározottak alapján annak állapítják meg egy évre, Az alanyi jogon, illetve a normaív alapon megállapított lakásfenntartás támogatás havi összege:
a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át (14.230.- Ft)
a fenti mértéket meghaladó egy fıre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2.500.- Ft. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni. A helyi lakásfenntartás támogatás megállapítása szempontjából költségnek lehet tekinteni: a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztırészletét, a távhıszolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatorna használati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelıanyag költségeit kell érteni. Jó tudni:
Ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak lehet a támogatást megállapítani, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától.
Külön lakásnak tekintik azonban a társbérletet, albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (1993. évi III. törvény, 1/2004. (I.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete)

5. Adósságkezelési szolgáltatás Szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítı ellátás. Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek
az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi,
a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták,
a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszegének két és félszeresét, egyedülállók esetében három és félszeresét

18




aki, a Csepelen elismert minimális lakásnagyságot, és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,
aki a kérelem benyújtás elıtt együttmőködési megállapodást kötött a Szociális Szolgálattal, és az abban foglalt kötelezettségeinek eleget tett. Adósságnak minısül:
közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi főtési díjtartozás)
közösköltség-hátralék
lakbérhátralék
a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék Az adósságkezelés idıtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónapig meghosszabbítható. Összege: a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át és összege legfeljebb 200.000,-Ft, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék esetében legfeljebb 400.000,-Ft lehet. A támogatás egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függıen. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell fizetni, ha a jogosult
az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti,
az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének idıtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személy részére az adósságkezelés idıtartamára a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt. (1993. évi III. törvény, 1/2004. (I.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete)

6. Ápolási díj Tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás. Igénybevételére jogosult – a j egyes kivételével – az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy
fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos, vagy
tartósan beteg 18 év alatti gyermek, vagy
18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. Összege: nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2008ban 28.460.- Ft), pontos összegét az önkormányzat állapítja meg. Súlyosan fogyatékos és tartósan beteg 18 év alatti gyermek esetében a támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a (2008-ban 28.460.-Ft). Az ápoló családjában az egy fıre jutó havi jövedelem mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló kérelmezı esetén 200 %-át. Az önkormányzat a fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzı személy kérelmére emelt összegő ápolási díjat állapít meg, mely azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-val (2008-ban 36.998.- Ft).

19

Fokozott ápolást igénylı az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
étkezni, vagy
tisztálkodni, vagy
öltözködni, vagy
illemhelyet használni, vagy
lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három egyidejőleg fennáll. Az ápolási díj folyósításának idıtartama nyugdíjszerzı szolgálati idınek minısül, mivel a folyósított összegbıl 8,5% nyugdíjjárulékot vonnak le. Igénybevétel: a díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt
súlyosan fogyatékos (szakvélemény alapján), vagy
tartósan beteg (szakvélemény alapján),
és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. 2006. január 1-jétıl ha súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére saját jogú nyugdíjnak minısülı ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapítása idıpontjában több mint tíz éve folyósítják. A kérelmet az önkormányzat szociális ügyeket intézı ügyfélszolgálati irodáján lehet benyujtani, az arra rendszeresített nyomtatványon. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit, a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Az ápolási díj folyósításának idıtartama szolgálati idıre jogosít. (1993. évi III. törvény, 25/2003. (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete)

7. Átmeneti segély Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározottak alapján átmeneti segélyt állapít meg. A segély adható alkalmanként, vagy havi rendszerességgel is. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. Átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló, esetén kétszeresét nem haladja meg. Egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Egy személy, illetve család számára nyújtható átmeneti segély összege nem haladhatja meg az adott naptári évben
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, amennyiben a kérelmezı illetve családtagja lakásfenntartási támogatásban, adósságkezelési támogatásban részesülık lakásfenntartási támogatásában, főtési támogatásban, vagy méltányossági közgyógyellátásban részesül,
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmezı illetve családtagja az elıbb felsorolt támogatások egyikében sem részesül,
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át annak a 60 év feletti egyedülálló személynek az esetében, aki az elıbb felsorolt támogatások egyikében sem részesül. Az átmeneti segély megállapítása kérelemre, vagy hivatalból is történhet.

20

A segélyt formanyomtatvány kitöltését követıen a szociális ügyeket intézı ügyfélszogálatnál lehet benyújtani. A kérelem elbírálását az Önkormányzat Határozat formájában közli az igénylıvel. (1993. évi III. törvény, 25/2003. (X.21.)Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete)

8. Temetési segély Az önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint állapíthatja meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Összege: nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A támogatás természetben is nyújtható, nem csak pénzben. Nem részesíthetı támogatásban az a személy,
akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
aki temetési hozzájárulásban részesült,
akinek az elhunyt eltemettetése tartási-, életjáradéki-, öröklési szerzıdés alapján e jogviszonyból fakadó kötelezettsége. A rendzseresített formynyomtatványon a szociális ügyeket intézı ügyfélszolgálatnál lehet benyújtani. (1993. évi III. törvény, 25/2003. (X.21.)Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete)

Természetben nyújtott ellátások Az önkormányzat képviselı-testületének döntése alapján az egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így
lakásfenntartási támogatás,
átmeneti segély,
temetési segély. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díj, illetve a gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, valamint a családi szükségleteket kielégítı gazdálkodást segítı támogatás. Továbbá természetbeni ellátás, a
köztemetés,
közgyógyellátás,
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
adósságkezelési-szolgáltatás. 1. Köztemetés Amennyiben a haláleset Csepelen következik be, a Budapest-Csepel Önkormányzatának polgármestere gondoskodik annak az elhunyt személyély eltemettetésérıl, akinek
nincs, vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
az eltemettetésre köteles személy arról nem gondoskodott. Az elhunyt személy lakóhelye szerinti önkormányzat a költséget hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzınél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A köztemetésrıl való gondoskodásról az önkormányzat képviselı-testülete dönt. (1993. évi III. törvény)

21

2. Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve az elıbbiek javítási költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdıben nyújtott fizioterápiás kezelésre. Jogosultság: Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult
a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,
a rendszeres szociális segélyben részesülı egészségkárosodott személy,
a pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott,
a központi szociális segélyben részesülı,
a rokkantsági járadékos,
az, aki I. II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
az, aki saját jogán jogosult magasabb összegő családi pótlékra, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. Normatív alapon történı megállapítás: az önkormányzat jegyzıje közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év idıtartamra annak a személynek,
akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2008-ban 2.846,- Ft), feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2008-ban 28.460.-Ft), egyedülálló esetén 150%-át (2008-ban 42.690.-Ft). Méltányosságból történı megállapítás: az önkormányzat képviselı-testülete annak a személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát,
akinek közgyógyigazolványra kiadható igazolt gyógyszerköltsége a térítési díj alapján eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át és családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
egyedülálló III. csoportos rokkantnyugdíjas személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és havi rendszeres gyógyító ellátásásának költsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%át.
Jó tudni: A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolásáta havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglet mértékérıl. Az igazolványt az önkormányzat jegyzıje állítja ki. A jogosult számára kizárólag a személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhetı. A közgyógyellátási igazolvány érvényességi ideje a kiállítástól számított egy év. A jegyzı a közgyógyellátásra való jogosultságot évente felülvizsgálja. A közgyógyellátásra rendelt gyógyszerek kiváltásakor a gyógyszertárban be kell mutatni a közgyógyellátási igazolványt. 2006. 07. 01-jén életbe lépett változások: 22

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
járóbeteg-ellátás keretében rendelhetı gyógyszerekre – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítı tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig,
egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátásokra. A közgyógyellátás keretében igénybe vehetı szolgáltatások közül kizárólag a gyógyszerekre terjed ki a változás. Az új rendszerben tehát a közgyógyellátáson belül kettéválik a gyógyszer, valamint a gyógyászati segédeszköz igénybevételének módja. A közgyógyellátás gyógyszer szolgáltatása esetében a szükségletekhez jobban igazodó felhasználás érdekében ún. gyógyszerkeret bevezetésére kerül sor. A gyógyszerkeret
- a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretbıl, és
- az akut megbetegedésbıl eredı gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretbıl tevıdik össze. Jogosultság: a közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyzı dönt. A jogosultság megállapításának menete:
A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja. A szakorvos – a kérelmezı igénye esetén – az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.
A háziorvos igazolását a jegyzı három munkanapon belül továbbítja a MEP-nek (illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár).
A MEP megvizsgálja az igazolás tartalmát, majd az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzınek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségérıl, ha a kérelmezı minden jogosultsági feltételnek megfelel. A szakhatósági állásfoglalásban külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét (gyógyszerköltség).
Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2006. évben legfeljebb havi 12 000,-Ft lehet. A 2006. évet követıen az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésrıl szóló törvény határozza meg. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1000,Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
Az eseti keret éves összege 2006. évben 6.000,-Ft. A 2006. évet követıen az eseti keret összegét az éves központi költségvetésrıl szóló törvény határozza meg.
A jegyzı 8 napon belül határozattal dönt a közgyógyellátásra való jogosultságról, annak kezdı idıpontjáról, a jogosult gyógyszerkeretérıl.
Az igazolványt a MEP – a jogosultságot megállapító határozat alapján – egy éves idıtartamra, hivatalból állítja ki. A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretbıl, részben a jogosult saját költségébıl fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját a rendelkezésre álló gyógyszerkeret nem fedezi, az a közgyógyellátásra jogosultat terheli. A kiállított igazolvány után az önkormányzat térítést fizet. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerıre emelkedésétıl számított három napon belül a MEP-nek át kell utalni. (1993. évi III. törvény, 25/2003. (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. rendelete)

23

Egyéb szociális ellátások 1. Rokkantsági járadék Jogosultság: a támogatásra jogosult az a 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életévének betöltése elıtt 100%-ban munkaképtelenné vált és nyugellátást (sem saját jogú, sem hozzátartozói pl. árvaellátás), illetve baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. Összege: 2007-ben 30.130,-Ft. A rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet a Fıvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz lehet benyújtani. (VIII. Fiumei út 19/A., postacím: 1430 Budapest Pf: 38., telefon: 323-6000) (83/1987. (XII. 27.) MT rendelet)

2. Átmeneti járadék Jogosultság: a támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességő dolgozó, aki
az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (résznyugdíjhoz 15, teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idı szükséges) és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra,
5 éven belül eléri a reá irányadó öregségi korhatárt,
munkaképesség-csökkenése 50%, melyet az Országos Orvosszakértıi Intézet minısített,
munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban nem részesül. Összege a várható öregségi nyugdíj 75%-a, mely nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél. (max. 27.130,-Ft) Az átmeneti járadék a munkaviszony megszőnését követı naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. (8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet)

3. Rendszeres szociális járadék Az a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött, megváltozott munkaképességő dolgozó, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, rendszeres szociális járadékot kaphat, ha
a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idı felével rendelkezik, és
munkaképesség-változásának mértéke orvosi szakvélemény szerint az 50%-ot eléri,
munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül. Összege: a 62. életévüket betöltött személyek esetén 2008-ban 28.460.-Ft, a korhatár alatti személyek esetében 2008-ban 25.614.-Ft. Az átmeneti járadékban, illetıleg rendszeres szociális járadékban részesülı megváltozott munkaképességő dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresı tevékenységet (amennyiben nem dolgozik rendszeresen, vagy akkor, ha keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás elıtti kereseténél). (8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet)

24

Nyugdíj és hozzátartozói ellátások 1. Öregségi teljes nyugdíj Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejő teljesítése esetén lehet szerezni, ezek:
az elıírt minimális szolgálati idı megszerzése és
az elıírt nyugdíjkorhatár betöltése. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény megkülönböztet teljes nyugdíjat és résznyugdíjat. Teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idı megszerzése a feltétel. A résznyugdíjhoz jelenleg legalább 15 év szolgálati idı szükséges (2009-tıl a résznyugdíjra nem szerezhetı jogosultság). Szolgálati idınek minısül:
az az idıszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt,
az az idıszak, amely alatt megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
Járulékfizetés nélkül is szolgálati idınek minısülı idıszakokat jogszabály határozza meg. Ilyenek például: a katonai szolgálatban töltött idı, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély folyósításának idıtartama. A törvény a születési évszám alapján határozza meg a nyugdíjra jogosító életkort.
1940 január 1-je elıtt született az 55,
1940-ben született az 56,
1941-ben vagy 1942-ben született az 57,
1943-ban született az 58,
1944-ben született az 59,
1945-ben született a 60,
1946-ban született a 61,
1946. december 31-e után született a 62. életév betöltése. A férfiak esetében rövidebb az átmeneti idıszak, mert csak 2 év korhatár emelésre került sor (60 évrıl 62 évre).
Annak a férfinak, aki 1938. január 1-je elıtt született a 60,
1938-ban született a 61. 1938. december 31-e után született a 62. betöltött életév az öregségi nyugdíjra jogosító korhatára. (1997. évi LXXXI. törvény)

2. Elırehozott öregségi nyugdíj A születési év szerint irányadó korhatár betöltése elıtt legfeljebb 5 évvel alacsonyabb életkor elérésekor lehet igényelni. 2009-ig a korhatár-emelés átmeneti idıszakában nemenként eltérıek a jogosultsági feltételek. Csökkentés nélküli elırehozott öregségi nyugdíj jár annak a nınek, aki:
1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
1945-ben született és legalább 37 év,
1944-ben született és legalább 36 év,
1943-ban született és legalább 35 év,
1943 január 1-je elıtt született és legalább 34 év szolgálati idıt szerzett. Csökkentés nélküli elırehozott nyugdíj jár annak a férfinak, aki
1939. január 1-je elıtt született és legalább 37 év,
1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati idıt szerzett. Csökkentett összegő elırehozott nyugdíj jár annak, akinek a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejébıl legfeljebb öt év hiányzik. 2009. január 1-jét követıen azonban már nemenként egységesek a feltételek (59 év és legalább 40 év szolgálati idı).

