Innovációs kisokos Innovációs kisokos december január

Innovációs kisokos 2012.

Innovációs kisokos 2012 - 2013

2012. december -2013. január

1


Innovációs kisokos 2012

szerkesztők: Bujdosó Ilona Farsang Zoltán Kalcsú Zoltán szerzők: Bujdosó Ilona Farsang Zoltán Farkas Veronika Kalcsú Zoltán Dr. Pakainé Kováts Judit Madar Emese Magyar Dániel Páli János A kiadvány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával jött létre Felelős kiadó: Balogh Károly Zsolt főtitkár Kiadja: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9700 Szombathely, Honvéd tér 2.

Nyomdai munkák: Yeloprint Kft., 9700 Szombathely, Géfin Gyula u. 11-13.

2


Tartalomjegyzék Előszó ............................................................................................................................... 4 Az innovációról általában - hogyan tudom innovatív ötleteimet megvalósítani? ............. 5 Az ötletek generálása, kreatív technikák ........................................................................ 10 Az innovációs projekt ötletek értékelése ........................................................................ 16 IMP³rove Innováció Menedzsment Értékelési Módszer ................................................. 19 A projektmenedzsment feladatai egy innovációs projekt esetében illetve a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységek projekt megvalósítása során ...................................... 22 Marketing és értékesítési rendszer kialakítása, a piacra jutás segítése ........................... 26 Közbeszerzési alapismeretek .......................................................................................... 33 Mit kell tudni a csekély összegű (de minimis) támogatásról a támogatást kérelmezőknek? .............................................................................................................. 36 Innovációs járulék .......................................................................................................... 38 Kisvállalkozások innovációs projektötleteinek megvalósítását segítő pályázati források........................................................................................................................... 42 A szellemi tulajdon oltalmi formái ................................................................................. 44 A szerzői jogról .............................................................................................................. 48 Mire figyeljen a termékfejlesztő? ................................................................................... 51 Mire figyeljen a termékforgalmazó? .............................................................................. 52 English language summary............................................................................................. 54 Jogszabályok .................................................................................................................. 56 Hasznos linkek ............................................................................................................... 57

3


Előszó „Innovációval a versenyképességért, innovációval a sikerért” - ezzel a mottóval is jellemezhetnénk e tanácsadó kiadvány megjelentetésének indítékait. A mai korunk igénye az innováció szükségessége, új termékek, szolgáltatások létrehozása. „A kutatás és az innováció az EU növekedési és munkahely teremtési stratégiájának elsőbbségi kérdése. Az Unió a tagországokat arra ösztönzi, hogy 2020-ra GDP-jük 3%-át (közpénzekből 1%-ot és a további 2%-ot magánszektorbeli befektetésekből) kutatásra és innovációra fordítsák. Ez várhatóan 3,7 millió munkahely teremtését és az éves GDP közel 800 milliárd Eurós növekedését eredményezi majd.” Európai Unió Magyarországon is fontos cél, hogy a KKV-k innovációs tevékenysége erősödjön, az innovatív cégek száma növekedjen. Az innováció iránt érdeklődő vállalkozások piaci pozíciói számottevően erősödhetnek és szélesedhetnek. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fontos célkitűzéseinek tekinti a vállalkozások versenyképességének erősítését, kamarai eszközrendszerrel való támogatását. A VMKIK megalakulása óta szakmai rendezvényeket szervezünk, tanácsadási szolgáltatás nyújtunk, és a KKV-k részére kiadványok sorozatát jelentetjük meg. Ez a kiadvány is azt a célt szolgálja, hogy napjaink gazdasági kihívásainak megfelelően a KKV-k versenyképességének megőrzésében az innováció a legfontosabb eszközzé váljon. Kiadványunk segítségével bemutatjuk, hogy a problémák megoldására hogyan lehet ötleteket generálni, milyen kreatív technikák léteznek ehhez, és ha van egy jó ötletünk, akkor hogyan tudjuk innovációs koncepcióvá, projektté fejleszteni. Fontos, hogy a megvalósítás során létrejött újdonságok, szellemi termékek a vállalkozás számára hasznosuljanak, ennek érdekében a szellemitulajdon-védelem eszköztárát célszerű használni. Vizsgálni kell az oltalmazhatóság lehetőségeit, megtalálni a legcélravezetőbb oltalmi formát. Az új termék és új szolgáltatás megvalósításához partnerekre van szükség, ezek megtalálása, kiválasztása fontos szakmai kérdés. Az innovációs ötlet kivitelezése, a kutatás-fejlesztés általában jelentős forrásokat igényel. A saját forrás mellet fel kell kutatni a bevonható külső forrásokat, és a központi alapok pályázatai úton elnyerhető innovációs támogatatási forrásokat.

Kovács Vince Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke

4


Az innovációról általában – a helyzetkép a Nyugat-dunántúli Régióról?

A jelen időszakban különösen fontos a Nyugat-dunántúli régió innovációs teljesítményének áttekintése, a régió versenyképességének és gazdasági előmozdítása szempontjából, különösen a formálódó 2014-2020 közötti új Európai Uniós költségvetési periódus előtt. Az EU 2020 célkitűzések tükrében az aktualitását a nemzeti szintű stratégiai keretek (tudományos, technológiai és innovációs stratégiai célok) újrafogalmazása adja, valamint az a tény, hogy a régió 10 éve elfogadott innovációs stratégiája nemrég megújításra került. A gazdasági szféra szereplőinek kutatás-fejlesztési tevékenysége is megerősödött, ez ugyanakkor döntően a nagy – elsősorban autóipari – vállalkozások tevékenységének és dinamikusan bővülő befektetéseinek köszönhető, a régió innovatív kis- és középvállalkozásainak száma továbbra is alacsony és jelentős területi heterogenitást mutat. (A jogi személyiségű vállalkozások kutatóhelyeinek száma az országos érték 6,5%-át tette csak ki 2009-ben.) Így a régióban fennálló innovációs paradoxon némiképp enyhült ugyan, de még mindig erősen érzékelhető. Ennek a problémának a sikeres kezelését nehezíti a regionális szinten elérhető, a kkv szektor számára vonzó lehetőséget kínáló innovációs források beszűkülése, melyet az EU támogatási alapjai az eltérő lépték és összetettség következtében csak részben tudnak kompenzálni. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a régió innovációs intézményrendszere minőségét és kapacitását tekintve egyaránt komoly fejlődésen ment keresztül, melyet kiválóan mutat a nemzetközi partnerséggel fennálló együttműködések nagy száma. Kissé árnyalja a helyzetet, hogy kevés az információ az elmúlt évekre vonatkozóan a belső környezet jellemzőiről, a visszajelzések hiányairól, a támogatások eredményeiről, erősebb lehetne az összehangoltság foka, a fejlesztési súlypontok meghatározása. Legfontosabb probléma és feladat az innováció piaci hasznosulásának előtérbe kerülése és a célcsoportok pontos megtalálása. A fentiek egyben az új Regionális Innovációs Stratégia ad támpontokat a tervezési és megvalósítási folyamatokhoz. A célrendszer tekintetében a jövőkép is a kkv szektor, a piaci értékesítés, így az innovációs folyamat gazdaságfejlesztési hatásai felől került megfogalmazásra. A jövőképet a stratégia az alábbi prioritások mentén kívánja megvalósítani: Prioritások: 1. A régió innovációs keretfeltételeinek javítása 2. Az innováció támogatási rendszerének fejlesztése 3. A régió innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása „A Nyugat-dunántúli régió képessé válik arra, hogy helyi vállalkozásai a térség belső erőforrásain alapuló innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre

5


vigyék és régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésében érzékelhető növekedést generáljanak.” Az innovációs intézményrendszer további szereplői Egyetemek A régió innovációs szereplői között ma is meghatározó a három nagy egyetem (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Széchenyi Egyetem, Pannon Egyetem), az innovációs kapacitások és ráfordítások, szabadalmak száma tekintetében is. Megerősödtek a kutatóhelyek bázisán kialakuló tudásközpontok és a közöttük meglévő, részben a gazdasági szférát is átszövő hálózati kapcsolatok. (Hét év alatt ötszörösére nőtt a K+F ráfordítások értéke, napjainkban éves szinten eléri a 14-15 Mrd Ft-ot). A kutatási potenciál belső szerkezetére jellemző, hogy a felsőoktatáshoz és központi költségvetési szervekhez kötődő kutatóhelyek aránya közel kétharmadát teszik ki az összes kutatóhelynek, szemben az országos arány 54%-os értékével. Vállalkozásfejlesztési Alapítványok Az 1990-es évek elején a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egy Európai Uniós Phare program keretében vállalkozásfejlesztési programot indított, melynek köszönhetően minden megyében létrejött egy helyi vállalkozói központ. Feladatuk a vállalkozások támogatás a vállalkozói kultúra elterjesztése volt. Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat 1992-ben alapította meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, melynek fő feladata a megye gazdasági fejlődésének elősegítése, mikro-, kis,- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, önfenntartó irodahálózat létrehozása. A ZMVA az innováció területéhez kapcsolódóan figyelemmel kíséri az aktuális innovációs pályázati kiírásokat, folyamatosan innovációs és pályázati menedzsment tanácsadás nyújt. Létrehozza az innovációs „best practice” adatbázist, ehhez kapcsolódóan kiadványokat készít, valamit közreműködik innovációs rendezvények szervezésében. Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa 1993-ban jött létre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas megye önkormányzatai, bankok, gazdasági társaságok, összesen 23 szervezet összefogásával. A Szombathelyi Vállalkozói központ 1994es megalakulása óta folytatja különböző nemzeti és Phare CBC programok segítségével a KKV-k fejlesztésére irányul tevékenységét. Célja a mikro,- kis,- és középvállalkozások versenyképességének javítása, vállalkozói kultúra fejlesztése, illetve vállalkozási ismeretekhez kapcsolódóan tájékoztatási szolgáltatások nyújtása. A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1992-ben kezdte meg működését. Célja a megye mikro,- és kis vállalkozások fejlődésének elősegítése, szakképzési szolgáltatások, vállalkozási ismeretek bővítésével a megye foglalkoztatási helyzetének javítása. Kereskedelmi és Iparkamarák A Kereskedelmi és Iparkamarák működési kereteit, feladatait az 1994 évi CXXI. számú törvény határozza meg. Ma köztestületként működve az önkéntes kamarai

6


tagságot vállaló társaságok tömörítő szervezetei. Feladatuk a gazdasági fejlődés elősegítése; tájékoztatást nyújtanak a gazdasági jogszabályokhoz kapcsolódóan, közreműködnek a területfejlesztési programok gazdasági részeinek kidolgozásában, szervezik és végzik a mesterképzést és vizsgáztatást. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1994-ben kezdte működését. Jelenleg 780 tagot számláló testület, melynek tagjai között minden nagyságú és típusú vállalkozás megtalálható. Jogszabályi feladatkörén túl a kamara gazdaságfejlesztéssel, piaci magatartás tisztességének megőrzéséve, etikai normák betartásával is foglalkozik. Kiemelt célja a KKV-szektor versenyképességének javítása. A kamara részt vesz a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. munkájában, innovációs pontot működtet az intézményén belül, koordinálja a Pannon Novum Innovációs Díj meghirdetését, közreműködik innovációs folyamatok generálásában. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán kívül további 4 kamara működik a régióban, a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara. Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség program 2004-2007 évi konzorciumvezetője a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség volt. Az innovációs ügynökség munkájának továbbfejlesztésére a Regionális Fejlesztési Tanács és öt, régiós vállalkozásokat segítő szervezet 2008. januárjában létrehozott egy új vállalkozást, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.-t. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázat elnyerése után 2008. augusztus 1-jén elindult a Regionális Innovációs Ügynökség új projektje, amely 3 éves időtartamú. A projekt fő célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének az innovációs tevékenység fokozásával történő növelése révén a pályázó és partnerei ezen pályázat megvalósítása során elősegítse a Nyugatdunántúli régió innovációs rendszerének felzárkóztatását, a regionális innovációt ösztönző, segítő, innovációbarát környezet kialakítását, a hálózati együttműködést, valamint újabb innovációs szolgáltatások kialakítását és bővítését az alábbi célkitűzés és tevékenységi körök megvalósításával. A Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) immár a Pannon Novum Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. keretei között működik. A Pannon Novum Nonprofit Kft. tulajdonosai: o Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr o Vas Megyei Önkormányzat, Szombathely o Zala Megyei Önkormányzat, Zalaegerszeg o INNONET Innovációs és Technológiai Központ Közhasznú Társaság, Győr

7


o o o o

Universitas-Győr Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Győr Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., Szombathely Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szombathely Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zalaegerszeg

Szolgáltatások: o Innovációs felmérés, audit és promóció o Innovációs projektfejlesztési tanácsadás o Pályázatírás – forrásszerzés o Pályázatmenedzsment és – kríziskezelés o Szakmai utak, találkozók szervezése o Klaszterszolgáltatások o Képzési és mentorálási programok o Innovációs marketing o Technológia lehetőségek promóciója o Innovációs folyamathoz kötődő szolgáltatás közvetítése o Innovációs folyamat végigkövető menedzselése o Piaci hasznosítás o Tanulmányok, stratégiák és koncepciók Nemzetközi innovációs projektek: -

-

FP7 – ELMO, Elektromos mobilitással kapcsolatos tudásáramlás segítése regionális és EU szinten PROSESC - Producer Services for European Sustainability and Competitiveness, INTERREG IVC PROGRAM EURIS – HYBRISECTORS, INTERREG IVC PROGRAM F.A.T.E. – From Army To Entrepreneurship, South East Europe Programme 2007 - 2013 CE – REZIPE, Megújuló energiák a nulla károsanyag kibocsátású közlekedésért Európában CE – InoPlace, InoPlaCe – Innovációs platform közép-európai technológiai és innovációs eredmények terjesztésére HU-CRO IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program - I3CT CROSSES THE BORDER CLUSTERING, Támogató környezet kialakítása az ICT szektor Innovációs potenciáljának növelése érdekében a határmenti területeken. HU-CRO IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program – INNOINVEST, Üzleti kapcsolatok és kooperációk erősítése és kialakítása a határmenti régió Innovációs szereplői között. SLO-HU Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013, ECO-HUB, Környezetvédelmi információs és tudás csomópont kis- és középvállalkozások hálózatának kialakításához, környezetbarát termékek és eljárások innovációja, kifejlesztése és értékesítése céljából.

8


Elérhetőségek: Székhely: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23. tel.: 94/501-418, fax: 94/501-419 e-mail: [email protected] web: www.pannonnovum.hu Győri iroda: 9027 Győr Gesztenyefa u 4. tel: 96/506-985, fax: 96/506-985 Zalaegerszegi iroda: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság út 17. tel: 92/630-331 fax: 92/630-331

9


Az ötletek generálása, kreatív technikák Minden innovációs folyamatban vagy munkaszervezet életében a fejlődés, továbblépés egyik fontos eleme a problémák felismerése, kezelése, megoldása. Ma az angolszász üzleti kultúrában az egyik legfontosabb elvárt készség a szellemi dolgozókkal, alkalmazottakkal szemben a problémamegoldó készség – nem véletlenül. A problémának több különböző definíciója, megoldása létezik, ezek közül tekintsünk át néhányat: -

A probléma definíciója a Kaizen felfogás szerint: az ideális állapot és a jelenlegi állapot közötti különbség. Minden olyan kérdés, feladat, amelyre a választ - vagyis a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. Mayer (1977) szerint: a probléma definíciójának fontos elemei, hogy egy bizonyos állapotban jelentkeznek, kívánatos egy másik állapot, nincs vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására.

Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy problémáról akkor beszélünk, ha van egy cél, megoldandó feladat vagy elérendő – a jelenleginél ideálisabb – állapot, amit el akarunk érni, de nem tudjuk ez hogyan lehetséges, nem ismerjük az eléréshez vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegoldásnak. Spontán problémamegoldás A problémamegoldás folyamata lehet spontán vagy tudatos. A sokszor spontánnak tűnő problémamegoldást is megelőzi azonban a megoldás alapos előkészítése. Egy ilyen spontán folyamat sokszor a „heuréka-élmény” vagy „aha-élmény”, amikor valakinek egy őt foglalkoztató problémával kapcsolatban hirtelen eszébe jut egy megoldás. Ennek a folyamatnak azonban, bármennyire spontánnak és véletlennek tűnik is, megvannak a lépései. Ezek az alábbiak: •

Előkészület: a váratlan felfedezéseket nagyon is alapos előkészítés előzte meg (pl. Einstein relativitás elmélete)

•

Lappangás (vagy inkubáció): egy időszak, amikor nem foglalkozunk a kérdéssel - aludjunk rá egyet! (nem azonos az alkotó gyötrődéssel)

•

Ötlet: az igazi ötlet felvillanása – „heuréka” (Archimédesz, Kekulé benzolgyűrűje)

•

Kidolgozás: szükség van arra, hogy az ötletet valamilyen részletességgel kidolgozzuk, hogy mások számára is érthető, elfogadható legyen

10


Látható, hogy a spontán problémamegoldáshoz is szükséges egyrészt a problémát övező szakterület ismerete, másrészt foglalkoznunk is kell a problémával ahhoz, hogy a háttérben agyunk – amikor nem is vagyunk tudatában – megalkossa „spontán” a megoldást. Konvergens problémamegoldás A problémamegoldás másik módja a tudatos problémamegoldás, amelynek keretében akkor találunk megoldást, amikor foglalkozunk a problémával. Ennek is két különböző paradigmáját különböztetünk meg, az egyik, amikor konvergens módon oldjuk meg a problémát, vagyis amikor olyan problémával találkozunk, amelynek egy optimális, „jó” megoldását keressük, már valamennyire ismert, használt módszerek segítségével (de ezeket rugalmasan, egyedi módon alkalmazva) keressük a legjobb megoldást. Ebben az esetben a kezdő lépés általában a probléma minél pontosabb azonosítása, esetleg mérésekkel a jelenlegi állapottal kapcsolatban és pontos tervezéssel az elvárt ideális állapottal kapcsolatban. Ilyen például tipikusan egy gyártási folyamat hatékonyságának fejlesztése, ahol nagyon pontosan meg tudjuk mérni a jelenlegi gyártási folyamat jellemzőit, paramétereit (jelenlegi állapot) és azt is pontosan meg tudjuk határozni, hogy milyen célértékeket szeretnénk elérni (célállapot). Azt viszont ebben a fázisban még nem tudjuk, hogyan tudjuk elérni a célértékeket. Tipikus probléma megfogalmazó kérdés lehet például: „A gyártási folyamataink selejtarányát hogyan tudnánk 10%-al csökkenteni gyártóeszköz-karbantartási ciklusok és a minőségellenőrzési fázisok módosításával?” Látható, hogy pontos, mérhető célkitűzésünk van és valószínűleg a két tényezőnek találunk majd egy optimális módosítását (megoldás), amivel elérjük a célértéket, ugyanakkor ezt a megoldást most még nem ismerjük. A konvergens – más néven vertikális – problémamegoldás során érdemes a szükséges mérések és a kiinduló és célértékek pontos rögzítése után a probléma jellegét elemezni, a mozgatórugókat, ok-okozati viszonyokat feltérképezni és a megoldáshoz szükséges mélységben megérteni a problémát, ezek után adódik majd a legjobb megoldás a problémára. Érdemes az elérendő célokat részcélokra bontani, tervet készíteni és a megoldás kivitelezése után ellenőrizni, hogy elértük-e az ideális állapotot (pl. mérésekkel), vagyis valóban megoldottuk-e a problémát. A problémamegoldás általános lépései: 1. 2. 3.

A probléma felismerése, pontos definiálása A probléma megértése, elemzése Megoldások létrehozása, a legjobb megoldás kiválasztása

11


4. 5.

A megoldás alkalmazása Ellenőrzés

Ezen tudatos probléma-megoldási módnak a hatékonyságát segíti a kezdeti és elérendő állapot lehető legpontosabb meghatározása. Divergens problémamegoldás A problémamegoldás talán legnagyobb hozzáadott értéket eredményező módja lehet a problémamegoldásnak az a módja, amikor nem egy „helyes” megoldást keresünk, hanem minél nagyobb számú, minél eredetibb megoldást, amelyek közül aztán adott esetben nem csak egyet, hanem akár többet is megvalósítunk. Ez a divergens, vagy laterális gondolkodásmód használatával történő problémamegoldás. A laterális problémamegoldás akkor alkalmazható hatékonyan, ha több – minél kreatívabb – megoldást keresünk vagy a célértékek nincsenek definiálva és nyílt végű a problémát meghatározó kérdésfelvetés. Tipikus kérdés lehet például: „Hogyan érjünk el szorosabb ragaszkodást a vevőinktől termékeink iránt?” Az ilyen jellegű problémák megoldásában általában szerepet játszik a kreativitás, a kreativitást használó módszerek. Sok ilyen jól alkalmazható bevált módszer létezik, amelyeket könyvekből, tréningeken, tanfolyamokon lehet megismerni. Ilyenek például a brainstorming (ötletroham), a fordított brainstorming, a SCAMPER módszer, az elmetérképezés technikája, a „miért”-sorozat módszere, a hat kalap módszer, a véletlen szavak módszere, a TRIZ módszer, stb. A szóba jöhető módszerek közül ebben az anyagban a SCAMPER és a TRIZ módszert mutatjuk be röviden.

12


A SCAMPER módszer A SCAMPER egy betűszó, amely a következő angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze: Substitute, Combine, Adapt, Modify, Purpose, Eliminate, Reverse, a módszer ezen angol szavak által fémjelzett hét lehetséges változtatási területtel foglalkozik:

A módszert Alex Osborn és Bob Eberle dolgozta ki, és használatát segíti egy a módszerhez kidolgozott kártyacsomag. A kártyacsomag egyes lapjain a hét területtel kapcsolatos segítő kérdések szerepelnek. Ezen kérdések segítségével lehet a jelen állapot változtatási irányaira javaslatot tenni egy későbbi célállapot elérése érdekében. Kifejezetten jól használható a módszer termék(tovább)fejlesztési problémák megoldásához, ha pl. szeretnénk megújítani valamelyik jelenlegi termékünket, akkor pl. a Substitute (magyarul helyettesítés) területtel foglalkozó kártyákon olyan kérdéseket találhatunk, amelyek arra kérdeznek rá, hogy a termék egyes elemeinek felcserélése javít-e a terméken, mit lehet a termékben más alkotórésszel behelyettesíteni, vagy a termék valamely funkcióját érdemes-e felcserélni egy másik, esetleg hasznosabb funkcióval. A területek magyarul: -

Valami (be)helyettesítése

-

Valami mással való kombinálása

-

Valami adaptációja

-

Valaminek a módosítása vagy megnagyobbítása 13


-

Valami új célra való felhasználása

-

Valami kiküszöbölése

-

Valami visszájára fordítása, ill. újszerű átrendezése

TRIZ Módszer -Az Inventív Problémamegoldás Elmélete A TRIZ módszer egy szisztematikus eljárás az innovációs problémák megoldására. Genrich Saulowitsch Altschullert, az orosz haditengerészet szabadalmi hivatalának alkalmazottját bízták meg azzal a feladattal, hogy rendszerezze a szabadalmakat. Közel 200.000 szabadalmat tanulmányozott és rájött, hogy a szabadalmakban fellelhető problémamegoldások visszavezethetők néhány alapelvre. Összesen 40 alapelvet (Principles) tárt fel és ezekre a megfigyelésekre alapozva dolgozta ki TRIZ módszert. A módszer alaptézisei: -

fraktál szemlélet: a dolgok ugyanúgy viselkednek kicsiben, mint nagy méretben;

-

minden nagyobb rendszer többszintű, kisebb rendszerek egymásra épülő szuperrendszere;

-

egyes jellemzők a rendszer minden szintjén ugyanazokkal a jellemzőkkel kerülnek ellentmondásba;

-

az így felmerült ellentmondások feloldására szolgáló alapelvek minden rendszerszinten azonosak.