25

(1997. évi LXXXI. törvény)

3. Korkedvezményes és korengedményes nyugdíj A nyugdíjkorhatár betöltése elıtti nyugdíjba vonulás további lehetıségei:
a korkedvezményes és
a korengedményes nyugdíj. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzık korkedvezményre jogosultak. A korkedvezmény azt jelenti, hogy az érintett személyre a születési éve szerinti elıírt nyugdíjkorhatár a megszerzett korkedvezményes idıvel csökken. A munkaviszonyban álló munkavállaló korengedményes nyugdíjra lehet jogosult a 181/1996. (XII. 6.) kormányrendeletben foglaltak szerint. A korengedményes nyugdíj a munkáltatók által finanszírozott korhatár elıtti nyugdíjazási forma, amire csak a munkáltató és a munkavállaló egybehangzó akarata, megállapodása alapján kerülhet sor. A korengedményes nyugdíjazás kérdésében egyoldalúan egyik fél sem dönthet, kivéve, ha erre vonatkozóan kollektív szerzıdés rendelkezik. Ez utóbbi esetben az ott szabályozott feltételek az irányadóak. (1997. évi LXXXI. törvény)

4. Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot aki:
egészségromlás, illetıleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette (és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható),
az életkorára elıírt szolgálati idıt megszerezte,
rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás elıtti kereseténél. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idı életkoronként van meghatározva. Nyilvánvalóan egy fiatal korban bekövetkezett rokkantság esetén nem lehet olyan hosszú szolgálati idıt megkövetelni, mint annál, aki például közvetlenül az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése elıtt válik rokkanttá. A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás idıpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig megszerzett szolgálati idı hosszától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelıen:
a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant (munkaképességét 67 százalékos mértékben elveszítette), de nem teljesen munkaképtelen,
a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. (1997. évi LXXXI. törvény)

5. Baleseti rokkantsági nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az, aki munkaképességét 67 százalékban túlnyomóan üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében elvesztette és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás elıtti kereseténél. (1997. évi LXXXI. törvény)

6. Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az élettársra és az elvált házastársra szigorúbb szabályok vonatkoznak.

26

Ideiglenes özvegyi nyugdíj fı szabályként a jogszerzı halálától számított egy évig jár, annak akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségirokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt megszerezte. Az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Összege: annak a nyugdíjnak az 50 %-a, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként, rokkantsági nyugdíjként vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként halála elıtti idıpontban megillette, vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszőnését követıen özvegyi nyugdíjra jogosult az, aki házastársa halálakor:
a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy
rokkant, vagy
házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik, vagy csak egyrıl, de az tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos. Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik. Összege: a saját jogú nyugellátásban nem részesülı, öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött vagy rokkant özvegy esetén 55%-a, saját jogú nyugellátásban részesülı, továbbá az elhunyt jogán két árvaellátásra jogosult gyermekrıl gondoskodó özvegy esetén 30%-a annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat öregségi vagy rokkantsági nyugdíjként a halál idıpontjában megillette vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj az özvegy keresetére, saját jogú öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszőnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése elıtt házasságot köt. A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszőnik, ha az özvegy már nem rokkant. Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szőnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás. (1997. évi LXXXI. törvény)

7. Árvaellátás Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élık egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésbıl származó gyermeket is – akinek szülıje a haláláig az öregségi, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt megszerezte, vagy öregségi-, rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülıje jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülı házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha ıt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok idıtartamára, de legfeljebb huszonöt éves életkorának betöltéséig já. (Ha az árva jogosultságának a megszőnése elıtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.) Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva, vagy életben maradt szülıje házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Összege: az árvaellátás annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami az elhunytat öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála idıpontjában megillette, vagy megillette

27

volna. 60 százalékos mértékő árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek mindkét szülıje meghalt, illetve, akinek életben levı szülıje rokkant. (1997. évi LXXXI. törvény)

8. Szülıi nyugdíj Szülıi nyugdíjra az a szülı jogosult, akinek gyermeke az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt megszerezte vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, amennyiben:
a szülı gyermekének a halálakor rokkant volt, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
a szülıt a gyermek a halálát megelızıen egy éven át túlnyomó részben eltartotta. E feltételek megléte mellett szülıi nyugdíjra jogosult az a nevelıszülı is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. Annak a szülınek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülıi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A hatvanötödik életévét betöltı szülıt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni a szülıi nyugdíjra jogosultság szempontjából. A szülıi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket a nagyszülıre és unokára is megfelelıen alkalmazni kell. (1997. évi LXXXI. törvény)

28

III. Gyermekvédelmi szolgáltatások A gyermekvédelem feladata, hogy segítse a gyermekek családban történı nevelkedését. Feladata továbbá a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése, a már kialakult veszélyeztetı körülmények megszüntetése, valamint a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése. Ebben a fejezetben átfogó képet kapunk arról, hogy mikor van veszélyeztetett helyzetben egy gyermek, valamint milyen gyermekjóléti alap- és szakellátások igényelhetık, illetve milyen intézkedéseket rendelhetnek el hatóságilag a gyermekek érdekében.

Mikor beszélünk egy gyermek veszélyeztetettségérıl? A veszélyeztetettség olyan (magatartás, mulasztás vagy egyéb körülmény következtében kialakult) állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlıdését gátolja, illetve akadályozza. Például: felügyelet nélkül maradt gyermek, testi és lelki elhanyagolás, bántalmazás, fizikai és lelki erıszak. A családokkal, gyerekekkel foglalkozó szakemberek különbözı jelekbıl következtetnek egy gyermek veszélyeztetettségére. Ezek a jelek többek között:
ritkán mosdatják a gyermeket,
hiányos az öltözéke,
alultáplált,
nem viszik orvoshoz, ha beteg,
felügyelet nélkül, egyedül, bezárva a lakásban hagyják hoszabb idıre,
verés, bántalmazás nyomai látszódnak,
a gyermek viselkedése, magatartása, súlyos problémákat okoz környezetében,
nem biztosítottak iskolai tanszerei, tanulmányai végzésében akadályozza a szülı. A gyermek veszélyeztetése esetén a helyi Szociális Szolgálat családgondozója, megpróbál kapcsolatba lépni a családdal családlátogatás útján. Ha nincsenek otthon, levelet dob be, amiben megkéri a szülıt és a gyereket, hogy fáradjanak be hozzájuk. Ha nem jelentkeznek, akkor a családgondozó azt gondolhatja, hogy Önök nem akarnak együttmőködni vele, és emiatt postán egy levelet küld, amiben nyomatékosan kéri, hogy keressék fel az intézményt. Fontos, hogy a kapcsolatfelvétel mindig a gyermek érdekében történik, hogy minél elıbb sikerüljön a felmerült problémákat kezelni, és a jövıben kiküszöbölni.

A gyermekvédelmi gondoskodás formái (alap- és szakellátások) Gyermekjóléti alapellátások: 1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı, speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségét, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek

29

veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni mindazon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, vagy napközis táborban, valamint iskolai napköziben. 3. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhetı hivatalosan kijelölt helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy családok átmeneti otthonában.

Gyermekvédelmi szakellátások: 1. Otthont nyújtó ellátás Otthont nyújtó ellátást biztosít a gyermeknek szükség esetén:
a nevelıszülı, vagy ha ez nem lehetséges
a gyermekotthon,
fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény,
fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek lakóotthona. 2. Utógondozói ellátás A Gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnıtt számára szükség esetén biztosítani kell:
teljes körő ellátást,
az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást,
a társadalomba való beilleszkedés elısegítése érdekében segítségnyújtást.

Hatósági intézkedések: 1. Védelembe vétel Amennyiben a szülı a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de a gyermek fejlıdése a családi környezetben mégis biztosítható, a jegyzı a gyermeket védelembe veszi. A jegyzı a gyermek részére a helyi Szociális Szolgálat családgondozóját rendeli ki, akivel ettıl kezdve a családnak kötelessége együttmőködni. Ha a szülı ezt nem teljesíti, akkor ezért meg is büntethetı. A védelembe vétel nem érinti a szülı felügyeleti jogát, a gyermek a családban nevelkedik továbbra is. 2. Családbafogadás A szülıi felügyeletet gyakorló szülı kérelmére a Gyámhivatal hozzájárul ahhoz, hogy a szülı egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

30

A családbafogadás ideje alatt a szülı felügyeleti joga szünetel, viszont a tartási kötelezettség továbbra is érvényben marad, és a szülı kapcsolatot tarthat gyermekével. A gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben a befogadó család és a szülı együttesen dönt, vita esetén a Gyámhivatalé a döntés joga. 3. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek felügyelet nélkül maradása esetén, vagy ha testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzıje, a gyámhivatal, valamint a határırség, a rendırség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a Gyámhivatal értesítésével) a gyermeket azonnal elhelyezi
a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélı szülınél, más hozzátartozónál, illetve személynél,
a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelıszülınél,
végsı esetben, gyermekotthonban. Az ideiglenes hatályú elhelyezés fennállásakor a szülı gondozási, nevelési joga szünetel. 4. Átmeneti nevelésbe vétel A Gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek megfelelı gondozása családján belül nem biztosítható. A gyermeket ebben az esetben nevelıszülınél, vagy gyermekotthonban helyezi el, és hivatásos gyámot jelöl ki számára. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülıjének felügyeleti joga szünetel. A szülı kapcsolattartási jogát a Gyámhivatal szabályozza. A helyi Gyermekjóléti Központ, valamint a területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat családgondozója tartja a kapcsolatot a családdal. A családgondozó gondoskodik arról, hogy a család megkapja a szükséges segítséget ahhoz, hogy képessé váljon a gyermek visszafogadására. A szülınek gyermeke ellátásáért gondozási díjat kell fizetnie, melynek összegét a Gyámhivatal határozza meg a körülmények ismeretében. Amennyiben a szülı nem tart kapcsolatot gyermekével és nem változtat az átmeneti nevelésbe vételt okozó körülményeken, akkor a Gyámhivatal pert indít a szülıi felügyeleti jog megszüntetése céljából. 5. Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket akkor veszi tartós nevelésbe,
ha a gyermek árván marad és nincs olyan rokona, aki nevelni tudná,
ha a szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
ha a szülı hozzájárult gyermeke örökbeadásához, és a gyermek ideiglenesen nem helyezhetı el a leendı örökbefogadó szülınél. Tartós nevelésbe vétel után a gyermek kerülhet örökbefogadó szülıhöz, nevelıszülıi családhoz, illetve nevelıotthonba. 6. Nevelési felügyelet elrendelése Ha átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi, vagy pszichés állapota következtében saját, vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztetı magatartást tanúsít, és ez csak teljes körő ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetıje a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A nevelési felügyelet idıtartama nem haladhatja meg a két hónapot.

31

7. Utógondozás Az átmeneti, vagy tartós nevelés megszüntetése után a Gyámhivatal legalább egy évre utógondozást rendel el, hogy elısegítse a gyermek, illetve fiatal felnıtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. A Gyámhivatal a fiatal felnıtt kérelmére, illetve a gyermek nagykorúságának elérése elıtt a gyám javaslatának figyelembevételével akkor is elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnıtt átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szőnt meg, és
létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy
nappali oktatás munkarendje szerint, illetve felsıfokú intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy

32

IV. Idıs és fogyatékos emberek segítése Személyes gondoskodást nyújtó ellátások idıseknek A szociálisan rászorult idıs és fogyatékos emberek részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat (ugyan úgy, mint a pénzbeli- és természetbeni ellátásokat) az állam és az önkormányzat biztosítják. A szociális gondozásnak és a gondozást megvalósító intézményeknek, azaz az alap- és szakellátási formáknak az a célja, hogy az erre rászoruló idıs és fogyatékkal élı embereknek életvitelükhöz, létfenntartásukhoz megadja a szükséges segítséget. Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában Mivel a gondozásra szorulók helyzete és állapota eltérı, és ebbıl eredıen a kielégítendı szükségletek köre más és más, ezért a gondozást differenciáltan, különbözı ellátási formákban határozták meg.