A TRIZ szabályai: -

A problémák és megoldások ismétlődnek az ipar és a tudomány területein.

-

A technikai fejlődés mintái ismétlődnek az ipar és tudomány területein.

-

Az innovációk a tudományos eredmények hatásait azokon a szakterületeken használták ki, amely területek kívül esnek az eredeti tudományterülettől, ahol az adott tudományos eredményt elérték.

A technológiai evolúció négy nagy periódusa - Altschuller szerint: 1.

Részelmélet: a rendszer részeinek összeválogatása annak érdekében, hogy a kívánt új megoldás létrejöhessen

2.

Részek fejlesztése: a már működő rendszer teljesítményét, hatásfokát azáltal növeljük, hogy a rendszer részegységeit továbbfejlesztjük

14


3.

Dinamizálás: a rendszert dinamizáljuk oly módon, hogy egyes részeinek a tulajdonságait működés közben legyünk képesek megváltoztatni

4.

Önfejlődés: egy magasabb szintű komplex megoldássá/termékké fejlesztjük a rendszert (annál jobbak a rendszerek, minél jobban hasonlítanak egy organikus rendszerhez!)

Az innováció öt szintje Altschuller szerint: 1. szint – Nyilvánvaló : Átlagos tervezési problémák megoldása közismert módszerekkel, általában nincs szükség feltalálásra. 2. szint – Fejlesztés: Egy létező rendszer kisléptékű fejlesztése, az adott iparagon belül ismert módszerekkel. 3. szint – Találmány paradigmán belül: Már létező rendszer, de lényeges fejlesztéssel az adott iparagon kívül alkalmazott módszerekkel. 4. szint - Találmány paradigmán kívül: Létező rendszer új generációjának koncepciója, mely egy lényeges tulajdonság alapelvének megváltoztatásán alapszik. A megoldások inkább tudományos jellegűek, mint technológiaiak. 5. szint – Felfedezés: Nagyon ritka tudományos felfedezés (úttörő jellegű találmány) alapvetően új rendszer kialakításához.

Találmányok száma

A találmányok előfordulásának aránya az egyes szinteken

Szint 1

Szint 2

Szint 3

Szint 4

Szint 5

68.3%

27.1%

4.3%

0.24%

0.06%

Szint

(forrás: Genrich Saulowitsch Altschuller, TRIZ módszer, 2009.) A fent ismertetett illetve felsorolt módszerek többsége már bizonyított a gazdasági szervezetekben történt alkalmazások során is, így például esettanulmányként is vizsgálható a hat kalap módszer, amelyet olyan nagyvállalatok, mint az ABB, az IBM vagy a SIEMENS is alkalmazott már. Utóbbi cégnél például a módszer alkalmazásával 50%-al sikerült csökkenteni a termékfejlesztési folyamatok időtartamát.

15


Az innovációs projekt ötletek értékelése A Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség az általa már korábban is meghirdetett Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Díj értékelésére 2011-ben a korábbi tapasztalatok alapján új innovációs projekt értékelőlapot vezetett be. Az alábbi értékelő lap elve követi az innovációs folyamat egyes lépéseit. INNOVÁCIÓS PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE A projektértékelő lap kérdéssora 1.

2.

Innovativitás/innovációs folyamat vizsgálata 1.1. Az innovációs folyamat mely szakaszában van jelenleg az ötlet?* 1.1.1. ötlet, elgondolás 1.1.2. folyamatban lévő kutatás, fejlesztés 1.1.3. prototípus 1.1.4. új termék, vagy technológia piaci bevezetés előtt 1.2. Az innováció mely típusába sorolható be a kezdeményezés?* 1.2.1. termék innováció – áru 1.2.2. termék innováció – szolgáltatás 1.2.3. folyamat-eljárás innováció 1.2.4. szervezési-szervezeti innováció 1.2.5. marketing innováció 1.3. Milyen jellegű az innováció újdonságtartalma?* 1.3.1. már meglévő ötlet, termék, technológia, stb. továbbfejlesztése 1.3.2. teljesen új és egyedi elgondolás 1.4. Melyek az innovációs folyamat kidolgozottságnak jellemzői? 1.4.1. Pontosan definiált az innovációs folyamat célja? 1.4.2. Definiáltak-e az innovációs folyamat egyes lépései? 1.4.3. Definiáltak-e a folyamatok lépéseinek inputjai és outputjai? 1.4.4. Definiált-e az innovációs folyamat időbeni ütemezése? 1.4.5. Definiáltak-e lépésekhez szükséges erőforrások? 1.4.6. Ismeri-e a folyamat akadályozó, gátló tényezőit? Felmérte-e a lehetséges kockázatokat? Iparjogvédelem 2.0 Elhagyható-e az iparjogvédelem kérdésköre az adott innováció esetében? 2.1. Nélkülözhető-e iparjogvédelmi szakértő az innováció sikeres kivitelezéséhez? 2.2. Amennyiben a 2.1-es kérdésre Nem-el válaszolt, tehát iparjogvédelmi szakértő igénybevétele szükséges, úgy igénybe vett-e már ilyen jellegű szolgáltatást? 2.3. Megvizsgálta-e valamilyen adatbázisban (pl. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának e-adatbázisa, internet, stb.) hogy léteik-e már az adott innovációs ötletet, vagy hasonló kezdeményezés nem került-e már korábban levédésre?

16


3.

4.

5.

2.4. Megvizsgálta-e, hogy van-e szabadalommal védett része a saját találmánynak? 2.5. Végzett-e újdonságkutatást? 2.6. Kívánja-e levédetni az újdonságot, szellemi terméket/újítást? 2.7. Van-e információ arról, hogy az innováció valamilyen védelmi oltalom alatt áll (pl. szabadalom, használati mintaoltalom, védjegy, formatervezési oltalom, növényfajta-oltalom, domain, stb.)?** 2.8. Tervezi-e valamilyen védelmi oltalom megszerzését? Finanszírozás 3.1. Került-e számításra megtérülési idő és költség az innovációs projekt kapcsán? 3.2. Ismert-e a megvalósítás teljes finanszírozásának költségvetése? 3.3. Végzett-e pénzügyi kockázatelemzést a megvalósításhoz kapcsolódóan? 3.4. Rendelkezik-e a vállalkozás elkülöníthető saját forrással az innováció kivitelezéséhez? 3.5. Rendelkezik-e a vállalkozás – a megvalósítás során felmerülő pénzügyi problémák kezelésére - anyagi biztosíték(ok)kal? Megvalósítás erőforrás-feltételei 4.1. Rendelkezik-e az ötletgazda az adott ötlethez kapcsolódóan megfelelő kompetenciákkal? 4.2. Szükséges-e a projekt megvalósításához az emberi erőforrás állomány bővítése? 4.3. Rendelkezésre áll-e az innováció megvalósításához szükséges infrastruktúra, a szükséges termelő/szolgáltató eszközök? 4.4. Rendelkezik-e az innovációs folyamatot kivitelező vállalkozás projektmenedzsment tapasztalattal? 4.5. Szükség van-e az innovációs folyamat kivitelezéséhez kutató-fejlesztő intézet, minősítési labor, stb. együttműködése? 4.6. Rendelkezik-e műszaki segítség-, tanácsadás területén partnerkapcsolatokkal? 4.7. Rendelkezik-e a jól működő, szükséges piaci partnerkapcsolatokkal az innovációhoz kapcsolódóan (beszállítói, együttműködői kapcsolatok)? 4.8. Van-e az innovációnak olyan vonatkozása, amely bizonyíthatóan előnyöket rejt a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjából? Piaci bevezetés előkészítettsége 5.1. Készült-e piaci igényfelmérés? 5.2. Definiálta-e a célpiacokat? 5.3. Elemezte-e az adott innováció piaci versenyhelyzetét, azonosította-e a versenytársakat? 5.4. Meghatározásra kerültek-e a termék/szolgáltatás szempontjából releváns piaci árak szintjei? 5.5. Meg tudja-e határozni, hogy a piaci árakhoz képest milyen árszintre tervezi a saját termékét (Készült-e előzetes költségkalkuláció a termék fajlagos költségét tekintve)? 5.6. Felmérte-e a piaci jövőbeni alakulását, várható piaci trendeket?

17


5.7. Azonosította-e az adott innováció jogi környezetét, a vonatkozó releváns jogszabályokat? 5.8. Készült-e marketing terv? 5.9. Készült-e üzleti terv?

18


IMP³rove Innováció Menedzsment Értékelési Módszer Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága az Európai Kisvállalkozói Törvény szövegének elkészülte után nem sokkal valamennyi tagállam nyelvén elérhetővé tette a KKV-k tájékoztatása céljából létrehozott honlapját. Magyar nyelven az alábbi linken érhető el a KKV-k számára készült EU-s honlap: http://ec.europa.eu/small-business/index_hu.htm A portál célja, hogy könnyű hozzáférést biztosítson az Európai Unió valamennyi, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára lényeges politikai döntéséhez és kezdeményezéséhez, az európai kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos közösségi politikák, jogalkotás, programok és kezdeményezések teljes körével kapcsolatos információkhoz biztosítson hozzáférést. IMP³rove Program: Az Európai Unió által támogatott, az Európai Bizottság támogatásával kifejlesztett legelismertebb online támogatású innováció értékelő módszer a KKV-k számára, mely ingyenesen elérhető. Magas szintű innovációs menedzsment eszközökkel üzleti növekedést segít elő. A neves szakmai szervezet munkájába való bekapcsolódás együttműködési lehetőséget és képzést nyújt tanácsadó és közvetítő cégek számára, személyes tanácsadó workshopokat rendez KKV-knak, melyeket az IMP³rove segítségével végig lehet kísérni innovációs folyamaton. IMP³rove a vállalkozások innovációs menedzsment képességét hivatott szolgálni, emellett egy EU szintű innováció menedzsment térképet hoz létre, amely segíti az innováció kormányzati támogatását. Az Európa INNOVA kezdeményezés által támogatott IMP³rove Innovation egy online önértékelési eszköz. A kezdeményezés célja arra ösztönözni a kkv-et, hogy fejlesszék és javítsák innovációs irányítási képességeiket. Lehetővé teszi a vállalkozóknak saját innováció menedzsmentjük kapacitásának meghatározását és a szektor más, azonos méretű EU-s vállalkozásaival való összehasonlítását. A felhasználónak az utasításokat követve csupán ki kell töltenie a kérdőívet, hogy megkapja innovációs menedzsmentjének értékelését és a szaktanácsadást. IMP³rove kiindulópontja egy olyan eszköz, amellyel a társaságok felmérhetik saját jelenlegi képességeiket. Miután a másokkal történt összehasonlítást követően értékelték saját teljesítményüket, az IMP³rove tanácsadói szolgáltatást kínál számukra, hogy fejlesszék innovációs irányítási teljesítményüket. A rendszer úgy működik, mint egy jól irányított innováció menedzsment szaktanácsadás nyomon követése: egy szolid, fenntartható vállalati fejlődéshez vezet. Az IMP³rove annak a lehetőségét is felkínálja, hogy a tanácsadók lehetséges ügyfeleik igényeivel és követeléseivel kapcsolatba lépjenek, és az adatbázisnak köszönhetően minden felhasználónak (tanácsadók, vállalkozók és közvetítők) lehetősége nyílik egy hálózat létrehozására, innováció menedzsmenttel kapcsolatos tudásuk fejlesztése érdekében. Kapcsolódó linkek: 19


Az IMP³rove internetes oldala: www.improve-innovation.eu IMP³rove Assessment: https://www.improve-innovation.eu/home/imp³rove-assessment/ IMP³rove Quick Introduction: https://www.improve-innovation.eu/home/imp%c2%b3rove-quick-introduction/ Az IMP³rove koncepciója az A.T. Kearney által kidolgozott „House of Innovation” – „Az Innováció Háza” elméletre épül, amely lefedi az összes innováció menedzsment folyamatot.