Alapellátási formák Az alapellátás keretébe azok a szolgáltatások, szociális ellátások tartoznak, amelyeket minden települési önkormányzatnak biztosítania kell, hogy az állampolgárok számára - lakhelytıl függetlenül - hozzáférhetı legyen. 1. Étkeztetés Étkeztetésben azok a szociálisan rászorultak, fogyatékos és idıs emberek részesülnek, akik anyagi helyzetük, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt saját élelmezésükrıl gondoskodni nem tudnak. Az ellátás célja, hogy legalább egyszeri meleg étellel lássa el a rászorultakat. A jogosultak egészségi állapotuktól függıen - mobilitás, mozgásképesség és önellátás képessége - kérhetik, hogy házhoz szállítsák az ételt. A jogosultság feltételeinek részletes szabályait az önkormányzat rendeletben határozza meg. Igénybevétele: Az ellátást igénylı személynek az ellátás igénybevételét megelızıen kell kérelmezni a jövedelemvizsgálatot a jegyzınél. A jegyzı az ellátást igénylı családjában az egyfıre jutó jövedelmet vizsgálja a benyújtott jövedelemigazolások alapján. A jegyzı a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki, amely a tárgyévre érvényes, és az egy fıre jutó havi jövedelmet a hatályos öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékában határozza meg. A jegyzı által kiadott igazolással a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı Csoportjánál kell az ellátás igénylésére vonatkozó kérelmet benyújtani. A szolgáltatást a Csepeli Szociális Szolgálat nyújtja. Az intézmény a szolgáltatás igénybevételének kezdı napjáról, a fizetendı személyi térítési díj megállapításáról írásban értesíti a kérelmezıt, illetve hozzátartozóját, törvényes képviselıjét. Térítési díj: nem haladhatja meg a jegyzı által az igénylı számára kiállított jövedelemigazolásban meghatározott összeg 25 százalékát,

33

2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekrıl - fıként idıskorúakról -, akik otthonukban önmaguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak és róluk más nem gondoskodik. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az idıskorú önálló életvitelének fenntartását biztosítja a lakásán, illetve a lakókörnyezetében. Segítséget nyújt ahhoz, hogy az idıs ember fizikai, mentális, és szociális szükséglete életkorának és egészségi állapotának megfelelıen, a képességeinek fenntartása mellett, annak felhasználásával kielégített legyen. . Szolgáltatások: alapvetı gondozási és ápolási feladatok elvégzése, segítségnyújtás a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében illetve azok ellhárításában, segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közremőködés az ellátást igénylı napi háztartási teendıiben, bevásárlás, gyógyszerfeliratás, gyógyszerkiváltás, takarítás, mosás, étkezésnél segítségnyújtás, ügyintézés, segítségnyújtás utcai közlekedésben, kísérés. Igénybevétele: A kérelmet a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı Csoportjához kell benyújtani. Fıszabályként az ellátás igénybevételét megelızıen az intézményvezetı illetve ennek hiányában a jegyzı kezdeményezi az igénylı gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet megállapítására szakértıi bizottság mőködik. A szakértıi bizottság kötelezı erejő szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékérıl, amely a napi négy órát nem haladhatja meg. Amennyiben a szolgáltatást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegú vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé a Csepeli Szociális Szolgálat intézményvezetıje döntése alapján a szolgáltatás legfeljebb három hónapos idıtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt a gondozási szükséglet vizsgálatát a fenti módon kezdeményezni kell. Továbá az ellátást igénylı személynek az ellátás igénybevételét megelızıen kell kérelmezni a jövedelemvizsgálatot a jegyzınél. A jegyzı az ellátást igénylı családjában az egyfıre jutó jövedelmet vizsgálja a benyújtott jövedelemigazolások alapján. A jegyzı a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki, amely a tárgyévre érvényes, és az egy fıre jutó havi jövedelmet a hatályos öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékában határozza meg. A jegyzı által kiadott igazolással a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı Csoportjánál kell az ellátás igénylésére vonatkozó kérelmet benyújtani. Az ellátást a Csepeli Szociális Szolgálat alapszolgáltatási csoportja biztosítja. Térítési díj: az ellátásért fizetendı térítési díj, mely az óradíj és a gondozásra fordított idı szorzata nem haladhatja meg a gondozott számára kiadott jövedelemigazolásban szereplı egyfıre jutó jövedelem 20 százalékát. Ha a házi segítségnyújtás keretében étkeztetést is igénybe vesz a gondozott, akkor a térítési díj együttes összege nem haladhatja meg az igazolásban meghatározott egy fıre jutó jövedelem 30 százalékát. 3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, kritikus élethelyzetekben mástól segítségére nem számítható, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, pszichiátriai beteg, valamint fogyatékos személyek részére nyújt segítséget. Szolgáltatások: krízishelyzetben az ellátást igénybevevı személynél történı gyors megjelenés és segítségnyújtás. Igénybevétele:

34

A jelzırendszeres házi segítségnyújtást szociálisan rászoruló kérelmezık vehetik igénybe, az intézmény a jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele során szociálisan rászorultságot vizsgál. A szolgáltatás rászorultságának szempontjai: - az igénylı egyedül él, 65 év feletti személy, - az igénylı egyedül élı súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, - kétszemélyes háztartásban él 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A kérelemhez mellékelni a rászorultság tényét igazoló okmányokat is (személyazonosításra alkalmas okmány, „Igazolás a házi segítségnyújtást, illetve jelzırendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevı egészségi állapotáról” dokumentum, valamint pszichiátriai betegség esetén pszichiáter, neurológus szakvélemény). Az ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénylı, hozzátartozója, illetve törvényes képviselıje kérelmére történik. A kérelmeket a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı csoportjához kell benyújtani. Az igénybevétel feltétele a segélyhívó készülék megfelelı használatára való képesség. A kérelem beérkezése után az ellátásért felelıs vezetı egyszerősített elıgondozást végez, melynek során az igénylı alkalmasságát is felméri a készülék kezelésére. 4. Nappali ellátást nyújtó Idısek klubja A saját otthonukban élık számára biztosít lehetıséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, alapvetı személyes higiénés szükségletek kielégítésére a klub. A klub azt a célt szolgálja, hogy a rászoruló idıseknek (akik önmaguk ellátására részben, vagy egészen képesek) szociális és mentális támogatást, nappali gondozást és közösségi szolgáltatást nyújtson. A nappali ellátást nyújtó Idısek klubja az alábbi szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítja az idısek számára:
meleg élelem biztosítása (igény szerint),
egészségügyi alapellátás megszervezése és a szakellátáshoz való hozzájutás segítése,
hivatalos ügyek intézésénél segítségnyújtás,
tanácsadás, életvitel-vezetéshez segítség,
foglalkoztatás megszervezése,
szabadidıs tevékenységek megszervezése,
érdekvédelem. Igénybevétel: Az ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénylı, hozzátartozója, illetve törvényes képviselıje kérelmére történik. A kérelmeket a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı csoportjához kell benyújtani. A kérelem nyilvántartásba vétele után az intézmény képviselıje egyszerősített elıgondozást végez a kérelmezınél. Az intézmény a szolgáltatás igénybevételének kezdı napjáról írásban értesíti a kérelmezıt, illetve hozzátartozóját, törvényes képviselıjét. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátás igénybevételére kérelmet kell benyújtani az Idısek klubját mőködtetı intézményhez. A kérelem beérkezése után az intézmény egyszerősített elıgondozást végez. Térítési díj: a nappali ellátást igénybe vevık személyi térítési díja nem haladhatja meg az egyéni rendszeres havi jövedelmük 30 százalékát.

35

Szakosított ellátási formák Szakosított ellátási formában gondoskodik az állam, illetve önkormányzat azokról az idıs emberekrıl, akikrıl életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapellátás keretében nem lehet megfelelıen gondoskodni. Minden ilyen helyzetben lévı idıs ember számára szükségleteihez igazodó ellátási formát kell biztosítani. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó idısek gondozóháza Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás meghatározott ideig tart, legfeljebb egy évig kerülhet rá sor. Az átmeneti elhelyezést nyújtó idısek gondozóházába azok az idıskorúak helyezhetık el, akik önmagukról otthonukban - betegség vagy egyéb ok miatt - átmenetileg nem képesek gondoskodni, illetve a róluk gondoskodó személy idıszakosan – szabadság, külföldi kiküldetés, betegség, vagy lakásban folyó átalakítási munkálatok miatt - nem tudja ellátni feladatát. Az idısek gondozóháza teljes ellátást biztosít az átmenetileg elhelyezettek számára.

Igénybevétel: Az ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénylı kérelmére történik. A kérelmeket a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı csoportjához kell benyújtani. A kérelem nyilvántartásba vétele után az intézmény elıgondozást végez. Az ellátás igénybevételének kezdı idıpontjáról az intézmény, írásban értesíti a kérelmezıt. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosít, melyet az intézmény orvosának szakvéleménye alapján, különös méltánylást érdemlı esetben egy alkalommal legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. Térítési díj: átmeneti elhelyezés esetén a fizetendı térítési díj nem haladhatja meg az igénylı rendszeres havi jövedelemének 60 százalékát. 2. Ápolást-gondozást nyújtó intézmény: Idısek otthona Az Idısek otthonában olyan, idıskorú személyek gondozását végzik, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek gondoskodni és állapotuk nem igényel rendszeres gyógyintézeti kezelést. Az intézményben biztosított szolgáltatásoknak az idıs ember életkorának, testi, szellemi és szociális állapotának megfelelı fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell nyújtani. Az intézmény feladata a gondozottak teljes körő ellátásának biztosítása. A teljes körő ellátás keretében gondoskodni kell:
lakhatás feltételeirıl,
a napi háromszori étkezésrıl (szükség esetén diétás étkezésrıl, illetve gyakoribb étkezésrıl),
személyes és környezeti higiénés feltételekrıl,
ha az ellátást igénybevevı nem rendelkezik megfelelı mennyiségő és minıségő ruházattal, akkor textíliával való ellátásról (évszaknak megfelelı két váltás felsıruházat, három váltás fehérnemő és hálóruha),
a ruházat tisztításáról és javításáról,
mentális gondozásról (személyre szabott bánásmód, szabadidı kulturált eltöltése, hitélet gyakorlása, családi és társadalmi kapcsolatok fenntartása, kisközösségek kialakulásának támogatása, szellemi és szórakoztató tevékenységek, kulturális tevékenységek, aktivitást segítı tevékenységek),

36







egészségügyi ellátásról (egészségmegırzı felvilágosítás, rendszeres orvosi felügyelet, szükség szerint ápolás, szakorvosi ellátáshoz hozzájutás, gyógyszerellátás, segédeszköz ellátás), érték- és vagyonmegırzésrıl, foglalkoztatásról (a munkavégzésre képes ellátottaknak munkavégzés és terápiás célú foglalkoztatás), intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezésérıl.

Igénybevétel: az intézményt mőködtetı önkormányzathoz kell benyújtani az igénybevételrıl szóló kérelmet. Szükséges hozzá a jövedelem igazolása, illetve a szolgáltatást nyújtó intézmény elıgondozása.

Fogyatékos embereket segítı - támogató ellátások, igényelhetı szolgáltatások

1. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A támogató szolgáltatás feladatai:
információ nyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,
személyi segítés,
az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése),
a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása,
a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése,
az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása. A személyi segítés segítséget nyújt a fogyatékos ember önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének kialakításában, annak fenntartásában. A speciális személyi szállítás igénybe vehetı, oktatási intézmények, fejlesztı foglalkozások, munkahely és foglalkoztató intézmények látogatásához, ügyintézéshez, valamint gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez, sport, szabadidıs, kulturális rendezvényekre, rehabilitációs kezelések és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez. Szolgáltatás igénybevétele: A támogató szolgáltatást szociálisan rászoruló kérelmezık vehetik igénybe, az intézmény a szolgáltatás igénybevétele során szociális rászorultságot vizsgál. A szolgáltatás rászorultságának szempontja: az ellátást kérelmezı súlyosan fogyatékos személy, aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegő családi pótlékban részesül. A kérelemhez mellékelni a rászorultság tényét igazoló dokumentumot: -az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, vagy a fogyatékosság fennállását igazoló szakvélemény.

37

Az ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénylı, hozzátartozója, illetve törvényes képviselıje kérelmére történik. A személyi segítésre vonatkozó kérelmeket a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı csoportjához kell benyújtani. A személyi szállításra- esetlegesen kísérésre – vonatkozó igényeket a támogató szolgálat információs központjában kell jelezni, minimum a szállítás napját megelızı két nappal. Térítési díj: a személyi segítés, és a személyi szállítás, térítési díjköteles, a szolgáltató állapítja meg a szolgáltatást igénybe vevı jövedelmétıl függıen. 1. Nappali ellátás – Fogyatékosok Nappali Intézménye Az intézmény a fogyatékossággal élık részére biztosít lehetıséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Igénybevétel: Az ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénylı, hozzátartozója, illetve törvényes képviselıje kérelmére történik. A kérelmeket a Csepeli Szociális Szolgálat Állapotfelmérı csoportjához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az ellátást kérelmezı szakorvosának, kezelıorvosának szakvéleményét is. Az intézmény képviselıje egyszerősített elıgondozást végez a kérelmezınél. Az intézmény, a szolgáltatás igénybevételének kezdı napjáról írásban értesíti a kérelmezıt, illetve hozzátartozóját, törvényes képviselıjét. Térítési díj: az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, mely nem haladhatja meg az ellátást igénylı havi jövedelmének 25 százalékát. 2. Átmeneti ellátás- Fogyatékosok Gondozóháza Ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra biztosít teljes körő ellátást az igénybevevıknek. A szolgáltatást igénybe vehetik fogyatékkal élı személyek, akiknek ellátása családjukban átmenetileg nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést, a család tehermentesítése teszi indokolttá. Igénybevétel:
kérelem benyújtása a gondozóházat mőködtetı intézményhez,
jövedelemigazolás,
szakorvosi vélemény. Térítési díj: az ellátásért fizetendı térítési díj nem haladhatja meg az igénylı havi jövedelmének 60 százalékát. 3. Ápolást-gondozást nyújtó ellátás- Fogyatékosok Otthona Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes ellátását segíti az Otthon. Az ellátást igénybevevı napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. Elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnıttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. Igénybe vétel:
kérelem benyújtása az intézményt mőködtetı önkormányzatnál,
jövedelemigazolás,
alapvizsgálat (fogyatékosságról),
szolgáltatást nyújtó intézmény elıgondozása.