(The IMP³rove Assessment alapján saját szerkesztés) Az adott vállalkozás dimenziók szerint elért eredményeit az alábbi „pókháló” tábla segítségével vizualizálja az értékelő rendszer. A vállalat elért pontszámait minden egyes dimenzióban 0% és 100% közötti érték intervallumon értékelik. Ezek az értékek kerülnek ábrázolásra a hálón. Lehetőség van a saját elért pontszámok úgynevezett benchmarking csoportok eredményeivel való összehasonlítására. Két ilyen benchmarking kontrolcsoport eredményeinek vizsgálatára ad lehetőséget a rendszer. Egyrészt egy „Átlag” másrészt pedig egy „Top 10” csoport eredményei kerülhetnek fel még a hálóra. Az „Átlag” csoport kiválasztása úgy történik, hogy az értékelés megkezdése előtt az adott vállalkozás kiválasztja azt a benchmarking csoportot, amellyel szeretné a saját 20


eredményeit összehasonlítani. Kiválasztási szempontok lehetnek: ország, ipar, ágazat, vállalkozás mérete, vállalkozás életkora, stb. A „Top 10” csoport vagy más néven „Growth Champions”csoport, azaz a „Növekedési Bajnokok” - magyarul talán leginkább a „Legdinamikusabban növekvő vállalatok” elnevezéssel lehet leírni – azon vállalatok eredményeinek összességeit mutatja, amelyek a választott benchmarking csoport legjobb eredményeivel rendelkeznek (az összes vállalat első 10%-a), a következő szempontok alapján: legmagasabb és legjobban fenntartható értékesítési növekedés, működési profit, munkavállalók száma, az elmúlt négy évre visszamenőleg. Az online innovációs önértékelési rendszer kitöltése után az alábbi „pókháló” ábra került megrajzolásra a rendszer által, szemléltetve az adott vállalkozás egyes dimenziókban elért eredményeit, valamint feltüntetve az értékelés előtt a vállalat által megjelölt „kontrol csoportok” eredményeit. IMP³rove Innováció Menedzsment Értékelési Módszer – pókháló diagram (minta) Innovációs Stratégia

Innovációs Szervezet és Kultúra

Innovációs Eredmények

Innovációs Életciklus Folyamatok

Lehetőség Faktorok Növekvő vállalatok

Átlag

Saját vállalat

(The IMP³rove Assessment alapján saját szerkesztés)

21


A projektmenedzsment feladatai egy innovációs projekt esetében illetve a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységek projekt megvalósítása során Napjainkban az innováció, mint fogalom, cél, sőt, mint eszköz nem csak a nagy cégek sajátja. Egyre többen látják meg versenyhelyzetük javításának lehetőségét benne, sok vállalkozás pedig egyenesen innováción alapul. Tény, hogy vannak a maguk nemében egyedülálló felfedezések, de egyetlen új ötletre alapozva a vállalat működését, nem számíthatunk túlzottan hosszú jövőre. A cél tehát a folyamattá alakítás, a munkamenetbe való beépítés ez azonban változást jelent a stratégiában, a vezetésben, de legfőképp a gondolkodásban. Az innovációs folyamat első lépése Legyen szó termék, folyamat vagy akár egy teljes szervezet innovációjáról mindennek alapja az ötlet. Ennél a fogalomnál szeretnék röviden elidőzni és tisztázni azt a misztikumot, ami övezi. Az ötletek gazdáit általában a kreatív, sokszor tehetséges jelzővel illetik, az ötlet születését pedig az ihlethez, sugallathoz kötik. Az újszerű gondolatok azonban nem csak kivételes emberek fejéből pattanhatnak ki és ezzel egyúttal a másik fontos dolgot is tisztáznám: ritkán születnek „kipattanva”. A szikravárás nem lehet az innovatív gondolkodás alapja; ez kemény munka, de tanulható! Az ötlet megszületése nyomán történő kivitelezés még nem jelenti a folyamat végét. Az ötletet szükséges felülvizsgálni és nem befejezett egészként gondolni rá. Amire innovációként tekintünk később akár egy újabb, addig fel sem merült gondolat alapját jelentheti. Innovációs folyamatmenedzsment A fentiekben vázolt folyamatok csak megfelelő vezetés és vállalati kultúra mellett mehetnek végbe. Már a vállalat legkisebb alapkövének az innovációt kell támogatnia, vagyis a teljes stratégiát és jövőképet ezen folyamatok támogatására szükséges kialakítani. Az innovációs folyamat szemléltetéséhez az alábbi, a Pannon Novum Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kht. által összeállított ábra szolgál. Ahogy azt az előző fejezet gondolatai is leírták, „minden egy ötlettel kezdődött”. Egy innovatív ötlettel, amelynek, ahhoz hogy egy sikeres és piacképes termék vagy szolgáltatás formájában kerülhessen piacra, bizonyos folyamatokon kell keresztülhaladnia.

22


(Forrás: Pannon Novum Nonprofit Kht. Tanácsadás, innovációs ötletek értékelése c. bemutató anyag) Tapasztalatok alapján egy innovatív ötlet életútja a piacra vitelig körülbelül 1-10 év közötti időszakot ölel fel. Ez az időtartam függ az adott ötlet piacának különböző mutatóitól, de még inkább az innovációs folyamat egyes szakaszaiban felmerülő nehézségek fokától, a gátló tényezők visszafogó erejétől, de éppen fordítva, a segítő, a folyamatot gyorsító körülmények jelenlététől is. Az innovatív folyamat fázisai A fenti ábra alapján azt lehet elmondani, hogy azok az állomások, amelyeket egy innovációs folyamaton visznek keresztül, a következők:  Tanácsadás  Iparjogvédelem  Finanszírozás  Műszaki (K+F) segítség  Piaci és beszállítói partnerkapcsolatok.

Innovációmenedzsment - vezetés és tervezés H. Fayol szerint a vezetés alapvető funkciói a tervezés, a szervezés, az utasítás/ösztönzés, az összehangolás és a szabályozás (control). A tervezés feladatai közé tartozik a célok (elvégzendő tennivalók) és a megvalósítási módszerek

23


meghatározása. Ezen vállalati terveket foglalja magában a küldetés (misszió), jövőkép (vízió), stratégia és taktika. A misszió mutatja meg azt a szerepet, amelyet a vállalat a jövőben be kíván tölteni: ez maga az út, míg a vízió inkább már az út végét mutatja meg. A provokatív gondolkodás már ezen az elemi szinten működhet. Mindössze 30 évvel ezelőtt jósolta azt Bill Gates, hogy hamarosan minden asztalon számítógép lesz – az akkor szakmai közönség nagy derültségére. A mai napon már senki nem kacag ezen, sőt, a Microsoft cég jelmondatává tette – kis változtatással – a „PC-t minden asztalra!” A stratégia a hosszabb távú célok mellett már a megvalósításuk módját is megfogalmazza, a taktika pedig az operatív tennivalókkal foglalkozik. Az innováció menedzsment fogja össze mindezt, vagyis a folyamat tervezés és újratervezés mellett a megvalósítás módjait is felügyeli. Innovációmenedzsment - innovációs stratégia Az innovációs stratégia az intézmény (verseny-) stratégiájának egyik (olykor a legfontosabb) eleme, a versenyképesség megteremtéséhez / megőrzéséhez szükséges korszerűsítési feladatok meghatározása, majd megvalósítása. Ahhoz, hogy egyáltalán ki tudjuk jelölni saját területi fókuszunkat, ismernünk kell a lehetőségeinket és korlátainkat egyaránt. Azok a módszerek, amelyeket felvázolok a következőkben szintén nem egyszer elvégzendő feladatokat jelölnek ki. Az innovációs környezet külső elemzése és belső lehetőségeink felmérése nem választható el élesen egymástól, sok ponton találkoznak. Ezek rövid bemutatása következik. A belső innovációs környezet felmérése A mára már sokak által ismert, klasszikusnak mondható SWOT-elemzés kiindulási alapnak jó lehet ugyan, de nem elegendő ezen a szinten. Elengedhetetlen fontosságú egy ún. technológiai átvilágítás (technology audit), amely feltárhatja vállalkozásunk technológiai kapacitását, erősségeit, korlátait. Létezik klasszikus audit, külső szakember bevonásával, de elvégezhető ön-audit is, a vállalaton belüli szakemberek segítségével. Ennek egyik hasznos módszere lehet a tudásaudit, tudástérkép készítésével. A külső innovációs környezet felmérése Egyértelműen idetartozik a versenytársak elemzése, az ő innovációs helyzetük és eredményeik feltárása. Erre az egyik lehetséges eszköz a benchmarking. A benchmarking a legjobb gyakorlatok keresése, tanulmányozása, összehasonlítása a szervezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása a szervezet saját 24


gyakorlatának fejlesztésében. A „legjobb gyakorlat” (best practice) a benchmarking kulcsszava: olyan megoldást jelent, ami máshol kiemelkedően jól bevált. A benchmarking-folyamat alapját adhatják interjúk, kérdőíves felmérések, szakirodalom-elemzés, statisztikák elemzése. A külső környezet további elemzésére léteznek egyszerű, bárki számára elérhető módszerek, az említett területek figyelemmel tartására. Ezek vezetőként vagy munkatársakkal közösen végiggondolva alkalmazhatók folyamatos jelleggel, vagy egy kifejezett változtatás menedzselése során. Az egyik legközismertebb a STEP vagy PEST-elemzés, melynek kiválósága abban rejlik, hogy a külső hatásokat szeletekre bontva vizsgálja. Kérdések mentén haladva mérhetők fel a Társadalmi (Sociological), Műszaki-tudományos (Technological), Gazdasági (Economical), Politikai (Political) elemek. A legkézenfekvőbb ugyan a versenytársak elemzése, és bár szükségessége kétségtelen, ez mégsem elégíti ki a laterális gondolkodás szabta feltételeket. Ami segíthet még kiaknázatlan fókuszokat feltérképezni, az többek között a szabadalmi elemzés. A meglévő szabadalmak (akár az internet adatbázis) áttekintése lehetővé teheti, hogy meglévő problémáinkra saját kutatás nélkül találjunk megoldást, vagy éppen egy új piaci rést fedezzünk fel. A tapasztalatok szerint a hazai a cégek többsége még a létfontosságú szabadalmi információkat sem hasznosítja ez pedig súlyos versenyképességi hátrányok forrása is lehet.

25


Marketing és értékesítési rendszer kialakítása, a piacra jutás segítése

Az innováció szó önmagában még nem árulja el, konkrétan milyen jellegű újításról beszélünk. A marketing szempontjából azonban kiemelten fontos tudni azt, hogy milyen jellegű termék bevezetésének küszöbén állunk-e. Terméknek nevezzük olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összességét, amely a fogyasztók igényeit hivatott kielégíteni és csere tárgya lehet, vagy más megfogalmazásban mindazt, amit a piacon igények és szükségletek kielégítésére fel lehet kínálni. Speciális jellemzőkkel, marketing sajátosságokkal rendelkeznek, melyek mentén megalkotott osztályozás célja, hogy a terméknek megfelelő stratégiát tudjunk választani. Fogyasztási cikkek: A társadalom tagjainak személyes fogyasztására, az ő szükségleteik kielégítésére hivatottak. Főbb jellemzői: - nagy a döntési szabadság a vevőnek - keverednek a racionális és az emocionális elemek a vásárlás során. A fogyasztási cikkek osztályozása: a vásárlók jellemző vásárlási magatartása alapján történik, vagyis: A) Kényelmi termékek: - a fogyasztónak más a vásárlás előtt elegendő ismeretei vannak, - lehető legkisebb energia és időráfordítás, - a minőségnek és az árnak nincs akkora jelentősége, - csekély márkahűség: könnyen helyettesíthetők. Fajtái: • a háztartási alaptermékek: amelyeket gyakran, rutinszerűen, mindennemű komolyabb megfontolást mellőzve szoktak vásárolni, • az impulzus termékek: amelyeket nem tervezett vásárlás formájában, gyorsan, helyszíni hatások eredményeképpen hirtelen felmerült igény kielégítésére vásárolnak, • rendkívüli helyzetekben szükséges termékek: amelyeket hirtelen kialakult helyzetekben vásárolnak. Ilyen helyzetekben az ár legtöbbször nem meghatározó tényező. B) Bevásárlási termékek: - a vevők több üzletet látogatnak meg és hasonlításokat végeznek - több az idő és energia-befektetés, - a kisker részt vesz a reklámozásban is, - fontos a márkatudat, az üzleti image. Fajtái: • a homogén bevásárlási termékek: amelyet a vevők viszonylag egyformára értékelnek, ezért az olcsóbbat keresik, vagyis a termelőnek fokozottabb differenciálással kell védekeznie.

26


• a heterogén bevásárlási termékek: a vásárló különbözőnek tartják. Döntési kritériumok: minőség, forma, image, stb. C.) Speciális termékek: - erős márkapreferencia: ismerik és igénylik - nem kell széleskörűen teríteni a terméket - a termelő és a kiskereskedő között a kapcsolat közvetlen Termelési eszközök: A termelési eszközöket a termelési folyamatban betöltött szerepe alapján kell vizsgálni, mivel ez határozza meg, hogy: - az áru mennyire fontos a vevőnek, - a vásárló miből finanszírozza a beszerzést, - a beszerzés költségeit hogyan számolja el, - milyen vásárlói magatartást tanúsít. Háromtípusú vásárlói magatartást különböztetünk meg: A.) Az új vásárlás: újonnan felmerült igény kielégítésére hivatott B.) Azonos újravásárlás: korábbi beszerzések rutinszerű újraismétlése c.) Módosított újravásárlás: korábbi beszerzések felülvizsgálata A termelési eszközök osztályozása során három fő kategóriát különböztetünk meg: anyagok és alkatrészek, tőkejavak, segédanyagok és szolgáltatások. Szolgáltatások: Olyan tevékenységek, amelyek nem öltenek tárgyi formát, közvetlenül elégítenek ki szükségletet, oldanak meg problémát. Marketing megközelítés szerint a fizikai termékekhez képest a szolgáltatások öt főbb megkülönböztető sajátossággal rendelkeznek:  fizikai-érzékszervi kitapinthatóság hiánya 

a termelés és fogyasztás egyidejűsége



raktározhatatlanság



a minőség egyenetlenség



a szolgáltatások tulajdona nem szerezhető meg

Márka: Több alkalommal szó esett a márkáról, ezért fontosnak tartom ennek a fogalomnak a tisztázását is, ugyanis sokszor összemosódik a termék fogalmával, pedig a márkát más szinten szükséges értelmezni. A vállalat termékeit a versenytársakétól a márkázási eljárással (branding) különbözteti meg. A branding a márkaszemélyiség

27


kialakításával hozzájárul ahhoz, hogy a vevő a termékhez képzeteket társítson, és ez által könnyebben döntsön az áru megvételéről. A márka segítségével tehetjük azonosíthatóvá a termékünket, ezért fontos erre külön figyelmet fordítani. Új márkát teremthetnek megkülönböztethető névhasználat, csomagolás vagy design alkalmazásával és az innováció megléte gyakran új márka életre hívását is jelenti egyúttal. A termék és marketing koncepció kifejlesztése A sikeres termékkoncepció kifejlesztése amellett, hogy az innovációs folyamat része már egyúttal belenyúl és támaszkodik is a marketing és a kommunikáció területére. A termékkoncepció a termékötlet kidolgozott változata, amely a fogyasztó számára kézzelfogható formában jelenik meg. Ahhoz, hogy a termékötlet termékkoncepcióvá váljon, a termékötlethez formát, anyagot és alakot kell rendelni. A termékkoncepciónak a következő kérdésekre kell válaszolnia: Mire használható a termék? Milyen maga a termék? Kiket szolgál ki a termék? Mit jelent a termék a fogyasztók számára? A termékkoncepció műszaki leírásával párhuzamosan el kell készíteni az új termék piaci bevezetésének, előzetes nagyvonalú marketingstratégiáját, amit – a készültség ezen szakaszában még csak marketingkoncepciónak nevezhetünk. A marketingkoncepciót alapul véve azután nagyvonalú üzleti tervet kell készíteni a termék jövőbeni gazdaságosságának megítélése céljából. Tekintettel arra, hogy újtermék-fejlesztési folyamat e szakaszában a termék még csak „papíron”, koncepcionális formában létezik, az előzetes marketingstratégia akkor töltheti be célját, ha elsősorban a termék célba vett piacát, és a szóban lévő terméknek e piacon elképzelt szerepét írja le. A piac és a termék megfogalmazása és leírása után a marketingkoncepciónak elképzelést kell tartalmaznia az új termék piaci bevezetésének és jövőbeni forgalmazásának eszközrendszeréről. Ezek az elképzelt márkapolitika, a csomagolás, forgalmazási tételnagyságok, garancia és kapcsolódó szolgáltatások, várható árak és az árak struktúrája, szóba jöhető és javasolt értékesítési csatornák. Mindennek alapján a marketingkoncepciónak világos elképzelést kell tartalmaznia a termék jövőbeni szerepéről, piacrészesedésének és értékesítési volumenének hosszabb távú alakulásáról. Miután megszületett az új termék marketingkoncepciója, ki kell dolgozni, elemezni és értékelni kell a termék nagyvonalú üzleti tervét is. Mindig tudatában kell lenni azonban annak, hogy ezek csak előzetes tervek, a fejlesztés későbbi szakaszában még finomításra, véglegesítésre szorulnak.

28


Új termék(innováció) piaci bevezetése Az újtermék-fejlesztési folyamat két fő csatornán folyik: a termék fizikai összetevőinek fejlesztése mellett – azzal párhuzamosan – kell, hogy elkészüljön az új termék marketingterve. A koncepciókészítés szakaszában kialakult az új termék bevezetésére vonatkozó nagyvonalú, koncepcionális marketingstratégia. Nézzük meg, hogy a fejlesztés végső, majd lezárult szakaszában a marketingterv mely területein lehet a programon finomítani. A célpiac konkrétabb definiálása A piaci tesztek eredményei módosíthatják az eredeti elképzeléseket, rávilágíthatnak esetleg arra, hogy az eredetileg elképzelt fogyasztók mellett mások is szóba jöhetnek, más felhasználási, alkalmazási lehetőségeket is érdemes figyelembe venni. A célpiac konkrétabb definiálása a termék esetleges módosításaira (differenciálására) is felhívhatja a figyelmet, és részletesebb információkat nyújt a várható versenyhelyzettel kapcsolatban is. A termékpolitikai eszköztár kialakítása A terméktesztek eredményei alapján kell meghatározni a termékpolitika eszköztárát. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – néhányat felsorolunk:  ki kell alakítani a termék induló választékpolitikáját (kiszerelési nagyság, ruházatnál: méretezés stb.). 

meg kell határozni a termék esetleges csomagolását és a csomagoláson alkalmazandó promóciós eszközöket



meg kell határozni a termék bevezetése során alkalmazandó márkapolitikát



meg kell tervezni azt, hogy a termékhez milyen szolgáltatások fognak társulni és ki kell alakítani azok működtetésének mechanizmusát stb.

Az alkalmazandó árpolitika meghatározása A célpiac, a versenyhelyzet, a pozicionálási stratégia és fejlesztés során már konkrétabban megismerhető várható költségek ismeretében meg kell határozni:  az új termék induló árszintjét. 

a választékpolitika függvényében az árak differenciálásának elveit és módszereit.



az árengedmények rendszerét.



az árpromóció lehetséges területeit stb.

29


Időzítés és versenyelőny Az új termék bevezetésének időzítése során azt szükséges figyelembe venni, hogy miben áll a vállalat versenyelőny és az új termék ehhez hogyan járul hozzá. A bevezetési stratégia három alaptípusa különböztethető meg: Korai piacra lépés – pionír stratégia: ez a stratégia lehetővé teszi, hogy elsőként lépve egy új termék piacára, a vállalat megfelelő korlátokat állítson fel a versenytársak belépése elé és tartósan fenntartható versenyelőnyhöz jusson a potenciális vevőknél. Versenytársakkal egyidejű belépés: ha egy vállalat más vállalatokkal egy időre időzíti az új termékkel a piacra való belépést, annak az az alapvető előnye, hogy megoszthatják a belépéssel kapcsolatos rendkívül magas marketingköltséget. Késleltetett belépés: két oka lehet ennek a választásnak. Célszerű lehet megvárni, hogy a mások által bevezetett új terméket a piac megismerje és megfelelő mértékű kereslet alakuljon ki a nyereséges forgalmazáshoz. Ugyanakkor a korábban piacra lépő versenytársak tapasztalataiból bőséggel lehet tanulni is. Promóció A promóciós/vásárlásösztönzési stratégia a kommunikációs mixet és azokat az eszközöket foglalja magában, amelyekkel el kívánjuk érni az új termék ismertségét, kipróbálását és újravásárlását. A promóciók fajtái időtartamuk szerint: o Taktikai promócióknál a lényeg az azonnali forgalomnövekedés előmozdítása. Felhalmozódott készletek esetében, romló áruknál, termékpaletta váltásnál szükséges lehet a mihamarabbi eladásnövelés. o A normál promóciók időtartama általában 1-2 hónap, célja a forgalom növelése erre az időszakra. o Hűségpromócióknál a vállalat hosszabb távon gondolkodhat (néha években). Ezek elsődleges célja a márka erősítése, a márkahűség kialakítása, így hosszú távú befektetésként értelmezhető. A promóciók fajtái földrajzi kiterjedésük szerint : o országos, o regionális, o limitált (melyben kijelölt boltok vesznek részt), o helyi (egy adott üzletre vonatkozó), o key account (legfontosabb értékesítési csatornákat érintő) o zártkörű (például törzsvásárlókat, DM-listán szereplőket érintő) Promóciós stratégia:

30


A push stratégia lényege, hogy nem közvetlenül a fogyasztót "szólítjuk meg", hanem a viszonteladók csoportjait. Olyan akciókat szervezünk számukra, melyekkel ösztönözni tudjuk őket a nagyobb volumenű vásárlásra, s végső soron az eladások növelésére. A pull módszereknél a vásárlási előnyök kedvezményezettjei maguk a fogyasztók, de a kereslet várható növekedése természetesen a kereskedőknek is előnyös, s nem szabad megfeledkezni róla, hogy őket is tájékoztatni kell a részletekről, a várható forgalomnövekedésről, az esetleges teendőkről. A fogyasztókat ösztönző módszerek: A megfelelő akció kiválasztása nem magától értetődő folyamat, hanem hosszas előkészítő munka eredménye. Olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint a termék, a vállalat image-e, a konkurencia akciói, a kampányidőszak, a célcsoport megítélése stb. Az elkövetkezendőkben felsorolt eszközökkel gyakran találkozhatunk fogyasztói akcióknál, de némelyikük alkalmas a kereskedelem ösztönzésére is. o ár-jellegű promóciók: - nyílt, illetve burkolt árcsökkentés, - csereakció, - részletvásárlás, áruhitel, - kupon, - visszatérítés; o kiegészítő előnyt biztosító promóciók: - bónusz csomagolás, - ajándék csomagolás, - termékminta o nyerésre alapozott promóciók: - nyeremény játékok, o hűségakciók: - prémium, - törzsvásárlói rendszerek, Termék követése a piacon A termék követése egyrészt a bevezetési időszakra, másrészt a teljes termékéletciklus menedzselésére irányul. A bevezetési időszakban a bevezetés sikerességét, a szükséges módosítások megtételét hivatott biztosítani. Ebben a fázisban az alapvető feladatok a következők: - fogyasztói termékelfogadás elemzése

-

versenytársak reakcióinak figyelése

-

szükséges intézkedések megtétele a marketingcélok elérése érdekében

Ahogy az már korábban is említésre került egy új ötlet születése, kivitelezése és bevezetése még nem jelenti az innovációs folyamat végét, sőt! Akár egy újabb

31


innováció kezdete is lehet, ám ehhez a termék folyamatos követése elengedhetetlen és itt tulajdonképpen vissza is térünk a korábban említett stratégiai folyamatok egyikéhez: külső és belső környezetünk állandó elemzéséhez. Mindebből tisztán látszik, hogy az innovációs folyamat minden eleme, beleértve a marketinget és kommunikációt is, ciklikus, folyamatos felügyelet igénylő tevékenység.

32


Közbeszerzési alapismeretek A közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg. A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása. A közbeszerzésnek többféle formája lehet értékhatártól (például nemzeti, EU-s) eljárási formától (pl. nyílt, meghívásos), a közbeszerzés tárgyától (például tervpályázat) stb. függően, a közbeszerzési törvény alapján. A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve. Az európai uniós értékhatárokat elérő közbeszerzési pályázatok hivatalos megjelentetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában történik. Tájékoztatásul az ezek a hirdetmények, azonos tartalommal a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek. A kisebb értékű, nemzeti értékhatárba tartozó hirdetmények hivatalos megjelenési helye a Közbeszerzési Értesítő. Az új közbeszerzési törvény, Kbt. (2011. évi CVIII. törvény) szerint a törvény céljai az alábbiak:      

közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése verseny tisztaságának biztosítása érdekében mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban részvételének elősegítése a fenntartható fejlődés elősegítése az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése

való

A törvény továbbá a következő alapelveket nevesíti: 1.

2. 3.

A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.

33


4. 5.

Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban.

Ha egy szervezet ajánlatkérőnek minősül, akkor alapvetően a beszerzés becsült értékétől függ, hogy valamely beszerzésének megvalósításához közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni, és ha igen, melyik ún. eljárási rezsimet kell alkalmazni. Konkrét esetben ennek megállapítása azonban mindig körültekintő vizsgálódást igényel tekintettel a közbeszerzési törvénynek a becsült érték egybeszámítási szabályaira vonatkozó, igencsak általános megfogalmazására. Elmondható, hogy önmagában a közbeszerzési törvény szövegezése alapján az esetek jelentős részében nem lehet azt meghatározni, hogy pontosan mely beszerzések értékét kell az eljárási rezsim meghatározásakor egybeszámítani. Közbeszerzési értékhatárok 2013 A nemzeti eljárásrendben a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény határozza meg, 2013. január 1-jétől 2013. december 31éig irányadó értékhatárok: A klasszikus ajánlatkérők a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár: árubeszerzés esetében: 8 millió forint; építési beruházás esetében: 15 millió forint; építési koncesszió esetében: 100 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. A Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre [Kbt. 14. § (2) bekezdése] vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár: árubeszerzés esetében: 50 millió forint; építési beruházás esetében: 100 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint. Az ajánlatkérő a Kbt. 122. § (7) bekezdése szerinti esetekben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytathat le a következő értékhatárok figyelembevételével: árubeszerzés esetében: 25 millió forintot; építési beruházás esetében: 150 millió forintot; szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forintot.

34


2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről 2012. évi CCIV. törvény határozza meg: o

A klasszikus ajánlatkérők a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár : A Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euró, azaz 35 464 000 forint, A Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint,

o

A klasszikus ajánlatkérők a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár: 5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint,

o

A klasszikus ajánlatkérők a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár: 5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint,

o

A klasszikus ajánlatkérők a Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár: A Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euró, azaz 35 464 000 forint, A Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint, A Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint,

Az egyéb uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

35


Mit kell tudni a csekély összegű (de minimis) támogatásról a támogatást kérelmezőknek? A „de minimis” fogalma Az Európai Uniót létrehozó Római Szerződés kiemelten foglalkozott azzal a témakörrel, hogy az egyes tagállamoknak milyen mértékben van joguk saját (állami forrásokkal) vállalkozásaikat versenyelőny helyzetébe hozni a többi tagállamban működő vállalkozásokkal szemben. Erről a szerződés 87. cikk szól. „87. cikk: Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” Ennek alapján minden állami támogatásra alkalmazni kell a közösségi állami támogatási előírásokat. A fenti korlátozás alól csak a külön rendeletben szabályozott módon adható csekély összegű („de minimis”) támogatások jelentenek kivételt. Ezek olyan támogatások, amelyek a támogatás kis összege miatt nem torzítják a tagállamok közötti kereskedelmet. Csekély összegű állami támogatásnak minősül minden olyan állami forrásból nyújtott támogatás, vagy bevételkiesés, amelynek összege három egymást követő adóév alatt nem haladja meg a 200 ezer, illetve közúti szállítás terén működő vállalkozásnál a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, és amiről a támogatást nyújtó, vagy a támogatásról rendelkező jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy önmagában az a tény, hogy egy támogatás összege alacsony, nem eredményezi azt, hogy „automatikusan” de minimis támogatásról lenne szó. Amennyiben a támogatás teljes összege túllépi a 200 ezer eurós vagy a 100 ezer eurós felső határt, a támogatásnak a felső korlátot meg nem haladó része sem az adóévben, sem az azt követő adóévben nem minősülhet de minimis támogatásnak. A hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell meghatározni, minden egyes új de minimis támogatás odaítélésekor az érintett adóévben, valamint az előző két adóév alatt odaítélt teljes támogatás összegét kell figyelembe venni. Képlet alapján: PV=Ön*1/(1+r)n ahol: n az időszak száma (ez lehet év, vagy hónap) Ön az n.-k időszakban kapott támogatás összege r éves referencia kamatláb értéke (ha hónap az időszak, akkor az éves kamatlábat osztani kell 12-vel)

36


A tagállamok által adható csekély összegű támogatásoknak a következő feltételeknek kell megfelelnie: - csak átlátható támogatásokra alkalmazható - egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni A következő típusú „de minimis” támogatások lehetségesek: a) a készpénz formájában nyújtott támogatások b) kamattámogatások c) maximalizált összegű adókedvezmények d) tőkeinjekciókból álló támogatás (abban az esetben, ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a csekély összegű („de minimis”) felső határnál e) kockázati tőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás: ha az érintett a kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán adott csekély összegű („de minimis”) felső határig nyújt tőkét f)

hitelekből álló támogatás csak akkor átlátható csekély összegű („de minimis”) támogatás, emennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki.

g) kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő, a közúti szállításban működő vállalkozásoknak egyedi támogatási program keretében nyújtott, alapjául szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem haladhatja meg a 750 000 EUR-t h) kezességvállalási program keretében – a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő – kis – és középvállalkozásoknak egyedi támogatás keretében nyújtott, alapul szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem több 1.500.000 EUR-nál. i)

garancia nem lépheti túl az alapul szolgáló hitel 80%-át

37


Innovációs járulék „ A Kutatási és Technológiai Innovációs alapról” szóló 2003. évi XC. törvény hatálya alá tartó gazdasági társaságoknak az elkülönített állami alap javára innovációs járulék előleget illetve innovációs járulékot kell fizetni. A törvény hatálya alá tartoznak a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok. Nem tartozik a törvény hatálya alá, így innovációs járulék fizetésre sem kötelezett: -

a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti kis- és mikró vállalkozásnak minősülő gazdasági társaság Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt a büntetés végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

Nem tartozik a törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) a kutatás fejlesztés és technológiai innováció állami támogatást biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap. Az Alap rendeltetése, hogy a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására biztos és kiszámítható forrást teremtsen. Tegye lehetővé a kutatások és fejlesztések erősítését, hazai és külföldi eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra fejlesztését. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tárgyévi forrásai -

-

a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás, az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa, belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített önkéntes befizetések, adományok, segélyek, nemzetközi szervezetektől, intézményektől kapott támogatások, visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, egyéb bevételek. 38


A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek az alábbi jogcímeken használhatják fel: - a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek finanszírozására - a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, - a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, - a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására, - a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását - kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására - a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására. Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint: - a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására, - a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén, - a nemzetközi - ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra,

39


- a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére, - az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás összege az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át nem haladhatja meg. Az innovációs járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39.§ (1) bekezdése alapján meghatározott összeg. A járulék éves összege 2006-tól az alap 0,3 százaléka. A járulék éves összegét a fizetésre kötelezett gazdasági társaság maga állapítja meg és vallja be, az állami adóhatósághoz.

Az innovációs járulékelőleg A járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként kell előleget fizetni, az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az előleg mértéke az adóévet megelőző adóév adatai alapján meghatározott járulék előleg egynegyede. A járulék fizetési kötelezettség keletkezésének évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg tesz bevallást. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. 2012. december 1-jei hatállyal új szabályt iktattak be a 2003. évi XC. törvénybe, ennek értelmében minden innovációs járulék fizetésére kötelezett adózót feltöltési kötelezettség terhel, a már bevallott járulék előleget az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészíteni. Ez a feltöltési kötelezettség első alkalommal a 2012-ben kezdődő üzleti évre vonatkozóan terheli az adózókat. A járulék kiegészítésre kötelezettnek az előleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást benyújtani és fizetési kötelezettségének eleget tenni. Naptári éves adózóknál december 20-ig.

40


Az innovációs járulék és előleg teljesítésének módja A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék és az előleg összegét a NAV Innovációs járulék beszedési számlájára utalja át, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig illetőleg a többletbefizetést is ettől az időponttól lehet visszaigényelni Az innovációs járulékot a fizetésre kötelezett gazdasági társaságok üzleti évre állapítják meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdasági társaságok az üzleti év első napján érvényes jogszabályoknak megfelelően állapítják meg, vallják be és teljesítik a járulékfizetési kötelezettségüket.