38

Térítési díj: az ellátásért fizetendı térítési díj nem haladhatja meg az igénylı havi jövedelmének 80 százalékát. 4. Rehabilitációs intézmény – Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak az értelmi fogyatékos, valamint mozgás-, illetıleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye elıkészíti az ott élık családi és lakóhelyi környezetbe történı visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszőnését követı utógondozást. A rehabilitációs intézménybe történı elhelyezés idıtartama nem haladhatja meg az öt évet. Az ötéves idıtartam egy alkalommal, legfeljebb három évvel hosszabbítható meg. Igénybevétel: a rehabilitációs intézménybe, illetve rehabilitációs célú lakóotthonba történı bekerülés feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. Térítési díj: az ellátásért fizetendı térítési díj nem haladhatja meg az igénylı havi jövedelmének 60 százalékát. 5. Lakóotthoni ellátás Lakóotthonba az a személy helyezhetõ el, aki önmaga ellátására részben képes és lakóotthonba kerülése idõpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el. A lakóotthonban elhelyezett személy részére étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket biztosítani kell. Igénybevétel:
kérelem benyújtása a lakóotthoni ellátást mőködtetı intézményhez,
jövedelemigazolás,
alapvizsgálat (fogyatékosságról),
szolgáltatást nyújtó intézmény elıgondozása. Térítési díj: az ellátásért fizetendı térítési díj nem haladhatja meg az igénylı havi jövedelmének 80 százalékát.

Fogyatékos embereket segítı egyéb támogatások 1. Fogyatékossági támogatás Fogyatékossági támogatásban részesülhet a súlyos látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos és autista személy. A támogatás célja a súlyosan fogyatékos állapotból eredõ társadalmi hátrányok mérséklése. Igénybevétel: a fogyatékossági támogatásra való igény legkorábban, abban a hónapban nyújtható be, amikor az igénylı a tizennyolcadik életévét betölti. Szükséges hozzá
„Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra” nyomtatvány elıterjesztése az igénylı lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál,
háziorvos által kiállított orvosi beutaló,
fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációk.

39

A támogatás összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65%-a. (2008ban 18.499.-Ft) Hamozottan fogyatékosok esetében, valamint értelmi és mozgásszervi fogyatékosoknál, akiknek önkiszolgáló képességük teljes mértékben hiányzik az öregségi nyugdíjminimum 80%-a.(2008-ban 22.768.-Ft) 2. Fogyatékos személyek adókedvezménye Súlyosan fogyatékos személyek és rokkantsági járadékban részesülık igényelhetik munkaviszony esetén az adókedvezményt. Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélyeknél - az errıl szóló igazolás alapján - a fogyatékos állapot kezdı napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején. 3. Lakásátalakítási támogatás Súlyosan mozgássérült személy mőszakilag akadálymentes lakásának kialakításához állami támogatást vehet igénybe. A támogatást a mozgássérült, vagy az elhelyezésérıl gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti, ha a mozgássérült személy fogyatékossági támogatásban részesül, illetve közlekedési kedvezményre jogosult, valamint
a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévı általános építési elıírások szerint megépített lakóépületet, illetıleg az abban lévı lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerően használni,
ahhoz, hogy az épületet, illetıleg lakását megfelelıen használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni. A támogatást a MEOSZ (Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége) javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott pénzintézet. Igénybevétel: a területileg illetékes MEOSZ szervezetéhez kell kérelmet benyújtani. A kérelemhez szükséges formanyomtatványt az egyesületek irodájában lehet beszerezni. A támogatás összege attól függ, hogy a támogatást
új lakás építéséhez, vásárlásához vagy meglévı lakás akadálymentesítéséhez kérik,
maga a mozgássérült személy, vagy az ıt eltartó hozzátartozója kéri. A jogszabály az akadálymentesítési támogatásnak csak a maximumát határozza meg, amelynél kevesebb összeg is megítélhetı.
Ha a mozgássérült személy kér támogatást akadálymentes új lakás építéséhez, vagy vásárlásához, akkor legfeljebb 250.000.-Ft-ot kaphat.
Meglévı lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb 150.000.-Ft kapható, ha azt a mozgássérült végezteti el.
Mind új lakás építésére illetve vásárlására, mind meglévı lakás akadálymentes átalakítására a támogatás összege legfeljebb 100.000.-Ft, ha az építtetı vagy vásárló, illetve az akadálymentesítés elvégeztetıje az a közeli hozzátartozó, aki a mozgássérült személyt eltartja Gépjármő-szerzési támogatás A támogatást igényelheti az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerıbıl nem képes igénybe venni, de életvitelszerően nem ágyhoz kötött, valamint a járás, terhelhetıség és tömegközlekedési jármő használata alapján közlekedıképességének minısítése során pontjainak száma 7 vagy annál több. Ezen kívül a gépjármő-szerzési támogatásra való jogosultság annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, aki:
érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik,

40




ha vezetıi engedéllyel nem rendelkezik, szállítását de személygépkocsival történı szállítását érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezõ szülõje, házastársa, vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élı élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja,
a kérelem benyújtását megelızı hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban. A fentieken túl szerzési támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki a vele közös háztartásban élõ 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, de csak abban az esetben, ha a szállítás a gyermek rendszeres intézményi ellátása, gyógykezelése, vagy tanulói jogviszonyának fenntartása miatt indokolt. Igénybevétel: a szerzési támogatásra irányuló kérelmet a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzıjéhez kell benyújtani, tárgyév április 30-ig. Az önkormányzatok szociális irodáján lehet a kérelemhez szükséges, ingyenes nyomtatványt beszerezni 4. Gépjármő-átalakítási támogatás Gépjármő-átalakítási támogatást igényelhet az a fogyatékkal élı személy, aki a gépjármőszerzési támogatást igénybe veheti. Az átalakítási támogatás a személygépkocsinak a vezetés feltételeként elõírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt gépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezés felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás. Igénybevétel: az átalakítási támogatásra irányuló kérelmet a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzıjéhez kell benyújtani. 5. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása. Az ellátás igénybevételére jogosult a gépjármő-szerzési támogatásnál felsoroltak köre. Igénybevétel: a közlekedési támogatásra irányuló kérelmet a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat jegyzıjéhez kell benyújtani, tárgyév április 30-áig. Alapösszege 7000,- Ft/év, azonban ha a súlyosan mozgáskorlátozott személy tanulói jogviszonyban, vagy munkaviszonyban áll, akkor ennek 3,5 – szerese is adható. (164/1995. (XII.27.) Kormányrendelet)

6. Parkolási igazolvány Az igazolvány, parkolási kedvezmények (megállás, várakozás) igénybe vételére jogosítja fel tulajdonosát. Igazolványra az a személy jogosult, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegő családi pótlékban részesül, illetve közlekedési kedvezményre jogosult. Igénybevétel:
az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására irányuló kérelmet, a támogatást igénylı lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyzıjéhez kell benyújtani,
orvosi szakvéleményt és 1 db igazolványképet csatolni kell. Az igazolvány érvényességének idıtartama általában a kiállítás napjától számított 3 év. Az igazolvány használata: az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármő szélvédıje mögött úgy kell elhelyezni, hogy elılapja az érvényesség és a jogosultság ellenırzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenırzésre jogosult személy felszólítására ellenırzés céljából át kell adni.

41

V. A munka világa - munkanélküliség, álláskeresés A munka meghatározó mindennapi életünkben. Ebben a fejezetben átfogó képet adunk a pályakezdık lehetıségeitıl a nyugdíj eléréséig adható foglalkoztatási segítségekrıl, illetve munkanélküliség esetén a vonatkozó jogszabályok alapján igényelhetı szolgáltatásokról.

Hasznos tudnivalók Állásinterjú A legtöbb munkahelyen személyes beszélgetés után döntenek a jelentkezı felvételérıl. Az állásinterjún a munkáltató teljesebb képet kap a leendı alkalmazottról, a munkavállaló jobban megismerheti leendı munkahelyét, fınökeit. Érdemes elıre felkészülni a lehetséges kérdésekbıl. Segítséget nyújthatnak ebben a Szociális Szolgálat munkatársai, a Munkaügyi kirendeltségek rendezvényei, illetve hasznos tájékoztatások szerezhetık be, az interneten, a munkaközvetítık oldalain.

Munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre, fontos, hogy mindig foglalják írásba. A szerzıdésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét, módját, idejét. Egyéb kérdésekben is meg lehet állapodni, mint például az étkezési hozzájárulás, ruhapénz, utazási költségtérítés. A munkaviszony lehet határozott vagy határozatlan idejő. A munkaviszony létrejötte után érdemes a társadalombiztostási szervnél érdeklıdni, hogy a munkáltató bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, ugyanis csak ekkor válhatunk jogosulttá pl. táppénz igénybevételére.

Határozott idejő munkaszerzıdés Meghatározható napra pontosan, vagy más módon a munkavégzés ideje, például GYES lejárta, keresıképtelenség lejárta, tartós távollét idejére. A határozott idıre létesített munkaviszony megszőnését követıen lehet újabb határozott idejő munkaviszonyt létesíteni. Ha a munkavállaló az idıtartam lejártát követıen legalább egy munkanapot közvetlen vezetıje tudtával tovább dolgozik, a munkaviszony átalakul határozatlan idejővé.

Munkaviszony módosítása A munkaszerzıdést csak a felek közös megegyezésével módosíthatják, ha bármelyik fél körülményeiben lényeges változás következik be.

Próbaidı A próbaidı idıtartama harminc naptól három hónapig terjedhet. A meghatározott próbaidı nem hosszabbítható meg. A próbaidı alatt bármelyik fél bármikor, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

Minimálbér A kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér), melynek mértékét évente a kormány állapítja meg. Havi összege 2008. január 1-tıl 69.000.-Ft.

42

Munkabér A munkaszerzıdésbe foglalt általában havi összeg, melyet a munkáltató biztosít. Túlmunkáért a munkabéren felül bérpótlék jár. A munkabér bruttó összeg, ebbıl csak jogszabály (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási, munkavállalói hozzájárulás), végrehajtható határozat (gyermektartás) nyomán, vagy a munkavállaló hozzájárulásával lehet levonni. A levonások után megmaradt összeget kapja meg fizetésként kézhez, vagy bankszámlájára utalva a munkavállaló (nettó munkabér).

Átlagkereset számítása Az átlagkereset számítási alapja az utolsó négy naptári negyedévre fizetett munkabér.

Táppénz Az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátás, amely a keresıképtelenné vált személynek jár a társadalombiztosítási (munkavállalói) jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszőnését követı három napon belül történı keresıképtelenné váláskor.

A munkaviszony megszőnése A munkaviszony megszőnik:
a határozott idejő munkaszerzıdés lejártával,
a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével,
a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,
rendes és rendkívüli felmondással,
azonnali hatállyal a próbaidı alatt, Rendes felmondás esetén a munkáltató köteles azt írásban közölni és megindokolni. A felmondás indoka csak a munkavállaló, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató mőködésével összefüggı ok lehet (átszervezés, jogutód nélküli megszőnés,). A felmondási idı az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idıtıl függ. Rendkívüli felmondással szüntethetı meg a munkaviszony, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentıs mértékben megszegi (pl. titoktartási kötelezettség megszegése).

Munkarend A törvényes munkaidı napi 8 (heti 40) óra. Heti két pihenınap illeti meg a munkavállalót, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaszüneti napon csak a megszakítás nélkül e napon is üzemelı munkahelyen és munkakörben lehet munkát elrendelni. A napi 8 órás munkaidıtıl el lehet térni, melyet a munkaszerzıdésben kell rögzíteni. Lehet rugalmas, osztott, illetve részmunkaidıs (napi 4, vagy 6 óra) foglalkoztatás is.

Alkalmi foglalkoztatás Alkalmi foglalkoztatás keretében a munkavállaló u.n. Alkalmi munkavállalási könyvvel foglalkoztatható, ami a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségén igényelhetı. Használata során:
legfeljebb öt egymást követı naptári napig,
egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig (több munkaadónál összesen 120 napig) létesíthet munkaviszonyt.

43

Alkalmi Munkavállalói Könyv Alkalmi Munkavállalói Könyvvel a rövid idejő keresı tevékenységet is bejelentett munkává, és így szolgálati idıvé lehet tenni. A munkaadó a munkabért terhelı nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint adóelıleg befizetéseket a kifizetett munkadíj összegéhez igazodó, az Alkalmi Munkavállalói Könyvbe (AM könyv) beragasztott közteherjeggyel teljesíti. A munkaadónak a ledolgozott napok után a megfelelı értékő közteherjegyet kell beragasztania a könyvbe, amelyet nem regisztrált munkanélküli is ingyen igényelhet a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ kirendeltségén. A fıvárosi pályakezdık a könyvet a Fıvárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodáján kérhetik.

Túlmunka A munkavállaló rendes munkaidejét meghaladó munka. A túlmunka felsı határát és díjazását törvény szabályozza. A heti pihenınapon végzett munkáért a munkáltató a munkabéren felül 50 %-os bérpótlékot köteles fizetni és egy másik pihenınapot adni. Ennek hiányában 100%-os bérpótlék jár. A munkaszüneti napon, munkát végzı, munkavállalót a munkabérén felül távolléti díj illeti meg.

Szabadság A munkavállalót megilletı alapszabadság mértéke életkortól és a munkaviszonyban eltöltött idıtıl függ. Legkevesebb alapszabadság évente 20 nap. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelı idıpontban kell kiadni, a többit a munkáltató határozhatja meg a munkavállaló elızetes meghallgatása után.