41


Kisvállalkozások innovációs projektötleteinek megvalósítását segítő pályázati források Az Innovációs kisokos készítésekor több innovációs és vállalkozásfejlesztési pályázati határidő zárult le és több új konstrukciói is indult, ezért célszerűnek találtuk az alábbiakban összegyűjteni azokat a szervezeteket, ahol v vállalkozások segítséget kaphatnak projektek kidolgozásához, pályázatok elkészítéséhez: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A kamara munkatársai pályázati tanácsadás keretében Európai Uniós és a hazai támogatási forrásokhoz, pályázatokhoz, nyújtanak segítséget, ennek keretében a konkrét pályázatokkal kapcsolatban nyújtanak információkat (pályázati lehetőségek, formanyomtatvány, pályázatírás módja, pályázatíró cégek). Elérhetőségek: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Telefon: (94)312-356 - Fax: (94)316-936

E-mail: [email protected]

Széchenyi Programiroda Szombathelyi Irodája Az iroda munkatársai mindenben segítenek a vállalkozásoknak az uniós pályázatokkal kapcsolatban - a pályázatok kiválasztásától a beadásig. A projektötlet megfogalmazásától a pénzügyi elszámolás lezárásig a teljes folyamatot végigkísérik. Elérhetőségek: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 24. Telefon +36 20 230 9229 E-mail:[email protected] Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A társaság szombathelyi irodájában Új Széchenyi Terv célkitűzéseinek konkrét megvalósításához kapcsolódóan Széchenyi információs pontot működtet. Az érdeklődő vállalkozások ehhez kapcsolódóan kaphatnak tájékoztatást az aktuális pályázati konstrukciókról és az azokban foglalt pályázati feltételekről. Elérhetőségek: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23 Tel: +36 94 509-350 E-mail: [email protected]

Pannon Novum Nonprofit Kft. A Nemzeti Innovációs Hivatal megbízásából a társaság információ nyújtással támogatja a kutatási-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézményeket,

42


elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokat, hogy a megnyíló KFI támogatások közül megtalálhassák a számukra legmegfelelőbb pályázati konstrukciót. Elérhetőségek: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23 Telefonszám: +36-94 501-418 [email protected]

Fax:

+36-94

501-419

E-mail:

Nyugat – Pannon Regionális Fejlesztési ZRt. A Nyugat-Pannon Zrt. célja a térségi kis- és középvállalkozások megerősítése, tőkeerejük növelése, valamint forráslehetőségeik kibővítése a fejlesztések, a reorganizáció, illetve a munkahelyteremtés és megőrzés érdekében. A vállalkozások munkáját pénzügyi termékein túl, a projektek komplex megtervezésével és megszervezésével, a megfelelő finanszírozási konstrukciók kidolgozásával, valamint az elérhető hazai és európai uniós források felkutatásával is segíti. Elérhetőségek: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23 Tel: +36 94 500780 Fax: +36 94 500 786

E-mail: [email protected]

43


A szellemi tulajdon oltalmi formái A szellemi alkotások oltalomban részesítésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő oltalmi forma kiválasztása. Fontos, hogy az üzleti tevékenységünkhöz igazodó, legmegfelelőbb lehetőséget tudjuk kiválasztani. Formái: o üzleti titok o szerzői jogok o iparjogvédelem Üzleti titok Természetesen minden vállalkozás szabadon dönti el, hogy versenyelőnyt biztosító szellemi alkotását nyilvánosságra hozza-e, vagy annak részleteit titokban tartja, és üzleti titokként kezeli, ily módon védekezve a tisztességtelen versennyel szemben. Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Üzleti titok részét képezheti például egy műszaki eljárás, gyártási mód, forgalmazási terv vagy know-how. Az üzleti titkot csak a munkavállalók egy bizonyos köre ismerheti, őket is szerződés – általában a munkaszerződésbe foglalt rendelkezés – útján kötelezik ezen információk titokban tartására. Egyáltalán nem nehéz elérni azt, hogy egy adott információ üzleti titoknak minősüljön. Szemben az iparjogvédelem alá eső szellemi alkotások nagy részével (pl. szabadalom, formatervezési minta, használati minta), az üzleti titokkal szemben nem elvárás az abszolút újdonság, vagy, hogy a tudomány állásához képest előrelépést jelentsen. Az újdonság jelen esetben abban nyilvánul meg, hogy, az üzleti titok tartalmaz bizonyos elemeket, amelyek még nem ismertek, és elkülönítik az általánosan már ismert információktól. Iparjogvédelem Szabadalom A termékek és technológiák piacán a szabadalom biztosítja egy találmány tulajdonosa számára a versenytársakénál előnyösebb pozíciót. Milyen találmányokra lehet szabadalmi oltalmat igényelni? A szabadalmi oltalomra való alkalmasság érdekében a találmánynak eleget kell tennie  az újdonság, 44


 

a feltalálói tevékenység, az ipari alkalmazhatóság kritériumainak.

A találmány akkor új, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség (bejelentés) időpontját megelőzően bárhol a világon, bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói tevékenységen akkor alapul a találmány, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló, tehát hozzátesz a technika állásához, ahhoz képest feltalálói jellegűnek minősül. Hogyan lehet Magyarországon szabadalmat szerezni? Magyarország tekintetében a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához vagy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul. A szabadalmi oltalom a jogosult számára kizárólagos jogot biztosít arra, hogy találmánya hasznosításától bárkit eltiltson, és ily módon találmányának hasznosítása során monopolhelyzetbe kerüljön. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart. Az oltalmi idő lejárta után a szabadalomba foglalt találmány közkinccsé válik, azt bárki szabadon hasznosíthatja. Használati minta A használatiminta-oltalom hasonlít a szabadalomhoz, de megszerzésének kritériumai kevésbé szigorúak. A használatiminta-oltalmi forma a szabadalmaztatható találmány színvonalát nem feltétlenül elérő, új szerkezeti kialakítások védelmére szolgál. A használati mintaoltalom előnye, hogy az engedélyezési eljárás lényegesen gyorsabb és egyszerűbb, az oltalom fenntartása pedig olcsóbb, mint a szabadalom esetében. A mintaoltalmi bejelentés a mintaoltalom megadását követően nyilvánosságra jut, azt bárki megtekintheti. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik, vagyis bárki szabadon hasznosíthatja. A használati mintaoltalom előnyei Akkor érdemes ezt az oltalmi formát választani, ha a védeni kívánt műszaki megoldás nem éri el a szabadalmazható találmány színvonalát, a szakembertől elvárható rutintevékenység szintjét azonban meghaladja. Az oltalom megszerzésének ideje jóval rövidebb, mint a szabadalom esetében, tekintettel arra, hogy az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatára nem kerül sor a lajstromozási eljárás során. (Ennek harmadik fél részéről történő vitatása megsemmisítési eljárás keretében lehetséges)

45


Mindezeket figyelembe véve ez az oltalmi forma azoknak ajánlható, akik kisebb jelentőségű, nem eljáráshoz kapcsolódó találmánnyal rendelkeznek, anyagi forrásai korlátozottak, vagy a találmány újdonsága vitatott. Formatervezésiminta-oltalom Formatervezésiminta-oltalomban egy termék egészének vagy részének külső megjelenése részesülhet, amennyiben a minta új és egyéni jelleggel rendelkezik.  

Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.

A formatervezési minta lehet háromdimenziós, mint például egy termék alakja, kialakítása, de lehet kétdimenziós is, mint például egy textil mintázata, motívumai. Ez az oltalmi forma döntő szerepet játszik a textil- és bőriparban. A formatervezési mintaoltalom lehet nemzeti, nemzetközi, illetve közösségi oltalom. Közösségi formatervezési minta oltalmi bejelentéssel az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő oltalmat lehet szerezni. Védjegy A védjegy valamennyi vállalkozás számára a gazdasági verseny alapvető eszköze, mely kiemelkedő szerepet játszik a reklám és a marketing területén. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, mely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére szolgál, elősegíti a fogyasztók tájékozódását adott áruk és szolgáltatások gyártóinak vagy forgalmazónak beazonosításával kapcsolatban. A megjelölés állhat betűkből, számokból, ábrákból, meghatározott színekből, hangokból valamint e meghatározott elemek kombinációjából, illetve lehet térbeli kialakítás is. A lényeg az, hogy olyan megjelölés részesülhet védjegyként oltalomban, amely a terméket vagy szolgáltatást megkülönbözteti más termékektől vagy szolgáltatásoktól. Hogyan szerezhetek védjegyoltalmat? Nemzeti védjegyoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel igényelhető. Az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő közösségi védjegyoltalom iránti kérelmet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál lehet benyújtani.

46


Lehetőség van nemzetközi védjegyoltalom igénylésére is, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv alapján. A védjegyoltalmat a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozási rendszer megfelelő osztálya alapján kell kérelmezni. A védjegyek nizzai osztályozási rendszerében 34 osztály található az árukra és 11 osztály a szolgáltatásokra. A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart, mely időtartam – díjfizetés ellenében – korlátlan alkalommal megújítható.

47


A szerzői jogról Szerzői jog A szerzői jog semmilyen alakiságot nem igénylő oltalmi forma. Lajstromozást, regisztrálást nem igényel, az oltalom az alkotás létrejöttével egyidejűleg keletkezik. A szerzői jog az irodalmi, tudományos, művészeti és egyéb alkotásokat védi, amennyiben azok egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. (Szjt.) törvény nem ad kimerítő felsorolást arról, hogy melyek azok a művek, melyek szerzői jogi oltalomban részesülnek, csak egy példálózó felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy melyek a tipikusan szerzői jogi oltalomban részesíthető alkotások. A felsorolás példálózó jellegéből adódik, hogy más típusú, a törvényben nem nevesített alkotások is részesülhetnek szerzői jogi oltalomban, ha egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek. A szerzői jogi törvény rögzíti azt is, hogy a szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi vagy esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A törvény meghatározza azokat a műveket is, melyek nem részesülhetnek a hatálya alá tartozó oltalomban. Így nem tartoznak a törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Nem terjed ki a szerzői jogi védelem a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre, valamint az ötletekre, elvekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve matematikai módszerekre, valamint a folklór kifejeződéseire. A védelem kiterjedhet azonban többek között referencia-munkákra, napilapokra, számítógépes programokra, adatbázisokra, reklámokra, műszaki rajzokra, tervekre, weblapokra, amennyiben az alkotás a törvény által megkívánt egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzők személyhez fűződő és vagyoni jogai A szerzőt a műve tekintetében személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogosultságok illetik meg. Személyhez fűződő jogok a következők:  nyilvánosságra hozatal joga;  visszavonás joga;  névfeltüntetéshez való jog;  a mű integritásának védelme érdekében történő fellépéshez való jog. A törvényben nevesített vagyoni jogok az alábbiak:  többszörözés joga;  terjesztés joga;  nyilvános előadás joga;  nyilvánossághoz közvetítés joga;

48


 

átdolgozás joga; kiállítás joga.