Utazási költségtérítés A közigazgatási határon kívülrıl napi munkába járó számára a bérlet, vagy teljes árú menetjegy meghatározott százalékát fizetiheti a munkáltató. Ettıl pozitívan eltérhet a foglalkoztató, fizethet bérletet a közigazgatási határon belül, illetve teljes mértékben hozzájárulhat a munkahelyre való beutazáshoz.

Munkaügyi jogvita A munkavállaló és a munkáltató érdekeinek ellentétekor, illetve sérelmes intézkedés után elıször a felek egyeztetni kötelesek álláspontjukat. Sikertelenség esetén, az elévülési idın belül a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.

Munkanélküliség Magyarországon a statisztikai adatok alapján 7 % körül mozog a munkanélküliségi ráta, mely adat csak a regisztrált állástalanokat veszi figyelembe. Ennél jóval magasabb az arány a valóságban, hiszen többen vannak munka nélkül, vagy akik nem bejelentett, fekete munkát vállalnak megélhetésük érdekében. Igen nagy arányban vannak pályakezdı fiatalok, akik nem tudnak elhelyezkedni a munkaerı-piacon. A munka nélkül lévıknek segítséget nyújtanak az átképzési lehetıségek, álláskeresési tréningek, állami támogatások, hogy nagyobb eséllyel találjanak munkát, valamint a munkabér kiesése ne fenyegesse mindennapi megélhetésüket.

44

Szakképesítés megszerzése A "Lépj egyet elıre" programmal tízezrek számára válik elérhetıvé a gazdasági igényekhez igazodó szakképesítés megszerzését. A program célja a magyar felnıtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a korábbi képzettségi, tudásszintjüktıl egy szinttel magasabb szintre kerülnek. A képzés a résztevık számára, ha a szerzıdéssel rendelkeznek ingyenes, ezen túlmenıen utólagos, egyszeri, a minimálbér egyhavi összegének megfelelı támogatásban is részesülhetnek azok, akik sikeresen befejezik a képzést, szakképzettséget szereznek Az elhelyezkedési lehetıséget növelı, ingyenes képzésben részt vehet aki:
nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de szeretne szakképzésben részesülni,
rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de nincs szakképesítése,
szakképesítéssel rendelkezik, de szakmája elavult és új, piacképesebb szakmát szeretne tanulni,
érettségizett, de szakmát akar elsajátítani. A programról bıvebb információ kapható a munkaügyi kirendeltségeken.

Munkanélkülieket segítı intézmények Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Pályakezdı és Diplomás Álláskeresık Közvetítı Irodája: Cím:1061 Budapest Andrássy út 10. Telefon: 302-1347, 302-1469 Ügyfélfogadás: H: 8.30. – 15.00. K: 8.30. – 15.00 Sz: 8.30. – 15.00. Cs: nincs ügyfélfogadás P: 8.30. – 13.00 Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ XXI. kerületi Kirendeltsége 1211 Budapest, Bajáki Ferenc u. Telefon: 277-1433, 277-1033 Ügyfélfogadás: hétfı, kedd, szerda: 8.30-15 óra péntek: 8.30-13 óra Hajlékléktalanok Információs Irodája VIII. Baross u. 124. Telefon: 334-2926 Ügyfélfogadás: hétfı, kedd, szerda 8-15 óra, péntek 8-13 óra Csepel Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodája 1211 Budapest, Szent Imre tér. 3. Telefon: 278-0914 Ügyfélfogadás: hétfı 8-17,30 óra, kedd 8-15,30 óra, szerda 8-16,30 óra, csütörtök 8-17,30 óra Péntek 8-13 óra

45

Csepeli Szociális Szolgálat 1211 Budapest, Kiss János altábornagy u. 54. Telefon: 276-8332, 278-0810 Ügyfélfogadás: hétfı 14-18 óra, kedd 9-16 óra, szerda 8-16,30 óra, csütörtök 9-16 óra, Péntek 8-11,30 óra Nyugdíjbiztosítás Igazgatóság Ügyfélszolgálata Budapest, VIII. ker. Fiumei út 19/a Telefon: 323-6000 Félfogadási idı: kedd, szerda, csütörtök 8-15 óra, péntek 8-12 óra. Rehabilitációs Bizottság 1211 Budapest, Áruház téri Rendelı Intézet (Dr Antal Mária) Két hetente hétfıi napokon 11-13 óra között. Igazolások amit vinni kell: - személyi okmányok (igazolvány, TAJ, Adókártya) - mukaképesség csökkenésérıl szóló Határozat, - zárójelentések, leletej, - a munkaügyi központ igazolását, hogy munkahelyet nem tudnak feiajánlan.i

Online álláskeresık és –közvetítık, információs oldalak: www.allasajanlat.hu www.jobmonitor.hu www.jobpark.hu www.munkajog.hu (hírek, tanácsok, tudnivalók a munkajogról) www.motivacio.hu (képzési és elhelyezkedési tanácsok mozgás- és látássérülteknek) www.palyanet.hu: (fogyatékkal élık képzését segítı általános tudnivalók) www.magyarorszag.hu (képzési támogatás, közhasznú foglalkoztatás, önfoglalkoztatás, vállakozóvá válás) www.afsz.hu (Állami Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztató oldala) www.nonprofit.hu (civil szervezeteknél vállalható munkák kínálata) www.jol-let.com (anyabarát állásközvetítı)

Álláskeresés 2005. november l-tıl álláskeresı (korábban munkanélküli) az a személy,
akinek nincs állása,
megfelel a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételeknek (munkaképes-aktív korú, nem nappali tagozatos hallgató, nem jogosult öregségi nyugdíjra),
alkalmi foglalkozatásnak minısülı jogviszony kivételével nem folytat keresı tevékenységet,
maga is aktívan keres munkahelyet,
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ XXI. kerületi Kirendeltsége (tudnivalók elızıekben) nyilvántartásba vette, és elhelyezkedése érdekében együttmőködik, és a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt,
a megfelelı munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. 46

Álláskeresési megállapodás Az aktív álláskeresés ösztönzésére az álláskeresınek írásban megállapodást kell kötnie a Közép-magyarországi Munkaügyi Központ XXI. kerületi Kirendeltségével, vagy az érintett Kirendeltséggel ( lásd Ifjusági-,Diplomás KMRMK, Hajléktalanok Információs Irodája). A megállapodásban közösen határozzák meg az álláskeresı mielıbbi munkához jutását elısegítı feladatokat, és kötelezettségeket. A megállapodás tartalmazza az álláskeresı jelentkezéseinek gyakoriságát a munkaügyi központ kirendeltségénél, valamint az álláskeresınek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt idıpontjának, az álláskeresı által keresett munkahely fıbb jellemzıinek meghatározását.

Álláskeresık részére nyújtható ellátások és támogatási lehetıségek Álláskeresési járadék A foglalkoztatási törvény 2005. november 1-tıl a munkanélküli járadék helyett az álláskeresık új támogatásaként vezette be az álláskeresési járadékot. Álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki
álláskeresı,
álláskeresıvé válását megelızı négy évben legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül,
munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes munkaügyi központ sem tud számára megfelelı munkahelyet felajánlani. A járadék idıtartama, minimum 73 nap, maximum 270 nap. A járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. I. szakasz: a folyósítás idıtartamának fele, de legfeljebb 91 nap. Összege: a megelızı négy naptári negyedévben elért átlagkereset 60 % -a, de legfeljebb a minimálbér 120 % -a. II. szakasz: a folyósítási idıbıl hátra lévı idıtartam, de legfeljebb 179 nap. Összege a minimálbér 60 %-a. (1991. évi IV. törvény)

Álláskeresési segély Az álláskeresési segélynek három, speciális típusa van: I. típusú segély annak az álláskeresınek jár, aki
legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de annak idejét kimerítette.
kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétıl számított 30 napon belül benyújtotta. A segély idıtartama 90 nap, de annak, aki betöltötte 50. életévét, 180 nap jár. II. típusú segély annak az álláskeresınek jár, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresıvé válását megelızı négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Idıtartama 90 nap, de az az álláskeresı, aki betöltötte 50. életévét, 180 napra válik jogosulttá. III. típusú segély annak az álláskeresınek jár, akinek, legfeljebb 5 éve hiányzik a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesült, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel. Idıtartama a nyugdíjjogosulttá válás idejéig tart.

47

A támogatások folyósítása szünetel:
az álláskeresı együttmőködési kötelezettségének elmulasztásakor,
párhuzamosan keresı tevékenység folytatásakor,
ha az álláskeresı más ellátási formában részesül. Az álláskeresési járadék és segély kérelem elıterjesztéséhez szükséges dokumentumok:
személyi igazolvány,
nyomtatvány az igényléshez,
munkáltatói igazolás a munkaviszony megszőnésérıl,
igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról (tb-könyv),
taj-kártya. A kérelem benyújtásának helye: Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi XXI. kerületi Kirendeltsége 1211 Budapest, Bajáki Ferenc u. Telefon: 277-1433, 277-1033 Ügyfélfogadás: hétfı, kedd, szerda: 8.30-15 óra péntek: 830-13 óra (1991. évi IV. törvény)

Képzési támogatás Munkaügyi központ által felajánlott, vagy elfogadott képzéssel támogatható,
aki álláskeresı;
aki 25. (felsıfokú végzettség esetén 30.) életévét nem töltötte be, és tanulói, hallgatói jogviszonya megszőnését követıen álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot;
aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül, ha a képzés idıtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személy képzése a gyermek egy éves gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követıen kezdıdik meg, valamint a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülı személy keresıtevékenységet nem folytat;
akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszőnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal elızetesen írásban közölte;
aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja;
aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható Képzési támogatásként nyújtható
keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése (a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülı személy, csak ezeknek a költségeknek a megtérítésére jogosult) A keresetkiegészítés a képzést megelızıen elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege: a megállapításakor hatályos minimálbér 60% -a. Az álláskeresési támogatásban részesülı személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, a munkaügyi központ által támogatott képzés idıtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani. (1991. évi IV. törvény)

48

VI. Lakhatás és adósságkezelés A munkahely mellett a mindennapi életben fontos a lakhatás, egy biztos pont, ahol biztonságot, nyugalmat találhatunk, magánéletünket élhetjük. Egy saját-, vagy bérlakás azonban még csak fél siker, hiszen a bentlakás vonzataként megjelenı költségekre is gondolni kell. Ebben a fejezetben a lakásfenntartást segítı szolgáltatások és támogatások találhatók meg, illetve a magas összegő adósság-felhalmozódás csökkentésének módjai, valamint a hajlék nélküliek segítése.

Lakásfenntartás körébe tartózó támogatások és az ezekhez való hozzájutás feltételei Lakásfenntartási támogatások A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak, vagy személynek, aki a lakásával kapcsolatos költségeit nehezen, vagy egyáltalán nem képes fedezni, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek eleget tesz. Normatív lakásfenntartási támogatás Hozzájutás feltételei:
az igénylı életvitelszerően a lakásban tartózkodik, annak tulajdonosa, bérlıje, haszonélvezıje,
a lakás havi elismert fenntartási költsége meghaladja a lakásban élık összjövedelmének 20%-át,
egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladhatja meg, a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét. Méltányosságból részesülhet lakásfenntartási támogatásban az egyedülálló nyugdíjas, gyermekét egyedül nevelı személy, függetlenül a lakás nagyságától, aminek bérlıje, tulajdonosa, haszonélvezıje, de csak abban az esetben, ha a jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeresét. A lakásfenntartási támogatás összege egy fıre esı jövedelemtıl és havi költségektıl függıen: 8.000.-Ft-ig terjedhet. A támogatást 1 évig folyósítják, és valamelyik közüzemi számla összegét csökkenti. Fontos: a közüzemi számlákban nem lehet 50.000.-Ft-nál nagyobb adósság, a számlákat folyamatosan fizetni kell, különben a támogatás megszőnik. Igényelhetı: a helyi önkormányzatnál kapható formanyomtatványon, mely ingyenesen beszerezhetı. (1993. évi III. törvény)

Fıvárosi lakásrezsi támogatás 1. Távhı szolgáltatási díjkompenzáció Igényelni lehet egész évben a helyi önkormányzatnál kapható formanyomtatványon. Igényélheti az a család, akinek az egy fıre esı jövedelme nem haladja meg a 45.000.-Ft-ot, egyedülálló esetén az 55.000.-Ft-ot. Összege: májustól-decemberig: 2.500.-Ft, júniustól-novemberig: 800.-Ft,

49

januártól-áprilisig: 4.000.-Ft. Fontos: az igénylı nem kap külön értesítést arról, hogy megítélték a támogatást, hanem a távhı-számlán fog megjelenni az összeg, mint Hálózat alap. A számla összegét csökkenti a díjkompenzáció. Számla nem fizetése esetén a támogatást visszavonják! A támogatást évente újra meg kell igényelni. 2. Víz-, csatorna- és szemétszállítási díjkompenzáció Igényelni lehet egész évben a helyi önkormányzatnál kapható formanyomtatványon. Igénylık köre:
az a család, ahol az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg a 40.000.-Ft-ot,
rendszeres szociális segélyben, idıskorúak járadékában, gyermekvédelmi támogatásban részesül, igazoltan közhasznú munkát végez,
közgyógyellátási igazolványa van. Összege havonta: Vízdíj: 600.-Ft Csatornadíj: 600.-Ft Szemétszállítás: 400.-Ft Fontos: ugyan azok a feltételek érvényesek, mint a távfhı szolgáltatási díjkompenzációnál. Akinek hátraléka van, az is beadhat díjkompenzációra kérelmet.

Hátralékkal rendelkezı családok részére fizetett támogatások Adósságcsökkentési támogatás Az a család, vagy személy igényelheti, akinek adóssága meghaladja az 50.000.-Ft-ot, és ez több mint, 6 havi közüzemi díjtartozása. Kezelhetı díjtartozások: víz, csatorna, távfőtés, gáz, áram, lakbér, közös költség, lakáscélú hitel hátraléka. Díjtartozás felsı határa 1.500.000.-Ft lehet. Igényelhetı támogatás maximális összege: 200.000.-Ft Hozzájutás feltételei:
együttmőködés az adósságkezelési tanácsadóval,
a tárgyhavi számlák folyamatos fizetése. Önrész összege: a kezelt adósság 25%-a, vagy 250.000.-Ft-nál nagyobb adósság esetén min: 62.500.-Ft. Az önrészt nem kell egy összegben befizetni, de részletekben történı fizetés esetén a támogatás utalása is részletekben történik. A támogatás megítélésével egy idıben automatikusan lakásfenntartási támogatásban is részesülhet a támogatott, de köteles együttmőködni az Adósságkezelı Irodával a lakásfenntartási támogatás lejártáig, és folyamatosan be kell mutatni a tárgyhavi számlákat az adósságkezelési tanácsadónak. Jó tudni: Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendı szociális támogatásnak minısül. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti,
adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének idıtartama alatt a kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Az adósságcsökkentési támogatás a megszüntetésétıl számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

50

Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követı 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet. Az adósság típusai a következık: - vezetékes gázdíj-tartozás, - áramdíj-tartozás, - távhı-szolgáltatási díjtartozás, - víz- és csatornahasználati díjtartozás, - szemétszállítási díjtartozás, - központi főtési díjtartozás, - közösköltség-hátralék, - lakbérhátralék, - hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék. Egy fıre esı jövedelem határok, melyen felül nem igényelhetık a támogatások:
Több családtag esetében: 71.150.-Ft
Egyedülálló esetében: 99.610.-Ft Amennyiben nem teljesül az együttmőködés feltétele, a támogatás visszavonásra kerül és adó formájában behajtható. Otthonmegörzı Támogatás Alapvetı feltételei megegyeznek az adósságcsökkentési támogatással, de ennek a támogatásnak finanszírozója teljes egészében a Csepeli Önkormányzat. Az adósság alsó határa 30.000.- forint, felsı határa 500.000.- forint. Kezelhetı díjtartozások: lakbér, közös költség, víz, csatorna, távfőtés, gáz, eletromos áram, szemétszállítás, lakáscélú hitel hátraléka. Hozzájutás feltételei: a szolgáltatásra való jogosultság megállapításának feltétele az adósságkezelési irodával való együttmőködés, a havi lakásfenntartás költségeinek fizetése. Az önrész a kezelt adósság 25 %-a, 250.000.- forint feletti hátralék esetén legalább 62.500.forint. Az önrész részletekben történı fizetésére is van lehetıség, ebben az esetben a támogatás folyósítása is részletekben történik. Jó tudni: Az otthonmegörzés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendı szociális támogatásnak minısül. Az otthonmegörzı támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
otthonmegörzési tanácsadást nem veszi igénybe,
általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti,
otthonmegörzési szolgáltatás igénybevételének idıtartama alatt a kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Az otthonmegırzı támogatás a megszüntetésétıl számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. Azon család vagy személy, aki otthonmegırzési szolgáltatásban részesült, és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követı 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet. Az adósság típusai a következık: - vezetékes gázdíj-tartozás, - áramdíj-tartozás, - távhı-szolgáltatási díjtartozás,

51

- víz- és csatornahasználati díjtartozás, - szemétszállítási díjtartozás, - központi főtési díjtartozás, - közösköltség-hátralék, - lakbérhátralék, - hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék. Egy fıre esı jövedelem határok, melyen felül nem igényelhetık a támogatások:
Több családtag esetében: 71.150.-Ft
Egyedülálló esetében: 99.610.-Ft Amennyiben nem teljesül az együttmőködés feltétele, a támogatás visszavonásra kerül és adó formájában behajtható.

Hálózat Alapítvány támogatása Víz-, csatorna-, távfőtés- és szemétszállításból keletkezett hátralékra lehet csak igényelni. A támogatás összege függ a tartozás nagyságától és keletkezésének idıszakától.
1998 végéig keletkezettre: 80%
2000 végéig keletkezettre: 50%
2001-tıl keletkezettre: 30% Maximálisan kapható támogatás: 250.000.-Ft Fontos: a támogatást átutalják a megfelelı közmőszlogáltatóhoz a támogatott nevében, de csak abban az esetben, ha a fennmaradó tartozást, a támogatott egy összegben befizeti, vagy részletfizetést köt a szolgáltatóval. Részletfizetés esetén a támogatás is részletekben utalódik át. Fontos: a Hálózat Alapítványi irodába minden esetben be kell mutatni, vagy levében elküldeni a befizetési igazolás másolatát, különben 6 hónap után megszőntetik a támogatást. A támogatás 3 éven belül csak egyszer igényelhetı a Szociális Szolgálatnál megtalálható adatlapon, az Adósságkezelı Iroda munkatársai segítséget nyújtanak az ügyintézésben.

Hajléktalanok támogatása Alapellátási formák 1. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítják az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. 2. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı,
tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,
tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

52




harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

Szakosított ellátási formák 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények-Hajléktalanok otthona Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodnak. Olyan hajléktalan személyeket gondoznak, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. 2. Rehabilitációs intézmények- Hajléktalanok rehabilitációs intézménye A rehabilitációs intézmény a bentlakó önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Azoknak az aktívkorú, munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek szociális ellátása íly módon indokolt, és akik önként vállalják a rehabilitációs célú segítıprogramokban való részvételt. 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények -Éjjeli menedékhely Az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. -Hajléktalan személyek átmeneti szállása Azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

53

VII. Életvezetési útmutató Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szociális információs szolgáltatás A szolgáltatás célja, hogy a törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Ha a tájékoztatást kérı személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhetı el, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetıségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben. A szolgáltatást a Csepeli Szociális Szolgálatnál lehet igénybe venni. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
koruk,
egészségi állapotuk,
fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
szenvedélybetegségük vagy
hajléktalanságuk miatt. A szociális rászorultság feltételeit az önkormányzat helyi rendeletében szabályozza. A házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról a személyekrıl,
akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek
azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik
azokról a személyekrıl, akik a rehabilitációt követıen saját lakókörnyezetükbe történı visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják
az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését
az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést

54




a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. Családsegítés A családsegítés a szociális, vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, a szociális-, egészségügyi szolgáltató intézmény, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a Szociális Szolgálatnak, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. A családsegítés keretében biztosítani kell:
a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését,
közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékkal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévı családokat segítı szolgáltatásokat. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevı érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevı környezetére, különösen családjának tagjaira. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják
az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését,
a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

55

Életvezetési tanácsadás A Csepeli Szociális Szolgálat alapvetı feladataiból adódóan életvezetési tanácsadással is foglalkozik, amely szolgáltatás célja az egyén és a család kapcsolatának, illetve a kis- és nagyközösségek egymásközti harmónikus mőködésének elısegítése. A segítés és támogatás az egyén és család részére legmegfelelıbb életvezetését hivatott biztosítani.

A szolgáltatás fıbb területei












Családi konfliktusok, vészhelyzetek, párkapcsolati problémák kezelése, orvoslása családgondozók és pszichológus bevonásával. Családterápia a válságba jutott családok részére. Szülı-gyerek viszony javítása, kapcsolatfelvétel és –tartás az oktatási intézményekkel, a gyermekvédelmi felelıssel, a tanulmányi eredmény követése, szükség esetén korrepetálás biztosítása szaktanárok segítésével. Pszichológiai tanácsadás krízishelyzetbe kerülıknek. Jogi tanácsadás, útbaigazítás mindazoknak, akik ügyes-bajos dolgaikat szeretnék jogilag, megnyugtatóan rendezni. Kuckó Klub mindazoknak a 8-14 éves gyerekeknek, akik egy igazi, kreatív, összetartó közösséghez szeretnének tartozni, akik fontosnak tartják az önmegismerést és az önmegvalósítást, a tudást, az új ismeretek elsajátítását, a toleranciát, a demokratikus légkört, a játékot és a tanulást, a valódi barátokat és a barátságot. Szakemberek segítségével ismerkedhetnek meg a drámajáték és a színjátszás fortélyaival, játékos szereptanulással gazdagíthatják önismeretüket, kommunikációs készségüket, ami személyiségfejlıdésük szempontjából és ahhoz, hogy viselkedésük szocializált legyen elengedhetetlenül fontos. A foglakozás során a gyerekek alkotóképessége, önálló gondolkodása fejlıdik, sor kerül a beszéd tisztaságának és a mozgás harmóniájának fejlesztésére és javítására, illetve a szociális és esztétikai érzékenység kialakítására. A Klub tevékenységének másik területe a kézmőves foglalkozás, amely a fönt felsorolt célok szellemében ismerteti meg a gyerekeket a különbözı kézmőves technikákkal – festés, bırözés, gyöngyfőzés, üvegfestés, gyertyaöntés, montázskészítés, agyagozás, gipszezés stb. -, amelyek jóvoltából az alkotás és teremtés öröme, illetve annak élménye kerül elıtérbe. A Klub tagjai hetente találkoznak, ezenkívül nyári táborban, illetve nyári napközis táborban alkalmazhatják és mélyíthetik el tudásukat. Éjszakai pingpong mindazon fiataloknak és fiatal felnıtteknek, akik a diszkók, játéktermek és az utcák világánál többre vágynak, akik egy támogató, megtartó, barátságos, toleráns közösséget szeretnének maguknak, ahol a játék és a versenyek mellett sor kerül beszélgetésre, könyvek és filmek bemutatására, megvitatására, barátságok és kapcsolatok kialakulására. Foglalkozás péntek esténként van, valamint évente többször is találkoznak a résztvevı fiatalok más, hasonló tevékenységet folytató klubbal, illetve részt vesznek az Országos Éjféli Pingpongtalálkozókon. Tudor Mőhely azon hátrányos helyzető családokban nevelkedı tehetséges gyerekek számára ad segítséget, akik objektív, vagy szubjektív okok miatt sem az iskolában, sem az otthoni közegben nem tudják tehetségüket és értelmi képességüket kellı módon kifejezni, fejleszteni és kamatoztatni. Szakemberek segítségével és irányításával a Mőhely elısegíti a gyerekek intellektuális, emocionális, szociális képességeinek kibontakozását, megerısíti a közösséghez való tartozás szükségességét, 56
















aktivitásukat, kreativitásukat, kommunikációs készségüket és felelısségvállalásuk mértékét növeli. A foglalkozás 10-12 éves általános iskolás gyerekekkel történik, amit megelız a szülıkkel, pedagógusokkal való konzultálás, ami a munka ideje alatt is megmarad. A pedagógiai program magába foglalja a mővészeti nevelést (drámajáték, kézmőves foglalkozás, kommunikációs készségek fejlesztése, esztétikai nevelés), a számítógépes ismeretek, az informatika és médiakultúra oktatását, az angol nyelv játékos formában történı tanítását is. A foglalkozás négy délután, hétfıtıl csütörtökig 14- 17 óráig tart, és a már említett feladatok mellett a gyerekek segítséget kapnak a házi feladat elkészítésében is. A szabadidıs tevékenységek keretén belül sor kerül mozi és múzeumlátogatásra, közös Mikulás és karácsonyi ünnepség szervezésére, valamint az Óév-búcsúztatóra is. Péntek délutánonként a résztvevık rész vehetnek a Kuckó Klub munkájában. Közösségi pszichiátriai ellátás az erre rászorultaknak, mely több területen nyújt segítséget. Mosoly Klub: a klub keretében mőködı program magába foglalja a szabadidıs foglalkozást heti egy alkalommal, amely keretén belül sor kerül képtárak és múzeumok látogatására, túrázásra, kirándulásra, nyáron szabadtéri sütés-fızésre. Fontos elve a foglalkozásnak, hogy a résztvevık érdeklıdési körük alapján keressenek tevékenységi formát maguknak. Önismereti Csoport: célja a tagok személyiségfejlesztése terápiás eszközök segítségével. Állásvadász Klub: a klub keretében csoportos segítségnyújtással nyílik lehetıség az érdeklıdık munkahelyi reintegrációjára hetenkénti találkozók alkalmával. Ennek érdekében történik az Internet használatának elsajátítására való oktatás és az állásbörzéken való részvétel. Stresszmentes Élet – Meditációs Klub mindazok számára, akik létfontosságúnak tartják önnön helyük meghatározását az univerzumban, akik tanulás során képesek pozitív szellemi erejüket e cél érdekébe állítani, és meditáció segítségével erıt győjteni az élet hétköznapi nehézségeinek megoldásához. A találkozások heti rendszerességgel történnek. Egészségére Klub azoknak nyújt segítséget, akik betegségük folytán elveszítették állásukat, vagy magukra maradtak az eddig jól mőködı családban, akik támogatásra, támaszra, kapcsolatokra, közösségre vágynak, hogy együttesen javítsanak állapotukon, hogy megismerjék az egészséges élet alapjait, és megerısödjön bennük a tudat, hogy az egészségünkért mi is felelısek vagyunk. A program többek között lehetıvé teszi a konyhai praktikák, a táplálkozási ismeretek, a reformétkezés, a természetgyógyászati módszerek megismerését és elsajátítását, ezenkívül alkalom nyílik közös kenyérsütésre, salátakészítésre, sıt játékra és mozgásra is. A tagok nyitott, ıszinte légkörben oszthatják meg egymással speciális problémáikat, adhatnak tanácsot, segítséget és útmutatást. Igény szerint vendég elıadók, orvosok, szakemberek tartanak elıadást annak érdekében, hogy az egészség mindannyiunkhoz közelebb kerüljön. A Klub havonta két alkalommal várja az érdeklıdıket. Drogprevenció és bőnmegelızés program elsısorban fiatalok, illetve szüleik számára ad segítséget, szoros együttmőködésben a kerület iskoláival. Elıadások, pályázatok, rendezvények segítségével próbálja a program felhívni a figyelmet a tiltott és engedélyezett (alkohol, gyógyszerek stb.) drogok fogyasztásának veszélyeire és az ezzel kapcsolatos bőntettekre. A Családsegítı Szolgálat lehetıséget ad a témához főzıdı pályamővek kiállítására, bemutatására, vitadélutánok, filmvetítések megszervezésére, ezenkívül aktívan részt vesz Csepel drogprevenciós munkájában. Irodalmi Mőhely mindazoknak a felnıtteknek, középiskolásoknak és egyetemistáknak szól, akik hisznek abban, hogy a körülöttünk és a bennünk levı világ esztétikai minıségek és értékek segítségével tökéletesebben megismerhetık, illetve fontosnak tartják az önkifejezés és meghatározás irodalmi lehetıségeit és módszereit.