A szerzői joggal védett alkotások alkotói kizárólagos joggal rendelkeznek az alkotás bármilyen felhasználására és arra, hogy az alkotás felhasználását bizonyos feltételek mellett mások számára engedélyezzék. A törvény azonban nevesít olyan felhasználási cselekményeket is, melyek nem engedélykötelesek, és amelyekért nem kell jogdíjat fizetni. Ilyen például az idézés, az oktatási vagy tudományos ismeretterjesztési célra történő átvétel, magáncélú többszörözés. Fontos, hogy a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, nem károsíthatja indokolatlanul a szerző jogos érdekeit, továbbá meg kell felelnie a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek, tehát nem lehet a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célja. Magáncélra is tilos másolni teljes könyvet, újságot, kottát (kivéve kézzel vagy írógéppel); digitális adatbázist, szoftvert (erről biztonsági másolat készíthető), építészeti, műszaki terveket, valamint nyilvános előadást. A művön fennálló szerzői jogok időben korlátozottak, a szerző életében, és a halálát követő évtől számítva 70 évig állnak fenn. Szoftverek szerzői jogi oltalma A szoftverek jogi oltalmát szintén a szerzői jogi törvény tartalmazza. A szoftver szerzője az arra vonatkozó vagyoni jogait maradéktalanul átruházhatja a felhasználóra. Fontos, hogy a szoftverek esetében tilos a magáncélú másolatkészítés, de nem tiltható meg, hogy a felhasználó biztonsági másolatot készítsen a szoftverről. Szoftverek szerzői jogi védelme Egy vállalkozás életében kiemelkedő szerepe van az általa használt számítógépes programoknak, amelyek szintén szerzői jogi védelem alatt állnak. Használjunk minden esetben legális szoftvereket, hiszen a szoftverek jogosulatlan használatához a jog súlyos következményeket fűz. Tudnunk kell, hogy az interneten keresztül beszerzett programokra is ugyanazon vásárlási szabályok érvényesek, mint a hagyományos módon megvásárolt szoftverekre. A szoftverek jogszerűtlen internetes terjesztésének hasonló formái vannak, mint a más, szerzői jog alá eső műveknek. Azonban szoftverek esetében jogszerűtlenül járunk el, ha  azokat kalózoldalakról (warez) töltjük le, melyek ingyenesen teszik letölthetővé a szoftvereket, vagy pedig más programok feltöltését kérik cserébe;

49


 

ha azokat internetes aukciós oldalakról töltjük le, melyek hamis, értékesítő csatornákon kívüli vagy szerzői jogot sértő termékeket kínálnak; továbbá ha azokat fájlcserélő hálózatokról töltjük le.

Tudnunk kell azt is, hogy számítógépes programok esetén a szerzői és szomszédos jogok megsértése elleni bűncselekményt akkor is megvalósítjuk - ellentétben például a zenékkel -, ha csak egy példányban saját magunk részére készítünk másolatot. Viszont szabadon licencdíj fizetési kötelezettség nélkül felhasználhatók a "freeware" és "public domain" szoftverek. E licencek lényege, hogy azokban tulajdonos korlátozás és díjfizetési kötelezettség nélküli terjesztési és felhasználási jogot biztosít mindenki számára. A "freeware" azonban nem korlátlan felhasználást jelent részünkre, érintetlenül marad a szerző személyhez fűződő szerzői jogai és a szoftver integritásához való jog, tehát szerzőségüket fel kell tüntetni, és engedélyük nélkül nem módosítható, nem írható át a program. Ezzel szemben a "public domain" viszont igazi közkincs, melynél semmilyen jogi korlátozás nem érvényesül, a szoftver szabadon letölthető, átírható, kiegészíthető, módosítható.

50


Mire figyeljen a termékfejlesztő? A termékfejlesztő számára az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy az általa létrehozott új, a piacon eddig még meg nem jelent termékkel biztosítsa versenyelőnyét. Mire figyeljen a termékfejlesztő:  Valóban új az általam fejlesztett termék? Rendelkezzen naprakész információkkal az érintett piaci szegmensre vonatkozó fejlesztésekről.  Levédessem a fejlesztésem? Ismerje meg a rendelkezésünkre álló jogi lehetőségeket.  Melyik a számomra megfelelő oltalmi forma? A megfelelő oltalmi forma kiválasztása érdekében kérjen tanácsot szabadalmi ügyvivőtől vagy ügyvédtől.  Hogyan hasznosítsam a fejlesztésem? Ha nincsenek meg a forrásai a saját jogán történő gyártáshoz, adjon hasznosítási engedélyt. Szellemi tulajdon = vagyon A szellemitulajdon-jogok legnagyobb előnye a vállalkozások számára az, hogy a jogok nemcsak kizárólagosságot biztosítanak a piacon az oltalom tárgya tekintetében, de ezek vagyoni jogok, melyek a cég vagyonát gyarapíthatják, átruházhatók, megszerezhetők. Adhatunk továbbá hasznosítási engedélyt szellemi tulajdonunkra vonatkozóan, mely jelentős nyereséget hozhat vállalkozásunk számára. A szellemi tulajdon, mint vagyoni értékű jog képezheti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) részét gazdasági társaság vagyonában. Apport lehet érvényben lévő szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, szoftver, vagy egyéb szellemi alkotás, mely még nem vált közkinccsé.

51


Mire figyeljen a termékforgalmazó? 

Óvakodjon a hamis termékektől!



Ha Ön viszonteladó, a beszerzésnél legyen körültekintő. Mindig győződjön meg a vásárolt termékek eredetiségéről, hiszen hamis termékeket árusító kiskereskedő ugyanis ugyanúgy felelősségre vonható szellemitulajdonjogok bitorlásáért, mint az, aki a terméket gyártotta.



Saját termékeit vagy szolgáltatásait csak olyan megjelölés alatt reklámozza, mely nem sérti más védjegyéhez fűződő kizárólagos jogait.

A világ hét legjövedelmezőbb illegális iparága közé sorolható a hamisítás. A hamisítványok között mindent megtalálni. Ruházati cikkek, gyógyszerek, elektronikai termékek, bármi lehet hamis. Mivel az értékesítés illegális formában zajlik, a valós piaci arány nem ismert, de a Vám Világszervezet (WCO) becslése szerint, a nemzetközi szinten forgalomba kerülő áruk 5-7 százaléka lehet hamisítvány. A legegyszerűbb talán annak megfogalmazása, hogy a fogyasztók, illetve a kiskereskedők honnan ismerhetik fel, hogy hamis termékkel van dolguk.  





Alacsony ár – Az eredeti termékhez képest feltűnően nagy árkülönbség figyelmeztető jel lehet. Értékesítési hely – Gyanús lehet a nem szokásos helyeken, pl. utcán történő árusítás. A hamis áruk jellemző értékesítési helyei a piacok, illetve az Internet. Amennyiben egy ajánlat túl csábítónak ígérkezik, érdemes bővebb információt beszerezni a megvásárolni kívánt áruról. Csomagolás – Az áru hamis voltára utalhat a sérült csomagolás és a termék megjelölésében található helyesírási hibák is. Gyanakodhatunk akkor is, ha a termék általában csomagban kapható, de mégis egyesével kínálják fel vásárlásra. Ha a termék származási, illetve gyártási helyére vonatkozó információk hiányoznak a csomagolásról, akkor valószínűleg hamisítvánnyal állunk szemben. Jótállási jegy, használati utasítás – Ezen dokumentumok hiánya esetén is alapos lehet a gyanú, hogy hamis áruról van szó.

Ha fenti jellemzőkkel rendelkező áruk megvásárlására és továbbadására buzdítanak minket, mint kiskereskedőket, gondolkodjunk el és mindenképpen járjuk alaposan körbe a helyzetet, próbálunk meggyőződni a termék eredetiségéről, lehetőleg dokumentumokkal (pl. a szellemitulajdon-jogok jogosultjával kötött forgalmazási szerződéssel) igazolva, vagy forduljunk az illetékes hatóságokhoz. A hamis termékeket árusító kiskereskedő ugyanúgy felelősségre vonható szellemitulajdon-jogok bitorlásáért, mint az, aki a terméket gyártotta. 52


53


English language summary

In this current period it is particulalry important to review the innovation performance in terms of the promotion of the competitiveness and economic in the West Transdanubian region, especially before the emerging period of new European Union budget 2014-2020. In the light of the objectives of the EU 2020 the topicalness is given by the refinding of the national strategic frameworks (science, technology and innovation strategy objectives) and the fact that the region's innovation strategy was accepted 10 years ago was renewed recently. The research and development activities of the actors in the economic sphere have strengthened, due to mainly the large - primarily automotive - entreprises and dynamically expanding investments, the number of the region's small-and mediumsized enterprises is still low and shows the a significant spatial heterogeneity. (The number of the research places of the incorporated entreprises is just 6,5 % of the national average in 2009.) In this case the existing innovation paradoxon has eased a little but it is still strongly appreciable. The successful management of this problem is complecated because of the decrease of the regional innovation sources for the SME sector. This problem can compansate from the basis of the different EU funding just partially because of the different scale and complexity. It should be mentioned as a positive point that the capacitity and quality of the regional innovation institutional system in terms has developed in a exemplary way, which is showed excellent by the large number of the international collaborations with partners. There are some disadvantages of the situation, such as the limited information from the characteristics of the internal environment the past years, the lack of feedback on the results of the financial supports and grants, could be stronger the level of the coordination, and finally the definition of the priorities of the developments. The most important problem and task to improve the utilization of the innovation results in the market and defining the exact target groups. The Regional Innovation Strategy provides useful guidance for the planning and implementation processes of innovation. The vision has been formulated in order to develop the SME sector, market sale and the effect of the innovation process for economic development, in connection with the target system. The vision of the strategy will have been implemented by the following priorities: 1.

Improving the conditions of the framework for innovation in the region

2.

Development of the support system of innovation

3.

Improve the competitiveness of the innovative companies in the region

54


"The West Pannon region will be able to have successfull in field of utilization of the innovation processes in the business level based on local internal resources of the area, furthermore to generate a visible growth in the level of gross value added improvement." In this publication we would like to provide a comprehensive basic knowledge to entreprises about the process from generating an idea to the implementation of this. We intreduce the generation of innovative ideas, their possibilities to implement them, the role of its competitiveness and give instructions related to the project management. The reader can have some basic information about the important tools of the market introduction and public procurement. In addition, we want to provide basic knowledge for entreprises that the use of the individual forms of intellectual property rights protection how to ensure significant market adventages for their products and services on technological development.

55


Jogszabályok 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet: vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről 1996. évi LXXXI. törvény: társasági adóról és az osztalékadóról 1998/2006/EK rendelet de minimis támogatásokról 800/2008/EK rendelet: általános csoportmentességi rendelet 1857/2006/EK rendelet: elsődleges mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokról szóló rendelet 800/2008/EK rendelet: mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint forgalmazása, így az ilyen tevékenységet (beruházást) végző adózókra vonatkozóan 2003. évi XCII. törvény (Art.) 49. § (1) bekezdése: adózás rendjéről, önellenőrzés tilalmáról 1999. évi LXXVI. (Szjt.) törvény a szerzői jogról 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzési törvény céljairól 2011. évi CLXXXVIII. törvény a közbeszerzési törvény irányadó értékhatárairól 2011. évi CVIII. törvény 10. § (1) bekezdés b) nemzeti közbeszerzési értékhatárokról 2003. évi XC. törvény innovációs járulék fizetéséről

56


Hasznos linkek

Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma

www.vmkik.hu http://www.mkik.hu/ www.kormany.hu/hu/ nemzetgazdasagi-miniszterium www.kormany.hu/hu/ emberi-erofarrasok-miniszteriuma www.sztnh.gov.hu www.nih.gov.hu www.nisz.hu www.riunet.hu www.nfu.gov.hu www.magzrt.hu www.pontinno.hu www.epo.org

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Innovációs Hivatal Magyar Innovációs Szövetség RIÜNET Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyar Gazdaságfejlesztési Központ PONT INNO Hálózat Európai Szabadalmi Hivatal CIP Versenyképesség és Innováció Keretprogram http://ec.europa.eu/cip/index Hetedik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html EUR-Lex, Euróapi Unió joganyaga http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm Jogszabálykereső http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso

57

Innovációs kisokos Innovációs kisokos december január

Recommend Documents