57





A program célja megszerettetni az olvasást, megismertetni az érdeklıdıkkel a magyarés a világirodalom legszebb alkotásait, megtanulni a mőelemzés fortélyait, az önálló véleményalkotás bátorságát és örömét, ösztönözni az alkotókedvet, fejleszteni az íráskészséget, egyszóval tudatosítani, hogy a mővészet és irodalom mindennapjaink szerves és nélkülözhetetlen része. A Mőhely saját irodalmi lapot jelentett meg Saját Szöveg címen, amelyben a tagok alkotásai találhatók. Ezemkívül rendezvényeken, pályázatokon, felolvasó esteken vesznek részt az alkotók. Havi rendszerességgel találkoznak a résztvevık, szükség esetén egyéni konzultációkra is sor kerülhet. Adósság kezelési csoport tevékenysége során a különféle hátralékkal élık élethelyzetén kísérel meg segíteni. Munkájukat különféle rendeletek szabályozzák (lásd az elızı fejezet) Szolgáltatáshoz jutás idıpont egyeztetés alapján töténik. Foglalkoztatási csoport az aktívkorúak rendszeres szociális segélyét igénybe vevıkön túl, álláskeresési tanácsadást biztosít minden érdeklıdı számára, és segítséget nyújt leszázalékolási, nyugdíjazási ügyekben is. Keddi, csütörtöki napokon 9-16 óra között segítenek a hozzájuk fordulóknak az álláskeresésben internet, sajtó, illetve egyéni tanácsadás formájában.

58

VIII. Hasznos tanácsok Hogyan kössünk adásvételi szerzıdést?










Adásvételi szerzıdést mindig a lehetı legfrissebb tulajdoni lap megtekintése után kössünk. Az adásvételi szerzıdést mindig ügyvéd, vagy közjegyzı elıtt kössük, aki maga készíti el a szerzıdést és kötelessége, hogy mind a vevı, mind az eladó érdekeit szem elıtt tartsa (tehát nem csak a vevıt képviseli!) Ha lakást veszünk, a teljes vételárat csak azon a napon fizessük ki, amikor költözünk, lehetıleg bent a már kiürített ingatlanban. Ha lakást eladunk, a vevıt csak akkor engedjük beköltözni, amikor már a teljes vételárat kifizette. Ha valaki nagyon kapkodva, sietve, bennünket unszolva akar szerzıdni, ne bízzunk benne, inkább ne szerzıdjünk vele. Mindig olvassuk végig a szerzıdést. Ha valakinek rossz a szeme, kérje meg az ügyvédet, hogy olvassa fel. Ha nem ért valamit, kérje meg az ügyvédet, hogy magyarázza el. Ha változtatni akarunk, bátran szóljunk az ügyvédnek. A foglaló jogi természete olyan, hogy ha vevıként mi adtuk, elveszítjük, ha a szerzıdés mi miattunk hiúsult meg. Ha eladóként mi kaptuk a foglalót, és a szerzıdés mi miattunk hiúsult meg, a foglalót kétszeres összegben kell visszaadnunk a vevınek. Mivel emiatt a foglaló adása kockázatokkal jár, összege ne legyen túl magas. Általában a vételár 10 % -a számít elfogadható összegő foglalónak. A foglaló a vételárba beszámít. Az elıleg abban különbözik a fentiektıl, hogy minden esetben visszajár, ha a szerzıdés nem jön létre.

Mire vigyázzunk az ajándékozásnál?





Lehetıleg ne ajándékozzuk el azt a lakást, amelyben benne lakunk, és fıleg ne kiskorú gyermekünknek vagy más kiskorú rokonunknak. Gyermekeink a törvény szerint úgyis örökölnek utánunk, várják ki a sorukat. Ha kiskorúnak adunk tulajdont teljesen megkötjük a kezünket, mert attól kezdve minden, az ingatlannal kapcsolatos ügylethez a gyámhatóság hozzájárulása kell. Ha a kiskorú tulajdonát, vagy tulajdonrészét eladjuk, ugyanolyan értékben kell a nevére vásárolnunk, vagy eladott tulajdonának értékét gyámhatósági letétbe helyeznünk. Ha felnıttnek ajándékozunk tulajdont vagy tulajdonrészt, gondoljunk arra, hogy késıbb megromolhat közöttünk a rokoni kapcsolat, vagy az együttmőködés, aminek gyakran éppen az az oka, hogy az illetı tulajdont kapott. A tulajdonosnak ugyanis egészen mások lehetnek az érdekei, mint nekünk. Attól kezdve, hogy tulajdonunkat vagy annak egy részét elajándékozzuk, minden, az ingatlannal kapcsolatos elképzelésünk megvalósulásához az új tulajdonos hozzájárulása kell. Így bármiféle építési engedélyhez, hasznosítási tervhez a hozzájárulását kell kérnünk, és ezzel bármiféle elképzelésünket egy egyszerő nemmel, vagy akárcsak azzal, hogy passzív marad és nem hajlandó semmit sem aláírni, meghiúsíthatja. Ezzel a magatartással közös tulajdon esetén még egy egyszerő jelzáloghitel felvételét is meg lehet akadályozni. Ugyanígy az ingatlant sem értékesíthetjük a tulajdonos vagy tulajdonostárs nélkül.

59

Mit kell tudni a haszonélvezeti jogról?









Soha ne engedjünk haszonélvezeti jogot arra a lakásra, amelyben benne lakunk, illetve ne költözzünk olyan lakásba, amelyen valakinek haszonélvezeti joga van. Ne kössünk olyan adásvételi szerzıdést, amelyben azzal együtt, hogy mi tulajdonjogot szerzünk, valaki más - akár a legközelebbi rokonunk - haszonélvezeti jogot szerez arra a lakásra, amelyben lakni szeretnénk. A haszonélvezı ugyanis a lakás használatára kizárólagos használati jogot szerez, amit még a tulajdonossal szemben is érvényesíthet, azaz, ha megromlik a kapcsolatunk, a saját tulajdonú lakásunkból is kipenderíthet bennünket. Ráadásul a haszonélvezıt senki sem kényszerítheti a haszonélvezeti jogáról való lemondásra még ellenértékért sem, és ezt a jogot még a bíróság sem szüntetheti meg. Ugyanígy ha mi vagyunk a haszonélvezık, a lakás kizárólagos használatára és hasznosítására mi vagyunk jogosultak. Akár még a tulajdonost is kitehetjük, ha nem jövünk ki vele. Nekünk kell azonban a rezsit és a javítási költségeket fizetnünk a közös költség kivételével. Vigyázzunk, a haszonélvezeti jog önmagában nem értékesíthetı, legfeljebb a tulajdonos javára mondhatunk le ellenérték fejében. Ha az egész ingatlan eladásáról döntünk a tulajdonossal, a haszonélvezeti jog értékét számunkra ki kell fizetni. A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant akár úgy is hasznosíthatjuk, hogy bérbe adjuk.

Végrendelet:










A végrendelet akkor érvényes, ha azt saját kezőleg írtuk, és aláírtuk, vagy a más által írt végrendeletet két tanú aláírta, illetve, ha a végrendeletet ügyvéd vagy közjegyzı készítette. Vigyázzunk, nem lehet tanú, illetve a végrendelet leírója az, aki a végrendeletben érdekelt. Ez utóbbi a végrendeletnek sem számítógéppel, sem írógéppel történı leírására nem vállalkozhat. A végrendelet csak akkor érvényes, ha bizonyos tartalmi elemek megtalálhatók benne. Így az iratnak mindenképpen tartalmaznia kell azt, hogy ez "végrendelet", azaz a végrendelet megjelölést. Tartalmaznia kell az örökhagyó, az örökös és a hagyatékazonosításra alkalmas adatait. Mindenképpen tartalmaznia kell a végrendeletnek a pontos keltezést (hol, mikor készült). Több lapból álló végrendelet esetén, a lapokat számozzuk meg, és mind a végrendelkezı, mind a tanúk lássák el minden oldalt aláírásukkal. Tanú csak felnıtt, belátási képességgel rendelkezı írástudó lehet. Vigyázzunk, többen (pl. férj és feleség) együtt nem végrendelkezhetnek egy okiratban. Külön-külön kell ezt megtenniük. Aki vak, vagy írástudatlan, csak közjegyzı elıtt tehet végrendeletet. Valakit az örökségbıl kitagadni csak nagyon súlyos okok fennállása esetén lehet, tehát ha egyszerően csak rossz kapcsolatom van a gyerekemmel, mert felém se néz, ez még nem ok arra, hogy az örökségbıl kitagadhassam. Ilyenkor egyetlen dolgot lehet tenni, hogy a végrendelettel mást jelölök meg örökösnek és ezzel leszármazómat a kötelesrészre szorítom, ami azt jelenti, hogy törvényes örökrészének csak a felét kaphatja meg.

Eltartási szerzıdés és öröklési szerzıdés:


Mindkét szerzıdésnek az a sajátossága, hogy valaki vállalkozik az én eltartásomra, és ezért cserébe megkapja az ingatlanom tulajdonjogát.

60







A két szerzıdés között az a különbség, hogy az eltartási szerzıdésnél az eltartó már most, a szerzıdéskötéssel megkapja az ingatlanom tulajdonjogát (az én haszonélvezeti jogom fenntartása mellett), az öröklési szerzıdésnél pedig csak halálom esetén jut az eltartó tulajdonjoghoz. Vigyázzunk, mindkét tartási kötelezettséget tartalmazó szerzıdéssel. Jól gondoljuk meg, kivel kötjük. Ezek a szerzıdések ugyanis hosszú távra szólnak, és a hosszú idı alatt megromolhat az eltartóval a kapcsolat, a szerzıdést pedig nem lehet csak úgy, a rossz viszonyra hivatkozással felbontatni. Ehhez ugyanis nagyon komoly indokok kellenek, például, hogy az eltartó nem teljesíti kötelezettségét.

A szociális törvényben meghatározott egyes ellátások igénylésekor mi minısül -jövedelemnek?
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldrıl vagy külföldrıl származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minısül (pl.: családi pótlék, iskoláztatási támogatás, munkabér), ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minısül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelıszülık számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint (a személyes gondoskodásért fizetendı személyi térítési díj megállapítása kivételével) a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj.
A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. -vagyonnak? Ha a törvény másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan, jármő, továbbá vagyoni értékő jog, amelynek
külön-külön számított forgalmi értéke, illetıleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy
együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja.
A szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minısül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerően lakik, az a vagyoni értékő jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő. - rendszeres pénzellátásnak? A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a rehabilitációs járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élı, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját , a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás. Az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti

61

járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezıgazdasági termelık nyudgíj elıtti támogatása. A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idıskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezéső pótlék, valamint a 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított azonos típusú ellátás. -keresı tevékenységnek? Minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendı az ıstermelıi igazolvánnyal rendelkezı személy tevékenysége is (kivéve, ha a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni). Kit tekinthetünk -aktív korúnak? A18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetıleg a 62. életévét be nem töltött személyt. -egyedülállónak? Azt a személyt, aki hajadon, nıtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. -egyedül élınek? Azt, aki egyszemélyes háztartásban lakik. -közeli hozzátartozónak?
a házastárs, az élettárs,
a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek,
korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetıleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek
a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülı, illetve a szülı házastársa vagy élettársa. -tartásra köteles és képes személynek? a fentiekben meghatározott közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást a szerzıdésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. -családnak? Egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók közössége.

62

-háztartásnak? Az egy lakásban együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı személyek közössége. Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minısül -tartósan betegnek? Aki elıreláthatólag három hónapnál hosszabb idıtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. -súlyosan fogyatékos személynek? akinek
segédeszközzel, vagy mőtéti úton nem javítható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
hallásvesztesége oly mértékő, hogy a beszédnek hallás útján történı megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthetı ejtése elmarad,
értelmi akadályozottsága genetikai, illetıleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelızıen bekövetkezı súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékő, továbbá aki IQ értékétıl függetlenül a személyiség egészét érintı (pervezív) fejlıdési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minısíthetı
mozgásszervi károsodása, illetıleg funkciózavara olyan mértékő, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerő használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,
és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

63

IX. Csepeli segítı és szociális intézmények Lombos Antal ágazatvezetı Szociális és Egészségügyi Ágazat 1211 Szent Imre tér 3.

Tel: 278-2941

−

Gyámügyi Iroda

-

Szociális Iroda

Fehérvári Csabáné irodavezetı Tel: 278-2717, 278-0914, 278-2940, 278-2870 Sárosi Miklósné irodavezetı Tel: 278-2717, 278-0914, 278-2940, 278-2870

Csepeli Egészségügyi Szolgálat

Dr. Ugocsai Gyula igazgató fıorvos

1212 Budapest, Áruház tér 8.

Tel.: 427-5196, fax: 276-3732 Viszkievicz Ferenc menedzser igazgató Tel.: 278-2987, fax: 276-1563

Háziorvosi körzetek és rendelık -

Felnıtt háziorvosi ügyelet:

-

Gyermekorvosi ügyelet:

-

Felnıtt háziorvosi rendelık:

-

Gyermek háziorvosi rendelık:

Védınıi Szolgálat:

1212 Budapest, Áruház tér 8. Tel: 427-5120, 427-5190 Heim Pál Gyermekkórház-Rendelıintézet 1089 Budapest, Üllıi u. 86. Tel: 459-9100, Éjszakai kijáró ügyelet: 264-3314 1212 Budapest, Áruház tér 8. Tel: 427-5161 1215 Budapest, Táncsics Mihály u. 4. Tel: 277-0954 1214 Budapest, Csikó sétány 9. Tel: 277-4645 1213 Budapest, Szent István út 217-219 Tel: 278-0677 1213 Budapest, Szent István út 234 tel: 278-0688 1212 Budapest, Széchenyi u. 88. Tel: 425-1500 1214 Budapest, Vénusz u. 2. Tel: 427-0120, 427-0119, 425-7712, 425-7691, 425-7692, 425-7713, 276-7755. 1212 Budapest, Áruház tér 8. Tel: 427-5191, 427-5129 1214 Budapest, Szabadság u. 19-21. Tel: 276-1447 1213 Budapest, Szent István út 217-219. Tel: 276-9041 1212 Budapest, Áruház tér 8. Tel: 427-5149, 427-5177 1213 Budapest, Szent István út 217-219. Tel: 276-3639 1214 Budapest, Szabadság u. 19-21. Tel: 277-8166

64

Kórház Jahn Ferenc Délpesti Kórház-Rendelıintézet

1204. Budapest, Köves u.1. Tel: 284-7654

Jahn Ferenc Délpesti Kórház Csepeli Weiss 1211 Budapest, Déli u. 11. Manfréd telephelye Tel: 278-2060 Speciális egészségügyi szervezet „MOSOLY” Nıvérszolgálat és Egészségvédı 1213 Budapest, Vihorláti u. 63. Egyesület Tel.: 420-6638 Szociális ellátás Gyermekek és családok segítése Csepeli Szociális Szolgálat Anyaotthon Családok Átmeneti Otthona

1211 Budapest, Kiss János altb. u. 54. Tel: 425-2408, 276-8332,278-0810, 278-0811 1213 Budapest, Nagykalapács u. 3. 276-3233 1214 Budapest, Erdısor u. 53-55. Tel: 425-4732

Hajléktalanok ellátása Férfi Hajléktalan Szálló

1215 Budapest, Ady Endre út 64. Tel.: 276-5654

Karitatív tevékenység Magyar Vöröskereszt XXI. kerületi Szervezete

1215 Budapest, Ady Endre u. 61-63. Tel: 276-0478

Vegyes Állatorvosi Hivatal

1211 Budapest, II. Rákóczi F. út 45. Tel: 277-6430

Munkaügy Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi 1211 Budapest, Bajáki F. u. 1.420-4560 Központ XXI. kerületi Kirendeltsége Államigazgatás Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, ÁNTSZ Kerületi Intézete

1211 Budapest, Kiss J. alt. u. 54. Tel.: 425-7660, 425-7661

65

X. Jogszabálygyőjtemény Törvények 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekő önkéntes tevékenységrıl 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2003. évi XXIX. törvény a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 2003. évi XX. törvény a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggı törvények jogharmonizációs célú módosításáról 2003. évi IV. törvény az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2002. évi I. törvény a büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról 2001. évi LXXIX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról 2001. évi LXXVIII. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 2001. évi LXX. törvény az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintı egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról 2001. évi XLI. törvény a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeni támogatásokkal összefüggı törvények módosításáról 2001. évi XXIV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról 2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggı törvények jogharmonizációs célú módosításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemrıl 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl 66

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya

Kormányhatározatok és rendeletek 63/2006.III.27.) Korm. Rendelete a pénzbeni és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 212/2005 (x.5.) Korm. rendelete a nyugdíjasok távhı-szolgáltatási támogatásáról 1015/2005. (II. 25.) Korm. határozata a mindenki számára akadálymentesen hozzáférhetı környezet és közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges kormányzati intézkedésekrıl 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 343/2004. (XII. 22.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek az Esélyegyenlıségi Kormányhivatal megszüntetésével összefüggı módosításáról 1021/2004. (III.,18.) Korm. határozata a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl 25/2003. (X. 21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. Rendelete a szociális ellátások rendszerérıl (azóta többször módosított)

67

26/2003. (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt. Rendelete a gyermekvédelmi és ifjúsági támogatások rendszerérıl (azóta többször módosított) 27/2003. (X.21.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról (azóta többször módosított) 261/2002. (XII.18) Korm. rendelet a nevelıszülıi, a hivatásos nevelıszülıi és a helyettes szülıi jogviszony egyes kérdéseirıl 125/2001 (VII. 10.) Korm. rendelet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minısítésének felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

és

133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 116/1995. (IX.28.) Korm.rendelet a Kisebbségek Napjáról 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirıl 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

Országgyőlési határozatok 45/2003. (IV. 16.) OGY határozat a családon belüli erıszak megelızésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról. 26/2003. (III. 14.) OGY határozat az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrıl szóló jelentés elfogadásáról. 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az új Országos Fogyatékosügyi Programról

68

XI. Utószó A szociális ellátások és kiadások hálója nehezen bogozható ki. A jobb tájékozódás érdekében született meg a kézben tartott tájékozató anyag. Az elkészítésében részt vállalók mindent megtettek azért, hogy átláthatóbbá váljék a magyar szociális ellátórendszer, hogy mindenki megtalálhassa a rá szabott ellátási formát. Sokszor nem is tudjuk, hogy jogosultak vagyunk valamilyen szolgáltatásra. Reméljük, hogy a tájékoztató füzet pontos felvilágítást adott a jogokról és lehetıségekrıl. Fontosnak tartjuk, hogy megismerhessük állampolgári jogon járó lehetıségeinket. A jogszabályok hiába nyilvánosak, általában a hétköznapi embernek nehezen értelmezhetı. A jogszabályok nehéz nyelvezetét lefordítottuk, kiegészítettük szaktudásunkkal és most Ön elé tártuk. Bízunk abban, hogy munkánk nem volt hiábavaló és elérte célját. A szerzık

69

XII. Melléklet – 2006. évi támogatási táblázatok 2006. évi támogatási táblázat támogatási típusok szerint Jövedelemhatár (Ft) Támogatás mértéke (Ft) Támogatás Családos Egyedülálló Befolyásoló Minimum Maximum típusa körülmény rendszeres ellátás 3.000.25.800.nincs rendszeres 3.000.38.700.ellátás Átmeneti 60 év feletti 38.700.51.600.3.000.51.600.segély egyedülálló rendkívüli 180.600.eseménykor méltányosságból Maximum 6 Főtési 51.600.64.500.6.000.-/hó 36.000.hónapra (okt.1támogatás márc.31.) 2006.04.01Nyugdíjasok 51.600.77.400.tıl 09.30-ig távfőtési havi 1.000.támogatása Saját jöv. Aktívkorú 20.640.1.000.20.640.20.640.rszs Következı OOSZI 20.640.- + Rendszeres 25.800.1.000.felülvizsgálatig 5.160.szociális kiegészítés segély 62. életévét Nincs jövedelme, Házaspár betöltött, 75. vagy kiegészítés 62. 20.640.-, év alatti életévét egyedülálló egyedülálló Idıskorúak 1.000.betöltött 24.510.-, 75 24.510.-, 75. járadéka házaspár év feletti életévét 20.640.egyedülálló betöltött 33.540.egyedülálló 33.540.Helyben szokásos Temetési 77.400.10% 100% temetési költség segély Súlyosan fogyatékos, vagy Ápolási díj 25.800.18 év alatti tartósan beteg Fokozott ápolást igénylı, 33.540.módszertani szakvélemény alapján

70

Közgyógy

Közlekedési támogatás

38,700.-.-

51.600.-

25.800.-

38.700.-

64.500.-

Tartósan beteg ápolt egészsége alapján méltányosságból Gyógyszerköltség: 2.580.Nyugdíjas Nyugdíjas kiskorú gyermekkel Aktív dolgozó, tanuló Kiskorú gyermeket neveló aktív dolgozó

20.640.-

25.800.-

Igazolvány 7.000.10.500.24.500.28.000.-

A gyermekétkeztetés térítési díjának méltányossági kedvezményeinek rendszerérıl Méltányossági kedvezmény mértéke Méltányossági kedvezmény esetei A.) HA a gyermek részére megállapított normatív kedvezmény mértéke 50 %, és a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül B.) HA a gyermek részére megállapított normatív kedvezmény mértéke 30 % vagy 50 %, és a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és a család egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. C.) HA a gyermek részére megállapított normatív kedvezmény mértéke 30 %, vagy 50 %, és a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és a család egy fıre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem éri el annak 200 %-át. D.) HA a gyermek nem részesül normatív kedvezményben és a család egy fıre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, de nem éri el annak 200 %-át

10 %

20 %

30 %

40 %

50 %

XX

XX

XX

XX

71

E.) HA a családban – a jogosult gyermeket kivéve – más tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek is van F.) HA az intézményvezetı – a Képviselıtestület - a család körülményei ismeretében rendkívüli méltányosság gyakorlását tartja indokoltnak

XX

XX

XX

XX

XX

XX

A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatások, ellátások intézményi térítési díjainak mértékérıl Idıskorúak gondozóháza 4.582,Ft/nap Szociális étkeztetés* 382,Ft/nap Idısek klubjában biztosított étkeztetés** 580,Ft/nap Házhoz szállítás 314,Ft/nap Hivatásos gondozási óradíj 628,Ft/óra Fogyatékosok nappali intézménye 652,Ft/nap étkeztetés*** Támogató Szolgálat gondozási óradíja 628,Ft/óra Szállító Szolgálat viteldíja 265,Ft/km * napi egyszeri étkezés ** napi kétszeri étkezés *** napi háromszori étkezés

A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatások, ellátások személyi térítési díjainak mértéke Házhoz Hivatásos Fogyatéko- Támogató % Jövedelem Szociális Idısek határok (Ft) étkezés1 klubjában szállítás gondozási sok nappali Szolgálat (Ft) (Ft) biztosított óradíj (Ft) intézménye gondozási 2 étkezés3(Ft) étkezés óradíja (Ft) (Ft) 100

58.000 felett

382

580

163

326

652

326

90

57.999

52.200

344

522

147

293

587

293

80

52.199

46.400

306

464

130

261

522

261

70

46.399

40.600

267

406

114

228

456

228

60

40.599

34.800

229

348

98

196

391

196

50

34.799

29.000

191

290

81

163

326

163

40

28.999

28.050

153

232

65

130

261

130

30

28.049

27.530

115

174

49

98

196

98

20

27.529

26.900

76

116

33

65

130

65

10

26.899

25.801

38

58

16

33

65

33

5

25.800

1

19

29

8

16

33

16

Jövedelem nélkül

--

--

--

--

--

--

0

Az étkezés 15 %-os általános forgalmi adót tartalmaz. 1 napi egyszeri étkezés 72

2 3

napi kétszeri étkezés napi háromszori étkezés

Idıskorúak átmeneti gondozóházában fizetendı személyi térítési díjak mértéke: a) kerületi illetékességő ellátott esetében a figyelembe vehetı havi jövedelem 60 %-a, azonban nem haladhatja meg e rendelet 1. számú mellékletében szereplı intézményi térítési díj összegét, b) Budapest-Csepel Önkormányzata illetékességi területén kívül lakó személy esetében pedig, megegyezik e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott intézményi térítési díj mértékével. A Fogyatékosokat Támogató Szolgálat Szállító Szolgálata által biztosított személyszállítás személyi térítési díja: - szállítási díj: 114,- Ft/km, - gépjármő kiállási díj: 300,- Ft/alkalom, - gépjármő várakozási díj: 500,- Ft/megkezdett óra. - gépjármő várakozási díj: 500,- Ft/megkezdett óra.

Nyugdíjszerő ellátások jegyzéke Vakok személyi járadéka 14.230.Árvaellátás (minimum) 24.191.Rokkantsági járadék 30.130.Rendszeres szociális járadék 25.614.-

73

A kötet tördelését és a nyomdai munkálatokat a Mondat Kft. Végezte e-mail: [email protected] Felelıs vezetı: Nagy László Tel: 0630 944 9332

74